KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 03-án megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.
344/2007. Kth Önkormányzati közoktatási intézményrendszer minőségirányítási programjának módosítása. Határozat Kiskunhalas Város Képviselő-testülete a melléklet szerint egységes szerkezetben jóváhagyja az ÖNKORMÁNYZATI közoktatási intézményrendszer MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK módosítását. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Várnai László polgármester A Képviselő-testület jelen határozatáról értesülnek: Mester Sándor Humánpolitikai főosztályvezető Nagy-Apátiné Kuszli Beatrix főmunkatárs Önkormányzati intézmények vezetői Határidő: azonnal Felelős: Dr. Ferenczi Mária jegyző k.m.f. Dr. Várnai László sk.
Dr. Ferenczi Mária sk. Jegyzőkönyvet hitelesítő képviselők:
Hunyadi Péter sk. Kivonat hiteléül: 2007. december 4.
Szabó Károly sk.
ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÖMIP
2007-2012
Kiskunhalas Város Önkormányzata
KÉSZÍTETTE:
KÉSZÜLT:
Nagy-Apátiné Kuszli Beatrix
2007. november
Mester Sándor
T A R T A L O M J E G Y Z É K I. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA ----------------------------------1 1. HELYZETELEMZÉS ----------------------------------------------------- 1 2. AZ INTÉZMÉNYRENDSZERREL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK 3 3. AZ EGYES INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK ÉS MINŐSÉGCÉLOK ------------------------------------------------------------ 5 A. Óvodai nevelés ---------------------------------------------------------------- 5 B. Általános iskolai nevelés-oktatás -------------------------------------- 6 C. Középfokú nevelés-oktatás ----------------------------------------------- 7 Gimnázium ---------------------------------------------------------- 7 Szakközépiskola ---------------------------------------------------- 7 D. Kollégiumi nevelés ----------------------------------------------------------- 8 II. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER--------------------------------9 1. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER IRÁNYÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FENNTARTÓI SZABÁLYOZÁSOK --------------------------------------------- 9 2. A TERVEZÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYAI ------------------------------ 11 A. Oktatásirányítási szakmai tervezés -------------------------------- 11 B. Intézményi költségvetés tervezése ---------------------------------- 12 C. Intézményi felújítások tervezése ------------------------------------- 13 3. A FENNTARTÓI ELLENŐRZÉSEK RENDJE SAJÁT FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEKBEN ------------------------------------------------------- 13 A. Törvényességi ellenőrzés ------------------------------------------------ 13 B. Szakmai ellenőrzés -------------------------------------------------------- 15 C. Pénzügyi ellenőrzés-------------------------------------------------------- 15 4. A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS RENDJE MÁS FENNTARTÓ INTÉZMÉNYEIBEN -------------------------------------------------------- 16 5. AZ INTÉZMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE --------------------------- 16 A. Működés hatékonysága ------------------------------------------------- 16 B. Szakmai eredményesség ------------------------------------------------ 17 C. Magasabb vezetők teljesítményének értékelése --------------- 18 D. Országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése -- 22 E. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ------------------------ 23 F. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzését érintő intézkedések ----------------------------------------------------------------------- 24 6. KOORDINÁCIÓ RENDJE A KAPCSOLÓDÓ TERÜLETEKKEL ------------ 24 A. Gyermek- és ifjúságvédelem ------------------------------------------- 24 B. Szociálpolitika---------------------------------------------------------------- 24 C. Munkaerő-gazdálkodás -------------------------------------------------- 25 D. Közművelődés---------------------------------------------------------------- 25 E. Egészségügy------------------------------------------------------------------ 26 MELLÉKLETEK
Ö ÖM MIIPP PREAMBULUM Az önkormányzat tulajdonosi szerepének egyik fontos eleme az intézményekben folyó oktatási szolgáltatási tevékenység eredményességéért és színvonaláért való felelősség. A jelenlegi rendszer egyik hiányossága, hogy bár az önkormányzat kialakította saját tevékenységére irányuló minőségfejlesztési rendszerét, ez azonban nem hat ki az intézményfenntartói szerep ellátására. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni e program meghatározva az általa működtetett intézményekre vonatkozó minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert.
I.
FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA
1. HELYZETELEMZÉS A önkormányzat kötelező feladata az óvodai ellátás, az általános iskolai nevelés-oktatás, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozóknak nyújtandó szolgáltatás, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekekről, tanulókról való gondoskodás, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt foglalkozathatók óvodában, iskolában. Kiskunhalas Város Önkormányzata a kötelező óvodai szolgáltatást az alábbi három óvodaigazgatóság vezetésével működő kilenc óvodai intézményegység fenntartásával biztosítja: • Bóbita Óvoda és Bölcsőde; • Napsugár Óvodák és Bölcsőde; • Százszorszép Óvodák; Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez az Napsugár Óvodák és Bölcsőde és a Bóbita Óvoda és Bölcsőde. Ez utóbbi óvoda a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában is részt vesz. A kötelező általános iskolai nevelést-oktatást az önkormányzat által fenntartott következő négy általános iskola működtetésével biztosítjuk: • Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola; • Felsővárosi Általános Iskola; • Kertvárosi Általános Iskola; • Szűts József Általános Iskola. Mindegyik általános iskola ellátja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók nevelését-oktatását. Önként vállalt feladatként ellátunk kollégiumi és középiskolai neveléstoktatást. Mindkét szolgáltatást biztosítja a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium. Kizárólag középiskolai nevelést-oktatást lát el a Bibó István Gimnázium. Önálló intézményként a Bernáth Lajos Kollégium végez kollégiumi ellátási feladatokat.
1/27
Ö ÖM MIIPP A Képviselő-testület döntése alapján önkormányzatunk közoktatási megállapodást kötött óvodai nevelési feladatok ellátására a Kiskunhalasi Református Egyházközséggel, melynek fenntartásában működik a Kiskunhalasi Református Kollégium Ökumenikus Óvodája. Hasonló döntés alapján kötött közoktatási megállapodást önkormányzatunk a Kalocsa-Kecskemét Érseki Hatósággal a Szent József Katolikus Általános Iskola működtetésére. A város középiskolai és kollégiumi szolgáltatásának ellátásában részt vesz további két középiskola: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, illetve a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Logopédiai Szakszolgálata és Nevelési Tanácsadója gyógypedagógiai ellátást végez azon sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók vonatkozásában, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkozathatók óvodában, iskolában. A Logopédiai Szakszolgálat az intézményben végzett munkán túl Kiskunhalas és kistérségében is ellát logopédiai szakszolgálati feladatokat. A Nevelési Tanácsadó tagintézménye a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek rehabilitációját végzi, továbbá iskolakezdéshez szakvéleményt készít. Konduktív pedagógiai nevelést-oktatást ellátó intézmény a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Konduktív Pedagógiai Intézete és Szakszolgálata. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kiskunhalasi Alapfokú Művészetoktatási Intézménye művészeti nevelést és oktatást folytat. A Református Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztési és gondozási feladatokat végez, illetve a képzési kötelezettségben részt vevő gyermekek számára fejlesztő felkészítést szervez. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények nevelési, pedagógiai programjának jóváhagyása után az önkormányzat biztosítja a program végrehajtásának feltételeit, majd értékeli az abban meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. Az oktatás eredményességének meghatározása, értékelése egy rendkívül összetett folyamat. E tevékenységet önkormányzatunk jelenleg a következők szerint végzi: •
A tervezésben és értékelésben használt legjellemzőbb minőségmutatók a következők: gyermekek/tanulók és pedagógusok aránya, egy tanulóra jutó óraszám, átlagos osztály- és csoportlétszám, beiskolázási mutatók, tanulói létszámcsökkenési arány, gyermekek/tanulók és helyi lakosság aránya, napközis tanulók aránya, egy tanulóra jutó szakmai működési költség, továbbtanulási mutatók, érettségi vizsgákon, nyelvvizsgákon és versenyeken eredményes tanulók aránya.
•
Országos kompetenciamérés keretében évente elvégzett tanulói képességek, készségek, teljesítmények pedagógiai mérése, értékelése 2/27
Ö ÖM MIIPP kiterjedt az vizsgálatára.
anyanyelvi
és
matematika
alapkészségek
fejlődésének
•
A közoktatási intézmények vezetőinek szakmai munkaközössége, illetve az egyes intézménytípusok szerinti vezetői munkaközösségek működésének célja az intézmények közötti kapcsolatok elmélyítése és a szakmai koordináció javítása.
•
Elsősorban szakmai szempontok erősítését szolgálja az intézményvezetői pályázatok elbírálásakor elvégzett szakértői ellenőrzés, értékelés.
•
Az elvégzett –nem rendszeres- törvényességi ellenőrzések az intézmény működésének egy-egy meghatározott részterületére terjednek ki.
•
Az intézmények önértékelése a fenntartó által meghatározott rendszerben történik.
•
A partnerközpontúság elve alapján lényeges szempontnak tartjuk az iskolai munka értékelésében, hogy az iskolahasználók (szülők, diákok) mennyire vannak megelégedve az iskolai szolgáltatásokkal. Ennek érdekében külső, független kutató céggel időközönként reprezentatív mintavétellel elégedettségi klientúra-vizsgálatot végzünk.
