KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖNYVTÁROS

A KÖNYVTÁROS Trónszéken ült – magas, faragott tölgyfapult mögé telepedett, mögötte bronzszélû polcok mint hermelinszegélyû palást. – Egybõl tudom, mit akarnak, ránézésre, ahogy belépnek, a tekintetükbõl – mondta az olvasókról, – s hogy hol keressék. Cirógatta a könyveket, bõr-, vászon- vagy papírkötésben, mint valami kiscicát. Beragasztotta a papírtasakot a könyvekbe, felpakolta a könyveket a kocsira, és elrakta mind helyükre, ahova tartoznak. A sérült borítót vastag barnás fedõvel átragasztotta, széleket gondosan behajtva, majd fehérrel ráfestette a címet, szerzõt és ETO-számot. A könyvfedelet áttetszõ celofánba csúsztatta, csak úgy ropogott és csillogott. Örült, amikor valaki rátalált egy könyvre – még ha lett is egy kis huzavona a könyv védelmében, mielõtt más kezére bízta volna. Anyám volt a könyvtáros, mindig munkában. Besegítettem délutánonként én is – Délutánonként kiszolgáltam õt püföltem a gumibélyegzõt bele a fekete párnába, bepecsételtem a Lejárati idõt a kimenõ könyvekbe, kihúztam a hosszú rudat a katalógusfiókból, kiemeltem a könyvek céduláit, amiket megsemmisítés helyett hazahozott. Nyugdíjas, ma is végigfuttatja ujjait a hullámzó könyvespolcon otthon. A könyvek testvéreim lettek – vetélytársak, pótmamáim, akik álomba ringatnak, barátaim, akik fülembe súgják, hogy ki vagyok, vagy ki lehetnék. A könyvtáros visszatér a Reid Emlékkönyvtárba, a Magyar Múzeumba az emeletre, ahol felolvasom verseimet a hiányról és vágyakozásról. Anyám a közönségem. A könyvek lenn várják, hogy megérintse õket. Állott tömjénszaguk átüt a falon. Átnyújtja nekem a régi, elavult könyveket, egyesével. Köteteket hozok a világra, hogy ölébe vegye, cirógassa – keze és kezem huzakodik, épp csak egy kicsit. Susanna Lippóczy Rich

KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖNYVTÁROS 18. évfolyam 12. szám

2009. december

Tartalom Welcome to the library! Hajnal Ward Judit: Bevezet´´ o ........................................................................ Kenneth Nyirády: A Kongresszusi Könyvtár magyar gy´´ ujteményei. Legfontosabb adatok és a fejlesztés legújabb irányai ....................................... Hajnal Ward Judit–Sylvia Cs´´ urös Clark: Az amerikai magyarok könyvtára Arcivális anyagok korszer´´ u feldolgozásának módszerei az Amerikai Magyar Alapítvány Archívumában Kovács Ilona: EAD (DTD) Encoded Archival Description (Documentum Type Definition) alkalmazásának lehet´´ oségei ......................................... Deák Nóra: Archivists’ Toolkit – Levéltárosok eszköztára, avagy egy Fulbright-ösztöndíj margójára ....................................................................... Oldal Mária: Háromdimenziós tárgyak katalogizálása a könyvtári rendszeren belül .............................................................................................................. Sharon Favaro–Lisa Rose-Wiles–Darren Sweeper: A könyvtár jön az olvasóhoz. Könyvtári kutatási segédanyagok újraértelmezése ...................... Hajnal Ward Judit–Sylvia Cs´´ urös Clark: Szakmai szervezetekr´´ ol egymásközt: North American Serials Interest Group. Beszélget´´ otárs: Mary Page, a University of California Davis könyvtárigazgató-helyettese, a NASIG egyik korábbi elnöke .................................................................................... Évtizedek a könyvtárban. Beszélget´´ otárs: Cs´´ urös Barna, nyugalmazott könyvtáros ................................................................................................ Az Amerikai Magyar Alapítvány igazgatója. Beszélget´´ otárs: Molnár Ágoston.............................................................................................................. Egy nap a könyvtárban Ritter Julianna Katalin: A Gy´´ ujteményfejlesztési és Feldolgozási osztályon ........................................................................................................... Molly Stewart: Utolsó félév könyvtár szakon a Rutgers Egyetemen ....... Dave Eisenberg: Az els´´ oéves könyvtár szakos hallgató ........................... Nicole Frisone: A gyakornok ..................................................................... James Cox: Az álláskeres´´ o .........................................................................

3 5 11

17 22 26 32

37 40 46 51 53 55 57 59

1

From the contents About American and American-Hungarian librarianship

Cikkeink szerz´´ oi Cox, James, a Rutgers Egyetem és a Union F´´ oiskola könyvtárának munkatársa; Cs´´ urös Clark, Sylvia, a St. Johns Egyetem oktatója; Deák Nóra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol–Amerikai Intézete könyvtárának vezet´´ oje; Eisenberg, Dave író, a Rutgers Egyetem könyvtár szakos hallgatója; Favaro, Sharon, a Seaton Hall Katolikus Egyetem könyvtárának munkatársa; Frisone, Nicole, a Minnesota Egyetem PhD-hallgatója és levéltárosa; Hajnal Ward Judit, a Rutgers Egyetem könyvtárának osztályvezet´´ oje; Kovács Ilona, az Országos Széchényi Könyvtár ny. osztályvezet´´ oje; Lippóczy Rich, Susanna költ´´ o, a Kean Egyetem oktatója; Nyirády, Kenneth, a Kongresszusi Könyvtár Európai osztályának szakreferense; Oldal Mária, a New York-i Morgan Könyvtár osztályvezet´´ oje; Ritter Julianna Katalin, a Rutgers Egyetem könyvtárának munkatársa; Rose-Wiles, Lisa, a Seaton Hall Katolikus Egyetem könyvtárának munkatársa; Stewart, Molly, a Rutgers Egyetem könyvtárának és a Bridgewater Közkönyvtár munkatársa; Sweeper, Darren, a Seaton Hall Katolikus Egyetem könyvtárának munkatársa

Szerkeszt´´ obizottság: Bartos Éva (elnök) Biczák Péter, Borostyániné Rákóczi Mária, Gy´´ ori Erzsébet, Kenyéri Kornélia, Poprády Géza Szerkesztik: Bartók Györgyi és Mezey László Miklós

A szerkeszt´´ oség címe: 1827 Budapest, I. Budavári Palota F épület – Telefon: 224-3791; E-mail: [email protected]; Internet: www.ki.oszk.hu/3k Közreadja: a Könyvtári Intézet Felel´´ os kiadó: Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója Technikai szerkeszt´´ o: Korpás István Borítóterv: Ger´´ o Éva Nyomta a NALORS Grafikai Nyomda, Vác Felel´´ os vezet´´ o: Szabó Gábor Terjedelem: 5,7 A/5 kiadói ív. Lapunk megjelenését támogatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzeti Kulturális Alap Terjeszti a Könyvtári Intézet El´´ ofizetési díj 1 évre 4800 forint. Egy szám ára 400 forint HU–ISSN 1216-6804

2

OKM

Nemzeti Kulturális Alap

WE LCOME TO THE LIBRAR Y!

Bevezet´´ o Az amerikai könyvtárakkal foglalkozó szám ötlete el´´ oször három évvel ezel´´ ott jutott eszünkbe. Már a kezdetben nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen összeállítás csakis önkényes válogatáson alapulhat. Lehetetlen vállalkozás lenne egy folyóiratszámban keresztmetszetét adni a szakma bármilyen kis területének. De nem is szükséges, hiszen a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros olvasói a világháló és a média jóvoltából többé-kevésbé ugyanolyan jól informáltak a könyvtár helyzetének alakulásáról és a változások miatt felmerül´´ o kérdésekr´´ ol. A könyvtáros és könyvtárban dolgozó kollégák minden bizonnyal hasonló napi gondokkal küzdenek. Így tehát inkább megpróbálunk betekintést nyújtani a mai amerikai könyvtár életébe – napjaink történésein át. A leíró jelleg´´ u ismertetések magyar vonatkozású könyvtárakkal és alkalmazásokkal foglalkoznak. Ezek közt találjuk a Kongresszusi Könyvtár magyar anyagának ismertetését a könyvtár magyar szakért´´ oje, Kenneth Nyirady tollából, valamint az Amerikai Magyar Alapítvány Könyvtárának és Múzeumának bemutatását egy interjú kíséretében, ezeket Sylvia Clark és Hajnal Ward Judit készítette. Az új alkalmazások között szerepel a háromdimenziós tárgyak katalogizálásának problémaköre Oldal Máriától, a New York-i Morgan Könyvtár osztályvezet´´ ojét´´ ol, és két könyvtári–levéltári témájú írás a Fulbright-vendégkönyvtárosoktól (Kovács Ilona és Deák Nóra). A Seaton Hall Katolikus egyetem munkatársai pedig egy lehetséges tájékoztatási segédanyagot mutatnak be. Egy interjú a szakmai kapcsolatépítés fontosságára hívja fel a figyelmet, és ötleteket ad, hogyan lehet a nagy szervezet árnyékában kisebb, a tagok számára a napi munkát segít´´ o szervezet keretein belül egymás segítségére lenni. A következ´´ o interjú a múlt és jelen könyvtárát veti össze egy ötven évvel ezel´´ ott pályamódosításra kényszerült kolléga néz´´ opontjából. A harmadik interjú egy kivételes egyéniségnek állít emléket, Molnár Ágostonnak, akinek nevéhez az amerikai magyar könyvtárak történetének legfontosabb vállalkozása f´´ uz´´ odik. A könyvtáros szakma ma mindenkit befogad, ám muszáj visszaülni az iskolapadba a jobb és érdekesebb hivatás reményében. A f´´ oállású és részmunkaid´´ os könyvtári dolgozók, könyvtár szakos diákok egy-egy napjáról szóló összeállításunk illusztrálja, milyen sokfel´´ ol jöttünk a könyvtárba. A legnagyobb örömet jelentette számomra az ismert amerikai magyar költ´´ on´´ o, egyetemi tanár, Fulbright-profeszszor, Susanna Lippóczy Rich lelkesedése a könyvtár iránt. A szám élén közölt versét nekünk, könyvtárosoknak írta, a magyar változat megjelenése pár héttel megel´´ ozi az amerikai közlést. Mint mindenki manapság, mi, könyvtárosok is a kommunikációs lehet´´ oségek teljes eszköztárát használjuk, azzal a különbséggel, hogy e szám szerz´´ oinek többsége hol az Egyesült Államokban, hol Magyarországon végzi munkáját. F´´ oállású és részmunkaid´´ os könyvtárosok, könyvtár szakos hallgatók, egyetemi oktatók, ma3

gyar és amerikai állampolgárok, vendégkönyvtárosok, pályamódosítók, fiatalabbak és id´´ osebbek, aktív és nyugalmazott dolgozók az Egyesült Államok keleti és nyugati partján, állami és egyházi intézményekben, egyetemi és közkönyvtárakban – a szerz´´ oi paletta ugyanolyan színes, mint a könyvtárosi szakma. Közös tulajdonságunk, hogy nem riadunk vissza az újtól, az ismeretlent´´ ol. A változások sem rettentenek el, hanem inkább további tanulásra ösztönöznek, és arra, hogy a gyakorlatban, saját közegünkben kipróbáljuk és ha beválik, meghonosítsuk az újdonságokat. Ezen összeállítás egyik titkos célja, hogy bemutassuk, milyen módon lehetséges magyar viszonyokra alkalmazni a máshol bevált megoldásokat. De távol áll t´´ olünk a mindenttudás fölénye. Mindössze, helyzetünkb´´ ol adódóan, igyekszünk minél jobban megismertetni az új lehet´´ oségeket, és az értékes, egyben hasznos és a másik kultúrában is esetleg alkalmazható megoldásokra felhívni a figyelmet. Társszerkeszt´´ om, a hungarológiai tudományok könyvtári ágának legelismertebb szaktekintélye, Kovács Ilona inspirálása, bölcs meglátásai és kedves, biztató szavai mindennél többet jelentettek a két év során. Sok, hosszabb-rövidebb amerikai tanulmányúttal tarsolyában mindig is szívügyének tekintette a magyar nyelv´´ u könyvtári állomány feltérképezését szerte a világon. A legnagyobb segítséget ehhez az Amerikai Magyar Alapítvány és a Fulbright Alapítvány nyújtotta az elmúlt évtizedekben. Személyes beszélgetések, gyakori e-mailváltások, sokszor akár több szerz´´ otárs részvételével is, azt bizonyítják, hogy lehet közösen dolgozni id´´ ozónákat és országhatárokat nem ismer´´ o együttm´´ uködésben. E szám szerz´´ oi mindenkinél jobban tudják, hogy nem könny´´ u egyszerre két kultúrában és két nyelvben otthon lenni. A nyelv különösen nagy nehézségeket okozott azoknak, akik az Egyesült Államokban végezték a könyvtár szakot. Deák Nóra, az ELTE Angol– Amerikai Intézet könyvtárának vezet´´ oje folyamatosan segítségünkre volt, aminek eredményeként nyelvi ügyetlenségeink remélhet´´ oleg rejtve maradnak a szakért´´ o olvasó el´´ ott. Természetesen a szám nem jött volna létre Mezey László Miklós folyamatos lelkesítése és szelíd biztatása nélkül. Nagy szükség volt arra, hogy meger´´ osítést nyerjünk: mondanivalónk érdekelni fogja a magyar könyvtáros kollégákat. Végül mindössze annyit, hogy földrajzi helyzetre, iskolázottságra, kulturális háttérre, és egyebekre való tekintet nélkül, a könyvtár továbbra is mindenkit szívesen fogad. Üdvözöljük könyvtárunkban! – Welcome to the library! Hajnal Ward Judit vendégszerkeszt´´ o

4

A Kongresszusi Könyvtár magyar gy´´ ujteményei Legfontosabb adatok és a fejlesztés legújabb irányai

Általános jellemz´´ ok Magyarországon kívül a legnagyobb hungarika gy´´ ujtemény a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban található. 2007 decemberében 200 000 kötetet számlált, beleértve a teljes és hiányos 3000 id´´ oszaki kiadvány és a 120 újság köteteit is. A könyvtár harmincmilliós gy´´ ujteményében nincs elkülönített magyar gy´´ ujtemény, hanem a magyar nyelv´´ u és Magyarországról szóló könyvek, valamint a Magyarországon publikált m´´ uvek (könyvek és kötött periodikumok) az általános gy´´ ujteménybe vannak besorolva. Az egyetlen kivétel az a kicsiny referensz gy´´ ujtemény – egy folyamatosan frissített, kb. 375 m´´ ub´´ ol álló kollekció –, amely a könyvtár Európai Olvasótermében (European Reading Room) található. Az általános (törzs)gy´´ ujteményb´´ ol a hungarika anyag egyaránt kérhet´´ o az Európai Olvasóteremben, az Általános Olvasóteremben (Main Rading Room), illetve minden olyan további olvasóteremben, amely kiszolgálja az általános gy´´ ujtemény anyagát. A kurrens magyar újságok és folyóiratok a folyóirat-olvasóban, azaz az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében (Newspaper and Current Periodical Reading Room) használhatók. A két évnél régebbi periodikumok azonban bekötve az Általános Olvasóteremben férhet´´ ok hozzá, ugyanakkor az újságok két évnél id´´ osebb évfolyamai mikrofilmezve, vagy a mikrofilmen beszerzett formában tekinthet´´ ok meg az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében. A gy´´ ujtemény kiemelked´´ o értékei Mivel a könyvtár magyar gy´´ ujteményeinek részletes ismertetése több forrásban is megtalálható1, e helyütt csupán néhány jelent´´ os értékét említjük meg. A könyvtár gy´´ ujteményében számos régi és ritka hungarikum található. Nevezetes például a XIV. századi latin kódex, a gyönyör´´ uen illusztrált Nekcsei-Lipóczi Biblia, amely Nekcsei-Lipóczi Demeter, Károly Róbert (1301–1342) magyar király tárnokmesterének tulajdona volt. Más ritkaság például Thúróczi János Chronica Hungariae cím´´ u munkájának augsburgi és brünni kiadása (mindkett´´ o 1488ban jelent meg); Werb´´ oczi István Tripartitum opus juris consuetudinarii incyti regni Hungariae (1517) cím´´ u m´´ uvének els´´ o és számos további kiadása; és sok XVII. századi a magyarországi eseményekr´´ ol szóló brit kiadvány, közöttük egy 5

újságröplap (coranto), amely 1621 október 11-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelem budai látogatásáról számol be. Említésre méltó Káldi György bibliafordításának 1626-ban, Bécsben megjelent kiadása, valamint Széchenyi István, Kossuth Lajos és Eötvös József m´´ uveinek több els´´ o kiadása. Bár a könyvtár nem törekszik a hungarika kéziratok gy´´ ujtésére, mert természetesen az americana anyag megszerzésére koncentrál, mégis rendelkezik néhány értékes magyar vonatkozású kéziratanyaggal. Jelent´´ os a 250 Liszt Ferenc-kézirat, ezek vagy teljes egészében az o´´ kéziratai vagy Liszt Ferenc jegyzeteivel ellátott iratok; hasonlóképpen jelent´´ osek a Bartók Béla-levelek és -kéziratok, közöttük a Concerto for Orchestra and String Quartet No. 5, amely a könyvtár Coolidge Foundation-jának megrendelésére készült 1934-ben. Továbbá más magyar vagy magyar amerikai zeneszerz´´ ok kisebb levelezés- és kéziratgy´´ ujteménye, mint például Auer Lipóté, Dohnányi Ern´´ oé, Kálmán Imréé, Kodály Zoltáné és Serly Tiboré (1901–1978). Jól ismert amerikai magyar természettudósok levelei és kéziratai is találhatók a könyvtár gy´´ ujteményében, olyanoké, mint Békésy György vagy Kármán Tódor, az aerodinamika szakembere, Neumann János matematikus, Szent-Györgyi Albert biokémikus, Ferenczi Sándor pszichológus, valamint Szilárd Leó és Teller Ede fizikusok. Haladjunk tovább a vizuális m´´ uvészetek területére: a grafikai és fotógy´´ ujteményünk 2003-ban jelent´´ os kortárs cseh, szlovák, lengyel és magyar nyomatok kollekcióját kapta Gerald Cerny, washingtoni gy´´ ujt´´ o ajándékaként, közöttük szerepelt Swierkiewicz Róbert grafikus több munkája. Mindezek a könyvtár Grafikai és Fotó Osztályán találhatók. Említésre méltó továbbá az ún. Look Magazine gy´´ ujtemény 134 fényképe, amelyek a New Jersey államban lév´´ o Camp Kilmer táborba érkezett magyar menekültekr´´ ol készültek 1956 végén. Ezt a gy´´ ujteményt nem digitalizálták és felhasználását szigorú copyright el´´ oírások korlátozzák. A könyvtár amerikai folklórt gy´´ ujt´´ o részlegében, az American Folklife Centerben található egy körülbelül 380 darab, 12 inch méret´´ u lemezekb´´ ol álló amerikai magyar népdalkollekció, amelyet Kaliforniában Sydney Robertson Cowell és Michiganben, illetve Wisconsinban Alan Lomax készített. Azok számára, akik a b´´ uvészek és a b´´ uvészet története iránt érdekl´´ odnek, orzi ´´ a könyvtár Harry Houdini albumait, aki Weisz Erikként Budapesten született 1874ben. Houdini albumaiban meg´´ orizte pályáját dokumentáló emlékeit: hirdetéseket és más anyagokat. Teljes könyvtárát és emléktárgyait végrendeletileg a Kongresszusi Könyvtárra hagyta. Történeti áttekintés A könyvtár magyar állományának kezdete az Egyesült Államok egykori elnökének, Thomas Jefferson könyvtárának történetéhez kapcsolódik. Amikor ugyanis 1814-ben a britek felégették a Kapitoliumot, a kongresszus Thomas Jefferson könyvtárát vásárolta meg, hogy a Kongresszusi Könyvtár veszteségeit pótolja. Jefferson könyvtárában megvolt Domnok Brenner hatkötetes munkája a Histoire des revolutions de Hongrie (1735). Ezután a magyar szabadságharc idején (1848–1849), majd Kossuth angliai és amerikai látogatását követ´´ oen 6

(1851) elindult kiadványáradat gyarapította a könyvtárat. Az 1867-es kiegyezés után a könyvtár kapcsolatba lépett a Parlamenti Könyvtárral és a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárával, ennek során ezekt´´ ol az intézetekt´´ ol jelent´´ os mennyiség´´ u jogi, történelmi és m´´ uvel´´ odéstörténeti könyvadományhoz jutott a XX. század els´´ o évtizedében. Az állomány további növekedése következett be, amikor a washingtoni Smithsonian Institute a magyar anyagát átadta a Kongresszusi Könyvtárnak. A Magyarországról történ´´ o szisztematikus könyvbeszerzés a II. világháború után kezd´´ odött meg. Állománygyarapítás A Kongresszusi Könyvtárban a gy´´ ujteményfejlesztés feladatát szakreferensek végzik, akik vagy könyvtárosok vagy az adott szakterület, illetve földrajzi régió specialistái. A magyar szakreferensek hagyomány szerint az európai szakgy´´ ujteményben, az Európai Osztályon (European Division korábban Slavic, majd Slavic and East European Division) dolgoztak. Ezt a feladatot, illetve pozíciót 1955 és 1985 között Bakó Elemér töltötte be2, 1990-t´´ ol pedig – és jelenleg is – e cikk szerz´´ oje. A magyar szakreferens azon kívül, hogy a gyarapítás számára válogatja a magyar anyagot, a Kongresszus, a Fehér Ház, a Szövetségi Kormány, valamint a nagyközönség számára tájékoztatást nyújt. A 2008-as költségvetési évben (2007 október–2008 szeptember) a könyvtár mintegy 1500 új címet szerzett be Magyarországról (majdnem teljes egészében vásárlás útján, egy keveset cserével és még kevesebbet ajándékként, illetve köteles példányként). Az id´´ oszaki kiadványok gyarapodása az egyes számokat figyelembe véve körülbelül 7700 egység. Vásárlás A könyvtár magyar állományának gyarapodása f´´ oként vásárlás útján történik egy könyvkeresked´´ ovel történt megállapodás alapján, a könyveket a megadott profil szerint („approval plan” vagy „blanket order”) a könyvkeresked´´ o válogatja a könyvtár számára. Ez a szisztéma folyamatosan m´´ uködött a magyarországi rendszerváltozás el´´ ott, de az 1990-es évek elején és közepén a magyar könyvkiadás területén bekövetkezett drasztikus gazdasági változások károsan befolyásolták az ebben az id´´ oszakban beszerzett könyvek mennyiségét. A megbízható és szisztematikus gyarapítás újraindítása 1997-ben következett be, amikor a könyvtárnak szerencsére sikerült egy megbízható és kit´´ un´´ o könyvkeresked´´ o céget találni Budapesten, ez a Batthyány Kultur-Press. Neki és egy nyugat-európai keresked´´ o er´´ ofeszítéseinek köszönhet´´ oen az 1990-es évek elején és közepén keletkezett hiányokat jórészt sikerült pótolni. Hasonló törés következett be a román könyvpiacon, amely hasonló módon érintette az erdélyi magyar könyvek beszerzését. 2001 szeptemberében e cikk írója egy Magyarországon és Erdélyben, nevezetesen Kolozsvárott, Marosvásárhelyt és Csíkszeredában beszerz´´ o körúton járt, amelynek eredményeként a könyvtár állománya egy kisebb, a két világháború között megjelent erdélyi magyar könyv7

anyaggal és közel 800, 1990 és 2001 között publikált kiadvánnyal b´´ ovült. Azóta a könyvtár folyamatosan kapja a kurrensen megjelen´´ o publikációkat. Csere A hivatalos, a könyvtári, az egyetemi, a múzeumi és más intézményi kiadványokat a kongresszusi könyvtár hagyományosan cserekapcsolatok alapján szerezte be. Azonban 1990 óta a kiadványcsere egyre problematikusabbá vált, a magyar oldalon a Kongresszusi Könyvtárnak küldött anyag megfogyatkozott a növekv´´ o postaköltség, a csökken´´ o személyzet és a (könyvtári) saját kiadványokra fordítható zsugorodó pénzforrások miatt, a Kongresszusi Könyvtár részér´´ ol pedig a csereforgalom kezelésére fordítható létszám csökkenése okozott nehézséget.3 Ennek következtében a csere útján beszerzett anyag mennyisége csökkent, így a hiány pótlása, ha nem is egészében, vásárlás útján történt. Ajándék A Feleky Gy´´ ujtemény 1953-as megszerzése óta4 a könyvtár nagyobb adományban nem részesült. Ugyan felajánlások érkeztek azóta, de egyszer´´ uen azért, mert a felajánlott anyag nagy része már megvolt a könyvtárban, nem tudta azokat elfogadni. Az egyik ilyen gy´´ ujtemény esetében a könyvtár azt tanácsolta, hogy egy magyarországi könyvtár feltehet´´ oen megfelel´´ obb partner lenne erre. A könyvtár azonban örömmel fogadott és fogad ma is egyedi könyv- és folyóirat-ajándékokat szerz´´ okt´´ ol, kiadóktól vagy más nagylelk´´ u adományozóktól, ha az a könyvtár gy´´ ujt´´ oköri szabályzatának megfelel. Érdemes megemlíteni: a közelmúltban, 2005-ben 70 népszer´´ u magyar zenei fonográf-lemez érkezett. Köteles példány A könyvtár jogosult az Egyesült Államokban megjelent kiadványok köteles példányaira. Azonban, mivel a kis kiadók gyakran elmulasztják a példányok beküldését, a könyvtár kénytelen ezeket más módon, a könyvkeresked´´ okt´´ ol megszerezni. Az új technológia és a világháló A világháló lehet´´ ové teszi a kutatók számára, hogy hozzáférjenek a könyvtár katalógusához és a már digitalizált anyagokhoz. A könyvtár digitalizálási programja érthet´´ oen az americana anyagra koncentrál, de válogatva külföldi anyagok is sorra kerültek. Emellett a szakreferensek állítanak össze eredeti elektronikus kiadványokat, f´´ oként bibliográfiákat. A múltban a bibliográfiák nyomtatásban jelentek meg, azonban az elektronikus kiadványforma jóval hatékonyabbnak bizonyult a tudományos világ információellátásában. Emellett az elektronikus kiadványok frissítése és letöltése jóval egyszer´´ ubb. 8

Az Európai Olvasóterem (http://www.loc.gov/rr/european/) a következ´´ o magyar vonatkozású kapcsolatokat kínálja fel: A Kongresszusi Könyvtár magyar gy´´ ujteményei A magyar gy´´ ujtemény kiemelked´´ o érdekességeinek leírása 1994-ben készült el, azóta is rendszeresen folyik a frissítése (http://www.loc.gov/rr/european/coll/ hung.html). Dokumentumok a budapesti Hadtörténelmi Levéltár anyagából 1999–2001 között a könyvtár 216 feldolgozatlan mikrofilmtekercset rendelt a budapesti Hadtörténelmi Levéltárnak a hidegháború korai éveire vonatkozó anyagából. Ez a filmanyag az Egyesült Államok Honvédelmi Minisztériuma, a Hadtörténelmi Levéltár és a Kongresszusi Könyvtár egyezménye keretében érkezett. Hasonló egyezmények jöttek létre Lengyelország és Románia hadtörténelmi levéltáraival. Mindezeknek az anyagoknak elkészült az indexe, amely az Európai Osztály honlapján érhet´´ o el (http://www.loc.gov/ rr/european/specproj.html); maguk a mikrofilmek az Európai Olvasóteremben használhatók. A hadtörténelmi levéltárak fenntartják a jogot a mikrofilmek további duplikálására. Magyarok Romániában és Erdélyben: Magyar és nyugat-európai nyelv´´ u kiadványok bibliográfiája, a Kongresszusi Könyvtár állományából összeállította Bakó Elemér és William Sólyom-Fekete. Ez a m´´ u eredetileg 1969-ben jelent meg a United States Government Printing Office kiadásában. A digitalizált verzió két formátumban, egy fájlban digitalizált, kereshet´´ o pdf és oldalanként lapozható megjelenítésben érhet´´ o el. Ez a m´´ u több mint 2000 tételt tartalmaz (http://www.loc.gov/rr/european/bibs/hirt.html). Magyarországi cím- és telefonkönyvek a Kongresszusi Könyvtárban Ez egy online index a Kongresszusi Könyvtárban található körülbelül 120 magyarországi telefonkönyvhöz, 1936-ig visszamen´´ oleg (http://www.loc.gov/ rr/european/phonehu/huphone.html) A következ´´ okben olyan online forrásokat mutatunk be, amelyek Magyarországgal kapcsolatosak, de nem részei az Európai Olvasóterem honlapjának. A Detroit Publishing Company photocromnyomat gy´´ ujteménye. Ez az említésre méltó, de rendszeresen figyelmen kívül hagyott gy´´ ujtemény 600 tételb´´ ol áll, és az Ausztria–Magyarország tárgyszó alatt található. Az anyag majdnem fele a szó szoros értelmében Magyarországra (beleértve az 1920-ban elcsatolt területeket is) vonatkozik. Ezeket a képeslapokat digitalizálták és megtalálhatók a Grafikai és Fotó Osztály online katalógusában. (http://lcweb2.loc. gov/pp/pphome.html) Világ Portálok (Portals to the World). Amikor ez a projekt 2001-ben elindult, huszonöt országot, közöttük Magyarországot is magában foglalta, azóta azonban a világ valamennyi országára sikerült kiterjeszteni. Ez az internetkalauz magyarázattal ellátott kapcsolatokat kínál tematikus elrendezésben. Ez a projekt részben e sorok írója által „Válogatott magyar internet források” címmel felállított weblapból fejl´´ odött ki, amely el´´ oször 1999 októberében jelent meg a Kongresszusi Könyvtár honlapján. A Magyar Portál (Hungarian 9

Portal) 21 témába sorolt, körülbelül 280 kapcsolata 2006-ban 55 000 megkeresést regisztrált (http://www.loc.gov/rr/international/european/hungary/ hu.html). Bár az el´´ obb felsoroltak a Kongresszusi Könyvtár magyar forrásainak széles kör´´ u listáját adják, a keresés a könyvtár honlapján, a katalógusában és a jegyzetekben felsorolt forrásokban még teljesebb képet fog nyújtani a könyvtár elérhet´´ o magyar anyagáról. A jöv´´ o igazi kihívása a nyomtatott magyar anyag egyetemes gy´´ ujteményének felépítése, valamint a magyar vonatkozású elektronikus források hozzáférésének és archiválásának biztosítása. Mindezt egy gyenge vagy éppen csökken´´ o költségvetés, és a dollárnak az elmúlt hat évben a forinthoz viszonyítva 40 százalékos értékvesztése mellett kell megvalósítani. Az új körülményekhez feltétlenül alkalmazkodni kell, mindezek ellenére a könyvtár a hungarika gy´´ ujteményének az építését és fenntartását folytatni fogja.

JEGYZETEK 1 Bár nem a legfrissebb, de a legteljesebb leírás a Kongresszusi Könyvtár magyar állományáról Bakó Elemér: „Hungary,” in East Central and Southeast Europe. A Handbook of Library and Archival Resources in North America, edited by Paul L. Horecky and David H. Kraus (Santa Barbara, CA, Clio Books, [1976]), 247–256. p. Újabb, de kevésbé részletes leírás található a gy´´ ujteményr´´ ol a Kongresszusi Könyvtár honlapján http://www.loc.gov/rr/european/coll/hung.html. 2 Bakó Elemér: Egy élet a magyarságért. 2 vols. New York, Mediamix, 2005–2007. 3 Murray Walpole, „Web Duplicate Materials Exchange Program: The Library of Congress Takes International Exchange to the Internet”. = Slavic & East European Information Resources, Vol. 7, no. 1 (2006), 77–78. p. 4 Kenneth Nyirády: The History of the Feleky Collection and its Acquisition by the Library of Congress. Washington, DC, Library of Congress, 1995.

Kenneth Nyirády

10

Az amerikai magyarok könyvtára Az újtípusú információs közösségek és az információkeresési szokások változásai közepette hiába keressük azt a kiadványt, segédanyagot, honlapot, amely az amerikai magyar könyvtári gy´´ ujtemények áttekint´´ o és teljes listájával állna az érdekl´´ od´´ ok rendelkezésére. A különböz´´ o könyvtárak oldalait böngészve a potenciális olvasó, könyvkölcsönz´´ o vagy kutató nagyjából képet kaphat az adott gy´´ ujtemény nagyságáról, jellegér´´ ol, elérhet´´ oségér´´ ol és a kutatási lehet´´ oségeir´´ ol. Részletekben gazdag gy´´ ujteményleírások, digitalizált olvasnivaló és egyéb értékes segédanyagok segítik a tájékozódást, ha már egyszer végre rátaláltunk a megfelel´´ o honlapra. Viszont a könyvtárlátogató ideje drága, a kutató pedig könnyen szem el´´ ol veszítheti kutatásának célját, ha ideje nagy része azzal telik, hogy sok, számára haszontalan, s´´ ot, értéktelen információn kell átrágnia magát. Jóllehet, az amerikai magyar közösségek identitásának mindig is fontos kifejez´´ oje volt a könyvtár, a földrajzilag és szervezetileg er´´ osen széttagolt magyarság intézményei, az ún. etnikai gy´´ ujteményeket is tartalmazó amerikai egyetemi és közkönyvtárak által fenntartott magyar nyelv´´ u és témájú könyvállomány feltérképezése heroikus vállalkozás, amely minden valószín´´ uséggel csak az internet korában megvalósítható. Erre kiváló példát ad egy nemrégiben a szláv és kelet-európai gy´´ ujteményeket feltérképez´´ o, teljes mértékben elektronikus úton megvalósított kutatás, amelynek eredménye, a fels´´ ooktatási könyvtárak magyar gy´´ ujteményeit is számbavev´´ o, átfogó útmutató1. Az amerikai etnikai könyvtári gy´´ ujteményekr´´ ol az els´´ osorban magyar kezdeményezésb´´ ol készült résztanulmányok és kutatási eredmények, valamint az intézményekben fennmaradt történeti források mellett az amerikai könyvtári katalógusok és felmérések alapján alkothatunk képet2. Az amerikai közösségek és magánszemélyek gy´´ ujteményein kívül számos magyar nyelv´´ u vonzáskörzetben m´´ uköd´´ o közkönyvtár (pl. a New York-i, Clevelandi vagy Seattle-i Közkönyvtár), egyetemi és tudományos könyvtár (pl. Columbia, Yale, Harvard, Rutgers és az Indiana Egyetem), honismereti és szakkönyvtár, levéltár, és nem utolsó sorban a Kongresszusi Könyvtár szintén rendelkezik jelent´´ os magyar gy´´ ujteménnyel3. Utóbbiak magyar nyelv´´ u állományának jelent´´ os része, az angol nyelv´´ u állománnyal egyetemben, közkinccsé vált, mégpedig abban az értelemben, hogy a rekordok már a bevételezés idején bekerültek az amerikai integrált könyvtári rendszerekbe, és azóta ismeretesek és hozzáférhet´´ oek az olvasók és a könyvtárközi kölcsönzést végz´´ o könyvtári alkalmazottak számára. Egy-egy kortárs magyar író nevére rákeresve az OCLC WorldCat adatbázisában például kiváló képet kaphatunk arról, hogy a mai magyar irodalom milyen fonák módon jelenik meg az amerikai gy´´ ujteményekben4. Kevésbé szerencsés a kisebb magyar nyelv´´ u gy´´ ujtemények helyzete, amelyekr´´ ol alig-alig szerezhet tudomást az érdekl´´ od´´ o, pedig a tudatos gy´´ ujt´´ omunka eredményének köszönhet´´ oen az állomány értékében esetleg jóval felülmúlja a neves közkönyvtár ad hoc jelleg´´ u magyar gy´´ ujteményét. Ezzel mindössze azt kívánjuk illusztrálni, hogy nehéz egy-egy könyvtár állományának értékét felbecsülni szak11

szer´´ u leírás és az összamerikai magyar nyelv´´ u állomány összefüggéseinek együttes ismerete nélkül. Egy amerikai magyar könyvtár azonban minden szempontból kiemelkedik, az etnikai gy´´ ujteménynek tekinthet´´ o Amerikai Magyar Alapítvány Könyvtára és Levéltára. Az etnikai gy´´ ujtemények hagyományosan a közösség anyanyelven történ´´ o olvasási és információszerzési igényeinek kielégítése céljából keletkeznek. Az ilyen gy´´ ujtemények létrejöttét általában a következ´´ o tényez´´ ok motiválják: 1. „a kisebbségi, illetve szórvány közösségnek az anyanyelvi olvasmány iránti igénye, 2. a közösség törekvése a kulturális örökségük meg´´ orzésére és áthagyományozására, 3. a közösségnek és a környez´´ o társadalomnak a kisebbségi nyelv és kultúra oktatása iránti igénye, 4. a kisebbségi közösséggel és kultúrájával kapcsolatos kutatás, valamint az etnikai közösség és a környez´´ o társadalom részér´´ ol jelentkez´´ o információigény.” (Kovács, 2008) Az amerikai magyarok történetér´´ ol készült tanulmányok és kötetek egyöntet´´ uen a magyar örökség meg´´ orzésére való törekvésekr´´ ol számolnak be minden bevándorlási id´´ oszakban (pl. Puskás 1982, Puskás 2000). A XIX. század vége és a XX. század eleje tájékán érkezett nagyszámú magyarnak nem is nagyon lehetett más választása (Gellén, 1985), hiszen az id´´ oszaki munkavégzés és pénzkereset céljából útra kel´´ o, jobbára paraszti származású kivándorlónak nem állt szándékában, hogy Amerikában maradjon. Következésképp kizárólag magyar közösségekben élt, ahol angol nyelvtudás hiányában is elboldogult. A nyelv és kultúra mint összetartó er´´ o mellett a vallás vált másik fontos tényez´´ ové. Az anyanyelvi vallásgyakorlás érdekében magyar templomok épültek f´´ oleg a XX. század elején, és ezek közösségfenntartó ereje további intézményszer´´ u szervez´´ odéseket eredményezett a magyarok számára, mint például szövetségek, egyletek, iskolák, betegsegélyez´´ ok és ifjúsági szervezetek. Egy-egy jelent´´ osebb magyarlakta városban, mint például a New Jersey államban található New Brunswick, számos magyar szervezet jelentette a magyarul beszél´´ o közösség el´´ onyeit az új hazában (Tamas, 1997, Smik, 2004). A szervezetek közül többen állítottak el´´ o világi vagy vallási kiadványokat (pl. újságokat, hírleveleket, évkönyveket, bibliákat és zsoltárokat stb.), valamint meg´´ orizték alapvet´´ o fontosságú dokumentumaikat is az utókor számára; mindezek részben a kés´´ obbi könyvtári és levéltári gy´´ ujtemények alapját képezték. Az amerikai magyar könyvtárak fejl´´ odését id´´ oben követve figyelembe kell vennünk a gy´´ ujtemények fejl´´ odését befolyásoló további tényez´´ oket: 1. „mindenekel´´ ott az etnikai csoport részér´´ ol megnyilvánuló kezdeményezés képviselet és partnerség, 2. a befogadó ország politikája és kisebbségpolitikája (kultúrpolitikája, oktatáspolitikája) és érdekl´´ odése a kisebbségek kultúrája iránt, 3. az etnikai közösség kapcsolata az anyaországgal, illetve óhazával, ez egyrészt politikai, másrészt szakmai, azaz az anyaország politikája a határain kívül él´´ o kisebbségekkel kapcsolatban, valamint a könyvszakma felkészültsége, a tájékoztatás és könyvterjesztés terén, 12

4. a kor technikai szintje: a kommunikáció, a közlekedés és szállítás lehet´´ osége.” (Kovács, 2008) Az amerikai magyarok bonyolult társadalmi rétegz´´ odése tanulmányokból (pl. Vardy 2001) ismeretes, a kivándorlók heterogén, egymással nem feltétlenül jó viszonyban álló csoportjaira utaló kifejezések, mint például öreg amerikások, dípik (DP = Displaced Person, vagyis nemkívánatos egyén), ’47-esek, ’56-osok jelzik, hogy milyen nehézségekkel találja magát szembe a kutató, illetve a szórványmagyarság történetének dokumentálását célként kit´´ uz´´ o szervezet. Az Amerikai Magyar Alapítvány nem kisebb céllal indult, mint hogy meg´´ orizze, összegy´´ ujtse és ünnepelje (Collect, Conserve, Celebrate) mindazt, amivel a magyar származású amerikaiak járultak hozzá az amerikai élethez. Az 1955-ben, az Illinois állambeli Elmhurst College-ban eredetileg Amerikai Magyar Tanulmányi Alapítvány (American Hungarian Studies Foundation) néven alapított Amerikai Magyar Alapítvány els´´ o perct´´ ol kezdve hiánypótló szerepet töltött be az amerikai magyarok életében. Molnár Ágoston (August J. Molnar), az Alapítvány elnöke szerint: „azok a gondolatok, amelyek nyomán az alapítvány elindult, nem voltak újak, mindenki beszélt akkoriban ilyesmir´´ ol, és bárki, akinek volt valami rálátása az amerikai magyar közösségre, belátta, hogy ezeket a feladatokat végre kell hajtani, ha egyáltalán lehetséges, de vajon hogyan? Mi megpróbáltuk.”5 A visszafogottan nyilatkozó alapító tag, els´´ o alapítványi elnök és jelenlegi legf´´ obb vezet´´ o Molnár Ágoston els´´ ogenerációs amerikaiként Elmhurst College-ban oktató professzora, Dienes Barnabás ihletésére álmodta és alkotta meg az amerikai magyarság egyik jelent´´ os szervezetét. Molnár Ágoston köztiszteletben álló építési vállalkozó fia, felszentelt református lelkész és egyetemi professzor, magyar irodalom és történelem szakon végzett, valamint teológiai diplomát szerzett. Az Elmhurst College magyar tanszékvezet´´ o tanára volt, ebben a min´´ oségben szervezte meg a Magyar Tanulmányi Alapítványt, ezért használja angolul a prof. min´´ osítést a neve el´´ ott.6 Nélküle nem végezhetné sikeres munkáját több mint ötven éve a nonprofit szervezet, az Amerikai Magyar Alapítvány, amely a honlapján közzétett hitvallása szerint az amerikai magyar kulturális és történelmi örökség megértetésére és megbecsülésére törekszik helyi, országos és nemzetközi viszonylatban. Az alapítvány célkit´´ uzései fogantatásától kezdve jelent´´ osen túlmutattak az oktatási programon, beleértve az olyan nagyszabású terveket is, mint egy kutatási célokat szolgáló és az amerikai magyar kincsek letéteményeseként funkcionáló épületet megépítését is.7 A könyvtár és levéltár története az elmhursti id´´ okbe nyúlik vissza, amikor az 1940-es évekt´´ ol kezdve a Magyar Tanszék könyvgy´´ ujteményét a f´´ oiskola tartotta fenn. Az adományok és beszerzések révén az állomány hamarosan mintegy háromezer kötetre növekedett. Az Amerikai Magyar Tanulmányi Alapítvány megalakulásakor az egyik f´´ o célkit´´ uzésének a könyvtár és a levéltár fejlesztését tekintette. Amikor 1959-ben az alapítvány a New Jersey állambeli, nagyszámú magyar lakossal rendelkez´´ o New Brunswickba költözött, a könyveknek el´´ oször az állami egyetem, a Rutgers adott helyet. 1965-t´´ ol kezdve, amikor az immár mai nevét visel´´ o Amerikai Magyar Alapítvány új otthonra talált a Somerset Streeten, egy részüket ide költöztették át. A jelenlegi közel nyolcvanezres állomány a Ma13

gyar Örökség Központjának (Hungarian Heritage Center) külön könyvtári és levéltári részlegével rendelkez´´ o szárnyában található, a múzeum kiállítóterme és az ajándékbolt fölött. Az 1989-ben átadott, egykori t´´ ugyárból átalakított impozáns épület terveit Papp László építész készítette. Az L-alakú épületben az alapítvány széles kör´´ u tevékenysége mellett a könyvtári és levéltári állománynak is méltó hely jutott. Az els´´ osorban magyar témájú, de angol és magyar nyelv´´ u könyvgy´´ ujteményt gazdag levéltári anyag egészíti ki, így az alapítvány a különféle más dokumentumtípusokkal (periodika, aprónyomtatvány és audiovizuális anyagok) együtt felbecsülhetetlen történeti értéket képvisel´´ o forrással szolgál a kutatók számára. Az egyszemélyes könyvtáros–levéltáros szakember, Margaret Pápai heroikus munkát végez, kezdve a katalogizálástól a referensz szolgáltatásokig. Bár alkalmi segítségben sincs hiány (részmunkaid´´ os vagy önkéntes helybéliek, idelátogató magyarországi szakemberek és Fulbright-ösztöndíjasok), az állomány egy része gyakorlatilag feltáratlan. Ami viszont a nagyközönség számára is elérhet´´ o, az a Rutgers Egyetem könyvtári rendszerében megtalálható több tízezer bibliográfiai rekord, mivel az alapítvány könyvtára az állami egyetemmel kötött megállapodás értelmében az új millenniumban már ugyanazt a Sirsi Unicorn rendszert használja, mint az egyetemi könyvtárrendszer. Ennek az egyezménynek a következtében jut el számos magyar vonatozású rekord a Rutgers rendszerén keresztül a nagy országos integrált katalógusokba, mint például a fent említett OCLC WorldCat, illetve az interneten keresztül bárki számára szabadon kereshet´´ o IRIS egyetemi katalógus révén a tengerentúli érdekl´´ od´´ ok tudomására. A gy´´ ujtemény jellege azt is tükrözi, hogy mennyiben járultak hozzá az amerikai magyarok az amerikai élethez. Az állomány gyarapítása nagyrészt adományokból történik, és neves tudósok, m´´ uvészek és fontos magyar származású amerikai személyiségek közrem´´ uködése révén a könyvtár kiemelked´´ o referensz könyvtárrá vált. A levéltár pedig olyan jelent´´ os anyagokra tett szert, mint az amerikai magyar reformátusok teljes dokumentációja (Bethlen Gy´´ ujtemény) és az egyik legrégebbi amerikai magyar biztosító, a William Penn Társaság archívuma. Az 1956-os forradalom után a közeli Kilmer menekülttáborba érkez´´ o magyarok adatai és az ENSZ magyar vonatozású dokumentumai ugyancsak egyedülállóak a levéltári gy´´ ujteményben. Kossuth Lajos kézzel írt levelei ugyanúgy megtalálhatók, mint a Kodály Zoltánnal kapcsolatos dokumentumok. A könyvtárat bárki használhatja, a levéltár el´´ ozetes bejelentkezés után áll a kutatók rendelkezésére. A felhasználók érdekl´´ odésének köre a hagyományos bölcsészet- és társadalomtudományi témákon kívül kiterjed divatosabb és esetleg kevésbé tudományos területekre is, mint a genealógia, hímzés, magyaros f´´ ozés stb. Az olvasók között találkozhatunk kutatókkal, a közeli Rutgers Egyetem egyetemistáival, újságíróval vagy filmrendez´´ ovel. Az Amerikai Magyar Alapítvány Könyvtára és Levéltára több fontos szerepet is betölt. A gy´´ ujtemény létrejöttében és alakulásában els´´ odleges szerepet játszó tényez´´ o, az amerikai magyarság részér´´ ol megnyilvánuló igény és kezdeményezés mellett az USA politikája és kultúrpolitikája sem gátolta a fejl´´ odést. A ’90-es években Magyarországgal létrehozott szakmai kapcsolatok, mint például az Országos Széchényi Könyvtárral között egyezmény vagy a magyarországi Fulbright Alapítvány segítségével m´´ uköd´´ o könyvtári kutatói ösztöndíj ugyancsak jelent´´ os 14

szerepet játszik hosszabb távon.8 Az alapítvány elnökének adott magyarországi kitüntetések (pl. a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje vagy a New Brunswick testvérvárosától, Debrecent´´ ol kapott Csokonai-díj) nemcsak az intézmény munkájának hazai elismerését fejezik ki, hanem a média nyilvánossága a Magyarországon él´´ ok számára is betekintést nyújt az amerikai magyar viszonyokba. Talán remélni lehet, hogy a nagy távolság ellenére nehezen megoldható könyvtári feladatok egy részében a világháló segítséget nyújthat, így a digitalizálás, a könyvtári és levéltári állomány kincseihez való jobb hozzáférhet´´ oség, a szakmai segítség az információ szervezésében és elérhet´´ oségében életment´´ o lehet. Az Amerikai Magyar Alapítvány gazdag könyvállománya els´´ orangú referensz könyvtár, levéltári anyaga felbecsülhetetlen érték´´ u els´´ odleges történelmi forrás az amerikai magyarság történetér´´ ol, életér´´ ol, hétköznapjairól és változásairól, így számos témában nyújthat segítséget az amerikai magyar és a magyarországi kutatók munkájához. Az amerikai magyar közösség tagjainak alkalma nyílik az anyanyelv és kultúra meg´´ orzésére és átörökítésére mind a könyvtári állomány használatával, mind pedig a könyvtárat fenntartó alapítvány változatos programjai segítségével. A befogadó ország számára a könyvtár nemcsak az amerikai magyarság, hanem Magyarország kultúrájába is betekintést enged, így mintegy híd szerepet tölt be a két kultúra között. A könyvtár teljesíti eredeti célkit´´ uzéseit, és nemcsak dokumentálja az amerikai magyarok hozzájárulását az amerikai élethez, hanem jelent´´ os mértékben szervez´´ ojévé és aktív részesévé is vált.

JEGYZETEK 1 Urbanic and Feinberg, 2004: 1–193 2 Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi hungarika gy´´ ujteményeket bemutató vállalkozása (Kovács–Faragó, 1994) sem tudta maradéktalanul megvalósítani az amerikai könyvtárak feltérképezését. Részletesebben ld. Kovács Ilona összefoglaló tanulmányát a témáról (Kovács, 2008) 3 A magyar gy´´ ujtemény bemutatását lásd ugyanebben a számban, a Kongresszusi Könyvtár hungarológiai szakkönyvtárosa, Kenneth Nyirády tollából. 4 A katalogizálás pontatlanságairól külön tanulmányt lehetne írni, pl. Esterházy Péter Termelési regénye ifjúsági regényként szerepel, Csokonai Lili neve nem kapcsolódik az egységesített névalak fájlban (name authority file), vagy az ismert, de hétköznapibb névvel megáldott irodalomkritikus agrártudományi közlemények szerz´´ ojeként is felt´´ unik. 5 Hajnal Ward Judit és Sylvia Cs´´ urös Clark 2009-ben, Molnár Ágostonnal készített interjújának teljes szövegét lásd ebben a számban. 6 Kovács Ilonának tartozunk köszönettel a magyarázatért. Prof. August J. Molnar neve a magyar szövegekben általában dr. Molnár Ágoston, ld. magyar tudósítások az ötvenedik évfordulóról. 7 Az alapítvány történetét tekinti át a képekkel és eredeti dokumentumokkal gazdagon illusztrált emlékkötet: The Hungarian legacy in America: The history of the American Hungarian Foundation, the first fifty years, 1955–2005 8 Ld. Deák Nóra, a legutóbbi Fulbright-kutató beszámolóját ebben a számban.

15

IRODALOM Gellén József (1985). Acceptance and Rejection: Proto-ethnicity in Some Hungarian-American Writings, = MELUS 12(4): 25–35. Kovács Ilona–Faragó Lászlóné (szerk.). (1994). Külföldi hungarika-anyagot orz´´ ´´ o magyar könyvtárak címjegyzéke. Budapest, OSZK. Kovács, Ilona (ed.). (2007). The Hungarian legacy in America: The history of the American Hungarian Foundation, the first fifty years, 1955–2005. New Brunswick, NJ: American Hungarian Foundation. Kovács Ilona (2008). Az amerikai magyar könyvtári gy´´ ujtemények, mint az etnikai könyvtári gy´´ ujtemények típusai. = Nyelvünk és kultúránk 3: 25–36. Puskás Julianna (1982). Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban, 1880–1940, Akadémiai Kiadó, Budapest Puskás, Julianna. (2000). Ties that Bind, Ties that Divide: 100 years of Hungarian Experience in the United States. Ellis Island Series. New York: Holmes & Meir. Smik Csaba Ferenc (2004). Valahol otthon lenni. Tanulmány az amerikai magyar emigránsok százhúsz évér´´ ol – New Brunswick példáján keresztül. = Regio (1): 65–88. Tamas, Tamas (1997). Evolution of a Global Community: New Jersey Hungarians in a Trans-National Ethnic Network. = International Journal of Politics, Culture & Society 10(4): 615–634. Urbanic, Alan–Beth Feinberg (2004). A Guide to Slavic Collections in the United States and Canada. = Slavic and East European Information Resources 5(3/4): 1–193. Várdy, Steven Béla. (2001). Image and Self-Image Among Hungarian-Americans Since the Mid-Nineteenth Century. = East European Quarterly 35(3): 309–342.

Hajnal Ward Judit–Sylvia Cs´´ urös Clark

Az amerikai magyar zászló, Melissa Pepin festménye

16

Arcivális anyagok korszer´´ u feldolgozásának módszerei az Amerikai Magyar Alapítvány Archívumában EAD (DTD) Encoded Archival Description (Documentum Type Definition) alkalmazásának lehet´´ oségei Az Amerikai Magyar Alapítvány gy´´ ujteményének feltárása Fulbright-ösztöndíjjal A New Yorktól mindössze 70 kilométerre, New Jersey államban, New Brunswickban található Amerikai Magyar Alapítvány – American Hungarian Foundation (www.ahfoundation.org) könyvtára, archívuma és múzeuma az Amerikai Egyesült Államok területén az egyik legjelent´´ osebb hungarika gy´´ ujtemény. Az intézmény korszer´´ u adathordozókból (DVD, CD, video stb.), több mint 50 000 kötetnyi könyv és periodikumból álló könyvtára és 60-nál több személyes hagyatékot és egy különösen értékes letéti levéltári anyagot, a Bethlen Gy´´ ujteményt orz´´ ´´ o archívuma révén fontos kutatási és tájékoztatási központ. E jelent´´ os könyvtári és archivális gy´´ ujtemény feltárása és széles kör´´ u hozzáférésének biztosítsa érdekében a magyar Fulbright Bizottság az Amerikai Magyar Alapítvány anyagi, az Országos Széchényi Könyvtár szakmai támogatásával 1997-ben ösztöndíjat alapított.1 Az ösztöndíjas id´´ oszak számos területen rendkívüli lehet´´ oség a két ország szakmai és kulturális kapcsolatainak építésében, új kutatási eredmények felmutatásában és a résztvev´´ ok szakmai és emberi fejl´´ odésében. Az Amerikai Magyar Alapítványban töltött id´´ oszak speciálisan kett´´ os eredménnyel jár, egyrészt halad a gy´´ ujtemény feldolgozása, másrészt az ösztöndíjasoknak alkalmat nyújt új szakmai irányzatok és módszerek megismerésére. A Bethlen Gy´´ ujtemény feldolgozása Els´´ o lépésben a Fulbright-ösztöndíj keretében a Bethlen Gy´´ ujtemény feldolgozására került sor amely a legnagyobb irattári egység az Amerikai Magyar Alapítvány archívumában. A Bethlen Gy´´ ujtemény az amerikai magyar reformátusok levéltára és könyvtára. Az amerikai magyarság történetének, a magyar egyháztörténetnek és a magyar emigráció történetének kiemelked´´ oen fontos forrása. A gy´´ ujtemény terjedelme mintegy 300 folyóméter. (60-70%: kb. 1600 doboz, illetve kötet archivális anyag, 30% önállóan felállított nyomtatvány anyag, de az 17

archivális egységek is tartalmaznak nyomtatványokat.) Így tehát a Bethlen Gy´´ ujtemény archivális és nyomtatott állományra oszlik. A gy´´ ujtemény archívumában találhatók az amerikai magyar református egyházak primer dokumentumai 1895-t´´ ol a legutóbbi id´´ okig, zömmel 1990-ig, illetve egyes állományokban 2000-ig. Az egyházi iratokon kívül jelent´´ os mennyiséget tesznek ki az amerikai magyar szervezetek és személyiségek iratai, f´´ oként a második világháborút követ´´ o id´´ oszakból. A dokumentumok típusa zömmel kézirat, gépirat, aprónyomtatvány, nyomtatvány, de tartalmaz fényképeket, hangzó- és videoanyagot, helyenként tárgyakat (jelvényeket, plaketteket, bélyegz´´ oket stb.) is. Az Amerikai Magyar Alapítvány és a gy´´ ujteményt kezel´´ o Bethlen Museum and Archive Inc. között létrejött szerz´´ odés2 alapján a Bethlen Gy´´ ujtemény 1999-ben érkezett letétként korábbi tárolási helyér´´ ol a pennsylvaniai Ligonier-b´´ ol New Brunswickba, az alapítvány könyvtárába, ahol korszer´´ u és szakszer´´ u elhelyezést nyert. A szerz´´ odés keretében az Amerikai Magyar Alapítvány a gy´´ ujtemény szakszer´´ u feldolgozását vállalta. A gy´´ ujtemény fogadását és az új helyszínen történ´´ o felállítását Csillag András Fulbright-ösztöndíjas végezte, aki a gy´´ ujtemény áttekintése és az ott fellelhet´´ o források alapján annak történetét is megírta.3 A gy´´ ujtemény feldolgozása a következ´´ o ösztöndíjasokra várt. 2001-ben, odaérkezésemkor els´´ o lépésben a cél a gy´´ ujtemény tartalmának, szerkezetének áttekintése és a feldolgozás korszer´´ u módszerének kiválasztása volt. Ezt követ´´ oen lehetett a munkát megkezdeni. Ez hármas feladatot jelentett: 1. Mindenekel´´ ott kutatói megközelítést, ennek során a gy´´ ujtemény tartalmi összefüggéseinek feltárását kellett elvégezni. Többek között az amerikai református egyház szervezeti és történeti változásait, a Magyarországi Református Egyházzal és az amerikai protestáns felekezetekkel kialakított kapcsolatait kellett tisztázni. Rögzíteni kellett szervezetének, korszakonkénti felépítését, meg kellett állapítani jelent´´ osebb iratképzési eseményeit. Az egyházi és világi intézményekhez, illetve személyekhez tartozó irategységek leírásához életrajzi és intézménytörténeti kutatásokat kellett végezni. 2. Szakmai módszertani tájékozódást végezve, fel kellett mérni és meg kellett ismerni az archivális anyag feldolgozásának amerikai módszereit és felhasználói követelményeit, ennek eredményeként dönteni kellett az alkalmazandó módszert illet´´ oen. 3. Végül el kellett végezni a gy´´ ujtemény feldolgozását a kiválasztott módszer szerint, folyamatosan megtartva a feldolgozás szintje és a megadott id´´ okeret (15 hónap) egyensúlyát. Azaz minden anyagrésznél megfelel´´ o tartalmi döntéseket hozva a feldolgozás részletességét úgy kellett megállapítani, hogy a teljes feldolgozás a megfelel´´ o szerkezeti keretben a megadott id´´ o alatt elkészüljön. A feldolgozás módszere szem el´´ ott tartotta, hogy a lehet´´ o legtöbb információt nyújtsa, a legfontosabb történeti forrásokat kiemelje, a visszakereséshez a megfelel´´ o fogódzókat biztosítva nevek, dátumok, földrajzi elnevezések, tárgyfogalmak, dokumentum- és kiadványcímek megadásával. A feldolgozás tiszteletben tartotta az irategységeken belül az iratok történetileg kialakult eredeti rendjét. A gy´´ ujtemény tartalmi elemzése azonban szükségessé tette az egyes irategységek 18

sorában a tartalom bels´´ o logikájának megfelel´´ o felállítási rend kialakítását és ennek megfelel´´ oen az anyag átrendezését, egyúttal az anyag védelme miatt savmentes dobozokba történ´´ o áthelyezését, és az alapinformációkat tartalmazó címkék készítését és felragasztását. Megtörtént a nyomtatványok különválasztása: évkönyvek, egyéb periodikumok, könyvek csoportosításban, azon belül bet´´ urend szerinti felállításban. Az átrendezést az indokolta, hogy az archívum elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy az archívum f´´ obb irategységei a következ´´ ok: (1) egyházi iratok, azaz a korai egyházmegyék esperesi levéltára, majd a kés´´ obbi zsinati és egyházkerületi iratanyagok és az egyházközségek iratai; (2) egyházi és világi egyesületek és szervezetek iratai; (3) egyházi és világi személyek hagyatékai; (4) tematikus irategységek, valamint (5) vegyes iratok. Egyértelm´´ uvé vált, hogy az archivális anyagot a fenti szerkezetben kell leírni. Az archívum kb. 140 egyházközség, 14 szervezet és 71 személy iratait tartalmazza, ehhez csatlakozik a négy tematikus irategység (M´´ uvel´´ odés; Magyar történelem; Emberi jogok: Erdély, Csehszlovákia; Teológia) és egy vegyes gy´´ ujtemény (sajtókivágatok, szórványos bevándorlástörténeti iratok, kordokumentumok: közemberek magánlevelei, útlevelek, bizonyítványok, állampolgársági iratok, banki betétkönyvek stb.). Bár a dokumentumok nyelve vegyesen magyar és angol – elvétve el´´ ofordul kevés német, francia vagy más idegen nyelv is –, az amerikai kutatói környezet számára a feldolgozást angol nyelven kellett elvégezni. A feldolgozás módszere – EAD (DTD) perspektíva Széles kör´´ u tájékozódást követ´´ oen megismertem az amerikai levéltárosok, kutatók által kidolgozott és szabványként ajánlott módszert, az ún. EAD (DTD) azaz Encoded Archival Description (Documentum Type Definition) elnevezés´´ u el´´ oírásokat. A módszer ismertetését és gondozását a szakma egyesülete a Society of American Archivists végezte és végzi. A módszer bevezet´´ o dokumentációját ok ´´ tették közzé szakmai lapjukban4. Az EAD alkalmazását több könyvtár megkezdte. Ezek közé tartoznak a Library of Congress, a New York Public Library, a Rutgers University Library, a Minnesota Historical Society, a Harvard University, a Yale University, a University of Virginia stb. Az EAD alkalmazására ezeknek a könyvtáraknak a honlapján találhatunk utalásokat. A Society of American Archivists az EAD 1.0 verzióját követ´´ oen a 2.0 verziót 2002-ben tette közzé. B´´ ovebb információk és a karbantartás, valamint a fejlesztés eredményei a Library of Congress honlapján folyamatosan olvashatók5. Az EAD (DTD) szellemében készült leírás eredménye az ún. Finding Aid, azaz fondjegyzék. Mivel számítógépen készül, ez megkönnyíti a karbantartást, a többszörözést és lehet´´ ové teszi a digitalizálást. A munkafolyamat A leírás és kódolás elkészíthet´´ o egy folyamatban, amennyiben az EAD kódkészletéb´´ ol (Tag Library) el´´ ore megszerkesztett urlap ´´ (Template) áll a feldolgozó rendelkezésére. Ez a kézikönyvbe foglalt kódkészlet alapján kívánság szerint definiálható. 19

Elkészíthet´´ o azonban két lépcs´´ oben is. El´´ oször a leírás a kívánt szerkezetben felépített szövegként (word file), majd az SGML alapú kódolási elv szerint utólag bekódolható. Az EAD (DTD) az SGML alkalmazásának egy speciális, továbbfejlesztett változata. A következ´´ o lépés ennek a kódolt szövegnek HTML vagy XML formára konvertálása. Ehhez a szükséges programok elkészültek és beszerezhet´´ ok. A továbbiakban a megfelel´´ o szerver és keres´´ oprogram, esetleg további indexprogram szükséges, amely a keresés lehet´´ oségét biztosítja, illetve b´´ ovíti. A módszer bizonyos struktúra meg´´ orzését javasolja, mivel csupán struktúra és tartalmi el´´ oírásokat nem tartalmaz, meglehet´´ osen szabad kezet ad az értelmezésben, így a korábban készült fondjegyzékek bekódolására is tág lehet´´ oséget nyújt. Az el´´ ozetes kísérletek éppen abból indultak ki a University of California, Berkley kezdeményezésére, Daniel Pitti6 vezetésével, hogy olyan módszert fogadjanak el, amely nem kötelezi a kézirattárakat és levéltárakat teljesen új leírások elkészítésére. Azok megfelel´´ o értelmezésével az EAD szerkezetbe beilleszthet´´ ok. Általában az EAD típusú fondjegyzékek a könyvtárak kéziratgy´´ ujteményeit, levéltárait vagy archívumait reprezentáló honlapon, illetve elérési pontján találhatók meg. A felhasználó tájékoztatása szempontjából azonban igen el´´ onyös, hogy a digitalizált fondjegyzék és a MARC alapú online katalógusok összekapcsolása is megoldott, ha a fondjegyzékr´´ ol katalógustétel készül, és annak megfelel´´ o mez´´ ojébe a fondjegyzék internet címét (website) bejegyzik. Ezzel a megoldással a fondjegyzék nemcsak az adott archívum vagy kéziratgy´´ ujtemény honlapjáról, hanem a könyvtár online katalógusából is teljes egészében behívható, olvasható és adatai kereshet´´ ok. A 2001/2003-as periódusban az Amerikai Magyar Alapítvány nem rendelkezett EAD (DTD) kódolás végrehajtásához és az indexeléshez szükséges programmal, de a Rutgers Egyetem szervere és keres´´ omotorja (Dynaweb) a m´´ uködtetéshez távlatilag rendelkezésre állt. Így megnyílt a lehet´´ oség arra, hogy a kétlépcs´´ os alkalmazás eredményeként egy word dokumentumként elkészüljön a Bethlen Gy´´ ujtemény fondjegyzéke, a Finding Aid, éspedig olyan szerkezetben, amely az EAD (DTD) szerinti kódolást egy kés´´ obbi id´´ opontban lehet´´ ové teszi. Ez a szerkezet a következ´´ o felépítést kívánta meg: A leírás struktúrája Az EAD (DTD) a legfontosabb adatok sorrendjét a következ´´ o szerkezetben javasolta: ÖSSZEFOGLALÓ SZINTEN: – Címlap (Title Page) – Összefoglaló leírás (Descriptive Summary) – A gy´´ ujtemény címe (Title) – Létrehozó/k (Creator/s) – Terjedelem (Quantity) – Orz´´ ´´ ohely (Repository) – Adminisztrációs információk (Administrative Information) – Proveniencia (Provenance) – Használati el´´ oírások (Access) – Elérhet´´ oségek (Contact Information) 20

– A teljes gy´´ ujtemény története (History) – A teljes gy´´ ujtemény áttekint´´ o leírása: tartalom – terjedelem (Scope and Con-

tent Description) – Szerkezeti séma (Series Description)

RÉSZLETEZO´´ SZINTEN: Az összefoglaló leírást követ´´ oen a hierarchikus szerkezetben a gy´´ ujtemény irategységei mindegyikének leírását a következ´´ o struktúrában kellett elkészíteni: – Történeti vagy életrajzi összefoglaló (History – Biography) – Az irategység áttekint´´ o leírása: tartalom – terjedelem (Scope and Content Description) – Az irategység szerkezetének leírása (Arrangement) – nem kötelez´´ o – Az iratcsomók, egységek listája (Container List) – sorszám, megnevezés, id´´ ohatár és/esetleg tartalmi összefoglaló vagy dokumentumlista (no, box, date, content summary or list of documents) Az EAD (DTD) által meghatározott módszer egészében megfelelt azoknak az elvárásoknak, amely a 2000-es években a döntéshozatal során meghatározó szerepet kellett, hogy játszanak. Vagyis korunk technikai lehet´´ oségeinek és követelményeinek figyelembevételével, távlatilag az internet-hozzáférést biztosító és a könyvtári feldolgozás szabványos világába illeszked´´ o feldolgozási metódust kellett választani. A megvalósítás során pedig biztosítania kellett a következ´´ o alapvet´´ o szempontok érvényesítését: (1) építsen a múltra, lehet´´ oleg hasznosítson minden el´´ ozetes munkabefektetést; (2) biztosítsa a jöv´´ ot, tegye lehet´´ ové a korszer´´ u továbbhaladás lehet´´ oségét; (3) tegye lehet´´ ové a feldolgozás szintjének (mélységének, részletességének) rugalmas kezelésével a rendelkezésre álló id´´ okeretben a munka elvégzését. E szempontokat egyesít´´ o, a könyvtári feldolgozási szabványok világába beilleszked´´ o feldolgozási módszerként bontakozott ki tehát a ’90-es években az EAD (DTD), és öltött alkalmazható formát 2000-re. Így alkalmas volt arra, hogy biztosítsa az Amerikai Magyar Alapítványban elhelyezett Bethlen Gy´´ ujtemény korszer´´ u feldolgozását. A gy´´ ujtemény tartalmi feltárásának és leírásának eredménye a 250 oldalnyi terjedelm´´ u fondjegyzék, azaz Fiding Aid olyan feltáró eszközt ad a kutatás kezébe, amely a kódolás alkalmazásával távlatilag az internet-hozzáférést is biztosíthatja. A következ´´ o évek során a kódolást segít´´ o programok változatai születtek, egy részük kereskedelmi forgalmazásban, más részük szabad hozzáférés´´ u szakmai intézmények munkájának eredményeként. Az Amerikai Magyar Alapítvány egy ilyen program hasznosítását választotta, amelynek alkalmazását és a kódolás elvégzését a következ´´ o Fulbright-ösztöndíjas, Deák Nóra végezte. A módszerre vonatkozó információkat a következ´´ o cikkben olvashatjuk. A szükséges adaptációt és a programot kifejleszt´´ o intézménnyel a kapcsolatot fenntartja, és a kommunikációt Margaret Papai, az Amerikai Magyar Alapítvány könyvtárosa végzi. Reményeink szerint a nem túl távoli jöv´´ oben a Bethlen Gy´´ ujtemény hozzáférését és ismertetését biztosító legfontosabb információk mind az amerikai, mind a magyarországi felhasználók számára hozzáférhet´´ ové válnak a világhálón. 21

JEGYZETEK 1 OSZK Irattár 976/1997. 2 American Hungarian Foundation Archive 1998. 3 Csillag András: The Bethlen Collection. Manuscript Collection. Archives of the American Hungarian Foundation In: Vasváry Collection Newsletter (Szeged), no. 24 = no. 2 (2000). 4 American Archivist vol. 60 no 3 és no 4 (Summer és Fall 1997). 5 http://www.loc.gov/ead/eaddev.html 6 Pitti, Daniel: Encoded Archival Description: An Introduction and Overview = D-Lib Magazine (Washington: CNRI), vol. 5, no. 11, Nov. 1999: http://www.dlib.org/dlib/ november99/11pitti.html Pitti, Daniel–Duff, Wendey. Encoded Archival Description ont he Internet = Journal of Internet Cataloguing, vol. 4 no (2001), 1–225. p. Digital projects and descriptive standards = J. Arch. Org vol. 1 no 3 (2002), 1–86. p.

Kovács Ilona

Archivists’ Toolkit – Levéltárosok eszköztára, avagy egy Fulbright-ösztöndíj margójára Fulbright-ösztöndíjam idején, 2007–2008 folyamán az Amerikai Magyar Alapítvány Levéltárában 1999-ben letétbe helyezett, majd korábbi Fulbright-ösztöndíjasok, Kovács Ilona és Csillag András által gondosan dobozokba rendezett, feliratozott és katalogizált Bethlen Gy´´ ujtemény számítógépes feldolgozását és adatbázisba rögzítését végeztem el, mivel eredeti célkit´´ uzéseim között szerepelt az amerikai magyarság történetére és kultúrájára vonatkozó els´´ odleges források feldolgozása és hozzáférhet´´ ové tétele kutatók és az érdekl´´ od´´ o nagyközönség számára. Munkám során megismerkedtem a levéltári gy´´ ujtemények kezelésével, iratforrások nyilvántartásának és leírásának számítógépesítésével, név- és tárgymutatók készítésével, és a lel´´ ohely-nyilvántartás mikéntjével elektronikus környezetben. A Fulbright Bizottság által támogatott projekt segítségével egy közel tízéves folyamat fontos állomása valósulhatott meg: a gy´´ ujtemény fizikai elhelyezése és az ún. Finding Aid (segédlet) elkészítése után számítógépes adatbázis létrehozása. Erre a célra az Alapítvány rendelkezésére álló nyílt forráskódú Archivists’ Toolkit (AT) információarchiváló szoftvert használtam. Az AT, melyet a Kaliforniai San Diego Egyetem (UCSD) és a New York Egyetem (NYU) könyvtárai az ún. Öt F´´ oiskola könyvtáraival (Five Colleges Libraries: Amherst, Hampshire, Mount Holyoke, Smith és Massachusetts Egyetem Amherst) közösen fejleszt az Andrew W. Mellon Alapítvány anyagi támogatásával 2004 óta, levéltári anyagok számítógépes feldolgozására és kezelésére szolgál, az érvényes levéltári szabványok alkalmazásával és maximális figyelembevételével. A Mellon Alapítvány 2007-ben megújította a támogatást további két évre, és újabb intézmények is bekapcsolódtak egyrészt mint partnerek, másrészt mint felhasználók. 44 levéltár önkéntes alapon szolgálta22

tott elérési adatai megtalálhatók az AT hivatalos honlapján, a http://www.archivists toolkit.org címen1. Funkciók Az AT eredeti célkit´´ uzései között szerepelt, hogy megkönnyítse és egységessé tegye az állomány nyilvántartását (accessions), a források és adományozók nyomon követését, a név és tárgyszó besorolási alakok kezelését, digitális objektumok és archív gy´´ ujtemények leírását, lel´´ ohely és provenancia információk tárolását, valamint különböz´´ o formátumú segédletek, repertóriumok létrehozását és exportját, úgymint EAD kódolású katalógus (Encoded Archival Description finding aid), METS rekord (Metadata Encoding and Transmission Standard). A szoftver olyan metaadat szabványoknak is megfelel, mint a Dublin Core, MODS és MARCXML. Az AT a szabadon hozzáférhet´´ o nyílt forráskódú relációs adatbázis-kezel´´ o szoftvert, a MySQL-t használja az adatok tárolására, a felhasználóknak pedig egy olyan klienst nyújt, amelyen keresztül bevihetik az adatokat a rendszerbe. Egyszerre több munkatárs dolgozhat a különböz´´ o stádiumban lév´´ o gy´´ ujteményeken, akár eltér´´ o jogosultsággal is. Jelentések segítségével gyarapítási, állomány-nyilvántartási, raktári jelzet listákat vagy pl. tárgyszómutatót készíthetünk html, pdf, xml, rtf, xls, vagy CSV formátumban. Azonban Kiffany Francis egy cikkében2 felhívja a figyelmet arra, hogy az AT-t nem azzal a céllal tervezték, hogy EAD formátumú kiadványt az interneten megjelentessünk. Nem lehet vele ugyanis internetes interfészt tervezni, amivel a nagyközönség kereshet az adatbázisban. Munkafolyamat Mivel a szoftver integrálja a különböz´´ o folyamatokat és funkciókat, egy adatot elég egyszer bevinni a rendszerbe, azután másik felhasználó által egy másik munkaterületen is elérhet´´ ové és használhatóvá válik. El´´ oször az adminisztrációs modulban elkészül egy összefoglaló rekord magáról a levéltárról, ahol beállítják a jogosultságokat, a nyilvántartási számok és forrásazonosítók mintáit, és ez a modul rögzíti a különböz´´ o rekordok létrehozásának és módosításának az id´´ opontját is. Az állomány-nyilvántartási rekordban kerülnek rögzítésre az egyes fondok beszerzésére vonatkozó részletek: a beszerzés ideje, módja, a forrás rövid ismertetése és állapota, a tulajdonjoggal és használati korlátozásokkal kapcsolatos tudnivalók, valamint az átvételi megállapodás és elismer´´ o nyilatkozat megléte. A forrás részletes leírása az ún. forrásrekordban történik. Az AT alkalmazásnak ez a legkiterjedtebb modulja. Ebben követhet´´ o a fond eredeti, hierarchikus elrendezése, a többlépcs´´ os leírásnak köszönhet´´ oen. Ez egyrészt jelenti a fond, sorozat, alsorozat, fájl és dokumentum felépítés követését, másrészt a rekordok között alá-, fölé- és mellérendeltségi viszony létesíthet´´ o. Ezeket az AT-n belül találóan szül´´ o-, gyerek- és testvér-rekordoknak nevezik. Ennek megfelel´´ oen lehet´´ oség volt tehát arra, hogy kövessem az eredeti segédlet felépítését, a hierarchia létrehozásával és megtartásával. 23

Indexek Az alkalmazás lényeges eleme, és a munka egyik legizgalmasabb része a név- és tárgymutatók készítése volt. Az egységesített név- és tárgyszórekordokat egyaránt lehet állomány-nyilvántartási és forrásrekordhoz csatolni. Névrekord lehet személynév, családnév, vagy szervezet elnevezése, és jelölheti az irat, forrás, gy´´ ujtemény létrehozóját, adományozóját vagy éppen témáját. Névváltozatokat, keresztutalókat csatolhatunk az egységes névalakhoz, megjelölhetjük, hogy szabványos (például Library of Congress Name Authorities) vagy helyi névalakról van-e szó, és megadhatjuk az illet´´ o személy vagy intézmény elérhet´´ oségét és a lezajlott akciókra történ´´ o utalást is. Az anyag jellegéb´´ ol adódóan – mivel a nevek többsége magyar volt – olyan kézikönyveket, életrajzi lexikonokat és interneten elérhet´´ o adatbázisokat használtam a nevek egységesítéséhez, amelyek az emigráció, az amerikai magyarság személyiségeit dolgozták fel, például Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona (2000), Hungarians in America. A biographical directory of professionals of Hungarian origin in the Americas (1971), Hungarika Névkataszter, a külföldi magyarok életrajzi adattára (amelynek internetes elérhet´´ osége jelenleg sajnos, szünetel), valamint a Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, amely elérhet´´ o az interneten, a http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html címen3. A rekordokban minden alkalommal megjelöltem az adat(ok) forrását. Az adatok visszakeresése és megtalálása szempontjából elengedhetetlen az egyes iratok, iratcsoportok témájának meghatározása. Megegyezés alapján a helységneveket is felvettem a tárgyszójegyzékbe, így például az azonos helyr´´ ol származó vagy azzal kapcsolatos iratok könnyen kigy´´ ujthet´´ ok. A tárgyszó-rekordban be lehetett állítani, hogy tematikus, földrajzi vagy m´´ ufaji tárgyszóról van-e szó; meg lehetett adni az egységesített alak forrását, amely lehetett az Art & Architecture Thesaurus, a Library of Congress Subject Headings, illetve helyi „egyéni lista”. Én a két utóbbi alapján tárgyszavaztam. Egy 2008. október végi statisztika szerint az Amerikai Magyar Alapítvány levéltári adatbázisa összesen 2669 névrekordot és 1222 tárgyszórekordot tartalmazott. Egyel´´ ore az AT jelenlegi verziójában nincs olyan lehet´´ oség, hogy az egyes komponensrekordokhoz rendelt neveket és tárgyszavakat összesítve kilistázzuk, ezért nem lehet megállapítani, hogy a Bethlen Gy´´ ujteményhez jelenleg hány név és tárgyszó tartozik. Remélhet´´ oleg, egy kés´´ obbi változatban ez is megoldható lesz. Lel´´ ohely-nyilvántartás Egy integrált levéltári információs rendszer fontos alkotórésze az iratgy´´ ujtemény állandó és ideiglenes elhelyezésének regisztrálása és nyomon követése. Az AT jelenlegi verziójában lehet´´ oség van lel´´ ohely-rekord készítésére a forrás-rekord szintjén, valamint az egyes komponensek részére. Erre a funkcióra én az Instances „mez´´ ot” használtam, ahol meg lehetett adni az egyes dobozok számozását, feliratát, és kis túlzással még a polcon elfoglalt helyét is. 24

Összegzés Az Archivists’ Toolkit-tel nemcsak a könyvtáros vagy levéltáros munkája válik átláthatóbbá, könnyen kezelhet´´ ové és szisztematikusabbá, hanem a kutatók és érdekl´´ od´´ ok számára az Alapítvány könyvtárában és levéltárában helyben használható adatbázis meg is könnyíti és gyorsítja az amerikai magyarság történetére, vallási és társadalmi életére, személyiségeire vonatkozó hihetetlen mennyiség´´ u és gazdagságú iratgy´´ ujtemény elérését, visszakereshet´´ oségét, kutathatóságát. A levéltár gy´´ ujteményeinek sora vár még hasonló feldolgozásra. A távoli, internetes hozzáférés technikai megoldásán a program fejleszt´´ oi a felhasználókkal együttm´´ uködve közösen dolgoznak.

JEGYZETEK 1 List of AT Users. http://www.archiviststoolkit/org/support/ListofATUsers.htm Ellen´´ orizve: 2008. 12. 17-én. 2 Francis, Kiffany, „Archivists’ Toolkit: An Overview.” = MAC Newsletter 35/1 (July 2007): 30–31. p. 3 Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 / f´´ oszerk. Kenyeres Ágnes. Javított, átdolgozott kiadás elérhet´´ o http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html Ellen´´ orizve: 2009. 03. 02-án.

IRODALOM „Archivists’ Toolkit being Developed.” = Quarterly Bulletin of the International Association of Agricultural Information Specialists 49/1–2 (2004): 56–56. p. „Archivists’ Toolkit to be Open Source.” = Library Journal 129/16 (2004): 23–23. p. „UCSD, NYU, Five Colleges to Develop Achivists’ Toolkit.” = Advanced Technology Libraries 33/10 (October 2004): 1–10. p. Francis, Kiffany. „Archivists’ Toolkit: An Overview.” = MAC Newsletter 35/1 (July 2007): 30–31. p. Westbrook, Bradley D., et al. „The Archivists’ Toolkit: Another Step Toward Streamlined Archival Processing.” = Journal of Archival Organization 4/1–2 (2006): 229–253. p.

Deák Nóra

25

Háromdimenziós tárgyak katalogizálása a könyvtári rendszeren belül1 Háromdimenziós tárgyak nem tartoznak a tradicionális könyvtári anyagok körébe, mégis alig akad olyan gy´´ ujtemény, amely ne rendelkezne a gy´´ ujt´´ okörébe es´´ o m´´ utárgyakkal, iparm´´ uvészeti alkotásokkal, továbbá a kultúra és a történelem sokféle tárgyi emlékével. Az olvasóterem és az irodák falán elhelyezett festményekt´´ ol kezdve a könyvtáralapító mellszobrán át meglep´´ o számban fordulnak el´´ o tárgyak egy-egy könyvtári vagy levéltári gy´´ ujteményben: például a híres író pennája, nyomólemezek, érmék és emléktárgyak. Ezek legtöbbször kívül rekednek a könyvtári feldolgozás keretein. Több oka is lehet annak, hogy a tárgyak katalogizálása fókuszpontba kerül. A könyvtár új helyre költözése, vagy az anyaintézményen belüli átrendezés, b´´ ovítés magával hozza a leltározást, ami szükségessé teszi a tárgyak lefényképezését, listázását vagy optimális esetben a tárgyleírások elkészítését. A digitalizálás középpontba kerülésével a könyvtár nemcsak magát a gy´´ ujteményt gondozza, hanem a gy´´ ujteményr´´ ol készült digitális képeket is, amelyek a gy´´ ujtemény részévé válnak. A digitalizálás folyamata a technikai információn (technical metadata) kívül szükségessé teszi a kép tárgyáról készült formai leírást is (descriptive metadata). A digitális kép leírásának adatelemei nagymértékben megegyeznek a képen megjelen´´ o tárgy leírásának adatelemeivel. Optimális esetben a tárgyleírás létezik a digitalizálást megel´´ oz´´ oen, és felhasználható a digitális kép leírására. Amennyiben nem volt tárgyleírás a digitalizálás el´´ ott, maga a digitalizálás folyamata szükségessé teszi a tárgyleírások elkészítését. Másik tényez´´ o, hogy a világháló böngész´´ oinek mindent magukba foglaló listái magasabb szint´´ u felhasználói igényt teremtettek. A kutatók elvárják, hogy több forrásban egységes platformon keresztül keressenek vissza és kapják meg a keresés eredményét. Az újfajta felhasználói igényt figyelembe véve több tanulmány és kísérlet is foglalkozott a könyvtárak, múzeumok, levéltárak és vizuális anyagok leírásainak összevonásával.2 A tendencia a szétszóródás és a specializálódás helyett az aggregáció felé mutat. Könyvtári berkeken belül a háromdimenziós tárgyak leírásának a legjobb helye maga a könyvtár katalógusa. A katalogizálási szabályok és a formátum érettsége, a könyvtári rendszer megléte és a leírásrendszerek közti könny´´ u kommunikációja, vagyis az infrastruktúra kiépítettsége, megkönnyíti a döntést. A könyvtári címleíró szabványok rugalmas kezelése, új szabályzatok alkalmazása és egy csöpp kreativitás lehet´´ ové teszi a tárgyleírások integrálódását az intézmény katalógusába. Példa erre a New York-i Morgan Könyvtár és Múzeum (http://www.themorgan. org) CORSAIR nev´´ u központi katalógusa (http://corsair.themorgan.org), amelyben könyvek, középkori és reneszánsz kódexek, irodalmi, történelmi és zenei kéziratok, mesterrajzok, metszetek, m´´ utárgyak és a kultúrtörténet egyéb tárgyai, 26

továbbá egy történeti levéltári gy´´ ujtemény darabjai egy MARC-alapú könyvtári rendszerben kerültek feldolgozásra.3 Érdekességképpen lehet megemlíteni, hogy a gy´´ ujtemény fontos magyar anyagot is tartalmaz, többek között három darabot Mátyás király Corvina könyvtárából. Kett´´ o ezekb´´ ol kódex (Didymus: Liber de Spiritu Sancto – MS M.496, és Cicero: Opera – MS M.497), egy pedig inkunábulum (Johannes Angelus, Astrolabium – PML 55175, ChL 379a). A középkori kéziratgy´´ ujtemény másik jelent´´ os darabja a Magyar-Anjou Legendárium rekonstruált fóliói (MS M.360). A zenei gy´´ ujteményben Liszt Ferenc Mefiszto kering´´ oje és Brahms Magyar táncai mellett Lehár Ferenc és Rózsa Miklós zenei kéziratai is megtalálhatók. A kéziratgy´´ ujteményben többek között Bartók Béla, Kossuth Lajos, Eszterházy Miklós, Goldmark Károly és Vámbéry Ármin levelei is megtalálhatók. Több fontos magyar vonatkozás van a proveniencia terén is, mint például egy Magyarországon 1784-ben készült díszkötés Phaedrus Fabuláin gróf Károlyi József tizenhatodik nevenapjára (PML 78793), vagy a több mint 1500 darabból álló olasz mesterrajzgy´´ ujtemény, amelyet Scholz János (1903–1993) ajándékozott a könyvtárnak. Az ikonográfia terén is érdekes magyar vonatkozásokat találunk, például Giuseppe Maria Mitelli (1634–1718) rajza a bebörtönzött Thökölyr´´ ol (1977.8), amely a Scholz gy´´ ujtemény részét képezi, vagy egy kora tizenhatodik századbeli hársfaszobor, amely magyarországi Szent Erzsébetet ábrázolja könyvvel a kezében. A katalógusban el´´ oforduló háromdimenziós tárgyak változatosságára példa Charles Dickens tintatartója és szivartárcája, Goethe lúdtolla, Voltaire aktatáskája, gyertyatartó, amely egykor William Makepeace Thackeray tulajdona volt, étkészlet J. Pierpont Morgan CORSAIR nev´´ u yachtjáról, boros és lik´´ orös üvegek (legtöbbje üres) az egykori Morgan ház pincéjéb´´ ol, George Washington és Robert Browning hajtincse, egy mikroszkóp, amit Charles Lutwidge Dodgson, azaz Lewis Carroll ajándékozott unokaöccsének, John Ruskin ólomkatonái, továbbá selyemvirágok és koszorú J. Pierpont Morgan temetésér´´ ol. Mindezekr´´ ol a tárgyakról MARC formátumú leírás található az intézmény egységes katalógusában. A tárgyleírások megjelenése a könyvtár katalógusában azonnali eredményeket hoz. A leírások elérhet´´ ové válnak mind a nagyközönség, mind az intézmény munkatársai számára. Helyi használatra készült listák legtöbbször nem kerülnek nyilvánosságra, s´´ ot, sokszor intézményen belül sincs mindenkinek hozzáférése. A katalógusban a visszakeresés folyamán a tárgyleírások kontextusba kerülnek: egy listán jelennek meg a róluk szóló vagy hozzájuk kapcsolódó könyvekkel és egyéb anyagokkal együtt. A Morgan Könyvtár kurátorai például egyszerre találnak rá egy m´´ uvész rajzaira és metszeteire a m´´ uvész leveleivel és olyan levelekkel, amelyben a m´´ uvészt megemlítik, továbbá a hozzá kapcsolódó tárgyakkal, a m´´ uvész egykori tulajdonát képez´´ o anyagokkal (proveniencia), vagy a levéltár olyan darabjaival, amelyek azt dokumentálják, hogyan kerültek mindezek az anyagok az intézmény tulajdonába. Bár a MARC formátum nem els´´ osorban tárgyleírásra készült, és magának a formátumnak a korszer´´ uségét is gyakran megkérd´´ ojelezik, a könyvtáros társadalom továbbra is kiterjedten használja és fejleszti a formátumot. A MARC-ban készített leírások olyan kódolt formában léteznek, aminek fennmaradásáról, továbbfejlesztésér´´ ol és adatmigrációjáról az egész könyvtári szakma gondoskodik majd. Ahogy Karen Coyle fogalmazta „Halott-e a MARC?” cím´´ u írásában, nem 27

a formátum a fontos, hanem a leírás tartalma.4 Még egy egészen rövid leírás megjelenése a nyilvános katalógusban is elég lehet arra, hogy a kutatók, m´´ uvészettörténészek, proveniencia esetén családtagok, értékes információval egészítsék ki a tárgyról meglev´´ o tudásunkat. További el´´ ony, hogy kisebb gy´´ ujtemények nem kényszerülnek több rendszer párhuzamos m´´ uködtetésére, mindezzel nem csekély költséget takarítva meg rendszerfenntartási és humán er´´ oforrás téren. Alapvet´´ o átalakulások történnek a katalogizálási szabályzatok terén is. Bár a hamarosan megjelen´´ o új szabályzat, Resource Description and Access (RDA), amely az Angol-Amerikai Katalogizálási Szabályzat (AACR2) helyébe kerül majd, kedvez´´ obb lesz a különböz´´ o formátumú anyagok leírásának elkészítésében, mégis, a jelenlegi könyvtári címleírási szabályrendszerek a nyomtatott szöveget, a könyvkiadási folyamatot és magát a könyvet privilegizálják, valamint arra építenek, hogy a leírt kiadvány több példányban létezik. Ez utóbbira épít az IFLA által kiadott elméleti modell, A bibliográfiai tételek funkcionális követelményei (FRBR)5 is, amely a m´´ uvészetek, építészet és a materiális kultúra tárgyainak leírása esetében csak részben alkalmazható.6 A sokféle típusú anyagot magában foglaló CORSAIR katalógus, továbbá a többféle katalogizálási szabályzat alkalmazása egy katalóguson belül járult hozzá ahhoz, hogy a Morgan Könyvtár és Múzeum bekerült az RDA tesztpartnerek közé.7 Meghatározó különbség a könyv és a tárgy között az is, hogy míg a könyv a leírás alapelemeit a címlap, impresszum stb. formájában önmagában tartalmazza, addig a tárgy ritkán hordoz információt önmagáról, a leírásához szükséges adatok küls´´ o forrásokból származnak. A könyvkatalogizálás szabályai, amelyek az átírásra vonatkoznak (például a szögletes zárójel használata, amikor az adat a könyvön kívülr´´ ol származik), irrelevánsak a tárgyleírás esetében. A könyvkatalogizálástól eltér´´ o az is, hogy a tárgyon magán megjelen´´ o szöveg csak ritkán kerül a címtételbe, és legtöbbször a megjegyzések között szerepel (MARC 562a, azonosító jelek8). A jelenlegi könyvtári katalogizálási szabályzatok tárgykatalogizálásra vonatkozó alkalmazását megnehezítik a hiányzó koncepciók is, és az azoknak megfelel´´ o hiányzó adatelemek és MARC almez´´ ok. Ehhez szolgál segítségül a 2006 júliusában megjelent Cataloging Cultural Objects: A Guide to Describing Cultural Works and Their Images, cím´´ u, a Visual Resources Association által támogatott szabályzat.9 A szabályzat három részb´´ ol áll.10 Az els´´ o rész általános ismertet´´ oa tárgyak/m´´ ualkotások és a róluk készült képek katalogizálásáról, ami rávilágít a könyv- és a tárgy-/képkatalogizálás alapvet´´ o különbségeire. A szabályzat a „tárgy/ m´´ ualkotás” fogalmát tágan kezeli. A harmadik rész az azonosító leírások, azaz egységesített besorolási rekordok (authority records) elkészítésével foglalkozik a következ´´ o kategóriákban: 1. Személy- és intézménynév (personal and corporate name authority) 2. Földrajzi név (geographic place authority) 3. Fogalom (concept authority) 4. Tárgyszó (subject authority) Az egységesített besorolási rekordokról szóló rész talán a legkevésbé hasznos a könyvtári rendszeren belüli katalogizáláshoz, mivel ott a Kongresszusi Könyvtár név- és tárgyszó egységesített rekordjai kit´´ un´´ oen m´´ uködnek.11 Nemrég a forma és 28

m´´ ufaj egységesített rekordjainak elkészítése is megkezd´´ odött, aminek nagy szerepe van a tárgyleírásokban.12 Érdemes megjegyezni, hogy a CCO-val ellentétben a könyvkatalogizálás esetében földrajzi nevek csak mint tárgyszavak szerepelnek a Kongresszusi Könyvtár listájában, és a leírt anyag tartalmára, nem pedig a keletkezési helyére vonatkoznak. Sem a kiadás helye (MARC 260a), sem a hierarchikus helynevek (MARC 752) nem esnek az egységesítés hatálya alá. A szabályzat második, legnagyobb fejezete a tárgyleírás adatelemeit sorolja fel kilenc fejezetben: 1. Tárgymegnevezés: tárgytípus és cím (object naming: work type and title) 2. Alkotó (creator information) 3. Fizikai jellemz´´ ok (physical characteristics) 4. Stílus, kultúra és dátum (stylistic, cultural and chronological information) 5. Helymeghatározás és földrajzi elhelyezés (location and geography) 6. Tárgyszó (subject) 7. Osztályozás (class) 8. Leírás (description) 9. Nézet/szemszög (view information) A fejezetek definícióval és az alelemek felsorolásával kezd´´ odnek. Megtudjuk, hogy az adatelem egységesítend´´ o-e, ismételhet´´ o vagy kötelez´´ o. A sok példával illusztrált szabályok kiterjednek a rövidítések, a nagybet´´ uk, az egyes- és többesszám használatára, különböz´´ o terminológiai forrásokat ajánlanak, valamint segítséget nyújtanak a többértelm´´ uség és a bizonytalanság kezeléséhez. A fejezetek végén példákat találunk mind tárgyleírásra, mind a kapcsolódó egységesített besorolási rekordokra. A szabályzat független bármilyen katalogizálási formátumtól. Bár a MARC formátum és a könyvtári rendszeren belüli alkalmazás nem merül fel mint igazodási tényez´´ o, mégis meglep´´ oen könnyen illeszkednek be a MARC leírás kereteibe a CCO-n alapuló tárgyleírások. Rendkívül hasznos az, ahogy a szabályzat rávilágít a m´´ ualkotások/kulturális tárgyak a könyvleírástól eltér´´ o igényeire. Ennek illusztrálására csak néhány példa: Míg könyvek esetében a szerz´´ o, cím stb. adatelemekkel indul a leírás, addig a tárgyleírások elkészítésekor els´´ orend´´ u fontosságú magának a tárgynak a megnevezése. M´´ ualkotások esetében nem mindegy, hogy a m´´ uvész által készített akt szobor, festmény vagy éppen rajz. Egy monográfia katalogizálása közben eszünkbe sem jut azt az alapvet´´ o tényt megnevezi, hogy a leírás tárgya egy könyv. A CCO szabályzat azt is megengedi, hogy több tárgynevet is rendeljünk a leíráshoz. A tárgymegnevezés MARC formátumba való beillesztésekor a következ´´ o almez´´ ok jöhetnek számításba13: 245 10 |a Bust of Boccaccio |h [sculpture] 300 __ |a 1 sculpture. 655 _7 |a Sculpture (visual works) |x Italian |y 16th century.|2 aat 655 _7 |a Busts |x Italian |y 16th century.|2 aat 655 _7 |a Bronzes (objects) |x Italian |y 16th century.|2 aat A CCO szabályzat az ismeretlen alkotó fogalmát személynévnek megfelel´´ o entitásként kezeli. Míg a könyvtári katalogizálás szabályai szerint ismeretlen szerz´´ o esetében a cím a f´´ otétel, addig a m´´ ualkotások esetében az alkotó adatelem kötelez´´ o, 29

még ha nem is áll másból, mint abból, hogy ’ismeretlen’, kiegészítve a kulturális vagy nemzeti hovatartozást mutató módosító elemmel, valamint kormeghatározással. Például: Ismeretlen olasz, 15. század 100 0_ |a Anonymous |c Italian, |d 15th century A CCO megengedi az alkotó személyének bizonytalanságát, azaz az attribúció bizonytalanságát és számol annak fokozataival is, például biztos, tulajdonított, lehetséges, vagy korábban neki tulajdonított. 100 0_ |a Michelangelo Buonarroti, |d 1475-1564 100 0_ |a Michelangelo Buonarroti, |d 1475-1564, |e attributed to 100 0_ |a Michelangelo Buonarroti, |d 1475-1564, |e possible attribution 700 0_ |a Michelangelo Buonarroti, |d 1475-1564, |e formerly attributed to Ennél még fontosabb, hogy a CCO kitér az ismert m´´ uvészek nevéhez f´´ uz´´ od´´ o anonim attribúcióra is. Se a leírás szempontjából, se a tárgy felbecslése szempontjából nem mindegy, hogy a rajzot magának Bernininek, a m´´ uhelyének vagy egy követ´´ ojének tulajdonítják. 100 1_ |a Bernini, Gian Lorenzo, |d 1598-1680 100 1_ |a Bernini, Gian Lorenzo, |d 1598-1680, |j Workshop of 100 1_ |a Bernini, Gian Lorenzo, |d 1598-1680, |j Follower of M´´ ualkotások esetében fontos az iskola és a stílus vagy a periódus meghatározása. Például egy rajz még akkor is a francia iskolához tartozik, ha éppen olaszországi útján készítette a francia m´´ uvész a vázlatot. 500 __ |a School: French. 655 _7 |a Drawings (visual works) |x French |y 18th century.|2 aat Bár a CCO nem különbözteti meg, a MARC formátum és a legtöbb könyvtári rendszer különbséget tesz a tartalomra vonatkozó tárgyszavak (650) és a forma/m´´ ufaj (655) tárgyszavai között. 650 _0 |a Drawing, Rococo. (a Kongresszusi Könyvtár tárgyszava egy könyvhöz, ami a rokokó rajzm´´ uvészetér´´ ol szól). 655 _7 |a Drawings (visual works) |x Rococo. |2 aat (tárgyszó magához egy rajzhoz; a tárgyszó az Art and Architecture Thesaurus (AAT) forrásból származik14) A tárgyleírások könyvtári rendszerbe való integrálásakor óriási el´´ ony az infrastruktúra megléte. Amíg a múzeumok, levéltárak és a vizuális anyagok gy´´ ujteményei még csak kísérleteznek egy közös platform létrehozásával, addig a könyvtárak fejlett és komplett infrastruktúrával rendelkeznek. Ebbe illeszthet´´ ok bele a háromdimenziós tárgyak leírásai. Sokat segít, ha a könyvtári rendszer adatelemeinek címkéihez tágabb értelm´´ u szavakat használunk, mint például „alkotó” a „szerz´´ o” helyett, vagy „készítés” a „kiadás” helyett. Sok rendszer a tárgytípust egy ikonnal jelöli listázáskor. Egy ügyes ikon megkönnyíti a kutató dolgát, mivel a tárgyleírások vizuálisan is elkülönülnek a tradicionális könyvtári anyagoktól. 30

A Morgan Könyvtár és Múzeum esetében a CORSAIR katalógus leírásai bekerülnek az interneten bárki számára elérhet´´ o OCLC WorldCat nev´´ u közös katalógusba (http://www.worldcat.org), amely jóval nagyobb kontextust biztosít a tárgyleírások számára. A WorldCat adatbázisból egy link segítségével a kutató visszajut a Morgan Könyvtár katalógusán belül magához a tárgyleíráshoz. A tárgyleírásoknak a könyvtári infrastruktúrába való integrálódásával a WorldCat felhasználó véletlenül is ráakadhat egy-egy érdekes tárgyra a Morgan Könyvtár és Múzeum gy´´ ujteményében. Míg valószín´´ u, hogy a tárgykatalogizálás nem lesz központi jelent´´ oség´´ u a könyvtárak körében, és a múzeumok és a f´´ oként tárgyakat orz´´ ´´ o kulturális intézmények sem fognak könyvtári katalogizálási szabványokkal dolgozni, sokat lehet tanulni a különböz´´ o típusokra kifejlesztett leíró szabványok összehangolásából. A CCO alkalmazása a könyvtár katalógusában nem helyettesíti a könyvtári leíró szabványokat, hanem kiegészíti azokat olyan pontokon, ahol a m´´ ualkotások/tárgyak leírása igényli. A tárgyleírások integrálása a könyvtár katalógusába meglev´´ o infrastruktúrára épít, és azonnali elérhet´´ oséget eredményez a kutatók és az intézmény számára. A tárgyakról készült kódolt leírások pedig szükség esetén könnyedén átvihet´´ ok egy másik rendszerbe, vagy szolgálhatnak egyéb dokumentumok alapjául, mint például leltárlista, kiállításcímke, nyomtatott katalógus vagy a digitális képhez csatolt képaláírás.

JEGYZETEK 1 Ez a tanulmány Oldal Mária, „Object Cataloging in Art Museum Libraries”. = Art Museum Libraries and Librarianship. Joan M. Benedetti, ed. (Lanham, MD: Scarecrow: Art Libraries Society of North America, 2007), 72–75. p. átdolgozott változata. 2 Lásd például: Zorich, Diane, Günter Waibel and Ricky Erway. 2008. Beyond the Silos of the LAMs: Collaboration Among Libraries, Archives and Museums. Report produced by OCLC Programs and Research. www.oclc.org/programs/reports/2008-05.pdf (ellen´´ orizve 2009. szept. 28); továbbá: Eling, Mary W., and Günter Waibel. 2007. „Metadata for All: Descriptive Standards and Metadata Sharing across Cultural Heritage Communities”. = VRA Bulletin, v. 34, no. 1 (Spring 2007), 7–14. p. 3 Az Ex Libris Group Voyager nev´´ u rendszere segítségével. 4 Is MARC Dead? A panel at the American Library Association Meeting, July, 2000. http://www.kcoyle.net/marcdead.html (ellen´´ orizve: 2009. szept. 28.) 5 Az FRBR magyar fordítása: http://www.ifla.org/files/cataloguing/frbr/frbr-hu.pdf (ellen´´ orizve: 2009. szept. 28.) 6 Lásd: Clarke, Sherman, and Murtha Baca. „FRBR and works of art, architecture, and material culture,” In Understanding FRBR: what it is and how it will affect our retrieval tools, Arlene G. Taylor, editor (Westport, Conn.: Libraries Unlimited, 2007), 103–110. p. 7 http://www.loc.gov/bibliographic-future/rda/test-partners.html (ellen´´ orizve: 2009. szept. 28.) 8 A szövegben szerepl´´ o MARC utalások a MARC 21 formátumon alapszanak. 9 Baca, Murtha, et al. on Behalf of the Visual Resources Association. Cataloging Cultural Objects: A Guide to Describing Cultural Works and Their Images. Chicago, ALA, 2006.

