KISVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI SPECIALITÁSAI

SZENT ISTVÁN EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet

KISVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI SPECIALITÁSAI Egyetemi jegyzet a közgazdász kiegészít levelez hallgatók számára Írta: Dr. Takács István egyetemi docens

Gödöll 2005.

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai

TARTALOM BEVEZETÉS .........................................................................................................................5 1. KISVÁLLALKOZÁSOK FOGALMI AZONOSÍTÁSA, FONTOSABB SAJÁTOSSÁGAIK................................................................................................................9 1.1 Vállalkozások osztályozása.......................................................................................9 1.2 Kis- és középvállalkozásokra jellemz vállalkozási formák ....................................12 1.3 A kis- és középvállalkozások (kkv-k) szerepe a gazdaságban..................................16 1.4 A mez gazdaság vállalkozási szerkezetének néhány jellemz je Magyarországon ...18 1.5 Vállalkozás vagyona, forrásai .................................................................................21 1.5.1 A vagyon összetétele (a vagyon megjelenési formái)............................................21 1.5.2 A vállalkozói t ke (a vagyon forrásai)..................................................................22 1.6 Vállalkozás önfinanszírozása leírási bevételekb l ...................................................24 1.7 Részesedés finanszírozás ........................................................................................26 1.8 A gazdálkodás ciklikussága, a gazdasági év ............................................................27 1.8.1 Termelési ciklikusság...........................................................................................27 1.8.2 A gazdasági év.....................................................................................................28 2. A HAZAI VÁLLALKOZÁSKEZDÉST, M KÖDÉST ÉS –FEJLESZTÉST SEGÍT KEDVEZMÉNYES HITELKONSTRUKCIÓK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ..................31 2.1 A mez gazdasági finanszírozás néhány történeti aspektusa .....................................31 2.2 A magyarországi mez gazdaság-fejlesztési törekvések és f bb jellemz ik..............34 2.3 A mez gazdaság fejlesztési és m ködési finanszírozásának átalakulása ..................34 2.4 A mez gazdasági finanszírozás legfontosabb hitel és támogatási eszközei Magyarországon az 1990-es években............................................................................34 2.5 Az agrárgazdasági intézményrendszer fejl dése az ágazati fejlesztési programokhoz kapcsolva......................................................................................................................35 2.5.1 A világbanki programok menete ..........................................................................37 2.5.2 A magyarországi agrárfejlesztési világbanki programok intézményi hatásai .........39 2.5.3 Intézményi reformlépések az IMEP-hez kapcsolódóan.........................................40 3. MEZ GAZDASÁGI TÁMOGATÁS-RENDSZEREK, MEGOLDÁSOK, PRIORITÁSOK, ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK A VILÁGBAN.............................................43 4. HITELKONSTRUKCIÓK A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA...........49 4.1 A hitelezés kockázata és a biztosítékok ...................................................................50 4.2. Rövid és hosszú lejáratú (éven belüli és túli) forgóeszköz hitelek...........................54 4.3 Hosszú lejáratú beruházási, fejlesztési célú hitelek ..................................................57 4.4 Külföldi hitelek.......................................................................................................60 5. A MEZ GAZDASÁGI TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON AZ 1990ES ÉVEKT L 2004-IG .......................................................................................................65 5.1 A támogatási rendszer általános jellemz i...............................................................66 5.1.1 A támogatások formái és igénybevételük .............................................................66 5.1.2 A támogatás kifizetése .........................................................................................67 5.1.3 Jogosulatlanul igénybe vett támogatás..................................................................68 5.1.4 A támogatás számviteli elszámolása.....................................................................68 5.1.5 A termel k nyilvántartása ....................................................................................68 5.1.6 A családi gazdaságok nyilvántartásba vétele ........................................................69 5.2 Az agrártámogatási rendszer felépítése ...................................................................71 5.3 A támogatások alakulása.........................................................................................85 5.4 Az agrárgazdasági beruházások támogatása ............................................................88 6. ORSZÁGOS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK..............................................91 2

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 6.1 A Széchenyi Terv ...................................................................................................91 6.1.1 A Széchenyi Terv alapvet céljai .........................................................................91 6.1.2 Széchenyi Terv programjai ..................................................................................92 6.1.3 A kedvezményezettek köre ..................................................................................93 6.1.4 A támogatások formái..........................................................................................93 6.1.5 A Széchenyi Plusz ...............................................................................................94 6.2 El csatlakozási alapok ............................................................................................96 6.2.1 A SAPARD program ...........................................................................................96 6.2.2 Az ISPA program.................................................................................................98 6.3 Nemzeti Fejlesztési Terv....................................................................................... 100 7. EGYÜTTM KÖDÉSEK SZEREPE A FINANSZÍROZÁSBAN ................................... 106 7.1 A termel i értékesít szervezet (TÉSZ)................................................................. 106 7.2 Szövetkezet........................................................................................................... 108 7.3 Gépesítés együttm ködésben: gép- és gazdaságsegít körök, géptársulások .......... 110 FELHASZNÁLT IRODALOM.......................................................................................... 114

3


4


BEVEZETÉS tantárgy – címéb l is A „Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai” cím kikövetkeztethet en – a szakterminológia szerint kis jelz vel illetett vállalkozási kör olyan finanszírozási sajátosságainak részletesebb bemutatását t zi ki célul, amelyek a vállalati pénzügyek részét képezik, abban röviden bemutatásra is kerülnek, de sajátosságaik miatt részletesebb áttekintésükre is szükség van. A tárgy keretében központi szerepet kapnak kis- és középvállalkozások (általánosan elfogadott rövidítéssel a kkv-k), s közöttük, sajátos nemzetgazdasági szerepük miatt, a mez gazdasági vállalkozásokat érint kérdések, ugyanakkor nem csak a mez gazdasági vállalkozások szempontjai szerint tekintjük át a tárgykört, hanem általánosságban is bemutatásra kerülnek a kis- és középvállalkozások fontosabb finanszírozásának sajátosságai. A magyar gazdaság az 1980-as évek végén és 1990-es években nagy arányú tulajdonosi és strukturális átalakuláson ment keresztül. A gazdasági környezet nagymérv változása, az ágazat bel- és külpiaci pozícióinak romlása a vállalkozások rövid és hosszabb távú m ködési zavarait idézte el . Sajátos átalakuláson ment át a mez gazdaság is. A bekövetkezett változások során létrejöv új szervezetek, gazdaságok, illetve a már korábban is magángazdálkodást folytató, továbbá a kárpótlás és az átalakulás következményeként megfogyatkozott vagyonú szövetkezetek, az új feltételek mellett tevékenységüket b vít vállalkozások többsége t kehiányos, a t ke akkumulációs szintje alacsony. A m ködés és a fejlesztések finanszírozása új követelményeket teremtettek. A pénzügyi szféra óvatos magatartást tanúsít a termelési és a beruházási hitelek kihelyezése során. A banki hitelbírálatok szempontrendszere szigorúbbá vált, így a hitel elnyerés feltételeit sok vállalkozás nem tudja teljesíteni. Az állami beavatkozás szerepe (piacszabályozás, termelési támogatások, garanciavállalás, fejlesztések támogatása) n tt a mez gazdasági vállalkozások életében. Az Európai Unióhoz történ csatlakozás pedig a szerepvállalás módjában, eszközrendszerében hozott számos változást. A vállalkozások m ködését alapvet en meghatározza, hogy a mez gazdasági termelési folyamatok ciklikusak, többnyire hosszabb, ritkábban rövidebb id tartam alatt térül meg a befektetett él és holt munka. A termelési folyamatok input szükségletének finanszírozása ennek megfelel en ciklikus, a pénzforrások iránti igény hullámzó és a forgó t ke igény hosszabb futamidej , mert a ráfordítás szükségessége és a realizálás lehet sége között biológiailag determináltan több hónap is eltelik. A mez gazdasági vállalkozás m ködésének finanszírozása jellemz en • a termelés bevételeib l, • hitelekkel és • termelési illetve beruházási támogatásokkal történik. A mez gazdasági vállalkozások finanszírozásában jelent s a támogatások szerepe. Az ágazat más nemzetgazdasági ágazatokhoz képest - itthon és külföldön egyaránt - általában pozitív megkülönböztetésben részesül. A mez gazdasági vállalkozás jövedelemképz dését (1. ábra) a támogatások dönt en befolyásolják, elfedhetik a termelési folyamat ésszer tlen, nem hatékony voltát, amely a gazdálkodók hamis piaci magatartását eredményezi, és bizonyos mérték függ séget alakít ki. A függ ség mértéke nagyban függ a támogatások gazdasági bevételek között elfoglalt szerepét l, arányától. Míg az egyéb küls források igénybevétele a mez gazdasági vállalkozások részér l esetleges, addig a támogatások többé-kevésbé minden mez gazdasági árutermel t érintenek. 5

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A mez gazdasági vállalkozás m ködésének vizsgálata rendszerszemlélet megközelítésben célszer , mert a bels szervez dés, a lezajló folyamatok, a környezeti hatásokra való reagálás megfigyelése, elemzése ekkor végezhet el a hatékonyan. A vállalkozás, mint rendszer egy naturális átalakítási (transzformációs) és az azt leképez pénzügyi folyamatra (alrendszerre) bontható. Végs termelés Folyó termel felhasználás

Bruttó hozzáadott érték piaci áron Termeléshez kapcsolódó adók

Támogatások

Bruttó hozzáadott érték üzemi szinten Értékcsökk enés

Nettó hozzáadott érték üzemi szinten Bérleti díjak, kamatok

A mez gazdasági tevékenységb l származó nettó jövedelem A családi munkaer Az mez gazdasági alkalmazottak tevékenységéb l nak fizetett származó nettó munkabér jövedelem

1. ábra: A mez gazdasági jövedelmek számításának sémája az Európai Unióban Forrás: A mez gazdaság 1996. évi fejl dése. KSH, 1997. 31. p. Az eddigiekb l is érzékelhet , hogy a mez gazdasági vállalkozások finanszírozási kérdéseinek vizsgálata szerteágazó feladat. Az összefüggések megértéséhez foglalkozni kell a vállalkozás bels szerkezeti, illetve a méret kérdéseivel, de ugyanolyan figyelmet kell szentelnünk a küls tényez knek (kiemelten a hitelintézeti rendszernek és az állami szerepvállalásnak) és azok fejl désének. A témát vizsgálva megállapítható, hogy a világ különböz tájain eltér en gondolkodnak ezekr l a kérdésekr l, azonban a tapasztalatok megismerése, kritikus értékelése számos kérdésben adhat iránymutatást problémáink megoldásának keresése során. A vállalkozás finanszírozás kérdéskörét vizsgálva már az elején célszer megfogalmazni, hogy mit értettünk a finanszírozás fogalma alatt. Finanszírozás alatt értjük azt a gazdálkodói tevékenységet, amely a rendelkezésre álló bels és küls pénzügyi források felhasználásával, illetve igénybevételével folyamatosan biztosítja és felhasználja a vállalkozás zavartalan, hosszú távra tervezett m ködéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket, abban az id pontban és abban a mennyiségben, amikor illetve amennyi arra az okszer gazdálkodás szempontjából szükséges. Összefoglalva a fentieket a tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse azokat a kis- és középvállalkozások finanszírozását segít költségvetési támogatási célokat, konkrét támogatási formákat, illetve a bankok által meghirdetett hitelkonstrukciókat, amelyek révén a kis- és közepes vállalkozások, mez gazdaságiak és nem mez gazdaságiak egyaránt, olyan fejlesztési és/vagy m ködési forrásokhoz juthatnak, amelyek kiegészítik a saját forrásokat, és lehet séget teremtenek a nemzetgazdasági célokhoz illeszked , a vállalkozás növekedését segít fejlesztési célok megvalósítására. 6

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A tantárgy f bb témakörei: •

A kis- és középvállalkozások fogalmi azonosítása, szerepük a nemzetgazdaságban, sajátosságaik leírása a finanszírozás szempontjából;

•

A hazai vállalkozáskezdést, m ködést hitelkonstrukciók történeti áttekintése;

•

A kisvállalkozások finanszírozásának specialitásai nemzetközi összehasonlításban;

•

A magyarországi vállalkozásfinanszírozást segít támogatási rendszer, és kiemelten a mez gazdasági kis- és középvállalkozások támogatásai;

•

Országos gazdaságfejlesztési programok középvállalkozások finanszírozásával;

•

Fejlesztési pályázatok szerkezete, kidolgozása;

•

Esettanulmány egy agrárvállalkozás fejlesztésének, a fejlesztés finanszírozásának el készítésére.

és

-fejlesztést

és

segít

kapcsolódásaik

kedvezményes

a

kis-

és

Ez utóbbi kett t a jegyzet nem tartalmazza. Ezeket a tárgyévi támogatási pályázati felhívás alapján beadandó feladat formájában kell elkészíteni. A tantárgy keretében kiemelt szerep jut a mez gazdaságnak, mint nemzetgazdasági ágazatnak, s az abban m köd kkv-k problémáinak. Ez több okkal magyarázható. Bár az ágazat nemzetgazdasági súlya csökken , de ugyanakkor a nemzeti és az uniós költségvetésnek egyaránt jelent s hányadát (az utóbbinak közel 50%-át) az ágazat problémáinak kezelésére fordítják. További fontos ok, hogy a kkv-k jelent s hányada ebben az ágazatban m ködik, s a kormányzati programok számos esetben kiemelten erre az ágazatra kerülnek kidolgozásra.

7


8


1. KISVÁLLALKOZÁSOK FOGALMI FONTOSABB SAJÁTOSSÁGAIK

AZONOSÍTÁSA,

A kisvállalkozás kategorizálása méret és jogi forma alapján történhet. Alapvet en a vállalkozások méretjellemz i: a vagyon nagysága, az él munka valamint a kibocsátás határozzák meg a vállalkozások besorolását, ugyanakkor egyes jogi formák jellemzik is ket. E fejezetben ezért a méret alapján történ kategorizálást és a tárgyalt vállalkozási kört jellemz jogi formák néhány lényeges tulajdonságát tekintjük át.

1.1 Vállalkozások osztályozása A vállalkozások méretének azonosítása történhet: •

vállalati vagyon nagyságát kifejez naturális vagy érték mutatókkal,

•

kibocsátást vagy jövedelemtermel képességet kifejez mutatókkal, vagy

•

ezek kombinációjával.

A vállalat nagyságának naturális mutatókkal történ azonosítására egy jellemz kísérlet a Központi Statisztikai Hivatal által kialakított felosztás, amely szerint kisgazdaság 30 hektárnál kisebb területen gazdálkodik és 2,5 számosállategységnél nem tart több állatot. (1 számosállategység 500 kg él állat tömegnek felel meg.) (1. és 2. táblázat) Közepes gazdaságok az e fölötti, de legfeljebb 300 hektár területen gazdálkodók és 30 számosállategységet tartók. [A mez gazdaság 1996. évi fejl dése, 1997.] E besorolás a szántóföldi növénytermeszt és állattenyészt gazdaságokra mutat iránymutatást, de például a kertészeti termelésre már nem alkalmazható. 1. táblázat Mez gazdasági vállalkozások osztályozása (KSH): Méret

Term terület Állatállomány (ha) (sz.á.e) Kis - 30 - 2,5 Közepes 31 -300 2,6 - 30,0 Nagy 301 30,1 Sz.á.e.: számosállat egység (1 sz.á.e.=500 kg él súly) Nagy: legalább egyik nagy Közepes: egyik sem nagy, de legalább egyik közepes Kicsi: mindkét er forrás kicsi A mez gazdasági vállalkozások jövedelemhatárok alapján történ besorolása biztosítja a termelés intenzitásából adódó különbségek figyelembevételét is. Az USA-ban például ennek megfelel en 40.000 USD alatti éves jövedelem esetén kis-, 40.000 és 250.000 USD közötti jövedelem esetén közepes méret gazdaságról (farmról) beszélnek [STRANGE, 1990.]. Viszonyításképpen a 40.000 USD a közepesen kvalifikált alkalmazottak átlagos éves jövedelemszintje. Európai méretegység (EUME): a gazdaság összes SFH (standard fedezeti hozzájárulás) értékéhez hasonlóan, az ökonómiai üzemméret kifejezésére használatos jellemz az Európai Unióban. Kiszámítása úgy történik, hogy az euróban kifejezett SFH-értéket 1200-zal elosztják. (Az osztószámot központilag határozzák meg; értéke az infláció hatására hosszabb 9

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai id szak alatt változhat.) 1 EUME tehát egyenl az üzem összes SFH-jának 1200 eurójával. Az EUME alapján jelenleg az alábbi üzemméret-kategóriákat használják: [Keszthelyi – Kovács, 2002] [Benoist – Kertész, 2002] (3. táblázat) 2. táblázat Jellemz haszonállatfajok számosállat egység egyenértékese Állatfaj megnevezése Szarvasmarha Sertés Juh Ló Tyúkféle Kacsa Liba Pulyka

Állatfajhoz tartozó 1 db egyed tapasztalati átszámítási kulcsszáma számosállat egységre átlagos összetétel állomány esetén 0,8 0,114 0,0714 0,8 0,004 0,004 0,007 0,013

3. táblázat Mez gazdasági üzemek kategorizálása az Európai Méretegység (EUME) alapján MéretKategória-határok kategóriák EUME-ben I <2 II 2–4 III 4–6 IV 6–8 V 8 – 12 VI 12 – 16 VII 16 – 40 VIII 40 – 100 IX 100 – 250 * 1 EUR = 250 Ft

A fels határ EUR-ban 2.400 4.800 7.200 9.600 14.400 19.200 48.000 120.000 300.000

A fels határ Ft-ban* 600.000 1.200.000 1.800.000 2.400.000 3.600.000 4.800.000 12.000.000 30.000.000 75.000.000

A méretkategória neve nagyon kicsi kicsi kis–közepes nagy–közepes nagy igen nagy

Az Európai Unióban a 2 európai méretegység (EUME) alatt termel ket nem tekintik üzemnek, hanem háztartásnak (household) sorolják be. A 2 EUME-nek megfelel 2400 eurós, vagyis mintegy 600.000 Ft standard fedezeti hozzájárulást az AKII számításai szerint Magyarországon például 13 hektáron folytatott búzatermesztéssel, vagy 4,5 ha cukorrépa termesztésével, vagy 4 tejel tehén tartásával, illetve 30 sertés hizlalásával lehet el állítani (az 1997–1999 évek átlagában). [Keszthelyi – Kovács, 2002] Vannak olyan tagországok, ahol magasabb az ökonómiai életképesség alsó határa. Magyarországon a csatlakozás évében 1 EUME volt ez a határ, de hosszabb távon 5 EUME lehet a küszöbérték, mivel a támogatás elnyerésének feltétele ennek elérése meghatározott id n belül. Az európai méretegység egyik kulcsfogalma a standard fedezeti hozzájárulás (SFH), amely els dlegesen a mez gazdasági termel tevékenységek egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) vonatkozóan meghatározott normatív (átlagos id járási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás. (Emlékeztet ül a fedezeti hozzájárulás a vállalatgazdaságtanból jól ismert fogalom szerint a bruttó termelési érték és a változó költségek különbsége.) A 10

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai termel tevékenységek fajlagos SFH-értékét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve, a gazdaság összes SFH értékét kapjuk. Ez az érték a gazdaságok tartós jövedelemtermel kapacitását fejezi ki a termel eszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a term helyi adottságok függvényében. Ennélfogva a gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is felhasználható. Egy gazdaság bizonyos tevékenységei, tevékenység-csoportjai által el állított SFH-értékeknek az üzemi SFH-ból való részesedési arányával az adott gazdaság termelési iránya (tevékenységének profilja) is jellemezhet . A gazdaságtipológia a mez gazdasági üzemeket termelési irány szerint is besorolja, amely nem egyéb, mint egy adott üzem vagy üzemcsoport jellemz tevékenységi köre a tevékenység-csoportok SFH-jának részaránya alapján. A termelési irányok az EU statisztikai gyakorlata alapján, az AKII szerint [Keszthelyi – Kovács, 2002]: • • • • • •

árunövény-termelés (gabonafélék, cukorrépa, burgonya stb.): árunövények SFH-ja > 2/3; állattenyésztés I. (tömegtakarmány-fogyasztó állatok: tehén, hízómarha, juh, ló stb. tartása): tömegtakarmány-fogyasztó állatok SFH-ja > 2/3; állattenyésztés II. (abrakfogyasztó állatok: sertés, baromfi stb. tartása): abrakfogyasztó állatok SFH-ja > 2/3; ültetvényes termelés (sz l , gyümölcs, komló): ültetvények SFH-ja >2/3; kertészet: a kertészeti termelés (zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés, faiskola) SFH-ja > 2/3; vegyes mez gazdasági termelés: az el z kategóriákba be nem sorolható esetek.

A vállalkozások méretkategorizálására Magyarországon alkalmazásra került az EU bizottság ajánlását adaptálva egy kombinált módszer, amely a vállalkozás vagyona, a kibocsátás volumene és a foglalkoztatott munkaer alapján kategorizálja a vállalatokat. (5a. táblázat) A kategorizálás alapját a 96/280/EC ajánlás adta (5b. táblázat). A jelenleg érvényes besorolás 2005. január 1-t l hatályos 2003/361/EC (2003. 05.06) ajánlás (5c. táblázat). 2004. május 1. után Magyarországon is az Európai Bizottság ajánlása szerint kell besorolni a vállalkozásokat. 5a. táblázat 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejl désük támogatásáról szerint a vállalkozások besorolása nagyság szerint: Maximális nettó Maximális mérleg Vállalkozás Alkalmazottak árbevétel f összeg besorolási mérete létszáma (M Ft) (M Ft) Mikro 0 9 700 500 Kis 11 - 50 700 500 Közepes 51 - 250 4000 2700 Nagy El z ekbe nem tartozó

5b. táblázat 96/280/EC ajánlás szerint a vállalkozások besorolása nagyság szerint (2004. december 31-ig): Nettó árbevétel Mérleg f összeg Vállalkozás Alkalmazottak legfeljebb legfeljebb besorolási mérete létszáma (M EUR) (M EUR) Mikro <10 7 5 Kis <50 7 5 11

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Közepes <250 40 27 Nagy El z ekbe nem tartozó 5c. táblázat 2003/361/EC ajánlás szerint a vállalkozások besorolása nagyság szerint (2005. január 1-t l): Nettó árbevétel Mérleg f összeg Vállalkozás Alkalmazottak legfeljebb legfeljebb besorolási mérete létszáma (M EUR) (M EUR) Mikro <10 2 2 Kis <50 10 10 Közepes <250 50 43 Nagy El z ekbe nem tartozó

1.2 Kis- és középvállalkozásokra jellemz vállalkozási formák Vállalkozáson értjük azt az üzletszer en végzett tevékenységet, amelynek célja jövedelem (profit) szerzés, a vagyon gyarapítása. Azt a szervezetet, amelynek keretében a vállalkozási tevékenységet végezzük (vállalkozási tevékenység végbe megy), vállalatnak nevezzük. A vállalkozás tevékenységében közrem köd k a vállalkozás bels érintettjei (tulajdonosok, menedzsment, munkavállalók), továbbá vannak a vállalkozás küls érintettjei (szállítók, szolgáltatók, vev k, fogyasztók, versenytársak, bankok, állami intézmények, érdekképviseleti szervek), akikkel a m ködése során kapcsolatba kerül.

Kognitív szükségletek (tudni, érteni, megismerni) A megbecsülés szükséglete A szeretet szükséglete Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek

Munkavállaló

Esztétikai szükségletek

Menedzser

Önmegvalósítási szükségletek

Tulajdonos

A vállalkozások szempontjából fontos tudni, hogy a vállalkozás bels érintettjeinek jellemz szükségletei eltér szinten helyezkednek a szükséglethierarchiában (lásd Maslow szükséglethierarchia elmélete), ennek következtében más motivációjuk van a vállalkozás tevékenységének folytatására.

2. ábra A vállalkozás bels érintettjeinek szükségleti dominanciája a Maslow-féle szükséglethierarchiában

12

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A tulajdonosok a t két szolgáltatják a vállalkozás számára, azzal a szándékkal, hogy a t ke hasznosulásának eredményeként az gyarapodni fog. A gyarapodás forrása az adózott nyereség (profit). A menedzser közvetlenül köt dik a vállalkozáshoz, céljaiban azonosul a tulajdonosi érdekekkel, ugyanakkor szem el tt tartja saját céljait (egzisztenciális biztonság, szakmai fejl dés, elismertség fokozása, személyes jövedelem növelése). A vállalat hosszú távú fennmaradásában érdekelt. A képz dött eredmény minél nagyobb hányadát kívánja újrat késíteni (visszaforgatni). A munkavállalók eredményes tevékenysége nélkül sem a tulajdonosok, sem a menedzserek nem érhetik el céljaikat. A szociális juttatásokon keresztül maga is érdekelt a tulajdonosok profitjának növekedésében. A profitérdekekkel való azonosulás mellett természetes konfliktus áll fenn a munkavállalók, menedzserek, tulajdonosok között. A munkavállalónak adott minden személyi jelleg juttatás csökkenti a menedzserek jövedelemét, a tulajdonosok profitját. A vállalkozás bels érintettjei domináns szükségleteinek szükséglethierarchiában elfoglalt helye nagymértékben befolyásolja azok gazdasági viselkedését, döntési prioritásait, kockázatvállaló képességét. Ez különösen a mikro- és a kisvállalkozások esetén jelentkezik er s hangsúllyal, ahol a tulajdonos-menedzser, illetve gyakran a tulajdonos-menedzsermunkavállaló egyazon személy. Például egy egyéni vállalkozónál vagy stermel nél általában sokkal inkább a munkavállalót jellemz szükségletek kielégítése jelenik meg f célként és kevésbé fontos az önmegvalósítás szükséglete. Ez a nagyarányú úgynevezett kényszervállalkozói réteg kialakulásával is magyarázható. Természetesen a tulajdonosi attit dök er södése jellemz , ha a vállalkozás gazdasági alapjai stabilizálódnak, jövedelmez , fejl désre képes vállalkozás jön létre. A vállalkozási formákat négy jogszabály határozza meg. A nem társas vállalkozási formákra (a mez gazdasági stermel re, a mez gazdasági kistermel re és az egyéni vállalkozóra) a személyi jövedelemadóról szóló törvény; az ezek együttm ködésén alapuló családi gazdaságra a term földr l szóló törvény; a gazdasági társaságokra (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felel sség társaság, közhasznú társaság, részvénytársaság, közös vállalat, egyesülés) a gazdasági társaságokról szóló törvény; a szövetkezetekre a szövetkezetekr l szóló törvény szabja meg a m ködésük jogi feltételrendszerét. Ezek közül a kis- és középvállalkozásokra jellemz vállalkozási formák a következ k: Egyéni vállalkozási formák (1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról a hatályos módosításokkal): •

Mez gazdasági stermel A személyi jövedelemadó szerint mez gazdasági stermel az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában mez gazdasági termékek (például növénytermelés, ültetvénygazdálkodás, állattenyésztés, termékfeldolgozás saját gazdaságban megtermelt alapanyagból, meghatározott termékek gy jtése, saját földön folytatott erd gazdálkodás) el állítását végzi, annak igazolására stermel i igazolvánnyal rendelkezik. Saját gazdaság alatt a magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni.

•

Mez gazdasági kistermel A mez gazdasági kistermel az a mez gazdasági stermel , akinek a mez gazdasági tevékenységéb l az adóévben elért bevétele a 6 millió forintot nem haladja meg. (A bevétel részét képezi a kompenzációs felár is.) Ebbe a körbe tartozik az a 13

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai magánszemély is, aki az adóév utolsó napján a term földr l szóló törvény értelmében családi gazdálkodónak min sül, valamint e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közrem köd családtagja, ha a bevétel személyenként nem haladja meg a 6 millió forintot. •

Egyéni vállalkozó Az egyéni vállalkozó az a természetes személy, aki egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, magán állatorvosi, gyógyszerészi tevékenységet folytat, kisiparos, magánkeresked , egyéni ügyvéd, közjegyz , önálló bírósági végrehajtó. A magánszemély saját nevében és saját kockázatára végez vállalkozási tevékenységet. A vállalkozó magánszemély teljes vagyonával, korlátlanul felel a vállalkozási tevékenységb l származó kötelezettségeinek teljesítéséért. A tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a magánszemély a helyi önkormányzatnak bejelentse a vállalkozás megkezdésére irányuló elhatározását, és az illetékes szerv (kamara) az egyéni vállalkozói igazolványt kiadja. Szükséges lehet továbbá, ha a tevékenység végzése valamilyen jogszabályi követelmény miatt ahhoz kötött: − hatósági engedély (egyes kereskedelmi tevékenységek végzése pl. jövedéki engedély) − képesítés (a vállalkozó, vagy alkalmazottja, vagy a vállalkozásban kisegít családtagja rendelkezzen a tevékenység végzéséhez el írt szakmai képesítéssel, pl. keresked ) Egyéni cég: egyéni vállalkozás cégjegyzékbe történ bejegyzéssel. A vállalkozó korlátlan anyagi felel ssége nem változik. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozik.

•

Családi gazdaság (az 1994. évi LV. tv. a term földr l szóló törvény 2001. évi módosítása szerint) A családi gazdaság – törvény által meghatározott értelmezés szerint – legalább 1 családtag teljes foglalkoztatásán és több családtag közrem ködésén alapuló gazdálkodási forma, amely legfeljebb 300 ha nagyságú term föld (ideértve: a m velés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, haszonbérletével, használatával rendelkezik, beleértve az ehhez tartozó ingatlan és ingó vagyontárgyakat is. A családi gazdaságot a gazdaság központja szerint illetékes megyei (f városi) FM Hivatal nyilvántartásába be kell jegyeztetni. Családi gazdaság vezet je (családi gazdálkodó) szükséges, hogy élethivatásszer en tevekénységet folytasson, mez gazdasági, illetve mez gazdasági kiegészít mez gazdasági, vagy erdészeti szakirányú végzettséggel (közép, fels fokú végzettség) rendelkezzen, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mez gazdasági, illetve mez gazdasági és kiegészít tevékenységet és ebb l árbevétele származik. Szükséges, hogy legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen legyen. Nyilatkoznia kell arról, hogy a családi gazdaságot a hitel futamideje alatt, de legalább 5 évig m ködteti. A gazdálkodó család tagjait – törvényben meghatározott körben – a hozzátartozók alkotják, akik a családi gazdálkodóval vagyoni elszámolási viszonyukat, illetve a családi gazdaságban betöltött szerepüket szerz désben szabályozzák.

14

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Gazdasági társaságok (1997. évi CXLIV. tv. a gazdasági társaságokról alapján) A gazdasági társaságok saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, szerz dést köthetnek, tulajdont szerezhetnek (kivéve term föld!), pert indíthatnak és perelhet k. Jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy a jogi személyiség gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaik vagyonától elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek. A gazdasági társaság tagja (a tulajdonos) a társaság kötelezettségéért a vagyoni hozzájárulás mértékéig felel. Társas vállalkozási forma az, amelyet magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, az állam hoznak létre (alapítanak) üzletszer en végzett közös gazdasági tevékenység folytatására. •

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság A társaság kötelezettségeiért els sorban a társaság felel a saját vagyonával, amennyiben az nem elégséges, a tartozások megfizetésére bármely tag felszólítható, mert teljes magánvagyonukkal és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. A társaság m ködése során szerzett vagyon a társaság vagyonát képezi, nyeresége vagy vesztesége a tagok vagyoni hozzájárulása arányában oszlik meg. A legkisebb alapítói t ke nagyságát a jogszabály nem határozza meg. Formái a következ k:

Betéti társaság (bt) Társasági szerz désben a betéti társaság tagjai gazdasági tevékenység folytatására úgy vállalnak kötelezettséget, hogy legalább egy tag (a beltag) felel ssége korlátlan (és a többi beltaggal egyetemleges) a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (a kültag) felel ssége vagyoni betétje mértékéig áll fenn. A kültag vagyoni felel ssége azonos a beltagéval, ha neve a társaság cégszövegében (cég megnevezésében) szerepel.

Közkereseti társaság (kkt) Társasági szerz désben a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felel sségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.

•

Jogi személyiség gazdasági társaság

Korlátolt felel sség társaság (kft) Társasági szerz désben a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a tagok által vállalt, el re meghatározott összeg törzsbetétekb l álló törzst két bocsátanak a társaság rendelkezésére az üzletszer en végzett gazdasági tevékenység folytatásához. A törzst ke legkisebb összege 3 millió (korábban 1 millió) forint. A legkisebb törzsbetét százezer forint. Az ügyvezet teljes magán vagyonával felel s (és több ügyvezet esetén felel sségük egyetemleges) a társaságban végzett tevékenységért, ha neki felróható magatartásával a társaságnak kárt okoz. Az üzletrész testesíti meg társaság tagjainak jogait és a társaság vagyonából megillet hányadot. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Az üzletrész 15

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai magában foglalja a tag törzsbetétjét és a társaság m ködése során keletkezett vagyonnövekmény tagot megillet részét. A tag felel ssége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására és a társasági szerz désben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a társaság vagyonával felel, a társaság tagja a társaság kötelezettségeiért nem felel. A társaság fennállása alatt a tagok a törzsbetétet a társaságtól nem követelhetik vissza (de azt a társasági szerz désben meghatározott szabályok szerint értékesíthetik). A tag jogosult a társaság mérlege szerinti nyereség felosztható részéb l részesedésre (osztalék), amelyet – általában – a törzsbetétek arányában határoznak meg. Korlátolt felel sség társaságot egy személy is alapíthat.

Közhasznú társaság (kht) Alapítása és tagjainak felel ssége hasonló a korlátolt felel sség társaságéval, lényeges eltérés, hogy tevékenysége során valamilyen közhasznú tevékenységet (is) folytat, és a társaságban képz d eredményb l a társaság tagjai részesedésre nem tarthatnak igényt.

•

Szövetkezet (1992. évi I. tv. a szövetkezetekr l) Szövetkezeti tagok önkéntes társulása alapján alakuló, jogi személyiség gazdálkodó szervezet, amely a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási forma, amely a tagok vagyoni hozzájárulásával jön létre, és személyes közrem ködésével m ködik.

