KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS Dr. Kemenes István: Az orvos kártérítési felelősségének egyes kérdései (vitaanyag a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2007. november 15-i kollégiumi üléséhez)
ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME (1-5. számú jogesetek) 1. Pf.II.20.219/2007.: A személyiségi jogsértés megállapítását önmagában nem zárja ki, ha a jogsértő maga is sértett fél. A kölcsönös jogsértés esetén a jogsértések egymással való összefüggéseit a kártérítés alkalmazása körében kell mérlegelni. A büntetőeljárásban a bűnösséget megállapító jogerős határozattal szemben a perújítási eljárás olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek megindítása nem adhat alapot a polgári per tárgyalása felfüggesztésére. 2. Pf.II.20.160/2007.: Amennyiben a vélemény, bírálat, értékítélet indokolatlanul sértő vagy lealázó, a becsület vagy az emberi méltóság megsértésének megállapítását alapozza meg. A „szélsőjobboldali”, „antiszemita” jelzők használata ilyennek minősül. Politikai kérdésekben a bíróság nem foglalhat állást, ezért nem nevezhet és minősíthet egyes szervezeteket „szélsőjobboldalinak”. 3. Pf.II.20.420/2007.: A sajtóhelyreigazítás rendeltetése a valósághű tájékoztatás, ezért az érintett személy akkor is kérheti a valótlan tényállítás helyreigazítását, ha a közlés idegen forrásból származik. A sajtóban közölt tények valóságát akkor is a sajtó köteles bizonyítani, ha egyébként a közlemény híven tartalmazza más személy tényállításait, nyilatkozatait. 4. Pf.II.20.190/2007.: A jövőben megalkotásra kerülő szerzői műre a felhasználási szerződésben meghatározott díj részben a mű létrehozásának díja, részben pedig a felhasználási jog ellenértéke. A szerzőnek kell bizonyítania, hogy a mű elkészítése és átadása a felhasználás jogát nem foglalja magában, és a kikötött díj a felhasználásért járó díjat nem tartalmazza. 5. Gf.II.30.188/2007.: A szerzői jogi védelem a mozifilmekben és a filmelőzetesben felhasznált zeneműveket is megilleti. Az ilyen zeneművek nyilvános előadása esetén – a demo lemezek és kazetták hanganyagát is ideértve – a felhasználó a közös jogkezelő részére jogdíjat köteles fizetni. SZERZŐDÉSEK JOGA (6-31. számú jogesetek) 6. Pf.I.20.132/2007.: I. Az érvénytelenség alapján – a semmisség sajátosságai mellett – más polgári jogi jogintézményekhez hasonlóan a Ptk. által biztosított igényeket lehet érvényesíteni, és olyan eljárásjogi szabályok szerint, mint más magánjogi jogkövetkezmények esetében. Amennyiben tehát az érvénytelenség jogkövetkezményeként marasztalás kérhető, a megállapítás feltételei hiányoznak, annak nincs helye az ítélet rendelkező részében sem. Ha a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a semmisségi ok
-2fennállását észleli, tájékoztatja a feleket, hogy a semmisség jogkövetkezményeire vonatkozó jognyilatkozataikat – keresetüket, illetve viszontkeresetüket – előterjeszthetik. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként ugyanis a felperes keresete csak a javára szóló – és nem az őt terhelő – marasztalásra irányulhat. II. Érvénytelen az olyan kikötés, ahol a hitelező az adott vagyontárgy tulajdonjogát a biztosítéki opciós jog kikötése alapján a fennálló követelése fejében elszámolási kötelezettség nélkül szerzi meg a vagyontárgy valóságos értékének számbavétele nélkül. Ha az ellenszolgáltatást nem a szolgáltatásra tekintettel határozzák meg a felek, hanem egy attól teljesen független, más jellegű ügyletből (kölcsön) eredő követelés aktuális összegszerűségéhez igazítják, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányossága sem mérhető össze. III. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével a szerződés (ex tunc) érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. A szerződés érvényessé nyilvánítása nem csupán a feltűnő aránytalanság kiküszöbölése esetén, hanem elvileg bármilyen érvénytelenségi okra vonatkozhat; a bíróság ilyenkor a szerződés tartalmát úgy módosíthatja, hogy ezáltal az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelmet kiküszöböli. 7. Pf.I.20.405/2007.: I. Ha az ingatlan vevője már a szerződés megkötésének időpontjában azzal a tudattal és szándékkal tesz vételi nyilatkozatot, hogy a vételár megfizetése a későbbiekben sem áll szándékában, magatartása büntetőjogi szempontból a csalás törvényi tényállását valósítja meg, polgári jogi szempontból pedig – a tévedésbe ejtés miatt – az adásvételi szerződés megtévesztés jogcímén történő megtámadására ad lehetőséget. Ilyen esetben a polgári jogi szempontból releváns tényállás megállapításához nincs szükség jogerős büntetőbírósági elítélésre. II. A szerződés felbontása (elállás) a szerződés érvényes létrejöttét nem érinti, ezért az érvényes szerződéshez fűződő joghatások mindaddig beállnak, amíg a felbontásra (elállásra) sor kerül. Mivel a felbontásig terjedő idő alatt a szerződésen alapuló további jogszerzések érvényesen keletkeznek, a szerződés ezt követő felbontása (elállás) e jogokra nem hat ki, az eredeti állapot helyreállítása nem terjed ki rájuk. A szerződés érvénytelensége viszont a felek által célzott joghatás beálltát kezdettől kizárja, ezért az érvénytelen szerződés alapján az eredeti állapot helyreállítása kihat az érvénytelen szerződésen alapuló további jogszerzőre is. III. Amennyiben az érvénytelen szerződésen alapuló jogszerzést követően a további jogszerzést – így az ingatlan jelzálogjoggal való megterhelését – az ingatlannyilvántartásba bejegyezték, az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereset szükségképpen egyben törlési kereset is. A tulajdonos a további jóhiszemű jogszerző jelzálogjogosulttal szemben az eredeti állapot helyreállítására és ennek részeként a további jogszerző jelzálogjogát érintő törlésre csak az ingatlan-nyilvántartási törvényben írt határidőn belül hivatkozhat. 8. Gf.I.30.307/2007.: Az opciós megállapodásban a vételár – az összegszerű megjelölés nélkül – érvényesen meghatározható úgy is, hogy a felek a piaci árra utalnak, illetve a vételár kialakítását eredményező eljárási mechanizmust (szakértői értékbecslések beszerzése) rögzíti. Amennyiben a vételi jog gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződésben feltűnően aránytalan értékkülönbözet mutatkozik, mert a jogosult a piaci árat az
