Külföldi várostörténeti bibliográfia 1957 —1958 Bibliográfiánkat az előző évitől eltérőleg a könnyebb áttekinthetőség ked véért országok szerint osztottuk fel a következőképpen: i. 2. 3. 4. 5.
Általános rész Anglia Ausztria Csehszlovákia Franciaország
6. 7. 8. 9. 10.
Lengyelország Németország Olaszország Svájc Szovjetunió
Az anyag bővítése új rövidítések alkalmazását tette szükségessé. A francia anyagnál a francia történeti bibliográfia (Bibliographie annuelle de l'histoire de Prance) rövidítéseit vettük át, a csehszlovák és olasz anyagnál pedig a tavalyi rövidítések meghagyása mellett a következő új rövidítéseket vezettük be: ASI ÇNM CSPS JSH RN RS SSH
= Archivio Storico Italiano == Casopis Národného Muzea = Casopis Spolecnosti Pfátel Starozitnosti =3 Jihoëesky sbornik historicky — Revue de Nord = Rivista storica == Stredocesky sbornik historicky
1. Altalános rész 1. Alberts, W. J.: Mittelalterliche Stadtrechnungen als Geschichtsquellen. Rheini sche Vjbl. 23/1958, p. 7 5 - 9 6 . 2. Amman, H.: Wie groß war die mittelalterliche Stadt? Studium Generale 9/1956, P- 5 0 3 - 5 o ° 3. Jeannin, P.: Les marchands au XVI e siècle. Paris: Ed. du Seuil 1957, 192. P4. Lombard, M. : L'évolution urbaine pendant le haut moyen âge. Annales. Economies, sociétés, civilisations 12/1957, P- 7 — 28. 5. Lütge, F.: Roger Mols „Introduction à la démographie historique des villes 1957, 3 2 P- (Sitzungsberichte d. d'Europe du 14e au 18e siècle". München: Beck 2 Bayer. Akad. d. Wiss. Phil.-Hist. Kl. 1957, ) 6. Mundy, J. H. — Riesenberg P. : The medieval Town. London: Van Nostrand 1958, 192 p. 7. Studien zu den Anfängen des europäischen Städtewesens. Reichenau. Vorträge 1955 —1956. Lindau, Konstanz: Thorbecke [1958], 553 p. (Vorträge u. Forschungen Bd. 4.) 8. La Ville. Troisième partie. Le droit privé . . . Bruxelles 1957, 34° P- (Recueils de la Société Jean Bodin, VIII.)
745
2. Anglia 9. Major, K.: The Registrum antiquissimum of the Cathedral Church of Lincoln. Vol. VIII. Lincoln 1958, X X I I I + 258 p. (Lincoln Record Society Publications 51.) 10. Berry, E. : The borough of Droitwich and its salt industry. 1215 —1700. Univer sity Birmingham historical journal. 1957/6. p. 39—61. 11. Bramley, E. : A record of the Burgery of Sheffield, commonly called the Town Trust from 1848 to 1955. 1957. 12. Bulley, J. A.: Teignmouth in History 1957. 13. Chandler G. : Liverpool. Batsford 1957, 516 p. (Batsfords cities series.) 14. Dyos, H. J. Some social costs of railway building in London. Journal of Trans port History III/1957, p . 23 — 30. 15. Dyos, H. J.: Urban transformation. A note on the objects of street improve ment in Regency and early Victorian London International Review of Social History 2/1957, p. 259—265. 16. Gutnova, E. V.: Politika korolevszkoj vlaszti po otnoseniju k gorodam i gorodszkomu szoszloviju v Anglii Xlll-nacsala XIV. v. (A királyi hatalom politikája a városok és a városi rend irányában Angliában a X I I I . sz.-ban és a XIV. sz. elején.) Szrednie véka 1958, 12. köt. p. 51 — 72. 17. Hart R. J., D'Arcy— : The Sámuel family of Liverpool and London from 1755 anwards. London: Routledge 1958, XVI + 170 p. 18. Kellett, J. R.: The Breakdown of Gild and Corporation Control over the Handicraft and Retail Trade in London. The Economic History Review 10/1958, P- 3 8 I - 3 9 4 19. Kerling, N. : Relations of English merchants with Bergen op Zoom, 1480—1481. Bulletin of the Institute of Historical Research (London) 31/1958, p. 130—140. 20. Kirillova, A. A.: Iz szocial'noj isztorii gorodov Anglii X I I I v. (K voproszu o szocialno-ekonomicseszkom szoderzsanii „szvobodü" i „polnopravija" v anglijszkom gorode X I I I v.) (A X I I I . sz.-i angliai városok társadalomtörténetéből. A „sza badság" és „egyenjogúság" társadalmi-gazdasági tartalmának kérdéséhez a X I I I . sz.-i angol városban.) Szrednie Véka 1958, 13. köt., p. 27 — 48. 21. Maccaffrey, W. T. : Exeter 1540—1640: the growth of an English country town. Cambridge (Mass): Harward University Press 1958, 311 p. (Harward University Monographs No. 35.) 22. Minchinton, W. E.: The Trade of Bristol in the 18th century. Bristol. Univer sity Record Society 1957, X X V + 210 p. 23. Mitchell, R. J.—Leys, M. D. R.: History of London life. London: Longmans 1958- 314 P24. Rüssel, J. C : Mediaeval Midland and northern Migration to London 1100 — 1365. Speculum 34/ p. 641 — 645. 25. Stanley, W.: Cuffs and Handcuffs: the Story of the Rochdale Police through Years 1257—1957. Rochdale 1957. 26. Wardell, J. W.: A History of Yarm: an ancient North Riding Town. 1957. 3. Ausztria 27. Gugitz, G.: Bibliographie zur Geschichte und Stadtkunde von Wien. Nebst Quellen- und Literaturhinweisen Bd. 4. Profane Topographie nach den 21 Bezirken (2 — 21 Bezirk) — Wien: Verl. f. Jugend u. Volk 1958, 468 p. 28. Marks, A.: Das Schrifttum zur oberösterreichischen Geschichte im J. 1957. J b . d. Oberösterreichischen Musealvereins Linz 103/1958, p. 109—124. 29. Strassmayr, E. : Bibliographie zur oberösterreichischen Geschichte 1949—1953. Hrsg. v. Oberösterreichischen Landesarchiv. Graz—Köln: Böhlau in Komm. 1957, VIII + 186 p . 30. Kärtner Geschichtsquellen. Hrsg. von. H. Weissner 1269 —1286, 1286—1300 Klagenfurt: Kleinmayr in Komm. 1956—1958, X L I X + 5 1 1 é s V I I I + 3 7 1 p. (Monumenta historica Ducatus Carinthiae 5, 6.) 31. Awecker, H.: Die Bevölkerung der Stadt Linz im J. 1750. Hist. J b . d. Stadt Linz 1957, p. 197—240.
746
32. Awecker, H.: Die Linzer Stadtwaage. Die Geschichte des Waags- und Nieder lagamtes der Stadt Linz. Linz: Städtische Sammlungen 1958, 187 p . (Sonderpubli kationen zur Linzer Stadtgeschichte, hrsg. v. der Stadt Linz.) 33. Beiträge zur Geschichte von Murau. Hrsg. v. F. Tremmel. Graz: Selbstverl. d. Hist. Vereins f. Steiermark 1957, I 2 3 P- (ZHVGSteier Sonderband 3.) 34. Bericht über den vierten österreichischen Historikertag in Klagenfurt, veran staltet vom Verband Österreichischer Geschichtsvereine in der Zeit vom 17 bis 21 September 1956. Wien: Zakovsky KG 1957, 25& P- (Veröffentlichungen des Verban des Österreichischer Geschichtsvereine 11.) 35. Buchowiecki, W. : Der Barockbau der ehemaligen Hofbibliothek in Wien, ein Werk J. B. Fischers von Erlach. Beiträge zur Geschichte des Prunksaales der Österreichischen Nationalbibliothek. Wien: Prachner 1957, X I + 2 4 7 p. 36. Büttner, R. : Zur Entstehung der Stadt Laa a. d. Thaya. Unsere Heimat 28/1957, p. 168 — 176. 37. Demelius, H.: Das älteste Grundbuch der Stadt Graz. Mitt. des Steiermärkischen Landesarchivs 7/1957, p. 18 — 38. 38. Demelius, H.: Die Nezeuger. Ein Beitrag zur Kenntnis des Wiener Privat rechts im 14. Jh. JVGWien 13/1957, p. 29 — 62. 39. Dinklage, K.: Gewerbliche Siedlung im mittelalterlichen Kärnten. Österr. Historikertag (1. 34. sz.) p. 93 — 99. 40. Eheim, F.: Ein Linzer Mautverzeichnis aus der Mitte des 13. Jhs. Hist. J b . der Stadt Linz 1957, p. 351 — 361. 41. Feigl, H. : Der niederösterreichische Weingartenbesitz der Linzer Bürger im 13. und 14. Jh. Hist. J b . d. Stadt Linz 1957, P- 7~2942. Grüll, G.: Das Landgericht Linz (1646—1821). Hist. J b . der Stadt Linz 1957, p. 131-163. 43. Hillbrand, E-: Die Maximilianische Befestigung von Linz. Anzeiger der philhist. Klasse der Österreichischen Akademie der Wiss. Wien 1957, 25., p. 405—420. 44. Hofmair, G. : Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte des Marktes Ischl bis 1740 (mit Ausblicken in das 19. Jh.) Wien 1957, I K + 441 p. 45. Holzmann, G.: Die Entwicklung der Wiener Stadtrandsiedlungen. Geographi sche Rundschau 9/1957, p. 96—101. 46. Klaar, A. : Baualterpläne österreichischer Städte und Märkte. Österr. Histori kertag (1. 34. sz.) p. 195 — 197. 47. Klaar, Á.: Der Stadtgrundriß von Laa a. d. Thaya. Unsere Heimat 28/1957, p . 176—180.
48. Klein, H.: Juvavum-Salzburg. Studien (1. 7. sz.) p. 77 — 85. 49. Kühnel, H.: Das Fürstenbergische Dreifaltigkeitsbenefizium in der Linzer Vorstadt. Hist. J b . d. Stadt Linz 1957, p. 165 — 196. 50. Kühnel, H. : Zur Geschichte der Wiener Hofburg. Vormerkungen des Obmannes August Loehr. Forschungsergebnisse zur Geschichte der Wiener Hofburg im 16. Jh. Anzeiger der Österreichischen Akademie der Wiss. Phil.-hist. Klasse 1958, 20. p. 2 5 5 - 2 7 1 . 51. Lentze, H.: Die St. Jakobskirche in Innsbruck im Lichte der Rechtsgeschichte. Urkundenanhang von F. Steinegger. Innsbruck: Stadtmagistrat 1957, 36 p. (Ver öffentlichungen aus dem Stadtarchiv Innsbruck 12.) 52. Meixner, E. : Abriß der Linzer Wirtschaftsgeschichte. Hist. J b . d. Stadt Linz I95 8 ' P- 359-37553. Neumann, À.: Historisches Museum der Stadt Wien. Die römischen Ruinen unter dem Hohen Markt. 2. verb. u. erw. Auflage. Wien 1957, 5^ P- (Museumsführer. Ur- und frühgeschichtliche Abt.) 34. Newelkowsky, E. : Linz und die Niebelungen. Hist. J b . d. Stadt Linz 1957, P545-35055. Newelkowsky, E. : Vom Bau der Niebelungenbrücke. No. 1957, P- 382—386. 4. Csehszlovákia 56. Bëlohlavek, M.: Kniha poctű mësta Plznë, 1524—1525. Pfispëvek k hospodáfství ceskych mëst. (Pilzen város számadáskönyve 1524 —1525. Adalék a cseh
747
városok gazdálkodásához.) Plzen: Kraj. naklad. 1957, I^° p. (Prameny a pfíspevky k dejinám Plznë a Plzenska sv. 11.) 57. Ratkos, P.: Dokumenty k banickému povstaniu na Slovensku 1525 —1526. (Iratok a szlovákiai bányászfelkeléshez 1525 —1526.) Bratislava: Slovenská Aka démia Vied ig57, 560 p . 58. Vlachovic, J.: Súpis zariadení mediarského banského podniku v Smolniku r. 1634. (A szomolnoki rézbánya vállalat felszerelésének összeírása 1634.) HStudie 3/1957, p. 4 2 4 - 4 3 2 . 59. Bistricky, J, —Burian, V. —Mezmk, J.—Spumy, P.: Archivm sbirka Vlasteneckého spolku Musejniho v Olomouci. (Az olmüci helytörténeti múzeumegylet levél tári gyűjteménye.) Roőenka musei Olomouckého kraje I/1956 [1957], P- l39~ r 4 8 60. Halaga, R. O.: Archiv mesta Kosíc. Sprievodca po fondoch a zbierkach. (Kassa város levéltára. A fondók és gyűjtemények útmutatója.) Praha 1957, I 73 P61. Lamos, T.: Archiv mesta Kremnice. Sprievodca po fondoch a zbierkach. (Kör möcbánya város levéltára. A fondok és gyűjtemények útmutatója.) Bratislava 1957, 231 p. 62. Mackerle, J.: Archiv mësta Jevicka. Prúvodce po fondech a sbírkách. (Jevicka város levéltára. A fondok és gyűjtemények útmutatója.) Morav. Trebov: Okr. nár. vybor 1958, 67 p . 63. Bezdëka, J. V.: Pribramské ceny mása a jejich stanoveni na rozhrani 17. a 18. století. (A pfibrami húsárak és ármegállapítások a XVII—XVIII. sz. fordulóján.) Numismatické Listy 12/1957, P- m —112. 64. Biöík, Z. : Nejstarsí listina archivu mësta Pardubic. (List Hertvika z Mnëtic z 23 cervna 1468.) (Pardubice város levéltárának legrégibb oklevele. [Hertvik z Mnëtic 1468. jún. 23-i oklevele.]) Pardubicky Kraj 1/1957, p. 70 — 71. 65. Borkovsky, I. : Objev templárského kostela v Praze. (A prágai templárius temp lom felfedezése.) Archeologické Rozhledy 9/1957, p. 500 — 507, 513 — 516. 66. Borkovsky, I. : Objev rotundy templárského kostela sv. Vavrince. (A templáriusok Szt. Lőrinc temploma rotundájának felfedezése.) ÖNM 126/1957, p. 7—35. 67. Burian, V.: Olomoucké kolo z houfnice 15. stoleti. (Olmüci ágyukerék a XV. I I x 2 sz.-ból.) Roőenka musei Olomuckého kraja 1/1955 ( x 957). P3~ 3 68. Bystricky, V.: Hospodáfství mësta Stfibra v letech 1536—1564. (Stfibro város gazdálkodása 1536—1564.) Zápisky katedry ősi. dëjin a archiviúho studia 2/1957, p. 98—103. 69. Cernohorsky, J . : i 4 . r i j e n 1918 v Písku a okolí. (1918. okt. 14 Písekben és kör nyékén.) J S H 26/1957, p. 117—121. 70. Choc, P. : Boje o Prahy za feudalismu. (Harcok Prágáért a feudalizmus korá ban.) Praha: Nasé Vojsko 1957, 497 P- (Dëjiny vojenstvi. Pv. A. Sv. 2.) 71. Chylík, J.: Pocátky brnënského prûmyslu strojirenského. (A brünni gépipar kezdete.) Svët techniky 8/1957, P- 368 — 370. 73. Chylík, J.: Pfíspevky k dejinám moravského prûmyslu. (Adalék a morva ipar történetéhez.) Vlastivëdny vëstnik moravsky 12/1957, P- 234—23574. Crhák F.—Hubáőek, J.: Topograficky vyvoj mësta Uherského Hradistë a jeho vyhledovy stavební plán. (Uherské Hradistë város topográfiai fejlődése és a távlati fejlesztési terv.) Uh. Hradistë 1958, 29 p. 75. Dobias, J.: Dëjiny královského mesta Pelhfimova a jeho okoli. Dil IV. Sv. 1. Dóba reformacní. (Pelhfimov királyi város és környékeJ története. IV. r. 1. köt. A reformáció kora.) Öást 3. sv. 1. Praha: CSAV 1957, 9 7 P76. Dostál, J.: 50 let Moravskych zelezáren národního podniku Olomouc, nositele fádu práce 1907 —1957. (A munkaérdemrenddel kitüntetett Moravske zelezárny nemzeti vállalat 50 éve.) Olomouc: Moravske Zelezárny 1957, p. 63. 77. Dfímal, J. : Brnënské mëstské knihy, právo a listiny za Pisafe Jana z Gelnhau sen. (A brünni városi könyvek városjog és oklevelek Gelnhauseni János írnoksága idején.) SAP 8/1958, p. 109 — 129. 78. Drobná, Z. —Hlavsa, V.: Karlùv most. (Poznáváme starou a novou Práhu.) (A Károly-híd. [Ismerjük meg a régi és az új Prágát.]) Praha 1958, 51 p. 79. Dusek, M.: 70 rokov Podunajského Muzea v Komárne. (A komáromi Duna menti Múzeum 70 éve.) Archeologické Rozhledy 9/1957, p. 838, 852 — 854.
748
80. Frastacky, è.: Prírodovedecká spolocnost v Nitre koncom 19. storocia. (Természettudományi társulat Nyitrán a X I X . század végén.) Bio 12/1957, P- 73 — 7581. Haas, A.: O tak feceném právu královském rozmberskych mëst a mëstecek. (A Rozmberk városok és kisvárosok ún. királyi jogáról.) J S H 26/1957, p. 69—74. 82. Halaga, O. R.: Kosické mestské knihy (1394—1737.) (A kassai városi könyvek [1394-1737].) SAP 7/1957- P- 1 3 8 - 1 6 7 . 83. Halaga, O.: Neznáme stránky minulost Kosíc. (Kassa múltjának ismeretlen részletei.) PM 6/1957, p. 146—151. 84. Hlaváeek, I.: O padëlani mëstskych listin jihlavskych r. 1415. (Az 1415-i jihlavai városi oklevélhamisítványok.) Zápisky katedry ësl. dëjin a archivniho studia 1956, c. 3. p . 10—14. 85. Hlaváöek, I. : Zlomek mëstské knihy znojemské z 2. poloviny 14. století. (Znojmi városi könyv töredéke a XIV. sz. második feléből.) Zápisky katedry ősi. dëjin a archivniho studia 1956 [1957], & 4- P- x 5 — 2 ° 86. Hofmann, F.: ü s t y a obrazy z minulosti Jihlavy. (Jihlava múltjának lapjai és képei.) Havlickûv Brod: Krajské nakl. 1958. 87. Húsa, V.: Uhlifské tovarysstvo na Kutnohorsku ve 14. az 16. století. (A szénégetők társulata Kutná Horán a XIV—XVI. sz.-ban.) SSH 1/1957, P- 7 — 66. 88. Jirík, K.: Demonstrace proti okresní správe politické v Kutné Hofe v roce 1919. (Tüntetés a járási politikai igazgatás ellen Kutná Horán 1919-ben.) SSH 1/ 1957, P- 212 — 223. 89. Kalivoda, R.: Vytvofeni revolucní idéologie selsko-plebejského Tábora. (A tábori paraszt-plebejus forradalmi ideológia kialakulása.) Filosoficky Casopis 5/1957, p. 821 — 876. 90. Kejr, J. : Právní zivot v husitské Kutné Hőre. (A huszita Kutná Hóra jogélete.) Praha: ÖSAV 1958, 257 p. 91. Kotík, J.: Velka Bites. 550 let mëstem. Pohledy do dëjin mësta Veiké Bitese I. dil. (Velká Bites. 550 éve város. Fgy pillantás Velká Bites múltjára. I. r.) V. Bites 1958, 95 p. 92. Kouba, J. : Stredovëke opevnení byvaleho královského mësta Berouna. (Beroun volt királyi város középkori erődítései.) Zprávy památkové pece 17/1957, p. 163 — 17393. Kováf, J. : Plzenské portály. (Prameny a phspëvky k dejinám Plznë a Plzenska 12.) (Pilzeni portálék. Források és adalékok Pilzen és környéke történetéhez 12). Plzeií 1958, 115 p. 94. Kfepelková, A.: Pfispëvek k hospodáfskym a sociálním dejinám kutnohorskych havifù na sklonku XV. a v první polovinë XVI století. (Adalék a kutnahorai bányászok gazdasági és társadalmi történetéhez a XV. sz. végén és a XVI. sz. első felében.) SSH 1/1957, P- 6 7 - 8 3 . 95. Kropácek, J.: Poznámka ke studii Frantiska Kavky, Tfídní struktúra Ceskych Budëjovic v první polovinë 16 stol. (Megjegyzések Kavka F. Ceské Budëjovice osztálystruktúrája a XVI. sz. első felében c. tanulmányához.) Umëni 5/1957. p 175-176. 96. Kubát, J. : Prispëvek k dejinám dolování u nás v 16. století. Z historié pribramskych dolû. (Adalék a XVI. sz.-i bányászat történetéhez. A pfibrami bányák történetéből.) SAP 7/1957., p. 177 — 225. 97. Kubicek, A.: Betlemská kaple v Praze. (A prágai Betlehem-kápolna.) Praha 1957, 2 Ô P98. Lehotská, D.: Vyvoj bratislavskej mestskej kancelárie do roku 1526. (A pozso nyi városi kancellária fejlődése 1526-ig.) HÖtudie 4/1958, p. 222 — 274. 99. Líbal, D.—Beisetzer, A.: Drobné príspevky o stfedovëkych domech c. p. 142—I a 143—I na Málém námesti. (Kisebb adalékok a Maié namësti 142 —I és 143 —I hrsz. házak középkori múltjához.) Ochrana památek 1/1957, p. 107 — 108. 100. Tíbal, D.—Vilímková, M.: Nova zjistëni o románském domë v è\ p. 105— I v Kralovë ulici. (Űj megállapítások a Karlova utcai 165—I hrsz. románkori házról.) Ochrana památek 1/1957, P- 105—106. 101. Iyipatnikova, G. L. : K voproszu o szocialnom szosztave sztudentov Prazsszkogo universziteta v koncé XIV nacsale XV v. (A prágai egyetem hallgatói szociális
749
összetételének kérdéséhez a XIV.—XV. sz. fordulóján.) Ucsenüe Zapiszki Insztitut Szlavjanovedenija 15/1957, p- 315 — 327. 102. Masafík, Z.: Jazykové poznámky k Rösslerovu vydání brnënskych mëstskych práv. (Nyelvészeti megjegyzések a brünni városjog Rössler-féle kiadásához.) (K. P. Rössler, Die Stadtrechte von Brünn aus dem X I I I . und XIV. Jh., nach bisher ungedruckten Handschriften. Praha 1852.) CMM 76/1957, p. 147 — 152. 103. Masafík, Z.: K jazyku t. zv. Otakarovského mëstského prava prazského. (Az ún. Ottokár-féle prágai városjog nyelve.) CMM 76/1957, p. 384 — 389. 104. Masek, N.: Stfedoveky objekt z Loun. (Középkori épület I,ounban.) Archeologické Rozhledy 9/1957, p. 507 — 509, 520. 105. Matejková, K.: Kutnohorské nástenné malby s bánskou ikonográfii. (Kutnahorai bányász-ikonográfiái falfestmények.) Musejni zprávy prazského kraje 2/1957, P- 3 4 - 3 7 . 7 3 - 7 8 . 106. Mezník, J.: Növi olomoucti mëstane v 15. stoleti. (Ohnüci új polgárok a XV. sz.-ban.)CMM 77/1958, p . 324~353107. Mudra, M.: Prazská zbrojnice v druhé polovici 16. a na poeátku 17. stoleti. (A prágai fegyvergyár a XVI. sz. második felében és a XVII. sz. elején.) Historie a vojenstvi 1957, P- 247 — 258. 108. Nevriva, 0.: Prümyslovy rozvoj Brna v tfetí ëtvrtinë 19. stoleti. (Brünn ipari fejlődése a X I X . sz. második felében.) Vlastivëdny vëstnik moravsky 12/1957, P235 — 239109. Pisa, V.: Stfedoveká Praha ve svëtle nálezü z roku 1955. (A középkori Prága az 1955-i leletek világánál.) Ochrana Památek 1/1957, p. 72 — 104. n o . Pletzer, K: Ceskobudejovická krónika J. Fl. Hammerschmidta. (Notata de Re gia civitate Boemo-Budvicensis.) (J. Fl. Hammerschmidt ceské budëjovicei króni kája. [Notata de Regia Civitate Boemo-Budvicensis].) J S H 26/1957, p. 14—19. i n . Polesny, K.: Pocet obyvatelstva v mëstë Pisku v druhé polovinë 18. stoleti (Písek város lakóinak száma a XVIII. sz. második felében.) ÖSPS 65/1957, p . 148—150. 112. Posváf, J. : Brnenská mincovna za tricetileté války. (A brünni pénzverde a har mincéves háború alatt.) CMM 76/1957, p. 57 — 72, 412 — 413. 113. Posváf, J.: Jihlavská mincovna. (A jihlavai pénzverde.) Vlastivëdny sbornik Vysociny. Oddil vëd spoloőenskych 2/1958, p. 37 — 60. T14. Posváf, J. : Mestská mena v Jihlavë. (A jihlavai városi pénzrendszer.) Numismatické Listy 12/1957, P- 38 — 42. 115. Posváf, J.: Mince v Olomouci v. 15. stoleti. (A pénz Olmücben a XV. sz.-ban) CMM 77/1958, p. 1 7 8 - 1 8 8 . 116. Posváf, J.: Nástin dëjin brnënské mincovny. Pfispëvek k mënovym a obchodním pomerűm Brna do poloviny 17. stoleti. (A brünni pénzverde történetének váz lata. Adalék Brünn pénzrendszeréhez és kereskedelmi viszonyaihoz a XVII. sz. derekáig.) Numismatické Listy 5/1958, p. 99—169. 117. Posváf, J. : 500 vyroci brnënského mincovního privilégia. (A brünni pénzverési kiváltságlevél 500. évfordulója.) Numismatické Listy 12/1957, p. 93 — 96. 118. Posváf, J.: Vyznam uherskych dokátú v hospodárskem zivotë Brna v 15. stoleti. (A magyar aranyforint jelentősége Brünn XV. sz.-i gazdasági életében.) Numismatické I^isty 12/1957, p. 1 0 0 — i n . 119. Rejnus, M. : K otázce rozmnozeni královskych mëst za vlády Pfemysla Otakara II. (A királyi városok szaporodásának kérdése II. Ottokár uralma alatt.) CMM 76/1957, p. 1 3 4 - 1 4 7 . 120. Rejnus, M.: Královská mësta a podpora Pfemysla Otakára II. (A királyi városok és II. Ottokár támogatása.) Slezsky sbornik 55/1957, P- 20—33. 121. Ëezaë, T.: Zlomky knihy poëtû mësta Jihlavy ze 14. stoleti. (Jihlavai városi könyv töredéke a XIV. sz.-ból.) Zápisky katedry ësl. dëjin a archivniho studia 1956 [1957] c. 4- P- 2 0 - 2 5 . 122. Ruzicka, J.: Prümysl a dëlnické hnuti v Litomyáli do 1. májé 1890. (Ipar es munkásmozgalom Litomyslben 1890. máj. i-ig.) Pardubicky kraj 1/1957, P- 31—40123. Simeëek, Z. : Neuausfertigungen mittelalterlichen Urkunden aus Budweis. MIÖG 66/1958. p. 102 — 108.
750
124- Sindeláf, B.: K nejstarsím pokusûm se stroji v brnënskych textilních manufaktúráén na prelomu 18. a 19. století. (A legrégibb géppel végzett kisérlet a brünni textilmanufaktúrákban a XVIII. és X I X . sz. fordulóján.) CMM 76/1957, p. 73 — 93. 125. Solle, Z.: K pocátkűm delnického hnutí v Praze. (A prágai munkásmozgalom kezdete.) CSCH 5/1957, p . 6 6 4 - 6 8 4 . 126. Starha, I.: Naucem brnënského práva v 16. a poc, 17. století (A brünni jog tanítása a XVI. sz.-ban és a XVII. sz. elején.) Folia diplomatica 5/1956 —1957, P207—215. 127. Strejcek, F.: Ze zivota táborskych Cechü pfed breznem 1848. (A tábori csehek életéből 1848 márc. előtt.) J S H 26/1957, p. 23 — 26. 128. Trapl, M. : Olomoucká universita v prvnim (vzestupném) období revoluce roku 1848. (Az olmüci egyetem az 1848-as forradalom első (kezdeti) időszakában.) Sbornik VSP Olomouci, oddíl historié 4/1957, p. 5 — 54. 129. Tschabay, A.: Kremnitz. Untersuchungen über eine ehemalige deutsche Volks insel in der Mittelslowakei. ZOF 6/1957, P- 94 —134130. Varsik, B.^ Vznik a pociatky mesta Trnavy. (Nagyszombat város keletkezése és kezdetei.) HStudie 3/1957, p. 228 — 274. 131. Varsik, B.: Vznik a rozvoj miest na Slovensku ve 13. a 14. stor. (A városok keletkezése és fejlődése Szlovákiában a X I I I . és XIV. sz.-ban.) HC 6/1958, p. 169201.