1.3 A kis- és középvállalkozások (kkv-k) szerepe a gazdaságban A kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szerepe a fejlett gazdaságú országokban jelent s, azonban sajátos vonások is felismerhet k. Általában jellemz a kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepük. Ezt mutatják a magyarországi adatok is (6., 7. táblázat). A GDP-hez való hozzájárulásuk, illetve azt exportból való részesedésük kisebb arányt képvisel. 6. táblázat Vállalkozások helyzetét jellemz fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint (2000) (%) Alkalma Nagy MikroKisválla Középvá Megnevezés zott vállalko Összes vállalkozás lkozás llalkozás nélküli zás Vállalkozások száma 65,1 31,3 2,9 0,6 0,1 100 Foglalkoztatottak száma 11,4 26,3 14,3 16,5 31,9 100 Nettó árbevétel 1,6 11,9 8,6 19,2 58,7 100 Hozzáadott érték 2,7 13,3 8,6 16,7 58,8 100 Saját t ke 1,4 4,4 3,2 9,6 81,5 100 Export 0,4 3,2 3,0 11,9 81,6 100 Forrás: Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet, Jelentés 2001

16


7. táblázat Összes foglalkoztatott száma és megoszlása vállalati méretkategóriánként Magyarországon 1999-2001 1999 2000 2001 1999 2000 2001 Megnevezés (f ) (f ) (%) (%) (%) (f ) Alkalmazott nélküli 332 107 325 799 346 370 11,2 11,0 11,6 Mikro 745 230 774 245 803 599 25,0 26,2 26,9 Kis 419 332 414 227 411 501 14,1 14,0 13,8 Közepes 545 288 459 293 452 151 18,3 15,5 15,1 Nagy 948 209 981 821 976 149 31,8 33,2 32,6 Összesen 2 977 736 2 955 385 2 989 769 100,0 100,0 100,0 Forrás: Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet, Jelentés 2001 A kkv-k száma az 1990-es évek els felében dinamikus növekedést mutat, ami a gazdasági szerkezetátalakítás következménye, és 1995-t l kezdve stabilizálódik, számuk els sorban szabályozási okokból ingadozik. Bels szerkezetében azonban a társas vállalkozások számának, és így arányának növekedése jellemz . (8. táblázat) 8. táblázat Regisztrált profitorientált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (1990-2000) (db) SzövetÉv Egyéni Kkt Bt Kft Rt Összesen kezet 1990 387.340 n.a. n.a. 12.159 519 7.134 407.152 1991 510.459 n.a. n.a. 41.206 1.072 7.232 559.969 1992 606.207 n.a. n.a. 57.262 1.712 7.694 672.875 1993 688.843 2.497 67.301 72.897 2.375 8.175 842.083 1994 778.036 3.287 89.001 87.957 2.896 8.252 969.429 1995 791.496 3.685 102.560 102.697 3.186 8.321 1.011.945 1996 745.247 4.394 127.725 122.044 3.536 8.362 1.049.590 1997 659.690 4.509 140.043 143.109 3.929 8.330 998.264 1998 648.701 5.006 161.857 157.990 4.251 8.230 1.026.642 1999 660.139 5.217 170.762 160.647 4.350 8.191 1.049.410 2000 682.925 7.873 188.136 167.033 4.372 7.516 1.175.480 Forrás: Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet, Jelentés 2001 Az európai térségben a kkv-knek nagyobb gazdasági szerepük van, mint az USA és Japán hasonló gazdasági méret vállalkozásainak (9. táblázat). Az utóbbi országokban a nagyvállalatok dominanciája a jellemz . 9. táblázat Vállalkozások a gazdaságilag fejlett országokban Vállalkozások Vállalkozásonként Kis- és középvállalat Nagyáltal Megfoglalkoztatott átlag KKV vállalat Mikro Kis Közép nevezés foglalkoztatottak munkaer összesen (%) (%) (%) (%) száma (f , ezer) (f ) (%) EU-15 és 34 19 13 66 34 118 310 6 EFTA USA 11 19 16 46 54 108 120 19 Japán n/a n/a n/a 33 67 57 350 10 17

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Forrás: SMEs in Europe, 2002

1.4 A mez gazdaság Magyarországon

vállalkozási

szerkezetének

néhány

jellemz je

A magyar mez gazdaság üzemi struktúrája az 1990-es években jelent sen átalakult. Az 1990et megel z id szakban létrejött üzemi koncentrációt felváltotta egy elaprózott birtokszerkezet gazdasági struktúra. (10. táblázat) 10. táblázat Mez gazdaság általános jellemz i Megnevezés

Mértékegység

Érték 1989a)

2000b)

Népesség: összes ezer f 10.450 10.043,2 + mez gazdasági tevékenységet folytató ezer f 565,3 2.035,5 gazdasághoz tartozó ezer f 837,5* 2.648,4 Mez gazdasági tevékenységet folytató: gazdasági szervezet db 1.539 8.382 egyéni gazdaság db ~60.000 958.534 nem gazdaság db .. 835.617 Mez gazdasági tevékenységet folytatók által használt összes földterület összes gazdaság ezer hektár 6.484 6.448 gazdasági szervezet ezer hektár 5.518 3.834 egyéni gazdaság ezer hektár 966 2.614 ++ Átlagos gazdasági méret gazdasági szervezet hektár 3.585 457 egyéni gazdaság hektár .. 2,7 Mez gazdasági tevékenységet folytatók állatállománya összes gazdaság számosállat 2.823.000 1.665.181 gazdasági szervezet számosállat 1.947.000 888.122 egyéni gazdaság számosállat 876.000 777.059 Egy gazdaságban tartott átlagos állatállomány++ gazdasági szervezet számosállat 1.265 106 egyéni gazdaság számosállat .. 1 Megjegyzés: + aktív keres mez gazdasági alaptevékenységben * aktív keres a mez gazdasági ágazatban ++ a statisztikai csoportba tartozó összes gazdaságra vetítve a) Forrás: Mez gazdasági Statisztikai Évkönyv 1989. 9., 18., 33., 71-78. p. alapján b) Magyarország mez gazdasága a 2000. évben. 16-17. p. alapján

Változás (%) -3,9 .. .. +444,6 .. .. -0,6 -30,5 +170,6 -87,3 .. -41,0 -54,4 -11,3 -91,6 ..

A mez gazdasági vállalkozások közel 40%-a csak növénytermelést, valamivel több, mint 20%-a csak állattenyésztést és közel 40%-a vegyes gazdálkodást folytat. (13. táblázat) A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartásba vett gazdaságok száma megközelíti az 1 milliót, azonban ezek nagy többsége nagyon kis méret gazdaság, amely jellemz en saját fogyasztásra termel, esetenként jelenik meg a keletkez termékfeleslegével a lokális piacokon. A gazdaságok földterület szerinti megoszlása (3. ábra) és a standard fedezeti hozzájárulás alapján, a jövedelemtermel képesség szerint történ megoszlásvizsgálata (4. ábra) hasonló jelleget mutat. 18

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 13. táblázat A gazdaságok száma a gazdálkodás alapja szerint Megnevezés Gazdaságok száma összesen ebb l csak: földterület alapján gazdaság állatállomány alapján gazdaság szolgáltatás alapján gazdaság intenzív kertészet alapján gazdaság vegyes el fordulás alapján gazdaság

Gazdálkodási forma egyéni gazdaság gazdasági szervezet db % db % 958.534 100,0 8.382 100,0 376.780 39,3 3.519 42,0 211.285 22,0 785 9,4 406 0,1 1.096 13,1 3.716 0,4 .. .. 366.347 38,2 747 8,9

Forrás: Magyarország mez gazdasága a 2000. évben. 21., 25. p. alapján

100

%

90

Gazdaságok száma 80 70 60 50

Mez gazdasági terület

40 30 20

Családi gazdaságok fels méretkorlátja 10 0

,0 1, 0 1 5, 5,0 1 10 10, ,1 0 50 - 50 ,1 ,0 10 - 10 0, 0, 0 1 30 30 0, 0, 50 1 - 0 0, 50 1. 1 - 0,0 00 1. 0 0 5. ,1 - 00,0 00 0, 5.0 0 1 - 1 0,0 0. 00 10 0,0 .0 00 ,0 -

0,

51

-1

-0

,5 0

15 0,

15

-0 ,

0

ha

Forrás: Magyarország mez gazdasága a 2000. évben. 65., 69., 81., 85. p. alapján 3. ábra A mez gazdasági terület és a gazdaságok eloszlása a gazdaságok területnagysága szerint A mez gazdasági üzemi struktúrában a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya dominál, amely még a legelaprózódottabb szerkezet uniós országokénál (Portugália, Olaszország, Görögország) is sokkal kedvez tlenebb képet mutat. Ez versenyhátrányt okoz a magyar termel k többségének. Ugyanakkor a társas vállalkozások közel 90%-a 500 hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodik. (14. táblázat)

19

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai % 100 90

Magyarország

Olaszország Görögország Spanyolország Ausztria Svédország

80 70 60

Portugália

EU átlag

Magyarország Portugália EU átlag Hollandia

Írország Németország Nagy-Britannia Franciaország Finnország Luxemburg Belgium Dánia

50 40 30

Hollandia

20 10 0

1

2

I.

3

II.

4

III.

5

IV.

6

V.

7

VI.

8

VII-IX.

Méretkategória

Forrás: Benoist – Kertész, 2002. alapján 4. ábra A mez gazdasági üzemek eloszlása Magyarországon és az Európai Unió tagországaiban az EUME alapján (A külön nem jelölt országok elhelyezkedése a két széls érték között a felsorolás sorrendjének megfelel .) 14. táblázat Gazdaságok és a term terület megoszlása a gazdaságok term területének nagysága szerint (%) Gazdaságok megoszlása Term terület megoszlása Term terület nagysága a gazdaságok term területének nagysága szerint (hektár) egyéni gazdasági egyéni gazdasági gazdaság szervezet gazdaság szervezet 6,75 71,90 − 1,0 15,71 18,52 0,08 12,71 1,1 − 5,0 11,61 4,39 5,1 − 10,0 35,06 1,06 4,47 21,13 10,1 − 50,0 12,43 1,19 0,48 9,65 50,1 − 100,0 13,78 6,07 0,23 19,51 100,1 − 300,0 3,01 5,32 300,1 − 500,0 9,03 9,85 500,1 − 1.000,0 4,65 0,03 42,76 20,07 1.000,1 − 5.000,0 36,80 1,75 5.000,1 − Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 Forrás: Magyarország mez gazdasága a 2000. évben. 65., 69., 81., 85. p. alapján

20


1.5 Vállalkozás vagyona, forrásai A kis- és középvállalkozások – különösen a mez gazdaságiak – vagyoni helyzetét gyakran jellemzik úgy, hogy „alult késítettek”. Ennek oka, hogy a tulajdonosok által a vállalkozás rendelkezésére bocsátott t ke, illetve a visszaforgatott t ke nagysága nem elégséges a kiegyensúlyozott m ködés biztosítására, nem rendelkezik a vállalkozás megfelel eszközállománnyal, nincs megfelel forgót kéje. Röviden tekintsük át a vállalkozás vagyonának jellemz it, f bb forrásait. A vállalkozói vagyon a reáljavak (eszközök) azon összessége, amely ahhoz szükséges, hogy a vállalkozás céljának megfelel gazdasági tevékenységbe kezdhessen, illetve tevékenységét zavartalanul folytathassa. A reáljavakat (eszközöket) a vállalkozó az árupiacon vásárolja, vagy maga állítja el . A vagyon vagyonelemekb l tev dik össze, különböz eszközök formájában jelenik meg. Értékük visszatérülése a velük el állított új termékben (az eladási árban): a) több termelési ciklusban, általában egy évnél hosszabb id alatt, termelési költségek között elszámolt értékcsökkenés formájában; b) egy évnél rövidebb id alatt, általában egy termelési ciklus alatt felhasználódnak, és a termelés költségei között elszámolják. Nem az eszköz értéke, hanem a termelési folyamatban betöltött funkciója alapján d l el, hogy melyik csoportba tartozik.

1.5.1 A vagyon összetétele (a vagyon megjelenési formái) •

Befektetett eszközök (tartósan lekötött termelési eszközök = egy éven túl szolgálják a vállalkozást). A vállalkozó visszavárja a lekötött eszközök megszerzésére fordított pénzt, ugyanakkor hozadékot is elvár, azaz amikor a vállalkozó befektetett eszközt vásárol, akkor azt jöv beli pénzre kívánja átváltani, amely reményei szerint több, mint amelyet a tartósan lekötött eszközökre költött. − Immateriális javak Nem anyagi természet , forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkez eszközök (vagyoni érték jogok (pl. bérleti jog, haszonélvezeti jog), szellemi termékek (pl. találmány, know-how, szoftver)) − Tárgyi eszközök Anyagi eszközök (ingatlan (pl. üzemi épület), m szaki berendezés (gépek, üzemi felszerelések, járm vek), földterület, ültetvény, tenyészállatok) − Befektetett pénzügyi eszközök Pénzügyi eszközök, amelyeket a vállalkozás éven túl leköt (pl. tartós lekötés bankbetét, részvény, kötvények). Az immateriális javak és a befektetett pénzügyi eszközök szerepe általában kicsi a kisés középvállalkozások körében.

•

Forgóeszközök olyan anyagi javak (eszközök), amelyeket a vállalkozás az értéktermel folyamatban egy évnél rövidebb id n (általában egy termelési ciklusban) használ fel.

21

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai − Készletek Eredetük szerint vásárolt készletek (a termék el állításához, szolgáltatás nyújtásához beszerzett különféle anyagok, áruk, amelyeket a termelés, szolgáltatás nyújtás folyamatában egy éven belül felhasználnak), illetve saját termelés készletek (félkésztermék, késztermék, továbbá azon anyagok, áruk összessége, amelyek a megmunkálás, félkész vagy késztermékké történ átalakítás folyamatában vannak = befejezetlen termelés) − Követelések A vállalkozás követelése keletkezhet áruszállításból, szolgáltatás nyújtásból (vev kkel szembeni követelés), továbbá lehet az alapítókkal szembeni követelés (pl. a tagokkal szembeni pótbefizetési igény esetén), vagy a törzst ke egy részének halasztott befizetése esetén (jegyzett, de még be nem fizetett t ke), illetve követelés keletkezik a szállítóknak adott el leg alapján. − Értékpapírok Az egy éven belüli értékesítésre vásárolt értékpapírok, amelyek eladásakor árfolyamnyereségre számít a vállalkozó (= eladási célra vásárolt kötvények, részvények, kincstárjegyek, letéti jegyek, zálogjegyek, befektetési jegyek és más forgatásra vásárolt értékpapírok). − Pénzeszközök Azok az eszközök, amelyek pénzformát öltenek, vagy rövid id n belül pénzé alakíthatók (készpénz, csekk, vállalkozás elszámolási betétszámláján (folyószámláján) lév követelés, vállalkozás elkülönített betétszámláin, kamatozó betétszámláin, devizabetétszámlán lév követelések).

1.5.2 A vállalkozói t ke (a vagyon forrásai) A vállalkozói t ke a vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges vagyon (= vásárló er ), amely a vállalkozás növekedésének forrása. Eredete szerint a bels (vagy másként ön)finanszírozás útján szerzett saját t ke, amelyet a vállalkozás saját maga hoz létre, illetve az alapítók bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, valamint az idegen t ke, amelyet a t ke- és pénzpiacon szereznek meg harmadik személyt l (küls finanszírozás = számviteli kötelezettségek). •

Saját t ke A saját t ke els megjelenési formája az alapítói t ke, amelyet az alapítók bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére az alapításkor. A dologi javak formájában átadott t ke az apport. Az alapításkor az alapító okiratban (kivéve egyéni vállalkozót) megadott, és a cégbíróság által bejegyzett vagyoni érték az alapítói t keszolgáltatás. A vállalkozás alapítása során (bejegyzés nélkül) véglegesen átadott, illetve a vállalkozás m ködése során szerzett t kerész a t ketartalék, az eredménytartalék, a tárgyévi mérleg szerinti eredmény, az el z évek áthozott vesztesége, valamint az értékelési tartalék. Betéti társaság esetén vagyoni betétr l, közkereseti társaságnál, vagyoni hozzájárulásról, korlátolt felel sség társaságnál törzsbetétr l, részvénytársaságnál részvényr l, szövetkezetek esetén pedig részjegyr l beszélünk.

22

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai − Alapítói t ke A t keszolgáltatás formája és az alapítói t ke megnevezése eltér a különböz vállalkozási formák esetén. Az egyéni vállalkozásban nincs a saját vagyontól elkülönült t ke. − Egyéb t keelemek A t ketartalék a vállalkozás részére véglegesen (visszafizetési kötelezettség nélkül) rendelkezésére bocsátott t kerész, amelyet a cégbíróságon a jegyzett t ke részeként nem jegyeznek be (pl. részvénytársaság esetén a részvények névértéke és a kibocsátási árfolyamérték különbözete). Az eredménytartalék a vállalkozás m ködése során a tárgyévet megel z en keletkezett adózott eredmény (nyereség) tulajdonosok között osztalék, illetve részesedés címén ki nem fizetett része. A tárgyévi mérleg szerinti eredmény a tárgyévben keletkezett adózott eredmény tulajdonosok között osztalék, illetve részesedés címén ki nem fizetett része. Az értékelési tartalék akkor keletkezik, ha a vállalkozás eszközeinek piaci értéke magasabb, mint a nyilvántartási értéke, és ezt a különbözetet az eszközöknél értékhelyesbítéssel érvényesítik, és a saját források közt ez értékelési tartalékként kimutatják. Eredményre nincs hatása. •

Idegen t ke A vállalkozás finanszírozása idegen t kével a küls finanszírozás. Formái − részesedés finanszírozás − hosszú lejáratú hitelb l történ (idegen) finanszírozás − rövid lejáratú (idegen) finanszírozási források Az idegen t ke annak lejárata szerint lehet közép- és hosszú lejáratú (éven túli), valamint rövid lejáratú (éven belüli) hitel. Legfontosabb jellemz jük a felhasználási területük, miszerint közép- és hosszú lejáratú hitelekkel a vállalkozás tartós forgóeszköz szükségletét, fejlesztéseket, beruházásokat szabad finanszírozni, míg a rövid lejáratú hitelek felhasználási területe a forgóeszközök és a folyó termelés finanszírozása lehet. − Hosszú lejáratú hitelb l történ finanszírozás A hosszú lejáratú idegen t ke egy évet meghaladóan áll a vállalkozás rendelkezésére. Ez lehet vé teszi, hogy a hosszú lejáratú idegen t kével tartós befektetéseket (az egy évnél hosszabb id re lekötött vagyonelemeket) finanszírozzon a vállalkozás. − Rövid lejáratú finanszírozási források A vállalkozások számára a rövid lejáratú idegen források a vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges, általában teljesítmény kapcsolatokon alapuló, éven belüli lejáratú forrást (kötelezettséget) jelentenek. A vállalkozások m ködésük során hosszabb - rövidebb ideig használják másik vállalkozás, pénzintézet, vagy munkavállalóik pénzét, azok mintegy megel legezik, hitelezik a termeléshez szükséges pénzt.

23

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A rövid lejáratú idegen pénzforrás származhat: o a vev k el refizetéseib l, amivel a vállalkozás rövid lejáratú idegen t kéhez jut, mivel vev je az áru vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének egy hányadát megfizeti a szerz dés szerinti teljesítést megel z en. Az el leget adó, lényegében hitelt nyújt, mert csak kés bb kapja meg azt az árut, amelyre az el leget fizette, míg az el leget kapónak nem kell ehhez a tevékenységhez saját t kéjét vagy bankhitelt felhasználnia. o a szállítók által nyújtott hitelekb l, amely azt jelenti, hogy a szállító már teljesített, a vállalkozás átvette a vásárolt terméket, vagy igénybe vette a szolgáltatást, de számláját egy kés bbi id pontban fogja kiegyenlíteni. Ez a kereskedelmi, vagy áruhitel. o a tartós passzívákból, amelyek azért tartósak, mert nagyságrendjük ugyan napról napra változik, de egy meghatározott mértékben a finanszírozási források között mindig jelen vannak. Passzívák, amelyek egy meghatározott id n át és nagyságrendben a forgó eszközök finanszírozására igénybe vehet kötelezettségeket jelentenek. Ide tartozik a munkavállalókkal szembeni munkabér kifizetése, hiszen azt a dolgozó a tárgyhót követ hónapban kapja meg, vagy az adóhatóság felé esedékes adók, vagy a társadalombiztosítási járulékok. A vállalkozások lehet, hogy az esedékesség el tt rendelkeznek fizetési kötelezettségeik teljesítéséhez a pénzzel, de fizetni csak az esedékesség napján fognak, figyelembe véve a pénz id értékét. o a rövid lejáratra felvett hitelekb l, kölcsönökb l, amikre akkor van szükség, ha az eddig nevesített idegen t ke nem elégséges a forgóeszközök finanszírozására. o egyéb kötelezettségekb l, mint például a késedelmi kamat, a munkavállalóktól levont, máshova átutalásra kerül összeg. A vállalkozások finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat aszerint is lehet elemezni, vizsgálni, hogy azok tartósan vagy átmenetileg állnak-e a vállalkozás rendelkezésére. A tartós források közé tartozó saját t ke véglegesen, a hosszú lejáratú hitelek több éven keresztül folyamatosan, csaknem állandóan jelen vannak a termelési folyamatban. Ezzel szemben átmeneti forrás a rövid lejáratú hitelek és más rövid lejáratú idegen pénzforrás, mivel ezek csak meghatározott ideig, átmenetileg állnak rendelkezésre, vesznek részt a finanszírozási folyamatban. Már itt hangsúlyozni kell azt a fontos pénzügyi alapelvet, amely szerint az eszközök megtérülésének (mobilizálhatóságának, pénzzé tehet ségének) és az ket finanszírozó források lejáratának összhangban kell lenni. Ezt az elvet az illeszkedés elvének nevezik. Ebb l adódóan a tárgyi eszközöket és minden más hosszú élettartamú, nehezen mobilizálható eszközt tartós forrásokkal célszer finanszírozni. Az átmeneti források a termelésben csak id legesen megjelen eszközök finanszírozására használhatók fel. Kés bb a finanszírozási szabályok témakörnél err l még részletesebben lesz szó.

1.6 Vállalkozás önfinanszírozása leírási bevételekb l A vállalkozás bels finanszírozási forrása származhat még a leírási bevételekb l is. A leírási bevétel alapja a vállalkozás befektetett tárgyi eszközeinek (ingatlanok, m szaki berendezések, járm vek, egyéb berendezések és felszerelések) értéke után a termelési költségek között elszámolt értékcsökkenés, amely arányos az ezen eszközök termelés vagy szolgáltatás nyújtás 24

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai folyamatában való fokozatos elhasználódásukkal. Ez a leírás – amennyiben a piac elfogadja azt – a befektetett eszközök értékének visszatörlesztését hivatott biztosítani, és akkor lesz bel le finanszírozási forrásként szolgáló leírási bevétel. Ez csak akkor egyezik meg a költségek között elszámolt amortizáció összegével, ha az árbevétel arra teljes összegében fedezetet nyújt. A leírási bevétel nagyságát egy elszámolási ciklusban meghatározza: •

a tárgyi eszközök bruttó értéke,

•

a tárgyi eszközök használati ideje,

•

a t kebefektetés törlesztésének (a leírásnak) a módszere.

A tárgyi eszköz bruttó értéke az az érték, amennyibe a tárgyi eszköz beszerzése, el állítása kerül, és amely értéken a rendeltetésszer en használatba vett, üzembe helyezett egyedi eszközt a vállalkozás vagyonnyilvántartásába bevették. A tárgyi eszköz használati ideje az az években meghatározott id tartam, amelyen belül a tárgyi eszköz bruttó értékének vissza kell térülnie az árbevételben. A t ke visszatérülési idejét meghatározza az eszközök leterhelése (kihasználása) által befolyásolt fizikai elhasználódási id (= fizikai elhasználódás), valamint a m szaki fejl dés üteme (=gazdasági avulás). A tárgyi eszközök használati idején belül a befektetett t ke visszatérítése általában: •

egyenletes (lineáris),

•

gyorsított (az id függvényében degresszív) ütem vagy

•

teljesítmény arányos törlesztési módszerrel lehet.

Alapvet követelmény, hogy a befektetett t ke az amortizációs id végéig a leírási bevételekb l visszatérüljön, egyébként t kevesztés következik be. A befektetett t ke egyenletes ütem visszatörlesztése esetén a számításba vett használati id alatt – a feltételezés szerint – a tárgyi eszköz értéke az id múlásával egyenes arányban csökken, ezért id egységenként (általában évenként) termelési költségként elszámolt t kevisszatérülés (értékcsökkenés) összege a megállapított leírási id éveiben azonos, és értéke a bruttó érték és a leírási id hányadosa. A lineáris leírás alkalmazása tehát akkor alkalmazható, ha a tárgyi eszköz fizikai elhasználódása és gazdasági elavulása jól el re jelezhet . Gyorsított ütem t ketörlesztést olyan esetben alkalmazzuk, amikor a tárgyi eszköz fizikai elhasználódása és a gazdasági elavulás üteme eltér, mégpedig a tárgyi eszközöket el állító ágazatok technikai fejl désének gyors üteme miatt, vagy a termelt termékek piaca gyorsan, nem tervezhet en változik, és az új termék iránt piacon való megjelenése után nagy a kereslet, majd az érdekl dés nagymérték csökkenésével kell számolni. A t kevisszatérülés kockázata csökken a gyorsított leírás alkalmazása esetén. Az alkalmazás feltétele, hogy a termék árában a nagyobb összeg amortizációt a piac elfogadja, és a vételár nyújtson fedezetet az amortizáció összegére is. A gyorsított ütem leírás évenkénti leírási mértékét (kulcsát) többféle megoldással is meghatározhatjuk. Alkalmazhatjuk az évek száma alapján történ degresszív értékcsökkenési leírás módszerét, amelynek lényege, hogy a leírási id szak számösszegével határozzuk meg a vetítési kulcsot, majd a használati id éveinek számát fordított sorrendben figyelembe véve számoljuk az évenkénti leírás összegét.

25

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A degresszív leírás kumulatív módszerével az évenkénti leírási kulcsot határozhatjuk meg. A használat éveit súlyozzuk a használati id tartammal. Így egy degresszíven csökken leírási kulcssorozatot kapunk. A teljesítmény arányos értékcsökkenési leírás az eszköz tényleges teljesítményét figyelembe véve határozza meg az éves leírási összeget, azaz az eszköz tényleges termelésben való részvétele arányában adódik át az eszköz értéke a vele el állított termék, szolgáltatás értékébe. A módszer alkalmazása akkor el nyös, ha a tárgyi eszköz alkalmazása nem egyenletes az egyes években. A módszer alkalmazásának feltétele, hogy rendelkezzünk információval arról, hogy az adott eszköz várható élettartama (használati ideje) alatt milyen teljesítményre képes. Erre a tervezett élettartam teljesítményre vetítjük az eszköz bruttó értékét, amely így megadja a teljesítményegységre es leírási összeget. A fajlagos leírás (pl. Ft/m szakóra) és az éves teljesítmény (m szakóra) szorzata adja az éves leírás összegét. A módszer az egyes eszközök tényleges fizikai elhasználódását jobban figyelembe veszi, ugyanakkor használata csak akkor indokolt, ha a teljesítmény pontosan mérhet . Ha a tényleges teljesítés eltér a tervezett l, a leírási id szak alatt a hátralév évekre új kulcsot kell meghatározni. Ez a korrekció biztosítja az id szak végére az eszköz tényleges leírását, a befektetett összeg visszatérülését. Er gépeknél, szállító eszközöknél lenne célszer az alkalmazása. Magyarországon nem terjedt el a használata. Ha az eszközállomány elöregedett, akkor a vállalkozás nem számolhat a leírási bevételekre..

1.7 Részesedés finanszírozás Részesedés finanszírozás esetén a forráshiányos vállalkozás új tulajdonosok t kéjének bevonásával jut forráshoz. A t kebefektet motivációja lehet: • els dlegesen a befektetett t ke hozadéka, nyereség; • befolyásoló, irányító szerep megszerzése a vállalkozásban, amely esetleg piaci versenytárs; • a versenytárs piacainak megszerzése; • új piacokra való belépés, vagy meglév piaci pozíciók meger sítése. A részesedés finanszírozás általában végleges t kejuttatást jelent, a vállalkozásfinanszírozás szempontjából saját forrásként viselkedik. A t keszerzés történhet részvényt ke vagy törzst ke emeléssel, illetve részesedés vásárlással. A végleges, lejárat nélküli küls t kének is van t keköltsége. A vállalkozásnak a finanszírozási forrás szerzés ezen módja esetén is mérlegelni kell, hogy az elérni tervezett eredmény, az átlagos t kehozadék fedezetet nyújt-e mind a saját tulajdonosok, mind az idegen t két szolgáltatók t kehozadék iránti elvárásainak. A részesedésfinanszírozás sajátos formája a kockázati t ke befektetés. Ennek egy sajátos formáját az úgynevezett üzleti agyalok jelentik. Az üzleti angyalok a növekedni képes kisvállalkozások finanszírozásában és fejlesztésében vállalnak szerepet. A kockázatit ke-piac két részre osztható: •

egy intézményesült piacrészre, melyet befektetési társaságok és alapok uralnak, és

•

egy informális, „láthatatlan és anonim” magánszemélyek által dominált szegmensre.

A nem intézményesült kockázatit ke-piac kínálati oldalát képvisel üzleti angyalok (business angels) a kockázati t kéhez hasonló vállalkozás finanszírozó és –fejleszt tevékenységet ellátó magánszemélyek, akik speciális jellemz iknek köszönhet en képesek betölteni a 26

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai t kepiacon „tátongó” finanszírozási szakadékot és hozzájárulni az innovatív vállalkozások sikerességéhez. Szerepük azért sem elhanyagolható, mivel a legnagyobb kockázatit keforrásnak tekinthet ek az innovatív kisvállalkozások számára. Az üzleti angyalok magánszemélyként tevékenykednek. Ez azt jelenti, hogy nem különböz intézményi befektet k, kockázatit ke-társaságok hajtják végre a befektetéseket, hanem saját célok által vezérelt természetes személyek. Az üzleti angyalok közvetlen módon, kockázatit ke-alapú finanszírozást nyújtanak. Az angyal befektetések t zsdén nem jegyzett vállalkozásokba irányulnak. Az állam szerepet vállalhat a nem intézményesült kockázati t kepiac élénkítésében A kormányzati beavatkozás három f területre irányulhat: egyfel l növelheti az informális kockázati t ke kínálatát, másfel l fejlesztheti a keresleti oldalt, hogy megfelel számú ígéretes ötlet szülessen és gyarapodjék a befektetések fogadására alkalmas vállalkozások száma. Végül a kormányzat szerepet vállalhat a piaci hatékonyság növelésében azáltal, hogy támogatást nyújt közvetít intézmények – üzleti angyal hálózatok – létrehozásához és m ködtetéséhez. A küls finanszírozás legáltalánosabb esete a hitel igénybevétele. Az idegen t kének (forrásoknak) rövid és hosszú lejáratú fizetési kötelezettségekre bontása a vállalkozás likviditásának szempontjából meghatározó jelleg . Jellemz je, hogy határozott id re szóló t kejuttatást jelent, visszafizetési kötelezettség mellett. A t két juttatók tulajdonosi igényekkel nem lépnek fel. Általában az összes lehetséges forrás közül a hitel költsége a legmagasabb. Ez a vállalkozásoknál költség, mivel a hitelek kamatát a ráfordításként számolják el, csökkentve adóalapjukat, s végs soron a fizetend adó összegét is. Ezt a jelenséget nevezik adópajzsnak. A hitelek felvételének a részesedés finanszírozással szemben adókímél hatása van. Gyakran kedvez bb a vállalkozás egészére nézve nem bels forrásból - saját t kéb l, adózás utáni eredményb l - megvalósítani a beruházást, hanem hitel felvételével. Ebben az esetben a t két nyújtó a hitel összegének megfelel t ke visszafizetésén kívül, el re meghatározott feltételek mellett kamatra is igényt tart. Emiatt fontos számára a hitelt felvev bonitásának vizsgálata, míg számára kevésbé fontos a vállalkozás minél jobb jövedelmez sége. Természetesen fontos, hogy a vállalkozás eredményt érjen el, de nem els dlegesen az eredmény nagyságának ismeretében dönt a hitelez a hitel odaítélésér l.

1.8 A gazdálkodás ciklikussága, a gazdasági év A kis- és középvállalkozások számára – t ke-ellátottsági problémáik miatt – gyakran okoz gondot a vállalkozás likviditásának fenntartása. Az egyenetlen pénzszükséglet, amely a termelési ciklusokból, illetve a különböz jogszabályokból és megállapodásokból származó fizetési kötelezettségek teljesítéséb l származik, gondot okoz. Ezek többségére fel lehet készülni, el re ismertek, aminek következtében tervezhet a vállalkozás pénzforgalma.

1.8.1 Termelési ciklikusság A vállalkozások számára nagyon sok termelési folyamat ciklikusan ismétl dik. A mez gazdasági termelés tipikus példa erre. A természeti környezet és a biológiai alapok által determinált ciklikusság a gazdálkodó számára el re meghatározza az általa kiválasztott termékszerkezetre a tevékenységek végzésének lehetséges id intervallumát. A termelési cél 27

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai és volumen ismeretében el re tervezhet k az anyagi er források, és az azok biztosításához szükséges pénzügyi források. A termelési ciklikusság másik sajátossága, hogy a bevételek realizálásának lehetséges legkorábbi id pontja is általában rugalmatlan, többnyire a termék értékesíthet ségéhez köt dik. Ezt, a termék tulajdonságainak ismeretében, a fajta megválasztásával szabályozhatjuk (korábbi érés fajták stb.). termékeknél eltér . A szántóföldi A termelési ciklus hossza a különböz növénytermesztésben az általános termesztésbe vont kultúrák esetén 12-18 hónap, az állattenyésztésben tömeggyarapodást célzó termelésnél (hizlalásnál) 6-18 hónap a jellemz , míg egyes állati termék el állítása esetén (tej, tojás) napokra csökken ez az id intervallum. A t ke megel legezés id tartamának hosszúsága a vállalkozónak pénzbe kerül. Finanszírozási tekintetben a kamatköltség nagysága jelentkezik, de a vállalkozónak a vállalatgazdasági fogalomkörbe tartozó befektetése elmaradt hasznát is számba kell vennie, amely kihat a vállalkozás eredményességére, és ezen keresztül az önfinanszírozó képességére. A gazdaság termelési szerkezetének megfelel kialakítása, a rövid megel legezési idej termékek piacilag realizálható termékvolumen kibocsátásával csökkentheti a vállalkozás likviditási feszültségeit.

1.8.2 A gazdasági év A gazdasági év – a számvitel és adózás szabályai okán – január 1-t l december 31-ig tart. A gazdálkodás során általában nem lehet, és általában nem is kell ilyen határozott határvonalakat húzni. A vállalkozás finanszírozása tekintetében felfedezhet k olyan ciklikusan ismétl d id pontok, amelyekhez valamilyen gazdasági esemény, pénzkiadás vagy -bevétel köthet , illetve ezekhez kapcsolódóan a vállalkozónak valamilyen adminisztratív (például bevallási, számla kibocsátási) feladata van. Ezeket a vállalkozó el re tervezheti és forrásbiztosítási terv alappontjaiként kezelheti. Ráadásul gyakran olyan id pontok ezek, amelyek elmulasztása szankciókat vonhat maga után, amelyek szintén (de már nem tervezett) pénzügyi kihatással járhatnak. A rendszeres gazdasági események alapvet en három csoportba sorolhatók: •

az állammal és önkormányzatokkal szembeni köztartozások (adók), és igények (támogatások);

•

a törvények által meghatározott egyéb kötelezettségek;

•

a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, más vállalkozásokkal, vagy e tekintetben vállalkozási kapcsolatban lév közintézményekkel, illetve a munkavállalókkal szerz dés alapján keletkez rendszeres kötelezettségek vagy követelések.

Míg az els két esetben a késedelmes pénzügyi teljesítést törvényi szankciók (késedelmi kamat, bírság, pótlék) terhelik, addig az utóbbi esetben a polgári jog szabályai szerint eljárva a megbízó és a megbízott (vállalkozó) saját maga szabályozza az id ben történ pénzügyi teljesítés elmulasztásából ered kárának megtérítési módját. A kisvállalkozások többségét havi rendszerességgel a következ fizetési feladatok érintik: munkavállalókkal szembeni tartozások rendezése; tagoknak fizetett osztalékel leg; átvállalt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, fizetett támogatás; a kifizetett munkabér közterhei és a levont

28

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai adóel leg; az el z hónapban kifizetett osztalékel leg forrásadója; a vev által megfizetett és a jóváírható általános forgalmi adó különbözete; társasági adó el leg. A munkavállalók a munkaszerz dés alapján megállapított bért kapják. A munkáltató a munkavégzés után bérpótlékot, kiküldetési költségtérítést, utazási költségtérítést fizethet. A munkavállaló azzal, hogy utólag kapja meg munkájáért a bért átlagban 15 napig hitelez a vállalkozónak. Természetesen gyakran el fordul a havi többszöri kifizetés, illetve az alkalmi munkák esetén a teljesítés napján történ fizetés. Ekkor a vállalkozónak ehhez kell megfelel pénzkészlettel rendelkeznie. A vállalkozások körében is egyre inkább terjed a bankkártyára történ fizetés. Ez a vállalkozás számára készpénzkímél eljárás, ugyanakkor a munkavállalók jelent s hányada még mindig a számlán való megjelenés után a pénzt részben vagy egészben felveszi, nem „élvezi” a bankkártya el nyeit. A munkabérhez kapcsolódóan kell szólni arról, hogy a kisvállalkozások tulajdonosainak nagy száma él azzal a lehet séggel, hogy nem bérként veszi fel a munkavégzésével kapcsolatban t megillet összeget, hanem a ki nem fizetett bér és közterhei révén keletkez nyereséget havi rendszerességgel osztalékel legként számolja el. A módszer alkalmazásának alapfeltétele, hogy a vállalkozás nyereségesen m ködjék, és legalább annyi adózott eredmény képz djön, mint amennyi a tulajdonosok ilyen célú osztalékigénye, illetve a társasági szerz dés lehet vé tegye a nem tulajdoni arányú részesedés kifizetését a tulajdonosok számára. A köztartozások rendezésének fontos része a munkavállalóval kapcsolatos személyi jövedelemadó el leg és a társadalombiztosítási járulékok megfizetése. A vállalkozás korrekt magatartása az, ha a munkavállalótól levont, illetve a bér után keletkez kötelezettségeit teljesíti. A késedelmes teljesítés után késedelmi kamatot számolnak fel, amely naponkénti mértéke az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének naptári napokra es hányada. A társas vállalkozások el z évi eredménye alapján kell megállapítani a havonta vagy negyedévente fizetend társasági adó el leget. Amennyiben a december havi el zetes eredmény-megállapítás alapján feltételezhet , hogy a befizetett (éves) adóel leg összege jelent sen eltér (nagyobb) a ténylegesen képz d adótól, az el legfizetés módosítása kérhet az adóhivataltól. Ha a befizetett összeg kevesebb, mint a várható tényleges társasági adó összeg, akkor keletkezik a feltöltési kötelezettség (lásd még kés bb). Kedvezmény a kis- és középvállalkozásnak min sül vállalkozásoknak, hogy havi adóel leg fizetés esetén, a társasági adóel leg havi 150 E Ft-ot meghaladó részét, negyedéves adóel leg fizetésnél 450 E Ft-ot meghaladó adóel leget kell fizetni. Az eddigiekben felsorolt tényez k összegszer en is egészen pontosan tervezhet k akár több hónapra el re az üzletmenet mélyebb ismerete nélkül. Az általános forgalmi adó összegét azonban csak az adott hónapban kibocsátott és a beérkez számlák áfa tartalmának ismeretében lehet tervezni. Hosszabb id szakra vonatkozó pénzforgalmi terv készítésekor, el re ütemezni kell a tervezett vásárlásokat, és a szerz déses munkák teljesítéséhez kapcsolódó számlakibocsátásokat. Vev k felé számlát lehet ség szerint úgy kell kibocsátani, hogy a számla pénzügyi teljesítése megel zze az áfa fizetésének id pontját, ugyanis nagyobb összeg áfa fizetési kötelezettség keletkezése (egyidej nagy összeg áfa köteles számla kibocsátása) komoly fizetési nehézségeket idézhet el a vállalkozásnál. Az egyéni vállalkozók, ha alkalmazottat tartanak, munkabérrel kapcsolatos finanszírozási feladatai, és azok ütemezése megegyezik a társas vállalkozókéval. Eltérés lehet a vállalkozó jövedelemkivétével kapcsolatban (mert az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik).

29

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Ha az egyéni vállalkozó (illetve a jogi személyiség nélküli társas vállalkozás) az alanyi adómentességet választja az általános forgalmi adó elszámolásával kapcsolatban nincsenek feladatai. Az egyéni vállalkozók többségére a negyedéves rendszeresség feladatok jellemz ek. Az évente egyszer jelentkez feladatok köre február 15., május 31. és december 20-ához köt dik: Február 15-e az egyéni vállalkozók számára fontos dátum, ekkorra kell elkészíteni az éves bevallását és rendezni a személyi jövedelemadó különbözetet. Társas vállalkozásoknak május 31-ig kell elkészíteni a mérleget, és rendezni a társasági adó, az ipar zési adó és a vállalkozók kommunális adója különbözetét, és ezekhez kapcsolódóan a megállapított osztalék után a befizetett forrásadó el leg és a ténylegesen fizetend forrásadó különbözetét. December 20-a az adófeltöltés napja. A társasági adó, az ipar zési adó és a kommunális adó esetében van a vállalkozásoknak feltöltési kötelezettsége. A feltöltési kötelezettség az év során az adóhatóság kivetése alapján befizetett adóel leg és a várható adózás el tti eredmény különbözete. A várható eredmény becslését úgy kell végezni, hogy az legfeljebb 10%-kal lehet kevesebb a ténylegesen megállapításra kerül nél, azaz az el leget ki kell egészíteni a várható társasági adó legalább 90%-ára. A rendszeres kiadások között a közm szolgáltatók díjai általában havonként eltér összegben, de az év egyes id szakaiban el re tervezhet módon jelentkeznek. Téli id szakban a f téssel kapcsolatos kiadások jelent sen magasabbak a nyári hónapoknál. Mez gazdasági szárítót üzemeltet vállalkozások a betakarítási id szakban jelent s mennyiség tüzel anyagot (tüzel olajat, földgázt) használnak fel, amely a berendezés kapacitása alapján közelít leg meghatározható. A szolgáltatók általában minden hónap ugyanazon szakában nyújtják be számláikat, és a fizetési határidejük rendszeresen ugyanarra az id pontra esik. A vállalkozások többsége az alábbi közm szolgáltatókkal áll kapcsolatban: áramszolgáltató, víz- és (ahol van) csatornam szolgáltató, gázszolgáltató, telefonszolgáltató, (újabban) hálózati szolgáltatók. A vállalkozók számára további fontos szolgáltatásnyújtók: telephely bérbeadók, eszköz bérbeadók, biztosítók (gépjárm kötelez felel sség biztosítás, gépjárm CASCO biztosítás, általános felel sségbiztosítás, vagyonbiztosítás, termelés kockázatát csökkent biztosítások stb.), rendszeres szolgáltatást nyújtók (telephely rzése, átalánydíjas fenntartási szerz dések stb.). A feltételek biztosítására ezekkel a szolgáltatókkal szembeni kötelezettségeinket is rendszeresen ki kell elégíteni, mert – napjainkban rövid türelmi id után – a szolgáltatás megsz nhet, ami jelent s károkat okozhat, egyes esetekben pedig meghiúsíthatja a vállalkozás tevékenységét is. A vállalkozás finanszírozása szempontjából fontosak azok a szerz déses kapcsolatok, amelyek rendszeres, tervezhet bevételhez juttatják a vállalkozást. Ezek lényegében nem térnek el más vállalkozási tevékenységt l, ugyanakkor a fizet képesség fenntartása szempontjából mindenképpen jelent séggel bírnak, még ha összegükben nem kiemelked en magas bevételeket biztosítanak is. Az ilyen jelleg szerz dések esetében, ha azok több év id tartamra jöttek létre, lehet ség szerint biztosítani kell a szerz déses bevétel reálértékének meg rzését.

30


2. A HAZAI VÁLLALKOZÁSKEZDÉST, M KÖDÉST ÉS –FEJLESZTÉST SEGÍT KEDVEZMÉNYES HITELKONSTRUKCIÓK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

A vállalkozások finanszírozási sajátosságait tárgyalva a rövid történeti áttekintés célja, hogy képet adjon a mai rendszer el zményeir l. A korábbi évtizedek tapasztalatai segíthetnek el revetíteni egyes „újnak” tekintett eszközök bevezetésének várható hatásait is.

2.1 A mez gazdasági finanszírozás néhány történeti aspektusa A kérdéskör áttekintése el tt fontos megjegyezni, hogy a magyar gazdaságban a mez gazdaság szerepe fokozatosan átalakult, a GDP-hez való hozzájárulása csökkent. Azonban az állam szerepvállalása az ágazatban elmúlt évszázadban más nemzetgazdasági ágazatokét meghaladó volt. Ezért a témakörrel kiemelten foglalkozunk. A mez gazdaság fejl désének egyik kulcsa közel két évszázad óta a hitelhez jutás lehet sége. A magyar gazdaság lendületvétele már a XIX. század els felében elindult. Ennek velejárójaként a gazdaság (jellemz en a nemesi birtokok) finanszírozásának problémái is er teljesen felvet dtek. A választ többen többféleképpen keresték. Széchenyi István Hitel cím munkájában máig ható gondolatokat fogalmazott meg. Ugyanakkor elindult a magyar bankrendszer kiépülése. Széchenyi, a reformer gondolkodó és politikus az akkori fejlett európai országokban, els sorban Angliában szerzett tapasztalatai és a magyarországi utazásai alapján a Hitel (1830), a Világ (1831) és a Stádium (1833) cím munkáiban foglalta össze gondolatait, amelyek a magyar közállapotok megváltoztatására kívánták felhívni a magyar nemesi értelmiség figyelmét. Felismeri, hogy a közgazdaság-tudomány nélkül nehéz a gazdasági élet szövevényeiben eligazodni [MÁTYÁS, 1991.]. A mez gazdaság stagnálásából való kitörés lehet ségét a hitel révén látta elérhet nek. Felveti a hazai pénzforgáson kívüli (elfekv ) pénzek bevonására a Magyar Nemzeti Bank felállításának gondolatát is. Széchenyi m veiben a központi helyet a feudális földesúri gazdaság t kés útra állítása foglalja el. Kora bajairól alkotott diagnózisával egyetemben megadja - a ma is helyesnek tartható - gyógyítási eszközöket. Ebben is rejlik nagysága és id tállósága. A magyar bankrendszer története 1817-ben kezd dik [SULYOK, 1994.], amikor megalakult az Osztrák Nemzeti Bank, amely az egész császárság (így Magyarország) területén bankjegykibocsátási jogot szerzett. 1878-ban - a kiegyezés után megjelent önálló magyar nemzeti bank létesítésének igényének hatására, de azt akkor nem kielégítve - létrehozták a jegybanki szerepet betölt Osztrák-Magyar Bankot. A Magyar Nemzeti Bank létrejöttére 1924-ig - a monarchia felbomlása utánig - kellett várni. Az els magyarországi hitelintézetet 1772-ben állami hitelek kezelésére hozták létre. Az Els Osztrák Takarékpénztár 1827-ben létesítette els fiókját Magyarországon. A történelmi Magyarországon els önálló magyar pénzintézet a Brassói Általános Takarékpénztár (1936) volt. Fáy András 1839-ben kezdeményezte a Pesti Hazai Els Takarékpénztári Egyesület megalapítását, amely ténylegesen 1840-ben kezdte meg m ködését és 1845-ben vált részvénytársasággá. 1841-ben kezdte m ködését a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank.

31

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai (Jelent s szerepet játszott a szabadságharc idején - jegybanki szerepet kapva - a Kossuth bankók kibocsátásával.) A mez gazdaság finanszírozását tekintve jelent s évszám 1863, amikor megkezdte m ködését a Földhitelintézet. 1867-ben alapították a Magyar Általános Hitelbankot. A Földhitelintézet kölcsöneivel els id ben els sorban a nagybirtokosok és a nagyobb középbirtokosok éltek [LEDERER, 1907.]. Az 1867-es kiegyezés pezsdít leg hatott - gazdasági életben bekövetkez "aranykorral" összefüggésben - a magyar bankrendszer fejl désére is. A bankok és a takarékpénztárak száma rohamosan növekedni kezdett. Ezt 1873-ban egy pénzügyi válság torpantotta meg, ami azonban csak id legesnek mutatkozott. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár Postatakarékpénztárt 1885-ben alapították.

1872-ben,

a

Magyar

Királyi

Jelzáloghitelezésre 1869-ben hozták létre a Magyar Jelzáloghitelbankot. A jelzáloghitelezés lényege, hogy a jelzáloghitelezésre jogosítvánnyal rendelkez pénzintézet úgy biztosít kölcsönt, hogy annak fedezetéül felajánlott ingatlanra záloglevelet bocsát ki. Az ingatlanra - telekkönyvi bekebelezési joggal - bejegyzett jelzálog a záloglevélre teljes fedezetet kell, hogy biztosítson. A jelzáloghitelek hosszú lejáratú (gyakran 10 évet is meghaladó) hitelek. A jelzáloghitelezés feltétele a telekkönyvi nyilvántartások létrehozása, amelyre Magyarországon el ször a - kés bb törvényer re emelt - 1855. évi igazságügyminiszteri rendelet alapján került sor. Az 1886-ban megalapított Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósága által kezdeményezett, Raiffeisen típusú hitelszövetkezet hamarosan országos mozgalmat váltott ki. 1905-re több, mint 1800 szövetkezethez közel 6000 településr l 454 ezer tag társult. A saját és az Országos Központi Hitelszövetkezett l (alapítva 1898-ban) igénybe vett forrásokkal együttesen 125 millió korona hitelkeretet tudtak a tagjaik részére biztosítani. A Raiffeisen típusú hitelszövetkezetek - a névadó német herdesdorfi polgármester által kialakított elvek szerint - a mez gazdaság viszonyaival összhangban a kisbirtokosok hiteligényének megfelel kielégítésére törekedtek. A Raiffeisen szövetkezet csak kölcsönadási ügyleteket ismert, nem adott rövid lejáratú (egy évnél rövidebb) hiteleket, a rendes hitel 5 éves id tartamú volt, gyakori volt a tíz, de el fordult a húsz évre szóló hitel is. A XIX. század második felében dinamikusan fejl dött a magyarországi bankrendszer. Nagy számban jöttek létre hitelszövetkezetek. A történelmi Magyarország területén több mint 3000 pénzintézet illetve pénzintézeti fiók m ködött. A bankrendszerben a mez gazdaság finanszírozása - els dlegesen az ágazat akkori súlya okán - fontos szereppel bírt. A hosszú lejáratú mez gazdasági hitelek kamata 7-8% volt ebben az id szakban. A mez gazdasági birtokokon lév terhek nagysága 1900-as évek elejére elérte a földbirtokok kalkulált értékének 50%-át, amelyb l banki zálogadósság mintegy 26%-pont, a közterhekb l (például adó) származó pedig 24%-pont körüli volt. A bankrendszer a II. világháború után jelent sen átalakult. A korábbi színes kép helyett egyszín jött létre. A tervgazdasági rendszer kialakítása során a kereskedelmi bankok megszüntetésre vagy a Magyar Nemzeti Bankba beolvasztásra kerültek. A vállalati szféra finanszírozását gyakorlatilag az MNB végezte ett l kezdve. A lakossági betétgy jtést és hitelezést az Országos Takarékpénztár (OTP) és a Takarékszövetkezetek kapták feladatul, ugyanakkor a vállalati szférával gyakorlatilag semmilyen kapcsolatban nem állhattak. Az OTP 1970-es, 1980-as évekbeli története jelzi, hogy a 1968-as gazdasági reformkísérlet

32

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai következtében a hitelezési politikájában egyre jelent sebb szerepet kapott a magánszféra vállalkozási jelleg hitelezése is. Az OTP ebben az id szakban folytatott mez gazdasági hitelezési megoldásaiból néhány: Az integrált mez gazdasági termelési hitelkonstrukciók esetén a termel szövetkezet, mint integrátor szerz dést kötött a tagjaival állattenyésztésre, zöldségtermelésre stb., segítséget nyújtott a termeléshez és az értékesítéshez, és felel sséget (kezességet) vállalt az ebben az integrációban résztvev k termelési hiteleinek visszafizetésére. A termelési kölcsönök kamata alacsonyabb volt a fogyasztási hitelek kamatainál. A termelési hitelek 90%-a (a bank besorolása szerint) mez gazdasági kölcsön volt, amelyet f leg állat-, takarmány- vagy mez gazdasági kisgép vásárlására fordítottak. Kés bbiekben a háztáji és kisegít gazdaságok termelésének ösztönzése érdekében módosították - számukra kedvez bbé téve - a hitelfeltételeket. Az OTP 1976-1980 között mintegy 300 ezer kölcsönnel 3,3 Mrd Ft-ot helyezett ki. Ugyanezen id szak alatt a Takarékszövetkezetek is további 2,9 Mrd Ft termelési hitelt adtak tagjaik részére. 1981-1985 között 400 ezer termelési hitelszerz déssel 6,8 Mrd Ft-ot helyeztek ki. A mez gazdaságban a vállalkozási kedv jelent sen n tt ebben az id szakban. A kisgazdaságok gépesítése, a korszer termelési módszerek bevezetése, sz l -gyümölcs ültetvények telepítése, állattenyésztésen belül f leg sertéstartás fejlesztése, kisebb mértékben üsz vásárlás, marhahizlalás, méhészetek fejlesztése, prémesállat tenyésztés szerepelt jellemz en a hitelfelvételek céljai között. A vállalkozások és a bankok szempontjából egyaránt fordulópontot jelentett 1987, a kétszint

bankrendszer létrehozása. A folyamatot megel zte s egyben létrejöttének közvetlen kiváltója volt, hogy Magyarország 1982-ben csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) illetve tagja lett a Világbanknak (IBRD). A Magyar Nemzeti Bankról leválasztották a vállalkozások hitelezésével és folyószámla kezelésével kapcsolatos tevékenységet, ezekre 3 kereskedelmi bankot (Országos Kereskedelmi és Hitelbankot (OKHB), Magyar Hitelbankot (MHB) és a Budapest Bankot (BB)) hoztak létre. Induláskor a bankrendszer infrastruktúráját alapvet en az MNB vidéki fiókhálózatára építették. Kés bbiekben ez a hálózat gyors fejl désnek indult. A megalakult kereskedelmi bankok közül a mez gazdasági vállalatok és termel szövetkezetek banki ügyleteinek zömét az OKHB kapta meg. A kereskedelmi bankok a kés bbiekben minden nemzetgazdasági ágazatban azonos intenzitással tevékenykedtek. A bankrendszer dinamikus fejl désnek indult. Rövid id alatt több mint 50 pénzintézet jött létre. Ezek közül számos viszonylag kis t kével és korlátozott tevékenységi körrel bír(t). A mez gazdaság tekintetében általában az eredetileg hazai t kével alakított (azóta többségében részben vagy egészben külföldi t ke részvételével privatizált) nagyobb országos fiókhálózattal rendelkez bankok szerepe jelent s. A felsorolásban szerepl bankok közül több megsz nt vagy cs dhelyzetb l került kimentésre. Ez természetszer en rányomta bélyegét a hitelezési politikájukra, hiszen az alacsony jövedelmez ség , nagyobb termelési kockázatú ágazatok, így a mez gazdaság hitelezésében is a bankok egyre óvatosabb magatartást tanúsítottak. Szólni kell ezentúl néhány, a bankrendszer m ködését és a hitelezést befolyásoló tényez r l. A egyik fontos, meghatározó elem a jegybanki alapkamat bevezetése. Erre 1989-ben került sor. A jegybanki alapkamatnak nemcsak a Magyar Nemzeti Bank által refinanszírozott hitelek kamatszintjének meghatározásában van szerepe, hanem számos külföldi forrású (például világbanki, EBRD) mez gazdasági hitel, illetve hazai finanszírozási konstrukció kamata is ehhez kapcsolva került kialakításra. 33

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A bankrendszer magyarországi fejl désének újabb eleme a jelzálog-hitelezés gyakorlatának ismételt bevezetése, a jelzálog hitelintézet megalapítása. Ez a folyamat megindult [SZ CS, 1992.]. A törvényt az országgy lés 1997. április végén fogadta el [1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetr l és a jelzáloglevélr l, 1997.]. A jelzálog-hitelezés - II. világháborút megel z közel 100 év tapasztalatai szerint - a mez gazdaság egyik legfontosabb hosszúlejáratú hitelezési formája lehetne, azonban az elmúlt id szakban nem sikerült a remélt szerepet betöltenie, amelynek számos oka van, amelyek közül az egyik legfontosabb a term föld forgalmának korlátozásából ered.

2.2 A magyarországi mez gazdaság-fejlesztési törekvések és f bb jellemz ik A magyar mez gazdaság modern értelemben vett fejlesztési szándéka már a XX. század els felében megjelent. Ennek eredménye az 1942. évi XVI. törvénycikk a mez gazdaság fejlesztésér l. A II. világháború ekkor már javában tartott, s nem hagyott elégséges id t a törvényben megfogalmazott célok végrehajtására. A háború befejezése után, viszonylag rövid átmeneti id vel - amelybe még belefért egy földosztás - megindult a kollektivizált mez gazdaság kialakítása. 1968-tól - a gazdaságirányítási rendszer változásával - a mez gazdaság is új gazdasági pályára állt, amely eredményeként gyakorlatilag levetk zte a szovjet minta sajátosságainak nagy részét, és a politikai vonzáskörbe tartozó országok gyakorlatától eltér , legtöbb területen korszer , hatékony, versenyképes, a bels fogyasztást meghaladó termék-kibocsátású agrárgazdaságot hozott létre. A nagyüzemi struktúra nem csak termel , de integrátori, helyi vidéki közösség szervez , megtartó funkciókat is betöltött. Ez utóbbi egyre er sebb szempont az EU és az USA támogatási politikában. Az 1980-as évek második felében megindult gazdasági változások 1990-re politikai rendszerváltásba mentek át. Ennek hatásai a mez gazdaságra is jelent s mértékben hatottak. Gyökeresen újjárendezésre került a tulajdonosi kör, szétzilálódtak a piacok, a nagyüzemek jelent s tulajdonvesztést szenvedtek el. A kialakuló magángazdaságok nagyobb része pedig alapvet forráshiánnyal küszködött. A mez gazdasági kormányzat ezen szempontok figyelembevételével szerkezetében új agrárpolitikai eszközrendszer kialakítását kezdte el.

2.3 A mez gazdaság fejlesztési és m ködési finanszírozásának átalakulása A mez gazdasági fejlesztések és a gazdasági m ködés finanszírozása a korábbi évek gyakorlatához képest átalakult. A továbbiakban el kell különíteni a fejlesztések és a m ködés finanszírozását, támogatását. A m ködéshez szükséges rövid lejáratú hitelek alapvet en nem változtak, a fizetési módok tárháza b vült néhány, korábban a tervgazdasági id szakban nem alkalmazott eszközzel (váltó, akkreditív), illetve néhány hitelezési mód alkalmazása gyakorlatilag megsz nt (folyószámla hitelezés). A beruházások finanszírozásában az els radikális változást a világbanki hitelek megjelenése jelentette. A Világbank a program kapcsán számos makrogazdasági változtatás, intézkedés meghozatalát is el írta, amelyek - többek között - a mez gazdaság támogatási rendszerének átalakítását, a támogatások mértékének csökkentését követelték meg, segíteni kívánták a reorganizációt, az ágazat privatizációját, a szaktanácsadási, az információs, a piaci rendszerek fejlesztését.

2.4 A mez gazdasági finanszírozás legfontosabb hitel és támogatási eszközei 34


Magyarországon az 1990-es években A mez gazdasági beruházásokhoz igénybe vehet beruházási hitel és támogatási formák, illetve a termelés folyó finanszírozásához igénybe vehet támogatások, hitelek számos lehet séget biztosítottak a kis- és közepes mez gazdasági vállalkozások számára is. A mez gazdasági beruházások finanszírozására a következ támogatási formák álltak illetve állnak rendelkezésre:

hitelkonstrukciók és

• általános vállalkozói fejlesztési hitel, • kedvezményes kamatozású hitelek:

EBRD hitel, Integrált Mez gazdasági Export Program, Start hitel, kedvezményes külföldi hitelek,

• reorganizációs kamattámogatási és hitel program (korábban odaítélt támogatások kifizetése folyik már csak), • mez gazdasági beruházási támogatások (korábban Mez gazdasági Fejlesztési Alap, majd Mez gazdasági és Erdészeti Alap):

vissza nem térítend támogatás (végleges juttatás), visszatérítend kamatmentes támogatás (jelenleg nem alkalmazzák), kamattámogatás,

• PHARE hitel és beruházási támogatás. A folyó termelés finanszírozására igénybe vehet k voltak a következ rövid lejáratú hitelek és támogatási formák: • általános vállalkozói hitel, • mez gazdasági támogatások:

termelés

megalapozását

szolgáló

kormányzati

intézkedések

és

kamattámogatások, állami garanciavállalás, közvetlen állami támogatás, terményfelvásárlást el segít kedvezményes kamatozású hitel, gázolaj beszerzés támogatása,

• közraktárjegyen alapuló hitelezés, • rövid lejáratú export el finanszírozási hitel.

2.5 Az agrárgazdasági intézményrendszer fejl dése az ágazati fejlesztési programokhoz kapcsolva Ahogy arról már a korábbiakban volt szó, az 1980-as években a magyar agrárgazdaság fejlesztési programjainak finanszírozásában jelent s szerepet kapott a Nemzetközi Újjáépítési 35

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai és Fejlesztési Bank (közismert nevén a Világbank). 1983-tól napjainkig 5 nagy program valósult meg (15. táblázat), amelyek összesen 457,7 millió USD (mai árfolyamon számolva mintegy 115 milliárd Ft) összeg hitelösszeget nyújtottak, és ennek révén – a beruházók saját erejét és az egyéb belföldi hitelforrásokat, támogatásokat figyelembe véve – mintegy 250-300 milliárd Ft érték agrárgazdasági beruházás valósult meg. 15. táblázat A világbank által finanszírozott programok Magyarországon (millió USD) Program neve Integrált gabonatermelés-fejlesztési program I. Energiaracionalizálási program Exportfejlesztési program Szénhidrogén program Integrált állattenyésztési program Finomvegyipari program I. Közlekedési program Er m rekonstrukciós program I. Ipari szerkezetátalakítási program II. Energiaracionalizálási program Növénytermelés fejlesztési program II. Ipari szerkezetátalakítási program I. Távközlési program Agráripari korszer sítési program Ipari ágazati szerkezetkiigazítási program Technológiafejlesztési program III. Ipari szerkezetátalakítási program II. Közlekedési program III. Energiaracionalizálási program Energiafejlesztési program Pénzügyi rendszer korszer sítési program Átfogó szerkezetkiigazítási kölcsön Integrált mez gazdasági export program II. Távközlési program Emberi er források fejlesztése II. Szerkezetkiigazítási kölcsön Vállalati reform kölcsön Termékpiac fejlesztési program Közúti program Nyugdíjigazgatási és egészségbiztosítási program Egészségügyi szolgáltatások és igazgatás Adóigazgatás korszer sítési program Energia és környezet program Budapesti közlekedési program Államháztartás m ködési korszer sítés Vállalati és pénzügyi szerkezetkiigazítás Gyorsindítású gázturbina program Ifjúsági szakképzés program 36

Aláírás éve 1983 1983 1984 1984 1985 1985 1985 1986 1986 1986 1986 1987 1987 1988 1988 1988 1989 1989 1989 1989 1990 1990 1990 1990 1991 1991 1992 1992 1993 1993 1993 1993 1994 1995 1996 1997 1997 1997

Kölcsön összege 130,4 109,0 110,0 90,0 80,0 73,0 75,0 64,0 88,2 20,0 100,0 95,4 70,0 48,1 200,0 37,0 82,6 95,0 1,6 95,4 41,2 200,0 99,2 87,2 150,0 175,0 200,0 54,7 90,0 87,0 91,0 29,0 100,0 38,0 7,8 225,0 60,0 36,1

Kölcsönfelvev MNB Magyar Állam MNB OKGT/MOL Rt. MNB MNB Magyar Állam Magyar Állam MNB MNB MNB MNB Magyar Állam MNB Magyar Állam MNB MNB Magyar Állam MNB˚ OKGT/MOL Rt. MNB MNB MNB MATÁV¤ Magyar Állam MNB MNB MNB Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam MVM Rt. F városi Önkormányzat Magyar Állam Magyar Állam MVM Rt. Magyar Állam

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Államháztartási reform kölcsön Fels oktatási reform program ÖSSZESEN:

1998 1998

150,0 145,1 3731,0

Magyar Állam Magyar Állam

Forrás: A gazdasági szerkezetátalakítás társadalmi-gazdasági hatásai Magyarországon. 2001. A világbanki hitelezési filozófia sajátosságaiból adódóan a gazdaság egyes részeit, illetve egészét dönt módon befolyásoló intézményi fejlesztések valósultak meg az egyes programokhoz kapcsolódóan, a TS (Technical Support) keretében. Ezek – a ma már természetesnek vett – intézményi elemek nagyban hozzájárultak az agrárgazdaság m ködésének korszer södéséhez, a piacgazdaságra jellemz szervezeti struktúra és gyakorlat kialakulásához, ennek révén az ágazat Európai Uniós csatlakozásra való felkészüléshez.

2.5.1 A világbanki programok menete A világbanki programok jellemz je, hogy a kölcsönt ke nyújtása mellett mindenkor meghatározza, és a hitelnyújtási szerz dés részeként el írja azokat a feladatokat is, amelyeket a hitelfelvev nek meg kell valósítani ahhoz, hogy a program célkit zései hatékonyan megvalósulhassanak. Ezekhez ugyan hitelforrást általában nem biztosít, azt a kölcsönfelvev nek kell el teremtenie saját vagy más idegen forrásból, de a feladatok végrehajtását számon kéri a program el rehaladásának ellen rzése során, illetve a program zárásakor. A mechanizmus megvilágítására röviden szólni kell a Világbank által finanszírozott programok létrejöttének és végrehajtásának általános menetér l. Ezek – f bb lépésekre bontva – a következ k: a) Célkit zéseinek meghatározása (Identification) Az egyes világbanki programok indítását általában az adott ország kormányzati vagy gazdasági szervezetei kezdeményezik. A meghatározott célkit zéseknek a gazdaság egészének tekintetében relevánsnak kell lenniük, továbbá olyan gazdaságfejlesztési feladatokat kell megjelölniük, amelyek szerepelnek a Világbank által adott térségre, illetve ország-csoportra elfogadott preferenciák között. A fejlesztési célkit zések kiválasztása az adott ország szakért inek és kormányzati tisztvisel inek feladata a szakért i munka során kidolgozott, tanulmányokkal alátámasztott alternatívák közül. b) El készítés (Preparation) A program el készítésében a program kezdeményez jének és a Világbank szakért inek egyaránt vannak feladatai. A program kezdeményez i részletesen kimunkált tanulmányokban bemutatják a fejlesztési célkit zéseket, azok megvalósításával létrejöv gazdasági és társadalmi hatásokat. Viszonylag részletesen meghatározzák a fejlesztés egyes részeinek költségeit, anyagi-m szaki összetételének f arányait, azok forrásait, benne a saját valamint idegen forrásokat, ebb l a világbanki forrás nagyságát, a program futamidejét, a forrásfelhasználás tervezett ütemét. Részletezik azokat az intézményi rendszer fejlesztésére vonatkozó feladatokat, amelyek a program célkit zéseinek hatékony megvalósításához szükségesek. A Világbank szakért i a hitelkér k által elkészített tanulmányok, illetve az általuk folytatott helyszíni vizsgálódások, adatgy jtés alapján elkészítik a programra vonatkozó el terjeszt jelentésüket, amelyet benyújtanak jóváhagyásra. Az el terjeszt jelentés részletesen tartalmazza a hitel céljára, terjedelmére, ütemezésére és a szokásos egyéb 37

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai hitelkondíciókra vonatkozó adatok mellett a hitelfelvev által végrehajtandó, a program megvalósulását el segít feladatok tételes felsorolását, azok ütemezését, megvalósításuk forrásait is (amelyet általában a hitelfelvev nem a Világbank által nyújtott hitelb l, hanem jellemz en saját vagy azzal egyenérték forrásokból kell, hogy biztosítson). Ezeket a feladatokat az úgynevezett technikai segítségnyújtás (Technical Support) keretében írják el és valósítják meg. c) Program jóváhagyása A jóváhagyási szakasz magában foglalja az el készít jelentés értékelését (Appraisal), a tárgyalásokat program megvalósíthatóságával kapcsolatos további egyeztet (Negotiations), a jelentés igazgatósági tárgyalását és jóváhagyását (Board presentation), valamint a szerz dés el készítését és aláírását (Signing). A szerz dés tartalmazza az el terjesztés alapján jóváhagyott hitelkondíciókat, továbbá a hitelfelvev által szerz déses kötelezettség alapján vállalt, a hitelb l megvalósuló fejlesztési program hatékony megvalósulását segít feladatokat is. Ennek következtében az intézményi rendszer fejlesztésére vállalt feladatok részét képezik a hitelszerz désnek, még ha megvalósításának forrását nem is a Világbank biztosítja, hanem a hitelfelvev saját er hányadának kell tekinteni, és ezért a banki szakért k a program felülvizsgálata során számon kérik azok megvalósítását, késedelmes teljesítésüket, vagy teljesítésük elmaradását negatívan értékelik, amit a hitelfelvev min sítésében is érvényesítenek. A hitelszerz dés tartalmazza annak hatálybalépésének, a kölcsön zárásának illetve lejáratának (visszafizetésének végs ) id pontját, ország-hitelek esetén a refinanszírozás módját, a refinanszírozás kondícióit, a végs hitelfelvev által teljesítend fontosabb feltételeket, a hitelezésb l kizártak körét is. d) Program végrehajtása A program végrehajtása során a szerz dés feltételei szerint a hitelfelvev felhasználhatja a hitelösszeget. A végrehajtást a Világbank illetékes szakért i rendszeresen helyszíni szemléken ellen rzik, észrevételeiket, kifogásaikat a hitelfelvev nek jelzik, akinek (illetve természetszer leg a hitelfelvev képviseletében eljáró szakért knek, kormányzati és banki tisztségvisel knek) módjukban van ezekre az észrevételekre válaszolni, a kifogásokra magyarázatot adni, információval és dokumentumokkal az ellen rt ellátni. A látogatás tapasztalatairól a Világbank által megbízott szakért a hitelnyújtónak jelentésben számol be. A rendszeres (legalább félévente esedékes) helyszíni szemlék a hitelfelvev t a program vállalás szerinti tartalommal és ütemben való megvalósítására ösztönözik. Akadály észlelése esetén, a program megvalósulását, megvalósíthatóságát jelent sen befolyásoló eseményekkor a hitelfelvev kezdeményezheti a hitelszerz dés módosítását, amelynek el készítésére ezek a rendszeres szakért i találkozók megfelel alkalmat teremtenek. Erre a magyarországi programok kapcsán is volt példa. (Például a hitelkeret átcsoportosítása, programon belül, illetve programok között, továbbá a program zárására megjelölt id pont kitolása.) e) Program zárása A program zárásakor a hitelfelvev szakért i elkészítik a világbanki szakért k által el írt tartalommal és terjedelemben elkészítend zárójelentést (ICR) megalapozó tanulmányt, amely az el terjeszt jelentésben és a szerz désben foglaltak teljesülésére vonatkozóan részletes, adatokkal alátámasztott tájékoztatást, elemzést és értékelést ad. A program zárása a zárójelentés elfogadásával történik meg. 38

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A hitel felhasználása ett l függetlenül folytatódik, hiszen a hitelkihelyezések a program zárás id pontjáig lehetségesek, ezért a hitel végs visszafizetésének id pontja a zárás id pontját több (5-10) évvel kés bb követi. A felsorolásból jól látható, hogy egy program el készítése és megvalósítása jelent s szakért i munkát igényel. A szakért k szerepe felértékel dik, a (gazdaság)politikai döntések meghozatalát alapjaiban befolyásolja. Csak olyan javaslatok fogadhatók el ebben a rendszerben, amelyeket a szakért k szakmai szempontok alapján is igazolhatónak tartanak, és azt az „ellenérdek fél” (a Világbank) szakért i is elfogadták. Ennek következtében az így kidolgozott és megvalósított fejlesztési programok gazdasági és társadalmi hatásai sokkal kevesebb bizonytalansági tényez vel prognosztizálhatók.

