Különös biztosítási feltételek Termékfelelősség-biztosítás
1. Általános rendelkezések 1.1.A biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított • a biztosítási szerződésben meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont termékkel mint hibás termékkel - halált, testi sérülést vagy egészségkárosodást, és ezáltal vagyoni vagy további nem vagyoni kárt okoz, illetve - más dologban a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kárt okoz, ha a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta, • feltéve, ha a kár bekövetkezett és annak megtérítéséért a biztosított a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (termékfelelősségi törvény)szabályai szerint felelősséggel tartozik, és • az nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak. 1.1.2. • • • •
Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősül az is, ha a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont termékkel mint hibás termékkel más dologban kárt okoz, függetlenül attól, hogy ez a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat tárgya, feltéve, ha a kár megtérítésért a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik és az nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak illetve kizárt kockázatnak
1.1.3. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha 1.1.1. vagy az 1.1.2. pontban felsorolt valamennyi feltétel fennáll. 1.1.4. Az általános biztosítási feltételek szerinti „valamely termék hibájából származó károkra” vonatkozó különös kizárás, jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események vonatkozásában hatályát veszti. 1.1.5. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során sorozatkárnak minősülnek az általános feltételekben meghatározottakon túl: a) az ugyanazon termék azonos hibával okozott kárainak összessége, amelyért egy biztosított köteles helytállni, vagy b) olyan károk, amelyek azonos gyártási hibára vezethetők vissza, és amelyekért egy biztosított köteles helytállni. 1/5
AHE-10322/2
1.2.A biztosított/szerződő Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosított a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett jogalany, aki a termék gyártója, importálója vagy forgalmazója. 1.3.A biztosítás (kockázatviselés) időbeli és területi hatálya 1.3.1. A károkozásának időpontja az a nap, amelyen a biztosított a hibás terméket előállította, gyártotta, importálta, illetve forgalomba hozta. 1.3.2. A kár bekövetkezésének időpontja • az a nap, amelyen a károsultnál bekövetkezett, illetve ha ez nem határozható meg, akkor • az a nap, amelyen a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte. 1.3.3. Jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító a hibás termék magyarországi felhasználása során Magyarországon okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. 2. Biztosítással nem fedezett károk és kizárások 2.1.A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki: a) a munkáltatói, illetve szakképzést szervezői felelősségből, vagy az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a foglalkoztatott, b) magában a hibás termékben okozott károkra, c) a hibás termék más termékkel való összeszerelése, egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során, továbbá ezen folyamatok következtében magában az új termékben és tartozékaiban okozott károkra, d) a károsultnak a hibás termék kijavításával, kicserélésével, illetve hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatos költségeire, e) a károsultnak a hibás termék visszahívásával, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeire és a termék hibás volta miatti csökkent piaci értékéből származó kárára. f) a villamos energia mint hibás termék által okozott károkra, g) a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények és orvosi műszerek által okozott károkra, h) a fogamzásgátló szerek és vérkészítmények által okozott károkra, i) oltóanyagok , állatorvosi termékek és állati táplálékok által okozott károkra j) a vegyszerek és gázok által okozott károkra, k) az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drótkötélpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gépjárműalkatrészek által okozott károkra l) az 1.1.2. pontban megjelölt biztosítási esemény vonatkozásában olyan gépek, berendezések, mint hibás termékek által okozott károkra, amelyek más termék előállítására szolgálnak m) a termék használati útmutatójában, kezelési útmutatójában vagy egyéb tájékoztatójában, megfelelőségi tanúsítványában, termékleírásában, címkéjén, csomagolásán foglaltaktól eltérő használat következtében bekövetkezett károkra,
2/5
AHE-10322/2
n) a termék használati útmutatójának, kezelési útmutatójának vagy egyéb tájékoztatójának, megfelelőségi tanúsítványának, termékleírásának, címkéjének, csomagolásának hiányosságai és hibái miatt bekövetkezett károkra, o) a terméknek a jogszabály által előírt használati útmutató, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfelelőségi tanúsítvány, termékleírás, címke vagy csomagolás nélküli árusítása miatt bekövetkezett károkra. p) A biztosított által a megrendelőjétől megmunkálásra átvett termék egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során a Biztosított hibás munkavégzése miatt keletkező új és hibás termék által okozott károkra (bérmunkával okozott károk) 3. A biztosítási díj alapja és a biztosítási díj 3.1.Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított termékértékesítésből származó éves bruttó árbevételének a) teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó - értéke (határozatlan tartamú biztosítás esetén) b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén). 3.3.A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló – az általános biztosítási feltételekben meghatározottakon kívüli - egyéb tényezők: • a biztosítani kívánt termék; • a biztosított üzleti forgalma a szerződéskötést megelőző egy évben; • a biztosítási fedezetbe vont termékre vonatkozó termékfelelősségi és termékbiztonsági szabályok. 3.4.Éves adatközlés/automatikus indexálás különös szabályai Éves adatközlés különös szabályai 3.4.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szerződő/biztosított a felek eltérő rendelkezése hiányában éves adatközlésre köteles. 3.4.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjának megállapításához – az általános biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig - előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról. 3.4.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapított biztosítási díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak.
3/5
AHE-10322/2
Automatikus indexálás különös szabályai 3.4.4.
Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árindexet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző 4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos időszakával összehasonlító index.
3.4.5. A biztosító a 3.4.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási időszak biztosítási díját. 3.4.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biztosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási díját indexálja a 3.4.4. pont szerint. 4. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettségének különös szabályai 4.1.A felek az általános biztosítási feltételek rendelkezésein túlmenően lényeges körülménynek tekintik a termék gyártásához, forgalmazásához, importálásához szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztését, továbbá megszűnését. 4.2.A határidő számítása szempontjából a bejelentési határidő első napja az engedélyek, jóváhagyások felfüggesztéséről, illetve megszűnéséről szóló határozat kézbesítését követő nap. 5. A biztosítási esemény (káresemény) bejelentésének különös szabályai A kárbejelentésnek - az általános biztosítási feltételek rendelkezésein túlmenően - tartalmaznia kell: • a hibás termék megnevezését; • azt, hogy a biztosított a termék gyártójaként, forgalmazójaként vagy importálójaként köteles-e a helytállásra. 6. A biztosító szolgáltatása 6.1.Arányos kártérítés 6.1.1. Amennyiben a szerződő/biztosított nem tesz eleget • az utólagos adatközlési kötelezettségének, és az utólagos adatközlés alapján megállapított díj alapján a feleknek el kellett volna számolniuk egymással, vagy • a bruttó árbevételének az általános biztosítási feltételek szerinti jelentős megváltozása esetén a változásbejelentési kötelezettségének, akkor a káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a szerződő/biztosított által közölt a díjszámítás alapját képező bruttó árbevétel annak
4/5
AHE-10322/2
a tényleges bruttó árbevételnek, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítás alapjaként figyelembe kellett volna venni. 6.1.2. A biztosító eltekinthet az arányos kártérítés alkalmazásától, amennyiben a kártérítési igény mértéke egy biztosítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit 20 %-át, de maximum 3 000 000 Ft-ot. 7. A biztosító visszakövetelési joga Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha a biztosított a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett, b) a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában, továbbá biztonsági felszereltség nélkül végezte a tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett, c) a kárt a termék előállítására, gyártására, forgalmazására, importálására vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta, d) a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta, e) a károkozó magatartás észlelését követően kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesítésével megelőzhető lett volna. Ebben az esetben a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére köteles a biztosított, f) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére írásban figyelmeztette, és a figyelmeztetésben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele. 8. Egyéb rendelkezések 8.1.Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során az alábbi fogalmak bírnak jelentőséggel: • •
• •
termék: minden ingó dolog, valamint a villamos energia, hibás termék: egy termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában az adott terméktől elvárható, különös tekintettel a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba, dolog: fizikai léttel bíró, tulajdonba vehető tárgy, ingó: minden, ami nem ingatlan
5/5
AHE-10322/2
• • •
•
gyártó: a termék előállítója, valamint az, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel, importáló: a külkereskedő, illetve külkereskedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó, egyesítés, illetve vegyítés: egyesítésről vagy vegyülésről van szó, ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon egyesülnek vagy vegyülnek úgy, hogy azokat csak (a) aránytalan károsodással, vagy (b) aránytalan költekezéssel, vagy (c) egyáltalán nem lehet szétválasztani, feldolgozás, illetve átalakítás: feldolgozásról vagy átalakításról van szó, ha valaki másnak a dolgából saját munkájával másfajta dolgot állít elő.
