Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet 5350. Tiszafüred, Kossuth tér 17. sz.
A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet
Kockázati Stratégiája
Az Igazgatóság 7-12/2012.(11. 21.) számú határozatával jóváhagyva. Hatálybalépés: 2012. december 01.
Tiszafüred, 2012. november 21.
1
TARTALOM 1. BEVEZETÉS ........................................................................................................ 3 2. KOCKÁZATVÁLLALÁSI POLITIKA .................................................................... 3
2.1. Kockázatkezelési alapelvek
3
2.2. Kockázatkezelési specifikus elvek, célok
4
3. KOCKÁZATI ÉTVÁGY, KOCKÁZATVÁLLALÁSI HAJLANDÓSÁG ................... 6 4. KOCKÁZATI SZERKEZET .................................................................................
8
5. KOCKÁZATKEZELÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ..........................................
9
6. LÉNYEGES KOCKÁZATOK .............................................................................. 10
6.1. Az 1. pillérben fedezett kockázatok
11
6.2. Az 1. pillérben nem teljesen fedezett kockázat(ok)
13
6.1.1. Hitelezési kockázat ............................................................................................................................... 11 6.1.2. Működési kockázat ............................................................................................................................... 12 6.1.3. Piaci kockázatok ................................................................................................................................... 12 6.1.3.1. Devizaárfolyam-kockázat …………………………………………………………………………… 12 6.1.3.2. Kamatkockázat ……………………………………………………………………………………… 13
6.2.1. Reziduális kockázat ............................................................................................................................... 13
6.3. A 2. pillérben lefedett kockázatok
13
6.4. Külső tényezők kockázata
14
6.3.1. Koncentrációs kockázatok .................................................................................................................... 13 6.3.2. Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat .......................................................................................... 14 6.3.3. Likviditási kockázat .............................................................................................................................. 14 6.3.4. Ország-kockázat .................................................................................................................................... 14 6.3.5. Egyéb (lényeges) kockázatok ................................................................................................................ 14
7. A Takarékszövetkezet Kockázati Térképe ....................................................... 15 8. KOCKÁZATI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA ............................................. 15 MELLÉKLETEK ..................................................................................................... 16
2
1. Bevezetés A belső tőkeszükséglet számítási rendszer tervezése során a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (a továbbiakban: OTIVA) együttműködve kialakította a kockázatokhoz és a kockázatkezeléshez való viszonyát, amit az ügyvezetés terjesztett az Igazgatóság elé jóváhagyásra és az Igazgatóság által jóváhagyott jelen Kockázati Stratégiában (a továbbiakban: Stratégia) foglal össze. A Stratégia célja, hogy a következő hároméves időszakra tartalmazza a Takarékszövetkezet tőkemegfelelés belső értékelési folyamattal (ICAAP) kapcsolatos elvárásait, meghatározza a főbb kockázati faktorokat, a felvállalható kockázatok típusát, még elfogadható (maximális) mértékét és az annak betartását segítő kockázatkezelési eszközöket, figyelembe véve az üzleti terület célkitűzéseit is. A Stratégia tehát a belső tőkeellátottság biztosítására irányul és az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a Stratégia terjedelme és tartalma összhangban kell, hogy álljon a Takarékszövetkezet méretével, tevékenységével és az alábbi témakörökre terjedhet ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság megfogalmazása - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelési szervezet A kockázatok bemutatásánál a Takarékszövetkezet támaszkodik a tapasztalataira, az OTIVA-val együttműködésben végzett kockázati monitoring tevékenységre, a jogszabályokban és a PSZÁF útmutatóiban leírtakra, különös tekintettel a tőkemegfelelés belső értékelési folyamattal és annak felügyeleti felülvizsgálatával kapcsolatos szempontokra. A kockázati típusok elkülönítésénél ezért azt az elvet igyekeztünk érvényesíteni, hogy a jelzett dokumentumban elkülönített kockázati típusokat a Stratégiában is elkülönülő kockázati típusként kezeljük. Jelen Stratégiában bemutatjuk továbbá a Takarékszövetkezet által lényegesnek tartott kockázatokat és a kapcsolódó tőkeszükségletet, valamint a kialakított limiteket.
2. Kockázatvállalási politika Az ICAAP a Takarékszövetkezet teljes tevékenységi körére kiterjed. Az egységes és prudens kockázatkezelés feltételeként a Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikájában megfogalmazza és összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, tartalmává teszi mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magába foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus célokat, elveket.
2.1. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel, vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3
3. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi alappal a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni a vonatkozó szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni jelen Szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek, kontrolloknak és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve, vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott, vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet, vagy más, az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.
2.2. Kockázatkezelési specifikus elvek, célok Általános kockázatkezelési célok
1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat könnyen felismerhetővé, kiszámíthatóbbá teszi a különböző kockázatokat, illetve előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 3. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat és a limittel kezelt kockázatok esetében 80, illetve 90 %-os limitterhelésnél jelzést küld a vonatkozó – egyes kockázatok kezelésére készült – szabályzatokban, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban 4
5. 6. 7. 8. 9.
meghatározott személyeknek és üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozó limitek állásáról, feltöltöttségéről, betartásáról negyedévente jelentést/kimutatást készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok a testületek számára megfelelő betekintést nyújtsanak a hitelintézet kockázati állapotáról, a limitek betartásáról, az esetleg szükségessé váló intézkedések irányáról. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A Takarékszövetkezet törekszik hozamvezérelt kockázati politikát kialakítani, megvalósítani.
