KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉSEK
Szeghő Katalin: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek egyes kérdései (Vitaanyag a Szeged Ítélőtábla Polgári Kollégium 2014. november 20-i üléséhez) Kemenes István: Az érvénytelenség. (Az új Polgári Törvénykönyv magyarázata. Menedzser Praxis Szakkiadó Kft. Budapest, 2014. 48-98. oldal) ESETI DÖNTÉSEK SZERZŐDÉSEK JOGA (1-30. számú jogesetek) 1. Gf.III.30.144/2014. I. A speciális jogszabályi rendelkezésben külön szabályozott megtámadási okot kimerítő, azzal egyező tényállás alapján a szerződés érvénytelensége utóbb, a megtámadási határidő elteltét követően – többlettényállási elem hiányában – jóerkölcsbe ütközés címén nem állapítható meg. II. A fedezetelvonás miatti hatálytalanságra a szerződő feleken kívülálló harmadik személy hivatkozhat, akinek kielégítési alapját a kifogásolt ügylet részben vagy egészben elvonta. A szerződéskötésben félként részt vevő személy a fedezetelvonás miatti hatálytalanságra nem hivatkozhat. 2. Pf.II.20.233/2014.: Nem ütközik nyilvánvalóan jóerkölcsbe a tartási szerződés, ha az eltartó a szerződéskötéskor tisztában van ugyan az eltartott gyógyíthatatlan, közeli halállal fenyegető betegségével, azzal azonban nem, hogy a halál olyan rövid időn belül következik be, amelynél fogva tartási kötelezettségeit gyakorlatilag nem, vagy csak elenyésző mértékben kell teljesítenie. 3. Gf.III.30.024/2014.: Az elővásárlási jog sérelme miatt az elővásárlási jog jogosultja az üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását nem kérheti. Az elővásárlási jogosultnak két részből álló megállapítási keresetet kell előterjesztenie: egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az eladó és a vevő között létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt annak megállapítását is, hogy elfogadó nyilatkozata folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre. 4. Gf.III.30.536/2013.: I. A szerződés felbontása (elállás) a szerződés érvényes létrejöttét nem érinti, ezért az érvényes szerződéshez fűződő joghatások mindaddig beállnak, amíg a felbontásra (elállásra) sor nem kerül, vagyis a jogszerzések eddig érvényesen keletkeznek. A szerződés ezt követő felbontása (elállás) e jogokra nem hat ki, az eredeti állapot helyreállítása rájuk nem terjed ki. A szerződés érvénytelensége viszont a felek által célzott joghatás beálltát kezdettől kizárja, az érvénytelen szerződéshez joghatás – az érvénytelen szerződéskötés időpontjától kezdődően – nem fűződhet. II. Színlelt az ingatlan adásvételi szerződés, amelyet a felek valós ügyleti akarat nélkül kötnek: a vevő valós szükséglet, az ellenérték fizetése, a birtokbalépési szándék hiányában, az ügylet valós tartalmának ismerete nélkül írja alá az adásvételi szerződést, amelynek feltételeivel – az eladó által tudottan és szándékoltan – nincs tisztában. A színlelt szerződés mögött a felek valós szándéka – az ügylet körülményeitől függően – nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik.
2
5. Gf.III.30.120/2014.: I. A biztosítéki célú opciós joggyakorlás során a szolgáltatás (ingatlan tulajdonjoga), illetve az ellenszolgáltatás (vételár) arányosságát a vételi jog gyakorlásának, az adásvétel létrejöttének időpontjában kell vizsgálni, mivel ekkor határozható meg az átruházott ingatlan fizikai, műszaki, jogi állapotával arányos forgalmi értéke. II. Az eladó által az opciós jog gyakorlása előtt létesített tartós bérleti jogviszony a vételi jog jogosultja, a vevő tulajdonjogát korlátozó jognak minősülhet, amelyért jogszavatossági helytállással tartozik. Nem teljesít azonban hibásan a kötelezett, ha a jogosultnak az opciós jog kikötésekor számítania kellett a tulajdonjogát korlátozó körülményre, mert a kölcsönt béreadási célú lakásépítésre folyósította. III. Ha az opciós jog gyakorlása folytán a vételár vitatott, az adós jogszerűen kérheti keresetében annak megállapítását, hogy kölcsöntartozása milyen mértékű, őt megillető vételár összegével csökken. 6. Pf.II.20.070/2014.: I. Az opciós szerződésben kikötött szolgáltatás magának a vételi jognak az engedése, amellyel szemben ellenszolgáltatásként opciós díj kiköthető, de az nem szükségképpeni eleme az opciós szerződésnek. II. Az opciós jog gyakorlásának eredményeként létrejövő adásvételi szerződésben az eladó szolgáltatása a dolog tulajdonának átruházása, a vevő által teljesítendő ellenszolgáltatás pedig a vételár megfizetése. Ezzel nincs ellentétben az a körülmény, hogy az adásvétel tárgyát képező dolgot és a vételárat az opciós szerződés is rögzíti. III. A vételi jogot engedő szerződés nem támadható meg a dolog értéke és vételára közötti feltűnően nagy értékaránytalanság jogcímén, megtámadni csak a vételi jog gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződést lehet, az adásvételi szerződés létrejöttekor fennálló (forgalmi) értékviszonyok alapulvételével. 7. Pf.I.20.308/2014.: A meghatalmazás egyoldalú címzett jognyilatkozat, ezért az ügyvéd foglalkozású meghatalmazottnak adott meghatalmazás – polgári anyagi jogi szempontból – érvényesen létrejön akkor is, ha azt csak a meghatalmazó írja alá. Az ügyvédi meghatalmazásnak az ügyvédi törvénybe ütköző esetleges alaki fogyatékossága sem eredményezi a meghatalmazás alapján kötött szerződés érvénytelenségét. 8. Gf.I.30.446/2013.: Ha az ingatlant értékesítő gazdasági társaság a szerződés megkötésekor nem volt válságos helyzetben, hanem a gazdasági társaság ügyvezetője volt gazdasági kényszerhelyzetben, a szubjektív feltétel hiányában az adásvételi szerződés uzsorás jellege nem állapítható meg. 9. Gf.I.30.216/2014.: Ha az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatás használatban (tartós bérlet) áll, az eredeti állapot természetbeli helyreállítására nincs lehetőség, mivel a használatot meg nem történtté tenni nem lehet. Ilyen esetben a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeként az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének megtérítését rendeli el. 10. Gf.I.30.490/2013.: Ha az adásvételi szerződésben eladó és vevő gazdasági társaságoknak ugyanaz a természetes személy a törvényes képviselője, a jogszabályt sértő eljárására a törvény a semmisség helyett más jogkövetkezményt, az álképviseletre vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli. Az álképviselet a képviselt cégek legfőbb szervének előzetes hozzájárulásával vagy utólagos jóváhagyásával orvosolható, mely jóváhagyás nemcsak írásban, hanem szóban, vagy ráutaló magatartással is megadható.
