KLÍMABARÁT HÁZTARTÁS PROGRAM INDULT A VÍZ VILÁGNAPJA METEOROLÓGIAI DÍJES

KLÍMABARÁT HÁZTARTÁS PROGRAM INDULT | A VÍZ VILÁGNAPJA | METEOROLÓGIAI DÍJESİ | A FÖLD ÓRÁJA | ÜVEGFUTÁR PROGRAM | MEGEMELHETI KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉSI VÁLLALÁSÁT AZ EU | NÉPSZAVAZÁS VERESPATAK ÜGYÉBEN | MÉG TÍZ ÉV A FAJOK MEGMENTÉSÉRE

Zöld honlap 2010. április

Kérjük kímélje a környezetet és ne nyomtassa ki a dokumentumot.

Köszöntı

Kedves Olvasó! Az utóbbi hetekben ismét ünnepelhettünk: számomra a legemlékezetesebb és legfontosabb "jeles nap" a március 22-i Víz Világnapja volt, 1994 óta világszerte ugyanis ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Az ünnepi programok és a számos szakmai kitüntetés mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk a vízhez kapcsolódó feladatainkról sem. Ahhoz, hogy a jövıben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hogy megmaradhassanak a folyók és a tavak, 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. Jelenleg soha nem látott mértékő, sokmilliárdos vízminıség-javítási, csatornázási, szennyvízkezelési programok zajlanak szerte Magyarországon. Ezek révén az állam igyekszik mindent megtenni – azonban felszíni vizeink tisztábbá tételéért, a felszín alattiak minıségének megırzése érdekében mindannyian tehetünk valamit. Nemcsak a Víz Világnapján, hanem mindig, amikor megnyitjuk a csapot, és mikor kihúzzuk a lefolyó dugóját.

2010. március

A tavasz beköszöntével más örömteli eseményekrıl is beszámolhatok Önöknek. Négy természetvédelmi projektet is elindítottunk a Hortobágyi Nemzeti Parkban: tematikus csárdaútvonalat alakítanak ki a Hortobágyon keresztül, újra felépül az egyedülálló négygémő kút, megújul a halastavi kisvasút és egy szafarival kombinált turisztikai vadasparkot is kialakítanak. A természet ébredésével egyidejőleg – ahogyan a hírlevélben olvashatják – több más hasonló fejlesztés is kezdetét veszi: élıhely-rekonstrukcióra kerül sor a Kiskunsági Nemzeti Parkban, megújul a Pannonhalmi Fıapátság arborétuma, és büszke vagyok arra is, hogy európai tagsági címet nyert a magyar–szlovák Novohrad-Nógrád Geopark. Mindenkinek gazdag programokat nyújt tíz nemzeti parkunk is a kezdıdı kirándulószezonra.

01

Annak külön örülök, hogy az idén húsvétkor egy másik természetvédelmi feladatot – a Balatonban nem ıshonos busa lehalászását – egy fontos szociális céllal társíthattunk: rászorulóknak osztottunk balatoni halat az ünnepek elıtt a Magyar Vöröskereszt közremőködésével. A több hónapos karitatív akció során így 25 tonna balatoni hal juthatott el szeretetotthonokhoz, nagycsaládosokat, idıseket, hajléktalanokat támogató szervezetekhez, hogy ezzel mintegy százezer nehéz sorsú emberen segítsünk. A legtöbbet azonban, úgy érzem, az utóbbi hetekben éppen azzal tettük, hogy a leginkább rászorulóknak segítünk takarékoskodni. A most elindított Klímabarát Háztartás és az új Izzócsere Program segítségével az idıskorúakat, nagycsaládosokat és a fogyatékkal élıket támogató alapítványok és egyesületek juttathatják pártfogoltjaikat energiatakarékos háztartási gépekhez és izzókhoz, összesen másfél milliárd forint értékben. A rászorulók most lecserélhetik az energiafaló hőtıgépeiket, mosógépeiket és hagyományos izzóikat olyanokra, amelyekkel jelentısen csökkenthetik a villanyszámlájukat. Azért is tölt el örömmel, hogy a Zöld Beruházási Rendszer részeként elindíthattam ezeket a programokat, mert egy fontos klímavédelmi és kibocsátáscsökkentési célt sikerülhet úgy elérni, hogy közben azokon segítünk, akik önerıbıl erre nem lennének képesek. Szabó Imre miniszter

HÁZUNK TÁJÁN A környezetvédelem hírei Magyarországról

Éghajlatváltozás: nem kérdıjelezhetı meg az emberi tevékenység

Új klímavédelmi program háztartási gépek cseréjére

A zöldtárca által elindított Klímabarát Háztartás Program keretében a rászorulók energiafaló hőtıés mosógépeket cserélhetnek energiatakarékosra – jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A minisztérium az egymilliárd forintos keretösszegő csereakcióval közel 15 ezer korszerő és energiahatékony háztartási gép beszerzéséhez nyújt gépenként 60-70 ezer forintos támogatást. Ezzel mintegy 2 ezer tonnával csökken a háztartások éves CO2-kibocsátása, ami egy 200 hektáros tölgyerdı éves CO2-megkötésének felel meg, illetve 2600 megawattos csökkenést jelent a lakossági energiaigényben. Az energiahatékony, új háztartási gépek beszerzése az idıskorúakat, nagycsaládosokat, a fogyatékkal élıket és a regisztrált munkanélkülieket segítı alapítványok és egyesületek pályázhatnak. A magyarországi háztartásokban a nagy háztartási gépek 43,2%-a 8 évnél idısebb. A korszerő háztartási gépek 20-50%-kal kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régebbi társaik.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) magyar nemzeti bizottsága márciusi állásfoglalásában ismét megerısítette: nem kérdıjelezhetı meg az éghajlatváltozás, illetve várható súlyos hatásainak erısödı veszélye, valamint az, hogy a mostani éghajlat-változási folyamat elsıdleges okozója az emberi tevékenység. Mindezidáig nem merült fel olyan tudományosan alátámasztott eredmény, amely cáfolná a testület által közreadott leglényegesebb megállapításokat. Az éghajlatváltozás növekvı veszélyét mi okozzuk, nekünk kell megváltoztatnunk a földi környezet változását okozó tevékenységünket, és nekünk kell alkalmazkodnunk azon hatásokhoz, amelyek már elkerülhetetlennek látszanak – áll a jelentésben. Ezért a korábbiaknál sokkal ambiciózusabb közös célok és kötelezettségek meghatározása szükséges, valamint hogy minden fél vállalja arányos felelısségét, és teljesítse az abból adódó feladatait – szögezi le a dokumentum. Szabó Imre balatoni halat osztott a rászorulóknak

