KISÚJSZÁLLÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

KÉSZÜLT KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL 2008. ÁPRILIS HÓ

CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA 4025. Debrecen, Széchenyi utca 8 sz.

Kisújszállás Város – Integrált Városfejlesztési Stratégiája – 2008

2

CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BT. Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - TERVEZET -

KÉSZÜLT KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL 2008. ÁPRILIS HÓ


3

A DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTÉK: •

Témafelelős tervezők:

Zsemberi István okl. építészmérnök Vezető településtervező, építész vezetőtervező Dr. Kőszeghy Attila okl. építészmérnök Vezető településtervező, építész vezetőtervező

Debrecen, 2008. április hó

Zsemberi István /Cívisterv Várostervező és Építész Iroda/ ügyvezető


4

TARTALOMJEGYZÉK KISÚJSZÁLLÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban

6 . old.

2. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés

10 . old.

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

10. old 14. old 17. old 28. old 33. old

3.

Gazdasági adottságok A város társadalmának jellemzői A városi környezet jellemzői Közszolgáltatások, ellátás A fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon A városrészekre vonatkozó, területi megközelítésű helyzetértékelés:

3.1. 3.2.

4. 4.1. 4.2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 4.3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

35. old. Városszerkezet, területfelhasználás szerkezete 35. old Városrészenkénti elemzés: 39. old A: Városközpont /Zsodoma, Éralja, Szabadságtéri lakótelep,/ 40. old B: Nyugati városrész /Bittnerfalu, Doboskert, Pacséri lakónegyed/ 43. old C: Délnyugati városrész 46. old /Morgó- Vermeshát, Nadrágzug- Szénáskert, Óváros/ D: Délkeleti városrész /Bagaméri, Vásárfél, Sásastó/ 49. old E: Keleti városrész /Sóhaj, Dühöngő/ 51. old F: Észak-keleti városrész /Koronakert, Daraksa/ 53. old G: Északi iparnegyed /Falusziget/ 55. old Stratégiai fejezet

57. old.

Kisújszállás város hosszútávú jövőképe A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése

57. old 58. old

15-20 évre szóló átfogó cél a város egészére vonatkozóan Az átfogó célok elérését szolgáló középtávú (7-8) éves célok A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás A közlekedési rendszer fejlesztésének céljai A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai

59. old 61. old 69. old 89. old 91. old

A stratégia koherenciája, konzisztenciája

95. old

Illeszkedés a térségi fejlesztési és rendezési dokumentumokhoz Illeszkedés a város településrendezési tervéhez Illeszkedés az UNIOS pályázati lehetőségekhez A célrendszer koherenciája – a szomszédos városrészekre meghatározott célokhoz való illeszkedés 3.5. Az egyes városrészeknél felmerülő fejlesztések kistérségi gazdasági, társadalmi és környezeti hatása 3.6. A tervezett fejlesztések környezeti hatásai 3.7. Anti-szegregációs terv

95. old 101. old 109. old 112. old 113. old 115. old 116. old


5.

2007- 2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése

5.1. 5.2. 5.3.

Kisújszállás fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása A városfejlesztés gócpontjai, a lehetséges fejlesztési akcióterületek Fejlesztési feladatcsoportok, projektek ismertetése akcióterületenként Ráfordítások, bevételek, fenntarthatóság 3.1. A ráfordítások költségbecslése 3.2. A rehabilitációs akcióterületek fejlesztése során várható bevételek A városi ingatlanok értékesítéséből, a bérleti díjakból. A magánerő várható aránya. 3.3. Az akcióterületek prioritási sorrendje A rehabilitációs városfejlesztés akcióterületeinek elsődlegessége

6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.

A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodási javaslat A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos partnerségi elvárások A tervezett program finanszírozhatósága Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósításának monitoringja

Mellékletek: 1.sz. 2.sz.

Civil szervezetek és lakosság fejlesztési javaslatai Partnerségi iratok

5

123. old. 123. old 131. old 133. old 133. old 137. old 141. old

143. old. 143. old 144. old 146. old 148. old 148. old


6

1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Kisújszállás Város elhelyezkedése, szerepe a településhálózatban: Kisújszállás az Alföld szívében, Jász-Nagykún-Szolnok megye egyik legtradicionálisabb kistérségében helyezkedik el. A „Karcagi Kistérség” települései Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras, Mezőtúr, és Túrkeve mindegyike küzd a klasszikus alföldi mezővárosi válság felemás problémáival. Eltérés a más térségekben tapasztalt problémáktól: kis termelékenységű gazdasági egységek vezetői és szakmunkás rétege – mobilitás hiánya és az átképzések elhanyagolása miatt – részben minimál-nyugdíjassá, részben tartósan munkanélkülivé, részben más alig jobb térségekbe menekültté vált. A kontextus specialitása: nincs vállalkozói érdek nagyobb termelékenységű üzemek létesítésére; a kis szolgáltatók aránya látszólag magas, valójában tartós működésre és fejlesztésre alkalmas egységek száma minimális, a támogatási rendszer minősíthetetlenül hátrányos (a támogatási feltételek semmiféle vonzerőt nem jelentenek), ami itt azért sajátosan súlyos, mert a viszonylag új belső perifériák elhanyagolásának sokkal gyorsabb leromlás a következménye, mint ami a tartósan lepusztult zónák körében jellemző. A környező településekhez való kapcsolódását jelentősen befolyásolják a főközlekedési utak, elsősorban a 4. számú főút, valamint a vasútvonalak. A városon keresztülhaladó 4. számú főútvonal az országos és nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolja a települést. A települések közötti kapcsolat erősítésénél sajátos követelmény a szolgáltató-feldolgozó hálózatok térségi önkormányzatok gazdasági egységei irányításával történő megszervezése, szemben a külső perifériákkal, ahol a hálózatszervezés humán feltételei alapjaiban hiányoznak. Tehát amíg itt viszonylag gyors képzési-inkubációs folyamat pozitív változást hoz, ez a külső perifériáknál kormányzati-régió szintű humán erőforrás kihelyezést igényel. A várost északi irányban kikerülő új nyomvonalszakasz, vagy a kiépíteni tervezett M4 –s gyorsforgalmi út (Kisújszállás tekintetében ugyanazon nyomvonalat érintve), jelentős változást hozhat a település életében. Az M4 főút-kihelyezés és az új gyorsforgalmi út hatása kettős: a kialakult mikro-szolgáltató hálózatot az útkihelyezés szétbomlaszthatja, az új szolgáltatók a gyorsforgalmi úttal legfeljebb autópálya-menti nagyobb egységekkel jelennek meg, a termelő gazdasági egységek számára kiemelten vonzó feltételek nem alakulnak ki, meg sem fogalmazódnak. A Budapest-Záhony villamosított vasútvonal a közlekedési infrastruktúra másik meghatározó eleme. A közeli Kenderes tulajdonképpen Kisújszállás „Bolygó” településének is tekinthető. A fejlesztési tervekben ezt a kialakult közeli kapcsolatot is figyelembe veszik. A 4. számú főút mentén található másik település, a távlati célok megfogalmazásában és remélt megvalósításában közös társ, Karcag városa, valójában versenytárs is.


7

A két város térségben betöltött vezető szerepért történő egészséges versengését, a jó kapcsolatokat megőrizve, tovább javítva, előnyként kell felhasználni. A város déli szomszédjához, Túrkevéhez fűződő, családi kapcsolatokra is épülő kötődés kölcsönös előnyeit célszerű még jobban kihasználni. A város a jövőben a közlekedési infrastruktúra meglévő és tervezett elemeit illetve annak előnyeit maximálisan kihasználva, a csatlakozó kedvező adottságú területeket fejlesztések számára kijelölve, a város térségben betöltött gazdasági és idegenforgalmi jelentőségét növelni kívánja. A szomszédos településekkel való kapcsolatot, a külterületi jelenleg még kiépítetlen, kedvező nyomvonalú dűlőutak kiépítésével is javítani szükséges. Nem tisztázott azonban a térségi együttműködési lehetőségek köre, várható hozadéka, a legfontosabb multiplikátor hatású kapcsolaterősítések jellege, folyamatos vagy szakaszos működése, annak üzemeltetési költsége, az eredményességhez szükséges türelmi idő, a multiplikátor hatás kiterjedése, tartóssága, még feltételezések formájában sem láthatók ezek. A jelenlegi humán erőforrás bázis európai színvonalú külső gazdasági-műszaki erősítés nélkül Karcaggal együtt a vártnál is gyorsabban süllyed el a város amit tetéznek a fenntarthatóság és eredményesség tekintetében vitatható vállalkozás jellegű kísérletek és azok tartós eladósodáskövetkezményei. A kistérség területén két önkormányzati társulás működik: az 1994-ben megalakult Nagykun Együttműködési Társulás, illetve a 2004. június végén ugyancsak a fenti települések részvételével megalakult a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás. Az együttműködési társulások számára nem áll rendelkezésre olyan gazdasági-pénzügyi, befektetői szakértői bázis, amely némi garanciát jelentene az együttműködési kísérletek eredményességére. (Belső periféria: ld. Matolcsi-Csizmadia-Csordási: A magyar térszerkezet változásai. Polgári Szemle 2007 dec. 3. évf. 12. sz.) „Karcagi Kistérség” A kistérség lakosainak száma 2002-ben: 47.428 fő volt, csökkenő. Összetételében a falusi lakosság 14,27 % (6.769 fő), a városi lakosság pedig 85,73 % (40.659 fő), tehát a kistérség népessége túlnyomórészt városlakó. Valójában a foglalkozási szerkezet és a városi telekhasználat jellemzők alapján falusi életminőség jellemzi a lakosság legalább 30 %-át. A kistérség a megye területének 15,36 %-án helyezkedik el, azaz területi méretei alapján átlagosnak mondható (14,28 % terület jut egy kistérségre). A kistérségben élők száma a megye lakosságának 11,39 %-a. A kistérség népsűrűsége alacsony (55,31fő/km2 ), messze elmarad a megyei ( 74,56 fő/km2) és országos (109,00) átlagtól egyaránt. A kistérség klasszikus értelemben vett agrártáj. Az összterület 81 %-a mezőgazdaságilag hasznosított terület, 66 %-a pedig szántó. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 2003. január 1-én 2.391 fő volt. A tartós munkanélküliek aránya ebből 21,5%. A kistérség munkanélküliségi rátája 8,3%. Legtragikusabb helyzetben a jelentős cigány etnikummal rendelkező Kunmadaras van 25,4%os mutatóval. A kistérség foglalkoztatási szerkezetét tekintve 2002-ben az aktív keresők 9,9 %-a dolgozott a térség mezőgazdaságában, 32,4%-a az iparban és építőiparban és 57,7 %-a a szolgáltató szektorban.


8

Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem kistérségi átlaga 322.869-Ft, ez elmarad a megyei átlagtól (378.046-Ft), lényegesen elmarad az országos átlag 550 ezer Ft/fő feletti értéktől. Az egy főre jutó kistérségi SZJA 2002-ben 60.997-Ft. volt, míg az egy főre jutó GDP 1.008-eFt., ami a megyei átlaghoz közelít (1012-eFt./fő). A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás gazdasági ágban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nem éri el a megyei átlagot (81.104.- Ft), amely közel azonos az Észak-Alföldi Régióéval (79.928.Ft.). A működő vállalkozások száma 2002-ben 1000 főre vetítve 58,3, a megyében 60,9. A kistérség jelentős kézműiparral rendelkezik (karcagi fazekasság, berekfürdői üvegfúvás). A vállalkozások nagy többsége vegetál, innovációra képtelen. A vállalkozók számára létfontosságú hálózati kapcsolatok tudatos kiépítése lényegében még meg sem kezdődött. Jellemző, hogy a gazdaságfejlesztés terén eredeti nagytávlatú fejlesztési program fel sem merül, a máshol létfenntartás szinten működőnek látszó tevékenységek lemásolása – esetenként azok fogyasztóinak megcsapolásával – a nagytávú fenntarthatóság alapos vizsgálata nélkül, esetenként kockázatos hitelfelvétellel - a jövőben súlyos terhet jelentő, beruházásokba sodorhatja a térség önkormányzatait. A kistérség számos természeti és kulturális értékkel bír. Megfogalmazódott olyan állásfoglalás, hogy saját forrás, illetve megfelelő marketing hiányában - nem tud versenyezni a Tisza–tó, valamint Debrecen „vendégelszívó” hatásával. Valójában sem Debrecen, sem Hajdúszoboszló nem képes lényegesen növelni turisztikai vonzerejét miután jelentős forrásokat pazarolt el fantáziátlan, gyenge színvonalú és megtérülés valamint fenntarthatóság tekinthetően erősen vitatható turisztikai termékekre (A regionális termál-innovációval foglalkozó kht. felügyelőbizottsági elnökének véleménye). Tapasztalat, hogy az Alföldre látogató turistáknak csak csekély hányada - és csak rövid ideig - veszi igénybe a kistérség kereskedelmi szálláshelyeit. Az idelátogatók által eltöltött vendégéjszakák számát tekintve Berekfürdőn és Karcagon szállnak meg a legtöbben, a kereskedelmi és magánszálláshelyek száma ezen a két településen a legmagasabb. A kistérségben három településen működik TOURINFORM Iroda, ezek: Berekfürdő, Karcag és Kisújszállás.


9

A szálláshelyek többségének kialakulása bizonyos fürdőhelyek több évtizedes TB-támogatásán és az NDK turizmuson alapult, mindkét forrás megcsappant, tehát a fejlesztéseknél az eddigi sikeres megoldások nem tekinthetők mintának. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90,45%, míg a szennyvízhálózatba kapcsolt lakások aránya kistérségi szinten 28,31% (2002-es adatok). Tisztázásra vár, hogy indokolt-e a gyorsan csökkenő lakosszámú településeknél a dinamikusan növekvőkével azonos szennyvízkezelési utakat bejárni. Közlekedés: A kistérséget kelet-nyugati irányban átszeli a 4-es számú főútvonal, valamint a Budapest – Cegléd –Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza vasúti fővonal. A kistérség közvetlen vasúti összeköttetésben van a szomszédos Romániával, Erdély nagyobb, magyarok által is lakott városaival (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó), illetve Ukrajnával, valamint Oroszországgal. A Kisújszállásról, illetve Karcagról kiinduló szárnyvonalak révén a kistérség mind az öt települése elérhető vasúton.

Kisújszállás Város – Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008

2.

A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS


10

2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1.

GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK

A város gazdasági helyzetének jellemzői keretében kap helyet a jelen statisztikai jellemzői mellett az a mozgástér, amely a gazdasági-társadalmi folyamatok trendjei alapján középtávra határozottan körvonalazható. A térség egészének gazdasági helyzetére a rendszerváltozás utáni visszaesés, majd az ország fejlettebb, észak-nyugati, illetve közép-magyarországi területeihez képest egyre nagyobb lemaradás jellemző. A megye vállalatai közül az átalakulás évei során több súlyos válságba került, sokuk tönkrement, ami a munkanélküliséget különösen negatívan befolyásolta. A megye gazdasága máig nem tudott az ország fejlettebb területeihez kapcsolódni, amit tisztán mutat, hogy területén az ország vállalkozásainak csupán 2,7%-a, a külföldi érdekeltségűeknek pedig mindössze 0,8%-a található Ezt az aránytalanságot mutatja, hogy a megye az ország területének 6 %-át, lakosságának pedig 4 %-át adja. Eközben a mezőgazdaság a megye GDP-jének 7,1%-át tette ki 2004-ben, ami jóval meghaladja az ország fejlett megyéinek 4-5%-os arányait. Ezzel szemben az ipar hozzáadott értéke jóval elmarad a nyugati megyék arányától: míg a legjobban prosperáló Komárom-Esztergom, Vas, Fejér, Győr-Moson-Sopron megyékben 45%, sőt, Komárom-Esztergom megyében 58% volt az ipar hozzáadott értéke 2004-ben, addig JászNagykun-Szolnok esetén mindössze 33%. Ezt elsősorban az ipar szerkezeti aránytalansága okozza, ugyanis a mezőgazdaságra épülő könnyűipari ágazatok dominálnak, szemben az északnyugati megyék exportorientált high-tech iparágaival. Az 1990 óta tartó relatív gyengülést az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap alakulása is mutatja: az országos átlaghoz képest folyamatos visszaesés figyelhető meg, megyei és települési szinten egyaránt (4. ábra). A negatív folyamatok oka a már említett társadalmi, elérhetőségi okok mellett egyértelműen a kedvezőtlen gazdasági szerkezet: a város térsége ugyanis tradicionálisan mezővárosokból álló terület, klasszikus értelemben vett agrártáj, melynek jelentős része mezőgazdasági hasznosítású terület. Ezért a mezőgazdaság aránya foglalkoztatási és jövedelmi szempontból egyaránt meghaladja az országos átlagot, míg a vidéki gazdaságot leginkább dinamizálni képes ipar igen fejletlen. A külföldi érdekeltségek csekély jelenléte ugyanakkor komoly kitörési esélyt ígér a hazai tulajdon dominanciájának tartós biztosítása mellett, azonban ennek alapfeltétele a kiváló színvonalú kutató-fejlesztő és menedzselő bázis kialakítása a közigazgatásban szétfolyó csekély források koncentrálására alapozottan. Amennyiben ilyen fejlesztések megvalósítására a városok összefogása nem történik meg, a térség a mezőgazdasági és feldolgozóipari versenyképesség közelébe nem jut el, de a dél-amerikai latifundiumok világába sodródik 2011 után.

11


Az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap alakulása az országos átlag százalékában 100 Észak-Alföld

95

Karcagi kistérség Kisújszállás

90 85 80 75 70 65

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

60

Adatok forrása: KSH Mezőgazdaság: A mezőgazdaság szerepe kiemelkedő. 2004-ben a városban tevékenykedő vállalkozások majdnem 9%-a a mezőgazdasághoz kötődött, ami közel kétszerese az országos átlagnak. Mivel a település életében mindig is fontos szerepet töltött be e szektor, mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból egyaránt, ezért átalakítása, jövedelmezőségének serkentése fontos kérdés. A kistérségi területfejlesztési koncepció is nevesít néhány területet, melyek a mezőgazdaság átalakítását jelenthetik (pl. biogazdálkodás kialakítása, energetikai hasznosítású növénytermesztés), azonban bizonyosan szükséges a helyi gazdaság további diverzifikálása, erősítése. A kistérség egészében összesen 89,3 ezer hektárnyi termőterület van használatban, ebből 37 ezer hektárnyi egyéni gazdaságok kezében van. Birtokszerkezetük azonban elaprózott: 87%-uk rendelkezik 5 ha alatti termőterülettel. A gazdasági szervezetek kezelésében jóval életképesebb birtokok vannak: közel 70%-uk 100 és 5000 ha közötti nagyságú terület fölött rendelkezik. A mezőgazdasági hasznosítású területek legnagyobb részén szántóföldi művelés folyik (86%), emellett még a gyepterületek aránya számottevő (12%). A szőlő, gyümölcs, konyhakerti növények termesztési területe elhanyagolható. Az erdők aránya alig több mint 1%. A mezőgazdasági fejlesztések körében a gazdasági mentőövnek tekintett a biogazdálkodás, energetikai terményelőállítás tekintetében a domináns gazdasági szereplők érdeke az információk visszatartása, illetve körükben is elkerülhetetlen az ellentmondásos kutatási adatok kezelése körüli bizonytalanság. A piaci viszonyok, a termékek tartós piacképessége tekintetében a kisebb gazdálkodók többsége szinte teljesen tájékozatlan. Ezt a helyzetet is csak a térség városainak együttes határozott fellépése, információs és ellenőrző bázisok kiépítése változtathatja meg a gazdálkodók bevonása mellett.


12

Ipar: A helyi ipar legjelentősebb foglalkoztatója a felsőruházat gyártását végző, 62 főt alkalmazó Kunszöv Kft, illetve a Contarex Kft, amely mezőgazdasági gépeket gyárt. Emellett 50-50 főt foglalkoztat a faipari termékek gyártásával foglalkozó Lignin Zrt, illetve a textiliparban működő Jurban Kft, valamint a Kunferr acélszerkezeti Kft. Látható, hogy a városban lévő ipar elsősorban a mezőgazdasághoz kötődik, a fejlett területek ipari berendezkedésétől emiatt nagyban különbözik. A város jövedelemtermelő képességének növelése ezért nagymértékben függ attól, hogy a jövőben az iparnak milyen ágazatait lesz képes a város idecsábítani; nagy szükség lenne ugyanis a fejlett technológiájú, nagy termelési értékű vállalkozások meghonosítására a térségben. Ennek szükségessége a Karcagi kistérség területfejlesztési koncepciójában is szerepel, első prioritásaként a térségi gazdaság versenyképesség javítását jelölve meg. Ennek érdekében a jelenlévő kis- és középvállalkozások technológiai javítását, vonzó infrastrukturális és vállalkozói környezet kialakításával a befektetői tőkeáramlás segítését, illetve olyan ipari húzóágazat megteremtését jelöli ki fő intézkedési területekként, amelyek a gazdasági termelőképesség növelése mellett jelentős számú új munkahelyet képesek teremteni. Ugyanakkor nagyon fontos kiemelni, hogy a jelentősebb ipari ágazatok idecsábításában a munkaerő képzettségi szintjének is nagy szerepe van; ezért az oktatás átalakítása elengedhetetlenül szükséges feladat. Az ipari termelés tekintetében is jellemző a piac, különösen a nemzetközi piac ismeretének, a piaci rések kutatásának hiánya. A még működő középvállalkozások piackutatási tevékenységre, termékei piaci menedzselésére fordítható forrásai jelentéktelenek, jelenlegi formájukban ezek a vállalkozások nem fenntarthatók. Alapkövetelmény, hogy új nagyvállalkozások utáni sóvárgás helyett a meglévők igényes fejlesztése (de csak ez) kapjon támogatást, legelőször a térségi önkormányzatoktól. Tercier szektor (szolgáltatások, idegenforgalom- turizmus): A tercier szektorban tevékenykedő vállalkozások legnagyobb számban kereskedelmi cégek; közülük elsősorban közepes méretű multinacionális vállalatok jelentek meg a piacon. Ugyancsak nagy számban találhatóak a városban gazdasági szolgáltatáshoz, ingatlanpiachoz kapcsolódó vállalkozások. A turizmusfejlesztési igényeket figyelembe véve a turizmushoz kapcsolódó cégek, illetve a kereskedelmi szálláshelyek száma igen csekély, utóbbiból összesen 16 található a településen, ami a strandfürdő tervezett bővítése után már nem lesz elegendő. A kistérségi területfejlesztési program a turizmus fejlesztése mellett a térségen belüli kohézió erősítését is szeretné elérni, ennek érdekében kimondja, hogy a térség településeinek a jövőben szorosabbra kellene fűzni kapcsolatukat. A fejlesztési területek között a kerékpáros, valamint a lovasturizmus, a sport- és gyógyturizmus, illetve a kulturális turizmus egyes szegmensei szerepelnek. Kisújszállás város sajnos elsődleges vonzerőkkel nem rendelkezik, de az erősségek, amelyekre építkezhet a következők: kertvárosi jellegű arculat, helyi értékek megóvása, gyógyvíz, idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, színvonalas kulturális rendezvények, lovas, vadász, horgász területek, fejlesztésre alkalmas területek, biztonságos település.


13

Ezen erősségek mentén meghatározhatjuk a fejlesztési irányokat, illetve konkrét célokat. Ezen célok és irányok meghatározásánál törekedni kell olyan marketing eszközöket használni, amelyek valóban hatékonyak, megfelelnek a gyorsan változó piaci igényeknek, hatékonyan használják ki az Európai Unió adta lehetőségeket. A regionális gondolkodásmód mellett, hangsúlyt kell helyezni a település egyedi, turisztikai arculatának megteremtésére. Az idegenforgalmi fejlesztések természetesen hozzá kell, hogy járuljanak a település társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Kisújszállás idegenforgalmi fejlesztésének lehetséges fő irányai: • gyógyturizmus • kulturális turizmus • aktív turizmus (lovaglás, kerékpározás, horgászat, vadászat) • gasztronómiai turizmus A főbb irányok meghatározása után konkrét feladatokat kell megfogalmazni. Konkrét feladatnak tekinthető a Gyógyvizű Strandfürdőnk fejlesztése, kerékpárutak építése, hagyományőrző programok további népszerűsítése, a strandfürdőhöz szorosan kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelése, a városban működő idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szervezetek működésének összehangolása, kereskedelmi szálláshelyek számnak növelése. Az önkormányzat 2002-2006. évi gazdasági programjában megfogalmazott idegenforgalmat érintő kiemelt feladatok a fürdőfejlesztés (vízforgató berendezés, gyógymedence felújítása téliesítése), a turizmus fejlesztése színvonalas szálláshelyek kialakításával, szolgáltatások fejlesztésével. Ezek a feladatok egyenként is nagyon nagy jelentőségűek, de természetesen együtt egymás mellett képzelhető el fejlesztésük. A turisztikai fejlesztéseknél a turisztikai kisvállalkozások hálózatos összefogására ösztönzés az elsődleges önkormányzati feladat, az ilyen irányú támogatásokat - különösen ha hitelből szerzett önkormányzati források alkotják – nem ésszerű a mezőgazdasági és ipari kis- és középvállalkozások fejlesztést elősegítő támogatásai rovására elfolyatni.


2.2.

14

A VÁROS TÁRSADALMÁNAK JELLEMZŐI

Demográfiai viszonyok A város népességszámát a folyamatos csökkenés jellemzi: míg a rendszerváltozás évében 13.550, addig 2006-ban több mint ezer fővel kevesebb, 12.409 állandó lakosa volt a településnek. A folyamatos csökkenés nem csak a városra, de a közelebbi térségre, illetve a megye egészére is jellemző. A csökkenés oka a természetes szaporulat és a vándorlási különbözet egyaránt negatív egyenlege (1990 óta minden évben). A folyamatot felerősíti, hogy a lakosok egy része életvitelszerűen nem Kisújszálláson tartózkodik. Sok fiatal felsőoktatásban vesz részt, majd – munkalehetőségek híján – sokan nem is térnek vissza: nagyobb városban vagy a fővárosban vállalnak munkát, ahol ismerősnél, rokonoknál vagy albérletben élnek, ezért nem akarnak, vagy nem tudnak ott állandó lakosként bejelentkezni. Jelenleg hiányoznak a városból azok a gazdasági, illetve kulturális attrakciók, amelyek a munkahelyteremtés mellett a fiatal értelmiség helyben tartásához is hozzájárulnának. A lakosság kedvezőtlen korösszetétele további csökkenést vetít előre. Az aktív korú népesség aránya ugyanis elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól, míg az idős és a fiatal korúak aránya meghaladja azt (1. táblázat). Utóbbiak esetében a kiugró érték a kistérség egészére jellemző, és elsősorban a roma népesség jelenlétének köszönhető, akik legnagyobb számban Kunmadarason és Karcagon élnek (előbbi oktatási intézményeiben a magukat romának vallók arány eléri a 65%-ot). Mivel körükben a gyermekvállalási hajlandóság nem csökken, a térségben a fiatalok arányának további növekedése várható. Népesség életkor szerinti megoszlása Életkor 0-2 3-5 6-13 14-17 18-59 60Össz.

Férfi 209 214 751 344 3.825 1.076 6419

2000.01.01-én Nő Össz. 203 412 197 411 689 1.440 338 682 3.749 7.574 1.568 2.644 6744 13.163

Férfi 153 201 675 374 3.738 1.052 6.193

2004.01.01-én Nő Össz. 174 327 198 399 608 1.283 353 727 3.651 7.389 1.570 2.622 6.554 12.747

A népesség korösszetétele (2004) 0-17

18-59

60-x

Kisújszállás

20,8%

58,3%

20,9%

Kistérség

22,4%

58,0%

19,6%

Megye

20,2%

58,6%

21,2%

Ország

19,5%

59,9%

20,6%

Adatok forrása: KSH


15

Képzettség, munkanélküliség A lakosság képzettségi szintjének fejlesztése szintén fontos feladatot ró a város vezetésére, a statisztikai adatok ugyanis a helyi lakosság iskolázottságának viszonylag alacsony szintjét jelzik. A 2001-es népszámlálás szerint míg az ország lakossága átlagosan 9,6 osztályt végzett el, addig a Karcagi kistérségben ugyanez az érték mindössze 8,7 osztály, ami a második legrosszabb értéket jelenti a megyében. A város lakossága szintén aluliskolázott: az ország 15 év fölötti népességének 88,8%-a elvégezte a nyolc általánost, Kisújszálláson csak 85,9%-a. Markánsabb az elmaradás az országos átlagtól a középiskolai (29,2%, szemben az országos 38,2%-kal), illetve egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (8,1% – az országos érték 12,6%). A helyi oktatás átszervezésének szükségességét ezek az adatok egyértelműen alátámasztják, amit a kistérségi területfejlesztési koncepció is kihangsúlyoz. Egyfelől szükséges a helyi roma lakosság sajátos képzésének helyi szintű kidolgozására, számukra ugyanis az iskolalátogatás, illetve annak elvégzése gyakran problémát jelent, amit orvosolni kell. Másfelől, még komolyabb probléma, hogy az oktatási struktúra egésze megreformálásra szorul: sok esetben elavult, nem piacképes szakmákra képez (pl. a kínai textilimport felfutása miatt drasztikusan csökken a varrók iránti kereslet). Tovább rontja a helyzetet, hogy az oktatási rendszer és az üzleti szféra közötti együttműködés gyenge, a gazdasági szereplők igényei nem tudnak a szükséges mértékben becsatornázódni a rendszerbe. Mivel a képzéssel kapcsolatos problémák legalább két évtizede jól ismertek, és lényegi változás nem történt, nyilvánvaló, hogy helyi változtató akciókkal a probléma nem kezelhető. A helyi önkormányzatok ugyanakkor képesek a helyi szellemi centrumok kiépítésére, a karcagi térségben azonban csak a három város együttesen találhat megoldást. Világszínvonalú információs hálózat, a legkiválóbb természettudományos képzés alsó- és középfokú képzési kereteinek biztosítása a minimumfeltétel. Az egyes városokban a felsőfokú képzettségűek kölcsönös elkötelezettségei komoly akadályát képezik a helyi fejlesztő-oktatási bázis színvonalát radikális módon növelő átszervezési megoldásoknak. Ezért ilyen irányú program még vázlataiban sem merült fel. A város alapfokú oktatását jelenleg két általános iskola, az Arany János Általános Iskola, valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola biztosítja. A helyi önkormányzat működtetésében van az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amely a fiatal korosztály különböző művészeti ágakban való fejlődését hivatott biztosítani (tandíj ellenében). Több településnél tapasztalható, hogy a művészetoktatási támogatás megszüntetése után a művészeti oktatás iránti elkötelezettség megszűnik. Valójában a zenei és vizuális képzés erősítése a természettudományos képzés megerősítéstől elválaszthatatlan, hiszen a diákok általános szellemi fejlődésében tudományosan bizonyítottan ezek szerepe igen jelentős. A középfokú oktatás szintén két tanintézményben folyik. Mind a Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, mind az Illésy Sándor Szakközép és Szakmunkásképző Iskola a városi önkormányzat kezelésében van. A gimnázium kistérségi szinten is jelentős oktatási intézmény. A szakmunkásképző iskola jelenlegi képzésében asztalos, kőműves, szobafestő-mázoló, tapétázó, szerkezetlakatos, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, szakács, pincér, bőrdíszműves, valamint női-ruha készítő szakmák szerepelnek. A képzési szerkezet átalakítása jelenleg is folyamatban van: a távol-keleti ruhaimport miatt a már versenyképtelen varróképzés helyett a helyi vállalkozók által igényelt és támogatott esztergályosképzés bevezetésével.


16

Az iskolának azzal is szembe kell néznie, hogy a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma az intézményben folyamatosan növekszik. Az oktatás szerepének fontosságát mutatják a munkanélküliségi adatok is. 2006-ban a kistérség munkanélküliségi rátája megközelítette a 11%-os értéket, ami majdnem 4 százalékponttal haladta meg az országos mutatót, és a megyén belül is a rosszabbak közé tartozik. Kisújszállás a kistérségen belül viszonylag jó helyzetben van, Berekfürdő után a második legjobb helyen szerepel – 7,6%-os munkanélküliség rátája azonban még mindig meghaladja az országos átlagot. Az alacsony végzettségűek munkavállalási gondjainak enyhítésére az önkormányzat évről-évre egyre több személyt foglalkoztat szervezett foglalkoztatásban, mely közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka lehet. 2006-ban a városban ennek keretében közel 140 főnek adtak munkalehetőséget. Az ilyen típusú közmunkaprogram azonban hosszabb távon nem biztosíthatja a munkanélküliek körének jelentős csökkentését, azt elsősorban átképzéssel lehet elérni – ami pedig szorosan összefügg az oktatási szerkezet átalakításával. A munkanélküliek száma Kisújszállás területén iskolai végzettség szerint (fő)

100% 90%

1%

3%

4%

22%

21%

21%

80%

Főiskola, egyetem

70% 60%

40%

39%

34%

50%

Szakmunkásképző, szakiskola

40% 30% 20%

Szakközépiskola, gimnázium

37%

37%

41%

Általános iskola

10% 0% 2004

2005

2006


A munkalehetőségek viszonylagos hiányát mutatja, hogy a város dolgozóinak nagyobb aránya dolgozik máshol, mint ahány bejáró munkavállalót fogad a település: míg a városi rangú településeken átlagosan 106,4% a helyben dolgozók száma, a helyben lakók százalékában, addig Kisújszálláson csak 96,8%. A máshová járó munkavállalók célpontja főként a szomszédos települések (Kunhegyes, Karcag, Túrkeve), valamint Szolnok és Budapest.


2.3. 2.3.1.

17

A VÁROSI KÖRNYEZET JELLEMZŐI A természeti környezet értékei:

A város három középtáj (Nagykunság, Hortobágy, Nagy-Sárrét) peremén fekszik A területét átszelő természetes és mesterséges vízfolyások árvíz és belvíz szempontjából súlyosan kitetté teszik, különösen termőföldjeinek hasznosíthatósága vonatkozásában. E tekintetben az Alföld egyik legsajátosabb területén fekszik. A térségben mindig is a víz volt és maradt a táj legfontosabb formáló, lényeget adó jellemzője, mely jövőbeni sorsát is alapvetően meghatározza. Lényegében a víz talajalkotó szerepe „áldás és átok” egyidejűleg, hiszen a rendkívül kis szintkülönbség (alig 1-3 méter), de sokszor még a néhány 10 cm-es terepszintkülönbség is eldönti, hogy az időszakosan megjelenő vízborítás mely területeket önti el, illetve melyek maradnak vízborítás mentes hátak. A „három földnek” is nevezett kistájat a víz tájformáló szerepe mellett szélsőséges klimatikusés ökológiai adottságok is jellemzik. Összes területének több mint egyharmada mezőgazdasági hasznosítás szempontjából kedvezőtlen, gyenge termőképességű, gazdaságossági szempontból még extenzív szántóföldi művelésre is alkalmatlan. Az ökológiai adottságban rejlő lehetőségek történeti távlatban a rideg állattartást, a kalászos gabonatermesztést, az apróvad gazdálkodást, haltenyésztést, majd később a rizstermesztést állították a középpontba. A Karcagi Statisztikai Kistérségre készített Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, a területek adottságait (földminőségét, hasznosíthatóságát, és ennek gazdasági- természeti vonzatait) alapul véve, jelentős változtatásokat, művelési ág váltásokat irányzott elő az egész kistérségben, így Kisújszállás külterületén is. A gyenge minőségű, gazdaságosan nem művelhető szántó területeket, a lehetőségeket és adottságokat mérlegelve legelő-, erdő-, gyümölcsös területként, illetve a meglévő területeket bővítve rizs ültetvényként irányozza elő a szerkezeti terv hasznosítani. a) A külterület védett és védelemre méltó értékei: A város külterülete nem bővelkedik kiemelkedő értékekben, de igen sok olyan élőhely található, amelyek fenntartása, megőrzése feltétlenül indokolt. Kiemelkedő természeti érték a Kisújszállási Öregerdő, természetvédelmi terület. 1998. évben a területet bemutató leírás helyzetértékelés készült. A kisújszállási Öreg- vagy Nagyerdő a valamikori tatárjuharos lösztölgyesek és sziki tölgyesek maradványának tekinthető, azaz reliktum erdő. Az erdő ősi jellegénél fogva azon növények menedékhelye, melyeket a környék egyéb területén már nem találhatunk meg. Egy „kis nemzeti park”. Az Öregerdő ritkaságánál és vegetációtörténeti jelentőségénél fogva fontos természeti érték. A terület tudományos rezervátumjellegű megőrzése szükséges. Kisújszállás igazgatási területén védett és védelemre érdemes természeti értékek találhatók. Az országos védelem alatt álló területek megóvásáról külön törvény és rendeletek intézkednek, míg a helyi értékek védelméről jelen szerkezeti terv elhatározásai és a Helyi természeti értékekről készülő kataszter és az azon alapuló helyi értékvédelmi rendelet fog intézkedni. Helyi természeti védelem alá kerül az Öregerdőtől keleti irányban a 4. számú út vonaláig húzódó gyep- legelőterület. Az erdők ölelésében lévő terület hangulati és látványkép védelem alatt áll. Környezetének szabályozását is ennek megfelelően szükséges kidolgozni.


18

Védelemre tervezett természeti területek a Dévaványai út északkelti oldalán, valamint a 4. sz. főút belterület nyugati szélén lévő felüljárója körül lévő gyepterületek.

Öregerdő Erzsébet-liget

b) Régészet: A két világháború között folytatott első szakszerű feltárások után országos jelentőségű munkák először 1948-1949-ben folytak Kisújszállás határában. Minden régészeti korszak leleteit összegyűjtötték, de a rendelkezésre álló idő alatt a területnek mintegy kétharmad részét sikerült teljesen átkutatni és 46 topográfiai szempontból rögzített régészeti lelőhelyet feltérképezni.


19

Kisújszállás határában egyetlen helyen kerültek elő a Körös kultúra településére utaló cserepek. A Körös kultúra településeit és házait az utóbbi évtized ásatásaiból ismerhettük meg közelebbről. A kisújszállási lelőhely néhány házból álló kisebb falu lehetett. Az újkőkor középső szakaszában új, helyi eredetű régészeti kultúra alakult ki az alföld északi peremén és lassanként elfoglalta a Körös kultúra lakóterületét, ezt nevezzük az „alföldi vonaldíszes kerámia” kultúrájának. Kisújszállás - Karaháton ennek a kornak egyik jelentős települését találjuk meg. A rézkor elején új régészeti kultúra tűnik fel, a tiszapolgári kultúra. Hosszú ideig főként temetőiket ismertük. A késő rézkorban a Fekete-tenger melléki sztyeppékről nomád törzsek nyomultak be a Kárpátmedencébe és elfoglalták a Tiszától keletre eső vidéket. Ez a népesség hagyta maga után azokat a szabályos formájú, többnyire nagyméretű mesterséges halmokat, amelyeket ma általában kunhalom néven ismerünk. Természetesen ezeket a halmokat utólag más népek is felhasználták temetkezések céljából. Kisújszálláson jelenleg 4 halomsírról van tudomásunk. Kisújszállás különböző őskori leleteket szolgáltató régészeti lelőhelyei között kétségkívül a bronzkoriak fordulnak elő a legnagyobb arányban. 2.3.2.

A települési környezet kialakulása, értékei

Kisújszállás a történelem során többször elpusztult. Legkorábbi ábrázolása az 1783-as I. katonai felmérés. Népszámlálásokból tudjuk, hogy ekkorra már jelentős lélekszámú település. A táji adottságok olyanok, hogy az jelentős mértékben nem befolyásolta a település szerkezetét. Egyetlen jelentősebb meghatározó elem a várost északról határoló vizenyős terület. Ennek szélén húzódik a mai 4-es számú út. A város viszonylag szabályos szerkezetének kialakulásában az egy időpontban történő visszatelepülés, visszatelepítés is fontos szerepet játszhatott. Jellemző, hogy a későbbi katonai felmérések szinte változatlan formában ugyanezt a település szerkezetet ábrázolják, némiképp kibővített formában. Kisújszállás település szerkezetének értékét is ez a viszonylagos szabályossága adja.

I. katonai felmérés


20

A szabályosság ellenére van néhány nagyon jellemző városszerkezeti elem és jellegzetesség. Az első talán leginkább szembeötlő a 4-es út gimnáziumnál történő elágazása. Ezt a pontot a teresedés sarkán álló üzlet műemlékileg is értékes épülete fogja meg, bizonyos fokig lezárva a városközpontot. Jól megfigyelhető az első katonai felmérésen, hogy akkor még a mai Vásár utca volt a fontosabb útvonal, valószínűleg a környező mocsárvilág miatt. Jellegzetes a tömbbelsőket feltáró zsákutcák rendszere. Tulajdonképpen egyik ilyen zsákutca sem túl hosszú, és nem is sikátor jellegűek, ezért azok túlzott átszabályozását nem tartjuk kívánatosnak és indokoltnak. Említésre méltó jellegzetessége Kisújszállásnak a második katonai felmérésen már jól látható Móricz körút, a valamikori Mária Terézia körút.

II. katonai felmérés A város viszonylag szabályos utcahálózatú, halmaz szerkezetű. A táji adottságok olyanok, hogy az komolyan nem befolyásolta a település szerkezetét. A legjelentősebb befolyásoló elem, a város szélén húzódó vizenyős terület volt. Ennek szélén húzódik a mai 4. számú főút. Kisújszállás a történelem folyamán többször elpusztult. A város viszonylag szabályos szerkezetének kialakulásában az egy időpontban történő visszatelepülés-visszatelepítés is fontos szerepet játszhatott. Kisújszállás szerkezetének értékét is ez a viszonylagos szabályosság adja. Jellegzetes a tömbbelsőket feltáró zsákutcák rendszere, mely hangulatát, megjelenési formáját tekintve, helyi értéket is képvisel. A város szerkezetét alapjában az utcák rendszere, a területfelhasználás határozza meg. A város terület-felhasználását alapjában a különböző intenzitású lakóterületek elhelyezkedése, a zöldterületek lehetőség szerint egybefüggő rendszere, a meghatározó jelentőségű intézmények és ipari-gazdasági területek, elhelyezkedése határozza meg. Kisújszállás jellegzetes és értékes adottsága, a vasútállomás déli oldalán létesült Erzsébet-liget, a mellette lévő városi sportcentrum, a strandfürdő jelentős fejlesztésre szánt területe, a széles gesztenyefasorral övezett Rákóczi utca, a Szabadság tér és Kálvin tér által alkotott impozáns együttes.


III. katonai felmérés

21


22

Műemléki környezet: A műemléki védettségű templom körül jelentős kiterjedésű műemléki környezet van kijelölve, a Rákóczi – Nyár- Dózsa Gy. utca- Vásár- Piac- Kossuth utcák közötti területen.

Műemléki védelem alatt áll: - Református templom - Morgó csárda

/ 1a. /

Műemléki védelemre érdemes, kiemelt helyi védettségű: -

Városháza Egykori Korona Szálló Egykori Színház és Vígadó Egykori Városi takarékpénztár Móricz Zsigmond gimnázium

Kiemelt helyi védelem alatt áll, illetve védettségre jelölt: 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Óvoda (Széchenyi utca 8.) Városi Zeneiskola Egykori Bárány Szanatórium Gyógyszertárt (Mikes utca) Általános Iskola (Arany J. út 1.) Kollégium (Deák Ferenc út 14.)

