Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Nemzetgazdasági Minisztérium

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület 2012.

2012.

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület

A tematika összeállítói Mészáros László [1.1. fejezetpont] Pankucsi Zoltán [1.2. fejezetpont] Szablics Bálint [1.3. fejezetpont] Tóth Mihály [1.3. fejezetpont, „B” változat 2.2. fejezetpont] dr. Laki Gábor [„A” változat 2.1. fejezetpont, „B” változat 2.1. fejezetpont] Lóránt Szabolcs [„A” változat 2.1. fejezetpont, „B” változat 2.1. fejezetpont] Pölöskei Pálné [„A” változat 2.2. fejezetpont]

Kiadja a Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2012.


1. Aktuális számviteli kérdések 1.1. A számviteli törvény változásai

8 óra (2 óra)

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én).

1.1.1.

Az

egyszerűsített

éves

beszámolót

készítők

körének bővítése – az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhatja az egyszerűsített éves beszámolót – az alkalmazás feltétele

1.1.2.

A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés

szabályainak egyszerűsítése – az alkalmazás határértékeinek változása (növelése) – számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentum – a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazásának a lehetősége

1.1.3.

A naptári évtől eltérő üzleti év lehetőségének a

bővítése – minden vállalkozó számára lehetővé válik – bizonyos feltételek esetén – saját döntése alapján a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat

1.1.4.

A devizában történő beszámoló készítés és

könyvvezetés lehetőségének a bővítése – az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével


1.1.5.

Az árbevétel elszámolása a nem számlázott

tételek esetében – számlázásra nem kerülő értékesítések árbevételkénti elszámolása (amikor nem kötelező számlát kiállítani) – az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylatai (számla, nyugta, egyéb más bizonylat)

1.1.6.

A közüzemi számlákon szereplő külön tételek

elszámolásának egyszerűsítése – energiahordozó (földgáz, villamos energia), valamint ivóvíz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan, jogszabály alapján felszámított díjak a bekerülési érték részét képezik –

ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként számolandók el

1.1.7.

A

goodwill

és

a

badwill

szabályainak

egységesítése –

a negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések módosítása

– cégvásárlás elszámolása negatív számított saját tőke esetén

1.1.8.

A K+F fogalmak egységesítése

– a számviteli törvény alkalmazásakor is az innovációs törvény definícióit kell használni –

eltérés a korábbi szabályokhoz képest

1.1.9.

A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére

vonatkozó korlát, jelentős emelése –

az előírás továbbra is fennmarad

– a 2 %-os bevételi korlát 10 %-ra változik

1.1.10.

A számlák kontírozásának egyszerűsítése

– kontírozásnál elegendő az egyértelmű logikai hozzárendelés a bizonylathoz – azonos szabály az elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok kontírozásánál

1.1.11.

A leltározási szabályok egyértelművé tétele

– a leltár, a leltározás fogalma

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület – eljárások a mennyiségi és értékbeni nyilvántartások vezetésének függvényében – tételes mennyiségi felvétel legalább háromévente

1.1.12.

A bizonylat megőrzési kötelezettsége

– megőrzési idő csökkentése (10 évről 8 évre) – a bizonylatok megőrzésének egyszerűbb elektronikus módjai

1.1.13.

A

közzétételi

kötelezettség

elmulasztásához

kapcsolódó jogkövetkezmények – többlépcsős és fokozatos szankció-rendszer

1.1.14.

Az

osztalékelőleg

fizetés

szabályainak

egyszerűsítése – nem kell minden esetben külön-külön közbenső mérleg – lehet éves beszámoló alapján is – hat hónapnál nem régebbi beszámoló, közbenső mérleg alapján

1.1.15.

Egyes határidők összhangjának megteremtése

– a közzétételi határidők összhangba hozása az adózási kötelezettségek határidőivel – általánosan az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig – összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig – egyéb esetekben (ismételt közzététel, előtársasági beszámoló, devizaáttérés, stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig

1.1.16.

A könyvvizsgálói záradék számviteli törvényi,

illetve

könyvvizsgálói

standardok

szerinti

összhangjának megteremtése – a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegének eltörlése – a könyvvizsgálati standardok megfelelő alkalmazása

előírásai


1.1.17.

A

külföldi

magyarországi

székhelyű

fióktelepei

megszűnési

vállalkozások szabályainak

rögzítése – a vállalkozások megszűnésére vonatkozó általános szabályok alkalmazása – további részletszabályok a megszűnésre vonatkozó számviteli kormányrendeletekben (lásd 1.1.23. pont)

1.1.18.

Egyes

számviteli

és

adózási

szabályok

összhangjának megteremtése – a külföldön, illetve belföldön megfizetett társasági adó típusú adók egységes számviteli kezelése – a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolása – a devizában számlázott tételek esetében – a számviteli törvény általános szabályaitól eltérően – az Áfa törvény szerinti árfolyam alkalmazása

1.1.19.

A

könyvviteli

szolgáltatást

végzők

nyilvántartásba vételi szabályainak módosítása – újbóli nyilvántartásba vétel feltételei

1.1.20.

Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS

beszámolókhoz – 2014. január 1-től IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazásának kötelezettsége

1.1.21.

Egységes jogértelmezést segítő pontosítások

– technikai pontosítások: = a devizában, valutában történő ellenérték kiegyenlítésére, = az elektronikus pénz fogalmára, = a beruházás, az alapítás-átszervezés aktivált értéke terven felüli értékcsökkenésére, = a magyar számviteli standardok alkalmazására, = az alapítás-átszervezés aktivált értékére vonatkozóan


1.1.22.

Évközi módosítások

– az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény módosításai (a könyvvizsgálati értékhatárral és a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan) – az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosításai (a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan)

1.1.23.

A számviteli törvényhez kapcsolódó sajátos

számviteli előírásokat tartalmazó kormány-rendeletek módosításai – a 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról – a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,

valamint

a

kincstári

elszámolások

beszámolási

és

könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

1.1.24.

Konzultáció


A

1.2.

könyvviteli

szolgáltatást

továbbképzésének átalakítása

végzők (2 óra)

A modul oktatása során figyelemmel kell lenni az évközi jogszabályi változásokra. Jelen oktatási tematika a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet nyilvánosságra hozott tervezete, illetve annak szakmai egyeztetése alapján készült. A tervezet elérhető az alábbi internet hivatkozással: http://www.kormany.hu/download/6/16/40000/k%C3%B6nyvviteli%20szolg%20v%C 3%A9gz%C5%91k%20tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9se_0622.doc A továbbképzéssel kapcsolatban elvárás, hogy amíg nincs elfogadva a hivatkozott kormányrendelet-módosítás, addig a hallgatók számára egyértelműen jelezni kell, hogy a tematika alapját egy tervezet képezi, amelyet a Kormány még nem fogadott el. Amennyiben a továbbképzés lebonyolításáig elfogadásra került a kormányrendeletmódosítás, akkor az oktatási tematikát értelemszerűen hozzá kell igazítani az elfogadott jogszabályhoz.

