KÖNYVVITELI ZÁRLAT ZÁRLATI TEENDŐK

KÖNYVVITELI ZÁRLAT ZÁRLATI TEENDŐK

Általános üzleti év December 31.

Január 1.

Letétbehelyezés Közzététel

Mérlegkészítés Időpontja

!!! • Az évközi gazdasági események

könyvelését teljessé, ellenőrzötté és megfelelően csoportosítottá kell tenni.

Könyvviteli zárlat a 164. § (1) alapján

• A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a

•

folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető összesítő könyvelési munkák (1) és a számlák technikai zárása (2) tartoznak. Cél: – a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, – az elszámolt (könyvelt) adatok helyességének ellenőrzése, – az adatok megfelelő rendszerezése és összesítése.

Könyvviteli zárlat időpontja és gyakorisága • Legalább az üzleti év végén – a beszámoló alátámasztásához, illetve – a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítéséhez kell elvégezni,

• A vállalkozó döntésétől függően a könyvviteli zárlat elvégezhető: – havonta, – negyedévente is, de legalább – évente, az üzleti év végén.

Havi zárlat jellemző tételei: • Befektetett eszközök állományváltozásai

• • • •

(beszerzés, aktiválás, értékesítés, stb.) Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása Vásárolt készletek állományváltozásai (beszerzés, készletre vétel, felhasználás, visszavételezés, értékesítés, stb.) Kapcsolódó árkülönbözetek, árrések elszámolása Saját termelésű készletek állományváltozásai (raktárra vétel, továbbfelhasználás, értékesítés)

Havi zárlat jellemző tételei: • Vevőkövetelések nyilvántartásba vétele • Adott és kapott előlegek elszámolása • Munkavállalókkal szembeni követelések

• • • •

elszámolása Havi bevallású adók elszámolása Szállítói kötelezettségek nyilvántartásba vétele Pénzeszközök minden gazdasági eseménye Bérelszámolás gazdasági eseményei

Havi zárlat jellemző tételei: • Követelések, kötelezettségek,

pénzeszközök realizált árfolyamkülönbözeteinek elszámolása • Értékpapírok realizált árfolyamkülönbözeteinek elszámolása • Alapítókkal, tagokkal kapcsolatos elszámolások • Kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő gazdasági események, stb.

Negyedéves zárlat jellemző tételei: • Havi zárlat gazdasági eseményei • Átsorolások az eszközökön belül • Egyes terven felüli értékcsökkenések

elszámolása • Saját termelésű készletek készletértékkülönbözeteinek elszámolása • Beérkezett, de nem számlázott szállítások • Negyedéves elszámolású adók könyvelése

Éves zárlat jellemző tételei (1. fázis):

• Havi zárlat gazdasági eseményei • Negyedéves zárlat gazdasági eseményei • Számlázott, de be nem érkezett szállítások

elszámolása • Eszközök minősítése tartósság szempontjából, átsorolások • STK értékének korrigálása az utókalkuláció szerinti értékre, stb.

Éves zárlat jellemző tételei (2. fázis): (MF és MK közötti elszámolások)

• Időbeli elhatárolások elszámolása • Céltartalékokkal kapcsolatos elszámolások • Leltáreltérések rendezése • Fordulónapra vonatkozó értékelésekkel, minősítésekkel kapcsolatos elszámolások • Átsorolások a mérlegben

Időbeli elhatárolások Az időbeli elhatárolások az összemérés és az időbeli elhatárolás elveiből következő elszámolások, amelyek célja elsősorban a megbízható valós összkép, mindenekelőtt az eredmény pontos kimutatása. Általános jellemzők: • Mindig legalább két időszakot érintenek • Az elszámolás gyakoriságát a számviteli törvény nem szabályozza, de az év végi elszámolás kötelező. A visszavezetést a számviteli törvény nem szabályozza! A vállalkozónak kell döntenie a megoldást illetően.

