Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója
Sopron 2016. szeptember 29.
Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok •E szabályok teljesülése 3. Az Európai Unió költségvetési szabályai •E szabályok teljesülése
Magyar Nemzeti Bank
2
A költségvetési szabályok eredete A költségvetési szabályok megjelenése: • Az első szabályok a 19. század közepén jelentek meg egyes amerikai államokban. • Európában az első költségvetési szabály 1929-ben St. Gallenben született
A költségvetési szabályok lehetséges céljai: • A makrogazdasági stabilitás erősítése • A költségvetési politika hitelességének növelése • A költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, különös tekintettel a demográfiai folyamatok egyenlegrontó hatásainak kivédésére • A különböző közigazgatási szintek és nemzetközi közösségek esetében a szükséges összhang megteremtése.
Magyar Nemzeti Bank
3
A jó szabály(rendszer) • Megfelelően célzott: A költségvetési politikát minél inkább lefedi, de semmi más zavaró tényezőt nem vesz figyelembe. • Rugalmas: Képes kezelni a gazdasági ciklusok alakulását. • Egyszerű: Könnyen érthető és kommunikálható a döntéshozók és a nyilvánosság számára is.
• Transzparens: Pontosan definiált előírásokat tartalmaz. • Kikényszeríthető: Támogatják bizonyos szankciók és korrekciós mechanizmusok. • Koherens: A különálló szabályok támogatják egymás működését, és összhangban vannak a nemzetközi kötelezettségekkel is.
Magyar Nemzeti Bank
4
A nemzeti szabályok elterjedése • A szabályok száma hatszorosára emelkedett. • A szabályt használó országok száma háromszorosára nőtt. • 2014 volt az első év, amikor minden uniós tagállamban volt nemzeti költségvetési szabály • Átlagosan 3 szabály működik országonként, de van olyan állam (Pl. Franciaország, Írország), ahol több mint 5 különböző szabály hatályos • A szabályok által lefedett közpénzügyi területek aránya 1990-ben 30 százalék alatt volt, ami 2013-ra 80 százalék fölé emelkedett. • Általában a szabályok 60 százalékát sikerül betartani a globális gyakorlatban. Leginkább a kiadási és adósságszabályt tartják be, legkevésbé az egyenlegszabályt. Magyar Nemzeti Bank
5
A magyar és európai uniós szabályok közötti átfedés
Magyarország
Maastrichti adósságszabály
Európai Unió
MTO Adósságképlet
Maastrichti hiánycél
Adósságszabály
Kiadási szabály
A magyar költségvetési szabályok
Magyar Nemzeti Bank
7
1. Adósságszabály (Alaptörvény ill. Stabilitási törvény) • Hatályba lépés: 2012 • Szabály tartalma: • Az államadósság nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék felét. • Ameddig az államadósság meghaladja a GDP felét, addig nem növekedhet. • Az adósság elszámolásánál nem kell figyelembe venni: • Az EU-s támogatások csúszását. • A devizaadóssághoz kapcsolódó árfolyamváltozás hatását. • Mentesítő záradék: Különleges jogrend, illetve a GDP csökkenése esetén • A szabály előnye: • Lefedi az államháztartás egészét • A mentesítő záradék meggátolja, hogy válság során túl szigorú legyen • A tartalma könnyen érthető és kommunikálható • A működését támogatja a Költségvetési Tanács • A szabály korlátja: • Olyan tényezők is befolyásolják a szabály alakulását, amelyekre nincs közvetlen hatása az államnak (pl. gazdasági növekedés) Magyar Nemzeti Bank
8
A magyar adósságszabálynak való megfelelés
Magyar Nemzeti Bank
9
Forrás: MNB, Eurostat
2. Adósságképlet (Stabilitási törvény) • Hatályba lépés: 2011. december (mai tartalom: 2016) • A szabály tartalma: • Ha a növekedés és az infláció közül bármelyik kisebb, mint 3 százalék, akkor az adósságrátának az előző évhez képest csökkennie kell – ez gyakorlatilag megegyezik az Adósságszabállyal. • Ha a növekedés és az infláció egyaránt eléri a 3 százalékot, akkor a nominális adósság növekedési üteme nem haladhatja meg a infláció és reálnövekedés felének a különbségét. • Mentesítő záradék: A bruttó hazai termék csökkenése esetén • A szabály előnye: • Lefedi az államháztartás egészét • A mentesítő záradék meggátolja, hogy válság során túl szigorú legyen • A tartalma könnyen érthető és kommunikálható • A működését támogatja a Költségvetési Tanács • A szabály korlátja: • Olyan tényezők is befolyásolják a szabály alakulását, amelyekre nincs közvetlen hatása az államnak (pl. gazdasági növekedés) Magyar Nemzeti Bank
