3. tétel • Beszéljen
a könyvnyomtatás feltalálásának jelentőségéről és mutassa be
a Gutenberg által alkalmazott technika jellegzetességeit! • Soroljon • Mondja
fel és röviden jellemezzen ősnyomtatványokat!
el a magyar nyomdászat kialakulását!
• Mutassa
be a klasszikus magas- és a korszerű dombornyomó gépek és a
technológia felhasználását a kortárs tervezésben!
• A könyvnyomtatás folyamata, feltalálásának jelentősége. • A gót betű kialakulása, formai jellegzetességei, fajták és betűtípusok. • A Gutenberg Biblia és az első ősnyomtatványok formai elemzése, bemutatásuk. • A magyar nyomdászat kialakulása, első magyar nyomdatörténeti emlékek. • A könyvnyomtatás hagyományos technológiájának alkalmazása a kortárs alkalmazott grafikai műfajokban. • Prégelés, dombornyomtatás, eszközei, anyagai, technológiája és felhasználása.
Könyvnyomtatás előzményei
Táblanyomtatás A könyvnyomtatás egyike a nagy kínai találmányoknak. A fadúcos nyomtatást a kínaiak már több mint félezer évvel Gutenberg előtt ismerték. A fadúcos nyomtatás, illetve a táblanyomtatás már valószínűleg a Tang-dinasztia (618-907) uralkodásának első felében ismert volt. A módszer lényege, hogy a szövetekre, leginkább selyemre, később pedig papírra egyedileg faragott fatáblák segítségével nyomtattak. Egy fatáblára egy egész oldalnyi szöveg inverzét felvéstek. A ma ismert legkorábbi kínai nyomtatott mű egy Gyémánt szútra, mely 868-ból származik, és már egy igen fejlett fanyomódúcos könyvnyomtatási technikáról árulkodik, s illusztrációkat is tartalmaz. A szútrát a magyar származású Stein Aurél találta meg 1907-ben a dunhuangi barlangtemplom befalazott könyvtárában.
Fadúc könyvnyomtatáshoz
Gyémánt szútra
Mozgatható betű Kína nyomdászai nem csupán táblákkal próbálkoztak. Hamarosan mozgatható írásjeleket próbáltak létrehozni. A kínai kovács, Pi Seng 1041-ben találta fel az agyagból létrehozott mozgatható nyomóelemeket, melyek ugyan sérülékenyek voltak, de sokat gyorsítottak a sokszorosítás folyamatán. Koreában 1234 körül már fémből készítettek írásjeleket uralkodói támogatással, melyeket rézből homokformákba öntöttek. Mivel azonban a kínai nyelv (irodalmukban a koreaiak is ezeket a betűket használják) több ezer írásjelet tartalmaz, a szedés nehézségei miatt a látványos hatás elmaradt; még évszázadokig a fadúcos nyomtatás maradt az uralkodó, míg végül az európai technika át nem vette helyét. Fából készült mozgatható nyomdabetű
Szegények bibliája Jól ismert tény, hogy a nyomtatási eljárások megjelenése előtt az írnokok vagy bérmásolók voltak felelősek az írott anyagok másolásáért. Mára azonban azt is tudjuk, hogy az arab közvetítésnek köszönhetően a kínai fametszetek híre a 13-14. századra Európába is elért. Ezzel az eljárással több nyomtatvány is készült, ezek közül talán a leghíresebb a magyar kiadást is megélt Biblia pauperum (Szegények Bibliája). Számtalan kártya és cédula készültekor szintén ezt a módszert alkalmazták akkoriban. A nyomott papírokat egyoldalasan készítették, majd két papír összeragasztásával érték el, hogy kétoldalasnak hasson a nyomtatvány.
Biblia pauperum egy oldalpárja
Gutenberg
Gutenberg Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) német ötvösmester, feltaláló. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Első munkája egy Weltgericht című vers volt, majd egy vékony latin nyelvkönyvet készített ugyanazzal a kezdetleges betűtípussal. Az 1448-as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptár már új, egyenletesebb, szebb írásképet adó betűkkel készült. Hamarosan egyházi megrendelést is kapott, 3 évi bűnbocsánatot ígérő búcsúcédulák nyomtatására. Néhány további naptár és röpiratok nyomtatása után Gutenberg nekilátott főművének, a 42 soros Bibliának az elkészítéséhez.