Céltartalékok • A céltartalék a jövőbeni ráfordításokra, • •

költségekre, kötelezettségekre biztosít fedezetet az adózás előtti eredmény terhére. Az óvatosság elvéből következően kell, illetve lehet képezni még akkor is, ha egyébként a vállalkozás veszteséges. A céltartalékkal kapcsolatos elszámolások leginkább a mérlegkészítés időszakához kapcsolódnak, így év végi számviteli feladatnak tekinthetők.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral • A könyvek üzleti év végi zárásához, a

beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely – tételesen, – ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

Leltár, leltározás • Leltár (írásos dokumentum) :

•

A vállalkozó eszközeiről és forrásairól adott időpontra vonatkozóan, a valóságos helyzetnek megfelelő mennyiségi és értékbeni részletes kimutatás. Leltározás (munkafolyamat): A vállalkozó tulajdonában lévő befektetett eszközök, készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök és források számbavétele és a valóságban meglévő mennyiségük, állományuk megállapítása.

A leltározás módszere • Mennyiségi felvétel:

– Ha van évközi folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartás: három évente, közte egyeztetés – Ha nincs évközi folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartás: minden üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

• Egyeztetés: a csak értékben nyilvántartott

•

eszközöket és kötelezettségeket, az idegen helyen tárolt eszközöket, a dematerializált értékpapírokat kell így leltározni a fordulónapra vonatkozóan. Az árukészleteit a vállalkozó a mérleg

fordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is leltározhatja mennyiségi felvétellel

Leltáreltérések fajtái • Adminisztrációs hiba miatti többlet • Valódi többlet • Adminisztrációs hiba miatti hiány • Nem adminisztrációs hiba miatti hiány – Normalizált hiány (káló) – Normán felüli hiány

A leltáreltérések könyvviteli elszámolása • A leltározással megállapított érték és a

könyv szerinti érték különbözetével az üzleti év eredményét kell módosítani. • Hiány elszámolása (nem adminisztrációs hiba eredménye) – Tárgyi eszközök, vásárolt és saját termelésű készletek esetében: EGYÉB RÁFORDÍTÁS

• Többlet elszámolása (nem adminisztrációs hiba eredménye) : RENDKÍVÜLI BEVÉTEL

A leltározás során végrehajtandó feladatok A FELADATOK KIJELÖLÉSE AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATÁBAN TÖRTÉNIK. Legfontosabb feladatok:

• leltározási ütemterv készítése, leltári utasítások

• • • • • • • •

elkészítése, a leltározás vezetőjének kijelölése, leltározási körzetek, egységek kijelölése, az eszközök előkészítése leltározáshoz, a leltározás technikai feltételeinek biztosítása, a leltározás bizonylati rendjének szabályozása, a nyilvántartások adatainak egyeztetése, a leltárfelvétel ellenőrzése, a leltárfelvétel adatainak feldolgozása.

A leltározás fajtái • teljes körű leltár

részleltár

• nyitó leltár

záró leltár

• tervezett leltár

lecsapó leltár

• elszámoltató leltár • átadó-átvevő leltár • idegen leltár

Példa (leltáreltérések 1) Egy vállalkozás számviteli nyilvántartásaiból a következőket ismeri:

Főkönyvi adatok (adatok EFt-ban) 211. 221. 228. 251. 258.

Alapanyagok tervezett beszerzési áron Segédanyagok Alapanyagok árkülönbözete Késztermékek tervezett önköltségen Késztermékek KÉK

5 000 600 100 (K) 10 000 400 (T)

Mennyiségi adatok: Megnevezés

Analitikából

Tényleges mennyiségi felvétel alapján

Alapanyagok

500 kg

480 kg

Segédanyagok

2 000 liter

1 900 liter

Késztermékek

400 db

390 db

Kidolgozás Alapanyagok

Hiány Elszámoló ár (tervezett beszerzési ár) Árkülönbözeti pótlékkulcs %) Hiány elszámoló áron Hiányra jutó árkülönbözet

Könyvviteli elszámolás:

20 kg 10 000 Ft/kg (5 000 EFt/500 kg) - 2 % ((100 EFt/5 000 EFt)*100 200 EFt (20 kg*10 EFt/kg) - 4 EFt (200 EFt*0,02)

1. Hiány elszámoló áron T 869. Különféle egyéb ráfordítások 200 000 K 211. Alapanyagok elszámoló áron 200 000 2. Hiányra jutó árkülönbözet T 2281. Alapanyagok árkülönbözete 4 000 K 869. Különféle egyéb ráfordítások 4 000

Kidolgozás Segédanyagok Hiány Beszerzési ár (600 EFt/2 000 liter) Hiány tényleges beszerzési áron (100 liter*300 Ft/liter)

