Kitüntetett pedagógusok

Inárcsi ÚJ Hírmondó 2009. augusztus

ISKOLAI

2

Kitüntetett pedagógusok Pedagógus Szolgálati Emlékérem Ezzel a kitüntetéssel az oktatási és kulturális miniszter azokat a kiválóan dolgozó pedagógusokat ismeri el, akik nyugdíjba vo-

Az 2009. Év Pedagógusa

Kun Józsefné – Talapka Józsefnétôl, Zsuzsától – aki a Gyermekeinkért, Iskoláért, Községért Közalapítvány kuratóriumának elnöke – vehetted át a díjat. Abból, amit mondott, érzôdött, hogy olyan emberrôl beszél, akit jól ismer. Ez természetes, hiszen egyik gyermekének a tanító nénije voltál. A szavaiból áradó tisztelet és megbecsülés ôszinteségében nem kell kételkedned. Így általa abban az örömben is részesülhettél, hogy egyúttal a pedagógus számára talán legfontosabb szülôi elismerést is megkaptad! Noha minden kitüntetés jól esik az embernek, gondolom, 30 évvel ezelôtt nem azért választottad ezt a pályát, hogy részed legyen benne! Miért, hogyan léptél erre a szép, de idônként nagyon rögös útra? – Már gyerekkoromban is tanító néni szerettem volna lenni, tôlem kisebb gyerekeket segítettem vagy csak örültem, hogy nekem elmondják problémáikat, és együtt megoldottuk azokat. Soha nem éltem vissza a bizalmukkal, ez a mai napig is így van! Egyik legfontosabb dolognak tartom a bizalomra épülô, jó tanár–diák kapcsolatot. Kiváló tanítóim, tanáraim voltak az általános és a középiskolában is, minden tekintetben megerôsítettek abban az elképzelésemben, hogy pedagógus legyek. 1976-ban, érettségi után kerültem az inárcsi iskolába. Krenkó József, akkori igazgató, fiatalokat toborzott nevelôtestületébe, így képesítés nélkül a felsô tagozaton történelmet és éneket tanítottam. Eredetileg erre a két tárgyra orientálódtam. Egy tanév alatt beigazolódott az érzésem, hogy inkább kisebb gyerekekkel foglalkoznék szívesebben. Így Ócsán lettem óvó néni, majd saját gyerekeim születése után, 1981-ben véglegesítettek Inárcson tanítóként. Néhány évet napközis nevelôként dolgoztam. Nincsenek róla rossz élményeim, sôt minden kezdô ne-

nulásukig legalább 25 évet töltöttek a pályán. Ezúttal a közelmúltban nyugállományba vonult Borsos Ernô, Kohan Józsefné, Krenkó Józsefné, Rónaszéki Jánosné, Sebján György és Sebján Györgyné kapták meg.

velônek ajánlanám, hiszen a gyerekekkel való bánásmódot, a közösségalakítás mikéntjét ezen a területen meg lehet tanulni. 1988 óta folyamatosan osztályfônök vagyok. Az akkori tanítványaimból bizony, már többen szülôként jelennek meg az iskolában. Ilyenkor döbbenünk meg, hogy múlik az idô! – Mit tartasz fontosnak az oktató-nevelô munkádban, mire helyezed a hangsúlyt? – Hitelt érdemlôen dolgozni, szeretettel nevelni, elfogadni a gyerekeket jó és rossz tulajdonságaikkal együtt, ezek az iránymutatók számomra ma már. Alakítani, formál-

ni, elôcsalogatni a jó tulajdonságaikat, értelmi képességeiket önmagukhoz mérten differenciáltan fejleszteni, sok-sok sikerélményhez juttatni minden kisgyereket. Megtanítani nyitott szemmel járni a közvetlen környezetükben, gyakorlatiasabban gondolkodni. Ezek a „vezérelvek” munkámban. Ha látom rajtuk a siker okozta örömöt, én is örülök, és ezek tovább lendítenek a holnap feladatainak megoldásában. – Volt kedvenc osztályod vagy tanítványod, hogyan emlékszel rájuk?

– Minden osztályomra jó visszaemlékezni, nem tudnék kivételt tenni. A kirándulásokra, osztálybulikra szinte mindegyikre emlékszem, talán azért, mert az akkori tanítványok mindig megfogalmazták: „jó volt együtt lenni, Györgyi néni, másként kicsit, mint az osztályban”. A régebbi tanítványaim közül ma már többen diplomások, családot alapítottak. Ha bármelyikükkel találkozom, szívesen beszélgetnek velem, jó élményeket emlegetnek a kisiskolás korukból. Mi ez, ha nem siker nekünk, pedagógusoknak? – Huszonöt éve vagyunk kollégák, még soha nem láttalak indulatosnak, ingerültnek! Hogyan csinálod, hogy a legnehezebb helyzetekben is higgadtan, nyugodtan tudsz viselkedni? – Nehéz, konfliktusokkal teli a körülöttünk lévô világ. A gyerekek ezekbôl sok mindent látnak, éreznek, esetleg át is élnek, így zaklatottak lehetnek. Megpróbálok nyugodt körülményeket, jó hangulatot teremteni tanítványaim között, így feloldódnak, talán könnyebben veszik az akadályokat. Nem lehetek zaklatott, ideges, ha az osztályomba lépek. Azonnal észreveszik a gyerekek, és ôk is átveszik ezt a hangulatot, könnyen motiválhatatlanok vagy rosszak lehetnek. Ez ugye nagy probléma ma már! Alapvetôen optimista beállítottságú vagyok, megtanultam kicsit derûsebben látni a világot és benne az embereket. Kollégáimat tisztelem és szeretem, sokukkal több évtizede együtt dolgozom. Úgy gondolom, velük szemben konfliktuskerülô vagyok. – Milyen terveid vannak a jövôre, mit szeretnél még elérni? – Célom még az elôttem lévô évtizedben, egészségesen, derûs optimizmussal „nevelgetni” néhány generációt, akik majd tovább öregbítik a Tolnay jó hírét! – Úgy legyen! Gratulálok a kitüntetésedhez, és a további évekre sok sikert, jó egészséget kívánok neked! Kiss Lászlóné

TURISZTIKA

19


Újhartyán „fürkészei” nevében ezúton is köszönöm, hogy részt vehettünk ezen a túrasorozaton! Pedagógusként mindig szívesen figyelem a gyerekeket olyan helyzetekben, amikor az iskola falain kívül vagyunk. Ezek a túrák is remek lehetôséget adtak erre, láthattam kitartásukat, állóképességüket, kapcsolatteremtéseiket más település gyerekeivel, nyitottságukat a természet iránt. Okos kérdéseiket hallgatva megfogalmazódott bennem, hogy a leggondosabban megszervezett környezetismeret óra sem lenne képes azt nyújtani, amit a gyerekek egy-egy ilyen túra alkalmával minden érzékszervükkel magukba szívhatnak. Rácsodálkozhattak olyan természeti csodákra, amelyek mellett autóban ülve számtalanszor elszáguldunk, rosszabb esetben átgázolunk rajtuk. Megfigyelhettük azt a rendet, precízen mûködô rendszert, ahogyan a természet minden mesterséges beavatkozás nélkül él. Ezáltal azt is, hogy a mi gondatlanságunk következtében mennyire törékeny, sérülékeny mindez, tehát miért fontos a természet óvása, védelme. De nemcsak érzékelhettünk, a tudásunk is minden alkalommal komoly ismeretekkel gyarapodott, hiszen túravezetôink, botanikusaink felkészülten, nagy hozzáértéssel kalauzoltak minket a sûrûben. Érdekes volt a felismerés, hogy bár két különbözô településrôl jöttünk, falvaink határait elhagyva – vezetôink irányításával nemcsak nézelôdve, hanem látva is – ugyanazokra a dolgokra csodálkozunk rá. Csak nagyon kevesen tudják, hogy az Ócsai Tájvédelmi Körzet különleges növény- és madárvilágával egy ökológiai ritkaság. Aztán ugyan már jártunk a Csévharaszti borókásban, de hogy az itt élô növénytársulások miatt Európa különbözô részeirôl érkeznek botanikusok hozzánk, még minket, felnôtteket is meglepett. A Pusztatemplomhoz kirándulni inárcsi, újhartyáni gyereknek sem számít újdonságnak, de amikor arról beszélgettünk, hogy ezek csonka falak milyen történelmi események tanúi, bizony több gyerek szeme kikerekedett. A falunapi záró biciklitúrán a két község fürkészei már ismerôsként köszöntötték egymást. Nagyszerû volt ez a túrasorozat, gazdagodtunk élményben, tudásban, és még az egészségünkért is tettünk valamit! Csoda volt az a lelkesedés, ahogyan vezetôink irányították ezt a minden szempontból vegyes csapatot. Köszönjük a precíz szervezést és a lehetôséget! Surman Györgyné újhartyáni pedagógus

Nagyon örültünk a Polgárok Inárcs Községért Egyesület által szervezett túráknak, ami Inárcs és környéke természeti látnivalóin keresztül vezetett. Mi az ország különbözô helyszínein rendezett teljesítménytúrákat rendszeresen látogatjuk, de mivel ez helyi szervezés volt, szívesen részt vettünk rajta. Jó érzés volt látni a gyerekek lelkesedését és kitartását. Reméljük nem egyszeri fellángolás volt a szervezôk részérôl, hanem a késôbbiekben is folytatódik ez az egészség megôrzô, természet szeretetre buzdító kezdeményezés. Köszönettel: Kovács Gáborné és Kovács Gábor


Tízezer lépés a falu körül Májusban véget ért NCA pályázati forrásból támogatott túrasorozatunk, melynek szervezésével szerettük volna bemutatni, jobban megismertetni szûkebb lakókörnyezetünk természeti értékeit. Óriási öröm volt számunkra, hogy a vártnál jóval nagyobb érdeklôdés kísérte programjainkat, amely elsôsorban Sápiné Sz. Teréz, Szabóné S. Mária, Urbánné K. Eszter, Surmanné R. Mária, Szné Lauter Klára pedagógusok, Varga Pál túravezetô, segítôink közül a Kovács házaspár, Novák Miklós, dr. Enzsöl Csaba és Tanács Attila odaadó, kiváló szervezô munkájának köszönhetô. Az Ócsai Tájvédelmi Körzetbe, majd azt követô Sári-csatornákhoz, a pusztatemplomhoz, majd a Csévharaszti ôsborókásba szervezett gyalogtúrákon 180, 96, 92, 74 lelkes inárcsi-újhartyáni „fürkész” vett részt, míg a falunapon csaknem százan karikáztunk a falu körül, a „törpitúrán” pedig mintegy hatvanan sétáltak. Hol a hideg, esôs széllel, hol a hôséggel, szomjúsággal és a bokáig érô homokkal dacoltunk, kis fürkészeink mégis minden várakozást felülmúló teljesítményt nyújtottak, hisz a „Most mutasd meg, mit bírsz!” kiírása szerint közel százan legalább három erôpróba teljesítésével kiérdemelték a jutalmat. Ezúton is köszönjük a Kelet-Európa Misszió adományát, az önkormányzat és a vállalkozók támogatását, mely lehetôvé tette a résztvevôk jutalmazását. Nehéz elfogulatlanul beszélni ezekrôl a csodálatos kirándulásokról, hisz a gyerekekkel, fürkészcsapatunkkal együtt töltött percek, közös túrák számomra felejthetetlen élményt jelentenek! Túravezetônket idézve: az igazi kincsvadászat az volt, ahogy sikerült a természet szépségébôl, értékeibôl egy-egy értékes gyöngyszemet megmutatni, megismertetni. Sok szeretettel várunk minden érdeklôdôt a következô kiránduláson! Hirt Erika Szia Erika! Kérted, hogy írjuk meg a véleményünket a kirándulásokról. Íme: Ha tömören kell fogalmaznom, akkor: nagyszerû, élménydús, szórakoztató és kellemesen fárasztó. Az elsô alkalommal, amikor hallottam a lehetôségrôl, akkor egy újabb „teljesítendô feladatot” láttam magam elôtt a sok másik mellett, melynek a hétköznapi rohanásban meg kell felelni vagy melyet el kell végezni. Ám az elsô túrán annyira jó éreztük magunkat, hogy utána már úgy alakítottuk a munkánkat, a hétvégéket, hogy lehetôség szerint minden kiránduláson részt vehessünk. Nagyszerû élmény volt szembesülni azzal, hogy mennyi – eddig ismeretlen – látnivaló és mennyi csodaszép természeti érték vesz körül bennünket. Jó volt látni, ahogyan a gyerek megnyíltak, rácsodálkoztak az állatok és a növények szépségére, és ahogyan a régi ismerôsök ismét egymásra találtak s felidézték gyermekkori élményeiket. Mi felhôtlenül szórakoztunk, sokat nevettünk és jól elfáradtunk. Várjuk a folytatást!) Üdvözlettel: Poszlvoszky Petra és Gabi

18

TERMÉSZETVÉDELEM

3


hitvallása szerint könnyû dolga van, mert olyan munkát végez, amit nagyon szeret. Csodának tartja, ha az ember munkaként azt végezheti, amihez kedve van. A gyerekeket is arra próbálja rávezetni, hogy találják meg azt a célt, tevékenységet, ami számukra igazi örömet okoz, mert ha ez sikerül, szerencsés és boldog embernek mondhatják magukat. Nevelômunkájának legfontosabb eszközei a személyes példamutatás és a szeretetteljes törôdés. Tiszteletre nevel, arra, ami a tudásnak, a felkészültségnek, az emberségnek jár. Nagyon fontosnak tartja a szabadidô tartalmas eltöltését, ennek érdekében rendszeresen szervezett osztályainak kirándulásokat, amelyre meghívta a szülôket is. Többek között kerékpárral bejárták a környéket. Ezek az alkalmak lehetôséget adtak számára, hogy egyszerre neveljen a természet szeretetére, a felnôttek tiszteletére, megbecsülésére és az egészséges életmódra. Versekkel, mesékkel, elbeszélésekkel tanít az anyanyelv ápolására. Lelkesedése a tanulás–tanítás iránt, jártassága a különféle oktatási módszerekben azt eredményezi, hogy tanítványai nagyon jó alapkészségekkel lépnek a felsô tagozatba. Munkájában mindig a gyerekek érdekeit tartja szem elôtt. Rendszeresen differenciál és az egyéni bánásmódot részesíti elônyben. A Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet által szervezett komplex és az egyes tantárgyakhoz köthetô tanulmányi versenyein Margitka indította el elôször tanulóinkat, és azóta az ô nyomdokán haladva Inárcs neve ismertté vált megyeszerte. Élete a munka, amellyel elismerést, tekintélyt vívott ki magának a kollégák és a település lakói között. Az a pedagógus, aki a megtanító iskolát és a szeretet pedagógiáját valósítja meg. Sokéves áldozatkész, lelkiismeretes és eredményes munkája elismeréseként ítélte oda számára a nevelôtestület és a kuratórium a Tolnay Emlékérmet. Gratulálunk neki! A nevelôtestület és az iskola dolgozói nevében a még köztünk töltött idôszakra, majd unokái és családja körében töltendô további nyugdíjas éveire jó egészséget, sok örömöt és boldogságot kívánunk!

tek oroszszakos tanárok. Erzsike szakmai munkája, szuggesztív személyisége volt nyilván pozitív hatással pályaválasztásukra. Tudását, módszertani ismereteit rendszeres tanulással, továbbképzéseken gyarapította. Volt Moszkvában és Leningrádban (ma Szentpétervár néven ismerjük), hogy nyelvi ismereteit tökéletesítse. Útja után elhatározta, hogy élményeit, tapasztalatait megosztja munkatársaival, diákjaival, ezért több alkalommal szervezett számukra is kirándulásokat ezekbe a nagyon szép és érdekes városokba. Az is jellemzô rá, ahogy ennek költségeit – a szülôk anyagi lehetôségét, érdekét figyelembe véve – éveken át gyûjtötték, takarékoskodták össze. Jól ismerte a gyerekeket, családi helyzetüket, így szinte természetes, hogy egy idôben a gyermekvédelmi teendôket is ô végezte. Oktató-nevelô munkáját a szigorú és következetes óravezetés és számonkérés mellett a közvetlenség, vidámság jellemezte. Szívesen játszott a gyerekekkel, a kicsikkel a játszótéren lökte a hintát vagy a nagyokkal a fordított napon tojást dobált. Pontosan és egyértelmûen meghatározott céljait többnyire sikeresen valósította meg, ami köszönhetô szívós, kitartó és fáradhatatlan munkájának. Példaértékû munkaszeretet, kitartás jellemezte, és erre nevelte a gyerekeket is. Tisztelte és becsülte a munkát, a létrehozott értékeket. Nem ismert lehetetlent és nehezen viselte a könnyelmûséget, a pazarlást. A tehetséges tanulókat rendszeresen felkészítette tanulmányi versenyekre, amelyeken többnyire nagyon szép eredményeket értek el. A szabadidôs tevékenységeket lelkesen támogatta. Gyakran vett részt a révfülöpi nyári táborokban. Jó szervezô készsége, kifogyhatatlan energiája a nevelôtestület közösségi életére is jelentôs hatással volt. Sokéves áldozatkész, lelkiismeretes és eredményes munkája elismeréseként ítélte oda számára a nevelôtestület és a kuratórium a „Tolnay Emlékérmet”. Az iskola nevelôtestülete és minden dolgozója nevében gratulálok a kitüntetéshez, további nyugdíjas éveire családja és szerettei körében jó egészséget, sok örömöt és boldogságot kívánok neki!

ELISMERÉSEK

A Tolnay Emlékérmet kapták Az emlékéremmel Rónaszéki Jánosné tanítónô, az alsó tagozat igazgatóhelyettese és Krenkó Józsefné tanárnô több évtizedes, áldozatos pedagógiai munkáját ismerték el. A díjat Nyitrai Attila igazgató adta át. Rónaszéki Jánosné Margitka 1967-ben kezdett dolgozni. 1973-tól, vagyis immár 36 éve tanítóként oktatja és neveli alsós tanulóinkat itt az iskolában. Kiemelkedô munkája elismeréseként 1997-ben az „Év Pedagógusa” lett és tanácsosi címet kapott. Kollégái és vezetôi javaslatára 1999-tôl az alsós munkaközösség vezetôje, majd 2002-tôl az alsó tagozat igazgatóhelyettese. Margitka különbözô tanfolyamokat, tréningeket végzett el eredményesen, ezzel folyamatosan frissítette tudását, gazdagította szakmai ismereteit. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a tehetséggondozásra. Tanítványaival rendszeresen részt vett a megyében szervezett tanulmányi, vers- és prózamondó versenyeken. 2002-ig tanítványai a megyei versenyeken környezetismeretbôl, matematikából, olvasás-szövegértésbôl rendre megszerezték az 1-3. helyezések valamelyikét. Tanítói tevékenysége során egyforma elhivatottsággal segítette a tehetséges és a felzárkóztatásra szoruló gyerekeket. Miután vezetô beosztásba került, ezen a területen az irányítással, a szervezéssel, és a felkészítés hatékony módszereinek átadásával járó feladatok hárultak rá. 2002-tôl napjainkig a vers- és mesemondás, az anyanyelvi nevelés területén szerzett elévülhetetlen érdemeket. A körzetünkön kívül Turán, Abonyban, Nagykôrösön, Budaörsön, Fóton, és az Apáczai Kiadó által szervezett versenyeken értek el dobogós helyezéseket az általa felkészített gyerekek. Margitka tagja az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának. Ennélfogva aktívan részt vesz a község kulturális, és más szabadidôs programjai, például az ünnepélyek vagy a falunap szervezésében, és a határon túli testvérközségeinkkel való jó kapcsolatok ápolását is segíti. Munkáját rendkívüli hivatástudattal végzi. Saját

Dr. Krenkó Józsefné Erzsike négy évtizedet töltött a pályán. Képesítés nélkül kezdte, majd elvégezte az óvónôképzô, a tanítóképzô és a tanárképzô fôiskolát. Az elsô néhány év kivételével Inárcson dogozott. Családja és munkája révén aktív részese volt azoknak az eseményeknek, amelyek az elmúlt évtizedekben, az iskolában és a községben történtek. Iskolánkban az utolsó tíz évben az alsó tagozatosokkal foglalkozott a napköziben, de legtöbben, fôleg az idôsebbek az orosz nyelv tanáraként emlékeznek rá. Tanári munkájának legnagyobb sikereit nyelvtanárként érte el. Bizonyára nagyon erôs hatással volt tanítványaira, hiszen közülük többen let-

Tanulók kitüntetése Fekiács-díjat kapott Urbán Dávid 8.b osztályos tanuló, akinek példás a magatartása és a szorgalma; jeles a tanulmányi eredménye, 3 tantárgyi dicsérettel. A Nyelvünkben élünk megyei verseny 9. helyezettje. Kulturális eredményei a Fóti ôsz elnevezésû vers és prózamondó versenyen 3., a dabasi körzeti prózamondó versenyen 1., a megyei döntôn pedig 2. helyezést ért el. Tagja volt a körzeti atlétikai versenyen 1. helyezést elért csapatnak.

Nevelôtestületi dicséretet a nyolcadikosok közül négyen kaptak: Kelemen Jordána 8.b magatartása és szorgalma példás. Kitûnô tanuló nyolc tantárgyi dicsérettel. A Mozaik Kiadó országos biológia versenyén 6. helyezést ért el. Blahó Renáta 8.a példás a magatartása és a szorgalma. Jeles a tanulmányi eredménye. A Föld Napja alkalmából rendezett rajzverseny 2. helyezettje. Szalai Szimonetta 8.a magatartása és szorgalma példás. Tanulmá-

nyi eredménye jeles 3 tantárgyi dicsérettel. A Föld Napja alkalmából rendezett rajzversenyen különdíjat kapott. Tulecz Viktória 8.a példás a magatartása és szorgalma. Jeles a tanulmányi eredménye. Tagja volt a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Fesztiválon arany minôsítést szerzett csoportnak. 2. helyezett lett a Föld Napja alkalmából rendezett rajzversenyen.

Az Év Sportolója Szabó Imre András 8.a osztályos tanuló lett.

Nevelôtestületi Dicséretet kapott az alsóbb évfolyamosok közül: Farkas Nikolett (4.a), Gyulay Tamás (4.a), Kovács Kitti (4.a), Urbán Jonatán (4.a), Béki Fanni (4.b), Kiss Anna Laura (4.b), Szilágyi Anna (4.b), Lukács Cintia (5.a), Urbán Johanna (5.a), Szabó Vivien (5.b), Szilágyi Eszter (5.b), Dombi Nikolett (6.a).


4

TÁBORI

Révfülöpi mozaik a pedagógus, a szülô és a gyermek szemével Blahó Rózsa: Idén a révfülöpi tábor az eredeti idôponthoz képest sokat változott. Május végéig úgy volt, hogy augusztus 3-10-ig táborozunk, de a gazdasági válság vagy csak a sok-sok lehetôség a nyár hasznos eltöltésére keresztbe húzta a számításunkat. Évek óta a kakucsi és sári gyerekekkel együtt adtuk ki a turnus ideális 110120 fôs létszámát. Ebben az évben sem Kakucson, sem Sáriban nem jött össze ez a szám. Így egyedül maradtunk, igaz, a mi létszámunk is kevesebb volt az elmúlt évekhez képest. A létszámunknak megfelelô turnushoz kellett csapódnunk. Így elsôként, rögtön az évzáró utáni nap indultunk hernádi, újhartyáni és pusztavacsi gyerekek társaságában. Negyediktôl nyolcadikig 33 inárcsi gyereket vittünk. Sajnos az idô nem kedvezett, így sok fejtörést okozott a gyerekek idejének értelmes eltöltése. Szinte minden napra jutott egy betegeskedô gyerek, aki megfázott, lázas volt… Küzdöttünk a hideggel, de még így is fürödhettünk a Balatonban. Mindezek ellenére biztos vagyok benne, hogy mindannyian nagyon izgalmas, élményekben gazdag nyolc napot töltöttünk el Révfülöpön. Kubik Ibolya: Ez a nyaram is jól kezdôdött. A nyári szünet elsô hetét azzal kezdtem, hogy Blahó tanárnôvel táborozni vittük a gyereket Révfülöpre. Remélem, nem látszott rajtam, de nagyon izgultam, mivel még gyerekként sem táboroztam a Balatonnál. Akkor nem igen érdekelt. Most annál inkább. Akkor döbbentem meg igazán, mire is vállalkoztam, amikor megláttam a gyerekeket. Azon járt az eszem, hogy egy hét múlva épen, egészségesen kell visszaadni ôket a szülôknek – óriási a felelôsség! Az idô jól indult. Délután már le is mentünk a strandra, ami – finoman szólva – nincs közel, s így egyben tartani a srácokat nem is oly egyszerû. Hát kérem, ekkor jött a neheze: szemmel tartani a vízben harminc gyereket! Bevallom, idegölônek éreztem, még a vízben is folyton számoltam ôket. Az idôjárás igazán kegyes volt hozzánk. Mármint másnap is – tehát kétszer mehettünk strandra. Nem többet! Most mit csinálunk? Nos, le a kalappal a pedagógusok elôtt! Mindent megpróbáltak, de a tervezett kirándulást is elmosta az esô. Hideg volt, fújt a szél, fáztunk, pedig még csak vasárnap volt. A pókerbajnokság azonban jól sikerült – nagyon jók voltunk, a mi Somogyi Tamásunk lett a bajnok! A rossz idô ellenére elmentünk Zánkára moziba, lesétáltunk a mólóhoz, hajókáztunk, szerveztünk jelmezbált, vetélkedôt. Volt színházi elôadás – még a gyerekeket is bevonták a játékba –, este meg fergeteges diszkó. Voltak persze kötelezettségeink is. Például kétszer mi szolgáltuk fel az ételt, a reggeli tisztasági vizitre meg minden háznak ki kellett takarítania. Utolsó napra maradt a Fülöp-hegyi kilátó. Kisebb lázadás tört ki, mert egyeseknek nem igazán tetszett az ötlet, de azért elindultunk. Hát jó nagy meglepetés ért mindenkit. Én úgy gondoltam, hogy felmegyünk a kilátóra és kész. Nem így történt. Már odafelé is igen megerôltetô volt az út, de menni kellett, nem akartam szégyenben maradni. Ott jött aztán a haddelhadd: a kilátó 93 lépcsôfoka. De a pompás kilátás megérte! Ez volt az én elsô táborozásom! Nagyon élveztem, s remélem, segítségére voltam Blahó tanárnônek és a gyerekek sem csalódtak! Lukács Cintia: Reggel korán indultunk, alig vártuk már, hogy megérkezzünk. Igaz sokat utaztunk, de amikor megláttuk a tábort rögtön felélénkültünk. A nap javában sütött, így már aznap le tudtunk menni a strandra fürdeni. Ez szerencsés nap volt, mert az idô ezen kívül csak egy-két alkalommal engedte a fürdôzést. Az esôs idô ellenére sok este jártunk lenn a mólónál. A kilátóhoz is elballagtunk, és moziba is elmentünk. Egyik nap áthajózunk Balatonboglárra, ahol szabadfoglalkozást tartottunk. Az esôs napokon sok vetélkedô volt, szabadidônkben csocsózhattunk, pingpongozhattunk. A táborban mindenki jól érezte magát, reméljük jövôre sem fogunk unatkozni!

➥

ÉLETÜNK


17

Tájaink konyhája* Egy-egy ünnep alkalmával eddig is számos ételreceptet jelentettünk meg már. Olvasóink kérésének eleget téve ezt Rácz Károlyné két fogásával folytatjuk. Hasonló színvonalú receptjeiket és fotóikat (név, cím megjelölésével) Olvasóinktól is várjuk, és szakértôk véleménye alapján – akár fotóval együtt – közreadjuk! [szerk.]

Tejfölös tormaleves Hozzávalók: 1 db csülök, 1 fej vöröshagyma, 2 evôkanál frissen reszelt torma, 2 evôkanál liszt, olaj, 2 dl tejföl, 2 dl fôzôtejszín, só. Egy egész (lehet friss vagy füstölt) csülköt 4-5 liter vízben feltesszük fôni. Lassú tûzön puhára fôzzük. Beleteszünk egy közepes nagyságú vöröshagymát s mikor megfôtt, kivesszük. A megfôtt csülköt apróra daraboljuk, majd visszatesszük a fazékba, hogy az ízek jól összefôjenek. Frissen reszelt tormával és sóval

saját ízlés szerint ízesítjük. Két evôkanál lisztbôl, olajjal csipetnyi pirospaprikával rántást készítünk, amit a levessel összefôzzük. Állandó kavarás mellett 2 dl tejfölt és 2 dl fôzôtejszínt adunk a leveshez, és addig fôzzük, hogy jó sima és homogén állagú legyen. Ha szükséges, sóval, reszelt tormával, ecettel után ízesítjük. Jó étvágyat hozzá!

Édesanyám almás pitéje Tészta: 40 dkg liszt, 1 kocka margarin, 1 evôkanál zsír, ezt összegyúrjuk. 2 dl tejben 3 dg élesztôt, 2 evôkanál cukrot, 1 kávéskanál sót felfuttatunk, majd az alapanyagokat összedolgozzuk és 2 evôkanál cukrot, 1 kávés kanál sót adunk méghozzá. Könnyû tésztát készítünk és félre tesszük, hogy megkeljen. Töltelék: 1,5 kg almát lereszelünk, ízlés szerint cukrot, ôrölt fahéjat adunk hozzá, majd levétôl kinyomkodjuk. A kelt tésztát két részre vesszük, kinyújtjuk, a tölteléket rárakjuk és a másik kinyújtott tésztával befedjük, végül elôremelegített sütôben 200 fokon megsütjük. Jolika néni!

Felhívás zenetanulásra

A Royal Rangers sportnapja!