-3opciós megállapodástól eltérően számította és közölte, a hitelezők az adásvételi szerződést a Cstv. 40. § (1) bekezdés b./ pontja alapján önállóan megtámadhatják. 9. Gf.II.30.498/2006.: Az önkormányzati vagyonba tartozó, korlátozottan forgalomképes szabadtéri színpadra létrejött bérleti szerződés érvényességét nem érinti az ügylet szerinti értékhatár esetleges túllépése, illetve az értékbecslés hiánya. Önmagában más jogági (közigazgatási jogi) szabályokat sértő szerződés a polgári jog szempontjából nem érvénytelen, csak akkor, ha a más jogági jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy az adott jogi norma megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét is okozza. 10. Gf.I.30.390/2007.: A jó erkölcs – polgári jogi értelemben – a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. Jó erkölcsbe ütközőnek minősül a szerződés, amelyet jogszabály ugyan nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat nyilvánvalóan sérti, és ezáltal az általános társadalmi megítélést egyértelműen tisztességtelennek minősíti. 11. Gf.III.30.195/2007.: Nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik az üzletrész ajándékozási szerződés, ha az ügyletkötés célja a társaság sérelmére súlyos bűncselekményeket elkövető tag társaságból való kizárásának a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit sértő megakadályozása, elkerülése. 12. Gf.I.30.214/2007. (és Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.052/2008/7. sz. határozata): A felszámolási eljárás során a felszámoló által az adós nevében és képviseletében nyilvános pályázat eredményeként kötött adásvételi szerződés érvénytelenségére alapított igényét az érdekelt fél nem csupán az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó, a felszámolás speciális törvényi rendelkezéseinek megsértésére alapíthatja, hanem igényét más – elsősorban a Ptk-ban meghatározott – jogcímeken, és az ott szabályozott határidőben is érvényesítheti. A felszámolási eljárás során a felszámoló nem hatóságként jár el, a pályázat (árverés) eredményeként történő értékesítés ezért – eltérően a végrehajtási eljárástól – nem minősül hatósági árverésnek, a vevő tulajdonszerzése nem eredeti szerzés, hanem olyan átruházást eredményező szerződéskötési technika, amelyre a Ptk. szerződési jogi szabályai – így a szerződés érvénytelensége, megtámadása – a létrejött ügylet tekintetében alkalmazható. 13. Pf.III.20.424/2007.: A házassági vagyonközösség megszűnésétől a házastársi közös vagyon megosztásáig terjedő időben jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik személlyel kötött adásvételi szerződés a külső jogviszonyban, a nem szerződő házastárs rendelkezési jogának megsértése miatt érvénytelennek nem minősül. A házastársak egymás közötti belső jogviszonyában az egyoldalú rendelkezés érvényességét, annak jogkövetkezményeit a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint kell megítélni. A rendelkezési jog megsértése esetén is érvényes az egyoldalú rendelkezés, ha a beavatkozás helyénvaló volt, mert az megfelelt a másik házastárs érdekeinek és feltehető akaratának. 14. Gf.I.30.157/2007.: I. Abban az esetben, ha a felek szándéka ténylegesen szerződés létrejöttére, ennek körében a tulajdonjog átruházására irányul, a szerződés nem színlelt, függetlenül attól, hogy az átruházás motívuma fedezetelvonás volt vagy sem.
-4II.A fedezetelvonó szerződés speciális jogkövetkezménye nem az érvénytelenség, hanem a relatív hatálytalanság: a szerződés fedezetelvonó jellegére nem bárki, hanem csak a sérelmet szenvedett fél hivatkozhat; az ilyen szerződés érvényes, ezért az eredeti állapot helyreállításának nincs helye, azonban az érvényesen szerző fél köteles tűrni, hogy a tulajdonába került vagyontárgyból a sérelmet szenvedett a követelését végrehajtás útján kielégítse éppúgy, mintha a vagyontárgy változatlanul az adós tulajdonában maradt volna. A fedezetelvonó szerződés tényállási eleme az is, hogy a hitelezőnek létezik olyan alapos követelése, amelynek a behajtási fedezetét a kifogásolt ügylettel elvonhatták. 15. Pf.II.20.276/2007.: A tartási szerződés nem támadható meg a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő aránytalanság jogcímén, mert jellegénél fogva nem állapítható meg, hogy a szerződéskötéskor mi volt a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránya. A tartási szerződést az eltartott súlyos betegségének az eltartók általi előzetes ismerete nem teszi feltétlenül érvénytelenné, ellenkező esetben a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők életük legnehezebb időszakában maradnának ápolás és gondozás, támasz és segítség nélkül. A színlelés kétoldalú tudatos magatartás, amikor a felek közös akarata arra irányul, hogy a szerződést ne kössék meg, illetve ahhoz jogkövetkezmények ne fűződjenek. Olyan esetben viszont, amikor a szerződő felek szándéka a vagyonátruházásra valóságos, az ilyen megállapodásra a színlelt szerződés jogkövetkezményeit alkalmazni nem lehet. 16. Gf.I.30.150/2007.: Érvényesen engedményezhető a jövőben lejáró követelés is, feltéve, hogy a követelés keletkezése nem bizonytalan, a fizetési kötelezettség módját, az elszámolás rendjét a felek körülhatárolják. Érvényes a biztosítéki célú engedményezés is; ilyenkor az engedményes szabadon választhat, hogy a követelést az eredeti kötelezett engedményezővel, vagy – az engedményezésben foglaltak szerint – a követelés kötelezettjével szemben érvényesíti. Ugyanazon követelés többszöri engedményezése is érvényesen megtörténhet; a biztosítéki céllal engedményezett követelés így fedezetet jelenthet más, további követelésre. 17. Gf.I.30.218/2007.: I. A pénzügyi lízingszerződés rendkívüli felmondása folytán a lízingbevevő lényegében a hátralékos lízingdíj részletekben való fizetésének kedvezményét veszti el, és ezért a teljes hátralékos lízingdíj esedékessé válik. Olyan helyzet azonban nem állhat elő, hogy a lízingbeadó a dolog tulajdonjogát is megtartja, a lízingtárgyat ezért visszaköveteli, és ugyanakkor egy nem nyújtott szolgáltatás ellenszolgáltatását – a lízingdíjat – teljes összegben követeli. A lízingbeadó választhat: vagy a teljes hátralékos lízingdíjat követeli és ez esetben a teljesítés után a lízingtárgy tulajdonjogáról le kell mondania, vagy a lízingtárgyat visszaköveteli és ezen kívül a szerződés megszűnése miatti igényét érvényesíti. II. Nem ütközik jogszabályi tilalomba azonban az olyan szerződéses kikötés, amikor a lízingbeadó visszaköveteli a lízingtárgyat, követeli a hátralékos lízingdíjat is, azonban a visszakövetelt lízingtárgyat a piaci forgalomban értékesíti, és a befolyt vételár összegével a lízingbevevő hátralékos lízingdíj tartozását csökkenti. Ebben az esetben a biztosítéki szerepet betöltő lízingtárgyból, annak eladása útján elégíti ki igényét – amely a hátralékos lízingdíjban áll – a dolog vételárát azonban nem a saját javára, hanem a lízingbevevő javára számolja el.
-5Ha a lízingbeadó a lízingtárgyat visszaveszi a lízingbevevőtől, a teljes hátralékos lízingdíjat akkor sem követelheti, ha a lízingtárgyat huzamos időn keresztül még nem értékesítette. Ilyenkor csak a lízingtárgy reális forgalmi értékével csökkentett különbözeti összegre tarthat igényt. 18. Gf.I.30.189/2007.: Pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó szerződésben vállalt kötelezettségének – a pénzügyi lízingszolgáltatásnak – lényegi része a lízingelt dolog tulajdonjogának átruházása. A lízingdíj nemcsak a hitel törlesztése, vagy a használat díja, hanem meghatározóan a tulajdonjog megszerzésének ellenértéke, ezért ha a lízingbeadó a tulajdonjog átruházását a lízingbevevő részére akár önhibáján kívül – mert a lízingelt gépjármű bűncselekményből származott – nem tudja nyújtani, a lízingszerződés meghiúsulása miatt ellenszolgáltatásra, további lízingdíjra nem jogosult. 19. Gf.I.30.372/2007.: Az idegen pénznemben teljesítendő pénztartozás után a fizetendő kamat mértékének meghatározása során a jegybanki alapkamat alatt az adott idegen pénznemet kibocsátó ország központi bankja által meghatározott „irányadó kamatlábat (referencia kamatlábat)” kell érteni. Ha a fizetést EUR-ban kell teljesíteni, az irányadó kamatláb az Európai Központi Bank által alkalmazott kamatláb. 20. Gf.I.30.154/2007.: A több évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a felek az árban nem kötelesek megállapodni, annak hiánya nem érinti a szerződés érvényességét. Amennyiben utóbb a fizetendő ellenszolgáltatás mértéke körében – az ár meghatározása hiányában – a felek között vita keletkezik, az ár meghatározását bármelyik fél a bíróságtól kérheti. 21. Gf.I.30.330/2007.: I. Az adási típusú termékértékesíti szerződéssel szemben a vállalkozási típusú termékértékesítési szerződés nem feltételezi az állatok tulajdonjogának átruházását, hanem a termelő a megrendelő tulajdonában álló és maradó állatok neveléséhez – mint munkával elérhető eredményhez – szolgáltatásként a munkáját adja, amelynek ellenértéke a vállalkozói díj. A kihelyezett állatok tulajdonosa mindvégig a megrendelő, a termelő pedig idegen tulajdonban levő állatok nevelésére, hízlalására vállalkozik. II. A vállalkozási jellegű termékértékesítési szerződésben a megrendelő részéről az állatok feletti tulajdonjog fenntartása jogellenes kikötés, mivel az eladó a tulajdonjogát a szerződés megkötésekor legfeljebb a vételár kiegyenlítéséig tarthatja fenn. Az ilyen szerződéses jogviszonyban azonban a termelő a későbbiekben sem szerezheti meg a birtokába kerülő állatok tulajdonjogát, ezért a tulajdon fenntartásos vétel kárveszélyviselésre vonatkozó különös rendelkezése sem alkalmazható. III. Mivel az idegen tulajdonban álló állatokat mindvégig a termelő tartja őrizetében, ezért őt terheli a bizonyítási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen okból, hány darab állat betegedett meg, hullott el, és bizonyítania kell azt is, hogy mindez neki fel nem róható okból következett be. Ha a termelő bizonyítja, hogy a kimutatott betegség – az emiatt bekövetkezett elhullás, vagy fejlődésben való visszamaradás, súlycsökkenés – elhárítása érdekében szakmai szempontból minden elvárhatót megtett, ebben az esetben viseli a tulajdonos a senkinek fel nem róható okból keletkezett károkat. 22. Pf.III.20.248/2007. (és Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.285/2008/4. sz. határozata): A lakóépület hibái miatt hibás teljesítésre alapítottan a vételár leszállítási igényüket a vevők az eladókkal, illetve az épület kivitelezőjével szemben egyidejűleg,
-6egyetemleges helytállási kötelezettség mellett nem érvényesíthetik, mivel vételár – amelynek leszállítását kérik – csak az eladókkal kötött adásvételi szerződésben szerepel. A vételár leszállítás csak az eladókkal szemben érvényesíthető, ami kizárja azt, hogy egyidejűleg a kivitelezővel szemben a kötelező jótállási rendelet alapján érvényesítsenek ugyanilyen igényt. 23. Gf.I.30.332/2007.: A külföldi gyártó és a belföldi forgalmazó között bizományi szerződés nem jön létre, ha a forgalmazó a termékeket adásvételi szerződéssel megvásárolja, majd a saját tulajdonú készletként nyilvántartott árucikkeket további viszonteladóknak, felhasználóknak továbbértékesíti. Kereskedelmi ügyletének hasznát ilyenkor az alkalmazott árrés fedezi, külön kikötés hiányában jutalékra nem jogosult. Ha a felek a termék forgalmazásához kapcsolódó gazdasági együttműködésüket jogilag értékelhető szerződéses formába nem foglalják, szerződés hiányában „kizárólagos forgalmazói jog” (mint vagyoni értékű jog) sem keletkezik, emiatt a gazdasági kapcsolat megszűnésekor a forgalmazó követeléssel nem léphet fel a gyártóval szemben. 24. Gf.III.30.114/2007.: A felek érvényesen megállapodhatnak olyan vegyes szerződésben, amelyben a vállalkozó autópálya építéshez szükséges gépparkot és ehhez kezelő személyzetet biztosít, a munkafolyamat megszervezésében, irányításában azonban a megrendelőt illeti meg az utasítási jog, és a megrendelő biztosítja a munkavégzés egyes tárgyi feltételeit is. A vállalkozó ilyenkor az eredmény megvalósítására csak a megrendelő által adott utasítások korlátai között köteles (bérmunka-szerződés). 25. Gf.II.30.483/2006.: Amennyiben az oktatási intézmény részére tanulók szervezésére létrejött munkaszerződés színlelt, a felek közötti jogviszonyban a palástolt, érvényes megbízási szerződés szabályai az irányadóak. A megbízási szerződésben is irányadó, hogy a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie a kikötött vagy a kötelezett által ismert célra, és külön kikötés nélkül hallgatólagosan a szerződés tartalmává válik az a kötelezettség is, amely az adott szerződés természetéből és céljából következik. A megbízott felróható szerződésszegése esetén a megbízó a díjat csökkentheti, és ezen kívül érvényesítheti a szerződésszegésre alapított kártérítési igényét is. 26. Gf.II.30.311/2007.: Szennyvíztisztító rendszer létesítésére és ehhez kapcsolódóan haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló előszerződés megszegése kártérítési felelősséget alapoz meg, ha a végleges szerződés megkötése a felek valamelyikének felróható magatartása miatt marad el. 27. Pf.I.20.360/2007.(és Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.075/2008/6.sz.határozata): Az utazási szerződésben ha az utazási csomag része a légi személyszállítás is, a megrendelő repülőjegy vásárlására vonatkozó igénye a felek között megbízást hoz létre. A külön jogszabály értelmében a légi személyszállítási szerződés az utas és a légitársaság között jön létre, azzal, hogy a légitársaság a szállítást elvállalja, és az utas névre szóló menetjegyét kiadja. Az utazásszervező társaság általános szerződési feltételeinek az a kikötése, amely a repülőgép késedelme, a légitársaság, mint közreműködő szerződésszegése miatt a közvetlen felelősségét kizárja érvényes.
-728. Gf.I.30.175/2007.: A készfizető kezesek egymás közti, belső viszonyában a kötelezettek egyetemlegessége esetén irányadó elszámolási elv akkor irányadó, ha ugyanazért a követelésért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel vállalnak közösen kezességet. Ha azonban a kezességvállalás nem egymásra tekintettel és eltérő időpontokban történt, a jogosulttal szemben helytálló kezesre a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal – így az előző kezesi kötelezettségvállalásokkal – együtt átszáll. 29. Gf.I.30.211/2007.: A felek szabadon dönthetnek arról, hogy mely jogviszonyból (jogviszonyokból), illetőleg milyen jogcímen (jogcímeken) keletkező követelést (követeléseket) kívánnak keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosítani. A keretbiztosítéki jelzálogjog lényege, hogy a bizonytalan alapú, illetve bizonytalan összegű (jövőben esetleg létrejövő, hullámzó összegű) követelésekre a hitelező előre biztosítékot nyerjen, azaz a rangsort előre biztosítsa a jelzálog jogosultjának. 30. Gf.I.30.165/2007.: Amennyiben a hitelező az adóssal szembeni követelését a felszámolási eljárásban a jogvesztő határidő alatt nem jelenti be, követelése megszűnik, és ennek folytán a dologi adóst terhelő jelzálogjog is elenyészik. A dologi adós keresete folytán a bíróság az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlését rendeli el, és a hitelezőt ennek tűrésére kötelezi. 31. Gf.I.30.358/2007.: Amennyiben a dologi adósok a kölcsönszerződést „kötelezett” megnevezéssel aláírják, kifejezett megállapodás hiányában kiterjesztő értelmezésnek nincs helye; a megnevezésből nem következik kezesi, vagy egyetemleges kötelezettséget eredményező készfizető kezesi helytállásuk. Ha a hitelező a felszámolási eljárásban az adóssal szembeni követelését a jogvesztő határidőn belül nem jelentette be, a főkövetelés megszűnése folytán a járulékos természetű zálogjog és kezesség is elenyészik. KÁRTÉRÍTÉSI JOG (32-40. számú jogesetek) 32. Pf.III.20.308/2007.: Az egészségügyi szolgáltató és a beteg között szerződés jön létre, amelynek célja és rendeltetése a beteg érdekének és akaratának megfelelő egészségügyi szolgáltatás nyújtása. Az orvosi szolgáltatás szerződésszegő, ha nem felel meg a beteg érdekének és akaratának, a szerződéssel elérni kívánt célnak. Az egészségügyi szolgáltató (kontraktuális) kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, ha az orvos magatartása a szakmai és etikai szabályoknak, illetve irányelveknek megfelel, azonban – konkrét szakmai előírás megszegésétől függetlenül – a vizsgálatok elvégzésének, a diagnosztikus eredmények értékelésének körében olyan mulasztás terheli, amellyel összefüggésben nem az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal járt el. Az orvos felróható kötelezettségszegése és ezzel okozati összefüggésben kártérítési felelőssége akkor is megállapítható, ha egyébként valamely nevesített szakmai szabályt nem sértett. 33. Pf.III.20.267/2007.: Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az orvos gyógyító tevékenysége során fokozott gondossági mércét kell alkalmazni, a beteget ugyanis a szakmai és etikai
-8szabályok, illetve irányelvek betartásával az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal kell ellátni. A szolgáltató felróható kötelezettségszegése (mulasztása) és ennek kártérítési következménye olyan esetben is megállapítható, ha konkrét, nevesített szakmai szabályszegés nem mutatható ki. A szakmailag indokolt további diagnosztikus vizsgálatok elvégzésének hiánya miatt a betegség gyógytartamának meghosszabbodása és a gyorsabb gyógyulási esély elvesztése nem vagyoni kártérítési felelősséget alapozhat meg. 34. Pf.III.20.329/2007.: Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban a szerződésszegéssel okozott kártérítés utaló szabálya szerinti kártérítési felelősségi elemek bizonyítása szükséges a kárigény érvényesítéséhez. Amennyiben a halál bekövetkezésének természetes eredetű megbetegedés volt az oka, az egészségügyi szolgáltatót a halál bekövetkezéséért felelősség nem terheli, felelősség terhelheti azonban a gyógyulási esély csökkenésében, a tünetmentességre, a beteg életének meghosszabbodására való esély elvesztése körében. Ez a kár nemcsak magának a betegnek, hanem a hozzátartozóinak a kárigényét is megalapozhatja. Annak a körülménynek, hogy az egészségügyi szolgáltató elvárható magatartása a beteg életének milyen időtartammal való meghosszabbodását eredményezhette volna, a kártérítés összegszerűsége vonatkozásában lehet kiemelt jelentősége. 35. Pf.III.20.404/2007.: Amennyiben az egészségügyi szolgáltató által nyújtott kezelést követően a beteg utóbb fellépő fájdalmai, egészségügyi problémái részben az ismert, szükségszerű szövődmények körébe tartoznak, részben pedig nem állnak okozati összefüggésben a végzett invazív beavatkozással, az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősséggel nem tartozik. 36. Pf.III.20.223/2007.: Az egészségügyi intézmény nem tartozik kártérítési felelősséggel, ha bizonyított, hogy a kialakult egészségkárosodás, a genetikai eredetű megbetegedés és az eljáró orvosok magatartása között nincs okozati összefüggés. 37. Pf.III.20.263/2007. (és Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.22.053/2007/5. sz. határozata): A vértranszfúzió során Hepatitis C vírussal fertőződött károsultnak az állammal szembeni kártalanítási igényének elévülése mindaddig nyugszik, amíg a károsult az igényérvényesítéshez szükséges információk teljeskörű birtokába nem jut. Az elévülés nyugvását eredményező menthető ok megszűntétől számított egy év letelte után azonban a követelést bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. 38. Pf.III.20.167/2007.: Amennyiben a büntetőeljárás során a lefoglalás törvénysértően történt, a jogorvoslat folytán eljáró ügyész nem a lefoglalás megszüntetéséről rendelkezik, hanem a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és az eredeti állapot helyreállítása körében a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt jogszabálysértően foglalták le. Amennyiben a tulajdonos a dolgot (gépkocsit) értékesítés céljából más személyre bízza, és a megbízott az értékesítést követően a vételárat nem adja át a megbízónak, a sikkasztást a vételárra (készpénzre), mint elkövetési tárgyra – és nem a gépkocsira – valósítja meg, ezért az eladott gépkocsi lefoglalásának törvényi feltételei nem állnak fenn. 39. Pf.II.20.154/2007.: Az adós fizetésképtelensége, a felszámolási eljárás elrendelése tárgyában hozott elsőfokú, nem jogerős határozat nem ad alapot az adóssal szemben folyamatban
-9levő végrehajtási eljárások felfüggesztésére. A végrehajtási eljárások törvényi feltételek hiányában történő felfüggesztése olyan kirívóan téves jogértelmezés, amely a bíróság által elkövetett kárfelelősséget megalapozhatja. 40. Pf.III.20.374/2007.: A csirkeállományok tartására szolgáló fóliasátrak tűzeset következtében történő leégése miatt a károsult teljes kárának megtérítését követelheti. A károsult ezért a szakmailag indokolt, a piaci viszonyok tükrében számított bruttó árbevételt követelheti, amely fedezi a termelési költségét és a nyereséget is. A várt árbevételből - a káronszerzés tilalma folytán - levonásba kell azonban helyezni azokat a termelési költségeket, amelyek már nem merültek fel (az elpusztult állatállomány további tartásával, értékesítésével kapcsolatos költségek stb.), továbbá az esetleges tényleges értékesítésből befolyt árbevételt, valamint a biztosító által megtérített összegeket. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (41-51. számú jogesetek) 41. Fpkf.I.30.431/2007.: A felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző – fizetési felszólítást tartalmazó – küldeményt akkor kell megérkezettnek tekinteni, amikor a címzett a tértivevényen aláírásával az átvételt igazolja; minden más ajánlott (könyvelt) küldemény esetén pedig – akár tértivevényes külön szolgáltatással adták fel, akár pedig anélkül, „egyszerű” ajánlott küldeményként – a feladástól számított ötödik munkanapon. 42. Fpkf.I.30.208/2007.: A 2006. július 1. napját megelőzően kezdeményezett eljárásokban az adós a tartozását a felszámolási kérelem részére történő kézbesítéséig joghatályosan vitathatta, ezután a törvényi szabályozás ezt a lehetőséget a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belüli időre korlátozta. A felszámolási eljárás azonban csak azon tartozás miatt indítható, amelynek kiegyenlítésére a hitelező az adóst a külön rendelet szerinti tartalommal szólította fel, mivel csak a rendeletben foglalt követelményeket kielégítő írásbeli felszólítás váltja ki a hozzá fűzött joghatást. 43. Fpkf.I.30.467/2007.: A felszámolási kérelmet megelőző fizetési felszólítás nem felel meg a külön rendeletben foglaltaknak, ha nem tartalmazza a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést, így például ha a felhívás szerint a hitelező peres eljárást helyez kilátásba arra az esetre, ha az adós a tartozását nem vitatja, illetve nem egyenlíti ki. Amennyiben a hitelező által megküldött fizetési felszólítás nem felel meg a külön rendeletben szereplő tartalmi, formai követelményeknek, a bíróságnak ezt akként kell értékelni, hogy az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, és a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. 44. Fpkf.I.30.062/2007. (és Legfelsőbb Bíróság Gfv.XI.30.222/2008/2. sz. határozata): A végelszámolás és a felszámolás egymástól független, két önálló eljárás, ezért a végelszámolási eljárásban megtett nyilatkozatoknak a felszámolási eljárásában érdemi jelentőségük nincs. A hitelezőnek a követelését a felszámolási eljárásban akkor is be kell jelentenie, ha a felszámolást megelőzően folyt végelszámolási eljárás során már bejelentkezett.
- 10 45. Gpkf.I.30.215/2007.: A felszámolási eljárás során be nem jelentkezett hitelező követelését az adóssal szemben a felszámolás során létrejött egyezségkötés után bírói úton nem érvényesítheti, mivel követelése természetes kötelemmé (naturalis obligatio) válik. 46. Gf.I.30.182/2007. (és Legfelsőbb Bíróság Gfv.XI.30.008/2008/8. sz. határozata): A felszámolási eljárásról szóló törvény a hitelezői igényekkel összefüggésben az elismert, másrészt a vitatott követelés fogalmát ismeri, olyan rendelkezés azonban a törvényben nem szerepel, amely feljogosítaná a felszámolót arra, hogy a hitelező követelését érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el. Minden olyan esetben ezért, amikor a felszámoló vitatja a hitelező igény jogalapját vagy összegszerűségét, a meglévő iratokkal együtt a hitelezői igényt elbírálás végett be kell terjesztenie a felszámoló bírósághoz; akkor is, ha hiányosnak tartja a mellékelt iratokat és ezek pótlására eredménytelenül hívta fel a hitelezőt. Ha a felszámolási eljárásban olyan fél szerepel, akinek vitatott hitelezői igénye van, az adós egyezségkötés esetére köteles gondoskodni arról, hogy a vitatott követelés kielégítésére a tartalék rendelkezésre álljon. 47. Fpkf.I.30.413/2007.: Az egyezség körébe vonható vagyon mértéke nem egyezik meg a felszámolási vagyonnal. Ennek azonban nem az az oka, hogy az adós önkényesen határozhatja meg az egyezségkötés körébe általa bevonni kívánt vagyon mértékét, hanem az, hogy a jogalkotó a privilegizált – és mindenképpen kielégítendő – követelések jogosultjait az egyezségkötésből kizárta, ezért a követeléseikkel az adós aktuális vagyonát csökkenteni kell. 48. Fpkhf.I.30.101/2007.: Az adós vagyonának meghatározott része fölött „lebegő” zálogjoggal biztosított követelés éppúgy privilegizált, mint a többi zálogjog fajtával biztosított követelés, akkor is, ha a jogosult még nem tett átalakító nyilatkozatot. A hitelező követelésének zálogjoggal való biztosítása nem függ attól, beazonosítható-e, hogy mely konkrét vagyontárgy biztosítja azt. 49. Fpkf.I.30.091/2007.: A vagyont terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog azzal keletkezik, hogy a zálogszerződést közjegyzői okiratba foglalják és a kamarai nyilvántartásba konstitutív hatállyal bejegyzik. A vagyont terhelő zálogjoga alapján a jogosult a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének időpontja szerinti ranghelyen gyakorolhatja kielégítési jogát. Mivel a rögzítő (átalakító) nyilatkozattal létrehozott zálogjog alapján a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének megfelelő időpont szerinti ranghelyen érvényesíthető a kielégítési jog, következésképpen a vagyont terhelő zálogjog keletkezése után létrehozott további zálogjogok ezt a korábbi zálogjogot ranghelyben nem előzhetik meg. 50. Fpkhf.I.30.448/2007.: A keretbiztosítéki zálogjog a jövőbeli bizonytalan követeléseket biztosítja, ezért a hitelezői igény minősítésénél, besorolásánál, kielégítésénél a zálogjog létrejöttének időpontját kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a konkrét követelés – melyet a keretbiztosítéki zálogjog biztosít – mikor keletkezett. A teljes követelésből azonban a követelés privilegizált besorolása csak olyan felső határig lehetséges, amilyen felső keretösszeg erejéig történt meg az adós vagyonára a keretbiztosítéki zálogjog alapítása és bejegyzése. 51. Fpkf.I.30.346/2007.: A közbenső felszámolási mérleggel összefüggésben a hitelezők kifogást nem terjeszthetnek elő, megilleti azonban őket az észrevételezés joga. Arra azonban
- 11 nincs lehetőség, hogy a hitelező a közbenső felszámolási mérleg jóváhagyása kapcsán észrevételként ismételten előterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság korábban már elbírált. A felszámolói díj alapjának meghatározásakor a vagyon értékesítéséből, illetve a követelés érvényesítéséből befolyt bevétel ÁFÁ-val növelt, bruttó összegét kell figyelembe venni. 52. Fpkf.I.30.134/2007.: A törvényes feltételek hiányában a bíróság utólag nem kötelezheti a felszámolót az elmaradt közbenső felszámolási mérlegek elkészítésére; amennyiben azonban ebből a hitelezőnek kára származik, azt a felszámolóval szemben külön polgári peres eljárásban érvényesítheti. Amennyiben az adós ingóságainak, ingatlanainak megvásárlásakor a vevő vállalja az adós munkavállalóinak továbbfoglalkoztatását is, a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás folytán a már megszűnt és a még fennálló munkaviszonyból származó valamennyi kötelezettség a vevőre, mint jogutódra száll át. A munkajogi jogutódlásból fakadó kötelezettségek vállalása a vevő részéről nyújtott olyan szerződéses szolgáltatás, amelyet a felek a vételár összegének kialakításakor jogszerűen vesznek figyelembe. 53. Fpkf.I.30.060/2007.: A beszámítás általános szabályaihoz képest a felszámolási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezések mellett sincs akadálya annak, hogy a felszámolás kezdő időpontjában lejárt, a felszámoló által elismertként nyilvántartásba vett pénzkövetelését a hitelező az adóssal szemben később keletkezett bérleti díj tartozásába beszámítsa. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a követelés mely csoportba, mikor, milyen időpontban került besorolásra. 54. Gf.I.30.409/2007. (és Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.602/2008/5.sz.határozata): Az engedményesként fellépő hitelezővel szemben a kötelezett nem számíthatja be azt az ellenkövetelését, amelyet az engedményező adóssal szembeni felszámolási eljárásban a törvényben előírt határidőn belül hitelezőként nem jelentett be. Az engedményes (jogutód) helyzete semmilyen tekintetben nem lehet ugyanis hátrányosabb, mint az engedményezőé (jogelődé) volt, így a beszámítási kifogás sem lehet szélesebb terjedelmű, mint ahogy az a kötelezettet az engedményezővel szemben megillette. 55. Gf.I.30.400/2007.: A felszámoló az adós teljes vagyonának kezelését végző vállalkozó, aki az adott helyzetben általában elvárható módon köteles gondoskodni az adós átmenetileg szabadon álló pénzeszközeinek kezeléséről is, és a vagyonkezelés körében az általában elvárható átlagos kamatnyereség elérésére köteles. E kötelezettsége elmulasztásával keletkező kamatveszteségért, elmaradt haszonért kártérítési felelősséggel tartozik. TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA (56-64. számú jogesetek) 56. Gf.I.30.140/2007. (és Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.30.494/2007/3. sz. határozata): Részvénytársaságok összeolvadása esetén a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek elfogadásáról, valamint a részvény cserearány meghatározásáról döntő közgyűlési határozatok esetleg jogszabálysértő jellege az összeolvadást nem akadályozza, hanem a jogszabálysértés kiküszöbölése a részvény cserearány
- 12 módosításával, a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemelésével kiküszöbölhető. A vagyoni értékeléssel, és az ebből eredő részvény cserearány megállapításával kapcsolatos állításaikat azonban az erre hivatkozó részvényeseknek kell bizonyítaniuk. 57. Gpkf.I.30.139/2007.: A társasági határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen a törvény a fellebbezési jogot kizárja, ebből következik, hogy ugyanezen tárgykörben a bíróság saját hatáskörben hozott megváltoztató végzésével szemben a fellebbezési jog éppígy kizárt. A bírósági határozattal szembeni fellebbezési jogot nem a bíróság engedélyezi, hanem az a törvényből fakadhat, ezért a jogorvoslat lehetőségéről szóló téves tájékoztatásból a feleket joghátrány nem érheti. 58. Gf.I.30.497/2007.: A zártkörű részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy a részvények átruházásához a részvénytársaság beleegyezésére van szükség, amely beleegyezés az igazgatóság hatáskörébe tartozik. A részvényátruházás korlátozásának kógens törvényi megfogalmazása másfelől azt jelenti, hogy a beleegyezést, illetve annak megtagadását meghaladóan, ahhoz képest a részvényátruházóra hátrányosabb másfajta jogi eszközt (például vételi jog, elővásárlási jog kikötése) a részvénytársaság az alapszabályban sem írhat elő. Egyoldalú jognyilatkozattal a részvényeket a társaság csak akkor szerezheti meg, ha ennek lehetőségét a Gt. külön biztosítja. 59. Cgf.III.30.316/2007.: A társasági üzletrész bírósági végrehajtó által történő lefoglalása elidegenítési és terhelési tilalmat keletkeztet. A foglalás időpontjától kezdődően az üzletrész átruházása a foglalás hatályának megszűntéig tilos, az üzletrész forgalomképtelen. A lefoglalt üzletrész átruházása esetén a cégbíróság az ezzel kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet elutasítja. 60. Cgtf.III.30.364/2007.: A korlátolt felelősségű társaság saját tőkéjének a törvényi minimum alá csökkenése miatt indult törvényességi felügyeleti eljárásban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a törvény a kft. törzstőke minimumára vonatkozó rendelkezéseket módosította, és az új jogszabályi környezetben a társaság működése – tőkepótlás nélkül is – megfelelhet az előírásoknak. 61. Cgf.III.30.373/2007.: A bejegyzési akadályt képező hibákat, a hibák okait a cégbíróságnak hiánypótló végzésben kell megjelölnie akkor is, ha álláspontja szerint a bejegyzési akadályok új szövetkezeti küldöttgyűlés megtartásával sem korrigálhatók. Ha a bejegyzésnek a hiányosságok miatt törvényi akadálya van, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a cég (szövetkezet) a bejegyzés iránti kérelmét – ilyen irányú előzetes cégbírósági tájékoztatást követően – visszavonhassa. 62. Cgtf.III.30.521/2007.: Amennyiben a kft. közös tulajdonú üzletrész tagjai súlyosan elmérgesedett viszonyuk folytán egymással nem működnek együtt, a közös üzletrész képviselőjét nem választják meg, a társaság törvényes képviselője felé bejelentési kötelezettségüknek sem tesznek eleget, ez a társaság egészének működőképességét veszélyeztetheti, a tartós törvénytelen állapot pedig a cégnek a működéstől való eltiltásához és megszűntnek nyilvánításához vezethet.
- 13 63. Pkf.II.20.284/2007.: A családi napközi és óvoda létrehozása, működtetése kiemelkedően közhasznú alapítványi tevékenység, a rendelkezésre bocsátott vagyonnak azonban a személyi és anyagi hátteret biztosítania kell, amely a működés megkezdéséhez elegendő. Az alapítvány elnevezésének is meg kell felelnie a névvalódiság követelményének, utalnia kell arra, hogy a szervezet fő tevékenysége családi napközi és óvoda működtetése. 64. Pkf.II.20.516/2007.: A társadalmi szervezet megszűnése esetén a vagyon elszámolására vonatkozóan a felszámolási eljárás szabályai nem alkalmazhatók. A társadalmi szervezet megszűnésének regisztrálásához a bíróságnak nem kell bevárnia a felszámoló jelentését, mert vizsgálata nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Mindaddig azonban, amíg a közgyűlés nem jelöli ki a felszámolót, a bíróság sem rendelheti el az egyesület törlését a társadalmi szervezetek nyilvántartásából. ELJÁRÁSI JOG (65-74. számú jogesetek) 65. Pf.III.20.172/2007.: A bírói úthoz való alapvető jogból nem következik, hogy az államnak a rosszhiszemű perlekedést és ennek kibontakozását is támogatnia kell. A költségmentességgel kapcsolatos rendelkezések célja az, hogy a rosszhiszemű követelések érvényesítéséhez a fél ne kapjon külön segítséget azáltal, hogy a bíróság a költségeknek az állam által való viselését megkönnyíti. A rosszhiszemű, visszaélésszerű pereskedés esetén a felet költségmentességben részesíteni nem lehet akkor sem, ha egyébként annak feltételei fennállnának, illetve a már engedélyezett személyes költségmentességet meg kell vonni. 66. Gpkf.I.30.414/2007.: A Pp. rendelkezései kifejezetten nem zárják ki a jogi személyeket, jogi személyiség nélküli társaságokat a személyes költségmentesség engedélyezési köréből. A költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló feltételek azonban csak a természetes személy peres félre vonatkoztathatók (munkabér, nyugdíj, rendszeres szociális segély, létfenntartás veszélyeztetettsége), ezért azok még analógia alkalmazásával sem vonatkoztathatók a gazdálkodó szervezetekre. A gazdálkodó szervezetek részére ezért személyes költségmentesség nem adható, a jogszabály jogi személy esetében csak az illetékfeljegyzési jog engedélyezéséhez szükséges feltételeket tartalmazza. 67. Gpkf.III.30.317/2007.: A bírósági eljárásokban alkalmazandó tolmácsdíjak tekintetében – hatályos jogszabályi rendelkezés, a díj mértékét meghatározó előírás hiányában – az OFFI Zrt. tolmácsolási tevékenysége szabadáras. 68. Gpkf.I.30.436/2007.: Az építési szerződésből eredő, vállalkozói díj megfizetése iránti kereseti kérelem előterjesztése esetén a perindítás tényének az ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése nyilvánvalóan alaptalan kérelem akkor is, ha a vállalkozó az általa beépített anyagok értékére figyelemmel közös tulajdon keletkezésére hivatkozik. 69. Gpkf.II.30.544/2007.: Biztosítási intézkedésként zárlat csak akkor rendelhető el, ha a végrehajtandó követelés tárgya maga az egyedileg meghatározott dolog. Ha a per tárgya pénzkövetelés, zárlat elrendelése nem lehetséges. A bíróság azonban nincs kötve a
- 14 fél kérelméhez, azaz, ha a jogszabályi feltételekhez képest a fél tévesen jelöli meg a biztosítási intézkedés típusát, a bíróság a per tárgyától függően dönt abban a kérdésben, hogy a törvény szerint lehetséges mely típusú biztosítási intézkedést rendeli el. 70. Pf.III.20.311/2007.: A bizonyítás eredményének mérlegelése során a szakértői véleménynek nincs előre meghatározott bizonyító ereje, azaz a bíróság dönthet a szakértői véleménytől eltérően is, azonban szakvéleménnyel ellentétes álláspontját megindokolni köteles. Az sem kizárt, hogy a bíróság a szakértői véleménytől csupán részben eltérő álláspontot fogadjon el, a szakvélemény meggyőző erejét azonban egybe kell vetni a perben felmerült más bizonyítékokkal. Az egyik fél által beszerzett magánszakértői vélemény olyan szakmai álláspont, amely a bizonyítékok körében szintén értékelendő. 71. Gpkf.I.30.547/2007.: A szabadalmi ügyvivő a külön törvényben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben jogosult a bíróság előtt meghatalmazottként eljárni. 72. Pf.II.20.295/2007.: A perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező kötelezett részére a fizetési meghagyás nem kézbesíthető. Amennyiben a fizetési meghagyás egyik kötelezettje perbeli cselekvőképességgel nem rendelkezik, a másik kötelezettje pedig egyúttal a törvényes képviselője, a köztük fennálló érdekellentét esetén a fizetési meghagyás a törvényes képviselő részére sem kézbesíthető joghatályosan. Ilyenkor eseti gondnok kirendelése iránt kell a szükséges intézkedéseket megtenni. Joghatályos kézbesítés hiányában a fizetési meghagyás nem emelkedhet jogerőre, ellene perújítási kérelem sem terjeszthető elő, hanem a perújítási kérelemnek nevezett beadványt a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásként kell kezelni. 73. Gf.III.30.424/2007.: Amennyiben a bíróság a beszámítási kifogás tárgyában az ítélet rendelkező részében nem határozott, bár a határozata indokolásában a beszámítás elbírálásának érdemi indokai kitér, az ítélet rendelkező részének kijavító végzéssel történő orvoslása törvénysértő. 74. Pf.III.20.571/2007.: Ha az alperes a bírósági meghagyásnak történő ellentmondását követően, a kitűzött tárgyalást elmulasztja, a kibocsátott bírósági meghagyást a hatályában kell fenntartani. Az alperes részéről a folytatólagos tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha annak távollétében való megtartását kérte. Ez a szabály akkor is irányadó, ha a tárgyaláson a felperes sem jelent meg, és megelőzően kérte a tárgyalás távollétében való megtartását. Ha az alperes bírósági meghagyással szembeni ellentmondását követően a kitűzött tárgyaláson való meg nem jelenése olyan mulasztásnak minősül, amely az alperesi önhiba körébe esik, perújítási okként sem hivatkozhat azokra a körülményekre, amelyeket az alapeljárásban elmulasztott érvényesíteni.
