Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Nemzetgazdasági Minisztérium

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája pénzintézeti szakterület

2011.

Pénzintézeti szakterület

A tematika összeállítói Mészáros László [1.1. pont] Nagy Katalin [1.1.7. fejezetpont, 1.3.1.1. fejezetalpont, 1.3.5. fejezetpont, 1.4.3.2. fejezetalpont] Tóth Mihály [1.2. és 1.4. pont] Hős Attila [1.3. pont] Lucz Zoltánné [2.1. pont] Nagyné Ragó Ágota [2.2. pont]

Lektorálta Pankucsi Zoltán

Kiadja a Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2011.

2


1.

Aktuális számviteli kérdések

8 óra

1.1. A számviteli előírások változásai

1 óra

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény (Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 177. számában, 2010. november 19-én.) – A számviteli törvény módosításai, a módosítások indoka, tartalma – A módosítások közzététele, hatályba lépése (átmeneti intézkedések) 1.1.1. Adminisztrációs egyszerűsítések − egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások körének bővítése = zártkörűen működő részvénytársaságok = külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei = a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozók = IFRS alapú konszolidált beszámolóba bevont vállalkozások − devizás részesedések, értékpapírok értékesítése esetén nem kell a devizaárfolyam változás hatását kiszűrni és elkülönítetten bemutatni az eredménykimutatásban − a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál nem kell a kiegészítő mellékletben bemutatni a törvényi fő szabálytól való eltérést, azaz ha a vállalkozás csak devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyamot választott − az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben a ténylegesen végzett tevékenység szerint kell bemutatni − a konszolidált beszámoló készítés alól mentesített anyavállalat fölérendelt külföldi anyavállalata konszolidált beszámolójára vonatkozó közzétételi kötelezettségének változása = nem kell hiteles magyar fordítás = a beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétenni 1.1.2. Devizás tételek értékelése − devizás tételek kötelező év végi átértékelése = minden devizás tételre = mindig el kell számolni − napi többszöri árfolyamjegyzés esetén a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni 1.1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése 3


− − − −

behajthatatlan követelés fogalmának pontosítása az egyéb szervezetek fogalmának pontosítása az elektronikus pénzeszköz fogalmának pontosítása vagyonmérleghez kapcsolódó változások

1.1.4. A gyakorlatban felmerült kérdések rendezését szolgáló módosítások − próbaüzemeltetés költségei elszámolásának pontosítása − egyszerűsített éves beszámoló esetén a könyvvizsgálói díjak bemutatása − egyéb technikai pontosítások 1.1.5. Fióktv. kapcsolódó módosítása − a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosításával lehetővé válik a fióktelepek részére is az egyszerűsített éves beszámoló készítése, továbbá − pontosításra került a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége is, összhangban számviteli törvény módosított előírásaival 1.1.6. A törvényi módosítások alkalmazása − az új előírások 2011. évi üzleti évtől kötelezőek, de − alkalmazhatók a 2010. évi üzleti évre is 1.1.7. A pénz- és tőkepiaci szervezetek, valamint az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosítása – Jogszabályhely: 345/2010. (XII.28.) Korm. rendelet – több kormányrendeletet módosít. – Hatálybalépése: alapvetően 2011. január 1-jével, de bizonyos előírások már a 2010. évi beszámoló készítésénél alkalmazhatók 1.1.7.1. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása – Pénzügyi szervezetek különadójának elszámolása = egyéb ráfordítások között = év közben arányosan a 2010. évi adó esetében szeptember 30-ig egy összegben bevallva (ráfordításként és kötelezettségként elszámolva), de két részletben befizetve (szeptember 30-án és december 10-én), így a második részlet elhatárolható

4


a 2011. évi adó esetében négy részre elosztva, minden negyedév végén egynegyed összegben bevallva (ráfordításként és kötelezettségként elszámolva) és befizetve = 2011-ben csökkenti annak összegét a hitelintézeti különadó év végén, így annak erejéig visszaigénylésként történik az elszámolás az egyéb ráfordítás csökkentésével egyidejűleg és a másik adónem miatt fennálló kötelezettségbe való beszámítás útján rendeződik = az adó alapja 2010-ben és 2011-ben is a 2009. évi számviteli beszámoló adataiból számított összeg hitelintézetnél a módosított mérlegfőösszeg pénzügyi vállalkozásnál két adóalap van, egyik a kamateredmény, másik a díj- és jutalékeredmény, de ezek nem vonhatók össze = az adó mértéke hitelintézetnél sávosan meghatározott: 50 milliárd forintig 0,15%, 50 milliárd forint felett 0,5% (ez utóbbi 2011-től 0,53%) pénzügyi vállalkozásnál: a kamateredmény, valamint jutalékeredmény után egyaránt 6,5% (2010-ben és 2011-ben is)

a

díj-és

– Hitelintézeti különadó elszámolása = adózás előtti eredmény terhére, a társasági adó elszámolása előtt egy utolsó ráfordítás tételként számolandó el, az eredménykimutatásban pedig a társasági adóval együtt kerül bemutatásra = év végén egy összegben kerül bevallásra és elszámolásra = először 2011-ben jelenik meg adóteherként = alapja: a pénzügyi szervezetek különadójának ráfordításként elszámolt teljes összegével növelt adózás előtti eredmény = mértéke: 30% = teljesítése: a pénzügyi szervezetek különadójából visszaigényelendő összeg miatti követelésbe való beszámítás útján 1.1.7.2. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása –

Monetáris értékpapírok köre bővült: annak minősül minden értékpapír, amelyet monetáris célra szerez be a jegybank, nem csak az állampapír.

–

Értékelésük speciális: a monetáris célú állampapír nem értékelendő le, bekerülési értéken kell kimutatni, az egyéb monetáris értékpapírok értékelése az általános szabályok szerint történik.

1.1.7.3.

A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

5


–

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (TB) való visszalépés miatti elszámolások = a TB-be visszalépő tagok egyéni számlájának megfelelő vagyoni eszközöket, valamint a beazonosítatlan befizetésekhez (függő tételekhez) kapcsolódó függőportfolióban lévő eszközöket (hozamukkal együtt) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap rendelkezésére kell bocsátani, = a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap az átvett eszközökből a korábbi tagokat megillető „tagi kifizetésnek (reálhozam és tagdíjkiegészítés összegének) megfelelő eszközöket visszaadja a pénztárnak a taggal való rendezés céljából, továbbá visszaadja az utólag beazonosított függőtételek megmaradó pénztártagokat megillető részének megfelelő eszközöket (hozamukkal együtt) is a pénztárnak, = az egyéni számlához, valamint a függőtételekhez tartozó befektetéseknek megfelelő eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átadást megelőzően, a külön jogszabályban meghatározott fordulónapra vonatkozóan át kell értékelni a pénztár általános értékelési szabályai szerint, = a TB-be visszalépő tagok egyéni számláján lévő összeget a pénztár átvezeti a tagokkal szembeni kötelezettségek közé, majd a tagokkal szembeni kötelezettséget megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szembeni kötelezettség nyilvántartásbavételével, = a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szembeni kötelezettség rendezése az eszközök átadásával történik, = a pénztől eltérő eszköz (befektetés) átadását az értékesítés szabályai szerint kell könyvelni = a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól „tagi kifizetés” céljára visszakapott pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket a korábbi tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni, amit a korábbi tag rendelkezése szerint részére ki kell fizetni, önkéntes pénztárnak át kell adni, ahol tagsági viszonya áll fenn, a Nyugdíjbiztosítási Alap részére át kell adni, ahol a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a korábbi tag részére megnyitott más típusú egyéni számlára helyezik azt = A Garancia Alapból működési célra kapott visszatérítendő összeggel a működési célú egyéb bevételeket kell növelni. = A működési és likviditási tartalékok kimerülése esetén a működési célú egyéb bevételek között kell elszámolni a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból működési kiadásokra véglegesen kapott összeget, az egyéni számla csökkentésével egyidejűleg az egyéni számlákról működési célra átcsoportosított összeget.