2010. április

Izzócsere Programmal bıvült a Zöld Beruházási Rendszer

02 A Klímabarát Otthon és a Klímabarát Háztartás program után – a Zöld Beruházási Rendszer részeként – a tárca új Izzócsere Programot indított. A 450 milliós keretösszegő pályázaton a rászorulók cserélhetik hagyományos, energiapazarló izzóikat energiatakarékosra. A program a rezsi csökkentése mellett mérhetı kibocsátáscsökkenést eredményez. Az energiatakarékos izzók vásárlására az idıseket, a nagycsaládosokat és a fogyatékkal élıket támogató alapítványok és egyesületek pályázhatnak A szervezetek rászoruló háztartásonként maximum 40 ezer forintnyi izzóra pályázhatnak, egy alapítvány vagy egyesület öszszesen maximum 10 millió forint támogatásban részesülhet. A hagyományos izzókat a pályázóknak össze kell győjteniük és le kell adniuk.

Szabó Imre húsvét elıtt 600 kilogramm halat osztott szét nehéz sorsú rászorulók közt a Magyar Vöröskereszt nyolcadik kerületi fızıkonyhája elıtt. Az adomány annak a 25 tonna, közel 10 millió forint értékő Balatonból kifogott halnak a része, amelyet a zöldtárca karitatív szervezeteknek ajánlott fel. 2009 decembere és 2010 márciusa között mintegy 13 tonna feldolgozott, fagyasztott busa került szeretetotthonokhoz, nagycsaládosokat, idıseket, hajléktalanokat támogató szervezetekhez, fogyatékkal élıkkel, pszichiátriai betegekkel foglalkozó intézményekhez, az adományozás május végéig folytatódik. A 25 tonna halból mintegy 100 ezer rászoruló lakhat jól. A balatoni halállomány nem ıshonos fajainak – busa, amur, angolna – „lehalászása” a természetes állomány védelme érdekében fontos természetvédelmi feladat.

Az energiatakarékos izzók mintegy 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos égık. A programban várhatóan kicserélt 430 ezer izzóval összesen évi 1,5 milliárd forintos megtakarítás érhetı el.

Megújul a Pannonhalmi Fıapátság arborétuma

2010. április

Uniós fejlesztések a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyi Nemzeti Park mintegy 2 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert el ökoturisztikai fejlesztésekre. Tematikus csárdaútvonalat alakítanak ki a Hortobágyon keresztül: 2010 nyarára elvégzik Nagycsárda, a Kadarcsi és a Meggyes csárda rekonstrukcióját, és újra felépül az egyedülálló négygémő kút. A halastavi kisvasút eredeti pályáját újjáépítik a jelenlegihez kapcsolódó 1,1 km-es szakaszon. A halastavak legvadregényesebb részén több pallóút épül, és a kisvasút eléri majd a legbelsı, „Kondás” tavat, végállomásánál pedig egy 8 méter magas megfigyelı torony is épül. A Hortobágyi Vadaspark fejlesztése során a Hortobágyi Állatparktól 3,8 km hosszú szilárd burkolatú turisztikai út vezet majd a vadasparkhoz, melynek bıvítik bemutatóhelyeit, röpdéket és kifutókat alakítanak ki. Egy szafarival kombinált turisztikai vadasparkot is kialakítanak, és a látogatók speciális gépjármővel keresztülhaladnak majd a nagypatások lakta területen, valamint részük lehet a farkasok és a ragadozó madarak „látványetetésében” is. Megépül továbbá egy több mint 8 kilométeres Hortobágy-Halastavi turisztikai kerékpárút is. Élıhely-rekonstrukció a Kiskunsági Nemzeti Parkban

03

A Kiskunsági Nemzeti Park több mint félmilliárd forint vissza nem térítendı uniós és magyar forrást kapott élıhely-rekonstrukciók megvalósítására. A támogatás révén a nemzeti park visszaszoríthatja a Duna-Tisza közén egyre komolyabb veszélyt jelentı inváziós fajokat, mentesítheti azoktól a természetvédelmileg értékes területeket. Emellett megvalósulhat Soltszentimrén a szikes gyepeken az egykori rizskalitkák töltéseinek, árkainak felszá-

Megújul a Pannonhalmi Bencés Fıapátság arborétuma: a 11 hektáros ıspark rehabilitálása és a hozzá csatlakozó 12 hektáros terület megújítása az oktatás mellett természetvédelmi és idegenforgalmi célokat szolgál. Az arborétum rehabilitálását az Európai Unió támogatásával valósítják meg ez év végéig. A pályázaton elnyert 65 millió forintos költségbıl gyógyítják a fákat, eltávolítják a beteg ágakat, megtisztítják az aljnövényzetet, új fajokat telepítenek, sétautakat építenek. A munka eredményeként átláthatóbb, szellısebb lesz az arborétum megjelenése, és számos új fajjal gazdagszik a terület. Így a messze földön híres pannonhalmi levendulás szomszédságában az európai és a kaliforniai mediterrán klíma fényigényes fenyıit, cserjéseit mutatják majd be. A különleges hangulatú kertrész a bencés rend eredetének mediterrán világát hozza Pannóniába, a Szent Márton-hegy lejtıjére. Európai tagsági címet nyert a magyar–szlovák geopark

A dél-szlovákiai és észak-magyarországi területen húzódó Novohrad-Nógrád Geopark elnyerte az Európai Geopark tagsági címet, ezzel Magyarország és Szlovákia elsı, nemzetközileg is elismert geoparkjává vált. A döntést március 27-én, Franciaországban hozta meg az Európai Geoparkok Hálózatának bizottsága. A tagsági cím elnyerése egyben az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához történı csatlakozást is jelenti. A cím nem jár anyagi támogatással, de olyan geoturizmus indulhat meg a térségben, amilyenre eddig nem volt példa. A geopark a földtudományi értékek bemutatására építve és bemutatva a régészeti, néprajzi, kulturális és történelmi értékek kínálatát, a térség gazdasági felemelkedését szolgáló környezetbarát turizmus valósítható meg. A hátrányos helyzető régióban hatvanhárom Nógrád megyei és huszonnyolc szlovákiai település tagja a nemzetközi geoparknak, amely most az európai hálózat 36. tagjává vált. Az UNESCO globális hálózatának jelenleg 57 tagja van, s négy kontinens további 67 jelöltje vár döntésre.

molása, a terület vizeinek visszatartása. A támogatás célja továbbá, hogy a biodiverzitást növelı szegély- és nyíltvízi élıhelyeket alakítsanak ki a Kolon-tó zárt nádasában, valamint megelızzék az 52-es fıút által kettévágott vizes élıhelyek kétéltőállományának vándorláskori pusztulását, kétéltő átjárók kiépítésével. Ezen felül a támogatásból olyan denevérélıhelyeket, -tornyokat hoznak majd létre, amelyek pótolják az állatok hiányzó természetes búvó- és szaporodóhelyeit.

120 millió forint zöld civil programokra

2010. április

Március 22: a Víz Világnapja

A hazai vizek állapota nem rossz, de hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy elmondhassuk, vizeink minden szempontból megfelelnek az uniós Víz Keretirányelv elvárásainak – mondta el Szabó Imre a Víz Világnapja alkalmából tartott ünnepségen, Pécsen. Sok száz szakember munkájának eredményeként tavaly év végére elkészült Magyarország elsı vízgyőjtı-gazdálkodási terve is. A több mint ezer oldalas dokumentum tartalmazza a felszíni és a felszín alatti vizek jellemzését, az azokat érı terhelések és hatások elemzését, a vízhasználatok gazdasági elemzését, valamint a környezeti célkitőzések eléréséhez szükséges intézkedések programját. A miniszter a világnap alkalmából átadta a Vásárhelyi Pál díjakat, a Sajó Elemér és a Lampl Hugó emlékplaketteket, és miniszteri elismerı okleveleket is adományozott a vízügy érdekében kimagasló tevékenységet végzı szakembereknek. Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává, a nemzetközi szervezet az idei világnap mottójaként a „Tiszta vizet az egészséges világért” gondolatot választotta.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium civil szervezeteknek meghirdetett Zöld Forrás pályázatán 164 környezetvédelmi projekt összesen 120 millió forint támogatásban részesült. A támogatott pályázatokból elsısorban természetvédelmi feladatok valósulnak meg, illetve környezeti nevelést és szemléletformálást célzó tevékenységet végeznek a zöld civil szervezetek. Közel 47 millió forint támogatást nyert el hetvenhét környezeti nevelést és szemléletformálást megvalósító pályázat, ezek az óvodás kortól az egyetemistákig minden korosztályt megszólítanak. Közel 31 millió forint támogatásban részesült negyven természetvédelmi témában beérkezett pályázat. További támogatást nyertek el a biogazdálkodást és a környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat megvalósítását célzó pályázatok, erdıgazdálkodási projektek, a környezettudatos termelés és fogyasztást célzó programok, valamint az éghajlatvédelem és energiatudatosság, továbbá a környezet-egészségügy témakörében nyertes pályázatok. Folytatódhat az árapasztó tározók építése

Meteorológiai díjesı

04 A Meteorológiai Világnap alkalmából március 23án Szabó Imre Schenzl Guidó Díjjal jutalmazta Sándor Valériát a repülésmeteorológia területén végzett tevékenységéért és Dr. Geresdi Istvánt a zivatarok számítógépes modellezése, a felhıkben lejátszódó mikrofizikai folyamatok tanulmányozásáért. Pro Meteorologia Emlékéremmel tüntette ki Dr. Ács Ferencet a légkörfizika, meteorológia, klimatológia tudományterületén végzett munkájáért, Péliné Németh Csillát a katonai repülıtéri automata idıjárás-megfigyelı rendszer fejlesztéséért, Szilvási Erzsébetet a Szolgálnál több mint 40 éven keresztül végzett lelkiismeretes munkájáért, vala-

