2016.06.30.
„Az ökológiai mezőgazdaság magában foglalja az összes olyan mezőgazdasági rendszert, amely környezeti, szociális, gazdasági szempontból egyaránt fenntartható,és egészséges termékek, élelmiszerek előállítását biztosítja. Óvja a talaj termékenységét,mint a sikeres gazdálkodás kulcsát. Előtérbe helyezve a növények, állatok és a talaj természetes egyensúlyát, célul tűzi ki a mezőgazdaság és a környezet minőségének javítását. Jelentősen lecsökkenti a külső erőforrások bevitelét tartózkodva a szintetikus trágyák és növényvédő szerek használatától. Helyettük a terméshozam és ellenállóképesség növelése érdekében a természet folyamatait engedi érvényesülni.”
Ökológiai gazdálkodás története hazánkban Seres Emese Növényvédő szakmérnök 2016. március 23. NTP-SZKOLL-15-0017 Tormay Béla Szakkollégium programja az egészséges életmód és a funkcionális élelmiszerek jegyében
(IFOAM (az Ökológiai gazdálkodók szervezeteinek világszövetsége))
Forrás: 1
INTERNATIONAL FEDERATION OF ORGANIC AGRICULTURE MOVEMENTS / BIO MEZŐGAZDASÁGI MOZGALMAK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE)
» a környezet megóvásának alapelve; » méltányosság alapelve; » gondosság alapelve; » az egészség alapelve.
1972. Franciaország A száz országban több mint 700 tagszervezetet szövetség magában foglaló közzéteszi a biotermékek minőségi irányelveit, szervezi a biogazdálkodó mozgalom tapasztalatcseréjét, ellátja képviseletüket. Teljes jogú magyar tagszervezete a Biokultúra Egyesület. Forrás: 1
(RUDOLF STEINER)
Forrás: 2
(HANS MÜLLER) A szerves biológiai gazdálkodás alapjainak létrehozása a svájci Müller házaspár nevéhez fűződik. A nitrogén nagyarányú felhasználásának következményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogy az ételek minősége romlik.
A XX. századi ökológiai gazdálkodást megalapozó elméletek és mozgalmak a XIX. században gyökereznek. Számos kutató dolgozott hosszú távú programok kialakításán már az 1800-as évek végén is a természeti és a humán erőforrások megőrzése céljából. Az I. világháború előtt sikerült szintetikus úton nitrogént előállítani. Ezt használták alapanyagul a háború során különböző mérges gázok és robbanóanyag előállítására. A háború befejezése után gondoltak a szintetikusan előállított nitrogén mezőgazdaságban való felhasználására.
Hans Müller, aki paraszti családból származott és felsőfokú képesítést szerzett. 1946-ban harmincad-magával biotermékeket előállító és értékesítő szövetkezetet hozott létre azzal az elsődleges céllal, hogy a minőség javítása révén kiegyensúlyozottabbá tegyék az értékesítést, ezáltal nagyobb biztonságot teremtsenek a gazdálkodók számára. Kertészés gazdasszonyképző iskolát végzett felesége, Maria Müller mezőgazdasági, egészségügyi és táplálkozástudományi ismereteinek gyakorlati hasznát saját kertjében kipróbálva számos, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki, továbbá megreformálta a paraszti konyhát.
20-as években, Németország keleti részén élő gazdák vették észre, hogy szarvasmarháiknál termékenységi gondok lépnek fel. Az ő kérésükre Rudolf Steiner 12 előadást állított össze, 1924-ben amellyel elindította biodinamikus mozgalmat. Rudolf Steiner egy teljességre összpontosított mezőgazdaság képét vázolta fel. Szerinte a mezőgazdasági üzemet a talaj, a növényzet, az állatok, és az ember zárt, szervezett egységeként kell felfognunk, amiknek kölcsönösen ösztönözni kell egymás életfolyamatait. Az évtized végére száz, az 1940-es évek elejére pedig már ezer mezőgazdasági üzemben dolgoztak a környezet- és emberbarát elveket követve.