10
3. Maastrichti hiány (Stabilitási törvény) • Hatályba lépés: 2014 • A szabály tartalma: • A kormányzati egyenleg nem haladhatja meg a bruttó haza termék 3 százalékát. • Mentesítő záradék: A bruttó hazai termék csökkenése esetén • A szabály előnye: • Lefedi az államháztartás egészét • A mentesítő záradék meggátolja, hogy válság során túl szigorú legyen • A tartalma könnyen érthető és kommunikálható • A szabály hátránya: • A szabály a költségvetés tervezésére vonatkozik, nem a végrehajtásra
Magyar Nemzeti Bank
11
A maastrichti hiánycélnak való megfelelés Magyarországon
Magyar Nemzeti Bank
12
Forrás: MNB, Eurostat
4. Középtávú költségvetési cél (Stabilitási törvény) • Hatályba lépés: 2014 • A szabály tartalma: • A költségvetési egyenlegnek összhangban kell lennie a konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési céllal. Ez 2016-ban GDParányosan 1,7 százalékos, 2017-től 1,5 százalékos strukturális egyenleget jelent. • A szabály előnye: • Lefedi az államháztartás egészét • A strukturális egyenleg jól kezeli a gazdaság ciklikus ingadozását (ezért nincs szükség mentesítő záradékra) • A középtávú költségvetési cél az Európai Unióval összhangban változtatható csak meg, ami erősíti a cél hitelességét.
• A szabály korlátja: • Módszertani megalapozottsága bizonytalan, értéke gyakori revíziót igényel. • A szabály a költségvetés tervezésére vonatkozik, nem a végrehajtásra
Magyar Nemzeti Bank
13
Az MTO-nak való megfelelés a Konvergencia programok alapján
Magyar Nemzeti Bank
14
Forrás: Konvergencia programok
A magyar költségvetési szabályok Szabály*
1.
Adósságszabály (Alaptörvény, 2012)
Leírás
Mentesítő záradék
Amíg az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, addig az Különleges jogrend idején, Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat és ha az éves bruttó hazai el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított termék reál értéke arányának csökkentését tartalmazza. csökken. a. Ha az infláció és a Az államadósság növekedési üteme nem reálnövekedés egyaránt haladhatja meg a költségvetési évre várható meghaladja a 3 infláció és reálnövekedés felének a különbségét. százalékot
Adósságképlet 2. (stabilitási törvény, 2016) b. Ha az infláció és a reálnövekedés közül valamelyik nem haladja meg a 3 százalékot
Az adósságrátának az előző évhez viszonyított csökkenésének el kell érnie legalább a 0,1 százalékpontot.
Amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken.
Maastrichti hiány 3. (stabilitási törvény, 2014)
A kormányzati szektor hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
Amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken.
Középtávú költségvetési 4. cél (stabilitási törvény, 2014)
Az egyenlegnek összhangban kell lennie a konvergenciaprogramban meghatározott költségvetési céllal.
-
Megjegyzés: Államadósság alatt a stabilitási törvény 6. §-nak értelmében minden esetben a változatlan árfolyamon számított és az előrehozott finanszírozási ügyletektől megtisztított mutatót kell érteni.
Magyar Nemzeti Bank
15
A magyar szabályrendszer működése 1997 óta az egyes években milyen költségvetési egyenleget írtak volna elő az egyes szabályok? • A legtöbb esetben a középtávú költségvetési cél volt a legszigorúbb • A leglazább előírásnak az Adósságszabály bizonyult volna • Az Adósságszabály és az Adósságképlet által előírt egyenleg 2009-tól megegyezik (az infláció és a növekedés közül legalább az egyik nem érte el a 3 százalékot) • A 2000-s évek nagy részében egyetlen szabálynak sem felelt volna meg a költségvetés. • 2012-2015 között a költségvetés minden szabálynak megfelelt.
Magyar Nemzeti Bank
16
Az Európai Unió költségvetési szabályai
Magyar Nemzeti Bank
17
Az Európai Unió költségvetési szabályai • Az EU fiskális szabályait a Stabilitási és Növekedési Egyezmény keretrendszere foglalja össze.
• A szabályok két területhez, a prevenciós (megelőző) és korrekciós (kiigazító) ágakhoz tartoznak. A prevenciós ág szabályainak megszegése nem eredményez túlzottdeficit-eljárást (EDP), a korrekciós ág szabályainak túllépése viszont igen. Prevenciós ág
Korrekciós ág
Középtávú költségvetési cél
Maastrichti hiánycél
Kiadási szabály
Maastrichti adósságszabály
EDP
Magyar Nemzeti Bank
18
5. GDP-arányosan 3 százalékos hiány
EDP
• Hatályba lépés: 1993 • A szabály tartalma: • Az államháztartás eredményszemléletű európai uniós módszertannal (ESA) számolt hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. • A maastrichti konvergencia-kritériumok egyik szabálya, ezért a legrégebbi szabályok közé tartozik. • Helyet kapott a magyar nemzeti költségvetési szabályok között is. • Túllépése esetén, a szükséges korrekciók elvégzésének hiányában az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást (EDP) indíthat a tagállammal szemben. • A maastrichti kritériumok közötti kapcsolat: a nominális GDP 5 százalékos növekedése (3 százalék reálnövekedés plusz 2 százalékos infláció) mellett a 3 százalékos hiány stabilizálja a 60 százalékos adósságrátát. • A mai valós makrogazdasági paraméterek ettől jelentősen eltérnek.
Magyar Nemzeti Bank
19
A maastrichti hiánykritériumnak való megfelelés 2015-ben
megfelelő nem megfelelő
Magyar Nemzeti Bank
20
Forrás: Eurostat
6. A maastrichti adósságszabály
EDP
• Hatályba lépés: 1993 • A szabály tartalma: • A GDP-arányos bruttó államadósság nem haladhatja meg a 60 százalékot. • Amennyiben az adósság a kritériumértéknél mégis magasabb, úgy megfelelő mértékű éves csökkentésére van szükség. A csökkenés mértékét az ún. „egyhuszados” szabály tartalmazza. • Az adósságrátának három év alatt évente átlagosan a kritériumérték feletti rész egyhuszad részével kell csökkennie. • Magyarországon ez jelenleg évente kb. 0,7-0,8 százalékpontos mérséklődést jelent. • Mentesítő záradék: Ha a gazdasági ciklus negatív hatása okozza az eltérést, akkor a Bizottság teljesítettnek tekinti a szabályt. • A megengedettnél magasabb adósságráta, vagy annak elégtelen csökkentése esetén túlzottdeficit-eljárás (EDP) indítható a tagállammal szemben. • A szabály előnye: • Kezeli a ciklus ingadozásait • Lefedi az államháztartás egészét • A mutatók (adósságráta) közvetlenül kapcsolódik a fenntarthatósághoz • A szabály hátránya: • Univerzális szabály, így nehezen kezeli az országok közötti eltéréseket • Az előírt csökkentés mértéke nehezen kiszámítható, emiatt nehezen kommunikálható Magyar Nemzeti Bank
21
A maastrichti adósságszabálynak való megfelelés 2015-ben
megfelelő nem megfelelő
Magyar Nemzeti Bank
22
Forrás: Eurostat
A maastrichti adósságszabálynak való megfelelés Magyarországon
Magyar Nemzeti Bank
23
Forrás: MNB, Eurostat
7. Középtávú költségvetési cél (MTO) • Hatályba lépés: 2005 • Szabály tartalma: • A középtávú költségvetési cél (MTO) azt a strukturális egyenleget jelenti, amely kiszűri a gazdaság ciklikus hatásait, valamint az egyszeri és átmeneti tételeket. • Az MTO értéke tagállamonként eltérő, hiszen az Európai Unióval összhangban minden tagállam külön állapítja meg. • A mutató értéke függ az ország potenciális növekedési ütemétől, az államadósságtól, a kamatszinttől, valamint az öregedési rátától. • A Stabilitási és Növekedési Egyezményen kívül egyéb szabályok is szigorítják a középtávú költségvetési cél értékét: • Eurózóna tagok számára az MTO a GDP -1 százalékában maximalizálva. • A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést (TSCG) aláíró felek számára az MTO legfeljebb a GDP -0,5 százaléka lehet. Ennek betartását az EU Bírósága felügyeli és szükség esetén szankcionálhat.
Magyar Nemzeti Bank
24
Idén és 2017-ben Magyarországon a legalacsonyabb az MTO az Európai Unióban 2016 Magyarország Bulgária Csehország Lettország Litvánia Lengyelország Románia Svédország Dánia Németország Hollandia Szlovákia Finnország Ausztria Észtország Írország Olaszország Ciprus Málta Szlovénia Luxemburg Belgium
Magyar Nemzeti Bank
2017 -1,70 -1,00 -1,00 -1,00 -1,00 -1,00 -1,00 -1,00 -0,50 -0,50 -0,50 -0,50 -0,50 -0,45 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,50 0,75
-1,50 -1,00 -1,00 -1,00 -1,00 -1,00 -1,00 -1,00 -0,50 -0,50 -0,50 -0,50 -0,50 -0,50 0,00 -0,50 0,00 0,00 0,00 0,30 -0,50 0,00 25
• Egy esetleges jövőbeli eurózóna-csatlakozáshoz a magyar középtávú költségvetési cél érdemi pozitív elmozdulására lesz szükség. • Az MTO be nem tartása ugyanakkor nem okoz túlzottdeficit-eljárást.
Forrás: Európai Bizottság
Az MTO-nak való megfelelés az Európai Bizottság alapján
Magyar Nemzeti Bank
26
Megjegyzés: 2009-ig ciklikusan kiigazított egyenleg, utána strukturális egyenleg Forrás: Európai Bizottság
Az MTO-nak való megfelelés 2015-ben
megfelelő kis eltérés nem megfelelő
Magyar Nemzeti Bank
27
Forrás: Európai Bizottság
8. Kiadási szabály • Hatályba lépés: 2011 • A szabály tartalma: • Kizárólag azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek az MTO követelményeit nem tartják be. • Az érintett ország költségvetési kiadásait csak a potenciális kibocsátás növekedési ütemével növelheti. • Mentesítő záradék: ha a kiadás-növekedésre megfelelő mértékű diszkrecionális többlet bevételek fedezetet nyújtanak. • A szabály előnye: • A legkevésbé prociklikus szabálytípus. • A szabály hátránya: • Közvetlenül nem képes hatni az egyenlegre, sem az adósságra. • Esetenként a nem produktív kiadások visszafogása (folyó kiadások) helyett a produktív kiadások (beruházások) mérséklésére ösztönöz.
Magyar Nemzeti Bank
28
Túlzottdeficit-eljárás (EDP) • Túlzottdeficit-eljárást az Európai Bizottság a korrekciós ághoz tartozó szabályok túllépése (maastrichti hiány és adósságszabályok) esetén indíthat a tagállamok ellen. • Az eljárás megkezdése után a Bizottság és a Tanács több körben tehet ajánlásokat az érintett tagállam felé. • Ha a szükséges korrekciós intézkedéseket többszöri felszólítás ellenére sem végezte el az ország, a Bizottság szankciókat helyezhet kilátásba. • A szankciók eurózóna tagállamok számára súlyosabbak és gyorsabbak: • pénzbüntetés a GDP 0,2 százalékában • megfelelő intézkedés hiányában újabb pénzbüntetés a GDP 0,2-0,5 százalékában • A legnagyobb büntetés minden tagállam számára az EU alapokból érkező támogatások részleges, vagy teljes felfüggesztése. • Jelenleg 6 tagállammal szemben folyik túlzottdeficit-eljárás. • Magyarország 2013-ban került ki a csatlakozás óta fennálló EDP alól. Magyar Nemzeti Bank
29
A korrekciós ághoz tartozó szankciók eurózóna tagállamokra vonatkozó büntetések
Támogatások felfüggesztése
Újabb pénzügyi szankciók (GDP 0,20,5%-a)
Pénzügyi szankciók (GDP 0,2%-a) és ajánlások EU alapokból érkező támogatások részleges vagy teljes felfüggesztése Nem kamatozó letét zárolása Bizottsági jelentés, majd több körös egyeztetés és ajánlások megfogalmazása a Bizottság és a Tanács részéről Magyar Nemzeti Bank
30
Forrás: Európai Bizottság
EDP alatt álló tagállamok 2004-től Horvátország Málta Dánia Ciprus Ausztria Belgium Hollandia Portugália Szlovénia Franciaország Írország Görögország Spanyolország Nagy-Britannia Bulgária Finnország Németország Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Olaszország Lettország Litvánia Románia 2004
2005
Magyar Nemzeti Bank
2006
2007
2008
2009
2010
31
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Forrás: Európai Bizottság
A magyar fiskális politika jogszabályi megfelelősége 2015
2016
2017
előrejelzés Magyar szabályok Adósságszabály Adósságképlet Maastrichti hiány Középtávú költségvetési cél
a a a
a a a a
a a a
a a
a a
a a
X X
X X
X X
X
Európai Unió szabályai Maastrichti hiány Maastrichti adósságszabály Középtávú költségvetési cél * Kiadási szabály * * Az Európai Bizottság számítása
Magyar Nemzeti Bank
32
EDP eljárás szempontjából releváns szabályok
Köszönöm a figyelmet!
Magyar Nemzeti Bank