Előkészületek A 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett mű hatalmas technikai és anyagi kihívás volt a nyomdász számára. Ráadásul azért, hogy a biblia pont úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek, szükség volt az iniciálék és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is. Még így is jelentősen, csaknem 50%-kal olcsóbban lehetett adni, mint egy hagyományos módon készült kódexet, ami vonzóvá tette a leendő vásárlók számára. Egy jómódú ügyvéd, Johann Fust hajlandónak mutatkozott arra, hogy finanszírozza a könyv elkészítését és cserébe társtulajdont szerzett a vállalkozásban.
Problémák A munka 5 éven keresztül tartott, ezalatt rengeteg új betűt kellett önteni, papírt és pergament vásárolni. Mivel egyedül ezt nagyon nehéz lett volna végigcsinálnia, Gutenberg felvett maga mellé egy segédet, Peter Schöffert. Az idő előrehaladtával Fust felismerte, hogy a segéd alkalmazásával hosszú távon semmi szüksége nincs a mesterre, ezért beperelte Johannest a kölcsönadott pénz és annak kamatai miatt. A teljes követelés 2026 forintot tett ki, amely akkoriban óriási összeg volt. Gutenberg nyilvánvalóan nem tudta előteremteni, így a nyomda, a betűkészlet és a félig kész Bibliák Fust birtokába kerültek.
36 soros biblia Gutenberg egy városi tanácsostól kapott kölcsönből újraindította saját nyomdáját. Elkészült egy 36 soros Biblia, de máig vitatott, hogy ő, vagy egy bambergi nyomdász készítette, a tőle vásárolt első betűsorozattal. Ezek után befejezte nyomdászi tevékenységét és visszavonult. Nyugalmat nem lelt: 1462-ben menekülnie kellett Mainzból, mert azt a mainzi érsek és a pápa között támadt viták miatt zsoldosok gyújtották fel. Néhány év múlva hazatért és ott halt meg 1468 elején.
A 36 soros bibli egy lapja
Patrica Gutenberg a kevesebb vésés miatt, a fatáblákat fűrészelte fel különálló betűkre. Ezek a betűk nem simultak szépen egymáshoz, nem álltak egyenes vonalban. Nem lehetett velük jó minőségű nyomatot létrehozni. Ekkor gondolt arra, hogy fémből próbál betűket csinálni. Először acélból mindegyik betűből egy-egy példányt vésett ki. Ez volt az ún. patrica vagy bélyegző, amelyet azután egy valamivel lágyabb réz vagy bronz darabba ütött. Így keletkezett a negatív – azaz mélyedést és nem domborulatot felmutató – betűképet tartalmazó matrica. A matricát használta az öntőkészüléknél, a végső betű elkészítéséhez.
Betűfém Hosszú kísérletezés után találta meg Gutenberg a megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos arányú antimon és ón.
Betűöntő (Jost Amman fametszete)
Kézi öntőkészülék A matricát vaspofák közé állították, amelyet a kívánt betűszélességnek megfelelően beszabályoztak. Ennek következtében üres tér képződött fölötte, amelynek magassága az öntendő ólombetű magasságának felelt meg. Ebbe az üres térbe felülről forró, folyékony betűfémet öntöttek, majd az öntés után a készüléket szétszedték, a kieső kész – ismét tükörfordított – ólombetűről a túlöntést letörték, a szálkáktól megtisztították.
Szedővas Öntöttvasból készült szerszám, melynek oldalai egymással derékszöget zárnak be. Két oldalról nyitott, zárt oldalai közül az egyik állítható és ékekkel rögzíthető. Így állítható be a kívánt sorszélesség. Ebbe a szerszámba szedték egymás után a betűket a kéziszedők, és így alakult ki a szedett szöveg.
Festékező labdacs Újítás volt az is, hogy a festéket már nem ecsettel hordták fel a nyomóformára, hanem birkabőrből készült és lószőrrel töltött labdaccsal, amely egyenesen adagolta a festéket.
Ősnyomtatványok
Ősnyomtatvány Az ősnyomtatvány olyan nyomtatvány, amely Európában a könyvnyomtatás feltalálásától, az 1450-es évektől kezdve 1500. december 31-éig szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel készült. Nem számít ősnyomtatványnak az úgynevezett táblanyomat. Az ősnyomtatványok kezdetben a kéziratos kódexekhez hasonlítottak, általában nem volt címlapjuk. (ez 1500 körül vált általánossá). A lapok ívfüzetekből álltak, az íveket egymásba helyezték. Nincs lapszámozásuk, ehelyett az ívfüzeteket látták el folyamatosan az ábécé soron következő betűivel. Tipográfiája kezdetben a középkori, barátbetűhöz hasonló gótikus kézírást utánozta (ez az úgynevezett gót textúra), míg később és a világi műveket antikvával, azaz a humanista írás gömbölydedebb betűjével nyomtatták. Pergamenre és papírra készültek, kézi festéssel és fametszettel díszítették őket.
Valerius Maximus művének Peter Schöffer nyomdájában 1471. július 18-án nyomtatott munkájának incipitje
Chronica Hungarorum Magyar nyelvű ősnyomtatvány nincs. Az első, Magyarországon megjelent könyv is latinul íródott, ez a Chronica Hungarorum, amelyet a Rómából idecsábított német nyomdász, Andreas Hess nyomtatott 1473-ban. Nyomdája nagyjában ott működött, ahol a budai várban teret neveztek el róla. A Hess-féle Magyarok krónikájából ma összesen tíz példány ismeretes a világon. Magyarországon kettő van, az egyik az Országos Széchényi Könyvtár, a másik az Egyetemi Könyvtár birtokában. Az ősnyomtatványokból hazánkban 3579 mű 7107 példánya található. Magyarországon a legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtárban van.
Thuróczy-krónika A Thuróczi-krónika (más néven A magyarok krónikája) egy latin nyelvű krónika, eredeti címe Chronica Hungarorum, szerzője Thuróczi János. 1488. március 20-án jelent meg nyomtatásban Brünnben, 66 fametszettel illusztrálva. Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra – két nagyméretű betűtípussal – 36 sort szedtek. Az iniciálék helyét üresen hagyták és a fametszeteket sem színezték ki, a legtöbb példányban ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel kifestették. Ugyanezen év június 3-án Feger Theobald Budai könyvkereskedő ismét kiadatta Augsburgban. Ehhez a képeket újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat.
A magyar nyomdászat története
Az első nyomdák Magyarországon a könyvnyomtatás kezdetei egybe esnek Mátyás király uralkodásának idejével: az első nyomdát ő alapítja Budán. Karai László a király követeként érkezik Rómába, ahol megismerkedik Hess Andrással, és 1471 tavaszán elhívja Budára. 1472-re két könyve jelenik meg: Cronica Hungarorum és a Magnus Basilius: De legendis poëtis – Xenophon: Apologia Socratis (A költők olvasásáról – Socrates védőbeszéde, a két mű egy kötetben). A könyvek papírja egy budai papírmalomból származik. A Mohácsi vész és a török hódoltság miatt a nyomdai tevékenység szünetel az országban: a szultán 1483-as törvénye halálbüntetéssel sujtotta azokat, akik könyvnyomtatással foglalkoztak.
A Chronica Hungarorum kolofon oldala
Az első nyomdák Honter János feltehetően 1535-ben Brassóban alapít üzemet, amelynek első ismert kiadványa 1539-ben jelenik meg. Körülbeblül 40 könyvet nyomtattak itt. Sárvár mellett Nádasdy Tamás alapított 1537-ben. A nyomda vezetésével Sylvester Jánost bízta meg. Két nyomtatványát tartják nyilván: • Sylvester János: Grammatica Hungaro-Latina, 1539 • Újtestamentum, 1541, mely feltehetőleg az első magyar nyelvű könyv, ami Magyarországon megjelent. 1550-ben Heltai Gáspárral társulva, Hoffgreff György nyomdát alapít Kolozsvárott. Az itt kiadott műveikkel nagy erőfeszítéseket tettek a magyar helyesírás egységesítése érdekében. Heltai ugyan német anyanyelvű volt, de a magyar nyelv és irodalom kiváló művelőjévé vált.
Új Testamentum. Ford. Sylvester János. Újsziget: Abádi Benedek. 1541.
Vándornyomdászok Debrecen első nyomdáját Huszár Gál protestáns vándorprédikátor és vándornyomdász nyitja meg 1561-ben. Első könyve Szent Pál apostol levele, írója Melius Juhász Péter. A nyugati országrészben a sárvári nyomda megszűnése után vándornyomdászok működnek, hosszabb-rövidebb ideig állomásozva egy helyen. A könyvnyomdászokat a törökök is fenyegették, de a lutheri kiadványok nyomtatóit Zapolya János és a habsburgok is büntették. A nyomdászok először befogadó várost, majd mecénást kerestek. 1585-ben Vizsolyban egy nemesi birtokon beüzemelnek egy nyomdaműhelyt, mely 1590-re kiadja Károli Gáspár Bibliáját, mely az első teljes magyar bibliafordítás. A mű Markovits Bálint nyomdász munkája.
A Vizsolyban nyomtatott biblia első lapja
XVII század A 17. század elejétől sorra alakulnak a nyomdák a felvidéken, a leghíresebbek Bártfán, Kassán, és 1614-ben Lőcsén. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben nyomdát létesít, melyet utódja I. Rákóczi György fejleszt tovább. Majd a törökök ezt is szétdúlják. De fejedelmi támogatással jön létre 1650-ben a sárospataki nyomda is, amely 1671-ig működött. A magyar kultúra ápolását elősegítő munkák mellett bibliamagyarázatok, zsoltároskönyvek és irodalmi munkák is készültek ezekben a nyomdákban. Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombaton jezsuita rendházat, majd egyetemet építtet, és elrendeli a nyomda újbóli felállítását. 1640-től folyamatosan működött, közel 100 betűtípussal és 1000 rézlemezzel rendelkezett. A nagyszombati nyomdának egyik legszorgalmasabb írója, Pécsi Lukács, németből fordítja az Az Keresztyén Szüzeknek Tiszteséges Koszorúja c. könyvet.
Az Keresztyén Szüzeknek... Nagyszombati nyomda
Misztótfalusi A magyar nyomdászat egyik legnagyobb alakja Misztótfalusi Kis Miklós. 1650-ben Erdélyben születik, tanulmányai elvégzése után Fogarason tanít, majd 1680-ban Hollandiába utazik az erdélyi püspök megbízásából, hogy a nyomdászat titkait kitanulja, és ellenőrizhesse a biblia nyomtatási munkáit. A célon messze túlment: kitanulta a tipográfus és betűmetsző mesterséget. 1686-ra az 1645. évi amszterdami kiadású magyar nyelvű Bibliát adta ki saját költségén 3500 példányban, úgy a maga egészében (1684), mint belőle külön a Zsoltárokat és külön az Újszövetséget is közel 4500 példányban. A Blaeu-nyomdában betűmetszéssel és betűöntéssel foglalkozva még három évet töltött Amszterdamban. 1689 őszén visszaindult hazájába. 1690-ben megtelepedett Kolozsvárott, hol 1693-ban nyomdát alapít. Csaknem kezdettől fogva haláláig könyvek kiadásával, valamint azok javításával és bővítésével foglalkozott. Misztótfalusi portréja emlékbélyegen
Misztótfalusi Megrendeléseket kapott egész Európából, Svédo.-tól, Angliától a pápai államig, vésett héber, görög és örmény betűket is, ő készítette az első grúz nyomtatott ábécét, s Medici Cosimo nála rendelte meg firenzei új nyomdája teljes betűkészletét. Sokáig Anton Jansonnak tulajdonított antikva betűit ma is használják a nyomdászatban. Misztótfalusi egyenletes optikai hatás kialakítására törekedett, és ebben jóval megelőzte korát. Misztótfalusi Kis Miklós munkásságának zsenialitása abban rejlett, hogy hollandi antikvájának 32 fokozatát, olyan mértékben össze tudta hangolni, amilyet a mai optikai, mechanikai, vagy akár számítógépes eszközökkel kiválóan felszerelt betűöntödék és nyomdák munkájában is ritkán találunk. Visszaköltözése után a kicsinyes és bigott környezet sikerrel tette tönkre egészségét és lelkiállapotát, saját védelmében kiadott könyveinek elégetését is elerendelték.
Magasnyomás a kortárs alkalmazott grafikában
Újrafelfedezés „A digitális és ofszet nyomtatás kereskedelmi, kommerciális felhasználásával szemben a Letterpress az újjáélesztett cizellált és kifinomult nyomdatechnika csúcsminőségét képviseli.” 2016-ban a magasnyomás kezdi reneszánszát élni: egyre több olyan céget lehet találni, ahol újra munkába állítják a régi Heidelberg magasnyomó gépeket. A magasnyomású betű különösen jól érvényesül vastag kreatív papírokon, mivel a kidomborodó nyomóforma belemélyed a papírba. A festékréteg egyenletlen terítésével is jól lehet játszani, az offsettel ellentétben a nyomat kevésbé „steril” hatású, jobban érződik a kézműves jelleg. Kedvelt technológia prémium minőségű névjegyek, meghívók, alátétkartonok, brossúrák nyomtatására.
Magasnyomást alkalmazó felületnemesítő eljárások
Dombornyomtatás Betűk, képi elemek reliefszerű kidomborítása a nyomathordozó felületéből klisé segítségével. Dombornyomáshoz egy negatív (nem olvasható) befelé mélyedő dombor klisét készítenek, melyről egy speciális műanyag ellen�nyomó formát hoznak létre. A negatív-pozitív formák segítségével történik a nyomathordozó domborítása. Minél magasabb grammsúlyú alapanyagon alkalmazzuk a domborítást, az eredmény annál látványosabb lesz. Alkalmazható önmagában, vagy más nyomdai eljárásokkal együtt (pl egy nyomtatott szöveg kiemelésére). Szükséges hozzá egy magasnyomó vagy bemélyedő forma, amely fémből vagy kemény műanyagból készül: ezt préselik rá a papírra. Jellemzően nagyobb feliratok, flekkek emelhetőek ki jól domborozással. Felhasználási területe: igényes kiadványok, névjegyek, magazin címoldalak, illetve vakok részére készülő kiadványok.
Prégelés Prégelés során egy fémklisé alkalmazásával, hőre és nyomásra leváló színes fóliával nyomják meg a nyomathordozót a kívánt felületen. Szövegeket, grafikai elemeket, sőt nagyobb felületeket is bevonhatunk arany, ezüst vagy színes fémhatású réteggel, amely lehet sima vagy strukturált. A prégelés mintázata sokféle lehet, így lehetőségünk van a grafikai tervhez legjobban illeszkedő felület kiválasztására ezzel is egyedibbé téve termékünket. Prégelhetünk nyomtatott felületre, fóliás nyomatra, bizonyos műanyagokra is. A megprégelt felület is felülnyomható UV ofszet vagy szita technológiával egyaránt. Az alapanyag lehet vékony címkepapír vagy vastagabb kartont is.
prégelő nyomóformák
http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90snyomtatv%C3%A1ny http://www.eletestudomany.hu/osnyomtatvanyok_az_akademia_konyvtaraban https://hu.wikipedia.org/wiki/A_nyomtat%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete#A_magyarorsz.C3.A1gi_k.C3.B6nyvnyomtat.C3.A1s_t.C3.B6rt.C3.A9nete https://www.youtube.com/watch?v=8svE2AjQWYE http://www.mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez25.htm https://hu.wikipedia.org/wiki/Miszt%C3%B3tfalusi_Kis_Mikl%C3%B3s http://grafit.netpositive.hu/kismiklos-otf/ http://artificium-artis.blogspot.hu/2012/05/betutortenet-17-misztotfalusi-akinek.html http://fabricaletterpress.tumblr.com/page/5