3
11. Pf.III.20.986/2013.: I. A megváltoztatott munkaképességű személyeket foglalkoztató közhasznú társaság üzletrészének adásvételére létrejött szerződés szempontjából lényeges körülmény, hogy a kht. a szerződés megkötését követően is hozzájut a bértámogatásokhoz, amelyek igénybevételével képes a tevékenységét folytatni. A bértámogatás megszüntetése esetén az üzletrész vevője a szerződést tévedésre hivatkozással megtámadhatja. II. Az adóst terhelő kölcsöntartozás megfizetésének elvállalása – jogosulti hozzájárulás hiányában - tartozásátvállalást nem eredményez, hanem a tartozást elvállaló az adós mellé lép, és a jogosult a követelését a kötelezettek bármelyikével szemben érvényesítheti. 12. Pf.III.20.215/2014.: I. A kezes a jogosulttal szemben azokra a kifogásokra is hivatkozhat, amelyek a főadóst illették meg a jogosulttal szemben, azaz a kezes – mint az üzletrész adásvételi szerződést kötő feleken kívüli harmadik személy – tévedés miatt érvénytelenségi kifogással élhet akkor is, ha a kötelezett erre nem hivatkozott. Ha azonban a kezes, mint harmadik személy kéri az érvénytelenségi jogkövetkezmények levonását, arra csak annyiban és olyan mértékben kerülhet sor, amennyiben ezt a jogi érdeke ténylegesen indokolja, adott esetben a keresettel szemben való védekezést szolgálja. II. A megtámadási ok ismeretében az írásbeli tartozás elismerés a szerződés megerősítésének minősül, amelynél fogva a megtámadás joga megszűnik. 13. Gf.III.30.227/2014.: A kezességi szerződés feltételezi egy olyan alapszerződés fennállását, amelyben vállalt visszterhes szerződési kötelezettséget a kezesség biztosít. A visszterhesség a kezesség szempontjából is irányadó, a jogosult követelésének biztosítására létrejött kezesi szerződés ezért nem minősül a kezes vagyonát terhelő ingyenes juttatásnak. 14. Pf.III.20.310/2014. I. A gazdasági társaság átalakulásának minősül az is, ha a cég beolvad egy másikba; ez esetben törvényi jogutódlás következik be. A jogutódlás miatt a kötelezetti oldalon bekövetkező alanyváltozás esetén a tartozásátvállalás rendelkezéseit kell alkalmazni, a tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség csak a kezes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata folytán marad fenn. II. A teljes bizonyító erejű magánokirat dátumozása eltérhet az aláírás időpontjától, az okirat érvényessége szempontjából az aláírás eredetiségének van meghatározó jelentősége. 15. Pf.II.20.898/2013.: Az önkormányzat és az alapítványi iskola között létrejött, az iskola épületegyüttesre vonatkozó bérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a kisebbségvédő szervezetet nem illeti meg a kereshetőségi jog. Nincs eljárásjogi lehetőség arra sem, hogy a bíróság a szerződés érvénytelenségét hivatalból, erre irányuló kereset hányában, illetve kereshetőségi joggal nem rendelkező fél keresete alapján állapítsa meg ítéletében. 16. Gf.III.30.261/2013.: Ha a felek az építési-vállalkozási szerződésben a szolgáltatást oszthatóvá teszik, rész átadásátvételi eljárásról és ehhez kapcsolódóan késedelmi kötbérfelelősségről rendelkeznek, a részteljesítési határidő elmulasztása miatti késedelmi kötbér alapja az adott ütemre eső részvállalkozói díj. Ha a felek az egyes ütemekhez részvállalkozói díjat nem határoztak meg, a teljes vállalkozói díj, mint kötbér alap után számított késedelmi kötbér mérséklésének lehet helye.
