Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja MÓDSZERTAN MÓRAHALMI JÁRÁS Készítette: Belemnites Kft. 2016. április A dokumentum elkészítésében részt vettek: 

Dr. Váradi Zsuzsanna



Dr. Kohán Balázs



Halász Levente



Mikle György



Csatai Balázs



Kovács Szilvia



Jáki Mónika



Árvai Mátyás



Túri Marianna



Adorján Balázs



Dr. Luda Szilvia

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja – Mórahalmi járás Módszertan

Tartalomjegyzék 1

Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................. 5

2

Bevezetés................................................................................................................................................... 7 2.1

3

A globális klímaváltozás és várható magyarországi hatásai ......................................... 7

Helyzetelemzés ..................................................................................................................................... 16 3.1 3.1.1 3.2

Illeszkedésvizsgálat különböző térségi dokumentációkkal......................................... 16 Klímaváltozáshoz kapcsolódó dokumentumok .......................................................... 17 Külső és belső adottságok vizsgálata .................................................................................. 23

3.2.1

Természeti környezet ............................................................................................................ 24

3.2.2

Társadalmi-demográfiai helyzetkép ................................................................................ 45

3.2.3

Gazdasági háttér bemutatása ............................................................................................ 56

3.2.4

Épített környezet, településszerkezet, szegregátumok ............................................ 65

3.2.5

Műszaki és humán infrastruktúra ..................................................................................... 68

3.3

Helyzetértékelés .......................................................................................................................... 81

3.3.1

SWOT analízis .......................................................................................................................... 81

3.3.2

A

sérülékeny

csoportok

és

területek

feltárása

–

fentiek,

illetve

fókuszcsoportos interjúk alapján............................................................................................................. 83 4

A stratégiai célok, intézkedések meghatározása, rugalmassági kapacitás vizsgálata 89 4.1

A célok leírása............................................................................................................................... 89

4.2

Intézkedési javaslatok ................................................................................................................ 91

4.3

Intézkedési javaslatok - példák .............................................................................................. 98

4.3.1

A talaj állapotának javítása ................................................................................................. 98

4.3.2

Értéknek tekintett élőkörnyezeti elemek felkészítése ............................................... 98

4.3.3

A klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló növényzet telepítése ..................... 99

4.3.4

Invazív károkozók elleni védelem..................................................................................... 99

4.3.5

A köz- és lakóépületek felkészítése a szélsőséges időjárásnak – hideg ......... 100

4.3.6

A köz- és lakóépületek felkészítése a szélsőséges időjárásnak - hőség......... 103

4.3.7

Megújuló erőforrások kihasználása .............................................................................. 104

4.3.8

A társadalom klímatudatosságának növelése .......................................................... 104

1


4.3.9

5

4.3.10

A vállalkozások klímaváltozásból fakadó veszélyekre való felkészülése .... 106

4.3.11

A változások felismerése monitorzása .................................................................... 107

Kommunikációs terv......................................................................................................................... 108 5.1

A stratégia társadalmasítása ................................................................................................ 108

5.2

Kommunikáció .......................................................................................................................... 111

5.2.1 5.3 6

A klímaváltozásból adódó lehetőségek felismerése és kiaknázása.................. 105

Kommunikációs példák és módszerek ........................................................................ 113 Intézkedési javaslat csomag................................................................................................. 117

Rugalmassági kapacitás, kockázatelemzés .............................................................................. 119 6.1

Rugalmassági kapacitásvizsgálat ....................................................................................... 119

6.2

Kockázat- és veszélyelemzés ............................................................................................... 120

6.3

Szemléletformálás, energiatudatosság növelése – kockázati tényezők .............. 122

6.4

A geotermikus energia hasznosításának kockázati elemei ...................................... 123

7

Irodalom ............................................................................................................................................... 125

8

Mellékletek .......................................................................................................................................... 127 8.1

A részvételi tervezés folyamata .......................................................................................... 127

8.2

Egyéb kockázat-értékelési szempontok .......................................................................... 137

2


Ábrajegyzék 1. ábra A globális átlaghőmérséklet változása és tendenciái a mérések kezdetétől a 21. század elejéig ............................................................................................................................................................................ 7 2. ábra A CO2 kibocsátás 2000-től feltételezett értékei a különböző forgatókönyvek alapján és a feltételezéseket is meghaladó ténylegesen megvalósult kibocsátás .......................................... 8 3. ábra A különböző CO2 kibocsátási szcenáriók közötti eltérések mértéke .................................. 10 4. ábra Az RCP forgatókönyvek alapján várható globális hőmérsékletnövekedés (IPCC, 2014) ....................................................................................................................................................................................... 11 5. ábra A 21. században várható hőmérsékletnövekedés értékeinek területi különbségei ........ 11 6. ábra A 21. században várható csapadékváltozások területi különbségei .................................... 12 7. ábra A globális CO2 emisszió alakulása 2010–2050 között, ha 67% valószínűséggel 2 °C alatt szeretnénk tartani a globális melegedés mértékét ......................................................................... 13 8. ábra Magyarország átlaghőmérsékletének alakulása a 20. században és a 21. században várható értékek........................................................................................................................................................ 14 9. ábra A csapadék változásának lehetséges területi különbségei Magyarországon a 21. században két klímamodell eredményei alapján........................................................................................ 14 10. ábra A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Hazai Dekarbonizációs Útiterv és a Nemzeti Alkalmazkodási stratégia egyesített célrendszere ................................................................... 19 11. ábra A Mórahalmi járáshoz tartozó települések elhelyezkedése, úthálózattal és domborzati jellemzőkkel ..................................................................................................................................... 25 12. ábra Mórahalmi járás földtani térképe .................................................................................................... 27 13. ábra A Mórahalmi járás területének genetikus talajtérképe ........................................................... 30 14. ábra A Mórahalmi járás vízrajzi viszonyai............................................................................................... 31 15. ábra Természetes növénytakaró ................................................................................................................ 33 16. ábra CORINE 2012 felszínborítás............................................................................................................... 36 17. ábra A Mórahalmi járás területén folyó bányászati tevékenység ................................................. 37 18. ábra Erdővagyon a járás területén ............................................................................................................ 38 19. ábra A járás védett természeti területei .................................................................................................. 39 20. ábra A Mórahalmi járás ökológiai hálózata ........................................................................................... 42 21. ábra Talajdegradáció...................................................................................................................................... 43 22. ábra: A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995–2015) .............................................................................................................................................................. 47 23. ábra: A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek arányának változása (1995–2015) ........... 51 24. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995– 2015) ............................................................................................................................................................................ 54 25. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása a Mórahalmi járás településein (1995) .......................................................................................................................................................................... 55

3


26. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásai a Mórahalmi járás településein (2015) .......................................................................................................................................................................... 56 27. ábra: A regisztrált vállalkozások aránya a működő vállalkozások és a népesség arányában (2005–2013) .............................................................................................................................................................. 58 28. ábra: A vállalkozások bruttó hozzáadott értéke és a jegyzett tőke alakulása a Mórahalmi járásban (2010–2013) ............................................................................................................................................ 64 29. ábra Ásotthalom és Bordány Településszerkezeti tervének kivonata ......................................... 66 30. ábra Üllés és Zákányszék Településszerkezeti tervének kivonata ................................................. 66 31. ábra Mórahalom Településszerkezeti tervének kivonata ................................................................. 67 32. ábra A pusztamérgesi templom (Forrás: mapio.net) ......................................................................... 68 33. ábra A centralizációt oldó térségi együttműködések ........................................................................ 72 34. ábra Mórahalmi járás közúti kapcsolatai ................................................................................................ 73 35. ábra Mórahalmi járás óvodái ...................................................................................................................... 77 36. ábra Óvodába beírt gyermekek száma a és féőhelyek száma a Mórahalmi járásban........... 78 37. ábra Általános iskolai tanulók számának alakulása (2001-2014) .................................................. 80 38. ábra Az ásotthalmi középsikoali tanulói létszámának változásai (2001-2015) ........................ 81 39. ábra A reziliencia mechanikai modellje................................................................................................ 119 40. ábra Kockázati mátrix.................................................................................................................................. 121 41. ábra A kockázatelemzés szükségessége ............................................................................................. 122 42. ábra A kockázat elfogadásának skálája................................................................................................ 138

Térképjegyzék 1. térkép A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995) .......................................................................................................................................................................... 48 2. térkép A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (2015) .......................................................................................................................................................................... 50 3. térkép A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a Mórahalmi járásban 1995-ben (%) ................................................................................................................................................................................ 52 4. térkép A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a Mórahalmi járásban 2015-ben (%) ................................................................................................................................................................................ 53

Táblázatjegyzék 1. táblázat: A vállalkozások gazdálkodási formák szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (db) ............................................................................................................................................................................... 63 2. táblázat: A vállalkozások alkalmazotti létszám szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (db) ............................................................................................................................................................................... 63

4


1 Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum módszertani megalapozásként és segédletként szolgál a Mórahalmi Járás számára, klímastratégia elkészítéséhez. A dokumentum indokoltságát több tényező adja. Egyrészt a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási események hatásai Magyarországon

is

érződnek,

azonban

települési

szinten

nem

ismerjük

annak

következményeit: vagyis mikroszinten milyen térbeli-társadalmi csoportokat érint a probléma. Másrészt számos, különböző térségi szintű dokumentum, stratégia foglalkozik a kérdéskörrel, azonban kérdés az, ezek mennyire nyújtanak támpontot az egyes mikrotérségeknek, településeknek. Továbbá az Európai Unió is kiemelt fontosságú problémaként kezeli a klímaváltozás kérdéskörét, az adaptációs lehetőségek elősegítését és az emisszió csökkentését, amely a 2014-2020 közötti tervezési időszakban számos pályázati lehetőségben is megnyilvánul. A mórahalmi járás számára készített dokumentum módszertani útmutatóként kíván szolgálni a települési és regionális önkormányzatok gyakorlati szakemberei számára, annak érdekében, hogy olyan helyi, valós tényeken alapuló klímastratégiákat dolgozzanak ki, amelyek megvalósíthatóak és amelyek megvalósítása által a klímaváltozás veszélyei csökkennek, mérséklődnek, az elkerülhetetlen kockázatokra pedig a helyi közösség felkészül, alkalmazkodik. A

dokumentum

megalapozó

dokumentációt

egy

későbbi

klímastratégia

kidolgozásához, amely illeszkedik a jelenlegi stratégiakészítés követelményrendszeréhez és elemeihez. A minta stratégia lényege, hogy tartalmi szempontjai kidolgozottak, azonban a tartalomban megjelölt fejezetek közül egy-egy alfejezet kerül részletesen kidolgozásra, amely mintaként szolgál a többi részhez. Ezen kívül indikátorokat, elemzési módszereket, valamint adatbázisok elérhetőségét ismertetünk, vagyis egy támpontot nyújtunk, amelyek könnyen lehetővé teszik a dokumentum kiegészítését a Dipol Konzorcium által szervezett képzésen résztvevő települési klímareferensek munkáinak segítségével. A módszertani segédlet felépítése:

 Minden fejezet, alfejezet esetén módszertani útmutatót nyújtunk az adott témakör kidolgozásához.

 Helyzetelemzés, valamint helyzetértékelés: -

célja egyrészt célja bemutatni a természeti környezet, éghajlati viszonyok, valamint társadalmigazdasági és infrastrukturális helyzetet, statisztikai adatok elemzésével, valamint éghajlati modellek bemutatásával.

-

másrészt célja a sérülékeny csoportok feltárása

 A stratégiai célok, intézkedések meghatározása (nemzetközi példák ismertetése), rugalmassági kapacitás vizsgálata:

5


-

célja egyrészt a település véleményformálói, valamint a helyzetértékelés eredményei által összegyűjteni azokat a stratégiai célokat, legfontosabb intézkedéseket, amelyek a települést, valamint társadalmát érintik.

-

másrészt módszertani útmutató készül a rugalmassági kapacitás, kockázat- és veszélyelemzés készítésére

 Kommunikációs terv -

kommunikációs eljárásokat mutatunk be, amellyel a település meg tudja szólítani az érintett célcsoportokat.

A vezetői összefoglaló elkészítésének módszertana: Fontos, hogy a vezetői összefoglaló nagyon tömör, világos és egyszerű szövegezéssel készüljön, tekintettel arra, hogy a szakmai közönség mellett a szélesebb társadalom számára készülő dokumentumról van szó. A vezetői összefoglaló röviden tartalmazza tehát:



a klímaváltozás legfontosabb várható hatásait, ezen belül a település kitettségét, az érzékenységét és a lehetséges alkalmazkodási beavatkozásokat,



a település alkalmazkodóképességét és az alkalmazkodással kapcsolatos helyi tervezés lehetőségeit és módszereit,



valamint azokat az irányítási eszközöket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az adaptációs célok és intézkedések megvalósítása, végrehajtása érdekében.

Kiegészíthető látványos, ötletes ábrázolásmóddal (ábrák, grafikonok, térképek formájában).

6


2 Bevezetés Módszertan a „Bevezetés” fejezethez, amelyben ismertetésre kerülhet:

 Éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások globálisan, valamint Magyarországon – aktualitása, tudományosan alátámasztott eredményekkel, adatokkal

 Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és megelőzés, valamint a szemléletformálás terén elért eddigi eredmények, sikerek, olyan helyi kezdeményezések, amelyek továbbvitele javasolható

 A klímastratégia készítésének célja, aktualitása

2.1 A globális klímaváltozás és várható magyarországi hatásai Napjainkban

világ

tudósainak

döntő

többsége

tényként

kezeli

a

globális

éghajlatváltozást és annak legfontosabb tendenciáját, a globális felmelegedést. A Föld felszínének átlaghőmérséklete a hosszú távú mérések szerint a 20. század elejétől a 21. század elejéig 0,74 °C-kal emelkedett. Az említett időszak második felében, 1950 és 2003 között 0,65 °C volt a növekedés (13,87 °C-ról 14,52 °C-ra), az ezredforduló környékén pedig már 10 évenként 0,2 °C. Ezekből az adatokból látszik, hogy az elmúlt évtizedekben egyre inkább felgyorsult a melegedés üteme, amelyet jól szemléltet az 1990-es években indult, de különösen az ezredforduló óta tapasztalható jelenség, ahogy az évek sorra kerülnek be az eddig mért legmelegebbek közé. A különböző kutatások bebizonyították, hogy a jelenlegi melegedés minden korábbinál gyorsabban zajlik. 1. ábra A globális átlaghőmérséklet változása és tendenciái a mérések kezdetétől a 21. század elejéig

Forrás: Bartholy et al., 2011

7


A csapadékértékek időbeli és térbeli eloszlásában szintén változások figyelhetők meg, sok helyen a szélsőségek irányába. Növekszik a hosszabbá és súlyosabbá váló aszályok és hőhullámok, valamint az intenzív csapadékesemények és áradások gyakorisága is. A 20. század során a világtenger szintje 20 centimétert emelkedett, ami a sarki jégtakarók és a gleccserek

olvadásának

következménye.

Globális

problémaként

említhető

a

környezetszennyezés, az élőhelyek és a biológiai változatosság (biodiverzitás) csökkenése, illetve az emberiség társadalmi gondjai (túlnépesedés, szegénység, éhínségek, gazdaságipolitikai problémák), amelyek szoros kapcsolatban állnak az éghajlatváltozással (és egymással), tehát súlyosabbá válnak miatta, ugyanakkor fel is erősítik azt. Ma már kevesen vitatják, hogy a jelenleg zajló éghajlatváltozás jelentős részben emberi tevékenységek következménye, bár a hozzájárulás mértékéről még nincs teljes egyetértés. Valószínűleg természetes folyamatok által is végbe megy bizonyos szintű felmelegedés, melyet az antropogén hatások felerősítenek és felgyorsítanak. Azért az látszik, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és légköri koncentrációjának növekedése a hőmérséklet emelkedéséhez hasonlóan gyorsult a 20. század közepe óta. A többi üvegházhatású gáznál jóval magasabb légköri koncentrációjú szén-dioxid (CO2) kibocsátása több mint 4-szeresére nőtt 1950-től az évszázad végéig és tovább emelkedett a 21. században is, ráadásul az ezredfordulón becsült lehetséges verziók közül a legpesszimistább feltételezéseknek megfelelően. A korábbi megállapodások és egyezmények a kibocsátások csökkentésére eddig nem igazán hoztak eredményt, így a CO2 mellett a többi gáz (pl. metán, nitrogén-oxidok) koncentrációja is napjainkig növekvő pályán maradt. A döntéshozók a 2015. évi párizsi klímacsúcson minden eddiginél határozottabban próbáltak fellépni az ügy érdekében, de a globálisan érzékelhető kibocsátás csökkentésig még hosszú az út. 2. ábra A CO2 kibocsátás 2000-től feltételezett értékei a különböző forgatókönyvek alapján és a feltételezéseket is meghaladó ténylegesen megvalósult kibocsátás


8


A földi éghajlati rendszer globális és regionális folyamatainak megismerése, megértése céljából újabb és újabb globális éghajlati modelleket alkottak meg, melyekkel lehetővé válik a jövő éghajlatát meghatározó folyamatok, kölcsönhatások leírása. Ezek segítségével a légkör és a világóceán mozgásait, a különböző meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, sűrűség, légnyomás) várható alakulását, a hidrológiai ciklus elemeit, a sarki jégsapkák, gleccserek terjeszkedését, olvadását, s a felhő- és csapadékképződési folyamatokat is lehet szimulálni. Mivel az éghajlati rendszer hihetetlenül összetett, ezért egyrészt nem lehet minden folyamatot előre jelezni, másrészt a rengeteg tényező számtalan különböző modell kialakítására nyújt lehetőséget. A kutatók folyamatosan bővítik és fejlesztik a modelleket a minél pontosabb szimulációk érdekében, erre ma már általánosan elfogadott és végrehajtott minőségellenőrzési és hangolási folyamat is kidolgozásra került. A jövőbeli éghajlati elemzések valamilyen lehetséges forgatókönyv (szcenárió) alapján kerülnek kidolgozásra konkrét előrejelzések helyett. A különböző éghajlati szcenáriók lehetnek szintetikus forgatókönyvek, azaz alapul vehetik valamely éghajlati elem egy referencia időszakhoz viszonyított változásának lehetséges sorozatát (pl. adott mértékű hőmérséklet emelkedés következményeit tárgyalják), lehetnek analógia módszerre épülő (időbeli, illetve térbeli hasonlóságon alapuló) eljárások, valamint klímamodell-alapú szcenáriók, ahol a fizikai törvényszerűségek be vannak építve az alkalmazott modellbe és megadják az üvegházhatású gázok feltételezett koncentráció-változásait. A legfőbb módosító tényező az üvegházhatású gázok kibocsátásának változása, amelyet minél hamarabb csökkenő pályára kellene állítani. A modellekből a térbeli felbontásuk alapján lehet becslést végezni az éghajlati elemek jövőbeli alakulására, ugyanakkor az üvegházhatású gázok évtizedek múlva várható értékeit számos egyéb (gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti) tényező befolyásolja, így a becslések bizonytalansága is egyre jobban növekszik a jelentől távolodva, ezért szükség van több lehetséges kibocsátási forgatókönyv kialakítására és alkalmazására.

9


3. ábra A különböző CO2 kibocsátási szcenáriók közötti eltérések mértéke


A globális klímamodellek és szcenáriók kevésbé alkalmasak szűkebb területek várható változásainak előre jelzésére, így azok nyomán megjelentek a kontinensnyi léptékű regionális modellek (pl. Európára PRUDENCE, STARDEX, MICE, PRECIS, REMO, ENSEMBLES stb.). Ezek bemenő paraméterként használják fel a globális modellek és esetenként más regionális modellek eredményeit, így képesek a nagyskálájú változásokat lebontani területileg finomabb skálára. Felbontásuk ma már akár 5-10 km is lehet, ezáltal kisebb térségek pontosabb éghajlati leírására is megfelelhetnek. A Magyarországra vonatkozó becslések is ezeknek a regionális modelleknek köszönhetően állnak rendelkezésre. A 21. századi globális klímára vonatkozó előrejelzések elsődleges forrásai az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) dokumentumai, időszakos jelentései. A 2001-es és 2007-es IPCC-jelentésekben megadott éghajlati forgatókönyvek négy kibocsátási alap-szcenárió (SRES) esetére vázolták a várható társadalmi és gazdasági változásokat különböző fejlődési pályáknak megfelelően. Az elmúlt néhány évben azonban bevezették a reprezentatív koncentráció menetre vonatkozó ún. RCP-típusú forgatókönyveket, amelyek az üvegházhatású

gázok

koncentrációjának

változásait

becslik,

de

elnevezésük

a

koncentrációnövekedésből eredő sugárzási kényszer változására utal. A 2014-ben megjelent

10


Ötödik IPCC Helyzetértékelő Jelentésben már az így definiált RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 szcenáriókat vizsgálják, ahol számértékek azt jelzik, hogy az egyes forgatókönyvek szerint 2100-ra hány W/m2 mértékű sugárzási kényszerbeli változás várható. 4. ábra Az RCP forgatókönyvek alapján várható globális hőmérsékletnövekedés (IPCC, 2014)

Forrás: IPCC 2014

Az

RCP

forgatókönyvek

közepes értékei az

évszázad végéig valószínűsíthető

melegedésre 1 °C, 1,8 °C, 2,2 °C és 3,7 °C a 19. század második felének átlagához képest (amióta folyamatos adatok állnak rendelkezésünkre). A becslési tartomány az RCP 2.6 esetében 0,3-1,7 °C, míg az RCP 8.5 esetében 2,6-4,8 °C. A legvalószínűbb, hogy a 21. század végére a melegedés meghaladja a 2 °C-ot. A hőmérséklet növekedése területileg nem egyenletes, a szárazföldek felett és az északi félteke magasabb szélességein lesz a legerősebb, míg a déli óceáni területeken és az Észak-Atlanti-térség egyes részein a leggyengébb. 5. ábra A 21. században várható hőmérsékletnövekedés értékeinek területi különbségei

Forrás: IPCC, 2014

11


A csapadék várható változásai területileg igen eltérő képet mutatnak. Az Egyenlítő környékén és a magasabb földrajzi szélességeken növekedés valószínűsíthető, míg a közepes szélességeken általában az eddig szárazabb területeken a csapadék csökkenésére, a nedvesebb éghajlatú térségekben pedig szintén növekedésre lehet számítani. A közepes szélességű szárazföldeken és a nedves trópusi területeken a csapadékesemények intenzitásának erősödése igen valószínű, továbbá a monszunesők és az El Niño jelenségek is intenzívebbé válnak. A párolgás becsült tendenciája sok helyen megközelítőleg kiegyenlíti a csapadékmennyiségben várható változásokat. 6. ábra A 21. században várható csapadékváltozások területi különbségei

Forrás: IPCC, 2014

A szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és intenzitásának növekedése súlyos gazdasági károkkal járhat. Az egyes évek közötti különbségek növekedésével is számolni kell. A jégtakarók és gleccserek olvadásával világtenger szintje az évszázad végéig 30-60 centiméterrel lehet magasabb (a partok közelében élő százmilliók lakóhelyét és megélhetését veszélyeztetve) és a tengeráramlások is módosulhatnak (ami további hatással lehet a globális éghajlatra). Az eddigieken kívül még közvetett vagy nehezen kifejezhető káros hatások is lehetnek,

például

az

egészségügyben,

valamint

a

természeti

környezetben.

A

környezetszennyezés (pl. ózonlyuk kialakulása), erdőirtások, élőhely-felszámolások, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni próbáló, emiatt átalakuló élővilág (pl. invazív fajok terjedésével vagy haszonnövények termőhelyeinek és hozamainak csökkenésével) mind hozzájárulnak a problémák súlyosságához. A felsoroltak alapján a 21. század nagy kihívása a globális klímaváltozás következményeinek kezelése, az egyre fokozódó emberi tevékenység hatásainak csökkentése, illetve a várható regionális változásokra való felkészülés, azokhoz való alkalmazkodás. Az ENSZ tagállamok a 2015-ös klímacsúcson vállalták, hogy 2100-ig 2 °C alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést, illetve elkötelezettségüket rögzítették, hogy lehetőség szerint 1,5 °C alá csökkentik ezt az értéket. Minél később indul meg a kibocsátások

12


csökkentése, annál súlyosabb beavatkozásokra lesz szükség a vállalások betartásához. Mivel az üvegházhatású gázok emissziói esetén eddig a pesszimistább forgatókönyvek tűntek megvalósulni, ezért e célok teljesítéséhez még rengeteg erőfeszítés szükséges és nem szabad figyelmen kívül hagyni a súlyosabb hatásokat jelző szcenáriókat sem. 7. ábra A globális CO2 emisszió alakulása 2010–2050 között, ha 67% valószínűséggel 2 °C alatt szeretnénk tartani a globális melegedés mértékét


Magyarország esetében a hőmérséklet értékeiben tapasztalhatók legegyértelműbb változások. Az országos éves átlag a globális változásokkal összhangban, hasonlóan gyorsuló ütemet, de még valamivel annál is nagyobb melegedési értéket mutat. Az évszakok közül a nyarak átlag feletti, az őszök valamivel átlag alatti melegedése jellemző. A minimum- és maximumhőmérsékletek szintén emelkednek, a nyári, hőség és forró napok száma növekszik. Az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkent a 20. században, a csökkenés leginkább a tavaszi értékekben jelenik meg. A csapadék esetében megfigyelhető másik fontos tendencia az intenzitás növekedése, azaz a kevesebb csapadék intenzívebben érkezik, így a csapadék kevésbé hasznosul, másrészt növeli a lefolyást, ami az erózió és az árvízveszély fokozódását jelenti. A forró nyarak és a kevesebb csapadék együttes hatása miatt gyakoribbá válnak a súlyosabb aszályok.

13


8. ábra Magyarország átlaghőmérsékletének alakulása a 20. században és a 21. században várható értékek


A Magyarország 21. századi éghajlatára vonatkozó különböző becslések mind a hőmérséklet további emelkedését mutatják. A különböző modellek közötti különbség kisebb, mint az általuk jelzett növekedés, így nagy bizonyossággal kezelhető ez a változás. A hőmérséklet esetében 2050-ig 1-2, 2100-ig 3-4 °C-os emelkedés várható az 1961–1990 referencia időszakhoz viszonyítva. Bár a nyári értékek tekintetében a legnagyobb a bizonytalanság a modellek között, a legnagyobb mértékű melegedést is mindegyik a nyári időszakra jelzi, az évszázad végére 3,5-6 °C közötti változással. A napi minimum és maximum értékek is leginkább nyáron fognak növekedni, ugyanakkor a maximumok nagyobb mértékben, ezzel a napi hőingás is magasabb lesz. A szélsőséges hőmérsékletű napok száma is a melegedést tükrözi, tehát a fagyos napok száma erősen csökken (2100-ig akár több mint 40 nappal), a nyári, forró és hőségnapok száma pedig jelentősen emelkedik (2100-ig akár 37 nappal). A növények vegetációs időszaka is megváltozik, a század végére 50 nappal is hosszabbá válhat, aminek számtalan, nehezen megjósolható következménye lehet. Az Alföldön némileg magasabb melegedés várható, mint a többi országrészben. 9. ábra A csapadék változásának lehetséges területi különbségei Magyarországon a 21. században két klímamodell eredményei alapján

Forrás: (www.tankonyvtar.hu)

14


A csapadék esetében a különböző modellek jóval eltérőbb változásokat jeleznek a hőmérséklethez képest. Ennek egyik oka a csapadék térbeli és időbeli változékonysága, másrészt mivel Észak- és Nyugat-Európában várhatóan több csapadékra kell számítani, a Földközi-tenger térségében pedig kevesebbre, így hazánk a növekedő és csökkenő csapadékú térségek határán lesz, bár az előrejelzések többsége nálunk is csökkenést valószínűsít. A modellek esetenként egymással ellentétes irányú változásokat vetítenek előre, azok mértéke pedig összemérhető a modellek közti különbségek nagyságával, így a csapadékra vonatkozó becslések bizonytalanok. A 21. század első felében az éves csapadékmennyiségben kis mértékű csökkenés valószínűsíthető, amely azonban az évszázad végére akár a 20%-ot is elérheti, miközben előfordulhat, hogy az ország nagy része némileg csapadékosabbá válik. Az évszakok tekintetében tavasszal és nyáron csökkenés, míg ősszel és télen növekedés várható, bár egyedül a nyári csökkenés az, ahol a modellek mindegyike egységesen a csapadék csökkenését valószínűsíti, a többinél elég nagy a bizonytalanság. A csapadékesemények gyakoriságáról elmondható, hogy az 1, 5, 10 és 20 millimétert meghaladó csapadékú napok száma esetében az előbbi kettőnél kisebb mértékű csökkenés, az utóbbiaknál pedig növekedés várható. Különösen a legcsapadékosabb (20 mm feletti) napok számának növekedésére számítanak, 2100-ig akár 25%-kal is több lehet. Ezekből következik,

hogy

a

csapadékhiányos

időszakok

hosszabbodására

és

a

csapadék

intenzitásának növekedésére kell számítani.

15


3 Helyzetelemzés 3.1 Illeszkedésvizsgálat különböző térségi dokumentációkkal Ebben a fejezetrészben a Mórahalmi járáshoz köthető, és a klímaváltozás témával (is) foglalkozó dokumentumok vannak kigyűjtve. Ezeket - a vizsgált területi szintek alapján három csoportba lehet sorolni: országos, megyei, és települési szintű dokumentumok.

 Fontosabb nemzetközi dokumentumok / megállapodások -

Zöld könyv (2007) Fehér könyv (2009) „Urban adaptation to climate change in Europe” jelentés (2012) Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás EU Stratégiája (2013) EU2020 ENSZ 21. Klímakonferencia (Párizsi megállapodás) ENSZ 5. Klímajelentés (IPCC - Fifth Assesment Report – 2014) CLIMATE-ADAPT információs platform Urban adaptation to climate change in Europe”1 (2015) Az Európai környezet – állapot és előretekintés (2015)

 Országos szintű dokumentumok: -

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2 (2014-2025 kitekintéssel 2050-re) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát (NFFS) -2013 4. Környezetvédelmi Programot16 (NKP4) Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Partnerségi Megállapodás (2014-2020) éghajlatvédelmi törvény2 Hazai Dekarbonizációs Útitervet (HDÚ) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát (NAS) „Partnerség az éghajlatért” éghajlati szemléletformálási programot

 Megyei szintű dokumentumok: -

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, Csongrád Megye Integrált Területi Programja, Csongrád Megye Területfejlesztési Programja

 Települési szintű dokumentumok: -

Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata, stb.

1

European Environmental Agency (2012): Urban adaptation to climate change in Europe – Challenges and opportunities for cities together with supportive national and European policies, EEA Report, 2 323/2007 (XII.11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretegyezményéről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

16


A fejezet további részében a felsorolt dokumentumok közül egy országos és egy települési stratégia kerül részletesebb bemutatásra. Az országos szintű dokumentumok közül a „a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia”, míg a települési szintűkből a „Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája” tartalmazza a legtöbb klímaváltozáshoz köthető elemet, így ezeket érdemes először megvizsgálni.

3.1.1 Klímaváltozáshoz kapcsolódó dokumentumok 3.1.1.1 A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) kidolgozását az „ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. tv. (V. 28.) 3. § rendelkezése írja elő” (NÉS 2008, 3. oldal). A stratégiát a 2008 és 2025 közötti időszakra fogalmazták meg. 2008 után viszont az EU-n belül egyre jobban előtérbe került az éghajlatváltozás elleni küzdelem (bővülő jogszabályi követelmények, erősödő intézményesülési folyamatok), és ezzel párhuzamosan nőttek a tagállami és a közösségi teendők is. A megváltozott és kibővült elvárások miatt az országgyűlés 2012 decemberében módosította az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt (NÉS - 2). A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezetét 2015 május 20.-i ülésen fogadta el a kormány. A dokumentum 2015 június 2.-án került a parlament elé, és napjainkban is tárgyalás alatt van3. A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát bemutató dokumentum tartalmazza az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatát is (NÉS - 2). A továbbiakban erre a dokumentumra a „Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia” megnevezéssel fogunk hivatkozni. A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vizsgálatát érdemes a felépítésével kezdeni. A Stratégia (a szerkezetét tekintve) öt fő részből tevődik össze: 1. helyzetelemzés és felülvizsgálat, 2. a magyarországi éghajlatpolitika stratégiai alapjai, 3. Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ), 4. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS), 5. horizontális eszközök. Az első rész (a helyzetelemzés és felülvizsgálat) a már említett első NÉS anyagának az újragondolását

3

és

kibővítését

tartalmazza.

Itt

az

éghajlatváltozás

(legfőképpen)

Forrás: http://nak.mfgi.hu/hu/node/44

17


Magyarországra gyakorolt hatásait vizsgálják konkrét statisztikai adatokon nyugvó módszerek segítségével. Az ilyen elemzői részek megléte elengedhetetlen bármely stratégia megfogalmazásához. A fejezetben szereplő statisztikai módszerek,

és eredmények

bemutatása viszont nem célja ennek az elemzésnek. A második fejezet a magyarországi éghajlat politika stratégiai alapjait mutatja be. Azokat a nemzetközi és hazai dokumentumokat és egyezményeket, melyekhez a NÉS is szorosan kapcsolódik. A Második Éghajlatváltozási Stratégiához nemzetközi szinten a Kiotói jegyzőkönyv, és annak 2012-es EU-s meghosszabbítása, hazai szinten pedig Magyarország Alaptörvénye, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, a Nemzeti Reform Program és a Partnerségi Megállapodás kapcsolódik. A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában két (általánosabbnak mondható) jövőképet vizionálnak: 

Dekarbonizációs jövökép4,



Adaptációs jövőkép5.

A Stratégia egy háromszintű, hierarchiába rendeződő célrendszerre épül (1.ábra). Az átfogó célok a magyarországi éghajlatpolitika fő prioritásait mutatják, míg a tematikus és specifikus célok az átfogó célok részletesebb, szakterületi kifejtését jelentik. A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában két átfogó cél került kialakításra: 

fennmaradás és tartamos fejlődés egy változó világban,



adottságaink, lehetőségeink és korlátaink megismerése.

A „fennmaradás és tartamos fejlődés egy változó világban” átfogó célhoz több cél is tartozik. Az első ilyen cél „az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon”. Ehhez hozzátartozik: a természeti és kulturális értékek megőrzése, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (pl.: termőföld, ivóvíz, biológiai sokféleség) és az emberi egészség védelme. A második cél a fenntartható, tartósan fennálló (tartamos) fejlődés elérését irányozza elő. Ennek a fenntartható fejlődésnek „az erőforrások takarékos és hatékony használatát feltételező gazdasági fordulatra és életmódváltásra kell épülnie, elősegítve a területi különbségek mérséklődését”(NÉS – 2, 41.o.).

„átmenet a fenntarthatóság felé”. „Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembevevő pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra. Az áttérés elsődleges hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés, hanem a fenntarthatóság felé történő átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése, különösen a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés mérséklése, az anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, a megújuló energiaforrások elterjedése vonatkozásában” (NÉS – 2, 40.o.). 5 „felkészülni az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt!” „Hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek elhárítása érdekében az alkalmazkodás és a felkészülés teendői – elsősorban a vízgazdálkodás, a mezőgazdasági termésbiztonság, valamint a természeti értékeink és az emberi egészség megóvása terén – már rövidtávon beépülnek a szakpolitikai tervezésbe és a gazdasági döntéshozatalba” (NÉS – 2, 40.o.). 4

18


Az

„adottságaink,

lehetőségeink

és

korlátaink

megismerése”

átfogó

cél

a

klímaváltozáshoz köthető természeti hatások, területi jellemzők, társadalmi-gazdasági következmények tudományos módszerrel való feltárását jelenti. Ehhez egy komplex monitoring rendszer, és egy térinformatikai támogatottságú elemző-értékelő mechanizmus (módszertan) létrehozása szükséges (NÉS – 2). A már említett két specifikus célon belül négy tematikus célt határoztak meg: 1. dekarbonizáció, 2. éghajlati sérülékenység vizsgálata, 3. alkalmazkodás és felkészülés, 4. éghajlati partnerség (1.ábra). 10. ábra A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Hazai Dekarbonizációs Útiterv és a Nemzeti Alkalmazkodási stratégia egyesített célrendszere

forrás: NÉS – 2, 43.oldal, 15.ábra

A tematikus célok közül a „dekarbonizációhoz” és az „alkalmazkodás és felkészüléshez” külön küldetések6 is tartoznak, melyeket külön fejezetekben elemeznek a dokumentumban, ezért ezeket itt is külön lesznek elemezve. Az „éghajlati sérülékenység vizsgálata” tematikus cél arról szól, hogy „egy olyan, hazai kutatásokon alapuló, többcélú felhasználásra alkalmas térinformatikai adatrendszert kell kialakítani, amely objektív információkkal segíti a változó

Az előbbihez a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ), az utóbbihoz pedig a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS). 6

19


körülményekhez igazodó, rugalmas döntéselőkészítést, döntéshozást és tervezést” (NÉS – 2, 42.oldal). Az utolsó: „éghajlati partnerség” tematikus cél azt szolgálja, „hogy a magyarországi klímapolitika széleskörű partnerség és társadalmi-gazdasági konszenzus keretei között valósuljon meg” (NÉS – 2, 42.oldal). Ehhez mindenképpen szükséges, hogy növekedjen az emberek klímaváltozással kapcsolatos tájékozottsága, és az államháztartáson kívül forrásokat biztosító

szereplők

(pl.:

szervezetek,

kamarák,

önkormányzatok,

gazdasági

érdekképviseletek…) részvétele a közös cselekvésben.

3.1.1.2 Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) A harmadik fejezetben a már említett dekarbonizációs tematikus célra létrehozott Hazai Dekarbonizációs Útiterv szerepel. Az üvegházgázok csökkentésére még nincsen kötelező érvényű kötelezettség dekarbonizációs terv készítésére, de mivel ez a későbbiekben bármikor bekövetkezhet, így a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megírásakor kidolgozták ezt a tervet is. A HDÚ azokra a technológiai és fogyasztói viselkedésekben rejlő lehetőségekre fókuszál, melyek segítségével leginkább csökkenthető a klímaváltozáshoz hozzájáruló kibocsátások mértéke. A kibocsátások csökkentéséhez viszont olyan megoldásokra kell támaszkodni, amik nem járnak együtt a gazdaság visszaesésével, hanem egyenesen gazdaságfejlesztő hatással bírnak (NÉS - 2). Az Európai Unió által 2009-ben megalkotott klíma és energiacsomag által 2020-ra előirányzott célok (pl.: 20%-os üvegházgáz kibocsátás csökkentés) többsége már jogilag kötelező érvényű Magyarországra nézve is, ezért a hazai stratégiákban és jogszabályokban is megjelennek. A HDÚ - a 2020-as értékeken túl - hosszabb távon is előirányozza az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, így 2030-ra 40%-os, 2050-re pedig (egy igen jelentős) 80-95%-os csökkenés van tervbe véve. A HDÚ az alábbi hazai dokumentumhoz kapcsolódik: 

Nemzeti Energiastratégia,



Nemzeti Közlekedési Stratégia,



Nemzeti Vidékstratégia,



Nemzeti Reform Program,



Nemzeti Környezetvédelmi Program III,



Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia.

A Hazai Dekarbonizációs Útiterv a hosszú távú célok elérése érdekében specifikus célokat határoz

meg az

üvegházgázok kibocsátásának

csökkentésére, melyeket széleskörű

együttműködésben és konszenzusban kell elérni. A HDÚ tematikus célon belül hat specifikus célt fogalmaztak meg: 1. a fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése, 2. az energiahatékonyság növelése,

20


3. a természeti erőforrások igénybevételének mérséklése, 4. a dekarbonizáció zöldgazdaság-fejlesztési eszközként való megjelenése, 5. a szén-dioxid természetes nyelőkapacitásainak megerősítése, 6. kutatások, fejlesztések, innovációk, demonstrációs projektek támogatása. A HDÚ konkrét eszközrendszerét tekintve kiemelt ágazati cselekvési irányokat és feladatokat hoztak létre. Mindezeket a legfőbb ÜHG - csökkentési potenciállal rendelkező területekre7 egyenként alkalmazták a rövid-, közép-, és hosszú távú tervekben (NÉS – 2). Ezek a „tervek” a dokumentumban részletesen és tételesen ki vannak fejtve.

3.1.1.3 Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) A Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát az alkalmazkodás és felkészülés tematikus célhoz illeszkedik. Ez a stratégia azért fontos, mert napjainkban egyre nagyobb szükség van az éghajlatváltozás gyakorlati úton (is) történő kezelésére. „A Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia a reziliens alkalmazkodás, azaz az összehangolt, a kockázatoknak elébe menő felkészülés lehetőségének megteremtését szolgálja” (NÉS – 2, 83.oldal). A klímaváltozás széles körű (természeti, társadalmi, gazdasági) hatásainak felderítését számos hazai dokumentumban megtalálhatjuk. Kimondottan a NAS-hoz az alábbi hazai stratégiák kapcsolódnak: 

a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia,



a Nemzeti Vidékstratégia,



a Nemzeti Vízstratégia,



az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció,



a Nemzeti Reform Program,



a Nemzeti Környezetvédelmi Program,



a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv,



a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia.

A klímaváltozásnak vannak közvetlen, és közvetett hatásai. A közvetlen hatásokhoz a természetet

érintő

változások,

míg

a

közvetetthez

a

közvetlenből

(a

természeti

erőforrásokból) adódó komplex társadalmi-gazdasági hatások tartoznak. A közvetlen hatások által érintett természeti erőforrások közül a dokumentum kiemelten foglalkozik a vizekkel, a talajokkal, az erdőkkel és a biológiai sokféleséggel. A komplex társadalmi-gazdasági hatásoknál külön vizsgálják az egészséget, a mezőgazdaságot, az épített környezetet, a közlekedést, a hulladékgazdálkodást, az energetikai infrastruktúrát, a turizmust és a katasztrófavédelmet.

Ezek a területek a következők: a villamosenergia-termelés, az épületszektor, az ipar és hulladékgazdálkodás, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság, az erdők szénmegkötése és a szén-dioxid leválasztás és tárolás (NÉS – 2). 7

21


A HDÚ eszközrendszeréhez hasonlóan a NAS-ban is kiemelt ágazati cselekvési irányokat és feladatokat fogalmaztak meg rövid-, közép-, és hosszú távon. A kidolgozott ágazatok köre8 a már említett közvetlen és közvetett hatásokkal érintett „témákból” áll össze. Az utolsó (horizontális eszközök) fejezetben az éghajlatváltozás EU-s és hazai támogatáspolitikájáról, az éghajlati szemléletformálásról és partnerségről, az éghajlati K+F+I cselekvési irányairól, és a NÉS nyomonkövetéséről (monitoring) esik szó. Összességében a stratégia legfontosabb két feladata: 1. az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, 2. alkalmazkodás és felkészülés az éghajlatváltozás következményeire. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez szorosan kapcsolódik a fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása, mert egy olyan folyamatot vizionál, ahol a gazdasági növekedés (már) nem jár együtt az üvegházgázok szintjének növekedésével. Mindezek mellett pedig még csökkenteni is kell a meglévő kibocsátók által légkörbe juttatott üvegházgázok mértékét. Fontos, hogy a lehető legpontosabban, és folyamatosan nyomon kövessük az éghajlatváltozás alakulását, és állandó készenlétben legyünk a várható következményeire.

3.1.1.4 Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-ben készült el, és nagyban támaszkodik a 2008-ban kidolgozott és elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiára. A klímaváltozás problémaköre az ITS-ben megfogalmazott nyolc tematikus célkitűzés9 közül kettőben (a megújuló és vonzó települési környezet; az energiahatékony és környezettudatos város) is előfordul. A tematikus célkitűzések középtávra (7-8 évre) és települési szintre lettek kialakítva. A Második NÉS-ben megfogalmazott HDU és NAS stratégiák elemei egyaránt megtalálhatóak a tematikus célkitűzésekben. A megújuló és vonzó települési környezet tematikus célkitűzésben a HDU-ban megfogalmazott széndioxidgáz kibocsátásának csökkentése, és a NAS-ban szereplő éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is szerepel. Ebben a tematikus célban főleg az élhető, és fenntartható települési környezet megteremtésén van a hangsúly, aminek kialakításakor

Emberi egészség; vízgazdálkodás; mezőgazdaság, vidékfejlesztés; természetvédelem, erdészet; épített környezet, településfejlesztés, települési infrastruktúra; energetikai infrastruktúra; turizmus; katasztrófavédelem (NÉS – 2). 9 A Mórahalom Város ITS tematikus célkitűzései: „1. Fejlett helyi gazdaság, magasabb hozzáadott érték és jövedelem, bővülő foglalkoztatás. 2. Folyamatosan fejlődő turizmus, bővülő szolgáltatási kör, magas szolgáltatási színvonal. 3. Megújuló és vonzó települési környezet. 4. Energiahatékony és környezettudatos város. 5. Fejlett közlekedési infrastruktúra. 6. Magas színvonalú humán és közszolgáltatások. 7. Egyéni fejlődésen és közösségi együttműködésen alapuló erősödő helyi társadalom. 8. Aktív és eredményes térségi és nemzetközi együttműködések.” (Mórahalom Város ITS 2015, 80.-83.o.). 8

22


figyelembe kell venni a városban élő (és városba érkező) különböző társadalmi csoportok igényeit. Az energiahatékony és környezettudatos város tematikus célkitűzés igazodik a HDU-ban szereplő széndioxidgáz kibocsátásának csökkentését előirányzó célhoz. A széndioxidgáz kibocsátás csökkentését energiahatékony módszerek alkalmazásával, valamint olyan megújuló energiák hasznosításával szeretnék elérni, melyek a települési adottságokhoz leginkább igazodnak. Az energiahatékony és környezettudatos város tematikus célkitűzés leírásában előkerül „a csapadékvízgyűjtő rendszer fejlesztésének, az összegyűjtött csapadék tározóba vezetésének és hasznosításának” célja, ami már a Második NÉS-ben szereplő Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiához is kapcsolódik10 (Mórahalom Város ITS 2015, 24.o.).

3.1.1.5 Összegzés Módszertan: A települési, térségi klímastratégiák kialakításakor érdemes először az aktuális, országos

klímastratégiából 11

Éghajlatváltozási Stratégia.

kiindulni,

ami

jelenesetben

a

Második

Nemzeti

A meglévő települési szintű dokumentumok céljainak

vizsgálatakor figyelni kell arra, hogy azokaz országos (és megyei) stratégia mely „elemeihez” (célkitűzéseihez, cselekvési irányaihoz, megoldási javaslataihoz…) kötődnek. A települési, térségi dokumentumokban szereplő „elemek” egy részét át lehet emelni a települési klímastratégiába, ha azok igazodnak az országos és megyei stratégiákban megfogalmazottakkal. Ha röviden összegezni szeretnénk, hogy mi kell egy jó térségi, települési

szintű

klímastratégia

kidolgozásához,

akkor

az

alábbi

három

pontot

fogalmazhatjuk meg:

 megfelelő minőségű területi elemzésre támaszkodjon,  illeszkedjen a magasabb prioritású stratégiákba,  az adott települési környezethez, és a település szereplőihez (vezetőkhöz, vállalkozókhoz, lakossághoz…) egyaránt igazodjon.

3.2 Külső és belső adottságok vizsgálata

Ezt azért fontos megemlíteni, mert a Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tematikus célkitűzéseinek és az EU-s tematikus célkitűzések illeszkedésének (80.oldalon található) bemutatásakor itt kimaradt „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és - kezelés előmozdítása” tematikus cél feltüntetése. 11 Fontos megjegyezni, hogy ez a dokumentum még csak szakpolitikai vitaanyagként érhető el, és a véglegesen elfogadott formájában előfordulhatnak változások, amikre oda kell figyelni. 10

23


3.2.1 Természeti környezet 3.2.1.1 Térségi helyzetkép A Mórahalmi járás esetében a hőmérséklet növekedésével és a csapadék csökkenésével a kontinentalitás erősödése várható elsősorban, melynek már mutatkoznak a jelei. Az ország egyik legmelegebb és átlag alatti csapadékú területe, ahol a természeti környezetet a homokos és szikes területek uralják. A talajvíz szintjének süllyedése és bizonyos részeken a belvíz egyszerre jelent problémát. Számos, főként szikes élőhely fennmaradása függ az időszakos vízborítástól, ez az érzékeny egyensúly a csapadék csökkenésével könnyen felborulhat, értékes élőhelyeket szüntetve meg ezzel. A szántóföldi és egyéb haszonnövények termesztése is nehezebbé válhat. A csökkenő csapadékkal és aszályokkal a mozgó homok megkötésére telepített erdők is visszaszorulhatnak, így utat engedve a széleróziónak, amelyek következtében félsivatagos területek jelenhetnek meg a térségben. A környék vízbázisának és vízhálózatának megőrzése és védelme fontos célkitűzés, ugyanakkor fel kell készülni a megváltozó termőhelyi viszonyokra a termesztett növények és az erdészet, illetve a védett természeti területek tekintetében is. A napsütéses órák magas száma és a kihasználható termálvizek kedveznek pl. az üvegházas növénytermesztésnek. A melegedés miatt gyakoribbá válnak a szervezetet megterhelő hőhullámok és számítani kell a magasabb UV sugárzásra is. Módszertani megjegyzés: A klímastratégia részletes kidolgozása során az érintett fejezet, azaz a térség klímavédelmi állapotának és sérülékenységének országos összevetésben történő kifejtése grafikonokkal, konkrét számérték eltérésekkel kiegészítésre kell, kerüljön. (pl: az ALADINClimate és a REMO regionális klímamodellek eredményei alapján).

3.2.1.2 Természeti adottságok Természetföldrajzi tájbeosztás A Mórahalmi járás a Dorozsma-Majsai-homokhát kistáj részeként az Alföld nagytájhoz tartozó Duna-Tisza közi-síkvidék középtáján helyezkedik el. A Dorozsma-Majsai-homokhát a Kiskunsági-homokhátság délkeleti felének nyúlványa, a jégkorszaki Ős-Duna által felépített hordalékkúp délkeleti hordalékkúp-szárnya (Dövényi, 2010).

24


11. ábra A Mórahalmi járáshoz tartozó települések elhelyezkedése, úthálózattal és domborzati jellemzőkkel

Forrás: SRTM, OSM, GoogleMaps, Magyarország kistájainak katasztere

Domborzat A terület 84 - 132 m tszf magasságú, enyhén hullámos szélhordta homokkal fedett egykori hordalékkúpsíkság (1 ábra). A vertikális felszabdaltsága 4-8 m/km2, míg a horizontális felszabdaltságának értéke 0,5 km/km2. A Mórahalmi járás területét a lepelhomok borítása mellett jellemzi még a mésziszapos és szikes formák, amelyek az enyhe mélyedéseket töltik ki (Dövényi, 2010). Éghajlat A Mórahalmi járás éghajlatát tekintve meleg száraz területe hazánknak (Péczely, 1998). A napsütéses órák száma 2030-2050 közötti, így Magyarország legnagyobb fénytartalmú

25


területeihez tartozik, ezzel párhuzamosan a legalacsonyabb felhőzöttség jellemzi, ami 55-56 %-os évi átlaggal írható le (Konkolyné et al., 2008). A kontinentalitás mértéke látszódik az évi középhőmérsékleten, ami 10,5-10,7 °C illetve a vegetációs időszak 17,5 °C-os középhőmérsékletén is. A napi középhőmérséklet április 1. és október 20. között 10°C fok fölött van, így a fagymentes időszak 198-200 nap az évben. A gyorsan lehűlő homoktalaj miatt az első őszi fagy az október 25-31 közötti időszakban jellemző (Dövényi, 2010). A legmelegebb nyári maximális hőmérsékletek átlaga 34 °C fölé esik, míg a leghidegebb téli napok átlaga -16 és -16,5 °C (Mika, 1988, 1991,1992; Szalai et al., 2005). A csapadék éves mennyisége 550 mm alatti, a sokéves átlag alapján 520 mm körüli. A csapadék túlnyomó többsége a vegetációs időszakban esik (280-300 mm), a legszárazabb hónap a január, 25-30 mm közötti értékekkel és a legcsapadékosabb a hónap június, ekkor 55-70 mm eső esik. Az elmúlt pár évtizedben igen szélsőséges időjárási viszonyokkal találkozhatunk 1999-ben 840 mm, 2000-ben 244 mm, 2001-ben 734 mm csapadék hullott, majd 2002-ben újra 400 mm alatt maradt. Az eddigi napi csapadékrekord 107 mm. Országos szinten is ezen a területen a legalacsonyabb az éves hótakarós napok száma, 28-30 nap, az átlagos hóvastagság pedig 18-20 cm (Dövényi, 2010; Szalai et al., 2005; Zsebeházi, 2011). Magyarországon ezen a területen az egyik legalacsonyabb a levegő páratartalma, így a relatív nedvesség szintén. Ez az éghajlati viszonyokon túl a homoktalajok gyakorisága, és a nagyobb kiterjedésű kopár felületek alacsony párologtatása miatt van (Dövényi, 2010; Szalai et al., 2005; Zsebeházi, 2011). A járás esetében is dominánsan érződnek a klímaváltozás negatív hatásai. Elsősorban a száraz, aszályos időszakok számának emelkedése, a vele együtt járó vízhiány és az elsivatagosodás folyamata is jellemzi a területet. Az emberi egészségre és az élővilágra egyaránt fokozódó terhelést jelent a hőhullámok gyakoriságának és súlyosságának növekedése, az UV sugárzás további várható emelkedése, a változó környezeti feltételek miatt terjedő invazív és allergén fajok terjedése. Földtani adottságok A járás területén lévő artézi kutak és olajfúrások adatai szerint a kristályos aljzata különböző mélységekben (2 - 3,5 km) érhető el, ezt mezozóos és miocén képződmények fedik, majd ezekre pannóniai üledék települt, Ezek az üledékek kisebb mennyiségben kőolajat és nagyobb mennyiségben földgázt tartalmaznak. A szénhidrogén kitermelés főként Üllés, Ásotthalom, és Mórahalom településeket érinti (Dövényi, 2010). A felső pannóniai üledékekre felsőpliocén és felső pleisztocén hordalék anyag települt, ezeket az ős-Duna rakta le, mely ÉNy-ról DK felé tölcsérszerűen kiszélesedik (Rónai A. 1985). A würm végén, illetve a késő-

26


glaciálisban a szél jelentős munkát végzett ezeken az üledékeken, átmozgatta, áttelepítette, majd lösszel összekeverve futóhomokformába rendezte (Dövényi, 2010). A táj mai alapmátrixát a felső pleisztocén és holocén futóhomok adja, amely gyakran beteríti a szélbarázdák mélyedéseiben található mésziszap üledékeket. Ezek foltokban hálózzák be Mórahalmi járás területét (2. ábra), mésziszap, tavi aleurit és tavi aleuritos homok, valamint tavi agyagos homok jellemző bennük (Gyalog and Síkhegyi, 2005). Nagyobb geomorfológiai formáit az utolsó homokmozgások kis relatív reliefű homokformákká alakították, így a felszín 75%-át lepelhomok fedi. A holocénkori mésziszapos szikes laposok rossz lefolyásuknak köszönhetően időszakosan vízzel borítottak (Dövényi, 2010). 12. ábra Mórahalmi járás földtani térképe

Forrás: Gyalog-Síkhegyi, 2005 MÁFI feldolgozás

27


Módszertani megjegyzés: A klímastratégia érintett fejezetének kidolgozása során az alábbiak részletesebb, célirányosabb kifejtése is javasolt:

 éghajlatváltozás

hatásait

tekintve

Európa

egyik

legsérülékenyebb

országa

Magyarország. Ennek háttere, tényezői

 átlaghőmérséklet növekedése országos átlagban meghaladja az 1 C-ot és jelentős területi eltéréseket mutat, átlaghőmérséklet növekedése általában nyári félévben erőteljesebb. Mindezek alapján az átlaghőmérséklet növekedésének értekei a mórahalmi járásban, egész évben, nyári félévben, hőmérsékleti extremitások előfordulási gyakorisága.

 Aszályhajlam, erdőtűz-veszély várható változása

Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

28




29


Talajtani adottságok A járás területén négy talajtípus dominál (3. ábra), a homokon képződött futóhomok (22 %; 11821 ha) és a humuszos homok (26 %; 13749 ha) valamint a homok alapkőzetű réti talajok két típusa: a típusos réti talajok (26 %; 13831 ha) és a szolonyeces réti talajok (26 %; 13653) (Stefanovits et al., 1999). A területen előforduló humuszos homoktalajok a legalkalmasabbak

mezőgazdasági

művelésre,

termékenységük,

víztartó

képességük

kedvezőbb, mint a futóhomokoké. A típusos réti talajok a mezőgazdasági művelés szempontjából szintén kedvezőnek mondhatók, leszámítva a tavaszi túlnedvesedést a vízgazdálkodás tekintetében. A szolonyeces réti talajokon kialakult gyepeket szikes legelőként használják (Dövényi, 2010). 13. ábra A Mórahalmi járás területének genetikus talajtérképe

Forrás: Stefanovits et al., 1999/AGROTOPO

Vízrajz A Mórahalmi járás időszakos belvizeit ÉNY-DK-i irányban csatornák vezetik le a Tiszához, ezek a Dorozsma-Majsai-főcsatorna, a Dámaszéki-főcsatorna valamint a Sziksóstóifőcsatorna, illetve délen a Madarásztói-főcsatorna. A járás a domborzati helyzet, az aszályra

30


hajló éghajlati viszonyok és a felszín földtani viszonyainak köszönhetően száraz vízhiányos területnek mondható. Néhány állandó vizű tava van, mint a Kisszék-Sóstó és a Madarász-tó (Dövényi 2010). A talajvíz szintje az elmúlt években megsüllyedt, így többségében 2 és 4 méter mélyen található, de a járás DNY-i részén előfordul olyan terület ahol 1 méter mélyen van, így elmondható hogy azt a területet belvíz és aszály egyaránt sújtja, ami a klimatikus, földtani és talajtani viszonyoknak egyaránt köszönhető. A járáson a vízháztartás problémái jelentkeznek elsőként a klímaváltozás hatásaiként, hisz ebből a szempontból fokozottan érzékeny. Komplex környezetgazdálkodási beavatkozásokra van szükség a talajvízszint csökkenésének és az elsivatagosodás megfékezésének érdekében. Az aszály és a belvíz elleni védelem szintén prioritást élvez 14. ábra A Mórahalmi járás vízrajzi viszonyai

Forrás: MFGI

Élővilág Növényföldrajzi

szempontból

a

Pannonicum

flóratartomány

Eupannonicum

flóravidékének Praematricum (Duna-Tisza köze) flórajárásába tartozik (Marosi and Somogyi, 1990). Természetes növénytakarója döntő többségben homoki tölgyes és homokpuszta,

31


valamint foltokban ártéri ligeterdők és mocsarak, illetve fellelhető a járás keleti és délkeleti felében a szoloncsák sziki növényzet is (Zólyomi, 1989). Megfigyelhető, hogy a kialakult természetes vegetációt az alapkőzet (homok) és a talajok (homok, szik) határozzák meg valamint, az élő és a pangó vizek által befolyásolt társulások. A járás homoktalajába szélbarázdák,

deflációs

laposok

(semlyékek)

foltjai

mélyednek,

itt

és

néhány

maradékgerinchez köthető pusztafolton a természetközeli vegetáció jó állapotban van. A területet jellemzően homoki legelő (Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae), szürke kákás (Galio veri-Holoschoenetum vulgaris) növénytársulások valamint fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) és élesmosófű (Chrysopogon gryllus) illetve csomós ebír (Dactylis glomerata) borítja, mára dominánsan homoki sztyepprét jellemzi a tájat (Deák, 2006). A szoloncsák sziki növényzet az időszakosan vízjárta területeket, a szikes tó medreket a mézpázsitos szikfok jellemzi, ebben vakszik, illetve szikes rét foltok találhatók. A kékperjések értékes fajai közül néhány: a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a fehér zászpa (Veratrum album), a kornis tárnics (Gentiana pneumomonanthe). A szikes réteken a mocsári kosbor (Orchis palustris) és a kifészkű aszat (Cirsium brachycephalum) is megtalálható. Özönfajok elterjedése szintén jellemző, ilyen a zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), selyemkóró (Asclepias syriaca), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica). A talajvízszint süllyedése, az éghajlati elemek és a talajtani adottságok tükrében a természetes vegetáció faji elszegényedéséhez valamint feldarabolódásához vezethet, mivel a társulások nem tudnak ilyen gyors léptékben alkalmazkodni a változásokhoz. A degradálódó élőhelyeken nő az invazív fajok elterjedésének és az eróziós folyamatok felerősödésének veszélye. A vidék számos állatfaj számára biztosít szükséges vizes élőhelyet, ilyen a vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai gőte (Triturus dobrogicus), mocsári teknős (Emys orbicularis), apró fillércsiga (Anisus vorticulus), melyeknek a Déli-Homokhátság potenciális élőhelynek számít. Az élőhelyi sajátosságok miatt a természetes vízháztartási viszonyok megtartása, a vízhiányos időszakokban a vízmegőrzés megoldása kulcsfontosságú feladat a terület értékeinek megőrzése szempontjából

32


15. ábra Természetes növénytakaró

Forrás: Zólyomi, 1989

Geomorfológia A jellemző felszíni formák a félig kötött homokformák, maradékgerincek és lepelhomokhátak valamint a közöttük elterülő szélbarázdák más néven semlyékek. Akkumulációs formák is jellemzik a területet hisz a szél a semlyékek környékén a kifújt homokot lapos lepelhomokhátak

vagy

garmadabuckák

formájában

felhalmozta.

A

szélbarázdákban,

deflációs

laposokban szikes tavak is kialakulhattak, amelyekben vízzáró vagy vizet kevéssé áteresztő tavi üledékek (réti agyag, szikes iszap, mésziszap, réti mészkő, réti dolomit) képződtek.

3.2.1.3 A táj jellemzői és adottságok, tájhasználat és változásai A tájpotenciál fogalom a táj teljesítőképességét, meghatározott hasznosításra való alkalmasságát jelöli. A járás föld potenciálja a településekre vetített átlagos aranykorona érték becslése alapján fejezhető ki. Az aranykorona a földek közötti minőségi különbségeket ábrázolja (6. ábra). Gyepek, rétek valamint legelők tekintetében az országos aranykorona skálán a járás települései az alacsonyabb, de inkább közepes aranykoronájú földterületekkel rendelkeznek. A terület gyümölcsösei átlag alattinak mondhatók, és ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági területekre is.

33


A Mórahalmi járás az igen alacsony aranykorona-értékű termőföld ellenére kedvező lehet a mezőgazdasági termelésre, hiszen a napsütéses órák száma magas, továbbá a mezőgazdaság számára is kiaknázható megújuló energiaforrások (geotermikus energia, biomassza, napenergia), illetve társadalmi-gazdasági részről a mezőgazdasági termelés hagyománya, a helyben fellelhető szaktudás mind kedvez az agrárgazdaságban található potenciál kihasználásához. A gazdaságos, magas munkaigényű, többnyire melegházas zöldségtermesztés ígéretes termelési feltételekkel rendelkezik. A

Mórahalmi

járás

településeinek

átlagos

gyep-rét,

gyümölcsös,

gyep-legelő,

mezőgazdasági aranykorona értékei (Forrás: TeIR)

34


Tájhasználat Mórahalom teljes területe 53456 ha. A CORINE 2012 felszínborítási adatai alapján a területének 71% -a mezőgazdasági területnek minősül, ide tartoznak a szántóföldek, az állandó növényi kultúrák, legelők és egyéb vegyes mezőgazdasági területek.

A

mezőgazdasági területek 41%-át a nem öntözött szántóföldek és a 31%-át a komplex művelési szerkezetű területek teszik ki, a fennmaradó részt szőlők, gyümölcsösök, bogyósok, rét-legelő és egyéb elsődlegesen mezőgazdasági területek alkotják. A járás nyugati felének többségét erdők és természetközeli helyek borítják, ami az összterület 25%-a, ennek a 45%-a természetes gyep és természetközeli rét, 27%-a lomblevelű erdő és 13-13%-ban tűlevelű és vegyes erdő, a fennmaradó részeket pedig átmeneti erdős-cserjés területek teszik ki. A járás mindössze 3%-át alkotja mesterséges térszín, illetve 500 hektár az a rész ahol vizenyős területek és egyéb vízfelületek vannak. A környező alföldi, nem homokhátsági agrártermelő vidékekhez képest kimagasló a gyümölcsösök, szőlők és kertek aránya, valamint a homokos talaj megkötését is elősegítő telepített erdők aránya. Az éghajlatváltozással terméketlenné vagy csak öntözéssel művelhetővé válhat számos terület, az eddigi tájszerkezet megváltozhat. Különösen fontos a művelt földek környezetében jelenleg sok helyről hiányzó mezővédő erdősávok telepítése, melyek a talajvédelem, porszennyezettség és tájvédelem szempontjából is fontosak és a közeljövőben várható változások miatt jóval nagyobb szükség lesz rájuk, különösen a járás keleti felében. Az erdőknek a mikroklíma szempontjából is kiemelten fontos szerepük van, aminek a melegedés miatt még nagyobb jelentősége lesz a művelt területek védelmében. A járás nyugati részén az erdőrészletek közötti összeköttetés javítása szükséges az ökológiai hálózat érdekében és törekedni kell a természetközeli erdők és az őshonos fafajok részarányának növelésére is.

35


16. ábra CORINE 2012 felszínborítás

Forrás: CORINE

3.2.1.4 Természeti erőforrások, nyersanyagok, energiahordozók Bányászati tevékenység: A

Mórahalmi

járás

területén

fellelhető

bányászati

tevékenységek

többsége

szénhidrogének bányászatára terjed ki, de a geológiai adottságából fakadóan homokbányák is találhatók a területen (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, TeIR). A klímaváltozás szempontjából a homokbányák környékét kell elsősorban említeni, melyeknek körültekintő kezelése javasolt, mivel a szárazodás következtében a deflációs folyamatoknak is fokozottabban kitett területekről van szó.

36


17. ábra A Mórahalmi járás területén folyó bányászati tevékenység

Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, TeIR

Megújuló energiaforrások A terület kedvez a megújuló energiaforrásoknak, ezek közül elsősorban a geotermikus energia, napenergia és a biomassza hasznosítási lehetőségei tűnnek ki. A járás napsütéses óráinak száma az egyik legmagasabb az országban. Ez az energiatermelés mellett a mezőgazdasági termelés számára is hasznosítható lehet, különösen a napenergiával fűtött szárítók használatával, illetve az egyre inkább teret nyerő főként termálvizet hasznosító kertkultúra elterjedésével. Erdővagyon A terület erdővagyona 9535 ha, amely a járás nyugati felére összpontosul, ebbe bele tartoznak a lombhullató, a tűlevelű és a vegyes erdők, valamint az átmeneti erdős-cserjés területek is. Ezek a homoki erdők európai összevetésben is egyedi társulásoknak és fajoknak

37


jelentenek élőhelyet. Nagy részarányt képviselnek a homokos talaj megkötését is szolgáló telepített erdők, amelyek miatt a tájidegen fajok aránya is viszonylag magas. Az erdővagyon 49%-át lomblevelű erdők, 24-24%-át tűlevelű és vegyes erdők adják, a fennmaradó pár százalékot az átmeneti erdős cserjés területek teszik ki. 18. ábra Erdővagyon a járás területén

Forrás: CORINE

További források: www.ksh.hu, erdők: Erdőtérkép (http://erdoterkep.nebih.gov.hu/), termőföldek: MePAR (https://www.mepar.hu/)

3.2.1.5 Természet- és tájvédelem A Mórahalmi járás területe a Kiskunsági Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Ezen a területen még a 19. század közepén is jelentős vízhatás volt jellemző, ennek eredményei a szikes tavak, semlyékek és nedves rétek, amelyek még ma is világosan jelentkeznek a

38


természetes környezetben. Mára ezek az egykori vizes területek azok, amelyek a legértékesebb védett területnek számítanak, emiatt a vízgazdálkodással kapcsolatban körültekintően kell eljárni, ugyanis a területen számos élőhely erősebb vízhatást igényel (ilyenek a kékperjés rétek, mocsárrétek, szikes tavak). Az érzékeny és gyengébb vízhatású területek klimatikus helyzetből fakadó növekedése miatt ezek területe jelentősen csökkenhet. A járás védett természeti területei a 10. ábrán láthatók Természetvédelmi terület Az Ásotthalmi-Láprét az egyetlen természetvédelmi terület a járás területén. Elsődleges rendeltetése a láprét természeti értékeinek védelme, egyedülálló növény és állatvilágát a Csodarét tanösvényen lehet megtekinteni. A láprét természetvédelmi területté jelöléséről és a rajta végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. 19. ábra A járás védett természeti területei

Forrás: TIR

39


Natura 2000 Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A járás területéhez a Déli-Homokhátság (HUKN20008) és Balástya-Szatymaz környéki homokvidék (HUKN10008) Natura 2000-es terület tartozik (10 ábra). Ezek a területek természet megőrzési Natura 2000-es kategóriába tartoznak, ennek a fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Déli-Homokhátság: esetében kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emysorbicularis (mocsári teknős) és a fajok számára az élőhelyek természetvédelmi helyzetének helyreállítása, megőrzése valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Balástya-Szatymaz környéki homokvidék: mint Natura 2000 terület és annak természetvédelmi célkitűzéseinek függvényében a fő prioritások a szalakóta (Coracias garrulus) és kis őrgébics (Lanius minor) madárfajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, helyreállítása, megőrzése és szintén a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Ex lege védett értékek Országos jelentőségű "ex lege" védett természeti területeknek a törvény (Tvt.) által védetté nyilvánított természeti területeket nevezzük. "Ex lege" védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. "Ex lege" védettek a barlangok is, de ezek – jellegüknél fogva – védett természeti értékek. A törvény alapján természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp és szikes tó valamint természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom a járás területén. Lápok A lápok tavakhoz (medencékhez), folyókhoz (holtágak, meanderek), mély fekvésű, hullámos felszínekhez (turjánok), hegy- és dombvidéki suvadásos területekhez kötődnek. Talajvízből, állóvízből, szivárgó vagy áramló vízből táplálkoznak. A járás területén 105 ha terület kap lápi ex lege védettséget.

40


Szikes-tavak A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23§). A járás területén 96 ha-nyi szikes tó található. Kunhalom A járás területén 13 darab kunhalom élvez ex lege védettséget (10 ábra). Ökológiai hálózat A járás területén földtani és természetföldrajzi viszonyainak változatossága miatt gazdag, az ország méretéhez képest is számottevő élőhelytípus tudott kialakulni. A nagyobb kiterjedésű, ám annál értékesebb természeti területek, mint a lápok, szikes tavak biológiai alkotják örökségünk értékeit. Az ezen élőhelyek rendszereiben megnyilvánuló sokféleség megóvásának egyik eszköze az ökológiai hálózat kialakítása. Ökológiai hálózaton lényegében a különböző természetes és természetközeli élőhelyek között meglévő, az ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszert értjük. A járás területén fellelhető ökológiai hálózat részeként értelmezett magterületek és ökológiai folyosók elhelyezkedése a 11 ábrán látható. Kiemelhető a nagyobb öntözőcsatornák ökológiai folyosó szerepe, a magterületeket pedig elsősorban gyepek alkotják.

41


20. ábra A Mórahalmi járás ökológiai hálózata

Forrás: TIR

3.2.1.6 A környezeti elemek állapota és alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők Mezőgazdasági környezetterhelés, erózióveszélyeztetettség A járás mezőgazdasági termelékenységét csökkentik a kis területre szorítkozó humuszos talajok, további kihívás elé állítja a gazdálkodókat a rossz víz-, hő- és tápanyag-gazdálkodású, szerkezet nélküli homoktalajok zöme. Emellett a nehezen megművelhető szolonyeces réti, lápos réti és szikes talajok jelenléte miatt a termőképesség összességében gyenge. A mezőgazdaság arculata a természeti adottságokból fakadóan a homoki gazdálkodás, meglehetősen sokoldalú szőlő, gyümölcs valamint hajtatott zöldségtermesztés jellemző a területre. A homokterületen veszélyt jelent a defláció, az erős eolikus aktivitás miatt a területet erősen sújtja a szélerózió, amely a talajvízszint fokozatos csökkenésével még erőteljesebbé válhat. A szélerózió csökkentésére a szántók szegélyében mezővédő erdősávok telepítése szükséges. A mai erdők jellemző fafajai a nyárfa, fenyő és akác, ezeket a futóhomok megkötésére telepítették. A járás mentes a jelentősebb ipari létesítményektől, így a felszíni és

42


felszín alatti vizeket ipari szennyező források kevésbé terhelik, a vízminőséget a kommunális és mezőgazdasági szennyeződések befolyásolják. A természetes vízhálózat hiányának következtében épp ezért a szennyvíztisztítás minél nagyobb hatékonyságára kell törekedni, mert a homoktalajok, az egymással érintkező víztározó rétegek miatt a kistáj vízkészlete érzékeny a szennyeződésekre. Súlyos probléma a talajvízszint fokozatos csökkenése, valamint az ivóvíz minőségében tapasztalható problémák, melyek természetes szennyeződésből is fakadnak (mezőgazdasági sajátosságok). Szikesedés A szikesedés folyamata jelentősen befolyásolja a járás talajait, amely az adszorbciós viszonyok olyan változását jelenti, melyben a talajkolloidok felületén kötött kationok között megnő a nátriumionok mennyisége és aránya. Ha a talajvízből vagy a felszíni vizekből talajoldatba jutott betöményedő sók sok nátriumot és/vagy magnéziumot tartalmaznak akkor szikesedést váltanak ki. A járás tekintélyes részét érinti a szikesedés, 20 ezer hektárnyit közepesen, míg 10 ezer hektárnyi területet jelentős mértékben. 21. ábra Talajdegradáció

Forrás: Országos Talajdegradációs Adatbázis, MTA TAKI

43


Nitrátérzékeny területek A Mórahalmi járás területén előforduló nitrát érzékenységű területek Pusztamérgestől északra találhatók. Ezek szőlőföldek és összesen 11,5 ha területet jelentenek. A 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet alapján azok a vizek tartoznak ide, amelyek nitráttartalma felszíni és felszín alatti vizek esetében meghaladja az 50 mg/l, míg ivóvíz esetén a 25 mg/l koncentrációt valamint egyéb talajtani, geológiai tényezők mellett az állattartó telepek meglétét is figyelembe veszik ezek kijelölésénél. Összegző módszertani megjegyzés a természeti tényezőket bemutató adatok forrásához:

 Az alábbi adatbázisokkal dolgoztunk: Agrotopo, Corine adatbázis, Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), Magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja, Települési Szennyvíz Információs Rendszer (TESZIR), EU Víz Keretirányelv térképi adatbázisa, valamint a Natura 2000-es területek hivatalos honlapja.

 Az időjárási elemek mért adatai valamint az ezekből származtatott diagramok, ábrák alkalmasak különböző trendek kimutatására, megfelelő matematikai függvények segítségével. A különböző éghajlati elemek paramétereiből számolt (csapadék, hőmérséklet, napsugárzás, stb.) becsült értékek (pl. potenciális evapotranspiráció) és a mért adatok közti összefüggések számolásakor, szükséges további lokális paraméterek ismerete (pl. földtani viszonyok), hogy a lehető legmegbízhatóbb előrejelzéseket készítsük, anélkül, hogy téves következtetéseket vonjunk le becsült adatokból származtatott elemzések eredményeiből (ld. Éghajlat fejezet és 5. ábra).

Tematikus térképek készítésének módszere és térinformatikai módszerek

 A rendelkezésre álló vektoros adatforrásokat ArcGIS, QGIS, valamint Global Mapper programokkal dolgoztuk fel. A térképek megjelenítéséhez ArcGIS-t használtunk. A TeIR

adatbázisból

származtatott

térképeket

képszerkesztő

programokkal

módosítottuk a célterületnek megfelelően.

Egyéb források:

 védett természeti területek: http://geo.kvvm.hu/tir/;  aktuális,

országosan

érvényes

kapcsolódó

törvények,

jogszabályok:

http://net.jogtar.hu/,

 a környékre érvényes, természet- és tájvédelmet érintő törvények, jogszabályok és helyi

rendeletek:

44


http://ktfo.csmkh.hu/index.php?option=com_k2&view=itemlist&layout=category&t ask=category&id=2&Itemid=238;

 egyedi tájértékek: TÉKA (http://tajertektar.hu/hu/),  települési

honlapok

helyi

értéktárai

(http://web.morahalom.hu/tajertek/,

http://www.asotthalom.hu/index.php/asotthalomrol/asotthalmi-ertektar, http://bordany.com/index.php/ertektar/, http://www.ottomos.hu/index.php/onkormanyzat/helyi-ertektar, http://www.pusztamerges.hu/index.php/kozsegunk/termeszetvedelem, http://www.zsombo.hu/telepulesunk/helyi-ertektar)

és

egyéb

környezetvédelmi

témájú részei

 Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály honlapja

(http://http://ktfo.csmkh.hu/),

http://atiktvf.zoldhatosag.hu/,

http://www.morahalom.hu/kornyezetvedelmi_informaciok, www.teir.hu

3.2.2 Társadalmi-demográfiai helyzetkép Módszertan: A mórahalmi járás társadalmi helyzetének feltárása jelen dokumentumban elsősorban a klímastratégia során leginkább érintett, sérülékeny csoportok és szereplők megismerését szolgálja. Ennek érdekében meghatározásra kerülnek a legfontosabb mutatók, amely alapján a részéletes stratégia kidolgozandó. A vizsgálat során alapvető módszer a statisztikai adatok elemzése, amelyek legfontosabb forrásai az alábbiak:

 KSH tájékoztatási adatbázis – statinfo.ksh.hu  Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer – teir.hu  valamint települési adatszolgáltatás A

társadalmi

helyzet

leírásához

szükséges

mutatókat

célszerű

több

évre

visszamenőleg, illetve hosszabb távon is vizsgálni. A vizsgálandó időszak hossza a mutató jellegétől, illetve a vizsgálat relevanciájától függ. Valamennyi indikátor esetén a lehető legfrissebb adatokat is fel kell használni, hogy az elemzés a jelenlegi helyzetet a lehető legpontosabban tükrözze. A társadalmi helyzetkép meghatározásakor alkalmazandó mutatók a következők:

 népességszám-változás -

utal a település helyzetének múltbeli alakulására, jelenlegi helyzetére, a tendenciák alapján pedig a jövőbeli kilátásokra is következtethetünk

 korcsoportok szerinti megoszlás

45


-

fontos az intézményi kapacitások (pl. oktatási, idősgondozási, munkaügyi) számítása szempontjából

 képzettségi szint -

a településen élők társadalmi helyzetét, a társadalmi mobilitás lehetőségét, munkához jutás esélyét jelentősen befolyásolja

-

fontos indikátor a sérülékeny csoportok meghatározásakor

 a munkanélküliek helyzete és megoszlásuk: -

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás területén a település lakosságának jövedelmi viszonyai meghatározó fontosságúak. Megállapítható, hogy a szerényebb jövedelemmel rendelkezők kevésbé képesek hatékonyan alkalmazkodni a változó klimatikus viszonyokból fakadó negatív hatásokhoz.

 jövedelem -

az alacsony jövedelműek számának és arányának meghatározása társadalmi különbségek a településeken belül (leggazdagabbak és legszegényebbek jövedelmének különbsége)

 segélyezés -

a különböző segélytípusokban részesülők száma, munkaképes korúakhoz viszonyított aránya a segélyben részesülők különböző segélytípusok közötti megoszlása: rámutat a társadalmilag leszakadók problémáinak jellegére

 egészségügy -

az egészségügyi ellátórendszer kihasználtsága, az egészséges élet feltételei szempontjából jelentős

-

az ellátásban részesülők száma és aránya a népesség egészségügyi állapotát, azaz sérülékenységét is megmutatja

Jelen módszertani segédanyagban a korcsoport szerinti alakulás, valamint a munkanélküliek számának alakulása került elemzésre.

3.2.2.1 A munkanélküliek helyzete és megoszlásuk: A munkanélkülieket jellemző egyik fontos mutató az iskolai végzettség szerinti megoszlásuk, amelyre járási szinten a magasabb végzettségűek növekvő aránya jellemző 1995 és 2015 között. Az általános iskola 8 osztályánál kisebb végzettségű munkanélküliek száma és aránya a vizsgált évek során folyamatosan csökkent, az 1995-ben jegyzett 2,6%-ról 2015-re 1,6%-ra süllyedt az arányuk. A térségi szinten legnagyobb csoportnak számító általános iskolai végzettségűek aránya a vizsgált időszakban 2,5 százalékponttal csökkent, 43%-ról 40,5%-ra. Az 1995-ben még második legnagyobb arányt kitevő szakmunkásképzőt végzett munkanélküliek aránya csökkent a legnagyobb mértékben, 2015-ben jegyzett 23,5%os arányuk 9,4 százalékpontos csökkenést jelent a vizsgált időszak kezdetéhez képest. A szakiskolai végzettségű munkanélküliek száma és aránya is növekedett 1995 és 2015 között, számuk megkétszereződése arányuk 1,3%-ról 3,9%-ra történő növekedésével járt együtt. A

46


szakközépiskolai, technikumi, illetve gimnáziumi végzettségű munkanélküliek száma 1995 és 2010 között jelentősen növekedett, és bár 2015-ben már az 1995-ben jegyzettnél is alacsonyabb volt a számuk, a munkanélküliek összlétszámának csökkenése miatt arányuk továbbra is növekedést mutatott. Az 1995-ben még a harmadik legjelentősebb, 18,6%-ot kitevő kategória a legutóbbi vizsgált évben már a második legnagyobb arányt képviselve, az összes munkanélküli 26,2%-át tette ki. A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, vagyis a főiskolát illetve az egyetemet végzett munkanélküliek aránya ugyancsak számottevőbb növekedést mutat, hiszen a vizsgált időszak elején még ezen két kategória aránya volt a legalacsonyabb, 2015-ben már az egyetemi végzettségűek aránya is magasabb volt az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzettekénél. Növekvő súlyuk ellenére azonban ez a két kategória továbbra is csak kevésbé számít jelentősnek, főiskolai végzettséggel a munkanélküliek 2,5%-a, egyetemi végzettséggel pedig 1,8%-uk rendelkezett a legutóbbi vizsgált évben.

22. ábra: A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995– 2015)

100%

5 15

90%

254

80%

18

70% 60%

24 47

17 23

420

245

39

36

Szakközépiskola, technikum, gimnázium

466

220

Szakiskola

451

50%

30%

Általános iskola 588

651

378 Általános iskola 8 osztálynál kevesebb

10% 0%

Főiskola

Szakmunkásképző

40%

20%

Egyetem

36 1995

17 2010

15 2015

A fent elemzett mutatók Mórahalmi járáson belüli területi különbségei 1995-ben kisebb mértékűek, de jól kivehetőek voltak. A járási szinten legnagyobb arányt kitevő általános iskolai végzettségű munkanélküliek Bordány kivételével mindenhol a legnagyobb csoportot képezték. A legnagyobb az arányuk Ruzsa községben volt (52%), Bordányban viszont a

47


szakmunkásképzőt végzettekétől jóval elmaradt 27,7%-os részesedésük. Az említett településen 46,4%-os volt a szakmunkásképzőt végzett munkanélküliek aránya, ami kiemelkedően magas a térségben. A térségben a második legmagasabb az arányuk Pusztamérgesen volt, azonban ottani 35,9%-os értékük is több mint 10 százalékponttal elmarad a Bordányban regisztrálttól. Szintén jelentősebb mértékben eltér a járási átlagtól az Öttömösön jegyzett 23%-os részesedésük. A szakközépiskolai, technikumi, illetve gimnáziumi végzettségű munkanélküliek arányának szélsőértékeit a Forráskúton mutatott 24%-os, illetve a Ruzsán jegyzett 11,9%-os arányuk képviseli. Nem regisztráltak szakiskolai végzettségű munkanélkülit 1995-ben Üllésen, illetve Zsombón, főiskolai végzettségűt pedig Ásotthalmon, Pusztamérgesen, illetve Zákányszéken. A járási szinten legalacsonyabb arányt képező egyetemi végzettségű munkanélküliek a 10 település közül mindössze 4 községben fordultak elő. Legmagasabb a számuk Pusztamérgesen volt, ahol 5 fő egyetemi végzettségű munkanélkülit regisztráltak, Ruzsa, Üllés, illetve Zsombó községekben pedig 1-1 fő tartozott ebbe a kategóriába. 1. térkép A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995)

Forrás: TEIR

2015-re a 20 évvel korábbi arányok változása térségi szinten a fent bemutatott módon az alacsonyabb képzettségűek fokozatos arányvesztését jelentette. Ez a járás települései között egyenlőtlenül ment végbe, hiszen a 10 településből 4 esetén növekedett az általános iskola 8

48


osztályánál

kisebb

iskolai

végzettségűek

aránya.

A

legnagyobb a

növekedés

az

arányszámokat tekintve Pusztamérgesen volt, ahol a 6 százalékpontos növekedés 3 fős gyarapodást jelölt. A legnagyobb csökkenés ugyanakkor Ruzsa községben ment végbe az általános iskola 8 osztályánál kisebb végzettségűek arányában. A községben 1995-ben még 7 főt számláló kategóriában 2015-ben már nem jegyeztek fel ilyen végzettségű munkanélkülit. Az általános iskolai végzettségűek járási szintű csökkenése ugyancsak jól megfigyelhető területi különbségeket mutat. A járási átlaggal ellentétes irányú változás, vagy is növekedés következett be a települések felében. A legnagyobb változás Bordány községben jelentkezett, ahol 15,9 százalékpontos növekedést követően az általános iskolai végzettségűek váltak a legnagyobb csoporttá. Az arányszám növekedése 23 fős számbeli növekedést takar. A többi településen ugyanakkor a növekedés 6,4 százalékpont, illetve 0,38 százalékpont közötti értékeket vett fel. A csökkenés mértéke általában magasabb volt, a legméréskeltebb Ásotthalom 2,9 százalékpontos, a legmagasabb Zsombó 25,8 százalékpontos csökkenése volt. A szakmunkásképzőt végzettek aránya Öttömös kivételével mindenhol csökkent. Az említett községben 11,4 százalékpontos növekedés jelentkezett, amelynek következtében a csoport a legnépesebbé vált. Fontos még kiemelni, hogy a szakközépiskolai, technikumi, illetve gimnáziumi képzettségű munkanélküliek aránya minden településen növekedett. A legkevésbé Bordányban (0,98 százalékpont), a leginkább pedig Zsombó községben (19,3 százalékpont) emelkedett a kategória aránya. Ez utóbbi községben a munkanélkülieken belül a legnagyobb csoportot képezték a szakközépiskolai, technikumi, illetve gimnáziumi végzettségűek, arányuk 41,3% volt 2015-ben. A főiskolai végzettségű munkanélküliek aránya mindössze két községben, Forráskúton és Öttömösön csökkent, Pusztamérgesen 0 főnél stagnált. Az egyetemi végzettségű munkanélküliek aránya ugyancsak mindössze két községben csökkent, azonban az általános növekedés után is csak a legmagasabb arányt mutató Zsombón emelkedett az arányszám 5% fölé.

49


2. térkép A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (2015)

Forrás: TEIR

Járási szinten 1995 és 2005 között a tartósan, vagyis 180 napon túl munkanélküliek arányának jelentős csökkenése ment végbe. A munkanélküliség szerkezete számottevően átalakult, hiszen a vizsgált időszak kezdetén még az összes munkanélküli 63,9%-a, 2005-ben azonban már csak 27,7%-uk volt tartósan munkanélküli. Az arányszám a 2005 utáni években kisebb ingadozást mutatott, 2015-ben végül a 10 évvel korábbinál némileg alacsonyabb, 24,6%-os arányt vett fel. A munkanélküliek száma ugyanakkor 2010-ig éppen ellentétes irányba mozgott, számuk változása 2011-től vált negatív előjelűvé. A tartós munkanélküliek 2015-ben tehát nem képeztek domináns csoportot a munkanélkülieken belül, azonban arányuk nem elhanyagolható, hiszen az összes munkanélküli közel negyedét tették ki.

50


23. ábra: A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek arányának változása (1995–2015)

70

50

1664

1532

63,94

1600

1466

180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya

1400

1370

1200

%

40 27,74

30

32,27 28,85

20

934 24,63

1000 800 600

Fő

60

1800

Munkanélküliek száma

400 10 0 1995

200 2000

2005

2010

0 2015

Forrás: TEIR

A tartós munkanélküliek arányának területi különbségei 1995-ben számottevőek voltak, hiszen amíg Zákányszéken közel 76,8% volt az arányuk, addig Pusztamérgesen ez az arány 41% volt. Ezt a községet leszámítva mindenhol a munkanélküliek legalább fele volt 180 napon túl munkanélküli. Az 50–60% közötti arány ugyanúgy 3 településen volt megfigyelhető, mint a 60–70% közötti, illetve a 70% feletti.

51


3. térkép A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a Mórahalmi járásban 1995-ben (%)

Forrás: TEIR

A korábban bemutatottnak megfelelően, a tartós munkanélküliek aránya járási szinten csökkent 2015-re. Ez a tendencia kivétel nélkül minden településen jelentkezett, ugyanakkor a legmagasabb és a legalacsonyabb arányt mutató település értéke közötti különbség is kisebb lett. 1995-ben a különbség még 35,7 százalékpont, 2015-ben azonban már csak 22,4 százalékpont volt. A járások közötti sorrend is átalakult, a legmagasabb a tartósan munkanélküliek aránya Ruzsa községben volt (38,9%), a legalacsonyabb pedig Mórahalmon (16,5%). A legnagyobb csökkenés Forráskúton ment végbe, ahol 20 év alatt 51,8 százalékponttal csökkent a tartós munkanélküliek aránya. Csak kevéssel marad el ettől Ásotthalom 51,7 százalékpontos csökkenése. Az 1995-ös és a 2015-ös érték között a legkisebb eltérés Pusztamérgesen mutatkozott, ahol mindössze 14,49 százalékpontos volt a csökkenés 20 év alatt, de nagyságrendileg azonos, 14,53 százalékpontos csökkenés mutatkozott Ruzsa községben is. A kisebb mértékű változás következtében az 1995-ben még legalacsonyabb arányt mutató Pusztamérges 2015-ben már csupán a hatodik legkisebb értékkel bírt. A tartósan munkanélküliek aránya a legutóbbi vizsgált év adatai alapján a Mórahalmi járás települései közül a Ruzsa és Öttömös községekben volt 30% feletti, a előbbi községben mutatott 38,9%-os arányuk kiemelkedően magas. Megállapítható, hogy ezen a két településen jelenthet komolyabb problémát a munkanélküliségnek ez a típusa,

52


ugyanakkor a 25% feletti arányt mutató további négy településen (Zákányszék, Üllés, Pusztamérges, illetve Bordány) is speciális problémát jelenthet a tartós munkanélküliek jelenléte. 4. térkép A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a Mórahalmi járásban 2015-ben (%)

Forrás: TEIR

A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásában 1995 és 2015 között markáns átrendeződés ment végbe, amelynek fő jellemvonása az idősebb korcsoportok arányának növekedése. Az 1995-ben még a munkanélküliek 9,5%-át jelentő 20 év alattiak aránya 2005ben már csak 2,9%-ot, 2015-ben pedig 2,6%-ot tett ki. A 20 és 29 év közöttiek aránya ugyan 2005-re némileg növekedett (24,7%-ról 28,5%-ra), azt követően azonban folyamatos csökkenés után 2015-ben 18,3%-os értéket vett fel. Ugyancsak csökkenés jellemzi a 30–39 évesek, illetve a 40–49 évesek arányát. Jelentősebb növekedés következett be ugyanakkor az 50 és 59 év közöttiek arányában, a vizsgált időszak kezdetén ugyanis az összes munkanélküli 12%-a tartozott ebbe a korcsoportba, 2015-ben viszont arányuk már 27,4% volt. A legidősebbek, vagyis az 59 év feletti munkanélküliek 1995-ben még nem szerepeltek a statisztikában, 2005-től 2011-ig nagyjából változatlan számban és arányban (1,1%) voltak jelen, 2015-re nagyobb létszámnövekedés után 13,5%-ra emelkedett az arányuk.

53


24. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995–2015) 100% 90%

165

17 267

19

17

406

371

126

80%

70%

367 418

60% 50%

256

412

367

40%

355

151 338

436

10% 0%

130 1995

45 2005

40-49 30-39

335

30% 20%

50-59

367 206

379

59 felett

20-29 20 alatt

421

357

171

21 2010

19 2011

24 2015

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

1995-ben a munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásában számottevőbb települési szintű különbségek rajzolódtak ki. A 20 év alattiak legalacsonyabb arányát Öttömösön regisztrálták (3,3%), a legmagasabb Bordányban (21,4%) volt a korcsoport részesedése. A 20–29 év közötti munkanélküliek arányában tapasztalható különbségek már mérsékeltebbek voltak, a legnagyobb (Ruzsa, 32,5%) és a legkisebb (Üllés, 18,1%) arányt felmutató települések értéke között 14 százalékpont volt az eltérés. A legnagyobb szórás a 40–49 évesek arányában mutatkozott, Üllés (34,5%), illetve Forráskút (13,9%) értéke között 20,5 százalékpont volt a különbség. Ettől csak kevéssel maradt el a 30–39 évesek arányának települési szintű különbsége (20 százalékpont), amelynek szélsőértékeit Forráskút (37,9%), illetve Pusztamérges (17,9%) jelentették. A legkisebb szórást az 50–59 évesek aránya mutatta 1995-ben amely mindössze 11,3 százalékpont volt.

54


25. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása a Mórahalmi járás településein (1995) 100% 90% 80% 70%

36

8

26

11

51

60% 50%

5

31

77

18

14

12

41

23

12

59

36

14 36 59 felett

70

34 22

15

26

50-59

42

40-49

46 11

25

69 24

10%

2

7

70

30%

0%

8

30

40% 20%

43

17

5

54 28

30-39

49 17

25 31

7 2

13

13

12

20-29

31

20 alatt

9


Az 1995 és 2015 között regisztrált változások legfontosabb jellemzője a fent bemutatottaknak megfelelően az idősebb korcsoportok arányának növekedése, amely valamennyi településről elmondható. Néhány esetben figyelhető meg csupán eltérés ettől az általános tendenciától, amelyek közül a legkirívóbb a 20–29 évesek arányának 6,9 százalékpontos növekedése Zsombó községben. A 30–39 évesek arányának csökkenése ugyancsak

általános,

(Pusztamérgesen

0,4

mindössze

két

százalékponttal,

községben illetve

nőtt

kismértékben

Zákányszéken

kevesebb,

az

arányuk mint

0,1

százalékponttal). A 40–49 évesek arányában bekövetkezett általános csökkenéstől szintén csak kisebb eltérés tapasztalható, Forráskúton 2,9 százalékponttal nőtt a korcsoportba tartozó munkanélküliek aránya 1995 és 2015 között, illetve Mórahalmon és Ruzsa községben elhanyagolható, 0,3 százalékpont alatti volt a mutató növekedése. Az 50–59 év közöttiek arányának növekedése már valamennyi településen megfigyelhető, a legkisebb arányú a változás Zsombó községben volt (4,6 százalékpont), a legnagyobb pedig Pusztamérgesen (25,5 százalékpont), de ettől csak kevéssel maradt el Bordány értékének növekedése (25,4 százalékpont).

55


26. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásai a Mórahalmi járás településein (2015) 100% 20

90%

8

21

27 45

15

32

29

15

28

37

9

13

24

14

5

60% 15

50%

19

28

40%

20 17

31

15

5

11

31

21

15

28

20%

27 25

10% 3

15

17 2

1

7

3

9

16

4

5 1

16 4

20-29 28

18

16 3

40-49 30-39

17

13

59 felett 50-59

25

18

30%

0%

17

6

80%

70%

4

13

2

20 alatt

1


Összegzés Módszertan: A járás társadalmi helyzetének ismertetése, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra fókuszálva, adatokkal alátámasztva, max. 1 oldal terjedelemben.

3.2.3 Gazdasági háttér bemutatása Módszertani megjegyzés: A járás gazdasági helyzetének bemutatása, a „zöld” és fenntartható gazdasági vállalkozások bemutatása azért fontos, mert egyrészt megismerhetővé válik az, hogy a gazdaságát, a foglalkoztatottság viszonyait mennyire tudja befolyásolni a klímaváltozás, milyen gazdasági alapokkal rendelkezik a térség, valamint a szektoriális vizsgálatok bemutatják, hogy a mezőgazdaság, az ipar és szolgáltató szféra mennyire érintett és kitett az időjárás okozta változásoknak. Jelen mintában egy gazdasági jellemző kerül kidolgozásra, a többihez a részletes kidolgozás során vizsgálandó mutatók kerülnek

56


megadásra. Környezeti és klímaváltozással kapcsolatos problémák gazdasági vetületének felvázolása a következő témakörök mentén történhet:



A járás foglalkoztatottsági helyzetének bemutatása: -

ágazati megoszlás: a bányászat és építőipar, a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatószféra részletes ismertetése, főbb gazdasági szereplőkkel és tevékenységeikkel együtt. A fejezetben feltárásra kerül, hogy jelen vannak-e a fenntartható gazdasághoz kapcsolódó vállalkozások. Az egyes ágazatok speciális problémáihoz és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozásokhoz nyújt támpontot.

-

Gazdasági szervek az egyes ágazatokban: A klímastratégiában érintett gazdasági szervek számának, arányának felmérése az ágazati megoszlás alapján. Főbb gazdasági szereplők ismertetése, nagyfoglalkoztatók és tevékenységi körük.



-

Foglalkoztatottak számának alakulása, gazdasági aktivitás vizsgálata idősoros elemzés alapján.

-

A vállalkozások számának alakulása, a járás gazdasági potenciáljának bemutatása céljából.

Mezőgazdaság -

művelési

ág

szerinti

megoszlás:

A

különféle

művelési

ágakhoz

némileg

eltérő

környezetvédelmi problémák tartoznak, így a művelési ágak megoszlása rámutat a kezelendő problémák jellegére.

-

termelés típusa (önellátás, értékesítés, mezőgazdasági szolgáltatás): A termelés típusa nagyban

meghatározza

a

termelési

eljárások

jellegét,

amely

a

tevékenységek

környezetvédelmi szempontú problémáira is utal.

-

erdő-, vízgazdálkodás: A talajt megművelő mezőgazdasági tevékenységek mellett az erdőilletve a vízgazdálkodás is jelentős hatást gyakorol a természeti környezetre, így az ehhez kapcsolódó tevékenységek felmérése a stratégia szerves részét kell, hogy képezze.



Ipar, ipari parkok: -

A településeken található ipari parkok területén jellemzően a gazdasági tevékenységek koncentrációja tapasztalható, amely egyben megnövekedett környezeti terhelést is jelent. Ennek mértékét feltérképezendő szükséges felmérni a település ipari parkjainak súlyát, illetve az ott végzett tevékenységek jellegét, környezetterhelését és konfliktusokat.



Szolgáltató szektor, K+F jelenlétének vizsgálata: -

Az innováció jelenléte, kutatás és fejlesztés aránya, fenntarthatósággal és környezeti kérdésekkel foglalkozó intézmények, vállalkozások és kutatások ismertetése.

3.2.3.1 Vállalkozások A működő vállalkozások a helyi gazdaság kulcsszereplői, akiknek bevonása a klímastratégiába nagymértékben segítheti annak hatékony megvalósítását. A vállalkozások legfontosabb

paramétereinek

felmérésével

a

lehetséges

beavatkozások

jellege

is

körvonalazódhat.

57


A működő vállalkozásoknak a regisztrált vállalkozásokhoz viszonyított aránya a vállalkozási szféra tényleges súlyára utal. A mutató a Mórahalmi járás átlagát tekintve 2005 és 2010 között jelentősen, majd lassabb ütemben, de továbbra is tartósan csökkent. A járás értéke a vizsgált időszak kezdetén a megyeivel nagyjából egy szinten, az országosnál magasabban volt, 2010 után azonban jóval elmaradt mindkettőtől. Ezzel együtt mindhárom területi szint értéke csökkenést mutat, így az országos és a megyei átlag is kismértékben közelített a járási átlaghoz. A 2015-ben mutatott arány, amely szerint a regisztrált vállalkozások 15%-a működött, rendkívül alacsonynak minősül. Az arányszám 2005 és 2010 közötti

változásának

előidézője

a

regisztrált

vállalkozások

számának

nagymértékű

növekedése volt, a működő vállalkozások számának stagnálása mellett. A vállalkozási szféra koncentráltságára utaló 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások számában a Mórahalmi járásban az előbb említett okból 2005 és 2010 között jelentős növekedés ment végbe, amelyet 2010 és 2013 között is folyamatos, bár lassabb ütemű növekedés követett. A megyei érték ugyancsak növekedést mutatott a vizsgált években, az országos érték ugyanakkor közel azonos volt 2010 és 2013 között. 27. ábra: A regisztrált vállalkozások aránya a működő vállalkozások és a népesség arányában (2005–2013) 0,7

300 0,61 0,62

0,6 0,5

250

Mórahalmi járás - működő és regisztrált vállalkozások aránya

200

Magyarország - működő és regisztrált vállalkozások aránya

0,54 0,42

0,40 0,4

0,39 0,37

0,37

0,34 0,3

0,34 150 0,30 100

0,2

0,18

0,17

0,16

50

0

Mórahalmi járás - 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások Magyarország - 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások

0,15

0,1

Csongrád megye - működő és regisztrált vállalkozások aránya

Csongrád megye - 1000 főre jutó regisztrált vállakozások

0

2005

2010

2011

2012

2013 Forrás: KSH

A működő és regisztrált vállalkozások arányában a Mórahalmi járás települései között 13,4 százalékpontos volt a legnagyobb különbség 2005-ben. A mutató értéke a legkisebb Mórahalomban volt, ahol a regisztrált vállalkozások 54,9-a működött, a legnagyobb a

58


működő vállalkozások aránya Forráskúton volt (68,3%). A legtöbb település 61% és 63,9% közötti értéket vett fel 2005-ben. 5.térkép: A működő és regisztrált vállalkozások aránya a Mórahalmi járásban 2005-ben (%)

Forrás: KSH

A korábban elemzett csökkenés következtében 2015-re a működő és regisztrált vállalkozások arányának területi mintázata is némileg átalakult, a 2005-ben még legmagasabb

arányszámmal

jellemezhető

Forráskút

értékének

53,6

százalékpontos

csökkenése után 2015-ben a település csak az ötödik legmagasabb aránnyal rendelkezett a járáson belül. A 10 évvel korábban még legalacsonyabb arányszámmal rendelkező Mórahalom mutatója 2015-re a második legmagasabbá vált a térségben (15,6%). A legutóbbi vizsgált évben Zsombó értéke a járási átlaghoz (15%) képest kiugróan magas volt, a településen a működő és a regisztrált vállalkozások aránya 25% volt, amely 9,4 százalékponttal haladta meg Mórahalom értékét. A legalacsonyabb értékkel a térségben Zákányszék bírt, ahol az arányszám 10,32% volt.

59


6. térkép: A működő és regisztrált vállalkozások aránya a Mórahalmi járásban 2015-ben (%)

Forrás: KSH

Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások 2005-ös, Mórahalmi járásban jegyzett aránya 71,5 volt. A járásban a legmagasabb mutatóval Zsombó község rendelkezett, ahol 104,4 volt a mutató értéke, a második legmagasabb értékkel rendelkező Öttömöshöz tartozó mutató ettől jóval elmaradt (82,3 ezrelék). A települések többségében 70 ezrelék alatti volt a mutató értéke, a legalacsonyabb Ásotthalom, 49,7 ezrelékes arányszáma volt.

60


6.térkép: Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások aránya a Mórahalmi járásban 2005-ben (ezrelék)

Forrás: KSH

2015-ben 275,2 ezrelékre emelkedett az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások járási átlaga, amivel egyidejűleg megváltozott a 10 évvel korábbi arányok alapján felálló sorrend is. Kiemelkedő Öttömös értéke (390,4 ezrelék), ugyanakkor Zákányszéken is hasonlóan magas volt a mutató (370 ezrelék). A járásszékhely, Mórahalom értéke viszonylag magasnak számít, hiszen 304,8 ezrelék volt, amely a harmadik legmagasabb a járásban. A járás településeinek jelentős részében 250 ezrelék alatti volt a mutató értéke, a legalacsonyabb Pusztamérges arányszáma volt (192,9 ezrelék).

61


7.térkép: Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások aránya a Mórahalmi járásban 2015-ben (ezrelék)

Forrás: KSH

A működő vállalkozások száma 2011 és 2013 között 175 darabbal csökkent. Gazdálkodási formák szerinti megoszlásukról elmondható, hogy számuk csökkenése elsősorban a jogi személyiség nélküli vállalkozások számának csökkenésére vezethető vissza. A betéti társaságok száma 2011 és 2013 között 33 darabbal csökkent, az egyéni vállalkozások száma pedig 189 darabbal, így ez utóbbi kategória 2013-as értéke a két évvel korábbinak 77,7%-a volt. A jogi személyiségű vállalkozások száma ugyanakkor növekedett, 2011 és 2013 között 48 darabbal. Ez növekedés a korlátolt felelősségű társaságok számának növekedésére vezethető vissza, mivel a részvénytársaságok száma a 2011 és 2012 közötti növekedés után 2013-ra újra 4 darabra csökkent.

62


1. táblázat: A vállalkozások gazdálkodási formák szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (db) 2011

2012

2013

Működő vállalkozások száma

1350

1283

1175

Működő jogi személyiségű vállalkozások száma

335

359

383

Működő korlátolt felelősségű társaságok száma

313

340

363

Működő részvénytársaságok száma

4

5

4

Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma

1015

924

792

Működő betéti társaságok száma

164

154

131

Működő egyéni vállalkozók száma

848

766

659

Működő társas vállalkozások száma

502

517

516

Forrás: TEIR

A regisztrált vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlásáról elmondható, hogy valamennyi településen az 1–9 fős vállalkozások domináltak, a második legnagyobb kategória pedig a 0 és ismeretlen fős vállalkozásoké volt. Nem regisztráltak 10–19 fős vállalkozást Öttömös, illetve Ruzsa községekben, 20–49 fős vállalkozást pedig további 3 községben: Forráskúton, Pusztamérgesen, illetve Zákányszéken. Egyedül a járásszékhely, Mórahalom esetén regisztráltak 50–249 fős vállalkozást, 2013-ban 6 darabot. 2. táblázat: A vállalkozások alkalmazotti létszám szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (db) 0 és ismeretlen

1-9 fő

10-19 fő

20-49 fő

Ásotthalom

154

696

5

3

Bordány

132

664

5

4

Forráskút

79

533

5

Mórahalom

299

1463

15

Öttömös

47

231

Pusztamérges

52

175

Ruzsa

101

557

Üllés

122

727

3

Zákányszék

170

816

2

Zsombó

158

646

8

7

50-249 fő

6

1 2 3

Forrás: TEIR

63


Vállalatok által jegyzett tőke, a jegyzett tőke egy lakosra jutó összege, bruttó hozzáadott érték A vállalkozások által jegyzett tőke és a bruttó hozzáadott érték 2013-ban számottevő különbségeket mutatott az egyes települések között. A bruttó hozzáadott érték különbségeinek tekintetében megállapítható, hogy a legmagasabb értékkel bíró Mórahalom mutatószáma 126-szorosa volt a legalacsonyabbat jegyző Pusztamérgesének. A jegyzett tőke összegében még ennél is jelentősebb, 934-szeres volt a különbség. A bruttó hozzáadott érték minden településen meghaladta a jegyzett tőke összegét. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében is jelentős különbségeket figyelhetünk meg a térségen belül. Kiugró volt Mórahalom értéke, mivel a második legnagyobb mutatóval rendelkező Zsombó mutatója a megyeszékhely értékének mindössze 40%-át tette ki. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték járási átlaga 432000 Ft volt, amelynél csak az említett két település rendelkezett magasabb értékkel. A legalacsonyabb Pusztamérgesen volt a mutatószám, 49750 Ft. 28. ábra: A vállalkozások bruttó hozzáadott értéke és a jegyzett tőke alakulása a Mórahalmi járásban (2010–2013) 8000000 7000000

1400 1 262,02 1200

6000000

1000

Bruttó hozzáadott érték (1000 Ft)

5000000 800 4000000 3000000 2000000

600

509,41

1000000

400

304,53 209,35

239,84 184,23

Jegyzett tőke összege (1000 Ft)

123,55 131,39

200 94,72 49,75

0

0

Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft)

Forrás: TEIR

64


3.2.4 Épített környezet, településszerkezet, szegregátumok Módszertan: Az épített környezet vizsgálata alapvető fontosságú a leendő klímastratégiákban. Ugyanis itt nyílik mód azon kritikus helyek, az esetleges szegregátumok problémáinak, a település beépítettségével, szerkezetével kapcsolatos kihívások ismertetésére. Főbb témakörök:

 Területfelhasználás jellemzői és településszerkezet -

Településszerkezet alakulása, története, valamint a rá ható tényezők a Katonai felmérések és az egyéb

történelmi

térképek

alapján.

Jelenlegi

településszerkezetének

vizsgálata

a

Településszerkezeti terv alapján. Mai területfelhasználás sajátosságai a Településszerkezeti terv, valamint a szabályzási terv alapján. Egyedi sajátosságok, valamint a településszerkezeti terv által

megvalósult

elemek

az

ITS

megalapozó

vizsgálataiban

és

az

Önkormányzat

adatszolgáltatása alapján

 Építmények vizsgálata -

A település épületállománya elsősorban a városközpont és a lakótelepek/lakóterületek építményeire

fókuszál.

Kiemelve

a

településközponti

intézmények,

a

lakótelepek

építményeinek állagát, állapotát, rehabilitációs előzményeit. Meghatározó, településképi jelentőségű

épületállomány

meghatározása

az

Településre

vonatkozó

történelmi

dokumentumokból, az ITS megalapozó, a Településszerkezeti terv leíró részeiből olvasható.

 Épített környezet értékei -

Országosan

védett

műemlékeket

a

Forster

Gyula

Nemzeti

Örökségvédelmi

és

Vagyongazdálkodási Központ friss adatszolgáltatás alapján, vagy az ITS/HÉSZ megalapozó vonatkozó részeiből. A helyi védelem alá eső építményeket a települések önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának vonatkozó paragrafusában sorolják fel. Egyes települések, bár a helyi építési szabályzatban adott rá a lehetőség, nem vontak helyi védelem alá építményt.

 Szegregáció és az épített környezet konfliktusai -

Az ITS megalapozó részeinek vonatkozó fejezetei forrásként szolgálhatnak Mórahalom város esetén. Az ITS anti-szegregációs terve forrásként szolgálhatnak. Az épített környezet konfliktusaihoz

az

Önkormányzattal

való

kommunikáció

(helyismeret),

valamint

a

Településszerkezeti terv fejlesztési/tervezett elemei, és az ITS megalapozó részei forrásként szolgálhatnak.

3.2.4.1 Területfelhasználás jellemzői és településszerkezet Mórahalmon kívül a járásban 8 község és 1 nagyközség található. A községek településszerkezete hasonlóan alakult ki: a jelentősebb intézmények (községháza, posta, óvoda és általános iskola, háziorvosi rendelő) és kereskedelmi szolgáltatások a főutakon

65


találhatóak. Ezen településközpont köré alakultak ki a lakóterületek, valamint ezektől távolabb a munkahelyi (ipari és üzemi) területek. A legtöbb településen, a Dél-Alföld egyik sajátosságaként, a külterületi mezőgazdasági területek tanyás övezeti besorolásba tartoznak. 29. ábra Ásotthalom és Bordány Településszerkezeti tervének kivonata

30. ábra Üllés és Zákányszék Településszerkezeti tervének kivonata

Mórahalom fejlődésére szerkezetalakító hatással volt az 55. sz. elkerülő főút megépülése, amely így terhet vett le a Szegedi és Felszabadulás útról. A településközpont, a legtöbb kereskedelmi, szolgáltató és intézményi építményei ezen két út mentén, valamint ezek találkozásánál alakult ki az évtizedek során.

A központ körül alakult ki, a jellemzően

társasházas, kisvárosias beépítési mód.

66


31. ábra Mórahalom Településszerkezeti tervének kivonata

3.2.4.2 Építmények vizsgálata A községek és a járásközpont is történeti települések, kialakult településszerkezettel és beépítési móddal. A településekre oldalhatáron álló beépítési mód, valamint a családi házas épületek a jellemzőek. Ettől kissé eltér Mórahalom, ahol a településközpont, valamint az ahhoz szorosan csatlakozó lakóterületeken szabadon álló, vagy zártsorú beépítési móddal épült társasházi építmények is megjelennek. A községekre jellemző általános mezőgazdasági tanyás gazdálkodású területeken a hatalmas telkeken lévő gazdasági és lakóépületek állapota folyamatosan romló képet mutat. Energetikai és településképi szempontból az egyik elsődleges konfliktusforrása lehet ezen építmények korszerűsítésének megoldása.

67


32. ábra A pusztamérgesi templom (Forrás: mapio.net)

3.2.4.3 Épített környezet értékei A települések történetéből adódóan épített és kulturális örökségként elsősorban a

tanyasi,

intézményi

és

szakrális

építményeket tekinthetjük. Országosan

védett

műemlék

a

pusztamérgesi egyhajós templom, valamint az üllői római katolikus templom. A helyi védelem alá eső építményeket a települések önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési

szabályzatának

vonatkozó

paragrafusában sorolják fel. Egyes települések, bár a helyi építési szabályzatban adott rá a lehetőség, nem vontak helyi védelem alá építményt.

3.2.4.4 Szegregáció és az épített környezet konfliktusai Mórahalmon nem található olyan terület, mely a tényleges szegregátum feltételeinek megfelelne. A települések szerkezetéből, valamint a területfelhasználásból adódóan egyes települések

épített

környezeti

konfliktussal

terheltek.

Mórahalmon

az

elsődleges

problémaforrás a fürdő fejlesztési területeinek hiánya, valamint a hozzá kapcsolódó forgalmi és parkolási terhelés. Az ipari park közelsége a városközponthoz zaj- és forgalmi hatásokat gerjeszt, amelyek jelentős problémaforrások lehetnek a lakók számára. Ásotthalmon a határátkelő miatt a forgalmi terhelés egyre jelentősebb konfliktus forrás a főleg tanyás, falusias lakóterületek mentén. A községeken az intézmények épületeinek állaga jelentős energetikai és településképi konfliktus forrása.

3.2.5 Műszaki és humán infrastruktúra 3.2.5.1 Műszaki Infrastruktúra Módszertan:

 Közlekedési hálózati kapcsolatok jellemzésének lehetősége -

A település közúti közlekedési hálózati kapcsolatának bemutatása, nagyobb városokkal való kapcsolat jellemzése (megyeszékhely, régióközpont, környező települések elérhetősége (főleg a vonzáskörzeti települések), autópálya elérhetősége, illetve országhatár elérhetősége; A várost érintő jelentősebb úthálózatok jellemzése (TEN-T, EuroVelo, stb.).

68


-

KSH adatszolgáltatás: Népszámlálási adatok 2011-es településszerkezetben (ingázási adatok): A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma (fő); A naponta bejáró foglalkoztatottak száma (fő).

-

Ábraelemzés:

Centralizáltságot

oldó

térségi

együttműködések

(Nemzeti

Közlekedési-

infrastruktúra Stratégia) Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon - közút (KTI);

-

A település vasúti közlekedési hálózati kapcsolatának bemutatása, nagyobb városokkal való kapcsolat jellemzése (megyeszékhely, régióközpont, környező települések elérhetősége (főleg a vonzáskörzeti települések), illetve országhatár elérhetősége;

-

Ábra: Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon - vasút (KTI); vasutas áttekintő térkép.

-

Önkormányzati adatszolgáltatás: a településre belépő napi összes vasúti utas mennyiség (fő/nap/irány); vasúti teherforgalom nagysága (szállított áruk tömege és a szállítás módja), ezek változása (tehervonat/nap – hány tonna áru).

-

Távolsági és helyközi közösségi közlekedési hálózat kapcsolatainak bemutatása. Az egyes fontosabb települések elérhetősége.

-

Város érintő hajózható vizek bemutatása (elhelyezkedése, kiterjedése, hajózhatóságának bemutatása, jelenlegi használat, lehetséges kihasználás). A hajózhatóság milyen településekkel teremt kapcsolatot és milyen módon? A vízi személyszállítás lehetőségei környezetvédelmi szempontból?

-

légi közlekedés

 A települési közúthálózat struktúrája: -

A várost feltáró állami és önkormányzati utak tételes számbavétele, fizikai jellemzése (kapcsolat, sávszám, kapacitás és kapacitás kihasználtság, forgalmi adatok). Önkormányzati kiépített és kiépítetlen út és köztér hossza, területe és ezek arányai. Állami közutak hossza és területe a településen, önkormányzati és állami utak aránya. Tervezett fejlesztések bemutatása, azok várható klímabarát hatásai.

-

Ábra: Szerkezeti terv kivágat

-

KSH adatszolgáltatás: önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km); önkormányzati kiépített út és köztér hosszából a belterületi elsőrendű főutak hossza (km); önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza (km); önkormányzati kiépített út és köztér területe (1000 m2); állami közutak hossza (km); állami közutak területe (1000 m2); összes személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma (eset)

 Forgalmi jellemzők: -

Közúthálózat személygépjármű-forgalom terhelése és azok változásai. A forgalmi torlódások jellemző szakaszai, adatokkal való alátámasztás (önkormányzati adatszolgálatatás). A forgalom nagysága különböző napszakokban. A forgalmi torlódások ellen tervezett fejlesztések, elképzelések bemutatása (forgalomcsillapítás, egyirányúsítás, elterelés, parkolók optimális helyen történő biztosítása, stb.).

-

Önkormányzati adatszolgáltatás: A közúton történő áruszállítás forgalom nagysága, ezek emissziós, zaj és rezgés terhelései

 Közösségi közlekedés

69


-

A települést érintő közösségi közlekedés rövid bemutatása (távolsági és helyközi, valamint helyi tömegközlekedési módok). Tervezett közösségi közlekedésfejlesztések (elsődlegesen környezetbarát fejlesztések, átszállóhelyek megvalósítása (P+R, K+R, B+R, B+C), buszsáv kialakítása, utastájékoztató rendszer, stb.). Az autóbuszos tömegközlekedést üzemeltető társaság rövid bemutatása. Az autóbuszos közlekedést kiszolgáló létesítmények bemutatása (járműtelep)

-

Önkormányzati adatszolgáltatás: Az autóbuszos közösségi közlekedés műszaki adatai (tömegközlekedési hálózat hossza (km), a tömegközlekedési hálózat a település beépített területének hány %-át fedi le?). Az autóbuszhálózat tömegközlekedés útvonalának lefedése (%), Autóbusz közlekedéssel szállított utas mennyisége. Az autóbusz eszközpark állapota, ezek környezeti hatásai. Elmúlt időszakban beszerzett vagy tervezett új környezetbarát eszközök. Elektromos,

hidrogén-elektromos

egyéb

környezetbarát

autóbuszok

beszerzésének

lehetőségei. Az autóbusz-hálózat forgalomterhelése.

-

A kötöttpályás közlekedés és a távolsági és helyi autóbusz közlekedés adatai, egymáshoz való viszonya; a vasúti és közúti tömegközlekedés összehangolásával kapcsolatos adatok (van pazaroló párhuzamosság?).

-

A meglévő eszközpark környezetbarát fejlesztései. A kötöttpályás közösségi közlekedés műszaki adatai (tömegközlekedési hálózat hossza (km), a tömegközlekedési hálózat a település beépített területének hány %-át fedi le? Elmúlt időszak környezetbarát fejlesztései és azok eredményei, a jövőben tervezett környezetbarát fejlesztések bemutatása.

 Kerékpáros közlekedés: -

Kiépített

kerékpárhálózat

adatszolgáltatás:

hossza,

Legfontosabb

jellemzői, kerékpáros

kiépítésének útvonalak

tendenciája. forgalma

Önkormányzati

(kerékpár/nap).

A

kerékpárforgalmi létesítmények műszaki állapota. Mely településekkel van kiépített kerékpáros kapcsolat? OTrT jelez-e országos jelentőségű kerékpárúthálózatot a település érintve? Kerékpár tárolók hol találhatók a településen? B+R parkoló van kiépítve? Jelentősebb forgalomvonzó létesítmények és az azokhoz kiépített kerékpáros létesítmények megléte. Kerékpárosbarát fejlesztések (közösségi kerékpáros közlekedési rendszer, stb.) bemutatása.

-

KSH adatszolgáltatás: önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (km); Önkormányzati adatszolgáltatás: esetleges hiányosságok, konfliktusok.

 Gyalogos közlekedés: -

Gyalogos létesítmények általános bemutatása (műszaki jellemzők). Összefüggő gyalogos térés utcahálózat bemutatása a településen.

-

KSH adatszolgáltatás: önkormányzati kiépített járda hossza (km); önkormányzati kiépítetlen járda hossza (km);

-

Önkormányzati adatszolgáltatás: Közúttól védett területek a településen (jogszabály vonatkozik-e erre?). Jelentősebb forgalomvonzó létesítmények és az azokhoz kiépített gyalogos létesítmények megléte. Esetleges konfliktusok, hiányosságok.

 Parkolás -

Külső adottságokból származó parkolási igények (városba érkező közlekedők parkolási igényei) parkolási rendszere és a belső adottságokból származó parkolási igények (városon belüli forgalom parkolási igényei) parkolási rendszere. Jelentősebb forgalmú mélygarázsok a

70


településen, azok kapacitásai. Főbb forgalomvonzó létesítmények parkolási igényei és megoldása.

-

Önkormányzati adatszolgáltatás: parkolási szabályozások; fizetős parkolóhelyek száma, elhelyezkedésük. A település szabályozása a parkolási rendszerrel kapcsolatban. Parkolási korlátozások a településen. Felszíni fizetős parkolóhelyek száma a településen. P+R parkolók a településen (kapacitás, elhelyezkedés, problémák).

-

KSH: személygépjármű ellátottság a településen (szgk/1000 lakos); benzinüzemű, gázüzemű, egyéb üzemű személygépkocsik száma (db);

 Közlekedési helyzetkép klímaspecifikus értékelése -

pl: közlekedésből eredő légszennyezettség, szmog, annak súlyossága a város és környezete levegőminősége szempontjából

-

környezeti

infrastruktúra

éghajlatváltozás

hatásaival

szembeni

ellenállóképessége

(pl:

Felmelegedés hatására: útburkolatok sérülékenysége nő, aszfaltolvadás a nyári hőhullámok esetén)

-

közlekedési rendszer zavartalan működését veszélyezteti a viharok, időjárási extremitások gyakoribb előfordulása

-

a kibocsátáscsökkenés szempontjából rövid összegző gondolatok a nem motorizált közlekedési feltételekről, jelenlegi helyzetről, ismert fejlesztési elképzelésekről. a gépjárművek számának változásai a településen, azok hatásai.

-

a közösségi vagy egyéni nem motorizált közlekedés felé való elmozdulás lehetőségei (pl.: külső

részeken

biztonságos

gépkocsi

tárolás,

gazdasági

ösztönzés,

biztonságok

kerékpárhálózat fejlesztése, stb.)

-

a közlekedési-szállítási igények optimalizálásának lehetőségei (forgalom kitiltása, korlátozások, stb.)

Közlekedési hálózati kapcsolatok A közel 560 km2 területű Mórahalmi járás az ország déli részén, Szegedtől nyugatra helyezkedik el. A térség keleti fele (Mórahalom, Zákányszék Bordány, Zsombó) a Szeged által kialakított városi térséghez tartozik, ahol a megyei jogú város gazdasági hatásai jelentősen befolyásoljak a környező települések működését. Erre, nagymértékben kihat a térségi kapcsolatot segítő, kiszolgáló közlekedési infrastruktúra minősége. Továbbá a térség egésze gazdasági kapcsolatot ápol a tőle délkeletre lévő horvát és szerb valamint magyar településekkel.

71


33. ábra A centralizációt oldó térségi együttműködések

Forrás: NKIS

A Mórahalmi járástól kicsivel keletre húzódik az M5-ös autópálya, mely északra kapcsolatot biztost Budapesttel, délre pedig Szerbiával. Ebből ágazik ki a térség legfontosabb útvonala, a járást kelet-nyugati irányban átszelő 55. számú másodrendű út, mely kelet felől Szegedet, nyugat felől Baját és Bátaszéket közi a térséghez. A járás községei és a járásközpont között jellemzően összekötő utak biztosítják a közúti kapcsolatot. A térség jelentősebb külső kapcsolatai a következők: Kiskunmajsa felől az 5409 és az 5405-ös összekötő út. Kiskunhalas felől az 5408. számú, az 5413. számú összekötő út és az 53. számú másodrendű főút, mely az 55. számú főútba kapcsolódik. Tompa felől az 5501. számú Kelebia-Baja.

72


34. ábra Mórahalmi járás közúti kapcsolatai

Forrás: openstreetmap

A járáson belüli kapcsolatot, a következő összekötő utak biztosítják: 

5429 – Pusztamérges–Öttömös összekötő út



5435 – Pusztamérges-Ruzsa összekötő út



5431 – Szeged-Ruzsa-Öttömös összekötő út



5433 – Üllés-Ruzsa összekötő út



5408 – Kiskunhalas-Szeged összekötő út



5426 – Forráskút-Üllés összekötő út



5427 – Zsombó-Bordány összekötő út



5405 – Soltvadkert-Szeged összekötő út



5432 – Bordány-Zákányszék-Mórahalom összekötő út



5509 – Ásotthalom-Kelebia összekötő út



5511 – Mórahalom-Ásotthalom összekötő út



5512 – Röszke-Mórahalom

A térségben a távolsági buszjáratot a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. biztosítja. Jellemzően a nagyobb települések irányában észak-nyugati – dél keleti irányultságú utakon (Szeged, Kiskunhalas, Kiskunmajsa) sűrűek a járatok az észak-keleti dél-nyugati irányultságú utak mentén lényegesen ritkábbak vagy nincsenek (Forráskút-Üllés, Bordány-Zákányszék) autóbusz járatok.

73


A járást vasúthálózat közvetlenül nem érinti, keletről Szegeden a 140-es villamosított vasútvonal Budapest irányában, nyugatról a 150-es villamosított vasúti vonal szintén Budapest iránya felé kapcsolja a térség településeit. A 2011-es népszámlálási adatok alapján, naponta bejáró foglalkoztatottak aránya 15%, míg az országos átlag 30%. A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak aránya 43%, míg az országos átlag 34%.

3.2.5.2 Közművek Módszertan

 Vízgazdálkodás és vízellátás: -

A vízszolgáltatás intézményi hátterének bemutatása (tulajdonos, üzemeltető, fenntartó). Vízgazdálkodás folyamata, annak jellemzése (közüzemi víztermelés, víztározás, vízbázisok, ivóés használati vízelosztás, vízszolgáltatás). Vízműtelepek bemutatása. A település éves vízfogyasztása (háztartásoknak és összesen), ennek változásai. Ivóvízellátás lefedettsége (bekötött lakások aránya). Hálózati nyomás jellemzése, vízminőség jellemzése. A csőhálózat állapota, fejlesztési igények bemutatása.

-

KSH adatszolgáltatás: háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3); összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3); közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km); közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db).

 Csatornázás: -

Szennyvízszolgáltatás intézményi hátterének bemutatása (tulajdonos, üzemeltető, fenntartó). A szennyvízelvezetés folyamatának és hálózat bemutatása. A településen keletkező napi és éves szennyvíz (m3). A szennyvízelvezetés jellemző módja (elválasztott rendszerű, egyesített rendszerű). A település csatornázottsága (%). A csatornázás megoldandó területi problémáinak bemutatása. Közműolló a településen.

-

KSH adatszolgáltatás: közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes

szennyvíz

mennyisége

(1000

m3);

közüzemi

szennyvízgyűjtő-hálózat

(közcsatornahálózat) hossza (km); közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db); háztartásokból a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3).

 Szennyvíztisztítás: -

Szennyvíz tisztító telepek bemutatása, jellemzése. A szennyvíziszap esetleges hasznosítása (pl.: energiaforrásként). Tisztított szennyvíz befogadója.

 Csapadékvíz elvezetés -

A kiépített csapadékelvezető jellemző hálózat típusa (zárt-nyílt). A csapadékvíz befogadója. A csapadékelvezetés kihívásai a klímaváltozás hatására (pl.: hirtelen nagy mennyiségű csapadék). Záportározók bemutatása ha van.

-

KSH adatszolgáltatás: Felszín alatti zárt csapadék csatorna hossza (km).

74


 Energia -

A település energiagazdálkodásának rövid bemutatása. A település kapcsolatban áll-e a Polgármesterek szövetségével (Covenant of Mayors)? A Fenntartható Energia Akcióprogramot (SEAP) elkészítette már a település?

-

Önkormányzati adatszolgáltatás: Az elmúlt évek jelentősebb energiatudatos fejlesztéseinek tételes felsorolása és eredményeinek bemutatása.

 Villamosenergia- és gázellátás: -

Az energiaszolgáltatás intézményi bemutatása, feladatai (tulajdonos, üzemeltető, fenntartó). A település villamos és gázellátásának bemutatása. A villamos és gázfogyasztók száma, aránya, mennyisége országos és megyei adatokhoz viszonyítva, tendenciák (KSH). A villamosenergia és a gáz elosztásának bemutatása. Az elmúlt időszak jelentősebb klímabarát fejlesztések és a tervezett klímabarát fejlesztések bemutatása.

-

KSH adatszolgáltatás: háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db); a háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh); villamosenergia-fogyasztók száma (db); szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh); a kisfeszültségű villamosenergiaelosztóhálózat hossza (km);

-

háztartási gázfogyasztók száma (db); az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3); az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3); az összes gázcsőhálózat hossza (km); összes gázfogyasztók száma (db) ;a háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma (db)

 Távhőellátás: -

A távhőellátás fontosságának bemutatása a klímavédelem szempontjából. (Európai Parlament és Tanács 2012/27/EU energiahatékonysági irányelve). A távhőszolgáltatás intézményi hátterének bemutatása (tulajdonos, üzemeltető, fenntartó). A távhőközpontok és a távhővel ellátott területek bemutatása. Az elmúlt időszak klímabarát fejlesztései és a tervezett klímabarát fejlesztések bemutatása.

-

KSH adatszolgáltatás: távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db); távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére (gigajoule); melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db); szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére (1000 m3); melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db), szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére (1000 m3)

 Közvilágítás: -

Közvilágítási rendszer bemutatása, az elmúlt időszak jelentősebb klímabarát fejlesztések és a tervezett klímabarát fejlesztések bemutatása.

 Megújuló energiaforrások alkalmazása és a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei

-

Megújuló

energiaforrások

alkalmazása

és

a

környezettudatos

energiagazdálkodás

lehetőségének bemutatása a településen (bioenergia, geotermikus, napenergia, szélenergia, vízenergia felhasználási lehetőségek, panel-energiahatékonysági programok, önkormányzati intézmények energiahatékony üzemeltetése).

 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

75


-

Önkormányzati

adatszolgáltatás:

Az

önkormányzati

intézmények

energiaellátásának

bemutatása, energetikai korszerűsítések bemutatása.

 Elektronikus hírközlés -

Az infokommunikációs infarstruktúra fejlődésének rövid bemutatása. Elektronikus hírközlés szolgáltatók, elmúlt időszakban lezajlott fejlesztések. Az elektronikus hírközlés ellátása, kiépítettség alakulása (vezetékes és vezeték nélküli ellátás).

-

KSH adatszolgáltatás: Távbeszélő fővonalak száma (db); kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db); ISDN vonalak száma (db); internet-előfizetések száma (db);

3.2.5.3 Humán Infrastruktúra  Egészségügy -

A település egészségügyi szerepköre a térségben. Egészségügyi ellátó intézmények bemutatása: alapellátás (felnőtt és gyermek háziorvosi, fogorvosi ellátórendszer), sűrgősségi ellátás, járóbeteg ellátás (szakrendelők). Az intézmények elhelyezkedése, elérhetősége. Az egészségügyben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottak számához képest.

A

kórházak tulajdonviszonyai, üzemeltetése, fenntartása.

-

Önkormányzati adatszolgáltatás: Az elmúlt időszak jelentősebb fejlesztései, tervezett fejlesztések.

-

KSH adatszolgáltatás: Működő háziorvosok/házi gyermekorvosok száma (fő). A háziorvosi /házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset)

 Oktatás -

A település oktatási szerepköre a térségben. Az oktatási intézmények tulajdonlási, üzemeltetési és fenntartási rendszere. Az oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola) jellemzői (létszám adatok, férőhely kapacitás, tulajdonjogi viszonyok, az oktatási intézmények elhelyezkedése, elérhetősége) – összehasonlítás megyei

és országos adatokkal, valamint

tendenciák vizsgálata. Speciális képzések bemutatása. Felsőoktatási intézmények bemutatása (tanszékek, telephelyek, diákok száma képzési formák szerint, stb.)

-

KSH adatszolgáltatás: Óvodai / általános iskolai / középiskolai feladatellátási helyek száma (db); Óvodai / általános iskolai / középiskolai férőhelyek száma (fő); Óvodába / általános iskolába / középiskolába beírt gyermekek száma (fő); Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma (fő); Számítógépek száma (db)

 Kultúra -

A település kulturális életének bemutatása, jelentősebb intézmények felsorolása (színház, múzeum, kiállítás, zenei intézmény, kulturális központ, művelődési ház, könyvtár, mozi, stb.). Kulturális

létesítmények elhelyezkedése a településen

belül. Jelentősebb fesztiválok,

rendezvények bemutatása. Az elmúlt időszak jelentősebb fejlesztései, tervezett fejlesztések.

-

KSH adatszolgáltatás: A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő); Múzeumi látogatók száma (fő); Kulturális rendezvényeken részvevők száma (fő); Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő)

 Sport és rekreáció

76


-

Településen meglévő sportolásra és/vagy rekreációra alkalmas intézmények, területek bemutatása.

-

KSH adatszolgáltatás: Összes zöldterület (m2); Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma (db);

-

Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek területe (m2); Védett természeti terület (m2)

 Lakáshelyzet -

A lakásállomány változásainak bemutatása. A lakások átlagos alapterülete, komfortfokozata, tulajdonviszonyai. Szociális bérlakások száma, összes lakáshoz viszonyított aránya. Üres lakások száma.

-

KSH adatszolgáltatás: Lakásállomány (db); Épített lakások száma (db); Megszűnt lakások száma (db);

-

Az év folyamán épített egyszobás/kétszobás/háromszobás/négy és többszobás lakások száma (db); Az év folyamán családi házas formában épített lakások száma (db); Az év folyamán természetes személy/helyi önkormányzat/központi költségvetési szerv/vállalkozások által épített

lakások

száma

(db);

Az

év

folyamán

családi

házas/lakótelepi/többszintes,

többlakásos/csoportház/lakóparki formában épített lakások száma (db)

Oktatás A Mórahalmi járás területén 2 település kivételével (Öttömös, Pusztamérges) működnek óvodák. Jellemzően az óvodák fenntartója az adott település önkormányzata. Kivételt képez Zsombó, ahol a fenntartó a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Magasan a legnagyobb kapacitással a Mórahalmi óvodai intézmény működik, míg közel feleakkora kapacitással a Bordányi majd a Zsombói óvoda. A többi intézményben a gyermekek száma 100 fő alatti. 35. ábra Mórahalmi járás óvodái Intézmény

Székhely címe

megnevezése Mórahalom Város

6782 Mórahalom,

Önkormányzata

Egyenlőség utca

Napköziotthonos

19.

Gyermekek

Pedagógusok

Fenntartó

száma

száma

megnevezése

209

18

Mórahalom Város Önkormányzata

Óvoda Tölgyfa Óvoda

6783 Ásotthalom,

74

11

Tölgyfa utca 1 Apraja-falva óvoda

6795 Bordány,

és bölcsődé

Rákóczi utca 32-36

Forráskúti Margarét

6793 Forráskút,

Óvoda

Dózsa György utca

Ásotthalom Község Önkormányzata

120

13

Bordány Nagyközség Önkormányzata

69

7

Forráskút Község Önkormányzata

10 Ruzsai Hétszínvirág

6786 Ruzsa,

Óvoda és Bölcsőde

Alkotmány tér 3.

95

11

Ruzsa Község Önkormányzata

77


Intézmény

Székhely címe

megnevezése Csigabiga Óvoda és

6794 Üllés,

Bölcsőde

Dorozsmai út 10

Zákányszéki Manó-

6787 Zákányszék,

Kert Óvoda és

Petőfi utca 7.

Gyermekek

Pedagógusok

Fenntartó

száma

száma

megnevezése

73

9

Üllés Nagyközségi Önkormányzat

82

9

Zákányszék Község Önkormányzata

Bölcsőde Nefelejcs Katolikus

6792 Zsombó,

Óvoda

Mária tér 1-2.

107

13

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Forrás: oktatas.hu 2015 A járásban a férőhely kapacitás kihasználtság változóan alakult az elmúlt években. 2006 és 2008 között kapacitás hiány volt, ekkor kevéssel 100% feletti volt a férőhely kihasználtság. 2009 után, változtak az adatok, egyrészt jelentős kapacitásbővítés történt, másrészt a kapacitás-kihasználtság kedvező értékét a csökkenő beírt gyermekek számának csökkenése erősítette. Ennek köszönhetően kb. 100% alá csökkent a férőhely kihasználtság a járásban. A további kapacitásnövelés és a további gyermeklétszám csökkenés jelentős kapacitás túlkínálat jelentkezett. 2014-ben 79% volt a férőhely kihasználtság, míg a megyében 84%. 36. ábra Óvodába beírt gyermekek száma a és féőhelyek száma a Mórahalmi járásban 1100 1050 1000 950 900 850 800 750 700

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Óvodába beírt gyermekek száma

Óvodai férőhelyek száma

Forrás: KSH

A Mórahalmi járás területén 7 darab általános iskola működik. Van olyan település, ahol nem működik oktatás (pl. Öttömös, Pusztamérges). Ezen települések lakói a szomszédos településekre járnak át tanulni. A járásban az intézmények fenntartója jellemzően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, kivéve a zsombói egyházi iskolát. A legnagyobb tanulókapacitással az Üllés, Forráskút, Csólyospálos Községi Általános Iskola és Alapfokú

78


Művészeti Iskola rendelkezik, ahol a tanuló létszáma 2015-ben kicsivel több mint 500 volt. A második legnagyobb általános iskola a Móra Ferenc Általános Iskola, Szakképző Iskola és Kollégium. A diákok létszáma közel 400 tanuló, míg a fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak száma 44 fő. A Mórahalmi járásban több művészeti iskola működik. A Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskolában, zeneművészeti ágon, táncművészeti ágon, képző- és iparművészeti ágon, valamint szín- és bábművészeti ágon van lehetőség alapfokú művészetoktatásban részt venni. Az iskola több telephellyel rendelkezik Mórahalom városán belül, valamint egy telephellyel rendelkezik Röszkén. Az intézményben tanulók létszáma 2015-ben 353 fő volt. Jelentős kapacitással működik még a Kós Károly Alapfokú Művészeti Iskola, ahol 2015-ben a diákok létszáma 127 fő volt. Az intézményben zeneművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon folyik alapfokú művészetoktatás. Bordányban, az Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolán belül van lehetőség zeneművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon alapfokú művészetoktatásban részt venni. A tanulók száma itt 152 fő volt 2015-ben. Intézmény megnevezése

Székhely címe

Tanulók

Pedagógusok

Fenntartó

száma

száma

megnevezése

395

44

Móra Ferenc Általános Iskola,

6782 Mórahalom,

Szakképző Iskola és

Barmos György tér

Intézményfenntartó

Kollégium

2.

Központ

Kiss Ferenc Általános Iskola

6783 Ásotthalom,

és Alapfokú Művészeti Iskola

Béke utca 3.

209

26

Klebelsberg

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Ádám Jenő Általános Iskola

6795 Bordány, Bem


utca 1.

233

25


Üllés, Forráskút,

6793 Forráskút,

Csólyospálos Községi

Jókai Mór utca 32.

509

54

Klebelsberg Intézményfenntartó

Általános Iskola és Alapfokú

Központ

Művészeti Iskola Ruzsai Weöres Sándor

6786 Ruzsa, Üllési út

Általános Iskola és Alapfokú

2.

146

16

Klebelsberg Intézményfenntartó

Művészeti Iskola

Központ

Zákányszéki Általános Iskola

6787 Zákányszék,


József Attila utca 36.

166

21


79


Intézmény megnevezése

Székhely címe

Szent Imre Katolikus

6792 Zsombó, Móra

Általános Iskola

Ferenc utca 8.

Tanulók

Pedagógusok

Fenntartó

száma

száma

megnevezése

345

35

Szeged-Csanádi Egyházmegye

A járásban az általános iskolai tanulók száma konstans csökkenő tendenciát mutat. 2001hez képest, 30%-al csökkent a beíratott gyermekek száma. Ez a folyamat megegyezik a megyei és az országos trendekkel. Az országban 2001 óta 20%-al, míg a megyében 25-al csökkent az általános iskolai tanulók száma. 37. ábra Általános iskolai tanulók számának alakulása (2001-2014) 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Forrás: KSH

A Mórahalmi járásban egy középiskola működik, a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégium Ásotthalomban. Az intézményben a tanulók létszáma 279 fő volt, míg a pedagógusok létszáma 34 fő. Az intézmény fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály. Az intézményben a tanulók létszáma jelentősen ingadozik. A 2000-es év elején 200 fő alatti volt az intézmény tanulóinak létszáma, majd 2007 és 2012 között volt 300 fő fölé emelkedett. 2012 után újabb csökkenés volt észlelhető, majd 2015-re újabb emelkedés volt látható.

80


38. ábra Az ásotthalmi középsikoali tanulói létszámának változásai (2001-2015) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Forrás: KSH és oktatas.hu

3.3 Helyzetértékelés 3.3.1 SWOT analízis Módszertan: Klímaközpontú és tematikus SWOT értékelés elkészítése

 A SWOT elemzés a problémafeltárás egyik módszere  A helyzetelemzés értékekésének gyakran alkalmazott eszköze. Uniós pályázatok előírják.

 A SWOT-módszer alkalmazásával az adott terület, szervezet (vagy projekt) kritikus értékelését végezhetjük el.

 Jelentése: -

Gy – gyengeségek

S (strenghts) - erősségek

E – erősségek

W (weakness) - gyengeségek

L – lehetőségek

O (opportunities) - lehetőségek

V – veszélyek

T (threats) – veszélyek

 Lényege, hogy egy jól áttekinthető, táblázatos formában írjuk le az adott gazdálkodó egység, projekt, szervezet, vállalkozás helyzetét.

 A módszer mindig egy adott pillanatra vonatkozik; az előrelátó, körültekintő tervezés fontos eszköze.

 Az elemzés eredményét egy négy részből álló táblázatban érdemes összefoglalni.  A SWOT-elemzés során a jelen erősségei, s a jövő lehetőségei a projekt fejlesztését szolgálják, míg a gyengeségek és veszélyek megfogalmazása a problémák elhárítására szolgál.

81


 Az erősségek és lehetőségek rovatába kerülő tényezőket fel kell használni a stratégiában.

 A gyengeségek és veszélyek rovatába kerülő tényezőkre fel kell hívni a figyelmet, s jelezni kell, hogy azokat hogyan lehet átfordítani, ill. előnyössé tenni a stratégia kidolgozásakor.

Javasolt tématerületi bontás:

    

Természeti, táji és épített környezet, környezet és katsztrófavédelem Társadalom – emberi egészség Gazdaság Közlekedés Közszolgáltatások

Természeti-táji tényezők – példa: Erősségek 

Gyengeségek

kedvező adottságok napfénytartam és



termálvíz tekintetben 

nagyobb

szennyezők

hiánya

és

a

szélsőséges



gyenge

talajok

(korlátozott

művelhetőség)

levegőminőség



helyenként belvízveszély

talajterhelés csökkentésére bevezetett jó



hiányzó mezővédő erdősávok

mezőgazdasági gyakorlat



tájidegen erdők

Lehetőségek 

vízbázis,

csapadékviszonyok

viszonylag alacsony népsűrűség miatt jó 

korlátozott

termálvíz

Veszélyek és

napenergia

sokrétű



hasznosítása

szárazodás,

aszály,

defláció,

elsivatagosodás



vízgazdálkodás javítása



erdőtelepítési

pályázati

források



nem megfelelő tájhasználat



erdők és értékes természeti területek

kihasználása

pusztulása 

invazív fajok terjedése



művelhetetlenné váló területek

A SWOT analízis eredményei alapján javasolható klímavédelmi problématár, illetve problématérkép összeállítása.

82


3.3.2 A sérülékeny csoportok és területek feltárása – fentiek, illetve fókuszcsoportos interjúk alapján Módszertan A sérülékenység, sebezhetőség (vulnerábilitás) egy rendszer azon tulajdonsága, hogy környezetének valamely megváltozása a rendszerre olyan hatást képes kifejteni, amely annak fennmaradását, önazonosságát, vagy normális működését, épségét veszélyeztetheti, károsíthatja. A sérülékenység lényegében alacsonyszintű alkalmazkodási kapacitást jelent. Sérülékenységet leginkább az alábbi alkalmazkodási kapacitások hiánya jelenthet:

 tartalékok, készletek  raktározási, elhelyezési, befogadási kapacitások,  üres férőhelyek  párhuzamos folyamatok, amelyek helyettesíthetik egymást  diverz rendszerek, amelyek egyazon funkcióra többféle (nem feltétlenül csak az adott körülmények között leghatékonyabb) megoldást alkalmaznak,

 generalista, széles tűrőképességű, univerzálisabb megoldások. Egy egyén (és családja) sérülékeny, ha nincsenek tartalékai, nem számíthat családi segítségnyújtásra, nem tartozik szolidáris kisközösséghez, szegényes a kapcsolati tőkéje, alacsony az iskolai végzettsége, nincs, kevés vagy elavult a szakképzettsége, nem beszél idegen nyelveken, nincs internet hozzáférése, nem mobilis, rossz az egészségi állapota. Különösen sérülékenyek a katasztrófák, háborúk, balesetek áldozatai, traumák átélői, menekültek, hajléktalanok, munkanélküliek, fogyatékosok, betegek, rokkantak, idősek, gyermekek, terhes vagy szoptató anyák, mélyszegénységben élők, tartósan alultápláltak, analfabéták. Egy település sérülékeny:

 A) Ökológiai és környezetügyi szempontból: -

Ha a település természeti értékei, természetközeli élőhelyei, élővilága, műemlékei, kulturális öröksége nem állnak hatékony és szakszerű védelem alatt.

-

Ha a település ipari, bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi vagy szolgáltató létesítményei környezetszennyező vagy környezetkárosító módon működnek.

-

Ha a település környezete (talaja, levegője, felszíni és felszín alatti vizei, földtani rétegei) szennyezettek.

 B) Infrastrukturális szempontból, ha a: -

közterületein nem állnak rendelkezésre ívóvízforrások (közkutak) nincsenek kiépített menedékek nagy esők vagy viharok esetére nincsenek nagy befogadóképességű, védett és légkondicionált terek hőség esetére, az utak mentén nincsenek fasorok, nincsenek nagy parkok, zöldfelületek.

83


-

Ha a közterületeken nincsenek ingyenes segélyhívó vagy segítségnyújtó berendezések, alapszolgáltatások.

-

Ha a település közelében nincs jóléti célú parkerdő. Ha a település árvízvédelme nincs megoldva (ha egyébként árvízveszély fennállhat.) Ha a településen a tűzrendészeti és építési szabályokat nem tartják be. Ha az ivóvízellátás, csatornázás és hatékony szennyvíztisztítás nincs megoldva, Ha a település hulladékgazdálkodása nem megoldott vagy korszerűtlen, Ha a településen nincs megfelelő állategészségügyi és növényvédelmi ellátórendszer Ha nincsen megfelelő és lakosságarányos egészségügyi ellátórendszere Ha az épületek vagy az infrastruktúra elavult vagy leromlott állapotú, Ha

a

lakások,

lakóházak

nincsenek

megfelelő

hőszigeteléssel,

nyílászárókkal

és

árnyékolástechnikával ellátva.

-

Ha a település működtetése nem energia- és víztakarékos, illetve hatékony, Ha a lakásokban és közterületeken nincs megfelelő internet elérhetőség (korlátozott a naprakész információhoz való hozzájutás)

-

Ha közlekedési vagy szállítási akadályok esetén nem megoldott a település élelmiszer, ivóvíz-, és energiaellátása, nincsenek biztonsági raktárkészletek,

-

Ha a település közelében nem érhető el szakszerű katasztrófavédelmi segítség (pl. tűzoltók) Ha rossz a település közbiztonsága, nincsenek közterületi kamerák, vagy jól működő polgárőrség, elérhető rendőri segítséggel,

-

Ha a település belső és más településekkel összekötő közlekedési rendszere nem megoldott vagy nem környezetkímélő,

-

Ha a település nincs felkészülve bevándorlók fogadására és ellátására, Ha a településnek nincs önálló felnőttoktatásra, továbbképzésre is alkalmas oktatási intézménye (közösségi főiskola, sokoldalú gimnázium)

-

Ha a település működtetése nem energia- és víztakarékos, illetve hatékony, Ha a lakásokban és közterületeken nincs megfelelő internet elérhetőség (korlátozott a naprakész információhoz való hozzájutás)

-

Ha közlekedési vagy szállítási akadályok esetén nem megoldott a település élelmiszer, ivóvíz-, és energiaellátása, nincsenek biztonsági raktárkészletek,

-

Ha a település közelében nem érhető el szakszerű katasztrófavédelmi segítség (pl. tűzoltók) Ha rossz a település közbiztonsága, nincsenek közterületi kamerák, vagy jól működő polgárőrség, elérhető rendőri segítséggel,

-

Ha a település belső és más településekkel összekötő közlekedési rendszere nem megoldott vagy nem környezetkímélő,

-

Ha a település nincs felkészülve bevándorlók fogadására és ellátására, Ha a településnek nincs önálló felnőttoktatásra, továbbképzésre is alkalmas oktatási intézménye (közösségi főiskola, sokoldalú gimnázium)

 C) Társadalmi szempontból: -

Ha sok a hajléktalan és ellátásuk (éjjeli menedék, nappali pihenő, étkeztetés, tisztálkodási lehetőség, ruházat, orvosi ellátás, munkaközvetítés, szociális gondozás, jogi segítség, lelki segítség) nincs megoldva vagy nem megfelelő kapacitású az ellátórendszer.

84


-

Ha magas a jövedelemmel vagy önellátási lehetőséggel nem rendelkező munkanélküliek aránya és ellátórendszerük nem kielégítő.

-

Ha nagy a betegek, rokkantak, fogyatékkal élők aránya és ellátásuk nem kielégítő. Ha sok a gyermek és idős ember. Ha a lakosság iskolai végzettsége alacsony szintű. Ha a lakosság körében alacsony a szakképzettek aránya. Ha a lakosság közében alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya, Ha a lakosság nem szolidáris a rászorulókkal, ha nincsenek összetartó kisközösségek, Ha a lakosság kirekesztő, diszkriminatív vagy ellenséges hangulatú, Ha a lakosság körében a rasszista, szélsőséges, idegengyűlölő vagy intoleráns vélekedések nem kerülnek határozott elutasításra,

-

Ha sok a településen az alkoholista, pszichiátriai beteg, vagy kábítószerfogyasztó,

 D) Információs szempontból: -

Ha a település és környéke természeti adottságai nem feltártak-feltérképezettek vagy az ezzel kapcsolatos adatok nem nyilvánosak,

-

Ha a településnek nincs környezeti és ökológiai monitorozó rendszere, vagy annak adatai nyilvánosan nem érhetők el,

-

Ha a település döntéshozóit nem támogatja hozzáértő szakembergárda, (pl. nincs ökológus, nincs klímaszakértő stb.)

-

Ha a településnek nincs megfelelő, körültekintően kidolgozott klímastratégiája.

Egy adott településen a sérülékeny csoportok feltárása, a területi-társadalmi csoportok veszélyeztetettségének vizsgálata több empirikus kutatási módszer segítségével történhet, például lakossági kérdőíves felméréssel, szakértői strukturált mélyinterjúkkal, valamint fókuszcsoportos beszélgetés keretében. Jelen módszertani segédletben, a településre vonatkozó sérülékeny csoportok feltárásához, a klímatudatosság jelenlétéhez, valamint a stratégiai célok feltáráshoz a fókuszcsoportos interjút készítettünk. A módszer lényege a következő: A fókuszcsoportos vizsgálat egy interjútechnika. A különbség a fókuszcsoport és a többi interjú-technika között az, hogy a hagyományos interjú egy kétszemélyes interakciót jelent a kutató és az interjúalany között, a fókuszcsoportos interjú pedig több személy interaktív kommunikációját. A résztvevõk között persze különleges szereppel bír maga a kutató, fókuszcsoportos szakzsargonban: a moderátor, az a személy, aki a beszélgetést vezeti (moderálja). Az aprónak látszó különbség miatt, hogy egy vagy több személlyel beszélgetünk

egyszerre,

a

fókuszcsoport

mégis

minőségében

tér

el

a

többi

interjútechnikától. A fókuszcsoportos vizsgálat legnagyobb értéke az interakció. A vizsgálat során a kutató személyesen találkozik a vizsgált célcsoport tagjaival (ebben különbözik a kérdőíves felmérésektől), illetve a megkérdezett személyek is találkoznak, interakcióba léphetnek egymással (ebben különbözik a mélyinterjútól). A megkérdezettek konkrét válaszain kívül a válaszhoz fűzött kommentárok, a gesztusok, továbbá a

85


csoportdinamikai

sajátságok

(vita,

vélemény

elhallgatása)

mind-mind

értékes

információkat hordoznak. A fókuszcsoportos vizsgálat egyik fő erénye, hogy más módszereknél alkalmasabb a társadalmi véleményformálódás és a társadalmi viták „modellezésére”; kérdőíves felmérés vagy egyéni interjúsorozat esetén például a csoportdinamikai tulajdonságokra vonatkozó információk nem kerülnének a felszínre. Jelen minta-klímastratégiához célként szerepelt a helyi aktorok elképzeléseinek, véleményeinek összegyűjtése, a nyilvános adatbázisokon és szakmai dokumentumokon kívül a helyi tapasztalatok és szemléletek feltérképezése, illetve lehetséges stratégiai célok, vezérelvek feltárása. Ehhez érdemes általános jellegű kérdéseket felvetni, amelyhez minden szereplőcsoport véleményt tud hozzáfűzni.

Javasolt kérdéskörök:

 Van-e bármilyen elképzelés a települési klímastratégiát illetően? pl. érintett témákat, városterületeket, megcélzott társadalmi csoportokat stb. tekintve

 Hogyan kapcsolható a klímastratégia a meglévő területi fejlesztési tervekhez? Milyen övezeteket különböztethetünk meg a városban az eltérő térbeli, társadalmi sérülékenységeket illetően? Milyen jellegűek ezek a sebezhetőségek? Vannak-e elképzelések a sérülékenységek enyhítésére és kezelésére?

 Milyen a helyi lakosság, üzleti szektor, illetve a döntéshozók klímajelenségekhez kapcsolódó attitűdje?

 Melyek a legsúlyosabb, legidőszerűbb környezeti, társadalmi problémák? Hogyan lehetne az ezekhez kapcsolódó rugalmassági kapacitásokat növelni? Mivel kell szembenézni a közeli és távoli jövőben? Milyen veszélyek és kockázatok várhatóak? pl. környezeti, gazdasági, társadalmi hatások

 Kikre lehet számítani a klímastratégia megvalósítása során? Mire és kikre van ráhatása a klímastratégiának? Mely területek, kik nem tartoznak a klímastratégia érintettségi körébe? Hol szükséges a feltétlen együttműködés?

 Milyen meglévő monitoring rendszerekre lehet támaszkodni a klímastratégia készítése és megvalósítása során? Melyek kiépítésére lenne még szükség?

 Milyen kommunikációs módszerek állnak rendelkezésre a klímastratégiához kapcsolódó munka során?

 Vannak-e már konkrét stratégiai célok és vezérelvek a klímastratégia kapcsán? Ezek milyen időtávra vonatkozóan és mutatószámokban jelennek meg? Melyek az inkább mitigációs célok és melyek az adaptációs célok?

 Felbukkantak-e már akcióterv-ötletek a célok mentén?

86


A fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján, a mórahalmi járás esetén a legsérülékenyebb csoportok, valamint a legsúlyosabb problémák:

 biodiverzitás csökkenése, növényvilág ritkulása invazív fajok betelepülése (pl. selyemkóró),

 heves esőzések (főként nyáron),  nyári aszályok – előzővel párhuzamosan,  elsősorban tél végi-tavaszi óriási területeket huzamosabb ideig elöntő belvíz,  melegedő lokális klíma (ez a fűtési rendszerek használatának csökkenéséhez, a hűtési rendszerek használatának radikális növekedéséhez vezet),

 homoktalaj változó vízháztartása (külterületi épületek állékonyságát veszélyezteti),  Nagyszék-sóstó vízháztartásának csökkenése (tervek tiszai utánpótlásról),  szikesedés  az energetikai beruházások nagy része csak hitelből oldható meg, emiatt ellehetetlenítik a fejlesztéseket (a lakosok nagy része vagy nem hitelképes vagy fél hitelt felvenni) (felsőbb jövedelmi státuszú csoportok beruháznak klímavédelembe (pl. napelemek), azonban a hosszú távú magas hozam, kevésbé az önzetlen klímatudatos gondolkodás miatt.

 klímatudatosság: változó a lakosság esetén. Ami anyagi terhet jelent megy (pl. kerékpáros közlekedés fejlődése), abban a lakosság tudatos, azonban az anyagi haszonnal vagy anyagi kárral nem járó klímatudatos viselkedés aránya elenyésző (pl. szelektív hulladékgyűjtés)

 a gyermekek klímatudatos nevelésén nagy hangsúly. Erdei iskola és a két helyi általános iskola közötti kooperáció kedvező.

 a turizmus jelentős mértékben visszaesett a migrációs válságnak köszönhetően  a tanyavilágban óriási társadalmi egyenlőtlenségek vannak  a 2015-ös migrációs válság által egyik leginkább érintett területe a járás, 2016-ban határátlépők száma nő, külterületen sok hulladékot halmoznak fel Eredmények és jövőbeni elképzelések, amelyre a későbbi akciótervek készülhetnek:

 Gyógyfürdőfejlesztés (évi 100.000 vendég, 50%-a Szerbiából. Szeged után a megye második legjobb turisztikai statisztikái),

 elkerülő út (városközpont levegőminősége egyértelműen növekedett),  belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése, Mórahalom és a kistérség településeinek kerékpárutas összekötése, valamint Szeged irányába (55-ös úttal párhuzamosan) kerékpárút,

 Csatornahálózat kiépítése (belterületen 100%-os kiépítettség, de gond a nagyszámú külterületi ingatlanok bekötése),

87


 Városi utak burkolása (belterületi utak 98%-a szilárd burkolattal ellátott),  Napelemes kiserőmű (500 kW beépített kapacitással),  Geotermikus kaszkádrendszer (közintézmények fűtését innen látják el),  Épületszigetelése, nyílászárócserék,  Házhoz menő hulladékgyűjtés, hulladékudvar, átrakóállomás,  Szennyvíztisztító-telep (ennek vize öntözésre alkalmas). Főbb jövőbeni fejlesztések (klímaváltozásra hatással):

 Elektromos töltőállomás-csoport (napelemekkel ellátott),  Elektromos kerékpárkölcsönző (fürdő mellé),  Önkormányzati gépkocsipark elektromos, környezetbarát járművekre cserélése,  öntözés korszerűsítése (talajvíz nem használható, sőt a mélyebb rétegű vizek sem – hivatalosan – a gyenge vagy közepesen gyenge vízminőség miatt,

 Fürdő használtvíz-hasznosítása (kémiai összetétele miatt a szikesedéssel sújtott területek rehabilitációjára kiválóan alkalmas!),

 Belvíztározók (távlati terv).

A részletesebb információszerzés elkészítéséhez további javaslat:

 helyszíni tájékozódó terepbejárás, helyi intézmények meglátogatása,  on-line, vagy off-line kérdőíves közvélemény kutatás a helyi lakosság körében,  szakértői mélyinterjúk készítése, véleményformáló helyi személyiségekkel: -

önkormányzati döntéshozók, bizottsági tagok, képviselők és szakemberek, civil szervezetek, intézményvezetők, újságírók, vállalkozások, stb. kieg.

 településmérettől függően 5-10 fős fókuszcsoportos interjúk készítése

88


4 A stratégiai célok, intézkedések meghatározása, rugalmassági kapacitás vizsgálata 4.1 A célok leírása Módszertan: A Klímastratégia szakmai megfelelőségével szemben az egyik legfontosabb elvárás az átgondolt, következetes cél és intézkedésrendszer kidolgozása, amelyben alábbiak egymásra épülése, a közöttük lévő logikai kapcsolatok biztosítása kulcsfontosságú:

    

a problémák azonosítása a fejlesztési szükségletek azonosítása a célrendszer megfogalmazása a jövőkép illesztése a célrendszerhez a célok eléréséhez szükséges eszközrendszer (beavatkozások, intézkedések) megfogalmazása



az eszközrendszer további részletezéseként a projektek megfogalmazása. (A projektek az intézkedések/intézkedéscsomagok megvalósításának eszközei)



a

célrendszerhez,

eszközrendszerhez

rendelt

indikátorkészlet

reagálva

a

helyzetelemzésben feltárt adottságokra, problémákra



a célrendszerből, eszközrendszerből felülről levezetett, a projektek megvalósításának értékelésével alátámasztott indikátor célértékek.

A fejezet lényege, hogy a korábban bemutatott meglévő problémák és a kapcsolódó fejlesztési dokumentumok alapján meghatározásra kerüljön a stratégia célrendszere, amelyhez már hozzárendelhetőek az intézkedések, beavatkozások. Javasolt célhierarchia:

89


 

Klímavédelmi jövőkép megfogalmazása Átfogó célok meghatározása – GREEN CITY, a Fenntartható Fejlődés Stratégia elveinek megvalósítása, a lokalitás figyelembevételével (közösségi, lakóhelyi projektek segítségével), zöldfelület hálózati terv kialakítása



Stratégiai célok megfogalmazása -

Megelőzési célok, pl.

-

Alacsony kibocsátású termelő technológiák támogatása, ösztönzése

-

Helyi egészségvédelmi szűrőprogramok meghirdetése és megszervezése időskorúak és gyermekek részére

-

-

Csökkentett fosszilis energiafelhasználású öntözési és vízelvezetési rendszerek kiépítése

-

Rövid termelési lánc –helyi termelés-helyi feldolgozás-helyi fogyasztás- ösztönzése

-

előrejelzési rendszer kiépítése

Alkalmazkodási célok, pl.

-

Ivóvízellátó rendszer felkészítése a hőhullámok és aszályos időszakok során fellépő többlet vízigény kielégítésére

-

Az épületállomány, valamint a települési infrastruktúra elemeinek szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni ellenállóképességének javítása

-

Szennyvízhálózatra kötött lakások arányának növelése

-

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos mintaprojektek kialakítása

90


-

Személetformálási célok, pl.

-

Energia- és klímatudatos fogyasztási igények, szokások megismertetésére kampányok szervezése a helyi lakosságnak

-

Az

éghajlatváltozási

témák

teljes

körű

integrálása

a

társadalmi

párbeszéd

mechanizmusaiba és a helyi médiába. Megelőzési és alkalmazkodási hatások és lehetőségek rendszeres kommunikációja.

-

Szélsőséges időjárási eseményekből adódó káreseményekkel kapcsolatos alkalmazkodási lehetőségekre vonatkozó kampány indítása

-

stb…

-

A fenti hármas csoportosítás szerinti célok ismertetése / tovább bontása történhet tématerületi bontásban (akár mátrix jellegű formában is.)

4.2 Intézkedési javaslatok Módszertan: Az intézkedések/intézkedéscsomagok a kitűzött célok elérésének eszközei. A hasonló intézkedések egy csomagba rendezése segíti a megvalósítás lebonyolítását, továbbá hatékonyan és jól kommunikálhatóvá teszi a klímastratégiát. A csomagok összeállításakor a szinergiák megteremtése rendkívül fontos szempont, elszigetelt – kevés célt előmozdító – beavatkozás helyett egymást erősítő intézkedések összeállítása a cél. Az intézkedéseket célszerű a helyi önkormányzat közreműködésével a klímacélokból levezetve a helyi stratégiákba, programok rendszerére integrálni. A

klímastratégia

operatív,

programozási

szintjét

pedig

az

intézkedésekből/intézkedéscsomagokból levezetett beavatkozások, projektek jelentik. A célok elérését szolgáló intézkedések bemutatása az alábbi táblázatos formában javasolható. Ezáltal biztosítva az egyes intézkedések egyenszilárdságú kifejtését, majd összehasonlíthatóságát. Intézkedés Stratégiai cél(ok)

Helyi lakosság energetikai szemléletformálása

Környezetével tudatosan élő lakosság – környezettudatossági célprogram  Fenntartható városi energiagazdálkodási rendszerek kialakítása, megújuló energiák hasznosításának elősegítése Intézkedés indokoltsága, Mórahalom városa az elmúlt években sokat tett a helyi lakosság környezettudatos szemléletének erősítése érdekében. Ennek folytatása, szükségszerűsége különböző tématerületeken történő elmélyítése elengedhetetlen a klímaváltozáshoz kapcsolódó megelőzési, alkalmazkodási célok hatékony megvalósítása érdekében. 

Az eddigi szemléletformálási tevékenységek legfőbb célcsoportját a fiatal és gyermek korosztály jelentette. A jövőben a felnőtt, a hátrányosabb helyzetű és idősebb célcsoportok körében is erősíteni

91


Intézkedés

Helyi lakosság energetikai szemléletformálása szükséges a szemléletformálási tevékenységet.

Kapcsolódás-szinergiák

Az energiatudatos szemléletformálás intézkedés kapcsolódása egyéb, klímaváltozás témakörét érintő szemléletformálási intézkedésekhez  pl: fenntartható mobilitás, vízgazdálkodás, helyi gazdaságfejlesztés, egészségvédelem, extrém időjárási helyzetekhez való alkalmazkodás Megelőzési célokhoz pl: Komplex intézményi és lakossági energiagazdálkodás programok támogatása, megújuló energiák hasznosításával együtt  Háztartási egyedi szilárd tüzelés széles körű elterjedésének mérséklése Alkalmazkodási célokhoz: Pl:  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos mintaprojektek kialakítása  A helyi áramellátó rendszer kapacitásainak fejlesztése (a hőhullám időszakok okozta várható energiaigény növekedés miatt)  Energia- és klímatudatos fogyasztási igények, szokások 

Intézkedés tartalma

megismertetésére kampányok szervezése a helyi lakosságnak 

Háztartási energia-megtakarítási kampányok, kiadványok



A megújuló energiaforrások nagyobb arányú hasznosítására vonatkozó figyelemfelkeltő kampányok, szervezése

Az intézkedés tartalma magába foglalhatja továbbá: 

Alternatív közlekedési módok megismertetése a lakossággal (nem motorizált közlekedési módok előnyeit bemutató figyelemkeltő kampány)



Együttműködés

kialakítása a helyi

nagyvállalatokkal

–

klímavédelmi célú helyi CSR tevékenységek 

Gyakorlati cselekvésre ösztönző szemléletformáló programok a helyi oktatási intézményekben

Intézkedés célja / elvárt eredmények

Indikátorok

Felelős(ök)

A lakosság energiatudatosságának emelése, energiatudatos magatartás ösztönzése, feltételeinek javítása (pl: felelős termékválasztás, környezetbarát és energiatudatos fogyasztói döntések, stb.) Takarékosabb, hatékonyabb lakossági energiafelhasználás (energiafelhasználás csökkentése) Megújuló energiaforrások használatának növekedése a lakossági energiafelhasználásban  Energia- és klímatudatossági kampányokban aktívan résztvevő lakosság száma (fő)  A szemléletformálási kampány által elért lakosság száma (passzív elérés) (fő)  Mórahalom Önkormányzata  Önkormányzati Intézmények (kedvezményezettként / Konzorciumi partnerként)

92


Intézkedés

Helyi lakosság energetikai szemléletformálása Helyi civil szervezetek (Konzorciumi partnerként, szakmai megvalósítóként)  Jelentősebb helyi vállalkozások (mint szakmai közreműködők / konzorciumi partnerek) Intézkedés szinten kb. 100 millió Ft (2014-2020 között) kb. 20 millió Ft / projekt (5-6 projekt) Önálló szemléletformálási projektek támogatási lehetőségei:  KEHOP -5.4.1 Felhívás az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására Szemléletformálási programok (MEGJELENT!)  KEHOP 5.11.0 Szemléletformálási programok (Felhívás várható megjelenése: 2016. I. negyedév)  KEHOP 1.2.0 – Helyi klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás (Felhívás várható megjelenése: 2016. I. negyedév) Egyéb, infrastrukturális projektekhez kapcsolódó szemléletformálási projektelemek támogatási lehetőségei:  TOP 2.1.2 Zöld város kialakítása  TOP 2.1.1 Barnamezős területek rehabilitációja  TOP 3.2.1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése  KEHOP 5.1.0 – 5.1.10-ig (épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével)  Célcsoportok részletes felmérése, célcsoportelemzés -1-2 hónap  Korábbi szemléletformálási tapasztalatok, megvalósított projektek értékelése, tapasztalatainak számbavétele (1 hónap, a célcsoport elemzéssel párhuzamosan) (Mi az, amire építeni lehet? Korábbi sikeres projektek esetleges továbbvitele, folytatása.)  Az intézkedés keretében tervezett projektek megfogalmazása, tartalmának meghatározása – Szemléletformálási Cselekvési Terv kidolgozása (gyakorlat orientált, rövid, táblázatos)  Megfogalmazott projektek összehangolása, szinergiavizsgálat, projektek rangsorolása (1 hónap)  A kiválasztott projektek tartalmának részletes kidolgozása, projekt-előkészítés – támogatási kérelem benyújtása (2 hónap)  Projektek megvalósítása, lebonyolítása (szakmai közreműködők és PR szakértők) (projektenként eltérő 0,5-1,5 év/ projekt)  Projektmenedzsment feladatok ellátása (projektek megvalósítási ideje alatt folyamatosan)  Intézkedés keretében megvalósuló projektek folyamatos monitoringja (évente, félévente) 

Költségigény Finanszírozási források

Ütemezés

Intézkedés

Geotermikus, termálvíz energia felhasználásának további növelése a közintézmények energiafelhasználásában

Stratégiai cél(ok)

Intergált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Tematikus cél (T4): Energiahatékony és környezettudatos város Klímastratégia célrendszerében: pl:

93


Intézkedés

Geotermikus, termálvíz energia felhasználásának további növelése a közintézmények energiafelhasználásában

Fenntartható városi energiagazdálkodási rendszerek kialakítása, megújuló energiák használatának ösztönzése Intézkedés indokoltsága, Mórahalom városa kedvező adottságokkal rendelkezik a megújuló energiák hasznosítása terén. A város jelenleg is hasznosítja a szükségszerűsége geotermikus- és a napenergiát. Ez utóbbi esetén az országban Mórahalom térségében a legmagasabb a napsütéses órák száma. A város az elmúlt években is valósított meg energetikai fejlesztéseket, azonban ezen a területen még jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik a fenti adottságokra és a települési szinten jelentkező igényekre tekintettel. 

Az energiahatékonyság javítása a következő évek egyik legnagyobb kihívása és feladata a települési önkormányzat számára, ami a környezetvédelmi szempontok mellett az önkormányzati vagy állami fenntartásban lévő épületek üzemeltetése és fenntartása szempontjából is rendkívüli fontossággal bír. Az energiafelhasználás csökkentése mellett lehetőség nyílik az energiaforrások átalakítására, így a helyben elérhető geotermikus és napenergia hasznosításának, felhasználásának a környezeti fenntarthatóság mellett ugyancsak komoly költségcsökkentő hatása is van. Kapcsolódás-szinergiák  


Pl: Megelőzési célok:  Energetikai célú infrastruktúra feltérképezése a hőhullámok miatti áramfelhasználási csúcsok miatt  Komplex intézményi és lakossági energiagazdálkodási programok megvalósítása megújuló energiahasznosítással Alkalmazkodási célokhoz:  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos mintaprojektek kialakítása  Az épületállomány szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni ellenállóképességének növelése Szemléletformálási célokhoz:  Megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatának ösztönzésére irányuló kampányok  Együttműködés kialakítása a helyi vállalkozásokkal a klímavédelmi célú CSR tevékenységek megvalósítása érdekében Pl: 



épületek fűtésében a termálvíz hulladékhőt hasznosító hőszivattyús hőközpontok kialakítása (pl: Szent Erzsébet fürdő energetikai rendszerének fejlesztése) közintézmények komplex energetikai megújítása, megújuló energiahasznosítással együtt o

Nagyszéksósi Kulcsosház Ház (B kat. Gyermek és ifjúsági tábor)

o

Erdei iskola és Kölcsey utcai Kollégium komplex

94


Intézkedés

Geotermikus, termálvíz energia felhasználásának további növelése a közintézmények energiafelhasználásában épületenergetikai energetikai fejlesztés megújuló energiákkal kombinálva o

Mórahalom Nagyszéksósi volt Állomás épület (B kat. Gyermek és ifjúsági tábor)

o

Garabonciás Diákszálló

o

Remény utcai bérlakások

o

Tömörkény utcai bérlakások

Szent János telki termálfalubeli termálkút és a város geotermikus rendszerének összekötése és csatlakoztatása a gyógyfürdővel, valamint a visszasajtolható termálvíz hővisszanyerésének megteremtése és a termálvíz kísérőgáz hasznosítása Az érintett városi közintézmények energiafelhasználásának csökkenése, hatékonyságának javulása. Az intézmények teljes energiafelhasználásán belül a megújulók arányának …… %-os növekedése  A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (PJ/év)  A középületek éves elsődleges energia-felhasználásának csökkenése (KWh/év)  Mórahalom Önkormányzata  Mórahalmi Városfejlesztő Kft.  Szent Erzsébet Gyógyfürdő  Szent Erzsébet gyógyfürdő energetikai rendszerének hőszivattyús fejlesztése: 200 m FT  Közintézmények épületenergetikai fejlesztései 350 m Ft  Szent János telki termálfalu projekt. 280 m Ft  stb. 

Intézkedés célja / elvárt eredmények

Indikátorok

Felelős(ök)

Költségigény

Finanszírozási források

Ütemezés

EU-s pályázati források: Pl:  TOP 2.1.2 Zöld város kialakítása  TOP 3.2 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése  KEHOP 5. prioritás felhívásai o KEHOP 5.2.2 középületek kiemelt energetikai fejlesztései o KEHOP 5.2.5 Közel nulla energiaigényű épületek létesítése mintaprojekt jelleggel o KEHOP – 5.2.10 Költségvetési szervek pályázatos épületenergetikai fejlesztések Direkt / közvetlen EU-s forráslehetőségek: pl. Elena Önkormányzati forrás  pl: kisebb fejlesztési forrásigényű projektek / beavatkozások esetén Önkormányzati Klímavédelmi Alap 2016-2020

95


Intézkedés

Geotermikus, termálvíz energia felhasználásának további növelése a közintézmények energiafelhasználásában   

Intézkedés Stratégiai cél(ok)

Szent Erzsébet gyógyfürdő energetikai rendszerének hőszivattyús fejlesztése: 2016 Közintézmények épületenergetikai fejlesztései: 2016 I. félév – 2020 II. félév Szent János telki termálfalu projekt: 2018-2019

Megújuló energia termelés növelése Intergált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Tematikus cél (T4): Energiahatékony és környezettudatos város

Klímastratégia célrendszerében: pl:  Fenntartható városi energiagazdálkodási rendszerek kialakítása, megújuló energiák használatának ösztönzése Intézkedés indokoltsága, Mórahalom városa kedvező adottságokkal rendelkezik a megújuló energiák hasznosítása terén. A város jelenleg is hasznosítja a szükségszerűsége geotermikus- és a napenergiát. Ez utóbbi esetén az országban Mórahalom térségében a legmagasabb a napsütéses órák száma. A város az elmúlt években is valósított meg energetikai fejlesztéseket, azonban ezen a területen még jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik a fenti adottságokra és a települési szinten jelentkező igényekre tekintettel. Az energiafelhasználás csökkentése mellett lehetőség nyílik az energiaforrások átalakítására, így a helyben elérhető geotermikus és napenergia hasznosításának, felhasználásának a környezeti fenntarthatóság mellett ugyancsak komoly költségcsökkentő hatása is van. Kapcsolódás-szinergiák  


Pl: Megelőzési célok:  Energetikai célú infrastruktúra feltérképezése a hőhullámok miatti áramfelhasználási csúcsok miatt  Komplex intézményi és lakossági energiagazdálkodási programok megvalósítása megújuló energiahasznosítással Alkalmazkodási célokhoz:  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos mintaprojektek kialakítása Szemléletformálási célokhoz:  Megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatának ösztönzésére irányuló kampányok  Együttműködés kialakítása a helyi vállalkozásokkal a klímavédelmi célú CSR tevékenységek megvalósítása érdekében Mórahalom külterületén használaton kívüli, művelésből kivont és rekultivációs területeken 500 kW alatti napelemes naperőművek létesítése: 1. 0105/33 hrsz.-ú ingatlanon, a Borház melletti területen 1,25 ha területen;

96


Intézkedés

Megújuló energia termelés növelése 2. 3. 4.

Használaton kívüli, művelésből kivont és rekultivációs területeken, a Szeméttelep földprimáján; A Szemétteleptől délre használaton kívüli, művelésből kivont és rekultivációs területen; Az 55. sz. főút melletti Agyaggödörnél használaton kívüli, művelésből kivont és rekultivációs területen

Intézkedés célja / elvárt eredmények Indikátorok

 

Felelős(ök)



Költségigény

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (PJ/év) A középületek éves elsődleges energia-felhasználásának csökkenése (KWh/év) Mórahalom Város Önkormányzata

Összesen: kb.1700 m Ft Helyszínenként: 1. 2. 3. 4.

392 m Ft 435 m Ft 435 m Ft 435 m Ft

Finanszírozási források

TOP 3.2.1

Ütemezés

KEHOP-5.1.1 KEHOP-5.1.2 2016. I. félév – 2018. II. félév

Amennyiben releváns és az adott intézkedéshez konkrét projektek is kapcsolódnak, úgy az intézkedésekhez tartozó projektekről projektadatbázis összeállítása javasolható. A projektek meghatározását, beazonosítását követően a projektek jellemzése az alábbiakra fókuszálva történhet egy dinamikusan fejlődő adatbázisban.

   

Projekt tartalom Becsült beruházási költség Finanszírozási forrás Adatforrás

rögzítése elsősorban

a

projektlista

folyamatos karbantartásához

szükséges. Ez jelöli a projektadatok forrását, ami bármikor segítheti az adatok visszakereshetőségét.



Projekt státusz, a megvalósíthatóság elemzését, valamint a projekt aktuális állapotának jellemzését szolgálja. Az adatok alapján jó közelítéssel meghatározható, hogy mikor várható a kivitelezés megkezdése.

97


A projekt adatbázis a projektek valamennyi rendelkezésre álló releváns adatát tartalmazza, annak valamennyi tulajdonságával együtt. A projekt adatbázis igény szerint szűrhető, lekérdezhető, belőle jelentések készíthetők.

4.3 Intézkedési javaslatok - példák Az alábbi pontokban bemutatunk néhány példát: a műszaki típusú beavatkozások felöl haladunk az ökológiai, majd a társadalmi, gazdasági és végül mezőgazdasági intézkedési csoportok felé. Egy-egy intézkedés több célt is kiszolgálhat, illetve egy-egy cél érdekében az intézkedések kombinációja adhatja meg a kellő rugalmas hatást. Az intézkedési csoportok kialakítására részvételi tervezésen alapuló konzultációt javasolunk, amely eredményeként a résztvevők klímatudatossága, a hatások megismerésének penetrációja is jelentősen növekszik, az érintettek konfliktusai kiderülnek és megfelelő megvalósítható megoldások alakulhatnak ki. Talajállapot javítása

4.3.1 A talaj állapotának javítása A egészséges talaj állapota számos területen egyrészt befolyásolja a helyi mikroklímát, másrészt a növények stressztűrő képességére is igen kedvező hatással bír, harmadrészt a talajvízháztartását javítja. A talajállapot javítása érdekében az alábbi intézkedéseket javasoljuk:

 A településen a parkokban és kertekben a monokultúrák (pázsit, fű) felváltása speciális növény társulásokkal, amelyek kaszálása, vágása tervezett ütemben történik. Ezen intézkedéssor nemcsak a talaj állapotra van kedvező hatással, hanem a nyári helyi mikroklímát, valamint a biodiverzítás növelésével a városias ökoszisztéma ellenálló képességét is javítja.

 A talajok nehézgépjárművel való taposásának kerülése. Külterületeken a kaszálási munkálatokat könnyű vagy alacsony keréknyomású gépekkel való végzése.

4.3.2 Értéknek tekintett élőkörnyezeti elemek felkészítése Évszázados természeti értékeink a klímaváltozás hatására veszélybe kerülnek és elpusztulhatnak. Ennek megelőzése érdekében az alábbi több lépcsős intézkedési tervet javasoljuk végre hajtani:

 GIS alapú élőkörnyezeti regiszter felállítása avagy a GIS adatbázis tudatos használata;

98


 Veszélyeztetettség megállapítása, illetve a veszély forrás megjelölése, a káros hatás csökkentésének meghatározása;

 Megelőző intézkedések meghozása.

4.3.3 A

klímaváltozás

hatásainak

jobban

ellenálló

növényzet

telepítése  A „downscaled” klíma modellek alapján a települési parkok, fasorok felülvizsgálata és a klímaváltozás hatásainak jobban megfelelő növények telepítése;

 illetve a parkok, fasorok növényzetének ilyen szemlélet alapú pótlása.

4.3.4 Invazív károkozók elleni védelem Ezen intézkedési területe két alcsoportra osztanánk antropogén megközelítés szerint: az emberre káros kórokozók, illetve az egyéb élőlényekre káros kórokozókra. Emberre veszélyes kórokozók: A téli fagyok elmaradása miatt fokozott a kullancs veszély, így a káros agyhártya gyuladás, illetve a Lyme-kór veszélye. Ennek elkerülése érdekében:

 a vektor állatok oltása;  biológia védelem elősegítése (számos olyan gombafaj, úgynevezett rovarpatogén gomba létezik, amelyik rovarokat pusztít el, olykor járványszerűen); illetve

 a lakosság tájékoztatása a helyes viselkedésre;  orvosi kapacitások kiépítése. A hőmérséklet növekedésével és a téli fagyok elmaradásával a szúnyogok által terjesztett

kórokozók

is

megjelenhetnek

(malária,

dengaláz

stb),

illetve

újból

megjelenhetnek:

 monitoring hálózat kiépítése, az esetleges megjelenő kórokozó gyors felismerése érdekében;

 megelőzési protokoll kialakítása az adott kórokozóra, mely magában foglalja a lakosságfelé történő kommunikációt, a lakosság helyes viselkedése és a pánik hangulat elkerülése érdekében;

 orvosi kapacitások kiépítése.

99


4.3.5 A köz- és lakóépületek felkészítése a szélsőséges időjárásnak – hideg  Közösségi épületek energia auditján alapuló intézkedési terv kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt hatását.

 Magántulajdonú épületek általános energia auditján alapuló intézkedési terv kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt hatását.

 Vállalkozások tulajdonában lévő épületek általános energia auditján alapuló intézkedési terv kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt hatását.

 Az érintettek részére történő felvilágosítás, közérthető összefoglaló a lehetőségekről, azok pénzügyi vonzatáról és a megvalósításukról; Passzív megoldások a fűtési igény csökkentésére: -

Benapozott üvegfelületek alkalmazása tömeg fallakkal, Tromble falakkal;

-

Benapozottság növelése vízfelületekkel;

-

Szigetelés javítása vertikális és tető kertekkel.

Aktív megoldások a fűtési költségek csökkentésére: -

Pellett kazánok üzembehelyezése (Lásd alább, az országban már számos helyen működő rendszer Mórahalomra transzformált változatát)

100


Forrás: WWF alapján, Mórahalomra átdolgozva Trinity Enviro Kft.

101


Hollandiában egy igen életképes üzleti modell alakult ki, amely egy év alatt 11 ezer lakást tett nulla energia felhasználásúvá. Jelenleg 111 ezer lakás átalakítása van folyamatban! A rendszer lényege, hogy a lakók 10 napra elhagyják az otthonaikat, amely alatt a teljes átalakítás megtörténik egy jól átgondolt, előregyártott elemekből építkező rendszer alapján. A projekt finanszírozásában a helyi elektromos művek, illetve a gázszolgáltató is részt vesz, mint tőkeerős vállalkozó, illetve a kieső piacaikat így kompenzálják. A lakók a csökkenő áram, illetve gázszámláikban fizetik meg az átállás költségét. A rendszer előnye a tervezhetőség, a nagy mennyiségben rendelt beépítendő anyag, berendezés alacsonyabb ára, illetve a lakosság pénzügyeiben nem vesz észre változást, illetve ingatlanjának értéke növekszik. Forrás: http://energiesprong.nl/transitionzero/

Forrás: WWF anyag, Mórahalomra lehetőségeire való újragondolása, Trinity Enviro Kft.

102


4.3.6 A köz- és lakóépületek felkészítése a szélsőséges időjárásnak hőség A szélsőségesen meleg időjárási helyzetek kialakulásnak valószínűsége már napjainkra is megnőt. Jelenlegi épületeinkben ez jelentős hűtési (elektromos áram) igényként jelentkezeik, avagy a termelékenység csökken, kórházi esetekben a gyógyulási idő növekszik, illetve a halálozási ráta változik kedvezőtlenül. Ezen káros hatások elkerülése érdekében az épületeket passzív vagy aktív módon szükséges felkészíteni a hőség által okozott kihívásokra. Ennek érdekében az alábbi intézkedési sort javasoljuk megvalósítani a hőség ellen meglévő védekezési technikákkal:

 Közösségi épületek energia auditján alapuló intézkedési terv kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt hatását;

 Magántulajdonú épületek általános energia auditján alapuló intézkedési terv kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt hatását;

 Vállalkozások tulajdonában lévő épületek általános energia auditján alapuló intézkedési terv kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt hatását;

 Az érintettek részére történő felvilágosítás, közérthető összefoglaló a lehetőségekről, azok pénzügyi vonzatáról és a megvalósításukról; A hőség elleni védekezés leginkább elterjedt megoldásai:

 Árnyékolók építése;  Mikroklimatikus viszonyok javítása – (vízfelületek, zöldítés);  Szigetelés javítása, tetőkertek alkalmazása;  Passzív légkondicináló rendszerek beépítése;  Hűtés talajszondák segítségével.

103


Az alkalmazandó műszaki megoldások a helyi adottságok határozzák meg, melyet az energia audit hűtésre vonatkozó része jellemez.

4.3.7 Megújuló erőforrások kihasználása Mórahalom

kiemelkedő

adottságokkal

rendelkezik

a

megújulló

erőforrások

kiaknázására, könnyen kialakíthatja a település 100%-ban megujjúlóra támaszkodó energia portfolióját.

 Napenergia phovoltalikus (áram termelés) és termikus kihasználása (melegvíz) az ebben rejlő lehetőségekre program készítése;

 Bioenergia (lásd korrábban) az ebben rejlő lehetőségekre program készítése;  Geotermális az ebben rejlő lehetőségekre program készítése;  A programok összehangolása és a pénzügyi rendszer kidolgozása, mely lehet támogatás, támogatott hitel avagy hitel formája. A település vezetése esetén a beruházások kritikus tömege megnő, támogathatóvá, hitelezhetővé válik, illetve a kockázatok csökkenek, így a költségek is.

4.3.8 A társadalom klímatudatosságának növelése Az intézkedési csoportok elfogadtatásának elősegítése, illetve az helyes egyéni döntéshozatalok elősegítése érdekében, illetve az egyéni döntéshozatali csapdák káros hatásainak kiküszöbölése érdekében javasoljuk az alábbi intézkedések meghozatalát:

 A társadalom különböző rétegei számára releváns problémákra reflektáló anyagok összeállítása, mely az adott társadalmi csoport számára releváns, számukra érdekes és a számukra érhető módon magyarázza el a klímaváltozás hatásait, illetve nyújt segítséget a helyes személyes magatartásra.

 Az így elkészült anyag társadalmasítása, az érintettek bevonása a többi intézkedési csomag vitájába, így mindazt magukénak érezhetik és a számukra lényeges lépések kaphatnak priorítást.

104


A klímaváltozás káros hatása általánosságban megállapítható, hogy a szegényebb anyagi helyzetű kevésbé iskolázott lakosságot érinti hátrányosabban, ezért különös figyelmet szükséges fordítani a mély szegénységben élő lakosság tájékoztatására, illetve utat mutatni számukra a lehetséges válasz stratégiák megvalósításába, amely lehetőséget biztosíthat számukra aktivitásra a társadalomba való integrálódásra. A klímaváltozás hatásai életkor szerint is eltérőek, természetesen az idősekre és a csecsemőkre a legnagyobb a hatásuk, de az eltérő életkorban lévőktől és más-más válaszokat, döntéseket követel meg. Mindezek miatt szükséges az eltérő társadalmi helyzetben lévők számára eltérő üzenetek továbbítása az őket jellemző kommunikációs nyelvezeten és csatornákon.

4.3.9 A

klímaváltozásból

adódó

lehetőségek

felismerése

és

kiaknázása A klímaváltozás nemcsak veszély, hanem gazdasági lehetőség is. Az önkormányzat működési területén található vállalkozások részére való figyelemkeltő közérthető információs csomag összeállítása és a megfelelő csatornákon való kommunikációja. Az információs csomag felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a feltételek megváltozásával új gazdasági lehetőségek nyílhatnak meg számukra, hogy működésük átalakításával hogyan lehetnek nyertesei ennek.

 Információs csomag vállalkozások részére – szóró anyag, on-line elérés ;  Információs események, konferenciák vállalkozások részére;  Vállalkozások átállását segítő programok alkotása. Mórahalom az ország legmagasabb besugárzású területe, az itt létesített napenergiát hasznosító rendszerek gyorsabban térülnek meg, mint az ország egyéb pontjain. A melegebb telek és a magas besugárzás lehetőséget biztosít primőr zöldségek, gyümölcsök termelésére, melyet kellő ellátási lánc kiépítésével, a jó közlekedési kapcsolatok révén Nyugat-Európa piacain értékesíthetőek.

105


4.3.10 A vállalkozások klímaváltozásból fakadó veszélyekre való felkészülése Az

önkormányzat

működési

területén

található

vállalkozások

részére

való

figyelemkeltő közérthető információs csomag összeállítása és a megfelelő csatornákon való kommunikációja. Az információs csomag felhívja a vállalkozások figyelmét az őket közvetlenül érintő veszélyekre és bemutatja, hogy működésük átalakításával hogyan csökkenthetik ezek gazdasági következményeit.

 Információs csomag vállalkozások részére – szóró anyag, on-line elérés ;  Információs események, konferenciák vállalkozások részére.

4.3.10.1 Speciális mezőgazdasági intézkedési elemek Hazánkban a mezőgazdaság vertikumát veszélyezteti legjobban a klímaváltozás, ezért különös figyelmet szükséges az ágazat felkészítésére fordítani, mely nem csak agro technológiai kérdéseket, de a gazdálkodók „soft skill”-jeit is kell, hogy érintse. Alább néhány általános intézkedési csoportot vázolunk fel:

 Invazív károkozók elleni védelem;  Mezőgazdasági kibocsátás csökkentés – pl.: helyes műtrágya használat;  A klíma változás hatásainak jobban ellenálló haszon növényzet termelése – a szárazságot, a hő stresszt jóban toleráló fajták vetésére szükséges törekedni;

 Farm szintű vízháztartási megoldások – A termelés során az őszi vetésű termények, fajták preferálása, másod-harmad vetés alkalmazása az állandó talajtakarás és a kedvező talajszerkezet kialakítása érdekében, beszivárgó zónák létesítése stb. Számos megoldás lesz megtalálható az EIP-AGRI honlapján a Water and Agriculture Focus Group menü pont alatt: https://ec.europa.eu/eip/agriculture/en/content/water-agriculture-adaptivestrategies-farm-level A hivatalos publikálás előtt a szakértő csoport magyar tagja, Fülöp Bence – Trinity Enviro Kft, aki szívesen ad felvilágosítást a számos választható stratégiáról, amely az adott gazdaságra alkalmazható lehet.

106


 Közösségű szintű öntözési és belvízvédekezési rendszer kiépítése; A Homokhátság és különösen Mórahalom esetében, a közösségi szintű életképes, pénzügyileg fenntartható öntözési modell kialakítása létfontosságú. Mely a termelés szerkezetét és hosszútávú, kiszámítható profitermelő képességét nagymértékben meghatározza.

 Karbon semlegesítési potenciál javítása, az abból fakadó pénzügyilehetőségek kihasználása;

 Állattenyésztés felkészítése és a lehetőségek kiaknázása; Az állattenyésztés alapvetően két irányba mozdulhat el: -

Egy kevésbé tőke intenzív irányba – Magyarországon őshonos, stressztűrő fajták tenyésztése;

-

Egy tőke intenzív high-tech jellegű fejlesztések felé. Pl.: légkondicionált állattartó

telepek,

mely

szarvasmarha

tenyésztés

esetén

a

légkondiciónáláshoz szükséges energiát a kérődzők által termelt metán

gázból állítják elő.

4.3.11 A változások felismerése monitorzása Mind a klímaváltozás, mind a klímaváltozásra adott válaszoka montírozása elengedhetetlen a Klímaváltozási stratégia elemzése, az intézkedés tervek hatásosságának megítélése érdekében. Ennek érdekében az alábbi montírozási stratégia kialakítását javasoljuk:

 Környezeti monitoring hálózat tervezése kiépítése – mért komponensek: hőmérséklet, szél sebesség, szél irány, csapadék, páratartalom, napsütés intenzitás. A város és környezetének tudományosan meghatározott pontjain on-line 24/7 működő merőhálózat kiépítése. Vízfolyások esetén vízhozam mérés expedíciós jelleggel.

 A növény- és állatvilág állapotának felmérése 5 évenkénti ellenőrzése;  A társadalom környezettudatosságának rendszeres monitorzása.

107


5 Kommunikációs terv 5.1 A stratégia társadalmasítása Módszertani megjegyzés: A Klímastratégia kidolgozása és megvalósítása során kiemelten fontos a széleskörű, folyamatos és érdemi partnerség megvalósítása. A

partnerségi

folyamatok

(részvételi

tervezés)

az

intézkedések beruházások

kialakítására, véleményezésére, kell hogy irányuljanak. A részvételi tervezés növeli az érintettek

tudatosságát,

felszínre

kerülnek

az

érdekek,

célok,

nő

a

beruházás

elfogadottsága, projekttel való azonosulás. Másrészről a növeli a társadalmi bizalmat, a társadalom egyes csoportjai közötti kommunikációt, kapcsolati hálót. Növeli a résztvevők ismereteit, amit akár más kérdéskörben is felhasználhatnak. A részvételi tervezés része az információ penetrációnak, a felelős gondolkodás és döntéshozatal kialakításának egyéni és közösségi szinten, javítja a vita kultúrát, az adott kérdés megtárgyalásán felül, így mindenképpen társadalmi haszonnal jár. A partnerségi viszony kialakítása során a vízió, a terv konkrétsága alapján szükséges az érintettek bevonása és a konkrétság növekedésével szükséges a bevonás mélységét növelni, míg az érintettetek számszerűségét csökkenteni, de törekedni kell, hogy minden érintett csoport képviselve legyen. A partnerségi folyamatok során az alábbi irányelveket érdemes figyelembe venni:



A korábbiakban felvázolt intézkedések pontosítása, a konkrét beruházásokra alkotási tematikus

műhelyek

kialakítása

a

helyi

lakosság,

társadalmi

csoportok,

érdekképviseletek, szakmai és civil szervezetek tervezési folyamatba való bevonásával (részvételi tervezés);



A részvételi tervezés lehetőséget biztosít az érintettek klímatudatosságának, ismereteinek növelésére, az ok-okozati összefüggések megértésre az egyéni döntéshozatalok segítésére, melyek az intézkedések megvalósulásánál, sikerével egyenértékű eredmény;



Az intézkedések szakértői előkészítés után részvételi tervezés keretében történik a beruházás

pontosítása,

céljainak,

helyének,

megvalósítási

módozatának

meghatározása; A partnerség szerepe az egyes szakaszokban:



Tervezés: A klímastratégia egyes munkarészeinek kidolgozása széleskörű partnerség keretében valósul meg. A partnerek szerepe a tervezési folyamat előrehaladása során

108


a

részeredmények

megismerésén,

véleményezésén,

jóváhagyásán

túl

aktív

részvételükre is kiterjed.



Megvalósítás:

A

felülvizsgálatában,

partnerek

szerepet

megvalósulásának

kaphatnak

a

értékelésében,

stratégia illetve

időközönként

egyes

szereplők

vonatkozásában tervezett projektek előkészítésében és megvalósításában is. Fontos, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon az intézkedések megvalósulásának előre haladásáról.



Fenntartás: A projektek megvalósítása után is fontos az átfogó tájékoztatás, a folyamatos

egyeztetés

a

közvetlenül

érintettekkel.

A

tapasztalatok

fontos

visszacsatolást jelentenek a további tervezési folyamatokhoz és a felülvizsgálathoz. A klímastratégia tervezés és megvalósítás során az érintett partnereket a célcsoportra jellemző sajátosságoknak leginkább megfelelő kommunikációs csatornákon célszerű megszólítani. A szakmai és társadalmi részvétel folyamatos biztosítása érdekében a tervezés fázisában munkacsoportok kerülhetnek kialakításra az alábbiak szerint:

Irányító Csoport (ICS)



Az Irányító csoport (ICS) a település főbb vezető tisztségviselőiből, a település főbb fejlesztési irányainak kijelöléséért felelős személyekből tevődik össze. Ebbe a körbe tartozik a település polgármestere, alpolgármestere az érintett főosztályvezetők és az osztályvezetők. Az ICS-nak fontos szerepe van a stratégiai irányok kijelölésében, a dokumentum kidolgozásába bevont további szakértők irányításában.



Az Irányító csoport (ICS) a tervezés során operatív döntés előkészítő munkát folytat, ezért kialakításánál fontos szempont volt a kezelhető méret, az elérhetőség, az összeférhetőség és az alapvető tájékozottság a feladatot és a település helyzetét illetően.



Az Irányító csoport folyamatosan ülésezik előre meghatározott módon, a havi rendszerességű kooperációk keretében, illetve igény esetén további alkalmakkor is. Az irányító csoport javasolt létszáma: 8-10 fő.

Települési klíma munkacsoport kialakítása (Települési Klímakör létrehozása)



A települési klíma munkacsoport tagjai egyrészt az éghajlatváltozás / klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú szereplőkből állnak. A munkacsoport elsősorban helyi civil és szakmai szervezetek, jelentősebb közszolgáltatási, gazdasági, valamint a település irányításáért felelős intézmények vezetőit tömöríti, akik helyismeretükkel,

109


sajátos nézőpontjukkal segíthetik a munkát. (pl: önkormányzat érintett osztályainak képviselői, környezetvédelemmel foglalkozó, aktív civil szervezetek, alapítványok képviselői, helyi vállalkozások, másrészt a település közéletének fontosabb szereplői, véleményformálói.)



A munkacsoport felállítása során fontos szempont, hogy a csoport tagjai különböző tevékenységi körökből kerüljenek ki, annak érdekében, hogy több szakterület, tématerület álláspontját közvetítsék.

 

A munkacsoport létszáma az operatív működés megtartása érdekében max. 20 fő. Egyes szakterületeket érintő részletesebb javaslatok, értékelések elvégzése érdekében – szakági csoportok működtetése (település méretétől jellegétől függően)



-

Közlekedés

-

Hulladékgazdálkodás

-

Energiagazdálkodás

-

Településrendezés / városfejlesztés

-

Szemléletformálás

Szerepe a partnerségi folyamatban: -

Javaslattétel, véleményezés

-

Aktív részvétel az egyeztetéseken (munkacsoportok, konzultációk)

Irányítottan megkeresendő partnerek köre



A rendszeresen ülésező munkacsoport mellett a személyes részvételre építő munkacsoport ülések mellett a település egyéb intézményvezetője, gazdasági szereplője, valamint civil szervezet képviselője kerülhet megkeresésre, írásbeli javaslattétel és a készülő dokumentumok véleményezése céljából, akik érdeklődésük, speciális ismeretük, tudásuk miatt értékes véleményekkel segítik a tervezési, illetve a későbbiek során a megvalósítási folyamatot.

Szélesebb társadalom bevonása



A szélesebb körű társadalom bevonására nyílt egyeztetés keretében kerül sor, melynek során a helyi lakosság folyamatos tájékoztatást kap a klímastratégiai tervezés előrehaladásáról, főbb eredményeiről, aktuális eseményeiről.

Ennek keretében a tervezési munka kezdetekor lakossági mobilitási kérdőív kerülhet összeállításra és megjelentetésre, ahol az érintetteket a főbb problémákról és az elmúlt évek sikeresebb fejlesztési beavatkozásairól kérdezhetjük. A kérdőív (javasolt formája elektronikus) sajtóközleményben való megjelentetését követően, a városi holnapon, facebookon és számos intézmény / szervezet saját honlapján is megosztásra kerülhet.

110


A Klímastratégia elfogadása előtt az elkészült dokumentum társadalmi egyeztetése javasolható kerül a települési holnapon kialakított felületen.

5.2 Kommunikáció A kommunikáció alapvetően pozitív üzentekre épül, ebben a negatív kérdésben. A kommunikáció a stratégia társadalmasítása felöl (tájékoztatás), a partnerségi folyamatok kialakítása

felé

intézkedések

irányul. (társadalom bevonása). A

eredményei

társadalmasítást

korábbi fejezetben

igényelnek,

míg

egyes

megjelölt

intézkedések

természetükből fakadóan a társadalom bevonását igénylik. A kommunikációs Terv javasolt felépítése:



Célok meghatározása -

Stratégiai célokhoz igazodóan a főbb kommunikációs célok megfogalmazása. A klímastratégia készítése és végrehajtása során megkívánt nyilvánosság és tájékoztatás mértékének meghatározása.



Célcsoportok azonosítása, jellemzése -

A különböző jellemzőkkel rendelkező célcsoportok meghatározása. Rendezhetjük az érintetteket elsődleges és másodlagos szereplőkre az érdekeltségük és befolyásosságuk alapján.

-

Elsődleges fontosságú szereplők:

-

Kulcsszereplők

-

Közepes fontosságú szereplők

Kisfokú Befolyás

Nagyfokú Befolyás

Kisfokú Érdek Nagyfokú Érdek

-

E célcsoportok felé szükséges egységes kommunikációs csatornák, technológiák és üzenetek kiválasztása, amelyek által eredményesen és hatásosan elérhetőek. Az üzenet akkor éri el az adott célcsoportot, ha az ő alapvető motivációs

igényeire, érdekeire reflektálnak.

Mindenképpen kiemelten kell kezelni a helyi civil és szakmai szervezeteket, valamint a helyi médiát.



Alkalmazandó eszközök bemutatása

A már bemutatott célcsoportok eléréséhez, és a célok teljesítése érdekében ki kell dolgozni az alkalmazandó kommunikációs eszközöket. Ilyen eszközök lehetnek pl: -

sajtótájékoztatók, sajtóbeszélgetések;

-

média (rádió, újság) megjelenés;

-

önálló internetes honlap, internetes reklám, hírlevél;

-

tájékoztató kiadványok, szórólapok;

111




-

tájékoztató táblák;

-

személyes kommunikáció;

-

rendezvények, konferenciák, műhelytalálkozók

Ütemezés -

Az ütemezésnek tartalmaznia kell, hogy az előkészítés, tervezés és megvalósítás során mikor, milyen eszközök alkalmazása szükséges. Meg kell nevezni az egyes lépésekhez tartozó költségeket és felelősöket.





Partnerség előnyei: -

Több forrás

-

Legitimáció

-

Konfliktusok helyettesítése együttműködéssel

-

Nagyobb tudatosság, szélesebb informáltság

-

Több hozzáférhető szempont, készség és hozzáértés

-

Kapcsolati háló

-

Pozitív menedzsment imázs

-

Várospolitikai aktivitás

-

Project ownership

Prioritások: -

Nem lehetséges mindent egyszerre elvégezni, megvalósítani

-

A legfontosabb és elérhető, megvalósítható feladatokra kell koncentrálni, amelyek a cél felé lendítenek

-

Ki kell fejleszteni az eljárást, rendszert, mechanizmust a tennivalók, feladatok rangsorolására

-

Mi az irányítók prioritása, mi a hivatal (ok) prioritása és mi a közösség prioritása, a lakosoké, a városhasználóké, turistáké? Vajon mi a közös prioritás?



A partnerségi folyamat fő célja az érintettek: -

igényeinek, szükségleteinek, problémáinak feltárása

-

ötleteinek, javaslatainak megismerése

-

sajátos fejlesztési érdekeik és céljaik megismerése és összehangolása

-

megnyerése és ösztönzése arra, hogy saját tevékenységükkel, illetve fejlesztéseikkel segítsék a stratégia megvalósulását

-

együttműködésének segítése, kölcsönös informálása egymás tevékenységéről

112


5.2.1 Kommunikációs példák és módszerek Klímaváltozással kapcsolatban kommunikációs üzenetek, amelyeknek a társadalom legszélesebb köréhez kellene eljutniuk:

 1. "A klímaváltozás a túlnépesedés következménye."  2. "Az éghajlatot csak a természetes és ép bioszféra képes szabályozni."  3. "A klímaváltozás kihívása csak (társadalmi és globális) összefogással kezelhető."  4. "A klímapolitika gyermekeink túléléséről szól."  5. "A klímaváltozás növeli a szociális feszültségeket."  6. "Csak egy fenntartható társadalom klímabarát."  7. "A klímaváltozás humánökológiai kérdés".  8. "A klímaváltozás fajok tömeges kihalásával jár."  9. "A klímaváltozást mi okozzuk és minket veszélyeztet."  10. "Minden létfeltételünk a klímától függ."  11. "A jövő döntéshozója klímaökológus is egyben".  12. "Klímabarát = emberbarát = természetvédő". Szlogen-kombinációk:

 "A klímaváltozást az emberi túlnépesedés okozza, amely az emberiség végét is jelentheti, ha nem cselekszünk időben.”

 „A klímaváltozás fajok tömeges kihalásával jár, mivel az éghajlatot csak a természetes, sokszínű és ép bioszféra képes szabályozni.”

 "Minden létfeltételünk a klímától függ, így a klímapolitika gyermekeink túlélésérőlszól"

 "Csak egy klímabarát társadalom tartható fenn, és csak egy fenntartható társadalom klímabarát."

113


Lehetséges üzenetek, mely az érintettek számára közérthető és a saját mikro-világukban felfogható: -

A közeli tavak területe lecsökken, időszakosan nyaranként ki fog száradni, de egy átgondolt vízgazdálkodási stratégiával egész évben élvezhetjük a látványát, kellemes környezeti hatásait és gazdasági hasznait. Egy lehetőség,

hogy

gazdasági

hasznokat

szedjünk

a

körbe

ölelő

természetből; -

A nyarak forróbbak lesznek, és szárazabbak, mint a korábbiak, de zöldítéssel

kellemes

klímát

varázsolhatunk

településünkre,

míg

mezőgazdaságunk a felkészülés hatására folyamatos profitot termel számunkra, ellentétben azokkal, akik nem változtatnak

termelési

szokásaikon. -

2 hónapig nem fog esni az eső, majd egyszer csak trópusi eső formájában lehullik, mindaz egy nap alatt, de földjeink mindezt magukba tudják színi a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása miatt.

Elkerülendő üzenetek: -

+2 C fokkal nő az átlaghőmérséklet;

-

10%-kal kevesebb csapadék fog hullani;

-

Megnő a változékonyság;

 Az érintett eltérő csoportok számára a saját kommunikációs csatornáikon az üzenetek kommunikációja, két irányban működő, az adott csoportra jellemző kommunikáció kialakítása és fenntartását követeli meg;

 A partnerség igényének kommunikálása. Mindenkinek lehetőséget adunk, hogy tudása, ereje, kedve szerint részt vegyen a döntéshozatalban, illetve tegye meg a saját kis lépését, a saját mikroközösségében, életében, kertjében, utcájában. „A lépések összeadódnak.” „Sok kis lépés vezet el az út végéhez.” „Minden út egy kis lépéssel kezdődik.”

 A változás szükségesének hangsúlyozása, amely a siker kulcsa;  Az egyes kor és társadalmi csoportok kommunikációjának értékelése.

114


Kommunikációs csatornák kialakítása: Óvodás korúak: az óvodák félévenkénti meglátogatása játékos ismeretterjesztő programokkal, klímatudatosságuk fejlesztése, az üzenetek színes rajzos kiadványban történő megjelenítése, melyet haza is vihetnek. Az óvoda látogatok tapasztalatainak összegzése kiértékelése. Iskoláskorúak: beszélgetős tanórák szervezése meghívott előadókkal (celebek, sportolók beszervezése és felkészítése, aki húzóerőt képezhetnek); projekt alapú tanítás, ahol a diákok egy-egy problémára keresik a választ csoport szinten. A legjobbak utazásban, pénz jutalomban, „médiában” részesülnek; On-line kommunikációs csatornák kialakítása: Snapchat, Instagram, melyet saját korcsoportjuk üzemeltet; Humoros trollkodás a témában. Fiatal felnőttek: Rövid tömör on-line üzenetek, közösségi események, újság cikkek; Felnőttek: közösségi események, újság cikkek, merjük használni a kocsmát; Nyugdíjas korúak: Lassabb kommunikáció, újság cikkek

A partnerségi folyamatok során az alábbi irányelveket érdemes figyelembe venni:

 A konkrét beruházásokra alkotási tematikus műhelyek kialakítása a helyi lakosság, társadalmi csoportok, érdekképviseletek, szakmai és civil szervezetek tervezési folyamatba való bevonásával (részvételi tervezés);

 A részvételi tervezés lehetőséget biztosít az érintettek klímatudatosságának, ismereteinek növelésére, az okokozati összefüggések megértésre az egyéni döntéshozatalok segítésére, melyek az intézkedések megvalósulásánál, sikerénével egyenértékű eredmény;

 A részvételi tervezés folyamata során törekedni kell minden érintett bevonására;  A részvételi tervezés folyamatát tanulni szükséges, mind a döntéshozóknak, mind a résztvevőknek. Kezdjük kisebb horderejű kérdések megvitatásával, egy utca szinten, egy kisebb terület/közösség szintjén és kellő tapasztalat esetén vágjunk csak bele a nehezebb összetettebb több embert és/vagy csoportot érintő kérdésekbe;

115


Részvételi tervezés tanulására példák: -

Milyen funkciókat tartalmazzon a láp rehabilitációja;

-

Milyen funkciók jelenjenek meg a park felújítás során;

-

Út felújítás során a parkoló helyek és a fák, zöldítés helyes arányának meghatározása;

-

Az önkormányzati tulajdonú épületek felújítása során zöldtetővel lássuk el őket vagy napelemmel;

-

Építsünk-e közösségi hűtőházat, vagy a termények gyors piacra jutását

szervezzük meg; -

Legyen-e megújuló energián alapuló fűtési rendszere a térségnek.

 A részvételi tervezést csak jól szabad végrehajtani, a részvételi tervezést vezető személy

felkészültsége,

kérdésekben

mind

elengedhetetlen.

műszaki, Szükséges

mind az

társadalmi, érintettek

mind között

gazdasági felszültség

felismerésének képessége, a megfelelő vita kultúra és moderálási képesség, a kívülállóság és elfogulatlanság.

World café, mint kommunikációs módszer és a részvételi tervezés egyik technikája A World Café együttes gondolkodási- és beszélgetési módszert Juanita Brown amerikai szervezetfejlesztő vezette be, arra alapozva, hogy minden jelentős változás és fejlődés alapja a közösségi beszélgetések - a dialógus - során kialakuló megértés és elfogadás. A World Café tehát egy változásmenedzselési eljárás - amiben a résztvevők megosztják egymással érzéseiket, gondolataikat, céljaikat, ötleteiket. Minden változás kulcspontja az elköteleződés a változás iránya és célja mellett. Az elköteleződés faktorai a bizalom és az egyetértés. E kettő csak akkor jöhet létre, ha a szervezeti keretekből - legyen szó akár a vállalatról, akár a családról - kilépve, kötetlen és rugalmas térben tudnak az érdekeltek egymás szempontjaihoz közeledni. A közeledés megértésen keresztül történik - a megértés pedig a dialógusban formálódik. Így erősödik a bizalom is, amely áttör az egyes emberek fejében lévő - a változással szemben táplált - gátakon is. A World Café nem tűz ki eredménycélokat. Az eredmények a termékeny társalgás melléktermékei, melyeket vissza lehet csatornázni a szervezet formális rendszerébe, a szervezeti folyamatokba. Az eredmények létrehozása tehát nem közvetlen cél, ezért nem

116


ajánlott olyan helyzetekben, mikor gyors problémamegoldásra van szükség. A World Café dokumentumai a résztvevői jegyzetek, valamint az illusztrátorok által rajzolt képek. Ami pedig a legfontosabb: a kávéházi dialógus, az alkotás és egyben a feltöltődés klímájának beszélgetéseken keresztüli megteremtése. A létszám lehet 10 fő, de akár 1000 résztvevő is. A beszélgetés néhány előre kidolgozott kérdés mentén zajlik, előre meghatározott forgatókönyv szerint. A kérdések az összejövetel témájára fókuszálnak. Általában három kérdés elegendő egy téma kibontásához. Az asztaltársaságok egy kérdésről 20-30 percig beszélgetnek, aztán az asztalgazda kivételével a többiek új asztalokhoz mennek. Ott röviden megosztják egymással a korábbi kör észrevételeit, majd az új kérdéssel folytatják a közös gondolkodást. Az összejövetel során a résztvevőkkel együtt a gondolatok és ötletek is vándorolnak az asztalok között és számtalan variációban összekapcsolódnak. Időnként nyílt köröket lehet beiktatni, mikor egy társaság az összes jelenlévővel megoszt egy-egy gondolatot. A résztvevők beszélgetés közben a papír asztalterítőkre firkálnak és rajzolnak, így inspirálva magukat és az utánuk jövőket. Az összejövetel során a az egymáshoz kapcsolódó gondolatok hálózata jön létre. Az egymásra hangolódás, az inspiráció, az együtt gondolkodás sok energiát szabadít fel, sikerélményt ad és közös cselekvésre buzdít.

(Forrás: Gáspár-Király-Csillag, 2014.)

5.3 Intézkedési javaslat csomag

117


Mindezek érdekében az alábbi kommunikációs tervet javasolunk megvalósítani:

 A

járási

stratégia

társadalmasítása,

a

cselekvés

szükségességének

és

elkerülhetetlenségének bemutatása. A várost veszélyeztető problémákat vázolása, megoldási víziók bemutatás, a közös jövőkép és cél bemutatása.

 Felhívás a partnerségre – Közösen a Mórahalmi Járásért 2030 Program – Célja a prioritások felállítása, megtalálni a közös védendő értékeket és közös jövőképet kialakítani; Ennek során:

-

Óvódás korúak bevonása, hol szeretnének élni, milyen települést szeretnének, rajzos feladatokkal;

-

Iskolások bevonása, beszélgetések, tematikus feladatok a település oktatási intézményeiben; Helyi polgárok jövőképének felmérése, mik számukra prioritások, mi fontos számukra, mik az álmaik;

-

A gazdálkodói szegmens felmérése, mitől félnek a klímaváltozás kapcsán; Az eredmények összegzése – közösségi jövőkép alkotás; Az eredmények alapján a „A jövő Mórahalma” megfogalmazása; „A jövő Mórahalma” - a fenti csoportok számára közérthető prezentálása.

 Szerződés az együtt működésre – „Közöss jövőnk” társadalmi szerződés az együtt gondolkodás, a részvételi tervezés kereteinek lefektetése, társadalmasítása, infrastruktúrájának kialakítása;

 A közös munka – a priorítások mentén a részvételi tervezés megvalósítása;  A közös építkezés – a víziók megvalósítása;  Az eredmények monitorozása;  Visszacsatolás és szükséges korrekciók a műszaki, gazdasági és társadalmi változások és tapasztalatok függvényében - „A jövő Mórahalma” jövőkép, illetve „Közöss jövőnk” társadalmi szerződés irányába.

118


6 Rugalmassági kapacitás, kockázatelemzés 6.1 Rugalmassági kapacitásvizsgálat Az

ismeretlenre

való

felkészülés

kulcsfontosságú

a

társadalmi-ökológiai

rendszerekben. Fontos vele foglalkozni, mert a kiszámítható folyamatokkal ellentétben arra késztet, hogy komolyan vegyük a váratlan változásokat. A reziliencia (rugalmas alakváltozás) jelensége jól ismert a mechanikában, de kiterjeszthető a bioszférára és a társadalmi jelenségekre is. „A reziliencia általános értelemben rugalmas ellenállási képesség, azaz valamely rendszernek – legyen az egy egyén, egy szervezet, egy ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta – azon reaktív képessége, hogy erőteljes, megmegújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódjék. A reziliencia a pszichológiában lényegében azt a tulajdonságot, vagy helyesebben képességet jelöli, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után.” (Kerekes 2016) A mechanikai reziliencia jól magyarázható a szakítódiagram segítségével, miszerint rugalmasnak nevezzük az alakváltozást, ha valamely külső erő hatására a testekben alakváltozás lép fel és az erő megszűnte után a test teljesen visszanyeri eredeti alakját: 39. ábra A reziliencia mechanikai modellje.

Forrás: Kerekes, 2016 Társadalmi szempontból azt jelenti, hogy egy bizonyos igénybevétel után (ha az igénybevétel deformálja a környezetet, az ember lelki világát, a társadalom egy csoportját, de amikor elmúlik ez a fajta „stressz” okozta hatás), a rendszer képes visszaalakulni egy kedvező állapotba. Azok a rendszerek alkalmasak erre, amelyek nagymértékben diverzek, sokszínűek. A tudósok azt gondolják, hogy a változásokat képesek lehetünk előre becsülni, a hatást a Föld rugalmas alkalmazkodással képes ellensúlyozni. E felett a pont felett a

119


hatások már megfordíthatatlanok, irreverzibilisek lennének. Ezt a rugalmas visszaalakuló, regenerálódó képességet kell megőrizniük a településeknek is. A monokultúra például ilyen szempontból nem szerencsés, mert ha kedvezőek a körülmények, akkor nagyszerű dolgokat lehet produkálni a méretgazdaságosság miatt, de ha kedvezőtlenek a körülmények, akkor óriási veszteségek érnek. Fel kell készülni arra, hogy milyen hatásai lesznek például, ha egy 5000 főt foglalkoztató multinacionális cég tönkremegy. A tudatos város vezetés, település irányítás, mindig törekszik a rezilienciára. Tudomásul veszi, hogy lesznek projektek, amik nem lesznek sikeresek, ezért több olyan vállalkozást is támogat, amelyek erősítik a település sokszínűségét, erősíti a szociális hálót, megakadályozza a kiszolgáltatott helyzetet. A rugalmas, alkalmazkodni képes, és ezért fenntartható társadalmi-ökológiai rendszert a következők jellemzik:



a diverzitás fenntartása és megőrzésének támogatása (biológiai, tájképi, gazdasági és társadalmi értelemben is),

  

az ökológiai sokféleség ember általi „kontrolljának” korlátozása, a modularitás tisztelete (a csatlakozó rendszerek jobban viselik a sokkhatást), a tanulás, a társadalmi hálózatok és a helyileg kifejlesztett szabályok fontosságának felismerése és hangsúlyozása.

6.2 Kockázat- és veszélyelemzés A kockázat- és veszélyelemzés során figyelembe kell venni a veszélyekkel szembeni tényleges kitettséget, a helyi közösség felkészültségi foka közti eltéréseket, a keletkező károkat. Jövőbe mutatóan fel kell készülni és vizsgálni kell a károk tovagyűrűző hatását, melyek a társadalomra (megélhetés biztosítása, egészségügy, életminőség javítása, stb.), a gazdaságra

(élelmiszerellátás,

mezőgazdaság,

energiaellátás,

energiatermelés,

infrastruktúra védelme, stb.) és a környezetre (természeti környezet megóvása, kulturális értékek fenntartása, stb.) is kiterjednek. A kockázat fogalma a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége”. A környezeti kockázat, a veszély bekövetkezési valószínűsége illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények, károk súlyossága egyidejűleg. Matematikai formulával kifejezve: R(t)=P(t)*D(t). A kockázat egy életünket értékeinket érő fenyegetés bekövetkezési valószínűsége és a bekövetkezett esemény által kiváltott kár. Ez településenként eltérő lehet. Vannak települések, amelyeknek a földrajzi, geológiai viszonyai olyanok, hogy ki vannak téve a

120


viharosabb széllökéseknek, vannak települések, amelyek kivannak téve annak, hogy a csapadék hirtelen zúdul le és a környező erdő, vagy domboldalak borítottsága védhet ez ellen, vagy nem védhet ez ellen. A településen élő idősebb emberek meg tudják mondani, hogy milyen gyakorisággal szokott előfordulni valamilyen katasztrofális esemény, s ha előfordulnak, mik voltak a tipikus események, amik elő szoktak fordulni. Azt lehet várni, hogy ahol előfordultak viharos esőzések, ott ezek a jelenségek gyakrabban fognak előfordulni. A védekezés és alkalmazkodás azt jelenti, hogy felkészülök például arra, hogy van a házamban néhány mélyen fekvő pont, vannak pincéim, vízóraaknám, amiket egy eső elönthet. Vannak-e olyan részei a településnek, amelyek fokozottan kitettek a veszélynek. Ezekről készíthetek kockázati térképet. A kockázati mátrix jó lehetőség a potenciális kár nagyság és a bekövetkezési gyakoriság grafikus ábrázolására, segítségével feltérképezhetők a települést érintő kockázatok. Az egyes kategóriákhoz hozzárendelhetőek a kockázatkezelési stratégia cselekvési programjai. 40. ábra Kockázati mátrix

A kockázattal szembeni védekezés, vagyis a környezeti kockázat-menedzsment gyakran találkozik azzal a dilemmával, hogy egy gyakrabban bekövetkező, de kevésbé súlyos következményekkel járó, vagy egy ritkábban bekövetkező, de súlyosabb következményű megoldás között kell választani:

121


41. ábra A kockázatelemzés szükségessége

Amíg az ábrán látható gyakori és súlyos következményekkel járó esetben a kockázatelemzés kötelező, addig a ritka és nem jelentős következményű kockázatok általában elfogadhatóak, ugyanis ezeket a társadalom általában az élet természetes részének tekinti. A gyakorlatban az eseményt csak akkor nevezzük kockázatosnak, ha mind a bekövetkezési valószínűsége, mind pedig az általa okozott kár számottevő. A bekövetkezés valószínűsége gyakran nem ismeretes (bizonytalan).

6.3 Szemléletformálás, energiatudatosság növelése – kockázati tényezők Az energiatudatosság növelése a tudatos tervezés és szemléletformálás kiemelt feladata. Az energia ésszerű és hatékony felhasználásához kapcsolódó kommunikáció szükségszerű, hiszen Magyarország jelentős energia megtakarítási potenciállal rendelkezik az energiapazarló épületek, a hatékonynak nem minősülő fűtési és villamosenergiarendszerek korszerűsítése, továbbá a nagy energiaigényű elektromos berendezések cseréje terén. A szemléletformálás során a lakosságnak meg kell értenie a globális folyamatokat, a cselekvések szükségességét és megismerni a kisléptékű technológiai megoldások alkalmazásának egyéni előnyeit. (NFM, 2015) A cselekvési terv hatékonyságának alapja, hogy lehetőség szerint minél több lakos vegyen részt az éghajlati kockázatok által kiváltott káros hatások elleni munkában. A település kitettsége a klímaváltozás következtében bekövetkező változásokat illetően igen magas, ezért a jelenség ismeretén túl szükséges feltenni a kérdést, hogy a klímaváltozás és az energiatudatosság, hogyan befolyásolja a település életét, mely

122


veszélyekre kell felkészíteni a lakosságot ahhoz, hogy a szemléletformálás hatékony módon hozzájáruljon az energiahatékonysági és energia megtakarítási célok eléréséhez. Fel kell készülni arra, hogy a környezeti hatás következménye és előfordulási gyakorisága magas, ezért környezeti kockázatelemzés ajánlott. A lehetséges kockázatok felvázolása mellett a lehetséges megoldások ismertetése hozzájárul a hatékony kommunikációhoz. Kockázatot jelent az energiafogyasztás mértékével kapcsolatos tájékozatlanság, a megújuló

energiaforrások

ismeretének

hiánya.

Sokszor

a

lakosság

rövid

távon

gondolkozik, és nem számol a megújuló energiaforrások használatának hasznaival, nem veszi figyelembe a hosszú távú megtérülést, a környezetre gyakorolt pozitív hatásokat. Ezért kiemelten fontos az alacsony jövedelmű háztartások tájékoztatása az épületek korszerűsítési lehetőségeiről, azok várható költséghaszon értékeiről (rezsicsökkentés), és az azokhoz elérhető támogatási lehetőségekről. A magyar lakosság esetében az alacsonyabb jövedelmek és magas energiaköltségek miatt a költségszempontú motiválás a legfontosabb a magasabb rendű környezeti szempontok tudatosítása mellett.

6.4 A geotermikus energia hasznosításának kockázati elemei A klímaváltozás következtében a települések szembesülnek az energiaigény fokozott változásával, ezért a fenntartható városi energiagazdálkodási rendszerek kialakítása, a megújuló energiák használatának ösztönzése fontos feladat. A települések számára jelentős kockázatot jelent a szélsőséges időjárás (heves esőzések, nyári aszályok, óriási területeket huzamosabb ideig elöntő belvíz), melynek következtében kiszámíthatatlanná, ingadozóvá válik a fűtési és hűtési energiaigény, nyári csúcsterhelések jelentkeznek, időszakos áramkimaradásokkal kell számolni. Amikor kockázatelemzésről beszélünk, természetesen figyelembe kell venni a település erősségeit is, azokat az adottságokat, amelyek segítségével a környezeti kockázat mérsékelhető. Mórahalom városa geotermikus energiát illetően kedvező adottságokkal, jelentős potenciállal rendelkezik. A város vezetése az elmúlt években sokat tett a helyi lakosság környezettudatos szemléletének formálása és tudatosságának erősítése érdekében. A szemléletformálás szempontjából fontosak a példaértékű kezdeményezések, amelyek közösségi szinten valósulnak meg. A klímaváltozáshoz kapcsolódó megelőzési, alkalmazkodási célok, a különböző tématerületekhez

kapcsolódó

megvalósításhoz.

A

ismeretek

közintézmények

elmélyítése

komplex

elengedhetetlen

energetikai

a

hatékony

megújítása,

megújuló

energiahasznosítással együtt, az épületek fűtésében a termálvíz hulladékhőt hasznosító

123


hőszivattyús hőközpontok kialakítása, így a Szent Erzsébet gyógyfürdő energetikai rendszerének hőszivattyús fejlesztése és kivitelezése, klímatudatosság szempontjából meghatározó jelentőségű. Az egymásra épülő, egymást erősítő, összefüggő rendszerek, mint a Szent János telki termálfalubeli termálkút és a város geotermikus rendszerének összekötése és csatlakoztatása a gyógyfürdővel, valamint a visszasajtolható termálvíz hővisszanyerésének megteremtése és a termálvíz kísérőgáz hasznosítása a megvalósításra javasolt projektek körét erősíti.

124


7 Irodalom 1. Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025 kitekintéssel 2050-re (http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/NES_final_131016_kikuld_kozig_egyeztetes.pdf) 2. Mórahalom

Város

Integrált

Településfejlesztési

Stratégiája

(http://www.morahalom.hu/_files/_morahalom_chrome/images/file/IVS/Morahalom_Integralt _Telepulesfejlesztesi_Strategia.pdf) 3. Nemzeti Alkalmazkodási Központ: Magyarország Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája (http://nak.mfgi.hu/hu/node/44) 4. Nemzeti

Éghajlatváltozási

Stratégia

2008-2025

(http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/nes080214.pdf) 5. Deák J.Á. (2006): Csongrád megye élőhelyeinek táji mintázata és kistájainak lehatárolása. In: A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD kiadvány), Budapest,) 6. Dövényi Z. 2010 Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézete, Budapest pp 74-77. 7. Gyalog L., Síkhegyi F. (sorozatszerk.) 2005: Magyarország földtani térképe, M=1:100 000. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. 8. Konkolyné Bihari, Z., Lakatos, M., Szalai, S. (szerk.) (2008): Magyarország éghajlatáról, Változás, változékonyság térben és időben. OMSZ, Budapest. 9. Marosi, S. - Somogyi, S. (szerk.), 1990: Magyarország kistáji katasztere I. Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Osztály, Budapest. 69-91, 210-218, 303-322. 10. Mika, J. (1988): A globális felmelegedés regionális sajátosságai a Kárpát-medencében. Időjárás, 92, pp. 178–189. 11. Mika, J. (1991): Az éghajlatváltozás regionális jellemzőinek becslése. In: Az éghajlat változékonysága és változása II. [szerk.: Faragó, T., F. Iványi, Zs., Szalai, S.] KTM-OMSZ, Budapest, pp. 113–140. 12. Mika, J. (1992): A „szeletelés” módszere a globális klímaváltozás magyarországi sajátosságainak becslésére. OMSZ Beszámolók, 1989, pp. 90–112. Mika, J. (1992b): Method of slices to estimate regional features 13. Péczely Gy. 1998. Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 14. Rónai A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana - Geologica Hungarica, Series Geologica 21,Budapest, pp. 71-81. 15. Szalai, S., Bihari, Z., Lakatos, M., Szentimrey, T. (2005): Magyarország éghajlatának néhány jellemzője 1901-től napjainkig, OMSZ. 16. Zólyomi B. (1989): Természetes növénytakaró, 1:1.500.000. In: Pécsi, (szerk.) Magyarország nemzeti atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 89. old.

125


17. Zsebeházi, G. (2011): Magyarország éghajlatának jellemzése az ENSEMBLES projektbeli és a hazai regionális modelleredmények együttes vizsgálatával. BSc szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék. 63p. 18. http://www.jaras.info.hu/lap/morahalmi-jaras 19. http://web.morahalom.hu/tajertek/morahalom/ 20. http://www.euvki.hu/ 21. Később hivatkozásnak: 22. Várallyay, Gy., Szűcs, L., Rajkai, K., Zilahy, P., Murányi, A. (1980): Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100000 méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan, 29, pp. 77–112. 23. http://map.mfgi.hu/fdt_alapszelvenyek/ 24. Források 25. Bartholy J., Bozó L., Haszpra L. (szerk.) Klímaváltozás - 2011: Klímaszcenáriók a Kárpátmedence térségére. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia; Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke, 2011. 26. 27. Bartholy J., Pongrácz R., Torma Cs., Hunyady A.: A Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése. In: Kertész Á, Dövényi Z, Kocsis K (szerk.) III. Magyar Földrajzi Konferencia: absztrakt kötet + CD-ROM. 238 p. Konferencia helye, ideje:

Budapest,

Magyarország,

2006.09.06-2006.09.07.

Budapest:

MTA

Földrajztudományi Kutatóintézet, 2006. pp. 1-11. 28. Kerényi A.: Környezettan. Természet és társadalom – globális szempontból. Budapest, 2003. 29. Láng I., Csete L., Jolánkai M.: Felkészülés a globális klímaváltozás várható hazai hatásaira. Budapest, 2006. 30. IPCC, 2007: Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Core Writing Team, Pachauri, R.K and Reisinger, A. (eds.)]. IPCC, Geneva, Switzerland, 104 pp. 31. IPCC, 2014: Climate Change 2014: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Core Writing Team, R.K. Pachauri and L.A. Meyer (eds.)]. IPCC, Geneva, Switzerland, 151 p. 32. http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf 33. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_fenntarthato_fejlodes/ch05s 02.html 34. http://www.met.hu/ 35. http://www.ipcc.ch/

126


8 Mellékletek 8.1 A részvételi tervezés folyamata Konzultáció / részvétel A megvalósításhoz szükséges döntések mindig hordoznak konfliktusokat. A kérdés az, hogy miként tudjuk a konfliktusokat kezelni, romboló vagy éppen alkotó konfliktussá formálni. A megvalósítás kockázata kisebb lesz, sőt elkerülhető, ha sikerül a konfliktusokat alkotóvá alakítani, azaz az ehhez szükséges megbecsülés és bizalom légkörét létrehozni. A konfliktusos megoldások (így pl. az erő általi, a szavazásos, a konkurencia vagy a harmadik fél általi döntések) politikai kockázatokat hordoznak, ezért ezeket, mint nem hatékony döntési eljárásokat kizárhatjuk. Ahhoz, hogy a közösség akarata kifejezhető legyen, számos érdek feltárására, kifejezésére, megértésére és összehangolására van szükség. A számos érdek összehangolására az igényelt hatékony eszközrendszert az ún. „többszereplős döntés-előkészítés” biztosítja. A plurális, többszereplős döntéshozás magában hordozza a gondolatok cseréjének, ezzel a konzultációnak az igényét. A döntés olyan folyamat eredménye, amely konzultációk, kooperatív megbeszélések során alakítja a konfliktust konstruktívvá és amely során a résztvevők kifejezik és ütköztetik érdekeiket, döntési alternatívákat állítanak fel, megvitatják a lehetőségeket, tárgyalnak, egyeztetnek, azaz végeredményben egymástól tanulnak, miközben kialakítják közös megoldóképletüket és egyben a bizalmat a döntéssel és egymással szemben. A tervezés feladata ilyen konzultatív mechanizmus(ok), egyeztetési fórumok, lehetőségek megteremtése, kialakítása illetve formatizálása, az eddig volt szakértői vagy/és egyéb döntési eljárás helyett. A konzultáció struktúráit nem csupán egyetlen „terv” kidolgozására célszerű létrehozni, hanem a menedzselés mellett működő „állandó” egyeztetési/tervezési fórum(ok)ként, egyfajta „információs demokrácia” eszközeként. Ezzel a konzultatív rendszerrel a döntések kooperatív döntésekké alakulnak, bennük mind a politikai

kockázatok,

mind

a

döntésben

rejlő

idő-kockázatok

a

mechanizmus

kifejlődésének arányában csökkennek, a döntésekkel szembeni bizalom nő. Magának a konzultatív tervezésnek a kialakulását folyamatként kell felfognunk, a konzultatív/kooperatív tervezés evolúciója a „nulla” (0%-os, minimális) együttműködés /konzultácitól a „teljes” (100%-os, maximális) kooperációig terjedhet. Ezen a skálán különféle eszközök alkalmazásával, az informálás /együttműködés / konzultáció, kooperáció különböző mélységei hozhatók létre.

127


Magyarországon még nem alakultak ki azok a társadalmi struktúrák, amelyek ezt a fajta többszereplős döntési / tervezési módszert oly eredményesen művelhetővé teszik. Hazánkban még komoly erőfeszítések szükségesek, hogy ez a "jó kormányzást" biztosítani képes lehetőség teljes "pompájában" kifejlődjön. Annyi azonban bizonyos, hogy a participáció, a nyilvánosságmunka hazánkban is működik, az ajánlott eszközök alkalmazhatóak. A fejlődés a döntéshozatali kultúra fejlődésével az egyre nagyobb, kifejlettebb és mélyebb kooperáció irányába hat, az európai uniós ajánlások, a csatlakozást követően elérhető forrásokhoz való hozzájutás igényelte „partnerségi” elv egyaránt szükségessé teszik, hogy a javasolt eszközökkel mielőbb magasszintű, konzultatív mechanizmusokat gyakoroljon be a konzulens, tervező. A konzultatív / részvételi eszközök használatának skálája: Plurális / többszereplős döntéshozás A település irányításának nem elégséges csupán a JÖVŐ PERSPEKTÍVÁJÁT kialakítania. Az embereknek bízniuk kell abban, hogy profitálni fognak a hosszú távú sikerekből, jóllehet ennek érdekében rövidtávon (projektek szintjén) konfliktusok lehetségesek. A konfliktusok megbéníthatják a döntések meghozatalát, illetve a hatékony végrehajtást. Tehát egy rövidtávon is győzelemre törekvő légkör megteremtése érdekében a KOORDINÁCIÓ ÉS KOOPERÁCIÓ MECHANIZMUSAIT szükséges létrehozni, ÚJSZERŰ IRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREKET MEGHATÁROZNI, meghonosítani. Lépések:



1.A konzultáció tárgyának tisztázása, megállapodás a konzultáció folyamatáról és szabályairól

 

2.Személyes pozicionálás (a megbeszélések során, egyfajta „tanulókörben”) A különböző pozíciók elemzése, a közös pozíció meghatározása (választás) és hatásának átfogó elemzése

 

3.A kiválasztott projektek, akciók hatásának elemzése a cél elérése érdekében 4.Megvitatás,

műhelybeszélgetések,

(„nagycsoportos”,

fókuszcsoportos

és

nyilvánosságmunka) A terv készítése két fő összetevőből áll: magából a tervezési folyamatból, amelynek során a terv készül, és a végtermékből, a tervből, illetve magából a fizikai tervből, abból a joghelyzetet megteremtő dokumentumból, szabályrendeletből, ami térbeli, fizikai tervként rögzíti a terv / program elhatározásait. A döntés, a számos lehetséges megoldás közül a helyes, sikeres, jó és hatékony megoldás kiválasztása kockázatos. A döntés maga = kockázatvállalás. A tervezés egy

128


eszköz a kockázatok csökkentésére. Olyan módszerekre van tehát szükség, amelyek a döntéshozók számára biztosítják a megvalósítás kockázatainak csökkentését. Ma a közösség akaratát a magántulajdonosoknak, a privát gazdaságnak és a civileknek – vagy azok társulásainak – kell megvalósítaniuk, így a tervezés és a megvalósítás alanya elválik. Ezért szükség van egyfajta rugalmasságra, alkalmazkodóképességre, hiszen a résztvevők, és azok tervezői bizonyos fontos, a közösség számára döntő keretek között mégis „szabadon” kell, hogy alkothassanak. Munkamódszer A terv és a tervezés célja a jövő minél pontosabb meghatározása, elénk vetítése. A jövőbeni győzelem perspektíváját, a térség számára kívánatos jövő képét kell tudni meghatározni. Minél pontosabban tudjuk a jövő képét magunk elé vetíteni, annál könnyebben fogjuk tudni megvalósítani azt.. A munkamódszert az az Európai Unióból „importált” alapfilozófia határozza meg, amely szerint a megvalósítás akkor lehet/lesz eredményes és hatékony, ha a döntés a megvalósítás résztvevőinek, a település közösségének érdekeivel összhangban van. A módszer lényege éppen abban rejlik, hogy megkíséreljük a lehető legpontosabban meghatározni a település közösségének (jelenlegi és jövőbeli) szükségleteit, igényeit, érdekeit és motivációit, hogy erre építhessük a jövőt. Tekintettel arra, hogy a település társadalmának, a településhasználóknak az igényei, érdekei

összetettek,

a

közösség

összetett

szükségleteinek

kielégítési

módjai

is

különbözőek, ráadásul a települést alkotó részközösségek érték-választásai is különbözőek lehetnek. Vagyis a település jövőjére vonatkozó elképzelések ütközéséből kialakuló vita a döntések, közvetve a döntéshozók befolyásolására irányul. Kultúrák, értékválasztások és szükséglet-kielégítési

módok

csatáznak.

A

település

lakóinak,

használóinak,

a

közösségeknek az érdekei szövevényesek, nem egyértelműek. Minden döntés önmagában is kockázatot hordoz, ha pedig nem világos, hogy milyen értékválasztás mentén, akkor a döntéshozó nehéz, majdnem megoldhatatlan helyzetbe kerül. Ezért a helyes döntéshozási folyamat válik meghatározóvá, elsődleges fontosságúvá. A megközelítés szerint a tervezés nem kizárólag a szakértők feladata. Ez egy olyan folyamat, amelybe a szakember-moderátorok különböző módszerekkel, technikák alkalmazásával bevonják a lakókat, térséghasználókat. A középpontba a gondolatcsere, a kommunikáció került a laikusok és a szakemberek részvételével. Egyfajta kölcsönös tanulási folyamat jön létre. Vagyis egyre kevésbé a terv előállításán lesz a hangsúly, hanem a konszenzus kialakításán, a tárgyalási, alkufolyamatok moderálásán. A moderált párbeszéd eredményeként, gondolatcsere-folyamatok során kialakul a résztvevők közötti egyezség. Az egyezséghez vezető konzultációk során használt kommunikációs eszközök, illetve az egyeztetések végeredményeként megszülető, az egyezséget rögzítő végső

129


dokumentum, mint az egyezség „jegyzőkönyve”, egyrészt a tervezés eszköze, másrészt a „terv”, a megállapodáshoz vezető út része. Mivel az „Új Tervezés” során a legfontosabb megközelítési szempont az, hogy a tervkészítés maga nem egyszeri alkalom, hanem egy folyamat beindítása, amelyben a hangsúly a megvalósításra kerül, ezért a kiindulási feladat a tervkészítés szervezeti rendszerének kialakítása, azaz az együttműködések formatizálása. Ennek első lépése a teljes tervezési folyamat koordinálása, a szereplők közötti párbeszéd és együttműködés szervezése érdekében az úgynevezett Tervezési pont meghatározása. Ez az úgynevezett Tervezési pont a folyamat középpontjában álló, a terv készítésének helyszínéről delegált szakember, kapcsolattartó, akinek feladata a folyamat kézben tartása és szervezése. A Tervezési pont első feladata a menedzsment kiépítése, amelyben a különböző szintekből delegált képviselők vesznek részt, A továbbiakban a tervezési folyamat két részterületén vizsgáljuk, illetve vesszük számba a szükséges technikákat, eszközöket: n részvételi technikák: a többszereplős döntéshozás, a részvételi tervezés, azaz a társadalmi kommunikáció, nyilvánosság-munka szervezése, a mobilizálás, illetve elsősorban az együttműködések megalapozása és működtetése területén n tervezési technikák: a konzultatív / optimalizáló tervezéshez szükséges eszközök területén Megjegyzés: Magyarországon a tervezés eddigi szakértői volta miatt - ami azt jelenti, hogy társadalmi nyilvánosságszervezést, részvételt csupán „fakultációban”, elenyésző mértékben végezte - nem dolgozott ki olyan eszközöket, amelyek alkalmasak a széles körű kommunikációra, tervezési, stratégiai célok és irányvonalak bemutatásra. A tervezők által eddig használt eszközök olyan technikák voltak, amelyek alkalmasak a szakmai párbeszédre, illetve a kívánt célok tervi megjelenítésére, de nem alkalmasak az úgynevezett laikus szereplők (gondolhatunk itt az önkormányzati döntéshozókra, vagy a civilekre) számára bemutatni az elképzeléseket. Annak érdekében, hogy a tervkészítés folyamata mindenki számára elérhetővé és érthetővé

váljon,

megvalósítható

legyen

a

tervkészítés

társadalmasítása,

a

struktúratervezés jelen módszertani javaslata nagy hangsúlyt helyez a tervkészítési technikák területén a kommunikációra alkalmas eszközök használatára, kidolgozására. RÉSZVÉTELI TECHNIKÁK (TÖBBSZEREPLŐS DÖNTÉSHOZÁS) A Partnerség kialakítása A valódi együttgondolkodás, együttműködés kialakításánál több szempontot kell figyelembe vennünk. Elsődlegesen azt, hogy a tervezési folyamatban az ötletgyűjtés, javaslatok, igények megfogalmazása helyett a munka beindításakor kezdeményezett partnerség, partnerségi hálózat felállítása és működtetése a cél. Partnerség alatt ez esetben azt értjük, hogy a munka kezdetekor, a tervezői javaslatok előkészítése előtt

130


meghirdetésre kerül a munka, így a véleményformálóknak a tervezési folyamat első percétől fogva lehetőségük van bekapcsolódni a tervezésbe. A tervezés során képesnek kell lennünk a lehető legteljesebb összhang megteremtésére az egyes szintek és az ágazatok, funkcionális szervek között. A partnerségben készülő tervezés fontos szempontja: Az úgynevezett stratégiakészítés, mely az eddigi rövid távú érdekek megvalósításáért folytatott lobbi tevékenység helyére a hosszú távú értékválasztás mentén történő, társadalmi és gazdasági megvalósítást helyezi. Ezen módszerrel készülő terv alkalmas a megfogalmazott stratégiai és operatív programok megvalósítása érdekében a forrásszervezésre, szemben a normatív támogatások szűk értelmű forrás-elosztásával. A javasolt módszer, a tervezés során kialakult és működtetett partnerhálózattal egyben a folyamatos értékelésre és a módosítások átvezetésére, a környezeti és gazdasági módosulások

követésére

is

lehetőséget

teremt.

A

sokszereplős

részvétellel,

kommunikációs fórumok szervezésével zajló tervezési folyamat a szereplők értékválasztása ment én zajlik, szemben az eddigi utólagos véleménynyilvánítási lehetőséggel. A területi koordináció, tervezés-menedzselés során létre kell jönnie annak az egymást erősítő összefogásnak, amely mind az egyes szinteken kialakuló elhatározásokat, mind pedig az egyes ágazati forrásokat összehangolja. Jellemző technika, egyetértés-teremtő megoldás például, hogy lényeges beruházásokkal kapcsolatosan megtartott társadalmi fórumok esetében független döntéshozó bizottságok jelenléte segíti a konszenzus kialakítását, így igazolja a polgárok és a szervezetek számára azt, hogy a tervezés keretében van lehetőség a konfliktusok kezelésére. Amint azt az eddigiekben igyekeztünk bemutatni, ennek az “új filozófián” alapuló tervezésnek a lényege a technikai-műszaki kockázatok mellett a megvalósításban rejlő egyéb, politikai és gazdasági kockázatok maximális csökkentése. Végeredményben - a felgyorsult döntési dinamikához alkalmazkodva - a megvalósítás szereplői (a közhatalom, a lakosság és a gazdaság) számára döntéseik megalapozásához szükséges gyors (azonnali) reagálás, válaszadás lehetővé tétele. A megvalósítás sikeressége Döntéseink minősége azon fog múlni, hogy mennyire sikerül megteremtenünk egy közös akaratot, egy “abszolút győzelemre” törekvő környezetet, illetve ennek érdekében egybeötvözni három összetevőt:

Hatáskör

politikai döntéshozóké

Hatalom

lakosoké,

a

gazdaságé

(pénzügyi

és

civil

hatáskörök, befolyásolási „hatalom”)

Ezen között

Befolyás

technokratáké, azoké a szakembereké, akiknek megvan a szakértelmük, tapasztalatuk a legjobb

összetevők

döntések meghozatalára

131


érdekütközések lehetségesek, ugyanakkor a megvalósuláshoz feltétlenül szükséges az érdekazonosság, hiszen csak azokon a területeken jön létre megvalósulás, ahol létrehozható ez az érdekközösség. Az együttműködés, partnerség szereplői A hatékony várospolitika készítés három fő komponense:

  

Gazdaság szereplőinek együttműködése (közhatalom és a gazdaság társulása) Piaci megvalósítás (az igények kielégítése a gazdaság által) Közösségi részvétel (civil részvétel, a fejlesztések, programok iránti bizalom és elkötelezettség megteremtése)

A tervezés és a megvalósítás folyamán a helyi források bevonása, feltárása a területfejlesztés érdekében a korábbinál lényegesen decentralizáltabb döntési és érdekegyeztetési mechanizmust tesz szükségessé, amelyben megváltozik az egyes szereplők egymáshoz való viszonya, a paternalista hierarchia helyébe a horizontális partnerség lép. Az új, partnerségre és helyi erőforrásokra épülő modellben alapvetően átértékelődik a helyi, és a nem közhatalmi, gazdasági és társadalmi érdekcsoportok szerepe. Az új szerepek megtalálásához különböző érdekegyeztetési és kollektív döntési fórumokat kell szervezni, kialakítani. Tervezési módok A többszereplős döntéshozás előkészítése, a kommunikációs folyamat szervezése A tervezés legújabb, eddig a gyakorlatba még nem bevezetett és éppen ezért egyelőre még nehéz feladata a szereplők azonosítása és bevonása a tervezés folyamatába. Egy település, illetve térség egyszerre társadalmi, gazdasági és egyúttal térbeli-fizikai jelenség. Ez a bonyolult és összetett rendszer tehát a tervezés tárgya. Amikor a település jövőbeni megjelenését, fejlesztését szeretnénk megtervezni, akkor figyelemmel kell lennünk arra, hogy a tervezést azonos időtávra kell vonatkoztatnunk, egyeztetnünk kell a településünk mindhárom arculatára. Ez csak úgy lehetséges, ha elég nagy pontossággal ismerjük és tárjuk fel a társadalom változásait, alakulását, a gazdaság mozgásait, hogy képesek legyünk ezekhez igazítani azt a térbeli-fizikai struktúrát, amely az életterünket jelenti. A tervezésnek tehát a társadalom, gazdaság részéről jelentkező széleskörű igényeknek kell megfelelni. JAVASOLT MODELL A tervezés folyamán képesnek kell lennünk a társadalmi és gazdasági tervezést különböző időtávlatokban is kezelni – leginkább erre szolgálnak jelenleg az elkészített fejlesztési koncepciók, illetve az egyre inkább gazdaságfejlesztési orientációjú fejlesztési programok. A tervezéssel szembeni elvárások megváltozásával a feladat egyre inkább a

132


konszenzus kialakítása, a tárgyalási, alku folyamatok moderálása lett támogatva, és mintegy módszertanilag irányítva is a települési önkormányzatokat, és a tervezési folyamatban résztvevőket. Az újonnan bevezetett módszertan feladata az, hogy tudjuk a területfejlesztési koncepciót és programot struktúra tervvé, majd szabályozási tervvé lefordítani, illetve tudjunk kapcsolódási, harmonizálási pontokat találni. A feladat: térbelivé tenni a fejlesztési terveket, és mivel a tér integrálja a társadalmi és gazdasági folyamatokat, így a tervezésben rengeteg szereplőnek kell részt vennie. 1. A SZEREPLŐK AZONOSÍTÁSA Ideális esetben a települést az ott lakók, és a települést használók terveznék, hiszen ők tudják leginkább, hogy milyen igényeik vannak, milyen településen szeretnének élni. Nyilvánvaló azonban, hogy nem vonhatunk be mindenkit személy szerint a tervezési folyamatba. Azt kell tehát megoldanunk, hogy a városlakók egy olyan „mintáját” kapcsoljuk be a kommunikációba, akik véleményükkel, részvételükkel a többiek véleményét is képviselni tudják, vagyis végül olyan eredményt kapjunk, mintha mindenkinek az igényeit, elképzeléseit felmértük volna. A résztvevőket úgynevezett Fórumokon, illetve Párbeszéd Körökön hívjuk össze, amely találkozásokat, illetve az oda delegáltakat a tervezés Irányító Testülete legitimálja, de nagyon fontos szempont a kommunikáció szervezése során, hogy a megbeszéléseket, illetve magát a tervezési folyamatot nyitottan kezeljük, vagyis a csapatok összetételét, és a csapatok döntéseit a folyamat végén senki nem kérdőjelezheti meg. A szereplők azonosításának kiinduló javaslata w a kommunikáció akkor lesz sikeres, ha a résztvevők jól reprezentálják a térséget és a helyi érdekcsoportokat w az érdekcsoportok elfogadják, legitimálják őket 2. MOZGÓSÍTÁS, NYILVÁNOSSÁGMUNKA A tervezés területén a kisebb közösségek, és az azokat képviselő személyek kiválasztása után a következő lépés a szereplők mozgósítása. Mind a szereplők kiválasztásának, mind a mozgósításnak több formája van, és annak megfelelően kell az eszközöket válogatnunk, hogy milyen személyről, illetve szervezetről van szó, és általában milyen az Irányító Testület és a lakosok, gazdasági és intézményi szereplők kapcsolata. 3. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT A többszereplős döntéshozás módszere a kommunikációs folyamat szervezése, amely a döntések előkészítését jelenti. A kommunikációs munka során érdekek ütköznek, vélemények cserélődnek ki, a szereplők egymástól tanulnak, és ez a folyamat végül elvezet az alternatívák felvázolásáig, majd a döntésig. Közösségi Stratégiai Tervezési Folyamat / A tervezési folyamat lépései Első lépés

133




A szereplők azonosítása, bevonása -

Meghatározásra

kerülnek

azok

a

szereplők,

akik

véleményükkel,

tevékenységükkel

befolyásolhatják a fejlesztési irányokat, illetve a település „használók” közül azok akik intenzíven részt vesznek majd a tervezés folyamatában.



A település-használók bevonása -



Eszközök: Levél-meghívó, kérdőív, újság, plakát, TV

Személyre szóló meghívók szétküldése (tervezői javaslat alapján összeállított lista segítségével - lakosságból és a városhasználókból, munkáltatók, külső városrészek, városkörnyék)

  

Kérdőívek megjelentetése, szétküldése Postaláda felállítása a kérdőívek számára Rajzpályázat (gyermekek részére): a helyi közoktatási intézmények (óvodák, iskolák) bevonásával kivitelezett rajzpályázat a tervezési területre vonatkozóan. A program célja a gyerekeken keresztül a családok bevonása, tájékoztatása a közösségi tervezésről. A diákok rajzait helyi szakemberek bevonásával zsűrizzük, a díjátadón pedig személyesen is értékeljük, a pályaműveket kiállítjuk. Az eseményről a helyi médiában is hírt adunk, a nyertes pályaműveket a honlapon is szerepeltetjük.



Fotópályázat A fotópályázat egyrészről identitásépítő erővel bír, hiszen az ilyen jellegű kezdeményezések gerince a helyi értékek megragadása és népszerűsítése. A pályázat nyertes fotói jó alapanyagként felhasználhatóak a települési kiadványok tervezésénél is. A pályázatot több rendelkezésre álló csatornán kihirdetjük, majd egy esemény keretén belül a díjátadót is megszervezzük.

Az együttműködni kívánók jelentkezése, Konzultatív panel tervezése. Második lépés



Orientáció – Kommunikációs folyamat -

Az azonosított szereplők bevonásával Konzultatív Panel alakítása

Tematikus

műhelybeszélgetések

Párbeszéd

Körök:

Kerekasztal¬beszélgetések

lefolytatása a helyi civil szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel (igény szerint személyes interjú nagyvállalkozókkal), képviselőtestülettel, oktatási intézményekkel és egyházakkal. Irányított

párbeszédek:

a

célok,

elképzelések,

értékek,

és

problémák

feltárása,

meghatározása. Jövőkép megfogalmazása (3-4 alkalom). A metodika alkalmazásával fényt derítünk a különböző ágazatok reprezentatívinak segítségével, a településsel kapcsolatos problémákra, értékekre és jövőbeni célokra (konkrét fejlesztési irányokra). A szakmai párbeszédeken elhangzottakat jegyzőkönyvbe vesszük és a tervek kidolgozósánál

134


figyelembe vesszük. A panelbeszélgetések témáinak meghatározása, a meghívottak körének pontosítása a megbízóval egyeztetve történik. Szakmai és kulturális egész napos rendezvény: Egyes fejlesztési projekthelyszíneken igen jó kommunikációs és promóciós – és nem utolsó sorban város/helyszín identitásépítő eszköz - a helyszín adottságaira és értékeire épülő kulturális és szakmai rendezvény szervezése a város lakói és használói számára. Az ilyen jellegű családi rendezvényeken széleskörű szakmai és identitáserősítő tevékenységeket lehet folytatni a szórakoztató kulturális, szabadidős és interaktív programok mellett, amikor a lakosság azon része is közvetlenül is bevonásra kerülhet a tervezési folyamatba, akiket a hagyományos módszerekkel (pl. közmeghallgatás, lakossági fórum) nem sikerült megszólítani. Az önálló esemény megszervezésekor a területen jelenlévő és jövőben megjelenő vállalkozások bevonása feltétlen szükséges, egyrészt a területhez való kötődésük erősítése, valamint a területre látogatók számára a kínálat bemutatása érdekében. Vállaljuk a rendezvény koncepciójának

kiötlését,

az

esemény

szakmai,

kulturális

és

szórakoztató

programelemeinek meghatározását, a szervezést, valamint az esemény szakmai részeinek teljes körű lebonyolítását a Megbízóval történő egyeztetés alapján. Városfejlesztési ötletbörze: Ez egy olyan, már több helyen nagy sikert aratott várostervezői játék, amelyen a helyi lakosok és városhasználók közösen fogalmazzák meg az értékeket és problémákat, valamint igényeiket, elképzeléseiket. A játékban 5 csapat (a települést reprezentáló célcsoportokból megalkotott csapatok) 5 lépében játszanak, dolgoznak a játékvezető moderátor irányításával. A csapatok egymást megismerve és közös nevet választva kis közösséggé formálódva, a település társadalmi keresztmetszetét adva, közösen végzik el a feladatokat. A körök végén a választott csapatkapitányok ismertetik a közös gondolatokat, eredményeket. A játék eredményeként a csapatoknak konkrét projekt-ötleteket kell kigondolniuk, majd ezeket rangsorolni és a legjobbnak tartott projekt-ötlet kidolgozását is el kell végezniük. A projekt kidolgozásában támaszkodhatnak az általunk meghívott helyi szakértők segítségére is. A kidolgozott ötleteket rendre a csapatkapitányok mutatják be. A legjobb projektötlet címet az kapja meg, amelyikre a játék szereplői és nézői a legtöbb szavazatot adják. Az ilyen jellegű játékok/akciók amellett, hogy segítik a tervezést közösségi vélemények és igények megismerésével, nagyon jó közösségfejlesztő és identitáserősítő hatással is bírnak. Helyzetfeltáró dokumentáció elkészítése (párhuzamosan az első és a második lépéssel) Kommunikációs

folyamat

lezárásaként

dokumentálásra

kerül

az

Orientációs

Beszámoló, amely tartalmazza a megbeszélések, beérkezett anyagok feldolgozása után kirajzolódott Jövőképet. Harmadik Lépés

135




Koncepcionálás

A Koncepció munkaanyag egy több fázis során kialakított, több lépésben és szinten folyamatosan

kommunikált

dokumentumnak

az

összefoglalója.

A

dokumentum

tartalmazza mindazon lépéseket, amelyek folyamán a munkaanyag formálódott, valamint a Programvázlat struktúrájának kialakításához szükséges háttér-információkat és szakértői megfontolásokat, szakmai hátteret. A munkaanyag a fejlesztési program rendszerét, struktúráját és vezérelveit fekteti le. A vázpontok tartalmi megtöltése a tervezés rendszere alapján az egymást erősítő, egymásba kapcsolódó és önmagát erősítő fejlesztés felvázolt elveinek, a fejlesztés a rendszerének, struktúrája az Önkormányzat Képviselőtestülete általi elfogadását követően történik meg. A munkaanyag elfogadása esetén már önmagában is megteremti azt a szilárd döntési hátteret, amelyre az Irányításnak és a Menedzsmentjének szüksége van a vezetői döntések meghozatalához. Ebben a munkafolyamatban kidolgozásra kerülő Programjavaslat tartalmazza mindazon gondolatokat, célokat és részcélokat első megfogalmazásban, amelyek alapul szolgálnak egy megalapozott és széles körű legitimációval rendelkező Szabályozási terv és Építési Előírás rendszer kialakításának. Egyeztetés és jóváhagyás a Helyi Egyeztető Munkacsoport (EM), a koncepció-javaslat asztalon történő egyeztetése, részletes megbeszélése nyitott Fórumok keretében (bárkivel, akit érdekel).

136


8.2 Egyéb kockázat-értékelési szempontok A) Önkéntes és nem önkéntes kockázatok 1. Méltányosság és méltánytalanság 2. Az informáltság mértéke 3. Elkerülhetőség és alternatívák 4. Exogén és endogén kockázat B) Időbeli megítélés C) A kockázat térbeli eloszlása és megítélése 1. A kockázat földrajzi eloszlása 2. A kockázati ágensek (az értékelést végzők) azonosítása 3. Kockázat-szóródás D) A kockázat kontrollálhatósága 1. A kontroll észlelt mértéke 2. A kockázat módszeres kontrollja 3. Krízis-kezelés A klímaváltozás esetében olyan jelenséggel van dolgunk, ami a lassú változásokat jelent és a lassú változásokat az ember általában nem érzékeli. Ha megfigyelnénk, hogy mi történik, akkor lehet olyan forgatókönyveket készíteni, amellyel felkészülhetünk a klímaváltozás hatásaira.

137


42. ábra A kockázat elfogadásának skálája

Forrás: Kerekes Sándor (2016) Fenntarthatóság és közösségi pénzügyek Kluwer Complex Budapest

138

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN

Recommend Documents