Mint e lap elôzô számában is közöltük, az inárcsi zeneiskola felhívja a Tisztelt Lakosság, fôleg a 20072008. és a 2008-2009-es tanévben általános iskolába beiratkozott gyermekek szüleinek a figyelmét, hogy gyermekük számára az Örkényi Cziffra György Mûvészeti Iskola kihelyezett tagozatán a következô tanszakokon van lehetôségük a zenei tanulmányaikat megkezdésére: zongora, gitár, szintetizátor, furulya, szaxofon, hegedû, népzenei hangszerek. A zeneiskolánk mellett mûködik az Inárcsi Zenei Alapítvány, amelynek célja az Inárcson zenét tanuló gyermekek segítése. Azon családok esetében tehát, ahol gondot okoz a tandíj fizetése, bizonyos arányban lehetôségünk van a tehetséges növendékek tanulásának alapítványi támogatására. Hivatalos beiratkozás 2009. szeptember 7-én (hétfôn) 13-tól 17 óráig (az alsó tagozatos iskola Arany János utca felôl megközelíthetô) helyiségében lesz. További információért a József u. 23/a számon személyesen vagy a 06 (70) 366 8745 és a 06 (70) 338 3698 mobilszámon kérhetô. Sashegyi Jánosné alapítványi elnök Jerzsele Zoltán kurátor

Ezúton is tájékoztatom Önöket, hogy augusztus 15-én szombaton a Royal Rangers Keresztény Vándorok Ifjúsági Egyesületének inárcsi önszervezôdése az inárcsi sportpályán sportnapot szervez, melyre szeretettel vár mindenkit, aki egy kis kikapcsolódásra vágyik. Az egész családnak jó szórakozást ígér ez a nap, biztosan mindenki megtalálja a számára tetszô sportprogramot: Kispályásfoci-bajnokság (5+1 fôs cs.+max. 4 fô csere) nevezési díj: 10.000 Ft. Röplabdabajnokság (6 fôs csapatok+max. 4 fô csere) nevezési díj: 10.000 Ft. Streetballbajnokság (3 fôs csapatok+max. 2 fô csere) nevezési díj: 5.000 Ft. Pingpongbajnokság (egyéni) nevezési díj: 1.000 Ft. Tizenegyesrúgó-verseny nevezési díj: 200 Ft. Íjászverseny nevezési díj: 500 Ft. A bajnokságok mellett a rekeszmászás, darts, kötélpálya, fúvócsô stb. közül egész nap ingyenesen lehet választani. Aki valamelyik bajnokságon indul, ebédet és üdítôt kap. Bográcsban készült ebédet a helyszínen lehet 300 Ft-ért vásárolni. Napközben koncerteket és elôadásokat rendezünk a színpadon. Nevezni augusztus 14-én péntekit a nevezési díj befizetésével a 06-70-776-99-74-es telefonszámon nálam lehet. Zámbó István Zoltán csoportvezetô

A könyvtárosok napja Visegrádon A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Pest megyei szervezete és a Pest Megyei Könyvtár az idén június 17-én Visegrádon tartotta meg a könyvtárosok napját. A vendégeket a Mogyoró-hegyen fogadták, majd az erdei mûvelôdési házban találkoztunk, ahova gépkocsival vagy gyalog mentünk fel. Itt a népmûvelôk ismertették, hogy milyen természetvédelmi elôadásokkal, tevékenységekkel ismertetik meg az ide érkezô gyerekeket. Egy évben átlag hatezer gyermek fordul meg náluk, s a gyógynövényektôl a rovarok mikroszkopikus vizsgálatáig sokféle tevékenységet végeznek. Innen autóbusz vitt bennünket a nagyvillámi erdei házába, ahol többek között: Biczák Péter, Gerber György, Bazsóné Megyes Klára és sok más vezetô szakember megjelent. A könyvtárosokat Nagy Ferenc- és Téka-díjjal ismerték el. A díjátadás után Bakos Ilona és Szabó Iván köszöntötte a résztvevôket. Elôadásukban egyebek közt kiemelték, hogy e pénzügyi

válságban még inkább szükség van könyvtárakra, hiszen a mai társadalom tudás nélkül semmit sem ér. A köszöntések után az 1000 éves Pest megye és Visegrád kialakulásával ismerkedtünk. Elôbb a Salamon-torony – jelenleg a Mátyás Király Múzeum kiállítóhelye – látványa fogadja a vendéget, mely tévedésnek köszönheti a nevét, hiszen 1082ben Salamon király aligha raboskodhatott itt, amikor 1258 körül épült. Egyébként nincs párja az egész Duna vonalán. A nyújtott hatszög alaprajzú, ötszintes, 31 m magas, 360 m2 alapterületû építményben raboskodott 1462-1474 között Vlad Tepes, ismertebb nevén Drakula havasalföldi vajda, akit Mátyás király 1476-ban visszahelyezett tisztségébe. Az elôadások után a nagyvillámi étteremben ebédeltünk, majd palotalátogatáson vagy vártúrán vehettünk részt. A panoráma, a Duna közelsége, a jó levegô, a túra és a séta pompás élményt jelentett. Faldina Ágnes


16

Tíz éve virul a Hétszínvirág

KULTURÁLIS hatatlan munkát, amit az óvónôk végeznek. Mindehhez hozzájárult még: Kapás Attila plébános úr, Jónás Tímea hitoktató, Vörösné Blahó Rózsa angoltanárnô, Török György zenetanár, Garajszki Ildikó táncpedagógus és Varró Józsefné alapítványi tag – nekik is köszönet jár! Szokás mondani, hogy a gyerekek arca mindent elárul, hiszen ôk azok, akik még eredendô ôszinteséggel beszélnek szomorúságról és örömrôl egyaránt. Könnyû mondani, hogy minden jól mûködik, hogy minden csodálatos, hogy minden remek. De mindez nem lenne igaz, ha nem ragyogná be az óvoda falait az a sok mosolygós arc napról napra, hiszen az ünnep mindig szép dolog. A kihívás viszont abban rejlik, hogy a hétköznapokat hogyan tudjuk úgy kiszínezni, hogy minden nap ünnepnap legyen. Mi, szülôk a bizalmat adjuk a további sikerekhez, az óvoda dolgozói – reméljük – az áldásos munkát, a gyerekek pedig azt az ôszinteséget és vidámságot, amirôl mi, felnôttek oly sokszor elfelejtkezünk. Bízunk abban, hogy a továbbiakban is ilyen ragyogóan virágzik majd az inárcsi Hétszínvirág! Boldog születésnapot!

Ünnepelni jó. Születésnapot ünnepelni még jobb, a jubileumi születésnap pedig mindig egy mérföldkô: megállunk és visszanézünk. Mi van mögöttünk? Hogyan végeztük a munkánkat? Mikor hoztunk jó döntéseket és vajon mikor hibáztunk? Mik a kitûzött célok és hogyan érhetjük el ôket? Mikor megállunk egy pillanatra, hogy átgondoljuk a mögöttünk álló tíz évet, számot vetünk, és persze ünnepelünk, hiszen ünnepelni jó. Május 22-én az inárcsi Hétszínvirág Magánóvoda dolgozói, óvodásai és mi, a szülôk ünnepeltünk. Szép számmal gyûltünk össze a sportparkban. Érkeztek vendégek, régi ovisok, Dabasról, Táborfalváról, Ócsáról, hiszen az intézmény immáron tíz éve ad második otthont gyermekeinknek. Mit jut eszünkbe az otthonról? Meleg, barátságos, szeretô és biztonságot ad... És mi jut eszünkbe a Hétszínvirágról? Ugyanezek a jelzôk, hiszen az óvoda dolgozói, a pedagógusok a dadusok, mind azon dolgoznak, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Hogy reggelente mindenki mosollyal az arcán induljon oviba és mosolyogva érkezzen meg, mert nem idegen hely ez, hanem ott-

hon. Otthon, ahol rengeteg játszópajtás vár, ahol az óvó néninek mindig van egy kedves szava, ahol olyan éveket töltenek a gyerekek, amelyekre évekkel késôbb vidáman emlékeznek majd. Nevelni nagy felelôsség, rábízni valakire a gyermekünket szintén az, bizalom kell hozzá, nagybetûs BIZALOM. Tíz év hosszú idô. Azt bizonyítja, hogy a bizalom egy olyan vár, amelynek falai kitartóan állják az idô próbáját. Tíz évet csak méltóképpen érdemes megünnepelni. Úgy, hogy egyszerre legyen rendhagyó, de emellett legyen meg az a különleges hangulata, ami nap, mint nap áthatja a Hétszínvirágot. Az ünneplés sikerült, sôt mi több, kiválóan sikerült. Volt itt minden, ami nem hiányozhat egy szülinapi ünnepségrôl: zászlóavatás, tánc, apák napi versmondás, hangszeres produkciók, közös éneklés, sok-sok finomság, torta, zene és persze felhôtlen jókedv. Melyik szülôt ne töltené el a boldogság, mikor a saját gyermekét látja szerepelni? Ki ne érzékenyülne el, mikor a kicsik izgatottan mutatják be azt a produkciót, amire már hetek óta készültek. Mi is elérzékenyültünk, mi is büszkék voltunk és mi is megköszöntük azt a fárad-

A KÖNYTÁR ÚJ NYITVA TARTÁSA

Szeptemberi programjainkból

Utólagos köszönettel!

Szeptember 6., vasárnap Mária napi- búcsú a búcsú téren (a volt Ikarusz melléküzemág Tûzoltó utcai területén) Este bál a sportparkban zenél a Jerzsele Family. Október 4., vasárnap 15 óra Madách Színház: Spamalot (Gyalog Galopp) musical. Jegyár: 3700–4400 Ft. Jegyek rendelhetôk a 06-30-680-1519-es telefonszámon. Október 10., szombat Hagyományos szüreti felvonulás és mulatság a falu utcáin és a sportparkban Szeptemberben az alábbi tanfolyamokat indítjuk a mûvelôdési házban megfelelô számú jelentkezô esetén (érdeklôdni a 06-30-680-1519-es telefonszámon lehet): – társastánc gyerekeknek és FELNÔTTEKNEK is, – hastánc gyereknek és FELNÔTTEKNEK is, – hip-hop gyerekeknek, – néptánc gyerekeknek.

Ezúton köszönjük meg Topál-Szabó Katalinnak az elôzô számban megjelent cikkének kedves jelzését az inárcsi Speciális Otthon lakóinak szereplésérôl! Köszönjük az azóta sokak részérôl érkezô pozitív jelzéseket, elismeréseket és meghívásokat is – például a mozgássérültek juniálisára –, melyeken örömmel vettünk részt! Számunkra is új, izgalommal teli esemény volt, hiszen eddig csak a speciális olimpián vagy a sérült embereknek tartott kulturális rendezvényeken vettünk részt, és községi rendezvényen elôször léptünk fel. Az otthon lakói, a segítôk és felkészítôk nevében Forgács Andrea csoportvezetô

a KIHOP-pályázatnak megfelelôen 2009. augusztus 4-tôl 2010. március 31-ig hétfô: 8–12.00 óráig kedd: 14–21.00 óráig szerda: 8–12.00 óráig csütörtök: 8–19.30 óráig péntek: 8–21.00 óráig szombat: 8–12.00 óráig Szolgáltatásaink – ingyenes beiratkozás – könyvek, videokazetták, DVD-k, hangoskönyvek kölcsönzése – újságolvasás helyben – könyvtárközi kölcsönzés (pl. felsôfokú tanulmányokhoz szakkönyvek beszerzése a megyei könyvtárból) – ingyenes internethasználat (e-mailküldés, információszerzés) – nyomtatás, fénymásolás, szkennelés.

Tánczos Barnabás anyukája, Krisztina

KÖRKÉP

5


A Zrumeczky nyári táborai A Zrumeczky az idén is két nyári tábort rendezett a mûvelôdési házban. A június 29tôl július 3-ig tartó szociális tábort (melyben harminc nehéz körülmények között élô, hátrányos helyzetû gyermek vehetett részt a községi önkormányzat támogatásával) július 6-tól 10-éig a napközis tábor követte. A tábori programok részben azonosak voltak. Mindkettôre meghívtuk Deli Éva tanulástréning-vezetôt, aki izgalmas elôadás keretében vezette be a gyerekeket a tanulási folyamat rejtelmeibe, és mutatta be a hatékony tanulás módszereit. A téma iránt érdeklôdôk figyelmébe ajánljuk az elôadó „Tanulástanítás? Élvezetes tanulás” címû könyvét, mely a könyvtárban is megtalálható. Nagy érdeklôdés kísérte az internet csodálatos világa címû kiselôadást is, melybôl megtudhatták, hogy milyen internetoldala-

kat hasznos és célszerû felkeresni a számítógépen. Slemmer István lovagolni tanította a gyerekeket, Cegléden pedig strandolni voltak a csoportok. A szociális tábor résztvevôi emellett megismerték a Szent György-templom történelmi emlékparkját, Monoron a városi könyvtár gyermekkönyvtári részlegét, és kellemes játékos foglalkozáson fogadták a gyermekjóléti szolgálat vezetôit és védônônket: Prigyeniné Stöckler Virágot, Pirkné Zsíros Editet és Mikusné Madar Gyöngyit. A napközis tábor programjában volt ismerkedés a könyvtárral, a könyvtárhasználat szabályaival, „kutatás” a mesék, mondák, lexikonok, enciklopédiák világában, és megtanulták a gyerekek a pólófestést. Kovács Zoltán középiskolai tanár vezetésével „színházasdit” játszottak, továbbá a Bagolyvár étterem

A zamárdi színjátszók

„módosult tudatállapotban” töltik el, amit a jóízû munka és a remek közösség idéz elô. Az idén is ilyen hangulatban teltek a napok a zamárdi táborban a Balaton partján, s készült el ismét nyolc elôadás. A bemutató lelkes és nagyszámú közönsége láthatott a barátság kérdéseit boncolgató mese–sci-fit; Csehov-elbeszélések alapján készült játékot; kortárs magyar drámaíró, Kárpáti Péter által átdolgozott Ámi Lajos-meséket a magyar rögvalóságról; Lázár Ervin-történetet a náthás királyról, amely a hatalom természetérôl szólt, a legkisebbek tolmácsolásában; és egy Ödön von Horváth-drámát, amely a keringô dallamára a katasztrófa felé sodródó Bécset ábrázolja. A kemény munka mellett valami csoda folytán az idén is maradt idô játékra, Ki mit tud?-ra, tábortûzre és fürdésre is. Augusztus 10-én pedig kezdetét vette az újabb visszaszámlálás. Kovács Anna

Ha valaki meglátogatta a nyári hónapokban a KB 35 honlapját, tapasztalhatta, hogy az inárcsi színjátszók igen korán megkezdték a visszaszámlálást az augusztus 3-i vonatindulásig. De ez a visszaszámlálás valójában már minden tábor végén elkezdôdik a fejekben. A különös jelenség teljességgel érthetetlen mindazok számára, akik sohasem vettek részt ilyen típusú táborozáson. Az ôsszel a Marczibányi Téri Mûvelôdési Központban Schilling Árpád, a Krétakör Színház rendezôje egy tábori produkció (Angyalföld felett az ég) láttán azt mondta: hat nap alatt egy ilyen elôadást csak „kemény munkatáborban” lehet létrehozni. Hogyan lehet az, hogy ennek ellenére mégis mindenki alig várja a következô alkalmat? Valaki a jelenlévôk közül azt válaszolta, hogy ezt a nyolc napot a résztvevôk

➜

drótkötélpályához és a községi sportparkba ellátogattak. A résztvevôk mindkét táborban jól érezték magukat, az itt szerzett élmények szebbé tették a nyári vakációjukat. Ezúton is köszönjük az önkormányzat támogatását, melynek révén azok a gyerekek is maradandó élményeket szerezhettek, akiknek nem lett volna anyagi lehetôségük rá. Faldina Ágnes – Golda Andrea


TESTVÉRKAPCSOLATOK

6

Nádszegi falunap

A falvak életében fontosak azon rendezvények, melyek a tartalmas szórakozás, szórakoztatás mellett közösségformáló erejükkel erôsítik a helyiek összetartozását. Mind több népi hagyomány van kiveszôben, s persze vannak új keletûek is. Ilyen lett a rendszerváltás utáni falunap. Nádszegi testvérközségünk idén már tizenkettedik alkalommal rendezte meg jótékonysági sportnapját, melyre idén is meghívást kaptunk. Kis delegációnk, délelôtt tíz órakor indult és a háromórás utat az autópályán szinte végig esôben tette meg. Mint kiderült, Nádszegen is esett, de az égiek kegyesek voltak hozzánk: mire ki-

szálltunk a buszból már szép napsütéses idô lett. A szívélyes fogadtatás után máris asztalhoz ültettek mindenkit, így a mûsor kezdetére már meg is ebédeltünk. A falunapok szokásos forgatókönyvei szerint itt is a polgármester köszöntôjével indul a mûsor, csupán abban volt a különbség, hogy szlovákul is elhangzott minden. Az alapiskolások ügyes mûsorain kívül a Fabacsáho és a Parazit nevû együttesek, Szabó Andris, és a budapesti Roll Dance kerekes-székes tánccsoport is felléptek. Az elôadások alatt a focipálya is nyüzsgött az élettôl, sorban játszották a mérkôzéseket. A nap nagy részét dr. Juhos Ferenc polgármester is a pályán töltötte, hiszen ô is lelkes játékos. A mellénk „rendelt” fiatalasszonyok, Farkas Tünde, Vida Lívia, Czakó Nóra, lelkesen traktálnak minket, hol étekkel, hol itallal miközben beszélgettünk és érdeklôdtünk. Egy kis falujárásra is meghívattuk magunkat, így aztán kocsiba ültünk és körüljártuk a falut. A szép templomon kívül megcsodáltuk a két nagy és új építésû egészségügyi központot, melyben a rendeléseken kívül még idôsek otthona és speciális otthon is van. Arra is láthattunk példát, hogyan próbálják a fiatalokat maradásra ösztönözni. Az elmúlt öt évben és a mai napig

folyó programban szép modern bérlakások épültek, s be is népesültek már. A jó társaságban gyorsan repült az idô. Máris beesteledett, és indulni kell hazafelé. A sportpályán még folytak a meccsek, a falusiak jó része pedig most érkezett, hiszen estére nagy buli várható: érkezik a Fásy-mulató. Nekünk azonban indulnunk kell, hosszú az út hazáig. Akár csak odafelé, az esô most is útitársul szegôdött mellénk. Mintha csak játszana velünk – itt-ott eltûnik, aztán újra végigsimít nedves ujjaival –, végül aztán néhány új ismeretség kedves emlékével gazdagodva térünk haza. Ulicska H.