Müllerék úttörő tevékenysége nyomán az 1940-es évektől kezdve terjedt el Nyugat-Európában a szerves biológiai gazdálkodás.
1930-ban a társaság (Demeter) megjelentetett egy lapot, hogy minél szélesebb körben megismertesse szakmai tapasztalatait, majd 1932-ben megalapították a ma is létező Demeter Szövetséget, amely a speciális gazdálkodásból származó biotermékek értékesítését hivatott megoldani.
Ő indította el az első (szerves-biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amely az ő, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik (Müller-Rush), ez volt az alapja a mai BIOLAND szervezet elindulásának.
Forrás: 2
Forrás: 2
1
2016.06.30.
(ANNA LADY BELLFORD) Angliában 1923-24-ben Anna Lady Bellford egy korábban Indiában élő agronómussal, Sir Albert Howarddal kezdte el meghonosítani az indiai komposztálást. Lady Bellfordhoz fűződik a következő mondás is: „A talaj élő szervezet, ne a növényt, hanem a talajt tápláld!”
II. Világháború alatt a biodinamikus mozgalom be volt tiltva. Oka: A biodinamikus gazdálkodás filozófiai háttere, az antropozófia volt.
A talaj-növény-ember egészségének összefüggéseit vizsgálta.
Az 50-es évektől kezdve felgyorsul a munkaerő átáramlása a mezőgazdasági szférából az ipariba. 1950-ben a munkaerő 30 %-a a mezőgazdaságban dolgozott, 1990-es évekre ez 4 %-ra csökkent. A fokozódó gépesítéssel és méretbeli növekedéssel párhuzamosan növekedett a kémiai anyagok használata is.
Howard-Balfour-módszer: A szerves anyagok körforgásán, vagyis minden szerves anyag komposzt formájában való újrafelhasználásán alapszik. Mozgalmuk nyomán alapult meg később az Soil Assotiation, amely napjainkban is Anglia legfontosabb, ökológiai gazdálkodással foglalkozó kutató- és információs intézménye. (Előírásai a Müller-Rush rendszerrel azonosnak mondhatók.) Forrás: 2
Forrás: 2
SZERVES-BIOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS A szerves-biológiai gazdálkodás alapműve:
1975.
Talajtermőképesség (Bodenfruchtbarkeit) 1968
A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison nevéhez fűződik. David Holmgren-nel közösen írta meg a Permaculture I. című könyvet.
Hans Peter Rusch Rusch a mezőgazdaság első és legfontosabb feladatának a talaj termőképességének növelését tekintette.
A fogalom a Permanent Agriculture angol szavak mozaikszava, vagyis az állandó mezőgazdaság jelentést rejti magában. "A permakultúra kifejezéssel egy integrált, folyamatosan szukcesszíven fejlődő, az ember számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszert neveztünk meg.„ (Mollison )
A talaj termőképességét biológiai tulajdonságként értelmezte, vagyis, hogy mennyire alkalmas a termesztett növények élettani igényeit kielégíteni, mennyire sokoldalú a talajélete, hogyan alakul a talaj által táplált növények állatok, ember egészsége.
>> A permakultúra olyan mezőgazdaságilag produktív ökoszisztémának a tudatos tervezése és kialakítása, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák stabilitásával, rugalmasságával. Az embernek és természetes környezetének harmonikus integrációja, mely biztosítja számára az élelmet, energiát, lakást, valamint egyéb anyagi és szellemi szükségleteit. << (Mollison, 1988.)
Az irányzat elsőséget ad a humuszgazdálkodásnak, amit a talajtermőképesség növelés legfontosabb eszközének tartanak. A termőképesség alakulásában a talaj mikrobiológiai életének fontosságát hangsúlyozzák. A talajművelésben a lehető legkevésbé bolygatják a szerves talajéletet, inkább lazítóeszközöket alkalmaznak a forgatás helyett, illetve csak sekélyen forgatnak. A gyomok irtását sorközi kultivátorozással, alkalmas időben végzett boronálással, kapálással oldják meg.
