Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát. Az üléseken megfogalmaztuk a jövıképet, az átfogó célokat, az alapvetı célokat, a kulcsfontosságú területeket és az irányvonalakat. A kecskeméti kistérség egy területileg is nagy kiterjedéső, nagyon különbözı karakterekkel, adottságokkal rendelkezı kistérség. Ebbıl adódóan természetesen nagy egyenetlenségek fedezhetık fel mind a tárgyi infrastrukturális feltételek és a szakember ellátottság terén is. A kecskeméti kistérségben kilenc nyilvános könyvtár mőködik, 102 munkatárssal, akik közül 96-an teljes munkaidıben dolgoznak. Hatvanhárman dolgoznak könyvtáros szakképesítéssel. Itt folytatódna a múzeummal, de azok az adatok még nincsenek meg. Remélem, holnapra küldi a hölgy.
A stratégiai tervezéskor a következı kérdéseket válaszoltuk meg: - Miért létezik a szervezet? -Miért hoztuk létre? - Felmértük, hogy a kulturális területen feladatokat vállaló központok, és a térségben ugyanezen a területen dolgozó szakemberek között akadozó az információ-áramlás, nem megfelelı a kapcsolattartás, és a szakemberek – nem feltétlenül saját hibájukból adódóan- területük adottságaival sincsenek mindig teljesen tisztában. - Mit csinál? A Kecskeméti Kistérségi Többcélú Társulás azt a célt tőzte ki maga elé, hogy segíti az információ-áramlást, a területen dolgozó szakemberek munkáját, s ezáltal a kistérség ilyen irányú fejlıdését. - Merre kell haladnia?- a kulturális területen feladatot vállaló szakemberekben el kell ültetni a közös gondolkodás, cselekvés iránti igényt, felhívni a figyelmet az együttmőködés fontosságára mind a tervezés, mind a cselekvés, és nem utolsósorban a visszamérés idıszakában. - Hogy fog odajutni?- Össze kell hangolni a jelenleg három különbözı egységbıl (Tiszamente, Homokhátság, Nagyváros) álló kistérséget.
A stratégiai terv elıkészítéséhez elvégeztük 1. a PEST-analízist 2. és a SWOT-analízist
PEST-analízis Politikai tényezık: A lehetıségekhez mérten fel kell mérni a politikai érdekek jelenlétét vagy adott esetben hiányát a kulturális szférában. Tájékozódni kell a politikai döntésekrıl a kultúra, a tudomány és az oktatás fejlesztésében. FELADAT: közvetlen döntéshozók bevonása, érdeklıdésük felkeltése.
Gazdasági tényezık: a gazdasági érdekek egészen közvetlenül érintik a közmővelıdési intézményeket. Egyre jobban megjelenik a piacorientáltság a közmővelıdésben is. Az egyre csökkenı költségvetés nehezen tud lépést tartani a növekvı kiadásokkal. A fenntartási költségek növekvı tendenciát mutatnak, szemben a költségvetéssel. Ezért elkerülhetetlenné és fontossá válik az intézmények többcsatornás finanszírozása. FELADAT: külsı finanszírozási csatornák minél tökéletesebb kihasználása. Szükséges források meghatározása. Kistérségi összefogással elkészített pályázatok beadása (esélynövelés). Szerzıdéskötések a kialakult feladatok megvalósítására az önkormányzatok és a kistérségi közmővelıdési feladatellátó intézmény között. Társadalmi tényezık: a legkevésbé belátható, de egyben a legmeghatározóbb elem is. A demográfiai tényezık is meghatározóak a közmővelıdési intézmények mőködésében. Elemezni kell a civil szervezıdések fejlettségét is. FELADAT: igény és helyi forrás feltárás a településeken lehetıleg településfejlesztık bevonásával. Technológiai tényezık: Az információs technológia gyors fejlıdése új távlatokat nyit az információhoz való szabad hozzáférésben. Akár „közösségi élményt” is adhat. Mozdíthatóságot nehezíti. Emiatt még inkább a helyi igényekre kell figyelni a közmővelıdésben dolgozóknak. A makroösszefüggések feltárása mellett fel kell tárni azt a közvetlen környezetet is, azt a társadalmi közeget is, amelyben a kistérség közmővelıdési intézményei mőködnek. Ehhez SWOT (helyzetelemzés, szükségletfelmérés): Erısségek (belsı) • A meglévı szakemberek bevonhatósága a kistérségi munkába • Az idısebb kollégák tapasztalata, a fiatalok ötletei, lendülete • Pályázatíró, forrásteremtı készség, kedv Lehetıségek (külsı) • Élı, mőködı partnerkapcsolatok megléte • Elérhetı források növekedése, új pályázatok • Kialakulóban lévı kistérségi identitástudat • A közmővelıdési tevékenység ismertségének, elismertségének erısödése • Meglévı kistérségi közösségi terek • Meglévı kistérségi humán erıforrások
