1139
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ zik a közép-kelet-európai országokban a Central and Eastern Eurobarometer elnevezésű kérdőíves felvételt, melyben a kérdések egy része megegyezik az előző felmérés kérdéseivel, így a válaszok összehasonlíthatók. A megkérdezések során a jólét fogalomkörébe sorolják a politikai részvételt, a demokratikus rendszerrel való elégedettséget, a média iránti bizalmat, a média használatát és különböző oktatási kérdéseket is. A New Democracies Barometer vizsgálat a keleteurópai átalakulások során lezajlott változásokat méri fel. A társadalmi jólétre vonatkozó kérdések szerepelnek a Nyugat-Európában végzett felvételekben is. A kérdések között az életszínvonalon kívül szerepel a háztartások gazdasági helyzetével való elégedettség, a társadalmi részvétel és a migráció témája is. A már említett International Social Survey Programme időben és térben összehasonlítható adatokat gyűjt minden öt évben, nyugat- és kelet-európai országokban egyaránt. A kapott válaszok fontos információkat nyújtanak politikusoknak és kutatóknak az EU-tagállamok és a csatlakozni kívánó országok összehasonlításában. A legfontosabb témák: az állami támogatás, a szociális háló, a társadalmi egyenlőség, a család, a nemek szerepének változásai, a munkaorientációk, a vallás, a környezet és a nemzeti identitás. A World Values Survey az élet különböző területein előnyben részesített értékek széles spektrumát vizsgálja a világ különböző országaiban. A Nemzetközi Bűnügyi Felmérés a közbiztonsággal és a bűnözéssel foglalkozik és eddig három alkalommal végezték el. A második csoportba tartozó megkérdezéseket egyszer hajtották végre, de ezek eredményei fontos információkat jelentenek a jólét mérése számára. A bécsi intézet vizsgálati körébe vont, a nyugat- és kelet-európai országokban egyaránt elvégzett, fontosabb felmérések a következők: Társadalmi osztályszerkezet és osztálytudat, a Reader’s Digest Eurodata 1990 vizsgálata, az Európa érverése (Pulse of Europe) elnevezésű vizsgálat, Nemzetközi társa-
dalmi igazságosság projekt, Társadalmi rétegek Kelet-Európában 1989 után és a Gazdasági átalakulás társadalmi következményei. A harmadik csoportba a nemzeti szintű ismételt keresztmetszeti vizsgálatok tartoznak. Ezek a lakosság jólétének alakulását mérik, főként objektív, némely esetben pedig szubjektív mutatók alapján. A bécsi Paul Lazarsfeld Gesellschaft für Sozialforschung vizsgálati körébe vont ilyen megkérdezések a következők. – Nagy-Britannia és Észak-Írország: társadalmi attitűdök Nagy-Britanniában és Észak-Írországban; – Csehország: gazdasági várakozások és attitűdök; – Finnország: finn életszínvonal, társadalmi gondolkodás Finnországban; – Németország: német jóléti felmérés; általános társadalmi felmérés Németországban; – Hollandia: életfeltételek Hollandiában; kulturális változások Hollandiában; – Norvégia: életszínvonal Norvégiában; – Lengyelország: általános társadalmi felmérés Lengyelországban; a lengyelek, életfeltételek és törekvések; a lengyel társadalom szerkezete és tudatossága; – Svédország: életszínvonal Svédországban; országos felmérés az életfeltételekről Svédországban; – Spanyolország: latinobarometer, a Társadalmi Realitásokat Kutató Központ felmérése.
A bécsi intézet projektjében a jövő fontos feladata a különböző felmérésekben levő adatok, információk összehasonlíthatóságának növelése. Vajon az adatok ugyanazt a jelenséget mérik-e a különböző országokban? Mérik-e az időben lezajló változásokat? Az egyes országokban ugyanarra a kérdésre adott különböző válaszok valóban különbségeket jeleznek, vagy csak nyelvi problémákra, mintavételi különbözőségekre, a kérdezők eltérő magatartására vezethetők vissza? Mindezek megválaszolandó kérdések az „Összehasonlítható adatbázisok a kérdőíves megkérdezéseken alapuló kutatásokban” c. projekt teljesítése során. (Ism.: Dévai Péter)
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA 2002. ÉVI. 3. SZÁM Kretschmerová, T.: Népesedési tendenciák Csehországban 2001-ben.
Roubiček, V.: Termékenységi és abortuszráta Csehországban településnagyság-csoporttól függően. Rabušic, L.: A népesedéspolitika néhány feltételezéséről. Steinbachová, L.: Éhínség 1771/72-ben. Holčik, J.: Vitassuk meg a népesedéspolitikát. Srb, V.: Csehország népességének alakulása és népesedéspolitikája. Kučera, M.: A cseh népesedési politika vitájának figyelembevétele. Ružková, J. – Škrabal, J. – Pištora, L.: Csehország lakásállománya.
1140
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 2002. ÉVI 2. SZÁM
A BIRMINGHAMI EGYETEM FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 1. SZÁM Liew, L. H. – Siriwardana, M.: A kereskedelem liberalizálásának hatása egy többrégiós gazdaságra interregionális játékelméleti keretben. Ackrill, R. et al: Szociális biztonság, szegénység és gazdasági átmenet: elemzés Bulgáriára, 1992–1996. Schoors, K.: A csatlakozás előtt vagy után kell-e elfogadniuk a közép- és kelet-európai országoknak az eurót? Koleva, P. – Vincensini, C.: A kezességi alapok fejlődési pályája: a nyugati típusú intézményi befektetők felé ? Csehország és Bulgária esete.
Dawid, A. P.: Hatásdiagrammok oksági modellezéshez és következtetéshez. Lindley, D. V.: Látni és csinálni: az okság koncepciója. Singpurwalla, N. D.: Az okságról és az oksági mechanizmusokról. Van den Hout, A. – Van der Heijden, P. G. M.: Randomizált válasz, statisztikai felfedés-ellenőrzés és téves osztályozás: áttekintés. Clark, R. G. – Steel, D.G.: A háztartás mint mintavételi egység használatának hatása.
A FRANCIA DEMOGRÁFIAI INTÉZET FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 2. SZÁM
A FRANCIA GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A STATISZTIKAI ÉS GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 1. SZÁM Laferrére, A. – Blanc, D.: Hogyan befolyásolja a lakásépítési támogatás a lakásbérlést? Le Minez, S. – Roux, S.: Bérkülönbségek az első állástól számított teljes életpálya során. Margolis, D. N.: Tömeges elbocsátások és a munkába való visszatéréshez szükséges idő. Duhautois, R.: Összhangban van-e az állások újra elosztása a konjunkturális ciklussal Franciaországban?
Charbit, Y.: A platoni város: történelem és utópia. Brugeilles, C. – Cromer, I.: A férfi és a nő ábrázolása a képeskönyvekben, avagy hogyan járul hozzá a gyermekirodalom a nemi szerep kialakulásához. Kouamé, A. – Schellekens, J.: A vidék fejlődése és a családnagyságról alkotott vélemény Elefántcsontparton. Meron, M. – Widmer, I.: A női munkanélküliség késlelteti az első gyermek érkezését. Konietzka, D. – Kreyenfeld, M.: A női munka és a házasságon kívüli termékenység Németországban az 1990-es évek folyamán: összehasonlítás Kelet és Nyugat között. Ladier-Fouladi, M.: Család Iránban a demográfiai inflexió és a gondviselő állam születése között.
A BOLOGNAI, PÁDOVAI ÉS PALERMOI EGYETEMEK FOLYÓIRATA 2001. ÉVI 2. SZÁM
A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 1. SZÁM Gal, I.: A felnőttek statisztikai műveltsége: jelentések, összetevők és felelősség. Singpurwalla, N. D.: Néhány szellemes ötlet az esély birodalmában. Aldrich, J.: Hogyan lett a likelihood és az azonosítás bayesi? Smith, M. et al: Hosszú távú trendek becslése a troposzféra ózonszintjeiben. Pfeffermann, D.: Kisterületi becslés – új fejlemények és irányok. Riviére, P.: Mi teszi az üzleti statisztikát speciálissá?
Celant, G. – Pesarin, F.: A feltételes elemzés definiciójáról. Okafor, F. C.: A nemválaszolás kezelése lépcsőzetes mintavételnél. Barzanti, L. – Corradi, C.: Megjegyzés a kamatláb struktúrabecsléséről monoton simító szplájnok esetén. Ricci, R.: A statisztika tanítása a középiskolában: egy kulturális és oktatási kérdés. Singh, H. P. – Tracy, D. S.: Az átlag becslése véletlen nemválaszolás esetén mintavételes felvételekben. Kumar Pradhan, B.: Módosított láncregressziós becslések több segédinformáció felhasználásával. Paggiaro, A.: Keverék modell hosszú távú munkanélküliség elemzésére. Meintanis, S. G.: Az illeszkedés jóságának tesztjei empirikus karakterisztikus függvényből származtatott Cauchyeloszlásokhoz. Brown, J. A. – Boyce, M. S.: Felvételi terv pillangók megfigyeléséhez. Apolloni, B. és mások: Egy neurális háló alapú eljárás a szarvasmarhaondó mozgóképességének előrejelzéséhez.
1141
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ Strand Vidarsdottir, U. – O’Higgins, P.: Geometrikus alaktan és a variációk elemzése az arcformában: a biológiai megállapítások robusztussága a két- kontra egyoldalú, illetve hiányzó iránypontokkal kapcsolatban. Vannella, G.: Többváltozós módszer a lucaniai tengerszennyeződés statisztikai gazdasági-környezeti elemzéseihez. 2001. ÉVI 3. SZÁM Monari, P. – Stracqualursi, L.: Hiteles kalibrálás szakértői információkkal kombinálva: néhány javaslat a teljesítménymutató varianciabecslésére. Arenas, C. – Albalet, R. – Mestres, F.: Nemparaméteres alkalmazás nukleotid helyettesítésekre DNS-sorozatokban. Rampichini, C. – Salvini, S.: A munka és a termelékenység kapcsolatának dinamikus vizsgálata Olaszországban. Pillati, M.: Neurális hálók osztályozási problémákban: egy bináris szegmentációs módszereken alapuló megoldás. Moretti, E. – Pace, R.: Kivándorlás, letelepedési vagy visszatérési projekt ? Lovaglio, P. G.: Módszertani javaslat kisterületek közötti térbeli kapcsolatok vizsgálatára aggregált adatokból kiindulva. Nogales, A. G. – Oyola, J. A. – Pérez, P.: Az invariancia és majdnem invariancia egyenértékűségéről bayesi nézőpontból. Calia, P. – Strazzera, E.: Mintakiválasztási modell szavazatok megóvásához kontingens értékelési elemzésekben. D’Epifianio, G.: Nonprofit szervezetek teljesítményeinek összehasonlító értékeléséről. Esettanulmány egyetemi struktúrák értékelésére. Andolina, P.: Fuzzy megközelítés faktor-modell felépítéséhez. Barzi, F. et al: Többdimenziós permutációs tesztek ismételt mértékekre: alkalmazások daganatnövekedési görbékre állati modellekben. Grassi, M. – Rezzani, C. – Biino, G.: A főkomponenselemzés mint mérési hibamodell néhány tulajdonsága.
A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 2. SZÁM Mindošová, M.: A 2002-re vonatkozó állami statisztikai adatgyűjtési program és létrehozásának folyamata. Parimuchová, M.: A statisztikai osztályozások és nomenklatúrák harmonizálása a nemzetközi szabványokkal. Papaj, K.- Mindošová, M.- Horváthová, M.: Az elektronikus statisztikai adatgyűjtés. Jastrabík, P.- Svondrk, M.- Novota, D.: Információtechnológiák a Szlovák Statisztikai Hivatalnál. Tóthová, T.: A foglalkoztatottság elemzése Szlovákia másodlagos szektorában 1994-től 2001-ig. Michalík, I.: A statisztika feladata az erdőgazdaság kezelésében. Králiková, Á.: Regionális statisztikák a regionális politika megvalósítása során.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MATEMETIKAI STATISZTIKAI INTÉZETÉNEK FOLYÓIRATA 2001. ÉVI 4. SZÁM Jones, G. L. – Hobert, J. P.: Valószínűségeloszlások feltárása Markov-lánc Monte Carlo-módszerrel. Billera, L. J. – Diaconis, P.: A Metropolis-Hastings algoritmus geometriai értelmezése. Mira, A.: A Monte Carlo Markov-láncok teljesítményének rendezése és javítása. Roberts, G. O. – Rosenthal, J. S.: Optimális skálázás különböző Metropolis- Hastings algoritmusokra. 2002. ÉVI 1. SZÁM Hansen, M. H. – Kooperberg, C.: Szplájnadaptáció kiterjesztett lineáris modellekben. Bühlmann, P.: Bootstrapek idősorokhoz. Graubard, B. L. – Korn, E. L.: Következtetés szuperpopulációs paraméterek esetén mintavételes felvételekkel. Katz, R. W.: Sir Gilbert Walker és kapcsolat az El Nino és a statisztika között.
A BOLGÁR STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA 2001. ÉVI 6. SZÁM Conev, V.: Miért nem sikerült a múlt században úgy kezelni a statisztika általános elméletének lényegét mint tudományos területet ? Balev, I.: Bulgária demográfiai jellemzői (eredmények a 2,5 százalékos mintából). Khristov, E.: A strukturális különbségek alaptípusainak összegző mutatói a gazdasági és társadalmi felvételekben. Sugareva, M.: Statisztikai eloszlások közötti távolságok becslésének módszereiről. Atanasov, D.: Eljárások többdimenziós skálázásra MATLAB-bal. 2002. ÉVI 1. SZÁM Jakimova, E.: Időmérleg-felvétel – 2001/2002, a 2001es cenzus alapján. Slavejjkov, P.: A bolgár népesség etnikai strukúrája. Genova, T.: Vállalati tendenciafelvétel. Georgiev, S.: Módszerek hiányzó adatok pótlására. 2002. ÉVI 2. SZÁM Radilov, D.: Statisztika az információs társadalomban: a jövő kihívásai. A termelői árak megfigyelése a mezőgazdaságban (Módszertan).
1142
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ
Minchev, V. et al: Európai működő tőke befektetések és a cégek közötti kapcsolatok Bulgáriában. Dimitrova, R. – Mileva, B.: A folyamatos szakmai képzésből származó adatok minőségének becslése és elemzése (CVTS2 projekt). Zlatanov, S.: Bulgária demográfiai kilátásai: a stacionernépesség-módszer alkalmazása.
AZ OSZTRÁK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 7. SZÁM Ausztria kutatásra és kísérleti fejlesztésre fordított öszszes nemzeti kiadása – 2002. évi becslés. Egészségügyi interjú felvétel: egészségügyi szolgáltatások igénybevétele; 1999. szeptemberi mikrocenzus. Egyeztetett minimális bérindex, 2002. június. Fogyasztóiár-index, 2002. június. 1999/2000-es háztartásiköltségvetés-felvétel: a referenciaszemélyre vonatkozó különböző koncepciók hatása és az ekvivalencia skála. 2001-es vágóhídi statisztika. Tehéntejtermelés és -felhasználás 2001-ben. Rövid távú statisztikák a bányászatban és feldolgozóiparban: előzetes eredmények 2001-ből. Idegenforgalom, 2002. április. Idegenforgalom a 2001/2002-es téli időszakban. Polgári repülés 2001-ben. Az osztrák társadalombiztosítási intézmények költségvetései 2000-ben (a nemzeti számlák értelmében). Építés és állótőke-felhalmozás lakásokra és egyéb épületekre vonatkozóan az ESA 95 szerint. 2002. ÉVI 8. SZÁM A népesség társadalmi-gazdasági csoportjai 2000-ben. Egészségügyiinterjú-felvétel: az egészséget befolyásoló személyes viselkedés, az egészségesség gyakorisága, kockázati tényezők; 1999. szeptemberi mikrocenzus. A vízgazdálkodás termelése 2001-ben. Külkereskedelem 2001-ben, végleges eredmények. „Besorolási értesítő” a 2000-es szövetségi statisztikai törvény szerint.
AZ OROSZ ÁLLAMI STATISZTIKAI BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 6. SZÁM Plyshevskijj, B. P.: A termelékenység és munkabér dinamikájának összefüggése. Litvinceva, G. P.: Árak és a termelés jövedelmezősége az orosz gazdaság szektoraiban.
Belousov, A. R.: Leckék a válság utáni növekedésből. Jarnykh, Eh. A.: Egy népesség-nyilvántartás módszertani szempontjai. Moiseenko, V. M.: A vándorlás adatforrásai Oroszországban: fejlődés és kilátások. Minbaev, M. T.: Módszerek fejlesztése a lakossági mikrocenzus-adatok interpretálására. Dibirdeev, V. I.: A közvélemény formálása a 2002-es összorosz népszámlálásra. Az Orosz Föderáció fő társadalmi-gazdasági mutatói, 1997–2002. Daurenbekov, A.: Astana város demográfiai prioritásai az ország régióinak rendszerében. Shmelev, V. B. – Shumilova, M. M.: A karél fiatalság véleménye a 2002-es összorosz népszámlálásról. Timofeeva, R. A.: Állami szerepvállalás a statisztikai tevékenységben. Tarasenko, N. V. – Kriulina, E. N. – Ponomarenko, V. F.: Komplex értékelésű becslési módszer gyakorlati megvalósítása falusi önkormányzatok társadalmi-gazdasági fejlődésének becsléséhez. Okhrimenko, A. A.: Felsőfokú végzettségű személyek oktatásának módszertani megalapozása és statisztikai elemzése. Sotnikov, A. N.: Az ár dinamikus modellezése és előrejelzése válogatott termékekre. 2002. ÉVI 7. SZÁM Sokolin, V. L.: A 2002-es összorosz népszámlálás előkészítési folyamatáról. Sedova, E. I. – Kachanova, N. N.: Az áru erőforrásmérleg összeállításának módszertana és válogatott eladott termékek volumenének számítása. Kozlov, N. V.: Az árukészlet-változások elemzésének módszere. Danchenok, L. A.: A fogyasztói árak statisztikai kutatásának módszertani szempontjai. Tamashevich, V. N. – Leshkevich, V. V.: A nagykereskedelmi szervezetek összeírásának módszertana. A kiskereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozások mintavételes felvételének kérdőívei. Ekhlakova, V. A. – Rastjagaeva, N. V.: A kiskereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozások felvételének eredményei a szverdlovszki régióban. Olejjnik, O. S. – Tarasova, A. A. – Domovec, I. F.: Ipari egyéni vállalkozások statisztikai felvétele a volgogradi régióban. Mkhitarjan, V. S. – Kuchmaeva, O. V.: Statisztika és közgazdaságtan a közgazdasági oktatásban. Salin, V. N. – Popova, A. A.: „A közgazdasági oktatás minősége Oroszországban” c. tudományos és módszertani konferencia. Az Orosz Föderáció fő gazdasági és társadalmi mutatói, 1997–2002. Külföldi befektetések az orosz gazdaságban 2001-ben. Zalpukarov, A.Z.: Az agrárreform Kirgizsztánban. Polousova, G. Ju.: A térinformatika fejlesztése és használata a tulai regionális statisztikai bizottságban. Prokopova, G. A. – Kuzina, N. K.: A regionális statisztika fejlesztése az altáji területen 1998 és 2001 között. 2002. ÉVI 8. SZÁM Jakovlev, A. A.: „Fekete pénz” gazdaság Oroszországban: sajátosság és mérték, a közveszteségek becslése. Rajjsskaja, N. N. - Sergienko, Ja. V. – Frenkel’, A. A.: Inflációs változások elemzése, termelés, kibocsátás és pénzügyi hatékonyság az iparban.
1143
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ Plyshevskijj, B. P.: A rubel valutaárfolyamának tartalma. Shashlova, N. V. – Rodin, V. A. – Dumnov, A. D.: A környezetvédelmi kiadások statisztikai megfigyelésének módszertani kérdései komplex ökológiai és gazdasági keretben. Nesterov, L. I. – Ashirova, G. T.: A természetes erőforrások becslésének módszerei nemzetközi statisztikák céljából. Rasjannikov, V. G.: Sajátosságok Oroszország agrárszektorának gazdasági növekedésében. A XX. század 30–90 éve. Zhandarov, A. M.: A bűnügyi mutatók belső kapcsolatának elemzése Oroszország régióiban. Arseeva, T. V.: Nemek szerinti különbség az életszínvonal-mutatókban a privolszki (Volga) körzetben. Guseva, E. P.: A híres statisztikus, D.V. Szavinszkij élettörténete. Davydjanc, D. E.: Ismérvek, mutatók és a társadalmigazdasági hatékonyság becslései. Lermontov, Ju. M.: Nemzetközi pénzügyi standardok Oroszországban.
A NÉMET SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 7. SZÁM Hartmann, N.: A nemzeti számlák felülvizsgálata, 1970–1990. Klumpen, D.: Új trendek európai szinten, törvények és projektek.
Sommer, B. – Voit, H.: A népesség alakulása, 2000. Breiholz, H.: A mikrocenzus eredményei. Blang, D.: A külkereskedelmi volumen és indexek új számítása 2000-es bázison. Lüüs, H. P.: Belföldi vízi szállítás, 2001. Zifonun, N.: Egészségügyi kiadások, 1992–2000. Michaelis, E.: Közadósság, 2001. Engel, E.: Nemzetközi Statisztikai Kongresszus Berlinben (2. rész). 2002. ÉVI 8. SZÁM Schwartzenberg, M. – Geiert, C.: A 2002. szeptember 22-én tartandó 15. német Bundestag-választás alapjai és adatai. Körner, T.: Folyamatelemzések: a Szövetségi Statisztikai Hivatal által használt eszköz a szervezet optimalizálására. Heidenreich, H. J. – Herter-Eschweiler, R.: Longitudinális adatok a mikrocenzusból: alap az elemzés új módjaihoz. Hmielorz, A. – Pöschl, H.: Európai területi minta: a LUCAS projekt. Spörel, U.: A szálloda- és vendéglátóipar mutatóinak alakulása 2001-ben. Blang, D.: Kiegészítő becslések a külkereskedelmi statisztikában az árukódok és tartományok szintjén. Reim, U. – Reichel, B.: A közúti személyszállítás 2001ben. Weinmann, J.: Az új egészségügyi személyzeti elszámolások. Merz, J. – Zwick, M.: A 2002/2005-ös adóreform elosztási hatásai a „Karlsruher Entwurf”-fal összehasonlítva.
