KOMÁDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

KOMÁDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2010. JANUÁR

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

-1-


KOMÁDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

(Az adatgyűjtés lezárva: 2010. 01.15.) Készítette:

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK: Barabás Eszter, Dobos Károly, Gonda József, Guti András, Koós Tamás, Májas Anikó, Molnár Anita, Róka László, Vámos Mariann, Várhegyi Tamás, Vojtonovszki Gergő

KÖZREMŰKÖDŐK KOMÁDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRŐL: Csordás Ágnes, Fekete János, Juhász Balázsné, Kindó Jánosné, Kovács Éva, Márkus László, Pénzes László, Vargáné Körözsi Mária

ANTI-SZEGREGÁCIÓS SZAKÉRTŐ: Kocsis Péter Csaba

2010. JANUÁR


-7-


Tartalomjegyzék 1

2

Vezetői összefoglaló .....................................................................................................12 1.1

Az IVS kidolgozásának módszertana .....................................................................12

1.2

Helyzetelemzés......................................................................................................12

1.3

Városrészek bemutatása........................................................................................14

1.4

AZ IVS célrendszere ..............................................................................................15

1.5

Fejlesztési akcióterületek kijelölése 2007-2013 időszakra ......................................17

1.6

A megvalósítás mechanizmusai .............................................................................17

Komádi város szerepe a településhálózatban ...............................................................19 2.1

Komádi város elhelyezkedése................................................................................19

2.2

Komádi város szerepe az egyes térszerkezeti egységekben..................................20

2.2.1

Nemzetközi szerepkör.....................................................................................20

2.2.2

Országos szerepkör ........................................................................................21

2.2.3

Regionális és megyei szerepkör......................................................................22

2.2.4

Kistérségi, mikrotérségi szerepkör...................................................................24

2.2.5

Egyéb szerepkörök .........................................................................................25

2.3 Komádi város vonzáskörzetének bemutatása és szerepe a térségi munkamegosztásban........................................................................................................27 3

Városi szintű helyzetértékelés .......................................................................................30 3.1

Városszerkezet ......................................................................................................30

3.1.1

Településtörténeti tényezők.............................................................................30

3.1.2

Komádi város településszerkezete ..................................................................31

3.2

Gazdaság...............................................................................................................33

3.2.1

Mezőgazdaság................................................................................................36

3.2.2

Ipar..................................................................................................................37

3.2.3

Szolgáltatások.................................................................................................38

3.2.4

Turizmus, kultúra.............................................................................................39

3.2.5

Információs társadalom ...................................................................................41

3.3

Társadalom ............................................................................................................42

3.3.1

Demográfia .....................................................................................................42

3.3.2

Képzettség ......................................................................................................44

3.3.3

Foglalkoztatás, munkanélküliség.....................................................................46

3.3.4

Egészségügyi helyzet......................................................................................48

3.3.5

Jövedelmi és szociális helyzet.........................................................................49

3.3.6

Társadalmi önszerveződések, civil szféra .......................................................51

3.4

Települési környezet ..............................................................................................52


-8-


3.4.1

Természeti környezet ......................................................................................52

3.4.2

Épített környezet .............................................................................................56

3.4.3

Lakásállomány ................................................................................................56

3.4.4

Települési környezeti infrastruktúra .................................................................57

3.4.5

Közlekedési infrastruktúra ...............................................................................59

3.5

Közszolgáltatások ..................................................................................................62

3.5.1

Oktatás-nevelés ..............................................................................................62

3.5.2

Egészségügy...................................................................................................64

3.5.3

Közigazgatás...................................................................................................65

3.5.4

Szociális ellátás...............................................................................................67

3.5.5

Sport és szabadidő, közművelődés .................................................................69

3.6

Korábbi időszak fejlesztései ...................................................................................71

3.7

Összegzés .............................................................................................................72

3.7.1 4

Városrészek elemzése ..................................................................................................75 4.1

A városrészek beazonosítása ................................................................................75

4.2

A városrészek helyzetelemzése .............................................................................76

4.2.1

A városrészek összehasonlító helyzetelemzése..............................................76

4.2.2

Városközpont ..................................................................................................79

4.2.3

Keleti városrész...............................................................................................82

4.2.4

Északi városrész .............................................................................................85

4.2.5

Déli városrész .................................................................................................87

4.2.6

Dobaipuszta és külterületi városrész ...............................................................90

4.3 5

A város egészére vonatkozó SWOT elemzés..................................................72

Összegzés az egyes városrészekről és azok funkcióiról ........................................92

Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése................94 5.1

Szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása.....94

5.1.1

A 2001-es népszámlálási adatok alapján szegregált területek.........................94

5.1.2 A 2001-es népszámlálási adatok alapján szegregációval veszélyeztetett területek 97 5.1.3 5.2

A szegregátumok lehatárolása a 2009-es adatok alapján ...............................99

A lehatárolt területek helyzetének elemzése ........................................................100

5.2.1

Városszerkezeti elhelyezkedés .....................................................................100

5.2.2

Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok...................100

5.2.3

Demográfiai és szociális helyzet....................................................................101

5.2.4

Lakáskörülmények, infrastruktúra..................................................................104

5.2.5

Közszolgáltatások elérhetősége....................................................................106

5.3

Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásának felmérése 120


-9-


6

Stratégia......................................................................................................................121 6.1

A város jövőképe..................................................................................................121

6.2

Fejlesztési célok a városra és a városrészekre ....................................................121

6.2.1

Átfogó cél ......................................................................................................121

6.2.2

Középtávú tematikus célok............................................................................122

6.2.3

Számszerűsített városfejlesztési célkitűzések ...............................................130

6.2.4

Városrészekhez kapcsolódó célok ................................................................133

6.2.5

Számszerűsített fejlesztési célkitűzések városrészekre.................................138

6.2.6

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere ...........140

6.3

6.3.1

Városközpont, mint a funkcióbővítő integrált fejlesztési akcióterület..............142

6.3.2

Középtávon fejlesztésre kijelölt további akcióterületek ..................................146

6.4

Fenntarthatósági szempontok ..............................................................................147

6.4.1

A fenntartható környezeti fejlődés programja ................................................147

6.4.2

Anti-szegregációs program............................................................................155

6.5

7

Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése .......................................................141

A stratégia külső és belső összefüggései .............................................................168

6.5.1

A stratégia főbb külső összefüggései ............................................................168

6.5.2

A stratégia főbb belső összefüggései ............................................................174

6.5.3

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ..............................................179

A megvalósítás eszközei .............................................................................................181 7.1

A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 181

7.1.1

Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet..................................181

7.1.2 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése .......................................................................................................181 7.1.3 7.2

Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások............183

7.2.1

8

Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás ..................................................182 A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere ...........................................184

7.3

Településközi koordináció mechanizmusai...........................................................184

7.4

Ingatlangazdálkodási koncepció...........................................................................186

7.4.1

Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése........................186

7.4.2

Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai..........................189

7.4.3

Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok................................191

Partnerség...................................................................................................................193 8.1 Nyilvánosság biztosítása: lakossági tájékoztatás és együttműködés a civil szervezetekkel ................................................................................................................193 8.2

Szakhatósági egyeztetés......................................................................................194

8.3

Vállalkozói egyeztetések ......................................................................................194

8.4

Együttműködés a környező településekkel...........................................................195


- 10 -


8.5

Érdekcsoport elemzés..........................................................................................195

8.6 Partnerségi együttműködés Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megvalósításában...........................................................................................................197 9 Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoring) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása ..............................................................................................198 10

Mellékletek...............................................................................................................200

10.1

Országosan védett műemlék műemléki környezete Komádiban .......................200

10.2

Helyi építészeti védelem alá vont területek .......................................................202

10.3

KSH, 2001 Népszámlálás adatok .....................................................................203

10.4

Városfejlesztési kérdőív kiértékelés eredménye................................................215

10.5

Jelenléti ívek.....................................................................................................227

11

Ábra és táblázatjegyzék...........................................................................................229

Ábrák: .............................................................................................................................229 Táblázatok: .....................................................................................................................230 12

Források ..................................................................................................................231

13

Záradék ...................................................................................................................232


- 11 -


1 Vezetői összefoglaló 1.1 Az IVS kidolgozásának módszertana Az IVS-sel szemben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia operatív kidolgozása a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Városfejlesztési Csapata által kialakított, és nemzetközileg is ismert módszertan alapján történt, hasonlóan Nyíregyháza, Hajdúszoboszló, Nagykálló, Polgár, Téglás, Baktalórántháza, Nyírmada, Biharkeresztes, Várpalota, Ajka, Csurgó, Tapolca és számos további város fejlesztési dokumentációja esetében. Az IVS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során hangsúlyosan vizsgáltuk a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióit.

1.2 Helyzetelemzés Komádi Hajdú-Bihar megye bihari részén, a Sebes-Körös jobb partján található. Földrajzilag Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el. Komádi városa további 28 településsel együtt alkotja a Berettyóújfalui/Bihari kistérséget. A település megközelítése közúton a megyeszékhely Debrecen felől Berettyóújfalun keresztül a 47. sz. főútról Furtai eltéréssel a 4219. sz. települési összekötőúton lehetséges, míg vasúton a 127. számú, Körösnagyharsány – Vésztő - Gyoma mellékvonalon közelíthető meg. A vasútállomás Dobaipuszta és Körösszakál között található. Bár a kistérségi központ szerepkörét Berettyóújfalu tölti be, Komádi a Dél-Bihari térség mikrotérségi központjaként funkcionál, mint közigazgatási, turisztikai, kulturális és gazdasági központ. A város alap- és középfokú intézményeivel a környező településekre vonzó hatást fejt ki, mely kiterjed az alábbi településekre: Magyarhomorog, Körösszakál, Körösszegapáti, Újiráz, Furta, Zsáka (Hajdú – Bihar megyén belül); Körösújfalu, Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány (Békés megyén belül). Gazdaság A település adottságai kedvezőek a vállalkozások megtelepedése szempontjából – hiszen Komádi jelentős szabad kapacitásokkal rendelkezik a fejlesztési területeket illetően, emellett pedig az önkormányzat is igyekszik támogatni a munkahelyteremtő beruházások megjelenését. Az önkormányzat a helyigényes vállalkozások, munkahelyteremtések részére mintegy 50 ha területet jelölt ki a település északnyugati és délkeleti részein, ahol minden adottság rendelkezésre áll. Jelenleg már több száz főt foglalkoztató olasz, illetve svájci ipari és mezőgazdasági vállalkozás működik. Az önkormányzat számára jelentős bevételi forrást megtestesítő iparűzési adóból befolyó bevételek növekvő tendenciát mutatnak. A hagyományos mezőgazdasági struktúra (a térség sok más településéhez hasonlóan) Komádiban is visszaszorulóban van és folyamatosan veszít jelentőségéből a szolgáltató szektorral szemben. A városban a tercier szektor vezető szerepe kétségtelen, a mezőgazdaság és az ipar, építőipar szerepe pedig az országos átlaghoz hasonló értékeket mutat.


- 12 -


Túlsúlyban vannak az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások (157 db), amelyek azonban csekély munkahelykínálatukkal és alacsony versenyképességükkel nem jelentenek hosszú távú perspektívát. A működő vállalkozások többsége a kereskedelem és az ingatlanügyek területén dolgozott, ugyanakkor a legkisebb arány az oktatás, egészségügy-szociális ellátás, illetve a pénzügyek területén mutatkozott. A mező- és erdőgazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepe Komádiban az országos és megyei átlaghoz képest nagyobb értéket mutat, a kistérségi szintet azonban már nem éri el. Komádi iparát elsősorban a textilipar képviseli. Az ipari foglalkoztatottak aránya Komádiban 30% körül mozog. A szolgáltatási jellegű ágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepét vizsgálva elmondható, hogy a tercier szektor térhódítása Komádiban is végbement. Az összes foglalkoztatott mintegy 57%-a dolgozik ebben a nemzetgazdasági ágazatban. A városban a szolgáltatás szerepe mind az országos, mind a megyei átlagtól elmarad ugyan, a kistérségi szinttel azonban hasonló értéket mutat A város és környéke turisztikai attrakcióit tekintve egyaránt megtalálhatók a természeti szépségek és az ember alkotta vonzerők, melyek jól kiegészülnek az olyan közvetett vonzerőkkel, melyet a település évente megrendezésre kerülő rendezvényei jelentenek. Társadalom Komádi esetében csökkenő népességszámú és elöregedő településről van szó. A népességszám csökkenésében a természetes fogyás mellett a településről való elvándorlás játszott szerepet. Komádi meglévő intézményei révén kedvező feltételekkel rendelkezik a közoktatást illetően, aminek köszönhetően a város lakosainak iskolázottsági szintje a kistérségi átlaghoz hasonló értékeket mutat. Komádiban a foglalkoztatottak iskolai végzettségét tekintve jól kirajzolódik az alacsonyabb presztízsű munkák dominanciája. A népesség gazdasági aktivitását tekintve megállapítható, hogy Komádiban a munkanélküliek és az inaktívak magas aránya, illetve a foglalkoztatottak aktív korú népességhez viszonyított alacsony értéke kedvezőtlen tendenciákat vetít előre. Összességében a munkanélküliek számának növekedését tapasztalhatjuk. Komádiban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 59,2 %, amely érték szerint a városban élők mintegy 60%nak nincs biztos megélhetést nyújtó munkahelye. Azon személyeken aránya, akik az aktív korúakon belül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkeznek 35,7%, azaz a település szinte minden harmadik lakosára jellemző. Környezet A Sebes-Kőrös hordalékkúpjának D-i lábánál helyezkedik el. A város zöldfelületi elemei - a közparkok, közterületi zöldfelületek, utcai fasorok, jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek és a lakóterületek kertjei szigetes, vonalas és sávos elrendeződést mutatnak. Komádi védett építészeti értékei közé tartoznak – a Református templom (Hősök tere), valamint az ún. Széll – ház (Dózsa György út 33.), volt nagygazdaház épülete. Komádi lakásállománya jelenleg 2574 lakóegységre tehető. A lakások komfortosságát illetően negatívumként könyvelhető el, hogy a településen túlsúlyban vannak a komfort


- 13 -


nélküli lakások és a szükséglakások száma is viszonylag magas, míg az összkomfortos lakások mindössze a lakóépületek egynegyedére jellemzők. 2007-ben a Komádiban található lakások (2595 db) 87%-a volt bekapcsolva a vezetékes ivóvízhálózatba, és csak 56%-a a szennyvízcsatorna-hálózatba. A két arányszám különbsége (31 %) jelentősnek mondható. A város közúti közlekedését alapvetően az azt átszelő országos összekötő utak határozzák meg, ehhez csatlakozik a település gyűjtőút-hálózata. Átmenő forgalom csak az országutak belterületi szakaszán bonyolódik, a helyi forgalom viszont a település gyűjtő- és lakóútjait is közel egyenlő mértékben terhelik. A városközpontban 50 db kijelölt parkolóhely található. A települést a Szeghalom – Vésztő - Körösvarsány közötti vasúti mellékvonal érinti egy rakodó- egy tároló és egy átmenő fővágánnyal. Az autóbusz közlekedést a Hajdú -Volán menetrendszerinti járatai biztosítják. Autóbusz állomás a településen nem található, a járatok számára azonban kiépített megállóhelyek biztosítottak. Közszolgáltatások Komádiban az óvodai ellátás több telephelyen működik. A településen lévő általános iskolák száma 4 db. Nappali tagozatos középfokú oktatás a térségben Biharkeresztesen és Berettyóújfaluban, esti tagozatos képzés Komádiban folyik. A város egészségügyi ellátását 2 felnőtt házi orvos és 1 házi gyermekorvos biztosítja Bölcsőde jelenleg nem működik a településen. Az időskorúak nappali intézményeinek száma 2. Komádiban különböző szociális intézmények gondoskodnak a rászorulók ellátásáról. Komádi legfontosabb közművelődési intézménye a Közösségi Ház és Városi Könyvtár, amely külön internetes közösségi színtérrel, ill. gyermek és felnőtt részleggel rendelkezik.

1.3 Városrészek bemutatása A keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Komádi belterületén 5 városrész lehatárolására került sor: 1. Városközpont: (az óramutató járásával megegyező irányban haladva, 7 órától indulva:

Hősök tere – Bartók Béla utca – Erzsébet utca – Baross utca – Kórház utca – Nagy Sándor József utca – Kossuth utca – Fő utca – Bocskai utca – Hajnal utca – Szent István útja – Ibolya utca – Szegfű utca – Hősök tere által határolt terület) a belvárost és közvetlen környezetét foglalja magába.

2. Keleti városrész: az alábbi utcáktól keletre eső településrész a településhatárig, Észak-Déli irányban haladva: Furtai út – Fő utca – Bocskai utca – Gát utca.

az alábbi utcáktól északnyugatra eső településrész a településhatárig, Észak-Dél-Nyugati irányban haladva: Furtai út – Fő utca – Kossuth utca – Nagy Sándor József utca – Kórház utca – Baross utca – Erzsébet utca – Bartók Béla utca – Dózsa György utca.

3. Északi

városrész:

4. Déli városrész: az alábbi utcáktól délre eső településrész a településhatárig, Nyugat-

Keleti irányban haladva: Dózsa György utca – Hősök tere – Szegfű utca – Ibolya utca – Szent István útja – Hajnal utca – Bocskai utca.

5. A város belterületétől távolabb eső területek: Dobaipuszta (egyéb belterület), Mihálytelep (külterület) és Tarpák (külterület) alkotják az 5. városrészt.


- 14 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. ábra: Komádi elhelyezkedése Magyarországon

Forrás: saját szerkesztés

1.4 AZ IVS célrendszere Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek: •Komádi Város Gazdasági Programja 2007-2010 (2007.), •Településrendezési terv (2007.) Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. A városfejlesztés stratégiai dokumentumai elvárt eredményként azt jelölik ki, hogy a mikrotérségi központ funkciót betöltő Komádi térségi szervező képessége növekedjen, korszerű feltételek között működő kulturális-, egészségügyi-, és közszolgáltatások váljanak elérhetővé a mikrotérségi és egyéb környező települések lakossága számára. A város kedvező feltételeket kíván kínálni mind a gazdasági szereplők működési környezete, mind pedig a kistérségi lakosság életminősége tekintetében.


- 15 -

Jövőkép

„Komádi saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a körülvevő hazai és határmenti térséggel összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, modern kisvárosi lakókörnyezete, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását.”

Városrészi célok

Középtávú tematikus célok

„A mikrotérségi szerepkörrel rendelkező Komádi kihasználja a határ közelsége révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára.”

Átfogó cél


A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása

B. A város külső elérhetőségének fejlesztése

C. A közszolgáltatások minőségének javítása

D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása)

E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés)

F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása

G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése

J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése

Városközpont

Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Dobaipuszta és külterületek

„Modern települési központ kialakítása a városi, közszféra, közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében.”

„A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével a Keleti városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Komádi társadalmi-gazdasági folyamataiba, a gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása.”

„A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Komádi társadalmi-gazdasági folyamataiba.”

„Fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó erejének növelése érdekében.”

„A településrendezés és közszolgáltatások eszközeivel elősegíteni a városkörnyéki tanyákon élők esélyegyenlőségének javulását, és biztosítani számukra mindazon lakókörnyezeti feltételeket és közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint a hagyományosan belterületen lakóknak, emellett az iparigazdasági területek fejlesztésével modern vállalkozási környezet kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása érdekében.”


- 16 -


1.5 Fejlesztési akcióterületek kijelölése 2007-2013 időszakra Komádi arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a város dinamizálódását, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését és a gazdaságos működést. A konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a kedvező hatások érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magán szféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai Komádi teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Komádiban a következő fejlesztési akcióterületet határoltuk le a 2007-2013 közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők:

Városközpont, funkcióbővítő integrált fejlesztési akcióterület

Annak tudatában, hogy minden szükségesnek látszó fejlesztés megvalósítására a potenciálisan jelenleg rendelkezésre álló források nem elegendőek, kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy magántőkéből, vagy a fenti időszakon kívül más pályázati forrásból valósul, valósulhat meg. Két kimelt terület került igy azonosításra, melyek a következők:

Turisztikai és rekreációs akcióterület

A magántőke fejlesztései esetében a város szerepe többnyire nem terjed tovább a szükséges rendezési, szabályozási feladatok elvégzésénél és a lehetséges tervalkuk megkötésénél, és a fejlesztéshez kapcsolódó ügyintézés segítésénél.

1.6 A megvalósítás mechanizmusai A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), az érintettekkel (lakossággal, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, szakhatóságokkal, környező településekkel) folytatott rendszeres egyeztetések, kialakított együttműködések és szoros partnerségek szolgálják.


- 17 -


Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra kialakítása. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszerét képező képviselő testület, bizottságok, kiemelten a Településellátási és Fejlesztési Bizottságot, irodák, kiemelten az Településellátási- és fejlesztési iroda és a Komádi-94 Kft., valamint a Komádi Hírmondó alkotta egység. Komádi Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete évenként értékeli. A beszámoló tartalmazza

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését,

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele),

városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről,

a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével.

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint és a tematikus célok és a városrészi mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátor rendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a folyamatban lévő akcióterületi tervezés lehetővé teszi, hogy Komádi sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, amelynek eredményeként a város fenntartható módon fejlődhet, megerősítheti térségi szerepkörét, valamint magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat lakossága számára.


- 18 -


2 Komádi város szerepe a településhálózatban 2.1 Komádi város elhelyezkedése Komádi az Észak-alföldi régió települése, amely három megyét foglal magába: SzabolcsSzatmár-Bereg megyét, Hajdú-Bihar megyét és Jász-Nagykun-Szolnok megyét. A régió teljes lakossága 2007-ben 1 514 020 fő volt, területe pedig 17 729km2, melynek domborzata alföld. Komádi Hajdú-Bihar megye bihari részén, a Sebes-Körös jobb partján található. Földrajzilag Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el. A megye területe 6211km², amely közel 544 ezer főnek szolgál lakhelyéül. Romániával, Bihor megyével határos. A megye megyeszékhelye és egyben legnépesebb városa Debrecen. 2. ábra: Komádi elhelyezkedése Magyarországon

Komádi

Forrás: www.terkepkalauz.hu

Komádi városa további 28 településsel (Ártánd, Bakonszeg, Bedő, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Bojt, Csökmő, Darvas, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Komádi, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mezősas, Nagykereki, Pocsaj, Szentpéterszeg, Tépe, Told, Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka) együtt alkotja a Berettyóújfalui/Bihari kistérséget. A kistérség területe 1225,53km², lakosságszáma 51693. A Berettyóújfalui kistérség a 311/2007 kormányrendelet értelmében a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik. Komádi város állandó népessége 2007-ben a statisztikai adatok alapján 6088 fő volt, a lakónépesség száma pedig 5529 fő. A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar megyében található. Debrecen 64 km-re, Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra (25-30 km) helyezkedik el a településtől. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 19 -


Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan. A település megközelítése közúton a megyeszékhely Debrecen felől Berettyóújfalun keresztül a 47. sz. főútról Furtai eltéréssel a 4219. sz. települési összekötőúton lehetséges, míg vasúton a 127. számú, Körösnagyharsány – Vésztő - Gyoma mellékvonalon közelíthető meg. A vasútállomás Dobaipuszta és Körösszakál között található. 3. ábra: Komádi térképe

Forrás: www.maps.google.com

2.2 Komádi város szerepe az egyes térszerkezeti egységekben 2.2.1 Nemzetközi szerepkör Komádi város nemzetközi szerepköre csekély mértékű, határon átnyúló kapcsolatai azonban a közlekedési hálózatok korszerűsítésével kedvező irányba bővíthetők, mely hosszabb távon hozzájárul a város térségi szerepének erősödéséhez is. Komádi jelenleg nem rendelkezik testvérvárosi kapcsolatokkal.


- 20 -


2.2.2 Országos szerepkör Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazottak szerint az ország határ menti térségei – az észak-nyugati országrész kivételével – többnyire az ország elmaradott, alacsony társadalmigazdasági státuszú területei közé tartoznak, ugyanakkor ezen térségeknek sajátos elhelyezkedésük és az átértékelődő szerepű országhatár jelenléte egyfajta kitörési pontot is jelenthet, amennyiben saját erőforrásaikat és lehetőségeiket a jövőben fokozottabban ki tudják aknázni. Komádi település az Országos Településhálózat – fejlesztési Koncepció meghatározása szerint – gazdasági mutatói alapján a stagnáló területek közé tartozik, így fejlesztése illetve az országos színvonalhoz való

4. ábra: Határmenti térségek

Forrás: OTK, 2005

felzárkóztatása mindenképp indokolt. Erre jó lehetőséget kínálnak a város számára a térségi együttműködésből fakadó előnyök, hiszen a határ menti területek aktív együttműködése lehetővé teszi a Kárpát-medencében korábban természetes egységet képező régiók, vonzáskörzetek újraéledését, valamint az adott területeknek, településeknek gyorsabb ütemű felemelkedését. 5. ábra: Hajdú – Bihar megye kistérségeinek az országos gazdasági térszerkezetben elfoglalt helye

Forrás: Az OTK felülvizsgálata, 2005


- 21 -


2.2.3 Regionális és megyei szerepkör Komádi, mint az Észak – Alföldi Régió települése a város jövőbeni fejlesztési céljainak meghatározása során igyekszik kiemelt figyelmet szentelni a régió által körvonalazott főbb fejlesztési prioritásoknak, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: Gazdasági fejlesztés A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, építve a Régió meghatározó vállalkozásai és a helyi KKV-k közötti együttműködés erősítésére. A prioritás keretében cél a magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatok létrehozása az iparban, a minőségi turisztikai kínálat megteremtése, a külső befektetések növelése, valamint a kis- és közepes vállalkozások megerősítése. Mezőgazdasági és vidékfejlesztés A prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése a vidéken élők életminőségének javításával, valamint a rurális térségek elmaradottságának csökkentésével párhuzamosan. Műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem Az általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése, fejlett környezetvédelmi infrastruktúra megteremtése, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának megteremtése. Humán erőforrás fejlesztés Ezen prioritás keretében az általános cél a régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. Ehhez feltétlenül szükséges a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatási rendszer korszerűsítése, kiemelt figyelemmel a munkaerő piaci igényekre, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítására. A város regionális szerepköre bővülésének emellett további lehetőségei kínálkoznak: •

körzetközpont /Dél-Bihar/ szerepkör megszerzése a már leírt hiányosságok felszámolásával,

•

középiskola behozatala a városba,

•

a közigazgatási feladatok növekedésével tevékenységek minőségének javulása,

•

kapcsolatépítések a Békés megyei településekkel,

•

melyek megvalósításával Komádi is hozzájárulhat az Észak – Alföldi Régió versenyképességének növeléshez, és egy dinamikusan fejlődő régió kialakulásához.

a

kereskedelmi-,

szolgáltatási

1. táblázat: Komádi fontosabb adatai megyei összehasonlításban, 2007 Megnevezés Állandó népesség száma (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Regisztrált vállalkozások száma (db)

Komádi

Hajdú-Bihar megye

Részesedés a megyén belül (%)

6.088

555.592

1,1 %

769

38.745

1,9 %

262

51.564

0,5 %

Forrás: KSH T-Star 2007


- 22 -


A lakónépesség, valamint a gazdasági potenciált kifejező mérőszámok vizsgálatából kiderül, hogy Komádi nem képvisel húzóerőt a megye gazdaságában: a vállalkozások aránya elmarad a lakosság arányától, a munkanélküliek aránya viszont meghaladja azt. 6. ábra: Komádi elhelyezkedése Hajdú-Bihar megyében

Forrás: www.terkepcentrum.hu

A város megyei szerepköre a következőkbe foglalható össze: Komádi esetében a fejlődés legkedvezőbb lehetséges irányaként a megkezdett térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlődési modell jelölhető meg.


- 23 -


A térségi integráció keretében Komádi Hajdú-Bihar megyén belül kistérségi alközpont, mely elsősorban kulturális-oktatási, igazgatási, idegenforgalmi, egészségügyi és gazdaságikereskedelmi területen értendő. Az együttműködés kulcsa az azonos adottság és érdekeltség, ezért célszerű az integráción belül is az ilyen települések együttműködésének erősítése, melyben Komádinak, mint a városhiányos térség egyik alközpontjának vezető szerepet kell vállalnia, melyre a megindult együttműködési folyamatok tükrében kiváló lehetőség nyílik. A településfejlődésben döntő szerepe lesz a települési együttműködésnek, valamint a belső tartalékok feltárásával és mozgósításával történő megújulásnak. Ezen eszközök felhasználásával elérhető az a cél, hogy Komádi egy harmonikus, középvárosi, humán jellegét és szerepkörét megerősítő várossá váljon, melynek jövőjét elsősorban a kulturális, oktatási, egészségügyi, idegenforgalmi, kereskedelmi gazdasági funkciója határozza meg.

2.2.4 Kistérségi, mikrotérségi szerepkör Komádi a Berettyóújfalui kistérségben helyezkedik el, mely a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet alapján az ország 174 kistérségén belül a komplex fejlettségi mutató alapján a leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal segítendő kistérségek közé tartozik. A községeket és 3 várost magába foglaló, 55 ezer fős kistérség a megye perifériáján, a magyar-román határ mentén fekszik. A kistérség központja Berettyóújfalu, a kistérségbe tartozó települések: Ártánd, Bakonszeg, Bedő, Berekböszörmény, Bojt, Biharkeresztes, Csökmő, Darvas, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Körösszakál, Körösszegapáti, Komádi, Magyarhomorog, Mezősas, Mezőpeterd, Nagykereki, Pocsaj, Szentpéterszeg, Tépe, Told, Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka. A Berettyóújfalui kistérség az ország keleti részének közepén, Hajdú-Bihar megye déli vidékén helyezkedik el. Határai szomszédosak a Hajdúsággal, a Sárréttel, a Körös vidékkel, illetve Romániával. Bár a kistérségi központ szerepkörét Berettyóújfalu tölti be, Komádi a Dél-Bihari térség mikrotérségi központjaként funkcionál, mint közigazgatási (okmányiroda, kiemelt I. fokú építésügyi hatóság), turisztikai (horgásztavak), kulturális (közösségi ház rendezvényei, városi rendezvények) és gazdasági (textiliparral foglalkozó EUROTEX Kft.) központ. A város alap- és középfokú intézményeivel a környező településekre vonzó hatást fejt ki, mely kiterjed az alábbi településekre: Magyarhomorog, Körösszakál, Körösszegapáti, Újiráz, Furta, Zsáka (Hajdú – Bihar megyén belül); Körösújfalu, Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány (Békés megyén belül).


- 24 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7. ábra: Komádi elhelyezkedése a Berettyóújfalui kistérségben

Forrás: www.bihariterseg.hu

2.2.5 Egyéb szerepkörök A város számos szövetségnek, társulásnak a tagja. Ezen kapcsolatok nagyban elősegítik az információszerzést, az érdekérvényesítést, közös beruházások megvalósítását, a központi költségvetési és az Európai Uniós támogatásokhoz való hozzáférést. Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása A Berettyóújfalui Kistérség minden önkormányzatának képviselőtestülete a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy a közoktatást a helyi társadalom által elvárt szinten működtesse. Berettyóújfalu Város gesztori tevékenységével 2002-ben alakult meg a Kistérségi Közoktatási társulás, mely az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás – fejlesztési stratégiájával összhangban az alábbi célkitűzéseket fogalmazta meg:


- 25 -


• • • • • • •

az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának fejlesztése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.

A humán és egyéb erőforrások jobb kihasználására kistérségi szinten, illetve mikrotérségeken belül az intézmények integrációja jelent megoldást. Az óvodák és általános iskolák integrációját a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés teszi szükségessé. Az integráció biztosítaná, az intézmények egyenrangúságát és szakmai önállóságának megtartását. Az intézmények közösen alakítanák szakmai munkaközösségeiket, ezáltal tágabb lehetőséget biztosítva mind a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra, mind a szakmai konzultációra és együttműködésre. Másrészt az intézményekben folyó szakmai munka is nyitottabbá tehető, természetesen megtartva az adott tagintézmény nevelési és pedagógiai programjában és ennek részeként a helyi tantervében megfogalmazott szakmai célokat. Egymás munkájának jobb megismerése, a nyitottabb szakmai tevékenység, a módszerek átadása tovább gazdagíthatja az intézményekben folyó nevelő-oktató munkát. Az együttműködés az alábbi területekre terjed ki: • • • • • • • • • • •

Tanügyigazgatás Pedagógus-helyettesítési rendszer Mérés-értékelés Kompetencia alapú oktatás elterjesztése Intézményközi szakmai közösségek működtetése Tantárgyi tanulmányi versenyek Sportversenyek, kulturális találkozók megszervezése Pedagógiai szakszolgálatok működtetése Prevenció, egészségvédelem Együttműködés a minőségfejlesztésben (partnerkapcsolatok) Közös pályázati lehetőségek.

Komádi város tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A TÖOSZ képviseli az ország önkormányzatainak több mint felét. A Szövetség a helyi önkormányzati érdekek és jogok kollektív képviseletére, védelmére, azok érvényesülésének előmozdítására a települési önkormányzatok által létrehozott országos érdekképviseleti szerv. Feladata az önkormányzatok közötti és további szervekkel való érdekegyeztetés, az önkormányzati működés fejlesztésének elősegítése, a jogszabályok és más állami döntések tervezeteinek véleményezése, a döntésekkel kapcsolatos egyeztetések lefolytatása stb. További együttműködési lehetőségek a környező településekkel:


- 26 -


Sebes-Körös menti települések összefogása •

turisztikai vonzerő növelése, a kultúra és a sport területén

•

szennyvízberuházások terén

•

közös pályázatokkal a mezőgazdaság és a vállalkozások fejlesztése

•

közös erővel útépítés és munkahelyteremtés

•

környezetszennyezettség megszüntetése

•

kerékpárutak kialakítása

•

városkörnyéki helyi TV működtetése

•

középiskola közös fejlesztése

•

mezőgazdasági feldolgozóipar összefogással való kialakítása.

2.3 Komádi város vonzáskörzetének bemutatása és szerepe a térségi munkamegosztásban A város vonzáskörzetét és térségi munkamegosztásban vállalt szerepét a településen megtalálható funkciók és azok térségi hatásai alapján mutatjuk be. A „Városfejlesztési Kézikönyv” című módszertani útmutatóban felsorolt funkciók alapján Komádi mikrotérségi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt. Szinte az összes vizsgált területen1 viszonylag széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál mind saját lakosainak, mind a környező települések lakosságának, vállalkozásainak. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény meghatározza az önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatait, amelyek végrehajtásához az állami költségvetés különböző jogcímeken normatív támogatások nyújtásával hozzájárul. Az önkormányzat ezen kívül – a település érdekében – önként vállalt feladatokat is végezhet, melyhez csak a rendelkezésre álló saját források vehetők igénybe. Az önkormányzatnak gondoskodnia kell az általa fenntartott intézmények folyamatos működésének biztosításáról a működés szinten tartása, színvonalának emelése érdekében. A fent leírtaknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal Komádi város közigazgatási területére vonatkozóan az alábbi feladatokat lája el: Kötelező feladatai2: o gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, o az óvodai nevelésről, o az általános iskolai oktatásról és nevelésről, o az egészségügyi és a szociális alapellátásról, o a közvilágításról, o a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; o biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Önként vállalt feladatai3: o a településfejlesztés,

1

Gazdasági funkciók; Közlekedési, távközlési funkciók; Közösségi funkciók; Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók; Humán szolgáltatási funkciók. 2 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (4) bekezdése értelmében. 3 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (1) és (2) bekezdése alapján.


- 27 -


o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése; városüzemeltetési feladatokról, alapítványok, nonprofit szervezetek támogatásáról, körzetközponti egészségügyi feladatok ellátásáról, hátrányos helyzetű tanulókkal való külön foglalkoztatásról, önkormányzati honlap fenntartásáról, helyi újság kiadásáról.

A város - közigazgatási területén kívül is - viszonylag széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál a környező települések lakosságának, vállalkozásainak: A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Gyermekotthon és Hasznosidő Központ megyei szinten otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátottak (nagykorúak) számára. A Komádi Körzeti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményi Társulás intézményfenntartó társulás formájában biztosítja az igénybevevőknek a szociális alapfeladatokat, és a gyermekjóléti szolgáltatásokat a társult településeken, melyek a következők: Komádi, Furta, Magyarhomorog, Körösszakál, Körösszegapáti, Újiráz. A társulásban fenntartott Gyermekjóléti Szolgálat célja, hogy a társult települések területén élőknek segítséget nyújtson a legközvetlenebbül fenyegető negatív hatások kivédésében, illetve abban, hogy képessé váljanak különböző problémáik önálló megoldására. Komádi Város Önkormányzata az egyik fenntartója a berettyóújfalui József Attila Általános Iskola Nevelési Tanácsadó és EGYMI-nek, melynek pedagógiai szakszolgálati szolgáltatásait Komádi, Magyarhomorog Körösszakál, Körösszegapáti települések Komádiban vehetik igénybe. Mentőállomás működik a városban, mely a környező településeket is ellátja. A településen központi orvosi ügyelet működik, mely Magyarhomorog, Körösszakál és Újiráz településeket is ellátja. Munkaügyi Központ kirendeltsége is működik a városban. A város térségi szerepkörét a foglalkoztatottak ingázási viszonyai is alátámasztják. A 2001es Népszámlálás alapján Komádi foglalkoztatottjainak száma 1394 fő, melyből 1153 fő helyben, míg 241 fő más településen dolgozik. Azaz a városban élő foglalkoztatott lakosság 83%-ának tud munkahelyet biztosítani.


- 28 -


A város funkcióinak vizsgálatát a következő táblázat mutatja. A vizsgálat alapján látható, hogy Komádi méretéhez képest valamennyi funkcióval ellátott, ezek azonban csak települési és mikrotérségi szerepkört töltenek be. Megyei szinten is kiemelkedő a 160 férőhellyel működő Gyermekotthon és Hasznosidő Központ, melynek fenntartója a Hajdú-Bihari Önkormányzat. Összességében tehát megállapítható, hogy a város méretének megfelelő és arányos térszervezési feladatokat lát el. Ugyanakkor egyes területeken relatív funkcióhiány merül fel:

Szolgáltató központ; Strand;

Országos, nemzetközi

Logisztikai központ; Idegenforgalmi vendéglátóhelyek;

Regionális

Megyei

Gazdaság, kereskedelem

Közösség

Államigazgatás Humán szolgáltatás


Gyermekotthon, Hasznosidő Központ

Kistérségi

Mikrotérségi

Színház;

Települési

Piac Kereskedelmi üzletek Bankok Pénzügyi szolgáltatók Közművelődési könyvtár;

Vendéglátó egységek

Okmányiroda; Rendőrség; Háziorvos; Gyógyszertár; Központi háziorvosi ügyelet; Fogászati szakrendelés; Mentőállomás; Munkaügyi Központ; Gyermekjóléti szolgálat; Szociális alapellátások

Polgárőrség;

Sportcsarnok;

Óvoda; Általános iskola; Idősek otthona;

- 29 -


3 Városi szintű helyzetértékelés 3.1 Városszerkezet 3.1.1 Településtörténeti tényezők Komádi már a 7. században avar településként, majd a 8. században dák-, a 9. században kelta telepként létezett. 1214-ben említi a Regestrum Varadiense. 1243-ban szintén magyar faluként jegyzik. A tatár-török hadak több ízben is elpusztítják, felégetik, így 1291-ben a lakosság „első futása” a közeli nádasokba, mocsarakba vezetett, amely tovább élésüket biztosította. A 13. sz. végén egyházas hely. 1303-ban ismét benépesül a szárazulaton kialakult település, amelynek ismertebb birtokos családjai ezekben a századokban a Komádi, Kóti, Krucsó, Úszó, Őssy (Eössy), Ölvedy (Eölvedy), Tarsoly családok voltak. Majd ismét a török csapatok csapásai következnek: 1526-ban még a templomot is felégették, ekkor veszett oda a híres „Rákos-hímzés”, amely nemes egyházi ereklye volt. 1605-ben Bocskai fejedelemtől hajdúvárosi rangot és kiváltságot kap. A lakosság száma ennek következtében egyre gyarapodik, 1630-ban eléri a 2.680 főt, de a visszavonuló, Bécs ostromára készülő, törökök 1693-ban ismét elpusztítják. A 18. sz. elején a kurucok támogatása miatt a Habsburgok a rácokat irányítják ide, akik szintén felégetik a települést 1706-ban. Ekkor ismét elhagyja a lakosság a települést, ez a „második futása”. De 1707-ben nagy csapást mérnek a rácokra, akik élelmet kívántak szállítani a váradi várhoz az osztrák-labanc csapatoknak: a Kutas-érnél lemészárolják őket, azóta is Rácszállásként ismert a külterületi földrészlet. A század végére kiheverve a több és nagy katasztrófát okozó óriási aszályokat, pestist, marhavészt, az 1790-es földrengést, közel ezer lakosa van. 1702. március 14-én, Komádi és a környező falvak is Esterházy herceg kezébe kerül. A herceg és a családja másfél évszázadon át meghatározta a települések társadalmi-gazdasági viszonyait, amelynek nagy hatása volt a fejlődésre. A kiegyezést követően épül a Kótpuszta-Nagyvárad közötti vasútvonal, amely a környékbeli hatalmas birtokokon megtermelt áruknak biztosít piacot és összeköttetést több száz kilométerre. Komádi csupán 1/6-od része volt száraz terület, a többi mocsaras, lápos terület, mint a Kis - Sárrét többi része. A lecsapolás már 1775-ben kezdetét vette, amikor a meglévő folyók és erek medrének mélyítését határozták el, amely kisebb eredményt hozott is, de végleges megoldásra 100 év múlva került sor, amikor a folyószabályozás és lecsapolás megtörtént, 1879-ben. Ekkor átalakult a települések gazdálkodása, az állattartást a földművelés megelőzte. A villamosítás 1922-ben készül el, ami új perspektívákat nyújt a falu lakosságának: mind a munkában, termelésben, mind a háztartásban és a szabadidő hasznos eltöltésében jelentősnek bizonyult. A mezőgazdaságban a kollektív gazdálkodás létrehozza a szövetkezeteket és elpusztítja a kisgazdaságokat, a tanyai életformát és gazdaságot megszüntetve. Kisebb ipari és szolgáltató üzemek létesülnek, amelyek a lakosság foglalkoztatását biztosítják. Ebben az időszakban nincs nagyobb mértékű elvándorlás, mert a megélhetés helyben biztosított. Kialakulnak az oktatási és nevelési, kulturális intézmények, a közösségi szolgáltatások. A demokratikus átalakulást követően, a ’90-es években az ipari létesítmények megszűnnek, a községben megjelenik a munkanélküliség, amely máig sújtja a települést. A település adottsága minden befektetői szándékot tudna kezelni, csak megfelelően kellene menedzselni: van szakképzett és betanítható szabad munkaerő, a vállalkozások számára az ingatlanok rendelkezésre állnak, a lehetőségek korlátlanok, a közeli határátkelés még nagyobb távlatokban való gondolkodást is elbír.


- 30 -


3.1.2 Komádi város településszerkezete Komádi településszerkezetének kialakulásához elsősorban a város természeti környezetét, azok változását kell megismerni. A település a Sárréten, a Sebes-Kőrös és a Berettyó folyók összefüggő, mocsaras árterületén helyezkedik el, szerkezeti fejlődését elsősorban a vízrajzi viszonyok befolyásolták. Komádi a domborzati viszonyokat figyelembe véve árvízvédelmi és belvízvédelmi szempontból is veszélyeztetett. A bel és külterületen egyaránt előfordulnak mélyfekvésű, lefolyástalan területek. A város közigazgatási területe 2.90.sz. Kis-Sárréti árvízvédelmi öblözethez tartozik, melynek határát a Sebes Körös jobb parti, nyugati és északi határait a Berettyó bal parti védőtöltés képezi. Az 1800-as évek elején készült térképen Komádi mezőváros határa még jórészt vízzel borított terület, észak felől erdőfoltokkal tarkított. Korabeli leírások szerint a város az egyik keskeny 2-300 lépés széles szárazulatra települt, ahol a láp már a házak végében kezdődött, magasabb vízjárás esetén el is öntve azokat. A terep tagoltságát követő házcsoportokat gátak, hidak kötötték össze. A város lényegében egyutcás szerkezetű volt, egy széles – valószínűleg árkokkal, gátakkal tagolt főutcából és az ebből kiágazó keskeny közökből állt. (Ez a kettősség ma is leolvasható a város térképéről, azaz ugyanis élesen elválik a régi és az új, tervezett rész.) A város határa több, a tatár és a törökdúlás során elpusztult faluból áll, melyekre ma már csak neveik emlékeztetnek: Irász, Kólti, Hathi, Eöss és Megyer feltehetőleg hasonló szerkezetű, „szigetszerű” helyzetben települt falu volt. A XIX. sz. második felében, a mezőgazdasági konjunktúra földigénye következtében megindult a vízfolyások medreinek rendezése, a mocsarak lecsapolása. A század végéről származó térképen a város közvetlen környezete és az északi határ már nagyjából vízmentes, földművelésre és építkezésre egyaránt alkalmas. Az 1880-ban készült harmadik katonai felmérési térképen a város belterülete is tanulmányozható: látható, hogy elsősorban észak felé a legelőször szárazzá vált irányokba épült tovább, nagyjából a mai Bem és József Attila utca vonaláig, délen pedig megépül a területi kiterjedés lehetőségét máig meghatározó zárógát. A nagyüzemi, nagybirtokosi gazdálkodás miatt a város lakói nem jutnak művelhető földterülethez, telkeik így rendkívüli mértékben elaprózódtak. Századunkban elsősorban dél-délnyugati irányban épül tovább a település, egészen a zárógátig. Az új részek mérnöki tervezés alapján jönnek létre, széles és egyenes utcákkal, melyek karaktere jelentősen különbözik a város régebbi részeitől. A régi csorda útvonalon kialakított Széles utca a szerkezet karakteres eleme, annak nyugati oldalán ma is bőven vannak beépítésre való területek. A külterület már teljesen száraz, művelhető. Komádi településközpontja a Hősök terétől kezdődően a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, az innen nyíló utcák, teresedések elülső része hordozza az intézményi funkciókat. A legtöbb alapfokú ellátást biztosító intézmény itt helyezkedik el, valamint a kereskedelmi intézmények jó része is erre a területre koncentrálódik. Ez a főútra felépülő struktúra az egyes intézmények egyszerű megközelíthetőségét biztosítja. A településközpont legjelentősebb utcája a Fő utca, erről nyílnak a keresztirányú közök, utak. Beépítési vonala izgalmas, szélessége változatos. Nyugati részén, a város legősibb részén tölcsérszerű teresedést hordoz. Hasonló jellegzetességekkel bír a Szent István és a Furtai út is, melyek valószínűleg korábbi útvonalakon alakultak ki. Jellegzetes a városközpont úthálózata, rendkívül keskeny, vonalvezetésében esetleges közeivel, melyek között számos zsákutca is előfordul a halmazos településszerkezet jellegzetességeként. A településközponton kívül eső részek úthálózata tervezett mérnöki kitűzés eredménye, vonalvezetésük egyenes, hasonló méretű tömböket zárnak közre. Szélességük többnyire szabályos, hierarchikus viszony jellemzően nincs közöttük. Legkarakteresebb eleme az árokkal és széles zöldsávokkal tagolt Hajnal utca. A halmazos jellegű településszerkezet elsősorban a város központjában eredményez karakteres tömbszerkezetet. A keskeny utcákkal, közökkel határolt, zsákutcákkal tagolt tömbök mérete és formája szabálytalan, a telkek igen aprók. Ezek a tömbök jellemzően


- 31 -


zártak, minden oldalról körbeépítettek. A település külsőbb részein épült tömbök ellenben jellemzően mérnöki osztás eredményei, telkeik mérete hasonló, lehetővé teszik a háztáji gazdálkodást. Jellemzően Komádi északi részén fordulnak elő nyitott, azaz nem minden oldalról körbeépített tömbök; ezek hátsó végükkel a környező földek felé néznek, de az is előfordul, hogy egy-egy lazább beépítésű létesítmény (strand, telephely stb.) oldja a tömb zártságát. 8. ábra: Komádi tömbszerkezete

Forrás: Komádi Város Településrendezési Terve, 2007

A települések terei általában az elsődleges települési hálózatok csomópontjaiban alakulnak ki. A város főtere a Hősök tere. Ez a teresedés a Fő utca orsószerű kiszélesedése, melynek közepén a Református templom áll, kihangsúlyozván az épületet. A teresedés térfalait lakóés középületek határolják, hézagosan zártsorú és oldalhatáron álló beépítési móddal. A református templomtól keletre kezdődik a Fő utca és maga a településközpont. A térfalakat alkotó épületek mind földszintesek, mezővárosias karakterrel. Az utcaleágazásoknál jellegzetes saroképületeket találunk. Az orsószerű kiszélesedés miatt a tér hosszan elnyúlik, kelet-nyugati tengellyel. A tér maga közpark funkcióval bír, mely rendezett, gondozott zöldfelületű. Az útelágazásos teresedéseknél egyenrangú utak ágaznak el, vagy kereszteződnek. Jó példa erre Komádiban a Furtai út és a Fő utca elágazása, ahol a két út egyenrangú, azaz mindkettő települési összekötőút. Beépítések jellemzői A beépítések kialakulását a településszerkezet történeti kialakulása és jellegzetességei határozzák meg. A város mára jórészt átépült, a megmaradt hagyományos épületek csekély számban maradtak fenn, többségüket átalakították. Legrégebbi beépítései közé tartoznak az oldalhatáron álló tornácos lakóépületek, melynek több fajtáját figyelhetjük meg. A településen egyaránt találhatunk fa és falazott anyagú épülettel egybe épített, ill. toldott tornáccal készült lakóházakat. Ezek az épületek oromfalas nyeregtetős tetőformával rendelkeznek. Az épületek általában fésűs beépítésűek. A keskeny telekszélességű épületeknél a melléképületeket általában a főépülettel egybeépülve találhatjuk meg.


- 32 -


3.2 Gazdaság Egy település gazdasági szerkezete a település gazdasági-társadalmi fejlettségét tükrözi. Bár napjainkra az egyes nemzetgazdasági ágak súlypontjai globális méretekben is a mezőgazdaság rovására és a tercier/szolgáltató szektor javára tolódtak el, az ún. gazdasági szerkezetváltás nem minden térségben/településen zajlott le azonos intenzitással. Komádiban a regisztrált vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat; míg 2000-ben 224, addig 2007-ben már 262 vállalkozást regisztráltak a városban. A településen tehát összességében pozitívan értékelhető a lakosság vállalkozási kedve. A regisztrált vállalkozásoknak azonban mindössze 68-70%-a a ténylegesen működő vállalkozás.

9. ábra: Regisztrált vállalkozások száma Komádiban Regisztrált vállalkozások szám a Kom ádiban 262

270 260 250 240 230 220 210 200

250 224

233

230

236

243

251

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. év év év év év év év év

A Komádiban működő vállalkozások körülbelül 7 – 8%-át adják a kistérségben működő vállalkozásoknak, ami nagy valószínűséggel a település

Forrás: KSH, T-Star, 2007

gyenge marketing – tevékenységének tudható be. A település adottságai ugyanis kedvezőek a vállalkozások megtelepedése szempontjából – hiszen Komádi jelentős szabad kapacitásokkal rendelkezik a fejlesztési területeket illetően, emellett pedig az önkormányzat is igyekszik támogatni a munkahelyteremtő beruházások megjelenését. Az önkormányzat a helyigényes vállalkozások, munkahelyteremtések részére mintegy 50 ha területet jelölt ki a település északnyugati és délkeleti részein, ahol minden adottság rendelkezésre áll. Jelenleg már több száz főt foglalkoztató olasz, illetve svájci ipari és mezőgazdasági vállalkozás működik. A vállalkozások közül legjelentősebb az AGROFLA HUNGÁRIA KFT, melynek alapítója az EMIL FLACHSMANN AG SVÁJC ZÜRICH aromaanyagokat és növényi kivonatokat állít elő az élelmiszer, a kozmetikai és a gyógyszeripar részére. A kiváló minőségű kivonatok előállítása magas követelményt támaszt a gyógynövény alapanyaggal szemben. Az AGROFLA HUNGÁRIA KFT a Komádiban folytatott ellenőrzött bio-gyógynövény termesztésével kifogástalan minőséget garantál a természetes kivonatokhoz. A minőség kulcstényezői: saját előállítású vetőmag, saját termesztésű takarmányokon tartott szarvasmarháktól származó szerves trágya által biztosított természetes körforgás, ellenőrzött betakarítás, kíméletes szárítás. A vállalkozások által lebonyolított pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó, és az önkormányzat számára jelentős bevételi forrást megtestesítő iparűzési adóból befolyó bevételek növekvő tendenciát mutatnak. Legnagyobb mértékű emelkedés 2005 és 2006 között volt megfigyelhető. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma évről évre változik, de az utóbbi három évben 250 és 260 között mozog.

10. ábra: Komádi Iparűzési adóból befolyó bevételei és iparűzési adót fizető vállalkozásainak száma 80000000

270

70000000

260

60000000

250

50000000

240

40000000

230

30000000

220

20000000

210

10000000 0

200 2000

2001

Iparűzési adó

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Iparűzési adót fizető vállalkozások száma

Forrás: Komádi Város Önkormányzata


- 33 -


Amennyiben a működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintjük – jól látható, hogy a hagyományos mezőgazdasági struktúra (a térség sok más településéhez hasonlóan) Komádiban is visszaszorulóban van és folyamatosan veszít jelentőségéből a szolgáltató szektorral szemben. Mindez jól visszatükrözi a rendszerváltás óta országosan is tapasztalható gazdasági szerkezetváltás sajátosságait, ami településenként természetesen eltérő mértékben jelentkezett és különböző időpontokban ment végbe. A városban a tercier szektor vezető szerepe kétségtelen, a mezőgazdaság és az ipar, építőipar szerepe pedig az országos átlaghoz hasonló értékeket mutat. A 2000 és 2007 közötti időszakban a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás veszített jelentőségéből, míg az ipar – építőipar szerepe némileg növekedett. A szolgáltató szektorban a tevékenység jellegétől függően eltérő mértékű változásokat tapasztalhatunk: a vendéglátás csökkenő tendenciájával ellentétben a pénzügyi tevékenység stagnálása figyelhető meg, ugyanakkor jellemezhetőek.

a

különböző

11. ábra: Működő vállalkozások összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása, 2007 100% 90% 80% Szolgáltatások

70% 60%

76%

78% Ipar - építőipar

50% 40%

Mezőgazdaság erdőgazdálkodás

30% 20% 10% 0%

16%

19%

8%

3%

Komádi

Magyarország


közösségi

szolgáltatások

növekvő

tendenciával

2007-ben a működő vállalkozások többsége a kereskedelem és az ingatlanügyek területén dolgozott, ugyanakkor a legkisebb arány az oktatás, egészségügy – szociális ellátás, ill. a pénzügyek területén mutatkozott. A városban a legfrissebb 2006-os adatokat vizsgálva kitűnik, hogy a gazdálkodási forma szerinti vizsgálat alapján az egyéni vállalkozások aránya 67,6 % volt (ez 177 regisztrált egyéni vállalkozást jelentett). A működő vállalkozások foglalkoztatotti létszámát tekintve 2006-ban a következő kép rajzolódott ki: •

0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató működő vállalkozások aránya 1,2%;

•

1-9 főt foglalkoztató működő vállalkozások aránya 62,5%;

•


•


•

50-249 főt foglalkoztató működő vállalkozások aránya 1,2%.