/ 3. / / 4./ / 5./ / 6./ / 7./


14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

23

Katolikus templom (Széchenyi utca 9.) Parasztház (Széchenyi utca 58.) A Járásbíróság egykori épülete, ma Ált. Iskola (Szabadság tér 5.) Nyár utca 7. (lakóépület) MÁV Állomás épülete MÁV osztálymérnökség székház Népi épület (Vásár u.30.) Népi épület (Vásár u.32.) Népi épület (Vásár utca 34.) Gazdaház (Illéssy utca 43) Polgárház (Szabadság utca 2.) épületek esetében. Polgárház (Béla Király utca 32.) Polgárház (Széchenyi utca 16.) Gazdaház (Nyár utca 69.) Gazdaház (Illéssy utca 23)

Településszerkezeti védelem: A város viszonylag szabályos szerkezete Kisújszállás megőrzendő értékei közé tartozik. Ennek megőrzésére, illetve a jellegzetességeket szervesen továbbépítő fejlesztésére kell törekedni. Jellegzetes a tömbbelsőket feltáró zsákutcák rendszere. Ezek minden áron való megszüntetése nem szükséges, hangulatuk, jellegük megőrzésre méltó, helyi értéknek számít. Meghatározó városképi együttesek és épületek védelme: A településszerkezeti elemeken kívül a város számos településképi és utcaképi értékkel rendelkezik. Egyik legértékesebb egybefüggő együttese az Erzsébet-ligetet Strandfürdőt is felfűző, gyönyörű gesztenyefasorral övezett Rákóczi utca, a hozzá kapcsolódó főtéri épületegyüttes, a műemléki védettségű református templom, a körülötte kijelölt viszonylag nagy területű műemléki környezettel, melyet a 12387/1986 számú OMF. Határozat rögzít. E műemléki környezetben számos védelemre érdemes épület található. A legértékesebbek műemléki védelmének, vagy helyi védelmének elrendelése szükséges - Református templom (műemlék) - Főtéri eklektikus épületsor - Városháza épülete - Papi Lajos alkotóház - Széchenyi utca 3. és 9. sz. alatti nevelési épületek - Arany János Ált. Iskola épülete. - Kossuth L. úti Ált. Iskola főtéri épülete. A műemléki környezeten kívül számos értékes épület található még a városban, melyek közül az arra méltóakat helyi védelem alá szükséges helyezni. A védelem alá kerülő épületek körét széleskörű egyeztetés és véleményezés után a város Képviselő Testülete fogja, a helyi egyedi védelemről szóló rendelettel együtt, annak szerves részeként jóváhagyni. Jellegzetes utcaképek védelme: Utcaképi védelemre érdemes az Arany János utca 3sz.-21 sz. közötti szakasza, a Széchenyi utca 50.sz.-58.sz. és 19.-25.sz. közötti szakasza, különleges bánásmódot, építészeti továbbtervezést igényel a katolikus templom környezte és a teresedéshez kapcsolódó utcák, különösen a művelődési ház mögötti kis utca, a máig megmaradt régi falusi épületekkel.


2.3.3.

24

A környezet állapota, környezetszennyezés, rendezettség

A város környezeti állapota jónak mondható, mentes maradt a nagyipar szennyező forrásaitól, hulladék lerakóitól. Fontos megőrizni az eddigi eredményeket, a vizek, vízbázisok, talaj, az épített környezet területén. ZAJTERHELÉS: A lakosságot két fő területről érheti zajterhelés. 1.

A lakóingatlanukon, vagy a szomszédos lakóingatlanon üzemeltetett háztartási gépek, egyéb műszaki, hírközlő berendezések működése következtében.

2.

A környezetből származóan, mely háromféle forrásból származhat:

-

Az iparból (Az ipari zajkibocsátók száma és a környezetszennyezése a nagyüzemek privatizációja, szétdarabolása kapcsán folyamatosan csökkent, így az iparból származó környezeti zajterhelés elenyésző. A közlekedésből (A környezeti zajterhelés gyakorlatilag ebből származik.) A szórakoztatásból (A szórakozóhelyek által okozott zajterhelés egyre növekvő probléma a településen.)

A város igazgatási területén nincs olyan üzemi zajforrás, amelynek működési zaja a telekhatártól számított 150 m-nél messzebb hallható lenne. A zajkibocsátók túlnyomórészt mezőgazdasági feldolgozó üzemek. A mezőgazdasághoz kapcsolódó zajkibocsátók alapvetően lakott területektől távol találhatók és csak időszakosan (Pl. szántás, betakarítás, repülőgépe növényvédelem, termékfuvarozás.) terhelik a lakókörnyezetet. A környezet zajterhelése alapvetően a közlekedésből származik. Ez két elemből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit, másrészt a belső forgalomból. A belső forgalom a település méretével arányosan növekvő méretű lényeges tényező. A közúti közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése és a zavartalan járműáthaladás biztosítása érdekében megindult egy a települést elkerülő útépítési program. Tanulmányterv készült az M4 –s autópálya három megyére kiterjedő nyomvonalvizsgálatára és megvalósíthatóságra. Elkészült továbbá a 4. Sz. (Budapest-Záhony főút) 10 éves fejlesztési terve. A településszerkezeti terv a területfelhasználás és településszerkezet fejlesztéseinek meghatározásával, a szabályozási terv és a hozzá szervesen kapcsolódó Helyi Építési Szabályzat az építést és telekhasználatot meghatározó átgondolt előírásaival nagyban hozzájárulhat a környezeti ártalmak kivédéséhez, jelencsős csökkenéséhez. Így többek között meghatározó jelentőségű: -

A közlekedési utak megfelelő hierarchiájának meghatározása, és az ettől függővé tett szabályozás mely biztosítani tudja, hogy az utak forgalma és az ahhoz kapcsolódó területek használata, valamint a szükséges szabályozási szélességek egymással szinkronban legyenek.

-

A létesítendő előkertek, utcafásítások, a kerítések, az épületek homlokzati kialakítása, a nyílászárók üvegezési módja, stb. a környezeti zajterhelésre is figyelemmel legyenek meghatározva.


-

25

A lakókörnyezetben létesíthető, az országos előírások keretszabályaiban „a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmények” illetve „ nem zavaró hatású kézműipari épületek” körét és fogalmának helyi szintű pontosítását nagyon gondosan és pontosan kell a helyi építési szabályzatban rögzíteni. Az elhelyezhető létesítmények nagyságrendjét megnyugtató módon szabályozhatja, illetve korlátok között tarthatja, ha az előírások kötelezővé teszik, hogy a lakóövezetben megengedett kézműipari, vagy szolgáltató tevékenység épületen történjen. Így a lakótelkek tényleges leterheltsége, zöldterületi fedettsége és kultúrál megjelenése a környezetben elvárható szinten tartható.

LÉGSZENNYEZÉS: A légszennyezés folyamatát az emisszió (kibocsátás), transzmisszió (tovaterjedés), immisszió (környezeti levegőminőség) jellemzi. A gázfűtésre való áttéréskedvezően befolyásolta a városban a levegőminőséget az SO2 tekintetében. A készülő rendezési tervben a város területét a levegőminőségre vonatkozó elvárás tekinttében három önálló övezetre kell bontani, a következők szerint: -

Kiemelten védett (Természetvédelmi és tájvédelmi területek)

-

„Védett I.” kategória (Ipari parkok, különálló iparterületek, mezőgazdasági ipari gazdasági területek, állattartó telepek és a védőtávolságukon belüli terültek.)

-

„Védett II.” kategória A város többi, (kiemelten védett és Védett II. övezetbe nem sorolt) teljes közigazgatási területe.

A légszennyezettség megítélése nem mindig műszerrel mérhető kategória. Az egyes tevékenységekből eredő, a környezetben élőket és tartózkodókat érő és zavaró szagokat sokszor nehéz számszerűsítve meghatározni és szabályozni. Nagyon fontos ezért, hogy a helyi építési szabályzat körültekintően, a fentieket is figyelembevéve határozza meg az egyes övezetekben folytatható tevékenységek körét, létesítésének szabályait az egyébként rendeletekben szabályozottakon felül is. A város belterületén keletkező légszennyezés egyik fő forrása a közlekedés. Az egyébként is jelentősen leterhelt belváros közlekedési forgalmának csökkentését kell elérni, melyben sokat segíthet a város közlekedésszerkezetének továbbfejlesztése. (Például a külső forgalmi gyűrű kiépítése, melyhez a város délnyugati szélén tervezett nyomvonal megépítése elengedhetetlen, a Petőfi utca – Baross Gábor utca nyomvonalon tervezett észak-déli irányú helyi gyűjtőút kiépítése.) Tovább csökkentheti a közlekedésből eredő légszennyezést a megfelelő helyeken kialakított elegendő számú parkoló helyek kialakítása, a jól működő helyi tömegközlekedés, a várost behálózó kerékpárút hálózat. A készülő rendezési terv megfelelő munkarészeiben gondos, előrelátó tervezésre lesz szükség, megfelelő ütemezési javaslattal, esetleg alternatívákkal.


26

A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTA, SZENNYVÍZKEZELÉS, HULADÉKGAZDÁLKODÁS. A településen a talajvíz-készletek átlagos kihasználtsága 50%-os, némileg csökkenő tendenciájú. A belterületen a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentősen szennyezettek, a külterületen viszont helyenként még ivóvíz minőségű talajvizek is feltárhatók. Kisújszálláson kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A feltárt 4 darab termálkút elsősorban kommunális céllal kerül hasznosításra, de ivóvíz bázisul is szolgál. A városban a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását is figyelembe vevő, engedéllyel épült szeméttelep üzemel. A köztisztasági feladatokat helyi rendelet szabályozza. A szennyvíztisztító telep alacsony leterheltségű, ennek oka a szennyvízcsatorna hálózattal ellátott lakások alacsony száma, illetve az úgynevezett „fekete ürítések” egyre gyakoribb előfordulása. A települési folyékony hulladéknak (szippantott szennyvíz) csak a töredéke jut a szennyvíztisztító telepre, nagyobbik része a nem megfelelően kialakított leürítőhelyekre, vagy hulladéklerakóba kerül. A lerakóhelyek művelésre alkalmatlan mélyedések, bányagödrök, roncsolt területek. A településen keletkező tisztított szennyvizek befogadói a belvízcsatornák és állóvizek. A belvízcsatornák minősége teljes egészében a bevezetett szennyvíztől függ, általában IV-V. osztályú, meghatározó a szervesanyag-tartalom, a foszfor és nitrogén tartalom. A kimondottan belvízelvezetést szolgáló csatornák minősége II-III. osztálynak felel meg. (Villogó főcsatorna) A legjelentősebb veszélye hulladékot termelő ágazat az ipar és a mezőgazdaság. Az iparon belül az élelmiszeriparban keletkező veszélyes hulladékok hasznosítása gyakorlatilag megoldott. Mennyiségénél és veszélyességénél fogva a gépiparban keletkező veszélyes hulladékok jelentik a fő környezeti problémát. A város szennyvízhálózatának minél nagyobb ütemű fejlesztése szükséges. A jelenleg kiviteli tervekkel rendelkező városrészek szennyvízhálózatának megvalósítása után, a szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése válik szükségessé. A készülő új Helyi Építési Szabályzatban elő kell írni a fejlesztésekhez szükséges közművesítettség mértékét, a megvalósuló szennyvízhálózatra való rákötés kötelezettségének határidejét és feltételeit. A hálózat fejlesztésére, a várható új területek bevonásával, illetve a javasolt fejlesztésekkel szinkronban ütemezési javaslatot kell kidolgozni. A roncsolt és hasznosítatlan területek pontos regisztrálása, térképeken való feltüntetése szükséges. Rekultiválásukat, hasznosításukat megfelelő módon szabályozó, illetve a folyamatot elősegítő előírásokat, javaslatokat kell kidolgozni. Az illegális anyaglelő helyek felszámolásának érdekében, az arra alkalmas helyeken „potenciális bányaterületeket” kell kijelölni. (Homokbányák, területek feltöltéséhez, építkezésekhez használható anyaglelőhelyek.) A mezőgazdaságban felhasználásra kerülő vegyszerek kiürült tároló tartályainak, csomagoló anyagainak ideiglenes tárolására, a külterületen megfelelő gyűjtőhelyeket szükséges kijelölni. Az ivóvízellátást biztosító vízműkutak körül az előírásokban meghatározott védőidomot a tervekben szerepeltetni, a szabályozási terven ábrázolni szükséges.


2.3.4.

27

A lakáshelyzet

A lakások száma 4.890 db, melynek 100 %-a a villamos hálózatba, 85 %-a az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt. A csatornázottság mértéke alacsony, kb. 50 %-os. A város önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik, a 0139 hrsz.-ú területen. A telep kapacitása 1200 m3/d, kihasználtsága kb. 60 %-os. A tisztított szennyvíz befogadója a XXIX. számú belvízelvezető csatorna. A szennyvíziszap elhelyezés a szennyvíztisztító telephez tartozó 2 ha-a területen történik, azt szikkasztják, majd ezután deponálják, ezt követően pedig komposztálásra kerül a városi komposztáló telepen. A szennyvíztisztító telep korszerűsítés követően 550 t/év mennyiségű víztelenített szennyvíziszap keletkezik, ezen iszapmennyiséget a városi komposztáló telepen a telep kapacitása miatt jelenleg nem tudnánk kezelni, ezért a komposztáló telep kibővítése, korszerűsítése és technológiai rendszerének fejlesztése indokolttá válik. A lakások döntő többsége kertes, családiházas formában épült. Az elmúlt években évente átlagosan 20 új lakás épült. Az egy lakásban élők átlagos száma Kisújszálláson: 2,8 fő/lakás. Ez az érték az elmúlt évtizedek folyamán folyamatosan csökkent, amely nagyban összefügg, a mindenkori lakáshitel politikával is. Ez valójában azt jelenti, hogy stagnáló, vagy csökkenő népességszám esetén is folyamatosan nő a lakások száma. A régi felújításra szoruló épületek száma gyarapodik, egyre több idős ember marad egyedül, a régi épületekben. Annak ellenére, hogy e kedvezőtlen folyamat megállítására van esély, és talán a most elfogadott új lakásépítési támogatási törvény jó irányba változtatja meg a folyamatot, az elkövetkező távlatokra, mintegy 20 évre előretekintve, 2,7-2,6 fő/lakás értékkel érdemes számolni. Így a kedvezőtlenebb helyzetre készülve a város kellő tartalékokkal, illetve alkalmasint megfelelő választékkal is rendelkezik. A távlatban prognosztizált 14 000 fős népességszámot alapul véve így 20-30 év távlatában mintegy 400-600 új lakás építésével kell számolni. Ez tulajdonképpen a jelenlegi tendencia, az évi 20 új lakásépítés folytatását jelenti. Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy a rossz állagú régi lakóépületek száma igen magas, és hogy ezek felújítása, korszerűsítése, vagy helyettük új építése az új rendelkezések, hitelpolitika eredményeként nagyobb számban várható, ez a 400-600 új lakásépítés nem igényel ennyi új lakótelket. Tovább javítja a helyzetet, hogy a belvárosi tömbbelsők zsákutcás feltárásában, illetve a nagyobb méretű lakótelkek megosztásában további lehetőségek rejlenek. A következő táblázat az önkormányzat tulajdonában levő lakásállomány alakulását szemlélteti 2002. évtől 2004. I.félévig: Év

Összkomfortos

Komfortos

2002.

8

72

2003.

8

70

2004.

Félkomfortos

Komfort nélküli

Összesen:

2

38

120

2

37

117

A 2003. évi állapothoz képest változás nem történt.

Bérlakásépítés: 2002. év decemberében került kiutalásra a Széchenyi Terv önkormányzati bérlakás építési programja keretében megépített Rövid utcai három épület, mely 6 család elhelyezését biztosítja, a Kígyó utcai egy épület, mely 2 család elhelyezését biztosítja, illetve a Vörösmarty utcai volt általános iskola átalakítása, amely 6 család elhelyezését biztosítja.


28

Miután egyre nyilvánvalóbb, hogy mindig lesz egy olyan rétege a lakosságnak, aki saját erőből soha nem, de még támogatással sem lesz képes a lakhatását megoldani, ezért a jövőben is szükség lesz szociális bérlakások építésére. Összegzés: Az eddigiek alapján elmondható, hogy a távlati népességszámot, a lakásépítésekben tapasztalt tendenciákat figyelem bevéve, a város a jelenlegi belterületek felhasználásával, annak további növelése nélkül, a rendelkezésre álló lehetőségeket kihasználva kellő lakásépítési, lakóterületfejlesztési lehetőségekkel rendelkezik. Fontos viszont a lehetőségek részletes vizsgálata, számszerűsítése, a megvalósítás költségeinek és lehetőségeinek kidolgozása, és ezek alapján egy reális, alternatívákat is tartalmazó intézkedési és megvalósítási ütemterv készítése. 2.4. 2.4.1.

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK, ELLÁTÁS Oktatás-nevelés:

Óvodai ellátás: A Városi Óvodai Intézményben kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas nevelőmunka folyik. Az intézmény hét épületben működik. Az óvodai csoportok száma 19. A csoportok átlaglétszáma 24 -25 fő. Az elmúlt években az óvodai létszámcsökkenés megállt, az alacsonyabb létszámú „évfolyamok” az általános iskolákba kerültek. Valószínű, hogy az óvodai ellátásban – az évi 100-120 fős születésszámokat tekintve – 450 fő körüli gyermeklétszámmal kell a következő évekre tervezni. Az óvodai nevelés ellátásának értéke és gondja is egyszerre a széttagolt épületrendszer. Érték azért, mert a városban élőknek könnyen elérhetőek az épületek, gond azért, mert a csökkenő gyermeklétszám, csoportlétszám mellett egyre költségesebb a működtetés, azaz ahogyan csökken az ellátottak száma, úgy nő az ellátás fajlagos költsége. Pályázati rendszer segítségét igénybe véve egy új 8 csoportos, korszerű óvodai épület megépítését tervezi az önkormányzat. Erre vonatkozóan nemrégiben pályázati anyag is benyújtásra került. (Az új óvoda megépítésével 2 avult létesítmény bezárásra kerülne.) Általános iskolai ellátás: Az alapfokú nevelés és oktatás feladatát az önkormányzat két intézmény (Arany János Általános Iskola, Kossuth Lajos Általános Iskola) működtetésével látja el. A két iskola hagyományos képzési szerkezetét az önkormányzat megőrizte (a testnevelés és az ének-zene emelt szintű oktatása, képességfejlesztő és informatikai irányultságú és általános tantervű osztályok) Általános iskolai tanulók száma :1100 - 1200 fő Az általános iskolai csoportok száma: 50 A csoportok átlaglétszáma : 24 -25 fő Hosszabb távon várhatóan 110-120 fős évfolyamokkal kell az általános iskolai oktatásban számolni. Fontos feladat az alapfokú oktatás gazdaságos működtetése. Az iskola-összevonást addig nem támogatja az önkormányzat, amíg azt a humán erőforrás, épületi, tárgyi feltételrendszer biztosításának hatékonyabb kihasználása nem indokolja.


29

Amennyiben erre sor kerülne, akkor az érintettek bevonásával, körültekintő együttműködéssel és előkészítéssel lehet előkészíteni a döntést. Mindkét intézményben felül kell vizsgálni az épületek kihasználtságát. Az Arany János Általános Iskola központi épületének felújítása elengedhetetlen feladat. Szükséges megvizsgálni a homlokzat-felújítás és nyeregtető építés lehetőségét is. Az iskola felújítására, tetőtéri szinttel való bővítésére az önkormányzat 2008 év elején pályázatot nyújtott be. Döntés még nem született. Alapfokú művészeti oktatás: A Városi Zeneiskolában néhány évvel ezelőtt a zeneművészeti oktatás néptánc- és képzőművészeti oktatással bővült, ez utóbbi festészet és grafika tanszakon. Az iskola működéséhez kapcsolódó legfontosabb szakmai feladat az új képzések „felfuttatása”, az ehhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosítása. A tárgyi feltételeken belül elsődleges az épületfeltételek biztosítása. Jelenleg az általános iskolák és a művelődési ház termeit használja az intézmény, a későbbiekben azonban saját helyiségekről (táncterem, képzőművészeti műhelyek) is gondoskodni kell. Az önkormányzat szorgalmazza egy olyan rendezvényház megépítését, melyben helyet kapna egy könyvtár, zeneszobák, táncszobák, valamint egy tornacsarnok, amelyben a város nagyrendezvényeit is meg lehetne tartani. Jelenleg az épületgondok enyhítésére megoldást jelent a felújított Nagykun Klub épületének művészetoktatási célokra is történő használata. A városi képzőművészeti élet fejlődését is elősegítve, az ennek elsődleges színterét jelentő Papi Lajos Alkotóház felújítását tervezi az önkormányzat. Az Alkotóházban a helyi művészeti iskola képzőművész tanszaka is helyet kapna. Az Alapfokú Művészetoktatási Intézményt még tudatosabban kívánják bevonni a város életébe. El kívánják mélyíteni azokat a kapcsolatokat, amelyek az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és az egyes oktatási intézmények között élnek. Középfokú oktatás: Hagyományosan két intézményben kínál az önkormányzat továbbtanulási lehetőséget a kisújszállási és vidéki, nyolcadik osztályt végzett tanulóknak. -

Móricz Zsigmond Gimnázium Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola

A középiskolai tanulók száma: 1200 fő Csoportok száma : 40 Csoportok átlaglétszáma : 30 -31 fő Mindkét iskola körzeti feladatot ellátó intézmény, ebből eredően a tanulólétszám csökkenése ezekben nem jár az osztályok számának csökkenésével. A két intézmény meg tudta őrizni tanulólétszámát, ez a közoktatásban a „versenyhelyzetnek” leginkább kitett középiskolai mezőnyben elismerést érdemlő eredmény, ami az iskolák rugalmas, a képzési igényekhez alkalmazkodni tudó szerkezetalakítását és innovativitását tükrözi. Különösen fontos terület a középfokú képzésen belül a helyi szakképzési rendszer alakítása, folyamatos korszerűsítése. Ennek oka egyrészt, hogy a két középiskola egyaránt érdekelt a szakképzésben, hiszen tanulóinak több mint négyötöde a szakképzésben vesz részt.


30

Másrészt az elmúlt tanévekben 15%-kal nőtt helyben a szakképzésben résztvevők aránya. A magas létszám egyben azt is jelenti, hogy a két középiskolának – így a városnak – a szakképzés vonatkozásában számottevő a kistérségre gyakorolt hatása, hiszen az iskolák tanulóinak mintegy kétharmada vidéki. Amennyiben az önkormányzat e területen meg akarja őrizni jelenlegi pozícióját, több vonatkozásban látnia kell felelősségét: egyrészt az intézmények számára biztonságos működési feltételeket kell teremtenie, javítania kell a kollégiumi ellátórendszert, és folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a rendszerbeli, a kistérségi és helyi változásokat, ezzel összhangban pedig a szakképző iskolák képzési profiljainak alakítását. 2.4.2.

Közművelődés:

A két alapintézmény, a művelődési ház és a városi könyvtár. A művelődési ház kisebb felújítása ugyan nemrégiben megtörtént, de a létesítmény továbbra is kicsinek és korszerűtlennek számít. A könyvtár épülete nem csak kicsi és korszerűtlen, de felújítása is sürgető feladat.. A könyvtár épületének felújítása mellett, a városházán lévő zenei könyvtár korszerűsítése is szerepel a tervek között. A kedvezőtlen tárgyi feltételek ellenére a közművelődési intézmények jó színvonalon látják el alapfeladataikat. -

Arany János Városi Könyvtár Művelődési és Ifjúsági Központ

Az önkormányzat pályázat útján tervezi a mozi épületének közművelődési célokra történő átalakítását, bővítését- korszerűsítését. A pályázat alapjául szolgáló tanulmánytervek elkészültek. 2.4.3.

Egészségügy:

A városban működő alapellátások: 6 felnőtt háziorvosi, 2 gyermekorvosi körzet, 2 vegyes fogorvosi körzet, 6 védőnői körzet, 4 iskola-egészségügyi körzet és háziorvosi ügyeleti ellátás. A városban működő szakellátások: 64 szakorvosi, és 70 nem szakorvosi óra kapacitással: - belgyógyászat - szülészet-nőgyógyászat

5 15

- szemészet 5 - reumatológia és fizioterápia 30 - képalkotó eljárások (UH diagn.) 9 - nem szakorvosi óra 70 (laboratórium és fizioterápia) - összesen: 134 Problémák az egészségügyi ellátás területén: - Jelenleg egy felnőtt háziorvosi körzet tartósan betöltetlen, és egy vegyes fogorvosi körzet 2007. január 1-jétől betöltetlen. A háziorvosi rendelések zsúfoltságára tekintettel ösztönözni kell a háziorvosokat, hogy helyettesítés esetén is a működési engedélyükben meghatározott rendelési időket betartsák. - Az egészségügyi célú, önkormányzati tulajdonú épületek korszerűtlenek, salétromos a faluk, rossz a hőszigetelésük és nem akadálymentesek. - Gyenge a prevenciós tevékenység. - A szakrendelési kapacitás nem módosítható, nem növelhető a lakosság igényei szerint.


31

A problémák lehetséges megoldásai, kiemelt feladatok - Kedvezőbb tárgyi feltételek teremtése az önkormányzati tulajdonú épületekben és a két praxist fel kell szerelni korszerű műszerekkel. - Részvétel az Országos Alapellátási Intézet rezidensi programjában, a tartósan betöltetlen háziorvosi praxis tekintetében. - A kistérségi központi ügyeleti ellátás megszervezése két telephellyel, mely javíthatja az ellátás színvonalát és növelheti az OEP finanszírozást. - Erősíteni kell a város egészségügyi alapellátásában tevékenykedők munkájának összehangolását, koordinálását, együtt gondolkodását és több preventív előadást kell szervezni a különböző társadalmi csoportok részére (korosztályi bontás, kisgyermekes szülők, halmozottan hátrányos helyzetű családok stb.) és a szűréseket népszerűsíteni szükséges. - A szakrendelésekkel kapcsolatban kezdeményezni kell a jogi szabályozás és a finanszírozás javítását, a lakossági igények rugalmas követése érdekben 2.4.4.

Szociális és gyermekjóléti ellátás A) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások:

A 10.000 lakos felett kötelező, meglévő szociális szolgáltatások Alapszolgáltatások: - étkeztetés a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központban biztosított, - házi segítségnyújtás a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központban biztosított, - családsegítés a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központban biztosított, - nappali ellátás, idősek nappali ellátása biztosított a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központban 40 férőhelyen, Szakosított szolgáltatások: - idősek átmeneti elhelyezése, ezt nem gazdaságos átmeneti formában üzemeltetni, ezért bentlakásos intézményt tart fenn az önkormányzat, Az önkormányzat köteles biztosítani a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Kötelező, hiányzó szolgáltatások: Alapszolgáltatások: - támogató szolgáltatás, ezt 2007. december 31-ig kötelező létrehozni, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ezt 2007. december 31-ig kötelező létrehozni, Önként vállalt szolgáltatások: - idősek ápolást, gondozást nyújtó intézménye, ezt 120 férőhellyel üzemelteti az önkormányzat, és a kisújszállási lakóhellyel rendelkező idős emberek körében felmerülő átmeneti ellátás iránti igényeket is ellátja ez az intézményi egység. Meglévő szolgáltatások hiányosságai: Az alábbi működő szolgáltatások nem felelnek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak: - idősek nappali ellátása, - családsegítés, - idősek ápolást, gondozást nyújtó intézménye, Esetükben a személyi és szakképzettségi feltételeket 2007. december 31-ig, a tárgyi feltételeket 2008. december 31-ig kell teljesíteni. Az önkormányzat civil kezdeményezésként támogatja a Máltai Szeretetszolgálattal való kapcsolat további fenntartását.


32

B) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti szolgáltatások: A 10.000 lakos felett kötelező, meglévő gyermekjóléti szolgáltatások: - gyermekjóléti szolgáltatást, ez a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központban biztosított, - gyermekek napközbeni ellátását, ez a bölcsőde, a nyári napközis tábor és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben biztosított - bölcsődei ellátás, ez 30 férőhelyen biztosított a Városi Bölcsőde intézményben Az önkormányzat szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. -

gyermekek átmeneti gondozását, ami megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, vagy családok átmeneti otthonában, ez az ellátási forma jelenleg kistérségi szinten a kunmadarasi 12 férőhelyes otthonban megoldott. A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátás problémái:

Az előző jogszabályon alapuló hiányosságokon felüli problémák: - az épületek korszerűtlenek, magas a karbantartási, fűtési költségük, - a 120 férőhelyes bentlakásos részleg épületei széttagoltak, így a fűtési energiaveszteség mellett több humán erőforrást igényel, és az étkeztetés lebonyolítása is költségesebb a széttagolt étkezők miatt, - a normatív állami támogatás folyamatosan csökken a bölcsődei ellátások kivételével, - a jelenlegi szolgáltatásszerkezet és méret mellett az intézmények bevételei nem növelhetőek, A problémák lehetséges megoldásai, kiemelt feladatok: -

a többcélú kistérségi társuláson belüli együttműködés növelése, pályázati forrásból fejleszteni a szolgáltatások körét, hogy az intézmény ellátási szerkezete megfeleljen a jogszabályoknak és költséghatékonyabbá váljon, pályázati forrásból fejleszteni a tárgyi feltételeket mind az ingó, mond az ingatlan vagyon tekintetében, az Óvároson élők életkörülményeinek javítása, kapcsolódás a Kormány Országos Romaprogramjához.

33


2.5.

A FEJLESZTÉSEKNÉL FIGYELEMBE VEHETŐ ÖNKORMÁNYZATI INGATLANVAGYON

Kisújszállás Város Önkormányzatának ingatlanvagyona jelenleg 1095 db ingatlanból áll, melyek értéke összesen közel hatmilliárd forint. Az elmúlt években a városban jelentkező belvízproblémák következtében 19 db belvízben károsodott ingatlan került önkormányzati tulajdonba. Ezeket az ingatlanokat az önkormányzat építési telekként kívánja hasznosítani, amelyeket a lakosság részére értékesít, illetve önkormányzati bérlakások építésére használja fel. Céljaink közt szerepel a bérlakás-állomány növelése, illetve a meglévő bérlakások színvonalának emelése, korszerűbbé tétele. Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások összetétele az elmúlt években a következőképpen alakult: Év 2004. 2005. 2006.

Összkomfortos 8 8 8

Komfortos 70 69 68

Félkomfortos 2 2 2

Komfort nélküli 37 36 36

Összesen 117 115 114

Az önkormányzat beruházási tervei közt szerepel a belterületi szennyvízcsatorna hálózat teljes körű kiépítése, a belterületi burkolatlan utak útburkolattal való ellátása, az intézmények európai uniós szintű felújítása, valamint akadálymentesítése. Az önkormányzati ingatlanok nyilvántartásáról térképi feldolgozás készült, mely a 6.1. sz. Ingatlangazdálkodási javaslat c. fejezet mellékleteként tekinthető meg. A térképi feldolgozás csak a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanokat ábrázolja, az önkormányzati utak (közlekedési célú közterületek) területét nem. Külterületen, a zártkertekben is találhatóak önkormányzati tulajdonú ingatlanok. Vannak olyan fejlesztési területek, ahol stratégiai jelentőséggel bír, hogy az önkormányzat rendelkezik e területekkel: -

-

-

Az északi iparnegyed keleti irányú bővítését jelentő terület közel fele 10 ha területen, valamint ugyanitt két kisebb szintén ipari övezetbe tartozó ingatlan.(0,34 ha + 0.9 ha vízállásos terület- tározó) Az itt lévő további önkormányzati területek védő erdő felhasználásba soroltak, ezért ezek forgalmi értékkel nem rendelkeznek. A város délnyugati részéhez csatlakozó külterületi részen, a településszerkezeti terven tervezett délnyugati iparnegyed területén 5,3 ha nagysággal. Ez a mintegy 53 ha nagyságú iparnegyed töredéke csak, de a tervezett megközelítő utak elején, a város felőli oldalon található, mely első ütemben bevonható. Az iparnegyed egyelőre csak a város szerkezeti tervében került kijelölésre, önálló szabályozási terv készítése szükséges. A belterület délkeleti szélén, a Malom utca déli oldalán a vásártérhez csatlakozóan 5,1 ha különleges övezetbe sorolt, beépítésre szánt területtel rendelkezik az önkormányzat. Ugyanitt rendkívül nagy kiterjedésű gyepes- vízállásos terület is önkormányzati tulajdonban van, ahol 25 ha nagyságú területen erdőgazdálkodásra ad lehetőséget a szabályozási terv.


34

A belterületi önkormányzati ingatlanok jelentős részét alkotják azok, melyeken intézmények találhatók. Intézményi átcsoportosítás esetén felszabaduló épület- ingatlan forgalomképessé válhat. Fontosak a belterületen tervezett fejlesztésekkel érintett területeken található önkormányzati ingatlanok is. -

A belterület nyugati részén, Csorbai úttól északi és déli irányban található a legnagyobb kiterjedésű olyan terület, mely új lakó funkciójú beépítés számára ad helyet, ahol jelentős számú, mintegy 100 db új lakótelek alakítható ki. A strandfürdő fejlesztésre szánt tömbjének meghatározó része van önkormányzati tulajdonban. A tömb északi részén lévő, szintén a fürdő- és idegenforgalom távlati fejlesztésére szánt jelenlegi vállalkozói területekre az önkormányzatot megillető elővásárlási jog lett bejegyezve. Az Arany János utca mentén lévő ingatlanok üresek, illetve csak részben és értékükön alul hasznosítottak, ezért ezek jelentős értékkel rendelkeznek.


3.

A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELÉS

Kisújszállás Város – Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008 - Helyzetértékelés

35

3. A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1.

VÁROSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS SZERKEZETE

KÜLTERÜLET: Kisújszállás mintegy hatszáz éves történelmi múlttal rendelkező, jellegzetes nagykun település. A táji adottságok olyanok, hogy az jelentősen nem befolyásolta a település szerkezetét. Az igazgatási területet felső egyharmadában, kelet-nyugati irányban a 4.sz főközlekedési út, és a Budapest-Záhony villamosított vasútvonal osztja meg. A külterület szerkezetét legnagyobb mértékben, befolyásoló tervezett fejlesztés a 4. számú főközlekedési út várost északi irányban elkerülő nyomvonalának megvalósítása. Ennek távlati továbbfejlesztését jelenti az M4-es gyorsforgalmi út megépítése, melynek részét képeznék a városokat, így Kisújszállást is elkerülő új nyomvonalak. A tervezett csomópontok környezetében kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek kerültek kijelölésre. A város belterületéhez, az azt körülvevő, távlatban teljesen kiépíteni tervezett külső gyűrűhöz, helyi forgalmi úthoz kapcsolódnak délkelet, dél és délnyugatirányból a szomszédos települések felé vezető összekötő utak. Az Örményes felé vezető út éles kanyarokkal halad. Ezen a vele déli irányban párhuzamosan vezető jelenlegi földút kiépítésével és természetesen az összekötő út szerepkör ide való áthelyezésével lehet segíteni. A városból északi irányban Kunmadaras felé továbbvezető jelenlegi földút települések közötti úttá történő kiépítése, az északi iparnegyed tervezett jelentős fejlesztése miatt, és számolva a Kunmadarasi repülőtér esetleges fejlesztésével fontos fejlesztési elképzelés. A külterületi fő dűlőutak, azaz a mezőgazdasági területek megközelítését biztosító jelentősebb helyi mellékutak, a főutakkal együtt, illetve azokat kiegészítve, esetenként kiváltva meghatározó jelentőségűek. Kisújszállás igazgatási területének nagysága: 20 527 ha. Ebből 18 074 hektárt foglalnak el a termőterületek. A gyepes és erdős területek aránya meglehetősen kicsi. A talajadottságokat és a gazdaságos művelhetőség feltételeit megvizsgálva a Karcagi Statisztikai Kistérség Vidékfejlesztési Stratégiai Terve a térségre egységes művelési ágváltásra vonatkozó koncepciót dolgozott ki, településenként megbontva a vonatkozó javaslatokat. A szántó területek nagyságát (a rossz minőségű területeket más célra használva) 23 %-al (3700 hektárral) csökkentve, a legelőterületeket (775 hektárról-3175 hektárra), és a gyümölcsösök területét (18 hektárról-68 hektárra) a négyszeresére, az erdőterületeket (663 hektárról-1563 hektárra) a 2,4 szeresére érdemes, illetve lehet növelni. A rizsföldek területének növelésére mintegy 900 hektár terület alkalmas. A mező- és erdőgazdasági hasznosítás kistérségi stratégiai tervében foglaltaktól lényegesen eltérő hasznosítási arányok

KISÚJSZÁLLÁS

VASÚTVONAL

ÜDÜLŐTERÜLET- HÉTVÉGI HÁZAS

KERÉKPÁRÚT

GAZDASÁGI TERÜLET - MEZŐGAZDASÁGI IPARI

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KÜL. T.

GAZDASÁGI TERÜLET - IPARI

HULLADÉKGAZD KÜL.T.

GAZDASÁGI TERÜLET - KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ

MG. REPÜLŐTÉR KÜL.T.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

VÉDŐTÁVOLSÁG

ERDŐ TERÜLET

KÚNHALOM

M4

4.SZ .

T ÓÚ AUT

FŐÚ

T EL KER

ÜLŐ S

ZA K

ASZ A

- TÁV LATB AN M 4

CA G

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - TÖBBSÉGÉBEN GYEP- LEGELŐ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - KERTGAZDASÁGI TERÜLET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - IGAZGATÁSI TERÜLET-2005. ÉVI MÓDOSÍTÁS-

4K AR

ORSZÁGOS MELLÉKÚT TELEPÜLÉSI FŐÚT GYŰJTŐÚT

RE

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - TÖBBSÉGÉBEN SZÁNTÓ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - RIZSFÖLD

D EB

AUTÓÚT ORSZÁGOS FŐÚT

CE N

KUNMADARAS

AUT ÓÚT

M4 AUTÓÚT

TERVLAP ÉRV. HATÁRA

42

05

DÉ

VA VÁ NY A

Kisújszállás Város Önkormányzatának 60/2002(III.28) sz. határozatával elfogadva 215/2002(XI.28) sz. és 301/2005 (IX.1.) sz határozatával módosítva

KISÚJSZÁLLÁS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE KÜLTERÜLETI SZERKEZET ÜGYVEZETŐ

VEZETŐ TERVEZŐ

MUNKATÁRS

ZSEMBERI ISTVÁN

ZSEMBERI ISTVÁN

HADHÁZINÉ B.E.

Dátum:

2005.09.01. Lépték:


36

BELTERÜLET: A város belterülete viszonylag szabályos utcahálózatú, halmaz szerkezetű. A táji adottságok olyanok, hogy az komolyan nem befolyásolta a település szerkezetét. A legjelentősebb befolyásoló elem, a város szélén húzódó vizenyős terület volt. Ennek szélén húzódik a mai 4. számú főút. Kisújszállás a történelem folyamán többször elpusztult. A város viszonylag szabályos szerkezetének kialakulásában az egy időpontban történő visszatelepülésvisszatelepítés is fontos szerepet játszhatott. Kisújszállás szerkezetének értékét is ez a viszonylagos szabályosság adja. Jellegzetes a tömbbelsőket feltáró zsákutcák rendszere, melyek minden áron való megszüntetése nem szükséges, hiszen hangulatuk, jellegük megőrzésre méltó, helyi értéknek számít. Fontosnak tartotta viszont a város a zsákutcák olyan szempontból való részletes vizsgálatát és szükség esetén továbbfejlesztését (esetleg kikötése), hogy a megfelelő közlekedési, közmű elhelyezési illetve kialakítási feltételek biztosítottak-e, valamint hogy a telkek övezeti előírásoknak megfelelő továbbosztása, megközelítése biztosított-e. A város terület-felhasználását alapjában a különböző intenzitású lakóterületek elhelyezkedése, a zöldterületek lehetőség szerint egybefüggő rendszere, a meghatározó jelentőségű intézmények és ipari-gazdasági területek, elhelyezkedése határozza meg. Kisújszállás jellegzetes és értékes adottsága, a vasútállomás déli oldalán létesült Erzsébet-liget, a mellette lévő városi sportcentrum, a strandfürdő jelentős fejlesztésre szánt területe, a széles gesztenyefasorral övezett Rákóczi utca, a Szabadság tér és Kálvin tér által alkotott impozáns együttes. A belterület, fejleszthetőségét tekintve a délnyugti városrész melletti és a kelet irányban kivezető 4. sz. főút körülötti területek kivételével, behatárolt. A 4. sz. főút és vasút közötti beépítetlen területek (Dobos-kert, Koronakert) viszonylag mély fekvésű területek, melyeket csak megfelelő előkészítés, feltöltés, vízrendezés után lehet beépíteni. A város három nagykiterjedésű kertsége funkcióját várhatóan távlatban is megtartja. Szerepük sajátosságaik és adottságaik alapján méginkább különbözővé válik. TERVEZETT (MEGHATÁROZÓ) TELEPÜLÉSSZERKEZEI FEJLESZTÉSEK: A fejlesztési igényeket alapul véve, a távlatban tervezett közúti és vasúti fejlesztésekhez igazodva, a belterülethez csatlakozó mezőgazdasági területek termőértékét, a területek megközelítését és a meglévő településszerkezethez való kapcsolódását figyelembe véve határozza meg a fejlesztési terv a területek távlati hasznosítását. Ipari- gazdasági területek kijelölése: -

Északi iparnegyed fejlesztés (Ipari-park kialakítása) a város északkeleti részén a vasútvonal északi oldalán. (95 +19 ha) - Új iparterület kialakítása a belterület délnyugati szélén 4202 sz. út új nyomvonala és a vele párhuzamosan tervezett Mezőtúr- Túrkeve- Kisújszállás vasútvonal közötti területsávon. (49 ha) Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területek kijelölése -

A tervezett M4-es autópályáról (autóútról) a belterület nyugati oldalán leágazó 4.sz főút csomópontja mellett. (30 ha)


-

37

A tervezett M4-es autópályáról (autóútról) a belterület keleti oldalán leágazó 4.sz főút csomópontja mellett (20 ha) A Deák Ferenc utca északi oldalán a Nyár utca vonaláig terjedő területsávban a Kása Jánosközraktár utcák között. A Deák Ferenc- Téglagyár út-temető meglévő Csorbai út melletti erdős rész között. A 4205 sz. Dévaványa felé vezető út délnyugati oldalán, a Lógókert és a főút közötti területen.

Lakó és intézmény területek fejlesztések: -

-

Lakásépítési, új telekalakítási lehetőséget jelent a széles telkek megoszthatósága, a tömbbelsők zsákutcás feltárásának igény szerinti fokozatos továbbvezetése és ezzel új telkek kialakítása. A Közraktár- Kása János- Nyár utca- vasútvonal által határolt 11,58 ha nagyságú területen, kertvárosias környezetben (130 új lakótelek) A Koronakertben, az Arany János- Kert utca- vasútvonal közötti 10,4 ha területen, kisvárosias és kertvárosias környezetben (120 telek) A város délnyugati részén a temető nyugati vonalától déli és nyugati irányban lévő 8,3 ha beépítetlen területet felhasználva (100 lakótelek) A belterület nyugati szélén a 4202 sz. főút új nyomvonala és a tervezett vasúti nyomvonal illetve a mellette lévő erdő között 57 ha új lakóterület, falusias környezetben (600 lakótelek) Ebből a déli keskenyparcellás részen 200 telek alakítására van lehetőség, melyet a város fejlesztési terve távlati tartaléknak tekint. A Szociális Otthon jelenlegi területe északi irányban, a Csorbai útig terjedő területet felhasználva bővülhet.

Különleges területek kijelölése: -

-

-

A déli köztemető területe keleti irányban és a Határ út irányában, távlatban bővíthető. „ST”-jelű különleges terület a Pillangó- Rákóczi- Arany János- Illéssy utcák által határolt tömb teljes területe. A terület a strand- és Gyógyfürdő fejlesztésére, a Gyógy turizmushoz, pihenési és rekreációs tevékenységhez kapcsolódóan hasznosítható. „ID” –jelű Idegenforgalmi- pihenő és rekreációs célú fejlesztési terület a strandfürdő tömbjével keletről határos, Arany János utca- a fürdő vizét levezető csatorna- vasútvonal által határolt területen. (Liget, sétányt, tófelületet, az idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények) „RE” –jelű Rendezvény terület a 4. Sz. főút Szolnok felöli bevezető szakasza mellett, a felüljárótól északkeleti irányban lévő, a 4. Sz. főút- és a „régi” 4. Sz. út közötti területen. (Lovas versenyek, vásárok, kiállítások céljára használható, a zöldterületi jelleg megőrzése mellett.) „R” –jelű Mezőgazdasági repülőtér felhasználású terület fejlesztése a városból délkeleti irányban kivezető 4205 számú főút északi oldalán. „L”- jelű különleges terület „roma lakta terület- óváros” a Gaál Kálmán- Bajcsy Zs.Tulipán utcák által határolt tömb azon része, mely különleges adottságai, telepítése, megjelenése, domborzati és telekalakítási sajátságai, értékőrző hagyományai miatt teljesen egyedi kezelést igényel.


38

Hétvégiházas üdülőterületek kijelölése: A város belterületének keleti szélén a 4-es sz. főút debreceni bevezető szakasza mellett, a téglagyári visszamaradó gödrök rekultiválásaként horgásztavak kerültek kialakításra. Ennek környezetében jelölt ki hétvégiházas üdülőterületet az önkormányzat. Zöldterületek, zöldfelületi rendszer fejlesztése: A város belterületének és közvetlen környezetének fejlesztésekor meghatározó szempont volt a zöldfelületi rendszer egységes, egybefüggővé tétele. A tervezett közlekedéshálózati és területfelhasználási fejlesztésekhez igazodva jelentős erdőtelepítések lettek előirányozva. Erdőtelepítésre a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területek lettek jelölve. Erdősítés: -

A település északi részén, a Záhony – Budapest vasútvonaltól északi irányban, a Kakati érig terjedő területen a meglévő ipari területek és tervezett ipari park területét valamint a szennyvíztisztító területét leszámítva 267 ha

-

A város nyugati szélén tervezett új lakóterület déli oldalán a meglévő erdőterület folytatásaként létesítendő új erdőterület

-

A város keleti, délkeleti belterületének lezárásaként, a Lógókert, Nagykert zártkertes területekig tartó beépítésre alkalmatlan területeken.