Hitelkockázat-kezelési célok
Megfelelő adósminősítési rendszer működtetése. Olyan fedezetértékelési szabályozás alkalmazása, szükség esetén felülvizsgálata, hogy az megfeleljen a tőke-megfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek. - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása. - Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve továbbfejlesztése. - A hitel monitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése. - A válság következtében az elmúlt időszakban romló eszközállomány romlási ütemének csökkentése. - A problémás hitelek részarányának csökkentése. -
Partnerkockázat-kezelési célok -
A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni.
Devizaárfolyamkockázat-kezelési célok -
A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza-, vagy valutaárfolyamhoz kötött forintszerződései tekintetében devizaárfolyam-kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 8 %-át.
Kamatkockázat-kezelési célok -
Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek egy stressz-helyzetre számolt kamatpozíció romlása miatt – a Hpt. 152/A. §-a alapján – intézkedéseket kelljen foganatosítania. A Takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett lehetőleg éven belüli ügyleteket köt és a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét 5 évben maximálja.
Működési kockázatkezelési célok -
Működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése. Működési kockázatok mérséklése hatékony folyamatszabályozással, a szabályzatok betartásával és betarttatásával. Fokozott figyelem a belső csalás kockázatának megelőzése érdekében. Összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása.
Koncentrációs kockázatkezelési célok -
A túlzott koncentrációk csökkentése, a szabályzatban rögzített koncentrációs limitrendszer folyamatos figyelése, szükség esetén gyors és határozott beavatkozás. A koncentrációs kockázati monitoring rendszer kialakítása, fejlesztése.
Likviditás kockázatkezelési célok
- Az eszköz-forrásoldali lejárati összhang javítása a termékstruktúra figyelésével. - Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 25 év maximális futamidő meghatározása. - Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése. 5
-
A betéti konstrukciók átlagos futamidejének fokozatos növelése.
3. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy: - Milyen kockázatoknak milyen mértékben kívánja magát kitenni! - Mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem! - Milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat! A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő kockázati limiteket állítson fel. Kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a Stratégia időhorizontjára határozza meg és az üzleti stratégiával együtt évente rendszeresen felülvizsgálja. A kockázati étvágyat – a kockázati stratégia részeként – a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet üzleti célkitűzéseit. A takarékszövetkezeti kockázatok a kockázatvállalás szempontjából két csoportra oszthatók: - Vállalt kockázatok, amelyeknél a Takarékszövetkezet az elvárt eredmény érdekében tudatosan vállal kockázatokat. (Így: hitelezési kockázat, piaci kockázat, koncentrációs kockázat, kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat, likviditási kockázat.) - Azok a tűrt, de nem vállalt kockázatok, amelyeknél a Takarékszövetkezet a veszteséget akaratán kívül elszenvedi. (Így: külső tényezők kockázata, reziduális kockázat, működési kockázat, reputációs kockázat, irányítási kockázat.)
Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés
A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76. § (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillér) 161 %-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet-tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; b) Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (2. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet; c) Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet-tőkekövetelmény összege; d) Hpt.-ben engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. Ha a Takarékszövetkezet a b) pont alatti tőkeszükséglet fedezeteként a szavatoló tőkébe be nem számítható elemeket is figyelembe vesz, vagy a szavatoló tőkében szereplő valamely tételt, vagy tételeket részben és egészében kihagyja, akkor ezek egyenlegét, mint korrekciót a belső tőkeszükségletnél figyelembe veszi. A Takarékszövetkezet meghatározza kockázati étvágyát, amelyet a minimális tőkekövetelmény feletti minimálisan tartandó többlettőke mértékében (COREP tábla CAB32) és az ez alapján számolt tőkemegfelelési mutatóban (COREP tábla CAB321) határoz meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, a minimális tőkekövetelmény aktuális értékét, a belső tőkeszükségletet és a jogszabályi, valamint felügyeleti követelményeket. Adatok eFt-ban Év T-1 2011 Minimálisan tartandó többlettőke Tőkemegfelelési mutató
Tárgyév 2012
Év T+1 2013
Év T+2 2014
873 910
823 500
837 000
853 700
18,59
16,06
15,11
17,91 6
Kockázati étvágyat meghatározó pénzügyi célkitűzések A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következő 3 (három) éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: - a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény minden évben érje el az 5-7 %-ot; - a minimális szavatoló tőkeszintre vetített átlagos éves adózott eredmény minden évben érje el a 7 10 % -ot. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként az alábbi minőségi mértékek egyikével jelöli meg: - alacsony - mérsékelt - közepes - jelentős - magas A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a lényegesnek ítélt kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja. Kockázat típusa
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke
Indoklás
Hitelezési kockázat – ügyfélkockázat
Közepes
Több kockázat vállalása, mérsékelt, de folyamatos növekedés a pénzügyi, üzleti céloknak megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében.
Hitelezési kockázat – partnerkockázat
Alacsony
Partnerkockázatot hordozó ügyleteket lehetőleg alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával közösen vállalunk.
Hitelezési kockázat – elszámolási kockázat
Alacsony
A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja.
