FÜLÖP Gyula-BICSKEI
Timea-HALLGATÓ
Ildikó
KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK MAGYARORSZÁGON - két régió összehasonlító elemzése
A Magyarországon működő külföldi tulajdonban levő vállalatok zömmel az átlag feletti termelékenységű régiókban találhatók. Eltérőek továbbá az egyes országrészek növekedési ütemei is. A szerzők tanulmányukban a növekedési ráták eltérésének okait, valamint a vállalati telephely kiválasztásának szempontjait kívánják feltárni, hogy meghatározhassák azokat a lehetőségeket, amelyekkel a vállalatok
észak-magyarországi
letelepedésre ösztönözhetőek.
A világgazdaság fejlődésének az utóbbi évtizedekben
Kérdőív segítségével interjút készítettünk nemzet
jelentkező egyik legmarkánsabb vonása a nemzetközi
közi vállalatokkal
vállalatok szerepének dinamikus bővülése volt. Szerepük
vonzáskörzetében. Az interjúkon arra a kérdésre keres
különösen akkor és ott értékelődik fel - mint például
tünk választ, hogy milyen tényezők játszanak szerepet az
Magyarországon - , ahol és amikor a külföldi befek
adott vállalat telephelyének a kiválasztásában.
tetésekhez fejlesztési várakozások kapcsolódnak. Számos egyéb pozitív hatás mellett elsősorban a Magyarorszá
Székesfehérváron,
Miskolcon
és
A vállalati felmérések során nyert adatokat elemeztük és következtetéseinket ennek alapján foglaltuk össze.
gon letelepült nemzetközi vállalatoknak köszönhető, hogy
a
magyar
exportban
kimutathatóvá
vált
a
A beruházások alakulása és jellemzői
szerkezetváltás, az eltolódás a magasabb feldolgozottsági fokú termékcsoportok felé. Ugyanakkor a kedvező exportstruktúra-váltás nagy importszükséglet
A közvetlen
tőkeberuházás
(Foreign Direct Investment)
mellett
lehetővé teszi egy másik országban lévő vállalat tulaj
bontakozik ki, s így korlátozott a magyar hozzáadot-
donlását és ellenőrzését. A z előbbiekért cserébe a
tértékre gyakorolt hatása is. Jellemző továbbá, hogy a
beruházó cég pénzügyi, termelési, menedzsment know-
Magyarországon működő, részben vagy egészben külföl
how-t és más erőforrásokat juttat el a másik országba. A
di tulajdonban lévő vállalatok inkább azokban a régiók
külföldi
ban találhatók, melyek átlag feletti termelékenységgel
beruházását. így többek között megvásárolhat
vagy profitabilitással rendelkeznek.
meglévő, régóta működő vállalatot, vagy teljesen új, úgy
cég többféle
formában
is
megvalósíthatja egy
Van eltérés az egyes régiók növekedési üteme között
nevezett zöldmezős beruházást hajthat végre. A közvetlen
is. Magyarország nyugati része sokkal több külföldi vál
tőkeberuházás koncepciójának az a lényege, hogy meg
lalatot vonz, mint a keleti országrész. Kutatásunkban a
szerezzük, biztosítsuk az erőforrások
növekedési ráták eltérésének az okát kívánjuk feltárni,
irányításának jogát egy másik országban. Ezzel szemben
ellenőrzésének,
hogy meghatározhassuk azokat a lehetőségeket, ame
a portfolió beruházások
lyekkel ösztönözni lehet a vállalatokat az észak-magyar
különböző pénzügyi eszközöket, részvényeket vásárol a
(Portfolió Investments) esetében
országi letelepedésre.
befektető. Ez a befektetési mód alapvetően passzív beleszólási jogokat biztosít az elsővel szemben a cég
VEZETÉSTUDOMÁNY
1 .ábra
irányításába. Igen szoros kapcsolat figyelhető meg az adott ország és régió gazdasági fejlődése, és a közvetlen
Külföldi befektetések országok szerint 1998-ban (1990. 01.01-től halmozottan)
tőkeberuházások között. A külföldi működőtőke bejövetele Magyarországra a térség többi
országához
viszonyítva
kiugróan j ó .
Szűcs, 1998 tanulmányából kiindulva azzal
számol
hatunk, hogy ez a folyamat nem szakad meg, s továbbra
Görögország
|
Finnország
|
Svédország
is évente 1,5-2 milliárd dollár érkezik az országba,
FÁK ~m
gyorsítva a gazdaság fejlődését. Ennek azonban az a feltétele, hogy az ország megőrizze politikai, gazdasági
Svájc
stabilitását. Szilárd, kiszámítható, átlátható gazdasági
Nagy-Britannia
környezetet igényelnek a külföldi befektetők, akik koráb ban többször kifogásolták
a szabályozás, főleg
pH
Olaszország
• • •
tőke
Hollandia
évenkénti mozgása alapján azt láthatjuk, hogy egyenletes
Ausztria
növekedés után 1994-ben, a kormányváltás idején erős
Franciaország
kapcsán
beérkező
külföldi
p|
Belgium
az
adórendszer túl gyakori módosítását. A privatizáció
|1
visszaesés következett be. Amikor aztán 1995-ben új
ll^^^l IH^H
JHHH
USA^HHi
lendületet vett a magánosítás, és megkezdődött a nagy energiaszolgáltatók privatizációja, hirtelen megnőtt a
0
tőkebeáramlás, s az eddigi legmagasabb összeg, 4 mil
50
10 0
150
200
250 3 0 0 milliárd Ft
liárd 570 millió dollár jött be az országba. 1996-97-ben Forrás: IKIM/APV Rt
kiegyensúlyozottabbá vált a folyamat, s úgy tűnik, hogy 1998-ban is egyenletes lesz a behozatal (1.
táblázat). A külföldi tőke magyarországi befekteté 1. táblázat
seinek eredeti motivációi
közül
Herczeg,
1993 tanulmányából az alábbiakat emel
A közvetlen külföldi befektetések alakulása (millió USD)
jük ki: - a magyar piacra történő behatolás, piaci
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 I-V. Készpénzben beérkezett külföldi tőke
1459 1471 2339 1147 4453 1983 2085 597
Tárgyi apport
155
170
142
173
117
57
22
3
Külföldi működőtőke összesen 1614 1641 2481 1320 4570 2040 2107 600
részesedés megszerzése; - új fogyasztók bekapcsolása az értéke sítésbe; - új beszállítói - kooperációs kapcsolatok keresése - a cég know-how-jának kiter jesztése; -
Forrás: M N B , IKIM, G M
második vonalbeli technológiák to-
vábbhasznosítása; - elsősorban ún. „zöldmezős" beruházá
Magyarországon a legnagyobb befektetőknek ország és az Egyesült Államok számítanak,
Német
soknál csúcstechnológiára alapozott részegység, félkész
utánuk
vagy késztermék telepítése.
Franciaország és Ausztria következik. Japán ebben a sta
Az eredeti motivációk közül is kiemelendő a relatíve
tisztikában - amely a zöldmezős beruházásokat nem tar
olcsóbb magyar munkaerő, amely a szép lassan emelkedő
talmazza - azért nem szerepel, mert a japánok szinte
bérköltségek és járulékos költségek miatt
kizárólag a zöldmezős beruházásokat részesítik előnyben
jelentősen drágult.