8.2.Jelen különös biztosítási feltételek a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeivel együtt alkalmazandók. 8.3.Eltérés a korábbi szerződéses gyakorlattól: 8.3.1.
Az új termék bevezetésével megszűnik a korábbi kettősség, azaz a jövőben nem lesz külön Termékfelelősség-biztosítás és kiegészítő termékfelelősség-biztosítás. A termékfelelősség-biztosítási szerződés alap esetben téríteni fogja a Termékfelelősségi törvény (1993. évi X. törvény) hatálya alá tartozó károkat továbbá a termék által más dologban okozott károkat is, függetlenül a sérült vagy megsemmisült dolog magánjellegétől, ha az nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak vagy kizárt kockázatnak.
8.3.2.
A fedezet pontosításra kerül annyiban, hogy a kizárások között megjelenik, hogy a megmunkálásra átvett termék feldolgozása/ átalakítása, mivel csak szolgáltatás nyújtás történik és nem termékértékesítés / tovább értékesítés, ezért ez a jellegű tevékenység nem tartozik a termékfelelősségi fedezet hatály alá. A kizárással csak egyértelműsíteni szeretnénk, hogy a bérmunkával végzett tevékenység esetén a „megmunkáló” nem tekinthető a termék előállítójának, ezáltal gyártójának. A magyar termelési sajátosságok miatt azonban lehetővé tesszük, hogy a bérmunkában végzett termékelőállítást is a termékfelelősség fedezeti hatály alá vonjuk a kizárás feloldásával záradék formájában, ehhez azonban egyedi kockázatelbírálás után van csak lehetőség.
8.3.3.
A résztermék által az új termékben okozott károk fedezetbevonására a jövőben a Termékfelelősség-biztosításhoz adható záradék formájában lesz lehetőség egyedi elbírálás alapján és csak a biztosítási szerződésben tételesen meghatározott költségekre.
8.3.4.
Új kizárások: orvosi műszerek által okozott károk oltóanyagok , állatorvosi termékek és állati táplálékok által okozott károkra
-
6/5
AHE-10322/2
-
olyan gépek, berendezések, mint hibás termékek által okozott károkra, amelyek más termék előállítására szolgálnak, de ez a kizárás a magánfogyasztónak okozott károkra nem vonatkozik.
8.3.5. Új elem, hogy a biztosított/szerződő, amennyiben nem tesz eleget az éves adatközlési kötelezettségének, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott éves bruttó árbevétel automatikus indexálásra kerül a KSH által az évforduló napját megelőzően legfrissebben közzétett , az előző év azonos hónapjához viszonyított ipari termelői árindex alapján. 8.3.6. Új elem továbbá, amennyiben a biztosított/szerződő hibás adatokat közöl illetve a díjszámítás alapját képező bruttó árbevétel nem azonos a tényleges árbevétellel, úgy a biztosító –hasonlóan a vagyonbiztosításhoz- arányos kártérítést nyújt. 8.3.7. A definíciók között meghatározásra került az ingó fogalma. Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
7/5
AHE-10322/2