Közhasznúsági jelentés az Inárcsi Citerás Közhasznú Egyesület 2008. évi tevékenységérôl Bevételek (ezer Ft-ban) Inárcsi önkormányzat Egyéb bevétel Közhasznú tevékenység Tagdíjak összesen mindösszesen

500 50 40 18 608 608

Kiadások (ezer Ft-ban) Népzenei találkozó Útiköltségek összesen pénztár bank

247 256 503 58 47

Az egyesület jellegébôl adódóan tevékenységünk 1.) 2-4 fiatal citerás tanítása és továbbképzése. 2.) Részvétel Abasár, Bugyi, Dabas, Dunavarsány, Mogyoród, Ócsa, Pázmánd, Szentes, Táborfalva települések népzenei találkozóin. 3.) Egyéb vidéki fellépések: Budapest Megyeháza regionális népmûvészeti kiállítás és vásár megnyitója; Budapest Néprajzi Múzeum rendezvényén 2 fellépés; Lajosmizse Örkényi Takarékszövetkezet ünnepsége; Táborfalva Aranypáva-díjasok gálája. 4.) Helyi fellépések: a márc. 15-i ünnepségen a diákok kísérése az iskolában; iskolai kulturális napok; falunap; a Hétszínvirág Óvoda

évzárója; a katolikus templom alapkô-letétlének 50 éves évfordulója; felvezetô hangverseny rétyi testvérközségünk inárcsi fellépésén; népzenei találkozó szervezése és lebonyolítása; nyugdíjasok karácsonya; a 21 fellépéshez szükséges közös próbák megtartása saját és fellépô társainkkal; népdalcsokrok összeállítása, megtanulása és betanítása. Támogatóink: Inárcs Község Önkormányzata, Zrumeczky Dezsô Mûvelôdési Ház, K+K Kft, Póra Bt., Ádám pékség, Suhajda Balázs. A jelentést a 2009. február 18-i közgyûlés elfogadta. Prigyeni Pál elnök

ÉVFORDULÓ

15


Ünnepség a Tolnay-kúriában

Hatvan éve alapították az inárcsi szociális otthont háború utáni idôkben a mûemlékek, kastélyok, villák, majorságok és gazdasági épületek tömege esett áldozatul az emberi butaság és az ideológiai dogmák oktalan pusztításának. Mint Czagányi László Inárcs története c. könyvének II. kötete mutatja, elég talán a több száz éves Rötzer-kúriára, a mellette épített iskolára vagy az Ofner-kúriára gondolnunk, hogy felmérjük kár nagyságát. Ez történt az anyaközségben, Kakucson is a 18. századi eredetû Liebner-kastéllyal, a majorhoz tartozó malommal és szeszgyárral. Hiába tettek ajánlatot tôkeerôs vállalkozók rendbe hozásukra, mint Ofnerék is a pincészet helyreállítására, hiába kínáltak sok-sok embernek munkát, a gazdálkodóknak meg – a termény helybéli feldolgozása révén – jó jövedelmet, a földreform és a mi utána jött, nem kedvezett a racionális megoldásoknak. Azok az épületek voltak szerencsésebb helyzetben, melyeket az eddig gondjukat viselô tulajdonosok kiebrudalása után iskolának, kórháznak, hivatalnak vagy lakásnak adtak át – már amennyire. Dabason például fél tucat kastély omlott össze azért, mert évtizedekig kihasználták, karbantartására meg fillért sem költöttek, a többi pedig manapság kerül többe, mintha újat építenének helyette. Ez történt Inárcson is a Tolnay-kúriával. Az 1896–98 között épült pompás eklektikus épület földszintjét, mely néhány évig üresen állt, a községi elöljáróság elôször kulturális célra kérte a Pest Megyei Földbirtokrendezô Tanácstól, de az ötletet elvetették. Mivel a kettôs váltásban használt túlzsúfolt és sérült iskolában nem fértek el a gyerekek (pedig még egy cselédházat is kineveztek tanteremnek), 1948 januárjában azt kérték, hogy engedjék át az iskolának. De aztán ez is az elvetélt ötletek tárába került. A képviselô-testület végül az úgynevezett népi szervekkel karöltve helyreállította és szociális otthont, helyi szóhasználattal: „szeretetházat” rendezett be benne. Perényi István községi bíró 1949. április 30-i elôterjesztése szerint – olvashatjuk az idézett könyvben – a „kastély” ünnepi átadásához diadalkaput építettek, melyet az erdôbôl hozott borókaágakkal díszítettek fel. Az iskolások mûsorral készültek, a faluban összeszedték a székeket és asztalo-

A

kat, hogy a vendégeket leültethessék. Az elôkészületek méreteit jelzi, hogy dekorációhoz 150 méter zászlóanyagot vettek a földmûves szövetkezettôl. A kúria helyiségeit egy nagyobb polgári család hálója, ebédlôje, szalonja vagy nappalija céljára méretezték, de a számtalan átépítés során ki törôdött a mûemléki értékek megóvásával a szocializmus évtizedeiben (vesd össze az épület eredeti és mai fotóit)? Így kezdte mûködését a „szeretetház”, melynek falai között eleinte 40, késôbb 60 magára maradt, ápolásra szoruló idôs embert gondoztak. A megyei tanács egészségügyi osztálya irányítása alatt álló intézmény a nyolcvanas évek közepéig fogadta az idôseket. 1986-óta „speciális otthon” besorolást kapott, ahol értelmi sérülteket fogadnak és látnak el. Summa summarum, a száztíz éves Tolnay-kúria utóbbi hatvan éve közösségi létesítményként funkcionál, melynek évfordulójára a gondozók és gondozottak ünnepi mûsorral készültek: vendégséget hívtak és egy kis mûsorcsokorral tették emlékezetessé a születésnapot. A készülôdés minden bizonnyal napok óta tartott, hisz megérkezve máris a lakók által készített kedves díszítések fogadták a vendégeket. Azt, hogy egyébként sem töltik tétlenül napjaikat, jól láthattuk a kiállított sok kézmûves tárgyon. Sok mindennel foglalkoznak: van itt szövés, fonás, varrás, ragasztások, üvegfestés, rajzolás. Büszkén mutatják is a kiállított remekmûveiket, s egyébként is kedvesen és nagy örömmel fogadnak mindenkit. Bár láthatóan lázas izgalommal készülnek (korábban ebédeltek és mindenki a legszebb ruháját igyekszik felvenni, amire egymást is figyelmeztetik), mégis nagy nyugalommal várják a történéseket. Közben sorban érkeznek a vendégek, a környezô otthonok vezetôi és dolgozói, a gondozottak családtagjai, szerelik a hangtechnikát. A mûsor a közelmúltban kinevezett igazgatónô, Bazsó Judit nyitóbeszédével veszi kezdetét. Az igazgatónô beszél az intézmény múltjáról, jelenérôl, a nehézségekrôl és az ott folyó munkáról, majd Balogh Ferenc színésznek, az önkormányzat képviselôjének adja át a szót, aki vállalta a konferanszié szerepét. Elsôként Szabó Gabriella mond verset, majd Liszkai Erzsi vezetésével a hastánc

következik. Egy pár nóta erejéig Prigyeni Pali bácsi szórakoztatja a közönséget a citerásokkal és a férfi népdalkörrel. Nagy Eszter, aki nagyon szeret énekelni, nótákat ad elô, a meghívott hastáncos lányok elôadása a Kelet buja fûszeres varázsát csepegteti a délutánba, végezetül a Sramli King zenéjére ropják a táncot a lakók nagy lelkesedéssel. Az elôadók nagy figyelemösszpontosítással és jókedvvel adják elô a betanult számaikat, és – mint Balogh Feri is megjegyzi – a kulisszák mögötti lámpalázas izgalmuk semmiben sem különbözik bármely más kulisszák mögötti izgalomtól. Mialatt elhangzanak a közösen elôadott ének utolsó strófái, az ünnepi málnatorta is megérkezik. Meggyullad az intézmény hat évtizedét jelképezô hat tûzijátékgyertya, az igazgató asszony felvágja a nagy tortát, melynek mindenki által megcsodált képe az otthon épületét ábrázolja. Mindenki elvonul sütizni, kávézni, üdítôzni, majd felcsendül a zene és újra benépesül a színpad. Születésnapi bulin vagyunk, így hát, aki csak mozogni tud (és persze az is, aki alig), az táncol. Az ilyen alkalmakkor látszik, hogy a gondozottak és az ápolók mennyire összeszokott csapatot alkotnak. Az ápolóknak láthatóan két családjuk van: az egyik e falakon kívül, a másik itt, ezek között a sérültek között, akiken látszik az a rengeteg törôdés és munka, amivel körülveszik ôket. Amit itt láttam, Stephanie Dowieh gondolatát idézte fel bennem: „emberi közösségünk azon tagjai a leggazdagabbak, akik képesek anélkül adni, hogy a legkisebb mértékben is azt éreznék, nekik kevesebb maradt!” Ulicska Hajnalka


✟ ✟ ✟

Köszönetet mondunk a rokonak szomszédoknak és mindazoknak, akik szeretett férjem Faragó János temetésén részt vettek, mély fájdalmunkban osztoztak és elkísérték utolsó útjára. – gyászolja szeretett felesége és családja –

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett feleségem, és édesanyánk Farkas Istvánné temetésén részt vettek és mély fájdalmunkban osztoztak – a gyászoló család –

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik életének 103. évében elhunyt szeretett Mamókánkat, özv. Laczi Józsefnét utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot helyeztek és részvétüket nyilvánítva fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek! – a gyászoló család –

Friss hírekért regisztrálj a www.inarcs.hu honlapon! A központi orvosi ügyelet hétvégeken, ünnepnapokon 24 órán át, hét közben pedig 16 órától reggel fél 8-ig a 06-30-244-2212. számon érhetô el. Sürgôs esetben a 104. számon a mentôállomás hívható. A fogászat hétfôtôl csütörtökig 13-18, kedden és szerdán 8-12, pénteken pedig 8-11 óráig rendel. Az állatorvosi ügyelet rendje Dabas 2. körzetében a polgármesteri hivatal elôtti táblán olvasható. Hét közben dr. Rausch Ferenc hétfô-kedd, csütörtök-péntek: 18-1930, szerda: 19-20, szombat 14-15 óráig rendel.

A lap következô száma szeptember utolsó hetében jelenik meg. A szerkesztôség a legkésôbb az elôzô hó 20-áig beérkezett publikációs kéréseket tudja elbírálni, és a megfelelô színvonalú (kért vagy megrendelt) cikkeket, hirdetéseket legkésôbb a tárgyhó 5-i lapzártáig elfogadni. A publikációs és hirdetési kérelmek, az elkészült írások kézirata és fotói (ha lehet, lemezen) a polgármesteri hivatalban Róth Jánosnénál vagy e-mailen az [email protected] címen adhatók be. Valamennyi írásra „Az Inárcsi Új Hírmondó formai, tartalmi és etikai szabályai” c. dokumentum szempontjai az irányadók. (szerk.)

megjelenés esetén számonként

14

Régi idôk növényei 4. A nagyapáink kertjérôl szóló sorozat utolsó részében folytassuk a gyümölcsök sorát a körtével. A vackor, és más, KisÁzsiából származó vad alakok révén létrejött nemes körte sok kiváló fajtáját a 18–19. században hozták létre. Az almával ellentétben azonban sok új fajtája nem született. A körte igényes növény: meleg, védett termôhelyet, humuszos és tápanyagban gazdag talajt kíván. A magas mésztartalmú termôközegben klorózis léphet fel, ilyen helyre ne telepítsük! A kései fajtáknál a túl hideg klímájú vidékeken nem alakul ki a jellegzetes aroma, ezért a körtefákat gyakran telepítik napos házfalak elé, támrendszeres sövényként. Régi körtefajták: a Bunte Julibirne közvetlen fogyasztásra ajánlott, nagyon korai fajta. Házi kertbe javasolt. Termése középnagy, fája kicsi helyigényû. Megbízhatóan terem, magasabban fekvô vidékeken is! Jó pollenadó, kevéssé fogékony a varasodásra. A Hardy vajkörte közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. Szeptember végétôl október végéig érô, nagyon elterjedt fajta. Nagyméretû, igen lédús gyümölcse van. Talajra és klímára nem igényes! Erôteljes növekedésû, egészséges, edzett fa, de sövénynek nem alkalmas. A Párizs grófnôje közvetlen fo-

A Bagolyvár étterembe fiatal, érettségizett, angol nyelvtudással rendelkezô RECEPCIÓS HÖLGYET FELVESZÜNK. Tel.: 06 (20) 2009 4410

gyasztásra és feldolgozásra is alkalmas téli körte. Nagyméretû termése lédús, fûszeresen édes. Fagyálló fajta, sövénynek is alkalmas, de csak kedvezô környezeti feltételek mellett. Az Avranches-i jó Lujza közvetlen fogyasztásra ajánlott, ôszi körte. Középnagy gyümölcse lédús, kevés savat tartalmaz. Az egyik legjobb, házi kertbe való körte. A talajjal és a klímával szemben nem igényes! A Papkörte közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas, kései érésû téli fajta. Kiváló falusi körte, gyümölcse középnagy, húsa lédús, enyhén édes. Leginkább befôzésre ajánlott. Fája erôteljes növekedésû, terebélyes! A „stuttgarti pirók” közvetlen fogyasztásra ajánlott körte. Augusztustól szeptemberig szüretelhetô. Gyümölcse kicsi, nagyon lédús, ízletes, édes ízû. Középnagyra növô fája kicsi térigényû. Magasabban fekvô területeke is ültethetô, meleg, védett helyre. A „társulati esperes” igen kedvelt, közvetlen fogyasztásra alkalmas fajta. Gyümölcse nagy, lédús; az egyik legfinomabb körte. Nagy koronájú fája nem terem rendszeresen. Jó talajba, meleg helyre telepíthetô! Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas a „vilmoskörte” is. Szeptemberi érésû, ismert fajta. Középnagy gyümölcse nagyon lédús, muskotályosan édes. Finom aromája miatt pálinkát is fôznek belôle. Kalandozásunk a múltban ezzel véget ért. Sok örömet kívánok hozzá! Tanács Attila

NYOMDAIPARI BT. DABAS-SÁRI ROZMARING U. 22. TEL./FAX: 29/365-564

E számunk szerzôi Blahó Rózsa tanár, Budai Róbert, TIGÁZ-ügyfélreferens, Czagányi László tanár, Csontos József ref. lelkész, Faldina Ágnes kg.-i képviselô, könyvtáros, Forczek János, a polgárôrség elnöke, Forgács Andrea mentálhigiénés csoportvezetô, Golda Andrea mûvház.-ig., Göndör Ákos jegyzô, Gulyás László ref. lelkész (interjú), Hirt Erika kertészmérnök, Jerzsele Zoltán kg.-i képviselô, zenetanár, Kiss Lászlóné igazgatóhelyettes, Kovács Anna egyetemi hallgató, Kovács Gábor nyugd. tû. pk.-h., Kovács Gáborné pedikûrös, Kubik Ibolya szülô, Kovács Tímea anyakönyvvezetô, Kun Józsefné tanítónô (interjú), Laczy Károly polgármester, Lauter György kg.-i képviselô, egy.-i kt.-i elnök, Lukács Cintia tanuló, Nyitrai Attila iskolaigazgató, Pintér Zsolt ügyintézô, Prigyeni Pál egyesületi elnök, Poszlovszki Petra és Gabi diákok, Rácz Károlyné nyugdíjas, Sashegyi Jánosné tanár, kuratóriumi elnök, Sebján Györgyné tanár, ref. presbiter, Surmann Györgyné pedagógus (Újhartyán), Talapka Józsefné kuratóriumi elnök, Tanács Attila kertépítô, Tánczos Krisztina fodrász, Ulicska Hajnalka rehabilitációs menedzser, Zámbó Istvánné községi képviselô, egyesületi elnök, Zámbó István Zoltán csoportvezetô. A fotókat Golda Andrea, Kubik Ibolya, Ulicska Hajnalka és a szerzôk készítették, az írások számítógépre tételében Róth Jánosné és Várnagy Judit, a korrektúrában Galli Zsoltné tanítónô segített. Valamennyiük munkáját ezúton köszöni, és további együttmûködésüket kéri Laczy Károly polgármester.

Inárcsi ÚJ Hírmondó

(Köszönjük, hogy hirdetésével szponzorálja lapunkat!)

TANÁCSADÓ

Inárcs község önkormányzati, kulturális és közéleti folyóirata. Megjelenik évi tíz alkalommal 1.650 példányban térítés nélkül, költségvetési támogatásból. Lapalapító: Inárcs Község Önkormányzata (Inárcs, Rákóczi u. 4.), eng. sz.: B/PHF/640/P/91. Kiadja a Pressman Nyomdaipari Bt., felelôs kiadó Bálint Ferenc ügyvezetô igazgató. Szerkesztô Czagányi László, a szerkesztôbizottság tagjai: Blahó Józsefné, Golda Andrea, Kiss Lászlóné, Sebján Györgyné, Ulicska Hajnalka. Készült a Pressman Nyomdaipari Bt. gondozásában, Dabas (telefon: 29/365.564, GSM: 06-30-9-403-139).

EGYESÜLETI ÉLET


7

A Gyermekeinkért, Iskoláért, Községért Közalapítvány 2008. évi közhasznúsági jelentése Közhasznú tevékenységünkrôl Az alapítványt 1992-ben jegyezte be a Pest Megyei Bíróság, így egyike a községben legrégebben mûködô nonprofit szervezeteknek. A kuratórium az alapítvány alaptevékenységi céljainak kibôvítését tervezte, ezt azonban a jogszabályi feltételek megváltozása 2008-ban már nem tette lehetôvé. Az alapítvány mozgástere az eredeti alapító okiratban megfogalmazott célok szerint Inárcs legeredményesebb középiskolásainak ösztöndíj támogatása, a község kiemelkedô munkát végzô pedagógusainak elismerése, jutalmazása (Év Pedagógusa Díj), a Fekiács-díjjal elismert általános iskolai diákok jutalmazása, valamint a községben folyó oktatás személyi, tárgyi feltételeinek javítása, a pedagógiai munka, szakmai programok stb. támogatása. Adatok az alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat, tisztségviselôi munkájukért díjazásban nem részesülnek. 601.909 Ft Alaptevékenységbe tartozó bevételek mindösszesen: Az szja 1% bevétele 184.878 Ft Kamatbevételek 417.031 Ft Alaptevékenységbe tartozó kiadások mindösszesen: 977.253 Ft Beszerzések (virág, irodaszer, nyomtatvány): 14.835 Ft Bérek, jutalmak, ösztöndíjak 279.658 Ft Év Pedagógusa Díj 2 fônek 127.658 Ft Ösztöndíjak kifizetése 152.000 Ft Munkáltatót terhelô járulékok 40.850 Ft Adott támogatások 603.000 Ft Egyéb mûködési költségek (posta, telefon, bank stb.) 38.910 Ft A tárgyévi eredmény levezetése: Közhasznú bevételek összesen: 601.909 Ft

Közhasznú tevékenység költségei összesen: 977.253 Ft Tárgyévi eredmény (tôkecsökkenés) –375.344 Ft Az alapítvány bevételei 2008-ban sajnos csökkentek, mivel az alapítótól támogatást nem kapott, szponzori bevétele nem volt, csak az szja 1%-ából kapott és a kamatbevétel fix bevételi forrása maradt meg. Az alapítvány gazdálkodása során törekedett arra, hogy folyó évi kiadásai ne haladják meg a tárgyévi bevételeit, tehát ne történjen gyors vagyonfelélés. Ezt az elvet azonban „felülírja” az alapítvány alapító okiratában megfogalmazott célok érvényesítése, szokásos gazdálkodásunkhoz képest így nagyobb kifizetések történtek (többek között két intézmény, ill. szervezet 603.000 Ft támogatása). A 2008-as kiadások növekedéséhez két Év Pedagógusa Díjat kiadása (ti. az óvodák csak háromévente adhatnak javaslatot rá), továbbá az ösztöndíjak 3000 Ft-ról 5000 Ft-ra történô emelése is hozzájárult. Az adott és kapott támogatások értékelése Az alapítvány 2008-ben támogatást, átvett pénzeszközt (általános céllal, címzett támogatásként, továbbadási céllal) semmilyen formában nem kapott, viszont az alapító okiratban megfogalmazott céljainak megfelelôen 603.000 Ft támogatást nyújtott más intézménynek és szervezetnek (553.000 Ft a Tolnay Lajos Általános Iskola eszközbeszerzéséhez, 50.000 Ft az inárcsi színjátszók húszéves gálájának rendezvénysorozathoz). Fôbb mérlegadatok (ezer Ft-ban): Eszközök összesen: 5.723.000 Ft Forgóeszközök (pénzeszközök) 5.721.000 Ft Követelések 2.000 Ft Források összesen: 5.723.000 Ft Ebbôl saját tôke 5.723.000 Ft (Indulótôke 300.000 Ft, tôkeváltozás 5.798.000 Ft, tárgyévi eredmény –375.000 Ft.) A közhasznúsági jelentést 2009. évi májusi ülésén elfogadta a: közalapítvány kuratóriuma

A Mozgáskorlátozottak Inárcsi Egyesületének életérôl Egyesületi tagságunk többségben mozgásukban korlátozott, továbbá egy vak, egy nagyothalló és két értelmi sérült emberbôl áll. A sérültek helyzete anyagilag és fizikailag is nagyon hátrányos, ezért nagy segítséget jelent számukra az a ruha- és más adomány, amit a Kelet-Európai Missziótól kaptunk. Ezúton is köszönjük az adományokat, külön is kiemelve a kényelmes székeket, melyekben munkavégzés közben sem fárad el a derekunk. Reméljük, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a jövôben is számíthatunk nagylelkûségükre. Idei, immár kilencedik juniálisunkat délelôtt a misszió ruhaadományainak szétosztásával nyitottuk meg. A „turizás” közben Zámbó István és segítôtársai elkészítették a marha- és disznópörköltet, s a finom ebédre Ádám Zoltán péksüteményei, pogácsái és szorgos asszonyaink kitûnô édességei tették fel a koronát. Köszönet érte nekik, a felszolgálóknak és mindenkinek, aki részt vett a munkában! A délutáni köszöntômben elmondtam, hogy e rendezvény célja is a lehetôségek ismertetése, hogy könnyebbé tehessék életüket. Ezért családtagjainkat, barátainkat is meghívtuk, hogy ôk is betekintést nyerjenek egyesületünk életébe és együtt ünnepeljünk velük. Harmincéves a Pest Megyei Rokkantak Egyesülete címmel díszvendégünk, dr. Chikán Csaba, a Mozgáskorlátozottak Közép-magyarországi Regionális Egyesületének elnöke, a MEOSZ alelnöke is tartott egy rövid elôadást. Sok nehézséget kellett leküzdeni, míg az akkori rendszer vezetôi megértették, hogy nem ellenük szervezkednek, hanem a sérültekért. Annak érdekében vállalták fel érdekképviseletünket, hogy újra be tudjanak kapcsolódni a társadalmi

életbe és eszközellátásuk ennek érdekében javuljon. Az eredmény az ország 154 egyesületének megalakulásában is mérhetô. Laczy Károly polgármester köszöntôjében kitért a nappali ellátó intézet inárcsi megalakulására is, melynek – továbbá a húsz fogyatékos ember számára munkát és jövedelmet biztosító szociális foglalkoztató – létrehozásáért Mikesy György igazgató és a helyi egyesület elnöke is mindent elkövetett. Utánuk az Inárcsi Férfi Népdalkör és Citeraegyüttes, a Speciális Otthon gondozottai és az Urbán család mûsora szórakoztatta a jelenlévôket, végül a közös éneklés teremtett vidám, jó hangulatot a – környékben egymást érô felhôszakadásokkal ellentétben – gyönyörû idôben. Volt tombola is, melynek értékes nyereményeirôl szponzoraink (Állomás vendéglô, Bagolyvár étterem, Bor Imréné cukrászata, vasbolt, Puncsbazár, Kelet-Európa Misszió, Márti Butik, Kári-Ker Kft.) köszönettel vett adományai gondoskodtak. Fôtámogatónk a községi önkormányzat volt, melynek pályázatát sikerült elnyernünk. Jó volt látni a körülöttünk szaladgáló, tolókocsikat kipróbáló gyermekeket is. Miután egy kellemes napot tölthettünk együtt, remélhetôleg ôk már nem lesznek elôítélettel a sérültek iránt, és társaim is elhihetik, Isten szemében ôk is értékes emberek! Az elmúlt kilenc évben ezen a téren is sokat fejlôdtünk. A közösségi élet iránti igényünk egyre nô, és e kis közösségben szellemileg és érzelmileg is épülhetünk. Kérjük Lakótársainkat, hogy a kiürült (ásványvizes és egyéb) mûanyag palackokat hozzák be a Tûzoltó út 3. sz. telephelyünkre. Mi feldolgozzuk és elszállítjuk azokat! Zámbó Istvánné MIE-elnök


EGYHÁZI

8

Kálvin János Július 10-én volt Kálvin János születésének 500. évfordulója. Személye és életmûve indokolja, hogy a református egyház reformátoráról cikket írjak a Hírmondóba. Egy francia városban, Noyonban született. Apja jegyzô volt. Eleinte papot szeretett volna nevelni a jó képességû gyerekbôl. Késôbb aztán jogi pályára küldte fiát. Egyetemi évei alatt kezd el terjedni a Luther Márton által kezdeményezett reformáció. Szellemi és lelki terjedése következtében létrejön a francia evangéliumi mozgalom, ami Kálvinra is nagy hatással van. Huszonhat éves, amikor Franciaországban üldözni kezdik az evangéliumi mozgalom tagjait. A várható letartóztatás elôl Svájcba menekül. A Bázeli Egyetemen folytat teológiai tanulmányokat, majd Strasbourgba megy, ahol a francia menekültek lelki gondozója lesz. Innen hívja meg lelkésznek a reformációt követô Genf városa. Célja az evangéliumi elvek hétköznapi életbe történô átültetése volt. Idôközben megházasodott. Több gyermekük született, de mindegyik meghalt még kisgyerekkorban, s nyolc év házasság után felesége is követte ôket. Magánéletének tragédiái ellenére Kálvin töretlen hittel folytatta tevékenységét az egyházban. Új tisztségeket létesített a gyülekezetben (pásztor, tanító, presbiter, diakónus). Csak azokat engedte az egyház tagjává válni, akik esküt tettek az alapelvekre és következetesen megtartották. A valláserkölcsi életvitelt áthágókkal szemben egyházfegyelmet gyakorolt, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem változ-

tattak egyházidegen életmódjukon, azokat a presbitérium eltiltotta az úrvacsorától. Kálvin javaslatára megtiltották a szerencsejátékokat, a böjt idején rendezendô táncmulatságokat és más szórakozási formákat. Ez kiváltotta a városlakók nemtetszését, a városvezetés pedig menesztette ôt állásából. Három év után a város társadalmi hangulata és a közbiztonsága oly sokat romlott, hogy Genf mégis visszahívta elküldött prédikátorát. Kálvin visszatért és ugyanott folytatta az egyház reformációját, ahol abbahagyta. Egész életében gyomorproblémákkal küszködött. Ötvenöt éves korára egészsége végleg megrendült, és 1564-ben eltávozott az élôk sorából. Egyetemi tanársága és könyvei révén a magyarországi reformációra is hatást gyakorolt. Ennek nyomán jött létre hazánkban a református egyház. Könyvei közül fômûvét a Keresztyén Vallás Rendszeré-t (röviden Institutio) még életében huszonháromszor kiadták. Saját tervezésû pecsétnyomója a 25. zsoltár kezdôsorai alapján egy égô szívet tartó kezet ábrázol. Ilyennek látta és hitbeli meggyôzôdése alapján ilyenné alakította a saját életét. Égô áldozatként ajánlotta fel Istennek. Elsôsorban egyházi reformátor volt, a közgazdászok is meg szokták említeni azokat a szabályokat, amelyeket – vallási alapelvei miatt – a bankok tisztességességre kényszerítése végett alkotott. A magyar szellemi életre gyakorolt hatásáról Illyés Gyula egyik versének sorai árulkodnak ekképpen: „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs Kálvin? Nem hiszem.” Úgy gondolom, nem csupán református elfogultságom íratja velem azt a véleményt, hogy Kálvin János tevékenysége és annak áldásos következményei nem csak egyházon belül érzékelhetôk, hanem azon túl is, 500 évvel születése után még mindig. Buzdítom a Hírmondó olvasóit, alaposabban is nézzenek utána életrajzának, olvassanak többet életérôl és tanításairól. Csontos József

Egykori lelkészünk: Gulyás László Csontos József lelkészünk sok mindent próbál tenni azért, hogy összetartsa és felrázza az inárcsi reformátusokat. Ezért csereprédikációkat is szervez, helyettes igehirdetôt is hív. Most egykori lelkészünk, Gulyás László nagytiszteletû úr állt a szószékre. – Kérem, Tiszteletes Úr, meséljen nekünk az itt töltött évekrôl! – 1955. november utolsó vasárnapján mutatkoztam be a két gyülekezetnek. Dabason 24 atyafi jött el, Inárcson jóval kevesebb. Miután az állást 1956 januárjában elfoglaltam, a havi egy istentiszteletrôl a kéthetes, majd a heti gyakorlatra tértünk át. A két falu között kerékpárral jártam, kora tavasztól késô ôszig vállalkozó kedvû fiatalok kíséretében. Hálával gondolok azokra, akik nem mulasztották el az alkalmakat, noha szûk, kényelmetlen iskolapadokban szorongva hallgatták az Igét. A vasárnapok gyümölcse volt az igény: hétköznap is jöjjünk össze a Biblia tanulmányozására. Sokan nyitották meg otthonukat a kedves hangulatú beszélgetésekre, megérezve, hogy a lelkipásztor valóban testvér, aki igyekszik komolyan venni, amire vállalkozott. A faluban és a Buckában is tartottunk bibliaórát, amit olykor este fél kilenckor kezdtünk. Sokszor találkoztam szegénységgel, mégis örömmel fogadták a szolgálatot és hívtak otthonukba. Emlékszem, egy idôs buckai házaspár egyhelyiséges, földbe vájt lakására, melynek a „falán” színes dísztökök lógtak, de sosem panaszkodtak. A keresztelôket az iskolában tartottuk, és Forczek Margitka es-

küvôjét is. Volt, aki a háznál kérte az esketést, mint például Zsíros Rozika, mert az barátságosabb volt az iskolánál. Egyébként furcsán gondolkodtak a lelkészrôl. Egyszer valaki halottat jelentett Dabason és Biblia-olvasás közben talált, amit aztán csodálkozva mesélt el otthon. Amikor egy bibliaórán szóba került a gyülekezet anyagi élete, megemlítettem, hogy az inárcsi perselypénz is a kiadások fedezetét szolgálja. Hát az nem a tiszteletesé? – képedtek el. Attól kezdve kevesebbet tettek a perselybe, de ez azt jelezte, hogy megbecsülik azt, aki foglalkozik velük. – Az istentiszteleteken kívül más tennivalók is voltak Inárcson? – A konfirmáció- és a hitoktatást 1956 ôszén kezdtem az iskolában. Ezeket egy napra ütemeztem, a köztes idôt látogatással töltöttem. A szociális otthonban is rendszeres volt az igei alkalom s nagy ünnepeken az úrvacsoraosztás. Hûséges gondnok-presbiterünk, Forczek Sándor a forradalom idején szólt, hogy van egy kis telek eladó az iskola közelében, mely egyszer még jó lesz imaháznak. Talán tízezer forint lehetett. Hallatlan nagy összeg, a környékbeli gyülekezetektôl kaptunk segítséget hozzá, mert ekkor nem mûködött az egyházügyi hivatal, mely úgysem adott volna engedélyt rá. Így készítette elô az Úr, hogy ma itt áll ez a kedves templom. Édesapám segítségével 1957-ben jutottunk hozzá egy kis motorkerékpárhoz. Ettôl kezdve nem kellett esôben, hóban biciklizni, az istentiszteletet meg reggel nyolckor kezdhettük.

– Mi volt a dabasi-inárcsi évek elôtt? – Az elsô lelkészképzô vizsgát 1951-ben tettem le. Utána Szentmártonkátán léptem szolgálatba, ami akkor persze nem számított erénynek. 1952-ben például megvonták a hitoktatói engedélyeket, s csak fizikai munkát vállalhattam. Egy üzembe kerültem segédmunkásnak, de nem bánom azokat az éveket! Nagyon nehéz, de mégis jó volt, mert emberközelbe jutottam, s jobban megismertük egymást. Mindig igyekeztem jól dolgozni, és kitanultam az esztergályosságot, még sztahanovista is lettem! Mikor egy magas rangú „elvtárs” megkérdezte, hogyan tudtam ezt elérni, azt feleltem, hogy imádkozva. Ez valóban így volt. Örültem, hogy közel kerültem az emberekhez, Gulyás tiszteletesbôl Gulyás szaki lettem. 1955-ben aztán enyhülni kezdett a politikai helyzet. Amikor Pinkóczy Guszti bácsi nyugdíjba ment, Bereczky Albert püspök engedélyével Dabasra kerültem. Vele kaptam meg az inárcsi szórványgyülekezet gondozását, amit a családlátogatással együtt fontos feladatnak tartottam.

➥

TÁJÉKOZTATÓK

13


Adófizetéssel kapcsolatos tennivalók

A munkanélküliek figyelmébe!

Inárcs Község Önkormányzata a község közigazgatási területén 2008. január 1-jétôl bevezette a magánszemélyek kommunális adóját. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén: a) a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény), b) az építési tilalommal nem terhelt beépítetlen belterületi földrészlet (telek), c) a nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti joga. Az adót minden olyan állampolgárnak fizetnie kell, akinek a tulajdonában ingatlan (építmény, telek) van, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti joggal rendelkezik. Felhívjuk minden kedves lakos figyelmét, hogy amennyiben nem adta le a magánszemélyek kommunális adójáról szóló bevallását és nem fizeti az adót, pótolja ezen hiányosságát és jelezze hivatalunknak, vagy a kitöltött nyomtatványt juttassa el hozzák. A nyomtatvány http://www.inarcs.hu/nyomtatvanyok/1_20090123.pdf honlapról tölthetô le. A pótlásra 2009. október 15-ig adunk lehetôséget. A kommunális adó éves mértéke 6.000 Ft, amit két egyenlô részletben lehet megfizetni március 15-ig és szeptember 15-ig. Aki nem él ezzel a lehetôséggel és a késôbbiekben bebizonyosodik, hogy nem tett eleget bejelentési, valamint adófizetési kötelezettségének, abban az esetben mulasztási bírság kiszabásával kell ezt elômozdítanunk. Magánszemélyeknél a mulasztási bírság felsô határa 200.000 Ft. 2009. július 1-jétôl megváltozott az önkormányzat számlavezetô hitelintézete, ezért a korábban alkalmazott csekkeket újak váltják fel. Kérünk mindenkit, hogy a befizetéseknél ezt vegyék figyelembe. Augusztusban minden adófizetéssel érintett lakos meg fogja kapni aktuális egyenlegét, melyben láthatja a 2009. évre vonatkozó adófizetési kötelezettségeit és a korábbi évekrôl áthozott tartozásait is. Kérünk mindenkit, hogy az összes befizetés alkalmával használják az értesítôn szereplô befizetôazonosító számot, ezzel jelentôsen megkönnyítik a befizetô személyének a beazonosítását. Köszönettel: Göndör Ákos Pintér Zsolt jegyzô adóigazgatási ügyintézô

Inárcs Község Önkormányzata a 2009. évi közfoglalkoztatás keretében a munkanélküli helyi lakosok számára, amennyiben a közcélú foglalkoztatásra vonatkozó törvényi elôfeltételeknek megfelelnek, egyedi elbírálás alapján munkát ajánl közterületi és egyéb fizikai munkás munkakörben, feltéve, hogy az adott feladatkörre vonatkozó alapvetô követelményeknek eleget tesznek. A jelentkezés részletes feltételeirôl Zámbó István személyzeti ügyintézônél érdeklôdhetnek a polgármesteri hivatalban (telefon: 370-021/119 mellék). [A törvényi elôfeltételekrôl – jövedelmi és vagyoni vonatkozásban – lásd a lapunk márciusi számában megjelent tájékoztatót!] (jegyzô)

Inárcs Község Önkormányzata új számlaszámai: Erste Bank Hungary Nyrt. Számlaszám

Megnevezés

11600006-00000000-35029232 11600006-00000000-35029940 11600006-00000000-35056566 11600006-00000000-35765594 11600006-00000000-35030139 11600006-00000000-35029108 11600006-00000000-35030012 11600006-00000000-35029957 11600006-00000000-35684714

gépjármûadó-beszedési számla helyi iparûzésiadó-beszedési számla magánszemélyek kommunális adója idegenforgalmi adó késedelmipótlék-számla bírságszámla talajterhelésidíj-számla mezôôrijárulék-beszedési számla illetékbevételek-számla

Pályázati felhívás építéshatósági ügyintézô munkakör betöltésére Inárcs község jegyzôje pályázatot hirdet a Hernád, Inárcs, Kakucs és Újhartyán községek Építéshatósági Igazgatási Társulása inárcsi kirendeltségén mûködô építéshatósági ügyintézô köztisztviselôi álláshelyre. A részletes pályázati szakmai feltételeket, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a 343/2006. (XII. 23.) sz. kormányrendelet 4-8. §-a tartalmazza. Az illetmény megállapítása a köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és Inárcs Község Önkormányzata 22/2003. (XI. 26.) rendelete alapján történik. A pályázatokat részletes szakmai önéletrajzzal a [email protected] e-mail címre 2009. augusztus 31-ig lehet eljuttatni. Az álláshely 2009. szeptember 1-jétôl tölthetô be. A pályázatok elbírálásánál elônyt jelent a korábban építéshatóságnál megszerzett, illetôleg a jogszabályban foglaltaknak megfelelô szakmai gyakorlat, továbbá a gyakorlatban hasznosítható informatikai felkészültség. jegyzô

Pályázat inárcsi diákok középiskolai ösztöndíjára A „Gyermekekért, Iskoláért, Községért” Közalapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet a középfokú oktatási intézmények legeredményesebb tanulói számára ösztöndíj igénylésére. A támogatást a szakiskolák I., a szakmunkásképzô intézetek I-II. és a szakközépiskolák, gimnáziumok I-III. évfolyamán végzett inárcsi diákok kérhetik, amennyiben a 2007/2008. tanév végén kitûnô vagy jeles bizonyítványt szereztek, vagy jó rendû bizonyítvány mellett valamely szakterületen (pl. országos, regionális vagy megyei tanulmányi versenyen) kiemelkedô eredményt értek el. A feltételeknek megfelelô pályázóknak szeptember 20-ig rövid írásos kérelmet kell benyújtaniuk a GYIK Közalapítvány Kuratóriuma Inárcs, Rákóczi út 4. címre. A pályázathoz kérjük csatolni az elért eredményt igazoló bizonyítvány és szükség szerint egyéb igazoló okiratok másolatát. A kérelemben kérjük, tüntessék fel személyi azonosító adataikat és elérhetôségi lehetôségeiket is. A kuratórium szeptember 30-ig bírálja el a pályázatokat, eredményérôl pedig írásban értesíti az érdekelteket. A sikeres pályázók egy tanévben maximum havi 5.000 Ft tanulmányi támogatásban részesülnek, mely visszamenôleges hatállyal szeptember 1-jétôl kerül folyósításra. Folyamatos ösztöndíj-támogatás esetén a félévi eredményrôl a pályázók kötelesek a kuratóriumot tájékoztatni, mivel mérlegelési jogkörével élve a kuratórium dönthet a támogatás további folyósításáról (2010. február). Talapka Józsefné elnök

A polgárôrség hírei 2009. március 2-tôl július 27-ig) A bûnözés megfékezése községünkben – a polgárôrség és a rendôrség aktív munkájának köszönhetôen – az elmúlt évekhez viszonyítva eredményesnek mondható, bár most is árnyékot vet rá néhány esemény. Június 22-én 18.05 órakor C. I. illegálisan foglalt el egy Széchenyi úti lakatlan házat, de a rendôrség és a polgárôrség kilakoltatta. Június.24-én 17 órakor egy József utcai családi házba történt behatolás. Innen a 22-én tetten ért kakucsi illetôségû házfoglaló lopott 30 ezer Ft értékû ruhanemût, amit a rendôrség és a polgárôrség gyors munkájának eredményeképp még értékesítés elôtt megkerült. Július 11-én az éjszakai órákban egy Bajcsy-Zsilinszky utcai családi háztól két sertést loptak el, feltehetôleg azok voltak a tettesek, akik az elôzô napokban vásárlási szándékkal voltak a helyszínen. Július 22.-én éjjel három behatolási kísérlet történt Inárcson, melybôl kettôt a szomszéd és a tulajdonos észleltek és meghiúsítottak. Az anyagi káron kívül 400 Ft-tal távoztak a behatolók, akikrôl pontos leírást kaptunk. Ebben az idôszakban történt: egy gépkocsifeltörés; az egyik bolt elôl 15 ezer Ft értékû lerakott tejterméket és pékárut; egy nyitva hagyott lakásból a délelôtt besurranó tolvajok 70 ezer forintot loptak. Ugyancsak pénzt loptak egy családi házból, de – élve a törvényes lehetôségekkel – a tetten ért tolvajt a károsult udvaráról a mentôk szállították el! A felsorolt esetekben rendôrségi nyomozás és eljárás indult. A bûnmegelôzés érdekében továbbra is kérjük lakótársaink segítségét! Vigyázzunk egymásra és egymás értékeire! Forczek János


JOGSZABÁLYOK

12

A szeptember-októberi testületi ülések napirendje

A gázfogyasztók figyelmébe!

Szeptember 16-án 17 órakor 1. Tolnay Lajos Általános Iskola beszámolója a 2008-2009es tanév tevékenységérôl, és a 2009/2010-es tanévkezdésrôl (Elôterjesztô: iskolaigazgató) 2. Beszámoló a Boglárka Néphagyományôrzô Óvoda 2008/2009 nevelési évben végzett tevékenységérôl, és a 2009es nevelési év kezdésérôl (Elôterjesztô: óvodavezetô) 3. Tájékoztató a 2009. évi költségvetés I. félévi végrehajtásáról (Elôterjesztô: polgármester) 4. A 2009. évi költségvetés módosítása (Elôterjesztô: polgármester) Október 28-én 17 órakor 1. Beszámoló az Ócsa és Társai Kht. munkájáról (Elôterjesztô: Radnóthy László ügyvezetô) (polgármester)

A TIGÁZ Zrt. értesíti a lakosságot, hogy az újhartyáni gázátadó állomáson végzett karbantartási munkák miatt Inárcson szeptember 29-én 8–14 óráig szünetelteti a gázszolgáltatást! Ezen idôre a gázvételezés szüneteltetése érdekében kérik a gázmérô elôtti fôelzáró elzárását. A gázszolgáltatás problémamentes újraindíthatósága érdekében szakembereiknek ellenôrizniük kell az elzárók zárt állapotát. A gázszünetért szíves megértésüket kérik, és köszönik a szolgáltatás zavartalan újraindításához nyújtott segítségüket. Rendellenesség esetén hibabejelentés az 53 505-724es telefonszámon a TIGAZ DSO Kft, ceglédi üzeménél vagy a központi diszpécserszolgálat 80/300-300-as telefonszámán tehetô.

Az ingatlantulajdonosok kötelezettségeirôl Tájékoztatjuk a tisztelt Ingatlantulajdonosokat, hogy a település köztisztaságáról, a közterületek és ingatlanok rendjérôl, valamint a közterület-használat szabályairól szóló 12/2008. (VIII. 08.) önkormányzati rendelet a múlt évtôl kezdôdôen – a közterületek, árkok rendben tartása mellett –szabályozta az ingatlanok megmûvelését, gondozását, gyommentesítését és az ingatlanokon keletkezett csapadékvíz közterületre történô kiengedését. A tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan elôtti járdaszakasz – ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedô teljes terület – gondozásáról, tisztántartásáról, hulladék- és gyommentesítésérôl, kaszálásáról, hóeltakarításáról és síkosságmentesítésérôl; az ingatlan elôtti nyílt árok és ennek mûtárgyai tisztántartásáról, rendszeres kaszálásáról, a feliszaposodás megszüntetésérôl (az eredeti mélység megtartásával); a járdán felburjánzó növényzet kiirtásáról, a járdára, az úttestre benyúló ágak, bokrok nyesésérôl. Tilos a járdaszakaszok fákkal, bokrokkal való beültetése, az árkok betemetése, a csapadékvíz árokba jutásának megakadályozása, az ingatlanokon keletkezett csapadékvíz közterületre történô kiengedése (kivéve a természetes viszonyokból eredô csapadékvíz kifolyásokat). Az ingatlantulajdonos kötelezettsége az ingatlan megmûvelése, rendben tartása, gyomtól (különösen a parlagfûtôl és más allergiát okozó gyomnövénytôl), gaztól, hulladéktól, vadon élô bokortól való megtisztítása. A rendelet 25. § (1) bekezdése értelmében minden ingatlantulajdonos köteles a házszámot az épület közút felôli homlokzatán vagy az ingatlan utcai kerítésén, bejárati ajtaján elhelyezni, melynek ellenôrzését év elején megkezdtük és folyamatosan végezzük. A rendeletben foglaltak be nem tartása esetén a 26. §-ban foglalt szabálysértési rendelkezések szerint kell eljárni. A szabálysértést elkövetôvel szemben 30.000 Ft-ig terjedô pénzbírság szabható ki. Júliusban megkezdôdött az ingatlanok és közterületek parlagfû- és gyommentesítésének ellenôrzése. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl szóló 2008. évi XLVI. törvény az adott év június 30-ig önkéntes jogkövetést tesz lehetôvé. A jogszabályi rendelkezés alapján a jegyzô június 30-át követôen köteles hatósági eljárást kezdeményezni azon földhasználókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfû elleni védekezési kötelezettségük teljesítését. Amennyiben a védekezés elvégzésére történô felszólítás nem vezetett eredményre, a jegyzô – a földhasználó költségére – közérdekû védekezést rendel el. Ha a kötelezett a végrehajtás költségét nem fizeti meg, adók módjára történô behajtásáról az APEH intézkedik. Az új jogszabály értelmében a jegyzô értesítése alapján a növényvédelmi bírság kiszabásáról a Pest Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága dönt. A fentiekben leírtak alapján minden ingatlantulajdonost és földhasználót kérünk a jogszabályok betartására, hiszen a kulturált, rendezett és egészséges környezet kialakítása és fenntartása mindannyiunk érdeke és közös kötelessége. A közterületi rendelet letölthetô a www.inarcs.hu/rendeletek.php oldalról. Göndör Ákos

Budai Róbert ügyfélreferens

Hatályba lépett a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) számú kormányrendelet Tájékoztatom a lakosságot, hogy a kormány rendeletet alkotott a gazdasági válság miatt nehéz anyagi helyzetbe került családok egyszeri pénzügyi megsegítésére. Támogatást az a nagykorú személy kaphat, akinek · családjában a kérelem benyújtását megelôzô hónapban az egy fôre jutó havi jövedelem az 57.815 Ft-ot nem haladja meg, · nyugellátásban nem részesül és · gazdasági válsághoz kapcsolódó, elôre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztetô krízishelyzetbe került. A rendelet a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztetô krízishelyzetnek minôsíti, ha a kérelmezô: · munkahelyét 2008. szeptember 30-át követôen elvesztette, · jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-os elérô mértékben csökkent, · lakáscélú kölcsönszerzôdésbôl eredô fizetési kötelezettsége a törlesztô részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-os elértô mértékben emelkedett, · egészségi állapota indokolja. Nem jogosult támogatásra az a személy: · akinek a 2009. év folyamán 15.000 Ft-ot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg, · akinek átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának idôpontjáig, vagy · aki átmeneti segély iránti kérelmet – jelen tájékoztatóban ismertetett támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelôzô 90 napon belül – még nem nyújtott be az önkormányzathoz. A kérelmeket csak az erre rendszeresített – Stöckler Istvánné szociális ügyintézônél átvehetô – nyomtatványon 2009. augusztus 1-je és november 30-a között lehet benyújtani a polgármesteri hivatalhoz. A jegyzô vizsgálja meg, hogy a rendelet szerinti támogatásra jogosult-e a kérelmezô, és ha jogosultsága fennáll, errôl igazolást állít ki és megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz. Arról, hogy milyen összegû támogatást állapít meg a kérelmezô részére, az igazgatóság hoz döntést. A támogatás összege minimum 20 ezer, maximum 50 ezer (különös méltánylás esetén maximum 100 ezer) Ft egyszeri támogatás. A megállapított támogatás összegét szintén a nyugdíjfolyósító igazgatóság folyósítja. jegyzô

§§

ÉLETÜNK


9

– Hogyan élt meg a család az ötvenes

➥ években a papi fizetésbôl?

– A papi javadalmazást össze sem lehetett hasonlítani a sztahanovista gyári munkáséval, de ez sem Etelka, a feleségem, sem az én számomra nem anyagi kérdés volt. A papi hivatást választottam, boldog voltam, hogy végre azt csinálhatom. Egy év után már elfogadtak és szívesen láttak. A parókiát rendben tartottuk, mellette szépen kertészkedtünk. Ecsediéktôl kaptunk egy malacot, a feleségem vett a vásárban egy kecskét és mindent megragadtunk, hogy helytálljunk. Két fiúnk is Dabason töltötte gyermekkorát. Hál’ Istennek, felnôttek, megnôsültek, mindketten Monoron laknak. Nyolc év dabas-inárcsi szolgálat után Tápiószelére mentünk vissza, pedig a szolnoki parókiát is felajánlották. Rá másfél évre meghalt a monori lelkész, és három jelölt közül engem választottak helyére. Jól érezzük ott magunkat azóta is. Az emberek is megbecsülnek s a város díszpolgárává is megválasztottak. A lelkészség mellett huszonkét évig voltam az egyházmegye fôjegyzôje. Jólesett, hogy a lelkipásztor testvérek újra és újra engem választottak. Mint legutóbb Mátraházán, ahol találkoztunk, gyakran meghívnak elôadónak a presbiteri továbbképzésekre és lelkésztársaimat is sûrûn helyettesítem. Az idén Albertirsán, Gödöllôn, Ceglédbercelen, Cegléden voltam már, most pedig itt vagyok… Örülök, hogy a jó Isten túl a nyolcadik X-en is alkalmassá tesz arra, hogy megfeleljek azon a poszton, ahova állított. Visszatekintve: megköszönöm Istennek, hogy adott erôt és elfogadták szolgálatomat. Az Úr segítse a most szolgáló lelkipásztort, adjon munkatársakat és fôleg hitben és létszámban növekvô gyülekezetet! – Tiszteletes Úrnak mi a véleménye napjaink Magyarországáról? – Napjainkban sajnos minden megtörténhet következmény nélkül, ez pedig lecsapódik a legszegényebb rétegekre. Minden krízis vallási krízis is. Hiányzik az erkölcsi tartás. A keresztyén ember szolgálatát éppen ebben látom, hogy önmaga ne keveredjen bele kétes ügyletekbe, minden tekintetben minta legyen, és életével mutassa meg, hogy van másik út is! A magyarság megújulását lelki megújulással képzelem el. Megtisztulása a közéletnek és a gazdasági életnek. Ez az elsô lépes! – Köszönjük a helyettesítést! Hálásak vagyunk az ötven évvel ezelôtti lelki gondozásért, hiszen az akkori konfirmandusok a mai gyülekezet tartóoszlopai. Nem véletlen, hogy ezen az istentiszteleten is többen részt vettünk közülük. A Gulyás házaspár személyében életre szóló lelki útravalót, valódi példaképeket kaptunk. Önökre gondolva ötven év távlatából is a hívekkel való törôdés, a rendszeretet, az ápoltság, a kiegyensúlyozottság és a derû jut többünk eszébe. Köszönjük! Sebján Györgyné presbiter

Bonanza Banzai után szabadon:

„Valami véget ért” Nem is olyan régen, 2006 nyarán nagy bizalommal tekintettünk a jövôbe. Augusztustól Beer Miklós váci megyéspüspök úr hozzánk helyezte Kapás Attila atyát. Idejövetelével egyházközségünkben valami új vette kezdetét. Fiatalosságával, lendületességével felrázott minket és életet hozott templomunkba. Az ô segítségével tudtuk megalapítani a már régen tervezett Inárcsi Római Katolikus Egyházközségért Alapítványt. Beépítettük a plébániánk tetôterét, templomunk alapkô-letételének 50. évfordulójára háromnapos ünnepségsorozatot szerveztünk, egyháztörténeti könyvet, tavaly karácsony óta Reménysugár címmel lapot jelentetünk meg és hosszasan sorolhatnám tovább. Attila atya a fiatal és az idôsebb generációkkal is megtalálta a közös hangot, ugyanúgy szervezett programokat, kirándulásokat a gyerekeknek, mint az öregeknek. Rendszeressé vált a ministránsok balatoni nyaralása és az idôsebbek pünkösd hétfôi kirándulása. Beer Miklós püspök úr augusztusban úgy döntött, hogy Attila atyát

más szolgálati helyre rendeli. Reméljük, ott is megtalálja a helyét és ott is olyan szeretettel és odaadással fogja végezni a munkáját. Kívánjuk, hogy ôrizzen meg minket jó emlékezetében és imádkozzon értünk, hogy a lelkesedés magja, amit elültetett bennünk, kicsírázhasson és szárba szökkenjen. Mi is imádkozunk érte, hogy új munkahelyén ugyanígy kiteljesedhessen, mint történt körünkben. „Valami véget ért, valami fáj” – Fáj, mert ez a falu megszerette Attila atyát és csak bízunk benne, ô is minket. Remélem, mindig jó szívvel fog visszagondolni az itt eltöltött évekre. „Régi és új” – Régi, mert már régen ismerjük Laczkó Mihály atyát, akit augusztussal a püspök atya hozzánk helyezett. Új, mert idáig csak kisegítôként volt nálunk, de most, mint inárcsi plébánost köszönthetjük egyházközségünkben. Kívánjuk, érezze jól magát nálunk és ugyanazt a friss lendületet vigye tovább, amit elôdje elkezdett. Lauter György

Minden idôk legidôsebb inárcsi asszonya! Hivatalosan özv. Laczi Józsefné. Ismerôseinek Ilonka néni. A családban Mamóka. Minden idôk legidôsebb inárcsi asszonya! Július 29. óta: „volt”, egy évszázad s közel két és fél év földi lét után! 1907. februárban indul el e hosszú útra egy ötgyerekes domonyi bognármester családjából. Varrónônek tanul Rákospalotán, tizennyolc évesen lép oltár elé egy gazdatiszttel. Bô másfél évtized házasság, azután háború, gyászjelentés, korai özvegység. Új lakóhelye 1954-tôl húga családjával Inárcs, és amíg bírja, az egész falunak varrja a ruhát… „Aki szeretett a földön, akit szerettek a földön, annak nincs halála.” Mintha Zelk Zoltán róla mintázta volna e sorokat. Aki oly fiatalon elvesztett mindent: férjet, családot, meg nem született gyermeket, testvérének gyermekeiben és unokáiban, végül két gyermekét egyedül nevelô unokahúga családjában találta meg élete célját. Keze munkáját, törôdését, szeretetét adta önzetlenül, és Isten küzdelmes, de csodásan hosszú, gazdag élettel áldotta meg. Egy morálisan meghasonlott világban – mikor elaggott szülôk százai tengôdnek „édes” gyermekük által elhagyottan, olykor kitaszítva, magukra hagyva – „Mamóka” benne találta meg gyámolát, aki – mint gyermek az édesanyjának, a hosszú út végén: mint anya édesgyermekének – adta vissza azt a szeretetet és törôdést ezerszeresen, mit amikor kellett, tôle ô kapott. Úgy szépítette meg nyolcvanas, kilencvenes, sôt százas éveit, ahogyan betegséggel sújtott önnön szüleinek sem tehette meg.

Így vált eszközévé annak, hogy Mamókának csodával határos korban lehetett része, egészségben, felhôtlen, boldog öregségben – és amit tett, arra ember oly kevés képes! A lét végsô határán, élete 103. évében azonban neki is el kellett mennie, és aki marad, mindig annak a nehezebb! Mert élete része volt az utolsó percig, hisz amíg lehetett, otthonában, amikor kellett, naponta többször felkeresve állt mellette, hogy gyümölccsel és süteménnyel, simogatással és jó szóval kedveskedjen szeretettel neki… és betegtársainak is. Ez a belülrôl fakadó szeretet adott erôt ahhoz, hogy könnyekkel küzdve is fogja a kezét, amikor lelke visszatért oda, ahonnan vétetett. Ez tette lehetôvé, hogy 102 évesen is felépüljön a mûtétbôl, ez könnyítette meg elszakadása fájdalmát, hogy megbékélve indulhasson a végsô útra, végül érzô tanúja legyen az elmúlás drámájának is. Mint ékkövét a míves foglalat, ez a gondoskodó szeretet fogta keretbe az utolsó hetek csodáit. Az elmúlt három hétben olykor az ô élete is kialudni látszott, de fel-lobbant újra meg újra, akár a végsôket pislákoló gyertyaláng. Még az edzett lelkû gondozónôk is csodájára jártak, mikor az életjel nélküli napokat szellemi frissesség váltotta fel, és akit már-már halottnak hittek, szeretteivel elbeszélgetett s énekével csalt arcukra mosolyt és szemükbe könnyeket. Július 29-én virradóra lobbant utolsót élete lángja, és a hajnalt Isten kegyelmével csendesen átaludva ment el a túlvilágra. Szerettei és tisztelôi július 31-én kísérték utolsó útjára, hogy ezután testvérhúga földi maradványai mellett aludja álmát tovább – az örökkévalóságban. Fájdalomtól kábán, könnyes szemmel álltak a virággal borított sír elôtt, és lélekben Váci Mihály veretes szavaival mondták, kérdezték: „Megfordulok, de merre menjek? Hiszen Te nem vagy már sehol! Soha, sehol már meg nem lellek, S mindig itt leszel valahol.” (sz)


ÖNKORMÁNYZAT

10

Képviselô-testületi döntések Inárcs Község Önkormányzata Képviselô-testülete két rendkívüli nyilvános ülésén: 2009. jún. 9-én 127–134/2009. (VI. 09.) számon 8, jún. 11-i 135-137/2009. (VI. 11.) számon 3, jún. 24-i nyilvános ülésén pedig 138-154/2009. (VI. 24.) 37 határozatot hozott. 127/2009. (VI. 09.) sz. határozat (8 igen, 2 tartózkodás) a Regio Compass Kft. bemutatkozó anyagát megtárgyalva úgy határozott, hogy az útpályázatot továbbra is a Magyar Pályázatkészítô Irodával készítteti el a pályázat célszerûsége és a településérdek által megkívánt kivételek mellett. 128/2009. (VI. 09.) sz. határozat (8 igen) a Tolnay Lajos Általános Iskola és a Boglárka Néphagyományôrzô Óvoda korszerûsítésére pályázatot nyújt be a Környezet és Energia Operatív Program Épületenergetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerûsítése (KEOP-2009-5.3.0/A) felhívásra, melynek önrészét a költségvetési rendelet 4. § céltartalék sorában biztosítja. 129/2009. (VI. 09.) sz. határozat (8 igen) az energetikai megtakarítás rekonstrukcióra az iskolában 350 ezer Ft + áfa, az óvodában 150 ezer Ft+áfa összeggel a Horváth és Társa Kft. tervezési gépészeti díjra vonatkozó árajánlatát fogadta el. 130–131/2009. (VI. 09.) sz. határozat (4 igen, 2 nem, 4 tartózkodás) nem járult hozzá Táder Lajos kérelme alapján a tulajdonában lévô 022/39 hrsz.-ú, erdô mûvelési ágú Ev jelû védôerdô besorolású terület teljes egészének ipari övezetként történô hasznosításához, a szerkezeti, szabályozási terv és helyi építési szabályzat ennek megfelelô módosításához; elvi hozzájárulást (9 igen, 1 nem) csak a terület megosztása esetén adott hozzá úgy, hogy az ipari övezetté minôsítés csak az alsó Csíkosi-telep melletti területrészt érintheti, a felette lévô új Szôlôtelep elnevezésû lakóövezet védelme érdekében a felsô földrészlet Ev jelû védôövezet marad és a tervmódosítások költségeit a kérelmezô viseli. 132/2009. (VI. 09.) sz. határozat (9 igen, 1 nem) 2009-ben csak Inárcs Községért Díjat adományoz, melyre a képviselôknek június 18-ig kell javaslatot tenni a polgármesternek. 133/2009. (VI. 09.) sz. határozat (10 igen) hozzájárult, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanon a sporttevékenységéhez szükséges sárkányrepülô tárolására Sallai János ideiglenes tárolót és javítóhangárt építsen. 134/2009. (VI. 09.) sz. határozat (9 igen, 1 tartózkodás) mivel ciklusprogramja és a településfejlesztési terv szociálisbérlakásra-programot nem tartalmaz, az elôterjesztés pedig elôkészítetlen volt, a szegregált lakókörnyezet felszámolása céljából nem nyújt be pályázatot a 13/2009. (V. 29.) SZMM-ÖM sz. együttes rendelet alapján igényelhetô támogatásra. 135/2009. (VI. 11.) sz. határozat (9 igen) elfogadta a KMOP-2009. útpályázat utcák kijelölése készült javaslatait azzal, hogy következô testületi ülésre eszerint számítsák ki a tételes költségvetést. 136/2009. (VI. 11.) sz. határozat (9 igen) 2009. december 31-ig lakbér fizetése nélkül, a rezsi költségek vállalása mellett Szabó Józsefnét nevezte ki a Széchenyi út 33. sz. gyógyszertár felett lévô 100 m2-es önkormányzati bérlakás bérlôjének. A lakást a bérlet lejáratakor az átvételnek megfelelô állapotban kell visszaadnia az önkormányzatnak. 137/2009. (VI. 11.) sz. határozat (9 igen) a tulajdonában lévô 1514 hrsz., mûvelési ágból kivett, beépítetlen terület megnevezésû, 991 m2 alapterületû beépítetlen Inárcs, Harmat utcai ingatlant 5 millió Ft vételárért nevezett vevônek eladta úgy, hogy felét a szerzôdéskötéskor, felét pedig 6 hónapon belül kamatmentesen kifizeti a vételár teljes összegének kifizetéséig tulajdonjogát fenntartó önkormányzatnak.

