KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉSEK 1. Kemenes István-Szeghő Katalin: A hibás teljesítéssel kapcsolatos perek jogalkalmazási kérdései (Vizsgálati anyag és előterjesztés a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2011. november 17. napján tartott kollégiumi üléséhez) 2. Kemenes István: A hibás teljesítéssel kapcsolatos perek egyes jogalkalmazási kérdései. Összesítő megállapítások. (A Szegedi Ítélőtábla 2011. november 17. napján tartott polgári kollégiumi ülése alapján) ESETI DÖNTÉSEK SZERZŐDÉSEK JOGA (1-49. számú jogesetek) 1. Gf.I.30.720/2010.: I. A pénzintézet által alkalmazott azok az általános szerződési feltételek, amelyek a kamat, díj, költségre vonatkozóan az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, sértik a jóhiszeműség és tisztesség elvét – tisztességtelenek, érvénytelenek –, ha kizárólag a pénzintézet üzleti kockázatához tartoznak, kizárólag a hitelintézet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó jogszabályi, jegybanki rendelkezéssel, a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolható közteher (például külön adó) áthárításával kapcsolatosak. II. A bankkölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása, ezzel a teljes hátralékos tartozás lejárttá tétele, a felvett hitel időszakonként visszatérő részletekben való törlesztési lehetőségének az elvesztése az adóst súlyos gazdasági helyzetbe hozza. Az arányosság elve ésszerű összefüggést követel meg a jogsérelem és következményei között; ha a fél mulasztásának nincsenek komoly következményei, a másik, sértett fél sem élhet drasztikus jogkövetkezményekkel. A szerződés egyoldalú, azonnali megszüntetése ezért csak súlyos szerződésszegés, a hitel visszafizetésének tényleges, valós veszélyeztetettsége esetén alkalmazható; az ettől eltérő, bármilyen enyhébb megítélésű fizetési késedelem vagy más enyhébb szerződésszegés esetére kikötött felmondási jog tisztességtelen, érvénytelen. III. A felelős hitelezés elvéből adódóan a pénzintézet szerződési feltételeiben jogszerűen kötheti ki azokat a magánjogi eszközöket, amelyek – a szerződés megkötését, a kölcsön felvételét követően is – a kihelyezett összeg visszafizetését biztosítják (például adatközlési kötelezettség, ellenőrzési jog, a fedezet értékállandóságának a vizsgálata, az adós körülményeiben beállott változásokról az értesítési kötelezettség előírása stb.). (Megjelent: BDT 2011/11/188. szám alatt) 2. Gf.I.30.444/2011.: I. Az érvénytelenségi és a törlési kereset céljában, jellegében egymástól eltérő jogvédelmi eszközök: az érvénytelenségi per a szerződési jogi sérelem orvoslását célzó kötelmi jogi per, a törlési per ezzel szemben valamely dologi jog védelmét célzó eljárás. Az érvénytelen szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog törlését a bíróság csak az Inytv. rendelkezéseinek a korlátai között rendelheti el. Ezt a jogszabály akkor korlátozza, ha az érvénytelenül szerző fél az ingatlan tulajdonjogát további szerző félre ruházza át vagy azon egyéb jogot enged.
-2II. A rosszhiszemű, illetve ingyenesen további jogszerző jogának törlésére addig indítható kereset – akár az ingatlan-nyilvántartási eredeti jogosult, akár érvénytelenségi per indítására jogosult más (harmadik) személy, mint amilyen a Cstv. 40. § alapján pert indító hitelező részéről –, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége megállapításának helye van. Ugyanakkor azzal szemben, aki az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, csak az eredeti jogosult, és csak az érvénytelen bejegyzéstől számított három év alatt indíthat törlési keresetet. A törlési per indítására nem jogosult más személyek által indított érvénytelenségi perben – határidőtől függetlenül – a közhitelesség elve alapján a jóhiszemű jogszerző tulajdonjoga vagy más joga akkor sem törölhető, ha az előző bejegyzés érvénytelensége miatt az átruházó vagy jogot engedő személy nem volt tulajdonos. III. Az érvénytelen szerződést a hiba orvoslásával a bíróság érvényessé nyilváníthatja, amely az eredeti állapot helyreállításával egyenrangú jogkövetkezmény. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése lényegét tekintve az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését jelenti: a szerződés érvényessé nyilvánításához a bíróság a szerződés tartalmát úgy módosíthatja, hogy ezáltal az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelmet szünteti meg. 3. Gf.II.30.054/2011.: I. A közvetett képviselet nem színlelt szerződés: ha az ügyletkötés során a fél a megbízója érdekében, javára és utasításai szerint eljárva, de a saját nevében tesz jognyilatkozatot, és az érintett szerződésekben képviselői minőségére semmilyen formában nem utal, a képviselt és a harmadik személy nem kerül közvetlen jogviszonyba egymással, hanem a harmadik személlyel kötött érvényes szerződés alapján kizárólag a saját nevében eljáró személy válik jogosítottá, illetve kötelezetté. II. A biztosítéki célból kötött opciós szerződés önmagában a biztosítéki cél miatt nem érvénytelen. A biztosítéki célú opció érvénytelenségét eredményezi azonban, ha az a klasszikus biztosítéki jogintézmény (a zálogjog) kógens, a biztosítéki jellegből fakadó és az adóst védő rendelkezéseinek – így a lex comissoria tilalmának – megkerülésére és kijátszására irányul. III. Az opció tárgyát képező részvények és azok vételára az opciós jog gyakorlásának eredményeként létrejövő adásvételi szerződés tartalmát képező szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak minősülnek, következésképpen az ezek közötti esetleges értékaránytalanság magának az opciós szerződésnek az érvényességét nem érinti. Tényleges jogsérelem a részvények értéke és azok vételára közötti feltűnően nagy értékkülönbség miatt akkor keletkezik, amikor a vételi jog gyakorlása során létrejön a felek között az adásvételi szerződés, ezért az adásvétel létrejöttekor fennálló értékviszonyok alapján vizsgálható a feltűnő aránytalanság fennállta. IV. Az a tény, hogy a tulajdonos opciót alapít a tulajdonában álló vagyontárgyra, nem zárja ki a szerződésen vagy jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását. A vételi jog gyakorlása azzal a következménnyel jár, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége ezt követően nyílik meg, ezért a jogosulttal a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot kell közölni. 4. Gf.I.30.065/2011.: I. A beépítetlen telken a társasház alapításának szándéka az ingatlanra vonatkozó tényként az ingatlan-nyilvántartásba előzetesen feljegyezhető, tulajdonjogi értelemben azonban az alapítási szándék feljegyzésével társasház még nem keletkezik. Az ingatlan a társasház jogi jellegét akkor nyeri el, ha a várt felépítés megtörténik és a társasházat a jogerős használatbavételi engedély megszerzését