6


–

A Garancia Alap a TB-be visszalépő tagra jutó garanciális kifizetésekre szolgáló összeget közvetlenül a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap javára fizeti ki, azt nem utalja át a nyugdíjpénztárnak és nem kerül rá a TB-be visszalépő tag egyéni számlájára még átmenetileg sem.

–

A negyedéves jelentések a jövőben nem minősülnek számviteli beszámolónak, azok felügyeleti adatszolgáltatási célú jelentésként felügyeleti rendeletben lesznek szabályozva.

1.1.7.4. Az önkéntes biztosító pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, valamint az önkéntes kölcsönös egészség és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása A negyedéves jelentések a jövőben nem minősülnek számviteli beszámolónak, azok felügyeleti adatszolgáltatási célú jelentésként felügyeleti rendeletben lesznek szabályozva. 1.1.7.5. A Pénztárak Garancia Alapja beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 217/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása –

A magánnyugdíjpénztárnak működési célra visszatérítési kötelezettség mellett átadott pénzeszköz a pénztárakkal szembeni követelésként kerül kimutatásra.

–

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott, a TB-be visszalépő tagokra jutó garanciális kifizetésekre szolgáló pénzeszköz a garanciális ráfordításokon belül kerül elszámolásra.

1.1.7.6. Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása – – –

– –

Bővült a rendelet hatálya alá tartozók köre = az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekkel és = a pénzügyi közvetítőkkel. Az általuk végzett pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában a pénzügyi intézmények számviteli sajátosságait szabályozó 250/2000. korm. rendelet szerint járnak el. Speciális szabályzatokkal bővül a számviteli politikájuk = szolgáltatás elkülönítési szabályzat = konszolidációs szabályzat = fióktelepi elszámolásra vonatkozó szabályzat Eszközeiket, forrásaikat, bevételeiket, ráfordításaikat, illetve költségeiket meg kell bontani pénzügyi és egyéb szolgáltatással kapcsolatos tételekre. A kiegészítő mellékletben is ennek megfelelő további részletezést kell bemutatni.

7


1.1.7.7. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása –

–

– –

1.2.

Rendezi és bővíti a hatálya alá tartozók körét, így tisztázott, hogy idetartozik többek között = valamennyi sportszövetség, = a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap helyett a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, = a Pénz-és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság ERIC – európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium – amely egy, több állam, illetve azok kormányközi szervezetei által létrehozott nemzetközi szervezet egy közösen üzemeltetett kutatási beruházás, létesítmény megvalósítására, uniós jogszabály alapján, az Európai Bizottság jóváhagyásával. Egyéb fogalmi pontosításokkal, valamint a közhasznú beszámolók eredménylevezetésében, illetve eredménykimutatásában lévő tájékoztató adatok értelmezésével segíti a végrehajtást. A jövőben a rendelet hatálya alá kerül a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap is, = amelynek induló vagyonát a TB-be visszalépő magánnyugdíjpénztári tagok egyéni számláján lévő vagyon, valamint a Pénztárak Garancia Alapjának a visszalépő tagokra jutó garanciális célú kifizetéseket szolgáló vagyonának a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára véglegesen rendelkezésére bocsátott összege képezi, = és amely vagyontömeg a központi költségvetés, valamint a társadalombiztosítási alap finanszírozására és az államadósság csökkentésére lesz felhasználva.

Tárgyi eszközökkel kapcsolatos esettanulmányok

3 óra

A modul oktatása során a tárgyi eszközökkel kapcsolatos teljes számviteli ismeretanyagot nem kell a hallgatóságnak átadni, hanem az alábbiakban felsorolt témákat kell esettanulmány formájában feldolgozni, összesen tehát 5 esettanulmányt kell készíteni. Az esettanulmányokat, a hozzájuk kötelezően kapcsolódó számpéldát és könyvelési lépéseket a továbbképzés szervezője, illetve a modul oktatója dolgozza ki. 1.2.1. A bruttó érték meghatározása beruházási hitelből megvalósított egy vagy több eszköz esetén [Szt. 47. § (4) bekezdése szerint] – hitelhez kapcsolódó kamat, bankgarancia, egyéb díjak, jutalékok, – beruházáshoz kapcsolódó biztosítási díj, – beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettség elszámolt árfolyamkülönbözete, – beruházás tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás tételei, – a kidolgozásnál ki kell térni a devizahitel, a devizaalapú hitel esetén követendő eljárásra, valamint – több eszközhöz kapcsolódó hitel esetében – a tételek megosztására is

8


1.2.2. A próbaüzemeltetés figyelembe vétele az eszköz bekerülési értékében [Szt. 47. § (8) bekezdése szerint] – a próbaüzemeltetés költsége az eszköz (a beruházás) bekerülési értékének része, az Szt. 47. § (1) bekezdésének szabályai szerint (a próbaüzemeltetés során felmerülhetnek az eszköz bekerülési értékében figyelembe nem vehető költségek, ráfordítások is) – a próbaüzemeltetés során előállított (értékesített) termék, szolgáltatás előállítási költsége csökkenti az eszköz (a beruházás) bekerülési értékét, legfeljebb az előzőek szerinti próbaüzemeltetési költségek összegéig = ha nincs (nem határozható meg) a próbaüzemeltetés során előállított (értékesített) termék, szolgáltatás előállítási költsége, akkor a piaci érték, a várható eladási ár veendő figyelembe = annak vizsgálata, hogy „elfogyhat-e” a beruházási érték, ha a várható eladási árat veszik figyelembe (nem fogyhat el, mivel a piaci érték, a várható eladási ár csak az előzőek szerinti próbaüzemeltetési költségek összegéig vehető számításba) 1.2.3. A bérbevett tárgyi eszközökön végzett beruházás – a lízingelt eszközökre is vonatkozik – értékét az Szt. 47-48. §-a alapján kell meghatározni, és külön, önálló eszközként aktiválni – a felek közötti, vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell az aktivált beruházás bérleti időszak végi sorsát = térítés nélküli átadás = értékesítés a bérbeadónak = leszerelés, megszüntetés – az események számviteli elszámolása az egyes esetekben 1.2.4. Fejlesztési tartalék igénybe vétele beruházáshoz – a fejlesztési tartalék adójogi kategória, feltételeit, mértékét, feloldásának módját a társaságiadó-törvény tartalmazza – a számvitelben a fejlesztési tartalékot az eredménytartalékból kell lekötni – a lekötést negatív eredménytartalék esetében (illetve, ha ettől válik negatívvá) is lehet alkalmazni – a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó aktivált eszköz(ök) számviteli és társaságiadótörvény szerinti terv szerinti értékcsökkenésének levezetése (a fejlesztési tartalék feloldása nem befolyásolja a számvitelben kimutatott terv szerinti értékcsökkenés összegét, ez fordítva is, illetve abban az esetben is igaz, ha a számviteli elszámolásban is a társaságiadó-törvény szerinti leírási kulcsokat használják) 1.2.5. A hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása – maradványértéket elért, vagy nullára leírt tárgyi eszközök esetében