Országos vizsgálatok igazolták, hogy az önkormányzatok az oktatás minőségét nagymértékben befolyásolhatják, ha meghatározzák az általuk fenntartott intézményekkel szemben támasztott elvárásokat. Eszerinti működtetésre létrehoz egy olyan rendszert, amely folyamatosan figyelemmel kíséri az intézményekben folyó munka eredményességét és hatékonyságát annak érdekében, hogy a tapasztalatokat visszacsatolja a nevelő-oktató és intézményvezetési munkába, továbbá a fenntartói tervező tevékenységbe. E minőségirányítási rendszer garantálja az oktatásirányítás folyamatszerű, PDCA (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés) ciklus szerinti működését.
2. AZ INTÉZMÉNYRENDSZERREL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK Az intézményválasztással kapcsolatban az alkotmányos jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően három elvet kívánunk biztosítani: a tankötelezettség teljesítését, a körzeti ellátás biztosítását és a szabad iskolaválasztás feltételeinek fenntartását. Önkormányzatunk kiemelt feladatnak tekinti a gyermekek, tanulók – közvetlen vagy közvetett- hátrányos megkülönböztetésének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesítését. Emellett pozitív diszkriminációt kíván alkalmazni a hátrányos helyzetű és a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek, tanulók esetében. Mind az önkormányzati közoktatási feladatok szervezésében, irányításában, végrehajtásában, mind a nevelési-oktatási intézmények tevékenységében biztosítani kell a gyermek mindenek felett álló érdekét, melynek során megfelelő színvonalú szolgáltatásokat kívánunk kialakítani és fenntartani.
3/27
Ö ÖM MIIPP Ennek működtetésével lehetőség nyílik az értékek közvetítésére, a tehetség és a képességek kibontakoztatására, a szellemi és testi fejlődésre, a helyes személyiségfejlesztésre és a korszerű ismeretek átadására. Kívánatos, hogy a gyermek, tanuló ügyeivel kapcsolatban hozott döntések kialakítására a méltányosság, humánum, továbbá a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelése legyen jellemző. Az önkormányzat fenntartásában lévő minden nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell az esélyegyenlőségen alapuló, az általános emberi és gyermeki jogokat tiszteletben tartó világnézetileg semleges, a vallási és lelkiismereti szabadságot tiszteletben tartó oktatást és nevelést. Ennek során az intézmények az ismereteket, a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és többoldalúan közvetítik, gondoskodnak az alapvető erkölcsi normák elsajátításáról. Az intézmény a közoktatási törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között vállaljon felelősséget a gyermek, tanuló testi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulóközösségek kialakításáért és fejlesztéséért. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költséghatékonyan, eredményesen működjön, továbbá erősödjön a tervezés szerepe. Az intézmény garantálja a minőségi, a gyermekek, tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést és oktatást. Az intézményrendszer biztosítsa az átjárhatóságot és a folytathatóságtovábbépíthetőség elvének érvényesítését. A közoktatási rendszerbe kerüléstől (óvoda) a közoktatási rendszerből való kikerülésig (felnőttoktatásba kerülés, munkába állás) nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. A közoktatási rendszer megtartva sokszínűségét rugalmasan alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskola kultúra-közvetítő szerepe. Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. Az intézmények pedagógusai vegyenek részt a minőségirányítási rendszer kiépítésében és folyamatos működtetésében, legyenek részesei az értékelési és innovációs folyamatoknak. Az intézményre -minőségirányítási programja, rendszere alapjánminőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző. E partnerközpontúság a partnerek (gyermek, tanuló, szülő, fenntartó, társintézmények stb.) megkérdezésén túlmenően az erre épített intézményi tervezéseket, fejlesztéseket jelentse. Az intézményrendszer működésének összehangolása érdekében minden intézmény rendszeres együttműködést alakítson ki mind a horizontálisan, mind a vertikálisan elhelyezkedő közoktatási intézményekkel. Alapvető feladat minden rászoruló gyermek, tanuló számára segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a középiskolai és a szakképzési rendszerbe való bekapcsolódáshoz. Javuljon a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók helyzete minden intézménytípusban.
4/27
Ö ÖM MIIPP Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, továbbá hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközök, felszerelések beszerzése érdekében az intézmény minél magasabb szinten használja ki a pályázati lehetőségeket. A jóváhagyott nevelési, pedagógiai program alapján a hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők és regisztrálhatók legyenek. Az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját jogszabály szerint vezesse be, majd beválását kísérje folyamatosan figyelemmel. A nevelési programban, pedagógiai programban kitűzött célokhoz egyre jobban közelítsen a mindennapi pedagógiai munka. Ennek megvalósítása érdekében a minőségirányítási rendszer kiépítése során elsődleges feladat, hogy e program alapján az intézmény határozza meg erősségeit és gyengeségeit. Mindezek érvényre juttatása mellett az önkormányzati minőségpolitika egyik célkitűzése -az intézményrendszerrel kapcsolatos alapvető elvárás- az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyabbá tétele. Olyan helyzet kialakítása, amelyben az intézmények meg tudják teremteni a változás és stabilitás egyensúlyát, kiszámíthatóan, eredményesen és hatékonyan képesek működni. Úgy tudják értékeiket megőrizni, hogy közben képesek alkalmazkodni a kihívásokhoz.
3. AZ EGYES INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK ÉS MINŐSÉGCÉLOK A. ÓVODAI NEVELÉS Érvényesíteni kell az óvoda alapfunkcióját: óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő, továbbá a gyermekek testi, lelki szükségleteit kielégítő. Ennek keretében különös figyelmet kell fordítani az átlagostól eltérő, a fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű, a szociálisan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Az óvoda biztosítsa a gyermekek azon jogát, hogy egészséges környezetben nevelkedjenek, illetve képességeinek, adottságainak és érdeklődésének megfelelő nevelésben részesüljön. A gyermek óvodai életrendjét korának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, amelyben fejlesztése sokszínű tevékenység keretében valósul meg. A gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása során vegye figyelembe az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet. Biztosítsa az esélyegyenlőséget az iskolakezdéshez a különleges gondozást igénylő óvodásokkal való speciális foglalkozás keretében. Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében –lehetőségeihez képest- segítse elő ezen 35 éves korú gyermekek óvodai nevelésben való részvételét.
5/27
Ö ÖM MIIPP Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében segítse elő a cigány származású gyermekek minél korábbi óvodai nevelésben való részvételét. E gyermekek óvodai nevelése során testi és lelki szükségleteikhez igazodó fejlesztést folytasson, biztosítsa a kisebbség nyelvének, kultúrájának gyakorlását. Kiemelt cél a rendszeres óvodába járás elérése, illetve a szociokulturális hátrányok csökkentése. A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű (a részképesség zavarral küzdő, fejlődésben lemaradt) gyermekek óvodai nevelésében a másság elismerése és elfogadása mellett fejlődését speciális módszerek alkalmazásával biztosítsa. A német kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda biztosítsa a komplex kommunikáció fejlesztését, az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használatát, továbbá tartalmában jelenjen meg a hagyományőrzés, a kultúra átadása. Az óvoda hatékony gyermekvédelmi tevékenységével biztosítsa az óvodai nevelés keretében történő iskolai felkészítő foglalkozásra kötelezett gyermekek rendszeres részvételét a foglalkozásokon. A gyermekek iskolaérettségének kiszűrése közelítsen a 100 %-hoz annak érdekében, hogy kifejezetten a további óvodai nevelést igénylő gyermekek esetében kezdeményezzen iskolaérettségi vizsgálatot a nevelési tanácsadónál. Az óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése, az iskolaválasztással kapcsolatos információk átadása érdekében alakítson ki hatékony együttműködést az általános iskolákkal, a kollégiummal. Óvodáink őrizzék meg szakmai sokszínűségüket, hagyományaikat a nevelés színesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében. Valósítsák meg kiemelt nevelési céljaikat: az egészséges életmódra nevelést, a környezeti megismerést, az anyanyelvi nevelést, vagy a magyar nemzeti öntudat megalapozását a szülőföld népi hagyományaira építve. B. ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS Az iskola a tanulók kommunikációs alapkészségét, értelmi, szociális képességét fejlessze annak érdekében, hogy a továbbhaladáshoz szükséges alapismereteket, alapkészségeket megfelelő szinten tudják alkalmazni. A tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve, egyéni képességeik kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével teremtse meg az esélyegyenlőséget az általános műveltség alapjainak elsajátításában. Biztosítsa a hátrányos helyzetű tanulók folyamatos fejlesztését, képzését. Integrált vagy képesség kibontakoztató felkészítést szervezzen, ahol a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozására törekedjen. Beilleszkedési, magatartási nehézségek korrekciójával összefüggő pedagógiai tevékenységet folytasson, hatékonyan segítse elő a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását.