Hitelezési kockázat ügyfélszegmensenként
Alacsony
A mezőgazdasági ágazat vállalkozói és kisvállalkozásai terén őrizni erős pozíciónkat, a mezőgazdasági őstermelők és a lakossági ügyfélkör terén erősíteni.
Hitelezési kockázat – koncentrációs kockázatok
Jelentős
A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz, hogy a térségben betöltött szerepét tudja tartani.
Devizaárfolyam-kockázat
Alacsony
A Takarékszövetkezet igyekszik fedezett devizapozíciókat vállalni, a nyitott pozíciókat a minimális szintre csökkenteni.
Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat
Működési kockázat
–
Mérsékelt
Jelentős
Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően változó kamatozás mellett történik. Betéti termék esetében rövid futamidőre és egyedi betéteknél alkalmaz fix kamatozást. Fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között lehetnek. Alacsony kockázattűrés mind a megfelelési, mind az egyéb működésből eredő kockázatokra.
7
Likviditási kockázat
Mérsékelt
A piaci igények miatt a Takarékszövetkezet kénytelen hosszúlejáratú kihelyezéseit növelni, melynek ellensúlyozását részben a forrásoldali lejárat növelésével igyekszik megteremteni, részben a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli.
Stratégiai kockázat
Mérsékelt
A Takarékszövetkezet rendelkezik üzleti és kockázati stratégiai tervekkel, melyeket évente felülvizsgál és szükség esetén módosít.
4. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a Kockázati Stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőkekövetelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a stratégia készítésének idején a Hkr. 4. §-a szerint 3. hitelminősítési besorolásnak felel meg és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. (Magyarország külső minősítését a Takarékszövetkezet folyamatosan figyelemmel kíséri.)
Kockázati típus
Szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény – Ezer Ft Év T-1 2011
Hitelezési kockázat Devizaárfolyam-kockázat Működési kockázat Szükséges tőke-puffer – kockázati étvágynál meghatározott minimális tőkeszinthez
Tárgyév 2012
Év T+1 2013
Év T+2 2014
493 680
650 000
760 000
810 000
7 539
4 000
4 000
4 000
150 190
167 000
182 000
197 000
255 933
224 760
259 760
277 960
A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat – sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer Működési kockázat – alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kerülnek meghatározásra az alábbi területeken: - vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek – adósminősítéstől és függően – a Kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre;
a Takarékszövetkezet által kockázatok esetében limitek a felajánlott biztosítékoktól szerint az egy ügyféllel, 8
-
nagykockázat-vállalás – állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek, vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja – a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően;
-
nagykockázat-vállalás – vállalkozások – a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint;
-
ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja – a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre;
-
egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra;
-
devizaárfolyam-kockázat – a devizaárfolyam-kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra;
-
kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat – a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra;
-
likviditási kockázat – a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvideszközök minimális szintjére;
-
egyes termékcsoportok – a belső szabályozásban meghatározottak szerint.
A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket és az OTIVA által az egyes kockázati típusokra kidolgozott mintaszabályzatát és az azokban javasolt limitmértékeket. A Hpt. 80. § (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét és szavatoló tőkekövetelményét a stratégiai terv időszakában továbbra is a hitelezési kockázat kimagasló jelentősége határozza meg.
5. Kockázatkezelés szervezeti felépítése A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázatkezelés szervezetének áttekintéséhez a Takarékszövetkezet a lényeges kockázati típusokra vonatkozóan elkészítette és folyamatosan karbantartja a vonatkozó táblázatokat (rendelkezik róla: A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló szabályzat). A táblázatok az egyes lényeges kockázati típusokra a fontosabb funkciókat, a felelős szervezeti egységeket, vagy a felelős személyek beosztását, valamint a funkció gyakorlásának gyakoriságát tartalmazzák. A funkciók gyakorlásának gyakorisága a funkcióhoz kapcsolt feladatoktól és a Takarékszövetkezet sajátosságaitól függően lehet: eseti, folyamatos, napi, heti, havi, negyedéves, féléves, éves. A Takarékszövetkezet a hivatkozott táblázatokat a nyilvánosságra hozatal szempontjából nem lényeges információnak tartja, mivel közlésének elmaradása sem előnyként, sem hátrányként nem érinti az azt esetlegesen felhasználó személyt gazdasági döntésének meghozatalában, vagy értékítéletében. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a számviteli osztály – a kockázatkezelési osztály közreműködésével – gazdasági ügyekért felelős ügyvezetője (főkönyvelő) a felelős. A kockázatkezelési szervezetet a Felelős belső irányításról szóló szabályzat, az irányítási kockázatnál szereplő tényezők, a Takarékszövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzata, a Belső tőkemegfelelés értékelés folyamatról szóló szabályzat (abban szereplő táblázatok) és mellékletei, továbbá a jelen Stratégia határozza meg. 9
Cél: a Takarékszövetkezet olyan eljárásokkal és szabályzatokkal rendelkezzen, amely alapján meg tudja határozni, hogy milyen kockázatokat vállal fel, azt hogyan méri, limitálja, kontrollálja, s szükség esetén intézkedést hoz azok korrigálására. Kockázatkezelési főbb feladatkörök: • az üzleti döntés előtti kockázati véleményezés; • kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és belső tőkeértékelést; • a kockázatok kontrollja, monitoringja. A Takarékszövetkezetnél a fent sorolt kockázatkezelési feladatokat a gazdasági ügyekért felelős ügyvezető (főkönyvelő), a számviteli osztály vezetője és a kockázatkezelési osztály három fős létszáma látja el. Minden, a kockázatkezeléssel foglalkozó szervezet és munkatárs független az üzleti területtől, s közvetlenül az ügyvezetésnek (elnök-ügyvezetőnek) és közvetve az Igazgatóságnak tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A Takarékszövetkezet kockázatvállalással, kockázatkezeléssel, a belső kontrollrendszer működésével kapcsolatos fontosabb elveket, módszereket és az alkalmazott gyakorlatot a nyilvánosságra hozatali követelményeknek megfelelően a nyilvánosságra hozatali dokumentumában minden évben közzéteszi. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVA-val, mint a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetével az alábbi területeken: - Kockázatkezelési módszerek kidolgozása, fejlesztése; - Adatok gyűjtése elemzések készítéséhez, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása; - Belső, valamint az OTIVA-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása; - Adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének kidolgozása, fejlesztése, adatminőség ellenőrzés; - Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása.
