Könyvek

EH 2016.10.K29: Kúria, Kfv. III. 37.889/2015. A bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd nem minősül az 1997. évi... Hatályosság: 2016.10.10 Jogkódex - Jogszabályok, Szakcikkek, Döntvények, Könyvek www.hvgorac.hu

Nyomtatta: Abai Bernadett (2016. 10. 17.) 1. oldal

EH 2016.10.K29 A bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd nem minősül az 1997. évi CXLI. tv. 26. § (7) bekezdése szerinti jogosultnak. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező, akkor annak ellátására nem csak az okiratot ellenjegyző ügyvéd jogosult [1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 26. § (2), (7) bek., 39. § (4) bek., 1998. XI. tv. (Ütv.) 27. § (4) bek.]. [1] A felperes és az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) 2013. január 7-én ingatlan-adásvételi szerződést kötöttek, melyben a beavatkozó eladta a felperesnek a Budapest, V. kerületi ingatlant. A szerződést a felek megbízásából dr. P. Sz. ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. A felperes és az okiratszerkesztő ügyvéd 2014. június 9. napján az ügyvédi megbízásra vonatkozó jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntették, míg a beavatkozó dr. P. Sz. ügyvédnek adott meghatalmazását a 2014. június 16. napján kelt nyilatkozatában visszavonta. [2] A felperes képviseletében eljáró dr. K. I. ügyvéd az elsőfokú hatóság felé 2014. október 13. napján a perbeli ingatlanra bejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyhez csatolta többek között az ügyvédi meghatalmazását, az adásvételi szerződést és a tulajdonjogbejegyzési engedélyt. [3] Az elsőfokú hatóság határozatában az ingatlanra a tulajdonjogot adásvétel jogcímén a felperes javára 1/1 arányban bejegyezte. [4] A határozattal szemben a beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, melyben egyebek mellett előadta, hogy a felperes a vételárat részére nem fizette meg. [5] Az alperes a 2014. december 16. napján kelt 31216/3/2014. ügyiratszámú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította és elrendelte a bejegyzést megelőző állapot visszaállítását. [6] A határozat indokolása szerint tévedett az elsőfokú hatóság, amikor a tárgyi tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelemre eljárva a beadványt érdemben vizsgálta, és a csatolt iratok alapján a tulajdonjog-változást átvezette. Rögzítette, a tulajdonjog bejegyzésének kérelmezésére a felperes volt jogosult, a bejegyzést egyebekben a beavatkozó is kérelmezhette volna. A tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban a jogi képviselet kötelező, képviselet ellátására ekként kizárólag az okiratszerkesztő ügyvéd jogosult. A szerződő felek jogi képviseletének ellátására a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban kizárólag dr. P. Sz. ügyvéd jogosult, míg dr. K. I. ügyvéd a vevőtől származó meghatalmazása ellenére - ilyen jogosultsággal nem rendelkezik. [7] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. § (2), (7) bekezdéseit, 32. § (3) bekezdését, 39. § (4) bekezdés d) pontját, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 27. § (4) bekezdését és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. § (2) bekezdés a) pontját, valamint 339. §-át. [9] Álláspontja szerint a perbeli bejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, az annak ellátására jogosultak körét az Inytv. 26. § (2) bekezdése rögzíti. Ugyanakkor az ügyvédeknek a képviseleti tevékenységükre vonatkozó sajátos szabályoknak kell megfelelniük, így az Ütv. 27. § (4) bekezdésében írtaknak is. Ezen jogszabályhelyből következően a csak jogi képviselővel előterjeszthető tulajdonjog-bejegyzési kérelmet a valamennyi szerződő fél érdekében eljáró, az Ütv. 27. § (4) bekezdése szerinti ellenjegyző ügyvéd révén lehet előterjeszteni. Csak az ilyen ügyvédet lehet a tulajdonjog-bejegyzési kérelem benyújtására jogosult nevében és helyett eljáró jogosultnak tekinteni. Az e követelménynek nem megfelelő ügyvéd, mint jogi képviselő által benyújtott kérelmet arra nem jogosulttól származóként kell kezelni és érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. [11] Érvelése szerint a bíróság összemosta az Inytv. szerinti jogosult fogalmát az Ütv.-ben megjelölt jogosult fogalmával. A jogerős ítéletben foglaltak téves jogértelmezésen alapulnak, így jogszabálysértőek. Arra kell választ adni, hogy az Inytv. alapján jogosultnak tekinthető felperes képviseletében ki járhat el jogi képviselőként az ingatlan-nyilvántartási hatóság előtt. Az Ütv. 27. § (4) bekezdése csak arra ad iránymutatást, miszerint csak az a jogi képviselő jogosult az okiratban foglalt jognyilatkozatok joghatásának kiváltásához hatóságok előtt eljárni, aki az okiratot ellenjegyezte. [12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [13] A felülvizsgálati bíróság előrebocsátja, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytelen jogi következtetéseket vont le az alábbiak szerint. [14] A Kúriának abban kell döntenie, hogy egyrészt a bejegyzés körében jogosultnak minősül-e a bejegyzési



kérelmet benyújtó jogi képviselő. Másrészt az alperes és az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte-e az Ütv. 27. § (4) bekezdését oly módon, hogy a perbeli bejegyzési kérelmet előterjesztő ügyvéd erre nem jogosult, mivel ebben az eljárásban csak az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd járhat el jogi képviselőként. [15] Az Inytv. 26. § (1) bekezdése szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. [16] Az Inytv. 26. § (2) bekezdése értelmében a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt. [17] Az Inytv. 26. § (7) bekezdése kimondja, a bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. [18] A Kúria álláspontja szerint az Inytv. 26. § (7) bekezdésében megjelölt jogosult jelen esetben elsődlegesen a felperes, aki az adásvételi szerződés alapján tulajdonjogot szerez, másodlagosan a beavatkozó, akinek a bejegyzés a bejegyzett jogát érinti. [19] Az Ütv. 27. § (4) bekezdése rögzíti, ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. [20] Nem vitás, hogy az Inytv. 26. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási per alapjául szolgáló ingatlannyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ez azonban a fentiek okán nem jelenti azt, hogy a bejegyzést kérő fél jogi képviselője volna az Inytv. 26. § (7) bekezdése szerinti jogosult, mivel az ügyvéd csak a jogi képviselet ellátására bír meghatalmazással, maga nem jogosított vagy kötelezett. [21] Az Inytv. 39. § (4) bekezdés d) pontja szerint a hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha azt arra nem jogosult nyújtotta be. [22] A Kúria hangsúlyozza, miután a hatósági eljárást indító kérelmet a felperes mint jogosult nyújtotta be, ezért az Inytv. 26. § (7) bekezdését és 39. § (4) bekezdés d) pontját megsértve járt el az alperes, amikor a kérelmet mint nem jogosulttól származót érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ebből következően szintén a fenti jogszabályhelyeket sérti a jogerős ítélet, mert az Ütv. 27. § (4) bekezdésére hivatkozással a jogi képviselő által benyújtott kérelmet nem jogosulttól származóként kezeli. [23] Az első eldöntendő kérdésre a Kúria azt a választ adja, hogy a jogi képviselő nem minősül az Inytv. 26. § (7) bekezdése szerinti jogosultnak, ezért jelen tényállás alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el az Inytv. 39. § (4) bekezdés d) pontjára hivatkozással. [24] A felülvizsgálati bíróság a korábban hivatkozott Ütv. 27. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: az Inytv. 26. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási per alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező, kérdés, hogy ezen kötelező jogi képviselet ellátására csak az okiratot ellenjegyző ügyvéd vagy más ügyvéd is jogosult. [25] A Kúria szerint ezen jogkérdés eldöntése során a vonatkozó jogszabályhely nyelvtani értelmezése mellett figyelemmel kell lenni az Alaptörvény 28. cikkére és a szerződéses szabadság alapjognak nem minősülő alkotmányos jogára is. [26] A "jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult" mondatrész nem utal egyértelműen arra, hogy a jogi képviseletet csak az okiratot ellenjegyző ügyvéd láthatja el. Amennyiben a jogalkotó a "kizárólagosan jogosult", illetve a "köteles" kifejezéseket használta volna, úgy megalapozott következtetés lenne levonható a kizárólagos képviselet jogára az okiratot ellenjegyző ügyvéd tekintetében. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy az Ütv. 27. § (4) bekezdését beiktató 2003. évi XI. törvény 5. §-ához kapcsolódó indokolás nem egyértelmű, ebből a jogalkotói cél teljes bizonyossággal nem állapítható meg. [27] Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [28] A felülvizsgálati bíróság az Ütv. 27. § (4) bekezdését az Inytv. és az Ütv. fenti rendelkezéshez kapcsolódó szabályaival, azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban úgy értelmezte, hogy amennyiben az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, úgy a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd mellett más ügyvéd is jogosult. Ez az értelmezés áll összhangban a szerződéses szabadság alkotmányos jogával is, mivel egy ezzel ellentétes jogértelmezés közvetetten csorbítaná a szerződéses szabadságot az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek körében, figyelemmel az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés konstitutív jellegére.



[29] A felülvizsgálati bíróság rámutat arra is, hogy az Ütv. 27. § (4) bekezdése az Ütv. egyéb rendelkezéseivel - így különösen 24. §-ával - nem koherens, ez a tény szintén alátámasztja a fenti jogértelmezés helyességét. [30] Az alperes az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésben foglaltakat - figyelemmel az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás körében kifejtett álláspontjára - nem teljeskörűen vizsgálta, emellett eltérő jogi álláspontjára tekintettel a bejegyezhetőség körében érdemben nem foglalt állást. [31] A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. [32] Az új eljárás során az alperes köteles figyelembe venni a jelen ítéletben foglaltakat és a bejegyzési kérelmet érdemben elbírálni. (Kúria, Kfv. III. 37.889/2015.)

***

TELJES HATÁROZAT A Kúria a Krasznai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Krasznai István) által képviselt felperesnek, a Dr. Cziráky Gábor jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala, mint Budapest Főváros Kormányhivatal Földhivatalának jogutódja alperes elleni ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítására a személyesen eljáró Sándor Attila beavatkozott - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. június 24. napján kelt 8.K.31.606/2015/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.31.606/2015/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek összesen 70.000 (hetvenezer) forint elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás A felperes és az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) 2013. január 7-én ingatlan adásvételi szerződést kötöttek, melyben a beavatkozó eladta a felperesnek a Budapest, V. kerületi ingatlant. A szerződést a felek megbízásából dr. P. Sz. ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. A felperes és az okiratszerkesztő ügyvéd 2014. június 9. napján az ügyvédi megbízásra vonatkozó jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntették, míg a beavatkozó dr. P. Sz. ügyvédnek adott meghatalmazását a 2014. június 16. napján kelt nyilatkozatában visszavonta. A felperes képviseletében eljáró dr. K. I. ügyvéd az elsőfokú hatóság felé 2014. október 13. napján a perbeli ingatlanra bejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyhez csatolta többek között az ügyvédi meghatalmazását, az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzési engedélyt. Az elsőfokú hatóság határozatában az ingatlanra a tulajdonjogot adásvétel jogcímén a felperes javára 1/1 arányban bejegyezte. A határozattal szemben a beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, melyben egyebek mellett előadta, hogy a felperes a vételárat részére nem fizette meg. Az alperes a 2014. december 16. napján kelt 31216/3/2014. ügyiratszámú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította és elrendelte a bejegyzést megelőző állapot visszaállítását. A határozat indokolása szerint tévedett az elsőfokú hatóság, amikor a tárgyi tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelemre eljárva a beadványt érdemben vizsgálta, és a csatolt iratok alapján a tulajdonjog-változást átvezette.



Rögzítette, a tulajdonjog bejegyzésének kérelmezésére a felperes volt jogosult, a bejegyzést egyebekben a beavatkozó is kérelmezhette volna. A tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban a jogi képviselet kötelező, képviselet ellátására ekként kizárólag az okiratszerkesztő ügyvéd jogosult. A szerződő felek jogi képviseletének ellátására a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban kizárólag dr. P. Sz. ügyvéd jogosult, míg dr. K. I. ügyvéd a vevőtől származó meghatalmazása ellenére ? ilyen jogosultsággal nem rendelkezik. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26.§ (2), (7) bekezdéseit, 32.§ (3) bekezdését, 39.§ (4) bekezdés d) pontját, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 27.§ (4) bekezdését és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324.§ (2) bekezdés a) pontját, valamint 339.§-át. Álláspontja szerint a perbeli bejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, az annak ellátására jogosultak körét az Inytv. 26.§ (2) bekezdése rögzíti. Ugyanakkor az ügyvédeknek a képviseleti tevékenységükre vonatkozó sajátos szabályoknak kell megfelelniük, így az Ütv. 27.§ (4) bekezdésében írtaknak is. Ezen jogszabályhelyből következően a csak jogi képviselővel előterjeszthető tulajdonjog bejegyzési kérelmet a valamennyi szerződő fél érdekében eljáró, az Ütv. 27.§ (4) bekezdése szerinti ellenjegyző ügyvéd révén lehet előterjeszteni. Csak az ilyen ügyvédet lehet a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtására jogosult nevében és helyett eljáró jogosultnak tekinteni. Az e követelménynek nem megfelelő ügyvéd, mint jogi képviselő által benyújtott kérelmet arra nem jogosulttól származóként kell kezelni és érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, a jogilag releváns szabályozás joggyakorlást esetlegesen korlátozó jellegét a bíróság nem vonta értékelési körébe az alkalmazhatósági vizsgálata során, mivel a felperes és a beavatkozó által hivatkozott esetek a perbelitől jelentősen eltérnek. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Érvelése szerint a bíróság összemosta az Inytv. szerinti jogosult fogalmát az Ütv.-ben megjelölt jogosult fogalmával. A jogerős ítéletben foglaltak téves jogértelmezésen alapulnak, így jogszabálysértőek. Arra kell választ adni, hogy az Inytv. alapján jogosultnak tekinthető felperes képviseletében ki járhat el jogi képviselőként az ingatlannyilvántartási hatóság előtt. Az Ütv. 27.§ (4) bekezdése csak arra ad iránymutatást, miszerint csak az a jogi képviselő jogosult az okiratban foglalt jognyilatkozatok joghatásának kiváltásához hatóságok előtt eljárni, aki az okiratot ellenjegyezte. Ugyanakkor az Ütv. 24.§ (1) bekezdése rendelkezik az ügyvédi megbízás megszűnéséről. Kérdés, hogy egy felmondott megbízás esetén a felperes miként tudja jogosulti pozícióban a kötelező jogi képviseletet igénylő eljárásban a jogszerűen megszerzett tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Erre a kérdésre a bíróság nem adott választ. Azzal, hogy a felperes és az okiratszerkesztő ügyvéd közötti megbízás 2014. június 9. napján megszűnt, megnyílt a felperesnek, mint Inytv. szerinti jogosultnak azon joga, hogy szabadon válasszon jogi képviselőt, aki jogosult kérelmének benyújtására és a hatóság előtti teljes körű képviseletre. Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték a jogerős ítélet hatályában fenntartását. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Pp. 275.§ (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. A felülvizsgálati bíróság előrebocsátja, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytelen jogi következtetéseket vont le az alábbiak szerint. A Kúriának abban kell döntenie, hogy egyrészt a bejegyzés körében jogosultnak minősül-e a bejegyzési kérelmet benyújtó jogi képviselő. Másrészt az alperes és az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte-e az Ütv. 27.§ (4) bekezdését oly módon, hogy a perbeli bejegyzési kérelmet előterjesztő ügyvéd erre nem jogosult, mivel ebben az eljárásban csak az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd járhat el jogi képviselőként. Az Inytv. 26.§ (1) bekezdése szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. Az Inytv. 26.§ (2) bekezdése értelmében a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt. Az Inytv. 26.§ (7) bekezdése kimondja, a bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.



A Kúria álláspontja szerint az Inytv. 26.§ (7) bekezdésében megjelölt jogosult jelen esetben elsődlegesen a felperes, aki az adásvételi szerződés alapján tulajdonjogot szerez, másodlagosan a beavatkozó, akinek a bejegyzés a bejegyzett jogát érinti. Az Ütv. 27.§ (4) bekezdése rögzíti, ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. Nem vitás, hogy az Inytv. 26.§ (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási per alapjául szolgáló ingatlannyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ez azonban a fentiek okán nem jelenti azt, hogy a bejegyzést kérő fél jogi képviselője volna az Inytv. 26.§ (7) bekezdése szerinti jogosult, mivel az ügyvéd csak a jogi képviselet ellátására bír meghatalmazással, maga nem jogosított vagy kötelezett. Az Inytv. 39.§ (4) bekezdés d) pontja szerint a hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha azt arra nem jogosult nyújtotta be. A Kúria hangsúlyozza, miután a hatósági eljárást indító kérelmet a felperes, mint jogosult nyújtotta be, ezért az Inytv. 26.§ (7) bekezdését és 39.§ (4) bekezdés d) pontját megsértve járt el az alperes, amikor a kérelmet, mint nem jogosulttól származót érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ebből következően szintén a fenti jogszabályhelyeket sérti a jogerős ítélet, mert az Ütv. 27.§ (4) bekezdésére hivatkozással a jogi képviselő által benyújtott kérelmet nem jogosulttól származóként kezeli. Az első eldöntendő kérdésre a Kúria azt a választ adja, hogy a jogi képviselő nem minősül az Inytv. 26.§ (7) bekezdése szerinti jogosultnak, ezért jelen tényállás alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el az Inytv. 39.§ (4) bekezdés d) pontjára hivatkozással. A felülvizsgálati bíróság a korábban hivatkozott Ütv. 27.§ (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az alábbiakat rögzíti. Az Inytv. 26.§ (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási per alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező, kérdés, hogy ezen kötelező jogi képviselet ellátására csak az okiratot ellenjegyző ügyvéd, vagy más ügyvéd is jogosult. A Kúria szerint ezen jogkérdés eldöntése során a vonatkozó jogszabályhely nyelvtani értelmezése mellett figyelemmel kell lenni az Alaptörvény 28. cikkére és a szerződéses szabadság alapjognak nem minősülő alkotmányos jogára is. A ?jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult? mondatrész nem utal egyértelműen arra, hogy a jogi képviseletet csak az okiratot ellenjegyző ügyvéd láthatja el. Amennyiben a jogalkotó a ?kizárólagosan jogosult?, illetve a ?köteles? kifejezéseket használta volna, úgy megalapozott következtetés lenne levonható a kizárólagos képviselet jogára az okiratot ellenjegyző ügyvéd tekintetében. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy az Ütv. 27.§ (4) bekezdését beiktató 2003. évi XI. törvény 5.§-ához kapcsolódó indokolás nem egyértelmű, ebből a jogalkotói cél teljes bizonyossággal nem állapítható meg. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A felülvizsgálati bíróság az Ütv. 27.§ (4) bekezdését az Inytv. és az Ütv. fenti rendelkezéshez kapcsolódó szabályaival, azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban úgy értelmezte, hogy amennyiben az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, úgy a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd mellett más ügyvéd is jogosult. Ez az értelmezés áll összhangban a szerződéses szabadság alkotmányos jogával is, mivel egy ezzel ellentétes jogértelmezés közvetetten csorbítaná a szerződéses szabadságot az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek körében, figyelemmel az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés konstitutív jellegére. A felülvizsgálati bíróság rámutat arra is, hogy az Ütv. 27.§ (4) bekezdése az Ütv. egyéb rendelkezéseivel ? így különösen 24.§-ával - nem koherens, ez a tény szintén alátámasztja a fenti jogértelmezés helyességét. Az alperes az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésben foglaltakat ? figyelemmel az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás körében kifejtett álláspontjára ? nem teljes körűen vizsgálta, emellett eltérő jogi álláspontjára tekintettel a bejegyezhetőség körében érdemben nem foglalt állást. A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során az alperes köteles figyelembe venni a jelen ítéletben foglaltakat és a bejegyzési kérelmet érdemben elbírálni. A pervesztes alperes a Pp. 78.§ (1) bekezdésére tekintettel köteles a felperes részére elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az



illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdés c) pontja és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2016. január 13. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád s.k. bíró (Kúria, Kfv. III. 37.889/2015.)


Tartalomjegyzék


Könyvek

Recommend Documents