Ökológiai lábnyom, karbonlábnyom számítás
Életciklus elemzés
A termékek környezeti szempontú értékelési módszerei közül az egyik legelfogadottabb, tudományosan is leginkább elismert módszer meghatározza a vizsgált folyamat minden be- és kimenetét a termék teljes élettartamát és minden hatást figyelembe vesz a “bölcsőtől a sírig”
Életciklus szabványok MSZ EN ISO 14040-es szabványsorozatÉletciklus- elemzés ISO 14040(2006) Életciklus – elemzés – Általános alapelvek és gyakorlat ISO 14041 Életciklus - elemzés- Életciklusleltár elemzés ISO 14042 Életciklus – elemzés – Életciklus hatáselemzés ISO 14043 Életciklus – elemzés – Életciklus – javítási elemzés ISO 14044:2006: Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Követelmények és útmutatók
Meghatározás Életciklus elemzéssel megpróbáljuk számszerűsíteni, megbecsülni, hogy egy termék előállítása során, annak elosztásán, felhasználásán át a hulladékként való lerakásáig milyen környezeti terhekkel jár, beleértve az energiakiadásokat is.
Életciklus elemzés fő jellemzői
Foglalkozni kell a termékrendszerek környezeti tényezőivelnyersanyagbeszerzéstől a hulladéklerakásig LCA tanulmány mélysége, időkeretei a cél,és tárgykör függvényében változnak LCA tanulmányok bizalmas kezelése, tulajdonjogok tiszteletben tartása Nincsen egy kizárólagos LCA módszer-de a nemzetközi szabványnak meg kell felelni!
Az életciklus-elemzés jellegzetességei
Foglalkozik a vizsgált rendszer minden környezeti vonatkozásával, a nyersanyag környezetből történő kivételétől a már elhasznált termék elhelyezéséig. Az LCAmegbízhatósága függ a vizsgálat céljától, a rendszer térbeli és időbeli mélységétől, a vizsgálat során alkalmazott előfeltételezésektől, és a kiindulási adatok pontosságától. A különböző életút elemzések eredményeinek összehasonlítása csak akkor lehetséges, ha minden egyes tanulmányban ugyan olyan előfeltételezéseket teszünk. Alkalmas az új tudományos felfedezések elemzésére. Általában, az életút elemzésben nyert információ egy jóval átfogóbb döntést hozási folyamat részeként, vagy a tágabb és általános hatást eredők megértésére kell használni. Az átláthatóság megkívánja, hogy az előfeltételezések egyértelműek legyenek.
Az LCA előnyei:
Segíti egy termék életciklusának különböző pontjain a környezeti szempont fejlesztési lehetőségeinek meghatározását, döntéshozatalt az iparban, a kormányzatban és a nem kormányzati szervezetekben, a környezeti megjelenés fontosabb indikátorainak kiválasztását, és a környezeti marketing tevékenysége.
LCA szakaszai Cél, és tárgykör meghatározás
Leltárelemzés
Hatásértékelés
Értelmezés
Közvetlen alkalmazások: •Természetfejlesztés és javítás •Stratégiai tervezés •A közzétételre szánt politika kialakítása (vállalati politika) •Marketing •Egyéb
Az ökológiai lábnyom mutató
1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv Mathis Wackernagel és William E. Rees Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át
Ökológiai lábnyom Az Ökológiai lábnyom azaz élettér, melyre egy meghatározott emberi népességet, meghatározott életszínvonalon, végtelen ideig eltartani képes.
Azt jelzi, hogy egy adott gazdasági tevékenység és kultúra mekkora terhelést jelent a természetre Meghatározott népesség ökológiai lábnyomának becslése többlépcsős folyamat (fejenkénti lábnyom tulajdonképpen az évente megvásárolt összes fogyasztási cikk és szolgáltatás által, az ökológia rendszeréből kisajátítottösszes területhasználattal arányosul)
Az Ökológiai lábnyom annak a mértékét határozza meg, hogy mennyi termőföldre és vízre van szüksége a populációnak az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez, az összes hulladék semlegesítéséhez az uralkodó technológia használata mellett. Az Ökológiai lábnyomot területegységben adjuk meg (ha/fő). Magyarország területe 92 ezer négyzetkilométer, a lakosok száma több mint tízmillió. Nekünk magyaroknak a jelenlegi határainkon belül 0,92 hektár használatára volna lehetőségünk személyenként
Kritika
nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire képtelen az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrástakarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban
XX. század elején egy emberre 5-6 hektár átlagos termékenységű földterület jutott 1995-re ez lecsökkent 1,5 hektárra az észak-amerikai emberek ökológiai lábnyoma átlagosan 4,5 hektár volt a kilencvenes évek közepén ha mindenki úgy akarna élni a Földön, mint az amerikaiak, akkor még legalább két bolygóra lenne szükség A könyv számításai alapján már régen túlléptük az eltartóképesség határát
WWF által kiadott jelentés
évente 20 százalékkal több természeti erőforrást élünk fel, mint amennyi képes lenne megújulni jelenlegi népességnövekedés megmarad, és ehhez maradnak a környezetpusztító technológiák, akkor 2050 körülre Földünk természeti kapacitásainak 200 százalékát fogjuk felhasználni nem a természeti javak hozadékát, hanem magukat a természeti javakat használjuk fel
Az ökológiai lábnyom legjelentősebb összetevői 1960-2003
Karbonlábnyom definiálása
Thomas Wiedman és Jan Minx megfogalmazásában: a karbonlábnyom az ökológiai lábnyom azon része, mely valamilyen tevékenység, személy, terület stb. által közvetlenül, vagy közvetetten a légkörbe juttatott széndioxid összes mennyiségét méri, illetve azt a területegységet,mely ezen mennyiség semlegesítéséhez szükséges
A karbonlábnyom az 1992-ben Kyotóban elfogadott jegyzőkönyvben szereplő üvegházhatású gázokat veszi figyelembe, ezek: széndioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), kén-hexafluorid (SF6), hydrofluorkarbonok (HFCk) perfluorkarbonok (PFCk).
KARBONLÁBNYOM
Egy személy vagy szervezet teljes - direkt és indirekt - üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását értjük. Karbon lábnyoma van a rendezvényeknek és a termékeknek is. Direkt hatások pl. az üzemanyagok használata az indirekt hatások, pl. az alkalmazottak munkába járása Szervezet karbon lábnyománál fontos, hogy a lehető legszélesebb körben azonosítsuk a kibocsátási forrásokat
Kibocsátási források:
Direkt kibocsátások: fosszilis üzemanyagok elégetése, melyek az égetés során CO2-ot bocsátanak ki, vagy az üzem metánt (CH4) bocsáthat ki, valamint a műtrágyahasználat dinitrogén-oxidot (N2O) Elektromos áram használatából származó kibocsátás: világításhoz, működtetéséhez (fosszilis, vagy megújuló) Termékek és szolgáltatások indirekt kibocsátása: ahogy a szervezet használja a termékeket és szolgáltatásokat befolyásolja a karbon lábnyomát
Karbonlábnyom kiszámításának nehézségei
Nem minden szervezet követi ugyanazt a módszert a lábnyom számításánál, vagy a kibocsátások kategorizálásánál Az esetek többségében figyelembe veszik az összes ÜHG kibocsátást is, és a végső összeget “tonna CO2 egyenértékben” (tCO2e) fejezik ki. Egy másik módszer, amikor a számításnál csak a CO2 kibocsátást veszik figyelembe és a végösszeg “tonna CO2” ( tCO2) -ként szerepel. lábnyom időszakon alapszik
Elsődleges, és másodlagos karbonlábnyom
Elsődleges: direkt kibocsátásokat tartalmazza Másodlagos: indirekt kibocsátásokat tartalmazza
Karbonlábnyom számításhoz használható életciklus modellek
Az alap életciklus modell lehet B2C típusú, azaz Business to Consumer, vagyis az egész termék életciklust felölelő elemzés, melynek részei : alapanyag gyártás elosztási folyamatok felhasználás hulladékkezelés/ártalmatlanítás
B2B, azaz business to business típusú életciklus modell Ennek részei: alapanyag gyártás elosztás
Karbonlábnyom számításhoz alkalmazható módszerek, adatbázisok, szabványok Alulról induló folyamatelemzésen (process analysis, PA); a termelőtől a fogyasztóig (business to consumer, B2C) történő életciklus elemzés, kisebb egységek elemzésére alkalmas primer és szekunder adatok összegyűjtése szükséges meg kell határozni a rendszerhatárokat Hátrányai: hiteles adatokhoz való hozzáférés problémái, alkalmazása sok munkát igényel, igen költséges eljárás 1.
Felülről induló (input-output analysis,IOA) analízis
Nagy területegységeket lefedő aggregált adatok felhasználásával jut el a kisebb szintet képviselő tényezőkre való végső következtetés levonásáig Jól alkalmazható nagyobb területek (országok, megyék, régiók) karbonlábnyomának elemzésére, továbbá nagyobb cégekre, termékcsoportokra, ágazatokra kevésbé idő- és energiaigényes
Karbonlábnyom vonatkozó szabványai
PAS 2050 PAS 2050:2008. ‘Specification for the assessment of the life cycle greenhouse gas emissions of goods and services’ Kidolgozásában részt vettek nemzetközileg elismert szakértők, az üzleti élet szereplői, hatóságok Segít abban, hogy, hogyan értékeljük egy termék/szolgáltatás elállításához és használatához kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátást annak élettartama során. Alapjául szolgált az ISO 14040-es szabványsorozat PA elemzésen alapszik 2011-ben felülvizsgálták: az életciklus elemzésnek a termék előállítását követő 100 éves periódust kell figyelembe vennie meghatározzák azt, hogy melyek azok a kibocsátási faktorok amelyeket figyelembe kell venni, melyek amiket nem, illetve meghatározza az elemzés módját, és módszerét
Product Life Cycle Accounting and Reporting Standard, és Corporate (Scope 3)Supply Chain
ISO 14067 (Carbon Footprint of Products)
Elsődlegesen a PA elemzést alkalmazza és másodlagosan az IOA elemzést is jól alkalmazható a vállalatok, és a vállalati tevékenységből származó üvegházhatású gázok kalkulációjára segítséget nyújt a termékekre vonatkozó részleges-, és teljes karbonlábnyom tanulmányok elkészítéséhez
Vízlábnyom
Vízfogyasztásunk komplex mérésére, mérhetőségére A. Y. Hoekstra és A. K. Chapagain holland professzorok hosszas kutatómunka eredményeként megalkották a vízlábnyom mértékegységet Az édesvíz a nemzetközi termék- és szolgáltatáskereskedelem fokozódásával egyre nagyobb ütemben válik globális erőforrássá
A vízlábnyom a termékek és szolgáltatások előállítására felhasznált összes víz mértéke, melyet egy adott személy, vállalkozás vagy nemzet használ. Két fő alkotóelemből áll: közvetlen és közvetett vízhasználat Kékvíz-lábnyom a kék vízkészlet fogyasztására utal (felszíni és felszín alatti vizek) egy termék ellátási láncán keresztül Zöldvíz-lábnyom a zöld vízkészlet fogyasztására utal (talajban raktározódott esővíz, talajnedvesség). Szürkevíz-lábnyom szennyezésre utal, és aszerint határozható meg, hogy mennyi édesvíz szükséges a telített szennyezők feldolgozásához a meglévő környezeti vízminőségi szabványok alapján
Néhány termék vízlábnyoma
Bor: 870 liter víz/ liter bor Marhahús: 15415 liter/kg Birka 10400 liter/kg, Disznó 6000 liter/kg, Csirke 4300 liter/kg Kávé: 132 liter /125 ml 96% zöld, 1% kék, 3% szürke Továbbiak: http://www.waterfootprint.org/?page=files/produc tgallery
Köszönöm a figyelmet