6/27
Ö ÖM MIIPP Segítse elő a cigány származású tanulók szociális, kulturális hátrányainak csökkentését az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése érdekében. A helytörténeti ismeretek tanítását a pedagógiai programban meghatározottak szerint végezze annak érdekében, hogy a tanulókban kialakuljon a lakóhelyhez való kötődés tudata, érzete. A sikeres beiskolázás érdekében tartson rendszeres kapcsolatot az óvodákkal, a kollégiummal. A pályaorientáció és pályaválasztás elősegítése érdekében hatékony kapcsolatot alakítson ki a középfokú nevelést-oktatást végző intézményekkel, a kollégiummal. Minden általános iskola kiválasztotta azokat a területeket, amelyeket prioritásként kezel, továbbá amely tantárgyakból emelt szintű oktatást végez. Az intézmények megőrizve sajátosságaikat járuljanak hozzá a település közoktatási rendszerének sokszínűségéhez. C. KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS Gimnázium Pedagógiai programja eredményes megvalósítása során készítsen fel a folyamatos ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra, a felsőfokú továbbtanulásra. Tehetségfejlesztést elsődlegesnek tartó iskolát alakítson ki. Nevelési feladatai között fordítson kiemelt gondot a személyiségfejlesztésre. Pedagógiai tevékenysége során az oktatás tartalmi színvonalát, az ismeretek átadásának sokszínűségét folyamatosan fejlessze. Ennek keretében a tanulói készségeket, képességeket magas szinten fejlessze, továbbfejlessze. Kiemelt feladatként kezelje az idegen nyelvi kommunikáció elsajátítását. Biztosítsa az esélyegyenlőséget a tehetségekkel, a hátrányos helyzetűekkel, az etnikai kisebbséghez tartozókkal való pedagógiai tevékenység keretében. Magas színvonalú, tudatosan tervezett beiskolázást valósítson meg. Ennek érdekében hatékonyan működjön együtt az általános iskolákkal, a kollégiummal. Biztosítsa az átjárhatóságot a gimnázium és a szakközépiskola megfelelő évfolyamai között annak érdekében, hogy a közismereti tárgyak oktatása, követelményei, értékelése az egységesség felé közelítsen. A kétszintű érettségi bevezetésére való felkészülés során eredményes együttműködést alakítson ki a társintézményekkel. Pályaorientációs tevékenysége során segítse elő a felsőoktatási intézménybe való sikeres felvételi, illetve az érettségi utáni szakképzésbe való bekapcsolódást. Szakközépiskola Kiemelt feladat a munkaerőpiac folyamatos figyelemmel kísérése, és ennek megfelelően a szakmacsoporton belüli profilváltások időbeni elvégzése. Széleskörű közismereti alapozás után magas szintű általános műveltséget érjenek el a tanulók, amely nagy eséllyel biztosítja a felkészülést az
7/27
Ö ÖM MIIPP érettségire, illetve a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódást, vagy az érettségit követő emelt szintű szakképesítés megszerzését. Készítsen fel az élethosszig tartó tanulásra. A tanulók felkészítéséhez korszerű számítástechnikai ismeretátadás, alapos idegen nyelv tanítás, és modern szakmai gyakorlati képzés járuljon. A színvonalas közismereti és szakmai képzés érdekében a világbanki pályázattal nyert eszközök teljes körűen vonja be az oktatásba. Az elkezdett világbanki program sikeres végrehajtása érdekében mindegyik szakmacsoportnál a tanulók és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai kimeneteket indítson. Ennek elérése érdekében hatékonyan működjön együtt a képzésben érdekelt szociális partnerekkel. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében pedagógiai munkájában kiemelt feladatként kezelje a tehetséggondozást, és a felzárkóztatást. Megőrizve az iskola hagyományait olyan szabad légkört biztosítson a tanulók fejlődéséhez, ahol a tanulói öntevékenység és kreativitás sokoldalúan kibontakozhat. A gyakorlati képzés során a munkavédelmi, balesetvédelmi feladatokat hatékonyan és eredményesen végezze. Tudatos és sikeres beiskolázás érdekében eredményesen működjön együtt az általános iskolákkal, a kollégiummal. D. KOLLÉGIUMI NEVELÉS A személyi és tárgyi feltételek a komfortosságot és otthonosságot szolgálják annak érdekében, hogy a diákotthon valóban a diákok otthona legyen. A kollégiumi nevelés során az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladata, hogy megpróbálja kezelni a tanulók között meglévő műveltségbeli, képességbeli, felkészültségi, neveltetésbeli különbözőségeket, segítse a tanulásban elmaradt, hátrányos helyzetű tanulókat. Lehetőséget teremtsenek arra, hogy a tehetséges tanulók képességeiket tovább fejleszthessék. A kollégiumi hagyományok ápolása a közösségformálás, az intézményhez való kötődés eszköze legyen. Ennek érdekében színvonalas közösségi és diákönkormányzati életet alakítson ki. Biztosítsa a szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségét. A kollégium rendszeres kapcsolatot tartson fenn a tanulókat befogadó óvodákkal, iskolákkal, továbbá egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel.
8/27
Ö ÖM MIIPP
II.
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER
A fenntartói minőségfejlesztési rendszer alapja: •
a megfelelő intézményi alapító okiratok elkészítése;
•
az alapító okiratokhoz igazodó nevelési, pedagógiai programok elfogadása;
•
az alapító okiratban és nevelési, pedagógiai programban jóváhagyott feladatokhoz szükséges eszközök és felszerelések, illetve végrehajtáshoz szükséges létszám biztosítása, szükséges költségvetés rendelkezésre bocsátása;
•
a fenntartói ellenőrzés és értékelés tervezése, végrehajtása.
1. A
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER IRÁNYÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FENNTARTÓI SZABÁLYOZÁSOK
A polgármestert, képviselő-testületet, a bizottságokat, illetve az önkormányzat hivatalának oktatásirányításban részt vevő szakembereit az intézményrendszer irányításával kapcsolatban hozott döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában különböző jogok és kötelességek illetik meg. Az intézményvezetők pályáztatásával kapcsolatosan a Művelődési Osztály részt vesz a pályázat jogszerű kiírásának előkészítésében, a pályázatok elfogadásra történő benyújtásában, a pályázatok véleményeztetési eljárásának koordinálásában, illetve döntésre való előkészítésében. A Művelődési, Oktatási, és Vallásügyi Bizottság véleményezését követően a Képviselő-testület dönt a közoktatási intézmény vezetőjének megbízásáról. Kinevezés után a polgármester gyakorolja az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények vezetői tekintetében az ún. egyéb munkáltatói jogokat (pl. jutalmazás, szabadság igénybevételének engedélyezése). A Művelődési Osztály rendszeresen (évente legalább háromszor illetve szükség szerint) az intézmények vezetőivel egyeztetést, illetve megbeszélést tart, melyről jegyzőkönyvet készít. A tanév kezdete előtti időpontban összehívott értekezleten tájékoztatja az intézményvezetőket az aktuális tanév szokásos és rendkívüli feladatairól, illetve a legfontosabb jogszabályi változásokról. A Művelődési Osztály az oktatási intézményeket érintő döntések előkészítését különböző szintű igazgatói munkaközösség bevonásával végzi el, speciális szakmai döntések előkészítésekor az érintetett pedagógusok szakmai véleményének érvényesítését biztosítja. Az alapító okiratok módosítását a Művelődési Osztály kezdeményezi jogszabályi kötelezettség alapján, az intézményvezető javaslatára, illetve önkormányzati pénzügyi- vagy oktatáspolitikai döntésből eredően. Az osztály által előkészített módosításokról bizottsági véleményezések után a Képviselőtestület dönt. A döntésről szóló határozatot a Szervezési Osztály küldi meg az intézmény vezetőjének.