6. Lényeges kockázatok A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke – a Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint – egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10 %-át; c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: - az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait (1. pillérben fedezett kockázatok); -
az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok és a likviditási kockázat (2. pillérben lefedett kockázatok);
-
az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők (Egyéb (lényeges) kockázatok);
-
a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfoliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési 10
kockázat kezelésén belül követendők nyomon. A Takarékszövetkezet e kockázatos portfoliók közt szereplő tevékenységek közül egyiket sem végezte, így ezek után tőkeszükséglet nem keletkezett. A lényeges kockázatokról a Takarékszövetkezet külön szabályzatokban részletesen rendelkezik.
6.1. Az 1. pillérben fedezett kockázatok 6.1.1. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat külön belső szabályzatok szabályozzák. A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei, üzleti volumenei egyelőre nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A sztenderd módszer szerinti minimális tőkekövetelmény számítást és a kockázatmérséklés hatásának legegyszerűbb módszerekkel történő számítását a belső szabályzatok tartalmazzák. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, néhány eltéréssel: Ezek a következők: -
Figyelembe véve, hogy a Takarékszövetkezet tevékenységét a magyar piacon folytatja és a kitettségek egésze belföldi, függetlenül a sztenderd módszer szerint alkalmazható irányadó minősítéstől, a belső tőkeszükséglet számítás céljaira Magyarország nem EU tagállam devizájában denominált adósságának irányadó minősítését a Hkr. szerint 2. hitelminősítési besorolásúnak tekinti és a táblázatban szereplő esetekben a más kitettségi osztályban szereplő kitettségek kockázati súlyozását is ennek megfelelően módosíthatja.
-
A Hkr. nem említett a Magyar Állam által vállalt egyszerű kezességet is kockázatmérséklőként veheti figyelembe, mivel állami egyszerű kezességvállalás esetén a hitelintézetet végső veszteség nem éri. Ezért a Magyar Állam egyszerű kezességvállalását is nulla százalékos kockázati súllyal vesszük figyelembe. Az egyszerű módszer mellett a magyar tőzsdei cégek minősítése miatt a BUX-ban szereplő részvények nem kockázatmérséklők. Tekintettel ezen instrumentumok magas fokú likviditására, a belső tőkeszámítás céljára a táblázatban szereplő kockázati súllyal a BUX-ban szereplő részvények kockázatmérséklőként figyelembe vehetők.
-
A Hkr. második részében leírt sztenderd módszer kockázati súlyozásától való eltéréseket a következő táblázat tartalmazza: Kitettség Kitettségek kockázati súlyozása Magyar állammal szembeni deviza kitettségek Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások kockázati súlyozása – 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén – HUF kitettségek
ICAAP súly
Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások kockázati súlyozása – 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén – deviza kitettségek Magyar önkormányzatok 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén ÁKK, Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
50 %
Kockázatcsökkentő tételek kockázati súlyozása (óvadékok egyszerű módszerét feltételezve) Forintban denominált magyar állampapír fedezet Ft kitettség mögé 10 %-os diszkont alkalmazása a 20 % helyett Devizában denominált magyar állampapír fedezet (változatlan)
20 % 20 %
50 % 0%
0% 20 %
11
Kitettség és az óvadék devizaneme eltérő, az óvadékkal fedezett kitettség-rész súlyozása az óvadék értékének 10 %-os csökkentése mellett. Csak EU devizákra vonatkozóan és kizárólag akkor, ha a Tagintézmény fedezetértékelési szabályzatban szerepel, hogy árfolyamváltozás esetén az adós pótfedezetet bevonására kötelezhető; illetve ennek hiányában a Tagintézmény az óvadékból elégítheti ki követelését. Ennek hiányában nem alkalmazható a kedvezményes kockázati súly. Állampapír alapok befektetési jegyei piaci érték 10 %-os csökkentése mellett Magyar hitelintézettől kapott bankgarancia, bankkezesség – 3 hónapon túl HUF – kitettséggel azonos devizanem Magyar hitelintézettől kapott deviza-bankgarancia, bankkezesség – 3 hónapon túl – kitettséggel azonos devizanem HG Zrt, AVHGA készfizető kezességvállalásának saját kockázatra vállalt része
0%
0% 20 % 50 % 20 %
A kockázati súlyok meghatározásakor a Takarékszövetkezet minden esetben figyelembe veszi a Felügyelet által közzétett, kiemelten kockázatosnak tekintett termékekre és portfoliókra vonatkozó ajánlását és ezen portfoliókra vonatkozóan többlet-tőkeszükségletet határoz meg a felügyeleti útmutatóban foglaltaknak megfelelően. Minden egyéb, a táblázatban fel nem sorolt tétel az 1. pillér alatt felhasznált, a Hkr. által meghatározott kockázati súlyokat kapja meg. A kitettség-érték számítása kockázatmérséklés előtt a belső tőkeszükséglet szempontjából megegyezik a Hkr. második részében meghatározott sztenderd módszer szerinti számított kitettségértékkel. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint kell elvégezni. Ily módon a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. Amennyiben a Takarékszövetkezet a szabályozásában meghatározott sztenderd módszer szerinti eltérítési lehetőséggel él, akkor az eltérített kockázati súlyozásokat a belső tőkeszükséglet számítását segítő EXCEL file vonatkozó munkalapján köteles bemutatni. A belső tőkeszükségletet a Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak minimálisan a hitelezési kockázat kezelésének és tőkekövetelménye megállapításának szabályait tartalmazó szabályzatban foglaltak szerinti szerkezetben és tartalommal jelenti.