-3követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. Társasház bejegyzésének hiányában nem jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban a társasházi törzslap és a társasházi külön lap, ilyen bejegyzés hiányában a társasház önálló ingatlanként jogi értelemben nem létezik, így adásvétel tárgyát sem képezheti. II. A társasház előzetes feljegyzése esetén, ha a földrészlet tulajdonosa a jövőben létesítendő lakásokra adásvételi szerződéseket köt, a vevők számára tulajdoni váromány keletkezik a társasház alapító okirata szerinti társasházi külön tulajdonra és a közös részek megjelölt hányadára. Ha a társasházi építkezés beruházója a befejezetlen építkezést szerződéssel új építtetőre ruházza át, tulajdonjogi értelemben az adásvétel tárgya a beépítetlen ingatlan. A társasház alapítás feljegyzését követően azonban a feljegyzett alapítás – mint jogi tény – kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez. Ez azt jelenti, hogy a vevő a tulajdonjog megszerzésével az eladó jogutódjává válik, ennélfogva belép mindazon adásvételi szerződésekbe eladói pozícióba, melyeket a korábbi beruházó a tulajdoni várományok értékesítése kapcsán kötött. Az ilyen adásvételi szerződésben nem válik külön a telek és a felépítmény tulajdonjoga, hanem a vevő a már szerzett jogokkal terhelten szerzi meg az ingatlan egységes tulajdonjogát, ilyen tartalommal az adásvételi szerződés érvényes. 5. Gf.I.30.051/2011.: A sporttelepre vonatkozó opciós szerződés nem jön létre, ha az elidegeníteni szándékozott ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom volt bejegyezve, és az opciós jog jogosultja – kötelezettsége ellenére – a tilalom jogosultjának a vételi jog bejegyzéséhez való hozzájáruló nyilatkozatát nem szerzi be. Az érvénytelenségi jogkövetkezménnyel járó létre nem jött szerződés folytán sem az eladó, sem a vevő nem követelhet teljesítést, ilyen kötelezettségük hiányában szerződésszegést sem valósíthatnak meg. Ebből következik, ha az érvénytelen opciós szerződés jogosultjának ellenszolgáltatása egy másik sporttelep, mint csereingatlan tulajdonjogának átruházásában áll, a csereingatlan tulajdonjoga megszerzése körében az opciós kötelezett az együttműködési kötelezettségét nem szegheti meg, szerződésszegési kártérítési felelősséggel nem tartozhat. 6. Pf.II.20.410/2011.: I. Az uzsora szubjektív feltétele magában foglalja egyrészt az aránytalan előnyt vállaló fél hátrányos helyzetét, amely arra készteti, hogy a szerződést ilyen feltételekkel is megkösse, másrészt a sérelmet okozó fél célzatos magatartását, amelynél fogva a másik félnek az általa ismert hátrányos helyzetét kihasználva köti ki a maga javára az aránytalan előnyt. A válságos gazdasági helyzetben hozott döntés – a jogi értelemben vett kényszerhelyzet – azonban nem azonosítható a gazdasági kényszer meghatározta döntéstől. Ez utóbbi a gazdasági körülményekhez igazodva hozott döntés, amellyel a döntéshozó az adott helyzetben lehetséges legnagyobb haszonnal vagy legkisebb veszteséggel járó megoldást választja. Amennyiben a felvett kölcsön a vállalkozási tevékenység folytatása érdekében volt szükséges, az ezzel kapcsolatos döntés a gazdasági kockázat körébe tartozik és nem teszi lehetővé az uzsora megállapítását. II. Nincs jogszabályi akadálya, hogy a hitelező a követelésének biztosítására kössön adásvételi szerződést; a biztosítéki célú tulajdonátruházás nem tiltott és nem színlelt jogügylet. 7. Pf.III.20.366/2011.: I. A magánszemélyek között létrejött kölcsönszerződésben a kikötött ügyleti kamat mértéke megítélése során – az uzsora szempontjából – figyelemmel kell lenni a
-4tartozás összegére, a visszafizetési kötelezettség beálltáig terjedő időtartamra, a tartozás keletkezésének okára, céljára, és arra is, hogy a jogügylethez kapcsolódó biztosíték hiányában a hitelező nagyobb gazdasági kockázatot vállal, amely indokolhatja a pénzintézetek által nyújtott kereskedelmi hitelek kamatát meghaladó kamat kikötését. II. A házassági életközösség fennállása alatt megkötött kölcsönszerződéshez a másik házastárs hozzájárulása vélelmezett, az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs azonban nem válik szerződő féllé, ezért a felelősségének a mértéke nem egyezik meg az ügyletkötő házastárséval. A visszterhes kölcsönszerződés teljesítéséért a másik házastárs nem korlátlanul, hanem a házastársi közös vagyonnak reá eső része erejéig felel. A felelőssége mértékének korlátozását az ítélet rendelkező része tartalmazza. 8. Pf.III.20.110/2011.: I. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügyletekre jogot alapítani nem lehet, az érvénytelen szerződésen alapuló igények bíróság előtt eredményesen nem követelhetők. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre bárki határidő nélkül hivatkozhat; az érvénytelenség további jogkövetkezményeit azonban a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, és az elévülés korlátai között alkalmazza. II. Nem minősül az eredeti állapot helyreállításának, ha valamelyik fél az utóbb irreverzibilissé vált dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni. A pénzszolgáltatás megtérítésére irányuló kötelmi jogi igény az elévülés időbeli korlátai között érvényesíthető. Az ügyletkötő féllel szemben kezdeményezett büntetőeljárás nem alkalmas az elévülési határidő megszakítására, és a büntetőeljárás kezdeményezése, lefolytatása igényérvényesítési akadályt sem jelenthet, ezért az elévülési idő nyugvása szempontjából a büntetőeljárásnak, az abban született ítéletről való tudomásszerzés időpontjának relevanciája nincsen. 9. Gf.I.30.132/2011.: I. A termőföldre vonatkozó előhaszonbérleti jog gyakorlására az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha ugyanarra a dologra (termőföldre) több jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog áll fenn, akkor közöttük a jogszabály állít fel rangsort, ha pedig több személyt – mint helyben lakó szomszédot – azonos rangsorban illeti meg az előhaszonbérleti jog, közülük a bérbeadót választási jog illeti meg. II. Az előhaszonbérletre való jogosultságot megalapozó tényeknek, amelyek a jogosult jogszabály szerinti rangsorbeli helyét meghatározzák, az ajánlattevő részéről a teljes terjedelmű ajánlat joghatályos közzétételekor, az előhaszonbérleti joggal élni kívánó fél részéről pedig az elfogadó nyilatkozat megtételekor kell fennállnia. A közzétételt megelőző időpontban az ajánlattevő rangsorbeli helyének jelentősége nincs. Nem sérti a jóerkölcs követelményét, ha valaki abból a célból vásárol ingatlant, hogy pályázati úton újabb földterületeket szerezhessen. Nem ütközik a jóerkölcs követelményébe, ha minden törvényes eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a pályázati eljárás során magát kedvezőbb helyzetbe hozza. 10. Pf.II.20.054/2011.: Amennyiben az ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozó ajándékozási szerződés a tulajdonostárs, volt házastárs elővásárlási joga kijátszását, a jog gyakorlásának ellehetetlenítését célozza, a színlelt ajándékozás semmis.