100 liter 300 Ft/liter 30 EFt

Könyvviteli elszámolás: Hiány elszámolása T 869. Különféle egyéb ráfordítások K 221. Segédanyagok

30 000 30 000

Kidolgozás Késztermékek

Hiány Tervezett önköltség Készletérték különbözeti pótlékkulcs Hiány tervezett önköltségen Hiányra jutó készletérték különbözet

10 db 25 000 Ft/db (10 000 EFt/400 db) + 4 % ((400 EFt/10 000 EFt)*100 %) 250 EFt (10 db*25 EFt/db) + 10 EFt (250 EFt*0,04)

Könyvviteli elszámolás:

1.1 Hiány tervezett önköltségen T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása 250 000 K 251. Késztermékek tervezett önköltségen 1.2 Hiány tervezett önköltségen T 869. Különféle egyéb ráfordítások 250 000 K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 2.1 Hiányra jutó KÉK T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása 10 000 K 258. Késztermékek KÉK 2.2 Hiányra jutó KÉK T 869. Különféle egyéb ráfordítások 10 000 K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

250 000 250 000 10 000 10 000

Példa (leltáreltérések 2) T 100 000

141.

K

T

149.

K

20 000

Az 20061015 leltári számon nyilvántartott egyéb berendezéshez tartozó főkönyvi számlák a következő egyenleget mutatják. A berendezést az év végi leltározás során nem találták.

Megoldás Gazdasági esemény

T számla K számla

T összeg eFt

K összeg eFt

1.1 Terven felüli écs elszámolása

866

148

80

80

1.2 Terven felüli écs kivezetése

148

141

80

80

1.1 Terv szerinti écs kivezetése

149

141

20

20

Értékelés a számvitelben Fogalom: • Az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyonelemek értékét kiszámítjuk. Alapelvárás: • Két célnak (valóságnak megfelelő pénzügyi helyzet bemutatása és a tényleges teljesítmény mérése) való „majdnem” egyidejű megfelelés. Megvalósítás: • A keretelvek és az értékelésre vonatkozó szabályozás által determinált értékelési módszerek alapján történő értékelés.

A magyar számviteli rendszer értékelési szabályainak változása az EU standardjaihoz (IAS/IFRS) való harmonizáció jegyében • 1992-1995, óvatosság mindenek felett • 1996-2000, nyitás a valódiság felé • 2001-2003, eszmélés • 2004-napjainkig, felismerés • 2013-tól, egyszerűsítés

1992-1995, óvatosság mindenek felett • óvatosság elvének érvényesülése • leértékelni kötelező, de felértékelni tilos!

• féloldalas szemlélet • „történelmi értéken” mérő értékelési rendszer

1996-2000, nyitás a valódiság felé • „előrébb kerül” a valódiság elve az értékelés során

• leértékelni kötelező, felértékelni

bizonyos eszközök esetében lehetséges (de a könyv szerinti érték

nem változik!)! • a befektetett eszközök bizonyos köre már piaci értékre felértékelhető (értékhelyesbítés) • a tulajdonosokat reprezentáló új saját tőke elem: értékelési tartalék

2001-2003, eszmélés • A leértékelés kötelező, a felértékelés

megengedett, de a korábban elszámolt leértékelést (értékvesztést, terven felüli értékcsökkenési leírást), ha változás következett be, akkor visszaírással módosítani kell!

2004-napjainkig • a valódiság elvének további térnyerése • a pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelésének intézménye • a tulajdonosokat reprezentáló értékelési tartalék tartalma bővül: – értékelési tartalék értékhelyesbítésből – értékelési tartalék értékelési különbözetből

Mit is jelent az értékelés egy eszköz esetében? • • • • • •

Bekerülési értéke (1)

-Terv szerinti értékcsökkenési leírás (2) -Évközi csökkenések értéke (3) -Eredményt módosító leértékelési különbözetek (4) +Eredményt módosító visszaértékelési különbözetek (5) +/-külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete (6)

• Mérlegérték (7) • +Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek (8) • -Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése (9)

• Piaci érték (10)

Immateriális javak és tárgyi eszközök fordulónapi értékelése

• Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a

mérlegben a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, és a visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel növelt, terv szerinti értékcsökkenéssel korrigált bekerülési értéken szerepelnek. Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték - Terven felüli értékcsökkenés + Terven felüli értékcsökkenés visszaírása =Mérlegérték

Terven felüli értékcsökkenés az év végi értékelés keretében 1. Ha az immateriális javak és tárgyi

2.

eszközök (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint azok mérlegkészítéskori piaci értéke. Hiány esetén, „részleges” kár miatt, ha feleslegessé válik vagy már használhatatlan és leselejtezik.