9/27
Ö ÖM MIIPP Az intézményi dokumentumok esetében a Művelődési Osztály kezdeményezi a –jogszabályból eredő- szükséges módosítások elvégzését. Az osztály által meghatározott határidőre az intézmény vezetője megküldi -a hatályos legitimációkkal együtt- az elkészített, illetve módosított dokumentumot. Ezt követően az osztály beszerzi a jogszabályban szabályozott intézményi dokumentumok esetén a szakértő illetve a kisebbségi önkormányzat véleményét. A Képviselő-testület bizottsági véleményezések után dönt az intézmény nevelési és pedagógiai programjának, minőségirányítási programjának, házirendjének, jogszabályban meghatározott esetben egyéb dokumentumainak jóváhagyásáról. A Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság átruházott hatáskörben jóváhagyja az intézmények szervezeti és működési szabályzatát. Az intézmény vezetője minden év október 15-éig megküldi nyomtatott és elektronikus formában az intézményre vonatkozó statisztikai adatokat. A statisztikában található indikátorokat, mutatókat a Művelődési Osztály kezeli, összesíti. Jegyzői megbízás alapján ellenőrzi az intézmények normatív támogatáshoz, elszámolásokhoz, igénylésekhez szükséges statisztikai adatainak megfelelőségét. Ezen adatok egyezőségéért az intézmény vezetője felelős. A Művelődési Osztály az általa meghatározott az óvodai jelentkezés, és általános iskolai beiratkozás időpontjáról értesíti az intézmény vezetőjét, majd közzéteszi a helyben szokásos módon. Ezzel egyidejűleg megküldi az óvodai nevelés keretében folyó iskolai felkészítő foglalkozásra kötelezett, illetve tankötelessé váló gyermekek, tanulók névsorát. A jelentkezések, beiratkozások megtörténte után a Művelődési Osztály egyeztető megbeszélést tart az érintett –önkormányzati és nem önkormányzati- intézmények vezetőivel. A megbeszélésen tapasztaltak alapján megállapítja azoknak a gyermeknek, tanulóknak a névsorát, akik nem tettek eleget beiratkozási kötelezettségüknek. A Képviselő-testület által szabályozott intézményi működési körzethatárok alapján meghatározza, hogy az intézménynek mely tanulók esetében kell közreműködni a gyermekek felkutatásában. A felkutatás eredménytelensége esetén a gyermek, tanuló beiratkozásának elősegítése érdekében a jegyző megbízásából a Művelődési Osztály kezdeményezi a Családsegítő-Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését. A kötelezettségszegés további fennállása esetén a jegyző határozatban dönt a tankötelezettség teljesítéséről. A jegyző részére az intézmény vezetője küldi meg a hozzá benyújtott -óvodai felvétellel, óvodából való kizárással, tanulói jogviszony és kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatos- felülbírálati kérelmet, továbbá törvényességi kérelmet. Ezt követően a Művelődési Osztály által előkészített másodfokú döntéseket a jegyző elbírálja: az elsőfokú döntést elutasítja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasítja. Az erről szóló határozatot az intézmény köteles azonnal végrehajtani. Az önkormányzati minőségirányítási programban, illetve az éves munkatervben meghatározottak alapján a jegyző megbízást ad a Művelődési Osztálynak törvényességi ellenőrzés lefolytatására mind az önkormányzati, 10/27
Ö ÖM MIIPP mind a nem önkormányzati fenntartású intézményekben. Az ellenőrzésekről jegyzőkönyv készül. A tapasztalatok összegzése után az osztály kezdeményezi a szükséges fenntartói, illetve jegyzői intézkedéseket. Az önkormányzat kitüntetésekről szóló rendeletében szabályozottak alapján az intézmény vezetője megküldi kitüntetési javaslatait az intézményben dolgozó alkalmazottak vonatkozásában. A Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság véleményezése után a Képviselő-testület dönt az önkormányzat által alapított Kiskunhalas Város Közoktatásáért díj adományozásáról, illetve szakmai kitüntetésekre (a Magyar Köztársaság kitüntetéseire, az oktatási miniszter által adományozható elismerésekre) való felterjesztésekről.
2. A TERVEZÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYAI A. OKTATÁSIRÁNYÍTÁSI SZAKMAI TERVEZÉS Az önkormányzat általános oktatáspolitikai koncepcióját a feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben határozza meg. E tervet a közoktatási intézmények, illetve az oktatásirányítás további partnereinek javaslatait figyelembe véve alakítja ki. Az önkormányzat az intézkedési tervet a Művelődési Osztály előkészítését követően – jogszabályban meghatározottak alapján a megyei önkormányzat szakvéleményét beszerezve- bizottsági véleményezések után a Képviselőtestület hagyja jóvá. Ezt követően a Szervezési Osztály küldi meg az intézmények vezetői részére. E dokumentum az alapja az önkormányzat által -a közoktatási feladatok megszervezése során- hozott döntéseknek, hiszen a helyi közoktatási stratégia általános elveit tartalmazza. Az önkormányzat kétévente értékeli, szükség szerint felülvizsgálja intézkedési tervét. Az önkormányzati minőségirányítási program e dokumentummal koherens, attól eltérő tartalmú koncepció. A programban megfogalmazott minőségpolitika az egyes intézményekkel kapcsolatos általános és egyedi elvárásokat rögzíti. Meghatározza az intézmények számára, hogy a szolgáltatásokat milyen mutatók mellett milyen hatékonysággal és eredményességgel kell ellátniuk, továbbá kijelöli a fejlesztési irányokat az intézményrendszer egészére, illetve egyes intézményekre vonatkozóan. A Képviselő-testület által jóváhagyott önkormányzati minőségirányítási programot az önkormányzat kétévente felülvizsgálja. Alapvetően e két önkormányzati dokumentum, illetve jogszabályban meghatározottak szerint készíti el a Művelődési Osztály a fenntartó rövidtávú oktatásirányítási koncepcióját: éves munkatervét. Ez az adott tanévre vonatkozóan tartalmazza az intézkedési terv, a minőségfejlesztési program, az új jogi előírások alapján az intézmények főbb feladatait, a tanév ellenőrzési tervét, és az értékeléseket. A Művelődési Osztály éves munkatervét minden év augusztus 20-ig megküldi az intézmények vezetői részére.
11/27
Ö ÖM MIIPP Az önkormányzati minőségpolitikához igazodik az önkormányzati intézkedési terv. Ehhez kapcsolódik a fenntartó éves munkaterve. Az önkormányzati intézkedési tervhez csatlakozik az egyes intézmények minőségpolitikájában meghatározott célok rendszere és azok megvalósítását célzó középtávú intézményi terv, ehhez pedig az intézmény éves munkaterve. A fenntartói célok és feladatok rendszerét, szervezését ábrázolja az alábbi fadiagram: önkormányzati célok ÖMIP
önkormányzati feladatok INTÉZKEDÉSI TERV
önkormányzati rövidtávú terv ÉVES MUNKATERV
intézményi célok IMIP
intézményi feladatok HOP, PP
intézményi rövidtávú terv ÉVES MUNKATERV
B. INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE A Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési koncepcióban megfogalmazott irányelvek alapján a jegyző megbízásából a Pénzügyi és Költségvetési Osztály irányításával kezdődik meg a költségvetési rendelettervezet készítése, mely a költségvetési törvény megjelenését követően kerül végleges kidolgozásra. A Művelődési Osztály kidolgozza a vonatkozó helyi és központi jogszabályok alapján az egyes intézményekre vonatkozó költségvetési tervezetet, melyet az intézmények véleményeznek. E véleményezési folyamat több ütemben történik. Első ütemben a Művelődési Osztály költségvetési referense az intézmények gazdaságvezetőivel pontosítja a tervezetben szereplő előirányzatokat. Második ütemben az önkormányzat részéről a polgármester/alpolgármester, a Pénzügyi Osztály vezetője, a Művelődési Osztály vezetője és költségvetési referense, továbbá az intézmények részéről az intézményvezető és gazdaságvezető egyeztető tárgyalást tart az intézmény költségvetéséről. Ezen a tárgyaláson véglegesítik a Képviselő-testület elé jóváhagyás végett bekerülő intézményi költségvetést. Az egyeztetésen történtekről jegyzőkönyv készül. A polgármester a szakbizottságok és a Képviselő-testület elé terjeszti a költségvetési javaslatot. A költségvetés elfogadásáról a Képviselő-testület dönt a bizottsági véleményeket figyelembe véve. 12/27
Ö ÖM MIIPP A költségvetési rendelet adatairól a Szervezési Osztály értesíti az intézményeket. Ezt követően a rendeletben jóváhagyott előirányzatok alapján elkészítik költségvetésüket, valamint költségvetési alapokmányaikat. Az intézményi költségvetéseket a Művelődési Osztály ellenőrzi. A jogszabályok által meghatározott formájú és tartalmú intézményi költségvetés végrehajtásáról szóló negyedéves beszámolókat, módosításokat a Művelődési Osztály költségvetési referense ellenőrzi. C. INTÉZMÉNYI FELÚJÍTÁSOK TERVEZÉSE Az intézményvezető az intézménnyel kapcsolatos felújítási igényeit eljuttatja a Városfejlesztési Osztályra minden évben az önkormányzati költségvetés Képviselő-testületi jóváhagyásra történő benyújtása előtt. A Városfejlesztési Osztály által összesített felújítási igényekről a Felújítási Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
3. A
FENNTARTÓI ELLENŐRZÉSEK FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEKBEN
RENDJE
SAJÁT
Jogszabályban meghatározottak alapján az önkormányzat négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Az önkormányzat ilyen átfogó ellenőrzést évente három intézményben végez, melyet az intézményvezetői pályázat elbírálásának évében vagy az azt megelőző évben folytat le. Az ellenőrzést a jegyző megbízásából az Ellenőrzési Osztály továbbá a Művelődési Osztály az éves munkatervben meghatározott ütemterv alapján folytatja le. A Művelődési Osztály a szakmai munka eredményességének vizsgálatát szakértő bevonásával végzi el. Az ellenőrzést végző osztályok, valamint szakértő által elkészített dokumentumokat a polgármester az intézményvezetői pályázatot elbíráló Képviselő-testületi ülést megelőző ülésre terjeszti be. Az intézményvezető egyszemélyben felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, a pedagógiai munka, az ellenőrzés, mérés, értékelés és a minőségbiztosítás működtetéséért. A. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS Az önkormányzat, mint fenntartó biztosítja az intézmények törvényes működésének feltételeit, s ezt törvényességi ellenőrzések során vizsgálja. Alapvető követelmény a vonatkozó jogszabályok és helyi rendeletek ismerete és betartása.