-511. Gf.I.30.723/2010.: Az adós részéről a vagyontárgyainak ingyenes átengedésének a ténye a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződés vagy más jognyilatkozat érvénytelenségét váltja ki. A törvényi határidőn kívül ahhoz, hogy az ingyenes szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközzék az ingyenes juttatáson felül többlettényállási elemek is szükségesek. A többlettényállási elemek körébe tartozik, hogy a cég az ügyletkötés időpontjában már olyan helyzetben volt-e, amikor vezetői ésszerűen előre láthatták, hogy nem lesz képes kiegyenlíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha fennáll az ingyenes vagyonátadás időpontjában a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, akkor a hitelezői érdekek elsődlegessége szerint kellett volna eljárni. Az ingyenes pénzeszköz átadás ezzel nyilvánvalóan ellentétes, a tisztességtelen üzleti tevékenység erkölcsi normarendszerébe ütközik, ha viszont ekkor még ilyen jellegű veszély nem állt fenn, és nincs okozati összefüggés az ingyenes vagyonátadás és az évek múlva bekövetkező felszámolás között, a szerződés nem jóerkölcsbe ütköző. 12. Pf.III.20.646/2010.: Az ingatlan adásvételi szerződésnek a Cstv. 40. §-ára alapított eredményes megtámadása esetén nem a relatív hatálytalanság, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók. Ha a felek a szerződésben a vételárat – mivel a vevő a törvény rendelkezései értelmében ÁFA fizetésére nem köteles – ÁFA nélküli nettó vételárban határozzák meg, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságának meghatározása során nem az ÁFÁ-val növelt bruttó, hanem a nettó forgalmi érték az összehasonlítás alapja. 13. Pf.II.20.705/2010.: I. Kényszerhelyzetben kötöttnek akkor minősül a szerződés, ha abban az egyik fél a másik helyzetének kihasználásával a maga számára feltűnően aránytalan előnyt köt ki, azaz a köznapi értelemben vett „kényszerhelyzet” az uzsorás szerződés tartalmi jellemzője. A kényszerhelyzet önmagában nem szerződés-megtámadási ok és nem szinonim a jogellenes fenyegetéssel sem. II. A szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságának megítélése szempontjából a haszonélvezeti jog forgalmi értéket csökkentő hatását a szabadpiacon a vevő nem a haszonélvezeti jog illetéktörvény szerint számítható értéke alapján veszi számításba, hanem azt mérlegeli, hogy a haszonélvezeti jog ténye – az ingatlan ebből adódó korlátozott hasznosíthatóságára és használhatóságára figyelemmel – milyen értékcsökkenést eredményez számára. A haszonélvezeti jog léte, a korlátozott ingatlanhasználat ezért lényegesen nagyobb mértékben csökkentheti az ingatlan forgalmi értékét az illetéktörvény szerinti számításhoz képest. 14. Pkf.I.20.717/2011.: A kezesi szerződésben szereplő választottbírósági kikötés a szokásostól eltérő olyan rendelkezés, amely akkor válik a fogyasztói szerződés részévé, ha a fogyasztó azt a kikötés egyedi megtárgyalását követően, kifejezetten elfogadja. Amennyiben a szokásos szerződési rendelkezésektől eltérő választottbírósági kikötést a felek egyedileg nem tárgyalták meg, az nem válik a szerződés részévé. Ha a felek között olyan fogyasztói szerződés jön létre, amely egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt tartalmaz, vélelem szól amellett, hogy azt egyedileg nem tárgyalták meg. Ezt megdönteni a fogyasztóval szerződő fél csak úgy tudja, ha minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a vele
-6szerződő fogyasztó részére ténylegesen fennállt a szerződési feltétel tartalmi befolyásolásának a lehetősége. Nem elegendő a vélelem megdöntéséhez, ha a fogyasztó a szerződést, illetve az annak részét képező feltételt úgy fogadta el, hogy tartalmát ugyan megismerte, de annak befolyásolására – ezzel a kikötés egyedi megtárgyalására – lehetőséget nem kapott. 15. Gf.I.30.394/2011.: A jogosult által a készfizető kezes ellen a főkötelezettel szemben bekövetkező jogvesztést megelőzően indított perben a készfizető kezes nem hivatkozhat arra, hogy a jogosult a követelését a főkötelezettel szemben induló felszámolási eljárásban határidőn belül nem érvényesítette. A felszámolási eljárásban bekövetkező jogvesztés az ellene ezt megelőzően indított perben a készfizető kezest a teljesítés alól nem mentesíti. A jogvesztő határidő letelte után indított per esetén azonban a kezesség – járulékos jellegéből adódóan – a főkötelezettséggel együtt megszűnik, a jogvesztő határidő leteltét ezért a bíróság hivatalból vizsgálja. 16. Pf.I.20.155/2011.: Amennyiben az engedményes pénzintézet a főkötelezettel szemben indult felszámolási eljárásban a jogvesztő anyagi jogi határidő alatt igényét nem jelenti be, a főkötelezettel szembeni jogvesztést követően indított perben a kezessel szemben sem jogosult – a kezesség járulékos jellegéből adódóan – a követelést érvényesíteni. A főkötelezettel szemben folyó felszámolási eljárásban a hitelezői igénybejelentési jogvesztő határidő leteltét a bíróság hivatalból észleli. 17. Gf.I.30.348/2011.: I. Nem minősül az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegésének, ha a jogosult a főkötelezettel kötött, kezességgel biztosított szerződés felmondása előtt nem tájékoztatja a kezest az adós mulasztásáról. Ahhoz azonban, hogy a főkötelezettet terhelő tartozás a készfizető kezessel szemben is esedékessé váljon az szükséges, hogy a szerződés felmondásáról és a tartozás összegéről a kezes tudomást szerezzen, a jogosult a teljesítésre felszólítsa. Ha a főkötelezettel szemben az elévülés bekövetkezett akkor, amikor a kezest a jogosult a teljesítésre felhívta, a kezes – elévülésre hivatkozva – jogszerűen tagadhatja meg az adós helyett való teljesítést, jogvesztést követően pedig a készfizető kezessel szemben sem lehet igényt érvényesíteni. II. A főkötelezett gazdasági társaság megszűnése nem eredményezi a követelések megszűnését; a szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek éppen az a rendeltetése, hogy a mellékkötelezett maga álljon helyt vagyonával, ha a főkötelezett nem tud vagy nem akar teljesíteni, ideértve a főkötelezett halálát, illetőleg gazdálkodó szervezet esetében annak megszűnését is. A társaság törlése tehát nem eredményezheti a kezesi kötelezettség megszűnését, hanem az fennmarad azt követően is, hogy a személyes kötelezett felszámolás folytán megszűnik. A kezeseknek ilyen esetben is tűrniük kell a követelés velük szembeni kielégítését vagyonuk terhére. III. A késedelmi kamat tőkésítése, a késedelmi kamatra kamatos kamat számítása tisztességtelen. A késedelmi kamatot csak a kifizetés ténye tőkésíti, a kifizetést megelőzően a késedelmi kamat – tetszés szerint lerövidített – időszakonkénti tőkésítésének nincs helye. 18. Gf.I.30.322/2011.: I. Amennyiben a gazdasági társaság ügyvezetője a szállítási szerződést annak egyértelmű szövegezése szerint két minőségben – a társaság képviseletében és mint kezességvállaló magánszemély – írja alá, az aláírása a kezességvállaláshoz is kapcsolódik. Aláírása az ügyvezetői minőség feltüntetésétől függetlenül érvényes