31

10 Hasznos összefoglaló jelenik majd meg Elizabeth O’Keefe és Oldal Mária tollából 2010-ben az Encyclopedia of Library and Information Sciences-ben, ami az interneten is elérhet´´ o lesz. 11 Lásd: http://authorities.loc.gov/ 12 Lásd: http://www.loc.gov/catdir/cpso/genreformgeneral.html (ellen´´ orizve: 2009. szept. 28.) 13 A MARC 21 példák a CORSAIR katalógus leírásait idézik. További MARC 21 példák találhatók: O’Keefe, Elizabeth, „The Best of Both Worlds: Using CCO for Object Cataloging in Libraries and Special Collections”. = VRA Bulletin, v. 34, no. 1 (Spring 2007); továbbá Coburn, Erin, et al. „The Cataloging Cultural Objects Experience: Codifying Practice for the Cultural Heritage Community”, IFLA 2009: http://www.ifla. org/files/hq/papers/ifla75/107-coburn-en.pdf (ellen´´ orizve: 2009. szept. 28.) 14 Art and Architecture Thesaurus. http://www.getty.edu/research/conducting_research/ vocabularies/aat/ (ellen´´ orizve: 2009. szept. 28.)

Oldal Mária

A könyvtár jön az olvasóhoz Könyvtári kutatási segédanyagok újraértelmezése

A feladat A közelmúltban megújult a Seaton Hall Katolikus Egyetem könyvtárának arculata az interneten. A múlt évben az egyetemi webfejleszt´´ o munkacsoport a teljes egyetemi honlap átalakítása mellett döntött. Az új honlap egy webes tartalomkezel´´ o rendszeren (web content management system) alapul, és a fejlesztés révén szóba jött a könyvtári oldalak migrációja. Ez arra késztetett bennünket, hogy szembenézzünk a könyvtár honlapjának régóta ismeretes fogyatékosságaival. Az el´´ okészületek közepette újra át kellett gondolnunk, milyen legyen a honlap szerkezete, hogyan szoktunk egyes munkafolyamatokat végezni, és f´´ oleg, hogyan tudnánk még jobban megfelelni az egyetemi olvasóközönség igényeinek. A webes fejleszt´´ okkel együttm´´ uködve különféle megoldásokkal kísérleteztünk, hogy az elvárásoknak leginkább megfelel´´ o módon kínáljuk a könyvtárral kapcsolatos információkat. Eközben a web 2.0-ás technológiai újdonságokat szem el´´ ott tartva, új alkalmazásokat kerestünk, amelyek a könyvtári tartalmakat olvasóinkhoz eljuttatják. Szükségünk volt megbízható oktatási segédanyagokra is, amelyeket a honlap fejlesztése közben is használhattunk a könyvtári személyzet képzésére. A meglév´´ o honlapon a kutatási és témaspecifikus tartalom nem egy helyen szerepel, és gyakran nehezen megtalálható vagy elérhet´´ o. Az olvasó több oldalon is lát a témájára vonatkozó információt (például adatbázisok, elektronikus folyóiratok, nyomtatott anyagok, levéltári és szabadon hozzáférhet´´ o anyagok), de nincs olyan oldal, amely minden forrást összegezne téma szerinti bontásban. Az olvasók el´´ ott 32

nem ismeretes, hogy a könyvtár milyen sok forrással rendelkezik. A források a leghatékonyabb felhasználási módja sem feltétlenül egyértelm´´ u. Terveink közt szerepelt még az olvasói szolgáltatások propagálása, mint például az online tájékoztatás, az információs írástudást fejleszt´´ o online programok, a RefWorks hivatkozás-kezel´´ o szoftver alkalmazás és hasonlók népszer´´ usítése. Olyan megoldást kerestünk, amelynek segítségével a könyvtárosok nemcsak fejleszteni és szerkeszteni tudják a szakterületüknek megfelel´´ o tartalmakat, hanem amely egyúttal segíti a diákokat, oktatókat és az egyetemi közösség minden tagját abban, hogy könnyen megtalálják az éppen szükséges információt. Ugyancsak felmerült az igény arra, hogy a könyvtár az egyetemen használatos Blackboard online oktatási rendszeren keresztül is elérhet´´ o legyen. Összefoglalva, az egyetemi oktatás, tanulás és kutatás el´´ osegítésére olyan alkalmazást kellett találnunk, amely a könyvtári források és szolgáltatások hatékony használatát biztosítja, támogatja és népszer´´ usíti. A nagy felfedezés: Libguides Az új honlap tervezése el´´ ott alaposabban szemügyre vettük más egyetemek könyvtárainak oldalait. A legszembet´´ un´´ obb tendencia a testreszabott web 2.0 tematikus kutatási útmutatók (subject research guides) terjedése volt. A Libguides szoftveralkalmazást a Springshare nev´´ u cég jegyzi (www.springshare.com). Cikkünk írásakor 570 könyvtár 9400 könyvtárosa használja világszerte. A leírás szerint a Libguides lehet´´ ové teszi, hogy a könyvtáros vonzó multimédia-tartalmat szerkesszen, tudást és információt közvetítsen, kapcsolatot tartson az olvasókkal és a könyvtár forrásait népszer´´ usítse a közösség számára. Eszköztárában helyet kap a címkézés, az RSS hírszolgáltatás, a közösségi könyvjelz´´ ok használata, közvélemény-kutatások, sablonok, statisztikai adatok a használatról, testreszabás, chat és sok egyéb. A Libguides úgynevezett kihelyezett szolgáltatás, ahol a központi szerver nem az intézménynél van. A könyvtáros közvetlenül az alkalmazást használja bármilyen különleges technológiai szakismeret nélkül. Úgy sejtettük, hogy a Libguides egy sor problémánkat képes lesz megoldani. Id´´ oközben egyre nyilvánvalóbbá vált számunkra az is, hogy az egyetemi honlap egységesített megjelenési formája nem lesz képes a könyvtári funkciókat figyelembe venni. Terveink szerint a Libguides nemcsak a téma szerinti kutatási útmutatók fejlesztésében és szervezésében segít, hanem további könyvtári és oktatási tartalmak közvetítését is lehet´´ ové teszi majd, amelyekre az új egyetemi honlap minden bizonnyal nem alkalmas. Miért kell újraírni a kutatási útmutatókat? Miközben régi oldalainkat értékeltük, számos problémát fedeztünk fel a jelenlegi kutatási útmutatóinkban. El´´ oször is, az olvasók alig használják oket. ´´ Részben azért, mert elég nehézkes rájuk lelni a honlapon, és sehol nem népszer´´ usítettük oket. ´´ Részben pedig jelent´´ os részük elavult, és nem tükrözi a mostani tantárgyakat, témákat és feladatokat. Úgy gondoltuk, ebben a formában nem szolgálják az egyetemi olvasók információs és kutatási szükségleteit. Miután hetekig böngésztük 33

más könyvtárak honlapjait, arra az elhatározásra jutottunk, hogy hasznosabb, ha új kutatási útmutatók összeállításán gondolkodunk. Hasonlóan a régiekhez, ezek is egy-egy szakterületre specializálódnak, de jobban köt´´ odnek a tantárgyakhoz és témáikhoz. Ezután kikértük az oktatók véleményét, hogy milyen tartalmakat szeretnének látni a segédanyagokban. Hosszas vita után abban egyeztünk meg, hogy a régi segédanyagok jó kiindulópontot szolgálnak az újak összeállításához. Próbálkozások a Libguides alkalmazással A sok más könyvtár Libguides kutatási útmutatójának megtekintése után ideiglenesen regisztráltunk a Springshare-nél. A próbaid´´ o alatt két különböz´´ o szint´´ u számítástechnikai jártassággal rendelkez´´ o kolléga fogott hozzá az els´´ o két kutatási útmutató összeállításához. Mindketten könnyedén megoldották a feladatot, létrehozták az oldalakat, tele változatos tartalommal és linkekkel, mindössze néhány órányi gyakorlás után. Világossá vált, hogy a Libguides bármilyen szint´´ u készségekkel rendelkez´´ o felhasználó számára lehet´´ ové teszi, hogy a maga oldalait elkészítse, akár a beépített sablonok használatával, akár egyéni megjelenési forma kialakításának segítségével. Az alkalmazás egyszer´´ uen testre szabható, az oldal stílusát, színeit, bet´´ utípusait, vagyis teljes külsejét magunk állíthatjuk be. A szerkesztés és módosítás sem bonyolult. A felhasználók jogosultsága lehet adminisztrátor és alkotó (fontosnak tartottuk, hogy különböz´´ o szintek legyenek). Minden könyvtáros közvetlen hozzáférési jogot kap, fejlesztheti, szerkesztheti és napra készen tarthatja az oldalon megjelen´´ o tartalmakat. További lényeges elemek a web 2.0 technológia alkalmazása, és az egyes szakterületeknek megfelel´´ oen testre szabott portálok kialakításának lehet´´ osége. Az egyszer´´ u használat mellett az ár volt az egyik legmeghatározóbb tényez´´ o döntésünkben. Más könyvtárakhoz hasonlóan mi is pénzügyi nehézségekkel küzdünk, de ezt a terméket megfizethet´´ onek találtuk. Miel´´ ott megvásároltuk a szoftvert, úgy gondoltuk, projektünk célkit´´ uzéseit érdemes hivatalos formában is megfogalmazni. Hosszas tanácskozás után a következ´´ okben állapodtunk meg: 1. Az információs források ismertségének és kihasználtságának javítása. 2. Az egyes szaktanszékek számára testreszabott kutatási portálok kialakítása. 3. Felhasználóbarát tematikus kutatási útmutatók összeállítása web 2.0 elemek alkalmazásával (a végs´´ o cél az interaktív környezet). 4. Releváns információ közvetítése (f´´ oleg az újabb forrásokról) gyorsan az érdekelt olvasók számára tetszet´´ os kivitelben. 5. A diákok információkeresési készségeinek fejlesztése. 6. Az oktatók és diákok tudományos tevékenységének központba állítása. 7. A felhasználásra javasolt információs források kiterjesztése nyomtatott, elektronikus és levéltári anyagokra. A hosszabb távú célok között szerepel a tantárgyspecifikus segédletek összeállítása az oktatókkal együttm´´ uködve, és segédanyagok integrálása a Blackboard platformon a távoktatási formában tanított tárgyakhoz, amelyek megbízható információs forrásként szolgálnak a diákok számára. 34

Az els´´ o lépések Els´´ o lelkesedésünkben külön oldalt szándékoztunk létrehozni minden tantárgy és óra számára. A másik kérdés az volt, hogy külön kezeljük-e az els´´ oéveseket, a négyéves programban résztvev´´ oket és a mester fokozatot szerezni kívánó diákokat mint célközönséget. A könyvtár honlapjának megújításának folyamán úgy döntöttünk, hogy az lesz a legcélszer´´ ubb, ha a tanszékekkel szoros kapcsolatot tartó könyvtáros szakterületének megfelel´´ oen alakítjuk ki a kutatási útmutatókat. Így minden szaktárgy és téma az adott szakterület oldalához kapcsolódhat, és az egyes órákra lebontott segédletek kérdésére majd a kés´´ obbiekre visszatérhetünk. Tanulmányoztuk, hogy más egyetemek hogyan oldották meg ezeket. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a leglényegesebb az egységes küls´´ o megjelenés. Ehhez egy sablont terveztünk, amelyen az alapvet´´ o funkciók a különböz´´ o füleken jelennek meg. Minden könyvtáros aztán további füleket, illetve funkciókat adhat a sablonhoz, és az adott szakterületnek megfelel´´ oen egészítheti ki a kutatási útmutatót. Együtt az oktatókkal Véleményünk szerint az oktatók és kutatók érdekl´´ odésének felkeltése, bizalmuk elnyerése a Libguides projekt fontos eleme. Az els´´ o oldalak összeállításához a Kémia Tanszék t´´ unt a legkézenfekv´´ obb megoldásnak, mivel ez a csoport kiváló partnerként m´´ uködött együtt a könyvtárossal az új könyvek rendelésekben WorldCat listákról. Az OCLC által m´´ uködtetett, web 2.0-ás elemeket is hordozó katalógus egyik eszköze a Libguides-hoz hasonló eszközök segítségével könyvlistákat generál, a funkciók megjelenítése informatív, tetszet´´ os, látványos és könnyen kivitelezhet´´ o. A Kémia Tanszék oktatóinak általában kevés ideje jut a könyvtárra, viszont szeretnének gyorsan hozzáférni a legújabb nyomtatott és elektronikus kiadványokhoz. A Libguides ötlete nagyon tetszett nekik, különösen az a tény, hogy az oldalak tartalmát oktatási és kutatási igényeikhez tudjuk igazítani. Az új könyvek érkezésér´´ ol szóló értesítés különösen nagy tetszést aratott. Azzal próbáltunk érvelni, hogy ha ok ´´ nem tudnak átjönni a könyvtárba, a Libguides házhoz viszi a könyvtár szolgáltatásait. Amikor a Kémia Libguide mintapéldánya elkészült, a kémiai szakkönyvtáros megmutatta az oldalt a tanszékvezet´´ onek. A nem teljesen végleges állapot és viszonylag kevés tartalom ellenére a fogadtatás pozitív volt. Különösen vonzónak találta az azonnali frissítés lehet´´ oségét, vagyis hogy az oldal naprakészen tartható, beleértve képek feltöltését is. Az el´´ oz´´ o gyakorlat szerint, ha valamilyen eseményr´´ ol vagy egy oktató legújabb közleményér´´ ol a tanszék hírt szeretett volna adni az egyetemi honlapon, el´´ oször mindenfélét ki hozzá kellett tölteni, és akkor is csak jelent´´ os késéssel került fel az információ. Nagyon tetszett neki a „Writing & Citing” fül (kb. Írás és hivatkozás), és javasolta, hogy tegyünk egy linket a legújabb ACS Style Guide-hoz is (az Amerikai Kémia Társaság szerz´´ oknek és szerkeszt´´ oknek szóló útmutatója). Tapasztalatai szerint az anyaggy´´ ujtés mellett a diákok legnagyobb problémája a fogalmazás és a szabályszer´´ u irodalomjegyzék készítése. 35

Hogyan tovább? A következ´´ o lépés további szakmai kutatási útmutatók összeállítása. Az oktatóktól, diákoktól és könyvtárosoktól kapott értékelésekb´´ ol derül majd ki, hogy valóban sikerült-e megvalósítani, amit eredetileg terveztünk. Jelenleg egy összetett értékelési rendszer kialakításán dolgozunk, amelynek legf´´ obb részei az adatbázisok használatáról regisztrált statisztikai adatok összehasonlítása és különféle felmérések értékelése. Reményeink szerint a rendszer nemcsak a megnövekedett könyvtárhasználatról szolgáltat majd adatokat, hanem lehet´´ oségünk nyílik felismerni az igényt további hasznos szolgáltatásokra. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, sikerül-e az egyetemi közösség információs igényeit kielégíteni, illetve hogyan tudnánk még jobban megfelelni az elvárásoknak.

FÜGGELÉK Javasolt Libguides oktatás könyvtárosok számára Els´´ o alkalom Az els´´ o rész általános bevezetés a Libguides használatába demo film és példák bemutatásával. – Más könyvtárak Libguides oldalai. – A Libguides közösség bemutatása, az alkalmazást használó könyvtárak listája. – A sablon kötelez´´o elemeinek meghatározása. Feladat a következ´´ o alkalomra: a jelenlegi honlap értékelése, további adatok gy´´ ujtése az új libguide-hoz. Második alkalom Az oktatás el´´ ott: minden résztvev´´ o felhasználónevet kap, – A résztvev´´ok saját laptopot hoznak, – A Libguide használatának bemutatása, – Bejelentkezés, felhasználói jogok, profil létrehozása, – Új guide létrehozása, sablonról, szerkesztés, – Fülek létrehozása, szerkesztése, helyének változtatása, – Szövegdobozok létrehozása, szöveg beillesztése, sorrend változtatása, – Új szöveg létrehozása. Harmadik alkalom – Ismétlés az el´´oz´´oekb´´ol, ha igény van rá, – Az egyes libguide-ok megtekintése: vetítsünk ki a könyvtárosok által készített oldalakat, közösen beszéljük meg a látottakat, – Új készségek elsajátítása, pl. widgets, chat.

Sharon Favaro–Lisa Rose-Wiles–Darren Sweeper

36

Szakmai szervezetekr´´ ol egymásközt: North American Serials Interest Group Beszélget´´ otárs: Mary Page, a University of California Davis könyvtárigazgató-helyettese, a NASIG egyik korábbi elnöke Az Amerikai Könyvtár Szövetség (American Library Association) az Egyesült Államok legismertebb és legnagyobb szakmai szervezete. Ezen belül és kívül is m´´ uködnek kisebb-nagyobb szervezetek és érdekcsoportok, amelyek földrajzi vagy szakterületek alapján jöttek létre. Egy kevésbé ismert, de nagyon hatékony szervezetet szeretnénk ezúttal bemutatni. Weboldala szerint az 1985-ben alapított NASIG (North American Serials Interest Group – Észak-Amerikai Periodika Érdekcsoport) független szervezet, amelynek célja a periodikával és a tágabb értelemben vett tudományos közleményekkel kapcsolatos kommunikáció, információ és továbbképzési lehet´´ oségek propagálása. A május–június tájékán rendezett éves konferencia kiváló szakmai fórum, ahol az érdekeltek lépést tarthatnak a periodika-szakterület fejl´´ odésével. Az el´´ oadók általában a tudományos kommunikáció kiemelked´´ o egyéniségei, akik a legfrissebb újdonságokkal foglalkoznak. A konferencia informális jellegéb´´ ol ered´´ oen azonban a legtöbb beszélgetés és vita gondolatébreszt´´ o párbeszéd. A NASIG fontos feladatának tekinti a szakmai továbbképzést, és ennek szellemében folyamatosan törekszik az olyan együttm´´ uködési formák megteremtésére, amelyek eredménye a könyvtári szakemberek felvilágosítása a periodika világában történ´´ o eseményekr´´ ol, változásokról és jöv´´ obeli lehet´´ oségekr´´ ol. A szervezet ereje a kapcsolatépítésben rejlik. Lelkes könyvtárosok és könyvtári szakemberek önkéntes munkája eredménye a számos fórum a periodika-szakemberek közösségén belül, ahol a tagok nagy szakmai felkészültséggel rendelkez´´ o kollégáktól tanulhatnak. A NASIGNet nev´´ u virtuális közösség az álláshirdetésekt´´ ol kezdve a konferenciák el´´ oadásain át egy sor hasznos szolgáltatással áll a tagok rendelkezésére. A konferenciák igen jó hangulatban zajlanak, amir´´ ol a honlapon és közösségi portálokon közzétett fényképek alapján könnyen meggy´´ oz´´ odhetünk. Beszélget´´ otársunk, Mary Page, a North American Serials Interest Group egyik legrégebbi tagja, és 2005–2006. évben elnöke, aki mindig lelkesen beszél a szervezetr´´ ol. 37

– Hogyan foglalnád össze egy mondatban a NASIG szerepét egy olyan magyar könyvtáros számára, aki most hall róla el´´ oször? – A NASIG a kiadók, terjeszt´´ ok és periodika-könyvtárosok szervezete. Leginkább az éves konferenciájáról ismert, ahol a három csoport szakmai párbeszédet folytat és tanul egymástól. – Mi a szerepe az érdekcsoportoknak a könyvtáros szakmában? Miben rejlik a NASIG ereje? – Az érdekcsoportok hasonló érdekeltség´´ u feleket hoznak össze a szakmán belül és kívülr´´ ol. Véleményem szerint a NASIG jelent´´ os mértékben járul hozzá a könyvtáros szakma alakulásához. A hatvanezer tagot számláló Amerikai Könyvtár Szövetséghez képest a NASIG – a maga ezerf´´ os tagságával – aprócska szervezet, de minden tagja ugyanabban a cip´´ oben jár. A kis létszám lehet´´ ové teszi számomra, hogy szakmai–baráti kapcsolatot alakítsak ki és tartsak fenn kollégákkal szerte az Egyesült Államokban, akikkel rendszeresen konzultálok. A könyvtárosok nem sajnálják az id´´ ot és az energiát egymástól, így rengeteget tanultam más intézményekben dolgozó szakemberekt´´ ol az évek során. Az Amerikai Könyvtár Szövetség túl nagy szervezet az efféle személyes kapcsolatok kiépítéséhez. – Milyen területeken játszik a NASIG kiemelked´´ o szerepet a könyvtár és a könyvtáros életében? – A borsos konferenciadíjak mellett a NASIG-konferencia kezdett´´ ol fogva anyagilag és fizikailag elérhet´´ o volt a ténylegesen a részletekkel foglalkozó könyvtáros számára, aki így szakmai kapcsolatokat építhet ki. A NASIG kiemelkedik abban, hogy befogadja a kevés szakmai ismerettel rendelkez´´ o, kezd´´ o kollégákat is. Nem sokkal a belépésem után egyb´´ ol lehet´´ oségem nyílt arra, hogy az éves konferencia szervezésében tevékenykedjem, két kiváló programszervez´´ o kolléga társaságában. Ezek a tapasztalt könyvtárosok a barátaim és mentoraim lettek, a NASIG nélkül nem kerülhettem volna kapcsolatba velük. A kiadók és terjeszt´´ ok számára ugyancsak barátságos, informális közeget teremt a NASIG. Nincsenek hivatalos bemutatók, kereskedelmi standok és kiöltözés. Mindez lehet´´ ové teszi, hogy a könyvtárosok és a másik fél megismerkedjék egymással. – Az elektronikus források állandóan emelked´´ o árai és költségei közepette felmerül a kérdés, hogy lehet-e egy érdekcsoport befolyással a licencekre? A kiadók, terjeszt´´ ok és könyvtárosok érdekei nem feltétlenül egyeznek meg mindenben. Hogyan lehet közöttük párbeszédet teremteni? Mit tesz a NASIG a felhasználók érdekeit szolgáló elektronikus információs közeg érdekében? – Az elmúlt évek egyik legnépszer´´ ubb programja a „Periodika Eszperantó” nevet visel´´ o prekonferencia volt. A panelben szerepelt minden érdekelt fél: könyvtárosok, kiadók és terjeszt´´ ok, akik a saját néz´´ opontjukból beszéltek az adott szakmai kérdésr´´ ol. A program sikere szerintem annak köszönhet´´ o, hogy a NASIG tagjai valóban tanulni akarnak egymástól. Mivel a NASIG minden érdekelt fél számára nyitott a vélemény kifejtésére, meggy´´ oz´´ odésem, hogy a licenckövetelmények enyhülésében elengedhetetlen szerepet játszott a szervezet. Ha visszaidézzük az elektronikus források h´´ oskorát, a licencek jelent´´ os korlátozásokkal jártak, például nem lehetett másolatokat készíteni vagy 38

könyvtárközi kölcsönzésben részt venni. A felvilágosultabb kiadók ma már nem tiltakoznak a könyvtárközi kölcsönzés vagy a személyes használatra történ´´ o másolat készítése ellen. A NASIG tagjai az els´´ o perct´´ ol kezdve jelezték ezeket a problémákat, és úgy vélem, hogy a tagjaink közt lév´´ o kiadókat ezek a kezdeti viták nagymértékben befolyásolták. Ami az olvasót illeti, a NASIG tagjai világosan látják, hogy a könyvtár t´´ olük függ, mint felhasználótól. Hogy lenne állásunk, ha nem lennének a diákok, az oktatók és általában az olvasók, akik szolgálatában állunk? – Miben különbözik a NASIG más szakmai szervezetekt´´ ol? A tagdíj mindenhol elég magas, miért javasolható ez az érdekcsoport? – A NASIG felbecsülhetetlen szolgáltatást jelent tagjai számára. Az amerikai tagok 75 dollár tagdíjat fizetnek évente, ami kevesebb, mint ötven százaléka az Amerikai Könyvtár Szövetség éves díjának. A NASIG ezért az összegért rendszeresen küldi a hírlevelét, hozzáférést ad tagjai számára egy szakmai bloghoz, csökkentett részvételi díjakat és sok más egyebet nyújt. A csúcspont az éves konferencia, ami a szakmában az egyik legjobb. Az Amerikai Könyvtár Szövetség konferenciája rendszerint inkább üzleti bemutató, ami persze fontos. De lényegileg a NASIG konferenciáján hallunk az új kiadói kezdeményezésekr´´ ol, a katalogizálási követelményekr´´ ol vagy az elektronikus tartalomhoz való hozzáférés új módjairól. A NASIG tagjai olyan közösséget alkotnak, ahol mindenki egyetért abban, hogy az információ megosztása mindannyiunk hasznára válik. – Ha jobban megnézzük a honlap konferenciáról szóló részeit, nem kerülheti el figyelmünket a magas színvonalú programok mellett a sok kép, blog és egyéb olvasmányos élménybeszámoló. Könyvtárosok, akik igazán élvezik, amit csinálnak! Te szinte mindegyik konferencián ott voltál, milyennek érzed a rendezvények hangulatát? – A konferenciák légköre fantasztikus! A NASIG hagyományosan valós közösség, ami abból ered, hogy a konferenciákat eredetileg egyetemi kampuszokon rendeztük a szakmában szokásos felkapott rendezvényhelyszínek helyett. A kollégiumban kaptunk szállást és a menzán ettünk. Némelyik egyetem kellemes emlékeket ébreszt. Mások, nos, azok kevésbé. Gyakran felidézzük ezeket az élményeket, ismeretlen bogarak, amiket a szobában láttunk, az egyik szálloda tenyérnyi törülköz´´ oi vagy a negyvenfokos h´´ oségben cs´´ odöt mondó légkondicionálás. Így utólag mulatságosan hangzik, de ezek voltak közös élményeink, amelyek megteremtették a köt´´ odést közöttünk. A legtöbb korai NASIG-konferenciáról azt szoktam mondai, hogy olyanok voltak, mint a cserkésztáborok, vagyis, igencsak fapados! Néhány éve a NASIG túln´´ ott az egyetemi konferencián, és mostanában már mi is konferenciaszervezésre szakosodott szállodákban rendezzük az éves összejövetelt. De nem feledkezünk meg olyan társasági jelleg´´ u programokat is beiktatni, mint a Ki-mit-tud? vagy hasonlók, ahol a résztvev´´ ok valóban elengedhetik magukat, és élvezhetik egymás társaságát a hosszú tanácskozások után. Bárhol is szervezzük a konferenciát, tovább él a NASIG eredeti szelleme ilyen értelemben a lelkes és elkötelezett tagok révén. 39

– Milyen szerepet játszik a NASIG az egyén szakmai fejl´´ odésében? – Meggy´´ oz´´ odésem, hogy a legtöbb, amit könyvtárosként tanultam, nem az iskolapadban történt, hanem a NASIG keretein belül. Frissdiplomásként a NASIG-on keresztül kapcsolatba kerülhettem néhány igazán kiemelked´´ o könyvtárossal, és szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen nagyszer´´ u mentorokra akadtam. Emellett a legszorosabb szakmai köt´´ odésem mind olyan könyvtároshoz f´´ uz´´ odik, akikkel a NASIG-tagságom révén ismerkedtem meg. – Milyen szerepet játszik a NASIG nemzetközi téren a szakmában, közvetlenül vagy közvetve? Lehetséges-e, szükséges-e szélesebb kör´´ u, nemzetközi tagságra támaszkodni, és történtek-e ilyen kezdeményezések? – Mint ahogy a neve is mutatja, a NASIG els´´ osorban észak-amerikai érdekcsoport. Bár a legtöbb tagunk amerikai, vannak kanadai és mexikói kollégáink is a szervezetben. Nagyon szeretnénk növelni az USA-n kívüli tagok számát, és ennek jegyében például egy mexikói könyvtár szakos hallgató konferenciarészvételét támogatjuk anyagilag. A résztvev´´ ok között vannak Németországból, Hollandiából és Angliából is, jobbára könyvterjeszt´´ oi és könyvkiadói szakmabeliek. Járt nálunk sok ázsiai könyvtáros is, és szívesen látnánk nagyobb számú nemzetközi résztvev´´ ot. – Van-e még valami, amit esetleg szeretnél megosztani a magyar könyvtárosokkal, és nem kérdeztem rá? – Nagyon hálás vagyok, hogy lehet´´ oségem nyílt arra, hogy kedvenc szakmai szervezetemet bemutassam a magyar könyvtáros kollégák számára. Oszintén ´´ remélem, hogy náluk is léteznek hasonló lehet´´ oségek, ahol információt szerezhetnek és megvitathatják ötleteiket. Szeretettel üdvözlök minden magyar könyvtári dolgozót!