13/27
Ö ÖM MIIPP A törvényesség biztosítása keretében a fenntartó ellenőrzi: • a házirend, valamint más belső szabályzatok -kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat kivételével- elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét; • a működés és döntéshozatal jogszerűségét, különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet. RENDSZERES TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSEK A Művelődési Osztály oktatási szakemberei minden évben október és február hónapban az alábbi ellenőrzéseket végzik el: • óraterv törvényességi ellenőrzése; • tantárgyfelosztás törvényessége; • osztályok, csoportok indításának törvényessége; • éves munkatervek törvényessége; • intézményi feladatellátás személyi és tárgyi feltételei. RENDKÍVÜLI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSEK A rendkívüli fenntartói törvényességi ellenőrzések során az alábbiakban felsoroltak élveznek elsődlegességet: • tanügyigazgatás feltételeinek vizsgálata; • irat és ügykezelési szabályzat ellenőrzése; • az iratkezelés intézményi gyakorlatának vizsgálata; • tanügyi nyilvántartások vezetése; • SZMSZ törvényességi ellenőrzése; • házirend törvényességi ellenőrzése; • továbbképzési program törvényességi ellenőrzése; • beiskolázási terv megvalósulásának ellenőrzése; • nevelési program, pedagógiai program törvényességi ellenőrzése; • órarend törvényessége; • tanulók napi terhelésének vizsgálata; • a tanulók által választható tanórai foglalkozások és válaszhatóságának törvényessége; • osztályzatok, érdemjegyek törvényességének megállapítása; • fegyelmi eljárás törvényessége; • gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység törvényességi ellenőrzése; • tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések; • felvételi eljárás rendjének törvényessége; • tájékoztatási kötelezettség érvényesülése az iskolában; • az intézményben működő szervezetekkel való kapcsolattartás törvényessége. A rendkívüli törvényességi ellenőrzésekről jogszabályból eredő kötelezettségek illetve a fenntartói döntések figyelembe vételével a Művelődési Osztály éves munkatervében dönt. Ez alapján megküldi az érintett
14/27
Ö ÖM MIIPP intézmények vezetői részére az ellenőrzési tervet, melyben pontosan szabályozza az ellenőrzés folyamatát. Az abban foglaltaknak megfelelően jegyzői megbízásból lefolytatja az ellenőrzést. A Művelődési Osztály által lefolytatott törvényességi ellenőrzés tapasztalatai alapján -szükség esetén- a jegyző felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és az intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. B. SZAKMAI ELLENŐRZÉS A törvény értelmében a közoktatási intézmények szakailag önállóak. Az önkormányzat szakmai ellenőrzést a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése, céljából indít. Ezt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőtől megrendelt szakértői ellenőrzés keretében valósítja meg. Az önkormányzat az alább felsorolt területeken tervezi -évente legfeljebb egyszakértői szakmai ellenőrzés megrendelését, melyek pontos időpontját az éves munkatervben határozza meg: • hátránykompenzálás, esélyegyenlőség biztosítása, továbbá beilleszkedési nehézségek korrekciója; • tehetséggondozás; • integrált nevelés; • kisebbségi nevelés; • hátrányos megkülönböztetés tilalma; • helytörténeti ismeretek oktatása; • nevelési, pedagógiai programok és továbbképzési terv összhangja. A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az érintett intézmény, a fenntartó, továbbá amennyiben az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak. C. PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS A Művelődési Osztály költségvetési referense minden évben alkalomszerűen ellenőrzi költségvetés törvényességét, továbbá a normatívák igénylését és elszámolását. Az önkormányzat hivatalának Ellenőrzési Osztálya végzi el az önkormányzati intézmények átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzését. Munkáját éves terv alapján végzi, melynek tervezetét a belső ellenőrök előkészítése után a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyás végett. Ez alapján az ellenőrzési program tervezetét a belső ellenőrök előkészítik, majd a jegyző/polgámester jóváhagyja. E dokumentumot megküldi az érintett intézmény vezetőjének.
15/27
Ö ÖM MIIPP A belső ellenőr az előre egyeztetett időpontban felkeresi az intézményt, és elvégzi az ellenőrzést. Ennek keretében ellenőrzi a bérfelhasználásokat, dologi beszerzéseket, vagyongazdálkodást. Megállapításait jegyzőkönyvben vagy jelentésben rögzíti, és megküldi az intézmény vezetőjének, aki 30 napon belül intézkedési tervet készít a megállapított hiányosságok megszüntetésére. A tervet megküldi az Ellenőrzési Osztály részére. A tervben meghatározottak teljesítéséről utóellenőrzés keretében győződik meg az osztály.
4. A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS RENDJE MÁS FENNTARTÓ INTÉZMÉNYEIBEN A jegyző megbízásából a Művelődési Osztály rendszeresen –négyévente legalább egyszer- elvégzi a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. Ennek során ellenőrzi az intézmény • alapító okirata jogszabályoknak való megfelelőségét; • nevelési, illetve pedagógiai program jogszabályban meghatározottaknak való megfelelőségét; • azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, folytatásához, továbbá a nevelő és oktató munkához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek rendelkezésre állnak; • hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. A lefolytatott törvényességi ellenőrzésről, annak tapasztalatairól jegyzőkönyv készül. A jegyző a törvényességi ellenőrzés körében tapasztal törvénysértés esetén -megfelelő határidő biztosításával- felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére.
5. AZ INTÉZMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE A. MŰKÖDÉS HATÉKONYSÁGA A közoktatási intézmények szakmai elszámoltatásának alapja az eredményességet és hatékonyságot megmutató indikátorrendszer, amely az intézményértékelésből és az önértékelésből nyerhető. Az önkormányzat miután elfogadta az intézményi önértékelés eredményeit, ezeket az adatokat használja fel az általa fenntartott intézmények hatékonyságának vizsgálatakor. Az intézményi működés hatékonysága vizsgálatának indikátorai, mutatói: • férőhelykihasználtság; • osztályok csoportok átlaglétszáma; • pedagógusok alapdiplomán kívüli végzettsége, szakképzettsége; • tanulói egyéni eredményesség; • tanulmányi és sportversenyek, nyelvvizsgák, érettségi vizsgák eredményei;
16/27
Ö ÖM MIIPP • •
beiskolázási, továbbtanulási és elhelyezkedési mutatók; beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése, büntetések, fegyelmi ügyek jellege, dicséretek, jutalmazások száma; • felzárkóztatásra fordított időkeret, résztvevő tanulók száma, valamint bukások száma; • gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység kapcsán tett intézkedések jellege és száma, továbbá hiányzások mértéke; • az elmaradt és szakszerűtlenül helyettesített órák száma; • lemorzsolódások, év közben érkezők száma; • bejárók száma és ennek változása; • klientúravizsgálat során felmért szülői elégedettség. Mindezen mutatók összegzése mutat egyfajta -az önkormányzat által priorizált- működési hatékonyságot. B. SZAKMAI EREDMÉNYESSÉG A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét a következők alapján értékeli: • pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések; • Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény; • a közoktatási intézmény által készített beszámoló; • az iskolaszék véleményezése. Az önkormányzat nem szándékozik pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések megrendelésére. A tanév rendjében meghatározott országos mérési eredmények feldolgozásával kívánja értékelni az intézményekben folyó szakmai munka eredményességét. Az önkormányzat által megrendelt szakértői ellenőrzés tapasztalatait meghatározó szakértői véleményt a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság véleményezi, és szükség esetén intézkedést kezdeményez. A Művelődési Osztály a jegyző megbízásából -megfelelő határidő biztosítása mellett- felhívja a intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Az önkormányzat központi feladata az intézményi önértékelés támogatása. Ezt azt jelenti, hogy az intézmények definiált szempontok mentén, meghatározott időközönként végeznek ilyen tevékenységet annak érdekében, hogy önmagukról pontosabb információjuk legyen. Ennek gyakorlattá válása az intézményvezetés kezében olyan eszköz, mely a későbbiekben kijelöli az intézményfejlesztési irányokat, alapjául szolgál az intézményfejlesztési terveknek. Ennek érdekében az önkormányzat által fenntartott tevékenységükről kétfajta beszámolót adnak fenntartójuknak: • a tanév év végi értékelése;
17/27
intézmények
Ö ÖM MIIPP •
átfogó önértékelés.
A tanévben végzett munka értékelését az intézmény vezetője minden év július 1-jéig megküldi a Művelődési Osztálynak. E dokumentum elsősorban a éves munkatervben meghatározott feladatok értékelését tartalmazza. A Művelődési Osztály összegzi a benne foglaltakat, és szükség esetén intézkedést kezdeményez. Az intézmény átfogó önértékelést végez intézménytípusonként három évente. Egyik évben az óvodák, következő évben az általános iskolák, azt követő évben a középiskolák és a kollégium készít átfogó önértékelést. E dokumentumot az intézmények február végéig nyújtják be a Művelődési Osztályra. Az • • • • • • • • • •
intézmény önértékelését az alábbi kiemelt szempontok alapján készíti el: a nevelő, oktató munka általános tevékenysége; minőségirányítási rendszer működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek; a nevelő, oktató munka személyi, továbbá tárgyi feltételei (eszközök, felszerelések, épületek); tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység, versenyeredmények; beilleszkedési, magatartási nehézségek korrekciójával összefüggő pedagógiai tevékenység; felzárkóztatással, esélyegyenlőség biztosításával összefüggő tevékenység; gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység; kapcsolattartás az iskolában működő szervezetekkel; a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárások, jutalmazások; statisztikai adatok: létszámok, hiányzások, érettségi vizsgaeredmények, továbbtanulási mutatók.