-7kezességvállalást eredményez, nincs szükség ugyanis arra, hogy két külön minőségben – kétszer – írja alá az okiratot. II. A házastársi vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs hozzájárulásának vélelme – az ügyletben részt nem vevő házastárs védelme érdekében – csak visszterhes szerződések esetében érvényesül. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek – így a kezesség – tekintetében létrejövő jogügylet visszterhességét, illetőleg ingyenességét nem az határozza meg, hogy a mellékkötelezettség vállalására ellenszolgáltatás mellett vagy anélkül került sor, hanem az elhatárolás során az alapügylet, vagyis a főkötelezettség visszterhes jellege a meghatározó. 19. Gf.I.30.234/2011.: A hitelező szempontjából közömbös, hogy a járulékos kötelezetteket milyen megfontolások, okok késztették a kezesség, illetőleg egyéb (dologi) kötelezettségvállalásra. A kezesek nem hivatkozhatnak arra sem, hogy a kölcsönadó a hitelnyújtás során az adós hitelképessége tekintetében szakszerűen járt-e el, adott esetben a kezesek érdekeit értékelte-e a kölcsönszerződés megkötésekor. 20. Pf.I.20.088/2011.: I. A készfizető kezesek nem hivatkozhatnak arra, hogy az ajándékozási szerződés hatálytalanságának megállapítására irányuló kereset idő előtti, mert a fedezetelvonó jellege csupán a főkötelezettel szembeni felszámolási eljárás jogerős befejezését követően, a hitelező kielégítésének hiányában lenne megállapítható. A szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához ugyanis elegendő, ha a szerződés megkötésekor a követelés már létezik és legkésőbb a perindításkor az igény állapotába került. A követelés főkötelezettel szembeni behajthatatlanságának igazolásához elegendő, ha a főkötelezettel szemben folyó felszámolási eljárásban a felszámoló olyan nyilatkozatot tesz, amely szerint a jogosult követelésének kielégítésére nincs, vagy várhatóan nem lesz elegendő fedezet. II. Mivel az adóssal szembeni pénztartozások után az eredeti lejárati időtől legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig érvényesíthető a késedelmi kamat, e korlát a kezesség járulékos jellegéből adódóan a kezesre is vonatkozik. 21. Pf.I.20.645/2010.: Amennyiben a zálogjogosult a zálogjoggal terhelt ingatlant érintő telekalakításhoz, ezzel a zálogtárgy megváltoztatásához, értékének csökkentéséhez nem járul hozzá, a jelzálogjogot a földhivatalnak vagy át kell jegyeznie az újonnan kialakuló ingatlanra is, vagy a telekalakítási kérelmet kell elutasítania. Ha a telekalakítási kérelemnek helyt ad, a jelzálogjogot a megnövekedett területű, új helyrajzi szám alatti területre is be kell jegyeznie. A zálogszerződésben a felek meghatározhatják azt az összeget, amilyen mértékben a dologi adós tűrési kötelezettsége fennáll, és amely a főkövetelés járulékokkal növelt összegénél alacsonyabb is lehet. A dologi kötelezett jelzálogtárggyal való felelősségének terjedelme a zálogszerződésben meghatározott összegen nem terjedhet túl, további járulékokra nem terjed ki. 22. Gf.I.30.334/2011.: I. A zálogjoggal terhelt követelés engedményezése érvényes jogügylet; a zálogjogosultnak az elzálogosított követelésből – a zálogtárgyból – fennálló kielégítési joga az elzálogosított követelés átruházását követően változatlanul fennmarad. Amennyiben az adós az őt megillető követelést akként engedményezi a pénzintézetre, hogy az engedményezés a kölcsönszerződésből eredő visszafizetési
-8kötelezettségét nem szünteti meg, hanem a kölcsön törlesztése továbbra is az adós kötelezettsége, akkor az engedményezés nem a kölcsön teljesítése végett, hanem mint hitelbiztosíték szerepelt. Az elzálogosított, majd biztosítéki célból engedményezett, utóbb bírói letétbe helyezett követelés összegből az engedményes – a zálogszerződés miatt – kifizetésre nem tarthat igényt. II. A biztosítéki célú engedményezővel szemben elrendelt felszámolási eljárás kezdő időpontjában az engedményezett követelés a felszámolási vagyon részévé válik, és osztozik a többi biztosíték jogi sorsában. Ennek következtében, ha a hitelező az engedményen alapuló követelését a felszámolás időpontjáig a kötelezettől nem szedte be, a későbbiekben azzal már nem rendelkezhet. A bírói letétbe helyezett összeg a felszámolási vagyon részévé válik. 23. Gf.I.30.066/2011.: A dologi adós jelzálogkötelezett nem hivatkozhat arra, hogy a zálogfedezetül felajánlott ingatlan ½-ed tulajdoni része a házastársának ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdona volt a zálogszerződés megkötésének időpontjában. 24. Gf.I.30.324/2011.: I. A kötelezett és a tartozásátvállaló között a tartozásátvállalási szerződés a jogosult hozzájárulása nélkül is érvényesen létrejöhet, a hozzájárulás hiányának az a jogkövetkezménye, hogy a követelés kötelezettjének személyében a jogosulttal fennálló jogviszonyban nem történik változás. A jogosultnak nincs jogi kötelezettsége a hozzájárulást illetően, a nyilatkozat hiánya nem minősül egyetértő akaratnyilatkozatként. Önmagában az a körülmény, hogy a kötelezett helyett egy harmadik személy egyenlíti ki a tartozást és azt a jogosult elfogadja, nem jelenti a tartozás átvállalására nézve – ráutaló magatartásként sem – a jogosult hozzájárulását. A kifizetéseket a jogosult a szerződéses kötelezett teljesítéseként fogadhatja el, adott esetben mint harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles is erre. II. A szerződésengedményezés – külön törvényi szabályozás hiányában is – érvényes megállapodás, ehhez azonban a szerződés eredeti alanyainak és a szerződésbe belépő harmadik személynek kölcsönös, egyértelmű, határozott megállapodására van szükség. III. A bírósági eljárásban a jogi szakvéleményt a bíróság ítélete testesíti meg, a fél jogi szakértője pedig a jogi képviselője, az ügyvéd. A fél által becsatolt „jogi szakvélemény” bizonyítékként nem értékelhető. 25. Gf.I.30.146/2011.: I. Közvetett képviseletről van szó, ha a képviselő a megbízó utasításai alapján és a megbízó érdekében, de nem annak nevében jár el, következésképpen a szerződés harmadik személlyel szemben ilyen esetben a megbízottat kötelezi és jogosítja. A „közvetett képviselet” funkcióját a tárgyi jogi szabályozásban a bizományi szerződés tölti be. II. A szerződésátruházás (szerződés-engedményezés) esetén háromoldalú megállapodás jön létre, amely megállapodás teremt kapcsolatot a két szerződés között, és amelynek eredményeként az új felet a kilépő féllel azonos jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A jogviszonyból kilépő és a kötelemben maradó fél közötti jogviszony megszűnik és a korábbival azonos tartalommal új szerződés jön létre a jogviszonyban belépő és a kötelemben maradó fél között. III. A versenyjogi kartelltilalom nem az egymással szerződő felek egymással szembeni jogvédelmének az eszköze, ilyen címen a szerződő feleken kívül, más versenytársak sérelmezhetik a megállapodás érvényességét.
-9IV. Az önálló kereskedelmi ügynök ugyanazon termék, szolgáltatás közvetítésére a saját vagy a megbízotton kívül más nevében nem jogosult, ezért az ügynöki szerződésnek az a kikötése, amely a megbízó üzleti érdekei védelmében e kötelezettséget kötbérfelelősséggel erősíti meg, összhangban áll a tisztességes piaci magatartás követelményeivel, jóerkölcsbe sem ütközik. V. A jogi személy nevében eljáró vezető tisztségviselővel szemben a jogi személlyel szerződő fél nem léphet fel közvetlenül; a „felelősség-áttöréshez” többlettényállási elemek bizonyítása szükséges. 26. Gf.I.30.048/2011.: Az engedményezési szerződés lényeges tartalma annak a követelésnek a határozott és pontos megjelölése, amelyre az engedményezés vonatkozik, azaz legalább az engedményezett követelés kötelezettjének és a követelés jogcímének pontos meghatározása. Ha a követelés még létre sem jött, a követelés kötelezettje, jogcíme nem határozható meg, a lényeges tartalmi elemek hiánya miatt nincs olyan követelés, amely engedményezhető lenne, az engedményezési szerződés nem jön létre. A jövőben lejáró és feltételhez kötött követelés is engedményezhető, feltéve, hogy az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a jövőbeli követelés fakadhat. 