BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR
Tudományos Diákköri Konferencia 2001.
KÖNNYŰBETON ADALÉKANYAGOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA
Készítette:
Nemes Rita
Gyömbér Csaba
V. éves építőmérnök hallgató
IV. éves építőmérnök hallgató
Konzulens: Dr. Józsa Zsuzsanna egyetemi docens Budapest, 2001. október
TARTALOM 0. ELŐZMÉNYEK 1. BEVEZETÉS 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
A könnyűbeton jelentősége Történeti áttekintés Alkalmazott anyagok A könnyűbeton fogalma, alkalmazási lehetőségei, jelölése A vizsgált könnyű adalékanyagok A vizsgálat célja
2. 2. 3. 3. 6. 8.
2. A TERMÉKEK BEMUTATÁSA 2.1. Liapor 2.1.1. Alapanyag, gyártás 2.2.2. Alkalmazási területek 2.2.3. Választék 2.2. Liaver 2.3. Geofil
9. 9. 9. 10. 10. 10.
3. AZ ALAPANYAG-JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A vizsgált anyagok leírása 3.2. A tömegeloszlási jellemzők meghatározása 3.2.1. Halmazsűrűség vizsgálat 3.2.2. Szemcse-testsűrűség vizsgálat 3.2.3. Anyagsűrűség vizsgálat 3.2.4. Szemmegoszlás vizsgálat 3.3. A szemcsék önszilárdságának, törési ellenállásának meghatározása 3.4. Vízfelvétel vizsgálat 3.5. Kémiai tulajdonságok 3.6. Egyéb vizsgálatok
11. 13. 13. 14. 15. 15. 15. 16. 18. 19.
4. KÖNNYŰBETON VIZSGÁLATOK 4.1. Egyszemcsés, péphiányos beton 4.2. Hézagtelített keverékek
19. 20.
5. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEFOGLALÁS 5.1. Adalékanyag vizsgálatok összefoglalása 5.2. Betonkísérletek kiértékelése 5.3. Az eredmények értékelése, a lehetséges építőipari felhasználások FELHASZNÁLT IRODALOM, SZABVÁNYOK MELLÉKLETEK
1
22. 25. 27.
0. ELŐZMÉNYEK A BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén új magyar gyártású, hulladéküvegből készített könnyű adalékanyag vizsgálatának kutatásába kapcsolódtunk be. A TDK dolgozat célja a vizsgálat során végzett saját kísérleteink összefoglalása és értékelése, illetve a kísérlet jelentőségének és a szerzett tapasztalatoknak a bemutatása. A fontosabb jegyzőkönyveket a melléklet tartalmazza.
1. BEVEZETÉS 1.1. A könnyűbeton jelentősége A könnyűbetonok alkalmazása egyre nagyobb jelentőségű, mivel mind magasabb épületeket, nagyobb fesztávú hidakat építünk. A felújítások esetén is előnyös, kisebb többletterhet jelent, vagy a megnövekedett terhelés esetén önsúlycsökkentésre alkalmas. Környezetvédelmi és gazdasági jelentősége óriási, ennek ellenére Magyarországon egyenlőre alig terjedt el. Nagyszilárdságú könnyűbetonból szerkezet még nem épült. Az adalékanyagok gyártása elkezdődött , de még nem ipari méretű; a külföldi termékek se igazán terjedtek el a magyar piacon. 1.2. Történeti áttekintés A könnyűbetonok alkalmazása nem újdonság, A Kr.e. 2. században már alkalmazták a rómaiak a kupolák építésénél (Pantheon, Colosseum). A Római Birodalom bukásával a beton és vele együtt a könnyűbeton is feledésbe merült. A könnyűbetont az újkorban először hajóépítésre használták az Egyesült Államokban, majd megjelent a szerkezetépítésben, a hidaknál és toronyházaknál. (Park Plaza Hotel /Saint Louis/, South Western Bell Telephone Company /Kansas City/, Oakland- Bay-híd pályalemeze /San Fransisco/, Prudenntial Life Building födémjei /Chicago/, Om Shell Plaza /Houston/). Az 1940-es évektől Európában is megindult a könnyűbeton ipari előállítása, elsőként Dániában. Ezidőtájt Amerika északi területein a tengeri (sós) levegő és a fagy miatt károsodott betonokat már könnyűbetonra cserélik. Ma már szinte minden területen elterjedten alkalmazzák.
2
1.3. Alkalmazott anyagok A rómaiak által alkalmazott könnyű adalékanyag főként a vulkánláva és a tufakő volt, de alkalmaztak téglaport is. Ma környezetvédelmi szempontok miatt egyre elterjedtebb a hulladékanyagok felhasználása. A természetes tufa, lávakő és agyagszármazékok (duzzasztott agyagkavics, agyagpala) mellett könnyű adalékanyagként jelen van a pernye, a kazánhomok, a duzzasztott perlit, a habüveg és a visszaforgatott könnyűadalék is, hőszigetelő célzattal pedig műanyagszármazékok (pl. polisztirolgyöngy). Az adalékanyagokat kétféleképpen szokás csoportosítani: előállítás és származás szerint. Előállítás szerint: * mechanikai (vulkáni anyagok pl.: tufa, agyagszármazékok) * hőkezeléses (pl.: kohósalak, agyagüveg) * feldolgozás nélküliek (pl.: kohósalak) Származás szerint: * természetes eredetű anyagok: - vulkáni eredetű anyagok (pl.:tufa,tufakő, lávakő) - ásványi eredetű anyagok (pl.:perlit, duzzasztott agyagkavics, agyagpala, vermikulit) • ipari előállítású anyagok: - ipari melléktermékek (pl.:kohósalak, kazánsalak, pernyekavics) - hulladékok (műanyagok, üvegek) • újrafelhasznált könnyűbeton Könnyűadalékoktól elvárt tulajdonságok: • kis halmaz-(1200 kg/m3-ig) és testsűrűség (2000 kg/m3-ig) • nyomásállóság • hőszigetelő képesség • mechanikai és vegyi ellenállóképesség • tűzállóság • fagyállóság • formatartóság 1.4. A könnyűbeton fogalma, alkalmazási lehetőségei, jelölése A különböző szabványok némi eltéréssel definiálják a könnyűbeton és a könnyű adalékanyag fogalmát, ezért ezeket érdemes röviden összefoglalni.