6.1.2. Működési kockázat A működési kockázatok a kisintézmények legjelentősebb kockázatai közé tartoznak. A működési kockázat kezelésének rendszeréről külön szabályzat rendelkezik, amely felsorolja az egyes részkérdéseket szabályozó egyéb belső előírásokat is. A működési kockázat tényleges tőkeszükséglete az intézmény mérete miatt (kisintézményekben) nem becsülhető. Ezért a Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri a külön szabályzatban leírtak szerint.
6.1.3. Piaci kockázatok 6.1.3.1. Devizaárfolyam-kockázat A Takarékszövetkezet a devizapozícióit a Kkr. 8. §-ában foglaltak szerint értékeli és a devizaárfolyam-kockázatát a Kkr. 39.-41. § bekezdésében foglaltak szerint méri azzal, hogy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott nettó jelenérték-számítást a devizapozíciókra nem alkalmazza. A Takarékszövetkezet a devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelményét és a devizaárfolyam-kockázat belső tőkeszükségletét ugyanazon a szabályozásban meghatározott módszerrel számítja. A devizaárfolyam-kockázat kezeléséről, a deviza nyitott pozíciós limitek megállapításáról és figyeléséről, a devizaárfolyam-kockázatokkal kapcsolatos jelentésekről és a kapcsolódó felelősségi körökről külön szabályzat („Szabályzat a devizaárfolyam kockázatról, a deviza nyitott pozícióról, a kapcsolódó limitrendszerről és a devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelményének meghatározásáról”) rendelkezik. 12
6.1.3.2. Kamatkockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/D. §-ában foglaltaknak megfelelően a kereskedési könyvön kívüli tevékenységet érintő kamatkockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, limitálására, nyomon követésére és jelentésére szolgáló eljárásokat alkalmaz, melyet a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat kezeléséről szóló szabályzat tartalmaz. A felvállalható kamatkockázat maximális mértékére állományi limitek kerülnek felállításra. A kamatkockázat tőkekövetelménye: a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat tőkekövetelményére (a kockázat és a tőkekövetelmény nagyságának meghatározására) jogszabályi előírás 1. pillér alatt nincs. Azonban a Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a kereskedési könyvön kívüli kitettségek kamatkockázatára is. Ezek tekintetében a Felügyelet által kiadott útmutatók (ICAAP, SREP) nyújtanak támpontot és az OTIVA által kidolgozott program segítségével végzi a Takarékszövetkezet a 2. pillér alatti tőkekövetelmény teljesítését.
Kereskedési könyvi pozíciós- és nagykockázat-vállalások A Takarékszövetkezetnek a vonatkozó belső szabályzatában rögzítettek szerint nincsenek kereskedési szándékkal tartott pozíciói, ezért kereskedési könyv vezetésére nem kötelezett. Amennyiben ezen pozíciók a kockázati stratégiai terv időhorizontján változnának, ezek mértékéről olyan nyilvántartást alakít ki, amely megfelel a jogszabályi feltételeknek és amely lehetővé teszi annak figyelését, hogy a tőkekövetelmény szempontjából 2008. december 31.-ét követően kereskedési könyvbe sorolandó pozíciókra a minimális tőkekövetelményt a Hkr.-ben, vagy a Kkr.-ben foglalt szabályok szerint kell számítani.
6.2. Az 1. pillérben nem teljesen fedezett kockázat(ok) 6.2.1. Reziduális kockázat A reziduális kockázatot a Takarékszövetkezet alapvetően a hitelezési kockázattal összefüggő, de működési kockázat jellegű kockázatnak tekinti. A reziduális kockázat kezelésével kapcsolatos sajátosságok a vonatkozó belső szabályzatban találhatók. A hitelezési és működési kockázatokkal való átfedés miatt a reziduális kockázatra a Takarékszövetkezet külön belső tőkeszükségletet nem határoz meg, a fedezetek romlásából származó hatást a stressz-tesztnél veszi figyelembe.
