Nemzetgazdasági Minisztérium
Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája (nem költségvetési szervnél dolgozó mérlegképes könyvelők részére)
Államháztartási szakterület
2014.
(4X45 perc) 1. Az államháztartás új számviteli szabályozása (3X45 perc) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11.) Korm. rendelet 2014. január 1-től hatályba lépő változata
Célja
egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére,
a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolása,
a vagyonváltozás és vagyonértékelés azonos módon történő elszámolása,
a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatósága,
egységes kimutatások elkészítése az államháztartás valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyonra,
egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása,
középtávú szempontok érvényesítése a követelések és kötelezettségek mérésével (2011/85/EU irányelv).
Megvalósítás
az államháztartásban mindenkire kiterjedő hatályú kormányrendelet,
az egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját szabályozó NGM rendelet,
költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, ezen belül azonban o egységes számlakeret, o egységes rovatrend,
követelések, kötelezettségvállalások, bevételek és kiadások közgazdasági és funkcionális mérése a költségvetési számvitellel,
a vagyon és a tevékenységek teljesítménye, eredményessége, önköltsége mérése a pénzügyi számvitellel,
konszolidáció módszertanának pontos meghatározása.
A kormányrendelet hatálya: az államháztartás egészére
költségvetési szervek,
központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a tb. alapok kezelő szervei (saját vagyonuktól, költségvetésétől elkülönített könyvvezetés vezetése),
tulajdonosi joggyakorló szervezetek,
helyi, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács,
a Magyar Államkincstár – a rendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatokra vonatkozóan (a rendelet 2. mellékletben nevesített szervek által meghatározott gyakorisággal szolgáltatott adatok alapján – analitikus nyilvántartó helyek).
Értelmező rendelkezések -
a rendelet alkalmazásában fontosabb fogalmi meghatározások,
-
a rendeletben használt egyéb fogalmakat az Szt, az Áht., a Gst, és az Ávr. által használt fogalmak szerint kell érteni.
Számviteli alapelvek
Szt-ben meghatározott alapelvek a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokkal
Szt. szerint alkalmazott elvek: valódiság, világosság, következetesség, folytonosság, bruttó elszámolás, tartalom elsődlegessége a formával szemben, lényegesség elve,
eltéréssel
alkalmazott
elvek: vállalkozás
folytatásának, teljesség, óvatosság,
összemérés, egyedi értékelés, időbeli elhatárolás, költség-haszon összevetésének elve,
Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a rendelet kifejezetten elrendeli.
Államháztartás számviteli rendszere
költségvetési számvitel,
pénzügyi számvitel.
Beszámolási kötelezettség
éves költségvetési beszámolási kötelezettség,
éves költségvetési beszámoló részei: 1.
Költségvetési számvitellel biztosítható: o költségvetési jelentés, o maradvány-kimutatás (rendelet 3. melléklete),
o adatszolgáltatás a személyi juttatások és
foglalkoztatottak, választott
tisztségviselők összetételéről [az Áht. 107.§ (2) bekezdése alapján a Kincstár által kiadott űrlapon], o adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egye ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről (rendelet 4. melléklete), o önkormányzati alrendszer gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások [az Áht. 107.§ (2) bekezdése alapján a Kincstár által kiadott űrlapon]. pénzügyi számvitellel biztosítható:
2.
o mérleg (rendelet 5. melléklete), o eredmény-kimutatás (rendelet 6. melléklet), o költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás (rendelet 7. melléklete), o kiegészítő melléklet (rendelet 8-10. melléklete).
elkészítése, jóváhagyása, megküldése: o elkészítéséért a szerv vezetője, a gazdálkodó képviseletére jogosult személye (nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv) felelős, o aláírások: szerv vezetője, gazdasági vezető, (figyelemmel az Ávr.12.§-ra), o jóváhagyás:
beszámolási kötelezettség átalakuláskor, jogutód nélküli megszűnéskor,
elfogadás, megküldés az Állami Számvevőszéknek.
Költségvetési számvitel Célja: az előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítésének folyamatos mérése, a zárszámadás alátámasztása. Könyvvezetés:
egységes rovatrend alapján,
az egyes rovatok tartalmának leírását a 15. melléklet tartalmazza,
az elszámolás a 0-ás számlaosztályban (00 és 03-09 számlacsoportban) kettős könyvvitellel,
valamennyi rovat egy számlát képez, amely tovább tagolódik (05 és 09. számlacsoport):
a kettős könyvvitel ellenszámlák használatával történik, amelyek információt adnak: o követelés, kötelezettségvállalás esetén annak esedékességéről, időbeliségéről (költségvetési évben vagy azon túl esedékes),
o teljesítés esetén annak tevékenység és funkcionális osztályozás szerinti besorolásáról, o függő és biztos (jövőbeni) követelések, függő kötelezettségekről,
kötelező egyezőségek biztosítása a követelések és a végleges kötelezettségvállalások, pénzeszközök esetén a pénzügyi számvitellel (17. melléklet),
részletező nyilvántartások kötelező tartalma (rendelet 14. melléklet),
Pénzügyi számvitel Célja: a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartása, a beszámoló megbízható és valós összképet mutató elkészítésének biztosítása. Könyvvezetés:
egységes számlakeret alkalmazása,
elszámolás az 1-9-es számlaosztályban: o adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztására könyvviteli számlák további tagolásával, vagy o könyvviteli számlákhoz kapcsolódó résztelező nyilvántartással (minimum tartalom a rendelet 14. mellékletében)
kettős könyvvitel szabályai szerint,
a vállalkozások számviteléhez hasonló felépítés: o 1-4. számlaosztály: nemzeti vagyonhoz igazodó mérlegszámlák, o 5-9. számlaosztály: eredményszámlák, o 0 számlaosztály: mérleg szerinti eredményt és saját tőkét nem befolyásoló tételek (01. és 02. számlacsoportok),
költségek elszámolása elsődlegesen - költségnemek szerint (5. számlaosztály)
megtérült költségek elszámolása másodlagosan - tevékenységek szerint (7. számlaosztály) – nem lesz kötelező minden szervezetnek- szakfeladatok
szerint
tovább kell tagolni, ahol kötelező lesz
szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek elszámolása –közvetett költségek (6. számlaosztály)
sajátos elszámolások (nettó módon) 36. számlacsoportban
mérlegben nem szerepeltethető jogcímek
mérlegben a követelés jellegű sajátos elszámolások között szerepeltethető tételek
mérlegben az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között szerepeltethető tételek
mérlegben a kötelezettségek jellegű sajátos elszámolások között szerepeltethető tételek
mérlegben az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között szerepeltethető tételek
Önkormányzati vagyonkimutatás
tartalma,
tagolása – mérleg tagolását követi,
kötelező egyezősége a számviteli nyilvántartással.
Konszolidálás
Kincstár feladata, kivéve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámoló esetén,
részei: o konszolidált mérleg, o konszolidált költségvetési jelentés, o konszolidált eredménykimutatás,
konszolidálást követően államadósságról szóló kimutatás (13. melléklet).
Az alapítás, megszűnés sajátos feladatai
alapítás (kiválás útján történő alapítás is) sajátos könyvelési feladatai,
megszűnés (beolvadás, jogutód nélküli megszűnés, összeolvadás, különválás) sajátos könyvelési feladatai.
Számviteli politika
mérlegkészítés időpontja,
Szt. 14. § (5) szerinti szabályzatok,
felelősök,
eszközök és források értékelésének szabályzata,
önköltségszámítás rendje,
napi készpénz záró állomány (eltérés az Szt.-től).
Számviteli bizonylatok Könyvviteli zárlat
folyamatos könyvelés a költségvetési számvitelben bizonylatok alapján,
havi, negyedéves és éves zárlati munkák,
a költségvetési számvitelből történő feladás,
a költségvetési és pénzügyi számvitel közötti egyezőségek biztosítása.
Nyitó tételek, a nyitás utáni feladatok Záró rendelkezések
hatályba lépés: 2014. január 1-én
átmeneti szabályok
hatályon kívül helyező rendelkezések
Konzultáció
2. Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása
(1X 45 perc)
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) változásai alapján
A tavaszi időszak jogszabályváltozásai
az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele, a gazdasági társaság megszűntetése: o társaság kötelezettségei az átadás előtt, o társaság vezető tisztségviselőinek átadással kapcsolatos kötelezettségei, nyilatkozatai, felelőségük szabályai, o társaság megszűntetését kizáró okok, o társaság vagyonának átadása, o társaság jogutódlása, o cégbíróság eljárása, a társaság megszűntetésének Cégközlönyben történő megjelentetése, o állami feladatok átvétele új, vagy már működő költségvetési szerv által, o költségvetési szerv által átvett munkavállalók munkajogviszonyának változása.
vegyes rendelkezések: o állami kezességvállalás szabályainak változása, = törvényi rendelkezés alapján keletkezett állami kezességvállalás, = egyedi állami kezességvállalás, o kincstári nyilvántartással kapcsolatos szabályok módosulása, törzskönyvi nyilvántartás, o éven túli kötelezettségvállalás a 3 éves költségvetési tervszámok hiányában,
(A
költségvetési
támogatás
rendszerét
érintő
tavaszi
változások
az
év
végi
jogszabályváltozásoknál kerülnek ismertetésre, tekintettel a támogatási rendszer év végi teljes átalakítására.)
Az év végi jogszabályváltozások
a költségvetési támogatás szabályai:
o előfinanszírozás, utófinanszírozás fogalmának kivezetése az államháztartási szabályokból, o pályázati kiírás, a kiírás határideje, adatszolgáltatás, támogatási szerződés, o lebonyolítóra vonatkozó szabályok, o biztosíték nyújtásának szabályai, saját forrás igazolása, o támogatás, előleg folyósítása, o támogatás folyósítása a köztartozás fennállása esetén, o költségvetési támogatás módosítására irányuló kérelem, o támogatás elszámolása, a támogatási jogviszony lezárása, o költségvetési támogatás adatainak nyilvántartása.
vegyes rendelkezések: o költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel felhasználása, o központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére, visszterhes szerződés kötése, o helyi önkormányzat Mötv. 111/A. §-a szerinti kötelezettségeinek nem teljesítése esetére előírt szankciók, o
államháztartás alrendszereiben a kiadások értékpapírral nem teljesíthetőek,
o önállóan működő, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv kategóriák kivezetése a jogrendszerből, Konzultáció