9


= nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a maradványértéket elért, vagy már teljesen leírt tárgyi eszközökre [Szt. 53. § (6) bekezdése szerint] = a rendeltetésszerűen nem használt tárgyi eszközre nem számolható el további terv szerinti értékcsökkenés [Szt. 52. § (7) bekezdése szerint] = felújítás esetén a felújítás összegének eszközértékre történő ráaktiválása, majd a hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés újratervezése [Szt. 53. § (5) bekezdése szerint] = használatból történő kivonás esetén az eszköz átsorolása a forgóeszközök közé (könyv szerinti értéken), vagy az eszköz selejtezése [Szt. 23. § (4)-(5) bekezdése, 53. § (1) bekezdésének b) pontja szerint] – terven felüli értékcsökkenéssel érintett tárgyi eszközök esetében = további használatnál a hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés újratervezése [Szt. 53. § (1) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdése szerint] = használatból történő kivonás esetén az eszköz átsorolása a forgóeszközök közé (könyv szerinti értéken), vagy az eszköz selejtezése [Szt. 23. § (4)-(5) bekezdése, 53. § (1) bekezdésének b) pontja szerint]

1.3. A beszámoló-készítés folyamata, könyvviteli zárlat

2 óra

1.3.1. A zárlat típusai és a zárlati teendők 1.3.1.1. Zárlat típusai – rendszeres évközi zárás (jogszabály vagy saját döntés alapján tevékenységi sajátosságok miatt) = hitelintézetnél havonta és pénzügyi vállalkozásnál negyedévente a 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet alapján = befektetési vállalkozásnál negyedévente a 251/2000.(XII.24.) Korm. rendelet alapján = biztosítónál negyedévente a 192/2000. (XI.24.) Korm. rendelet alapján = az előbbi pénz- és tőkepiaci intézményeknél az évközi zárlat ♦ az évközi felügyeleti jelentésekben szereplő adatok alátámasztását szolgálja, ♦ nem tartalmazza a beszámoló készítést alátámasztó zárás feladatait teljes körűen, ♦ bizonyos értékelési, időbeli elhatárolási, céltartalékképzési feladatok elvégzése után a főkönyvi számlák egyenlegének meghatározását és főkönyvi kivonat elkészítését foglalja magában – év végi zárás a beszámoló-készítéshez kapcsolódik, azt támasztja alá – eseti zárás (általában konkrét esemény miatt jogszabály alapján pl. közbenső mérleghez) 1.3.1.2. Zárlati teendők az Sztv. (164. §) szerint – a könyvviteli zárlat célja – fogalma – munkafázisai – ellenőrzései – bizonylatai – technikai könyvelése – követő évi nyitó rendező tételek 10


1.3.2. Zárlati előírások áttekintése A könyvviteli zárlat célja: a főkönyvi könyvelés tárgyidőszaki adatainak teljessé tétele, az adatok helyességének ellenőrzése és - az adott vállalkozás beszámolójának és adóbevallásainak megfelelő - rendszerezése, összesítése; valamint egyes adók megállapítása és azok bevallásainak elkészítése. A könyvviteli zárlat fogalma: az a tevékenység, amellyel a gazdálkodók tárgyidőszaki könyvviteli elszámolásukat befejezik, és a könyvviteli adatokat a beszámoltatásra előkészítik. A zárlathoz kapcsolódó fogalmak: Fordulónap: az aktuális üzleti év (tárgyidőszak) utolsó napja (általában december 31.). A mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan a vállalkozó számviteli politikájában meghatározott időpontok, mely időpontig az adott mérlegtétel megbízható és valós vagyoni helyzetét bemutató értékét (mérlegértékét) ki kell alakítani (a szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni). A fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időtartam a mérlegtétel beszámolóbeli értékének meghatározásához szükséges időtartam. Beszámoló elfogadásának időpontja: az a nap, amikor a tulajdonosok (közgyűlésen, taggyűlésen, tagok gyűlésén vagy egyéb legfőbb szervén) a beszámolót elfogadják (aláírással véglegesítik) vagy az egyedüli tag a beszámolót határozatában elfogadja. Letétbehelyezés időpontja: az üzleti év fordulónapjától számított 150 naptári napon belüli időpont, amikorra az elfogadott beszámolót letétbe kell helyezni (december 31.-i fordulónapnál ez legfeljebb a követő év május 30.-a, követő szökőév esetén május 29.e). Ha a beszámoló elfogadása nem teszi lehetővé az előírt 150 nap betartását, akkor a letétbehelyezést haladéktalanul (az aláírt beszámoló kézhezvételekor) kell megtenni. A zárlat időzítése: A számviteli törvény előírja a pénzmozgással járó gazdasági események haladéktalan rögzítését a számviteli nyilvántartásokban. Ezért - a bankértesítéseket kézhezvételkor rögzíteni kell; - a pénztárbizonylatokat kézi kiállítás esetén kézhezvételkor, míg gépi kiállítás esetén a negyedévet követő hó utolsó napjáig kell rögzíteni. Az (időközi, nem éves) adó- és egyéb bevallások elkészítéséhez szükséges bizonylatokat az adott bevallásra előírt határidőig (általában a követő hónap 12.-e/20.-a) kell rögzíteni. Minden más számviteli bizonylatot a kiállítás (külső bizonylat esetén: a kézhezvétel) negyedévét követő hó utolsó napjáig kell rögzíteni. Minden naptári negyedév végén (legkésőbb a követő hó utolsó napjáig) kötelező rögzíteni az adott negyedévi bizonylatokat (Sztv. 165. § (3) bek.). Önbizonylat (különösen: terv szerinti értékcsökkenés mozgásai) esetén a bizonylatokat kötelező legalább negyedévente előállítani. Leltárt összeállítani csak üzleti év végén kötelező (év közben csak lehetséges); állhat több rész-leltárból (például analitikánként, leltárhelyenként külön). A leltárt a fordulónapra vonatkozóan, a fordulónapon (az árukészletet év közben csak értékben nyilvántartó vállalkozás a fordulónapot megelőző/követő negyedévek időtartama alatt) kell felvenni.

11


A zárással érintett adók: minden olyan adónem, aminek a bevallása még nem (vagy nem teljes üzleti évre) történt meg. Időrendben a bevallás gyakorisága szerint kell haladni (havi, negyedéves, majd féléves adók). A zárlat előrehaladásával feltárt hibák esetleges önrevíziós hatásait célszerű egyben rendezni. A zárás egyéb teendőit (év végi értékelések, korrekciók, összevezetések; majd éves adók) fentiek végrehajtása után lehet elvégezni. A beszámoló összeállításáig az esetleges könyvvizsgálatra is időt kell tervezni. A könyvviteli zárlat munkafázisai: − tárgyidőszaki (fordulónapig kiállított) bizonylatok teljes körű beszerzése (előállítása), rögzítése, ellenőrzése (az időszaki könyvelés befejezése) − zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések − időbeli elhatárolások képzése (feloldása) − év végi értékelések − helyesbítő, rendező és technikai korrekciós tételek rögzítése − utó- és keresztellenőrzések − adók, osztalékok meghatározása, rögzítése − zárási bizonylatok (leltár, főkönyvi kivonat) előállítása − beszámoló összeállítása, ellenőrzése − (beszámoló elfogadása után) technikai zárás A könyvviteli zárlat ellenőrzései: • zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések – tárgyidőszaki nyitó egyenlegek egyezősége az előző időszaki záróadatokkal – mérlegegyezőség (1-9 számlaosztályok) nyitáskor, illetve a tárgyidőszak végén – idősoros és számlasoros elszámolás időszaki forgalmainak egyezősége (0-9 számlaosztályok) – analitika-szintetika záróegyenlegeinek egyezősége analitikánként (1-4 számlaosztályok) – analitika-szintetika időszaki forgalmainak egyezősége (0-9 számlaosztályok) – értékhelyesbítések és értékelési tartalék egyezősége – nullás számlaosztály (önmagában zárt kell legyen) • – –