(1. ábra). A privatizáció lezárulásával a zöldmezős beru
időközben
A külföldi befektetők számára lényeges kérdés a
házások gyors növekedésére lehet számítani. Napjaink
tőkemegtérülés.
ban már erre a területre irányul a külföldi működőtőke
százalékkal nagyobb, de nyolc-tíz % körüli árbevétel-
több mint ötven százaléka.
arányos nyereség elérése.
VEZETÉSTUDOMÁNY
Mérvadó
a reálkamatoknál
néhány
Ha a külföldi befektető kockázatosnak látja a ma
nagyüzemei gyakorlatilag összeomlottak, a munkanélkü
gyarországi befektetését, arra fog törekedni, hogy az
liség elérte a 30%-ot. A város azonban a bajok közepette
minél előbb megtérüljön és csak minimális pénzesz
hihetetlen vitalitásról tett tanúbizonyságot. A rendkívül
közöket forgasson vissza a vállalkozásba.
előnyös adottságokra alapozott, átgondolt, befektetés
A külföldi cégek vonakodva lépnek be azokba az országokba, ahol az infrastruktúra
nem elégíti ki a szük
ségleteiket.
beruházások sora jött létre a városban. 1990 óta mintegy 130 millió dollár külföldi műkö
Az információkra épülő vállalati tevékenységek nem léteznek korszerű telekommunikációs bízható
ösztönző várospolitika eredményeként a nagyléptékű
energiaforrás
rendszer
és meg
nélkül. Egy rugalmasan termelő
vállalat jó vasúti és közúti feltételeken alapuló „just in
dőtőke áramlott a városba. A befektetők fogadására euró pai normák szerint előkészített ipari parkokban gyakor latilag korlátlan lehetőségek kínálkoznak,
bármilyen,
nem környezetszennyező tevékenység számára.
time" rendszert igényel. Minden vállalat megkívánja a
Székesfehérváron hat nemzetközi, illetve országos
korszerű bankrendszer szolgáltatásait, és még sorolhat
főútvonal fut össze. Ez az egyetlen város az országban,
nánk ezeket a kívánalmakat.
ahol Budapestet elkerülve metszi egymást az Eszak-Dél
A korábbi kutatásokból is egyértelműen kitűnik, hogy
és Kelet-Nyugat irányú közlekedési tengely. Székes
az ország gazdasági, szociális és kulturális értelemben
fehérvár kiemelt vasúti csomópont, nemzetközi fővona
egyaránt szétszakadt. Borsod-Abaúj-Zemplén,
lak találkozóhelye.
Heves,
Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben majdnem
A város infrastrukturális ellátottsága az utóbbi évek
kétmillió ember él egyre mélyülő gazdasági, szociális
nagyarányú fejlesztéseinek köszönhetően minden szem
válságban. Az új tőkebefektetők számára a térség nem
pontból jó, európai színvonalú. A víz, az elektromos áram
vonzó, sőt a térségben befutott vállalkozások is az ország
és a gáz a város minden részén rendelkezésre áll, a tele
más része felé indulnak el, azaz tovább fogy a tőke. Az
fon-ellátottság szintén kifogástalan.
elmúlt
néhány
év
alatt
egyes
források
szerint
a
A kilencvenes években nagyléptékű stratégiai befek
Magyarországra beáramló mintegy 9,5 milliárd dollár
tetések valósultak meg Székesfehérváron, mégpedig a
tőke kilenctized része a Dunántúlra, illetve Budapestre
legváltozatosabb formában. A Ford, a
került.
az IBM, a NOKIA, a Stollwerck, Plasticks
és a General
zöldmezős beruházással létesített gyárat, telep
helyet. A Parmalat
A két iparkörzet bemutatása
Philips-Grundig,
a Shell-Gas
vatizációjánál
és az ALCOA az állami vállalatok pri
szerzett érdekeltséget
vállalkozások
bővítik
a városban. A
Mindkét régió az elmúlt években jelentős átalakuláson
betelepült
tevékenységüket.
ment keresztül. Azonban míg Székesfehérvár nemzetközi
Jellemző az induló termékek leváltása új, technológiailag
ipari központtá vált, MiskoTc szemmel láthatóan lemaradt
magasabb szintű termékekkel. Ez a termelési érték
a kelet-magyarországi városok versenyében is.
növelése mellett a bedolgozói háttér bővítését és az önál
Székesfehérvár és vonzáskörzete
ipari termelés növekedése folyamatos, jóval meghaladja
Székesfehérvár Magyarország szívében, Budapesttől alig
portorientált.
ló fejlesztés igényének erősödését hozza magával. Az az országos átlagot. A város ipari termelése erősen ex 60 km-re, a Nyugat-Dél-Kelet Európát összekötő főutak és vasútvonalak csomópontjában
helyezkedik el. Az
ország nyolcadik legnépesebb városa és
A kereskedelem fejlődése ugyancsak lendületes. A több, mint kétezer kiskereskedelmi üzlet mellett az elmúlt
közvetlen
években egyre-másra épülnek a városban az Európában
vonzáskörzetével együtt a legfejlettebb térségek egyike.
jól ismert bevásárlóközpontok, gyorséttermek. Az önkor
Az egy főre jutó G D P alapján a negyedik helyen áll a
mányzat minden eszközzel segíti a kereskedelmi hálózat
magyar városok sorában. Fontos ipari, szellemi és
és a szolgáltatások fejlődését.
kereskedelmi központ.
Székesfehérvár lakossága 108 ezer fő. A keresőképes,
A rendszerváltás óta eltelt néhány év alatt a város
20-59 éves korosztály létszáma meghaladja a hatvanezret.
akár a kelet-európai változások sikermodelljéül is szol
A húsz év alattiak létszáma mintegy
gálhatna.
tehető. A vidékiek (Székesfehérvár
A gyökeres társadalmi-gazdasági átalakulás követ keztében a 90-es évek elején Székesfehérvár
ipari
harmincezerre
vonzáskörzetében
élők) egynegyede Székesfehérváron tanul vagy dolgozik. Székesfehérváron nyolc ezer körüli a regisztrált munka-
VEZETÉSTUDOMÁNY
nélküliek létszáma. Huszonöt százalékuk magasabb isko
munkaerő-kapacitás, a Miskolcon m ű k ö d ő
lai végzettségű.
képzési és átképzési infrastruktúra magas színvonala.
Jól működik a városban a munkanélküliek újra-elhelyezkedését segítő képzési, átképzési,
továbbképzési
rendszer. A Székesfehérvári Munkaerő-fejlesztő és -kép
oktatási,
A közelben található két híres történelmi borvidék, az egri és a tokaji, a vidék természeti adottságokban gazdag, a turizmus fejlesztése remek lehetőségként kínálkozik.
ző Központ szinte naprakészen alkalmazkodik a munka erő-piaci igényekhez. A képzési rendszer szintén rugal
A kutatási módszer
masan követi a nagy munkáltatók elképzeléseit. Empirikus kutatásunk célja a borsodi régióba történő
Miskolc és környéke
közvetlen külföldi tőkeberuházások növelési lehetősé Miskolc
Magyarország
északkeleti
részén
fekszik.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási, gazdasági, kulturális és közlekedési központja. Lakosainak száma alapján Magyarország harmadik legnagyobb városa. Ebben a városban a vaskohászat már az I. világ
geinek vizsgálata a székesfehérvári iparkörzet sikeres tapasztalatainak tükrében. A kutatás különböző fázisaiban különböző
A szakirodalom előzetes tanulmányozása alapján a
háború előtt kialakult, mely magával húzta a szén
kutatás tervezési
fázisában
koncepcionális
bányászatot, és megteremtette a gépipart. A hatvanas, het
fejlesztettünk
a külföldi
beruházások
venes évek ipari fejlesztéseinek hatására a város lako
kiválasztásához (2. ábra).
sainak
száma
jelentősen
megemelkedett,
ki
A modell
modellt helyének
összefüggéseinek
meg
leírására kérdőívet szerkesztettünk, melyet személyesen
lakótelepek
töltettünk ki a vállalatoknál. A kérdőívek elemzése során
Miskolc és térsége - mint az ország egyik legna
régió közötti azonosságokat, a szembetűnő különb
növekedett igények orvoslására hatalmas
a
mód
szerek alkalmazására volt szükség.
épültek.
kapott információk segítségével fel kívántuk tárni a két
gyobb nehézipari bázisa - az utóbbi évtizedben nehéz helyzetbe került, melyet az érintett iparágak világvál ságán kívül a korszerűtlen termelési struktúra, a teljes egészében állami tulajdon, vezetői és
finanszírozási
ségeket és ezek hátterét. Végül javaslatokat dolgozunk ki a nemzetközi vál lalatok észak-magyarországi tőkerészesedésének növelési lehetőségeire.
hiányosságok idéztek elő. A helyzetet súlyosbította a keleti piacok drasztikus összeomlása is. A régió egyes településein 1996-ban a munkanélküli ség aránya meghaladta az ötven %-ot, de az országos
Modellalkotás - a szerkezeti struktúra
átlaghoz képest a megyei szintű számok még ma is na Az 2. ábrán
gyon rossz képet mutatnak (17%).
szemléltetett modell nyolc részből áll.
Míg az ország nagy részében befejeződött a szerke
Kiindulópontja a régió az adottságaival, melyek egy része
zetváltás, a borsodi régióban gyakorlatilag még ma is tart.
erősség, más része pedig gyengeség. Adott a helyi
Egy integrált szerkezet-átalakítási program bevezeté
intézményi hálózat is, aminek saját elképzelése, stratégiá
se van jelenleg folyamatban, melyhez megfelelő pénzesz
ja van a régió fejlesztésére vonatkozóan. Ezt biztosítják
közök is rendelkezésre állnak. Ez a fejlesztés a rugal
az egyes régiók a külföldi befektetőknek. Emellett a
masan alkalmazkodni képes, innovatív cégekre alapoz.
nemzetközi vállalatok, amelyek az országunkba tőkét
Ezzel kapcsolatban azonban felmerül a kérdés: mi
kívánnak behozni, elvárásokat fogalmaznak meg a befek
kellene ahhoz, hogy növekedjen a befektetői kedv itt is?
tetés körülményeivel, hozamával kapcsolatosan. Meg
Valóban meg kell várni, hogy előbb a dunántúli ország
vizsgálják, hogy az ország mely részében kedvezőek a beruházási feltételek, található-e számukra megfelelően
rész telítődjön befektetésekkel? Ugyanakkor ennek a térségnek vannak
kedvező
adottságai is, amelyek vonzóvá tehetik a megyét. Ilyenek például: a keleti piacok közelsége,
az
eurorégiós
lehetőségek kihasználása. Termékeny földek
vannak,
amely a mezőgazdaság modernizálását kívánja
kvalifikált munkaerő, fejlett infrastruktúra. A nemzetközi vállalatok beruházásainál a tőkebefek tetés formája
nagymértékben meghatározza a létre
hozandó vállalkozás típusát.
meg.
A befektetők stratégiai céljai különböző irányvonalat
Jelentős ipari kultúrával és hagyományokkal rendelkezik
követnek, azonban valamennyi a régió, illetve az ország
a térség. Ebbe tartozik a
versenyelőnyeit használja ki.
VEZETÉSTUDOMÁNY
szabad és versenyképes árú
2. ábra
Regionális fejlesztési
Modell a külföldi beruházás helyének kiválasztásához
stratégia
Az ipari körzetek világosan megfo galmazott regionális politikával fel
„ B " régió
Nemzetközi vólialatok
„ A " régió
hívhatják magukra a külföldi befek
ITTTT
tetők figyelmét, melyben kiemelik a régió előnyeit és a gyenge pontjait,
3. A külföldi vállalatok elvárásai
1. Erős - gyenge pontok 2. Regionális fejlesztési stratégia
1. Erős - gyenge pontok
azt, hogy miért érdemes az adott
4. A vállalkozás típusa és a tőkebefektetés formája
2. Regionális fejlesztési stratégia
körzetbe tőkét befektetni, és ehhez
5. Befektetői stratégiák
6. A vállalat jogi formája és szervezeti struktúrája
régió.
7. A vállalat menedzsmentje
bá váljon
milyen előnyöket,
kedvezményeket,
segítséget tud felkínálni 6. A vállalat jogi formája és szervezeti struktúrája 7. A vállalat menedzsmentié
az
adott
Ahhoz, hogy egy régió vonzób
I
a külföldi
befektetések
szempontjából, a következő elvárá sokat kell teljesítenie: új vállalkozá
8. A befogadó ország kormányzati politikája
sok létrehozásának és támogatása,
a
fejlődésének
technológiaátadási
A kiválasztott iparkörzetben a nemzetközi vállalat
folyamat és az együttműködés elősegítése a kutatóin
saját érdekei szerint határozza meg az új vállalat jogi for
tézetek és a magáncégek között, akadálymentes kommu
máját, alakítja ki szervezeti struktúráját és menedzsment
nikáció és információcsere fenntartása a helyi környe
jét.
zettel, oktatás-képzés biztosítása, az ipari és a banki infra A kormányzati politika a rendszerváltás utáni évek
struktúra fejlesztése.
ben egyforma prioritásokat biztosított az ország vala mennyi régiójának. A közelmúltban azonban
olyan
A külföldi vállalat
elvárásai
kezdeményezésekbe kezdtek, amelyek nagyobb hang súlyt helyeznek az elmaradottabb régiókra, jelentősebb
A külföldi vállalat elvárja, hogy befektetései megfelelő
mértékű támogatást nyújtanak részükre.
profitot hozzanak számára, kellő számú és szakkép zettségű munkaerő álljon rendelkezésre, legyen meg
Erős-gyenge
pontok
felelően kiépített infrastruktúra,
illetve ennek hiánya
esetében lehetőség a vállalat számára annak megfelelő Az erős és gyenge pontok feltárásával egy régió vagy egy
módon való kialakítására, a telephely jól megközelíthető
gazdasági egység esetén feltérképezhetők a szándékozott
legyen és az információs csatorna is megfelelően működ
változtatásokat segítő és akadályozó tényezők.
jön.
A régióra kidolgozandó gazdasági stratégia kezdemé nyező és pozitív megközelítésű kell, hogy legyen az erős
A vállalakozás
típusa és a tőkebefektetés
formája
pontok minél teljesebb körű hasznosításával. A képességek reális felmérése a régióelemzés egyik fő diagnosztikai lépése.
Magyarországon
A célok, feltételezések és a jelenlegi regionális straté gia
befolyásolja
a külföldi
A külföldi cég többféle formában is
vállalatok
reakcióinak
valószínűségét, időzítését, természetét és intenzitását. Amikor az erős-gyenge pontok feltárását végezzük, akkor a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy minden féle erősséget, gyengeséget felsoroljunk, hanem inkább
megvalósíthatja
a befektetéseit. Megvásárolhat
egy
meglévő, régóta működő vállalatot, azaz privatizál egy állami vállalatot. Teljesen új, úgynevezett
zöldmezős
beruházást valósíthat meg, illetve dönthet a portfoliós beruházás mellett, azaz vásárol a tőzsdén lévő vállalatok részvényeiből. A
privatizálás
folyamatában
az
új
tulajdonos
azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban áll
kiválasztása zárt vagy nyitott kiírásos pályázat alapján
nak a célunkkal.
történhet. Zártnál gyakran előfordul a külföldi partner részéről a közvetlen megkeresés, ajánlattétel - például General Motors,
Suzuki.
VEZETÉSTUDOMÁNY
Zöldmezős beruházás esetén a piac bővítése és/vagy
döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek. Az
a piacra való betörés a stratégiai cél, ennél a beruházási
adminisztrációt minimalizálják, így ez a létszám néhány
formánál nagyobb az esély, hogy világszínvonalú tech
főre redukálódik.
nológia kerül be az országba, és egyik
legfontosabb
előnye a privatizációs beruházással szemben,
hogy
A befogadó ország kormányzati
politikája
lehetőség van az építmények, gyártási és menedzsment feltételek célnak megfelelő kialakítására.
A befektető külföldi vállalatoknak mindenekelőtt a befo gadó
Befektetői
ország
kormányzati
politikájával
kell
szem
benézniük.
stratégiák
Ezeknek az országoknak a véleménye szerint a nem Ha a külföldi befektető kockázatosnak látja a magyar
zetközi vállalat helyi leányvállalatánál képződött profit
országi befektetését, arra fog törekedni, hogy az minél
negyven-hatvan százalékát újra be kell fektetni az adott
hamarabb megtérüljön és csak minimális pénzeszközöket
országban. Az anyavállalat szempontjából azonban a
forgat vissza a vállalkozásba. Az ilyen befektetés nem
profit kivitele szintén lényeges dolog.
tekinthető stratégiainak.
A legtöbb
A külföldi befektetések stratégiái különbözhetnek aszerint, hogy kereskedelmi vagy termelő cégről, élő munkaigényes bérmunkát végző, vagy
befogadó
ország
olyan
adókulcsok
bevezetésére törekszik, melyek hasonlóak a fejlett orszá gokban alkalmazott adókulcsokhoz.
részegységet,
Általában véve számos gazdaságpolitikai változat
illetve készterméket előállító, bonyolultabb technológiát
létezik, melyet a fejlődő országok azért követhetnek,
alkalmazó cégről van-e szó.
hogy
vonzóbbá
váljanak
a
nemzetközi
vállalatok
A stratégiák között szerepelhet egy új piacra történő
számára. Egy, a befogadó ország törvényes felelősségvál
behatolás és a piaci részesedés megszerzése, növelése, új
lalására utaló, a kötelezettségeket magukban foglaló úgy
beszállítói-kooperációs kapcsolatok keresése, vagy a
nevezett szolgáltatási csomag összeállításával a kívánt
relatíve olcsóbb munkaerő kihasználása.
eredmény elérhető.
A vállalat jogi formája,
szerint a fejlődő
Az egyre nyilvánvalóbbá váló általános gyakorlat és
szervezeti
struktúrája
menedzsmentje
ösztönzik
a
országok segítséget nyújtanak
nemzetközi
vállalatokat
a
és
közvetlen
beruházásokra, de nem hajlandóak arra, hogy megfelelő A külföldi befektetők motivációja, stratégiája,
döntő
hatással van a menedzsment kialakítására. Meghatározza
pénzügyi hasznot biztosítsanak számukra. A legtöbb gazdasági szakember egyetért abban, hogy
a szervezet felépítését, a hatásköri, érdekeltségi viszo
a stabilitásról és a megbízhatóságról kialakított közvéle
nyokat, az alkalmazott vezetési módszereket.
ménynek nagy jelentősége van a külföldi tőkebeáramlás
Ebből
adódóan a külföldi érdekeltségű cégek menedzsmentje Magyarországon
igen vegyes képet mutat.
erősítésében.
Kisebb
törzstőkével rendelkező cégeknél a menedzsment túlnyo
A vizsgált vállalati kör
mórészt magyar, a külföldi cég igen gyakran a „csen destárs" szerepét tölti be. A nagyobb tőkeerővel ren
A két régióban tíz-tíz vállalatot kerestünk fel. A
delkező cégeknél jellemző a vegyes menedzsment, Kft-k-
kiválasztás fő szempontja az volt, hogy már megvalósult
nél a kettős ügyvezetés. Ez méginkább jellemző, ha a
külföldi befektetések reprezentálják az adott régió ipar
külföldi
ági struktúráját (2.
alapító ötven %-ot meghaladó
tulajdonosi
táblázat).
részaránnyal rendelkezik. Ez esetben a vállalat vezeté sében domináns a külföldi cég menedzsmentje. Nagy
Kérdőív és interjú
nemzetközi konszernek által létesített tőkeerős cégeknél a cég teljes vezetését a külföldi alapító delegálja, egy
A kérdőív tartalmának meghatározásakor alapul szolgált
értelműen előírva a többségi tulajdonosi pozícióból az
a korábbiakban bemutatott modell. Az egyes téma
általa bejáratott, jól bevált menedzsment módszerek al
körökön belül a gondolkodási folyamatot
kalmazását. Kivétel nélkül minden vegyes vállalatra a lapos szer vezeti forma jellemző. A közvetlen vezetők széles körű
VEZETÉSTUDOMÁNY
kérdések
sorozatával irányítottuk, több válasz lehetőséget sorakoz tattunk fel. A kutatás során alkalmazott kérdőív tíz fejezetből áll:
2. táblázat
erősségeit és gyengeségeit, illetve azt, hogy mennyire felel meg elvárásaiknak az
A minta összetétele
adott régió. A vállalat működési
Alkalmazotti
területe
Az interjúk esetében lehetőség nyílt a
létszám
válaszok Miskolc
Székesfehérvár
Élelmiszeripar Vegyipar
20% 40%
20% 10%
Gépipar és kohászat
30%
40%
250-500 fő 500-1000 fő
Energiaipar Építőipar Egyéb szolgáltatások
10% 0% 0%
0% 10% 20%
1000-1500 fő 1500-2000 fő 2000 fő felett
1-10 Mrd Ft 10-50 Mrd Ft 50-100 Mrd Ft
Miskolc Székesfehérvár 30% 30%
Székesfehérvár
50% 40% 10%
50% 40% 10%
1-10 Mrd Ft 10-50 Mrd Ft 50-100 Mrd Ft Nincs adat
30% 20% 10% 0% I997éen
Miskolc 70% 10% 10% 10%
kifejtésére.
Az
anonimitás biztosította a válaszadónak véleménye szabad kifejtését.
10%
30% 0% 20% 0% 20%
A vállalat mérlegfőösszege
A vállalat éves forgalma 1997-ben Miskolc
0-250 fő
részletesebb
Székesfehérvár 40% 40% 0% 20%
Elemzés és eredmények A z elemzés során a kérdőív
tartalmi
felépítését követjük. Iparági A
jellemzők
felmérésben
részt
vevő
vállalatok
bizonyos szempontból reprezentálják az adott körzet iparági struktúráját. A 2. táblázat
adatai azt mutatják,
hogy a
miskolci régióban jellemzően vegyipari cégek vannak jelen, valamint jelentős még a gépipari, kohászati és az élelmi
A vizsgálatba bevont vállalatok Borsodi régió Akzo-Nobel Festékgyártó Rt. Borsodi Sörgyár Rt. Delco Remy International Kft. Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. Framochem Kft. HI-TECH Fémmegmunkálási Kft. Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt. Shinwa Magyarország Precíziós Kft. Szerencsi Cukorgyár Rt. Tiszai Vegyi Kombinát Rt.
szeripari vállalatok jelenléte.
Székesfehérvári régió Alcoa Köfém Kft. Brunswick Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Denso Manufacturing Magyarország Kft. Fejértej Parmalat Rt. Ford Hungária Termelő és Értékesítő Kft. Loranger Ipari Kft. NK Ablakrendszer Kft. Philips Végszerelő Központ Magyarország Kft. Punch Magyarország Kft. Stollwerck Édesipari Kft.
A székesfehérvári körzetet elsősorban a gépipari cégek, ezentúl főként élelmiszer ipari és egyéb szolgáltató cégek jellem zik. Az iparági életgörbe szerint az élelmi szeripari cégek (cukoripari, tejipari, sör ipari, édesipari vállalatok) az érett sza kaszban vannak. A vegyipar és a gépipar pedig a fejlődő és az érett szakasz között helyezkedik el. Ezeknél a vállalatoknál a fejlődő iparág jellemzői, a növekvő piaci verseny, a márkanév szerepe
- Iparági jellemzők leírása
éppúgy
fontos, mint az érett iparágban jellemző kifinomult költ
- Erősségek-gyengeségek profil
ségelemzés, a beszállítókkal szembeni
- Regionális fejlesztési stratégia
követelmények
növekedése, az úgynevezett „jó vevők" felkutatása és
- A külföldi vállalat elvárásai
megtartása.
- A vállalat típusa és a tőkebefektetés formája - Befektetői stratégiák
Erősségek-gyengeségek
- A vállalat jogi formája és szervezeti struktúrája
profil
- A vállalat menedzsmentje - A befogadó ország kormányzati politikája
A kérdőív „első" fejezetében a vállalatok annak a régió
- A vállalat statisztikai adatai
nak az erősségeit és gyengeségeit értékelték, amelyikben egy
a gazdasági tevékenységüket kifejtik. A besorolás -10-től
állításra csak igenlő vagy elutasító válasz lehetséges,
+10-ig terjedő skálán történt, -10 és -4 között rossz, -2 és
A standardizált kérdőívek esetében, amelyeknél
nincs mód a megkérdezett indokait közelebbről megis
+2 között közepes, +4 és +10 között jó minősítéssel. A
merni. Itt a válaszadók egy -10-től + 10-ig terjedő skálán
válaszadók értékelése alapján rangsoroltuk a tényezőket,
rossz, közepes és jó kategóriák szerint értékelték a régió
az eredményeket a 3. táblázatban
foglaltuk össze.
VEZETÉSTUDOMÁNY
3.
táblázat
A régió adottságai és az elvárásoknak való megfelelés
M i s ko 1 c
S z é k e s
e hérvá r
Sorrrend
Erősségek
A külföldi vállalat elvárásainak való megfelelés
Erősségek
A külföldi vállalat elvárásainak való megfelelés
1.
Munkanélküliségi szint (5,8)
Az alapanyagbózis közelsége (3,0)
Telefon, telekommunikáció, információs rendszer (9,2)
Rugalmas hatósági engedélyeztetés (8,4)
2.
Telefon, telekommunikáció, információs rendszer (3,8)
Víz-, szennyvíz-, gáz-, elektromos hálózat (8,2)
Az infrastruktúra fejlettsége (8,0)
3.
A vállalatok kezdeményező és együttműködési készsége (3,4)
Elfogadható profitráta (2,0)
Megközelíthetőség,földrajzi elhelyezkedés (8,2)
Az infrastruktúra fejlesztési lehetőségei (7,8)
4.
Oktatási, képzési lehetőségek (3,2)
Az infrastruktúra fejlesztési lehetőségei (1,8)
Közúthálózat,vasúti közlekedés (8,2)
Kvalifikált munkaerő (7,2)
5.
Víz-, szennyvíz-, gáz-, elektromos hálózat (3,0)
Kvalifikált munkaerő (1,0)
Munkahelyteremtési lehetőségek (7,4)
6.
Szakképzettség (2,2)
Adókedvezmények és egyéb támogatások (0,6)
Munkanélküliségi szint (6,8)
Igény a helyi dolgozók átképzésére (6,6)
7.
Környezetvédelmi technológiák megléte (2,2)
Az infrastruktúra fejlettsége (0,0)
Környezetvédelem (6,6)
Minőségcentrikus szemlélet (6,6)
8.
Munkahelyteremtési lehetőségek (1,6)
A beszállítói hálózat közelsége (0,0)
Szakképzettség (6,4)
Elfogadható profitráta (5,4)
9.
A természeti környezet állapota (1,2)
Megfelelő munkamorál (-0,2)
Oktatási, képzési lehetőségek (6,4)
Új termékek bevezetése a piacra rövid időn belül (5,3)
10.
A munkaerő kor szerinti megoszlása (1,1)
A piac felvevőképessége (-0,3)
Új vállalkozások támogatása (6,4)
A beszállítói hálózat közelsége (5,0)
11.
Megközelírherőség,földrajzi elhelyezkedés (1,0)
Minőségcentrikus szemlélet (-0,7)
A régió munkaerő-megtartó képessége (6,4)
Adókedvezmények és egyéb támogatások(4,7)
12.
Vonzó városkép (0,9)
Rugalmas hatósági engedélyeztetés (-1,1)
A munkaerő kor szerinti megoszlása (6,2)
Kedvezményes hitelek (2,0)
13.
Helyi érdekképviseleti szervek (0,7)
Új technológia átvétele rövid időn belül (-1,7)
Regionális stratégia (5,8)
A piac felvevőképessége (2,0)
14.
Környezetvédelem (0,4)
Kedvezményes hitelek (-2,0)
Vonzó városkép (5,8)
Új technológia átvétele rövid időn belül (1,3)
15.
Közúrhálózat,vasúri közlekedés (-0,4)
Új termékek bevezetése a piacra rövid időn belül (-2,0)
A természeti környezet állapota (5,4)
Az alapanyagbózis közelsége (0,3)
16.
Új vállalkozások támogatósa (-1,0)
17.
Regionális stratégia (-1,1)
18.
Igény a helyi dolgozók átképzésére (2,2)
A régió munkaerő-megtartó képessége (-3,8) Gyengeségek
VEZETÉSTUDOMÁNY
Helyi érdekképviseleti szervek (5,2) -
A vállalatok kezdeményező és együttműködési készsége (5,0) Környezetvédelmi technológiák megléte (4,4) Gyengeségek
Megfelelő munkamorál (6,8)
A borsodi régióban az adott tényezők értékeinek
gyakorlat szerint tanácskoznak a vállalatokkal az új ren
szórása igen nagy, mivel a válaszadók véleménye jelentős
delkezések bevezetése előtt, és aktív városmarketinget
eltérést
folytatnak. Az is csak részben igaz, hogy segítik a
mutatott.
A
Székesfehérváriak
értékelése
betelepülő vállalatokat olyan helyi szállítók
egységesebb volt. Borsodban a külföldi vállalatok számára a munka
megke
resésével és velük kapcsolatos információ továbbításával,
nélküliség magas szintje a legkedvezőbb. Jónak minősí
amelyek képesek a nemzetközi vállalatok igényeinek
tették a telefon, telekommunikációs és információs rend
kielégítésére és hogy a helyi piac feltételeiről információt
szert, a vállalatok kezdeményező és
együttműködési
szolgáltatnak. A hatósági engedélyeztetést gyorsnak talál
készségét, az oktatási, képzési lehetőségeket. A legrosz-
ta a fehérvári cégek hetven, a borsodiak húsz %-a. Helyi
szabb a régió munkaerő-megtartó képessége. Gyenge
tőkéhez Fejér megye székhelyén a cégek húsz %-a jutott,
közepessel értékelték a regionális stratégiát, az új vál
míg a borsodi vállalatok nagyon hiányolták ezt a
lalkozások támogatását és a közlekedési infrastruktúrát.
lehetőséget. Kiemelt kormányzati támogatásban a vizs
A székesfehérvári vállalatok szinte minden
gált székesfehérvári vállalatok negyven, a borsodiak húsz
tényezőt
jónak ítéltek meg. Kiemelkedően j ó a telefon, telekom
%-a részesült.
munikációs és információs rendszer, a víz-, szennyvíz-, gáz-, elektromos hálózat, a régió
megközelíthetősége,
földrajzi elhelyezkedése, a közlekedési infrastruktúra.
A külföldi vállalat elvárásainak leírt
A regionális fejlesztési
való
megfelelés
A válaszadók itt is az erősségek-gyengeségek profilnál módon
értékelték
az
elvárások
teljesítésében
szerepet játszó tényezőket. A székesfehérváriak
stratégia
A kérdések arra irányultak, hogy milyen lehetőségeket
táblázatban
kínál a régió a nemzetközi vállalatok számára.
mennyi tényezőjét jónak ítélték. Kiemelkedően
Mindkét iparkörzetben az a legjellemzőbb,
hogy
bemutatott rangsor
a 3.
1-11. helyén álló vala jól
megfelelt a vállalat elvárásainak a hatósági engedé
lehetőség van helyben megoldani a munkaerő átképzését,
lyeztetés rugalmassága és az infrastruktúra
továbbképzését.
Nem jellemző viszont az alapanyagbázis közelsége, a
A
megkérdezett
tíz-tíz
vállalatból
fejlettsége.
Székesfehérváron nyolc, Borsodban hét adókedvezmény
piac nagy felvevő képessége. A vizsgált vállalatok mind
ben részesült, illetve részesül a tevékenység megkezdése
két régióban többnyire európai piacra is termelnek, tehát
utáni években. A két régióban összesen hat vállalat
nem az adott régió igényeinek kielégítése volt a cél.
számára kínáltak új piacra való belépési lehetőséget.
A borsodi iparkörzet vállalatainak szüksége lenne
Azonban jelentős eltérések is kimutathatók a két
kedvezményes hitelekre, azonban a régió ilyet nem biz
körzet tekintetében. Az önkormányzat jelentős szerepvál
tosít számukra. A hatósági engedélyeztetés rugalmasságát
lalását a meglévő ipari infrastruktúra fejlesztésében, új
is gyenge közepesnek ítélték. Megfigyelhető, hogy a Szé
iparterületek biztosításában , ipari parkok létrehozásának
kesfehérváron kiemelkedően jónak minősített tényezők a
ösztönzésében a székesfehérvári vállalatok egyhangúlag
borsodi régióban csak gyenge-közepes értéket kaptak.
elismerték, ugyanakkor a borsodi cégek közül mindössze három-négy
részesült
ilyen
támogatásban.
fehérvár gazdaság- és területfejlesztési
Székes
koncepciójának
egyik legfontosabb eleme az ipari parkok rendszerének
A vállalat típusa és a tőkebefektetés
formája
A befektetési formák régiónkénti megoszlását a 3. ábra szemlélteti. 3. ábra
kialakítása. Az ország hat működő ipari parkja közül három itt található és megkezdődött egy negyedik terület
A befektetési formák megoszlása régiónként
előkészítése is. Mindegyik ipari park kedvező infrastruk túrával rendelkezik és jelentős előny nemzetközi össze
Borsodi régió
Székesfehérvéri régió
hasonlításban is a gyors megvalósulási idő. Borsodban három, Székesfehérváron valamennyi vál lalat szerint vannak az önkormányzatnak világosan meg fogalmazott
stratégiai céljai és regionális
fejlesztési
stratégiája. Borsod megyében az önkormányzatokra egyáltalán nem jellemző az a gyakorlat, ami Székesfehérváron jól bevált és ha kevéssel is, de hozzájárult a sikerhez. E
VEZETÉSTUDOMÁNY
A vizsgált borsodi vállalatok hetven %-ában priva tizálás útján szereztek tulajdont a külföldi
befektetők.
A jogi forma megválasztása a tulajdon megoszlásával hozható összefüggésbe, amint az 5. ábra mutatja.
Közel felének a piaci részesedés növelése volt a cél,
A 4. és az 5. ábra adatainak az összevetéséből az
harminc százalékuk a termelési kapacitásokat bővítette.
derül ki, hogy a közel 100 %-ban külföldi tulajdonban
Borsod megyében a Delco Remy International Kft. és a
lévő
Shinwa Kft. zöldmezős beruházásuk révén a gyártási
működik. Azoknál a vállalatoknál, ahol megoszlik a tulaj
feltételeket saját céljainak megfelelően alakíthatja ki,
donosi jog a különböző nemzetiségű tulajdonosok között,
mely jelentős előny a privatizációs üzletekkel szemben,
ott többnyire a részvénytársasági formát választották.
vállalatoknak
100
százaléka
kft
formájában
ahol a befektetőnek adott gyártási feltételekhez kell alkal
A vállalatok szervezeti struktúrájával kapcsolatosan a
mazkodni, illetve át kell alakítani azokat a saját prog
4. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a borsodi
ramjának megfelelően.
vállalatok többsége egydimenziós, ahol is a funkcionális
A székesfehérvári befektetések nagyobb része zöld
szervezeti forma a legkedveltebb. A székesfehérvári vál
mezős, ami a vizsgálatba bevont cégek nyolcvan %-át
lalatok fele-fele arányban egy-, illetve többdimenziósak,
teszi ki.
és leggyakoribb a mátrix típusú szervezeti felépítés.
Befektetői
stratégiák
4. táblázat
Elemzésünk kiterjedt a betelepült vállalatok stratégiai céljainak a tisztázására is. A magyar piacra történő beha
A vizsgálatba bevont vállalatok szervezeti struktúrája
tolást négy fehérvári és két borsodi vállalat tűzte ki célul, a többi cég már évek óta bent volt a magyar piacon. A két régióban van három olyan cég is, amelyek elsődlegesen nem, illetve egyáltalán nem a magyar piacra termelnek. A két iparkörzetben a vállalatok negyven, illetve ötven százaléka akarja a piaci részesedését ily módon növelni. Régiónként két-két cég új fogyasztókat kapcsolt be az értékesítésbe. A székesfehérvári vállalatok harminc, a borsodi vállalatok tíz százaléka szeretne új beszállítói, kooperációs
kapcsolatokat
kiépíteni.
Valamennyi
székesfehérvári cégnek és a borsodi vállalatok harminc %-ának kiemelt célja volt a relatíve olcsó munkaerő igénybevétele, és kvalifikált szakemberek alkalmazása.
A szervezeti struktúra típusa Egydimenziós szervezet ebből: lineáris funkcionális divizionális Többdimenziós szervezet ebből: munkamegosztás alapján mátrix szervezet tenzor szervezet párhuzamos struktúrák alapján stratégiai üzletági egységek team szervezet A vállalat menedzsmentjét
A vállalat jogi formája
és szervezeti
Borsodi régió 8 1 5 2
Székesfehérvári körzet 5 2 1 2
2
5
1 0
5 0
1 0
1 0
az 5. táblázat
A vizsgálatba bevont borsodi vállalatok hatvan százaléka részvénytársaság, míg Székesfehérváron
5. táblázat
a korlátolt A vállalatok menedzsmentjének összetétele
felelősségű társasági forma a leggyakoribb, itt a cégek kilencven százaléka kft-ként tevékenykedik (4. ábra). 4. ábra A vállalatok megoszlása a jogi forma alapján . K ™™. 0 1
társaság 40%
Részvénytár
mutatja.
struktúrája
Korlátolt felelősségű tát-
Részvénytársaság 10 %
Borsodi régió Teljesen mogyor vezetés Túlnyomórészt magyar vezetés és külföldi csendestárs Kettős vezetés a tulajdonosi részaránytól függően A fontos döntéseket a külföldiek hozzák Teljesen külföldi vezetés Összesen
Székesfehérvár és környéke
10%
0%
20%
20%
40% 30% 0%
0% 40% 40%
100%
100%
Mindkét régióra jellemző, hogy a tulajdoni részaránytól függően határozták meg a vezetés összetételét, s ez igaz a vállalatok negyven-negyven százalékánál. Borsodban
VEZETÉSTUDOMÁNY
5. ábra A tulajdonosi részarány megoszlása A borsodi régió vóllolatoi II-TECH Kft.
Miskolci MűanyagfeF dolgozó Rt.
Akzo Nobel Rt.
Borsodi Sörgyár Rt.
elco Remy Kft.
ÉMÁSZ Rt.
Framochem Kft.
49% svéd
90%
3% magyar
76% német
60% francia
51%
10% magyar
97% USA
24% magyar
40% Borsodchem
USA
22% német
Szerencsi Cukorgyár Rt.
TVK Rt.
49% magyar
49% egyéb
Japán
51% francia
51% magyar
Shinwa Kft.
78%
A székesfehérvári régió vállalatai ALCOA Köfém Kft.
Brunswick Magyar ország Kft.
Denso Magyar ország Kft.
Ford Hungária
Loranger Ipari Kft.
NKAblakrendszer Kft.
Parmalat Kft.
Philips Magyar ország Kft.
Punch Magyar országi Kft.
Stollwerck Kft.
100%
100%
100%
100%
100%
50% magyar
100%
100%
100%
100%
USA
USA
Japán
USA
USA
50% osztrák
olosz
osztrák
belga
német
főként multinacionális vállalatok vannak, amelyeknél a
Következtetések és javasolt stratégiai lépések
kettős vezetés a leggyakoribb, a székesfehérvári cégek negyven %-a esetében a teljesen külföldi vezetés a transz
A regionális fejlődésnek a vizsgálata Marshall,
1975
nacionális vállalatok jelenlétére utal. A cégek harminc,
munkásságán alapul, aki pozitív extern hatások kibon
illetve negyven százalékánál mondhatjuk, hogy leányvál
takozásával magyarázta az ipari körzetek eredményeit.
lalatként működve a teljes menedzsment magyar, azon
Kutatásunk során két egymástól több tekintetben is
ban a fontos döntéseket az anyavállalat külföldi vezetői
különböző ipari körzetet vizsgáltunk meg. Ennek során
hozzák.
kiderült, hogy e körzetek életképessége és teljesítménye két alapvető feladat megoldásától függ: az egyes vállala
A befogadó ország kormányzati
tok kapacitását meghaladó közös szolgáltatások meg
politikája
A külföldi tőkebefektetők legfőképpen azt igénylik, hogy
szervezésétől és a körzeten belüli szereplők közti konf
az ország politikai és gazdasági szempontból egyaránt
liktusok rendezésétől. E feladatok megoldása megkö
stabilan
szabályozást
veteli a helyi és a regionális önkormányzatok magas fokú
egyértelműen stabilnak és megbízhatónak a székesfe
autonómiáját, valamint erős kollektív érdekképviseleti
működjön.
A
kormányzati
hérvári cégek kétharmada, a borsodiak húsz százaléka
szervek létrehozását. Az állami gazdaságpolitika tehát
értékelte. A külföldi befektetők kifogásolták a gazdasá
nem pusztán iparpolitikai eszközökkel vagy dereguláció
girányítást, főleg az adórendszer túl gyakori módosítását.
val, hanem az intézményi infrastruktúra kialakításával,
Ezzel magyarázható az az alapállás, hogy a vállalatok
valamint
nem teljesen bíznak a kormány Ígéreteiben. Emellett
elősegítésével járulhat hozzá az ipari körzetek sikeres
azonban javulni látszik a gazdasági kormányzat és a vál
fejlődéséhez.
lalatok kapcsolata. A vizsgált borsodi vállalatok negyven
a
helyi
Székesfehérváron
szereplők
közti
és vonzáskörzetében
érdekegyeztetés
mindez a pri
százaléka, a székesfehérváriak hetven százaléka szerint
vatizáció eredményeként valósult meg, ami olyan vál
nyújt megfelelő információt a kormány a nemzetközi vál
lalati struktúrát hozott létre, amely döntően a fejlesztést,
lalatok számára a hazai piac feltételeiről. Míg a székesfe
a befektetést, a terjeszkedést, a piaci pozíciók további
hérvári vállalatoknak a hatvan százaléka, addig a borsodi
javítását tartja szem előtt. A körzet meghatározó iparvál
cégeknek csak az egyharmada ismerte el a kormány
lalatai nemcsak a régió ellátására rendezkedtek be, hanem
törekvéseit olyan hazai szállítók megkeresésére, melyek
főként a nemzetközi piacokon értékesítenek. A külföldi
képesek arra, hogy megfeleljenek a nemzetközi vállalatok
tőkebevonást az önkormányzat szakértelme és a helyi
beszállítóikkal szemben támasztott követelményeinek.
vállalkozásfejlesztési
központ egyaránt nagymértékben
VEZETÉSTUDOMÁNY
segítette. További rendkívüli előnye a körzetnek a jól
külföldi közvetlen tőkeberuházásokkal
képzett, főleg finommechanikai szerelésre szakosodott
meghatározza
fizikai munkaerő és az ezek irányítói rétegét jelentő
működőtőke-bevonás alapvetően fontos, és összhangban
mérnökök. Jelentős részük irányítói feladatokat vállalt a
áll a helyi érdekekkel.
létrejött külföldi érdekeltségű vállalatoknál. A jó földrajzi fekvés mellett ez a döntő oka, hogy a Ford és a Philips több száz fős ipari üzemeket hozott létre, mely további nagybefektetőket - Alcoa, Parmalat,
Stollwerck
- , vala
mint számos nemzetközileg ismert közepes vállalatot is ide vonzott - Loranger, Punch stb. Fontos vonása a jelen legi kedvező helyzetnek, hogy a „nagyok" mindegyike további beruházásokba, bővítésekbe kezdett.
kapcsolatosan;
azokat a stratégiai pontokat, ahol a
2. Erőteljesen támogatni kell a külföldi tőke „ter mészetes közegének" létrejöttét, amelyhez —
folytatni
vágányokra
kell
a régió
gazdaságának
való átállítását, piaci
piaci
intézményrendszer
létrehozását; —
elengedhetetlen a körzet infrastruktúrájának
igen erőteljes fejlesztése, —
az
állami támogatással;
a nagyvállalatok
adókedvezményeit
növelni
kell,
tőke
a külföldi vállalatok számára hosszabb távon is biztosí
beruházás hazánkban alapvető fontosságú, nélkülözhetet
tani kell a kedvező profitot, és a törvényesen is garantált
len ahhoz, hogy egy nehéz, kínos folyamat
biztonságos működési feltételeket.
Ebből következik, hogy a külföldi
közvetlen
ered
ményeképpen az adott régió gazdasági helyzete stabi lizálódhasson, a növekedés megindulhasson. Miskolc környékének
3. A külföldi tőke számára hozzáférhetővé kell tenni a piacot; ki kell aknázni a Kárpátok Eurorégió kínálta
helyzete nyilván függ az észak
magyarországi térség gazdasági állapotától is. Míg az ország nagy részében befejeződött a szerkezetváltás, a
lehetőségeket és a keleti piacok felé irányuló tranzitálás lehetőségét. 4 . Állami támogatás
szükséges
a külföldi
tőke
számára rendkívül felértékelődött K+F
tevékenység
nagyobb gondokkal jár, hiszen ebben a térségben a gaz
területén,
munkaerő
daság egyik meghatározó iparága került válságba. A
képzéséhez az oktatás
negatív folyamatok hatásai máig érződnek. Nem véletlen,
szellemi potenciáljából való építkezéssel.
borsodi régióban gyakorlatilag még ma is tart, és sokkal
hogy a külföldi tőke is óvatos és a privatizáció sem hozott
valamint a magasan kvalifikált
területén elsősorban a térség
5. Fontos a kapcsolatok erősítése az országos és
minden esetben megfelelő eredményeket. Az önkor
nemzetközi pénzügyi,
mányzatok és az érdekképviseleti szervezetek
teremtik meg a különböző régiók és országok vállalatai
dendően elkötelezettek foglalkoztatása,
a környék
infrastruktúrájának
ere
munkaerejének
gyors
fejlesztése
tanácsadó szervezetekkel,
közötti együttműködés háttérfeltételeit. 6. Mindezek érdekében általános gyakorlattá kell
mellett. Az általuk képviselt erő pedig segítheti is e célok
tenni a tisztességes üzleti élet által megengedett
megvalósulását. A hazai és külföldi
és regionális léptékű
vállalatoknak
mert ezek
országos
lobbyzást.
alapvető érdekük, hogy mielőbb kialakuljanak a kon szolidált viszonyok, a szabályozások
kiszámíthatók
legyenek, a tervezőmunkát ne akadályozza átgondolatlan döntések sorozata. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az utóbbi években Borsodban is beindult a működő tőke bevonása az iparba. A pozitív példák közül szeretnénk megemlíteni két rugalmasan alkalmazkodni képes innovatív külföldi céget: Delco Remy International szág Precíziós
Kft., Shinwa
Magyaror
Kft.
Ahhoz, hogy a jövőben a Borsodi régióban a külföl di tőke beáramlásának elősegítése révén érzékelhető legyen a gazdaság dinamikus mozgása, kutatásaink és tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy a következő lépéseket kellene megtenni: 1. Az EU normatívák figyelembevételével ki kell alakítani és tudatosítani kell egy határozott regionális fejlesztési stratégiát, amely egyértelműen állást foglal a
VEZETÉSTUDOMÁNY
Irodalom Barcza M.: Észrevételek a működőtöké transzferrel foglalkozó cikkhez. Közgazdasági Szemle, 1994. 12. sz. Csornai Z.: Gazdasági vasfüggöny (?) Magyarország újraegyesítése. Gép, 1995. 8. sz. Falusné Szik/a K.\ A külföldi működő tőke hazánkban. Közgazdasági Szemle, 1991. 1. sz. Fülöp Gy.-Desfosses, L.: A multinacionális vállalatok és jelenlétük a fejlődő országokban. Vezetéstudomány, 1997. 10. sz. HerczegJ.: Külföldi érdekeltségű cégek stratégiája és managementje. Napi Gazdaság, 1993. szeptember 13. Lorincz S.: Ipari parkok Székesfehérváron. Gép, 1995. 8. sz. Luterán L.: Lendületesebb fejlődésre számítanak Észak-Magyarországon. Népszabadság, 1998. szeptember 30. Kozma F.: Adalékok a működőtőke transzfer természetrajzához. Közgazdasági Szemle, 1994. 8. sz. Kulcsár S.-Bagó J.: Ipari tevékenység külföldi működő tőkével. Közgazdasági Szemle, 1991. 2. sz. Marshall, A.: The Early Economic Writings of Alfréd Marshall, 18671890. Macmillan, London,1975 Poór J.: Nemzetközi emberi erőforrás management. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996 Szűcs Zs.: Folytatódik a tőkebeáramlás. Vasárnapi Hírek, 1998. augusztus 2 T. Asztalos I.: Miskolcon a helyzet változatlan. Uj Hirnök, 1997. október 25 Zeitlin, J.: Ipari körzetek és regionális gazdasági megújulás. Közgazdasági Szemle, 1994. 1. sz.
