Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Államháztartási szakterület

Nemzetgazdasági Minisztérium

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület

2012.

Államháztartási szakterület

A tematika összeállítói Dömötörfy Józsefné [2.1.2-2.1.4. fejezetpont] Dr. Laki Gábor [2.2.1.-2.2.3. fejezetpont] Lilliné Fecz Ildikó [1. fejezetpont az 1.1.2. fejezetpont kivételével] Lóránt Szabolcs [2.2.4. fejezetpont] Pankucsi Zoltán [1.1.2. fejezetpont] Szamkó Józsefné [2.1.1. fejezetpont]

Kiadja a Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2012.

Államháztartási szakterület

1. Aktuális számviteli kérdések 1.1. A számviteli jogszabályok változásai

8 óra (4 óra)

1.1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításai A módosításokat a 2011. évi XCVI. törvény, a 2011. évi CXXV. törvény és a 2011. évi CLVI. törvény tartalmazza Az államháztartás szervezetei által az Szt. 2012. évi változásaiból nem alkalmazott előírások – értelmező rendelkezések = üzleti, vagy cégérték fogalma – mérlegsorok pontosításai = üzleti, vagy cégérték – házipénztári szabályok pontosítása – eredmény kimutatás pontosításai = értékesítés nettó árbevétele = osztalékelőleg-fizetés szabályai egyszerűsödnek 

egyes számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtése



a külföldön, illetve belföldön megfizetett társasági adó típusú adók egységes számviteli kezelése



a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolása

– Beszámolási kötelezettség = naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása = egyszerűsített éves beszámoló körének bővítése = sajátos egyszerűsített éves beszámoló alkalmazásának egyszerűsítése 

határértékekhez kötött alkalmazása



ecs alkalmazható a Taó-ban lévő mérték

= a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei megszűnési szabályainak rögzítése 

a vállalkozások megszűnésére vonatkozó általános szabályok alkalmazása

= beszámoló közzététele 

a határidő naptári hónapban került meghatározásra

Államháztartási szakterület 

elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények 

többlépcsős és fokozatos szankció-rendszer

– az IFRS minősítés megkövetelése = konszolidált beszámoló, ha nemzetközi standardok szerint készül – 2014-től – könyvvizsgálati értékhatár növelése = 2012-től 100 mFt-ról 200 mFt-ra = 2014-től 200 mFt-ról 300 mFt-ra. Az államháztartás szervezetei által az Szt. 2012. évi változásaiból alkalmazott előírások – értelmező rendelkezések = alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés = hitelesítő, korlátozott, elutasító záradék, záradék megadásának elutasítása – alapítás-átszervezés aktivált értéke = eltéréssel – eszközök leltározása = eltéréssel – bekerülési érték tartalmának pontosítása = közüzemi számlák elszámolása – devizás értékelés = ha beszerzés során meglévő valutával, devizával történik a püi rendezés, akkor könyv szerinti árfolyamán kell forintosítani = devizás követelés, kötelezettség forintosításakor alkalmazható az Áfa tv. szerinti árfolyam – Szt. 60. § (5a) – mérlegképes könyvvelőkkel kapcsolatos módosítások – bizonylatokkal kapcsolatos változások = kezelése – a logikai hozzákapcsolás is elegendő = digitális tárolása = megőrzése A módosítások hatályba lépése – 2011-ben már alkalmazható új előírások – 2012. január 1-től, de a 2011. évi beszámolónál alkalmazható – 2014. január 1től alkalmazandó előírások

Államháztartási szakterület

1.1.2. A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása A számviteli törvény és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet módosítása – a modul oktatása során figyelemmel kell lenni az évközi jogszabályi változásokra – jelen oktatási tematikarész a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet nyilvánosságra hozott tervezete, illetve annak szakmai egyeztetése alapján készült – a tervezet elérhető az alábbi internet hivatkozással: http://www.kormany.hu/download/6/16/40000/k%C3%B6nyvviteli%20szolg%20v%C3% A9gz%C5%91k%20tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9se_0622.doc – a továbbképzéssel kapcsolatban elvárás, hogy amíg nincs elfogadva a hivatkozott kormányrendelet-módosítás, addig a hallgatók számára egyértelműen jelezni kell, hogy a tematika alapját egy tervezet képezi, amelyet a Kormány még nem fogadott el – amennyiben a továbbképzés lebonyolításáig elfogadásra került a kormányrendeletmódosítás, akkor az oktatási tematikát értelemszerűen hozzá kell igazítani az elfogadott jogszabályhoz A módosítás indokai – 2003-tól van érvényben a jelenlegi rendszer, azóta halmozódnak a tapasztalatok – kritikák: nincs átjárás más továbbképzésekhez, rugalmatlan, nem tudja kiszolgálni az egyedi igényeket, nincs távoktatás A módosítás időzítése – az új rendszer 2013-tól indul (átmeneti időszak 2012. október 1-től) – a 2012. évi továbbképzési kötelezettséget a 2012. április 1-jén hatályos szabályok szerint kell teljesíteni – a 2012-ben szerzett kreditpontok csak a 2013. évi továbbképzésbe számíthatók be A módosítás tartalma – a központi továbbképzési tematika megszüntetése – a továbbképzés teljesítése kreditpontok gyűjtésével történik – kreditpont-minősítési eljárás bevezetése = továbbképző szervezetek által összeállított továbbképzési programokra (szakmai tartalom, aktualitás, időtartam, tartalom és az időkeret összhangja, elméleti és gyakorlati jelleg alapján)

Államháztartási szakterület = szakmai kiadványokra (szakmai tartalom, aktualitás, terjedelem, tartalom és terjedelem összhangja, elméleti és gyakorlati jelleg alapján) = szakmai szervezeti tagságra – a továbbképzési év egybeesik a naptári évvel (a „többlet” kreditek nem vihetők át a következő évre) – E-learning típusú képzés engedélyezése – a minősített továbbképzési programok és kiadványok adatai a minősítést követően folyamatosan, de legkésőbb havonta, minden hónap 15-éig közzétételre kerülnek az egységes kormányzati portálon – a 40 fős létszámkorlát eltörlése A kreditpontok gyűjtése – összesen legalább 16 kreditpontot kell gyűjteni minden továbbképzési évben a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján kreditpontra minősített tartalmakból – ebből legalább 8 kreditpontot kell számviteli témakörben minősített továbbképzéssel teljesíteni – minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik a könyvviteli szolgáltatást végző, a szakterületre minősített speciális továbbképzéseken legalább 4 kreditpontot kell szereznie (nem feltétlenül számviteli témakörben) – összesen évente legfeljebb 2 kreditpont szerezhető szakmai kiadványok vásárlásával (ez nem számít bele a 8 számviteli témakörű kreditpontba és a szakterületre specializált továbbképzési programokba) – összesen évente legfeljebb 2 kreditpont szerezhető szakmai szervezeti tagsággal (ez nem számít bele a 8 számviteli témakörű kreditpontba és a szakterületre specializált továbbképzési programokba) A kreditpontok megszerzésének igazolása – továbbképzés: a képző intézmény jelenti be – szakmai kiadvány: a továbbképzésre kötelezett jelenti be, a számla másolatával (a számlán a könyvelő adatainak szerepelnie kell, de nem feltétel, hogy „vevő”-ként legyen feltüntetve) – szakmai szervezeti tagság: a szervezet jelenti be