138/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) elfogadta a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítô Szolgálatainak 2008. évi inárcsi tevékenységérôl szóló beszámolóját. 139/2009. (VI. 24.) sz. határozat (3 igen, 1 nem, 7 tartózkodás) nem fogadta el az építéshatóság beszámolóját a 2008. júl. 1-jétôl 2009. jún. 30-áig terjedô idôszakban végzett munkájáról. 140/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) egyetértett azzal, hogy az építéshatóság 2009 júniusától az eddigieknél magasabb színvonalon, félévente számoljon be tevékenységérôl. 141/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) egyetért azzal, hogy az általános iskolai napköziben a 2009–2010-es tanévben az alsó tagozatban továbbra is mûködjön a 3., a felsô tagozatban pedig engedélyezte a 4. csoport mûködését. 142/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) elfogadta a település köztisztaságáról, a közterületek és ingatlanok rendjérôl szóló rendelet betartásáról, a lakossági kötelezettségek teljesítésérôl szóló beszámolót. 143–144/2009. (VI. 24.) sz. határozat (10 igen, 1 tartózkodás) a 132/2009. (VI. 09.) határozatát visszavonva úgy döntött, hogy 2009-ben is adományoz díszpolgári címet, melyrôl (11 igen) meghozta döntését. 145-146/2009. (VI. 24.) sz. határozat (5 igen, 3 nem, 3 tartózkodás; valamint 5 igen, 6 tartózkodás) nem fogadta el az „Inárcs Községért” díjra vonatkozó két személyi javaslatot. 147/2009. (VI. 24.) sz. határozat (10 igen, 1 nem) elfogadta a polgármester két ülés között végzett munkáról és fontosabb intézkedésekrôl szóló jelentését és kérdésekre adott válaszait. 148/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) a tulajdonát képezô 022/52 hrsz., 3.817 m2 területmértékû, 6,30 aranykorona kat. tiszta jövedelmû, 4. minôségi osztályú szántó megjelölésû külterületi ingatlan 1196/3817 arányú tulajdoni illetôségét 5 millió Ft vételárért nevezett vevônek eladta. 149–150/2009. (VI. 24.) sz. határozat (4 igen, 1 nem, 5 tartózkodás) nem támogatta, hogy az inárcsi 0173/32, 0173/33, 0173/34, 0173/35 hrsz.-ú 7 ha 2.365 m2-es földrészlet tereprendezési munkálatait nevezett vállalkozó végezze el, és a kivitelezésre (7 igen, 2 nem, 1 tartózkodás) a Terv-Kész Kft.-t jelölte ki azzal, hogy a fedezet elôteremtése után a bruttó 8.562.500 Ft árajánlatának megfelelôen végezteti el. 151–152/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 nem) a Középmagyarországi Operatív Program „Belterületi utak burkolása” címmel kiírt pályázatára nem támogatta Inárcs belterületi úthálózata fejlesztésére készített költségbecslés „A” változatát; és (11 igen) a belterületi utak fejlesztése (KMOP-2009-2.1.1/B) felhívásra a „B” változatában szereplô utcákra nyújtotta be a pályázatát. A beruházás tervezett bruttó költsége 214.446.255 Ft, a 30% saját erô 64.333.877 Ft, amit a költségvetési rendeletének 4. § tartalék sora terhére biztosítja. 153/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) a KMOP4.5.2/A-2008. kódszámú felhívásra „Bölcsôdei szolgáltatás Inárcson” címmel benyújtott bruttó 137.662.014 Ft értékû pályázatot a kiíró elfogadta, így az önkormányzat 123.895.812 Ft támogatást kapott. A projektet a pályázatban foglalt szakmai tartalommal megvalósítja és a költségvetési rendelet 4. § céltartalék sorában a 13.766.202 Ft önerôt biztosítja hozzá. 154/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) a tulajdonát képezô 1514 hrsz. sz., mûvelési ágból kivett, beépítetlen terület megnevezésû, 991 m2-es beépítetlen, Inárcs, Harmat utcai ingatlant 5 millió Ft vételáron nevezett vevônek eladta azzal, hogy a vételár felét a szerzôdéskötéskor, felét 6 hónapon belül kamatmentesen fizeti meg az önkormányzatnak. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az elsô részlet megfizetése után csak azonos értékû tehermentes ingatlanjelzálog-garanciák kikötésével járult hozzá, tulajdonjogát egyéb esetben a teljes vételár kifizetéséig fenntartja. Göndör Ákos

§

HONISMERET

11


Amit a millennium megyezászló jelképez, avagy

AZ EZERÉVES PEST MEGYE Megyénk jogelôdje, Visegrád vármegye legrégibb írásos emléke Szent István 1009ben Sólyon kelt oklevele. Ezredik évfordulója tiszteletére a május 31-i falunapon dr. Szûcs Lajos országgyûlési képviselô, a megyei közgyûlésének elnöke községünknek is millenniumi megyezászlót adott át. A zászló annak állít emléket, hogy – Visegrád megyét is ideszámítva – Pest megye a magyar államisággal együtt ezer esztendôre tekinthet vissza, s mint tudjuk, a régészeti leletek községünk írásos forrásokkal 1241/1263-tól induló történetét is Szent István századáig tágították. E Duna által ketté osztott megye területe a történelem során sokat változott. Keletre esô nagyobbik fele a római korban a Barbaricumhoz, a nyugati pedig Pannoniához tartozott. Az avar idôkben a nagykánok szállásterülete volt, míg északi erdôségeiben szlávok éltek. A honfoglaló magyarok 895–900 között szállták meg, és Aquincum, ill. Óbuda révén az ország közepének számított. Itt volt Kurszán fejedelem téli szállása, melyet halála után Árpád foglalt el. A 955-ös augsburgi vereség után német támadástól tartva Taksony fejedelem a Duna innensô partjára, a nevét viselô helyre tette át székhelyét (ôt és Leventét itt is temették el). Géza és Szent István idején Esztergom, majd Fehérvár lett a fejedelmi/királyi székhely, a Pilis megyével együtt 1008-ban elsôk között létrehozott vármegye központja pedig Visegrád lett. Visegrád, melynek romjaiban is impozáns királyi várát és fellegvárát ismerjük inkább, kezdetben tehát a királyi vármegye székhelye volt, de 1079-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. A hatalmas területû új egység nem állta ki az idôk próbáját, és hamarosan kisebb megyékre bomlott. Elôbb a 12-13. század fordulóján ispánsággá szervezett pilisi királyi erdôuradalom vált le róla, utána a (késôbb Csepel falu nevét viselô) Nagy-szigeti ispánság, majd a régi Visegrád vármegye keleti felének vármegyévé szervezését is újra megkísérelték. Így kapcsolták össze az alnádori tisztet és a terület ispánságát, mely végül a Duna mindkét oldalára kiterjedô Pest vármegye létrejöttét eredményezte. A hajdani Visegrád vármegye birtok- és igazgatási viszonyainak elemeit földrajzi helyzetében és szervezeti felépítésében Pest megye is megôrizte. A megye várnépek és várjobbágyok által szûken lakott birtokainak kétharmada a királyi, királynéi udvarhoz tartozott, melynek egy részét az egyháznak (esztergomi érsekség, váci püspökség, esztergomi és budai káptalan stb.) adományozták, harmada pedig világi nagybirtokosok (a Kurszántól származó Kartal, továbbá az Ákos és a Zsidó nemzetség) kezén volt. Inárcs, továbbá (Alsó)Némedi és (Duna)Varsány az okleveles adatok szerint még a 13. század utolsó harmadában is a fehérvári várispánsághoz tartozott, ám köznemesség renddé szervezôdése során hamarosan Pest (nemesi) vármegye hatáskörébe került.

Pest megyére 1255-tôl van írásos adatunk. Amíg az 1270-es évektôl a többi vármegyében a nemesek által választott szolgabírák a megyés vagy az alispánnal közösen ítélkeztek, nálunk ezt a jogot 1848-ig az alnádor, olykor a nádor gyakorolta. Az Anjoukorban a király visegrádi, majd budai székhelye közelébe törekvô „szolgái”, a köznemesek választottak maguk közül bírát: azaz szolgabírát (1522-ben Inárcsi Karácsony Gáspárt, 1523-ben Inárcsi Sáfár Gergelyt), akik a nemesi vármegye önkormányzatát irányították. Pest megye különleges (ispán nélküli) állapotát Pilis vármegyével együtt az 1492-es és 1495-ös országgyûlés is megerôsítette, ami egyben a két vármegye egyesítését jelentette. Pest-Pilis vármegye alispánt csak Mátyás király óta választott, fôispánja pedig a török hódoltságig nem volt. Noha neve szerint a megye székhelye Pest, a megyei törvényszék általában Üllôn tartotta gyûléseit, az 1341-tôl Pilis megyével közösen tartott közgyûléseket pedig Üllôn, Pesten vagy (a mai Boráros tér helyén volt) Szenterzsébeten, ahol az alnádor, olykor a király elnökölt, 1467. március 5-én Pesten például maga Hunyadi Mátyás. A vármegye a magyar államrendszer szilárd részét képezte, és akkor is teljesítette feladatát, amikor területe török fennhatóság alá került. Terjeszkedése is ekkor, I. Miksa 1569. évi 52. törvénycikkével kezdôdött, melynek értelmében a korábban Fejér megye Solti székét (járását) képezô Solt megyével egyesítették. Pest megye és a Solti szék „bizonytalan határa” egyébként valahol Ürbô, Bankháza, Bugyi, Lacháza, Taksony, Haraszti vonalán húzódott. Valóban „bizonytalan” volt, az Anjou-korban a bugyiaknak például írásban kellett igazolniuk, hogy nem a Solti szék, hanem Pest megye nemesei voltak. A hódoltság idején a megyegyûléseket (melyek jegyzôkönyveit 1632-tôl, a két vármegyei hatóság tényleges egyesülésétôl vezették) Nógrád és Hont vármegye területén: Fülek, Losonc, Gács várában tartották. A megyei ügyeket a végvárak védelmében intézték (pecsétje 1660-tól ismert), míg a félhold uralma alá került lakosság a „parasztvármegyével” védte magát a hódítókkal és garázdákkal szemben. Régi székhelyét, Pestet, a török kiûzése után foglalta el a megye. Állandó székhelyének kijelölésére és a megyeház felépítésére

1696–97-ben került sor. Ezt követôen a lakosság etnikai összetétele megváltozott. A 17. sz. végén és a 18. sz. elején németek, szlovákok és szerbek költöztek a megye hódoltság alatt és háborúk során megritkult területére. Szûkebb térségünkben az 1790-es évektôl Sáriba katolikus, Gyón Zlinszky család által birtokolt felére az 1740-es években evangélikus szlovák népesség települt. Újhartyánba az 1760-as években Soroksár, Haraszti, Taksony katolikus német, az 1780as években Tatárszentgyörgyre, Örkénybe, Kakucsra Sári katolikus szlovák jobbágyainak újabb generációja települt. Legnagyobb kiterjedését a megye 1876ban érte el, amikor a 33. tc.-kel a Kiskunságot is hozzácsatolták, és Budapest székhellyel létrehozták Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét. Ehhez 1945-ben csatoltak Fejérbôl hat települést és Nógrád-Hont megyébôl a Szobi járást. Ezt az állapotot az 1950-ben szüntették meg, amikor déli részébôl Kecskemét székhellyel létrehozták Bács-Kiskun megyét, Pest megye 7 városát és 16 nagyközségét pedig Nagy-Budapesthez csatolták. A hatalomközpontosítás nem egyszer megkísérelte a megyei autonómia felszámolását, de ez mindig kudarcba fulladt. II. József felvilágosult abszolutizmusa vagy a forradalmat leverô I. Ferenc József önkényuralma idején létrejövô adminisztrátori, ill. megyefônöki rendszer lényege is az volt, hogy az ezeréves hagyományokon alapuló megyei (közvetve a községi) önkormányzat jogait figyelmen kívül hagyva a kormányzati akaratot rákényszerítsék, de ezek a kísérletek tiszavirág-életûek voltak. Ma az uniós szabályokra hivatkozással történnek próbálkozások erre, noha alig hihetô, hogy Inárcs ügyeit egy mesterségesen kialakított régió központjából, mondjuk, Egerbôl vagy Szolnokról hatékonyabban tudnák intézni, mint saját képviselôink útján, Pestrôl. Összefogás, érdekérvényesítés és a közéletben való részvétel szempontjából éppúgy helye van a megyének, mint az ugyancsak történelmileg kialakult járásoknak volt (és lenne) ma is! A járások felszámoláshoz elég volt 1984-ben egy tollvonás, de még meg sem száradt rajta a tinta, máris ki kellett találni helyette a „vonzáskörzet”, majd a „kistérség” fogalmát, hogy mindazon feladatokat megoldják, melyekre a község/város még, a megye pedig már nem képes. Konszolidálása vagy pótlása bizony még ma is komoly feladatot jelent, holott megvoltak hozzá a jól bevált történelmi keretek. Tehát a szocialista korszakban történt torzulásaikat kellett volna megszüntetni és a különbözô hatásköröket hozzáigazítani a kor követelményeihez, nem pedig felszámolni a jól bevált kereteket. E közös gyökerekre és a vármegyében rejlô értékekre emlékeztet a közgyûlés zászlaja is, melyet a falunapon Inárcs is megkapott. Czagányi László

Kitüntetett pedagógusok

Recommend Documents