4
17. Gf.I.30.387 /2013.: I. Ha a jogszabály vagy a szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokról külön nem rendelkezik, a jogosult jótállás címén a szolgáltatás hibájának orvoslására alkalmas, a szavatossági jogoknak megfelelő tartalmú igényeket érvényesíthet. II. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén, ha a megrendelő igényének megfelelően a szerződéskötéskor értékelt munkák műszaki tartalma utóbb módosult, az átalánydíjon felül a vállalkozót a pótmunkának minősülő munkavégzés után díj akkor illeti meg, ha a helyettesítő munkák következményeként – a tervezett, költségelt, illetve elmaradt munkavégzéshez képest – költségnövekedés jelentkezik. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén a szakértői bizonyítás nem irányulhat a munkák tételes felmérésére, a tételes felmérést tartalmazó szakértői véleményen alapuló ítélet megalapozatlan. 18. Gf.I.30.357/2013.: I. Ha a beruházás-lebonyolítói szerződés alapján készült tervdokumentációt a megrendelő nem használja fel, hanem a tervezettől eltérő, más pályaszerkezetet rendel meg, a fel nem használt tervek kijavítására, vagy új tervek elkészítésére a tervező nem kötelezhető. II. Ha a kivitelező megfelelő tervek, kivitelezési dokumentáció, lényeges adatok hiányában vállalkozik a munka elvégzésére, a műszaki és jogi következményeket, kockázatot etekintetben magára vállalja. III. Építési vállalkozási szerződések körében a hibás szolgáltatás kijavítását a bíróság általában a kijavítás módjának közelebbi megjelölése nélkül rendeli el, a vállalkozó kijavítási kötelezettsége ugyanakkor a hibaokok megszüntetésére irányul, ezért az ítélet rendelkező része utalhat arra, hogy a kijavításnak a szakvéleményben felsorolt hibaokokat kell kiküszöbölnie. 19. Gf.III.30.077/2014.: Az alvállalkozó szerződésszegéssel okozott kontraktuális kártérítés címén közvetlenül nem tartozik helytállással a vállalkozó megrendelőjével szemben. A megrendelő javára közvetlen marasztalása szerződésen kívüli, deliktuális kártérítés címén történhet, ha a szerződés tartalmától, az abból eredő közreműködői kötelezettségeitől függetlenül, szerződésen kívül valósít meg károkozó magatartást. 20. Gf.III.30.137/2014.: Ha a megbízási szerződés tartalmánál fogva a megbízott kötelezettsége az üzleti tervben meghatározott bevétel elérése, és a szerződés az előirányzott bevétel tartós elmaradása esetére a megbízó javára felmondási jogot biztosít, a megbízó erre hivatkozással a szerződést felmondhatja akkor is, ha az előirányzott bevétel nem a megbízott magatartása miatt marad el. A megbízott a megbízási szerződés ilyen okból történt felmondása esetén kártérítést csak akkor érvényesíthet megalapozottan, ha bizonyítja, hogy a megbízó olyan szerződésszegéseket követett el, amelyekkel okozati összefüggésben maradt el az üzleti tervben célzott bevétel. 21. Pf.II.20.445/2014.: I. A családi házzal beépített ingatlan eladása esetén törvényes tulajdonság, hogy az a korának és az abból következő műszaki állapotnak megfelelő mértékben legyen rendeltetésszerű használatra alkalmas. Az épület korából, használtságából eredő hibákért az eladót szavatosság nem terheli, hibás teljesítés – jogi értelemben – csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét túllépi. II. Ha a jogosult az eredeti állapot helyreállítását egyrészt a kötelezett hibás teljesítése folytán az adásvételi szerződéstől való elállása, másrészt azon a jogcímen kéri, mert a kötelezett
5 megtévesztő magatartása következtében a szerződést megtámadta, az érvénytelen, az ún. konkuráló jogcímek sorrendjét a jogosult jognyilatkozatainak sorrendje dönti el. Ha a jogosult előbb állt el a szerződéstől a hibás teljesítésre hivatkozással, és csak ezt követően támadta meg a szerződést megtévesztés címén, elsőként az elállás jogszerűségét kell vizsgálni. III. Ha a kötelezett a hibás teljesítés tényét is vitatja, ez általában – külön felhívás nélkül is – azt jelenti, hogy a kijavítást sem vállalja. A jogosult ilyen esetben a kötelezett előzetes felhívása nélkül is érvényesítheti az ún. második lépcsőbe tartozó szavatossági jogait. 22. Pf.II.20.166/62014.: I. Ha az eladó többszöri javítás után sem tudja elhárítani az adásvétel tárgyát képező lakás penészesedését, a vevő az eladó hibás teljesítésére hivatkozással jogszerűen áll el a szerződéstől. II. Ha a jogszerű elállási jognyilatkozat közlését követően a lakást végrehajtási árverés során értékesítik, a vevő kártérítés címén követelheti az eredeti vételár és az árverési vételár különbözetét az eladótól. 23.Pf.I.20.072/2014.: Ha a törzsvásárlói keretszerződés a szerződéskötést követően a feleken kívülálló körülmények megváltozása miatt érdekbeli okból lehetetlenül, a szerződés megszűnik, és mivel ezért egyik fél sem felelős, a nyújtott foglaló visszajár. 24. Gf.III.30.315/2013.: A támogatási szerződés alapján az állam (vagy önkormányzat) a költségvetésből (Európai Uniós forrásból) juttat támogatást meghatározott célra. A szerződések megkötését közigazgatási (pénzügyi) döntések előzik meg, a megkötött szerződés tartalmává válnak a pénzügyi-közigazgatási jogi szabályok, másfelől a felek között létrejött szerződésre alkalmazni kell a polgári jogi szerződési szabályokat. Ha a támogatást nyújtó fél a támogatási szerződéstől szerződésszegésre hivatkozással eláll (felmondja), a szerződésszegés tényét bizonyítania kell. 25. Gf.III.30.362/2013.: A nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésekről szóló CMR egyezmény a fuvareszköz kijelölt felrakási helyre való késedelmes kiállása miatt a fuvarozói kárfelelősséget nem rendezi, ezért a felrakó helyre történt kiállási késedelem a szerződésszegéssel okozott kár általános felelősségi alakzata alapján ítélhető meg. 26. Pf.II.20.708/2014.: Ha a zálogjogosult – a bírósági per elkerülése érdekében – felhívta a zálogkötelezettet arra, hogy az adós helyett teljesítsen, a zálogkötelezett azonban a felhívást válasz nélkül hagyta, a zálogkötelezettel szemben a követelés zálogtárgyból való kielégítésének tűrése iránt indított perben nem hivatkozhat a zálogkötelezett arra, hogy a perre nem adott okot. 27. Pf.I.20.371/2014.: Érvényes a felek olyan megállapodása, amelynek alapján a jogosult a követelését – személyes adósi fizetési kötelezettség nélkül – kizárólag a szerződésben meghatározott ingatlanból, a meghatározott összeg erejéig elégítheti ki. Az önálló zálogjog nem járulékos kötelezettség, a zálogkötelezett önállóan felel a zálogszerződésben meghatározott összeg erejéig, ezért tűrni köteles, hogy a jogosult az ingatlan értékesítésével elégíthesse ki követelését. 28. Pf.II.20.648/2013.: A túlzott mértékű foglaló mérséklése körében a bíróságnak nem az arányos, átlagos mértékű foglaló meghatározása a feladata, hanem a túlzott mérték kiküszöbölése. Ennek során mérlegelnie kell a foglaló összegének a szerződés szerinti szolgáltatáshoz viszonyított arányát, a feleknek a szerződés megkötéséhez és fenntartásához fűződő érdekét, valamint a teljesítés meghiúsulásának körülményeit.
6
29. Pf.I.20.433/2014.: A gépjármű felelősségbiztosítási szerződés az első díjrészlet befizetésével hatályba lép akkor is, ha a biztosító utóbb a biztosítási díjat magasabb összegben határozza meg, és ezért az ajánlattétel alkalmával befizetett díjelőleg a teljes biztosítási díjat nem fedezi, erről azonban a biztosító nem tájékoztatta és figyelmeztette a biztosítottat. 30. Gf.III.30.044/2014.: Ha a csekk jogosultja a beszedésre a hitelintézettel megbízási jogviszonyt létesít, a hitelintézet a csekk fedezettségének vizsgálatára a csekkjogi egyezményben foglalt feltételek szerint köteles. Nem tartozik kártérítési felelősséggel, ha a fedezetlen csekk miatti kockázat a megbízót terhelte.
PÉNZÜGYI HITELEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (31-51. számú jogesetek) 31. Gf.III.30.239/2014.: I. A változó kamatozású kölcsönszerződés esetén a teljes futamidőre vonatkozóan a változó kamat százalékos meghatározása fogalmilag kizárt. Az ügyleti kamat egyértelműen meghatározott, ha az üzletszabályzatban rögzített képlet alapján a tőketartozás, az irányadó kamatláb és az időtényező szorzataként naprakészen kiszámítható. Az induló ügyleti kamatláb – eltérő szerződési rendelkezés hiányában – a szerződésben meghatározott referencia kamatláb szerződéskötés időpontjában fennálló értéke. II. A nem fogyasztói deviza-alapú kölcsönszerződésre is igaz, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen, mert nincs mögötte tényleges pénzváltási tevékenység. Az pedig, hogy egy tisztességtelen kikötésen alapuló, illetve egy nem nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó, s ebből következően jogszerűen nem is érvényesíthető fizetési kötelezettség a szerződésben nem került „költségként” meghatározásra, a szerződés jogszabályba ütközését nem eredményezheti. III. A tisztességtelen kikötés a nem fogyasztói szerződésben nem semmis, hanem megtámadható feltétel. Nincs elvi akadálya, hogy az adós – a megtámadási határidő letelte után – a hitelező vele szembeni követelésével szemben kifogásként a kikötés tisztességtelenségére hivatkozzon, tartozása összegét emiatt vitássá tegye. IV. A gazdasági, üzleti élet professzionális résztvevőitől elvárható, hogy a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó szerződéseik megkötése során kellő megfontoltsággal járjanak el, üzleti partnereik szerződési ajánlatát gondosan tanulmányozzák át, mérjék fel az ügyletkötésben rejlő kockázatot, mérlegeljék a szerződéssel együttjáró előnyöket és hátrányokat, végezzenek gazdaságossági számításokat az általuk igényelt szolgáltatás és a részükről teljesítendő ellenszolgáltatás összevetésével. Adott esetben – szükség esetén – szakember véleményének kikérését követően döntsenek üzleti partnerük szerződési ajánlatának elfogadásáról. 32. Pf.III.20.125/2014.: I. Lízingszerződés alapján a lízingbevevő nem pénzösszeget kap időleges használatba, hanem lízingtárgyat, melynek használatáért nem kamatot, hanem használati díjat – lízingdíjat – köteles fizetni. A Hpt. a pénzügyi lízing ellenszolgáltatásaként meghatározott lízingdíjat ugyan a teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részletek összegében határozza meg, az itt szabályozott kamatrész azonban tartalmában nem azonos a polgári jogi értelemben vett ügyleti kamattal, mely szerint a kamat az adós által a kölcsönnyújtónak az igénybe vett
7 kölcsön használatáért a kölcsönösszeg százalékában meghatározott időszakosan térítendő pénzösszeg. II. Ha a lízingszerződés az összes lízingdíj összegét tartalmazza, amely magában foglalja a lízingtárgy értékével egyező tőketartozást, és a lízingkulcs (lízingszorzó) alkalmazásával megnövelt használati díjat, a szerződés lényegi tartalmi elemét meghatározza. A lízingszerződés jellegéből adódóan a polgári jogi értelemben vett kamat a szerződésnek nem tartalmi eleme, ezért a kamat meghatározás hiányában a lízingszerződés nem minősül létre nem jött megállapodásnak. 33. Pf.I.20.004/2014.: I. Az olyan változó kamatozású lízingszerződés esetén, ahol a lízingbeadó pénzintézet a kamatszintet – tartalmát tekintve a lízingszorzót – egy meghatározott változó viszonyítási alaphoz köti, a kamatszint automatikusan követi a viszonyítási referenciakamat változását. Ebben az esetben nem a pénzintézet egyoldalú szerződésmódosítási jogosultsága eredményeként változik a kamat, szerződésmódosítás nem következik be, mivel a kamatszint változás az eredeti szerződési tartalomnak megfelelően – annak módosulása nélkül – történik meg. II. A Hpt. a pénzügyi lízing ellenszolgáltatásaként meghatározott lízingdíjat ugyan a teljes tőke- és a kamattörlesztő részletek összegében határozza meg, a kamatfogalom azonban nem azonos a polgári jogi értelemben vett ügyleti kamattal, mivel a kamat a pénz használatáért járó ellenérték, ezzel szemben lízingszerződés esetében a lízingbevevő nem pénzt használ, hanem dolgot, a lízingtárgyat, amelynek ellenértéke nem a kamat, hanem a lízingdíj, illetve lízingszorzó (lízingkulcs). 34. Pf.II.20.180/2014.: I.A semmisségi ok hivatalbóli észlelése nem azt jelenti, hogy a bíróság a jogvita tárgyát képező szerződés valamennyi rendelkezését hivatalból revízió alá veszi abból a szempontból, hogy nem észlel-e – a felek által hivatkozottakon túl – további semmisségi okokat. A semmisségi ok hivatalbóli észlelésének kötelezettsége azt jelenti, hogy a bíróságnak a per tárgyává tett szerződési feltétel érvénytelenségét kell hivatalból észlelnie, ha az érvénytelenség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható. A felek rendelkezési jogából következően azonban nem terjesztheti ki a bíróság a vizsgálódását olyan szerződési feltételekre, amelyre a felek sem kifejezetten, sem nyilatkozataik tartalmát értelmezve nem hivatkoztak. II. Ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a jogosult által hivatkozott érvénytelenségi ok a szerződés tartalmának csak meghatározott, behatárolható (osztható) részét érinti, a bíróság a szerződés részleges érvénytelenségét megállapíthatja, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasítja. III. A kölcsönszerződés érvénytelensége nem eredményezi szükségképpen, hogy a kölcsönszerződést biztosító zálogszerződés kötelezettje mentesülne a zálogtárggyal való helytállás alól. A zálogkötelezett helytállási kötelezettségének alakulása ugyanis attól függ, a biztosított szerződés érvénytelenségének a bíróság melyik jogkövetkezményét alkalmazza. IV. Ha a jogosult a biztosított kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása mellett a biztosítéki célú zálogszerződés, kezesség vagy biztosítéki opció érvénytelenségének a megállapítását is kéri a járulékos jellegükre hivatkozással, a biztosítéki célú szerződések a perérték számítása során figyelmen kívül maradnak. Ha viszont a biztosított kölcsönszerződéstől függetlenül, önállóan kéri a jogosult a biztosítéki célú szerződés érvénytelenségének megállapítását, azt a perérték szempontjából is önállóan kell számításba venni.
8
35. Pf.I.20.832/2013.: I. Ha a fogyasztó a pénzügyi intézmény által alkalmazott szerződési feltételek tisztességtelenségét, és e feltételeknek a Hpt. előírásainak meg nem felelő, hiányos voltát egyaránt sérelmezi, a bíróságnak elsőként a feltételek tisztességtelenségét kell vizsgálnia. A tisztességtelen kikötés nem lehet a szerződés hiányos tartalma, a Hpt. szerinti semmisség csak az egyébként tisztességesnek minősülő szerződési feltételek hiányának jogkövetkezménye lehet. II. A fél a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének – azaz részbeni érvénytelenségének – megállapítását is kérheti a bíróságtól anélkül, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását is kérné, azaz önmagában a részleges érvénytelenség megállapítása nem jelenti az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását. A részleges érvénytelenség, mint az érvénytelenség jogintézményének sajátos esete azt jelenti, hogy a szerződéskötés valamely rendellenessége – egy vagy több érvénytelenségi ok – csak a szerződés meghatározott, behatárolható, osztható tartalmi részét, egyes szerződési feltételt, kikötést érint. III. A részleges érvénytelenség esetén az érvénytelenség általános jogkövetkezményeit nem a teljes szerződésre, hanem csak a szerződés érvénytelenségi ok (vagy okok) által érintett részére kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy a szerződés érvénytelenségi ok által érintett, behatárolt részéhez, az érvénytelen kikötéshez fűződő joghatás – érvényessé nyilvánítás hiányában – nem állhat be, az érvénytelen szerződési részre jogot, követelést alapítani nem lehet. A szerződés érvénytelenségi ok által nem érintett, további részei azonban érvényesek, a szerződés az érvénytelen rész nélkül, változatlan tartalommal köti a feleket. IV. Ha a szerződés részbeni érvénytelensége esetén „az egész szerződés megdől”, tartalmát tekintve azt jelenti, hogy bár az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit – az adott esetben – mégis az egész szerződésre kell alkalmazni. 36. Pf.I.20.903/2013.: I. A szerződési jog diszpozitív szabályait a jogalkotó a tipikus esetekre, az egyensúlyt teremtő szerződési igazságosság elve alapján alkotta meg, ezért a diszpozitivitás nem járhat azzal a következménnyel, hogy valamelyik jogalany széles körben módosítsa a jogok, kötelezettségek és kockázatok törvényben szabályozott elosztását. A jóhiszeműség és a tisztesség objektív kötelmi jogi kategória, az általánosan elfogadott etikai kötelmi jogi rendszert juttatja kifejezésre a szerződési feltételek tisztességtelenségének megítélésekor. II. Fogyasztói kölcsönszerződés esetén a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna-e, hanem azt, hogy az érvénytelen rész nélkül a szerződés teljesíthető-e. Ha az érvénytelen rész nélkül a szerződés teljesíthető – akár jogszabályba ütköző, akár tisztességtelen szerződési feltételek esetén – a részleges érvénytelenség megállapításának lehet helye. 37. Gf.I.30.380/2013.: A kamatban, díjban és költségekben való megállapodás a nem fogyasztói kölcsönszerződéseknek is lényeges tartalmi eleme, az azokban való megállapodás, e feltételek egyértelmű meghatározása hiányában a szerződés létre nem jöttnek minősül. A szerződésnek e tartalmi elemei azonban nemcsak akkor egyértelműen meghatározottak, ha a szerződés a kamatot, díjat és költséget számszerűen vagy százalékos formában tünteti fel, hanem akkor is. ha mértékük a szerződés rendelkezéseiből – ideértve a szerződés részévé váló üzletszabályzatot is – kiszámítható,megállapítható.
9
38. Pf.II.20.892/2013.: I. A pénzintézetet megillető egyoldalú szerződésmódosítás feltételei akkor objektívek, ha a szerződéskötést követően beálló olyan külső körülményváltozás esetére teszi lehetővé a szerződés egyoldalú módosítását, amelynek előidézésében a felek nem játszanak szerepet, tőlük független tényezők eredménye. Az objektivitás követelményének nem felel meg a szerződésmódosítás okaként a bank forrásköltségeinek változása, mivel a pénzügyi intézmény forrásköltségei nem csak rajta kívülálló okokból változhatnak, hanem az utóbb hibásnak bizonyult üzletpolitikája, azaz érdekköréhez tartozó körülmények miatt is. II. A pénzügyi intézménynek az egyoldalú szerződésmódosítási joga körében mérlegelnie kell az oklistában szereplő egyes tényezők változásának összhatását, azt, hogy az adott időszakban jelentkező változások összességükben meghaladják-e a pénzügyi intézmény rendes üzleti kockázatát, ehhez képest indokolt-e a kamat módosítása, milyen mértékben. III. A jogszabályban meghatározott „oklista” annyit jelent, hogy a pénzügyi intézmény a jogszabályi feltételek körét nem bővítheti, új feltételekkel nem egészítheti ki; a keretszabályozás természetéből adódóan nem zárja ki azonban az egyes szerződésekbe átemelt, érintett feltételek tisztességtelenségének vizsgálatát. IV. Ha az érvénytelenség oka olyan tartalmi hiányosság, amely pótolható, ezáltal az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető, a jogosult azonban a szerződés érvénytelenségének megállapítását az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül kéri, a szerződés részleges érvénytelenségének a megállapítása indokolt, és ilyen esetben a bíróságnak az ítélet rendelkező részében a részleges érvénytelenséget megvalósító tartalmi hiányosságot kell feltüntetnie. 39. Pf.II.20.747/2013.: I. A jóhiszeműség és tisztesség sérelmével kikötött indokolatlan egyoldalú előny szempontjából a jóhiszeműség nem szubjektív tudati kategória, azaz nem annak van jelentősége, hogy a feltétel alkalmazója tudta-e, illetve – az általánosan elterjedt gyakorlatra is figyelemmel – felismerhette-e, hogy az általa meghatározott feltétel indokolatlan és egyoldalú előnyt jelent szerződő partnerével szemben. A tisztességtelen kikötés objektív tartalmat fejez ki, azt, hogy a felek jogai és kötelezettségei aránytalan mértékben térnek ki az egyenjogúságot feltételező egyensúlyi állapotból. II. Az a körülmény, hogy a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában a szerződésmódosítás jogát a pénzintézetek egymáshoz képest hasonló módon és tartalommal határozták meg egyoldalúan, nem jelenti, hogy az egymáshoz hasonló szerződési feltételek tisztességességét lehetne vélelmezni. Az a tény, hogy a banki pénzkölcsönzés feltételeit hitelezői pozícióban korlátozott számú piaci szereplő határozta meg hasonló tartalommal arra utal, hogy a velük szerződő felek az egyoldalúan kialakított feltételeket lényegében kénytelenek voltak elfogadni, függetlenül attól, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlásának számukra hátrányos következményeivel mennyiben voltak tisztában. 40. Pf.II.20.001/2014.: I. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek a konkrét szerződésbe való átemelése, a tartalmi egyezőség nem zárja ki a szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálatát. A keretszabályt ugyanis a pénzügyi intézménynek kell a fogyasztó számára is érthető, átlátható, konkrét tartalommal megtöltenie azzal, hogy megítélhető legyen, a szerződésmódosítás magában rejti-e a jogok és kötelezettségek egyensúlyának a fogyasztóra nézve hátrányos megbomlását. II. A Kúria jogegységi határozatai, kollégiumi véleményei nem jogszabályok, hanem az egységes jogértelmezést hivatottak biztosítani. Az elvi megállapítások nem ütköznek a
10 visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába. 41. Pf.II.20.194/2014.: I. Tisztességtelen a pénzügyi intézmény ÁSZF kikötése, ha lehetővé teszi a pénzügyi intézmény számára a kamat mértékének egyoldalú megváltoztatását a pénzpiaci kamatlábak változásának függvényében. Ha az ÁSZF nem tartalmaz olyan számítási módot, amely alapján a fogyasztó előre képes kalkulálni az egyes körülmények változásának a fizetési kötelezettséget érintő konkrét hatását, és nem tudja ellenőrizni sem, hogy a bank helyesen élte a kamatváltoztatás jogával, a kikötés a fogyasztó számára ellenőrizhetetlen és átláthatatlan, következésképp tisztességtelen. II. Tisztességtelen az ÁSZF kikötés, amelynek alapján a pénzügyi intézmény bármely szerződésszegés esetén azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönszerződést. E rendelkezés lehetővé teszi ugyanis számára, hogy egyszeri, kisebb jelentőségű, csekély összeget érintő szerződésszegés esetén is a szerződésszegés legsúlyosabb jogkövetkezményét alkalmazza, ezzel – az arányosság elvének sérelmével – azonnal egy összegben lejárttá tegye az adós teljes fennálló tartozását. 42. Gf.III.30.135/2014.: I. A gépkocsi vásárláshoz nyújtott, a gépjármű kereskedő, mint képviselő közreműködésével kötött kölcsönszerződés a képviselő útján eljárt szerződő fél aláírása szempontjából alakilag érvényes, ha a szerződést tartalmazó okiratból kitűnik, hogy a megállapodást aláíró természetes személy nem a saját nevében, hanem az okiratban megjelölt szerződő fél nevében és képviseletében jár el. A képviselt pénzügyi intézmény részéről az álképviselő eljárását jóváhagyó magatartásnak minősül, ha a nevében aláírt kölcsönszerződés alapján a kölcsönt folyósítja a kölcsönbevevő részére. II. Ha a pénzügyi intézmény a kölcsönszerződés alapján olyan díjat, költséget, vagy egyéb járulékot terhel ki a kölcsönvevőre (fizetési számlában vagy értesítőben), amelynek a felszámítására sem a jogszabály, sem a szerződés alapján nem jogosult, e költségek szerződésben való feltüntetésének hiánya miatt a szerződés nem érvénytelen, hanem a pénzügyi intézmény jogosulatlanul – szerződésszegéssel – követel a kölcsönvevőtől a szerződést meghaladó összeget, ami a felek közötti elszámolásra tartozó jogkérdés. 43. Pf.II.20.776/2013.: A konverziós díj a hitelnyújtó pénzintézet által a különféle pénznemek közötti átváltás költségeinek fedezésére az árfolyamrésen felül felszámított váltási jutalék. A deviza-alapú kölcsönszerződések alapján a pénzügyi intézmény konverziós szolgáltatást nem nyújt a kölcsönvevő számára, ezért a konverziós díj kikötése éppúgy tisztességtelen, mint a különnemű árfolyamok alkalmazása a kihelyezés, illetve törlesztés során. Egy költségelem feltüntetésének, vagy százalékos meghatározásának elmaradása csak az egyébként tisztességes, érvényes szerződési feltétel hiányának jogkövetkezményeként eredményezhet semmisséget. 44. Pf.II.20.844/2013.: Ha a deviza-alapú kölcsönszerződés érvénytelenségének oka olyan tartalmi hiányosság, amely pótolható és ezáltal az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető, vagy amely nélkül a szerződés teljesíthető, a szerződés részleges érvénytelenségének a megállapítása indokolt. 45. Pf.II.20.974/2013.: A más jogági szabályokat sértő szerződés a polgári jog szempontjából csak akkor érvénytelen, ha a más jogági törvény kifejezetten rögzíti, hogy az adott jogi norma megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét is okozza. Az erre szóló engedély hiányában végzett ügynöki tevékenység keretében kötött, pénzügyi szolgáltatásra irányuló polgári jogi szerződéshez a
11 külön jogszabály nem fűzi az érvénytelenség jogkövetkezményét, ezért a bejelentés vagy engedély hiánya legfeljebb felügyeleti intézkedést vonhat maga után. 46. Pf.I.20.802/2013.: I. A garancia vállalási szerződésben a garáns szerződő fél – amely csak pénzintézet lehet – önálló, nem járulékos kötelezettséget vállal, a kötelezettségének tartalma a maga szabta feltételekhez igazodik. A kezes kötelezettsége ezzel szemben járulékos jellegű szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A magánszemélyek által a lízingbevevő lízingszerződésből eredő tartozásaiért vállalt járulékos helytállási kötelezettség – „garancia szerződés” elnevezésétől függetlenül – tartalmát tekintve készfizető kezességi szerződésnek minősül. II. A kezes a jogosulttal szemben mindazokra a kifogásokra hivatkozhat, amelyek a főkötelezettet megillették. Ha a lízingszerződés megszűnése után a lízingbeadó a visszavett lízingtárgyat piaci körülmények között értékesíti, a lízingbevevő – illetőleg a kezes is – bizonyíthatja, hogy a forgalmi érték az elért vételárnál lényegesen magasabb volt, azaz áron aluli értékesítés történt. 47. Pf.II.20.908/2013.: Ha a jogosult a per tárgyává tette a lízingszerződésnek a lízingdíjra és átszámítási árfolyamokra vonatkozó rendelkezéseit, az e feltételek kapcsán – a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok alapján – felmerülő semmisségi okokat a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, az elsőfokú és a másodfokú eljárás során is. Ha a jogosult a kockázatfeltáró nyilatkozat kitételét kifogásolja, tartalmában azonban a szerződés különnemű átszámítási árfolyamok alkalmazására vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét állítja, a kikötés semmissége megállapítható. 48. Pf.II.20.857/2013.: A bíróságnak hivatalból észlelnie kell a kölcsönszerződésben szereplő választott bírósági kikötést, és e körben tájékoztatnia kell a fogyasztót e szerződési feltétel tisztességtelenségéről. Fel kell hívnia határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel, hogy kíván-e arra hivatkozni; ha a fogyasztó határidőn belül nem nyilatkozik, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani. Ha viszont a fogyasztó a választottbírósági kikötés tisztességtelenségére hivatkozik, a kereseti kérelmet érdemben kell tárgyalni. 49. Pkf.II.20.015/2014.: Önmagában az a körülmény, hogy a pénzintézet által kidolgozott szerződés-tervezetet a közjegyző közokiratba foglalta, azt az ügyfelek előtt felolvasta, tartalmát és következményeit megmagyarázta, nem jelenti azt, hogy a szerződés minden tartalmi részlete tekintetében a felek tárgyalása eredményeként került a szerződés megfogalmazásra, akkor sem, ha a szerződés felolvasását és tartalmának megmagyarázását követően a fogyasztó a feltételekkel szemben nem támasztott kifogást. A közjegyzői okiratba foglalt, egyedileg megfogalmazott szerződés – ezen belül a szerződés alávetési illetékességi kikötést tartalmazó feltétele – nem minősül egyedileg megtárgyaltnak. 50. Gf.III.30.098/2014.: A deviza-alapú kölcsönszerződés alapján a kölcsön folyósítása és a törlesztés is forintban történik, azonban devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet. A pénzügyi intézmény a szerződés alapján ugyan devizában tartja nyilván az adós tartozását és devizában számolja el a törlesztést, de ez csak az elszámolási (átszámítási) alap, a felek egymás közti szerződéses jogviszonyában a fizetési kötelezettség forintban áll fenn. A deviza-alapú szerződés alapján az adós marasztalására nem ténylegesen (effektíve) devizában, hanem a kölcsönszerződésből eredő devizakövetelésnek a Magyar Nemzeti Banknak a kifizetés (visszafizetés) időpontja szerinti hivatalos deviza középárfolyamán
12 átszámított forint összegben kerül sor. 51. Pf.II.20.527/2014.: A termőföld vásárlás céljára nyújtott kölcsön nem minősül sem fogyasztási, sem tágabb értelemben lakossági kölcsönszerződésnek. ELJÁRÁSI JOG (52-59. számú jogesetek) 52. Pkf.II.20.524/2014.: A kölcsöntartozás megfizetésére kötelező, jogerős fizetési meghagyás, illetve ezt követően az adós által felperesként a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per tárgya nem azonos jog, ezért az érvénytelenségi per – a felperest a szerződés teljesítésére kötelező jogerős fizetési meghagyás ellenére – ítélt dolog címén nem szüntethető meg. 53. Pkf.I.20.261/2014.: Kölcsönszerződés esetén a kölcsön nyújtása tekintetében a pénzintézet kötelezetti pozícióban van, az adós e szolgáltatás jogosultja; a kölcsön összegének visszafizetése szempontjából viszont az adós minősül kötelezettnek, a pénzintézet pedig jogosultnak. A teljesítés helye, mint illetékességi ok szempontjából ez azt jelenti, a pénzintézet alperessel szemben indított perben a teljesítés helye alatt a kölcsön visszafizetésének a helye értendő, mivel a kereset a szerződésnek az ellenszolgáltatással érintett létszakához kapcsolódik. 54. Gf.III.30.314/2014.: A felperest megilleti a választás lehetősége, eldöntse, hogy igényét nem kívánja érvényesíteni, ezért keresetétől eláll, vagy keresetét a perköltségre szállítja le. A felperes az elállási nyilatkozatát nem vonhatja vissza és nem módosíthatja, ha az elállás az alperes részére már közlésre került. 55. Pf.II.20.013/2014.: Ha a perben kötelező a jogi képviselet, a felperes – a törvényben írt kivételektől eltekintve – az alperes érdemi ellenkérelme előadását követő 30 napon belül változtathatja meg a keresetét. A határidőn túl előterjesztett keresetváltoztatást a bíróságnak végzéssel el kell utasítania. 56. Pkf.III.21.106/2014.: A váltójogviszonyból származó lejárt pénzkövetelések tekintetében is irányadó, hogy az 1 millió forintot el nem érő lejárt váltókövetelés kizárólag fizetési meghagyásos eljárás útján, közjegyző előtt érvényesíthető. Ha az elsőfokú bíróság a feleket a váltóperekre vonatkozó három napos fellebbezési határidőről tévesen tájékoztatta, a téves tájékoztatás miatt a feleket nem érheti joghátrány, ezért az elsőfokú bíróság által megjelölt 15 napos fellebbezési határidőn belül a benyújtott fellebbezés határidőben érkezettnek minősül. 57. Pf.I.20.063/2014.: A gyermekvédelmi szakellátási tevékenységet szerződés vagy jogszabályi kötelezettség nélkül ellátó intézmény megbízás nélküli ügyvivőnek minősül; helyénvaló beavatkozása folytán a feladat ellátásával felmerülő – normatívával nem fedezett – költségeket a megbízó köteles megfizetni a megbízás nélküli ügyvivőnek. A megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló törvény a gyermekvédelmi szakellátásra is kiterjedt, az állam generális jogutódlása folytán a jogelőd megyei önkormányzat a szakfeladat ellátásával felmerült költségeit – amelyre az állami jogutódlás kiterjedt – kereshetőségi jog hiányában nem érvényesítheti. Ha az elsőfokú bíróság a határidőn túl megváltoztatott keresetet érdemben elbírálja, ez az
13 elsőfokú eljárás lényeges szabályai megsértésének minősül, és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vonja maga után. 58. Pkf.II.20.882/2014.: A személyes költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása során a kérelmező teljes anyagi helyzetét vizsgálni kell. A vagyonba beletartoznak a kérelmező vagyoni jellegű jogai és kötelezettségei, köztük az akár dologi, akár kötelmi jogcímen fennálló követelései is. Ha a fél keresetében – tulajdonjogára hivatkozással – különösen nagy értékű ingóság kiadására kéri kötelezni az alperest, ez azt is jelenti, hogy saját előadása szerint ilyen értékű vagyonnal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a keresetében megjelölt vagyontárgyak tekintetében a rendelkezési joga átmenetileg korlátozott, illetve a használat és hasznosítás jogának gyakorlásában akadályozva van. A vagyoni viszonyaira tekintettel a kérelmező részére részleges személyes költségmentesség engedélyezhető, amely a kérelmezőt a szakértői díj meghatározott százalékos arányának előlegezése és viselése alól mentesíti. 59. Gpkf.I.30.507/2014.: A jogszabályi rendelkezések alapján nincs lehetőség jogi személyeket személyes költségmentességben részesíteni.