• – – – – –

utó- és keresztellenőrzések analitikus nyilvántartások (mennyiségi és) értékbeli egyezősége a leltározással/egyeztetéssel felvett adatokkal egynél több analitikára ható gazdasági események forgalmainak egyezősége az érintett analitikákban beszámoló összeállítása, ellenőrzése tárgyidőszaki éves adók bevallásba állítása, könyvelésének ellenőrzése tervezett osztalék ellenőrzése a tulajdonosi szerkezettel, osztalékfizetési korláttal, könyvelésének ellenőrzése mérlegegyezőség újraellenőrzése analitika-szintetika egyezőség újraellenőrzése tárgyidőszaki beszámoló nem tárgyidőszaki adatainak egyezősége a korábbi beszámolóval (beszámolókkal)

12


–

tárgyidőszaki beszámoló tárgyidőszaki adatainak egyezősége a főkönyvi kivonattal (forgalmi kimutatással)

Az ellenőrzés során feltárt hibákat úgy kell kijavítani, hogy a hiba időpontjának (tárgyidőszaki, illetve korábbi éveket érintő), illetve lényegességének/jelentősségének megfelelően lehessen a tárgyidőszaki beszámolót és adóbevallásokat, illetve az esetleges korábbi, újra közzéteendő beszámolókat elkészíteni. A könyvviteli zárlat bizonylatai: • főkönyvi kivonat (vagy forgalmi kimutatás) • leltár A főkönyvi kivonat (vagy a forgalmi kimutatás) a főkönyvi adatokon túl a vállalkozás megnevezését, egyéb azonosító adatait (székhelycím, hatósági azonosítók), az időszak elejének és végének, valamint a készítés dátumát és a készítő személyét kell tartalmazza. A főkönyvi adatokat a főkönyvi kivonat a főkönyvi számla száma, neve, időszaki (teljes) tartozik forgalma, időszaki (teljes) követel forgalma, záróegyenlege (utóbbi lehet két értékrovatos a tartozik-követel egyenlegekre; vagy egy értékrovat és egy egyenleg-oldal jelző adat szerkezetű) bontásban kell tartalmazza. A forgalmi kimutatás annyiban tér el a főkönyvi kivonattól, hogy az időszaki (teljes) T és K forgalom oszloppárját négy értékrovatra bontja: időszaki nyitó forgalom (T és K), majd időszaki nettó forgalom (T és K) rovatokra. Az időszaki nyitó forgalom helyett általánosan elfogadott a nyitó egyenleg bemutatása, ez esetben az nyitó oszloppár ábrázolható egy értékrovat (időszaki nyitó egyenleg) és egy egyenleg-oldal jelző adat szerkezetben is. A leltár (Sztv. 69. §) a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását (mennyiségben és értékben is) a valóságnak megfelelően tartalmazó önbizonylat. Legalább fordulónaponként el kell készíteni (gyakrabban is lehet). A leltár összeállítható számviteli nyilvántartás alapján (ha a vállalkozás folyamatosan vezeti az adott nyilvántartást), vagy leltározással (leltárfelvétellel). A leltározás történhet: - fizikailag megfogható eszközöknél mennyiségi felvétellel, - fizikailag meg nem fogható eszközöknél és a forrásoknál egyeztetéssel (az analitikus nyilvántartást másik féllel, vagy független külső nyilvántartással összevetéssel). A folyamatos nyilvántartással figyelt vagyonrészeket is leltározni/egyeztetni kell, legalább ötévente. A fizikailag nem leltározható és nem egyeztethető vagyonrészeket (befejezetlen szolgáltatások, egyes immateriális javak, időbeli elhatárolások, céltartalékok) számítással külön alá kell támasztani. A leltárnak a vállalkozás tulajdonában levő vagyonát kell tartalmaznia, így része például az úton levő vagy idegen helyen tárolt készlet, a nem számlázott szállítás miatti kötelezettség, a mérlegen kívüli kötelezettség/követelés, a saját tőke valamennyi eleme. A készpénzleltárt kötelező az utolsó pénztári napon felvenni (a pénztárjelentési nyomtatvány használata nem kötelező, de adattartalmának megfelelő záró pénzjelentést kell készíteni. A címletleltár legalább ötévente kötelező). A leltározás bizonylatai a leltárfelvételi ívek, jegyek, a leltári jegyzőkönyvek, az egyeztetési bizonylatok. 13


A leltárérték kialakításánál a könyv szerinti (bizonylattal alátámasztott) értékből kell kiindulni, majd helyesbíteni azt az év végi piaci értéknek és az értékelési szabályzatnak megfelelően. A fizikailag megfogható eszközök leírását (selejtezését, terven felüli értékcsökkenését, értékvesztését) jegyzőkönyvezni kell. A fizikailag meg nem fogható eszközök leírását (például behajthatatlan követelések leírása) az okok feltüntetésével külön önbizonylattal kell alátámasztani. A könyvviteli zárlat technikai könyvelése: • zárás előtti tételek (különösen: időbeli elhatárolások, befejezetlen termelés, eredményt terhelő adók, osztalék; esetleg: átsorolások), összevezetések (különösen: adók/támogatások és teljesítéseik, áfa) könyvelése • analitikák technikai zárása (majd követő évi nyitása) • költségszámlák zárása • eredményszámlák (és aktivált saját teljesítmények) zárása • eszköz-forrás (és nyilvántartási) számlák zárása A zárlat tételei (elsődleges 6.-7. / csak 5. költségelszámolás esetén): Költségviselő számlák zárása Költséghely számlák zárása Költségnem számlák zárása Aktivált saját teljesítmények zárása Bevétel számlák zárása Ráfordítás számlák zárása

T 2. Készletek / nincs T 8. Ráfordítások / nincs T 5. Költségnem-ellenszámla / T 8. Ráfordítások nincs / T (K) 5. Aktivált saját teljesítmények T 9. Bevételek

T 4. Adózott eredmény elszámolási számla Mérleg szerinti nyereség* T 4. Adózott eredmény átvezetése elszámolási számla * Veszteség esetén a tétel értelemszerűen megfordul.

K 7. (6.) Költségek / nincs K 6. (7.) Költségek / nincs K 5. Költségek nincs / K (T) 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Ráfordítások K 4. Mérleg szerint eredmény

Követő évben nyitó rendező tételek könyvelése: • mérleg szerinti eredmény átvezetése eredménytartalékra • átsorolások visszakönyvelése • nyitó befejezetlen termelés visszavezetése • időbeli elhatárolások (következő időszakot érintő részének) feloldása (alapesetben az esemény bekövetkeztekor) 1.3.3. Éves zárlat Normál tevékenységek: • tárgyidőszaki bizonylatok teljes körű beszerzése, rögzítése, ellenőrzése • tárgyidőszaki (és megelőző időszaki) feltárt hibák, hibahatások megállapítása, minősítése, minősítésnek megfelelő javítása (önrevíziók bevallása) • tárgyidőszaki önbizonylatok (különösen: terv szerinti értékcsökkenés) előállítása, rögzítése, ellenőrzése • tárgyidőszak végi, nem éves adók (-előlegek) és járulékok (például szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs járulék) bevallása (könyvelése)

14


•

függő tételek (különösen: azonosítatlan utalások, technikai számlák egyenlegei) ellenőrzése, tisztázása, átvezetése

Speciális zárlati feladatok: • zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések • munkavállalókkal kapcsolatos éves elszámolások (éves adó- és járulék-korrekciók meghatározása, könyvelése) • áfa-arányosítás tárgyidőszaki végleges adatainak meghatározása, hatásainak könyvelése • tárgyidőszak végi, éves adók és járulékok (kivéve: eredményt terhelő adók) bevallása (könyvelése) • adók és járulékok éves kerekítése, összevezetése • fordulónapi leltározással felvett részleltárak hatásainak rögzítése (különösen: készletek állományváltozásai; mennyiségi leltár-eltérések, eszközselejtezések) • folyamatos évközi nyilvántartás alapján készült részleltárak egyeztetése (különösen: követelésekre egyenlegközlők kiküldése, kötelezettségekre beérkezett egyenlegközlők visszaigazolása, adófolyószámla-egyeztetések), az egyeztetési eltérések rendezése • fordulónap és mérlegkészítés közötti események hatásainak (például bírósági költségek, kártérítési igények; a tárgyidőszakot terhelő, mérlegkészítés időpontjáig megállapított prémium, jutalom és járulékai) könyvelése • időbeli elhatárolások meghatározása, elszámolása • záró befejezetlen beruházások, befejezetlen immateriális javak és befejezetlen termelés mérlegértékének meghatározása, könyvelése • céltartalékok meghatározása, képzése (feloldása) • év végi devizás értékelés • év végi minősítések – behajthatatlan követelések, feleslegessé vált eszközök leírása – értékvesztések, terven felüli értékcsökkenések elszámolása (visszaírása) • értékhelyesbítések, valós értékelés elszámolása (ha a vállalkozást élt ezek lehetőségével) • eredményt terhelő adók (helyi iparűzési adó, társasági adó) kiszámítása, könyvelése; adófeltöltések visszaellenőrzése • várható osztalék (esetlegesen eredménytartalék igénybevétellel) könyvelése, ellenőrzése • zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések megismétlése • eszközök és kötelezettségek beszámolónak megfelelő átsorolásainak meghatározása • tervezett beszámoló számszaki és releváns szöveges részeinek előállítása, beszámoló pénznemének (és a mérlegfőösszegnek) megfelelő kerekítése, ügyvezetésnek/tulajdonosoknak átadása • elfogadott beszámoló (különösen: osztalékdöntés) miatti változások rögzítése, ellenőrzés • végleges főkönyvi kivonat (forgalmi kimutatás) és leltár előállítása; időszaki könyvelési anyagok lezárása, iktatás • zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések megismétlése • technikai zárás, következő időszaki nyitás (és nyitó rendező tételek) könyvelése az analitikákban, majd a szintetikában

15


További zárlati feladatok: • eszközök és kötelezettségek átsorolásának könyvelése (alternatíva: beszámolóbeli rögzítése és dokumentálása) • követő évi jogszabály-változások előzetes áttekintése, a számlakeret (számlarend, számviteli politika, belső szabályzatok) átalakítása 1.3.4. Egyéb évközi zárlatok Saját döntés vagy egyéb jogszabályi előírása alapján. Negyedéves (havi) zárlati feladatok: Jellemzően az éves zárással megegyezik, de a speciális zárlati feladatok miatt könyvelt valamennyi tételt vissza kell vezetni a következő negyedév (hónap) első napjával. Negyedéves (havi) zárásnál tiltott zárlati feladatok: • munkavállalókkal kapcsolatos éves elszámolások (éves adó- és járulék-korrekciók meghatározása, könyvelése) • adók és járulékok éves kerekítése, összevezetése • várható osztalék könyvelése, osztalékdöntés miatti változás rögzítése • időszaki könyvelési anyagok lezárása • technikai zárás, következő időszaki nyitás (és nyitó rendező tételek) könyvelése Folyamatos könyvvezetés esetén a negyedéves, illetve havi zárásnál az év végéhez kapcsolódó eseményeket (értékelések, időbeli elhatárolások) úgy kell visszavezetni (a követő napon), hogy az összességében ne befolyásolja az érintett számlákon se az egyenleget, se a forgalmakat. Közbenső mérleg (vagy átalakulási vagyonmérlegek) zárlati feladatai: Közbenső mérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az üzleti év végére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell alátámasztani a közbenső mérleget. Ezért ilyenkor a negyedéves zárlatnál írottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közbenső mérleg fordulónapja bármilyen dátum lehet (hóközi is), így az időarányos tételeket ennek megfelelően kell meghatározni. Átalakulási tervezett vagyonmérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni (azaz ekkor a közbenső mérlegre vonatkozó előírások szerint kell eljárni), de az átalakulásra vonatkozó külön szabályok (és az év végi általános szabályok) alkalmazásával kell alátámasztani a vagyonmérleg-tervezetet. Átalakulási végleges vagyonmérleg esetén: - az átalakulással megszűnő társaságnál normál éves zárlatot kell végezni (kiegészítve az átalakulás speciális feladataival); - az átalakulásnál folyamatosan működő társaságnál az átalakulási tervezett vagyonmérlegre vonatkozó zárást kell végrehajtani (a számviteli nyilvántartásokat lezárni nem szabad; az átalakulási speciális tételeket a folyamatos könyvvezetés rendszerében kell felvenni); - az átalakulással létrejövő társaságnál a normál éves zárlatot követő feladatokat kell elvégezni (kiinduló adat az átalakulási végleges vagyonleltár). 16


1.3.5. Ágazati eltérések Az Sztv. 178. paragrafusának felhatalmazásai alapján kiadott, a normál gazdálkodótól eltérő számviteli sajátosságok szabályozásait tartalmazó kormányrendeletek többsége – néhány kivételtől eltekintve (amelyek a pénz- és tőkepiaci szektorba tartozó, felügyeleti megfigyelés alá vont intézményekre, valamint az államháztartási szervezetekre és a kincstári elszámolásokra vonatkoznak) – a zárlati folyamatokra nem ír elő lényeges eltérést. Ezért a speciális zárlati feladatokat nem tartalmazó kormányrendeletek hatálya alá sorolt gazdálkodóknál (pl. a 2000. évi 216., 218., 224., 245.; 2009. évi 327. kormányrendeletek hatálya alá tartozó szervezeteknél) a zárlatot az általános szabályok szerint (a számvitelükben amúgy érvényesülő specialitásokat értelemszerűen kezelve) kell végrehajtani. Külön előírás van: • hitelintézeteknél (250/2000. Korm. rend. 12. § (2) bekezdés) • pénzügyi vállalkozásoknál (250/2000. Korm. rend. 12. § (2) bekezdés) • befektetési vállalkozásoknál (251/2000. Korm. rend. 8. § (7)-(8) bekezdései) • biztosítóknál (192/2000. Korm. rend. 12.§ (7) bekezdés) • magánnyugdíjpénztáraknál (222/2000. Korm. rend., 52. §) • önkéntes nyugdíjpénztáraknál (223/2000. Korm. rend., 52. §) • államháztartási szervezeteknél (249/2000. Korm. rend., 50. §) • önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztáraknál (252/2000. Korm. rend., 40. §) • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (2010.12.31.-től a 347/2010. Korm. rend., 5. § (13) és 6. § (9) bekezdései) Az egyéb jogforrások közül még zárlatra vonatkozó plusz előírást tartalmaz a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 240/2003. Korm. rend. (14.-15. §).

1.4. Időbeli elhatárolások

2 óra

1.4.1. Időbeli elhatárolásokról általában – az időbeli elhatárolások rendszere az összemérés, és az időbeli elhatárolás számviteli alapelveinek érvényesítési eszköze – a számvitelben kimutatott tárgyévi eredmény pontosítását szolgálja, áfában, társasági adóban nem követjük – mindig költséggel, ráfordítással, bevétellel áll szemben, a mérleg eszköz(aktívák) vagy forrásoldalát (passzívák) helyesbíti – jellemzően az elhatárolás mögötti ügylet már teljesült, illetve a mérlegkészítés időpontjáig teljesülni fog – összege mindig pontosan ismert (nem becslés), bizonylattal, számítással alátámasztott – képzése jellemzően időarányosan történhet – könyvviteli elszámolása (képzése) a kapcsolódó gazdasági esemény elszámolásakor, de legkésőbb az üzleti év zárlati munkái során történik

17


– feloldása = bevételek aktív időbeli elhatárolása, illetve a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása esetén az elhatárolás visszavezetése év eleji nyitás utáni elszámolással, vagy az elhatárolt tétel évközi tényleges (teljes) összegben történő felmerülésekor, a tárgyévben történhet = költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, illetve a bevételek passzív időbeli elhatárolása esetén év eleji nyitás utáni elszámolással kell visszavezetni az elhatárolást, mivel a bevétel, a költség, a ráfordítás már az előző üzleti évben felmerült = mely esetekben nem lehet az elhatárolást nyitás utáni tételként feloldani 1.4.2. Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása – a költség, a ráfordítás részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évét terheli, hanem: = a következő üzleti év(ek)et (aktív időbeli elhatárolás) = a megelőző üzleti év(ek)et (passzív időbeli elhatárolás) – nem időbeli elhatárolásként, hanem befejezetlen termelésként kell kimutatni a mérlegfordulónapon befejezetlen, ki nem számlázott szolgáltatás mérlegfordulónapig költségként, ráfordításként elszámolt, a szolgáltatás értékébe tartozó tételeit – költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását érintő, jellemző gazdasági események: = igénybe vett szolgáltatások költségének elhatárolása (tárgyalni kell a több éves devizaalapú bérlet azon esetét, amikor az első díjrészlet a további díjrészleteknél lényesen nagyobb összegű) = a mérleg fordulónapja előtti időszakban esedékes, a mérleg fordulónapja utáni időszakot terhelő fizetett kamatok elhatárolása = értékpapírokkal, váltótartozással kapcsolatos elhatárolások forgatási célú, kamatozó értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó, jelentős vételi opció, jutalék elhatárolása saját döntés alapján kötvénykibocsátásból befolyt összeg és a visszafizetendő összeg közötti különbözet tárgyévet követő évekre jutó részének elhatárolása kiállított váltó kamatából a tárgyévet követő évekre jutó rész elhatárolása – költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását érintő, jellemző gazdasági események: = a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő költség, ráfordítás elhatárolása (tárgyalni kell a folyamatos jellegű igénybevett szolgáltatások elhatárolását) = a mérlegkészítés időszakában érvényesített, benyújtott, ismertté vált, fizetendő kártérítési igény, késedelmi kamat, kártérítés, bírósági költség elhatárolása = a mérlegkészítés időszakában, az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumok, jutalmak elhatárolása = beruházáshoz kapcsolódó, a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő fizetett kamat, biztosítási díj elhatárolása (az elhatárolás nem a költségekkel, ráfordításokkal szemben, hanem beruházásként történik!) = értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatos elhatárolások 18


befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű különbözet időarányos összegének elhatárolása származékos ügyletek veszteségének üzleti év végi elhatárolása

1.4.3. Bevételek időbeli elhatárolása 1.4.3.1. Általános szabályok szerint – a bevétel részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem: = az előző üzleti év(ek)et illetően (aktív időbeli elhatárolás) = a következő üzleti év(ek)et illetően (passzív időbeli elhatárolás) – bevételek aktív időbeli elhatárolását érintő, jellemző gazdasági események: = szolgáltatásnyújtásból származó bevétel elhatárolása (tárgyalni kell a folyamatos jelleggel nyújtott szolgáltatások elhatárolását) = a mérleg fordulónapja előtti időszakra járó, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékes kamatbevétel elhatárolása = értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatos elhatárolások diszkont értékpapír névértéke és vételára közötti különbözet időarányos összegének elhatárolása befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti nyereségjellegű különbözet időarányos összegének elhatárolása származékos ügyletek nyereségének elhatárolása – bevételek passzív időbeli elhatárolását érintő, jellemző gazdasági események: = a mérleg fordulónapja előtti időszakban felmerülő, a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, egyéb bevételét képező bevételek elhatárolása = költség, ráfordítás ellentételezésére kapott támogatás elhatárolása a költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összegben (arányban) 1.4.3.2. Kamat függővé tétellel érintett időbeli elhatárolás pénzügyi intézményeknél – kamat függővé tételi szabály lényege: nem számolható el kamatbevételként a követelésekkel vagy az időbeli elhatárolásokkal szemben, továbbá nem vonható céltartalékképzés és értékvesztés alá az a járó kamat, és jutalék, amelynek befolyása kétséges, ezeket a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell függő kamatként kimutatni, – kamat függővé tétellel érintett kamatok, jutalékok körébe tartoznak: a hitel-, kölcsön-, betétügyletekből és pénzkölcsönnek tekintendő egyéb ügyletekből, pénzügyi szolgáltatásokból eredő kamatok és kamatjellegű jutalékok, egyéb pénzügyi szolgáltatási jutalékok (feltéve, hogy kamat, illetve kamatjellegű jutalék is felszámításra került a tétel után), – aktív időbeli elhatárolásba helyezhető a bevételekkel szemben a fenti kamatok és jutalékok közül: = a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, de még nem esedékes, a mérlegkészítés időpontjáig befolyt kamatok, kamatjellegű jutalékok, = a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig még nem esedékes olyan kamatok, kamatjellegű jutalékok, amelyek esetében a

19


kapcsolódó alapkövetelés minősítése a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítési kategóriának feleltethető meg, = év közben a tárgyhó végéig időarányosan járó, de még nem esedékes kamat és kamatjellegű jutalék, feltéve, hogy a hozzá kapcsolódó alapkövetelés minősítése a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítési kategóriának feleltethető meg, továbbá nincs az alapkövetelés után járó 30 napos késedelemben lévő, korábban esedékes kamat, kamatjellegű jutalék, – függővé kell tenni: = a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, de be nem folyt kamatot, kamatjellegű jutalékot, = a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig még nem esedékes olyan kamatot, kamatjellegű jutalékot, amelyek esetében a kapcsolódó alapkövetelés minősítése a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítési kategóriánál rosszabb kategóriának (átlag alatti, kétes, rossz) feleltethető meg, = év közben a tárgyhó végéig időarányosan járó, de még nem esedékes kamatot és kamatjellegű jutalékot, feltéve, hogy a hozzá kapcsolódó alapkövetelés minősítése a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítési kategóriánál rosszabb kategóriának (átlag alatti, kétes, rossz) feleltethető meg, vagy létezik az alapkövetelés után járó 30 napos késedelemben lévő, korábban esedékes kamat, kamatjellegű jutalék, = év közben a tárgyhó végéig időarányosan járó, egyben esedékes, de be nem folyt kamatot és kamatjellegű jutalékot, amely már 30 napon túli késedelemben van, vagy amelyhez kapcsolódó alapkövetelés után felszámított korábban esedékes kamat már függővé tétel alatt áll, illetve az alapkövetelés minősítése a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítési kategóriánál rosszabb kategóriának (átlag alatti, kétes, rossz) feleltethető meg. 1.4.4. Halasztott ráfordítás, halasztott bevétel – szintén az összemérés elvéből következő eredménykorrekciók, azonban jellemzően nem év végi, hanem év közben bekövetkező gazdasági események eredménykorrekciójára szolgálnak – könyvviteli elszámolásuk (képzésük) év közben (a gazdasági eseményhez kapcsolódóan), a számviteli törvényben rögzített esetekben történik – halasztott ráfordításként elszámolandó tételek: = ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegében = beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozásokra, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozásokra vonatkozó (árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, nem realizált) év végi devizaértékelésből adódó árfolyamveszteség saját döntés alapján elhatárolt összegében = az üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) rendkívüli ráfordításként elszámolt nyilvántartás szerinti értékének saját döntés alapján elhatárolt összegében 20


– halasztott bevételként elszámolandó tételek: = a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, a véglegesen átvett pénzeszköz összege = az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik = a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül, véglegesen) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értéke = cégvásárlás esetén a kimutatott negatív üzleti vagy cégérték összege = befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevétel összege – a halasztott tételek feloldásának szabályai a fenti esetekben = a halasztott bevételek egyéb bevételkénti feloldásának alkalmazási köre és lehetőségei 1.4.5. Időbeli elhatárolás a kiegészítő mellékletben – jelentősebb összegek, időbeli alakulás bemutatása a következő tételeknél (egyszerűsített éves beszámolót készítőknek nem kötelező): = a bevételek aktív időbeli elhatárolása = a halasztott ráfordítások = a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása = a halasztott bevételek – befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogáért kapott bevétel elhatárolásának bemutatása – a negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírási indokának bemutatása

Konzultáció

2.

A számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet

2.1. Az adó-és járulékszabályok változásai

8 óra 6 óra

2.1.1. A személyi jövedelemadó – Jövedelem, bevétel, költség – Adómentes juttatások = Adóterhet nem viselő járandóságok adómentessége = Egyéb változások az adómentességi szabályokban

21


– Az egységes, arányos adókulcs – Önálló tevékenységből származó jövedelem- Ingatlan bérbeadásából, egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem – Nem önálló tevékenységből származó jövedelem – Az összevont adóalap – A családi kedvezmény = A családi kedvezmény mértéke = A családi kedvezmény érvényesítése = A családi kedvezmény megosztása = Eljárási szabályok = A családi kedvezmény érvényesítése az adóelőlegnél – Az adójóváírás – Adókedvezmények = A fogyatékkal élők személyi kedvezménye = A mezőgazdasági őstermelők kedvezménye = Átmeneti adókedvezmények – Rendelkezés az adóról – Az egyéni vállalkozókat érintő változások = Vállalkozói személyi jövedelemadó = Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése = Ügyvéd, közjegyző, végrehajtó – Külön adózó jövedelmek, vagyonátruházás = Ingó vagyontárgy, ingatlan átruházásából származó jövedelem = Ingó vagyontárgy átruházása = Ingatlan-átruházása – Tőkejövedelmek = Kamatjövedelem = Osztalékból származó jövedelem = Árfolyamnyereségből származó jövedelem = Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem = Tartós befektetésből származó jövedelem

– A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások – Egyes meghatározott, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások = A cégtelefon magáncélú használata 22


= Reprezentáció és üzleti ajándék = Társasági adóalany által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék = Nem társasági adóalany által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék = Csekély értékű ajándék-juttatás = Juttatások, amelyekre egyidejűleg több magánszemélyek jogosultak = Jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás = A kifizető által adott, a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó egyedi értékű reklámcélú vagy egyéb ajándék = Az értékhatárt meghaladóan adott béren kívüli juttatás – Béren kívüli juttatások = Üdülési csekk juttatása, üdülési szolgáltatás nyújtása = Az étkeztetés formájában juttatott bevétel = Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt munkáltatói támogatás = Internet-használat biztosítása vagy internet-számla megtérítése = Iskolakezdési támogatás = Helyi utazási bérlet juttatása = Iskolarendszerű képzés = A szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem = Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás – A kifizetői adókötelezettséggel járó juttatások között nem nevesített juttatások – Kamatkedvezmény, nyeremény – Adóelőleg szabályok – Az adó megállapítása, bevallása, adónyilatkozat

2.1.2. Egyszerűsített vállalkozói adó – Belföldi pénzforgalmi bankszámla – Cselekvőképesség korlátozása – Osztalék utáni adót kiváltó adó – A személyi jövedelemadó változásaival összefüggő módosítás – Járulékalap

2.1.3. A magánszemélyeket terhelő 98 százalékos különadó – Az adófizetésre kötelezettek köre – A különadó alapja – Különadó meghatározása – Az adó mértéke

23


– A különadóra vonatkozó eljárási szabályok – A különadó fizetési kötelezettség megállapítása a törvény hatályba lépését megelőzően megszerzett különadó köteles jövedelmek után

2.1.4. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás – A sporttal kapcsolatos módosítások = Az ekho választásának feltételei = Bevételi értékhatár = Az ekho választására vonatkozó nyilatkozat = Az ekho jogosulatlan választása = Az ekho megoszlása = Az ekhóval teljesített közterhek nyilvántartása, átutalása

2.1.5. Társasági adó – Adóalanyok = Új adóalanyok = Külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye szerinti külföldi illetőségű személy adóalanyisága – Fogalmak = Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma = Előadó művészeti szervezet jegybevétele – Adóalapot módosító tételek = Bejelentett részesedés = Magyar Kármentő Alap támogatásának adóalap-kedvezménye = Kapcsolt vállalkozás szokásos piaci ár miatti adóalap módosításához használt módszerek = A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként elismert és el nem ismert költség – Adómérték – Adókedvezmények = Sporthoz kapcsolódó kedvezmény – Adóelőleg kiegészítés

24


2.1.6. A pénzügyi szervezetek különadója – Adóalanyok – Adó alapja = Hitelintézetek adóalapja = Biztosító intézetek adóalapja = Egyéb pénzügyi szervezet adóalapja – Az adó mértéke – Mentességek – Adó megállapítása, bevallása, megfizetése 2.1.7. Hitelintézetek különadója – Az adó alapja – Az adó mértéke – A hitelintézeti különadó beszámítása a pénzügyi szervezetek különadójába – Bevallás

2.1.8. Általános forgalmi adó – A 2010. évi évközi változások – Földgáz-, villamosenergia-, távfűtés (távhűtés) értékesítés teljesítési helye – Adóalanyok részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások teljesítési helye – Közösségi intézmények beszerzésére vonatkozó szabályok – Adómentes termékimportra vonatkozó szabályok – Fordítottan adózó termékek és szolgáltatások hatályának bővítése – Az EU-ban letelepedett, de a visszatérítés helye szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyok számára adható hozzáadottérték-adó visszatérítés – Együttműködő közösség – Utazási irodák – Külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeli adomány áfa-jának visszatérítése – Levonási tilalom feloldása – Adóalap csökkentés – Hangos könyvek adómértéke

25


2.1.9. Helyi adók – Vállalkozók kommunális adójának megszűnése – Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó megszűnése – A fővárosi és kerületi adó-megállapítási jog – Az építmény- és telekadó mértékének differenciált megállapítása – Emelkedő építményadó törvényi felső mérték – Az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség – Az iparűzési adóalap megosztására vonatkozó szabályok pontosítása – Új iparűzési adóalap-megosztási módszer az építőipari tevékenységet végzők számára – Adóalap-megosztás távközlési tevékenység végzése esetén – Az adóelőleg-számítás módjának változása

2.1.10. Illetékek – Feltételes személyes illetékmentésség igénybe vétele – Építési telek illetékmentességének feltételei – Kedvezményezett eszközátruházás illetékmentessége – Közigazgatási hatósági eljárási illeték egy beadványban előterjesztett több kérelem esetén – Bírósági eljárási illetékek utólagos elszámolással történő fizetése – Esedékesség és fizetési határidők – Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása – Fiatalok kedvezményes illetékfizetése

2.1.11. Gépjárműadó – A súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsiját megillető mentesség – A járműnyilvántartásból való adóztatás körének bővítése

2.1.12. Ágazati különadó – Az adókötelezettség – Az adó alanya – Az adó alapja – Az adó mértéke 26


– A kétszeres adóztatás kizárása – Kapcsolt vállalkozás adómegállapítása – Az adó hatálya, eljárási kérdések – Átmeneti szabályok a 2010. évre

2.1.13. Adózás rendje – Bevallással kapcsolatos változások = Adónyilatkozat = Megszűnő bevallási kötelezettségek – Bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos változások = Ingatlan bérbeadás, haszonbérbeadás = Egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok bejelentési kötelezettsége = Foglalkoztatottakkal, járulékkal, ellátással kapcsolatos bejelentések = Egységes nyomtatványok helyi iparűzési adó és idegenforgalmi adó esetén – A képviseleti szabályok változása – Adófizetés, kiutalás, visszatartás, visszatérítés – Adatszolgáltatás = Az állami adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatások = Az állami adóhatóság által teljesítendő adatszolgáltatás – Az ellenőrzéshez kapcsolódó módosítások = Ellenőrzési határidő = Becslés = Új eljárás = Ismételt ellenőrzés = Az önellenőrzési tilalomra vonatkozó szabályok szigorítása = Elővezetés az ellenőrzési eljárás során – A hatósági eljáráshoz kötődő módosítások – A végrehajtási eljárást érintő módosítások = Végrehajtható okiratok = A végrehajtás felfüggesztése, szünetelése = Egyéb módosítások a végrehajtási eljárás körében – Elévüléssel kapcsolatos módosítások

27


– A mulasztási bírsághoz kötődő változások – Az eljárások egyszerűsítését célzó egyéb módosítások – Helyi iparűzési adóval kapcsolatos módosítások – Tanúvallomás, nyilatkozattétel problémaköre – Adószám-felfüggesztés – A Széchenyi Kártya Program keretében vállalt állami viszontgaranciára vonatkozó rendelkezések – Minősített adózók

2.1.14. Társadalombiztosítás – Járulékmértékek – Járulékplafon – Járulékalap – Minimálbér fogalma a járuléktörvényben – Járulékminimum – Megállapodás alapján fizetett járulék – Külföldi munkáltató Magyarországra kiküldött munkavállalója – Biztosítás kezdete – Nem levonható egyéni járulék elszámolása – Különös szabályok a külföldi munkáltató magyar biztosítottja utáni járulékfizetésre – Nyenyi adatszolgáltatás

2.1.15. Egészségügyi hozzájárulás – Kifizetői (27%) ehó – Magánszemélyt terhelő 14%-os ehó – Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14%-os ehó

2.1.16. A foglakoztatás elősegítéséről szóló törvény változásai – Rehabilitációs hozzájárulás – Megváltozott munkaképességűek 28


2.1.17. A START-törvény módosításai – A már létező start-kedvezményekre vonatkozó módosítások – Új járulékkedvezmény a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására

2.1.18. Nyugdíjváltozások – Új kedvezményes nyugdíjszabály nőknek – Visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe – pénztártagságot továbbra is választók nyugdíja – Kompenzáció – A pénztári működés fedezte – A visszalépők tagdíjvagyona

2.2. Az adóhatósági ellenőrzés számviteli kérdéseket érintő tapasztalatai

2 óra

2.2.1. Az adóellenőrzésről általában az adózók adókötelezettségeinek a tükrében – Az adóellenőrzés célja, típusai – Számszerű adóhatósági megállapítások 2.2.2. A 2011. évi Ellenőrzési Irányelvről – Az Art. rendelkezései az Irányelvvel kapcsolatban – Általános vizsgálati célok – Kiemelt vizsgálati célok 2.2.3. A Számviteli törvény és a Társasági adó törvény kapcsolata – A számviteli politika jelentősége az adóhatósági ellenőrzés során – A számviteli alapelvek érvényesülése az adózó dokumentációjában, s annak jelentősége az adóhatósági ellenőrzés során 2.2.4. Az adóhatósági ellenőrzés során tapasztalt számviteli kérdéseket érintő konkrét adóhatósági megállapítások – Általános tapasztalatok – A számviteli kérdéseket érintő megállapítások helye az adóhatósági jegyzőkönyvben 2.2.4.1. Adózás előtti eredmény vizsgálata során felmerült megállapítások – Eszközök elszámolása = Ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jog helytelen elszámolása = Adózó tulajdonában maradt tárgyi eszköz helytelen kivezetése

29


= Saját üzletrész bevonása címen jogszerűtlenül elszámolt ráfordítás = Készletekre könyvelt árfolyamveszteség, mint jogszerűtlenül elszámolt ráfordítás = Nem az értékesítéskor elszámolt bevétel és ráfordítás – Költségek, ráfordítások helytelen elszámolása = ELÁBÉ főkönyvi számlán elszámolt, nem valós gazdasági eseményen alapuló tételek megítélése = Selejtezéssel kapcsolatos jogszerűtlen ráfordítás elszámolása = Költségek nem tárgyévben való elszámolása – Bevételek elszámolása = Aktív időbeli elhatárolási kötelezettség figyelmen kívül hagyása a bevételek elszámolásával kapcsolatban 2.2.4.2. Társaságiadó-kötelezettség ellenőrzése Adóalap-korrekciók – Kis- és középvállalkozások beruházási kedvezmény figyelembe vétele – Fejlesztési tartalék figyelembe vétele = Fejlesztési tartalék figyelembe vétele olyan tárgyi eszközre, amelyre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni értékcsökkenést = Fejlesztési tartalék figyelembe vétele olyan esetben, ahol az az eredménytartalék számláról nem került átvezetésre a lekötött tartalék számlára – Transzferárak ellenőrzése = Kapcsolt vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsön utáni kamatfizetési kötelezettség a transzferárral összefüggésben 2.2.4.3. Számviteli rend, bizonylati fegyelem megsértése miatt alkalmazott szankciók – Bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása miatti szankcionálás – Könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztása miatt alkalmazott szankciók – Bizonylatok előírásoktól eltérő kiállítása miatti szankcionálás – A könyvek, nyilvántartások hiányos vagy az előírásoktól eltérően vezetése miatt alkalmazott szankciók – A számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt alkalmazott szankciók – Transzferár nyilvántartási kötelezettség megsértésének szankcionálása 2.2.5. Konklúziók

30

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Recommend Documents