-

A Budapest – Záhony vasútvonal városból északkeleti irányban kivezető szakasza és a régi 4-es út nyomvonala, valamint M4-es autópálya tervezett nyomvonala közötti területen

-

A Malom utca – Vásár utca találkozásánál kialakult ipari gazdasági terület és a tőle északkeleti irányban lévő lakóterület között. Közparkok létesítése:

-

A 4-es számú főút nyugati bevezető szakasza mellett, attól déli irányban létesítendő új lakóterület és a főút között, 50 méter szélességű sávban.

-

A település délkeleti részén a Rövid utca, Szőlőskert utca, Vásár utca közötti részen, a meglévő és tervezett lakóterületet leszámítva, a beépítésre alkalmatlan területeken.

-

A Korona-kert északkeleti szélén a vasútvonal, Vasút utca által közbezárt részen.


3.2.

39

VÁROSRÉSZENKÉNTI ELEMZÉS A: B: C: D: E: F: G:

Városközpont /Zsodoma, Éralja, Szabadságtéri lakótelep,/ Nyugati városrész /Bittnerfalu, Doboskert, Pacséri lakónegyed/ Délnyugati városrész /Morgó- Vermeshát, Nadrágzug- Szénáskert, Óváros/ Délkeleti városrész /Bagaméri, Vásárfél, Sásastó/ Keleti városrész /Sóhaj, Dühöngő/ Észak-keleti városrész /Koronakert, Daraksa/ Északi iparnegyed /Falusziget/

Kisújszállás belterülete, valamint a közvetlenül hozzá csatlakozó fejlesztési területek a szerkezeti jellegzetességek alapján 7 önálló városrészbe lettek besorolva. A városrészek területegységekből állnak, melyek egyedi sajátosságokat hordoznak, esetenként sajátos fejlesztési igényeket is támasztanak. A városrészek szerinti felbontás kis eltérésekkel, a választási körzetekkel is összhangban van.


3.2.1.

VÁROSKÖZPONT /Zsodoma, Éralja, Szabadságtéri lakótelep/

Mutató megnevezése

40

(A)

A városrész

A1 (Mészáros u. - Pillangó u. Báthory u. Deák F.u. Szabadság tér Széchenyi u.)

A2 (Kossuth u. - Mikes u. Vásár u. Szabadság tér)

2 617

819

233

961

604

15,9

16,7

10,7

17,7

14,1

63,4

64,1

60,5

66,0

59,3

20,7

19,2

28,8

16,3

26,7

20,5

20,4

24,0

15,5

28,2

14,5

16,2

20,1

17,2

5,6

1 092

277

132

449

234

14,7

19,1

6,8

4,2

33,8

45,8

57,0

41,1

33,4

53,4

12,7

14,7

13,5

7,9

18,2

50,3

40,8

50,6

62,7

42,2

42,4

45,1

51,2

33,7

50,9

2 475

660

232

969

614

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

SWOT ANALÍZIS Erősségek pihenő és rekreációs funkciók: városi sporttelep, az Erzsébet-liget, az Erzsébet Strand és Gyógyvizű Fürdő, városháza körüli parkok a város vasúti kapuja történeti építészeti - városképi értékek

Lehetőségek Központ rehabilitáció keretében funkciógazdagodás, kiemelkedően egységes városképi arculat kialakulása Szabadidős-idegenforgalmi negyed szolgáltatásaink térségi turisztikai termékcsomagokban történő piacképessé tétele

A3 (Deák F.u. - A4 (Pillangó Petőfi S.u. u. - Közraktár Nagy I.u. u. - Deák F.u. Kossuth L.u.) - Báthory u.)

Gyengeségek Központ arculatában meghatározó sablonos, leépülő lakótelep Szolgáltató egységek csekély száma Mélyfekvésű területek belvízvszélyeztetettsége

Veszélyek Önálló városi fejlesztő centrum és a városi szellemi centrum erősítése hiányában a funkcióbővülés és a térségi hálózatos együttműködés elmarad, A lakótelep rehabilitáció csak részlegesen valósul meg, a telep további leromlása várható.


41

A Városközpont négy területegységre tagolható. Az intézmények többsége a 4. sz. főút két oldalán alakult ki. Itt alakult ki a leginkább kisvárosias, többszintes beépítés is. A központ északi részén pihenő a és rekreációs funkciók vannak többségben. Itt található a városi sporttelep, az Erzsébet-liget, az Erzsébet Strand és Gyógyvizű fürdő. A központ északi határvonalát a Budapest- Záhony vasútvonal képezi. Az Erzsébetliget északi oldalán található a vasútállomás. A központ délnyugati részét az 1970-es évek végén létesült lakótelep alkotja. Délkeleti részének legfőbb jellegzetessége a műemléki védettségű református templom a Szabadság téri gyönyörű eklektikus épületegyüttes (Iskola, Mozi-egykori Vígadó, Bank) és a templom melletti, korábbi piactér helyén létesült park területe. „A1”-jelű területegység: Éralja A városközpont területileg legnagyobb kiterjedésű északi része. Szerepét csak kedvező elhelyezkedésének köszönheti, mert mély fekvése, belvíz veszélyeztetettsége miatt nem tartozott a legjobb adottságú építési területek közé. A terület ellentmondásos adottságai hordozták mégis azokat a lehetőségeket, amelyek ma értékessé teszik. Itt alakult ki a városi sporttelep, az Erzsébet-liget, a Gyógyvizű Strandfürdő. Az 1868-ben megépült Szolnok- Debrecen vasútvonallal együtt járó tereprendezési munkák, töltésépítés szüntette meg a terület állandónak mondható belvizességét. A főút menti területsáv még a magasabb területek közé tartozott, így kedvező adottságai miatt hamarabb beépülhetett. A terület két meghatározó utcája a Rákóczi és Arany János utcák magasra feltöltött területen vezetnek, de a csatlakozó telkek mélyebb fekvésűek. Nagy esőzések idején az észak-déli irányú utcák „gátként” működnek, a közöttük lévő ingatlanokon pedig komoly gondot okoz a belvíz. Az 1890-es évektől kezdték el a mélyebb fekvésű részek vízrendezési munkáit. A mai strandfürdő területén lévő csónakázó tó (egykoron korcsolya pálya) is ekkor került kialakításra. Az Erzsébet- liget 1895-ben létesült, fáit ekkor telepítették. Nevét 1898-ban kapta, az akkor meggyilkolt Erzsébet Királyné emlékére. (Az Arany János utca névadója, az utca elején egykoron itt álló családi házban lakott. A Rákóczi utca nevét abban az időben kapta, amikor Rákóczi Fejedelem hamvait Magyarországra hazahozták.)


42

A városközpontnak ezen a részén találhatók azok a fejlesztési területek, melyek a legtöbb lehetőséget hordozzák a város számára. A strandfürdő tömbjének fejlesztésére országos tervpályázat is kiírásra került. A strandfürdő fejlesztésére, Gyógyfürdő -gyógyszálló építésére több pályázatot is beadott az önkormányzat. A tömbben tervezi az önkormányzat a város sportuszoda, szálloda építését, kemping kiépítését is. Az Erzsébet-liget megújítására is készültek tervek. A liget funkciója a tervek szerint a helyi haditorna klubnak is állandó helyet biztosító középkori rönkvárral, bemutató térrel, és kaland pályával egészülne ki. Az 1900-ban átadott városháza épülete kiemelt helyi védelem alatt áll, műemléki védelemre is érdemes. A körülötte lévő parkra rekonstrukciós terv készült, mely új funkcióknak is helyet biztosít. (Rendezvénytér, zene pavilon.) Több kiemelt helyi védettségű épület, védett utcakép is található itt. Az arany János utcai Gazdaházak sora különösen szép, melyeknek idegenforgalmi szerepet is szán a város, vendég házakként történő hasznosításukkal. (Idegenforgalmi szálláshelyek, vendégszobák kialakításával.) Az Illéssy utca- Rákóczi utca sarkán álló orvosi rendelő (egykori Bárány Szanatórium) a város kiemelt helyi védettségű, emblematikus épülete. Az Erzsébet-liget és strandfürdő között a vasútállomáshoz is vezető széles utca gépjármű forgalmát távlatban a vele párhuzamos Baross Gábor utcára tervezi a város áthelyezni, mely lehetőséget teremtene a fürdő előtt gyalogos tér kialakítására, az utca gyalogos- ill. parkoló utcaként történő átépítésére. „A2” –jelű területegység: A területegység a műemléki védettségű református templom, a Szabadság téri gyönyörű eklektikus épületegyüttes (Iskola, Mozi-egykori Vígadó, Bank) és a templom melletti, korábbi piactér helyén létesült park területét, és a déli irányban kapcsolódó vegyes használatú tömböket foglalja magába. „A3”-jelű területegység: Szabadságtéri lakótelep az 1970-es évek városépítési akcióinak keretében épült lakótelepek sajátosságait, és problémáit hordozza magán. „A4”-jelű területegység: Zsodoma A városközpont északnyugati része. A 4. sz. főúttól északra fekvő részek közül azon kevés területek közé tartozik, amit nem veszélyeztet belvíz. Magas, „partos” terület. Nevét az itt egykoron nagyobb számban előforduló, társadalmilag kevésbé elismert emberek (zsiványok, bicskások, utcalányok) miatt kapta a településrész, a Bibliai Zsodomára utalva. Az egykori Ürmös, ma Illéssy utcán lakott az Illéssy család, valamikori kún kapitány és családja. (A bor ízesítésére használt ürüm nevű növény termett nagy számban ezen a partos részen.)

43


3.2.2.

NYUGATI VÁROSRÉSZ /Bittnerfalu, Doboskert, Pacséri lakónegyed/

(B)

B1 (Közraktár u. - vasút Kása J.u. Deák F.u.)

B2 (Deák F.u. - Veres P.u. Csorbai út szántóföld)

B3 (Kása J.u. - Deák F.u. - vasút)

1 375 24,4 63,4 12,2

82 29,3 57,3 13,4

534 27,7 67,4 4,9

759 21,5 61,3 17,3

25,9

12,8

16,1

34,8

6,7

16,7

14,1

1,1

431 29,5

36 41,7

150 7,3

245 41,2

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

44,7

32,0

40,0

50,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

17,3

10,6

12,2

22,0

52,3

61,5

59,1

46,3

30,7 1 402

34,5 87

11,6 560

41,2 755


Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

B városrész

A Nyugati Városrész SWOT analízise Erősségek Jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség

Lehetőségek Kedvező lakóterület-fejlesztési lehetőségek Kereskedelmi- szolgáltató funkciók bővítési lehetősége biztosított

Gyengeségek A városi átlagnál öregebb és erősen csökkenő számú népesség,

Veszélyek Belvízveszély Rehabilitáció megszervezési igen nehéz lakó és szolgáltató funkciók tekintetében egyaránt


44

A nyugati városrész nem tartozik a város legrégebben beépült területei közé. A településszerkezeti terv részletén ábrázoltak szerint 4 területegységre tagolódik. Ezek közül a „B4”-jelű csak fejlesztési terület, jelenleg beépítetlen. Ez utóbbi területegység minden vonatkozásban kedvező adottságokkal rendelkezik. A terület száraz, belvíz nem veszélyezteti. Közlekedési kapcsolatai, elérhetősége kedvező, főként ha Túrkevei út városközpontból történő kihelyezése után itt, a B2 és B4 –jelű városrészek között épül majd ki.

„B1”-jelű területegység: Doboskert (egy időben Gáborkert-nek is nevezték) A régen faluszélnek számító Bittnerfalu és Doboskert között, mint a település körül számos helyen, szélmalom állt. A mély fekvésű terület a Bittnerfalu nevű, szomszédos településrészhez hasonló módon, a Szolnok- Debrecen közötti vasútvonal megépítése után mentesült az állandó belvízelöntésektől, de a körbezárt, többnyire még ma is mély fekvésű területen esőzések alkalmával ma is belvízgondok vannak. A területen régen vályogvetés folyt, majd elhagyott, náddal benőtt területté vált. A nádasban keletkező tüzek miatt az 1800-as évek végén, város szélső házai többször is leégtek. Azt követően a terület kisebb rendezése, a mélyebb gödrök feltöltése után kertként használták. Az agyagos földön jó minőségű szőlőt, gyümölcsöt (szilvát, körtét) termeltek. A terület 1960-as évek körüli ismételt elvizesedése után a kertek veszítettek az értékükből. A városszerkezeti szempontból kedvező helyen lévő területet beépítésre jelöli a város rendezési terve. A területet feltáró úthálózat lehetőséget teremt a területegység feltárására. A Gáborkertnek is nevezett területre beépítési tervvel is megalapozott rendezési- szabályozási terv is készült. A terület belső nagyobbik részét kertvárosias lakóterületként lehet hasznosítani. A déli oldalán lévő 4. sz. főút mellett kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület alakult ki, mely kedvező adottsága miatt fokozatosan be is épül. A Doboskert északi határvonalát a BudapestZáhony vasútvonal képezi, amely mellett gazdasági területek találhatók, illetve további gazdasági funkciók telepíthetők. A terület közepén egy új közpark kialakítása is szerepel a fejlesztési tervek között. A kertvárosias lakóterület kialakításának előfeltétele a terület egységes rendezése, a szükséges tereprendezés, feltöltés végrehajtása, a felszíni vízelvezetés rendszerének kiépítése.


45

„B2”-jelű területegység: Pacséri lakónegyed A családiházas, kisebb részben sorházas beépítésű lakónegyed az 1960-as évek végén- 1970-es évek elején épült. (Korábban benzinkúti lakótelepnek nevezték.) Az 1987-ben megalakult Városvédő és -Szépítő Egyesület kezdeményezte a városrész elnevezését Pacséri lakónegyednek, az 1786-ban itt lévő legelő területen gyülekező és innen új lakóhelyükre, a Délvidéken (Bánát) területén lévő Pacsér –ra (Bácsér-ra) kivándorló Kisújszállási lakosok emlékére. Az elpusztult települést újból benépesítő emberek között 1000 Kisújszállási lakos (a város lakosságának akkor közel egynegyede) volt. A lakónegyed jó adottságú, száraz területen alakult ki. A közel egy időszakban, igényesen megtervezett és beépített terület ma még a város szélén különállóan található, de az igényes lakókörnyezet és a körülötte tervezett fejlesztések miatt értékes mondható. A város legjelentősebb lakóterület-fejlesztési lehetőségei is a területegység szomszédságában kerültek kijelölésre. A terület keleti szomszédságában, jelenleg beépítetlen (jelenleg többnyire kertként használt területen) kertvárosias lakóterület fejlesztés került kijelölésre. A területegység nyugati szomszédságában nagyarányú lakóterület fejlesztés szerepel a város szerkezeti tervében. „B3”-jelű területegység: Bittnerfalu A területet az 1800-as években „hízlaló telepnek” hívták, mert állattartásra kijelölt városszéli területként használták. Később, az 1800-as évek vége felé, a területet megvásárló és azt lakótelkeknek felparcellázó tulajdonosa után nevezték el az újonnan beépülő településrészt Bittnerfalunak. Egy sajátos hangulatú és jellegzetességű, a régebbi időkben a város beépített területeitől kissé távolabb elhelyezkedő, elkülönült városrész volt. 1926-ban a településrész központjában, az Iskola utca sarkán egy általános iskola és úgynevezett iskola-templom is épült. A területrész egyik problémája a viszonylag mély fekvésből, a rendszeresen megjelenő belvízből adódik. A terület a Szolnok- Debrecen közötti vasútvonal illetve az azzal együtt járó töltés megépítése után vált védettebbé a belvízbetörésektől, de esőzések idején a terület mély fekvése miatt ma is jelentős belvízkárok vannak. Az 1800-as évek vévén többnyire föld nélküli szegény emberek vásároltak itt lakótelket, és építettek szerényebb lakóházakat. (1947-ben több család költözött el innen Zsámbékra, ahol a sváb lakosság kiköltözése (kitelepülése) miatt földés lakóházszerzésre kaptak lehetőséget. A szerényebb, régi épületekkel beépült városrészen, a környezet kedvezőtlenebb adottságai, a városszéli elhelyezkedés, a belvízveszély, az elöregedett épületállomány miatt, sajátos korösszetétel alakult ki. Ma már főként idős emberek lakják. Egyre kevesebb gyermek lakik a városnak ezen a részén. A nevelési-oktatási intézmények fenntartása sem életszerű ilyen körülmények között. Legutóbb az itt lévő óvoda felszámolása, is napirendre került. A város központjához közelebb lévő helyen létesül majd a tervek szerint új óvodaépület.


3.2.3.

DÉLNYUGATI VÁROSRÉSZ /Morgó- Vermeshát, Nadrágzug- Szénáskert, Óváros/


Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

C városrész

3 313

46

(C)

C2 (Nagy I.u. C3 (Bartók B.u. C4 (Kígyó u. Petőfi S.u. Petőfi S.u. - Bajcsy-Zs.u. Bajcsy-Zs.u.Bartók B.u. Lomb u. Lomb u. Határ óváros óváros u. - Kossuth külterület) külterület) L.u.) 1 286 1 318 328 381

C1 (Petőfi S.u. - Deák F.u. Veres P.u. Csorbai út Kígyó u.)

19,9

19,8

17,5

28,1

21,3

56,6

52,8

60,1

53,4

59,8

23,6

27,5

22,4

18,6

18,9

32,7

31,1

28,8

53,7

35,1

6,4

8,9

6,5

0,5

1,6

1 148

419

488

101

140

33,3

27,2

31,6

53,5

42,9

47,6

44,6

47,1

63,4

46,0

22,3

22,1

18,8

39,4

21,9

48,1

50,4

48,9

32,8

50,2

44,6

42,1

44,8

56,3

42,3

3 332

1 291

1 332

322

387


47

A Délnyugati városrész déli széle az úgynevezett óváros. A Roma lakosság felszámolódóban lévő különleges adottságú, lakóterülete. A dombos, helyenként nádas ligetes területen szigetszerűen , szabálytalanul elhelyezkedő apró épületek és a tájjal való közvetlen kapcsolat adja a terület hangulatát. A Nadrágzug nevű területegység a tömböket feltáró zugokról kapta elnevezését. Ez a településszerkezeti adottság a mai lakóparkok „elődének” is tekinthető. A városrész nagyobbik része kedvező adottságú, ezért a régóta beépült területek közé tartozik.

A Délnyugati Városrész SWOT analízise Erősségek Jelentős önkormányzati terület áll rendelkezésre A terület kapcsolata a városközponttal kedvező Már megindult idegenforgalmi fejlesztés alapot ad a további fejlesztésekre.

Lehetőségek Kedvező lakóterület-fejlesztési lehetőségek Turizmus termék és volumen-fejlesztés Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése

Gyengeségek A városi átlagnál öregebb és erősen csökkenő számú népesség

Veszélyek Zavaros közlekedési kapcsolatok, Belvízveszély Rehabilitáció megszervezése igen nehéz a lakó és szolgáltató funkciók tekintetében egyaránt

A délnyugati városrész a településszerkezeti terv részletén ábrázoltak szerint 4 területegységre tagolódik. Ezek közül a „C4”-jelű csak fejlesztési terület, jelenleg beépítetlen. A városrészt érintő közlekedési megoldások a fejlesztések irányát alapvetően befolyásolják. A C3 területen átmenő új közlekedési útvonal kettévág egy szabadidős-idegenforgalmi nagyvonalú programra lehetőséget kínáló területet, ráadásul úgy, hogy az új út egy jövőbeli iparterületi zónára (C4) irányul. Elemzést kíván a C4 és C3 terület között haladó új út vonalvezetése illetve annak az idősávnak a meghatározása, amelyben a komoly költséget igénylő útnak feltétlenül meg kell valósulnia. Ezt az idősávot befolyásolhatja a többi gazdasági terület fejlődésének üteme. A C4 jelű terület gazdaságfejlesztési tekintetben kedvező adottságokkal rendelkezik. Közlekedési kapcsolatai, elérhetősége optimális megoldása egy több megközelítési változatot elemző előkészítő dokumentumot igényel.


48

A C3 terület jelentős idegenforgalmi-szabadidős térségként fejlődhet különös tekintettel a jelentős önkormányzati terület tulajdonra is. A mélyebb területrészen záportározó vízfelület alakulhat ki. A C1 területrész északi részén önkormányzati koordinációval kisebb társasházas beépítésű zóna alakulhat ki, az alsó területrészen kertvárosias fejlesztésre van lehetőség. Érzékeny terület a szociális otthon, ahol nemcsak a létesítmény, hanem annak környezete is funkcióbővítő rehabilitációt kíván. A C2 területrész felső zónáját a városközpont sikeres rehabilitációja, az alsó zónát a C3 területrész szabadidős-idegenforgalmi funkciói és a zöldterületi fejlesztések értékelik fel.


3.2.4.

DÉLKELETI VÁROSRÉSZ


/Bagaméri, Vásárfél, Sásastó/

D városrész

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

49

(D)

D2 (Marjalaki D3 (Mikes u. D1 (Széchenyi u. u. - Malom u. - Vásár u. - Malom u. - Vásár u. Határ u. Marjalaki u.) Széchenyi u.) Kossuth L.u.)

3 298 18,8 57,2 24,0

776 18,0 56,4 25,5

1 486 19,0 57,9 23,1

1 036 19,0 56,8 24,2

29,0

26,7

26,2

34,7

7,7

7,6

7,5

8,0

1 316 33,1

311 31,2

602 34,5

403 32,5


45,9

47,3

43,6

48,3


19,5

17,8

17,3

23,8

48,8

47,0

51,2

46,5

48,5 3 390

50,0 800

46,0 1 531

51,2 1 059

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya


A Délkeleti Városrész SWOT analízise Erősségek A belterület délkeleti szélén 5,1 ha különleges övezetbe sorolt, beépítésre szánt területtel rendelkezik az önkormányzat. Ugyanitt nagy kiterjedésű gyepesvízállásos terület is önkormányzati tulajdonban van, ahol erdőgazdálkodásra ad lehetőséget a szabályozási terv. A terület kapcsolata a városközponttal kedvező.

Lehetőségek Kedvező lakóterület-fejlesztési lehetőségek Kereskedelmi- szolgáltató funkciók bővítési lehetősége biztosított

Gyengeségek A városi átlagnál öregebb és csökkenő számú népesség. Belső organizáltsága minimális,

Veszélyek Rehabilitáció megszervezési igen nehéz lakó és szolgáltató funkciók tekintetében egyaránt


50

A délkeleti városrész három területegységből áll. A legészakibb elnevezése „Sásastó” jelzi, hogy a terület belseje régen vízállásos volt. A fokozatos beépülés ellenére a belvízgondok még ma is tapasztalhatók. A Vásárszél elnevezés utal a városrész Egykori meghatározó funkciójára. Régen szélmalmok is álltak itt, a településszélen. A D3 jelű településrész a városrésztől jelentősen eltérő sajátosságokat nem mutat. Elnevezését az egykoron itt élő Csukás István íróról kapta., akinek híres regényhőse, az egyébiránt Kisújszállási Bagaméri nevű cukrászfagylaltos.

Identitása két erősen eltérő arculatú térség köztes térségeként, nem saját erősségei alapján fogalmazódik meg. Mivel a keleti leromlott városrész gyorsulva értékelheti le az ingatlanokat, amit követ a térség szintén gyorsuló szlömösödése, és országosan nincs modell e folyamat megfékezésére, a városrész nyugati és keleti zónája között keletkezik egy sajátos megosztottság. A területen történő bármiféle fejlesztés ennek a kettősségnek a mérlegére kerül. Pedig a következő évtized során – látszólag az antidiszkrinimációs törekvések következtében, valójában a hátrányos helyzetű társadalmi réteg arányának gyors növekedéséből eredően – a térbeli szegregálódás egy inverz formája alakul ki. A városszerkezetben számos szórványban, mozaikosan jelenik meg a leromlás, ugyanakkor elfogadottá válhat a ma még súlyosan kifogásolható jelenség, az elit önvédelmi szegregálódása. Nyilvánvaló, hogy ezt a forgatókönyvet el kell kerülni, de ehhez nem antidiszkriminációs minakciók, hanem országosan összefogott képzési-közösségfejlesztési erőfeszítések kellenek. Kedvező átmeneti forgatókönyvet jelent, ha a szomszédos keleti városrészen egy fordított hosszú távú folyamatot indít az önkormányzat: pontszerű támogatások hálózatát építi fel a leromlott zónákban ott, ahol ezek mintaként fenntarthatók maradnak.

51


3.2.5.

KELETI VÁROSRÉSZ

/Sóhaj, Dühöngő/

(E)

E városrész

E1 (Malom u. Széchenyi u. - Béla király u.)

E2 (Béla király u. Apaffi út - Malom u.)

1 307 22,2 61,7 16,1

681 22,8 62,6 14,7

626 21,6 60,9 17,6

37,9

36,6

39,4

2,6

2,9

2,3

434 41,2

219 40,2

215 42,3


51,7

50,0

53,8


25,8

25,6

26,0

44,9

47,4

42,3

45,2 1 319

42,0 695

48,6 624




A Keleti Városrész SWOT analízise Erősségek

Gyengeségek

A belterület keleti szélén jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik mind az E1 mind az E2 területrész. A terület kapcsolata a városközponttal kedvező. A horgásztó üdülőterületi fejlesztésre ad lehetőséget

A városi átlagtól eltérő jellemző a felsőfokú végzettségűek alacsony, a fiatalok nagyobb aránya. A területen élők érdekérvényesítő képessége csekély. A lakásállományban jelentős arányú a gyenge állagú épület.

Lehetőségek

Veszélyek

Kereskedelmi- szolgáltató funkciók bővíthetők. Integrált fejlesztési akció a helyi érintettek bevonásával

Rehabilitáció és különösen a színvonalas üdülőterületi fejlesztés megszervezése, az érintettek bevonása rendkívüli erőfeszítést igényel az önkormányzat részéről. Ehhez elsősorban a szervezeti feltételek hiányoznak.


52

A Keleti városrész kedvezőtlen adottságú, belvízveszélyes területen alakult ki. A város átlagnál nagyobb arányban találhatók itt alacsony komfortfokozatú lakások, mely a kedvezőtlen adottságokkal is összefügg.

A terület fekvése és néhány kialakult vonása alapján lakóterületei és a kereskedelmiszolgáltató funkciók tekintetében is fejlesztésre predesztinált. Azonban a gazdaságfejlesztési területek szűkösek, nehezen bővíthetők. Kevéssé feltűnő, de a statisztikai adatokat is figyelve körvonalazható, hogy a területrész társadalmának lényeges jellemzői eltérnek a város átlagos jellemzőitől. Előre vetíthető, hogy ennek a városrésznek a komplex rehabilitációja, revitalizációja csak integrált fejlesztési stratégia mentén történhet meg. A fiatal korosztály részére szükséges képzési programok, családtervezési és közösségfejlesztő munka megszervezése, a munkajövedelemmel nem rendelkezők rendszeres munka vállalására felkészítése egy akcióterv keretébe nem préselhető. Külön nehézséget okoz a rehabilitációs folyamat térben diszpergált megvalósítása. A folyamat megszervezéséhez az önkormányzat feltétlenül igényelheti egy olyan országos és az akcióterületi integrált fejlesztés idődimenzióin túlmutató országos fejlesztési-rehabilitációs stratégia és intézményrendszer kereteit, amelyek biztosítják, hogy a helyi változtató kísérletek eredményei fenntarthatók legyenek.

3.2.6.


53

ÉSZAK-KELETI VÁROSRÉSZ

F

/Koronakert, Daraksa/

Az Észak-keleti Városrész jellemző adatai

F városrész

F1 (Mészáros u. Kert u. - Vasút u. vasút)

F2 (Kert u. - Vasút u. - Malom u. Széchenyi u. Mészáros u.)

607 18,1 60,1 21,8

19 21,0 63,2 15,8

588 18,0 60,0 21,9

27,4

16,7

27,8

8,8

33,3

8,1

234 29,1

7 42,9

227 28,6


43,0

41,7

43,1


15,6

8,3

15,9

52,1

53,9

52,1

42,1 616

42,9 19

42,1 597




Az Észak-keleti Városrész SWOT analízise Erősségek Jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség A városközpont irányában jellegzetes utcakép

Lehetőségek Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Turizmus termék és volumen-fejlesztés

Gyengeségek A fejlesztési elképzelések kiforratlanok, támogatási hátterük minimális

Veszélyek Rehabilitáció megszervezése igen nehéz lakó és szolgáltató funkciók tekintetében egyaránt Pályázati források hiánya miatt elmaradnak a turisztikai-szabadidős fejlesztések


54

„F1” jelű területegység: Koronakert A Koronakert a városközpont Éralja nevű részéhez csatlakozik. A terület hasonlóan mély fekvésű. Kissé távolabbi elhelyezkedése miatt, városi funkciók kialakítása, idehelyezése kevésbé volt igény. A vasút megépülése után megkezdődött a terület kiszáradása. A Városháza építéséhez az 1890es években úgynevezett városalapot (pénzügyi alapot) nyitott a város. Az itt lévő földterületeket kvadrátonként 1 korona értékben kiárusították. Innen kapta nevét a Koronakert. (1900-ban épült meg a ma is álló városháza.) A kertség a településszerkezetben elfoglalt kedvező elhelyezkedése miatt a város fejlesztési elhatározásai szerint kisvárosias és kertvárosias lakóterületté fog átalakulni. A vasútvonal és Arany János utca találkozásához keleti irányban csatlakozó, rosszabb minőségű, leginkább mély fekvésű terület pedig rekreációs célra lett kijelölve. (Liget- csónakázó tó, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények.) „F2” jelű területegység: Daraksa A 4. sz. főút Karcag felöl bevezető szakaszának északi oldala melletti terület városközpontig tartó részét nevezik Daraksa-nak. Feltehetően a Hortobágy azon részének nevét viseli, ahová legeltetni jártak az itt élő gazdák. A főút menti részek viszonylag magasabb fekvésű, szárazpartos területek. A távolabbi ingatlanok, a Koronakert felé közeledve, egyre inkább a kert jellemzőit hordozzák magukon. A fejlesztési elhatározások a területegységet kevésbé érintik. Legjelentősebb gondot a 4. sz. főút gépjárműforgalmából adódó zaj- és légszennyezés jelenti. A 4. sz. főút elkerülő szakaszának megépítése remélhetőleg javítani fog a helyzeten. A városközponthoz közeledve a védett utcakép megőrzésével együtt járó előkertnélküli beépítés megőrzése és a főúttól távolabbi épületelhelyezést igénylő tulajdonosi szándék ellentmondása jelent megoldandó konfliktust.


3.2.7.

ÉSZAKI IPARNEGYED

55

/Falusziget/

(G)

Az Északi Iparnegyed jellemző adatai Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Külterület 209 20,6 65,1 14,4 52,9 3,1 83 71,1


62,5


35,3


35,4 52,6 210

Északi Iparnegyed SWOT analízise Erősségek Jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség lehetősége adott.

Lehetőségek A vasúti és közúti kapcsolatra vonatkozó rövidlátó elképzelések módosítására a város a térség településeivel összefogással eredményesen lép fel, ezzel nemcsak a gazdasági terület nagyívű fejlesztését éri el, hanem a városhoz kapcsolódás is szervesebbé válik. A város térségi szerepköréhez méltó módon organizálja a humán erőforrás fejlesztését

Gyengeségek A közlekedési kapcsolatokban rejlő lehetőségeket a magasabb rendű tervekben megfogalmazott műszaki megoldások nem érvényesítik. A gazdasági terület fejlesztésénél számba vehető humán erőforrás helyi illetve kistérségi szinten mind színvonalában, mind volumenében csekély.

Veszélyek A kedvezőbb feltételeket kínáló környező térségekbe települnek a vállalkozások A gazdasági vállalkozások számára a közműfeltételek nem kedvezőek.


56

Rendkívül kedvező helyzetű a városrész G1 és G2 j. területe a vasút menti elhelyezkedés tekintetében, és a 4.sz. főút felé kapcsolódás lehetősége is adott. Mind a város felé mind a 4.sz. főút illetve Kunmadaras felé olyan közlekedési megoldások fogalmazódtak meg az elmúlt években, amelyek rendkívül hátrányosan érintik a várost, de különösen ezt a gazdasági területet. Egy integrált városfejlesztési stratégia kimunkálása keretében nyilvánvalóvá válik, hogy a közlekedési megoldások koncepcionális hibái alapjaiban teszik tönkre a város egyik legjelentősebb gazdasági területét, a város térségi térségi kapcsolatait. A terület fogadóképessége néhány közlekedési csomópont szakszerű és stratégiai távon értelmes megoldásán múlik. „G1” jelű területegység: Több jelentős gazdasági egység működik a területen. A gazdasági terület jelentős mértékű bővítését irányozza elő a rendezési terv. A terület megközelítésére több lehetőség van. Mivel az optimális megoldásra vonatkozóan érdemi egyeztetés nem történt, az IVS keretében elsősorban az előkészítő munka megszervezése és tartós érvényű szerkezeti tervi megállapodások kialakítása a cél. „G2” jelű területegység: Az iparnegyed keleti irányú bővítését jelentő terület jelentős hányada önkormányzati tulajdon, ebből cca. 10 ha gazdasági területként funkcionálhat. Ennek a területnek a jövőjét különösen súlyosan érinti, hogy közútkapcsolata a város felé annak ellenére szintbeni vasúti kereszteződéssel tervezett, hogy ez a megoldás a vasútvonal közeljövőben tervezett fejlesztése után nem maradhat fenn. Tehát ez a keleti terület még a G1 területrésznél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerül.


4.

STRATÉGIAI FEJEZET

Kisújszállás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008 – Stratégiai fejezet

57

4. STRATÉGIAI FEJEZET KISÚJSZÁLLÁS VÁROS SWOT ANALÍZISE

Erősségek • • • • • • •

Ipari tevékenységre alkalmas területek Értékes természeti erőforrásokkal (termőföld, termálvíz) rendelkező gazdaságföldrajzi terület Jó alap- és középfokú oktatási intézményekkel való ellátottság A város (vasúti és közúti) közlekedési csomópont Ma is élő nagykun hagyományok őrzése és ápolása A mezőgazdasági termőterület - ezen belül a rizs - jelentős nagyságú Hagyományosan szoros kapcsolat a kistérség többi településével

Gyengeségek • • • • • • • • • • •

Lehetőségek • • • • • • • • • •

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése A termál- és gyógyvíz komplex hasznosítása Turisztikai szolgáltatások bővítése, komplex turisztikai termék kialakítása A településsel kapcsolatos marketing- és PR tevékenység erősítése (pozitív városkép erősítése) A kistérség hátrányos helyzetéből fakadó többlettámogatások A település jó megközelíthetősége A sport és rekreációs létesítmények bővítése, fejlesztése Helyi TV és rádió fejlesztése A Néprajzi Kiállítóterem múzeummá alakítása A Mozi épületének kulturális és rendezvényközponttá történő átalakítása

Alacsony tőkevonzó képesség Vállalkozói aktivitás hiánya, kényszervállalkozók magas száma Erdősültség alacsony foka Új munkahelyek hiánya A civil szervezetek érdekérvényesítő képessége gyenge Kihasználatlan turisztikai potenciál, szálláshelyek hiánya Szennyvízcsatorna-hálózat alacsony kiépítettségi foka Biogazdálkodás hiánya A szolgáltató (tercier) szektor alacsony aránya A lakosság rossz egészségi állapota Diplomás fiatalok elvándorlása

Veszélyek • • • • • • • • • •

Az EU agrár- és regionális politikájának kedvezőtlen irányváltása Az állami közúti és vasúti közlekedésfejlesztés elmaradása, illetve elhúzódása Az uniós, illetve hazai támogatási források szűkülése A régió érdekérvényesítő képességének gyengülése A helyi vállalkozók passzivitása Kistérségi együttműködés helyett rivalizálás A diplomás fiatalok, szakképzett munkaerő fokozódó elvándorlása A lakosság elöregedése, az aktív korú népesség csökkenése A működő tőke további távolmaradása A növekvő roma lakosság nem megfelelő integrálása (oktatás, munkaerőpiac)


4.1.

58

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS JÖVŐKÉPE

Kisújszállás alföldi kisváros, hangulatos kertvárosi arculattal, műemlék jellegű városközponttal, a város jelenleg hagyományos mezőgazdasági, kiskereskedelmi gazdasági struktúrával rendelkezik. A jövőkép kialakításakor figyelembe kell venni, hogy Kisújszállásnak egyrészt meg kell találnia a helyét a napjainkban alakuló kistérségi hálózatban, másfelől a hasonló tulajdonságokkal rendelkező környező települések mellett specializálódnia kell egyes feladatokra. Általánosan megfogalmazott cél: Kisújszállás élhetőbb, mezőgazdasági kisváros jellegét megőrizni, erősíteni. Azonos hangsúly esik mindhárom, a várost leíró jelzőre: •

• •

Élhetőbb – elsődleges célcsoport a város lakossága, a fejlesztés iránya a helyi anyagi és humán közszolgáltatások színvonalának emelése; másodlagos célcsoport a nem állandó lakosok; a fejlesztés iránya a turisztikai szálláshelyek és szolgáltatások. Mezőgazdasági – a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek mellett, helyett speciális termékek előállítása és az erre kiépülő feldolgozóipar kialakítása; a folyamat támogatása. Kisváros – összekapcsolódik az élhetőség fogalmával, itt a hangsúly a kellemes környezet kialakításán van, a célcsoport a turisták; ötvözni kell a városi és a falusi jelleg előnyeit (közlekedési csomópont, könnyű megközelíthetőség, de nyugodt, pihenésre alkalmas környezet).

Az egyes fejlesztési irányokat tovább finomítja a célcsoportok piaci igényeknek is megfelelő meghatározása, valamint a város jelenlegi intézményrendszere. Kisújszállás olyan város, ahol jó élni, ami perspektívákat nyújt a fiatalok számára. Fejlődő oktatási és kommunális infrastruktúrája, megközelíthetősége miatt nem kevésbé vonzó a lakosság, illetve a befektetők számára, mint a konkurens települések. A környező, gyógy- és wellnessturizmusban érdekelt városokkal szoros szövetségben kínálja egyedi szolgáltatásait, ezáltal kedvelt turisztikai célpont. 4.2.

A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA, CÉLOK KITŰZÉSE

4.2.1.

A NAGYTÁVRA (15-20 ÉVRE SZÓLÓ) VÁROSFEJLESZTÉSI CÉLOK:

Kisújszállás jövőképe, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a település gazdasági-társadalmi fejlesztésének legátfogóbb stratégiai céljai, valamint a hozzájuk tartozó részcélok. Kisújszállás hosszú távú, átfogó célkitűzése a fejlesztési elképzelések kapcsán a következő: Kisújszállás városának vonzóbbá és élhetőbbé tétele a lakosság életminőségének emelése érdekében


59

Az átfogó cél a település helyzetét figyelembe véve részcélokra bontható le. • Kommunális infrastruktúra fejlesztése • Oktatási infrastruktúra fejlesztése a humán erőforrás versenyképességének javításával • Városrehabilitáció, hagyományőrzéssel, élhetőbb, pihenőváros kialakítása • A gazdaság versenyképességének fejlesztése, kiemelten az energetikai fejlesztések, a környezetvédelem előtérbe helyezésével, az infrastruktúra minőség javításával. A kommunális infrastruktúra fejlesztése: A színvonalas kommunális infrastruktúra a magas szinten urbanizált települések egyik fő jellemzője és vonzereje. Olyan alapfeltétel, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy a lakosság pozitívan gondoljon a településre, a befektetők pedig biztonságosnak tartsák. A magas színvonal tehát még motivációt nem jelent, azonban hiánya markánsan hozzájárul a kvalifikált szakemberek elvándorlásához. A belvízkárok megelőzése érdekében szükséges beruházás nem tűr halasztást. Kisújszállás rendszere már nem képes a hirtelen lehulló nagyobb mennyiségű csapadék elvezetésére, ami rendszeres haváriaeseteket okoz a településen. A jelenleg használt (szilárd és folyékony) hulladéklerakót hatósági határozat alapján 2007-ben be kellett illetve be kell zárni, a területet rekultiválni szükséges. Nem járulnak hozzá a modern város érzetéhez a jelentős részben nem betonozott, illetve leromlott állapotú belterületi utak. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a humán erőforrás versenyképességének javításával: A magas szintű oktatási infrastruktúra a település hosszú távú versenyképessége szempontjából nélkülözhetetlen. A tudás alapú gazdaságban a legnagyobb érték a humánerőforrás, az egyén kompetenciái. Alapvetően ezeken múlik nem csak egy térség gazdagsága, de az egyén jóléte is. Egyértelmű tehát, hogy az oktatás színvonala kiemelt szempont a szülők szemében; ennek olyan szintet kell elérnie, hogy a fiatalok ne kerüljenek hátrányba a nagyobb településeken tanuló társaikkal szemben. Az igényes környezetben lévő, korszerű oktatási intézmények tehát szintén alapelvárásként fogalmazódnak meg. Az Arany János Általános Iskola központi épülete közel 30 éves. A rekonstrukcióra statikai felülvizsgálat kötelezi az intézményt, mely ugyanakkor építészetileg nem képes teljesíteni a modern elemi iskola követelményeit (pl. akadálymentesített környezet). Az óvoda épületei több mint 30 évesek, érdemi felújításon azóta szintén nem estek át. Két tagintézmény már balesetveszélyes állapotban van. Kisújszálláson is komoly nehézséget jelent, hogy a képzési rendszer nem illeszkedik a munkaerőpiac követelményeihez. A probléma megoldását jelentheti egy ún. foglalkoztatási paktum, egy megállapodás az oktatási intézmények, a legfőbb foglalkoztatók, a közigazgatási szereplők és egyéb érdekeltek között, melyben lefektetik a munkaerőpiac szükségleteit, a szükséges egyéni kompetenciákat, és, hogy az iskolák ezek átadását tekintik céljuknak (pl. szakképzési szerkezet és tananyag igényeknek megfelelő kialakítása). Városrehabilitáció, hagyományőrzéssel, élhetőbb, pihenőváros kialakítása: Az igényes belváros a település egyik legfontosabb vonzó tényezője, mind a lakosok, mind pedig a turisták számára (nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben gyakorlatilag valamennyi megyei jogú város főtere, szigorúan vett belvárosa megújult). A rendezettség kisugárzik az egész városra (főleg a kisebb települések esetében), emelve a lakók életminőségét, formálva a településsel kapcsolatos attitűdjüket, azzal kapcsolatban tanúsított magatartásukat. Kisújszállás és a környező városok kiváló gyógyvízzel rendelkeznek, nyugodt, kisvárosias hangulatuk miatt pedig ideális helyszínei a pihenésre, gyógyulásra vágyóknak. További előny,


60

hogy az egyes települések gyógyvizei eltérőek, így a térség együttesen képes komplex szolgáltatást nyújtani. A strand felújítása és a belváros rehabilitációja tehát legalább annyira szolgálja a turizmus fejlesztését, mint a lakosok helyben tartását. Egy magát jól élhető városként pozícionáló település esetében alapvető, hogy színvonalas lehetőséget nyújt a legnépszerűbb sporttevékenységek végzésére. Fontos, hogy a nagy volumenű fejlesztéseket professzionálisan megtervezett és végrehajtott marketingtevékenység kísérje. A környező városokkal közösen meg kell határozni a térség arculatát, üzenetét, valamint az egyes települések specifikumait, és mindezt egységesen kommunikálni a lakosok és potenciális turisták részére. Elsősorban az EU által intenzíven támogatott ROP (Regionális Operatív Program) keretében szükséges megoldani azokat a főként a beépített városrészeken szükséges fejlesztéseket, amelyek magánvállalkozásban nyereségesen nem valósíthatók meg, ugyanakkor alapvetőek a gazdaságfejlesztési és környezetminőség-fejlesztési követelmények tekintetében. A gazdaság versenyképességének fejlesztése, kiemelten az energetikai fejlesztések, a környezetvédelem előtérbe helyezésével, az infrastruktúra minőség javításával: A település életében mindig is fontos szerepet töltött be a mezőgazdaság, mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból ezért átalakítása, jövedelmezőségének serkentése fontos kérdés. A kistérségi területfejlesztési koncepció is nevesít néhány területet, melyek a mezőgazdaság átalakítását jelenthetik (pl. biogazdálkodás kialakítása, energetikai hasznosítású növénytermesztés), azonban bizonyosan szükséges a helyi gazdaság további diverzifikálása, erősítése. A birtokszerkezet elaprózott, mely csökkenti a termelékenységet. Emiatt fontos kérdés a birtokszerkezet átalakítása. Továbbra is fontos, fejlődő termelési ága a mezőgazdaságnak a rizstermelés, a halgazdaság. Mivel a városban lévő ipar elsősorban a mezőgazdasághoz kötődik, a fejlett területek ipari berendezkedésétől emiatt nagyban különbözik. A város jövedelemtermelő képességének növelése ezért nagymértékben függ attól, hogy a jövőben az iparnak milyen ágazatait lesz képes a város idecsábítani; nagy szükség lenne ugyanis a fejlett technológiájú, nagy termelési értékű vállalkozások meghonosítására a térségben. Ennek szükségessége a Karcagi kistérség területfejlesztési koncepciójában is szerepel, első prioritásaként a térségi gazdaság versenyképesség javítását jelölve meg. Ennek érdekében a jelenlévő kis- és középvállalkozások technológiai javítását, vonzó infrastrukturális és vállalkozói környezet kialakításával a befektetői tőkeáramlás segítését, illetve olyan ipari húzóágazat megteremtését jelöli ki fő intézkedési területekként, amelyek a gazdasági termelőképesség növelése mellett jelentős számú új munkahelyet képesek teremteni. Ugyanakkor nagyon fontos kiemelni, hogy a jelentősebb ipari ágazatok idecsábításában a munkaerő képzettségi szintjének is nagy szerepe van; ezért az oktatás átalakítása elengedhetetlenül szükséges feladat. A tercier szektorban tevékenykedő vállalkozások legnagyobb számban kereskedelmi cégek; közülük elsősorban közepes méretű multinacionális vállalatok jelentek meg a piacon. Ugyancsak nagy számban találhatóak a városban gazdasági szolgáltatáshoz, ingatlanpiachoz kapcsolódó vállalkozások. A turizmusfejlesztési igényeket figyelembe véve a turizmushoz kapcsolódó cégek, illetve a kereskedelmi szálláshelyek száma igen csekély ezért ezeket nagymértékben szükséges fejleszteni.


61

A kistérségi területfejlesztési program a turizmus fejlesztése mellett a térségen belüli kohézió erősítését is szeretné elérni, ennek érdekében kimondja, hogy a térség településeinek a jövőben szorosabbra kellene fűzni kapcsolatukat. A fejlesztési területek között a kerékpáros, valamint a lovasturizmus, a sport- és gyógyturizmus, illetve a kulturális turizmus egyes szegmensei szerepelnek. Az energetikai fejlesztések részben a költséghatékonyabb működést, vagyis átfogó célként az olcsóbb államot, részben pedig a lakosság növekvő környezeti érzékenységét is szolgálják. A modern alkalmazott technológia a már bemutatott áttéteken keresztül növeli a lakosok elégedettségét, életminőségét. A középületek fűtési rendszerei leromlottak, korszerűtlenek. Cseréjükkel jelentős költségmegtakarítás érhető el. Az energetikai fejlesztések területén jó adottságot jelent a város számára a termálvíz energetikai hasznosítása. A turisztikai fejlesztéshez az ellátás biztonsága érdekében szükséges egy új tartalékkút fúrása, melynek energiája normálüzemben fűtési céllal hasznosítható. Kisújszállás Város Önkormányzatának az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által finanszírozott támogatási rendszerben lehetősége nyílik a Környezetvédelem kiemelt területen belül a megújuló, illetve alternatív energiaforrások használatának támogatása megnevezésű célterületre projekt koncepciót benyújtani. Kisújszállás városi közintézmények villamos energia ellátó rendszerének korszerűsítése megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia) felhasználásával, amelynek keretei között a városi közintézmények villamosenergia ellátó rendszerének korszerűsítését oldhatná meg az önkormányzat, így ezen rendszerek korszerűbbé és gazdaságosabbá tehetők. A beruházás során az EON hálózatról ellátott elektromos üzemű berendezések (világítótestek, melegvíz bojlerek, fűtőtestek) üzemeltetését, megújuló energiaforrások (napelemek, szélerőművek) által termelt villamos energiával lehetne helyettesíteni, az időszakosan keletkező plusz energiát pedig betáplálni az EON hálózatra, amely többletbevételt jelenthetne az önkormányzat számára. Kisújszállás gazdasága olyan kistérségi keretbe szerveződik, ahol a város fejlesztései a szomszédos települések érdekeit, fejlesztési törekvéseit érzékenyen érinthetik. A nagytávra szóló fejlesztési döntéseknél a műszaki-gazdaságossági megalapozás mellett a térségi fejlesztési törekvésekkel történő összehangolás alapvető követelmény. A város nagytávú fejlesztése során három egymást kiegészítő gazdaságfejlesztési folyamat hálózatba szervezése szükséges. Mindhárom csak kistérségi illetve regionális szinten értelmezhető. A legfontosabb a helyi és kistérségi gazdálkodás meghatározóan önkormányzati vállalkozás keretében történő fejlesztése, bizonyos szektorokban nagyobb térségbe nyúló piacokkal. A kistérségi termelő vállalkozások működésének minimális biztonsági szintjét ezek biztosítják. Ezeknek a vállalkozásoknak fel kell készülniük az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika változására, és hálózati összefogással piacaikat vissza kell szerezniük a logisztikai, környezetvédelmi szempontból nem fenntartható piaci rendszerből. Ilyen értelemben kaphat jelentőséget pl. a halgazdaságok piacszerzésének támogatása. A gazdaságfejlesztési folyamatnak ki kell terjednie az oktatási piacon minőségmeghatározó helyi szellemi központképzés területére. Az önkormányzatok szerepe ilyen tekintetben meghatározó. Az integrált városfejlesztési stratégiáknak mindhárom hálózat számára lényeges, városrészjellegekhez kapcsolódó fejlesztési meghatározásokat kell adniuk.


4.2.2.

62

AZ ÁTFOGÓ CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ KÖZÉPTÁVÚ (7-8) ÉVES CÉLOK A város gazdasági programjában megfogalmazott tematikus fejlesztési célok, programok, alprogramok 1. 2. 3. 4.

a versenyképesség javítása a hagyományőrzés élhetőbb, pihenőváros kialakítása a környezetvédelem előtérbe helyezése

A városfejlesztés keretében szükség lesz az infrastruktúra fejlesztésére, a szennyvízcsatornahálózat teljes kiépítésére és a szennyvíztisztító-telep rekonstrukciójára, a szilárd burkolatú hálózat fejlesztésére, kerékpárút építésére, az ipari területek infrastruktúrájának fejlesztésére, a külterületi földutak, bekötőutak karbantartására. A versenyképesség követelménye nem csak az infrastrukturális felszereltségre nézve jelent kihívást. Az oktatásban és képzésben szintén állnia kell a versenyt a városnak mind az oktatási rendszer, mind az oktatást kiszolgáló épületek tekintetében. A város életében fontos a hagyományőrzés, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a helyi építészeti, kulturális és természeti értékek védelmére. Távlati cél, hogy Kisújszállás élhetőbb, pihenőváros legyen, ennek érdekében a strandfürdő fejlesztése, szálláshelyek bővítése, szabadidős programok megrendezése és a város revitalizációja szükséges. A fejlesztések gazdaságfejlesztő és foglalkoztatási szerepe miatt is lényegesek. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre. Kisújszállás lakóinak mint európai uniós polgároknak szintén fontos, hogy a városunk légköre, látványa, környezete tiszta és környezetbarát legyen. Ennek érdekében szükség van a parlagfű-mentesítési programra, a hulladékgazdálkodás reformjára, valamint a helyi természetvédelmi értékek megőrzésére. (A sárga színnel kiemelt programok az IVS-ben konkrét akcióterületekhez is kapcsolhatók) 1. A város versenyképessége javításának prioritása 1.1.Infrastruktúra fejlesztése program 1.1.1. Ivóvízminőség-javító alprogram 1.1.2. Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a tisztítótelep rekonstrukciója alprogram 1.1.3. Szilárd útburkolat hálózat fejlesztése alprogram 1.1.4. Kisújszállás és Kenderes közötti kerékpárút építése alprogram 1.1.5. Ipari területek infrastruktúrájának fejlesztése alprogram 1.1.6. Megújuló energiaforrások felhasználása alprogram 1.1.7. Külterületi földutak, bekötőutak karbantartása, vízelvezetése, burkolása alprogram 1.2.Kulturális infrastruktúra fejlesztése program 1.2.1. Kollégiumok fejlesztése alprogram 1.2.2. Szakképzési rendszer reformja alprogram 1.3.Középületek akadálymentesítése program 1.4.A városi kábeltelevízió-hálózat kiépítése 1.5.1.5. A Városháza házasságkötő termének klímával történő ellátása 1.6.Mezőgazdasági termékek helybeni feldolgozása program 1.7.Elektronikus közigazgatás kialakítása program


63

2. A hagyományőrzés prioritása 2.1.Helyi építészeti értékek védelme program 2.2.Helyi kulturális értékek védelme program 2.2.1. Ifjúsági Pályázati Alap 2.2.2. Családi hétvége Kisújszálláson 2.2.3. Néprajzi Kiállítóterem 2.2.4. Nagykun hagyományok ápolása 2.2.5. Partnertelepülési kapcsolatok ápolása 2.3.Helyi civil szervezetek kulturális tevékenységének támogatása alprogram 3. Élhetőbb, pihenőváros kialakításának prioritása 3.1.Strandfürdő fejlesztése program 3.1.1. Szálláshelyek bővítése alprogram 3.1.2. A strandfürdőhöz kapcsolódó gyógyszolgáltatások kiépítése alprogram 3.2.Szabadidős programok fejlesztése program 3.2.1. Szabadidős programok kisgyermekes családok részére 3.2.2. Szabadidős programok az általános és középiskolás korosztály részére 3.2.3. Szabadidős programok a felnőtt korosztály részére 3.2.4. Szabadidős programok az idős korosztály részére alprogram 3.2.5. Sportcsarnok és rendezvényház 3.3.Biztonságos település 3.3.1. Közvilágítás 3.3.2. Közterület-felügyelők tevékenysége 3.3.3. Mezőőrök tevékenysége 3.3.4. Egyéb szervek tevékenysége 3.4.Városközpont revitalizációja program -

A Városháza felújítása (homlokzat- és tetőfelújítás, a belső udvar hasznosítása, belső közlekedők felújítása, akadálymentesítés, kiállító terem, zenei könyvtár megújítása) A Városháza körüli park revitalizációja (rendezvénytér kialakítása, zenepavilon elhelyezése, új játszótér építése, szökőkút megújítása, országzászló elhelyezése, parkolók kialakítása, parkrekonstrukció) Erzsébet-liget megújítása (haditorna klub bemutató terület, középkori rönkvár és fogadó kialakítása ügyességi pálya kialakításával, extrémsportpálya kihelyezése, a liget pihenő területeinek megújítása.) A belváros gyalogos felületeinek egységessé tétele, továbbépítése, parkosítás megújítása, egységes térbútorok elhelyezése, további parkolóhelyek kialakítása. Kálvin utca üzletutcává történő fejlesztése (burkolatépítés, homlokzatok felújítása) A mozi épületének rekonstrukciója, bővítése és felújítása (többfunkciós nagyterem, rendezvény- és mozi, illetve színházterem kialakítása) A Rákóczi utca parkoló és gyalogos utcává alakítása, a strandfürdő előtt gyalogos tér kiépítése


-

64

Az Arany János utca védett épületeinek és környezetének megújítása, idegenforgalmi szálláshelyek kialakítása (vendégházak, panzió) Az állomáshoz vezető országos mellékút nyomvonalának áthelyezése a Baross utcára, új útszakasz kiépítése a Deák Ferenc utcáig, csomópontépítés A városi sportcentrum és tömbjének fejlesztése

4. A környezetvédelem prioritása 4.1.Hulladékgazdálkodás program 4.1.1. Hulladéklerakó hasznosítása inert hulladéklerakóként alprogram 4.1.2. Hulladékgyűjtő szigetek kialakítása alprogram 4.1.3. Szelektív hulladékgyűjtő udvarok kialakítása alprogram 4.1.4. 4.1.4 Illegális hulladéklerakók felszámolása alprogram 4.2.Helyi természetvédelmi értékek megőrzése program 4.2.1. A Nagyerdő értékeinek megőrzése alprogram 4.2.2. Az Erzsébet-liget értékeinek megőrzése alprogram 4.3.Parlagfű-mentesítés program 4.4.Belvízvédelmi program A gazdaságfejlesztési törekvések háttérrajza: A vállalkozások nagyságrendje – a bedolgozói kilátásokat is figyelve - képet ad arról, hogy mekkora a fenntartható gazdasági kapacitás, 2005. évről beadott bevallások alapján megállapított helyi iparűzési adó megoszlása 0 1 5001 10001 50001 100001 200001 500000 1000001 1500001 2000001 3000001 5000001 10000001

tól tól tól tól tól tól tól tól tól tól tól tól tól tól

0 5000 10000 50000 100000 200000 500000 1000000 1500000 2000000 3000001 5000000 10000000

ig ig ig ig ig ig ig ig ig ig ig ig ig

223 75 84 260 81 64 40 20 11 5 10 5 3 1

25 8 9 29 9 7 4 2 1 0,5 1 0,5 0,3 0,1

% % % % % % % % % % % % % %

A középvállalkozás kategóriában a vállalkozások 10 %-a, a még nem kényszervállalkozás kategóriában 220 kisvállalkozás található. Előbbiek helyi adói alapján összes termelő kapacitásuk a további tényleges kisvállalkozások kapacitásának hozzávetőleg a kétszeresét teszik ki. Innovációra legfeljebb 10-12 középvállalkozás és hasonló számú kisvállalkozás képes. Ezek közvetett önkormányzati támogatása önálló városi fejlesztő szervezetet igényel. A kényszervállalkozások fokozatos megszűnése várható, az ebből eredő problémák kezelése a külföldi áruház-láncok kis települések felé mozdulása miatt sürgető.

65


A GAZDASÁGI PROGRAM TEMATIKUS CÉLJAINAK TERÜLETI HATÓKÖRE A középtávú fejlesztés tematikus céljainak területi érintettségét, az egyes városrészek fejlesztési témái között való megjelenését az alábbi táblázat mutatja be: A: B: C: D: E: F: G:

Városközpont /Zsodoma, Éralja, Szabadságtéri lakótelep,/ Nyugati városrész /Bittnerfalu, Doboskert, Pacséri lakónegyed/ Délnyugati városrész /Morgó-Vermeshát, Nadrágzug-Szénáskert, Óváros/ Délkeleti városrész /Bagaméri, Vásárszél, Sásastó/ Keleti városrész /Sóhaj, Dühöngő/ Északkeleti városrész /Koronakert, Daraksa/ Északi iparnegyed /Falusziget/ TEMATIKUS FEJLESZTÉSI CÉLOK

ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK

A

B

C

D

E F G

• •

Éralja A2 Szabadság téri Ltp. Zsodoma Doboskert Pacséri lakónegyed Bittnerfalu Morgó- Vermeshát Nadrágzug-Szénáskert Óváros Sásastó Vásárszél Bagaméri Sóhaj Dühöngő Koronakert Daraksa Északi iparnegyed

1.

2.

3.

4. környezetvédelem előtérbe helyezése

Versenyképesség javítása

Hagyományőrzés

Élhetőbb pihenő kisváros kialakítása

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

• •

• • •

•

•

•

•

• • • • • • •

•

• •

• • •

• • • • •

Rövid- és középtávú, fejlesztési célhoz kapcsolódó városfejlesztési programmal érintett Középtávú fejlesztési célhoz kapcsolódó városfejlesztési programmal érintett Látható, hogy az elfogadott városi gazdasági program szerinti tematikus célok alapján lényegi eltérés alig van az egyes városrészekben jellemző elvárások, törekvések tekintetében. De a jövőkép megfogalmazásánál is hasonló a helyzet, hiszen csak a városrehabilitáció illetve az energetikai fejlesztések vonatkozásában érzékelhetők nyilvánvaló városrész- területi eltérések, sajátosságok.

66


AZ ELKÖVETKEZŐ 7-8 ÉVRE SZÓLÓ TEMATIKUS FEJLESZTÉSI CÉLOK A város középtávú fejlesztésének tematikus céljait olyan csoportosításban szükséges megfogalmazni, hogy azok a városrész területeken azonosíthatók legyenek. Ennek általánosan elfogadott keretét kínálják • a gazdaság • a társadalom és • a környezet fenntartható és kohéziót erősítő fejlesztések témakörei. Az e témakörökben kitűzött célok összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza: 1. Gazdaság

2. Társadalom

Fenntartható Fejlesztés 1.

Kohézió erősítés 2.

a

Energia- és megújuló energiaforrások fejlesztése

Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus fejlesztése)

b

Iparfejlesztés Ipari Park

Térségi együttműködés a településüzemeltetésben

Iskolázottsági szint emelése

Esélyegyenlőség növelése

c

Turizmus termék és volumen fejlesztés

Térségi együttműködés a termékfeldolgozásban

Lakáshelyzet javítása

Antiszegregáció

d

Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása

Munkahelyek számának növelése

Közműellátottsági szint emelése

Közbiztonság növelése

e

f

Közlekedés, tömegközlekedés javítása

Logisztika

Kereskedelmiszolg. gazdasági tevékenységek fejlesztése

Fenntartható Fejlesztés 1. Népességmegtartás, vonzerő fokozása, Irányító képzési centrum megerősítése

Helyi gazdaságok körében a piacismeret, piaci együttműködés intenzív erősítése

Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

3. Környezeti állapot


Fenntartható Fejlesztés 1.


Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése

Városkép Javítás, Közterület rendezés

Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése

Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása

67


A 7-8 ÉVRE SZÓLÓ TEMATIKUS CÉLOK TERÜLETI HATÓKÖRE A középtávú fejlesztés tematikus céljainak területi kiterjedését, az egyes városrészek fejlesztési témái között való megjelenését az alábbi táblázatok tükrözik: GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztés téma Megújuló energiaforrások fejlesztése Iparfejlesztés, Ipari park

Turizmus termék és volumen-fejlesztés

Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása

Logisztikai fejlesztés

Kereskedelmiszolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése

Gazdasági kohézió erősítése

terület * Északi Iparnegyed (G) DNy-i városrész (C4) Városközpont (A1-A2) Sásastó (D1) Nagyerdő (külterület) Ny-i városrész (B4) ÉK-i városrész (F1) DNy-i városrész (Morgó, Nadrágzug, Óváros, Horváth tanya) (C1-C2-C3) DNy-i városrész (C4) DK-i városrész (D) K-i városrész (E) ÉK-i városrész (F) Északi Iparnegyed (G) Külterület

téma Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus fejlesztése)

terület *

Térségi együttműködés a település-üzemeltetésben

*

Térségi együttműködés a termékfeldolgozásban

*

Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság)

Északi Iparnegyed (G) DNy-i városrész (C4) 4. sz. főút meglévő- és tervezett elkerülő szakasz (gyorsforg. út) csomópontjainak környezete Keleti városrész (E) ÉK-i városrész (F2) DK-i városrész (D3) Ny-i városrész (Doboskert) (B1)

* A város egészét érintő- vagy területileg egyelőre nem beazonosítható tematikus cél.

Városközpont (A1-A2) Északi iparnegyed (G) Dny-i iparnegyed (C4) K-i gazdasági övezet (E) Doboskert (B1) ÉK-i városrész (F1-F2) Óváros (C3) Logisztikai területek (4. főút új csomópontok környezete)

68


TÁRSADALOMFEJLESZTŐ TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztés téma

Kohézió erősítése

terület

Népességmegtartás, vonzerő fokozása, irányító képzési centrum megerősítése

*

Iskolázottsági szint emelése

*


Bittnerfalu (B3) Óváros (C3) Koronakert (F1) Városközpont (A3) (Szabadságtéri Lakótelep)

Közmű-ellátottsági szint emelése

*


*


téma Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése

Esélyegyenlőség növelése

terület Városközpont (A1-2-3) DNy-i városrész (C) Ny-i városrész (B1-B2) Koronakert (F1) DK-i városrész (D2-D3) * Bittnerfalu (B3) Óváros (C3)

Anti-szegregáció

Közbiztonság növelése

Városközpont (A1-2-3) Ny-i városrész (B1-B2) Koronakert (F1) Nagyerdő (külterület) Óváros (C3) Horváth tanya (C) K-i városrész (E3) (Üdülőterület, horgásztó K-i városrész (hétvégiházas üdülőterület, horgásztó)


Városközpont (A3) (Szabadságtéri Lakótelep)

69


A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FEJLESZTÉSÉNEK TEMATIKUS CÉLJAI Fenntartható fejlesztés téma

Városkép Javítás, Közterület rendezés

Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása

Kohézió erősítése

terület Városközpont (A) Ny-i városrész (B) DNy-i városrész (C) DK-i városrész (D) K-i városrész (E) ÉK-i városrész (F) Északi Iparnegyed (G) Külterület (Nagyerdő) DK-i v.r.(Sásastó) (D1) DNy-i v.r. (Morgó) (C1) Városközpont (A1-A2) (Utcaképi védelem, Helyi értékvédelem, Erzsébet-liget ) ÉK-i városrész (F2) (Utcaképi védelem, Helyi értékvédelem) DK-i városrész (C1-C2) (Helyi értékvédelem) Ny-i városrész (B3)

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása

*

Városrész karakterek erősítése

*

téma Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése


terület

*


70

4.2.3. A BEAZONOSÍTOTT VÁROSRÉSZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ CÉLMEGHATÁROZÁS Az alábbiakban városrészenként összefoglalásra kerülnek az egyes településrészek átfogó fejlesztési céljai, városrészenként a fejlesztési prioritások és az egyéb fejlesztési célok. A táblázatok az egyes városrészekben előirányzott fejlesztések (projektek) és a városra vonatkozó tematikus fejlesztési célok kapcsolatát mutatják be úgy, hogy a területre eső – térképen is ábrázolt – fejlesztési akcióterületek számát is feltűntetik a téma megnevezése mellett. A fejlesztési célok közül a városrészben prioritást élvezők vastag szedéssel kerültek kiemelésre. „A”- JELŰ: VÁROSKÖZPONT /Zsodoma, Éralja, Szabadságtéri lakótelep/ Átfogó fejlesztési cél: Vonzó, komplex kínálatot nyújtó, kellemes megjelenésű, a lakosság igényeit kielégítő és a turizmust fokozó városközpont kialakítása. A városközpont sajátos adottságát jelentő rekreációs területek (strandfürdő, liget sportterület) lehetőségeinek idegenforgalmi célú kihasználása., a turizmus új fejlesztések megvalósításával történő jelentős növelése. Fejlesztési prioritások: • Turizmus termék és volumen-fejlesztés • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése • Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése • Városkép Javítás, Közterület rendezés Egyéb fejlesztési célok: • Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) • Lakáshelyzet javítása • Anti-szegregáció • Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása • Közlekedés, tömegközlekedés javítása • • • • • •

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Megújuló energiaforrások fejlesztése* Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus fejlesztése)* Közmű-ellátottsági szint emelése* Esélyegyenlőség növelése* Közbiztonság növelése*


„A”- JELŰ: VÁROSKÖZPONT Fejlesztési célok Turizmus termék és volumenfejlesztés

jele A1-1. A1-2. A1-3.

A1-5. A2-1. ACDF-1. A1-6 A2-2 A2-3 A1-7 A1-8 A1-3. A1-4. A2-1. A2-2 A1-7 A2-4 Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése

A1-3 A2-1. A1-4. A2-2 A1-7 A2-4

Városképjavítás, Közterület rendezés

A1-3. A1-4. A2-2 A2-3 A1-8



/Zsodoma, Éralja, Szabadságtéri lakótelep/ Fejlesztési célterületek – fejlesztési feladat (projekt)

A1-4.


71

A1-1. A1-2. A1-5. A2-1. A2-3 A3-1 A3-2

megnevezése Erzsébet Gyógyfürdő fejlesztése Gyógyszálló építése a gyógyfürdőhöz kapcsolódóan Erzsébet-liget fejlesztése (rönkvár, kalandpálya, kertészeti rend. Főtér rekonstrukció (városháza körüli park, rendezvénytér, zenepavilon, játszótér, kunkapu elhelyezése, térburkolás) Hotel építése (Arany út 8. sz. épület átalakításával, bővítésével) Mozi épület rekonstrukciója (rendezvényterem, művelődési kp.) Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. „Műemlékek, helyi értékek” (Főtér- Morgó csárda- Ref. Templom- Tájház- Városháza) Tematikus” belvárosi sétaútvonal kialakítása II. „Pihenés és kalandok” (Főtér- Arany J. út- csónakázó tó- Erzsébet-liget- Rákóczi út) Ref. Templom melletti tér felújítása Kálvin utca üzletutcává alakítása Városi Sportközpont rekonstrukciója Városháza rekonstrukció – idegenforgalmi funkciókkal történő fejlesztés (Zenei könyvtár, belső udvar hasznosítása, közigazgatási múzeum kialakítása, „légó” múzeum) Erzsébet-liget fejlesztése (rönkvár, kalandpálya, kertészeti rend. Főtér rekonstrukció (városháza körüli park, rendezvénytér, zenepavilon, játszótér, kunkapu elhelyezése, térburkolás) Mozi épület rekonstrukciója (rendezvényterem, művelődési kp.) Ref. Templom melletti tér felújítása Városi Sportközpont rekonstrukciója Sport- és rendezvénycsarnok kialakítása az Arany J. Gimnázium tornatermének bővítésével- átalakításával. Erzsébet-liget fejlesztése (rönkvár, kalandpálya, kertészeti rend. Mozi épület rekonstrukciója (rendezvényterem, művelődési kp.) Főtér rekonstrukció Ref. Templom melletti tér felújítása Városi Sportközpont rekonstrukciója Sport- és rendezvénycsarnok kialakítása az Arany J. Gimnázium tornatermének bővítésével- átalakításával. Erzsébet-liget fejlesztése (rönkvár, kalandpálya, kertészeti rend. Főtér rekonstrukció (városháza körüli park, rendezvénytér, zenepavilon, játszótér, kunkapu elhelyezése, térburkolás) Ref. Templom melletti tér felújítása Kálvin utca üzletutcává alakítása Városháza rekonstrukció Erzsébet Gyógyfürdő fejlesztése Gyógyszálló építése a gyógyfürdőhöz kapcsolódóan Hotel építése (Arany út 8. sz. épület átalakításával, bővítésével) Mozi épület rekonstrukciója (rendezvényterem, művelődési kp.) Kálvin utca üzletutcává alakítása Szabadságtéri lakótelep épületrekonstrukció (közműfelújítás, magastető ráépítés, épület felújítások) Új társasházi tömbök beépítése a Szabadságtéri lakótelep nyugati irányú folytatásaként.


Anti-szegregáció Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása

A3-2 A1-3. A1-8 A2-1. A1-4. ACD-1 A2-2


A1-9 A1-10 A2-3 A-11

Népességmegtartás, vonzerő fokozása, irányító képzési centrum megerősítése Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Megújuló energiaforrások fejlesztése* Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus fejlesztése)* Közmű-ellátottsági szint emelése* Esélyegyenlőség növelése* Közbiztonság növelése*

72

Szabadságtéri lakótelep épületrekonstrukció (közműfelújítás, magastető ráépítés, épület felújítások) Erzsébet-liget fejlesztése (rönkvár, kalandpálya, kertészeti rend. Városháza rekonstrukció Mozi épület rekonstrukciója (rendezvényterem, művelődési kp.) Főtér rekonstrukció Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. „Műemlékek, helyi értékek” (Főtér- Morgó csárda- Ref. Templom- Tájház- Városháza) Ref. Templom melletti tér felújítása Rákóczi utca Gyalogos- és parkoló utcává alakítása, gyalogos tér kialakítása a strand főbejárata előtt Baross utca főúttá történő kiépítése, kivezetése a 4. sz. főútra, csomópont kiépítése) Kálvin utca üzletutcává alakítása Parkolóhelyek kialakítása a belvárosban (Nyár utca, Piac utca, Arany J. utca)


73

Fejlesztési szándékok: A városközpont a színtere a települést érintő legjelentősebb beruházásoknak, fejlesztéseknek. Az idegenforgalom gyógyfürdő-turizmus létesítményeinek fejlesztése a városközpont északi területeihez kapcsolódik. Meghatározó jelentőségű a strandfürdő tömbjének fejlesztése, ahol a strandfürdő további korszerűsítése mellett egy magas színvonalú gyógyfürdő megépítése a cél, hozzákapcsolódva pedig gyógyszálló kialakítása. A fürdőtömbön belül városi fedett uszodát (tanuszodát), panziót, kempinget, a fürdőhöz kapcsolódó vendéglátó és szolgáltató létesítményeket is tervez az önkormányzat kialakítani. A fejlesztéshez kapcsolódva a fürdőtömböt határoló utak rendezése is feladat. A Rákóczi utca sétáló ill. parkoló utcává történő átépítése mellett, a fürdő főbejárata előtt gyalogos tér kialakítása is szerepel a tervek között. Ennek feltétele a Rákóczi utca jelenlegi forgalmának Baross utcára történő áthelyezése, mely a katolikus templom környezetében új tömbbelsőt átszelő útszakasz, ill. új főúti csomópont kiépítését is szükségessé teszi. A fürdőtömböt nyugati oldalon határoló Arany János utca keleti oldala városképi, utcaképi védelem alatt áll. Az itt lévő egységes polgárházak megóvása mellett a lakóépületek idegenforgalmi funkcióval (szálláshelyek, vendégszobák, egyéb ellátó létesítmények) történő kiegészítése is feladat. Ugyancsak a városközpont északi részén található a helyi természeti értéket is képviselő Erzsébet-liget. A liget értékes növényállományának megóvása mellett új idegenforgalmat is vonzó, pihenő, szórakoztató, rekreációs funkciók elhelyezése is kívánatos. A liget megújításának programjában a helyi haditorna klubnak is területet biztosító középkori rönkvár építése valamint egy kalandpálya létesítése is szerepel. A városi sporttelep rekonstrukciós tervei között a labdarúgó pálya lelátóhellyel, korszerű kiszolgáló helyiségekkel történő ellátása, parkoló helyek kialakítása is szerepel. Alternatív lehetőség a sporttelep északnyugati részén található bemelegítő pálya helyén egy városi szintű sportcsarnok megépítése. A városközpont rehabilitáció meghatározó részét jelenti a belváros közterületeinek, parkjainak megújítása, új funkciókkal történő bővítése. Ennek keretében a városháza körüli park rekonstrukciója során a gyalogos útvonalak és terek díszburkolattal történő ellátásán túl új rendezvénytér is kiépítésre kerül a városháza mögötti területen. A parkban felállításra kerül a régi hagyományokat felidézve egy zenepavilon is, valamint egy korszerű és színvonalas játszótér létesül a régi korszerűtlen helyett. A városközpont délkeleti részén, a református templom melletti park rekonstrukciója a Kálvin utca üzletutcává alakítása, valamint a tér és az üzletutca vegyes használatú funkciójának is megfelelő igényes térburkolása a fejlesztési feladat. A városközpontot is érintő fejlesztési elhatározás egy olyan belvárosi sétaút (turista útvonal) kijelölése, mely a legjelentősebb építészeti értékeket, nevezetességeket fűzné fel. A városközpont turistaúthoz kapcsolódó részein kiemelt figyelmet kell fordítani az épületek homlokzatának megjelenésére, az utak, a járdák és a környezet kialakítására.


74

„B”- JELŰ : NYUGATI VÁROSRÉSZ /Bittnerfalu, Doboskert, Pacséri lakónegyed/ Átfogó fejlesztési cél: A Doboskert városon belül elfoglalt helyéhez és ebből adódó értékéhez igazodó módon legyen lakóterületként ill. kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként hasznosítva. A Bittnerfalu nevű városrész szegregációjának megállítása, melyhez a területrész értékének növelése adhat kellő alapot. A Pacséri lakónegyed kialakult értékeinek megőrzése, a fejlesztési területek meglévő beépítéshez igazodó hasznosítása, a közösségi területek kialakítása és minőségének javítása. Fejlesztési prioritások: • Lakáshelyzet javítása • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése • Anti-szegregáció Egyéb fejlesztési célok: • Turizmus termék és volumen-fejlesztés • Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése • Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése • Városkép Javítás, közterület rendezés • Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) • Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása • Közlekedés, tömegközlekedés javítása • • • •

Közmű-ellátottsági szint emelése* Közbiztonság növelése* Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Esélyegyenlőség növelése*


„B”- JELŰ : NYUGATI VÁROSRÉSZ Fejlesztési célok Lakáshelyzet javítása

jele B1-1.

B3-1. Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

B1-2. B2-2.

Anti-szegregáció Turizmus termék és volumenfejlesztés

B3-2. B3-3. B4-1

Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése

B1-3. B1-4. B1-2. B2-2. B3-3.


B1-2. B2-2.


B3-3. B1-3. B1-4.

Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása

B3-4.


B1-1. BC-1.

B4-1

BC-2. Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Közmű-ellátottsági szint emelése* Esélyegyenlőség növelése* Közbiztonság növelése*

/Bittnerfalu, Doboskert, Pacséri lakónegyed/

Fejlesztési célterületek – fejlesztési feladat (projekt)

B2-1.

Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése

75

megnevezése Doboskerti lakóterület fejlesztés (vízrendezés, tereprendezés, feltáró utak építése, előközművesítés) Sorházi lakásépítés a 4. sz. főút mellett, a korábban megvalósult épületek folytatásában Bittnerfalu lakóterület értéknövelése vízrendezéssel, közműfejlesztéssel, utak- járdák kiépítésével. (Antiszegregációs program megvalósítása. Doboskerti szabadidős park, játszótér létesítése Közpark, játszótér kialakítása a Pacséri lakónegyed központjában Bittnerfalu szegregációs folyamatának megállítása Kiállító- és vásár- és rendezvény terület kialakítása 4. sz. főút Kenderes felőli bevezető szakaszán, a felüljáró ÉK-i oldalán. Nagyerdő idegenforgalmi célú fejlesztése, elsősorban a 4. sz. főút melletti beépítésre szánt területen. Kereskedelmi- szolgáltató- gazdasági funkcióbővítés a 4. sz. főút menti szabad területeken. Kereskedelmi- szolgáltató- gazdasági funkcióbővítés a BpZáhony vasúti pályatest melletti szabad területen. (Gabonaforgalmi terület mellett) Doboskerti szabadidős park, játszótér létesítése Közpark, játszótér kialakítása a Pacséri lakónegyed központjában Kiállító- és vásár- és rendezvény terület kialakítása 4. sz. főút Kenderes felőli bevezető szakaszán, a felüljáró ÉK-i oldalán. Doboskerti szabadidős park, játszótér létesítése Közpark, játszótér kialakítása a Pacséri lakónegyed központjában Kiállító- és vásár- és rendezvény terület kialakítása 4. sz. főút Kenderes felőli bevezető szakaszán, a felüljáró ÉK-i oldalán. Kereskedelmi- szolgáltató- gazdasági funkcióbővítés a 4. sz. főút menti szabad területeken. Kereskedelmi- szolgáltató- gazdasági funkcióbővítés a BpZáhony vasúti pályatest melletti szabad területen. (Gabonaforgalmi terület mellett) Nagyerdő idegenforgalmi célú fejlesztése, elsősorban a 4. sz. főút melletti beépítésre szánt területen. Bittnerfalu egykori iskolatemplom-iskola helyi védelmének megvalósítása, új közösségi funkcióval való megtöltése. Doboskerti lakóterület fejlesztés (feltáró utak kialakítása) Mezőtúr- Túrkeve- Kisújszállás országos mellékút város nyugati szélén tervezett új nyomvonalra történő áthelyezése (Megyei TrT-ben elhatározott fejlesztés alapján) Mezőtúr- Túrkeve- Kisújszállás megyei TrT-ben távlatban tervezett vasútvonal nyomvonalának biztosítása.


76

Fejlesztési szándékok: A Nyugati városrész három különböző adottságú területegységet foglal magában. Az adottságok különbözősége miatt a fejlesztési szándékok is jelentősen eltérőek. A legtöbb fejlesztési lehetőség a Doboskertben van. A városrész beépítetlen területeinek új utcákkal történő feltárásával kertvárosias lakóterületek kialakítása az egyik legjelentősebb fejlesztési lehetőség. Ehhez a vizes mély fekvésű területek vízrendezéssel, feltöltéssel való rendezése alapfeltétel. A területek előkészítését csak az egész területet egységesen érintő beruházással lehet megnyugtató módon megoldani. A területegység északi és déli része kereskedelmi szolgáltató gazdasági fejlesztéseket tesz lehetővé a már meglévő, és korábban megvalósult fejlesztések folytatásaként. A tervezett kertvárosias lakóterület központjaként egy új városrész szintű közpark kialakítása is szerepel a fejlesztési tervekben. A Bittnerfalu sajátos adottságú városrész. Bár hagyományos értelemben nem számít szegregálódó településrésznek, a veszélye ennek mégis fennáll. A városrészen többnyire alacsony értékű ingatlanok találhatók belvíz-veszélyeztetett területen, ahol az idős lakosság aránya az átlagosnál nagyobb. A városrészre vonatkozó fejlesztési cél egy egészségesebb népesség összetétel kialakulásának elősegítése, ennek érdekében a terület értékének növelése szükséges. Az értéknövekedést a belvíz veszélyeztetettség csökkentése, a közmű és útinfrastruktúra javítása eredményezheti. Mindemellett fontos megőrizni a terület egységes beépítéséből adódó előnyöket, melyet a beépítés arányait építészeti megjelenést szigorúbban és a környezethez igazodóbban megszabó építési előírással lehet elérni. A városrész központjában lévő egykori iskola-templom épületét helyi védelem alá érdemes helyezni, és az épületet új közösségi funkcióval megtölteni. A Pacséri lakónegyed egy olyan kialakult városrész, ahol az általános, egész városra kiterjedő fejlesztési elhatározásokon kívül számottevő új fejlesztésekre nincs szükség. Ez alól némiképpen kivételt jelent a 4-es számú főút mellett lévő területsáv, ahol a korábban kialakult sorházas beépítés további folytatása lehetséges. Ezenkívül a városrész központjában egy városrész szintű közpark kialakítása szerepel a tervek között. A Nyugati városrész kialakult területeihez nyugati irányban csatlakozva további jelentős fejlesztéseket határozott el a város a hatályos településrendezési tervben. Ezen fejlesztések közül az új lakóterületi fejlesztésre középtávon nem fog sor kerülni. A 4-es számú főút és Budapest-Záhony vasútvonal kereszteződésében épület felüljáró és Bittnerfalu nyugati határát jelentő régi 4-es számú út között lévő gyepes területeket olyan idegenforgalmi hasznosítású különleges területként jelöli ki, mint fejlesztési területeket a rendezési terv, melyekre várható középtávon is beruházót lehet találni. E területekkel, mint akcióterületekkel középtávon is számolni kell.


77

„C”- JELŰ : DÉLNYUGATI VÁROSRÉSZ /Morgó- Vermeshát, Nadrágzug- Szénáskert, Óváros/ Átfogó fejlesztési cél: A kialakult lakóterület értékeinek megőrzése mellett lehetőséget biztosítani a beépítetlen területek, tömbbelsők lakóterületi hasznosítására. A szociális otthon intézményeinek bővítése, környezetének rendezése. Védelem biztosítása a tervezett délnyugati ipari terület és ugyanitt tervezett országos főút fejlesztés környezeti ártalmától, mely védelmet jelentős erdősítéssel lehet biztosítani. A szegregáció megszüntetése az Óváros területén, melynek eszköze a terület rendezése, új funkcióval való megtöltése, az itt élő lakosság számára a város más területein lakáslehetőség biztosítása. Fejlesztési prioritások: • • •

Iparfejlesztés, Ipari park Lakáshelyzet javítása Anti-szegregáció

Egyéb fejlesztési célok: • • • • • • • • •

Turizmus termék és volumen-fejlesztés Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása Logisztikai fejlesztés Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése Városképjavítás, közterület rendezés Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása Közlekedés, tömegközlekedés javítása

• • • • •

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Közmű-ellátottsági szint emelése* Közbiztonság növelése* Esélyegyenlőség növelése* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése*


78

„C”: DÉLNYUGATI VÁROSRÉSZ /Morgó-Vermeshát, Nadrágzug-Szénáskert, Óváros/ Fejlesztési célok Iparfejlesztés, Ipari park Lakáshelyzet javítása

Fejlesztési célterületek – fejlesztési feladat (projekt) jele C4-1. C3-1. C1-1. C3-1.

Anti-szegregáció C3-2. Turizmus termék és volumen-fejlesztés

Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása Logisztikai fejlesztés Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése Városképjavítás, közterület rendezés Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása Közlekedés, tömegközlekedés javítása

C3-3. ACDF-1. C4-1. C4-1. C4-1. C3-2. C3-2. C3-3. CD-1. C3-2. C3-2. ACD-1 ACD-1 CD-1. C4-1. BC-1. BC-2.

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Közmű-ellátottsági szint emelése* Esélyegyenlőség növelése* Közbiztonság növelése* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése*

C1-2. C1-3. C1-4.

megnevezése Délnyugati iparnegyed kialakítása. (városszerkezethez kapcsolódó útszakasz kiépítése, ingatlanvásárlás, előközművesítés) Óváros lakóterületi funkciójának megszüntetése, ehhez kapcsolódó önkormányzati bérlakás építési program megvalósítása. Új lakóterületek kialakítása a Csorbai út északi és déli oldalán. (Kiszolgáló utak építése, közművesítés, telekosztások.) Óváros lakóterületi funkciójának megszüntetése, ehhez kapcsolódó önkormányzati bérlakás építési program megvalósítása. Lovas liget, idegenforgalmi terület kialakítása az Óváros területén. Horváth –tanya Lovas- turisztikai központ fejlesztése Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. „Műemlékek, helyi értékek” (Főtér- Morgó csárda- Ref. Templom- Tájház- Városháza) Délnyugati iparnegyed kialakítása. Délnyugati iparnegyed kialakítása. Délnyugati iparnegyed kialakítása. Lovas liget, idegenforgalmi terület kialakítása az Óváros területén. Lovas liget, idegenforgalmi terület kialakítása az Óváros területén. Horváth –tanya Lovas- turisztikai központ fejlesztése Egykori olvasókörök hagyományának megőrzése, épületeik védelme, közösségi funkcióval való betöltése. Lovas liget, idegenforgalmi terület kialakítása az Óváros területén. (Csónakázó tó kialakítása a tervezett záportározóban) Lovas liget, idegenforgalmi terület kialakítása az Óváros területén. Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. Egykori olvasókörök hagyományának megőrzése, épületeik védelme, közösségi funkcióval való betöltése. Délnyugati iparnegyed kialakítása. (városszerkezethez kapcsolódó útszakasz kiépítése) Mezőtúr- Túrkeve- Kisújszállás országos mellékút város nyugati szélén tervezett új nyomvonalra történő áthelyezése (Megyei TrT-ben elhatározott fejlesztés alapján) Mezőtúr- Túrkeve- Kisújszállás megyei TrT-ben távlatban tervezett vasútvonal nyomvonalának biztosítása. Védőerdő telepítése a ref. Temető keleti oldalán Erdőtelepítés, parkosítás a szociális otthon Ny-i oldalán. Erdőtelepítés, parkosítás a városrész DNy-i oldalán. (Tervezett iparnegyedtől való védelem érdekében)


79

Fejlesztési szándékok: A délnyugati városrész a város egyik legnagyobb városrésze. Három területegységet foglal magában, melyek több sajátos részre tagolódnak. A Nadrágzug, Szénáskert elnevezésű részeket magában foglaló területegység kialakult része a városnak. Az átfogó városi szintű fejlesztések mellett az avult állagú lakóépület lecserélődése és főként a Nadrágzug nevű részen, a tömbbelsők továbbépítése várható. Jelentősebb fejlesztési szándék a városrész nyugati részét jelentő Morgó és Vermeshát nevű részen van. Itt a beépítetlen üres területek lakóterületként való hasznosítása a szándék, a város településszerkezetéhez igazodó új feltáró utakkal felosztva a tömböket. További fejlesztési szándék a szociális otthon környezetének fejlesztése, ahol appartmanház jellegű idősek otthona építésére lett új terület kijelölve, valamint a szociális otthontól délre lévő részen sorház jellegű lakásépítés is lehetséges, melyet az otthon közelsége miatt célszerű lenne idősek emberek részére fenntartani. A városrészt idegenforgalmi jellegű fejlesztések is érintik. A városrész északi részén, a Morgó csárdától kiindulva a Nagy Imre utcán a városközpontig továbbvezetve turista sétaútvonal került kijelölésre. Az útvonalat kísérő épületek, utcakép igényesebb felújítása, rendbe tétele szükséges. A városrész déli részét képezi az Óváros. E területtel kapcsolatosan jelentős változást irányoz elő a rendezési terv. A szegregáció veszélyének kitett sajátos adottságú, ritkán, szigetszerűen beépített dombos, részben vízállásos területen él a település roma népességének egy része. A terület funkcióváltása szerepel a fejlesztési szándékok között. A területhez déli irányban közel található Horváth-tanya idegenforgalmi célú fejlesztéséhez (lovasturizmus) igazodva az óváros lovas ligetté alakítása a terv. Megőrizve a terület természeti környezetének jellegét, parkosítva a területet, egy olyan liget alakulna itt ki, ahol a meglévő, de avult szigetszerű apró épületek igényes szálláshelyeknek és szolgáltatásoknak, vendéglátásnak helyet adó korszerű és mégis hagyománytisztelő épületekkel lennének felváltva. Az Óváros északkeleti részén a város belvízrendezési terve záportározó kialakítását irányozza elő, melyet a liget környezetéhez igazítva csónakázó tóként is lehetne hasznosítani. A jelenleg itt lévő roma lakosság számára a város több területén bérlakás építési program keretében kíván az önkormányzat lakáslehetőséget biztosítani. A Délnyugati városrész távlati fejlesztési területét jelenti a tervezett délnyugati iparterület. A terület kialakítására igazi vonzerőt az itt tervezett, megyei területrendezési tervben is szereplő, országos főútfejlesztés jelentheti, mely a Mezőtúr-Túrkeve irányából jövő főút forgalmát a belvárosból a város délnyugati szélére helyezné át. A főút megépülése előtt is lehetőség van azonban az iparterület fejlesztését megindítani. Ehhez a jelenlegi Mezőtúr felöl érkező főúthoz a város déli részén csatlakozó Tulipán utcát szükséges megfelelő módon kiépíteni ill. továbbvezetni a tervezett iparterülethez. A tervezett fejlesztés fontosságát az is indokolja, hogy az északi ipari park fejlesztési területeinek megközelítése jelenleg megnyugtató módon nem biztosított. A város jelenleg nem rendelkezik jelentősebb nagyságú, úttal, közművel előkészített, ipari fejlesztésre alkalmas területtel.