Államháztartási szakterület Sajátosság az államháztartási szektorban 2017. január 1-jéig –

az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzőknek a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján kell teljesíteniük a továbbképzési kötelezettségüket azzal, hogy

–

legalább

12

kreditpontot

az

államháztartási

szakterületre

minősített

speciális

továbbképzéseken kell megszerezniük (függetlenül attól, hogy milyen szakterületen szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában), és –

számukra központi tematika kerülhet előírásra

Egyéb változások – továbbképző

szervezetek

ellenőrzésének

szigorítása

(figyelmeztetés,

2

hónapos

jogosultság-felfüggesztés, akkreditáció visszavonása) – módosulnak az akkreditációs szabályok – továbbképzési kötelezettség alóli mentesítés csak akkor adható, ha a könyvviteli szolgáltatást végző minden tőle elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében és ezt dokumentumokkal is alá tudja támasztani – 2013. január 1-től csak az vehető fel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába, aki előzetesen teljesítette a továbbképzési kötelezettségét. – az egyenértékűsítés lehetősége megszűnik = 2012. december 31-től – mérlegképes könyvelők névsora =

a kormányzati portálon található meg.

1.1.3. Az

államháztartási

számviteli

kormányrendelet

módosítása Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása a 369/2011. (XII.31.) Korm. rendelettel.

Célja – az államháztartás információs igényének megfelelő adatszolgáltatás biztosítása – a számviteli szabályok közelítése a számviteli törvény általános előírásaihoz – a különböző ellenőrző szervek (ÁSZ, KEHI, könyvvizsgálók) által feltárt szabálytalan számviteli elszámolások, hiányosságok megszüntetése – a mérlegvalódiság elvének érvényesítése

Államháztartási szakterület – az

államháztartás

szervezeteire

is

vonatkozó

különböző

jogszabályi

előírások

változásaihoz igazodó számviteli előírások megjelenítése

Az Áhsz. hatály alá tartozók előírásainak változása – helyi önkormányzatoknál – helyi nemzetiségi önkormányzatoknál – országos nemzetiségi önkormányzatoknál – jogi személyiséggel rendelkező társulásoknál, többcélú kistérségi társulásoknál – Magyar Művészeti Akadémiával kapcsolatban – fejlesztési tanácsoknál – tb. költségvetési szerveinél A számviteli törvény rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos változások – alkalmazandó előírások – az eltéréssel alkalmazandó előírások – a nem alkalmazandó előírások – körének módosítása Az Áhsz. szöveg pontosításai Értelmező rendelkezések pontosítása – kötelezettségvállalás – támogatásértékű bevétel/kiadás – továbbadási célú bevétel Számviteli alapelvek alkalmazásának módosítása – a következetesség elvénél Beszámolási kötelezettség változása – beszámoló leadásánál munkanapról áttérés naptári napra – a társadalombiztosítási alrendszernél = a tb költségvetési szerv kategória megszűntetése miatt technikai pontosítás – az önkormányzati alrendszerben = a helyi önkormányzatok összevont beszámolójának tartalma = a helyi nemzetiségi önkormányzatok = a jogi személyiségű társulások = fejlesztési tanácsok beszámolási kötelezettségének változása = az

önkormányzati

önállóan

működő

költségvetési

szervek

beszámolás

kötelezettségének változása = az önkormányzati sajátos gazdálkodáshoz kapcsolódó táblázatok módosítása

Államháztartási szakterület – átszervezésekhez kapcsolódóan = költségvetési szervek irányító szerv váltása 

alrendszeren belül, alrendszerek között



év végén és év közben

– megyei önkormányzatok átalakításával kapcsolatos sajátos beszámolási feladatok 2011ben = adósságrendezéshez kapcsolódó feladatok – helyi nemzetiségi önkormányzat ideiglenes megszűnésével kapcsolatos teendők 2012-ben – országos nemzetiségi önkormányzat ideiglenes megszűnésével kapcsolatos teendők 2012ben Vagyonkimutatás, Vagyonrendelet – a nemzeti vagyontörvény miatti változások = új tagolási rend a forgalomképtelen vagyoni körben 

kizárólagos vagyonelem



nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelem

= vagyonkezelésbe adás szabályai változásának hatása = ingyenes vagyonátadás törvényi előírásainak hatása Az államháztartás szervezetének számviteli politikája – az önkormányzati alrendszer elemi költségvetés készítési kötelezettség bővülésének hatása a számviteli politikára – értékelési szabályzat = bekerülési érték tartalmának pontosítása = alapítás átszervezés aktivált értéke = követelések értékelése 

tartósan adott kölcsönök



bírságkövetelések



gépjárműadó követelés



központi költségvetés bevételét képező követelések



elengedett követelések kezelése



behajthatatlan követelés tartalmának pontosítása

= pénzeszközök = devizás tételek értékelésének módosítása az Szt. és Áhsz. pontosításai miatt 

Szt. 60. § (5a) – árfolyam figyelembe vétele

– önköltségszámítási kötelezettség

Államháztartási szakterület = „rendszeresen” végzett tevékenység kategória elhagyásának hatása = az új Áht., Ávr. előírásainak hatása = állami felsőoktatási intézmények új feladatai – pénzkezelési szabályzat = kincstári körben 

Áht., Ávr. miatti hatások



a 46/2009. PM rendelet hatályon kívül helyezésének hatása

= önkormányzati alrendszerben 

az önálló pénzforgalmi számla nyitási kötelezettség hatása miatt



likvidhitelhez kapcsolódó előírások változása miatt



a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás engedélyezési eljárása miatt



megyei önkormányzatok Kincstárnál vezetett számlái miatt

A mérlegtételek tartalmának változása – immateriális javak, tárgyi eszközök = a nemzeti vagyontörvény szerinti új tagolás szerinti átrendezés = az alapítás-átszervezés aktivált értéke 

ásványkincs-kutatási

tevékenység

során

felmerült

költségek

megjeleníthetősége 

emiatt eltérő szabály a terven felüli értékcsökkenésnél

– befektetett pénzügyi eszközök = tartós részesedések 

a nemzeti vagyontörvény szerinti új tagolás szerinti átrendezés



átlátható szervezetre vonatkozó megfelelőlég vizsgálata 2012. december 31ig

= tartósan adott kölcsönök 

bekerülési értéke 

nem tartalmazhatja a szerződés szerint járó kamatot

– követelések = általában 

elkülönítetten bemutatási kötelezettség 2012-től 

az államháztartáson belülről, illetve kívülről származó



a tárgyévben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett követelésállományra



9. számú melléklet 2/c. pontjában

Államháztartási szakterület 

elengedett követelésekhez kapcsolódó változások hatása



behajthatatlan követelések 

aktív pénzügyi elszámolásoknál



eszközzel kiváltott követelések kimutatása



átszervezés esetében követendő teendők

= vevőkövetelések 

bekerülési értéke 

nem tartalmazhatja a szerződés szerint járó kamatot

= adósok 

kivetett, kiszabott bírság miatti változások 

a

központi

nyilvántartó

költségvetési helyként

szervek

tarthatják

általában nyilván,

csak kivéve

analitikus PSZÁF,

Médiahatóság 

emiatt 2012-ben nyitást követő rendező tételek szükségesek



adatszolgáltatási kötelezettség a Kincstár felé



bírságkövetelések köztartozásnak minősülnek és adók módjára kell behajtani



kivétel: bíróság, ügyészség eljárási, rendbírsága



az adók módjára behajtandó köztartozások 

Art. 161. §-a változott, emiatt teendők



a központi költségvetés bevételét képező követelések bekerülési értéke



a helyi önkormányzatok gépjárműadó-hátralékának és közigazgatási hatósági eljárási illetékhátralékának mérlegértékének pontosítása

= rövid lejáratú adott kölcsönök 

mérlegben szereplő tartalmának változása 

tartalma bővült a hosszú lejáratú adott kölcsönök következő évi törlesztő részletével



Eu-s támogatási rendelet miatti változása

= egyéb követelések 

előfinanszírozás miatti követelések 



kivezetéséhez kötődő feladatok változása

tartalmából kikerült a hosszú lejáratú adott kölcsönök következő évi törlesztő részlete

Államháztartási szakterület – pénzeszközök = általánosságban 

a betétek mérlegértékének pontosítása 

értékvesztés, illetve annak visszaírásának elszámolása

= pénztár 

véglegessé vált hiány többlet kezelése

= a helyi önkormányzatok pénzforgalmi számláit érintő változások 

Áht., Ávr. előírásai miatti következmények



adószám esetleges változtatása



hitelintézetekkel kapcsolatos bejelentési feladatok



ehhez kapcsolódó egyéb vagyont érintő év eleji rendező feladatok





a polgármesteri hivatalnál



a helyi önkormányzatnál



a helyi nemzetiségi önkormányzatnál



a jogi személyiségű társulásoknál



az önkormányzati önállóan működő költségvetési szerveknél

megyei önkormányzatok pénzeszközeinek elszámolása

= Kincstári körbe tartozók elszámolási számláihoz kapcsolódó változások 

a feladatfinanszírozás megszűntetésének hatása



volt megyei önkormányzati körből átkerült intézmények elszámolási sajátosságai 2012-ben



az EU-s támogatásokhoz kapcsolódó változások 

Norvég Alap/EGT Finanszírozási Mechanizmus,

– saját tőke = meghatározásának pontosítása a nemzeti vagyontörvény miatt = állami felsőoktatási intézmények 2012-ben kötelesek megszűntetni saját tőke megosztását, nyitás utáni rendező tételként 

az új nemzeti felsőoktatási törvény miatt

– tartalékok = A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő változások = Kincstári körösök előző évi tartalék számláinak rendezéséhez kapcsolódó változások – kötelezettségek

Államháztartási szakterület = a változások többsége a stabilitási törvény következménye = hosszú lejáratú kötelezettségek 

új mérlegsor: éven túli szállítói tartozások

= rövid lejáratú kötelezettségek 

rövid lejáratú kapott kölcsön 

ide került átsorolásra a hosszú lejáratú kapott kölcsönök következő évi törlesztő részlete

 

160/2009. Korm. rendelet 27/A. §-a alapján

rövid lejáratú hitelek 

likvidhitelek o likvid hitel kezelésének változása az önkormányzatoknál



egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 

tartalma szűkült o a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteivel o a hosszú lejáratra kapott hitelek, kötvénykibocsátások következő évet terhelő törlesztő részleteivel o a hosszú lejáratú szállítói tartozások következő évi törlesztő részleteivel

Az értékelési szabályok változása – az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó szabályok pontosítása = terven felüli értékcsökkenés új eltérítő szabálya 

az alapítás-átszervezés aktivált értékénél

– devizás tételek értékelésének pontosítása = importbeszerzés forintosítása = Szt. 60. § (5a) árfolyam figyelembe vétele – bekerülési érték pontosítása = közüzemi számlák megítélése = pénzeszközöknél = követeléseknél Könyvvezetési szabályok változása – az önkormányzatok pénzforgalmi számlaváltozásaihoz kapcsolódó rendező tételek elszámolása – követelésekhez kapcsolódó elszámolási szabályok változása

Államháztartási szakterület – pénzeszközökhöz kapcsolódó elszámolási szabályok változása – tartalékokhoz kapcsolódó változások – a finanszírozási műveletek elszámolása – Eu-s támogatások elszámolásának változása – az áfa tv miatt az áfa elszámolása = fordított áfás tétel előlegét érintő változások – természetbeni családi pótlék (iskoláztatási támogatás) elszámolása – kötelezettségvállalások elszámolása – devizás tételek elszámolása – a 0. számlaosztály nyilvántartási számláinak változása, bővülése = PPP-hez kapcsolódóan Leltározás – Szt. 69. § újraszabályozásra került = az államháztartási sajátosságok alkalmazásakor Bizonylati elv, bizonylati fegyelem – bizonylatok kezelésével kapcsolatos változásokbizonylatok megőrzési szabályainak változása Mérlegjelentéshez kapcsolódó pontosítások A költségvetési beszámoló egyes részeinek változása – könyvviteli mérleg = tagolásának változása – pénzforgalmi jelentés = fogalma pontosításra került = a tájékoztató adatok körének módosítása, kibővítése,vállalkozási maradványkimutatás – kiegészítő melléklet = számszaki rész módosítása = szöveges rész változása Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló részeinek változása – az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés = tartalma módosult Könyvvizsgálat – záradékokhoz kapcsolódó számviteli törvényi, illetve Áhsz. módosítások