3
A könnyűbeton nagy pórustartalmú beton, pórusképzésének módszere szerint három csoportot különböztetünk meg: -
egyszemcsés könnyűbetont ekkor a tömör vagy porózus, kb. azonos méretű, durva adalékanyag-szemcséket felületükön cementpéppel vonjuk be, a szemcsék között hézag marad, a péphiányos beton csak a szemek érintkezési pontjánál van összeragasztva
-
adalékanyagos könnyűbetont itt elsősorban az adalékanyag szemcsék pórustartalma határozza meg a jellemzőket. Készíthető kvarchomokot vagy könnyű pórusos homokot és cementet tartalmazó habarcsvázzal,
adalékszerrel
(pl.
légpórusképző),
vagy
kovaliszttel
azaz
mikroszilikával (szilárdságnövelő célzattal), stb. -
pórusbetont vagy sejtbetont ahol a mész, ill. cement kötőanyaggal készített habarcsban a pórusképzésre gázfejlesztő anyagot vagy habot alkalmaznak és nyomás alatti gőzérleléssel (pórusbeton) vagy természetes úton (habbeton) szilárdítják.
Az MSZ 4719 Betonok c. szabvány az MSZ 4715-4 Megszilárdult beton vizsgálata. Mechanikai tulajdonságok roncsolásos vizsgálata c. előírás szerint vizsgált, kiszárított állapotban 600-2000 kg/m3 testsűrűségű betont tekinti könnyűbetonnak, jele LC. A MÉÁSZ ME-04.19:1995 Beton és vasbeton készítése 14. fejezet Könnyűbetonok c. műszaki előírás idézi a RILEM munkabizottság felhasználási terület szerinti csoportosítását, amely szerint a 600 kg/m3 testsűrűség alatti beton megnevezése hőszigetelő könnyűbeton. Teherbírásuk viszonylag kicsi (0,1- 2 N/mm2 nyomószilárdságú). Ezeknek vázkitöltő falaknál, kis lejtésű tetők és födémek hőszigetelésénél, előregyártott hőszigetelő elemekként, apró szemcsék (pl. polisztirol gyöngy vagy duzzasztott perlit) alkalmazása esetén pedig hőszigetelő vakoló- és falazóhabarcsként van jelentőségük. A 601-1600 kg/m3 testsűrűség tartományban hőszigetelő és teherbíró könnyűbeton. Az alkalmazási területnek megfelelő optimum keresésével előregyártott falazóelemek, 4
nagyblokkok, monolit öntött falak és födémek, akusztikai zajárnyékoló falak, stb. lehetnek, szilárdságuk a 10-20 N/mm2 tartományba esik. Az 1601-2000 kg/m3 testsűrűségű tartományban teherbíró könnyűbeton. Vasalt és feszített szerkezetekben is használható, szilárdsága 20 N/mm2-től ma már akár 90-100 N/mm2ig is terjedhet. Elsősorban ott előnyös, ahol az önsúly nagy hányada a teljes tehernek (pl. hidak), de a magasépítésben is jól alkalmazható (pl. külső falak, homlokzatok, födémek), illetve az öszvérszerkezetekben is felhasználható. Az új európai EN 206-1 Beton – 1. rész: Feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség c. szabvány könnyűbetonnak azt a 800 kg/m3-nél nem kisebb és 2000 kg/m3-nél nem nagyobb testsűrűségű betont nevezi, amit részben vagy teljes egészében könnyű adalékanyaggal készítenek. Ez a szabvány nem vonatkozik az egyszemcsés betonra és a sejt-, hab- illetve pórusbetonra és a 800 kg/m3-nél kisebb testsűrűségű könnyűbetonokra. Könnyű adalékanyagnak azt az ásványi eredetű adalékanyagot tekinti, amelynek kiszárított állapotában a prEN 1097-6:2000 Adalékanyagok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata 6. rész: A szemcse testsűrűség és a vízfelvétel meghatározása c. szabvány szerint megállapított szemcse testsűrűsége ≤ 2000 kg/m3, vagy kiszárított állapotában az MSZ EN 1097-3 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata 3. rész: A halmazsűrűség és a hézagtérfogat meghatározása c. szabvány szerint meghatározott laza halmazsűrűsége ≤ 1200 kg/m3. Összefoglalva: Szabvány
Testsűrűség (kg/m3)
Anyag
MSZ 4719
600-2000
nincs megkötés
ME-04.19:195
600 alatti
nincs megkötés
601-1600 1601-2000 EN 206-1
800-2000
ásványi anyag adalékos beton
1. táblázat A könnyűbeton jelölések hasonlók a betonjelöléshez, ez a nemzetközi előírásokban egységes. A jelölési mód a betonoknál megszokott módon a két minősítési értéket adja meg az 5
LC betűjelzés után. Jellemző, hogy a szabványos henger- és kockaszilárdság értékek közelebbiek, mint azt a normál betonok esetében megszokhattuk (2. táblázat). Nyomószilárdsági
Minimális jellemző
Minimális jellemző
osztály
hengerszilárdság
kockaszilárdság
fck,cyl
fck,cube
N/mm2
N/mm2
LC 8/9
8
9
LC 12/13
12
13
LC 16/18
16
18
LC 20/22
20
22
LC 25/28
25
28
LC 30/33
30
33
LC 35/38
35
38
LC 40/44
40
44
LC 45/50
45
50
LC 50/55
50
55
LC 55/60
55
60
LC 60/66
60
66
LC 70/77
70
77
LC 80/88
80
88
2. táblázat 1.5. A vizsgált könnyű adalékanyagok A
hulladéküveget
és
egyéb
hulladékokat
felhasználó
tatabányai
Geofil
Környezetvédelmi Vegyipari Kereskedelmi Szolgáltatási Kutatási Kft. (továbbiakban Geofil Kft.) által gyártott különböző méretű és testsűrűségű habkavics minták vizsgálata volt az elsődleges célunk, ezeken kívül összehasonlításul Liapor agyagkavics és Liaver habüveg adalékanyagokat is vizsgáltunk.