A gazdálkodási forma alapelve a minimális külső energia és anyagfelhasználás, a gazdálkodás színhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehető legésszerűbb megvalósítása (pl. a ház tájolása, a vízfelületek kihasználása, a belső udvar, a zöldséges, a gyümölcsös, a szántók elhelyezése.)
A növényvédelemben enyhe, a természetben is előforduló mérgek (nikotin, piretrin, kvasszia, mész, réz, kén) használata engedélyezett, a szintetikus szereket elvetik, kivételt képeznek a rovarcsalogató feromonok esetében. A tápanyag-gazdálkodásban a kálium és magnézium sókat használhatnak a termelők.
Forrás: 2
Forrás: 2
Wes Jackson módszere (É-Amerika) Wes Jackson amerikai kutató 1985-ben publikálta az évelő gabonafélékről alkotott elképzeléseit. Az elmélet az iparszerű mezőgazdálkodást bírálja, de nem a vegyszerhasználat ellen monokultúrák indít frontális támadást, hanem a fenntarthatatlanságát hangsúlyozva a természetes ökoszisztémák sokszínűségét helyezi előtérbe, a természetes életközösségek vegetációs struktúráját imitálja a mezőgazdasági termelés folyamán. Az agroökoszisztéma bizonyos terményei a vad fajok funkcionális analógjaiként szerepelnek, a természetes növényi életközösségek vegetációs felépítésének utánzása során. Sikeres utánzás a természetes ökoszisztémát stabilizáló folyamatok működését eredményezi az agrár-ökoszisztémában is. Ebben az átfogóbb megközelítésben a természet lemásolásával a természetes működés funkcionális sajátságait építik be a mezőgazdaságba a rendszer minden egyes kis komponensének részletes ismerete nélkül. Forrás: 2
Forrás: 2
2
2016.06.30.
Japánból indult útjára a FUKUÓKA
által elindított irányzat.
A japán mikrobiológus, Masanobu Fukuoka a "Ne tégy semmit" mozgalom buzgó élharcosa, rendszerében tilos a talajművelés, a műtrágyázás, a gyomirtás és a növényvédelem. Rendszerére jellemző, hogy a kultúrnövények magjait agyagpéppel drazsírozza, a területen tett bejárásai alkalmával elszórja és a kedvező körülmények közé került magok kelnek ki. Gazdálkodása kezdetén egy teljesen kopár sziget volt az elindulás alapja, ma ez a sziget dús, erdővel és (élelmiszert adó) kultúrnövényekkel fedett, a növények egyedi termőképessége maximálisan kibontakozik, de a termésátlag - a rendkívül változatos növényelrendezés miatt alacsony.
Forrás: 2
Forrás: 2
(FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS) Már a XIX. század végén több kutató foglalkozott olyan hosszú távú programokkal, amelyeknek célja a termesztett és a humán erőforrások megőrzése. Az elsők között volt Aldo Leopold és Charles Benbrook, akik a fenntartható fejlődés filozófiáját a következőkben összegezték: „Soha nem tudjuk elérni a természettel való harmóniát, amíg el akarjuk érni az ember teljes szabadságát, de törekedni kell rá.” Aldo Leopold felismerte a természet megújuló képességét, továbbá azt, hogy az ökológiai egyensúly fenntartásának alapja a vizek tisztaságának megóvása.
2003-ban a világon összesen 26,4 millió hektár mezőgazdasági terültet műveltek összesen 558 ezer gazdaságban. A területek abszolút nagysága azon országokban jelentős, melyek területe is jelentős, ezért érdemes megnézni, hogy az összes mezőgazdasági területhez viszonyítva hogyan alakul az ökoterületek aránya. Olaszország az egyetlen olyan ország, mely az ökoterületek abszolút és a relatív nagyságát vizsgálva a világ első 10 országába, tehát példaként áll minden ország előtt.
A fenntartható gazdálkodás kifejezés az 1980-as években vált ismerté szakmai körökben, amikor a Világelemző Intézet (Worldwatch Institute) publikálta „Irány a fenntartható társadalom” című művét. 1987-ben az amerikai törvényhozás kimondta, hogy a fenntartható fejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit. A fenntarthatóságnak a mezőgazdasági gazdálkodók stratégiájában meg kellene jelenni. A mezőgazdasági vállalkozók az alábbi lehetőségek közül választhatnak: − A környezettel való teljes azonosulás; − A környezettel való szoros kooperáció; − A környezet tudatos és féltő befolyásolása; − A környezet erőltetett, átalakító befolyásolása.
Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 2
3
2016.06.30.
Összesen 22,8 millió ha Ausztrália: 11,5 millió ha Olaszország: 1.05 millió ha Anglia: 695e ha Németország: 735e ha USA: 930e ha
Forrás: 2
Forrás: 2
Legtöbb ökogazdasággal rendelkező ország: 56.440 Olaszország 27.282 Mexikó 18.292 Ausztria Spanyolország 15.607 14.703 Németország Átlagos ökogazdaság méretek: 15,6-15,7 ha <5 ha 13 ha Magyarországon az átlagos birtokméret 103,6 ha.
Az ökológiai területek nagysága és az ökoélelmiszerek forgalma (2002).
Ausztria, Svájc Görögország Norvégia
Forrás: 2
Forrás: 2
A jelentős növekedés mögött a fogyasztók egyre erősebb törekvése áll, hogy megőrizzék egészségüket és a természeti környezetet, továbbá növekszik a folyamatosan vásárlók ellenérzése a GMO-s élelmiszerek iránt is. Az óvatosabb előrejelzések szerint a világ bioélelmiszer forgalma 2008-ra 80 mrd USD nagyságrendet érhet el.
Forrás: 2
Forrás: 2
4
2016.06.30.
1920-as években kezdődött 1920-as évek óta dinamikus növekedés legjelentősebb fejlődés:
Skandinávia mediterrán országok
a világon termelt öko termékek fele itt kerül piacra legnagyobb fogyasztók:
Németország Franciaország Nagy-Britannia Svájc
A növekedés évi 25 % volt 1986 és 1999 között az Európai Unió országaiban. A legnagyobb növekedést a skandináv és a mediterrán országok, illetve később Németország és az Egyesült Királyság érték el. Forrás: 2
Forrás: 2
A biotermelés európai növekedése a környezetvédő és egészségtudatos fogyasztói törekvések és a politikai támogatás szerencsés kölcsönhatásának eredménye. A fogyasztó számára kívánatos élelmiszerek megkülönböztetésének lehetőségét az állami feltételek megteremtése, a jogi szabályozás biztosította.
Forrás: 2
A grafikon adatai azt mutatják, hogy a legegyenletesebb a növekedés Németországban volt, a legdinamikusabb pedig Olaszországban. A legkorábban, 1992-ben Ausztriában indult meg a fejlődés, de ebben az országban már az 1997. évi csúcshoz viszonyítva visszalépés is mutatkozik.4 Dániában 1995-től, az Egyesült Királyságban pedig gyakorlatilag 1997-től lendült meg a fejlődés.
Forrás: 2
Forrás: 2
Összesen alig több mint 435 ezer hektáron folyik ellenőrzött organikus gazdálkodás, ez a teljes mezőgazdasági terület nagyon kis része és a gazdaságonkénti terület nagyság is kicsi, mivel ezt a 435 ezer hektárt 118 ezer gazda műveli meg, tehát az átlagos birtokméret 3 hektár körüli.
Forrás: 2
5
2016.06.30.
Komoly vegyszerhasználat csak nagyon intenzív kultúráknál Számos hagyományos termesztési módszer megfelel az ökológiai gazdálkodás alapelveinek
kevés ellenőrzött termesztés
kevés állami támogatás
Bennszülöttek több évszázados tapasztalatainak elismerése, alkalmazása
Az ázsiai ökoterületek nagysága 736 ezer hektár és 65 ezer gazdaság folytat ökotermelést. Az ázsiai térségben kiemelkedő szerepe van Kínának és a jelentősége az elkövetkező években tovább fog nőni, mert a kínai kormány az ökotermesztés központi támogatását tervezi.
elsősorban a déli országokban fejlődik
Az ökogazdálkodás szempontjából legjelentősebb országok:
közel 300 000 ha
Egyiptomban jelentős- gyapot és tea
külföldi ellenőrző szervezetek
nincs saját szabályozás
Kávé: Uganda, Tanzánia, Madagaszkár
Gyapot: Uganda, Szenegál, Egyiptom, Mozambik
Kakaó: Tanzánia, Elefántcsont part, Madagaszkár
Vanília: Madagaszkár
Kókusz: Madagaszkár
Avokádó: Dél-Afrika, Uganda
Forrás: 2
Forrás: 2
Legnagyobb ökoterülettel rendelkezik, > 11 millió ha, de ez az összes mezőgazdaságilag művelt területnek csak a 2.48%-a. A több millió hektáron 1.730 farmer gazdálkodik, a gazdaságok átlagos nagysága több mint 6 ezer hektár. Az ökoterületek nagy részén extenzív állattenyésztés folyik.
Nagyon kis arányban Legjelentősebb: Kína, India, Thaiföld, Izrael 900 000 ha terület nincs belföldi piac hiányos szabályozás és ellenőrzés India: növényi termékek Kína: szója, napraforgó, rizs, tea, gyógynövény, bambusz Korea: zöldség, gyümölcs, rizs Japán:rizs, tea Izrael:zöldség, gyümölcs, dió
Óceániában az ökoterületek nagysága 46 ezer hektár körüli. A legnagyobb területtel Új-Zéland rendelkezik, a 40 ezer hektárt 780 gazdálkodó műveli. Jelentősebb termékek: kivi, zöldség- gyümölcsfélék (alma, szőlő), tejtermékek és a hús. Forrás: 2
legnagyobb a világon nagy része legelő- legeltetéses állattartás termékek nagy része exportra 1992 óta saját szabályozás húsmarha zöldség, gyümölcs tejtermékek rizs gyapjú bor zöldség vetőmag birkahús Új-Zéland: kiwi, alma, zöldség
Forrás: 2
Latin- és Dél-Amerika
5,8 millió ha az össz. terület 0,5% legjelentősebbek: Argentína, Uruguay, Brazília, Chile
Észak-Amerika
Forrás: 2
-USA: 950 000 ha / -végleges, teljes körű szabályozás 2002 / -növekvő igény, támogatottság -Kanada 487 500 ha / átalakulás alatt
Forrás: 2
6
2016.06.30.
Forrás: 1
MAGYARORSZÁG
Forrás: 1
MAGYARORSZÁG
Kialakulása:
Az ökoszemlélet területi alakulása Magyarországon
A magyar biogazdálkodás története alig két évtizedre tekinthet vissza.
A Biokultúra Egyesület adatai szerint az országban a biogazdaságok „foltszerűen”, egymás közelében helyezkednek el. Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részeken inkább a konzervipar, hűtőipar, méz-, bébiétel-gyártás figyelhető meg. A biogazdálkodás tehát rátelepül a hagyományos, de ma már a külföldi importtal szemben nem versenyképes és nem jövedelmező feldolgozóipari szerkezetre. Az ország déli részén, elsősorban Békésben nő az ökológiai gazdálkodással foglalkozók száma, de Borsodban és Szabolcs-Szatmárban is többen élnek a lehetőséggel. A gazdaságok számát tekintve a Dél- és Észak-alföldi, illetve az észak-magyarországi régió megelőzi a többit. A termelésbe vont terület nagyságát tekintve a Közép- és Dél-dunántúli térségben Komárom valamint Baranya megye emelkedik ki.
A magyar ökomozgalom 1. állomása: 1983-ban megalakult a Biokultúra klub. Alapítói: biogazdálkodók, környezet- és egészségvédők 1986. Natura Gazdasági Társaság holland szakemberek segítségével néhány nagyüzemben exportcélú termelést indított el. A minősítési és ellenőrzési feladatokat a holland SEC (Stichting Ekomerk Controlle) - később SKAL- szervezet látta el. 1987-ben vált országos egyesületté, s lett teljes jogú tagja az IFOAM-nak. 1991-ben, mivel az IFOAM egyik irányelve kimondta, hogy lehetőleg nemzeti minősítő szervezet működjön minden tagországban, a Biokultúra Egyesület vette át ezt a feladatot. 1996-tól egy, a Biokultúra Egyesülettől független szervezet, a Biokontroll Hungária Kht. vette át a minősítés szerepét, hiszen az uniós előírások értelmében az ökogazdálkodás ellenőrzését csak olyan független ellenőrző szerv végezheti, amely nem folytat más tevékenységet.
Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 2
7
2016.06.30.
Vállakozások száma 1998-2007 1600
1420
1400 1200 1000 800
76 4
600
7
0 200 1998
3
2003
2004
135
124 9
2005
2006
120 3
47 1
400
330
99 5
115 5
32 1999
2000
2001
2002
2007
Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 2
8
2016.06.30.
•
környezetbarát gazdálkodás üzleti érdekeket sért, elsősorban a műtrágyát és a szintetikus növényvédő szereket gyártók és forgalmazók érdekeit.
•
az intenzív termesztéshez ragaszkodó gazdákéit, akik nem, vagy csak kisebb mértékben részesülhetnek a korábban megszokott állami támogatásban.
•
A két éve elfogadott agrár-környezetvédelmi program, illetve támogatási rendszer hatása alig észrevehető a hazai környezetbarát gazdálkodáson.
•
A termelők többsége elszigetelten, átfogó szakmai irányítás és érdekképviselet nélkül tevékenykedik.
•
A szemléletváltozás nem megy egyik évről a másikra.
Forrás: 2
Forrás: 2
FELADATA Jelenleg 32 hazai és 13 külföldi helyi csoportjuk van, tagjainak száma 1400 fő körüli.
Biztosítani az egyesület által alapított Biokontroll Hungária Kht. működését, függetlenségét a tanúsított termékek biztonságos értékesítése céljából; Az ökológiai gazdálkodás segítése, terjesztése, érdekképviselete; Kapcsolattartás nemzetközi szervezetekkel. Az ökológiai gazdálkodók és gazdálkodás képviselete bel- és külföldön; Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatási és tudományos eredmények megjelenítése; Terjessze a környezettudatos élet és természettel összhangban álló életforma előnyeit; Az ökológiai termékek hazai fogyasztásának fellendítése bemutatókkal, propagandával; A kertbarát mozgalom kiszélesítése az ökológiai gazdálkodás térnyerése céljából; Ökológiai információ szolgáltatás; A Falusi Turizmus és az ökológiai gazdálkodás kapcsolatrendszerének kiépítése és fejlesztése.
Az Egyesület legfontosabb feladata: •Az egyesület részt vesz a nemzetközi ellenőrzési és minősítési rendszer továbbfejlesztésében és hazai működtetésében. A tevékenységének célja, hogy biztosítsa az ökotermékekkel folytatott kereskedelem tisztaságát: védje a termelőt a tisztességtelen konkurencia ellen; garanciát nyújtson a vevőnek az ökotermék minőségéről. Célja: Az ökológiai mezőgazdálkodás elterjedésének előmozdítása; Az ökológiai mezőgazdálkodást folytatók összefogása; Az egyén boldogulása, az ember és természeti környezete harmonikus kapcsolatának a fejlesztése. Forrás: 2
Forrás: 2
Forrás: 1
9
2016.06.30.
Forrás: 1
Forrás: 1
Forrás: 1
10
2016.06.30.
Forrás: 1
Forrás: 1
11
2016.06.30.
12
2016.06.30.
1. 2. 3. 4. 5.
6.
Dr. Roszík Péter (2013): Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően Barna Sándor: Biotermesztés előadás (Nyíregyházi Főiskola) Seléndy Sz.-Dr. Solti G. (2005): Ökogazdák kézikönyve, Szaktudás Kiadó, Bp. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft (2006): Az ökológiai gazdálkodás alap- és feltételrendszere Lucius Tamm, Helga Willer & Thomas Alföldi, FiBL Svájc: Az ökológia gazdálkodás alapelvei – története, szabályozás, termelés, piac Dr. Solti Gábor (2012) : Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon
13