1.2.1.

A módosítás indokai

– 2003-tól van érvényben a jelenlegi rendszer, azóta halmozódnak a tapasztalatok – kritikák: nincs átjárás más továbbképzésekhez, rugalmatlan, nem tudja kiszolgálni az egyedi igényeket, nincs távoktatás

1.2.2.

A módosítás időzítése

– az új rendszer 2013-tól indul (átmeneti időszak 2012. október 1-től) – a 2012. évi továbbképzési kötelezettséget a 2012. április 1-jén hatályos szabályok szerint kell teljesíteni – a 2012-ben szerzett kreditpontok csak a 2013. évi továbbképzésbe számíthatók be

1.2.3.

A módosítás tartalma

– a központi továbbképzési tematika megszüntetése – a továbbképzés teljesítése kreditpontok gyűjtésével történik – kreditpont-minősítési eljárás bevezetése = továbbképző szervezetek által összeállított továbbképzési programokra (szakmai tartalom, aktualitás, időtartam, tartalom és az időkeret összhangja, elméleti és gyakorlati jelleg alapján)

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = szakmai kiadványokra (szakmai tartalom, aktualitás, terjedelem, tartalom és terjedelem összhangja, elméleti és gyakorlati jelleg alapján) = szakmai szervezeti tagságra – a továbbképzési év egybeesik a naptári évvel (a „többlet” kreditek nem vihetők át a következő évre) – e-learning típusú képzés engedélyezése – a minősített továbbképzési programok és kiadványok adatai a minősítést követően folyamatosan, de legkésőbb havonta, minden hónap 15-éig közzétételre kerülnek az egységes kormányzati portálon – a 40 fős létszámkorlát eltörlése

1.2.4.

A kreditpontok gyűjtése

– összesen legalább 16 kreditpontot kell gyűjteni minden továbbképzési évben a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján kreditpontra minősített tartalmakból – ebből legalább 8 kreditpontot kell számviteli témakörben minősített továbbképzéssel teljesíteni – minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik a könyvelő, a szakterületre minősített speciális továbbképzéseken legalább 4 kreditpontot kell szereznie (nem feltétlenül számviteli témakörben) – összesen évente legfeljebb 2 kreditpont szerezhető szakmai kiadványok vásárlásával (ez nem számít bele a 8 számviteli témakörű kreditpontba és a szakterületre specializált továbbképzési programokba) – összesen évente legfeljebb 2 kreditpont szerezhető szakmai szervezeti tagsággal (ez nem számít bele a 8 számviteli témakörű kreditpontba és a szakterületre specializált továbbképzési programokba)

1.2.5.

A kreditpontok megszerzésének igazolása

– továbbképzés: a képző intézmény jelenti be – szakmai kiadvány: a továbbképzésre kötelezett jelenti be, a számla másolatával (a számlán a könyvelő adatainak szerepelnie kell, de nem feltétel, hogy „vevő”-ként legyen feltüntetve) – szakmai szervezeti tagság: a szervezet jelenti be


1.2.6.

Sajátosság az államháztartási szektorban 2017.

január 1-jéig – az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzőknek a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján kell teljesíteniük a továbbképzési kötelezettségüket azzal, hogy – legalább 12 kreditpontot az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük (függetlenül attól, hogy milyen szakterületen szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában), és – számukra központi tematika kerülhet előírásra

1.2.7.

Egyéb változások

– továbbképző szervezetek ellenőrzésének szigorítása (figyelmeztetés, 2 hónapos jogosultság-felfüggesztés, akkreditáció visszavonása) – Módosulnak az akkreditációs szabályok – továbbképzési kötelezettség alóli mentesítés csak akkor adható, ha a könyvelő minden tőle elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében és ezt dokumentumokkal is alá tudja támasztani – 2013. január 1-től csak az vehető fel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába, aki előzetesen teljesítette a továbbképzési kötelezettségét

1.2.8.

Konzultáció


1.3. A civil szervezetek gazdálkodására, számvitelére vonatkozó szabályozás változásai

(4 óra)

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 151. számában, 2011. december 14-én.) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában, 2011. december 22-én.) a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 163. számában, 2011. december 29-én.) a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 164. számában, 2011. december 30-án.)

1.3.1. Változatlan rendelkezések minden civil szervezetre nézve  civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható  civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel  gazdasági-vállalkozási tevékenység csak kiegészítő jelleggel végezhető, amely nem veszélyeztetheti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet  hitelfelvétel és kötelezettségvállalás (pl. visszatérítendő támogatás felhasználása) csak az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet nem veszélyeztető mértékben tehető (saját tőkét nem haladhatja meg a mértéke)

1.3.2. Főbb jogszabályi változások  civil szervezet: = Ptk. 61-64. § szerinti egyesület (az egyesület különös formái: szövetség, szakszervezet, párt; az utóbbi kettő nem civil szervezet) = Ptk. 74/A-74/F. § szerinti alapítvány (ide nem értve a közalapítványt) = Ptk. 578/J. § szerinti civil társaság (nem gazdasági érdekű célra)  civil szervezet bevételei

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon = gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel = a költségvetési támogatás: 

a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás



az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás



az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás



a

személyi

jövedelemadó

meghatározott

részének

az

adózó

rendelkezése szerint kiutalt összege = az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel = más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány = befektetési tevékenységből származó bevétel = egyéb bevétel  civil szervezet költségei = alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; = gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek = a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több

tevékenységhez

használt

immateriális

javak

és

tárgyi

eszközök

értékcsökkenési leírása = egyéb költség  civil szervezet be nem sorolható költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani  bevételek kötelező besorolása: = a tagdíj -> alapcél szerinti bevétel = az alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon -> alapcél szerinti bevétel

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege -> alapcél szerinti bevétel = a közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke -> alapcél szerinti bevétel = az adomány -> alapcél szerinti bevétel = a befektetési tevékenységből származó bevétel -> gazdasági-vállalkozási bevétel  ha a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű (60 %-os arányt meghaladja az ilyen bevétel) szervezetnek minősül, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez  gazdálkodás alapelvei = működésről évente legalább egyszer be kell számolni (ide érthető a számviteli beszámoló is, a módját a szervezet választhatja meg) = az éves költségvetési tervet a számviteli szabályok alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően kell elkészíteni = ésszerű gazdálkodás elve (az éves költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a kiadások és a bevételek (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási

tevékenységek

bevétele,

önkéntesek

nem

pénzbeli

hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek  az alapcél szerinti,(azon belül a közhasznú) valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételeit és költségeit – függetlenül a könyvvezetés módjától és a beszámoló fajtájától – el kell különíteni, és a beszámolóban be kell mutatni  civil szervezet gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységére kell fordítania  civil szervezetre eltérésekkel alkalmazhatók a csőd, a felszámolás és a végelszámolás (kényszer-végelszámolás, kényszertörlés) szabályai  civil szervezet és közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság megszűnése esetén a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a hitelezők, részvényesek kielégítése után megmaradó vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül

1.3.3. Új fogalmak a Civil tv. alapján  adomány  adománygyűjtés  adománygyűjtő  adományosztó szervezet

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület  adományozott  adományszervező  befektetési tevékenység  cél szerinti juttatás  elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet  feladatfinanszírozást szolgáló költségvetési támogatás  felhasznált vagyon  gazdálkodó tevékenység  gazdasági-vállalkozási tevékenység  induló tőke  költségvetési támogatás  közszolgáltatási szerződés  nem pénzbeli támogatás  törzsvagyon

1.3.4. Adománygyűjtés szabályai  civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható  ha a civil szervezet adománygyűjtéssel mást bíz meg, csak írásban teheti  az adománygyűjtés céljáról tájékoztatni kell az adományozót  civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül - így különösen honlapján, hírlevélben - ad tájékoztatást az adományok felhasználásáról  az adomány elszámolása a könyv szerinti, illetve a szokásos piaci érték alapján történik  a GT által közhasznú szervezetnek juttatott adomány = értéke költségként elszámolható = értékének 20 %-ával (tartós adományozás esetében 40 %-ával) csökkenthető az adóalap  nem minősül adománynak: = a közérdekű önkéntes tevékenység keretében végzett munka = a köznevelésről szóló törvény alapján végzett közösségi szolgálat = az egészségügyről szóló törvény alapján adományozott szerv, szövet  nem minősül adománynak, de az adománygyűjtés szabályait megfelelően kell alkalmazni az SZJA 1%-ok gyűjtésére

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület  nem minősül ellenszolgáltatásnak adomány juttatása esetén a juttatáskor az adományozott által adott dolog vagy szolgáltatás, melynek értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2a) bekezdésében meghatározott mértéket

1.3.5. Közhasznúság szabályai  a közhasznúság egyfokozatú (amely szervezet eddig kiemelkedően közhasznú jogállású volt, 2012. január 1-jétől automatikusan közhasznú jogállású)  közhasznú tevékenységet bármely civil szervezet végezhet, ez nem jelenti a közhasznú jogállást  a közhasznú tevékenység alapcél szerinti tevékenység része  közhasznú jogállású lehet: = civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy = olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi  a közhasznú jogállás megszerzéséhez szervezettípustól függetlenül a Civil tv. szerinti feltételeket teljesíteni kell (más törvény rendelkezhet eltérően)  közhasznú jogállás feltételei - 1. feltételcsoport (legalább egy teljesítése szükséges): = az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot = a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív = a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét  közhasznú jogállás feltételei - 2. feltételcsoport (legalább egy teljesítése szükséges): = a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát = a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában = közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően  a feltételek teljesülését a törvényszék (cégbíróság) vizsgálja 60 napon belül – nemteljesülés esetén a közhasznú jogállás törlésre kerül  közhasznú jogállás megszerzéséhez kétéves működés szükséges

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület  nonprofit GT lehet közhasznú létrejöttét követően is, ha = közszolgáltatási szerződést kötött és = magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését (ha a feltételek két év után nem teljesülnek, visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettség keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától)  ötmillió forintos összbevétel felett kötelező a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása  közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki  civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású  a közhasznú jogállás 2014. május 31-éig megtartható, 2014. május 31-éig kezdeményezhető az új feltételrendszernek való megfelelés alapján a közhasznú jogállás megtartása

1.3.6. Könyvvezetéssel,

beszámolóval

kapcsolatos

rendelkezések  minden civil szervezet mérleg-fordulónapja egységesen december 31.  civil szervezet egyszeres, kettős könyvvezetést végezhet, amely alapján = 224/2000. (XII. 19.) Korm. r. szerinti egyszerűsített beszámolót (egyszeresnél) = 224/2000. (XII. 19.) Korm. r. szerinti egyszerűsített éves beszámolót (kettősnél) = saját választása alapján Szt. szerinti éves beszámolót (kettősnél) készíthet  közhasznú (civil) szervezet csak kettős könyvvitelt vezethet 2012. január 1-jétől = az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú civil szervezetnek át kell térnie kettős könyvvitelre 2012. január 1-jétől = az áttérés szabályait az Szt. 163. §-a tartalmazza  új beszámolósémák (egységes a közhasznú jogállású és a közhasznú jogállás nélküli szervezetekre nézve)  minden civil szervezet (közhasznú jogállástól függetlenül) és minden közhasznú szervezet köteles a számviteli beszámolóval együtt közhasznúsági mellékletet (kötelező minta alapján) készít, letétbe helyez  kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében:

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként = külön meg kell adni a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó adatokat = be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat  a közhasznúsági melléklet tartalmazza: = a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit = a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat = a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást = a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását = a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását  a civil szervezet (több más, Szt. szerinti egyéb szervezettel együtt) könyvvizsgálatra kötelezett, ha vállalkozási bevétele két megelőző üzleti év átlagában a 200 millió forintot meghaladja  a számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet letétbe kell helyezni, közzé kell tenni (2011. üzleti évre vonatkozóan a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerinti számviteli beszámolót és közhasznúsági jelentést)  a letétbe helyezés civil szervezetek esetében az Országos Bírósági Hivatalnál: = papír alapon (2012. június 30-áig kizárólag így lehet): Országos Bírósági Hivatal – 1363 Budapest Pf.: 24. = elektronikusan (2012. június 30. után, de továbbra is lehet papír alapon teljesíteni)

1.3.7. Támogatási szabályok  költségvetési támogatás 2012. január 1-jétől csak olyan szervezetnek adható, amely már letétbe helyezte az előző évi számviteli beszámolóját  működési költségek finanszírozására civil szervezet csak a Nemzeti Együttműködési Alapból kaphat támogatást  a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület  ha a civil szervezet központi költségvetési támogatásból származó bevétele (kivéve normatív, közszolgáltatás, szja 1% és ÚMFT/ÚSZT) eléri az összes bevétel felét, a vezető tisztségviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni (Civil Információs Portál)


2.

A

számvitelt

érintő

egyéb

jogszabályi

környezet változásai

8 óra

„A” változat 2.1. Az adó-és járulékszabályok változásai 2.1.1.

(6 óra)

Társasági adó

– adóalanyok = új adóalany (szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság – fogalmak = ellenőrzött külföldi társaság = kedvezményezett átalakulás = kedvezményezett részesedéscsere = osztalék = kutatás-fejlesztési megállapodás = saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység – adóalap-módosító tételek = bejelentett részesedés = bejelentett immateriális jószág = termőföldből átminősített ingatlanvagyon = termőföldből átminősített ingatlan = alultőkésítettség = az egyház adóalapja = a Nemzeti Kulturális Alap támogatása – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek = adomány = visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás = reprezentáció, üzleti ajándék = kamarai tagdíj – adókedvezmények

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye = fejlesztési adókedvezmény = a kutatás-fejlesztés tevékenység bérköltségének adókedvezménye – veszteségelhatárolás = átalakulás = cégfelvásárlás – szokásos piaci ár (ideértve a nyilvántartási kötelezettséget is) – az értékcsökkenési leírás szabályairól = a munkáltató az általa a munkavállalói részére bérbeadás céljából épített épület utáni értékcsökkenés elszámolása – más adónemekkel összefüggő módosítások = személyi jövedelemadóval összefüggő módosítások = egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő módosítások

2.1.2.

Egyszerűsített vállalkozói adó

– eva mértéke – eva-alanyiság választásának határértéke – a társasági adózásra áttéréskor az adóelőleg fizetési szabályok

2.1.3.

A pénzügyi szervezetek különadója

– az adó alapja és mértéke – jogutódlás

2.1.4.

Személyi jövedelemadó

– jövedelem, bevétel, költség – egységes, arányos adókulcs – adójóváírás kivezetése, adóalap-kiegészítés jövedelemhatárhoz kötött kivezetése – az adóelőleg szabályok változása = az adóalap-kiegészítés jövedelemhatárhoz kötött kivezetésével összefüggésben = az adóelőleg megállapítás szabályainak egyéb változása: csak az egyéni vállalkozótól és az őstermelőtől nem von előleget a kifizető, a költségnyilatkozat legfeljebb 50 százalék) – önálló tevékenységből származó jövedelem = a lakás bérleti díjának levonhatósága a lakás bérbeadásából származó bevételből – családi adóalap kedvezmény korrekciós módosításai

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület – adókedvezmények = a fogyatékkal élők személyi kedvezménye = a mezőgazdasági őstermelők kedvezménye = átmeneti adókedvezmények – rendelkezés az adóról – az egyéni vállalkozókat érintő változások = a veszteségelhatárolás korlátozása egyéni vállalkozóknál, őstermelőknél = az átalányadózásnál alkalmazott nomenklatúra korszerűsödik, átáll a TESZOR-ra (a jogosult kör nem változik) – különadózó jövedelmek, vagyonátruházás = az ingóértékesítés szabályainak változása (az üzletszerűség meghatározásának újrafogalmazása) = fémhulladék felvásárlás = az ingatlanértékesítés szabályainak változása (a termőföldből átminősített ingatlan adózása, az üzletszerű ingatlanértékesítés önálló tevékenységként adózik, kiegészül a szabályozás a pénzügyi lízing keretében megszerzett ingatlan átruházása jövedelem-megállapítási szabályaival) – tőkejövedelmek = kamatjövedelem = osztalékból származó jövedelem = árfolyamnyereségből származó jövedelem = ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem = tartós befektetésből származó jövedelem – a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások = az egyes meghatározott juttatások körének változása 

a reprezentáció, üzleti ajándék Tao alany esetében is egyes meghatározott juttatásként adóköteles az adómentes keretösszeg felett



az üzleti ajándék meghatározásból elmarad az egyedi értékhatárra utalás



egyes meghatározott juttatás a munkáltató által valamennyi dolgozónak, illetve a szabályzat alapján adott juttatás is



egyes meghatározott juttatás e béren kívüli juttatások éves keretösszegét meghaladóan adott egyébként béren kívüli juttatás is

= egyes meghatározott, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások 

a béren kívüli juttatás éves keretösszegén felül adott juttatás

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület 

a cégtelefon magáncélú használata



reprezentáció és üzleti ajándék



adóköteles díjú csoportos biztosítás



hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás



csekély értékű ajándék



a munkáltató által valamennyi dolgozónak, illetve a szabályzat alapján adott juttatás



jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás

= a béren kívüli juttatások változása 

a SZÉP kártya külön szállás, meleg étkezés, szabadidős felhasználási keretre bomlik



Erzsébet utalvány



munkahelyi étkeztetés



az internet, illetve üdülési csekk juttatás nem minősül béren kívüli juttatásnak

= béren kívüli juttatások 

üdülési szolgáltatás nyújtása



Erzsébet utalvány






Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt munkáltatói támogatás



iskolakezdési támogatás



helyi utazási bérlet juttatása



iskolarendszerű képzés



a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem



önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás

– egyéb változások = csoportos személyszállítás = az utólag és az előre folyósított támogatás elszámolási szabályainak változása = nyugdíj: a személyi jövedelemadó rendszerében továbbra is nyugdíjnak minősülnek az ún. korai nyugdíjak


2.1.5.

Általános forgalmi adó

– fizetendő adóval kapcsolatos módosítások = adómérték: 27%-os általános áfakulcs, időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó átmeneti szabály, pénztárgépek, taxaméterek átállítása = adófizetési kötelezettség előleg esetében, ha a szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett adófizetésre az Áfa tv. 140. § a) pontja alapján = önellenőrzési kötelezettség az adóalap, fizetendő adó utólagos csökkenése esetén – levonási jogot érintő módosítások = tételes áfa levonási tilalom feloldása = elévülési idő előírása = tárgyi eszközhöz kapcsolódó adólevonás utólagos korrekciója = szokásos piaci ár figyelembevétele levonási hányados számításakor – számlázással kapcsolatos módosítások = kötelező számlakibocsátás külföldön teljesített ügyletről = számlafogadó beleegyezése elektronikus számlázás esetén – egyéb módosítások = fuvarozási vélelem megdöntése láncértékesítés esetén = ingatlanértékesítés adókötelessé tételére vonatkozó információ az adóhatóság honlapján = adófizetésre kötelezett személy áfa-raktárból történő kiraktározásnál = speciális kör bevallási kötelezettség alóli mentesülése = adóvisszatérítés belföldön nem letelepedett adóalany részére = más törvényekkel összefüggő módosítások – új és változó fogalmak = közhatalmi tevékenység = jogutódlással történő megszűnés = mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalany = építési telkek számbavétele sorozat jellegű értékesítésnél – hivatkozás az Európai Unió kötelező jogi aktusára

2.1.6.

Helyi adók

– valamennyi helyi adót érintő változások = a törvény személyi hatálya, teljes személyes mentesség = feltételes helyi adómentesség szabályainak változása

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = az önkormányzati adómegállapítási mozgástérő bővülése – a telekadóval összefüggő változások  a telekadó tárgyi hatálya  a telekadó alóli mentességek köre  a telekadó-kötelezettség keletkezése, megszűnése, változása – az építményadó mentességek körének változása – az idegenforgalmi adóbeszedő – a magánszemély kommunális adójának változása = a törvényi felső adómérték = adófelfüggesztés a magánszemély kommunális adójában – a helyi iparűzési adóban bekövetkező változások = változás a helyi iparűzési adó alapjának megfogalmazásában = a nettó árbevétel fogalmának változása

2.1.7.

Gépjárműadó, cégautóadó

– a gépjárműadó kötelezettség illetékességi szabályok pontosítása – a cégautóadó adótételeinek változása

2.1.8.

Népegészségügyi termékadó

– az adóköteles termékkör = üdítőital = energiaital = előrecsomagolt cukrozott készítmény = sós snack = ételízesítő = ízesített sör = alkoholos frissítő = gyümölcsíz – az adókötelezettség tartalma = az adóköteles tényállás = az előrecsomagolt termék fogalma = az adómegállapítás = nyilvántartás-vezetés – az adóalanyiság – az adó alapja, mértéke

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület – mentesség az adó alól – eljárási szabályok, bevallási határnap

2.1.9.

Baleseti adó

– az adókötelezettség, az adó alanya = az adókötelezettség keletkezése, megszűnése a biztosítási időszakban = az adókötelezettség megszűnése a gépjármű forgalomból való kivonása miatt = az adó alanya – az adó alapja, mértéke = az adó alapja főszabály szerint = az adó alapja a biztosítási díjjal le nem fedett időszakban = az adó mértéke, maximális napi összege – az adó megállapítása = az adó biztosító általi megállapításának esetei (adóbeszedés) = az adó önadózással való megállapítása = az adóvisszatérítés esetei – eljárási szabályok, átmeneti rendelkezések = az adó bevallásának, megfizetésének határideje adóbeszedés esetén = az adó bevallásának, megfizetésének határideje önadózás esetén = az adómegállapítás 2011-ben kezdődő, 2012-ben végződő biztosítási időszak esetén

2.1.10.

Jövedéki adó

– a visszaélések megakadályozására vonatkozó szabályok módosítása = a bejegyzett kereskedők, tároló adóraktárak jövedéki biztosítékára vonatkozó szabályok változása = bejelentési kötelezettség a kenőolajak szállítására, kereskedelmére – ásványolaj-termékek jövedéki adózása = gázolaj adómértéke = a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdaság adókedvezményének változása = E85 üzemanyag adómértéke = 3811 vtsz alá tartozó termék ellenőrzött körbe vonása = adóvisszaigénylés gázkrízis esetén = csoportmentességi rendelkezésekre utalás – alkoholtermék, sör, bor, pezsgő jövedéki adója

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = alkoholtermékek adómértéke = a sör adóalapja = kisüzemi sörfőzés kedvezménye = sör, egyéb bor, pezsgő házi készítésének lehetővé tétele = termelői szőlőbor és pálinka értékesítés lehetőségeinek kiterjesztése – dohánytermékek jövedéki adójának változása = dohánytermék adómértéke, adófizetési kötelezettség változása = készletfelhalmozást korlátozó szabályok = adójegyek vonalkóddal ellátása, adatszolgáltatás az adójegyek készletváltozásáról – egyéb változások = AEO tanúsítvány = engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások egyszerűsítése = elektronikus eljárás mezőgazdasági gázolaj adóvisszatérítése esetén

2.1.11.

Regisztrációs adó

– a regisztrációs adótábla változása – gépjárműflotta-üzemeltetők kedvezményes adózása = a gépjárműflotta-üzemeltető fogalma, a rendelkezés személyi hatálya = a gépjárműflotta-üzemeltetők sajátos adókötelezettség-teljesítésének tartalma = az eljárás lényegi tartalma – elektronikus eljárás a regisztrációs adóban – az adóvisszaigénylési lehetőségek kibővítése

2.1.12.

Egyes ágazatokat terhelő különadó

– a bolti kiskereskedelmi tevékenység fogalmának változása – a bevallás-benyújtás határnapjának változása

2.1.13.

A szociális hozzájárulási adó

– az adó alanya = a kifizető = az egyéni vállalkozó = az őstermelő – nem adóalany személyek – a kifizető által fizetendő adó alapja = önálló tevékenységből származó jövedelem

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = nem önálló tevékenységből származó jövedelem = a tanulószerződésben meghatározott díj = nevelési díj = személyi alapbér, illetőleg díjazás – adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyok = a munkaviszony = szövetkezet tagjának munkavégzésre irányuló jogviszonya = a társas vállalkozás tagjának munkavégzésre irányuló jogviszonya = az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony = a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony = az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony = a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony = egyéb, önálló vagy nem önállótevékenységből származó jövedelmet eredményező jogviszony – adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok = a tagi jogviszonyok, egyházi, szerzetesrendi jogviszony, ha a magánszemély saját jogú nyugdíjas, vagy a tag özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte = az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony – a kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja = az egyéni vállalkozó adóalapja = az evás egyéni vállalkozó és az őstermelő adóalapja – az adóalap megállapításának különös szabályai = a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget terhelő adó alapja = az egyházat és a szerzetesrendet terhelő adó alapja – mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól = adófizetési kötelezettség alól mentesített időszakok

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület – az adó mértéke és fizetendő összege – adókedvezmények = a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény = a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény = a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény = a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény – a foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása = START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, – a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető – együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét = a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb a számított adó összegéig – eljárási szabályok = az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti = az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg = az evá-s egyéni adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg = a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg = a külföldi kifizető kötelezettségei = a mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg = a kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére – figyelemmel az Art. 176. § (11)– (12) bekezdéseire is – a kincstár kötelezett


2.1.14.

Járulékok és hozzájárulások változásai

2.1.14.1.

Munkáltatókat,

kifizetőket

terhelő

járulékok

és

hozzájárulások változásai – társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó (lásd a 2.1.13. pontban írottakat) – egészségügyi hozzájárulás változásai = béren kívüli juttatások után 10%-os kifizetői egészségügyi hozzájárulás bevezetése

2.1.14.2. Egyéni járulékok változásai – járulékmértékek 2012-ben – járulékalap változásai (egyes mentességi szabályok megszűnése) – kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés megszűnése

2.1.14.3. Új törvény a szakképzési hozzájárulásról – a hozzájárulás alapja, mértéke – a hozzájárulás kötelezettjei – mentesség a hozzájárulás alól – a hozzájárulás teljesítése – visszatérítés


2.2.Társasági adó meghatározás (esettanulmány) (2 óra) Az

alapítványok

és

a

közhasznú

nonprofit

gazdasági

társaság

adókötelezettségével kapcsolatos esettanulmányok A modul oktatása során a teljes ismeretanyagot nem kell a hallgatóságnak átadni, hanem az alábbiakban felsorolt témákat kell esettanulmány formájában feldolgozni. Az esettanulmányokat, a hozzájuk kötelezően kapcsolódó számpéldát a továbbképzés szervezője, illetve a modul oktatója dolgozza ki.

2.2.1. Az alapítvány társasági adókötelezettsége – Az adókötelezettséget befolyásoló tényezők feltárása = annak meghatározása, hogy az alapítvány végez-e vállalkozási tevékenységet, [Tao. tv. 6. számú melléklet „A” fejezet], ha értékpapírokkal nem rendelkezik, pénzeszközét banki betétben tartja, amelyre kamatot kap = ha végez vállalkozási tevékenységet, rendelkezik vagy nem rendelkezik közhasznú besorolással = vállalkozási

tevékenységének

adózás

előtti

eredménye,

összes

bevétele,

vállalkozási tevékenységének bevétele = a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás = állami vagy önkormányzati adóhatóság felé az adóév utolsó napján fennálló adótartozás vizsgálata – Az adóalap és az adókötelezettség levezetése, ha az alapítvány nem közhasznú szervezet (példán) = adózás előtti eredményt módosító tételek számbavétele (sajátos módosító tételek és az általánosból néhány), ebből az alap- és a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerülő összeg [Tao. tv. 9. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (3)-(4) bekezdés] = az adómentesség feltételeinek vizsgálata [Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a) pont] = az adó meghatározása, ha az alapítvány adókedvezményre nem jogosult (Tao. tv. 19. § és 20. § (1) bekezdés a) pont] – Az adóalap és az adókötelezettség levezetése, ha az alapítvány közhasznú szervezet (példán)

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület  adózás előtti eredményt módosító tételek számbavétele (sajátos módosító tételek és az általánosból néhány), ebből az alap és a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerülő összeg [Tao. tv. 9. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b)-c) pont, (3)-(4) bekezdés]  az adó meghatározása, ha az alapítvány K+F bérköltség alapján adókedvezményre jogosult [Tao. tv. 9. § (6)-(7) bekezdés és 19. §, 22. § (9) bekezdés, 23. § (3) bekezdés]

2.2.2. A

közhasznú

nonprofit

gazdasági

társaság

adókötelezettsége – Az adókötelezettséget befolyásoló tényezők vizsgálata = annak meghatározása, hogy a közhasznú nonprofit gazdasági társaság rendelkezike vállalkozási tevékenység bevételének nem minősülő bevétellel [Tao. tv. 6. számú melléklet „E” fejezet], ha értékpapírokkal nem rendelkezik, pénzeszközét banki betétben tartja, amelyre kamatot kap = a közhasznú tevékenységhez kapott támogatás = állami vagy önkormányzati adóhatóság felé az adóév utolsó napján fennálló adótartozás vizsgálata – Az adóalap és az adókötelezettség levezetése, ha a nonprofit szervezetnél a jegyzett tőke leszállítása miatt a tagokkal szemben vagyon kiadásra került sor és adózott saját tőkével a társaság nem rendelkezik (példán) = adózás előtti eredmény és a módosító tételek számbavétele (sajátos módosító tételek és az általánosból néhány) [Tao. tv. 13/A. § (1) bekezdés a) és d) pont] = az adómentességnél figyelembe vehető adóalap meghatározása (a megállapított adóalap korrigált összege) [Tao. tv. 13/A. § (1) bekezdés a) és d) pont és 20. § (6) bekezdés] = az

adó

meghatározása,

ha

a

közhasznú

nonprofit

gazdasági

társaság

adókedvezményt nem vesz igénybe [Tao. tv. 19. § és 20. § (1) bekezdés e) pont]


„B” változat Az adó-és járulékszabályok változásai (6 óra)

2.1. 2.1.1.

Társasági adó

– adóalanyok = új adóalany (szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság – fogalmak = ellenőrzött külföldi társaság = kedvezményezett átalakulás = kedvezményezett részesedéscsere = osztalék = kutatás-fejlesztési megállapodás = saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység – adóalap-módosító tételek = bejelentett részesedés = bejelentett immateriális jószág = termőföldből átminősített ingatlanvagyon = termőföldből átminősített ingatlan = alultőkésítettség = az egyház adóalapja = a Nemzeti Kulturális Alap támogatása – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek = adomány = visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás = reprezentáció, üzleti ajándék = kamarai tagdíj – adókedvezmények = a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye = fejlesztési adókedvezmény = a kutatás-fejlesztés tevékenység bérköltségének adókedvezménye – veszteségelhatárolás = átalakulás

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = cégfelvásárlás – szokásos piaci ár (ideértve a nyilvántartási kötelezettséget is) – az értékcsökkenési leírás szabályairól = a munkáltató az általa a munkavállalói részére bérbeadás céljából épített épület utáni értékcsökkenés elszámolása – más adónemekkel összefüggő módosítások = személyi jövedelemadóval összefüggő módosítások = egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő módosítások

2.1.2.

Egyszerűsített vállalkozói adó

– eva mértéke – eva-alanyiság választásának határértéke – a társasági adózásra áttéréskor az adóelőleg fizetési szabályok

2.1.3.

A pénzügyi szervezetek különadója

– az adó alapja és mértéke – jogutódlás

2.1.4.

Személyi jövedelemadó

– jövedelem, bevétel, költség – egységes, arányos adókulcs – adójóváírás kivezetése, adóalap-kiegészítés jövedelemhatárhoz kötött kivezetése – az adóelőleg szabályok változása = az adóalap-kiegészítés jövedelemhatárhoz kötött kivezetésével összefüggésben = az adóelőleg megállapítás szabályainak egyéb változása: csak az egyéni vállalkozótól és az őstermelőtől nem von előleget a kifizető, a költségnyilatkozat legfeljebb 50 százalék) – önálló tevékenységből származó jövedelem = a lakás bérleti díjának levonhatósága a lakás bérbeadásából származó bevételből – családi adóalap kedvezmény korrekciós módosításai – adókedvezmények = a fogyatékkal élők személyi kedvezménye = a mezőgazdasági őstermelők kedvezménye = átmeneti adókedvezmények – rendelkezés az adóról

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület – az egyéni vállalkozókat érintő változások = a veszteségelhatárolás korlátozása egyéni vállalkozóknál, őstermelőknél = az átalányadózásnál alkalmazott nomenklatúra korszerűsödik, átáll a TESZOR-ra (a jogosult kör nem változik) – különadózó jövedelmek, vagyonátruházás = az ingóértékesítés szabályainak változása (az üzletszerűség meghatározásának újrafogalmazása) = fémhulladék felvásárlás = az ingatlanértékesítés szabályainak változása (a termőföldből átminősített ingatlan adózása, az üzletszerű ingatlanértékesítés önálló tevékenységként adózik, kiegészül a szabályozás a pénzügyi lízing keretében megszerzett ingatlan átruházása jövedelem-megállapítási szabályaival) – tőkejövedelmek = kamatjövedelem = osztalékból származó jövedelem = árfolyamnyereségből származó jövedelem = ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem = tartós befektetésből származó jövedelem – a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások = az egyes meghatározott juttatások körének változása 

a reprezentáció, üzleti ajándék Tao alany esetében is egyes meghatározott juttatásként adóköteles az adómentes keretösszeg felett



az üzleti ajándék meghatározásból elmarad az egyedi értékhatárra utalás



egyes meghatározott juttatás a munkáltató által valamennyi dolgozónak, illetve a szabályzat alapján adott juttatás is



egyes meghatározott juttatás e béren kívüli juttatások éves keretösszegét meghaladóan adott egyébként béren kívüli juttatás is

= egyes meghatározott, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások 

a béren kívüli juttatás éves keretösszegén felül adott juttatás



a cégtelefon magáncélú használata



reprezentáció és üzleti ajándék



adóköteles díjú csoportos biztosítás



hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás



csekély értékű ajándék

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület 

a munkáltató által valamennyi dolgozónak, illetve a szabályzat alapján adott juttatás



jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás

= a béren kívüli juttatások változása 

a SZÉP kártya külön szállás, meleg étkezés, szabadidős felhasználási keretre bomlik



Erzsébet utalvány






az internet, illetve üdülési csekk juttatás nem minősül béren kívüli juttatásnak

= béren kívüli juttatások 

üdülési szolgáltatás nyújtása



Erzsébet utalvány






Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt munkáltatói támogatás



iskolakezdési támogatás



helyi utazási bérlet juttatása



iskolarendszerű képzés



a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem



önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás

– egyéb változások = csoportos személyszállítás = az utólag és az előre folyósított támogatás elszámolási szabályainak változása = nyugdíj: a személyi jövedelemadó rendszerében továbbra is nyugdíjnak minősülnek az ún. korai nyugdíjak

2.1.5.

Általános forgalmi adó

– fizetendő adóval kapcsolatos módosítások = adómérték: 27%-os általános áfakulcs, időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó átmeneti szabály, pénztárgépek, taxaméterek átállítása = adófizetési kötelezettség előleg esetében, ha a szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett adófizetésre az Áfa tv. 140. § a) pontja alapján = önellenőrzési kötelezettség az adóalap, fizetendő adó utólagos csökkenése esetén

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület – levonási jogot érintő módosítások = tételes áfa levonási tilalom feloldása = elévülési idő előírása = tárgyi eszközhöz kapcsolódó adólevonás utólagos korrekciója = szokásos piaci ár figyelembevétele levonási hányados számításakor – számlázással kapcsolatos módosítások = kötelező számlakibocsátás külföldön teljesített ügyletről = számlafogadó beleegyezése elektronikus számlázás esetén – egyéb módosítások = fuvarozási vélelem megdöntése láncértékesítés esetén = ingatlanértékesítés adókötelessé tételére vonatkozó információ az adóhatóság honlapján = adófizetésre kötelezett személy áfa-raktárból történő kiraktározásnál = speciális kör bevallási kötelezettség alóli mentesülése = adóvisszatérítés belföldön nem letelepedett adóalany részére = más törvényekkel összefüggő módosítások – új és változó fogalmak = közhatalmi tevékenység = jogutódlással történő megszűnés = mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalany = építési telkek számbavétele sorozat jellegű értékesítésnél – hivatkozás az Európai Unió kötelező jogi aktusára

2.1.6.

Helyi adók

– valamennyi helyi adót érintő változások = a törvény személyi hatálya, teljes személyes mentesség = feltételes helyi adómentesség szabályainak változása = az önkormányzati adómegállapítási mozgástérő bővülése – a telekadóval összefüggő változások  a telekadó tárgyi hatálya  a telekadó alóli mentességek köre  a telekadó-kötelezettség keletkezése, megszűnése, változása – az építményadó mentességek körének változása – az idegenforgalmi adóbeszedő

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület – a magánszemély kommunális adójának változása = a törvényi felső adómérték = adófelfüggesztés a magánszemély kommunális adójában – a helyi iparűzési adóban bekövetkező változások = változás a helyi iparűzési adó alapjának megfogalmazásában = a nettó árbevétel fogalmának változása

2.1.7.

Gépjárműadó, cégautóadó

– a gépjárműadó kötelezettség illetékességi szabályok pontosítása – a cégautóadó adótételeinek változása

2.1.8.

Népegészségügyi termékadó

– az adóköteles termékkör = üdítőital = energiaital = előrecsomagolt cukrozott készítmény = sós snack = ételízesítő = ízesített sör = alkoholos frissítő = gyümölcsíz – az adókötelezettség tartalma = az adóköteles tényállás = az előrecsomagolt termék fogalma = az adómegállapítás = nyilvántartás-vezetés – az adóalanyiság – az adó alapja, mértéke – mentesség az adó alól – eljárási szabályok, bevallási határnap

2.1.9.

Baleseti adó

– az adókötelezettség, az adó alanya = az adókötelezettség keletkezése, megszűnése a biztosítási időszakban = az adókötelezettség megszűnése a gépjármű forgalomból való kivonása miatt

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = az adó alanya – az adó alapja, mértéke = az adó alapja főszabály szerint = az adó alapja a biztosítási díjjal le nem fedett időszakban = az adó mértéke, maximális napi összege – az adó megállapítása = az adó biztosító általi megállapításának esetei (adóbeszedés) = az adó önadózással való megállapítása = az adóvisszatérítés esetei – eljárási szabályok, átmeneti rendelkezések = az adó bevallásának, megfizetésének határideje adóbeszedés esetén = az adó bevallásának, megfizetésének határideje önadózás esetén = az adómegállapítás 2011-ben kezdődő, 2012-ben végződő biztosítási időszak esetén

2.1.10.

Jövedéki adó

– a visszaélések megakadályozására vonatkozó szabályok módosítása = a bejegyzett kereskedők, tároló adóraktárak jövedéki biztosítékára vonatkozó szabályok változása = bejelentési kötelezettség a kenőolajak szállítására, kereskedelmére – ásványolaj-termékek jövedéki adózása = gázolaj adómértéke = a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdaság adókedvezményének változása = E85 üzemanyag adómértéke = 3811 vtsz alá tartozó termék ellenőrzött körbe vonása = adóvisszaigénylés gázkrízis esetén = csoportmentességi rendelkezésekre utalás – alkoholtermék, sör, bor, pezsgő jövedéki adója = alkoholtermékek adómértéke = a sör adóalapja = kisüzemi sörfőzés kedvezménye = sör, egyéb bor, pezsgő házi készítésének lehetővé tétele = termelői szőlőbor és pálinka értékesítés lehetőségeinek kiterjesztése – dohánytermékek jövedéki adójának változása

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = dohánytermék adómértéke, adófizetési kötelezettség változása = készletfelhalmozást korlátozó szabályok = adójegyek vonalkóddal ellátása, adatszolgáltatás az adójegyek készletváltozásáról – egyéb változások = AEO tanúsítvány = engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások egyszerűsítése = elektronikus eljárás mezőgazdasági gázolaj adóvisszatérítése esetén

2.1.11.

Regisztrációs adó

– a regisztrációs adótábla változása – gépjárműflotta-üzemeltetők kedvezményes adózása = a gépjárműflotta-üzemeltető fogalma, a rendelkezés személyi hatálya = a gépjárműflotta-üzemeltetők sajátos adókötelezettség-teljesítésének tartalma = az eljárás lényegi tartalma – elektronikus eljárás a regisztrációs adóban – az adóvisszaigénylési lehetőségek kibővítése

2.1.12.

Egyes ágazatokat terhelő különadó

– a bolti kiskereskedelmi tevékenység fogalmának változása – a bevallás-benyújtás határnapjának változása

2.1.13.

A szociális hozzájárulási adó

– az adó alanya = a kifizető = az egyéni vállalkozó = az őstermelő – nem adóalany személyek – a kifizető által fizetendő adó alapja = önálló tevékenységből származó jövedelem = nem önálló tevékenységből származó jövedelem = a tanulószerződésben meghatározott díj = nevelési díj = személyi alapbér, illetőleg díjazás – adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyok = a munkaviszony

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = szövetkezet tagjának munkavégzésre irányuló jogviszonya = a társas vállalkozás tagjának munkavégzésre irányuló jogviszonya = az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony = a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony = az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony = a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony = egyéb, önálló vagy nem önállótevékenységből származó jövedelmet eredményező jogviszony – adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok = a tagi jogviszonyok, egyházi, szerzetesrendi jogviszony, ha a magánszemély saját jogú nyugdíjas, vagy a tag özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte = az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony – a kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja = az egyéni vállalkozó adóalapja = az evás egyéni vállalkozó és az őstermelő adóalapja – az adóalap megállapításának különös szabályai = a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget terhelő adó alapja = az egyházat és a szerzetesrendet terhelő adó alapja – mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól = adófizetési kötelezettség alól mentesített időszakok – az adó mértéke és fizetendő összege – adókedvezmények = a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény = a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény = a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény

Egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület = a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény – a foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása = START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, – a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető – együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét = a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb a számított adó összegéig – eljárási szabályok = az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. = az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg = az evá-s egyéni adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg = a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg = a külföldi kifizető kötelezettségei = a mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg = a kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére – figyelemmel az Art. 176. § (11)– (12) bekezdéseire is – a kincstár kötelezett


2.1.14.

Járulékok és hozzájárulások változásai

2.1.14.1. Munkáltatókat,

kifizetőket

terhelő

járulékok

és

hozzájárulások változásai – társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó (lásd a 2.1.13. pontban írottakat) – egészségügyi hozzájárulás változásai = béren kívüli juttatások után 10%-os kifizetői egészségügyi hozzájárulás bevezetése

2.1.14.2. Egyéni járulékok változásai – járulékmértékek 2012-ben – járulékalap változásai (egyes mentességi szabályok megszűnése) – kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés megszűnése

2.1.14.3. Új törvény a szakképzési hozzájárulásról – a hozzájárulás alapja, mértéke – a hozzájárulás kötelezettjei – mentesség a hozzájárulás alól – a hozzájárulás teljesítése – visszatérítés


2.2. Az egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület sajátos kérdései, illetve jogszabályi változásai (2 óra) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 166. számában, 2011. december 31-én.) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi VII. törvény (Megjelent a Magyar Közlöny 2012. évi 24. számában, 2012. február 29-én.) a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 163. számában, 2011. december 29-én.)

2.2.1. Az egyházakra, vallásfelekezetekre és vallási közösségekre vonatkozó törvényi szabályozás változásai  az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállása = a vallási tevékenység = az egyház = a belső egyházi jogi személy = az egyházi intézmény = az egyházi személy  az egyházként való elismerésre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok = az egyházként való elismerésre irányuló eljárás = a nyilvántartásba vételi eljárás  az egyházak működése  az egyházak megszűnése

2.2.2. Az egyházakra, vallásfelekezetekre és vallási közösségekre vonatkozó számviteli szabályozás változásai  egyes egyházi jogi személyek egyesületté való átminősüléséből következő számviteli feladatok részletezése  a könyvvizsgálatra vonatkozó értékhatár változása

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Recommend Documents