Államháztartási szakterület – a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása – az Államháztartási kör könyvvizsgálati feladatainak változása = a helyi önkormányzatoknál = az országos nemzetiségi önkormányzatoknál Megjegyzés: Az egyes témák példákkal illusztrálva Konzultáció

Államháztartási szakterület

1.2. Az átszervezés számviteli teendői

(2 óra)

A költségvetési szerv átalakítása, megszűntetésének elvi szabályai – a költségvetési szerv átalakításának, megszűntetésének jogi szabályozása = Ptk-ban 

külső felek követeléseinek rendezése

= Áht-ban 

az átalakítás, a megszűnés megindításához kapcsolódó alapítói, irányítói, felügyeleti szervi döntések 

jogutódlással történő megszűntetése o átalakítással:

egyesítéssel

(beolvadással,

vagy

összeolvadással), vagy különválással 

jogutód nélküli megszűntetéssel o az állami (közfeladat) megszűnése miatti, jogutód nélküli megszűnés, kvázi beolvadás az alapító (felügyeletet ellátó) szervezetbe o megszűntetés és gazdasági társassággá történő átalakítás



az átalakításhoz kapcsolódó dokumentumok 

jogutódlással történő megszűntetés esetében



a megszüntető jogszabály, megszüntető határozat, vagy megszüntető okirat tartalma



törzskönyvi nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatok



az átszervezés napja

= a költségvetési szerv megszűntetésének végrehajtási szabályai az Ávr-ben foglaltak szerint 

a megszüntető okirat minimális tartalma

= sajátos szabályok az önkormányzati alrendszerrel kapcsolatban 

az önkormányzati törvény szerint



a társulási törvény szerint



a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény szerint

= a nemzeti vagyontörvény, illetve az állami vagyontörvényhez kapcsolódó feladatok

Államháztartási szakterület = több irányító szerv által alapított költségvetési szerv átalakítása, megszűntetése, és az ehhez kapcsolódó vagyoni kérdések = az átalakuló, megszüntetett költségvetési szerv átadás során keletkező gyakorlati feladatai és bejelentési kötelezettségei 

átadási feladatok 



átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi és formai elemei

bejelentési kötelezettségek 

adóhatóság felé



Kincstár és hitelintézetek felé o Kincstári kártyák, bankkártyák, pénzforgalmi betétkönyvek megszűntetése o a pénzforgalmi számla, előirányzatfelhasználási-keretszámla megszűntetése



ellátottak felé



szolgáltatók felé



külső partnerek felé

A költségvetési szerv átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos számviteli feladatok Az Szt-ben és az Áhsz-ban foglaltak alapján. – az átalakításhoz, megszűntetéshez kapcsolódó könyvek teljessé tételi, zárlati feladatok = leltározási feladatok előkészítése, végrehajtása, kiértékelése 

megszűntetésnél mindig kötelező a fizikai leltározás

= értékelési, egyeztetési feladatok = a pénzeszközök átadásával kapcsolatos feladatok 

ha a pénzeszköz átadást az irányító, felügyeleti szerv az átalakítás, a megszűnés napja előtt rendeli el



ha a pénzeszköz átadásra az átalakítás, megszűnés napján, illetve csak azt követően kerül sor 

az átalakított, illetve megszűntetett szerv feladatai



a jogutód feladatai

= az aktív és passzív pénzügyi elszámolások kivezetése = egyéb tartalékkörbe tartozó eszközök és források kivezetése = egyéb vagyontárgyak kivezetése = főkönyvi kivonat készítése

Államháztartási szakterület = zárlat, zárás 

előirányzatok zárása



kötelezettségvállalások zárása, átadása



forgalmi adatok zárása



mérlegszámlák zárása

– a megszűntetett költségvetési szerv beszámoló készítési, vagyon átadási feladatai = a megszüntetés napjával beszámoló készítési kötelezettség 

határideje 60 napon belül



a beszámoló tartalmi és formai elemei



nincs beszámoló készítési kötelezettség alól mentesítés, ha kormányváltás miatt következik be a megszűntetés



vagyonátadási jelentéskészítési kötelezettség 

tartalmi elemei



formai elemei

– a költségvetési szerv átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos gyakorlati példák (átadó és átvevő költségvetési szervek esetében) = a jogutóddal történő megszűntetés 

ha az átalakításra államháztartási alrendszer váltása miatt kerül sor 

évközben, illetve év végén

= az állami, közfeladat megszüntetése miatti jogutód nélküli megszüntetés = gazdasági társaságba történő kivezetés = eljárás irányító szerv változtatása esetében 

alrendszeren belül

Megjegyzés: Az egyes témák példákkal illusztrálva. Konzultáció

Államháztartási szakterület

1.3. Tartalékok elszámolása

(2 óra)

A tartalékok általános jellemzői – a saját források fogalma – a tartalékok fogalma – a tartalékok csoportosítása, jellemzői – a tartalékok értékelése A tartalékok fajtái és számvitele – a tartalékok fajtái = a tartalékok mérlegbeni megjelenítése 



költségvetési tartalékok 

kincstári körbe tartozóknál: előirányzatmaradvány



kincstári körön kívül: pénzmaradvány

vállalkozási tartalék

– tartalékok képzése – tartalékok főkönyvi elszámolása = az adott mérlegtétel legfontosabb változásai 

évközi változások 

növekedések/az állományba vétel o pénzforgalomhoz kötődő változások o pénzforgalom nélküli változások



csökkenések, tartalékok felhasználása o pénzforgalomhoz kötődő változások o pénzforgalom nélküli változások



évközi elszámolás sajátosságai 

az év végi devizás árfolyamnyereség miatt keletkező maradvány felhasználása





év végi rendező tételek 

kincstári körbe tartozóknál



kincstári körön kívül

év eleji rendező tételek 

kincstári körbe tartozóknál



kincstári körön kívül

– az analitikus nyilvántartás formája, tartalma, egyeztetése a főkönyvi nyilvántartással

Államháztartási szakterület – a tartalékok mérlegfordulónapi értékelése, bizonylatai = az értékelés során alkalmazott számviteli alapelvek = a tartalékok leltározása egyeztetéssel – az előirányzat-maradvány, a pénzmaradvány jóváhagyása = központi költségvetési körben = önkormányzatoknál – az előirányzat-maradvány meghatározásának sajátosságai = a tb alapoknál = az elkülönített állami pénzalapoknál = a felsőoktatásban = a kutatóintézeteknél – a vállalkozási maradvány jóváhagyása Tartalékok a negyedéves mérlegjelentésben Tartalékok az éves költségvetési beszámolóban – a könyvviteli mérlegben – az előirányzat-maradvány kimutatás, a pénzmaradvány-kimutatás, illetve a vállalkozási maradványkimutatás összeállítása – kapcsolata a pénzforgalmi jelentéssel – a kiegészítő mellékletben = a számszaki táblákban = a szöveges részben Tartalékok a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban, a számlarendben – kötelezően szabályozandó témakörök – ajánlott szabályozandó témák Megjegyzés: Az egyes témák példákkal illusztrálva. Konzultáció

2. Számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai

8 óra

2.1. Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása

(6 óra)

2.1.1. Az államháztartási gazdálkodással kapcsolatos változások Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi. CLXXXVIII. törvény, a 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011 CLXVI. évi törvény, az államháztartásról szóló törvény 2011. évi CXCV. Törvény (új Áht.), illetve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) előírásai alapján

Alapvetések – az új Áht. kerettörvény – cél = átlátható államháztartás létrehozása – új törvényi szerkezet – az Ávr. az Áht. szerkezetéhez igazodik, = egységes szerkezeté alakítható – az új Áht.-ban és Ávr.-ben megjelenő fogalmi kategóriák – alapvetően új folyamat jellegű szabályozásra való áttérés – pénzforgalmi szemlélet erősítése – új miniszteri rendeletek = törzskönyvi nyilvántartásról = szakfeladat-rendről = tervezésről – 46/2009. PM rendelet hatályát vesztette = következményei = kincstári szabályzatokon keresztüli szabályozás

Államháztartási szakterület Költségvetési kiadási és bevételi előirányzatok, finanszírozási kiadások és bevételek – naptári év – tagolás változása = kiemelt előirányzatok = egyes bevételek felhasználásának korlátozása – hiány, többlet kezelése = központban = önkormányzati alrendszerben Költségvetési szervek jogállásával kapcsolatos változások – tevékenysége – alapítás, átalakítás, megszűntetés előírásainak változása = irányító szerv kötelezettsége megszüntetés esetén = kötelezettségvállalási véghatáridő – költségvetési szerv irányítása, felügyelete – költségvetési szerv szervezete, működése = költségvetési szerv vezetőjének felelőssége = gazdasági önállósága = gazdasági szervezettel kapcsolatos szabályozások = belső szabályzatok Központi alrendszert érintő változások – központi alrendszer szervezeti alapon került meghatározásra = a társadalombiztosítási költségvetési szerv típus megszűntetésre került – a tervezéshez kapcsolódó változások = határidők változása = középtávú tervezés erősítése = tervezési folyamat változásai 

tervezési alapfogalmak változása

= tervezés módszereinek változása = sajátos tervezési szabályok 

állami vagyon



alapok 



kezelő szervre vonatkozó korlátok, előírások

fejezetet irányító szerv sajátosságai

= a költségvetési törvény új szerkezete

Államháztartási szakterület 

költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési törvényben való megjelenése



rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék, céltartalék

– előirányzat-módosítás, előirányzat átcsoportosítás átalakítása = bevételi előirányzatok 

növelésének keretei



bevételek elmaradásával kapcsolatos teendők

= többletbevétel szabályozásának szétválasztása 

kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél



nem kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél

= előirányzatok átcsoportosítása 

központi költségvetésben átcsoportosítás 

főszabály: a Kormány jogosult



fejezeti hatáskör változása



költségvetési szerveknél o saját hatáskörben o előirányzat-csoportok közötti átcsoportosításnál megszűnt az irányító szervi, NGM egyetértés



mikor kell fizetési számlák között pénzügyileg teljesíteni az átcsoportosítás helyett

= fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos sajátosságok 

korlátozások



feladatfinanszírozás megszűnt



saját költségvetési szervnek előirányzat átadás korlátozása

– létszám és személyi juttatás = létszám-előirányzat neve: engedélyezett létszám =

a személyi juttatások tervezésére, felhasználására vonatkozó szabályok jórészt kikerültek az Ávr-ből

– költségvetési szerv előirányzatok felhasználásával kapcsolatos változások = korlátozása = előirányzat-felhasználási terv dekádonként = költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság 

főszabály: a központi költségvetés bevétele



kivételek

Államháztartási szakterület – kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos változások = új fogalma = kötelezettségvállalásra jogosult személyekre vonatkozó változások = ún. más fizetési kötelezettségek keletkezése, figyelembe vétele = idegen pénznél vállalt kötelezettség nyilvántartása = tárgyévi előirányzat vállal kötelezettség 

főszabály: december 31-ei kifizetéssel



kivétel: ha a pénzügyi teljesítés június 30-ig megtörténik



következő évi előirányzat terhére vállalt kötelezettség 

ha a pénzügyi teljesítés következő évre vonatkozik

= több éves határozott idejű kötelezettség, vagy határozatlan időtartam kezelése 

korlátok 



NGM engedély

az összegek megosztása az évek között

= ellenjegyzés helyett új kategória: pénzügyi ellenjegyzés 

képesítési követelmények

– teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás feladatainak változása = szakmai teljesítés igazolás új neve: teljesítés igazolása = utalványozás ellenjegyzése megszűnt – zárszámadás – maradvánnyal kapcsolatos változások = előirányzat-maradvány 

szabadmaradványok eljárási rendje



a kötelezettségvállalással terhelt maradványhoz kapcsolódó módosítások



maradvány elvonás szabályainak változása

= vállalkozási maradvány új kezelése – központi kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, valamint a tb alapokkal kapcsolatos sajátosságok változása = előirányzataikat módosítani kell, ha a bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak = előirányzataik módosíthatók, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, vagy a jóváhagyott maradvány erre fedezetet biztosít

Államháztartási szakterület Az önkormányzati alrendszerre vonatkozó új szabályozás sajátosságai – 2012-től a térségi fejlesztési tanács is az alrendszerbe tartozik – az önkormányzat és intézményei bevételei és kiadásai elkülönülnek = mind a költségvetésben, mind a gazdálkodásban = az önkormányzati hivatal szerepköre átalakul = év eleji rendezési feladatatok – a

helyi

nemzetiségi

önkormányzatokkal,

társulásokkal kapcsolatos

szabályozás

változásának hatása – önkormányzat bevételei és kiadásai kategóriának sajátosságai – tervezéshez kapcsolódó változások = a koncepció összeállítás főbb szabályai = költségvetési rendelet 

körjegyzőség sajátosságai



a rendelettervezet benyújtásának technikája



a közvetett támogatások bemutatása



átmeneti gazdálkodás szabályai

= költségvetési határozat – előirányzatokkal kapcsolatos sajátosságok módosítása = a képviselő testület feladata 

kivételek rendeletben → 30 napos tájékoztatási kötelezettség

= költségvetési rendelet módosítása = önkormányzati költségvetési szervek saját hatáskörű módosítása 

maradvány igénybevétele



személyi juttatásnövelési esetek



tartós személyi juttatási megtakarítás felhasználása

= nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács eljárási rendje = többletbevétellel kapcsolatos sajátosságok 

értékhatárhoz kötött előzetes engedély, tájékoztatási kötelezettség

– kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos változások = jogosultak körében változások 

polgármester, jegyző kötelezettségvállalása



nemzetiségi önkormányzatnál csak képviselőnek adható felhatalmazás

Államháztartási szakterület – maradvány elszámolás változása = pénzmaradvány → irányító szervi döntés – önkormányzati alrendszer finanszírozásának változása = döntően önkormányzat és nem intézmény = készpénz-kímélő fizetési módok előnybe részesítése = az önkormányzati alrendszerben a Kincstárnál vezetett fizetési számlák 

megyei önkormányzatok

Kincstári finanszírozás változása – a központi költségvetési szerveknél a kincstári szabályzatok hatása – önkormányzati alrendszerben Évközi adatszolgáltatások, bejelentések – jogszabály csak a típusait, a kötelezettek körét, illetve a határidőt rögzíti – részletszabályok Kincstár honlapján 

űrlapmintákat a Kincstár saját hatáskörben állapítja meg

– új adatszolgáltatás: az adósságot keletkeztető ügyletekről – Ávr. 7. melléklete Szakfeladatrenddel kapcsolatos változások – szabadkapacitás kihasználását célzó tevékenység – a 7 számjegy változásai – új szakfeladatok kezelése Konzultáció

2.1.2. A nemzeti vagyonhoz kapcsolódó jogi szabályozás A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény Alapvetések – az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése – sarkalatos törvény – a törvény célja – hatálya alá tartozó vagyonelemek – hatálya alá nem tartozó vagyonelemek – záró és átmeneti rendelkezések A nemzeti vagyon fogalma, tartalma – az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon

Államháztartási szakterület – a nemzeti vagyon egészét képező állami és önkormányzati vagyonra vonatkozóan egységes szabályozás, egységes vagyongazdálkodási alapelvek – alapfogalmai = átlátható szervezet = egyes vagyoni kategóriák meghatározása = a működtetés = tulajdonosi joggyakorló = vagyonkezelő A nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok – az állami vagyon – az önkormányzati vagyon = törzsvagyon A nemzeti vagyon megőrzésének és védelmének alapvető szabályai – a kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon (teljes terjedelmükben forgalomképtelen javak) esetében vonatkozó főszabály – A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonra vonatkozó előírások A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás – a vagyongazdálkodás alapelvei = a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése – közfeladat ellátásának biztosítása = a nemzeti vagyongazdálkodás feladata: = a

vagyongazdálkodás

egységes

alapelvei:

átláthatóság,

hatékonyság,

értékmegőrzés, költségtakarékosság – az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapítására vonatkozó korlátozó szabályok – az önkormányzatoknak közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteniük. – a nemzeti vagyon nyilvántartása = a tulajdonosi joggyakorló köteles nyilvántartani = értékalapú adatbázis készítése és fenntartása = amennyiben a vagyon értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg, a vagyonnyilvántartásban a vagyon naturális adatait kell rögzíteni = a nyilvántartás tartalmazza a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is – a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzési kötelezettsége

Államháztartási szakterület A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása – a vagyonkezelői jog létesítésének szabályai = vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jöhet létre, a vagyonkezelési szerződés megkötésének feltételei = a nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés feltételei = átláthatóság követelménye = a vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnése = vagyonkezelői jog létesítése törvény alapján kijelöléssel = a vagyonkezelő jogai és kötelezettségei, – a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötésének feltételi, megszüntetése – a nemzeti vagyon ingyenes használatba adására vonatkozó előírások – központi költségvetési szervekre vonatkozó vagyonkezelési szabályok Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei – az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei – a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei – az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának időleges jogát – kizárólag koncesszió útján, a koncessziós törvényben szabályozott módon – engedheti át. – a koncessziós szerződés megkötésére vonatkozó szabályok – tevékenységek, amelyek koncesszió keretein belül sem engedhetők át – tevékenységek, amelyek koncessziós szerződés nélkül is átengedhetők A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása – törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatás feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet – a nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása ingyenesen – ingyenes átruházás esetére a tulajdonjogot megszerző fél részére előírt feltételek – ingyenes átadás lehetősége állam és önkormányzatok között közfeladat átadásához kapcsolódóan – a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítésére vonatkozó előírások A külön törvényekben szabályozott vagyoni elemek Az állami vagyontörvény változásai Konzultáció

Államháztartási szakterület

2.1.3. Az önkormányzati alrendszert érintő változások Magyarország helyi önkormányzatairól szóló új 2011. évi CLXXXIX. törvény (új Ötv.) és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (régi Ötv.)

Hatályba lépés és átmeneti rendelkezések – 2012-től hatályba lépett rendelkezések – 2013-tól hatályba lépő rendelkezések – 2014-től az általános önkormányzati választásoktól hatályba lépő rendelkezések – átmeneti rendelkezések = feladatok 2012. június 30-ig 

társulási megállapodások módosítása

= önkormányzati hivatalok átalakítása = járások kialakításához kapcsolódó feladatok – hatályát vesztő rendelkezések A helyi önkormányzás általános szabályai – az Alaptörvény önkormányzati alrendszert érintő szabályozási keretei – az új Ötv. sarkalatos előírásai – alapvető rendelkezések A helyi önkormányzat feladatai, hatáskörök – az új Ötv. a jelenleginél differenciáltabb feladattelepítést tartalmaz a települési önkormányzatok számára = települési önkormányzatoknál = megyei önkormányzatoknál – a jelenlegi feladatok jelentős részét az állam közvetlenül biztosítja 2013-tól = a jövőben az államigazgatási feladat-és hatáskörök döntő többsége az államigazgatási szervekhez, a járási kormányhivatalokhoz kerül = biztosítva az igazgatási feladatok országon belül egyenlő színvonalon történő ellátását – a helyi önkormányzat kötelező feladatai – a helyi önkormányzat önként vállalt feladatai A helyi önkormányzatok, szerveik és működésük – a települési önkormányzatok (községi, nagyközségi, járásszékhely városi, városi, megyei jogú városi)

Államháztartási szakterület – a főváros és kerületei (kétszintű önkormányzat) – a megyei önkormányzat A helyi önkormányzat képviselői és a képviselő-testület – képviselő = a megbízatásának keletkezése, megszűnése = jogai és kötelezettségei = tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése = összeférhetetlenség, méltatlanság, vagyonnyilatkozat – a képviselő-testület szervei – döntéshozatal – hatásköre – működése – a társult képviselő-testület – a képviselő-testület bizottságai – településrészi önkormányzat A helyi önkormányzat tisztségviselői – a polgármester = feladat- és hatáskörei = tisztségének megszűnése = a főpolgármester, a polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke díjazása, költségtérítése = összeférhetetlenség – az alpolgármester – a jegyző és az aljegyző = a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt = feladatai, hatásköre = közös önkormányzati hivatal jegyzője Az önkormányzati hivatalok – a települési önkormányzat polgármesteri hivatala – a megyei önkormányzat hivatala – a közös önkormányzati hivatal = a közös önkormányzati hivatal létrehozásának feltételei = a közös önkormányzati hivatal megalakításának határideje = a közös önkormányzati hivatal székhelye

Államháztartási szakterület = a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok megállapodása – előkészítő feladatok 2012-ben A helyi önkormányzatok társulásai – a helyi önkormányzatok társulásának létrehozására vonatkozó általános szabályok = nem kötelező = képviselő-testületek minősített többséggel hozott döntésük alapján = írásbeli megállapodásban = egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására = jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre = csatlakozás a társuláshoz – a társulási megállapodás tartalma – a társulás = döntéshozó szerve a társulási tanács = saját vagyonnal rendelkezhet = a társulás megszűnése = a társulásból történő kiválás = a társulás működése = munkaszervezeti feladatait a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el – a társulások átalakításának előkészítő feladatai 2012-ben – a régi társulási törvények hatályon kívül helyezése 2013-tól A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai – az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része = az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon = a közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesítése 

a vagyonkezelői jog létesítésének feltételei



a vagyonkezelői jog létesítésének szabályai



a vagyonkezelői jog szabályrendszerének változása

– az önkormányzati vagyon nyilvántartása – az önkormányzat gazdálkodása – a helyi önkormányzat költségvetése = a helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része = a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése

Államháztartási szakterület = a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza az önkormányzat kötelező, valamint önként vállalt feladatai ellátásának forrásait = a költségvetési rendeletben a működési hiánytervezése = a gazdálkodási fegyelmet erősítő új szankciók – a helyi önkormányzat gazdasági programja = időtartama = tartalma = elfogadása – a helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere = kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok ellátása működési kiadásainak fedezete a feladatalapú támogatás = a feladatalapú támogatás biztosításának szempontjai = a támogatás összegének meghatározása, módosítása = a feladatalapú támogatás felhasználása éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadásaira = önként vállalt feladatokhoz támogatás biztosítása = kivételes esetben kiegészítő támogatás – a helyi önkormányzat adósságrendezése = adósságrendezési eljárás keretében = szabályait az adósságrendezésről szóló törvény határozza meg = válságköltségvetés = adósságrendezésbe be nem vonható vagyon és bevételek = adósságrendezési eljárás megindításának időpontjától az egyedi beruházási kiadások teljesítése miniszteri döntés alapján A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata – az Országgyűlés – a köztársasági elnök – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter – az ágazati miniszter – az országos önkormányzati érdekszövetségek A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének változása – a törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme = a kormányhivatal feladat és hatáskörei

Államháztartási szakterület 

információkérési joga



a törvényességi felhívás



a képviselő-testület ülésének összehívása

= a kormányhivatal eljárása 

az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetén



a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén



az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése, a végrehajtás felfüggesztése



a határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása



törvényességi felügyeleti bírság megállapítása

Konzultáció

2.1.4.

Az államháztartás adósságával kapcsolatos jogi

szabályozás Magyarország

gazdasági

stabilitásáról

szóló

2011.

évi

CXCIV.

törvény

önkormányzatokat érintő rendelkezései

Hatályba lépése és átmeneti rendelkezései – 2012-ben – 2013-ban – 2015-ben Alapvetések – Alaptörvény jogi szabályozása – az államadósság fogalma – az adósságot keletkeztető ügylet és értékének meghatározása – az adósságot keletkeztető ügyletet nem keletkeztető gazdasági események Az adósságcsökkentés feladatai – az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok = a központi alrendszerben = a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél = az önkormányzati alrendszerben 

likvid hitel igénybevétele



működési hitel igénybevétele



fejlesztési hitel igénybevétele Kormány hozzájárulása esetén lehetséges

Államháztartási szakterület 

az önkormányzat fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletéhez a Kormány a törvényben előírt feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá



a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek engedélyezésének részletes szabályait a stabilitási törvény végrehajtási rendelete tartalmazza



az önkormányzat hitelfelvételi korlátja: 

az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi bevételeinek 50%-át



az önkormányzat hitelfelvételi korlátjának számítása során figyelembe vehető saját bevételek köre 

a stabilitási törvény végrehajtási rendelete tartalmazza [353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet]

Konzultáció

Államháztartási szakterület

2.2. Kiemelt adó- és járulékszabály-változások (2 óra) 2.2.1.

A személyi jövedelemadó változása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény módosítása – 2011. évi LXIV. törvény – 2011. évi LXXXII. törvény – 2011. évi XCVI. törvény – 2011. évi CXXI. törvény – 2011. évi CXLVII. törvény Jövedelem, bevétel, költség – adómentés juttatás a Wekerle Sándor Alapkezelő által nyújtott támogatás – egyes kiemelkedő díjakhoz adott pénzjutalom adómentessége – sport támogatásával kapcsolatos változások – adómentes biztosítói kifizetések – közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő kifizetések – otthonvédelmi intézkedésekkel összefüggésben biztosított adómentességek – külföldi kiküldetés napidíja – csoportos személyszállítás – pályakezdő orvosok elvándorlásának megelőlegezése céljából adott egyes juttatások adómentessége – költségnyilatkozat Egységes, arányos adókulcs Adójóváírás kivezetése, adóalap-kiegészítés jövedelemhatárhoz kötött kivezetése Az adóelőleg szabályok változása – az adóalap-kiegészítés jövedelemhatárhoz kötött kivezetésével összefüggésben – adóelőleg számlaadás esetében – csak az egyéni vállalkozótól és az őstermelőtől nem von előleget a kifizető, a költségnyilatkozat legfeljebb 50 százalék) Önálló tevékenységből származó jövedelem – a lakás bérleti díjának levonhatósága a lakás bérbeadásából származó bevételből Adókedvezmények – családi adóalap kedvezmény korrekciós módosításai

Államháztartási szakterület – a fogyatékkal élők személyi kedvezménye – a mezőgazdasági őstermelők kedvezménye – átmeneti adókedvezmények Rendelkezés az adóról Különadózó jövedelmek, vagyonátruházás – az

ingóértékesítés

szabályainak

változása

(az

üzletszerűség

meghatározásának

újrafogalmazása) – fémhulladék felvásárlás – az ingatlanértékesítés szabályainak változása (a termőföldből átminősített ingatlan adózása, az üzletszerű ingatlanértékesítés önálló tevékenységként adózik, kiegészül a szabályozás a pénzügyi lízing keretében megszerzett ingatlan átruházása jövedelemmegállapítási szabályaival) Tőkejövedelmek – kamatjövedelem – osztalékból származó jövedelem – árfolyamnyereségből származó jövedelem – ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem – tartós befektetésből származó jövedelem A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások – az egyes meghatározott juttatások körének változása = a reprezentáció, üzleti ajándék Tao alany esetében is egyes meghatározott juttatásként adóköteles az adómentes keretösszeg felett = az üzleti ajándék meghatározásból elmarad az egyedi értékhatárra utalás = egyes meghatározott juttatás a munkáltató által valamennyi dolgozónak, illetve a szabályzat alapján adott juttatás is = egyes meghatározott juttatás e béren kívüli juttatások éves keretösszegét meghaladóan adott egyébként béren kívüli juttatás is – egyes meghatározott, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások = a béren kívüli juttatás éves keretösszegén felül adott juttatás = a cégtelefon magáncélú használata = reprezentáció és üzleti ajándék = adóköteles díjú csoportos biztosítás = hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás = csekély értékű ajándék

Államháztartási szakterület = a munkáltató által valamennyi dolgozónak, illetve a szabályzat alapján adott juttatás = jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás – a béren kívüli juttatások változása = a SZÉP kártya külön szállás, meleg étkezés, szabadidős felhasználási keretre bomlik = Erzsébet utalvány = munkahelyi étkeztetés = az internet, illetve üdülési csekk juttatás nem minősül béren kívüli juttatásnak – béren kívüli juttatások = üdülési szolgáltatás nyújtása = Erzsébet utalvány = munkahelyi étkeztetés = Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt munkáltatói támogatás = iskolakezdési támogatás = helyi utazási bérlet juttatása = iskolarendszerű képzés = önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás Egyéb változások – külföldi pénznemben teljesített kiadás forintra történő átszámítása – az utólag és az előre folyósított támogatás elszámolási szabályainak változása – nyugdíj: a személyi jövedelemadó rendszerében továbbra is nyugdíjnak minősülnek az ún. korai nyugdíjak

2.2.2.

Az általános forgalmi adó változása

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) módosítása – 2011. évi XXXV. törvény – 2011. évi LVII. törvény – 2011. évi XCVI. törvény – 2011 CXXIII. évi törvény – 2011. évi CLVI. törvény – 2011 CLXVI. évi törvény

Államháztartási szakterület – 2011 CLXXIV. évi törvény – 2011 CLXXV. évi törvény Új és változó fogalmak – közhatalmi tevékenység – jogutódlással történő megszűnés – mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalany – építési telkek számbavétele sorozat jellegű értékesítésnél Fizetendő adóval kapcsolatos módosítások – adómérték: 27% az általános áfa kulcs, – időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó átmeneti szabály, – pénztárgépek, taxaméterek átállítása – adófizetési kötelezettség előleg esetében, ha a szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett adófizetésre az Áfa tv. 140. § a) pontja alapján – önellenőrzési kötelezettség az adóalap, fizetendő adó utólagos csökkenése esetén Levonási jogot érintő módosítások – tételes áfa levonási tilalom feloldása – elévülési idő előírása – tárgyi eszközhöz kapcsolódó adólevonás utólagos korrekciója – szokásos piaci ár figyelembevétele levonási hányados számításakor Számlázással kapcsolatos módosítások – kötelező számlakibocsátás külföldön teljesített ügyletről – számlafogadó beleegyezése elektronikus számlázás esetén Egyéb módosítások – fuvarozási vélelem megdöntése láncértékesítés esetén – ingatlanértékesítés adókötelessé tételére vonatkozó információ az adóhatóság honlapján – adófizetésre kötelezett személy áfa-raktárból történő kiraktározásnál – speciális kör bevallási kötelezettség alóli mentesülése – adó visszatérítés belföldön nem letelepedett adóalany részére – más törvényekkel összefüggő módosítások Hivatkozás az Európai Unió kötelező jogi aktusára

2.2.3.

Helyi adók változása

A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény módosítása – 2011. évi CLVI. törvény

Államháztartási szakterület Valamennyi helyi adót érintő változások – a törvény személyi hatálya, teljes személyes mentesség – feltételes helyi adómentesség szabályainak változása – az önkormányzati adó megállapítási mozgástér bővülése A telekadóval összefüggő változások – a telekadó tárgyi hatálya – a telekadó alóli mentességek köre – a telekadó-kötelezettség keletkezése, megszűnése, változása Az építményadó mentességek körének változása Az idegenforgalmi adóbeszedő A magánszemély kommunális adójának változása – a törvényi felső adómérték – adófelfüggesztés a magánszemély kommunális adójában A helyi iparűzési adóban bekövetkező változások – változás a helyi iparűzési adó alapjának megfogalmazásában – a nettó árbevétel fogalmának változása

2.2.4.

A járulékok változása

Társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó – a szociális hozzájárulási adó alanyai – adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyok – adófizetési kötelezettséggel nem járó jogviszonyok – az adó alapja – adóalapot nem képező jövedelmek – kifizetők adóalapja – kifizetőnek nem minősülő személyek (egyéni vállalkozók, őstermelők) adóalapja – adó, számított adó, adókedvezmények, fizetendő adó = a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény = karrier Híd programban részt vett köztisztviselő utáni kedvezmény = a szakképzettséget nem igénylő munkakörhöz kapcsolódó adókedvezmény = foglalkoztatási kedvezmények – adókedvezmények korlátozása – bevallás, befizetési szabályok

Államháztartási szakterület Egészségügyi hozzájárulás változása – béren kívüli juttatások után 10%-os kifizetői egészségügyi hozzájárulás bevezetése Egyéni járulékok változásai – járulékmértékek 2012-ben – járulékalap változásai (egyes mentességi szabályok megszűnése) – kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés megszűnése Új törvény a szakképzési hozzájárulásról – a hozzájárulás alapja, mértéke – a hozzájárulás kötelezettjei – mentesség a hozzájárulás alól – a hozzájárulás teljesítése – visszatérítés