6
A
Geofil
habkavics
mintákat
a
gyártó
bocsátotta
rendelkezésünkre,
az
összehasonlításra alkalmazott Liapor és Liaver anyagmintákat a Lia-Bau Kft. forgalmazza Magyarországon. A mintákat a laboratóriumba érkezés sorrendjében sorszámoztuk. A Lia-Bau termékeknél az eredeti megnevezést használtuk, a Geofil termékek esetében gyári jelölésrendszer még nem alakult ki, ezért azt az alkotókat jellemző betűjelekkel és a szemcseméret megjelölésével adjuk meg. Az anyagvizsgálat során a mintát sorszámával különböztettük meg a 3. táblázat és az 1.fénykép szerint.
termék ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
termék neve G 16/24 G 12/16 G 2/4 Liapor 4 4/8 Liaver-B 2/4 Liapor 6,5 4/8 Liapor 3 4/8 GT 8/16 G 4/8 GN-2 2/12 GN-4 2/12 GN-8 2/12 GP 4/16 GTE 4/16 GSZ 4/16 GAT 4/16 GE1 8/16 GE2 8/16 GS 8/32 GS 8/16 GS 2/4 GE 1/16 3. táblázat
7
1. fénykép 1.6. A vizsgálat célja Magyarországon 15-40 N/mm2 szilárdságú előregyártott födém- és falelemek ill. fürdőszoba térelemek készültek duzzasztott agyagkavics adalékanyaggal, de ezek aránya elenyésző az összes gyártott mennyiséghez képest és csak az előregyártott termékekre korlátozódtak, míg Nyugat-Európában és Amerikában sok területen elterjedt és az alkalmazása ipari méretűvé fejlődött. Az erre a célra alkalmas könnyű adalékanyagok nálunk is beszerezhetők, illetve a Geofil habkavics előállításával gyártásuk is elkezdődött. A
vizsgálatok
célja
a
Geofil
termékek
könnyű-betonadalékként
való
alkalmazhatóságának igazolása a szabványos vizsgálatok elvégzésével és kiértékelésével, illetve a már piacon lévő termékek tulajdonságaival való összevetése. Az adalékanyag vizsgálatokat a prEN 13055 szabvány szerint vizsgáltuk, amennyiben az tartalmaz vonatkozó előírást.
8
2. A TERMÉKEK BEMUTATÁSA 2.1. Liapor 2.1.1. Alapanyag, gyártás Liapor termékek alapanyaga jó és egyenletes minőségű agyag, a elsősorban Juratengerek lerakódásai. Külszíni fejtéssel nyerik ki, őrlik, majd granulálják. A granulátumot forgócsöves kemencében 1200 °C-on adalékok és kémiai pórusképzők nélkül égetik ki.
1.ábra A gyártás során a geometriai (méret), fizikai (porozitás, tömeg) és a mechanikai (szilárdság) tulajdonságok szabályozhatók. Az alakja majdnem szabályos gömb, pórustartalma nagy. DIN által minősített Németországban gyártott és Európa-szerte forgalmazott könnyű adalékanyag. 2.1.2. Alkalmazási területek A gyártó által ajánlott felhasználási területek, termékek: ¾ Laza feltöltések: hőszigetelő feltöltések új vagy felújított épületeknél ¾ Könnyű falazóelemek és panelek 9
¾ Szigetelő és védőrétegek ¾ Könnyűbetonok ¾ Habarcsok 2.1.3. Választék A termékeket 3-9.5-ig sorszámozzák, ahol a növekvő számok növekvő szilárdságot és nagyobb szemcse-testsűrűséget jelentenek. A különböző típusok színük alapján jól megkülönböztethetők. A 3,4,5,6,7,8-as típus 4/8-as és 8/16-os mérettatományban, a 6.5 és a 9.5-es csak4/8-as méretben kapható. A három gyár (Pautzfeld, Tuningen, Vintirov) adatai és termékválasztéka kis mértékben eltérő. 2.2. Liaver A Liaver habosított, illetve duzzasztott üveggranulátum. Környezetbarát termék, mivel az alapanyaga újrahasznosított üveg. Speciálisan cementkötésű építőanyagokhoz fejlesztették ki. Négy szemcsenagyságban gyártják: 0,25 / 0,5 0,5 / 1 1/2 2/4 Az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt alkalmazzák. Építőipari felhasználása hasonló a Liapor termékékhez. 2.3. Geofil Tatabányán a Geofil Kft. által gyártott hulladék üveg (2. fénykép) felhasználásával készülő termékcsoport.
10
2. fénykép A különböző típusú üvegeket őrlik (3. fénykép), majd granulálás után 800-1000 °C közötti hőmérsékleten forgócsöves kemencében kiégetik (4. fénykép). Az üveggyöngyök nagy része vegyes hulladéküveg alapanyagú (pl.:üdítősüveg, infúzióspalack, befőttesüveg stb.), de a GT jelzésű speciális Tungsram-izzó hulladékból készül. A felületképzéshez alkalmazott anyagok egy része is hulladék.
3. fénykép
4. fénykép
A lehetséges gyártási méret 1-25 mm közötti, de a végleges termékválaszték még nem alakult ki. Az újonnan megjelenő igényeknek megfelelő (feltöltés, nagyszilárdságú beton, stb.) típusok gyártása még folyamatos termékválaszték-növekedést jelent.