A településen regisztrált vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti vizsgálata szerint Komádiban túlsúlyban vannak az 1 – 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások (157 db), amelyek azonban csekély munkahelykínálatukkal és alacsony versenyképességükkel nem jelentenek hosszú távú perspektívát. 250 főt meghaladó vállalkozás nem működik Komádiban.


- 34 -


Ha a foglalkoztatottakat vizsgáljuk a nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlás tekintetében, akkor megállapíthatjuk, hogy Komádiban a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban tevékenykedő foglalkoztatottak aránya (13%) meghaladja az országos szintet (5%) - ami összefüggésbe hozható a település alföldi jellegével -, míg az iparban, építőiparban ill. szolgáltató szektorban dolgozó foglalkoztatottak aránya elmarad az országos szinttől, mely a város gazdasági szerkezete korszerűsítésének igényét vetíti előre.

12. ábra: A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása Komádiban 100% 90% 80% 70%

57%

62%

60%

Ipar - építőipar

50% 40% 30%

30%

20% 10% 0%

Szolgáltatások

13% Komádi

33%

Mezőgazdság erdőgzdálkodás

5% Magyarország

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

Amennyiben a működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintjük – jól látható, hogy a hagyományos mezőgazdasági struktúra (a térség sok más településéhez hasonlóan) Komáiban is visszaszorulóban és folyamatosan veszít jelentőségéből a szolgáltató szektorral szemben. Mindez jól visszatükrözi a rendszerváltás óta országosan is tapasztalható gazdasági szerkezetváltás sajátosságait, ami településenként természetesen eltérő mértékben jelentkezett és különböző időpontokban ment végbe. Ezzel magyarázható, hogy itt Komádiban (a mezőgazdaság terén nagy múltra visszatekintő Hajdú – Bihar megye településén) a mezőgazdaság jelentőségét tekintve még napjainkban is megelőzi a szekunder ágazatokat. A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. A népesség gazdasági aktivitás szerinti vizsgálata során a foglalkoztatottakon és a munkanélkülieken túl a statisztikai adatgyűjtés módszertana további két kategóriát definiál. Inaktív keresőknek minősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagyonuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból élők. Ide tartoznak azok a munkanélküli-ellátásban részesülők is, akik nem keresnek munkát. Az eltartottak csoportját a tanulók, az egyetemi hallgatók, a háztartásbeliek alkotják. 2. táblázat: Népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 1990, 2001 Terület Komádi Berettyóújfalui kistérség Hajdú-Bihar megye Ország

Év 1990 2001 1990 2001 1990 2001 1990 2001

Gazdaságilag aktív Foglalkoztatott Munkanélküli 37,07 1,58 23,18 9,89 38,44 1,39 27,10 6,41 41,44 1,41 31,61 5,69 43,64 1,22 36,19 4,08 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

Gazdaságilag inaktív Inaktív kereső Eltartott 26,28 35,06 37,89 29,04 25,92 34,26 36,25 30,24 23,44 33,72 31,84 30,87 25,62 29,53 32,41 27,32

A táblázat jól mutatja, hogy a két népszámlálás között eltelt időintervallumban milyen nagyfokú átrendeződés ment végbe a munkaerő-piac tekintetében minden vizsgált területi szinten (az alacsonyabb területi szinteken élesebb különbségekkel). Különösen nagyfokú


- 35 -


csökkenés következett be a foglalkoztatottak arányát tekintve Komádiban, ahol közel 14 százalékpontos változás volt tapasztalható. Ezzel szemben megyei és kistérségi szinten a visszaesés 10 százalékpont körül mozgott. Az említett csökkenéssel párhuzamosan pedig a városban több mint hatszorosára nőtt a munkanélküliek száma. Míg 1990-ben az országos értéket alig haladta meg a munkanélküliek aránya Komádiban, addig 2001-re közel kétszeres értéket mutatott. Emellett városi szinten emelkedett az inaktívak és csökkent az eltartottak száma.

3.2.1 Mezőgazdaság A település éghajlati és talajadottságai alapvetően meghatározzák a szántóföldi művelés jellegét és a termeszthető növényfajták körét, mely két tényező Komádiban a következőkkel jellemezhető: Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület. Az évi napsütéses órák száma 2080 óra. Az évi középhőmérséklete: 10,3 °C. A fagymentes időszak augusztus közepétől kezdődik, s október 3. dekádig tart. A csapadékmennyisége éves viszonylatban 585 mm. A hótakarós napok száma 35 körüli. Uralkodó széliránya Ny-ÉNy-i. Az éghajlati adottságok öntözés mellett a szántóföldi, a kertészeti kultúrák termesztési igényeit elégítik ki. A jellemző talajtípusok talajvízhatás alatt képződtek. Réti talajuk löszös üledéken kialakult agyag – mechanikai összetételű, erősen savanyú kémhatású, alacsony termőerejűek. A szikes talajtípusok többségében löszös anyagokon képződtek, mechanikai összetételük agyag és vályog között változik. Az ármentesítés óta különféle típusaik fejlődtek ki. Nagyobb részük szántóföldi művelés alatt áll, de sok a szikes pusztai legelő, helyenként a sziki tölgyes erdő. Komádi igazgatási területe tehát jellemzően mezőgazdasági hasznosítású terület. Földjeinek művelése a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően történik. A település a Kis-Sárrét területén fekszik, uralkodó talajtípusai a réti, a szolonyeces réti, valamint a sztyeppesedő réti szolonyec talajok. A város majdnem teljes területén szántóföldi növénytermesztés és a gyepművelés a meghatározó művelési ág. A terület adottságaiból fakadóan az állattenyésztés elhanyagolható – az állatállományból legnagyobb aránnyal a sertés (51%) és a szarvasmarha (21%) részesedik. A szántóföldi gazdálkodás fő kultúrái a kukorica, kalászosok és a repce. Az erdőterületek a település északi részén, valamint a kisebb vízfolyások, csatornák menti területeken helyezkednek el. Kiterjedt erdőket találunk továbbá a Sebes-Körös menti területeken is. A külterületen, a mezőgazdasági táblák szélein található erdősávok jelentős részét kivágták. A mezőgazdasági területek hasznosításával néhány nagyüzem és több kis gazdaság foglalkozik. A szántóterületek művelése szövetkezeti, vállalkozói és egyéni vállalkozás keretében történik. A jelenleg működő gazdaságok száma 1402 – re tehető, ebből 1393 egyéni gazdaság. 3. táblázat: Komádi földhasználatának főbb jellemzői Földterület Használt terület összesen

ha 9237,56

Ebből termőterület

8743,5

Mezőgazdasági terület

7936,5


- 36 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Földterület

ha

Szántóterület

6830,22

Konyhakert

86,46

Szőlő

0,59

Gyümölcsös

2,58

Rét

40,49

Legelő

976,17

Erdő

800,0

Művelés alól kivont terület

494,06 Forrás: KSH, 2001

A fenti táblázat adataiból jól látható, hogy Komádiban a rendelkezésre álló termőterület mintegy 90 % mezőgazdasági művelés alatt áll, melyből legnagyobb aránnyal a szántóterület részesedik (86%), a legelő (12,3%), erdő (10%), konyhakert (1%) illetve a szőlő és gyümölcsös aránya elhanyagolható. A mezőés erdőgazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepe Komádiban az országos és megyei átlaghoz képest nagyobb értéket mutat, a kistérségi szintet azonban már nem éri el. A városban tehát a foglalkoztatottaknak mintegy 13%-a tevékenykedett ebben a nemzetgazdasági ágban.

13. ábra: Mező- és erdőgazdálkodási foglalkoztatottság mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) 15%

16% 14%

13%

12% 9%

10% 8%

6%

6% 4% 2% 0% Komádi

Berettyóújfalui kistérség

Hajdú - Bihar megye

Magyarország


3.2.2 Ipar Komádiban az ipar – építőipar összevont nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások száma 2000 és 2007 között 16-ról 27-re nőtt, arányuk ezzel az összes működő vállalkozás 16%-át adta. A növekedés az építőiparban dinamikusabb volt (közel kétszeres növekedéssel számolhatunk a vállalkozások számát tekintve a vizsgált időszakban), mint a bányászat és feldolgozóipar területén (ahol a növekedés az egyharmados arányt sem érte el). Komádi iparát elsősorban a textilipar képviseli. Jelen vannak a városban a gazdaságilag kisebb jelentőségű egyéb ipari üzemek és gazdálkodó szervezetek is, amik a város kül - és belterületén elszórtan helyezkednek el.


- 37 -


Az iparfejlesztéshez feltétlenül szükséges az összefüggő Ipari Park kialakítása a település délkeleti területein a meglévő ipari-üzemi területek szervezésével, és a köztes területek gazdasági területté alakításával. Ezeket a területeket elsősorban a nagyobb befektetői igények fogadására kell alkalmassá tenni, melyben az Önkormányzatnak kezdeményező / koordináló szerepet kellene vállalnia. Az ipari foglalkoztatottak aránya Komádiban 30 % körül mozog, amely bár a megyei és országos szintnél alacsonyabb, a kistérségi átlagnál pedig magasabb értéket jelent – alapvetően nem tapasztalható jelentős eltérés az egyes területi szintek között.

14. ábra: Ipar, építőipar foglalkoztatottsági mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) 34%

33%

33% 32% 31% 30%

31% 30%

29%

28%

28% 27% 26% 25% Komádi



Magyarország


3.2.3 Szolgáltatások A szolgáltatási szektorhoz tartozó különböző típusú tevékenységek a gazdaság bármely ágazatához kapcsolódhatnak, közös jellemzőjük, hogy a termelési folyamat valamennyi fázisában jelen vannak, és növelik a termékek hozzáadott értékét. A szolgáltatási szektor súlya fontos mutatója a gazdaság fejlettségének. A teljes szolgáltató szektorban tevékenykedő működő vállalkozások száma 2000 és 2007 között összességében növekvő tendenciát mutatott (125-ről 131-re növekedett), az eltérő jellegű tevékenységek esetében azonban különböző irányú és mértékű változás volt tapasztalható. Míg a vendéglátás terén például a 2000-2007-es időszakban 13-ról 11-re csökkent a működő vállalkozások száma, addig az oktatás (38), az egészségügyi ellátás (46), illetve a közösségi szolgáltatások (910) esetében emelkedés volt tapasztalható. Mindez pedig a vállalkozások humán profiljának erősödését jelzi. 4. táblázat: Kereskedelmi szolgáltatók összefoglaló táblázata (2000-2007) Év

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)

Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db)

Ruházati szaküzletek száma (db)

2000

82

27

6

2001

90

28

5

2002

93

28

5

2003

98

27

4

2004

85

25

4

2005

90

26

4

2006

86

23

4

2007

95

19

9

Forrás: KSH, T-Star


- 38 -


A gazdasági élet szerkezetváltása a kereskedelem és szolgáltatások területén is igen nagy változást hozott a térségben. A rendszerváltozás előtt a térség minden településén mind fogyasztási cikk, mind iparcikk kereskedelemben a helyi ÁFÉSZ volt szinte az egyedüli, aki a kereskedelmet és szolgáltatást ellátta. Az 1990-es években azonban ugrásszerűen növekedett a cégalapítási láz, ezzel párhuzamosan az egyéni vállalkozások száma is növekedésnek indult. Komádiban rohamosan nőtt a házi boltok, garázsboltok száma. A ruházati butikok, a használtruha értékesítés és a piaci ruházati kereskedelem megjelenése szétaprózta a kereskedelmet. A 2000-2007-es időszakban a kiskereskedelmi üzletek száma mintegy 15%-os növekedést mutatott, mely növekedés azonban eltérően jelentkezett a különböző típusú kereskedelmi üzletek esetében. Míg az élelmiszerüzletek száma – a nagy multi cégek megjelenésével – lecsökkent, addig a ruházati üzletek számában némi növekedés volt tapasztalható (köszönhetően a napjainkban egyre több településre beszivárgó használtruha kereskedéseknek). Az előbb felsoroltak mellett egyéb, speciális szaküzletek (pl. gépjármű, bútor, festék – és vegyi áru szaküzlet) is találhatók a településen – az alapellátást biztosító üzletekhez képest azonban jóval kisebb számban képviseltetik magukat. A szolgáltatási jellegű ágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepét vizsgálva elmondható, hogy a szerkezetváltásnak köszönhetően a tercier szektor térhódítása Komádiban is végbement. Jól jelzi ezt, hogy az összes foglalkoztatott mintegy 57%-a dolgozik ebben a nemzetgazdasági ágazatban (szemben a korábban bemutatott 13%-os mezőgazdasági és 30%-os ipri foglalkoztatottal). Más területi szintekkel összehasonlítva kiderül, hogy a városban a szolgáltatás szerepe mind

15. ábra: Szolgáltatási jellegű ágazatok foglalkoztatottsági mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) 63%

62%

62% 61%

60%

60% 59% 58% 57%

57%

57%

Komádi


56% 55% 54% Hajdú - Bihar megye

Magyarország

Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

az országos, mind a megyei átlagtól elmarad ugyan, a kistérségi szinttel azonban hasonló értéket mutat.

3.2.4 Turizmus, kultúra Komádi város jövőképében fontos szerepet játszik az idegenforgalom, a településnek jó esélye van arra, hogy az idegenforgalmat tekintve a Körösök vidékének egyik állomása legyen. A turizmus fejlesztése szempontjából azonban elengedhetetlen a kiszolgáló, vendéglátó egységek jelenléte a településen. A mostani képet jelenleg a földrajzi helyzetből adódó átutazó forgalom túlsúlya, a települések jelentősebb kirándulóforgalma, jelentős célterületek és a komplex turisztikai termékek hiánya, valamint az alacsony jövedelemteremtő képesség jellemzik. A város és a térség turizmusa fellendítésének lehetősége a köz- és magánszektor együttműködésében rejlik. Megoldandó feladatot jelent például a turizmus szempontjából a megye megközelíthetőségének javítása. A végső cél azonban a település idegenforgalmi adottságainak komplex feltárása, turisztikai termékké való fejlesztése.


- 39 -


Az önkormányzat tervei között szerepel a hévizű strand mellett egy húsz hektáros szabadidős központ kialakítása, ahol bemutatható lesz a Körös-völgy és Sárrét évszázados kultúrája, a népi kismesterségek. Itt valósul meg a fürdőfejlesztés, a vízisport és horgászat céljait szolgáló tórendszer, a sárréti halásztanya, a hétvégi pihenést szolgáló nádasházak. A program megvalósítására várják a hazai és külföldi vállalkozókat, befektetőket. A város és környéke turisztikai attrakcióit tekintve egyaránt megtalálhatók a természeti szépségek (a Sebes – Körös által kínált kellemes horgászati lehetőség vagy a közeli Bihar – hegység kirándulásra hívogató tájai) és az ember alkotta vonzerők (a település műemlék épületei úgy mint, a Református templom, a Széll – ház illetve a helytörténeti anyaggal büszkélkedő Múzeum), melyek jól kiegészülnek az olyan közvetett vonzerőkkel, melyet a település évente megrendezésre kerülő rendezvényei jelentenek. Ez utóbbiak között említhetjük például a májusi Majálist, Gyermeknapot, az Aratóbált, a Szüreti mulatságokat vagy a Szent István napi szokásokat. Mindezen adottságok tükrében felvázolhatók a turizmus fejlesztésének lehetséges területei, melyek a következők: Ökoturizmus Természeti- és tájvédelmi területeken szervezett ökotúrák kijelölt zónákban és útvonalakon képzett szakmai kísérőkkel. Kulturális turizmus Nemzetközi színvonalú fesztiválok, évente ismétlődő kulturális-művészeti rendezvények, műemlék és múzeumlátogatási túrák, hagyományok felélesztése. Víziturizmus A Sebes-Körös folyó közelében kempingek, infrastruktúra, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások létesítése. Falusi turizmus A település kedvező arculatának megteremtésével, az ökoturisztikai programokhoz kapcsolódva, az egynapos kirándulásokat többnapos itt tartózkodássá alakítva, a falusi környezet, életmód, a hagyományok megismerésére alapozva. Horgász- és vadászturizmus Jó hal- és vadállomány (apróvadak – fácán, vadkacsa és nagyvadak – őz, szarvas, vaddisznó) esetében komfortos vadászházak, kiegészítő szolgáltatások. Ifjúsági turizmus Ifjúsági szállók, üdülőfalvak, kempingek, táborok, sport-, tánc- és kulturális animáció. Családi üdülés Szép természeti környezet, vízpart, termálfürdő, animáció. Kerékpáros turizmus Kerékpárutak, tájékoztató táblák, megállóhelyek, út menti pihenők és szolgáltatások. A város és a kistérség nagy lehetősége az öko-, a vízparti- és a kulturális turizmus kifejlesztése. Mindhárom forma keretet ad a kistérségi és települési együttműködésnek is,


- 40 -


hiszen a vonzerők változatosságát és védelmét, ugyanakkor a szolgáltatások egységes színvonalát csak együtt tudják biztosítani. Egy település turizmusának fellendítéséhez azonban nem elegendő pusztán a vonzerők megléte – ehhez megfelelő színvonalú és kapacitású kiszolgáló, vendéglátó egységek meglétét is szükséges biztosítani. 16. ábra: Vendéglátóhelyek számának változása Komádiban

A mellékelt ábra alapján Komádiban a vizsgált időszakban jól láthatóan csökkent a vendéglátóhelyek száma. 2000-ben még 26 kiszolgáló egység volt a városban, addig ez az érték 2007-re 21-re csökkent.

30 25 20

A vendéglátóhelyek többsége étterem – cukrászda, illetve bár – borozó.

26

15

27

24

24

24

24

10

23

21

5 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év


A vendéglátás mellett érdemes megvizsgálni a város szálláshely – kínálatára vonatkozó adatokat is. Ezzel kapcsolatban a következő megállapítások tehetők: Komádiban a legfrissebb 2007-es adatok szerint kereskedelmi szálláshely nem működik, a fizető-vendéglátóhelyek száma mindössze 2, ahol 16 fő elhelyezésére nyílik lehetőség. Ezen adatok tükrében tehát megállapíthatjuk, hogy amennyiben Komádi a jövőben szeretné jobban kihasználni a város adottságaiban rejlő lehetőségeket – úgy nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az idegenforgalom háttér-infrastruktúrájának fejlesztésére / bővítésére.

3.2.5 Információs társadalom Az utóbbi évtized legnagyobb változása nemzetközi viszonylatban is az információs társadalom kialakulása. Az új technikák révén felgyorsuló gazdasági, társadalmi, területi folyamatok jelentősen befolyásolják a térségek fejlődését. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az info-kommunikációs hálózatok fejlesztésre és technológiák meghonosítására, elterjesztésére a gazdaság és a közigazgatás szereplői között. 17. ábra: Komádi info-kommunikációs ellátottsága Információs hálózatok Komádiban 1400 1200

1210 1126 1073 1061 1001

1000

923

904

800

Nyilvános távbeszélő állomások száma (db)

600 400 200 13 13 0 2001. év

13

13

2003. év

8 2005. év

6

6

Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db)

2007. év



- 41 -


A fenti ábráról egyértelműen leolvasható, hogy Komádiban a 2001-2007-es időszakban mind a nyilvános távbeszélő állomások száma, mind pedig az egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma csökkenést mutatott a mobiltelefonok térnyerésével párhuzamosan. Az információs társadalom vívmánya az elmúlt időszakban közel felére csökkentette a nyilvános távbeszélő állomások számát, míg az egyéni analóg fővonalak száma tekintetében mintegy 25%-os visszaesés volt tapasztalható. Komádiban 2004-ben került kiépítésre a kábeltelevízió – hálózat, melyhez az adott évben 286 lakás csatlakozott. Ez a szám 2007. év végére 710-re növekedett. Az eltelt 3 év alatt tehát közel 60%-os növekedés volt tapasztalható a hálózatra csatlakozott lakások számát illetően, ami egyértelműen jelzi a lakosság információs technológiák iránti fogékonyságát.

3.3 Társadalom 3.3.1 Demográfia Egy térség gazdasági szerepe és a népességfejlődés tendenciái között kölcsönös összefüggés mutatható ki. Egy terület, település fejlődése meghatározóan gazdasági döntésektől függ, ezek megvalósulása azonban nagymértékben befolyásolja a társadalmi folyamatokat. A gazdaság élénkülése miatt emelkedő életszínvonal például javítja a terület népességmegtartó képességét és ösztönzőleg hat a születések számára. A kistérség kedvezőtlen adottságai miatt a terület ritkán lakott, a mocsaras laposok között kiemelkedő folyóhátak népesültek csak be. Berettyóújfaluban, Biharkeresztesen, Komádiban és Derecskén koncentrálódik a kistérségi népesség 53%-a. A kistérség elöregedő korstruktúrájú településein a lakosság nagy része már túl van a produktív életszakaszán, ezért bármilyen fejlesztésbe nehezen fog bele. A kedvezőtlen korösszetétel az elmaradott helyzetből fakad, ugyanakkor visszahat arra. Ez az állapot (aktív népesség alacsony aránya, értelmiség elvándorlása) nehezíti a fejlesztés, a növekedés lehetőségeinek megteremtését (amely hosszú folyamat) és tovább növeli az eltartott rétegek magas arányából fakadó szociális terheket. Külön érdemes szólni a roma népességről, melynek aránya a térségben magasabb az országos átlagnál. A problémát rossz életkörülményeik, alacsony kvalifikáltságuk és a körükben 80% feletti munkanélküliség jelenti. Helyzetük javítása, integrálódásuk a helyi társadalomba és gazdaságba így a fejlesztési programoknak mindenképpen szükséges feladata kell, hogy legyen. 5. táblázat: A lakónépesség számának alakulása Komádiban 2000-2007 között Állandó odavándorlások száma (eset) n.a. n.a. 107 96 88 124 97 97 Forrás: KSH, T-Star

Év

Élveszületések száma (db)

Halálozások száma (db)

Állandó elvándorlások száma (eset)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

65 80 76 59 60 64 66 57

95 80 90 112 91 91 100 82

n.a. n.a. 113 132 115 127 165 183


- 42 -


Komádi népességföldrajzi viszonyait vizsgálva megállapítható, hogy hazánk sok más vidéki térségéhez hasonlóan egy alapvetően csökkenő népességszámú és elöregedő településről van szó, amit jól alátámasztanak a fenti táblázatok adatai: 2000 és 2007 között a település állandó népessége 6473 főről 6088 főre csökkent, ami közel 6%-os mérséklődést jelent. A népességszám csökkenésében a természetes fogyás mellett (a vizsgált időszakban a halálozások száma mindvégig magasabb értéket mutatott az élveszületések számánál) a településről való elvándorlás játszott szerepet (2007-ben pl. majdnem kétszer akkora volt az elvándorlás, mint az odavándorlás). 6. táblázat: Demográfiai mutatók Komádiban (2000 – 2007) Év

Állandó népesség

Lakónépesség

0 – 14 évesek

15 – 59 évesek

60 – x évesek

2000

6473

6130

1246

3680

1312

2001

6478

6143

1219

3678

1313

2002

6462

6055

1204

3680

1288

2003

6374

6009

1175

3636

1257

2004

6328

5921

1157

3656

1247

2005

6307

5809

1140

3679

1233

2006

6209

5674

1102

3651

1190

2007

6088

5529

1059

3579

1180

Forrás: KSH

Ugyancsak kedvezőtlen képet mutat a lakosság életkor szerinti megoszlása, melyből kiderül, hogy bár a legnépesebb korcsoportot a 15-59 éves korosztály alkotja (az állandó népesség 58,5%-a), a 2007-es adatok szerint a 60 év fölötti (időskorú) népesség aránya (19,4%) meghaladta a 0-14 éves korosztály arányát (17,4%), ami a népesség elöregedésének irányába hat.

1180

1190

1233

1247

1257

1288

1313

80%

1312

100%

3946

3970

3942

3924

3934

3917

3849

1204

1175

1157

1140

1102

1059

40%

60 - x évesek

1219

60% 3915

Ez a tendencia pedig elsősorban a fiatal és a munkaképes korú népesség esetében jelent problémát, hiszen ezen korosztályoknak különösen fontos szerepe van a település jövője szempontjából.

18. ábra: Népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2000-2007)

1246

A fent elmondottakat jól alátámasztja a mellékelt ábra, melyről egyértelműen leolvasható, hogy a vizsgált időszakban (2000-2007 között) mindhárom korcsoport esetében népességszám – csökkenés volt tapasztalható.

15 - 59 évesek 0 - 14 évesek

20% 0%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007


A jövőben e kedvezőtlen tendencia megfordulása várható, amelyben a település roma lakosságának magas gyermekvállalási kedve döntő szerepet játszik majd. Mindez azonban a helyzet javítása helyett csak tovább fokozza a problémákat – tekintve, hogy az alacsony


- 43 -


társadalmi státuszú roma lakosság szociális ellátása jelentős terheket ró az önkormányzatra, amely hosszú távon a település időskorú lakosságának ellátását is veszélyeztetheti. Az állandó népesség korcsoportok szerinti megoszlását különböző területi szinten vizsgálva a következő kép rajzolódik ki előttünk: a 0-14 éves korosztály aránya (18,82%) a településen meghaladja megyei átlagot és nem sokkal marad alatta a kistérségi értéknek sem; A 15-59 éves (munkaképes) korosztály a kistérségi és megyei átlag között helyezkedik el; Míg a 60 év fölöttiek aránya a fiatal korosztályhoz hasonló értéket mutat.

A lakosság nemek szerinti megoszlása esetén az országos trendekhez hasonló képet látunk. A gyermek és fiatalkorban jellemzően a férfiak száma-korosztálytól függően, 6-12%-kal meghaladja a nők számát. Majd a 60 évesnél idősebb korosztály esetében a nők száma már jelentősen felülmúlja a férfiakét. Míg a 60-64 évesek között átlagosan 1,02 nő jut egy férfira, addig a 65 évnél idősebb korosztály esetében már 1,65.

19. ábra: Népesség korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 100% 20,27

21,06

18,56

60,91

59,36

62,86

80% 60 - x évesek

60%

15 - 59 évesek

40%

0 - 14 évesek

20% 18,82

19,59

18,58

Komádi



0%

Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

20. ábra: Az egyes korcsoportok nemenkénti megoszlása Komádiban, 2007 65 - x

571

60 - 64

347

130

132

50 - 59

429

40 - 49

369

439

30 - 39

413

461

20 - 29

414

432

454

18 - 19

84

84

15 - 17

123

147

512

0 - 14 0%

20%

Nők Férfiak

547

40%

60%

80%

100%


3.3.2 Képzettség Egy településen az alap-, közép- illetve felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők tekintetében. Komádi meglévő intézményei révén kedvező feltételekkel rendelkezik a közoktatást illetően, aminek köszönhetően a város lakosainak iskolázottsági szintje a kistérségi átlaghoz hasonló értékeket mutat, a képzések különböző szintjein persze mutatkoznak kisebb eltérések a területi szint függvényében.


- 44 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7. táblázat: A népesség végzettségére vonatkozó kistérségi összehasonlító adatok, 2001 Népesség iskolai végzettsége

Komádi


7 évesnél idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát végzettek aránya

27,5 %

23 %

7 évesnél idősebb népességből a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya

10,5 %

11 %

3,2 %

3,5 %

7 évesnél idősebb népességből egyetemi / főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya Forrás: KSH

Komádi népességének iskolai végzettségére vonatkozó adatokat összevetve a kistérségi mutatókkal megállapítható, hogy a település csak az alacsonyabb iskolai végzettség esetében rendelkezik magasabb értékekkel a kistérségi átlagnál (míg a középiskolai ill. egyetemi / főiskolai végzettség tekintetében némileg elmarad a kistérségi szinttől). Komádi népességének iskolai végzettségét összehasonlítva a megyei és országos értékekkel a kistérségihez hasonló arányokat tapasztalunk:


100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

4,5% 18,8%

74,3%

10,8%

12,6%

33,9%

38,2%

86,3%

88,8%

0,9%

0,7%

ág rs z ya ag

M

-B

ih a

rm

ro

eg

m

ye

ád

i

2,2%

jd ú

21. ábra: A népesség iskolai végzettsége

Ha

a 10 évesnél idősebb korosztályt vizsgálva települési szinten legmagasabb az általános iskolát nem végzettek aránya (2,2%); a 15 évesnél idősebb és általános iskolát végzettek esetében viszont Komádi (74,3 %) már elmarad a megyei (86,3%) és országos (88,8%) átlagtól; hasonló a helyzet a középiskolai érettségivel és az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők esetében is – ahol a települési értékek (8,8%; 4,5%) szintén elmaradnak a megyei (33,9%; 10,8%) és országos (38,2%; 12,6%) értékek mögött.

Ko

25 évesnél idősebb népesség és egyetemi/főiskolai oklavéllel rendelkezik 18 évesnél idősebb népesség és legalább középiskolai érettségivel rendelkezik 15 évesnél idősebb népesség és legalább az ált.isk. 8 osztályát elvégezte 10 évesnél idősebb népesség és ált.iskolát nem végzett

Forrás: KSH, 2001

- 45 -


Komádiban a foglalkoztatottak iskolai végzettségét tekintve jól kirajzolódik az alacsonyabb presztízsű munkák dominanciája, hiszen a foglalkoztatottak közel egyharmada csak általános iskolát végzett, míg másik egyharmadának érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. Mindezek mellett csekély számban vannak (mindössze 11%) a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, amely egyáltalán nem kedvez a több munkaerőt foglalkoztató humántőke – intenzív ágazatok megtelepedésének.

22. ábra: A foglalkoztatottak iskolai végzettsége Komádiban 35,0% 30,0% 25,0% 20,0%

28,7%

26,7%

15,0% 10,0%

11,0%

5,0% 0,0% ált.isk. 8 osztályt végzett

középiskolai érettségivel rendelkezik

egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezik

Forrás: KSH, 2001

3.3.3 Foglalkoztatás, munkanélküliség A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. Inaktív keresőknek minősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagyonuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból élők. Ide tartoznak azok a munkanélküli-ellátásban részesülők is, akik nem keresnek munkát. Az eltartottak csoportját a tanulók, az egyetemi hallgatók és a háztartásbeliek alkotják. 8. táblázat: Népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint Terület

Év

Komádi

Gazdaságilag aktív

Gazdaságilag inaktív

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

2001

23,18

9,89

37,89

29,04


2001

27,10

6,41

36,25

30,24

Hajdú – Bihar megye

2001

31,61

5,69

31,84

30,87

Magyarország

2001

36,19 4,08 Forrás: KSH, 2001

32,41

27,32

Komádiban (2001 – es adatok szerint) a gazdaságilag aktív népesség közel 10%-át alkották a munkanélküliek (amely érték mind az országos, mind a megyei, mind pedig a kistérségi mutatókat meghaladta), míg az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya (23,18%) valamennyi területi szint vonatkozásában a legalacsonyabb értéket mutatta. Hasonlóan kedvezőtlen képet kapunk az inaktívak számának vizsgálatakor, ugyanis ez a mutató is települési szinten éri el a legmagasabb értéket. A népesség gazdasági aktivitását vizsgálva összességében megállapítható, hogy Komádiban a munkanélküliek és az inaktívak magas arány illetve a foglalkoztatottak aktív korú népességhez viszonyított alacsony értéke kedvezőtlen tendenciákat vetít előre.


- 46 -


A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának vizsgálatából kiderül, hogy Komádiban a legnagyobb arányt (57%) a szolgáltató szektorban dolgozók képviselik (az országos értékhez hasonlóan).

23. ábra: A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70%

57%

Szolgáltatások

62%

60%

Az ipar – építőiparban tevékenykedők 30%-os aránya szintén közelít az országos értékhez; míg a mező – és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak több, mint kétszeresen múlják felül az országos átlagot.

Ipar - építőipar

50% 40% 30%

30%

33%

20% 10% 0%

Mez őgadaság erdőgzdálkodás

13%

5%

Komádi

Magyarország

Forrás: KSH, 2001

24. ábra: A regisztrált munkanélküliek számának változása területi összehasonlításban, 2000-2008 600 000 500 000 400 000

Komádi

300 000

Hajdú - Bihar megye Magyarország

200 000 100 000 0 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08

Komádiban az országos és megyei értékekhez hasonlóan 2000 és 2008 között kisebb ingadozásokkal ugyan, de összességében a munkanélküliek számának növekedését tapasztalhatjuk. Mindez összhangban van a napjainkban tapasztalható negatív gazdasági folyamatokkal, melynek következménye a munkanélküliek kiugróan magas száma – valamennyi területi szint vonatkozásában.

Forrás: ÁFSZ 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek számának változása Komádiban (2000 – 2007)

Regisztrált száma (fő)

munkanélküliek

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

646

690

713

696

672

692

773

769

815

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

A legfrissebb (2008 – as) adatok szerint Komádiban a 6088 fős lakosságnak mintegy 13%-a volt regisztrált munkanélküli (815 fő) ami hasonló értéket mutat a kistérségivel (13,97 %). Bár a munkanélküliek száma a vizsgált időszakban folyamatos változást mutatott-a munkanélküliek arányának időnkénti javulása nem a munkakereslet növekedésének volt köszönhető, hanem a szociális ellátórendszerben végbement módosulások, a közmunkaprogramok, illetve az elvándorlás következményének tudható be. A településen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 47,9 % az aktív korú népességen belül, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és annál idősebb népességen belül mindössze 4,5 %. Mindez azért jelent problémát, mert az esetleges új beruházások inkább a magasan kvalifikált munkaerőt részesítik előnyben, mivel az idősebb, alacsonyabb képzettségű munkaerő nehezebben vonható be bármilyen szolgáltatói jellegű munkakörbe, ami pedig az


- 47 -


alacsonyabb iskolai végzettségű lakosság körében felerősítheti a szelektív elvándorlást (ez azonban a település korstruktúrájának torzulását vonná maga után). Az egyenlőtlenségek enyhítésében nagy szerepe van az önkormányzatok közhasznú és közcélú programjainak, azonban ezek csak rövidtávon jelentenek, átmenti megoldást. Az önkormányzat a következő beavatkozásokkal igyekszik elősegíteni a munkahelyek számának növelését:

közművesítés, a települési infrastruktúra fejlesztése

úthálózat felújítás

vállalkozások és a mezőgazdaság támogatása

biogazdálkodás terjesztése

regionális szerep növelése

humánerőforrás növelése, koordinációs feladatok ellátása

a befektetők letelepedésének segítése

közterület-felügyelet, mezőőrség létrehozása, mint munkahelyteremtés

állami támogatások igénybe vétele

pályázatok

munkanélküliek átképzése

adókedvezmények megteremtése.

A foglalkoztatottak munkavégzés megállapítások tehetők:

helyének

vizsgálata

alapján

a

következő

Komádiban az összes foglalkoztatott (1349 fő) 85,5%-a helyben lakó és dolgozó, míg 21%-a más településen talál magának munkát (ebből 48 % kistérségen belül, 32 % kistérségen kívül). A más településről Komádiba ingázó foglalkoztatottak száma 159 fő, melyből 68 % a kistérségen belülről, 32 % pedig kistérségen kívülről érkezik. Összességében a helyben dolgozó a helyben lakó százalékában 94,1%-os értéket mutat, ami jól jelzi, hogy a település jelenleg képes a helyi lakosság foglalkoztatására – a munkahelyek száma azonban megfelelő beavatkozással tovább bővíthető.

3.3.4 Egészségügyi helyzet A lakosság egészségi állapotának alakulását számos tényező befolyásolja – ezek között megemlíthetők az egyén biológiai (pl. életkor, nem, betegségekre való hajlam) és pszichés (pl. öröklött tulajdonságok, intelligencia) tulajdonságai éppúgy, mint a környezeti tényezők különböző szegmensei (természeti; társadalmi – gazdasági – kulturális; egészségügyi ellátási tényezők), melyek közül mindenekelőtt az éghajlat, az egyének jövedelmi szintje és az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége meghatározó. Fenti tényezők figyelembevételével Komádiban is az ország egészére jellemző állapot figyelhető meg. A születések száma alacsony és csökkenő tendenciát mutat, a lakosság halandósága magas, az egészségügyi ellátó rendszer működése és finanszírozása, valamint a betegellátás színvonala egyaránt súlyos problémákkal terhelt. A lakosság keveset törődik egészségével, keveset mozog, helytelenül táplálkozik, magas a dohányosok és alkoholfogyasztók aránya stb.


- 48 -


Az egészségi állapotot jól tükrözi a születéskor várható átlagos élettartam mérőszáma, vagyis az az életkor, amelyet átlagosan megélhet egy ma született nő vagy férfi. Az Európai Unió országainak átlagában a nők 81-82 év, a férfiak 75 év körüli élettartamra számíthatnak. Magyarországon ez az élettartam a nők körében átlagosan 76 év, a férfiaknál 68, év (2001. évi adatok). Tehát egy magyar állampolgár átlagosan 6 (nő) - 7 (férfi) évvel él kevesebbet nyugat-európai társánál. A vezető halálokokat tekintve az ún. civilizációs betegségek, főként szív és érrendszeri, a daganatos megbetegedések, valamint a közúti balesetek jelentik a fő veszélytényező tényezőt. Komádiban az egészségügyi ellátás egy központi épületben történik. Itt kap helyet 3 körzet felnőtt- és gyermekorvosi ellátása, a fogászati rendelő, és a védőnői szolgálat. A járóbetegszakellátás a településtől a 26 km-re fekvő Berettyóújfaluban működik.

3.3.5 Jövedelmi és szociális helyzet Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. A lakosság jövedelmekre és átlagkeresetekre vonatkozó adatai települési szinten nem állnak rendelkezésünkre, ezért kistérségi szinten vizsgáljuk a megfelelő adatokat. Komádiban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 59,2 %, amely érték szerint a városban élők mintegy 60%nak nincs biztos megélhetést nyújtó munkahelye. Azon személyeken aránya, akik az aktív korúakon belül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkeznek 35,7%, azaz a település szinte minden harmadik lakosára jellemző. A kistérség egészéről elmondható, hogy az itt élők jövedelmi helyzete mind az országos, mind a megyei szinttől jelentősen elmarad. Mindez megmutatkozik az alacsony foglalkoztatottsági rátában (41,84 %), a munkanélküliek magas arányában, valamint az eltartottak nagy számában. Bár ez utóbbi esetben pozitívum, hogy a magas mutató elsősorban a fokozatosan növekvő gyermeklétszám (főként roma gyermekek), és nem az időskorú népesség magas arányából adódik. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke.


25. ábra: A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban, 2005 300 250 200 150 100 50

ag ya ro rs zá g M

m eg ye -B ih ar

Ha j

dú

-a lf ö ld iR ég ió

És za k

lu i

ki

Ko m

st ér sé g

ád i

0

Be re tty óú jfa

Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. A mellékelt ábra a gépkocsiállomány 2005 – ös értékeit mutatja területi összehasonlításban. Az ezer főre jutó személygépkocsik száma országos viszonylatban kiemelkedik a területi szintek közül. A Komádira jellemző számadatok alig maradnak el a kistérségi szinttől – 2005-ben a város akkori 6307 fős népességéhez viszonyítva 1136 személygépkocsival számolhattunk, így az 1000 főre jutó személygépkocsik száma 180 körüli értékre adódott.


- 49 -


Komádi szociális helyzetének állapotáról az önkormányzati segélyezés ad bemutatást. A következő táblázatban a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők Komádi város szociális helyzetére vonatkozóan: A rendszeresen szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma (2007 – es adatok szerint) 513 fő volt, amely az előző (2006 – os) évhez képest (452) növekvő tendenciát mutat. A közcélú foglalkoztatásban részt vevők száma 2007 – ben 68 fő volt, ami 2004 – hez képest (60 fő) alig változott. A lakásfenntartási támogatás (LFT) eseteinek száma a legfrissebb 2007 – es adatok szerint 8232 volt (melyben pénzbeni és természetbeni juttatások egyaránt előfordultak), ami 2004 -hez képest mintegy négyszeres növekedést jelentett. Ugyanakkor az LFT – ben részesültek száma 2004 (255 fő) és 2007 (686 fő) között még másfélszeres növekedést sem mutatott. Mindebből arra következtethetünk, hogy növekedett azoknak a száma, akik egyre többször rászorulnak a segélyek igénybevételére. Az átmeneti segélyezés eseteinek számát tekintve 2004 (134) – 2007-es (111) viszonylatban visszaesés tapasztalható; az átmeneti segélyezésben részesültek száma pedig szintén csökkenő tendenciát mutat (119 105). A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás eseteinek és segélyezettjeinek száma 2004 – től folyamatosan csökkent (774 299; 630 261), és 2007 – re közel harmadára esett vissza. A szociális helyzet szempontjából elengedhetetlen megemlíteni a településen fellelhető telepszerű képződmények esetleges jelenlétét. Az alacsony státuszú lakosság összetételét a Központi Statisztikai Hivatal saját adatgyűjtésében, a 10 évente végrehajtott népszámlálás során végzi. Jelenlegi rendelkezésre álló adataink a 2001-ben végzett adatgyűjtésből származnak, de az önkormányzati nyilvántartások alapján jelenleg is megállják helyüket. A szegregátumok lehatárolását a Központi Statisztikai Hivatal végezte, szegregátumként az az egybefüggő terület kerül megjelölésre, ahol a népesség (az intézetekben lakó népesség nélkül) meghaladja az 50 főt és a kijelölt terület egészére a szegregációs mutató 50%-nál magasabb értéket mutat.

26. ábra: A város szegregációs térképe

A mellékelt kartogram többek között olyan egybefüggő területet is megjelöl, amely eleget tesz mind a szegregációs mutató, mind a népességszám mutató (meghaladja az 50 főt) kritériumának. Ennek megfelelően Komádiban az ábrán megjelölt szegregátumok azonosíthatók be.

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001 alapján MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 50 -


A fenti mutatók alapján lehatárolt szegregátumokban élő népesség száma (2001 – es adatok szerint) 1115 fő volt, ahol az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindenütt 75 – 83 % között mozgott. Mindez egyértelműen jelzi ezen területek problémáinak fontosságát a település egészének szociális helyzetére vonatkozóan.

3.3.6 Társadalmi önszerveződések, civil szféra A város több szövetségnek, társulásnak a tagja. Ezek a kapcsolatok nagyban elősegítik az információszerzést, az érdekképviseletet és érdekérvényesítést, közös beruházások megvalósítását, központi költségvetési és Európai Uniós támogatásokhoz való hozzájutást. Komádi tagja a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásnak, a Bihari Iskolaszövetségnek, és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének. A város civil élete komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, és az általános hazai viszonyokhoz képest átlagosnak mondható. Jelen vannak különféle egyesületek, érdekképviseleti szervezetek, alapítványok, közalapítványok, melyek tevékenységi területe a város közéletének szinte valamennyi fontos területét lefedi. A főbb civil szervezetek a következők: • „Tó” Horgász Egyesület

• Körös-Körül Néptáncegyüttes

• „Esélyt Gyermekeinknek” Alapítvány

• Komádi Városi Népdalkör

• „Kerek egy ég alatt” Alapítvány

• Leg-a-láb Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

• Komádi és Régiója Közalapítvány

Fejlődéséért

• Komádi Horgász Egyesület • „Aranykor” Városi Nyugdíjas Klub • Komádi Nyugdíjasok Klubja • Komádi Sport Egyesület • Komádi Polgárőr Szervezet • Körösmenti Hagyományőrző Lovas Klub • Komádi I.T.F. Taekwon-Do Egyesület • Rákász Citerazenekar • Körösmenti Citerazenekar

• Igazgyöngy Iskola

Alapfokú

Művészeti

• Körösi Gyöngyszemek • Baba Jaga Művészeti Egyesület • Dél-Bihar Környezetvédő Egyesület • Barsi Dénes Általános Diáksport Egyesület

Iskola

• Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének Komádi Csoportja • „Barátok a halakért” Sporthorgász Egyesület

Komádiban az alábbi egyházak találhatók meg: • Római Katolikus Egyház • Református Egyház • Baptista egyháza


- 51 -


3.4 Települési környezet 3.4.1 Természeti környezet A település domborzati adottságai A Sebes-Kőrös hordalékkúpjának D-i lábánál helyezkedik el a kistáj. Magassága 85 és 95 m, tökéletes síkság. É-i része és K-i pereme ármentes síkság, a középső része alacsony ártéri síkság. Rossz lefolyásúak, melynek oka a medence helyzet, amit az É-on (Ős-Szamos) és D-en (Sebes-Kőrös) található folyóhátak alakítottak ki. Földtani adottságok A Kőrösök dinamikusan süllyedő medencéjében a több ezer m vastag (jelentős termálvízkészletet is tartalmazó) pliocén rétegsorra vékonyabb pleisztocén-holocén, főként folyóvízi üledékek települtek. A pleisztocén képződményeket folyami eredetű kavics, homok, valamint mocsári agyag iszap, illetve elatikus lösz alkotja. A holocén összlet folyami homokból, löszös iszapból, öntéshomokból, agyagból, szikes löszből, lösziszapból, réti agyagból és kötött homokból áll. Vízrajz Az igazgatási terület a Sebes-Kőrös vízgyűjtőjéhez tartozik. A folyó árvizei kora nyáriak. Az év második fele általában kisvizű. A vízminőség II. osztályú, de nyáron vannak nagyobb szennyeződések is. Komádi domborzati viszonyai miatt árvízvédelmi és belvízvédelmi szempontból is veszélyeztetett. A területét behálózó belvízi csatornák szivattyús belvízátemeléssel mentesítik a területet. Talajvize 2-4 m közötti. Az artézi kutak átlagos mélysége 200 m alatt van. A felszíni vízkészlet kihasználtsága 80 %-os, a felszín alattié 60 %-os. Talajadottságok A jellemző talajtípusok talajvízhatás alatt képződtek. Réti talajuk löszös üledéken kialakult agyag – mechanikai összetételű, erősen savanyú kémhatású, alacsony termőerejűek. A szikes talajtípusok többségében löszös anyagokon képződtek, mechanikai összetételük agyag és vályog között változik. Az ármentesítés óta különféle típusaik fejlődtek ki. Nagyobb részük szántóföldi művelés alatt áll, de sok a szikes pusztai legelő, helyenként a sziki tölgyes erdő. Éghajlat Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület. Az évi napsütéses órák száma 2080 óra. Az évi középhőmérséklete: 10,3 °C. A fagymentes időszak augusztus közepétől kezdődik, s október 3. dekádig tart. A csapadékmennyisége éves viszonylatban 585 mm. A hótakarós napok száma 35 körüli. Uralkodó széliránya Ny-ÉNy-i. Az éghajlati adottságok öntözés mellett a szántóföldi, a kertészeti kultúrák termesztési igényeit elégítik ki. Növényzet A Tiszántúli flórajáráshoz tartozó kistáj potenciális erdőtársulásai bokorfüzesek, fűz-nyárégerligetek, a tölgy kőris-szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a pusztai tölgyesek. Elterjedtek az ártéri mocsárrétek. Jellemző lágyszárúak a gyapjúsás, a mocsári nőszőfű, a mocsári


- 52 -


csillaghúr, a gyilkos csomorika, a széleslevelű salamonpecsét. Az erdőműveléssel hasznosított területeket zömében fiatal és középkorú keménylombos erdők borítják. A város zöldterületi rendszere A város zöldfelületi elemei - a közparkok, közterületi zöldfelületek, utcai fasorok, jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek és a lakóterületek kertjei szigetes, vonalas és sávos elrendeződést mutatnak. Szigetes elhelyezkedésűek: 1. Közparkok, közkertek, melyek jó minőséggel gondozottak és díszkerti feladatot látnak el. Kellemes közpark a település főtere, mely a kiszélesedő Dózsa György utcán létesült. A tér figyelemreméltó értéke a fasora, mely a Fő utca, Szent István utcai fasorokkal együtt rendszert alkotó természeti érték. A közparkok és kicsiny közkertek jól kiemelik a település szerkezetét és településkép - formáló feladatukat megfelelően látják el. 2. Jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek (óvoda, iskolakertek, templomkertek, strandterület, sportterület) ugyancsak szigetesen helyezkednek el a város szerkezetében. Jó minőséggel gondozottak. Növényzettel történő borítottságuk eltérő mértékű az intézményi feladatellátásnak megfelelően. Vonalas elhelyezkedésűek: Az utcai zöldsávok a város valamennyi utcájában megtalálhatók. Az eltérő szélességű, általában mindkét oldalon húzódó zöldfelületek megfelelően fenntartottak. A gondozási munkákban a lakosság is részt vesz. Az utcák közel 40 %-ban fasorral fásítottak. A fasort alkotó növényegyedek elsősorban spontán telepített gyümölcsfák. Az megfelelően fejlesztett utcafásítás a település szerkezetének kiemelése mellett segíti az egészséges és esztétikus utcakép kialakulását is. Sávos elrendezésűek: Sávos elrendezést mutatnak a telkes lakóterületek kertjei, melyek az ősi városmagban és az újabb elrendezésű városrészekben eltérő nagyságúak. Jellegzetes beépítési mód az oldalhatáron álló ház, melyhez díszkerti előkert, gazdasági udvar és vegyes használatú kert kapcsolódik. A telkek lombtömeg fedettsége a kerthasználattal függ össze. Nagy általánosságban a település lakótelkeinek fedettsége 25 %. A kertek megfelelően műveltek, mely a lakosság természet szeretetét jól tükrözi. A kellemesebb lakókörnyezet biztosítása, valamint a településkép látványának továbbgazdagítása céljából a kertek lombtömeg fejlesztése javasolt. Környezetvédelem Egy település fejlődése, működése hatással van a környező tájra, módosíthatja, változtathatja annak elemeit. A városi eredetű környezetszennyezés, levegőszennyezés, szennyvíz- és hulladék-elhelyezés közvetlenül befolyásolja a város és környéke környezeti minőségét. Légszennyező anyagok keletkezése Komádiban Komádiban a legnagyobb szennyezőforrások – a közlekedés (a keletkezett levegőszennyező anyagok – SO2, CO, NOx – 67%-a), a lakossági tüzelés (24,5%) és az ipari levegőszennyezés (8,5%).


- 53 -


Az önkormányzatnak lehetősége van, hogy helyi rendeletben szabályozza a szennyezőanyag – kibocsátás mértékét, illetve különböző módszerekkel ösztönözze a lakosságot és a vállalkozókat a légszennyezés csökkentésére. Zaj – és rezgésterhelés A települést érő zaj – és rezgésterhelések döntően a közúti közlekedésből származnak. 10. táblázat: Komádi zajterhelés szerint kijelölt övezetei

Mutató

I. övezet (érzékeny terület)

II. övezet (átlagos érzékenységű t.)

III. övezet (nem érzékeny t.)

Lakó – és különleges területek

Településközpont vegyes terület

Ipari/kereskedelmi terület

50

55

60

Nappali megengedett zajterhelés (dB)

Éjszakai megengedett 40 45 50 zajterhelés (dB) Forrás: Komádi Város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész, 2006

Környezetvédelmi program A program célkitűzései között szerepel egy ökológiai folyosó kialakítása a Sebes-Körös két oldalán, valamint un. ’zöldkapuk’ kialakítása a bevezető utak fásítására. Védett területek A rét, legelő területek közel K-Ny-i, É-D-i irányú sávokban szelik át, illetve érintik a SebesKőröstől északra fekvő területrészt. A természeti adottságaiban szinte érintetlen rétségek védett területek és védelemre javasoltak a Hortobágyi Igazgatóság által, valamint Különleges Természetmegőrzési Területek a közéjük ékelődött szántóterületekkel együtt. A rét területek nyugati pereme Különleges Madárvédelmi Területként is érintett. A Komádi erdők szórtan, szigetesen helyezkednek el a Sebes-Kőrös jobb partja mentén és a Bihari Sík Tájvédelmi Körzet területén. Mezővédő erdősávként mezőgazdasági üzemi területek körül is megtalálhatók. Az erdők jellemzően véderdők, kisebb mértékben gazdasági erdők. A faállományuk kemény-, és puhafa. Az erdők magántulajdonban vannak, a védett területeken lévő erdők a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében állnak.


- 54 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 27. ábra: Védett területek elhelyezkedése a település külterületén

Forrás: Komádi Város Településrendezési Terve 2007

A város és környékének (védet / védelemre érdemes) természeti és táji értékei: • erdők • Sebes-Körös partja • Strandfürdő, termálvíz megóvás • hagyományos erdős-fás alföldi táj megőrzése • folyó holtágak újraélesztése • horgász tavak környezete • ősgyepek élővilág védelme.


- 55 -


3.4.2 Épített környezet Épített örökség Az elmúlt korok építészeti emlékei sokak szemében idejétmúlt anyagok csupán, amelyek hátráltatják a településkép gyors újraalakítását. Viszont ezek az épületek a településszerkezet szerves részei. Ezek a védendő értékek meghatározó elemei egy szép faluképnek, így védelmük / megőrzésük mindenképpen indokolt. Komádi védett építészeti értékei közé tartoznak – a Református templom (Hősök tere), valamint az ún. Széll – ház (Dózsa György út 33.), volt nagygazdaház épülete. A műemlék református templom a korábbi leégett templom helyén épült 1839-ben barokk stílusban. A berendezés - a szószék és a padok - ugyancsak a XIX. századból valók. 28. ábra: Református templom

29. ábra: Széll – ház

Forrás: Komádi Város Településrendezési Terve, 2007

Értékvédelem Komádiban két országosan védett műemlék található: a Református templom (HRSZ 1304.) és a Széll – ház / nagygazdaház (HRSZ 1247.). Természetesen ezen országosan védett műemlékek környezete is műemléki védettség alatt áll (melyek helyrajzi számok szerint térképen feltüntetve az IVS végén, mellékletben megtekinthetők). Az országos védelem mellett Komádiban helyi építészeti védelem alá vont területeket is találunk, melyek szintén a fejezetek végén (mellékletként) kerülnek bemutatásra. Komádi közigazgatási területén beazonosításra: Picsor-puszta, Baromfitelep, Bihar Népe Tsz. Szilva-szérű, Közös-liget, Közös halom, Poklos 2.

az alábbi nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerültek Picsor-puszta II., Kutas-ér hídja, Bihar Népe Tsz., Sertéstelep, Közös-liget, Cigány-tó-dűlő, Kis-tanya-dűlő, legelő, Ilis-dűlő, Poklos, Téglaégető, Esi-szík, Esi-szík-

3.4.3 Lakásállomány Komádi lakásállománya jelenleg 2574 lakóegységre tehető. A 2574 lakóegységből mind lakás, üdülőépület nincs a településen. A lakóépületek közül 2281 épületben laknak, 293 db pedig üresen áll. A lakók 5718-an lakásban, 297-en intézeti háztartási lakóegységben laknak. 100 lakott lakásra jutó lakók száma 251.