27. Gf.I.30.159/2011.: I. Az ajánlat elfogadójának az adásvételi szerződés létrejöttének megállapítása érdekében azt kell bizonyítania, hogy az ajánlattevő ajánlatát teljes terjedelmében elfogadta, és – konjunktív feltételként – az ajánlati kötöttségi időn belül az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz visszaérkezett. Létrejön ugyan a szerződés akkor is, ha az ajánlat elfogadása elkésetten érkezik vissza az ajánlattevőhöz, de csak akkor, ha az ajánlatot elfogadó fél bizonyítja, hogy azt az ajánlati kötöttségi időn belül elfogadta és elküldte, csupán rajta kívülálló okból – például a posta késedelmes kézbesítése miatt – érkezett meg az ajánlati kötöttségi idő eltelte után. II. Önmagában amiatt, mert a felek előrehaladott szerződéses tárgyalásokat folytattak, amelyek során nyomatékkal felmerülhetett a szerződéskötés lehetősége, a szerződés létrejöttének elmaradása nem alapozza meg az utaló magatartás miatt a biztatási kártalanítást. A kár megtérítésére csak az adhat alapot, ha az egyik fél – adott esetben a vevő – szándékosan hozza a másik felet – adott esetben az eladót – abba a helyzetbe, hogy magas költséggel beszerezze az adásvételi szerződés tárgyát, majd pedig lényegében ésszerű indokok nélkül, önkényesen tagadja meg a szerződés megkötését. Az a fél tartozik a másik, jóhiszemű fél kárának részben vagy egészben történő megtérítésével, aki a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétben bocsátkozik szerződési tárgyalásokba, vagy szakítja meg azokat. 28. Gf.I.30.625/2010.: A hitelező érvényesen kikötheti a kölcsönszerződés részévé váló általános szerződési feltételei között, hogy ha az opciós vételárnál utóbb alacsonyabb áron tudja a biztosítéki gépjárművet értékesíteni, az adós a különbözeti összeg megfizetésére köteles. Ennek azonban feltétele, hogy a lényegesen alacsonyabb vételárról az adóst értesítse és megfelelő határidőt biztosítson a számára ahhoz, hogy az adós magasabb, reális összeget fizető vevőt jelöljön meg. 29. Pf.I.20.564/2011.: A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló rendelet hatálya alá nem tartozó épületszerkezetre az építési vállalkozási szerződésben felvállalt jótállási kötelezettség nem csak a megrendelővel, hanem – a vállalt jótállási idő tartama alatt – az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben is fennáll. A továbbértékesítési
- 10 célból kivitelezett ingatlant ugyanis a megrendelő a társasházi lakások vevőinek értékesíti, a jótállási kötelezettség a létesítmény használatba vételétől kezdődik, és az új tulajdonosok használati ideje alatt keletkező hibákra vonatkozik. A továbbértékesítési céllal készült termékekre önként vállalt jótállási kötelezettség a termékhez kötődik és a mindenkori tulajdonossal szemben áll fenn, mivel a jótállási kötelezett arra vállal helytállást, hogy a termék a jótállási idő alatt a használat során nem hibásodik meg. 30. Gf.I.30.442/2011.: A szerzői műnek minősülő szoftver készítésére és felhasználására létrejött szerződés megszegése esetén a vállalkozási szerződés hibás teljesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A műszaki értelemben hibákkal, hiányokkal terhelt szoftver is lehet szerződésszerű, feltéve, hogy a felek eleve „hibás” (értékcsökkent) szoftver elkészítésében állapodnak meg. Ennek bizonyítása azonban a vállalkozót terheli, eredménytelen bizonyítás esetén a megrendelő a hibás teljesítésből eredő jogait – így az értékcsökkenéssel arányos vállalkozói díj leszállítását – érvényesítheti. Ettől eltérő más kérdés, hogy a megrendelőnek a nagyobb volumenű kivitelezések esetén arra kell felkészülnie, hogy az előállított mű (szoftver) nem lesz mindenféle hibától, hiánytól mentes, ezért az átvétel a szoftver kisebb hibái, hiányai miatt nem tagadható meg. A termékkel kapcsolatos járulékos kötelezettségek elmulasztása – így a szoftverre vonatkozó rendszerterv, üzemeltetői és felhasználói dokumentációk, a programrendszer adatbázis struktúrái – a szolgáltatás minőséghibáját eredményezi akkor is, ha maga a termék egyébként nem minőséghibás. 31. Pf.II.20.460/2011.: I. A vályogból készült, több évtizede használt, de felújított lakóépület olyan műszaki hibái miatt, amelyek nem az épület korából, természetes elhasználódásából és az abból következő műszaki állapotából fakadnak, ugyanakkor a lakóépületet a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszik, fennáll az eladó hibás teljesítés miatti helytállási kötelezettsége. II. Az árleszállítás meghatározásakor a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a dolog – annak hibáival együtt – milyen forgalmi értéket képvisel, illetve ez az érték eléri vagy sem a szerződésben meghatározott vételárat, hanem az érvényes szerződésben kikötött vételárból kiindulva kell megállapítani, hogy a dolog szavatossági hibái milyen mértékben sértik a jogosultnak a hibátlan teljesítéshez fűződő érdekét, és ez az érdeksérelem a szerződésben kikötött vételár milyen összegű csökkentésével orvosolható. Az árleszállítást az oszthatatlan egész szolgáltatásra vetített százalékos kulcs alapján kell meghatározni, amelynek során csak az egyik szempont a várható javíttatás költsége. Az árleszállítás százalékos mértékénél a becsülhető javítási költségen túl mérlegelni kell, hogy mennyiben csökken az átadott dolog rendeltetésszerű használhatósága, várható élettartama, továbbá a fennálló és megmaradó hiányosságok, a javítás ténye milyen mértékben, mennyiben csökkenti a dolog használati és piaci értékét. 32. Pf.I.20.329/2011.: I. Jogi értelemben nem történik hibás teljesítés, ha az eladó megfelelő tájékoztatása alapján a vevőnek a vásárolt lakás hiányosságára, fogyatékosságára számítania kellett. Ilyen esetben a kötelezett mentesül nem csupán a szavatossági felelősség alól, hanem a hibás teljesítés valamennyi jogkövetkezménye, így a kárfelelősség alól is.
- 11 II. Ha a vevő a használatbavételi engedélyt kiadó építési hatóság, illetve a műszaki vezető szerződésen kívüli károkozó magatartását ugyanabban a tényben jelöli meg, mint ami az eladó szerződésszegésének (hibás teljesítésének) minősült volna, a hibás teljesítésben álló károkozás azonban nem valósult meg, ugyanezen körülmény miatt szerződésen kívül sem keletkezhet kártérítési felelősség. 33. Pf.II.20.747/2010.: Ha az épület alapozása megfelel az építéskori szokásoknak, jelenleg is stabil, azaz a családi házzal beépített ingatlan a korának és az abból következő műszaki állapotának megfelelő mértékben alkalmas a rendeltetésszerű használatra, jogi értelemben hibás teljesítés nem állapítható meg. 34. Gf.I.30.676/2010.: I. A szavatossági hat hónapos elévülési határidő nyugvása csak a jogvesztő határidőn belül lehetséges, amely a tartós használatra rendelt dolog esetében három év. A jogvesztő határidő elteltét a bíróság hivatalból veszi figyelembe. A szavatosságon alapuló elállási jog a jogvesztő szavatossági határidő letelte után nem gyakorolható. Az elállás lehetősége – a határidő leteltétől függetlenül – akkor is kizárt, ha az adásvétel tárgyának továbbértékesítése miatt az eredeti állapot természetbeli helyreállítása már nem lehetséges. II. A szolgáltatás hibájában megtestesülő ún. tapadó károkra a jogosult kártérítés címén követelheti a hiba miatti értékcsökkenés pénzbeli megtérítését, a javítási illetőleg ezzel összefüggésben felmerülő egyéb költségeit, kártérítés jogcímén azonban a szerződéstől való elállási jog nem gyakorolható. A szerződésben kikötött eredeti vételár és a továbbértékesítési ár különbözete az elállási jog gyakorlását feltételezi, mivel az nem más, mint a teljes vételár visszakövetelése, csökkentve a kárenyhítés körében befolyt továbbértékesítési eladási árral. 