Gyengeségek (belsı) • Nem minden épület felel meg a korszerő feladatellátás feltételeinek • Széttagoltság nehezíti a kommunikációt • Szakember ellátottság egyenetlensége Veszélyek (külsı) • A települések önkormányzatai nem ismerik fel közös érdekeiket, és nem támogatják a kistérségi feladatellátás megújulását. Továbbra is mindenki településben gondolkodik. • Forráshiány • Az emberek nem hisznek a tudásalapú társadalomban • A kultúrának nincs presztízse
A stratégiai tervezéskor a következı elemeket kell meghatározni: 1. jövıkép (vision) - A Kecskeméti Kistérséget egy a kultúra területén is együttmőködı, egységes térséggé tenni. 2. átfogó cél (mission) - A Kistérségi Közkincs Kerekasztalnak célja, hogy ennek biztosításához segítse a településeket. Az ünnepi, és a hétköznapi kultúra megélésének, valamint az információszolgáltatás igénybevételének lehetısége minden településen adott legyen, figyelembe véve a helyi igényeket. 3. alapvetı célok (objectives) - minden településen legyen biztosított a közmővelıdési
feladatellátás, a szakemberháttér, legyen használható közösségi színtér, legyen esély a pályázati források kihasználására. 4. kulcsfontosságú területek (key result areas), 1. - Partnerkeresés: Kapcsolatfelvétel a kistérség „közösségi színtereinek” vezetıivel, tájékozódás a település aktív szereplıirıl (egyesületek, magánemberek), a kistérségi kulturális szakembereinek egymással való kapcsolattartásának biztosítása. 2. A közvetlen döntéshozók bevonása. Kapcsolatfelvétel az önkormányzatokkal. 3. Értéktár összeállítása, a települések közmővelıdési helyzetének kölcsönös megismerése, elemzése. Igény és helyi forrás feltárás a településeken lehetıleg közösségfejlesztık bevonásával, ezek alapján célok és tevékenységek meghatározása. 4. Kapcsolatfelvétel a magasabb szintő döntéshozókkal, az országos és regionális szinten közmővelıdési feladatokkal megbízott szervezetekkel. 5. A külsı forrásigény meghatározása, biztosíthatóságának felmérése. 6. Szakemberháttér biztosítása. 5. Irányvonalak (goals)- a kerekasztal feladatai -
Pályázatfigyelés és kidolgozás helyi és kistérségi szinten Közösségfejlesztés, igényfelmérés Közös kistérségi rendezvények Idıpont és programkoordináció Képzésszervezés Szakmai segítség az esetlegesen szakember nélküli településeken. Kistérségi kulturális turizmus fejlesztése
- Eszközbeszerzési pályázatok összehangolása a kistérségen belül, csere- ill. kölcsönzési lehetıségek - Szolgáltatásjegyzék összeállítása.
Közös pontok-Stratégiai célok
1. Intézmények és civilek közötti együttmőködés - HÁLÓZAT 2. Értékek feltárása, megismertetése 3. Infrastrukturális fejlesztés 4. Személyi feltételek megteremtése 5. Fogadókészség erısítése 6. Kulturális szolgáltatások biztosítása 7. Közös akciók (pl. szüreti bálok) és együttmőködések 8. Természeti értékek fenntartható fejlesztése 9. Tudás vízszintes irányú átadása- egymástól tanulás 10. Intézményi bázisok
A kulturális stratégia Hogyan segítsük a kistérség fejlıdését a kultúra eszközeivel?
1. Átfogó célok: 1.Népesség megtartás - Hogyan tudom a népesség fogyását megakadályozni? ^ elvándorlás csökkentése, születésszám növelése, betelepülés elısegítése Identitás növelés - Mit nyújtsunk ezért? ^ Közös értékek keresése, feltárása ^ Helyi értékgyőjtés ^ Könyv, kiadvány készítés 2. Életesély növelés: ^ Munkához jutás lehetısége, foglalkoztatottság javítása ^ Szakmai képzés ^ Helyi igényfelmérés ^ Általános képzés, jó alapozás
- munkapiaci változásoknak megfelelni
- Van-e erre készségük? Segítség ehhez?
- Motiváció. Tanulni tanulás. Szelektálás.
^
Kompetenciafejlesztés ^ Kreativitás fejlesztés ^ Helyi közösségek mőködtetése
- Már születéstıl.
3. Tudásalapú társadalom elemeihez hozzáférés biztosítása ^ Információhoz jutás lehetıségének biztosítása - Könyvtár, mozgókönyvtár, teleház ^ Nyitvatartási idı rugalmassága ^ Cselekvési technikák elsajátítása ^ Helyek létesítése ^ Tanulna-tanítana akció 4. Személyi feltételek javítása ^ Fıállású szakalkalmazottak ^ } mennyiségi, minıségi képzés Szakértık ^ Minıségi és mennyiségi javítás
5. Tárgyi, infrastrukturális fejlesztések ^ Megfelelı legyen ^ Legyen hely ^ Integráció ^ Közösségi programok szervezése 6. Kistérségi hálózat, partnerség ^ Összehangoltság ^ Struktúra ^ Együttmőködés 7. Általános aktivitás növelése ^ elıkészítésbe is bevonni a résztvevıket ^ közös ügy legyen minden rendezvény, megmozdulás ^ programszervezés, helyi igényfelmérés alapján