3. AZ ALAPANYAG-JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A vizsgált anyagok leírása A vizsgált adalékanyagok szemrevételezéssel meghatározható jellemzői: 1. G 16/24 jelű Geofil habkavics, nagyméretű: felülete matt szürkés-rózsaszín, törésfelülete barnás-fekete 2. G 12/16 jelű Geofil habkavics, közepes méretű: 11
felülete matt szürkés- rózsaszín, törésfelülete barnás-fekete 3. G 2/4 jelű Geofil habkavics, apró: felülete matt, világos szürkés-rózsaszín 4. Liapor 4 4/8 jelű agyagkavics kicsi, gömb-alakú: felülete matt, cirmos barna, nehezen törhető el, törésfelülete fekete 5. Liaver-B 2/4 jelű habüveg, apró ovális szemcsék: felülete matt, szürkés-nyersszínű 6. Liapor 6,5 4/8 jelű agyagkavics, kicsi, gömb-alakú: felülete matt rózsaszín, nehezen törik, törésfelülete fekete 7. Liapor 3 4/8 jelű agyagkavics, kicsi, gömb-alakú: felülete matt, cirmos szürkés-fekete, nehezen törik, törésfelülete fekete 8. GT 8/16 jelű Tungsram üvegből készült Geofil habkavics, közepes méretű: felülete matt fehér, törésfelülete általában fehér, néha szürke 9. G 4/8 jelű Geofil habkavics, kisméretű: felülete matt szürkés-rózsaszín, könnyen törik, törésfelülete rózsaszín, barna, néha fekete 10. GN-2 2/12 jelű erősített Geofil granulátum, vegyes: felülete fényes, sima, rozsdabarna, nehezen törik, törésfelülete barna ill. fekete 11. GN-4 2/12 jelű erősített Geofil granulátum, vegyes: felülete fényes, sima, rozsdabarna, nehezen törik, törésfelülete barna ill. fekete 12. GN-8 2/12 jelű erősített Geofil granulátum, vegyes: felülete fényes, sima, rozsdabarna, nehezen törik, törésfelülete barna ill. fekete 13. GP 4/16 jelű erősített Geofil granulátum perlites bevonattal: gömb alakú, barna-világosszürke cirmos, felülete matt, enyhén porlik 14. GTE 4/16 jelű erősített Geofil granulátum téglaporos bevonattal: gömb alakú, barna-vörösbarna cirmos, felülete matt, enyhén porlik 15. GSZ 4/16 jelű erősített Geofil granulátum szilikátos bevonattal: gömb alakú, barna illetve szürke, felülete enyhén fényes 16. GAT 4/16 jelű erősített Geofil granulátum alumínium tartalmú bevonattal: gömb alakú, barna alapon halványszürke pöttyös, cirmos, felülete enyhén porlik 17. GE1 8/16 jelű erősített Geofil granulátum: szabályos gömb alakú, fényes vörösbarna felületű, egyenletes színű; 12
18. GE2 8/16 jelű erősített Geofil granulátum: szabályos gömb alakú, fényes sötét-vörösbarna felületű, egyenletes színű; 19. GS 8/32 jelű erősített Geofil granulátum perlites bevonattal: gömb alakú durva, üreges felületű fényes-matt váltakozva, szürke, illetve vörösbarna 20. GS 8/16 jelű erősített Geofil granulátum perlites bevonattal: gömb alakú durva, üreges felületű fényes-matt váltakozva, szürke, illetve vörösbarna 21. GS 2/4 jelű erősített Geofil granulátum perlites bevonattal: gömb alakú durva, üreges felületű fényes-matt váltakozva, szürke, illetve vörösbarna 22. GE 1/16 jelű erősített Geofil granulátum: gömb alakú, enyhén fényes felületű fehér csíkokkal Az 1,2,3,9-es és a 19,20,21-es sorszámú termékek azonos alapanyagból készülnek, csak a granulálási méretben különböznek, ez azonban alapvető fizikai és mechanikai tulajdonságokat befolyásoló tényező. 3.2 A tömegeloszlási jellemzők meghatározása 3.2.1. A halmazsűrűség meghatározása A vizsgált könnyű adalékanyag minták halmazsűrűségét 3-3 mintán határoztuk meg a prEN 13055 szabványban hivatkozott MSZ EN 1097–3 előírásának megfelelően. Mérettől függően 1, 3 illetve 5.7 literes edényben mértük a tömeget. A vizsgálati eredményeket az 1. melléklet 1-5. oldala tartalmazza. A Geofil habüvegen mért halmazsűrűség értékek 260 – 1080 kg/m3 tartományba estek, a Liaver habüvegen átlagosan 187 kg/m3–t mértünk. A duzzasztott agyagkavics minták halmazsűrűsége a 340 – 685 kg/m3 tartományba esett. Az összehasonlításként vizsgált Liapor és Liaver termékek esetében megadtuk a termékre vonatkozó gyári követelményértéket is. Megállapítható, hogy a laboratóriumunkban mért értékek minden esetben a gyártó által
13
megadott tartományba esnek. Minden esetben 1200 kg/m3 alattiak, tehát könnyű adalékanyagnak tekinthetők (ρH<1200kg/m3). 3.2.2. A szemcsék testsűrűségének meghatározása A könnyű adalékanyagok szemcséinek testsűrűségét a prEN 130955 szabványban hivatkozott EN 1097-6 előírás szerint speciális piknométerrel kell mérni. Ez külön ehhez a vizsgálathoz készített eszköz (5. fénykép), ezért ellenőrzésképpen az első vizsgálatoknál (1-16. minta) a geometriából és/vagy a magyar előírások szerinti vízkiszorításos módszerrel is meghatároztuk a testsűrűséget. (Nem minden esetben alkalmazható megbízhatóan mindkét mérés, a szabálytalan geometria, a túl apró vagy túl nagy illetve a túl könnyű szemcsék miatt.)
5. fénykép A
vizsgálati
eredményeket
az
1.
melléklet
6-9.
oldala
tartalmazza.
Az
összehasonlításként vizsgált Liapor és Liaver termékek esetében megadtuk a termékre vonatkozó gyári követelményértéket is, hasonlóan, mint a halmazsűrűsénél a laboratóriumi mérések ezekkel egyező eredményt adnak. Megállapítható, hogy a laboratóriumban mért adatok szerint a vizsgált adalékanyagok a könnyűadalék követelményértékének megfelelnek (ρT<2000kg/m3). 14
3.2.3. A sűrűség meghatározása Az átlagminták porítása (0.09 mm-es maximális méretig) után az MSZ EN 196-6 előírásainak megfelelően határoztuk meg a minták sűrűségét. A prEN 13055 szabvány nem írja elő a sűrűségvizsgálatot, de a szemcsék porozitásának számításához, a nyitott és zárt pórusok mennyiségének meghatározásához ezt szükségesnek tartottuk. A vizsgálatot 25, 50 ill. 100 ml piknométerben mértük 2-10 g közötti mintán. A vizsgálati eredményeket az 1. melléklet 10-12. oldala tartalmazza. Az összehasonlításként vizsgált duzzasztott agyagkavics termékek esetében 2,50 - 2,55 g/ml közötti értéket mértünk, a habüveg minták esetében 2,15 – 2,45 g/ml közöttit. 3.2.4. A szemmegoszlás meghatározása A prEN 13055 szabványban hivatkozott MSZ EN 933-1 előírásának megfelelően vizsgáltuk a könnyű adalékanyag minták szemmegoszlását azzal az eltéréssel, hogy a Magyarországon szokásosan használt 0,063 mm-es szitát nem vettük ki a szabvány szitasorból. A szemmegoszlás ábrázolásakor és a finomsági modulus (m) számításánál is figyelembe vettük a 0,063 mm-es lyukbőségű szitát. A vizsgálati eredményeket a 2. melléklet tartalmazza. Néhány mintán többször elvégeztük a vizsgálatot (itt a jegyzőkönyv számában betűjelzés is szerepel, de a mellékletben csak az egyik mérés jegyzőkönyve szerepel), de az eredmények minimális eltérést mutatnak, ezért többnyire egy vizsgálatot is elegendőnek tartottunk. A legtöbb vizsgált minta egyszemcsés volt, de az azonos illetve a hasonló tulajdonságú típusokból a betonozáshoz szükséges folytonos szemmegoszlás előállítható. 3.3. A szemcsék önszilárdságának, törési ellenállásának vizsgálata A könnyű adalékanyagok önszilárdságát fajtánként 2-3 mintán (harmadik törést anyagtakarékossági szempontok miatt csak abban az esetben végeztünk, ha az első kettő 15
eltérést mutatott) határoztuk meg a prEN 13055 szabvány előírását figyelembe véve azzal az eltéréssel, hogy a 113 mm-es belső átmérőjű mozsár és dugattyú helyett a Hummel vizsgálatnál előírt 170 mm átmérőjűt használtuk, mivel ez a készülék állt rendelkezésünkre. Két liter adalékanyagot helyeztünk a mozsárba és szabályos időközönként, 6, 12, vagy 24 másodpercenként leolvastuk az erő és az összenyomódás értékét. A törési ellenállást, a pillanatnyi feszültséget a dugattyú önsúlyának figyelembe vételével számítottuk ki a következő képlet alapján:
C = (L+F) /A [N/mm2] ahol: C: önszilárdság 20 mm-es összenyomódáshoz L: dugattyú súlya [N] F: nyomóerő [N] A: nyomott felület [mm2] A vizsgálati eredményeket a 3. melléklet tartalmazza. A szabványos 20 mm-es összenyomódáshoz tartozó értéket a feszültség – összenyomódás diagramból határoztuk meg, az összehasonlításnál a szabvány ajánlása szerint ezt vettük figyelembe. A különböző termékek jelentős különbségeket mutatnak, minden esetben fontos azonban a szemcseméret, melynek növekedése csökkenő önszilárdságot eredményez. 3.4. A vízfelvétel vizsgálata Az adalékanyag minták vízfelvételét 1 naposan és 24 illetve 31 nap között (amit már a teljes vízfelvételnek tekintünk) mértük. Az ismert száraz tömegű szemcséket víz alá helyeztük, az adott ideig tároltuk, majd a felületi víz letörlése után újra mértük a tömegét. Ebből számítottuk a vízfelvételt a
w (m%) = (mnedves-mszáraz)/mszáraz
képlet alapján. A vizsgálati eredményeket a 4. melléklet tartalmazza. A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy a szemcsék felületén lévő nedvességtartalom aminek egyenletes letörlése az apró szemcsék felületéről lehetetlen - igen jelentős eltérést okozhat a mért értékekben. Ez jól megfigyelhető a 4. melléklet 2. oldalán. Ezért a 4 mm alatti átmérőjű szemcsék esetében a mértnél kisebb a szemcsék tényleges vízfelvétele, mivel nagy fajlagos felülettel rendelkeznek és a felületükről a víz nem távolítható el. Ezért az apró szemcsék esetében (elsősorban a 3-as és az 5-ös minta) más módszert is szükségesnek tartottunk. Az EN 1097-6 szerint meghatározható az a tényleges vízmennyiség, 16
amit a szemcsék a vízzel való érintkezést követő első mérés után fölvesznek. Ezen vizsgálatot az 5. fénykép szerinti piknométerrel végeztük. Azonban ez a mérés is tartalmaz bizonyos hibát, mivel a mérés kezdetén fölvett víz nem mérhető. Ezekben az esetekben matematikai módszerekkel kell korrigálni a mért értékeket. A többhetes víz alá nyomás hatására a kezdetben úszó szemcsék egy része is lesüllyedt, mert a zártnak tűnő pórusok egy része is telítődött vízzel. Ezt a jelenséget mutatja a 6-8. fénykép.
6-8. fénykép A felső és alsó sorban a Geofil minták láthatók, a nagyobb méretű, könnyű 1. és 2. sorszámú szemcsék még mind úsznak. A felső képen lévő kisebb méretű 9. és 3. sorszámú, és az alsó sorban látható 8. minta szemcséinek egy része már lesüllyedt. A 10., 11. és 12 minta (alsó kép) 17
szemcséi általában kezdettől nehezebbek a víznél. Az összehasonlításul vizsgált Liapor termékek viselkedése az középső sorban figyelhető meg. A legtöbb szemcse estében a vízfelvétel betonozáskor nem elhanyagolható, ezért ezeket mindenképpen figyelembe kell venni. 3.5 A kémiai tulajdonságok A prEN 13055 szabványban meghatározott általános követelmény, hogy a könnyű adalékanyag nem tartalmazhat olyan mennyiségben káros alkotórészeket (pl.: kloridion, szulfátion, kén, oxidok), amelyek a tervezett alkalmazásra alkalmatlanná teszik. Vizsgáltuk a szervesanyag-tartalmat. Kis mennyiséget (kb. 200 ml-t) 24 órán keresztül 3%-os NaOH-oldatban áztattunk, majd a folyadék elszíneződését szemrevételezéssel vizsgáltuk. A vártnak megfelelően egyik esetben sem barnult meg az oldat, vagyis egyik üveggyöngy típus sem tartalmaz szerves anyagot. A prEN 13055 szabvány nem írja elő a könnyű adalékanyagok alkáli érzékenységének vizsgálatát, de cementkötésű rendszerekben csak alkáli-álló adalékanyag alkalmazható, ezért ezt a vizsgálatot nagyon fontosnak tartottuk üvegtermékek esetében. A Geofil habkavics minták és az összehasonlító minták alkáli érzékenységének jellemzésére a Német Vasbeton Egyesület, - eredetileg természetes aprózódású homokos kavics adalékanyagokra kidolgozott módszerét alkalmaztuk (Deutscher Ausschuss für Stahlbeton: Richtlinie Alkalireaktion im Beton (12/86)). Az alkáli érzékenység vizsgálatához a felmelegített szemcséket 90 °C-on főztük egy órán át, a 4 mm-nél kisebb szemcsék esetében 4 %-os, 4 mm-es vagy nagyobb szemcsék esetén pedig 10 %-os NaOH oldatban. A vizsgált termék akkor alkalmazható betonadalékanyagként, ha ennek hatására nem puhul fel, nem deformálódik és nem szenved tömegveszteséget. Ez a vizsgálat is minden esetben a Geofil termékek megfelelőséget igazolta. Az összes kéntartalom vizsálatot - tekintettel arra, hogy magas hőmérsékleten előállított termékekről van szó - nem végeztük el.