80

„D”- JELŰ : DÉLKELETI VÁROSRÉSZ /Bagaméri, Vásárszél, Sásastó/ Átfogó fejlesztési cél: A kialakult lakóterület értékének, hagyományainak megőrzése. Lakásépítési lehetőség biztosítása a tömbbelsők továbbépítésével, a nagyméretű telkek megosztásával, a régi ingatlanok átépítésével. A városrészben lévő városi és városrész szintű intézmények és környezetük bővítése, fejlesztése. Fejlesztési prioritások: • Városképjavítás, Közterület rendezés • Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése • Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése Egyéb fejlesztési célok: • Turizmus termék és volumen-fejlesztés • Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása • Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása • Közlekedés, tömegközlekedés javítása • • • • •

Közmű-ellátottsági szint emelése* Közbiztonság növelése* Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Esélyegyenlőség növelése* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése*


„D” : DÉLKELETI VÁROSRÉSZ Sásastó/ Fejlesztési célok Városképjavítás, Közterület rendezés Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése Turizmus termék és volumen-fejlesztés

Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása Közlekedés, tömegközlekedés javítása

81

/Bagaméri, Vásárszél,

Fejlesztési célterületek – fejlesztési feladat (projekt) jele ACD-1.

megnevezése Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása

D3-1.

Piactér rekonstrukció (Vásárcsarnok felújítás, piactömb bővítése, egységes arculat kialakítása.)

CD-1.

Egykori olvasókörök hagyományának megőrzése, épületeik védelme, közösségi funkcióval való betöltése. Köztemető területének keleti irányú bővítése Óvodaépítés (Bocskai utca- vásár utca találkozásánál) Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. Egykori olvasókörök hagyományának megőrzése, épületeik védelme, közösségi funkcióval való betöltése. Tájház turista funkcióinak bővítése, színvonalának emelése Malom utca mellett lévő gazdasági területek beépítetlen részének hasznosítása Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. Egykori olvasókörök hagyományának megőrzése, épületeik védelme, közösségi funkcióval való betöltése. Betyár utca kivezetése a vásár utcára, összefüggésben a tervezett óvodaépítéssel is.) Utcakorrekciók (szélesítések) végrehajtása a lakótömbök keskeny utcáiban.

D3-2. D3-3. ACD-1. CD-1. D1-1. D3-4. ACDF-1. CD-1. D3-5. D2-1.

I.

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Közmű-ellátottsági szint emelése* Esélyegyenlőség növelése* Közbiztonság növelése* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése*

Fejlesztési szándékok: A Délkeleti városrész három jellemző területegységből áll. Mindhárom részre egységes fejlesztési szándék, a kialakult lakóterületek értékének, hagyományainak megőrzése, a városban általánosan elhatározott közműfejlesztések, úthálózati fejlesztések megvalósítása. A városrészt érintő jelentősebb intézményfejlesztés, mely az intézmények környezetére is kihatással van, a Bocskai utca – Vásár utca mellett tervezett óvodaépítés, valamint a Piac tér környezetének rekonstrukciója. Ezenkívül a tömbbelsők továbbépítése a nagyobb (főként kisvárosias övezetbe sorolt) ingatlanok megosztására és beépítésére lehet számítani.


82

„E”- JELŰ : KELETI VÁROSRÉSZ /Sóhaj, Dühöngő/ Átfogó fejlesztési cél: A kialakult lakóterület infrastruktúrájának fejlesztése. A városrészhez csatlakozó vízállásos, gyepes, gondozatlan területek erdősítése. A városrész melletti pihenő és üdülő övezet kialakítása, fejlesztése, a tervezett gazdasági területek hasznosítása. Fejlesztési prioritások: • Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Egyéb fejlesztési célok: • Városképjavítás, Közterület rendezés • Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) • Térségi együttműködés a termékfeldolgozásban • Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása • Közlekedés, tömegközlekedés javítása • • • • • •

Megújuló energiaforrások fejlesztése* Közmű-ellátottsági szint emelése* Közbiztonság növelése* Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése* Esélyegyenlőség növelése*


„E”: KELETI VÁROSRÉSZ Fejlesztési célok

E1-1. E1-2. E2-1. E2-2. E2-3.


E1-3.


E1-3. E1-4. E2-4.

Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) Térségi együttműködés a termékfeldolgozásban Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása Közlekedés, tömegközlekedés javítása

E1-2. E2-3. E2-3. E2-2. E2-3. E1-3. E2-3.

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Közmű-ellátottsági szint emelése* Esélyegyenlőség növelése* Közbiztonság növelése* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése* Megújuló energiaforrások fejlesztése*


Fejlesztési célterületek – fejlesztési feladat (projekt) jele

Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése

83

megnevezése Gazdasági területek hasznosítása, fejlesztése a Béla Király út északi oldalán kialakult tömbökben. Gazdasági terület létesítése a 4.sz. főút északi oldalán, a téglagyárral szemben. Vásártér rekonstrukció- bővítés a Malom utca déli oldalán. Malom utca- Vásár utca találkozásánál lévő gazdasági terület beépítetlen részeinek hasznosítása. Gazdasági területfejlesztés a Dévaványai út déli oldalán (terület előkészítés, előközművesítés, magasfeszültségű vezeték kihelyezése, feltáró út kialakítása) Hétvégiházas üdülőövezet fejlesztése (közműépítés, szervízút kialakítása, horgásztó környezetének rendezése, park kialakítása) Hétvégiházas üdülőövezet fejlesztése (horgásztó környezetének rendezése, park kialakítása) Erdőtelepítés, parkosítás a Sóhaj nevű városrészhez csatlakozó gondozatlan, mély fekvésű területeken.) Erdőtelepítés, parkosítás a Dühöngő nevű városrész és Lógókert közötti gondozatlan, hasznosítatlan területeken. Gazdasági terület létesítése a 4.sz. főút északi oldalán, a téglagyárral szemben. Gazdasági területfejlesztés a Dévaványai út déli oldalán Gazdasági területfejlesztés a Dévaványai út déli oldalán Malom utca- Vásár utca találkozásánál lévő gazdasági terület beépítetlen részeinek hasznosítása. Gazdasági területfejlesztés a Dévaványai út déli oldalán Hétvégiházas üdülőövezet fejlesztése (szervízút kialakítása a 4. sz. főút melletti ingatlanok megközelítésére.) Belső úthálózat kialakítása a Dévaványai út mellett tervezett gazdasági terület feltárása érdekében.


84

Fejlesztési szándékok: A Keleti városrész két, közel hasonló adottságú területegységből áll. A városrész lakóterületei kialakultak, a lakóterületeken a városra általánosan is megfogalmazott közműfejlesztési, közlekedéshálózat-fejlesztési szándékok vonatkoznak. A belvízrendezésből adódó feladatok itt is kiemelt fontosságúak. A Sóhaj nevű városrész fejlesztési lehetőségét a Béla király út menti kereskedelmi szolgáltató gazdasági felhasználásba sorolt tömbök fejlesztése, átépítése jelenti. Fejlesztési szándék a városrészhez keleti és északi irányból csatlakozó gyepterületek erdősítése. A városrészhez keleti irányban csatlakozó zártkertek egy részét a településrendezési terv hétvégi házas üdülőterületi övezetbe sorolta. Az itt lévő, felhagyott téglagyári tó környezete jelentős rekreációs célú fejlesztések színtere. A horgásztó környezetében is hétvégi házas üdülőterület kialakítását irányozzák elő a fejlesztési tervek. A horgásztó város felöli bevezető szakaszának környezetében közpark kialakítása ill. ellátó létesítmények építése szerepel a fejlesztési tervekben. A Dühöngő nevű városrész fejlesztési lehetőségét a lakóterületekhez délnyugati irányban csatlakozó Malom utcához déli oldalon csatlakozó ingatlanok adják. Itt a hagyományosan kialakult Vásár tér jelentős méretű bővítése szerepel a tervek között, valamint a Vásár utcáit tartó iparterület be nem épült részeinek hasznosítása. A városrészhez délkeleti oldalon csatlakozó gyepes, vízállásos területek gazdasági erdőként történő hasznosítása is elhatározást nyert. E városrészhez keleti irányban, a Dévaványai út déli oldalán csatlakozik az a jelenleg külterületen lévő rész, melyet kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként való hasznosításra jelöl a rendezési terv. A terület beépítésre való alkalmassá tétele, előközművesítése, a területen áthaladó magas feszültségű vezeték kihelyezése szükséges.


85

„F”- JELŰ : ÉSZAK-KELETI VÁROSRÉSZ /Koronakert, Daraksa/ Átfogó fejlesztési cél: A kialakult lakóterület infrastruktúrájának fejlesztése. A korábban zártkertként hasznosított területek lakóterületi hasznosítása. A városrész északkeleti, strandfürdő tömbhöz kapcsolódó részének pihenő, idegenforgalmi, rekreációs célú hasznosítása. Fejlesztési prioritások: • •

Lakáshelyzet javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

Egyéb fejlesztési célok: • • • • •

Turizmus termék és volumen-fejlesztés Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése Városképjavítás, közterület rendezés Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása

• • • • • • •

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése* Megújuló energiaforrások fejlesztése* Közmű-ellátottsági szint emelése* Közlekedés, tömegközlekedés javítása* Közbiztonság növelése* Esélyegyenlőség növelése


„F”- JELŰ : ÉSZAK-KELETI VÁROSRÉSZ Fejlesztési célok


F1-1. F1-2. F1-3.

Turizmus termék és volumen-fejlesztés Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) Közösségi terek, a civil társadalom szintereinek fejlesztése Városképjavítás, közterület rendezés

F1-2. F1-2. F2-1. F1-2. F1-2. F1-3. ACDF-1.

Természeti- és épített örökség védelme, hasznosítása Közlekedés, tömegközlekedés javítása Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése* Közmű-ellátottsági szint emelése* Közbiztonság növelése* Esélyegyenlőség növelése Környezeti terhek csökkentése, környezetvédelem javítása




86

ACDF-1. GF-1. F1-1.

megnevezése Új lakóterület kialakításának előkészítése a Koronakertben. (Vízrendezés, feltáró utak és közművek kiépítése.) Liget- csónakázó tó- idegenforgalmi terület kialakítása a Koronakert északnyugati részén, a fürdő szomszédságában. Közpark kialakítása a Koronakert keleti szélén. Liget- csónakázó tó- idegenforgalmi terület kialakítása a Koronakert északnyugati részén, a fürdő szomszédságában. Liget- csónakázó tó- idegenforgalmi terület kialakítása a Koronakert északnyugati részén, a fürdő szomszédságában. Gazdasági terület kialakítása a Malom utca- vasúti pályatest találkozásánál kijelölt területen. Liget- csónakázó tó- idegenforgalmi terület kialakítása a Koronakert északnyugati részén, a fürdő szomszédságában. Liget- csónakázó tó- idegenforgalmi terület kialakítása a Koronakert északnyugati részén, a fürdő szomszédságában. Közpark kialakítása a Koronakert keleti szélén. Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. (Széchenyi utca északi része) Tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása I. (Széchenyi utca északi része) Vasúti aluljáró megépítése a malom utca folytatásában, az északi iparnegyedhez való kapcsolat megteremtése érdekében. Új lakóterület kialakításának előkészítése a Koronakertben. (feltáró utak kialakítása)


87

Fejlesztési szándékok: A városrész két területegységből áll. A Daraksa nevű, városközponttól nyugatra lévő, 4-es főút északi oldalát kísérő területrész kialakult városrész. Jelentősebb fejlesztési elhatározások nem érintik. Fejlesztési lehetőség a területegység keleti szélén, a Malom utca keleti oldalán tervezett, kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület megvalósítása, valamint az itt tervezett védőerdők kialakítása. A városrész északi részén található Koronakert, fontos fejlesztések területe. Az egykori kertség lakóterületté történő átalakításához a terület vízrendezése, feltáró utcák kialakítása, előközművesítés szükséges. A terület részben kisvárosi, részben kertvárosias lakóterületként hasznosítható. A városrész északnyugati része, az Arany János út – Csatorna út – vasútvonal közötti terület idegenforgalmi hasznosítású területként hasznosítható. A területen egy új csónakázó tó, városliget és idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

„G”- JELŰ : ÉSZAKI IPARNEGYED /Falusziget/

Átfogó fejlesztési cél: Az ipari park cím elnyerése, az ehhez szükséges területbővítések, infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúrákhoz és a városi forgalmi úthálózathoz való kapcsolódás kialakítása. Fejlesztési prioritások: • Iparfejlesztés, Ipari park • Munkahelyek számának növelése (Helyben foglalkoztatottság) • Közlekedés, tömegközlekedés javítása Egyéb fejlesztési célok: • Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása • Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése • Logisztikai fejlesztés • Térségi együttműködés a termékfeldolgozásban • Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása • • • • • •

Közmű-ellátottsági szint emelése* Közbiztonság növelése* Városképjavítás, közterület rendezés* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése* Megújuló energiaforrások fejlesztése* Esélyegyenlőség növelése*


„G” : ÉSZAKI IPARNEGYED

Fejlesztési célok

88

/Falusziget/


Iparfejlesztés, Ipari park

G-1.


G-1. GF-1.

megnevezése Iparterület fejlesztése, bővítése, megfelelő feltáró úthálózat kialakítása, közművesítés fejlesztése. Iparterület ipari parkká nyilvánítása (Az ehhez szükséges feltételek megteremtése) Iparterület fejlesztése, bővítése. (Ipari park kialakítása)

Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése Logisztikai fejlesztés Térségi együttműködés a termékfeldolgozásban

G-1.

Vasúti aluljáró megépítése a malom utca folytatásában, az északi iparnegyedhez való kapcsolat megteremtése érdekében. Iparterület belső feltáró úthálózatának kialakítása Az iparterület külső kapcsolatát biztosító külső helyi-forgalmi és gyüjtőutak kialakítása. Kunmadaras irányába kivezető út és a 4. sz. főút elkerülő szakasz (távlatban gyorsforgalmi út) csomópontjának kialakítása. Iparterület fejlesztése, bővítése. (Ipari park kialakítása)

G-1.

Iparterület fejlesztése, bővítése. (Ipari park kialakítása)

G-1. G-1.

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása

G-5.

Iparterület fejlesztése, bővítése. (Ipari park kialakítása) Iparterület fejlesztése, bővítése. (Ipari park kialakítása) (Különösen fontos Kunmadaras felé a kapcsolat kiépítése, a tervezett M4 –hez csomóponttal való kapcsolódás.) Védőerdő telepítés megvalósítása a sertéstelep város felöli oldalán. A telep technológiájának felülvizsgálata. Védőerdő telepítése az iparterület déli oldalán, a koronakert vonalában.


G-2. G-3. G-4.

Közmű-ellátottsági szint emelése* Közbiztonság növelése* Városképjavítás, közterület rendezés* Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése* Megújuló energiaforrások fejlesztése Esélyegyenlőség növelése

G-6.


89

Fejlesztési szándékok: Az északi iparnegyed a város északi részén, a Budapest- Záhony vasútvonal várossal átellenes oldalán található. A legjelentősebb gazdasági terület fejlesztési lehetősége a városnak. Ipari park cím elnyerését pályázta meg az önkormányzat több alkalommal, ezidáig sikertelenül. A szükséges területnagyság elérése érdekében az elmúlt években ingatlan vásárlás is történt. A terület előkészítése, feltáró utak kiépítése, előközművesítés szükséges. Az egyik legfontosabb fejlesztési igény az iparnegyed megközelítésének rendezése. Az iparterületet jelenleg csak körülményesen, vasúti területeket hosszan igénybe véve lehet megközelíteni. Elsődleges fejlesztési igény a város szerkezeti tervében is szereplő Malom utca - vasútvonal találkozásánál tervezett külön szintű vasúti átjáró megvalósítása. A terepadottságokat tekintve aluljáró építése tűnik célravezetőnek. Távlati fejlesztési szándék az iparterületet keleti és északi oldalon határoló tervezett külső, helyi forgalmi út kiépítése. Fontos tervezett közlekedési kapcsolata az iparterületnek az északi irányban, Kunmadaras felé továbbépíteni tervezett út, mely a 4-es főút várost elkerülő új szakaszát (tervezett gyorsforgalmi utat) is keresztezi. Létfontosságú, hogy itt közúti csomópont is létesüljön. A városrész környezetvédelmi problémáját jelenti az iparnegyed északi részén működő sertéstelep, melynek szaga északkeleti szélirány esetén jelentősen zavarja a lakóterületeket. Itt a tervezett védőerdők telepítése és az alkalmazott technológia felülvizsgálata (korszerűsítése) is szükséges.


90

4.2.4. A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI Közúti Hálózati kapcsolatok A várost a 4-es számú Budapest-Záhony elsőrendű főközlekedési út, a 4202 számú Kisújszállás - Mezőtúr összekötő út, a 4205 számú Kisújszállás - Körösladány összekötő út, a 4207 számú Örményes - Kisújszállás összekötő út, valamint a 34 303 számú állomáshoz vezető út érinti. Elkészült a 4-es számú főközlekedési út Kisújszállást É-ról elkerülő út engedélyezési terve, mely a távlatban megépülő M4 gyorsforgalmi útnak is részét fogja majd képezni. Az új nyomvonalat és a csomópontok új helyét a 2005 évben elkészült rendezési tervmódosítás már tartalmazza. A 4-es számú főközlekedési út visszamaradó nyomvonala városi forgalmi út lesz, mely a későbbiekben is fontos szerepet tölt be a település szempontjából. A Mezőtúr- Túrkeve irányából érkező 4202 sz. országos mellékút város nyugati szélén tervezett elkerülő szakasza, valamint az út országos főúttá történő felfejlesztése a megyei területrendezési terv elhatározása, mely fejlesztés a város rendezési tervében is szerepel. A 34 303 számú állomáshoz vezető út szerepét a Baross Gábor utca veszi át távlatban. Előrelépést jelent a korábbiakhoz képest, hogy a Baross Gábor utca Felszabadulás út (4.sz. főút) változásra tervezett csomópontja környezetében jelentős változások történtek. A város É-i részén Kunmadaras irányába egy új számozott összekötő út kiépítését irányozta elő. Bár a megye elfogadott területrendezési terve ezt a fejlesztést nem tartalmazza, a város továbbra sem mondott le az út kiépítésének esélyéről. A kijelölt nyomvonal mezőgazdasági útként jelenleg is létezik. Városi utak A város távlatban tervezett közlekedéshálózata lehetőséget ad, a ipari- gazdasági területekre irányuló járműforgalom belvárosból való kihelyezésére. A 4202 sz. főút Túrkeve felöl beérkező átmenő forgalmát a város nyugati szélén tervezett új nyomvonalra helyezve, jelentősen csökkentheti a belváros terhelését. Ezen úthoz csatlakozna távlatban a Tulipán utca és folytatásának kiépítésével, a Határ utca- Malom utca nyomvonalán vezető, a várost délkeleti oldalán körbefogó körút, bár ezen körút nyomvonalát a városfejlesztési stratégiában is helyet kapó Lovas-liget idegenforgalmi és rekreációs központ zavartalan kialakíthatóságának érdekében egy délebbre lévő nyomvonalon célszerűbb vezetni. (A Horváth- tanyától déli irányban lévő, jelenleg is burkolt, külterületi majorokhoz vezető úton. Északi irányban a vasúton túl kiépülő ipari parkot körülfogó helyi forgalmi út teszi majd teljessé, a város körül kialakuló forgalmi gyűrűt. Ez utóbbi út a vasúton áthaladva a Malom utcához, illetve északnyugaton, (már külterületen) a 4. sz. főúthoz csatlakozik. A vasúti átjárót különszintű csomópontként szükséges távlatban előirányozni. Ezt a Budapest- Záhony vasútvonal jelentős, folyamatban lévő korszerűsítése is indokolja. A település forgalmi útjai részben gyűjtőútként funkcionálnak. A tervezett gyűrűs-sugaras városszerkezeti rendszer megvalósulásával a gyűjtőúthálózat is megfelelő módon egészülhet ki.


91

Kerékpárút Jelenleg a településen a Nyár utca egy szakaszán található kerékpárút, mely egyoldali, kétirányú, közvilágítással ellátott. A tervezett kerékpárút a 4-es számú főút mellett Kenderes irányában engedélyes terv szinten kész. Szükséges a város egészét átfogó kerékpáros rendszer kijelölése, illetve az ehhez szükséges területek biztosítása, az új nyomvonalak kiépítése. Gyalogos forgalom A Kálvin utca díszburkolattal történő ellátása, üzletutca kialakítása, és a járműforgalom megfelelő korlátozása szerepel a fejlesztési célok között. Az üzletutca szerves folytatása a Kálvin tér, mely a főút túloldalán lévő városháza körüli parkkal együtt megújításra fog kerülni. A parkokon keresztülvezető gyalogos utak részét képezik a városközpont sétáló övezetének. A parkon keresztül vezető sétány északi irányú folytatása a Rákóczi utca, melynek gyalogos, illetve részben parkoló utcává történő átépítése szerepel a célok között. A strandfürdő bejáratánál gyalogos tér fog létesülni. A belvárosban két tematikus sétaútvonal kialakítását tervezi a város. Az egyik sétaút a műemlékeket, a város helyi értékeit fűzi fel, míg a másik a „pihenést, és kalandok” nevet viseli. Állóforgalom A városnak önálló parkolási rendelete van, mely a belváros területén egyedi szabályokkal igyekszik megoldani a parkolási gondokat, szabályozott lehetőséget adva a szükséges parkolók egy részének közterületen történő elhelyezésére, illetve kiépítésére. A városközpontban, és a strandfürdő tömbjében illetve környezetében tervezett fejlesztések a parkolási lehetőségek jelentős bővítését is előirányozzák. Tömegközlekedés Az autóbuszjáratokat a Jászkun-Volán üzemelteti. A viszonylatok kielégítik az igényszintet. A település lefedettsége szinte teljes. A településnek autóbusz-pályaudvara nincsen. A városközpontban többállásos buszmegálló, forgalmi és váróépület létesül, mely a jelenlegi igényeket megfelelő szinten elégíti ki. Távlatban szükségessé válhat a vasútállomásnál, az Erzsébet- liget szélén tervezett autóbusz állomás megépítése, melyhez biztosítani kell a szükséges területet. A településen helyi járat is üzemel. A két járat vonalán pályázati lehetőséget is kihasználva a megállóhelyek igényes kiépítése, a forgalmasabbak esetében autóbusz váró épület elhelyezése is cél. Vasúti közlekedés Kisújszállást a 100 sz. Budapest – Záhony fővonal érinti. A MÁV fejlesztési tervében szerepel a gyorsforgalmi vasúttá való fejlesztés, mely felépítmény-cserével jár. A település vasútállomással rendelkezik, melyen az átmenő fővágányokon kívül fogadó és rakodó, valamint tolató vágányok vannak. A balesetveszély csökkentésére gyalogos-aluljáró építését is tartalmazza vasút korszerűsítési terv, mely egyben az É-i iparterületet gyalogos- kerékpáros megközelítési lehetősége is lesz. A Malom utca (városi helyi forgalmi út) északi iparnegyedhez történő átvezetése különszintű közút-vasút kapcsolatot, az adottságokat tekintve aluljáró építését igényli. A Kisújszállás- Kenderes közötti kerékpárút létesítése gyalogos- kerékpáros vasúti aluljáró építését teszi szükségessé. A 102 sz. Kisújszállás – Kál-Kápolna vágányvonal szintén érinti a települést. A vasútvonal egyvágányú és Diesel-vontatású. A megyei területrendezési tervben szerepel a Kisújszállás – Túrkeve – Mezőtúr vasútvonal létesítése. Így lehetőség nyílik a 100 sz. és a 120 sz. Budapest(Békéscsaba) – Lökösháza fővonal összekötésére.


92

4.2.5. A KÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRÁK FEJLESZTÉSI CÉLJAI, A VÁROSI SZINTŰ KÖZMŰELLÁTÁS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSI JAVASLATAI Csapadékvízelvezetés, vízrendezés A települési SWOT-analízisben egyértelműen a „Gyengeségek” között megállapított tény, hogy Kisújszállás belvízelvezetése nem megoldott. A város csapadékvíz-elvezető rendszere már nem képes a hirtelen lehulló nagyobb mennyiségű csapadék elvezetésére, ami rendszeres haváriaeseteket okoz a településen. A város területének és lakosságának 80%-a érintett a kérdésben, azonban a probléma jellegénél fogva az egész városra kiterjed. Kisújszállás városban hosszú évek óta gondot okoz a belvíz, amely során a város belterületét már az 1999-2000. években is jelentős belvízkár sújtotta, ennek következtében több közintézményt és 180 db lakóingatlant is helyre kellett állítani. A csapadékvíz elvezetés nem megfelelő szintű kiépítettsége következtében az elmúlt három évben (2005, 2006, 2007.) kellett állami segítséggel belvízkárt szenvedett lakóházak helyreállításához kárenyhítést folyósítania a Kormánynak „vis major” keretből. 2005. év augusztusában a települést érő rendkívüli esőzések hatására rendkívüli belvízhelyzet alakult ki, majd ez tovább fokozódott miután 2006. év januárjától kezdve egészen május végéig több alkalommal újra veszélyes belvízhelyzet alakult ki. A várost sújtó tavaszi belvíz során 486 db lakóingatlan, valamint önkormányzati tulajdonú épületek és önkormányzati tulajdonú közutak károsodtak jelentős mértékben, a felmerült költség 3,5 millió forint volt. A 2007-es évben a belvízkárok okozta költségek már 14,163 millió forintra nőttek. Amennyiben az esővíz betör a szennyvízcsatornába, és kimossa az ott lévő szennyvizet, úgy a környéket a fertőtleníteni kell (ideértve a lakosok tífusz elleni beoltását is). Az önkormányzatnak továbbá kártalanítani kell az érintetteket (mivel káruk abból származik, hogy az önkormányzat nem megfelelően látott el egy felelősségi körébe tartozó közfeladatot). A víz elvezetéséhez a vízmű mobilszivattyúkat használ, melyek nem hosszútávú és költséghatékony választ jelentenek. Ez összességben éves szinten 30-50 milliós nagyságrendű kiadást okoz a városnak Az előzőekben leírtak ismeretében fogalmazódott meg Kisújszállás Képviselőtestületében, hogy a belterületi belvízelvezető rendszer teljes rekonstrukcióját el kell végezni, címzett támogatási forrás, vagy más EU-s pályázati forrás bevonásával. Kisújszállás város teljes közigazgatási területe a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtőjén fekszik. A rétegvonalas helyszínrajz alapján látható, hogy a város területén belül több természetes és mesterséges magas és mély terület található. Ezek által meghatározott vízgyűjtők területeit több helyen keresztezik - és ezzel módosítják - a közlekedési létesítmények alépítményei és egyéb építmények. 1990 előtt a város növekedése és fejlődése, a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása során a belterületen és a külterületen is viszonylag nagy mennyiségű belvíz elvezető és tároló árok illetve csatornahálózat épült. Ezek nyilvántartása, műszaki dokumentációja kiadott engedélyei igen hiányosak. A belterületi csatornák – a régi XXIX. Csatorna belterületi szakaszát kivéve - nem rendelkeznek sem műszaki dokumentációval, sem engedélyekkel.


93

A város területéről lefolyó csapadékvizek fő-befogadója a Kakat-éri főcsatorna. A Kakat-éri főcsatornához csatlakoznak azok az Önkormányzati tulajdonú, de a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő külterületi belvízcsatornák, melyek a belterületről lefolyó csapadékvíz elvezető csatornák befogadói. Kisújszállás belterületén a csapadékvíz elvezetésére és szikkasztására a polgármesteri hivataltól kapott nyilvántartás alapján: 60,50 km nyílt, földmedrű; 5,05 km nyílt, burkolt; 13,45 km zárt csatorna épült ki. - Ezen kívül megépült mintegy 15-18 km hosszú „árok” is, mely csak a csapadékvíz gyűjtésére, szikkasztására szolgál, a vizet nem vezeti sehova. A belterület domborzati viszonyaihoz igazodóan négy vízgyűjtő terület – csapadékvízgyűjtő öblözet - alakult ki. A részletes műszaki leírás tartalmazza az ÉNY-i, ÉK-i, DNY-i és DK-i öblözet részletes jellemzését. A meglévő rendszer értékelése után megállapítható, hogy a megfelelő csapadékvíz elvezetéshez az alábbiak szükségesek: - A megfelelő kapacitású átemelők és elzáró szerkezetek kiépítése, - A méretezett csatornaszelvények, átereszek kiépítése, - Az elvezető külterületi csatornák kitakarítása, műtárgyaiknak szükség szerinti szelvényre történő átépítése. A csapadékvíz-elvezetés megoldására két változat került előzetesen kidolgozásra. Mindkét változat kielégíti az elvi vízjogi engedélyezési terv tartalmi előírásait. A tervezett csapadékvíz-elvezetés műszaki megoldásai („A” és „B” változatai) figyelembe veszik: • a domborzati viszonyokat, így az öblözetek területe azonos, illetve a meglévő csatornák megtartható részeit, • megtartja a 4-es számú főút, valamint a városközpontban a csapadékvíz elvezetésére kiépült zárt csatornákat, • MÁV pálya keresztezésére kiépített átereszeket. A tervezendő csatornák kialakításánál, a méretezésnél a jelenleg érvényes Szabályozási terv előírásai szerinti állapotot vették figyelembe. A méretezésnél a városoknál előírt 4 éves visszatérési idejű csapadékot vették figyelembe. Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése és tisztítótelep rekonstrukciója A városban szennyvíztisztító üzemel a vasúttól É-ra. A tisztítótelep kapacitása 1200 m3/d. A tisztított szennyvíz befogadója a XXIX sz. csatorna É–i ága, amely csatlakozik a Kakati főcsatornába. A tisztító telep nem megfelelő hatásfokkal működik. Az ekészített átalakítási megvalósíthatósági tanulmány kapacitásbővítéssel nem járó technológiai korszerűsítésben fogalmazta meg a szennyvíztelep átalakítását, ennek a problémának a megoldását. Kisújszálláson jelenleg a szennyvízcsatorna hálózat hossza 42 km, amely kb. 50 %-os szennyvízcsatorna hálózat ellátottságot eredményez a városunkban. 2005. év végén értesítés kapott Önkormányzatunk arról, hogy a Kormány a II/a, II/b, III/a szennyvízöblözetek kiépítéséhez és a szennyvíztisztító telep rekonstrukciójához 772.124.000.-Ft-os összeget nyújtott pályázati támogatásként. A beruházás összértéke 1.544.428.000.-Ft. Jelenleg a közbeszerzési eljárás lebonyolítása és a nyertes kivitelező kiválasztása van folyamatban, a beruházás tervezett befejezési ideje 2008. szeptember 30.


94

A 2007-2008. évekre vonatkozóan mindenképpen kiemelt prioritású feladatot jelent a városi szennyvízcsatorna hálózat teljes körű kiépítése, valamint a szennyvíztisztító telep rekonstrukciós munkáinak elvégzése, mivel az Európai Uniós direktívák a települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítését és a szennyvíztisztító telepek rekonstrukcióját irányozzák elő. Vízellátás A település vízellátottsága 100 %-os. A lakásszám 4872 db, a lakosság létszáma 13505 fő (1999). A vízellátásba bekapcsolt lakások száma 4120 db (84,6 %), a fennmaradó népesség közkifolyós ivóvízellátásban részesül (2082 fő). A városban minden utcában üzemel ivóvíz vezeték. A hálózat többszörösen hurkolt rendszerű, NA 150 méretű gerincvezetékkel, NA 100 és NA 80 méretű elosztóvezetékekkel. A kitermelő kapacitás elegendő a megnövekedett ivóvíz igények kielégítésére is. A vízkezelési technológia megfelelő, a 2 db 500 m3 térszíni tároló biztosítja a csúcsigények kielégítését is. A nyomásviszonyok jók a hálózatban (3,8-4,2 bar), amit a 700 m3-es 48 m magas tároló biztosít. A fejlesztendő területeken az elosztó hálózat hurkoltan megépített bővítésével maradéktalanul biztosítható az ivóvíz ellátás. Célként került megfogalmazásra mind a nem megfelelő minőségű víz fogyasztásának teljes megszüntetése, mind a termelt víz hálózati veszteségeinek csökkentése. Ezen fő célok két szinten, a vízmű és a hálózat szintjén valósíthatók meg. A hálózat állapota, a tisztítási-karbantartási lehetőségek hiánya ugyanis kihat mind a szolgáltatott víz minőségére, mind a vízveszteségre. Az ivóvízminőség-javító program Kisújszállás területén megvalósítható mennyiségét és tartalmát – a 323/2006. (XI.30.) számú önkormányzati határozat 1. számú mellékletének megfelelően – a program 1. számú melléklete tartalmazza. A program tervezett befejezési határideje 2007. Nem az önkormányzat hibájából elhúzódó közbeszerzési eljárások miatt a befejezési határidő nem lesz tartható, ezért a befejezési határidőt módosítani szükséges . A településen üzemelő fürdő 1 db termálkúttal és 3 db hideg vizes kúttal rendelkezik. A hideg vizes kutak közül csak egy üzemel a medencék töltésére, a városi ivóvíz hálózatról csak a szükséges mennyiségű ivóvizet vételezik. A termálkutat 2000-ben gyógyvízzé minősítették. A fürdőben 3 db szabadtéri, és 1 db fedett termálmedence található.


95

Energiaellátás Elektromos energia A város elektromos energiaellátása megoldott. A fejlesztéseket a tervezett új területfelhasználással összhangban kell megoldani, oly módon, hogy a szükséges hálózatbővítések, műtárgyak a területek tervezett felhasználását ütemezetten, az igényekhez igazítva tegyék lehetővé. Az új lakó, intézmény és ipari területek kialakításával újabb transzformátor házak létesítése válik szükségessé. Ennek helyét és formáját (épített házas, vagy oszlop transzformátor) a rendezési tervekben az adott környezet jellegzetességeit és környezeti elvárásait figyelembe véve kell meghatározni. A közvilágítás megköveteli a folyamatos fejlesztést. A természetes elhasználódás mellett erre kényszerítő tényező a villamos energia árak drasztikus emelkedése. A fejlesztések során energiatakarékos, esztétikus világítást kell kialakítani. Gázenergia A városban a hőenergia ellátás nagyrészt földgáz energiahordozóval van megoldva. A gázfogadó állomás a település É-i szélén üzemel, a MOL üzemelteti. A városban a központban és környezetében kisnyomású hálózat épült ki, egyéb helyeken pedig középnyomású rendszer üzemel egyedi nyomásszabályozással. Amennyiben az ipari övezetekbe nagy gázigényű létesítmény települ, és a település egészének gázigénye meghaladja téli csúcsban a 4000 m3/h értéket, abban az esetben az átadóállomást bővíteni kell. Megújuló energiaforrások felhasználása A megújuló energia források közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. Kisújszállás város közigazgatási területén több lehetőség kiaknázását is célul tűzte ki. Az önkormányzat és a vállalkozások, pl. a napenergia hasznosítására a városi közintézményeket napkollektorral tervezik ellátni, a szélenergia kiaknázása érdekében szélerőműveket kíván telepíteni, illetve a geotermikus energia kinyerése érdekében távhővezeték rendszert, termálvíz gázkinyerésre gázleválasztót és gázerőművet tervez építeni. A fenti alternatív energiaforrások kiaknázásával jelentős energia megtakarítást kíván a város elérni, amely a jelenlegi energia árak ismeretében nem elhanyagolható összeget képviselhetne a város mindenkori költségvetésében. Az önkormányzatnak a geotermikus energia kiaknázása érdekében eddig megtett lépései, egyben a kezdetét jelentik egy olyan városi programnak, amely során mind szélesebb körben terjedhet az alternatív energiaforrások kiaknázása.


4.3.

96

A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA

4.3.1.

A városfejlesztési stratégia illeszkedése a térségi fejlesztési és rendezési dokumentumokhoz. Illeszkedés a megyei területfejlesztési stratégiai programhoz

A megyei területfejlesztési stratégia a fejlesztési koncepció irányait szem előtt tartva a 20072013 közötti időszakra az alábbi stratégiai jellegű célkitűzéseket fogalmazza meg: •

Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében

A megye verseny- és érdekérvényesítő képessége szempontjából alapvető az elérhetőség feltételeinek javítása. A megye központi fekvése, a fővároshoz való közelsége olyan közlekedés-földrajzi adottságok, melyek kihasználása elősegítheti a dinamikus gazdasági fejlődést. •

Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása

A környezeti feltételek és adottságok az uniós csatlakozással nagyobb hangsúlyt kaptak. A természet környezeti állapotának fenntartása, az infrastrukturális hálózatok kiépítése és a megújuló energiaforrások hasznosítása növelik a lakosság biztonságát, védik a természeti környezetet, egyben biztosítják a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait. •

Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése

A megye gazdaságának fejlesztése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése a jövőbeni fejlődés egyik legfontosabb tényezője, amely hozzájárulhat a megye felzárkózásához, piacképes, egészséges gazdasági szerkezet kialakításához, ezen keresztül a megye versenyképességének javításához. •

Humán erőforrás fejlesztése

A megye versenyképességének és gazdasági-társadalmi modernizációjának alapvető feltétele az emberi erőforrások fejlesztése. A megye gazdasági teljesítménye, fejlesztési lehetőségei, innovációs képessége összefügg a lakosság iskolai végzettségével, egészségi állapotával, innovativitásával. Ezért elő kell segíteni a piacképes tudás megszerzését, az élethosszig tartó tanulás folyamatának kialakítását és a társadalmi innováció erősítését. A térségek, települések tűzoltó, katasztrófavédelmi és bűnmegelőzési tevékenységének javítását, fejlesztését szolgáló tevékenységek a lakosság életfeltételeinek biztosítását szolgálják. •

Kistérségek kiemelt fejlesztése

A kistérségi szinten megvalósítható fejlesztések a térség lakossága életminőségének javítását szolgáló fejlesztések, amelyek elősegítik a meglévő intézményrendszer működését, valamint a térség népességmegtartó-képességének fokozását.


97

A megyei területfejlesztési stratégiai program megvalósításának várható hatásai /Részlet a JNSZ Megyei 2007-2013 időszakra meghatározott Területfejlesztési Stratégiai Programból/

A területfejlesztési stratégia megvalósításával a stratégiai célkitűzésekhez igazodóan JászNagykun-Szolnok megyében az alábbi társadalmi, gazdasági és környezeti hatások érvényesülhetnek: Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében - A megye elérhetőségének javulása - A kistelepülések közlekedési feltételeinek javulása - A települések kapcsolatrendszerének bővülése Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása - A környezettudatos termelési módszerek elterjedése - A természeti környezet állapotának javulása, a vízgazdálkodás fejlődése - Az erdőterületek növekedése, a holtágak hasznosulása - A kommunális infrastrukturális hálózat kiépülése - A felhasznált energiamennyiség csökkenése - A lakókörnyezet állapotának minőségi javulása - A lakhatás feltételeinek általános javulása Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése - Az ipari modernizáció kibontakozása, ipari parkok kiépülése - A gazdasági szervezetek működési versenyképességének növekedése - A gazdaságszervező központok szerepének erősödése - A turizmus adottságaiban rejlő lehetőségek hasznosulása - A hatékony mezőgazdasági termelési rendszer megalapozása - A térségi agrárágazat versenyképességének növekedése - A leszakadó térségek felzárkózása Humán erőforrás fejlesztése - Az oktatás feltételeinek minőségi és mennyiségi javulása - Az innovációs-intelligens eszközök elterjedésének bővülése - A társadalmi esélyegyenlőség megvalósulása - A felsőoktatás bázisának fejlődése - A korszerű egészségügyi alap- és szakellátás kiépülése - A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek helyzetének javulása - A vidék népességmegtartó és -eltartó képességének erősödése - Az élet- és vagyonbiztonság növelése Kistérségek kiemelt fejlesztése - A települési utak kiépülése - A lakókörnyezet, a településkép javulása - A lakhatás körülményeinek javulása - A kistérségek kulturális értékeinek fejlődése


98

Kisújszállás Integrált Városfejlesztési Stratégiája összhangban van Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Stratégiájával. A Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (20072013) a Megyei alprogramokon túl, Kistérségi alprogramokat is megfogalmazott. Karcagi kistérségre vonatkozó alprogramok és Kisújszállás Város benne érintettsége: 1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése Egy térség kerékpárút-hálózatának fejlesztése a turisztikai látványosságok megközelíthetőségének, valamint a környezetbarát és biztonságos közlekedés meghatározó kelléke. A program keretében új összekötő kerékpárút-szakaszok kialakítása valósulna meg a karcagi kistérség minden településének bevonásával. Kisújszállás és Kenderes között jelentős a kerékpárforgalom, nagy a balesetveszély, ezért a települések között kiépítendő kerékpárút legfontosabb célja a biztonságos közlekedés kialakítása és a munkába járás megkönnyítése. Emellett természetesen a kerékpárút turisztikai szempontból is jelentős, és elősegítheti az egészséges életmód előtérbe helyeződését. (Kisújszállás – Karcag: 18 km) 2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése A kistérség területén számos olyan belterületi út található, melynek nem megfelelő a minősége. Esős időszakban egyes területek nehezen megközelíthetőek, mely a külterületen lévő vállalkozásoknak napi problémát jelent, az esetlegesen létrejövő újabb gazdaságok kialakulásának esélyét is rontja, valamint a turisztikai látványosságok is nehezen megközelíthetővé válnak. 3. Településrehabilitáció Egy település általános megítélése jelentősen függ a közterületek jellegétől, esztétikai megjelenésétől. Az elkövetkező időszakban a kistérség minden településén szükségessé válik a településközpontok megújítása. Kisújszálláson az Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő szomszédságában található Erzsébet Liget és környékének teljes rehabilitációját tervezik megvalósítani. A projekt részét képezi továbbá a liget és a strandfürdő között húzódó Rákóczi utca sétálóutcává alakítása. A térségben három polgármesteri hivatal felújítására lenne szükség. Kisújszálláson a tervezői munkálatok már elkészültek a külső homlokzat, illetve a nyílászárók felújítására vonatkozóan. 4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások 5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése A lakosság egészségügyi állapotát befolyásoló tényezőkön belül meghatározó az egészségügyi ellátási rendszer fejlettsége, valamint az egészséges életmód feltételeinek megteremtése. A program keretében az elkövetkező időszak fontos feladata Kisújszálláson az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésére, különös hangsúlyt fordítva a megelőzésre, a szűrővizsgálatokra, és a lakosság tájékoztatására. A program keretében lehetőség nyílna sport és egészségmegőrző programok szervezésére, a kistérség lakóinak teljes körű tájékoztatására és tanácsadásra. Ennek érdekében Kisújszálláson egy Egészségház létrehozását tervezik, mely a település és a környező települések (Túrkeve, Kenderes) lakossága részére nyújt majd széleskörű egészségügyi szolgáltatásokat. Az Egészségházban kerülne elhelyezésre a Védőnői Szolgálat, valamint az intézmény megfelelő helyszínt biztosítana a tüdőszűrések, megelőző rákszűrések és az iskolások részére történő kötelező orvosi vizsgálatok elvégzéséhez.


99

6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése Az egész térségre vonatkozóan, a demográfiai adatokra alapozottan is megfigyelhető a lakosság elöregedése. A településeken élő időskorúak számának növekedésével arányosan merül fel az igény az idősek szociális otthonban való elhelyezésére. 7. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése A karcagi kistérség oktatási intézményeinek túlnyomó része jelentős felújításra, korszerűsítésre szorul. Kisújszálláson, melyen kívül nem történt más jelentősebb intézményi beruházás az oktatás területén. Az épületek állapotának megőrzése érdekében a tetőszerkezet felújítására, külső homlokzatjavításra, fűtés- és világításkorszerűsítésre kerülne sor. 8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a kistérség lakói és az ide látogató vendégek számára szükség van a művelődési házak épületének felújítására, valamint új funkciókkal való megtöltésére. Kisújszálláson a kiemelten helyi védettség alatt álló egykori Vígadó (Mozi) épületének külső és belső felújítása, új funkciókkal történő bővítése szükséges, benne többfunkciós (Művelődési Központ és Mozi, e-Magyarország Pont) kulturális központ kialakításával. 9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése


100

Illeszkedés Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési tervéhez: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési tervét 2004 novemberében hagyta jóvá a megye közgyűlése. A térségi szerkezeti terv Kisújszállás Városára vonatkozó elhatározásai többségében igazodnak a város adottságaihoz, fejlesztési szándékaihoz. Így többek között a 4. sz. főút várost elkerülő tervezett új szakasza, majd ezen nyomvonal továbbfejlesztésével kiépíteni tervezett M4 gyorsforgalmi út, nyomvonala, a Mezőtúr- Túrkeve irányú országos mellékút főúttá fejlesztése és város nyugati oldalán tervezett új (város belsejéből kihelyezendő) nyomvonala, valamint az ugyanitt, főúttal párhuzamosan, távlatban előirányzott MezőtúrKisújszállás közötti új vasúti nyomvonal.


101

Már a megyei területrendezési terv jóváhagyása előtt jelezte Kisújszállás Város önkormányzata a megyei önkormányzat felé, hogy az északi iparnegyedből északi irányban Kunmadaras felé kivezető út a város számára stratégiai fontosságú, és ezért kérte a 4. sz. főút elkerülő szakaszához illetve távlatban az M4 gyorsforgalmi úthoz csomópont kialakítását. A város ezen kérése egyelőre nem került be a térségi tervekbe. A közeljövőben várható a megyei területrendezési terv felülvizsgálata, ahol ismételten kezdeményezni kell a kapcsolat betervezését. Kezdeményezni kell továbbá, a települési térség hatályos településrendezési tervhez igazodó kijelölését, annak érdekében, hogy a város számára meghatározó fontosságú gazdasági területfejlesztések a térségi tervekben is szerepeljenek. (Északi iparnegyed tervezett jelentős bővítése, Délnyugati iparnegyed kialakítása.) A megyei területrendezési terv távlati fejlesztései között szereplő Mezőtúr- Kisújszállás közötti új vasúti nyomvonal sorsát is tisztázni szükséges a térségi terv módosításának során. Nemcsak a vasútvonal megvalósításának esélye, hanem helyének pontosítása is szükséges, ugyanis a tervezett nyomvonal és a jelenlegi belterületi határ között jelentős gazdasági és lakóterületi fejlesztéseket irányzott elő hosszútávon a város. A térségi területfelhasználáshoz, térségi övezetekhez való igazodás a fentiekben megfogalmazott kivétellel biztosított. A 4. sz. főút várost elkerülő tervezett nyomvonala, és a jelenlegi főút találkozásánál kialakuló csomópontok környezete kiemelt gazdasági jelentőségre tehet szert. A város fejlesztési tervei a csomópontok közelében gazdasági hasznosítás céljából fejlesztési területeket jelöltek ki.


4.3.2.

102

A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város településrendezési terveihez

A fejlesztési stratégia hatályos településrendezési tervhez (szabályozási tervhez) való vizsgálata, az alábbiakban városrészenként történik. A folyamatos kék színű- vastag körrel (ellipszissel) körülhatárolt területeken a szabályozási terv, a szaggatott kék színű- vastag körrel (ellipszissel) körülhatárolt területeken a településszerkezeti terv módosítása szükséges. Kisújszállás Város Településrendezési tervét 2002. novemberében hagyta jóvá a város képviselő testülete. 2005. évben a Településszerkezeti terv, 2005 és 2006. évben pedig és a Szabályozási terv, Helyi építési Szabályzat is több elemében módosításra került. A városfejlesztési stratégia készítése során több terület esetében merült fel igény a tervek kisebb- nagyobb módosítására, illetve olyan településszerkezeti tanulmány készítésére, mely közlekedésszerkezeti, területfelhasználási vonatkozásban vizsgál meg bizonyos szerkezeti elemeket. (Északi iparnegyed, Óváros és környezete) „A”- JELŰ: VÁROSKÖZPONT /Zsodoma, Éralja, Szabadságtéri lakótelep/

A városközpont a jövőbeli fejlesztések egyik fontos célterülete. Emiatt a 2005 és 2066. évi módosítások során kiemelt figyelem kísérte a területre vonatkozó önálló szabályozási tervet és a Helyi építési szabályzat előírásait. Ez az oka annak, hogy a stratégiában elhatározott fejlesztések megvalósításához csak kisebb módosításokat kell előirányozni. A Móricz Zs. Gimnázium tornatermének Sport- és rendezvénycsarnokká történő fejlesztése, bővítése a vásár utca felé szükségessé teszi az iskola telkének kisebb növelését a közterület irányába, mely a tömb szabályozásának módosítását jelenti. Megvizsgálandó , hogy a városképhez való illeszkedést messzemenően figyelembe véve, a fürdő környezetében szállodaépítésre alkalmas területeken, lehetőség van- e az építménymagasság növelésére.


103

„B”- JELŰ : NYUGATI VÁROSRÉSZ /Bittnerfalu, Doboskert, Pacséri lakónegyed/

A város nyugati szélén a 4. sz. főút bevezető szakasza és a „régi 4. sz. út” találkozásánál a Mezőtúr, Túrkeve irányából érkező országos mellékút ide történő távlati kihelyezése és főúttá történő felfejlesztése miatt, nagy valószínűséggel körforgalmú csomópont kiépítésére lesz szükség. Az ehhez szükséges terület biztosítása szabályozási tervmódosítást is igényelhet. Szabályozási tervmódosítás szükséges a főút bevezető szakaszának mindkét oldalán. Az északi oldalon a jelenleg szabályozott „Kre” –jelű rekreációs terület helyett kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület kijelölésére van igény. A déli oldalon a településszerkezeti terv lakóterület fejlesztést irányoz elő, de ide még nem készült szabályozási terv. E területen, a tervezett lakóterület északkeleti részén ugyancsak kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület alakítása szükséges. A felsorolt fejlesztések a rajzon bejelölt terület és környezete vonatkozásában a Településszerkezeti terv módosítását is szükségessé teszik. A terület fejlesztése a város számára is stratégiai fontosságú, ezért a Településrendezési terv új elvárások szerinti módosítása mielőbb szükséges.


104

„C”- JELŰ : DÉLNYUGATI VÁROSRÉSZ /Morgó- Vermeshát, Nadrágzug- Szénáskert, Óváros/

A „C3” –jelű területegység a város egyik stratégiai jelentőségű fejlesztési területe. Az itt kijelölt déli iparnegyed és az óváros területének turisztikai célokra történő átalakítása jelenti a városrész egyik meghatározó fejlesztését. Az iparnegyed megvalósítását már most is lehetővé teszi a hatályos településrendezési terv. Az óváros területére nincs hatályos szabályozási terv, és a településszerkezeti terv pedig egyedi sajátosságokkal rendelkező lakóterületként jelöli ki. Az Óváros területére és környezetére városfejlesztési stratégiában előirányzott Lovas ligetidegenforgalmi terület kialakítása a településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítását is szükségessé teszi. Ezt megelőzően úgynevezett Településszerkezeti tanulmány készítését is érdemes előirányozni, ugyanis az érintett területen több településszerkezeti jelentőségű tervezett út halad keresztül. E tanulmányban szükséges megvizsgálni a tervezett utak szükségességét, illetve azok más nyomvonalra történő áthelyezését, ugyanis kedvezőtlenül szelik részekre a tervezett turisztikai területet. (A Horváth –tanya tervezett turisztikai fejlesztése szerves kapcsolatban lehetne a lovas ligettel, illetve a körülötte tervezett extrém sportpályával, kerékpáros ügyességi pályával, az ugyancsak tervezett csónakázó tóval.) Az utak nyomvonalának kijelölésekor, illetve a szerkezeti kapcsolatok újragondolásakor meghatározó szempont kell, hogy legyen az előbbieken kívül, a tervezett déli iparnegyed megközelíthetősége is.


105

„D”- JELŰ : DÉLKELETI VÁROSRÉSZ /Bagaméri, Vásárszél, Sásastó/

A „D”-jelű Délkeleti városrésszel kapcsolatosan nem fogalmazódott meg igény a hatályos Településrendezési terv módosítására.


106

„E”- JELŰ : KELETI VÁROSRÉSZ /Sóhaj, Dühöngő/

Az „E”-jelű Keleti városrésszel kapcsolatosan nem fogalmazódott meg igény a hatályos Településrendezési terv módosítására.


107

„F”- JELŰ : ÉSZAK-KELETI VÁROSRÉSZ /Koronakert, Daraksa/

A Malom utca – „Régi 4. főút” (Temető) közötti jelenleg „Ev”- jelű védőerdőként kijelölt terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági célú hasznosítása jelentkezett igényként, mely a településszerkezeti terv, és a szabályozási terv tömbre vonatkozó részének módosítását teszi szükségessé. A tervmódosítás készítésekor kiemelten kell kezelni, a Malom utca északi irányú folytatásaként, az északi iparnegyed felé tervezett út vasúton történő átvezetését, mely távlatban csak alul vagy felüljáró segítségével oldható meg. Ennek kialakítása a tömb hasznosítását, szabályozását is befolyásolhatja. (A terepadottságokat tekintve aluljáró építésének van nagyobb realitása.)


108

„G”- JELŰ : ÉSZAKI IPARNEGYED /Falusziget/

Az északi iparnegyed településszerkezeti kapcsolatai a város távlati terveiben megoldottak, de a valós helyzet a korábbi elképzelések újragondolását, felülvizsgálatát teszi szükségessé. A 4 sz. főút tervezett elkerülő szakasza, mely a jelenlegi főútból történő leágazás csomópontjai között távlatban autóúttá lesz továbbfejlesztve az engedélyezés alatt álló tervekben, nem tartalmaz csomópontot a város szerkezeti tervében kijelölt helyen. Az északi iparnegyedből Kunmadaras irányában kivezető út csomóponti kapcsolatát nem tartalmazzák a tervek. A Malom utca folytatásában lévő külterületi dűlőút kapna ideiglenes csomópontot, melyet a gyorsforgalmi úttá történő fejlesztés után meg kívánnak szüntetni. A Malom utcában rendezési terv szerint létesítendő különszintű út- vasút kereszteződés sem szerepel a vasút korszerűsítés tervei között. Ezen körülmények mindenképpen indokolják egy Településszerkezeti tanulmány készítését, vagy a korábban elhatározottak megerősítésére és a szükséges intézkedések megalapozására, vagy új szerkezeti rendszer kialakítására.


4.3.3.

109

Illeszkedés az UNIÓS pályázati lehetőségekhez

Egy közel évtizedes pályázati tabló felrajzolásához alapvető annak tisztázása, hogy milyen típusú támogatásokból milyen módon részesülnek az önkormányzatok és az azok területén működő vállalkozások, mely támogatások multiplikátor hatásúak, melyek hatása „porlad el” néhány év alatt. A települések területén milyen típusú vállalkozások fognak úgy felbukkanni, hogy abból a települések esetleg a foglalkoztatás és a környezeti állapot javulása tekintetében nyernek, de a keletkező nyereség nem marad a térségben. Az EU fejlesztéspolitikák lényeges vonása a belső ellentmondásosság. A nemzeti politikák feladata az ellentmondások pozitív szerepének megértése, és a részpolitikák egymást mértékre fogó eszközökként történő érvényesítése. A hazai fejlesztéspolitikákat rendkívül nehéz ilyen viszonyrendbe állítani, mivel a gazdaságpolitika mozgástere a kialakult gazdasági tulajdonszerkezetből és a harmonizáló politikát övező téves hiedelmekből eredően rendkívül szűk, lemerevített érdek-szövedéke a társadalompolitika és környezetpolitika számára mozdíthatatlan falat képez. A fejlett gazdaságok számára kiváló uniós pályázati lehetőségek a hazai önkormányzatok és gazdálkodók számára csapdák lehetnek. Egy stratégiakörvonalazó dokumentumban nem jellemző, de indokolt két 2008 évi EU-példával utalni erre a veszélyre. Döntés, EU-direktíva született arról, hogy az üzemanyagok körében a bioüzemanyag arányát 10 százalékra kell emelni 2020-ig. Csakhogy „nem áll Európában elég föld rendelkezésre a 10 százalékos cél teljesítésére. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy a bioüzemanyag előállításának intenzifikálása nem-fenntartható hatásokhoz vezethet a talaj, a víz és a biodiverzitás vonatkozásában; elkerülhetetlen a külföldről, elsősorban a fejlődő világból (Brazília, India, Kína stb.) történő import, ami ott vezethet az erdők és esőerdők további kiirtásához, az élelmiszerek előállításának visszaszorításához, az élelmiszer árak emelkedéséhez, fokozódó táplálkozási gondokhoz” (www.piacprofit.hu, 2008. április 12.) A hazai politikai közbeszédben is ismert „ír csoda” ellentmondásaira, az oktatási, egészségügyi szektort megcsapoló nemzeti politika veszélyeire, a külföldi tőke és pénzmozgások korlátozásának gyengeségére már évek óta figyelmeztetnek hazai szakértők. „Tavaly még 5,3 százalékos volt a GDP-növekedés.(…) Az ír nemzeti termék (a GNP, azaz a nem csak odahaza előállított termékek) értékének növekedése egyébként a nemzetközi dekonjunktúra közepette a bank szerint 2 százalék alatt lesz ebben az évben, korábbi várakozását több mint fél százalékponttal vitte le a bank. Az ír GNP 1994 és 2007 között éves átlagban 6,1 százalékkal nőtt.” ( Lelassult az ír gazdaság, MTI2008. 04. 04.) Jelenleg az önkormányzatoknak az EU-támogatások elérése érdekében történő eladósodása, az „ártatlan” kötvénykibocsátás veszélyeiről szólnak halk figyelmeztetések, hogy néhány év múlva az önkormányzati vagyontárgyak tömege hulljon a hitelezők ölébe. A fejlesztések ütemezése, léptéke, hozadékának elemzése az uniós források minden áron történő megszerzése légkörében folyik. Kisújszállás város pályázat-tervei ehhez képest mértéktartók. Az IVS kimunkálása során az elvártnál tagoltabb városrész-felosztás a területeknek az eltérő uniós pályázati lehetőségek iránti érzékenységét jobban kirajzolta, mint egy olyan megoldás, amely a kisvárost csupán két-három „vegyes” területre bontva elemzi. Az akcióterületek ennek következtében a városrész-lehatárolásokat túlléphették. Lehetőség nyílt arra, hogy az akcióterületek magánerő- vállalkozói tőke bevonási lehetőségei és ezek hiánya is megfogalmazódjon. Amíg számos város IVS dokumentumában kimondatlanul ugyan, de integrált fejlesztésre esélytelennek mutatkoznak jelentős „beállt” lakóterületek, Kisújszállás tagoltabb vizsgálódása a lakótelepi és leromlott külterületközeli lakóterületeinél is kínál magántőkemozgósításra és – jellemzően szolgáltatószektorbeli – vállalkozói tőkebevonásra esélyt.


110

Mivel az integrált városfejlesztési stratégiák elsősorban a beépítésre szánt területek rehabilitációja, fejlesztése körében mozognak, gazdaságfejlesztő szerepkörük elsősorban a gazdaságfejlesztésre alkalmassá tételre irányul. Mivel a gazdasági területek fejlesztésénél korábban jellemző infrastruktúrafejlesztés – utak, közművek, energiaellátás kapuig vezetése – nem jellemző, az IVS kényszerűen azoknak a gazdasági területeknek biztosít prioritást, amelyeknél jelentős út- közműépítés nem szükséges. Csakhogy ezzel a már megtámogatott ipari parki területeknek a regionális politikák nézőszögéből elfogadhatatlan előnyt biztosít. Ennek figyelembevételével Kisújszállás város legjelentősebb, északi gazdasági területének vonzerejét az IVS keretébe illő eszköztárral, és elsősorban komplex előkészítő tevékenységgel fokozhatja. Olyan műszaki feltételek tisztázásával, tervi megoldások kimunkálásával, amelyek a vasútmenti helyzet előnyeit világossá teszik, illetve a működő vállalkozások versenyképességének elősegítői szakképzési profilok erősítésével. Az EU Bizottság 1828/2006/EK Rendelete (2006. dec.8.) Az EFA, ESZA és a Koháziós Alap működtetéséről hozott általános érvényű rendelet tág teret biztosít a nemzeti kormányok részére a pályázatok megformálása terén. Felhívja a figyelmet az alapok működésére vonatkozó tájékoztatás hiányára. Különösen kevéssé ismertek a kohéziós alapok felhasználására vonatkozó méretminimum- és döntési korlátok. A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos közösségi együttműködések támogatására 2007-ben létrehozott keretprogramok is elsősorban nagy nemzetközi kutatási projekteket támogatnak, amelyek mellett a támogatási jelszavak /Kooperációk (Cooperation), Ötletek (Ideas) Emberek (People), Kapacitások (Capacities)/ díszletnek tűnnek. Van azonban egy projekttípus, amely több önkormányzat összefogásával elérhető: az un. Kis és közepes együttműködési projektek (small-medium size collaborative porjects) (SCP, CP). Kisújszállás Karcag kistérség keretében a komplex gazdaság- és képzésfejlesztés területén – a szakképzés körüli görcsös kísérletek helyett az un. Kiválósági hálózatok (Networks of Excellence) (NoE) felé fordulhat. Jelentős változást hoz a helyi önkormányzatok városfejlesztési beruházásai támogatása terén az un. Jessica alap, amely szándéka szerint a fenntartható beruházások körében biztosít visszatérítendő támogatást EU-s és banki források kombinációjával. Deklaráltan ez a kezdeményezés ösztönzőleg hathat a magánszektor részvételére a pénzügyi befektetések, valamint a projektmegvalósítási és projektirányítási szakértelem mozgósítása terén egyaránt. Ez a törekvés Magyarországon nehezen értelmezhető, ha az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztatásának megfelelően „pénzintézetek pályáztatása biztosítja a professzionális pénzkihelyezés és a verseny egészséges kombinációját”. Nagy valószínűséggel a hátrányos helyzetű térségek, települések ebből a megoldásból nem profitálnak. Lényeges, hogy az önkormányzat nem-szakértő politikai szereplői megértsék, melyek a valóságos és melyek a virtuális és különösen a nagy kockázatú lehetőségek. Kisújszállás IVS akcióterületei számára az uniós források aránytalanul csekély része érhető el elsősorban az EU-politikák hazai „átfogalmazásai” következtében. Annak ellenére, hogy a politikai megnyilatkozásokban a hasonlóan hátrányos helyzetű településeknek, térségeknek kiemelt fejlesztési lehetőséget kellene biztosítani. Ezért rendkívül fontos a kis települések önálló szövetségként történő fellépése a kis- és középvállalkozások és a nem agyonintegrált intézményi rendszer támogatási formáinak radikális megváltoztatására.


4.3.4.

111

A célrendszer koherenciája — a szomszédos városrészekre meghatározott célokhoz való illeszkedés.

Az integrált városfejlesztés tartalma, prioritásai, ütemezése és volumene is jelentős mértékben eltérő az egyes városrészeknél. A választott városrész-tagolási megoldás a nagyvárosokra alkalmazott tagoláshoz képest látszólag elaprózott, és ez szembetűnővé teszi az eltéréseket, esetenként pedig azt, hogy vannak szinte „tulajdonság nélküli” térségek is. Ezt a nagyvárosok „nagyvonalú” területlehatárolása elfedheti, a funkcionálisan összetettebb térségek között eleve többféle kapcsolat is létezhet illetve alakítható, erősíthető. Valójában azonban a város minőséget hordozó egységeknek ha nem is „gyermekméretben”, de lényegesen kisebb térségekben kell jelen lenniük, mint a nagyvárosoknál. A nagyvárosokra szabott elméleti megközelítés szerint akár egészében is lehetett volna elemzési alapegységként hagyni Kisújszállást. Azonban a kisvárosi léptéknél – és ez a jövőbeli IVS-eknél is tanulságos lehet – másként, a szomszédos rivalizáló vagy éppen vesztes városrész-minták nélkül, esetleg közeli más városokhoz viszonyítva lehet a koherencia-szempontokat megfogalmazni. A választott tagolási megoldásnál látható, hogy egyes területrészeknek nincs olyan jól körvonalazható magja, vagy ha van sajátosságáról énképe, azt természeti vagy építészeti jellegek nem támogatják, nem erősítik. Ennek megfelelően a központi térrészekre vonatkozóan elvárt, megfogalmazott, esetenként városléptékben elsőrendűnek tartott fejlesztési célok is más megítélés alá esnek, mint az egy nagyvárosban történne. Ott ugyanis határozottabb belső szerveződésükkel az egyes térségek érdekeiket erőteljesebben képviselhetik, hiszen más térrészek előnyben részesítése számukra automatikusan hátrányos helyzetet jelenthet akkor is, ha a nyertesek valamiféle célrendszer-koherenciát deklarálnak. Kisújszállás „külsőbb” városrészei sokkal inkább vesztesei lehetnek annak, ha a fejlesztési forrásokat a városi életminőség színtereinek megerősítése helyett peremvidéki ál-központokra fordítják. Ez azonban nem igaz az oktatási, sport és egészségügyi szolgáltatások körére. Tehát ha ez utóbbi területek vonatkozásában zajlik valamiféle központ felé történő integráció, az az elhanyagolttá váló térségben súlyos veszteségként jelenik meg. De a multi-áruházai betörése is hasonló hatású, amikor a kis helyi szolgáltató egységeket módszeresen tönkreteszi. Látható, hogy a központi városrészeknek a külsőbb városrészekre meghatározott célokhoz illeszkedése a fordítottjától élesen különbözik: Az „A” városrész közelsége, könnyű elérhetősége, valamennyi közvetlenül érintkező terület „A” felőli harmadát „központközelivé” minősíti. Ez alapot adhatott volna olyan várostagolásra, ahogyan pl. Lipcse város IVS készítői jártak el, hogy a központot vágják ketté, és egy központközeli gyűrűhöz kapcsolják, esetleg a teljes külső zónát bevonják, így két-három rész alakult volna ki. De ez mesterséges és értelmezhetetlen szétválasztásnak bizonyult volna. A város gimnáziuma és számos más csak a központban jelenlévő intézménye a kis térbeli távolságok miatt a környező városrészek nézőszögéből egyaránt közeli, egyik vagy másik peremrészhez jobban vagy kevésbé nem kapcsolható. Tehát az „A” terület központfunkciója arányosan érvényesül a külsőbb zónák felé, két térséget kivéve. Az „A” terület keleti városrészhez kapcsolódása az igazgatási szerepkörön kívüli területeken gyenge. A keleti városrész viszonylagos gazdátlanságával viszont az „A” terület alakulásánál bizonytalansági, kockázati tényezőként hat, ahogyan a területi kiterjedésükben csekély, de nyilvánvalóbban hátrányos város-foltok is.


112

A vasút által leválasztott északi városrész a 4. főút közelségével esélyes arra, hogy gazdasági vállalkozások sorával alátámasztva a városirányításban is domináns szerepet nyerjen, ezzel a város tradicionális énképét átformálja. Az „A” városközpont térségében létezhet olyan kép, hogy jelenleg is színvonalas városi életteret kínál az északi városrész vállalkozói körének. Valójában nem a szabadidős szolgáltatások, a sport- és kulturális programok kínálata tekintetében, hanem a helyi szellemi centrum folyamatos jelenléte, annak reprezentációja tekintetében igen keveset ad. Ez két módon változhat meg: az északi térségben kialakulhat egy a gazdasági központ részeként működő belső „gyarmati” szellemi centrum, ahogyan a hetvenes években a vidékre települő gazdasági egységek saját értelmiségi körei spontán megformálódtak, némi belterjességgel, vagy e gazdasági zóna kifejleszti saját szabadidős zónáit, és beleszövődik a megújulásra kevéssé hajló, gazdasági-pénzügyi folyamatokra kevésbé érzékeny belső városi értelmiség körébe. Mindkét szcenárióban megvalósul a koherencia, de utóbbi forgatókönyv jelen IVS távlatában a gazdasági zóna fejlődését akadályozó – elsősorban humán erőforrás és infrastruktúra fejlesztési – problémák miatt nem realizálódik. Kevéssé határozottan körvonalazódik a következő városrészek közötti koherencia tartalma: A külső városrészek továbbtagolása nem formális. Jól utal arra, hogy van egy külsőbb zóna, amelynek jövőképét, fejlődési kilátásait nem színezi kedvezőbbé a központ közelsége. Ebből eredően a jelenleginél vártnál jelentősebb lakosságmozgás történik a következő évtizedben: a jelenleg sporadikusan létező erősen leromlott város-töredékek körül a külső városgyűrű hozzávetőleg egyharmad területén gyorsulva leromló zóna alakulhat ki. Ennek megelőzésére legalább az előkészítő lépéseket jelen IVS időszakában meg kell tenni. A kívánatos program más, mint az antiszegregációs program. Az utóbbi ugyanis csupán átmeneti megoldást ad, és sikertelensége esetén rövid időn belül megsokszorozhatja a leromló város-töredékek számát. Mintaadók hálózata szükséges, amely minta-sejtek kiépítése a szociális problémák normatív kezelésétől határozottan eltérő megoldást, szerveződést, együttműködési formákat igényel. A szomszédos városrészekre meghatározott célok tekintetében érdekes helyzet alakul ki a szabadidős-turisztikai fejlesztések tekintetében. Amíg az „A” központ városrész kínálata a szervezett sport-lehetőségek, a lazább sportolási formák az F és C (Óváros-környék) ileltve kisebb súllyal az E térségben lehetnek jelen. Ezek a programok éppen különállásukkal képezhetnek olyan kínálatot, amelyet nem lehet egyhuzamban letudni, esélyt kínálnak több napos program kialakítására. Számolni kell azonban azzal, hogy számos versenytárs van a piacon. Egy többpólusú programcsomag vonzóvá tétele során ki kell lépni a települési kínálat köréből, másfelől a jelenleg megfogalmazottnál egyedibb arculatnak kell kialakulnia. Jelen IVS keretet kínál kreatív megoldások előkészítésére, de éppen az integrált jellegből is következően a peremvidék lakosságmozgásaival is számolni kell.


4.3.5.

113

Az egyes városrészeknél felmerülő fejlesztések kistérségi gazdasági, társadalmi és környezeti hatása

Fontos érvet jelent az egyes akcióterületek lehatárolása és programkészlete kialakításánál az, hogy Kisújszállás olyan kistérségi keretbe szerveződik, ahol a város fejlesztései a szomszédos települések érdekeit, fejlesztési törekvéseit érzékenyen érinthetik. Legnyilvánvalóbb ez a gyógyfürdő fejlesztésnél, hiszen egy vendégszám tekintetében stagnáló idegenforgalmi-gyógyászati területen a szomszédos Berekfürdőt már kissé elúnó vendégek könnyen átpártolhatnak egy közeli „frissebb” helyre, ezzel pedig berekfürdő meghatározó, létfontosságú jövedelemforrását csapolja meg Kisújszállás. Akkor, amikor számos további fürdőfejlesztés történik, ha nem is Berekfürdő, de más szintén nem távoli fürdő vendégkészlete rovására. Akkor, amikor már nyilvánvaló, hogy a dollár gyengesége miatt hosszú évekig a legjövedelmezőbb vendégkör, az amerikai hiányozni fog. Ezen a helyzeten nyilván csak közös térségi marketing munka segít, ehhez azonban politikai bölcsesség és közös profi piackutató szerveződés is kell. Tovább bonyolítja a helyzetet a fürdőhöz nélkülözhetetlen szálló beruházás. Nem feltétlenül a szálló esetlegesen csekély kihasználtsága a probléma, hanem az, hogy ha pl. Dunántúlon, Marcaliban, óriási politikai nyomás és jelentős magánforrások mellett közel tíz éve nem sikerül a fürdő-szálló programot megvalósítani, akkor nyilvánvaló, hogy az Alföld egyik hanyatló térségében csak a város forrásait túlterhelve lehet szállodát létesítni. Áthidaló megoldások vannak, sőt, csak ezek lesznek reálisak. Azonnal el kellene kezdeni a tárgyalást pl. a MÁV fürdőhöz közeli kiváló megjelenésű kastélyszerű irodaépületének átvételéről, lehetőleg a leendő szolgáltatásokkal ellentételezve. A városközpontban is van alkalmas, karakteres megjelenésű, szállóvá átalakítható épület. Berekfürdő éppen szálló- és szobakiadó kapacitásával bízhat vendégköre megtartásában. Térségi hálózat kiépítése nélkülözhetetlen a gyógyfürdő-gyógyászati szolgáltatások (beleértve a térségi gyógyászati segédeszközgyártást) összehangolásához, esetleges profil-megosztásokhoz. Az önkormányzat oktatásfejlesztési programja szintén érinti a kistérségi oktatási spektrum alakulását. Jellemzően a politikai közhelytárnak megfelelően automatikusan a szakképzés piaci elvárásokhoz fazonírozása a közös dallam, és mélységesen hiányzik a maximális képzési színvonal követelménye, amely pedig a helyi értelmiségi közösség, szellemi centrum kiválóságát kiváló, rendkívüli képességű oktatók, különösen reál tárgyak oktatói körével alapozható meg. Komoly versenyhelyzetet eredményez, és Kisújszállás számára tartós előnyt biztosít, ha sikerül az oktatási infrastruktúra fejlesztése mellett radikális humán erőforrás fejlesztést megvalósítania. Az integrált fejlesztési szemlélet ebben a tekintetben is számol a környező települések szellemi bázisával történő összehangolással. A kistérségi gazdasági potenciál fejlesztéséhez az integrált városfejlesztési stratégiában foglalt fejlesztési javaslatok elsősorban a 2013 utáni években járulnak hozzá, de akkor meghatározó súllyal. Kisújszállás vasút és 4.sz. főút közötti gazdasági területe viszonylag szerény infrastruktúra-fejlesztési forrással ipari parki színvonalat ér el, ugyanakkor a következő években oktató-képző szellemi bázisát megerősítve – nem mellékesen lakosságszámának megtartása mellett – képes lesz a humán erőforrás bázist biztosítani, a szomszédos települések számára is értékes szolgáltatást kínálva.


114

Csendben zajlik, de igen fontos változást hoz a városgazdálkodás városi tulajdonú gazdasági szervezet keretében tartása. Egyben ez egy komoly veszélyforrás is, hiszen az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításához kívánatos egy újabb, kevéssé a városgazdálkodás területére specializálódott társaság megszervezése, vagy a jelenlegi társaság átszervezése. A humán erőforrás jellemzők ismeretében a működő szervezet értékes szervező-gazdálkodó tapasztalatára célszerű építeni, és nem javasolt újabb, részben párhuzamosan működő szervezet kierőszakolása. A döntés azért is lényeges, mivel a kistérségben a működő mintaszerű városi gazdálkodó szervezet alkalmas a térségi együttműködésben is kezdeményező szerepre, különösen kedvező a városi önkormányzat szakértő támogatása ilyen irányú fejlesztések tekintetében. A kistérség egészében életbevágó azoknak az eszközöknek a kifejlesztése, amelyek a még talpon maradt helyi vállalkozások megtartását és megerősítését segítik. Valószínű, hogy ez meghatározóan a mezőgazdasági és más termelő üzemekhez kapcsolódó támogató-szervező tevékenység a térségi vállalkozók szervezett és intézményesített együttműködését igényli. Nagy jelentőségű ezért az ipari park mint intézményes jellegű keret realizálódása. Az idegenforgalmi fejlesztésekre országosan jellemző a szomszédokra figyelő, ötletmásoló szemlélet. Máshol észlelt bizarr turisztikai megoldások létesítése csak az idegenforgalmi termékcsomagokkal kapcsolatos követelmények ismeretében kockáztatható meg. Vagyis akkor, ha a szűkös források mellett megvalósuló, kis volumenű idegenforgalmi termékek körében az átvett ötletek csupán kiegészítők, és lényegesebbek a térség életvitelébe tartósan integrálódó programok, amelyek egyúttal hitelesítik a helyi szellemi centrum tartós, „írígylésre méltó”, nem alkalmi jelenlétét. Ilyen jellegűek az utóbbi évtizedekben terjedő falusi turizmus jellegű programok, amelyeknél a kommunikáció, az összehangolt szervezés szinte fontosabb, mint a cirkuszias programok. Hasonló jelleggel működnek a lovas turisztika emberi kapcsolatokban is gazdag szerveződései, amelyek térségünkben csíráikban alig léteznek, és szintén kistérségi léptékben kapnak jelentőséget.


4.3.6.

115

A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK KÖRNYEZETI HATÁSAI

Kisújszállás távlati fejlesztési célkitűzéseinek leglényegesebb konstruktív eleme a város gazdasági, geopolitikai és környezetvédelmi vonatkozású fenntartható fejlődésének az összehangolt, az érdekharmonizációra törekvő biztosítása. Ennek lényeges elemei a település elérhetőségét, kapcsolatait, jobban szolgáló közlekedési struktúra, a gazdálkodási és társadalmi igényeknek teret biztosító településrendezés, valamint a települési környezetet javító környezetvédelmi célok, tervek következetes megvalósításának megfogalmazása. A fejlesztési elhatározások között több olyan markáns elem is található, melyek a korábbi tervekben nem szerepeltek, nem kaptak hangsúlyt, illetve új elemként csak a regionális rendezési tervekben kaptak helyet. A legfontosabbak (melyeknek a környezeti viszonyokra is jelentős kedvező hatásaik várhatók, illetve megvalósításukkal esetén a környezetvédelmi követelmények is biztosítandók): -

A 4-es főút települést északról elkerülő szakasz kijelölése, megépítése. A Kisújszállás-Túrkeve-Mezőtúr közötti vasútvonal kiépítése. A déli (Túrkeve) irányú közlekedési kapcsolat kihelyezése a városközpontból. A vasúttól északra kialakuló ipari övezetet feltáró és a 4-es út-várostest kapcsolatot is biztosító északi nyomvonal kiépítése. Az északi és a délnyugati részen a meglévő, illetve tervezett ipari övezetek területi és infrastruktúrális fejlesztése. Lakóterület-fejlesztések. Az erdőterületek fejlesztése.

Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztések: -

Az északi iparnegyed tervezett fejlesztése, bővítése: A város északi részén tervezett gazdasági területek a város belső területein, lakóterületen található, fejlődő vállalkozások számára is kitelepedési-fejlődési lehetőséget biztosít, mely csökkentheti a lakóterületek környezet terhelését. A Budapest- Záhony vasútvonaltól északi irányban lévő területeken nagyarányú erdőtelepítés is történik, valamint a lakóterületekhez közelebb eső területeken a gazdasági hasznosítást megelőzően védőerdő telepítése van előirányozva.

-

Délnyugati új iparnegyed kijelölése, megvalósítása: A város délnyugati szélén tervezett iparnegyed káros hatásaitól jelentős kiterjedésű védőerdő hivatott megvédeni a lakóterületeket. A gazdasági terület a város szélén olyan tervezett országos főút mellett valósul meg, olyan közlekedési kapcsolatokkal, mely a lakóterületek érintése (zavarása) nélkül is lehetővé teszi a megközelítést.

-

A Dévaványai út déli oldalán tervezett kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület mellett a zártkertek és a keleti városrész lakóterülete mellett védő illetve gazdasági erdő telepítése is elhatározást nyert.

-

A Nyugati és Délnyugati városrészek jelentősnek ítélhető lakóterület fejlesztései megnövelik a városrészek terhelését. Az új lakóterületek mellett közpark, ligetes területek kialakítása is meg fog történni.

-

Az Északkeleti városrészben (Koronakertben) tervezett lakóterület fejlesztéshez közpark kialakítása, és egy új liget kialakítása is kapcsolódik


4.3.7.

116

ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV

A város népességszámát a folyamatos csökkenés jellemzi: míg a rendszerváltozás évében 13.550, addig 2006-ban több mint ezer fővel kevesebb, 12.409 állandó lakosa volt a településnek. A folyamatos csökkenés nem csak a városra, de a közelebbi térségre, illetve a megye egészére is jellemző. A csökkenés oka a természetes szaporulat és a vándorlási különbözet egyaránt negatív egyenlege (1990 óta minden évben). A folyamatot felerősíti, hogy a lakosok egy része életvitelszerűen nem Kisújszálláson tartózkodik. Sok fiatal felsőoktatásban vesz részt, majd – munkalehetőségek híján – sokan nem is térnek vissza: nagyobb városban vagy a fővárosban vállalnak munkát, ahol ismerősnél, rokonoknál vagy albérletben élnek, ezért nem akarnak, vagy nem tudnak ott állandó lakosként bejelentkezni. Jelenleg hiányoznak a városból azok a gazdasági, illetve kulturális attrakciók, amelyek a munkahelyteremtés mellett a fiatal értelmiség helyben tartásához is hozzájárulnának. A lakosság kedvezőtlen korösszetétele további csökkenést vetít előre. Az aktív korú népesség aránya ugyanis elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól, míg az idős és a fiatal korúak aránya meghaladja azt. Utóbbiak esetében a kiugró érték a kistérség egészére jellemző, és elsősorban a roma népesség jelenlétének köszönhető, akik legnagyobb számban Kunmadarason és Karcagon élnek (előbbi oktatási intézményeiben a magukat romának vallók arány eléri a 65%-ot). Mivel körükben a gyermekvállalási hajlandóság nem csökken, a térségben a fiatalok arányának további növekedése várható. A lakosság képzettségi szintjének fejlesztése szintén fontos feladatot ró a város vezetésére, a statisztikai adatok ugyanis a helyi lakosság iskolázottságának viszonylag alacsony szintjét jelzik. A 2001-es népszámlálás szerint míg az ország lakossága átlagosan 9,6 osztályt végzett el, addig a Karcagi kistérségben ugyanez az érték mindössze 8,7 osztály, ami a második legrosszabb értéket jelenti a megyében. A város lakossága szintén aluliskolázott: az ország 15 év fölötti népességének 88,8%-a elvégezte a nyolc általánost, Kisújszálláson csak 85,9%-a. Markánsabb az elmaradás az országos átlagtól a középiskolai (29,2%, szemben az országos 38,2%-kal), illetve egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (8,1% – az országos érték 12,6%). A helyi oktatás átszervezésének szükségességét ezek az adatok egyértelműen alátámasztják, amit a kistérségi területfejlesztési koncepció is kihangsúlyoz. Egyfelől szükséges a helyi roma lakosság sajátos képzésének helyi szintű kidolgozására, számukra ugyanis az iskolalátogatás, illetve annak elvégzése gyakran problémát jelent, amit orvosolni kell. Másfelől, még komolyabb probléma, hogy az oktatási struktúra egésze megreformálásra szorul: sok esetben elavult, nem piacképes szakmákra képez (pl. a kínai textilimport felfutása miatt drasztikusan csökken a varrók iránti kereslet). Tovább rontja a helyzetet, hogy az oktatási rendszer és az üzleti szféra közötti együttműködés gyenge, a gazdasági szereplők igényei nem tudnak a szükséges mértékben becsatornázódni a rendszerbe.


117

Az oktatás szerepének fontosságát mutatják a munkanélküliségi adatok is. 2006-ban a kistérség munkanélküliségi rátája megközelítette a 11%-os értéket, ami majdnem 4 százalékponttal haladta meg az országos mutatót, és a megyén belül is a rosszabbak közé tartozik. Kisújszállás a kistérségen belül viszonylag jó helyzetben van, Berekfürdő után a második legjobb helyen szerepel – 7,6%-os munkanélküliség rátája azonban még mindig meghaladja az országos átlagot. Az alacsony végzettségűek munkavállalási gondjainak enyhítésére az önkormányzat évről-évre egyre több személyt foglalkoztat szervezett foglalkoztatásban, mely közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka lehet. 2006-ban a városban ennek keretében közel 140 főnek adtak munkalehetőséget. Az ilyen típusú közmunkaprogram azonban hosszabb távon nem biztosíthatja a munkanélküliek körének jelentős csökkentését, azt elsősorban átképzéssel lehet elérni – ami pedig szorosan összefügg az oktatási szerkezet átalakításával. A munkanélküliek száma Kisújszállás területén iskolai végzettség szerint (fő)

100% 90%

1%

3%

4%

22%

21%

21%

80%

Főiskola, egyetem

70% 60%

40%

39%

34%

50%

Szakmunkásképző, szakiskola

40% 30% 20%

Szakközépiskola, gimnázium

37%

37%

41%

Általános iskola

10% 0% 2004

2005

2006


A munkalehetőségek viszonylagos hiányát mutatja, hogy a város dolgozóinak nagyobb aránya dolgozik máshol, mint ahány bejáró munkavállalót fogad a település: míg a városi rangú településeken átlagosan 106,4% a helyben dolgozók száma, a helyben lakók százalékában, addig Kisújszálláson csak 96,8%. A máshová járó munkavállalók célpontja főként a szomszédos települések (Kunhegyes, Karcag, Túrkeve), valamint Szolnok és Budapest.


118

Kisújszállás városa rendelkezik esélyegyenlőségi programmal, melyet 2006 évben fogadott el az önkormányzat. Hosszabb távon prognosztizálható a lakosság fokozott elöregedése, az alacsony születésszám. A fiatalok elvándorlásából következik, hogy a város gazdasági helyzete nem kielégítő, ezáltal nem képes megtartani őket. A hátrányos helyzetű falusi kisebbség betelepülésének fokozódása szociális feszültségekhez vezethet, ami párosulva a nem megfelelő foglalkoztatási helyezettel hosszú távon finanszírozhatatlanná teheti a szociális ellátást, és a város vonzerejét tovább csökkenti. Városunk nemzetiségi szempontból homogén, egyedül a cigány nemzetiségű lakosság aránya tekinthető számottevőnek. A 2004. évi felmérés szerint a 186 családban valamelyest több, mint 600 fő él, mely az összlakosság 5 %-a. Arányuk az elmúlt 110 év alatt az 1,5 %-ról 5-%-ra emelkedett, amely jelenleg is érzékelhető. Ezzel szemben a megyében a 2001. évi népszámlálás adatai alapján számuk 11.700 fő, mely a lakosság nem egészen 3 százalékát teszi ki. Az életkörülményeiket vizsgálva, elmondhatjuk, hogy a romakérdés országosan megkerülhetetlen feszültségek hordozója. Az esélyegyenlőségi program a társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához az alábbi szociális intézkedések meghozatalát tartja szükségesnek : -

-

A szociális ellátásra szorulók hatékonyabb felkutatása. A szolgáltatásokat igénybevevők információhoz jutásának bővítése. A rendelkezésre álló állami, civil, intézményi adományok, pénzügyi keretek koordinált, átfedések és lyukak nélküli elosztása. A helyi rendeletben szabályozott szociális ellátások jövedelemküszöbének emelése, ezáltal szélesebb rétegek támogatása. Az ellátások igénylésének és elbírálásának gördülékenyebbé tétele. A szociális ellátással foglalkozó épületek fenntartási költségének csökkentése hőszigeteléssel és alternatív fűtési módszerek bevezetésével. A szociális otthonban magasabb szintű apartmanos szolgáltatás nyújtása, ami a többi részleg fejlesztési alapját képezheti. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a partnerség elve alapján dinamikusabbá kell tenni az együttműködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a különböző civil, illetve egyházi szolgálatokkal, a különböző szolgáltatók és fenntartók, a települési és megyei önkormányzatok között. A szolgáltatási struktúra kialakításánál nemcsak a mennyiségi növekedésre, hanem a differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások megteremtésére kell törekedni. Az önkéntesek bevonásának növelése hozzájárulhat a társadalmi szolidaritás erősítéséhez. Az előírt szakmai létszám biztosítása munkahelyteremtést jelent. Kiemelt figyelmet kell fordítani az új munkahelyek teremtésére, a foglalkoztatás növelésére, az alacsony iskolai végzettségűek ált. iskolai, illetve szakképzettség megszerzésére.

119


Kisújszállás - városrész adatok IVS Forrás: 2001. évi népszámlálás


Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Kisújszállás A B C D E F Külterület összesen városrész városrész városrész városrész városrész városrész 12 726 19,4 59,7 20,9

2 617 15,9 63,4 20,7

1 375 24,4 63,4 12,2

3 313 19,9 56,6 23,6

3 298 18,8 57,2 24,0

1 307 22,2 61,7 16,1

607 18,1 60,1 21,8

209 20,6 65,1 14,4

29,0

20,5

25,9

32,7

29,0

37,9

27,4

52,9

8,1

14,5

6,7

6,4

7,7

2,6

8,8

3,1

4 738 29,8

1 092 14,7

431 29,5

1 148 33,3

1 316 33,1

434 41,2

234 29,1

83 71,1

46,9

45,8

44,7

47,6

45,9

51,7

43,0

62,5

19,2

12,7

17,3

22,3

19,5

25,8

15,6

35,3

48,8

50,3

52,3

48,1

48,8

44,9

52,1

35,4

43,9 12 744

42,4 2 475

30,7 1 402

44,6 3 332

48,5 3 390

45,2 1 319

42,1 616

52,6 210


120

A település városrészekre, illetve azok területegységekre való továbbbontása településszerkezeti, történeti, érdekképviseleti alapon történt. A megállapított határvonalak többnyire az önkormányzati képviselők választói körzeteivel is összhangot mutatnak. A KSH-tól kapott 2001- es népszámlálási adatok városrészekre, és területegységekre lebontott demográfiai adatai alapján Kisújszálláson nincs olyan mértékben szegregációs veszélynek kitett terület, (városrész, területegység) mely anti-szegregációs terv készítését tenné szükségessé A KSH által adott adatszolgáltatás azonban a szegregáció veszélyét jelző 2001-es népszámlálási adatokat (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) apró lakótömbökre vonatkozóan is elemezte. Ennek eredményeként két olyan kisebb tömböt mutatott ki, a „D3”jelű és „C1”-jelű területegységeken belül, ahol a szegregáció veszélyét jelző mutatószámok valamelyest meghaladják a küszöbértéket. Ez alapján anti szegregációs terv készítése lenne kötelező a város számára. Túl azon a szakmai aggályon, hogy az apró tömbök közvetlen környezetüket is figyelembe véve jóval kedvezőbb képet mutatnak, és hogy a valós szegregációs veszély életszerűen nem ezeken a területeken van, az önkormányzat helyi adategyeztetéssel, felméréssel aktualizálta a kérdéses lakótömbök népességszámára, iskolai végzettségére és a munkaképes korúak munkajövedelem helyzetére vonatkozó adatokat. Az önkormányzat hivatalos igazolása alapján a szóban forgó két kisebb területen 2008.-ig olyan kedvező változások történtek, amelyekre való tekintettel már nem szükséges anti szegregációs terv készítése. A fenti ábrán is beazonosítható területegységek közül, mely a legkisebb valós lakóközösségek egységeit is mutatja, a szegregáció veszélyének leginkább kitett rész a „C3”- jelű területegység, az úgynevezett Óváros. E nagyobbrészt Roma nemzetiségű lakosság által lakott területrészen a 2001-es népszámlálás alkalmával 328 lakost számoltak. A városban itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya,(39,4 %) az aktív korúakon belül. Az integrált városfejlesztési stratégia ezen indokok miatt kiemelten foglalkozik a városrésszel. A 2015-ig terjedő időszak egyik akcióterületként is kijelölt „C-I.”- jelű fejlesztési területe. A szegregáció veszélyét jelző mutatószámoktól függetlenül, más kedvezőtlen adottságok miatt az A3- jelű területegységgel (Szabadságtéri lakóteleppel) és a B3-jelű területegységgel (Bittnerfalu-val), külön is foglalkozik a városfejlesztési stratégia. A melléklet adatlapok a területegységenkénti 2001- évi népszámlálási adatokat tartalmazzák, területegységenkénti bontásban. A táblázatokat tanulmányozva a területegységekkel kapcsolatosan fontos megállapítások tehetők, melynek tanulságait az önkormányzati döntések során is érdemes figyelembe venni. A mutatószámok jelentős problémahalmozódása (a táblázat 10 értékelő sorából legalább 5 esetében lényegesen az átlagnál rosszabb helyzet tapasztalható) a B3, C3, E1,E2 területegységekben tapasztalható.


121

Ennek következtében megerősítést nyert, hogy az Óváros és a Bittnerfalu esetében helyes kiindulási feltételezés volt az antiszegregációs intézkedések előirányzása. Az A3 –jelű Szabadságtéri lakótelep szinte minden mutatójában az átlagnál kedvezőbb képet mutat. Az E1 és E3 jelű (Sóhaj és Dühöngő nevű) városrészek azonban a városi átlagnál sok szempontból nehezebb helyzetben vannak. Ez utóbbi területek estében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül pedig a városi átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb. Utóbbi két területegység esetében rendkívül fontos a lakások komfortfokozatának javítását elősegíteni, valamint kiemelt figyelmet fordítani az itt élők foglalkoztatottsági szintjének emelésére. A C3 –jelű városrészben (Óvárosban) tervezett antiszegregációs intézkedések: Az óváros területén a 2001- es népszámláláskor 328 fő élt, 101 lakásban. A lakások közül 15 a tömböt határoló utcák mentén található. A többi lakás egy dombos, több helyen mélyfekvésűvízállásos területekkel szabdalt gyepes-fás területen található. Az épületek „úszó” telkeken helyezkednek el. Az egyébiránt szép természeti környezetben, városszélen található területen rendkívül rossz állapotú, komfort nélküli, kicsi épületek találhatók szabálytalanul elhelyezkedve, főként a magasabb tereppontokon. A népszámlálás óta eltelt 7 év alatt sok épületet lebontottak, lakóik önkormányzati bérlakás építési akció keretében a város más részeire költöztek át. Ma már csak mintegy 20 lakóépület található itt. Az önkormányzatnak szándékéban áll tovább folytatni a korábban már pályázatok által is támogatott önkormányzati bérlakás-építési akciókat. Ennek keretében lehetőséget kíván biztosítani az itt élőknek megfelelő színvonalú lakásokba való átköltözésre. Az Óváros területét, a déli szomszédságban található, idegenforgalmi fejlesztésre szánt Horváth- tanya funkciójához is szervesen hozzákapcsolva Lovas- ligetté kívánja átalakítani. A környezet táji értékeit meghagyva egy gondozott zöldterület, liget lesz itt kialakítva. A terület északkeleti részén a város vízrendezési terve szerint záportározó lesz kialakítva, ahol csónakázó tó funkció is megvalósítható. E területre kerülne át az extrém sportpálya, jelentős bővítéssel kiegészítve, és egy kerékpáros ügyességi pálya is kialakításra kerülne. A terület fő funkcióját természetesen a lovaglási lehetőség jelentené. Az itt lévő szigetszerűen elhelyezkedő apró épületek helyett léptékével megegyező épületek létesülnek, idegenforgalmi- turisztikai céllal. A jelenleg itt élők lehetőséget kapnának akár ezen házakban, vagy a terület szélén létesülő épületekben új otthonra találni, amennyiben a lovas-liget által teremtett új munkalehetőségek valamelyikével élni kívánnak. A munkalehetőséghez képzési lehetőséget is biztosítani kíván az önkormányzat. (Parkrendezés, kertészeti, karbantartási munkák, vendéglátóipari- szolgáltatási- szálláshely-szolgáltatási tevékenységek, lovagláshoz, állattartáshoz kapcsolódó munkák, népművészeti – kulturális tevékenység.)


122

A B3 –jelű városrészben (Bittnerfaluban) tervezett antiszegregációs intézkedések: A Bittnerfalu nevű városrész (területegység) kedvezőtlen statisztikai adatai főként a terület természeti helyzetéből adódó városrendezési problémákkal függnek össze, illetve ennek következményeként alakultak ki. A rendkívül belvízveszélyes területen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya meghaladja a 40 %-ot. A környezeti adottságok miatt sok az avult, vagy közepes állagú épület. A 2001 –es népszámláláskor 750 lakosa volt a település résznek. A lakóépületek száma 245 db családi ház volt. A városrész kedvezőtlen adottságain itt főként városrendezési eszközökkel lehet segíteni. A városrendezési stratégia megfogalmazás szerint az ingatlanok értékét növelő infrastruktúrális fejlesztésekre van szükség. Vízrendezés, közművesítés, út- és járdaépítés. A Kuthen Vezér utcán is keresztül vezető Kisújszállás- Kenderes között tervezett kerékpárút is javítani fog a településrész helyzetén. Sokat javíthat a „településszéli” értékvesztettségen, a közelben kijelölt „nyugati városkapu” akcióterület kijelölése is, melynek során új gazdasági, logisztikai, idegenforgalmi létesítmények kerülhetnek a lakóterület nyugati- délnyugati szomszédságába. A „nyugati városkapu” kiépítését indokló közlekedéshálózati fejlesztések is jóval kedvezőbb helyzetbe hozzák a településrészt. A városrész központjában lévő egykori iskola, és iskolatemplom épülete helyi védelemre is érdemes. Az épültet új közösségi funkcióval kell megtölteni, mely szintén hozzájárulhat a terület értékének növeléséhez. A szabályozási előírásokat úgy érdemes módosítani, hogy a terület értékét jelentő azonos lépték és hangulat a régi épületek átépülése után is megmaradjon.


5.

2007- 2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

Kisújszállás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008 – Akcióterületek kijelölése

123

5. 2007- 2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 5.1.

KISÚJSZÁLLÁS FEJLESZTÉSI CÉLJAIT SZOLGÁLÓ VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA (valamennyi területrészre előirányzott fejlesztésre kiterjedően)

Az akcióterületek kijelölése folyamatában a teljes városra kiterjedően megfogalmazódott a városrészekre értelmezhető fejlesztések köre, ezekből részben funkcionális részben financiális szempontok alapján történt az akcióterületek kiválasztása az alábbiakban kifejtett megközelítési irányok mentén. Az integrált városfejlesztési stratégia valamennyi városrészre vonatkozóan tartalmaz közép- és nagyobb távú fejlesztési feladatokat, programokat, de legalábbis előkészítő, problématisztázó munkarészeket, amennyiben azok igénylik vagy lehetővé teszik a fejlesztések olyan összekomponálását, amelyek az érintett városrészen és környezetébe is kisugárzóan egyszerre fejtenek ki gazdaságélénkítő, társadalmi és környezeti minőségfejlesztő hatást. Ha ilyen együttfejlesztés történik, akkor fokozott az igény a feladatok összeillesztésére és egybeszervezésére, de – miután egy-egy terület „rendberakása” kapcsán a forrásigény nagyságrenddel megnő, összvárosi szinten el kell fogadtatni a fejlesztések sorrendjét. Azt, hogy vannak olyan fejlesztési gócpontok, amelyek elhanyagolása esetén a többi fejlesztés értelmét veszíti. Ilyenek a sokféle központ-funkcióval működő városközpontok és a szlömösödésveszélyes térségek. A város egészére vonatkozóan megfogalmazott infrastruktúrafejlesztési feladatok és kisebb részben az akcióterületekbe nem foglalt, hatásában és kapcsolódásai révén integrált fejlesztésként nem kezelhető programok vállalható nagyságrendje az önkormányzat számára a következő évtizedben 6-8 milliárd Ft. Ezek a fejlesztések abban a tekintetben térnek el a városrészekre megfogalmazott és akcióterületi tervek szintjén értelmezett fejlesztésektől, hogy az integrált jelleg kevéssé érvényesül. Összvárosi szintű meghatározásuk révén egyes területrészek érintettjeinek érdekeivel erősen közvetve találkoznak (belvízmentesítés, út- és közműfejlesztések), vagy kisebb városrészi fejlesztésre irányulnak, amelyhez nem kapcsolódik más jellegű olyan fejlesztés, amely az együttes megvalósítással a fejlesztés hatékonyságát érdemben megnövelné (pl. óvodalétesítés).


„A”: VÁROSKÖZPONT

124

/Zsodoma, Éralja, Szabadság téri lakótelep/

A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1.1/a Energia- és megújuló energiaforrások fejlesztése 1.1/c Turizmus termék- és volumenfejlesztés 1.2/a Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus fejlesztése) 2.1/a Népességmegtartás, vonzerő fokozása, irányító képzési centrum megerősítése

2.1/b Iskolázottsági szint emelése 2.1/c Lakáshelyzet javítása

2.1/d Közműellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

2.2/a Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 2.2/b Esélyegyenlőség növelése 2.2/c Antiszegregáció 2.2/d Közbiztonság növelése 3.1/a Városképjavítás, közterület-rendezés

3.1/b Természeti és épített örökség védelme, hasznosítása 3.1/c Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása 3.2/a Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése

A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI - intézmények és környezetük - megújuló energiaforrások fejlesztése (nap, szél, termálvíz) - a Strandfürdő tömbjében tervezett fejlesztések - az Erzsébet-liget megújítása - a főtér és környezete, a városi sporttelep rekonstrukciója - a belváros tervezett revitalizációja - elsősorban szervezési feladat, valamint a közlekedési kapcsolatok megfelelő kialakításának, működtetésének kérdése - a városközpont ellátási és környezeti színvonalának javítása - a közösségi, pihenő és rekreációs területek fejlesztéseinek megvalósítása - az intézményrendszer fejlesztése - középiskolák, művészeti iskola fejlesztése - a Szabadság téri lakótelep épületeinek és környezetének megújítása - új társasházas beépítésre jelölt tömbök megvalósítása - parkolóhelyek kialakítása a belvárosban - a Rákóczi utca gyalogos- és parkoló utcává, a Kálvin utca üzletutcává alakítása - a Baross utca országos mellékúttá fejlesztése - csomópont-kialakítás - a Strandfürdő tömbje, az Erzsébet-liget, a főtér és környezete, városi sporttelep, moziépület bővítése és felújítása - a Ref. templom melletti park megújítása - az Erzsébet-liget, a városi sporttelep, a mozi tervezett fejlesztése - a városháza körüli park megújítása - új rendezvénytér, zenepavilon, játszótér kialakítása - közintézmények tervezett akadálymentesítése - a Szabadság téri lakótelep megújításával, a lakókörnyezet és lakások értékének növelésével akadályozható meg a terület szegregálódása - a városi főtéren térfigyelő rendszer kiépítése - a belváros revitalizációja (a városháza körüli, a Ref. templom melletti park, üzletutca, épületfelújítások, tematikus belvárosi sétaútvonal kijelölése, kapcsolódó fejlesztések) - a belváros kibővített műemléki környezete, a belvárosi sétaúttal érintett utcák és környezetük, az Erzsébet-liget, a Kálvin park és a Városháza körüli park megőrzése - a régi fák ápolása, parkosítások, faültetések

AKCIÓTERÜLETEK LEHATÁROLÁSA

KISÚJSZÁLLÁS - VÁROSKÖZPONT I. ÜTEM


KISÚJSZÁLLÁS - VÁROSKÖZPONT II. ÜTEM


„B” : NYUGATI VÁROSRÉSZ

125

/Bittnerfalu, Doboskert, Pacséri lakónegyed/

A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1.1/c Turizmus termék- és volumenfejlesztés 1.1/f Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése 1.2/d Munkahelyek számának növelése (helyben foglalkoztatottság) 2.1/c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közműellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

2.2/a Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 2.2/c Antiszegregáció 3.1/a Városképjavítás, közterületrendezés 3.1/b Természeti és épített örökség védelme, hasznosítása 3.1/c Környezeti terhelések csökkentése, a környezetvédelem javítása 3.2/a Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése

A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI - Nagyerdő és környezete idegenforgalmi célú fejlesztése - tervezett kiállító- vásár- és rendezvényterület a Bittnerfalutól nyugatra - a Doboskert Deák F. utca felőli és vasúti pályatest felőli tömbjei - a Doboskertben tervezett új gazdasági vállalkozások - Bittnerfalu mellett tervezett kiállító- és vásárterületen megvalósuló vállalkozások - a Doboskertben tervezett új kertvárosias lakóterületek - Bittnerfalu tervezett értéknövelő beruházásokkal - kiemelt fontosságú a Doboskert és Bittnerfalu vízrendezésének megoldása - Doboskert feltáró úthálózat kiépítése - Doboskertben, a Pacséri lakónegyedben tervezett közparkok - kiállító- és rendezvényterület a Bittnerfalu mellett - Doboskertben, a Pacséri lakónegyedben tervezett közparkok Kiállító- és rendezvényterület a Bittnerfalu mellett - Bittnerfalu szegregációjának megállítása a terület értéknövelő beruházásaival - tervezett park a Doboskertben és a Pacséri lakónegyedben - Nagyerdő és környezete (tervezett idegenforgalmi fejlesztések)


KISÚJSZÁLLÁS - NYUGATI VÁROSRÉSZ I. ÜTEM


KISÚJSZÁLLÁS - NYUGATI VÁROSRÉSZ II. ÜTEM


126

„C”: DÉLNYUGATI VÁROSRÉSZ /Morgó-Vermeshát, Nadrágzug-Szénáskert, Óváros/ A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1.1/a Energia- és megújuló energiaforrások fejlesztése 1.1/b Iparfejlesztés, ipari park 1.1/c Turizmus termék- és volumenfejlesztés 1.1/f Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése 1.1/d Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása 1.1/e Logisztikai fejlesztés 1.1/d Munkahelyek számának növelése (helyben foglalkoztatottság) 2.1/c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közműellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 2.2/c Antiszegregáció 3.1/a Városképjavítás, közterület-rendezés 3.1/b Természeti és épített örökség védelme, hasznosítása 3.1/c Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása 3.2/a Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése

A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI - kialakítandó Délnyugati iparnegyed - a Délnyugati iparnegyed kialakítása (előkészítés) - Lovas-liget, idegenforgalmi terület kialakítása az Óváros területén - a Doboskert Deák F. utca felőli és vasúti pályatest felőli tömbjei - kialakítandó Délnyugati iparnegyed - kialakítandó Délnyugati iparnegyed - kialakítandó Délnyugati iparnegyed - tervezett Lovas-liget és idegenforgalmi terület az Óváros területén - az Óváros lakóterületi funkciójának megszüntetése - önkormányzati bérlakás-építési programmal érintett új területek - a Délnyugati iparnegyedhez vezető út által érintett területek - a Túrkevei út tervezett elkerülő szakaszával érintett területek - az Óvárosban tervezett Lovas liget, csónakázó tó - az Óvárosban tervezett Lovas liget, csónakázó tó - az Óváros lakóterületi funkciójának megszüntetése - önkormányzati bérlakás-építési programmal érintett új területek - tervezett Lovas-liget, idegenforgalmi terület az Óváros területén - tematikus belvárosi sétaútvonal kialakításával érintett városrész (Néprajzi Kiállítóterem – egykori Morgó csárda környezete, Nagy Imre út, Horváth tanyára vezető út)


KISÚJSZÁLLÁS DÉLNYUGATI VÁROSRÉSZ I. ÜTEM


KISÚJSZÁLLÁS DÉLNYUGATI VÁROSRÉSZ II. ÜTEM


„D” :

DÉLKELETI VÁROSRÉSZ

A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1.1/c Turizmus termék- és volumenfejlesztés 1.1/d Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása 1.1/f Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése 2.1/d Közműellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

2.2/a Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 2.2/b Esélyegyenlőség növelése 2.2/d Közbiztonság növelése 3.1/a Városképjavítás, közterületrendezés


127

/Bagaméri, Vásárszél, Sásastó/ A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI - tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása (I.) - egykori olvasókörök épületeinek és környezetének ápolása - a Malom utca mellett lévő gazdasági területek (beépítetlen részek hasznosítása) - Piactér rekonstrukció (Vásárcsarnok felújítás, piactömb bővítése, egységes arculat kialakítása) * - a Betyár utca kivezetése a Vásár utcára (összefüggésben a tervezett óvodaépítéssel is) - utcakorrekciók, szélesítések végrehajtása a lakótömbök keskeny utcáiban - Egykori olvasókörök épülete és környezete (hagyományőrzés, épületeik védelme, közösségi funkcióval való betöltése) - óvodaépítés, Déli temető bővítése - közintézmények akadálymentesítése * - tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása ( I.) (az útvonallal érintett utcák és épületek) - tematikus belvárosi sétaútvonal kialakításával érintett városrész (Széchenyi utca déli oldala) - egykori olvasókörök épülete és környezete (épületeik védelme, közösségi funkcióval való betöltése) * *


KISÚJSZÁLLÁS - DÉLKELETI VÁROSRÉSZ I. ÜTEM


KISÚJSZÁLLÁS - DÉLKELETI VÁROSRÉSZ II. ÜTEM


„E”: KELETI VÁROSRÉSZ

A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1.1/d Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása 1.1/f Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése 1.1/d Munkahelyek számának növelése (helyben foglalkoztatottság) 2.1/d Közműellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 3.1/a Városképjavítás, Közterület-rendezés 3.1/c Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása 3.2/a Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése

128


A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI - a Malom utca Vásár utca találkozásánál lévő gazdasági terület beépítetlen részei - gazdasági területfejlesztés a Dévaványai út déli oldalán és a 4.sz. főút északi oldalán, a Téglagyárral szemben - Vásártér-rekonstrukció - fejlesztés a Béla Király út északi oldalán lévő tömbökben - gazdasági területfejlesztés a Dévaványai út déli oldalán és 4.sz. főút északi oldalán - hétvégi házas üdülőövezet (szervizút kialakítása a 4. sz. főút mellett) - a Dévaványai út mellett tervezett gazdasági terület (belső feltáró utak) - hétvégi házas üdülőövezet és a horgásztó környezetének fejlesztése - hétvégi házas üdülőövezet és a horgásztó környezetének fejlesztése -roncsolt, beépítetlen területek erdősítése


KISÚJSZÁLLÁS - KELETI VÁROSRÉSZ I. ÜTEM

KISÚJSZÁLLÁS - NYUGATI VÁROSRÉSZ


KISÚJSZÁLLÁS - KELETI VÁROSRÉSZ II. ÜTEM

KISÚJSZÁLLÁS - NYUGATI VÁROSRÉSZ


„F” : ÉSZAKKELETI VÁROSRÉSZ

A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1.1/c Turizmus termék- és volumenfejlesztés 1.1/d Munkahelyek számának növelése (helyben foglalkoztatottság) 2.1/c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közműellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 2.2/d Közbiztonság növelése 3.1/a Városképjavítás, közterület-rendezés


129


A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI - tematikus belvárosi sétaútvonal kialakítása (I.) - tervezett liget, csónakázó tó, idegenforgalmi terület - tervezett gazdasági terület a Malom utca és a vasúti pályatest találkozásánál kijelölt területen - a Koronakert lakóterületi fejlesztésre kijelölt területe * - Malom utca - vasúti pályatest kereszteződése – aluljáró építés szükségessége - a Koronakert a tervezett hasznosítása érdekében feltáró utak építése - a Koronakert északnyugati részén liget, csónakázó tó, idegenforgalmi terület kialakítása - a Koronakert északnyugati részén liget, csónakázó tó, idegenforgalmi terület kialakítása * - a Koronakert északnyugati részén liget, csónakázó tó, idegenforgalmi terület kialakítása - a Széchenyi utca északi részén „tematikus belvárosi sétaútvonal” kialakítása (I.) - a Széchenyi utca északi részén „tematikus belvárosi sétaútvonal” kialakítása (I.) * *


KISÚJSZÁLLÁS - ÉSZAKKELETI VÁROSRÉSZ I. ÜTEM


KISÚJSZÁLLÁS - ÉSZAKKELETI VÁROSRÉSZ II. ÜTEM

1.1/f

3.1/a

gazdasági ter. fejlesztés

park építés

1.1/d - 3.1/a

liget -csónakázó tó

2.1/c

lakóterület fejlesztés

3.1/a 3.1/a tikus túrista út

tema b / 1 3.

1.1/f

gazdasági ter. fejlesztés


„G” : ÉSZAKI IPARNEGYED A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1.1/a Energia- és megújuló energiaforrások fejlesztése 1.1/b Iparfejlesztés, ipari park 1.1/d Mezőgazdasági termékek helyi és térségi feldolgozása 1.1/e Logisztikai fejlesztés 1.1/f Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységek fejlesztése 1.2/c Térségi együttműködés a termékfeldolgozásban 1.2/d Munkahelyek számának növelése (helyben foglalkoztatottság) 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

2.2/d 3.1/a Városképjavítás, közterület rendezés 3.1/c Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása 3.2/a Identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése

130

/Falusziget/ A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI - Északi iparnegyed (tervezett ipari park) és környezete - Északi iparnegyed (tervezett ipari park) - Északi iparnegyed (tervezett ipari park) - Északi iparnegyed (tervezett ipari park) - Északi iparnegyed (tervezett ipari park)

- Északi iparnegyed (tervezett ipari park) * - Malom utca - vasúti pályatest kereszteződése – aluljáró építés szükségessége - az iparterület belső feltáró úthálózatának kialakítása - a 4. sz. főút tervezett elkerülő szakaszáig Kunmadaras irányába útépítés, kereszteződés és csomópont kiépítése - közbiztonság növelése * - sertéstelep és környezete - védőerdő telepítése, technológia felülvizsgálata - iparnegyed délkeleti szélén védőerdő telepítése. *


KISÚJSZÁLLÁS - ÉSZAKI IPARNEGYED I. ÜTEM

:3 VT 00 m


KISÚJSZÁLLÁS - ÉSZAKI IPARNEGYED II. ÜTEM

:3 VT 00 m


5.2.

131

A VÁROSFEJLESZTÉS GÓCPONTJAI, A KIEMELKEDŐ FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEK

A fejlesztési témákat három megközelítésben szükséges áttekinteni: a) A fejlesztési források eredete szerint lehetnek: az önkormányzati forrásból tervezett , a túlnyomórészt önkormányzati, kisebb részben nem önkormányzati és a teljesen (vagy közel teljesen) önkormányzati források nélkül tervezett fejlesztések. b) A mozgósítható források volumene szerint: a fejlesztési lehetőségek három forráskorlátozója az önkormányzati önrész, az uniós támogatások és a reális magán-források . c) Csoportosítást kívánnak a fenntarthatósági és megtérülési jellemzők, utóbbiaknál a nyereségesség jellemzői. Elemezni szükséges azt is, hogy az IVS kiemelt akciótervi témakörei közé milyen mértékben és mely témák emelhetők be a források előre nem látható bővülésével, átrendeződésével. Milyen tartalék-programok kapjanak prioritást, ha jelentős súlyú programok az uniós forrásokért történő pályázatokon nem fenntartható minősítést kapnak, vagy más okból kiesnek a támogatásra esélyes programok köréből. a) A meghatározó jelentőségű („gócpont”) programokra kiterjedően a források szerint: - önkormányzati forrásból, EU-támogatással * gyógyfürdő *Főtér-park rekonstrukció *Városháza felújítás *Gyalogoszóna-Piac program *Vígadó épület revitalizációja *Sport-rendezvényterem kialakítása tornaterem-bővítéssel *Ált. iskola bővítése *Kisújszállás-Kenderes kerékpárút kialakítása *Szociális otthon rekonstrukció - túlnyomórészt önkormányzati forrásból, EU-támogatással: *gyógyszálló 1 000 000 e. Ft (max. 500 000 e. Ft, nagyrészt váll.hitellel kialakuló magánerő) *üzletutca kialakítása, homlokzatok felújítása, piac (max. 120 000 e. Ft vállalkozói forrás) *lakások energetikai felújítása körében (max. 160 000 e. Ft magánerő) - önkormányzati források nélkül, EU-támogatással: gazdaságfejl. termelő, kereskedelmi szolgáltató, turisztikai beruházások várható magánerő nagyságrendje az IVS távlatában magánhitelekkel: 2 000 000 e. Ft, átlagosan max. 40% EU-támogatással: 2 800 000 e. Ft


132

b) A mozgósítható források volumene, nagyságrendje szerint tekintve a fejlesztési lehetőségeket korlátozzák: - az önkormányzati önrész (amelynek korlátait jelzi, hogy az infrastrukturális, nem részterületekre irányuló fejlesztéseket is figyelembe véve a város jelentős összegű kötvénykibocsátással tudja biztosítani cca. 10-12 milliárd Ft nagyságrendű fejlesztéshez az önrészt. ) - az uniós támogatások (vállalható nagyságrendjét részben az előbbi önrész, részben a támogatások százalékos mértékével kapcsolatos politikai, gazdasági felfogás, értelmezés, részben a pályázatok és a fejlesztéseket organizáló szervezet minősége fogja befolyásolni.) - magán-források (vállalkozó és lakossági, az eladósodottság mértékét és a külföldi befektetők mérsékelt érdeklődését beszámítva az önkormányzati fejlesztések nagyságrendjének max. 20%-a vehet figyelembe.) c) Fenntarthatósági és megtérülési jellemzők, utóbbiaknál a nyereségesség jellemzői (uniós támogatási arányokat befolyásoló tényező): - üzemeltetése tartósan biztosított - bevételekből nyereség nélkül fenntartható - bevételekből nyereséges A fentiekben a fejlesztési témákat több megközelítésben áttekintő szempontokat bemutattuk, ennek alapján az alábbi akcióterület lehatárolás javasolt.


133

5.3. FEJLESZTÉSI FELADATCSOPORTOK ISMERTETÉSE AKCIÓTERÜLETENKÉNT RÁFORDÍTÁSOK, BEVÉTELEK, FENNTARTHATÓSÁG A térképi ábrázolások jelzik a rehabilitációs akcióterületeken tervezett fejlesztések helyét, jellegét, esetenként nagyságrendjét. Valamennyi akcióterületnek vannak meghatározó súlyú fejlesztési műveletei, ezek az alábbiak: A-I.

Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő gyógy- és wellness turisztikai célú fejlesztése Gyógyászati épület, (balneoterápiás medencetér, fizioterápiás épület) gyógyszálló építése, gyógymedence téliesítése, kapcsolódó szolgáltatások és ellátó létesítmények megvalósítása (Gyógyszálló, kemping, barátság háza- szállás és konferencia épület, panzió) Sétáló- és parkolóutca, fürdő főbejárata előtti gyalogos tér kialakítása. „Pihenés és kalandok” Tematikus turistaút kialakítása Rekreációs és pihenő területek fejlesztése. Az Erzsébet-ligetben középkori rönkvár- a haditorna klub bemutató központjának kialakítása, kalandpálya kialakítása. A tervezett „Korona-liget” kialakítása, csónakázó tóval – korcsolya pályával, vendéglátó létesítménnyel.

A-II. Városközpont revitalizáció akcióterülete Gyalogos és közösségi területek megújítása. (Városháza körüli park rekonstrukciója, rendezvényterület kialakítása, zenepavilon elhelyezése, játszótér kialakítása) Városháza műemléki védettséget is előkészítő felújítása, idegenforgalmat is ellátó, közösségi célú funkciókkal való bővítése. (homlokzat- és tető felújítás, belső közlekedők burkolatának cseréje,belső udvar felújítása kamararendezvények számára, Pincében lévő melegítőkonyha- diákétkező főzőkonyhává- étteremmé fejlesztése, közigazgatási múzeum, „légó múzeum” kialakítása a pincében. Kálvin park rekonstrukciója, Kálvin utca üzletutcává alakítása, a csatlakozó épületek funkcióbővítő felújítása (szolgáltatóház emelet ill. magastető építés, Kálvin utcai önkormányzati tulajdonú épületek kereskedelmi célú felújítása- bővítése.) Gyalogos zóna térburkolása, megújítása. Piactéri tömb rekonstrukciója. (Vásárcsarnok felújítása, új szárnnyal való bővítése a Mikes utca felé, belső elárusító részek megújítása, egységesítése, parkolási helyzet javítása.) A-III. Szabadságtéri lakótelep és környezetének rekonstrukciója, lakóterület fejlesztés A lakótelep régi többszintes társasházainak energetikai fejlesztéssel is társuló homlokzatfelújítása (Hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés) Magastető ráépítés tetőtéri lakások kialakításával, az épületek lifttel történő ellátása) Épületek közötti terület rendezése, parkolóhelyek kialakításával, gépjárműtárolás lehetőségének bővítésével, parkosítás, játszótér megújítása.) Új társasházak létesítése a tömb nyugati részének átépítésével.


B-I.

BC.

134

„Nyugati kereskedelmi és idegenforgalmi kapu” akcióterület Új közlekedési csomópont (körforgalmú csomópont) kialakítása az országos főúthálózatban tervezett fejlesztésekhez igazítva. Új kereskedelmi és idegenforgalmi hasznosítású területek megvalósítása. (Kereskedelmi és logisztikai központ, kiállító és kereskedelmi terület.) Kisújszállás- Kenderes közötti kerékpárút megépítése. „Új élettér” akcióterület - Lakóterület fejlesztés a nyugati városrész hasznosítatlan területein A Mórgó- Vermeshát- Doboskert területegységek beépítetlen területeinek előkészítése családiházas, kertvárosias beépítésre. (vízrendezés, előközművesítés, útépítés.) A lakóterület fejlesztés- bővítés miatt megnövekvő gépjárműforgalomnak kitett északdéli irányú Veres P.- Kása J. utak – 4. sz. főút csomópontjának rendezése, átépítése.) A Szociális Otthon korszerűsítése, új apartman házas idősek otthonának építése, a környezetében lévő hasznosítatlan területek parkosítása, pihenő-liget kialakítása.

C-I.

„Lovas- liget turisztikai központ” akcióterülete Az óváros lovas ligetté alakítása, kapcsolódva a Horváth-tanyán tervezett idegenforgalmi fejlesztéshez. A terület rendezése, táji jellegzetességeinek megőrzésével. A belvízrendezési tervben elhatározott záportározó megvalósítása, csónakázó tóként való hasznosítása. Az extrém sportpálya idehelyezése, jelentős mértékű bővítéssel. Kerékpáros ügyességi pálya kialakítása.

G-I.

„Északi iparnegyed” akcióterülete Az iparnegyed területi és infrastruktúrális fejlesztése. (útépítés, útfelújítás, előközművesítés) Ipari parkká történő nyilvánításának előkészítése. A terület város felöli megközelítésének korrekt megoldása. (Feltáró út kiépítése a Malom utca folytatásaként. Vasúti átjáró kialakítása- intézkedés a távlatban szükséges különszintű vasúti átjáró – aluljáró – megvalósulás érdekében.) A 4. sz. főút északi elkerülő szakaszához való közúti kapcsolódás megvalósítása. (Útépítés, csomópont kialakítás.)

5.3.1. a ráfordítások költségbecslése Az alábbi, a 2007-2013 közötti akcióterületi fejlesztésekre kiterjedő költségbecslés jelzi a ráfordítások nagyságrendjét. A költségbecslés táblázatokat követő térképen látható az akcióterületeket befoglaló városrészeken található városi ingatlantulajdonok telkeit, a nem forgalomképes, forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanok megkülönböztetése nélkül. A nyilvánvalóan nem forgalomképes közlekedési területek nem szerepelnek az ábrán.

Kisújszállás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008 – 135 Akcióterületek kijelölése

Megnevezés A1. Gyógyfürdő építése A1 Gyógyszálló 100 fh. A3. Kemping kialakítása A4. "Barátság háza" rendezvény- és konferencia épület A5. Erzsébet-liget parkrekonstrukció A6. Középkori rönkvár haditornaklub bemutató központ ép., kalandpálya A9. Útburkolat szélesítés 3m-el A10. Sétány és parkoló utca kiépítése (cca 8m széles térburkolás) A11. Liget-pihenő központ kialakítása A12.Csónakázó tó- jégpálya kialakítása A13.Épület vendégházakká való átalakítása A14. Hotel kialakítása -belső átalakítással és bővítéssel A15. Szálloda építése A16. Fürdő bejárati épület és gyalogos tér kialakítása A17. Tematikus túristaút kial, helyi védett ép. homl.felújít,pihenőpontok AII-1. Főtér-park rekonstrukció AII-2. Zenepavilon elhelyezése AII-3. Játszótér kialakítása AII-4. Kúnkapu elhelyezése (2438m2) AII-5. Rendezvénytér kialakítása AII-6. Városháza felújítása (épület netto területe 2300 m2) AII-7. Gyalogosfelületek térburkolása, rendezése AII-8. Kálvin park felújítása (telek területe 6200 m2) AII-9. "Vigadó" ép. revitalizációja mozi, színház, könyvtár, rendezvény terem AII-10. Sport- és rendezvényterem kialakítása tornat. bővítéssel (2300 m2) AII-11. Ált. Isk. felújítása-bővítés (telek terület 4180 m2) AII-12. Üzletutca kialakítása 10-12m széles burk. AII-13. Üzletutcához kapcsolódó ép. fejl., parkolók, homlokzatfelúj. AII-15 Áruház építése AII-16 Piactér rekonstrukció vásárcsarnok bővítés, korszerűsítés parkolóval AII-17 Szolgáltatóház reoknstrukció em.ráépítéssel 2175 hrsz. AIII-1 Energetikai épületrekonstrukció, parkosítás, 250m2szolg. Bőv. AIII-2 Magastető ráépítés, lakásszámnövelés AIII-3 Új társasház létesítése AIII-3/2Műv.ház felújítás, bővítés új kulturális founkciókkal AIII-4 130 fm feltáró út AIII-5-6 Új társasház építés Összes becsült költség az A akció területre vonatkoztatva:

. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Mennyiség dim.

100 200 400 4090 1 130 150 3556 900 570 520 700 1 1 12000 1 1 1 2573 1 705 6200

fő fő m2 m2 db fm fm m2 m2 m2 m2 m2 db db m2 db db db m2 db m2 m2

1015 m2

1 1 1 1 1

1 1 230 600 500

1 1 1 1 1 1 1 1

800 m2 550 m2 1200 360 480 130 720

db db fm m2

m2 m2 m2 m2 m2

Fajlagos költség e Ft/egység

dim.

700 000 90 000 230 3 60000 36 96 4,5 20 90 170 300 75000 28000 8 5000 15000 1680 6 1 27 3

Építés költsége e Ft

Tervezés, művezetés, műszaki ell e.Ft

Ft/fő Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/db Ft/m Ft/m Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/db db Ft/m2 db db db Ft/m2 db Ft/m2 Ft/m2

1 200 000 Ft 700 000 Ft 18 000 92000 12270 60000 4680 14400 16002 18000 51300 88400 210000 75000 28000 96000 5000 15000 1680 15438 360000 19035 18600

120 000 Ft 70 000 Ft 1 800 Ft 9 200 Ft 1 227 Ft 6 000 Ft 468 Ft 1 440 Ft 1 600 Ft 1 800 Ft 5 130 Ft 8 840 Ft 21 000 Ft 7 500 Ft 2 800 Ft 9 600 Ft 500 Ft 1 500 Ft 168 Ft 1 544 Ft 36 000 Ft 1 904 Ft 1 860 Ft

1 320 000 Ft 770 000 Ft 19 800 Ft 101 200 Ft 13 497 Ft 66 000 Ft 5 148 Ft 15 840 Ft 17 602 Ft 19 800 Ft 56 430 Ft 97 240 Ft 231 000 Ft 82 500 Ft 30 800 Ft 105 600 Ft 5 500 Ft 16 500 Ft 1 848 Ft 16 982 Ft 396 000 Ft 20 939 Ft 20 460 Ft

1 584 000 Ft 924 000 Ft 23 760 Ft 121 440 Ft 16 196 Ft 79 200 Ft 6 178 Ft 19 008 Ft 21 123 Ft 23 760 Ft 67 716 Ft 116 688 Ft 277 200 Ft 99 000 Ft 36 960 Ft 126 720 Ft 6 600 Ft 19 800 Ft 2 218 Ft 20 378 Ft 475 200 Ft 25 126 Ft 24 552 Ft

158 400 Ft 92 400 Ft 2 376 Ft 12 144 Ft 1 620 Ft 7 920 Ft 618 Ft 1 901 Ft 2 112 Ft 2 376 Ft 6 772 Ft 11 669 Ft 27 720 Ft 9 900 Ft 3 696 Ft 12 672 Ft 660 Ft 1 980 Ft 222 Ft 2 038 Ft 47 520 Ft 2 513 Ft 2 455 Ft

1 742 400 Ft 1 016 400 Ft 26 136 Ft 133 584 Ft 17 816 Ft 87 720 Ft 6 795 Ft 20 909 Ft 23 235 Ft 26 136 Ft 74 488 Ft 128 357 Ft 304 920 Ft 108 900 Ft 40 656 Ft 139 392 Ft 7 260 Ft 21 780 Ft 2 439 Ft 22 416 Ft 522 720 Ft 27 639 Ft 27 007 Ft

220 Ft/m2

223300

22 330 Ft

245 630 Ft

294 756 Ft

29 476 Ft

324 232 Ft

db db fm Ft/m2 Ft/m2

110000 240000 25300 54000 110000

11 000 Ft 24 000 Ft 2 530 Ft 5 400 Ft 11 000 Ft

121 000 Ft 264 000 Ft 27 830 Ft 59 400 Ft 121 000 Ft

145 200 Ft 316 800 Ft 33 396 Ft 71 280 Ft 145 200 Ft

14 520 Ft 31 680 Ft 3 340 Ft 7 128 Ft 14 520 Ft

159 720 Ft 348 480 Ft 36 736 Ft 78 408 Ft 159 720 Ft

220 Ft/m2 200 Ft/m2

176000 110000 380000 240000 82800 67200 12480 165600

17 600 Ft 11 000 Ft 38 000 Ft 24 000 Ft 8 280 Ft 6720 1248 16 560 Ft

193 600 Ft 121 000 Ft 418 000 Ft 264 000 Ft 91 080 Ft 73920 13 728 Ft 18 216 Ft

232 320 Ft 145 200 Ft 501 600 Ft 316 800 Ft 109 296 Ft 88704 16 474 Ft 21 859 Ft

23 232 Ft 14 520 Ft 50 160 Ft 31 680 Ft 10 930 Ft 8 870 Ft 1 647 Ft 2 186 Ft

255 552 Ft 159 720 Ft 551 760 Ft 348 480 Ft 120 226 Ft 97 574 Ft 18 121 Ft 24 045 Ft 6 603 432 Ft

110000 240000 110 90 220

200 230 140 96 230

Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/m Ft/m2

Nettó összköltség e Ft

20% ÁFA e Ft

10% tartalék e Ft

Bruttó költség e Ft

Kisújszállás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008 – 136 Akcióterületek kijelölése

Megnevezés

.

Mennyiség

B I.-1. új kiállító és kereskedelmi terület (66000 m2) feltárása ( ÚT) B I.-1. új kiállító és kereskedelmi terület (66000 m2) feltáró útja 7m széles ( KÖZMŰ) B I.-1. új kiállító és kereskedelmi terület Épületek cca.(2000 m2) I. ütem B I.-2. közlekedési csomópont kialakítása (1508 m2) B I.-3/1. településszerkezeti tervmódosítás és szabályozási terv készítése B I.-3/2. kiszólgáló út és gerincközművek megépítése 22 m széles ( ÚT ) B I.-3/2. kiszólgáló út és gerincközművek megépítése ( KÖZMŰ) B I.-3/3. új kereskedelmi-szolgáltató gazdaségi terület ( 83000 m2) feltárása út B I.-3/3. új kereskedelmi-szolgáltató gazdaségi terület ( 83000 m2) feltárása közmű B I.-3/3. új kereskedelmi-szolg. Épületek cca. 3000m2m, telken belüli fejlesztés I.ütem B I.- 4/1 Kisújszállás Kenderes közötti kerékpárút kialakítása (3,5m széles)60%-ban B I.-4/2. gyalogos kerékpáros vasúti alauljáró kialakítása MÁV beruházás BC.-1/1. lakótelek kialakítása BC.-1/2. védőerdő kialakítása a temető mellett BC-2. közpark kialakítása BC.-3/1. új útnyomvonal kialakítása BC.-3/1. új nyomvonalon út építése (az új csomóponttol eltérő megvalósulás esetén) BC.-3/2. új közúti csomópont kiépítése BC.-4/1. tervezett feltáró utak kialakítása BC.-4/2. új lakóterület kialakítása ( vízrendezés tereprendezés) BC.-4/3. új közpark kialakítása BC.-5. gazdasági hasznosítás ( 23212 m2 )magánerős BC.-6/1. lakóutca kiépítése (útalap, útborkolat, vízelvezetés) 6m burk.sz. BC.-6/2. lakóterületi hasznosítása (vízrendezés, tereprendezés) BC.-7. gazdasági váll. hasznosítású út (telek terület 19063 m2)részben magánerős BC.-8. védőerdő kialakítása BC.-9/1. apartmanházas idősek otthonának kialakítása ( telek 15269 m2) BC.-9/2. szociális otthon felújítás rekonstrukció (telek 18590 m2) BC.-9/3. útalap, útburkolat készítése BC.-9/4. sorházlakások építése az idősek otthonához kapcs.(telek 5096 m2 ) BC.-9/5. liget, pihenőpark kialakítása BC.-10/1. feltáró utak kialakítása előközművesítéssel ( ÚT ) BC.-10/1. feltáró utak kialakítása előközművesítéssel (KÖZMŰ) BC.-10/2. lakótelkek kialakítása Összes becsült költség a B akció területre vonatkoztatva:

1 1 1 1 1 1 1 1 1

643 643 2000 1 1 450 450 632 632

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

3000 m2 4100 fm 25925 16003 3304 4459 200 1 1007 59860 11259 23212 733 27019 282 5157 1600 860 140 1500 64772 971 971 66649

dim. fm fm m2 db db fm fm fm fm

m2 m2 m2 m2 fm db fm m2 m2 m2 fm m2 fm m2 m2 m2 fm m2 m2 fm fm m2

Fajlagos költség e Ft/egység 77 13 200 80000 3000 242 13 77 13

dim.


20% ÁFA e Ft

10% tartalék e Ft

10892,42 1838,98 528000 17600 3600 23958 1287 10706,08 1807,52

5446,21 919,49 52800 8800 360 11979 643,5 5353,04 903,76

70800,73 11953,37 580800 114400 3960 155727 8365,5 69589,52 11748,88


Ft/m2 Ft/fm Ft/m2 ft/db ft/db Ft/m2 Ft/fm Ft/m2 Ft/fm

108900 5850 48664 8216

140 Ft/m2 12,5 Ft/m

420000 51250

42000 5125

462000 56375

92400 11275

46200 5637,5

600600 73287,5

77775 19203,6 9912 4459 35200 80000 96672 179580 33777 69636 57174 81057 21996 15471 352000 94600 14560 330000 194316 88361 12623 199947

7777,5 1920,36 991,2 445,9 3520 8000 9667,2 17958 3377,7 6963,6 5717,4 8105,7 2199,6 1547,1 35200 9460 1456 33000 19431,6 8836,1 1262,3 19994,7

85552,5 21123,96 10903,2 4904,9 38720 88000 106339,2 197538 37154,7 76599,6 62891,4 89162,7 24195,6 17018,1 387200 104060 16016 363000 213747,6 97197,1 13885,3 219941,7

17110,5 4224,792 2180,64 980,98 7744 17600 21267,84 39507,6 7430,94 15319,92 12578,28 17832,54 4839,12 3403,62 77440 20812 3203,2 72600 42749,52 19439,42 2777,06 43988,34

8555,25 2112,396 1090,32 490,49 3872 8800 10633,92 19753,8 3715,47 7659,96 6289,14 8916,27 2419,56 1701,81 38720 10406 1601,6 36300 21374,76 9719,71 1388,53 21994,17

111218,25 27461,148 14174,16 6376,37 50336 114400 138240,96 256799,4 48301,11 99579,48 81758,82 115911,51 31454,28 22123,53 503360 135278 20820,8 471900 277871,88 126356,23 18050,89 285924,21 4 657830 Ft

3 1,2 3 1 176 80000 96 3 3 3 78 3 78 3 220 110 104 220 3 91 13 3

Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/db Ft/m Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/m Ft/m2 Ft/m Ft/m2 Ft/m2 Ft/db Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/fm Ft/m2

49511 8359 400000 80000

Tervezés, Nettó művezetés, összköltség műszaki ell. e Ft e.Ft 4951,1 54462,1 835,9 9194,9 40000 440000 8000 88000 3000 3000 10890 119790 585 6435 4866,4 53530,4 821,6 9037,6

137 Kisújszállás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008 – Akcióterületek kijelölése

Megnevezés

1 1 8 30000

db db db m2

3000 40000 8000 1

Ft/db Ft/db Ft/db Ft/m2

40000 64000 30000

1 1 1 1

1487 1300 600 15000

m2 m2 m2 m3

18 6 15 2,2

Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2 Ft/m2

26766 7800 9000 33000

2676,6 780 900 3300


dim.

.

CI-1. Településrendezési Terv módosítása (akcióterületre) CI-2. Horváth-tanya idegenforgalmi fejlesztése CI-3/1. Tervezett lovas-liget előkészítő munkálatai (épületek átalakítása) CI-3/1. Tervezett lovas-liget előkészítő munkálatai (terepigazítás, vízelvezetés, részleges fásítás) CI-4. Záportározó-csónakázó tó kialakítása CI-5. Kerékpáros ügyességi pálya kialakítása CI-6. Extrém sportpálya elhelyezése CI-7. Erdő telepítése (50% javasolt idegenforg. park jelleggel, magánerős) Összes becsült költség C akció területre vonatkoztatva:

Megnevezés

1 1 1 1

Tervezés, művezetés, műszaki ell. e Ft 3 000 Ft 400 6400 3000

Mennyiség

.

Mennyiség

dim.

dim.

1 db


dim.

GI-1/1. Településszerkezeti tanulmány készítése az iparnegyed megközelítésének tisztázására GI-1/2. Vonatkozó rendezési terv részek módosítása GI-2. Védőerdő telepítése GI-3/1. Feltáró úthálózat kiépítése, előközművesítés ( ÚT) GI-3/1. Feltáró úthálózat kiépítése, előközművesítés ( KÖZMŰ) GI-3/2. Vasúti átjáró kialakítása MÁV beruházás

1 1 1 1 1

1 900 220 220

db m2 fm fm

3000 3 91 13

Ft/db Ft/m2 Ft/m2 Ft/fm

GI-4. Belső úthálózat korszerűsítése GI-5. Ipari gazdasági hasznosítás GI-6. Védőerdő telepítése GI-6. Ipari gazdasági hasznosítás Összes becsült költség G akció területre vonatkoztatva:

1 1 1 1

2200 900 810 300

fm fm m2 fm

91 13 3 13

Ft/fm Ft/fm Ft/m2 Ft/fm

Építés költsége Ft


2600 Ft/db

Tervezés, művezetés, műszaki ell. e Ft


20% ÁFAval e Ft

10% tartalék e Ft


3 000 Ft 40 400 Ft 70 400 Ft 33 000 Ft

3 600 Ft 48 480 Ft 84 480 Ft 39 600 Ft

360 Ft 4 084 Ft 8 448 Ft 3 960 Ft

3 960 Ft 52 564 Ft 92 928 Ft 43 560 Ft

29 443 Ft 8 580 Ft 9 900 Ft 36 300 Ft

35 331 Ft 10 296 Ft 11 880 Ft 43 560 Ft

3 533 Ft 1 030 Ft 1 188 Ft 4 356 Ft

38 864 Ft 11 326 Ft 13 068 Ft 47 916 Ft 304 186 Ft


20% ÁFAval e Ft

10% tartalék e Ft

Bruttó költség eFt

2 600 Ft

2 600 Ft

3 120 Ft

312 Ft

3 432 Ft

2 700 Ft 20 020 Ft 2 860 Ft

3 000 Ft 270 Ft 2 002 Ft 286 Ft

3 000 Ft 2 970 Ft 22 022 Ft 3 146 Ft

3 600 Ft 3 564 Ft 26 426 Ft 3 775 Ft

360 Ft 356 Ft 2 643 Ft 378 Ft

3 960 Ft 3 920 Ft 29 069 Ft 4 153 Ft

200 200 Ft 11 700 Ft 2 430 Ft 3 900 Ft

20 020 Ft 1 170 Ft 243 Ft 390 Ft

220 220 Ft 12 870 Ft 2 673 Ft 4 290 Ft

264 264 Ft 15 444 Ft 3 208 Ft 5 148 Ft

26 426 Ft 1 544 Ft 321 Ft 515 Ft

290 690 Ft 16 988 Ft 3 528 Ft 5 663 Ft 361 404 Ft

( A-I. JELŰ) AKCIÓTERÜLET

A12. Csónakázó tó- jégpálya kialakítása

A3. kemping kialakítása

A11. Liget - pihenő központ kialakítása

A4. "Barátság háza" rendezvény- szállás- és konferencia épület

A5. Erzsébet-liget parkrekonstrukció

A13. vendégházakká alakítás

A18. vendégházak építése (előkészítés) utcaképi védelem- fizető vendégszolg. kialakítása A6. középkori rönkvár haditornaklub bemutató központ építése

A19. Tófürdő kialakítása A20. Fedett uszoda (tanmedence) építése

A7. kalandpálya építése

A14. hotel kialakítása- belső átalakítással és bővítéssel

A8. extrém sportpálya elhelyezése

A15. szálloda építése A9. útburkolat szélesítés

A17. tematikus túristaút kialakítása A1. gyógyfürdő építése A2. gyógyszálló építése

A10. sétány és parkoló utca kiépítése (térburkolás)

A16. fürdő bejárati épület és gyalogos tér kialakítása

( A-II. JELŰ) AKCIÓTERÜLET AII-5. rendezvénytér kialakítása AII-3. játszótér kialakítás AII-2. zenepavilon elhelyezése

szálloda építése AII-14. üzletház építése lakások + üzletek építése AII-9. "Vígadó" épület revitalizációja mozi, szinház, könyvtár, rendezvény terem,

AII-4. kunkapu elhelyezése AII-19. parkoló kialakítása AII-18. csomópont építés

AII-8. Kálvin park felújítása

AII-15. útépítés

lakások + üzletek építése

AII-10. sport- és rendezvénycsarnok kialakítása bővítéssel

AII-1. főtér-park rekonstrukció AII-7. gyalogos felületek térburkolása, rendezése

AII-11. Ált. iskola felújítás- bővítés AII-12. Üzletutca kialakítása

AII-6. Városháza felújítás - homlokzat és tető felújítás - belső rendezvény udvar kialakítása - közlekedők burkolatának cseréje - zenei könyvtár fejlesztése - étterem turisztikai célú fejlesztése - közigazgatási múzeum kialakítása - "légó" múzeum kialakítása

AII-13. Üzletutcához kapcsolódó ép. fejl.

áruház építés AII-17. szolgáltatóház rekonstrukciója

- emeletráépítés a fsz-es épületrészre - magastető- ráépítés - emeletbővítésben és tetőtérben panzió (szálláshelyek) kialakítása

AII-16. piactér rokonstrukció - vásárcsarnok bővítés (Mikes u. felé) - vásárcsarnok korszerűsítés - piactés belső rekonstrukciója

( A-III. JELŰ) AKCIÓTERÜLET AIII-7. műv. ház. bővítés új kulturális és kapcsolódó funkciók elhelyezése

AIII-4. feltáró út építése ( 130 fm )

AIII-6. új társasház építése (fsz+2+tt) földszinten üzletek AIII-5. új társasház építése (fsz+2+tt) földszinten üzletek AIII-3. új társasház építése (fsz+2+tt) AIII-2. magastető ráépítés lakásszámbővítés

AIII-1. épület rekonstrukciók - homlokzat felújítás + energetikai korszerűsítés - magastető építés + tetőtérbeépítés - liftek építése - gépészeti korszerűsítés - parkosítás, játszótér építése

( B I. JELŰ) AKCIÓTERÜLET

B I-4/2. gyalogos-kerékpáros vasúti aluljáró kialakítása

B I-4/1. Kisújszállás- Kenderes közötti kerékpárút kialakítása B I-1. új kiállító- és kereskedelmi terület kialakítása /6,6 ha/ B I-3/2. kiszolgáló út és gerincközművek megépítése /450 fm /

B I-3/3. új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása /8,3 ha/ B I-3/1. településszrkezeti tervmódosítás, és szabályozási terv elkészítése

B I-2. közlekedési csomópont kialakítása

( BC. JELŰ) AKCIÓTERÜLET BC-5. gazdasági hasznosítás BC-4/1. tervezett feltáró utak kialakítása

BC-4/2. új lakóterület kialakítása (vízrendezés, tereprendezés )

BC-4/3. új közpark kialakítása

BC-6/2. lakóterületi hasznosítás (vízrendezés, tereprendezés )

BC-6/1. lakóutca kiépítése (útalap, útburkolat, vízelvezetés )

BC-7. gazdasági hasznosítás BC-3/2. új közúti csomópont kiépítése BC-3/1. új nyomvonal kisajátítása, út kiépítése BC-8. védőerdő kialakítása

BC-2. közpark kialakítása BC-1/2. védőerdő kialakítása a temető mellett BC-1/1. lakótelkek kialakítása

BC-9/1. apartmannházas idősek otthonának építése

BC-9/5. liget, pihenőpark kialkítása BC-9/2. szociális otthon felújítás, rekonstrukció BC-9/3. útalap+ útbukolat készítése BC-9/4. sorházlakások építése az idősek otthonához kapcsolódóan

BC-10/2. lakótelkek kialakítása BC-10/1. feltáró utak kialakítása előközművesítés

( C I. JELŰ) AKCIÓTERÜLET

C I-4. záportározó - csónakázó tó kialakítása

C I-5. kerékpáros ügyességi pálya kialakítása C I-6. extrém sportpálya elhelyezése C I-3/1. tervezett lovas-liget előkészítő munkálatai (lakóépületek megszüntetése >> bérlakásépítés a város más területein) C I-3/2. tervezett lovas-liget előkészítő munkálatai (terepigazítás, vízrendezés, részleges fásítás)

C I-8. tervezett elkerülő út kiépítése

C I-2. Horvárh-tanya idegenforgalmi fejlesztése C I-7. védőerdő telepítése

C I-1. Településrendezési terv módosítása /akcióterületre/ - településszerkezeti tanulmány készítése - településszerkezeti terv módosítása - szabályozási terv készítése - Hész módosítás

( G I. JELŰ) AKCIÓTERÜLET

G I-8. közlekedési csomópont kiépítése a 4. sz. főúthoz (tervezett autóúthoz) G I-5. ipari gazdasági hasznosítás G I-2. védőerdő telepítése G I-4. belső úthálózat korszerűsítése

GI-1/1. ipari gazdasági hasznosítás

00

:3 VT m

GI-1/1. Településszerkezeti tanulmány készítése az iparnegyed megközelítésének tisztázására GI-1/2. szükség esetén a rendezési terv módosítása GI-7/2. szintbeli vasúti átjáró kiépítése GI-7/1. külső közlekedési gyűrű kiépítése

G I-3/1. feltáró úthálózat kiépítése előközművesítés

G I-6. védőerdő telepítése G I-6. ipari gazdasági hasznosítás G I-3/2. vasúti átjáró kialakítása távlatban (aluljáró kiépítése)


5.3.2.

138

A rehabilitációs akcióterületek fejlesztése során várható bevételek a városi ingatlanok értékesítéséből, a bérleti díjakból. A magánerő várható aránya

A rehabilitációs akcióterületek fejlesztése keretében a városnak lehetősége és joga van arra, hogy ne csupán az akcióterületen belüli tulajdonait értékesítse. Kisújszállás kiemelkedő jelentőségű akcióterületi fejlesztései olyan területeken történnek, ahol az önkormányzat eladható ingatlanokkal alig rendelkezik, legnagyobbrészt éppen a tulajdonában álló ingatlanokon próbál fejleszteni. Lehetséges azonban hogy az akcióterületeken felfedezhető néhány eladható ingatlan eladása elkerülhetetlen vagy célszerű lesz, ez azonban csak hitelesen igazolt piaci áron történhet. Ennek érdekében valamennyi piacra kerülő önkormányzati ingatlan árát aktualizálni kell. Mivel különösen a városközponti területen a jelenlegi építési szabályozás egyáltalán nem garantálja, hogy kiváló építészeti minőséget képviselő épületek létesüljenek, a még meglévő ingatlanok közül a városképi szempontból legkényesebb területeken a beépítését az önkormányzatnak kell megvalósítania, és bérbe adnia. Ilyen terület a városháza melletti térfalat képező területsáv és a buszállomás felőli térfal iskolán túli része valamint a tervezett gyalogoszóna mentén lévő városi ingatlanok. Ez azt is jelenti, hogy az akcióterületeken lévő önkormányzati telkek eladásából számottevő bevétel nem keletkezik. Kivételt jelent az a helyzet, ha a fürdő szállóépületének építésére vállalkozó befektető vagy a moziépület rekonstrukcióra vállalkozó tulajdonába kívánja venni ezeket az ingatlanokat. Az építési és üzemeltetési költségekhez képest az érintett ingatlanok ára csekély, az elérhető bevételek pedig együttesen nem érik el a százmilliós nagyságrendet. Az akcióterületi fejlesztések áttekintése a működtető város szempontjából figyelemre érdemes adatokat kínál. Az ingatlanok építési költségéhez képest egy felújítási cikluson belül az üzemeltetésifenntartási költségek a beruházási költség cca. négyszeresét teszik ki. Tehát 25 éves felújítási ciklus időtartammal számolva a költség 2008-as árszinten évi 25-30 ezer Ft m2-ként az amortizációt figyelembe véve. A jelenlegi bérleti díjak mellett az épületek leromlása nem kerülhető el. Mivel a bérleti díjak radikális megemelése a következő évtizedben nem reális, ingatlanok városi tulajdonban tartása gazdasági szempontból csak kivételesen igazolható. Az akcióterületi fejlesztések keretében különösen fontos annak tisztázása, hogy mely fejlesztések képesek gyorsan megtérülni, nyereséget termelni. Igaz, hogy ezek támogatása kismértékű, de az üzemeltetési nyereség figyelembevételével ezek vállalása ésszerű lehet. Az akcióterületi fejlesztések körébe olyan városi forrást igénylő fejlesztések kerültek, amelyek a vállalkozói tőke szempontjából nem vonzók, nem termelnek nyereséget. Ilyen a gyógyfürdő, a piac, de ezeknél legalább érdemi bevétel keletkezik, amely elvileg kiegyenlítheti a költségeket. Azonban hitellel, kötvénykibocsátással terhelt beruházásoknál az egyenleg lényegesen kedvezőtlenebb, a bevételeket a hitel-tartozások visszafizetése terheli. Ezért lényeges, hogy olyan beruházások számára biztosítson az önkormányzat kedvező feltételeket, amelyek nyereségesek, így a város számára is forrást termelnek.


A nem-önkormányzati források aránya a 2007-2013 közötti akcióterületi fejlesztések körében Az „A” jelű gyógyfürdő-városháza-gyalogoszóna akcióterületen: Megnevezés A1. Gyógyfürdő építése A1 Gyógyszálló 100 fh. A3. Kemping kialakítása A4. "Barátság háza" rendezvény- és konferencia épület A5. Erzsébet-liget parkrekonstrukció A6. Középkori rönkvár haditornaklub bemutató központ ép., kalandpálya A9. Útburkolat szélesítés 3m-el A10. Sétány és parkoló utca kiépítése (cca 8m széles térburkolás) A11. Liget-pihenő központ kialakítása A12.Csónakázó tó- jégpálya kialakítása A13.Épületek vendégházakká való átalakítása A14. Hotel kialakítása -belső átalakítással és bővítéssel A15. Szálloda építése A16. Fürdő bejárati épület és gyalogos tér kialakítása A17. Tematikus túristaút kial, helyi védett ép. homl.felújít,pihenőpontok AII-1. Főtér-park rekonstrukció AII-2. Zenepavilon elhelyezése AII-3. Játszótér kialakítása AII-4. Kúnkapu elhelyezése (2438m2) AII-5. Rendezvénytér kialakítása AII-6. Városháza felújítása (épület netto területe 2300 m2) AII-7. Gyalogosfelületek térburkolása, rendezése AII-8. Kálvin park felújítása (telek területe 6200 m2) AII-9. "Vigadó" ép. revitalizációja mozi, színház, könyvtár, rendezvény terem AII-10. Sport- és rendezvényterem kialakítása tornaterem bővítéssel (2300 m2) AII-11. Ált. Isk. felújítása-bővítés (telek terület 4180 m2) AII-12. Üzletutca kialakítása 10-12m széles burk. AII-13. Üzletutcához kapcsolódó ép. fejl., parkolók, homlokzatfelúj. AII-15 Áruház építése AII-16 Piactér rekonstrukció vásárcsarnok bővítés, korszerűsítés parkolóval AII-17 Szolgáltatóház rekonstrukció em.ráépítéssel 2175 hrsz. AIII-1 Energetikai épületrekonstrukció, parkosítás, 250m2 szolgáltatóház bőv. AIII-2 Magastető ráépítés, lakásszámnövelés AIII-3 Új társasház létesítése AIII-3/2Műv.ház felújítás, bővítés új kulturális founkciókkal AIII-4 130 fm feltáró út AIII-5-6 Új társasház építés Összes becsült költség az A akció területre vonatkoztatva:

Nemönkormányzati rész becsült aránya és e Ft

50% 13 068

50% 43 860

100% 100%

20% 15 681 100% 20% 51 110

100% 100%

100% 1 266 204 e Ft

cca 20%

Bruttó költség e Ft 1 742 400 1 016 400 26 136 133 584 17 816 87 720 6 795 20 909 23 235 26 136 74 488 128 357 304 920 108 900 40 656 139 392 7 260 21 780 2 439 22 416 522 720 27 639 27 007 324 232 159 720 348 480 36 736 78 408 159 720 255 552 159 720 551 760 348 480 120 226 97 574 18 121 24 045

6 603 432

139


A „B” jelű akcióterületen: Megnevezés B I.-1. új kiállító és kereskedelmi terület (66000 m2) feltárása (ÚT) B I.-1. új kiállító és kereskedelmi terület (66000 m2) feltáró útja 7m széles ( KÖZMŰ) B I.-1. új kiállító és kereskedelmi terület Épületek cca.(2000 m2) I. ütem B I.-2. közlekedési csomópont kialakítása (1508 m2) B I.-3/1. településszerkezeti tervmódosítás és szabályozási terv készítése B I.-3/2. kiszólgáló út és gerincközművek megépítése 22 m széles ( ÚT ) B I.-3/2. kiszolgáló út és gerincközművek megépítése ( KÖZMŰ) B I.-3/3. új kereskedelmi-szolgáltató gazdaségi terület ( 83000 m2) feltárása út B I.-3/3. új kereskedelmi-szolgáltató gazdaségi terület ( 83000 m2) feltárása közmű B I.-3/3. új kereskedelmi-szolg. épületek cca. 3000m2, telken belüli fejlesztés I.ütem B I.- 4/1 Kisújszállás Kenderes közötti kerékpárút kialakítása (3,5m széles)60%-ban B I.-4/2. gyalogos kerékpáros vasúti alauljáró kialakítása MÁV beruházás BC.-1/1. lakótelek kialakítása BC.-1/2. védőerdő kialakítása a temető mellett BC-2. közpark kialakítása BC.-3/1. új útnyomvonal kialakítása BC.-3/1. új nyomvonalon út építése (az új csomóponttol eltérő megvalósulás esetén) BC.-3/2. új közúti csomópont kiépítése BC.-4/1. tervezett feltáró utak kialakítása BC.-4/2. új lakóterület kialakítása ( vízrendezés tereprendezés) BC.-4/3. új közpark kialakítása BC.-5. gazdasági hasznosítás ( 23212 m2 )magánerős BC.-6/1. lakóutca kiépítése (útalap, útborkolat, vízelvezetés) 6m burk.sz. BC.-6/2. lakóterületi hasznosítása (vízrendezés, tereprendezés) BC.-7. gazdasági váll. hasznosítású út (telek terület 19063 m2)részben magánerős BC.-8. védőerdő kialakítása BC.-9/1. apartmanházas idősek otthonának kialakítása ( telek 15269 m2) BC.-9/2. szociális otthon felújítás rekonstrukció (telek 18590 m2) BC.-9/3. útalap, útburkolat készítése BC.-9/4. sorházlakások építése az idősek otthonához kapcs.(telek 5096 m2 ) BC.-9/5. liget, pihenőpark kialakítása BC.-10/1. feltáró utak kialakítása előközművesítéssel ( ÚT ) BC.-10/1. feltáró utak kialakítása előközművesítéssel (KÖZMŰ) BC.-10/2. lakótelkek kialakítása Összes becsült költség a B akció területre vonatkoztatva:

Nemönkormányzati rész becsült aránya és e Ft.

Bruttó költség e Ft 70800,73 11953,37

100%

580800 114400 3960 155727 8365,5 69589,52 11748,88

100%

600600 73287,5

100%

100%

111218,25 27461,148 14174,16 6376,37 50336 114400 138240,96 256799,4 48301,11 99579,48

20%

81758,82 115911,51

50%

31454,28 22123,53 503360 135278 20820,8

50%

100% 1 111496 e Ft

cca 24%

471900 277871,88 126356,23 18050,89 285924,21 4 657 830 Ft

140


141

A „C” jelű akcióterületen: Megnevezés CI-1. Településrendezési Terv módosítása (akcióterületre) CI-2. Horváth-tanya idegenforgalmi fejlesztése CI-3/1. Tervezett lovas-liget előkészítő munkálatai (épületek átalakítása) CI-3/1. Tervezett lovas-liget előkészítő munkálatai (terepigazítás, vízelvezetés, részleges fásítás) CI-4. Záportározó-csónakázó tó kialakítása CI-5. Kerékpáros ügyességi pálya kialakítása CI-6. Extrém sportpálya elhelyezése CI-7. Erdő telepítése (50% javasolt idegenforg. park jelleggel, magánerős) Összes becsült költség C akció területre vonatkoztatva:


Bruttó költség e Ft 3 960 52 564

100%

92 928 43 560 38 864 11 326 13 068 20% 62 147 e Ft

47 916 304 186

cca. 20% A „G” jelű akcióterületen: Megnevezés

GI-1/1. Településszerkezeti tanulmány készítése az iparnegyed megközelítésének tisztázására GI-1/2. Vonatkozó rendezési terv részek módosítása GI-2. Védőerdő telepítése GI-3/1. Feltáró úthálózat kiépítése, előközművesítés ( ÚT) GI-3/1. Feltáró úthálózat kiépítése, előközművesítés ( KÖZMŰ) GI-3/2. Vasúti átjáró kialakítása MÁV beruházás GI-4. Belső úthálózat korszerűsítése GI-5. Ipari gazdasági hasznosítás GI-6. Védőerdő telepítése GI-6. Ipari gazdasági hasznosítás Összes becsült költség G akció területre vonatkoztatva:


Bruttó költség eFt

3 432 3 960 3 920 29 069 4 153

100% 100% 22 651 e Ft

290 690 16 988 3 528 5 663 361 404

cca. 6,3% Az akcióterületi fejlesztések körében várható magánerő optimális esetben 2 462 498 e. Ft, miközben az önkormányzatnak 9 465 454 e. Ft.ot kell mozgósítani. Lényegesen kedvezőbb lenne az arány, ha a gyógyszálló (1 016 400 e. Ft) magánerőből valósulna meg: 3 480 898 e. Ft magánerő mellett 8 449 054 e. Ft lenne az önkormányzati rész. Ez a „forgatókönyv” azonban nem reális.


142

5.3.3. Az akcióterületek prioritási sorrendje A rehabilitációs városfejlesztés akcióterületeinek elsődlegessége Az akcióterületek kirajzolása során nyilvánvalóvá vált, hogy az integrált városfejlesztési stratégiai feladatok keretében olyan fejlesztések is jelentős számban megjelennek, amelyek a ROP pályázati forrásokból nem finanszírozhatók. Amennyiben az önkormányzatok – különös tekintettel a csekély önrész-teherre – kifejezetten a ROP pályázatok körében próbálnak forrásokat elérni, olyan területeknek adnak elsőséget, amelyeknél a nem támogatható fejlesztések minimális arányban jelennek meg, illetve azokat a nem önkormányzati forrásokból lehet megvalósítani. Természetesen az így benyújtásra kerülő pályázatoknak vagy garantálniuk kell a nem önkormányzati fejlesztések olyan arányú teljesülését, amely az önkormányzati fejlesztés sikeres működését és fenntarthatóságát elősegíti, de legalábbis nem akadályozza. Kisújszállás város IVS dokumentuma két olyan akcióterületet tud megjelölni, amelynek akcióterületi tervvé fejlesztésénél a nem vagy alig támogatott infrastruktúrafejlesztések és bizonyos tárgykörben nem támogatott új építések csak minimális mértékben terhelnek. Ennek megfelelően az „A” és a „C” akcióterület élvez prioritást. E két terület együttesen maximum 6 milliárd Ft önkormányzati forrásigénnyel jelenik meg. Az önkormányzat infrastruktúrafejlesztési és más, nem a ROP pályázatokra alapozott fejlesztései ennek függvényében fogalmazhatók meg, és viszont, az akcióterületi fejlesztések tervi szinten a forrás-határok függvényében tovább alakíthatók.


6.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

Kisújszállás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008 – A stratégia megvalósíthatósága

143

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI JAVASLAT Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv összetevői: * akcióterületi önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása eladással és befektetői tőkére alapozott fejlesztésvégrehajtandó fejlesztéssel * önkormányzati tulajdon megtartása - közintézmény fejlesztéssel (rehabilitáció, bővítés, új építés) - nem beépíthető, nem vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok körében közösségi terek rehabilitációja, kialakítása zöldfelületként, szabadidős programok részére, stb. - környezetvédelmi funkcióra * rendezési tervi alátámasztással nem önkormányzati tulajdon megszerzése önkormányzati intézmények vagy közterületek megvalósításának biztosítására * önkormányzati forrásteremtéshez A kialakult telektulajdoni helyzet kevés teret ad a telekspekulációra, ugyanis a városban az ingatlanpiacon kicsi a kereslet a lakosság közismert elvándorlási jellemzőire is tekintettel, és az önkormányzati kisebb fejlesztésekre elegendő választási lehetőség van. Továbbá a jelentősebb volumenű önkormányzati fejlesztések részére az önkormányzati tulajdonú területek cca. 85-90 %-a biztosított. A fejlesztésekhez csak néhány magántulajdonú teleknél javasolt változtatási tilalom elrendelése, az is csak akkor jogszerű, ha ezzel együtt az ingatlanokat érintő rendezési tervi munka indul el. Van két akcióterület (C és G jelű), ahol feltétlenül indokolt megkezdeni az érvényes rendezési terv módosítását, ennek keretében elsősorban közlekedési koncepcionális kérdések tisztázásával, és erre az időre valóbaj szükséges változtatási tilalom elrendelése az érintett területrészekre. A városi ingatlanokat sárga szín jelöli a városrész-tagolásokkal megjelenített térképi ábrázoláson. Jelen IVS keretében nem javasolt kiemelni olyan telkeket, telekrészeket, amelyek a közeljövőben eladhatók. Az IVS akcióterület-lehatárolásain belül lényegében ingatlanértékesítés csak a B jelű akcióterület keretében kap jelentős szerepet. Szerencsés jellemző, hogy itt az ingatlanértékesítéssel a szociális otthonhoz kapcsolódó fejlesztésekhez nyerhetők források. Jelentős előkészítő munka szükséges annak tisztázására, hogy a központi térség parkolóhiánya – különösen a gyalogoszóna tervezettel érintett területen megjelenő forgalomhoz kapcsolódó parkolóigényt tekintetbe véve – hogyan enyhíthető. Jelen akciótervi meghatározás szerint a gyalogosutca mögötti tömbbelsőben lehetséges nagyobb számú parkoló kiépítése, azonban ez a tömbbelső szinte teljes egészében magántulajdonú. Tehát célszerű a közterületi parkolás rendjének alapos kimunkálásával egy költségtakarékosabb megoldás felé haladni.

1 megvalósíthatósága Kisújszállás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008 – A stratégia


6.2.

143

A VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

E tevékenységekkel mint lényeges taktikai eszközökkel és mint forrásigényes előkészítő munkával és a fejlesztési folyamatban sajátos idő-sávokat igénylő tényezővel számolni kell. Eszközök: Tervalku-megoldások: az USA-ban egyes helyeken jellemző bónuszrendszer európai keretek között akkor működik, ha a rendezési tervek és a vagyongazdálkodás önkormányzati keretei szigorúak, és e keretekhez képest van helye olyan üzleti alku-folyamatoknak, amelyek eredményeképpen mindkét fél elfogadható megoldást talál. Hagyományos formája a tervalkunak a történeti belvárosokban: vagy megtartod az eredeti homlokzatot, és hétszintes új háat építhetsz a fal mögé, vagy nem, akkor pedig négy szintet emelhetsz. Több beépítési paraméterre megfogalmazhatók hasonló engedmények. A tervalku nyilvánossága és az alkuszervezők függetlensége esetén biztosítható, hogy nem társul e folyamathoz korrupció. A rendezési tervek helyi építési szabályzatában rögzíteni kell azokat a műszaki paramétereket, amelyek korlátokat jelentenek a tervalkukedvezmények meghatározása során. Egyéni városmarketing Alapvető követelmény a projektek kidolgozása és megvalósítása folyamatában a fejlesztési lehetőségek, feltételek, hasonló példák, tapasztalatok, a kedvező jellemzők széleskörű megismertetése. A tőkebefektetők elsősorban a kemény és pontos információkat értékelik, a gyors és hatékony kommunikáció, igazgatási munka garanciái, az esetleges kockázatok, kedvezőtlen tényezők becsületes jelzése hitelességerősítő. Nagyobb beruházások esetén a marketingmunka része a lehető legtöbb információ biztosítása a humán erőforrás jellemzőkről, és az éppen fennálló feltételek tartósságáról. Az adók rendszeréről, az elnyerhető kedvezményekről szóló adatok könnyen elérhetők legyenek, de éppen a tervalku kapcsán érzékelhető volt, hogy ehhez nem szerencsés a feltűnően kedvezményeket ajánló sajtóbeli, honlapon történő könnyű elérhetőség. Sokkal fontosabbak a vállalkozó és családja városbeli életvitelének minőségi jellemzői, így pl. Kisújszálláson erősen kiábrándító és riasztó a központbeli kávézók, kisebb szabadidős nyilvános helyek hiánya. Alapvető a könnyű és személyes elérhetőség. A félreértések elkerülésére: a városmarketing viszonylag új területe a marketing tevékenységben az EU országaiban is, és gyakori a feladat sablonos megközelítése. Az ebből eredő hátrányok nehezen mérhetők. Hazai viszonyok között részben a helyben sajátos vonások kiemelése, másrészt a marketing tevékenység során elért és megnyilatkozó szereplők folyamatos képzése igen fontos. Van olyan felfogás, hogy a városnak ingatlanvagyona tekintetében meztelenre kell vetkőznie, és pózolnia kell pl. városi honlapon, a telkek minden paraméterét kikiabálva. Azonban éppen az IVS kidolgozása kapcsán ez erősíti azt a hazai közhiedelmet, hogy az egész tevékenység csak az ország minék könnyebb kifosztására való. Ezt erősíti az a tapasztalat, ha kiderül: az ingatlanokat piaci értékük töredékéért adták el, a fejlesztések minőségére vonatkozó megkötés nélkül. Egyetlen nyugateurópai országban sem jellemző, hogy a városok csak úgy kiadják értékeik jellemzőit, és bárki kutakodhatna azok között. A Polgármesteri Hivatalban indokolt az „egyablakos ügyintézés” alkalmazása, de nem indokolt és kifejezetten ellenszenves a helyi lakosság számára azt csupán a lehetséges befektetők ügyei esetében érvényesíteni.


144

A magántőke mobilizálása ösztönzéssel (kedvezményekkel). Megengedhető és elfogadott adókedvezmények Alapvető követelmény, hogy az önkormányzatok elsősorban a már helyben működő vállalkozásokat támogassák. Sőt, ha külső befektető jelenik meg, ügyeljenek arra, hogy a külső szereplő számára biztosított kedvezményekkel egyenértékű kedvezményeket adjon a helyben működő vállalkozásoknak is, bár itt kompromisszumos megoldásként jelenhet meg a helyi vállalkozás részére a kedvezmények kissé késleltetett biztosítása. A befektető vonzás eszköze termelő befektetésnél kedvezményes árú telek, adókedvezmény. Elméleti, és gyakorlatban ritkán érvényesíthető, hogy az adott kedvezménnyel arányos legyen a város számára nyújtott előny. Ennél fontosabb, hogy a befektető működése fenntartható legyen.


145

6.3. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT BEAVATKOZÁSOK TERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS PARTNERSÉGI ELVÁRÁSOK 6.3.1. Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakítása során A városok hosszú távú jövőképére vonatkozó IVS követelmény – a jövőkutatás szakterület nézőszögéből - elavult. Lényegesebb lenne jövőszcenáriók kidolgozása, és a fejlesztések több változatban történő megfogalmazása. Kisújszállás város irányítói akaratlanul is eleget tettek ennek a követelménynek, különféle érdekcsoportok, önkormányzati szereplők és szakemberek, kiváló fejlesztéssel foglalkozó cégek több eltérő városfejlesztési, városfejlesztési jellegű gazdaságfejlesztési dokumentumot készítettek. A szakmai és önkormányzati képviselőkkel valamint vállalkozói és civil szervezetekkel történt számos egyeztetés – az éppen elkészített IVS esetében is - problémák sokaságát tárta fel, de a város és térségének gazdasági és népesedési problémáinak súlya a megoldási lehetőségekről elterelte a figyelmet. Különösen a lépésről lépésre haladó fejlesztés iránti türelem kevés, és a gyors eredményekre törekvés könnyen költségvetési katasztrófa felé taszíthatja az önkormányzatot egy országos recessziós környezetben. A fejlesztési prioritások józan behatárolása, a túlzott eladósodás elkerülése határozott és sikeres törekvése Kisújszállás önkormányzatának, és ezt a törekvést gondosabb kommunikációs folyamatnak kell közvetítenie a partnerként kezelt lakosság felé. 6.3.2. Partnerség a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások során Az önkormányzat az integrált fejlesztési stratégia kidolgozása során nem csupán a sajtó keretei között adott lehetőséget a lakosság és a civil szervezetek részére a stratégiával kapcsolatosan felmerülő lakossági igények, javaslatok benyújtására, hanem lehetőséget biztosított az érdeklődők számára a fejlesztési stratégia kidolgozási folyamatának követésére, személyes kapcsolatfelvételre. A város főépítésze mint a kidolgozás felelőse valamennyi civil kezdeményezést, javaslatot megfontolásra a stratégia készítői és az önkormányzat tisztségviselői felé is közvetített. Ennek dokumentumai a stratégia mellékletét képezik. A városrészek önkormányzati képviselőivel és az önkormányzati bizottsági tagokkal is megtörtént a városrészi programok megbeszélése, a stratégia készítőinek feladatát nem könnyítette meg, hogy a prioritások meghatározásánál a fejlesztési elvárásokra vonatkozó közmegegyezés csak néhány alapvető témakörben alakult ki. A formális egyeztetésen túl az IVS elfogadása előtt megtörtént a városrészre vonatkozó, az IVS-ben megjelenő javaslatok véleményeztetése a városrész intézményeinek vezetőivel, a városrész gazdasági vezetőivel. Városrészenkénti lakossági fórumok tartása adott lehetőséget arra, hogy a városrészre vonatkozó javaslatok ismertetésre és megvitatásra kerüljenek. Megtörtént a fejlesztési stratégia városi önkormányzati honlapon való közzététele. A kisebbségi önkormányzatok képviselőivel különösen az antiszegregációs intézkedési lehetőségek megvitatása megtörtént. 6.3.3. Partnerség a környezeti állapot fejlesztéséhez Az IVS az önkormányzattal egyeztetésre került. A fejlesztések kapcsán a környezeti veszteségek kompenzálása nem vált szükségessé, a környezeti jellemzők a fejlesztések nyomán határozottan javulnak. Olyan új beépítéseket nem javasolt az IVS, amely a rendezési tervi biológiai aktivitási jellemzők változásánál történő ellensőlyozó erdősítési intézkedéseken túl további intézkedéseket igényelne.


146

A véderdőnek kijelölt területek önkormányzati tulajdonban vannak, így magántulajdont nem korlátoznak. Alapvető törekvés volt, hogy a rendezési tervi védőerdők jelentős része is kerüljön bele a gazdasági területekbe, ahol a telehasználatra vonatkozó részletes előírások biztosítják a szükséges védő zóna kialakulását. 6.3.4. Partnerségi elvárások az antiszegregációs stratégia megvalósítása során Kisújszállás városban önálló antiszegregációs program kidolgozása nem vált szükségessé. Amennyiben a jövőben szükségessége felmerül, elkészítéséhez igénybe veszi az önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok, a fogyatékosok különböző szervezeteinek segítségét, közreműködését. A fogyatékosok szegregáltságának csökkentésébe bevont szervezetek: a Vakok és Gyengénlátók, Siketek- és Nagyothallók, Értelmi Fogyatékosok, Mozgássérültek JászNagykun-Szolnok Megyei Szervezete, a Polgármesteri Hivatal felelős irodái, a kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális intézmények vezetői és a kulturális élet szervezői. Feladatuk a meglevő jogszabályi és intézményi keretek között a minőségi ellátás biztosítása, a többségi társadalom tagjaival közös kulturális és sportesemények szervezése, ehhez az infrastruktúra biztosítása, a többségi társadalom szemléletformálása, az érdeklődés és a szolidaritás felkeltése, az akadálymentesítés valamennyi fogyatékos (vakok) számára (is) alkalmas formáinak kialakítása, szemléletváltoztató módon a teljes helyi társadalom érzékenységének erősítésével. A komplex akadálymentesítés különösen hangsúlyosan jelenik meg a fejlesztések körében. A roma szegregáltság csökkentésére az IVS előirányozza az érintettekkel történő egyeztetést, az életkörülményeket javító intézkedések megvalósításának egyeztetett ütemezését. 6.3.5. Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél A helyi sajtóban tájékoztatás és közlemény jelent meg a stratégia készítésének megkezdése előtt, ennek alapján az önkormányzat fogadta a lakossági javaslatokat. Ezek feldolgozása, megtörtént. A feldolgozás eredményének összefoglalója a mellékletben „Civil javaslatok” címen megtalálható. A Polgármesteri Hivatal különböző ügyosztályai körében és a különböző szakmákat képviselők között a szakági egyeztetés megtörtént. Az önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőivel, egyes ügyosztályok képviselőivel rendszeres munkakapcsolat biztosított volt az IVS készítése során, és a munkában való közreműködésre, különösen a széleskörű adatszolgáltatásra is kiterjedt. Az IVS javaslatai a lakossággal, civil szervezetekkel megszervezett közvetlen kommunikáció keretében megtörténnek, ezek emlékeztetője az IVS mellékletét képezi. Az egyes akcióterületekre az ott működő vállalkozások célzott meghívásával területenként kerül sor vállalkozói fórumokon, és az IVS továbbfejlesztése keretében alapvető mozzanat, hogy a vállalkozói források bevonását erősítő javaslatok az IVS keretében megjelenjenek. Tekintettel arra, hogy igen lényeges infrastrukturális, gazdaságfejlesztési stratégiai fejlesztési tényezők változtak és változnak meg rövid időn belül – különösen a vasúti és közúti fejlesztések részleteinek jelentős változásai kapcsán – az IVS dokumentum ezek befogadására alkalmas formában kapott formát. Az IVS megvalósításában résztvevők közül a civil szervezetek a fejlesztések ismertetésében, társadalmasításában, és a végrehajtás során azok figyelemmel kísérése formájában tudnak részt vállalni. A lakossági aktív bevonása szerves része a lakóhelyi környezet fejlesztése műveleteinek.


147

6.3.6. Partnerség a tervezett programok finanszírozhatóságával kapcsolatosan A projektek költségbecsléseinél feltűntetésre kerültek az önkormányzat ill. a magántőke által finanszírozható tételek. Amennyiben stabilizálódik a vállalkozók köre, megállapodás megkötése szükséges a feladatok és a költségek megosztásával ill. vállalásával kapcsolatosan. Az egyes projektek javasolt költségmegosztásának összesítését tartalmazó táblázat értelemszerűen továbbfejlesztést igényel. 6.3.7. A teljes stratégia partnerségi egyeztetése A város honlapjára felkerül az IVS, lehetőség szerint interaktív formában, hogy a honlap látogatóinak lehetősége legyen véleményt mondani. 6.4. A TERVEZETT PROGRAM FINANSZÍROZHATÓSÁGA Az IVS-ben szereplő fejlesztések közül az akcióterületként kiemeltekhez részletes elemzés készült, a programrészek behatárolják, hogy melyek finanszírozhatók az ÉAOP pályázati támogatásokból, milyen önkormányzati önerő igény merül fel, és milyen arányban van esély magántőke bevonására. A fejlesztéstámogató források köre az ÉAOP pályázati kereten kívül: TIOP/TAMOP iskolafejlesztésre, beleértve a szakképzést is TIOP-ból segíthető pl. Roma Közösségi Ház építése GOP-ból és KEOP-ból támogathatók a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek (ipari park, logisztika, klaszterek kialakítása) KÖZOP segít néhány közlekedésfejlesztési célkitűzés terén. EKOP támogatja az önkormányzat elektronikus közigazgatási átalakítását 6.5.

AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK:

Alapvető követelmény városfejlesztési társaság létrehozása, vagy meglévő önkormányzati gazdasági társaság olyan átszervezése, hogy abban a városfejlesztési arculat meghatározó legyen. 6.6. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI Az IVS megvalósítását a kistérségi gazdasági szereplők, humán erőforrás adottságok beszámítása jelentős mértékben elősegíti. A településközi koordináció szervező központját az önkormányzati gazdasági társaság képezi. 6.7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MONITORINGJA az IVS akcióterületi terveinek kidolgozása kapcsán, lényegében minden pályázati támogatási forrással történő programnál felmerül a monitoring olyan színvonalú kidolgozása, hogy a pályázatok logikai keretmátrixának elkészítésénél az indikátorok mint egyértelmű, mérhető tényezők fogalmazódjanak meg. A monitoring jellemzők kidolgozása a sikeres pályázati munka látszólag mellékes részlete, valójában a támogatások elszámolásánál kap jelentőséget, amikor már az elmulasztott monitoring tevékenység gyakorlatilag nem pótolható.

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents