Kockázatos pénzügyi eszközök Tulassay Zsolt
[email protected]
Tőkepiaci és vállalati pénzügyek —2006. tavasz Budapesti Corvinus Egyetem 2006. március 1.
Motiváció Mi a fő különbség (pénzügyi szempontból) egy kötvény és egy részvény között? Biztos illetve bizonytalan (kockázatos) kifizetések kötvény T
Ct ár = ∑ t ( ) 1 + r t =1
részvény ∞
ár = ∑ t =1
DIVt
(1 + r )
∗ t
(DIVt : várható osztalékok!) 2
Kérdések • Miért vásárolnak az emberek részvényeket? • Hogyan jellemezhetjük a részvények (ill. általában a kockázatos pénzügyi befektetések) kockázatát? • Hogyan határozhatjuk meg a számunkra optimális befektetési portfóliót? • Hogyan csökkenthető a vállalt kockázat? 3
Az előadás vázlata 1. Részvények és kötvények múltbeli hozamai 2. Kockázatkerülés 3. A hozamok mint valószínűségi változók 4. Portfólió-elmélet Két- és többelemű portfóliók 5. Optimális portfóliók meghatározása 6. Diverzifikáció 4
80000
S&P 500 részvényindex kumulált reálhozama 90 napos kincstári váltó (Treasury Bill) kumulált reálhozama
70000 60000 50000
50 940 $
40000 30000 20000 10000 2 181 $
0 1950
1960
1970
1980
1. Részvények és kötvények múltbeli hozamai
1990
2000 5
1 000 $ befektetés értéknövekedése és hozama S&P 500 részvényindex 1947. január 1. 2002. december 31. reálértéken: átlagos éves hozam
kötvény (Treasury Bill)
1 000 $
1 000 $
431 688 $
18 485 $
50 940 $
2 181 $
8,30 %
1,41 %
1. Részvények és kötvények múltbeli hozamai
6
Mi az oka a részvények magasabb hozamának? •A magasabb múltbeli hozamok a részvények nagyobb kockázatát tükrözik (a hozamok sokkal erősebben ingadoztak). •A részvényekbe fektetők a vállalt nagyobb kockázatért cserébe magasabb jövőbeli hozamra számítanak. 1. Részvények és kötvények múltbeli hozamai
7
1.3
S&P 500 részvényindex reálhozama 90 napos kincstári váltó (Treasury Bill) reálhozama
1.2 1.1 1.0 0.9 0.8 0.7 1950
1960
1970
1980
1. Részvények és kötvények múltbeli hozamai
1990
2000 8
Egy egyszerű példa Kötvény
90
„Részvény”
100
90
50%
50%
120 80
várható érték: 100 2. Kockázat és kockázatkerülés
9
1. ábra – A befektetők többségének hasznosságfüggvénye hasznosság U (120 ) U (100 ) 1 2
× U (120 ) + 21 × U (80 )
U (80 )
80
100
120
2. Kockázat és kockázatkerülés
vagyon 10
A befektetők általában kockázatkerülők • Két, azonos (várható) hozamú befektetés közül azt választják, amelyiknek alacsonyabb a kockázata • Két, azonos kockázatú befektetés közül azt választják, amelyiknek nagyobb a (várható) hozama 2. Kockázat és kockázatkerülés
11
Részvényhozamok
(BUX, 2000. január – 2004. december) p 30 25 20 15 10 5 - 0.1
-0.05
0
0.05
3. A hozamok mint valószínűségi változók
0.1
x 12
A hozamok mint valószínűségi változók • A részvények (ill. általában a kockázatos befektetések) egyperiódusos hozamát (r) valószínűségi változónak tekintjük • Paraméterek: várható hozam: E(r) szórás: σ • A részvény kockázatát a hozam szórásával (σ) azonosítjuk 3. A hozamok mint valószínűségi változók
13
Miért csak a várható érték és a szórás releváns? • vagy azért, mert a hozamokról eleve feltesszük, hogy normális eloszlásúak ; • vagy azért, mert a befektetőknek olyan a (feltételezett) hasznosságfüggvényük, hogy csak ez a két momentum érdekli őket.
3. A hozamok mint valószínűségi változók
14
2. ábra – Egy kockázatkerülő befektető közömbösségi görbéi E(r)
I4
(várható hozam)
D C B
I3
I2 I1
A
σ (szórás) 3. A hozamok mint valószínűségi változók
15
Portfólió-elmélet (Harry Markowitz, 1952)
Portfólió: többféle befektetési eszközből összeállított „csomag” Kérdés: hogyan alakítsák ki a befektetők a számukra optimális portfóliót?
4. Portfólió-elmélet
16
E(r )
A kételemű portfólió várható hozama és szórása
E(rB )
E(rA )
B
A
Tökéletes pozitív korreláció ρ = +1
4. Portfólió-elmélet
σ
17
Tökéletes pozitív korreláció A hozama
B hozama
4. Portfólió-elmélet
18
E(r )
A kételemű portfólió várható hozama és szórása Tökéletes negatív korreláció ρ = -1
E(rB )
B
E(rP ) E(rA )
A
Tökéletes pozitív korreláció ρ = +1
4. Portfólió-elmélet
σ
19
Tökéletes negatív korreláció A hozama
B hozama
4. Portfólió-elmélet
20
Korrelálatlanság A hozama
B hozama
4. Portfólió-elmélet
21
A valóságban: enyhe pozitív korreláció A hozama
B hozama
4. Portfólió-elmélet
22
Példa: MOL és OTP (2002. január – 2005. december) 10.00%
ρ = 0,44
OTP
5.00%
-10.00%
-5.00%
0.00% 0.00%
MOL 5.00%
10.00%
-5.00%
-10.00% 4. Portfólió-elmélet
23
E(r )
3. ábra: A kételemű portfólió várható hozama és szórása Tökéletes negatív korreláció ρ = -1
E(rB )
B
E(rP ) E(rA )
A
Tökéletes pozitív korreláció ρ = +1
Általában: enyhe pozitív korreláció -1 < ρ < +1 4. Portfólió-elmélet
σ
24
A kételemű portfólió • várható hozama:
( x A + xB = 1 súlyok)
rP = x A ⋅ rA + x B ⋅ rB • varianciája:
σ = x ⋅σ + x ⋅σ + 2⋅ xA ⋅ xB ⋅σA ⋅σB ⋅ ρAB 2 P
2 A
2 A
2 B
2 B
Diverzifikáció: a portfólió szórása általában kisebb, mint a számtani átlag 4. Portfólió-elmélet
25
Korrelációs együttható ρ AB • • • • •
Cov A ,B = σ A ⋅σ B
A kapcsolat szorosságát mutatja. Értéke –1 és +1 között változik. + 1 : függvényszerű pozitív kapcsolat – 1 : függvényszerű negatív kapcsolat 0 : korrelálatlanság. 4. Portfólió-elmélet
26
Példa: MOL és OTP (2002. január – 2005. december)
MOL OTP • várható E(r) = 34,69% E(r) = 36,05% hozamok: σ = 27,27% σ = 30,45% • szórás és ρ = 0,442 korreláció: • minimális kockázatú portfólió: x MOL = 66 ,25% ;
xOTP = 1 − x MOL = 33 ,75%
E(r ) = 35 ,15% σ = 26 ,06% 4. Portfólió-elmélet
27
Példa: MOL és OTP (2002. január – 2005. december)
36.2% 36.0%
OTP
35.8% 35.6% 35.4% 35.2% 35.0% 34.8% 34.6% 25.0%
MOL 26.0%
27.0%
28.0%
4. Portfólió-elmélet
29.0%
30.0%
31.0% 28
E(r )
4. ábra: n-elemű portfólió várható hozama és szórása Minimális szórású portfólió
Kockázatos eszközök
Határportfóliók
Kockázatos eszközök
σ 4. Portfólió-elmélet
29
Kockázatmentes és kockázatos eszköz kombinációi várható hozam
25% 20%
A
15%
F
10%
5% 0% 0%
5%
10%
15%
szórás
20%
25%
5. ábra: A tőkepiaci egyenes (CML) E(r)
Hatékony portfóliók csak kockázatos eszköz esetén
Tőkepiaci egyenes (CML) – a hatékony portfóliók halmaza, ha van kockázatmentes eszköz is
É
F
Minimális szórású portfólió
Hatékony portfólió: adott szórás mellett az elérhető legnagyobb hozamot nyújtja
σ 5. Az optimális portfólió meghatározása
31
Optimális portfólió betét-elhelyezéssel E(r)
Tőkepiaci egyenes (CML)
É O
F
O: optimális portfólió Az adott befektetőnek a legnagyobb hasznosságot biztosítja az elérhető portfóliók közül
σ 5. Az optimális portfólió meghatározása
32
Optimális portfólió hitelfelvétellel E(r) O
Tőkepiaci egyenes (CML)
É
F
σ 5. Az optimális portfólió meghatározása
33
6. ábra: A diverzifikáció korlátai Portfólió kockázata
TELJES KOCKÁZAT EGYEDI KOCKÁZAT
PIACI KOCKÁZAT Értékpapírok száma 4. Portfólió-elmélet
34
A diverzifikáció korlátai Csak az egyedi kockázat csökkenthető a diverzifikáció révén! A feleslegesen vállalt egyedi kockázatot a piac nem fizeti meg.
4. Portfólió-elmélet
35