2.5.2 A magyarországi agrárfejlesztési világbanki programok intézményi hatásai Az 1980-as években lezajló mez gazdasági, majd az élelmiszeripari fejlesztéseket is felölel világbanki programoknak nagy számú érintettje volt. Egyrészt a végs hitelfelvev k: a mez gazdasági termel szövetkezetek, az állami gazdaságok és az élelmiszeripari vállalatok, másrészt a refinanszírozást végz Magyar Nemzeti Bank központi apparátusa, és a hitelek gyakorlati kezelését végz megyei igazgatóságaik (amelyek a kés bbi három nagy kereskedelmi bank vidéki apparátusát adták), továbbá a kormányzati szervek, els dlegesen a mez gazdasági, az ipari és a külkereskedelmi ügyekben érintett minisztériumok, de az Országos Tervhivatal is. E programok el készítésében és megvalósításában jelent s befolyásra, bizonyos kérdésekben gyakorlatilag dönt szerepre tettek szert az integrátori szervezetek (termelési rendszerek), illetve a szakért i hátteret adó intézmények (AKI, MÉMMI, AGROTERV stb.). A beruházások eszközimportját lebonyolító külkereskedelmi cégekt l (AGROTRÖSZT, majd AGROTEK, KOMPLEX stb.) gyakorlatilag új követelményeknek megfelel beszerzési gyakorlat kialakítását követelte meg ez a rendszer. A gazdasági-társadalmi rendszerváltást megel z években futó világbanki programok intézményrendszerre gyakorolt hatásait együttesen értékelve a legfontosabb eredmények a következ k: •

banki tisztvisel k kiképzése a világbanki hitelezési gyakorlatra: − projekt szemlélet beruházás értékelés, − üzleti terv megkövetelése a hitel odaítélésénél, − világbanki mutatók adósmin sítésben;

alkalmazása

az

üzleti

terv

értékelésében

és

az

•

hitelpályázat, üzleti terv készítés gyakorlatának elterjedése, tartalmi és formai követelményeinek egységesedése, nemzetközi gyakorlatnak megfelel kialakulása;

•

a banki hitelgondozás világbanki követelményeknek megfelel kialakulása;

•

tendereztetési eljárás elterjedése: − tenderkiírás készítés, − tender (ajánlati) dokumentáció készítés (hazai szállítók esetén), − ajánlati dokumentációk értékelése;

•

könyvvizsgálói tevékenység megteremtése; 39

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai •

program hatásvizsgálatok, monitoring tevékenység;

•

programiroda létrehozása a program megvalósításának koordinálására;

•

képzési programok az új technika és technológia alkalmazására, hazai oktatók felkészítése.

A felsoroltak, illetve a Nemzetközi Valutaalap tagságával vállalt kötelezettség a kétszint bankrendszer létrehozására jelent s lépései voltak a magyar gazdaság piackonformmá válásának. A kereskedelmi bankok a vállalkozói hitelgondozást jelent s mértékben e programok kapcsán tanulták meg. A szükséges és el írt intézményi változások, elemek egy része nem volt el zmény nélkül a magyar gyakorlatban, csíráiban fellelhet k voltak már (például beruházások gazdaságossági elemzése), de összességében mégis általánossá ezekkel a programokkal váltak. Ezek közül mindenképpen kiemelésre érdemes a bankrendszer átalakulásához, a kereskedelmi bankrendszer kialakulásához és fejl déséhez való közvetett hozzájárulás, a projektfinanszírozás és az azokhoz kapcsolódó világbanki projektértékelési módszerek, a tendereztetési technikák gyakorlati alkalmazásának széles körben való elterjesztése, a program-monitoring.

2.5.3 Intézményi reformlépések az IMEP-hez kapcsolódóan Az agrárgazdaság intézményi reformjának legnagyobb lépték tervezetét az Integrált Mez gazdasági Export Program (IMEP) kapcsán vázolták fel, amelyhez 100 millió USD érték világbanki kölcsön kapcsolódott, 1990. októberében indult és a program világbanki zárása 1996. júniusában volt. A program indítása (a célkit zések megfogalmazása) 1988. novemberében volt, amikor még a gazdasági-társadalmi rendszerváltás valódi menete nem volt prognosztizálható. A már megindult gazdasági reformfolyamatok, a kutatóm helyekben folyó munkák, a reformel készít bizottságok bizonyos tekintetben már jelezték az átalakulás várható irányát, a piacgazdasági átmenet céljait és feladatait, azonban a ténylegesen lezajló politikai gazdasági folyamatok miatt a program valódi célkit zései, a kedvezményezettek köre, a program megvalósulását el segít intézményi feladatok csak 1990. év elején kerülhettek véglegesítésre. Az el készítésben résztvev kormányzati és banki tisztvisel k és a háttérmunkát végz szakért i gárda nagyon nagy gazdasági-társadalmi kihatású lépéssor megtételét írta el a program megvalósítása során. Ezek alapvet en hozzájárultak a mai agrárgazdasági intézményrendszer kialakulásához, megvalósításuk szükségszer volt, ugyanakkor következmények nélkül kibújni sem lehetett a teljesítésük alól azért, mert erre szerz désben is kötelezettséget vállaltak egy olyan szerz d partnerrel, amelynek a véleményére adtak, részben a hozzá való függ ségi viszony, részben annak pártatlan státusza miatt. Az IMEP legfontosabb céljai az intézményrendszer fejlesztésének szemszögéb l a következ k voltak (a programot megalapozó jelentés szerint):

40

•

a magán kis-gazdasági szektor üzleti tevékenységének ösztönzése és a nagyüzemi gazdaságok modernizációja;

•

a mez gazdaság jövedelem termel és exportképességének javítása a termelési szerkezet átalakításával és a hatékonyság javításával;


a nagyüzemi gazdaságok eszközeinek reorganizációja, azok bérbe adásának vagy eladásának segítése magángazdálkodóknak vagy azok csoportjainak;

•

beruházási és m köd t ke nyújtása a termelési – feldolgozási – értékesítési rendszer fejlesztésére;

•

a vidéki szolgáltatások fejlesztése;

•

a pénzügyi rendszer er sítése, az átalakuló szektor új gazdálkodóitól származó hiteligények kielégítésére, valamint a mez gazdasági szövetkezetek és magángazdaságok hitelképességének szélesítése a földjelzálog és intézményrendszerének létrehozásával;

•

a kereskedelmi bankok fogadókészségének fejlesztése az újonnan jelentkez magángazdálkodó ügyfelek iránt.

Az intézményi komponens kiterjedt a mez gazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés, a vidéki szolgáltatás fejlesztés támogatását szolgáló intézményrendszerének kialakítására illetve fejlesztésére, amely többek között magában foglalta: •

a mez gazdasági és élelmiszer-ipari termékek értékesítési piacainak fejlesztését;

•

az árut zsde fejlesztését;

•

a piaci információs rendszer kialakítását;

•

terméktanácsok fejlesztését;

•

mez gazdasági biztosítási rendszer fejlesztését;

•

gazdasági vezet k képzését az üzleti tervezésre és a piaci ismeretekre;

•

helyi tanácsadói szolgáltatásokat az üzleti tervezéshez;

•

a magángazdák képzését;

•

a magángazdálkodók szaktanácsadási rendszerének kialakítását;

•

állattenyésztési tanácsadói szolgáltatások fejlesztését.

Látható, hogy az agrárvertikum egészét átfogó generális reform végrehajtását t zte ki célul a program, összefüggéseiben kezelve a kérdést, felismerve azt, hogy az új gazdasági-társadalmi helyzetben a gazdaság szerepl inek a mozgásterét meghatározó tényez ket nem lehet az összefüggéseikb l kiragadva, a részelemek egésszel nem harmonizáló változtatásával hatékony módon megvalósítani. Az intézményi komponens megvalósítására a magyar kormányzat – saját források hiányában – PHARE segélyforrásokat használt fel. A felsorolásból is látható, hogy számos ma már m köd , létében természetesnek t n intézmény e programokhoz kapcsolódva jött létre, ezen eszközökkel is segítve azok eredeti célkit zéseinek hatékonyabb megvalósulását.

41


42


3. MEZ GAZDASÁGI TÁMOGATÁS-RENDSZEREK, MEGOLDÁSOK, PRIORITÁSOK, ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK A VILÁGBAN

A mez gazdaság támogatása a világ különböz országaiban eltér mérték , és különböz megoldásokat takar. Alig van olyan ország, amelyben nincs szükség támogatás biztosítására. Az eszközrendszerben számos közvetlen - a mez gazdasági termel nek adott - és közvetett a termék értékesülési folyamatát szabályozó, nagyobb jövedelem realizálását biztosító megoldást alkalmaztak. Ezek mindegyike számos el nnyel jár, ugyanakkor egyéb vonatkozásaiban hátrányai jelent s mérték ellenállást válthat ki az alkalmazás során. A támogatási rendszer minden esetben egy agrárpolitikai eszközrendszer része. Ezen eszközrendszer általában a • mez gazdaságból él k személyes egzisztenciájának biztosítását, • a vidéki közösségek fennmaradását, • a term helyhez kapcsolódó természet, környezet meg rzését célozza. A mez gazdasági termelés sajátosságaiból adódóan ugyanazon befektetett munka eltér termékkibocsátást eredményezhet. A térségi eltéréseket, a kedvez tlen adottságú termel k megsegítését többnyire nem a piaci mechanizmusok m ködésének alávetve kezelik, azaz jövedelemkiegyenlít mechanizmusokat alakítanak ki. A keletkez terméktöbbletek levezetése, a piac kínálati oldalának szabályozása ugyancsak jelent s agrárpolitikai eszközcsoport. Az EU támogatási rendszerér l e tárgy keretében nem ejtünk szót, hiszen err l több tantárgy keretében részletesen szó esik. Részletesebben az USA agrártámogatási rendszerér l lesz szó, amelyik hatásai – már csak az ország gazdasági súlya, politikai befolyása miatt is – a világgazdaságra szintén jelent sek. Az Amerikai Egyesült Államok kormányzatai az 1927-33-as gazdasági világválság óta jelent s figyelmet szentelnek a mez gazdaságra. Az agrárpolitikai eszközrendszer széles skálán mozogva próbálta az ágazat feszültségeit feloldani, m ködését, fejl dését segíteni, az amerikai gazdaság egészébe beilleszteni. A következ kben áttekintést adok néhány jellemz programról [Policy Tools for U.S. Agriculture, 1993.] A farm programok a mez gazdasági termel k megfelel jövedelemmel történ ellátását, a jövedelem csökkent kockázati tényez k részbeni kompenzálását célozták, illetve célozzák meg. Az eszközök egy része korábban alkalmazásra került, majd különböz okok miatt kikerültek az eszköztárból, míg mások id r l id re felbukkannak a mez gazdasági költségvetési törvényekben. A szerteágazó eszközrendszer alkalmazásának tapasztalatai, tanulságai irányadóak lehetnek egy-egy hasonló megoldás jöv beni sikerességének megítélésében. Az USA jelent s befolyással bír azokon a nemzetközi fórumokon, ahol a világ mez gazdasági termelésének és kereskedelmének szabályozását alakítják. Az eszközrendszer elemeinek megismerése hozzásegíthet az amerikai álláspont megértéséhez, illetve esetenként felfedezhet k a kett s értékrend nyomai, amely - els dlegesen a saját mez gazdasági termel inek védelmében - a saját és a másoktól elvárt gazdasági magatartás eltérésében mutatkozik meg.

43

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Az USA agrárpolitikai eszközrendszerének elemei a következ f kategóriákba sorolhatók [Policy Tools for U.S. Agriculture, 1993.]: 1. A farm programok, amelyek a mez gazdasági termel i árak és gazdasági bevételek növelését vagy stabilizálását célozzák a hazai termel k számára. 2. A környezet-meg rzési és védelmi programok, amelyek a természeti mez gazdasági er források meg rzését és a környezet védelmét célozzák. 3. A nemzetközi (kül-)kereskedelmi politika eszközök, amelyek az amerikai mez gazdasági termékek még kedvez bb piaci környezeti feltételeinek létrehozását célozzák. 4. A piac és kereslet élénkítési programok, amelyek a mez gazdaság bel- és külpiaci helyzetének, pozícióinak javítását szolgálják. 5. Az élelmiszer segélyek nyújtása, az élelmezési biztonság javítása a társadalmi támogatásra szorulók számára, ezáltal az életszínvonaluk emelése. 6. A hitel programok, amelyek a mez gazdaság elfogadható költségszinten történ kölcsön t ke ellátását, illetve a rossz mez gazdasági hitelek kezelését célozzák. Az USA mez gazdasági politikai céljainak reformja kapcsán egyes szerz k [SUMNER, 1995.] értékelik az eddig követett és a különböz társadalmi csoportok által képviselt, kormányzat felé követelésként megfogalmazott vagy sugalmazott támogatási célokat. Számunkra is tanulságos, ahogy azokat - a következ k szerint - csoportosítják: • megvalósítható, teljesített, de már idejétmúlt célok:

a farmerek és a nem farmerek jövedelemparitásának elérése, a megfelel hitelek biztosítása a mez gazdaság számára, a gazdálkodás vonzóbbá tétele a fiatalok számára;

• népszer , kívánatos, de megvalósíthatatlan célok:

a földbirtokhoz viszonyított jövedelem eloszlás kiegyenlítése, a farm jövedelmek stabilizálása, a vidékfejlesztés megvalósítása;

• népszer , kívánatos, de állami beavatkozás nélkül is teljesíthet célok:

a családi gazdaságok megmentése, a szaktanácsadási rendszer biztosítása, az alkalmazott kutatás támogatása a teljes piacképes innovációban;

• lényeges, társadalmi problémák rendezésére alkalmatlan, csak állami beavatkozással teljesíthet célok:

az ártámogatások növelése, a jelenlegi farmok jövedelmez ségének növelésére, közvetlen kiegyenlít transzferek biztosítása a gazdáknak, a termel k kockázat elleni védelme;

• lényeges, megvalósítható, társadalmi problémák rendezésére alkalmas célok:

44

a mez gazdasági kutatások a külteljes termelés irányába történ ösztönzése, környezetvédelmi szolgáltatása a nem magántulajdonú területeken,


a hátrányos helyzet fogyasztók támogatása, élelmiszerbiztonság (az egészséges élelmiszer) biztosítása, a monopóliumok elleni védelem, információ gy jtés és elosztás, egészség, munkabiztonság és min ség védelme.

Az USA-ban alkalmazott hitelprogramok a következ k: •

Adósság vagy törlesztés átalakítás (csökkentés) o Kamatfizetés csökkentése o Közvetítés a hitelez és az adós között o Adósság átalakítás o T ke- és kamatfizetés halasztása o T ke és kamatok elengedése o T ke fizetés csökkentése o Két szint adósság átalakítás

•

Állami kölcsönök és azokhoz kapcsolódó programok o Kezd gazdálkodó programok o Kölcsönfelvev képzése o Közvetlen állami kölcsönök o „Gazdasági vészhelyzet” kölcsön program o „Katasztrófa miatti szükséghelyzet” kölcsön program o Garantált kölcsönök o Vidékfejlesztési Szervezet (RDA)

•

Állami szabályozás és beavatkozás o Cs dvédelem o Farm Hitelügynökség (FCA) o Farm Hitelbiztosítási Kft. o Zálogjog érvényesítési moratórium (haladék) o Gazdasági vagyontárgyak raktározása, Mez gazdasági Meg rzési Kft.

•

Másodlagos finanszírozási piacok

A környezet-meg rzési és védelmi programok célja általában a talajerózió csökkentése, a vízmin ség javítása, a vad él világ el fordulási helyeinek növelése, a növénytermelés csökkentése, mez gazdasági áruk árának emelése, alacsonyabb árukészletek, az árak változékonyságának növelése, a fásított területek növelése, a vidéki közösségek közgazdasági aktivitásának csökkentése. E programok jelent sége az utóbbi években jelent sen megn tt.

45

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A külkereskedelmi programok a hazai termékek külpiacra jutási feltételeinek javítását, az export versenyképesség növelését és a bels piac védelmét szolgálják. A mez gazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítását, a piacra jutás segítését szolgálják a marketing (értékesítési, piacszervezési) programok. A termékfeleslegek leapasztását, egyben szociális célokat szolgáltak, illetve szolgálnak az élelmiszer-segélyek, és élelmezési biztonságot javító programok. Az Amerikai Egyesült Államokban a m szaki-technológiai fejlesztés forrásai szinte kizárólag a hitel programokhoz kapcsolódnak. A gazdaságok számára történ hitel biztosítás, a kétessé vált hitelek kezelésének megoldásai számunkra is szolgálhatnak tanulságokkal. A létrehozták Farm Hitel Rt.-t a kockázati t ke összegy jtésére és elosztására, a kétes kintlév ségek megvásárlása, átstrukturálására és/vagy rendezésére, a szövetségi támogatások felhasználásának és visszafizetésének irányítására. Az eszközrendszerb l kiemelve néhány fontosabb megoldás jellemz i a következ k: A kamat fizetés csökkentése a meglév kölcsönök kamatainak csökkentését célozta, úgy hogy az állam fizeti ki a költségek egy részét. Célja a termel k pénzügyi pozícióinak javítása a kamatköltségek csökkentésével. A közvetítés egy olyan eljárás, amely során egy harmadik - semleges fél - összehozza az adóst és a hitelez t a kölcsön problémáinak megoldására, miel tt azok olyan pontra jutnának, ahol már csak a zálogjog érvényesítése vagy a jogi aktus következhetne. Célja az adós és a hitelez vitájának sokkal gyorsabb és kisebb költséggel történ megoldása, mint a bírósági eljárás, mivel a közvetítés során a felek nem ellenfelek, így az alkalmasabb a viták megoldására, anélkül, hogy lerombolná a felek közötti viszonyt. Kötelez adósság átalakítás keretében a kétes hitelek jelzálogának érvényesítése el tt a hitelez kt l megkövetelik, hogy értékeljék a lehetséges átalakítási alternatívákat, és alakítsák át azokat a hiteleket, ahol az átalakítás költsége alacsonyabb, mint a jelzálog érvényesítésé. Célja a hitelezési veszteség és a jelzálog érvényesítés miatt eltávolított gazdálkodók számának csökkentése. A t ke fizetés halasztása (türelmi id ) során az adósnak nem kell a t ke egy részét, vagy egészét törlesztenie egy meghatározott id tartamig, csak a kamatot. A kamat fizetés halasztásakor az adósnak nem kell az adósság egy része, vagy egésze után járó kamatot egy meghatározott id tartamig fizetnie, de a kamat felhalmozódik és hozzáadódik az adóssághoz (t késedik). Célja a cash-flow (folyó fizetési) problémákkal küzd adósok számára lehet vé tenni, hogy id t kapjon az adósság átalakítására, a kedvez tlen gazdasági nyomástól való megszabadulásra. A t ke és a kamatok elengedése az adósok adósságfizetési kötelezettsége egy részének elengedése. Célja a veszteségek minimalizálása és/vagy az eszközpiac stabilizálása. A t kefizetés csökkentése az adós adósságának csökkentése vagy elengedése. Célja a hitelállomány szintjének csökkentése alacsonyabb eszközértékre és a farmerek adósságszolgálati kötelezettségeinek csökkentése.

46

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A két szint adósság átalakítási program keretében az adós tartozásait két szintre sorolják. Az els szint az az adósság, amelyet az adós az elkövetkez öt évben képes elfogadható módon visszafizetni, a normál feltételek szerint, a t két és a kamatot a mindenkori piaci kamatráta szerint. A második szint adósság a fennmaradó tartozás, és annak kamatát egy minimális szintre szállítják, és nem követelik a t ketörlesztést. A második szint adósságból ez els szint t ke törlesztésével egyenl összeget az els szintre emelnek minden évben, mindaddig, amíg az átalakított hitelt mind vissza nem fizetik. Célja az adósság átalakítása a tevékenységb l adódó törleszt képességre alapozva. A kezd gazdálkodók számára közvetlen kormányzati kölcsönt és/vagy kormányzati garanciát adnak a magánhitelez k kezd farmereknek adott hiteleire. Célja az üzleti tevékenység megkezdéséhez korlátozott er forrással rendelkez kezd farmerek segítése a magán hitelez knél kedvez bb feltétel és összeg hitelekkel, vagy a magánhitelez k hitel nyújtásra való ösztönzésével, amelyet garancia nélkül nem tennének. A kölcsönfelvev kre képzési követelmények el írásával a közvetlen és a garantált farm hitelek felvev it l megkövetelhetik a farmvezetési és pénzgazdálkodási képzésben való részvételt, mindaddig, amíg azok e témákból meghatározott, bizonyított ismereti szintet el nem érnek. Célja a farmerek gazdaságirányítási képzettségének és az üzleti teljesítmény fejlesztése, ezáltal a hitellel összefügg problémák csökkentése. A közvetlen kormányzati kölcsönök a kölcsönfelvev k egy meghatározott körére meghatározott céllal adott pénzek. Az ilyen kölcsönök gyakran támogatottak, és a megállapított kamatok alacsonyabbak, mint a versenyz egyéb kormányzati vagy a magán hitelez k piaci kölcsöneinek kamatai. Célja a köz számára fontosnak ítélt célok támogatása. A gazdálkodók sajátos cs dvédelmet kapta a szövetségi cs dtörvény üzleti tevékenység újjászervezésér l szóló szabályainak megalkotásával (az úgynevezett 12. §), amely kizárólag a családi gazdaságokra vonatkozik. Célja egy szabályozott eljárás keretében a farm üzleti tevékenysége újjászervezésének lehet vé tétele, a pénzügyileg tönkrement családi gazdaság üzleti életben maradásának lehet vé tétele, ha azok képesek egy olyan tervet bemutatni, amely bizonyítja, hogy képesek lennének az adósságszolgálati kötelezettségeiket teljesíteni, ha egyrészt az adósságaikat leírnák az annak alapjául szolgáló jelzálog értékére, és másrészt a hitelez k tartózkodnának a jogi eljárás megindításától a követeléseik behajtására. A zálogjog érvényesítési haladék a hitelez ket arra kényszeríti, hogy a mez gazdasági kölcsöneikkel kapcsolatos zálogjog érvényesítést leállítsák. Célja a pénzügyi nyomás alatt lév , túlzott adóssággal rendelkez hitelfelvev k pénzügyi kötelezettségének ideiglenes enyhítése.

47


48


4. HITELKONSTRUKCIÓK A KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

KIS-

ÉS

A mez gazdasági termel , feldolgozó és szolgáltató vállalkozások m ködtetésének és fejlesztésének segítésére – kormányzati szerepvállalás mellett – több kedvez hitelkonstrukció is rendelkezésre áll. A tulajdoni viszonyok átalakítása nagyobbrészt befejez dött, így ma már els sorban a vállalkozások t keellátását javító hitelkonstrukciók a jellemz ek. Kiemelt hitellehet séget kaptak napjainkban a családi gazdaságok. Továbbra is rendelkezésre állnak az export piacokon való megjelenést segít hitelek. A hitelnyújtás kulcsszerepl i a kereskedelmi bankok, amelyek –törvényi kötelezettségüknek is eleget téve, a hitelkihelyezés kockázatát csökkentend – vizsgálják a hitelért folyamodó vállalkozások hitelképességét, illetve megfelel fedezet biztosítását is megkövetelik. A termelés finanszírozásához szükséges hiányzó forrásokat a vállalkozók rövid lejáratú (éven belüli) és közép vagy hosszú lejáratú (éven túli) forgóeszközhitellel, a fejlesztéseket pedig hosszú lejáratú beruházási, fejlesztési célú hitelekkel tudják biztosítani. A következ kben az agrárgazdasághoz kapcsolódó vállalkozói kör által igénybe vehet hitelkonstrukciók kerülnek bemutatásra. A pénzintézetek által nyújtott rövid és hosszú lejáratú kölcsönök a mez gazdasági finanszírozás szempontjából — az igénybe vehet mez gazdasági támogatások mellett — a legfontosabb pénzügyi források. A bankok piaci kamatozású hiteleket nyújtanak a saját betétállományuk, a folyószámlákon elhelyezett pénzek és a bankközi hitelpiacon felvett hiteleket kihelyezve, valamint különböz szervek és szervezetek (például a magyar kormány, a Világbank, az EBRD, a PHARE, külföldi államok által célfinanszírozásra felhatalmazott bankok) által biztosított forrásokkal refinanszírozott kedvezményes hiteleket biztosítanak a vállalkozók számára. A mez gazdasági vállalkozások jövedelemtermel képessége, t keellátottsága (azaz a saját források, és így áttételesen a hitelek biztosítékaként felajánlható fedezetek nagysága) a nemzetgazdasági átlagnál általában rosszabb, ezért a banki hitelek igénybevételére sokkal szigorúbb feltételek teljesítése, jogi biztosítékok (fedezetek) adása után kerül sor. Az adósmin sítés készítésének kötelezettségét és elveit els ként egy bankfelügyeleti1 rendelkezés írta el , amelyet kés bb a hitelintézetekr l és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény foglalt magában. A részletes szabályokat minden bank üzleti szabályzatában állapítja meg. A kedvezményes hitelkonstrukciók el nyei: • kamatai a piaci kamatoknál általában kedvez bbek, • a hitelképesség megítélésében követelményeket írnak el ,

és

a

megtérülésben

esetenként

enyhébb

• hosszabb futamid t és azon belül nagyobb t ketörlesztés-megkezdési haladékot (türelmi id t) engednek meg. A kamatköltségek csökkentése a kormányzati támogatások rendszerében kapható kamattámogatások, illetve egyes hitelkonstrukciók esetén az átlagosnál kedvezményesebb kamatfeltételek biztosításával történhet. 1

Állami Bankfelügyelet (jelenleg Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 4/1993. számú rendelkezése

49

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A kedvezményes hitelek a felhasználói kört és a támogatott célokat tekintve egyaránt korlátozásokat tartalmaznak, ezért felhasználásuk csak azoknak megfelel en történhet, míg a piaci feltétel hiteleknél a bank szuverén joga eldönteni, hogy kinek milyen és mekkora összeg hitelt ad. A következ kben ismertetett kedvezményes hitelkonstrukciókat nem minden bank folyósítja.

4.1 A hitelezés kockázata és a biztosítékok A gazdasági tevékenységek – a beszerzés, termelés, az értékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás – kockázattal járnak. A kockázat maga abból adódik, hogy a várt esemény bekövetkezése különböz okok, hatások miatt mindig valamilyen mértékben bizonytalan. Ez befolyásolja a hitelfelvev fizet képességét, ennek révén a hitel visszatérülését. A bizonytalanság eltér mérték , így a kockázat is az, ezért a hitelnyújtó (bank) a kockázat mértékével arányos díjat (kamatot) állapít(hat) meg. Kockázata csökkentésére számos lehet sége van a hitelnyújtónak: egyrészt vizsgálhatja a hitelkér hitelképességét, másrészt megfelel jogi biztosítékok nyújtását követelheti meg, harmadrészt a hitel tényleges kamatát a kockázatnak megfelel en határozza meg. Murphy törvénykönyvében azt olvashatjuk: „Ahhoz, hogy hitelt kapj, el bb be kell bizonyítanod, hogy nem szorulsz hitelre!” [Block, 1985. 61. p.]. A kissé epés megjegyzés bizonyos igazságtartalommal bír. Nézzük meg, mi is az a hitelképesség. A hitelképesség nem más, mint az a bizalom, amelyet a hitelez táplál a hitelkér vel szemben, azaz a hitelez fenntartások nélkül hisz abban, hogy a hitelkér a majdani hiteltartozásból ered kötelezettségeit maradéktalanul teljesíteni fogja. Ehhez a hithez a hitelez nek meg kell gy z dnie arról, hogy a hitelkér valóban képes erre. Ahhoz, hogy err l meggy z dhessen számos dolgot meg kell vizsgálnia, amelyeket a legmarkánsabban az amerikaiak által 5 C-vel kezd d tényez fejez ki: •

Character (azaz a hitelkér jelleme, fizetési hajlandósága);

•

Capacity (azaz az adós fizetési képessége, másként a jöv beni pénzforgalomból – a cashflow-ból – a kötelezettségek id beni teljesítésének a képessége);

•

Capital (azaz az adós hosszú lejáratú hitelezéshez szükséges t keer vel való rendelkezése);

•

Collateral (azaz az adós olyan biztosítékokkal való rendelkezése, amely a hitelszerz dés megszegése esetén likvidálható, pénzzé tehet ); valamint

•

Conditions (azaz a gazdasági feltételek: a trendek, a hitelkér iparága, sajátos helyzete, amelyek alapján megítélhet a hitelkér elképzeléseinek gazdasági megvalósíthatósága).

E tényez k vizsgálata adja a hitelképesség vizsgálatának elvi vezérfonalát, másként az adósmin sítés szempontrendszerét. A hitelképesség vizsgálata tehát végs soron nem más, mint annak megítélése a hitelez részér l, hogy mekkora kockázatot vállal a hitel nyújtásával. Az adósmin sítésre a bankokat a hitelintézeti törvény2, valamint a kapcsolódó jogszabályok kötelezik a bankokat. Az adósmin sítés szempontrendszere a következ [Horváth – Mészáros, 1996.]: 2

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekr l és pénzügyi vállalkozásokról, továbbá az ÁBF 4/1993. számú rendelkezése

50


Számszer síthet tényez k: o Kötelez en vizsgálandó jellemz k:

A saját vagyon részaránya Rövid és középtávú likviditás Jövedelmez ség Adósságszolgálat

o Vizsgálatra ajánlott jellemz k, tényez k:

•

A cash-flow jelleg mutatók, a pénzjövedelem alakulása, a pénzforgalmi terv Eszközök, sebessége

vev állomány

és

szállítóállomány alakulása,

készletek

forgási

Eladósodottság, t ke- és kamattörlesztési kötelezettségek eredményhez, illetve m ködési cash-flow3-hoz viszonyított aránya Kötelezettségek állománya Hatékonyság Céltartalékok, vállalt kötelezettségek Gazdasági adatokból számítható mutatók Árbevételi viszonyszámok Más hitelintézettel szemben fennálló kötelezettségek

Szubjektív tényez k: o Kötelez en vizsgálandó tényez k:

Tulajdonosi struktúra, tulajdonosok magatartása, esetleges t keemelés lehet sége, kapcsolódások a tulajdonosok között A vezetés (közkelet szóval a menedzsment) szakmai megítélése A jöv beni kilátások értékelése, tervezés min sége Piaci helyzet és várható jöv beni alakulása, monopolhelyzet, rendelésállomány összetétele Az ágazatra, szakágazatra vonatkozó információ, az attól való eltérés lényeges indokai

o Ajánlott vizsgálni a következ tényez ket:

Banki kapcsolatok, hitelfelvev i, betétesi pozíciók tartóssága Költségvetési kapcsolatok alakulása Telephely megítélése, marketingtevékenység, piaci megjelenés Egyéb, az értékesítési tevékenységhez köt d szempontok Termelési színvonal, hatékonyság Együttm ködési hajlandóság, fizet készség

3

M ködési cash-flow alatt általában a mérleg szerinti eredmény és a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegét értjük.

51


Termékgörbe, termékösszetétel, fejlesztési szándékok és lehet ségek Szervezeti felépítés, döntési jogkörök telepítése

A szempontok alapján a bankok pontrendszereket alkalmaznak. A hatályos el írások szerint a szubjektív paraméterekre az összes adható pontszám legfeljebb 50%-a osztható fel. Gyakran a szubjektív tényez k értékelése során másik korlátot is figyelembe vesznek a bankok. Amikor az e tényez csoportra kapott pontszámok meghaladják értékeléskor a számszer síthet paraméterre adott pontok értékét, akkor korlátozzák ennek a túllépésnek a mértékét, hogy a szubjektív jellemz k révén ne kerülhessen túlságosan kedvez pozícióba az adós, ha azt a számszer síthet adatok nem támasztják alá. Az adósmin sítést évente meg kell ismételni a bankoknak, de ennél rövidebb id eltelte után is megtehetik azt, és rendszeres id közökben – leggyakrabban negyedévente – felülvizsgálják az érvényes adósmin sítést, ellen rzik, hogy az adós életében nem következett-e be olyan változás, amely indokolja az eddigi besorolás megváltoztatását. A hitelez számára a fedezetet az adott tevékenységb l származó bevételek (els dleges fedezet) adják, amelyek lehet vé teszik a felvett hitel és kamatainak visszafizetését. A kockázat miatt azonban általában ez a hitelez számára nem nyújt megfelel fedezetet, ezért további biztosítékokat köt(het) ki, amelyek forgalomképes, birtokba vehet , átruházható követelések és jogok lehetnek (másodlagos fedezetek). A hitel fedezettsége alapján: •

Fedezettel bíró hitelek, amikor az adós, vagy helyette valaki vagyoni vagy nem vagyoni biztosítékot nyújt a hitelez nek a hitel összegére és terheire (az egy évi kamatra és egyéb adós által megfizetend járulékos költségekre). A fedezet jellege alapján megkülönböztethetjük például: o Személyi fedezettel nyújtott úgynevezett pénzhitelek:

A bianco hitelek (üzemviteli hitelek), amelynél az adós (a vállalkozás) és annak tevékenysége jelenti az alapvet garanciát; A kezes hitelek, amikor az adós helyett valaki más vállalja, hogy az adós helyett jótáll, ha az nem fizet; ilyenkor a kezest is min sítik; A váltóleszámítolási hitelek esetén pedig a bank a váltó kibocsátóját min síti, az alapján nyújt diszkonthitelt a váltót leszámítoltatónak.

o Tárgyi biztosítékokkal fedezett úgynevezett reálhitelek:

A kézizáloghitelek, például: •

Az értékpapír fedezettel nyújtott, úgynevezett lombard hitelt

Cessziós hitelek, amikor az adós valamilyen jogot engedményez, például kibocsátott számlát a hitelez nek; A záloghitelek, amikor valamilyen zálogtárgyat (például gépre bejegyzett zálogjoggal), vagy ingatlant (a tulajdoni lapra bejegyzett jelzáloggal) fogad el a hitelez fedezetként.

o Kötelezettségvállalási hitel, amikor a bank (a hitelez ) arra vállal kötelezettséget, hogy az adós fizetésképtelensége esetén helyette jót áll. Ennek megfelel en a kötelezettségvállalási hitelek többségében a banknak, mint hitelez nek nem kell ténylegesen fizetnie. E hitelfajta néhány jellemz fajtája:

52

Az akkreditív hitel, amelyet f leg import kapcsán vesznek igénybe,


•

Az elfogadványhitel, valamint A kauciós hitel

Fedezettel nem bíró hitelek esetén nem kell az adósnak semmilyen jogi biztosítékot nyújtania. Fedezet nélkül hitelek – törvényi és gazdasági okokból egyaránt – napjainkban Magyarországon nem folyósíthatók.

A biztosítékok rangsora a következ : •

óvadékba helyezett Ft, illetve deviza

•

óvadékba helyezett értékpapír fedezet (névértéken történ visszavásárlásra állami vagy bank garancia) (pl. kincstárjegy, letéti jegy)

•

állami garancia

•

egyéb garancia rendszerek (alapszabályuk szerinti garantált hányad)

•

bankgarancia

•

kézizálogjog

•

készfizet kezesség

•

jelzálogjog, illetve keretbiztosítéki jelzálogjog

•

közraktár zálogjegyén alapuló zálogjog (t zsdén jegyzett áru esetén)

•

bankhitelt biztosító zálogjog

•

váltó- és csekk-kezesség

•

óvadékba helyezett, nem garantált árfolyamú értékpapírok

•

határid s árut zsdei kötjegy

•

engedményezés

•

vételi jog (opció)

•

közraktárban elhelyezett árubiztosíték (t zsdén kívüli áruk esetén)

•

követelésen vagy jogon fennálló zálogjog

•

egyszer kezesség

A bank a biztosítékok elfogadásánál min síti azokat a fedezet elfogadhatósága alapján, vizsgálja ezért: •

mennyire egyértelm en, jogilag tisztázottan, egyszer en és gyorsan lehet a fedezet birtokbavételét megoldani;

•

a fedezet meglétének, állapotának ellen rizhet ségét, birtokban tartásának helyzetét a futamid alatt; illetve

•

a fedezet piaci értéke mennyire biztonságosan határozható meg a futamid alatt.

Meghatározza a bank •

a biztosíték értékét, azaz a fedezet nettó reál (realizálható) értékét, amely eladhatósági árat csökkentik az eladásig felmerül költségek (tárolás, értékesítés biztosítás romlási veszteségek stb.)

•

fedezet realizálhatósága kockázati szintjét, amelyeket befolyásoló tényez k: 53


napi piaci ár ismert (árut zsde, értékpapír)

•

napi piaci ár nem ismert

•

fedezet leértékelése

•

fedezeti hányad, fedezeti ráta megemelése.

A biztosíték értéke általában nem egyezik meg a szakért által becsült értékkel, hanem annál kisebb. A korrekció mértékét a banki bels szabályzatok határozzák meg. A biztosíték korrigált értéke – annak fajtájától függ en – számos tényez t l függhet, amelyek 0 és 1 között változó korrekciós tényez kkel vesznek figyelembe. Ezek akár 30-60%-kal is csökkenthetik az egyébként forgalomképes biztosíték elfogadási értékét. A biztosítékok a kölcsönt kére és annak egy évi kamataira fedezetet kell, hogy nyújtsanak.

4.2. Rövid és hosszú lejáratú (éven belüli és túli) forgóeszköz hitelek A következ kben bemutatásra kerül néhány hitelkonstrukció. Terjedelmi okokból csak a hitel célja és – ha annak kiemelése szükséges – a kedvezményezetti köre jelenik meg. Az adatközlés Takács – Felkai [2002] közleményén alapul.

4.2.1 Rövid lejáratú (éven belüli) hitelek •

Mez gazdasági tevékenység folytatását segít hitelek

A növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés és a vegyes gazdálkodás, a vadgazdálkodás, az erd gazdálkodás, a halászati tevékenység költségeinek fedezetére a pénzintézetekt l – a hiteligényl átvizsgálását követ en – felvett éven belüli (legfeljebb 365 napos) hitelhez állami támogatást biztosítanak. •

Közraktárjegyen alapuló hitelezés

A termel a megtermelt, piacképes árut biztosítékként használhatja fel a bankkölcsönhöz, ha az áruját közraktárban helyezi el. A közraktárjegyen alapuló hitelezés lényege, hogy az áru közraktárba kerül, amely a vagyonával felel a betárolt áru mennyiségének és min ségének meg rzéséért. A közraktár az áru betárolásakor közraktárjegyet bocsát ki az áru tulajdonosa részére, amely forgatható értékpapírként funkcionál. Hitel mértéke: általában a termék t zsdei ár alapján meghatározott értékének a 60%-a. Futamid : legfeljebb 1 év. •

Kamattámogatásos export-el finanszírozó forgóeszközhitel

A hitel a versenyképes áru és szolgáltatás termeléséhez és forgalmazásához szükséges forgóeszközök finanszírozására szolgál az árbevétel pénzügyi realizálásáig. Hitel összege: az értékesítési szerz dés legfeljebb 75%-a, maximum 200 M Ft, illetve annak megfelel deviza. Egy évben az egy vállalkozás által igénybe vehet hitelkeret összege legfeljebb 200 M Ft. Hitelt felvev k köre: Belföldi jogi személyiség kis- és középvállalkozás, amely jelenlegi gazdasági tevékenységét legalább 1 éve folytatja, árbevétele legfeljebb 4 milliárd Ft (1998), alkalmazottak száma nem haladja meg a 250 f t, a pályázó vállalkozásban nem lehet nagyobb 25%-nál a tulajdoni hányada a kategórián kívül es vállalkozásnak.

54

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Feltételek: Érvényes külkereskedelmi szerz dés vagy keretszerz dés; az exporttermék magyar származási bizonyítvánnyal igazolt magyar származása; a hitelkérelem pozitív elbírálása esetén eljárási díj befizetése, amely mértéke az igényelt hitelhez tervezett kamattámogatás 0,5%-a, de legalább 5000 Ft; a hitelfelvev nek nem lehet rendezetlen köztartozása. Fedezet: A hitel teljes futamidejére az Eximbank Rt. által elfogadott biztosítékok. Futamid : Az áruszállítástól számított 30-60 napig, maximum 12 (indokolt esetben 18) hónap, ebb l kamat és garanciadíj támogatás legfeljebb 6 hónap. •

Klasszikus exportfinanszírozó hitelkonstrukció

A hitel az exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök finanszírozására szolgál. Hitel összege: az exportszerz dés legfeljebb 85%-a, minimum 100 M Ft, illetve annak megfelel deviza. Feltételek: Érvényes külkereskedelmi szerz dés vagy szerz dések; exporttermék magyar származási bizonyítvánnyal igazolt magyar származása; hitelfelvev nek nem lehet rendezetlen köztartozása. Futamid : Legalább 2 hónap, legfeljebb 2 év. •

Éven túli exportfinanszírozó hitel

Hitel összege: Az exportszerz dés legfeljebb 85%-a, minimum 100 M Ft-nak megfelel deviza. Feltételek: Érvényes külkereskedelmi szerz dés vagy szerz dések; exporttermék magyar származási bizonyítvánnyal igazolt magyar származása; hitelfelvev nek nem lehet rendezetlen köztartozása; OECD irányelveknek megfelelés. Futamid : Legalább 1 év, fels korlát az export árú jellegét l függ. •

Refinanszírozási hitelkonstrukció export finanszírozásra

A hitel a kis- és középvállalkozások, valamint a magas feldolgozottságú termékek exportjának ösztönzését szolgálja éven túli hitellehet ség biztosításával a konstrukcióban résztvev kereskedelmi bankokon keresztül. Hitel összege: Az exportszerz dés összegének legfeljebb 85%-a, a bankok esetén a legkisebb lehívási összeg 50 ezer USD, vagy annak megfelel EURO. Hitelt felvev k köre: A folyósító kereskedelmi bankon keresztül magyar export rök vagy magyar árut vásárló külföldi import rök. Feltételek: Érvényes külkereskedelmi szerz dés, amely tárgyának legalább 90%-ban magyar származású terméknek vagy szolgáltatásnak kell lennie; exporttermék magyar származási bizonyítvánnyal igazolt magyar származása; hitelfelvev nek nem lehet rendezetlen köztartozása.

4.2.2 Termelési és termeltetési hitelkonstrukciók és az éven túli lejáratú forgóeszköz hitel A következ kben néhány a kis- és középvállalkozásokat célzó hitelkonstrukció fontosabb paramétereir l adunk áttekintést. 55


Folyószámlahitel

Ez az egyik legrugalmasabb, a számlakerethez kapcsolódó hitel, ami automatikusan visszatölt dik. A lehívás és a visszafizetés automatikus. Hitel összege: minimum 1 millió Ft. Hitelt felvev k köre: kis és középvállalkozások, akik már legalább 3 éve folytatják tevékenységüket, kett s könyvvitelt vezetnek, és az el z év nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió Ft-ot. •

Rulírozó hitel

A hitel felvétele rendszeres finanszírozáshoz ajánlott. Hitel összege: minimum 1 millió Ft. Hitelt felvev k köre: kis és középvállalkozások, akik már legalább 3 éve folytatják tevékenységüket, kett s könyvvitelt vezetnek, és az el z év nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió Ft-ot. Futamid : 1 éves, meghosszabbítható. •

Rövidlejáratú hitel

Kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez ajánlott, a hitel és a forgót ke összegének együttes használatakor. Hitel összege: minimum 1 millió Ft. Hitelt felvev k köre: kis és középvállalkozások, akik már legalább 3 éve folytatják tevékenységüket, kett s könyvvitelt vezetnek, és az el z év nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió Ft-ot. Futamid : maximum 1 év. •

Kisvállalkozói gyorshitel

A hitelkérelem letöltése Internetr l is lehetséges, a hitelbírálat egyszer sített: a hitel célját nem kell indokolni és üzleti tervet sem kell készíteni hozzá. A szerz dés igény után 5 napon belül megköthet Hitel összege: 1-30 millió Ft, a t ketörlesztés negyedévente történik. Hitelt felvev k köre: olyan, kisvállalkozásnak min sül belföldi gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó vagy stermel , akinél a teljes munkaid ben foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 250 f t. Futamid : 3 hó – 5 év. •

Kisvállalkozói jelzáloghitel

A hitelhez egyszer sített hitelkérelem benyújtása elegend , ezzel párhuzamosan a hitelbírálat is egyszer sített, 5 napon belüli id tartamú. Hitel összege: 1-50 millió Ft, t ketörlesztés negyedévente – éven túli lejáratnál, félévente – éven belüli hitelnél. Hitelt felvev k köre: olyan, kisvállalkozásnak min sül belföldi gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó vagy stermel , akinél a teljes munkaid ben foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 250 f t. Futamid : 3 hónap – 5 év, maximum 1 év türelmi id . 56


Kedvezményes kamatozású forgóeszköz hitel konstrukció

Kis és középvállalkozások versenyképes termeléséhez, szolgáltatásához, forgalmazásához kíván segítséget nyújtani ez a hitelkonstrukció. Hitel összege: 10-200 millió Ft vagy ennyi érték deviza. Hitelt felvev k köre: olyan kis- és középvállalkozások, amelyek tevékenységüket legalább 1 éve folytatják, az utolsó év nettó árbevétele nem haladta meg a 4 milliárd Ft-ot, valamint az utolsó év mérlegf összege kisebb volt 2,7 milliárd Ft-nál, és az alkalmazottak száma maximum 250 f . Futamid : maximum 12 hónap (legfeljebb 18 hónap) Igénybevételi lehet ség: évente akár többször is (évente maximum 200 millió Ft).

4.3 Hosszú lejáratú beruházási, fejlesztési célú hitelek •

Mez gazdasági fejlesztési hitel

A hitel kihelyezésének célja: telephely megvásárlása, létesítése, korszer sítése; sz l és gyümölcsös ültetvény telepítése; illetve új mez gazdasági gép beszerzése. Hitel összege: 10-300 millió Ft. A t ketörlesztés évente egyszer, októberben történik. Hitelt felvev k köre: maximum 300 ha területen gazdálkodók, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a 250 f t, az éves nettó árbevétel nem több 4 milliárd Ft-nál, és a mérlegf összeg sem éri el a 2,7 milliárd Ft-ot. Futamid : maximum 15 év, türelmi id : 1-2 év. Kamat (teljes hiteldíj): öt évre rögzítve 7,01%, az öt év lejáratát követ en jogszabályi rendelkezés alapján kerül meghatározásra. Kamatfizetés évente egyszer, októberben. Állami kamattámogatás: maximum 50%. •

Forgóeszköz beszerzéséhez kapcsolódó hitel

A hitel célja, hogy el segítse a gazdálkodáshoz szükséges forgóeszközök beszerzését. Hitel összege: 10-300 millió Ft. T ketörlesztés a futamid végén, egy összegben. Hitelt felvev k köre: maximum 300 ha területen gazdálkodók, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a 250 f t, az éves nettó árbevétel nem több 4 milliárd Ft-nál, és a mérlegf összeg sem éri el a 2,7 milliárd Ft-ot. Futamid : 5-8 év (többször igénybe vehet a kereten belül). Kamat (teljes hiteldíj): öt évre rögzítve 7,01%, az öt év lejáratát követ en jogszabályi rendelkezés alapján kerül meghatározásra. A kamatfizetés évente egyszer, októberben történik. Állami kamattámogatás: maximum 50%. •

Családi gazdaságok számára kidolgozott hitelkonstrukciók o Term föld vásárlásához kapcsolódó hitel A hitel családi vállalkozások számára könnyíti meg a term föld vásárlását azzal a feltétellel, hogy a hitelb l vásárolt term föld nagysága nem haladja meg a 300 hektárt.

57

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Hitel összege: a megvásárlásra kerül term föld vételárának 100%-a, de legalább 1 millió, legfeljebb 300 millió Ft. Hitelt felvev k köre: családi gazdálkodók (legalább 1 családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közrem ködésén alapuló gazdálkodási forma, amely legfeljebb 300 nagyságú term föld tulajdonával, használatával rendelkezik). Futamid : minimum 10 év, maximum 20 év. Türelmi id 1-2 év, t ketörlesztés évente egy alkalommal, októberben. Kamat (teljes hiteldíj): öt évre rögzítve 7,01%, az öt év lejáratát követ en jogszabályi rendelkezés alapján kerül meghatározásra. A kamatfizetés évente egyszer, októberben történik. Állami kamattámogatás: a családi gazdálkodó és a vele szerz dést köt családtagok tulajdonában lév term föld tulajdon 100 hektárig való növelését szolgáló hitelösszeg után 100%, az ezt meghaladó hitelösszeg után 50% mérték állami kamattámogatás vehet igénybe. o Mez gazdasági fejlesztési hitel A hitel célja: telephely megvásárlásához, létesítéséhez, korszer sítéséhez; sz l és gyümölcs ültetvény telepítéséhez, illetve új mez gazdasági gép beszerzéséhez nyújt segítséget. Hitel összege: a beruházási költségek, illetve a vételár legfeljebb 75%-a, de legalább 10 millió Ft, legfeljebb 300 millió Ft. T ketörlesztés évente egyszer: októberben. Hitelt felvev k köre: családi gazdálkodók. Futamid : maximum 15 év (gépbeszerzés estén az amortizációhoz igazodóan). Kamat (teljes hiteldíj): öt évre rögzítve 7,01%, az öt év lejáratát követ en jogszabályi rendelkezés alapján kerül meghatározásra. A kamatfizetés évente egyszer, októberben történik. Állami kamattámogatás: 50% állami kamattámogatás vehet igénybe. Állami készfizet kezesség: a t keösszeg legfeljebb 60%-áog, amennyiben a hitel célja telephely megvásárlása, létesítése, korszer sítése. A kezesség legfeljebb 5 évig terjed id szakra vonatkozik. Kezességvállalási díj nincs. o Forgóeszköz beszerzéséhez kapcsolódó hitel A hitel célja a gazdálkodáshoz szükséges forgóeszközök beszerzése. Hitel összege: 10-300 millió Ft. Hitelt felvev k köre: családi gazdálkodók. Futamid : 5-8 év, többször igénybe vehet a kereten belül. Kamat (teljes hiteldíj): öt évre rögzítve 7,01%, az öt év lejáratát követ en jogszabályi rendelkezés alapján kerül meghatározásra. A kamatfizetés évente egyszer, októberben történik. Állami kamattámogatás: 10 millió Ft-ig 75%, az ezen felüli hitelösszegre 50%. Állami készfizet kezességvállalás: a t keösszeg legfeljebb 60%-áig. A kezesség legfeljebb 5 évig terjed id szakra vonatkozik. 58


Széchenyi Tervhez kapcsolódó hitelkonstrukciók

Ehhez a hitelhez a Széchenyi Terv keretében meghirdetett pályázat alapján elnyerhet vissza nem térítend kamattámogatás kapcsolódik Hitel összege: maximum 100 millió Ft. Hitelt felvev k köre: olyan belföldi gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók és stermel k, akiknél a teljes munkaid ben foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 250 f t. Futamid : 4 év, türelmi id - maximum 2 év. •

Start-hitel

A hitelfelvételére a legfeljebb 150 f t foglalkoztató kis- és közepes vállalkozások, szabadfoglalkozásúak, mez gazdasági vállalkozói tevékenységet folytatók jogosultak, akkor, ha deviza belföldinek min sülnek, és tartós létalapjuk biztosítása céljából igényelik a hitelt, valamint, ha az üzletszer gazdasági tevékenységet 3 évnél nem régebben kezdték meg. Nem igényelhet Start-hitel olyan vásárláshoz, amelynek egésze vagy egy része törlesztésekor az államadósságot csökkenti (meglév épület, telephely megvásárlása, földvásárlás csak abban az esetben finanszírozható Start-hitelb l, ha az nem privatizációból származik), a visszatérítend ÁFA összegére, adó és egyéb hitel felvételéhez kapcsolódó költségekre. Mértéke: Minimum 10.000 DM, maximum 250.000 DEM forintértéke lehet. Kamata: A mindenkori jegybanki alapkamat 75%-a + a bankok által felszámított kamatrés, amely a Start Hitelgarancia Alap által szavatolt hitelrész után 1%, Start Hitelgarancia Alap által nem szavatolt rész után max. 2%. Futamideje: Építkezéseknél az építési terület megvásárlásával együtt legfeljebb 15 év, gépek és berendezések beruházásánál (igazodva az amortizációhoz) legfeljebb 10 év, az induló árukészlet, illetve egyéb, az üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzésénél legfeljebb 8 év. Türelmi id max. 2 év. •

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) Mikro-hitele

A hitel felhasználható: gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglév üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra b vítése és/vagy fejlesztése, illetve forgóeszközök vásárlására. A hitel legfeljebb 50%-a fordítható forgóeszköz-finanszírozásra. Hitel felvételére jogosultak: Kisvállalkozások (egyéni vállalkozók, társas vállalkozások), amelyeknél az alkalmazottak száma nem haladja meg a 10 f t, a vállalkozás alapt kéje max. 2,5 M Ft, éves árbevétele max. 200 M Ft. Hitel mértéke: Legfeljebb 6 M Ft. Egy vállalkozás maximum 3 alkalommal vehet fel mikrohitelt, legalább 12 hónap különbséggel. Futamid : max. 5 év, türelmi id legfeljebb 6 hónap lehet Hitel kamata: a szerz déskötéskor érvényes jegybanki alapkamat. A kamat a futamid során állandó.

59


Kis- és középvállalkozói beruházási hitelprogram (KVP II.)

Korábban a német Kreditanstalt für Wiederaufbau által refinanszírozott KVP program folytatása az MFB Rt. saját forrásaiból. A hitel a kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozza. Felhasználható: új termékek, szolgáltatások létrehozására, új technológiák bevezetésére, adaptálására, ipari szerkezetátalakítás gyorsítására, infrastruktúra fejlesztésére, privatizáció keretében 25%-nál nagyobb üzletrész vásárlására. A hitelkeretb l nem finanszírozható: növénytermesztés, állattenyésztés, hitelkiváltás, 25% alatti üzletrész vásárlás. Hitel felvételére jogosultak: A belföldinek min sül kis- és középvállalkozások. A vállalkozásokban az alkalmazottak összlétszáma nem haladja meg az 500 f t, az éves árbevétel a 6 Mrd Ft-ot, a mérleg f összeg a 3 Mrd Ft-ot. Hitel mértéke: Legfeljebb 500 M Ft, ami nem haladhatja meg a fejlesztési ráfordítások 75%-át. Futamid : Legfeljebb 7 év, türelmi id 2 év. •

Beszállítói célprogramhoz kapcsolódó hitelkonstrukció

A hitel célja a termel nagyvállalatok számára beszállító kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek finanszírozása. Hitel összege: maximum a hitelfelvev saját t kéjének ötszöröse. Hitelt felvev k köre: feldolgozóipari tevékenységet végz kis- és középvállalkozások. Futamid : maximum 7 év, a türelmi id maximum 2 év.

4.4 Külföldi hitelek Ezek a hitelek a hitelnyújtó ország Magyarországra irányuló beruházási tevékenységét, exportját, illetve vegyesvállalat alapítását kívánják el segíteni. A hitelekb l általában (a külkereskedelmi szerz dés értékét alapul véve) a teljes import áruérték 85%-a fedezhet , így a magyar import rnek 15%-os saját er vel kell rendelkeznie. A kereskedelmi banknak és a hitelkér nek kell megállapodnia arról, hogy a hitelt devizában vagy forintban veszi-e igénybe. Forintban történ igénybevétel esetén az alkalmazott kamatláb a mindenkori középlejáratú refinanszírozási kamatlábnak és a kereskedelmi banki jutaléknak az összege. Devizában történ igénybevételkor az alkalmazott kamatlábakat az MNB és külföldi partnerei közötti szerz désben különböz módon, illetve mértékben állapították meg. A kereskedelmi bankok általában a saját számlavezetésük körébe tartozó gazdálkodó szervek, társaságok, vállalkozók részére bonyolítják le. Az adott országból beszerezhet termékek körér l, az azokat gyártó vállalatokról részletes információkat a külföldi ország magyarországi kereskedelmi képviseleténél, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, külkereskedelmi vállalatoknál, külföldi cégek magyarországi kirendeltségeinél lehet beszerezni. A hitelek igénybevétele nincs exportteljesítési kötelezettséghez kötve.

60


4.5 Garanciarendszerek és –intézmények •

Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Az Alapítvány az EU anyagi támogatásával (PHARE-segély felhasználásával) az FM és több kereskedelmi bank (Agrobank Rt., Budapest Bank Rt., Kereskedelmi Bank Rt., Magyar Hitelbank Rt., Mez bank Rt., OTP Rt. és a Takarékbank Rt., valamint 82 takarékszövetkezet) részvételével jött létre. Célja, hogy a mez gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése érdekében o el segítse a mez gazdasági területek (vidék) fejlesztését, o növelje a vállalkozók hitelképességét, o b vítse a bankok számára kielégít vagyoni, vagy jogi biztosítékokkal nem rendelkez kisméret , illetve egyéni és társas vállalkozások hitelezési lehet ségeit. Szolgáltatása: hitelfedezeti garanciát nyújt, vagyis az esetlegesen felmerül banki hitelezési veszteség egy részét átvállalja azoknál a közép- és hosszúlejáratú hiteleknél, amelyek felvételének célja vállalkozók által folytatott o mez - és erd gazdasági alaptevékenység; o a vidéki mez gazdasági termelést és értékesítést szolgáló ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység; o az el bbiekhez szükséges infrastruktúra fejlesztés. Kedvezményezettek köre: az Alapítvány azokat a 250 f alatti egyéni és társas, jogi és nem jogi személyiség vállalkozásokat támogatja garanciavállalással, amelynek az éves nettó árbevétele nem haladja meg a 4 milliárd forintot, vagy a mérleg f összeg a 2,7 milliárd forintot, továbbá amelyeknél a vállalkozás alapítói vagyonában (törzst ke, alapt ke, indulóvagyon stb.) a hazai természetes személyek többségi részesedéssel rendelkeznek. Alapítvány szolgáltatása: a hitel teljes összegének, valamint az 1 évre es kamatok összegének 50%-ára vállalhat garanciát. A másik 50%-ra az ügyfélnek a hitelnyújtó bank részére a hagyományos vagyoni és egyéb garanciákat kell szolgáltatnia. Garanciadíj mértéke: általában 2%. Amennyiben a hitel futamideje 7 évnél hosszabb, úgy ez a díj további 1%-kal n , 15 millió forint hitelösszeg felett pedig további 1% garanciadíjat kell fizetni. Az Alapítvány a hagyományos hitelgaranciáknál a kérelem alapján általában 20-50 százalékban viseli a hitelezés kockázatát, mely a hitel és az egy évi induló ügyleti kamat összegére vonatkozik. 5 millió forintig 90 százalékos, 15 millió forint garantált hitelösszegig 80 százalékos hitelgaranciát tud biztosítani. A garantálható hitel összegének maximuma 120 millió forint. Az Alapítvánnyal együttm köd bankok: Budapest Bank Rt., CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt., Erste Bank Hungary Rt., ING Bank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Rt., Konzumbank Rt., Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt., és a takarékszövetkezeti Integrációhoz tartozó 117 takarékszövetkezet, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., Postabank és Takarékpénztár Rt., Dunakanyar Takarékszövetkezet, Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet, Nagykáta és vidéke Takarékszövetkezet, Siklós és vidéke Takarékszövetkezet, Soltvadkert és vidéke Takarékszövetkezet, Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet. 61


Hitelgarancia Rt. Célja: a vállalkozások széles köre számára hitelhez jutás el segítése, a rendelkezésre álló készfizet kezességvállalás hatékony kihasználása. Kezességvállalás: bármilyen hitelfajtára, forgóeszköz hitelekre, rulírozó forgóeszköz hitelekre, valamint bankgaranciára is igénybe vehet . Kockázatvállalás mértéke: A vállalt kezességvállalás mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 M Ft-ot. Hitel- illetve bankgarancia-szerz dés szerinti kötelezettség 80%-a, 10 M Ft alatti szerz dések esetén 90%-a, mez gazdasági t kepótló hitel esetén – kivéve az 5 M Ft alattiakat – éves átlagban 60%-a lehet. Garanciadíj mértéke: általában 1-3% között van, (fejlesztési hitelre 2%, forgóeszközhitelre 3%). Igényelhetik: a devizajogszabályok szerint belföldinek min sül magánszemélyek, társaságok, szövetkezetek, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek. További feltételek: o A hitelfelvev által a törvényes munkaid ben foglalkoztatottak létszáma nem haladja meg a 300 f t. o Szabályosan aláírt hitelszerz dést, illetve állami vagyon értékesítésénél banki ígérvényt kell mellékelni. o Az Rt. kezességvállalása iránti kérelmet a hitelez kereskedelmi bank nyújtja be az Rt.-hez. o Az Rt. egy hiteligényl felé egy id ben fennálló kezességvállalásának összege nem haladhatja meg a 200 M Ft-ot. o A készfizet kezesség csak a 10 évnél (E-hitelnél legfeljebb 15 évnél) rövidebb lejáratú hitelhez nyújtható. •

Magyar Exporthitel Biztosító Rt.

A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (MEHIB) az 1994. évi XLII. számú törvény alapján jött létre, a külföldre irányuló áruhitelezéshez kapcsolódó kockázatokra nyújt exporthitelbiztosítást. Ennek eszköze a külföldi vev nemfizetésére, cs djére, valamint a fizetést akadályozó állami intézkedésre, államcs dre és háborús eseményekre szóló MEHIB biztosítási kötvény. A vev nemfizetését és cs djét összefoglalóan kereskedelmi kockázatként, a többit politikai kockázatként kezelik. A következ kereskedelmi kockázatokra köthet biztosítás: o a gyártási id kockázatára, (legfeljebb 90 napra) arra, hogy vev jének cs dje miatt a szerz dés meghiúsul, miel tt az export r egyáltalán teljesíthette volna azt; o a hitelezés kockázatára, (legfeljebb 180 napra) arra, hogy vev je cs dbe jut, vagy cs dbe ugyan nem jut, ám mégsem fizet. A biztosítás teljes forgalom jelleg ! , azaz az elfogadható kockázatú országokba és cégekhez irányuló teljes exportforgalmat fedezetbe veszi a MEHIB. Így lehet ség nyílik az üzletmenet folyamatosságának megalapozására, hiszen a MEHIB ügyfele biztos lehet abban, hogy valamennyi biztosított kinnlev ség megtérül.

62

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Fontos, hogy az exporthitelt finanszírozó kereskedelmi bankok a kereskedelmi kockázatok elleni biztosításokat elegend biztosítéknak tekintik. Ez a biztosíték a finanszírozó bankra is engedményezhet . Politikai kockázatokra a következ biztosítások köthet k: o a gyártási szakasz kockázataira, arra, hogy a vev országában bekövetkezett politikai esemény — például háború, forradalom, államcs d — vagy állami intézkedés miatt a szerz dés meghiúsul, miel tt az export r egyáltalán teljesíthette volna exportszállítását; o a hitelezés kockázatára, arra, hogy politikai események vagy állami intézkedés következtében az export r, jóllehet szállítási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, mégsem jut hozzá követeléséhez. Az exportszerz déssel szemben három lényeges feltételt szab a MEHIB: o a biztosított szerz dés szerint kiszállított árunak, illetve szolgáltatásnak legalább 90%-a magyar származású legyen, o a biztosított szerz dés fizetési feltételei feleljenek meg az OECD konszenzus el írásainak, o az export célországa szerepeljen a MEHIB által elfogadható kockázatúnak min sített országok között. • Start Hitelgarancia Alap A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezelésében lév , önálló gazdálkodási rend szerint m köd , nem önálló jogi személyiséggel rendelkez pénzalap. Azoknak a vállalkozóknak nyújt segítséget, akiknek a START I. illetve a START II. hitelhez az üzleti tervét a bank elfogadta, de a hiányzó fedezetük miatt mégsem kaphatnának hitelt. Az Alap legfeljebb a hitel 80%-ig kezességet nyújt. A kezességvállalási kérelmet a hitelnyújtó bank nyújtja be az Alap titkárságához. A garanciadíj mértéke a fizetési kötelezettség id pontjában fennálló kölcsönállomány összegének évi 4%-a.

63


64


5. A MEZ GAZDASÁGI TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKT L 2004-IG "

"

A mez # gazdasági támogatások rendszere, benne a beruházási támogatásoké a 1990-es évek elején újjászervez# dött. Az akkor kialakításra kerül# eszközök az ország európai uniós csatlakozásával átalakultak, részévé váltak a nemzeti eszközöknek vagy megsz$ ntek. A magyar országgy% lés az 1992. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozta a Földm% velési Alapokat. A földm% velési miniszter az 1-7/1993. (I.30.) FM számú rendeletben szabályozta az egyes alapok m% ködését, a támogatások körét, az elnyerés módját. Az elkülönített alapok a következ& k voltak: • Földvédelmi Alap, • Halgazdálkodási Alap, • Országos Erdészeti Alap, • Vadgazdálkodási Alap, • Állattenyésztési Alap, • Mez& gazdasági Fejlesztési Alap (MFA). A Mez' gazdasági Fejlesztési Alap célja a mez& - és erd& gazdálkodás strukturális átalakulásának el& segítése, a kis- és középvállalkozások fejlesztési igényeihez támogatás nyújtása volt. Az Alap támogatást nyújtott a mez& gazdasági kis- és középvállalkozások indulásához, illetve továbbfejlesztéséhez, a mez& gazdasági alaptevékenységük folytatásához szükséges beruházásokhoz; ezeknek a beruházásoknak rendeltetésszer% m% ködését biztosító infrastrukturális jelleg% kiegészít& beruházásokhoz, az erd& feltárás létesítményeihez; az erd& telepítés és ápolás berendezéseihez; és a felsorolt fejlesztések megvalósításához felvett banki hitel kamatterheinek mérsékléséhez. A Mez& gazdasági Fejlesztési Alapból 4 milliárd forint állt fejlesztésre rendelkezésre 1993ban. Ebb& l 1,1 milliárd forint nem került felhasználásra. Ez növelte az 1994-re a költségvetési törvény által rendelkezésre bocsátott 6 milliárd forintot. Továbbá 400 millió forintot a PHARE támogatás, 500 millió forintot más alapok, 1 milliárd forintot a kisvállalkozási garanciaalap felhasználásával juttattak az MFA számára, ezzel újabb 3 milliárd forintot bocsátva az alap rendelkezésére. Így összesen 9 milliárd forinttal gazdálkodhattak 1994-ben. A Mez( gazdasági Fejlesztési Alap keretében 1994-ben: •

egyszeri forrás-kiegészít& támogatás volt kapható a beruházás költségének 30%-áig, de legfeljebb 500.000 Ft-ig terjed# összegben, vissza nem térítend # formában;

•

visszatérítend& kamatmentes támogatást (kölcsönt) igényelhettek a mez# gazdasági alaptevékenység (növénytermelés, kertészeti, állattenyésztési tevékenység) folytatásához szükséges, azokat közvetlenül szolgáló beruházásokhoz, vegyes gazdálkodás beruházásaihoz, illetve az erd # telepítés és ápolás gépi berendezéseinek megvásárlásához, valamint az ezeket kisegít # szolgáltatásokhoz a beruházási költség 50%-áig, amelyet a beruházás befejezését követ # évt # l, 4 év alatt egyenl# részletben, december 15-i esedékességgel kell(ett) visszafizetni;

•

vissza nem térítend& támogatást pályázhattak az el# bbiekben meghatározott tevékenységek folytatásához szükséges beruházások funkcióképességét biztosító 65

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai kiegészít # infrastrukturális jelleg% beruházásokhoz (vízellátás, beköt # út, térburkolat, terménytároló, stabil terményszárító, energiaellátás stb.), illetve az erd& feltárás létesítményeihez a beruházási költség 40%-áig; •

kamattámogatást kaphattak a pályázók a fenti beruházások megvalósításához felvett banki hitel, illetve éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamatának 50%-áig.

Ez a támogatási forma a mez& gazdasági vállalkozások szemszögéb& l összességében nagyon kedvez& volt. A saját forrás szükséglet minimális volt. A kamatmentes kölcsönnel és a kamattámogatással nagyon kedvez& átlagos kamatszint alakult ki. Az egyszeri forráskiegészít& támogatás célja a saját forrás pótlása, ami egyben azt jelentette, hogy 2 millió forint alatti beruházásnál gyakorlatilag kevés saját er& vel is beruházhattak, hiszen az 500 ezer forint 25%-os saját forrás aránynak felelt meg (2 millió forint esetén), így a bank a támogatásokkal le nem fedett (esetünkben 500 ezer forint) beruházási költséghányadot hitelezni tudta. A vállalkozó "áldozatvállalására" a bankok kiköthettek valamilyen mérték% , gyakorlatilag eszmei saját er& t, mint ahogy tette például azt az OTP Bank Rt., amelyik 5% saját er& t kért készpénzben. A pályázónak csak a banki követelményeknek megfelel& fedezetet kellett biztosítania, az Állami Fejlesztési Intézet ugyanis megelégedett a beruházásra a támogatás összegében bejegyzett jelzáloggal. Ez a banki gyakorlat szerint igen "puha" feltétel volt, miután a kereskedelmi bankok normál hitelezési gyakorlat szerint - az adósmin& sítést& l függ& en - a felvett hitel és egy évi kötelezettségei (kamata és járulékos költségei) 1,5-2szeresére kértek jelzálogjogot. A mez& gazdasági kormányzatnak ezt sikerült az OTP Bank Rtvel kötött megállapodásában szintén fellazítani, azaz az ÁFI bejegyzési gyakorlatához hasonló konstrukciót elfogadtatni. Ezen lépések tudatformáló hatása nem feltétlen pozitív, mert a közgazdasági gondolkodás háttérbe szoríthatóságát, a hitelképességi feltételeknek való megfelelés figyelmen kívül hagyhatóságát sugallta. A támogatási rendszer átalakult a kormányváltást követ # években. A Mez# gazdasági Fejlesztési Alapot különböz # alapok megszüntetése illetve összevonása után felváltotta a Mez# gazdasági és Erdészeti Alap, majd a Kincstár megalakulásával az is megsz$ nt. Ez alatt az id # alatt a beruházási támogatási rendszer sokat formálódott, legfontosabb elemeiben stabilizálódott. Két fontos eszköze van: • a vissza nem térítend # (végleges) t # kejuttatás és • a kamattámogatás.

5.1 A támogatási rendszer általános jellemz) i 5.1.1 A támogatások formái és igénybevételük A költségvetési támogatás formái: •

bevételt növel* , illetve a termelési költségeket csökkent * (m+ ködési) támogatás

•

éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása

•

éven túli lejáratú hitel kamattámogatása

•

fejlesztési célú juttatás:

közvetlen termel* i

- végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy

66

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai - nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett nyújtható. A támogatás szempontjából beruházásnak min* sül a számvitelr * l szóló 2000. évi C. törvény szerinti beruházás. A mez * gazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása folyósítása szempontjából beruházásnak kell tekinteni a pénzügyi lízinget, az azzal kapcsolatos kamatok kivételével, valamint a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összeget is. Támogatást igényelhet: •

a cs* d, a felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

•

a végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó,

•

a mez * gazdasági * stermel* i igazolvánnyal rendelkez* magánszemély, valamint a családi gazdálkodó,

amennyiben köztartozással nem rendelkezik. A családi gazdálkodó jogszabályban meghatározott külön támogatás igénybevételére is jogosult. A mez* gazdasági termel* a mez* gazdasági tevékenységhez nyújtott agrártámogatásokat csak abban az esetben veheti igénybe, ha gazdálkodási tevékenységér * l adatot szolgáltat, és ennek alapján * t e rendelet alapján nyilvántartásba veszik. A támogatás igénybevételének módja: •

automatikusan az adóhatóságtól, továbbá

•

kérelem vagy pályázat alapján.

A pályázati felhívásban vagy közleményben meghatározzák: •

az adott id * szakban támogatásban részesíthet * k körét,

•

a támogatás alapjául szolgáló jogcímet,

•

a támogatás formáját, mértékét, igénybevételének eljárási rendjét,

•

a pályázat elbírálásánál érvényesítend * els* dleges szakmai szempontokat,

•

a támogatás igénybevételének egyéb részletes feltételeit.

5.1.2 A támogatás kifizetése Amennyiben a támogatás nem automatikusan igényelhet * , a támogatásra való jogosultságról, valamint annak összegér * l a támogatási igény elbírálójának kifizetést engedélyez* iratot kell kiállítani. A támogatási szerz * dés csak a kifizetést engedélyez * irat alapján köthet * meg. A támogatás csak a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban el* írt és hiteles bizonylatok bemutatását követ * en folyósítható és kizárólag hitelintézetnél nyitott számlára és banki átutalással lehet teljesíteni. Az egy évet meghaladó id* tartamra kötött támogatási szerz* dés alapján – eltér * megállapodás hiányában – a támogatásnak csak a tárgyévre ütemezett összege vehet * igénybe. A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi okiratot a támogatást igénybe vev* nek a támogatás igénybevételét követ * öt évig meg kell * riznie. 67


5.1.3 Jogosulatlanul igénybe vett támogatás A támogatás rendeltetést * l eltér * felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak min* sül, és azt – a visszafizetést elrendel* joger * s határozat alapján – a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelel* kamattal növelve kell visszafizetni. A támogatás rendeltetést * l eltér * felhasználásának min* sül, ha a jogosult •

a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási okiratban, szerz * désben meghatározottaktól eltér,

•

a támogatás igénybevételét el* írt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani,

•

a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege – figyelemmel az el* írt saját forrásra – meghaladná a cél megvalósításához szükséges mértéket,

•

amennyiben az igényl* a támogatási kérelem benyújtását megel* z* tizenkét hónapon belül jogosulatlanul igényelt támogatást, annak kétszeres mértékéig ugyanazon jogcímen ismételten nem vehet igénybe támogatást. A tizenkét hónap az adóhatóság jogosulatlan támogatást megállapító határozata joger * re emelkedésének napjától számít.

A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást kellett elszámolni.

5.1.4 A támogatás számviteli elszámolása a) Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság •

a végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként elkülönítetten köteles elszámolni,

•

a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét t , ketartalékba kell helyezni;

•

a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást a kötelezettségek között tartja nyilván, a törlesztést a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint számolhatja el;

•

a jogtalanul igénybe vett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a t , ketartalék javára elszámolt összegét a t * ketartalék terhére kell visszafizetnie.

Az egyéni vállalkozó és a mez * gazdasági * stermel* a támogatást bevételként számolja el. A támogatás alapjának meghatározásánál az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.

5.1.5 A termel) k nyilvántartása A mez* gazdasági termelést, erd * gazdálkodást, vadgazdálkodást és halászati tevékenységet folytató termel* agrártámogatást abban az esetben vehet igénybe, ha gazdálkodási tevékenységér * l adatot szolgáltat, mint termel* t nyilvántartásba veszik, és nyilatkozattal hozzájárul a körzeti földhivatal által nyilvántartott földhasználati lapok - 184/1999. (XII.13.) 68

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Korm. r. szerinti - adatainak a földm+ velésügyi hivatal részére történ* kezeléséhez.

átadásához,

Az adatszolgáltatási kötelezettség arra a termel* re terjed ki, aki •

legalább egy hektár szántót vagy gyepet, illetve 500 m2 sz * l* ültetvényt illetve gyümölcsöst használ, illetve – területi korlátozás nélkül – kertészeti termelést végez, vagy

•

földhasználat hiányában legalább egy számosállatot tart, vagy

•

erd * gazdálkodási, vadgazdálkodási illetve halászati tevékenységet folytat,

és a miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti támogatást igénybe kívánja venni. A termel* i nyilvántartásba nem kell regisztráltatnia magát a kizárólag •

integrátori,

•

lízingbe-, illetve bérbeadási,

•

mez* gazdasági termékek els* dleges feldolgozása kivételével az élelmiszer-feldolgozó,

•

gépkölcsönzési,

•

gépi szolgáltatási,

•

részes m+ velési,

•

bérmunka tevékenységet folytatóknak.

Az adatszolgáltatás a termel* teljes gazdasági tevékenységére és az általa használt összes földterületre vonatkozik, még akkor is, ha nem minden földterület vagy tevékenység után kíván támogatást igényelni. A mez* gazdasági termel* a lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (f* városi) földm+ velésügyi hivatalnál a rendelet melléklete szerinti adatlap kitöltésével kérheti nyilvántartásba vételét. Ha a termel* több megyében folytat mez* gazdasági tevékenységet, nyilvántartásba vételét csak egy földm+ velésügyi hivatalnál kell kérnie. Amennyiben a termel* kizárólag erd * gazdálkodási tevékenységet folytat, az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatóságánál kell kérnie nyilvántartásba vételét. Az adatlapot évente egy alkalommal, de legkés, bb november 30-ig két példányban kell kitölteni, abból az egyik példányt az illetékes földm+ velésügyi hivatalnak illetve erdészeti igazgatóságnak kell elküldeni, a másik a termel* nél marad. A földm+ velésügyi hivatal illetve erdészeti igazgatóság az adatlap beérkezését * l számított 30 napon belül nyilvántartásba veszi a termel* t, és az err * l kiállított igazolást részére elküldi. A termel* a nyilvántartásba vételét követ * en válik jogosulttá a tárgyévben a miniszteri rendeletben meghatározott támogatás igénybevételére. A támogatás csak akkor folyósítható, ha a termel* a támogatási kérelmen feltünteti az adott évre vonatkozó nyilvántartási számát. A mez* gazdasági termel* az adatlapot, valamint a nyilvántartásról szóló igazolást a tárgyévet követ * ötödik év végéig köteles meg * rizni.

5.1.6 A családi gazdaságok nyilvántartásba vétele Családi gazdaság nyilvántartásba vételét a területileg illetékes megyei FVM Hivatal végzi. •

Családi gazdaság legfeljebb 300 hektár nagyságú term* föld (ideértve a mez * -, erd * gazdasági m+ velés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illet * leg 69

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai haszonbérletével, használatával rendelkez* gazdálkodó család valamennyi term* földje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mez * gazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közrem+ ködésén alapuló gazdálkodási forma, •

A családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (f* városi) földm+ velésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyeztet * személy, aki -

a családi gazdaság vezet * jeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,

-

élethivatásszer+ en mez * gazdasági, illetve mez* gazdasági és kiegészít * tevékenységet folytat,

-

mez* gazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mez * gazdasági, illetve mez* gazdasági és kiegészít * tevékenységet és ebb* l árbevétele származott,

-

legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.

A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szül* je, (gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell). A nyilvántartásba vételt a családi gazdálkodó a gazdálkodásban közrem+ köd * családtagjaival közösen beadott kérelemben kérheti. A kérelem mellé csatolni kell:

70

•

a nyilatkozatot arról, hogy élethivatás szerinti mez* gazdasági tevékenységet kíván folytatni,

•

a szakirányú, legalább középfokú végzettséget igazoló okiratot, ennek hiányában a legalább 3 éven át folytatott mez* gazdasági tevékenységet igazoló adóbevallás másolatát,

•

az * stermel* i vagy egyéni vállalkozói igazolványt,

•

nyilatkozatot arról, hogy lakóhelye legalább három éve azon a településen van, ahol a családi gazdaság központja,

•

nyilatkozatot arról, hogy a családi gazdasághoz bejelentett földhasználat adatai megegyeznek a földhasználati nyilvántartás adataival,

•

nyilatkozatot arról, hogy a család tagjai között létrejött a szerz * dés,

•

a tulajdonukban lév* term* terület és a gazdálkodáshoz szükséges eszközök legalább öt évre szóló használatba adásáról,

•

a teljes foglalkoztatású családtag személyér * l és a többi családtag közrem+ ködésének módjáról,

•

azokról a mez* gazdasági tevékenységekr * l (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, vadgazdálkodás, erd * - és vegyes gazdálkodás), illetve kiegészít * tevékenységekr * l (falusi és agro-turizmus, kézm+ vesipari tevékenység, f+ részáru feldolgozás, els* dleges élelmiszer-feldolgozás, mez* gazdasági

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai melléktermékek és hulladékok feldolgozása, mindezek termel* i értékesítése), amelyet a családi gazdaságban folytatni kívánnak. Az FVM Hivatal a családi gazdálkodókról külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban rögzített adatok változását 15 napon belül be kell jelenteni. A hivatal törli a gazdaságot a nyilvántartásból, amennyiben a nyilvántartásba vétel feltételei nem állnak fenn. A családi gazdaságok nyilvántartásába felvett gazdálkodó, amennyiben •

éves árbevételében a mez* gazdasági tevékenységb* l származó aránya az 50%-ot eléri,

•

legfeljebb három f* állandó alkalmazottat foglalkoztat és

•

rendelkezik a MAGOSz írásbeli ajánlásával

a következ* támogatásokra jogosult: •

a miniszter által meghirdetett agrártámogatásokra,

•

ezen belül a gépvásárláshoz, építési- és ültetvénytelepítési beruházáshoz és a növénytermesztéshez többlettámogatásra, valamint

•

term* föld, -telephelyvásárláshoz, létesítéshez, korszer+ sítéshez, tartós forgóeszköz beszerzéshez kapcsolódó hitel után külön meghirdetett kamattámogatásra.

5.2 Az agrártámogatási rendszer felépítése A magyar agrártámogatás eszközrendszere a következ* f* területekre bontható: •

Agrárfinanszírozás

•

Nemzeti Agrár-környezetvédelemi Program

•

Növénytermesztés

•

Állattenyésztés

•

Kertészet

•

Erd * gazdálkodás

•

Vadgazdálkodás

•

Halgazdálkodás

•

Term* föld min* ségi védelme

•

Egyéb agrárgazdasági célok

Az egyes támogatási területekhez kapcsolódóan a támogatási (agrárpolitikai) eszközök a következ* k: •

Agrárfinanszírozás o Vet * mag és m+ trágya vásárlás támogatása o Az éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása o Az éven túli lejáratú forgóeszköz hitel kamattámogatása o Piaci versenyképesség javítását célzó kamattámogatás o Családi gazdaságok részére nyújtott kedvezményes hitel kamattámogatása

71

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai o Kis- és középüzemek kedvezményes hitelének kamattámogatása o Reorganizációs program támogatása o Mez* gazdasági termel* k kibontakozási hitelkonstrukciója (2000. év) o Gazdahitel program (2000. év) o 2001. évi állami kezességvállalás biztosításával engedélyezett agrárhitel-program és agrárlogisztikai beruházások 2002. évi támogatása •

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program o Agrár-környezetvédelmi alapprogram o Integrált növénytermesztési célprogram o Ökológiai gazdálkodási célprogram o Gyepgazdálkodási célprogram o Vizes él* hely célprogram o Zonális agrár-környezetvédelmi célprogramok o Kiegészít * agrár-környezetvédelmi támogatás o Agrár-környezetvédelmi tanfolyamok, képzések támogatása o Agrár-környezetvédelmi mintagazdaság m+ ködtetésének támogatása

•

Növénytermesztés (támogatásának eszközrendszerét részletesen a 16a. táblázat foglalja össze) -

Gabonafélék: .

-

Fehérje, illetve hüvelyes növények: .

-

napraforgó, repce, egyéb olajnövények (tökmag, olajlen mag)

Ipari és takarmánynövények: .

•

szója, borsó, egyéb (bab, lencse, lóbab, csillagfürt, szegletes lednek, csicseri borsó)

Olajnövények: .

-

búza, durumbúza, * szi-, tavaszi árpa, rozs, zab, triticale, kukorica, rizs, egyéb (cirok, köles, kanári köles, pohánka)

cukorrépa, dohány, rostnövények (kender, len), takarmánynövények (lucerna, herefélék, siló stb.)

-

Burgonya

-

Gyep

Állattenyésztés (támogatásának eszközrendszerét részletesen a 16b. táblázat foglalja össze) o Szarvasmarha o Sertés o Baromfi o Juh és kecske

72

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai o Ló o Méh o Egyéb állat •

Kertészet (támogatásának eszközrendszerét részletesen a 16c. táblázat foglalja össze) o Zöldségfélék o Gyógy- és f+ szernövények o Sz * l* , bor o Gyümölcsfélék

•

Erd * gazdálkodás (támogatásának eszközrendszerét részletesen a 16d. táblázat foglalja össze)

•

Vadgazdálkodás (támogatásának eszközrendszerét részletesen a 16d. táblázat foglalja össze)

•

Halgazdálkodás (támogatásának eszközrendszerét részletesen a 16d. táblázat foglalja össze)

•

Term* föld min* ségvédelmének, hasznosításának támogatása o A term* föld rendeltetésszer+ hasznosításra való alkalmassá tételével összefügg * feladatok végrehajtásának támogatása o A term* föld mennyiségi és min* ségi védelmével összefügg * kutatások támogatása o Az agrárágazattal összefügg * távérzékelési feladatok ellátásának támogatása o A birtok-összevonási célú term* földvásárlás támogatása o Tulajdoni, használati viszonyok földvédelmi célú rendezéséhez szükséges ingatlannyilvántartási háttér meger * sítésének támogatása

•

Egyéb agrárgazdasági célok megvalósításához kapcsolódó feladatok támogatása o Szövetkezetek alapításának, m+ ködésének támogatása o Gépkörök alapításának, m+ ködésének támogatása o Szarvasmarha mesterséges termékenyítési felel* s hálózat m+ ködtetésének támogatása o Termel* i közösségek támogatása o A gazdálkodás eredményességét segít * ismeretátadás támogatása o A külföldi tapasztalatszerzés, valamint farmgyakornok képzés támogatása o Az agrárinformatika támogatása o A központi terméktanácsi informatika támogatása o A Magyarországon még meg nem honosodott károsítók elleni növényvédelmi többletköltségek támogatása o Magyarországon nem honos, karantén károsítók által okozott károk enyhítése o Növényegészségügyi járványelhárítás keretében elrendelt közérdek+ támogatása

védekezés

o Mez* gazdasági gépek és technológiai berendezések vizsgálatának támogatása 73

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai o Egyes kutató-fejleszt * tevékenységet folytató szervezetek támogatása o Az FVM 100%-os tulajdonosi gyakorlása alá tartozó állami feladatokat ellátó társaságok támogatása •

Egyéb beruházási támogatások o M+ szaki fejlesztés, technológiai fejlesztés, K+F eszközök beszerzésének és más beruházásoknak a támogatása o Agrárirányítási célokat szolgáló állami térképek készítésében résztvev* vállalkozások m+ szaki fejlesztésének támogatása o Tangazdaságok, tanüzemek, bemutató üzemek, valamint szakképzés, szaktanácsadás támogatása o A nemesítést el* segít * támogatás o Új mez * gazdasági gépek, új technológiák vásárlásának támogatása o Öntöz* víz szolgáltató létesítmények építésének, korszer+ sítésének támogatása o Vízkár elhárítási létesítmények fenntartási támogatása o Vízkár elhárítási létesítmények beruházási támogatása o A fiatal agrárvállalkozók támogatása o Pályakezd , fiatal agrárszakemberek alkalmazásának támogatása

74

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 16a. táblázat Növénytermelés támogatásának eszközei Gabonafélék:

Olajnövények:

Ipari és takarmánynövények:

cukorrépa, dohány, búza, durumbúza, szi-, szója, borsó, egyéb napraforgó, repce, Burgonya rostnövények egyéb tavaszi árpa, rozs, zab, (bab, lencse, lóbab, (kender, len), olajnövények csillagfürt, triticale, kukorica, rizs, takarmánynövények szegletes lednek, (tökmag, olajlen egyéb (cirok, köles, (lucerna, herefélék, mag) csicseri borsó) kanári köles, pohánka) siló stb.) x x x x x x x x x x x x x x x /

Támogatási típus

Fehérje, illetve hüvelyes növények:

Megnevezés

x x x

/

/

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

-

x

x

x

x

x

x

-

-

-

x

x

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

-

x

x

/

x

/

0

/

/

/

/

Földalapú növénytermesztési támogatás Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program Agrárfinananszírozás Termelési támogatások Biológiai alapok meg rzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatása A gazdálkodás kockázatát csökkent támogatás Szaktanácsadás díjának támogatása Agrármarketing támogatás Élelmiszerbiztonsági rendszer kidolgozásának és bevezetésének támogatása A szántóföldi, kertészeti és engedélyes faiskolai területek növény-egészségügyi vizsgálatának támogatása Termékmin ség javítását ösztönz támogatások (cukorrépa) Piacrajutási Az ISO 9000:2000. szabványsorozat szerinti támogatások min ségbiztosítási rendszer kiépítésének támogatása A Teljeskör Min ség Menedzsment egyes elemeinek alkalmazására vonatkozó támogatás A központi és terméktanácsi informatika támogatása Vet magtermesztés támogatása Az ISO 9000:2000. szabványsorozat szerinti min ségbiztosítási rendszer kiépítésének támogatása

Gyep

75

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 16a. táblázat Növénytermelés támogatásának eszközei (folytatás) Gabonafélék:

Olajnövények:


cukorrépa, dohány, búza, durumbúza, szi-, szója, borsó, egyéb napraforgó, repce, Burgonya rostnövények egyéb tavaszi árpa, rozs, zab, (bab, lencse, lóbab, (kender, len), olajnövények csillagfürt, triticale, kukorica, rizs, takarmánynövények szegletes lednek, (tökmag, olajlen egyéb (cirok, köles, (lucerna, herefélék, mag) csicseri borsó) kanári köles, pohánka) siló stb.) /

Támogatási típus


Gyep

/

0

Megnevezés

x

x

-

x

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

/

x

/

/

/

0

0

/

0

0

0

/

0

0

/

/

A Teljeskör Min ség Menedzsment egyes elemeinek alkalmazására vonatkozó támogatás Cukorrépa és a kristálycukor 2002. és 2003. évi irányára Cukorrépa és a kristálycukor 2002. és 2003. évi alsó és fels intervenciós ára Termel i szárazdohány 2002. évi min ségi feláras támogatása 2002. évi termés takarmánykukorica irányára 2002. évi termés takarmánykukorica alsó és fels intervenciós ára A közraktárba letett 2002. évi termés búza Piacrajutási támogatása támogatások A közraktárba letett 2002. évi termés takarmánykukorica támogatása Kukorica exportálásához szükséges kiveteli engedély szükségességének felfüggesztése 2002. évi termés élelmezési búza garantált áron történ állami felvásárlása 2002. évi termés élelmezési búza irányára 2002. évi termés élelmezési búza alsó és fels intervenciós ára 2002. évi takarmánykukorica garantált áron történ felvásárlása A búza exporttámogatással történ külpiaci értékesítése

76

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 16a. táblázat Növénytermelés támogatásának eszközei (folytatás) Gabonafélék:

Olajnövények:


cukorrépa, dohány, búza, durumbúza, szi-, szója, borsó, egyéb napraforgó, repce, Burgonya rostnövények egyéb tavaszi árpa, rozs, zab, (bab, lencse, lóbab, (kender, len), olajnövények csillagfürt, triticale, kukorica, rizs, takarmánynövények szegletes lednek, (tökmag, olajlen egyéb (cirok, köles, (lucerna, herefélék, mag) csicseri borsó) kanári köles, pohánka) siló stb.) /

Támogatási típus


Gyep

0

Megnevezés

x

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x

x

x

x

x

x

-

-

-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

/

Beruházási támogatások

/

/

0

/

0

0

/

Piacrajutási támogatások

2002. évi termés étkezési búza intervenciós felvásárlása és közraktári támogatása 2002. évi termés takarmánykukorica intervenciós felvásárlása és közraktári támogatása Az egyes mez gazdasági rendeltetés új építési beruházások megvalósításának, a meglév épületek, építmények technológiai korszer sítéssel is járó átalakításának, értéknövel felújításának támogatása Egyes élelmiszeripari beruházások támogatása Új mez gazdasági gép, technológiai berendezés vásárlásának támogatása Új mez gazdasági gép, technológiai berendezés pénzügyi lízingelésének támogatása Öntözési beruházások támogatása Meliorációs beruházások támogatása Vízkár elhárítási létesítmények beruházási támogatása

77

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 16b. táblázat Állattenyésztés támogatásának eszközei Támogatási típus /

Megnevezés

Sertés

Baromfi

Juh és kecske

Ló

Méh

Egyéb állat

x

-

-

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

x x x -

x x -

x -

x x x -

x x x x

x x -

x -

x

x

-

x

x

-

-

x x

x x

x -

x x

x -

x -

x -

x

x

x

x

x

-

x

x x Vágómarha x x

x x Vágósertés -

x x -

x x -

x x -

x x -

x x -

x

-

-

-

-

-

-

x

x

x

x

x

x

x

x

-

-

-

-

-

-

x -

-

x

-

-

-

-

/

78

0

0

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

Vemhesüsz állomány támogatása Tenyészkoca állomány min ségi cseréjének támogatása Baromfi szül pár támogatása Méhcsaládok támogatás Tenyésznövendék-nyúl támogatás N ivarú tenyészállatok beállításának támogatása Hímivarú tenyészállatok beállításának támogatása Szaporítóanyag használat támogatása Kanca mesterséges termékenyítésének támogatása Ló teljesítmény vizsgálatának támogatása Egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer /ENAR/ támogatása Agrárfinanszírozás Termelési Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program támogatások Biológiai alapok meg rzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatása A gazdálkodás kockázatát csökkent támogatás Szaktanácsadás díjának támogatása Min ségi termelésének intervenciós támogatása Tehéntej min séghez kötött támogatása Tehéntej irány- és intervenciós ára Intervenciós üsz nevel telepek kialakításának támogatása Tenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok támogatása Szarvasmarha mesterséges termékenyítési felel s hálózat m ködtetésének és az általuk gy jtött adatok feldolgozásának támogatása A kéknyelv betegség elleni védekezés szabályai Min ségi vágóbaromfi termelés támogatása

Szarvasmarha

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 16b. táblázat Állattenyésztés támogatásának eszközei (folytatás) Támogatási típus

Megnevezés

Sertés

Baromfi

Juh és kecske

Ló

Méh

Egyéb állat

x

x x

x

x

-

x

x

x

x

x

x

x

-

-

x

-

x

-

-

-

x

-

-

-

x

-

-

-

x

x

x

-

-

-

x

x

x

x

-

-

-

-

-

-

x

x

-

x

-

-

-

x

-

-

-

-

-

-

x

-

-

-

-

-

-

-

x

-

-

-

Vágómarha

Vágósertés

-

-

-

-

-

-

-

x

x

-

-

x

-

x

-

x

-

-

-

-

-

-

-

-

x

-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

/

/

0

/

/

0

/

/

/

/

/

/

/

/

0

A mangalica vágósertés értékesítésének támogatása Agrármarketing támogatás Élelmiszerbiztonsági rendszer kidolgozásának és bevezetésének támogatása Egyes állati eredet hulladékok ártalmatlanításának költségtámogatása A min sített juh- és kecsketej felvásárlás után igényelhet agrárpiaci támogatás Az állatorvosi és élelmiszer-higiéniai vizsgálatok költségtámogatása Állomány betegségekt l való mentesítéséhez igényelhet támogatás Állatbetegségek megel zési költségeinek és állatgyógyszer vásárlások támogatása Tojástermék el állítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételei Piacrajutási támogatások Az étkezési tojás piaci helyzete stabilizálásának támogatása Juh- és kecsketej min ségi termelésének támogatása Garantált áron történ állami felvásárlásáról A központi és terméktanácsi informatika támogatása Egyéb állati eredet hulladékok ártalmatlanításának költségtámogatása Természetes méz min ségvizsgálatának támogatása Az ISO 9000:2000. szabványsorozat szerinti min ségbiztosítási rendszer kiépítésének támogatása A Teljeskör Min ség Menedzsment egyes elemeinek alkalmazására vonatkozó támogatás Az állattenyésztési min ségirányítási rendszerek kiépítésének támogatása

Szarvasmarha

79

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 16b. táblázat Állattenyésztés támogatásának eszközei (folytatás) Támogatási típus

Megnevezés

Sertés

Baromfi

Juh és kecske

Ló

Méh

Egyéb állat

x

x

-

-

x

x

x

x

-

-

-

-

-

-

Él sertés

Vágott egész csirke (id szakos)

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

-

x x

x

x

x

x

x

-

x

0

/

Exporttámogatás

/

/

/

/

A központi és terméktanácsi informatika támogatása Piacrajutási EU min ségi követelményeknek megfelel támogatások tejtermékekek értékesítési ösztönzése

Szarvasmarha

/

/

/

0

/

Az egyes mez gazdasági rendeltetés új építési beruházások megvalósításának, a meglév épületek, építmények technológiai korszer sítéssel is járó átalakításának, értéknövel felújításának támogatása Egyes élelmiszeripari beruházások támogatása Beruházási Új mez gazdasági gépek és technológiai támogatások berendezések vásárlásának támogatása Az új mez gazdasági gép és technológiai berendezés pénzügyi lízingjének támogatása Öntözési beruházások támogatása Meliorációs beruházások támogatása Vízkár elhárítási létesítmények beruházási támogatása

80

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 16c. táblázat Kertészeti termelés támogatásának eszközei

x x x

Gyógy- és f szernövények x x x

x

x

x

x

x x x

x x -

x x -

x x -

x

-

-

x

-

-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

-

x

-

x

x

x

x

x -

x -

x

-

-

-

x

-

-

-

x

-

x

x

x

x

x

x

x

x

Zöldségfélék

Sz l , bor

Gyümölcsfélék

x x x

x x x

/

/

/

0

/

0

/

/

/

/

/

0

/ /

/

/

/

/

Földalapú növénytermesztési támogatás Agrár-környezetvédelmi Program Agrárfinanszírozás Biológiai alapok meg rzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatása Termelési A gazdálkodás kockázatát csökkent támogatás támogatások Szaktanácsadás díjának támogatása Termékmin ség javítását ösztönz támogatások Zöldség-gyümölcs termel i értékesít szervezetek (TÉSZ) támogatása A sz l - és gyümölcsültetvényeket 2001. év telén és 2002. év tavaszán ért fagykárok enyhítése Agrármarketing támogatás Zöldség- és gyümölcsfajok, gyógy, illetve f szernövények min ségvizsgálatának támogatása A szántóföldi, kertészeti és engedélyes faiskolai területek növény-egészségügyi vizsgálatának támogatása Élelmiszerbiztonsági rendszer kidolgozásának és bevezetésének támogatása Vet magtermesztés támogatása Piacrajutási A min ségi borok m vi tárolásának támogatása támogatások A hazai el állítású és kereskedelmi forgalomba hozott borok kötelez vizsgálatának támogatása Bizonyos borokra és szeszes italokra vonatkozó kölcsönös kereskedelmi kedvezmények megállapodás Magyarország és az EU között Az ISO 9000:2000. szabványsorozat szerinti min ségbiztosítási rendszer kiépítésének támogatása A Teljeskör Min ség Menedzsment egyes elemeinek alkalmazására vonatkozó támogatás

/ /

Megnevezés

0

Támogatási típus

81


16c. táblázat Kertészeti termelés támogatásának eszközei (folytatás) Sz l , bor

Gyümölcsfélék

x

x

x

x

-

x

-

x

-

-

x

-

-

-

x

-

-

-

x

-

x

x

x

x

x

x

x

x

-

x

-

-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

/

/

Gyógy- és f szernövények

/

/

/ / / /

0

/


/

/ /

/ /

0

/

/

/

0

/ /

/


0

0

A központi és terméktanácsi informatika támogatása A szántóföldi, kertészeti és engedélyes faiskolai területek növény-egészségügyi vizsgálatának támogatása 2001. évi termés sz l b l sepr s újbor lepárlásához nyújtott intervenciós támogatás 2001. évi termés sz l b l készült, saját el állítású bor édesítéséhez felhasználásra kerül sz l s rítmény el állítási költségeinek intervenciós támogatása A hordós asztali, táj- és min ségi borok exportjának támogatása Egyes mez gazdasági rendeltetés , új építési beruházás, technológiai korszer sítéssel járó átalakítás, felújítás támogatása Zöldség, gyümölcs ágazat beruházásainak támogatása Egyes élelmiszeripari beruházások támogatása A sz l , a gyümölcs- és az egyéb ültetvények telepítésének, továbbá a sz l ültetvények felújításának támogatása Új mez gazdasági gépek, új technológiai berendezések vásárlásának támogatása Új mez gazdasági gépek és új technológiai berendezések pénzügyi lízingelésének támogatása Öntözési beruházások támogatása Meliorációs beruházások támogatása Vízkár elhárítási létesítmények beruházási támogatása

Zöldségfélék

/ /

Megnevezés

0

Támogatási típus

82

1


Vadgazdálkodás

Halgazdálkodás

x

-

-

x

-

-

x x x x x

-

-

x

-

-

x

x x

x

x

x

x

x x -

x x -

x x

-

x

-

-

x

-

-

x

-

-

x

-

-

-

x

2

2

3

2

2

Termelési támogatások

2

2

2

2

2

2

3

2

2

2

Erd védelem és erd gazdálkodási tevékenység támogatása

Erd gazdálkodás

2

Megnevezés Az erd telepítés, az erd szerkezet-átalakítás, és a fásítás normatív támogatása Az erd többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása Erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása Az erdei vasutak m ködtetésének támogatása A jóléti és a parkerd fenntartás támogatása Az erd károk elhárításának támogatása Erdészeti szakirányítás igénybevételének támogatása Erd birtokossági társulat megalakulásának támogatása Anya- és növendékállat támogatás Agrárfinanszírozás Biológiai alapok meg rzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatása A gazdálkodás kockázatát csökkent támogatás Szaktanácsadás díjának támogatása Haltenyészanyag felhasználásának támogatása A vadászható állatfajok természetes állományának, és azok él helye meg rzésének, védelmének támogatása A vadászati kultúra és ismeretterjesztés-, a vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefügg kutatás és oktatás, valamint a különleges rendeltetés vadászterületek vadállományfenntartásának támogatása A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefügg állami feladatok ellátásával felmerül költségek viselése A vadászati igazgatással kapcsolatos költségek viselése Halgazdálkodási tevékenységek támogatása 2

Támogatási típus

2

16d. táblázat Erd -, vad- és halgazdálkodás támogatásának eszközei

83

1


Megnevezés Agrármarketing támogatás Állatbetegségek megel zési költségeinek és állatgyógyszer-vásárlás támogatása Egyes él halak piacrajutásának támogatása A központi és terméktanácsi informatika támogatása Az ISO 9000:2000. szabványsorozat szerinti min ségbiztosítási rendszer kiépítésének támogatása A Teljeskör Min ség Menedzsment egyes elemeinek alkalmazására vonatkozó támogatás Az erdészeti szaporítóanyag el állítás támogatása Az állattenyésztési min ségirányítási rendszerek kiépítésének támogatása Az élelmiszerbiztonsági rendszer kidolgozásának és bevezetésének támogatása Egyes állati eredet hulladékok ártalmatlanításának költségtámogatása Egyes erd gazdálkodási, vadgazdálkodási létesítmények, halászati rendeltetés , új építési beruházások megvalósításának, meglév k technológiai korszer sítéssel járó átalakításának, értéknövel felújításának támogatása Egyes élelmiszeripari beruházások támogatása Új mez gazdasági gépek, és technológiai berendezések vásárlásának támogatása Új mez gazdasági gépek, és technológiai berendezések pénzügyi lízingelésének támogatása Öntözési beruházások támogatása Meliorációs beruházások támogatása Vízkár elhárítási létesítmények beruházási támogatása

Erd gazdálkodás x

Vadgazdálkodás x

Halgazdálkodás x

-

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

-

-

-

x

x

-

-

x

-

x

-

x

-

x

-

-

x

x

x

x

x

x

x

x x

-

-

-

x

-

2


2

2

3

2

3

2

3

2

2

2


3

2

2

2

Támogatási típus

2

16d. táblázat Erd -, vad- és halgazdálkodás támogatásának eszközei(folytatás)

84


5.3 A támogatások alakulása Az agrártámogatások nominálértéke az elmúlt években folyamatosan n4 tt, ugyanakkor reálértékét kevéssé sikerült meg 4 rizni. (5. ábra) Történt mindez annak ellenére, hogy az 1997ben elfogadott CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztésér 4 l a GDP növekedéséhez kötötte a támogatás mértékének növelését, és célul t5 zte ki, hogy reálértékben is növekedés legyen.

Az á lla m i t á m o g a t á s o k a la k u lá s a M a g ya r o r s z á g o n

támogatás (milliárd Ft)

250 200 150 100 50

20 01

19 99

19 97

19 95

19 93

19 91

19 89

19 87

0

év a tá m o g a tá s o k n o m i n á l é rté k e a tá m o g a tá s o k re á lé rté k e (vá lto zó b á zis s a l) a tá m o g a tá s o k re á lé rté k e (á ll a n d ó b á zis s a l )

5. ábra Az agrártámogatások nominál- és reálértékének alakulása Magyarországon (19872001) Az ágazat támogatása nominálértéken az 1987-es 90,0 milliárd Ft-ról 1990-ben 62,3 milliárd Ft-ra csökkent. 1993-tól folyamatos növekedés indult meg, és 2001-re elérte a 195,5 milliárd Ft értéket. A támogatások elmaradása a törvényben meghatározottaktól (17. táblázat) kedvez 4 tlenül érintette az ágazat szerepl4 it, hiszen nem indult be az a fejl4 dés, amely a versenyképes gazdaságok kialakulását segíthette volna. A támogatási rendszerben egyre fontosabb szerepet kapnak a környezetvédelemmel kapcsolatos támogatások, és ezek jelent 4 s növekedése várható a csatlakozás után. (18. táblázat) A termel4 k számára azonban a jövedelemhez jutás szempontjából még mindig sokkal fontosabb szerepet tölt be a közvetlen kifizetésekbe tartozó (ezért a kés4 bbiekben is fennmaradó) földalapú támogatás (19. táblázat). A támogatások mértéke minden évben változik. Pontos értéke a tárgyévi támogatási rendeletben kerül meghatározásra. 85

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 17. táblázat Az agrártámogatások számított összegei (M Ft) Jogcím Termelési támogatás - földalapú támogatás - állattenyésztési támogatás - agrárfinanszírozás támogatása - új reorganizációs program kamattámogatása - biológiai alapok - biogazdálkodás támogatása - szaktanácsadás támogatása - fiatal agrárvállalkozók támogatása - új szövetkezések támogatása - mez6 , erd6 gazd. bizt. díjtámogatás - mez6 6 ri 6 rszolg. támogatása Piacra jutási támogatás - exporttámogatás - agrárpiaci támogatás - egyéb piacrajutási támogatások - belvízkár elhárítása - balatoni lehalászás támogatása Erd6 kár elhárítás Mez 6 gazdasági beruházások támogatása - új mez6 gazdasági gépek - ültetvénytelepítés támogatása - építés, épület felújítás támogatása - kedvez 6 tlen megyék támogatása - m7 szaki fejlesztés, nemesítés - innovációs célokra - agrárkutatás - egyetemi tangazd. fejlesztés - új reorganizációs program kamattámogatása Agrár. váll. támogatása összesen Erd6 telepítés, fásítás Melioráció, öntözés - belvízkárok elhárítására Erdészeti közcélú feladatok Erdei vasutak m7 ködtetése Jóléti parkerd6 támogatása Agrárinf., farmgyakorlatok Term6 föld- védelmi támogatás Állattenyésztési támogatás Halgazdálkodási támogatás Vadgazdálkodási támogatás Állatkár térítés Mindösszesen

Forrás: Harza 2000.

86

1998 1999 Kiadási Kiadási Számított el6 irányzat el 6 irányzat támogatás 31480 48045 37745 4500 19200 5396 2000 5000 2398 10980 14900 13165

2000 Kiadási Számított el 6 irányzat támogatás 42828 43388 13000 6202 4500 2757 15328 15133

2001 Számított támogatás 48287 6903 3068 16842

0

1500

0

0

800 100 350

800 100 900

959 120 420

900 100 1000

1103 138 482

1227 153 537

400

1300

480

3000

551

614

450

1280

540

2200

620

690

1700

1500

2038

800

2343

2608

1400 42931 21000 11431 10500

450 49800 16000 14700 19100

300

1679 51475 25179 13706 12590 0 0 0

500 47304 16600 19701 10053 900 50 255

1930 59170 28943 15755 14472 0 0 0

2147 65852 32212 17534 16106 0 0 0

35056

32440

42032

33423

48316

53772

15000 1500 17006 900

13500 4500 11100 1498 350

17985 1799 20390 1079 0 0 0 0

17600 5500 3923 1400 2500 1000 1500 100

20674 2067 23439 1240 0 0 0 0

23008 2301 26085 1381 0 0 0 0

0

1500

0

0

131252 1694 2547 0 4262 78 100 267 959 1149 326 1008 0 144881

123810 2645 2275 1700 4200 105 205 370 1400 900 220 600 1519 138249

150874 1947 2927 0 4900 90 114 307 1103 1320 375 1159 0 166540

167911 2167 3258 0 5453 100 127 342 1227 1469 417 1290 0 185347

109467 1413 2124

130285 2100 1800

3555 65 83 223 800 958 272 841

3600 100 100 300 1400 900 220 600 1519 143224

120834

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 18. táblázat Az agrár-környezetvédelmi támogatások nagyságának összehasonlítása Támogatási összeg ( E Ft/ha)

Támogatási célprogram

EU csatlakozás el4 tt

EU csatlakozás után

Agrár-környezetvédelmi alapprogram

10-12

35-40

Integrált gazdálkodási célprogram

15-20

45-55

Ökológiai gazdálkodási célprogram

10-15

40-80

Gyephasznosítási célprogram

8-15

25-30

Vizes él4 helyek célprogram

15-25

60-85

Érzékeny természeti területek célprogramja

15-30

75-120

30-50/gazdálkodó

150-350/gazdálkodó

max. 500/gazdálkodó

max. 2500/gazdálkodó

Képzési, szaktanácsadási programok Bemutató-gazdasági program Forrás: 2253/1999. (X.7.) Korm. határozata

19. táblázat Az agrártermelést segít 4 támogatások: földalapú növénytermelési támogatás mértéke 2002-ben Támogatott növények Meghatározott szántóföldi növények* gyep rizs** term4 sz4 l4 és gyümölcs szabadföldi zöldség, gyógy- és f5 szernövény* halastó öntöz4 víz *** biodízel gyártás céljára: a) termelt repce terület b) olajos magból kinyert olaj

Birtokkategória a használt szántóterület alapján (hektár) 1,00-20,00 20,01-50,00 50,01-300,00 1,00-50,00 birtokkategória nélkül birtokkategória nélkül

Támogatás Ft/ha 12.000 8.000 4.000 4.000 35.000 12.000

birtokkategória nélkül

12.000

birtokkategória nélkül birtokkategória nélkül

4.000 13 Ft/m3

birtokkategória nélkül

12.000

a minisztérium által elfogadott egy biodízel modellüzem integrációjában

30 Ft/liter

Megjegyzések: *

A mák nem támogatható, a szója, borsó és napraforgó esetében csak az 1,00-50,00 ha közötti birtokkategória gazdálkodói igényelhetik a támogatást.

**

beleértve az indián rizst is.

***

a támogatás alapjául figyelembe vett vízmennyiség hektáronként nem haladhatja meg szántóföldi növényeknél – beleértve a vet 4 mag termelést is – a 400 m3-t, szabadföldi zöldségnél és az ültetvényeknél a 600 m3-t.

87


5.4 Az agrárgazdasági beruházások támogatása Az agrárgazdasági támogatások közül – bár arányában nem az képviselte a legnagyobb értéket – jelent 4 s szereppel bírnak a beruházási támogatások. (20. táblázat) Ezek egy része normatív, másik része pályázatos úton szerezhet 4 meg. A gazdaságok fejlesztésében jelent 4 s szerepet betölt 4 normatív beruházási támogatási forma az uniós csatlakozás után meg kell sz5 njön. A beruházási támogatások a következ4 k szerint csoportosíthatók (a támogatási rendelet alapján): A) Pályázatos alapon m5 köd4 támogatások •

Az egyes mez4 -, erd 4 -, vadgazdálkodási, illetve halászati rendeltetés5 új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglév4 épületek, építmények technológiai korszer5 sítéssel is járó átalakításának, értéknövel4 felújításának támogatása

•

A zöldség-, és gyümölcságazat beruházásainak támogatása

•

A sz4 l4 , gyümölcsös és egyéb ültetvény telepítését, sz 4 l4 ültetvények felújítását szolgáló beruházások támogatása

•

Egyes élelmiszeripari beruházások támogatása

•

A nemesítést el4 segít 4 támogatás

•

M5 szaki fejlesztés, technológiafejlesztés, K+F eszközök beszerzésének és más beruházásoknak a támogatása

•

Az agrárirányítási célokat szolgáló állami térképek készítésében részt vev4 vállalkozások m5 szaki fejlesztésének támogatása

•

Tangazdaságok, tanüzemek, bemutató üzemek, szaktanácsadás szervezeti hátterének támogatása

valamint

a

szakképzés

és

B) Kérelem alapján igényelhet 4 (normatív) támogatások •

Az új mez8 gazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásának támogatása

•

Az új mez 4 gazdasági gépek, új technológiai berendezések pénzügyi lízingelésének támogatása

•

Meghatározott típusú mez4 gazdasági gépek felújításának, valamint mez4 gazdasági gépek és technológiák vizsgálatának támogatása o Mez9 gazdasági gépek felújításának támogatása o Mez9 gazdasági gépek és technológiai berendezések vizsgálatának támogatása

C) Öntözés-fejlesztési program megvalósításának támogatása •

Öntöz9 víz-szolgáltató létesítmények építésének, a meglév9 építmények technológiai korszer: sítéssel járó értéknövel9 felújításának támogatása

•

Öntözési beruházások támogatása

D) Meliorációs beruházások támogatása E) Vízkár-elhárítási program megvalósításának támogatása

88

•

Vízkár-elhárítási létesítmények beruházási támogatása

•

Vízkár-elhárítási létesítmények fenntartási támogatása

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 20. táblázat Támogatási célel9 irányzatok alakulása (1998-2002) Támogatási célel9 irányzat

1998

1999

2000

2001

2002

Mez9 gazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása

35.056

32.440

33.423

67.253

64.091

Erd 9 telepítés, erd 9 szerkezet-átalakítás, fásítás

1.413

2.100

2.645

6.000

6.000

Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása

2.124

1.800

2.275

1.452

1.452

Erdészeti közcélú feladatok

3.555

3.600

4.200

4.430

4.430

Erdei vasutak m: ködtetésére

65

100

105

110

110

Jóléti- és parkerd 9 fenntartásra

83

100

205

210

210

900

900

1.800

1.800

958

900

900

1.100

1.100

272

220

220

250

250

841

600

600

650

650

Agrárberuházások támogatása

Erdészeti feladatok

Term9 föld min9 ségi védelme, hasznosítása Term9 föld min9 ségi védelme, hasznosítása

800

Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok Halgazdálkodási tevékenységek Halgazdálkodási tevékenységek Vadgazdálkodási tevékenységek Vadgazdálkodási tevékenységek

Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása

223

300

370

650

650

Területfejlesztési és vidékfejlesztési célfeladatok Területfejlesztési célfeladatok

..

..

..

17.269

19.269

Vidékfejlesztési célfeladatok

..

..

..

4.500

5.500

Agrárlogisztika

..

..

..

1.500

1.500

-

1.519

1.519

1.487

1.487

Piacra-jutási támogatás

42.931

51.475

47.304

37.736

41.298

Agrártermelés költségeit csökkent 9 támogatása

31.480

48.045

42.828

67.217

65.816

Erd 9 károk felszámolásához nyújtott támogatás

-

300

255

324

360

Állatkár-térítés Állatkár-térítés Vállalkozások folyó támogatása

89


90


6. ORSZÁGOS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK A makrogazdasági tervezés nem új kelet: dolog Magyarországon (mint ahogy nem az az Európai Unióban és országaiban vagy az USA-ban sem). Az 1968-at követ 9 id 9 szakban sok szempontból átalakuló nemzetgazdasági tervezés központi szervezete az Országos Tervhivatal volt, de az ágazati kormányzatokban is folyt ágazati tervezés, amelynek célja a nemzetgazdasági/ágazati prioritások meghatározása, forrásszükségletének tervezése, megvalósítási ütemezésének meghatározása. Bár sok szálon köt 9 dött ez a tervezési munka a KGST országokban zajló tervgazdaságokhoz, azonban a magyar rendszer sajátosságaiból adódóan nem a közvetlen beavatkozás, hanem a szabályozórendszeren keresztül történ9 irányítás volt a meghatározó. (Az utolsó el9 készített, de meg nem valósuló ötéves népgazdasági terv a VIII. volt, amely 1991-1995 között m: ködött volna.) A rendszerváltást követ 9 en megszüntették a nemzetgazdasági tervezést. Az évtized végére azonban világossá vált, hogy már hosszabb távú nemzetgazdasági fejlesztési koncepció kidolgozására és végrehajtására is szükség lenne. A tervezés centruma a Gazdasági Minisztériumba került, ahol megalkották a Széchenyi Tervet.

6.1 A Széchenyi Terv A Széchenyi Terv, - az Európai Unió tervezési és programozási gyakorlatával összhangban, és az Unióban jelenleg futó programozási periódus id 9 keretébe illeszkedve, - hat évre kitekint 9 , középtávú, 2001-t ; l 2006-ig terjed 9 gazdaságfejlesztési terv. A Széchenyi Terv célja tartósan emelked 9 pályára helyezni a magyar gazdaságot. A terv alkotói szándéka szerint, a terv szerves egész, amely egyrészt lefedi azokat a területeket, amelyeken Magyarország lemaradása az EU-tól a legnagyobb, amelyek leginkább gátolják a felzárkózást, másrészt tartalmazza az úgynevezett kitörési pontokat, amelyeken a fejlesztések az egész gazdaságra gyakorolnak húzó hatást.

6.1.1 A Széchenyi Terv alapvet< céljai A Széchenyi Terv, mint középtávú gazdaságfejlesztési terv, nemzeti program céljai: •

a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása,

•

a növekedési bázis kiszélesítése,

•

a gazdasági kitörési pontok er 9 sítése,

•

az európai felzárkózás el9 segítése,

•

a hazai és külföldi gazdasági er 9 források mozgósítása,

•

a gazdasági esélyteremtés,

•

a társadalmi felemelkedés, el9 segítése

A Széchenyi Terv alapvet 9 célja a tartós és dinamikus gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása. A Terv kiemelt feladata, hogy - a stabilitási korlátok között - maximálja a magyar gazdaság növekedési képességét. A növekedési bázis kiszélesítésével szinte egyenrangú feladat, hogy Magyarország - az állam és az üzleti szektor közötti partneri viszony keretében - megtalálja 91

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai azokat a kitörési pontokat, amelyek fejlesztése a gazdaság egészére átterjedve húzóhatást fejthet ki, és amelyekhez hazánk sajátos, egyedi el9 nyökkel rendelkezik. Ilyen kitörési pont többek között a turizmus, ezen belül is a gyógy- és termálturizmus, amelynek a fejlesztéséhez szinte az egész ország területén kedvez9 adottságok találhatók, valamint az információs gazdaság, hiszen a globalizációval felértékel9 dik a tudást 9 ke szerepe. Az elmúlt években megindult növekedés és európai felzárkózás ellenére a magyar gazdaságban még található olyan terület, ahol az Európai Uniótól való lemaradás számottev9 . Ezek egy részében, mindenekel9 tt a közlekedési infrastruktúrában és a lakásépítésben, az évtizedek óta elmaradt beruházások okozzák a lemaradást, más területen pedig - mint az innovációban, a technológia közvetítésében, valamint a kis- és középvállalkozások fejl9 désében - a piacgazdasági átalakulás kísér 9 jelenségeként jelentek meg a lemaradás jelei. A Széchenyi Terv célja, hogy a lemaradás miel9 bbi felszámolását konkrét gazdaságfejlesztési programokkal segítse el9 . A Széchenyi Terv prioritásai szorosan illeszkednek ahhoz az el9 készületi szakaszban tartó Nemzeti Fejlesztési Tervhez, amelyet Magyarországnak - az Európai Unió strukturális alapjaiból (csatlakozása után) elnyerhet 9 források fogadása érdekében - a belépés el9 tt fél évvel az Unió számára be kell nyújtania. Ezért a Széchenyi Terv a Nemzeti Fejlesztési Terv készítésének egyik legfontosabb alapja és kiindulópontja. A Széchenyi Terv azonban természetszer: en sz: kebb, mint a Nemzeti Fejlesztési Terv, mivel els9 sorban azokat a gazdaságfejlesztési programokat helyezi el9 térbe, amelyek viszonylag rövid id 9 n belül a gyakorlatban is elindíthatók.

6.1.2 Széchenyi Terv programjai

92

•

a vállalkozáser; sít ; program legfontosabb célja els9 sorban nem a vállalkozások számának a növelése, hanem dönt 9 en a már m: köd 9 vállalkozások meger 9 sítése és versenyképességének javítása, esélyegyenl9 ségüknek, termelési, értékesítési, beszerzési együttm: ködésüknek, beszállítási lehet 9 ségeiknek, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásuk segítése. A vállalkozásoknál lényeges az is, hogy az Európai Közösségek ipari és környezetvédelmi el9 írásainak megfeleljenek, 9 ket ez irányban felkészítsék.

•

a lakásprogram el9 terében a mennyiségi elmaradás felszámolása, és a lakás-mobilitás javítása áll,

•

a turizmusfejlesztési program a min9 ségi turizmus térhódításához szükséges fejlesztésékre összpontosítja a figyelmet. Hazánk egyik f9 er 9 ssége lehetne, megfelel9 fejlesztés esetén, a turisztikai lehet 9 ségek kihasználása, a turizmus hatékonyságának és bevételeinek növelésével. A cél nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek létrehozása, fejlesztése, az ország természeti környezetének és kulturális örökségének meg 9 rzése és a szolgáltatások színvonalának emelése.

•

a kutatási, fejlesztési és innovációs program legf9 bb törekvése a kutatás-fejlesztés, valamint a vállalkozások összekapcsolása,

•

az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program az úgynevezett Új Gazdaság keretfeltételeinek a megteremtését t: zi ki célul,

•

az autópálya-építési program egyik alapvet 9 célja a fejl9 désb9 l lemaradt térségek piacainak fizikai megnyitása, elérhet 9 ségük javítása, végül


a regionális gazdaságépítési program alapvet 9 célja a térségi gazdasági hálózatok és az innováció fejlesztése.

6.1.3 A kedvezményezettek köre A rendelet hatálya alá tartozó célel9 irányzatokból támogatás - a bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi székhely: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók, valamint ha a pályázati felhívás kifejezetten lehet 9 vé teszi, a magyar állampolgárságú természetes személyek részére nyújtható. Ezen felül támogatásban részesülhet: •

a vállalkozások beruházási és m: ködési feltételeit javító ipari parkok létrehozására az Ipari Park címet szerzett, illetve logisztikai tevékenységet megvalósító beruházások esetén jogi személyiség: gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és kistérségi társulás;

•

a Kis- és Középvállalkozói Célel9 irányzat támogatási jogcímei tekintetében és a meghatározott célú programok megvalósítása esetén a kis- és középvállalkozások, valamint a meghatározott közrem: köd 9 szervezetek.

Nem nyújtható támogatás: •

cs9 deljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló szervezetnek;

•

azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megel9 z9 három naptári éven belül a költségvetés alrendszereib9 l juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerz9 désben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette;

•

azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékesség: , 60 napot meghaladó nem vitatott vagy bíróság által megállapított joger 9 s adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;

•

azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megel9 z 9 két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt joger 9 sen bírság megfizetésére kötelezett;

•

azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik.

6.1.4 A támogatások formái A célel9 irányzatok forrásaiból az e rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthet 9 jogalanyok részére: •

a pályázó m: ködési támogatásának nem min9 sül9 visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás

•

a fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, id 9 ben változatlan vagy változó mérték: , a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazodó vissza nem térítend 9 kamattámogatás (a továbbiakban: vissza nem térítend 9 kamattámogatás) és

93


a pályázó m: ködési támogatásának nem min9 sül9 , a támogatási szerz9 désben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott nem végleges juttatás (visszatérítend 9 támogatás) nyújtható.

A meghatározott támogatási formák az egyes pályázati felhívásokban foglalt feltételek rendelkezései szerint együttesen és egy id 9 ben is alkalmazhatók. Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó támogatás saját er 9 szükséglete - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a teljes beruházási költség legalább 25%-a kell legyen, valamint az egy vállalkozás által igénybe vett támogatások összértéke - három év vonatkozásában - nem haladhatja meg a 26 millió forintot. Fontos el9 írás, hogy: •

a Széchenyi tervnél támogatott fejlesztésnek két éven belül meg kell valósulnia és öt évig fenn kell maradnia;

•

a kifizetés teljesítményarányosan és forrásarányosan történik, a saját forrás els9 dleges felhasználásával;

•

amennyiben a kedvezményezett neki felróható ok miatt nem, vagy csak 75%-nál kisebb mértékben teljesíti, a támogatás összegét a visszavonás id 9 pontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelten kell visszafizetnie.

•

Támogatásban nem részesülhet az a beruházás, amely a Gazdasági Minisztérium fejezeti kezelés: el9 irányzatainak terhére más pályázat keretében támogatást kapott.

6.1.5 A Széchenyi Plusz 2001-ben a magyar gazdaság teljesítménye kedvez 9 en alakult. A GDP növekedés több mint kétszerese volt az EU átlagos növekedésének. A munkanélküliségi ráta csökkent. Csökkent a fogyasztói és termel9 i árszint növekedési üteme, javult a fizetési mérleg és az államháztartás helyzete. A magyar gazdaság lendületének fenntartására és a javuló egyensúlyi helyzet meg 9 rzésére a Széchenyi Plusz néven gazdaságélénkítési program indult. A Széchenyi Plusz hét gazdaságélénkít ; programja 1. A gyorsforgalmi úthálózat (autópályák, autóutak) 2015-ig terjed 9 fejlesztési programja, valamint az országos közúthálózat kiemelten fontos elemeinek megvalósítása; 2. A lakáscélú állami támogatások módosítása; 3. Gazdaságélénkítés kihasználásával;

az

állami pénzügyi intézmények

garanciakereteinek

jobb

4. Az EU el; csatlakozási alapok kapcsolódása a Széchenyi Plusz tervhez; 5. A Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb megvalósítása; 6. Gazdaságélénkítést segít 9 adókönnyítések; (A mikro- és kisvállalkozások mind a társasági adó, mind a személyi jövedelemadó területén 2001. január 1-jét 9 l külön adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe, amennyiben nyereségüket új, korábban még használatba nem vett, a vállalkozási tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, el9 állítására használják fel. Jelenleg az adóalap-kedvezmény összege adóévenként legfeljebb 10 millió forint lehet.) 94

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 7. Az államadósság 2002. évi deviza-összetételének módosítása. A 2002. évi kormányváltást követ 9 en Európa Terv néven hasonló fejlesztési programok kerültek megfogalmazásra.

95


6.2 El< csatlakozási alapok Az Európai Unió a csatlakozni kívánó országok felkészülésének támogatására három el9 csatlakozási alapot hozott létre. Ezek a PHARE, a SAPARD és az ISPA. A PHARE:

az igazgatási és intézményi kapacitások kiépítésre és olyan beruházások finanszírozására összpontosít, melyek el9 segítik a közösségi jogszabályokhoz való minél hamarabbi megfelelést. 1990 óta m: ködik.

A SAPARD:

a mez9 gazdasági szektor fejlesztését és a vidékfejlesztést helyezi el9 térbe, s a specifikus problémákat. 2000-t 9 l m: ködik.

Az ISPA:

a környezetvédelemi és a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos intézkedésekhez nyújt támogatást. 2000-t 9 l m: ködik.

A SAPARD (Különleges Segélyprogram a Mez9 gazdaság és Vidékfejlesztés Számára) a mez9 gazdasági és vidékfejlesztési speciális támogatás, amelynek keretében az EU 2000-2006 között évente 38 millió EUR-ral (mintegy 10 milliárd Ft-tal) járul hozzá Magyarország agrárszerkezet-átalakítási és vidékfejlesztési feladatainak megoldásához.

6.2.1 A SAPARD program A program stratégiája 3 nagy prioritásra épül: •

az agrárgazdaság piaci hatékonyságának növelése,

•

a környezetvédelem szempontjainak el9 térbe helyezése,

•

a vidéki térségek adaptációs képességének el9 segítése.

A SAPARD célja kett 9 s: •

segítséget nyújtani a tagjelölt országnak az acquis communautaire (közösségi jogrend) átvételéhez, beleértve a Strukturális Alapok, különös tekintettel az Európai Mez9 gazdasági és Garancia Alap (EMOGA) fogadására való felkészülést is, valamint

•

hozzájárulni egy fenntartható mez 9 gazdaság és vidékfejlesztés kialakításához.

Ennek megfelel9 en a SAPARD általános célja: •

A mez 9 gazdaság és vidék felzárkóztatása

•

A foglalkoztatás javítása, népességmegtartás

•

Közösségi vívmányok (KAP és egyéb EU politikák) végrehajtásának el9 segítése.

A SAPARD speciális céljai:

96

•

a mez9 gazdasági termelés piaci hatékonyságának növelése,

•

az élelmiszerbiztonsági, higiéniai, feltételeinek megteremtése,

•

a magasabb min9 ségi követelményeknek megfelel9 és feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése,

•

a környezetterhelés csökkentése,

•

az ágazat termel9 inek szövetkezésének el9 segítése, amelynek az egyes termel9 k jobb piacra jutási feltételeit segítik el9 ,

környezetvédelmi,

állatvédelmi

el9 írások


munkahely-meg 9 rzés és munkahelyteremtés a vidéki térségekben,

•

a vidéki területek népességmegtartó képességének er 9 sítése.

A SAPARD egyúttal a Strukturális Alapok fogadására is felkészíti az országot. A támogatás elnyeréséhez regionális szinten különböz 9 projekteket kell készíteni. A SAPARD egyik sajátossága, hogy kötelez9 en el9 írja a nemzeti költségvetésb9 l történ9 társfinanszírozást. Ennek aránya a program, valamint a támogatás formájától függ 9 en változó. Az Unió által biztosított mintegy 10 milliárd Ft mellé a magyar költségvetésb9 l hozzávet 9 leg 3,3 milliárd Ft-ot kell évente biztosítani, mivel a SAPARD rendelet szerint a beruházásokra fordított közpénzek aránya 75% uniós segély és 25% nemzeti támogatás. Amennyiben jövedelemtermel9 beruházásról van szó, akkor a beruházás maximum 50, a jövedelmet nem termel9 beruházások esetében maximum 75% erejéig terjedhet ki a támogatás aránya. A magyar SAPARD-terv megindokolja, hogy évente mire, miért és mennyi segélyt kérünk 2000–2006 között. Garanciát is tartalmaz arra, hogy a magyar állam 7 éven keresztül vállalja a társfinanszírozást. A SAPARD szigorú feltételrendszer szerint m: ködik. Az adott évben fel nem használt támogatás a következ9 évre nem vihet 9 át, kivétel az els9 év, ahol a megmaradt pénzeszközök átcsoportosíthatók a következ9 esztend 9 re. A tárgyévre megadott, de fel nem használt segély elvész, és azt a pénzt, amit nem az el9 zetesen jóváhagyott tervnek megfelel9 en használunk fel, vissza kell fizetni. A támogatás fogadására ki kellett építeni a vidékfejlesztés intézményrendszerét. Ennek fontos eleme a SAPARD Iroda, amelynek akkreditációig nem lehetett a támogatást felhasználni. Felel9 s a Földm: velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A SAPARD-tervben az alábbiakra lehet támogatást kérni: 1. Mez9 gazdasági üzemek beruházásai 2. Mez9 gazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása 3. Állat- és növényegészségügyi ellen9 rzés szerkezetének és min9 ségének javítása 4. Környezet- és tájvédelmet szolgáló mez9 gazdasági termelési módszerek 5. Alternatív jövedelemszerzést sokszín: sítése

biztosító

gazdasági

tevékenység

fejlesztése

és

6. Gazdálkodói csoportok létrehozása 7. Falvak megújítása és fejlesztése 8. Birtokrendezés 9. Ingatlan-nyilvántartás kialakítása és aktualizálása 10. Szakképzés fejlesztése 11. Vidéki infrastruktúra fejlesztése 12. Mez9 gazdasági vízkészlet-gazdálkodás 13. Erdészet, beleértve az erd 9 telepítést és az erdei termékek feldolgozását 14. .Szaktanácsadás és tájékoztatás az e rendelet által meghatározott intézkedésekhez Megvalósítandó intézkedések (prioritások): az említetteken túlmen9 en •

technikai segítségnyújtás

•

a várható környezeti, gazdasági, társadalmi hatások – foglalkoztatottság 97


pénzügyi táblázat – a prioritások közösségi, nemzeti és magán er 9 forrásai

•

pénzügyi leírás éves bontásban (kb. 60% agrár-, 40% vidékfejlesztés.)

•

az intézkedések el9 készítését el9 segít 9 tanulmányok, képzések

•

a kivitelezésért felel9 s hatóságok és szervek neve, a kifizet 9 bemutatása

•

a “végs9 kedvezményezettek” meghatározása – jogosultság, ki felel9 s a projektért

•

a tervek végrehajtására szolgáló intézkedések leírása

•

a program korrekt végrehajtását szolgáló intézkedések, monitoring, ellen9 rzés, szankcionálás módjai

ügynökség

Azok a projektek kerülhetnek elbírálásra: •

melyeket természetes személyek, valamint Magyarországon bejegyzett és Magyarországon m: köd 9 jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek nyújtanak be,

•

azok a gazdaságok, vállalkozások, melyeknél meg van az esély, hogy hosszú távon is életképesek, versenyképesek lesznek.

A kedvezményezettek köre: csak a vidéki térségnek min9 sül9 területek, kiemelten ott, ahol: •

a kedvez9 tlen demográfiai helyzet (természetes szaporodás, néps: r: ség);

•

elöregedés és tartós elvándorlás (vitalitási index, vándorlási különbözet);

•

gazdaságilag átlagos vagy elmaradott (1000 lakosra jutó gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók száma);

•

infrastrukturálisan átlagos vagy elmaradott (hálózatra jutó csatornázottság, 1000 lakosra jutó személygépkocsik és távbeszél9 f9 vonalak száma);

•

dinamikája átlagos vagy elmaradott (egy állandó lakosra jutó SZJA);

•

általában (komplex mutató) átlagos vagy elmaradott (munkanélküliek aránya, mez9 gazdasági aktív keres9 k aránya).

6.2.2 Az ISPA program Az ISPA program els9 sorban strukturális támogatás. Célja: •

Az infrastruktúra és a környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása.

•

Az Európai Bizottság javaslata szerint a program a közlekedés és a környezetvédelem területére koncentrál.

A támogatás mértéke: -

Évi 1,04 milliárd euró az összes csatlakozni kívánó országra.

-

Ebb9 l Magyarország számára: évi 100 millió euró (25 milliárd Ft).

-

Az egyes projekteknek min. 5 millió euró nagyságrend: eknek kell lenniük.

-

A közösségi támogatás mértéke az egyes projektek költségének max. 85%-ára terjed ki.

98

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Közlekedés támogatása: csak olyan beruházások esetében, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat valamelyik folyosójának részét képezik. Magyarországon ebbe tartozik a Trieszt–Kijev folyosó részeként az M7-es és az M3-as, a Bécs–Athén folyosó részeként az M1-es és az M5-ös autópálya, illetve önálló közlekedési folyosónak számít az Unióban a Duna vonala is. A csatlakozó tagjelöltek a támogatástól csatlakozásuk id 9 pontjában elesnek, a felszabaduló összeg a csatlakozásra várók között kerül felosztásra. Az ISPA támogatás feltételei: -

az egyes projekteknek minimum 5 millió euró nagyságrend: nek kell lenniük;

-

a közösségi támogatás mértéke az egyes projektek költségének legfeljebb 85%-ára terjed ki;

-

a kedvezményezett országok támogatást kérhetnek el9 készít 9 jelleg: tanulmányokra és szakért 9 i segítségnyújtásra, mely esetekben a közösségi támogatás értéke elérheti a költségek 100%-át.

A ISPA projekteknek a következ9 adatokat kell tartalmazniuk: 1-4.

A projekteket benyújtó, a végrehajtásért és az üzembe helyezésért felel9 s szerv, amely számára a támogatásból származó pénzösszeg folyósításra kerül.

5.

A tervezett intézkedés jellege, helyszíne, ágazat megjelölése.

6.

Az intézkedéssel elérend 9 célok, s azok mennyiben járulnak hozzá a Csatlakozási Partnerségben vállaltakhoz.

7.

Az intézkedés/projekt/projekt-szakasz/projektcsoport leírása

8.

A munka kivitelezésének id9 beli menetrendje.

9.

Költség-lebontás; környezeti hatásvizsgálat.

10.

Költség-haszon elemzés.

11.

Finanszírozási források: ISPA; központi támogatás; Európai Befektetési Bank; más nemzetközi pénzintézet (EBRD, Világbank); saját forrás; korábbi Phare-finanszírozás stb.

12.

Környezetvédelmi projekteknél: a projekt hol helyezkedik el, és milyen prioritást élvez a nemzetközi környezeti stratégiában (az Acquis Communautaire átvételét szolgáló Nemzeti Program alapján); megfelel-e a Közösségi irányelveknek és szabályzásnak; megel9 z9 vagy problémamegoldó hatású-e az intézkedés; a "szennyez9 fizet" elve érvényesül-e.

13.

Közlekedési projekteknél a projekt mennyiben járul hozzá a Transz-Európai Hálózat b9 vítéséhez; a nemzeti közlekedési tervben milyen prioritást élvez; projekt szerepe a nemzetközi közlekedésben.

14.

A projekt közvetlen és közvetett hatása a foglalkoztatásra a végrehajtási és az üzemeltetési fázisban.

15.

EU konform-e a projekt a közbeszerzést és a versenyszabályokat illet 9 en (kap-e állami támogatást); az EU hivatalos lapjában meghirdetésre került-e; milyen más közösségi politikához (mez 9 gazdasági; energiapolitika stb.) kapcsolódik.

16.

Az EU más el9 csatlakozási eszközéb9 l vagy nemzetközi pénzintézetek támogatásából részesül-e. 99

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 17.

Monitoring: milyen mutatók mérik a projekt el9 rehaladását.

18.

A program-menedzselésért, monitoringért, pénzügyi ellen9 rzésért és értékelésért felel9 s szerv.

19.

A projekt hol került meghirdetésre.

6.3 Nemzeti Fejlesztési Terv Magyarország európai uniós tagságával 2004-2006 között jogosulttá vált mintegy 1200 Mrd forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. A források hozzáférése érdekében kidolgozásra kerültek az Európai Bizottsággal együttm: ködve a támogatások elosztásának jogi-pénzügyi keretszerz9 dése, a Közösségi Támogatási Keret (KTK), valamint 2004-2006 id9 szakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), valamint az NFT-hez kapcsolódó ágazati illetve regionális Operatív Programok. A Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programot foglal magába, amelyek •

Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP)

•

A Gazdasági Versenyképesesség Operatív Program (GVOP)

•

A Humáner 9 forrás Operatív Program (HEFOP)

•

A Regionális Operatív Program (ROP)

•

A Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP)

Strukturális Alapok Intézményi háttere Magyarországon: •

KTK, OP Irányító Hatóságok •

Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság - MEH- Nemzeti Fejlesztési Hivatal

•

Gazdasági versenyképesség OP - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

•

Humáner 9 forrás-fejlesztési OP - Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

•

Környezetvédelem és Infrastruktúra OP - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

•

Agrár- és Vidékfejlesztési OP - Földm: velési és Vidékfejlesztési Minisztérium

•

Regionális fejlesztési OP - Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal

•

KTK és OP Monitoring Bizottságok

•

Kifizet 9 Hatóság - Pénzügyminisztérium

Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) Prioritások és intézkedések •

100

Els9 dleges prioritás a versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mez9 gazdaságban. Ezt öt ponton keresztül támogatja az AVOP program, a mez9 gazdasági beruházások támogatása által, az erd 9 gazdálkodás korszer: sítése (tisztán nemzeti finanszírozásból) által, a halászati ágazat strukturális modernizálása által, fiatal gazdálkodók induló támogatásával valamint szakmai továbbképzés átképzés támogatása által.


Másodlagos prioritás az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, melyet a mez9 gazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésével segítenek el9 .

•

Harmadlagos prioritás a vidéki térségek fejlesztése, melyet szintén öt pontban támogatnak. Els9 helyen a vidéki jövedelemszerzési lehet 9 ségek b9 vítése szerepel, ezt követi a mez 9 gazdasághoz köt 9 d 9 infrastruktúra fejlesztése. A falufejlesztés és -felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg 9 rzése érdekében, az alapvet 9 szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára (tisztán nemzeti finanszírozásból) és a Leader+ (Integrált térségfejlesztés) program további részei az AVOP program harmadik célkit: zésének.

Az AVOP Program 2004. március végén meghirdetett pályázati felhívásai: 1. A mez 9 gazdasági beruházások támogatása 2. A magyarországi halászat fejlesztése 3. Fiatal magyar gazdák támogatása 4. Képzéssel a hatékonyabb mez9 gazdaságért 5. Mez9 gazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 6. Vidéki jövedelemszerzési lehet 9 ségek b9 vítése 7. Mez9 gazdasághoz köt 9 d 9 infrastruktúra fejlesztése 8. A falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének meg 9 rzése 9. A leader 10. Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban (tervezett pályázat) A programhoz tartozó speciális célok megfogalmazásakor a versenyképesebb gazdaság, a humán er 9 források jobb kihasználása, a jobb környezet és alapinfrastruktúra és a kiegyensúlyozottabb területi fejl9 dés szerepelt. A program f9 céljai között szerepel a mez9 gazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, a mez9 gazdasági termelés korszer: sítése, a termelés humán feltételeinek javítása és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése. Végs9 cél a mez 9 gazdaság környezetbarát fejlesztése és a földhasználat racionalizálása. A vidék felzárkóztatásának el9 segítését a vidéki gazdasági potenciál fejlesztése által valamint a foglalkoztatás javítása által kívánja els9 dlegesen elérni. A Gazdasági Versenyképesesség Operatív Program (GVOP) A GVOP Program céljai: •

Regionális vállalati központok létesítése

•

Logisztikai központok és szolgáltatásainak fejlesztése

•

Beszállítói integrátorok számának növelése és meger 9 sítésük

•

Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése

•

Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek

•

Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése

•

Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése 101


Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára

•

Önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása

•

Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein

•

Technológia korszer: sítés támogatása

•

Szolgáltató önkormányzat az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése.

•

Kis- és középvállalkozások m: szaki-technológiai háttérfejlesztése

•

Alkalmazott kutatás-fejlesztési program (AKF)

•

Kis- és középvállalkozások részére korszer: menedzsment rendszerek és technikák támogatása

•

Emeltszint: , szakmaspecifikus tanácsadás nyújtása kis- és középvállalkozások számára

•

Kis- és középvállalkozások közötti együttm: ködés szervezésének támogatására

•

Együttm: köd 9 vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatására

•

Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése

•

Fels9 oktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segít 9 partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása

•

Induló technológia- és tudásintenzív mikrovállalkozások, az. ún. spin off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása

•

Új kutatói munkahelyek létrehozásához köt 9 d 9 vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése

•

Vállalati innováció támogatása

I. Beruházás-ösztönzés 1. Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése 2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 3. Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás II. Kis- és középvállalkozások fejlesztése - A kis- és középvállalkozások m: szakitechnológiai hátterének fejlesztése 1. Kkv-k m: szaki-technológiai hátterének fejlesztése 2. A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 3. Az együttm: ködés fejlesztése a vállalkozói szektorban III. Kutatás-fejlesztés, innováció 1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása 2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása 3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek er 9 sítése IV. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 1. E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése 2. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 102

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 3. Az e-közigazgatás fejlesztése 4. A szélessávú távközlési infrastruktúra b9 vítése A Humáner; forrás Operatív Program (HEFOP) A HEFOP program átfogó céljai között szerepel a foglalkoztatási szint emelése, a munkaer 9 iránti kereslet növelése: munkahelyteremtés, a munkaer 9 -kínálat oldaláról a humáner 9 forrásfejlesztés (képzés-személyre szabott szolgáltatás). Továbbá a munkaer 9 versenyképességének javítása a munkaer 9 -piaci igényeknek megfelel9 képzettség biztosításával. Ezek közé tartozik az oktatás-képzés rendszerének fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás megalapozása, az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok er 9 sítése, az egész életen át tartó tanulás lehet 9 ségének biztosítása, az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó fizikai infrastruktúra fejlesztése. A társadalmi beilleszkedés el9 segítése a harmadik f9 szempont, a munka világába való bekapcsolódás, a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a kirekesztés kockázatainak elkerülése, a legelesettebbek segítése, az esélyegyenl9 ség biztosítása az oktatásban és képzésben való részvétel, valamint a segít 9 szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Az iskolarendszer: oktatásban az iskolai lemorzsolódás megel9 zése a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítése, a fokozottan veszélyeztetett gyermekek és fiatalok támogatása a cél. A Regionális Operatív Program (ROP) A program prioritásai és intézkedései között els9 helyen a turisztikai potenciál er 9 sítése szerepel. Ezt két eszközzel kívánja a ROP program elérni, egyrészt a turisztikai vonzer 9 k fejlesztése által, másrészt a turisztikai fogadókapacitás javítása által. A térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése a program második célkit: zése. Ennek eszközei a térségi kapcsolatrendszer fejlesztése, a település-rehabilitációs akciók, a barnamez9 s területek újrahasznosítása valamint az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. A humán er 9 forrás-fejlesztés regionális dimenziójának er 9 sítését további négy eszközzel kísérli megközelíteni a program. Egyrészt a helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítésével, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatásával, a fels9 oktatási intézmények együttm: ködésének er 9 sítésével a regionális gazdasági szerepl9 k bevonásával, és a helyi közösségekkel. Ide tartozik még a régióspecifikus szakmai képzések támogatása is. A Regionális Operatív Program pályázati céljai 1. Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése 2. Hátrányos helyzet: régiók és kistérségek elérhet 9 ségének javítása 3. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések 4. Turisztikai fogadóképesség javítása 5. Turisztikai vonzer 9 k fejlesztése 6. Városi területek rehabilitációja: város és barnamez9 s rehabilitáció 7. Fels9 oktatási intézmények és a helyi szerepl9 k együttm: ködésének javítása 8. Régió- specifikus szakmai képzések támogatása 103

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 9. Hátrányos helyzet: régiók és kistérségek elérhet 9 ségének javítása: helyi tömegközlekedés fejlesztése 10. Területfejlesztésben érintett intézmények és civil szerepl9 k kapacitásépítése A Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) Az Operatív Program specifikus céljai között legels9 helyen a környezetbarát fejlesztések el9 segítése szerepel. Továbbá az EU kezdeményezések átláthatóságának biztosítása a potenciális végs9 kedvezményezettek számára, a partnerek közötti és hatékony bels9 kommunikációs rendszer kialakítása és a tájékoztatás el9 segítése a Strukturális Alapok segítségével Magyarországon megvalósított beruházásokról. Szintén cél a gazdaság szerepl9 ivel kialakítandó hatékony partnerség kialakítása és el9 mozdítása. A Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program pályázati céljai: 1. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 2. Ivóvízmin9 ség javítását célzó beruházások megvalósítása 3. Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését célzó beruházások megvalósítása 4. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása 5. Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása 6. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására További prioritások és intézkedések

104

•

Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem

•

A leveg 9 szennyezés és a zajterhelés mérése

•

A f9 úthálózat m: szaki színvonalának emelése

•

Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése


105


7. EGYÜTTM KÖDÉSEK SZEREPE A FINANSZÍROZÁSBAN =

A mez9 gazdaságban a kis- és középparaszti gazdaságok között évszázados hagyományai vannak a különböz 9 együttm: ködési formáknak. Els9 sorban az input és output piacok szervezésében jelentek meg a beszerz9 és értékesít 9 szövetkezetek, de a kés9 bbiekben már más formák és más célok is megjelentek. Ez utóbbiak között egyre nagyobb szerepet kaptak azok az együttm: ködések, amelyek a nagy t 9 keigény: beruházások közös megvalósítását és üzemeltetését t: zik ki célul. (H: t 9 -tároló létesítmények, feldolgozók, növénytermelés gépesítése stb.) Emellett nem elhanyagolható szempont, hogy vannak olyan támogatási formák, amelyek csak ilyen együttm: ködéseken keresztül vehet 9 k igénybe az EU-ban. (Például a zöldség-gyümölcs termel9 k a TÉSZ-eken keresztül juthatnak támogatásokhoz.) A magyar gazdálkodók számára tehát elkerülhetetlen, hogy megbarátkozzanak ismét a szövetkezés gondolatával. Röviden tekintsük át néhány együttm: ködési forma jellemz 9 it.

7.1 A termel< i értékesít< szervezet (TÉSZ) A TÉSZ az Európai Unió jogintézményéb9 l ismeretes fogalom Magyarországon is. Az értékesít 9 szövetkezetek kialakulása, mint a termel9 k együttm: ködésének egyik fontos és hatékony formája az Unió egyes tagországaiban évszázados múltra tekint vissza. A hatvanashetvenes években az eredeti Hatok Közösségében, de még a nyolcvanas évek közepén is, a zöldség- és gyümölcsszektorban az ármeghatározás szempontjából a mindenkori kereslet és kínálat f9 találkozási helye a helyi és f9 ként a regionális nagybani piacok voltak, ahol a termel9 k és a nagykeresked9 k áralkujának eredményeképpen alakultak ki az adott id 9 szaki árak. A nagybani piacokon történ9 kereskedés szempontjából a termel9 k értékesít 9 szervezeteinek nagy jelent 9 sége volt az adás-vétel lebonyolításában. Az Európai Unió agrárgazdaságán belül a zöldség- és gyümölcsszektorban a „szabályozás” végrehajtását közvetlenül a termel9 k saját kezdeményezésével létrehozott ún. „termel9 i szervezetek” hivatottak biztosítani. A TÉSZ néven létrehozott szervezet egy jól m: köd 9 integrációs együttm: ködési formának bizonyult az EU-ban. Az Uniós csatlakozásunk el9 segítése érdekében, az agrárgazdaság fejlesztésér 9 l szóló törvény felhatalmazása alapján született meg Magyarországon is a közösségi szabályozással harmonizáló 25/1999. (III.5.) FVM rendelet a zöldség- és gyümölcstermel9 i és értékesít 9 szervezetekr 9 l, röviden TÉSZ-ekr 9 l. Az EU-ban összesen mintegy 1300 TÉSZ m: ködik. A termel9 i értékesít 9 szervezetek (TÉSZ-ek):

106

•

jogi személyiségek,

•

termel9 k saját kezdeményezéséb9 l jön létre,

•

meghatározott termékek/termékkörök menedzselésére hozzák létre,

•

a termékek/termékkörök lehetnek: -

zöldség- és gyümölcsfélék általánosan,

-

gyümölcsök,

-

zöldségek,

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai -

feldolgozásra kerül9 termékek (feldolgozóipari alapanyagtermelés),

-

déligyümölcsök,

-

héjas gyümölcsök (dió, mandula, gesztenye, mogyoró)

-

termesztett gomba

TÉSZ f9 célja: •

termelés, forgalmazás, értékesítés szervezése, tervezése és összehangolása,

•

értékesítés közös végzése,

•

közös promóció,

•

költséggazdálkodás racionalizálása,

•

környezetvédelem,

•

a termék- és a technológia fejlesztése,

•

termékek tárolása,

•

a termékek piacképes áruvá történ9 el9 készítése.

TÉSZ f9 bb sajátosságai •

természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok agrárpolitikai szempontból kiemelten kezelt regisztratív szervei,

•

nem önálló jogalany, hanem a különböz 9 jogalanyok különös min9 sége,

•

nem lehet közvetlenül létrehozni, hanem pl. szövetkezetet, gazdasági társaságot kell alapítani, amelyek mint majdani TÉSZ tagok az adott szervezetre vonatkozó szabályokon túl eleget tesznek a mez9 gazdasági termel9 kre vonatkozó agrártámogatási rendelet TÉSZ-re el9 írt feltételeinek is, ez által nyílik lehet 9 ség a szervezet TÉSZ-kénti elismerésére,

•

a szervezet taglétszámának a 15 f9 t el kell érnie,

•

a tagok kötelezettséget vállalnak a szervezet által meghatározott termelési, környezetvédelmi, értékesítési, adatszolgáltatási (term9 terület, termék mennyisége, hozama stb.) szabályok és kötelezettség betartására,

•

a tagok kötelesek anyagilag hozzájárulni a TÉSZ m: ködéséhez,

•

a termel9 k adott termék értékesítésére vonatkozóan csak egy TÉSZ-nek lehetnek tagjai

•

a belépést követ 9 egy évig a TÉSZ-b9 l nem lehet kilépni,

•

a szervezetnek a tagok által termelt zöldség- és gyümölcs értékesítéséb9 l származó árbevétele az összes árbevétel ötven százalékát nem haladhatja meg,

•

biztosítják a termelésnek a kereslethez történ9 igazítását, els9 sorban mennyiségi és min9 ség vonatkozásában,

•

segíti a tagjaik által megtermelt termékek piacon történ9 értékesítését,

•

a termelési költségek csökkentése, termel9 i árak stabilizálása,

•

környezetbarát termelési módszerek és hulladékkezelési eljárások alkalmazása, melyek védik a környezet min9 ségét, javítják a környezet biológiai állapotát. 107


7.2 Szövetkezet A szövetkezet gondolatával szerte a világon, számos jeles személyiség és elméleti iskola foglalkozott már és foglalkozik ma is. “A szövetkezet alatt olyan társulatot értünk, melyben több gazdaság valamely gazdálkodási m: veletet közös üzemben végez vagy végeztet el, úgy azonban, hogy a gazdaságokat egyébként független különállásukban meghagyja.” (Ihrig Károly) A fejlett országokban már jól bevált szövetkezeti forma követend 9 példa hazánkban is nem csak azért, mert az agrárválság egyik megoldása lenne, hanem azért is, mert közeledik az EU csatlakozás id9 pontja. A szövetkezetek elterjedése világviszonylatban is igen jelent 9 s, mintegy 650 millió embert érint a szövetkezeti mozgalom. A legelterjedtebb szövetkezeti formák (6. ábra) a világon a hitel- és takarékszövetkezetek, amelybe a világ szövetkezeteinek 37%-a tartozik. A második legelterjedtebb szövetkezeti forma a mez 9 gazdasági beszerz9 -értékesít 9 -szolgáltató szövetkezetek, melyek 30%-os részarányt képviselnek. 7-7%-os részesedése van a termel9 és fogyasztási szövetkezeteknek. További szövetkezeti formák a lakás 6%, szolgáltató 4%, halászati 2%, egészségügyi és nyugdíjbiztosító szövetkezetek (1%) stb.

szolgáltató 4%

egyéb 15%

hitel és takarékszövet kezet 37%

fogyasztási 7% termel> 7%

mez> gazdaság beszerzésiértékesítésiszolgáltató szövetkezet 30%

6. ábra Szövetkezetek típus szerinti megoszlása a világban Szövetkezetek Magyarországon és az EU Az EU csatlakozáshoz közeledvén hazánkban is ösztönözni kell a következ9 kben felsorolt szövetkezeti szervezetek kialakítását:

108

•

a termel9 -szolgáltató típusú szövetkezetek,

•

a bérl9 ket, termel9 ket, feldolgozókat, és keresked 9 ket integráló marketing szövetkezetek,

•

a fogyasztási, értékesít 9 , beszerz9 tevékenységet végz9 szövetkezetek,


a különféle szolgáltatásokat nyújtó szövetkezetek,

•

a hitelezést és biztosítást szolgáló szövetkezetek,

•

a termékcsoportokra szervez 9 d 9 szövetkezetek.

Magyarországon jelenleg meglév ; szövetkezeti formák •

értékesítési szövetkezet,

•

raktározási szövetkezet,

•

feldolgozó szövetkezet,

•

takarékszövetkezet,

•

egyéb szövetkezet.

Szövetkezetek el; nyei •

érdekazonosság: esélyegyenl9 séget árutömegének nagyágától,

biztosít

a

termel9 k

között,

függetlenül

• nem a mennyiségi termelés, hanem a min9 ség és az eredményesség a cél, • arányos eredményelosztás: a szövetkezet által elért haszon a beszállítás arányában illeti meg a tagokat, •

nagyobb termelésbiztonság,

•

nagyobb jövedelem,

•

nagyarányú állami támogatás,

•

nagyt 9 kés és bérmunkás létforma,

•

a termel9 gazda részére gazdálkodási önállóság stb.

A legfontosabb tevékenységek a magyar mez; gazdaságban, melyre szövetkezni kellene: •

mez9 gazdasági termékek értékesítésére,

•

gépi munkák végzésére,

•

kemikáliák beszerzésére,

•

szaporítóanyag, vet 9 mag beszerzésére,

•

szárításra, bértárolásra,

•

tenyészállat és hízóalapanyag beszerzésére.

Egy szövetkezés jó m? ködéséhez szükséges: •

olyan szakmai vezetés, amely képes átlátni és a termel9 k számára kihasználni a kedvez9 piaci lehet 9 ségeket, és garantálni a piaci biztonságot,

•

megfelel9 nagyságú t 9 ke, hogy önköltséget csökkent 9 , versenyképességet javító közös tevékenységet folytathassanak,

•

fontos, hogy a szövetkez 9 k megválaszthassák milyen feltételek mellett társulhatnak mások,

•

az egyén számára biztosítani azt, hogy mentesüljön a termeléssel közvetlenül nem összefügg 9 tevékenységek végzése alól, 109


az üzletmenet a tagok számára átlátható és nyilvános legyen, valamint abba érdemben is beleszólhassanak,

• az elért haszonból a tagok az alapszabályban el9 re megállapított arányok szerint, a min9 ségi termelést ösztönz9 elv alapján részesüljenek.

7.3 Gépesítés géptársulások

együttm@ ködésben:

gép-

és

gazdaságsegít<

körök,

A mez 9 gazdasági termelés gazdasági-társadalmi feltételrendszere a XX. században jelent 9 sen átalakult a világban. A fejlett országokban az ipari termelés fejl9 dése, illetve a szolgáltatások (tercier szektor) nemzetgazdasági súlyának jelent 9 s növekedése eredményeként a mez9 gazdaság részesedése a nemzeti össztermék el9 állításából – abszolút növekedése ellenére – lecsökkent, az agrárágazatban közvetlen érintettek száma töredékére esett vissza. A termékkibocsátás növekedése az el9 állítás folyamatában résztvev9 k számának egyidej: csökkenésével csak az él9 munka-hatékonyság jelent 9 s növelésének révén jöhetett létre. Ennek technikai feltételrendszere a mez 9 gépgyártás rohamos fejl9 désével teremt 9 dött meg. Emellett a biológiai alapok, az agrokémiai ipar fejlesztései tették lehet 9 vé a korszer: technológiák alkalmazását, a termékkibocsátás volumenének jelent 9 s növelését, a min9 ségi – stabilizált és egalizált jellemz9 kkel rendelkez 9 – termékek el9 állítását. A technikai és technológiai váltás ugyanakkor a termeléshez lekötött holt munka t 9 keértékének növekedését vonta maga után, amely a termel9 k egyre nagyobb hányada számára egyedileg megfinanszírozhatatlan lett. Az eszközteljesítmények növekedése miatt a változatlan, vagy a technikai oldal változási ütemét 9 l jelent 9 sen elmaradóan növeked 9 kapacitásigény miatt számottev9 kapacitásfeleslegek keletkeztek, ami az eszközkihasználás, így az abban lekötött t 9 ke hatékonyságának romlásához vezettek. Ennek következtében keresni kezdték azokat a megoldásokat, amelyek lehet 9 vé tették egyrészt a fejlesztésekhez szükséges t 9 ke biztosítását, másrészt a létrejöv9 kapacitások hatékonyabb kihasználását. A problémakör megoldására a paraszti együttm: ködés sajátos formájaként alakultak ki a gépkörök, amelyek lehet 9 vé tették a bennük résztvev9 k számára a nagy érték: , ugyanakkor nagy teljesítmény: eszközök megszerzését és hatékony használatát. A beruházások és a géphasználat összehangolására szervezetet hoztak létre, amely az együttm: ködés zavartalanságát hivatott biztosítani. A gépkörök szinte a kezdetekt 9 l a gazdaságsegítésben is részt vesznek, amely – különösen rendkívüli események idején – biztosítja a gazdaság m: ködésének fennmaradását, ugyanakkor er 9 síti a falusi közösségek tagjai közötti szolidaritást. A gép- és gazdaságsegít 9 körök olyan – jellemz9 en – non-profit, általában egyesületi formában m: köd9 szervezetek, amelyek a tagok önkéntes társulása révén jönnek létre. Els9 dleges céljuk a mez9 gazdasági gépekkel végzett kölcsönös munkavégzés és a gazdaságsegít 9 szolgáltatások támogatása, szervezése a f9 foglalkozású és kiegészít 9 tevékenység: gazdaságok közötti partneri együttm: ködés keretében a tagok gazdaságaiban. A társadalmi-gazdasági környezet változásával további célkit: zésként jelent meg a kultúrkörnyezet fenntartásában és ápolásában gépekkel és munkaer 9 vel való részvétel, valamint a gépkör hatókörében él9 szociális vészhelyzetben lév9 munkaer 9 kiközvetítése. Egyes vidékeken ugyanilyen súlyú célként jelenik meg, hogy a gépkörök nyújtsanak támogatást tagjaiknak, a falusi turizmus fejlesztéséhez kapcsolódóan, a tagok fizet 9 vendégszobáinak kiközvetítésében.

110

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai A gépköri mozgalom elindítása a paraszti önsegélyezés és a kölcsönös segítségnyújtás gondolatának elmélyítésével kezd 9 dött. 1958-59-ben alakultak meg az els9 gépkörök (Buchhofen, Landau). Céljuk a paraszti gazdaságok felesleges kapacitásainak átirányítása a kapacitáshiánnyal küszköd9 gazdálkodók számára, továbbá munkaer 9 -közvetítés a bajba került (megbetegedett, elhunyt stb.) gazdák gazdasági feladatainak elvégzésére, illetve segítésére, amíg valamilyen megoldás nem születik a m: ködtetési zavarok kiküszöbölésére. A mozgalom történetét áttekintve az abban érintett országok három kategóriába sorolhatók. Ezek: •

a nagy tapasztalattal rendelkez 9 országok, ahol a gépkörök többségének alapítása az 1950es évek vége és az 1970-es évek eleje közötti id 9 szakban lezajlott, a szervezetek stabil m: ködést mutatnak; a tagság már általában nem növekedik számottev9 en; a szervezeteket zömében f9 foglalkozású menedzsment irányítja; az együttm: ködés gyakorlatilag problémamentes; a gépkörökben a szolgáltatások min9 ségi fejlesztése vált központi kérdéssé. Ebbe a csoportba tartozik Németország (els9 sorban a nyugati tartományok), Ausztria, Luxemburg és Svájc;

•

a helyzetüket napjainkban stabilizáló, 10-20 éve alakult gépkörökkel rendelkez 9 országok; ezekben az országokban a gépkörök tagságának növekedése lassul; ugyanakkor az tagság együttm: ködése nem nevezhet 9 még problémamentesnek; a problémák f9 leg a m: ködés finanszírozásához kapcsolódnak; a gépköröket többnyire még nem f9 foglalkozású menedzsment irányítja. Ebbe a körbe tartoznak Észak- és Nyugat-Európa országai (Svédország, Franciaország, Skócia, Anglia és Wales);

•

azok az országok, amelyekben a gépköri mozgalom elterjedése az elmúlt tíz évben kezd 9 dött el; jellemz9 en a kelet-európai országok tartoznak ebbe a körbe; problémáik forrásai a minden szinten jelentkez9 pénzhiány, a letisztult agrárpolitikai irányvonalak hiánya, a gazdák korábbi szövetkezeti rendszerrel kapcsolatos negatív tapasztalatai; a mozgalom elterjedése a térségben Magyarország mellett f9 leg Románia, Lengyelország, Szlovénia és Horvátország gazdálkodói között indult el.

Magyarországon a gépköri mozgalom szintén els9 sorban bajor példák alapján az 1990-es évek elején vált szélesebb körben ismertté. Az els9 gépkör hazánkban Tolnán alakult. A versenyképes mez 9 gazdasági üzemek – a fejlett mez 9 gazdaságú országokban tapasztalható fejl9 dés figyelembevételével – korszer: , nagyteljesítmény: eszközrendszerrel rendelkeznek. Ennek létrehozására más formák is léteznek (21. táblázat). Közös lényegük, hogy a kis- és közepes méret: mez 9 gazdasági üzemekb9 l virtuális nagyüzemet hoznak létre, amelyben a közgazdasági (méretgazdaságossági) szempontok érvényesítésének lehet 9 sége megteremthet 9 .

111

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai 21. táblázat. Magyarországon is alkalmazható költségkímél9 közös géphasznosítási formációk Géptársulás

Gépszövetkezet

Gépkör

Bérvállalkozás

Gépkölcsönzés

Lényege: Közös vásárlás Közös használat

Lényege: Szövetkezet vásárol Tagok közösen használják

Lényege: Szakosodás mellett egyéni gépberuházás, Kapacitások zárt körben értékesítése

Lényege: Vállalkozó tulajdonában lév9 eszközök; Térítés ellenében gépi munka szolgáltatás

Lényege: Vállalkozó tulajdonát képez9 gépek, Gépkikölcsönzés a gazdáknak

El9 nye: Üzemeltetés arányában megoszlik gépberuházás és a gépüzemeltetés terhe Tagok szakmai ismeretei összeadódnak

El9 nye: Speciális gép, gépsor esetén el9 nyös. Kisebb beruházási és gépüzemeltetési fajlagos költség. Szakszer: géphasználat és gépüzemeltetés.

El9 nye: Megoszló beruházási és üzemeltetési költségek. Minden feladatra választható gép. Világos elszámolás.

El9 nye: Korszer: gépekkel min9 ségi munka. Költségmegtakarítá s. Kevesebb lekötött t 9 ke.

El9 nye: Beruházási és üzemeltetési költség megtakarítás. Nem igényel használati elkötelezettséget.

Hátránya: Hatáskörben és használatban lehetnek viták. Nehéz felbontani a társulást.

Hátránya: Nehéz az optimális kiterhelést megoldani. Nagyobb adminisztrációs és szervezési költségek.

Hátránya: Nagyobb szervezési munka. Együttm: ködési készség nélkül nem m: ködik.

Hátránya: Szervezési és egyeztetési nehézségek. Választható gépesítési megoldások sz: kebb volta.

Hátránya: Nagyobb kockázat a géphasználat során. Ismeretlen gép változó min9 ség.

112


113


FELHASZNÁLT IRODALOM 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekr 9 l és pénzügyi vállalkozásokról. [1997] = CD Jogtár 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztésér 9 l. [1997] = CD Jogtár 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetr 9 l és a jelzáloglevélr 9 l. [1997] = Magyar Közlöny. 39. 2637-2644. p. 28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet az Egzisztencia Hitelr 9 l és Részletfizetési Kedvezményr 9 l (hatályos, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 317/2001. (XII.29.) Korm. rendelet a családi gazdálkodók és más mez9 gazdasági kis- és középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételér 9 l, m: ködtetésér 9 l, valamint kiemelt támogatásukról A Fels9 dunántúli Mez9 gazdasági Kamara jelentése az 1942. évi tavaszi rendes 38. közgy: lése elé és az 1943. évi tavaszi rendes 39. közgy: lése elé. Szombathely. 1942. 187 p. ; 1943. 107 p. (Dunántúli Gazda Szakkönyvtár 34, 35.) A földm: velésügyi miniszter 4/1994. (I. 18.) FM rendelete a Mez9 gazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) rendelet módosításáról. [1994] = Mez9 gazdasági és Élelmezésügyi Értesít 9 . 2. 75-77. p. A gazdasági szerkezetátalakítás társadalmi-gazdasági hatásai Magyarországon. A magyar SAPRI kutatások f9 bb megállapításai (összefoglaló tanulmány). Összeállította Magyarországi SAPRI Nemzeti Irányító Bizottság. 2001. 75 p. A Magyar Nemzeti Bank vidéki bankhálózatáról és annak funkcióiról. [1992]. Tanulmány. Pécs. 143 p. A mez 9 gazdaság 1996. évi fejl9 dése. [1997] = Bp. Központi Statisztikai hivatal. 53 p. A mez9 gazdaság fejlesztésér 9 l 1942. XVI. törvénycikk. [1942] Megjelent az Országos Törvénytár 1942. évi szeptember hó 11-én kiadott 8. számában. 16 p. A mez 9 gazdaság gép- és épületállománya 1991-2000. Készítette Bóday Pál. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2001. 87 p. Agricultural policies, market and trade in OECD countries. Monitoring and evaluation 1996. [1997] Akadémiai Kislexikon. [1990] Második kötet. L-Z. Bp. Akadémiai Kiadó. 343. p. Állami Bankfelügyelet (jelenleg Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 4/1993. számú rendelkezése Arthur Block [1985]: Murphy törvénykönyve. Gondolat Kiadó. Budapest. 1985. 61. p. Balogh Ádám - Memhölczerné Kapitány Gabriella [1992]: A vidéki bankhálózat kialakításának szempontjai és javaslat egy korszer: megoldásra. Bp. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet. 88 p. Benoist György – Kertész Róbert [2002]: A gazdaságok osztályozása … A mez9 gazdasági statisztika fejlesztése. HU 9909-03-02 PHARE projekt. 4.5 M: helymunka. (kézirat) KSH. Budapest. 2002. Bogyó Tibor (szerk.) [1995]: Magyarország bank- és hitelrendszere. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 500 p. 114

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Borszéki Éva - Mészáros Sándor - Spitálszky Márta [1990]: Az agrárárak és támogatások kapcsolatának nemzetközi és hazai helyzete. Bp. Agrárgazdasági Kutató Intézet. 109 p. Csitári Melinda – Takács István – Takácsné György Katalin [2000]: A fejlesztés regionális prioritásai a fiatal agrárvállalkozók családi méret: gazdaságaiban. VII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok. Gyöngyös. 2000. március 28-29. Konferencia kiadvány I. kötet 203-208. p. Farkas Árpád [1945]: A közösségi mez9 gazdaság kilátásai a Kárpátmedencében. Budapest. 1945. in Tóth Tibor: A magyar mez9 gazdaság struktúrája az 1930-as években. Bp. Akadémiai Kiadó. 1988. 293 p. Farm Bill Almanach. [1996] = United States Department of Agriculture. Hajdú József - Peszeki Zoltán - Takács István [1996a]: A mez9 gazdaság m: szaki-termel9 kapacitásának értékelései. = MTA Agrár-M: szaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll9 , 1996. 1. kötet. 230-233. p. Hajdú József. - Takács István - Peszeki Zoltán [1996b]: MFA támogatással megvalósult beruházások értékelése. = MTA Agrár-M: szaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll9 , 1996. 1. kötet. 201-206. p. Hajdú József - Takács István - Kocza Mihály - Takácsné György Katalin [1993]: A családi kisüzemek, vállalkozói méret: kisgazdaságok gazdálkodási rendszereinek m: szaki megalapozása. Kutatási jelentés. Gödöll9 . FM M: szaki Intézet. 108 p. + mellékletek Hajdú, József – Peszeki, Zoltán - Takács, István [1996]: Evaluating the technical production capacity of agriculture. = Hungarian Agricultural Engineering, 1996. 9. 56-57. p. ISSN 08647410 Harza Lajos [2000]: Gazdálkodás, XLIV. évfolyam 4. szám, 2000. 65.p. Horváth Lajos – Mészáros Attila [1996]: A banki adósmin9 sítés tapasztalatainak hasznosítása a vállalati vev9 min9 sítésben. Bankszemle. 1996. 7-8. szám alapján István Takács – Katalin György-Takács [1999]: Financial questions concerning small and medium-sized agricultural enterprises. Hungarian Agricultural Research Vol. 8. No. 3. September 1999. 12-15. p. ISSN 1216-4526 Keszthelyi Szilárd– Kovács Gábor [2002]: A tesztüzemek 2001. évi gazdálkodásának eredményei. Agrárgazdasági Információk. AKII. Budapest. 2002. 2. 123 p. Kovács Gábor – Keszthelyi Szilárd [2000]: A tesztüzemek 1999. évi gazdálkodásának eredményei. Agrárgazdasági Információk. AKII. Budapest. 2000. 3. Kovács Gergely – Takács István. [2002]: A mez9 gazdasági vállalkozások pénzügyi helyzetének alakulását befolyásoló tényez 9 k vizsgálata három közép-magyarországi megyében. MTA-AMB XXVI. Kutatási és fejlesztési tanácskozás. Gödöll9 . 2002. január 1516. Konferencia kiadvány. I. kötet 174-178. p. Lederer Sándor [1907]: Mez9 gazdasági hitel. Bp. Kilián Frigyes utóda Magyar Királyi Egyetemi Könyvkeresked 9 . 219 p. Magyarország mez 9 gazdasága a 2000. évben – területi adatok – (Agriculture in Hungary, 2000. – regional data –). Szerk.: Pintér László. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2000. 582 p. Mátyás Antal [1991]: Széchenyi fejtegetései Magyarország gazdasági felemelkedésének feltételeir 9 l és akadályairól. = Közgazdasági Szemle. 38. 9. 825-837. p. 115

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Mennyey Géza [1940]: A földhitel 1. kötet. Történelmi fejl9 dése. Bp. Hunnia-nyomda Kft. 284 p. Mészáros Sándor - Spitálszky Márta [1993a]: A magyar mez9 gazdaság támogatottságának nemzetközi összehasonlítása. Bp. Agrárgazdasági Kutató is Informatikai Intézet. 79 p. Mez9 gazdasági Statisztikai Évkönyv 1989. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1990. 210 p. Mez9 gazdasági Statisztikai Évkönyv 1999. Statistical Yearbook of Agriculture 1999. Szerk.: Fenyvesi Lászlóné. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2000. 324 p. Pahmeyer, Ludwig [1992]: A kisparaszti üzemek jövedelmez 9 sége, életképessége és a tanácsadási lehet 9 ségek. = Gazdálkodás. 36. 1. 44-49. p. Pénzforrás. Finanszírozási kézikönyv 26. VII. évf. 3. Gazella Kiadó. Budapest. 2001. Policy Tools for U.S. Agriculture. [1993] Texas. Agricultural and Food Policy Center. 115 p. Rott Nándor [1988]: A mez 9 gazdasági támogatások és hitelek alkalmazása az 1980-as években. Bp. Agrárgazdasági Kutató Intézet. 9. 82 p. Strange, Marty [1990]: Family Farming. A New Economic Vision. University of Nebraska Press. Lincoln and London & Institute for Food and Development Policy , San Francisco. 311 p. Sumner, D. A. (szerk.) [1995]: Agricultural Policy Reform in the United States. AEI Press. Washington D.C. 289 p. Szakál Ferenc [1993]: A családi gazdaságok szerepe a mez9 gazdaság szerkezetében. = Gazdálkodás. 37. 7. 1-9. p. Szakál Ferenc [1992]: A magyarországi mez9 gazdaság átalakulása, különös tekintettel a termel9 szövetkezetekre. = Gazdálkodás. 36. 2. 22-31. p. Széchenyi István [1984]: Hitel. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 270 p. Székely Csaba [1992]: Az üzemi forma és mez9 gazdaságban. = Gazdálkodás. 36. 2. 13-21. p.

méret

megválasztása

az

átalakuló

Sz: cs István [1992]: A földjelzálog intézményrendszerének elvi alapjai, a megvalósulás gyakorlati lépései és hosszabb távú hatásai. Bp. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet. 84 p. Takács István – Kovács Gergely [2002]: Az egyéni gazdaságok t 9 kehatékonyságának alakulása a közép-magyarországi térségben. XXIX. Óvári Tudományos Napok. Agrártermelés – életmin9 ség. Mosonmagyaróvár. 2002. október 3-4. 5 p. Takács István – Felkai Beáta Olga [2002]: Kedvezményes hitelkonstrukciók. 2002. július. Kiegészít 9 kötet. G 2.1. 26 p .= Gazdálkodók kézikönyve. Értékesítés, jogi szabályozás, pénzügyek és termelés a mez 9 gazdaságban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. Budapest. 2002. Takács István – Takácsné György Katalin[1999]: Mez9 gazdasági kis- és közepes vállalkozások m: ködésének finanszírozási kérdései. = Gazdálkodás 1999. XLIII. 2. 10-19. p Takács István[2002]: A mez 9 gazdasági egyéni vállalkozások pénzforgalmának vizsgálata. = Gazdálkodás 2002. XLVI. 1. 45-52. p. ISSN 0046-5518 Takács István [2000]: Gépkör – jó alternatíva?. = Gazdálkodás 2000. XLIV. 4. 44-55. p. ISSN 0046-5518 116

Kisvállalkozások finanszírozási specialitásai Takács István 1997]: Mez9 gazdasági kisvállalkozások m: ködésének és fejlesztésének finanszírozási kérdései. Doktori (Ph.D.) értekezés. Gödöll9 i Agrártudományi Egyetem. Gödöll9 , 1997. 224 p. Takácsné György Katalin - Takács István [1999]: A m: szaki fejlesztési támogatás új rendszere. = Mez9 gazdasági Technika. 1995. 36. 7. 28-29. p. ISSN 0026 1890 Takácsné György Katalin [1995]: A családi gazdaságok méretére ható tényez9 k vizsgálata, különös tekintettel a növénytermesztés gépesítésére. Kandidátusi értekezés. Bp. MTA TMB. 179 p. Varga Gyula [1993]: A magyar mez9 gazdaság átalakulása, az új üzemi-vállalati szerkezet kialakulása. = Gazdálkodás. 37. 6. 20-25. p.

117

KISVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI SPECIALITÁSAI

Recommend Documents