35. Gf.III.30.612/2010.: Az árutermelő ültetvény létesítésére vásárolt meggyfa oltványok fajtakeveredése, az eladót emiatt a hibás teljesítéssel okozott kártérítési felelősség esetén irányadó a közreműködőért való felelősség. Amennyiben az eladó a megrendelővel szemben helyt áll, a közreműködője hibás teljesítése alapján – mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén is – mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozott. A megtérítési igénye akkor keletkezik, amikor a megrendelője felé a helytállási kötelezettségének eleget tesz. 36. Pf.I.20.149/2011.: I. A zenei fesztivál rendezvényszervezője és a jegyterjesztő között bizományi szerződés jön létre, ha megállapodásuk szerint a jegyterjesztő vállalja a jegyvásárlók részére a jegyekért fizetett teljes vételár visszatérítését a rendezvény elmaradása esetén. A jegy hátoldalán szereplő szerződési feltételek általános szerződési feltételnek minősülnek, amelynek a rendezvény elmaradása esetén a helytállási kötelezettségre vonatkozó kikötését a fogyasztó számára kedvezőbb módon kell értelmezni. II. A Békéltető Testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a bizományosként eljáró vállalkozás közötti szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben ajánlás megfogalmazása. 37. Gf.I.30.275/2011.: A felszámolási eljárás során az értékesítéskor jogszerűen gyakorolt elővásárlási jog eredményeként érvényesen létrejött adásvétel folytán a vevő az ingatlanra vonatkozó tulajdoni jogának bejegyzését követelheti akkor is, ha a felszámoló utóbb
- 12 megalapozatlanul, az elővásárlási jog gyakorlásával létrejött szerződéstől elállott, és az ingatlant jóhiszeműnek nem tekinthető másik vevőnek adja el. 38. Gf.I.30.039/2011.: I. A megrendelő a vállalkozó előzetes szerződésszegése, a kivitelezési ütemtől való elmaradása miatt a szerződéstől csak a konjunktív törvényi feltételek bizonyítása esetén állhat el, ha: - már a teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá vált, hogy - a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy - a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében. Az érdekmúlás szempontjából a megrendelőnek nem azt kell bizonyítania, hogy általában az építési munka befejezése már nem áll az érdekében, hanem azt, hogy az adott vállalkozó részéről (relatíve) megvalósuló további teljesítéshez fűződő érdeke szűnt meg. A számottevő késedelem szempontjából ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a megrendelő objektív késedelmének jogkövetkezményeként az eredeti teljesítési határidő jelentős mértékben módosult, kitolódott. II. A vállalkozási szerződés keretében végzett, de a megrendelő elállása miatt félbemaradt, befejezetlen építményért járó ellenszolgáltatást – átalányáras kivitelezés esetén – a szerződésben elvállalt teljes műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított arányának meghatározásával, és ennek a szerződésben kikötött átalánydíjra való vetítésével kell számítani. III. A felek bármely szerződésszegési esetre kiköthetnek kötbérfelelősséget, a jogosultat azonban kötbér kizárólag ennek a szerződéses kötelezettségnek a nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése után illeti meg, a kikötést nem lehet más szerződésszegési esetre kiterjesztően értelmezni. 39. Gf.I.30.075/2011.: I. Ha a megrendelő a szerződésszerű teljesítéshez szükséges közbenső intézkedést elmulasztja, és emiatt a kivitelezőnek kell a munkaterületet munkavégzésre alkalmassá tennie, az ebből eredő többletköltségeit – az átalánydíjon felül is – követelheti. II. Az építési vállalkozási szerződések szinte kivétel nélkül olyan szakkérdéseket vetnek fel, amelyek elbírálásához különleges szakértelem szükséges, ezért – ilyen kérelemre – szakértő igénybevétele nem mellőzhető. A műszaki, építési szempontból releváns tényállás megállapításához nem a felek – sokszor közvetlenül vagy közvetve érintett, érdekelt – tagjai, vezetői, alkalmazottai, közreműködői vallomására, hanem elsődlegesen és meghatározóan a per mielőbbi szakaszában történt kirendelés eredményeként szakértői bizonyításra, szakvélemény beszerzésére van szükség. 40. Gf.I.30.056/2011.: A vállalkozási szerződésnek az a kikötése, hogy a vállalkozó az alvállalkozói díjat az alvállalkozó részére akkor köteles kiegyenlíteni, ha az ő megrendelője a vállalkozói díjat megfizeti, nem a kötelezett személyére, nem is az alvállalkozói díj mértékére, hanem a fizetési határidőre tartalmaz rendelkezést. Amennyiben a szerződési kikötés a megrendelő felszámolása folytán lehetetlenül, a vállalkozó fizetési kötelezettsége az alvállalkozóval szemben beáll. 41. Pf.I.20.729/2010.: I. A régészeti próbafeltárási munkákra létrejött, utólagos tételes elszámolású vállalkozási szerződés esetén a megrendelő szempontjából közömbös, hogy a vállalkozó a dolgozói részére mikor és milyen összegű kereset-kiegészítéseket fizet. A vállalkozót megillető díj elszámolása során annak van csak jelentősége, hogy a
- 13 vállalkozói szolgáltatás – az adott eredmény – eléréséhez, teljesítéséhez szakmai értelemben milyen létszámban indokolt régészek, restaurátorok bevonása; a megrendelő költségére csak a reális, szakmailag indokolt létszámban foglalkoztatott szakemberek kereset-kiegészítése számolható el. II. Bizonyítékként felhasználható a perben az az írásbeli „szakvélemény” is amelyet nem a bíróság kirendelése alapján terjesztettek elő; az egyik fél által beszerzett magánszakértői vélemény adott esetben olyan érvekkel alátámasztott szakmai álláspont lehet, amely a bizonyítékok körében értékelendő. 42. Pf.I.20.563/2011.: Az áramszolgáltatót terheli a kétséget kizáró bizonyítás arra nézve, hogy a fogyasztásmérő berendezés sérüléseit a fogyasztó okozta, illetve a rongálódást, átalakítást laikus félként is egyértelműen felismerhette, és bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. Önmagában abból, hogy a mérőórán egyes – szakmai szemmel nézve – a normális állapottól eltérő jelenségeket rögzít az ellenőrzési jegyzőkönyv, bizonyított tényként nem következik, hogy azokat a laikus fogyasztó okozta vagy észlelte, illetve az sem, hogy felismerhette, a jelenségek bejelentési kötelezettség alá eső rongálódásnak minősülnek. Amennyiben az áramszolgáltató az elévülési időn belül, azonban indokolatlanul késlekedve, évek múlva indít pert, az időmúlás miatti fokozott bizonyítási nehézségekből fakadó következményeket neki kell viselnie. 43. Pf.I.20.632/2010.: A közszolgáltatási szerződéses viszonyban a fogyasztó az, aki a szerződés megszegésével, szabálytalan módon vételez gázt, függetlenül attól, hogy a szabálytalan gázvételezés műszaki feltételeit – a tudtával – más személy építette ki. A szabálytalan gázvételezéshez kapcsolódó szankcióknak büntető jellege is van: a pótdíj, kötbér mértékének meghatározásakor nem annak van jelentősége, hogy a fogyasztó által használt berendezések ténylegesen mennyit fogyasztottak vagy fogyaszthattak volna, hanem a beépített berendezések névleges teljesítményének, illetőleg a fogyasztás időtartamának. 