6.3. A 2. pillérben lefedett kockázatok 6.3.1. Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok minden takarékszövetkezetnél a lényegesnek minősülő kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok típusairól, kezeléséről külön belső szabályzat rendelkezik. A koncentrációs kockázatok belső tőkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: - a 20 legnagyobb nem hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, önkormányzatnak minősülő ügyfélcsoport esetén a limitek meghatározása stressz-feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10 %-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 30 %-nál; - a limiten felüli túllépést legalább 5 %-ban szavatoló tőkével kell fedezni; - a kockázatok fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőke-puffer jelenti. 13
6.3.2. Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat A kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat méréséről, kezeléséről és tőkeszükségletének meghatározásáról külön belső szabályzat rendelkezik. A szabályzatban meghatározott limiten belül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőke-puffer jelenti. A limiten felül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatot szavatoló tőkével kell fedezni.
6.3.3. Likviditási kockázat A likviditási kockázat méréséről, kezeléséről és tőkeszükségletének meghatározásáról külön belső szabályzat szól. A szabályzatban meghatározott tőkefedezet kivételével a likviditási kockázat belső tőkeszükségletét a tőke-puffer jelenti.
6.3.4. Ország-kockázat A Takarékszövetkezetnek nincs külfölddel szembeni kitettsége.
6.3.5. Egyéb (lényeges) kockázatok A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat szempontjából az egyéb, nem számszerűsíthető kockázatokat a következők szerint kezeli:
Irányítási kockázat Az irányítási/kontroll kockázatot a PSZÁF-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatója a kisintézmények jelentős kockázatának tekinti. A Takarékszövetkezet az irányítási kockázatra belső tőkeszükségletet nem határoz meg, annak fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőke-puffer jelenti.
Reputációs kockázat A reputációs, vagy jó hírnév kockázata a kevéssé számszerűsíthető kockázatok közé tartozik. A kockázat kezeléséről külön belső szabályzat szól. Amennyiben a kockázatnak veszteséghatása van, az a működési kockázat körébe tartozik és tőkeszükséglete is ott jelentkezik. Az elmaradt hasznot jelentő reputációs kockázatra a tőkefedezetet a belső tőkeszükséglet feletti tőke-puffer jelenti.
Stratégiai kockázat A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a Takarékszövetkezet felső vezetése határozza meg. A Takarékszövetkezet a stratégiai kockázatot belső szempontból nehezen megragadható kockázatnak minősíti, mivel üzleti és kockázati stratégiáját, belső tőke-megfelelési folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, melynek keretében: - elemzi a stratégiát befolyásoló környezeti és belső feltételezések érvényességét, szükség esetén módosítja azokat; - felülvizsgálja a stratégia kockázati elemeit; - összehasonlítja a tervezett és az aktuális állapotot; - szükség esetén kiigazítja, módosítja a stratégiát. Amennyiben olyan rendkívüli eseményre kerül sor, amely a Takarékszövetkezet stratégiájának haladéktalan – a rendszeres felülvizsgálatot megelőző időpontban történő – változtatását indokolja, az Ügyvezetés a módosított stratégiát 3 hónapon belül az Igazgatóság elé terjeszti. A stratégiai kockázat kezelésének elsődleges eszközét a Takarékszövetkezet a stratégia kiigazításában határozza meg. A Takarékszövetkezet a stratégiai kockázatra belső tőkeszükségletet csak akkor és olyan mértékben határoz meg, amennyiben erre az Igazgatóság kötelezi, vagy az OTIVA határozata felszólítja.
6.4. Külső tényezők kockázata A Takarékszövetkezet eredményének stabilitását jelentős mértékben befolyásolja a külső tényezők kockázata, ideértve az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos gazdasági helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások. 14
A külső tényezők kockázatát a Takarékszövetkezet az alábbi szempontok szerint három fokozat szerint minősíti: - Ország gazdasági helyzetéből fakadó, általános külső kockázat (kicsi, közepes, nagy); - Jogszabályi változásokból fakadó kockázat (kicsi, közepes, nagy); - Megyében, régióban az országos átlaghoz viszonyított munkanélküliség (kicsi, közepes, nagy); - A működési területen tevékenykedő foglalkoztató cégtől való függőség (kicsi, közepes, nagy); - A nemzetközi környezet változásától való függőség. (kicsi, közepes, nagy). Ha a fentiek közül legalább három szempontból a kockázat nagy, akkor a külső tényezők kockázata nagy, ha legfeljebb két tényező közepes, a többi kicsi kockázatot jelez, akkor a kockázat kicsi. A stratégiai terv elfogadásának időszakában a külső tényezők kockázata nagy. A külső tényezők kockázatát a Takarékszövetkezet évente minősíti és figyelembe veszi a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőke-puffer megállapításakor.
7. Kockázati térkép A kockázati térkép a kockázatok értékeléséhez és monitoringozásához nyújt segítséget. A kockázati térkép segítségével meghatározható, hogy mely kockázatok a leginkább kritikusak a Takarékszövetkezet működése szempontjából és lehetőség nyílik egy adott kockázat, vagy kockázatcsoport lehetséges hatásának a felmérésére. Elkészítésének előfeltétele a kockázatok azonosítása, elemzése, értékelése, melynek alapján lehet megtervezni az azok kezeléséhez, mérsékléséhez szükséges lépéseket, illetve előkészíteni az ehhez szükséges döntéseket. A kockázatok nevesítése a Bázel II. hitelintézetekre vonatkozó meghatározásaira, előírásaira épül. Ezt követi a meghatározott kockázati tényezők lehetséges hatásainak a felmérése, majd bekövetkezésük esélyeinek megállapítása, ami a Takarékszövetkezet szakembereinek, vezető testületeinek véleményén alapul. A kockázati térkép nem tekinthető a kockázatkezelés „mindenható” eszközének, mert adottságaiból, az események bekövetkezésének, hatásának megítéléséből eredően tartalmaz pontatlanságokat és szubjektív elemeket, de jó támpontul szolgál a kockázati profil kialakításához, a súlypontok megállapításához. A kockázati térkép a kockázati monitoring eszköztárának is bevett eleme. A kockázatcsökkentő intézkedések eredményességének felmérésére a ténylegesen megfigyelt kockázati eseményeket benne elhelyezve használhatjuk. Időről időre újra elkészítve, aktualizálva a kockázati profil alakulását is nyomon követhetjük segítségével. (Melléklet: 1 - 2. számú táblázat)
8. Kockázati Stratégia felülvizsgálata A Kockázati Stratégiát a Takarékszövetkezet legalább évente egyszer – az üzleti stratégia felülvizsgálatával egy időben – rendszeresen felülvizsgálja és időhorizontját – gördülő módon – legalább egy évre kitolja. Amennyiben a Stratégiában foglaltakat érintően lényeges változás következik be, akkor a Takarékszövetkezet rendkívüli felülvizsgálat keretében javaslatot készít az Igazgatóság részére a Stratégia módosításáról. Kevéssé lényeges változások esetén – figyelembe véve a Stratégiában foglalt alapelveket, célkitűzéseket – a Takarékszövetkezet Ügyvezetése dönt a változtatásról, melyekről az Igazgatóságot soros ülésén tájékoztatja. Annak megítélése, hogy a változás lényeges-e, vagy sem, az Ügyvezetés felelőssége. Jelen Kockázati Stratégia hatályba lépésével ezen tárgykörben korábban jóváhagyott minden határozat hatályát veszti. Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága Mellékletek: Limit-meghatározások Kockázati térkép 15
MELLÉKLETEK Limit-meghatározások
Likviditási kockázat kezelése - A nettó likviditási pozíciós limit: nem lehet negatív. - A likviditási kötelező tartalék: mértéke a tartalékköteles források 2 %-a. - A hitelek bruttó állományának aránya a betétekhez: maximum 70 %. - A 90 napos lejárati összhanghiányra vonatkozó limit: a 90 napos lejárati összhanghiányra, azaz a likvideszközök nélkül mért kumulált finanszírozási rés különbségére az Ügyvezetés limitet állapít meg, amelynek során figyelembe veszi, hogy a 90 napos lejárati összhanghiány rátára vonatkozó integrációs szintű limit mértéke 2012. január 01-től 100 %. Ha a Takarékszövetkezet a 90 napos lejárati összhanghiány rátára vonatkozó integrációs szintű limitet túllépi, a likviditási kockázatra belső tőkeszükségletet kell számítani. -
A hitelek futamidejére vonatkozó limitek • egyedi hitelügyletek eredeti futamidejének maximális mértéke: o forinthitel esetében: 25 év o devizahitel esetében: ■ EUR esetében: 20 év ■ CHF esetében: 20 év • hitelportfolió hátralévő futamidejének maximális mértéke: o forinthitel portfolió esetében: 25 év o devizahitel portfolió esetében: ■ EUR esetében: 20 év ■ CHF esetében: 20 év
- Nagy egyedi betétektől való függőség mutatójának limitje: a mutató elérendő minimális értéke 150 %. Piaci kockázat kezelése Devizaárfolyam-kockázat: - deviza nyitott pozíciókra alkalmazott limit: 4 millió Ft; - teljes deviza nyitott pozícióra alkalmazott limit: 50 millió Ft. Működési kockázat kezelése Negyedéves jelentési kötelezettség az Igazgatóság részére abban az esetben, ha a veszteségesemény pénzügyi hatása a szavatoló tőke 10 %-át, de legalább az 5 millió Ft-ot meghaladja.
16
Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat kezelése Kamatozó értékpapírokra felállított állományi limitek: A kamatozó értékpapírok össz-névértéke nem haladhatja meg az Ügyvezetés által meghatározott össz-névérték mindenkori összegét. A limit mértéke: • Ügyvezetés kompetenciában: 12 milliárd Ft. A fix kamatozású értékpapírok össz-névértéke nem haladhatja meg az Ügyvezetés által meghatározott össz-névérték mindenkori összegét. A limit mértéke: • Ügyvezetés kompetenciában: 8 milliárd Ft. A változó kamatozású kamatozó értékpapírok össz-névértéke nem haladhatja meg az Ügyvezetés által meghatározott össz-névérték mindenkori összegét. A limit mértéke: • Ügyvezetés kompetenciában: 4 milliárd Ft.