Könyvviteli elszámolása EGYÉB RÁFORDITÁSKÉNT!

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása az év végi értékelés keretében • Amennyiben az immateriális javak és tárgyi •

eszközök mérlegkészítéskori piaci értéke magasabb a könyv szerinti értéknél. Visszaírás legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékig történhet (de max. a terven felüli értékcsökkenés, illetve a piaci érték összegéig)!

Könyvviteli elszámolása EGYÉB BEVÉTELKÉNT!

Példa (tárgyi eszközök értékelése 1) Megnevezés

1 eset

2 eset

3 eset

4 eset

Bekerülési érték (a)

20

20

20

20

Elszámolt terv szerinti értékcsökkenés (b)

4

4

4

4

Korábban elszámolt leértékelési különbözet (terven felüli értékcsökkenés) (c)

-

2

6

6

Könyv szerinti érték értékelés előtt(d)= (a)- 16 (b)-(c)

14

10

10

Piaci érték a mérlegkészítéskor (e)

12

12

14

18

KÜLÖNBÖZET (e)-(d)

-4

-2

+4

+8

MÉRLEGÉRTÉK

12

12

14

16

Pótolja a táblázat hiányzó adatait!

Értékhelyesbítés • A mérlegkészítéshez legközelebb ismert piaci •

• •

érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete. Elszámolása lehetőség a befektetett eszközök bizonyos körében, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értéket. A piaci értéket könyvvizsgáló által hitelesíttetni kell. Forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg.

Hol alkalmazható az értékhelyesbítés intézménye? Immateriális javak

Tárgyi eszközök

vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél

minden tárgyi eszköznél kivéve beruházások

Befektetett pénzügyi eszközök tartós részesedéseknél

Példa (tárgyi eszközök értékelése 2) Gyártó gépsor adatai

1. év

2. év

Bruttó érték

200

200

Halmozott terv szerinti értékcsökkenés

30

60

Piaci érték mérlegkészítéskor

180

145

Számítsa ki és kontírozza az évenként elszámolható értékhelyesbítés összegét és az eszköz mérlegértékét!

Megoldás 1. év Piaci érték Átértékelés előtti könyv szerinti érték Különbség Értékhelyesbítés elszámolása Mérlegérték

180 170 +10 10 170

2. év Piaci érték Átértékelés előtti könyv szerinti érték Különbség Értékhelyesbítés visszavezetése Mérlegérték

145 140 +5 5 140

Könyvviteli elszámolás Értékhelyesbítés elszámolása az 1. évben: T 137. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 10 K 417. Értékelési tartalék 10 Értékhelyesbítés visszavezetése a 2. évben: T 417. Értékelési tartalék 5 K 137. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 5

Értékpapírok fordulónapi értékelése Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték - Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/- külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete =Mérlegérték Megjegyzés 1: „komplex értékelési szempontok” Megjegyzés 2: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírása maximum a névértékig történhet!

„Komplex értékelési szempontok” Részvények, üzletrészek esetében: • Az adott társaság piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, osztalékkal csökkentett tőzsdei ,tőzsdén kívüli árfolyamát és annak tartós tendenciáját, • megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, • a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál: • Az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, • az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.

Példa (értékpapírok értékelése 1) Egy vállalkozás üzletrészeinek könyv szerinti értéke 180 MFt, névértéken számított összege 200 MFt. A befektetést élvező cég mérlegadatai alapján a saját tőke/jegyzett tőke arány a) eset 80%, b) eset 96%. A saját tőke/jegyzett tőke arány alapján meghatározott piaci érték a következő évben 120%. Feladat: Határozzuk meg az egyes esetekhez tartozó fordulónapi értékelésből adódó átértékelési különbözeteket a tárgyévre és a tárgyévet követő évre, majd mutassuk be azok könyvviteli elszámolását! (Feltételezzük, hogy a különbözetek minden esetben jelentősnek tekinthetők, a tendencia pedig tartós.)

Megoldás a) eset Első üzleti évhez tartozó fordulónapi értékelés

Könyv szerinti érték = 180 MFt Piaci érték: 200*80% = 160 MFt Átértékelési különbözet (értékvesztés)= 160 – 180 = 20 MFt

Könyvviteli elszámolás:

T 874. Értékpapírok, bankbetétek, részesedések értékvesztése 20 K 179. Részesedések értékvesztése 20

A részesedés mérlegértéke ebben az esetben 160 MFt.

Megoldás a) eset Második üzleti évhez tartozó fordulónapi értékelés

Könyv szerinti érték= 160 MFt Piaci érték: 200*120% = 240 MFt Átértékelési különbözet = 240 - 160 = 80 MFt Az átértékelési különbözetből 20 MFt az értékvesztés visszaírásának összege. A fennmaradó különbözet pedig értékhelyesbítésként számolható el.

Könyvviteli elszámolás:

T 179. Részesedések értékvesztése 20 K 874. Értékpapírok, bankbetétek, részesedések értékvesztése 20 és T 177.Részesedések értékhelyesbítése 60 K 4171. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből 60

A részesedés mérlegértéke ebben az esetben 180 MFt.

Megoldás b) eset Első üzleti évhez tartozó fordulónapi értékelés

Könyv szerinti érték = 180 MFt Piaci érték: 200*96% = 192 MFt Értékhelyesbítés (192 – 180 =) 12 Mft Nincs értékvesztés, mert a piaci érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték. A különbözet értékhelyesbítésként számolható el.

Könyvviteli elszámolás:

T 177.Részesedések értékhelyesbítése 12 K 4171. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből 12

A részesedés mérlegértéke ebben az esetben 180 MFt.

Megoldás b) eset Második üzleti évhez tartozó fordulónapi értékelés Könyv szerinti érték= Piaci érték: 200*120% = Átértékelési különbözet = 240 - 180 =

180 MFt 240 MFt 60 MFt

Az aktuális pozitív különbségre kell igazítani a korábban elszámolt értékhelyesbítés összegét, elszámolandó (60-12=) 48 MFt.

Könyvviteli elszámolás:

T 177.Részesedések értékhelyesbítése K 4171. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből

48

A részesedés mérlegértéke ebben az esetben is 180 MFt.

48

Példa (értékpapírok értékelése 2) 1 db kötvénnyel kapcsolatos alapadatok

1. év

2. év

Vételár

25

n/a

Vételárban elismert kamat

4

n/a

Névérték

20

20

Könyv szerinti érték az értékelés előtt

21

14

Piaci érték a mérlegkészítéskor

14

22

Értékelési különbözet

-7

+ 6 (!)

MÉRLEGÉRTÉK

14

20

Pótolja a táblázat hiányzó adatait!

Készletek fordulónapi értékelése • A készleteket az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni a mérlegben. Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték - Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása =Mérlegérték

Készletek értékvesztése • Értékvesztést kell elszámolni a készleteknél, ha – azok csökkent értékűek (nem piaci típusú értékvesztés), – a mérlegkészítéskor meghatározott piaci értékük alacsonyabb, mint a könyv szerinti értékük (piaci típusú értékvesztés). – Csökkent értékű az a készlet,

• amely az előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás) • • •

nem felel meg, amely megrongálódott, amelynek hasznosítása (felhasználása, értékesítése) bizonytalanná vált, amely eredeti rendeltetésének nem felel meg.

Könyvviteli elszámolása EGYÉB RÁFORDITÁSKÉNT!

Mit jelent az értékelés alapjául szolgáló piaci érték a saját termelésű készletek esetében? Várható eladási ár (mérlegkészítéskor) - várhatóan felmerülő költségek + várható támogatások

„korrigált” várható eladási ár (számított piaci ár)

Milyen mértékig kell az értékvesztést elszámolni a készleteknél?

• A készlet az értékvesztés elszámolását követően

a használhatóságának (az értékesíthetőségének) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.

Megjegyzés: A fajlagosan kis értékű készleteknél az értékvesztés összege a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is megállapítható.

Készletek értékvesztésének visszaírása

• Ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.

Könyvviteli elszámolása EGYÉB BEVÉTELKÉNT! Megjegyzés: A készlet visszaírás utáni könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket.

Példa (Vásárolt készletek értékelése) A vállalkozás alapanyagkészletének adatai a következők:

Megnevezés

Mennyiség kg

Beszerzési ár Ft/kg

Beszerzés n-1

5

1 100

Beszerzés n

9

1 200

Záró készlet

10

1.

Állapítsa meg a záró készlet könyv szerinti értékét, értékvesztését, mérlegértékét, ha az alapanyagkészletből 6 kg-ot a mérlegkészítés időszakában 500 Ft/kg+ÁFÁ-ért értékesítettek, mert felhasználása a minőség kis mértékű romlása miatt már nem lett volna lehetséges!

2.

Könyvelje az időszak végi tételeket!

3.

Könyvelje a gazdasági eseményeket, ha a vizsgált készletféleség áru és abból 6 kg-ot a rossz minőség miatt 500 Ft/kg+ÁFÁ-ért értékesítenek a mérlegkészítés időszakában! Piaci ár a mérlegkészítéskor 1 000 Ft/kg (A tendencia tartós, a különbözet jelentős.) A vállalkozás az alapanyagkészletéről folyamatos nyilvántartást nem vezet!

Megoldás 1. Feladatrész megoldása Záró készlet könyv szerinti értéke= 1*1 100+9*1 200=11 900 Ft Záró készlet értéke piaci értéke= 6*500+4*1 000=7 000 Ft Értékvesztés=4 900 Ft MÉRLEGÉRTÉK=11 900-4 900=7 000 Ft 2. Feladatrész megoldása 1/ záró készlet állományba vétele T 211-K 511 11 900 2/ értékvesztés elszámolása T 866-K 229 4 900 3. Feladatrész megoldása 1/ záró készlet állományba vétele T 261-K 814 11 900 2/ értékvesztés elszámolása T 866-K 269 4 900

Példa (Saját termelésű készletek értékelése) Egy vállalkozás számviteli nyilvántartásaiból a következőket ismeri:

Főkönyvi adatok (adatok EFt-ban)

235. Félkész termékek 251. Késztermékek tervezett önköltségen 258. Késztermékek KÉK

Egyéb adatok:

……… 13 500 405 (K)

1. A félkész termékekből 500 db, a késztermékekből 1 500 db van a

mennyiségi nyilvántartás szerint a fordulónapon. A félkész termékek készültségi foka átlagosan 80 %. 2. A késztermékek piaci ára a mérlegkészítéskor 8 000 Ft/db. A különbség jelentős a tendencia tartós. Határozza meg a saját termelésű készletek mérlegértékét, majd könyvelje az értékvesztést!

Megoldás Késztermékek tényleges önköltsége=(13 500-405)/1 500 db= Félkész termékek önköltsége=8 730 Ft/db*0,8= Tovább feldolgozási költség=8 730 Ft/db-6 984 Ft/db= Értékvesztés késztermékek=1 500 db*(8 730 Ft/db-8 000 Ft/db)= Értékvesztés félkész termékek= 500 db*(6 984 Ft/db -/8 000 Ft/db-1 746 Ft/db/)= Késztermékek mérlegértéke=1 500 db*8 000 Ft/db= Félkész termékek mérlegértéke=500 db*(8 000 Ft/db-1 746 Ft/db)= Könyvviteli elszámolás: 1/ Késztermékek értékvesztése T 581-K 259 1 095 és T 866-K 582 1 095 1/ Félkész termékek értékvesztése T 581-K 239 365 és T 866-K 582 365

8 6 1 1

730 984 746 095

Ft/db Ft/db Ft/db EFt

365 EFt 12 000 EFt 3 127 EFt

Követelés jellegű tételek fordulónapi értékelése • A követelés jellegű tételeket az értékvesztéssel csökkentett, visszaírt

értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni a mérlegben. Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték - Behajthatatlan, elengedett követelések - Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/- külföldi pénzértékre szóló követelések év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete =Mérlegérték

Megjegyzés: 1. A követelések mérlegcsoporton kívüli követelés jellegű tételek: • Adott előlegek • Tartósan adott kölcsönök • Jegyzett, de még be nem fizetett tőke • Járó kamatok és járó egyéb bevételek (AIE között) 2. Az értékvesztést és azok visszaírását a könyv szerinti árfolyamon kell elszámolni!

Mikor kell értékvesztést elszámolni a követelés jellegű tételeknél? • Ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig

nem történt meg, és a várhatóan megtérülő összeg tartósan és jelentősen
Könyvviteli elszámolása EGYÉB RÁFORDITÁSKÉNT! Megjegyzés: A vevőnként, adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege ezen követelések könyv szerinti értéke százalékában is meghatározható.

Mikor kell az értékvesztést visszaírni a követelés jellegű tételeknél? • Ha a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen > KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK,akkor az értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.

Könyvviteli elszámolása EGYÉB BEVÉTELKÉNT!

Példa (követelések értékelése) A vállalkozásnak a fordulónapon egyetlen számlára szóló 100 DEV követelése van, követelés könyv szerinti árfolyama 310 Ft/DEV. A vevő még a mérlegkészítés időszakában többszöri megkeresés után a követelés felét pénzügyileg rendezte. A jóváírás a forintszámlán 15 000 Ft. A vállalkozás az adósminősítés alapján a követelésre 20 % értékvesztést számol el. A külföldi pénzértékre szóló tételek fordulónapi értékelésének összevont hatása a) eset jelentős b) eset nem jelentős. A fordulónapi választott árfolyam 320 Ft/DEV. Határozza meg a követelés mérlegértékét és könyvelje a fordulónapi értékeléssel kapcsolatos gazdasági eseményeket!

Megoldás a) eset Értékvesztés összege= 50 DEV (!)*0,2*310 Ft/DEV (!)=3 100 Ft Árfolyam különbözet= (100 DEV-50 DEV*0,2)*(320 Ft/DEV-310 Ft/DEV)= + 900 Ft Mérlegérték=(100 DEV-50 DEV*0,2)*320 Ft/DEV=28 800 b) eset A követelés az eredeti árfolyamon kerül a mérlegbe! Mérlegérték=(100 DEV-50 DEV*0,2)*310 Ft/DEV=27 900 Ft Könyvviteli elszámolás: 1/ értékvesztés T 866-K 319 3 100 2/ „egyedi” árfolyam különbözet (csak az a) esetben!) T 317-K 368 900

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése 1. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése 2. Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása 3. Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása 4. Átértékelés a fordulónapi választott árfolyamra

Példa (fordulónapi értékelés) Deviza összeg GARAS

Könyv szerinti árfolyam Ft/GAR

Adott kölcsönök

10

220

Vevők

20

210

Devizabetét (beruházási szállítók kifizetésére)

30

200

Beruházási hitel (üzembe helyezett tárgyi eszközhöz kapcsolódó)

10

220

Rövid lejáratú hitel (használatba nem vett vagyoni értékű joghoz)

20

210

Beruházási szállítók

30

200

Megnevezés

Határozza meg az árfolyam különbözeteket és könyvelje a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek átértékelését, ha fordulónapi választott árfolyam 215 Ft/Garas!

Megoldás Megnevezés

Valuta/ Könyv Átértékelés Deviza szerinti iránya összeg árfolyam (GARAS) (Ft/GARAS)

Egyedi árfolyamkülönbözet (eredmény-előjelesen)

Adott kölcsönök

10

220

LE

- 10*5=- 50

Vevők

20

210

FEL

+ 20*5=+ 100

Devizabetét

30

200

FEL

+ 30*15=+ 450

Beruházási hitel

10

220

LE

+ 10*5=+ 50

Rövid lejáratú hitel

20

210

FEL

- 20*5=- 100

Beruházási szállítók

30

200

FEL

- 30*15=- 450

Megjegyzés: 1. A rövid lejáratú hitel árfolyam különbözete a vagyoni értékű jog bekerülési értékét korrigálja.

Fordulónapi értékelés idősoros elszámolása 1.1/ adott kölcsön átértékelése T 368-K 193 50 1.2/ vevők átértékelése T 317-K 368 100 1.3/ devizabetét átértékelése T 386-K 368 450 1.4/ beruházási hitel átértékelése T 444-K 368 50 1.5/ rövid lej. hitel átértékelése T 368-K 451 100 1.6/ beruházási száll. átértékelése T 368-K 455 450 1.7/ rövid. ej. hitel árfolyam különbözetének átvezetése T 113-K 368 100 1.8/ összevont árfolyam-különbözet elszámolása T 876-K 368 100

Minden le van könyvelve! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Zárlat lépései: Főkönyvi kivonat 1 elkészítése (nyomtatása) Eredményszámlák zárása Társasági adó, különadó számítása, könyvelése Adózott eredmény elszámolása Eredménykimutatás összeállítása Főkönyvi kivonat 2 elkészítése (nyomtatása) Mérleg összeállítása Kiegészítő melléklet elkészítése Üzleti jelentés készítése

Főkönyvi kivonat (nyersmérleg) Fogalma: Az üzleti évben megnyitott és elővezetett főkönyvi számlák adatállományából készített összesítő kimutatás.