- 56 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 11. táblázat: Lakások építési éve Komádiban

Komádi Lakásállomány %-ában

-1919

19201944

19451959

19601969

19701979

19801989

19902001

Összesen

269

418

511

287

549

434

106

2574

10,5%

16,2%

19,8%

11,2%

21,3%

16,9%

4,1%

100%

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

A lakások építési évét tekintve megállapítható, hogy Komádiban a legtöbb lakóépület a ’70 – 80 – as években épült. Ezek állapota megfelelő karbantartás mellett kielégítő, nem rontja a településképet és a lakók életét sem veszélyezteti. Sajnálatos azonban, hogy az új építésű (1990 – 2001 között épült) lakások aránya még az 5%-ot sem éri el, ami összefüggésbe hozható a lakosság alacsonyabb jövedelmi szintjével. 12. táblázat: Lakások komfortossága Komádiban

Komádi Lakásállomány %-ában

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükségés egyéb lakás

Összesen

620

727

305

805

117

2574

24,1%

28,2%

11,9%

31,3%

4,6%

100%

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

A lakások komfortosságát illetően negatívumként könyvelhető el, hogy a településen túlsúlyban vannak a komfort nélküli lakások (ezek a település lakásállományának közel egyharmadát adják) és a szükséglakások száma is viszonylag magas, míg az összkomfortos lakások mindössze a lakóépületek egynegyedére jellemzők. A csökkentett komfortfokozatú lakásokra azonban a jövőben továbbra is szükség van annak érdekében, hogy a közüzemi költségek megfizetése mellett a hátrányos helyzetű rétegek számára is biztosított legyen a lakhatás lehetősége.

3.4.4 Települési környezeti infrastruktúra Mint tudjuk, a közművek megléte egy településen önmagában nem indukál fejlődést, hiánya azonban akadályozza a gazdasági tevékenységek bővülését, valamint a lakosság életminőségének növekedését. Épp ezért Komádi Város Önkormányzata is nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a város közműellátottsága minél jobban szolgálja a lakosság és a betelepülni kívánó vállalkozások igényeit. Vízellátás Komádi településen vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező közüzemi vízmű és vízhálózat van kiépítve, amelyet a Komádi 94. Fejlesztési Beruházási és Szolgáltató Kft. üzemeltet. A vízmű Magyarhomorog vízellátását is biztosítja távvezetéken keresztül. A vízellátáshoz szükséges vizet 4 db mélyfúrású kút biztosítja, ebből egy Magyarhomorogon van (III. sz. kút), amely tartalékként üzemel, a többi pedig Komádi belterületén, a Dobó és a Nagy Sándor utcákban. A vízbeszerzési adottságok közepesek, átlagosan 35-75 m3/nap/km2.


- 57 -


Az ivóvízhálózat kiépítettsége: 85 %. A megépült vízvezeték hossza: 59,6 km. A közüzemi vízvezeték – hálózatba bekapcsolt lakások száma (2007 – es adatok szerint) 2260 db, amely a 2001 – es évhez képest alig 3%-os növekedést jelentett. Komádiban az elmúlt évekig 1 db termálkútra telepített strandfürdő üzemelt, mely jelenleg vízforgató berendezés hiányában nem felel meg az előírásoknak, ezért felújításáig zárva tart. Az üzemeltetéshez szükséges hidegvíz 2 db mélyfúrású kútról, az ivóvíz és a zuhanyozó vize a közüzemi hálózatról van biztosítva. A strandfürdő jelenleg 1 db strandmedencével, 1 db gyermekmedencével, 1 db tanmedencével rendelkezik. A fürdő vízhőfoka 32 °C. Csapadékvízelvezetés A térség belvízzel erősen veszélyeztetett, alacsony ártéri síkság. Vízfolyásokkal sűrűn átszőtt, ami elsősorban a belvízelvezető csatornák magas számának köszönhető. A felszíni víz mind nagyobb mezőgazdasági használata érdekében a Sebes-Körös jobb partján 3 helyen - Újiráznál, Komádinál és Erdőföldnél - szivornyák épültek a kettős működésű belvízcsatornák vízellátása érdekében Általános jellemző rájuk az elhanyagoltság, a degradáció, amely mind a műszaki, mind az ökológiai állapotokban megfigyelhető. A településen kis mennyiségben zárt, többségében nyílt árkos csapadékvíz elvezető csatornahálózat üzemel, melynek kezelője a Komádi-94 Fejlesztési Beruházási és Szolgáltató Kft. (Komádi Dobó utca 11.). Az elvezetett felszíni vizek befogadói a Berettyó Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Kődombszigeti II. és III. valamint a Szöcsköd-Komádi III. belvízcsatornák. Fő befogadó a Sebes-Körös, melynek kezelője a TIKÖVIZIG. Szennyvízelvezetés A településen közüzemű szennyvízelvezető szennyvízcsatorna hálózat üzemel, melynek üzemeltetője a Komádi-94 Fejlesztési Beruházási és Szolgáltató Kft. (Komádi, Dobó utca 11.). A közüzemi szennyvízcsatorna – hálózat hossza 2007-ben 81, 9 km volt, ami a 2001 – es értékhez (17 km) jelentős előrelépésnek mondható. A közcsatorna – hálózatba bekapcsolt lakások száma 1444 db (2007), amely a 2001. évi 197 db lakáshoz képest jelentős növekedést jelent. Közműolló Figyelembe véve, hogy 2007 – ben a Komádiban található lakások (2595 db) 87%-a volt bekapcsolva a vezetékes ivóvízhálózatba, és csak 56%-a a szennyvízcsatorna-hálózatba. A két arányszám különbsége (31 %) jelentősnek mondható, aminek csökkentése a város vezetősége számára a jövőben még nagy kihívásokat tartogat. Gázellátás A településen közüzemű földgázelosztó hálózat üzemel, melynek üzemeltetője a TIGÁZ RT. A földgázellátást a külterületen húzódó nagyközépnyomású távvezetékre csatlakozó átadó állomás, illetve körzeti nyomásszabályzó, és a településen üzemelő Kpe anyagú földgázelosztó vezeték biztosítják. A település földgázellátottsága 100 %-os. Elektromos energia – ellátás A település elektromos energia szolgáltatója a TITÁSZ Rt. Az elektromos energia felhasználás 410 000 kWh/év. Hulladékkezelés A településen éves szinten mintegy 1000 m3 hulladék keletkezik, melynek elhelyezése rendezetlen önkormányzati kommunális hulladéklerakó telepen történik, ami a belterülettől 3


- 58 -


km-re lévő Újiráz úton található. A hulladéklerakó szigetelés nélküli, továbbá nincs hulladékszelektálás, tömörítés és műszaki védelem sem. A település csatlakozott a megyei hulladékkezelési ISPA programhoz: a lakossági hulladékot a regionális (Berettyóújfalu) hulladéklerakóba fogják szállítani, a jelenlegi községi hulladéklerakókat pedig rekultiválják. A települési köztisztaságot a köztérre kihelyezett gyűjtők szolgáltatják, elszállításukról az önkormányzat gondoskodik. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 1367 db (2007 – es adat szerint), ami közel 53%-os értéket jelent.

3.4.5 Közlekedési infrastruktúra Közlekedési viszonyok, megközelíthetőség Komádi Hajdú-Bihar megye déli csücskében fekszik, a Berettyóújfalui kistérség harmadik legnagyobb települése. A településnek az országos úthálózatba való bekötését a 47. sz. másodrendű országos főútvonalra vezető 4219. sz. országos összekötőút biztosítja. A települést érintő további összekötő utak (4221, 4219 és 4215 sz.) elsősorban a szomszédos községekkel való kapcsolatot biztosítják. A határ menti térség elzártságát enyhítő legközelebbi határátkelő Biharkeresztesnél található. Vasúti összeköttetését a Szeghalomról induló szárnyvonal biztosítja, a vasútállomás azonban mintegy 2 km távolságra van a belterülettől. Vízi és közforgalmi légi közlekedés nem érinti a települést. Térszerkezet, térségi kapcsolatok A város térszerkezeti helyzetét jelenleg csak települési összekötő utak határozzák meg. Ezeken az utakon keresztül kapcsolatok teremthetőek mind a két megyeszékhely (Debrecen és Békéscsaba), valamint a román határ (Biharkeresztes) irányába. Gyorsforgalmi utak Az egyes ágazati koncepciókat integráló Országos Területrendezési Terv (OTrT) rögzíti a gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonalait érintett térségünkre is. A terv tartalmazza az M47 sz. Debrecen – Berettyóújfalu – Békéscsaba – Gyula megépítését, valamint az M4 gyorsforgalmi utat – az M4 sz. Budapest – Szolnok – Püspökladány – Biharkeresztes (RO) autópályához csatlakozva – a Püspökladány – Hajdúszoboszló – Debrecen (M3) – Nyíregyháza nyomvonalon. Az V. euro folyosó nyomvonalát hordozó tervezett M3-as autópályára Debrecen térségében, az M4-es autópályája Püspökladány (Budapest felé) és Berettyóújfalu (Románia felé) térségében tud kapcsolódni. A megépülő gyorsforgalmi utak a meglévő hálózatokon túl új kapcsolati lehetőségeket teremtenek a város számára. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével a térség kapcsolata az országos főúthálózathoz gyorsabbá és könnyebbé válna, és közvetve a közlekedésből eredő terhelések is csökkennének.


- 59 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 30. ábra: Hajdú – Bihar megye közlekedési és vasúthálózata

Forrás: Hajdú-Bihar megye a területfejlesztés tükrében, 2003

Közutak Komádi úthálózatának gerincét a várost a szomszédos Furtával, valamint Gyulával és Békéscsabával összekötő út képzi. A 4221. sz. Újiráz-Magyarhomorog települési összekötőút a várost DNy – ÉK-i irányban szeli át. A belterületi szakaszon ez az út képezi a Fő utcát, valamint folytatásában a Dózsa György utcát. Fontos útvonal a Fő utcából közel merőlegesen észak felé nyíló Furtai út /4219. sz./, és a dél - felé irányuló Szent István utca /4219.sz./, melyek települési összekötőútként funkcionálnak. Ezeket az utakat a belterületi szakaszokon települési főútnak tekinthetjük, melyeknek gyűjtőút funkciójuk van. A város országos mellékutakkal kapcsolódik észak felé Furta, keleten Magyarhorog, délen Zsadány községekhez, illetve nyugaton Újiráz településhez. A közutak a kistáj jellemző szerkezeti irányvonalán épültek, kapcsolatot teremtve a szomszédos településekkel. A város közúti közlekedését alapvetően az azt átszelő országos összekötő utak határozzák meg, ehhez csatlakozik a település gyűjtőút-hálózata. Átmenő forgalom csak az országutak belterületi szakaszán bonyolódik, a helyi forgalom viszont a település gyűjtő- és lakóútjait is közel egyenlő mértékben terhelik. Országos összekötő út a 4215. sz. Komádi-Biharkeresztes [42] irányú út. A településen átvezető szakaszon a Fő utca folytatása. A 6,0 méter széles útburkolat közepes állapotú, kétoldali zöldsáv és járda kíséri az egyre szélesedő közterületen. A 4221. sz. Komádi-Újiráz összekötő út (Dózsa György utca) burkolattal csupán rövid ideje van ellátva. Forgalma csekély, burkolatminősége elfogadható. Szélessége a 6.0 méter, mindkét oldalán széles zöldsávval és egy oldali szikkasztó árokkal. A település gyűjtőút-hálózata a Köztársaság útjának a Fő úttól Kórház utcáig tartó szakaszát érinti. Burkolata változó szélességű, elfogadható minőségű. A lakóterületek feltárásán túl a sportpálya és a strand megközelítését is szolgálja a Kossuth Lajos utca 6,0 m széles burkolattal, egyoldali járdával és zöld sávval kísérve. Az északi településrész átkötését biztosítja a Nagy Sándor J. utca Köztársaság és Furtai utcák közti szakasza.


- 60 -


A közúti forgalmi csomópontok tekintetében a városban a forgalom nagysága jelzőlámpás kanalizálást nem igényel. A Fő utca – Szent István útja kereszteződésénél az előtti, a Furtai utca – Fő utca kereszteződésénél az utóbbi (keleti) ága a főirány, amelyhez a másik útszakasz alárendelten csatlakozik. A parkolás kérdésével a városközpontban érdemes foglalkozni. A város egyéb térségeiben a forgalom kisebb, a széles utcákon nem jelent gondot. A központban koncentrálódott közintézmények és kereskedelmi létesítmények természetesen vonzzák a parkolni kívánó járműveket, de sajnos nem létesítettek az előírásoknak megfelelő darabszámai parkolóhelyet az új beépítések esetén, így időszakosan parkoló - hiány lép fel. A városközpontban 50 db kijelölt parkolóhely található. A széles utcák menti párhuzamos leállósávok és a Fő utca melletti elhanyagolt tömbbelső parkolási célú használata a helyek számát megduplázza. A nagyobb létesítmények – strand, temető – környezetében kevés parkoló található, ezeknek a létesítmények fejlesztése, várható látogatottsági forgalomnövekedése nagyobb igényeket támaszt. Közlekedésbiztonsági szempontból a településen a legnagyobb problémát a rengeteg tilosban parkoló jármű (amely nem kis mértékben a parkolóhelyek hiányának tudható be), az egyre szaporodó lopások (melyek gyakran a közúthálózathoz kapcsolódó elemeket érintik), jelzőlámpa ill. körforgalom hiánya a veszélyes csomópontokban, valamint az iskoláknál a fokozott figyelem hiánya jelentik. Tekintve, hogy ezek a problémák a település lakosságán kívül a városba látogatókat is fokozottan érintik – az önkormányzat részéről feltétlenül szüksége a helyzet mielőbbi kezelése. Vasúti közlekedés A megye vasúthálózata erősen – Debrecenbe irányuló – centrális jellemzőkkel bír. A vasútvonalak kiépítettsége, a vasúti forgalom teljesítménye és a szolgáltatás színvonala átlagos szintű. Debrecen a legnagyobb vasúti csomópont a keleti országrészben. A települést a Szeghalom – Vésztő - Körösvarsány közötti vasúti mellékvonal érinti egy rakodó- egy tároló és egy átmenő fővágánnyal. Az átmenő fővágányból iparvágány ágazik le. A vasút a Sebes-Kőrös folyóval párhuzamosan létesült, melynek segítségével a város bekapcsolódik az országos és nemzetközi vasúti hálózatba. A vasútállomás a település külterületén található a belterülettől 2 km-re. Megközelítése a 4219. sz. országos összekötő útról nyíló bekötő utcáról lehetséges. A vasút állomás forgalma kicsi, napi 3 vonatpár érinti. Egykor Dobai –puszta is rendelkezett megállóhellyel, de ez megszűnt. Autóbusz közlekedés Az autóbusz közlekedést a Hajdú -Volán menetrendszerinti járatai biztosítják. Autóbusz állomás a településen nem található, a járatok számára azonban kiépített megállóhelyek biztosítottak. A járatok viszonylatonkénti járatsűrűsége a forgalmi igényekre méretezett. Az autóbuszok Debrecenből és Berettyóújfaluból indulnak, valamint Békéscsaba, Gyula településekről. Állomásai: Debrecen – Derecske – Berettyóújfalu – Mezősas – Körösszegapáti – Körösszakáll – Magyarhomorog – Komádi – Zsadány – Mezőgyán – Sarkadkeresztúr – Sarkad - Gyula. Kerékpárút hálózat Az alföldi településekre jellemző a viszonylag nagy kerékpáros forgalom, ez igaz Komádira is. Helyi tömegközlekedés híján a kerékpár és a gépkocsi az általánosan használt eszköz. A településen kerékpárút a Furtai úttól a településközpontig, ill. kelet felé a Ságvári utcáig tart. Kerékpártároló egyedül a Fő utcára nyíló nagyobb kereskedelmi létesítmények (ABC, Áruház) előtt található.


- 61 -


Komádihoz legközelebbi tervezett kerékpárút, ami az országos törzshálózat része, Szeghalomból vezet az idegenforgalmilag fontos szerepet betöltő Gyula és a Békés megyei megyeszékhely Békéscsaba felé. Dűlőutak Az eltérő minőségű, többségében földutak a mező- és erdőgazdasági területek megközelítését segítik elő. Irányultságuk megegyezik a kistáj jellemző szerkezeti irányvonalával. A közel É-D-i és K-Ny-i irányú dűlőutak közel azonos nagyságú földrészleteket határolnak le a külterület területén.

3.5 Közszolgáltatások 3.5.1 Oktatás-nevelés Óvodai ellátás Komádiban az óvodai ellátás több telephelyen, régi leromlott állapotú intézményekben zajlik. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekszám (17 és 23 között mozog) átlagosnak mondható, és az óvónők ill. dajkák számához viszonyítva kedvező az egy gyermekre jutó gondozói létszám. Az országos folyamatokhoz hasonlóan azonban további gyereklétszám csökkenés várható, amely tovább csökkentheti a férőhely kihasználtságot, és az iskolai alkalmazottak foglalkoztatását is veszélyeztetheti, illetve hozzájárul az oktatási színvonal romlásához. 13. táblázat: Komádi óvodai ellátására vonatkozó fontosabb adatok Központi Óvoda

I. telephely

II. telephely

III. telephely

IV. telephely

V. telephely

Komádi, Szent István utca 19.

Komádi, Köztársaság utca 15.

Komádi, Dobó utca 1.

Komádi, Fő utca 121.

Komádi, Fő utca 128.

Csoportok száma

3

2

2

2

2

Gyermekek száma

23

22

18

22

17

Cím

Óvónők + 7+4 4+3 2+2 4+3 dajkák száma Forrás: Berettyóújfalui Kistérség Közoktatási Intézkedési Terve, 2008 – 2013

2+2

Alapfokú oktatás Az oktatási intézmény hálózat kiépítettsége az egyéni, családi és lakóhelyi szellemi tőkét jeleníti meg. Ennek megléte vagy hiányossága nagy hatással van a településen élők életminőségére. A településen lévő általános iskolák száma 4 db. Egy központi iskola (Barsi Dénes Általános Iskola) igazgatása alatt több telephelyen működnek. A 760 férőhelyen 615 tanuló (köztük 32 roma) oktatását biztosítják, ami 81%-os kapacitás – kihasználtságot jelent. A fiatalok képzéséről 26 pedagógus gondoskodik. Az általános iskola 35 tanteremmel rendelkezik, és a nappali oktatás mellett a következő tanórán kívüli tevékenységek gyakorlására nyújt lehetőséget: • alsó tagozatosoknak: felzárkóztatás, tehetséggondozás; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 62 -


• felső tagozatosoknak: KRESZ – oktatás, háztartási ismeretek, énekkar, atlétika, nyelvvizsgára való felkészítés (angol nyelven), természetjáró szakkör. Középiskolai nevelés – oktatás Nappali tagozatos középfokú oktatás a térségben Biharkeresztesen és Berettyóújfaluban, esti tagozatos képzés Komádiban folyik. Biharkeresztesen gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzés van. Az Arany János Gimnázium Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskolában, az Eötvös József Szakképző Iskola és Speciális Szakiskolában, a Bessenyei György Szakiskolában, valamint a Bocskai István Gimnáziumban Komádiból összesen 87 diák tanul. A kistérség középiskoláiban tanulók az alábbi szakok / szakmák közül választhatnak: • közgazdasági képzés, • gépészeti oktatás, • különböző szakképzések (pincér, pék, kárpitos, autószerelő és egyéb területeken), • vendéglátás – idegenforgalom, • felnőttképzés (Biharkeresztesen és Berettyóújfalun), • speciális igényű tanulók képzése. A viszonylagosan nagy földrajzi távolság és a rossz közlekedési viszonyok miatt a középiskolába bejárni nem tudó vidéki tanulókat a középiskolák az intézményekhez integrált kollégiumban tudják elhelyezni. Komádiból jelenleg 45 tanuló veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A kistérség hátrányos földrajzi fekvése, kedvezőtlen közlekedési viszonyai ellenére az iskolák szakos ellátottsága jó. A 100%-os szakos ellátottság biztosítása az évfolyamonként egy osztályt indító intézményekben áttanítás nélkül kivitelezhetetlen feladat. Gond leginkább a kis óraszámú tantárgyakkal, a készségtárgyakkal, az idegen nyelv és az informatika oktatás szakszerűségével kapcsolatban tapasztalható. Ezen tárgyak oktatására kis iskolák, és kisebb társulások sem tudnak teljes óraszámban pedagógust foglalkoztatni, így a törvény biztosította egyéb foglalkoztatási módokat is kihasználják. (pl. óraadó, megbízási szerződés, munkaügyi központon keresztül történő alkalmazás) Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a, valamint ezzel összhangban a közoktatásról szóló tv. 86. §-a határozza meg. E szerint a községi, a városi önkormányzat köteles gondoskodni: • az óvodai nevelésről, • az általános iskolai oktatásról, továbbá • a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai neveléséről és oktatásáról. E kötelezettség magában foglalja a többi gyermekekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is. A roma kisebbség magas száma miatt Komádiban az általános iskola felvállalta a cigány kisebbségi oktatást (Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bojt, Hencida, Pocsaj, Zsáka, Körösnagyharsány, Nagykereki, Váncsod településekhez hasonlóan). Biharkeresztesen és Berettyóújfaluban Nevelési Tanácsadó működik, aki a kistérség 21 településén (Bakonszeg, Csökmő, Darvas, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Komádi, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mezősas, Pocsaj,


- 63 -


Szentpéterszeg, Tépe, Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka) lát el pedagógiai szakszolgálati feladatokat. A Berettyóújfalui nevelési tanácsadó Komádiban több településre kiterjedően látja el a feladatokat. A Pedagógiai Szakszolgálat feladatai az alábbi tevékenységekre terjednek ki: • nevelési tanácsadás, • beilleszkedési problémákkal küzdő gyermekek foglalkoztatása, • logopédiai szűrővizsgálatok szervezése, • gyógytestnevelési feladatok ellátása, • pályaválasztási tanácsadás. A szűkös anyagi lehetőségek miatt a kistérségnek a jövőben különös hangsúlyt kell fordítania arra, hogy a megfogalmazott oktatási stratégia alapján a települések közösen határozzák meg az egyes településeken megvalósítandó beruházásokat, fejlesztési prioritásokat. Oktatási esélyegyenlőségi program A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók oktatásának és nevelésének módszertanában alkalmazni kell az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a NATban alapvető célként meghatározott oktatási –nevelési módszereket. Minden esetben az adott sajátos nevelési igényből kell kiindulni, és személyre szabottan kell az egyéni fejlesztést végezni. Minden felhasznált módszernek és pedagógiai eszköznek a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését, a továbbtanulást és a társadalomba való beilleszkedést kell szolgálni Minden gyermeknek a közoktatás intézményeiben kell megkapnia azt a tudást, illetve megszereznie azokat a képességeket, amikre alapozva továbbléphet a következő iskolafokba. Ennek érdekében intézményhálózati szinten is biztosítani kell az egyéni fejlesztés lehetőségét mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás területén. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében Komádi városa igyekszik biztosítani a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, valamint a feladatellátáshoz szükséges legmodernebb információs – kommunikációs technikákat.

3.5.2 Egészségügy A város egészségügyi ellátását 2 felnőtt házi orvos és 1 házi gyermekorvos biztosítja. A gyógyszerekről és segédeszközökről a város 2 gyógyszertára gondoskodik. A háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma 2007 – ben összesen 21140 fő volt. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2102 fő) a régiós átlagnál (1 630 fő) lényegesen magasabb, a nemzetközileg elfogadott ideális 1300 lakos/orvos arányt több mint másfélszeresen múlja felül. Komádiban az egészségügyi ellátás egy központi épületben történik. Itt kap helyet 3 körzet felnőtt- és gyermekorvosi ellátása, a fogászati rendelő, és a védőnői szolgálat (2 védőnővel). Az intézmények személyi és tárgyi feltételek vonatkozásban eleget tesznek az alapvető rendeleti minimumfeltételeknek. Az orvosi rendelő korábbi laboratóriuma megszűnt, melynek következtében a betegeknek hosszabb ideig kell várakozniuk a diagnózis pontos felállítására.


- 64 -


A településen mentőszolgálat is működik. A járóbeteg-szakellátás a településtől a 26 kmre fekvő Berettyóújfaluban működik.

3.5.3 Közigazgatás A településen elérhető közigazgatási szolgáltatások mindegyikét a Polgármesteri Hivatal biztosítja. A hivatalt a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében – a jegyző útján – irányítja. Az egyes szolgáltatások elérhetősége megtalálható a város honlapján (www.komadi.hu). A weboldal mindezek mellett biztosítja az önkormányzat internetes megjelenését, a városvezetés szervezetének bemutatása és az önkormányzati dolgozók elérhetőségei mellett mindenki számára hozzáférhetőek az önkormányzati intézmények alapadatai, szolgáltatási információi, elérhetőségei. Komádi Város Önkormányzata jogi személyként működik, így feladat- és hatáskörét az önkormányzati jogokat gyakorló, 14 tagú képviselő-testület látja el, amely egyes hatásköröket a polgármesterre és bizottságaira, kisebb önkormányzataira – a törvényben meghatározott keretek között – és társulásaira ruházhatja át. Az önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját a polgármester, az alpolgármester, a testület bizottságai, és a Polgármesteri Hivatal szervei segítik. Komádiban 5 bizottság működik: • • • • •

Egészségügyi és Népjóléti Bizottság, Jogi Igazgatás és Ügyrendi Bizottság, Településellátási és Fejlesztési Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság

A hivatalt a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében – a jegyző útján – irányítja. A hivatal vezetője a jegyző. Az Igazgatási, Iroda és Titkárság vezetője az aljegyző. A Hivatal felépítését az alábbi ábra szemlélteti.


- 65 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 31. ábra: A Polgármesteri Hivatal felépítése

Forrás: Komádi Város honlapja (www.komadi.hu)

A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlására, ill. fentiekkel kapcsolatos feladatok ellátására hivatott. A képviselőtestület törvény által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörein az alábbi területekre terjednek ki: • településfejlesztés, • településrendezés, • az épített és természeti környezet védelme, • lakásgazdálkodás, • vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, • csatornázás, • köztemető fenntartása, • a helyi közutak és közterületek fenntartása, • a helyi tömegközlekedés szervezése, • a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, • gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, • a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában való részvétel, • közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységek elérhetővé tétele, • az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.


- 66 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 14. táblázat: Komádi Város Önkormányzatának költségvetése (2001 – 2005) A helyi önkormányzat saját folyó bevételei (1000 Ft)

A helyi önkormányzat tárgyévi bevételei (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok folyó (működési) kiadásai (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásai (1000 Ft)

2001

46.297

562.728

343.779

564.847

2002

47.152

751.339

432.152

754.406

2003

46.540

842.641

552.867

828.198

2004

247.845

2.096.137

640.298

2.066.035

2005

146.445

1.148.272 Forrás: KSH, T-Star

640.298

1.181.789

Komádi Város Önkormányzatának költségvetési adatai jelen dokumentum elkészítésének idején a 2001-2005 közötti időszakra vonatkozó elérhető statisztikai állomány alapján álltak rendelkezésre, melyek szerint Komádi Város Önkormányzatának kiadásai a vizsgált időszakban (a 2003 – 2004-es évek kivételével) minden esetben meghaladták a bevételeket, ami egyéb források (pl. hitel) igénybevételére, ill. fejlesztési jellegű kiadásai csökkentésére kényszerítették a város vezetőségét. Emellett a kiadási oldalon egyértelműen a működési kiadások jelentik a legnagyobb volumenű tételt, ami ugyancsak a fejlesztési / beruházási jellegű kiadásoktól vonja el a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Az önkormányzatnak tehát – amennyiben hosszú távon is biztosítani szeretné a település fejlődését, a jövőben fokozottabban ki kell használnia a kistérségi együttműködés és az Európai Uniós források nyújtotta lehetőségeket.

3.5.4 Szociális ellátás Bölcsőde jelenleg nem működik a településen. Az időskorúak nappali intézményeinek száma 2, ahol 120 férőhelyen mintegy 100 idős emberről gondoskodnak. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma (2007 – ben) háromra tehető, melyben 125 férőhelyen 122 gondozottat látnak el. Az intézmény tehát közel 100%-os (97,6%) kihasználtsággal működik. Mindezek mellett Komádiban különböző szociális intézmények gondoskodnak a rászorulók ellátásáról. Ezek között említhető a Fogyatékosok Otthona, a Szociális Otthon, a Komádi Gyermekotthon és a Bihari Állami Gondozottak Egyesülete. Fogyatékosok Otthona A megyei önkormányzat intézménye a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Fogyatékosok Otthona súlyos értelmi fogyatékosokat lát el bentlakásos formában. Az intézmény az Iszaptanyán, a várostól 5 km-re a Sebes-Körösön túl található. Alaptevékenysége a súlyos és középsúlyos vagy halmozottan súlyos fogyatékosok ápolása, akik gondozására csak intézményi keretek között kerülhet sor. Szociális Otthon A KOMOTTHON (Komádi Idősek Otthona és Gyermekélelmezés) Kft-t a szociális részlege a bentlakásos és nappali ellátást biztosítja. Jelenleg két telephelyen működik.


- 67 -


Komádi Gyermekotthon, Hasznosidő Központ Az 1936-37-es években a Komádi Esperesi Hivatal és a község vezetőinek kezdeményezésére az akkori Vallás és Közoktatási Minisztérium biztosította a pénzösszeget a tanyasi kollégium megépítésére. Erre azért volt nagy szükség, mert Komádi 25000 hektáros tanyavilágában élő gyermekek oktatása nem volt megoldott. Nagy öröm volt a községnek, amikor elkészült az akkori időben korszerűnek számító általános iskola és internátus. A nyolc tantermes iskolában első osztálytól – 8. osztályig tanulhattak a gyermekek. Hétfőtől-szombatig az internátusban (kollégiumban) laktak. Vasárnapra haza mentek. Ebben az időben 360 férőhelyes volt az intézmény. 1939. szeptember 1-én kezdődött el a tanítás, így az intézmény működése is. 1944-45-ös tanévben hadi árvákat helyeztek ide, majd 1946-tól újra tanyasi gyermekekkel népesítették be. A mezőgazdaság kollektivizálása vezetett oda, hogy a tanyák megszűntek, és a családok beköltöztek a faluba. Az 1960-as évektől folyamatosan helyeztek ide állami gondozottakat, majd 1978-tól már csak ezeknek a gyermekeknek az ellátása, nevelése, oktatása, gondozása folyt. Az intézmény elnevezése is megváltozott néhány alkalommal. Volt “Május l.” Gyermekotthon, volt Nevelőotthon, most ismét Gyermekotthon a neve. Az elnevezésekkel együtt változott az intézmény férőhelyének száma, ami által csökkent a zsúfoltság (270, 210). A zsúfoltság csökkentése lehetővé tette a családias jellegű nevelés előtérbe helyezését. Jelenleg a gyermekotthon férőhelyeinek száma 160. Bihari Állami Gondozottak Egyesülete Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: szociális tevékenység, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. Az Egyesület célja és feladatai: • Az Egyesület célul tűzi ki a volt állami gondozottak segítését. • Az Egyesület képviseli érdekeiket. • Az Egyesület, támogatásban részesíti az ideiglenesen, illetve átmeneti nevelésben élő fiatalokat. • A szervezet segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását. • Az Egyesület feladatai, kiemelten támogatja a roma származású felzárkóztatását (koordinálás, pályázatírás ösztöndíjakhoz stb.)

fiatalok

• Az Egyesület támogatja az intézetből kikerült gyermekek személyiségfejlesztését úgy mint tanulási, kulturális, sport és szabadidős tevékenységet. • Az Egyesület célul tűzi ki a gyerekek, fiatalok mentálhigiénés problémáinak megoldását. • Prevenciók szervezése szakemberek bevonásával, drog, bűnmegelőzés stb. (Előadások szervezése, lebonyolítása, szórólapok készítése) • Támogatja és szervezi a gyermekek és a fiatalok iskolán kívüli nevelését, művelődését, különböző kultúrák megismerését. • A gyermekek és fiatal felnőttek egyéni és közösségi aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata. • Közreműködik a fiatal korosztály szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó jobb feltételek megteremtésében.


- 68 -


• Támogatja azon készségek és képességek elsajátítását és gyakorlását, amelyek az önálló problémamegoldáshoz, másokkal való együttműködéshez szükségesek. • Egyéni és csoportos támogatást, kedvezményt, szolgáltatást nyújt a gyermekek és fiatalok számára. • Támogatja a gyermek- és ifjúsági korosztály részére értékes művészi produkciók és rendezvények létrejöttét. Az intézmény-fenntartás mellett Komádi Város Önkormányzata különböző szociális juttatások nyújtásával is igyekszik javítani az arra rászorulók helyzetén: 2007–ben például 513 főt részesítettek rendszeres szociális segélyben, 105 fő pedig átmeneti segélyt kapott. Az önkormányzat azonban évről – évre nagyobb mértékben támogatja a lakosságot, ami jelentős terheket ró a város költségvetésére.

3.5.5 Sport és szabadidő, közművelődés Komádi legfontosabb közművelődési intézménye a Közösségi Ház és Városi Könyvtár (Fő utca 5 – 7.), amely külön internetes közösségi színtérrel, ill. gyermek és felnőtt részleggel rendelkezik. A Művelődési Ház (Fő utca 5 – 7.) 5 termével áll a lakosság rendelkezésére, melyekben városi rendezvények, nyugdíjas klubok, termékbemutatók és vásárok kapnak helyet. Mindezek mellett Komádi városa egy Múzeummal (Hősök tere 14.) is büszkélkedhet, melyben többek között a település helytörténeti anyagát tekinthetik meg a látogatók. Mint látható, a közművelődési intézmények zömmel a város központjában helyezkednek el, ami viszonylag nagy látogatószámot és megfelelő kihasználtságot biztosít számukra. A különböző intézmények mellett a település rendszeresen megrendezésre kerülő rendezvényeivel is segíti a közösségi szellem megteremtését. A község kiemelt hagyományőrző rendezvényei: a májusi majális, a gyermeknapi vidámságok, a Szent István napi szokások, aratóbál, a Körös-menti találkozások, szüreti bál, Betlehemesek találkozója. A közművelődést szolgáló intézmények és közösségi rendezvények mellett a város fejlett sportélettel is büszkélkedhet – Komádiban működik ugyanis a Komádi Sport Egyesület. Komádi Sport Egyesület Az Egyesület céljai: A rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása céljából létrehozott szervezet. Az Egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

3.5.6. Közbiztonság Komádiban (a rendelkezésre álló 2005–ös adatok szerint) az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 171 volt, amelyből 31 eset személy elleni, 37 pedig közrend elleni bűncselekménynek számított. A vizsgált évben a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények / lopások számát tekintve 40 esetről van tudomásunk, amiből 21 betöréses lopásnak minősült. Az összes ismertté vált bűncselekményből mintegy 52 erőszakos jellegű volt. A közlekedési statisztikákat vizsgálva 2005–ben összesen 12 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet jegyeztek fel, melynek 25 % -a súlyos, 75%-a pedig könnyű sérüléssel járó baleset volt. Amennyiben a közlekedési balesetben elhunytak életkor szerinti


- 69 -


megoszlását vizsgáljuk megállapítható, hogy Komádiban 21 – 64 év közöttiek voltak a leginkább veszélyeztetettek (hiszen körükben a balesetek miatti halálozási arány két – háromszorosa volt a 20 év alattiak és 65 éven felüliek körében bekövetkezett halálozási aránynak). Mindez nagy valószínűséggel a fiatal és idős korosztály kisebb mobilitásának tudható be.


- 70 -


3.6 Korábbi időszak fejlesztései A fejezet célja a város korábbiakban megvalósult, illetve a jelenleg folyamatban lévő jelentősebb fejlesztések összefoglalása, koncentrálva az egyes beruházások eredményeire, másrészt a végrehajtás során szerzett tapasztalatokra. A következő táblázat a legfontosabb fejlesztéseket tartalmazza. 15. táblázat: Az előző időszak legjelentősebb fejlesztései Komádi Város Önkormányzatánál Forrás

Projektgazda

Projekt megnevezése

Támogatási döntés éve

A projekt forrása (pályázat címe és azonosítószáma)

Projekt összköltsége (Ft)

Támogatás összege (Ft)

LEKI

Komádi Városi Önkormányzat

Sportcsarnok kialakítása

2009

LEKI

107 600 000

66 882 945

ÉAOP


Főtér rekonstrukció

2 009

ÉAOP

39 623 943

35 661 498

ÉAOP


Orvosi rendelő felújítása

2 009

ÉAOP

18 622 208

17 691 098

ÖTM


Táncos iskola felújítása

2008

ÖTM

10 526 316

10 000 000

TEKI


Gyalogosátkelő

2 009

TEKI

16 460 301

13 168 101

ÉAOP


Kerékpárút

2 009

ÉAOP

32 606 314

27 878 381

LEKI


Központi Óvoda

2 009

LEKI

149 595 214

127 155 932

ÖTM


Tornyos Óvoda

2 008

ÖTM

11 111 111

10 000 000

ÉAOP


Bölcsőde LHH

2 009

ÉAOP

93 000 000

80 000 000

ÉAOP


Kerékpárút Fő u. LHH

2 009

ÉAOP

32 750 000

29 453 664

TEUT


Munkás utca ÉARFT TEUT

2 009

TEUT

16 142 705

9 362 769

TEUT


Szent László utca TEUT

2 008

TEUT

9 660 010

5 602 800

ÁROP


PH szervezetfejlesztése

2008

ÁROP

21 052 512

19 999 887



- 71 -


A fenti táblázatban az önkormányzat projektjei kerültek összefoglalásra, melyek alapján elmondható, hogy a város széles körben vitt véghez fejlesztéseket, hiszen a projektek között szerepel humáninfrastruktúra-, közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, városrehabilitációs és a környezet védelmét célzó fejlesztés is. Mindezek mellett pedig figyelmet fordított a közművelődés fejlesztésére is.

3.7 Összegzés 3.7.1 A város egészére vonatkozó SWOT elemzés Erősségek

Gazdaság

Befektetők számára rendelkezésre álló önkormányzati szabad területek Olcsó munkaerő Vállalkozások növekvő aránya Kedvező mikrotérségi szerpkör; A városban a lakosság számára valamennyi alapszolgáltatás biztosított;

Gyengeségek

Társadalom

A munkavállalók nagy részének foglalkoztatása helyben biztosított A munkaképes korú lakosság száma és aránya magas; A civil szféra jelenléte meghatározó

A kiskereskedelemnek és őstermelőknek helyet biztosító piac infrastrukturális állapota nem kielégítő

Képzetlen munkaerő Negatív vándorlási mérleg Alacsony természetes szaporodás A szociális támogatásban részesülők magas aránya Az állandó és a lakónépesség száma is csökkenő tendenciát mutat A lakosság iskolai végzettsége az országos és a megyei szinthez képest is alacsony Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Magas az alacsony státuszú lakosság aránya A városban több szegregátum található


A magasabb technológiájú vállalkozások hiánya (összefüggésben a munkavállalási korú népesség alacsony iskolázottsági színvonalával) Elaprózódott vállalkozási struktúra (mikrovállalkozások dominanciája) Leendő és működő vállalkozások támogatásának hiánya Turisztikai infrastruktúra fejletlensége Munkanélküliek magas (országos átlagot meghaladó) aránya Kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a városban Csökkenő a regisztrált és a működő vállalkozások száma Vállalkozástámogató intézmény nincs a városban

- 72 -


Környezet

Közszolgáltatások

Sebes – Körös jelenléte A HNP kezelésében álló védett területek jelenléte Országos jelentőségű védett műemlékek Termálvíz bázis jelenléte; Zajés rezgésterhelést okozó tevékenység nincs a belterületen; Változatos fajösszetételű növény- és állatvilág;

Önkormányzatok együttműködési készsége Esélyegyenlőség biztosított az általános iskolai oktatásban Az egészségügyi alapellátás biztosított a városban A kötelező szolgáltatások mellett egyéb, délutáni foglalkozások és szolgáltatások várják az érdeklődő gyermekeket; Kedvező az egy háziorvosra jutó lakosok száma; A város mentőállomással rendelkezik; A szociális ellátás teljes körű, a szolgáltatás minősége megfelelő; A közművelődési és sportolási lehetőségek biztosítottak;


A városközpont parkolási problémái Autóbusz-állomás hiánya a településen A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota rossz; A kerékpáros úthálózat kiépítetlen; Helyi közösségi közlekedés hiánya; Hiányos vonalas infrastruktúrák Az autópálya elérési ideje nagy Pénzügyi és humán szolgáltatások alacsony színvonala Település menedzsmentjének hiánya Óvodai nevelés fizikai infrastruktúrájának hiányosságai Középfokú oktatási intézmény hiánya a településen belül A városban nem található felsőoktatási intézmény, vagy kihelyezett tagozata; Egészségügyi szakellátás a városban nem biztosított Kórházi ellátást legközelebb a kistérségi központban, Berettyóújfaluban vehető igénybe A közművelődési, közösségi intézmények rossz műszaki infrastrukturális állapotban vannak Közszolgáltatást nyújtó intézmények többsége nem akadálymentesített

- 73 -


Lehetőségek

Gazdaság

Társadalom

Környezet

Közszolgáltatások

Veszélyek

Befektetők támogatása Befektetői tőkével a Strandfürdő fejlesztése M4-es autópálya megépülése; Ipari, logisztikai központ kialakítása; Határmenti fekvés felértékelődése a külföldi befektetők számára; Az EU-s források fokozottabb bevonása a határ menti területek gazdasági fejlődésébe; A turizmus egyes ágazatainak fellendülése: hagyományőrzésre alapozott, ökoturizmus;

Felnőttképzés beindításával a lakosság képzettségi szintjének növelése és ezáltal elhelyezkedési esélyeinek javítása Külterületi tanyák iránti kereslet növekedése A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása település-fejlesztési húzóerő lehet

Sebes – Körös turisztikai célú fejlesztése Országhatár közelségének kihasználása (logisztikai pozíció erősítése) Körösnagyharsányi magyar – román határátkelőhely megnyitása Termálvíz bázis hasznosítása; A természeti környezet turisztikai attrakcióként történő kihasználása

Kistérség települései közötti együttműködés és az ebből fakadó előnyök kiaknázása A közösségi intézmények fejlesztésével a település népességmegtartó-erejének növelése A kulturális és közművelődési intézményekben megrendezésre kerülő rendezvények körének bővítése;

Vasút elsorvasztása Románia felé Gazdasági versenyhelyzet kiéleződése Befektetői érdeklődés elmaradása (a gazdasági válság következményeként) Az olcsóbb munkaerő miatt a beruházók a határ túloldalán telepednek le Az állami infrastruktúra fejlesztések elhúzódása miatt a külföldi befektetések továbbra is elmaradnak A gazdasági válság hatására a befektetői érdeklődés hanyatlása A szegregációs folyamtok felerősödése Nagyvárosok népességelszívó hatásának erősödése Az alacsony státuszú lakosság arányának növekedése

Perifériás földrajzi fekvés miatti hátrányok fokozódása Belvízveszély növekedése a település közigazgatási területén

Oktatási intézmények anyagi ellehetetlenülése, megszűnése A szociális ellátórendszer nem képes biztosítani a rászorultak számára az ellátást;

A Berettyóújfalui kistérség közel 6.000 fős települése Hajdú–Bihar megye déli részének kisközpontja. A Sebes–Körös partján fekvő város kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus számára, de ugyanígy vonzó lehet a vállalkozások körében is. Komádi csökkenő népességszámú számú települése az alacsonyan kvalifikált lakosság számára kevés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 74 -


munkahelyet kínál. A munkanélküliség problémáját pedig tovább tetőzi a népességen belül a roma lakosság magas aránya, akiknek elhelyezkedési esélyei ugyancsak csekélyek. A Város helyzetét nehezíti az országon belüli periférikus fekvése (nehéz megközelíthetőség), az idegenforgalmi vonzerők hiánya, valamint az önkormányzat jelenleg nem kellően fejlett marketing – politikája. Mindezen problémák és a rendelkezésre álló adottságok tükrében az önkormányzat a jövőben fejlesztési tevékenységének fokozásával és a kistérség települései közötti együttműködések jobb kiaknázásával elősegítheti a város meglévő hiányosságainak leküzdését, és az országos színvonalhoz való felzárkózását.

4 Városrészek elemzése 4.1 A városrészek beazonosítása A városrészek lehatárolásakor nem a területek funkcionálisan és településmorfológiailag homogén kijelölése volt a cél, mert ez a túlzott elaprózottsághoz vezetett volna. Az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. Az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Komádiban 5 városrészt határoltunk le a következőképpen:

egy intézményi – szolgáltató funkciójú központi városrészt (Városközpont),

egy lakó- illetve gazdasági-ipari funkciójú Keleti,

egy lakó-illetve rekreációs funkcióval jellemezhető Északi,

és zömmel lakófunkcióval bíró Déli,

valamint egy külterületi városrészt.

A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Komádi belterületén 5 városrész lehatárolására került sor: 1. Városközpont: (az óramutató járásával megegyező irányban haladva, 7 órától indulva:

Hősök tere – Bartók Béla utca – Erzsébet utca – Baross utca – Kórház utca – Nagy Sándor József utca – Kossuth utca – Fő utca – Bocskai utca – Hajnal utca – Szent István útja – Ibolya utca – Szegfű utca – Hősök tere által határolt terület) a belvárost és közvetlen környezetét foglalja magába.

2. Keleti városrész: az alábbi utcáktól keletre eső településrész a településhatárig, ÉszakDéli irányban haladva: Furtai út – Fő utca – Bocskai utca – Gát utca. Északi városrész: az alábbi utcáktól északnyugatra eső településrész a településhatárig, Észak-Dél-Nyugati irányban haladva: Furtai út – Fő utca – Kossuth utca – Nagy Sándor József utca – Kórház utca – Baross utca – Erzsébet utca – Bartók Béla utca – Dózsa György utca.

3.

4. Déli városrész: az alábbi utcáktól délre eső településrész a településhatárig, Nyugat-

Keleti irányban haladva: Dózsa György utca – Hősök tere – Szegfű utca – Ibolya utca – Szent István útja – Hajnal utca – Bocskai utca.

5. A város belterületétől távolabb eső területek: Dobaipuszta (egyéb belterület), Mihálytelep (külterület) és Tarpák (külterület) alkotják az 5. városrészt.


- 75 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 32. ábra: Komádi beazonosított városrészei


A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél igyekeztünk feltárni az egyes városrészek belső folyamatait, inhomogenitásait, és különbözőségeit.

4.2 A városrészek helyzetelemzése 4.2.1 A városrészek összehasonlító helyzetelemzése A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH 2001. évi népszámlálási adataira, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisára épül. Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Az adatok, az ezekből megállapítható főbb tendenciák probléma- és fejlesztés orientált megközelítése alapot nyújt a városrészekre vonatkozó stratégia célrendszerének meghatározására.


- 76 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 33. ábra: Komádi városrészeinek állandó – és lakónépessége

Városközpont Lakónépesség

1078

1982

1425

1114 416

Keleti városrész Északi városrész Déli városrész

Állandó népesség

1175

0%

2063

20%

40%

1511

60%

1205 409

80%

Külterület + egyéb belterületi városrész

100%

Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés

A városrészek népességét vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb népességkoncentrációjú területek az elsősorban lakófunkciójú Keleti, Északi és Déli városrészek (32%-23%-19%). Emellett a Városközpont is jelentős népességet tudhat magáénak (18%), a külterületi lakosok aránya azonban elenyésző (6%). 34. ábra: A városrészek lakóinak életkor szerinti megoszlása Komádiban

A városrészek lakóinak életkor szerinti megoszlása Komádiban Külterület + egyéb belterület Déli városrész

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Északi városrész Keleti városrész Városközpont 0%

20%

40%

60%

80%

100%


A városrészek lakóinak korcsoportos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az általunk kijelölt 5 városrész mindegyikében a munkaképes korú lakosság (15 – 59 éves) képviseli a legnagyobb arányt.


- 77 -


Hasonlóan egyenletes eloszlást figyelhetünk meg az egyes városrészek között a fiatal és idősebb korosztály esetében is, bár a Keleti városrész a 0 – 14 évesek, a Déli pedig a 60 év fölöttiek némileg nagyobb koncentrációjával jellemezhető.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Felsőfokú végzettségűek a 25-x népesség arányában

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

16. táblázat: A városrészek népességének szociális jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján, (%)

Városközpont

30,4

13,0

43,6

19,2

52,5

47,8

Keleti városrész

60,0

1,0

70,8

48,9

26,7

68,6

Északi városrész

44,8

3,6

57,9

32,4

38,4

55,4

Déli városrész

39,1

5,1

49,4

25,5

44,7

55,4

Külterület+egyéb belterület

66,9

1,6

71,3

51,6

26,4

66,9

Komádi

47,9

4,5

59,2

35,7

37,3

59,0

Mutató megnevezése

Forrás: KSH Népszámlálás 2001

A fenti táblázat alapján látható, hogy az egyes városrészek szociális mutatói között jelentős különbségek tapasztalhatók a településen belül (bizonyos mutatók között akár kétszeres különbség is megfigyelhető!). A könnyebb áttekinthetőség érdekében a táblázat rovataiban világos színnel jelöltük azokat a mutatókat, melyek esetében a városi átlaghoz képest kedvezőtlen irányú eltérés tapasztalható, illetve sötét színnel azokat, melyeknél a helyzet kedvezőbb. Összességében elmondható, hogy a lakosság képzettségi szintjét tekintve a Városközpont messze megelőzi a többi településrészt (itt ui. a városi átlagnál kisebb az alacsony iskolai végzettségűek aránya: 30,4% és nagyobb a felsőfokú végzettségűeké: 13,0%). A jövedelmi helyzet tekintetében szintén a Városközpontban a legkedvezőbb a helyzet (itt a legalacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya – 43,6%), míg a Külterületen (71,3%) és a Keleti városrészben (70,8%) a fenti mutató kedvezőtlenebb értékeket mutat. Az előző mutatóval jól korrelál a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya, mely tekintetében ugyancsak a Városközpont rendelkezik a legkedvezőbb értékekkel (52,5%), a Keleti városrészben (26,7%) és a Külterületeken (26,4%) viszont alacsony értékeket tapasztalhatunk. A fenti megállapítások alapján az egyes városrészek esetében jól körvonalazhatók azok a problématerületek, melyekre a fejlesztések során nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni.


- 78 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 35. ábra: A lakásállomány jellemzői Komádiban a 2001. évi Népszámlálás alapján

Komádi lakásállományánk jellemzői az egyes városrészek esetében

Ke eg D le yé él t i i os b vá vá vá be k ro ro ro Ko öz l te s s s po ré m ré ré rü sz ád sz sz nt le t i

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

És za ki

Kü l te

rü le t+

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Vá r

Lakásállomány (db)


A lakásállomány vizsgálata alapján egyértelműsíthető a Keleti, Északi és Déli városrész lakófunkciója (a fenti diagramon jól láthatóan ezek rendelkeznek a legtöbb lakóépülettel), valamint jól kirajzolódik a Külterületi városrészek elmaradottsága az alacsony komfortfokozatú és az egyszobás lakások tekintetében.

4.2.2 Városközpont Komádi településközpontja a Hősök terétől kezdődően a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, az innen nyíló utcák, teresedések elülső része hordozza az intézményi funkciókat. A legtöbb alapfokú ellátást biztosító intézmény itt helyezkedik el, valamint a kereskedelmi intézmények jó része is erre a területre koncentrálódik. Ez a főútra felépülő struktúra az egyes intézmények egyszerű megközelíthetőségét biztosítja. Az általános iskolai oktatás 5 intézményben folyik, melyek a Szent István utcában, a Köztársaság utcában, a Dobó utcában és a Fő utcában – döntően a településközpontban helyezkednek el. A közművelődési intézmények zöme szintén a város központjában helyezkednek el, ami viszonylag nagy látogatószámot és megfelelő kihasználtságot biztosít számukra. A legfontosabb közülük a Művelődési Ház és Városi Könyvtár (Fő utca 5 – 7.). A településközponthoz közel fekvő üzemek elsősorban a könnyűipar különböző ágazataiban tevékenykednek (mint a varroda vagy az Eurotex Kft.), illetve a település – üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat látják el, jelentősebb környezetterhelést azonban funkcionális területi elkülönülésük miatt nem jelentenek.


- 79 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 36. ábra: A Városközpont városrész Komádiban


A város főtere a Hősök tere. Ez a teresedés a Fő utca orsószerű kiszélesedése, melynek közepén a műemléki oltalom alatt álló Református templom helyezkedik el. Az orsószerű kiszélesedés miatt a tér hosszan elnyúlik, kelet-nyugati tengellyel. A tér maga közpark funkcióval bír, mely rendezett, gondozott zöldfelületű. Jellegzetes a városközpont úthálózata, rendkívül keskeny, vonalvezetésében esetleges közeivel, melyek között számos zsákutca is előfordul (az alföldi településeknél gyakori) halmazos településszerkezet jellegzetességeként. A városközpontban érdemes a parkolás kérdésével is foglalkozni. A központban koncentrálódott közintézmények és kereskedelmi létesítmények ugyanis vonzzák a parkolni kívánó járműveket, de sajnos nem áll rendelkezésre az előírásoknak megfelelő darabszámú parkolóhely, így időszakosan parkoló - hiány lép fel. A városközpontban 50 db kijelölt parkolóhely található. A széles utcák menti párhuzamos leállósávok és a Fő utca melletti elhanyagolt tömbbelső parkolási célú használata a helyek számát megduplázza. Komádiban a Városközpont lakosságának társadalmi helyzete szinte valamennyi vizsgált tényező szempontjából kedvezőbb a városi átlagnál (és a többi városrész hasonló értékeinél): Lakónépesség tekintetében a városközponti városrész Komádi népességének mintegy 18 %-át teszi ki, a városi átlaghoz képest magasabb fiatal (26%), és alacsonyabb időskorú (19,9%) – aránnyal, a munkaképes korú lakosság arány (54,1%) pedig szintén alacsonyabb ebben a városrészben, mint a város egyéb területein. A 15 – 59 éves korosztály iskolai végzettsége azonban itt, a városközpontban mutatja a legmagasabb értéket (a felsőfokú végzettségűek aránya – 13% - a városi átlag több mint kétszerese, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya – 30,4% - itt, a város központi részében a legalacsonyabb).


- 80 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 17. táblázat: A Városközpont társadalmi helyzete Mutató

Városközpontra vonatkozó érték

Lakónépesség száma (fő)

1.078

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%)

26,0


54,1

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%)

19,9

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

30,4

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%)

13,0


451

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

29,5

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%)

24,5

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%)

8,8

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

43,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

19,2

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%)

30,3

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%)

64,4

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) (%)

13,3

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%)

4,2

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%)

14,2

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

52,5

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

47,8


A Városközpont lakásállománya Komádi lakásállományának 17,5%-át adja, ahol az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a 30%-ot sem éri el, ami települési viszonylatban meglehetősen kedvezőnek mondható (tekintve, hogy a városi átlag megközelíti a 48%-ot). A Városközpont lakosságának szociális és jövedelmi helyzetét tekintve az alábbi megállapítások tehetők: a munkanélküliek (13,3) és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (43,6%) a városi értékeknél kedvezőbb képet mutat, a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli arány pedig jelentősen meghaladja a városi átlagot (Komádi: 37,3%; Városközponti városrész: 52,5 %).

A Városközpont SWOT - analízise


- 81 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Erősségek Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó Nagy a közigazgatási, közszolgáltatási intézmények koncentrációja A városrész megközelíthetősége kedvező A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy A Városközpontban lakók magas iskolai végzettsége Lehetőségek Kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővülése A városmag központi közigazgatási és közszolgáltatási funkciói további erősödése A belváros megújításának lehetősége EU – s pénzügyi forrásokból

Gyengeségek A belváros egyes részeinek állapota elavult A parkolóhelyek száma csekély A közösségi közlekedés fejlesztésre szorul

Veszélyek A fejlesztési források nem lesznek elegendők a belvárosi területek teljes rehabilitációjára A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a belvárosi fejlesztések iránt Magasan képzett / fiatalkorú munkaerő elvándorlása Szegregációs folyamatok beindulása

4.2.3 Keleti városrész A település keleti részén, a Darányi és Mátyás király utcák által határolt területen kereskedelmi, szolgáltató övezet került kialakításra – a tervezett ipari park és a lakóterület közötti átmeneti sávban. Ezek a kereskedelmi, szolgáltató területek nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységet folytató telephelyeket foglalnak magukba, így a közeli lakóterületek nyugalmát kevésbé zavarják. A Keleti városrészben élők társadalmi helyzetének vizsgálatából megállapítható, hogy a Külterületi városrészen kívül ez a terület Komádi szociális szempontból legkedvezőtlenebb helyzetben lévő településrésze, mely a lakosság alacsony iskolai végzettségében, a foglalkoztatottak alacsony számában, a jövedelmi viszonyokban és nem utolsósorban a lakásállomány állapotában is megmutatkozik. A Keleti városrész 33%-kal részesedik Komádi lakónépességéből, amelyen belül a városi átlagnál a fiatalkorú népesség magasabb (a városi átlagot – 22,1%-meghaladó 25,4%-os aránnyal), ill. az időskorúak alacsonyabb (Komádi: 21,7 % > Keleti városrész: 19,8 %) számával jellemezhető.


- 82 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 37. ábra: A Keleti városrész Komádiban


Az iskolai végzettség tekintetében már nem ilyen kedvező a helyzet – a Keleti városrészben ugyanis a lakosságnak mindössze 1 % -a rendelkezik felsőfokú végzettséggel (a városi 4,5%-kal szemben), ugyanakkor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya eléri a 60%-ot, amely a városrészek közül a 2. legmagasabb értéket jelenti. A Keleti városrész lakásállományát tekintve is meglehetősen kedvezőtlen kép tárul elénk, a városrészben ugyanis az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (59,7 %) jelentősen meghaladja a városi átlagot (47,7 %), emellett azonban magas a komfort nélküli (57,1%) és az egyszobás lakások (27,1 %) aránya is. Mindez pedig a lakosság kedvezőtlen életkörülményeire enged következtetni. A városrész a település lakásállományának 31,3%-val rendelkezik, ami egyértelműen kiemeli lakófunkcióját.


- 83 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 18. táblázat: A Keleti városrész társadalmi helyzete Mutató

A Keleti városrészre vonatkozó érték


1.982

Állandó népesség száma (fő)

2.063


25,4


54,7


19,8


60,0


1,0


806


59,7


57,1


27,1


70,8


48,9


52,4


72,7


41,4


23,1


32,5


26,7

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

68,6


A városrész lakosságának szociális és jövedelmi helyzetét vizsgálva negatívumként értékelhető, hogy a településrészek közül itt a legmagasabb a munkanélküliek (41,4 %!), valamint a tartós munkanélküliek (23,1 %) és a különböző támogatásból élők (32,5 %) aránya. Ezenkívül az aktív korúak (15 – 64 év) foglalkoztatottsági rátája (26,7 %) sem éri el a városi szintet (37,3 %), a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (68,6 % > 59 %) és az alacsony presztízsű foglalkoztatottak aránya (52,4 % > 42,8 %) viszont meghaladja azt. Összességében tehát megállapítható, hogy Komádiban a Keleti városrész felzárkóztatása mind a lakosság életszínvonala, mind pedig infrastrukturális szempontból sürgető feladat.


- 84 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A Keleti városrész SWOT - analízise Erősségek

Gyengeségek

Fiatalos korstruktúra Természeti környezet megfelelő állapota

A lakosság alacsony iskolai végzettsége Lakásállomány kedvezőtlen állapota Munkanélküliek magas aránya

Lehetőségek

Veszélyek

A közeli kereskedelmi, szolgáltató terület foglalkoztatást generáló hatásának kihasználása A lakosság bevonása a munkaerőpiaci képzésekbe – a lakosság képzettségi szintjének növekedése

Lakáskörülmények további romlása Foglalkoztatási helyzet romlása Szegregációs folyamatok tovagyűrűzése

4.2.4 Északi városrész A településközponttól északra kertvárosias jellegű beépítéssel találkozhatunk – helyenként a mezővárosi karaktert is megőrizve. Telekstruktúrájában spontán kialakult és tervezett elemeket is találunk, eltérő telekméretekkel. Egyes tömbök esetében a zsákutcákkal, beszögellésekkel való feltárás is megindult, az ezekhez kapcsolódó apró telkek a település talán legkarakteresebb részei. A település ÉNy – i részén lazább beépítés, nagyobb telekmértek jellemzőek, de már megjelennek a beépítetlen területek is. 38. ábra: Az Északi városrész Komádiban



- 85 -


A település északi peremén lévő strandfürdő és környezete, valamint a sportpálya és az ott elhelyezkedő tavak kiváló rekreációs területnek minősülnek. A fürdő és a szabadidő központ szellős beépítésű, jelentős zöldfelülettel bíró terület. Megközelítését a Kossuth Lajos utca 6 méter széles burkolattal, egyoldali járdával és zöld sávval kísérve biztosítja. Az északnyugati és északkeleti településrészeken elszórtan környezetükkel harmóniában álló tanyás területekkel (Tarpák) is.

találkozhatunk

táji

A település északi részén, a Sebes – Körös mentén kisebb kiterjedésű erdőfoltokat is megjelennek, melyek a város zöldfelületi rendszerét jól kiegészítik. Ez a Sebes – Köröstől északra fekvő, természeti adottságaiban szinte érintetlen területrész a Hortobágyi Igazgatóság által védelemre javasolt. 19. táblázat: Az Északi városrész társadalmi helyzete Mutató

Az Északi városrészre vonatkozó érték


1.425


1.511


19,6


57,7


22,7


44,8


3,6


634


46,2


43,5


18,5


57,9


32,4


39,4


62,8


33,7


15,6


26,9


38,4



- 86 -


Az elsősorban lakó – és rekreációs funkciójú Északi városrész 23,3%-kal részesedik Komádi lakónépességéből, a városi átlagnál (21,7 %) nagyobb arányú időskorú népességgel (22,7 %). A munkaképes korú népesség (57,7%) körében viszonylag alacsony a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (44,8 %, szemben a város egészére jellemző 47,9%-os értékkel), ami a lakosság elhelyezkedési esélyeit tekintve kedvezőnek mondható. Nem véletlen tehát, hogy a foglalkoztatottak aránya magasabb (38,4 % > 37,3 %, városi átlag), a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya pedig alacsonyabb (57,9 % < 59,2 %, városi átlag) a város egészére számított értékekhez képest. A városrészben elhelyezkedő 634 lakás (mely a település lakásállományának 24,6 % -a) megfelelő komfortfokozattal bír, ami a városrész lakossága életszínvonalának szempontjából meghatározó jelentőségű. Összességében elmondható a településrészről, hogy mind infrastruktúráját, mind pedig a lakosság szociális – jövedelmi helyzetét tekintve több szempontból kedvezőbb adottságokkal rendelkezik, mint a város egyéb területei, amit csak tovább fokoz a rekreációs funkcióját támogató műszaki beruházásoknak a városrész fejlődésére gyakorolt pozitív hatása. Az Északi városrész SWOT - analízise Erősségek

Kertvárosias jelleg Zöldfelületek magas aránya Jó megközelíthetőség Lakosság magas képzettségi szintje Magas komfortfokozatú lakások

Gyengeségek

Lehetőségek

Zöldövezeti jelleg erősítése Rekreációs funkciók bővítése

Munkanélküliek viszonylag magas aránya Támogatásból élők nagy száma

Veszélyek

Időskorúak arányának további növekedése Zöldterületek veszélyeztetése a rekreációs funkció erősödése által

4.2.5 Déli városrész Napjainkban a település dél-délnyugati irányú terjeszkedése figyelhető meg, egészen a zárógátig. Az új részek mérnöki tervezés alapján jönnek létre, széles és egyenes utcákkal, melyek karaktere jelentősen különbözik a város régebbi részeitől. A lakóterületek épületállománya jellemzően a közepes kategóriába sorolható, de sajnos egyre több a leromlott állagú épület, helyenként már összefüggő területet alkotva. Jó minőségű, új építésű épület kevés van, a településközpont mellet elsősorban a település déli részének újabb osztású utcáiban jelennek meg elszórtan. A leromlott és beépítetlen illetve felhagyott lakóterületek újrahasznosítása indokolt, különös tekintettel a dél-keleti városrészben. A település délkeleti területein a meglévő ipari-üzemi területek szervezésével, és a köztes területek gazdasági területté alakításával összefüggő ipari park kialakítására van lehetőség.


- 87 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 39. ábra: A Déli városrész Komádiban


Komádi Déli városrésze - a terület elsődlegesen gazdasági funkciójából adódóan – a település népességének 18,5%-val rendelkezik, melyből a 60 év fölötti (időskorú) népesség aránya (25,9%) meghaladja a városi átlagot (21,7%), mindez pedig hosszabb távon a lakosság elöregedésének veszélyével fenyeget. Pozitívumként értékelhető azonban a városrész lakosságának iskolai végzettsége, melynek esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (5,1%) a települési átlag (4,5%) fölött van. A Déli városrész népességének megfelelő lakókörülményeit 495 lakás biztosítja, mely a település lakásállományának 19,2%-át jelenti, ahol a lakások komfortfokozata a városközponti városrész után a második legjobb a városon belül.


- 88 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 20. táblázat: A Déli városrész társadalmi helyzete A Déli városrészre vonatkozó érték

Mutató Lakónépesség száma (fő)

1.114


1.205


18,7


55,4


25,9


39,1


5,1


495


35,6


33,9


17,4


49,4

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

25,5

rendszeres


42,6


63,2


24,4


12,2


23,0


44,7


Kedvező képet mutat a településrész lakosságának szociális – jövedelmi helyzete is, hiszen a foglalkoztatottsági arány (44,7 %) magasabb, a munkanélküliségi ráta (24,4 %) pedig alacsonyabb a városi értékekhez (37,3 %; 29,9 %) képest.


- 89 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A Déli városrész SWOT - analízise Erősségek

Gyengeségek

Jó minőségű, új építésű épületek Lakosság települési átlagot meghaladó iskolai végzettsége

Kihasználatlan területek a Déli városrészben Időskorúak magas aránya

Lehetőségek

Veszélyek

Ipari Park kialakítása

Befektetői érdeklődés elmaradása Forráshiány miatt elmaradó infrastrukturális beruházások

4.2.6 Dobaipuszta és külterületi városrész Komádi már az előzőekben említett, halmazos jellegű településszerkezete elsősorban a városközpontban eredményez karakteres tömbszerkezetet, a település külterületi részein mérnöki felosztás eredményeként létrejött tömbök jellemzőek hasonló telekméretekkel. 40. ábra: Dobaipuszta és külterület városrész Komádiban


Komádi külterületén jellemzően a természetföldrajzi adottságokra épülő területhasználat a jellemző. A külterület vegyes használatú, legnagyobb részét azonban szántóföldek foglalják el, melyek megközelítését a külterületen át vezető földutak segítik. Tekintve, hogy Komádi a


- 90 -


Sebes – Körös és a Berettyó összefüggő, mocsaras árterületén helyezkedik el – a külterületen előfordulnak mélyfekvésű, lefolyástalan, árvízzel veszélyeztetett területek is. A településtől délre – a települést védő köztöltés és a Kőrös gátja között helyezkedik el a Mihály – telep tanyás területe, mely kitett helyzetű, árvíz esetén kevéssé védhető. A belterülettől 4,5 km – re délnyugatra található Dobai – puszta, melynek közlekedési kapcsolatai Komádival megfelelőek. A harmadik tanyás terület a külterületen elszórtan (elsősorban az északnyugati, északkeleti és délnyugati területrészeken) található Tarpák. 21. táblázat: A Külterületi városrész társadalmi helyzete Mutató

A Külterületi városrészre vonatkozó érték


416


409


14,2


66,1


19,7


66,9


1,6


188


76,6


70,7


32,3


71,3


51,6


71,6


70,7


33,6


21,3


24,4


26,4


Komádi város külterületén mindössze 416 fő él, ami a település teljes lakosságának 7%-át jelenti. A munkaképes korú lakosság aránya (66,1 %) kedvezőbb a városi átlagnál (56,2 %),


- 91 -


ami a kedvező foglalkoztatási lehetőségek irányába mutat, ha azonban figyelembe vesszük a lakosság iskolai végzettségét is már korántsem ilyen kedvező a helyzet. A Keleti városrész után ugyanis a Külterület rendelkezik a legalacsonyabb értékekkel a felsőfokú végzettségűek számát illetően (mindössze 1,6 %), míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (66,9 %) itt a legmagasabb. A Külterületi városrészen a település lakásállományának 7,3%-a található, köztük a legtöbb alacsony komfortfokozatú (76,6 %), komfortnélküli (70,7 %) és egyszobás (32,3 %) lakással. A Külterületen élők szociális – jövedelmi helyzetét tekintve is meglehetősen negatív kép rajzolódik ki előttünk: a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya (26,4 %) ugyanis itt a legalacsonyabb (köztük meglehetősen magas értékkel bírnak az alacsony presztízsű foglalkoztatottak – 71,6 %), míg a munkanélküliségi ráta (33,6 %) esetében csak az Északi és Keleti városrészekben találkozhatunk magasabb értékekkel. A külterületi városrészen élő óvodás és iskolás korú gyermekek szállítását az Önkormányzat egy 2008-ban saját forrásból vásárolt, 21 személyes busszal oldja meg az Önkormányzat. A jármű a település külterületén lakó gyerekeket szállítja be a város központjában levő óvodákba, iskolákba. Összességében tehát elmondható, hogy a Külterületi városrész lakossága hátrányos helyzetben van a település többi részének népességéhez viszonyítva, amely nemcsak a képzési és munkalehetőségek, hanem az életszínvonal tekintetében is megmutatkozik. A Külterületi városrész SWOT - analízise Erősségek

Modern településszerkezet Természeti adottságokra épülő területhasználat

Gyengeségek

Lehetőségek

Infrastrukturális fejlesztések, melyek jobban bekapcsolják a Külterületet a település vérkeringésébe

A településrész árvízzel való veszélyeztetettsége A lakosság alacsony iskolai végzettsége Magas munkanélküliség Veszélyek

A Külterület leszakadása a város fejlettségi színvonalához képest A külterületi lakosság arányának csökkenése

4.3 Összegzés az egyes városrészekről és azok funkcióiról Komádi 5 előzőekben bemutatott városrésze elhelyezkedése, gazdasági szerepe, társadalmi rétegződése és egyéb jellemzői alapján eltérő funkciót tölt be a település életében. A Városközpontban koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. De itt találhatóak a komfortosabb lakások és itt tömörül a magasan kvalifikált népesség jelentős része is. A Keleti városrész magas lakónépesség arányával (a város lakónépességének 33%-a), valamint fiatalos korstruktúrájával tűnik ki, ugyanakkor települési szinten itt a legmagasabb a munkanélküliek aránya is. A rekreációs funkciójú Északi városrész a munkaképes korú lakosság magas arányával, ezen belül is magas foglalkoztatottsági rátával jellemezhető.


- 92 -


A Komádi fejlődését leginkább dinamizálni képes városrészek közül mindenekelőtt a Déli városrész emelhető ki – gazdasági, ipari funkciójával, ahol a meglévő üzemi területek (ipari park területté történő) átalakítása kiváló lehetőségeket rejt magában és építve a lakosság városi viszonylatban magas iskolai végzettségére hosszabb távon is biztosítani képes a település gazdasági potenciáljának fokozottabb mértékű kihasználását, illetve ezen keresztül a lakosság életszínvonalának növelését. Végül a kedvezőtlen szociális mutatókkal rendelkező, belvízzel veszélyeztetett Külterületi városrész elsősorban tanyás szerkezetével különül el a település többi részétől. A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy:

a városrészek többsége funkcionális szempontból heterogén,

lényegében minden városrészben hiányoznak a megfelelő közösségi terek,

kiegyenlített a város zöldfelületi rendszere,

gyakoriak a közlekedési jellegű problémák (elsősorban parkolás) a lakosság által leginkább frekventált városközponti területen,

a mezőgazdasági funkció elsősorban a külterületekre és a városperemi területekre jellemzően jelenik meg,

a rekreációs funkció az egyes városrészek adottságainak megfelelően koncentrált. 22. táblázat: Komádi városrészeinek domináns funkciói Városközpont

Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Külterületi városrész

Lakófunkció Igazgatási funkció Rekreációs funkció Ipari / gazdasági funkció Mezőgazdasági funkció Zöldfelületi funkció Közlekedési funkció Közösségi funkció Humán – szolgáltatási funkció

Jelmagyarázat:

Domináns funkció


Kiegészítő funkció

- 93 -


5 Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése 5.1 Szegregátumok, illetve területek lehatárolása

a

szegregációval

veszélyeztetett

5.1.1 A 2001-es népszámlálási adatok alapján szegregált területek Komádi város területén a KSH 2001-es adatai alapján négy szegregált terület található, melyek közül egy az Északi városrészben, kettő a Keleti városrészben, egy pedig Dobaipusztán azonosítható be. 41. ábra: Szegregátumok Komádi bel – és külterületén, 2001

Forrás: KSH


- 94 -


A négy szegregátum az alábbi utcákkal határolható területeken található meg: 1. szegregátum: Kossuth L. u. - Szabadidőközpont - településhatár - Furtai út - Nagysándor József u. 2. szegregátum: Furtai út - településhatár - Nagysándor József u. 3. szegregátum: Széchenyi u. - Alkotmány u. - Vasvári P.u. - Fő u. - Sárosi u. - Árpád u. Attila u. - Hunyadi u. - településhatár - Esze T.u. - Mátyás király u. - Keskeny u. - Kürt u. Szabadság u. - Nap u. - településhatár - Bocskai u. - Szent László u. - Széles u. - Mártírok útja - Ady E.u. - Hajnal u. - Széles u. - Fő u. 4. szegregátum: Dobai u. - településhatár - Nyár u. - Akác u. Komádiban a szegregátumok létét mind a 2001-es népszámlálási adatokon alapuló, mind a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató alátámasztja. A Népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató alapján azt a területet nevezzünk szegregátumnak, ahol az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettség pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Ez az érték a 2001-es népszámlálás adatai alapján az egyes szegregátumok esetében: 54,3%, 53,7%, 70,5%, 53,7%; a szegregátumok lakosságszáma pedig 104, 79, 822 és 110 fő. Tehát a fent megnevezett területek szegregátumnak minősülnek. A segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató azt a területet nevezi szegregátumnak, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag kétszeresét. A 23. táblázat ezen mutatók adatait tartalmazza, 2009. decemberi állapot szerint. A mutatók alapján megállapítható, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya (a lakások számához viszonyítva) az 1. szegregátumban 49%-, a 2. szegregátumban 55%a, a 3. szegregátumban 339%-a, és a 4. szegregátumban 200%-a a városi átlagnak, amely 18,52%. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakosságszámhoz viszonyítva az 1. szegregátumban 39%-, a 2. szegregátumban 37%-a, a 3. szegregátumban 118%-a, és a 4. szegregátumban 111%-a a városi átlagnak, amely 6,72%. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakosságszámhoz viszonyítva az 1. szegregátumban 66%-, a 2. szegregátumban 67%-a, a 3. szegregátumban 171%-a, és a 4. szegregátumban 124%-a a városi átlagnak, amely 13,2%. A legfrissebb adatok alapján a szegregátumok lakosságszáma 230, 159, 883 és 67 fő. A szegregátumokban élő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma: 2,2, 106 és 6 fő, összesen 116 fő, ami a településen élő HHH-s gyermekek 63%-át teszi ki. Az ismertetett segélyezési adatok tehát önmagukban csupán a 3. és a 4. szegregátum meglétét támasztják alá. A területen dolgozó szociális szervezetek, a védőnők és a cigány kisebbségi önkormányzat helyismerete és véleménye alapján azonban megállapítható, hogy a bemutatott segélyezési mutatók torzítanak az 1. és 2. szegregátum esetében. Egyrészt azért, mert mindkét területen magas a munkaképes korú, de leszázalékolt lakosok aránya, másrészt magas az idő, nyugdíjas emberek aránya. Összességében tehát megállapítható, hogy a 2001-ben lehatárolt területek továbbra is szegregátumnak minősülnek.


- 95 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 23. táblázat: Segélyezési mutatók a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területeken, 2009 Lakónépes -ség száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma)

1. szegregátum

230

2. szegregátum

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakosság számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakosság számához viszonyítva

9,09%

6

2,61%

20

8,70%

2

4

10,26%

4

2,52%

14

8,81%

2

140

88

62,86%

70

7,93%

199

22,54%

106

67

27

10

37,04%

9

13,43%

11

16,42%

6

94

31

14

45,16%

7

7,45%

28

29,79%

10

98

24

12

50,00%

11

11,22%

21

21,43%

4

30

10

5

50,00%

3

10,00%

11

36,67%

10

26

12

5

41,67%

5

19,23%

19

73,08%

1

132

32

9

28,13%

4

3,03%

10

7,58%

4

67

16

14

87,50%

10

14,93%

13

19,40%

1

6024

2764

512

18,52%

405

6,72%

795

13,20%

184

LFT-ben részesülő k száma

LFT–ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

55

5

159

39

3. szegregátum

883

4. szegregátum Veszélyeztetett 1. Veszélyeztetett 2. Veszélyeztetett 3. Veszélyeztetett 4. Veszélyeztetett 5. Veszélyeztetett 6. KOMÁDI ÖSSZESEN

Szegregátum



- 96 -

HHH-s gyermekek száma


5.1.2 A 2001-es népszámlálási veszélyeztetett területek

adatok

alapján

szegregációval

Komádi város területén a KSH 2001-es adatai alapján hét szegregációval veszélyeztetett terület található, melyek elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be. Az ábrán a szegregációval veszélyeztetett területeket fekete színnel, és az azonosíthatóság érdekében sárga színű sorszámokkal jelöltük. 42. ábra: Szegregációval veszélyeztetett területek Komádi bel – és külterületén, 2001

Forrás: KSH

Az 1. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma az önkormányzat 2009-es adatai alapján 94 fő, akiknek a becslések alapján kb. 10%-a roma származású. A területen magas a nyugdíjasok aránya, népessége elöregedő. A területen élő HHH-s gyermekek száma 10, akik az itt élő népesség 10,63%-át adják (a városi átlag 3,05%). Ebből arra lehet következtetni, hogy az itt élő lakosság iskolai végzettsége jóval elmarad a városi átlagtól.


- 97 -


A 2. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma az önkormányzat 2009-es adatai alapján 98 fő, akiknek a becslések alapján kb. 10%-a roma származású. A területen élők legnagyobb része dolgozik, jellemzően a mezőgazdaságban és a közfoglalkoztatásban. A területen élő HHH-s gyermekek száma 4, akik az itt élő népesség 4,08%-át adják (a városi átlag 3,05%). Ebből arra lehet következtetni, hogy az itt élő lakosság iskolai végzettsége valamivel elmarad a városi átlagtól. A 3. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma az önkormányzat 2009-es adatai alapján csupán 30 fő, akiknek a becslések alapján kb. 50%-a roma származású. A területen kb. 50% a nyugdíjasok aránya. Az itt élő HHH-s gyermekek száma 10 fő, akik az itt élő népesség 33,33%-át adják (a városi átlag 3,05%). Ebből arra lehet következtetni, hogy az itt élő lakosság iskolai végzettsége kiugróan rosszabb, mint a városi átlag. A 4. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma az önkormányzat 2009-es adatai alapján csupán 26 fő, akiknek a becslések alapján kb. 50%-a roma származású. A területen élő családokra jellemző, hogy dolgoznak, leginkább a mezőgazdaságban. A területen egyetlen HHH-s gyermek él, az itt élő népesség 3,84%-a (a városi átlag 3,05%). Ebből arra lehet következtetni, hogy az itt élő lakosság iskolai közelít a városi átlaghoz. Az 5. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma az önkormányzat 2009-es adatai alapján 132 fő, akiknek a becslések alapján kb. 10%-a roma származású. A területen néhány nyugdíjas él, a népesség munkaképes korú lakosságának legnagyobb része dolgozik. A területen élő HHH-s gyermekek száma 4, akik az itt élő népesség 3,03%-át adják (a városi átlag 3,05%), tehát az itt élő lakosság körében az alacsony iskolai végzettségűek tekintetében a városi átlaggal azonos értéket mutat. A 6. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma az önkormányzat 2009-es adatai alapján 67 fő, akiknek a becslések alapján maximum 10%-a roma származású. A területen magas a nyugdíjasok aránya. A Fő utcán élő munkaképes korú lakosság jellemzően dolgozik. A területen egyetlen HHH-s gyermek él, az itt élő népesség 1,49%-a (a városi átlag 3,05%). A 7. szegregációval veszélyeztetett terület Dobaipusztán található. A népesség összetételéről elmondható, hogy magas a nyugdíjasok aránya. Dobaipusztán nem élnek romák, a munkaképes korú lakosság nagy része – állandóan vagy időszakosan – dolgozik: vagy a közfoglalkoztatási programokban, vagy az itt található mezőgazdasági vállalkozásoknál (állattartó telepek, jellemzően birka és liba) találnak munkát. A már bemutatott 23. táblázat tartalmazza a 7 szegregációval veszélyeztetett terület segélyezési mutatóit is. A mutatókat megvizsgálva a 2009. decemberre vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya (a lakások számához viszonyítva) alapján az 1., 2., 3., 4., és 6., 2001-ben szegregációval veszélyeztetett terület 2009-re szegregált területté vált. A rendszeres szociális segélyben részesülők arányát vizsgálva ugyanez állapítható meg a 4. és 6. számú területekről, míg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás arányát vizsgálva az 1., 3. és 4. számú területekről. Az Önkormányzat nyilvántartása szerint a szegregációval veszélyeztetett területeken él a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 18%-a (33 fő). Összességében a segélyezési adatokból tehát az állapítható meg, hogy a 7 vizsgált, 2001ben szegregációval veszélyeztetett terület közül – az 5. számmal jelölt terület kivételével – a mutatók alapján mindegyik szegregált területté vált, azonban 3. és 4. veszélyeztetett terület lakónépessége nem éri el az 50 főt, tehát önmagukban ezek a területek nem minősülnek szegregátumnak. A továbbiakban a szegregált területek vizsgálatánál azonban ezen területeket is vizsgáljuk, hiszen közvetlenül a szegregált területek mellett fekszenek.


- 98 -


5.1.3 A szegregátumok lehatárolása a 2009-es adatok alapján Mivel az újonnan beazonosított szegregált területek – egy kivételtől, a 6.-os számmal jelölt területtől eltekintve – valamelyik, már 2001-ben szegregált területként azonosított terület közvetlen szomszédságában fekszenek, ezért ezeket a szomszédos területeket mind a szegregációs helyzetelemzés, mind pedig az antiszegregációs intézkedések tekintetében célszerű együtt kezelni. A 2009-es adatok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeként az alábbi 5 szegregátum azonosítható Komádiban: 1.

szegregátum: területe szegregátummal.

megegyezik

a

2001-es

adatok

alapján

lehatárolt

1.

2.

szegregátum: a 2001-es adatok alapján lehatárolt 2. szegregátum és az 1. számú szegregációval veszélyeztetett terület összessége.

3.

szegregátum: a 2001-es adatok alapján lehatárolt 3. szegregátum és a 2., 3. és 4. számú szegregációval veszélyeztetett területek összessége.

4.

szegregátum: a 2001-es adatok alapján lehatárolt 4. szegregátum és a 7. számú szegregációval veszélyeztetett terület összessége.

5.

szegregátum: a 6. számú szegregációval veszélyeztetett terület.

A beazonosított szegregált területek elhelyezkedését az alábbi ábrán pink színnel jelöltük, kék színnel körülhatárolva. 43. ábra: Szegregátumok Komádi bel – és külterületén, 2009


- 99 -


5.2 A lehatárolt területek helyzetének elemzése 5.2.1 Városszerkezeti elhelyezkedés A szegregátumok területe jóllehet periférikus fekvést mutat, de a Dobaipusztán található szegregátum kivételével Komádi város központjának közelében, attól mindössze 1-1,5km távolságra fekszik. A központ legkönnyebben a Fő út, a Kossuth Lajos út, illetve a Bethlen út felől érhető el, ahol valamennyi közszolgáltatás biztosított. Az 1-3. és 5. szegregátumok a várostestbe, városszövetbe beékelődött területek, melyek a területrendezési terv alapján falusias, kertvárosias területnek minősülnek. A Dobaipusztai szegregátum belterületnek minősülő területen fekszik ugyan, de a településközponttól távol helyezkedik el, mely erősíti a szegregációs hatást. A különféle intézmények, úgymint óvoda, iskola, orvosi rendelő, családsegítő elérhető távolságban, de nem a szegregátum területén vannak, mely azonban nem jár szegregációt erősítő hatással.

5.2.2 Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok A szegregátumok kialakulását hosszú évek kedvezőtlen hatásai eredményezték. Hátterében feltehetően a város többi részéhez képesti olcsóbb telekárak álltak, mely területek magukhoz vonzották Komádi hátrányosabb helyzetű lakosait. A Dobaipusztai szegregátum esetében a hagyományos mezőgazdasági tevékenység áll a tanyás településrész kialakulásának hátterében. A szegregátumok területén a lakosságszám és a lakóingatlanok számának változását az alábbiak táblázat mutatja: 24. táblázat: A lakosságszám és a lakóingatlanok számának változása a szegregált területeken, 2001-2009 Mutató Év

1. szegregátum

2. szegregátum

3. szegregátum

4. szegregátum

5. szegregátum

2001

2001

2001

2001

2001

2009

2009

2009

2009

2009

Lakosságszám

104

230

159

253

859

909

110

67

81

67

Lakóingatlanok száma Romák becsült aránya

44

55

70

63

304

152

52

27

38

16

n.a.

25%

n.a.

10%

n.a.

90%

n.a.

0%

n.a.

10%

Forrás: KSH Népszámlálás, Komádi Város Önkormányzata

Az önkormányzatnak nem állnak birtokában olyan információk, melyek alapján egyértelműen meg lehetne mondani, hogy az 1., 2., és 3. szegregátumok létszám növekedésének hátterében inkább a beköltözések, vagy a kedvező gyermekvállalási kedv áll. Az önkormányzati becslések alapján feltételezhető, hogy a sokgyermekes családok jelenléte áll a háttérben, hiszen az is látható, hogy a lakóingatlanok száma csupán az 1.. szegregátumban nőtt, az összes többiben csökkent. A 4. és 5. szegregátumban a lakosság száma csökken, amely visszavezethető arra, hogy az itt élő népesség jelentős része nyugdíjas korú, a területek elöregedő tendenciát mutatnak. Az Önkormányzatnak a szegregátumokban élők egészségi állapotáról sincsenek konkrét adatai, a terepmunkát végző egészségügyi és szociális háló munkatársainak véleménye alapján azonban általánosságban megállapítható, hogy a szegregátumokban élő lakosság egészségi állapota rosszabb, mint a települési átlag, amelynek okai elsősorban a kedvezőtlen lakhatási és szociális körülményekben, valamint a lakosság hiányos prevenciós ismereteire vezethetők vissza.


- 100 -


A továbbiakban a demográfiai és szociális helyzet értékelésére szegregátumonként külön alfejezetben, a lakáskörülmények és a közszolgáltatások helyzetének elemzésére 1-1 külön alfejezetben kerül sor.

5.2.3 Demográfiai és szociális helyzet 5.2.3.1 Az 1. szegregátum helyzetelemzése Az 1. szegregátum az Északi városrészben helyezkedik el. A lakosainak száma 2001-ben 104 fő volt, mely az Északi városrész lakosságának 7,3%-a, a város teljes lakosságának pedig 1,7%-a. Az önkormányzat adatai alapján jelenleg 230 fő él itt, mely az Északi városrész lakosságának 15,51%-a, míg a teljes városi lakosság 3,8%-a. Tehát a területen élők száma közel 10 év leforgása alatt több mint kétszeresére növekedett. A városrészen és a városon belüli arányuk is növekedett. A becslések alapján a körülhatárolt területen a roma lakosok becsült aránya 25%, mely a város egészére vetített értéknél (kb. 14,6%) több mint 70%-kal nagyobb. A lakónépesség korszerkezetében a 14 év alatti korosztály aránya 19,2%, mely a városi átlagtól kissé alacsonyabb. A 60 évnél idősebbek aránya pedig 13,5%, mely a városi átlagnak közel kétharmada. A területen tehát fiatalos korszerkezet jellemző, melynek hátterében az alacsony státuszú lakosság gyermekvállalási hajlandósága állhat. A lakosok iskolai végzettségét tekintve jelentős elmaradás figyelhető meg a városi átlaghoz képest. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 61,4%, mely a város átlagnál 13,5%-kal magasabb A szegregátumban élők foglalkoztatási helyzetét legjobban a foglalkoztatottak aránya (1564 éves népességen belül) mutatja. A mindössze 23,4%-os foglalkoztatási arány közel 14 százalékponttal marad el az egyébként is kedvezőtlen városi átlagtól. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 66,7%, azaz három háztartásból kettő kenyérkereső nélküli. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 50,0%. A területen élők munkaerő-piaci helyzetének nehézségét mutatja, hogy munkanélküliek aránya 52,6%, míg a tartós munkanélküliek aránya 36,8%. Ilyen magas munkanélküliségi érték kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a már korábban említett alacsony képzettségi, illetve foglalkoztatottsági szint is. Az alacsony gazdasági aktivitás a társadalom jövedelmi helyzetét is jelentősen befolyásolja. A lakosok jövedelmi viszonyait az alábbi mutatók tükrözik: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 75,7%, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 54,3%. A rendkívül rossz foglalkoztatási helyzet a segélyezésre is kihat: azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt megközelíti a 33%-ot. A segélyezési mutatók a városi átlaghoz mérve viszonylag kedevzőnek mondhatók. Az LFTben részesülők aránya 9,09%, ami a városi átlagnak a felét sem éri el, a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 2,61%, ami a városi átlagnak a 40%-át sem éri el, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 8,7%, ami a városi átlagnak a kétharmada.

5.2.3.2 A 2. szegregátum helyzetelemzése A 2. szegregátum a Keleti városrészben helyezkedik el. A lakosainak száma 2001-ben 159 fő volt, mely a Keleti városrész lakosságának 8%-a, a város teljes lakosságának pedig 2,64%-a. Az önkormányzat adatai alapján jelenleg 253 fő él itt, mely a Keleti városrész


- 101 -


lakosságának 12,77%-a, míg a teljes városi lakosság 4,2%-a. Tehát a területen élők száma közel 10 év leforgása alatt 60%-kal nőtt. A városrészen és a városon belüli arányuk is növekedett. A becslések alapján a körülhatárolt területen a roma lakosok aránya kb. 10%, ami a városi átlagnak 68,5%-a. A lakónépesség korszerkezetében a 14 év alatti korosztály aránya 25,3%, mely a városi átlagot kissé meghaladja. A 60 évnél idősebbek aránya pedig 22,8%, mely a városi átlagtól szintén magasabb. A területen magas az eltartottak, és alacsony a munkaképes korú lakosság aránya. A lakosok iskolai végzettségét tekintve jelentős elmaradás figyelhető meg a városi átlaghoz képest. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 63,4%, mely a város átlagnál több mint 15%-kal magasabb. Felsőfokú végzettséggel egyetlen lakos sem rendelkezik. A szegregátumban élők foglalkoztatási helyzetét legjobban a foglalkoztatottak aránya (1564 éves népességen belül) mutatja. A mindössze 16,7%-os foglalkoztatási arány több mint 20 százalékponttal marad el az egyébként is kedvezőtlen városi átlagtól. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 82,4%, azaz csak minden ötödik háztartásban van kenyérkereső. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 87,5%. A területen élők munkaerő-piaci helyzetének nehézségét mutatja, hogy munkanélküliek aránya 50,0%, míg a tartós munkanélküliek aránya 12,5%. Ilyen magas munkanélküliségi érték kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a már korábban említett alacsony képzettségi, illetve foglalkoztatottsági szint is. Az alacsony gazdasági aktivitás a társadalom jövedelmi helyzetét is jelentősen befolyásolja. A lakosok jövedelmi viszonyait az alábbi mutatók tükrözik: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 80,5%, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 53,7%. A rendkívül rossz foglalkoztatási helyzet a segélyezésre is kihat: azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt meghaladja a 34%-ot. A segélyezési mutatók a városi átlaghoz mérve kedvezőtlenebbnek mondhatók. Az LFTben részesülők aránya 25,71%, ami a városi átlagot 39%-kal meghaladja, a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 4,35%, ami a városi átlagnak a 65%-a, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 16,6%, ami a városi átlagot 26%-kal haladja meg.

5.2.3.3 A 3. szegregátum helyzetelemzése A 3. szegregátum, mely a város legnagyobb szegregátuma, szintén a Keleti városrészben helyezkedik el. A lakosainak száma 2001-ben 859 fő volt, mely a Keleti városrész lakosságának 43,3%-a, a város teljes lakosságának pedig 14,3%-a. Az önkormányzat adatai alapján jelenleg 909 fő él itt, mely a Keleti városrész lakosságának 45,88%-a, míg a teljes városi lakosság 15,08%-a. Tehát a területen élők száma közel 10 év leforgása alatt 5,8%-kal nőtt. A városrészen és a városon belüli arányuk is növekedett. A becslések alapján a körülhatárolt területen a roma lakosok aránya 90% körüli, mely a város egészére vetített értéknek közel 6,5-szöröse. A lakónépesség korszerkezetében a 14 év alatti korosztály aránya 31,5%, mely a városi átlagnál 9,4%-kal magasabb. A 60 évnél idősebbek aránya pedig 14,8%, mely a városi átlagnak alig kétharmadát éri el. A területen összességében magas az eltartottak, és alacsony a munkaképes korú lakosság aránya.


- 102 -


A lakosok iskolai végzettségét tekintve jelentős elmaradás figyelhető meg a városi átlaghoz képest. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 79,6%, mely a város átlagnál közel 32%-kal magasabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya minimális, csupán 0,2%. A szegregátumban élők foglalkoztatási helyzetét legjobban a foglalkoztatottak aránya (1564 éves népességen belül) mutatja. A mindössze 15,7%-os foglalkoztatási arány több mint 21 százalékponttal marad el az egyébként is kedvezőtlen városi átlagtól. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 77,2%, azaz csak minden negyedik háztartásban van kenyérkereső. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 61,3%. A területen élők munkaerő-piaci helyzetének nehézségét mutatja, hogy munkanélküliek aránya 60,3%, míg a tartós munkanélküliek aránya 40,2%. Ilyen magas munkanélküliségi érték kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a már korábban említett alacsony képzettségi, illetve foglalkoztatottsági szint is. Az alacsony gazdasági aktivitás a társadalom jövedelmi helyzetét is jelentősen befolyásolja. A lakosok jövedelmi viszonyait az alábbi mutatók tükrözik: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 83,0%, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 70,5%. A rendkívül rossz foglalkoztatási helyzet a segélyezésre is kihat: azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt meghaladja a 39%-ot. A segélyezési mutatók a városi átlaghoz mérve itt mutatnak a legkedvezőtlenebb értékeket. Az LFT-ben részesülők aránya 61,81%, ami a városi átlag 3,3-szorosa, a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 8,25%, ami a városi átlagot 23%-kal meghaladja, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 23,98%, ami a városi átlagot 82%-kal haladja meg.

5.2.3.4 A 4. szegregátum helyzetelemzése A 4. szegregátum Dobaipusztán helyezkedik el. A lakosainak száma 2001-ben 110 fő volt, mely az 5. városrész lakosságának 26,4%-a, a város teljes lakosságának pedig 1,8%-a. Az önkormányzat adatai alapján jelenleg 67 fő él itt, mely a külterületi városrészek lakosságának 31,3%-a, míg a teljes városi lakosság 1,11%-a. Tehát a területen élők száma közel 10 év leforgása alatt 40%-kal csökkent. A lakosság városrészen belüli aránya növekedett, de a városon belüli aránya csökkent. Ezen a lehatárolt területen nem élnek roma származású emberek. A lakónépesség korszerkezetében a 14 év alatti korosztály aránya 20,9%, mely a városi átlagtól alig 1%-kal marad el. A 60 évnél idősebbek aránya pedig 30,0%, mely a városi átlagtól több mint 8%-kal magasabb. A területen összességében magas az eltartottak, és alacsony a munkaképes korú lakosság aránya. A lakosok iskolai végzettségét tekintve jelentős elmaradás figyelhető meg a városi átlaghoz képest. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 57,4%, mely a város átlagnál közel 10%-kal magasabb. Felsőfokú végzettséggel egyetlen lakos sem rendelkezik. A szegregátumban élők foglalkoztatási helyzetét legjobban a foglalkoztatottak aránya (1564 éves népességen belül) mutatja. A mindössze 14,5%-os foglalkoztatási arány majdnem 23 százalékponttal marad el az egyébként is kedvezőtlen városi átlagtól. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 80,4%, azaz csak minden ötödik háztartásban van foglalkoztatott kenyérkereső. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 44,4%.


- 103 -


A területen élők munkaerő-piaci helyzetének nehézségét mutatja, hogy munkanélküliek aránya 67,9%, míg a tartós munkanélküliek aránya 53,6%. Ilyen magas munkanélküliségi érték kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a már korábban említett alacsony képzettségi, illetve foglalkoztatottsági szint is. Az alacsony gazdasági aktivitás a társadalom jövedelmi helyzetét is jelentősen befolyásolja. A lakosok jövedelmi viszonyait az alábbi mutatók tükrözik: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 83,3%, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 53,7%. A rendkívül rossz foglalkoztatási helyzet a segélyezésre is kihat: azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt meghaladja a 42%-ot A segélyezési mutatók a városi átlaghoz mérve kedvezőtlenebb értékeket mutatnak. Az LFT-ben részesülők aránya 37,04%, ami a városi átlag kétszerese, a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 13,43%, ami a városi átlagnak szintén kétszerese, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 16,42%, ami a városi átlagot 24%-kal haladja meg.

5.2.3.5 Az 5. szegregátum helyzetelemzése Az 5. szegregátum, mely a város legkisebb szegregátuma, a Délii városrészben helyezkedik el. A lakosainak száma 2001-ben 81 fő volt, mely a Déli városrész lakosságának 7,27%-a, a város teljes lakosságának pedig 1,34%-a. Az önkormányzat adatai alapján jelenleg 67 fő él itt, mely a Déli városrész lakosságának 5,86%-a, míg a teljes városi lakosság 1,11%-a. Tehát a területen élők száma közel 10 év leforgása alatt 13,3%-kal csökkent. A városrészen és a városon belüli arányuk is csökkent. A becslések alapján a körülhatárolt területen a roma lakosok aránya 10%, mely a város egészére vetített érték 68,5%-a. A lakónépesség korszerkezetében a 14 év alatti korosztály aránya 19,9%, mely a városi átlagnál 2,2%-kal alacsonyabb. A 60 évnél idősebbek aránya pedig 25,9%, mely a városi átlagnál 4,2%-kal magasabb. A területen összességében magas az eltartottak, és alacsony a munkaképes korú lakosság aránya. A területen élőknek a becslések alapján maximum 10%-a roma származású. A területen magas a nyugdíjasok aránya. A Fő utcán élő munkaképes korú lakosság jellemzően dolgozik. A területen egyetlen HHH-s gyermek él, az itt élő népesség 1,49%-a (a városi átlag 3,05%).

5.2.4 Lakáskörülmények, infrastruktúra A szegregátumokban egy telken általában egy családi ház található, melyek kb. 15-20%-a tekinthető kifejezetten rossz állapotúnak vagy lakatlannak. A kijelölt területek egyike sem tekinthető zsúfoltnak, mindegyik a hagyományos kertvárosi-falusi hangulatot tükrözi. A népszámlálás idején az 1. szegregátumban 44 lakást regisztráltak, melynek 61,4%-a alacsony komfortfokozatú volt. Az egy lakásra jutó személyek száma (2,36 fő) a városi átlaggal (2,33 fő) megegyezik. Problémát jelent, hogy a lakások 23,1%-a mindössze egyetlen szobával rendelkezik. Az önkormányzati adatok alapján jelenleg ezen a területen 55 lakás áll, azaz 25%-kal nőtt az ingatlanok száma. Ezzel párhuzamosan az egy lakásra jutó személyek száma (4,2 fő) is nőtt, és továbbra is meghaladja a városi átlagot (2,17 fő). Az 1. szegregátumban a vezetékes ivóvíz hálózat, az elektromos áram és a közvilágítás kiépített, a szennyvízcsatorna hálózat azonban hiányos kiépítettségű, és a pormentesített utak tekintetében is hiányosság tapasztalható.


- 104 -


A 2. szegregátumban a népszámlálás idején 70 lakást regisztráltak, melynek 51,3%-a alacsony komfortfokozatú volt. Az egy lakásra jutó személyek száma (2,27 fő) a városi átlagtól (2,33 fő) kissé alacsonyabb. Problémát jelent, hogy a lakások 23,5%-a mindössze egyetlen szobával rendelkezik. Az önkormányzati adatok alapján jelenleg ezen a területen 63 lakás áll, tehát csökkent az ingatlanok száma. Ezzel egyidőben az egy lakásra jutó személyek száma (4,01 fő) jelentősen nőtt, és továbbra is jelentősen meghaladja a városi átlagot (2,17 fő). A 2. szegregátumban a vezetékes ivóvíz hálózat, az elektromos áram és a közvilágítás kiépített, a szennyvízcsatorna hálózat azonban hiányos kiépítettségű, és a pormentesített utak tekintetében is hiányosság tapasztalható. A 3. szegregátumban a népszámlálás idején 304 lakást regisztráltak, melynek 73,5%-a alacsony komfortfokozatú volt. Az egy lakásra jutó személyek száma (2,86 fő) a városi átlagtól (2,33 fő) magasabb. Problémát jelent, hogy a lakások 34,6%-a mindössze egyetlen szobával rendelkezik. Az önkormányzati adatok alapján jelenleg ezen a területen 152 lakás áll. Az egy lakásra jutó személyek száma (5,98 fő) továbbra is jelentősen meghaladja a városi átlagot (2,5 fő). Az 3. szegregátumban az infrastruktúra kiépítettségében óriási elmaradottság tapasztalható. Részben, vagy teljesen hiányzik a vezetékes ivóvíz a Nap, Mátyás király, Darányi, Damjanich, Kürt, Deák Ferenc, Keskeny utcákban, az elektromos áram az Esze Tamás, Kürt, Nap és Damjanich utcákban, a közvilágítás az Esze Tamás, Kürt és Nap utcákban, a szennyvízcsatorna a Gát, Széles, Esze Tamás és Keskeny utcákban. A vezetékes gáz kiépítettségében hiányosság tapasztalható a Damjanich, Deák, Darányi, Mátyás király, Kürt, Nap, Keskeny és Esze Tamás utcákban, valamint a pormentes út részben, vagy teljesen hiányzik a Damjanich, Esze Tamás, Keskeny, Nap, Kürt, Mátyás király, Sárosi, Szabadság, Széchenyi, Petőfi, Széles, Gát és Virág utcákból. A 4. szegregátumban a népszámlálás idején 52 lakást regisztráltak, melynek 76,9%-a alacsony komfortfokozatú volt. Az egy lakásra jutó személyek száma (2,11 fő) a városi átlagtól (2,33 fő) valamivel alacsonyabb. Problémát jelent, hogy a lakások 17,4%-a mindössze egyetlen szobával rendelkezik. Az önkormányzati adatok alapján jelenleg ezen a területen 27 lakás áll, azaz felére csökkent az ingatlanok száma. Ezzel egyidőben az egy lakásra jutó személyek száma (2,48 fő) nőtt, és továbbra is meghaladja a városi átlagot (2,17 fő). Az infrastruktúra tekintetében Dobaipusztán kedvezőnek mondható a helyzet, csupán a vezetékes vízhálózat kiépítettségében van hiányosság. Az 5. szegregátumban a népszámlálás idején 38 lakást regisztráltak, melynek közel fele alacsony komfortfokozatú volt. Az egy lakásra jutó személyek száma (2,13 fő) a városi átlagtól (2,33 fő) valamivel alacsonyabb. Az önkormányzati adatok alapján jelenleg ezen a területen 16 lakás áll, kevesebb, mint felére csökkent az ingatlanok száma. Ezzel egyidőben az egy lakásra jutó személyek száma (4,18 fő) nőtt, és mostmár jelentősen meghaladja a városi átlagot (2,17 fő). Az infrastruktúra tekintetében az 5. szegregátumban kedvezőnek mondható a helyzet, csupán a pormentesített utak kiépítettségében van hiányosság. Az infrastruktúra kiépítettségét vizsgálva összességében elmondható tejhát, hogy a város minden vezetékes infrastruktúrával rendelkezik, azonban a kiépítettség korántsem mondható teljes körűnek sem az elektromos áram, sem az ivóvíz, sem pedig a közvilágítás, gáz, szennyvíz csatornahálózat tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy a városban a közművek kiépítettsége hiányos, nemcsak a szegregátumokban, hanem a város jelentős részén. Az utaknak egy jelentős része nem rendelkezik szilárd burkolattal, amely szintén nemcsak a szegregátumokra igaz.


- 105 -


Megfigyelhető tendencia a városban, hogy a roma népesség igyekszik integrálódni. Igyekeznek a városközponthoz közelebbi, a korábban idősek lakta területekre költözni, ahol az ingatlanok értéke alacsonyabb. A jelenlegi szegregált területeken a beépítettség csaknem teljes, és a hiányos közművesítés miatt új ingatlanok építése is akadályokba ütközik. A város alapvető törekvése, hogy a szegregált területek kiterjedése ne növekedjen, amelyet a saját eszközeivel (a HÉSZ módosításával) igyekszik elérni.

5.2.5 Közszolgáltatások elérhetősége Komádiban a közszolgáltatások többségét a településközpontban vehetik igénybe a lakosok. A településen – méretéből adódóan is – a legtöbb közintézmény egy helyszínen működik, ideértve a szegregátumokban élő hátrányos helyzetű népességet fokozottan érintő szociális intézményeket is. Komádiban a szociális ellátást a társulásos formában működő Komádi Körzeti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményi Társulás látja el. Mind a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat, mind a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokat helyi rendelet szabályozza, ily módon minden rászorult komádi lakos számára biztosítja a támogatást az önkormányzat. A gyermekjóléti alapellátások közül a bölcsőde, a családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet ellátatlan terület. Fejlesztendő terület az esélyegyenlőségi terv alapján igényfelmérés elvégzése, és felmerülő igény esetén egységes bölcsődei-óvodai intézmény létrehozása. Gyermekjóléti szakellátásként családok átmeneti otthona nem működik a településen. Az oktatásnak, oktatáspolitikának kulcsszerepe van a szegregátumokban élő népesség hátrányos helyzetének leküzdésében különösen a fiatalabb generációk esetében. A közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok a kistérségi társulás keretein belül, Berettyóújfalu városának fenntartásában működő Nevelési Tanácsadó és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény által ellátottak. A gyógypedagógiai tanácsadás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a korai fejlesztés és gondozás ellátása a megyeszékhelyen, Debrecenben történik. Fejlesztendő terület: A megyeszékhelyen ellátott közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok kistérségi szinten való ellátása A közoktatási intézményi feladatok helyben ellátottak. A Kerek egy ég alatt Óvoda önállóan látja el a gyermekek nevelését. Az intézmény 10 csoportos óvoda 235 férőhellyel, amely négy különálló épületben működik a város különböző részein. A helybéli gyerekek mellett a településhez tartozó külterületek óvodáskorú gyermekeinek biztosítja az óvodai ellátást. Az óvoda épületek a Szent István utcai óvodát kivéve eredetileg más célra épültek és az idők során szükségmegoldásként váltak óvodává. A 2008/2009-es nevelési évben a komádi óvodába járó gyermekek száma 217 főre emelkedett. A feladatellátási helyek közül a Fő úti és a Köztársaság úti telephelyeken a HHH-s arány a 25%-ot jóval meghaladja. Az intézményben évről-évre nő a hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyermekek száma. A településen, az óvodás korosztályon belül nem minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek intézményes nevelése, oktatása biztosított, férőhely hiány mutatkozik. Problémák esetén, – a be nem íratott hátrányos helyzetű gyermekek, vagy ha hosszabb ideig nem látogatja az óvodát a gyermek minden jelzés, bejelentés nélkül, – az óvoda gyermekvédelmi felelőse és az óvoda vezetője családlátogatásra megy, így közvetlenül is próbál segítséget nyújtani a családok számára.