17
Koncentrációs kockázati limitek Kialakításának elve, hogy ha a koncentráció miatt a kitettségek 10 %-a nem térül meg, a szavatoló tőke vesztése ne legyen nagyobb, mint 30 %. A limiteket a Takarékszövetkezet évente fogadtatja el az Igazgatósággal. -
Egy ügyfélre/ügyfélcsoportra vonatkozó belső limitek: Hpt. szerinti, a szavatoló tőke 25 %-ában meghatározott limit.
-
Ügyfelek portfolió szintű koncentrációja: - Hpt.-ben meghatározott összes nagykockázatra; - A 20 legnagyobb adósra vonatkoztatva: a kitettségek összértéke nem haladhatja meg a szavatoló tőke 250 %-át.
-
Ágazati koncentráció: a limit-megállapítás elvi alapja, hogy a Takarékszövetkezet esetében egyetlen ágazat fizetési problémái esetében se szenvedjen a szavatoló tőkéjének 30 %-át meghaladó veszteséget, feltételezve, hogy az ágazat problémái esetén a fennálló követelés 10 %-a nem térül meg; - a fenti alapelvből kiindulva az ágazati limit mértéke – minden ágazatra vonatkoztatva – a szavatoló tőke maximum 250 %-ában kerül meghatározásra.
-
Biztosítéki koncentráció: a közvetlen és közvetett kitettség mértékére vonatkozó limit a szavatoló tőkét nem haladhatja meg.
-
Területen kívüli koncentrációra a Takarékszövetkezet nem állapított meg limitet.
-
Termék, termékcsoport limitek: a termékszerkezetet az üzletpolitika határozza meg. Folyamatosan figyelemmel kíséri termékeit, termékcsoportjait. Ha valamely termékcsoportban a hitelkockázatot jelentő eszközök és mérlegen kívüli kötelezettségek teljes összegének legalább 10 százaléka összpontosul, akkor a Takarékszövetkezet limitek kialakításának szükségességéről dönt. Jelenleg nincs termék- és termékcsoport limit meghatározva.
18
1.sz.táblázat Magas
Jelentős
▪Működési kockázat
▪Külső tényezők kockázata
Közepes
▪Hitelezési kockázat alulbecslése
Mérsékelt
▪Elszámolási kockázat ▪Reputációs kockázat
▪Reziduális kockázat
▪Kamatláb kockázatok ▪Finanszírozási likviditási kockázat ▪Piaci likviditási kockázat
Alacsony
▪Országkockázat ▪Értékpapírosítási kockázat
▪Devizaárfolyam kockázat ▪Részvényárfolyam kockázat ▪Sratégiai kockázat
Alacsony
Mérsékelt
Közepes
▪Nemteljesítési kockázat ▪Koncentrációs kockázat
Jelentős
Magas
Zöld
Alacsony valószínűség, alacsony, jelentéktelen hatás/jelentőség. Alapszintű ellenőrzés, monitoring
Sárga
Mérsékelt valószínűség, mérsékelt hatás/jelentőség. Rendszeres ellenőrzés, monitoring.
Narancs Piros
Közepes valószínűség, közepesnek ítélhető hatás/jelentőség. Rendszeres/folyamatos ellenőrzés/monitoring. Jelentős/magas valószínűség és hatás. Folyamatos, tematikus ellenőrzés, szükség esetén kockázat csökkentő intézkedések megtétele.
19
2.sz.táblázat
Hitelezési kockázat
Jelentős
Igen
Koncentrációs kockázat
Jelentős
Nem
Reziduális kockázat
Mérsékelt
Igen
Ország-kockázat
Nincs
A Tksz-nek nincs ilyen kitettsége
Elszámolási kockázat
Alacsony
Folyamatba épített ellenőrzés, négy szem elvének alkalmazása
Értékpapírosítási kockázat
Nincs
A Tksz nem végez ilyen tevékenységet
Közepes
Nem
Megosztott döntési kompetencia, monitoring. Piaci mozgások rendszeres figyelése, kondíciók változtatása
Hitelezési kockázat alulbecslése
Piaci kockázatok
Közepes
Nem
Devizaárfolyam kockázat
Alacsony
Igen
Működési kockázat
Egyéb kockázatok
Alacsony
Igen
Limit figyelés, diverzifikált kihelyezés
Igen
Megfelelő fedezetek biztosítása
Nem
Kamatláb kockázatok
Részvényárfolyam kockázat
Likviditási kockázat
Rendszeres ügylet és ügyfél monitoring
Nemteljesítési kockázat
Igen
Igen
Igen
Nem
Igen
Igen
Limitek tartása, pozíció figyelése
Igen
Csekély volumen és zárt kör miatt elenyésző jelentőségű Folyamatos oktatás, képzés, monitoring tevékenység, ellenőrzés.
Jelentős
Igen
Finanszírozási likviditási kockázat
Mérsékelt
Nem
Igen
Igen
Igen
Magas likvid eszköz arány
Piaci likviditási kockázat
Mérsékelt
Nem
Igen
Igen
Igen
Magas likviditású eszközök tartása
Reputációs kockázat
Alacsony
Nem
Igen
Magas szintű partnerkapcsolat és kiszolgálás
Sratégiai kockázat
Alacsony
Nem
Igen
Stratégiai terv rendszeres felülvizsgálata
Igen
A környezeti hatások folyamatos figyelése
Külső tényezők kockázata
Jelentős
Nem
20