Rendeltetése: A téves könyvelések feltárása. A könyvelés formai hibáit hivatott kiszűrni.

Eredményszámlák zárása FORGALMI eredménykimutatás esetén

ÖSSZKÖLTSÉG eredménykimutatás esetén

• • • • • • •

•

Eredményszámlák: 51-57. Költségnemek 581. STKÁV 582. SEEAÉ 814. ELÁBÉ 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 86. Egyéb ráfordítások 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 9. Bevételek

• • • •

•

Eredményszámlák: 81-84. Értékesítés közvetlen költségei 85. Értékesítés közvetett költségei 86. Egyéb ráfordítások 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 9. Bevételek

Fontos megjegyzés Hol a helyük a költségnemeknek?

• Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek

•

szerint csoportosítva kell, hogy tartalmazza. A 8. számlaosztály összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat és az értékcsökkenési leírást, stb.

Megoldás: A 5. Költségnemek számlaosztály számláinak egyenlegét az eredményszámlák zárását megelőzően át kell vezetni a 8. Költségnemek számlosztály megfelelő számláira!

„5-ösök átvezetése a 8-asba” az eredményszámlák rendezését megelőzően első lépésben T 811-K 59 T 812-K 59 T 813-K 59 T 821-K 59 T 822-K 59 T 823-K 59 T 83 -K 59

második lépésben T 59-K 51 T 59-K 52 T 59-K 53 T 59-K 54 T 59-K 55 T 59-K 56 T 59-K 571

Eredmény számlák zárása összköltség eljárás esetén T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K

811, 812, 813, 814, 815, 86, 87

9

581 582

581

EGYENLEG: ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

Eredmény számlák zárása forgalmi eljárás esetén T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K

81-84, 85

9

86, 87

EGYENLEG: ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

Társasági adó megállapítása Kiindulási pont: a számviteli ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY +adóalap növelő tételek -adóalap csökkentő tételek =ADÓALAP

ADÓALAP*ADÓKULCS(%) = számított adó Számított adó – adókedvezmények = társasági adó ADÓZÁS ELÓTTI EREDMÉNY -társasági adó, ágazati különadó =ADÓZOTT EREDMÉNY

Társasági adó könyvelése 1/1 társasági adó elszámolása T 891. Társasági adóK 461. Társasági adófizetési kötelezettség 1/2 társasági adó átvezetése T 493. Adózott eredmény elszámolási számlaK 891. Társasági adó

T

461. Társasági adófizetési kötelezettség K 384/ adóelőleg 891/ társasági adó

493. Egyenlege a társasági adó átvezetését követően összköltség eredménykimutatás esetén T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K 811, 812, 813, 814, 815, 86, 87

9

581

891 582

581

EGYENLEG: ADÓZOTT EREDMÉNY

493. Egyenlege a társasági adó átvezetését követően forgalmi eredménykimutatás esetén T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K 81-84, 85 86, 87 891

EGYENLEG: ADÓZOTT EREDMÉNY

9

Következő évben esedékes törlesztő részletek átsorolások a mérlegben Honnan? • Egyéb tartósan adott kölcsönök • Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban • Tartósan adott kölcsönök jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak • Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban • Beruházási hitelek • Egyéb hosszú lejáratú hitelek • Hosszú lejáratra kapott kölcsönök • Tartozások kötvénykibocsátásból

Hová? • Egyéb követelések • Követelések kapcsolt vállalkozással szemben • Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben • Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben • Rövid lejáratú hitelek • Rövid lejáratú hitelek • Rövid lejáratú kölcsönök • Rövid lejáratú kölcsönök

Átsorolásokkal kapcsolatos megjegyzés • Az egy vállalatcsoportba tartozó

vállalkozásoknál: a tartósan adott kölcsönök, a tartós részesedések, a követelések, az értékpapírok, a hátrasorolt, a hosszú lejáratú és a rövid lejáratú kötelezettségek közötti tételeket az alábbi önálló mérlegsorokra kell beállítani, függetlenül a főkönyvi elszámolástól:  … kapcsolt vállalkozással szemben  … jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  … egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben