Külvárosi Tankör Középiskola

Külvárosi Tankör Középiskola 

A szervezet létrejöttének előzményei, körülményei  A  Külvárosi  Tankör  Középiskolát,  ami  a  Budapest  külső  részének  tekinthető  XV.  kerületben  található,  s  földrajzi  fekvésére  utal  elnevezése  is,  az  1991­ben  létrehozott  Periféria Alapítvány alapította. A rendszerváltás utáni években a magániskolák alapításának  időszakában  gombamód  szaporodtak  az  ilyen  intézmények.  A  Külvárosi  Tankör  is  az  iskolaalapítások  korai  időszakában,  az  elsők  között  jött  létre.  A  Periféria  Alapítvány  teremtette  meg  a  feltételét  annak,  hogy  1992­ben  megalakulhasson  és  megkezdje  működését.  Az alapítókat összetett szándék vezette az iskola megteremtésekor: a hagyományos,  állami  felügyelettel  működű  iskolarendszerű  oktatás  hiányosságait,  rugalmatlanságát  tapasztalva  szándékoztak  egy  más  módszereken  és  szakmai  alapokon  nyugvó  iskolát  létrehozni,  s  ezzel,  mivel  az  alapítók  szerint  a  hagyományos  iskolarendszer  nem  tudja  kezelni  azokat  az  egyre  erősödő  jelenségeket,  melyek  a  társadalmi,  gazdasági,  kulturális  változások által a fiatalok életére, tanulási körülményeire és egyáltalán a fiatal generációkra  erősen  hatnak,  a  hagyományos  középiskolákból  magatartási,  tanulási  és  viselkedési  problémák  következtében  kihulló,  egyre  növekvő  számú  fiatal  iskoláztatását    akarták  biztosítani.  Így  a  Tankör  célcsoportjába  azok  a  fiatalok  kerültek,  akik  16­24  év  közöttiek  és  középiskolából morzsolódtak le. A nappali formában működő oktatási intézmény célja az itt  beiratkozott  tanulók  számára  az  érettségihez  jutás  segítése,  az  érettségi  megszerzésének  biztosítása.  A szervezet tevékenységei  A  szervezet  fő  célja  az  iskolába  beiratkozott,  más  középiskolákból  kiesett  fiatalok  érettségihez  juttatásának  segítése,  emellett  olyan  támogatási  rendszer  ­  beleértve  az  életvezetési  kompetenciák fejlesztését,  a  pályaorientációt,  a  mentálhigiénés  támogatást, az  egyéni  mentorálást  ­  kialakítása  és  működtetése,  mely  az  itt  tanuló  fiatalok  tanulási  folyamatait segíti.  Az iskolába kerülésnek két alapfeltétele van; egyrészt a tanuló önkéntes jelentkezése  ­  az  egyén  önkéntes  döntése  és  szándéka  feltétlenül  szükséges,  még  közvetlen  környezetének  a  nyomását  is  el  kell  kerülni!  ­,  másrészt,  hogy  a  jelentkező  tanuló  személyisége és képessége alkalmassá tegye őt a tanulmányok elvégzésére és az érettségi  megszerzésére.  Az iskolába kerülés folyamata négy szakaszra bontható. Első lépésként a jelentkező  egy interjún vesz részt, ennek legfontosabb célja az eddigi életpálya megismerése valamint  az  értelmi  fogyatékosság  kiszűrése.  Ezt  követően  fél  évig,  heti  egy  alkalommal  előkészítő  klubfoglalkozásra jár. Itt a kölcsönös ismerkedés a legfontosabb szempont, valamint a tanuló  önismeretének  erősítése.  Harmadik  lépésként  következik  a  felvételi  elbeszélgetés,  amely  szóban  és  írásban  zajlik,  de  nem  tartalmaz  tantárgyi  tudáselemeket.  Amennyiben  a  tanuló  sikeresen  szerepelt  a  felvételin  és  nincsenek  más  akadályozó  tényezők,  elkezdheti  az  iskolát. Ha azonban az iskolakezdést akadályozó helyzet áll elő (pl. súlyos élethelyzetek), az  iskola  felajánlja,  hogy  a  fiatal  három,  illetve  hat  hónapig  az  iskola  tanulójaként,  tanulói  jogviszonyban  egyetlen  személlyel,  egy  segítő  munkatárssal  egyéni  felkészítésben  vegyen  részt. Amennyiben a mentorálás sikeres,  a jelentkező felvételt nyer, és az iskola teljes jogú  tagjaként  folytathatja  tanulmányait,  az  iskola  szabályai  szerint.  Azért  mutattuk  be  ezt  a  folyamatot,  mert  úgy  látjuk,  hogy  ez  az  átgondolt  és  szisztematikus  rendszer  jó  példája  annak,  hogy  az  alapos  felkészítés,  a  problémák  részletes  körbejárása,  ezek  legalább  részbeni megoldása záloga lehet a későbbi sikeres oktatásnak, nevelésnek.  Az  iskola  tanulói  létszáma  kb.  40  fő,  amit  nem  szándékoznak  bővíteni.  Ez  a  viszonylag  kicsinek  mondható  létszám  teszi  lehetővé  azt,  hogy  a  tanárok,  mentorok

1 

hatékonyan  tudjanak  foglalkozni  mind  csoportos,  mind  egyéni  formában  a  fiatalokkal.  Az  oktatói létszám  ­ 4­6 állandó alkalmazott és külsős óraadók ­ sem teszi lehetővé a nagyobb  létszámú  tanulócsoport  kialakítását,  s  említést  érdemel,  hogy  a  fizikai,  infrastrukturális  bővülésnek  az  épület  is  korlátokat  szab.  Ezzel  együtt  az  iskolának  nem  is  célja,  hogy  bővüljön,  sőt a  szakmai  vezetés  külön hangsúlyozza  a  kis  intézmények  létjogosultságát és  szakmai  hatékonyságát  a  napjainkban  a  szakmapolitika  homlokterébe  kerülő  nagyobb  tanulói csoportok, intézmények létrehozásával szemben.  A  tanulói  lemorzsolódás  mértéke  kb. 10%­os.  Ez  jó eredménynek  számít  különösen  annak tükrében, hogy ezek a fiatalok eleve problémás tanulóként érkeznek az iskolába. Ez  az  eredmény  egyrészt  a  már  bemutatott  felvételi  rendszer  sikerességének  köszönhető,  másrészt annak, hogy az iskolában már bent lévő fiatalok csoportos és egyéni támogatása ­  a mentorálás ­ is eléri célját. Ezzel együtt az iskola vezetőségének továbbra is egyik kiemelt  célja a lemorzsolódás minimalizálása.  Az  oktatási  tevékenységeket  meghatározza  a  végcél,  vagyis  az  érettségi  megszerzése. Az eszközöket, módszereket ennek szellemében fejlesztik, illetve alakítják ki.  A részletesen kidolgozott pedagógiai programból megtudjuk, hogy a Tankör képzési rendje a  felsőoktatási  intézmények  rendjéhez  közelít  abban  az  értelemben,  hogy  szét  választják  a  tanulási  időszakot  (szorgalmi  időszak)  és  a  számonkérési  időszakot  (vizsgaidőszak).  A  szorgalmi  időszakban  osztályzatot  nem  kapnak  a  tanulók,  az  értékelés  van  százalékos  módszerrel történik, így orientálják a fiatalt tudásának állapotáról.  Az  oktatási  tevékenység  nem  osztályban,  hanem  tanulócsoportokban  zajlik,  ezek  kialakítása  tudásszint  alapján  történik.  Ennek  következtében  a  tanuló  a  számára  valóban  releváns, maximum 6­8 fős csoportban végzi tanulmányait. A csoportos munkát egészítik ki  az egyéni mentorálási tevékenységek. Tanárválasztásra is lehetőség van, bizonyos korlátok  között.  A  szülőkkel  való  kapcsolattartás  speciális,  mivel  a  Tankörbe  járó  tanulók  többsége  már nagykorú. Így a szülőkkel való kapcsolatfelvétel nem része az iskolai tevékenységnek.  Ugyanakkor  havonta  egy  alkalommal  önkéntes  szülői  találkozót  szerveznek,  szakmai­  tematikus jelleggel, mivel az iskolának is érdeke, hogy a gyerek­szülő  kapcsolat a lehetőség  szerint rendezett legyen.  Az, hogy az érettségi után lehetőség van szakmát szerezni, nemcsak a képzési profilt  bővíti,  de  az  itt  tanulók  munkaerő­piaci  lehetőségét  is  javítja.  Az  érettségi  után  a  kiadványszerkesztő szakma megszerzésére nyílik alkalom.  Ahogyan  a  belépés,  úgy  az  iskolából  történő  kilépés  is  speciális.  Sikeres  érettségi  után  a  tanulók  távoznak.  Ha  azonban  az  iskolai  teljesítéssel  bármilyen  gond  van,  a  csoportból az egyént kiemelik, s az egyedi mentorálas különböző formáit alkalmazva, a fiatal  egyéni helyzetét javítva próbálják őt benntartani a programban.  A  munkatársak  és  a  teljes  személyzet  létszáma  14  fő.  Általában  5  főállású  –  ez  a  szám  jellemzően  4­6  fő  között  ingadozik  ­  tanár  illetve  szociális  munkás  dolgozik  az  intézményben,  ezen  kívül  részmunkaidős,  valamint  óraadói  formában  tevékenykedő  munkatársakkal  működik  az  iskola.    A  stáb  szakmai  elkötelezettsége  jónak  mondható,  bár  kétségtelenül  két  részre  lehet  osztani  az  itt,  illetve  a  más  hátrányos  helyzetű  fiatalokkal  foglalkozó iskolákban dolgozó személyzetet. Egy részük képezi a szakmailag elkötelezett, és  a hagyományostól eltérő, alternatív megoldásokban szakmailag is kiteljesedő oktatók és más  szakemberek  körét,  míg  a  tanárok  egy  másik  része  a  hagyományos  iskolarendszer  hagyományos  formáiban  minél  színvonalasabb  iskolában  szeretne  tanítani,  így  amint  lehetősége  van  rá  elhagyja  a  Tankört.  A  fluktuáció  okozta  helyzet  a  legtöbb  esetben  nem  okoz problémát.  A szakmai tevékenyég minőségére utal, hogy elsősorban az intézmény vezetői, de a  munkatársak is publikálnak rangos hazai szakmai folyóiratokban is, sőt, két esettanulmány­  kötetet  is  megjelentettek.  A  Tankörben  tehát  nem  csupán  alternatív  oktatást­nevelést  végeznek, de ennek szakmai hátterét is folyamatosan korszerűsítik. Így feltételezhető, hogy  a szakmai igényesség és a szakmai tökéletességre való folyamatos törekvés is jelen van. A  tudományos  szint  megcélzását  mutatja  az,  hogy  a  munkatársak  némelyike  Ph.D.  tanulmányokat is folytat.

2 

Infrastruktúra, pénzügyi háttér  A  Külvárosi  Tankör,  ahhoz  képest,  hogy  iskola,  szokatlan  helyen  található.  A  XV.  kerület egyik nagy átmenő forgalmát lebonyolító Drégelyvár úton helyezkedik el ott, ahol az  út hídként emelkedik fel; így az iskola tulajdonképpen egy híd mellett/alatt található. Az iskola  fekvése tehát speciálisnak számít, ugyanakkor ez a fekvés a megközelíthetőséget javítja. Az  iskola  épülete  az  Újpalota  lakótelep  és  Pestújhely  határán  áll,  így  az  egyik  irányból  tízemeletes  panelházak  rengetege,  míg  a  másik  oldalból  kertvárosi,  szinte  már  falusias  jelleget mutató városrész veszi körül.  A  háromszintes  ingatlant  a  Tankör  a  kerületi  önkormányzattól  kapja  kedvező  bérleti  díj ellenében. Hogy a tanulók még inkább sajátjuknak érezhessék intézményüket, az épületet  saját ízlésükre, képükre formálhatják. Ez elsősorban a külső falakra vonatkozik, ahol a graffiti  alkotások kavalkádja fogadja a látogatót.  Az  épület  felszereltsége,  állapota,  állaga  jónak  mondható.  Megjegyzendő,  hogy  a  legutóbbi  felújítási  munkákban  is  jelentős  magántámogatást  kapott  az  iskola.  Az  oktatási  programban  vállalt  tevékenységet  maradéktalanul  meg  lehet  valósítani.  Ugyanakkor,  amennyiben az  intézmény  bővülni  szeretne, a  lehetőségek  igen  korlátozottak. Ezzel együtt  tervbe vették a tetőtér beépítését és hasznosítását.  Fontos  megemlíteni,  hogy  az  iskola  2005­től  használhatja  az  ökoiskola  címet.  Az  iskola  szakmai  profiljában  hangsúlyos  szerepet  kap  a  környezetvédelem,  de  nemcsak  elméleti  szinten  hanem  a  gyakorlatban  is.  Ezt  leginkább  egy  Nagyszékelyben  felújított  parasztház környezetében gyakorolhatják évi rendszerességgel minden nyáron. Ez, valamint  az  oktatást  egyéb  módon  is  színesítő  tevékenységek  (kenuzás,  gyalogtúrák  stb.)  ellensúlyozzák  a  részben  szegregációs  jellegű  budapesti  területek  egyhangúságát,  természeti­környezeti értelemben vett ingerszegénységét.  A  pénzügyi  keretek  jellemzően  szűkösek:  éves  szinten  20  millió  Ft­ból  működik  az  iskola, sőt a kiszámíthatónak mondható állami finanszírozás is átalakult illetve átalakulóban  van.  A  fejkvóta  rendszerű  normatív  támogatás  helyett  a  csoportlétszám  megközelítésen  alapuló  finanszírozási  módszert  vezette  be  a  minisztérium,  így  a  működtetés  és  a  gazdálkodás még komolyabb kihívást jelent ­ erre utal például az iskola megújult honlapján  található  felhívás,  ami  segélykiáltásként  is  hangzik:  „Folytatni  szeretnénk!”.  Az  iskola  finanszírozásában  továbbra  is  elsődleges  az  állami  támogatás,  azonban  ennek  mértéke  csökken, igy a hiányzó összegeket más forrásokból kell előteremteni. Az intézmény ebben a  tekintetben  szerencsére  több  lábon  áll,  mert  az  országos  pályázati  források  20%­ot  jelentenek,  míg  a  regionális  pályázati  források  és  a  magánszemélyek  és  cégek  befizetései  képezik  a  költségvetés  10­10%­át.  Itt  főkét  az  utóbbira  kell  kitérnünk:  a  támogató  vállalkozások  körét  egyrészt  bankok  képezik,  másrészt  ismert  nagyvállalatok  és  multinacionális  cégek.  Más  hasonló,  de  elsősorban  fővárosi  és  ismertebb  nevű  intézményeknél  is  megfigyelhető,  hogy  egyre  növekvő  mértékben  jelenik  meg  a  magánszektor  és  piaci  szektor  a  hátrányos  helyzetű  intézmények  támogatásában.  Ha  ez  elérné  a    20%­ot,  az  már  szinte  hatalmas  aránynak  tűnne.  A  marketingtevékenységre  várhatóan  még  inkább  rászorulnak  az  iskolák  a  későbbiek  során.  Ugyanakkor,  ha  a  pályázati  források  összetételének  széles  skáláját  vuzsgáljuk,  láthatjuk,  hogy  olyan  pályázatok és támogatók is megjelennek, melyek a nem szokványos körből kerülnek ki – pl.  nagykövetségek ­; ez széleskörű kapcsolatrendszerre és marketing tevékenységre utal.  Kapcsolatrendszer, hálózati tagság  Az iskola az 1990­es évek elején alakult, így ma már szinte történekmi múltra tekint  vissza.  Széleskörű  kapcsolatrendszere  még  az  alapítás  időszakából  származik,  mivel  az  akkor létejött iskolák egymástól is sokat tanultak. Az 1990­ben alapított Belvárosi Tanoda, és  a valamivel későbbi Zöld Kakas Líceum mellett a Tankör is a mintaadók között volt. Ezek az  intézmények  1992­ben  létrehozták  az    Alapítványi  és  Magániskolák  Egyesületét,  mint  szakmai közösséget és érdekvédelmi szervezetet. Az Egyesület mind a mai napig aktív, ezt  bizonyítja honlapjuk információs gazdagsága és interaktivitása, ugyanakkor megjelentek már

3 

a szakmai nézetkülönbségek is. Ezt a Tankör vezetője is jelezte, aki, bár évekig benne volt  az  Egyesület  elnökségében  is,  az  utóbbi  időben  már  nem  vesz  részt  ebben  a  munkában.  Ezzel együtt a korábban az Egyesületben kialakult kapcsolatrendszer továbbra is élő és aktív  a  Tankör  számára,  így  az  ezen  a  területen  Magyarországon  jelentősebbnek  számító  iskolákkal  való  kapcsolattartás  problémamentesen  megvalósul.  A  szakmai  szervezetek  professzionális  működése  azonban  nélkülözhetetlen  lenne  az  adott  szakmai  területeken  dolgozók  számára,  hiszen ezek  láthatják el  az  információáramlással, a  tanácsadással és  a  továbképzéssel kapcsolatos feladatokat. Egy ilyen stabil hálózat hiánya, vagy működésének  elégtelensége  jelentős  szakmai  inputoktól  fosztja  meg  az  ebben  korábban  aktívan  tevékenykedőket. Látható tehát, hogy a hálózati tudásmodell ezen a területen is szükséges.  További  tagsági  tevékenységet  jelentett  a  Pozitív  Egyesületben  vállalt  szerep,  azonban  ez  a  tagsági  aktivitás  is  elhalt.  Látható,  hogy  sok  esetben  egyfelől  a  szakmai  nézetkülönbségek,  másfelől  pedig  a kapacitáshiányok okozzák  az egyébként  sokra hivatott  hálózatok  fejlődésének  megtorpanását,  tevékenységük  gyengülését,  esetlegesen  megszűnésüket.  Az  itt  említett    kapacitásproblémát  két  területre  értjük:  a  kisebb  létszámú  szervezetek személyi kapacitása nem elegendő arra, hogy egyszerre több hálózatban részt  vegyenek.  Egyszerűen  fizikai  képtelenség  mindenütt  jelen  lenni.  Ugyanakkor  –  s  ezt  elsősorban  vidéki  civil  szervezetektől  lehet  hallani  –,  a  Budapest  központúságnak  az  az  eredménye, hogy tetemes utazási költséget jelent a hálózati a találkozókon való részvétel.  A kapcsolatrendszer másik területe a helyi, térségi szervezetek, intézmények világa.  Itt elsősorban a XV. kerületi Polgármesteri Hivatalról kell szólni, amellyel az iskola kapcsolata  rendkívül  jó  és  még  talán  kiszámíthatónak  is  volna  nevezhető,  amennyiben  a  választási  ciklusokhoz  kapcsolódó  váltások,  változtatások  nem  lennének  hatással  a  meglévő  és  már  kialakított viszonyokra. Ehhez hasonlóan más kerületi szervezettekkel és intézményekkel is  segítő és fejlesztő hatású kapcsolatok alakultak ki. Bár az iskola hivalaosan nem tartozik a  kerülethez,  mégis  erős  kerületi  beágyazottságot  mutat  (pl.  kapcsolatok  a  családsegítővel,  közösségi házzal).  A  kapcsolatrendszer  szakmai  vonalát  erősíti  az  együttműködés  különböző  felsőoktatási  intézményekkel.  A  leghasznosabbnak  az  ELTÉ­vel  kialakított  kooperáció  bizonyult:  a  Tankör  gyakorló  helynek  számít,  így  az  ELTE  szociális  munkás  és  szociálpolitikus  képzésének  hallgatói  itt  vesznek  részt  gyakorlaton.  A  Bárczi  Gusztáv  Gyógypedagógia  Főiskolával  és  a  Vitéz  János  Katolikus  Főiskolával  is  van  szakmai  kapcsolat,  melynek  keretében  szintén  a  hallgatók  gyakorlati  kurzusainak  biztosít  terepet  a  Tankör.  A  nemzetközi  relációban  történő  kapcsolatépítést  az  utóbbi  években  még  inkább  szorgalmazza az intézmény. Ennek oka részben abból is fakadhat, hogy az EU­s tagsággal  könnyebben nyílnak meg a lehetőségek nemzetközi dimenzióban, másfelől pedig a nyugat­  európai  módszerek  és  megközelítések  sok  esetben  mintaadók  lehetnek  a  magyar  iskolák  számára. Az intézmény vezetője hangsúlyozta például az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat  ) pozitív szerepét az EU­s mobilitási lehetőségekben.  Összegzés  A Külvárosi Tankör Középiskola a második esély típusú intézmények ismert iskolája.  Az  iskola  működésének  alapvető  feltételei  (szakembergárda,  infrastruktúra)  adottak,  a  legnagyobb  problémát  a  csökkenő  állami  finanszírozás  okozza,  amit  egyéb  források  mobilizációjával  (pályázatok,  de  méginkább  a  magán­  és  vállalkozói  szektor)  kénytelenek  pótolni.  A  határozott  és  szakmailag  képezett  menedzsment  egyértelműen  erőssége  a  szervezetnek.  A kifinomult felvételi rendszer és a tanulók életkori sajátosságai (többségük nagykorú)  okozza  azt  a  helyzetet,  hogy  az  iskola  viszonylag  önálló  módon  döntést  hozó,  tanulásra  képes,  és  tanulási  motivációval  rendelkező  fiatalokkal  kerül  kapcsolatba.  Ez  azt  eredményezi,  hogy  a  tanulási  folyamatokat  kísérő  problémákat  is  zömében  a  fiatal  oldja  meg,  az  iskola  segítségével.  A  kapcsolatrendszerben  a  szülők  szerepe  számos  esetben  más, mint a „szokásos” második esély típusú iskoláknál.

4 

A  szakmai  tevékenységek  felépítése,  az  alternativítás  tudatos  megvalósítása  a  professzionalizálódás  jegyeit  mutatja.  A  jelentős  támogatást nyújtó  csoportos tanulás és az  egyéni  mentorálás  párosul  a  fiatal  személyiségének  önirányítását  fejlesztő  eljárásokkal  (pl.  tudásszintű csoportbontás).  A  tudatos  szakmai  munka,  a  jól  formálhatónak  és  képezhetőnek  tekinthető  tanulói  közösség  okozza  az  alacsony  tanulói  fluktuációt,  s  azok  a  fiatalok,  akik  felsőoktatási  intézményekben szeretnék folytatni tanulmányait, többségükben ezt meg is tudják valósítani.

5