Könyvtárhasználat (Könyvtár)

Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola és Gimnázium

Könyvtárhasználat (Könyvtár) A könyvtár fogalma: A szó régi görög eredetű (bibliotheke ), magyarosan bibliotéka. A könyvtár a könyvtári könyvek (dokumentumok) összessége, azaz bizonyos szempontok alapján összeválogatott megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett dokumentumgyűjtemény. Újabban a könyvtár szó számítástechnikai értelmezést is kapott: könyvtárnak nevezik az adathordozókon tárolt file-ok rendezett halmazát. A file-okra vonatkozó információkat a számítógépes katalógus tárolja.

Könyvtártípusok Könyvtártípus

Mihez nyújt dokumentumokat, információkat? Iskolai Általános iskolai, Az iskolai Tanulás, önképzés, könyvtár középiskolai, tevékenységhez a szakmunkás képző kapcsolódó könyvtárhasználat iskolai, diákotthoni elsajátítása Közművelődési Lakóhelyi vagy Általános Művelődés, könyvtár munkahelyi, tanulás, gyakorlati községi vagy városi tájékozódás, (megyei) központi szórakozás vagy fiók Felsőoktatási Főiskolai, egyetemi Az oktató Tanulás, szakmai könyvtár tevékenységhez tájékozódás, kapcsolódó kutatás Nyilvános szakkönyvtár

Milyen vannak?

fajtái Állománya, gyűjtőköre

Szakterületenként: műszaki, mezőgazdasági, orvosi stb. Helyi Intézményi, feladatkörű kutatóhelyi, szakkönyvtár vállalati stb. Általános Pl. a Magyar tudományos Tudományos könyvtár Akadémia történeti értékű Könyvtára, az gyűjteménnyel Eötvös Loránd Tudományegyetem Központi Könyvtára Nemzeti Országos könyvtár Széchenyi Könyvtár

Szakterületi

Szakterületi Széleskörű, történetileg kialakult

Hungarikum (minden magyar vonatkozású könyvtári anyag)

27

A szakterület elmélyült megismerése, művelése, kutatása A szakterület művelése és kutatása Tudományos kutatás

A magyar (vonatkozású) irodalom tanulmányozása

Kinek? Az iskola tanulóinak (korlátozottan nyilvános) Minden állampolgárnak (nyilvános könyvtár) Hallgatók, oktatók (esetleg külső látogatók is) Nyilvános könyvtár (életkori korlátozással) Korlátozottan nyilvános könyvtárak Nyilvános könyvtár (életkori korlátozással)

Nyilvános könyvtár (életkori korlátozással)


Egyházi könyvtár

Muzeális könyvtárak, könyvtárak muzeális gyűjteményei

Katolikus püspökségi szerzetesrendi, református, evangélikus, izraelita stb. Szerzetesrendek könyvtárai, régi iskolák könyvtárai, múzeumkönyvtárak

Régi Teológiai gyűjtemények, tanulmányok, vallási irodalom könyvvallástörténeti kutatás Régi gyűjtemények

Kutatóknak, teológusoknak és

A művelődéstörténet szemléletes bemutatása, kutatás

Múzeumként nyilvános intézmények. Egyébként: csak kutatóknak

Példák: Közművelődési könyvtár:A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és hálózata. Egyházi könyvtárak: Bencés Főapátsági Könyvtár Pannonhalmán vagy a Református Kollégium Könyvtára, Debrecen (ez a legnagyobb egyházi könyvtárunk). Muzeális könyvtárak: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára vagy az Iparművészeti Múzeum Könyvtára.