44. Pf.I.20.427/2011.: A megbízó önkormányzat a pályázat elkészítésére és benyújtására vonatkozó megbízási szerződésben érvényesen állapodhat meg a megbízott ügyvédi irodával abban, hogy a pályázat elnyerése – mint felfüggesztő feltétel bekövetkezte – esetén olyan versenytárgyalást ír ki, amelyre ajánlattevőként kötelezően a megbízott ügyvédi iroda is meghívást kap. Amennyiben az önkormányzat az érvényes szerződésben vállalt kötelezettségét megszegve nem biztosít az ügyvédi irodának valós, érdemi esélyt arra, hogy a pályázat elnyerését követően a további, ezzel összefüggő jogi szolgáltatásra pályázhasson, a szerződés megszegésével az esély elvesztése folytán okoz kárt. A kár az esély elvesztésében és nem a szerződés biztos megkötésének elmaradásában áll, ezért annak mértéke pontosan nem meghatározható. Az esély elvesztése miatt olyan összegű általános kártérítés jár, amely a károsult anyagi kárpótlására alkalmas, arányban áll a szerződéskötési esély elvesztésével. 45. Pf.III.20.491/2010.: Ha az ügyvéd kártérítési felelősségének alapját olyan okirat megszerkesztése okozza, ami szerződéses jogviszonyt létesít az ügyletkötő felek között, és a kártérítési igény a szerződés meghiúsulásával áll összefüggésben, úgy a jogosultnak kártérítési igényét elsődlegesen a szerződéses jogviszonyban álló másik féllel szemben kell érvényesítenie. Az ügyvédi mulasztás miatt a kártérítési felelősséget
- 14 megalapozó közrehatás csak akkor állapítható meg, ha e szerződéses jogviszonyból eredő követelés a rendelkezésre álló jogi eszközökkel nem kényszeríthető ki. Ezt megelőzően az ügyvéddel szembeni kártérítési igény idő előtti. Az ügyvédi megbízási szerződés megszegésének minősül, ha az ügyvéd az ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap beszerzése hiányában szerkeszt előszerződést a felek között, és így az ingatlanra bejegyzett nagy összegű keretbiztosítéki jelzálogjogról nem tájékoztatja a vevőket. 46. Gf.I.30.178/2011.: A biztosítási szerződés megkötésekor rendszerint a felek a biztosító által előre kidolgozott általános szerződési feltételeket alkalmazzák, nem kizárt azonban, hogy a felek megállapodása olyan egyedi biztosítási jogviszonyt hoz létre, amely – az általánosan használt módozatoktól eltérően – az egyedi biztosítási igényeknek megfelelően jön létre. Amennyiben azonban a szerződés szerinti terméshozam kiesés, mint biztosítási esemény bekövetkezte az adott feltételek szerint szakmailag kizárt, így a szerződés kockázatvállalást nem tartalmaz, a lehetetlen biztosítói szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. 47. Pf.II.20.015/2011.: A gazdasági tevékenységet igénylő közös cél – mint amilyen állattartó telep létrehozása, működtetése – érdekében a felek polgári jogi társasági jogviszonyt érvényesen létesíthetnek. A gazdasági tevékenység nyereségszerzésre is irányulhat, az üzletszerű gazdasági tevékenység viszont feltételezi a rendszerességet, folyamatosságot is. 48. Gf.II.30.226/2011.: Amennyiben a franchise szerződés felmondással történt megszüntetését követően a felek a szerződéses együttműködés folytatása érdekében üzleti tárgyalásba bocsátkoznak, ennek során kölcsönösen egymás felé szerződéses ajánlatokat tesznek, újabb szerződéskötésre azonban nem kerül sor, biztatási kár címén igényérvényesítésnek nincs helye. A felek ugyanis szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba és nem tartoznak felelősséggel a megállapodás elmaradásáért. 49. Pf.II.20.679/2010.: A betéti társaság beltagja a saját nevében és személyében a társaságot harmadik személyekkel szemben megillető követéseket, igényeket nem érvényesítheti, így a társaság által kötött szerződés érvénytelensége, illetőleg jogkövetkezményeinek érvényesítésére kereshetőségi joggal nem rendelkezik. Nem rendelkezik anyagi jogi legitimációval a felszámolási eljárás eredményeként megszűnt gazdasági társaság által kötött adásvételi szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek érvényesítésére sem. A betéti társaság beltagját – a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért fennálló mögöttes felelősségére tekintettel – az a jog illeti meg, hogy a vele szemben érvényesített társasági tartozások kapcsán védekezésként érvénytelenségi, vagy a harmadik személy szerződésszegésére alapított kifogást terjesszen elő a társaság által kötött, s a vele szembeni igényérvényesítés alapjául szolgáló szerződésre vonatkozóan.
- 15 -
FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (50-68. számú jogesetek) 50. Gf.I.30.661/2010.: I. Nincs akadálya, hogy az adós (alperes) ellen a csődeljárás előtt indult per továbbfolytatódjon, és ebben a perben a bíróság az adóst pénzfizetésre kötelező rendelkezést hozzon. Ilyen esetben az adósnak a marasztalási összeget a folyamatban lévő csődeljárás jogerős befejezésétől számított 15 napon belül kell megfizetnie. II. A csődeljárás alatt perindításnak főszabály szerint nincs helye, a vitatott hitelezői igény jogosultja azonban pert indíthat az adós ellen, és igazolnia is kell a vagyonfelügyelőnél a perindítás tényét. Ha a szükséges jogcselekményeket elmulasztja, a csődeljárásban félként nem szerepel. III. A csődegyezség nem terjed ki azokra a hitelezőkre, akik nem jelentették be az igényüket a csődeljárásban, vagy bejelentett hitelezői igényüket a vagyonfelügyelő vitatta és a további jogcselekményeket (kifogás, perindítás, a perindítás igazolása) elmulasztották. E további jogcselekmények elmulasztása azonban jogvesztéssel nem jár, mivel jogvesztést csak kifejezett törvényi rendelkezés írhat elő, a csődeljárásban történő igénybejelentés, a határidő elmulasztásához pedig a törvény nem fűz ilyen jogkövetkezményt. A csődeljárás befejezését követően ezért a hitelező követelését – az igényérvényesítés elmulasztása ellenére – ezt kizáró törvényi rendelkezés hiányában érvényesítheti. (Megjegyzés: a 2011. évi CXV. törvény 2. §-ával megállapított Cstv. 20. § (3) bekezdése szerint a 2011. augusztus 4. napja után indult ügyekben, aki nem jelentkezett be hitelezőként a csődeljárásba, az adós ellen követelését nem érvényesítheti, de a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a tőkekövetelést bejelentheti.) 51. Gf.I.30.197/2011.: A csődeljárásra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében nincs akadálya annak, hogy az adós ellen a csődeljárás előtt indult per továbbfolytatódjon, és ebben a perben a bíróság az adóst pénzfizetésre kötelező rendelkezést hozzon. Ilyen esetben az adósnak a marasztalási összeget a folyamatban levő csődeljárás jogerős befejezésétől számított 15 napon belül kell megfizetnie. Amennyiben a hitelező a csődeljárásban a követelését bejelenti, de azt a vagyonfelügyelő vitatja, és a további jogszabályban előírt jogcselekményeket (kifogás, perindítás, ennek igazolása) a hitelező elmulasztja, ez – jogszabályi rendelkezés hiányában – számára jogvesztéssel nem jár. 52. Cspkf.I.30.368/2011.: A 2009. szeptember 1. napját követően indult csődeljárásban kötött és a bíróság által egyezséget jóváhagyó végzés perújítással támadható. Perújítási ok lehet, ha a csődegyezséget követően a hitelező és az adós között létrejött vállalkozási szerződést megszüntető szerződés érvénytelensége iránti perben a perbíróság jogerős ítéletével azt állapítja meg, hogy az adós hitelezőjének mégsem állt fenn, vagy lényegesen alacsonyabb összegű követelése volt az adóssal szemben, mint amelyet a csődeljárásban érvényesített. Önmagában azonban az érvénytelenségi per megindítása perújítás alapja nem lehet, az ilyen perújítási kérelem idő előtti. (Megjegyzés: a 2011. évi CXCVII. törvény 21. § (2) bekezdésével módosított Cstv. 21/A. § (3) bekezdés második fordulata szerint a 2012. március 1. napja után indult eljárásokban az egyezséget jóváhagyó végzés ellen perújításnak nincs helye.)