A tavaszi áradások és a nagy területet érintı belvíz levonulása után várhatóan áprilisban megkezdik a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó majdani gátrendszerének földmunkáit. Elıször megemelik és megerısítik a már meglévı Nagykunsági-öntözıcsatorna gátjait, és megépítenek 18,2 kilométer új töltést. Ezek veszik majd körbe a 40 négyzetkilométeren elterülı és 99 millió köbméternyi víz befogadására alkalmas tározó medencét. Ez utóbbit egy csaknem 3,4 kilométeres csatorna kapcsolja majd össze a Tiszával. Kiépítik az árapasztó tározó zsiliprendszerét és a leeresztést szabályozó mőtárgyat is. Maximális kapacitáson 5-6 nap alatt lehet feltölteni a tározót, de a víz leeresztése 4-5 hétig is eltarthat, attól függıen,

mint Szudár Bélát a szegedi regionális meteorológiai központ irányításáért. Az OMSZ elnöke a kiváló társadalmi észlelıket részesítette kitüntetésben. Babiczki Benedek 1968-ban Gyöngyössolymosra, saját háza kertjébe kérte a csapadékmérı állomás telepítését, és 42 éve végzi lelkiismeretesen munkáját. Kernya Imre 44 éve végzi ezt Tardoson, Molnár Zoltán pedig Bátya községében. Riperger György és Riperger Györgyné pontos méréseikkel és megfigyeléseikkel 49 éve segítik a meteorológia szolgálatot a Népligetnél.

hogy a Tisza vízállása milyen magasságú. A legfontosabb cél, hogy a gátrendszer elkészítése után a környéken lakó több mint félmillió ember nyugalma biztosítható legyen még a legnagyobb árvizek idején is. A Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározók több mint 32 milliárd forintba kerülnek, uniós támogatású nagyprojektjeként valósulnak meg. Közös magyar–ukrán felkészülés a tiszai árvizekre

2010. április

30 milliárd forintos árvízvédelmi program Gyırött

A 2002-es nyári és a 2006-os tavaszi árvíz tette szükségessé a 30 milliárd forintos összegő uniós nagyprojekt elindítását. A költségekbe a magyar kormány 4,5 milliárd forinttal szállna be, a fennmaradó részt pedig uniós finanszírozásból teremtenék elı. A munkálatok 152 település 510 ezer lakosa számára teremthet a mainál nagyobb árvízi védettséget. A program egyebek mellett mintegy kétszáz kilométernyi árvízvédelmi töltést, 25 kis- és nagymőtárgy építését, korszerősítését, illetve 132 kilométernyi töltéskorona burkolását, felújítását foglalja magába. A pontos ütemezést a támogatási szerzıdés tartalmazza majd, de az eddigi tapasztalatok alapján fél-egy évre van szükség a brüszszeli döntés megszületéséhez; a rendelkezésre bocsátott uniós forrásokat 2013-ig kell felhasználni, és 2015-ig kell velük elszámolni. Árvízvédelmi fejlesztés a Dráva mentén

05 A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20 kilométernyi árvízvédelmi töltést magasít és erısít meg a Dráva bal partján, a drávaszabolcsi szakaszon. A 3,2 milliárd forintos uniós projektet a Környezet és Energia Operatív Program finanszírozza. A megvalósítás során kialakítják a megfelelı keresztszelvényt, kiépítik az elıírt töltésmagasságot, valamint növelik a meder és a part állékonyságát. Keresztezı mőtárgyakat építenek és bontanak el, új árvízvédelmi raktárt létesítenek, gondot fordítanak a védelmi központ, a gátırtelepek állagmegóvására és fejlesztésére,

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter hivatalában fogadta Nestor Sufricsot, Ukrajna rendkívüli helyzetek miniszterét, a találkozón a tiszai árvizekre való felkészülésrıl is tárgyaltak. A megbeszélésen az ukrán küldöttség megbizonyosodhatott arról, hogy az árvízi helyzetekre való felkészülésben számíthat a magyar szervek hatékony együttmőködésére. Magyarország ugyanakkor garanciát vár el Ukrajnától arra, hogy a közös vízrajzi távmérı rendszer és a técsıi vízminıségvédelmi állomás folyamatos üzemeltetését, karbantartását ellátja. A két ország közös érdeke a vízfolyások és a hullámterek kommunális hulladék általi szennyezésének megakadályozása. A tiszai árvízvédelem és a Felsı-Tisza vízgazdálkodása szempontjából Magyarország számára különösen fontos az Ukrajnával közös határszakasz. 1880-as térképek és dokumentumok a Dunáról és a Tiszáról

illetve különbözı fenntartási eszközöket szereznek be. A beruházás a hátrányos helyzető siklósi kistérség 12 települését érinti, közel 4 ezer lakos árvízi biztonsága nı. A vízügyi igazgatóság egy másik KEOP-projekt keretében a folyó alsó szakaszán, Old térségében is megerısít egy több mint 5 kilométeres töltésszakaszt, ennek már zajlik a kivitelezése.

2010. április

Megkezdıdik a szúnyogi szivattyútelep felújítása

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy uniós projekt keretében felújítja a szúnyogi szivattyútelepet. A 310 millió forintba kerülı beruházás a Közép-Magyarországi Operatív Program kiemelt projektjeként valósul meg. Az Apaj határában fekvı szivattyútelep 600 négyzetkilométernyi vízgyőjtı terület belvizeit vezeti át a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. A projekt megvalósítása során felújítják a gépészeti és az elektromos berendezéseket, a mélyépítményeket, valamint a megkerülı csatornát és a zsilipjét is. Az uszadék eltávolítására mozgógerebet és uszadékfogót építenek be, és egy ultrahangos, kétirányú vízforgalmat regisztráló vízhozammérıvel is bıvül a szivattyútelep. Szabó Imre miniszter elmondta: a regionális operatív programokból a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok eddig 25 ilyen projektre 16,5 milliárd forint támogatást nyertek el. Mőanyag hulladékból folyékony vegyi alapanyag

06

Páratlan térképek és dokumentumok kerülnek a nagyközönség elé két legnagyobb folyónkról, a Dunáról és a Tiszáról az Esztergomi Duna Múzeum DVD-jén. A Duna-mappáció címő DVD a reformkor egyik legnagyobb vállalkozása, a Duna felmérése során készített vízrajzi és hajózási térképeket tartalmazza, míg A Szegedi Királyi Biztosi Hivatal Iratai címő kötet az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítés dokumentumait vonultatja fel. A mappáció több ezer lapja csak töredékesen maradt fenn, ám a DVD-n ennek rekonstrukcióját ismerhetik meg a felhasználók. A DVD nemcsak vízügyi szakemberek számára lehet érdekes, hanem a természetvédıknek is, hiszen a XIX. század elsı felében a Duna „ıstermészetét” térképezték fel a pesti Mőszaki Egyetem elıdje, az Institutum Geometricum által képzett vízmérnökök. Az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa szerint a hivatal „ügyleírásai” izgalmas olvasmányt jelentenek, hiszen a dokumentumok nemcsak az újjáépítésrıl, hanem az emberi cselekedetek mozgatórugóiról, az emberi érzelmekrıl is átfogó képet adnak. Teljes ökoháztartás épült fel az idei Greenexpón

A nappalitól a konyhán át egészen a fürdıszobáig teljes ökoháztartás épült fel a március végi negyedik budapesti Greenexpo zöld életmód kiállításon. A rendezvény a mindennapok környezettudatos és energiatakarékos termékeit, megoldásait mutatta be a nagyközönségnek. A Greenexpo ökoháztartás-installációján belül külön helyiségben mutatkoztak be a nappali, a konyha, a fürdıszobamosókonyha és a garázs zöld „megoldásai”. A közel hatvan kiállítót felvonultató zöld szemle látogatói ezen kívül gyakorlati energiatakarékossági tippeket kaphattak, tájékozódhattak a passzívházrendszerekrıl és a készházakról, vagy bıvíthették ismereteiket a speciális szigetelésekrıl, a környezetbarát festékekrıl, a napkollektorokról, a hıszivattyúkról és a nyílászárókról. A szél- és geotermikusenergia-hasznosítás, a szelektív hulladékgyőjtés és az újrahasznosítás is fókuszban volt. A gyerekek „hulladékból termék” játszóházban vagy környezetbarát életmódra oktató játékokkal múlatták az idıt. Föld órája – Magyarországon is sikeres volt az akció

Közel 130 milliárd forintos beruházás indul 25 magyarországi helyszínen, a projektnek köszönhetıen nagymértékben csökken majd a lerakott mőanyag hulladék mennyisége. A kivitelezı PCP Zöldenergia Zrt. olyan hulladékhasznosító berendezéseket telepít a már mőködı regionális hulladékkezelı cégek közvetlen környezetében, amely a mőanyag hulladékból folyékony alapanyagot állít elı. Az így nyert végtermék egy szénhidrogénkeverék, ami petrolkémiai és vegyipari felhasználás mellett tüzelıanyagként is alkalmazható. Az

egyes helyszíneken 2-2 berendezés mőködik majd és évente 12 ezer tonna mőanyagot dolgoznak fel; ez 48 ezer köbméter hulladékot jelent. A projekt minden egyes eleme 47 új munkahelyet teremt a teljes beruházás, a központi teleppel együtt 1.250 embernek ad megélhetést. A kormány egyedi döntése értelmében a projekt számára telephelyenként 160 millió forint támogatást nyújt a beruházás-ösztönzési célelıirányzatból, ami összesen 4 milliárd forintot jelent. Legyen Zöldebb E-Világunk – környezetvédelmi kampány

Magyarországon is sikeres volt a Természetvédelmi Világalap (WWF) Föld órája elnevezéső akciója, a fıváros nevezetességei mellett rekordszámú településen is kialudtak a fények. A március 27-én este 20 óra 30 perckor kezdıdött egyórás energiatakarékossági akció célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás ügyére. Budapest nevezetességei – többek között a vár, a Parlament, a hidak, a Vajdahunyad vára, a Nemzeti Múzeum, valamint a Hısök tere – egy órán át maradtak sötétben. A WWF Magyarország a Várban programokkal várta az érdeklıdıket, a közös dobolás mellett tőzzsonglırök bemutatója tette színesebbé az estét. A Föld órája alatt minden jelenlévı jelképes üzenetet írhatott a WWF kívánságfájára, hangsúlyozva ezzel a klímavédelem ügyének fontosságát. Országszerte 142 település és 460 iskola, alapítvány, vendéglı, bank, magánés nemzetközi cég jelezte, hogy lekapcsolja a világítását.

2010. április

Szemétszedési akciót hirdet a Magyar Közút A környezettudatosság fejlesztése áll a középpontjában a CECED Magyarország Egyesülés és az ELECTRO-COORD Magyarország Kht. idei „Legyen Zöldebb E-Világunk!” kampányának, amely a Nemzetközi Energiahatékonysági Naphoz kapcsolódva az idén Szegeden indult útjára. A kampány célja az elektronikai hulladékok begyőjtésének a nem energiahatékony háztartási gépek cseréjének népszerősítése, már iskolás korban is. Elsısorban a gyerekeket célozták meg egy zöld ki mit tud-dal, rajzpályázattal, hulladékgyőjtı versennyel. A program Szeged után Pécsett, Nyíregyházán, Miskolcon és Veszprémben jelenik majd meg. Az elsı állomáson, Szegeden az általános iskolások több mint 250 kilogramm hulladékot győjtöttek. A CECED Magyarország Egyesülés tanulmánya szerint Magyarország az EU által a számára elıírt szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés 108 százalékát teljesítheti a 8 évnél idısebb elektromos háztartási gépek hatékonyra cserélésével. Kétszáz étterem az Üvegfutár programban

07

Szemétszedésre invitálja a lakosságot a Magyar Közút Nonprofit Zrt. április 22-én, a Föld napja alkalmából. A közútkezelı minden csatlakozó számára térítés nélkül ad kesztyőt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyőjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég szakmai felügyeletet biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be. A vállalat hatodik alkalommal szervez országos szemétgyőjtési akciót az általa üzemeltetett 30 ezer kilométeres közúthálózatnak és környezetének megtisztítására. Az eseményre ismét több tízezer önkéntes jelentkezését várják, az egyéni érdeklıdıkön túl számítanak az önkormányzatok, a civil szervezetek, az iskolák és baráti társaságok csatlakozására is. Az elıbbi öt alkalommal összesen 175 ezer önkéntes csaknem 30 ezer köbméternyi szemetet győjtött össze országszerte, amellyel akár tíz 50 méteres úszómedencét is meg lehetne tölteni. Idén sem fogadja be a húsvéti nyulakat a fıvárosi állatkert

Eddig 222 étterem csatlakozott az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. és a Raiker Kft. kezdeményezésére tavaly augusztusban indított üveghulladék-győjtı programjához. Az Üvegfutár keretében az italnagykereskedelemmel foglalkozó Raiker Kft. az éttermekben elhasznált visszaváltható és nem visszaváltható üvegeket győjti össze és továbbítja újrahasznosításra. A győjtésre kijelölt edényeket a cég biztosítja. A Budapestre és környékére kiterjedı programja során hat hónap alatt összesen

90 tonna üveghulladékot hasznosítottak újra. A Magyarországon eddig egyedülálló kezdeményezést hosszú távú projektnek szánják. Az Üvegfutár országos szintő koordinációját és népszerősítését az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. végzi. Magyarországon 2008-ban az üveghulladék hasznosítási aránya átlagosan 28 százalékos volt, addig a közösségben ez az arány 64 százalékot ért el. Az elvárások teljesítéséhez idén 32 százalékra, míg 2012-re már 60 százalékra kell feltornászni az üveg újrahasznosítás arányát.

A színes húsvéti programkínálat mellett a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémákra is igyekeztek felhívni a figyelmet a szakemberek, arra biztatva az embereket, hogy ne vásároljanak élı nyulat meggondolatlanul, pusztán ünnepi fellángolásból. Ahogyan tavaly, a Fıvárosi Állat- és Növénykert az idén sem veszi át a „megunt” húsvéti nyulakat. Az állatkert Magyarországon az elsık között hívta fel a figyelmet az „idényszerő házi kedvencként” megvásárolt húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémákra. Az intézmény azt javasolta a húsvéti nyúlvásárláson gondolkodó embereknek, hogy fontolják meg, tudnak-e tartósan, a jó gazda gondosságával eljárni a nyúltartásban. Ez nemcsak egyéni belátás kérdése, hanem az állatvédelmi törvényben rögzített jogszabályi elıírás is. Az állatkertben szaktanácsokkal segítik azokat, akik szeretnének gondoskodni nyulukról, akik pedig nem vásárolnak tapsifülest, az intézményben jelképesen örökbe fogadhatnak kis állatokat.

Civil óvás a felsıcsertési aranybányára

KITEKINTİ hírek az Európai Unióból és a nagyvilágból

kibocsátáscsökkentési

2010. április

Az EU megemelheti vállalását

08

Ismét megvizsgálja az Európai Unió, hogy 20-ról kötelezı érvénnyel 30 százalékra emelje-e vállalását a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére a következı évtized végére. A küzdelemben élen járni akaró Unió – a nemzetközi klímavédelmi erıfeszítések keretében – korábban már vállalta, hogy a kibocsátást az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal mérsékli. Azt is bejelentette, hogy vállalását 30 százalékra emeli, ha más nemzetközi szereplık is kellıen ambiciózus célokat tőznek maguk elé. Jóllehet az EU tavaly év végén – a koppenhágai nemzetközi klíma-csúcsértekezlet elıtt – már fontolóra vette az emelést, végül nem döntött arról, mert a partnerek nem mutatkoztak kellıen konstruktívnak. Most azonban a tagországok környezetvédelmi miniszterei úgy döntöttek, tekintettel a közelmúlt kedvezı fejleményeire, ismét érdemes megvizsgálni, megértek-e az emelés feltételei.

Tizenhárom civil szervezet megóvta a romániai Hunyad megyei Felsıcsertésre tervezett színesfémbányára vonatkozó környezetvédelmi engedélyt, amelyet a temesvári környezetvédelmi ügynökség bocsátott ki. A Déva közelében lévı településen 32 millió tonna aranyércet termelne ki 11 év alatt a European Goldfields kanadai társaság. Tizenhárom romániai civil szervezet fellebbezést nyújtott be a Felsıcsertésre tervezett bányaberuházás környezetvédelmi engedélye ellen. Az óvás kapcsán a kolozsvári székhelyő Független Központ a Környezeti Erıforrások Fejlesztéséért elnevezéső zöldszervezet bocsátott ki közleményt, amelynek elnöke, Dan Mercea bejelentette azt is: amennyiben a hatóságok nem vonják vissza a környezetvédelmi engedélyt, akkor a civil szervezetek az igazságszolgáltatáshoz fordulnak. Piacon a kínai BYD elektromos-hibrid autója

Új uniós javaslat készül a vizek védelmében

Két éven belül újabb javaslatokat készül elıterjeszteni az Európai Bizottság az európai vizek megóvásának érdekében – jelentette be az uniós végrehajtó testület március 22-én Brüsszelben, a víz nemzetközi világnapja alkalmából. José Manuel Durao Barroso elnök emlékeztetett arra is, hogy ezen a napon jár le az a határidı, amíg az EU-tagországoknak be kellett számolniuk a területükön található folyóvidékek kezelésére vonatkozó programjukról. Hozzátette, hogy a tagországok nagy része ezt már meg is tette. A bizottság honlapján található információk szerint Magyarország is azon tagállamok közé tartozik, amelyek maradéktalanul eleget tettek ennek a kötelezettségüknek. A vízgazdálkodás javítására és a víztisztaság garantálására szolgáló uniós szabályozás javítása a jövı év elsı felében sorra kerülı magyar soros EU-elnökség egyik kiemelt törekvése, prioritása is.

2010. április

Népszavazási ügyében

09

kezdeményezés

Verespatak

Országos népszavazás kiírását kezdeményezi a Romániában legnagyobb ellenzéki erıt alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás ügyében. A párt elnöke szerint azért kell népszavazást kiírni ebben a kérdésben, hogy ne csak egy miniszter, hanem az egész lakosság dönthessen, akarja-e vagy sem a sokat vitatott beruházást. A PSD számára két lehetıség nyílik a népszavazás kiírására, így vagy összegyőjtenek egymillió aláírást a lakosságtól, vagy polgármestereik helyi népszavazásokat szerveznek errıl a kérdésrıl. Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki ciántechnológia alkalmazásával. Ez utóbbi miatt a tervnek számos ellenzıje van Romániában és Magyarországon is. A britek szén-dioxidot alakítanának üzemanyaggá Egy angol kutatási program olyan porózus anyagok elıállítását tőzte ki célul, amelyek megkötik, majd más, üzemanyag gyártására felhasználható

A kínai BYD megkezdi napelemekkel ellátott elektromos hibrid modellje legújabb, továbbfejlesztett szériájának értékesítését a nagyközönség számára is. Az F3DM modell elızı szériáját már forgalmazták állami és vállalati vevıkör számára. Az autó értékesítését áprilisban kezdik meg a nagyobb kínai városokban. A jármő benzinnel, árammal és napenergiával is üzemel. Az F3DM elsı verziója 16.400 eurós áron lényegesen többe került a BYD többi modelljénél, ezért az autó piaci sikere elemzık szerint az állami ösztönzık mértékén múlik. A BYD már hosszabb ideje folytat együttmőködést akkumulátorgyártásban a Volkswagennel, és nemrégiben kötött együttmőködési megállapodást a Daimlerrel elektromos autók gyártására a kínai piacra. Csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Európában

A gazdasági válság hatására tavaly minden korábbinál nagyobb mértékben csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása az európai iparban. A szén-dioxidban számolt üvegházhatású gázkibocsátás 11,2 százalékkal esett vissza 2009ben az elızı évihez képest 27 uniós tagországban, Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben mőködı összesen 10.500 ipari üzemben és erımőben, amelyek részt vesznek az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerében (ETS). Az Európai Bizottság (EB) adatai szerint a tavalyi volt a legnagyobb visszaesés az ETS 2005-ös indulása óta. A káros gázok kibocsátása a legnagyobb mértékben azokban az országokban csökkent, amelyek a leginkább megszenvedték a gazdasági válságot, így például Észtországban 24 százalékos, Spanyolországban pedig 16,3 százalékos visszaesést mértek, míg Lengyelországban, ahol tavaly is növekedett a gazdaság, 5,2 százalékos volt a csökkenés. Több mint fél tonna hulladék fejenként az Unióban

Az Európai Unió kelet-európai új tagországai sokkal rosszabban állnak a kommunális hulladékok környezetbarát kezelésében, mint a régi tagországok. Ugyanakkor a „szeméttermelésben” a régi tagországok járnak az élen – derül ki az Eurostat márciusi adataiból. A legkevesebb kommunális

vegyületekké alakítják át a szén-dioxidot. Az egész folyamat energiaszükségletét napelemek fedeznék. A megvalósításon a Bathi, a Bristoli és a Nyugat-angliai Egyetem, valamint a Bristoli Robotika Laboratórium munkatársai munkálkodnak. A kutatók azt remélik, hogy a porózus anyagokkal a jövıben gyárkéményeket lehetne szigetelni, megkötve a levegıben lévı szén-dioxidot, mérsékelve ezzel az éghajlatváltozás hatásait. A program egyik legnagyobb erénye, hogy a mikroorganizmusok természetes képességeit kiaknázva csökkentené a légköri szén-dioxid szintjét, ugyanakkor áramot vagy hidrogént termelne. Jelenleg azonban még nem létezik olyan technológia, amely nagy léptékben képes volna megkötni és feldolgozni a levegı szén-dioxidját.

hulladék Csehországban keletkezett 2008-ban egy fıre vetítve 306 kilogrammal, míg a listavezetı Dánia, fejenként 802 kilogrammal. Magyarország 453 kilogrammal Belgiummal, Bulgáriával, Görögországgal, Litvániával, Portugáliával és Szlovéniával van egy csoportban. Az uniós átlag fejenként 524 kilogramm volt tavaly, nagyjából annyi, mint egy évvel korábban. A hulladékok környezetbarát elhelyezésében Ausztria, Németország és Hollandia áll az élen. Ausztriában a keletkezett hulladék 69 százalékát hasznosítják újra, illetve komposztálják, Németországban 65 százalékát, Hollandiában 59 százalékát. E tekintetben az uniós átlag 40 százalék. A tokhal a legveszélyeztetettebb faj az IUCN szerint

2010. április

Két és fél milliárd PC kerülhet szemétre

10

Két és fél milliárd PC kerülhet szemétre amiatt, hogy korszerősítésre hivatkozva a felhasználók fölöslegesen cserélik a számítógépes hardvereket, és ezzel súlyos környezeti károkat okozhatnak. A Nottinghami Egyetem fenntarthatósági kutatói szerint világszerte mintegy 2,5 milliárd tökéletesen mőködı számítógép kerülhet a szemétbe 2013-ig, mindössze azért mert a „lusta” szoftverfejlesztık az egyszerőbb utat választva írnak egyre nagyobb processzorteljesítményt igénylı alkalmazásokat – olvasható a The Daily Telegraph brit napilap online kiadásában. A hardvergyártóknak és a szoftverek fejlesztıinek mindössze annyi lenne a dolguk, hogy a különbözı alkalmazások szabad összeválogatásával, illetve a szoftverek és a régebbi perifériák kompatibilitásának megırzésével növeljék a számítógépek élettartamát. Védelmet kapott a legszebb szalamandrafaj Fokozott védelmet kapott a világ legszebbnek tartott szalamandrafaja, az Iránban honos császári foltos gıte (Neurergus kaiseri) a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) aláíró országainak Dohában lezajlott tanácskozásán. A döntés értelmében a kihalástól veszélyeztetett faj egyedeit a jövıben nem értékesíthetik külföldi győjtıknek. A fekete-fehér mintás gıtét igen nagyra tartják a győjtık, a természetben pedig már csak alig ezer példány maradt belıle. Enyhébb tilalmat szavaztak meg viszont a vörösszemő levelibékának. A LatinAmerikából származó békát továbbra is exportálhatják, ugyanakkor az esıerdıben élı példányokkal folytatott kereskedést a jövıben ellenırizni fogják. A császári foltos gıte darabjáért 70-300 eurót, míg a vörösszemő levelibékáért 20 euró körüli összeget fizetnek az interneten.

A kaviárként ismert ikrája miatt keresett tokhal a kihalás által leginkább veszélyeztetett állatfaj a Földön – derült ki a Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN) a különösen veszélyeztetett fajokat felsoroló listájából. A szervezet szerint a tokhalfélék 85 százaléka veszélyeztetett. Európában és Ázsiában 18 faj van veszélyben. A „vörös listán” szereplı 27 faj 63 százaléka különösen veszélyeztetett, esetükben a kihalás sem zárható ki. További négy fajt már kihaltnak tekintenek. A kaviár miatt a Kaszpi-tengerben élı beluga tokhalfajta is felkerült az erısen veszélyeztetett fajok listájára. A beluga tokhal fekete kaviárja a tehetıs ínyencek körében keresett, a különleges kaviár kilója 7300 eurót is érhet. A tokhal-populáció folyamatosan csökken, mivel az édes és sós vízben egyaránt elıforduló tokhalfajták igen késın ívnak, egy részük ráadásul nem is minden évben. Az állatok azonban akár 150 évig is elélnek. Még tíz év a fajok megmentésére

További tíz évet ad magának Európa, hogy megállítsa a kontinensen a veszélyeztetett állat- és növényfajok kihalását. Bár ezt már idén el kellett volna érnie, az eredetileg 2010-re kitőzött célt nem tudja teljesíteni az Európai Unió, ezért a határidıt 2020-ra tolták ki az EU környezetvédelmi miniszterei. Véleményük szerint a fajok kihalásának megállításához megfelelı eszközökre és a törvények szigorítására van szükség. A biodiverzitás ugyanis

A Föld órája a nagyvilágban

elfogadhatatlan sebességgel csökken, ennek pedig nagyon komoly ökológiai, ökonómiai és szociális következményei lehetnek. Az ENSZ 2010-et a biodiverzitás évének nyilvánította. A TEEB címő globális tanulmány adatai szerint a fajok kihalása évente 50 milliárd euró kárt okoz. Már félmillió magtárban

2010. április

Március 27-én este fél 9-kor a világ 125 országában – köztük Magyarországon is – mintegy négyezer településen, intézményben és háztartásban aludtak ki a fények egy órára a klímavédelem és a környezettudatosság jegyében. Az idén negyedszerre megszervezett akció keretében idızónák szerint egymást követve sötétültek el az nevezetes intézmények a manilai bevásárlóközponttól a berlini Brandenburgi kapun át a New York-i Empire State Buildingig. Lekapcsolták a sydneyi operaház, a pekingi Tiltott Város, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa, a párizsi Eiffel-torony, a londoni Big Ben és a római Colosseum díszkivilágítását is. Az akcióban részt vettek Casablancában, Namíbiában és Tanzániában is. Moszkvában sötétbe borult a Lomonoszov Állami Egyetem, a Luzsnyiki Stadion és az Ukrajna szálló. Moszkva elıtt 40 orosz városban aludtak ki a fények, a távol-keleti Vlagyivosztok éttermeiben gyertyával világítottak. Az akcióban részt vettek az antarktiszi Davis kutatóállomás tudósai is.

11

növényfaj

magjai

a

norvég

Elérte a félmilliót azoknak a növényfajoknak a száma, amelyek magjaiból mintát ıriznek a svalbardi globális magtárban, a világ legnagyobb ilyen típusú intézményében – jelentette be a győjteményt felügyelı alapítvány. A norvég kormány 2008 februárjában hozta létre a magbankot a Spitzbergákon (norvégul Svalbard), egy Norvégia és az Északi-sarkpont között nagyjából félúton elhelyezkedı szigetcsoporton. A kezdeményezés célja, hogy összegyőjtsék a világ összes terményének magmintáját arra az esetre, ha ember által elıidézett vagy természetes folyamatok révén fajok pusztulnának ki. A 10 millió dollárból megépült, 4,5 millió minta tárolására alkalmas magbank két évvel ezelıtt nyitotta meg kapuit. Kezdetben mintegy 100 ország 268 ezer haszonnövényfajának magjait ırizték itt, mára azonban a világ legnagyobb ilyen jellegő győjteményévé nıtte ki magát.

ELÉRHETİSÉGEINK Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Levélcím: 1394 Budapest, Pf: 351 Központi telefonszám: 457-3300 Fax: 457-3354 Véleményét, hozzászólását, kérdéseit ide várjuk: [email protected]