18
Az alkalmasság minősítéséhez még egyéb kémiai vizsgálatokra is szükség volt (kloridion-, szulfátion-vizsgálat, izzítási veszteség, SiO2, CaO, MgO, Fe2O3, Al2O3 tartalom), de ezeket a vizsgálatokat nem mi végeztük. Minden mintánál az előírt határértéken belüli értéket mutatott ki a vizsgálat. Tehát kémiai összetételük és viselkedésük alapján a Geofil termékek alkalmasak könnyű adalékanyagnak. 3.6 Egyéb vizsgálatok A szabvány szerinti vizsgálatokon kívül még két vizsgálatot végeztünk. A halmazsűrűség mérésénél szükségesnek tartottuk a tömörödés vizsgálatát. 30 leütéses tömörítés után a halmazsűrűség kevesebb mint 1.5% változást mutatott. Tehát a tömörítés nem befolyásolja
jelentősen
a
halmazsűrűséget
és
a
hézagosságot,
így
csak
egyféle
halmazsűrűséget kezeltünk. A szemcsetestsűrűség vizsgálat eredményei csak akkor pontosak, ha a szemcsék térfogata víz hatására nem nő, ezért vizsgáltuk a szemcsék duzzadását. Ez méréshatáron belüli (század mm) átmérőváltozást nem mutatott ki, tehát a testsűrűség piknométeres és vízkiszorításos vizsgálata alkalmazható. A 19-es minta esetében két különböző gyártási sorozatból is kaptunk adalékanyagot, ezt A és B betűjellel különböztettük meg és mindkettőn elvégeztük a tömegeloszlási, szemmegoszlási, önszilárdsági és vízfelvételi vizsgálatot. A hasonló eredmények a jegyzőkönyvekben megfigyelhetők.
4. KÖNNYŰBETON VIZSGÁLATOK 4.1 Egyszemcsés, péphiányos beton Az egyszemcsés betonokkal való kísérleteket a CEMKUT Kft. végezte. Elsősorban a hőszigetelő képességre és a minimális önsúlyra koncentráltak. Az általunk 1,2,3 sorszámú
19
mintának nevezett termékeket vizsgálták. A vizsgált próbatesteknél a testsűrűség 800 kg/m3 alatti volt. A mérési eredményeik alapján a csak cementpéppel bevont szemcsékkel készített betonok nyomószilárdsága 28 napos korban 70,7 x 70,7 x 250 mm-es próbatesten mérve 2,05,1 N/mm2–es tartományba esik, a homokos kaviccsal készítetteké valamivel nagyobb, ez 4,0 8,7 N/mm2 közötti. Ilyen módon hőszigetelő önhordó könnyűbeton készíthető, teherhordó szerkezetnek viszont nem alkalmas. 4.2 Hézagtelített keverékek Elsősorban a teherbíró betonokban való alkalmazásra koncentráltunk, az adalékanyag gyöngyök cementhabarcsban való viselkedését vizsgáltuk. A cél a különböző típusok összehasonlítása volt, így az elvégzett kísérletek nem szabványos betonkísérletek, hanem egyszerűsített, anyagtakarékos vizsgálatok. A szilárdsági tulajdonságokat vizsgáltuk 70,7 x 70,7 x 250 mm-es és 40 x 40 x 160 mm-es névleges méretű hasábsorozatokon, először hajlításra 210 illetve 100 mm-es támaszközön, majd az így kapott mindkét félhasábot nyomásra 5000 illetve 1600 mm2-es nyomólappal. /Az első értékek a 70,7 x 70,7 x 250 mm-es a második a 40 x 40 x 160 mm-es névleges méretű hasábokra vonatkoznak. / A folyamat a 916. fényképen látható /.
20
9-16. fénykép A 2, 3, 8, 9, 10, 11, 12 –es mintáknál hézagkitöltő habarcsot alkalmaztunk és 2 x 3 db 70,7 x 70,7 x 250 mm-es próbatestet betonoztunk minden típusból a 7 és a 28 napos vizsgálatokhoz. Ezeken a próbatesteken meghatároztuk a frissbeton testsűrűségét is. A próbatesteket vibroasztalon tömörítettük. Kizsaluzás után egy napig vízben, majd a laboratóriumban fóliával letakarva tároltuk. A második sorozatban 40 x 40 x 160 mm-es (a habarcsok vizsgálatához rendszeresített) hasábokat készítettünk a 11,13,14,15,16 –os Geofil termékekből illetve a Liapor 6.5 (6) és a Liaver (5) gyöngyök alkalmazásával, etalonként pedig 4/8-as kavicsot alkalmaztunk. Ebben az esetben is 2 x 3 db hasábot készítetünk 7 és 28 napos töréshez, de most mindegyiket a törésig vízben tároltuk, mert így a különböző mértékű kiszáradás nem okoz hibát és a mért testsűrűség 21
is a maximális. A hézagkitöltő habarcsnál több habarcsot alkalmaztunk és minden esetben azonos térfogatszázalékú adalékanyagot tettünk a keverékbe. A betonozási és törési jegyzőkönyveket az 5. melléklet tartalmazza, a betonozások időbeli sorrendjében.
5. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEFOGLALÁS 5.1 Adalékanyag vizsgálatok összefoglalása A könnyű adalékanyagokon mért jellemzők prEN 13055-1:1997 szabvány szerinti szabványos alapanyag jellemzőit és az összes további eredményeit a 4. táblázatban foglaltuk össze. A vizsgált Geofil termékek adatai a táblázat felső, az összehasonlításul vizsgált Liapor termékek az alsó részében találhatók.
termék
termék
ssz.
neve
anyaga
ρH kg/m3
ρT
ρA
kg/m3 g/cm3
hézagosság %
porozitás vízfelv. vízfelv. %
m%
V%
önszil.
fin.
N/mm2 mod.
1
G 16/24
üveg
260
553
2,45
53,0
77,4
39,6
21,9
0,25
8,0
2
G 12/16
üveg
320
600
2,30
46,7
73,9
29,8
17,9
0,80
8,0
3
G 2/4
üveg
495
893
2,45
44,6
63,6
49,7
44,4
3,00
5,8
8
GT 8/16
üveg
305
610
2,35
50,0
74,0
33,1
20,2
0,80
7,1
9
G 4/8
üveg
435
820
2,35
47,0
65,1
25,1
20,6
1,90
7,0
10
GN-2 2/12
üveg
835
1408
2,25
40,7
37,4
0,7
1,0
12,30
7,1
11
GN-4 2/12
üveg
835
1413
2,35
40,9
39,9
0,9
1,3
13,00
6,7
12
GN-8 2/12
üveg
775
1236
2,25
37,3
45,1
0,6
0,7
8,00
7,0
13
GP 4/16
üveg
585
1002
2,06
41,6
51,4
0,4
0,4
2,20
7,1 7,7
14
GTE 4/16
üveg
438
790
2,22
44,6
64,4
1,7
1,3
1,10
15
GSZ 4/16
üveg
445
781
2,16
43,0
63,8
3,8
3,0
1,10
7,5
16
GAT 4/16
üveg
428
753
2,30
43,2
67,3
6,2
4,7
1,20
7,7
17
GE1 8/16
üveg
400
681
2,28
41,3
70,1
0,9
0,6
1,10
8,0
18
GE2 8/16
üveg
554
986
2,16
43,8
54,4
0,4
0,4
2,20
8,0
19
GS 8/32
üveg
261
465
2,15
43,9
78,4
6,3
2,9
0,39
8,5
20
GS 8/16
üveg
268
635
2,22
57,8
71,4
4,5
2,9
0,70
8,0
21
GS 2/4
üveg
386
930
2,20
58,5
57,7
2,2
2,0
1,90
6,0
22
GE 1/16
üveg
1100
1752
2,16
71,9
18,9
1,1
1,9
14,00
6,8
termék
termék
anyaga
ρH
ρT
ρA
hézagos-
önszil.
fin.
kg/m3
kg/m3 g/cm3
porozitás vízfelv. vízfelv.
ssz.
neve
ság %
%
m%
V%
5
Liaver-B 2/4
üveg
185
329
2,35
43,8
86,0
56,3
18,5
1,35
6,0
4
Liapor 4 4/8
agyag
402
830
2,50
51,6
66,8
36,4
30,2
2,20
7,7
22
N/mm2 mod.
6
Liapor 6,5 4/8
agyag
685
1278
2,55
46,4
49,9
22,5
28,8
10,50
7,0
7
Liapor 3 4/8
agyag
340
663
2,50
48,7
73,5
45,9
30,4
1,50
7,7
4. táblázat Összefüggést kerestünk a vizsgált jellemzők között, ezért ábrázoltuk a következő összefüggéseket: •
szemcse-testsűrűség és vízfelvétel közötti összefüggés
2. ábra
•
halmazsűrűség és szemcse-önszilárdság közötti összefüggés
3. ábra
vízfelvétel (m%)
A testsűrűség és vízfelvétel összefüggése 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 0
500
1000
1500
testsűrűség (kg/m3) Geofil
Liapor,Liaver
2. ábra
23
erősített Geofil
2000
önszilárdság (N/mm2)
A testsűrűség és az önszilárdság összehasonlítása
15,00 10,00 5,00 0,00 0
500
1000
1500
2000
testsűrűség (kg/m3) Geofil N/mm2
Liapor,Liaver N/mm2
3. ábra Megállapítható, hogy kis szemcse-testsűrűséghez nagy vízfelvétel tartozik, nagyhoz pedig kicsi. Az eredmények szórása elég nagy, de a vízfelvétel mérése a felületre tapadt különböző mennyiségű víz miatt apró szemcséknél igen bizonytalan. Szorosabb az összefüggés a szemcse-testsűrűség és az önszilárdság között. Az önszilárdság várható értékére a tömegeloszlási jellemzőkből következtetni lehet. Két indexértéket is meghatároztunk, amely mutatószám lehet az alkalmazhatóság hatékonyságára különböző szempontok alapján.
termék
termék
ssz.
neve
index 1
index 2
1
G 16/24
0,45
2,13
2
G 12/16
1,33
1,88 1,80
3
G 2/4
3,36
8
GT 8/16
1,31
2,00
9
G 4/8
2,32
1,89
10
GN-2 2/12
8,74
1,69
11
GN-4 2/12
9,20
1,69
12
GN-8 2/12
6,47
1,59
13
GP 4/16
2,20
1,71
14
GTE 4/16
1,39
1,80
15
GSZ 4/16
1,41
1,76
16
GAT 4/16
1,59
1,76
24
17
GE1 8/16
1,62
1,70
18
GE2 8/16
2,23
1,78
19
GS 8/32
0,84
1,78
20
GS 8/16
1,10
2,37
21
GS 2/4
2,04
2,41
22
GE 1/16
7,99
3,55
termék
termék
index 1
index 2
ssz.
neve
5
Liaver-B 2/4
4,10
1,78
4
Liapor 4 4/8
2,65
2,06
6
Liapor 6,5 4/8
8,22
1,87
7
Liapor 3 4/8
2,26
1,95
5. táblázat index 1: index 2:
1000*önszil./ρT ρ T / ρH
Várhatóan a nagyobb 1-es indexhez nagyobb elérhető szilárdság várható, a kisebb értékűek hőszigetelő betonokhoz alkalmazhatók. 5.2 Betonkísérletek kiértékelése A kísérleteket nem szabványos henger vagy kocka próbatesteken végeztük és nagyon kis számú mintán, ezért a C ill. LC jelzésnek egyértelműen nem feleltethetők meg a kapott szilárdsági eredmények, de az adalékanyagok összehasonlítására és a további felhasználási lehetőségek keresésére alkalmasak. Minden terméknél a 7 és 28 napos nyomó, illetve hajlító szilárdságot mértük, ennek eredményeit és a jellemző összehasonlításokat a 6. táblázat tartalmazza.
Minta
Testsűrűség (kg/m3) 28 napos
G2 G3 G8 G9 G10
1436 1319 1407 1404 1674
Nyomás (N/mm2) 28 7 12,9 15,0 6,6 9,2 18,6 14,8 19,0 21,4 33,3 35,1
Hajlítás (N/mm2) 28 7 3,0 2,9 2,1 2,6 2,8 3,1 3,2 3,6 4,9 4,1
25
7/28 nap szilárdságának aránya nyomás hajlítás 86,1% 96,0% 79,6% 88,9% 94,7%
113,8% 112,8% 82,9%
Nyom/Hajl szilárdság Tömeg aránya 28 napos 20,0% 62,5% 14,8% 14,9% 14,0%
61,2% 61,1% 72,8%
G11 G12
1618 1393
32,8 13,5
30,0 31,0
3,5 1,9
4,4 4,0
91,3%
124,8%
10,7%
70,4%
6. táblázat A szemcsék tapadását a felület érdessége határozza meg, ez befolyásolja a törési jellemzőket. A 10, 11, 12-es számú erősített granulátum esetén a szemcsék a hajlítási törés során kifordultak a cementhabarcsból, míg a többi esetben (2, 3, 8, 9) kettétörtek, itt a kapott szilárdsági értékek jobban hasonlíthatók, mert az adalékanyag-szemcsék szilárdsága volt a mértékadó. A 10, 11, 12-es minták esetében viszont a habarcs szilárdságának és a tapadás növelésével nagyobb szilárdság érhető majd el. A beton nyomószilárdsága ezeknél nagyobb lett, mint a csak habarcs próbatest esetében, míg a többi granulátum esetében az adalékanyag szilárdságcsökkenést eredményezett. A törési képek a 17-22. fényképen láthatók.
17-22. fénykép
26
A második betonozási sorozat testsűrűség és szilárdsági eredményeit a 7. táblázat tartalmazza. Minta
Testsűrűség (kg/m3) 28 napos
kavics G11+szil. G11 Liap.6.5.+szil. G13 G14 G15 G16 Liaver
2298 1953 1858 1784 1737 1787 1692 1727 1547
Nyomás (N/mm2) 28 7 47,1 49,1 46,4 57,9 34,0 45,8 38,4 48,0 36,4 41,9 31,0 44,3 28,0 35,9 33,4 40,1 23,1 20,8
Hajlítás (N/mm2) 28 7 9,1 7,6 8,8 6,4 7,4 6,4 7,0 7,2 8,3 7,6 8,3 7,2 7,4 7,2 7,6 7,0 5,9 5,8
Nyom/Hajl 7/28 nap szilárdságának szilárdság Tömeg aránya aránya 28 nyomás hajlítás 28 napos 95,9% 82,8% 18,6% 100,0% 80,0% 73,2% 15,1% 85,0% 74,3% 86,3% 16,2% 80,9% 79,9% 103,3% 14,6% 77,6% 86,8% 91,8% 19,8% 75,6% 69,9% 86,3% 18,7% 77,8% 78,0% 97,0% 20,7% 73,6% 83,2% 93,2% 18,8% 75,2% 111,0% 98,1% 28,5% 67,3%
7. táblázat A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a Geofil termékekkel a Liapor termékek szilárdsága elérhető, adalékszerekkel és mikroszilikával elérhető illetve túlléphető akár a normál betonhoz képesti 80%-os önsúlycsökkentés mellett. 5.3. Az eredmények értékelése, a lehetséges építőipari felhasználások A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az üveg újrahasznosításával gyártott, eddig vizsgált Geofil habkavics adalékanyagok mind fizikai, mind kémiai jellemzői alapján cement-kötésű könnyűbeton készítésére kiválóan alkalmasak. A pontos technológia a különböző felhasználási területnek megfelelő összetétel kidolgozására további vizsgálatokat igényel. A teherbíró könnyűbeton adalékanyagként való alkalmazásokon kívül várhatóan használható hőszigetelő elemekhez, zajárnyékoló falakhoz, hangszigetelő illetve könnyű feltöltésnek, szűrőrétegnek és drénnek, például zöldtető esetén. Alkalmazása a legtöbb könnyű adalékanyaggal szemben pedig környezetvédelmi és költség szempontból is előnyös.
27
FELHASZNÁLT IRODALOM, SZABVÁNYOK
Thorsten FAUST:
Herstellung, Tragverhalten und Bemessung Leichtbeton Dissertation Univesität Leipzig 2000
Wolfram HIESE:
Baustoffkenntnis Werner Verlag 1999
von
konstruktivem
Leightweight Aggregate Concrete CEB-FIB bulletin 8 2000 Magyar Szabványügyi Hivatal: Betonok, habarcsok, építési kőanyagok (MSZ 4715/4) Szabványkiadó Budapest 1981 Tervezés, konstrukció, alkalmazás Lia-Bau termékkatalógus Planung · Konstruktion · Anwendung Liapor Katalog prEn 13055-1:1997 E Leightweight aggregates – Part 1: Leightweight aggregates for concrete and mortar Brussels 1997 MSZ EN 1097-5
Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata 2000 november
MSZ EN 932-1
Kőanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata 1998 március
MSZ EN 933-1
Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata 1998 december
MSZ EN 206-1
Beton – 1. rész: Feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség 2001
CEMKUT Kft. jegyzőkönyvei 2001 SIKA Hungária Kft. Betonadalékok műszaki adatlapjai Betonzusatzstoffe auf Basis Elkem-Microsilica /SKW-MBT Hungária Kft./
28