- 106 -


Az óvoda folyamatos kapcsolatot tart a Berettyóújfalui Körzeti Pedagógiai Szakszolgálati Társulás szakembereivel, akik fejlesztő és logopédiai foglalkozásokat tartanak az intézményben. A Pedagógiai Szakszolgálat terápiás lehetősége a szenzomotoros integrációs terápia (AYRES) terápia, amely nem csak a hiperaktív, magatartászavarral küzdő gyermekeknek nyújt segítséget, hanem az autisztikus tüneteket mutató gyermekeknél is jól lehet alkalmazni. A szülők folyamatos tájékoztatást kapnak gyermekeik fejlődéséről, megismerhetik az óvodában folyó munkát, a csoportok napi tevékenységét. A csoportbeosztás kialakításakor hatványozottan veszik figyelembe a szegregáció megelőzésének szempontját is – természetesen a szabad óvoda-választás keretei között. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap az esélyegyenlőség biztosítása, a gyermek differenciált fejlesztése a csoporton belül, az egyéni képességek figyelembe vételével, a gyermek személyiségének komplex fejlesztése. Az óvoda „Kerek egy ég alatt” elnevezésű programja az országos óvodai alapprogram alapján készült, a környezet szeretetére épülő, hagyományőrző, egészségnevelő helyi óvodai nevelési program. Mindegyik nevelési területre nagy figyelmet fordítanak. A nevelőtestület jól képzett, nyitott az új és korszerű módszerek megismerésére, alkalmazására. Az IMIP célkitűzéseit teljesítik, nevelési eredményeiket, kapcsolatainkat fejlesztik. Az óvoda fenntartójával, a szülőkkel és a társintézményekkel rendszeres kapcsolatot tartanak. A település hátrányos helyzetéből eredően kevés a munkahely. Sok a munkanélküli szülő. A megélhetési gondok miatt sok a hátrányos helyzetű gyermek. Az otthoni háttér gyakran hátráltató tényező a gyermek fejlődésében. A gyerekek beszédfejlesztését, egyéni képességek fejlesztését logopédus és fejlesztő pedagógus segítségével kistérségi együttműködés keretében biztosított, az óvodai helyiségek, és eszközök hiánya miatt a gyerekeket részben az általános iskolai centrumba kell átkísérni, ami nem praktikus és kényelmetlen a gyerekek számára. Problémát jelent a munkaerővel való hatékony gazdálkodásban. A tapasztalatok alapján a heti 1 foglalkozás nem elegendő a lemaradások időbeni behozására. Az adatközlők becslése alapján a gyerekek 20-24%-a tartozik a cigány kisebbséghez. Az itt élők nem beszélik a cigány nyelvet. Az óvodába rendszeresen, tisztán, gondozottan járnak a gyerekek. A szülőkkel jó kapcsolat alakult ki, érdeklődnek a gyermek fejlődése iránt. A gyűjtő-, és óvodaszépítő közös munkába aktívan bekapcsolódnak. Az óvoda rendezvényeinek szervezésében segítenek, azokon részt vesznek. A 2007/2008-as nevelési évben 3 csoportban bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai nevelés, amely saját programjukhoz jól illeszkedik. Az alábbi táblázat bemutatja a Kerek égy alatt óvoda gyermeklétszámának összetételét épületenként és a párhuzamos csoportok közötti megoszlását. Látható, hogy a HHH-s gyermekek aránya a „Tornyos OVI”-ban 47,27%, amely jelenősen meghaladja a többi óvodában kimutatható értéket. A Szivárvány óvodába egyáltalán nem járnak HHH-s gyermekek, míg a másik két óvodában 10, illetve 20% alatt marad a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Nagyságrendileg ugyanezek az arányok figyelhetők meg a párhuzamos csoportok között is, bár két óvodában (Faház és Szivárvány, a középső és a nagycsoport összevontan működik, ezért az adatok nem teljesen összehasonlíthatóak. A kimutatható szegregálódás legfőbb oka, hogy a Tornyos ovi található a legközelebb a beazonosított szegregátumok közül a legnagyobb, 3. számú szegregátumhoz, ezért a szülők leggyakrabban ebbe az óvodába íratják be a gyermeküket. Jelenleg 18 3. életévét betöltő gyermek nem jár óvodába, közülük 3 hátrányos, 3 halmozottan hátrányos helyzetű.


- 107 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 25. táblázat: A Kerek egy ég alatt óvoda gyermeklétszámának jellemzői gyermeklétszám az intézményben

Intézmény neve

összesen 218

HHH 41

HHH-s gyermekek aránya 18,81%

1. “MALMI OVI” K Ö Z P O N T I Ó V O D A

73

7

9,59%

2.“FAHÁZ OVI”

42

8

19,05%

3.SZIVÁRVÁNY ÓVODA

48

0

0,00%

4. “TORNYOS OVI” Kiscsoport ÖSSZESEN

55

26

47,27%

1. “MALMI OVI”

21

2

9,52%

2.“FAHÁZ OVI”

20

1

5,00%

3.SZIVÁRVÁNY ÓVODA

24

0

0,00%

4. “TORNYOS OVI” Középső csoport ÖSSZESEN

20

9

45,00%

1. “MALMI OVI”

27

2

7,41%

4. “TORNYOS OVI” Nagycsoport ÖSSZESEN

17

11

64,71%

1. “MALMI OVI”

25

3

12,00%

4. “TORNYOS OVI” A "FAHÁZ OVI"-ban és a "SZIVÁRVÁNY ÓVODA"-ban a középső- és a nagycsoport össze van vonva! (Részben osztott nagy - középső csoport)

18

6

33,33%

KEREK EGY ÉG ALATT ÓVODA Telephelyek:

"FAHÁZ OVI"

22

7

"SZIVÁRVÁNY ÓVODA"

24

0

31,82% 0,00%

A városban működő Barsi Dénes Általános Iskola intézményében folyik az alapfokú oktatás, 4 telephelyen. A 2008/2009-as tanévben a tanulók 29,2 százaléka volt halmozottan hátrányos helyzetű, míg 4,75 százalékuk sajátos nevelési igényű. Az egyes iskolaépületekben évfolyamonként kerültek elhelyezésre a gyerekek az alábbiak szerint: •

Fő u. 96.: 1-2. osztály (HHH:31,29%)

•

Petőfi u. 62.: 3. osztály (HHH: 25,53%)

•

Dózsa u. 1.: 4. osztály (HHH: 33,75%)

•

Fő u. 10-18.: 5-6-7-8. osztály (HHH: 27,89%)

Az elhelyezés módja miatt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem mutat nagy eltéréseket az egyes iskolaépületek között, 25,53% és 33,75% között alakul, az évfolyamokon belüli arányokban azonban jelentős eltérés figyelhető meg a párhuzamos osztályok között. A 30. táblázatban bemutatott adatok alapján látható, hogy a minden évfolyamon van egy osztály, ahol a HHH-s gyermekek aránya meghaladja a 40%-ot, több évfolyamon megközelíti, vagy meg is haladja a 60%-os arányt is. A többi osztály esetében a HHH-s gyermekek aránya 30% alatti, több osztály estében még a 15%-ot sem éri el. Az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének eredményességét segítő korszerű pedagógiát, differenciált oktatást alkalmaz, kooperatív technikát valósít meg az egyes évfolyamokon, egyes tantárgyakból. A pedagógiai program módosítása megtörtént, bekerült a differenciált oktatás megvalósítása.


- 108 -


A Barsi Dénes Általános Iskolában a lemorzsolódás aránya évek óta több mint kétszerese az országos átlagnak, a magántanulók száma az országos átlag négyszerese, és az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya kettő és félszer meghaladja az országos átlagot. Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a településen Nevelőotthon működik, az ott elhelyezettek halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, sok gyerek szökésben van, vagy volt. Összetételük változó annak függvényében, hogy időközben nevelőszülőkhöz kerültek, illetve vissza az Otthonba. Az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az iskolán kívüli segítő programokban. (Arany János Program, Útravaló program). Az Útravaló Programban a tanulók rendszeresen részt vesznek, a résztvevők 100%-a hátrányos helyzetű. Messzemenően nyomon követik ezeknek a gyerekeknek az oktatásban való sikerességét. A kompetencia mérések eredményei az országos átlag alattiak. Az intézmény pedagógusai érzékelték a problémát, ezért is kapcsolódtak be a képesség kibontakoztató rendszerbe, illetve folyamatos oktatás módszertani képzésen vesznek részt, és egyéni haladási ütemet biztosító módszereket alkalmazzanak. Az általános iskola tanulóinak 30%-a cigány származású. A családok nagy része hátrányos helyzetű. A hátrányok enyhítésére, leküzdésére „cigány felzárkóztató oktatást folytatnak”, mely biztosítja a tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zene és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. A cigány tanulók iskolai sikerességét elősegítő készségfejlesztése három területen történik. Ezek: tantárgyi fejlesztés, szocializációs, kommunikációs fejlesztés, egyéni tehetséggondozás Mivel városunkban magas az olyan fiatalok száma, akik általános iskolai tanulmányaikat nem fejezték be, pedagógiai programunkban szerepel a felnőttoktatás. Folyamatosan nem indítunk ugyan osztályokat, de kellő számú jelentkező esetén néhány évenként indul egy-egy osztály. Az intézmény biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a diszfunkciós zavarokkal küzdő tanulók integrált oktatását, a szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Az enyhefokban értelmi fogyatékos tanulókat – akik a Szakértői Bizottság véleménye alapján szegregáltan oktathatók – összevont osztályokban, a számukra készült helyi tanterv szerint oktatják. A szakvélemény alapján nem integrálható SNI-s tanulók oktatása szegregáltan, 3 összevont tanulócsoportban történik, létszámuk 2009/2010-es tanévben összesen 32 fő. Az 1. csoportban az 1.-2.-3.-4. kisegítős osztály és a 4.-6. évfolyam felzárkóztatós csoportja tanul. A második csoportban az 5.-6. kisegítős osztály és a 7.-8. évfolyam foglalkoztatós csoportja tanul. A 3. csoportban a 7.-8. évfolyam kisegítős gyermekei tanulnak. A tanulók oktatását iskolai alkalmazásban álló 4 szakember (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és logopédus) látja el. A tanórán kívüli foglalkozások választéka igen széleskörű, a rendelkezésre álló 42 órában sportszakkörök, énekkar, táncszakkörök, KRESZ, történelem-, dekorációs-, háztartási- és modellezőszakkör, matematika tehetséggondozó és felzárkóztató, etnikai foglalkozások működnek. A kerettantervi szabadon szervezhető órákat a készségtárgyak - ének, rajz, testnevelés – kapták meg. Ezeken az órákon a HHH-s gyermekek aránya kb 29%, amely megegyezik az iskolai szinten kimutatható HHH-s gyermekek arányával. Az iskola tanulmányi helyzete, tanulóinak sikeressége az utóbbi években közel állandó értéket mutat. A két utolsó évben 100 körül volt a kitűnő és jeles tanulók száma és kismértékű csökkenést mutatott a tanévet eredménytelenül záró tanulók száma. Jelentős sikereket értek el területi, megyei sportversenyeken – asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás sportágakban, matematika versenyeken.


- 109 -


Az iskola kiemelt feladatai között szerepel: a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése. Az egyéni adottságoknak, képességeknek megfelelő tanulói utak kiépítése. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés. Hatékonyságuk növelése. HHH tanulók tanulmányi munkájának segítése, az iskolai hiányzások számának csökkentésére. Pedagógiai asszisztens alkalmazása a HHH kiscsoportos foglalkoztatására. A Pedagógiai Szakszolgálat szakember állományának (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus, pszichológus) intenzív foglalkoztatása az SNI tanulók hátránykompenzálása érdekében. Mentorrendszer kiépítése a HH/HHH tanulók körében a sikeres továbbtanulás érdekében. A továbbhaladást biztosító tanulási technikák és tanulási módszerek megismertetése és elsajátíttatása a HH/HHH tanulókkal. A hátrányos helyzetű 7-8. osztályos tanulók esélyegyenlőségének javítására az iskola évek óta részt vesz az Útravaló programban, amelynek keretében 18-24 tanulóval foglalkozik 1-1 mentortanár. A foglalkozások igazodnak a tanulók egyéni képességeihez, elsősorban a személyiség, az önismeret, az önbizalom fejlesztésére, a megfelelő tanulási stílus kialakítására irányulnak. A felkészítés célja, hogy a tanulók bejussanak, és sikeresen szerepeljenek az érettségit adó középiskolai képzésben. Az iskola minden évben pályázik a jó tanuló roma gyerekek tanulmányi ösztöndíjára a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány közösen kiírt pályázatára, amely félévenként 15-20 ezer Ft támogatást jelent a családoknak, emellett ösztönzi a tanulót a rendszeres felkészülésre, a jó tanulmányi eredmény elérésére. Az iskola 2007 szeptemberétől 120 halmozottan hátrányos alsós tanuló számára a gyerekek szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése folyik. A város nagy gondot fordít a hátrányos helyzetűek továbbtanulásának támogatására, amit nem csak az iskolákban folyó oktatás és nevelés során, illetve a különböző programok, képzések révén érvényesít, hanem a továbbtanulás anyagi vonzatának egy részét is átvállalja. Ezzel összhangban Komádi önkormányzata is csatlakozott a Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez. Az intézmény biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a diszfunkciós zavarokkal küzdő tanulók integrált oktatását, a szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A szakvélemény alapján nem integrálható SNI-s tanulók oktatása szegregáltan, jelenleg összevont osztályokban történik (kb. 40 fő). Ezt a feladatot iskolai alkalmazásban álló 4 szakember (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és logopédus) látja el. A város 2007-ban készítette el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet, melynek legfőbb célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Emellett a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása szintén 2008-ban készítette el a Berettyóújfalui Kistérség Közoktatási Intézkedési Tervét. A helyi képzési-, foglalkoztatási politika terén a Regionális Munkaügyi Központ folyamatosan tájékoztatást nyújt az aktuális képző, átképző és továbbképző programokról, melyek elsősorban az átmeneti vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzdő álláskeresők, pályakezdők számára szólnak. Az önkormányzat közcélú foglalkoztatás keretében is hozzájárul a lakosság foglalkoztatási helyzetének javulásához. Az elmúlt években több sikeres felnőttképzési program indult az Önkormányzat és a Munkaügyi Központ Komádi Kirendeltségének együttműködésével, melynek célja egyrészt foglalkoztatás, másrészt a 8 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 110 -


általános iskola elvégzése volt. A foglalkoztatási és képzési programok szervezése és lebonyolítása során az Önkormányzat kiválóan együttműködik a CKÖ-vel. A város foglalkoztatottság szempontjából a – 2009.évi közfoglalkoztatási tervből származó – 2008. decemberi adatok alapján a munkaképes korúak száma 3999 fő. A város egyik fontos munkaerő-piaci jellemzője a regisztrált álláskeresők száma, mely 815 főt jelentett 2008. év végén. A 180 napon túli nyilvántartott munkanélküliek aránya ezen belül 64 %, mely előrevetíti a településen, illetve a térségben való elhelyezkedés nehézségeit. A munkanélküliségi ráta 17,3% volt, mely jóval meghaladja a regionális (9,1 %) és az országos értéket ( 7,2%) is. A nyilvántartott álláskeresők 46,5%-ban általános iskolai végzettségűek és 30,7-ban szakmunkás végzettségűek. A felsőfokú végzettek aránya alig éri el a 2 %-ot. Ezek az értékek jól tükrözik a munkaképes korú lakosság esetén a különböző végzettségű munkavállalók arányát, mely hasonlóan alakul a munkanélküliek arányához. Az önkormányzat az utóbbi években rendszeresen részt vett a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása kistérségi közmunkaprogramjaiban, így 2007-ben 18 főnek, 2008-ban 34 főnek és a 2009. március 31.-ig tartó programban 22 főnek biztosítva munkát ezzel. A közfoglalkoztatási terv elkészítésénél az összlétszám meghatározásánál azt az elvi szempontot követi az önkormányzat, hogy feltételezi, hogy valamennyi rendszeres álláskeresési támogatásra jogosult személy részére tud felajánlani közcélú munkát az. Ezért a tervben a rendszeres álláskeresési támogatásra jogosultak és a közcélú foglalkoztatottak száma megegyező mértékben került feltüntetésre. A rendszeres szociális segélyezettek közül 5 fő 55. életévét betöltött és 5 fő 14 aluli kiskorú gyermeket nevelők közfoglalkoztatásában való bevonását tervezik. A jogszabály megteremti ennek lehetőségét, ez esetben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködést, illetve a közfoglalkoztatásban való részvételt. Ebben az esetben a jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendelkezésre állási támogatásban résztvevőivel. A közfoglalkoztatási tervben a foglalkoztatás időtartamát a jogszabálynak megfelelően úgy képezik, hogy valamennyi foglalkoztatottal közcélú munkavégzésre - 8 órás napi munkaidővel, valamint 90 munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaszerződés jön létre. A foglalkoztatott létszám többsége szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el (közterületi segédmunka, vagyonvédelmi feladatok, portás, takarítás, konyhai kisegítő, gondnok, kézbesítés, katasztrófavédelem), ebből adódóan a munkavégzés a többség esetében közterületen, míg egy kisebb hányad munkája konkrét helyen történik. A foglalkoztatottak finanszírozásához szükséges források meghatározásánál a 2009-ben foglalkoztatott létszámot 441 főben határozta meg az Önkormányzat. Ez a létszám akkor realizálódik, ha a számításba vehető jogosultak valamennyien közcélú munkára jelentkeznek az önkormányzatnál. A közfoglalkoztatás finanszírozásához szükséges forrás 8 órás napi munkaidővel: 145.794.600 Ft , melyből a Komádi Városi Önkormányzatnak 7.673.400 Ft-ot kell biztosítani. A városon belüli fejlesztési folyamatoknak nem volt szegregációt erősítő hatása. Az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten és az elnyert pályázati források felhasználásával fejleszti mind a humán infrastruktúrát, mind pedig a vezetékes infrastruktúrákat és a közlekedési feltételeket. Az elmúlt időszakban az önkormányzat igyekezett a város egész lakosságának életére pozitív hatást gyakorló projekteket megvalósítani, így például megtörtént a Központi Orvosi Rendelő felújítása, ahol a város 3 háziorvosa, fogorvosa és gyermekorvosa praktizál. Jelenleg folyamatban van az általános iskola felújítására vonatkozó benyújtott pályázat elbírálása, amelynek pozitív elbírálása esetén nemcsak az iskola épülete újulhat meg, hanem a kapcsolódó, kötelezően MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 111 -


megvalósítandó TÁMOP 3.1.4 projekt keretében a kompetencia alapú oktatás is megvalósulhat, amely mindenképpen növeli a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét. A város a fent felsorolt projekteken túl igyekszik önerőből is fejleszteni a település infrastruktúráját. A városban található földutak esetében, anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik legalább zúzottköves útalapot készíteni a településrészek könnyebb megközelíthetőségének érdekében. Ezek a fejlesztések több, szegregátumban vagy szegregációval veszélyeztetett területen található utcát is érintettek (Árpád u., Kiserdő u.,). A Komádiban működő intézmények együttműködési rendszere hatékony és többrétű. A Polgármesteri Hivatal szociális irodája folyamatos kapcsolatban áll az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Komádi Kirendeltségével, mely az aktuális képzési, átképzési, továbbképzési lehetőségekről nyújt tájékoztatást. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke folyamatosan részt vesz a képviselőtestület ülésein. A CKÖ-t együttműködési megállapodás köti Komádi Város Önkormányzatához, illetve a helyi Munkaügyi Központ kirendeltségéhez. Az elnöke heti rendszerességgel egyeztetéseket folytat a polgármesterrel, illetve a Munkaügyi Központ vezetőjével. A legnagyobb mértékű összefogás és együttműködés a közmunkaprogramok esetében figyelhető meg, hiszen a CKÖ-nek javastételi joga van. Emellett jó kapcsolat jellemzi az óvodával és az általános iskolával való együttműködést is.


- 112 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 26. táblázat: A 2001-es Népszámlálásból előállított adatok Adat 1. Lakónépesség száma (fő)

Város egésze

1. Városközpont városrész

2. Keleti városrész

3. Északi városrész

4. Déli városrész

5. Dobaipuszta, Mihálytelep

Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregátum (1 – 4)

6 015

1 078

1 982

1 425

1 114

416

104 – 79 – 822 – 110

2. Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya

22,1

26,0

25,4

19,6

18,7

14,2

19,2 – 25,3 – 31,5 – 20,9

3. Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya

56,2

54,1

54,7

57,7

55,4

66,1

67,3 – 51,9 – 53,7 – 49,1

4. Lakónépességen belül 60-x évesek aránya

21,7

19,9

19,8

22,7

25,9

19,7

13,5 – 22,8 – 14,8 – 30,0

5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül

47,9

30,4

60,0

44,8

39,1

66,9

61,4 – 63,4 – 79,6 – 57,4

6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

4,5

13,0

1,0

3,6

5,1

1,6

6,2 – 0,0 – 0,2 – 0,0

2 574

451

806

634

495

188

44 – 39 - 287 – 52

8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

47,7

29,5

59,7

46,2

35,6

76,6

61,4 – 51,3 – 73,5 – 76,9

9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya

59,2

43,6

70,8

57,9

49,9

71,3

75,7 – 80,5 – 83,0 – 83,3

10. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül

35,7

19,2

48,9

32,4

25,5

51,6

54,3 – 53,7 – 70,5 – 53,7

7. Lakásállomány

Forrás: KSH


- 113 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 27. táblázat: A városrészek és a szegregátumok segélyezési mutatói Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) (fő)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) (db)

LFT -ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (%)

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakosság számához viszonyítva (%)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakosság számához viszonyítva (%)

1. Város-központ városrész

1 320

615

12,36

4,32

8,79

1,48


1 981

785

28,54

7,77

21,71

2,13


1 367

680

15,88

8,12

11,85

1,68


1 142

589

13,92

6,30

5,52

1,55

5. Dobai-puszta, Mihálytelep

214

95

23,16

5,14

11,21

0,32

1. szegregátum

230

55

9,09

2,61

8,70

n.a.

2. szegregátum

159

39

10,26

2,52

8,81

n.a.

3. szegregátum

883

140

62,86

7,93

22,54

n.a.

4. szegregátum

67

27

37,04

13,43

16,42

n.a.

6 024

2 764

18,52

6,72

13,20

n.a.

512

405

346

Az IVS-ben azonosított városrészek és a szegregátum neve

Város egészére vetített mutató Város egészére az adott segélytípus száma

4

Forrás: Komádi Város Önkormányzata, 2009

4 5

LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. Nem kötelező, amennyiben a városnak rendelkezésre áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb.)


- 114 -

Romák aránya a lakónépességen 5 belül (%)

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 28. táblázat: A szegregátumok szociális helyzetének mutatói Mutató megnevezése

1.

2.

3.

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

50,0

87,5

61,3

44,4

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

63,5

79,8

77,0

74,6

Munkanélküliek aránya az akcióterületen belül (munkanélküliségi ráta)

52,6

50,0

60,3

67,9

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (Számítás: tartós munkanélküliek szám/munkanélküliek + foglalkoztatottak száma)

36,8

12,5

40,2

53,6

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

32,9

34,2

39,5

42,6

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

56,4

44,1

72,1

73,9

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

23,1

23,5

34,6

17,4

Forrás: KSH


- 115 -

4.

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 29. táblázat: Komádi segélyezési adatai Mértékegység

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

fő

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

452

513

Ebből foglalkoztatásban részt vettek száma

fő

n.a.

n.a.

186

184

194

353

172

Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma

fő

80

60

58

117

68

Lakásfenntartási támogatás (pénzbeni és természetbeni)

db

276

0

15

2095

6903

9979

8232

fő

n.a.

n.a.

3

255

706

958

686

eset

103

124

111

134

166

113

111

fő

n.a.

n.a.

103

119

138

107

105

eset

849

746

731

774

763

659

299

fő

n.a.

n.a.

595

630

628

584

261

Segély, támogatás megnevezése Rendszeres szociális segély

részesítettek száma

eseteinek száma részesítettek száma

Átmeneti segélyezés (pénzbeni és természetbeni)

gyermekvédelmi (pénzbeni és

átlagos

eseteinek száma részesítettek száma

Rendkívüli támogatás természetbeni)

átlagos

átlagos

eseteinek száma

részesítettek száma

átlagos



- 116 -


30. táblázat: Általános iskolai közoktatás integráltsága tanulólétszám az iskolákban az osztályszervezés módja szerint OM azonosító

31130

tanulólétszám az intézményben

Intézmény neve

normál (általános) tanterv

emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

összesen

HHH

SNI

összesen

HHH

SNI

összesen

HHH

631

184

30

505

148

3

91

12

91

12

Barsi Dénes Ált. Isk.

SNI

gyógypedagógiai tagozat összesen

HHH

SNI

36

24

30

2

2

1

1

1

1

2

2

(4 telephely)

Összesítve:

1.Fő út 10-18

294

82

2

2.Petőfi S. u.62.

94

24

16

3.Fő utca 96.

163

51

11

4.Dózsa György u.1.

80

27

1

1.o. ÖSSZESEN

77

28

2

1/A

27

7

1/B

27

8

1

1/C

23

13

1

2.o. ÖSSZESEN

77

23

2/A

24

2

2/B

22

4

2/C

20

13

1

1

2/D

11

3

1

1

3.o. ÖSSZESEN

72

20

4

1

3/A

19

2

3/B

19

4

3/C

20

11

1

2

3/D

14

3

2

1


3

1

- 117 -

1

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája tanulólétszám az iskolákban az osztályszervezés módja szerint OM azonosító

tanulólétszám az intézményben

Intézmény neve

normál (általános) tanterv összesen

HHH

SNI

emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

összesen

HHH

SNI

4.o. ÖSSZESEN

80

27

1

4/A 4/B

21 23

3 5

4/C

21

12

4/D 5.o. ÖSSZESEN

15

7

62

14

5/A

19

5/B

24

5/C 6.o. ÖSSZESEN

19

4

11

65

19

11

6/A

21

6

4

6/B

22

4

6/C 7.o. ÖSSZESEN

22

9

7

88

30

1

7/A

25

3

2

7/B

23

3

20

7/C

22

16

7/D 8.o. ÖSSZESEN

10

8

80

23

1

23

8/A

25

6

1

5

8/B

23

3

8/C

22

5

8/D

10

9

HHH

SNI

összesen

HHH

3

4

1 1 11

1

2

2 4

24

2

6

8

6

1

2

2

18 2

1

1

1

1

3

3

22

4

2

2

3

1 3

2

2

3

8

3

3

1

3

2

19 2 22

1 3

2

3

9

6

4

3

1

1

4

2

18 3

Forrás: Komádi Város Önkormányzata, 2008


összesen

gyógypedagógiai tagozat

- 118 -

SNI


31. táblázat: A település infrastruktúrája Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak Vezetékes víz

A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatók

• Nap u., Mátyás király u., Darányi u., Damjanich u., Kürt u., Deák Ferenc u., Keskeny u.

• Keleti városrész

• Dobaipuszta

• Dobaipuszta városrész

Elektromos áram

• Esze Tamás u., Kürt u., Nap u., Damjanich u


Közvilágítás

• Esze Tamás u., Kürt u., Nap u.


Szennyvíz-csatorna

• Gát u.

• Déli városrész

• Gát u., Széles u., Esze Tamás u., Keskeny u.


• Nagy Sándor József u.

• Északi városrész

• Bartók u.

• Városközpont városrész

• Damjanich u., Deák u., Darányi u., Mátyás király u., Kürt u., Nap u., Szabadság u., Keskeny u., Esze Tamás u.


• Ady Endre u., Árpád u., Damjanich u., Esze Tamás u., Hunyadi u., Keskeny u., Nap u., Kürt u., Mátyás király u., Sárosi u., Szabadság u., Széchenyi u., Petőfi u., Széles u., Gát u., Virág u., Türr I. u.


Gáz

Pormentes út

• Budai N. A. u., Dózsa György u., Báthory u., Kiserdő u. • Dózsa György u., Mártírok u., Szegfű u., Szövetség u., Gát u., Toldi u.

• Déli városrész • Városközpont városrész

• Szegfű u., Petőfi u. Összesen a városban nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma


• Északi városrész

- 119 -


5.3 Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásának felmérése Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában középtávon tervezett fejlesztések döntő többsége a Városközpontot és a turisztikai rekreációs területet érinti. A Városközpont esetében a felújításra kerülő közszolgáltató, közösségi funkciót betöltő intézmények, úgymint Művelődési Ház és Könyvtár felújítása, leállósáv építése és zöldfelület rehabilitáció, multifunkciós közösségi tér fejlesztése, a város valamennyi lakosa számára kedvező hatást gyakorol, és nem jár szegregációt erősítő hatással. A városrehabilitációs fejlesztések mellett az önkormányzat tervezi az általános iskola, és az óvodák felújítását is. Mivel ezen intézmények szintén a településközpontban, tehát a szegregátumon kívül találhatóak, így nem járnak szegregációt erősítő hatással. Emellett a város tervez út- és járda felújításokat, melyek a szegregátumok területét is érintik, és hozzájárul a lakosok életkörülményeinek javulásához. Összességében a fent említett fejlesztések nem erősítik a szegregációs folyamatokat.


- 120 -


6 Stratégia Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek: •Komádi Város Gazdasági Programja 2007-2010 (2007.), •Településrendezési terv (2007.) Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. A városfejlesztés stratégiai dokumentumai elvárt eredményként azt jelölik ki, hogy a mikrotérségi központ funkciót betöltő Komádi térségi szervező képessége növekedjen, korszerű feltételek között működő kulturális-, egészségügyi-, és közszolgáltatások váljanak elérhetővé a mikrotérségi és egyéb környező települések lakossága számára. A város kedvező feltételeket kíván kínálni mind a gazdasági szereplők működési környezete, mind pedig a kistérségi lakosság életminősége tekintetében.

6.1 A város jövőképe A Berettyóújfalui kistérségben mikrotérségi központként funkcionáló Komádi reális jövőképének kialakításakor számos külső tényező figyelembe vételére került sor, melyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének irányvonalait és korlátait: •a város kedvező földrajzi elhelyezkedése és előnyös térszerkezeti adottságai; •mikrotérségi szerepkör a kistérségen belül; •a lakosság általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben; •a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és jövőbeni várható trendeket figyelembe véve összefoglalóan a következőképpen fogalmazható meg Komádi jövőképe: „A mikrotérségi szerepkörrel rendelkező Komádi kihasználja a határ közelsége révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára.”

6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre 6.2.1 Átfogó cél Komádi jövőképe, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a település gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek stratégiai céljai, a hozzájuk tartozó részcélok és a prioritások. Komádi hosszú távú, átfogó célkitűzése, amellyel a kitűzött jövőkép megvalósulását el kívánja érni a következő: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 121 -


„Komádi saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a körülvevő hazai és határmenti térséggel összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, modern kisvárosi lakókörnyezete, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását.” Az általános cél tehát az, hogy •a lakosság életminősége és életfeltételei javuljanak; •a város tartós versenyképessége biztosítva legyen; •a város fenntartható fejlődési pályára álljon; •a kohézió erősödjön, és a partnerség fejlődjön. A fejlesztéseknek azt kell szolgálniuk, hogy Komádi élhető kisvárossá fejlődjön, ahol a növekvő számú lakosság települési komfort érzete magas, és emelkedik a helyi kötődésük szintje is. A vonzó feltételek, a megfelelően képzett munkaerő, valamint a kedvező földrajzi fekvés jelentette gazdasági lehetőségeket szintén a város fejlődési érdekeit véve kell hasznosítani. A fejlesztésekkel párhuzamosan különös figyelmet kell fordítani arra, hogy javuljon a város külső és belső image-a, és ismertsége.

6.2.2 Középtávú tematikus célok Az átfogó cél megfogalmazását követően azonosíthatóak az integrált városfejlesztés középtávú tematikus céljai. Az egyes tematikus célok a város különböző területein eltérő prioritást képviselnek. A célok közötti szinergikus kapcsolatok révén a célok elérésének hatásai egymást erősítő, kiegészítő, társadalmi-gazdasági dinamizáló hatást fejtenek ki a település életében. A középtávú tematikus célok a következők: A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása; B. A város külső elérhetőségének fejlesztése; C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés);

fenntartható

fejlődés

biztosítása

F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) szolgáltatások fejlesztése;

tevékenységekhez

kapcsolódó

infrastruktúra

és

H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; I.

Határmenti kapcsolatok fejlesztése;

J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése. A következőekben a középtávú tematikus célkitűzések kerülnek részletezésre. A célok mellett meghatározásra kerülnek az elérésüket szolgáló legfontosabb fejlesztési elképzelések, valamint a várható eredmények, hatások is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 122 -


6.2.2.1 A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása A városi közlekedés fejlesztése a közlekedésbiztonság és parkolás szempontjából felmerülő hiányosságok pótlására, a közösségi és egyéni közlekedési megoldások összehangolására, a szerkezeti hiányok pótlására, illetve a környezetbarát közlekedési módok használatának elősegítésére irányul. A településen járdák és kerékpárutak, parkolósáv kialakítása, forgalomszabályozási technika fejlesztése rendkívül fontos annak érdekében, hogy a gépjármű, kerékpáros, illetve gyalogos közlekedés biztonsága megfelelővé váljon. Az infrastruktúra létrehozása mellett ez a feladat forgalomtechnikai, és közlekedés-szabályozási fejlesztéseket is megkíván. A különböző közlekedési módok biztonságosságának érdekében az alábbi fejlesztések elvégzése indokolt: •A belvárosban, a funkciómegújító városfejlesztési akcióterületén az utak mindkét oldalán, a város többi területein pedig legalább az utak egyik oldalán szilárd burkolatú járdák kialakítása. •Biztonságos, a gépjármű és a gyalogos közlekedés biztonságosságát is elősegítő közlekedési csomópontok kialakítása. •A belvárosban a városi, közösségi, közszféra és gazdasági funkciók elérésének javítása érdekében parkolósáv kialakítása. •A nagy forgalmú útszakaszok mellett kerékpárutak kialakítása. A közlekedési problémák (átmenő forgalom a város belső részein, bizonyos útszakaszok zsúfoltsága, személyi sérüléses balesetek) felszámolásához a városon belül a fent részletezett fejlesztések elvégzése szükséges. Az úthálózat fejlesztés nem csak közlekedési szempontból jelent előrelépést, hanem multiplikátor hatásként elősegíti az érintett területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a kerékpáros, valamint a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyrészt a közlekedési feltételek kialakítását, másrészt a közlekedési módok közötti váltást lehetővé tevő csomópontok kialakítását jelentik. A parkolóhelyek hiányát a városközpontban elhelyezkedő leállósáv kiépítésével lehet ellensúlyozni. Ily módon lehetővé válik a belváros gyalogos és zöldfelületeinek kiterjesztése is. A szükséges beavatkozási területek a következők: •A városi kerékpárút-hálózat főbb szakaszainak kiépítése. •Leállósáv építése a városközpont útszakaszán. •Egyéni és közösségi közlekedésben résztvevők tájékoztatási rendszerének javítása információs pontok, útbaigazító táblák használatával. Mindezek eredményeként •kiteljesednek a város központi funkciói a térség települései irányába, •növekedik a közlekedés biztonsága, •emelkedik a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatának aránya, •a belváros parkolási problémái enyhülnek, •csökken a közlekedési eredetű zaj- és levegőszennyezés.


- 123 -


6.2.2.2 B. A város külső elérhetőségének fejlesztése Komádinak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására önállóan nincs direkt hatása, de ettől függetlenül pontosan meghatározhatók azok a nagyobb országos hatókörű, illetve térségi összefogással megvalósítható közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez, gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Különösen fontos az elérhetőség biztosítása a kistérségi, térségi közigazgatásban betöltött központi szerep miatt. A szükséges beavatkozások a következők: •A Furta – Komádi – Zsadány (Békés megye) négy számjegyű út főúttá fejlesztése a megyeközi és régióközi kapcsolatok fejlesztése, valamint a 47. sz. főút elérésének gyorsítása érdekében. •4215. sz. Biharkeresztes – Komádi összekötő út fejlesztése az országhatár könnyebb megközelíthetőségének, valamint az állam tervei között szereplő, az M35, M4 autópálya Debrecen – Berettyóújfalu – Nagykereki (Biharkeresztes) között gyorsforgalmivá fejleszthető út elérésének javítása érdekében.

6.2.2.3 C. A közszolgáltatások minőségének javítása Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról valamennyi települési önkormányzat számára törvényileg előírja és szabályozza a feladat és hatásköröket. A törvény értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: •a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; •gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; •közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; •az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; •a közösségi tér biztosítása; •közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; •a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; •az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A törvény lehetőséget biztosít a települési önkormányzatok számára, hogy a fent felsorolt feladatok közül maga határozza meg, hogy melyiket milyen mértékben és módon kívánja ellátni. Komádi Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ellátandó közszolgáltatásra irányuló feladatait magas színvonalon, a város lakosságának megelégedésére hajtsa végre. Ennek érdekében többek között az alábbi tevékenységek, fejlesztések megvalósítására törekszik: •oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése; •munkaerő-piaci igényekhez igazodó átképzési formák kialakítása; •pedagógiai módszertani fejlesztések – minőségirányítási rendszerek kiépítése, tehetséggondozás erősítése, pedagógiai szakszolgálat ellátórendszerének szakmai fejlesztése; •kulturális intézmények, létesítmények fejlesztése; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 124 -


•ivóvíz hálózat alapinfrastruktúrájának korszerűsítése; •belterületi vízrendezés megoldása; •a kiépült csatorna-hálózat fenntartható működtetése; •helyi közutak, közterek fenntartása, megóvása. A tervezett fejlesztések eredményeként megvalósul a közszolgáltatások teljes körének minőségi fejlesztése, mely egyrészt pozitív hatást vált ki a lakosok önkormányzattal szembeni hozzáállását és elvárásait tekintve, másrészt a minőségi életvitel alapjait teremti meg.

6.2.2.4 D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása) A lakosság egészségi és szociális állapotának javításához a helyben biztosítható tárgyi és intézményi feltételek, az egészségügyi és szociális szolgáltatások színvonala és a lakosság különböző csoportjai számára az egyenlő mértékű hozzáférés biztosítása teremti meg az életkilátások javulását. A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem – különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való részvételi arány emelése, különösen a középkorú lakosság körében. Az egészségfejlesztési nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba is jelentősen hozzájárulhat az egészségtudatosság erősödéséhez. Az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelése érdekében fontos az egészségügyi intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételeinek biztosítása, mely hatására emelkedik az ellátás színvonala is. A szociális szolgáltatások és ellátórendszer esetében fontos kihívás és célkitűzés a város számára, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és minőségi ellátást biztosítsanak. A szolgáltatásoknak köszönhetően javuljanak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatási esélyei és életkilátásai. A szociális biztonság megteremtéséhez szükségesek a következő fejlesztések: •A

különböző csoportok – nők, munkanélküliek, nagycsaládosok, csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, kisebbségi származásuk miatt szegregáltak, illetve a halmozottan hátrányos helyzetűek igényeinek figyelembevételével valamint esélyegyenlőségi tervek mentén kialakított szolgáltatási rendszer

•A meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók igényességének növelésével;

szakmai felkészültségének

és

•Az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra építése, egymás melletti működése, hálózatba szerveződése a különböző problémák, esetek komplex kezelése érdekében; •A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, foglalkoztatási lehetőségek feltárása, koordinálása és tartós bővítése; •A család és gyermekvédelmi tevékenységek javítása;


- 125 -


•Új

szegénytelepek megakadályozása, kialakítása;

kialakulásának és a létező telepek növekedésének hosszútávon az érintett városrészben élhető környezet

•A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése; •A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése, toleranciaprogramok megvalósítása. Mindezek eredményeként egyrészt a lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának javulása várható, amellyel párhuzamosan a társadalmi problémák mérséklődése és a népesség gazdasági aktivitásának emelkedése is valószínűsíthető, másrészt megvalósul az egyenlő hozzáférés, azonosíthatóvá és elérhetővé válik a legrászorultabb, legveszélyeztetettebb társadalmi réteg, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata.

6.2.2.5 E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) Komádi gazdaságföldrajzi adottságai jelentősen javulni fognak az M4 autópálya megépítésével. Ezt, illetve a határ közelségét kihasználva hosszú távon a termeléshez és szolgáltatási tevékenységhez szükséges vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a cél. A gazdaságfejlesztés célja befektetői, beruházási aktivitás ösztönzése, az ipari és mezőgazdasági vállalkozások innovatív tevékenységének, új vállalkozások létrejöttének, a meglévő tőkeszegény kis- és középvállalkozások fejlesztésének és a terület tőkevonzó képességének elősegítése. A vállalkozási környezet javítása többrétű: Elsősorban a hazai és a nemzetközi vállalkozások számára vonzó befektetői környezet kialakítására van szükség, melynek első lépése megfelelő infrastrukturális feltételek, infokommunikációs szolgáltatások, telephely kialakítások támogatása. Ez lehetővé teszi a már meglévő kis- és középvállalkozások megerősödését is. Az infrastrukturális feltételek kialakítása mellett cél egy olyan vállalkozói információs szolgálat létrehozása, amely jelentősen megkönnyíti és egyszerűsíti a helyi vállalkozások adminisztrációját és támogatja őket az üzletvitelben, piacszerzésben és a tőkebevonási lehetőségek feltárásában. Mivel Komádi életében a gazdaságon belül jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, így szükséges egyrészt a korszerű, környezetbarát, a helyi adottságokra épülő biogazdálkodási formák elterjesztése. A fenntartható fejlődés elvét figyelembe véve kell megteremteni a természet és a gazdaság összhangját, támogatni kell a gazdálkodók szövetkezési formáit az érdekérvényesítő képességük és piaci versenyképességük javítása, és a termelő kapacitások jobb kihasználása érdekében. Szintén fontos a hagyományos mezőgazdasági feldolgozóipari tevékenységek piaci igények alapján történő fejlesztésének ösztönzése, a nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységek támogatása. Elengedhetetlen a régi, elavult technológiák cseréje, korszerű, energiatakarékos gépek, berendezések és tároló kapacitások üzembe helyezése, amelyek hatékonyabbá, termelékenyebbé és nagyobb bevételt termelővé teszik a vállalkozásokat. Cél a helyben termelt javak minél szélesebb körének és mennyiségének helyben történő feldolgozása, a minél magasabb feldolgozottsági fok elérése, melynek révén növelhető a megmaradó jövedelemtömeg. Mindezek eredményeként:


- 126 -


•A város képessé válik a foglalkoztatás bővítésére, •Munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, •Megerősödik a helyi vállalkozói szféra, •Vonzó vállalkozási környezet jön létre, ezáltal megnő a város tőkevonzó képessége, •Pozitív demográfiai folyamatok indulnak el (pl. a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, helyi társadalom kedvezőbb korösszetétele).

6.2.2.6 F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása A városi életforma napjainkban egyre inkább felértékelődik, ezért indokolt a városszerkezettel és az épületállománnyal kapcsolatos, tudatos koordináció erősítése. A település történelmi központjának spontán kialakulásából származó adottságok, a városi funkciók fejlődése, valamint a földrajzi helyzet felértékelődése miatt a városszerkezet fejlesztése, az egyes városrészek funkcióinak megfelelő kialakítása szükségessé vált. A településszerkezet fejlesztése terén a város „arculatának”, karakterének megfelelő, ugyanakkor az egyes településrészek funkcióit is kiszolgáló támogató városi környezet kialakítása a cél, amely egyrészt elősegíti a helyi lakosság életminőségének növekedését, másrészt vonzó migrációs célterületté teszi a várost, harmadrészt pedig hozzájárul a gazdasági környezet fejlődéséhez. A legfontosabb fejlesztési, fejlődési területek a következők: •A kiegyensúlyozott, kisvárosi településszerkezet kialakítása, illetve a hagyományosan kialakult élhető, barátságos kisvárosi település karakter fejlesztése és tudatosítása •Települési alközpontok kialakításának elősegítése, amelyek a városrész sajátosságainak megfelelő szolgáltatásokkal egészítik ki a településközpontban található humán- és közszolgáltatásokat (pl. kereskedelmi, szociális, vendéglátási, rekreációs, közösségi) •A közmű infrastruktúra fejlesztése, hiányzó hálózati szakaszok kiépítése •Műemlékek és helyi védelem alatt álló épületek megóvása, felújítása •Közterültek és közösségi területek állapotának javítása, figyelembe véve a városrész specifikus sajátosságokat (pl. főtér, egyéni és közösségi közlekedési csomópont, sportolási terület, rekreációs terület, műemléki környezet) •A zöldfelületek megújítása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak •A gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány ütemezett megújítása szükséges. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész funkcióinak megerősítéséhez és bővítéséhez A fejlődésre való tudatos felkészülés eredményeként Komádi jó eséllyel elkerülheti azokat a problémákat, amelyek a környező, spontán fejlődésnek indult városok esetében jelentkeznek. A fejlesztések hatására javul a lakosság életminősége, erősödik az identitása, valamint növekedik a város népességmegtartó és vonzó ereje.


- 127 -


6.2.2.7 G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése A globalizált, felgyorsult világban a lakosok számára megfelelő szabadidős, rekreációs lehetőségeket kell biztosítani annak érdekében, hogy munkájukat, elvégzendő feladataikat magas színvonalon tudják ellátni. A felnőttek mellett a gyermekek szempontjából is fontos, hogy pl. az egészséges életmódhoz kapcsolódó sportolás már fiatal korukban megszeressék, hiszen a szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Ahhoz, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni, aktív és passzív szabadidős elfoglaltságok biztosítása a cél. Ha helyben megtalálhatóak ezek a szolgáltatások, akkor csökken a kistérségi központba, vagy más nagyvárosba eljárók köre, így nő a város népességmegtartó ereje is. A fejlesztendő területek a következők: •Aktív tanulás megteremtése – szakkörök, fakultációk szervezése, •Közösségépítő kirándulások szervezése, •Szabadtéri sportpálya infrastrukturális fejlesztése, •Kerékpárút hálózat kiépítése, •Többfunkciós sportcsarnok építése, •Diáksport, szabadidős sport, utánpótlás nevelés, versenysport támogatása, •Horgászati lehetőség biztosítása A fenti tevékenységek megvalósulása révén az ezeket a fejlesztéseket kihasználó települési és térségi lakosok mind egészségügyileg, mind pszichésen kedvezőbb állapotba kerülnek, javul közérzetük, melynek köszönhetően erősödik kötődésük a városhoz.

6.2.2.8 H. A magas szintű kultúra, lehetőségeinek biztosítása

hagyományőrzés

és

a

közművelődés

A hagyományőrzés és kulturális élet fenntartásához és fejlődéséhez szükséges a kínálat fejlesztése valamint infrastruktúra fejlesztések megvalósítása. A megvalósuló fejlesztések tekintetében különleges figyelmet kell szentelni a város népességmegtartó és migrációs vonzerejére is befolyással bíró szabadidős kínálat mennyiségének és minőségének növelésére. A megvalósításban jelentős szerepük lehet a civil szerveződéseknek is. A fejlesztendő területek a következők: •Helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása •Hagyományőrzés és – ápolás •Helyi, térségi és nemzetközi érdeklődésre egyaránt számot tartó rendezvények szervezése •A helyi programkínálat szélesítése és a célcsoportok igényeihez alakítása, kiemelten az ifjúság és az időskorúak részére •A különböző – pl. város és civil – kezdeményezéseket összehangoló koordinációs mechanizmus kialakítása •Részvétel térségi, megyei és regionális programsorozatokban •Civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása •A kulturális és szabadidős értékek és lehetőségek célcsoport orientált propagálása MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 128 -


A fenti tevékenységek megvalósításának eredményeként javul a város image-a, színesebbé válik a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és az alulról jövő kezdeményezések, valamint erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárulhat az idegenforgalmi vonzerő, illetve népesség megtartó és vonzó képesség növekedéséhez is.

6.2.2.9 I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése Komádi határmenti fekvésének köszönhetően már eddig is intenzív kapcsolatot ápolt a határ túloldalán lévő településekkel. A határ teljes megszűnését követően előremozdító feladat, hogy a korábban a határ két oldalán lévő városok ne egymás versenytársaiként figyeljék a másikat, hanem szoros társadalmi-gazdasági kapcsolat jöjjön létre köztük, mely magával vonja az esetleges funkciómegosztásokat is. A gazdasági szféra és az önkormányzatok közötti kapcsolatok erősítése mellett fontos a társadalmi kapcsolatok bővítése is. Ennek érdekében a következő lépésekre van szükség: •Közös gazdasági, infrastrukturális fejlesztések, projektek megvalósítása, •Közösség építő programok szervezése, •Testvérvárosi kapcsolatok kialakítása A tervezett fejlesztések eredményeként Komádi nemzetközi kapcsolatrendszere erősödik.

6.2.2.10J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése A társadalmi kohézió erősítésének célja, hogy fejlődjön a helyi közösség identitás-tudata, minél szélesebb körben erősödjön a helyi közösséghez való tartozás érzése, azáltal elérjük a helyi társadalom különböző (gazdasági, társadalmi) státuszú csoportjai közötti szegregációs tünetek megszüntetését is. Kiemelt feladat a hátrányos helyzetűek és a cigány kisebbség felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében komplex esélyegyenlőségi program kidolgozása. A program elemei között szerepeltetni kell a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivizálódás ösztönzését, a képzés-szakképzés, az oktatás és egészségügy területét és az önszerveződések, egyesületek bevonását is. Ennek eredményeként minimálisra csökken a társadalom széthúzó ereje, közösségként funkcionál. A térségi kohézió, a mikrotérségi központi szerepkör erősítése érdekében a térségi feladatok ellátásának bővítése szükséges. Többek között a térségi közigazgatási funkciók fejlesztése, integrált, többfunkciós befogadó környezet kialakítása; hatósági ügyintézés korszerűsítése; a településhálózatban betöltött funkciók és szerepek aktív összehangolása a környező térségi központokkal. A közigazgatási szerepkör mellett fontos a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életében is központi szerepkör betöltése, mely kulturális és szabadidős programok, illetve gazdasági kapcsolatokat létrehozó, megerősítő fórumok szervezésével valósítható meg. A fejlesztések hatásaként Komádi szerepe erősödik a térségi közigazgatás, közszolgáltatás, kultúra és gazdaság tekintetében.


- 129 -


6.2.3 Számszerűsített városfejlesztési célkitűzések A városfejlesztéshez rendelt célok megvalósulását leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. Az következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján mind az átfogó cél, mind pedig a tematikus célok elérése nyomon követhető. Ezek a számszerűsített célok szolgálnak egyúttal a monitoring rendszer alapjaként is.


- 130 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 32. táblázat: Számszerűsített városfejlesztési célkitűzések Cél

Indikátor neve

Átfogó cél

Lakónépesség szám Munkanélküliségi ráta

A város gazdasági teljesítőképessége A. A város belső feltételeinek javítása;

közlekedési

B. A város külső elérhetőségének fejlesztése; C. A közszolgáltatások minőségének javítása;

D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása);

Kerékpárút-hálózat hossza

Indikátor definíciója A város lakónépességének száma (cél: növekedés) Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában (cél: csökkenés) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Kerékpárút-hálózat hossza

Mértékegység

Kiindulási érték

fő

6015

%

29,9

millió Ft

70,563

m

1255

Adatgyűjtés gyakorisága

Célérték

KSH Népszámlálás KSH

10 évenként

6020

Éves

29,5

Polgármesteri Hivatal

Éves

73

Éves

2000

Forrás


Vasúti elérhetőség biztosítás

A települést érintő működő vasútvonalak száma (cél: megtartás)

db

1

MÁV

Éves

1

A településen elérhető új közszolgáltatások

A településen elérhető új közszolgáltatások száma (cél: növekedés)

db

0


Éves

Közszolgáltatási infrastruktúra üzemeltetési költségeinek csökkenése

1 m2 nettó, hasznos közszolgáltatási területre jutó üzemeletetési költség mértéke személyi jellegű kiadások nélkül (cél: csökkenés)

%

100


Éves

1 (multifunkci ós közösségi tér) 95%

Képzettségi szint

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

35,7

KSH Népszámlálás

10 évenként

32

Várható élettartam

A városban élők születéskor várható élettartama (cél: szinten tartás) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (cél: ellátotti körben való megtartás, esetszámok

Nők: 75,65 Férfiak: 66,43 21140


10 évenként

Nők: 75,65 Férfiak: 66,43 21140

A háziorvosi ellátásban részesülők


%

év

eset

- 131 -

KSH

Éves

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája stagnálása) E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés);

F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása;

Iparűzési adó fizető vállalkozások száma

Regisztrált vállalkozások száma (cél: megtartás)

Foglalkoztatottak aránya

Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül (cél: növekedés) Gondozott zöldterületek nagysága a város belterületén (cél: növekedés) A város lakásállományának változása (cél: növekedés) Az alacsony komfortfokozatú lakások arányának változása (cél: csökkenés) Felújított közösségi intézmények száma (cél: növekedés)

Gondozott zöldterületek

Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Közösségi intézmények fejlesztése

G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása;

I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése; J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése

db

262

KSH

éves

262

%

37,3


10 évenkénti

40

m²

3953


Éves

4100

db

2574

Éves

2580

%

47,7

Polgármesteri Hivatal KSH Népszámlálás

10 évenkénti

40

db

0


Éves

3

Városi rekreációs terület mérete

Városi rekreációs terület mérete (cél: növekedés)

%

100


Éves

105

Épített örökség védelme

Védett építészeti értékek száma a településen (cél: megtartás) Helyi közösségépítő, identitásformáló rendezvények száma (cél: megtartás) Térségi, megyei és regionális programsorozatokban való részvétel száma Testvérvárosi kapcsolatok száma (cél: növekedés) Munkaerő-piaci integrációs programban résztvevő tartósan munkanélküliek aránya (cél: növekedés)

db

2

Éves

2

db

4

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

Éves

4

eset

1


Éves

2

db

0

Éves

2

%

0

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal, KSH

Évente

3%

Helyi közösségépítő, identitásformáló rendezvények Részvétel térségi, megyei és regionális programsorozatokban Testvérvárosi kapcsolatok Tartósan munkanélküliek részvétele munkaerőpiaci integrációban


- 132 -


6.2.4 Városrészekhez kapcsolódó célok A városrészek tekintetében meghatározott területi célok 2-3 éves időtávra szólnak. A megvalósítandó célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú, tematikus céljainak teljesüléséhez, ez által pedig a felvázolt jövőkép eléréséhez is. A városrész specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. Összességében az alábbi megállapítások tehetők:

Funkcionálisan a településközpontban indokolt a helyi és térségi közösségi- és humán közszolgáltatások befogadása, fejlesztése, a lakóövezeti városrészekben a lakófunkciók erősítése, az ipari övezet városrészben a nagy volumenű termelő és szolgáltató egységek megtelepedése.

A város különböző részein eltérő közösségi jellegű fejlesztésekre van szükség.

A szegregációban érintett területen a szociális gondoskodás és humán szolgáltatás fokozására, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci integráció ösztönzésére, illetve lakókörnyezet fejlesztésekre kell hangsúlyt helyezni.

A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a településközpontban és a lakóövezetekben a meglévő parkok megújításával valósítható meg.

Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a településközpontba, másfelől a lakóövezetekben is célszerű fejleszteni. Ezek jellege azonban alapvetően különbözik egymástól: a településközpontban a városi lakosság mellett a településre érkező átutazók, turisták kiszolgálását biztosító kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a lakóövezetekben az érintett utcákban élő lakosok számára a mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkek árusításával foglalkozó helyi kiskereskedőknek kell teret engedni.

Az ipari jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek intenzívebb hasznosítása, szükség esetén új területek bevonása és az infrastruktúra fejlesztése.

A falusias beépítésű utcákban az intenzívebb, de zsúfoltságot nem eredményező területhasznosítást kell előtérbe helyezni, ami a közművek jobb kapacitás kihasználását is lehetővé teszi.

Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti életminőségbeli különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek, ugyanakkor a városi feladatok ellátása is hatékonyabbá váljon.

6.2.4.1 Városközpont A városrész Komádi központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, a mikrotérségi központi szerepkörből adódóan elvárhatóak. A városrész fejlesztési célja tehát: „Modern települési központ kialakítása a városi, közszféra, közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében.”


- 133 -


A célok elérése érdekében a városrész funkcióinak erősítése szükséges. A városi szolgáltatások kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a városrészben történő koncentrálása segíti elő. Mindezek mellett fontos tényező a gazdasági funkció erősítése is. A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő – önkormányzati és egyéb szervezetek által megvalósítandó – projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: •

Munkahelyteremtés;

•

Akadálymentesítés;

•

Művelődési Ház és Könyvtár felújítása;

•

Templomok felújítása;

•

Piac rekonstrukciója;

•

Kerékpárutak építés;

•

Volt mozi felújítása;

•

Közösségi javítása;

•

Egészségház felújítása;

•

Szálláshely kapacitás bővítése;

•

Szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése;

•

Belvízrendezés;

Általános korszerűsítése;

•

Zöldterületek méretének növelése;

•

•

Térségi együttműködés erősítése;

épület

iskola

funkcióváltása,

felújítása,

közlekedés

feltételeinek

6.2.4.2 Keleti városrész A Keleti városrész Komádi egyik lakófunkciójú területe, melyben a városban azonosított négy szegregátum közül kettő (a 2. és a 3.) található meg, valamint itt helyezkedik el a város belterületén a vállalkozások számára kijelölt terület is. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát hármas: egyrészt a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése, oly módon hogy a kedvező feltételek a városi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni, másrészt a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedésekre van szükség, harmadrészt pedig az iparterület infrastrukturális fejlesztésére. A városrész fejlesztési célja: „A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével a Keleti városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Komádi társadalmi-gazdasági folyamataiba, a gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása.” Szükséges tehát a lakáskörülmények javításának elősegítése, amelyre igény egyaránt jelentkezik szegregátumokban és a nem szegregált területeken. Fontos a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek, közösségi terek arányának növelése, karbantartása. E mellett javítani szükséges a Keleti városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát. A közlekedési feltételek javítása terén kiemelt feladat a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A város tőkevonzó képességének növelése céljából elengedhetetlenül fontos a vállalkozások számára kijelölt terület infrastrukturális fejlesztése, kedvező vállalkozási feltételek megteremtése. A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek – különösen a gyerekek – egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. Mindezen fejlesztések


- 134 -


megvalósításának hatékony formája lehet egyfajta szociális városrehabilitációs program megvalósítás a városrész területének érintésével. A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: •

Munkaerőpiaci-képzések;

•

Munkahelyteremtés;

•

Tartós munkanélküliek foglalkoztatása;

•

Kerékpárút építés;

•

Járdaépítés;

•

Belvízrendezés;

•

Lakókörnyezet fejlesztés;

•

Szociális bolthálózat kialakítása;

• Általános iskolai oktatásban jelentkező szegregáció kialakulási lehetőségének minimalizálása; • Kiemelt figyelem a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók tanulmányi előmenetelére és szocializációjára; • Vállalkozások számára kijelölt terület infrastrukturális fejlesztése;

Mindezeket az általános feladatokat kiegészíti a szegregált környezetben élők integrációjának elősegítésére kidolgozott intézkedéscsomag, amely az anti-szegregációs programban részletesen is ismertetésre kerül.

6.2.4.3 Északi városrész Az Északi városrész Komádi egyik lakófunkciójú területe, melyben a városban azonosított négy szegregátum közül egy (az 1.) található meg. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát kettős: egyrészt a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése, oly módon hogy a kedvező feltételek a városi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni, másrészt a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedésekre van szükség. A városrész fejlesztési célja: „A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Komádi társadalmigazdasági folyamataiba.” Szükséges tehát a lakáskörülmények javításának elősegítése, amelyre igény egyaránt jelentkezik szegregátumokban és a nem szegregált területeken. Fontos a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek, közösségi terek arányának növelése, karbantartása. E mellett javítani szükséges az Északi városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát. A közlekedési feltételek javítása terén kiemelt feladat a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek – különösen a gyerekek – egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. Mindezen fejlesztések megvalósításának hatékony formája lehet egyfajta szociális városrehabilitációs program megvalósítás a városrész területének érintésével.


- 135 -


A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: •


• Szociális bolthálózat kialakítása;

•

Munkahelyteremtés;

•


•


• Általános iskolai oktatásban jelentkező szegregáció kialakulási lehetőségének minimalizálása;

•

Járdaépítés;

•

Belvízrendezés;

•

Lakókörnyezet fejlesztés;

• Kiemelt figyelem a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók tanulmányi előmenetelére és szocializációjára;

Mindezeket az általános feladatokat kiegészíti a szegregált környezetben élők integrációjának elősegítésére kidolgozott intézkedéscsomag, amely az anti-szegregációs programban részletesen is ismertetésre kerül.

6.2.4.4 Déli városrész A Déli városrész Komádi kedvező adottságokkal rendelkező lakófunkciójú városrésze. A fejlesztések irányát a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése jelenti, oly módon hogy a kedvező feltételek a városi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni. A városrész fejlesztési célja: „Fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó erejének növelése érdekében.” A kitűzött cél elérése új funkció kialakítását nem igényli, hanem a meglévő, természetesen kialakult funkció további erősítését célozza. A kedvező lakókörnyezet megteremtése érdekében fontos, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek, közösségi terek arányának növelése, karbantartása. A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: • Munkahelyteremtés;

• Belvízrendezés;

• Kerékpárút kiépítés;

• Lakókörnyezet fejlesztés;

• Járdaépítés;

• Közösségi terek kialakítása;

• Közműhálózat fejlesztése;

6.2.4.5 Dobaipuszta és egyéb külterületi városrészek A városrész Komádi belterületén kívül elhelyezkedő városrészeket foglalja magába. A város környéki külterület alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló terület, amely lakott részekkel, tanyákkal is rendelkezik. Ezek közül Dobaipuszta – melynek területén található a városban azonosított 4. szegregátum – belterületként nyilvántartott, a város körül elszórtan található Tarpák és Mihály-telep külterületen fekszenek. A felsorolt lakott területeken kívül, a város belterületének Északi és Déli határán, a külterületen ipari gazdasági területek céljára kijelölt területek találhatóak. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát kettős: egyrészt a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése, másrészt az iparterület infrastrukturális fejlesztése. A városrész fejlesztési célja:


- 136 -


„A településrendezés és közszolgáltatások eszközeivel elősegíteni a városkörnyéki tanyákon élők esélyegyenlőségének javulását, és biztosítani számukra mindazon lakókörnyezeti feltételeket és közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint a hagyományosan belterületen lakóknak, emellett az ipari-gazdasági területek fejlesztésével modern vállalkozási környezet kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása érdekében.” A városkörnyéki tanyákon élők lakáskörülményei, foglalkoztatási és aktivitási helyzetük meglehetősen kedvezőtlen. Leginkább a gyerekek kerülnek ezáltal hátrányos helyzetbe. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés eddig is biztosított volt, míg az iskolások tömegközlekedése a városba az önkormányzat által üzemeltetett saját autóbusszal megoldott. Ennek ellenére a hátrányos helyzet újratermelődése figyelhető meg. Az aktív korúak munkaerő-piaci integrációba – amely a jövedelemhez jutás és életminőség javulás egyik fontos feltétele – való bevonásra közösségi információs pontok és munkaerő-piaci menedzserek segítségével kell lehetőséget teremteni. A tervezett fejlesztések hosszú távon hozzájárulnak a szegregációmentes városi lakókörnyezet kialakulásához. Az ipari funkciók egy övezeten belüli koncentrációja hosszú távon elősegítheti a többi városrész lakókörnyezeteinek fejlődését is, azáltal, hogy a környezeti, zaj, és légszennyezéssel járó tevékenységek nem a lakóépületek között zajlanak, másrészt a dinamizálódó és fejlett környezetet biztosító ipari terület új befektetéseket is vonz, ami a lakosság jövedelmi helyzetét és életkörülményeit is javíthatja. Az ipari, kereskedelmi, logisztikai funkciók ellátásához szükséges a munkavállalók számára a megközelíthetőség javítása kerékpárút kiépítésével, valamint fontos a közmű infrastruktúra fejlesztése, a termelő, szolgáltató egységek kapacitásigényének kielégítése érdekében. Az ipari, kereskedelmi, logisztikai szerep erősítése a városrészben nem történhet meg megfelelően képzett munkaerő hiányában, tehát a településközpont oktatási intézményeinek fejlesztése is jelentős hatást gyakorol az ipari, kereskedelmi övezet fejlődési potenciáljának alakulására. A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: •

Agrárium versenyképességének javítása, agrárinnováció elősegítése

•

Biogazdálkodás elterjesztése

•

Mezőgazdasági feltáró utak építése

•

Szociális bolthálózat kialakítása

•

Munkahelyteremtés

•

Közműfejlesztések;

•

Lakókörnyezet fejlesztés

•

Belvízrendezés;

•

Közösségi terek kialakítása

•

Járdaépítés;

•

Kiemelt figyelem a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók tanulmányi előmenetelére és szocializációjára

•


•


•



•

Munkahelyteremtés;

•

Vállalkozási környezet képesség fejlesztése;

•

Helyi termelők támogatása;

és

piacra

tőkevonzó jutásának

- 137 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 33. táblázat: Komádi városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói 1. Városközpont




5. Dobaipuszta és külterületek

Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti

Közlekedési Közösségi

Funkciók

Turisztikai, rekreációs

Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi Szociális Jelmagyarázat:

fejlesztendő funkció

háttérbe szorítandó funkció

6.2.5 Számszerűsített fejlesztési célkitűzések városrészekre A városrészek fejlesztéshez rendelt célok megvalósulását – hasonlóan a város egészére vonatkozó célokhoz – leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. A következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján a városrészek fejlesztési céljainak elérése nyomon követhető, és egyúttal alkalmasak a monitoring rendszer alapjául is szolgálni.


- 138 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 34. táblázat: Számszerűsített fejlesztési célkitűzések városrészekre

Városrészi célok

Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mértékegység

Kiindulási érték

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

Célérték

Városrészek népességszáma

Az egyes városrészek lakosainak száma (cél: növekedés)

Fő

1: 1078 2: 1982 3: 1425 4: 1114 5: 416


10 évenként

1: 1082 2: 1990 3: 1430 4: 1118 5: 418

Városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma

Az egyes városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma (cél: lakóövezetekben és településközpontban emelkedés, egyébként stagnálás)

Db

1: 53 2: 11 3: 8 4: 7 5: 2


5 évenként

1: 55 2: 12 3: 9 4: 8 5: 2

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (cél: növekedés)

%

1: 13,0 2: 1,0 3: 3,6 4: 5,1 5: 1,6


10 évenként

1: 13,5 2: 1,5 3: 4,0 4: 5,5 5: 2,0

Alacsony fokozatú aránya

komfort lakások

Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (cél: csökkenés)

%

1: 29,5 2: 59,7 3: 46,2 4: 35,6 5: 76,6


10 évenként

1: 27,0 2: 55,0 3: 42,0 4: 32,0 5: 70,0

Szennyvízhálózatra bekötött lakások aránya

Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a szennyvízhálózatra bekötött lakások aránya (cél: növekedés, kivéve a hálózattal el nem látott területeken)

%

1: 85 2: 70 3: 40 4:70 5: 0


10 évenként

1: 90 2: 75 3: 50 4:75 5: 0


- 139 -


Jövőkép

„Komádi saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a körülvevő hazai és határmenti térséggel összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, modern kisvárosi lakókörnyezete, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását.”

Városrészi célok


„A mikrotérségi szerepkörrel rendelkező Komádi kihasználja a határ közelsége révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára.”

Átfogó cél

6.2.6 Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere

A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása



D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása)




H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése


Városközpont

Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Dobaipuszta és külterületek

„Modern települési központ kialakítása a városi, közszféra, közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében.”

„A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével a Keleti városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Komádi társadalmi-gazdasági folyamataiba, a gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása.”

„A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Komádi társadalmi-gazdasági folyamataiba.”

„Fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó erejének növelése érdekében.”

„A településrendezés és közszolgáltatások eszközeivel elősegíteni a városkörnyéki tanyákon élők esélyegyenlőségének javulását, és biztosítani számukra mindazon lakókörnyezeti feltételeket és közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint a hagyományosan belterületen lakóknak, emellett az iparigazdasági területek fejlesztésével modern vállalkozási környezet kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása érdekében.”


- 140 -


6.3 Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése Komádi arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a város dinamizálódását, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését és a gazdaságos működést. A konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a kedvező hatások érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magán szféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai Komádi teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Komádiban a következő fejlesztési akcióterületet határoltuk le a 2007-2013 közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők:

Városközpont, funkcióbővítő integrált fejlesztési akcióterület

Annak tudatában, hogy minden szükségesnek látszó fejlesztés megvalósítására a potenciálisan jelenleg rendelkezésre álló források nem elegendőek, kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy magántőkéből, vagy a fenti időszakon kívül más pályázati forrásból valósul, valósulhat meg. Két kimelt terület került igy azonosításra, melyek a következők:

Turisztikai és rekreációs akcióterület

A magántőke fejlesztései esetében a város szerepe többnyire nem terjed tovább a szükséges rendezési, szabályozási feladatok elvégzésénél és a lehetséges tervalkuk megkötésénél, és a fejlesztéshez kapcsolódó ügyintézés segítésénél.


- 141 -


6.3.1 Városközpont, akcióterület

mint

a

funkcióbővítő

integrált

fejlesztési

A Városközpont, mint akcióterület a Városközpont városrész területével azonosítható. Az akcióterület részletes jellemzése a városrészeket bemutató fejezetben található. A városrész Komádi központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a város teljes lakossága számára relevánsak, a mikrotérségi szerepkörből adódóan elvárhatóak, továbbá a város és térsége számára pozitív társadalmi hasznosságúak, és ily módon elősegítik a térség dinamizálódását. Az akcióterület a következő utcákat érinti: 44. ábra: A Városközpont akcióterület

35. táblázat: A Városközpont akcióterület utcái Közterület neve

Típusa

Házszám, oldal

Szegfű

utca

1/A-tól 20-ig

Ibolya

utca

1-től 21-ig, 2-től 26-ig

Szent István

út

12/A-ig; 15-ig

Viola

utca

Új

utca

Hajnal

utca

4-től 50-ig

Bocskai

utca

2-től 12-ig;

Fő Hősök tere

út

79-től D.Gy. 12-ig; 68-tól D.Gy. 13-ig

tér

1-től 8-ig

Dózsa György

utca

Bartók

utca

Erzsébet

utca

1-29-ig; 2/B-től 30-ig

Petőfi

utca

1-től 13-ig; 2-től 16-ig


2-ig ("Dózsa Iskoláig")

- 142 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Közterület neve

Típusa

Házszám, oldal

Arany János

utca


Kossuth

utca


Köztársaság

utca

Lehel

utca

Dobó

utca

Kórház

utca

1-től 9-ig

Nagysándor József

utca

2-től 10-ig; 1/A-tól 11-ig

Csokonai

utca

2-től 18-ig; 1/A-től 11-ig

Bem József

utca

1-től 9-ig; 2-18-ig

A városrész modern mikrotérségi központtá fejlesztéséhez Komádi központja a következő kiemelkedő adottságokkal rendelkezik: Komádi a Berettyóújfalui kistérségen belül mikrotérségi központ. A környező települések számára itt működik az okmányiroda, szociális és gyámhivatal, munkaügyi kirendeltség. A településközpontban található a város alapfokú oktatási intézménye, valamint művészetoktatási intézmények, melyek a térség oktatásának meghatározó elemei. A város a térség egészségügyi alapellátásának központja: orvosi ügyelet, mentőállomás működik itt. A városban található műemlékek, valamint közterek többek között Komádi turisztikai attrakcióit is jelentik. A városrészben található közösségi terek és zöldfelületek kis mérete miatt szükséges ezek bővítése, illetve a meglévők megújítása.

6.3.1.1 Az akcióterületen tervezett tevékenységek A városi szolgáltatások kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a városrészben történő koncentrálása segíti elő. Mindezek mellett fontos tényező a gazdasági funkció erősítése is. A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek gazdasági funkció erősítését, közösségi és városi funkciók fejlesztését, városmarketinget és helyi identitást és kötődést növelő programot foglal magába. Mindezek a pozitív esztétikai, városképi és identitásbeli hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a településközpont közösségi funkciói megerősödjenek, ráadásul a tervezett tevékenységek hatására magántőkék mobilizálódhatnak. A településközpont akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges:


- 143 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 36. táblázat: A Városközpont akcióterületen tervezett főbb projektek Forrás Az ÉAOP Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések pályázat keretében megvalósítandó projektek

Tevékenységekköltségkategóriák Gazdasági funkció

Közösségi funkció

Városi funkció

„Kiegészítő, soft” típusú tevékenységek

Előkészítési költségek Egyéb költségek

Lehetséges fejlesztési elemek Fő u. 4. sz. alatti üzletek homlokzat felújítása és héjazat cseréje Áruház homlokzat felújítás Étterem homlokzat felújítás REÁL élelmiszer ABC homlokzat felújítás Közösségi Ház és Könyvtár homlokzat felújítása Volt mozi épületének felújítása, multifunkciós közösségi tér kialakítása Leállósáv építése a Fő u. Kossuth u. és a Szent István utca közötti szakaszán Zöldfelület rendezés Városmarketing tevékenység; „Zöldebb Komádiért” társadalmi akció IVS, ATT, Közbeszerzés, Tervezés Projektmenedzsment Fedezetkezelő Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat Műszaki ellenőrzés

Az ÉAOP Funkcióbővítő pályázat tervezett költségvetése összesen AZ ÉAOP Kerékpárút-hálózat fejlesztése Komádiban I. ütem pályázathoz (ÉAOP-3.1.3/B) kapcsolódó, de Bölcsőde kialakítása Komádiban (ÉAOP-4.1.3/C) attól függetlenül Barsi Dénes Általános Iskola központi épületének megvalósítandó felújítása és bővítése Komádiban (ÉAOP – 2007 – projektek 4.1.1./2F) Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen

Becsült költség (m Ft) 4,4 6 3,75 10

12,9 5

87,5 45

0,875 0,375 10,5 1,25 1,25 1,25

0,3 2,5

192,85 600

792,85

A városrész-fejlesztési cél megvalósításában érintett(ek) Komádi teljes lakossága, illetve az egyes szolgáltatásokat mikro- és kis-, illetve tágabb térségi szinten igénybevevők, valamit az ingázó munkavállalók. A funkciófejlesztések tehát demográfiai tényezőktől függetlenül hasznosulnak, hiszen a közszolgáltatások igénybevevői között egyaránt megtalálható a helybeli vagy más településen lakó aktívkorú, iskoláskorú és nyugdíjas lakosság, illetve a különböző gazdasági és civil szervezetek is.

6.3.1.2 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A bemutatott elemeket tartalmazó komplex funkcióbővítő városközpont fejlesztés eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított magas életminőség és a szolgáltatások szempontjából. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 144 -


Az érintett intézmények és környezetük megújulnak. Javul, illetve bővül az intézmények szolgáltatási színvonala és köre. A városközpont funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken. A közösségi együttlétekre alkalmas intézmények fejlesztésével és rendezvények szervezésével megerősödik a helyi és mikrotérségi lakosság identitástudata, ami csökkenti az elvándorlás mértékét - elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében. Átfogó módon rendeződik a belváros közlekedési, parkolási helyzete.

Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költségnemeket): az intézményi racionalizációk és a felvállalt új funkció hatására a bevételek stagnálásával kell számolni; középtávon a helyi adóbevételek növekedése meghaladja a megelőző évek tendenciáját, ami elsősorban helyi kis- és középvállalkozói réteg erősödésének és a kedvező szolgáltatási, gazdasági környezetnek tudható be; a kiadási oldalon egyfelől az érintett intézmények esetében az önkormányzati támogatás csökkenése, valamint a karbantartásra fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható. Az akcióterület Észak-alföldi Operatív Programból megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 200 millió forintra becsülhetők, melyből az önkormányzat, mint önállóan pályázó, saját ereje nagyságrendileg 16-17 millió forint közé tehető. (A pontos költségvetési számokat az Akcióterületi Terv tartalmazza). Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a – forintban gyakran nem kifejezhető – társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérleg is kiegyensúlyozott. 37. táblázat: Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó településközponti akcióterületi fejlesztések fő jellemzői Fejlesztendő funkciók

Közösségi, városi, gazdasági

Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés megosztása

2010. július – 2011. április Önkormányzat saját Konzorciumi ereje partnerek saját ereje 8,8%

Célcsoport Kapcsolódás célrendszerhez

Anti-szegregációs hatások

a

4,37%

Támogatás % 86,83

Helyi lakosság, Térségi lakosság, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók, turisták A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása C. A közszolgáltatások minőségének javítása E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása A településközponti fejlesztések a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. A városmag megújítása nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére.


- 145 -


6.3.2 Középtávon fejlesztésre kijelölt további akcióterületek 6.3.2.1 Turisztikai és rekreációs akcióterület A turisztikai és rekreációs akcióterület az Északi városrész városközponthoz közeli részén helyezkedik el. 45. ábra: A turisztikai és rekreációs akcióterület

Az akcióterület fejlesztése a nevében is megjelölt funkciókra terjed ki, amely elsődlegesen a településen lakók rekreációs igényeinek kielégítését, számukra megfelelő környezet kialakítását célozza, és ezek mellett a szezonális turisztikai szolgáltatások színvonalának javításához is hozzájárul. A táj, a környezeti adottságok ugyanakkor lehetőséget teremtenek arra, hogy nagyobb volumenű turisztikai attrakciófejlesztés is megvalósulhasson az akcióterületen, aminek megvalósíthatósága részletes elemzések alapján mérlegelhető. A két fejlesztési irány – rekreáció és turisztikai attrakció – fejlesztése pozitívan hat egymásra ezért az akcióterület fejlesztése a két terület együttes fejlesztésével valósítható meg leghatékonyabban. Az akcióterület fejlesztései közül a turisztikai attrakciófejlesztéshez kapcsolódó elemek megvalósítása részben vagy egészben befektetői tőke bevonását indokolja. A rekreációs célú fejlesztések azonban a városi életminőség, a közösségi szolgáltatások fejlődését segítik elő, ezért ezek esetében a közszféra aktív szerepvállalása mindenképpen szükséges.


- 146 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 46. ábra: Az akcióterületen tervezett tevékenységek indikatív listája Lehetséges fejlesztési elemek indikatív listája

Becsült költség (eFt)

6

Rekreációs terület a városlakók pihenéséhez, kikapcsolódásához

Városi strand fejlesztése Vízi sport lehetőségek kialakítása Turisztikai vonzerő fejlesztése Bekapcsolódás turisztikai útvonalhálózatba Szálláskapacitás fejlesztés Tematikus programok kialakítása Lovas, kerékpáros túra útvonalak és programok kialakítása Kerékpárút fejlesztése Szabadidőközpont fejlesztése Lovaspálya fejlesztése

1.600.000 –2.700.000

Játszótér kialakítása

6.4 Fenntarthatósági szempontok 6.4.1 A fenntartható környezeti fejlődés programja 6.4.1.1 Komádi környezeti problémáinak összefoglalása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városi és városrészi helyzetértékelési fejezeteiben a következő, Komádi települési környezetét érintő problémák, illetve kritikus pontok kerültek bemutatásra. Komádi természetben elfoglalt helyzetét földtani, természeti és környezeti értékei adják. A település közigazgatási területén található földtani, természeti és környezeti értékek sérülékenységének megőrzésére a környezetvédelmi program ökológiai folyosók kialakítását jelölte ki. A település természeti környezetét érő terhelések veszélyeztetik a településen és annak környezetében található földtani, természeti és környezeti értékeket. A település környezeti problémái gazdasági és társadalmi, illetve közlekedési tevékenység alapján a következőként értelmezhetőek: •

A településen áthaladó közúti forgalom potenciális levegő -és zajszennyező forrás. A településen kisebb mértékű a kommunális égetésből származó levegőszennyezés.

•

A település domborzati viszonyainak következményeként (ártéri síksági terület) a mezőgazdasági művelés alatt álló területrészeken és a belterületeken jellemző a csapadékosabb időszakban jelentkező belvíz.

•

A település szilárdhulladék-gazdálkodása viszonylag szervezetlen keretek között történik. A település külterületén kialakított hulladéklerakó nem felel meg az EU környezetvédelmi normatíváknak, amelynek korszerűtlen műszaki állapota miatt a felszín közeli talajrétegek és talajvizek elszennyeződnek.

6

A költségvetés az egyes indikatív projektelemek megvalósításának módjától, tartalmától függően nagymértékben változhat. A konkrét becslésekre az akcióterület fejlesztési terveinek kidolgozása során nyílik lehetőség. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 147 -


6.4.1.2 A település városrészeinek fenntarthatósági szempontú vizsgálata – a társadalmi, a természeti és az épített környezeti problémák beazonosítása A település Városközponti városrésze, mint a település közszolgáltatási központja kiemelt szerepet tölt be a Komádi életében. A városrészben biztosított minőségi, közösségi- és közszolgáltatás meghatározóak a település fejlődése szempontjából. A fenntartható fejlődés szempontjából a következő problémák azonosíthatóak be: a) A Városközpontban jelentős műemléki védettség alatt álló épület és annak védett környezete található, melynek fenntarthatósága a település helyi és a régióban betöltött szerepe miatt fontos. b) A településközpontban koncentrálódó közösségi- és közszolgáltatási intézményeket funkciójuknak megfelelő állapot jellemzi. A környezeti fenntarthatóság fenntartása érdekében fontos az épületek műszaki állapotának fejlesztése víz- és energiatakarékos technológia berendezések beépítésével. c) A településközpontban található közintézmények és közszolgáltatások koncentrációja miatt jelentős a belvárosi városrész közúti terhelése. A gépkocsik viszonylag magas arányához képest problémát jelent a településen kialakított parkolók alacsony száma. •

A Keleti városrészben található kisszámú kereskedelmi, szolgáltatási üzem ellenére a városrészt elsősorban lakófunkció jellemzi. A lakóépületek állapota, műszaki és infrastrukturális jellemzői nem felelnek meg a környezeti fenntarthatóság követelményeinek.

•

Komádi Déli városrészében található, elhagyott és leromlott állapotú lakóterületek hasznosítása növeli a településfejlesztés környezeti fenntarthatóságát azáltal, hogy a város újrahasznosítható területrészein valósítja meg a település fejlődése szempontjából fontos társadalmi-gazdasági fejlesztéseket, megőrizve a város környezetében található természeti, környezeti értékeket.

•

Az Északi városrészen a lakófunkciók (tanyás betelepülések) mellett rekreációs tevékenységek koncentrálódnak. Az északi településrész környezeti fenntarthatóságát azon gazdasági tevékenységek veszélyeztetik, amelyek megjelenésével csökkennek és sérülnek a területrészen található érzékeny, természeti értékek, így a Sebes-Körös folyó menti ártéri területrészek. Megóvásuk elengedhetetlen környezeti fenntarthatóság szempontjából.

6.4.1.3 Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél, középtávú tematikus célok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen a megfogalmazott célkitűzések egy olyan jövőkép elérését szolgálják, amelyben „A mikrotérségi szerepkörrel rendelkező Komádi kihasználja a határ közelsége révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára”, mely alapját képezi az IVS stratégiában meghatározott átfogó céloknak: „Komádi saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a körülvevő hazai és határmenti térséggel összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, modern kisvárosi lakókörnyezete, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 148 -


életminőségének javulását” átfogó célon keresztül A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat szerepe erősen korlátozott: elsősorban a helyi közösségszervezés és szemléletformálás terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén érvényesíthető. Komádi város önkormányzata is alapvetően ezeken a területen tud hozzájárulni a fenntartható fejlődés megvalósításához. Az IVS-ben megfogalmazott tíz középtávú, tematikus cél közül mindegyik kapcsolódik a fenti stratégiák, így a fenntartható fejlődés megvalósításához: A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása; B. A város külső elérhetőségének fejlesztése; C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és (életkilátások javítása);

szociális

szolgáltatások

E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés);

kiemelt

fenntartható

minőségi fejlesztése fejlődés

biztosítása

F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) szolgáltatások fejlesztése;

tevékenységekhez

kapcsolódó

infrastruktúra

és

H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; I.

Határmenti kapcsolatok fejlesztése;

J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése. Napjaink fejlődési tendenciáiban egyre inkább felértékelődik a társadalmi (humán) tőke, amely a hagyományos tőkejavak és – a már világszinten is kiemelt figyelmet kapó – természeti környezeti tényezők mellett a jövőben még inkább befolyásolja majd egy-egy térség fejlődését. A társadalmi kohézió erősítése és a hátrányos helyzetű polgárok felzárkózásának elősegítése érdekében a város, jelen IVS részét képező, külön Antiszegregációs Programot dolgoz ki és fogad el, amely szemléletével és konkrét beavatkozási céljaival szintén jelentősen hozzájárul Komádi fenntartható fejlődéséhez. •

A fenntartható fejlődés egyik kulcstényezője a természeti környezet. Komádi 2005ben fogadta el a Bihari térség környezetvédelmi stratégiája / települési önkormányzatok környezetvédelmi programját, amely részletesen elemzi nemcsak a város, hanem a térség természeti környezetének állapotát. A programban meghatározásra kerültek azok a stratégiai célok és beavatkozások, amelyek megvalósítása a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából szükségesek.


- 149 -


6.4.1.4 Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata A következő táblázat tételesen bemutatja, hogy az IVS stratégiai részében felállított célstruktúra elemei és az annak megvalósítását szolgáló konkrét fejlesztési tevékenységek milyen környezeti hatással járnak. A célstruktúra fejlesztési tevékenységei

Várható környezeti hatás

Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére

közlekedési

Belvárosi forgalom növekszik, ezáltal fokozódik a környezeti terhelés. Az átalakítást követően javul a városközpont arculati képe, a gyalogos, kerékpáros forgalom helyzete kedvezőbb lesz.

Csökkenteni kell a városközpont forgalom terhelését, korlátozni kell az átmenő forgalmat. Javítani kell a városközponti közintézmények tömegközlekedési eszközzel és kerékpárral történő megközelíthetőségét. A létesítmény környezetében fák telepítése és / vagy parkosítása kell. A parkolók kialakítását parkosított (fák, gyeptéglák elhelyezése) környezetben alakítsák ki.

A város külső elérhetőségének fejlesztése

A gazdasági fellendülés a környezetkímélő technológiák alkalmazásával történik. A térségi kiegyenlítődéssel viszont fokozódik a forgalomterhelés, ezáltal növekszik a környezeti terhelés.

A térség gazdasági és társadalmi adottságainak megismerésével azonosítani kell a térség kulturális, gazdasági és társadalmi értékeit, és azok között csökkenteni kell a fejlettségi szintben lévő különbségeket. A regionális egyenlőtlenségek felszámolásával növelni kell a térség versenyképességét és ösztönözni kell a lakosság körében a környezettudatos életmódot.

A közszolgáltatások minőségének javítása

A település környezeti állapota és minősége fennmarad, javul a lakosság életfeltétele és közhangulata.

A pozitív hatások megőrzése érdekében erősíteni kell a lakosság környezettudatos szemléletét. Javítani kell a közszolgáltatási intézmények műszaki állapotát (energiatakarékos építészeti megoldások alkalmazása, szelektív hulladékgazdálkodás kiépítése).

Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása)

Nincs közvetlen környezeti hatása. Hosszú távon hozzájárul a fenntartható fejlődéshez a társadalmi/demográfiai folyamatokra irányuló pozitív hatásai révén

Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése során növelni kell az intézmények környezetében a zöldfelület nagyságát. Az intézmények fejlesztésekor környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni az épületek, a berendezések és a napi működés, munkaszervezés terén is.


A város belső feltételeinek javítása


- 150 -


Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés)

Az ipari területrész környezeti terhelése megnövekszik. Fokozódik a talaj, a levegő környezeti terhelése. Fokozódik a közúti teherforgalom.

A helyi gazdaság kialakításánál figyelembe kell venni az adott gazdasági tevékenységekre vonatkozó környezeti előírásokat, szabályokat. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon üzemelő (pl. gázüzemű vagy bioetanolt használó) tömegközlekedési eszközök elterjedését. Javítani és fejleszteni kell a kerékpáros úthálózatot, kiemelten az újonnan létesülő munkát adó és a munkahelyet megőrző vállalkozások irányában.

Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása

Javul a városkép, ezáltal a lakosság közhangulata. A településszerkezeten belül egyes településrészek funkciójuk szerint egymástól elkülönülnek, ezáltal erősödik a városrészek szerepe. Az épített és a természeti környezeti értékek turisztikai vonzereje erősödik, ezáltal növekszik a környezeti terhelés.

A komplex terület-rehabiltáció során be kell vonni a potenciális befektetőket - igényeik fokozott figyelembe vételével. Az épület felújításoknál a víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazása szükséges. Az épített környezeti értékek megóvását a nemzeti örökségvédelmi program elveinek megfelelően kell megvalósítani. A természeti értékek megőrzését pedig a fenntarthatóság jegyében kell megvalósítani.

A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

A fejlesztéseket követően csökken a környezetbe kerülő szennyeződések aránya. A környezetbarát technológiák felhasználásával csökken a környezetterhelés (környezetbarát építészeti megoldások).

A pozitív hatások fenntartása érdekében ösztönözni kell a felhasználók környezettudatos szemléletét. Az új építmények építésénél víz- és energiatakarékos megoldásokat kell alkalmazni.

A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

Közvetett környezeti hatásként növekszik a látogatók, a rendezvényeken résztvevők száma, ezáltal fokozódik a közúti forgalomterhelés, amely környezeti terheléssel jár.

A mikro-térségben élők és a helyi lakosok körében ösztönözni kell környezettudatos szemléletet. A kulturális, hagyományőrzési programok, rendezvények helyszínein növelni kell a környezetkímélő berendezések (szelektív hulladéktároló berendezések) számát, illetve az építkezések során az energiatakarékos építészeti eszközöket.

Határmenti fejlesztése

A határmenti térségben az együttműködés hatására javulhat a környezet állapota, hatékony monitoring-rendszerek épülhetnek ki, az esetleges vészhelyzetekben hatékonyabb lesz a kölcsönös

A határmenti térségben segíteni kell a szomszédos országok lakóinak, vezetőinek környezettudatos szemlélet elsajátítását promóciós anyagok, előadások és tanulmányok elkészítésével. A határmenti városok infrastrukturális hálózatainak kiépítéséhez és fejlesztéséhez együttműködést

kapcsolatok


- 151 -


A térségi- és társadalmi kohézió erősítése

A célok megvalósítását támogató tevékenységek

Közösségi Ház és homlokzat felújítása

Könyvtár

A volt mozi épületének felújítása, multifunkciós közösségi tér kialakítása

Leállósáv építése a Fő u. Kossuth u. és a Szent István utca közötti szakaszán

Zöldfelület rendezés


segítségnyújtás.

kell biztosítani hazai tapasztalatok átadásával.

A gazdasági fellendülés a környezetkímélő technológiák alkalmazásával történik. A térségi kiegyenlítődéssel viszont fokozódik a forgalomterhelés, amely környezetterheléssel jár. Társadalmi szinten növekszik a társadalom egyes csoportjainak területi szintű koncentrációja.

A regionális egyenlőtlenségek felszámolásával növelni kell a térség versenyképességét, a lakosság környezettudatos életmód elsajátítását. A térség gazdasági és társadalmi adottságainak megismerésével azonosítani kell a térség kulturális, gazdasági és társadalmi értékeit, és azok között csökkenteni kell a fejlettségi szintben lévő különbségeket.

A környezetkímélő építészeti technológiák (nyílászárók, hőszigetelés) alkalmazásával csökken a környezeti terhelés. Élhetőbb városközpont épül ki. A lakosság komfortérzete fokozódik.

Az épület felújítása mellett a környezetének a rendezéséről is gondoskodni kell. A környezetében a zöldfelületet növelni kell, az épület akadálymentesítését meg kell oldani, az épület megközelítését tömegközlekedési eszközökkel elérhetővé kell tenni.

Javul a közösségi élet. Csökken a társadalmi szegregáció. Erősödik a település térségi szerepe, növekedhet a forgalomterhelés.

Az intézményben erősíteni kell a térség népi hagyományőrző programjait, ezáltal erősödik a térség közösségi élete és szemlélete. Az épület megközelítését tömegközlekedési eszközökkel elérhetővé kell tenni.

Javul a városkép, a nyitott tereken nagyobb lesz a zöldfelületek (parkok kialakítása, fák telepítése) aránya, ezáltal javul a levegő minősége. A közterek kialakításával javul a lakosság komfortérzete. A leállósáv kialakításával csökken a városközpont forgalmi terhelése.

Ösztönözni kell a lakosságot a leállósáv funkciójának megfelelő használatára (díjmentes használati díj). A leállósáv kialakításával a város térszerkezet megváltozik, a leállósáv környezetében fásítási programokkal javítani kell a településközpont környezeti feltételeit.

A városkép és a természeti környezet állapota és minősége fennmarad. Javul a lakosság életfeltétele és közhangulata.

A pozitív hatások megőrzése érdekében erősíteni kell a lakosság környezettudatos szemléletét.

- 152 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Fő u. 4. sz. alatti üzletek homlokzat felújítása és héjazat cseréje


Áruház homlokzat felújítás

Étterem homlokzat felújítás

REÁL élelmiszer ABC homlokzat felújítás

Kerékpárút-hálózat Komádiban

fejlesztése


Javul a városkép, a külső felújítások környezetkímélő technológiák alkalmazásával történnek, ezáltal csökken a környezet terhelése.

Az üzletek felújítása mellett gondoskodni kell a környezet rendezéséről. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani. A felhasználók környezettudatos szemléletét erősíteni kell (környezetkímélő hulladékgyűjtés elsajátítása, az épület megközelítése környezetkímélő tömegközlekedési eszközökkel és növelni kell a kerékpár használatot).

Csökken az elektromos áramszolgáltatás igénybevétele, ezáltal csökken a környezeti terhelés. Az új technológia esztétikai megjelenése javítja a városképet.

Az épület felújítása mellett gondoskodni kell a környezet rendezéséről. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani. A felhasználók környezettudatos szemléletét kell erősíteni (környezetkímélő hulladékgyűjtés elsajátítása, az épület megközelítése környezetkímélő tömegközlekedési eszközökkel és növelni kell a kerékpár használatot). Az áruház környezetében a kerékpár utak kiépítéséről gondoskodni kell..

A külső felújítások környezetkímélő technológiák alkalmazásával történnek, ezáltal csökken a környezet terhelése. Közvetett hatás a vendégforgalom számának növekedése.

Az épület felújítása mellett gondoskodni kell a környezet rendezéséről. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani. A felhasználók környezettudatos szemléletét kell erősíteni (környezetkímélő hulladékgyűjtés elsajátítása, az épület megközelítése környezetkímélő tömegközlekedési eszközökkel és növelni kell a kerékpár használatot). Az étterem környezetében a kerékpár utak kiépítéséről gondoskodni kell.

A külső felújítások környezetkímélő technológiák alkalmazásával történnek, ezáltal csökken a környezet terhelése. A felújítást követően az épület beilleszkedik a településközpont arculatába.

Ösztönözni kell a lakosságot a környezetkímélő üzemanyagok, illetve a környezetkímélő (hibrid) autók elterjedésére és használatára. A közúthálózat mentén növelni kell a fák, parkok számát.

Emelkedik a környezetkímélő közlekedési eszközök száma. Javul a közegészségügyi állapot. Csökken a zajterhelés, javul a levegőminőség.

Ösztönözni a szomszédos településeket, hogy bekapcsolódjanak a település kerékpárhálózatába. A kerékpárutak mentén növelni kell a zöldfelület nagyságát. Ösztönözni kell a lakosságot, hogy környezetkímélő közlekedési eszközöket alkalmazzák.

- 153 -


Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Bölcsőde kialakítása Komádiban

A fejlesztésnek közvetlen környezeti hatása nem lesz, ellenben javul a település közbiztonsága. Javul a lakosság komfortérzete.

Az épület felújítása mellett gondoskodni kell a környezet rendezéséről. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani. A felhasználók környezettudatos szemléletét kell erősíteni (környezetkímélő hulladékgyűjtés elsajátítása, az épület megközelítése környezetkímélő tömegközlekedési eszközökkel és növelni kell a kerékpár használatot).

Barsi Dénes Általános Iskola központi épületének felújítása és bővítése Komádiban

A környezetkímélő építészeti technológiák (nyílászárók, hőszigetelés) alkalmazásával csökken a környezeti terhelés. Javul a felhasználók komfortérzete.

Az intézmény felújításánál víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazására kell törekedni. Gondoskodni kell a környezet rendezéséről. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani. A felhasználók környezettudatos szemléletét kell erősíteni (környezetkímélő hulladékgyűjtés elsajátítása, az épület megközelítése környezetkímélő tömegközlekedési eszközökkel és növelni kell a kerékpár használatot). Növelni kell az iskola környezetében a zöldfelületek arányát.


- 154 -


6.4.2 Anti-szegregációs program 6.4.2.1 A szegregátumokban megvalósítandó programok eszközrendszere Komádi területén – ahogyan a helyzetelemzés keretében bemutattuk – öt darab szegregátum azonosítható, amelyek közül négy 100 fő feletti lakosságszámmal rendelkező, a város átlagához képest rosszabb szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, ahol a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. Ettől függetlenül településszerkezeti szempontból a város szerves részét képezik. Kiindulásként fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat már korábban felismerte a szegregáció kialakulásának veszélyét és annak a város életére nézve káros következményeit, így a következő konkrét intézkedéseket hozta:

csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez a felsőoktatásban továbbtanulók támogatása céljából;

Az iskola minden évben pályázik a jó tanuló roma gyerekek tanulmányi ösztöndíjára a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány közösen kiírt pályázatára, amely félévenként 15-20 ezer Ft támogatást jelent a családoknak, emellett ösztönzi a tanulót a rendszeres felkészülésre, a jó tanulmányi eredmény elérésére. A hátrányos helyzetű 7-8. osztályos tanulók esélyegyenlőségének javítására az iskola évek óta részt vesz az Útravaló programban, amelynek keretében 18-24 tanulóval foglalkozik 1-1 mentortanár. Komádi székhellyel jött létre a Komádi Körzeti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményi Társulás, mely széleskörű és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt a szociálisan hátrányos helyzetű lakosoknak és a gyerekeknek; kidolgozásra került a Barsi Dénes Általános Iskola Pedagógiai Programja, mely kiemelten foglalkozik a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatokkal, valamint a nemzeti etnikai kisebbségi oktatás keretében magyar nyelvű cigány kisebbségi oktatást tűzte ki céljául. kidolgozásra került a Barsi Dénes Általános Iskola Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Tagozatának Pedagógiai Programja; néhány, csak földúttal rendelkező utcákban saját erőből szilárd útalapot épített. Az anti-szegregációs program alapvető célja a szegregátumok szegregáltsági fokának csökkentése, azaz az alacsony státuszú lakososok arányának csökkentése, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek további szegregálódásának megakadályozása. Komádi Anti-szegregációs programjának hosszútávú célja a szegregátum területén élő lakosok életminőségének javítása. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, az itt élők jövedelmi viszonyai, és ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a jövedelemszerzést elősegítő tényező. Ezt az átfogó célt Komádi öt konkrét cél megvalósításával kívánja elérni: 1. A szegregátumban élők képzettségi szintjének növelése; 2. A szegregátumban élők munkaerő-piaci aktivitásának növelése; 3. A szegregátumban élők lakókörülményeinek javítása; 4. A szegregátumban élők infrastrukturális ellátottságának javítása;


- 155 -


5. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok nagyobb mértékű integrálása a település közösségi életébe; Az Önkormányzat kötelezettséget vállal, hogy a rendelkezésére álló saját és pályázati források függvényében ütemezve a tevékenységi körében a jelen Antiszegregációs Programban foglalt intézkedéseket végrehajtja, illetve érvényesíti. Vállalja, hogy a fennhatósága alatt álló szervek és intézmények vonatkozásában kötelezővé teszi a kialakult területi/oktatási/etnikai szegregációs folyamatok megfordítására való törekvést, új szegregációs folyamatok kialakulásának a megakadályozását. Ezen túlmenően saját pályázati mechanizmusain keresztül a lakossági, vállalkozói és civil szférában az antiszegregációs elvek képviseletét és azok gyakorlati alkalmazását is ösztönzi. Vállalja, hogy keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az esélyegyenlőségi és antiszegregációs programok megvalósítását elősegítik vagy gyorsítják. Vállalja, hogy csak olyan beruházásokat, fejlesztéseket tervez, és fog tervezni, mely nem jár a meglévő szegregátum térbeli és népességbeli növekedésével.

Az alábbiakban bemutatott beavatkozási típusok, programok a beavatkozások jellegét, irányát hivatottak bemutatni. A konkrét, indikátorokkal alátámasztható intézkedések a fejezet végén található táblázatban szerepelnek. A tervezett beavatkozások területei egyrészt infrastrukturális, másrészt „humán befektetési” jellegűek. Ebből kifolyólag az önkormányzat által tervezett tevékenységek leginkább az alacsony státuszú lakosság státusz emelkedését hivatott elérni, és életminőségét javítani. Mobilizációs program Komádi Város Önkormányzata a kijelölt szegregátumokban nem tervezi mobilizációs, telepfelszámolási vagy lakosságcserés program megvalósítását sem rövid, sem hosszútávon. Ennek legfőbb oka, hogy a szegregátumokban élő lakosság mobilitása, integrálódása már jelenleg is folyamatban van. Megfigyelhető tendencia a városban, hogy a roma népesség igyekszik integrálódni. Igyekeznek a városközponthoz közelebbi, a korábban idősek lakta területekre költözni, ahol az ingatlanok értéke alacsonyabb. A jelenlegi szegregált területeken a beépítettség csaknem teljes, és a hiányos közművesítés miatt új ingatlanok építése is akadályokba ütközik. A város alapvető törekvése, hogy a szegregált területek kiterjedése ne növekedjen, amelyet a saját eszközeivel (a HÉSZ módosításával, a szegregációval leginkább sújtott, telepszerű területeken építési tilalom elrendelésével) igyekszik elérni. A város tervei között szerepel önkormányzati bérlakások építése is, amelyeknek a tervei évekkel ezelőtt elkészültek, és benyújtásra került egy pályázat is, amely azonban nem nyert támogatást. Az elmúlt években ilyen jellegű pályázati kiírás nem jelent meg, az önkormányzat pedig saját erőből nem képes a szükséges forrásokat előteremteni. Az önkormányzat tulajdonában levő lakások bérletét a 7/2006.(IV.13.) önkrományzati rendelet szabályozza. A rendelet szerint a képviselő-testület dönt - az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság javaslata alapján – a bérlő személyéről, tehát a bérlők személyének megállapításánál a hátrányos helyzetet egyértelműen figyelembe veszik. A rendelet szerint az önkormányzati lakásokat szociális helyzet alapján, költségelven megállapított lakbér alkalmazásával, nem szociális jelleggel (piaci alapon) szolgálati jelleggel, lakáscsere jogcímén, bérleti jogviszony folytatása jogcímén, elhelyezési kötelezettség jogcímén lehet bérbe adni, tehát látható, hogy itt is elsődleges szempontként jelenik meg a szociális helyzet. A bérbeadó a lakást szociális helyzet alapján, a lakásigénylő és vele együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe.


- 156 -


Az önkormányzat anyagi lehetőségei sajnos nem engedik meg olyan pénzügyi alap létrehozását, amelyből a szegregátumban élő, és onnan kiköltözni kívánó családok támogatása történhetne, hiszen a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozása is évről-évre egyre nehezebben gazdálkodható ki. Összességében elmondható, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten már jelenleg is igyekszik a hátrányos helyzetben, elmaradott területeken élő lakosság életkörülményein javítani. Ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Oktatási integráció A szegregátumokban élők hátrányos helyzetének egyik fő oka az alacsony iskolázottsági szint, ami azután a munkanélküliség, szegénység, majd rossz lakáskörülmények formájában gyűrűzik tovább és befolyásolja negatívan – a legtöbb esetben egész életre szólóan és generációkon át – az emberek életkörülményeit és esélyeit a kitörésre. Az oktatás kulcsszerepe tehát vitathatatlan a szegregáció kialakulásának megelőzésében, de az iskolázottság, képzettség javítása sikeres lehet a már felnőtt korú, de inaktív lakosok munkaerőpiacra való be- vagy visszavezetésére, vagy az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak munkaerő-piaci helyzetének javítására is. Az iskolázottság növeléséhez, a megfelelő színvonalú és a hátrányos helyzetűek speciális igényeit figyelembe vevő képzési program és a felkészült pedagógusok mellett, szükség van egy olyan szociokulturális, illetve családi közeg megteremtésére is, amely elfogadja és támogatja ezt az érvényesülési módot. Ennek biztosítása talán az egyik legnehezebb feladat, hiszen ez esetben rendkívül képlékeny a határ a pozitív, ösztönző típusú támogatások és segítségnyújtás, és egy család életébe való közvetlen beavatkozás között. A roma családi koordinátor személyének kijelölése az általános iskolában hatásos lehet az iskola vezetősége, a pedagógusok, a CKÖ és a roma gyerekek szülei közötti kommunikáció elősegítésére, a hatékonyabb problémakezelésre. Az óvodás korosztályon belül cél, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelése, oktatása 100%-ban megvalósuljon. Az óvodában és az általános iskolában is cél a párhuzamos évfolyamok között a HHH-s gyermekek aránya közötti eltérések csökkentése, amely az előző években – felmenő rendszerben – mindkét intézményben elkezdődött, várhatóan a HHH-s arányok az óvoda esetében 2012/2013 nevelési évre minden csoport esetében, az iskola esetében a 2016/2017-es tanévre minden osztály esetében kiegyenlítettek lesznek. A továbbiakban a legfőbb cél a lemorzsolódás csökkentése, a továbbtanulási arány javítása. Az egyik legfontosabb teendő e téren tudatosítani a szülőkben a tanulás fontosságát és szerepét a gyermekek további életében. Mindehhez szükséges a Komádi Körzeti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményi Társulással való szoros együttműködés is, hiszen leghamarabb ők kerülnek kapcsolatba a családokkal. A tehetséges és ambiciózus hátrányos helyzetű gyerekek idejekorán való felismerése szintén lényeges feladat, az ő bevonásuk a tehetséggondozásba vagy korrepetálásba jelentősen növeli a továbbtanulási esélyeket. A település céljai között szerepel tanoda program beindítása is, melynek helyszíne lehet a városfejlesztési projekt során felújítandó Művelődési Ház és Könyvtár, illetve a volt mozi épületében kialakítandó multifunkciós közösségi tér is. A különböző szakkörökben való részvétel, az egyéni érdeklődésnek megfelelő művészeti vagy sporttevékenységbe való bekapcsolódás ösztönzése is lényeges a sikeres szocializáció szempontjából és legalább olyan fontos tényező a gyerekek fejlődése szempontjából, mint a tanulmányi előmenetel. A középiskolákba bejutott hátrányos helyzetű és roma tanulók lemorzsolódását meg kell akadályozni, az érettségit adó képzéseken pedig a minél jobb tanulmányi eredmény


- 157 -


elérését ösztönözni. A továbbtanulási motiváció fenntartása kiemelt feladat ebben a korban csakúgy, mint az ezzel járó anyagi terhek ösztöndíjakkal, támogatásokkal való enyhítése. 2007-ban elkészült a Komádi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve, melynek legfőbb célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. A roma fiatalok társadalmi integrációja a kulturális sajátosságok figyelembe vételével lehet a legeredményesebb. Ennek érdekében az iskolán kívüli tehetséggondozásának, művészeti- és alkotótevékenység is indokolt, amely – igényfelmérés elvégzését követően – a tanoda program keretében kivitelezhető leginkább, zenei-, tánc- és egyéb művészeti és alkotócsoportok indításával. Az oktatás terén a másik kiemelt feladat a felnőttképzés megszervezése és fejlesztése. Első lépésként az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek kell lehetővé tenni, hogy elvégezzék a hiányzó osztályokat. Ezt követően olyan gyakorlatorientált képzéseket kell szervezni, amelyek piacképes szakmát adnak az azt elvégzőknek és az elhelyezkedés reális esélyét jelentik számukra. Ezáltal csökkenthető a munkanélküliek száma, valamint azon aktív korúak aránya, akik jövedelemforrását kizárólag alkalmi munkák, illetve állami és/vagy önkormányzati támogatások jelentik. Munkaerő-piaci integráció A szegregátum munkaerő-piaci aktivitását az alacsony foglalkoztatási szint és az ezzel párhuzamos magas munkanélküliségi ráta jellemzi. Ennek leküzdése érdekében szükség van a már korábban említett képzettségi szint javítására, valamint a munkalehetőségekről és a képzési, átképzési lehetőségekről szóló folyamatos tájékoztatásra, felnőttképzési programok indítására, illetve a közhasznú és közmunka programokra is. A korábban már sikeresen alkalmazott, a Munkaügyi Központ és az Önkormányzat együttműködésével megvalósuló képzési és foglalkoztatási programok szervezése és megvalósítása továbbra is kiemelt feladat. Ezek a képzési és foglalkoztatási programok kapcsolódhatnak közmunka programokhoz, illetve pályázati források elnyerésével konkrét foglalkoztatási akciókhoz (pl. mezőgazdasági képzés és foglalkoztatás) is. Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűeket, elsősorban romákat érintő intézkedések elérjék céljukat, szükség van a települési önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat hatékonyabb együttműködésére. Lakókörülmények javítása A lakhatási körülmények is beavatkozást igényelnek. A szegregátumok épületállományának javítása, a lakások komfortfokozatának emelése lakástámogatással segíthető elő, amely felújításra is felhasználható. A komfortfokozat emelését vagy egyéb felújítási munkák elvégzését össze lehet kötni a szakmát adó felnőttképzéssel is, amely keretében a gyakorlati rész a saját ingatlanjukon végezhetnék a résztvevők, amihez az önkormányzat külön erre a célra természetbeni támogatást biztosítana építő- vagy burkolóanyag stb. formájában. Ez utóbbi beavatkozásokhoz célszerű pályázati forrásokat felkutatni és igénybe venni. A város mobilizációs programjának célja az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása a szegregátum területén. Komádi Város Önkormányzata ugyan nem tervez telepfelszámolási programot, de a térbeli mobilizáció érdekében kötelezettséget vállal, hogy megakadályozza a szegregátum területi növekedését azáltal, hogy a szegregátum területén, illetve közvetlen környezetében nem kerül sor újonnan építési telkek kijelölésére.