Az önértékelés elfogadásáról a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság véleményezése után a Képviselő-testület dönt. A Művelődési Osztály szükség esetén intézkedéseket kezdeményez. Az önkormányzat meghatározott időközönként a szülők, tanulók, pedagógusok körében elvégzett elégedettségi vizsgálatot rendel meg. A klientúra vizsgálat eredményéről készített dokumentum alapján a Művelődési Osztály által elkészített összegzésről, továbbá fenntartói intézkedésre tett javaslatokról a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság véleményezése után a Képviselő-testület dönt. C. MAGASABB VEZETŐK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az intézményvezetői tevékenység értékelésének célja a vezetők teljesítményének növelése, a fenntartó részére történő visszacsatolás, figyelemfelhívás a korrigálandó területekre, az eredmények megerősítése és a vezetőkkel kapcsolatos fenntartói döntések előkészítése. A vezetői értékeléssel javuljon az intézmény eredményessége és hatékonysága, fejlesztésre kerüljenek a vezetői kompetenciák.
18/27
Ö ÖM MIIPP A magasabb vezetők teljesítményértékelésének figyelembe vételével dönt a fenntartó az elismerésekre, kitüntetésekre való felterjesztésekről, a minőségi kereset-kiegészítés illetve a jutalom felosztásáról. A vezetők teljesítményértékelésének alapelvei •
Fejlesztő szándék elve
A teljesítményértékelés elvégzése az oktatás minőségének javítása érdekében történik. Az értékelés nem hibákat keres, hanem a fejlődés irányait meghatározó ösztönző rendszer. Vizsgálja a követelményeknek való megfelelést. Hiteles képet ad az intézményvezetők tevékenységéről. •
Sokoldalúság elve
Az értékelés a vezetői munka sokszínűségének megfelelően a lehető legtöbb területet érinti. Előre ismert normarendszer alapján valósul meg. Átláthatóvá teszi az intézményvezető irányításával működő szervezet hatékonyságát, és a nevelő-oktató munka szakmai és módszertani irányításának, ellenőrzésének, értékelésének megvalósulását. •
Méltányosság elve
Az értékelés az erősségeket is ugyanolyan súllyal kezeli, mint a gyengeségéket. Az értékelés adatainak kezelése az adatvédelmi törvénynek megfelelően valósul meg. •
Konszenzus elve
Az értékelési rendszer személyre szóló, a vezetői közösség minden tagját érinti. Magára nézve mindenki kötelezőnek tekinti a megalkotott rendszert. A fejlesztési terület meghatározását az értékelt elfogadottnak tekinti. •
Kivitelezhetőség elve
Egységes szempontrendszer szerint értékel. Az értékelési rendszer figyelembe veszi az önkormányzat ellenőrzésre-értékelésre fordítható pénzügyi forrásainak lehetőségét, továbbá a magasabb vezetők leterheltségét.
A vezetői értékelés elemei 1. Intézményvezetői önértékelés; 2. Kérdőíves nevelőtestületi felmérés; 3. Külső szakértő szakmai értékelése; 4. Fenntartó teljesítményértékelés; 1. Intézményvezetői önértékelés Az értékelés célja a fenntartói, munkáltatói döntések előkészítése. Az önértékelést valamennyi intézményvezetőnek el kell készítenie a vezetői ciklusa 5. évében január 1-jéig.
19/27
Ö ÖM MIIPP A szummatív önértékelés írásos anyagát az intézményvezetők a beszámolási szempontok figyelembe vételével készítik el. Az alábbi területek bemutatása kötelező minden vezető számára 5-10 oldal terjedelemben: •
Intézményvezetés tervezett stratégiájának megvalósulása a vezetői ciklus első négy évében;
•
A vezetői programban és a pedagógiai programban megfogalmazott célrendszer teljesülése (időközben érvényesített korrekciók és indokaik);
•
Az ÖMIP által előírt célok és feladatok megvalósulása;
•
Beiskolázási tevékenység hatékonysága, intézményi marketing;
•
Pedagógiai irányítása;
•
Döntések előkészítése és döntéshozatali rendszer, a szervezettsége, konfliktuskezelés, szervezeti kultúra és klíma;
•
Tantestület munkamorálja, mentálhigiénés állapota, a pedagógusok teljesítményének értékelése;
•
Innovációk, pedagógiai szakmai alkotómunka;
•
Tanulói teljesítmények értékelése;
•
Fegyelmi helyzet; magatartási- és viselkedési devianciák kezelése;
•
Kapcsolattartás szülőkkel és társintézményekkel, külső kapcsolatok;
•
Gazdálkodás tervszerűsége, szabályozottsága, felhasználható források hasznosulása;
•
Dologi feltételrendszer alakulása, felújítások, kritikus problémák;
•
Intézményi specifikumok és azok érvényesülése, eredményei.
munka
tervezése,
ellenőrzése,
szakmai
megvalósult
módszertani munka
fegyelme,
a
fejlesztések
és
Az intézményvezetői önértékelést a Művelődési, Oktatási, és Vallásügyi Bizottság tárgyalja. 2. Kérdőíves nevelőtestületi felmérés A vezetői ciklus 5. évének február 1-jéig az érintett nevelőtestület tagjai kitöltik a vezetésre vonatkozó kérdőívet, melyet az 1. számú melléklet tartalmaz.
Objektív mérőeszközként a kitöltés név nélkül történik, és feldolgozása a Humánpolitikai Főosztály feladata. A nevelőtestületi kérdőíves felmérés összegzését a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság tárgyalja. 3. Külső szakértő szakmai értékelése Szakmai ellenőrzést a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem végezhet, mivel a közoktatási törvény 107.§ (1) bekezdése értelmében az intézmény szakmai ellenőrzésében csak az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.
20/27
Ö ÖM MIIPP Az önkormányzat a vezetői ciklus utolsó évében az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt kér fel a szakmai munka eredményességének értékelésére. A szakértői véleményt el kell készíteni az intézményvezetői pályázat beadási határidejét követő 30 napon belül. A szakértő értékelés tárgya: •
a benyújtott pályázat;
•
az előző pályázatban meghatározott célok időarányos megvalósulása, változások az intézményben a vezetői programhoz képest.
A külső szakértő által készített szakmai értékelést a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság tárgyalja. Eljárásrend Január 1.
Intézményvezetői önértékelés
Február 1.
Kérdőíves nevelőtestületi felmérés
a pályázat beadási határidejét követő Külső szakértő szakmai értékelése 30. nap Az elkészült anyagokat a pályázat elbírálásával egyidejűleg tárgyalja a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság. 4. Fenntartói teljesítményértékelés A fenntartó az intézményvezetői minősítést minden évben a tanév végét követően augusztus 31-ig készíti el. A minősítés alapja elsődlegesen a munkaköri leírásban meghatározott munkáltatói elvárások. A teljesítményértékelés statisztikai alapját képezi a tanév végi beszámoló, melyet az intézmény július 1-jéig megküld és tartalmazza az indikátorrendszer vizsgálatát szolgáló adatokat. A minősítő lap szerinti értékelést -az egyéb munkáltatói jogokat gyakorlópolgármester végzi. Az értékelő megbeszélésen részt vesz a Humánpolitikai Főosztály képviselője. A minősítő lapon elvégzett vezetői értékelés a személyi anyag részét képezi, az irattárban kell őrizni. Az értékelés módja a 2. számú melléklet szerinti minősítő lap, mely tartalmazza a vizsgált teljesítményértékelési kulcsterületeket, továbbá ezen belül a lehetséges vizsgált területeket, folyamatokat. A vizsgált területek, folyamatok közül az adott intézménytípusra jellemzőek értékelése 0 és 10 közötti pontszám meghatározásával történik. Ezek átlaga adja a vizsgált kulcsterületre jellemző értéket. A magasabb vezetők teljesítményértékelése értékelését a Humánpolitikai Főosztály pókháló diagramm készül, mely megmutatja területeket, mely alapján intézménytípusonkénti
21/27
során a kulcsterületek összesíti. Az értékelésről az erősségeket, fejlesztendő összehasonlítás végezhető.
Ö ÖM MIIPP tanügyigazgatás 10 kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség
8 6
gazdálkodás
4 2 0 szervezet és vezetés
feltételek
szolgáltatás
oktatás, nevelés
A Humánpolitikai Főosztály az értékelés alapján megállapítja a vezetői munka erősségeit és fejlesztendő területeit, továbbá szükség esetén intézkedési tervet készít és ellenőrzi annak elvégzését. A magasabb vezetői teljesítményértékelés bevezetésének időpontja a 2008/2009. tanév. D. ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A közoktatási törvény értelmében az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az országos mérés minden tanévben kiterjed a negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyam minden tanulójának anyanyelvi és matematikai alapkészsége fejlődésének vizsgálatára. Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter a minisztérium honlapján közzé teszi, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat hozzáférhetővé teszi. Az Oktatási Hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és felhívja a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedés. Ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó felhívja az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola az intézkedési terv elkészítése során feltárja azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben meghatározza a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást.
22/27
Ö ÖM MIIPP Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ha a felhívást követő harmadik évben az országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához -jogszabályban meghatározottak szerint- pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.
E. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG Az önkormányzat átfogó ellenőrzés során négyévente ellenőrzi, értékeli az intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét az alábbi szempontok figyelembe vételével: • intézményi kötelezettségek teljesítése a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban; • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosítása; • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; • az intézmény pedagógusainak közreműködése; • Családsegítő-Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés; • szenvedélybetegségek megelőzése és kábítószer ellenes program keretében végzett tevékenység; • kijelölt dohányzóhely kialakítása; • szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység; • tanulói mulasztással kapcsolatos tevékenység; • hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkalmazása; • továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás rendszere. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége tárgyában elvégzett ellenőrzésről a Művelődési Osztály jegyzőkönyvet készít, továbbá szükség esetén intézkedést kezdeményez.
23/27
Ö ÖM MIIPP F. TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK Az önkormányzat átfogó ellenőrzés során négyévente ellenőrzi, értékeli az intézményekben a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzését érintő intézkedéseket. Ennek során az alábbi szempontokat veszi figyelembe: • házirend védő-óvó előírásai, és azok betartása; • SZMSZ-ben szabályozott feladatok a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésére, és azok betartása, ellenőrzése; • a gyermekek, tanulók felkészítése a baleset megelőzésére; • technikai eszközök, gépek használatával kapcsolatos előírások betartása; • nyilvántartási dokumentumok; • gyermek- és tanulóbalesetek kivizsgálása. A Művelődési Osztály ellenőrzi az intézmények által végzett a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzését érintő intézkedéseket, melyről jegyzőkönyvet készít, és szükség esetén intézkedést kezdeményez.
6. KOORDINÁCIÓ RENDJE A KAPCSOLÓDÓ TERÜLETEKKEL A. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Partnereink: • Kiskunhalas Város Önkormányzatának Szolgálata és Krízisellátó Intézményei; • Gyámhatóság; • Kiskunhalasi Városi Gyámhivatal; • Városi Rendőrkapitányság.
Családsegítő-Gyermekjóléti
Az intézmény jelzése alapján vagy hivatalból tapasztalt tankötelezettség megszegése esetén a jegyző megbízásából a Művelődési Osztály a Családsegítő-Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését kezdeményezi, melynek eredménytelensége esetén -amennyiben a tankötelezettség megszegése továbbra is fennáll- a Művelődési Osztály a jogszabálynak megfelelően lefolytatja az államigazgatási eljárást. Szükség esetén az intézmény vezetője, illetve a jegyző megbízásából a Művelődési Osztály szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezi a Hatósági Osztálynál. A jegyző megbízásából a Művelődési Osztály vezetője, továbbá az intézmény vezetője szükség esetén gyámügyi- és gyermekvédelmi igazgatás keretében történő eljárást kezdeményez Gyámhivatalnál, illetve a Gyámhatóságnál. A Városi Rendőrkapitányság segítséget nyújt az önkormányzat és az intézmények drogprevenciós tevékenységének végzése során. B. SZOCIÁLPOLITIKA Partnerünk a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztálya. A Népjóléti Iroda az érintettek javaslatát figyelembe véve dolgozza ki az étkezési, térítési díjakra vonatkozó rendelettervezetet, valamint a szociálisan
24/27
Ö ÖM MIIPP adható kedvezmények feltételeit, melyet bizottsági véleményezés után a Képviselő-testület fogad el. Az intézmények rendeletben, határozatban foglaltak alapján járnak el. A Népjóléti Iroda kidolgozza az önkormányzat által biztosított ingyenes étkezésre vonatkozó szabályokat, melyet bizottsági véleményezés után a Képviselő-testület fogad el. A rendeletben meghatározott határidőig az intézmény vezetője a hozzá beérkezett méltányossági kérelmeket továbbítja a polgármesternek, melyeket a Egészségügyi, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményezését követően a Képviselő-testület bírál el. Az önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeit rendeletben szabályozza, mely alapján a Népjóléti Iroda gondoskodik a gyermekvédelmi támogatás kifizetéséről. A Művelődési Osztály előkészíti az önkormányzat ösztöndíj szabályzatát, melyet bizottsági véleményezés után a Képviselő-testület fogad el. Az ösztöndíj szabályzatban leírt határidőre az intézmény vezetője megküldi az intézménybe járó és a meghatározott feltételeknek eleget tevő tanulók névsorát. A Művelődési Osztály előkészítése után az ösztöndíjbíráló bizottság átruházott hatáskörben dönt az ösztöndíjak odaítéléséről. C. MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS Partnerünk a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ. Az intézmények munkaerő gazdálkodása során a Munkaügyi Központ közreműködik közhasznú és közcélú munkavállalók alkalmazásának elősegítésében. Az önkormányzati intézmények önálló munkarő-gazdálkodók. Ehhez az önkormányzat a következőkben felsoroltakat biztosítja: • meghatározza az intézmények státuszszámát a megszabott feladatok függvényében, melyet folyamatosan ellenőriz és korrigál; • jóváhagyja a beiskolázási terveket; • a felmerült igényeket megvizsgálva szükség esetén képzéseket, átképzéseket, valamint tanfolyamokat szervez; • gondoskodik a pedagógusok munkaegészségügyi vizsgálata megszervezésének feltételeiről, • rendeletben szabályozza az elismerések rendszerét, a kitüntetések adományozását, illetve azokra való felterjesztés rendjét. D. KÖZMŰVELŐDÉS Partnereink: • Kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtár; • Kiskunhalasi Művelődési Központ Kulturális és Közművelődési Kht.;
25/27
Ö ÖM MIIPP A közoktatási intézmények a város közművelődésének jelentős szereplői, alkalmanként helyszínterei. Ennek megfelelően az önkormányzat bevonja az intézményeket a városi közművelődési szolgáltatásba (társadalmi ünnepek, ifjúsági színházak és előadások stb.) és biztosítja ennek feltételeit. E tevékenységét a Művelődési Osztály közművelődési ügyintézőjén keresztül valósítja meg. Az intézmények által szervezett kulturális rendezvényekhez az önkormányzat biztosítja az intézményen kívüli helyszíntereket. A szünidei szabadidős szolgáltatásokat tartó civil szervezetek támogatására az önkormányzat pályázatot ír ki, melyre a Képviselő-testület minden évben meghatározott összeget különít el. A Művelődési Osztály közművelődési ügyintézője által elbírálásra előkészített pályázatokról a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. Az önkormányzat a közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményben az évente több alkalommal gyermekszínházat, továbbá rendszeresen gyermekés ifjúsági programokat rendel meg. E. EGÉSZSÉGÜGY Partnereink: • Iskolaorvosi Szolgálat; • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat; • Semmelweis Kórház; • Halas Dent Kft. Az önkormányzat a lehetőségekhez mérten biztosítja az iskolaorvosi szolgálat működését, illetve gondoskodik az intézményi védőnői feladatok ellátásáról. Az iskolafogászati feladatok ellátását az önkormányzat a Halas Dent Kft. bevonásával biztosítja. Az iskolaorvosok, fogorvosok és védőnők tapasztalataikról –gyermekek, tanulók egészségügyi állapotáról, továbbá az orvosi munka intézmények által biztosított feltételeiről- évente egyszer írásbeli feljegyzést küldenek az önkormányzatnak. A Művelődési Osztály évente legalább egy alkalommal megbeszélést tart az intézményi egészségügyi szolgáltatásban részt vevő partnerekkel. A megbeszéléseken tapasztaltak, valamint a jelentésekben foglaltak alapján a Művelődési Osztály szükség esetén fenntartói intézkedéseket kezdeményez. Iskolaorvosok, szakorvosok évente elvégzik a könnyített testnevelésben, gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek kiszűrését illetve felülvizsgálatát. Az önkormányzat biztosítja a gyógytestnevelési foglalkozásokra szánt időkeretet. Ez alapján az intézmények feladata a kiszűrt tanulók részére a foglalkozások megszervezése. Az intézményvezető felelőssége a foglalkozások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. Az ÁNTSZ tevékenysége kiterjed az intézményi közegészségügyi feladatok megoldásának elősegítésére, melynek során tetű, rüh, járványok és más járványszerű megbetegedések kezelését, megelőzését végzi.
26/27
Ö ÖM MIIPP ZÁRSZÓ A minőségfejlesztés egy folyamat, melynek időbeli hatálya során a minél magasabb szintű tevékenységek végzése a célkitűzés, s ennek érdekében újabb és újabb feladatokat fogalmaz meg. Ez megjelenik a feladatellátás és a feladatszervezés minden szintjén: a fenntartói irányításban, az intézményvezetésben és az intézmény működésében. E tevékenység irányítási és vezetési feladatokon keresztül valósul meg, ezért végrehajtása további szabályozást igényel fenntartótól is. Az eredményesség érdekében célszerű meghatározott időszakonként (pl. kétévenként) megvizsgálni a kitűzött célok és azok megvalósulásának hatásait. A célok és a működés közötti különbség ismeretében lehet meghatározni a fejlesztés további irányvonalát, melynek során a működtetés vagy a cél módosítását szükséges elvégezni. E minőségelvű tevékenységnek az egész rendszerre ki kell terjednie ahhoz, hogy érdemi hatást, fejlődést eredményezzen.
27/27
Ö ÖM MIIPP
MELLÉKLETEK
Ö ÖM MIIPP 1. számú melléklet
KÉRDŐÍVES NEVELŐTESTÜLETI FELMÉRÉS Pontozás módszere: 1. teljes mértékben 2. általában 3. részben 4. ritkán 5. egyáltalán nem 1. A vezetők
1.1. 1.2. 1.,3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8
A vezetők elkötelezettek a pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt, példát mutatnak ezek betartásakor. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot alakítsanak ki az intézmény külső partnereivel (szülők, fenntartó, társintézmények stb.). Élére állnak az új kezdeményezéseknek, fejlesztéseknek, pozitív változtatásoknak. Lehetőség szerint mindent megtesznek a kitűzött feladatok teljesítéséhez szükséges erőforrások megteremtésére. Figyelemmel kísérik a nevelési, oktatási folyamatokban az egyének, csoportok munkáját, fejlődését. Egyértelműen meghatározzák az intézményen belüli feladatokat és hatásköröket. Az intézmény eredményességében meghatározó az intézményvezető személyisége, munkája, kapcsolatrendszere. Az igazgató szakszerű, következetes, segíti a munkáját, elegendő időt fordít a tanulók, szülők, munkatársak problémáira.
2. Stratégia, tervezés és szervezés 2.1. Egyértelműen megfogalmazzák az intézmény pedagógiai céljait, és meghatározzák ezek megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokat. 2.2 Ellenőrzik a kitűzött feladatok teljesülését, a megvalósítás eredményeit, és szükség szerint módosítják. 2.3 Egyeztetnek a munkatársakkal a feladatok, munkatervek összeállításánál, hogy miként tudnak hozzájárulni a megvalósításhoz. 2.4 Rendszeresen tartanak csoportos, kétirányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket, ahol informálják a munkatársakat, valamint megválaszolják a kérdéseiket, meghallgatják véleményeiket, javaslataikat. 2.5 Elvárják, hogy a munkatársak saját hatáskörben hozzanak meg olyan ügyekben döntéseket, amelyekhez kompetenciával rendelkeznek. 2.6 Írásban vagy személyes megbeszélés keretében értékelik a munkatársak teljesítményét, és meghallgatják ezzel kapcsolatos véleményüket. 2.7 Rendszeres időközönként értékeli az eredményeket a vezetés, és ennek megfelelően újabb célokat tűz ki. 3. Erőforrások felhasználása 3.1. A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások felhasználása
5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1
5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1
5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1
Ö ÖM MIIPP 3.2. 3.3
összhangban van az intézmény céljaival. A gazdálkodási folyamatok szabályozottak, és ezek betartásával járnak el. A pénzügyi erőforrások felhasználása ellenőrzött.
5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1
4. A szervezeti kultúra 4.1. Milyen mértékben azonosul Ön a meghirdetett értékrenddel, célkitűzésekkel az intézmény eredményes működése érdekében? 4.2. Mennyire érvényesül a csoportcélok elsőbbsége az egyéni érdekekkel szemben a célkitűzések meghatározásában, a feladatok megoldásában? 4.3 Mennyire érvényesül a feladatok megvalósítására való alkalmasság a személyes kapcsolatokkal szemben a szervezetre vonatkozó vezetői döntésekben? 4.4 Mennyire vállalja fel és oldja meg a felszínre kerülő problémákat a vezetés szemben az elkerülő, elodázó taktikával? 4.5 Mennyire rendelkezik Ön önállósággal a feladatai megvalósításában, a módszerek meghatározásában? 4.6 Milyen mértékben figyel Ön a munkatársak által elért eredményekre? 4.7 Mennyire nyitott Ön az új módszerekre, a változásokra?
5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1
4.9
Mennyire elégedett Ön a döntések meghozatalában a hosszú távú célok figyelembe vételével?
5. Elégedettség 5.1 Mennyire elégedett Ön az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalával? 5.2. Mennyire érvényesül az intézmény dolgozóinak segítőkészségsége, problémakezelése, támogató magatartása? 5.3 Mennyire elégedett Ön a pedagógusok és a szülők kapcsolattartásával? 5.4 Mennyire elégedett Ön a munkakörülményekkel (helyiségek, eszközök, munkabiztonság, alkalmazási feltételek stb.)? 5.5 Mennyire elégedett Ön a rendelkezésre álló pénzügyi források (bérek, jutalmak, juttatások) elosztásával? 5.6 Mennyire elégedett Ön munkája nem anyagi megbecsülésével (önmegvalósítás lehetősége, továbbtanulási lehetőségek, vezetői elismerés stb.)? 5.7 Mennyire elégedett Ön az intézmény menedzselésével?
5 4 3 2 1
5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1
5.8
Mennyire elégedett Ön az intézmény szakmai irányításával? 5 4 3 2 1
5.9
Mennyire elégedett Ön a munkahelyi légkörrel (vezetéssel való kapcsolat, tantestületen belüli légkör)?
5 4 3 2 1
Ö ÖM MIIPP 2. számú melléklet
FENNTARTÓI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS Az intézményvezető neve: ............................................................................................ Értékelés időszak: ........................................................................................................
Vizsgált kulcsterületek értelmezése
Vizsgált területek, folyamatok
dokumentációs fegyelem, szabályozottság törvényi előírások, jogszabályok ismerete, betartása, betartatása 1.Tanügyigazfenntartói döntések és határozatok gatás betartása, végrehajtása A tanügybeszámolók, statisztikák, igazgatási tantárgyfelosztások, munkatervek stb. feladatok határidőre történő leadása ellátásának ügyvitel, ügyintézés, tanügyi nyilvántartások értékelése. vezetése dokumentumok nyilvánossága, honlap aktualizálása költségvetés tervezése gazdálkodás célszerűsége, takarékossága 2. Gazdálkodás bevételi tervek teljesítése beszerzési folyamatok lebonyolítása Az intézmény pályázati tevékenység, eredményesség hatékony szponzori támogatások ösztönzése, működésének szakképzési alap vizsgálata. alapítványi támogatások kihasználtsága Eszközvédelem, eszközbeszerzés, fejlesztés szervezeti feltételek megteremtése 3. Feltételek személyi feltételek, szakos ellátottság, Az intézmény képesítési követelmények biztosítása személyi és tárgyi vezetés demokratikussága feltételeinek tárgyi feltételek biztosítása vizsgálata. épület karbantartása, felújítása beruházások lebonyolítása szerződéskötések jogszerűsége pedagógiai tevékenység irányítása 4. Oktatás, az oktatás szervezettsége nevelés módszertani kultúra fejlesztése Szocializáció, beiskolázási eredményesség érték- és továbbtanulási/továbbhaladási/fevételi normaközvetítés, eredményesség személyes és SZMSZ, házirend érvényesülése szociális elismerések, elmarasztalások rendszerének kompetencia működtetése fejlesztése. konfliktuskezelés, fegyelmi ügyek kezelése
Vizsgált területek, folyamatok értékelése
Kulcsterületek értékelés e
Ö ÖM MIIPP tanórán kívüli és szabadidős tevékenység biztosítása 5. Szolgáltatás speciális oktatás felvállalása, ellátása sportfeladatok ellátása Az iskola gyermek- és ifjúságvédelem ellátása szolgáltató pályaorientáció megszervezése tevékenysége. diákmozgalom működési feltételeinek biztosítása könyvtár és internet használatának biztosítása pedagógusok kiválasztása, értékelésének 6. Szervezet és működtetése vezetés innováció, új módszerek alkalmazása Az iskola mint döntéshozatal, információs rendszer munkaszervezet működtetése vizsgálata, a szervezeti kultúra, klíma kialakítása szervezet hatáskörök, felelősség meghatározása struktúrája, mérési, ellenőrzési, minőségbiztosítási értékelése; a rendszer működtetésének hatékonysága vezetés minősége. továbbképzési rendszer működtetése a vezetés önértékelése szülőkkel való kapcsolattartás 7. Kapcsolatrend- fenntartóval való együttműködés szer társadalmi együttműködés a társintézményekkel oktatási rendszeren kívüli külső elismertség intézményekkel való kapcsolattartás Az iskola társadalmi elismertség kapcsolata médiajelenlét, publikációk, cikkek partnereivel. Az nevelőtestület, intézményvezető szakmai érintettek díjai, kitüntetései elégedettségéneké szakmai és egyéb szervezetekben betöltött s igényeinek tagság, tisztség, szakértői tevékenység vizsgálata.
Dátum: .............................................. ........................................... polgármester A teljesítményértékelést átvettem: ........................................... intézményvezető Az intézményvezető megjegyzése: ..................................................................................................................... ..................................................................................................................... .....................................................................................................................
