KISTÉRSÉGI PROGRAMOZÁSI TEVÉKENYSÉG

KISTÉRSÉGI PROGRAMOZÁSI TEVÉKENYSÉG A MOSONMAGYARÓVÁRI KSH KISTÉRSÉGBEN

AVAGY KEZDETI LÉPÉSEK A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM IRÁNYÁBA

Végleges Változat

2005. szeptember 20.

HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

KÉSZÜLT A MOSONMAGYARÓVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MEGBÍZÁSÁBÓL A MAGYAR TERÜLET- ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI HIVATAL ÉS A BM KÖZÖS TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓJA TÁMOGATÁSÁVAL

Közreműködők

Hegedűsné Mészáros Nóra Hermann Judit Szörényiné dr. Kukorelli Irén Páli János Horváth Edina Kuntner Krisztián

Szerkesztette: Kasztnerné Kőműves Mária Kövesdi Vanda


Tartalomjegyzék Ábra- és táblázatjegyzék ........................................................................................................................... 5 Bevezetés...................................................................................................................................................... 6 1. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásának előzményei.................... 7 1.1. A járási rendszertől a többcélú kistérségig...................................................................................... 7 1.2. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásának előzményei ..................... 9 1.3. Egyéb típusú településközi kapcsolatok ......................................................................................... 11 1.3.1. Hatósági igazgatási társulások ..........................................................................................................11 1.3.2. Alapfokú intézményfenntartó társulások a kistérségben..............................................................12 1.3.3. Infrastrukturális társulások.................................................................................................................13 1.3.4. Testvérvárosi kapcsolatok..................................................................................................................13 2. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulást érintő fejlesztési koncepciók feldolgozása és értékelése............................................................................................................................................... 15 2.1. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérség a nyugat-dunántúli régió területfejlesztési dokumentumaiban...................................................................................................................... 15 2.1.1. Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója..........16 2.1.2. Hármashatár Régió Koncepció .........................................................................................................16 2.1.3. A Nyugat-dunántúli régió agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja 2000–2006...17 2.1.4. A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja ................................................................18 2.1.5. A Nyugat-dunántúli régió termálvízkincsének komplex turisztikai hasznosítási programja 18 2.1.6. A Nyugat-dunántúli régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja.............................19 2.1.7. Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai program ................................................................19 2.1.8. A Nyugat-dunántúli régió Észak-Déli gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja I-III. szakasz......................................................................................20 2.1.9. Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon...................................................................................................20 2.1.10. A Nyugat-dunántúli régió Kerékpáros-turisztikai Marketingstratégiája ................................21 2.1.11. Nyugat-dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program ..............................................21 2.1.12. Hulladékgazdálkodási koncepcionális javaslatok a Nyugat-Dunántúl térségére..................22 2.1.13. További érintett nyugat-dunántúli programdokumentumok.....................................................22 2.2. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérség a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési dokumentumokban ..................................................................................................................... 25 2.2.1. Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési stratégiája............................................................25 2.2.2. Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja............................................................27 2.2.3. Győr-Moson-Sopron megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja.........................29 2.2.4. Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat-fejlesztési programja.........................................30 2.2.5. Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelem programja........................................................30 2.2.6. További érintett Győr-Moson-Sopron megyei programdokumentumok..................................31 2.3. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás területére vonatkozó elkészült kistérségi/települési fejlesztési dokumentumok ......................................................................... 32 HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

2.4. A Mosonmagyaróvári kistérség érintettsége a különböző szintű programdokumentumokban – összegzés..................................................................................................................................... 36 3. Helyzetértékelés.................................................................................................................................... 37 3.1. Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás helyzete a regionális összehasonlításban ................... 37 3.1.1. Vállalkozói környezet bemutatása a mosonmagyaróvári térségben..........................................38 3.1.2. Kereskedelem – turizmus...................................................................................................................39 3.1.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelmi helyzet ............................................................39 3.1.4. Iskolázottság.........................................................................................................................................40 3.1.5. Oktatási infrastruktúra ........................................................................................................................40 3.1.6. Egészségügyi ellátás ...........................................................................................................................41 3.1.7. Általános jóléti mutatók .....................................................................................................................42 3.2. A Mosonmagyaróvári kistérség helyzete megyei összehasonlításban .......................................... 43 3.2.1 Településszerkezet, népesség .............................................................................................................43 3.2.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, működő vállalkozások....................................................44 3.2.3. Közműellátottság.................................................................................................................................45 3.2.4. Kereskedelem és idegenforgalom ....................................................................................................46 3.3. A Mosonmagyaróvári kistérség az elmúlt évek tükrében .............................................................. 46 3.4. A Mosonmagyaróvári kistérség településeinek jellemzői napjainkban ........................................ 47 3.4.1. Természeti adottságok és viszonyok a kistérség területén...........................................................48 3.4.2. A térség területe, népessége, népsűrűsége ......................................................................................49 3.4.3. A korstruktúra ......................................................................................................................................52 3.4.4. Gazdasági szervezetek a Mosonmagyaróvári kistérségben.........................................................53 3.4.5. Idegenforgalom....................................................................................................................................59 3.4.6. Mezőgazdaság......................................................................................................................................65 3.4.7. Munkanélküliség .................................................................................................................................65 3.4.8. Szociális infrastruktúra jellemzői a mosonmagyaróvári térség településeiben........................67 3.4.9. Lakásállomány változása ...................................................................................................................73 3.4.10. Az infrastruktúra műszaki elemei ..................................................................................................74 3.4.11. Közlekedési helyzet...........................................................................................................................75 3.5.

A Mosonmagyaróvári kistérség SWOT analízise...................................................................... 77

4. A Mosonmagyaróvári kistérség stratégiai programja – 1. fázis .................................................... 82 4.1. A Mosonmagyaróvári kistérség jövőképe...................................................................................... 82 4.2. Célkitűzések .................................................................................................................................... 83 4.3. Stratégiai programok...................................................................................................................... 84 Melléklet .................................................................................................................................................... 90


Ábra- és táblázatjegyzék 1. ábra: A vállalkozói környezet néhány mutatószáma a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 2. ábra: A munkanélküliség jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 3. ábra: Az iskolázottság jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 4. ábra: Az egészségügyi ellátás jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 5. ábra: Általános jóléti mutatók - Kistérségi csoportosítás 6. ábra: Települések száma Győr-Moson-Sopron megyében, 2003 7. ábra: A megye kistérségeinek lakónépessége, 2003. december 8. ábra: Foglalkoztatottak megoszlása a kistérségekben gazdaság ágazatonként, 2003 9. ábra: Működő vállalkozások megoszlása kistérségenként, 2003 10. ábra: Vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya kistérségenként, 2003 11. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek kistérségenként, 2003 12. ábra Van-e a településnek befektetés-ösztönző eszköze a gazdasági élet élénkítése érdekében? 13. ábra Véleménye szerint a meglévő vállalkozások miért választották az Önök települését? Illetve ha nem választják, mi lehet annak az oka? 14. ábra A településeken található kiskereskedelmi egységek száma, 2005 15. ábra A településeken működő civil szervezetek megoszlása, 2005 16. ábra: A Mosonmagyaróvári kistérség településeinek önértékelése 1. táblázat: Az érintett önkormányzati társulások főbb adatai 2. táblázat: A kistérség településeinek társulási tagságai 3. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség alapfokú intézményfenntartó társulásai 4. táblázat A kistérség településeinek külföldi települési kapcsolatai 5. táblázat: További érintett nyugat-dunántúli programdokumentumok 6. táblázat: További érintett Győr-Moson-Sopron megyei programdokumentumok 7. táblázat: A kistérségben készült fejlesztési dokumentumok és prioritásaik 8. táblázat: A kistérség településinek vonatkozásai a kistérségi dokumentumokban 9. táblázat: A Mosonmagyaróvári kistérség és Győr-Moson-Sopron megye jellemzői, 1995, 2000, 2003 10. táblázat: A kistérség területe és népességváltozása, 2000, 2003 11. táblázat: A kistérség településszerkezete, 2000, 2003 12. táblázat: A kistérség népmozgalmi adatai, 2000, 2003 13. táblázat: Az öregségi index és alapadatai a térségben, 2003 14. táblázat: Működő vállalkozások megoszlása a Mosonmagyaróvári kistérségben, 2003 15. táblázat A kistérség településeinek vonzerőleltára, 2005 16. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek és vendégforgalom, 2003 17. táblázat: Regisztrált munkanélküliek összetétele, 2003 18. táblázat: Közoktatási intézmények adatai, 2003 19. táblázat: Szociális ellátás jellemző adatai, 2003 20. táblázat A kistérségben élők által igénybevett egészségügyi szolgáltatások előfordulási helyei 21 táblázat: A kistérség településeiben a lakásállomány és az épített lakások száma, 2000, 2003 22. táblázat: A kistérség településeinek infrastrukturális ellátással kapcsolatos adatai, 2003 23. táblázat: A kistérség településeinek közlekedési kapcsolatainak jellemzői, 2005 24. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség SWOT analízise 25. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség számára ajánlott prioritásrendszer 26. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség számára ajánlott intézkedések részletezése


Bevezetés A 2004. év fordulópont volt a kistérségek számára. A jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás számára is több feladatot jelentettek és jelentenek, melynek eleget kívánnak tenni. Egyik ilyen feladat, hogy összehangolják a kistérségben eddig szerepet vállalt más lehatárolású, de érintett önkormányzati társulások területfejlesztési feladatait immáron egy közös térség fejlesztése érdekében, továbbá kistérségi területfejlesztési koncepció kidolgozása és elfogadása, valamint közös területfejlesztési programok kialakítása. Ezen cél elérése érdekében a Társulás 2005. január végén ajánlatkérést követően kötött szerződést a HHP Contact Tanácsadó Kft.-vel a következő tevékenységek elvégzésére: I. Helyzetelemzés I.1. A kistérség területét érintő korábban elkészült területfejlesztési dokumentumok feldolgozása I.2. Adatgyűjtés I.3. SWOT elemzés II. Prioritástábla összeállítása” Feladatunk a majdani kistérségi programalkotási tevékenység előkészítése, a térséghez vagy egy részéhez illeszkedő fejlesztési programok/koncepciók jelen kistérségi vonatkozásainak szintetizálásával, statisztikai adatok elemzésével, valamint kérdőíves megkeresések feldolgozásával. Ezeken túl a SWOT analízis és prioritástábla összeállítása is feladat, melyet fókuszcsoport megbeszélés is támogat. A kérdőíves felmérésben a 26 település közül húszan vettek részt, így a 77%-os válaszadási arányt elfogadhatónak minősítve igyekszünk a kérdéscsoportok válaszait széleskörűen bemutatni, a szélsőségeket kiemelni az átlagos értékek sorából. A válaszadásban nem vett részt Ásványráró, Darnózseli, Dunasziget, Feketeerdő, Hegyeshalom és Máriakálnok, így ezen települések jellemzői nem kerülnek bemutatásra és értékelésre a többi településsel. Jelen programozási tevékenység előkészítése során szembesültünk azzal, hogy nem elég a kistérség határain belül maradni, tágabb környezetben kell gondolkodni. Ezt a külső környezetet kiterjesztettük az egész Nyugat-dunántúli régióra és azon belül Győr-Moson-Sopron megyére is. Így a területfejlesztési programok feldolgozása során közel harminc – a kistérség határain túlnyúló – programdokumentumot tekintettünk át, keresve a mosonmagyaróvári kistérség speciális vonatkozásait. A helyzetértékelés során szintén a regionális környezetbe való ágyazódásával kezdjük a mosonmagyaróvári kistérség jellemzését, majd a továbbiakban a főbb mutatószámokhoz mellérendeljük a megyei átlagokat is. A kistérség szintű elemzéshez egy rövid felvillanás erejéig készítettünk egy három idősoros (1995., 2000., 2003.) elemzést, mely a bázisállapot bemutatását szolgálja, ennek függvényében értékelendők az azt követő évek változásai. A településszintű elemzésnek külön alfejezetet szentelünk. A statisztikai adatsoron nyugvó értékelést árnyalja a települési kérdőívek feldolgozásának beépítése a helyzetértékelés megfelelő pontjaihoz, azonban számos kérdéskört külön is tárgyalunk. A helyzetelemzés egyfajta összegzését is jelentő erősségek-gyengeségek-lehetőségek-veszélyek (SWOT) analízise mind a fejlesztési dokumentumokban foglaltakat, mind a statisztikai adatsorokból kiolvasható eredményeket tartalmazza. Kiegészül továbbá a kérdőíves felmérés következtetéseivel, valamint a személyes találkozókon elhangzottakkal. A statisztikai kistérség fejlesztési elképzelésinek rendszerét bemutató prioritástábla megfelelő alapot nyújthat a további kistérségi programalkotási tevékenység számára. Az Egyeztetési Változat a beérkezett véleményekkel kiegészítésre került. A beérkezett vélemények feldolgozása és a javaslatok beépítése után elkészült a Végleges Változat.



7

1. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásának előzményei 1.1. A járási rendszertől a többcélú kistérségig A kistérség fogalma az 1990-es évektől nyert új értelmet és tartalmat, miután a települési önkormányzatok együttműködése révén az alulról építkező regionális politika meghatározó eleme lett. A mai kistérségek alapjául a járási rendszer szolgált, amely adminisztratív, igazgatási funkciókkal bírt. A járások méretüknél fogva alkalmasak voltak arra, hogy napi kapcsolatot tartsanak a településekkel, számuk a mai ország területén 90-150 között változott. Az 1950-es Tanácstörvény alapján a járásokban tanácsok működtek a megyei tanácsok felügyelete alatt, és ezek felügyeletet gyakoroltak a területükön működő községi tanácsok felett. 1971-ben járási hivatalokká alakították ezeket a tanácsokat, 1984-ben pedig megszüntették őket (a községeket 105 városkörnyékbe sorolva). Nem létezett tehát egy általános – a közigazgatás, a statisztika és más állami tevékenység számára mérvadó – kistérségi területi szint. Ugyanakkor szükség volt erre a területi szintre, mint statisztikai adatok és folyamatok mérésére szolgáló területi egységre is. Ezért 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a statisztikai körzet kategóriáját. A helyi önkormányzatok számára már az 1990. évi LXV. "önkormányzati" törvény biztosította a szabad társulás lehetőségét, a folyamat azonban a területfejlesztési törvény elfogadását követően erősödött fel. A fokozatosan kialakuló társulások a legváltozatosabb összetételben és működési területtel jöttek létre, más társulásokra tekintet nélkül - gyakran azokkal területi átfedésben - alakult ki. A kistérségi szerveződések megalakulásához az indokot sok esetben a külső források, például különféle pályázati támogatások (OFA, PHARE), megszerzése jelentette, melyek elnyerését kistérségi szerveződések, településszövetségek számára tették csak lehetővé. A kistérségi társulások létrehozása a törvény szerint ugyan nem volt kötelező, de mindenképpen célszerű, mivel a társulások képviseleti jogot kaptak a megyei területfejlesztési tanácsokban. A területfejlesztési törvény a megyei területfejlesztési tanács tagjai között a területi önkormányzati társulások képviselőinek számát úgy állapította meg, hogy azok statisztikai térségenként 1–1 tagot delegálhattak. A törvény 1999. évi módosítása megváltoztatta ezt a gyakorlatot és a megyei területfejlesztési tanács tagjai között a területi önkormányzati társulások képviselőinek számát három főben állapította meg. A területfejlesztési társulások és a KSH körzetek területi illeszkedése azonban több nehézséget vetett fel, hosszú távon nem volt megkerülhető kérdés. A kistérségek száma és területe meghatározott, ugyanakkor a társulások működési területe, együttműködésük ideje, tagjaik kilépése és belépése tetszőlegesen – az önkormányzatok pillanatnyi szándéka szerint – alakul. Mindezek következtében a társulások összetétele instabil, működési területük pedig csak elvétve – akkor is csak ideiglenesen – felel meg a kistérség területének, illetve több társulás működési területe is átfedi egymást. Ezek a társulások – alapvető, alkotmányosan biztosított konstrukcionális jellemzőik miatt – nem alkalmasak az állandó területtel rendelkező és a kistérségben kötelező általános területfejlesztési feladatok ellátására (természetesen más kötelező feladatok állandó ellátására sem).



8

Ezen okok miatt 2003-ban és 2004-ben egy 3 lépcsős reform folyamat indult el kistérségi szinten. A vázolt folyamatok mindenekelőtt szükségessé tették a statisztikai körzetek rendszerének felülvizsgálatát. A KSH szakmai irányításával folyó felülvizsgálat olyan kistérségi rendszer létrehozására irányult, amely: • • • • • • •

megfelel a statisztika és a területfejlesztés követelményeinek; hosszabb távon egybe eshet a kistérségi szintű államigazgatási hatáskörök gyakorlásához szükséges illetékességi területével; önkormányzati közszolgáltatások ellátási területének is megfelelhet; illeszkedik az Európai Unió NUTS rendszerének szabályozásához; hiánytalanul és ismétlésmentesen lefedi az ország területét; olyan településeket tartalmaz, amelyek összetartozása a gazdasági, intézményi, közlekedési, igazgatási kapcsolatok elemzése alapján igazolt; kialakítása során valamennyi érintett önkormányzat, közigazgatási és területfejlesztési szervezet képviselheti véleményét.

Az előzőekhez képest a felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség jött létre, így összesen 168 kistérség fedi le az ország területét. A statisztikai kistérségek felülvizsgálata, több funkciójú területi egységekké alakítása valós statisztikai alapokra helyezte a fejlesztés – támogatási politika, a kistérségi területfejlesztés tervezését. A jogszabályi keretbe foglalás biztosítja a rendszer stabilitását, ezzel a hosszú távú tervezéshez szükséges kiszámíthatóságot, továbbá lehetővé teszi a kistérségi államigazgatási hatáskörök illetékességi területeinek egységesítését és keretet biztosít az önkormányzati közszolgáltatások hatékony megszervezéséhez is. Következő lépésben a Kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó rendeletét, amely egyrészt a települési önkormányzati közszolgáltatási feladatok kistérség egészét átfogó társulásban történő ellátását, másrészt a kistérségi területfejlesztési feladatok biztosítását szolgálja. Az ehhez szükséges eszközöket a 2004. évi költségvetés biztosítja. Végül a területfejlesztési törvény 2004. júniusában elfogadott módosítása rendelkezett az ún. kistérségi területfejlesztési tanácsok létrehozásáról. A kistérség területfejlesztésben betöltött szerepének biztosítása érdekében a törvénymódosítás rendelkezik az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról. Ez alapján a tanácsok legfontosabb feladata a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, közös területfejlesztési programok kialakítása. A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagja a kistérség valamennyi önkormányzatának polgármestere függetlenül attól, hogy valamely kistérségi területfejlesztési társulásnak tagja-e vagy sem. A kistérségi fejlesztési tanácsok munkájában tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt • • •

a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője; a megyei területfejlesztési tanács képviselője; a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője; HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


• • • •

9

az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek egy kistérségi illetékességű képviselője; a társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője; a megyei közigazgatási hivatal képviselője; a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője.

A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában. A 2004. év összességében nagy változásokat hozott a kistérségek számára. A Kormány tavasszal kihirdetett 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletével egyértelműen kifejezte a kistérségi társulások egységes rendszerben kezelésének szándékát. A rendeletben ugyan nem kötelezte a többcélú kistérségi társulás létrehozását, de csak a rögzített feltételeket (statisztikai lehatároláshoz igazodás, legalább három önkormányzati közszolgáltatás legalább 3 éven át történő közös vállalását, stb.) elfogadó társulások pályázhattak és kaphattak központi támogatást, nem kis mértékben ösztönözve azok felállítását. A rendeletbe foglalt pályázati felhívás azonban számos buktatót tartalmazott – különösen kistelepülések számára, így a már évek óta működő önkéntes alapon szerveződő kistérségi társulások nagy többsége nem élt/nem tudott élni a lehetőséggel. A szeptember 1-én hatályba lépő 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény módosításaként, már egy jól körülhatárolt működésű statisztikai lehatároláshoz igazodó kistérségi fejlesztési tanáccsal számol, valamint megemlíti a többcélú kistérségi társulásokat azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben az megszűnik, vagy egyetlen település is kilép belőle, a megyei közigazgatási hivatal kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács létrehozását. Szeptember 16-án megszületett a 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. Ezzel a területfejlesztés kistérségi szintje tehát központilag szabályozottá vált. A 2004. évi CVII. Tv. (XI.18.) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról, törvényi szintre emeli a korábban rendeletben szabályozott többcélú kistérségi társulás feladat és hatáskörét, meghatározza a társulási megállapodás tartalmát, a központi normatív támogatás feltételeit, valamint a törvény mellékleteként beemeli a statisztikai kistérségekhez tartozó települések listáját. 2004. végére tehát lezajlott a kistérségek átstrukturálása. Újjá alakultak a térségi, a megyei, és a regionális területfejlesztési tanácsok. 2005. évet új felállásban, új feladatokkal és kötelességekkel, törvényesen szabályozott módon kezdték meg a kistérségek társulásai.

1.2. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásának előzményei A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 26-án alakult meg. Tagjai a Mosonmagyaróvári KSH térség 26 települése: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Püski, Rajka, Újrónafő, Várbalog.


10


A települések mindegyike tagja valamely önkormányzati területfejlesztési társulásnak is, vannak települések, melyek egyszerre több társulásban is részt vesznek. A kistérség területén 5 társulás működik: Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége, Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás, Felső-Dunatáj Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Társulás, Felső-Mosoni Dunatáj Társulás, KeletHanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása. Mecsér révén az Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás is megjelenik a térségben. A társulások adatait az 1. táblázat, települések társulási tagságát a 2. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: Az érintett önkormányzati társulások főbb adatai Felső-Dunatáj Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Társulás

FelsőMosoni Dunatáj Társulás

Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása

Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás

Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége

1996.

1992.

Dunakiliti

Darnózseli

Dunasziget

Máriakálnok

Lébény

Vidékfejlesztési menedzser

x

-

-

-

-

Összes/érintett települések száma

12/12

14/14

8/8

8/8

9/4

Megalakulás éve Központja

2001.

Forrás: saját felmérés.

2. táblázat: A kistérség településeinek társulási tagságai Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás

Felső-Dunatáj Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Társulás


X

X

X

X

X

X

X


Ásványráró Bezenye

X

Darnózseli Dunakiliti

X X

X

Dunaremete Dunasziget

X

Feketeerdő

X

X X

X

Halászi

X

X

Hédervár

X

X

Hegyeshalom

X

Jánossomorja

X

Károlyháza

X

Kimle

X

Kisbodak

X

X X

Lébény Levél Lipót


X X X

X

Máriakálnok

X HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

11




Mecsér* Mosonmagyaróvár

Felső-Dunatáj Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Társulás

X



X

X

X

Mosonszentmiklós Mosonszolnok

X X

X

Püski Rajka

X

Újrónafő

X

Várbalog

X

X

X

X

X

* Tagja még az Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának. Forrás: saját felmérés.

1.3. Egyéb típusú településközi kapcsolatok Az előző fejezetben bemutatásra került a társulások és az újonnan alakult kistérség szervezete, kapcsolatrendszerei. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem említenénk meg az olyan, tipikusan egyedi, lehatárolt, meghatározott feladatra létrejött társulásokat, településközi együttműködéseket, melyek eltérve a kistérség és társulások határaitól – többnyire a kistérségi társulástól függetlenül – párhuzamosan léteznek és működnek. Ezek, a túlnyomórészt infrastrukturális jellegű társulások önkéntesen, alulról szerveződtek, megalakulásuk sem törvényhez, sem rendelethez nem kötődött és időben is többször megelőzte a kistérségi társulások megalakulásának időpontját. Létrejöttüket a funkció és a méretgazdaságosság határozta meg. A települések számára kiküldött és a települések 77 %-a által visszaküldött kérdőívek feldolgozása segítségünkre volt ezen társulások számbavételekor. Jellegük szerint alapvetően négy típusú településközi együttműködést/ funkcionális társulást mutatunk be ebben a fejezetben: hatósági igazgatási, az infrastruktúra szociális és műszaki elemei és a testvérvárosi kapcsolatok szerint. Az együttműködések bemutatásával nem célunk ezek elemzése, hiszen ezen funkcionális társulások a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérség működésétől függetlenek.

1.3.1. Hatósági igazgatási társulások A kistérségben a hatósági ügyek helybeli intézésére két helyen működik okmányiroda: Mosonmagyaróváron és Jánossomorján. A térségben 6 körjegyzőség működik: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Dunakiliti-Feketeerdő; Hédervár-Lipót Kimle-Károlyháza Öttevény-Mecsér Püski-Kisbodak-Dunaremete Újrónafő -Várbalog


12


A Mosonmagyaróvári kistérség területén a beérkezett és feldolgozott kérdőívek alapján két belső ellenőrzési társulás, egy építésügyi igazgatási társulás és egy gyermekjóléti szolgálat működik, az alább részletezett települések részvételével, a megjelölt központokkal. 1. Építésügyi igazgatási társulás • • • • •

Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Mosonmagyaróvár, Rajka, Levél, Károlyháza Ásványráró, Hédervár, Kimle, Lipót, Darnózseli, Püski, Kisbodak, Dunaremete, Károlyháza Halászi, Újrónafő, Várbalog Mosonszentmiklós, Mecsér, Lébény Hegyeshalom, Máriakálnok, Mosonszolnok, Újrónafő, Várbalog

2. Gyermekjóléti Szolgálatok: • • •

Mecsér, Lébény Újrónafő, Várbalog Kimle, Károlyháza

1.3.2. Alapfokú intézményfenntartó társulások a kistérségben A szociális infrastruktúra területén megszokott gyakorlat az intézmények közös üzemeltetése, fenntartása, irányítása. Az oktatás és egészségügy területe élen jár az együttműködések területén, elsősorban anyagi, másrészt törvényi háttere okán. A Mosonmagyaróvári kistérségben 6 iskola-társulás, 3 óvoda-társulás, 1 zeneoktatási társulás, 2 orvosi ügyelet, 1 fogorvosi társulás, 1-1 védőnői ill. temetőgondnokság közös fenntartása valósult meg.

Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Halászi Hédervár Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél

X X X

Fogászati intézményfenntartói tárulás

temetőfenntartás (Kimle)

védőnői szolgálat (Kimle)

orvosi ügyelet (Jánossomorja)

orvosi ügyelet (Mosonmagyaróvár)

fogászat (Lébény)

zeneoktatás (Jánossomorja)

óvoda (Jánossomorja)

óvoda (Kimle)

napközis óvoda (Dunakiliti)

iskola (Kimle)

iskola (Jánossomorja)

iskola (Hédervár)

iskola (Püski)

iskola (Dunakiliti)

Éltes Mátyás Kisegítő Iskola

3. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség alapfokú intézményfenntartó társulásai

X X

X X

X X

X X

X X

X X X

X

X

X

X X

X X

X X X

X X HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

X X

13

Lipót X Mecsér Mosonmagyaróvár X Mosonszentmiklós X Mosonszolnok X Püski X X Rajka X Újrónafő X Várbalog Forrás: települési kérdőívek 2005.

Fogászati intézményfenntartói tárulás

temetőfenntartás (Kimle)

védőnői szolgálat (Kimle)

orvosi ügyelet (Jánossomorja)

orvosi ügyelet (Mosonmagyaróvár)

fogászat (Lébény)

zeneoktatás (Jánossomorja)

óvoda (Jánossomorja)

óvoda (Kimle)

napközis óvoda (Dunakiliti)

iskola (Kimle)

iskola (Jánossomorja)

iskola (Hédervár)

iskola (Püski)

iskola (Dunakiliti)

Éltes Mátyás Kisegítő Iskola


X X X

X X X

X X

1.3.3. Infrastrukturális társulások Az infrastruktúra műszaki elemeinek fejlesztése, a beruházások finanszírozása alapvetően megköveteli az érintet települések együttgondolkodását. A települések – különösen a kistelepülések költségvetése nem ad módot és lehetőséget sem arra, hogy önálló kezdeményezőként lépjen fel nagyvolumenű beruházások terén. A legtipikusabb területek, melyeket szövetségi összefogásban lehet csak megvalósítani a gázzal, a szennyvízzel, a vízellátással és a kommunális hulladék elhelyezésével kapcsolatosak. A kistérség vízellátását a Pannon-Víz Rt., az Aqua Szolgáltató Kft. és a Szigetköz Vízszolgáltató Kht. biztosítja, a 26 település hat szennyvíztisztító telephez tartozik (Bezenye, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Kunsziget, Mosonmagyaróvár), egyéb területen a visszaküldött kérdőívek alapján az alábbi közműtársulások működnek. •

Hulladékgazdálkodás Mosonmagyaróvár központtal, az összes település érintett

•

Szennyvíztársulás: Halászi, Püski, Kisbodak, Darnózseli, Dunaremete, Ásványráró, Hédervár, Kimle, Lipót, Darnózseli, Károlyháza, Máriakálnok, Jánossomorja.

1.3.4. Testvérvárosi kapcsolatok Az országon belüli és az országhatáron túli önkormányzatok között köttetett településközi kapcsolatok, az együttműködés első formái már az 1980-as években elkezdtek kialakulni, de lendületet igazán az 1990-es években kapott e folyamat. Kezdetben a kapcsolatokat elsősorban a kölcsönös tisztelet, az ismerettség alapozta meg, általános céllal jöttek létre együttműködési megállapodások. Napjainkban az egymástól történő tanulás, a tapasztalatcsere, a közös projektek egyre inkább felértékelik ezen kapcsolatokat. A kistérség települései közül több település ápol külföldi önkormányzatokkal partnertelepülési kapcsolatokat. A kapcsolatok nagyrészt kulturális együttműködési lehetőségeket, oktatási és sport területen történő együttműködéseket jelentenek.



14

4. táblázat A kistérség településeinek külföldi települési kapcsolatai Település

Partneri település

Lajtakörtvélyes Donja Dubrava Felsőszeli (Horné Saliby) Loosdorf Barbados Ivó (Izvoru) Kuyafalva (Cuci) Darnózseli Mezővári (Vári) Ypati Ryki Nea Epivates Helmond Faarup Kittsee Dunakiliti Obecny Urad Rohovce Forstinning Dunasziget Keszölcés Feketeerdő Trnávka Tomasov Halászi Tibód Hegyeshalom Zurndorf Nagyfödémes Jánossomorja Andau Kimle Cartigliano Nagybodak Kisbodak Ottenschlag Nagymegyer Bős Lébény Pozsonyeperjes Bodok Tolmezzo Levél Jois Baka Lipót Szt. Peter Freienstein Stockerau Hatterscheim Mosonmagyaróvár Ŝamorin Piotrków Trybunalski Leinfelden-Echterdingen Mosonszolnok Búcs, Szimő, Feketenyék, Nemesócsa Püski Csékény Dunacsúny, Oroszvár, Gútor Rajka Németjárfalu Várbalog Féltorony Bezenye

Ország Ausztria Horvátország Szlovákia Ausztria Törökország Románia Románia Ukrajna Görögország Lengyelország Görögország Hollandia Dánia Ausztria Szlovákia Szlovákia Szlovákia Szlovákia Szlovákia Románia Ausztria Szlovákia Ausztria Olaszország Szlovákia Ausztria Szlovákia Szlovákia Szlovákia Románia Olaszország Ausztria Szlovákia Ausztria Ausztria Németország Szlovákia Lengyelország Németország Szlovákia Szlovákia Szlovákia Ausztria Ausztria

Forrás: települési kérdőívek 2005., valamint beérkezett észrevételek alapján


Kapcsolat kezdete

1993 1995 1998 2002 2003 2004 1984 1991 1989 1995 1997 2000 2003 2001 1994 2002 1998 2001 2004 1994 2004 2004 1979 1983 1984 1990 2000 1995 2002

1997


15

2. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulást érintő fejlesztési koncepciók feldolgozása és értékelése A területfejlesztési dokumentumok feldolgozásakor célunk volt minden olyan tágabb környezetből jövő koncepciót és programot is áttekinteni, amely a jelenlegi többcélú társulás helyzetelemzését és majdani prioritásrendszerét kiteljesítheti. Tettük ezt azért, hiszen a többcélú társulás területén lévő, azt érintő kistérségi társulások területfejlesztési programdokumentumai igen vegyes képet mutatnak mind statisztikailag, mind tartalmilag egyaránt. Ezért igyekeztünk „kívülről” kezdve felmérni azokat a jellemzőket, melyek a későbbi – statisztikai adatokból és a kérdőívezésből adódó – helyzetfeltárást kiegészítheti. Ezzel együtt egy olyan összefoglalását próbáltuk nyújtani a területfejlesztési programozás eddigi eredményeinek, melyek a későbbi társulási programalkotást és projektelőkészítést hatékonyan támogathatja úgy társulási, mint akár települési szinteken is. A mosonmagyaróvári többcélú kistérségi társulás területét/települései érintően több regionális, megyei és egy határon átnyúló területfejlesztési dokumentum, valamint kistérségi/ programozási dokumentum készült el az utóbbi évtizedben koncepció illetve program formájában. A mosonmagyaróvári KSH térség területére vonatkozóan regionális és megyei szinten 28 területfejlesztési dokumentum elemzésére került sor, melyek 1993 és 2004 között készültek. A feldolgozáskor először a regionális dokumentumokat tekintettük át. Első körben „előnyben részesültek” azok a dokumentumok, melyekben a mosonmagyaróvári KSH térség területe illetve települései direkten, nevesítetten megjelennek prioritás, illetve intézkedés szintjén. A második körben azokat vettük sorra, melyben programszinten nem jelenik meg kifejezetten a mosonmagyaróvári kistérség, azonban prioritás és intézkedés szintjén kiemelten fontos a kistérség jövendő fejlesztéseit tekintve. A feldolgozás további lépcsője a Győr-Moson-Sopron megyei fejlesztési dokumentumok, majd a kistérségi társulás területét érintő/lefedő önkormányzati társulások illetve egyes települések meglévő fejlesztési dokumentumaink áttekintése volt. A feldolgozást segítette, hogy jelenleg készül „A szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása” című MEH NTH által koordinált tervezési munka, melynek részét képezte a korábbi területfejlesztési dokumentumok feldolgozása is. A regionális és megyei fejezetben számos esetben ezen dokumentum megállapításaira hivatkozunk.

2.1. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérség a nyugat-dunántúli régió területfejlesztési dokumentumaiban A nyugat-dunántúli régióra vonatkozón elkészített programdokumentumok sok esetben kistérségi szintig lebontva jelenítik meg azokat a kívánatos intézkedéseket, melyek megvalósítása szükséges az egész régió, megye, kistérség számára. A több szempontrendszer alapján fókuszált – vagy nem fókuszált – stratégiai anyagok közül néhány még a 2000. év előtti, azonban hatásaiban még napjainkban is dominánsak; megállapításai és megfogalmazott beavatkozási pontjai, akciói máig érvényesek. Regionális szinten áttekintettünk közel húsz stratégiai dokumentumot, mely közül 12-t részletesen kiemelünk a Mosonmagyaróvári kistérség vonatkozásában, legyen az akár az egész kistérségre, vagy annak részére, településére jellemző. További nyolc esetben pedig azokat a programdokumentumokat soroljuk stratégia céljaikkal együtt, melyekben a kistérség általánosan, kedvezményezettként jelenik meg, nem direkten, nevesítetten.



16

Nem célunk, hogy a lentebb feldolgozott dokumentumokat értékeljük a Mosonmagyaróvári kistérség szempontjából – tehát szükséges lett volna-e az abban való megjelenés, hibás következtetés stb. – hanem mintegy tükörként használjuk a kistérségi társulás felé, annak jobb megismerése, megértése céljából. A kistérségi programozási tevékenység következő fázisaiban – SWOT –analízis, stratégiai irányok, beavatkozási területek megfogalmazása – igyekszünk a regionális programdokumentumokból kiragadott feladatoknak is helyet találni. Az alább sorolt dokumentumok sorrendje nem fontossági, csupán készítési időrendi sorrend.

2.1.1. Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója Készítője

Készítés időpontja

Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok I. II.

Pylon Kft.

1998

III. IV. V. VI. VII.

Környezeti értékek Emberi erőforrások fejlesztése Gazdaságfejlesztés Vidékfejlesztés Műszaki infrastruktúra rendszerek fejlesztése Szervezet- és intézményfejlesztés Településrendszer fejlesztése EU csatlakozás, regionális kapcsolatok

A koncepció Mosonmagyaróvárt és vonzáskörzetét „Nagy hagyományok, nagy lehetőségek, kiemelkedő fekvés”-ként jelöli, a kistérségek beavatkozási területéit jellemezve. A koncepcióban megjelenik az É-D irányú fontosság: „A régió szempontjából É–D irányú földgázhálózati változat (Trieszt–Csurgó–Zalakomár–Hévíz–Sümeg–Celldömölk–Csorna–Mosonmagyaróvár–Pozsony („A” vált.) volna a legelőnyösebb, azzal a változtatással, hogy nyomvonala párhuzamos lehetne a tervezett É–D irányú közlekedési rendszerkapcsolattal, minél kevesebb területhasználati igénnyel. Amellett ez a gázhálózat is hozzájárulhat a megyék összefogását célzó, É–D irányú gazdasági tengelyben jelentkező rendszerfejlesztések korszerű kiszolgálásához.” A városra nézve pedig a következő utalást találunk: „Felsőoktatási szempontból a Nyugat-Dunántúli régió fejlettsége elmarad az igényektől, ezért a Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár, Szombathely település-együttes fejlesztése, valamint Szombathely, Keszthely és Zalaegerszeg felsőoktatási és kutatási alközponttá történő fejlesztése a feladat.” Azóta a felsőoktatásban az integráció megtörtént, bár nem végleges az állapot, és nem a fenti elvek érvényesültek, de erősödött a régióban a felsőoktatási funkció, egyetemi központok kijelölése megtörtént, fejlesztése lekezdődött.

2.1.2. Hármashatár Régió Koncepció Készítője

MTA RKK NYUTI


1999

Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok 1. 2. 3. 4. 5.

prioritás: Regionális tervezés és fejlesztés prioritás: Infrastruktúra prioritás: Gazdaságfejlesztés prioritás: Humánerőforrás fejlesztés prioritás: Környezet és természetvédelem



17

A mosonmagyaróvári térségre vonatkozó főbb megállapítások: 1. A Phare CBC 2000-2006 első szakaszában indításra javasolt projektek: 2. Osztrák-Magyar-Szlovák Duna-menti Nemzeti Park létrehozása, amely magában foglalná az újonnan létesítendő Szigetközi Nemzeti Parkot és egy közösen üzemeltetett környezeti monitoring rendszer kiépítését. 3. Mosonmagyaróvári Ipari-, Logisztikai és Üzleti Park , Lébényi Ipari és Logisztikai Park létrehozása 4. Agrár Üzleti és Innovácios Központ (Agro BIC) a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Karán. 5. Hármashatár menti települések együttműködésének fejlesztése. …. 9. Megújuló energiaforrások vizsgálatával, előállításával foglakozó központok létesítése a felsőfokú oktatás integrációja nyomán megalakuló Nyugat-magyarországi Egyetemen: Sopronban a fahulladék hasznosításra, Mosonmagyaróváron a bioenergiára alapozva. 10. Turisztikai Kis Projekt Alap, amelynek célrendszerében kulcsszerepet kapna egy hármashatár menti közös turisztikai stratégia kidolgozása. 11. Termál és gyógyturizmus fejlesztése. 12. Kerékpárút hálózat fejlesztése: a Duna menti kerékpárút hiányzó szakaszainak megépítése, a szlovák oldali kerékpárúttal, a Fertő-tó körüli kerékpárúttal, valamint a Balatonnal történő összeköttetés biztosítása. … 14.Általános Kis Projekt Alap működtetése, amely négy fő területre terjedne ki: a) oktatási és képzési együttműködések b) kulturális együttműködések c) intézményi és közösségi együttműködések d) területfejlesztési tervezési feladatok és monitoring.

2.1.3. A Nyugat-dunántúli régió agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja 2000–2006 Készítője

KAM – KORD Közhasznú Társaság Győr, Keszthelyi Akadémia Alapítvány Keszthely, Vas Megyei Agrár Közhasznú Társaság Szombathely


Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok

1999

1. Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai 2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása 3. Állat- és növényegészségügyi ellenőrzés szerkezetének és minőségének javítása 4. A környezet- és tájvédelmet célzó mezőgazdasági termelési módszerek 5. Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése és sokszínűsítése 6. Helyettesítési és farm igazgatási szolgáltatások kialakítása 7. Termelői csoportok felállítása 8. Falvak megújítása és fejlesztése, vidéki örökség védelme és megőrzése 9. Talajjavítás és parcellarendezés 10. Szakképzés javítása 11. Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása 12. Vízkészlet gazdálkodás 13. Erdészet, elsődleges fafeldolgozás 14. Technikai segítségnyújtás az e program alapján meghozott intézkedésekhez, további részprogramok, projektek kidolgozása, tanulmányok, értékelések, monitoring HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


18

A program tartalmaz a kistérség egy részére, a Szigetköz területére vonatkozó fejlesztési javaslatokat. Így a vízkészlet gazdálkodás területén a Duna eltereléséből származó speciális hátrányok megszüntetését tűzte ki feladatául. Lébényben a belvízcsatorna és a forrástavak rehabilitációjával kapcsolatos munkák már 1996-ban elkezdődtek. A mezőgazdasági vállalkozások beruházásai között szerepel a víztakarékos öntözés bevezetésének terve és az öntözési technológiák korszerűsítése. Ezek a beruházások Szigetköz területén is megvalósításra kerülnének. Az agrárkörnyezetvédelmi intézkedések és a területhasználati zónarendszer kialakítása során erősen előtérbe kell helyezni a területi különbségekből adódó makro- és mikroszintű változatosságot, és feltétlenül ökológiai gazdálkodás kialakítása szükséges a rehabilitációra szoruló térségekben: Szigetköz, Hanság, Kis-Balaton – Zala-völgy.

2.1.4. A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja

Készítője

MTA RKK NYUTI


2000

Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok 1. prioritás Humánerőforrás fejlesztés 2. prioritás Vállalkozás és technológiai innováció 3. prioritás Régióépítés 4. prioritás Életminőség javítása

A program 3. prioritásaként megfogalmazott Régióépítés intézkedései között az - „Elérhetőség” – a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért – intézkedés tartalmaz a térségre vonatkozó utalást. A Szigetközi Dunamenti kerékpárút továbbépítését jelöli ki feladatnak, mely a nemzetközi EuroVelo kerékpárút hálózatának részét képezné. A 4. prioritásban az Életminőség javítása került kidolgozásra. Az Integrált vidékfejlesztés intézkedés Fenntartható környezetfejlesztés – tájgazdálkodás akciójában találkozhatunk Natúrparkok, nemzeti parkok kialakításának gondolatával, mely a kistérségből főként Szigetköz területét érinti. Az ugyancsak 4. prioritásban található „Életterünk” –környezetgazdálkodási innovációs program a felszíni és felszín alatti vizek védelmével foglalkozik. Szigetköz jelentős földalatti ivóvízbázist képez, ezért a fokozott figyelemmel kell eljárni az ivóvízkészletet veszélyeztető létesítmények és a vízrendezési munkák engedélyeztetésénél, működtetésénél. Szigetköz nemcsak természetvédelmi szempontból kiemelkedő terület a régióban, hanem idegenforgalmi szempontból is fontos szerepet játszik.

2.1.5. A Nyugat-dunántúli régió termálvízkincsének komplex turisztikai hasznosítási programja Készítője

Horwath Consulting Kft.


2000

Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok 1. Stratégiai program: 2. Stratégiai program: 3. Stratégiai program: 4. Stratégiai program: 5. Stratégiai program:

A fürdők tudatos termékfejlesztése Marketingtevékenység fejlesztése Humán erőforrás fejlesztés Szervezet- és intézményfejlesztés Komplex kínálat létrehozása



19

A vizsgált települések (Balf, Borgáta, Bük, Celldömölk, Csorna, Hegykő, Hévíz, Győr, Kapuvár, Kehidakustány, Lenti, Lipót, Mesteri, Mosonmagyaróvár, Petőháza, Rábapaty, Rábasömjén, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár, Zalaegerszeg és Zalakaros) körében Máriakálnok (Aranyossziget) még nem szerepelt, mivel csak a későbbiekben történt fúrások során találták a térségben jó minőségű termálvizet. A beruházás jelenleg állami támogatásra vár. A mosonmagyaróvári fürdőre az 1.1.2 Alintézkedés: A hazai élvonalhoz, illetve középmezőnybe tartozó fürdők fejlesztése utal. A régió termálturisztikai kínálati elemein kívül a kultúra, történelem, bor, gasztronómia, természet, sport (kerékpár, lovaglás, vízi, ezen belül is a folyami sportok, horgászat, vadászat) összekapcsolása a fürdők kínálatával, továbbá a fürdővel rendelkező települések fürdőhelyi jellegének kialakítása vonatkozik a kistérségre.

2.1.6. A Nyugat-dunántúli régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja Készítője


HORWATH CONSULTING KFT., SZEMRÉDI Turisztikai Tanácsadó Konzorcium

2000


1. Stratégiai program: A fürdők tudatos termékfejlesztése 2. Stratégiai program: Marketingtevékenység fejlesztése 3. Stratégiai program: Humán erőforrás fejlesztés 4. Stratégiai program: Szervezet- és intézményfejlesztés 5. Stratégiai program: Komplex kínálat létrehozása

A programban az 1.1 Intézkedés: Gyógy- és termálturizmus, valamint a az 1.2. Aktív turizmus alatt kiemelten foglalkoznak Mosonmagyaróvár és Szigetköz potenciális fejlesztési lehetőségeivel, melyek a jelenlegi fürdők, a kerékpáros, vízi, lovas, horgász és vadászturizmushoz kapcsolódnak. A komplex kínálat létrehozása stratégiai programban a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás, a Felső-Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása és a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége jelenik meg együttműködő partnerként.

2.1.7. Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai program Készítője

MTA RKK NYUTI



2001

1. A régió innovációs környezetének javítása. 2. A tudásbázis fejlesztése és a tudás terjedésének ösztönzése. 3. Az innovációs infrastruktúra fejlesztése. 4. Az innováció finanszírozása.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Karra (Mosonmagyaróvár) vonatkozó főbb megállapítások: 1. Biotechnológiai Kutatóközpont kialakítása 2. Elektronmikroszkóp laborrendszer továbbfejlesztése 3. Szigetközi Ökológiai Kutatóközpont kialakítása 4. Beruházások minősített oktatók és kutatók régióba telepítésére 5. Laboratórium korszerű élelmiszeripari technológiák regionális célú kifejlesztésére HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


20

Továbbá: 3.2. Innovációs központok és kooperációs kutatóközpontok hálózata • Az ipari parkok technológiai és innovációs szolgáltatásai kiépítésének támogatása. • A soproni, mosonmagyaróvári, szombathelyi, keszthelyi és a zalaegerszegi innovációs központ létrehozásának társfinanszírozása.

2.1.8. A Nyugat-dunántúli régió Észak-Déli gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja I-III. szakasz Készítője

EXCELLENCE RT.



2001

1. Stratégiai program: Gazdaságfejlesztés 2. Stratégiai program: Közlekedésfejlesztés 3. Stratégiai program: Műszaki infrastruktúra fejlesztés 4. Stratégiai program: Környezet és természetvédelem 5. Stratégiai program: Szektorsemleges területfejlesztési feladatok

Az 1. stratégiai programon belül a Szigetközre és a gyógy-termálvízlelőhelyekre vonatkoztatva megjelenik az idegenforgalom fejlesztése. Szintén ezen prioritáson belül jelenik meg A zöldség- és gyümölcsértékesítés szervezettségének javítása intézkedés, mely a zöldség- és gyümölcspiac kínálati oldalán elhelyezkedő termelők összefogásával kereskedelmi mennyiségű áru előállítását, az élelmiszer-biztonsági és egyéb minőségi követelmények érvényesüléséhez szükséges feltételek javítását, valamint az aukciós kereskedelmi hálózat alapjainak megteremtését jelenti a kistérség mezőgazdasági vállalkozói számára. Agrárinformációs hálózat kialakítása a felsőoktatási intézmények agrárcentrumaiban (Keszthely, Mosonmagyaróvár) két információs központ, szaktanácsadó vállalkozóknál, falugazdászoknál, nagyobb termelőknél terminálok mintegy 150 db. A 2. stratégiai programon belül kiemelt szerepe van az észak-déli tengelyt érintő gyorsforgalmú hálózat fejlesztésének, mely az M86 főút révén érinti a térséget (Mosonmagyaróvár – Szombathely). A 3. stratégiai programon belül a Hírközlésfejlesztés címszó alatt a következő területek fejlesztését találjuk: • • •

Csorna-Mosonmagyaróvár: 35 km Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom: 7 km Mosonmagyaróvár-Rajka: 16 km

2.1.9. Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon Készítője TKK – Pannonvelo Konzorcium


2002

Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok 1. Prioritás: Helyi termék fejlesztés 2. Prioritás: Kommunikációs program 3. Prioritás: Kerékpáros termékek értékesítése



21

A kerékpáros programban markánsan jelen van a kistérség egésze, bár nevesítetten Dunavölgy kisrégió elnevezést használja, melyre megadja potenciális kerékpáros célcsoportot, valamint megfogalmaz egyedi szlogent is. Arculat: „Vizivilág és a vidéki ember” A vizes területek és az ember harmonikus együttélése évszázadokon át. Célcsoport: hosszú távú túrázóknak (Ausztria – Budapest), családosok és idősek, külföldiek. A továbbiakban a kistérség meglévő és tervezett kerékpárútjait és kiszolgáló létesítményeit érintő fejlesztéseket az Úthálózat fejlesztése és a Kerékpáros logisztikai rendszer fejlesztése intézkedések taglalják.

2.1.10. A Nyugat-dunántúli régió Kerékpáros-turisztikai Marketingstratégiája Készítője



Magyar Kerékpáros Klub

2003

-

A marketingstratégia készítői a kistérségre vonatkozóan a szigetközi kisrégió elnevezést használják. A Szigetköz vidéke táji és népi kulturális értékei révén ismert tájegység hazánkban, egyfajta „turisztikai márkanév”. A stratégia két ajánlott termékkosara a Folyó partokon és a Duna menti falujáró elnevezést viseli. A vezérelv az előbbi esetében a természeti örökség, védett területek jelentik, míg utóbbi esetében a fennmaradt hagyományos gazdálkodás, építészet, ételek. A megjelölt célcsoportok a kisgyermekes családok, a természetbúvárok, fiatal családok, városi fiatalok és az un. „kultúrvándorok”. A megadott útvonalvezetés tematikája szerint olyan utakra van szükség, melyek kerülik a nagy forgalmat, ugyanakkor szilárd burkolattal rendelkeznek, vagy legalábbis könnyen járhatóak.

2.1.11. Nyugat-dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program Készítője

TÓTH GÁBOR


2003

Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok 1. Stratégiai program: Környezeti és társadalmi szemléletváltozás 2. Stratégiai program: A biológiai sokféleség megőrzése 3. Stratégiai program A környezeti forrástér fenntartható hasznosítása 4. Stratégiai program: Környezet és természetvédelem 5. Stratégiai program A fenntarthatóságot szolgáló infrastruktúra alkalmazása 6. Stratégiai program: Integrált és nyitott intézményrendszer kiépítése

A programban különös módon nem jelenik meg több szempontból a vizsgált térség, intézkedések szintjén kifejezetten csak a 3.3.3. Alprogram Szélenergia hasznosítása cím alatt találjuk meg a kistérség egy részét, miszerint szélenergia hasznosítására kiemelten kedvező MosonmagyaróvárMosonszolnok térsége. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


22

2.1.12. Hulladékgazdálkodási koncepcionális javaslatok a Nyugat-Dunántúl térségére Készítője ÖKOKER BT.



2003

—

A koncepcióban kidolgozott I. változat koncepcionális javaslatai kifejezetten a térséget érintik, mégpedig a következőképpen: Mosonmagyaróvár – Csorna-Kapuvár-térsége – Győr térsége koncepció: Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszerhez integrálódna Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár térsége. Így a Győr térségi program Mosonmagyaróvár város önkormányzati összefogással egy területet képviselne, különös tekintettel arra, hogy Jánossomorján 2001-ben egy PHARE CBC program keretében egy új lerakó valósult meg, ami jól illeszthető – továbbfejlesztve – az ISPA/Kohéziós Alap pályázatok nagy befogadó-feldolgozó rendszereihez.

2.1.13. További érintett nyugat-dunántúli programdokumentumok Az alábbi dokumentumokban nevesítetten nem, de kedvezményezett szintjén megjelenik az általános értelembe vett kistérségi társulás. 5. táblázat: További érintett nyugat-dunántúli programdokumentumok Dokumentum címe

Készítője


Nyugat-Dunántúl Intelligens Régió Stratégiáját (NYUDIR)

Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézet Kht. BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központ

2000

Nyugat-dunántúli régió egészésgügyi programja

Felső-Pannon Egészségfejlesztési és Szolgáltató Kht.

2000

Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok 1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internet 2. Befektetés az emberekbe és a szaktudásba 3. Regionális tudásfejlesztési stratégia 4. Az internet használatának ösztönzése néhány fontos területen 5. Az Új Gazdaság, az e-business fejlesztése 6. Fenntartható fejlődésen alapuló térségfejlesztési projektek 7. Interregionális projektek 8. Az új társadalom: a tudástársadalom 9. Az információs korszak új médiaprogramjai 10. Új információ források és szolgáltatások 11. Egyházak az információs társadalomban 1. Prioritás: Szív- és érrendszeri megbetegedések ellátásának javítása 2. Prioritás: Daganatos megbetegedések számának csökkentése 3. Prioritás: Sürgősségi és traumatológiai betegellátás fejlesztése 4. Prioritás: Pszichiátriai szolgáltatások fejlesztése 5. Prioritás: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése 6. Prioritás: Ápolási szolgáltatások fejlesztése 7. Prioritás: A lakosság életminőségét segítő egészségfejlesztés



Dokumentum címe

A Nyugatdunántúli régió humán erőforrásfejlesztési programja, Stratégiai és Operatív program

„Kútfő – az innovatív közösségi kezdeményezésekért” programterv

„Hazatérés – a nyugat-dunántúli régió emberkincsének megtartásáért” c. cselekvési terv és modellprogram

Készítője

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (TIT)

ISES Alapítvány Szombathely

NYDRFÜ



2001

• A humán erőforrások átlagos képzettségi szintjének a növelése, versenyképes tudás kialakítása, az élethosszig tartó tanulás elterjesztése, feltételeinek megteremtése. • A munkaerő piacon a kereslet és kínálat egyensúlyának a megteremtése, az iskolából a munkaerő piacra történő átmenet megkönnyítése, az iskolarendszeren belüli és kívüli képzések korszerűsítésével és a felnőttképzés kiterjesztésével. • A teljes foglalkoztatottság elérése, a tartós munkanélküliség kialakulásának megelőzése, a foglalkoztatási esélyegyenlőség javítása, különösen a férfiak és a nők között. • A régión belüli feszültségek és térségi különbségek csökkentése, a fiataloknak a régión belüli foglalkoztatásának és letelepedésének az elérése

2001

2002

• A támogatási program legfőbb célja, hogy a régió – Kútfő programba bekapcsolódó – településein élő emberek életminősége, a közszolgáltatásokkal való elégedettsége észrevehető mértékben javuljon. • A diplomás fiatalok elvándorlásának megakadályozása • Helyi társadalmak aktivitásának növekedése • A régióban innovációs gócok kialakulása • A helyi gazdasági lehetőségek kihasználása

•

• • Nyugat-dunántúli regionális szociális program

DHV MAGYARORSZÁG KFT.

23

2002 • •

Megújuló, a valódi problémákat kezelni képes szociális szakértelem, innovációs készség és hálózatszerűen működő szociális ellátórendszer biztosítása. Helyi cselekvések, közösségi kezdeményezések, civil jelenlét erősítése. Az egyes települések, kistérségek szociális problémák és ellátatlanságok terén jelentkező különbségeinek és hátrányainak mérséklése a régión belül. Társadalmi elfogadás, befogadás, beilleszkedés (social inclusion) elősegítése. Megélhetési problémák enyhítése, az önellátás, a független élet (independent living) elérhetőségének fokozása a különféle problémákkal küzdő, nehéz élethelyzetben lévő emberek csoportjai számára.



Dokumentum címe

Készítője


„Hátrányos helyzetű fiatalok speciális képzési és foglalkoztatási lehetőségei a Nyugatdunántúli régióban” Stratégiai és Operatív Program,

Reginnov Kft. Vasvár

2003

Nyugat-Dunántúli Regionális szakképzés-fejlesztési program, 20042010 Stratégiai és operatív program

FARSANG ZOLTÁN HOLLÓSI SZABOLCS KÖRNYEI LÁSZLÓ

2004

24

Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok 1. A hátrányos helyzetű fiatalok szükségleteinek megfelelő egymással együttműködő szolgáltató rendszer /oktatásimunkaügyi-szociális/ kiépítése és a meglévő területi egyenlőtlenségek csökkentése, 2. A hátrányos helyzetű fiatalok szükségleteinek megfelelő oktatás megteremtése, 3. A hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatottságának és foglalkoztathatóságának javítása, 4. A társadalmi befogadás és beilleszkedés elősegítése. 1. A szakképzés minőségének és hatékonyságának javítása 2. A szakképzési kínálat és a munkaerőpiaci igények összehangolása 3. A munkavállalók foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása 4. A szakképzésben érintett szereplők közti együttműködések ösztönzése, a szakképzés regionális jellegének erősítése



25

2.2. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérség a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési dokumentumokban Az alábbi fejezetben megpróbálunk az elmúlt öt év megyei szintű programozási dokumentumainak áttekintésével egyre „közelebb kerülni” a Mosonmagyaróvári kistérséghez. A részletezett dokumentumokban nem a helyzetelemzéseket tartottuk fontosnak – hiszen mindannyi más és más módszertan alapján készült – hanem a megfogalmazott stratégiai irányok és továbbgondolt intézkedések között kerestük a Mosonmagyaróvári kistérség érintettségét. A feldolgozott nyolc dokumentum közül ötöt intézkedések szintjéig kifejtünk, míg három esetében csupán a prioritásokat jelöljük azon nem titkolt célból, hogy a későbbi kistérségi koncepció illetve programalkotás fázisában felhasználhassuk. Ezen utóbbi megyei programokban a kistérségi szervezetek szerepe a megvalósításban, a programok kedvezményezetti szintjén fontosak.

2.2.1. Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési stratégiája A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, valamint Győr és Sopron megyei jogú városok önkormányzatainak megbízására a MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete 1996-ban készítette el a megye területfejlesztési stratégiáját, mely a megyére vonatkozó széleskörű elemzések alapján a következő fő prioritásokat határozza meg: 1. A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése (migrációs folyamatok, szociális gondoskodás, középfokú oktatási intézmények, felsőoktatás, K+F, felnőttképzés) 2. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása (tudásigényes ágazatok, kis- és középvállalkozások, integrált élelmiszergazdaság, turizmus) 3. A multi- és interregionális kapcsolatok tereinek szélesítése (Bécs-Pozsony-Győr potenciális eurorégió, határ menti térségi együttműködések, infrastrukturális hálózatok összekapcsolása, regionális együttműködés) 4. A megye szervező és térségfejlesztő szerepének erősítése (intézményi bázis, partner kapcsolatok, rendezési terv, térségmarketing) 5. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése (tercier funkciók, nagyvárosi szerepkörök, térségi szerveződések, térségi központok, közlekedési és kommunikációs infrastruktúra, települési infrastruktúra) 6. A környezet minőségének javítása (szemlélet és gondolkodás, új védelmi akcióterületek és szükséges infrastruktúra kiépítése) A Mosonmagyaróvári kistérség az alábbi intézkedésekben jelenik meg hangsúlyozottan: 1.4. program: A felsőoktatási intézmények a jövőben számottevő területfejlesztési tényezőt képviselnek, így szerepük döntő a megye hosszú távú fejlődésében. Az intézmények között meg kell valósítani a tevékenységek koordinációját, a párhuzamosságok megszűntetését, hogy kellően hatékonyak és sokoldalúak legyenek. Szükséges tehát a fejlesztések koordinálása, az intézményi és szakmai integrációk végrehajtása. Az integráció segíthet a K+F intézmények kialakításában, illetve azok profiljának tisztításában.



26

2.1. program: A megyében különösen Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron célszerű javítani a tudásigényes ágazatok fogadási és működési körülményein. Ezeket az ipari parkok éppen úgy szolgálhatják, mint a képzett munkaerő, a letelepedést segítő menedzsment, a termelési kooperációk lehetőségét ösztönző helyi támogatási rendszere. A megyében, főleg a nagy- és a középvárosi térségekben a jövőben már jelentős számú, képzett munkaerő nem áll rendelkezésre, így csak a szelektív (helyi ipartelepítési alapelvek és azokra épülő támogatási rendszer), a helyi adottságokhoz (szakképzettség, termelési kooperáció, telephelyi feltételek) kimondottan kapcsolódó fejlesztések lehetnek a jövőben sikeresek. 3.1. Program: Európa új fejlődési térsége lehet az ezredforduló után a Bécs-Pozsony-Győr térség, amely lényegében az egész megyét magában foglalja. Ennek a makrorégiónak egyik alrendszere a Bécsújhely-Kismarton-Sopron városrégió és a Mosonmagyaróvár – Bruck an der Leitha együttműködési zóna, amelyben a kooperáció sajátos és speciális terei szerveződnek. Célszerű megkezdeni a makrorégió tudatos kiépítését, annak minden szükséges feltételének átgondolásával együtt. 3.2. Program: Az országhatár menti településközi kapcsolatokat jelenleg akadályozzák a kimondottan kedvezőtlen infrastrukturális feltételek. Azok javításával (határátkelők, közúti hálózatok korszerű összeköttetései, kerékpárutak kiépítése, infrastrukturális rendszerek összekapcsolása stb.) jelentősen növelhetik az országhatár menti térségek felzárkózását, egyben a térségi integráció újabb tereit nyithatják meg. 3.3. Program: Az országhatáron túli kapcsolatok mellett ugyanolyan érdekeltséggel szükséges foglalkozni a szomszédos megyékkel formálódó kapcsolatokkal, egyben az észak(nyugat)dunántúli régió kialakításával. A regionális dimenzió az EU csatlakozás után a tervezés és a források elosztásának szintje lesz, így nem elhanyagolható, hogy a megye milyen pozíciót teremt meg a szerveződő régióban. Emellett szükséges a megyehatár menti térségek együttes fejlesztése, a régió érdekeinek különböző szintű (politikai, gazdasági) képviselete, a nemzetközi források (INTERREG II –PHARE CBC) koordinált igénylése és felhasználása. 5.1. Program:A modern gazdaságokban a tercier funkciók látványos fejlődését tapasztaljuk. A harmadik szektor egyre jelentősebb foglalkoztatási szféra, egyre több tevékenységében szövi át a gazdaságot, ám ezek szervezetei döntően a nagyvárosokban koncentrálódnak. A feltáró vizsgálatok bizonyították, hogy Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron még egyoldalú a tercier gazdaság, azoknak csak bizonyos elemei vannak jelen, mások kimondottan hiányoznak. Célszerű támogatni és ösztönözni ezen tevékenységek letelepedését, s egyben azok szolgáltatásainak elérhetőségét a megye vidéki térségeiből. 6.2. Program: A megye kimondottan bővelkedik természeti értékekben, szükségszerű növelni a védelemre szoruló területeket, miközben azok gazdasági hasznosítását is keresni kell. Egy lehetséges bővülési irány a dunamenti természeti értékek megvédése, az ottani környezeti állapot minőségének megóvása, egy hármashatár menti együttműködés keretében megvalósuló Dunamenti Nemzeti Park létrehozásával. A területfejlesztési koncepció megkülönbözteti a megyei kistérségek egyes típusait, ezekre fogalmaz meg fejlesztési irányokat, lehetőségeket. A Mosonmagyaróvári kistérség az egyes mikrotérségeit tekintve az alábbi típusok közé sorolható.



27

I. A gazdasági innováció és a vállalkozás országos jelentőségű pólusai a megyében: Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár város agglomerációja illetve vonzáskörzete. Ezeknek a központoknak nem a megújítása, hanem gazdasági bázisaik innováció-orientált fejlesztése a kívánatos, illetve egyre határozottabb részvételük az európai városok munkamegosztásában, amelyet egyrészt a nemzetközi összekötetéseik javításával, másrészt pedig a kibontakozó multiregionális együttműködésekkel (eurorégió) lehet elérni. Ugyanakkor olyan településkörnyezet kialakítása is célja a fejlesztésnek, amely még vonzóbbá, sokoldalúbbá teszi a központokat. A megye esetében nem elhanyagolható az sem, hogy ezen centrumok intra- és interregionális öszszeköttetései, elérhetősége javuljon, hiszen a térségi, regionális szerepeiket csak ennek megfelelően tudják gyakorolni. Végezetül kiemelendő kapcsolatuk a vonzáskörzetekkel, az agglomerációs területekkel. Az együttműködésen, a kölcsönös függésen, a rendszerek egybekapcsolásán alapuló fejlesztések képzelhetők csak el, miközben az egyedi sajátosságok éppen ezen térségekben is érvényre jutnak (Győr térségében a Rábcatorok mikrotérség; Mosonmagyaróvár esetében a Hegyeshalomra felfűződő mikrotérség). IV. Környezeti szempontból kiemelten kezelendő térségek a környezetgazdálkodás érdekében egységes rendezést igénylő területek, a kiemelkedő jelentőségű természeti értékek védelme érdekében vagy sokféle, eltérő környezet- és területhasználati érdek egyidejű összehangolása miatt beavatkozást igényelnek. Fertő mente mikrotérsége, Jánossomorja és mikrotérsége, Szigetköz. A fejlesztési programokban ezen térségek esetében a környezeti és természeti értékek megóvása (javítása, helyreállítása) a meghatározó, illetve olyan tevékenységek, termelési módok támogatása, amelyek ezen értékekre épülnek, azok újszerű felhasználását teszik lehetővé. V. Határmenti térségek a megyében részben lefedik a környezeti szempontból kiemelten kezelendő térségeket, így Alpokalja mikrotérsége, Fertő mente mikrotérsége, Jánossomorja mikrotérsége, Hegyeshalom mikotérsége sorolható ebbe a kategóriába. A Szigetköz határmentisége roppant speciális, hiszen a Duna szabta határ egy tartós elválasztást és mérsékelt együttműködést tesz lehetővé, míg Mosonmagyaróvár esetében a közlekedési és innovációs folyosó szintén a problémák más halmazát adja, ugyanezt mondhatjuk Sopronra és Győrre. Megítélésünk szerint ezen három térségnek jelent a fejlődésében gátat, korlátot a határmenti helyzet, így a fejlesztésben éppen az együttműködés fizikai rendszerének kiépítésével (határátkelők, azok folyamatos működésének biztosítása, az kapcsolódó úthálózat kiépítése, az infrastrukturális rendszerek lehetséges összeköttetéseinek kialakítása), illetve a bilaterális térségi (települési) fejlesztésekkel lehetne javítani a helyzetükön, vagy éppen növelni gazdasági, társadalmi potenciáljukat.

2.2.2. Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja 2001 márciusára fejeződött be Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programjának kidolgozása, mely a megye 1996. júniusában elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül. A megyei területfejlesztési program hét évre, 2000-től-2006-ig terjedő időszakra határozza meg a megye területfejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló programokat. Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Programja az alábbi prioritásokat határozza meg: 1. 2. 3. 4.

Humánerőforrás bővítése és megújítása. Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése Környezet és infrastruktúra fejlesztése Határ menti együttműködés erősítése



28

A program 3. prioritásaként megfogalmazott Környezet és Infrastruktúra fejlesztése tartalmaz a Szigetközre vonatkozó utalást. Érinti a Győr-Moson-Sopron megye területén történt jelentős infrastrukturális beruházásokat, melyek kedvezően hatnak a környezeti elemekre (levegő, víz, talaj). Azonban a megye egyes térségeiben jelentős a lemaradás: csatornázottság, gázellátás tekintetében. Szigetközt és a Hanságot is a környezetileg érzékeny területek közé sorolták, ahol a vízbázisok védelme kiemelkedő fontosságú. A „Jövőnk” – természetvédelmi program egyik célja, a Nemzeti Biodiverzitás Monitoring Program (NBMP) keretében folytassák a monitoring-tevékenységet a Szigetköz térségében, valamint az országos monitoring központhoz való csatlakozás lehetőségét megteremtsék. Végső célként a Nemzeti Park létrehozását határozták meg. A tervezett Nemzeti Park tényleges kialakítását megelőzően egy olyan szervezett együttműködést ajánlott létrehozni, mely kiemelt feladatának a természet védelmét, fejlesztését és fenntartását tekinti. Ezt oly módon teszi, hogy ennek előnyére ne változzék hátrányosan az ott élők életkörülményei, a gazdálkodók és vállalkozók lehetőségei. Sőt, a tájvédelmet kell olyan magas fokon biztosítani, hogy a gazdasági és társadalmi igények és elvárások ne szoruljanak háttérbe a fenntartható környezeti fejlődés elve miatt. Ezen feltételek biztosításához kínál megfelelő formát egy naturpark, vagyis a Szigetközben olyan kiemelt védelem alá eső területet, ahol a táji adottságokat leginkább figyelembe véve kifejezetten az ökoturizmushoz kapcsolható rekreációs tevékenységeket lehet folytatni. A programkésztés időpontjában még nem volt hazai jogszabálya a naturparkoknak, így a javaslatok a már működő hazai és más, németországi és ausztriai példák alapján kerültek megfogalmazásra. Megvalósítandó célként a természeti értékek és területek állapotának feltérképezését, a veszélyeztető tényezők és folyamatok lehetőség szerinti kiiktatását jelölték meg. A megye természetes álló- és folyóvizeinek élőhelyeinek védelmének, a természetes ökoszisztémák arányának növelése a fenntarthatóság elveit figyelembe véve. A természetes tájelemek és élőhelyek megőrzése, illetve helyreállítása a megyében: fasorok, erdősávok, vizes élőhelyek (Szigetköz, Hanság) megvalósítása. A prioritások mindegyike a megye egész területére vonatkozik, minden kistérséget érint, azonban a 4. prioritást, a „Határ menti együttműködések erősítésé”-t tekintve - kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően- a mosonmagyaróvári kistérség külön is hangsúlyos szerepet kap. A „Kisalföld-Csallóköz” – Együttműködés a szlovák-magyar határon intézkedés hatása - főként a magyarok lakta déli területekkel – a perszonális és a településközi kapcsolatok élénkülésében fog megmutatkozni, annak ellenére, hogy már ma is tapasztalható a gazdasági együttműködés iránti intenzív érdeklődés (munkaerőcsere a határ menti térségekben jelentkező problémák kezelése érdekében). Az országhatár menti fekvés lehetővé teszi a komparatív előnyök számos formájának kiaknázását, így a gazdasági kooperációk kiszélesítését (pl. ipari, mezőgazdasági), a turizmus egybekapcsolása, az egyes országok különböző infrastrukturális rendszereink egybefűzését. A határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítésével lehetőség nyílik a Győr-Moson-Sopron megyei városok (Győr és Mosonmagyaróvár) települési funkcióinak határon túli érvényesítése, ami a különféle közjavak és közszolgáltatások kölcsönös igénybevételében nyilvánul meg (pl. közép és felsőoktatás). Végül megemlítendő a civil társadalom akciótereinek kiszélesítéséből a települések közötti kapcsolatok (testvérváros, testvérközség) származó társadalmi előnyök. „Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” – Hármas határ menti együttműködés intézkedés hangsúlyos eleme az új európai és egyben kelet-közép európai regionális fejlődés egyik lehetséges fejlődési gócpontja a kirajzolódóban lévő Bécs-Pozsony-Budapest tengely. A fejlődési tengelyhez való csatlakozásból származó előnyök és lehetőségek kihasználását nagymértékben elősegítené egy a Győr és a két szomszédos főváros között megvalósuló szorosabb együttműködés. Ez az együttműködés a már a megye területfejlesztési koncepciójában is szerepelő Bécs-Pozsony-Győr potenciális Eurégió kialakításában intézményesülhetne. A potenciális eurégió fontos alrendszerét képeznék a Bécsújhely-KismartonSopron és a Bruck an der Leitha-Mosonmagyaróvár városrégiók. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


29

2.2.3. Győr-Moson-Sopron megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja A Horwath Consulting Kft. és a Szemrédi Turizmus Tanácsadó Bt. Által 2001-ben készített turimusfejlesztési koncepció és program a regionális turizmusfejlesztési program után született meg, így szervesen kapcsolódik a regionális progamdokumentum prioritásaihoz. 1. Tudatos termékfejlesztés 2. Marketingtevékenység fejlesztése 3. Humán erõforrás fejlesztése 4. Szervezet- és intézményfejlesztés A megyei programban mefogalmazott prioritások és inézkedésekben a következőképpen jelenik meg a Mosonmagyaróvári kistérség egésze, illetve valamely része: A program a „Tudatos Termékfejlesztést” határozta meg a program 1. prioritásnak. Ezen belül az „Aktív turizmus” programjai között találkozhatunk a kistérség egy részére (Szigetköz) vonatkozó alintézkedésekkel. A vizitúrázás fejlesztésének lehetősége alintézkedés a megfelelő színvonalú kempingek, pihenő- és kikötőhelyek kialakítását tűzte ki célul. A túrázás és természetjárás színvonalának emelése alintézkedés is kidolgozásra került. Itt megfogalmazódott, hogy a kiváló természeti adottságok gyakran nem társulnak a turizmus színvonalas és környezetileg fenntartható lebonyolításához szükséges infra- és szuprastrukturális kiépítettséggel. Ezek fejlesztése elengedhetetlen a színvonalas turizmus fejlesztése szempontjából. A Szigetköz területén az erdősültség aránya magas, a vendégvadásztatásnak több évtizedes hagyománya van a megyében. A vadászat a szezon széthúzásának fontos eszközévé válhat, hiszen főként a nyári szezonon kívül jelent vonzerőt. Kulturális- és örökségturizmus fejlesztése területén különböző rendezvények és programok szolgáltatásainak fejlesztése fogalmazódott meg. A nemzetközi vonzerővel rendelkező programok mellett a kisebb jelentőségű, de színvonalas programok támogatása, mint pl. Szigetközben az Aranymosó Fesztivál is a megvalósítandó feladatokat képezi. A Gasztronómia és borturizmus fejlesztése céljából tematikus útvonalakat alakítanak ki. Főleg a gazstronómia lehetséges helyszínei a Szigetköz , a Rábaköz térsége, a Hanság és a Mosoni síkság. A falusi turizmus fejlesztése a különleges vonzerővel (gyógyvíz, termálvíz, aktív turisztikai vonzerők) nem rendelkező települések számára kiegészítő jövedelem megszerzésére ad lehetőséget, és így fontos szerepe lehet a település lakosságmegtartó képességének növelésében is. A falusi turizmus jó adottságokkal rendelkezik a megyében. A falusi turizmus fő területei a Fertő-tó partja, a Pannonhalmi-dombság, a Rábaköz, a Rába-Marcalmente, a Sokoróalja és a Szigetköz falvai. A 4. prioritásként megfogalmazott Szervezet- és intézményfejlesztés intézkedései között található a tájegységenként önálló turizmus marketingszervezetek létrehozása. Turisztikailag önálló egységet képező tájegységekben önálló marketing szervezet létrehozatala szükséges. A megyében ilyen tájegységi marketing irányítás hozható létre pl. a Fertő-tó és környékére a Nemzeti Parkkal együtt, a Szigetközre, és a Pannonhalmi-dombság és Sokoró térségére. Szerepük a turizmus marketing végzése mellett a turizmusfejlesztés ösztönzése és koordinálása, továbbá tevékenységük révén egyfajta minőségellenőrző funkció gyakorlása. Ezeknek a szervezeteknek szorosan együtt kell működniük. A program 3. részében találhatunk a programjavaslatokat tájegységenkénti bontásban. Ebben a fejezetben, a megye tájegységeire vonatkozóan fogalmazódtak meg a kivitelezendő turizmusfejlesztési programok és projektek. Hat tájegységet különböztettek meg, melyek egyike a Szigetköz és Mosoni-síkság. A tájegységi bontással lehetővé vált, hogy a kevésbé jelentős, illetve a kevésbé nyilvánvaló vonzerőkkel rendelkező tájegységek, azaz a gyakran “fehér folt”-ként említett HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


30

területek – mint például a Répce-sík, a Rábaköz, és a Hanság-Tóköz – is hangsúlyosan szerepeljenek a koncepcióban, és a programjavaslatok gyakorlati útmutatást adjanak ezen tájegységek turizmusfejlesztéséhez. Szlogenjavaslatként a következő javaslatok születtek meg: „Természethez kapcsolódó aktív pihenés tájegysége”, „Vizi kalandok tája”.

2.2.4. Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat-fejlesztési programja Az önkormányzati településközi utak ötven éves fejlesztési ajánlatát 2001-ben összeállító Somfai András okleveles szakmérnök a következő főbb stratégiai irányszámogat jelölte meg a megyére vonatkozóan a mellékútálózat fejesztési programjában: 1.

400 km-nyi útkorrekció és új gyorsforgalmi út építése

2.

2700 km önkormányzíti megvalósítású illetve koordinálású útkiépítés.

Ezen belül mintegy 500 km belterületi önkormányzati utcák szilárd burkolattal törénő ellátása, valamint 2200 külterületi út épíése. A nyolc térképszelvényen bemutatott megyei önkormányzatainak településközi útjaiból (össz. 510) 75 db szerepel a Mosonmagyaróvári térségre vonatkozóan, ezen belül új építés: 275,1 km-nyi, melynek becsült építési összköltsége 24.295 millió Ft.

2.2.5. Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelem programja A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Elnökének megbízásából 2002-ben készült háromkötetes programdokumentum. A Tisztább Termelésért Győri Regionális Központja szakértőinek munkája. A megyei környezetvédelmi program III. kötetében megfogalmazott feladatok nem sorrendet jelölnek, hanem a megyére jellemző környezeti elemek állapotának javítása és védelme érdekében teendő intézkedéseket. Alapdokumentum, mely iránymutatást jelenthet a települések, kistérségi társulások saját környezetvédelmi programjának elkészítésében, valamint megfelelő hátteret nyújthat a környezet-védelmi célú beruházások pénzügyi támogatásához. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Levegőtisztaság-védelem Vizek védelme Föld- és talajvédelem Épített környzet Természet- és tájvédelem Hulladékgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem A környezetbiztonság fokozása Energiaellátás A megye lakosságának egészésgügyi állapota Környezeti nevelés, tudatformálás, társadalmi részvétel Ipar Mezőgazdaság Közlekedés Idegenforgalom

A mosonmagyaróvári kistérséget illetően Mosonmagyaróvár vonatkozásában jelenik meg a Levegőtisztaság-védelem, mint az átmenő forgalom miatti légszennyezés megoldása, a Vizek védelme, HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


31

mely a városi szennyvíztisztító-hálózathoz kapcsolódik, az Épített környezet védelme, az Ipar, melyben a vörösiszap lerakó szakszerű üzemeltetését jelöli meg; valamint a mosonmagyaróvári forgalomcsökkentő intézkedések bevezetését sürgetik. A Szigetközt tekintve a Vizek védelme, mint a térség rehabilitációja és az ivóvizbázis védelmet preferálja, a Természet- és tájvédelem, mely az élővilág védelmét, a nemzeti park létrehozást jelöli, valamint az idegenforgalom területén a Dunán történő átkelés biztosítását szorgalmazza. A kistérséget továbbá főként a Közlekedési intézkedés emeli ki, a közúti terhelések csökkentése céllal.

2.2.6. További érintett Győr-Moson-Sopron megyei programdokumentumok Az alábbi dokumentumokban nevesítetten nem, de kedvezményezett szintjén megjelenik az általános értelembe vett kistérségi társulás. 6. táblázat: További érintett Győr-Moson-Sopron megyei programdokumentumok 1.

A Mezőgazdaság jövedelmtermelő képességének fokozása a technológiai fejlesztések környezetbarát megvalósításával. 2. A biogazdálkodás és egyéb környzet-kímlő gazdálkodási módok feltételrendszerének Győr-Moson-Sopron kialakítása. KAM-KORD megye mezőgazdasági és 1999 3. Képzés szakképzés, szaktanácsadás és Kht. vidékfejlesztési program ennek valamint a környzetgazdálkodás, vidék-fejlesztés intézményrendszerének kiépítése és működtetése 4. A falusi turizmus-ökoturizmus-alternatív turizmus fejlesztése, a népi és kulturális hagyományok megőrzése A koncepció a következő feladatokat tűzi ki megvalósítandó célként. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozása a technológiai fejlesztések környezetbarát megvalósításával az egyik kiemelt szempont. A falusi turizmus terén is fejlesztéseket javasol, és az ökoturizmus bevezetésének gondolata is megjelenik. A környzetgazdálkodás, vidékfejlesztés intézményrendszerének kiépítése és működtetése is megjelenik a program prioritásai között. A biogazdálkodás és egyéb környzetkímélő gazdálkodási módok feltételrendszerének kialakítása is megjelenik a programban. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a jövőben megvalósítandó feladatok a fenntartható fejlődést jelölik meg célként és a programok ezen prioritásokban jelölik meg a fejlődési útvonalat. Intelligens kistérségek létrehozása Győr-MosonSopron megyében a felülvizsgált statisztikai rendszerben

MTA RKK NYUTI

2002

1. Prioritás: Az információs- és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése 2. Prioritás: Az információs társadalom kistérségi felkészítő programja 3. Prioritás: A települési és kistérségi tartalomszolgáltatás fejlesztése, digitális alapú megújítása

Győr-Moson-Sopron megye kistérségeinek infokommunikációs jövőképe szerint elérhető, hogy: - A kistérségek sikeresen, veszteségek nélkül hajtsák végre az uniós csatlakozást, mely révén a térség (a megye és a régió) a csatlakozást követő időszakban is megőrizheti gazdasági vezető szerepét. - Az intelligens fejlesztések növelik a kistérségek innovációs potenciálját, miáltal a tudásalapú társadalom és gazdaság területén a régió fejlődésének húzóerejévé válhatnak. - A kistérségek a korszerű infokommunikációra épülő gazdaságépítés területén a Bécs – Pozsony – Győr által közrefogott ún. “aranyháromszög” vezető erejévé válhatnak. - Az információs társadalomban való aktív részvétel biztosítása révén minőségi ugrást érhető el a kistérségek lakosainak életminőségének javításában. - Minden szereplő és minden település számára biztosítva legyen a globalizált világban történő eligazodás, az információkhoz történő hozzáférés és feldolgozás lehetőségének megteremtésével a megye kistérségeiben. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


32

-

Az intelligens Győr-Moson-Sopron megye integrált portáljának elkészítése - Megyei e-közigazgatásfejlesztés - Teleház és tudásház fejlesztés - Megyei turisztikai portál - Intelligens kistérségi és települési stratégiák Intelligens Győr-Moson- Stratégiakutató kidolgozása Sopron Megye Stratégiai Intézet Kht, 2003 - Megyei távoktatási központ létrehozása és Operatív Programját Nagykovácsi - Megyei tudásfejlesztési stratégia kidolgozása - Megyei címtár portál létrehozása - Megyei e-múzeum - Megyei e-egészségügyi program - Megyei technológiafejlesztési program - Megyei internetes sajtó program A kiemelt fejlesztési törekvések átfogják a közigazgatás, az oktatás, a turizmus, a kultúra és művelődés, valamint az egészségügy és a helyi sajtó területét, illetve hangsúlyt helyeznek a kistérségi és települési intelligens stratégiák elkészítésére, sőt a tudás- és a technológiafejlesztési programok kidolgozására is.

2.3. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás területére vonatkozó elkészült kistérségi/települési fejlesztési dokumentumok A kistérségben elkészült fejlesztési dokumentumok feldolgozását 13 program/koncepció kapcsán ejtettük meg, melyből csupán egy volt települési szintű (Lébény) fejlesztési dokumentum. Tervezésileg ezen területfejlesztési dokumentumok tervezési módszertana egymástól különböző, azonban a 2001 után készülteken felismerhető mind a nyugat-dunántúli regionális program, mind a Győr-Moson-Sopron megyei program által használt metodika, mellyel az egyes programok/intézkedések illeszkedésének meghatározását könnyítik meg. Lefedettség tekintetében nem találtunk olyan stratégiai anyagot, mely valamennyi általunk vizsgált települést tartalmazott volna, bár olyan településsel sem találkoztunk, melyre nem készült valamilyen fejlesztési program, kivéve Károlyházát, mely nevesítetten 2002 óta létezik. A négy – nagy – szigetközi dokumentumban négy (Jánossomorja, Mosonszolnok, Újrónafő, Várbalog) kivételével valamennyi település megtalálható. A duplikáció nem ritka, környezetvédelmi programok alapján Kimle és Mecsér „válogathat”, melyikből „merítkezik” (Középső-Szigetköz és Kelet-Hanság Kapuja környezetvédelmi programok). Időbeliséget nézve a dokumentumok több mint fele (8 db) még 2000 előtt készült, eszerint a bennük feldolgozott adatsorok aktualizálásra, a megfogalmazott prioritások pedig – az időbeni megvalósítás körülményeinek változása miatt – felülvizsgálatra szorulnak. Tartalmilag igen eltérő dokumentumhalmazzal találkozhatunk, általánosan jellemző a helyzetelemzések tartalmas, minden részletre kiterjedő kidolgozása, míg a stratégiai fejezetek kevésbé kiforrottak. A stratégiai célok, prioritások, intézkedések átgondolt felépítése kevés kivételtől eltekintve nem jellemző, az áttekinthető egyoldalas célrendszer/prioritástábla sok helyütt hiányzik. A helyzetelemzés egyfajta összegzése és a stratégia munkarészek előzménye, a SWOT analízis szintén nem domináns programelem a fejlesztési dokumentumokban.



33

7. táblázat: A kistérségben készült fejlesztési dokumentumok és prioritásaik Dokumentum címe

Készítő

A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója

KÉE-MTA

Stratégiai irányok és akciók a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége számára

Rechnitzer János DSc Szörényiné dr. Kukorelli Irén

Készítés dátuma

1993

Felhasznált legfrissebb adatok dátuma 1990

Megfogalmazott fejlesztési prioritások 1. 2. 3. 1. 2. 3.

1996

1992

4. 5. 6. 7. A. B.

A térségfejlesztés társadalmigazdasági feltételei a Nyugati Kapu településeiben I.-II.

Nyugati Kapu kistérségi agrárfejlesztési program

MTA RKK NYUTI

C. 1995. D. E.

Melidora Bt.

1998.

1997.

1. A fenntartható fejlődés és versenyképesség 2. A támogatási lehetőségek maximális kihasználása megfelelő projektek kidolgozásával 3. Az ágazat centrikus termelési politika 4. Környezet- és természetvédelem 5. A térség rekreációs, turisztikai és sportcélú hasznosítása 1. 2. 3.

A Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás turisztikai koncepciója

MTA RKK NYUTI

Szigetköz és a Mosoni-sík kistérség vidékfejlesztési stratégiai programja

Koltai Gábor TK vezető – Máté Mária – KAMKORD Kht.

Felső-Dunatáj kistérség komplex térségi koncepció

1997. június

Napkapu Bt.

1998.

1998. 4. 5. 6.

1999

2000

1997

1998

Tájrehabilitáció Természetvédelem, tájvédelem, környezetvédelem Fenntartható területfejlesztés A tájkép és tájértékek védelme A mezőgazdasági termékváltás kialakítása A primer ágazatban megtermelt termékekre helyi feldolgozóbázis megteremtése Tudásigényes, környezetbarát ipar telepítésével gazdaságélénkítés Turizmus és a szolgáltató szektor minőségi bővítése Infrastruktúra, közlekedésfejlesztés Image építő akciók Közösségépítés Tercializálódás folyamatának erősítése, turizmus fejlesztése A térség K+F tevékenységének összekapcsolása a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységgel Tájkép és tájérték és a környezet védelme Infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése

Komplex turisztikai program készítése Vendégváró szakemberek képzése Turisztikai kínálat növelése, a programkínálat lebontása és összehangolása a három mikrotérre vonatkozóan Bányatavak rekultivációja Felkészülés a tározótó üzembe helyezésére Marketing tevékenység fokozása

1. 2. 3. 4.

Offenzív stratégiát támogató helyzetek Váltás orientált stratégiát támogató helyzetek Defenzív stratégiát támogató helyzetek Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek

1. 2.

Mezőgazdasági fejlesztések Turizmusfejlesztés



Dokumentum címe

Készítő

Készítés dátuma

Felhasznált legfrissebb adatok dátuma

Megfogalmazott fejlesztési prioritások 1.

Mosoni-Duna menti települések komplex térségi koncepció

Napkapu Bt.

2001

1999.

A Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége középső részének (KözépsőSzigetköz) környezetvédelmi programja

DHV Magyarország Kft.

2002

2000

Szigetközi Ökoturisztikai Program


2002

2000

Lébény község környezetvédelmi koncepciója

Babos Rita

2002

2000

Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás környezetvédelmi programja


2002

2000

Kelet-Hanság Kapuja Térségfejlesztési Társulás környezetvédelmi programja


2003

2001

2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1.

A szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása – egyeztetési változat

MTA RKK NYUTI – VITUKI Consult – Hallépcső Bt. – ÖKOPLAN

2. 2003

34

2003 3.

Vízgazdálkodási fejlesztések folyószakaszonként Mezőgazdasági fejlesztések Természet és környezetvédelmi fejlesztések Turizmusfejlesztés Talaj- és talajvízvédelem Hulladékgazdálkodás Szennyvíztisztítás- és elhelyezés Levegőminőség Energiagazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem Természeti környezet megőrzése Szemléletformálás Természetjárás gyalog és kerékpáron Vizitúrázás Lovaglás Települési környezet, zöldterület gazdálkodás Csapadékvíz-elvezetés Kommunális szennyvízgyűjtés és kezelés Kommunális hulladékkezelés Levegő-, zaj- és rezgésvédelem Közlekedés Vízgazdálkodás Energiagazdálkodás A természeti és az épített környezet Talaj- és talajvíz védelem Hulladékgazdálkodás Szennyvíztisztítás és –elhelyezés Levegőminőség Energiagazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem A természeti környezet megőrzése Szemléletformálás Levegőminőség-védelem Talaj-, a felszín alatti és a felszíni vizek védelme Hulladékgazdálkodás Épített környezet, zöldterület-gazdálkodás Energiagazdálkodás A természeti környezet megőrzése Környezettudatos nevelés A hiányzó helyi rendelkezések és szabályzatok megalkotása (jogalkotás) Nemzeti Park kialakítása, a Szigetköz és Mosoni-Duna környezet minőségének fejlesztése Az Öreg-Duna és mellékágrendszerének komplex vízi úttá történő fejlesztése, a Mosoni-Duna nemzetközi vízi úttá történő fejlesztése A szigetköz és a Mosoni-Duna egységes idegenforgalmi szerepének kialakítása, fejlesztése


35


Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza * Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog

8. táblázat: A kistérség településinek vonatkozásai a kistérségi dokumentumokban

A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója

X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X

X X

Stratégiai irányok és akciók a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége számára

X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X

X X

A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Nyugati Kapu településeiben I.-II Nyugati Kapu kistérségi agrárfejlesztési program A Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás turisztikai koncepciója Szigetköz és a Mosonisík kistérség vidékfejlesztési stratégiai programja Felső-Dunatáj kistérség komplex térségi koncepció Mosoni-Duna menti települések komplex térségi koncepció A Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége középső részének (Középső-Szigetköz) környezetvédelmi programja Szigetközi Ökoturisztikai Program Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás környezetvédelmi programja Kelet-Hanság Kapuja Térségfejlesztési Társulás környezetvédelmi programja A szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása – egyeztetési változat

X

X

X X

X X

X

X

X

X X X

X

X

X X

X X

X

X

X

X X X

X

X

X X

X X

X

X

X

X X X

X X X X X X X X X X

X

X X X

X X

X

X

X X X X X

X X X X

X

X X

X X

X X X X X

X X

X

X X X

X

X X X X X X X X X

X

X

X

X X X X X X X X X X

X X X X X

X

X

X X X X X X X X X X X X

X X

X

X

X

X X X

X

X X X X X X X X X

* Károlyháza Kimlével együtt jelent meg a korábbi dokumentumokban. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

X X

X X


36

2.4. A Mosonmagyaróvári kistérség érintettsége a különböző szintű programdokumentumokban – összegzés Valamennyi dokumentum hangsúlyozza a természeti környezet egyediségét, megőrzendő értékeit, és az egyes programok kiterjednek a térség tájképi és természeti sajátosságainak megőrzésére, és ezzel egyúttal a természeti értékekre alapozott turizmus-fejlesztésre, melyet ökoturizmus valamely ága formájában kívánnak megvalósítani. Az egyes társulások területfejlesztési koncepciói nem számolnak a nemzeti park megalakulásával, csupán a natúr park kialakítását, annak szervezeti formájának létrehozását szorgalmazzák. Ezt a gondolatot a megyeprogram is támogatja, miszerint a környezettudat erősítése érdekében a natúrpark létrehozása az elsődleges szempont, majd azt kövesse a Duna Nemzeti Park megalakítása. A transznacionális projekt is hasonló állásfoglalást fogalmazott meg. A tíz év során készült koncepciók mindegyikében rendre megjelenik a tájrehabilitáció és kiemelt hangsúlyt kap a természet-, környezet- és tájvédelem, a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő gazdaság megteremtése. Emiatt értékelhető úgy, hogy valamennyi koncepció tartalmaz párhuzamosságot, mert az újabb és újabb koncepciók intézkedéseikben visszatérnek a korábban megfogalmazottakhoz, ezzel is hangsúlyozva, hogy mind a mikrotérségek, mind a tágabb terek (régió, megye, hármashatár térség) számára megfogalmazott programok megvalósításához a tájrehabilitáción keresztül vezethet az út, ennek elhúzódása pedig a többi gazdasági fejlesztési programok megvalósításának késlekedéséhez vezet. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás településeinek programokkal történt lefedettsége kiegyenlítettnek mondható. Több-kevesebb tartalommal, nem mindig a kívánt mélységig – ez leginkább a jelen dokumentum Egyeztetési Változatára érkezett véleményeken, észrevételeken tükröződött leginkább. Jelen dokumentum nem az egyes településeket kiemelve, hanem egységes területként próbál a majd a következő fejezetekben elemzést nyújtani a Társulásról, és a már megfogalmazott, de különkülön részegységekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókból és programokból próbál egységes érvényű, jelenleg és a középtávra szólóan is aktuális célrendszert felépíteni. A fentebb említett tájrehabilitáció mellett kiemelt a településfejlesztés témaköre, valamint a helyi gazdasági élet megtartása és a természet-társadalom-gazdaság kényes egyensúlyának fenntartása melletti fejlesztése.



37

3. Helyzetértékelés A Mosonmagyaróvári társulás több szempontból is speciális helyzetű kistérség: több olyan ismérvvel rendelkezik, melyek egyedivé teszik – tehetik – a régió 24 kistérsége közül. Természetesen nem nagyvárosi agglomerációs térségekkel (győri, szombathelyi, zalaegerszegi) összevetve, hanem a közép- és kisvárosi térségeket tekintve. Földrajzi fekvéséből adódóan közlekedésre és gazdasági életére meghatározó a Bécs-PozsonyBudapest fővárosok közelsége, azok egyszerű, gyors megközelítése az E60, E65, E75 nemzetközi főútvonalakon, valamint Bécs, Budapest esetében vasúti fővonalon is. Térkapcsolatait tekintve fontos a megyeszékhelyek (Győr és Szombathely) szintén főutakon történő elérhetősége az M1 és 86-os főutakon, mely utóbbi kiemelt fontosságú az egész nyugat-dunántúli régió számára (északdéli tengely). Az osztrák oldal felé nemzetközi forgalmú közúti határátkelőhely Hegyeshalom, valamint a szlovák határ felé Rajka biztosítja a különböző javak folyamatos mozgását. A Duna és a Mosoni-Duna jelenléte ráirányítja a figyelmet a térségre, legyen akár szó a Duna elterelése okozta gazdasági-társadalmi hátrányokról, a vízpótlásról vagy tájrehabilitációról – illetve a folyók adta lehetőségek kihasználatlanságáról, mint pl. a Duna tekintetében a vízi határátkelőhely kiépítése. Ugyancsak bizonyos típusú természeti érték megléte az, mely vonzza a befektetőket, az idelátogatókat: a térségben található termálvízlelőhelyek és a rájuk épülő – lassan mega- – létesítmények: Mosonmagyaróvár, Lébény, Lipót, Máriakálnok, későbbi tervek szerint Bezenye új típusú idegenforgalmi arculatot teremthetnek a térségben: wellness-szabadidő-gyógyászat megjelöléssel. A gazdasági erőforrásokat figyelembe véve a kistérség két városának (Mosonmagyaróvár, Jánossomorja) gazdasági potenciálja jelentős, a humánerőforrás tekintetében a Mosonmagyaróváron működő egyetemi kart kell kiemelni. A fenti jellegzetességek után tekintsük át, hogyan is jelenik meg a mosonmagyaróvári kistérség a statisztikai adatokat elemezve a regionális és megyei összehasonlításban, majd településszintű elemzést követően SWOT analízis segítségével összefoglaljuk a főbb ismérveket.

3.1. Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás helyzete a regionális összehasonlításban A jelenleg érvényes regionális politika a nemzeti/ágazati szinteken kívül a regionális és kistérségi szinteket preferálja. Nemzeti és/vagy ágazati egyezetéseken a fő vonal a regionális állapot bemutatása, míg regionális szinten a kistérségi különbségek hangsúlyozása. Ez utóbbi rendkívül fontos egy olyan régió számára, melynek mutatói kifelé sokkal kedvezőbb képet festenek, mint valójában az a belső területek közt érvényes lehetne. A belső egyenlőtlenségek mérése sokszor, sokféleképpen történt. A kistérségek egymáshoz való összehasonlítását mindig az irányítja, hogy melyek is azok az elérni kívánt célok, melynek megfelelni szükségeltetik. Jelen elemzést csak az a cél vezérli, hogy a többcélú kistérségi társulás számára rendelkezésre álljon egy helyzetkép, melyben megtalálja helyét a gazdaságilag fejlettnek tudott, de számos más területen fejlődésében stagnáló, előrehaladásában megtorpanó nyugat-dunántúli régióban.



38

Az elemzés adatsoraiban nagymértékben támaszkodik az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézete által 2005 tavaszán összeállított „Nyugat-dunántúli kistérségek sajátosságai, a régió helyzetelemzése térségi megközelítésben” cím munkára. Az elérhető legfrissebb, 2003-as statisztikai adatok feldolgozásával, ábrák segítségével kerül egymás mellé a régió 22 kistérsége, valamint összevetve őket a regionális átlagokkal.

3.1.1. Vállalkozói környezet bemutatása a mosonmagyaróvári térségben Az ezer főre jutó működő vállalkozások (79,31), egyéni vállalkozások (50,29) koncentrálódását, a 10 ezer lakosra jutó nagyvállalati jelenlétet (1,78), valamint az ágazati szerkezetet tekintve a régió többi kistérségeihez viszonyítva a mosonmagyaróvári kistérség esetében mérsékelten átlag (regionális indexek a fentebb sorolt mutatókat tekintve: 72,14; 47,62; 0,92) feletti adatokkal találkozhatunk, melyek elsősorban a határ közelségének és a logisztikai és az idegenforgalmi vállalkozások magas számának köszönhetők. A külföldi tulajdoni hányad jelenléte kiegyenlített, APEH források szerint mintegy 50%-os. A vállalkozások ágazatonkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a regionális átlaghoz viszonyítva (11,88%) alacsony a mezőgazdasági vállalkozások aránya (7,63%), a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások száma azonban magas (69,23% a 63,52%-hoz képest) – mely ma egyre általánosabb tendenciaként jelentkezik országos viszonylatban is. Ugyanezen ismérvekkel rendelkezik még a nagykanizsai, a Sopron-fertődi és a zalaegerszegi kistérség. 1. ábra: A vállalkozói környezet néhány mutatószáma a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 120 100

Működő vállalkozások száma, 1000 főre jutó, 2003 (év végén)

80 60

Működő egyéni vállalkozások száma, 1000 főre jutó, 2003 (év végén)

40 20

Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Sopron-Fertődi Téti Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Keszthely-Hévizi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti

0

Forrás: MTA RKK NYUTI


A 250 főnél nagyobb vállalkozások száma, 10000 lakosra jutó, 2003


39

3.1.2. Kereskedelem – turizmus Az idegenforgalomhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásközpontú gazdasági jellemzők alapján a mosonmagyaróvári kistérség az erős középmezőnyben található a győri, a nagykanizsai és a szentgotthárdi kistérségekkel együtt. Magas az ezer főre jutó vendéglátóhelyek száma (7,46), azonban a kistérségben a regionális értékhez (27,45%) képest viszonylag alacsony az élelmiszerüzletek aránya (20,8%) . Ez összefügghet a nagy kereskedelmi láncok nagyobb arányával. Érdekesség, hogy az idegenforgalmi látnivalók számossága ellenére a régiós átlagot tekintve (1123,47) meglepően alacsony az ideérkező vendégek száma (646,21), és az itt eltöltött egy vendégre jutó vendégéjszakák száma (1,98) is a régiós átlag (3,0) alatt van. A látogatókon belül magas a külföldiek aránya (63,22%), s ők egyben hosszabb ideig tartózkodnak e térségben, hisz a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák aránya 65,23%, mely kimagaslóan a régiós átlag (36,54) felett van. A regionális értéket torzítják a nemzetközi színvonalú turisztikai központok (csepregi és a Keszthely-hévízi kistérség) kiugróan magas értékei.

3.1.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelmi helyzet A foglalkoztatottságot (42, 48%) tekintve kedvező adottságról beszélhetünk, melyre azonban sem a régiós átlag (11,59%) alatti diplomások aránya (10,96%), sem a szintén régiós átlag (13,69%) alatti vezető vagy értelmiségi jellegű foglalkozásúak (13,13%) aránya nem magyaráz. A szolgáltatási szektorban ténykedő vállalkozások viszonylag magas száma sem tükröződik a szolgáltatási jellegű ágazatban foglalkoztatottak (47,14%) arányában, mely szintén a régiós átlag (49,73%) körül van. Az egy főre jutó bruttó jövedelmet és adófizetők arányát tekintve a kistérség értékei (486 ezer Ft, 46,85%) csupán az átlag körüliek (455 ezer Ft, 45,89%). 2. ábra: A munkanélküliség jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 100 90 80

Regisztrált fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya az összesen belül, %, 2003

70 60

Regisztrált szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya az összesen belül, %, 2003

50 40

Regisztrált pályakezdő munkanélküliek aránya az összesen belül, %, 2003

30 20 0

Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróv Pannonhalmai Sopron-Fertődi Téti Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Keszthely-Hévizi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti

10


A munkanélküliség struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy regionális összehasonlításban kedvező a kistérség helyzete, a régióhoz képest (4,82) mélyen az átlag alatti a regisztrált munkanélküliek aránya (2,94), valamint a tartósan munkanélküliek aránya (1,15, régiós átlag: 1,8) is. A szelleHHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


40

mi és fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya az átlag (82,86; 17,14 %) körül mozog, míg a pályakezdőké (3,53) kifejezetten alacsonyabb a regionális értéknél (6,48). A fenti mutatókat vizsgálva a mosonmagyaróvári térség az egységesen átlag körüli értékekkel jellemezhető térség képét mutatja: a foglalkoztatottságot tekintve a csepregi és szentgotthárdi; a munkanélküliség mutatószámainak viszonylatában pedig a celldömölki, csepregi, kapuvári, Keszthelyhévízi, a körmendi, a sárvári és téti kistérséggel kerül egy-egy csoportba.

3.1.4. Iskolázottság A képzettség általános szintjét jól mutatja, hogy a kistérségben mérsékelten az átlag (31,61; 8,38) felett van mind a középiskolai végzettségűek (32,86%), mind a diplomások aránya (8,51%), mely egyben Mosonmagyaróvár közép- és felsőfokú iskolaközpont jellegére is utal. Ugyanez a kedvező struktúra a munkaerőpiacon való megjelenésben nem feltétlenül tükröződik. 3. ábra: Az iskolázottság jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 50 45 40 35 30

18–X éves legalább középiskolai érettségivel az azonos korcsoportban, %, 2001

25 20 15

25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel az azonos korcsoportban, %, 2001

10 5 Zalaszentgróti

Nagykanizsai

Zalaegerszegi

Lenti

Letenyei

Vasvári

Keszthely-Hévizi

Szombathelyi

Sárvári

Szentgotthárdi

Kőszegi

Őriszentpéteri

Körmendi

Csepregi

Téti

Celldömölki

Sopron-Fertődi

Pannonhalmai

Kapuvári

Mosonmagyaróvári

Győri

Csornai

0


A mosonmagyaróvári kistérség a középiskolai oktatás erősebb szerepével – a felsőfokú oktatás jelenléte ellenére – az átlagos kistérségek közé tartozik a körmendi, a sárvári és a szentgotthárdi kistérségekkel.

3.1.5. Oktatási infrastruktúra Az oktatási intézmények állapotának (kihasználtság és felszereltség) tekintetében a mosonmagyaróvári kistérség kedvezőtlen képet mutat, az egyes oktatási helyek túlzsúfoltak. Mind az óvodai (84,02), mind az általános iskolai (19,46) és mind a középiskolai (34,37) tanteremre jutó gyermekek száma jóval a regionális érték (81,71; 18,38; 23,85) felett van. Az egy számítógépre jutó tanu-



41

lók száma (2,17); valamint az internettel rendelkező feladat-ellátási helyre jutó diákok száma (52,63) is a regionális mutatószámok felett van (1,74; 45,57). A régiós átlag körül mozog a felnőttoktatásban részt vevők száma (5,69, régiós átlag: 5,23). A mosonmagyaróvári kistérség ezen mutatót tekintve egy csoportban van a Keszthely-hévízi, a kőszegi, a lenti és szentgotthárdi kistérségekkel.

3.1.6. Egészségügyi ellátás Egészségügyi ellátottságra vonatkozóan a kistérség adatai valamivel a regionális átlag alattiak, a térségben található egyetlen kórház ismérvei (1000 lakosra jutó kórházi ágyak: 4,14; régió: 5,62) , valamint a 10 ezer lakosra jutó gyógyszertárak számát (1,65; 1,75), valamint a 10 ezer lakosra jutó háziorvosok számát (4,94; 5,41) tekintve. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2026 fő) a regionális érték (1886 fő) felett van., míg kistérségi szinten egy gyógyszertárra 6079 fő, jut, addig regionálisan 6471 fő. Ezen kevéssel az átlag körüli pozíciókkal a mosonmagyaróvári kistérség a sárvári és téti kistérségekkel került egy csoportba. 4. ábra: Az egészségügyi ellátás jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 20 18 16 14 12

Háziorvosok száma, 10000 lakosra jutó, 2003

10 8

Kórházi ágyak száma, 1000 lakosra jutó, 2003

6 4 2



Zalaszentgróti

Nagykanizsai Zalaegerszegi

Lenti Letenyei

Vasvári Keszthely-Hévizi

Szentgotthárdi Szombathelyi

Őriszentpéteri Sárvári

Körmendi Kőszegi

Celldömölki Csepregi

Sopron-Fertődi Téti

Mosonmagyaróvári Pannonhalmai

Győri Kapuvári

Csornai

0

Gyógyszertárak száma, 10000 lakosra jutó, 2003


42

3.1.7. Általános jóléti mutatók A korábban elemzett mutatók1 közül kerültek ebbe az indexbe változók, amelyek az életminőség szempontjából meghatározónak számítanak. Ezek alapján megállapítható, hogy a kistérség viszonylag fejlett térségnek tekinthető: a városlakók aránya (42,1%) a regionális átlag (45,0%) körül van, az egy főre jutó jövedelem és a személyautók száma (263; 253) megfelel a középvárosi térségek értékének, magas a vállalkozások és a nagyvállalatok (250 főnél nagyobb) aránya. Az 19902001 között eltelt években az épített lakások aránya (9,1) az átlag (7,9) feletti. A fenti mutatókat tekintve a mosonmagyaróvári térség a körmendi, a kőszegi, a nagykanizsai, a sárvári és a szentgotthárdi kistérségekkel került egyazon csoportba. 5. ábra: Általános jóléti mutatók - Kistérségi csoportosítás

Mosonmagyaróvári

Győri Soproni Kapuvári

Csornai Téti

Pannonhalmai

Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári

Szombathelyi

Körmendi

Vasvári

Szentgotthárdi

Zalaszentgróti

Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti

Letenyei

Nagykanizsai

* A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, mindegyik térkép esetében a sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelző mutatók fokozatos romlását fejezik ki.

Forrás: MTA RKK NYUTI 1 Az MTA RKK NYUTI által összegzett mutatók: működő vállalkozások száma, 250 főnél nagyobb vállalkozások száma, egy főre jutó külföldi tulajdon összege, az egy főre jutó összes szja, egy főre jutó bruttó jövedelem, személygépkocsik száma, munkanélküliség, foglalkoztatottság, épített lakások aránya.



43

3.2. A Mosonmagyaróvári kistérség helyzete megyei összehasonlításban Győr-Moson-Sopron megye hét statisztikai kistérségét négy főbb mutatócsoport segítségével állítjuk egymás mellé, kiemelve a Mosonmagyaróvári kistérség helyzetét. A kistérségek közti különbségek a jelenleg elérhető legfrissebb, 2003. évi adatok elemzése után kerülnek ábrák segítségével szemléletesen bemutathatóvá.

3.2.1 Településszerkezet, népesség A Mosonmagyaróvári Kistérség Győr-Moson-Sopron megyében a legkiterjedtebb kistérség (931 km2). A települések számát (26) tekintve csupán a Sopron-Fertődi, a Csornai és a Győri kistérség területén található több település, a megye településeinek 14%-át fedi le területe. Településszerkezetére jellemző, hogy területén két város található (Mosonmagyaróvár és Jánossomorja), a települések többsége (9) 1000-2000 fő közötti, 4 települése 500 fő alatti. 6. ábra: Települések száma Győr-Moson-Sopron megyében, 2003

34

Csornai 27

Győri 19

Kapuvári

26

Mosonmagyaróvári 18

Pannonhalmai

39

Sopron-fertődi 19

Téti 0

5

10

15

20

25

30

35

40

Forrás: Győr-Moson-Sopron megyei Statisztika Évkönyv, 2003

A megye népességének 16,5%-a él a Mosonmagyaróvári kistérségben, a harmadik legsűrűbben lakott térség. 7. ábra: A megye kistérségeinek lakónépessége, 2003. december

Téti

Csornai

Sopron-fertődi

Győri Pannonhalmai

Kapuvári Mosonmagyaróvári

Forrás: Győr-Moson-Sopron megyei Statisztika Évkönyv, 2003 HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

44


3.2.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, működő vállalkozások A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlását tekintve a kistérségben viszonylag magas a mezőgazdaságban és a szolgáltatások területén dolgozók aránya. A kistérségben a munkanélküliek aránya megfelel a megyei átlagnak (2,8%), ennél kedvezőbb képet a megyében csupán a SopronFertődi kistérség mutat. Ha munkanélküliek körében a pályakezdők és a szellemi foglakozásúak arányát vizsgáljuk, a megyében a Mosonmagyaróvári kistérség mutatja a legkedvezőbb képet. Míg a megyei átlag a két mutató tekintetében 23,5% ill. 6,4%, addig a kistérségben a szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya 13,4 %, a pályakezdők aránya pedig 3,5%. 8. ábra: Foglalkoztatottak megoszlása a kistérségekben gazdaság ágazatonként, 2003

Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Sopron-fertődi Téti 0

10

20

30

40

50

Mező- és erdőgazdaság

60

Ipar

70

80

90

100

Szolgáltatások


A működő vállalkozások számát és a lakónépességhez viszonyított fajlagos arányát vizsgálva megállapítható, hogy a megyei kistérségek közül a mosonmagyaróvári az előkelő harmadik helyet foglalja el. A működő vállalkozásokon belül a társas- és egyéni vállalkozások arányát tekintve hasonló eredményre jutunk, kiemelendő azonban, hogy míg a megye kistérségeiben a 250 főnél többet foglalkoztató társas vállalkozások száma – a Győri kistérséget kivéve (34) – alacsony, addig a megyében található 62 nagyvállalat 21%-a (13) a Mosonmagyaróvári kistérségben működik.


45


9. ábra: Működő vállalkozások megoszlása kistérségenként, 2003

Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Sopron-fertődi Téti 0

2500

5000

7500

10000

Társas vállalkozások

12500

15000

17500

20000

Egyéni vállalkozások


3.2.3. Közműellátottság A közüzemi vízhálózatba a kistérség lakásainak 96%-a bekapcsolásra került, s bár a szennyvízhálózatra csatlakozott lakások aránya ennél jóval alacsonyabb (68%), mégis fajlagos mutatókat tekintve (vízhálózatra jutó csatornahálózat hossza) a Mosonmagyaróvári kistérség van a legkedvezőbb helyzetben a megyében. A vezetékes gázt fogyasztók számát tekintve azonban sajnos kevésbé kedvező a kistérség helyzete, a Téti és a Csornai kistérséget hagyja csupán maga mögött. 10. ábra: Vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya kistérségenként, 2003 100 80 60 40 20



ti Té

So pr on -fe rtő di

no nh al m ai Pa n

ya ró vá ri

os on m ag

uv ár i M

K ap

G yő ri

Cs

or na i

0


46

3.2.4. Kereskedelem és idegenforgalom A kiskereskedelmi üzletek száma viszonylag magas, fajlagos értéke (1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet) pedig kimondottan magas a megyei átlaghoz viszonyítva. A különböző típusú szaküzletek kistérségenkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy arányait tekintve többségben vannak a ruházati üzletek, ellenben alacsony a gépjármű-alkatrész- és bútor-szaküzletek aránya. Az idegenforgalom főbb adatainak tekintetében az összes megyei vendéglátóhely 20%-a található a térségben, ehhez képest alacsonynak tűnhet a kereskedelmi szálláshelyek esetében a 10%-os részarány. Ez utóbbi adatot azonban nagymértékben befolyásolja a Sopron-fertődi kistérség kiugróan magas szálláshelyeinek száma. 11. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek kistérségenként, 2003

Téti 1%

Csornai 1% Győri 24% Kapuvári 2%

Sopron-fertődi 60% Pannonhalmai 2%

Mosonmagyaróvári 10%


3.3. A Mosonmagyaróvári kistérség az elmúlt évek tükrében Ahhoz, hogy napjainkban értékelni tudjunk egy-egy mutató meglétét vagy hiányát, látnunk kell, honnan is indult a térség. Ennek bemutatásához a feldolgozott térségi fejlesztési koncepciókban megjelenő statisztikai adatsorokat vettük figyelembe. Mivel azonban a legrégebbi felhasznált adathalmaz az 1990. évi volt – és ezt már túl távolinak éreztük – így az 1995. és 2000. – közbenső – évit választottuk a 2003. évi adatsorok mellé elemzendőnek. Az elemzést kistérségi szinten kezeljük, hozzárendelve az adott mutatóhoz a megyei értékeket is. Nem térünk ki az értékelés során a települési különbségekre, célunk az általános – nem teljes körű kistérségi jellemzés az adott három időpontban. A lakónépességet tekintve a mosonmagyaróvári kistérségre a lassú növekedés a jellemző, csakúgy, mint megyei szinten. A 2000. év némi visszaesést jelez ugyan, ám az mindenképen tény, hogy mára nőtt a lakosságszám, amely a pozitív vándorlási különbözetnek köszönhető. A természetes szaporodási index sem jellemző országosan, így ezen ismérv kedvező volta speciális helyzetűvé teszi a kistérséget.


47


A gazdasági aktivitás mértéke megyei viszonylatban némiképp visszafogott és még megyei szinten sem érte el az 1995-ös irányszámokat. Az infrastrukturális mutatókat tekintve láthatjuk a legnagyobb változásokat. A népességszám lassú növekedése a lakásállomány folyamatos bővülését eredményezte. A hétköznapok kényelmének biztosítéka a megfelelően ellátott települések, otthonok. A gázellátás kiépítésének viszonylagos kései megkezdése miatt a térség ezen mutatója az elvárt alatt szerepel, azonban mind az ivóvíz, mind az szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése folyamatos, az előbbi 100%-osnak tekinthető, utóbbi pedig a megyei átlag körül mozog. Az elérhetőséget biztosító telefonfővonal kiépítettség megyei szinten megfelelő. 9. táblázat: A Mosonmagyaróvári kistérség és Győr-Moson-Sopron megye jellemzői, 1995, 2000, 2003 Mutatók Lakónépesség (fő) 1000 lakosra jutó természetes szaporodás ill. fogyás (-) 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet 1000 főre jutó vállalkozások száma 1000 főre jutó kereskedelmi szállásférőhely Lakásállomány (db) 1000 lakosra jutó épített lakások száma Vezetékes gázt fogyasztó háztartás a lakásállomány %-ban Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakás (%) Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakás (%) 1000 lakosra jutó telefonvonal száma

1995.év

2000. év

2003. év

Kistérség

Megye

Kistérség

Megye

Kistérség

Megye

71918

425823

71355

424507

72585

440138

-0,4

-2,3

-5,3

-3,2

-2,9

-3,4

-3,5

3,0

-1,1

2,2

3,4

2,2

85

96

77

88

80

91

29

24

23

34

30

50

25320

157391

25957

161315

27013

171133

3,2

2,4

4,2

3,0

4,5

5,4

0

45,5

31,6

63,7

42,0

69,1

90,0

95,3

96,4

96,6

95,8

94,8

28,2

44,8

61,4

61,3

68,4

69,0

138

252

338

355

339

372

Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Statisztikai Évkönyv 1995, 2000, 2003

3.4. A Mosonmagyaróvári kistérség településeinek jellemzői napjainkban A Szigetköz kedvező fekvése, vonzó természeti adottságai jellemzőek a térségre. Bár a Duna elterelése éreztette negatív hatását a szigetközi tájon, a vízpótlási rendszer üzembe helyezése mérsékelte (de nem ellensúlyozta) az állapotok rosszabbodását. A Szigetköz és a Hanság természetes flórája és faunája – még mindig – a térség egyik legnagyobb vonzerejét adja. A kistérségen belüli különbségek, az öregedő-fiatalos falvak, a gazdaságilag aktívabb települések és a megbújó, csendes alvófalvak mindmind egyedivé teszik a térséget.



48

3.4.1. Természeti adottságok és viszonyok a kistérség területén A kistérség területét a földtörténeti harmadkor végén a Pannon-beltenger borította. A korszak végére azonban a tenger medencéje a széleken kavics, a belső részeken agyag, márga és finom homok rétegekkel feltöltődött, elsekélyesedett, és helyén egy kiédesülő vizű tórendszer maradt vissza. Ekkor léptek a medencébe az Alpok és Kárpátok irányából érkező folyók, a Duna, a Morva, a Rába, a Vág és a Nyitra elődei, melyek esésüket elvesztve, lerakódó kavicsos-homokos hordalékukkal tovább töltötték a levantei korszakban viszonylag gyorsan süllyedő medencét. Folyásirányuk a maitól még eltért. 2-2,5 millió évvel ezelőtt az Ős-Duna az Alpok és a Kárpátok vonulatát még Bruck környékén törte át, és dél felé folytatta útját. Később, a medence fokozatos feltöltődése miatt a folyók iránya megváltozott, a negyedkor kezdetén - kb. 1 millió évvel ezelőtt - a Duna már a Hainburgi-hegy és a Kis-Kárpátok között tört be a medencébe, kelet felé építve ki új medrét. Ezzel a térség mai vízrendszere kezdett kialakulni. A kistérség az erdőssztyepp zónába tartozik. Flórája az Alföldéhez hasonlít, az eltéréseket elsősorban sajátos vízrajzi helyzete okozza. A kistérség szinte teljesen magában foglalja a Szigetköz egy részét és a Mosoni-síkot. A Kisalföldnek a Duna és a Mosoni-Duna-ág által közrezárt területe a Szigetköz. A Szigetköz hazánk legnagyobb szigete 375 km2. Az 52 km hosszú, 8-10 km széles hatalmas szigetet egykor a NagyDuna élő és holtágai, kisebb-nagyobb vízfolyások szelték keresztül-kasul, a Felső- és Alsó Szigetközre osztható. A Felső-Szigetköz tengerszint feletti magassága 125-115 m, az alsó részé 115-110 m, a két rész határvonala Ásványrárónál van. A Szigetköz tökéletes síkság, pár tíz centiméteres felszíni különbség alakult csak ki. A Duna közelében mellékágak, szigetek, zátonyok, teszik változatossá a tájat. Az így kialakult és máig megmaradt hajdani vízi világ maradványa, sajátos és rendkívül gazdag növény- és állattársulások élettere. A Szigetközben három jól elkülöníthető szintet, az alacsonyárteret, magasárteret, és a futóhomokfelszínt lehet megkülönböztetni. Szigetköz talajainak nagyobb része az öntés, a réti és a csernozjom talajok közé tartozik. A fedőréteg vastagsága 20 cm és 8 m között változik, kelet felé vastagodva. A Mosoni-sík a Szigetköz és a Fertő-Hanság vidék között terül el. Szintén a Duna hordalékkúpján alakult ki. Egy-két méterrel magasabban fekszik, mint a Szigetköz, nyugati területén folyik a Lajta. Alapvető talaja a mészlepedékes csernozjom, melyet gorondok tagolnak. Az erózió miatt a kavicsos váztalajok egyre nagyobb arányban fordulnak elő. A kistérség vízbőségét a Duna és mellékfolyói biztosítják. Az elterelés óta a Duna főágába az eredeti vízhozam 10-20%-a érkezik. Az elterelés nemcsak a főágat és annak közvetlen parti sávját, hanem - a vízhiány - az ártér mellékágrendszereit, teljes területét és a gátakon kívüli mentett oldalt is jelentős mértékben károsította. A Közép- és Felső-Szigetközben csökkent a talajvíz mélysége, a többletvízhatás kisebb területen érvényesül. A vízpótló rendszerek segítségével a mentett oldali egykori Dunaágak, később belvízlevezető csatornák ma újra vizet szállítanak, nagyban javítva az öntözés lehetőséget is. A Duna déli fattyúága a Mosoni-Duna, amely a Szigetközt határolja, medrét a mainál jóval nagyobb víztömeg alakította ki. Dunacsúnynál ágazik ki a Dunából és 125 km-es futás után Véneknél ömlik a Dunába. Középszakasz jellegű, hatalmas medrekben kanyarog Győrig. A Mosoni-Duna kis mellékfolyója a Lajta, Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába. Az ártéren nagy kiterjedésű mellékág rendszerek vannak – Cikola-szigeti 29,3 km, bodaki 20,3 km, ásványrárói 35,2 km. A morotvatavak közül legnagyobb a lipóti Holt-Duna (88 ha), a mesterséges tavak közül a legnagyobb a hegyeshalmi kavicsbánya.



49

A kistérség termálvizekben is gazdag, mélyfúrással több helyen: Mosonmagyaróvár, Lipót, melegvizet hoztak felszínre. Lipóton két termálkút is található, az egyik vize gyógyvíz minősítésű. Ugyancsak termálkút találhat Lébényben is. Élővilág: A Duna és a Mosoni-Duna mentén ártéri növénytársulások: magas sásrétek, mocsárrétek, bokorfüzesek, fűz-nyár ligetek találhatók. A magasabb térszinteken - a medrektől távolabb - az egykori erdőtársulások maradványai, a tölgy-szil ligeterdők teszik változatossá a növényzetet. Az eredeti állatvilág tekintélyes része kipusztult. A szabályozása előtt a szigetközi Duna sok-sok vízfolyása valóságos paradicsom volt a halak számára, ez a halbőség megszűnt, de még ma is 65 halfaj (magyarországi fajok 80%-a ) fordul elő. Jelentős a Szigetköz madárvilága is, az itt élő madárfajok száma több százra tehető. Az erdő, a nádas, a vízfolyás a fészkelő és táplálkozó helye sok madárnak (pl. szürkegém, réti héja, rétisas, kanalasgém, hegyi réce, fekete réce, gyöngybagoly). A Hanság területén 1300 ha védett területen számos védett állatfaj él. A Lajta-Hanság Rt. területein 1995. óta Phare támogatás segítségével folynak a „Túzok állomány életterének fenntartását” segítő programok (Mosonszolnok, Hegyeshalom és Ausztria területén) Éghajlat: A kistérség éghajlata kontinentális, atlanti hatásokkal. Az évi középhőmérséklet 9-11 CO, a januári -1 CO és -2 CO között változik. A hőmérséklet ingadozása 20-22 CO. A csapadék éves átlaga 540 mm körül van. A területre az északnyugati szélirány jellemző. A szélcsendes napok száma 20 körül van. Természeti kincsek: A térség egyre jobban felértékelődő természeti kincse a Duna hordalékkúpjában található nagy menynyiségű, ma még tiszta és megújuló ivóvíz.A Szigetköz sajátos vízvagyona kiemelkedően fontos természeti erőforrás, az ország egyik legnagyobb ivóvízbázisa. A talajvíz szintje a Szigetköz nagy részén néhány nap késéssel a Duna főmedrének vízállását követi, mely a másik két területre is kihat. A talajvíz mélysége a terület nagy részén 2-5 m mélység között van, közvetlen dunai táplálású parti szűrésű típus. Folyamatosan kitermelhető mennyisége korlátlan vízbázist jelent, ennek megőrzése fontos feladat. A Hanság tőzegvagyon szintén egyedi jelleget kölcsönöz a térségnek. Természeti értékek: 1987-ben a alakult meg a Szigetközi Tájvédelmi Körzet 9157 ha-on, a kistérség összterületének 10,24%-a (10. melléklet). A tájvédelmi körzet a Duna-menti élővilág területén alakult meg, feladata az őstáj maradványának megőrzése. A tájvédelmi körzet két nagyobb és több kisebb, mozaikosan elhelyezkedő egységből áll. A hullámtér jelenleg Dunaszigettől a medvei közúti hídig áll védelem alatt, míg a Mosoni-Duna és a folyót kísérő erdők Rajkától Kunszigetig védettek. Mozaikterületek találhatók Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Dunasziget, Arak, Lipót, Dunaszeg községek területén. Jellemző a fűz bokorliget, a fűz-nyár ligeterdők, éger – és fűzláp, láp- és mocsárrétek. Lébény területén 50 ha tölgyerdő található.

3.4.2. A térség területe, népessége, népsűrűsége A kistérség területén 24 község és két város található. A térség az országos demográfiai folyamatoknál is kedvezőbb helyzetben van, mert míg az ország lakossága csökken, addig ebben térségben nő a népesség. Ez az egyetlen érték is már előrejelzi, hogy speciális helyzetű a kistérség.


50


A kistérség összterülete 893 km2, a 26 településen 72585 fő él. A népsűrűség – 78 fő/km2 - alacsonyabb, mint a Győr-Moson-Sopron megyei (105 fő/km2) és a regionális (89 fő/km2) átlag. A települések közül Mosonmagyaróvár 30582 fő lakosával a legnagyobb, míg Dunaremete 246 fő lakosával a legkisebb település. 10. táblázat: A kistérség területe és népességváltozása, 2000, 2003 Lakónépesség (fő)

Változás (%) 2000-2003 között 1,4

Terület (km2)

2000. év

2003. év

Ásványráró

39,17

1946

1974

28

Bezenye

30,04

1588

1561

-27

-1,7

Darnózseli

19,61

1578

1595

17

1,1

Dunakiliti

33,66

1733

1800

67

3,9

Dunaremete

4,36

244

246

2

0,8

Dunasziget

35,89

1461

1477

16

1,1

Feketeerdő

6,74

352

433

81

23,0

Halászi

36,45

2931

2836

-95

-3,2

Hédervár

14,28

1102

1127

25

2,3

Hegyeshalom

52,66

3507

3496

-11

-0,3

Jánossomorja

148,98

5941

5941

0

0,0

Károlyháza*

11,25

0

553

553

0,0

Kimle

37,27

2808

2259

-549

-19,6

9,04

389

385

-4

-1,0

81,36

3015

3173

158

5,2

Levél

24,91

1660

1713

53

3,2

Lipót

16,09

686

664

-22

-3,2

Máriakálnok

15,48

1415

1508

93

6,6

Mecsér

21,11

602

621

19

3,2

Mosonmagyaróvár

85,35

29704

30582

878

3,0

Mosonszentmiklós

30,71

2441

2451

10

0,4

Mosonszolnok

43,93

1620

1609

-11

-0,7

Püski

8,39

638

651

13

2,0

Rajka

52,63

2663

2625

-38

-1,4

Újrónafő

48,63

830

841

11

1,3

Várbalog

22,7

501

464

-37

-7,4

Térség összesen

930,69

71355

72585

1230

1,7

GyMS megye összesen:

4088,7

424507

440138

15631

3,7

Település

Kisbodak Lébény

Változás

*Károlyháza 2002-ben vált el Kimlétől, korábbi években adatsora nem található. Forrás: Győr-Moson-Sopron megyei Statisztikai Évkönyv 2000, 2003

A települések több mint felében (15) népességnövekedés regisztrálható, mely százalékos formában Feketeerdő esetében a 2000. évi népességszámhoz viszonyítva 23%. Figyelemreméltó Mosonmagyaróvár abszolút értékben vett viszonylag magas (878 fő) növekedése is. Megtévesztő lehet, hogy a kistérségi átlag alatta marad a megyeinek, azonban 2000. évben 175, három évvel később már 182 település tartozott a megyéhez, így ezek az adatok némiképpen torzítják a viszonyítást. Bár a népességszám változás már rámutat a kedvező jelenségre, kérdőív segítségével megpróbálunk választ kapni az egyes településekben a lakófunkciót jelentő vonzerőkülönbségről. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

51


11. táblázat: A kistérség településszerkezete, 2000, 2003 Településnagyságkategóriák

Települések száma (db) 2000. év 2003. év

– 499

3

4

500–999

5

5

1000–1999

9

9

2000–4999

6

6

5000–9999 10000–

1 1

1 1

Települések

Dunaremete, Feketeerdő, Kisbodak + Várbalog Lipót, Mecsér, Püski, Újrónafő - Várbalog + Károlyháza Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunasziget, Hédervár, Levél, Máriakálnok, Mosonszolnok Halászi, Hegyeshalom, Kimle, Lébény, Mosonszentmiklós, Rajka

Jánossomorja Mosonmagyaróvár

Forrás: Győr-Moson-Sopron megyei Statisztikai Évkönyv 2000, 2003

A népességi számok tükrében a településnagysági adatok változatlanok, egy esetben (Várbalog) történt átsorolás egy kisebb településkategóriába, a többi településen tapasztalt népesség növekedés és csökkenés a kistérségre vonatkoztatva kiegyenlíti egymást. Egy település vagy egy térség a népességét két módon képes növelni, egyrészt a pozitív természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási egyenlegből. Ha mindkettő pozitív, akkor egyértelmű a népesség növekedése, ha mindkettő negatív, akkor a csökkenésé a főszerep. Magyarországon a természetes szaporodás, azaz a halálozások és a születések számának aránya országos szinten negatív, ezért valamely településen a népességnövekedés többnyire a bevándorlásnak köszönhető. Ugyanezen tendencia a mosonmagyaróvári kistérségben is megfigyelhető. A térségben a népességnövekedésnek nem a természetes szaporodási mutatók kedvező volta az oka, hiszen az élve születések száma rendre alatta marad a halálozások számának. A településeken két kivételtől eltekintve (Levél, Rajka) mindenütt negatív szaporodási indexet találunk, éppúgy mint térségi és megyei szinteken is. A vándorlási különbözet tekintetében már árnyaltabb a kép, hiszen vannak olyan települések, ahol a jellemzett két évben csak pozitív számok jelennek meg (Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Lébény, Károlyháza, Mosonmagyaróvár, Püski, Újrónafő), és vannak olyanok is, ahol kizárólag negatívok (Bezenye, Darnózseli, Hegyeshalom, Lipót, Mecsér). Összességében azonban térségi szinten pozitív vándorlási egyenleg a jellemző. 12. táblázat: A kistérség népmozgalmi adatai, 2000, 2003 Település Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi

Természetes szaporodás, illetve fogyás 2000 2003 -5 -5 -7 -13 -7 -10 -13 -4 -1 0 -12 -3 1 0 -12 -12 HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

Vándorlási egyenleg 2000 20 -25 -1 1 11 -14 7 7

2003 -5 -36 -6 20 -1 12 27 1

52


Település Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog

Térség összesen Gy-M-S megye összesen

Természetes szaporodás, illetve fogyás 2000 2003 1 -6 -15 -23 -12 -15 0 -2 0 -7 -4 -3 -9 -9 11 12 -2 -12 -8 -3 -9 -7 -55 -63 -11 -16 8 -4 2 -2 12 1 -3 0 -2 -6 -152 -212 -1339

-1488

Vándorlási egyenleg 2000 9 -26 25 0 13 4 34 14 -2 -16 -10 24 27 -23 8 26 18 5 136

2003 13 -17 -46 39 -44 0 31 -5 -15 19 -5 262 -33 19 10 -3 7 -1 243

949

946


Ellentmondást két település esetében találunk (Darnózseli és Mecsér), miszerint a népességszám változása esetükben pozitív értéket eredményezett, azonban a sem a szaporodási index, sem vándorlási egyenleg nem támasztja alá ezen statisztikai számokat.

3.4.3. A korstruktúra Egy térség humán erőforrás állományának egyik legfontosabb tényezője a korstruktúra. Azokra a vidéki térségekre, melyekre az elöregedés, a népesség erózió a jellemző a gazdaságfejlesztésük is problémába ütközik, hiszen az a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik, amelyik a térség megújításában szerepet játszhatna. A korstruktúra vizsgálatának legfontosabb eleme az öregségi index meghatározása, mely a fiatal/idős arányt fejezi ki. Ha ennek az indexnek az értéke 1-nél kisebb, akkor az adott térségben, településen a 60 éven felüliek vannak túlsúlyban, ha nagyobb 1-nél, akkor fiatalos a korstruktúra. A vizsgált térségben ez az érték: 0,89, azaz öregedő korstruktúráról tanúskodik, azonban lényegesen kedvezőbb helyzetű, mint a megyei átlag. Ugyanakkor a kedvezőtlen térségi átlag nagy szóródást takar, a térség "legöregebb" települései Mecsér (index: 0,44) és Várbalog (0,50), a legfiatalabb település Feketeerdő (index: 1,58) és rajta kívül még tíz település mutatja a fiatalos korstruktúra számait.


53


13. táblázat: Az öregségi index és alapadatai a térségben, 2003 Település Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog

Térség összesen Gy-M-S. megye összesen

14 év alattiak száma (fő)

60 év felettiek száma (fő)

Öregségi index

300 255 248 317 41 233 82 512 197 545 1015 85 409 71 463 317 93 281 72 4616 438 324 110 485 161 66

423 285 297 308 56 283 52 463 207 600 1020 63 366 87 593 237 156 234 164 5692 469 269 142 406 144 131

0,71 0,89 0,84 1,03 0,73 0,82 1,58 1,11 0,95 0,91 1,00 1,35 1,12 0,82 0,78 1,34 0,60 1,20 0,44 0,81 0,93 1,20 0,77 1,19 1,12 0,50

11736

13147

0,89

67008

88670

0,76


3.4.4. Gazdasági szervezetek a Mosonmagyaróvári kistérségben A Mosonmagyaróvári kistérség 26 településén működő, összesen 5786 vállalkozás2 * 63%-a egyéni, 37%-a társas vállalkozás. A koncentráltság nagyságát érzékelteti, hogy a legtöbb vállalkozás Mosonmagyaróváron működik (3464 db), ami a kistérség összes vállalkozásának 60%-át teszi ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kistérség vállalkozásainak 40%-a a települések 96%-án (25 település) működik. A térség másik városa, Jánossomorja is csupán a vállalkozások közel 6%-át mondhatja magáénak. A térség településeihez viszonyítva alacsony a vállalkozások száma Várbalogon (11), Dunaremetén (21), Feketeerdőn és Kisbodakon (23-23). A legtöbb vállalkozás Mosonmagyaróvár és Jánossomorja mellett Hegyeshalomban (236) működik.

2

Forrás: Győr-Moson-Sopron megyei Statisztikai Évkönyv, 2003 HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


54

A működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a vállalkozások többsége ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatásokkal, valamint kereskedelemmel foglalkozik. Ugyanakkor a vállalkozások csupán 5,2%-a tevékenykedik a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén. Valamennyi ágazatot tekintve a kistérség székhelye, Mosonmagyaróvár mutatja a legmagasabb vállalkozás-számot. Mezőgazdasággal, vad- és erdőgazdálkodással, halászattal a vállalkozások 6,5%-a foglalkozik kistérségi szinten. A kistérség településeinek 73%-án az átlag alatti értékkel találkozunk, míg a kistérségi átlagnál (14,2) több vállalkozás az alábbi településeken működik e nemzetgazdasági ágban: Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget, Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Rajka. A települési kérdőíveken Károlyháza is jelöli a meglévő gazdasági társaságait, melyek főként a mezőgazdaságban és iparban ténykednek (8 db), ahol is a foglalkoztatottak száma 35. A vállalkozások közel 10%-a tevékenykedik a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban. Mosonmagyaróváron és Jánossomorján kívül Halászi és Lébény mutat átlag feletti értéket. Közel hasonló értékkel találkozunk az építőipar területén (10 %), ahol az előző pontban említett településeken kívül még Ásványráró és Dunakiliti mutat magasabb aktivitást. A vállalkozások számának egyik legmagasabb értéke a kereskedelem területén tapasztalható a térség egészében működő vállalkozások 20,7%-a, de alacsony a kereskedelemmel, javítással foglalkozó vállalkozások száma Kisbodakon,Várbalogon és Dunaremetén. Mosonmagyaróvár, Jánossomorja és Hegyeshalom a kistérségi átlagnál jobban ellátottak kereskedelmi vállalkozásokkal. Meglepően alacsony, 7,7%-os részesedésű a vállalkozások ágazatonkénti megoszlásában a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe. A kistérség két városa mellett Hegyeshalom és Levél településén magasabb e vállalkozások száma, ellenben alacsony a vállalkozások száma ezen ágazatban az alábbi községekben: Dunaremete (0), Feketeerdő és Újrónafő (1-1), valamint Kisbodak (2). A nemzetgazdasági ágak közül a legalacsonyabb a részesedése a szállítás, raktározás, posta, távközlés területének (5,2%). A kistérség települései közül Mosonmagyaróvár és Jánossomorja települései emelkednek ki e területen működő vállalkozásaik számával. A gazdasági társaságok közel egynegyede, a legmagasabb részarányban ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozik. E tevékenység leginkább a kistérség két városára, Mosonmagyaróvárra és Hegyeshalomra koncentrálódik, de magas Jánossomorja és Lébény településeken is. A települési kérdőívre adott válaszokból a statisztikai adatokkal némileg ellentétben az derül ki, hogy a válaszadó településeken főleg a mezőgazdasági, majd az ipari és tercier szektor gazdasági vállalkozásai képviseltetik magukat. Csak mezőgazdasági jellegűt Kisbodak, Rajka, Várbalog jelölt; mezőgazdasági és tercier szektor jelenlétét Bezenye, Dunaremete, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Mosonszolnok, csak terciert Lipót jelzett, míg Dunakiliti kiemelte az élelmiszeripart és könnyűipart is. Darnózseli, Halászi, Hédervár, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós egyértelműen jelezte a mezőgazdasági, ipar és tercier jellegű vállalkozások meglétét a településeken. A tulajdonlás eredetére vonatkozó kérdésünkre a válaszadók közel fele (47%) jelezte, hogy a településen működik külföldi tulajdonú gazdasági társaság. A közel negyven, főként ipari, de mezőgazdasági és tercier beállítottságút is jelölő vállalkozások elsődlegesen osztrák és német, de angol, belga, olasz és francia érdekeltségű társaságokat is találhatunk a településeken. A települési kérdőív azon a kérdésére, hogy a jövőben várható-e újabb gazdasági társaság letelepedése a településen, optimista válaszokkal találkoztunk, hiszen a válaszadók 45%-a jelezte, hogy igen és 45%, hogy nem. Ezen pozitív válasz oka nagyrészt adódhat abból, hogy a visszajelzett teleHHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


55

pülések közül 70% (Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Kimle, Lébény, Levél, Lipót, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonszentmiklós, Rajka) jelezte, hogy gazdasági tevékenység céljára fenntartott területe lenne, és 45% jelezte, hogy van az önkormányzatnak befektetés-ösztönző eszköze helyi adókedvezmény, kedvező mértékű adó (Darnózseli, Halászi, Kimle), telephely vagy ipari park (Bezenye, Dunakiliti, Lébény, Levél, Rajka), kedvezményes telekár (Mosonszolnok) formájában. Hédervár turisztikai programját jelölte ösztönző eszközként, mely a betelepülni szándékozók egyfajta iránytűjeként szolgálhat. 12. ábra Van-e a településnek befektetés-ösztönző eszköze a gazdasági élet élénkítése érdekében?

10%

nincs 20% 45%

Helyi adókedvezmények, alacsony adómértékek turisztikai program telephely, ipari park

5%

nem adta meg 20%

Forrás: települési kérdőívek 2005.

Arra a kérdésre, hogy vajon miért igen illetve miért nem választják a településeket a gazdasági társaságok, nagyon vegyes válaszok születtek. A válaszadók közül 17 település adott meg valamilyen általuk is ismert – elismert – indokot, mely egyfajta önértékelésnek is betudható, A 12 jellemző válaszból három a hátrányokat emeli ki, míg a többi főleg az erősségekre koncentrál. Az erősségek közül kiemelendő a földrajzi fekvés (23%), a közművesítés (14%), a közlekedési útvonalak közelségét, a meglévő telephelyeket, a helyi gazdasági aktivitást, a városközelséget 3-3 település jelölte. A rossz közlekedési kapcsolatokat Kisbodak és Várbalog jelölte, utóbbi a zsáktelepülés jelleget említi. Újrónafő szakemberhiányt jegyez, míg a hatósági előírások miatti kedvezőtlenséget Kimle és Mosonszentmikós is megemlíti.



56

13. ábra Véleménye szerint a meglévő vállalkozások miért választották az Önök települését? Illetve ha nem választják, mi lehet annak az oka?

9% 23%

6%

Földrajzi fekvés Közlekedési előnyök

3%

Telephely Ausztria közelsége

6% 6% 6%

Helyi lakosok a vállalkozók Biztonság Közművesítés Város közelsége

9%

Rossz közlekedés Munkaerőhiány

3%

17% 3%

9%

Hatósági előírások Nem válaszolt


A települési kérdőívek szolgáltatási kapcsolatokat taglaló kérdéskörénél kiderül, hogy Mosonmagyaróvár esetében a bankok jelenléte a gazdaságilag frekventált térségben megtelepült vállalkozásoknak is köszönhető, Jánossomorján és a falvak szintjén inkább a takarékszövetkezetek helyi fiókjai a jellemzők, azonban Dunaremete, Kisbodak, Mecsér, Újrónaő és Várbalog településeken ez a szolgáltatás sem elérhető. Érdekesség, hogy azokon a településeken, melyeken jelen van, mennyire megoszlik a különböző takarékszövetkezetek jelenléte: a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet (5), a Halászi és Vidéke (4), az Ásványrárói (3) és a Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet (3) a jellemző pénzintézet. A pénzügyletek intézése főként a közeli városokba (Jánossomorjára, Mosonmagyaróvárra, Győrbe) szólítja az ügyfeleket. A pénzügyi vonzáskörzet vonatkozásában 12 esetben Mosonmagyaróvárt jelölték központnak a válaszadó települések, 3-3 esetben Győr és Halászi, 1 esetben pedig Rajka jelenik meg. A település legáltalánosabban elfogadott szolgáltatási központjaként egy kivétellel (Mecsér Győrt jelölte) valamennyien Mosonmagyaróvárt jelölték. A kereskedelmi kapcsolatok összetettségét vizsgálva a települések a kiskereskedelmi egységek számára és azok ellátottságára vonatkozóan a kérdőíves felmérés során 12 esetben a „megfelelő” minősítéssel éltek, mely 6-6 település esetén a 3-nál kevesebb, valamint az 5-nél több, de 10-nél kevesebb egységet jelenti. Darnózseli válaszában 18 kereskedelmi egységet jelzett. Hat esetben a „meglehetősen jó” minősítést kaptuk.



57

14. ábra A településeken található kiskereskedelmi egységek száma, 2005 7 6 5 4 3 2 1 0 3-nál kevesebb

4 vagy 5

5-nél több, de 10-nél kevesebb

10 és 20 között

20-nál több

Forrás: települési kérdőívek 2005

A helyi hiányosságok miatti vásárlási szokások egyértelműen Mosonmagyaróvárt és Győrt preferálják, amellett, hogy fel-felbukkan Pozsony, Püski, Halászi, Jánossomorja neve is.


14. táblázat: Működő vállalkozások megoszlása a Mosonmagyaróvári kistérségben, 2003 Működő Település

egyéni vállalkozások száma

társas vállalkozások száma összesen

75 44 56 82 15 67 15 138 53 166 226 0 81 18 130 55 37 60 24 2041 91 51 26 93 18

49 20 37 37 6 27 8 51 19 70 101 0 29 5 42 30 14 28 12 1423 29 16 7 42 11

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő

Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban

Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gáz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban

Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban

Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban

Működő vállalkozások száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban

Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban

Működő vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban

Működő nonprofit szervezetek száma

9 19 13 22 6 21 2 10 5 8 54 0 9 2 10 5 4 9 5 106 4 18 2 21 4

10 3 8 15 2 7 6 27 9 16 41 0 11 1 23 5 8 8 3 306 11 6 1 9 2

24 7 21 24 4 6 1 45 15 17 23 0 16 9 31 13 6 10 6 258 16 4 9 16 7

28 6 18 19 3 20 4 31 16 45 74 0 17 1 36 13 4 14 6 766 25 10 9 28 4

13 7 7 14 0 12 1 16 5 22 21 0 18 2 12 20 11 9 6 217 7 6 6 12 1

6 7 4 2 0 8 5 4 2 37 18 0 8 1 4 6 6 6 1 153 4 3 2 10 2

18 8 13 7 4 11 1 34 12 54 49 0 19 6 35 10 10 19 6 1027 33 10 3 25 6

7 8 11 12 3 8 2 13 8 19 22 0 14 4 15 10 7 9 4 230 10 8 7 14 4

Várbalog

7

4

3

0

0

1

3

1

2

2

Összesen

3669

2117

371

538

588

1198

448

300

1422

451

Forrás: KSH TSTAR, 2003



59

3.4.5. Idegenforgalom A térség idegenforgalma elsősorban vonzó természeti környezetére, másrészt termálvíz forrására alapul napjainkban. Az egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakció a térség keleti részén elhelyezkedő Szigetköz, melynek természetföldrajzi képét a Duna és annak „fattyúága” a Mosoni-Duna határozza meg. Nemzetközi hírű a mosonmagyaróvári elismert gyógyvizű fürdő, mely Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvízzel rendelkező fürdői közé sorolható. Tiszta levegőjű, érintetlen természete sok turistát vonz a térségben található Hansághoz is, mely a térség dél-nyugati felén fekvő településeket érinti. A kérdés az, hogy a kiemelt idegenforgalmi nevezetességeken kívül eső területeken milyen a térség idegenforgalmi kínálata és hogyan használja ki a lehetőségeket a kistérség, hogyan lehet komplex turisztikai terméket megfogalmazni a kistérségre vonatkozóan. A térség turisztikai jellemzőit a természeti és épített környezet bemutatásával kezdjük, sorra vesszük a települések programkínálatát, szabadidő-eltöltési lehetőségeit, a turizmus egyes területeinek kistérségi kínálatát. A vonzerők számbavételekor elsősorban a települési kérdőívekre, szakkönyvekre és a korábban már elkészült turizmus-fejlesztési dokumentumokra támaszkodtunk. A vonzerőleltárt követően az ehhez párosuló szálláshely-kapacitás elemzésére kerül sor statisztikai adatok alapján. Természeti és építészeti értékek, kulturális rendezvények A kistérség tájszerkezeti lehatárolás szerint (MTA kistáj kataszter) több tájegységhez is tartozik: területét érinti a Hanság, Mosoni-sík és a Szigetköz. A kistérség legjelentősebb vízfolyásai az ÖregDuna, a Mosoni-Duna, a Lajta folyó és Hansági Főcsatorna. Győr-Moson-Sopron megye és azon belül a kistérség természetvédelmi oltalom alatt álló területeinek száma országos viszonylatban alacsony. Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek közül a Mosonmagyaróvári kistérségben jelenleg egy nemzeti park-részterület és egy tájvédelmi körzet található, azonban természetvédelmi terület és természeti emlék a kistérség területén nem található. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Magyarország 10 nemzeti parkjának összterületéből alig 5 %-ot foglal el, 1991 óta létezik a megyében. A kistérség települései közül Kimlét, Jánossomorját, Lébényt és Újrónafőt érinti. Területén a Dombos-ház Erdőrezervátum Kimlét és Újrónafőt érinti. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet 1987-ben jött létre az alábbi településeket érintve: Ásványráró, Bezenye, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, feketerdő, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbodak, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Püski, Rajka. A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény erejénél (ex lege) fogva védett lápok az alábbi településeken találhatunk: Ásványráró, Darnózseli, Hédervár, Kimle, Lébény. A kistérség helyi jelentőségű védett értékei:

Ásványráró: Rárói fekete nyárfa, Hédervár: Árpád-tölgyfa, Kont-emlékhely, Khuen-Héderváry kastély parkja Kisbodak: Nagy-réti morotvapatkók, Lébény. Ligeterdők, Morotva-tó Mosonszentmiklós: Tiszafák Darnózseli erdő Wittmann Antal liget Mosonmagyaróvár: óvári háromtölgy Hédervár: lovaglópálya Lipót-Darnózseli közti gesztenyefasor

A kistérség településeinek képe rendezett, az utak, járdák, középületek tiszták, ápoltak. A települések több mint fele részt vesz valamely virágosítási mozgalomban, rendszeresen megszervezésre kerülnek takarítási, hulladékgyűjtési, lomtalanítási, parlagfűmentesítési akciók. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


60

Az egyes települések építészeti és természeti értékeit, kulturális rendezvényeit, vagyis a kistérség vonzerő leltárát az alábbi táblázat foglalja össze, a visszaküldött települési kérdőívek alapján.

15. táblázat A kistérség településeinek vonzerőleltára Település Bezenye

Darnózseli

Dunakiliti Dunaremete

Halászi

Hédervár

Jánossomorja

Település természeti és építészeti értéke Tájház Katolikus templom szobrokkal (VIII.sz.)

Kulturális rendezvények

Horvát nemzetiségi napok Falunap Búcsui rendezvény Zseli erdő és ősgyepes, Ökumenikus (egyetemes) Imahét Millenniumi hársfák, Doni megemlékezés Darnózseli-Lipót közút, gesztenyés sor Magyar Kultúra Napja Mikotai tó és környéke Március 15. községi ünnepség Francia emlékmű Néptáncosok Húsvéti Locsolása Temetőkápolna (Községi) Májusfa állítás Plébániatemplom Községi Majális - Falunap Nepomuki Szent János ülőfülke Zseli Kupa Autós-ügyességi verseny Régi parasztházak (XIX. századból) a Fő utcán Községi Anyák napja Zsidó temető és a Holokaust emlékmű Községi Szent Flórián Nap Pünkösdölő Gyermeknap Májusfa Kitáncolás Hősök Vasárnapja Péter-Pál Napi Nemzetközi Néptáncfesztivál Szent István Nap Községi Búcsú Október 23. községi Ünnepség és a Pro Urbe díjak átadása Közös Községi Adventi gyertyagyújtás Pásztorjárás. Zeneiskolások Karácsonya János Napi Kupa (teremfoci) Hullámtéri mellékágrendszer-duzzasztómű Falunap Dr. Batthányi Strattmann L. kastély Vízifesztivál Templom Kenumaraton Duna Falunap Templom Hagyományőrző rendezvény Parasztbarokk lakóházak Falunap Hagyományos dunántúli mezővárosi faluszer- Lovastalálkozó kezet Bábfesztivál Barokk templom Karácsonyi hangverseny Dunaparti sétány, ősgyep Árpád fa Timaffy napok az iskolában Kont fa Civil nap a sportpályán Kastély és parkja Polgárőr nap Boldogasszony templom Falunap Peregrinus kápolna Boldogasszony napok Kolorádó-bogár szobor Lovastalálkozó Tűzoltó egyesület napja Gyertyagyújtás a kopjafánál Mikulás napja Idősek napja Római katolikus templomok (3) Fúvószenekari találkozó Állandó helytörténeti kiállítás Regionális nyugdíjas-találkozó Nepomuki Szt János és Mária szobor Ifjúsági találkozó Hanság TK, Hansági Főcsatorna HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


Település

Település természeti és építészeti értéke Hanság TK

Károlyháza

Kimle

Kisbodak

Lébény

Levél

Lipót

Mecsér

Mosonmagyaróvár

Mosonszentmiklós

XIII. századi Sarlós Boldogasszony templom eredeti bélletes kapuval 115 éves fa a szentháromságszoborral Riegler Tibor: IV. Béla király szobra Horvátkimlén a gesztenyefasor stációkkal (a világháborúban elesett kimlei katonáknak ültették a fákat), Mosoni-Duna Bányatavak Természeti környezet szépsége: Dunai ágrendszer és ártér Római katolikus templom, Barokk stílusú egykori pálos rendház, Evangélikus templom, Szent Antal kápolna, Szent Flórián szobor, Nepomuki Szent János szobor, I-II. világháborús emlékmű, Római mérföldkő, Falumúzeum, Kopjafa, Milleniumi kettős kereszt Evengélikus-katolikus templom, Református imaház, Sváb házsor, Újhelyi Imre mellszobra II. világháborús emlékmű, Gulyás lajos sírja, emléktáblája Horgásztó Barokk Szent Kelemen plébániatemplom, Természetvédelmi tanösvény madármegfigyelővel, Vadgesztenye fasor, Holt-Duna morotva tó, Termálfürdő Mosoni-Duna és környéke, Római katolikus templom Mosoni-Duna, Lajta folyó, Wittmann park, Rudolf liget Báger-tó Óvári belváros, Vár és környéke Helyi védett területek és épületek Lovasiskola Olasz kápolna Templom együttes két kápolnával, templomtér, Mária-szobor, kuruc emlékmű

61

Kulturális rendezvények Falunap Gyermeknap Betlehemezés Német Nap Horvát Nap Helyi kulturális csoportok bemutatója Majális Májusfa kitáncolás Nemzetiségi tánctalálkozó Egyesületek napja Vízikarnevál Német nemzetiségi énekkarok megyei találkozója Karácsonyi est Aprószentek járás betlehemezés Falunap Hősök napja Karácsonyvárás Húsvéti ünnep

Nemzetközi Katica Fesztivál Találkozók Falunap

Falunap Falusi versmondók versenye Kórustalálkozó

Falunap Sportnap Generációk találkozója Iskola, Óvoda Mosonmagyaróvári Nyár Hármashatármenti Találkozó Farsangi vigasság Költészet Napja Flesch Hegedűverseny



Település

Mosonszolnok

Település természeti és építészeti értéke Templom, Sportcsarnok, Kastély, Lurdi szobor Műemlék jellegű templom

Püski

Rajka

Újrónafő Várbalog

Templom, Szentháromság-szobor, Szent család szobor, Anna-kápolna, Szabadtéri szoborpark, Liszt Ferenc emléktábla, Régi típusú díszes lakóházak Rákászkemping Hanság TK Kastélyok (2) Természetvédelmi terület (tavaszi hérics)

62

Kulturális rendezvények Falunap Katica Fesztivál Búcsú Falunap Szüreti Felvonulás betlehemezés Karácsonyi áhítat Falunap Búcsú Néptánc-találkozó

Falunap Pünkösdi búcsú Albertkázmérpusztai falunap


A településekhez eljuttatott kérdőívek alapján a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas létesítmény a települések többségén található. Kiemelkedik a mosonmagyaróvári és a lipóti termálfürdő, emellett Mosonmagyaróváron két strand, Dunakilitin és Halásziban szabadstrand, Jánossomorján uszoda működik. Sportolásra vágyóknak a mosonmagyaróvári, a dunakiliti és a lipóti teniszpályák, a dunakiliti golfpálya és a térség lovardái (Dunakiliti, Halászi, Jánossomorja, Máriakálnok és Mosonmagyaróvár) nyújtanak kikapcsolódást. Sport- és hobbihorgászatra alkalmas horgásztóval a települések fele rendelkezik: Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Halászi, Jánossomorja, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Püski, Rajka. Turisztikai ágazatok jellemzői a kistérségben Viziturizmus A Mosoni-Duna jelenleg hazánk egyik legszebb vízi túra útvonala. Jellegét tekintve nem igényel középszintű evezni tudásnál magasabb szintet. Partját szinte végig galériaerdők szegélyezik, ebben rejlik a túraútvonal szépsége, egyedisége. 2000 óta jelentős fejlesztések történtek, kiépült a vízi túraútvonalakat kísérő táblarendszer, javultak a táborozási, higiéniás körülmények, a programok, fesztiválok térségi koordinációja részben megtörtént, azonban teljes kiépítettségről még nem lehet beszélni. A dunacsúnyi hajózsilip és kishajó-leeresztő megépítésével megoldódott a nemzetközi kishajó forgalom fogadása, azonban a dunakiliti fenékküszöb megkerülése egyelőre csak kézi átemeléssel lehetséges. A kialakított mederrendszerek és műtárgyak nagy száma sem teszik lehetővé a folyamatos haladást, mivel ehhez a hajók kiemelésére és transzportjára lenne szükség. A szigetközi hullámtéri mellékágrendszer szintén rendkívül sok látogatót vonz, jelentősége vízitúra szempontból nem kisebb a Mosoni-Dunáénál.



63

Lovasturizmus A kistérség táji-természeti környezete kiválóan alkalmas a lovasturizmus kedvelőinek. Kitűnőek a terepviszonyok és egyre inkább bővülő szolgáltatásokkal találkozunk, sok településen találunk lovakkal foglalkozó turisztikai vállalkozót. Alacsony azonban azon vállalkozók száma, akik széleskörű, magas minőségű szolgáltatást nyújtanak, a túraútvonalak kijelölése pedig sokhelyütt tulajdonjogi, művelési-ági kérdésekbe ütközik. A térségben fellelhető közel 20 lovas szolgáltató közül a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség minősítését csupán négy szolgáltató nyerte el. Bár a térségben nemzetközi versenyek megrendezésére is sor kerül, összességében a szolgáltatások színvonala és a programkínálat még alacsony színvonalúnak tekinthető. Falusi turizmus A falusi turizmus a térségben megfelelő, de nem kiemelkedő adottság. Az 1954-es nagy árvíz a hagyományos épületek többségét elpusztította, népi építészeti emlékek, hagyományos háztáji gazdálkodási formák nem jellemzőek e térségre. A Falusi Turizmus Országos Szövetségéhez tartozó, minősített falusi szálláshely 15 található a kistérségben. A szálláshelyen kívül egyéb, kimondottan a falusi turizmust szolgáló programot, rendezvényt nem találunk e téren. Horgászturizmus Folyóvizek és tavak számát tekintve a kistérség a horgászok paradicsomának tekinthető. Mind a Nagy-Dunán, mind a Mosoni-Dunán számtalan hely kínálkozik horgászásra, kiemelkedő a rekultivált bányatavak száma. A térség horgászati helyein biztos a halhozam és egyedi vagy éppen a megszokott halfajták jelentenek kiemelt vonzerőt. Némely horgászhely a gyönyörűen kialakított, tiszta, rendezett környezetével és szolgáltatásaival a horgászturizmus feltételeinek is megfelel, mint pl. a lébényi forrás- és bányatavak. Kerékpáros turizmus A térség a Duna-völgy tengelyébe illeszkedve is megkülönböztető egyedi terület, mivel kimondottan rurális jellegű, értékes vizes, vízparti élőhelyekkel, szigetvilággal gazdagított térség kevés van e tengelyeken. A domborzat kimondottan kedvező kezdő túrázók számára is. A kerékpározáshoz kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások mennyisége és minősége kielégítő, azonban célszerű lenne egységes kerékpár-barát szolgáltató hálózat kialakítása és a regionális összeköttetések megteremtése, kiemelten a fertő-tavi és a balatoni kerékpárút-hálózattal. Termálturizmus A termálturizmus a Mosonmagyaróvári kistérségben jelenleg két települést érint: Mosonmagyaróvárt és Lipótot. A Mosonmagyaróváron található elismert gyógyvizű fürdő – besorolása szerint – Európa öt legjobb hatásfokú gyógyvízzel rendelkező fürdői közé sorolható. Különböző hőfokú, úszóversenyek megrendezésére is alkalmas nyitott és fedett medencék, gyógymedencék és gyermekmedencék találhatóak az egész évben nyitva tartó fürdőben. Területén 50 szobával rendelkező, különleges gyógyászati szolgáltatásokat biztosító gyógyszálló is található. Lipóton 2002-ben került felújításra a 4 hektár alapterületű gondozott fürdő, melyben két termálmedence, egy úszómedence, sziget, patak és vízimalom (szauna) várja a vendégeket. 2004-ben pedig elkészül a 600 m2-es élményfürdő és csúszda. A fürdő nyitott, húsvéttól októberig tart nyitva. 2004-ben pedig megépült a 600 m2-es élménymedence a csúszdával. Máriakálnokon (Aranyossziget) nagy volumenű termálturisztikai beruházás megkezdésére van lehetőség, a tervek készen állnak; Bezenyén pedig a jövőben megvalósuló Europark-projekt tartalmaz termál-szegmenst is. Megjelennek a wellness szolgáltatók szálloda formájában: Lipót, Dunakiliti. Termálkutak találhatók továbbá Lébényben is, melyek hasznosítása jelenleg még nem megoldott. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


64

Szálláshely-kapacitás a kistérségben A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérség települései kereskedelmi szálláshelyekkel közepesen ellátottak. Területi eloszlásukat megvizsgálva azonban kimutatható, hogy a települések 46%-án nincsen kereskedelmi szálláskapacitás és a települések 23%-a (6 település) rendelkezik az összes kapacitás 91%-ával. A térség sűrűsödési pontjai: Mosonmagyaróvár, Levél, Rajka, Hegyeshalom, Dunakiliti, Lipót. A térségben szálloda több településen található: Dunakiliti, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Levél, Lipót, Mosonmagyaróvár, Rajka, A vendégek számát és az eltöltött vendégéjszakák számát tekintve kiugróan magas értéket mutat Mosonmagyaróvár, hiszen a település mind hazai, mind külföldi körökben kedvelt üdülőhely. Külön kell megemlíteni Hegyeshalom települést, melynek kimagasló vendégszáma (6759 fő) a határtelepülés kapu-szerepével magyarázható. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy kiemelkedően magas a külföldiek részaránya, a településre érkező vendégek közel 90%-a valamely idegen országból érkezik. Magas vendégszámot regisztráltak Levél és Dunakiliti településeken, az ideérkező turisták átlag 60%-a külföldi. Az idegenforgalmi aktivitás a térségi átlaghoz viszonyítva magas még Lipóton és Halásziban is. A külföldi vendégek részaránya az egész térségre jellemzően magas, köszönhető ez a jelentős átutazó forgalomnak és a határmenti fekvésnek. 16. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek és vendégforgalom, 2003

Település

Össz. ker-i szálláshely szférőhelyei nek száma

Ásványráró 28 Bezenye 0 Darnózseli 0 Dunakiliti 196 Dunaremete 15 Dunasziget 23 Feketeerdő 0 Halászi 31 Hédervár 8 Hegyeshalom 210 Jánossomorja 0 Károlyháza 0 Kimle 30 Kisbodak 0 Lébény 0 Levél 281 Lipót 187 Máriakálnok 0 Mecsér 38 Mosonmagyaróvár 912 Mosonszentmiklós 10 Mosonszolnok 0 Püski 0 Rajka 240 Újrónafő 0 Várbalog 0 Összesen 2209 Forrás: KSH TSTAR, 2003.

Vendégek Külföldi Szállodák száma össz. vendégek szállásféa ker-i száma a rőhelyeine szállásheker-i szálk száma lyeken láshelyeken 0 0 0 63 0 0 0 0 0 96 0 0 0 0 0 22 0 0 0 514 0 0 0 0 0 0 695

298 0 0 2041 154 467 0 1040 155 6759 35 0 50 0 0 3164 1511 0 580 29716 198 0 0 974 0 0 47142

149 0 0 1007 0 114 0 537 43 5898 12 0 44 0 0 1967 962 0 226 18788 57 0 0 0 0 29804


Vendégéjszakák száma a ker-i szálláshelyeken 635 0 0 5900 537 1080 0 1853 323 7175 52 0 156 0 0 3817 3453 0 1986 65166 418 0 0 974 0 0 93525

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a ker-i szálláshelyeken 362 0 0 1940 0 249 0 916 76 6179 14 0 144 0 0 2118 2327 0 528 46039 111 0 0 0 0 0 61003


65

Bár a statisztikában nem szerepel, de népszerű a falusi vendéglátás szoba kiadás formájában a Szigetközi kerékpárúttal felfűzött falvak mindegyikében.

3.4.6. Mezőgazdaság A kistérségre jellemzően magas a használt mezőgazdasági terület aránya az összes területből, ami az agrárszereplők dominanciájára mutat. Dunakiliti, Vének, Dunasziget, Mosonmagyaróvár kivételével ez az arány megközelíti, illetve meghaladja a 80%-ot. Dunakilitinél ezt az arányt nagyban befolyásolja, hogy a vízlépcső építésével a művelés alól kivett terület megközelíti az 1200 ha-t. A szántóterület átlagos arany koronaértékét tekintve a legjobb minőségű földek Jánossomorja, Újrónafő, Kimle, Mosonmagyaróvár környékén találhatók. A kistérség átlagos aranykorona értéke 20,29 AK. Legalacsonyabb az arany korona értéke Dunakilitin, Dunaszigeten, Halásziba, Feketeerdőn. Ezeken a területeken 14-16 AK közötti értékek figyelhetők meg. A megye szántó területének mintegy ötöde a kistérségben található, ez az adat is alátámasztja a mezőgazdálkodás fontosságát. A termőterület legnagyobb része szántó, és erdő. A kistérség szántó területének legmagasabb aránya Jánossomorján található. Legkisebb a szántóterület nagysága Dunaremete és Vének településeken. A művelési ágak közül a kistérségben a szőlő, gyümölcsös területe a legkisebb, alig 1%. A vetésszerkezetről elmondható, hogy a fő növények (búza, kukorica, napraforgó) aránya a szántóterületen belül meghaladja az 50 %-ot. Az egyéb növények aránya nagyon változatosan alakul, ilyenek pl.: borsó, silókukorica, lucerna vagy a zöldségfélék. Ezekről elmondható, hogy szerepük a piac ingadozásaival változik, a takarmányfélék az állatlétszám csökkenésével visszaszorulnak a kistérségen belül. Az országos és megyei állatlétszámok csökkenő tendenciája a kistérségre is jellemző. A megyei tehén létszám egynegyede, a sertéseknek közel egyötöde található a kistérségben. Az állatlétszám magas arányából következik, hogy a kistérség nagy szerepet játszik a megye állati termékeinek előállításában (te, sertéshús, csirkehús, tojás) is. A kistérségben, a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozás meghatározó, bár a térségen kívül történik a mezőgazdasági termékek feldolgozásának jelentősebb része. A mezőgazdasági termékek feldolgozása és az élelmiszeripari vállalkozások központja Mosonmagyaróvár és Jánossomorja, Dunakiliti. Legjelentősebb erdőterületek: A Duna hullámtere, a Mosoni-Duna menti erdők és a Hanság erdőterületei. A területen található erdők a Kisalföld erdőgazdasági tájcsoportban a Kisalföld és a Hanság tájba tartoznak. Az erdőterületek fele a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részeként országos jelentőségű védett természeti terület. Az 1996. évi LIII. törvény alapján ezen erdők elsődlegesen védelmi rendeltetésűek. Ma az erdők több mint 2/3-a honosított, nemesített fafajokból áll (akác, fenyők, nemesnyárak). Az erdőállomány átlagos kora ennek megfelelően alacsony. Az őshonos erdőtársulások közül meghatározóak a láperdők, a keményfa ligetek és a puhafa ligetek. A legerdősültebb települések: Kisbodak és Újrónafő.

3.4.7. Munkanélküliség A regisztrált munkanélküliek száma kistérségi szinten 1333 fő, melynek 86,6%-a fizikai foglalkozású, 13,4%-a szellemi foglalkozású. A regisztrált munkanélküliek száma – a település népességéből adódóan – Mosonmagyaróváron a legmagasabb, Károlyházán, Dunaremetén és Feketeerdőn a legalacsonyabb. A kistérségi átlagot (44 fő) meghaladó regisztrált fizikai foglalkozású munkanélkülit az HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


66

alábbi településeken találhatunk: Halászi, Hegyeshalom, Jánossomorja, Kimle, Lébény, Mosonszentmiklós, Rajka. A regisztrált fizikai foglalkozásúak területi megoszlása (Mosonmagyaróvár és Jánossomorja kiemelkedése) torzító jellegű. Ha az egyes települések össznépességén belül vizsgáljuk a regisztrált munkanélküliek arányát, megállapíthatjuk, hogy nincsenek kiugróan magas ill. kiugróan alacsony értékek, a kistérség településin ez az érték 1 és 3% között mozog. A legkedvezőbb helyzetben (1%) Ásványráró, Darnózseli, Károlyháza és Levél községek vannak. Ennél valamivel kedvezőtlenebb (3%) Dunaremete, Dunasziget, Kisbodak, Mecsér és Várbalog munkanélküliségi helyzete. 17. táblázat: Regisztrált munkanélküliek összetétele, 2003

Település Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TSTAR, 2003.

Regisztrált Regisztrált munkanélküliek száma munkanélküliek száma 180 napon fizikai fogszellemi túl összesen lalkozású foglalkozású 21 6 12 24 3 9 21 1 8 29 5 8 5 2 2 41 2 24 7 0 3 55 6 17 20 3 6 54 4 36 96 11 46 2 0 0 50 3 14 9 1 3 56 13 43 18 6 8 13 1 6 22 3 11 17 0 12 432 94 189 46 8 23 24 1 11 11 2 4 49 2 11 18 2 13 14 0 3 1154 179 522

Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma 0 1 0 2 0 0 0 5 0 1 3 0 3 0 6 4 0 0 1 18 1 0 2 0 0 0 47

A tartós munkanélküliek száma Mosonmagyaróváron a legmagasabb, a munkanélkülieken belüli arányukat tekintve azonban Mecsér van a legrosszabb helyzetben, ahol ugyan a népességen belül alacsony a regisztrált munkanélküliek száma (3%), ám ezen belül közel 72% a tartós munkanélküliek aránya. A települést Újrónafő, Hegyeshalom és Lébény községek követik. A tartós munkanélküliek HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


67

arányát nézve legkedvezőbb helyzetben Károlyháza van, ahol nincsen 180 napon túli regisztrált munkanélküli, majd Várbalog és Rajka, ahol 21%-os az arányuk. A pályakezdők részaránya az egész térségben alacsony, az összes regisztrált munkanélküli közel 3,5%-a, a települések több mint felén pályakezdő munkanélkülit nem találunk. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb, 2005. márciusi adatai alapján a Mosonmagyaróvári kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma 1738 fő, munkanélküliségi rátája 5,7% (megyei átlag 5,9%). A települési kérdőívekben igyekeztünk arra választ kapni, hogy a településeken jelen levő gazdasági társaságok mennyiben alkalmaznak helyi munkavállalókat, illetve mennyire jellemző az ingázás a munkahely és a lakóhely között. A beérkezett válaszok alapján a foglalkoztatottak megoszlása a helyi lakosság és a más településekről bejáró dolgozók között Bezenye, Dunakiliti, Dunaremete, Kimle, Kisbodak, Lébény, Mosonszolnok esetében átlagosan 20-80%, amely jelentheti a helyi aktív korú népességen belül a teljes foglalkoztatottságot és így a munkaerőhiányt. (Feltételes módot használunk, hiszen a foglalkoztatottságot jelenleg általános értelemben vesszük, nem térünk ki a különböző szektorok foglalkoztatási viszonyaira.) Halászi, Károlyháza, Mosonmagyaróvár és Mosonszentmiklós által megjelölt arányok átlagos értéke ennek ellentettje: 80-20%. Darnózseli községben az arány 70-30%, a helyi munkavállalók „javára”. Meglehetősen érdekes képet nyújtanak azok a válaszok, melyek a külföldi tulajdonú gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak ugyanezen arányaira kérdez rá: a válaszadók közül heten (Bezenye, Dunakiliti, Halászi, Hédervár, Kimle, Lébény, Mosonszolnok) jelölték azt, hogy a helyi lakosság alkalmazása alacsonyabb, nagyobb arányt tesznek ki a más településről bejáró dolgozók! Ezen okok egyrészt jelentkezhetnek az alkalmazási feltételekhez szükséges képzettség hiányából, másrészt a letelepedéskor a munkaképes lakosság már más településre járt el dolgozni, melyet egzisztenciális okok miatt nem szívesen hagyott volna ott. A térségben 451 nonprofit társaság működik, mely a vállalkozások közel 8%-át teszi ki. Koncentrálódása a két városban és Hegyeshalomban figyelhető meg. A kistérség minden településén találunk nonprofit szervezetet.

3.4.8. Szociális infrastruktúra jellemzői a mosonmagyaróvári térség településeiben A települési infrastruktúrában fontos szerepe van a különféle közösségi szolgáltatást nyújtó intézményeknek. Ezek az intézmények tevékenységük jellegét tekintve különböző csoportokra oszthatók: • oktatási, • kulturális, • szociális, • egészségügyi3, intézményekre. Alapvető funkciójuk a települések ill. településcsoportok lakosságának különféle jellegű igényeinek kielégítése, az ezzel kapcsolatos szolgáltatások biztosítása.

3

Valamint kereskedelmi és gazdasági intézményekre, melyekre azonban jelenleg nem térünk ki. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


68

Az oktatás intézményei Ezen csoportba a gyermeknevelés minden intézménye helyet kap az óvodától a középfokú oktatási intézményig. A közoktatási intézmények esetében az óvodák, általános iskolák és középiskolák adatait vizsgáltuk. A kistérség települései közül Dunaremete, Feketeerdő, Károlyháza és Kisbodak kivételével valamennyi településen működik óvoda. Ezen településeken az alacsony lélekszám és ezen belül az óvodáskorú gyermekek létszáma nem indokolja az intézmény fenntartását. Az óvodák kihasználtsága 84%-os kistérségi szinten, a statisztika alapján azonban vannak olyan települések, ahol a beíratott gyermekszám magasabb a férőhelyek számánál (Püski és Rajka), Mosonszolnokon a kihasználtság 100%-os. Egy óvodapedagógusra átlagosan 10 gyermek jut, ettől az egyes települések maximum +/-3 fővel térnek el. A kérdőíves válaszok alapján kiderül, hogy Dunaremete és Kisbodak óvodáskorú gyermekeit Püski óvodája látja el, a kihasználtsága emiatt is teljes. Bezenye és Dunakiliti településekről – annak ellenére, hogy működik óvoda – Mosonmagyaróvárra is visznek gyermekeket, melyek valószínűleg a szülők munkahelyének ottlétével is összefügg. Mosonszentmiklósról Mecsérre, Károlyházáról Kimlére és Mosonmagyaróvárra viszik az óvodáskorúakat a szüleik. Dunaremete, Feketeerdő, Károlyháza és Kisbodak, valamint Lipót kivételével valamennyi településen működik általános iskola is. A települési általános iskolák mellett alapfokú művészeti iskola működik Hegyeshalomban, Jánosomorján és Mosonszentmiklóson, valamint zeneiskola Lébényben. Azokon a településeken, ahol nem működik iskola, a következőképpen oldják meg az ellátást: Dunaremetéről és Kisbodakról Püskibe, Károlyházáról Kimlére és Mosonmagyaróvárra, Lipótról Hédervárra viszik mind az alsó-, mind a felsőtagozatos iskolás gyerekeket a kérdőívekre adott válaszok alapján. Várbalog esetében csupán a felsőtagozatos gyerekek mennek Jánossomorja iskolájába. Azon településeken, ahol folyik általános iskolai oktatás, jellemző, hogy más településre is elviszik a gyermekeket, melyet vélhetően a szülők munkahelyválasztása, valamint az egyes iskolák különböző képzési kínálata is magyarázhat. Ez szinte kivétel nélkül Mosonmagyaróvárt jelenti, illetve Mosonszolnok és Újrónafő jelezte jánossomorjai érintettségét, valamint Bősárkányt jelölte Jánossomorja további céliskolaként. Középiskola a kistérségben csak Mosonmagyaróváron működik:

Bolyai János Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola; Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon; Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola; Kossuth Lajos Gimnázium; Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon; Haller János Általános Szakképző, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola

A középfokú tanintézmények közül a győri gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképzői oktatást első helyen Darnózseli, Hédervár, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok 14-18 éves lakói választják, a többi adatszolgáltató településen a mosonmagyaróvári gimnázium áll első helyen Győr előtt. A szakközépiskolák esetén Csorna és Sopron neve is megjelenik. Mosonmagyaróvár országos hírű, elismert felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkezik.



69

18. táblázat: Közoktatási intézmények adatai, 2003 Település Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

Óvodai férőhelyek száma 75 60 75 75 63 140 40 175 200 140 105 75 40 63 37 1150 90 52 36 100 50 25 2866

Óvodába beírt gyermekek száma 50 53 66 55 41 95 35 133 166 102 103 55 17 50 19 1044 78 52 39 101 41 13 2408

Óvodapedagógusok száma 6 6 6 6 5 13 4 13 17 11 12 6 2 5 2 98 8 5 4 9 4 1 243

Általános Nappali tagoiskolai zatos szaktanulók középiskolai száma tanulók száma 161 0 133 0 141 0 194 0 119 0 280 0 137 0 275 0 617 0 266 0 241 0 132 0 8 0 133 0 40 0 2996 788 244 0 164 0 109 0 223 0 85 0 17 0 6715 788

Forrás: KSH TSTAR, 2003.

Kulturális élet, helyi társadalom A települések lakói közti összetartást, összetartozást jelentik a helyi rendezvények, kulturális és sportesemények, melynek szervező „motorjai” az önkormányzatok mellett gyakran a helyi civil egyesületek, közösségek. A mosonmagyaróvári térségben végzett kérdőíves felmérés alapján a következőképpen oszlik meg a megadott 193 egyesület tevékenységtípusonként, mely 15. ábra tartalmazza Mosonmagyaróvár közel száz különböző helyi közösségét, civil egyesületét is: A kultúra terén tapasztalható nagy kiugrás köszönhető a mosonmagyaróvári közösségeknek, hiszen ezen területen 22 mozgás, és táncművészettel, zenekarai, ének és kórus, valamint színjátszó kör működik. A mentálhigiénés, szociális egyesületek is főleg Mosonmagyaróváron működnek. A többi településen főként a sport és tűzoltó-egyesületek, valamint horgász és nyugdíjas klubok a jellemzőek. A leggyakrabban látogatott kulturális események közül a színház, a mozi, valamint a zenei rendezvények tűnnek ki, melyek a válaszadó települések számára fele-fele arányban Mosonmagyaróvárt és Győrt jelentik célpontként. Sportrendezvények tekintetében már vegyes a kép, a szomszédos telepüHHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


70

lések jelölése sem ritka, itt már nem egyeduralkodó a városi lehetőség, valószínűleg a helyi futballcsapatoknak köszönhetően. A könyvtári szolgáltatások több településen elérhetők, így ezen a téren egyik-másik település dominanciája nem érvényesül.

15. ábra A településeken működő civil szervezetek megoszlása, 2005 40 35 30 25 20 15 10 5

ter

m és

ze t

tel

ba rá t

,k

ör ny spo ep eze rt t ül és v éd ő fe j le sz ho tés rg ás za m ku t ez ön őg ltúra ké p az nt o es lgá das á tű ri zo vé g ltó de m ha egy lem en g y es tá om ül lh et ig ién ny ány ő és u ,sz gd rzé oc íja s iál s k is, lub ka r it tö atív rté ne lm m i űs za po ki nő litik a i, ifj i ú sz sá ab g i ad id ős

0

Forrás: települési kérdőívek 2005. és www.mosonmagyarovar.hu

A települések életében szintén fontos közösségi tér a teleház, mely a válaszadó települések egyharmadában jelen van (Bezenye, Darnózseli, Hédervár, Károlyháza, Lébény, Mosonszentmiklós, Várbalog), míg 14 település esetében nem. Mosonmagyaróváron a hagyományos értelembe vett teleház ugyan nem működik, azonban számos más lehetőség adott egy teleház nyújtotta szolgáltatások igénybevételére. Fordított arányok jellemzők az e-Magyarország pont meglétére is, miszerint hat településen nem elérhető ezen szolgáltatás (Dunaremete, Károlyháza, Levél, Mosonszentmiklós, Újrónafő, Várbalog). Szociális ellátás intézményei A Mosonmagyaróvári kistérségben a megye rászorultjait ellátó tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális jellegű otthon csak Mosonmagyaróváron található. A négy darab önkormányzati tulajdonban levő intézményben 152 férőhelyen 142 rászorultat gondoznak. Nappali ellátást nyújtó idősek klubja a települések 30%-án, azaz nyolc településen működik: Ásványrárón, Darnózselin, Hegyeshalomban, Jánossomorján, Lébényben, Mosonmagyaróváron, Mosonszentmiklóson és Rajkán. A férőhelyek/ellátottak száma a lakosságszámhoz igazodva természetszerűen Mosonmagyaróváron a legmagasabb (55/43), a többi hét településen 20–30 férőhely biztosított e célra. Az időskorúak szociális alapellátása keretében sem étkezésben sem házi segítségnyújtásban nem részesül senki Ásványrárón, Bezenyén, Darnózselin, Dunaremetén, Feketeerdőn, Újrónafőn és Várbalogon. A legtöbb időskorú Mosonmagyaróváron és Kimlén veszi igénybe e szolgáltatást. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

71


19. táblázat: Szociális ellátás jellemző adatai, 2003

Település

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog

Nappali elláNappali tást nyújtó ellátást idősek klub- nyújtó időjai működő sek klubjaiban férőhelyeinek ellátottak száma száma 30 0 20 0 0 0 0 0 0 20 25 0 0 0 20 0 0 0 0 55 20 0 0 20 0 0

31 0 24 0 0 0 0 0 0 15 14 0 0 0 18 0 0 0 0 43 20 0 0 10 0 0

A szociális alapellátás keretében csak étkezésben részesülők száma

A szociális alapel- A szociális alapellátás keretében látás keretében csak házi segítétkezésben és házi ségnyújtásban segítségnyújtásban részesülők száma részesülők száma

0 0 0 20 0 10 0 8 4 39 17 5 70 0 0 12 5 4 11 114 0 0 0 6 0 0

0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 2 5 0 0 0 3 22 0 7 1 0 0 0

0 0 0 11 0 2 0 3 3 12 11 0 0 0 0 0 8 0 1 70 7 0 0 12 0 0

Forrás: KSH TSTAR, 2003

Az egészségügyi ellátottság Az embert legközvetlenebbül az egészsége érinti, így ma már nem hiányozhatnak egyetlen településről sem a felszerelt orvosi rendelők, sem a háziorvosi szolgálat. A kistérség településeiben mindenki számára elérhető ez az alapvető egészségügyi ellátás vagy helybeni székhellyel, vagy a szomszédos településen. A települési kérdőívek válaszai alapján következő körzetek rajzolódtak ki a háziorvosi ellátás (székhely) terén: • helyben van: Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Halászi, Hédervár, Jánossomorja, Kimle, Lébény, Levél, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Püski, Rajka • Püski: Dunaremete, Kisbodak, Lipót • Kimle: Károlyháza • Lébény: Mecsér • Mosonszolnok: Újrónafő • Jánossomorja: Várbalog HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


72

A házi gyermekorvosi ellátást tekintve a települések a következő válaszokat adták (székhely): • helyben van: Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós • Mosonmagyaróvár: Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete Halászi, Hédervár, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Mosonszolnok, Püski, Rajka, Újrónafő • Jánossomorja: Várbalog A védőnői székhely és a hozzátartozó települések a kérdőíves válaszok alapján követik a háziorvosi beosztást, néhány kivétellel (Levél, Mecsér): • helyben van: Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Halászi, Hédervár, Jánossomorja, Kimle, Lébény, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Püski, Rajka • Bezenye: Levél • Püski: Dunaremete, Kisbodak, Lipót • Kimle: Károlyháza • Hédervár: Mecsér • Mosonszolnok: Újrónafő • Jánossomorja: Várbalog A gyógyszerellátás hét településen nem megoldott, a többi településen legalább fiókgyógyszertári szinten igen. A válaszadó települések egy kivétellel – Bezenye Győrt jelölte - egyöntetűen Mosonmagyaróvár középfokú egészségügyi vonzáskörzetébe sorolja települését, mely köszönhető a mosonmagyaróvári kórház széles ellátási spektrumának is. A települések lakói által igénybevett – egyéb - egészségügyi szolgáltatásokról a következő táblázat nyújt áttekintést: 20. táblázat A kistérségben élők által igénybevett egészségügyi szolgáltatások előfordulási helyei A település neve Bezenye

Gyógyszertár

Rendelőintézet

Kórház

Bezenye Helyben, Hédervár, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Dunaremete

Bezenye Helyben, Hédervár, Mosonmagyaróvár Dunakiliti Püski, Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Győr

Halászi Hédervár Jánossomorja

Halászi Hédervár Jánossomorja

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Jánossomorja

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Károlyháza Kimle

Károlyháza Mosonmagyaróvár

Kisbodak

Kimle Kimle Püski, Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Lébény Levél Lipót Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok

Lébény Levél Hédervár Lébény Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok

Lébény Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Darnózseli Dunakiliti


Gyógyfürdő Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Lipót Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Lipót Mosonmagyaróvár, Győr, Sárvár, Hévíz Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár


A település neve

Gyógyszertár Püski, Mosonmagyaróvár Rajka Mosonmagyaróvár, Jánossomorja Mosonmagyaróvár, Jánossomorja

Püski Rajka Újrónafő Várbalog

Rendelőintézet

Kórház

73

Gyógyfürdő

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár, Lipót Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár


3.4.9. Lakásállomány változása A humán erőforrás megőrzésének feltétele a letelepedések támogatása, az új otthonok teremtése, mely történhet önerőből – nagyon ritka – és külső (állami) segítséggel. A támogatáspolitika hatását érezhetjük a lakásépítések növekedésén is, melyet főleg településszinten észlelhetünk, hiszen a kistérségi átlag (2000-ben 302 db) nem érzékelteti dominánsan (2003-ban már 327 db) ezt a hatást. 21. táblázat: A kistérség településeiben a lakásállomány és az épített lakások száma, 2000, 2003 Település

Lakásállomány (db)

Épített lakások (db)

2000. év 2003. év 2000. év 2003. év Ásványráró 738 777 6 14 Bezenye 530 530 5 0 Darnózseli 531 555 1 13 Dunakiliti 613 625 13 4 Dunaremete 94 97 1 1 Dunasziget 550 557 4 1 Feketeerdő 126 143 7 1 Halászi 938 1002 9 4 Hédervár 403 423 5 14 Hegyeshalom 1293 1333 10 12 Jánossomorja 2015 2087 8 21 Károlyháza 0 143 0 0 Kimle 910 782 7 12 Kisbodak 139 154 3 6 Lébény 1147 1177 8 16 Levél 588 611 5 2 Lipót 226 230 5 5 Máriakálnok 440 492 5 14 Mecsér 268 281 2 5 Mosonmagyaróvár 11389 11925 172 153 Mosonszentmiklós 899 922 8 10 Mosonszolnok 495 492 4 6 Püski 238 239 2 5 Rajka 890 905 7 3 Újrónafő 278 293 3 3 Várbalog 219 238 2 2 25957 27013 302 327 Összesen Gy-M-S. megye összesen 161315 171133 1238 2383 Forrás: Győr-Moson-Sopron megyei Statisztikai Évkönyv 2000, 2003 HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

1000 főre jutó, 2003 7,1 0,0 8,2 2,2 4,1 0,7 2,3 1,4 12,4 3,4 3,5 0,0 5,3 15,6 5,0 1,2 7,5 9,3 8,1 5,0 4,1 3,7 7,7 1,1 3,6 4,3 4,5 5,4


74

A lakásállomány számait vizsgálva kitűnik, hogy azok a települések, amelyek az elmúlt időszakban növelni tudták népességüket, ott fellelhető az épített lakások számának növekedése, főként kiugró 1000 főre viszonyítottan Darnózseli, Hédervár, Máriakálnok és Mecsér esetében. A táblázatból kitűnik, hogy a térségben (4,5 lakás/1000 lakos) az építkezési kedv átlagosan lanyhább, mint megyei szinten (5,4 lakás/1000 lakos).

3.4.10. Az infrastruktúra műszaki elemei Vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás Magyarországon – a vízkészletek egyenlőtlen eloszlása következtében – a vízellátás településenként eltérő mértékben és módon biztosítható. Az ivóvíz céljára használható vízkészletek általában nem a fogyasztó közelében lelhetők fel. Az adottságok településenként változnak, így a vízellátás is eltérő folyamat eredményeként biztosítható. A kistérség ivóvízzel ellátott lakásállomány tekintetében 95,8%-osan kiépített, kivéve Károlyházát, ahol a kiépítettség csupán 69,9%-os. A mind magasabb csatornázottsági arány elérése napjainkban már elengedhetetlen feltétel az egészséges környezet kialakításában, további formálásában. Az ivóvízellátáshoz szorosan kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megléte kiépítése. A mosonmagyaróvári kistérség számára kiemelten fontos ezen mutató, hiszen a Szigetközben található ivóvízbázisok védelme szükségeltetik ezen infrastrukturális elem meglétét. A kistérség települései ezen infrastrukturális mutatót tekintve kedvezőtlen helyzetben vannak, hiszen a 26 településből 14 nem éri el az amúgy is alacsony térségi átlagot (68,4%). Két települése (Lipót és Hegyeshalom 100%-os a kiépítettség. A szennyvízberuházások napjainkban is tartanak, így a 2003. évi statisztikai adatok csupán tájékoztató jellegűek, időközben ezen számok valószínűleg változtak. Villamos energia ellátás A kistérség 100%-osan ellátottnak tekinthető, néhány külterületi lakott hely kivételével, ill. ahol a mezőgazdasági nagyüzem megszűnésével és saját villamos hálózati transzformátorállomásának kikapcsolásával ellátás nélkül maradt egyelőre. A privatizációs feltételek meghatározásánál az önkormányzatok feladata e fogyasztóhelyek alapellátásának előírása. Az áramszolgáltató az E-ON Rt. A villamos energiafogyasztás az elmúlt években megnőtt, ami magyarázható a településeken esetlegesen megjelenő újabb és újabb vállalkozások megjelenésével, akik tevékenysége növelheti a fogyasztást, illetve a háztartásokban elterjedő gépesítettség. Gondoljunk csak a ház körül használatos villamos berendezésekre (főleg mezőgazdasági termelőknél: szárító, keltető, stb.), illetve a kényelmet szolgáló televíziókra, videókra, a különféle hűtő-, fagyasztó- és mosógépekre. A mosonszolnoki szélerőművek kapacitása, valamint a mosonmagyaróvári területhez tartozó további két erőmű kapacitása darabonként 600 kW. Gázellátás Ez az elem – csakúgy, mint a már előzőekben tárgyalt szennyvízcsatorna – kiépítése szintén az egészségesebb környezet kialakítását segíti. A kényelmesebb, tisztább fűtési módot azonban nem mindenki tudja finanszírozni, legalábbis, ami a bevezetését illeti. Ott, ahol a lakosság terhei minden külön hatás nélkül is nagyok, a gázprogram elindítása nagy költségeket róna az emberekre. A gázhálózatba kapcsolt háztartások aránya a mosonmagyaróvári kistérségben messze a megye átlag (69,1%) alatt van, csupán 42%-os. A települések közül Dunakiliti, Feketeerdő, Hegyeshalom, Levél. Lipót, Máriakálnok és Rajka vannak jobb helyzetben a térségi átlagnál. Károlyháza indexe (16,1%) a közelmúltban történt leválás miatt mutat alacsony értéket. A gázellátás kiépítése jelenleg is tart, a 2003. évi mutatószámok valószínűleg változtak. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

75


22. táblázat: A kistérség településeinek infrastrukturális ellátással kapcsolatos adatai, 2003

Település

Közüzemi ivóvízhálózatba kapcsolt lakások

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba kapcsoltlakások száma Száma, Száma, db db

Közüzemi gázhálózatba kapcsolt lakások Aránya, %

Száma, db

95,8

306

39,4

232

43,8

225

42,5

98,4

423

76,2

203

36,6

617

98,7

208

33,3

339

54,2

Dunaremete

97

100

85

87,6

37

38,1

Dunasziget

557

100

211

37,9

186

33,4

Feketeerdő

143

100

42

29,4

80

55,9

Halászi

996

99,4

669

66,8

401

40,0

Hédervár

420

99,3

338

79,9

157

37,1

Hegyeshalom

1211

90,8

1333

100,0

714

53,6

Jánossomorja

1910

91,5

1096

52,5

887

42,5

Károlyháza

100

69,9

61

42,7

23

16,1

Kimle

782

100

704

90,0

327

41,8

Kisbodak

154

100

129

83,8

54

35,1

Lébény

1177

100

769

65,3

506

43,0

Levél

598

97,9

338

55,3

283

46,3

Lipót

230

100

230

100,0

158

68,7

Máriakálnok

492

100

411

83,5

220

44,7

Mecsér

277

98,6

124

44,1

70

24,9

Mosonmagyaróvár

11412

95,7

8397

70,4

4882

40,9

Mosonszentmiklós

793

86,0

499

54,1

375

40,7

Mosonszolnok

481

97,8

307

62,4

201

40,9

Püski

237

99,2

190

79,5

92

38,5

Rajka

843

93,1

654

72,3

423

46,7

Újrónafő

287

98,0

181

61,8

115

39,2

238 25883 162156

100 95,8 94,8

112 18487 118071

47,1 68,4 69,0

72 11336 118265

30,3 42,0 69,1

Száma, db

Aránya, %

Ásványráró

777

100

744

Bezenye

508

95,8

Darnózseli

546

Dunakiliti

Várbalog Térség összesen Gy-M-S. megye Forrás: T-STAR 2003

3.4.11. Közlekedési helyzet A település kérdőívek válaszai alapján állítottuk össze az alfejezetet, nem statisztikai számsorokkal, hanem helyi tapasztalati tényezők segítségével jellemezzük a belső közlekedési helyzetet.


76


23. táblázat: A kistérség településeinek közlekedési kapcsolatainak jellemzői, 2005 A település neve

Települések, amelyekkel nincs tömegközlekedési kapcsolat

Bezenye Darnózseli

Dunaremete, Püski, Kimle

Dunakiliti Dunaremete

Darnózseli

Halászi Hédervár

Mecsér

Jánossomorja Károlyháza Kimle

Hédervár, Darnózseli

Kisbodak

Mosonmagyaróvár, Rajka, Dunakiliti Győr, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Rajka Püski, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Győr, Mosonmagyaróvár Győr, Mosonmagyaróvár Kimle, Győr, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár, Győr

Települések, Települések, meTelepülések, memelyek felé lyek felé elégtelen lyek felé elégtelen a nincs útkiépíaz autóbuszvasúti közlekedés tés közlekedés Hegyeshalom

Darnózseli

Darnózseli Dunakiliti, Feketeerdő, Kimle

Kimle

Mecsér

Kimle, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, vasúti felhordó busz Máriakálnok, Győr hiányzik Mecsér

Lipót

Darnózseli

Mecsér

Lébény, Mosonszentmiklós, Hédervár, Ásványráró, Kimle

Győr, Mecsér Mosonszolnok, Jánossomorja, Dunakiliti Mosonmagyaróvár, Győr, Lébény

Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós

Mosonszolnok

Várbalog, Levél

Püski Rajka

Hegyeshalom

Újrónafő Várbalog Mosonszolnok Forrás: települési kérdőívek 2005.

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Győr Mosonmagyaróvár Jánossomorja, Mosonszolnok, Mosonmagyaróvár Jánossomorja, Mosonmagyaróvár

Dunaremete, Püski (földút)

Mosonmagyaróvár Tejfalusziget, Dunasziget, Rajka

Győr, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Győr Győr

Lébény Levél

Győrsövényház, Károlyháza, Mecsér

Települések, ahová aznapi hazatéréssel utaznak a lakók

Károlyháza

Mosonmagyaróvár

Ásványráró

Hédervár

Károlyháza Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Jánossomorja

Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Hegyeshalom

Várbalog

Jánossomorja Mosonszolnok


Mosonszolnok


77

A kistérség kerékpárút hálózatát egyfajta kettősség jellemzi. A kistérségen keresztülhaladó nemzetközi EuroVelo kerékpárút vonala (Mosonmagyaróvár – Győr), illetve a turisztikai szempontból kiemelt szigetközi térség kerékpárút törzshálózati útvonalak kijelölése megtörtént, a tervezés folyamatosan zajlik, egyes szakaszokon jól kiépített – kitáblázott (Győr-Győrújfalu Győrújfalu – Darnózseli és Halászi Mosonmagyaróvár között) illetve a hiányzó szakaszok (Halászi-Darnózseli közötti nyolc kilométer) megépítése jelenleg zajlik. Egyes belterületi szakaszok kijelölése is megtörtént, azonban összefüggő kerékpárút-hálózatról még nem beszélhetünk A kistérség további területein, még ha azok fő (kerékpáros) közlekedési útvonalak is (Hegyeshalom – Mosonmagyaróvár, Rajka – Mosonmagyaróvár, Jánossomorja – Mosonmagyaróvár), a fejlesztések még csak a tervezési szakaszban vannak.

3.5. A Mosonmagyaróvári kistérség SWOT analízise A helyzetelemzés összefoglalójaként összeállítottuk a térség SWOT analízisét. Ezen következtetések összegzésekor nemcsak az előző fejezetekben alkalmazott statisztikai elemzések eredményeit tüntettük fel, hanem a területfejlesztési dokumentumokban megtalálható jellemzéseket is átvettük. Utalunk továbbá a települési kérdőívekben megjelent válaszokra is. Így előfordul, hogy olyan megállapítás is van a SWOT analízisben, melyről jelen tanulmányban nem tértünk ki részletesen (pl. mezőgazdaság), azonban a korábban elkészült térségi dokumentumok széleskörűen foglalkoztak a témával és az ottani megállapítások jelenleg is érvényben vannak. 24. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség SWOT analízise ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Természeti: - Kitűnő ivóvíz bázis - Kedvező éghajlati adottságok - Gazdag vízrendszer - Természetvédelmi területek - Természetes energianyerési lehetőségek megléte (Termálvíz, folyóvíz, szélenergia, biomassza, faapríték - Kistérségben nagy számba található bánya-, és forrástavak - Kavicskészlet Gazdag fauna és flóra Gazdasági: - Kedvező földrajzi helyzet - Ausztria és Szlovákia közelsége - Külföldi tőke magas aránya - Határon átnyúló kapcsolatok - Kiterjedt szolgáltatási szféra - Mezőgazdaságilag művelhető területek magas aránya - Fejlett állattenyésztési kultúra - Növények széles köre termeszthető - Öntözési lehetőség - Körzetben található feldolgozó üzemek - Magas szintű szaktudás - egyetemi kar

Természeti: - Szigetközi vízpótlás rendezetlen helyzete - Szennyezés-érzékeny talajok - Alacsony erdősültség - Árvíz, belvíz veszély (helyenként) - Duna, mint nemzetközi vízi út kihasználatlansága - Rekultiválatlan kavicsbánya-, és forrástavak - Illegális hulladéklerakók

Gazdasági: - Hazai SME-k tőkehiánya - Határátkelőhelyek alacsony száma - Önkormányzatok szűkös anyagi helyzete - Mezőgazdasági alaptermékek értékesítése bizonytalan - Mezőgazdasági vállalkozások tőkehiánya - Elöregedett eszköz állomány a mezőgazdaságban - Kedvezőtlen birtokszerkezet - Rendezetlen tulajdonviszonyok Egyoldalú vetésszerkezet



Turizmus: - Egyedi turisztikai vonzerő (pl. Duna ágrendszere, Hanság) - Műemlékek, kulturális örökségek - Szigetközben megépült kerékpárút - Kerékpározásra alkalmas, változatos kultúrtáj - Sűrű kerékpáros táblarendszer - Kapcsolódási pontok megléte az osztrák és a szlovák kerékpárút hálózathoz - Nemzetközileg ismert és elismert a Duna menti Eurovelo út - A vendéglátó szolgáltatások mennyisége, minősége kielégítő - Térképek, útikalauzok megléte - Lovasszolgáltatók kiemelkedő infrastruktúrával és kínálttal rendelkeznek - Termálturizmusra épülő szolgáltatók számának folyamatos növekedése - Viziturizmus egyre nagyobb térhódítása - Horgászhelyek, horgászható halfajok - Vadászati hagyományok Humán erőforrás: - Viszonylag alacsony munkanélküliség - külföldi munkavállalók magas aránya - magas munkakultúra - Szakképzett munkaerő - Mosonmagyaróvár és Győr foglalkoztatási szerepe - Közép és felsőfokú iskolák közelsége - Egyetemi város - Nemzetiségi kultúra - Civil szervezetek magas száma Infrastruktúra: - Kiépült műszaki infrastruktúra - Fejlett közlekedési kapcsolatok (autópálya, főútvonalak) a térségen kívülre - Európai közlekedési folyosók - Szervezett hulladékgazdálkodás - Rendezett települések - Meglévő e-Magyarország pontok - Egyes jól működő teleházak (pl. Bezenye)

78

Turizmus: - Tartózkodási idő rövidsége - Szezonális jelleg - Alternatív turizmus csekély kínálata - Szolgáltatók közti integráció hiánya - Bevásárló és szolgáltató turizmus túlsúlya (Mosonmagyaróvár) - Épített örökség pusztulása - A kerékpárutak hiányzó karbantartása miatt fokozatosan romlik állapotuk - Hiányzó regionális kerékárút-összeköttetések (Fertő-tó, Balaton) - Lovaspanziók, széleskörű lovasszolgáltatást nyújtó vállalkozások száma és minőségi színvonala alacsony - Nehézkes a lovastúra útvonalak kijelölésekonfliktusok - Elégtelenek horizontális kapcsoltok a különböző turisztikai szolgáltatásokkal (lovasok, fürdők, szálláshelyek,stb.) - Viziturizmushoz kapcsolódó háttérinfrastruktúra hiánya (csónakkikötők, komp, kishajóforgalom) Humán erőforrás: - Helyben foglalkoztatottság alacsony aránya - Magas az ingázók száma, helyi gazdasági bizonytalanság - Kistérségen belüli különbségek a korstruktúra, az iskolázottság és a munkaerő-kínálat terén - Tranzit jellegből adódó romló közbiztonság, bűnözés térnyerése Infrastruktúra: - Hiányzó településközi utak A meglévő települési utak rossz minősége - Az átmenő forgalomból adódó környezetszenynyezés - Duzzasztómű megoldatlan helyzete - Tömegközlekedés hiányos járatai - Teleházak alacsony száma, informatikai ellátottság alacsony aránya - Közintézmények romló állapota



79

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Természeti. - Erdősítés elősegítése - Környezetileg érzékeny területek támogatása - Dunai Nemzeti Park létrehozása - Megújuló energiaforrások széleskörű hasznosítása - Élővilág rehabilitáció - Bánya-, és forrástavak rekultivációja - Rehabilitációra fordítható külön területfejlesztési források Gazdasági, infrastruktúra: - Tulajdon és birtokviszony rendezése - Indokolt helyi kereskedelem, szolgáltatás erősítése - Közlekedési feltételek javítása (összekötő utak, mezőgazdasági utak) - Határátkelési funkciók bővítése - EU által támogatott magas színvonalú termesztési és feldolgozási technológiák révén - Termékpályás értékesítési társulások létrehozása - Kiemelt területfejlesztési források (mint naturpark, mint Szigetközi Fejlesztési Tanács, mint NP részére) - Együttműködés az egyetemmel - Térinformatikai hálózat kialakítása Humán erőforrás: - Vendéglátással, turizmussal kapcsolatos képzések - Nyelvi képzések - Fiatal gazdák, kezdő vállalkozók helyzetbe hozása - Helyi fejlesztési szervezetek erősítése - Segítő, tanácsadói szolgálat kiépítése Turizmus: - A turizmus és a természet egyensúlyán alapuló naturpark együttműködési forma létrehozása a nemzeti park kialakításáig - Természeti adottságokon alapuló ökoturizmus, aktív turizmus - Kézművesipar (fazekasság, fafaragás stb.) - Viziturizmus, kerékpár- lovas turizmus adottságai ideálisak - Horgászturizmus feltételeinek megteremtése (horgásztavak) - Magas szintű termálturisztikai kínálat kiépítése - Falusi tájkultúra és építészeti kultúra megőrzésének támogatása - Kistérség nemzetiségi kapcsolatainak erősítése - Kerékpárút-hálózat tovább fejleszthető - Tanösvények, látogatóközpontok kialakítása - vadászturizmus - Minőségi szállásférőhelyek kialakítása - Turisztikai programcsomagok, szervezett kínálat - Térségi egységes marketing kialakítása

Természeti: - Szigetköz rendezésének elmaradása - Környezet szennyeződés fokozódása - Erdők minőségi romlása - Élővizek elszennyeződése, vízhozamok csökkenés (Duna, Mosoni-Duna) - Mértéktelen kavicsbányászat Gazdasági, infrastruktúra: - Agrárolló nyitása miatt a fejlesztési lehetős csökkenése - Alacsony jövedelmezőség a mezőgazdaságban - Állattartó telepek potenciális szennyező források - Tömegtermelés és a kézműipar arányának felbomlása - Jogszabályok gyakori változása, a társfinanszírozás hiánya, a térségi forrás koordináció hiánya - Óriási tranzit forgalom növekedése

Humán erőforrás: - Kis települések elöregedő lakossága - „Kényszermunkanélküliség” a külföldi munkaválla érdekében Turizmus: - Tömeg turizmus növekedése - Vidéki életforma értékvesztése - Alacsony színvonalú szállásférőhely a vendégek elmaradását eredményezi - Turisztikai program ajánlat szegényes - Nem összehangolt és környezettudatos szemlélet nélkül megvalósuló fejlesztések tovább terhelhetik a természeti környezetet - Nem alakul ki összefüggő kerékpárút-hálózat - Szezonális túlzsúfoltság



80

A települések önértékelésére vonatkozó 11 mutatóból álló sorokat a települési kérdőívekre válaszoló 20 önkormányzat által adott válaszok összesítése után a 16. ábrán mutatjuk be. Ezen ábra nem tükrözi a szélsőségeket, így azokat részleteiben kiemeljük: •

az infrastrukturális ellátottság (7,5) tekintetében Jánossomorja, Kisbodak, Lipót és Rajka 10-10 ponttal „jutalmazta” települését, míg Újrónafő -5 ponttal „sújtotta”;

•

a településkép (6,0) összátlagát Dunakiliti, Hédervár és Püski 9-9 pontja emeli, Rajka, Várbalog 3-3 és Mosonmagyaróvár 2 pontja mindenképpen csökkenti. Ezen jellemzőnél egyik település sem adott 10-es értéket magának;

•

lakhatóság (7,9) szempontjából Rajka, Darnózseli és Bezenye 10-10 pontot ítélt saját településének, míg Halászi, Jánossomorja és Mosonmagyaróvár csupán 5-5 pontot;

•

természeti, környezeti állapot (7,2) értékeléskor sem találunk maximális 10 pontot, 9-9 ponttal értékeli településének állapotát Dunakiliti, Hédervár, Kimle, Lipót és Püski, míg Jánossomorja csak 2 ponttal;

•

a gazdasági fejlettség (4,1) megítélése a legszélsőségesebb, hiszen Dunakiliti és Mosonszolnok, valamint Lébény egyaránt 10-10 pontot rendel maga mellé, míg Dunaremete és Kisbodak -10 és -10 pontot; viszonyításul Mosonmagyaróvár 5 ponttal értékeli magát;

•

a munkaerő tudása, képzettsége (5,9) kategóriában Darnózseli, Dunakiliti és Lébény 9-9 pontot, Kimle 2 pontot „osztott” magának;

•

a kistérségre kifejtett hatását (4,2) Bezenye 10 ponttal értékelte, Darnózseli, Levél és Várbalog egyaránt nulla értéket jelölt, Mosonmagyaróvár pl. 2 (!) pontra gondolta;

•

a lakossági aktivitás (4,3) tekintetében szintén nem találunk maximális pontszámot és itt is megjelenik a negatív érték: Lébény 9 pontra értékeli ezen jellemzőt, 8-8 pont áll Bezenye, Károlyháza és Lipót mellett, -5 pont Dunaremete és -2 pont Mosonmagyaróvár neve mellett, ami nagyon pesszimista képet fest a helyiek aktivitását tekintve;

•

az önkormányzat kezdeményező képességét (7,5) már jóval pozitívabban ítélik meg, hiszen 10-10 pontot jelez Bezenye, Darnózseli, Dunaremete, Károlyháza és Kisbodak, míg Rajka csupán 2 pontot ad településének;

•

az önkormányzat anyagi helyzete (1,0) a legrosszabb értéket mutatja, míg Kisbodak -10, Püski -7, Darnózseli és Hédervár -5- -5, Várbalog -4, Halászi -3, Mecsér -2, Lébény 1 ponttal értékeli önmagát, addig Mosonszolnok a maximum 10 ponttal. A két város, Mosonmagyaróvár 2, Jánossomorja 1 pontot ad településének;

•

a település ismertsége (5,8) Kisbodak számára 10 pontot jelent, Rajkának 2 pontot.



81

16. ábra: A Mosonmagyaróvári kistérség településeinek önértékelése

infrastrukturális ellátottság településkép lakhatóság természeti, környezeti állapot gazdasági fejlettség a munkaerő tudása, képzettsége kistérségére kifejtett hatása a lakosság aktivitása a helyi fejlesztésekben az önkormányzat kezdeményezőképessége az önkormányzat anyagi helyzete a település ismertsége, hírneve -10,0

-8,0

-6,0

-4,0

-2,0

0,0

2,0



4,0

6,0

8,0

10,0


82

4. A Mosonmagyaróvári kistérség stratégiai programja – 1. fázis A stratégiai program célja kettős: egyrészt azon fejlesztési szükségletek meghatározása, melyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, valamint a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. Ezen célok részcélokra bomlanak, melyek között akadnak olyanok is, melyek szükségszerűek ugyan, de megvalósításuk nem a kistérség feladata. A kistérség által megvalósítandó célok mindegyike nem felelhet meg a rövid- és középtáv határainak, hiszen vannak olyan célkitűzések, melyek megvalósításának feltételei adottak, mások megvalósításához azonban a konkrét feltételeket még meg kell teremteni. A stratégia során nem vonatkoztathatunk el a térségen kívüli szereplők (pl. állam, térségen kívüli befektetési csoport) által indukált fejlesztésektől, mert a programnak nem célja ezen beruházások részletes megtárgyalása, legfeljebb a hatásuk vizsgálata, de annál inkább feladata a kistérség döntéshozói és civil szervezetei által kezdeményezett fejlesztési elképzelések összegzése, rendszerezése. Feladatunk jelenleg azon prioritások meghatározása, melyek mentén elkezdődhet a kistérségi szereplők közötti együttgondolkodás, mellyel a részleteiben megfogalmazandó – nem a jelen tanulmány keretein belül – intézkedések megvalósítása révén a kívánt eredmények elérhetők. A prioritások meghatározásához azonban szükségeltetik olyan kezdeti jövőkép felállítása, mely elérése a stratégiai programok megvalósítása révén kívánatos. A stratégiai programokat intézkedéseik részletezik, rámutatva az egyes fejlesztési elképzelések valós tartalmára. Módszertanilag a mosonmagyaróvári kistérség komplex fejlesztési koncepciója több elvárásnak is próbál megfelelni. Erőteljesen támaszkodik egyrészt a nagyobb területi egységek (nyugat-dunántúli régió, Győr-Moson-Sopron megye) programdokumentumaiban megfogalmazott fejlesztési irányvonalakra (ld. 2.1 és 2.2. fejezetek), másrészt megpróbálja szintetizálni a térség területét érintő társulások korábban elkészített fejlesztési terveiben megfogalmazott célokat (ld. 2.3. fejezet). A 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben és a Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal által kiadott Útmutatóban foglaltakon túl a program – illetve prioritástábla - készítőinek figyelembe kellett vennie a jelenleg zajló tervezési folyamatot, mely az Európai Unió 2007-20013 közötti tervezési időszakára vonatkozó célterületeket határozza meg. Mindezen követelményeknek való együttes megfelelés viszonylag nehéz, azok eltérő tartalma miatt. Jelen dokumentumban a régió jövőképét, az azt megvalósító célkitűzések felsorolását a prioritások és az intézkedések rendszere követi.

4.1. A Mosonmagyaróvári kistérség jövőképe A helyzetértékelésben feltárt térségi adottságok közül a kistérség jövőképét alapvetően az alábbi, döntően a földrajzi elhelyezkedésből és a kedvező természeti-táji jellegből, valamint az idegenforgalmi lehetőségekből táplálkozó tényezők befolyásolják:

Ausztria és Szlovákia közelsége; A térség a majdan kialakuló regionális észak-déli közlekedési és gazdasági tengely „kiindulópontja”; Átmenő nemzetközi útvonalak „fordítókorongja”; A térség érzékeny természeti állapota és egyedi tájképe; Jelentős idegenforgalmi potenciálja.

A jövőkép megfogalmazását továbbá a következő kulcsszavak segítették, melyek értelmükben talán némileg ellentétesek, de ezzel is jól ábrázolják ezt a sok helyzetben belső vívódásaitól sem mentes térséget: HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


• • • • • •

83

két főváros (Bécs, Pozsony) és egy nagyváros hinterlandja a tranzit jelleg „kapu-jelleg”miatti állandó árumozgás kistérségen belüli munkaerőmozgás a jelentős helyi foglalkoztatási központok miatt ökológiai diverzitás, gazdagság; természetes vízfolyások, nádasok, egyéb természetvédelmi területek alkalmas a térség pihenésre, üdülésre, rekreációra gyógyászat-wellnes.

Figyelembe véve a korábbi térségi koncepcióknak és programoknak, valamint a visszaküldött települési kérdőíveknek a kistérség jövőjére vonatkozó fejezeteit, az alábbi „Jövőkép” vetíthető előre: A Mosonmagyaróvári autonóm kistérség: a „határtalan” pihenőpark A kistérség a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság biztosításával az észak-déli irányú fejlesztési tengely gazdasági-innovációs pólusává válik, logisztikai decentrumaiban és tőkeerős vállalkozásaiban szakképzett helyi munkaerő dolgozik, amelynek életminőségéhez a kiépült egészségügyi és szociális hálózat, valamint a természet tudatos és átgondolt védelme járul hozzá. Ez az ökológiai kincs válik a közeli és távolabbi térségek rekreációs zónájává.

4.2. Célkitűzések A fentiekben megfogalmazott „Jövőkép” elérése érdekében a kistérség számára az alábbi általános célok fogalmazódnak meg: 1. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül..

Megélhetés, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. Műszaki infrastruktúra és humán szolgáltatások fejlesztése a helyi gazdaságra és a lakossági szükségletekre alapozva Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése Szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása) Közbiztonság, bűnmegelőzés

2. A helyi természeti erőforrások sokrétű hasznosítása a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, az agrárkörnyezetvédelem és a vidékfejlesztés elemeire alapozva.

Alternatív energiatermelés – autonom kistérség Diverzifikált jövedelemtermelési lehetőségek bővítése Természeti adottságoknak megfelelő területhasználat és gazdálkodás Új termékszerkezet kialakítása, helyi feldolgozóbázis megteremtése, értékesítés koordinálása Tájrehabilitáció

3. Természeti és épített örökségen alapuló turisztikai potenciál növelése.

Természeti, táji értékek turisztikai potenciállá fejlesztése Térség hagyományainak, kulturális örökségének megismerése, megőrzése Épített környezet elemeinek védelme, rekonstrukciója Egységes térségi idegenforgalmi arculat kialakítása Minőségi szolgáltatások és programcsomagok kialakítása, továbbfejlesztése HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


84

4. Kistérségen belüli társadalmi-gazdasági kohézió kialakítása.

Térségi szemlélet erősítése, közösségfejlesztés Civil szervezetek megerősítése, fejlesztésekbe történő bevonásuk Információs – kommunikációs technikák fejlesztése Térinformatikai rendszer működésének megvalósítása

5. Helyi innovatív gazdaság megerősítése, a térség gazdasági pozíciójának, versenyképességének erősítése.

Szakképzett munkaerő helyben tartása Kis-és középvállalkozások támogatása Tudásigényes, környezetbarát vállalkozások telepítése Befektetésösztönző csomagok kidolgozása

6. A települések lakhatóságát és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések megvalósítása.

Településrehabilitáció, falukép megőrzése Építési telkek kialakítása, a letelepedés támogatása Hulladékgazdálkodás rendezése.

Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak Ennek a hosszú távra szóló célrendszernek az elérését középtávú stratégiai programok (prioritások) segítik. A stratégiai programok rövid távú operatív programokon (intézkedések) keresztül valósulnak meg.

4.3. Stratégiai programok A kistérség erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei, vagyis a SWOT analízis alapján, a kistérség megfogalmazott jövőképe és célrendszere alapján az alábbi prioritásokat javasoljuk a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás számára.



85

25. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség számára ajánlott prioritásrendszer STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. prioritás

2. prioritás

3. prioritás

4. prioritás

5. prioritás

A turizmus szektor Épített és természeti Térségi szerepének növelé- környezet átgondolt erősítése se fejlesztése

Humán erőforrás Gazdaságfejlesztés fejlesztése

kohézió

OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Képzési prog- 2.1. A térség logiszszerepének ramok az élet min- tikai den területére, ki- kifejlesztése emelten a munkaerőpiaci igényekhez igazodva

5.1. Kistérségi in3.1. Termálturizmus formatikai rendszer komplex turisztikai 4.1. Településfejleszkiépítése: térségi kínálatának kialakí- tés információs hálózat tása kialakítása

1.2. Szociális és 2.2. Megújuló ener5.2. Térségi Közéleti egészségügyi ellátó3.2. Az ökoturizmus 4.2. Természetvédegiaforrások környeFórum elindítása a rendszer, gondozófejlesztése lem, tájrehabilitáció zetbarát hasznosítása párbeszédért hálózat kiépítése 2.3. A rurális gazdaFenntartható 1.3. Helyi civil kez- ság diverzifikációja 3.3. rurálturizmus fejdeményezések tálesztése mogatása

4.3. Hulladékelhelyezés 5.3. Kistérségi memegoldása, hulla- nedzsmentszervezet kialakítása dékkezelés, reciklálás

2.4 Kis- és középvál- 3.4. Rekreációs térlalkozások fejleszté- ségek kijelölése és se átfogó fejlesztése

5.4. Nemzetiségi sokszínűség kihasználása -

2.5. Szolgáltatási 3.5 Turisztikai meszektor erősítése nedzsment szervezet kialakítása Átfogó intézkedések: esélyegyenlőség biztosítása

A Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás számára javasolt prioritásokat az alábbiakban részletezett intézkedésekkel indokoljuk végrehajtani.



86

26. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség számára ajánlott intézkedések részletezése 1. Humán erőforrás fejlesztése 1.1. Képzési programok az élet minden területére, kiemelten a munkaerőpiaci igényekhez és az ökológiai értékekhez igazodva

1.2. Szociális és egészségügyi ellátórendszer, gondozóhálózat kiépítése

1.3. Helyi civil kezdeményezések támogatása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3.

Felnőttoktatás kialakítása, bővítése Életen át tartó tanulás az életminőség növeléséért Esélyegyenlőség biztosítása a képzési programokban Helyi munkaerőpiaci szükségletek felmérése A felmérés ismeretében a képzési struktúra átalakítása, új képzések indítása Nyelvi képzés megerősítése, kiszélesítése Táji értékek, védett flóra és fauna ismertetése széles társadalmi közegben Idősgondozás szolgáltatási köreinek kiépítése, szélesítése Fogyatékkal élők ellátása Egészségügyi felvilágosító programok indítása Tanácsadói tevékenységek bevezetése, szélesítése Kistérségi egészségügyi központ kialakítása Egészségügyi ellátás infrastruktúrájának javítása Drogellenes felvilágosító programok Esélyegyenlőség biztosítása az ellátási területeken Civil szervezetek szerepének meghatározása Fejlesztésekbe, feladatokba történő bevonásuk (pl. szociális szolgáltatások) Közösségi terek kialakítása, működés feltételeinek javítása

2. Gazdaságfejlesztés

2.1. A térség logisztikai szerepének kifejlesztése

2.2. Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása

2.3. A rurális gazdaság diverzifikációja

2.4 Kis- és középvállalkozások fejlesztése

1. Gazdasági központok, létesítmények megközelíthetőségét célzó közlekedésfejlesztés 2. Gazdasági központok, ipari létesítmények, vállalkozási övezetek infrastruktúrájának kiépítése 3. K+F együttműködés a Széchenyi Egyetemmel és a Nyugatmagyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmezéstudományi Karával 1. Termálhő hasznosítása a mezőgazdaság, az ipar és a háztartások számára 2. Bioenergia előállítása 3. Napenergia hasznosítás a mezőgazdaság, a turisztikai vállalkozásoknál, termelő társaságoknál 4. Faapríték hasznosítása 5. Vizienergia hasznosítása a villamos energia felváltására 6. Szélenergia hasznosítása – szélerőmű park építése 1. Mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztés (mezőgazdasági utak, gépek, berendezések) 2. Helyi termékek előállítása 3. Feldolgozó és tároló kapacitások bővítése 4. Erdőgazdálkodás (jóléti célú hasznosítás, hull. hasznosítás, fafeldolgozás) 5. Biotermékek előállítása 6. Állattartó telepek fejlesztése 7. Ökogazdálkodás feltételeinek biztosítása 8. Termelői csoportok, értékesítési szövetkezetek támogatása 1. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 2. Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3. Vállalkozásbarát környezet kialakítása 4. Kezdő vállalkozások támogatása 5. Befektetés-ösztönzési csomagok kidolgozása HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


2.5. Szolgáltatási szektor erősítése

87

1. A szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgáltatások növelése 2. Az életminőséggel kapcsolatos szolgáltatások növelése, különösen a falvakban

3.A turizmus szektor szerepének növelése

3.1. Termálturizmus komplex turisztikai kínálatának kialakítása

3.2. Ökoturizmus fejlesztése

3.3. Fenntartható rurálturizmus fejlesztése

3.4. Rekreációs térségek kijelölése és átfogó fejlesztése

3.5. Turisztikai menedzsment szervezet kialakítása

1. Szolgáltatások, vendéglátás, kereskedelem mennyiségi és minőségi fejlesztése 2. Humán erőforrás fejlesztése az ágazatban, szakmai színvonal növelése érdekében szorosabb együttműködés a képzőintézményekkel 3. Gyógyszolgáltatások és egészségügyi háttér javítása, wellness szolgáltatások háttér-infrastruktúrájának kiépítése 4. Kiegészítő szolgáltatások, programcsomagok megfogalmazása a különböző célcsoportoknak 1. Lovasturizmus fejlesztése, lovaspanziók, lovasiskolák, lovastúrázás feltételeinek kialakítása (túraútvonalak, túravezetők, kapcsolódó kiszolgáló létesítmények) a lovasszövetség előírásának megfelelően 2. Kerékpáros turizmus kapcsán a hiányzó útvonalak kiépítése, táblarendszer, szolgáltatások bővítése (kölcsönzők, szervizek, túraajánlatok, szállások), a regionális kerékpárút összeköttetések megteremtése (Fertő-tó, Balaton) 3. Bakancsos turizmus fejlesztése a természeti értékekre alapozva (gyalogösvények, túraútvonalak) 4. Horgászturizmus feltételeinek javítása, horgásztavak kialakítása a volt kavicsbánya- és a forrástavak helyén 5. Vadászturizmus fejlesztése 6. Viziturizmushoz kapcsolódó létesítmények kiépítése (kishajókikötők, kompok), szolgáltatások bővítése, szállások kialakítása (kempingek, fürdőhelyek), infrastruktúrájuk fejlesztése 1. Falusi szállásférőhelyek számának növelése 2. Komplex falusi életmód-ajánlatok kidolgozása 3. Faluszépítési mozgalmak ösztönzése 4. Gasztronómiaturizmus fejlesztése a helyi hagyományokra építve 5. Hagyományőrzés felelevenítése 6. Kézműipar és tárgyalkotó népművészet, népi kismesterségek bemutatása 7. Térségi fesztiválok szervezése, vásárok 1. A rehabilitációval érintett területek és az üdülőterületek összehangolása 2. Kavicsbányatavak fenntartható hasznosítása 1. Képzett turisztikai szakemberek foglalkoztatása a megfelelő infrastruktúra hozzárendelésével 2. Térség egységes arculatának megfogalmazása – közös turisztikai kép 3. Piackutatás, erőteljes marketing tevékenység 4. A turisztika és a természet egyensúlyán alapuló naturpark együttműködési forma létrehozása 5. Együttműködés a péri és pozsonyi repülőtérrel a térség komplex kínálatára alapozva 6. Szélessávú internethálózat kiépítése a piacon való megjelenéshez



88

4. Épített és természeti környezet átgondolt fejlesztése

4.1. Településfejlesztés

4.2. Tájértékek védelme, tájrehabilitáció

4.3. Hulladékelhelyezés megoldása, hulladékkezelés, reciklálás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Településrehabilitáció, rekonstrukció Építési telkek kialakítása Településközi utak, utcák felújítása, kiépítése Falukép megőrzés, védelem Települési zöldfelületek kialakítása Közösségi célú intézmények felújítása, építése Közintézmények akadálymentesítése Műemlékvédelem Közműfejlesztés E-önkormányzat megteremtése Tömegközlekedés fejlesztése (helyi-helyközi járatok, megállók, táblák) 12. Településrendezési tervek összehangolt elkészíttetése 1. Kavicsbánya- és forrástavak rekultivációja 2. Natura 2000 területek kitáblázása, térképi megjelentetése 3. Felszín alatti és feletti vizek védelme 4. Szigetközi Nemzeti Park létrehozása 5. Érzékeny természeti területek rendszere (ÉTT) 6. Flóra és fauna védelme 7. Ár- és belvízvédelem 1. Illegális hulladéklerakók felszámolása 2. Megtelt hulladéklerakók rekultivációja 3. Hulladékudvarok kialakítása 4. Szelektív hulladékgyűjtés, tárolás feldolgozás rendszerének kialakítása 5. Veszélyes hulladéklerakó felszámolása, környezetének rehabilitációja 6. Reciklálási technológiák letelepítése

5. Térségi kohézió erősítése 5.1. Kistérségi informatikai rendszer kiépítése: térségi információs hálózat kialakítása 5.2. Kistérségi Konzultációs Fórum elindítása 5.3. Kistérségi menedzsmentszervezet kialakítása 5.4. Nemzetiségi sokszínűség kihasználása

1. Belső kommunikációs hálózat megteremtése 2. Rendszeres térségi kiadvány elindítása A térségi párbeszéd elindítása, a kohézió érdekében egy meghatározott rendszerességgel összehívott fórum, melynek célja egyrészt a különböző szereplők bevonása a fejlesztésekbe, másrészt a közös gondolkodás elindítása, az érdekek egyeztetése, projektgenerálás, fejlesztés. 1. Kistérségek menedzserek felkészítése, szakmai képzése 2. Kapacitásbővítés felkészült szakemberekkel, a hozzárendelt infrastruktúrával 3. Szervezeten belüli feladatmegosztás közigazgatási és területfejlesztési feladatokra 1. Nemzetiségi identitás növelése – civil szervezeteken aktív működése 2. Határon átnyúló nemzetiségi kapcsolatok erősítése 3. A térségben élő különböző nemzetiségű kultúrák beépítése a kohézió erősítésére



89

Jelen tanulmány nem részletezi a további műveleti technikákat, melyek az intézkedések megvalósításának mikéntjét, lehetséges forrásait, kedvezményezettjeit, valamint az elérendő eredményeket mutatják be. Ezen feladat a kistérségi programozás következő fázisát jelenti, melyben az egyeztetett és társulási szinten elfogadott prioritásrendszer kerül további feldolgozásra a fentebb bemutatott módszertani segédletek útmutatásai alapján.



90

MELLÉKLET Az Egyeztetési Változatra 2005. július 1. – szeptember 20. között beérkezett észrevételek feldolgozása



Botos Gábor

Lipót önkormányzata

Sulyok Attila Zsolt

Szervezet

b b c é l ú

Véleményező neve

Vélemény A táblázatból hiányzik a fogászati intézményfenntartói társulás (Hédervár, Darnózseli, Lipót, Dunaremete)

91

Hivatkozási oldal

Tervezői észrevétel

13. oldal

A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük.

testvér-települési kapcsolatoknál: Lipót - Baka Szlovákia 1995. Lipót - Szt. Peter Freienstein Ausztria 2002.

14. oldal

Nem fogalmazódott meg egy Dunamenti kerékpárút Hédervár leágazással - Lipót - Dunaremete - Kisbodak - Dunasziget - Dunakiliti Rajka útvonalon Szlovákia felé.

22. oldal

A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. A korábbi fejlesztési programok kiegészítését jelen dokumentum megoldani - sajnos - nem tudja, a későbbiekben megfogalmazott fejlesztési területek közt - 3.2. Ökoturizmus fejlesztése - a hiányzó kerékpárút szakaszok kiépítése is szerepel.

Országhatár menti településközi kapcsolatoknál, figyelembe lehetne venni, a Közép-Szigetköz és Bős közötti kompjárat megvalósíthatóságát az Öreg Dunán (Lipót és Bős, vagy Dunaremete és Bős között)

27. oldal

Natúrpark helyett Nemzeti Parkra van szükség.

38. oldal

A kompjárat megvalósíthatóságát a 3.2. Ökoturizmus fejlesztése címszó alatt beépítettük a fejlesztési területek közé. A naturpark gondolata már a megyei területfejlesztési program készültekor is felvetődött, mint lehetőség. Ez akkor együttműködési pontot jelentett volna (és most is) az önkormányzatok között, mely a természet és a turizmus ( a helyi gazdaság) egyensúlyára épült volna. Nem jelent kizárólagosságot, az érintett önkormányzatok érdemi összefogására és tenniakarására mindkét esetben szükség van! Mint lehetőség, javasolt szerepeltetni a fejlesztési koncepció előmunkálataiban.

Morotvatavak között a legnagyobb a lipóti Holt-Duna 68 ha.

50. oldal


Lipót 2 termálkútja közül 1 gyógyvíz minősítésű

51. oldal


kistérség helyi jelentőségű védett értékei Lipót - Darnózseli közút menti vadgesztenye fasor

61. oldal


Lipóton 2004-be épült meg a 600 m2-es élménymedence csúszdával

65. oldal


2005. őszétől Lipóton is megszűnik az iskola

70. oldal


Mosonmagyaróvár.....védett épületek és területek

63. oldal



Kimle község polgármestere

Balsay Zsuzsanna


92

Piarista Ált. Iskola, Gimnázium és Diákotthon "Ez az ökológiai kincs válik a közeli és távolabbi térségek.....

70. oldal 85. oldal

és a Nyugatmagyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmezéstudományi Karával 1.3. Közösségi terek kialakítása, működési feltételeinek javítása

88. oldal

3.5 Szélessávú internethálózat kiépítése a piacon való megjelenéshez

89. oldal


Testvér településünk Cartigliano Olaszország 1994 óta.

14. oldal

Lakosság változása így teljesen fals adatot ad, hogy Károlyháza leválása csökkenésként van elszámolva

52. oldal

A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. A 10. táblázat végén jeleztük, hogy Károlyháza 2002ben vált le Kimlétől. Miután az előző évek statisztikai adatai nem határólták le, hogy az egyes településrészek lakossága mennyi, így nem lehetséges bemutatása annak sem, hogy magát Kimle községet milyen irányban (+/-) érintette a leválás. A statisztkai adatok forrásának az összehasonlítás miatt viszont ugyanazt szükséges használni.

77. oldal

A forrásként jelölt Győr-Moson-Sopron Megyei Statisztikai Évkönyv közölte számadatoktól az összehasonlíások miatt eltérni nem tudunk, a helyi felmérések ettől bizonyosan eltérnek.

2003-ban gázbekötéseknél biztosan jobban álltunk, de szerintem más településeken is.


A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük.


Kett Adrienn

Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács


93

A tartalomjegyzékben tételesen végigkövethető az áttekintett programdokumentumok sora, ezen felsorolást ismételni zavazó lehet, ezért nem is tettük meg.

A "bevezetésben"- ben említett közel 30 programdokumentum felsorolása javasolt az áttekinthetőség miatt. 1. sz. táblázat Kelet-hanság Kapuja Önk. TFT, összes/érintett települések száma 8/4 helyett 9/5

10. oldal

2. fejezetben foglaltaknál az alkalmazott táblázat áttekintehtőbb, mint a többi hivatkozás felépítése, így a lehetőségekhez mérten ennek alapján szerepeltessék

23., 24., 25., 34., 35., 36. oldal

SWOT analízisnél a lehetőségek, veszélyek elemzésénél az infrastruktúra fejezet nem került vizsgálatra, továbbá a következő gondolatok még elhelyezhetőek, elemezhetőek (akadálymentesített/nem akadálymentesített intézmények; forrástavak rekultivációja; esélyegyenlőségi kérdéskör elemzése)

A 4. fejezet aránytalanul kevés a többi fejezethez képest, így az utolsó bekezdés ellenére egy-egy kiemelt fejlesztést kidolgozásra javaslunk. (A térség kitörési pontjai)


79. oldal

A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. Miután a tartalom nem egyforma mélységű, ezért választottuk ezt a szerkesztési módot. A SWOT-analízis a megjelölt témával kiegészítésre került, továbbá a fejlesztési területeknél is beemelésre kerültek a forrástavak rekultivációja (4.2. int.), az akadálymentesítés (4.1. int.), valmint az esélyegyenlőség biztosítása (1. prioritás) A Bevezetőben közölteknek megfelelően a feladatunk ezen a ponton zárult. Kiemeltük továbbá, hogy ezen programozási tevékenység előfutára annak a következő tervezési fázisnak, melynek feladata az egyes intézkedések kifejtése, a különböző mutatók meghatározása, a kedvezményezettek megnevezése, valamint az időbeli és pénzügyi ütemezés megállapítása. Ezen feladatot mint kistérségi programalkotást a közeljövőben szükséges a társulásnak megejtenie, a potenciális pályázati lehetőségek mind szélesebb kihasználása érdekében.


94

Sajnálatos, hogy a kérdőíves felmérésben nem vettek részt Ásványráró, Darnózseli, Dunasziget, feketeerdő, Hegyeshalom és Máriakálnok települések, így a kistérség egészéről nem kaphatunk teljes képet

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének Elnöke

Dr. Szakács Imre

A kistérség vízellátását és szennyvíztisztítását a Pannon-Víz Rt., az Aqua Szolgáltató Kft. és a Szigetköz Vízszolgáltató Kht végzi. A szennyvíztársulás helyett célszerűbb lenne a településeket aszerint felsorolni, hogy melyik szennyvíztisztító telephez tartoznak (bezenyei, hédervári, hegyeshalmi, jánossomorjai, kunszigeti, mosonmagyaróvári szennyvíztelep). 2.1. fejezet nem tesz említést a 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet által elfogadott területi hulladékgazdálkodási tervről, így a NYugatDunántúli statisztikai régió hulladékgazdálkodái tervéről. Ez beszámol a mosonmagyaróvári vörösiszap tárolókba elhelyezett veszélyes hulladék mennyiségéről. Szükséges a vörösiszap tárolók környezetének rendezésére vonatkozó fejlesztési javaslatot is a fejlesztési koncepcióban feltüntetni, mivel a lerakók hatása a térség jelentős részére problémát jelent. 2.3. fejezet nem tartalmazza a DHV Kft által elkészített Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás környezetvédelmi programja c. dokumentumot. a 3. fejezetben említés történik a Bezenye-Hegyeshalom térségébe tervezett idegenforgalmi beruházásról, melynek megvalósulása esetén a térséget jelentősen befolyásoló komplexum jön létre. A jövő számára készülő programozásban a lehetséges hatások vizsgálatát célszerű lenne előírni, illetve a tervezési-egyeztetési mechanizmust is megtervezni, mivel a hármas-határ mentén jönne létre az új "város". A helyi jelentőségű védett értékek közül több település kimaradt, pl. Lipót-Darnózseli közötti gesztenyefák, Darnózseli zseli erdő, Hédervár lovaglópálya, feketefenyő, Mosonmagyaróvár óvári háromtölgx, Wittmann Antal liget HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

6. oldal

Egyetértünk, bár törekedtünk a teljességre és így csupán a kérdőíves feldolgozásból maradtak le értelemszerűen - ezek a települések.

13. oldal


15. oldal

A vörösiszap-problémát a 4.3. Hulladékelhelyezés megoldása, hulladékkezelés, reciklálás intézkedés alatt igyekszünk kezelni. Továbbá érinti még a településrehabilitáció alintézkedést is. További részletezés a következő tervezési fázis feladata.

34. oldal

A hivatkozott dokumentumot utólagosan beépítettük a 2.3. fejezetbe.

39. oldal Ezen dokumentumnak nem feladata a javasolt kiegészítés, a következő tervezési fázisban már méltán szükségszerű lesz a javaslat beépítése. 61. oldal A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük.


95

A helyi "vonzerőleltár" hiányos. A települési kérdőívek forrásként jól felhasználhatóak, azonban azok feldolgozása során törekedni kell egy teljes, átfogó kép kialakítására. Fontosnak tartjuk Lébénynél kiemelni, hogy a templom hazánk egyike a kevés román stílusú templomainak. Szükséges a kulturális rendezvények leltárát is aktualizálni, hiszen több olyan fajsúlyos esemény is hiányzik a listából, amely meghatározó Szigetköz kulturális életében. (aranymosó fesztivál, Múzsák kastélya, stb...)

62. oldal

Szálláshely kapacitás a térségben című fejezetben, kérjük Lipótot is feltüntetni, hiszen 4 csillagos szálloda található a településen

65. oldal

Szükséges a meglévő szélerőmű kapacitás megjelenítése

76. oldal

Az épített és természeti környezet átgondolt fejlesztésének alapja a fejlesztési koncepció mellett a településrendezési tervek. A kistérségek esetében megfontolandó lenne a fejlesztési koncepciók térbeli megjelenítésére- egy Magyarországon még nem igen elterjedt tervfajta- a térségi területrendezési terv elkészítésének ösztönzése, melynek felhasználásával a szomszédos települések együttesen fogadnák el a településszerkezeti terveiket. Ezzel kiszűrhető lenne a párhuzamos tervezési tevékenység és a települések felesleges rivalizálása. A szakszerűen előkészített és megtervezett településrendezési terv a jövőépítés nélkülözhetetlen kelléke lehet, amely fontos szerepet játszhat a falumegújításban, a befektetők és az új lakosok fogadásában, az infrastrukturális fejlesztésekben, a közösségi tervek alakításában, a külterületek használatában, az ökológiai folyosók megőrzésében.


A kérdőívek feldolgozása a kitöltött válaszok alapján lehetséges, mint ahogyan azt a forrásként is jelöltük. A tervező nem tehet hozzá és nem vehet el belőle. A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük.

90. oldal

A felvetéssel teljes mértékig egyetértve a javaslatot beépítettük a 4.1. Településfejlesztés címsorű intézkedésbe, mint a településrendezési tervek elkészíttetése.


A Lébényi Ipari és Logisztikai Park 1996-ban indult, és 2002 óta működik iagzából A lébényi belvízcsatorna és forrástavak rehabilitációjával kapcsolatos munkák már 1996-ban elkezdődtek, 2005-ben anyag készült a Vizügy által

17. oldal

Lébényben is vannak termálkutak

19. oldal

A Mosoni síkság és a Hanság termálterület

21. oldal

Lébény polgármestere

A Mosoni síkság és Lébény hiányzik

Csaplár Zoltán

96

18. oldal

22. oldal

A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. A jelzett dokuementumról nem volt tudomásunk és nem is állt rendelkezésre adott időszak alatt. A korábban elkészült fejlesztési programok kiegészítését -sajnos - megtenni nem tudjuk, a későbiekben a 65. oldalon beépítettük a felvetést.

Lébényi mikrotérség

28. oldal


Lébényben is van vízbázisvédelem-Mosoni síkságon

29. oldal


Hanság és Mosoni síkság

30. oldal


32. oldal

A korábban készült fejlesztési programok kiegészítését megtenni nem tudjuk, de a javaslatot beépítettük a 4.2. Tájértékek védelme, tájrehabilitáció címszó alá.

Lébény, mint későbbi terv megjelenítése

39. oldal


Mosoni síkság bele- Szigetköz ízű megfogalmazás

49. oldal


Hanság tőzegvagyona, mint természeti kincs 1300 Ha védett terület, Lébényben ritka, védett állatfajok, 50Ha védett lébényi tölgyerdő

51. oldal


adómentesség nem létezik EU csatlakozás óta

57. oldal

A válaszok a települési kérdőívekből származnak.

Lébényi forrástavak és bányatavak

65. oldal


Lébény és Mosoni síkság-vízvédelem

51. oldal

65. oldal

Kapcsolat a Fertő felé hiányzik. infrastrukturális ellátottság tekintetében Lébény 8pont, lakhatóság szempontjából Lébény: 8 pont, gazdasági fejlettség Lébény: 10 pont, munkaerő tudása, képzettsége Lébény: 9pont, kistérségre kifejtett hatás Lébény: 7pont, lakossági aktivitás Lébény: 9 pont, önkormányzat kezdeményező képessége Lébény: 8 pont,önkormányzat anyagi helyzete Lébény. 1 pont , település ismertsége Lébény: 8 pont HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.



82. oldal A kérdőív újrapontozását és a feldolgozást beépítettük a hivatkozott fejezetekbe.



Novákné Fazekas Erika

97

2. táblázat: a Nyugati Kapu TFT-nek 12 tagtelepülése van, Károlyháza és Kimle nem tagja .Kimle nem tagja már a Kelet-Hanság Kapuja ÖTT-nek Mecsér tagja még az Alsó – Szigetközi Önkormányzatok TFT-nekA leírtak figyelembe vételével szükséges javítani az 1. táblázatot is Bezenye:Lajtartvélyes (Pama, Ausztria), Donja Dubrava (Horvátország):Kulturális, baráti együttműködés. Néptánc, kórus stb.A horvátokkal oktatási, nyelvi együttműködés, az iskolák indították el.Dunakiliti:Köpcsény (Kittsee, Ausztria): (megállapodás) Rohovce (Nagyszarva, Szlovákia)Dunasziget:Forstinning: Sport, kultúra, csereüdültetés, tűzoltók 1994 óta.Keszölcés (Kyselica, Szlovákia): Sport, kultúra, tűzoltók 2002. Feketeerdő:Tárnok (Trnávka, Szlovákia): kulturális együttműködés Hegyeshalom:Baráti kapcsolat Zurány (Zurndorf, Ausztria) községgel Jánossomorja:Mosontarcsa (Andau, Ausztria): kulturális kapcsolatok Levél:Nyulas (Jois, Ausztria): partnerkapcsolat (megállapodás ) Mosonmagyaróvár:Stockerau (Ausztria): testvérváros (megállapodás) Hatterscheim (Németország): testvérváros (megállapodás) Somorja (Ŝamorin Szlovákia): testvérváros (megállapodás) Piotrków Trybunalski (Lengyelország): testvérváros (megállapodás) Mosonszolnok:Leinfelden-Echterdingen (Németország): Búcs, Szimő, Feketenyék, Nemesócsa (Búč, Zemné, Čierna Voda, Zemianska Olča, Szlovákia): Rajka:Dunacsúny, Oroszvár,Gútor (Čuňovo, Rusovce, Hamuliakovo, Szlovákia):kulturális kapcsolatok, tűzoltók, Németjárfalu (Deutsch Jahrndorf, Ausztria): partnerkapcsolat (megállapodás) Várbalog:10 éve működő baráti kapcsolat Féltoronnyal (Halbturn, Ausztria), kultúra, tűzoltók stb. Halászi: Berg / Ausztria Máriakálnokon még csak tervek vannak létesítmény nincs A víziturizmusnál nem szabad kihagyni a szigetközi hullámtéri mellékágrendszert, mely rendkívül sok látogatót vonz!! Jelentősége vízitúra szempontból nem kisebb a Mosoni-Dunáénál Termálturizmus: tudomásom szerint a máriakálnoki beruházás nem kezdődött el. A mosonmagyaróvári termálban egy gyermek medence, egy gyógy egy fedett és egy nyitott medence van. Szálláshelykapacitás: Szálloda van még Héderváron, Rajkán, Halászin és Lipóton is. HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

10. oldal A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük.

14. oldal

A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. 39. oldal


64. oldal A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. 65. oldal A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük.

Fazekas Zoltán

Darnózseli polgármestere


98

Középiskola, Mosonmagyaróváron még a következő: Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Haller János Általános Szakképző, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola

70. oldal

Teleház található még Darnózseli községben is

72. oldal

A települési kérdőívet kitöltötték és utólagosan megküldték.

A településre jellemző kapcsolati rendszer megjelenítése hiányzik.


A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. kérdőív

14. oldal

A kiegészítést a jelzett oldalon megtettük. A települési kérdőívre adott válaszokat feldolgoztuk és utólagosan beépítettük a az elemzéseinkbe. A megküldött hiányosság mintegy négy (!) oldalon keresztül részletezi a testvértelepüléseket, melyek megjelenítése megtörtént.

KISTÉRSÉGI PROGRAMOZÁSI TEVÉKENYSÉG

Recommend Documents