Az Országos Széchenyi Könyvtár Történet: A könyvtárat 1802-ben gróf Széchenyi Ferenc alapította, Széchenyi István édesapja 15000 kötetes könyvtárával. A Nemzet Könyvtára 1808-tól 1949-ig a Magyar Nemzeti Múzeum keretei között működött. A felduzzadt hatalmas állományt már nem lehetett szakszerűen elhelyezni, ezért 1985ben méltó helyre, a Budavári Palotába költözött. Gyűjtőköre: minden magyar vonatkozású könyv és folyóirat, finnugor és a szomszéd népek irodalmára, történelmére vonatkozó alapvető irodalom, könyv- és könyvtártörténeti dokumentumok. Főbb feladatai: Dokumentumszolgáltatás, információszolgáltatás, tartalomszolgáltatás, közreadja a Magyar Nemzeti Bibliográfia megjelenő füzeteit, online szolgáltatás, offline szolgáltatás. Állományának a nagysága közel 7 millió. Gyűjteménye: modern könyvek, hírlaptár, régi- és ritka nyomtatványok, kéziratok, zeneműtár, színháztörténet, térképtár, kisnyomtatványok, mikrofilmek. Kötelespéldány joggal rendelkezik, azaz minden kiadványból kötelezően kap egy példányt. Állománya csak helyben, olvasóteremben olvasható. A könyvtár őrzi a Halotti beszédet, 32 corvinát Mátyás király könyvtárából és Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát. 2001-től az OSZK keretein belül működik a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár). A szolgáltatás 1995 elején indult.

28


A könyvtár gyűjtőköre a magyar nyelvű vagy közép európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok.

Alapfogalmak Kurrens: folyamatos. A rendszeresen megjelenő időszaki kiadványok (folyóiratok, napilapok, évkönyvek, hetilapok) , bibliográfiák jellemzője. Retrospektív: a múlthoz forduló, visszatekintő. Elsősorban bibliográfiák és katalógusok jellemzője, a szerkesztés időpontja előtti időszakra vonatkozó anyaggyűjtést jelöl. Bibliográfia: Magyar fordítása könyvészetet jelent. A bibliográfia készítésének tudománya a könyvészet. A bibliográfia valamilyen kérdés, téma tanulmányozásához adott vagy felhasznált könyvek és/vagy cikkek felsorolása. Olyan, mint egy katalógus, tartalmazza a felsorolt könyvek szerzőjét, címét, a kiadás évét, a kiadó nevét, esetenként a könyvek, cikkek rövid tartalmi leírását is. Magyar Nemzeti Bibliográfia: Elméletileg a mindenkori magyar állam határain belül megjelent kiadványokat, valamint a határain túl kiadott hungarikumokat regisztráló könyvészet eddig közreadott (retrospektív) és jelenlegi (kurrens) kiadványainak összessége. Hungarika (hungarikumok): Bármely, jelenlegi határainkon kívül megjelent, magyar vonatkozású kiadvány vagy nem publikált dokumentum neve. Online: Közvetlen, élő hálózati összeköttetés mellett működik. Pl.: Az Országos Széchenyi Könyvtár adatbázisai. Offline: Élő hálózati összeköttetés nélkül működik. Pl.: egy CD-ROM.

Interneten elérhető könyvtárak Országos Széchenyi Könyvtár: http://www.oszk.hu.htm - A könyvtár valamennyi szolgáltatása erről a honlapról elérhető. Lehet keresni címre, szerzőre, megvan-e az illető könyv a könyvtárban. Libri Vision: egyesített közös katalógus.

Az OSZK, Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtár közös katalógusa. http://certus.oszk.hu/librivision hun. html MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár): http://www.mek.oszk.hu

Lehet keresni címre, szerzőre, kulcsszóra. Pl.: a Sorstalanságból hány db van, milyen nyelven. Tárgyszó alapján még nem igazán lehet keresni, mert csak most kezdték el. Sok szótár és lexikon is van benne. Több mint 4 ezer dokumentummal rendelkezik. Magyar Országos Közös Katalógus: http://www.mokka.hu/ 17 könyvtár a tagja. Szerző, cím, tárgyszó alapján lehet benne keresni. 29


Országos Dokumentumellátási Rendszer: http://odr.lib.klte.hu/ 54 könyvtár a tagja. Lelőhely információk, könyvtárközi kölcsönzés, könyvtári nyilvántartások vannak itt. Nagyon tud segíteni az olvasónak. Pl.: hol található a könyv, melyik könyvtárban, bent van-e az illető könyv, amit keresünk. Az alább felsorolt honlapcímeket csak tájékoztatásul közlöm, ezeket a címeket nem kell megtanulni, csak tudni kell, hogy ilyen is van, és mit tartalmaz. Magyar Periodika Adatbázis: http://w3.oszk.hu/ikb _h.htm

1986-tól-2001-ig terjednek a periodikák (folyóiratok, napilapok) benne. Könnyű benne keresni. Digitális Corvinák: http://www.corvina.oszk.hu/ A világon fellelhető összes corvina itt megtalálható! Magyar és Nemzetközi Cikkek (Manci): http://w3.oszk.hu/manci.htm A magyar könyvtárak és információtudományi periodikumok teljes körű, kurrens és folyamatos retrospektív feldolgozása. Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása: http://libinfo.oszk.hu/ 126 könyvtár a tagja. Az elektronikus referensz kérdésekre 48 órán belül rövid, de szakszerű választ adnak a könyvtárosok. Kérésre a dokumentumot is elküldik, scannelve. „Ugródeszka”: „Mindent egy helyen” ez a jelszó! Innen elérhetőek Magyarország és a világ könyvtárai. www.mek.iif.hu/MIT-HOL

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elektronikus Könyvtári Szekciója és az OSZK indította el 1999-ben. A kérdést az olvasó elektronikus levélben teheti fel, és a választ is így kapja meg. A szolgáltatás ingyenes. Azokat a kérdéseket várják, amelyekre nem sikerült megtalálni a választ a rendelkezésre álló információforrások között. Olyan kérdésekre nem adnak választ, hogy pl.: mikor indul a vonat Nyíregyházára.

30


Könyvtárhasználat (Dokumentum) A dokumentum fogalma: a latin „docere" szóból származik, jelentése tanítani, oktatni, főnévi alakja tanúsítást, bizonyítást jelent. Az információ testet öltött formája, anyagi objektum. (Ez ma már nem igaz, hogy anyagi objektum - lásd számítógép.) A dokumentum mai definiálása: egy önálló szellemi információegység, melynek célja az információ átadása, közlése.

termék,

egy

független

Tehát a dokumentum az összes információt tartalmazó könyvtári tárgy; könyv, időszaki kiadvány, szabadalom, kutatási jelentés, aprónyomtatvány, audiovizuális, számítógépes kiadványok összefoglaló és általános neve.

Csoportosításuk: Kéziratos dokumentumok: levél, kódex, oklevél Nyomtatott dokumentumok: könyv (témája szerint: szépirodalmi, ismeretközlő: kézikönyvek, szótárak, segédkönyvek) időszaki kiadványok (napilap, hetilap, folyóirat, évkönyv, sorozat) plakátok, kották, térképek Nem nyomtatott dokumentumok: Vizuális, auditív, audiovizuális dokumentumok, elektronikus dokumentumok. Vizuális dokumentumok: írásos (számítógéppel előállított szövegek, könyvek, dia, mikroformátumú dokumentumok (mikrofilm, mikrofilmcsík, mikrofilmlap), ikonográfiai, plasztikai dokumentumok Mikroformátumú dokumentumok: Szöveges vagy képi információt tartalmaznak. Olyan erős kicsinyítéssel készülnek, hogy szabad szemmel nem lehet látni a rajtuk lévő szöveget. Anyaga: film, papír. Formája: tekercs, lap. Olvasásukhoz mikrofilmolvasó szükséges. Ikonográfiai: Az ikonográfiai dokumentumnak elsődleges jellemzője: a képi ábrázolás. (fényképek, illusztrációk, reprodukciók, filmek, térképek, műszaki ábrázolások, tervrajzok, kották, poszter, plakát) Plasztikai dokumentumok: térbeli kiterjedésű, 3 dimenziós alkotások (szobrok, érmék) Auditív: hanglemez, hangkazetta, zenei CD Audiovizuális: videofilm, hangosfilm. Interneten elérhető állományok: CD, CD-ROM, DVD, multimédia, foto-CD, zenei CD, elektronikus újságok, elektronikus levelek, levelezőlisták. (Géppel olvasható dokumentumok) Levelezőlista: egy-egy téma köré szerveződnek. A bejelentkezett listatagok levelei nyilvánosak az adott listán, bárki olvashatja, van pl. történelmi, számítástechnikai, könyvtári lista.

31


Multimédia: olyan számítógépes szoftver, amely különböző típusú dokumentumokat tartalmaz egyidejűleg: szöveg, állókép, mozgókép, hang, animáció. A multimédia összetevői: a számítógép, az interaktív kezelőfelületek, 2 egymástól független médium, amely közül az egyik időfüggetlen (szöveg, ábra), a másik folyamatos, időfüggő (mozgókép, hang), a fogalmak, információk közötti nem lineáris kapcsolatok (hipertext) rendszere. A multimédia egyetlen számítógépen is megvalósítható, de a multimédia-alkalmazások egyre gyakrabban hálózatba kapcsolt gépeken futnak.

Hipertext Szövegek és egyéb állományok különleges számítógépes formája. Lényege, hogy az alkalmazott hipertext szerkesztő programmal a bevitt szöveg, kép stb. részeit ún. ugrópontokká (linkekké) alakítják át. Az elkészült hipertextben erre az ugrópontra kattintva az egérrel, az előre definiált kapcsolódó pontokra (pl. egy másik szóra, szövegrészre, képre, egyéb dokumentumra) ugrik a kurzor. A hipertext a gondolatokat, információkat nemcsak 1 vagy 2, hanem több szempont szerint kapcsolja össze. Nem egyetlen olvasási sorrend van, az olvasási útvonalról a felhasználónak kell dönteni. Az összekapcsolt információk lehetnek szövegesek, képek, hangok vagy más objektumok. A számítógépes hipertext rendszer egy enciklopédiához hasonlítható, amelyben több irányban lehet közlekedni, a benne foglalt tudásanyag valamennyi kapcsolata végigjárható, nem előre meghatározott útvonalon, hanem a felhasználó pillanatnyi szükségletei alapján. Arra bátorítja a felhasználót: találja meg a saját, egyéni útját a nagy mennyiségű információban.

Könyv A könyv formai elemei: védőborító, kötéstábla, gerinc, könyvtest ezen belül a védőlap, előzéklap, címlap ezen belül címoldal, verzó (a címlap hátlapja), a címlap adatai: szerző, cím, alcím, kiadásjelzés, kiadási adatok- oldal, oldalszám A könyv tartalmi elemei: fülszöveg, tartalomjegyzék, bevezetés, előszó, fejezetek, utószó, illusztráció, tábla, függelék, jegyzet (lábjegyzet, hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék, mutató, (tárgymutató, névmutató, földrajzinév-mutató, időrendi mutató pl.: kronológia.) jegyzék (képjegyzék, térképjegyzék, mellékletek.) Lábjegyzet: A könyv egy-egy oldalának alján elhelyezett rövid szöveg, a szövegen belül számmal, indexszel vagy egyéb figyelemkeltő jellel megkülönböztetett megjegyzés, amely legtöbbször valamilyen forrásra utal. Élőfej: A könyv szövegrészétől elválasztott, a lap felső részén elhelyezett felirat, amely a lexikonok, szótárak esetében, a lapon szereplő első és utolsó címszó feltüntetésére szolgál. Célja: a mű használatának megkönnyítése.

32


Könyvtípusok: Ha a szavak, fogalmak jelentését keressük, akkor a szótárt vagy lexikont használjuk. Ha egy témáról bővebb ismeretet akarunk szerezni, akkor a szakenciklopédiát vagy szaklexikont használjuk. A lexikon: betűrendes ismerettár. Szerkezete: szócikkek betűrendben Segédeszközei: rövidítésjegyzék, élőfej, előszó, használati útmutató Típusai: Téma alapján: általános vagy szaklexikon Terjedelem szerint: 1 kötetes, 2-3 kötetes, 4-nél többkötetes (nagylexikon) Általános lexikon: Britannica Hungarica (18 kötetes) Szaklexikon: Magyar néprajzi lexikon, Pedagógiai lexikon Szótárak: szavak jelentését, értelmezését közlő betűrendes ismerettár. Szerkezete: szócikkek betűrendben Segédeszközei: élőfej, rövidítésjegyzék, használati útmutató Típusai:téma alapján: általános vagy szakszótár Terjedelem szerint: kis és zsebszótár, középszótár, nagyszótár Nyelv alapján: egynyelvű vagy többnyelvű szótár Egynyelvű: Magyar helyesírási szótár, Idegen szavak szótára Többnyelvű: Idegennyelvi szótárak (Angol-magyar, vagy magyar-angol szótár) Enciklopédia: az ismereteket témák rendjében feldolgozó mű. Szerkezete: témák logikai rendben Segédeszközei: tartalomjegyzék, névmutató, tárgymutató típusai: téma alapján: általános és szakenciklopédia terjedelem szerint: egy vagy többkötetes Általános enciklopédia: Cambridge enciklopédia (két kötetes) Szakenciklopédia: Nők enciklopédiája, Budapest enciklopédia Tankönyvek: az oktatás anyagát tartalmazzák, a tanulást segítik. Pl.:Történelem I.: a könyv elején előszó található, időrendi sorrendben van benne az anyag magyarázó ábrákkal, képekkel, a végén időrendi táblázat van, majd a tartalomjegyzék, a legvégén színes táblák. Szépirodalmi könyvek: művészi igénnyel készült műélvezetre szánt irodalmi alkotások. Ide tartoznak a mesék, versek, regények, novellák, drámák, (krimik). Ezekre a könyvekre jellemző a fülszöveg, amely a könyvborító belső oldalán található, lehet benne előszó, fejezetek, fejezetcímek, tartalomjegyzék, utószó a végén. Időszaki kiadványok: Napilap, hetilap: fejléc, ez a címoldalt helyettesíti. Ebből tudhatjuk meg a lap címét, az évfolyamot, kiadás évét, közreadót, a lap számozását, esetleg a lap jellegét, pl. politikai. A kolofon, amely az utolsó oldalon vagy az utolsó előtti oldalon alul található. (ebben van az, hogy ki adta ki a lapot, ki a vezérigazgató, ki a regionális igazgató, ki a főszerkesztő, hol készült, a telefon, ahol el lehet őket érni. Az ujság rovatokból, cikkekből és a vezércikkből áll. A vezércikk az első oldalon található vastagon szedve.

33


Géppel olvasható dokumentumok: CD-ROM, elektronikus újságok. A CD-ROM offline információs eszköz. Előnye: nagy mennyiségű adat tárolására alkalmasak, gyorsabban kereshetünk benne, többféle keresési mód áll rendelkezésünkre (kereshetünk minden egye szóra), többféle médiát egyesít:szöveg, hang, kép, mozgókép, előállítása nem túl költséges. Pl.: Révai Nagy Lexikona (21 kötet) Verstár. A CD-ROM-ok lelőhelyjegyzéke, a www.neumann-ház.hu, illetve a www.oszk.hu/cd címen érhető el. Elektronikus újságok: működhet online (pl.HVG), illetve offline (pl. DISKMAG) formában. Vannak csak Interneten létező folyóiratok (pl. InterNetto), illetve olyanok, amelyek nyomtatva és elektronikusan is léteznek (pl.: Magyar Hírlap) http://internetto.hu/. Az online újságok előnye a gyorsaság. A szöveg mennyisége nem korlátozott, képpel, ábrával illusztrálható. A hiperlinkek segítségével egy-egy témában tovább is kutathatunk. Hiperlink lásd link: Nevezik mutatónak, kapocsnak és ugrópontnak is, amelyet a hipertext és a hipermédia dokumentumokban használnak azért, hogy egy másik szövegrészre vagy állományra hivatkozzanak. A link utalhat egy dokumentumon belüli szövegrészre, vagy a weben egy másik gépen lévő fájlra is. Eltérő színnel vagy aláhúzással jelölik. A kurzor . változása is jelzi, hogy linkről van szóEzek teszik lehetővé, hogy az információforrások között tetszőlegesen, sorrendhez nem kötötten barangolhassunk. Egyéb dokumentumok: szabadalmi leírások - Új tudományos, műszaki eredményekről szóló információkat tartalmaz. Cél: az új találmány vagy eljárás elsőbbségének megállapítása, jogi védelme, felhasználásra jogosultak körének megállapítása. A Magyar Szabadalmi Hivatal - 1992 óta CD- ROM-on is megjelenteti a szabadalmi dokumentumokat. Léteznek nemzetközi szabványok, nemzeti szabványok, ágazati szabványok, műszaki gazdasági normatívák, normatív műszaki előírások.

34

Könyvtárhasználat (Könyvtár)

Recommend Documents