132. Vesecká, V.: Z deníku pfibramského hornika ze sedmdesátych let 19. století. (Zápisky Václava Hyspeckého, hornika z Pfibrame z let 1870, 1873, 1874 a 1875.) (Egy pfibrami bányász naplója a X I X . sz. hetvenes éveiből. [Václav Hyspecky pfibrami bányász naplójegyzetei 1870, 1873, 1874 és 1875-ből.]) Zápisky katedry csl. dëjin a archivniho studia 1956 (1957), p. 57 — 60. 133. Vlachovic, J.: Strajkové pohyby baníkov b. mediarského podniku v druhej pqíovici 16. stor. (A rézbányászok sztrájkmozgalmai a XVI. sz. második felében.) HStudie 3/1957. P- 3 7 5 - 3 8 2 . 134. Wondrák, E. : Obraz ceské nemocnice na koncé 19. století (v Litomeficich.) (A cseh kórház képe a XIX. sz. végén [Litomericében.]) Cs. zdravotnictvi 5/1957, p. 400—403. 135. Za novou a lepsí Prahu (Dokumenty o íinnosti komunistického klubu na prazské radnici 1923 —1938.) Vyd. V. Hlavsa. (Az új és a jobb Prágáért. [Doku mentumok a prágai városháza kommunista klubjának tevékenységéről 1923-1938.]) Praha: Archivní správa Ministerstva Vnutra 1957, 296+12 p. 136. Zeman, A.: Z historié plzenského pivovarstvi v 16. století. (A pilzeni sörfőzés történetéből a XVI. sz.-ban.) Minulosti Plznë a Plzenska 1958, p. 71—97. 5. Franciaország 137. Bibliographie Lorraine. A. Est 9/1958, p. 267 — 329. 138. Bibliographie Viennoise. Bulletin Soc. Amis Vienne 47 —51/1951 —1955 (1957) p. 115-122. 139. Féron, Cl.: Bibliographie dieppoise (années 1947 à 1955) Amys Vieux Dieppe 62/1957, p. 3 6 - 4 8 . 140. Gras, P.: Bibliographie bourguignonne. A. Bourgogne 30/1958, fasc. 3. p. 17-32. 141. Himly, F.—J.: Bibliographie Alsacienne 1956. R. Alsace 96/1957, p. 171 — 203. 142. Hours, H.: Lyon et les Lyonnais (ouvrages paru depuis 1940). Cah. Hist. 4/1957. p. 4 3 5 - 4 4 5 . 143. Tissané, Chr.: Bibliographie de la France méridionale. A Midi 70/1958, p. 431-506. 144. Chevalier, M.—Scherrer, J.—J.: Documents sur le développement urbain de Besançon entre 1840 et 1940. A. litt. Univ. Besançon 18/1957, 34 P145. Claes, G.: Paris, cette 10 germinalI an V. Lettres à son père à Fologne 1797 — 1799. Paris: Desclé de Brouver 1957, 49 P146. Michaelsson, K.: Le livre de la taille de Paris l'an 1296. (Acta Universitatis Gothoburgensis. Vol. 64, 4.) Göteborg 1958, X V I I I + 309 p.
751
147- Registres des délibérations du Bureau de la ville de Paris, publiés par les soins du Service des travaux historiques de la ville. T. 19. 1624—1628. Texte édité et annoté par S. Clémencet. Paris: Impr. nationale 1958, X L V I I I + 5 6 2 p. 148. Regisztrü remeszel i torglovi goroda Párizsa. Perevod L. I. Kiszelevoj, pod red. i sz prediszloviem A. D. Ljubinszkoj (Párizs város kézművesiparának és keres kedelmének jegyzéke. Le Livre des métiers. Ford. L. I. Kiszeleva, szerk. és előszó val ellátta A. D. Ljubinszkaja.) Szrednie Véka 1957, 10. köt. p. 306 — 362.; 1958, 11. k ö t . p . 171 — 2 2 1 .
149. Rótt, J.: Les archives municipales de Strasbourg. R. Alsace 96/1957, p . 224—232.
150. Agulhon, M.: Aperçus sur le mouvement ouvrier à Toulon sous la monarchie de Juillet. Provence historique 7/1957, p. 131 —154. 151. Alauzier, L. de: Achats d'étoffes d'une dame du Quercy au X I I I e siècle. A. Midi 70/1958, p. 87 — 89. 152. Annault, Ch. : Etude sur l'urbanisme de la ville de Cholet, évolution démographique (folyt). Soc. Sei. Lettres Cholet 1957, p . 166—200. 153. Antoine, M.: Autour de Gilles Bacon, tapissier des Gobelins. B. Soc. hist. Paris 8 2 - 8 3 / 1 9 5 5 - 1 9 5 6 (1958). P' 4 7 - 5 6 . 154. Arminjon, G.: Banquiers des pauvres (histoire de l'Hôpital de la Charité de Lyon.) Lyon: Laudachet 1957, 2 3°- P155. Baratier, A.—Reynaud, P.: Le port de Marseille au Moyen Age. Arts et livres Provence 1957, n o - 3 1 - P- 2 9 —39156. Baratier, K.: Les relations commerciales entre Marseille et la Sardaigne au Moyen Age. Actes du Vie Congrès international d'Etudes sardes 1957, P- 5°157. Baron, R.: Une famille nivernaise de marchands de bois les Tournouëns B. Soc. sei. art. Clamecy 81/1957. p. 67 — 83. 158. Barrai, P.: Un siècle de maçonnerie grenobloise (1750—1850) Cah. Hist. 2/1957, P- 373 — 394159. Barth, M.: Fronleichnamsfest und Fronleichnamsbrauche im mittelalterlichen Straßburg. Arch. Eglise Alsace 25/1958, p. 233 — 235. 160. Baudson, É.: Un urbaniste au XVII e siècle: Clément Métezeau, architecte du roi. Préface deL. Hautecoeur. Mézières: Éd. de la Soc. d'études ardennaises 1957,48 p. 161. Bécamps, P.: Détenus et proscrits pendant la Révolution à Bordeaux. R. hist. Bordeaux 7/1958, p. 141 —158. 162. Bécamps, P.: La question des grains et de la boulangerie à Bordeaux de 1793 à 1796. Actes du 83e Congrès national des Sociétés savantes. Aix-Marseille 1958. Section d'hist. moderne et contemporaine. Paris: Impr. nationale 1958, p . 261 —275. 163. La Bédaulière, de: L'égoutier parisien en 1842. Eau 44/1957, p. 35 — 38. 164. Bertaut, J.: Le boulevard. Paris: Ed. Tallandier 1957, 2 6 8 P- e 165. Bertin, P.: Note et documents sur le sel à Aire-sur-la-Lys (XV siècle). RN 40/1958, p . 109—110.
166. Besson, M.: Le droit de mairie et l'hôtel-de-VilledeLibourne. R. hist, archéol. Libournais 26/1958, p . 65 — 81. 167. Bibolet, F.: Le développement urbain des villes de foires de Champagne au Moyen Age. Vie en Champagne 5/1957, no. 47, p. 11 —17. 168. Bibolet, F.: Les assemblées générales des habitants de Troyes aux XIV e et XV e siècles: le Saint Barnabe. M. Soc. acad. Agric. Aube 1946—1953 [1958] p. 15—25. 169. Bibolet, F.: Réunions du conseil de ville de Troyes aux XIV e et XV e siècles. M. Soc. acad. Agric. Aube 1946—1953. [1958], p. 31 — 41. 170. Bigo, R.: La fondation du Crédit Lyonnais. Banque 27/1958, p. 553 — 558, 614 — 621. 171. Billioud, J.: La carte à jouer à Marseille du XIV e siècle à nos jours. Conf. Inst. hist. Provence 35/1958, no. 2, p. 64 — 65. 172. Billioud, P. E.: Les jurés-priseurs à Marseille sous l'Ancien Régime. Conf. Inst. hist. Provence 34/1957, p. 53 — 54. 173. Billioud, J.: Panorama du port de Marseille aux XVI e et XVII e siècles. Arts et Livres Provence 31/1957, p. 41 — 54.
752
174- Blin, L.: Le grand chemin de Paris à Lyon par la vallée de la Loire au bas moyen âge (de Decize à Marcigny par la rive gauche). Bulletin philologique et historique du Comité des Travaux historiques 1958, p. 237—265. 175. Blin, L.: Notes sur deux chemins anciens de Lyon au Charolais. A.Bourgogne. 29/1957, p. 7 - 2 8 . 176. Boinet, A.: Les églises parisiennes. 1. Moyen Age et Renaissance. Paris: les Éd. de Minuit 1958, 527 p . 177. Bonenfant, P.: Un dénombrement brabançon inédit du XIV e siècle: gens de ménie et bourgeois forains dans l'ammanie de Bruxelles. Bulletin de la Commission royale d'histoire de Belgique 125, p. 295 — 345. 178. Bossche, Van den A. : Un procès au XVIII e siècle entre Dunkerque et Bergues au sujet d'un privilège. R. Nord. 40/1958, 387 — 397. 179. Boüard, M. de: De la confrérie pieuse au métier organisé. La fraternité des fèvres de Caen (fin du X I I e siècle). AV. Normandie VII/1957, p. 165 — 178. 180. Boudier, A.: L'industrie et la manufacture des tabacs à Dieppe des origines à nos jours. Amys Vieux Dieppe 62/1957, p. 20 — 32. 181. Boussard, J. : Hypothèses sur la formation des bourgs et des communes en Normandie. AN VIII/1958, p. 423 — 440. 182. Bouttin, H.: De la prépondérance de droit et de fait sur Cannes aux XVII e et XVIII e siècles. A. Soc. sei. litt. Cannes 90/1953 — 1957 [1958], p. 211 —213. 183. Bouvet, M.: L'hôpital des Gardes françaises (devenue du Gros-Caillon). R. hist. Pharmacie 45/1957, p. 178 — 180. 184. Bosc, E.: Un procès politique à Marseille. Miroir Hist. 1958, p. 223 — 231. 185. Bourdet, D.: Le palais de la Légion d'honneur. R. Paris 65/1958, p. 130—134. 186. Braure, M.: Recherches sur le trafic de l'indigo par le port de Bordeaux au X V I I I e siècle. Ministère de l'Éducation nationale. Comité des Travaux historiques et scientifiques. Section d'hist. moderne et contemporaine. Actes du 82 e Congrès nationale des Sociétés savantes. Bordeaux 1957. Paris: Impr. nationale 1958, p. 123 — 130.
187. Bravard, Y.: Saint-Etienne de Tinée dans le second tiers du X I X e siècle. Nice hist. 60/1957, p. 124—127. 188. Brisset, R.: Une arcière à Angers sous la Révolution. B. Fédér. Soc. savantes Maine-et-Loire 14/1957, p. 11 —18. 189. Brun: Notes à servir l'histoire de la chapelle Notre Dame de Compassion (chapelle noire) dans la cathédrale d'Orléans. B. Soc. archéol. hist. Orléanais 9/1958, 46, p . 10— 12.
190. Burley, S. J.: The victualing of Calais 1347 —1365. B. Inst. hist. Research 31/1958, no. 83, p. 4 9 - 5 7 191. Burnaud, R.: La vie parisienne en 1830. Paris: Hachette 1957, 94 P192. Büttner, H.: Studien zum frühmittelalterlichen Städtewesen in Frankreich vornehmlich im Loire- und Rhônegebiet. Studien (1. 7. sz.) p. 151 —189. 193. Cadis, J.: Histoire de l'arsenal maritime de Toulon de 1789 à 1815. Memorial Artillerie franc. 31/1957, p. 693 — 766. 194. Carrière, Ch.: Le problème des grains et farines à Marseille pendant la période de maximum (4 mai 1793 — 24 décembre 1794.) Conf. Inst. Provence 35/1958, no.i, p . 60 — 61.
195. Carrière, Ch.: Les entrées de navires dans le port de Marseille pendant la Révolution. Provence hist. 28/1957, P- 200 — 225. 196. Castaing-Sicard, M.: Contrat de travail de louage d'ouvrage dans la vie toulousaine des X I I e et X I I I e siècles. Rec. M. Trav. Soc. Hist. Droit 1958, fasc. 4/1^.83—89. 197. Castaing-Sicard, M.: Donations toulousaines du X e au X I I I e siècle. A. Midi 70/1958, no. 41, p. 27 — 64. 198. Catheu, F. de: Le développement du faubourg Saint-Germain du XVI e au X V I I I e siècle. B. Soc. Hist. Paris 82 — 83/1955 — 1956. [1958], p. 21 — 40. 199. Caudille, M.: Les projets de translation de l'Hôtel-Dieu de Paris hors de la cité. R. Assistance publique Paris 8/1957, p. 239 — 263, 343 — 359. 200. Caudille, M.: Notes sur les archives de l'assistance publique à Paris. Uo., P- 525-52748 Tanulmányok Budapest múltjából
753
201. Causse, H. : Un industriel toulousain au temps de la Révolution et de l'Empire: François-BernardBoyer-Foufré (1767—?) A. Midi 69/1957, p. 121 —133. 202. Cayla: Aspect de Narbonne à la fin du XIV e siècle. B. Comm. archéol. Narbonne 24/1955-1956 [1957]. P- 1 - 8 5 . 203. Cazin, R. : Aspects de la vie économique de Verdun à la veille de la Révolution. B. soc. lorraine F t . locales. 1958/5, p. 18 — 22. 204. Chagny, A.: Edifices religieux de l'époque préromaine et romane à Lyon. B. Centre int. Et. romaines 1958, p. 11 — 22. 205. Charles, A. : Le mouvement démographique du département de la Gironde sous le Second Empire. L'extension de Bordeaux et les transformations des conditions de vie. A. Midi 69/1957, p. 135 — 157. 206. Charmard, E. : Les premiers conseils municipaux à Tours entre 1419 et 1462. B. Soc. archéol. Turaine 32/1957, p. 53 — 78. 207. Chatenay, L. : Vie de Jacques Espinchard, Rochelais et journal de ses voyages au XVI e siècle. Paris: S. E. V. P. E. N. 1957, V I I I + 309. p. 208. Chevalier, B.: Les officiers municipaux à Tours entre 1419 et 1462. (Histoire sociale.) Bulletin trimestriel de la Société archéologique de Touraine 32/1957, p. 53-78. 209. Chevalier, L.: Classes laborieuses et classes dangereuses à Paris, pendant la première moitié du X I X e siècle. Paris: Pion 1958, X X V I I I + 5 6 7 p. (Civilisation d'hier et d'aujourd'hui). 210. Chirol, E.: Le décor biblique d'une maison de la Renaissance à Rouen. R. Soc. savantes Haute-Normandie 29/1957, p. 53 — 58. e 211. Cler, M.: Un homme d'affaires avignonnais du XV siècle. Alaman de P assis. Provence hist. 7/1957, p. 305 — 336. 212. Colin, O.: Les finances de la ville Metz au XV e siècle. Ecole nationale des Chartes. Positions des thèses ... 1957. Paris: École des Chartes 1957, P- 47 — 55213. Combes, J.: Les foires en Languedoc au moyen âge. Annales. Economies, sociétés, civilisations 13/1958, p. 231 — 259. 214. Une commune de l'agglomération bruxelloise: Uccle. Géographie-Histoire du moyen âge et des temps modernes par S. Bartier-Drapier, J. Gilissen, S. Gilissen, Valschaerts, S. Petit. Bruxelles: Inst. Sociologie Solvay 1958, 282 p. (Études d'agglomérations.) 215. Coornaert E.: Les Bourses d'Anvers aux XV e et XVI e siècles. R. hist. 81/1957, p . 20—28.
216. Cugnasse, Cl.: Activité économique et milieu humain à Montauban au XIV e siècle d'après le registre de Barthélémy Bonis. A. Midi 69/1957, p. 207 — 227. 217. Csisztozvonov, A. N.: Gentszkoje voszsztanie 1539—1540 gg. (Az 1539 — 1540-es genti felkelés.) Moszkva: Izd. Nauk SzSzSzR 1957, 2 I 5 P218. Dainville, F. de: Grandeur et population des villes au XVIII siècle. Population 13/1958» P- 4 5 9 - 4 8 0 . 219. Darsel, J.: Caen, siège particulier d'Amirauté. R. hist. Droit 36/1958, p . 148. 220. Daumard, A.: Les archives notariales et l'étude de la mobilité dans la bourgeoisie parisienne pendant la première moitié du X I X e siècle. B. Soc. Hist, moderne 56/1957» P- 3 - 6 . 221. Daumard, A.: Les relations sociales à Paris à l'époque de la monarchie constitutionelle, d'après les registres paroissiaux de mariages. Population 12/1957, p. 445-466. 222. Daumard, A.: Sur l'histoire sociale du X I X e siècle: Paris et les Archives de l'Enregistrement. Annales. Économies, sociétés, civilisations 13/1958, p. 289-303. 223. Daumard, A.: Une source d'histoire sociale: l'enregistrement des mutations par décès. Le 12e arrondissement de Paris en 1820 et 1847. R. hist. écon. soc. 35/ J 957» P- 5 2 - 7 8 224. Dauphin, V.: Métiers d'autrefois à Angers. Les jurés crieurs. M. Acad. Sei. lettres, Arts Angers 1957, p. 51 —54. 225. Pickney, D. H.: Money and Politics in the Rebuilding of Paris i860 —1870. Journal of Econ. Hist 17/1957, p, 45 — 61.
754
226. Decroix, P.: Hôtel des monnais de Lille. B. Soc. Et. Prov. Cambrai 1/1958, p. 1 - 4 8 . 227. Dervin, Ph.: Administration municipale et fêtes civiques à Lomny. E t . ardennais 2/1957, P- 4 5 - 9 1 . 228. DoUinger-Léonard, Y.: De la cité romaine à la ville médiévale dans la région de la Moselle et la Haute Meuse. Studien (1. 7. sz.) p. 159—226. 229. Dollinger: Le Decapole ligue des dix villes impériales d'Alsace. R. hist. Droit 35/1957, p. 454—455. 230. Dubuc, A.: Contrat de construction d'un bateau à Rouen au XIV e siècle. A. Normandie 8/1958, p. 365 — 366. 231. Dulieu, L.: La peste à Montpellier. Montpellier méd. 100/1957, P- 787—810. 232. Dumontier, M.: Les trois sièges de Nancy en 1475 —1476. Pays Lorrain 39/1958, no. 2, p. 3 3 - 5 1 233. Dumontier, M.: Nancy à la veille de la bataille du 5 janvier 1477. No. 38/1958, p. 1 - 1 4 . 234. Dumontier, M.: Traditions et souvenirs de la bataille de Nancy (5 janvier 1477) Uo. 39/1958, no. 4, p. 1 5 1 - 1 5 9 . 235. Dupont, A.: A propos du chiffre de la population de ville Saint Lô pendant la guerre de Cent Ans. Notices M. Soc. Archéol. Manche 107/1958, vol. 66, p . 131. 236. Durand, M.: L'hospice général de Tours. R. hist. Pharmacie 46/1958, p . 300-304. 237. Durbec J. A.: La grande boucherie de Paris. Notes historiques d'après des archives privées. B. philol. hist. Com. Travaux hist. sei. 1955 —1956 [1957], P65-125. 238. Ecole centrale lyonnaise. Un siècle d'une école d'ingénieurs 1857—1957. Lyon: Impr. Lescuyer et fils 1957, 232 p . 239. Eich, J. : La situation matérielle de l'Église de Metz à la fin de l'Ancien Régime. Ann. Soc. Hist. Archéol. Lorraine 72/1958, p. 45 — 65. 240. Engeuhard, H.: L'ancien abbaye Saint-Nicolas d'Angres. M. Acad. Sei. Lettres, Arts Angers 1957, P- 3°—3°. 241. Erlande, G.: Marseille assiégé 1524. E. hist. Armée 14/1958, no. 4. p. 19 — 30. 242. Esmonin, Edm.: Un recensement de la population de Grenoble en 1725. Cah. hist. 2/1957, p . 243 — 278. 243. Espeut: Les Grands Carmes au Moyen Age à Marseille. B. relig. Archidiocèse. Marseille 77/1958, p. 272 — 273. 244. Face, R. D.: Techniques of business in the trade between the fairs of Champagne and the south of Europe in the twelfth and thirteenth centuries. Economic History Review 10/1958, p. 427—438. 245. Fassy, R. : Le conseil de prud'homme de Marseille. Marseille 1957, sér. 3, no. 32, p. 4 7 - 6 3 , no. 33, p. 9—20. 246. Favresse, F. : Comment on choisissait les jurés de métier à Bruxelles pendant le moyen âge. R B P H 35/1957» P- 374 —392. 247. Fédou, R.: Une révolte populaire à Lyon au XV e siècle: La Rebeyne de 1436. Cah. Hist. 3/1958, p. 129—150. 248. Fevron, J. : La vie commerciale à Versailles à la fin du XVIII e siècle d'après quelques livres de comptes. R. hist. Versailles 52/1957 — 1958, p. 75 — 92. 249. Font Réaulx, J. de: L'hôpital Ste Marthe (d'Avignon) à propos du 6 e centenaire de sa fondation 1345 —1954. Avignon: Impr. de Rullière, 1957 12 p. 250. Font-Rius, J.-M. : Un problème de rapports: gouvernements urbains en France et Catalogne (XII e et X I I I e siècles). A. Midi 69/1957, p. 239—306. 251. Ford, L.: Strassbourg in transition 1648—1789. Cambridge (Mass): Harward Univ. Press 1958, X V I I + 3 2 1 p. 252. Fuoc, R.: La réaction thermidorienne à Lyon 1795. Lyon: I. A. C. 1957, 2 2 4 P253. Ganshof, F. L.: Einwohnerschaft und Graf in den flandrischen Städten während des 12. Jhs. ZRG Germ. 74/1957, p. 98 — 118. 254. Ganshof F. -L.: Le toulien à l'époque mérovingienne. R. hist. Droit36/i958,p.303. 255. Garrousste, M.: La ville et la juridiction de Pennure au XVIII e siècle. Villeneuve-sur-Lot: Impr. Fichel et Radon 1957, 97 P48*
755
256. Gascon, R.: Esquisse des crises sociales lyonnaises de la renaissance économique du XVI e siècle à la veille de la grande industrie. Chron. sociale France 1958, p. 267—274. 257. Gascon, R.: Les Italiens dans la renaissance économique lyonnaise au XVI e siècle. R. Et. italiennes 5/1958, p. 167 —181. 258. Gay, J.-L-: L'administration de la capitale entre 1770 et2 1789: la tutelle de la royauté et ses limites. M. Fédér. Soc. hist. Paris 8/1957, P- 99 —37°» 9^958, P283 — 364. 259. Gay, J.—L.: Observations sur le recrutement et la composition du bureau de la Ville de Paris de 1770 à 1789. R. hist. Droit 36/1958, p. 313 — 314. 260. Gernoux, A.: Les mémoires de Pierre Blanchard (1748 — 1827). Un bourgeois nantais cultivé. A. Nantes 105/1957, p. 12 — 14. 261. Gernoux, A. : Un armateur nantais Triplecoeur. A. Nantes 108/1958, p. 17 — 18. 262. Gien, P.: La confrérie de Saint Biaise et les compagnons ferrandiers à Vienne au X I X e siècle. B. Soc. Amis Vienne 47 —51/1951 —1955 [I957]» P- 69—108. 263. Gillet, M.: Aux origines de la première convention d'Arras: le bassin houiller du Nord et du Pas-de-Calais de 1880—1891. RN 154/1957, p. i n —123. 264. Girard, J. : Les Baroncelli d'Avignon. — Avignon: Palais du Roure 1957, 230 p . (Publications de l'Institut méditerranéen du Palais du Roure.) 265. Godefroy, G.: De quelques orfèvres de province reçus par la Cour des Monnais de Lyon au XVIII e siècle. Cah. hist. 3/1958, p. 211—217. 266. Commet, P. : Archives fiscales et histoire urbaine. R. hist. écon. et soc. 35/1957, p. 4 1 - 5 1 . 267. Gouron, A.: Coutume et pratique méridionale: une étude du droit des gens mariés. (A propos de thèse de J. Hilaire: Le régime . . .) Bibl. Éc. Chartes 116/1958, p. 194 — 209. 268. Grodecki, L.: Vauban urbaniste. XVII e Siècle 1957, P- 329—352. 269. Gueyraud, abbé P.: Contributions à l'histoire des courtiers marseillais au X I X e siècle: les Caunes. Conf. Inst. hist. Provence 35/1958, p. 72 — 73. 270.I Guiral, P.: Le choléra de 1834 —1835 à Marseille. Conf. Inst. hist. Provence 35/ 958, p- 75 — 76. 271. Guiral, P.: Marseille et l'Algérie 1830 —1841. Aix-en-Provence: Faculté des Lettres 1957, 252 p. 272. Guiral, P.: Quelques notes sur la politique du milieu d'affaires marseillais de 1815 à 1870. Provence hist. 28/1957, P- J 55 —174273. Habrekorn, R. : Bons monétaires de Lille eni9i7—1918. B. soc. franc. Numismatique 13/1958, p. 233 — 234. 274. Habrekorn, R.: Les émissions de Troyes en 1870 —1871. Uo. p. 258 — 260. 275. Héliot, P.: Les fortifications de Boulogne sous l'occupation anglaise (1544— 1550). RN 40/1958, p. 5 - 3 8 . 276. Hilaire, J.: eLe régime des biens entre époux dans la région de Montpellier, du début du X I I I siècle à la fin du XVI e siècle. Contribution aux études d'histoire du droit écrit. Montpellier: Impr. de Causse, Graille et Castelnau 1957, 387 p . 277. Hillairet, J.: Les 200 cimetières du vieux Paris. Paris: les Editions de Minuit 1958, 431 p. 278. Histoire du commerce de Marseille publiée par la Chambre de commerce de Marseille sous la direction de G. Rambert. T. 5. De 1660 à 1789. Le Levant par R. Paris. Paris: Pion 1957, VI + 623 p. 279. Hours, H.: Une épidémie des miracles à Lyon au XVII e siècle. Cah. lyonnais Hist. Méd. 1958, p. 9 — 23. 280. Houyvet: L'ancien hôtel de Belleville (à Caen) B. Soc. Antiqu. Normandie 53/1957. P- 459-470281. Imbert, J.: Le régùne matrimonial de la coutume de la cité Metz. R. hist. Droit 36/1958, p. 3 0 4 - 5 282. James, H.: Parisian sketches, letters to the New York Tribune 1875 —1876. New York University Press 1957, 300 p. 283. Jouvellier: Un document sur le siège d'Orléans en 1428. B. Soc. archéol. hist. Orléanais 9/1957, no. 45, p. 9—10.
756
284. Jubert: Le manoir du Port-Créon (à Caen) du XIV e au X X e siècle. B. Soc. Antiqu. Normandie 53/1957, p. 436—458. 285. Jullian R. : Lyon et l'Italie au moyen âge (Histoire et Art). R. Études italiennes 5/1958, p. 133 — 146. 286. Kramer, M.: La Madeleine, église paroissiale et son clergé (1802 —1804). R. hist. Bordeaux 7/1958, p. 117 —139. 287. Labasse, J.: Le commerce des soies à Lyon sous Napoléon et la crise 1811. Paris: Presses universitaires de France 1957, I 39 P288. Langlet, P.: Les principeaux courants commerciaux du port de Saint Malo en 1681 et 1682. A. Bretagne 64/1957, p. 275 — 327. 289. Laurent, M. H.: Les relations entre Bruxelles et Asti au moyen âge. Cah. bruxell. 3/1958, p. 1 — 5. 290. Legier, H. J. : L'Eglise et l'économie médiévale. Un exemple: la monnaie ecclésiastique de Lyon et ses vicissitudes. Annales. Économies, sociétés, civilisations 12/1957, P- 5 6 1 - 5 7 2 . 291. Lemarignier, J.-F.: Notes sur les échevins dans les établissements de Rouen: influence flamande sur les institutions municipales normandes? R N 40/1958, p. 319-321.
292. Lejeune, J, : Note sur le commerce du sel à Liège du X I I I e au XV e siècle. RN 39/1957. P- 2 8 5 - 2 8 8 . 293. Léen, P.: Economie rurale et économie urbaine dans la Picardie du XVII e siècle. R. Géorg. Lyon 33/1958, p. 361 — 364. 294. Les porteurs d'eau parisiens en 1842. Eau 44/1957, p. 53 — 56. 295. Lestocquoy, J. : Les villes et la population urbaine (l'exemple d'Arras). Cahiers Civilisation médiévale 1/1958, p. 55 — 62. 296. Levy —Hertz, G.: Le commerce strasbourgeois au XV e siècle d'après les règlements de douane. R. Alsace 97/1958, p. 91 —114. 297. Ligou, D. : Montauban à la fin de l'Ancien régime et aux débuts de la Révolution 1787—1794. Paris: M. Rivière et Cie 1958, 720 p. (Biblioth. d'hist. écon. et soc). 298. Lisack,: L'arsenal de Lyon. R. hist. Armée 1958, p. 75 — 82. 299. Luguet, H.: De quelques revenues de la ville de Soissons sous le Premier Empire. M. Pédér. Soc. savantes Aisne 4/1958, p. 70 — 76. 300. Madelin, L.: Paris sous L'Empire. História 122/1957, p. 14 — 20. 401. Maitron, J.: De la Bastille au Mont-Valérien: dix promenades à travers Paris révolutionnaire. Paris: Ed. ouvrières 1957, 288 p. 302. Manceron, P.: Les journaux de 1848 à 1900. B. Soc. archéol. hist. Nantes 96/i957> P- 1 5 1 - I 7 1 303. Marot, P.: L',.Histoire de Nancy" de Christian Pfister. A. Est 8/1957, P301-205.
304. Marquet: Anciennes mesures et anciens poids à Saint-Etienne. Amis Vieux St. Etienne 36/1957, p. 8 —11. 305. Martin, P. de: Les premiers tramways de Longwy. B. Assoc. Amis Vieux Longwy I/1958, p. 136—138. 306. Massiet, du Briest J. : Y-a-t-il eu à Amiens un bourg episcopal fortifié complétant à l'est l'enceinte gallo-romaine? Rôle joué par cette question dans l'histoire des institutions féodales et du pouvoir temporel des évêques. RN 40/1958, p. 329— 337307. Mausire, P.: Une élection législative à Rouen en 1902. (1er circonscription.) A. Normandie 7/1957, p. 309 — 323. 308. Mazin, P.: Textes inédits sur la Révolution à Lyon (1789 —1792). Cah. Hist. 3/1958, p. 373 — 378. 309. Moeder M. : L'Eglise de Mulhouse au Moyen Age. Etude historique économique et sociale. Strasbourg: Leroux 1957, X X I + 1 7 5 p. (Publications de l'Institut des Hautes Etudes Alsaciennes. XVI.) 310. Moeder, M.: Mélanges de l'histoire médiévale à Mulhouse. B. Mus. hist. Mulhouse 65/1957, p. 17 — 31. 311. Moissonnier, M.: La révolte des canuts, Lyon, novembre 1831. Paris: Ed. sociales 1958, n i p.
757
312. La Monneraye, J. de: Montmartre vers 1540 d'après les terriers des seigneuries de Montmartre et de Clignancourt. M. Fédér. Soc. hist. Paris 8/1957, P- 67-101. 313. Monnier, E—Y.: Les apothicaires d'Angers et les Etats-Généraux de 1789. R. Hist. Pharmacie 45/1957, p. 79—81. 314. Montgolfier, B. de: Quinze vues de Paris au XVII e siècle. B. Mus. Carnavalet 10/1957, no- 2» P- 4 — 12. 315. Mueller, M. D.: La maison-tour, problème d'urbanisme. Revue de l'Université de Bruxelles 1957, P- 4 6 3 ~ 4°7316. Naulin, H.: Les anciennes murailles nantaises dites des Murs sarrasins. B. soc. archéol. hist. Nantes 96/1957, p. 126—136. 317. Nollent: Les défenses de la foret d'Orléans au Moyen Age. B. Soc. archéol. hist. Orléanais 9/1957, no. 46, p. 15 — 15, 19 — 20. 318. Olivesi, A.: Le droit à Marseille en 1914. Provence hist. 28/1957, P- I75~I99319. Orceau, R. : Les pêcheries et les poissonneries à Nantes. B. Soc. archéol. hist. Nantes 96/1957, p. 194 — 205. 320. Ostrowski, W. : Dzialalnosc urbanistyczna Stanislawa Leszczynskiego w Nancy i jej pozycja w dziejach budowy miast. (Leszczynski Szaniszló városépítészeti tevékenysége Nancyban és annak szerepe a városépítészet történetében.) Kwart. Architektury i Urbanistyki 1957, P- 179—198. 321. Pagny, R.: Les Mercy et le Vieux Longwy. B. Assoc. Amis Vieux Longwy 1/1958, p. 62 — 66. 322. Paillocher, L.: Place des Vosges, place Royale. Paris: Ed. Saint-Pierre 1957, 110 p .
323. Paillot, P.: Coutumes de Lille et droit moderne. RN 40/1958, p. 349 — 351. 324. Pallières, M. de: Le port de Dieppe. Et. Normandes e1957, p. 97 — 108. 325. Papy, L. : Notes sur le vignoble de Bordeaux au XVIII siècle d'après les cartes de l'époque. L X X X I P Congrès des Soc. savantes Bordeaux 1957, P- 75 — 8 2 . 326. Parment, R.: Cinquante ans de vie rouennaise 1908 —1958. Rouen: Vernone 1958. 112 p. 327. Pasquier, R.: Bordeaux et les débuts de la navigation à vapeur vers le Brésil. R. hist. Bordeaux 6/1957, P- 219 — 237. 328. Passé des établissements hospitaliens à Rouen, Et. Normandes 27, 1958, p. 113—119.
329. Pena, M. de: Contribution à l'étude du commerce de Bordeaux avec l'Espagne au XVIII e siècle, R. hist. Bordeaux 7/1958, p. 177—198. 330. Perran, J.-P.: Quelques notes sur l'esprit de la haute bourgeoisie protestante à Marseille à la fin de l'Ancien Régime. Provence hist. 32/1958, p. 131 —149. 331. Le Pesant, M.: Le commerce maritime de Régneville au moyen âge. AN 8/1958, p. 323-334332. Le Pesant, M.: Les nourrissons parisiens dans les Campagnes de l'Eure sous l'Ancien Régime. Cah. Leopold Deslile 6/1957, p. 137—145. 333. Petri, F.: Die Anfänge des mittelalterlichen Städtewesens in den Niederlan(1. 7. sz.) p . 227—295. den und dem angrenzenden Frankreich. Studien 334. Pfleger, A.: Moeurs populaires du XV e siècle. La cour de justice du „Scheissmeier" de Strasbourg. R. Alsace 17/1957, p. 53 — 68. 335. Pinkney, D. H. : Napoléon I I I and the rebuilding of Paris. Princetown (N. J.) : University Press 1958, 250 p. 336. Pirat, Y.: Le nom Dijon. Pays Bourgogne 17/1957, p. 5 — 7. 337. La plus ancienne famille d'éditeurs de France: les Aubanal d'Avignon. Avignon Intercontinentale d'édition 1957, 46 p. 338. Poidebrad, R. : Les mouliniers du Pilât. (L'industrie de soie en Lyonnais.) Lyon J. Rousset 1957. 339. Ponsot, P. : La Commune au Creusot (26 mars 1871). Cah. Hist. 1957, P- 61-72. 340. Ponsot, P.: Les grèves de 1870 et la Commune de 1871 au Creusot. Paris: Ed. sociales 1958, 88 p. 341. Pourrière, J.: La ville des Tours d'Aix-en-Provence, essai de restitution d'une ville morte du moyen âge d'après des documents inédits. Aix-en-Provence: La Pensée universitaire 1958, 180 p. (Coll. Archives de Provence III.)
758
342. Pradel, P. : Palais de Louvres. I. notice historique, II. notice descriptive. Paris: A. Barry 1957, I—II. 24 és 28 p. 343. Prévost, M.: Les élections judiciaires à Lille en 1790. RN 40/1958, p. 357 — 361. 344. Prieur, P.: [Ateliers monétaires lyonnais] B. Soc. franc. Numismatique 13/ 1958, p. 181. 345. Rambert, G.: Les conditions du commerce de Marseille avec l'intérieur de 1660 à 1785. Provincia 1958, no. 236, p. 219—221. 346. Renouard, Y.: Les hommes d'affaire italiens à la Rochelle au moyen âge. Sapori emlkv. (1. 867. sz.) p . 401—416. 347. Renouard, Y.: Les relations de Bordeaux et de Bristol au moyen âge. Revue historique de Bordeaux et du département de la Gironde 6/1957, p . 97—112. 348. Reynaud, J.: La famille de Vias à Marseille (XVI e —XVII e siècles). Provincia 1957, P- 181 —182. 349. Reynaud, J.: Un projet d'agrandissement du port de Marseille sous la Régence. Arts et Livres Provence 1957, no. 31 p. 57—61. 350. Ribe, G.: L'opinion publique et la vie politique à Lyon lors des premières années de la seconde Restauration. La réaction ultra et l'expérience constitutionelle (17 juillet 1815 —9 janvier 1822). Paris: Sirey 1957, V I I I + 4 2 3 p. 351. Roberts, J.: Comédiens français à Nancy au XVII e siècle. R. hist. Théâtre 9/1957. P- 4 4 - 5 3 352. Roudié, P.: Portrait d'un marchand flamand de Bordeaux Gaston Plet (XVII e siècle). R. hist. Bordeaux 6/1957, P- 285 — 288. 353. Roy, J.-A. —Dansette, J. L. : Origines et évolution d'une bourgeoisie: le patronat textile du bassin lillois 1789 —1914. RN 39/1957, p. 21—42. 354. Rude, F.: Le mouvement ouvrier à Lyon. R. Psychologie Peuples 13/1958, p . 223 — 246.
355. Russon, J.-B. : Le couvent des Clarisses à Nantes (1457—1957)• B. Soc. archéol. hist. Nantes 96/1957, p. 98 — 125. 356. Saint-Auban, P. de: Les cartulaires de l'église de Cambrai. RN 40/1958, p. 363-373357. Saint-Eloy, M. : Un courant commercial entre Nivernais et Auvergne au debut du X I X e siècle (1821). B. hist. sei. Auvergne 77/1957, no. 575, p. 69—73. 358. Saint-Jacob de: Histoire économique et sociale dans les Archives de juridiction consulaire de Dijon (1715- 1789). B. Soc. hist, moderne 56/1957, no. 4,p. 2-10. 359. Schneider, J.: Aspects de la vie urbaine en France au premier âge féodal. C. R. Acad. Inscript. 1957 janv—mars, p. 50—54. 360. Schneider J.: Les marchands siennois et la Lorraine a u X I I I e siècle. Sapori emlkv. (1. 867. sz.) p. 393 — 399. e 361. Schneider, J.: Verdun au X I I I siècle. Notes d'histoire économique. Mélanges Félix Rousseau. Ftudes sur l'histoire du Pays Mosan a u Moyen Age. Bruxelles Renaissance du Livre 1958, p. 525 — 540. 362. Sittler, L.: Les listes d'admission à la bourgeoisie de Colmar 1361 —1494. (Publications des archives de la ville de Colmar I.) Colmar: Mairie 1958, 317 p. 363. Sittler, L.: Colmar en 1358. Annu. Soc. hist. litt. Colmar 8/1958, p. 17 — 27. 364. Smith, C F . : History of Toulouse University in the Middle Ages. Marquette: University Press 1957. 365. Szobul [Sobouí], A.: Narodnüe obscsesztva i parizsszkie szekcii v 1793,1794 godah. (A népi társaságok és a párizsi szekciók 1793 —1794-ben.) Novaja i Novejsaja Isztorija 1958, 4. sz. p. 17—37. 366. Soubeyrol, J.: Les élections législatives de Bordeaux de 1914 à nos jours. R. jurid. écon. Sud Ouest 8/1957, P- 4 5 — I Q 6 367. Spannel, F.: Les éléments de la fortune des grands notables marseillais au début du X I X e siècle. Provence hist. 7/1957, p. 95 — 130. 368. Stiennon, J.: Le voyage des Liégeois à Saint Jacques de Compostelle en 1056. Mélanges Félix Rousseau. Bruxelles: Renaissance du livre 1958, p. 553 — 581. 369. Thibaux, L. A.: Un retable à retrouver: l'Annonciation de Pierre Villate pour la confrériedes merciers en l'église des F. F. Prêcheurs à Marseille (1462 à 1465). Conf. Inst. hist. Provence 35/1958, no. 5. o. 76—78.
759
370. Timbal, P. C : Le règlement de la succession de Jean Wétin, bourgeois de Tournai au XIV e siècle. RN 40/1958, p. 381 — 386. 371. Toujas, R.: L'activité commerciale de négociants normands à Montauban au XVII e siècle. B. philol. hist. Com. Travaux hist. sei. 1955 —1956 [1957], P- 349 — 355372. Toujas, R.: Les contrats d'apprentissage à Montauban de 1654 à 1681. Uo., p . 127 — 1 4 1 .
373. Toujas, R.: Les relations commerciales de Montauban avec Orlon au milieu du XVII e siècle. A. Midi 70/1958, p. 99 — 104. 374. Trénard, L-: Un notable lyonnais pendant la crise révolutionnaire: PierreToussaint Dechazelle. R. hist, moderne 5/1958, p. 201 — 225. 375. Tricou, J.: Lyon conté par les médailles. Consortium général de publicité de Lyon 1958, 67 p. 376. Tricou, J.: Médailles lyonnaises du XV e au XVIII e siècle. Paris: E. Bourgey 1958, I I + 8 0 p. 377. Tucoo-Chala, P.: La charte des boucheries d'Orthez (2 novembre 1270). A. Midi 67/1957, p. 3 2 3 - 3 3 2 . 378. Tudescq, A. J.: La bourgeoisie de Béziers sous la monarchie de Juillet d'après les listes électorales censitaires. Actes du 83 e Congrès national des Sociétés savantes. Aix-Marseille 1958. Section d'hist. moderne et contemporaine. Paris: Impr. nationale 1958, p. 531 — 541. 379. Vasselle, F.: Notes concernant les découvertes archéologiques effectuées à Amiens dans les îlots B. M. B. O. B. P. B. U. B. Soc. Antiqu. Picardie 1957, P205 — 225.
380. Vasseur, G. : Le mobilier d'un bourgeois-hôtelier du XVII e siècle. Soc. Emulation hist. litt. Abbeville 1957, p. 21 — 31. 381. Vaux, de Foletier, P. de: Les Portugais à Rouen du XVII e et XVIII e siècle B. Soc. savantes Haute Normandie 29/1957, p. 56 — 69. 382. Vergnaud, M. : Agitation politique et crise de subsistance à Lyon de septembre 1816 à juin 1817. Cah. Hist. 1957, p. 163 — 177. 383. Verlet, P.: Le commerce des objets d'art et les marchands merciers à Paris au XVIII e siècle. Annales. Economies, sociétés, civilisations. 13/1958, p. 10—29. 384. Villers, R.: Les opérations de bourse à Paris à la fin de l'Ancien Régime: l'interdiction des marchés à terme. Etudes d'histoire du droit privé, offertes à Pierre Petot. Paris: Librairie gén. de droit 1958, p. 603 — 615. 385. Vovelle, M.: Formes de dependence d'un milieu urbain: Chartres, à l'égard du monde rural, de la fin de l'Ancien Régime à la Restauration. Actes du 83 e Congrès national des Sociétés savantes. Aix-Marseille 1958. Section d'hist. moderne et contemporaine. Paris: Impr. nationale 1958, p. 483 — 512. 386. Vovelle, M.: Structure et répartition de la fortune foncière et de la fortune mobilière d'un ensemble urbain: Chartres de la fin de l'Ancien Régime à la Restauration. R. d'hist. écon. et soc. 36/1958, p. 385 — 398. 387. Warren, L. : La fondation du monastère de l'Adoration perpétuelle du Saint Sacrement à Rouen au XVII e siècle. R. Soc. Haute Normandie 1958, no. 11, p . 25 — 34. 388. Werveke, H. van: Das Wesen der flandrischen Hansen. Hans. Gbll. 76/1958, p . 7 — 20.
389. Willoughby, L. A.: Paris in the Nineties. Contemporary Review 1957, 1097, p. 267 — 273. 390. Wolff, Ph.: Histoire de Toulouse. Toulouse 1958, 419 p.
no
-
6. Lengyelország 391. Kazmierczyk, J.: Bibliográfia slaskich prac archeologicznych za 1. 1945—1956. (Az 1945 —1956. évi sziléziai archeológiai munkák bibliográfiája.) Archeológia Slaska 1/1957, P- 223 — 234. 392. Luka, L.-J. — W. Filipowiak: Materialy do bibliografii archeologii polskiej Pomorza Zachodniego (lata 1945 —1956). (Adalékok Nyugat-Pomeránia lengyel régészeti bibliográfiájához [1945 —1956].) Materialy zachodno-pomorskie 2/1956 [i95 8 ], P- 321-336-
760
393- Maleczynski, K.: Bibliográfia historii Őlaska za rok 1956. (Szilézia történeté nek 1956. évi bibliográfiája.) Sobótka 12/1957, P- 401— 434. 394. Óchoiíska, M. —F. Sawicki: Bibliográfia álaska za okres dziesiçciolecia 1945 — 1955. (Szilézia 1945 —1955 közti évtizedének bibliográfiája) Kwartalnik Opolski I/I955» P- 2 2 6 - 2 5 4 . 395. Polakowska, W. : Lódz i region lódzki w nauce polskiej 1945 —1956. (Lódz és vidéke 1945 —1956 lengyel tudományos irodalmában.) Lódz: 1958. (Wydawnictwa Bibliograficzne Biblioteki Uniwersyteckiej w Lódzi 6.) 396. Schrifttum über Polen mit besonderer Berücksichtigung des Posener Landes 1954—1955 u n d Nachträge. Bearb. v. H. Rister mit Unterstützung durch H. M. Meyer. — Marburg/Lahn 1958, X I + 3 1 5 p. (soksz.) (Wiss. Beiträge zur Gesch. und Landeskunde Ost-Mitteleuropas. Hrsg. v. J. G. Herder Institut, Nr. 33.) 397. Sukertowa-Biedrawina, F . : Bibliográfia Mazur i Warmii w okresie dziesiçciolecia 1945—1955- (Mazuria és Varrnia 1945—1955 közötti évtizedének bibliográfiája.) Komunikaty Mazursko-Warminskie. 398. Szymanska, M. : Bibliográfia miasta Poznania za rok 1956. (Poznan város 1956. évi bibliográfiája.) Krónika Miasta Poznania 35/1957, p. 201 — 204. 399. Szymanska, M. : Bibliográfia miasta Poznania za rok 1957 i uzupelnienia za rok 1956. Wybór. (Poznan város 1957. évi bibliográfiája, 1956-i pótlásokkal.) Krónika Miasta Poznania 26/1958, p. 105 —112. 400. Thowson, F . : Baltische Bibliographie 1945 —1956. Würzburg: Holzner 1957, X + 218 p. 401. Akta procesu mieszczan brzezinskich z dziedzicami w Asesorii Koronnej 1791 r. o pogwalcenie sluzacych im przywilejów miejskich. Oprac. A. Tomczak (A brzezini polgárok perének iratai, melyet földesuraikkal az Assessoria Coronae előtt 1791ben városprivilégiumukért folytattak. Feldolg. A. Tomczak) Teki archiwalne 5/1957, P- 332-355402. Biernat, C : Recessy gdanskich ordynków 1545 —1814. (Gdanski rendtartá sok 1545—1814.) Gdansk: Gdansk. Tow. Nauk. 1958, 119 p. (Bibliotéka Gdaiíska. Seria Monografii No. 5.) 403. Materialy do dziejów miasta Zywca od XV do X V I I I wieku. Zebr. objaánil i wstçpem opatrz. F. Lenczowski. (Oklevéltár Zyweic város XV—XVIII. sz.-i történetéhez. Összeáll., jegyzetelte és az előszót írta F . Lenczowski.) Kraków 1957» 404. Materialy do dziejów kolegiaty sw. Malgorzaty w Nowym S^czu. Oprac. S. áwiszczowski. (Oklevéltár az vtjszandeci Szt. Margit-egyház történetéhez. Kiadta S. Swiszczowski.) Rocznik S^decki 3/1957, p . 1 — 37, 38 — 84. 405. Materialy do historii miast przemyslu i klasy robotniczej w okrçgu lódzkim. Pod. red. N. Gasiorowskiej. Tom. I. Zródla do historii klasy robotniczej okregu lódzkiego, opracowala G. Missalowa. (Okmányok a városok, az ipar és a munkás osztály történetéhez a lódzi körzetben. I. A lódzi körzet munkásosztályának törté netéhez. Kiad. G. Missalowa.) Warszawa 1957, LX + 870 p. T. 2. Zródla do historii miast lódzkiego okrçgu przemyslowego w X I X w. Oprac. R. Kaczmarek. (For rások a lódzi ipari körzet városainak X I X . sz.-i történetéhez. Kiad. R. Kaczmarek. Warszawa 1958, XV + 609 p. 406. Najstarsze polskie ordynacje dia mierników zbozowych miasta Gdanska z lat 1584, 1620 i 1623. Oprac. C. Biernat. (Gdansk városának legrégibb lengyel rendeletei a gabonamértékekről: 1584, 1620 és 1623. Kiad. C. Biernat.) Rocznik Gdanski 14/1955 [1958], P- 335-3,4!407. Teksty zródlowe do historii Swidnicy i okrçgu. T. Bieda, K. Fiedor, red. K. Maleczynski. (Források Swidnica és környéke történetéhez. Kiad. T. Bieda és K. Fiedor, szerk. K. Maleczynski.) Wroclaw: Zakl. Nar. im. Ossol. 1958, XXVII + 124 p. (Sobótka, ser. B. 5.) 408. Barczewska, A.: Przemysl wlókieniczy w Lódzi w latach stagnacji przemyslowej 1830—1834. (A lódzi textilipar az ipari pangás idején 1830 — 34.) Zesz. Nauk. Univ. Lódzki. Nauki Human. Spol. 8/1958, p. 143 — 165. 409. Bartel, W. : Rewolucja Krakowska 1846. r. na tie niektórych polskich koncepcyj spoleczno-politycznych lat 1831 —1846. (A krakkói forradalom 1846-ban az
761
1831 — 1846 közötti társadalmi-politikai koncepciók alapján.) Czas. prawno-hist. 9/1957, z. 1. " 410. Bazielich, W.: Rozwój organizacji miejskiej Starego S^cza. (Öszandec városi szervezetének fejlődése.) Rocznik Sq.decki 3/1957, p . 161 —173. 411. Beylin, K.: Tajemnice Warszawy z lat 1822 —1830. (Varsó titkai 1822 —1830.) Warszawa: Paristw. Inst. Wydawn. 1958, 395 p. 412. Biernat, C. : Statystyka obrotu zbozowego Gdanska od polowy XVII do 1795. (Gdansk gabonaforgalmi statisztikája a XVII. sz. derekától 1795-ig.) Zapiski Hist. 23/1958, z. 4, p. 9 7 - 1 3 4 413. Biernat, C. : Materialy do dziejów floty gdanskiej w latach 1694—1850. (Adatok a gdanski flotta történetéhez 1694—1850 között.). Rocznik Gdanski 14/ 1955 (i95 8 ). P- 4 2 0 - 4 2 8 . 414. Binerowski, Z. : Gdanskié miary zbozowe w XVII i XVIII wieku (Gdanski gabonamértékek aXVII.ésXVIII.sz.-ban.) Zapiski Hist. 23/1958, z. 1 — 3. p. 59—81. 415. Binerowski, Z.: Notatnik Krajrca Wa^llichina z okresu walki oprawa rzemieslników gdanskich w drugiej polowie X V I I wieku. (Wallichin szabó naplójegyzetei a gdanski kézművesek jogaiért folytatott küzdelem korából a XVII. sz. második felében.) Rocznik Gdanski 14/1955 (1958), p. 417—419. 416. Biskup, M.: Ilawa (—). Studia z hist, budowy miast polskich 1957, P- 121 —127. 417. Bogucka, M.: Walki spoleczne w Gdansku w XVI wieku. (Társadalmi harcok Gdanskban a XVI. sz.-ban.) Szkice z dziejów Pomorza I. Pomorze éredniowieczne 1958 p. 268 — 448. 418. Boras, Z. : Rozwój miasta Waïcza. (Walcz város fejlődése.) Przegl^d Zachodni i3/ I 957, V- 1 3 8 - 1 4 ° 419. Bohdziewicz, P.: O rozbudowie zamku królewskiego w Warszawie w latach 1569—1572. (A királyi palota felépítése Varsóban 1569—1572. között.) Roczniki Human. 6/1957, z - 4» P- 7 ~ 3 ° 420. Chojnacka, K.: Podstawy techniczne handlu szczecinskiego na Warcie i Odre w XVI i XVII w. (A Vártán és az Oderán folyó szczecini kereskedelem alapja a XVI—XVII. sz.-ban.) Zapiski hist. 22/1956 (1957), P- 80—118, 331 — 332. 421. Chruszczewski, A.: Kupcy zbozowy i handel zbozem w Kazimierzu Dolnym w drugiej polowie XVI w. (Gabonakereskedők és gabonakereskedelem Dolny Kazimierzben a XVI. sz. második felében.) Roczniki Human 6/1958, p. 87—191. 422. Cieslak, E£. : Stosunek Zwiq,zku Miast Hanzeatyckich do Polski w okresie wojny trzynastoletniej (1454—1466). (A Hanza-városok viszonya Lengyelországhoz a 13 éves háború időszakában [1454—1466].) Spraw Tow. Nauk w Toruniu 9/1955 [1958], p. 6 9 - 7 2 . 423. Ciemolonski, J.—Massalski, R.— Stankiewicz, J.: Notatki o odkryciach architektonicznych na terenie Gdanska. (Jegyzetek a Gdansk területén történt feltárásokhoz.) Rocznik Gdanski 14/1955 (1958), p . 429 — 452. 424. Cieslak, T. : Dzialalnoác Zwiazku Plebejuszy w Toruniu i okolicy w latach 18441846. (A Népkör működéseTorunban és vidékén 1844—1846.) Zapiski Hist. 23/1957, p . 191 —196.
425. Codello, A.: Zbiegostwo mieszczan rzeszowskich w pierwszej polowie XVIII. w. (A rzeszówi polgárok szökése a X V I I I . sz. első felében.) Malopol. studia hist. 1/1958» p . 17-28.
.
426. Cwik, W.: Spory o wlasnosé miast rzadowych w Królestwie Polskim. (Viták az állami városok tulajdonjogáról a lengyel királyságban.) Czas. Prawno-Hist 10/1958, p . 197 — 2 2 1 .
427. Czaplewski, P,: Historiczny Gdansk z konca X wieku. (A történelmi Gdansk a X. sz. végén.) Rocznik Gdanski 15/16—1956/57, p. 5 — 52. 428. Demel, J.: Krakow na przelomie wieku X I X i X X na tie rozrostu i wcielania prezdmiesc i gmin podmiejskich (1867 —1945). (Krakkó a X I X — X X . sz. fordulóján a külvárosok és városszéli községek fejlődése és csatlakozása alapján.) Kraków (1. 534. sz.) p . 2 8 7 - 3 5 1 . 429. Demel, J.: Stosunki gospodarcze i spoleczne Krakowa w latach 1853 —1866. (Krakkó gazdasági és társadalmi viszonyai 1853 —1866 között.) Wroclaw: Zakl. Nar. im. Ossol. 1958, 730. p.
762
43°- Dopierala, B.: Z dziejów przemyslu stoczniowego w Szczecinie. (A szczecini hajóipar történetéből.) Szczecin 2/1958, z. 11/12, p. 77—89. 431. Drewniak, B.-Wielopolski, A. : Szczecinskiematerialy do dziejówpolskiego polskiego wychodzstwa sezonowego na Pomorzu Zacho(inim. (Szczecini adatok anyugatpomerániai idényjellegű vándorlás történetéhez.) Archeion 28/1958, p. 105 — 120. 432. Duninówna, H.: Gawçdy o dawnej Lódzi. (Beszélgetés a régi Lódzról.) [Lodz] 1958, 273 p. 433. Dziewonski, K.: Zagadnienie rozwoju miast wczesno-sredniowiecznych w Polsce. (A kora középkori városok fejlődésének kérdése Lengyelországban.) Kwartalnik Archit. i. Urbanistyki 2/1957, P- 271—277. 434. Dziewulski, W.: Klodzko w XIV i poczatku XV wieku. (Klodzko a XIV. sz.ban és a XV. sz. elején.) Sobótka 12/1957, P- 447~485. 435. Dziewulski, W. : Lçgnica (Lçgnica [Liegnitz]). Studia z hist, budowy miest polskich 6/1957, p. 151 —174. 436. Dziewulski, W.: Miasto lokacyjne w Opolu w XIII—XV wieku. (Telepített városok Opuliában a XIII—XV. sz.-ban.) Studia slaskie 1958, p. 15 — 85. 437. Dziewulski, W.: Nysa (—). Studia z hist, budowy miast polskich 6/1957, p . 180—210.
