AELŐADÁS duális felsőoktatás országos CÍME kiterjesztésével kapcsolatos koncepció
Dr. Ailer Piroska Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Járműtechnológia Tanszék
Duális képzés – helyzetelemzés Az iparvállalatok azonnal használható mérnököket igényelnek több gyakorlati ismeret és tapasztalat csoportmunka, projektek készségek (probléma megoldó képesség, kommunikáció, prezentáció, tulajdonosi szemlélet, elkötelezettség), nyelvismeret
Felsőoktatási helyzet
erősen elméleti képzés oktatók mérsékelt ipari gyakorlata/tapasztalata kevés az ipari szakember a felsőoktatásban tantervek, tantárgyak nem illeszkednek az ipar elvárásaihoz infrastrukturális problémák (hiányzó, vagy korszerűtlen eszközök)
Jó példák Európában, Németországban – duális felsőoktatás
Duális képzés – német modell A gyakorlat-orientált / kooperatív / duális képzés jól ismert Németországban. Mintaként használt képzési modell: Duale Hochschule Baden-Württemberg: kezdeményező iparvállalatok: Daimler Benz, Bosch (1970), az intézmény eredeti elnevezése: Berufsakademie alternatív képzési forma, amely mind a hallgatóknak, mind az iparvállalatoknak vonzó a felsőoktatási intézményben eltöltött idő csökken (de nem a munka mennyisége!) flexibilis képzési forma, amely a vállalatok igényeinek megfelelően került kialakításra és amely képes gyorsan reagálni a munkaerő-piaci igényekre és azok változásaira az akadémiai (inkább elméleti) és a vállalati (inkább gyakorlati) tudás-szintek egyesítésével képes növelni a képzés színvonalát a képzés költsége megoszlik a társadalom és a gazdaság szereplői között
Duális képzés – német modell Adatok és tények – Duale Hochschule BadenWürttemberg: 20 akkreditált duális program az üzleti, a műszaki és a társadalomtudományi területeken jelenleg 2,000 aktív ipari partnernek vannak szerződései a hallgatókkal (multinacionális cégektől a KKV-kig) jelenleg 6,800 hallgató vesz részt hallgatói szerződéseken keresztül a duális programokban 150 professzor és 1,800 külső (részmunkaidős) szakember vesz részt és oktat a képzési programokban a képzésből a hallgatók kiesési aránya 5-10% (Németországban a hagyományos felsőoktatási képzésekben ez a mutató kb. 30%) az átlagos képzési idő csak kicsivel több, mint 6 szemeszter a vállalat és a hallgató közötti szerződés a hallgatót csak a képzés idejére köti a vállalathoz
Kibocsátott hallgatók létszáma
Ipari partnerek száma
Duális képzés a Kecskeméti Főiskolán Két vállalati partner:
Előkészítés a magyarországi bevezetéshez:
Főiskola és a vállalatok közötti együttműködés jogi lépések hallgató és vállalat közötti szerződés képzés időbeli struktúrája marketing és kommunikációs stratégia a társadalom, a középiskolák, a szülők és a potenciális hallgatók irányába hallgatók vállalati (!) kiválasztásának módszere vállalati képzési programok kidolgozása a Főiskola támogatásával és jóváhagyásával
Duális képzés – feladat megosztás Tárgyi tudás Főiskola: elméleti ismeretek Vállalat: gyakorlati ismeretek
Professzionális képzés Szociális készségek Főiskola: prezentációs technika Vállalat: tárgyalástechnika
Metodikai ismeretek Főiskola: kutatás, számítás Vállalat: projektmunka
Duális képzés – időbeosztás I, III, V. félév 5 hét vállalati gyakorlat
12 hét főiskolai képzés
3 hét vizsgaidőszak
4 hét szabadság 8 hét vállalati gyakorlat
3 hét vizsgaidőszak
5 hét vállalati gyakorlat
II, IV, VI. félév
12 hét főiskolai képzés
A teljes képzési idő alatt: felerészben a Főiskolán felerészben a vállalatnál tanulnak, dolgoznak a hallgatók Nagyobb a hallgatók terhelése Rendszeres pénzbeli juttatást kapnak a hallgatók a cégektől
Duális képzés – eredmények, 2012 A járműmérnöki alapszakon a duális képzés 2012 szeptemberében indult. Számok: duális képzésre jelentkezők száma 2012-ben duális képzésben rendelkezésre álló létszám
Nagy vonzerőt jelent a képzés a hallgatók számára!
> 300 25
Duális képzés – eredmények, 2013 A 2013/14-es tanévtől kezdődően további szakokon is megkezdődik a duális képzés: műszaki menedzser (logisztika szakirány) anyagmérnök
További cégek is csatlakoztak a duális képzéshez:
Cab-Tech kft. Deltaplast Kft. HILTI Szerszám Kft. Kühne + Nagel Kft. Kresz & Fiedler Kft. Magna Automotive (Hungary) Kft. Phoenix Mecano Kecskemét Kft. Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft.
Duális képzés – összefoglalás A duális felsőoktatás a felsőoktatási intézmények és az érintett iparvállalatok együttműködésén alapuló, a gyakorlatorientált képzés, a minőségi, az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező fiatal mérnökök képzését szolgáló modell. Az intézmény és a vállalat mind a képzési területeken, mind a képzés időtartamán osztoznak: a felsőoktatási intézmény elsősorban (de nem kizárólagosan) a hallgatók elméleti, a vállalatok a gyakorlati képzést végzik; a duális képzésben résztvevő hallgatók a képzési idő fele részét a felsőoktatási intézményben, a másik fele részét a vállalatnál tölti.
Duális képzés – összefoglalás A duális képzésben résztvevő hallgatókat – a felsőoktatási felvételi rendszer szabályai és eljárásai mellett – előzetes jelentkezés alapján a vállalatok választják ki saját kidolgozott eljárásaik (tesztek, interjú, csoportos feladatok, nyelvismeret felmérése, stb.) szerint. A tanulmányok idejére (BSc képzésben 7 szemeszter) a vállalat és a hallgató között hallgatói munkaszerződés jön létre, mely alapján a hallgató vállalja a mintatanterv szerinti előrehaladást, a vállalat pedig pénzbeli juttatást folyósít. A szerződés egyik fél részéről sem tartalmaz kötelezettséget a képzés befejezése utáni időre.
Duális képzés országos kiterjesztése Potenciálisan érintett képzési területek: műszaki informatikai agrár gazdasági …
Általánosan: valamely felsőoktatási intézmény, mint duális képzési centrum környező, régióbeli iparvállalatok igényei és szándéka együttműködésben valamely képzési területen, szakokon, szakirányokon
A duális képzés (bár eltérő modell szerint) lényegében jelen van pl. az orvos és a pedagógus képzésekben.
Az országos kiterjesztés szintjei 1.
Felsőoktatási intézmény, mint duális képzési centrum szerepe, feladatai lényegesen nem térnek el a hagyományos képzésekkel összehasonlítva: akkreditált képzések, szakok; minősített oktatók és nemoktatók; infrastruktúra, laboratóriumi eszközök, tesztpadok stb. tananyagok és az infrastruktúra rendszeres frissítése, megújítása megnövekedett adminisztráció: oktatás-szervezés, kapcsolattartás a duális képzésekben résztvevő iparvállalatokkal és a hallgatókkal a képzés költsége lényegében nem, vagy alig növekszik infrastruktúra célzott fejlesztése: a KKV-k duális képzésbe történő becsatlakoztatása érdekében lehet szükséges, mivel a KKV-k általában nem alkalmasak a hallgatók minden szemeszterben történő fogadására → e hallgatók gyakorlati képzésének kb. első fele a felsőoktatási intézményben, ebben az épületben, ezekkel az eszközökkel történhet
Az országos kiterjesztés szintjei 2.
Iparvállalatok lényegesen eltérő feladatok oktatás: a szokásosnál fiatalabb korosztály munkaerő, vállalati oktatók: oktatásra való felkészülés, tananyag-fejlesztés (prezentációk, dokumentumok, stb.), munkából való átmeneti kimaradás infrastruktúra: a képzés színhelyei (tantermek, gyakorlati helyek), munkából való átmeneti kimaradás HR feladatok bővülése: duális hallgatók kiválasztása, oktatás-szervezés, kapcsolattartás a hallgatókkal és a felsőoktatási intézménnyel, duális hallgatók rendszeres értékelése a vállalati költség nagy mértékben növekszik munkaerő (vállalati oktatók és HR) költsége hallgatóknak fizetett juttatás bizonyos a képzésben felhasznált anyagok és kisebb eszközök költségei, közvetett költségek: tréningek, étkezés stb.
Az országos kiterjesztés szintjei 3.
Állami koordinációs és minősítő intézmény feladatai: duális képzésben részt venni kívánó vállalatok első minősítése duális képzésben résztvevő vállalatok rendszeres szakmai ellenőrzése duális képzési modell metodikai fejlesztése duális képzés bővítése (további szakok, szakterületek; illetve iparágak) koordináció a duális képzésben résztvevő felsőoktatási intézmények között koordináció az intézmények és az érintett minisztériumok között pénzügyi döntéshozatal és ellenőrzés
jelenleg még meg nem határozott
Köszönöm a figyelmet!