- 16 53. Apkf.I.30.456/2011.: A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása esetén a helyi önkormányzat a hitelező követelését – a felszámolási eljárástól eltérően – az eljárás megindításáról való értesítéséig vitássá teheti. Ha ez megtörtént, az adósságrendezési eljárás elrendelésének nincs helye. 54. Fpkf.I.30.163/2011.: I. A felszámolási eljárás célja a hitelezői követelések kielégítése, és nem a hitelezői terhek növelése. A hitelezőnek ezért nem kötelessége a tulajdonába adni kívánt felszámolási vagyon elfogadása, ha úgy ítéli meg, hogy a vagyontárgy forgalmi értékéhez képest a dolgot terhelő kötelezettségek eltúlzottak. A hitelezőnek joga van a felajánlott ingó vagy ingatlan vagyont visszautasítani annak tudomásulvételével, hogy követelését a vagyontárgy felbecsült értékének összegével csökkenteni fogják. Ilyen esetben a hitelező követelése az el nem fogadott vagyontárgyak felszámolási zárómérlegben megjelölt értékével csökken; a későbbi vagyonfelosztás során a visszautasított vagyon értékének erejéig a hitelező követelése már nem vehető figyelembe. II. A felszámolási eljárás befejezésekor a bíróságnak döntenie kell az adós vagyonának sorsáról, rendezetlen tulajdoni helyzetű vagyontárgy az eljárás befejezését követően nem maradhat. Az adós elegendő vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége az adós felszámolás előtti időből származó szennyezett tárgyi eszközeinek ártalmatlanítása, illetve arra sem kötelezhető, hogy a saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről. A környezetkárosodás helyreállítási intézkedésének költségeit a központi költségvetés finanszírozza azon esetben, amikor az másra át nem hárítható. 55. Fpkhf.I.30.595/2010.: Amennyiben a felszámoló az őt terhelő feladatokat nem maga végzi, az ezzel kapcsolatos kiadások sem minősülnek felszámolási költségnek, és az igénybevett teljesítési segédek díját a felszámoló díjából tartozik fedezni. Az adós munkavállalóinak indokolatlan foglalkoztatása esetén a részükre kifizetett összegek sem érvényesíthetők felszámolási költségként, hanem azt a felszámoló ugyancsak a saját díja terhére köteles elszámolni. 56. Fpkhf.I.30.032/2011.: A felszámolási eljárás során a zálogtárgy értékesítése esetén az értékesítési költségek közé tartoznak a hirdetés költségei, a közjegyzői, ügyvédi közreműködés költségei és az értékbecslés. A befolyt bevételből ezért a felszámoló az értékesítés költségei között levonhatja az ügyvédi közreműködés költségeit is. 57. Fpkhf.I.30.255/2011.: A zálogjoggal biztosított ingatlan a felszámolási vagyon része, melyre nézve a felszámolót értékesítési kötelezettség terheli. A felszámoló az ingatlan átruházása kapcsán jogszerűen veszi igénybe ügyvéd közreműködését, és a részére kifizetett reális összegű megbízási díjat a vételárból – mint az értékesítés költségét – levonhatja. 58. Fpkf.I.30.687/2010.: A készfizető kezes járulékos helytállási kötelezettsége akkor válik lejárttá, ha a hitelező közli vele a főkötelezett szerződésszegésének tényét, a tartozás összegét, és felszólítja a tartozás megfizetésére. A kezes (adós) – a fizetésképtelenség megállapításának elhárítása érdekében – az újabb, második fizetési felszólítás kézbesítéséig vitathatja a korábban megismert tartozást.
- 17 60. Gf.I.30.268/2011.: Amennyiben a felszámolási eljárás alá került betéti társaság tagja a kezesi kötelezettsége folytán a pénzintézet hitelezőnek az adóssal szembeni követelését kiegyenlíti, akkor a törvényi engedmény folytán reá átszálló megtérítési igénye erejéig külön igénybejelentés nélkül is megilleti az adóssal szemben a beszámítás joga. 61. Fpkf.I.30.737/2010.: A csődegyezség megszegésére alapított felszámolási kérelem esetén a csődegyezségen alapuló tartozás későbbi adósi vitatásának nincs jelentősége. Az adós kizárólag a csődegyezséget követően keletkezett újabb követelése kapcsán élhet a tartozásával szemben beszámítással. Ha az adós ilyen, a csődegyezség után keletkezett követelését számítja be, annak ténybeli és jogi alapját azonnali elbírálásra alkalmas módon köteles bizonyítani, és azt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság érdemben vizsgálja. 62. Fpkhf.I.30.702/2010.: A hitelező az adós vagyoni helyzetéről kapott, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelő felszámolói tájékoztatás alapján a szabad belátása szerint dönt arról, kérie a felszámolótól behajthatatlansági nyilatkozat kiadását vagy sem. A döntése kockázatát maga viseli, ezért a hitelezőnek kell mérlegelni azt a bizonytalan körülményt is, hogy a felszámolási eljárásban „várhatóan” lesz-e fedezet követelése kielégítésére. A hitelező a korábban már nyilvántartásba vett követelésére is kérheti a behajthatatlansági nyilatkozat kiadását; eljárásjogi szempontból ez esetben követelésétől eláll. 63. Gf.I.30.487/2010.: A felszámolás kezdő időpontja után nincs lehetőség arra, hogy a hitelező a követelése jogalapja fennállásának megállapítása iránt külön pert indítson, mivel a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés elbírálása a felszámolást végző bíróság hatáskörébe tartozik, ideértve a követelés jogalapját is. 64. Fpkhf.I.30.680/2010.: Ha a felszámoló a hitelezői igény visszaigazolásakor nem utal a bejelentett követelés privilegizált kezelésére, a hitelezőnek a hiányos visszaigazolást kifogással kell támadnia. Az elkésett hitelezői kifogást a bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el; ebben az esetben az eljárás illetékmentes. 65. Fpkhf.I.30.409/2009.: A felszámolási eljárás során az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére kiírt pályázat biztosítékaként letétbe helyezett pénzösszeg rendeltetése nem annak elnevezésétől – bánatpénz –, hanem a megállapodás tartalmától függ. A pályázati kiírásban bánatpénznek nevezett összeg pályázati biztosíték szerepet tölt be: a pályázó abban az esetben nem követelheti vissza a letett összeget, ha ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja. Ha viszont a pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt nem vonta vissza pályázatát, a szerződés megkötése azonban nem a pályázónak felróható okból maradt el, részére a letett biztosítékot vissza kell fizetni. A pályázók által letett biztosíték („bánatpénz”) nem része az adós vagyonának. A felszámoló bíróság kifogásolási eljárás keretében a felszámolót olyan szükséges intézkedés megtételére hívhatja fel, hogy a bánatpénzt vissza kell fizetnie a kifogást tevőnek.
- 18 66. Fpkhf.I.30.338/2011.: Tulajdonjog-fenntartásos adásvétel esetén az eladó (adós) a vételár kifizetésétől függően bejegyzésre alkalmas okirat kiadására köteles. Ha a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság csak polgári perben hozott ítélettel pótolhatja; a nemperes szabályok szerint folyó felszámolási eljárásban ilyen elismerő nyilatkozat megtételére a felszámoló nem köteles és a jogvita elbírálására sincs törvényes lehetőség. 67. Fpkhf.I.30.083/2011.: A felszámoló előzetesen köteles tájékoztatni a hitelezői választmányt az általa megkötendő szerződésekről. Ha a mulasztása miatt a hitelezőknek nincs módjuk a 30 napos jogvesztő határidőn belül megtámadni a felszámoló által kötött szerződést, a felszámoló mulasztása a felmentéséhez vezethet. A mulasztás akkor nem jár jogkövetkezményekkel, ha a hitelezők az értékesítést illetően a szükséges adatok birtokában voltak, és így a felszámolói mulasztás hitelezői érdeksérelemmel nem járt. 68. Fpkf.I.30.291/2011.: A 2009. szeptember 1. napja után indult felszámolási ügyekben a bíróság a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezetté nyilvánító végzésben az adós volt vezetőjét az eljárási költségek viselésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra – egyebek mellett – a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor. Az eljárási költségek közé tartozik a lerótt illeték, valamint a közzétételi költségtérítés összege, nem sorolható azonban az eljárási költségek közé a felszámoló díja. A bíróság a meg nem térült felszámolói díj kiegészítése iránt kötelező jelleggel a kiegészítési alapból rendelkezik. 69. Fpkf.I.30.303/2011.: A felszámolási eljárás során egyezségi tárgyalás tartása iránti kérelem esetén a felszámoló bíróság feladatai a tárgyalás kitűzése, majd az egyezségi tárgyalás során.