- 158 -


Az önkormányzat távlati tervei között szerepel bérlakások kialakítása a város integrált lakókörnyezetében. A város tervei között szerepel önkormányzati bérlakások építése is, amelyeknek a tervei évekkel ezelőtt elkészültek, és benyújtásra került egy pályázat is, amely azonban nem nyert támogatást. Az elmúlt években ilyen jellegű pályázati kiírás nem jelent meg, az önkormányzat pedig saját erőből nem képes a szükséges forrásokat előteremteni. Az önkormányzat tulajdonában levő lakások bérletét a 7/2006.(IV.13.) önkrományzati rendelet szabályozza. A rendelet szerint a képviselő-testület dönt - az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság javaslata alapján – a bérlő személyéről, tehát a bérlők személyének megállapításánál a hátrányos helyzetet egyértelműen figyelembe veszik. A rendelet szerint az önkormányzati lakásokat szociális helyzet alapján, költségelven megállapított lakbér alkalmazásával, nem szociális jelleggel (piaci alapon) szolgálati jelleggel, lakáscsere jogcímén, bérleti jogviszony folytatása jogcímén, elhelyezési kötelezettség jogcímén lehet bérbe adni, tehát látható, hogy itt is elsődleges szempontként jelenik meg a szociális helyzet. A bérbeadó a lakást szociális helyzet alapján, a lakásigénylő és vele együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe. Az önkormányzat vállalja, hogy amennyiben a szegregátum területén élők közül igény jelentkezik a bérlakásba való átköltözésre, úgy ezen személyek prioritást élveznek az elbírálás során. Infrastrukturális ellátottság növelése Az egész városra jellemző, és ezért a szegregátumokban is tapasztalható infrastrukturális hiányosságok megszüntetése is sürgető feladat. Szükséges a vezetékes ivóvíz, gáz és közvilágítás kiépítése, a szennyvízhálózat kiépítése, valamint pormentesített utak építése a hiányos területeken. Ezek megvalósítása – nagy költségigényük miatt – elsősorban Európai Uniós és hazai forrású pályázati források felhasználásával lehetséges. Az önkormányzat pályázatírással foglalkozó csoportja az aktuálisan kiírásra kerülő pályázati lehetőségeket folyamatosan figyeli, és amennyiben olyan pályázati lehetőséget talál, amely megoldást jelenthet a szegregátumokban fenálló infrastrukturális problémára, jelzi a döntéshozóknak. A képviselőtestület döntését követően készíthetők el és nyújthatók be a pályázatok, melyekhez az önerőt az önkormányzat biztosítja. Lehetséges pályázati források: ÉAOP, KÖZOP, KEOP, TEÚT. Közösségfejlesztés a hátrányos helyzetűek integrálása érdekében Közösségfejlesztési programok és rendszeres közösségi foglalkozások, művészeti csoportok szervezése mely lehetőséget biztosít a hagyományőrző csoportok és a kisebbségek kultúrájának felsorakoztatására, ezáltal megtörténik a helyi sokszínűség bemutatása. A programok célja egyrészt közösségformáló lehetőségek, alkalmak szervezése és megvalósítása, a helyi népművészeti értékek, hagyományok – tárgyi és előadói – megismertetésére, megtartására és továbbéltetésére, másrészt a korábbi kulturális hagyományok felélesztése, a kistérségben élő etnikumok közös programokon való megjelenítése, a jobb megismerés lehetőségének biztosítása, továbbá a kistérségi települések vonzóbbá tétele a felnövő generációk számára és a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének javítása érdekében hagyományőrző népművészeti, kulturális programokkal. A közösségi programok szervezése önállóan nem igényel nagymértékű anyagi forrásokat, sok esetben csak a meglevő erőforrások hatékony felhasználásával megteremthetőek a lehetőségek. Amennyiben rendelkezésre áll egy közösségi tér, amely a programok megvalósításának helyet biztosít, csupán szervezőmunka szükséges, amelybe a helyi civil szervezetek, művészeti csoportok is bevonhatóak. Pályázati lehetőségek felkutatásával (pl.


- 159 -


TÁMOP programok, NCA pályázati kiírások) nagyobb szabású, a helyi és kistérségi hatáson túlmutató rendezvények is szervezhetők. Általános jellegű vállalások: Szociális háló sűrűbbé tételét szolgáló intézkedések; ASL foglalkoztatási programok, ÚMFT, TÁMOP és egyéb pályázati szerepvállalás, gesztorság a város fejlesztési terve, valamint az Akcióterületi Terv alapján; Együttműködés civil kezdeményezések sikeressége érdekében, közös pályázatok, civil projektek, tervek összehangolása; Komádi Város Önkormányzata, ill. rajta keresztül intézményei sem egyes döntéseiben - pl. közmunkák, iskolai körzethatárok megállapítása, tanulócsoportok alakítása - sem átfogó tevékenységei során - pl. a városrehabilitációs tevékenységekkel összefüggő döntések - nem folytat szegregáló gyakorlatot, a szegregáció kialakulásának megelőzését, oldását magára nézve kötelezőnek tekinti; Folyamatos együttműködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és egyéb szervezetekkel. A felnőttképzést is folytató általános iskola, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat helyi kirendeltsége között szoros együttműködés kialakítása a képzés és felnőttképzés érdekében, a munkaerő-piac kereslet és kínálati oldalának közelítése érdekében Konkrét vállalások: o

Komádi Város Önkormányzata a társadalmi deszegregációs, integrációs, esélykiegyenlítő és növelő célkitűzései megvalósítása érdekében elkészíti Települési Esélyegyenlőségi Tervét, amely magába foglalja a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedés Tervét, valamint az IVS keretében elkészült Anti-szegregációs Programot. Határidő: 2010. december 31. Felelős: Szociális iroda és Gyámhivatal

o

Az Önkormányzat vállalja, hogy az Anti-szegregációs Programban és a Települési Esélyegyenlőségi tervben foglalt célkitűzések és intézkedések megvalósítása érdekében, a város egyéb stratégiai dokumentumait - rendeletek, koncepciók, határozatok - összhangba hozza e két dokumentummal. Határidő: 2013. december 31. Felelős: Önkormányzat

o

Az önkormányzat vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése és bevonása érdekében lépéseket tesz. Ez irányú tevékenységét évente értékeli. Határidő: folyamatos, illetve minden év vége Felelős: Önkormányzat, Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal


- 160 -


o

Az önkormányzat vállalja, hogy nem kerül sor új építési telkek kialakítására a szegregátum területén és közvetlen környezetében. Határidő: folyamatos Felelős: Önkormányzat, Okmányiroda, Településellátási- és fejlesztési Iroda

o

Az önkormányzat vállalja, hogy rendeletben lakóingatlanok tekintetében építési tilalmat rendel el a Nap utca, a Kürt utca és a Szabadság utca vonatkozásában Határidő: 2010. december Felelős: Önkormányzat, Okmányiroda, Településellátási- és fejlesztési Iroda

o

Pedagógiai asszisztens foglalkoztatására

alkalmazása

a

HHH

gyermekek

kiscsoportos

Határidő: 2010. december 31. Felelős: Oktatási intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat vezetője

o

Tehetséggondozó kiscsoportok létrehozása Határidő: 2010. december 31. Felelős: Pedagógiai Szakszolgálat, Oktatási intézmény vezetője

o

Mentorrendszer kiépítése a HH/HHH tanulók körében a sikeres továbbtanulás érdekében. Határidő: 2011. december 31. Felelős: Oktatási intézmény vezetője

o

Tanoda létrehozása (a felújítandó művelődési házban és a volt mozi helyén létrehozandó multifunkciós közösségi tér helyiségeit felhasználva) Határidő: 2010. december 31. Felelős: Önkormányzat, partnerként egy civil szervezet

o

Hiányzó általános iskolai osztályok befejezését biztosító képzési program megvalósítása Határidő: 2011. december 31. Felelős: Önkormányzat, Szociális Iroda, Oktatási intézmény vezetője

o

Felzárkóztató képzések megvalósítása Határidő: 2012. április 30. Felelős: Önkormányzat, Szociális Iroda, Barsi Dénes Általános Iskola

o

Egészséghét program megszervezése és lebonyolítása (egészséges életmód programokkal: prevenciós előadások, szűrések, parkosítási akció)


- 161 -


Határidő: 2011. december 31. Felelős: Önkormányzat, Igazgatási Iroda és Titkárság

o

Iskolai, óvodai egészségfejlesztő programok kidolgozása Határidő: 2010. december 31. Felelős: Óvoda és Általános iskola igazgatója

o

Lakossági szűrések megszervezése Határidő: 2010. december 31. Felelős: Önkormányzati és Szervezési Iroda

6.4.2.2 Monitoring Az anti-szegregációs terv megvalósulásának felülvizsgálatához monitoring rendszer felállítására került sor, melynek során a megfogalmazott beavatkozásokhoz közép és hosszú távú indikátorok kerültek kialakításra. A közép távú indikátorok 3 éves periódust, míg a hosszú távú indikátorok 6 éves periódust foglalnak magukba. Az IVS felülvizsgálatakor sor fog kerülni az anti-szegregációs beavatkozások és indikátorok értékelésére.


tervben szereplő

- 162 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 38. táblázat: Anti-szegregációs program beavatkozásai és indikátorok Helyzetelemzés során feltárt problémák

Lakhatási körülmények nem kielégítő szintje

Konkrét célok

A szegregátumban élők lakhatási körülményeinek javítása

Stratégiai jellegű beavatkozások

Az önkormányzat nem alakít ki új telkeket a szegregátum területén Építési telkek kialakítása integrált környezetben;

Érintett szegregátum

Felelősök

Önkormányzat, Településellátási és Fejlesztési Iroda

1., 2., 3., 4., 5.

Infrastruktúra kiépítettség alacsony szintje a szegregátumok ban

Az infrastrukturális ellátottság növelése a szegregátumokban

Szilárd útalap készítése azokban az utcákban, ahol jelenleg földút található Pormentesített utak építése


Indikátorok (hosszú távon)

Kialakított telkek száma 0 telek Kialakított telkek száma

Kialakított telkek száma 0 telek Szegregátumban élők számának csökkenése - 10 fő Szegregátumban élők számának csökkenése

3 telek Kialakított bérlakások száma

Önkormányzati bérlakások kialakítása

Önkormányzati rendelet megalkotása, amely lakóingatlanok tekintetében építési tilalmat rendel el a Nap utca, Kürt utca és Szabadság utca vontkozásában. Vezetékes infrastruktúrák kiépítése a hiányos területeken

Indikátorok (közép távon)

2 lakás Megalkotott rendeletek száma

3

Önkormányzat, Településellátási és Fejlesztési Iroda

1., 2., 3., 4., 5.

- 8fő Megalkotott rendeletek száma

1 rendelet

1 rendelet

Az ellátatlan utcák számának csökkenése -2 db A földutak számának csökkenése -2 db A nem pormentesített utak számának csökkenése -2 db

Az ellátatlan utcák számának csökkenése - 5 db A földutak számának csökkenése -5 db A nem pormentesített utak számának csökkenése -5 db

- 163 -

Erőforrások

Saját forrás

Saját forrás

Pályázati forrás

Saját forrás

Pályázati forrás

Saját és pályázati forrás Pályázati forrás

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A lakosok alacsony képzettségi szintje és alacsony munkaerő-piaci aktivitása

A szegregátumban élők képzettségi szintjének, valamint munkaerő-piaci aktivitásának növelése

Közhasznú és közcélú munkaprogramok

Önkormányzat, Munkaügyi Központ

Munkalehetőségekkel, munkavállalással kapcsolatos tájékoztatás biztosítása a szegregátumokban

Önkormányzat, Munkaügyi Központ

Folyamatos tájékoztatás az aktuális képző/átképző/továbbképző programokról

Önkormányzat, Munkaügyi Központ, Oktatási intézmény

Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára a hiányzó osztályok elvégzési lehetőségének biztosítása

Önkormányzat, Oktatási intézmény

Felnőttképzési program az aktív korú munkanélküli lakosoknak

Önkormányzat, Munkaügyi Kirendeltség

Barsi Dénes Általános Iskola

Gyakorlat orientált képzési programok


Önkormányzat, Munkaügyi

1., 2., 3., 4., 5.

Munkaprogramban résztvevők száma

Foglalkoztatási szint emelkedése

20 fő Munkalehetőségek kel kapcsolatos megszervezett tájékoztatók száma 3 db Képző/átképző/tov ábbképző tájékoztatók száma

+5% Munkanélküliségi ráta csökkenése

3 db Képzésen résztvevők száma

20 fő Képzési programokba bevont lakosok száma 30 fő Kulcskompetencia fejlesztő képzési programok; Beiskolázott alacsony státuszú lakosok száma 2 db min. 2 fő Építési jellegű képzési

- 164 -

-1% Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának emelkedése +2,5% Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának emelkedése +2,5% Munkanélküliségi ráta csökkenése a szegregátumban - 3% Kulcskompetencia fejlesztő képzési programban részvettek száma

Munkaügyi Központ, ESZA Munkaügyi Központ, Önkormány zat Munkaügyi Központ, Önkormány zat

ESZA, Munkaügyi Központ

ESZA, Munkaügyi Központ

TÁMOP

20 fő Az alacsony komfortfokozatú

ESZA, Munkaügyi

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kirendeltség

Tanoda program megvalósításához civil szervezet felkutatása és segítése Törvényességi felülvizsgálat elvégzése a szegregáltan oktatott csoportok kialakításának tekintetében A HHH tanulók iskolán kívüli tevékenységekbe való bekapcsolása (tanoda program beindítása)

Önkormányzat

HHH-s arányok kiegyenlítése a párhozamos csoportok között az óvodában


HHH-s arányok kiegyenlítése a párhozamos osztályok között az iskolában


Az általános iskolát elvégző HHH-s tanulók továbbtanulási arányának javítása


Pedagógus

Oktatási


Önkormányzat, Oktatási intézmény, civil szervezet

programok, melynek gyakorlati helye a bevont személy ingatlana 1 db Benyújtott tanoda pályázat 1 db

lakások aránya a szegregátum területén csökken

Törvényességi felülvizsgálat elvégzése

Törvényességi felülvizsgálat elvégzése

-3% Benyújtott tanoda pályázat 2 db

1 db felülvizsgálat

1 db felülvizsgálat

Iskolán kívül szervezett tevékenységek száma 3 db Egyenlő HHH-s arányok elérése a párhuzamos csoportok között 2012/2013 tanév Egyenlő HHH-s arányok elérése a párhuzamos osztályok között 2016/2017 tanév Továbbtanulók HHH-s gyermekek aránya az általános iskola elvégzése után 85% Továbbképzésen

Iskolán kívül szervezett tevékenységek száma 4 db Egyenlő HHH-s arányok elérése a párhuzamos csoportok között 2012/2013 tanév Egyenlő HHH-s arányok elérése a párhuzamos osztályok között 2016/2017 tanév Továbbtanulók HHH-s gyermekek aránya az általános iskola elvégzése után 95% Továbbképzésen

- 165 -

Központ

Önkormány zat

ESZA, TÁMOP

Önkormány zat

Önkormány zat

Önkormány zat

TÁMOP


Nem kielégítő életkörülmények

Életkörülmények javítása

továbbképzések

intézmények

Pedagógiai asszisztens

Oktatási intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat

Tehetséggondozó kiscsoportok

Oktatási intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat

Mentorrendszer kiépítése

Oktatási intézmény

Települési Esélyegyenlőségi Terv

Onkormányzat

Városi stratégiai dokumentumok összhangba hozása a Települési Esélyegyenlőségi Tervvel

Önkormányzat

Egészséghét lebonyolítása

Önkormányzat

Iskolai, egészségfejlesztő


program

óvodai

Önkormányzat, Óvoda és

részt vett pedagógusok száma 10 fő Alkalmazott pedagógiai asszisztensek száma 1 fő Tehetséggondozó kiscsoportok száma / bevont HHH-s gyermekek száma 2 db / 15 fő Mentorok száma

2 fő Elkészült dokumentum 1db Összhangba hozott dokumentumok száma 1 db Lebonyolított egészséghét

1., 2., 3., 4., 5.

1 db Kidolgozott programok száma

- 166 -

részt vett pedagógusok száma 20 fő Alkalmazott pedagógiai asszisztensek száma 1 fő Tehetséggondozó kiscsoportok száma / bevont HHH-s gyermekek száma 2 db / 20 fő HH/HHH gyerekek továbbtanulási arányának növekedése + 2% Elkészült dokumentum 1db Összhangba hozott dokumentumok száma 3 db Orvosi rendelésen megjelentek számának csökkenése - 5% Kidolgozott programok száma

Önkormány zat

Önkormány zat

Önkormány zat

Önkormány zat Önkormány zat

TÁMOP

TÁMOP

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája programok kidolgozása Lakossági szűrések szervezése

Általános Iskola Önkormányzat

2 db Szűrések száma 2 db


- 167 -

3 db Szűréseken megjelentek száma 500 fő

TÁMOP


6.5 A stratégia külső és belső összefüggései 6.5.1 A stratégia főbb külső összefüggései 6.5.1.1 Illeszkedés, összhang településrendezési tervvel

a

településfejlesztési

koncepcióval,

Komádi Város Településrendezési Tervéhez 2005-ben készült el a város Településfejlesztési Koncepciója. A fejlesztési koncepció hosszú távra készült, ezért az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felállított irányelvek, célrendszer, valamint a benne szereplő tervezett feladatok, fejlesztések a fejlesztési koncepció továbbgondolását, továbbfejlesztését jelentik. Természetesen a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőkép és kitörési pontok visszacsengnek, nagyfokú hasonlóságot mutatnak az Integrált Városfejlesztési Stratégia jövőképével és középtávú tematikus céljaival. A város településrendezési terve 2005-ben készült, melyet legutóbb 2007-ben aktualizáltak. A településrendezési terv és az IVS egymásra épülése lehetőséget teremt a város hosszú távú fenntartható fejlődésére. A Városfejlesztési Stratégiának nem célja, hogy egy teljesen új fejlesztési tartalommal bíró dokumentum szülessen, hanem, hogy a meglévő tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő programdokumentum szülessen, mely alapot és támpontot jelenthet a Településfejlesztési Koncepció aktualizálására. Az IVS kidolgozása során elsősorban a városrészek és azok funkciónak beazonosítása során építettünk a meglévő dokumentumokra, azon belül is a szabályozási tervlapokra. Az alábbi táblázatban elemzésre került az IVS-nek Komádi Településfejlesztési Koncepciójához való illeszkedése. Bár közel 5 év választja el a két dokumentumot, mégis az IVS követi a településfejlesztési koncepcióban kijelölt irányokat. 39. táblázat: Az IVS és Településfejlesztési Koncepció egymáshoz való illeszkedése

Kitörési pontok/Középtávú tematikus célok

Jövőkép

Településfejlesztési Koncepció A település életminőségének megőrzése, javítása, a gazdasági alapok fenntartható fejlesztésével. A település népességmegtartó képességének megőrzése, bővítése. Olyan helyi közösségek kialakítása, amelyek további társadalmi-gazdasági fejlesztések alapját képező vonzó vidéki életmódot hoznak létre.

Integrált Városfejlesztési Stratégia „A mikrotérségi szerepkörrel rendelkező Komádi kihasználja a határ közelsége révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmiés közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára.”

A kistérségi szerepkör megőrzése, erősítése és a települési együttműködések javítása

C. A közszolgáltatások minőségének javítása; J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése.

A magasabb szintű infrastruktúra-ellátás, elsősorban a települési hálózatok, utak, közművek, valamint az egyéb ellátórendszerek és a településközpont fejlesztésével

A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása;

A vonzó település megteremtése, a település

D.


B. A város külső elérhetőségének fejlesztése;

Az

egészségügyi

és

szociális

- 168 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Településfejlesztési Koncepció

Integrált Városfejlesztési Stratégia

városi arculatának fejlesztése, a minőségi életkörülmények, a lakhatás feltételeinek javításával, a települési értékvédelem és a fejlesztés eszközeivel

szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása;

A település környezeti értékeinek megtartása, a környezeti terhelések csökkentése a fejlesztések koncentrált elhelyezésével, a települést terhelő, a fejlesztésekből adódó környezeti ártalmak korlátozásával


A település történeti, történelmi értékeinek és kultúrájának megőrzése és az ebben rejlő lehetőségek kihasználása

F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása;

A természet és értékvédelem, a tájkarakter, a település és tájérték megőrzése, ökológiai folyosók megtartása és bővítése


Idegenforgalmi, gyógy-idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató funkciók kialakítása, erősítése

G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése;

Ipari-gazdasági övezet kialakítása

E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése;

Kereskedelmi övezet kialakítása

E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése;

A településrendezési terv a települési terület-felhasználási egységek és övezeti előírások által szabja meg a város terület-felhasználási rendjét és szerkezetét. A fejlesztési elképzelések megvalósításának az adott területen érvényben lévő területfelhasználási egységek, és lehetséges funkciók adnak alapot. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósulása és megvalósíthatósága, ezért nagymértékben függ a településrendezési tervtől, ugyanakkor erős hatással is lehet az abban foglaltakra. A jelenlegi és a várható funkciók az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. Kormányrendelet terület-felhasználási egységekre vonatkozó szabályok alapján lettek meghatározva. A városrészi célok településrendezési tervhez való illeszkedésének vizsgálata fejlesztési elképzelések terület alapú megközelítése által vált lehetségessé. Minden városrészi célhoz konkrét fejlesztési elképzelések kerültek hozzárendelésre, amelyek meghatározható területi hatókörrel rendelkeznek. A szabályozási terv jelenlegi besorolásai és a tervezett fejlesztések


- 169 -


megvalósításához szükséges besorolások összevetése által került megállapításra, hogy az adott fejlesztési elképzelések a hatályos rendezési terv módosítását nem indokolják. Mindezek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a városrendezési tervvel. Az önkormányzat a jövőben is rugalmasan, az aktuális társadalmi és gazdasági folyamatokhoz illeszkedve fogja módosítani településfejlesztési és -rendezési dokumentumait, stratégiáit, terveit.

6.5.1.2 Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival A 2008-2013-as időszakra készült Települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv céljai a következők:

A megyeszékhelyen ellátott közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok kistérségi szinten való ellátása.

A Közoktatási törvény 2008. évi módosítása alapján, igényfelmérés után az egységes bölcsőde-óvodai intézmény feltételeinek megteremtése a településen.

100%-os beóvodázás megvalósulása.

A telephelyek közötti arányeltérések a törvényben megengedett 25% alá kerüljenek.

Az azonos évfolyamokon az arányeltérések a törvényben megengedett 25% alá kerüljenek.

A kompetencia-mérések tekintetében ne legyen eltérés (lefelé) az országos átlaghoz képest, illetve a hh/hhh tanulók eredményei kerüljenek kiértékelésre. A hh/hhh tanulók eredményei ne térjenek el szignifikánsan az egyes évfolyamok eredményeihez képest.

Az SNI-s tanulók arányának csökkentése, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók szakszerű ellátása.

A HHH tanulók számára a különböző tanórán kívüli és segítő programokban való folyamatos részvétele.

A hhh tanulók megközelítőleg 100%-os továbbtanulása, illetve megközelítőleg azonos arányban tanuljanak tovább érettségit adó képzésben, mint évfolyami szinten.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességük A fenti célkitűzések alappillérek Komádi középtávú fejlődése tekintetében, ennek megfelelően az Integrált Városfejlesztési Stratégia alkotása során is kiemelten figyelembe vételre kerültek.

6.5.1.3 Az Önkormányzat gazdasági programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang Komádi Város Önkormányzatának Gazdasági Programja a 2007-2010-es periódusra 2007ben készült, melynek készítését az Ötv. 91. § (1) bekezdése írja elő. A program kidolgozását a törvényi kötelezettség mellett a gazdasági racionalitás is szükségessé tette. Az alábbi táblázat mutatja a Gazdasági Program, valamint az Integrált Városfejlesztési Koncepció közötti összhangot.


- 170 -


Specifikus célok

Alapcél/Átfogó cél

Jövőkép

40. táblázat: Az IVS és Gazdasági Program egymáshoz való illeszkedése Gazdasági program

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlődési modell elérése, melynek eredményeként Komádi Hajdú-Bihar megyén belül kulturális-oktatási, igazgatási, idegenforgalmi, egészségügyi és gazdaságikereskedelmi funkciót egyaránt ellátó kistérségi alközpont.

„A mikrotérségi szerepkörrel rendelkező Komádi kihasználja a határ közelsége révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmiés közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára.” „Komádi saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a körülvevő hazai és határmenti térséggel összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, modern kisvárosi lakókörnyezete, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását.” a város tartós versenyképessége biztosítva legyen; a város fenntartható fejlődési pályára álljon; a lakosság életminősége és életfeltételei javuljanak a kohézió erősödjön, és a partnerség fejlődjön A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása; B. A város külső elérhetőségének fejlesztése; E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása;

A város gazdasági és települési funkciókra való alkalmasságának, valamint a területhasználat mértéktartó, más területekkel egyensúlyban lévő fejlesztése mind települési, mind térségi szinten.

A helyi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése A közszolgáltatási funkciók térségi racionalizálását elősegítő szolgáltatási és infrastrukturális hálózat minőségi javítása

Célkitűzések/Középtávú tematikus célok

I. Infrastruktúrafejlesztés

II. Alapfokú és középfokú oktatás fejlesztése III. Szociális ellátás fejlesztése

IV. Kulturális és szabadidős létesítmények fejlesztése

V. Településfejlesztés, városszépítés

Mindezek értelmében az Integrált Városfejlesztési Stratégia és Önkormányzatának Gazdasági Programja összhangban áll egymással.


Komádi

Város

- 171 -


6.5.1.4 A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang A Bihari Térség Környezetvédelmi Stratégiája / Települési Önkormányzatok Környezetvédelmi Programja, mely magába foglalja Komádi Város környezetvédelmi programját is, 2005-ben került kidolgozásra. A környezetvédelmi stratégia célja, hogy felmérje a térség környezeti állapotát, meghatározza a környezeti veszélyeztetettség csökkentésének lépéseit, a környezet minőségjavítására stratégiát dolgozzon ki. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia jövőképében megfogalmazódik az esztétikus és egészséges környezet víziója. Emellett külön középtávú tematikus célként szerepel az épített és természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése, mely magában foglalja az ökológiai hálózat védelmét, a védett természeti területek megőrzését és a természeti területek fogyásának megállítását, a zöldfelületek rekultivációját, a káros környezeti hatások megelőzését és csökkentését. A környezeti hatások esetében kiemelt hangsúlyt kap:

a közlekedési rendszerek ésszerűsítése;

közüzemi csapadék- és szennyvízhálózattal való lefedettség növelése;

A fejlesztések hatására csökkennek a környezeti ártalmak, javul a talaj, a levegő és a víz minősége, növekszik a jóléti-rekreációs célra hasznosított zöldfelületek aránya, összességében pedig javul a lakosság életminősége. A fentiek értelmében Bihari Térség Környezetvédelmi Stratégiája / Települési Önkormányzatok Környezetvédelmi Programja és az Integrált Városfejlesztési Stratégia összhangban áll egymással.

6.5.1.5 Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang A Berettyóújfalui kistérség legfrissebb fejlesztési tervdokumentuma 2008 novemberében készült az LHH programban elkészítendő kistérségi tervdokumentum és projektcsomag részeként. Az ebben a dokumentumban rögzített fejlesztési irányok és az IVS célrendszere közötti kapcsolatot a következő táblázat mutatja be. 41. táblázat: Az IVS és a Kistérségi tervdokumentum egymáshoz való illeszkedése Kistérségi tervdokumentum fejlesztési irányai 1.

Vonzó üzleti és vállalkozói infrastruktúra kialakítása

2. A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok javítása

3. A helyi humánerőforrás fejlesztése az oktatási infrastruktúra javításával, a minőség emelésével és a szakképzési kínálat


IVS középtávú tematikus céljai A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása; B. A város külső elérhetőségének fejlesztése; C. A közszolgáltatások minőségének javítása; E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése; A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása; B. A város külső elérhetőségének fejlesztése; I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése; C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások

- 172 -


Kistérségi tervdokumentum fejlesztési irányai bővítésével

4. A népesség egészségi állapotának javítása

5. A mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése a szociális szolgáltatások átfogó fejlesztésével

6. A lakosság életminőségének javítása a települési környezet megújításával

7. A foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség javítása


IVS középtávú tematikus céljai javítása); E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése. A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása; C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése. A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása; B. A város külső elérhetőségének fejlesztése; F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése. C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése;

- 173 -


6.5.2 A stratégia főbb belső összefüggései A városi és városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Feltárásra kerülnek a városi fejlesztések azon kapcsolódási pontjai is, melyek esetlegesen negatív hatást váltanak ki a város más területén, így lehetővé válik az esetlegesen felmerülő kockázatok megelőzése.

6.5.2.1 A célok logikai összefüggései Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában kitűzött célok a helyzetértékelésben beazonosított problémák megoldására, illetve lehetőségek kihasználására épülését az alábbi táblázat mutatja. 42. táblázat: Az IVS logikai összefüggései Középtávú tematikus célok A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása



D.

Az

egészségügyi

és

Gyengeségek/Veszélyek

Erősségek/Lehetőségek

- A városközpont parkolási problémái - Autóbusz-állomás hiánya a településen - A kerékpáros úthálózat kiépítetlen - Helyi közösségi közlekedés hiánya - Az autópálya elérési ideje nagy - Autóbusz-állomás hiánya a településen

- M4-es autópálya megépülése; Határmenti fekvés felértékelődése a külföldi befektetők számára; - Az EU-s források fokozottabb bevonása a határ menti területek gazdasági fejlődésébe; - M4-es autópálya megépülése; Határmenti fekvés felértékelődése a külföldi befektetők számára - Az EU-s források fokozottabb bevonása a határ menti területek gazdasági fejlődésébe - Kistérség települései közötti együttműködés és az ebből fakadó előnyök kiaknázása - A közösségi intézmények fejlesztésével a település népességmegtartó-erejének növelése

Pénzügyi és humán szolgáltatások alacsony színvonala Óvodai nevelés fizikai infrastruktúrájának hiányosságai - Középfokú oktatási intézmény hiánya a településen belül - A városban nem található felsőoktatási intézmény, vagy kihelyezett tagozata; - Egészségügyi szakellátás a városban nem biztosított - Kórházi ellátást legközelebb a kistérségi központban, Berettyóújfaluban vehető igénybe - A közművelődési, közösségi intézmények rossz műszaki infrastrukturális állapotban vannak Közszolgáltatást nyújtó intézmények többsége nem akadálymentesített - Elöregedő társadalom jellemzi


- Az egészségügyi alapellátás

- 174 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása)

- A szociális támogatásban részesülők magas aránya - A városban több szegregátum található - Képzetlen munkaerő - Az állandó és a lakónépesség száma is csökkenő tendenciát mutat - A lakosság iskolai végzettsége az országos és a megyei szinthez képest is alacsony - Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma - Magas az alacsony státuszú lakosság aránya

biztosított a városban - Kedvező az egy háziorvosra jutó lakosok száma; - A város mentőállomással rendelkezik; - A szociális ellátás teljes körű, a szolgáltatás minősége megfelelő;


Elaprózódott vállalkozási struktúra (mikrovállalkozások dominanciája) Leendő és működő vállalkozások támogatásának hiánya Turisztikai infrastruktúra fejletlensége Munkanélküliek magas (országos átlagot meghaladó) aránya Kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a városban - Csökkenő a regisztrált és a működő vállalkozások száma


- A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota rossz; Hiányos vonalas infrastruktúrák

Befektetők számára rendelkezésre álló önkormányzati szabad területek - Olcsó munkaerő Kedvező mikrotérségi szerpkör; - Befektetők támogatása Befektetői tőkével a Strandfürdő fejlesztése - M4-es autópálya megépülése - Ipari, logisztikai központ kialakítása Határmenti fekvés felértékelődése a külföldi befektetők számára - Az EU-s források fokozottabb bevonása a határ menti területek gazdasági fejlődésébe - A turizmus egyes ágazatainak fellendülése - Sebes – Körös jelenléte - A HNP kezelésében álló védett területek jelenléte - Országos jelentőségű védett műemlékek - Termálvíz bázis jelenléte; - Zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenység nincs a belterületen; Változatos fajösszetételű növény- és állatvilág;


- A kerékpáros úthálózat kiépítetlen; - Perifériás földrajzi fekvés miatti hátrányok fokozódása

H. A magas szintű kultúra,

- A közművelődési, közösségi


- Termálvíz bázis jelenléte; - Sebes – Körös jelenléte - A HNP kezelésében álló védett területek jelenléte - A kötelező szolgáltatások mellett egyéb, délutáni foglalkozások és szolgáltatások várják az érdeklődő gyermekeket; - A közművelődési és sportolási

- 175 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

intézmények rossz műszaki infrastrukturális állapotban vannak Közszolgáltatást nyújtó intézmények többsége nem akadálymentesített

I.Határmenti kapcsolatok fejlesztése

- Perifériás földrajzi fekvés miatti hátrányok fokozódása


lehetőségek biztosítottak - A közösségi intézmények fejlesztésével a település népességmegtartó-erejének növelése - A kulturális és közművelődési intézményekben megrendezésre kerülő rendezvények körének bővítése Határmenti fekvés felértékelődése a külföldi befektetők számára; - Az EU-s források fokozottabb bevonása a határ menti területek gazdasági fejlődésébe; - Országhatár közelségének kihasználása (logisztikai pozíció erősítése) - A kulturális és közművelődési intézményekben megrendezésre kerülő rendezvények körének bővítése

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a Stratégiában megfogalmazott célok logikai összefüggésben állnak a helyzetelemzésben megfogalmazott problémákkal és lehetőségekkel.

6.5.2.2 A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága tekintetében rendkívül fontos szerepet játszik az, hogy a projekthez szükséges humán, materiális és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak-e a fejlesztések megvalósítása és fenntartásuk tekintetében. A stratégia megvalósítása humán erőforrás tekintetében 3 szinten szerveződik7: stratégiai menedzsment (1), operatív menedzsment (2) és fenntartásban közreműködők (3). A stratégiai menedzsmentet a város képviselő testülete, jegyzője és polgármestere alkotják. Ők azok, akik felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását illetve ennek társadalmigazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. A stratégiai menedzsment feladata az IVS rendszeres, vagy indokolt esetben történő aktualizálásának biztosítása is. Az operatív menedzsmentet a polgármesteri hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei (ügyvitelt ellátók, pénzügyi csoport, igazgatási csoport), valamint az érintett intézmények vezetői (pl. általános iskola igazgatója, óvodavezető, stb.) alkotják. Ezek a szakemberek saját területükön végzik a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A fenntartásban közreműködő személyek a település, az önkormányzati intézmények munkavállalói, illetve mindazon személyek és szervezetek, akik valamilyen módon kapcsolódnak a városfejlesztéshez. A stratégia megvalósítása tekintetében ők azok, akik 7

A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere fejezetben az első két szint részletesen is bemutatásra kerül. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 176 -


mindennapi munkájukkal, tevékenységeikkel működő egységgé kovácsolják a fejlesztések eredményeit, és a település lakosságának mindenapjaiban a kapcsolódási pontot jelentik a város irányába. Komádi Város tekintetében mindhárom szinten elegendő számú, megfelelő tudással, tapasztalattal és konstruktív, fejlesztések iránt elkötelezett ambíciókkal rendelkező személyek találhatóak. A város életében az elkövetkező évekre való felkészülés jegyében jelenleg is folyik egy szervezetfejlesztési program, amelynek célja a feladatvégzés és a működés hatékonyságának további javítása. Ez minden bizonnyal a stratégia megvalósíthatóságára is kedvező hatást gyakorol. A materiális erőforrások közül az ingatlanvagyon tölt be kiemelt szerepet. Komádi Városfejlesztési törekvései ennek a vagyonnak az ésszerű hasznosítására, a köz érdekében történő kamatoztatására irányulnak. Az ingatlangazdálkodási tervben leírtaknak megfelelően a város fejlesztéseihez szükséges feltételek adottak, a célkitűzések megvalósítási feltételei ebben a tekintetben is megfelelő háttérrel rendelkeznek. A legtöbb fejlesztés tekintetében a pénzügyi erőforrások biztosítása jelenti a legkritikusabb tényezőt. Tekintve, hogy a település Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségei, települései közé tartozik, Komádi tekintetében is ez okozza a legnagyobb kihívást. Mivel a megfogalmazott fejlesztési szándékok éppen a hátrányok leküzdésére szolgálnak, ezért stratégia megvalósíthatósága érdekében a stratégiai döntéshozók az anyagi források biztosítása érdekében is mindent megtesznek. A források egy részét a település saját, költségvetésében is tervezett eszközei jelentik, ám ezek önmagukban a fenntartandó – és éppen a hátrányos helyzet miatt túlterhelt szociális és egyéb – ellátó hálózatok finanszírozására elegendőek. Az önkormányzat jó gazda módjára mindent megtesz pótlólagos források bevonására. Ennek alternatívái a pályázati források bevonása, gazdasági szereplőkkel partnerségben történő fejlesztés, illetve pénzpiaci eszközök (pl. hitel). A stratégiában megfogalmazott célkitűzések többsége város szempontjából legkardinálisabb társadalmi problémák kezelésére szolgál. Szerencsére az ágazati szakpolitikák részéről is számos kezdeményezés van a társadalmi fejlődés elősegítésére, amelyet 100%-os finanszírozású pályázatokkal is támogatnak. A további pályázatokhoz szükséges önerő a település költségvetése terhére, de mindig is a kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekedve történik. A gazdaságfejlesztés terén – a közös érdekből adódóan – az önkormányzat számít a gazdasági szereplők partneri és anyagi szerepvállalására is. A forrásszerzés, illetve forrás biztosítás bizonytalanságából eredő kockázatok összességében a legjelentősebbek a stratégiai megvalósíthatósága szempontjából. Ennek mérséklésére tudatos, feladat és célorientált települési gazdálkodás, az 1Ft önerőre jutó támogatási mérték maximalizálása, valamint a magántőke mozgósítása lehet megoldás. Egyes stratégiai célok elérésre érdekében az Önkormányzat a jövőben sem kíván olyan terheket és kötelezettségeket felvállalni, amelyek összességében veszélyeztetik a település gazdálkodását, és ezáltal a városfejlesztési stratégia megvalósíthatóságát.

6.5.2.3 A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A városi és városrészi, illetve a városrészekre vonatkozó célok egymásra gyakorolt kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A legerősebb kapcsolat a négy, elsődlegesen lakófunkciót betöltő városrész esetében emelhető ki: a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy kiterjedésű lakóövezet alakulhasson ki. A fejlesztések eredményeként tovább csökken majd a szegregáció, illetve felszámolásra kerül az egyetlen telepszerű lakókörnyezet. Mindez azt is jelenti, hogy a fejlesztési célrendszer nem járul hozzá zárványok kialakulásához.


- 177 -


A lakókörnyezet mellett fontos kiemelni azt a néhány, speciálisan egy-egy városrészre koncentrált fejlesztést (közszolgáltatások, gazdaság, rekreáció), amelyek hatását a teljes lakosság érzékelheti. Ezek a fejlesztések mind a lakosság, mind a gazdaság számára megteremtik a fejlődés lehetőségét. Az alábbiakban táblázatos formában kerül bemutatásra az egyes városi és városrészi célok közötti koherencia. A célok között szinergia bemutatása -3-tól 3-ig terjedő skála segítségével történik. A negatív számok a kedvezőtlen hatást, a pozitívak a kedvező hatást jelzik, nagyságrendjükkel mutatva a hatás mértékét. 0 érték akkor kerül feltüntetésre, ha a célok között szinergia nem érzékelhető, vagy a pozitív és negatív hatások kioltják egymást. 43. táblázat: A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához IVS középtávú tematikus céljai A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása; B. A város külső elérhetőségének fejlesztése; C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); E. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; I. Határmenti kapcsolatok fejlesztése; J. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése.

+2

Keleti városrész +1

Északi városrész +1

Déli városrész +1

Dobaipuszta, Mihálytelep +1

+2

+1

+1

+1

+1

+3

+2

+2

+2

+2

+3

+2

+2

+2

+2

+3

+3

+2

+2

+2

+3

+3

+3

+3

0

+1

+2

+3

+1

+1

+3

+1

+2

+1

+1

+1

+1

+1

+1

0

+2

+2

+2

+2

Városközpont


+1

- 178 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 44. táblázat: A városrészi célok kölcsönhatása Városközpont

Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Dobaipusz ta, Mihálytele p

-

+3

+3

+2

+2

Keleti városrész

+2

-

+3

+1

+1

Északi városrész

+2

+3

-

+1

+2

Déli városrész

+1

+1

+2

-

+1

Dobaipuszta, Mihálytlep

+1

+1

+1

+1

-

Városrészek

Városközpont

6.5.3 A stratégia megvalósításának főbb kockázatai 6.5.3.1 Felmerülő kockázatok A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső, és a város hatáskörén túl mutató külső tényezőkből fakadó kockázatok befolyásolhatják. Belső kockázatok: • • • • • •

A városi lakosság érdektelensége Alacsony munkavállalási hajlandóság Alacsony befektetői kedv Önerő hiány Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás Humánerőforrás hiánya

Külső kockázatok: • •

Szabályozási környezet változása Kedvezőtlen pályázati feltételek

6.5.3.2 Kockázatkezelési stratégia A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét, azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását, valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze:


- 179 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 45. táblázat: A felmerülő kockázatok kezelési stratégiája Kockázat megnevezése

Bekövetkezés valószínűsége8

Hatása a stratégia megvalósulására9

Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések

Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések

Belső kockázatok A városi lakosság érdektelensége

2

2

Folyamatos kommunikáció (Önkormányzati tájékoztatók)

Tájékoztatás, meggyőzés

Alacsony munkavállalási hajlandóság

1

2

Tájékoztatás, képzések, fejlesztési programok

Motivációs eszközök bevezetése További kedvezmények biztosítása (adókedvezmények), Erőteljes marketing tevékenység Kedvezményes hitel felvétel

Alacsony befektetői kedv

2

2

Alap infrastrukturális fejlesztések önkormányzati megvalósítása, Kedvezmények biztosítása a gazdasági szektor részére (pl.: adókedvezmények)

Önerő hiány

2

3

Racionális önkormányzati gazdálkodás, Kötvénykibocsátás

Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás

1

3

Ésszerű gazdálkodás, Eredmények közlése, Folyamatos lakossági tájékoztatás, Fórumok megtartása

Humánerőforrás hiánya

2

2

Továbbképzés, átképzés, Foglalkoztatási programok

Az új Önkormányzat folytatja az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását, Stratégia felülvizsgálata 3-5 évenként Megbízási szerződéssel külső munkaerő foglalkoztatása

Külső kockázatok Szabályozási környezet változása

Kedvezőtlen pályázati feltételek

2

2

3

Folyamatos véleménynyilvánítás az illetékes hatóságok felé

Megváltozott jogszabályokhoz való igazodás

3

Folyamatos véleménynyilvánítás az illeték hatóság felé, Pályázati kiírások véleményezése a társadalmasítás időszakában

Projektek pályázati feltételekhez igazítása

Az azonosított és bemutatott kockázatok nyomonkövetése javasolt a stratégia monitoringja során, azzal egy időben, évente legalább egyszer. Amennyiben a felsorolt kockáztok valamelyike bekövetkezik, a megadott intézkedések végrehajtása javasolt. A stratégia megvalósítása során, illetve a felülvizsgálat során esetlegesen azonosítható újabb kockázatok kezelése elengedhetetlenül fontos, ezért szükséges ezek beépítése a kockázatkezelési stratégiába.

8

A bekövetkezés valószínűségét 1-től 3-ig terjedő skálán pontozva (1 – nem valószínű, 3 – biztos) A bekövetkezés hatását a stratégia megalósulására 1-től 3-ig terjedő skálán pontozva (1 – kicsi, 3 – súlyos)

9


- 180 -


7 A megvalósítás eszközei 7.1 A célok elérését szolgáló önkormányzati tevékenységek

nem

beruházási

jellegű

7.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. Az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával a pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó hatásokat is felülmúlhatja. Azonban ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Komádi Város Polgármesteri Hivatalában az ÁROP 1.A.2 konstrukcióra benyújtott sikeres pályázat keretében megvalósuló szervezetfejlesztés többek között ezt a célt is szolgálja.

7.1.2 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Ugyan nehezen számszerűsíthető, de a Komádiról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a város lakóira, a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, és a városba látogató turistákra egyaránt. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását, az egyes projektek végrehajtásának elősegítését. A városfejlesztési stratégiában szereplő célok kijelölése mellett, azzal párhuzamosan a tervezett fejlesztések potenciális érintettjeit be kell azonosítani, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni:

városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága.

A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok széles körben való megismertetése biztosíthatja Komádi (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára ismertetni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával lehet csak a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 181 -


létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás az érdeklődők – kiemelten a befektetők – felé. A városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Komádi arculatának megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet a város image-nak további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. Komádi kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul büszkeségük növekedéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását, a városi image alakulását. A megfelelő módszertannal elvégzett felmérések során szerzett információk hasznosíthatók a városfejlesztési stratégia időszakos felülvizsgálataihoz is. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és terület-specifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá egységes arculat alkalmazása.

7.1.3 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010.

- 182 -


szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén célszerű a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát.

7.2 Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Komádi Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. Ezen belül a Településellátási és Fejlesztési Bizottságot elsősorban előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokkal ruházták fel:

véleményezi az együttműködési és társulási megállapodásokat; véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket; véleményt nyilvánít a város általános és részletes rendezési tervéről; javaslatot tesz az éves út- és járdaépítési és felújítási terv összeállítására; vizsgálja a város ivóvíz ellátásának helyzetét, figyelemmel kíséri a hálózatfejlesztés megvalósítását; javaslatot tesz a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésére; javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanok elidegenítésére; kezdeményezi és részt vállal a város fejlesztési, környezetvédelmi és idegenforgalmi koncepciójának kialakításában és szükség szerinti módosításában; előkészíti és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó környezet- és természetvédelmi tárgyú döntéseket; megvizsgálja és rangsorolja az intézmények felújítási igényeit; javaslatot tesz a város idegenforgalmi létesítményeinek – az önkormányzat pénzügyi lehetőségeitől függő – megvalósítására; javaslatot tesz idegenforgalmi szervezetekkel történő együttműködésre; véleményezi az önkormányzati beruházások elvégzésére kötött szerződésekben meghatározott határidők módosítását, dönt a külön önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörébe utalt ügyekben.

Emellett a többi bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését. A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is kiemelt szerepet játszik, ő végzi, irányítja, szervezi és koordinálja az önkormányzati rendeletek, tervek, koncepciók, programok és pályázati projektek előkészítését. A városfejlesztési programok operatív megvalósítása a Településellátási- és fejlesztési iroda feladata, melynek hatáskörébe az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának ügyrendje szerint az építéshatósági és városfejlesztési feladatok tartoznak. A Településellátási- és fejlesztési iroda mellett, a bizottságokhoz hasonlóan, a többi iroda is közreműködik valamilyen formában a városfejlesztési tevékenységekhez, azok megvalósításához.


- 183 -


Emellett Komádi város tulajdonában több olyan szervezet is van, amelyek tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a városfejlesztéshez, a városrehabilitációhoz: a Komádi-94 Kft. végzi többek között a közterületek tisztántartását, biztosítja az ivóvízelátást, -kezelést, és elosztást, végzi a szennyvízszolgáltatást valamint a kegyeleti szolgáltatást a településen; a városmarketing eszköze a Komádi Hírmondó, amely Komádi Város elektronikusan és nyomtatott formában havonta megjelenő ingyenes közéleti lapja.

7.2.1 A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere A városfejlesztés jelenlegi formájában, szervezeti rendszerében is jól működik, így alkalmas a jövőben a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt ütemezett és eredményes megvalósítására. 46. táblázat: A városrehabilitációban résztvevő szervezetek feladatai és kompetenciái Városfejlesztésben résztvevő szervezetek Képviselő testület Bizottságok

Önkormányzati szervezetek

A városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés Véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeletei jogkör saját szakterületükön városrehabilitáció stratégiai tervezés, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása: - pályázati források feltárása - projekt-generálás - projektmenedzsment - a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása - tájékoztatás, nyilvánosság közterület-fenntartás, közvilágítás, városi vízellátás, vagyongazdálkodás, ingatlanfejlesztés, városmarketing

PARTNESÉG

Irodák

Feladatkörök kompetenciák

A szükséges humán-erőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városrehabilitáció projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek. A városfejlesztési projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki, településfejlesztési és jogi szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. Egy nagy volumenű városrehabilitációs projekt menedzselése Komádi Város Önkormányzat apparátusa, önkormányzati szakemberei számára nagy vállalkozás, így az ehhez szükséges, megfelelő szakmai tapasztalattal és kompetenciákkal rendelkező humánerőforrás biztosítását külső szakértők igénybevételével kívánja biztosítani.

7.3 Településközi koordináció mechanizmusai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve az ahhoz kapcsolódó projekt elképzelések településközi koordinációja elsődlegesen a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás (BÖTKT) keretein belül, a társulás tagtelepülései között valósult meg. A Társulásnak kiemelt célja a települések területfejlesztési folyamatainak koordinálása, összehangolása. A kistérségen belül a BÖTKT projektcsatorna funkciókat is betölt. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan gyűjti a kistérségben az önkormányzati, gazdasági, és civil


- 184 -


szervezetek, magánszemélyek fejlesztési programokkal kapcsolatos elképzeléseit, valamint a megfogalmazódó projektjavaslatokat. Az összegyűjtött információk mentén hatékonyabbá és eredményesebbé válik a település közi koordináció, amely az önkormányzati együttműködéseken túl a privát szférán belüli, illetve az önkormányzati és privát szféra közös fejlesztési irányainak megvalósítását is elősegíti. A településközi koordinációban aktív szereplőként részt vesz az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség. Az Ügynökség a vonatkozó pályázati kiírás elbírálásával, a tevékenységek befolyásolásával biztosítja a fejlesztések regionális összhangját, segédkezik az egymást gyengítő hatások kiküszöbölésében. A potenciális versenytársak és együttműködők (azonos méretű és adottságú települések) közötti párbeszéd a régión belül – hasonlóan a többi régióhoz – kevéssé jellemző. A települések közötti együttműködés terepe elsődlegesen a kistérségi szint, azon belül is a kistérségi társulás. Mikrotérségi szerepköréből adódó alapfeladatokat Komádi képes ellátni, és mint a környező térség gazdaságának meghatározó területe és jelentős foglalkoztatási bázisa, képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, akkor az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. A város és a kistelepülések közötti szoros egymásrautaltság alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszűntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. Komádi és mikrotérsége, valamint a Berettyóújfalui kistérség egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Komádi, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A fejlesztési igények és potenciális fejlesztési területek felmérése 2008-ban történt meg, a „Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” című program részeként. A program során összegyűjtésre került a kistérség településeinek jelenlegi fejlesztési igényei. A kistérség számára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 3282 millió Ft forrást állapított meg. A forrás megszerzéséhez a kistérségnek kistérségi tervdokumentumot és projektcsomagot kellett összeállítani, melyet a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának (települési önkormányzatok polgármesterinek tanácsa) és a Kistérségi Fejlesztési Bizottságnak (kistérségben tevékenykedő vállalkozások, civil szervezetek, kisebbségek képviselői, legnagyobb és legkisebb települések polgármesterei alkotta bizottság) el kellett fogadnia. Ezen projektcsomag részét képezte többek között Komádi városrehabilitációs pályázata. A folyamat eredményeként mind Társulás Tanácsa, mind a Fejlesztési Bizottság megismerte Komádi fejlesztési elképzeléseit, konzultációs lehetőségként szolgált. A városi rangú települések (pl. Biharkeresztes) saját vonzáskörzetük kibővítésére és megerősítésére törekednek. Ennek eléréséhez a jelenlegi pályázati kiírásoknak megfelelően több olyan program kidolgozása is várható, amelyek jellegükben hasonlóak Komádi városrehabilitációs projektjéhez. A térség településeinek jelenleg magas pályázati aktivitását az Észak-alföldi Operatív Program 4. prioritásában szereplő humán infrastruktúra-fejlesztések okozzák. A prioritáson belül három konstrukció emelkedik ki:

4.1.1. Oktatási nevelési intézmények fejlesztése

4.1.2. Egészségügyi intézmények fejlesztése

4.1.3. Szociális intézmények fejlesztése


- 185 -


Mivel az oktatási fejlesztések esetében – a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően – a magas kapacitáskihasználtság és a társulási forma ösztönzése kiemelt szerepet játszik, ezért az várható, hogy a térségben racionalizálódni fog a nevelési-oktatási intézmények rendszere. Hasonló folyamatok prognosztizálhatók az egészségügyi intézmények fejlesztésénél is azzal a különbséggel, hogy a szakellátások esetében a hiányterületekre (pl. járóbeteg ellátás nélküli kistérségek) koncentrálják a forrásokat. Emellett kiemelt jelentőséggel bírnak a közlekedési feltételek javítására irányuló fejlesztések. A felmerülő igények között a közúti fejlesztések mellett megjelennek a közösségi közlekedést érintő, valamint a kerékpárút-hálózatot érintő fejlesztések is. A tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Kistérségi Munkaszervezet vesz részt aktívan együttműködve az érintett települések önkormányzataival. Összességében megállapítható tehát, hogy Komási tervezett városrehabilitációjával és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező, több milliárd forintnyi nagyságrendű fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritás elvének figyelembevételével.

7.4 Ingatlangazdálkodási koncepció A helyi önkormányzat tulajdona az önkormányzati feladatok ellátását és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény szerint a vagyon két főcsoportba (törzsvagyon, egyéb vagyon) és három alcsoportba sorolható, ami a rendelkezési, hasznosítási lehetőségeket is meghatározza. A törzsvagyonba a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes, az egyéb vagyonba a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. A forgalomképesség korlátozására azért van szükség, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges vagyon az önkormányzat tulajdonában maradjon.