Évtizedek a könyvtárban Beszélget´´ otárs: Cs´´ urös Barna, nyugalmazott könyvtáros Az amerikai fels´´ ooktatási könyvtárakban gyakran találkozhatunk magyar származású könyvtárosokkal. Sokan közülük a magyarországi diplomájukat és tapasztalataikat kiegészítve szereztek könyvtárosi végzettséget az Egyesült Államokban, enélkül ugyanis ritkán lehet valaki könyvtáros. A pályamódosítás mindenki életében nagy kaland, hát még ha az a nyelv, az ország és a kultúra váltásával módosul. Cs´´ urös Barna 1956-ban hagyta el Magyarországot, ahol a debreceni egyetemen eredetileg ügyvédnek készült. Az Egyesült Államokban a könyvtár szakot választotta fels´´ ofokú tanulmányai folytatására, és 1961-ben végzett a New York-i Columbia Egyetemen. A New York-i 40

Közkönyvtár bronxi részlegében kezdte könyvtárosi pályáját, majd a Staten Islandon található Wagner F´´ oiskolán a Horrman Könyvtár igazgatója lett. Pályafutásának leghosszabb szakaszát a Kean Egyetemi Könyvtárban töltötte, ahol húsz évig dolgozott. 1991-ben vonult nyugállományba. – Miért választotta a könyvtáros szakmát, amikor az Egyesült Államokba került? – Néhány felejthetetlen bécsi hónap után, 1957 áprilisában érkeztünk Amerikába, fiatalon, er´´ onk teljében, telve reménnyel, önbizalommal, abban a biztos tudatban, hogy új hazánkban sikeresen megalapozzuk majd életünket. A kezdet azonban nem volt könny´´ u. De nem volt olyan nehéz sem, mint vártam, mert fel voltam készülve arra, hogy valami vendégl´´ oben mosogatással kell majd kezdenem. Nem így történt. Bár az angolom a minimálisnál is kevesebb volt, mégis, akkor még folyékony német nyelvtudásommal, egy-két hét alatt sikerült állást kapnom egy kis New York-i cégnél. Hamarosan rájöttem, hogy állásom nem sokat ígér. A munka egyhangú volt, a tempó embertelen, a jövedelem minimális, el´´ orehaladásra semmi esély… Jobb jöv´´ o felé néztem. A jogi pálya reménytelennek t´´ unt. A magyar jogászdiploma itt érvénytelen, és újra joghallgatónak lenni sem kedvem, sem pénzem nem volt. De úgy éreztem, talán van még egy esélyem: a m´´ uvészpálya. Mindig jó rajzoló voltam, diákkoromban különösen ügyes karikaturista, hát azt gondoltam, hogy talán lehet bel´´ olem jó illusztrátor. Napi munkám végeztével iparm´´ uvészeti iskolába jártam, majd másfél évig megpróbáltam állást találni, lesújtó kudarccal. El kellett fogadnom, hogy szerény tehetségem nem volt elég ahhoz, hogy megéljünk bel´´ ole. Valami más utat kellett néznem, és így kerültem kapcsolatba egy magyar szervezettel. Meghallgatva szomorú történetemet, a könyvtárosi pályára hívták fel figyelmemet, és felajánlották, hogy eligazítanak a kezdet nehézségeiben. – Mi volt a legnehezebb a pályamódosításban? – A legnehezebb a képesítés megszerzése volt. Amit itt általában egyetemi végzettségnek (college education) nevezünk, a nyolc év középiskola után, négy év továbbtanulást jelent egy elfogadott színvonalú, college vagy university név alatt m´´ uköd´´ o intézményben. Négy év college work után, az úgynevezett bachelor’s degree jár, ami az általános m´´ uveltségen felül bizonyos fokú szakmai képesítést is ad. Ahhoz azonban, hogy valaki „professional”, azaz hivatásos (tanár, mérnök, pszichológus, hiteles könyvvizsgáló, vezet´´ o üzletember, jogász, orvos stb.) legyen, a tanulmányok folytatása, szakosítás szükséges, ami a master’s degree, vagy legfels´´ obb fokon a doktorátus megszerzésében áll. A könyvtárosi szakma gyakorlásához a Master’s Degree in Library Science volt a követelmény. New Yorkban több intézet ajánlotta ezt a képesítést annak idején, én a Columbia Universityt választottam, f´´ oleg kiváló hírneve miatt. Nagyon imponált nekem, hogy több mint ötven Nobeldíjas tanított vagy tanult a Columbia falai között az évek folyamán. A felvételi vizsga nem okozott problémát, és az otthoni diplomámat minden további nélkül elfogadták bachelor’s degreevel legalább egyenl´´ onek, s´´ ot a doktorátusomért néhány el´´ oírt kreditpontot elengedtek az el´´ oírt curriculumból. Hamarosan megbarátkoztam az óriási könyvtárteremmel, ahol az eleinte ijeszt´´ o bibliográfiák, testes lexikonok, évkönyvek, szótárak, indexek, atlaszok, mindenféle 41

vaskos kötetek ezrei, jövend´´ o pályám eszközei sorakoztak a polcokon. Sok-sok órát töltöttem abban a teremben a nagy asztaloknál, mert nem volt kis feladat új nyelven, egy új kultúra tengernyi nyomtatott termékét, adattárait megismerni, s´´ ot megtanulni, miként tudom majd egykoron használni azokat. Megkönnyítette munkámat az, hogy voltunk ott magyar könyvtárosjelöltek jónéhányan. Többnyire jogászok, de akadt egy bölcsész, egy teológus és egy volt magyar könyvtáros is. Többen közülük már közel voltak a diploma megszerzéséhez, és sok hasznos tanácsot adtak nekem. Azóta, hogy Amerikába kerültem, csak kemény munka volt a részem, de az els´´ o félév a Columbián minden addiginál nehezebbnek bizonyult. A tandíjam megoldódott egy World Church Servicet´´ ol kapott kölcsönnel, de valamib´´ ol élnünk is kellett. Ezért feleségem állást vállalt egy New York-i fogorvosnál 9-t´´ ol 5-ig, plusz egyórányi utazás a földalattival, így reggelt´´ ol estig távol volt. Kislányunk féléves volt ekkor. Gondozására napközben egy nagyon kedves id´´ osebb nénit fogadtunk fel, de oda kellett vinni hozzá a gyereket minden reggel, és hazahozni minden este. Hétköznapi munkarendem – mert kocsim nem volt – tehát így alakult: reggel áttoltam a babakocsit a gyerekkel a nénihez, közel fél óra futólépésben. Onnan rohantam a legközelebbi földalatti állomására, az els´´ o vonattal le a 125-ik utcáig, hogy megspóroljam az autóbusz költségét, gyalog a Columbiára. Mindezt olyan gyorsan ahogy tudtam, mert kilenckor már kezd´´ odött az angol órám. Órák és a kötelez´´ o olvasmányok böngészése, tanulás, készülés a következ´´ o napra volt soron délután ötig, aztán a reggeli rutin fordítottja következett: gyalog a földalattiig, de már nem futólépésben, a földalatti, majd gyalog a nénihez, felvettem a gyereket, és a gyerekkocsival haza. Nem volt könny´´ u élet. Szegények voltunk, mint a templom egere, a Columbia diákétkezdéjére gondolni se mertem, ebédre rendszerint két kemény tojást és egy darab kenyeret vittem az aktatáskámban. A tojás fillérékbe került, és néhány hasonlóan szegény magyar kollégám követte a példámat. Így megszokott látvány lett, amint egy-két magyar a lounge (barátságos helyiség, ahol enni, cigarettázni, vagy csak úgy üldögélni lehetett) kényelmes székeiben elterpeszkedve fogyasztja a nagy gonddal meghámozott kemény tojásokat. Ez késztette egyik amerikai kollégánkat arra a megjegyzésre, hogy „a magyarok rendszerint doktorok, és ebédre kemény tojást esznek”. – Nehéz volt állást találni? – Els´´ o állásom úgyszólván az ölembe esett. Egy szép nyári reggel, a professzorra várva, a tanteremben beszélgettünk, amikor valaki említette, hogy a New York Public Library felvesz könyvtárszakos hallgatókat gyakornokként, mégpedig jó fizetéssel. Az óra végeztével azon nyomban a New York Public Library személyzeti osztályára rohantam, ahol kaptam egy id´´ opontot, amikor a személyzeti f´´ onök fogadott. Rövid ismerkedés után nem akartam hinni a fülemnek, felajánlotta a könyvtárosi állást, a fizetés az elvégzett kurzusok számának arányában n´´ ott, míg a diploma megszerzése után elérte a teljes könyvtárosi jövedelmet. S´´ ot, fizették a Columbia-tandíjamat is. Így indultam el a pályámon, és lettem a híres New York Public Library könyvtárosa. – Melyek voltak könyvtárosi pályafutásának f´´ obb állomásai? A New York Public Library világviszonylatban is jelent´´ os intézmény, márványlépcs´´ os, gyönyör´´ u klasszikus épülete a két oroszlánnal New York egyik büszkesé42

ge. A város nagy részére kiterjed´´ o fiókkönyvtár-hálózata van, és én egy ilyen fiókban kezdtem könyvtárosi pályámat. Aránylag rövid gyakorlat után kineveztek egy kis fiók f´´ onökének. Én voltam ott az egyetlen könyvtáros, és dolgozott velem néhány tisztvisel´´ on´´ o és diák. Munkám f´´ oleg a beszerzend´´ o könyvek kiválasztásából állt, feladatom volt népszer´´ u, de nívós könyvekkel szolgálni a feln´´ ott olvasóknak, leginkább jómódú háziasszonyoknak. Ott ismerkedtem meg, és szereztem tapasztalatot a könyvszelektálásban, és egy kis könyvtár igazgatásában. Onnan egy nagy fiók „first assistant”-ja lettem, azaz második a ranglétrán. Itt már fél tucat könyvtáros dolgozott, délután és esténként nyüzsögtek a diákok, és a mindennapos referensz munkán felül kevés adminisztrációs feladatom is volt. A New York Public Library kit´´ un´´ o el´´ oreléptetési rendszert alkalmazott. Négy szintje volt a könyvtárosi rangnak: könyvtáros, senior (rangid´´ os) könyvtáros, felügyel´´ o könyvtáros és legfelül a principal könyvtáros, vagyis igazgató. Egyik rangból a másikba át lehetett lépni bizonyos id´´ o elteltével, egy tanfolyam elvégzése és szigorú vizsga letétele után. Amint egy állás megüresedett valahol, a könyvtár újságjában meghirdették, és a pályázók egyike nyert, a központi f´´ onökség döntése szerint. Az id´´ o már közel volt ahhoz, hogy lépéseket kezdjek a felügyel´´ o könyvtárosi rang megszerzése iránt amikor megint rám mosolygott a szerencse. Egy kisebb magán f´´ oiskola Staten Islanden, ami New York város egyik kerülete, új könyvtár épületébe könyvtárosokat keresett. Beküldtem pályázatomat, és megkaptam az egyik állást. Munkaköröm könyvbeszerzés volt, új könyvek vásárlása, általában a kollekció gyarapítása ajándékok szorgalmazásával és alkalmi vételekkel is. Pénz akadt b´´ oven, munkámat rendkívül érdekesnek találtam. A professzorok közrem´´ uködésével megrendeltem a könyveket, amiket ok ´´ szükségesnek tartottak, és a különböz´´ o szaklapok segítségével magam is részt vettem a könyvállomány építésében. A szerencse továbbra is velem maradt, egy év múlva az igazgató más állást vállalt, és a pályázók közül engem jelöltek utódjaként. Könyvtárigazgató lettem. Felel´´ os voltam a könyvtár m´´ uködéséért, de az állománygyarapítási könyvtáros állást nem töltöttem be, a könyvválasztást továbbra is magam végeztem. F´´ onököm a dékán volt. Valami öt évet szolgáltam a Wagner College könyvtár igazgatójaként. Minden jól ment, a könyvtár virágzott. Amit csináltam, lelkesen és sikerrel csináltam. Ekkor történt egy szép napon, hogy egy barátom, a Kean Egyetem könyvtárigazgatója, szintén magyar, megkérdezte, hogy lenne-e kedvem állást változtatni, és elfogadni nála az Associate Director pozícióját (magyarul igazgatóhelyettes). Abban az id´´ oben a legtöbb könyvtár megváltoztatta az idejétmúlt Dewey Decimal rendszert a Library of Congress klasszifikációra. Nagy könyvtárak számára ez gigantikus feladat volt. Például egy 200 000 kötetes könyvtár esetében le kellett emelni 200 000 kötetet a polcról, számozást a könyv belsejében és külsejében megváltoztatni, ugyanakkor kihúzni a megfelel´´ o kártyákat is a katalógusból, több mint 800 000 kártyát, mindegyiken eltüntetni a Dewey-számot és begépelni helyette a Library of Congress számot. Aztán a könyveket vissza kellett tenni a polcra, majd a kártyákat vissza kellett szortírozni a katalógusba. Óriási vállalkozás volt ez, de megérte. A barátom elkezdte a munkát könyvtárában, de a katalogizálók vonakodása miatt és ezirányú tapasztalat híján nagyon lassan haladt a munka. A Wagner könyvtárban mi ezt sikerrel befejeztük. Különösen vonzó volt számomra, hogy miután középiskolai könyvtárosokat is képeztek, alkalom kínálkozott számomra a könyvtárostudomány, pontosabban: a referenszmunka tanítására is. Így elvállaltam az állást, jelen43

t´´ os fizetésemeléssel, és ott szolgáltam húsz esztend´´ on keresztül associate directorként, nyugdíjazásomig. Én voltam felel´´ os a technikai szolgáltatások, azaz könyvbeszerzés és katalogizálás minden fázisáért, és az els´´ o lépések megtételéért a számítógépesítés terén. – Milyen különbségeket látott annak idején a közkönyvtári és a fels´´ ooktatási könyvtári állásai között? – A közkönyvtárban a személyzet általában három rétegre tagozódik. A legfels´´ o réteghez tartoznak a hivatásos könyvtárosok, azaz a master’s degreesek, a könyvtár urai és parancsolói. Alattuk szolgált a tisztvisel´´ oi gárda, itt úgy hívták clerk, majdnem kizárólag n´´ ok, akik irodai munkát, gépelést, a könyvek preparálását, kártyák elkészítését és szortírozását és minden egyéb hivatali munkát végzik, amihez könyvtárosi képesítés nem szükséges. A harmadik réteget a nagyszámú diák képezi. Ok ´´ nem dolgoznak többet, mint heti tíz-tizenkét órát, ellátják a fizikai munkát, tologatják a könyvekkel megrakott kocsikat, polcokra rakják a könyveket, de segítenek az irodai munkákban is. A New York Public Library négy fiókjában dolgoztam az évek folyamán. Mindenütt rend volt és fegyelem. Kinek mi a munkája és hatásköre, pontosan meg volt határozva, és a könyvtárat könyvtárosok igazgatták. Más volt a helyzet a kampuszon. Ott az elnök kezében van a hatalom, amit az általa kinevezett adminisztrációs tisztségek visel´´ oi, alelnökök, dékánok, igazgatók révén gyakorol. Egyik ilyen tisztség visel´´ oje – rendszerint alelnök vagy dékán – a könyvtárigazgató f´´ onöke, akinek jóváhagyása szükséges fontosabb könyvtár ügyekben. De az oktatói réteg is részt kér az intézet irányításában. A könyvtárigazgató feladata elérni azt az ideális állapotot, amikor mindenki, adminisztráció, oktatók, a könyvtár személyzete és a diákok is elégedettek. Az igazgató alatt szolgáló egyetemi könyvtárosoknak állandó kapcsolatuk van az oktatói kar tagjaival, és a mindennapos személyes érintkezésekben a professzor rangban mindig fölötte áll a könyvtárosnak. – A könyvtáros számára a tanulás soha nem ért véget a diploma megszerzésével. Az elmúlt évtizedekben rengeteget változott a világ és a könyvtár. Milyen új készségeket kellett elsajátítania az évek során? – Ami a könyvtárak fejl´´ odésében óriási változást okozott, az a computer megjelenése volt, ez a legnagyobb esemény a könyvnyomtatás feltalálása óta. Én már nem dolgoztam, amikor a computer úgyszólván átvette a mesterségünket, de még ott voltam, amikor már egyes funkciókat – f´´ oleg a katalogizálásban, de a beszerzés és a könyvkölcsönzés terén is – átadtunk a computernek, mert a gép jobban, gyorsabban és olcsóbban dolgozik, mint az ember. Ezt tudomásul kellett vennem, és meg kellett tanulnom, hogyan kell a masinával bánni, s´´ ot hasznot húzni bel´´ ole. Az én id´´ omben már a Library of Congress katalogizálóinak munkáját használta, azaz vette át fokozatosan minden egyetemi könyvtár. De még megmaradtak a katalóguscédulák, és a referensz könyvtárosok mindenféle forrásmunka használatával adtak feleletet a mindenféle kérdésekre és segítettek felmerül´´ o kutatási problémákban. Ma már a computer dominál. A card catalog úgy elt´´ unt mint a ló húzta szekér, a katalogizálás tudományára alig van szükség, és a referensz könyvtáros legf´´ obb eszköze, segítsége, forrása és er´´ ossége a computer. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja egy igaz történet: 44

Mikor még esti referensz kurzust tanítottam feln´´ otteknek, akik iskolai könyvtárosnak készültek, egy akkor nagyon fontos referensz könyv, Winchell’s Guide to reference books (Winchell kalauza a referensz könyvekhez) ismertetésével kezdtem. Winchell, ahogy egyszer´´ uen hívtuk, terjedelmes lista volt, több mint 5000 angol és más nyelv´´ u referensz könyv bibliográfiája, megbízható kiértékeléssel, magában foglalva minden elképzelhet´´ o tárgykört. Nem volt az Egyesült Államokban több ehhez mérhet´´ o referensz könyv abban az id´´ oben. Imígyen hívtam fel diákjaim figyelmét erre: „Olvastam egyszer, hogy valahol vita folyt arról, hogy ha valakinek élete hátralév´´ o éveit egy magányos szigeten Robinsonként egyedül kellene leélnie, és egy könyvet, csak egy könyvet vihetne magával, mi lenne az a könyv? A többség a Bibliát választotta, mások valami praktikus útmutatást arról, hogyan lehet túlélni a nehézségeket, mások kedvenc filozófusukat nevezték meg, mások valami irodalmi remeket. A referensz könyvtárosnak könny´´ u a választás, mondtam, mert ha csak egy könyv lehetne, az a Winchell’s Guide to reference books lenne”. Telt-múlt az id´´ o, már rég nyugdíjban voltam, amikor valami információra volt szükségem. Felkerestem az egyik nagy könyvtár referensz osztályát, és a könyvtáros segítségét kértem. Sokáig kopogtatta a computer billenty´´ uit, de semmi okosat nem tudott kiszedni bel´´ ole. – „Miért nem próbáljuk meg a Winchell-t?” – ajánlottam. „Az micsoda?” – kérdezte. „Hát a Winchell’s Guide to reference books” – próbálkoztam. Kis gondolkozás után jött a válasz: „Winchell? Sajnálom, arról nem hallottam.” Hát így változnak az id´´ ok, így változik a könyvtáros munkája is. Míg ott voltam, megtanultam, amit meg kellett tanulnom, de nem hiszem, hogy ma megtalálnám a helyemet a teljesen komputerizált környezetben. Ahogy az angol mondja, nehéz az öreg kutyát új trükkökre tanítani. – Mire emlékezik vissza a legszívesebben a könyvtárból? – A nap fénypontja számomra az új könyvek érkezése volt. Mindkét egyetemi könyvtárban és fiókf´´ onökként a közkönyvtárban én voltam felel´´ os mindazért, ami könyvbeszerzéssel volt kapcsolatban. Ezért minden nap találtam id´´ ot arra, hogy a beérkez´´ o küldeményeket átnézzem. – Szokott-e mostanában könyvtárba járni? Milyen célból és hova? – Amerikában a könyvtár sokkal inkább hozzátartozik a mindennapi élethez, mint azt Magyarországon tapasztaltam. Álmos kis vidéki városban élünk, alig néhány ezer lakossal, de két közkönyvtárat tartunk fenn. Elég gyakran vendégük vagyok. Néha könyvet kölcsönzök, néha csak úgy böngészek a folyóiratokban. Szeretem a könyvtárak szagát és barátságos atmoszféráját. A könyvtárban otthon vagyok. – Mit kérdezne saját magától, ami nekünk nem jutott az eszünkbe – lévén másik generáció? – Azt kérdezném, hogy így, a nyolcvanötödik év távlatából nézve meg volt-e elégedve a pályaválasztásával új hazájában? És válaszom ez lenne: nagyon szerencsés választás volt. Nem sok foglalkozásról tudok, ami olyan változatos, érdekes munkát jelent mint a könyvtárosé, különösen olyan beosztásban mint amibe jó sorsom engem helyezett. Milliomos ugyan nem lett bel´´ olem, de anyagi problémám sem volt, munkámat mindig érdekesnek, sokszor embert próbálónak találtam. És f´´ oleg, amit csináltam, annak volt célja és értelme is. Könyvtárat építettem. 45

Id´´ om lejárt, eljöttem, de könyvtár megmaradt. A diákok és tanárok serege használja a két egyetem könyveit ma is. Hogy sok ezer kötet az én munkám révén került oda, azt ma már senki sem tudja. De én tudom, és nekem ez elég.

Az Amerikai Magyar Alapítvány igazgatója Beszélget´´ otárs: Molnár Ágoston Ebben számban sok szó esik az Amerikai Magyar Alapítvány Könyvtáráról, amely az Egyesült Államok egyik legjelent´´ osebb magyar vonatkozású gy´´ ujteményének tulajdonosa. A könyvtár és az Alapítvány több mint ötven évére visszatekintve az Alapítvány els´´ o és jelenlegi elnöke, Molnár Ágoston neve teljesen egybefonódik a szervezet történetével. Molnár Ágoston egy tevékenységekben gazdag és sokoldalú életpályát lezárva az idén visszavonul. Kevés ember dicsekedhet a siker olyan kézzel fogható bizonyítékával, mint az Amerikai Magyar Alapítvány, beleértve a könyvtárat és múzeumot is. A maga m´´ ufajában egyedülálló könyvtár Molnár Ágostonnak az amerikai magyar közösség életében játszott szerepét is jelképezi. A könyvtár megálmodása és megvalósítása mellett sok egyéb tapasztalatot is hátrahagy, például hogyan lehet sikeresen m´´ uködtetni egy nonprofit szervezetet, hogyan lehet ízlésesen lebonyolítani egy jótékonysági pénzgy´´ ujtést, hogyan lehet szót érteni hosszú távon egy heterogén közösség tagjaival, és hogyan lehet a sz´´ ukebb és tágabb értelemben vett közösség érdekeit figyelembe venni. A nyugdíjba készül´´ o Molnár Ágoston hatása az amerikai magyar közösség életére felbecsülhetetlen érték´´ u. Karizmatikus személyisége átsejlik az Alapítvány több mint ötvenéves történetének minden eseményén, kezdve az alapítástól, a Magyar Örökség Központjának kigondolásáig és a tervek megvalósításáig. Molnár Ágoston nemcsak a közösségre, hanem az egyénekre is jelent´´ os hatással volt. Ennek titka bölcsessége és élettapasztalata, amelynek révén mindenkivel képes megtalálni a megfelel´´ o hangot, legyen az világhíres m´´ uvész, a magyarokról mit sem tudó, betévedt múzeumlátogató vagy gyökereit keres´´ o harmadik generációs amerikai magyar. A társadalomtudósok és egyetemi oktatók kollégaként fogadják el, hiszen önálló, hungarológiai témájú kutatásokat végzett és publikált, amellett, hogy olyan anyagokra tett szert és orzött ´´ meg az Alapítvány levéltárában, amelyek már esetleg elkallódhattak volna. Molnár Ágoston sokféle módon segíti el´´ o a hungarológiai témájú kutatásokat a személyes segítségen kívül. Oktatói és kutatói munkája mellett 46

az évek során szerzett tudását és tekintélyét bizottságokban és tanácsadó testületekben kamatoztatja. Szerkeszt´´ oként, lektorként, konzultánsként ugyanolyan jól megállta a helyét, mint fordítóként vagy alkalmi tolmácsként. Felismerve a Fulbright-ösztöndíj magyarországi szerepét, az Alapítvány évente helyet és anyagi támogatást biztosít egy magyar könyvtárosnak. Az ötven év során támogatott egyetemi és f´´ oiskolai programok, oktatók, kutatók és diákok listája leny´´ ugöz´´ o és betöltene egy folyóiratoldalt. A támogatott egyetemek közt található az Elmhurst F´´ oiskola, Rutgers Egyetem, Columbia Egyetem, Indiana Egyetem, Purdue Egyetem – Calumet Campus, UCLA Berkely, Cleveland State Egyetem, Portland State Egyetem, SUNY Stonybrook, valamint két nagy intézmény, a Defense Language Institute és a Foreign Service Institute. Magyarországon pedig a Debreceni Egyetemre küldtek rendszeresen könyveket az amerikanisztikai tanulmányok támogatására. Személyes tapasztalatból tudjuk, hogy milyen jól érzi magát a mai napig is egyetemisták között. Az interjú készít´´ oi közösen szervezték Molnár professzorral a Rutgers Magyar Napokat három éven keresztül, ahol a tudományos tanácskozás, múzeum- és könyvtárlátogatás mellett az Alapítvány helyet adott a magyar szakestnek is, és Molnár Ágoston rendkívül népszer´´ u volt a házigazda szerepében a magyar szakos hallgatók, barátaik és szüleik körében. A hihetetlen energiát sugárzó professzor mindenben benne volt, ahogy a fiatalság kívánta: múzeumi tárlatvezetésben, közös éneklésben, vetélked´´ o zs´´ urizésében és ételkóstolásban. Nyugodtan állíthatjuk, hogy aki csak valaha is részt vett egy-egy eseményen az Alapítvány szervezésében, legyen az filmvetítés, író-olvasó találkozó, csendes baráti beszélgetés vagy a nagyobb nyilvánossággal rendezett George Washington díjátadó ünnepség az el´´ okel´´ o Waldorf Astoriában a magyar nagykövet és a New York-i f´´ okonzul jelenlétével, szívesen emlékszik vissza Molnár Ágoston bevezet´´ o szavaira. A professzor úr ugyanúgy megtalálja a hangot a m´´ uvésszel, aki a filmet rendezte, mint a közönség soraiban ül´´ o, magyarul alig beszél´´ o amat´´ or genealógussal. Mindennek tetejébe olyan irigylésre méltó magabiztossággal váltogatja az angol és magyar nyelvet, hogy még a szakember nyelvtanár is elbizonytalanodik, vajon melyik nyelvet tanulhatta meg el´´ oször? Díjak sora bizonyítja, hogy munkásságát az Amerikai Egyesült Államokban ugyanúgy elismerik, mint Magyarországon. A lista ismét hosszú lenne, ha mindent megpróbálnánk felsorolni. A Magyar–Amerikai Koalíciótól kapott életm´´ udíjára a legbüszkébb, hiszen ezt az a közösség ítélte neki oda, amelyikért egész életében fáradozott és fáradozik. Az Alapítvány célja, hogy meg´´ orizze és elmesélje a jöv´´ o nemzedékei számára az amerikai magyarság történetét, és méltó módon meg´´ orizze kulturális örökségünket. Molnár Ágoston személyes sorsa, összefonódva az Amerikai Magyar Alapítvány történetével, rajtunk kívül további históriásokat érdemelne. Az elmúlt tíz évben Molnár Ágostonnal több interjút készítettünk. Válogatásunk azokat a kérdéseket és válaszokat tartalmazza, amelyekb´´ ol 47

kiderülhet, milyen személyes tényez´´ ok játszottak szerepet a sikeres amerikai magyar könyvtár alapításában és m´´ uködésében. – Id´´ osebb Molnár Ágoston közel száz éve, 1910-ben érkezett az Egyesült Államokba, honnan? – Egy kis faluból Ózd mellett, Kis Sikátor a neve, édesanyám pedig Felvidékr´´ ol való. Apám építési vállalkozó volt eredetileg, de amikor behívták katonának, tisztiiskolára küldték. Akkor úgy döntött, hogy nem marad Magyarországon, mivel a háborúra készül´´ odtek. Ormester ´´ volt és küldték továbbtanulni, abban a tisztségben, úgy érezte, nem fogja túlélni a háborút. – Megtaláltuk édesapja nevét az Ellis Island adatbázisából való bevándorlási listán az egyik hajó utasainak névsorában. Huszonöt éves volt, amikor az USA-ba került. Huszonötéves korában az ifjabb Molnár Ágoston már a magyar tanszéket vezette az Elmhurst F´´ oiskolán. Mit szólt édesapja a sikeres pályához? – Tényleg, ugyanannyi id´´ os voltam! Ez még sose jutott az eszembe. Bizonyos értelemben mindketten valami gyökeresen újba kezdtünk. Neki persze sok évbe tellett, mire megalapozta a jöv´´ ojét itt. Szénbányában dolgozott, majd New Brunswickban és Pittsburghben, végül Clevelandben telepedett le. 1918-ban már saját vállalkozása volt, és a magyar baptista templomot építette. Ez volt az els´´ o jelent´´ os önálló munkája. Ily módon o´´ is a magyar közösséget alakította. Rám szintén ez a feladat várt, más módon és az Elmhurst F´´ oiskolán, ahová egykori tanárom és mentorom, Dienes Barnabás hívott tanítani. 1941-ben indította a magyar szakot, én 1952-ben kerültem oda. 1955-ben alapítottuk meg az Alapítványt, amelynek tervei közt szerepelt múzeum, könyvtár és levéltár is. Akkor Elmhurstben gondolkodtunk, ami egyházi intézmény volt, de a cél az volt, hogy a szélesebb közösséget szolgáljuk, a teljes magyar közösséget. Így az Alapítvány kezdett´´ ol fogva kapcsolatot tart a két legf´´ obb egészségbiztosítóval, az egyházakkal, a vezet´´ oi testületben ott voltak-vannak képvisel´´ oik a zsidó hitközségb´´ ol is. Mint az apám, én is úgy tekintettem az emberekre, mint egy nagy közösségre. Mindenkit elfogadunk, ahogy van, nem zárunk ki semmilyen közösséget. Apám üzletember volt, ok ´´ nem közösítenek ki embereket. Ahogy besegítettem neki az üzlet menetébe, sok mindent tanultam t´´ ole is, és persze kés´´ obb az iskolapadban is, amit felhasználtam az Alapítvány szervezésében. […] Eleinte, mivel Elmhurst egyházi iskola volt, az iskolaév megkezdése el´´ ott sokat utazgattunk. Színdarabokat adtunk el´´ o, elmentünk négy vagy öt templomba és magyar nyelven adtunk el´´ o. Vagyis tanultunk vele magyarul. Megtanultuk a szöveget, majd színpadra álltunk és használtuk a magyar nyelvtudást, Dienes pedig büszkén mutogatott minket. A szül´´ ok meg beíratták a gyerekeiket a f´´ oiskolára. […] Az Alapítvány ötlete is ott fogant; azt szoktam mondani, Elmhurst nélkül nem lenne 48

Alapítvány, és Dienes Barnabás nélkül nem lenne alapítvány. Most, hogy nyugalomba vonulok, lesz id´´ om megírni az életrajzát. Sokkal hamarabb kellett volna alapítani egy ilyen szervezetet, már 1955-ben is majdnem kés´´ o volt, pedig mindenki beszélt ilyesmir´´ ol. – Jelent´´ os szerepet játszott professzor úr a magyar szak megteremtésében a Rutgers Egyetemen is. Itt hogyan használta fel az elmhursti tapasztalatokat? – Nos, ez egy hosszú történet, 1959-re nyúlik vissza. Az ötvenes évek közepén az Illinois államban lév´´ o alapítvány már elkezdte egyetemi tanulmányi támogatási programját, és a sok magyarlakta környék közül a Rutgers volt az, amelyikkel egy szerencsés és váratlan fordulat révén a legreményteljesebbnek bizonyult. 1957-ben a Rutgers megnyitotta kapuit százegynéhány Magyarországról menekült ígéretes tudós el´´ ott, akiket az amerikai tudományos akadémia választott ki, hogy egy hathónapos intenzív angol nyelvtanfolyamon vegyenek részt. Fiatalemberek voltak szinte mind, húszas és harmincas éveikben jártak, és így a magyar ügy nagyobb nyilvánosságot kapott. A Rutgers ugyancsak részesévé vált az egész ’56-os menekülteket befogadó hullámnak, mert a magyar származásúak nagy számban segítettek önkéntesként a közeli Kilmer menekülttáborban, ami itt van nem messze New Brunswicktól. Nagy segítséget jelentett ez a letelepedni kívánók számára, de a magyar nyelvoktatás szempontjából is dönt´´ onek bizonyult. Végül az 1959/60-as tanév oszi ´´ félévében már szerepelt a felvehet´´ o tantárgyak között a magyar. Az alapítvány igazgatósága márciusban ült össze els´´ o alkalommal az egyetem területén, és ennek az ülésnek eredményeként indult be az oktatás szeptemberben. Engem kértek fel, hogy beindítsam a magyar szakot. Oktatói státusba kerültem az egyetemen, és els´´ oként kezd´´ o és haladó nyelvórák és magyar irodalom szerepelt a tantervben. A kés´´ obbiekben terveztünk történelemmel foglalkozó kurzusokat is, de ez nem valósult meg, sajnos. […] Nemcsak nappal, hanem este is tartottunk órákat, így akik napközben nem értek rá, jöhettek este. Az els´´ o évben a haladó csoportban valami húsz diák járt, mind másod- és harmadgenerációsak, akik szerettek volna jobban beszélni magyarul. Ez az esti óra a kés´´ obbi években is nagyon népszer´´ u maradt, és kéz a kézben a nappali magyar szakos órákkal folyamatosan ment tovább. Az órákat csak a Rutgers hallgatói vehették fel, de akkor én elmentem a leányf´´ oiskola, a Douglass dékánjához, aki hozzájárult, hogy ok ´´ is besorolják a magyart a felvehet´´ o órák közé. Így az 1959-es kezd´´ o csoportban lett körülbelül tíz diák. […] Mason Gross egyetemi rektor beszámolójában 1959–60 körül szerepel egy bekezdésnyi a hungarológiaoktatásról a Rutgers Egyetemen. A célunk akkor egy Amerikai Magyar Intézet megalapítása volt, amihez félmillió dollárt kellett volna adományokból összegy´´ ujteni. Ez elegend´´ o lett volna az intézet hároméves támogatására. Meg kell még említeni, hogy az Egyesült Államokban a hatvanas években a nyelvoktatás nagyot veszített jelent´´ oségéb´´ ol, mivel az egyetemek és f´´ oiskolák eltörölték az idegen nyelvtudást a diploma feltételei közül. A mi diákjaink közül pedig tízb´´ ol kilenc magyar származású volt, akik valamennyire tudtak magyarul. Akkor lehet´´ oségük nyílt, hogy beiratkozzanak és tökéletesítsék nyelvtudásukat. De a kétéves nyelvtanulás kötelezettség eltörlésével a teljes nyelvoktatás megváltozott az egyetemen, és 1966 után már nem is tanítottam én sem ott magyart. 49

– Ahogy nézegettük az Alapítvány Hírlevelének korai számait, vagy átlapozva az Alapítvány ötvenéves jubileumára kiadott gyönyör´´ u kötetet, sok közismert nevet fedeztünk fel, akik valamilyen módon bekapcsolódtak az Alapítvány munkájába. A híres Carnegie Hallban rendezett Bartók-koncert vagy a neves tudósok közrem´´ uködésével szervezett tudományos el´´ oadássorozat olyan neveket listáz, mint Dohnányi Ern´´ o, Doráti Antal, Wigner Jen´´ o, a kiállítások központba állított személyiségeir´´ ol, alkotóiról és a világhír´´ u kitüntetettekr´´ ol nem is beszélve. A hagyományok ma is folytatódnak, és az amerikai magyar és magyarországi m´´ uvészeti, tudományos és kulturális élet kiemelked´´ o személyiségei gyakran a Magyar Örökség Központ vendégei. Az évek során annyiféle emberrel dolgozott együtt professzor úr, mi késztette arra, hogy ennyi mindenkit bevonjon az alapítvány munkájába? – Már a kezdet kezdetén sokan kerültek kapcsolatba az Alapítvánnyal, akik elismert tekintélynek számítottak a saját területükön. Ezek az egyének aztán támogatásukkal továbblendítették a szervezetet, és próbáltak másokat is arra ihletni, hogy legyenek részesei ennek. Mások pedig az évek során komoly szerepet is vállaltak, csak egyet említenék, Papp Lászlót, aki az ’56-os diákok szervezetének egyik vezet´´ oje volt, majd ez a mostani épület az o´´ tervei alapján készült. Igazából szerencsés volt, hogy be tudtunk kapcsolódni a hathónapos angol nyelvi programba a Rutgersen. Attól a ponttól kezdve az volt a célunk, hogy kilépjünk az Elmhurst keretei közül, és ez volt a f´´ o célja az Alapítvány létrehozásának is annak idején, […] és hogy tudjunk pénzzel támogatni más intézményeket is. Nyilván senki nem tud semmit sem tenni pénz nélkül, és már 1955-ben arról beszéltünk, hogy máshol is segíteni kellene a magyar nyelvoktatást, például középiskolákban. De mindig is nagyon nehéz dolgunk volt. Hajnal Ward Judit–Sylvia Cs´´ urös Clark

50

Egy nap a könyvtárban A Gy´´ ujteményfejlesztési és Feldolgozási osztályon A reggeli kávé elhalaszthatatlan, miközben olvasom a napi e-mail üzeneteket. Reggel fél nyolckor már a számítógép bekapcsolva, és a napi terv attól függ, hogy milyen üzenetek érkeztek aznap reggel. Úgy néz ki, könny´´ u napom lesz. A naptáramban egy értekezlet szerepel mára a katalogizáló munkatársakkal, hogy közösen kidolgozzunk egy új munkatervet a CD-melléklettel érkez´´ o könyvek katalogizálására. Ezek szerint ez ma elmarad. Igazán nem is bánom, mert a könyvek száma a polcomon, ahol a problémákat gy´´ ujtöm, minden nap majdnem duplájára növekszik. Nem szeretek ugyanis kizökkenni a normális munkamenetb´´ ol, inkább félreteszem a különleges eseteket, és egy csendesebb órában külön figyelmet szentelek nekik. A Rutgers Egyetem könyvtárának gyarapítási osztályán dolgozom. Munkaköröm szerint azok a könyvek tartoznak hozzám, amelyek könyvsorozat részeként jelennek meg, de a sorozat minden könyvét külön könyvként kell katalogizálni. Ilyen esetekben az egyetemi könyvtár döntése akár felül is írhatja a Kongresszusi Könyvtár által javasolt, sorozat részekénti katalogizálási módot. A különböz´´ o könyvtárak maguk döntik el, hogy a sorozat összes kötetét egymás mellett akarják tartani a polcon, vagy egyenként katalogizálva oket, ´´ a könyvek a jelzetnek megfelel´´ oen más és más helyre (polcra, emeletre, s´´ ot, akár épületbe) kerülhetnek a témától függ´´ oen. A központosított beszerzés miatt mind a tizennyolc egyetemi könyvtár rendelését mi végezzük és tartjuk nyilván, ami az én esetemben körülbelül 600 sorozat kezelését jelenti a humán- és társadalomtudományok, a természettudomány, m´´ uvészetek, üzleti tudományok stb., vagyis az egyetemen oktatott és kutatott szaktudományok összes területén. Mivel ezek a sorozatok különböz´´ o formátumokra is vonatkoznak, unalmas percem nincsen. A folyóiratok, kották, térképek, zenei CD-k, könyvek, elektronikus könyvek a szakkatalogizáló kollégához kerülnek, mivel mindegyik más típusú munkát igényel. Tegnap idegennyelv´´ u könyvek érkeztek, ezekkel nem sok probléma lesz, hiszen némelyik sorozat története húsz-harminc évre nyúlik vissza. A gond rendszerint ott jelentkezik, amikor új sorozat jelenik meg, de a problématípusokra majd kés´´ obb visszatérek. Az els´´ o lépés a könyvek bevételezése és a számlák egyeztetése. Az OCLC adatbázisa rendszerint megfelel´´ o bibliografikus ismeretet nyújt szinte minden könyvr´´ ol. A kezemben lév´´ o könyvvel megegyez´´ o rekordot a Connexion szoftver segítségével hozom át a mi könyvtári rendszerünkbe. Ez után már csak a megrendelés számát kell felújítani és a rekordhoz kapcsolni a Sirsi Dynix Workflow 51

rendszerében. Minden új kötet esetében a f´´ o megrendelési számhoz új alszámot rendelek, ezáltal a kötetek anyagi háttere többféle úton lekérhet´´ o. Rendszerint ez egyszer´´ u feladat, de ebben a hónapban könyvkeresked´´ ot váltott az egyetem, ami a hibák lehet´´ oséget megduplázta különböz´´ o okok miatt. Minden apró részlet most fontosabbnak számít és külön figyelmet igényel. A könyvkeresked´´ o megváltoztatását a sorozatok esetében hosszú vizsgálat és ellen´´ orzés el´´ ozte meg. Az elmúlt hónapban harminc könyvtárossal léptem kapcsolatba egyenként, hogy átnézzék, melyik sorozatot tartsuk meg az új könyvkeresked´´ ovel. Összeállítottam egy 600 címb´´ ol álló listát, amin az szerepelt, hogy melyik az aktív rendelés, mennyire aktív, mennyit fizettek érte az elmúlt évben, van-e duplumpéldány a könyvtárakon belül, illetve szükség van-e a rendelés fenntartására. Ez a felülvizsgálat elkerülhetetlen volt az egyetem anyagi helyzete miatt. A mostani gazdasági helyzet minden szinten megtakarítást követel. Mivel az új könyvkeresked´´ o jó lehet´´ oséget kínál a gondos anyagi tervezésre, a megtakarítás növekedhet, ha mindenki figyelmet fordít az apróbb költségekre. Ezt mindenki felismerte, ennek erdeményeként több sorozatot is le tudtunk mondani. Tíz óra van, és még mindig a tegnapi problémákkal küszködöm. A könyvkeresked´´ o nem tudta id´´ oben lemondani a könyvkiadónál a megrendelést, ezáltal a régi és új terjeszt´´ ot´´ ol egyid´´ oben érkezett a szállítmány – minden könyv duplán! A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az új terjeszt´´ o még nem aktiválta az elektronikus hozzáférést a megjelent kötetekhez. Egy másik tipikus probléma, hogy a könyvet kísér´´ o CD törötten érkezett, és vissza kell küldenem. Amíg ezeket a problémákat meg nem oldom, nem kezdhetek hozzá a könyvek bevételéhez. Sajnos, vannak olyan napok, amikor fel kell áldoznom az újabb számlák fizetését azért, hogy a korábbi problematikus számlákat id´´ oben ki tudjam fizetni. De ha nagyon elfáradok, szeretek visszatérni ahhoz a munkához, ami nem igényel külön figyelmet, sem értekezést a katalogizálókkal, könyvtárossal vagy a keresked´´ okkel. Az ilyen napok száma azonban egyre kevesebb. Minden folyamatosan változik és mindennel lépést kell tartanom. Ebben a legtöbbet segít a napi könyvtári hírösszefoglaló RSS-en keresztül. Ez rendszerint ismerteti a könyvtárakkal kapcsolatban megjelent cikkeket a napi újságokból, és ennek olvasgatása az ebédid´´ om utáni csendesebb percek kedvenc id´´ otöltése. A hírek értelmezése segít abban, hogy egyensúlyt tartsak mikro- és makrokörnyezetem változásai közepette. Jobban oda tudok figyelni arra, milyen irányban növekedhet a felel´´ osségem, merre haladjak a továbbképzésem során a könyvtári és egyéb területeken. A napi reflektálás arra ösztönöz, hogy elemezzem és fejlesszem a saját munkámat. A délutáni órákat a katalogizálásra tartogatom. Ilyenkor azokkal a dokumentumokkal foglalkozom, amelyek minimális katalogizálást igényelnek, és a felújított bibliográfiai rekord már rendelkezésre áll az OCLC adatbázisában. De, mint mondtam, ma könny´´ u és izgalmas napom van. Ezen a héten a könyvtárak külön figyelmet fordítanak a betiltott könyvek ismertetésere. Az Amerikai Könyvtár Szövetség minden évben szorgalmazza a betiltott könyvek hetét, Banned Books Week – Celebrating the Freedom to Read, vagyis az olvasás szabadságának ünnepét. Tetszik az idei jelkép, ami egy közlekedési tábla formájában mutatja: Óvakodj a könyvekt´´ ol! Az egyetemen minden napra jut vagy egy el´´ oadás vagy filmvetítés, esetleg beszélgetés vagy vita a könyvtár szervezésében, ezekre 52

bárki elmehet. Ma délután egy el´´ oadásra megyek. Az lesz a téma, hogy mikor, hogyan és miért kerülnek a könyvek a betiltott könyvek kategóriájába, és miért fontos, hogy ezekr´´ ol tudjunk. Természetesen ebben az országban a könyvek betiltása nem jelenti azt, hogy a könyv egyáltalán nem elérhet´´ o az olvasók számára, csak a hozzáférést korlátozzák. A lista néha könyvtárról könyvtárra változik, de az egyes tagállamok is külön szabályokat hoznak. A betiltás attól függ, hogy melyik csoport vette a fejébe. Legnagyobb meglepetésemre azt közlik velünk, hogy a betiltott könyveknek minimális része tartozik csak a politikai kategóriába, a könyvek betiltását sokkal szélesebb okokkal indokolják. „Vulgáris nyelv, homoszexualitás, er´´ oszak, vallási megfontolások” – sorolja az el´´ oadó –, csak egy töredéke azoknak az okoknak, amelyek miatt különféle csoportok meg akarjak akadályozni bizonyos könyvek olvasását. Hogy kik és miért, mikor és hogyan, ezt elemeztük ma két órán keresztül. Az Amerikai Könyvtár Szövetség állandóan frissíti listáját, ahol a leggyakrabban támadott és betiltásra kárhoztatott könyvek szerepelnek, közöttük jelenleg olyan klasszikusok is, mint a Zabhegyez´´ o, A nagy Gatsby, Érik a gyümölcs, Ulysses, Lolita, A legyek ura, 1984, Szép új világ, A 22-es csapdája, Míg fekszem kiterítve, Elfújta a szél, Száll a kakukk fészkére, Az ötös számú vágóhíd, Mechanikus narancs, Hidegvérrel, Meztelen ebéd, Szül´´ ok és szeret´´ ok és így tovább. A cím mellett szerepel az is, hogy mikor, kik és hol tiltatták be a könyvet. Ahogy összeszedjük gondolatban a kötetek megfelel´´ o magyar címeit, szinte nem is találunk olyat, amit nem fordítottak volna le magyarra… Ki gondolta volna huszonöt évvel ezel´´ ott, hogy a könyvtárban találom meg a helyemet ahhoz, hogy az érdekl´´ odésemet minden irányban kielégíthessem. Nincs olyan percem, amelyik unalmas lenne. Minden napot új ismerettel és új tervvel zárok. Miel´´ ott a számítógépemet lekapcsolom, eszembe jut megint az elmaradt értekezlet. Igen, a CD-k katalogizálása attól függ hogy a CD pontos másolata-e a könyvnek, vagy kísér´´ o anyag. Zene vagy film. A könyvvel együtt legyen katalogizálva, vagy a CD-gy´´ ujteménybe kerüljön. Átvillan az agyamon egy pillanatra, hogy ez több értekezletet jelent majd… De nem ma, ez a következ´´ o napok problémája lesz. Ritter Julianna Katalin

Utolsó félév könyvtár szakon a Rutgers Egyetemen Könyvtár szakos hallgatóként napjaim nagy része a következ´´ okkel telik: órára járás, tanulás, munka- és álláskeresés. Nemsokára végzek, és remélhet´´ oleg hamarosan csatlakozom a könyvtárosokhoz f´´ oállásban is. Ma délel´´ ott iskolába megyek, illetve nem megyek, hanem online diák leszek a Közösségi oldalak használata a közös munkában (Social Software Tools for Collaboration) elnevezés´´ u kurzus miatt. A tantermi el´´ oadás helyett az oktató el´´ ore felvett el´´ oadásokat ad közre podcast vagy screencast formájában. Ehhez jön a kötelez´´ o olvasmányok listája, ami lényegében olvasnivaló és YouTube videoklipek linkgy´´ ujteménye. Minden hétre kapunk egy újat, és ezek valóban segítenek megérteni az elméletet és a szoftvereket is. Bármikor „mehetünk” órára az adott héten, csak 53

legyünk kész mindennel, mire a következ´´ o hét kezd´´ odik. Erre a hétre a közös könyvjelz´´ o használata a téma (social book marking), a „de.li.cious” nev´´ u alkalmazás és a címkézés. Feladatként egy mini társasági hálózatot kell kialakítanunk a csoporton belül, ahol megosztjuk egymással a könyvjelz´´ ovel megjelölt oldalainkat. Az online tanulás szerintem sokkal magasabb szint´´ u kommunikációs készségeket kíván, és sokszor id´´ oigényesebb, mint az órára járás, mert jóval több részt kell vállalni a közös munkából. De sok csoporttársam mondta, hogy szívesebben vesznek részt a közös munkában a virtuális közegben, mert kevésbé érzik zavarban magukat. A csoport szinte napi kapcsolatban van az oktatóval is. A különféle web 2.0-ás alkalmazások, közösségi oldalak, blogger, twitter, meebo stb. segítségével konzultálunk az oktatóval a feladatokról, választ kapunk kérdéseinkre, de egy sor köznapi témát is megbeszélünk. A virtuális tanterem óriási el´´ ony a diákok számára, akkor megyünk órára, amikor id´´ onk engedi, de mégis ugyanazt a tudást és tapasztalatokat tudjuk megszerezni, mint a hagyományos tantermi felállásban. Délután általában dolgozom. A könyvtár szakos orientáció óta mást se hallunk, csak gyakorlat, gyakorlat, gyakorlat! Els´´ o perct´´ ol kezdve arra figyelmeztettek bennünket, hogy a könyvtáros szakmáról nem az órákon fogjuk a legtöbbet megtanulni, hanem a gyakorlatban, az „igazi” könyvtárban eltöltött id´´ o alatt. S hogy az álláskeresésnél is majd ez fog számítani. Így tehát – miközben könyvtár szakra járok, a legtöbb diáktársammal egyetemben – részmunkaid´´ omben könyvtárban dolgozom. Egyik munkahelyem az egyetemi könyvtár, a másik pedig egy közkönyvtár, mind a kett´´ oben referensz asszisztensként dolgozom, de a munka egész más. A kett´´ o együtt viszont alkalmat nyújt arra, hogy új készségeket sajátítsak el, miközben az iskolában tanultakat is használom. Ma az egyetemi könyvtárban az egyik kutatónak segítek: cikkeket keresünk számára a szakirodalomból. Miután megbeszéltük, pontosan mi érdekli, el kell döntenem, hogy melyik lenne a legjobb adatbázis ehhez a kereséshez, és milyen szavakra keressek. Általában több adatbázist használunk, f´´ oleg Medline, PsychInfo, Academic Search Premier, és többször is nekirugaszkodunk, mire sikerül a témához és a megadott publikációs id´´ ointervallumnak megfelel´´ o cikkeket összegy´´ ujteni. Persze használjuk az adatbázis nyújtotta eszközöket, így a hasonló cikkeket és a hivatkozásokat is. Amikor befejeztem a keresést, általában elspájzolom az eredménylistát, hátha egyszer szükség lesz rá. Általában a RefWorks nev´´ u szoftverrel mentjük el a listáinkat, majd megosztjuk a mappát a kutatóval és a könyvtárban is. Az irodalmazás közben persze jó párszor félbeszakítanak, hol egy telefon, hol egy diák, akinek valamilyen kérdése van. Ha nagyobb a forgalom, akkor néha még valaki ki tud jön el´´ ore segíteni, de általában egyedül vagyok. Délután és este munkát is keresek. Nemsokára végzek, és bennem a félsz, akkor most hogyan tovább? A munkakeresés abból áll, hogy naponta megnézek bizonyos weboldalakat. Több intézmény hozott létre könyvtár szakos hallgatói számára munkaközvetít´´ o oldalt. Emellett van egy csomó könyvtári állásokat hirdet´´ o oldal és hotline, ahol a betölthet´´ o állásokat közzéteszik. Rendszerint mindent megnézek, de szeretném tudni, mit kíván a szakma manapság az egyes pozíciókban, így különösen nagy figyelmet szentelek az álláskiírás végén lév´´ o kötelez´´ oen elvárt és el´´ onyben részesített készségek listájának. Ahogy ezeket olvasgatja az ember, elgondolkozik és egy kis önértékelést végez. Úgy vélem, az álláshirdetések remek alkalmat nyújtanak arra, hogy az ember felmérje saját képességeit és lehet´´ oségeit… 54

Este, munka után, a hagyományos óra van soron, beülök az iskolapadba. Ma Könyvtár és információsközpont menedzsment órám van, itt azt tanuljuk, hogyan kell egy könyvtárban menedzsernek lenni, mert hogy az oktató szerint mindenki az lesz bizonyos értelemben. Nemcsak a különféle vezetéselméletekr´´ ol tanulunk, hanem a könyvtár szervezeti felépítésér´´ ol, munkaer´´ o-gazdálkodásról és a könyvtárban felmerül´´ o problémákról. Ez úgynevezett hibrid kurzus, hetente egyszer tartunk tantermi órát, ahol van egy el´´ oadás, amit utána megbeszélünk, az olvasmányokkal együtt. Emellett kaptunk jelszót az online részhez is, ahol a diákok hetente vitában vesznek részt a fórumon, itt adjuk be a házi dolgozatokat, látjuk a jegyeinket, és persze az oktató egy csomó linket ad közre hasznos oldalakhoz. Ez a fajta tanulás kellemesen ötvözi az el´´ onyöket mindkét m´´ ufajban: a diákok szemt´´ ol szembe élvezhetik egymás társaságát hetente egyszer három órán keresztül, viszont otthonról bejelentkezve végezhetik a munka nagy részét. A nap vége felé azon jár az eszem, hogy vajon mire lesz ez elég. Végzés után feln´´ ottekkel szeretnék dolgozni közkönyvtárban mint referensz könyvtáros. Bármilyen korosztály számára tudok programokat szervezni vagy olvasnivalót ajánlani… Molly Stewart

Az els´´ oéves könyvtár szakos hallgató Reggel hatkor kelek, hogy elég id´´ om legyen felkészülni az el´´ ottem álló napra. Ahogy felülök az ágyban, a macskám, Henry nyújtózik egyet, és majdnem leesik az ölemb´´ ol. Ett´´ ol magához tér, leugrik az ágyról, és odatrappol az edényéhez. Hangos nyávogásával próbálja a figyelmem magára vonni. Szeptember közepén járunk. Kinézek az ablakon, felh´´ os az ég, talán szemerkél is kicsit. A falevelek elkezdték színüket változtatni. Magamra húzom a farmerom meg egy csíkos inget, és indulok be az egyetemre. Ez a Chevy Tracker, amivel járok, kicsi és olcsó, dzsipszer´´ u járgány, de nekem tetszik. Úgy érzem, kicsit mindenkinél magasabban ülök benne vezetés közben. Berakom a Bruce Springsteen CD-t, és útnak indulok a Thunder Road els´´ o taktusaira. Évek óta be se tettem a lábam az iskolába, számítógépekkel dolgozom az egyetem elvégzése óta, és az idén végre elhatároztam, hogy még egy diplomát szerzek. Vezetés közben felhívom a szüleimet, csak ekkor jut ilyesmire id´´ om. Nyugdíjazásuk után Floridába költöztek, és kíváncsi vagyok, hogy érzi magát anyukám a m´´ utét után. Semmi komoly, csak hát amikor az ember szülei úgy hetven felé járnak, a távolból minden orvosi vizit híre ijeszt´´ onek hangzik. Anya örül, hogy hívtam, és ett´´ ol én is mindjárt jobban érzem magam. Közben lelassulnak el´´ ottem az autók. Csak a mindennapos dugó a Turpike-on, az egyik f´´ o autósztrádán New Jerseyben. Valahol el´´ orébb egy eszement vöröshajú fickó az út közepén robbant le a kisteherautójával. Már látom a villogó rend´´ orlámpákat is, akkor jó, talán gyorsan túlleszünk ezen is. Megrázom a fejem, majd a keszty´´ utartóból el´´ ohalászok egy proteinszeletet. A „bajnokok reggelije”, ez van az oldalára írva. Na nem nekem, számomra csak gyors kaja, amikor nincs id´´ om enni. 55

Amikor végre megérkezem az egyetemi parkolóba, teljesen meghatódom, hogy mindjárt a parkolóház legalsó szintjén találok helyet. Lezárom a kocsit, és rohanok az els´´ o órára. Pár percet késtem csak, próbálok észrevétlen belopózni az utolsó sorokba, de az oktató észrevesz és mintha elhúzná a száját. Hiába mondogatom magamnak, hogy nem tehetek róla, nem rajtam múlt. Afféle perfekcionista lennék, nem szeretek késni. Az óra a gyermekirodalomról szól, és a Lúdanyó meséit vesszük. Az oktató szájából furcsa állathangok jönnek, amint próbálja nekünk demonstrálni, hogy kell kisgyerekeknek mesét olvasni. Igazából ez vicces is lenne, de kilátszik az ínye, és van néhány rossz foga is. Ezt a látványt azért megspórolhattam volna. Kés´´ obb nekünk kell id´´ opontot választani, amikor mi olvasunk fel mesét. Ilyet még életemben nem csináltam, és igazából nem is nagyon tervezem, hogy fogok. Milyen mesét válasszak? Leginkább valami olyasmi jut eszembe, hogy beöltözöm óegyiptomi katonának, és hadonászok az ásóval. Majdnem hangosan felnevetek. A gyerekirodalom óra után átmegyek az egyetemi fitnessz terembe, ahol a személyi edz´´ ommel van mára id´´ opontom. Könny´´ u lenne eltespedni f´´ oállású diákként, miközben próbálok megbirkózni az iskolai feladatokkal a meglév´´ o sok mellékállásom mellett. De én elszánt vagyok. Úgy döntöttem, az idén a legjobb formába fogom hozni magam, életem legjobb formájába. Az edz´´ o is idejár az egyetemre. Azt hiszem, úgy harminc körüli lehet, és most n´´ osült. Mialatt agyondolgoztat, aminek következményét sajgó izmaim egész héten fogják érezni, a gyönyör´´ u feleségr´´ ol és a nászútról mesél. Az el´´ oz´´ o foglalkozásomban jó úton voltam lassú, stressz okozta végem felé, és az iskolába visszatérve remélhet´´ oleg, ez is megváltozik. Tisztában vagyok vele, hogy más irányba kell terelnem az életemet, másféle pályára. Ahogy hallgatom az edz´´ ot, teljesen beleélem magam a történetébe, és ett´´ ol mindjárt nagyobb reményeim támadnak. Az edzés után egyb´´ ol izomlázam lesz, és fájdalmak közepette bicegek kifelé. Feltuszakodom az egyetemi buszra, és megyek dolgozni a másik kampuszon lév´´ o könyvtárba. Két tizennyolc éves közé kerülök, akik nyilvánvalóan összetartoznak. Fogják egymás kezét és üvöltöznek egymásnak a fejem fölött. A fickó baseballsapkája féloldalra csapva, mint valami rapénekes-jelölté, és annyi kölnit használ, hogy rám jön a köhögés. A lány nyakán hátul egy óriási tetovált fekete szív díszeleg, ami elgondolkodtat, hogy ugyan miért rondítja valaki magát ilyesmivel. Megpróbálok arrébb menni, de máshol nincs hely, csak itt. Az út nem tart sokáig, úgy határozok, hogy inkább nem veszek leveg´´ ot, ameddig csak bírom. Amikor megérkezem a könyvtárba, beütöm a kódomat a blokkoló órába, köszönök a f´´ onöknek, és leülök a tájékoztató pult mögé. Mivel jártas vagyok a multimédiában is, az egyik állandó feladatom a könyvtári útmutató térképeinek frissítése, ezen kezdek dolgozni. De nem sokáig, mert odajön egy hallgató, és megkérdezi, hol a vécé. Elmosolyodom, mert eszembe jut, hogy els´´ o napomon ezen a munkahelyen rossz információt adtam egy diáknak, aki csak járt körbekörbe, amíg végül féllábára szinte lesántulva, combjait összeszorítva visszajött hozzám. Kés´´ obb néhány másik hallgató is odajön hozzám. Az egyik az órájára szükséges kötelez´´ o olvasmányt keresi. A másik a lepráról keres információt. Nem kérdezem, hogy mire kell neki. Egy harmadik meg csak bámul rám. Már háromszor kérdeztem, hogy segíthetek-e valamiben, de meg se mukkan. Bosszant kicsit, de mit 56

tehetek. Vagy húsz perc múlva aztán odajön, elveszi a t´´ uz´´ ogépet, összekapcsolja az iratait, és kimegy. Befejezem az aznapi térképet, és kijelentkezem. A ma esti programom baráti, illetve barátkozó vacsora egy közeli étteremben. Néhány másik diákkal együtt próbálunk új ismeretségekre szert tenni. Reménykedem, hogy akad egy lány is, akivel esetleg… De hát korosodó diákként nem könny´´ u… Bár ki tudja, talán egy nap én is mesélhetek majd az edz´´ omnek. Dave Eisenberg

A gyakornok A könyvtár szakos hallgatók élete a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen és máshol egyénenként nagyon változó. Ahogy a diplomaosztó ideje egyre jobban közeledik, az én napi id´´ obeosztásom is meglehet´´ osen eltér az els´´ o félévi napirendt´´ ol, amikor például könyvtári gyakorlat hiányában senki nem akart nekem állást adni. Akkor önkéntesként és gyakornokként, vagyis fizetség nélkül kezdtem könyvtárban dolgozni, vagyis a napok között azért van sok hasonlóság is. Reggel hétkor már ébren vagyok, ez persze attól is függ, hánykor kezd´´ odik az aznapi munkaid´´ o vagy az órám az iskolában. A délel´´ ottöt általában valamelyik munkahelyemen töltöm, délután pedig iskolába megyek. Mindössze néhány csoporttársam lakik kollégiumban, vagyis közel az óra helyéhez, a legtöbben albérletben vagy otthon laknak, némelyek egész messze az egyetemt´´ ol. Nekem negyvenöt percbe telik, amíg a Princeton közeli otthonomból beérek az egyetemre. Az út id´´ otartama a legf´´ obb oka annak, hogy minden nap megpróbálom id´´ orendileg egyeztetni a munkahelyi és iskolai feladatokat, hogy ne kelljen csupán párórás elfoglaltság miatt annyi id´´ ot elvesztegetnem. Az egyetemen nyáron is rendes oktatás folyik, ezt kihasználva mostanában tízre járok dolgozni, és körülbelül délután háromig dolgozom. Az órák rendszerint kés´´ o délután kezd´´ odnek, és sokszor este fél tíz után érnek véget. Olyankor már alig várom, hogy hazaérjek. A rendes oszi ´´ és tavaszi félévben könyvtár szakon a legtöbb tantárgyból egy héten egy alkalommal kell órára menni, ez viszont majdnem három óra hosszat tart. A nyári kurzusokon más a helyzet, azok s´´ urített beosztással m´´ uködnek, és hetente kétszer vagy háromszor is kell órára menni. Ezen a nyáron két órára járok, mind a kett´´ o két alkalmat jelent egy héten, három vagy négy óra, este tízig. Emellett egy online tantárgyat is felvettem, hogy minél hamarabb megkapjam a diplomámat. Id´´ oközben már felvételt nyertem a történelem PhD-programba egy másik egyetemen, Minnesota államban. Muszáj id´´ oben végeznem, hogy azt el tudjam szeptemberben kezdeni. A munka valamelyest változatosságot jelent napjaimban. Jelenleg három részmunkaid´´ os állásom van. Az els´´ o a Center of Alcohol Studies könyvtára az egyetemen, ahol hetente kétszer négy órát dolgozom. Itt az tájékoztatási pultnál ülve általános, de vegyes feladatokat végzek. Olykor válaszolok az olvasók kérdéseire személyesen és telefonon, segítek cikkeket megkeresni vagy könyvtárközi kölcsönzést lebonyolítani, máskor fénymásolok, szkennelek, és mindenféle egyéb furcsa munkát elvégzek, ami egy kis szakkönyvtárban adódik. Viszont ezt az állást szeretem a legjobban. Nemcsak a változatosság miatt, hanem azért is, mert kér57

dések és olvasók hiányában azzal foglalkozhatom, amit a legjobban szeretek. A levéltári állomány egy feltáratlan részét dolgozom fel, és ehhez minden segítséget és támogatást megkapok. Önkéntesként kezdtem, majd gyakornokként folytattam ezt a munkát, és ma már önállóan, minden különösebb irányítás vagy hókuszpókusz nélkül végzem. Az id´´ ok során dobozokban gy´´ ujtött anyagokat válogatom, rendszerezem, majd savmentes mappába és dobozba teszem. A dobozokra aztán címkét nyomtatok, majd a mappák és dobozok tartalma alapján elkészítem a hozzájuk tartozó segédanyagokat is. Mindez rövidesen az internetre is felkerül, és elérhet´´ o lesz bárhonnan. A tavasszal az állami könyvtáros-konferencián egy posztert mutattunk be a másik két részmunkaid´´ os könyvtár szakos diákkal az általános iskolai korosztálynak szánt alkohol- és kábítószer-ellenes propagandaanyagok történetér´´ ol, amihez ebb´´ ol a gy´´ ujteményb´´ ol válogattunk eredeti anyagokat. Megjegyzem, jól mutat az önéletrajzomban a munka is és a poszter is. A másik két állásom is körülbelül ugyanennyi elfoglaltsággal jár. Egy másik könyvtárban is dolgozom az egyetemen, a referenszpultnál, a f´´ oleg humán- és társadalomtudományi gy´´ ujteménnyel rendelkez´´ o, sokkal forgalmasabb Alexander Könyvtárban. Ez a könyvtár központi helyen található, a f´´ o kampuszon, közvetlen a Könyvtár- és Információtudományi Szak épülete mellett. Ezt ugyan id´´ oközben átkeresztelték, és a könyvtár szó kimaradt bel´´ ole. Referensz-asszisztensi min´´ oségemben minden t´´ olem telhet´´ ot megteszek, hogy a legmegfelel´´ obb választ adjam a diákok, oktatók és olvasók legabszurdabb kérdéseire is. Ezek leggyakrabban a folyóirat-közlemények elérhet´´ oségére vonatkoznak, hogy vajon ez és ez a cikk megvan-e, és ha igen, milyen formában, nyomtatott vagy elektronikus formában. Azt találtam, hogy ha véletlen csak mikrofilmen található, az már nem olyan népszer´´ u válasz. Sok a számítógép használatával kapcsolatos probléma is, ami ugyancsak a referensz-asszisztens feladata. A kérdések közt elvétve akad levéltárra vonatkozó, ami pedig engem jobban érdekelne. Az egyetemi levéltár, bár ugyanebben az épületben, de másik szinten helyezkedik el, és ott külön tájékoztató szolgáltatás m´´ uködik kizárólag szakkönyvtárosok részvételével, ott hiába is próbálkoztam volna állást találni. De azért nem nagyon unatkozom itt sem, az egyetemisták tesznek róla, hogy ez lehet´´ oleg sose forduljon el´´ o. Néha olyan kérdéseik vannak, hogy az ember füle kettéáll, de ahogy tanítottak bennünket, udvariasan eligazítjuk oket ´´ is. „Khm, lehet itt könyveket kölcsönözni?” „Az lenne a kérdésem, hogy a honlapon az ugye ott van, hogy lehet egy cikket megtalálni, de hogy találok könyveket?” „Egy könyvre lenne szükségem, ami a Szovjetunióról szól. Már megírtam a dolgozatot, csak még néhány idézet kellene bele… Nem, semmi specifikus, csak valami általános könyv a Szovjetunióról úgy általában…” „Egy óra múlva be kell adnom ezt és ezt a dolgozatot, és azonnal kellene öt referált cikk hozzá.” Ez utóbbi a leggyakoribb kérés, az id´´ ointervallum néha megenged´´ oen eléri a két-három órát is. A két Rutgers-állás heti négy napot vesz igénybe, a harmadik állásom kevésbé kiszámítható. Egy héten egyszer, vagy pénteken, vagy valamelyik hétvégi napon, a Princetoni Helytörténeti Társaságnál dolgozom kutatói asszisztens munkakör58

ben. Általában a tervbe jöhet´´ o kiállításaikhoz keresek információkat és anyagokat. Tavaly nyáron a Woodrow Wilson és Grover Cleveland közti kapcsolat érdekelte oket. ´´ Mindketten itt éltek 1902–1908 között. Az idén voltak olyan kedvesek és megtiszteltek egy ösztöndíjjal, hogy önálló kutatást végezzek az ötvenes évekbeli princetoni lakásviszonyokról. Mivel ez az én saját kutatási témám, ez a projekt nem ismerhet id´´ okorlátokat, és minden szabad percemben azon kapom magam, hogy már megint ezen gondolkodom… Legkés´´ obb fél tizenegyre végre otthon vagyok. Ekkor jutok vacsorához és tervezem meg a következ´´ o napot. Tizenegykor megnézem, hátha valamelyik csatorna ismétli kedvenc tévésorozatom, a Gyilkos sorok valamelyik régi epizódját. Mivel a hétköznapjaim ennyire be vannak táblázva, csak hétvégén jut id´´ om az iskolai feladatok legnagyobb részére, ilyenkor olvasom el a kötelez´´ oket és írom meg a beadandókat. Néha, pihenésképpen, varrogatok vagy hímzek. De a hétvége sose elég semmire, hétközben meg végképp nem jut id´´ o ilyesmire. Na szóval, így néznek ki napjaim… Nicole Frisone

Az álláskeres´´ o Nemrégiben fejeztem be tanulmányaimat könyvtár szakon. Decemberben kaptam kézhez könyvtárosi diplomámat a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen. Körülbelül kilencéves munkaviszony (kulturális forrásmenedzsment) után határoztam úgy, hogy megszerzem a könyvtárosi végzettséget is a törtelem szakos mesterfokozatom mellé. A pályamódosítást annak idején az indokolta, hogy az eredeti területemen nem nagyon volt álláslehet´´ oség, a könyvtárosi állások száma viszont ígéretesnek t´´ unt. Valóban, els´´ o látásra a könyvtár fejl´´ od´´ o iparágnak látszott, és a jelenlegi gazdasági válság el´´ ott a szakmában mindenki a nyugdíjba készül´´ o könyvtárosok seregeir´´ ol beszélt. A legtöbb órám rendesen, tantermi keretek között zajlott. Mindössze két online kurzusra jártam, de nem különösebben tetszett nekem ez a fajta tanulási mód. A hagyományos órák három óra hosszat tartanak, gyakran szerepel egy el´´ oadás és az azt követ´´ o vita, mint oktatási-tanulási forma. Egyáltalán nem találtam az órákat ösztönz´´ onek, sem gondolatébreszt´´ onek. Azt sem érzem, hogy bármi olyat sajátítottam volna el az iskolában, amit nem tanultam volna meg a gyakorlatban részmunkaid´´ osként. Az igazat megvallva, volt azért két olyan óra, ahol valóban lehetett gondolkodni, de hogy melyik kett´´ o, hadd maradjon az én titkom. Egy átlagos napom rendszerint minimum két óra utazásból állt az egyetemre és vissza. Leggyakrabban a tömegközlekedést vettem igénybe, ami hosszabb ideig tartott, mintha autóval mentem volna, de legalább tudtam közben olvasni és gondolkodni. Iskolai dolgokkal soha nem foglalkoztam a vonaton. Az egyetemre érve általában a csoporttársakkal töltöttem az id´´ ot az óra kezdetéig, rendszerint a tananyagról beszélgettünk. Elviseltem az órákat, s´´ ot, a vitákban aktívan részt vettem, de valahogy mindig hiányzott az intellektuális tartalom. Az órák inkább gyakorlatiasak voltak, számomra túl kevés elmélettel. Az óráim a hét különböz´´ o napjaira estek, ami sok h´´ on áhított szabad id´´ ot jelentett. Amikor nem kellett iskolába menni, vagy a házi feladatokon dolgoztam, 59

vagy valamelyik részmunkaid´´ os könyvtári állásomban itt az egyetemen és egy másik f´´ oiskola könyvtárában. Nem szoktam semmit elkapkodni, és mindenben a maximumot várom el (mármint önmagamtól a tanulmányok terén), így aztán mindig elég sok id´´ om ment el az aprólékos iskolai munkára. Az utolsó félévben a könyvtáros és információtudományi diákszervezet kincstárnokaként m´´ uködtem annak reményében, hogy ezáltal szélesíthetem ismeretségi körömet a szakmán belül, és megismerkedhetem az új diákokkal is. Általában szerettem volna minél jobban nyitni a szakma felé, és minél több hallgatótársammal megismerkedni. Így ekkoriban sokkal több id´´ ot töltöttem az iskolai-társasági körökben, mint az átlaghallgató, és gyakran mentem el a rendezvényekre, összejövetelekre. Ezekre korábban is el-eljárogattam, de a diákszervezet egyik vezet´´ ojeként sokkal aktívabban vettem részt az egyetemi életben. Többek között elmentünk meglátogatni egy helyi zenei könyvtárat, ami a WNYC, az egyik New York-i helyi rádióé, és eljártam szakmai konferenciákra is. Két poszter összeállításában is részt vettem, egyiket az állami könyvtároskonferencián mutattuk be, a másikat az egyetemi könyvtárak konferenciáján állítottuk ki. A diákszervezetben tevékenykedve, úgy érzem, volt valamennyi befolyásom az egyetemi életre abban a vonatkozásban, hogy milyen programokat szervezzünk a könyvtár szakos hallgatók számára. Diplomás könyvtárosként most teljes munkaid´´ os, f´´ oállást keresek – közel egy éve. Az állásvadászatot már az utolsó egyetemi félévemben elkezdtem, de nem sok sikerrel jártam. Úgy kezdtem a könyvtár szakot, hogy volt valami homályos elképzelésem a munka típusáról, amit szívesen végeznék. Ma már belátom, hogy ennek alapja csupán a saját képzeletem volt, aminek a valós munkaer´´ opiachoz és gyakorlatomhoz semmi köze. Az id´´ oközben szerzett ismeretek és tapasztalatok birtokában kissé megváltozott az elképzelésem arról, mit szeretnék a jöv´´ oben csinálni. De a jelenlegi viszonyok között semmilyen f´´ oállású munkaviszony nincs kilátásban, és most épp úgy gondolom, hogy az „ideális állás” lényegében bármilyen könyvtárosi pozíció, ami teljes munkaid´´ os foglalkoztatást biztosít. El´´ oz´´ o pályám még ma is kínál részmunkaid´´ os, szabadúszó lehet´´ oségeket, amelyeket ki is használok a várakozási id´´ o alatt. Napjaim manapság változatosabbak, mint hallgató koromban. Azokon a napokon, amikor be vagyok osztva valamelyik állásomban, napirend szerint járok dolgozni. A munkanélküli napok álláskereséssel telnek, a hirdetések követése mellett újra és újra átírom az önéletrajz mellé csatolt kísér´´ olevelet, az épp aktuális pályázati kiírás megfogalmazójának szája íze szerint. Ennek eredménye néhány részmunkaid´´ os állás, köztük kett´´ o könyvtárban, egy a régi szakmámban, egy pedig egy tudományos folyóiratnál. De a végs´´ o célom – az állandó f´´ oállású munkaviszony létesítése egyetlen könyvtárban – megvalósulása még várat magára. James Cox

60

MERRY CHRISTMAS AND HAPPY NEW YEAR!

Minden kedves olvasónknak, elõfizetõnknek, kollégánknak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván

A Szerkesztõség