438. Dziewulski, W.: Strzegom (—). Uo. 6/1957, p. 225 — 236. 439. Dziewulski, W. : Swidnica ( —). Uo. 6/1957, p. 255 — 277. 440. Dziewulski, W. — Golachowski S.: Brzeg ( —). Uo. 6/1957, P- 49 —79441. Dziewulski, W.—S. Golachowski: Raciborz ( —). Uo. 6/1957, P- 213 — 224, 442. Eggert, O.: Die Einführung der Städteordnung in Pommern. Hamburg: Pommerscher Zentral verb and e . V . é . n . i o . p . 443. Eisenbach, A. : Rozprzestrzenienie i warunki mieszkanowe ludnosci zydowskiej w Warszawie w swietle spisu w 1815 r. (A varsói zsidó lakosság elhelyezkedése és lakáskörülményei az 1815-i összeírás világánál.) Biul. Zyd. Inst. Hist. 7/1958, no. 25, P- 5 0 - 8 6 . 444. Fabiani-Madeyska, I.: „Palatium regium" w Gdansku. (A „palatium regium" Gdanskban.) Rocznik Gdanski 15/16—1956/57, p. 140—198. 445. Filipowiak, W.: Port wczesnoáredniowiecznego Wolina. (A kora középkori Wolin kikötője.) Materialy Zachodnio Pomorskie 2/1956 [1958], p. 183 — 210. 446. Filipowiak, Wl.: Wolin — najwçkszie miasto Slowianszczyzny zachodniej. (Volin a nyugati szlávok legnagyobb városa.) Szkice z dziejów Pomorza I. 1958. 447. Friedberg, M.: Krakow w dobié Odrodzenia. (Wiek XVI i pierwsza polowa XVII). (Krakkó a reneszánsz korában [a XVI. sz. és a XVII. sz. első fele.]) — Krakow (1. 534. sz.) p. 189 — 227. 448. Gierzewski, S.: Statystyka handlu zbozowego Elblqga w latach 1642 —1795. (Elbl^g gabonakereskedelmi statisztikája 1642 —1795.) Zapiski Hist. 23/1958, z. 1 - 3 . P- I 5 7 - I 7 4 449. Gierzewski, S.: „Ogniwo" najstarszy zwiazek Polaków w Gdansku. (Az ,,Ogniwo", a gdanski lengyelek legrégibb szövetsége.) Rocznik Gdanski 14/1955 (1958), p. 5 - 2 8 . 450. Grygier, T.: Sprawy szkolne miast warminskich w pierwszej polowie X I X . wieku. (A warmiai városok iskolaügye a X I X . sz. első felében.) Komunikaty Mazursko-Warminskie 2/1958, p. 98 — 112. 451. Golachowski, K.: Inwentarz archiwum miasta Nowego Sacza z lat 1292 — 1772. (Az újszandeci városi levéltár leltára 1292 —1772.) Rocznik Sadecki 3/1957. P- I 7 3 - 3 I 5 452. Heck, R. : Walki spoleczne w sredniowiecznym Wrociawiu. (Társadalmi harcok a középkori Boroszlóban.) Rocznik wroclawski 1/1957, P- 45 — 8 l 453. Hejnosz, W. : Zródla do dziejów ekonomii matborskiej. (A malborki gazdaság történet forrásai.) Spraw. Tow. Nauk w Toruniu 9/1955 [1958], p- 64 — 65. 454. Hensel, W. : Poznan w zaraniu dziejów. Od paleolitu do polowy X I I I wieku. (Poznan a történelem kezdetén. A paleolittól a X I I I . sz. sz. derekáig.) Wroclaw: Zakl. Nar. im. Ossol. 1958, 197 p. 455. Hensel, W.: Poznan v rannopjasztovszkoe vremja. (Poznan a korai Piasztkorszakban.) Szovjetszkaja Arheologija 1958, 1. sz., p. 80—87.
763
456. Kaczmarczyk, Henrik: 70 lat komunikacji miejskiej miasta Bydgoszczy 1888I 958- (70 éves a bydgoszczi városi közlekedés.) Bydgoszcz 1958, 71 p. 457. Kaczmarek, R. : Ród Drewnowiczów. Stúdium z dziejów mieszczanstwa lódzkiego. (A Drewnowicz család. Tanulmány a lódzi polgárság történetéből.) Rocznik Lódzki 1/1958, p. 93 — 148. 458. Kadziolka, J.: Polytika przemyslowa wladz miejskich Poznania w X V I I I wieku. (A poznani városi vezetőség iparpolitikája a XVIII. sz.-ban.) Studia i materialy do dziejów Wielkopolska i Pomorza 4/1958, z. 2, p. 55 — 71. 459. Kaminska, J.: Gdansk wczesnosredniowieczny w swietle siedmu lat archeologicznych prac badawczych. (A kora középkori Gdansk hét év régészeti kutatómun kájának világánál.) Rocznik Gdanski 14/1955 [1958], p. 29 — 65. 460. Kaminska, J. — Nahlik, A.: Wlókiennictwo gdanskié w X —XIII wieku. (A gdanski textilipar a X —XIII. sz.-ban) Lodz: Zaklad. Nar. im. Ossol. 1958, 261 p. (Acta Archeologica Universitatis Lodziensis 6.) 461. Kersten, A.: Kontakty gospodarcze Wielkiego Nowgorodu z Litwa, Polsk^, i miastami poludniowoniemieckiem w XV. w. (Nagy-Novgorod gazdasági kapcso latai Litvániával, Lengyelországgal és a délnémet városokkal a XV. sz.-ban.) Slavia Orientalis 7/1958, p. 130—166. 462. Kieszczynski, L.: Powszechny strajk wlókniarzy Lódzi i okrçgu w 1933 r. (A lódzi és környékbeli textilmunkások sztrájkja 1933-ban.) Warszawa: Ksi^zka i Wiedza 1958, 123 p . 463. Kloczowski, J.: Zarys historii rozwoju przestrzennego miasta Chella. (Chelm város topográfia fejlődésének vázlata.) Roczniki Human. 16/1958, p. 193 — 221. 464. Komaszynski, M.: Przedmieécie Swidnickie w pierwszej polowie X I X wieku. (A boroszlói Swidnicai előváros a X I X . sz. első felében.) Rocznik wroclawski 1/1957. 465. Kossowski, A.: Lublin w latach „potopu". (Lublin az „árvíz" éveiben.) Roczniki Human. 6/1958, p. 223 — 257. 466. Koziel, S.: Badania nad przedlokacyjnyrn Krakowem. (Kutatások Krakkó nak alapítása előtti történetére vonatkozólag) Arch. Rozhledy 10/1958, p. 649 — 652. 467. Ksiazek, M.: Charakterystika ukladu urbanistycznego Wieliczki i Bochni or az wplyw górnictwa solnego na ich rozwój przestrzenny w wiekach árednich. (Wieliczka és Bochnia városi fejlődésének jellegzetessége és a sóbányászát hatása topográfiai fejlődésükre a középkorban.) Z dziejów górnictwa solnego w Polsce, Warszawa: Panstw. Wyd. Nauk 1958. 468. Labuda, G. : Miasta na prawiem polskim. (Lengyel jogú városok.) Lowmianski emlkv. (1. 514. sz.) p. 181 —197. 469. Lalik, T.: Z zagadnien genezy miast w Polsce. (A városok keletkezésének kér dése Lengyelországban.) P H 49/1958, p. 460 — 485. 470. Lazar, S.: Rozwój przestrzenny Sandomierza X — X I I I w. (Sandomierz topo gráfiai fejlődése a X—XIII. sz.-ban.) Roczniki Human. 6/1958, p. 5 — 85. 471. Leciejewicz, L. : Badania archeologiczne nad wczesnym sredniowieczem na Pomorzu Zachodnim w ostatnitn dziesiçcioleciu. (Régészeti kutatások NyugatPomerániában az utolsó tíz év alatt.) Studia i materialy do dziejów Wielkopolski i Pomorza 4/1958, p. 3 3 9 - 3 5 3 472. Lepkowski, T. : Warszawa w powstaniu listopadowym. (Varsó a novemberi fel kelésben.) Warszawa 1957. 473. Lesinski, H : Niektóre problemy rozwoju miast na Pomorzu Zachodnim w sredniowieczu. (A nyugat-pomerániai városok fejlődésének néhány kérdése.) Mate rialy zachodniopomorskie 2/1956 (1958), p. 279 — 295. 474. Liczbinski, A.: Gora Kalwaria — lokacja i uklad przestrzenny miasta (1670 — 1690). (Gora Kalwaria — a város alapítása és topográfiája [1670—1690]). Kwart. Archit. i. Urbanistiky 2/1957, P- 199 — 216. 475. Maiséi, W. : Sad wyzszy prawa Magdeburskiego w Poznaniu do konca X V I wieku. (A magdeburgi jogú felsőbíróság Poznanban a XVI. sz. végéig.) Studia i materialy do dziejów Wielkoposki i Pomorza 2/1956 [1957], p. 25 — 51. 476. Malecki, J.: Elblaj* w X I X wieku w oczach Polaków za kordonu Warmia i Mazury. (ISlbkjg a határ mögötti lengyelek szemében a X I X . sz.-ban) Warmia i Mazury 4/1958, no. 6. p. 14 — 17.
764
477- Maleczynska, K.: Ze studiów nad ideologic drobnego mieszczarlstwa w Polsce XV i poczatków XVI wieku. (Tanulmányok a XV. sz.-i és XVI. sz. eleji lengyelor szági kispolgárság ideológiájáról.) P H 48/1957, p. 436 — 459. 606 — 607. 478. Maleczynski, K.: Dzieje Wroclawia do roku 1618. (Boroszló története i6i8-ig.) Warszawa: Panstw. Wyd. Nauk. 1958, 336 p. 479. Maleczynski, K.: Kilka uwag nad procesem powstania miejskich cechów na przykladzie miast slaskich. (Gondolatok a városi céhek kialakulásáról a sziléziai városok példája alapján.) P H 48/1957, p. 643 — 654. 480. Mazurkiewicz, J. — Cwik, W. : Wlasnoác w miastach prywatnych Lubelszczyzny doby Ksiçstwa Warszawskiego i Królewstwa Kongresowego. (Tulajdon a földesúri városokban a varsói hercegség és a kongresszusi királyság korában a lublini terüle ten.) Dublin 1957. 481. Miczulski, S. : Zamierzona lokacja miasteczka Stanislawowa pod Krakówem. {A Krakkó melletti Stanislawów városka tervezett megalapítása.) Malopolske studia hist. 1/1958, p- 4 9 - 5 4 482. Mika J.—Mika, Z. —Porzycki, W.: 500 lat Slusarzy i Rzemiosl Pokrewnych w Poznaniu. (500 év lakatosság és rokon kézművesség Poznanban.) Poznan : Wydaw Poznariskie 1958, 158 p. 483. Missalowa, G. : Kryzys 1847 —1848 roku w Lódzi i okrçgu lódzkim. (Az 1847 — 48-as válság Lódzban és környékén.) Rocznik lódzki 1/1958, p. 117 — 208. 484. Misztal, S.: Przemiany w strukturze i rozmieszczeniu przemysíu na terenie województwa warszawskiego i miasta Warszawy. (Az ipar struktúrájában és elhe lyezkedésében beállott változások a varsói vajdaságban és Varsóban.) Przeglad Geograficzni 30/1958, p. 587 — 608. 486. Musianowicz, K.: Wczesnoáredniowieczny oárodek handlowy w Drohiczynie, pow. Siematycze. (Kora középkori kereskedelmi központ a siematyczei járásbeli Drohiczynban.) Wiadomoáci Archeologiczne 24/1957, p. 285 — 299. 487. Münch, H. : Krakow do roku 1257 wlacznie. (Szkic historyczno-urbanistyczny). (Krakkó 1257-ig. [Történeti-urbanisztikai vázlat]). Kwart. Archit. i Urbanistiky. 3/1958, p. 1 - 4 0 . 488. Münch, H.: Wczesnoáredniowieczny uklad miejski w Polsce. (A kora középkori városrendszer Lengyelországban.) Uo. 3/1958, p. 329 — 338. 489. Niemierowski, WL: Dawna jezdzalna zamkowa w Szczecinie. (A régi kastély lovardája Szczecinben.) Szczecin 2/1958, no. 11/12, p. 59 — 64. 490. Niemierowski, Wl.-Z. Radacki: Architektúra obronna miast Pomorza Zachodniego. (Nyugat-pomerániai városok védelmi építményei.) Uo. 2/1958, no. 6, p. 67-79. 491. Odwiedziny Gdanska w X I X wieku. I. Fabiani-Madeyska. (XIX. sz.-i gdanski látogatások) Gdansk: 1957. (Bibliotéka Gdanska. Seria Zródel Historyczny 2.) 492. Ochmanski, J.: W kwestii agrarnego charakteru miast Wielkiego Ksiçstwa Litewskiego w XVI w. (A litván nagyhercegség városai agrárjellegének kérdése. Iyowmianski emlkv. (1. 514. sz.) p. 279 — 294. 493. Ostrowska-Keblowska, Z.: Palac Dzialyiískich w Poznaniu. (A Dzialynskiak palotája Poznanban.) Poznan: Wydawn. Pozn. 1958, 140 p. 494. Perzanowski, Z.: Bielsko-Biala. Zarys dziejów rozwoju przestrzennego miasta. (Bielsko-Biala. A város topográfiai fejlődésének vázlata.) Kraków: 1958, 69 p. (Universytet Jagellonski. Rozprawy T. 2.) 495. Pawlicka, J.: Manufaktúra Adolf a Harrera w Sieradzu. (Harrer Adolf manu faktúrája Sieradzban.) Rocznik lodzki 1/1958, p. 209 — 232. 496. Perzanowski, Z.: Zarys dziejów miasta Klobucka. (Klobuck város történeté nek vázlata.) Malopolskie studia hist. 1/1958, no. 2, p. 22 — 58. 497. Pice wieków miasta Rzeszowa. (Rzeszów város öt évszázada.) Praca zbiorowa pod. red. Blonskiego. Warszawa: Panstw. Wyd. Nauk. 1958, 322 p. 498. Piechnik, L. : Gimnazjum w Branewie w XVI w. Studium o poczatkach szkolnictwa jezuiekiego w Polsce. (A branewoi gimnázium. Tanulmány a jezsuita iskola ügy kezdetéről Lengyelországban.) Násza Przeszloác 7/1958, p. 3 — 72. 499. Pielinska, B. : Struktúra gospodarczo spoleezna Nowej Warszawy w XV wieku. (Új-Varsó társadalmi-gazdasági struktúrája a XV. sz.-ban.) PH49/1958, p. 296 — 310.
765
500. Pieradzka, K. : Przedsiçborstwa kopalniane mieszczan krakowskich w Olkuszu do XV do poczatków XVII wieku. (A krakkói polgárok bányavállalkozásai Olkuszban a XV. sz.-tól a XVII. sz.-ig.) Zesz. Nauk. Univ. Jagiell. Nr. 16/1958, p. 35-80. 501. Pieradzka, K. : Rozkwit sredniowiecznego Krakowa w XIV i XV wieku. (A kö zépkori Krakkó felvirágzása a XIV. és XV. sz.-ban.) Krakow (1. 534. sz.) p. 141 — 187. 502. Piekarski, M. : Konew wroclawskiego cechu piekarzy z r. 1497 i konew wroclawskiego cechu powrózników z r. 1511 na tie wspólczesnych form konwiarskich Slaska. (A boroszlói pékek 1497-i és a kötélverők 151 i-i pohara a korabeli sziléziai pohárformák alapján.) Roczniki Human. 6/1957, P- 283 — 296. 503. Polanski, A.: Krótki zarys dziejów miasta Raciborza. (Ratibor város történe tének rövid vázlata.) Kwartalnik Opolski 4/1958, p. 3 — 37. 504. Popiolek, O. S. : Sytuacja malych miast na Opolszczyzni w okresie kapitalizmu. (Az opuliai kisvárosok helyzete a kapitalizmus korában.) Uo. 3/1957, p . 48 — 64. 505. Rakowski, J.—Wójcik, Z. A.: Ludnosc Nowej Warszawy u schyiku wieku Oswieczenia. (Új-Varsó lakossága a felvilágosodás végén.) PH 49/1958, p. 311 — 328. 506. Rehdiger, H . J. v. Witzendorff : Herkunft und Verbleib Breslauer Ratsfamilien im Mittelalter. Eine genealogische Studie. J b . der Friedrich-Wilhelm Universität 3/1958. P- I I I - I 3 5 507. Rederowa, D.: Studia nad wewnçtrznymi dziejami Krakowa porozbiorowego 1796—1809. Cz. 1. Zagadnienia urbanistyczne. (Tanulmányok a felosztás utáni Krakkó belső történetéről. 1. R. Urbanisztikai kérdések.) Rocznik krakowski 34/ 1958, p . 6 1 - 1 7 4 . 508. Rozanowski, K.: Z dziejów miasta Paczkowa. (Paczek város történetéből.) Kwartalni Opolski 3/1957, p. 5 — 16. 509. Samsonowicz, H.: Handel zagraniczny Gdaiíska w drugiej poiowie XV wieku. (Gdansk külkereskedelme a XV. sz. második felében.) P H 47/1956, p. 283—352. 510. Samsonowicz, H : Uwagi nad éredniowiecznym patrycjatem miejskim w Europie. (A középkori európai városi patriciátusról.) P H 49/1958, p. 574 — 584. 510. Slawoszewska, M.: Zarys dziejów archivum miasta Gdaáska. (Gdansk város levéltára történetének vázlata.) Rocznik Gdanski 14/1955, p. 92 — 128. 511. Slawoszewska, M.: Gdanskié „Missiva". (A gdanski „missiva".) Archeion 29/1958, p. 199—207. 512. Sokól, S.: História gdafiskiego cechu chirurgów 1454 —1820. (A gdanski kirur gusok céhe 1454—1820.) Wroclaw: Komitet Nauk PÁN 270 p. 513. Stasiak, A. : Rozwój demograficzny Wroclawia w X I X w. (Boroszló demog ráfiai fejlődése a X I X . sz.-ban.) Sobótka 13/1958, p. 267 — 303. 514. Studia historica. W 35-lecie pracy naukowej Henryka Iyowmianskiego. (Emlék könyv H. Towmianski tudományos működésének 35. évfordulójára.) Warszawa 1958. 515. Strzemborz, T. : W sprawie kryteriów podzialu spoleczenstwa miejskiego epoki feudalnej. (A feudalizmus korabeh városi lakosság megoszlásának kritériuma.) P H 49/1958, p. 5 6 8 - 5 7 3 . 516. Szymanski, S.: Muratorzy ploccy XVI wieku. (A plocki kőművesek a XVI. sz.ban) Notatki Plockie 1958, no. 7, p. 23 — 27. 517. Szymanski, S.: Zlotnicy ploccy. (À plocki aranyművesek.) Uo. 1958, no. 10, p. 2 9 - 3 1 .
518. Turnau, I. : Wytwórczosc tekstylno-odziezowa w manuf akturach warszawskich. (Textil-termelés a varsói manufaktúrákban.) P H 48/1957, p. 729—750. 519. Wachowiak, B.: Kontakty handlowe Szczecina ze álaskiem w drugiej polowie XVII w. (Szczecin kereskedelmi összeköttetései Sziléziával a XVII. sz. második felé ben.) Szczecin 2/1958, p. 57—62. 520. Walczak, R.: Konfederacja Gdanska, Elbl^ga iTorunia 1615 —1623. (Gdansk, Elblag és Torun szövetsége 1615 —1623.) Rocznik Gdanski 15—16) 1956—57 (1958), p. 247—288. 521. Warçzak, J.: Dwie szczatkowe ksiçgi miejskie miasta Zgierza XVI i XVII w. (Zgierz két városkönyvének töredéke a XVI. és XVII sz.-ból.) Archeion 28/1958, p . 121 —130.
766
522. Wielopolski, A.: Drogi rozwoju gospodarczego wsi i miast zachodnio-pomorskich w latach 1850—1914. (A nyugat-pomerániai falu és város gazdasági fejlődésé nek útja 1850—1914.) Studia i materialy do dziejów Wielkopolski i Pomorza 4/1958, p . 209—275. 523. Wielopolski, A. : Rozwój i zabudowa dawnego Szczecina. (A régi Szczecin fejlő dése és kiépítése.) Szczecin 1958, no. 3, p. 28 — 50. 524. Wróblewska, G.: Problematyka urbanistyczna Zamku Przemyslawa w Pozna nul. (Przemysl várának urbanisztikai problematikája.) Studia i materialy do dzie jów Wielkopolski i Pomorza 4/1958, z. 2, p. 39—54. 525. Wyrobisz, A.: Ze studiów nad budownictwem krakowskim w koncu XVI i w pierwszej polowie XVII wieku. (Tanulmányok a XVI. sz. végi és XVII. sz. első fele krakkói építészetéről.) P H 49/1958, p. 647 — 680. 526. Wyrozumski, J. : O kongregacji wíoczków krakowskich. (A krakkói csavargók testvérülete.) Malopolskie studia hist. 1/1958, p. 29—43. 527. Zagrodzki, T.: Zagadnienie proporcji w ukladach urbanistycznych niektórych miast pomorskich. (Néhány pomerániai város urbanisztikai fejlődésének aránybeli kérdése.) Studia pomorskie 1/1957, p. 1 — 23. 528. Zbierski, A.: Poczatki portu gdaúskiego. (A gdanski kikötő kezdete.) Z otchlani wieków 24/1958, p. 229—235. 529. Zientara, B.: Szkice szczecinskie X—XVII w. (Szczecini vázlatok a X—XVII. sz.-ból). Warszawa: Wiedza Powsz. 1958, 286 p. 530. Zins, H.: Rewolta w Klbl^gu w 1525 (Felkelés E)lblajgban 1525-ben.) Zapiski Hist. .22/1956 [1958], p. 7 - 5 0 . 531. Zaki, A. : Wstçpne badania archeologiczne na terenie Krakowa w latach 1950 — 55. (Bevezető régészeti kutatások Krakkó területén 1950 — 55 között.) Spraw. Archeol. 3/1957. P- 154-164. 532. Zurkowa, R.: Kraków wczesnosredniowieczny wek X do pierwszej polowy X I I I . (A kora középkori Krakkó a X. sz.-tól a X I I I . sz. derekáig.) Kraków (1. 534- sz.) p. 533. Studia z historii budowy miast polskich. Warszawa: Arkady 1957. (Tanulmá nyok a lengyel városépítészet története köréből.) Prace Instytutu Urbanistyki i Architektury R. 6. z. 2. 534. Kraków. Studia nad rozwojem miasta. (Krakkó. Tanulmányok a város fejlő déséről.) Kraków 1957. 7. Németország 535. Bibliographie des Stadtkreises Remscheid. Zsgest. v. H. Wilms. Heimatkund liche Hefte d. Stadtarchivs Remscheid. 1958, 3, p. 3 — 36. 536. Bibliographie zur Geschichte der Stadt Leipzig. Sonderb. 1. —Leipzig: Veb. Verl. f. Buch-u. Bibliothekswesen 1957.) Sehr. d. Hist. Komm, bei d. Sachs. Akad. d. Wiss. zu Leipzig Bd. 23). 537. Blum, H.: Kölnische Bibliographie 1953. J b . Köln. Geschichtsvereins 29 — 30/ 1957, p. 1 — 60. 538. Blum, H.: Kölnische Bibliographie 1956. J b . d. Köln. Geschichtsver. 33/1958, p. 1 - 5 1 . 539. Dombibliographie 1955/57. Kölner Dombl. J b . d. Zentral-Dombauerver. F . 12/13. 1957, P- 161-207. 540. Gesamtinhaltsverzeichnis der Zeitschrift des Aachener GeschichtsVereins. Bd. 1 — 65. Bearb. v. E. Janssen.—Aachen Verl. d. Aachener Geschver. 1957, I 4°- P541. Lehmann, H. : Bibliographie zur Vor- und Frühgeschichte von Groß-Berlin. — Berlin-Lichterfelde: H. Lehmann 1958, 12 p., 3 tkp. 542. Neuerscheinungen zur Geschichte Regensburgs und der Oberpfalz. Zsgest. v. G. Völkl. Verh. d. Hist. Ver. f. Oberpfalz u. Regensburg 98/1957, p. 309 — 327. 543. Rosenbohm, R . - H : Bücherkunde der Stadt Rendsburg. Heimatkdl. J b . 1958. f. d. Kr. Rendsburg p. 90—145. 544. Scherl, A.: Verzeichnis der in den bayerischen Staatsarchiven vorhandenen heimatkundlichen Zeitungsbeilagen aus den altbayerischen Raum. Mittn. f. d. Archivpflege in Bayern 4/1958, p. 29—37.
767
545- Verzeichnis des in den Jahren 1938 bis 1956 neu erscheinenen Frankfurter Schrifttums. Zsgest. v. R. Diehl. Arch. f. Frankfurts Gesch. u. Kunst H. 45, F . 5. Bd. 3, p. 49 — 146. 546. Verzeichnis des Schrifttums über Stadt und Kreis Ludwigsburg. Zsgest. v. O. Paret. Ludwigsburger Geschichtsbll. H. 13/1957, p. 121 —140. 547. Vester, EL: Topographische Literatursammlung zur Geschichte der deutschen Apotheken. I. Hauptteil: Deutsche Städte und Ortschaften A-E Eutin (Holstein). Internat. Ges. f. Gesch. d. Pharmazie 1956, X I I + 1 0 3 . (Veröff. d. Inernat. Ges. f. Gesch. d. Pharmazie N. F. Bd. 9.) 548. Das älteste Bürgerbuch der Stadt Soest, 1302 —1449, hrsg. v. H. Rothert. Münster 1958, Achendorffsehe Verlagsbuchhandlung V + 3 6 8 p., 1 tkp. (Veröffent lichungen der Hist. Kommission f. Westfalen 27.) 549. Doppelfeld, O.: Quellen z. Gesch. Kölns in römischer und fränkischer Zeit. Köln: Bachern [1958], 97 p. (Ausgewählte Quellen zur Kölner Stadtgesch. 1.) 550. Fischer, W. : Quellen z. Gesch. des deutschen Handwerks. Selbstzeugnisse seit der Reformationszeit. Göttingen, Berlin, Frankfurt: Musterschmidt [1957], ^3 P(Quellensammlung z. Kulturgesch. Bd. 13.) 551. Freiburger Urkundenbuch bearb. v. F. Hefele, 3. Bd. Tafeln. Freiburg i. Br.: Komm. Wagnerschen Universitätsbuchhandlung 11+92 T. 552. Krüberische Protokolle mit allen dazugehörigen Berichten, Urkunden u. Briefen nebst einem Anhang. Bd. 1. Die Festsetzung des Rechtszustandes der Bergischen Unterherrschaft Broich u. der Reichsherrschaft Styrum (heute Stadt gebiet Mülheim a. d. Ruhr) beim staatlichen Übergang an Preußen 1815. Bearb. u. hrsg. v. G. Lauterfeld. Mühlheim a. d. Ruhr 1957, 464 p. (Z. d. Geschichtsver. Mülheim/Ruhr 50 — 51/1957, N. F. Nr. 12/13. 553. Knauf, H.: Quellen zur Geschichte Kölns im MA. Köln 1958, 84 p. (Ausge wählte Quellen zur Kölner Stadtgesch. 2.) 554. Lehmann, R.: Die Urkunden des Luckauer Stadtarchivs in Regesten. (Schrif ten des Instituts f. Gesch. Reihe II. Landesgeschichte Bd. 5.) Berlin 1958, 321 p. 555. Die Preußische Städteordnung vom 1808. Textausgabe u. Einführung v. A.. Krebsbach. Stuttgart : Kohlhammer 1957,9°P- (NeueSchriften d. Dt. Städtetages H. 1.) 556. Roden, G. v.: Das Stadtarchiv Duisburg. Duisburger Forschungen 1/1957, p. 137-160. 557. Rostock-Osloer Handelsbeziehungen im 16. Jh. Die Geschäftspapiere der Kaufleute Krön in Rostock und Bene in Oslo, hrsg. u. kommentiert v. H. Thierfelder (Abh. z. Handels u. Sozialgesch. 1.) Weimar: Böhlau 1958, X I I + 256 p., 7. 558. Die Schöffenspruchsammlung der Stadt Pößneck. T. 1. Der Text der Samm lung. Bearb. v. R. Grosch unter Mitarb. v. K. T. Lauter u. W. Flach. T. 2. Studien über die Entstehung und die landesgeschichtliche Bedeutung der Sammlung. Von W. Flach. Weimar: Böhlaus Nachf. 1957/58, X I X + 3 5 9 p . é s X I + i47 (Thüringische Archivstudien Bd. 7, 8.) 559. Das Staatsarchiv Düsseldorf und seine Bestände. Hrsg. im Auftrage d. Kultus ministeriums von Nordhein-Westfalen durch das Staatsarchiv. Bearb. v. F. W. Oediger, Bd. 1. Siegburg: Respublica Verl. 1957. 560. Staatsarchiv Lichtenfels, eingel. u. bearb. v. H. Meyer, München 1958: K. Zink Verl. 215 p. (Bayerische Archivinventare hrsg. im Auftrage der General direktion der Staatlichen Archive Bayerns Heft 12. Reihe Oberfranken hrsg. Baye rischen Staatsarchiv Bamberg, Heft 2.) 561. Staatsarchiv Mühldorf am Inn, eingel. u. bearb. v. E. Krausen. — München 1958: K. Zink Verl. 136 p. (Bayerische Archivinventare hrsg. im Auftrage der Gene raldirektion der Staatlichen Archive Bayerns Heft 13. Reihe Oberbayern hrsg. v. Bayerischen Haupt-Staatsarchiv, Abt. Kreisarchiv München Heft 2.) 562. Stahleder, E.: Archiv des Julius-spitals zu Würzburg. T. 1. Akten. —Mün chen: Zink (1958) 418 p. Bayerische Archivinventare H. 9. R. Unterfranken H. 1. 563. Die Taten der Trierer. Gesta Trevororum. 2. Vom Erzbischof Gottfried (1124) bis zum Tode Alberos (1152). r. Hrsg. v. E. Zenz. — Trier 1958 : Paulinus Verl. 76 p. 564. Torgovaja kniga ganzejszkogo kupca nacsala XV. veka. (Egy XV. sz. eleji Hanza kereskedő kereskedelmi könyve.) A bevezető tanulmányt írta M. P. Lesznikov. Isztoricseszkij Archiv 1958,2. sz. p. 134-153. (Hildebrand Fekinguzen, Brügge.)
768
565. Die Würzburger Bischofschronik des Magisters Lorenz Fries. Im Auftr. der Freunde Mainfränk. Kunst und Gesch. hrsg. v. W. Engel. Lfg. i, 1958.—Volkach vor Würzburg: K. Hart in Vertr. 1958. 566. Alt-Burger Straßennamen. Zsgest. v. E. Lorenz. Hrsg. v. Schul- u. Heimatsmuseum d. Stadt Burg.—Burg bez. Magdeburg [1957]:Schul.-u. Heimatsmuseum 29 p . (Beitr. z. Burger Gesch. Jahresausgabe 1957). 567. Amman, H.: Freiburg als Wirtschaftsplatz im MA. Gedenkblatt zur 800 Jahrfeier Fribourg—Freiburg. [Freiburg] 1957, 46 o. 568. Angermeier, H. : Städtebünde u. Landfriede im 14. Jh. H J B . 76/1956. (1957), p. 3 4 - 4 6 . 569. Appel, H.: Wenzel Hollar in Düren. Die topographische Darstellung Dürens bis zum Jahre 1664. Düren: Selbstverl. d. Dürener Geschichtvereins 1957, 86 p . (Beitr. z. Gesch. d. Dürener Landes Bd. 8.) 570. Arstad, S. : Das Merziger Land vor hundert Jahren. Wirtschaftsleben und 2Verkehr in Stadt und Land Merzig zwischen 1800 und i860. Saarheimat 1/1957, - P10-15. 571. Aus der Geschichte der Bierbräu. 75 Jahre bürgerliches Brauhaus Ingolstadt 1882 —1957. Zsgest. v. F . Koilsmeier. — Ingolstadt: Verl. Donau Kurier 1957, p. 46. 572. Bader, K. S.: Johann Jakob Moser und die Reichsstädte. Esslinger Studien 4/1958, p. 4 3 - 6 0 . 573. Bang-Kaup, A.: Die Pfarrchronik von St. Ludwig in Darmstadt 1790—1945. Unter Mitwirkung v. W. Kastell. Mainz: Mathias-Grunewald Verl. 1957, 30 p. (Jb. f. d. Bistum Mainz. Erg.-Bde 5.) 574. Das barocke Zweibrücken und seine Meister. Hrsg. v. J. Dahl und K. Lohmyerer. 2. erw. Aufl. — Waldfischbach: 1957, XVI-f-832 p. 575. Bahm, H. W.: Zehntausend Jahre Grunewald. Die Natur- u. Entwicklungsgesch. e. großstadtnahen Forstes. Berlin: Kulturbuch Verl. (1957), x 3 6 P576. Berner, H.: Lörrach im 18. und 19. Jh. D. Markgraf lerland. Schopfheim 19/ 1957, P- 88 — i n . 577. Besell, G.: 1857 —1957. Norddeutscher Lloyd. Geschichte einer bremischen Reederei. — Bremen (1957): Schünemann, p. 235. 578. Beutin, L. : Köln und Italien. Sapori ernlkv. (1. 867. sz.) p. 29 — 46. 579. Bornheim, Seh. W.: Das Koblenzer Residenzschloß und der Klassizismus. J b . Gesch. und Kunst des Mittelrheins und seiner Nachbargebiete 8 — 9/1956/57, 78—93. 580. Borst, O.: Eßlinger Bürgertum in der Spätzeit der Reichstadt. Eßlinger Studien Bd. 4/1958, p. 61 — 89. 581. Bosl, K.: Die Grundlagen der tausendjährigen Geschichte Aschaffenburgs. Urgrund und Urkräfte. 1000 Jahre Aschaffenburg. (1. 788. sz.) p. 1 —10. 582. Brandt, A. v.: Das alte Lübecker Kaufmannshaus in Wirtschaft und Gesellschaft. Skizzen aus der Vergangenheit von Schabbeihaus und Kaufmannschaft zu Lübeck. — Lübeck Mazzhiesen 1957, 32 p. (Türme, Masten, Schlote H. 7.) 583. Brandt, A. v. u. W. Neugebauer: Lübecks Frühgesch. in neuer Sicht? Bemerkungen zu dem Buch von H. Spethmann, Der Stadthügel zur Zeit von Lübecks Gründung. Z. d. Ver. f. Lübeck. Gesch. u. Altertumskunde Bd. 37/1957, p. 125 — 144.
584. Brandt, H. -J.: Das Hamburger Rathaus. Eine Darst. seiner Baugesch. u. e. Beschreibung seiner Architektur u. künstlerischen Ausschmückung. — Hamburg: Broschek 1957, I 0 i . p585. Brecher, A.: Die kirchliche Reform in Stadt und Reich Aachen von der Mitte des 16. bis zum Anfang des 18. Jhs. — Münster/Westf. : Achendorff 1957, X X I I + 4 3 1 . (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, H. 80/81.) 586. Brühl, C : Königspfalz und Bischofsstadt in fränkischer Zeit. Rhein VJbl. 23/1958, p . 161 — 274.
587. Cameron, R. E.: Die Gründung der Darmstädter Bank. Tradition. Z. f. Firmeng, u. UnternehmerbibUographie 2/1957, *• P- 104—124. 588. Croon, H.: Die Stadtvertretung in Krefeld und Bochum im 20. Jh. Ein Beitrag zur Gesch. der Selbstverwaltung der rheinischen und westfälischen Städte. Forschungen z. Staat und Verfassung, p. 290—306. 49 Tanulmányok Budapest múltjából
769
589. Decker-Hauff, A.: Die Anfänge des KoUegiatstifts St. Peter und Alexander zu Aschaffenburg. 1000 Jahre Aschaffenburg (1. 788. sz.) p. 129—151. 590. Demandt, K.: Das Pritzlarer Patriziat im Mittelalter. Z. d. Ver. f. Hess. Gesch. und Ivandeskunde 68/1957, P- 95 — 1 2 4591. Dietrich, R. : Untersuchungen zum Frühkapitalismus im mitteldeutschen Erz bergbau und Metallhandel. J b . f. Gesch. Mittel- u. Ostdeutschlands 7/1958, p. 14— 206.
592. Dietz, J.: Herkunft der Bonner Bevölkerung im späten Mittelalter. Bonner Geschichtsbll. 12/1958, p. 83 — 121. 593. Dinklage, K. : Burg und Stadt Aschaffenburg bis zum Ausgang des 14. Jhs. 1000 Jahre Aschaffenburg (1. 788. sz.) p. 49—73. 594. Dopplefeld, 0 . : Die Domgrabung. VIII. Die Ausgrabungen am Petersbrunnen. Kölner Dombl. 12/13, IQ57» P- 49—85. X. Die Ausgrabungen am Domkloster. Uo. 14/15, 1958, p . 11 — 4 1 .
595. Dressler, J.: Die Gesch. der Trierer Gerichte von 1794 bis 1813. Trier: Dhitz KG 1957, 69 p. (Schriftenreihe z. Trierer Tandesgesch. u. Volkskunde Bd. 1.) 596. Droege, G. : Verfassung und Wirtschaft in Kurköln unter Dietrich von Moers (1414—1463). — Wien: Holzhausen [1956] — Bonn: Röhrscheid 1957, 212 p. (Rheinisches Archiv. Bd. 50) 597. Drögereit, R.: Zur Gesch. von Stift und Stadt Wusstorf. Niedersächsisches J b . f. L,andesgesch. 30/1959, p. 210 — 236. 598. Ebei, W.: Der Bürgereid als Geltungsgrund und Gestaltungsprinzip des deut schen mittelalterlichen Stadtrechts. Weimar: Böhlaus Nachf, 1958, 221 p. 599. Ebert, F.: Chronik der Stadt Hof ... Bd. 5. Baugeschichte. Hof: Stadtverwal tung 1957, V I I I + 4 0 8 . 600. Eichler, H . — R. Daufner: Hauptmarkt und Marktkreuz zu Trier. Eine kunstrechts- und wirtschaftsgeschichtliche Untersuchung. Trier: J. Lintz K G 1958. V I I I + 1 4 0 p., 35 T. (Veröff. der Gesell, f. nützliche Forschungen.) 601. Einhundertjähre Kammgarnspinnerei Kaiserslautern 1857—1957. Text: K. Sachisthai. — Kaiserslautern 1957, 116+VI p. 602. Ellmar, P.: Eck und Lefebvre, Pianofortefabrik und Musikverlag Cöln, Cäcilienstr. 40. J b . d. Köln. Geschichtsver. 33/1958, p. 221 — 233. 603. Engelsing, R.: Herrn. Dauelsberg Schiffsmakler 1857 —1957. Hamburg: Han seatischer Merkur 1957, 99 P- (Veröff. d. wirtschaftsgeschichtlichen Forschungsstelle e. V. B d . 21.)
604. Engemann, H. : Die Goslarer Gilden im 15. u. 16. Jh. — Goslar: Selbstverl. d. Geschichts- u. Heimatschutzver. 1957. (Beitr. z. Gesch. d. Stadt Goslar H. 16. 605. Engelsing, R. : England und die USA in der bremischer Sicht des 19. Jhs. J b . d. Wittheit zu Bremen Bd. 1. 1957, p. 33 — 65. 606. Engelsing, R.: Schlesien und der bremische I,einenhandel bis zur Kontinen talsperre. J b . d. schles. Fr. Wilhelm Univ. zu Breslau 3/1958, p. 155 —181. 607. Ennen, E.: Aufgaben der landschaftlichen Städteforschung aus europäischer Sicht. Bll. f. dt. Landesgesch. 93/1957, p. 1 —14. 608. Epstejn, A. D.: Iz ekonomicseszkoj i szocialnoj isztorii Augszburga v XV i nacsale XVI v. (Augsburg gazdasági ésIOtársadalomtörténetéből a XV. sz.-ban és a XVI. sz. elején.) Szrednie Veka 1957, - köt., p. 134—165. 609. Euler, A. : Die Geschichte der Buchdrucker und Verleger Ingolstadts. Ingol stadt: Selbstverl. des. Verf. 1957, 31 p. 601. Fezer, F.: Das Siedlungs- und Flurbild der Reichsstadt Eßlingen im Mittel alter. Eßlinger Studien 3/1957, p. 10—21. 611. Fischer, J.: Frankfurt und die Bürgerunruhen in Mainz (1332 —1463). Mainz: Kramer 1958, 131 p. (Beitr. z. Gesch. der Stadt Mainz 15.) 612. Fliedner, S.: Die alte S. Ansgarii-Kirche zu Bremen. Bremen: Verl. d. S. Ansgarii Gemeinde 1957, 59 p. 613. Franke, P.R.:KleineMünzgesch.derStadtNeisse. Schlesien2/1957,p. 215-223. 614. Frankfurts Aufstieg im Spiegel der Post. 90 Jahre Oberpostdirektion Frank furt a. M. Stadtboten-Taxissche Reichspost-Preußische Oberpostdirektion. Mittn. der Stadtverwaltung Frankfurt a. M. Bekanntmachungsblatt 29/1957, p. 222-224.
770
ói5- Priderici, R. : Beiträge zur mittelalterlichen Geschichte der Stadt Kassel I I I . Z. d. Ver. f. hess. Gesch. u. Dandeskunde 69/1958, p. 33 — 65. 616. Friedland, K.: Kaufleute und Städte als Glieder der Hanse. Hans. Gbll. 76/1958, p. 21 — 41. 617. Friman, M. I.: Szosztav rabocsih metalloobrabatüvajuscsej promüslennoszti Berlina nakanune revolucii 1848 g. (A berlini fémfeldolgozó ipar munkásainak összetétele az 1848-as forradalom előestéjén.) í z isztorii rabocsego klassza i revoljucionnogo dvizsenija. Moszkva: Tzd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, p. 663 — 680. 618. Fritschen, W. v.: Schloß und Stadt Augustusburg. Eine städtebauliche Untersuchung. Heimatkundliche Bll. f. d. Bezirk Dresden, K-Marx-Stadt, Leipzig 3/1957. 3. P- 193 — 202. 619. Fritze, K.: Die Hansestädte und die Hussitenkriege. Wiss. Zeitschr. der E . M. Arndt-Universität Greifswald 7/1957—58. Gesellschaft- u. sprachwiss. Reihe no. 1/2. 620. Gagel, E. u. F . Schnellbögl: Pfinzing der Kartograph der Reichsstadt Nürnberg (1554—1599). Nürnberg: Selbstverl. d. Altnürnberger Landschaft [1957] 48, p. 29 T. 621. Gebrüder Dietz. 1857 —1957. Chronik eines FamiHenunternehmens. Text: B. Naumann. Frankfurt a. M. 1957, 42 p. 622. Andreas, G. : Zur Rezeption des römischen Privatrechts in Nürnberg. Nürn berg: Verl. A. Abraham 1957, VI4-79 p. (Nürnberger Rechts- und sozialwiss. Vor träge H. 5.) 623. Giesen, J.: Aachener und Jülicher auf der alten Universität Perugia. Z. d. Aachener Geschichtsver. 70/1958, p. 205 — 215. 624. Giesen, J. : Kölner auf der alten Universität Perugia. J b . d. Kölner Geschichts ver. 33/1958, p. 212 — 220. 625. Goldmann, K : Geschichte der Stadtbibliothek Nürnberg. Nebst einen Bei trag v. W. Schwemmer: Die Nürnberger Stadtbibliothek als Museum. Nürnberg 1957. 131 P626. Gorsten, K.: Das Fortleben der Antike im mittelalterlichen Köln. J b . d. Kölner Geschichtsver. 33/1958, p. 85 — 98. 627. Gradmann, R.: Tübingen. Werden und Wandel des Stadtbildes im Gange der Jahrhunderte. Ber. z. deutsche Landeskunde 18/1957, P- x 63 —193. 628. Graf, H.: Der Königshof und der Ort Läutern im 10. und 12. Jahrhundert in neuer Sicht. Mitt. der Arbeitsgemeinschaft Kreis Kaiserslautern d. Hist. Ver. d. Pfalz. Nr. 2. 1957 Jan., p. 1 — 7, 1957 April, p. 2 — 7. 629. Graf, H. : Die Hohenstaufenpfalz zu Kaiserslautern. Uo. 8/1958, Juli, p. 1 — 8. 630. Grimm, P.: Archeologische Beiträge zur Page ottonischer Marktsiedlungen in den Bezirken Halle u. Magdeburg. Jsch. f. mitteldeutsche Vorgeschichte 41/42, 1958 (Festschrift Walter Schulz), p. 519 — 542. 631. Gromüko, M. M.: Promüslennoszt szevernüh gorodov Niderlandov XVI v. (A XVI. sz.-i németalföldi északi városok ipara.) Szrednie Véka 1957, IO - köt., p. 166 — 192.
632. Gutsche, W. : Geschichte der Bader und Barbiere in Erfurt. T. 1. Das Mittel alter. Erfurt: Stolzenberger 1957, J 3 8 P' (Beiträge der Stadt Erfurt H. 4.) 633. Günther, H.: Wo hat das Zeitzer Rathaus im Mittelalter gestanden? Zeitzer Heimat 4/1957, p. 172 — 179. 634. Günther, H. : Die Entwicklung des Zeitzer Stadtbildes im Mittelalter. Uo. p. 69—79. 635. Habedank, H. : Zur Geschichte des Hamburger Aufstandes 1923. Berlin: Dietz 1958, 215 p. 636. Habermas, E.: Die wirtschaftliche Entwicklung der hundertjährigen Stadtge meinde Gummersbach. Mittn. der Industrie- u. Handelskammer zu Köln 12/1957, p. 2 4 4 - 2 5 2 . 637. Haebler, R. G.: Geschichte der Stadt und des Kurortes Baden-Baden Bd. 1. — Baden-Baden: Kairos 1957, I O ° P638. Hanneschläger, K.: Ulms Verfassung bis zum Schwörbrief von 1397. Ulm und Oberschwaben 35/1958, p. 7 — 93. 49*
771
639- Harksen, H. : Die Dessauer Nagelbude. Jahnsche Maschinenfabrik der Jahre 1849—1872. Dessauer Kulturspiegel 4/1957, p. 174—180. 640. Häuserbuch der Stadt München. Hrsg. v. Stadtarchiv München nach den Vor arbeiten von A. Burgmaier Bd. 1. München: Oldenburg 1958. 641. Heldelbach, P.: Kassel. Ein Jahrtausend hessischer Stadtkultur. Hrsg. v. K. Kaltwasser. Kassel: Bärenreiter 1957, 335 P642. Herzog, T.: Landshuter Häuserchronik. Neustadt a. d. Aisch: Degener 1957, 360 p. (Sonderveröffentlichungen d. Hist. Ver. f. Niederbayern e. V. Bd. 1. = Biblio thek Familiengeschichtlicher Quellen Bd. 12.) 643. Hess, G.: Zur Geschichte der Alt-Ludwigsburger Markung (Geisnang, Fuchs hof, Erlachhof und Schafhof. Alt-Ludwigsburger Weinbau.) Ludwigsburger Geschichtsbll. 13/1957, p. 43 — 80. 644. Hessisches Städtebuch. Hrsg. v. E. Keyser. Stuttgart: Kohlhammer 1957, 478 p. (Dt. Städtebuch Bd. 4. Südwestdeutschland, 1. Land Hessen.) 645. Hexroth, K. H.: Der Stiftsscholaster Herward von Aschaffenburg und das Schulrecht von 976. 1000 Jahre Aschaffenburg (1. 788. sz.) 646. Hoff mann, H.: Die Pfarrorganisation in den Dekanaten AschaffenburgStadt, Aschaffenburg-Ost und Aschaffenburg-West (1818 —1956). Eine Studie zum Atlas „Bistum Würzburg". 1000 Jahre Aschaffenburg (1. 788. sz.) p. 945—994. 647. Hoffmann, W.: Der Mansfelder Kupferschieferbergbau. Ein Beitrag z. mittel deutschen Wirtschaftsgesch. Meisenheim am Glan: Hain 1957, 83 p. 648. Hofman, M.: Die Anfänge der Städte Itzehoe, Wüster und Krempe. Teil I. Z. d. Ges. f. Schleswig-Holstein. Gesch. 83/1959, p. 15—82. 649. Hofmann, W.: Aus der Geschichte des Heilbrunner Klaraklosters. Der Besitz des Klosters von der Gründung bis zum Beginn des 16. Jhs. Hist. Ver. Heil bronn 22/1957, P- 57 — 87. 650. Holzstraße 28. Geschichte und Geschichten um ein Grundstück — unseren Freunden erzählt. Alois Zettle München. Text v. E. Graf Lederbuhr München: Meißner [1957], 127 p. 651. Hootz, R.: Zur Baugeschichte des Domes in Fritzlar. Z. d. Ver. f. hess. Gesch. u. Landeskunde 69/1958, p. 66—86. 652. Hoppe, H.: Beiträge zur Bau- und Siedlungsgeschichte der Stadt Lemgo. Lippische Mittn. aus Gesch. u. Landeskunde 27/1958, p. 145 —161. 653. Hoyer, A. : Rathaus und Bürgershaus zu Frankenberg. Bautypen einer mittel alterlichen Stadt. Z. d. Ver. f. hess. Gesch. u. Landeskunde 69/1958, p . 121 —138. 654. Höroldt, D.: Das Stift St. Cassius zu Bonn von den Anfängen der Kirche bis zum J. 1580. Bonn: Univ-Dr. 1957, 387 p. (Bonner Geschichtsbll. Bd. 11.) 655. Humpert, Th.: Chorherrenstift Pfarrei und Kirche St. Stephan in Konstanz. Konstanz: Mer in Komm. 1957, X V + 2 8 4 p. 656. 100 Gummersbach. 100 Jahre Stadtrechte. Festschrift zum 18. Mai 1957. Gummersbach: Gronenberg 1957, 119 p . 657. 100 Jahre Oldenburger Versicherungsgesellschaft. 1857—1957. Oldenburg 1957» 8 l P658. 100 Jahre Städtische Gasversorgung Osnabrück 1858—1958. Festschrift der Stadwerke Osnabrück zum ioojährigen Bestehen des Gaswerkes. Text: Fredrichs. Darmstadt: Hoppenstedt 1958, 49 p. 659. Hundt, W. J.: Die Wandlung im deutschen Messe- und Ausstellungswesen im 19. Jh. und seine Weiterentwicklung bis zum J. 1933. Unter besonderer Berück sichtigung d. Messen in Frankfurt a. M. u. Leipzig. Von der Warenmesse zur Muster messe. Frankfurt a. M. 1957, J 88 p . 660. Jahn, R.: Essener Geschichte. Die geschichtliche Entwicklung im Raum d. Großstadt Essen. (2. Aufl.) Essen: Baedecker 1957, X V I I I + 5 5 8 p. 661. Jankuhn, H.: Die frülimittelalterlichen Seehandelsplätze im Nord- und Ost seeraum. Studien z. d. Anfängen. (1. 7. sz.) p. 451 — 498. 662. Jasztrebickaja, A. L.: O razvitii kapitaliszticseszkih ostnosenij v knigopecsatnom proizvodsztve nemeckogo goroda XV—XVI w . (A tőkés viszonyok kialakulása a XV—XVI. sz.-i német városi könyvnyomdai termelésben.) Vesztnik Moszkovszkogo Universziteta. Isztorikofilologicseszkaj a szerij a 195 8,3. sz. p. 141 - 1 5 8.
772
663. Jänichen, H. : Der Pinflußbereich der Stadt Tübingen im Mittelalter. Schwäbische Heimat 8/1957, p . 82 — 87. 664. Johansen, P.: Die Kaufmannskirche im Ostseegebiet. Studien z. d. Anfängen (1. 7. sz.) p. 4 9 9 - 5 2 5 665. Just, L.: Mainzer Kultur- und Geistesleben als Brücke zwischen Rhein und Mainfranken. Mainfränk. J b . f. Gesch. u. Kunst. 10/1958, p . 138 — 158. 666. Kellner, H-J. : Die Münzen der freien Reichsstadt Nürnberg. Bayerische Münzkataloge hrsg. v. H. Geoger. Bd. 1. Grünwald bei München. 1957, l 6 9 P667. Kemme, F.: Der Hamburger Getreideumschlag von der Mitte des vorigen Jhs. bis heute. Freiburg i. Br.: Goldschlagg 1957, 190 p. 668. Keyser, P . : Aus der Geschichte der Kartensarmnlung des Danziger Stadtarchivs. Preußenland u. Deutscher Orden. Festschrift f. K u r t Porstreuter. Würzburg 1958, p. 153 — 172. 669. Keyser, P . : Die Pntstehung von Bremen. Bremisches J b . 45/1957, p. 1 —14. 670. Keyser, P . : Die Herkunft der städtischen Bevölkerung des Preußenlandes im Mittelalter. ZOF 6/1957, p. 539—557671. Keyser, P . : Die Verehrung der Heiligen in den Hamburger Kirchen im späten Mittelalter. Hamburgische Geschichts- u. Heimatbll. 17/1958, p. 107 —115. 672. Kierdorf, TL : P i n mittelalterliches Hallenhaus in Görlitz — Untermarkt 25. Wiss. Z. der Technischen Hochschule Dresden 7/1957—58, p. 949—956. 673. Klebel, P . : Regensburg. Studien z. d. Anfängen (1. 7. sz.) p. 87 — 104. 674. Kleyser, F.: Grundzüge der Kieler Wirtschaftsgesch. bis 1864. Kiel: Mühlau 1958, 46 p. (Heimat Kiel. Neue Kieler Heimatkunde 7.) 675. Knaus, H.: Die Kölner Fraterherren. Handschriften und Pinbände aus ihrer Werkstatt. Gutenberg J b . 1958, p. 335 — 352. 676. Konsor, D. : Zum Freundschafts-, Handels- und Schiffahrtsvertrag zwischen der Republik Venezuela und den drei Hansestädten von 1837. Bremisches J b . 54/Í957, P- 2 2 8 - 2 3 1 . 677. Körner, G. : Das Salzwerk zu Lüneburg (956—1799). Lüneburger Bll. H. 7 — 8/ 1957. P- 4 ! - 5 5 678. Kramer, K. S.: Bauern und Bürger im mittelalterlichen Unterfranken, pine Volkskunde auf Grund archivalischer Quellen. — Würzburg: Komm. Verl. Schöningh 1957, 2 3 2 P- (Beitr. z. Volkstumsforschung hrsg. v. d. Bayer. Landesstelle f. Volkskunde Bd. 11. — Veröffn d. Ges. f. Fränkische Gesch. R. 9. Darstellungen aus der fränkischen Geschichte. Bd. 12.) 679. Krämer, W.: Campodonumforschungen 1953. I. Die Ausgrabung von Holzhäuser zwischen der 1. und 2. Querstrasse. M. Beitr. v. Joachim Boessnack. — Kallmünz/Opf. : Laßleben 1957, I 2 4 P- 3 6 T. (Materialien z. bayer. Vorgesch. 9.) 680. Kreis und Stadt Jülich. Geschichte und Wirtschaft. Bearb. v. F. Theunert. Köln: Wiss. Archiv 1957, 224 p. (Gesch. dt. Städte und Landschaften.) 681. Kreissparkasse Saarlouis. Jubiläumsschrift aus Anlaß des 100jährigen Bestehens 1857 —1957. Saarlouis 1957, I 2 3 P682. Kroesell, K. A. : Zum Witzenhäuser Stadtrecht von 1265. Z. d. Ver. f. Hess. Gesch. u. Landeskunde 68/1957, P- 212 — 220. 683. Krönert, W.: Die Dresdner Plbfront im 18. und 19. Jh. Wiss. Z. d. T. H. Dresden 6/1956/57, 6, p. 1103 —1130. 684. Krönert, W. : Dresdner Barockprofile. Uo. 6/1956/57, p. 223 — 240. 685. Kunstdenkmäler der Stadt Danzig. Unter Mitarb. v. G. Brutzer u. W. Drost. Bd. 1. Sankt Johann. — (Stuttgart): Kohlhammer 1957, 223 p. (Bau u. Kunstdenkmäler d. Dt. Ostens R. A.) 686. Kunze, A.: Der Frühkapitalismus in Chemnitz. Forschungsergebnisse aus dem Stadtarchiv Karl-Marx-Stadt u. anderen deutschen Archiven mit Urkunden, Regesten, Plänen u. Bildern. Hrsg. v. R a t d. Stadt Karl-Marx-Stadt, Stadtarchiv K-M-S.-Karl-Marx-Stadt 1958, p. 178. (Beitr. z. Heimatgesch. v. Karl-MarxStadt H. 7.) 687. Langenbach, A.: Die Verlegung der Stadt Lünen und der Freiheitsbrief vom 4. Juli 1341. D. Märker. Altena Jg. 7/1958, 5, P- * 5 0 - i 5 4 -
773
688. Laufner, R.: Der Handelsbereich des Trierer Marktes im Spätmittelalter. Rheinische Vjbll. 22/1957, p. 192 — 212. 689. Lehe, F . v. : Hamburgische Quellen für den Elbhandel der Hansazeit und ihre Auswertung. Hans. Gbll. 76/1958, p. 313—142. 690. Lehmann, H.: Duisburgs Großhandel u. Spedition vom Ende des 18. Jhs. bis 1905. — Duisburg—Ruhrort: Verl. f. Wirtschaft u. Kultur 1958, 294 p. (Duisburger Forschungen. Schriftenreihe f. Gesch. u. Heimatkunde Duisburgs. Beih. 1.) 691. Leidl, E.: Gerichtsverfassung und Zivilprozeß der freien Reichstadt Augsburg. (Schriftenreihe des Stadtarchivs Augsburg 12) Augsburg: H . Rosier 1958, 157 P692. Lerner, F.: Frankfurt am Main und seine Wirtschaft, Wiederaufbau seit 1945. Frankfurt a. M.: Gerd Ammeiburg 1958, 579 p . 693. Lonitz, W.: Das alte Seydelhaus, ein technisches Kulturdenkmal in Gera. Thüringer Heimat 2/1957, 3, p. 137—143. 694. Lotz, E. W.: Schlößchen Richmond. Zauberhafte Insel im Häusermeer der Stadt Braunschweig. — Braunschweig: Gersbach u. Sohn [1956] 61 p . 695. Löhmer, A. : Aus d. Inst. f. geschichtl. Landeskunde d. Univ. Innsbruck. Die wirtschaftliche und soziale Lage lder Haller Salzarbeiterschaft im 19. Jh. — Innsbruck: Univ. Verl. Wagner 1957, 8 8 P- (Tiroler Wirtschaftsstudien. Schriftenreihe d. Jubiläumsstiftung d. Kammer d. gewerbl. Wirtschaft f. Tirol 3.) 696. Lubrich, F. : Res Severa Verum Gaudium. Das Leipziger Gewandhaus. Zum 175jährigen Bestehen. Hamburger Mittel- u. Ostdt. Forschungen. Kulturelle u. wirtschaftliche Studien in Beziehung zum Gesamdt. Raum Hamburg 1957, P166—188. 697. Lucht, R.: Stadt und Festung Hamburg im Erbregister von 1667. Hamburger J b . 7/1957. P- 5—30698. Ludwig, H.: Berlin von Gestern. Bildband zur Entwicklung Berlins vom Beginn des 19. Jhs. bis zum Ende des ersten Weltkrieges. — Berlin: D. neue Berlin 1957, 242 p. 699. Lührs, W. : Die freie Hansestadt Bremen und England in der Zeit des Deutschen Bundes (1815/1867). (Veröffentlichungen aus dem Staatsarchiv der Freien Hansestadt Bremen hrsg. v. K. H. Schwebel. Heft 26.) Bremen: Walter Dorn 1958, 178 p. 700. Mann, A.: Die Krypta von St. Aposteln in Köln. Bericht über die Freilegung. J b . d. Kölnischen Geschichtsvereins 31—32/1957, p. 11.—31. 701. Mann, A.: Kölns ottonische Kirchen. J b . d. Kölnischen Geschichtsv. 29—30/ 1957- P- 99—130. 702. Martin Friedburg u. Co.—Hamburg: Hanseat. Merkur 1957, 74 P- (Veröffn. d. Wirtschaftsgeschichtlichen Forschungsstelle e. V. in Hamburg Bd. 17.) 703. Maus, A. : Vom Philantropin zur Mädchenoberschule 1782—1957. Gesch. d. Karolinenschule zu Frankenthal (Pfalz) H. n. 1958, 63 p. 704. Meier, L-: Die Barfüßerschule zu Erfurt—Münster. (W: Aschendorff (1958) X V I I I + 142 p. (Beitr. z. Gesch. d. Philosophie u. Theologie d. MA-s. Db. 38. H. 2.) 705. Meinhardt, V. U.: Die Festung Minden. Gestalt, Struktur u. Gesch. einer Stadtfestung. — Minden (Westf.): Bruns 1958. 144 p. (Mindener Beitr. z. Gesch. Landes u. Volkskde d. ehemal. Fürstentums Minden. Mindener J b . N. F . H . 7.) 706. Menke, J. B.: Geschichtsschreibung u. Politik in deutschen Städten des Spätmittelalters. Die Entstehung deutscher Geschichtsprosa in Köln, Braunschweig, Lübeck, Mainz u. Magdeburg. J b . d. Köln. Geschichtsver. 33/1958, p. 1—84 es 256—257. 707. Mertens, K : Die Sankt Severikirche in Erfurt. Berlin: Union Verl. 1957, 28. p. (Das christliche Denkmal H. 27.) 708. Merzbacher, F.: Betrachtungen zur Rechtstellung des Aschaffenburger Kollegiatsstifts St. Peter und Alexander im Mittelalter. 1000 Jahre Aschaffenburg (1. 788. sz.) p. 299—320. 709. Meyer, F.-A.: Streifzüge in die Duisburger Postgesch. Duisburger Forschungen I/1957, P- 87—102.
774
710. Mistele, K.: „Hailbron est une ville Imperiale et libre . . . " Eine französische Stadtbeschreibung des 18. Jhs. Hist. Ver. Heilbronn 22. Veröff. 1957, P- I 3°—!37711. Moderhack, R.: Gesch. der Stadt Braunschweig im Überblick Heimatkd. u. Landesgesch. p . 240—260. 712. Monachium. Beiträge zur Kirchen- und Kulturgeschichte Münchens und Südbayerns anläßlich der 800 Jahrfeier der Stadt München . . . hrsg. v. A. W. Ziegler. — München: Manz [1958], 288. p. 713. Das M. Gladbacher Stadtbild im Wandel der Zeit. — M. Gladbach 1957: B. Kühlen 26 p. (Stadt. Museum M. Gladbach. Oskar-Kühlen-Stift. Bestandskatalog 1.)
714. Möring, M.: 1757—1957. 2 ° ° Jahre Johannes Schuback u. Söhne. Familie u. Firma in Hamburg. — Hamburg: Verl. Hanseat. Merkur 1957, 215. p. Veröff. d. Wirtschaftsgeschichtlichen Forschungsstelle e. V. Hamburg Bd. 20.) 715. Mundhenke, H. : Hospital u. Stift S. Nicolai zu Hannover. Hannoversche Geschichtsbll. N. F. 11/1958, p. 197—379. 716. Müller, F.: Entstehungsgesch. u. Wiederaufbau der St. Johanniskirche zu Dessau. Dessauer Kulturspiegel 4/1957, 1, p. 10—13 és 3, 74—77. 717. Müller, R. : Zwischen Binnenalster und Baumwafi. Das alte Hamburg im Spiegel der Photographie. 1855—1888. Nach Originalbildern aus dem Museum für Hamburgische Gesch. 2. Aufl. — Hamburg: Verl. Topographikon (1957) I I I + 8 0 T . 718. Müller-Mertens, E.: Die Entstehung der Stadt Stendal nach dem Privileg Albrechts des Bären von 1150/1170. Altmärkisches Museum, Stendal, Jahresgabe 1957, P- 23—36. 719. Müller-Mertens, E.: Untersuchungen zur Gesch. der Brandenburgischen Städte im Mittelalter (III u. IV) Wiss. Z. d. Humbold Univ. Berlin 6/1956/57, Ges.- u. Sprachwiss. R. 1. p. 1—28. 720. Müller-Maertens, E.: Zur Städtepolitik der ersten märkischen Hohenzollern und zum Berliner Unwillen. ZGW IV/1956, 3. p. 525—544. 721. München im Wandel der Jahrhunderte. Bilder aus der Sammlung Proebst, Hrsg. v. Kreis der Freunde Alt-Münchens. — München: Bruckmann (1958), 196 p. 722. Neubauer, H : München und Moskau 1918/1919. Zur Geschichte der Rätebewegung in Bayern. Jahrbücher f. die Gesch. Osteuropas Beiheft 4. Isar Verl. München 1958, p. 100. 723. Naujoks, Eb.: Reichsfreiheit und Wirtschaftsrivalität. Eine Studie zur Auseinandersetzung Eßlingens mit Würtenberg im 16. Jh. Z. f. Württembergische Landesgeschichte 16/1957, p. 279—302. 724. Noack, W.: Breisach im Spiegel der Stadtgründungen des 12. Jhs. am Oberrhein. Beitr. z. Städteforschung am südl. Oberhein u. dessen Nachbargebieten. Niederschr. über d. Verh. d. Arbeitsgemeinschaft f. westdt. Landes- u. Volksforschung (Bonn) in Verbindung m. d. Alemann. Inst. (Freiburg i. Br.) in Breisach . . . Freiburg 1957, P- 2 — 6 725. Nobis, G.: Haustiere in frühgeschichtlichen Alt Lübeck. Der Stand der Forschung an den Tierknochenfunden. Z. d. Ver. f. Lübeck. Gesch. u. Altertumskunde Bd. 37/1957. P- I45—I54726. Oediger, F . W. : Die älteste kirchliche Einteilung der Stadt Köln. J b . d. Köln. Geschichtsver. 29—30/1957, p. 174—218. 727. Offenbacher Stadtsgeschichte in Zahlen. Zsgest. v. G. Hoffmann. Hrsg. v. Offenbacher Geschichtsverein Offenbach, 1957 66. p. (Offenbacher Geschichtsbll. Nr. 7.) 728. Ohlendorf, H.—Mandel (u. a.): Gesch. der Stadt Wunstorf. Im Auftrage der Stadtverwaltung. Hrsg. v. W. Hartman. - Wunstorf (Hann. : Wilke u. Goetz 1957 337 P729. Opladen, P.: Das Kölner Augustinerinnenkloster. S. Maria Magdalena (zu den Weißen Frauen) am Blaubach. J b . d. Köln. Geschichtsv. 29—30/1957, p.174— 218.
730. Papritz, J.: Das Handelshaus der Loitz zu Stettin, Danzig und Lüneburg. Baltische Studien 44/1957, p. 73—94.
775
731. Petersen, E.: Alt-Schleswigs Umwallung, Tore, Brücken und Wehrtürme. Beitr. z. Schleswiger Stadtgesch. 1957, 2 , P- 3—20. 732. Petrikovitz, H.: Das Portleben römischer Städte am Rhein und Donau. Studien z. d. Anfängen (1. 7. sz.) p. 63—76. 733. Pfeiffer, G.: Nürnbergs Selbstverwaltung 1256—1956. Mitteilungen d. Ver. f. Gesch. d. Stadt Nürnberg 48/1958, p . 1—25. 734. Pflüger, H.: Jahresringe einer alten Stadt. Ulms Befestigungen im Stadtbild. Schwäbische Heimat 9/1958, p . 88—95. 735. Piefke, Chr.: Vom Reisen der Bremer bis zum Aufkommen der Eisenbahn. Bremisches J b . 45/1957, p . 184—203. 736. Pieper, H : Angerort, ein vergessenes Schloß im Duisburger Süden. Duisburger Forschungen 1/1957, p. 221—229. 737. Pohl, S.: Studien zur soziologischen, sozialen und wirtschaftlichen Struktur Bielefelds im 18. Jh. 59. Jahresbericht d. Hist. Ver. f. d. Grafschaft Ravensberg 1956/57. P- 1—68. 738. Pöhlmann, C : Zweibrücken in der Zeit der Französischen Reunionen (1690— 1697). Mitteilungen d. Hist. Ver. d. Pfalz 56/1958, p. 107—136. 739. Pörner, E.: Marktplatz und Rathaus1 zu Wernigerode. Hrsg. v. d. Leitung d. Heimatmuseums Wernigerode 1957, 4 P740. Prillwitz, W.: Beiträge zur Gesch. der Ratzeburger Stadtschule. Hrsg. v. Heimatbund u. Geschichtsverein Herzogtum Lauenburg e. V. Ratzeburg 1957, 88 p . 741. Probszt, G. : Judenburg in der Münz- u. Geldgesch. vergangener Jahrhunderte. Judenburg: Verl. d. Museumvereins Judenburg 1958, 38 p. 742. Prüser, F . : Das Bremer Gymnasium Illustre in seinen landschaftlichen und personellen Beziehungen. Bremisches J b . 45/1957, p. 52—78. 743. Puttkamer, E . v.: „Menschenrechte" und „Bürgerrechte" in der Verfassungsentwicklung Osteuropas bis zum 16. Jh. Rußland-Studie. Gedenkschrift f. Otto Hoetzsch. Stuttgart: Deutsche Verl. Anst. 1957, p . 79—88. (Schriftenreihe Osteuropa Nr. 3.) 744. Querfeld, W.: Die Greizer Stadtmühle im Spiegel vergangener Jahrhunderte J b . d. Kreismuseums Hohenleuben-Reichenfles. H. 6, 1957, p. 18—35. 745. Querfeld, W.: Kultur- und Vereinsleben in der Stadt Greiz, während des 19. Jhs. Ein Beitrag zur Geschichte des Partikularismus in Deutschland. — Jena: VEB Fischer 1957, X X V I I I + 2 3 1 p. (Beiträge zur mittelalterlichen, neueren und allgemeinen Geschichte Bd. 27.) 746. Radunz, K.: Kieler Werften im Wandel der Zeiten. Mittn. der Ges. f. Kieler Stadtgesch. 1957, p. 171—186. 747. Renkhoif, O.: Siegel und Wappen der Stadt Wiesbaden u. ihrer Vororte. Nassau. Ann. Bd. 68/1957, p. 203—232. 748. Rey, H.: Zur Verkehrsgeschichte von Baar. Heimatbuch Baar 6/1957, P25—32749. Rohde, L.: Das siebenhundertjährige Greifswald. Aus der Baugesch. der Hanse- u. Universitätstadt Greifswald. Festschrift zur 500-Jahrfeier der Universit ä t Greifswald 17. 10. 1957. Bd. 1. Greifswald 1956, p. 297—302. 750. Romeick, K.: Erfurt, die Stadt der Wassermühlen. Untersuchung über die Art. u. Form der rnittelalterlichen Mühlen in Erfurt sowie über die Bedingungen ihrer Existenz. Aus d. Vergangenheit d. Stadt Erfurt 2/1957, 3- R- 2, p. 89—92. 751. Rothe, E.: Die Leipziger Messe. Hrsg. v. der. Hist. Kommission bei d. Sachs. Akad. d. Wiss. mit Unterstützung des Stadtarchivs u. des Messeamtes. Bearb. unter Mitwirkung v. Werner Rust. Leipzig: Verl. f. Buch- u. Bibliothekswesen 1957, 213 p. 752. Ruffmann, K.-H. : Engländer und Schotten in den Seestädten Ost- und Westpreußens. ZOF 7/1958, p. 17—39. 753. Rumpf, K.: Marburger Bürgerhäuser im ausgehenden Mittelalter. Z. d. Ver. f. hess. Gesch. u. Landeskunde 69/1958, p. 99—120. 754. Sandhofer, G.: Flensburg Stadtverfassung von 1700 bis 1848. — Kiel 1957. X I I + 2 3 5 . (Kiéli dissz. gépírás.)
776
755- Sankt German in Stadt und Bistum Speyer. Ein Beitrag zur Gesch. d. bischöflichen Priesterseminars Speyer. Hrsg. v. A. Kloos. — Speyer Verl. des Priesterseminars 1957, 2 ° 8 p756. Schaffer, H.-L.: Bremens Bevölkerung in der ersten Hälfte des 19. Jhs. Veröffentlichungen aus dem Staatsarchiv der Freien Hansestadt Bremen. Heft 25. Bremen [1957], 277 p . 757. Schaffer, "R. : Die Frühgesch. Münchens. Zeitschrift für bayerische Landesgeschichte 21/1958, p. 185—263. 758. Schall, H.: Der Name Potsdam und die „Insel des Chotemysl". J b . f. Brandenburg. Landesgesch. 9/1958, p . 39—47. 759. Schamberger, A.: Einige Ergänzungen zu Hans Günthers Abhandlung: Die Entwicklung des Zeitzer Stadtbildes im Mittelalter. Zeitzer Heimat 4/1957, p. 321—326. 760. Schaus, E. + : Stadtrechtsorte und Flecken im Regierungsbezirk Trier und im Landkreis Birkenfeld. Berab. v. R. Laufner, K. Becker u. m. e. Einführung v. F . I*. Wagner. —Trier: Lintz 1958, X I X + 1 4 8 p. (Schriften zur Trierer Landesgesch. und Volkskunde Bd. 3.) 761. Schellhas, W.: Der Freiberger Erzbergbau. Ein Gang durch seine fast 800jährige Geschichte. Heimatkundliche Bll. f. d. Bez. Dresden, Karl-Marx-Stadt, Leipzig 3/1957. 3. P- 202—215. 762. Schildhauer, J.: Untersuchungen zur Sozialstruktur wendischer Hansestädte. Wiss. Z. d. Univ. Greifswald, Gesch.- u. Sprachwiss. R. 4/1956/57, p. 89—94. 763. Schindler, R.: Ausgrabungen in Alt Hamburg. Neue Ergebnisse zur Frühgesch. der Hansestadt. — l 8Hamburg: Verl. Ges. Freunde d. vaterländ. Schul- u. Erziehungswesens [1957], ° P- (Hamburger Heimatbücher) 764. Schleich, E.: Die St. Peterskirche in München. Ihre Baugeschichte und ihre Beziehungen zur Stadt im Mittelalter. Oberbayerisches Archiv 83/1958, p . 1—90. 765. Schlesinger, W. : Die geschichtliche Stellung der mittelalterlichen deutschen. Ostbewegung. Hist. Z. 183/1957, 517—542. 766. Schlesinger, W. : Städtische Frühformen zwischen Rhein u. Elbe. Studien z. d. Anfängen. (1. 7. sz.) p. 297—362. 767. Schlesinger, W.: Über mitteleuropäische Städtelandschaften der Frühzeit. Bll. f. dt. Landesgesch. 93/1957, p. 15—42. 768. Schmidt, H. : Die deutschen Städtechroniken als Spiegel des bürgerlichen SelbstVerständnisses im Spätmittelalter. (Schriftenreihe der Hist. Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften 3) — Göttingen: Vandenhoeck und Ruppert 1958, 158 p. 769. Schmidt, H. F. : Das Weiterleben und die Wiederbelebung antiker Institutionen im mittelalterlichen Städtewesens. Annali di storia del diritto 1/1957, p. 85— 135770. Schnath, G. : Staatshoheit und Stadtfreiheit in der Gesch. Lüneburgs. Lüneburger Bll. h. 7/8—1957, P- 9—24. 771. Schomburg, D. : Die Bremer Ostervorstadt in ihrer historisch-topographischen Entwicklung. Bremisches J b . 54/1957, p. 163—183. 772. Schulteiß, W. : Gesch. des Nürnberger Ortsrechts. — Nürnberg: Spindler 1957. 25 p. 773. Schuhmacher, H.: 800 Jahre Münchener Wirtschaftsleben. Vom Salzhandel zu Industriestadt. Georg. Rundschau 10/1958, 6. p . 215—219. 774. Schutt, H . F.: Flensberger Stadtrecht. Eine Untersuchung zum Flensburger Stadtrecht vom 13. J h . bis zum Beginn des 17. Jhs. Flensburg: Wolff (1958), 203 p . 775. Schwaninger, K.: Schulgeschichte d. Stadt Stein am Rhein. Ende des 15. Jhs. bis 1900. Schaffhausen: Komm. Buchh. Meili 1957, 186 p. + 1 T. 776. Schwarz, E.: Die Tuchmachergilde in Prenzlau. J b . f. brandenburg, Landesgesch. 7/1956, p. 14—18. 777. Schwarz, H.: Soest in seinen Denkmälern. Bd. 3. Gotische Kirchen. Ergänzungen. — Soest: Mocker und J a h n 1957, 205 p. (Soester wiss. Beiträge Bd. 16.) 778. Schwarz, H.: Soest in seinen Denkmälern. Bd. 4. Der Abbildungen ersten Teil Stadtbild-Profanes. — Uo. 1958, 71 p. (Soester Wiss. Beitr. Bd. 17.) 50 Tanulmányok Budapest múltjából
777
779- Schwineköper, B.: Die Anfänge Magdeburgs (mit Berücksichtigung der bisherigen Grabungsergebnisse) Studien z. d. Anfängen {1. 7. sz.) p. 389—450, 780. Seberich, F.: Beiträge zur Gesch. des Juliusspitals. — Mainfränkische J b . f. Gesch. u. Kunst 10, p. 107 — 137. (Arch. d. bist. Ver. f. Unterfranken u. Aschaffenburg 81/1958.) 781. Seberich, F.: Die Entwicklung Würzburgs. Festschr. z. Vertretersammlung der Bayerischen Dehrer-und Lehrerinnen-Vereins in Würzburg. Würzburg 1957,p. 9-18. 782. Spanuth, H.: 400 Jahre Stiftsherrenhaus in Hammeln 1558—1958. Hameln: Gen. Ges. Hammeln 1958, 63 p. (Schriftenr. d. Genealog. Ges. Hameln z. Gesch. d. Stadt Hameln u. d. Kr. Hameln-Pyrmont H . 17.) 783. Spindler, M.: Dreimal München. König Dudwig. I. als Bauherr. Zwei Vorträge zur Geschichte Münchens. — München: Manz 1958 61, p . 784. Spoo, H.: Triers Ausbau von der Errichtung des Marktkreuzes im Jahre 958 bis 1360. Die Einwohnerschaft. Trierische J b . 1958, p. 17 — 25. 785. Steinhausen, J.: Palatiolum (Pfalzel bei Trier) und Venantius Fortunatus. Aus MA. u. Neuzeit. Gerhard Kallen z. 70. Geburtstag dargebracht Bonn, 1957, p. 303 — 315. 786. Stelzmann, A.: Die Politik der Stadt Köln im Neusser Kriege. J b . d. Kölnischen Geschver. 31 — 32/1957, p. i n —124. 787. Die Stiftskirche des hl. Viktor zu Xanten. Hrsg. im Auftr. d. Dt. Ver. f. Kunstwiss. e. V. u. d. Ver. z. Erhaltung d. Xantener Domes e. V. v. Walter Bader. Bd. 3. Die Baurechnungen d. Jahre 1356 bis 1437. Hrsg. u. bearb. v. C. Wilkes + u. G. Rotthoff. — Berlin: Dt. Ver. f. Kunstwiss. 1957, X X X + 4 1 0 . p. 34T (Denkmäler dt. Kunst.) 788. 1000 Jahre Stift und Stadt Aschaffenburg. Festschrift zum Aschaffenburger Jubiläumsjahr X1957-I IT. 1,2. Schriftleiter: W. Fischer. Aschaffenburg: Pattloch in Komm. 1957, ^ + I 3 P789. Tyroller, F.: Die Anfänge Münchens. Freising o. J. [1958], Freisinger Tagblatt, 204 p . 790. Vollet, H. : Barock und Rokoko im Stadtbild von Bayreuth zur Zeit der Markgräfin. Arch. f. Gesch. Oberfranken 38/1958, p. 161 —181. 791. Vorkamp, G.: Das französische Hoftheater in Hannover (1668—1758). Niedersächs. J b . f. Dandesgesch. Bd. 29/1957, p. 121 —185. 792. Wagenbreth, O. u. F. Hofman: Alte Freiberger Bergwerksgebäude und Grubeanlagen. — Berlin: Akademie Verl. 1957, P- 3 2 5- (Freiburger Forschungshäfte D 19.) 793. Ewald, W.: Der Standort der Altäre St. Anna und St. Barbara und das Findlingsort auf einem unbekannten „Plan der hohen Domkirche zu Colin" vom Jahre 1761. J b . d. Kölnischen Geschichtsver. 29 — 30/1957, p. 238 — 259. 794. Weigel, H.: Aschaffenburg—Rheinfrankens Grenzstadt gegen Ostfranken. Tatsachen der Gesch. und Gedanken eines ihrer Freunde. 1000 Jahre Aschaffenburg (1. 788. sz.) p. 11 —32. 795. Weise, E-: Die Hanse, England und die Merchants Adventurers. Das Zusammenwirken von Köln und Danzig. J b . d. Kölnischen Geschver. 31 — 32/1957, p. 137-164. 796. Wenisch, R. : I^udwigshafen als Verkehrmittelpunkt in den Jahren 1835 — 1853. Eine Übersicht über die Akten des Verkehrsarchivs Nürnberg. Mitteilungen d. Hist. Ver. d. Pfalz 56/1958, p. 159—200. 797. Wie die Jahrhunderte Hildesheim sahen. Eine Sammlung zeitgenössischer Berichte. Zsgest. v. R. Zoder. Hildesheim: I,ax 1958, 31 p. 798. Wiegand, F.: Der Flutgraben — einer der größten Wasserbauten der Stadt Erfurt. Aus der Vergangenheit der Stadt Erfurt. R. 2. Bd. 2. 1958, p. 166—178. 799. Withold, K. : Die frühgeschichtliche Entwicklung des Würzburger Stadtplanes. Studien z. d. Anfängen (1. 7. sz.) p. 363 — 388. 800. . . . und ist geheißen Worms. Stadtansichten aus vier Jahrhunderten. M. einführendem Text v. G. liiert. Worms am Rhein 1957 Fischer, 23 p. 16 T. 801. Wunderlich, P.: Das Recht der Reichsstadt Isny vom Beginn der Zunftherrschaft bis zur Reformation, o. O. 1958,111+201 p.
778
802. Zimmermann, W.: Die Grabung in der Wülibordkirche zu Wesel. Monatshefte für evang. Kirchengesch. d. Rheinlandes 6/1958, p. 49 — 56. 803. Zimmermann, W.: Die ersten Stadtbaupläne als Grundlage für die Stadterweiterung von Heilbronn im 19. Jh. Bin Beitrag zur Stadtbaugesch. Hist. Ver. Heilbronn 22. Veröff. 1957, P- 178—200. 8. Olaszország 804. Berengo, A.: Lettres d'un marchand vénétien, Andrea Berengo 1553 —1556, présentées par U. Tucci. Avantpropose de G. Luzzatto. Paris 1957, X I I + 3 6 3 p. (École pratique des hautes études. VI Section. Centre de recherches historiques. Affaires et gens d'affaires X.) 805. Amadéi Frederigo: Cronaca universale délia citta di Mantova. Vol. III—IV. Mantova 1956—57, 799+723 p . 806. Cartularium actorum potestatis 1250. Il libro del podesta di Savona dell'anno 1250. A cura di V. Pongiglione. Atti délia Società savonese di storia patria 28/1957, P- 57 — 2 33807. Castellani, M. C : Atti e lettére patenti ai privilegi dei medici Crémones i. Annali délia biblioteca e libreria civica di Cremona 11/1958. 808. Collegium Phisicorum. Cremona. Gli statuti del collegio dei fisici di Cremona. (A cura e con introduzione) L. Belloni. Bull, storico cremonese 20/1955-57, p. 5 — 46. 809. Chinazzo, D. di: Cronica délia guerra da veniciani a zenovesi. A cura di V. Lazzarini. Pref. di R. Cessi. Venezia 1958, 269 p . (Monum. stor. pubbl. dalla Deput. Stor. patria per le Venezie n. s. 11). 810. Le Deliberazioni del consiglio dei X L délia Repubblica di Venezia. A cura di A. Lombardo. Vol. I. 1342 — 44. Venezia: Deput. diStor. patria per le Venezie 1957, X X V + 1 2 6 p. (Monum. stor. pubbl. dalla Deput. di Stor. patria per le Venezie n. s. 9.) 811. Hagemann, W. : Le lettere originali dei dogi Ranieri Zeno (1253 —1268) e Lorenzo Tiepolo (1268 —1275) conservate nell'Archivio Diplomatico di Fermo. Studia Picena 25/1957, p. 1 — 25. 812. Lettére di mercanti a Pignol Zucchello 1336—1350. A cura di R. Morozzo délia Rocca. Venezia 1957, XIV+147 p. (Fonti per la Stor. di Venezia Ser. IV. arch, privati) 813. Libellus iudicum Turritanorum. A cura di A. Sanna. Con introd. di A. Boscolo. Cagliari: Fd. d'Ischiglia, 1957, 56 p. 814. Loenertz, R.-J.: Fragment d'une lettre de J e a n V Paléologue à la Commune de Gênes 1387—1391, Byzantinische Zeitschr. 51/1958. p. 37—40. 815. Statuti degli speziali di Genova, 1488. Testo e commento a cura di A. E. Vitolo. Omaggio dell'Ordine dei Farmacisti di Genova. Pisa: Pacini-Masiotti 1957, 38 p. 816. Statuti délie Arti del Corazzai, del Chiavaioli, Ferraioli e Caldarei e dei Fabbri di Firenze (1321—1344) con appendice dei marchi di fabbrica dei fabbri, dal 1369, a cura di G. Camerani Marri. Firenze: Leo S. Olschi, 321 p. (Fonti sulle corporazioni medioevali 6.) 817. Statuti dell' Arte dei Legnaioli di Firenze (1301—1346) a cura di F . Morandini (Fonti sulle corporazioni medioevali 7.) Firenze: Leo S. Olschi 1958, IX-f-195 p . 818. Statuti e Ordinamenti dell'Ufficio dei Pupilli et Adulti nel periodo délia Repubblica fiorentina (1388 —1534). A cura di F. Morandini. ASI 113/1955, p. 522 — 551, 114/1956, p . 9 2 - 1 1 7 . , 115/1957, p. 8 7 - 1 0 4 . 819. Thiriet, F.: Régestes des délibérations du Sénate de Venise concernant la Romanic 1. 1329 —1399. Paris: La Haye, Mouton et O 1958, 247 p. 820. Archivio di stato di Firenze. Archivio mediceo avanti il Principato. Inventario. Vol. I I I . A cura di D'Addario e di F. Morandini. Firenze-Fmpoli: Poligr. toscano 1957, V I I + 5 5 9 p. (Min. dell'Interno. Pubbl. degli Arch, di Stato XXVII). 821. Aleati, G.: La popolazione di Pavia durante il dominio spagnolo. Milano: Giuffre 1957, VIII + 290 p. 822. Apih, F . : La società triestina nel secolo XVIII. Torino: Finaudi 1957, 230 p 823. Bandettini, P.: I prezzi sul mercato di Firenze dal 1800 al 1890. Archivio economico dell'unificazione italiana 5/1957, p. 1 — 26. 50*
779
824- Barni, G.: Cives e rustici alla fine del X I I secolo e all'inizio del X I I I secolo secondo il Liber Consuetudinum Mediolani. RS 69/1957, p. 5—60. 825. Batkin, L. M.: Szocialno-politicseszkaja borba vo Florencii v konce X I I I nacsale XIV vekov i ideologija Dante. (A társadalmi és politikai harc Firenzében a X I I I - X W . sz. fordulóján és Dante ideológiája.) Harkov 1958, 20 p. (Kand. dissz. tézisei) 826. Becker, M. B.: Florentine politics and the diffusion of heresy in the Trecento. A socio-economic inquiry. Speculum 34/1959, p. 60—75. 827. Becker, M. B.: Three cases concerning the restitution of usury in Florence. Journal of economic history 17/1957, p. 445 — 450. 828. Beutin, L.: Der wirtschaftliche Niedergang Venedigs im 16. und 17. J h . Hans. Gbll. 76/1958, p. 42 — 72. 829. B*ohácek, M.: Zur Geschichte der Stationarii von Bologna. Fos 48/1957, p. 241 — 259. 830. Börsari, S.: L'espansione economica fiorentina nel l'Oriente cristiano sino alla meta del Trecento. RSI 70/1958, p. 477—507. 831. Boscolo, A.: I/Abbázia di San Vittore, Pisa e la Sardegna. Padova: Cedam, 1958, 155 p. 832. Brivio, S. A. : II corredo del milanese Gian Paolino di Brivio podestà e capitano di popolo di Pisa. Archivio storico lombardo 84/1957, p . 346 — 356. 833. Brucker, G. A.: Un documento fiorentino sulla guerra, sulla finanza e sulla amrninistrazione pubblica (1375). ASI 115/1957, p. 165 — 176. 834. Burckhardt, T.: Siena, Stadt der Jungfrau. Ölten und Lausanne: Urs Graf 1958, p . 136. 835. Cattaneo, E.: I „libri indulgentiarum" di Milano nei secoli XIV—XVI. Studi in onore di Carlo Castiglioni prefetto deU'Ambrosiana. Milano: Giuffre 1957, P253 — 300. 836. Chiaudano, M.: La moneta di Genova nel secolo X I I . Sapori emlkv. (1. 867. sz.) p. 187—214. 837. La civiltà veneziana del Quattrocento. Firenze: Sansoni 1957, 2 4 2 P838. Cozzi, C : II doge Nicolo Contarini. Ricerche sul patriziato veneziano agli inizi del Seicento. Venezia—Roma: Istit. per la Collab. cult. 1958, X X + 3 9 0 p. (Pubbl. promossa dal Centro di Cuit, e Civ. della Fondaz. Giorgio Cini.) 839. Delumeau, J.: Vie économique et sociale de Rome dans la seconde moitié du XVIe siècle. Paris: Ed. de Boccard 1957, 518 p. (Biblioth. des Ecoles franc. d'Athènes et de Rome 184.) 840. Fellőni, G. : I prezzi sul mercato di Torino dal 1815 al 1890. Archivio economico delFunificazione italiana 5/1957, fasc. 2, p. 1 — 34. 841. Fellőni, I.: I prezzi nel portofranco e nella borsa merci di Genova dal 1828 al 1890. Uo. 6/1957, fasc- 2> P- I — 49842. Fellőni, L: I prezzi su] mercato di Genova dal 1815 al 1890. Uo. 7/1957, fasc. 3, p. 1 - 3 6 . 843. Fiumi, E.: Fioritura e decandenza deU'economia fiorentina II. Demográfia e movimento urbanistico. ASI 116/1958, p. 443 — 510. 844. Herlihy, D.: Pisa in the early Renaissance, a study of urban growth. London: Univ. Press. Oxford 1958, 250 p . (Yale hist. publ. Misc. 68.) 845. Kellenbenz, H.: Der italienische Großkaufmann und die Renaissance. VSWG 45/1958, p. 1 4 5 - 1 6 7 . 846. Latouche, R. : II risveglio della vita cittadina nel Medioevo. Econ. Stör. 4/1957, p. 113—139. 847. Lecce, M.: La fiera di merci di Vicenza, secoli XIV—XVIII. Verona 1957, 120 p .
848. Lopez, R. S.: La prima crisi della Banca di Genova (1250—1259). Milano: L. Borocci. 1957. 849. Lopez, R. S.: Le marchand génois: un profil collectif. Annales. Economies, sociétés, civilisations. 13/1958, p . 501—515. 850. Lucas-Dubreton, I. : La vie quotidienne à Florence au temps des Médicis.Paris: Hachette 1958, 336 p. (La vie quotidienne).
780
851. Aldo, M. d: I prezzi dei generi commestibili e dei prodotti agricoli sul mercato di Milano dal 1800 al 1890. Archivio economico dell'unificazione italiana 5/1957, fasc. 3, p. 1 — 35. 852. Mariani, M.: Gino Capponi nella vita politica fiorentina dal 1393 al 1421. ASI II5/I957. P- 440-484853. Miccoli, G.: Per la storia pataria milanese. Bulletino dell Istituto storico italiano per il medio evo e Archivio Muratoriano 70/1958, p. 43 — 124. 854. Montorsi, W.: Plébiscita Bononiae. II perduto statútum populi Bononie ed. una raccolta di leggi sui beni dei banditi. Uo. 70/1958, p. 181 — 298. 855. Origo, I.: The Merchant of Prato. Francesco di Marco Datini. London: J. Cape 1957, 380. p . 856. Orlandelli, G.: Ricerche sulla origine della „litteratura bononiensi": scritture documentarie bolognesi del secolo X I I . Bulletino deirArchivio paleografico itahano. 2—3/ I 956—57. P- 179-214857. Pagnin, B.: Per uno studio sulla redazione del documento veneziano. Uo., p . 215 — 222.
858. Peri, I.: Il porto di Palermo dagH Arabi agli Aragonesi. Econ. Stör. 5/1958, p. 422—469. 859. Popovic-Radenkovic M.: Le relazioni commerciali fra Dubrovnik (Ragusa) e la Puglia nel periodo angioino (1266—1442). Archivio storico Prov. neapolitano 76/1957. P- 7 3 - I 0 4 860. Roover, R. de : The story of the Alberti company of Florence 1302 —1348 as revealed in its account books. Business Hist. R. 32/1958, p. 14 — 59. 861. Rutenburg, V. I.: Narodnüe dvizsenija v gorodah Italii XIV nacsalo XV v. (Népi mozgalmak az itáliai városokban, X I V - X V . sz. eleje.) Moszkva-Leningrád: Izd. Akademii NaukSzSzSzR 1958, 383 p., 10 T. 862. Sapori, A.: La gabella délie porte di Firenze (1361 —1364). Miscellanea in onore di Roberto Cessi. Roma: Ediz. di Stor. e Letter. 1958, p. 321 — 348. 863. Sella, D.: Les mouvements longs de l'industrie lanière à Venise aux XVI e et XVII e siècles. Annales. Économies, sociétés, civilisations 12/1957, P- 29~45864. Storia di Milano. Vol. VIII. Tra Francia e Spagna 1500—1535. Vol. X. I / e t à della Riforma catolica 1559—1630. Milano: Fondazione Treccani degli Alfieri per la storia di Milano 1957, X V + 9 2 6 , X V I + 9 6 0 p. 865. Storia di Venezia. Vol. I. Dalla preistoria alla storia, II. Dalle origini del Ducato alla IV Crociata. Venezia: Centro int. délie Arte dell Cost. 1957 — 58, 556, 721 p . 866. Vergottini, C. de: Comune i vescovo a Trieste nei secoli X I I —XIV. Studi storici in onore di G. Volpe. Firenze: Sansoni 1958, p. 361 — 380. 867. Studi in onore di Armando Sapori. Milano: Istit. éd. cisalpino 1957. 9. Svájc 868. Walser, O.: Bibliographie der Geschichte, Landes- und Volkskunde von Stadt und Kanton Zürich. Zürcher Taschenbuch 1958, 78/1957, p. 159—185. 869. Livre des habitants de Genève (ed . . .) P. F . Geisendorf. 1. 1549 —1560. Genève: Droz 1957, X X I V + 2 7 4 p. (Travaux d'Humanisme et Renaissance 26.) 870. Die Steuerbücher von Stadt und Landschaft Zürich des 14. und 15. J h . 8. Register zu den Bänden 3 — 7. Bearb. v. E. Hauser u. W. Schnyder. Zürich: Beer in Komm. 1958, VIII + 462. p . 871. Urkundenbuch der Stadt und Landschaft Zürich. Hrsg. v. einer Kommission der Antiquarischen Gesellschaft in Zürich. Bd. 13. Nachträge und Berichtigungen I I . Von den Anfängen bis 1366 Bearb. v. W. Schnyder. Zürich: Beer 1957. I X + 3 3 9 p . 872. Backes, W.: Die Anfänge des öffentlichen Verkehrs. Entstehung u. Entwicklung der wichtigsten Verkehrsmittel in Luzern u. Umgebung. Hrsg. v. Stadtarchiv Luzern. Luzern: Haag in Komm. 1957, 35 P- (Luzern im Wandel der Zeiten 4.) 873. Barbatti, B. : Das „Refuge" in Zürich. Ein Beitrag zur Gesch. der Hugenottenund Waldenserflüchtlinge nach der Aufhebung des Ediktes von Nantes und zur Gesch. der Stadt Zürich. Affoltern a. A.: Weiss 1957, 2 3 2 P- (Zürcher Beiträge zur Geschichtswissenschaft 24.)
781
874- Bergier, J.-F.: Marchands italiens à Genève au début du XVI e siècle (1480 — 1540). Sapori emlkv. (1. 867. sz.) p. 883 — 896. 875. Bergier, J.-IL; Recherches sur les foires et le commerce international à Genève, principalement dès 1480 à 1540. Ecole nationale des Chartes. Positions des thèses ... Paris: 1957, P- 31 — 36876. Blaser, R. : 125 Jahre Stadtgemeinde Luzern. Hrsg. v. Stadtarchiv Luzern. Luzern: E. Haag in Komm. 1957, 44 P- (Luzern im Wandel der Zeiten 5.) 877. Braun, R. : Zur Militärpolitik Zürichs im Zeitalter der Kappeier Kriege. Zwingliana 10/1958, p. 537—573. 878. Büttner, H.: Basel, die Zähringer und Staufer. Studien zum politischen Kräftespiel am Oberrhein im 11/12. Jh. Basler Z. f. Gesch. u. Altertumskunde 57/1958, p. 5 - 2 2 . 879. Dupraz, E--S.: La Cathédrale de Lausanne. Histoire — art — culture. Lausanne: Lombard Ryter X I I I + 3 1 2 p . 880. Fischer, R. v. : Das altbernische Kanzleiarchiv und seine Zürichbücher. Archivalia et Historica p. 21 — 32. 881. Geizer, U.: Beziehungen Basels zu Innerschweiz während der Regenerationszeit 1830—1848. Basel—Stuttgart: Helbing u. Lichtenhahn 1957, 189 p. (Basler Beitr. z. GeschichtsWissenschaft 64.) 882. Gruber, F . : Zur Fntwicklung des Zürcher Stadtgrundrisses im Mittelalter. Zürcher Taschenbuch a. d. J. 1958, 78/1957, p. 10 — 31. 883. Kläui, P. : Zähringische Einflüsse im Schweizerischen Städtewesen. Beitr. z. Städteforschung am südlichen Oberrhein u. dessen Nachbargebieten. Freiburg i. Br. 1957, P- *5-*7884. Martin, P.-F. : Les fortifications de Genève et la défense nationale de la Suisse. Schweiz. Z. f. Gesch. 8/1958, p. 21 — 93. 885. Moser, A.: Die Patrozinien der bernischen Kirchen im Mittelalter. Z. f. Schweiz. Kirchengesch. 52/1958, p. 27—47. 886. Moser, M. : Das St. Galler Postwesen. 2. Gesch. der stadt-st. gallischen Post. T. I. Kin Beitrag aus der Geschichte der Stadt St. Gallen zum 500jährigen Jubileum ihres Bundes mit den sechs Eidgenössischen Orten (1454) und ihrer vollen Unabhängigkeit (1457)- — Gossau SG. 1957, l 6 3 P887. Motz, P.: Das Konstanzer Stadtbild im Wandel der Zeiten. Die Fntwicklung des Stadtgrundrisses im Bild u. Wort. Konstanzer Almanach 1958, p. 22 — 35. 888. Müller, A.: Zentrale Probleme der Luzerner Stadtgesch. und Volkskunde Schweiz. Z. f. Gesch. 7/1957., p. 44—59. 889. Naef, H.: L'occupation militaire de Genève et la combourgeoisie manquée de 1519. Z. f. Schweiz. Kircheng. 52/1958, p. 48 — 86. 890. Näf, W.: Vadian und seine Stadt St. Gallen. 2. 1518 —1551. Bürgermeister und Reformator v. St. Gallen. — St. Gallen Fernsehe Buchh. 1957, VIII -f- 552 p. 891. Partsch, G.: La capacité de disposer dans le droit fribourgeois du X I I I e siècle. A. Fríbourg. 43/1958, p. 91 — n o . 892. Peyer, H. C : Empfang des Königs im mittelalterlichen Zürich. Archivalia et Historica p. 219 — 233. 893. Rennefahrt, H. : Bern und das Kloster Interlaken. Eine Auseinandersetzung zwischen Staat u. Kirche in den J. 1473-1475. Berner Z. f. Gesch. 1958, p. 151-185. 894. Riggenbach, R.: Festschrift zur Restaurierung des Basler Regierungsratssaals durch Gewerbe und Gewerkschaften anläßlich der Feier der 450jährigen Zugehörigkeit Basels zum Bunde der Eidgenossen 13. Juli 1951. Basel: Birkhäuser 1957, 116 p. 895. Schaffendes Basel— 2000 Jahre Basler Wirtschaft. Hrsg. v. H. R. Schwabe Basel: Birkhäuser 1957, 33° P896. Schnyder, W. Die Schicksale der Zürcher Zunftarchive. Archivalia et Historica p. 113 —119. 897. Schwarz, D. W. H. : Das Schatzverzeichnis des Großmünsters in Zürich von 1333. uo., p. 191 —201. 898. Die Straßennamen der Stadt Zürich. Erl. v. P. Guyer u. G. Saladin. Zürich: Rohr in Komm. 1957, 164. p. (Kleine Schriften des Stadtarchives Zürich 7.)
782
899- Sutter, H.: Basel und die vier ennetbergischen Vogteien. Ein Beitrag zur Geschichte des eidgenössischen Defensionals von 1668. Basler Z. f. Gesch. 57/1958, p. 6 7 - 8 8 . 900. Sutter, H.: Basels Haltung gegenüber dem evangelischen Schirnrwerk und dem eidgenössischen Defensionale 1647 —1668. Basel 1958, VI + 522 p. 901. Weber-Oeri, A. R.: Antistes Hieronymus Falkeisen (1785 —1838) und die Falkeisen-Sammlung. Basler Z. f. Gesch. 56/1957, p . 119 —136. 902. Wild, P.: Basel zu Beginn des 1. Weltkrieges 1914 und 1915. Aufgaben und Sorgen einer Grenzstadt. Basel: Helbing u. Lichtenhahn 1958, 119 p. (Neuajhrsbl. hrsg. v. der Ges. z. Beförderung des Guten und Gemeinnütigen 136). 10. Szovjetunió 903. Abecedarszkij, L. Sz.: Beloruszü v Moszkve XVII. v. Iz isztorii ruszszkobeloruszszkih szvjazej. (Beloruszok a XVII. sz.-i Moszkvában. Az orosz-belorusz kapcsolatok történetéből.) Minszk: Izd. Beloruszszk. gosz. universziteta im. V. I. Lenina 1957, ° 2 P904. Alekszandrov, A. A.: Izsevszkij zavod. Naucsno-populjarnüj ocserk isztorii zavoda. (1760— fevr. 1917 gg.) (Az izsevszki üzem. Az üzem történetének tudo mányos népszerű vázlata. 1760—1917 febr.) Izsevszk: Udmurt kn. izd. 1957, 128 p .
905. Arakeljan, B.: Goroda i remeszla Armenii v I X — X I I I vv. (Örményország városai és iparágai a IX—XIII. sz.-ban) I. köt. Jereván: Izd. Akademii Nauk Ar. SzSzR 1958, 374 (5) p . 85, T. (Örmény nyelven). 906. Arcinovszkij, A. V.: Raszkopi 1956 i 1957 gg. v Novgorode. (Az 1956. és 1957. évi novgorodi ásatásokról.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 2. sz. p. 227 — 242.
907. Arcihovszkij, A. V.— Borkővszkij, V. I.: Novgorodszkie gramotü na bereszte. (íz raszkopok 1953— 1954 gg.) (Szilfakéregre írt novgorodi oklevelek. Az 1953 — 1954. évi ásatásokból.) Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, 158 p. 19 T. 908. Arutjunov, G. A.: Sztacsecsnaja bor'ba bakinszkih neftjanikov v ijule-avguszte 1913 g. (A bakui kőolajipari munkások sztrájkharca 1913 július —augusz tusában.) íz isztorii rabocsego klassza i revoljucionnogo dvizsenija. Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, p. 405 — 415. 909. Babicsev, V. A.—Szokolov Ju. V.: Ivanovszkij mehanicseszkij zavod. (1858 — I 95& gg.) (Az ivanovói gépgyár, 1858 —1958.) Ivanovo 1958, 48 p. 910. Baldin, V. I.: Troice-Szergieva lavra. (A Troice-Szergiev kolostor.) Moszkva: „Iszkuszsztvo" 1958, 40 p., 22 T. 911. Baranov, N. : Szovreniennoe gradosztroitel'sztvo. /Sztroitel'sztvo i rekonsztrukcija gorodov. 1945 —1957 gg- (Modern városépítészet. Városok építése és helyreállítása. 1945 —1957.) Moszkva 1958, 129 p. (Soksz.) 912. Barszamov, N. Sz. : Feodoszija. Isztoriko-kraevedcseszkij ocserk. (Feododoszija. Történelmi honismereti vázlat.) Szimferopol: Krümizdat 1957, J^2 P> I T. 913. Bartenev, I. A.: Arhitektura Peterburga-Leningrada. (Pétervár-Leningrád építészete.) Leningrad 1957, 34 P914. Beleckij, A. A.: 0 szobsztvennüh imenah v novonajdennüh olvijszkih nadpiszjah. (Az újonnan talált olbiai feliratok tulajdonneveiről.) Szovetszkaja arheo logija 1958, 28. köt., p. 72 — 82. 915. Bernadszkij, V. N.: Novgorod i Novgorodszkaja zemlja v XV veké. Cs. 1. (Novgorod és Novgorod földje a XV. sz.-ban. 1. rész.) Leningrad 1958, 246 p. (Leningr. gosz. ped. insztitut im. A. I. Gercena. Ucsenüe zapiszki. . . Kafedra isztorii SzSzSzR T. 138.) 916. Bersadszkij R. D: Dve poveszti o tajnah isztorii. (Két elbeszélés a történelem titkairól.) Moszkva: Szov. piszatel' 1958, 175 p., 8 tb. (A horezmi és novgorodi ásatásokról.) 917. Bérzijna, A. Ja.: Polozsenie ucsenikov i podmaszterev v rizsszkom cehovom remeszle. (A tanulók és segédek helyzete a rigai céhiparban.) Riga 1958, 31 p. (Kand. dissz. tézisei.)
783
9i8. Bondarenko, I. M.—Sztepanenko, T. N. : Küjivszka szocial-demokratücsna orhanizacija mizs I i I I I z'jizdami RSzDRP. (A kijevi szociáldemokrata szervezet az OSzDMP I. ésIII. kongresszusa között.) Küev: Derzspolitvüdav, URSzR 1957, 100 p. 919. Borovicsi za 40 let Szovjetszkoj vlaszti. (Borovicsi a szovjethatalom 40 éve alatt.) Novgorod—Borovicsi: gaz. „Novgorodszkaja Pravda" 1958, 85 p. 920. Borovoj, Sz. Ja.: Polozsenie rabocsego klaszsza Odeszszü v X I X i nacsale X X v. (Isztocsnikovedcseszkie zametki.) (Az ogyesszai munkásosztály helyzete a X I X . sz.-ban és a X X . sz. elején. Forráskritikai megjegyzések.) íz isztorii rabocsego klaszsza i revoljucionnogo dvizsenija. Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, 308—318. p. 921. Buganov, V. I.: Opiszanie Moszkovszkogo voszsztanija 1648 g. v Arhivszkom szbornike. (Az 1648-as moszkvai felkelés leírása a Levéltári gyűjteményekben.) Isztoricseszkij Arhiv 1957, 4- s z > P- 227—230. 922. Bunin, M. Sz.: Sztrelka Vaszil'evszkogo osztrova. Isztorija fonnirovanija arhitekturnego anszamblja. (A Vasziljevszkij-sziget nyelve. Az építészeti együttes kialakulásának története.) Moszkva—Leningrad: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, 372, p., 2 térk. (Leningrad.) 923. Butnik—Sziverszkij, B. Sz. : O gorode Belaja Cerkov'. (Belaja Cerkov városá ról.) Szovetszkaja Arheologija 1958., 2. sz., p. 263—267. 924. Cincadze Vahtang: Tbiliszi. Arhitektura sztarogo goroda i zsilüe doma pervoj polovinü X I X sztoletija. (Tbiliszi. A régi város építészete és a X I X . sz. első felének lakóházai.) Tbiliszi: Izd. Akademii Nauk Grúz. SzSzR 1958, 116 p., 57 tb. 925. Cübulszkij, V. A.: Isztorija Szesztroreckogo insztrumentaFnogo zavoda im. Sz. P. Voszkova. (1721 —1917 gg.) (A szesztrorecki Sz. P. Voszkov szerszámgépgyár története. 1721 —1917.) Leningrád 1958, 20 p. (Kand. dissz. tézisei.) 926. Csebanjuk, Z. F.: Szevasztopol': Isztoricseszkie tneszta i pamjatniki. (Szevasztopol. Történelmi helyek és emlékművek.) Szimferopol' : (Krümizdat) 1957, 180 p., 6 T. 927. Csernüh, N. B.: Novgorodszkie tkani iz Nerevszkogo raszkopa. (Novgorodi szőttesek a nyerevszki halomból.) Vesztnik Moszkovszkogo Universziteta. Isztoriko-filologicseszkaja szerija 1958, 4. sz., p. 101 —112. 928. Csizsov, L G : Matroszszkie i i szoldatszkie maszszü Kronstadta v bőrbe za viaszt Szovetov. (Fevr.—okt. 1917 g.) (A kronstadti tengerész- és katonatömegek a szovjethatalomért vívott harcban. 1917. febr. —okt.) Omszk 1958, 23 p. (Kand. diszsz. tézisei.) 929. Csudnovszkij, G. I.: Zimnij dvorec nakanune sturma. (A Téli Palota a roham előestéjén.) A bevezető tanulmányt írta L- K. Vinogradov. Isztoricseszkij Arhiv 1957. 5- sz., p. 221 — 223. 930. Danilova, L. V.: Melkaja promüslennoszt i promüszlü v ruszszkom gorode vo vtoroj polovine XVII-nacsale XVIII v. (A kisipar és a mesterségek az orosz város ban a XVII. sz. második felében és a XVIII. sz. elején.) Isztorija SzSzSzR 1957, 3- s z p. 87 — i n . 931. Donova, K. V.; Piszarszkaja, L- V.: Oruzsejnaja Palata.^ (A Fegyvertár.) Moszkva: Moszkovszkij rabocsij 1957, 114 p . 932. Dorosenko, A. P.: Rabocsaja szila v ukaznoj legkoj promüslennoszti Moszkvü v 1730—1760 gg. (A munkaerő az ukáz szerinti moszkvai könnyűiparban, 1730— 1760.) Isztorija SzSzSzR 1958, 5. sz., p. 144—167. 933. Drevnij Rosztov. (A régi Rosztov.) Pod red. V. V. Kosztocskina. (Szerk. V. V. Kosztocskin.) JaroszlavF 1958, 116 p., 1 tpk. 934. 250-letie Leningrada. Jubilejnüe szeszszii i zaszedanija.) (Leningrád 250 éves. Jubileumi ülésszakok és ülések.) Vesztnik Akademii Nauk SzSzSzR 27/1957, 8. sz., p. 82 — 87. 935. Dzsumaliev, G. Sz.: Ucsasztieto na gr. Sumen v revoljucionnoto dvizsenie prez 1875 g. (Sumen város részvétele a forradalmi mozgalomban 1875-ben.) Isztoricseszki Pregled 14/1958, 2. sz., p. 45 — 57. 936. Fykzempljarszkij, P. M.: Isztorija goroda Ivanova. Cs. 1. Dooktjabr'szkij period. (Ivanovo város története. 1. rész. Az Október előtti korszak.) Ivanovo: Kn. izd. 1958, 396. p. 2. T.
784
937- Eliszeev, A.: Raszszkazü o rodnom gorode (Elbeszélések a szülővárosról.) Gor'kij: Kn. izd. 1958. 376 p . (Gorkij [Nyizsnij—Novgorod] város történelmi és műemlékei.) 938. Fomenko, P. M.: Voronezsszkie komszomoFcü v godü grazsdanszkoj vojnü. (A voronyezsi komszomolisták a polgárháború éveiben.) Voronezs 1958, 26 p. 939. Gegello, A. I.: Szmomüj. Isztorija arMtekturnogo anszamblja. (A Szmolnij. Az építészeti együttes története.) Leningrad: Goszsztrojizdat 1958, 104, (6) p. 1 tb. 940. Goldsmidt, I. A.: Nekotorüe dannüe o remeszlennom proizvodsztve v Kafe v XIII—XV vv. (Néhány IOadat a kafai kézműipari termelésről a XIII—XV. sz.ban.) Szrednie Véka 1957, - köt., p . 195 — 205. 941. Golikov, G. N.: Oktjabr'szkoe vooruzsennoe voszsztanie v Petrograde. (Az októberi fegyveres felkelés Petrográdon.) Isztorija SzSzSzR 1957, 4- sz-> P40—63. 942. Goncsarova, A.—Hamcov, A.: Sztenü i basni Kremlja. (A Kreml falai és bástyái.) Moszkva: „Moszkovszkij rabocsij" 1957, J 5 ° P943. Goncsarova, A. A., Hamcov, A. I.: Drevnie szoborü Kremlja. (A Kreml régi székesegyházai.) „Moszkva: Moszkovszkij rabocsij" 1957, 80 p. 944. Gordeév, N. V.: BoFsoj Kremlevszkij dvorec. (A Kreml nagy palotája.) Moszkva. „Moszkovszkij rabocsij" 1957, 76 p. 945. Gorfunkel', A. H., Goldovszkaja, A. B., Paina, É. Sz. : K 250-letiju Leningrada. Naucsnaja konferencija arhivisztov. (Leningrád fennállásának 250. évfor dulójára. A levéltárosok tudományos konferenciája.) Isztoricseszkij Arhiv 1957, 6. sz., p. 184 — 185. 946. Gorlovszkij, A. M. : Szociamüj szosztav naszelenija Kkaterinburga vo vtoroj polovine XVIII v. (Jekatyerinburg lakosságának társadalmi összetétele a X V I I I . sz. második felében.) íz isztorii rabocsego klaszsza i revoljucionnogo dvizsenija. Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, p. 113 —121. 947. Górod Orel. (Orjol város. Történeti és gazdasági vázlat. Bőv. kiad.) Orel: Kn. izd. 1958, 124. p. 948. Gracs, A. D.: Arheologicseszkie raszkopki v Leningrade. K harakterisztike kufturü i buta naszelenija Peterburga X V I I I v. (Régészeti ásatások Leningrádban. A XVIII. sz.-i pétervári lakosság kultúrájának és életmódjának jellemzéséhez.) Moszkva—Leningrad; Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1957, 29. p., 29 mell. 949. Groznüj za 40 let Szovetszkoj vlaszti. J (Groznij a szovjethatalom 40 éve alatt.) (Groznüj): Csecseno-Ingus. kn. izd. 1957, ° 6 p- (Tanulmánygyűjtemény.) 950. Gviritisvili, D. V.: Prosloe Tbiliszi, (K 1500-letiju Tbiliszi.) (Tbiliszi múltja, Tbiliszi 1500 éves évfordulójára.) Tbiliszi 1958, 64 p . (Grúz nyelven.) 951. Haszanov, A.: Górod, rozsdennij Velikim Oktjabrem. (A Nagy Október szü lötte város.) [Sztalinabad] Sztalinabad 1957, 2 5 P952. Horoskevics, A. L. : Torgovlja Velikogo Novgoroda sz Pribaltikoj i Ganzoj v XIV—XV vekah. (Szosztav vvoza i vüvoza.) (Nagy-Novgorod kereskedelme a Baltikummal és a Hanzával a XIV—XV. sz.-ban. A behozatal és kivitel összeté tele.) Moszkva 1958, 19. p. (Kand. dissz. tézisei.) 953. Horoskevics, A. L.: Torgovlja innosztrannümi tkanjami v Novgorode v. XIV—XV vv. (Kereskedelem külföldi szőttesekkel Novgorodban a XIV—XV. sz.-ban.) Isztorícseszkie Zapiszki 1958, 63. köt., p. 206 — 243. 954. Horoskevics, A. L.: Zarubezsnüe otkliki na otkrütie novgorodszkih beresztjanüh gramot. (Külföldi visszhang a nyírfakéregre írt novgorodi oklevelek feltárá sára.) Isztorija SzSzSzR 1958, 5. sz. p. 224 — 231. 955. Hovanszkaja, O. Sz.: Nagrudnoe ukrasenie iz bulgarszkogo goroda Dzsuketau. (Mellen hordozható ékszer Dzsuketau bolgár városból.) Szovjetszkaja Arheologia 1958, 1. sz., p. 239 — 243. 956. Hrenov, I. A.: Lodzinszkoe voszsztanie. (A íódzi felkelés.) Moszkva: Szocékgiz 1958, 167 p . 957. Igumnova, Z. : Zsenscsinü Moszkvü v godü grazsdanszkoj vojnü. (A moszkvai asszonyok a polgárháború éveiben.) Moszkva: „Moszkovszkij rabocsij" 1958, 94 p. 958. Isztorija Minszka. (Minszk története.) Minszk: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1957, 54 1 - P-
785
959- íz isztorii Krasznoj gvardii Petrograda. (A petrográdi Vörös Gárda történeté ből.) A bevezető tanulmányt írták: R. V. Szerdnjak, A. I. Alekszeev, N. Sz. Komarov, Sz. G. Levkov. Isztoricseszkij Arhiv 1957, 5. sz., p. 119—145. 960. íz isztorii revoljucionnogo dvizsenija vo L'vove. 1917 —1939. Dokumentü i materialü. (A lvovi forradalmi mozgalom történetéből. 1917 —1939. Dokumentumok és adatok. Szerk. I. P. Kripjakevics.) L'vov: Kn.-zsurn. 1957, 795 p. (Ukrán nyelven.) 961. í z isztorii Tomszkoj komszomoïszkoj organizacii. Materialü k 40-letiju Vszeszojuz. Leninszkogo Kommunisztics. Szojuza Molodezsi. (A tomszki komszomol szervezet történetéből. Adatok az Össz-szöv. Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet ség 40. évfordulójára.) Tomszk. : Kn. izd. 1958, 228. p. 962. J a l t a za 40 let Szovetszkoj vlaszti. (Jalta a szovjethatalom 40 éve alatt.) J a l t a 1958, 39 p. 963. Jasin, M. A.: Moszkovszkaja partijnaja organizacija v bőrbe za vüpolnenie general'nogo plana rekonsztrukcii sztolicü v 1935 —1941 godü. (A moszkvai párt szervezet harcban a főváros helyreállítása általános tervének teljesítéséért 1935 — 1941-ben.) Moszkva 1958, 13 p. (Kand. dissz. tézisei.) 964. Karaszev, A. N., Levi, B. I.: Ol'vijszkaja agora (po raszkopkam 1946—1957. gg.) (Az olbiai agora az 1946—1957. évi ásatások nyomán.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 4. sz., p. 127—143. 965. Karaszev, A. V.: Leningrad v period blokadü (1941 —1943 gg.) Leningrád a blokád időszakában, 1941 —1943.) Isztorija SzSzSzR. 1957, 2. sz., p. 3 — 32. 966. Karger, M. K.: Drevnij Kiev. Ocserki po isztorii material' noj kul'turü drevneruszszkogo goroda. Tom 1. (A régi Kijev. Vázlatok egy régi orosz város anyagi kultúrájának történetéből. 1. köt.) Moszkva—Leningrad: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, 579- P-, 55 T. 967. Kir'janov, I. A.: Nizsegorodszkij KremL (A nyizsnij-novgorodi Kreml.) Gorkij: Kn. izd. 1958, 40 p. 968. Kiszelev, Sz. V.: Drevnie goroda Zabajkalja. (A Bajkálon túli régi városok.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 4. sz., p. 107 —119. 969. Kiszelev, Sz. V.: Drevnie goroda Mongolii. (Mongólia régi városai.) Szovetsz kaja Arheologija 1957, 2 sz., p. 91 —101. 970. Kiszeleva, M. V.: Proizvodsztvennüe szovescsanija na predprijatijah Leningrada v 1924 —1925 gg. (Termelési tanácskozások a leningrádi vállalatoknál 1924—1925-ben.) Isztoricseszkij Arhiv 1958, 4. sz., p. 234 — 236. 971. Klejnenberg, I. B.: 0 nazvanii novgorodszkogo prigoroda J a m ü v zapadnüh isztocsnikah XV v. (Jama novgorodi előváros elnevezése a XV. sz.-i nyugati forrá sokban.) Naucsnüe dokladü vüszsej skolü. Isztoricseszkie nauki 1958, 1. sz., p . 12 — 16.
972. Klejnenberg, I. B : Voenno-morszkie dejsztvia novgorodcev pri otrazsenii ordenszkoj agreszszii 1443 — 1448 gg. (A novgorodiak haditengerészeti akciói a Német Lovagrend támadásának elhárításakor 1443 —1448.) Isztorija SzSzSzR 1958, 4. sz., p. 114—123. 973. Kolcsin, B. A.: Ruszszkij feodalnüj górod Velikij Novgorod. (Velikij Novgorod, az orosz feudális város.) Szovetszkaja Arheologija 1957, 3- sz-> P- 278 — 288. 974. Kolmin, B. A.: Hronologija novgorodszkih drevnosztej. (A novgorodi régisé gek kronológiája.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 1. sz., p. 92 — n i . 975. Kondraíeva, L. N.: Petrogradszkij proletariat v bor'be za revoljucionnüj vühod iz pervoj mirovoj imperialiszticseszkoj vojnü (fevral' 1917 g.-mart 1918 g.) (A petrográdi proletariátus harcban az első imperialista világháborúból való forradalmi kilépéséért. 1917 febr.—1918 márc. (Moszkva, 1958, 14 p.) Kand. dissz. tézisei.) 976. Kopanev, A. I. : Naszelenie Peterburga v pervoj polovine X I X véka. (Péter vár lakossága a XIX. sz. első felében.) Moszkva—Leningrad: Izdatefsztvo Akademii Nauk SzSzSzR 1957, I 5 3 + 2 p. 977. Koridze, D.: Arheologicseszkie pamjatniki Tbiliszi. Cs. 2. Nacsalo pervogo tüszjacseletija sztarogo letoiszcsiszlenija, szrednij period pervogo tüszjacseletija novogo letoiszcsiszlenija. (Tbiliszi régészeti emlékei. 2. rész. A régi időszámítás első évezredének kezdete, az új időszámítás első évezredének középső korszaka.)
786
978. Kosztocskin, V. V.: Oboronitel'nüe szisztemü ruszszkih kreposztej XIV— nacsala X V I w . (Az orosz erődítmények védelmi rendszere a XIV. sz.-tól a XVI. sz. elejéig.) Szovetszkaja Arheologija 1957, *• sz> P- 132 — 142. 979. Kovalenko, D. A.: K isztorii évakuacii promüslennoszti v pervüj period voennoj intervencii i grazsdanszkoj vojnü (po materialam Petrograda). (Az ipar evakuálásának történetéhez a katonai intervenció és polgárháború első szakaszá ban, Petrograd anyaga alapján.) Naucsnüe dokladü vüszsej skolü. Isztoricseszkie nauki 1958., 2. sz., p. 105 —121. 980. Kreszal'nüj, N. I.: Szofija Kievszkaja. (A kijevi Szófia székesegyház.) Moszk va: „Iszkuszsztvo" 1958, 58 p., 16 T. 981. Kropotkin, V. V.: íz isztorii szrednevekovogo Krüma. Csufut-Kale i voprosz o lokalizacii goroda Füllü. (A középkori Krim történetéből. Csufut-Kale és Fulla város lokalizálásának kérdése.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 28. köt., p. 198— 218.
982. Kruskol, J u . : Monetü iz raszkopok Patréja 1949—1951 gg. (Pénzdarabok az 1949—1951. évi patraiosi ásatásokból.) Vesztnik Drevnej Isztorii 1958, 3. sz., p. 136—142. 983. Kurdina, B. G.: Datü, faktü i cifrü proslogo i szegodnjasnego Omszka. (Adatok, tények és számok Omszk múltjából és jelenéből.) Omszk 1958, 40 p. 984. Kuzmina, B. B . : Bronzovüj slem iz Szamarkanda. (Bronzból készült sisak Szamarkandból) Szovetszkaja Arheologija 1958, 4. sz., p. 120—126. 985. Larionov, I. : Arhitektura Pszkova. Szovremennüj i drevnij Pszkov. (Pszkov építészete. A mai és a régi Pszkov.) Pszkov: gaz. „Pszkovszkaja Pravda" 1958., (76) P986. Leningradszkij metallícseszkij zavod im. Sztalina. (Isztorija zavoda v illusztracijah.) 100 let. 1857 —1957. (A leningrádi Sztálin fémgyár. Az üzem története képekben. 100 év. 1857 —1957.) (Leningrad): Otd. tehn. informacii 1957, 198 p. 987. Levi, B. I.: K isztorii torgovli Ol'vii v IV—III vv. do n. é. Po épigraficseszkím pamjatnikam agorü. (Az i. e. IV—III. sz.-i olbiai kereskedelem történetéhez. Az agora feliratos emlékei nyomán.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 28. köt. P- 2 3 4 - 2 4 7 . 988. Lucenko, V. K.: Moszkovszkij Kreml'. (A moszkvai Kreml.) Moszkva: „Znanie" 1957, 32 p., (Vszeszojuznoe obcsesztvo po raszprosztraneniju politicseszkih i naucsnüh znanij. Szerija 1. No. 29 — 30.) 989. Luppov, Sz. P.: Isztorija sztroitefszva Peterburga v pervoj csetverti XVIII véka. (Pétervár építésének története a XVIII. sz. első negyedében.) Moszkva— Leningrad: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1957, 190 p. 990. Makszimova, M. I. : Fragment koszt'janogo persztnja iz Ol'vii. (Olbiai csont gyűrű maradványa.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 28. köt., p. 248 — 255. 991. Martiroszjan, A. A.: Raszkopki zsilüh kvartalov goroda Tejsebaini v 1955 — J 956 gg. (Tejsebaini város lakónegyedeiben végzett ásatások 1955 —1956-ban.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 1. sz., p. 163 — 170. 992. Materialü po isztorii Zlatouszta. (Adalékok Zlatouszt történetéből. Gyűjte mény.) Zlatouszt 1958, 142 p. 993. Mavrodin, V. V.: Otkliki na voszsztanie Pugacseva v Peterburge. (A Pugacsov-felkelés visszhangja Pétervárott.) Naucsnüe dokladü vüszsej skolü. Isztori cseszkie nauki 1958, 2. sz., p. 25 — 29. 994. Meszhia, S. A.: Tbiliszi 1500 let. (Az 1500 éves Tbiliszi.) Tbiliszi 1957, 44 P(Grúz nyelven.) 995. Minkevics-Musztafaeva, N. V.: O remeszlennom kvartale Bajlakana. (Bajlakan kézműves negyedéről.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 4. sz., p. 96 — 106. 996. Minkin, A. B.: Dosztoprimecsateínoszti Szmolenszka. (Szmolenszk neveze tességei.) Szmolenszk 1958, 11 p. 997. Mongajt, A. L.: Sztaraja Rjazan'. (A régi Rjazany.) Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1955, 228. p. (Materialü i iszszledovanija po arheologii SzSzSzR 49.) 998. Moszkva v dvuh revoljucijah. Fevral'—oktjabr' 1917 g. (Moszkva két forra dalomban. 1917. febr. —okt.) Moszkva: „Moszkovszkij rabocsij" 1958, 416 p . (Tanúim ánygyűj temény. )
787
999- Movsa, T. G.: Mednüe ukrasenija iz Kieva. (Rézből való díszek Kijevből.) Kratkie szoobscsenija o dokladah i polevüh iszszledovanijah Insztituta isztorii material'noj kuîturii 1957, 7°- köt., p. 94—98. 1000. Muskaterov, N. V. : Antifeodaînùe voszsztanija v Asztrahani v XVII—XVIII vekah. (Antifeudális felkelések Asztrahanyban a XVII—XVIII. sz.-ban.) Asztrahan': gaz. „Volga", 1958., 24 p . 1001. Naszonkina, L. I.: Moszkovszkij universzitet i ego sztudentü v obcsesztvennom dvizsenii Roszszii 1826 — 1831 gg. (A moszkvai egyetem és hallgatói az oroszországi társadalmi mozgalomban 1826—1831.) Moszkva 1958, 21 p . (Kand. dissz. tézisei.) 1002. Nedelin, A. I.: Osznovanie Szevasztopolja. (Szevasztopol alapítása.) IsztorijaSzSzSzR 1958., 5. sz. p. 168 — 172. 1003. Ocserki isztorii Leningrada. (v 4—h tomah). T. 2. Period kapitalizma. Vtoraja polovina X I X v. (Leningrád történetének vázlata 4 kötetben. 2. köt. A kapitalizmus korszaka. A X I X . sz. második fele.) Moszkva—Leningrad: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1957, 885 p. 1004. Odeszsza. Ocserk isztorii goroda-geroja. (Odessza. A hős város történetének vázlata. Szerk. Sz. M. Kovbajszuk stb.) Odeszsza: obi. izd. 1957, 3 2 ° P1005. Okladnikov, A. P.: Osztatki bohajszkoj sztolicü u g. Dunczincsen na r. Mudenczjan. (A bokhaj székhely maradványai Tungcsingcseng városa mellett a Mutengcsieng folyó mellett.) Szovetszkaja Arheologija 1957., 3- s z - P- 198—214. 1006. Oktjabr'szkoe vooruzsennoe voszsztanie v Petrograde. Voszpominanija aktivnüh ucsasztnikov revoljucii. Szószt. Sz. P. Knjazev i. A. P. Konsztantinov. (Az októberi fegyveres felkelés Petrográdon. A forradalom aktív résztvevőinek visszaemlékezései, összeáll. KnyazevSz. P. és Konsztantyinov A. P.) - Leningrad: Lenizdat 1956., 424 p. 1007. Oktjabr'szkoe vooruzsennoe voszsztanie v Petrograde. Szbornik sztatej. (Az októberi fegyveres felkelés Petrográdon. Tanulmánygyűjtemény.) M o s z k v a Leningrád: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1957, 44 2 P» * mell. 1008. Orlov, Sz. N.: Novaja nahodka detalej korablja X I I v. v Novgorode. (XII. sz.-i hajó részeinek újabb lelete Novgorodban.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 4. sz., p . 207 — 209. 1009. Otamanovszkij, V. D.: Razvitie gorodszkogo sztroja na Ukraine v XIV— XVIII w . i Magdeburgszkoe pravo. (A városi szervezet fejlődése Ukrajnában a XIV—XVIII. sz.-ban és a magdeburgi jog.) VI. 1958, 3. sz., p . 122 — 135. 1010. Pacskorija, G. B.: Revoljucionnoe prosloe Tbiliszi. (Tbiliszi forradalmi múlt ja.) Tbiliszi 1958, 47 p. (Grúz nyelven.) i o n . Pantikapaj. Otv. red. I. B. Zeeszt. (Pantikapaion.) Tanulmánygyűjtemény. (Fel. szerk. I. B. Zeeszt.) Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1957, 255p., 2 T. 1012. Pavlov, D. V.: Leningrad v blokádé. (1941 g.) Leningrád blokád alatt. 1941. Moszkva: Voenizdat 1958, 163 p., 4 térk. 1013. Pérléé, H.: K isztorii drevnih gorodov i poszelenij v Mongolii. (A mongóliai régi városok és falvak történetéhez.) Szovetszkaja Arheologija 1957, 9- s z » P43-53, . 1014. Poljakov, Ju. A.: Moszkovszkie trudjascsieszja v oborone szovetszkoj sztolicü v 1919 godu. (A moszkvai dolgozók a szovjet főváros védelmében 1919ben.) Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, 226 p . 1015. Porfiridov, N. G. : Immenüe vladücsnüe pecsati Novgoroda. (Névvel ellátott novgorodi püspöki pecsétek.) Szovetszkaja Arheologia 1958, 3. sz. p . 222 — 225. 1016. Prostejn, A. P.: Velikij Novgorod v XVI veké. Ocserk szociaíno-ékonomicseszkoj i politicseszkoj isztorii ruszszkogo goroda. Pod red. M. N. Tihomirova. (Nagy-Novgorod a XVI. sz.-ban. Egy orosz város gazdasági-társadalmi és politikai történetének vázlata. Szerk.: M. N. Tyihomirov.) Harkov: Izd. Harkovszkogo universziteta 1957., 228. p. 1017. Rabinovics, M. G.: O nacsalnom période isztorii Moszkvü. (Moszkva törté netének kezdeti szakaszáról.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 3. sz., p. 61 — 64. 1018. Rjabikov, V. V.: Irkutszk — sztolica revoljucionnoj Szibiri. (Irkutszk — a forradalmi Szibéria fővárosa.) Irkutszk: Kn. izd. 1957, 199. p.
788
ioiQ. Rozsdenie Novgorodszkogo Komszomola. (A novgorodi komszomol születé se. [Tanulmánygyűjtemény. Szerk. I. Sz. Fedorov.]) Novgorod: Gaz. „Novgorodszkaja Pravda" 1958, 57. p. 1020. Rozenfeldt, R. L.: K voproszu o nacsale Moszkvü. (Moszkva kezdeti kor szakának kérdéséhez.) Szovetszkaja Arheologija 1957, 4- s z » P- 93—98. 1021. Rozskova, M. K.: Zarabotnaja plata rabocsih Trehgornoj manufaktúra v 1892—1913 gg. (Materialü.) (A Trjohgornaja manufaktúra munkásainak munka bére 1892 —1913-ban. Adatok.) íz isztorii rabocsego klaszsza i revoljucionnogo dvizsenija Moszkva, Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1858., p. 333—341. 1022. Rutberg, G. N. : Vozniknovenie Szamarszkoj organizacii RSzDRP. (1892 — 1904 gg). (Az OSzDMP szamarai szervezetének létrejötte. 1892 —1904). Kujbüsev: Kn. izd. 1958, 152 p. 1023. Ründzjunszkij, P. G.: Gorodszkoe grazsdansztvo doreformennoj Roszszii. (A jobbágyreform előtti Oroszország városi polgárai.) Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, 559. p. 1024. Ründzjunszkij, P. G. : Remeszlennüe cehi g. Rigi v 40-h godah X I X v. (Riga város kézműves céhei a X I X . sz. 40-es éveiben.) íz isztorii rabocsego klaszsza i revoljucionnogo dvizsenija. Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958, p. 180—192.
1025. Scserbakov, Sz. A.: Goroda Zapadnoj Beloruszszii v szosztave Recsi Poszpolitoj v pervoj polovine XVII véka. (Nyugat-Beloruszia városai Lengyelország szervezetében a XVII. sz. első felében.) L'vov 1958., 20 p. (Kand. dissz. tézisei.) 1026. Skaratan, O. I.: Izmenenija v szosztave fabricsno-zavodszkih rabocsih g. Leningrada (1917 —1928 gg). (Változásoka leningrádi gyári munkások összetételé ben 1917—1928.) Leningrad 1958, 18 p. (Kand. dissz. tézisei.) 1027. Suljak, L. M. : Cerkov' Szpasza Preobrazsenija. (Az Úr Színeváltozása tem ploma). Novgorod: gaz. „Novgorodszkaja Pravda" 1958, 8. p., 4 T. 1028. Sul'kevics.M. M. : Kiev. (Arhitekturno-isztoricseszkij ocserk.) (Kijev. Építészeti és történeti vázlat.) Kiev: Goszsztrojizdat USzSzR 1958, 317 p. (Ukrán nyelven.) 1029. Szedanov, P. Ja.: Bolseviki i Szövet rabocsih deputatov Peterburga v 1905 g. (A bolsevikok és a pétervári munkásküldöttek szovjetje 1905-ben.) Leningrad 1958., 18. p . (Kand. dissz. tézisei.) 1030. Szedov, V. V.: K voproszu o zsertvoprinosenijah v drevnem Novgorode. (Az áldozathozatal kérdéséhez a régi Novgorodban.) Kratkie Szoobscsenija o dokladah i polevüh iszszledovanijah Insztituta isztorii materiafnoj kufturü 1957, 68. köt., p. 20 — 30. 1031. Szedova, M. V.: Amulet iz drevnego Novgoroda. (Egy amulett a régi Novgorodból.) Szovetszkaja Arheologija 1957, 4. sz., p. 166—167. 1032. Szkrobot, Sz.; Sz.: Sztacsecsnaja bor'ba peterburgszkih rabocsih v 1891 — 1895 gg- (A pétervári munkások sztrájkharca 1891 —1895-ben.) Isztorija SzSzSzR 1958., 6. sz., p. 105 —114. 1033. Szkvorcov, P. G.: Gorodu Vetluge 180 let. 1778 —1958. (Vetluga városa 180 éves. 1778—1958.) Vetluga: gaz. ,,Leninszkoe Znamja" 1958., 25 p. 1034. Szlavin, L. M. : Ol'vija kak górod v VI—I vv. do n. é. (Olbia mint város az i. e. VI—I. sz.-ban.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 28. köt., p. 276—297. 1035. Szotnikova, M. P.: Szerebrjanüe platezsnüe szlitki Velikogo Novgoroda. (Voproszu tehniki i épigrafiki.) (Nagy-Novgorod fizetésre használt ezüstrúdjai. Technikai és epigrafikai kérdések.) Leningrad 1958, 17. p. (Kand. dissz. tézisei.) 1036. Szozdadim isztoriju zavodov Leningrada. (Összeállítjuk a leningrádi üze mek történetét.) Leningrad: Lenizdat, 1958, 219 p 1 T. 1037. Szuhareva, O. A.: K isztorii gorodov Buharszkogo hansztva. (Isztorikoétnograficseszkij ocserk.) (A bokharai kánság városainak történetéhez. Történeti és néprajzi vázlat.) Taskent: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR, 1958., 147. p., 18 T. 1038. Szuskov, B.: Poszt Vladivosztok. (i860—1862 gg). (Vlagyivosztok őrhely. i860—1862.) Vladivosztok: Primőr, kn. izd. 1958, 27 p. 1039. Szuszlov, A.: Górod Torzsok i Novotorzsszkij rajon. (Isztoriko-ékonomicseszkij ocserk.) (Torzsok város és a Novij-Torzsok-i körzet. Történelmi és gazdasági vázlat.) Kalinin: Kn. izd. 1958, 114. p., 1 T.
789
1040. Szviridov, A. A.: Piterszkie rabocsie v borbe za ukreplenie szojuza sz bednejsim kreszt'jansztvom vo vremja podgotovki Oktjabr'szkogo vooruzsennogo voszsztanija. (A pétervári munkások harca a legszegényebb parasztsággal való szövetség megerősítéséért az októberi fegyveres felkelés előkészítése idején.) Ucsenüe zapiszki Leningradszkogo gosz. pedagogicseszkogo insztituta im. A. I. Gercena 1957. I 3 I - köt. Kafedra isztorü SzSzSzR, p. 39—63. 1041. Tbiliszi 1500. Jubilejnüj szbornik. (Az 1500 éves Tbiliszi. Jubileumi emlék könyv.) Tbiliszi: Izd. Tbiliszszkogo universziteta, 1958, 300 p., 21 T. (Grúz nyel ven.) 1042. Terlec'küj, V. M.: Bil'sovüki Küje^a v borot'bi za sztvorennja i zmicnennja Rad v 1917 r. (A kievi bolsevikok harca a szovjetek létrehozásáért és megerősíté séért 1917-ben.) Ukrainszküj Isztorücsnüj Zsurnal 1957, 2 - sz-» P- 2 3 —38. 1043. Tihomirov, M. N.: Drevneruszszkie goroda. 2. izd. dopoln. i pererab. (A régi orosz városok. 2. bőv. és jav. kiad.) Moszkva: Goszpolitizdat 1956, 467 p. 1044. Tihomirov, M. N. : Szrednevekovaja Moszkva v XIV—XV vekah. (A közép kori Moszkva a XIV—XV. sz.-ban.) Moszkva: izd. Moszkovszkogo univ. 1957, 317- P1045. Tijk, L. I.: O tallinszkih gil'dijah i ih nedvizsimoszti. (A tallini gildékről és ingatlanvagyonukról.) Tartu 1958, 48 p. (Ucsenüe zapiszki Tartuszkogo gosz. universziteta. Vüp. 70.) 1046. Tiscsenko, O. P.: Moszkovszkaja organizacija bofsevikov v period pod"ema pervoj ruszszkoj revoljucii (janvar' — dekabr' 1905 g.) (A bolsevikok moszkvai szervezete az első orosz forradalom fellendülésének időszakában. 1905 Jan.— dec.) Moszkva 1958, 20. p . (Kand. dissz. tézisei.) 1047. 1917 god v Moszkve. (Az 1917. év Moszkvában. Szerk. G. Kosztomarov.) Moszkva: „Moszkovszkij rabocsij" 1957, 206 p. 1 tpk. 1048. Urlin, K.: O esem raszszkazüvajut ulicü. (Miről mesélnek az utcák.) Gor'kij: Kn. izd. 1958, 60. p. (Gorkij [Nyizsnyij—Novgorod] történelmi nevezetességű helyeiről és műemlékeiről.) 1049. Varganov, A.: Szuzdal'. Isztoriko-ékonomicseszkij ocserk. (Szuzdalj. Törté nelmi-gazdasági vázlat.) Vladimir: Kn. izd. 1957, 82 p., 12 T. 1050. Vaszü'ev, Sz. D.: Po drevnim ruszszkim gorodam. Putevoditel'. (Régi orosz városokban. Útikönyv.) (Moszkva): Profizdat 1958., 264 p. 1051. V boju i v trade. Sztranicü iz isztorü moszkovszkogo komszomola. (Harcban és munkában. Lapok a moszkvai komszomol történetéből.) Moszkva: „Moszkovsz kij rabocsij", 1958, 242 p. (Tanulmánygyűjtemény.) 1052. V bor'be za Oktjabr' (mart 1917-janvar' 1918 g.) Szbornik dokumentov i materialov ob ucsasztii trudjascsihszja Odeszszü v bor'be za usztanovlenie Szovetszkoj vlaszti. Pod red. A. F. Csernjavszkogo. (Harcban októberért, igi^márc.— 1918. jan. Dokumentum- és anyaggyújtemény az ogyesszai dolgozók részvételéről a szovjethatalom létrehozásáért vívott harcban. Szerk. A. P. Csernjavszkij.) Odeszsza: Kn. izd. 1957, I^° P1053. Vejmarn, É. V.: „Pescsernüe goroda" Krüma v szvete arheologicseszkih iszszledovanij 1954—1955 gg. (A Krim „sziklavárosai" az 1954—1955-ben végzett régészeti kutatások megvilágításában.) Szovetszkaja Arheologija 1958, 1. sz., p. 7 1 - 7 9 . 1054. Vilkov, O. N.: Kitajszkie tovarü na Tobol'szkom rünke v X V I I v. (Kínai áruk a tobolszki piacon a XVII. sz.-ban.) Isztorija SzSzSzR 1958, 1. sz., p . 105 — 124.
1055. Vil'njusz. Arhitektura do nacsala X X v. (Vilnó. Építészete a X X . sz. ele jéig.) Vifnjusz: Goszlitizdat, 1958, 247 p. (Litván és orosz szöveggel. Album.) 1056. Vjazinin, I. N.: Sztaroruszszkij kraj. Ocserki po isztorü goroda i rajona sz drevnejsih vremen do nasih dnej. (Sztaraja Rusza vidéke. Vázlatok a város és a körzet történetéből a legrégibb időktől napjainkig.) Novgorod: gaz. „Novgorodszkaja Pravda" 1958, 178 p., 1 tpk. 1057. Vladimirszkij, M. F.: Ocserki rabocsego i szocial-demokraticseszkogo dvizsenija v Nizsnem Novgorode i Szormove. (Vázlatok a munkásmozgalom tör ténetéből Nyizsnyij Novgorodban és Szormovóban.) Moszkva 1957., I 7 4 P-
790
1058. Vlaszjuk A. I.: Moszkovszkij Kreml'. (A moszkvai Kreml.) Moszkva: („Iszkuszsztvo") 1958, 38 p., 32 T. 1059. Vorob'ev, A. V.: Asztrahanszkij Kreml'. (Az asztrahani Kreml.) Asztrahan': gaz. „Volga" 1958, 38. p., 1 tkp. 1060. Voronina, V. D.: K voproszu o tipe obscsesztvennüh szooruzsenij ranneszrednevekovogo goroda Szrednej Azii. (A középkori közép-ázsiai város középületei típusának kérdéséhez.) Szovetszkaja Arheologija 1957, 4. sz., p. 83 — 92. 1061. Zak, I/. M.: Bol'sevisztszkoe podpol'e Odeszszü vo vremja intervencii Antantü. ( I 9 i 8 - i 9 i 9 g g . ) (Azogyesszai bolsevik földalatti mozgalom az antant intervenció idején. 1918—1919.) í z isztorii rabocsego klaszsza i revoljucionnogo dvizsenija. Moszkva: Izd. Akademii Nauk SzSzSzR 1958., p. 462—477. 1062. Zverev, B. I.: Szevasztopol'szkaja oborona 1854—1855 gg. (Szevasztopol védelme 1854 —1855.) Moszkva: Ucspedgiz 1956, 186 p. 1063. Zsuravlev, Ju. V.: Zvonnica Szofijszkogo szobora XV—XVII vv. (A XV— XVII. sz.-i Szófia-székesegyház harangtornya.) Novgorod: gaz. „Novgorodszkaja Pravda" 1958, 6 p., 2 T. Összeállította: Fügedi Erik
791
KEPEK
• I Jj
1. i. kép. A budai vár (északi része) Dzselálzáde Musztafa útleírásában (1526)
2. kép. A budai vár Grünenberg Konrád címereskönyvében (1483) (a kép baloldalán)
5. Ae/>. I. Károly király középpecsétjének helyreállított
3. kép. I. Károly király középpecsétjének töredéke (1337) Kb. másfélszeres nagyításban 4. kép. I. Károly király középpecsétjének töredéke (1341) Kb. másfélszeres nagyításban
ábrája
6. kép. Az Illés-kútja
7. kép. A Horváth Mihály tér a XVIII. sz. második felében. Rekonstrukció
8. kép. Feszi Frigyes romantikus stílusú képviselőház-terve (1845)
9. kép. A régi képviselőház látképe. E g y k o r ú lapokban közölt rajz (1865)
ю. kép. A képviselők tanácskozási nagyterme. Egykorú lapokban közölt rajz (1865)
11. kép. A Bródy Sándor utcában felépült képviselőház. 1880 körüli felvétel
12. kép. A háború alatt megsérült, borított gerendafallal elzárt nagyterem egy része jelenlegi állapotában
13- kép. A helyreállított hall 1950 körül
14- kép. A képviselők tanácskozóterme jelenlegi állapotában
IS. kép. A régi képviselőház alagsora
i6. kép. A régi képviselőház földszintje
iy. kép. A régi képviselőház I. emelete
i8. kép. Az 1936-ban épült 585 tonnás Szeged Duna-tengerjáró hajó indulás előtt
ig. kép. Az 1938-ban készült Széchenyi Diesel-elektromos lapátkerekű vontatóhajó a pesti Duna-szakaszon
20. kéj). A Magyar Tengerész 4000 tonnás tengeri áruszállító hajó vízre bocsátása 1942-ben
2J. kép. Az újpesti kikötőöböl 1943 telén
22. kép. 2IOO tonnás hajó vízre bocsátása (1946)
23. kép. Duna-tengerjáró és tengerjáró hajók az újpesti gyár előtt (1950-es évek)