7.4.1 Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése Komádi Város Önkormányzata 1 782 belterületi ingatlant tulajdonol, könyv szerinti értéke 4 009 335 997 forint. Az önkormányzati ingatlanok 69,2%-a (1 233 darab) forgalomképtelen, 19,6%-a (349 darab) forgalomképes, és csak 11,2% (200 darab) korlátozottan forgalomképes. A legmagasabb értéket a korlátozottan forgalomképes ingatlanok képezik (52,3%), megelőzve a forgalomképtelen (43,6%) és a forgalomképes (4,1%) ingatlanokat. 47. táblázat: Az Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi ingatlanok típusai Ingatlan típusok

Ingatlanok száma (db)

Könyv szerinti bruttó érték (Ft)

1 233

1 749 731 997

Forgalomképes

349

163 429 000

Korlátozottan forgalomképes

200

2 096 175 000

Forgalomképtelen

Összesen

1 782 Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

4 009 335 997

A forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, szobrok és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és közszolgálati funkciókat (oktatás, egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók.


- 186 -


A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket.

7.4.1.1 Az önkormányzat belterületi törzsvagyona 7.4.1.1.1 Forgalomképtelen ingatlanok A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető, gazdasági társaságba nem vihető be, nem apportálható, nem idegeníthető el, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Ezek a vagyonelemek nem használhatók fel olyan célra, ahol a vagyon működtetését már nem az önkormányzati feladatellátás, hanem az eredményszerzés motiválja. Forgalomképtelen vagyonnak minősülnek •

a közutak és műtárgyaik,

•

a közterek, parkok, a vizek, a közcélú vízi létesítmények,

•

rendeltetésszerűen az önkormányzatok irattáraiba tartozó levéltári anyagok,

•

valamint mindaz, amit az önkormányzat rendeletében annak minősít.

Az önkormányzat tulajdonában 74, összesen 916 028 m² területű közút, utca és egyéb út van. Ezek minősége és állapota változó, elsősorban a szélességgel és a burkolattal kapcsolatosan jelentkeznek problémák. A fentiek mellett a forgalomképtelen vagyontárgyak közé tartoznak a csapadékvíz felszíni elvezetésére szolgáló árkok, és vízművek (1 986 m²).

7.4.1.1.2 Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartoznak: •

az intézmények, a középületek,

•

a műemlékek, a védett természeti területek, a muzeális emlékek,

•

mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket az önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképesnek minősít.

Közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához az önkormányzat a következő épületeteket használja: •

Az önkormányzat hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását 2 épületben 4 781 m²-en végzi.

•

A legtöbb épületet az oktatási funkció igényli. Az óvodai ellátás 4, az általános iskolai oktatás 3 épületben történik, valamint 1 önkormányzati kezelésű épületben táncos iskolai oktatás zajlik.

•

A kulturális tevékenységeknek a Közösségi Ház és Városi Könyvtár (1 741 m²-en) szolgál otthonául.

•

A szociális ellátórendszer 1 saját tulajdonú és 1 bérelt épületben működik. A Hősök tere 10. szám alatti ingatlanon a Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ (1 123 m²-en) intézményfenntartó társulás formájában biztosítja az igénybevevőknek a szociális alapfeladatokat, és a gyermekjóléti szolgáltatásokat a társult településeken (Komádi, Furta, Magyarhomorog, Körösszakál, Körösszegapáti,


- 187 -


Újiráz). Idősek bentlakásos ellátására 1 önkormányzati tulajdonú épület (Erzsébet utca 27.) biztosított, összesen 1 162 m² hasznos területtel. •

A város az egészségügyi alap- illetve szakellátást a Fő utca 7. számon található Orvosi Rendelőben biztosítja.

•

Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában van a város 624 m² alapterületű önkéntes tűzoltósága valamint a közbiztonsági feladatok ellátásáért felelős Rendőrőrs 1 841 m² hasznos területen a Hősök tere 8. szám alatti ingatlanon.

A korlátozottan forgalomképes ingatlanok egy részén a gazdasági jelleg is megjelenik: •

Sportolási tevékenységet az önkormányzat 2 ingatlanán (20 385+29 711 m²) a Kossuth utcai Szabadidő központban és a Köztársaság utcai Sport telepen végezhetnek a lakosok.

•

Az önkormányzat tulajdonában van a Hősök tere 13. szám alatti Inkubátorház (1 523 m²).

•

Belterületi vásártér 1 729 m² területet foglal el.

•

Az önkormányzati tulajdon része a Hősök tere 1. szám alatti mozi is (1 987 m²).

A fentiek mellett a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között szerepel temetkezési irodaház épület (764 m²), lakóház, udvar (5 446 m²) valamint tanműhely (1 079 m²) is.

7.4.1.2 Az önkormányzat belterületi egyéb vagyona 7.4.1.2.1 Forgalomképes ingatlanállomány Forgalomképes vagyontárgyak körébe tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy rendeletek nem sorolnak a törzsvagyonba, valamint ebbe a kategóriába kell sorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek csak ideiglenesen kerültek az önkormányzati tulajdonba. Az ingatlanok a vagyonrendelet alapján nyílt pályázat útján vagy egyéb formában értékesíthetők. Az önkormányzatok kötöttségek nélkül rendelkeznek a forgalomképes (vállalkozói) vagyon felett, amelyek közé a következők tartoznak: •

bérlakások,

•

nem lakás céljára szolgáló helyiségek,

•

saját forrásból épített lakások,

•

vegyes rendeltetésű épületek, építmények,

•

részesedések és értékpapírok,

•

egyéb vagyon.

Az önkormányzat 163 429 000 Ft értékű belterületi forgalomképes ingatlanállománnyal rendelkezik, ezek között a beépítetlen terület és a lakóház, udvar kategóriák a legjellemzőbbek: •

•

Az önkormányzat tulajdonát képezi több lakóház, udvar kategóriába tartozó ingatlan. A lakásállomány összetétele vegyes a méretet, az elhelyezkedést és ebből kifolyólag az értéket tekintve egyaránt. Az önkormányzat tulajdonában van az Öregek napközi otthona (Kastélytér 1.) 396 m2 hasznos alapterülettel.


- 188 -


•

1 üzlethelyiség (578 m²) van az önkormányzat birtokában, amely értéke 4 529 000 Ft.

•

A forgalomképes vagyon jelentős részét alkotják a telkek és a beépítetlen területek (210 db., 491 806 m²), amelyek értéke 21 616 000 forint.

Fontos megemlíteni, hogy Komádi Város Önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlanok összes területe 4 297 039 m², amelynek 17,3%-a forgalomképes szántó, vagy termőföld. Ezeknek a területeknek a hasznosítására – a kevésbé jó minőségű homokos talaj miatt – leginkább erdőgazdálkodás alkalmas.

7.4.2 Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges: •

Továbbra is az önkormányzat vagyonának megtartására, növelésére, de legfőképp gazdaságos hasznosítására kell koncentrálni. Különös figyelmet kell továbbá fordítani az esetleges vagyonfeléléshez vezető folyamatok kialakulásának megakadályozására.

•

Az önkormányzati gazdasági programban szereplő vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni („vagyonért vagyont” elv).

•

A vagyonösszetétel javítására vonatkozó elv alapján az egyes vagyonelemek cseréjét úgy kell végrehajtani, hogy o

szolgáltatási vagyon esetében a közszolgáltatás színvonalát javítsa, a közfeladatellátás feltételeit jobban biztosítsa;

o

üzleti hasznosítású vagyon esetében lehetőleg tartósan – több hozadékot – termeljen;

o

a fenti két csoport közötti átsorolás esetében mérlegelni kell, hogy az átsorolás az önkormányzat várospolitikai céljainak megfeleljen;

o

minden vagyonelemnél törekedni kell a rossz hatékonyságú, nagy költségráfordítással üzemeltethető vagyonelemek hatékonyságának növelésére, amennyiben ez nem lehetséges, megoldást jelenthet az értékesítés vagy a hatékonyabb vagyonelemekre történő csere.

Komádi Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: •

„pótlás” jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú iskolaépület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása);

•

„fejlesztés” jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (elkerülő, tehermentesítő út építés, iskolai infrastruktúra-fejlesztés, komfort nélküli lakás komfortosítása, park növényzetének megújítása);

•

„funkcióbővítő fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. multifunkciós közösségi terek kialakítása, közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása);


- 189 -


•

„funkcióváltó fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban oktatásra használt iskolaépület átalakítása közösségi házzá, zöldfelületek kialakítása területrendezéssel, használaton kívüli épületekben szociális bérlakás kialakítása).

A „fejlesztés” kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok – funkciójuktól függően – lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület, szociális szolgáltató létesítmények), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (művelődési ház, uszoda, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A felvázolt ingatlangazdálkodási alapelvek és irányvonalak alapján részletes stratégiai tervet kell készíteni, amely kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat és a vagyongazdálkodás belső helyzetének elemzésére az erős és gyenge pontok szembeállításával. Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése és a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást, amely hosszú távon úgy lehet eredményes, ha az önkormányzatnak rendszeres jövedelmet biztosító vagyonelemei vannak. Emellett elengedhetetlen az ingatlanpiaci folyamatok, a kereslet és a kínálat, valamint az árak folyamatos nyomon követése és értékelése az önkormányzati ingatlanok, az értékesítés és a tulajdonszerzés szempontjából. Az alapvetően közcélokat szolgáló vagyongazdálkodás hatékonysága érdekében intenzív befektetés-ösztönző tevékenységet kell folytatni. Mindezek segítségével az önkormányzat meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a rövid, közép és hosszú távon értékesítendő, megtartandó, illetve fejlesztendő ingatlanok körét.

7.4.2.1 Az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításának, fejlesztésének módja 7.4.2.1.1 A forgalomképtelen, a forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok hasznosítása, fejlesztése Az önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen épületállomány szükséges pótlási és felújításifeladatai több éves terv mentén valósulnak meg, amelyeket az ingatlanokban működő intézményeket felügyelő önkormányzati irodák és az ingatlanvagyont felügyelő Műszaki iroda együttműködve állít össze és valósít meg. Önkormányzati intézmények, szervezetek által használt, kezelt, működtetett épületek esetében a pótlási és fejlesztési munkálatok költségeinek fedezetét a város éves költségvetése, más intézmények és szervezetek esetében – szerződésben szabályozott kötelezettségvállalás mellett – azok költségvetése biztosítja. Az önkormányzati közművagyon kezelése, állagmegóvása és fejlesztése – vagyonkezelői szerződés keretében – az önkormányzat szakosodott vállalatának feladata, ezzel analóg a közterületek és létesítmények fenntartása és fejlesztése. A köztéri műalkotások és műemlékek állagmegóvása a közterületek fenntartásához kapcsolódó feladat. A hasznosítási és fejlesztési lehetőségek és alternatívák vizsgálata során figyelembe kell venni, hogy a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok – funkciójuktól függően – lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy a


- 190 -


fenntartási költségekkel szemben bevételt is hozhatnak (művelődési ház, sportcsarnok, múzeum). A forgalomképtelen ingatlanállomány hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó döntések meghozatala előtt ezért meg kell vizsgálni azok hasznosításának további alternatíváit, ami lehetőséget teremt költséghatékonyság érvényesítésére a hasznosítással, fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalakor.

7.4.2.1.2 A forgalomképes ingatlanok hasznosítása, fejlesztése A forgalomképes ingatlanok az önkormányzati bevételek jelentős forrásai (egyszeri, eseti, vagy folyamatos bevételeket generálhatnak), így hasznosításuk esetében mindig figyelembe kell venni bevételtermelő képességüket. Költséghatékonysági és/vagy bevételmaximalizálási megfontolások miatt kívánatos adott forgalomképes ingatlan esetében a hasznosítási lehetőségek széles körének vizsgálata, valamint a kívánt hasznosítási mód alternatíváinak vizsgálata is a forgalomképes ingatlanok hasznosítására vonatkozó döntések meghozatala előtt.

7.4.3 Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok Az akcióterületeken megvalósuló ingatlangazdálkodás fő irányvonalait – illeszkedve az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokhoz és elvekhez – az önkormányzati fejlesztések koordinálásáért felelős Településellátási és fejlesztési iroda, valamint az önkormányzat ingatlanvagyonának kezeléséért és hasznosításáért az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan vonatkozásában felelős Műszaki Iroda együttesen jelöli ki. A célok megvalósításában és a fejlesztések lebonyolításában az akcióterületi tervek végrehajtásáért felelős városfejlesztési társaság az Irodákkal együttműködve végzi tevékenységét.

7.4.3.1 Városközponti akcióterület A városközpont akcióterületen található az összes forgalomképes önkormányzati ingatlan értékének 11,9%-a. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban lévő belterületi ingatlanok 18,8%-a. Az városközponti akcióterületen nincs pontos adat forgalomképtelen ingatlanok értékéről. Az akcióterületi ingatlanvagyon fejlesztését az alábbi oldal mutatja be. 48. táblázat: Önkormányzati ingatlanok a városközponti akcióterületen Ingatlanok száma (db)

Ingatlan típusok Forgalomképtelen

51

-

-

4

3 020

19 505

16

62 708

394 592

71 65 728 Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

414 097

Forgalomképes Korlátozottan forgalomképes Összesen

Könyv szerinti bruttó érték (ezer Ft)

Területe (m2)

A városközponti akcióterületen forgalomképes ingatlanok egy része lakófunkcióval rendelkező ingatlan, melyek értéke 7 140 000 forint. Kettő darab forgalomképes lakóingatlan található az akcióterületen az Új utca 8. (695 m2) és 12. (624 m2) szám alatt. A lakófunkciók minősége felújítással, rekonstrukcióval javítható – ami által nő az értéke, vagy elbontható, ha gazdaságosan nem újítható fel. Az ingatlanok értékesíthetőek amennyiben az önkormányzat nem tart igényt a szolgálati lakásokra.


- 191 -


Az akcióterületen található irodaház (Köztársaság utca 28.) bérbeadással hasznosítható a leggazdaságosabban. A Köztársaság utcai Sport telep üzemeltetése továbbra is a város kezében marad. A Városfejlesztési Stratégia forgalomképes épületek: •

által

érintett

önkormányzati

tulajdonban

lévő

Nincs olyan elem, ami közvetlenül érinti ezeket az ingatlanokat.

A forgalomképtelen vagyonelemek jelentős hányadát az utak teszik ki, valamint jellemző még a közterületek magas aránya. A Városfejlesztési Stratégia forgalomképtelen ingatlanok:

által

érintett

önkormányzati

tulajdonban

•

Leállósáv építése a Fő u. Kossuth u. és a Szent István utca közötti szakaszán;

•

Multifunkciós közösségi tér kialakítása;

•

Kerékpárút-hálózat fejlesztése;

•

A városközpontban lévő zöldterületek teljes megújítása megtörténik.

lévő

Az akcióterületen található korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe intézmények, középületek, és lakások tartoznak. A Városfejlesztési Stratégia által érintett önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes ingatlanok: •

Közösségi Ház és Könyvtár homlokzat felújítása;

•

Volt mozi épületének felújítása;

•

Bölcsőde kialakítása;

•

Barsi Dénes Általános Iskola központi épületének felújítása és bővítése.


- 192 -


8 Partnerség Komádi a partnerség alapú tervezést szem előtt tartva kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, a tervezés folyamán megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. 47. ábra: Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai PARTNEREK lakosság, civil szervezetek szakhatóságok vállalkozások környező települések

PARTNERSÉG FŐ CÉLJA elfogadottság, identitás szakpolitikai engedélyezés magántőke mobilizálása agglomerációs együttműködés

A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk, (részletesebb bemutatásukra az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor):

Igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk); Projekt-előkészítő és -tervező munkacsoportok; Szakmai egyeztető workshopok, konzultációk; Vállalkozói fórum; Civil fórum; Tájékoztatás és nyilvánosság (PR cikkek, on-line hírek és tájékoztatás);

8.1 Nyilvánosság biztosítása: lakossági együttműködés a civil szervezetekkel

tájékoztatás

és

A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, ezért esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. Annak érdekében, hogy a fejlesztések a lakosság igényeinek megfelelően kerüljenek kidolgozásra a tervezés szakaszában kérdőíves felmérésre került sor. A kérdőíveket on-line vagy nyomtatott formában lehetett kitölteni 2009. szeptember 24. és 2009. október 9. között. A kérdőíves felmérés eredményei beépítésre kerültek mind a helyzetelemző, mind a koncepcionális fejezetekbe. (A kérdőívek kiértékelő dokumentációját a 10.4 melléklet tartalmazza.) A fentieken túl 2009. december 3.-án a város vezetése Lakossági Fórumon ismertette a város fejlesztéseivel kapcsolatos folyamatokat, ahol a megjelenteknek véleménynyilvánításra is lehetőségük volt. A város honlapja (www.komadi.hu) nem csak a kérdőíves felmérésnek biztosított felületet, hanem a fórumok szervezésében és a lakosság informálásában is folyamatosan közreműködött. A honlapnak továbbra is nagy szerepe lesz, mert az integrált városfejlesztési stratégiai teljes terjedelmében letölthető lesz róla, illetve a további lakossági egyeztetések és a városfejlesztés terén történt eseményekről készülő beszámolók is elhelyezésre kerülnek rajta.


- 193 -


A lakosság tájékoztatás az on-line médián kívül a nyomtatott sajtón keresztül is folyamatosan zajlott, mégpedig a helyi ingyenes, havonta megjelenő Komádi Hírmondóban. Az integrált városfejlesztési programmal kapcsolatos lakossági tájékoztatások a jövőben is megmaradnak és kiegészülnek a megvalósításról szóló tájékoztatással. A tájékoztatáson túlmenően fontos elemét jelentette a stratégiaalkotásnak a lakosság és civil szervezetektől érkező visszajelzések kiértékelése és feldolgozása. A civil szervezetek a lakossághoz hasonló módon, formában és rendszerességgel kerültek tájékoztatásra. A civil szervezetekkel való kapcsolattartásra, a fórumra történő meghívásra Komádi Város Polgármesteri hivatalának civil adatbázisa alapján került sor. Ennek köszönhetően az októberi fórumon számos civil szervezet képviseltette magát, és járult hozzá véleményével az Integrált Városfejlesztési stratégia kidolgozásához. A civil fórum egyben lakossági fórumszerepét betöltötte, hiszen a város legaktívabb lakosai vállalnak szerepet a civil szervezetek működésében. A civil egyeztető fórum jelenléti íve a településfejlesztési pályázat mellékleteként kerül bemutatásra. A civil fórum keretében több javaslat is érkezett a városfejlesztés során megvalósítandó tevékenységek körére. Ezek jelentős része az infrastruktúra hálózat fejlesztésére, a közösségi, oktatási, egészségügyi intézmények felújítására, munkahelyteremtésre és megtartásra, valamint a térségi kapcsolatok kiterjesztésére és a meglévő kapcsolatok hasznosítására irányult.

8.2 Szakhatósági egyeztetés Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása, illetve a jogszabályi előírások is megkövetelik, hogy az érintett (építészeti, rend- és katasztrófavédelmi, környezet- és természetvédelmi, munkaügyi stb.) szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, a tervezett projektelemek tervi előkészítési folyamatairól. Ez a folyamat biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. Az egyes fejlesztési elképzelések műszaki tervezése során több hatósági egyeztetés is történt (pl., Művelődési Ház felújítása, stb. esetében). A szakhatóságok a benyújtott műszaki tervdokumentumok alapján – a szükséges módosításokat követően – jóváhagyták a fejlesztési elképzeléseket. Kiemelt jelentőséggel bír az állami főépítész, aki hozzájáruló nyilatkozatával ismerte el a fejlesztés szükségszerűségét és megalapozottságát.

8.3 Vállalkozói egyeztetések Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően a helyi kis- és középvállalkozók csoportjából áll. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, de partnerként is részt vesznek a város rehabilitációban például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról.


- 194 -


Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során a vállalkozói, gazdasági kör megkeresése megtörtént. A helyi vállalkozások a lakossággal együtt, azokkal azonos médiumokból tájékozódhattak a városfejlesztés előkészítéséről. E mellett 2009. október 19én szervezett Városfejlesztési Fórum keretében interaktív véleménycserére is sor került. (A fórumon megjelentek jelenlét íve a mellékletben található.)

8.4 Együttműködés a környező településekkel Komádi, mint mikrotérségi központi település funkciójánál fogva aktív kapcsolatot tart fenn a környező településekkel. A környező településekkel, valamint a Berettyóújfalui Többcélú Kistérségi Társulással való partnerség tartalmi és formai elemeit a 7.3 Településközi koordináció mechanizmusai c. fejezet részletezi.

8.5 Érdekcsoport elemzés Az IVS elkészítése és a városrehabilitáció megvalósítása kapcsán kirajzolódó partnerségek, együttműködések vizsgálatához az érdekcsoport-elemzés módszertanát is alkalmazzuk. Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városrehabilitációs tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve.


- 195 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 49. táblázat: Komádi Integrált Városfejlesztési Stratégiájának érdekcsoport elemzése Elemzési szempont Érdekcsoport

Fontosság Szaktudás, erőforrások, hatalom

Érdekek és elvárások

Helyi lakosság

Magas

városfejlesztési szakismereteik nincsenek; érdekérvényesítő képességük közepes

- a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése; jobb és bővülő szolgáltatási kínálat; munkahelyek növekvő száma;

Civil szervezetek

Magas

állandó szakmai együttműködés a várossal; - nyitottság a város részérő;

Helyi kis- és középvállalkozók

Magas

- tapasztalat projektek megvalósításában - viszonylagos szervezettség városi szinten tőkeszegény kkv-k erőforrásai és érdekérvényesítő hatása közepes;

Nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanfejlesztők

Magas

- jelentős mobilizálható tőkével és lobbierővel rendelkeznek

Szakhatóságok

Magas

- Stabil szaktudás; - engedélyezési szerepkör;

Környező települések

Közepes

Magas együttműködési hajlandóság; kereslet a város szolgáltatásai iránt;


- az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet; kereskedelmi forgalom növekedése; - az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és szabályozási környezet; - hasznosítható, beépíthető, közművesített ingatlanok, ipari területek; jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása; - A települések igényeit kiszolgáló intézményrendszer; - elérhetőség; munkahelyek növekvő száma;

Akadályozó tényezők és problémák - az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott; álláspontjuk könnyen befolyásolható, ezért Ingadozó; - viszonylagos érdektelenség; bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése) - forráshiány;

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep

Akcióterv

- szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését

- kérdőíves felmérés - helyi sajtókampány lakossági fórum az akcióterületi fejlesztésekről

- ESZA-típusú projektelemek előkészítése, megvalósítása; - lakossági elfogadottság növelése; - lehetséges partnerek

- Civil Fórum

- telekspekuláció; - telephelyek közötti verseny

- jelentős saját forrást igénylő, Jövedelemtermelő városrehabilitációs tevékenységek megvalósítása

- potenciális akcióterületi befektetők feltárása; - Vállalkozói Fórum;

- Szakpolitikai irányvonalak változásai; - a vonatkozó jogszabályok rugalmatlan értelmezése az egyes fejlesztések kapcsán; - esetleges ellenérdekeltség bizonyos intézményi fejlesztések esetében;

Koordináló, jóváhagyó szerep; - szakmai kontroll;

- Folyamatos egyeztetés; - szakmai véleménykikérés;

- fejlesztési elképzelések összehangolása;

- rendszeres egyeztetés;

- forráshiány; bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség;

- 196 -

- vállalkozói fórum; - támogatás, segítségnyújtás;


8.6 Partnerségi együttműködés Komádi Város Városfejlesztési Stratégiájának megvalósításában

Integrált

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia előzetes egyeztetései során több szervezet is jelezte, hogy partnerként támogatja a Stratégia megvalósítását, illetve az önkormányzattal közös fejlesztési programokban való részvétellel hozzá is kíván járulni a városfejlesztés sikeréhez. Ezek a következő szervezetek:

Kerek egy ég alatt Közhasznú Alapítvány Dél Bihari Környezetvédő Egyesület BABA JAGA Művészeti Egyesület „Aranykor” Városi Nyugdíjas Klub Komádi és Régiója Fejlődéséért Közalapítvány Körösmenti Citerazenekar

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia véglegesítését és társadalmasítását követően az együttműködő partnerek köre várhatóan tovább fog bővülni.


- 197 -


9 Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoring) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring a megvalósítás során kettős értelemben valósul meg:

Egyfelől az elérendő célokhoz kötődő, magát a reálfolyamatot mérő, jórészt kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján.

Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges.

A teljesség érdekében a monitoringot szolgáló áttekintés során figyelembe vételre kerülnek a közmeghallgatások visszajelzései, a városfejlesztési partnerségi fórum eredményei, az elkészült ágazati stratégiák, a jogszabályi, szabályozási környezet változása, valamint a megvalósult illetve elmaradt fejlesztések hatásai is.

Komádi Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete évenként értékeli. A beszámoló tartalmazza

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését,

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele),

városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről,

a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével.

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint és a tematikus célok és a városrészi mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátor rendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetők és ezáltal mérhetők lesznek. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására alkalmas. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az Önkormányzat által elkészített módosítási tervezet megvitatása a városfejlesztési partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az érintett bizottságok, illetve a képviselő testület által történő megtárgyalása és elfogadása.


- 198 -


Az önkormányzati választásokat követően az új önkormányzat gazdasági programjának készítése során az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhang hozni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az IVS „hatás” jellegű indikátorai értékének figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése. A célokhoz rendelt számszerűsített hatás és eredmény indikátorok jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia 6.2.3 fejezetében került bemutatásra.


- 199 -


10 Mellékletek 10.1 Országosan védett műemlék műemléki környezete Komádiban 1. számú műemléki környezet helyrajzi számok szerint: 1/2, 1296, 1297, 1298, 1299, 1300, 1301/4, 1302, 1303, 1304, 1309, 1310, 1311, 1313, 1314/1, 1373, 1375/1, 1376, 1377 hrsz.

Forrás: Komádi Város Településrendezési Terve


- 200 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2. számú műemléki környezet helyrajzi számok szerint: 1245, 1246, 1247, 1248, 1249, 1250, 1251, 1394, 1395/1 /2, 1396 hrsz.



- 201 -


10.2 Helyi építészeti védelem alá vont területek Helyi építészeti védelem alá vont területek Komádiban



- 202 -


10.3 KSH, 2001 Népszámlálás adatok


- 203 -



- 204 -



- 205 -



- 206 -



- 207 -



- 208 -



- 209 -



- 210 -



- 211 -



- 212 -



- 213 -



- 214 -


10.4 Városfejlesztési kérdőív kiértékelés eredménye Bevezetés A városfejlesztési kérdőív különösen fontos eszközét képezte Komádi Integrált Városfejlesztési Stratégia és a városközponti akcióterületre vonatkozó Akcióterületi Terv dokumentumok megalapozó kutatásának. A kérdőívek kitöltésére 2009. szeptember 24-től október 9-ig volt lehetőség. A felmérést Komádi Város Önkormányzatának megbízásából a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte el. A kérdőíves felmérés célja aktuális információk gyűjtése a település fejlődési és fejlesztési irányzatairól. A kérdőívet kitöltők a fejlesztéshez kapcsolódó irányzatokról alkothattak véleményt. A kérdőív jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a helyi szereplők tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehetséges megalapozott, releváns, a helyi igényeknek megfelelő fejlesztéseket előkészíteni. Az összegyűjtött információk szerves részét képezik az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve a településközpont fejlesztését célzó Akcióterületi Terv helyzetelemzésének. A válaszok figyelembe vételével kerültek meghatározásra a fejlesztés tartalmi elemei is.

Módszertan A kérdőíves felmérés a www.megakom.hu/komadi internetes oldalon elhelyezett, online kérdőív segítségével történt. A kérdőív kidolgozása, illetve a válaszok fogadása, feldolgozása egy speciálisan ilyen célra fejlesztett szoftver felhasználásával történt. Azon válaszadók számára, akik valamely okból nem tudták interneten kitölteni a kérdőívet, lehetőség volt nyomtatott formátumú kérdőívek leadására is, amelyek kihelyezését, majd későbbi begyűjtését Komádi Város Önkormányzata szervezte meg. Az önkormányzat a lakosok által leggyakrabban felkeresett közintézményeknél helyezte el a nyomtatott kérdőíveket, így az általános iskolában, a városi könyvtárban, a művelődési házban, a polgármesteri hivatalban. Mindemellett a kérdőív kitöltésére lehetőség volt a 2009. szeptember 8-án megrendezésre kerülő civil és vállalkozói fórum rendezvényeken is. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdőív egyaránt tartalmazott zárt és nyitott kérdéseket. Nyitott kérdésekre a koncepcionális és stratégiai tervezés elősegítésére szolgáló kérdések esetén válaszoltak a megkérdezettek. Ezek a kérdések a válaszadók Komádi iránti attitűdjét, a város fejlődésével kapcsolatos jövőképet, valamint az elmúlt és elkövetkező időszak legfontosabbnak ítélt fejlesztéseit vizsgálták spontán (listákkal nem irányított) kérdésfeltevéssel. A kérdőíves felmérés biztosította a válaszadók számára, hogy kötöttségek nélkül, minden egyéb tényező (pl. pénzügyi feltételek megléte, műszaki megvalósíthatóság megítélése) figyelmen kívül hagyásával, szabadon mondhassák el véleményüket. A nyitott kérdések kiértékelése az egyes kérdésekre érkezett hasonló vagy megegyező válaszok homogén csoportokba rendezésével történt. A legfontosabbnak ítélt fejlesztésekre vonatkozó kérdések esetén az értékelés a válaszok súlyozásával történt. Az első legfontosabbnak ítélt fejlesztések háromszoros, a második kétszeres, a harmadik egyszeres súllyal került összeszámolásra. A demográfiai jellegű, a város funkcionális szerkezetét vizsgáló, illetve a fejlesztések közötti prioritási sorrend meghatározását szolgáló kérdések esetén zárt kérdések kerültek alkalmazásra. A nem demográfiai adatokra vonatkozó kérdésekre érkezett válaszok kiértékelése a jelölések összeszámításával, majd az adott kérdésre választ adók összes számához viszonyított arány meghatározásával történt. A kérdőív eredményéből összeállított dokumentum egyik alapját képezheti a városfejlesztési stratégia koncepció megalkotásának. A kérdőív végén a válaszadók saját kapcsolat-felvételi elérhetőségeiket is megadhatták, amennyiben máskor is részt kívánnak venni a városfejlesztéssel kapcsolatos felmérésekben. A


- 215 -


megadott adatok a személyiségi jogoknak megfelelően kerülnek kezelésre, és csak a megjelölt célra kerülnek felhasználásra. Ezeket az adatokat jelen összefoglaló nem tartalmazza. A kérdőív kiértékelése 22 fő válasza alapján történt. A következőkben a kérdőív kiértékelése kerül ismertetésre:

Kérjük, írja le, hogy Ön szerint mi Komádi legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi Magyarországi várostól! A válaszadók kedvezően értékelték Komádi városát. Pozitív adottságnak tekinthető a település természeti adottságai (26 %) közül a termálvíz és a Sebes-Körös folyó közelsége. A válaszadók 26 %-a szerint előnyt jelent, hogy a település saját TV állomással rendelkezik. A válaszadók 5 %-a kedvező adottságnak tekinti a városi rang címet, a határ közelségét, az általános iskola oktatási színvonalát, a helyi közösségi életet. A válaszadók 5 %-a szerint javítani lehetne a település közbiztonságán. Mindezen tényezők alapvetően befolyásolják a település környezetében elfoglalt helyzetét, súlyát és a helyi lakosság identitását is. Komádi erőssége Komádi TV állomás Termálvíz, Sebes-Körös folyó

23%

26%

Városi rang Társadalmi szintű összefogás "Nagy Vágta" megszervezés

5%

általános iskolai oktatás színvonalas

5%

határ közelsége

5%

rossz közbiztonság

5% 5%

26%

nincs erőssége

Kérjük röviden írja le, hogy a város milyen adottságait szereti! Komádi városfejlesztési irányait a lakosság által kedvezőnek ítélt adottságok is alátámasztják. A válaszadók 23 %-a fontosnak tartja Komádi természeti értékeit, a pozitív közösségi életet. A válaszadók 16 %-a turisztikai lehetőségnek tarja, hogy a településen strand üzemel. Kisebb arányban, 13 %-uk Komádi városát csendes településnek tartja, 10 %-a pedig pozitív adottságnak tekinti, hogy a település közúthálózata fejlődik. A válaszadók 10 %-a szerint megfelelő a városban kiépült játszóterek állapota, további 6 %-a fontosnak tartja, hogy a munkahelye a városban található. A válaszadók 3 %-a támogatja a helyi jelentőségű természeti értéknek számító közterületi fák megőrzését.


- 216 -


Komádi pozítiv adottságai lakossági vélemények alapján

16%

Körös folyó közelsége, emberek, közvetlenség fejlődő város, úthálózat

23%

Csendes kisváros

3%

strand

6% 10% 10%

földrajzi helyzete játszótér

3%

13% 16%

munkahely a városban található közterületi fák megőrzése nem válaszolt

Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései? Nevezze meg a legfontosabb 3 fejlesztést! A megnevezett fejlesztések sorrend szerint súlyozásra kerültek. Az első helyen megjelölt fejlesztések háromszoros, a második helyen megjelölt fejlesztések kétszeres, a harmadik helyen megjelölt fejlesztések egyszeres súllyal kerültek összeszámlálásra. Az összesítés alapján: •

a válaszadók az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései közé sorolták a fürdő fejlesztését, a munkahelyek teremtését, a közintézmények-, infrastrukturális hálózatok fejlesztéseit, kerékpárút kiépítését, a település úthálózatának javítását és fejlesztését;

•

Fontosnak (2-szeres súlyozás) tekintették a szabadidős tevékenységek fejlesztését, a közbiztonság javítását és a börtön intézmény létesítését, az idegenforgalom erősítését, valamint az úthálózat javítását;

•

Szükségesnek tartották a tömegközlekedési hálózat fejlesztését, valamint a piactér felújítását.


- 217 -


Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással)

szabadidős tevékenység fejlesztése, játszótér börtön építése,közbiztonság javítása bölcsöde építése idősek otthona felújítása munkahely teremtés útépítés, úthálózat javítása tömegközlekedés fejlesztése kerékpárút kiépítése infrastruktúra fejlesztése iskola felújítása oktatás támogatása piactér felújítása város rehabilitáció idegenforgalom, falusi turizmus fürdő fejlesztése

0

5

3szoros súly

10

2szeres súly

15

20

25

30

1szeres súly

Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései? Nevezze meg a legfontosabb 3 fejlesztést! A következő öt év fejlesztéseit alapvetően három kategóriába lehet sorolni: A válaszok alapján a következő fejlesztési irányok különíthetők el egymástól: •

Szennyvízhálózat és a szennyvíztelep építése;

•

Közintézmények (óvoda) felújítása;

•

Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése, fogyatékos betegek otthonának a felépítése.

A súlyozási eredmények kiértékelését követően érdemes kiemelni azokat a tevékenységi területeket, amelyeket a válaszadók azonos súllyal jelöltek meg: o

Város rehabilitációs tevékenységek, főtér fejlesztése;

o

Kerékpárút hálózatának bővítése;

o

Sportpálya létesítése és sportcsarnok bővítése.


- 218 -


A következő 5 év legfontosabb fejlesztései

Gyalogátkelők és buszöbölpár építése

1,4

Főtér fejlesztése

3,6

Furta-Komádi út felújítása

3,6

Kerékpárút építése (Szent István út)

4,3

Orvosi rendelő felújítása

4,3

Műfűves sportpálya létesítése

6,5

"Táncos" óvoda felújítása

7,2

Tornacsarnok bővítése

7,9

8,6

Útépítések és felújítások

Kábeltelevízió-hálózat kiépítése

9,4

Petőfi uti iskola felújítása

9,4

"Tornyos" óvoda felújítása

9,4

Fogyatékos betegek otthonának a felépítése

11,5

Szennyvízhálózat és szennyvíztelep építése

(%)

12,9

0

2

4

6

8

10

12

14

Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet jelenleg Komádiban? A város különböző adottságait a válaszadók eltérően jellemezték: •

Jó minőségűnek tartják a hulladékgyűjtés szervezettségét, az oktatás színvonalát, a közműhálózat kiépítettségét, a településen található parkok és közterületek állapotát, a hatósági ügyintézés hatékonyságát, a településen található pénzügyi szolgáltatásokat, valamint a település tömegközlekedési eszközökkel történő megközelíthetőségét;

•

elfogadhatónak tekintik a közműhálózat, az oktatási intézmények és a szociális intézmények műszaki állapotát, a város közúton történő megközelíthetőségét, valamint a településen a helyi vállalkozások létesítéséhez nyújtott feltételeket;

•

Mindezzel szemben negatív vélemények jellemzik a településen található munkahelyek számát, a belterületi úthálózat és járdák állapotát, kulturális és szabadidős tevékenységek számát és színvonalát.


- 219 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városban elérhető szolgáltatások, tevékenységek minősítése A tömegközlekedési rendszer működése

A város kerékpáron való megközelíthetősége

A város tömegközlekedéssel való megközelíthetősége

A város külső közúti megközelíthetősége

Helyi vállalkozási feltételek

Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége

A parkok, közterek állapota

Parkok, közterek száma a településen

Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása

Hulladékgyűjtés szervezettsége

A szociális létesítmények műszaki állapota

Szociális ellátás színvonala Az idegenforgalmi szempontból jelentős látványosságok műszaki állapota Szálláshelyek műszaki állapota

Szálláshely száma

Kereskedelmi szolgáltatások színvonala

Sportlétesítmények műszaki állapota Sportolási lehetőségek elérhetősége Kulturális és szabadidős létesítmények műszaki állapota Kulturális és szabadidős lehetőségek színvonala

Az oktatás színvonala

Oktatási intézmények műszaki állapota

Az egészségügyi ellátás színvonala

Egészségügyi intézmények műszaki állapota

A közmű infrastruktúra korszerűsége

A közmű infrastruktúra műszaki állapota Közmű infrastruktúra kiépítettsége A hatósági ügyintézés hatékonysága

Munkahelyek száma

Belterületi járdák állapota

Belterületi utak állapota

0%

20%

40% kíváló


jó

60% elfogadható

rossz

nem válaszolt

- 220 -

80%

100%


A kérdőív következő kérdéscsoportja városrészekhez kapcsolódó tevékenységekre vonatkozik.

Zóna

Városrész megnevezése 1. Városközpont 2. Keleti városrész 3. Északi városrész 4. Déli városrész 5. Mihálytelep, Dobalpuszta

Kérjük, térkép segítségével jelölje meg, hogy az egyes városrészekben milyen típusú tevékenységek végezhetőek! Több választ is megjelölhet! A válaszok értékelésekor kitűnt, hogy szinte valamennyi felsorolt tevékenység esetében a városközpont jelentette a tevékenységek végzésének helyszínét. A legnagyobb arányban az alábbi tevékenységek jelentkeztek: munkahelyi tevékenység, a hatósági ügyintézés, pénzügyek, oktatási- és egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele, vállalkozási ügyintézés és kulturális szórakozás nagy része.


- 221 -


A többi városrész közül a keleti városrész említhető meg, ahol a kérdőívet kitöltők 68 %-a a helyi iskola és óvodaszolgáltatásokat igénybe veszi, valamint a munkahelyi tevékenységeket 9%-a ebben a városrészben végzi. Más településeken történik a hatósági, közügyek intézése, tömegközlekedési eszközök használata, valamint a tartós fogyasztási cikkek szervizelése, javítása. Tevékenységek megoszlása egyes városrészekben Tartós fogyasztási cikk szerviz, javítás Étkezés (vendéglátóhely, közétkezés, munkahelyi) Tömegközlekedés Vállalkozási ügyintézés Bevásárlás Oktatás, képzés Iskola, óvoda Sport Kikapcsolódás, szórakozás Munkahely, munkavégzés Egészségügyi ellátás Pénzügyek Hatósági ügyintézés, közügyek

0

1. Belváros

10

20


30

40


50

60


70

80

90

5. Mihálytelep, Dobaipuszta

100

Más település

Ön szerint a város fejlődése számára melyek lesznek a legfontosabb fejlesztések?: A fejlesztésre irányuló kérdésre jól kiértékelhető válaszok érkeztek. Azonos fejlesztési súlynak tekintik (14,9 %) a temető felújítását, (12 %) a piac fejlesztését, az elkerülő út építését, a közösségi ház felújítását. Mérsékelten fontosnak tartják (8,2 %) új polgármesteri hivatal és városháza építését, (5,2 %) iskola épületének és funkcióinak bővítését, közszolgáltatások fejlesztését, valamint uszoda építését. A válaszadók 3%-a szükségesnek tartja kerékpár utak létesítését, 2,2 %-a pedig az Integrált városfejlesztési program megvalósítását, valamint úthálózat felújítását.


- 222 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város szempontjából fontos felesztési lehetőségek 1,5

Szabadidős tó továbbfejlesztése

2,2

Utak felújítása

2,2

Integrált településfejlesztés I. ütem

3,0

Kerékpárút kialakítása Járdák felújítása és építése

4,5

Strandfürdő fejlesztése

4,5

Iskola bővítése

5,2 5,2

Uszoda építése

5,2

Közigazgatási szolgáltatások fejlesztése

7,5

Településkép fejlesztése Új polgármesteri hivatal és városháza építése

8,2

Közösségi ház felújtása

11,9

Elkerülő út építése

11,9

Piac fejlesztése

11,9

14,9

Temető felújítása 0

5

10

15

Ön szerint a város fejlődése számára melyek azok a tevékenységek, amelyek fontosak?: Az előző kérdéshez hasonlóan tovább vizsgáltuk, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek a város fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. A válaszokat 5 kategóriába soroltuk, megkülönböztettünk nagyon fontos, fontos, szükséges, nem fontos, valamint a válasz nélküli kategóriákat. A válaszadók nagyon fontosnak tartják az egészségügyi ellátás fejlesztését, az ipargazdasági terület infrastrukturális hálózatának kiépítését, befektetés-ösztönzési program indítását, oktatási intézmények felújítását, valamint szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztését, ivóvízhálózat és járdák felújítását. A fontos kategóriába sorolt tevékenységek közé tartozik a közintézmények akadálymentesítése, az önkormányzat család-barát szolgáltatási tevékenységének bevezetése, a közigazgatási rendszer hatékonyságának javítása, a településen belül és települések között (kistérségi szinten) kerékpár úthálózat kiépítése, a helyi rekreációs és szabadidős lehetőségek fejlesztése. A válaszadók szükségesnek tartják a parkok és közterek városképi arculatának javítását, rendezettségét, befektetés-ösztönzési program javítását, piac fejlesztését valamint a csapadék vízelvezető rendszer fejlesztését.


- 223 -


A város fejlődése számára mennyire fontosak a következő fejlesztési elképzelések Rekreációs és szabadidős lehetőségek fejlesztése

Járdák felújítása és építése

Közintézmények akadálymentesítése Belterületi és kistérségi kerékpárutak építése

Ivóvíz-hálózat felújítása

Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének fejlesztése Befektetés-ösztönzési program indítása Családbarát önkormányzati működés kialakítása Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Tanácsadási szolgáltatások biztosítása a helyi vállalkozásoknak Ipari-gazdasági terület infrastruktúra fejlesztése

Oktatási intézmények felújítása

Rendezett közterek és parkok kialakítása

Közösségi ház felújtása

Hatékonyan működtethető közigazgatási rendszer Egészségügyi ellátás modernizálása

Piac fejlesztése

0%

20% Nagyon fontos

40% Fontos

Szükséges

60% Nem fontos

80%

100%

Nem válaszolt

A városfejlesztési elképzelésekkel szemben tanúsított lakossági vélemények: A kérdőívben a városfejlesztési tervekhez kapcsolódó utolsó kérdéskörben azt vizsgáltuk, hogy a kérdőívet kitöltők milyen százalékos arányban támogatják a fejlesztéseket. Az ábrán jól látszik, hogy a válaszadók legnagyobb része, 18 és 32%-a fontosnak tartja, illetve nagy mértékben egyetért a fejlesztési irányokkal, elképzelésekkel. További 31% pedig teljes mértékben egyetért vele. Minimális azon válaszadók aránya, akik csak részben értenek egyet a fejlesztések szükségességével.


- 224 -


A lakosság a fejlesztési elképzeléseket milyen mértékben támogatja

5%

Fontosnak tartom a város fejlesztését, teljesen egyetértek az irányokkal, elképzelésekkel (100%)

5%

31% 18%

Fontosnak tartom a városfejlesztést, nagy mértékben egyetértek az irányokkal, elképzelésekkel (80%) A fejlesztési irányokkal egyetértek, az elképzeléseket jónak tartom (60%) Részben egyetértek a város fejlesztési irányaival, az elképzeléseket elfogadhatónak tartom (40%)

9%

32%


Részben egyetértek a fejlesztés szükségességével, az elképzeléseket és irányokat részben elfogadhatónak tartom (20%) nem válaszolt

- 225 -


Válaszadók neme

Nő

63,6%

Férfi

36,4%

Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége Egyetemi, főiskolai oklevél

39,1%

Középiskolai érettségi

34,8%

Szakiskolai, bizonyítvány

szakmunkásképző

13%

Általános iskola

4,3%

Egyéb:

8,7%

Válaszadók életkora (betöltött évek alapján) 10-19

9,5%

20-29

47,6%

30-39

19,0%

40-49

4,8%

50-59

14,3%

60 <

4,8%

Lakóhely Komádi

71,4 %

Magyarhomorog

9,5 %

Debrecen

9,5 %

Budapest

4,8 %

Nyíregyháza

4,8 %


- 226 -


10.5 Jelenléti ívek Városfejlesztési Fórum: civil jelenléti ív


- 227 -

Komádi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Városfejlesztési Fórum: vállalkozói jelenléti ív


- 228 -


11 Ábra és táblázatjegyzék Ábrák: 1. ábra: Komádi elhelyezkedése Magyarországon................................................................................................ 15 2. ábra: Komádi elhelyezkedése Magyarországon................................................................................................ 19 3. ábra: Komádi térképe ....................................................................................................................................... 20 4. ábra: Határmenti térségek ................................................................................................................................ 21 5. ábra: Hajdú – Bihar megye kistérségeinek az országos gazdasági térszerkezetben elfoglalt helye ................ 21 6. ábra: Komádi elhelyezkedése Hajdú-Bihar megyében...................................................................................... 23 7. ábra: Komádi elhelyezkedése a Berettyóújfalui kistérségben ........................................................................... 25 8. ábra: Komádi tömbszerkezete ........................................................................................................................... 32 9. ábra: Regisztrált vállalkozások száma Komádiban .......................................................................................... 33 10. ábra: Komádi Iparűzési adóból befolyó bevételei és iparűzési adót fizető vállalkozásainak száma .............. 33 11. ábra: Működő vállalkozások összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása, 2007 ............................ 34 12. ábra: A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása Komádiban ........................ 35 13. ábra: Mező- és erdőgazdálkodási foglalkoztatottság mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%).. 37 14. ábra: Ipar, építőipar foglalkoztatottsági mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) .................... 38 15. ábra: Szolgáltatási jellegű ágazatok foglalkoztatottsági mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) .............................................................................................................................................................................. 39 16. ábra: Vendéglátóhelyek számának változása Komádiban .............................................................................. 41 17. ábra: Komádi info-kommunikációs ellátottsága ............................................................................................. 41 18. ábra: Népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2000-2007)..................................................................... 43 19. ábra: Népesség korcsoportok szerinti megoszlása, 2001................................................................................ 44 20. ábra: Az egyes korcsoportok nemenkénti megoszlása Komádiban, 2007 ....................................................... 44 21. ábra: A népesség iskolai végzettsége .............................................................................................................. 45 22. ábra: A foglalkoztatottak iskolai végzettsége Komádiban .............................................................................. 46 23. ábra: A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása............................................................ 47 24. ábra: A regisztrált munkanélküliek számának változása területi összehasonlításban, 2000-2008 ................. 47 25. ábra: A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban, 2005 ........................................................... 49 26. ábra: A város szegregációs térképe ................................................................................................................ 50 27. ábra: Védett területek elhelyezkedése a település külterületén ....................................................................... 55 28. ábra: Református templom.............................................................................................................................. 56 29. ábra: Széll – ház.............................................................................................................................................. 56 30. ábra: Hajdú – Bihar megye közlekedési és vasúthálózata .............................................................................. 60 31. ábra: A Polgármesteri Hivatal felépítése........................................................................................................ 66 32. ábra: Komádi beazonosított városrészei......................................................................................................... 76 33. ábra: Komádi városrészeinek állandó – és lakónépessége ............................................................................. 77 34. ábra: A városrészek lakóinak életkor szerinti megoszlása Komádiban .......................................................... 77 35. ábra: A lakásállomány jellemzői Komádiban a 2001. évi Népszámlálás alapján........................................... 79 36. ábra: A Városközpont városrész Komádiban.................................................................................................. 80 37. ábra: A Keleti városrész Komádiban .............................................................................................................. 83 38. ábra: Az Északi városrész Komádiban............................................................................................................ 85 39. ábra: A Déli városrész Komádiban................................................................................................................. 88 40. ábra: Dobaipuszta és külterület városrész Komádiban .................................................................................. 90 41. ábra: Szegregátumok Komádi bel – és külterületén, 2001.............................................................................. 94 42. ábra: Szegregációval veszélyeztetett területek Komádi bel – és külterületén, 2001 ....................................... 97 43. ábra: Szegregátumok Komádi bel – és külterületén, 2009.............................................................................. 99 44. ábra: A Városközpont akcióterület ............................................................................................................... 142 45. ábra: A turisztikai és rekreációs akcióterület ............................................................................................... 146 46. ábra: Az akcióterületen tervezett tevékenységek indikatív listája ................................................................. 147 47. ábra: Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai.................................................................... 193


- 229 -


Táblázatok: 1. táblázat: Komádi fontosabb adatai megyei összehasonlításban, 2007 ............................................................. 22 2. táblázat: Népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 1990, 2001 .......................................................... 35 3. táblázat: Komádi földhasználatának főbb jellemzői ......................................................................................... 36 4. táblázat: Kereskedelmi szolgáltatók összefoglaló táblázata (2000-2007) ........................................................ 38 5. táblázat: A lakónépesség számának alakulása Komádiban 2000-2007 között ................................................. 42 6. táblázat: Demográfiai mutatók Komádiban (2000 – 2007) .............................................................................. 43 7. táblázat: A népesség végzettségére vonatkozó kistérségi összehasonlító adatok, 2001 .................................... 45 8. táblázat: Népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint .............................................................................. 46 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek számának változása Komádiban (2000 – 2007) .................................. 47 10. táblázat: Komádi zajterhelés szerint kijelölt övezetei ..................................................................................... 54 11. táblázat: Lakások építési éve Komádiban ....................................................................................................... 57 12. táblázat: Lakások komfortossága Komádiban ................................................................................................ 57 13. táblázat: Komádi óvodai ellátására vonatkozó fontosabb adatok .................................................................. 62 14. táblázat: Komádi Város Önkormányzatának költségvetése (2001 – 2005)..................................................... 67 15. táblázat: Az előző időszak legjelentősebb fejlesztései Komádi Város Önkormányzatánál.............................. 71 16. táblázat: A városrészek népességének szociális jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján, (%) ................ 78 17. táblázat: A Városközpont társadalmi helyzete ................................................................................................ 81 18. táblázat: A Keleti városrész társadalmi helyzete ............................................................................................ 84 19. táblázat: Az Északi városrész társadalmi helyzete.......................................................................................... 86 20. táblázat: A Déli városrész társadalmi helyzete............................................................................................... 89 21. táblázat: A Külterületi városrész társadalmi helyzete..................................................................................... 91 22. táblázat: Komádi városrészeinek domináns funkciói ...................................................................................... 93 23. táblázat: Segélyezési mutatók a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területeken, 2009 ................. 96 24. táblázat: A lakosságszám és a lakóingatlanok számának változása a szegregált területeken, 2001-2009 ... 100 25. táblázat: A Kerek egy ég alatt óvoda gyermeklétszámának jellemzői........................................................... 108 26. táblázat: A 2001-es Népszámlálásból előállított adatok ............................................................................... 113 27. táblázat: A városrészek és a szegregátumok segélyezési mutatói ................................................................. 114 28. táblázat: A szegregátumok szociális helyzetének mutatói ............................................................................. 115 29. táblázat: Komádi segélyezési adatai ............................................................................................................. 116 30. táblázat: Általános iskolai közoktatás integráltsága..................................................................................... 117 31. táblázat: A település infrastruktúrája ........................................................................................................... 119 32. táblázat: Számszerűsített városfejlesztési célkitűzések.................................................................................. 131 33. táblázat: Komádi városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói ..................................... 138 34. táblázat: Számszerűsített fejlesztési célkitűzések városrészekre ................................................................... 139 35. táblázat: A Városközpont akcióterület utcái ................................................................................................. 142 36. táblázat: A Városközpont akcióterületen tervezett főbb projektek ................................................................ 144 37. táblázat: Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó településközponti akcióterületi fejlesztések fő jellemzői .............................................................................................................................................................. 145 38. táblázat: Anti-szegregációs program beavatkozásai és indikátorok............................................................. 163 39. táblázat: Az IVS és Településfejlesztési Koncepció egymáshoz való illeszkedése......................................... 168 40. táblázat: Az IVS és Gazdasági Program egymáshoz való illeszkedése ......................................................... 171 41. táblázat: Az IVS és a Kistérségi tervdokumentum egymáshoz való illeszkedése........................................... 172 42. táblázat: Az IVS logikai összefüggései .......................................................................................................... 174 43. táblázat: A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához ....................... 178 44. táblázat: A városrészi célok kölcsönhatása................................................................................................... 179 45. táblázat: A felmerülő kockázatok kezelési stratégiája................................................................................... 180 46. táblázat: A városrehabilitációban résztvevő szervezetek feladatai és kompetenciái .................................... 184 47. táblázat: Az Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi ingatlanok típusai .............................................. 186 48. táblázat: Önkormányzati ingatlanok a városközponti akcióterületen ........................................................... 191 49. táblázat: Komádi Integrált Városfejlesztési Stratégiájának érdekcsoport elemzése..................................... 196


- 230 -


12 Források •

Komádi Város Településrendezési Terve, 2007

•

Komádi Város Gazdaságfejlesztési Programja, 2007

•

KSH Népszámlálás 2001. hivatalos adatszolgáltatás

•

KSH Népszámlálás 2001. statisztikai kiadványok

•

KSH Statisztikai évkönyvei: Hajdú-Bihar megye 2000-2007

•

Komádi Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

•

A Bihari térség környezetvédelmi környezetvédelmi programja, 2005

•

Helyzetelemzés Komádi Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervéhez, 2007

•

Komádi Város Települési közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008-2013

•

Közfoglalkoztatási terv Komádi, 2009


stratégiája/települési

önkormányzatok

- 231 -


13 Záradék


- 232 -

KOMÁDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents