Kistérségi Kormányzati Intézmények
„HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007
ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 1. Kistérségi Kormányzati Intézmények...................................................................... 3 1.1. Területfejlesztés .................................................................................................. 3 1.1.1.Országos léptékű tervezés ................................................................................ 3 1.1.2. Regionális tervezés, programkészítés .............................................................. 3 1.1.3.Kiemelt térségi, kistérségi léptékű tervezés....................................................... 3 1.1.4. Értékelés........................................................................................................... 3 1.1.5. Projekttervezés, projektértékelés módszertani támogatása.............................. 3 1.2. Vidékfejlesztés..................................................................................................... 3 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013)..... 3 3. A kistérség fogalma, funkciói, intézményrendszere................................................ 3 3.1. A kistérségek napjainkban, uniós kitekintés ........................................................ 3 3.2. A kistérség funkciói.............................................................................................. 3 3.3. A kistérség intézményi keretei ............................................................................. 3 3.3.1. A komplex társulás ........................................................................................... 3 3.3.2. Kistérségi Területfejlesztési Tanács (KTT) ....................................................... 3 3.3.3. A területfejlesztési társulás munkaszervezete .................................................. 3 4. A kistérség és a kistérségben dolgozó hálózatok bemutatása (Krausz Marianna) . 3 4.1. A kistérség és intézményi keretei ........................................................................ 3 4.1.1. Kistérségi megbízotti hálózat............................................................................ 3 4.1.2. Vidékfejlesztési menedzseri hálózat ................................................................. 3 4.1.3. Térségi tanácsadói hálózat............................................................................... 3 4.1.4. Falugazdász hálózat......................................................................................... 3 4.2. A hálózatok együttműködésre sarkallása ............................................................ 3 4.3. Új irányvonalak a hálózatok rendszerében .......................................................... 3 4.4. LEADER referens ................................................................................................ 3 4.5. Helyi Vidékfejlesztési Iroda létrehozása .............................................................. 3 4.6. Kistérségi koordinátor .......................................................................................... 3 4.7. NFT hálózat (térségi tanácsadó hálózat) ............................................................. 3 4.8. A hálózatokkal kapcsolatos következtetések....................................................... 3 5. TKT, kistérségi fejlesztési tanács szabályozása (dr. Jászka Ernő)......................... 3 5.1. Helyi önkormányzat szervezeti felépítése, működése ......................................... 3
2
5.1.2. Önkormányzati intézmények ............................................................................ 3 5.1.3. Az ülés rendje................................................................................................... 3 5.1.4. A képviselő-testület döntései ............................................................................ 3 5.1.5. Szavazásra vonatkozó rendelkezés ................................................................. 3 5.1.6. Rendeletek és határozatok ............................................................................... 3 5.1.7. A képviselő-testület bizottságai ........................................................................ 3 5.1.8. Jegyző .............................................................................................................. 3 5.1.9. Polgármesteri Hivatal........................................................................................ 3 5.2. Többcélú Kistérségi Társulás .............................................................................. 3 5.2.1. A TKT elemei .................................................................................................... 3 5.3. Kistérségi Fejlesztési Tanács .............................................................................. 3 6. Településrehabilitáció ............................................................................................. 3 6.1. Borovszky Ambrus Dunaújváros és vonzáskörzete rehabilitációs program kialakítása................................................................................................................... 3 6.2. Közüzemi tömb rehabilitációja ............................................................................. 3 6.2.1. A településfejlesztési akcióterület kijelölése ..................................................... 3 6.2.2. A települési akcióterület kijelölése a barnamezős beruházás területén ............ 3 6.2.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása .................................................................................................... 3 6.2.4. Fejlesztési elképzelések részletezése .............................................................. 3 6.2.5. Stratégiai és operatív fejlesztési koncepció ...................................................... 3 7. Mellékletek.............................................................................................................. 3 7.1. SWOT analízis..................................................................................................... 3 7.2. PROBLÉMAFA .................................................................................................... 3 7.3. CÉLFA ................................................................................................................. 3 8. Ellenőrző kérdések ................................................................................................. 3
3
1. Kistérségi Kormányzati Intézmények 1.1. Területfejlesztés Napjaink egyre gyakrabban emlegetett kifejezése a területfejlesztés, de mit is takar ez valójában? A területfejlesztés az állam területi politikájának integráns része, hiszen az állam irányítja, meghatározza a célokat és a megvalósítás központi eszközeit. A magyar területfejlesztésben az állam célkitűzése a szociális piacgazdaság kiépítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli elősegítése, a megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, a térbeli egyenlőtlenségek mérséklése. Az állam jogilag szabályozza a területfejlesztést és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket (területrendezés, környezetvédelem, stb.), pénzügyi és más erőforrásokat biztosít a területfejlesztési feladatok és célok megvalósítására, közvetve erre ösztönzi a társadalom, a gazdaság szereplőit. Természetesen bármilyen területfejlesztési beavatkozás csak akkor és úgy lehet sikeres, ha pontosan ismertek azok a fejlődési folyamatok, amelyekbe a kormányzat be akar avatkozni, továbbá ha a beavatkozás megfelelő szervezeti-intézményi rendszer keretében folyik. Az állam egyes szerveinek döntései közvetlenül és közvetve is alakítják a települések és régiók fejlődését és az azt meghatározó tényezőket. Az állam irányító tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a területrendezés, amely ennek a fizikai kereteit biztosítja, de az állam több más tevékenysége is, pl. a közösségi infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, stb. A területfejlesztéstől és – rendezéstől
elválaszthatatlan
a
településfejlesztés
és
a
településrendezés.
Országunkban ez önkormányzati feladat, amit a települések az állam központi szerveinek irányítása és felügyelete mellett végeznek.
4
1.1.1.Országos léptékű tervezés Meghatározó feladatok: •
Magyarország fejlesztéspolitikájának (pl. Nemzeti Fejlesztési Terv) kialakítása,
•
az országos területfejlesztési koncepció kidolgozása; együttműködés a területfejlesztési politikát támogató tervezési rendszer kidolgozásában;
•
a vidékfejlesztés átfogó stratégiájának kidolgozásában való munka, rövid, közép és hosszú távú célok megfogalmazásával;
•
a vidékfejlesztés állami támogatásához kapcsolódó fejlesztési, operatív programok elkészítése;
•
az országos szintű a magyar kormány és/vagy az Európai Unió támogatásával megvalósuló területfejlesztési programok kidolgozása;
•
a
területfejlesztési
politika
és
az
ország
fejlesztési
politikájának
megalapozásához és értékeléséhez kapcsolódó kutatások koordinációja, kutatási munkák elkészítése; •
az EU regionális politikájának kialakítása;
•
a területfejlesztés intézményrendszerének fejlesztését támogató szakértői tevékenység ellátása;
•
a területfejlesztési és a területrendezési tevékenység összehangolását támogató módszertani fejlesztés;
•
a területfejlesztést, vidékfejlesztést, településhálózat fejlesztését, valamint a határon átnyúló együttműködéseket érintő nemzetközi léptékű tervezési, kutatási programokban való részvétel.
1.1.2. Regionális tervezés, programkészítés •
a
regionális
fejlesztési
tervek,
(operatív)
programok
tervezésének
támogatását, azok országos szintű koordinációját; •
az operatív programok megvalósításának szakmai támogatását, ezen belül a pályázati
felhívások
dokumentációk
elkészítésének
és
módosításának
elősegítése; •
részvételt a határon átnyúló fejlesztési tervek, programok kidolgozásában
5
1.1.3.Kiemelt térségi, kistérségi léptékű tervezés Legfontosabb feladatok: •
részvétel a társaság által végzett, és a kormány által meghatározott kiemelt térségek fejlesztési terveinek, programjainak elkészítésében;
•
a kistérségi, főként vidékfejlesztési célú fejlesztési programok elkészítésének módszertani támogatásában, minőségbiztosításában, értékelésében való együttműködés;
1.1.4. Értékelés •
a területfejlesztési politikát támogató értékelési rendszer kidolgozásában, továbbfejlesztésében való részvételt;
•
együttműködés
a
területfejlesztési
politika
részeként
az
országos
területfejlesztési koncepció megvalósulásának, érvényesülésnek nyomon követésében, értékelésében; •
a központi költségvetésből nyújtandó fejlesztési támogatások (ágazati és területfejlesztési programok) felhasználásának nyomon követését, értékelését;
•
az ország területi folyamatainak elemzését, vizsgálatát;
•
az operatív programok, regionális fejlesztési tervek előzetes értékelését, valamint a tervek, programok megvalósulásának nyomon követését, ezek közbenső és utólagos értékelését;
•
részvételt a határon átnyúló fejlesztési tervek, programok megvalósulásának értékelésében;
•
a kormány által meghatározott kiemelt térségek fejlesztési terveinek és programjainak megvalósulási vizsgálata.
1.1.5. Projekttervezés, projektértékelés módszertani támogatása •
részvétel projektek tervezésének módszertani támogatásában;
•
projektek szakmai értékelésének módszertani támogatása;
•
tanácsadás, információszolgáltatás a projekttervezés területén, a - legjobb példák - összeállítása, átadása;
•
település-,
településrész
fejlesztés
támogatása.
6
(pl.
városi
területek)
módszertani
1.2. Vidékfejlesztés Magyarország vidéki térségei a rendszerváltás óta jelentős változáson mentek keresztül a tulajdoni, gazdasági és társadalmi szerkezetet illetően. A globalizált piaci verseny következtében megjelentek a helyi közösségek válságjelei. Mindezek hatására felerősödött a népesség elvándorlása a fejlettebb térségek, térségi központok felé. A vidékfejlesztés alapvető kihívása ezért a vidéki népesség helyben tartása, számára vonzó élettér és munkakörülmények létrehozása a helyi erőforrások átgondolt, integrált és fenntartható hasznosításával. A gazdasági potenciál mellett a vidékfejlesztés
legfontosabb
erőforrása
az
egészséges,
önszerveződő
helyi
közösség. A kedvezőtlen folyamatok mellett, többek között az Uniós csatlakozás hatására, a vidékfejlesztés hazai megítélése változóban van. A kilencvenes évek végére a vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika második pillérévé nőtte ki magát, amely folyamat a jelenlegi reformok kapcsán erősödni látszik, és amely az agrárgazdaság versenyképességének növelése mellett a környezeti, foglalkoztatási és szociális célokat integráltan kezelő agrárszerkezet-átalakítást és a vidéki életkörülmények javítását célozza. A vidéken még mindig domináns agárgazdaság jövedelmezőségének javítása mellett feladat a lakosságnak alternatív és/vagy kiegészítő jövedelmet, megélhetési és foglalkoztatási lehetőséget nyújtó gazdasági diverzifikáció és az ehhez kapcsolódó vállalkozásfejlesztés. Az egészséges vidéki környezet és táj fenntartása, a vidéki térségek épített, kulturális és természeti értékeinek megőrzése és megújítása révén a vidéki környezet vonzóbbá tétele nemcsak a helyben élők számára vonzó élettér kialakítását alapozza meg, de a vidékre irányuló turizmus és a kereskedelmi szolgáltatások fejlődéséhez is jelentősen hozzájárul. A vidékfejlesztés célja és egyben eszköze is az ágazatok közötti integráció, a térségben megvalósítandó fejlesztések egymásra épülése, a helyi vállalkozói, civil és önkormányzati szektor együttműködése, és a jövőjüket formálni képes aktív vidéki társadalom kialakulása.
7
A Váti Kht. 1999 óta végez a vidékfejlesztés területén jelentkező állami feladatok ellátását szolgáló szakmai tevékenységet, szolgáltatást. 1999-2000-ben, a keleteurópai térségben Magyarország egyedülálló módon támogatta a kistérségeket abban, hogy elkészítsék vidékfejlesztési programjukat, és ezzel felkészüljenek a hazai és EU-s támogatási források fogadására. 2000 és 2003 között a vidékfejlesztési célelőirányzat (VFC) terhére kiírt pályázatos támogatás adott lehetőséget a kistérségi programokban megfogalmazott projektek megvalósítására, és egyben a későbbi, EU-s pályázási folyamat gyakorlására. Az Uniós LEADER támogatási rendszer fogadására való felkészülés jegyében zajlott le a LEADERtípusú kísérleti program, amelynek keretében vidéki térségek összefogva felkészültek a
LEADER+
fogadására,
illetve
hazai
pénzből
elkezdhették
megvalósítani
programjukat. Az uniós csatlakozás kapcsán elkészültek a 2004-2006-os pénzügyi tervezési időszak vidékfejlesztést magába foglaló programdokumentumai: az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (NVT). Magyarország fejlődése 2007. január 1-jén fordulóponthoz érkezett. Lehetőségünk nyílik arra, hogy az Európai Unió 22,4 milliárd eurós fejlesztési forrását jól felhasználva megerősítsük azokat a fejlődési irányokat, amelyek az elmúlt 15 év alatt sikeresnek
bizonyultak,
és
szembenézzünk
az
előrelépésünket
akadályozó
gondokkal. Így soha nem látott fejlődés indulhat meg hazánkban, aminek eredményeként 2013-ra jelentősen megközelíthetjük, több szempontból pedig el is érhetjük az unió átlagos fejlettségi szintjét. Az elmúlt esztendő legfontosabb fejlesztéspolitikai munkáira (elsősorban az Országgyűlés által elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióra) építve, a 2007 és 2013 közötti időszakban az EU strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának felhasználásával a sikeres, a tudásra, az emberi kreativitásra alapozó Magyarország megteremtésének programját valósítjuk meg. A magyar stratégia az Európai Unió lisszaboni céljaival összhangban a növekedésre és a foglalkoztatottság növelésére irányul, s figyelembe veszi a Göteborgban megfogalmazott fenntarthatóság elvét is. Az Új Magyarország programjának megvalósításakor
szem
előtt
tartjuk,
hogy 8
„Európának
meg
kell
újítania
versenyképessége
alapját,
fokoznia
kell
növekedési
képességét
és
termelékenységét, valamint oly módon kell megerősítenie a társadalmi kohéziót, hogy a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás jobbá tételére helyezi.”. Magyarország fejlődésének új pályára állításával egyben hozzájárulunk az egyik legfontosabb uniós célkitűzés, a tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósításához is. Az elmúlt 15 évben Magyarország nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is integrálódott: előbb a NATO (1999), majd az Európai Unió (2004) teljes jogú tagjává vált.
Országunkban
megszilárdultak
a
piacgazdaság
intézményei,
továbbá
jogrendszerünket szinte teljes mértékben hozzáigazítottuk a közösségi joghoz. A társadalom nagy része sikeresen alkalmazkodott az új kihívásokhoz, aminek eredményeként 1997 óta folyamatosan nőnek a jövedelmek, a reálbér. A fogyasztás szerkezete, a jellemző életviteli minták megegyeznek az európaiakkal. Ugyanakkor a kilencvenes évek elején a munkaerőpiacról kiszorult, alacsony képzettségű munkavállalók munkaerőpiaci helyzete a gazdasági növekedés megindulásával sem javult.
Növekednek
a
társadalmon
belüli
jövedelmi
és
életszínvonalbeli
egyenlőtlenségek, és területileg is jól körülhatárolható, szegregálódott. A sikerek ellenére további erőteljes kormányzati lépésekre van szükség ahhoz, hogy a gazdasági növekedés pozitív hatásai elérjék a társadalom legszélesebb rétegeit valamint, hogy Magyarország a globális versenyben megállja a helyét.
9
2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013) Hazánk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat és visszahúzó-erőket, amelyek gátolják fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott növekedésnek indulhat a gazdaság, ha versenytársainkra figyelve megtaláljuk saját kitörési pontjainkat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az elmúlt esztendő fejlesztéspolitikai munkájának legfontosabb megállapításaira épülő stratégiát, az Új Magyarország programját a közösségi és hazai stratégiai dokumentumokban
feltárt,
rögzített
követelményeknek
megfelelően,
velük
összhangban alakítottuk ki. Ez megfelel az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjai lehívásához szükséges Nemzeti Stratégiai Referenciakeret formai és tartalmi követelményeinek. Kiegészülve a szintén Az Unió követelményei szerint kidolgozásra kerülő operatív programokkal a 20072013 közötti időszak II. Nemzeti Fejlesztési Tervének tekinthető. A stratégia készítése során az irányadó dokumentumok a következők voltak:
10
A figyelembe vett legfontosabb hazai dokumentumok:
Az
Európai
Unió
által
elfogadott
keretek: Közösségi Stratégiai Iránymutatások a Növekedésért és Foglalkoztatásért 2007–2013 (a kohéziós politika tervezését orientáló bizottsági
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
dokumentum)
(OFK) (2005–2020)
Az Európai Szociális Alap, az Európai
Országos Területfejlesztési Koncepció
Regionális
(OTK) (2005–2020)
Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap felhasználásának
szabályait
rögzítő
rendeletek valamint a három alapra vonatkozó általános szabályokat tartalmazó közös rendelet Integrált
Iránymutatások
a
Növekedésért és Nemzeti Akcióprogram (2005–2008)
Foglalkoztatásért (a lisszaboni folyamat részeként 2005–2008-ra készítendő nemzeti reformprogramok iránymutatásai)
Nemzeti
Agrár-
és
Vidékfejlesztési Az
Európai
Mezőgazdasági
Stratégia
Vidékfejlesztési
(NAVS) 2007–2013 (első változat)
Alapot (EMVA) szabályozó rendelet A
Fenntartható
Fejlődés
Göteborgban
és
megfogalmazott
Stratégiája fenntarthatósági
(előkészületben)
elvárások
Nemzeti Környezetvédelmi Program
Környezetvédelmi Akcióprogram 2001–
2003–2008
2010
11
Az Új Magyarország programja arra szolgál, hogy – összhangban a hosszabb távú fejlődést megalapozó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval és az Országos Területfejlesztési Koncepcióval – kiterjedt helyzetelemzéssel, az egyenlőtlenségek, gyengeségek és kiaknázatlan lehetőségek feltárásával megteremtse azt a stratégiát, amely iránytűként segítheti az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások 2007 és 2013 közötti felhasználását.
12
Kistérségi Kormányzati Intézmények
3. A kistérség fogalma, funkciói, intézményrendszere A kistérség fogalmának, funkciójának meghatározására irányuló kísérletek, a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvések már a 90-es évek első felében megjelentek a szakirodalomban. Tény, hogy a nézetek tisztázását a jogi szabályozás nem segítette elő. A kistérség mibenlétének, a megyéhez, a régióhoz való kapcsolatának kérdései napjainkban a szakmai-tudományos kutatás előterébe kerültek. Ennek oka egyrészt az, hogy az egyes kistérségeken belül komoly alulról szerveződő, új típusú önkormányzati együttműködés indult meg a jelenleg hatályos jogszabályok keretei között, másrészt egyes államigazgatási feladatok ellátása már nem települési, vagy megyei, hanem kistérségi szinten zajlik. Jelenleg a kistérség sokféle értelemben használatos fogalom, értünk alatta, például: -
az önkormányzatok által létrehozott közigazgatási illetékességi területet (hatósági igazgatási társulás tekintetében);
-
körzeti, -körzetközponti jegyző illetékességi területként kifejeződő igazgatási kistérséget (okmányközpont, gyámügyi, építésügyi, szociális ügyekben);
-
regionális vagy megyei dekoncentrált szervek kirendeltségeinek illetékességi területét, egyes állami szervek (pl.: bíróság, ügyészség) működési területét;
-
oktatási, egészségügyi ellátási körzetet (középiskolák, rendelőintézetek, kórházak esetén) a történelmi járás területét;
-
a területfejlesztési önkormányzati társulások működési területét;
-
a területfejlesztés legkisebb területi egységét, a hazai NUTS 4. szintet.
3.1. A kistérségek napjainkban, uniós kitekintés A kistérség fogalmának, funkciójának a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvésekkel már a rendszerváltozást követő évektől foglalkozik a szakirodalom. A kistérség - mint a megyénél kisebb közigazgatási egység - gyökerei mint láttuk, azonban jóval korábbra nyúlnak vissza. Az, hogy az utóbbi időben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, különösen két tényezőre vezethető vissza: 1. 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal, saját fejlődésükkel voltak elfoglalva. Az önkormányzati rendszer 13/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények szétaprózódott, és ez az állapot az ellentétes irányú érdekkényszerek miatt hosszabb távon nem tartható fenn. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések különböző formái, megszaporodott a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások száma. (Ilyen társulás, kezdeményezés az Adonyi Kistérséget alkotó néhány település részéről is megalakult, már a törvényi keretek
kialakulása
előtt.)
Felerősítette
a
folyamatot
a
területfejlesztés
intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. 2. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka uniós csatlakozásunkkal függ össze, mely megerősítette a régiók létrehozásának szándékát. A régiók létrejöttét lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerülnek
megoldásra.
A
csatlakozás
kiemelt
jelentőséget
ad
a
kistérségi
együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. Ez szükségessé tette az önkormányzati reform végrehajtását. A reform három részből áll: - a községi és a városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok autonómiájának megerősítése, - az önkormányzatok társulásával a kistérségek létrehozása, -a regionális közigazgatás kialakítása. Napjainkra eljutottunk oda, hogy - a kistérségekben működő önkormányzatok által létrehozott - társulások rendszere áttekinthetetlen, amely a párhuzamosságok, a koordináció
hiánya
gazdaságosságot,
a
miatt
már
éppen
hatékonyságot,
a
az
elvárható
szakszerűséget
eredményességet, veszélyezteti,
a
ezzel
egyidejűleg a központi kormányzás számára kezelhetetlen. Hasonló megállapítások tehetők az önkormányzati területfejlesztési társulásokra is, melyek esetenként átnyúlnak a megyehatárokon, tagjaik más, közel hasonló célú társulásnak is tagjai, a források felhasználása gyakran nem térségi, hanem lokális célokat szolgál. Mindezekre a problémákra megoldást nyújthat a kistérségek intézményesülése.
14/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
3.2. A kistérség funkciói Az önkormányzati rendszer modernizációjának lényegi eleme a hatékonyság fokozása, az önkormányzati alapértékek, az önállóság megőrzése mellett. A települési együttműködésekre épülhet az a rendszer, amely integrálja az egyes ellátandó funkciókat és intézményesíti a kistérséget. Ennek egyik legcélszerűbb módja a térségi szemléletet igénylő feladatok kistérségben történő ellátása. Azok a funkciók, feladatok sorolhatók ebbe a körbe, amelyek térségi megoldást igényelnek, amelyek kistérségi léptékben, szakszerűbben, hatékonyabban oldhatók meg, amelyek növelik az alapellátás színvonalát, koncentrált, koordinált közszolgáltatás biztosítását teszik lehetővé. A funkciók tárgyalása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a város szerves része a kistérségnek, a városnak a térségre kiterjedő önálló feladat- és hatáskörei is vannak, ezért a város és a kistérség együtt alkot olyan rendszert, amely a lakosság számára közszolgáltatást biztosít. A kistérségi, közigazgatási rendszer kialakítása három funkció köré képzelhető el, amelyek az intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák: - önkormányzati, közszolgáltatási funkció, - területfejlesztési funkció, - államigazgatási funkció.
3.3. A kistérség intézményi keretei 3.3.1. A komplex társulás A
kistérség
hármas
funkciója
közül
(önkormányzati-közszolgáltatási,
területfejlesztési, államigazgatási) az első kettőt célszerű együtt, egységes szervezeti rendszerben és területi határok között kezelni. A legalkalmasabb erre a (többcélú)
komplex
társulás,
amelynek
döntéshozó
szerve
kompetens
a
területfejlesztési és a közszolgáltatási kérdésekben is. Előnye a kistérség komplex jellegének intézményesítése, a településközi kapcsolatok erősítése. Egyes nézetek szerint azonban indokolt önálló kistérségi területfejlesztési tanácsok létrehozása. Hosszabb távon a területfejlesztési szempontok nem igényelnek külön (a komplex társuláson kívüli) szervezeti megoldást, azokat nem célszerű elszakítani az önkormányzati funkciótól, nem emelhetők ki a választói kontroll alól. 15/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények A komplex társulás székhelye a kistérség központja, döntéshozó szerve a társulási tanács, amely a társulás tagjainak polgármestereiből álló testület. (Polgármesterek tanácsa.) A tanácsban a polgármesterek a település költségvetési hozzájárulásának, vagy lakosságszámának arányában rendelkezhetnek szavazati joggal. Fontos működési elv, hogy egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint felével. A kis önkormányzatok védelme érdekében alkalmazható a szavazatokban érvényesülő különleges szabályozás (pl. az alacsony lélekszámú önkormányzatok meghatározott hányada nélkül nem hozható érvényes döntés: blokkoló kisebbség, illetve egyszeri vétójog). A testület működése, döntéshozatali eljárása, a döntések végrehajtása az önkormányzati testületek működési módszereit követi. A polgármesterek tanácsa kompetenciája: - Saját jogon hozhat önkormányzati döntéseket, - dönt a kistérséget megillető források felhasználásáról, - eljár az önkormányzatok által átruházott hatáskörökben, - jogosult a társulás nevében kötelezettségek vállalására, - dönt a társulás vagyonának felhasználásáról, - irányítja a társulás munkaszervezetét, - gondoskodik a szervezeti intézményi kapcsolatok kialakításáról, fenntartásáról. A polgármesterek saját testületeik előtt rendszeresen beszámolnak a tanács üléséről, a hozott döntéséről. A tanács tagjai sorából elnököt és elnökhelyettest választ. A tanácsot az elnök képviseli.
3.3.2. Kistérségi Területfejlesztési Tanács (KTT) A területfejlesztési törvényben intézményesíthető önálló szervezet, a partnerség elvére
alapozott
kistérségi
területfejlesztési
tanács.
A
KTT
az
általános
területfejlesztési feladatok letéteményese. Önálló jogi személyiséggel rendelkezik, működési területe a kistérség. A KTT nem önkéntesen, társulási úton, hanem a törvény erejénél fogva jön létre, általános feladatkörű szervként működik. Ellátja a kistérség területén a térségi koncepciók, programok előkészítését, meghozza a finanszírozásukkal összefüggő pénzeszközökről való döntéseket, irányítja a munkaszervezetét.
16/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények A KTT testületében az önkormányzatokat a polgármesterek képviselik a törvény által meghatározott számban, akiket a komplex kistérségi társulás döntéshozó szerve delegál. Tagjai ezen kívül a partnerkapcsolatok jegyében a szakmai köztestületek, a gazdasági szereplők képviselői, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek, a civil szféra delegáltjai (amennyiben az adott szerv típus kistérségi szervezettel nem rendelkezik, úgy felettes területi szerv delegálhat képviselőt). A civil szférát csak bejegyzett társadalmi szervezetek képviselői jeleníthetik meg. A testület elnökét polgármester tagjai közül maga a testület választja meghatározott időtartamra. Szervezetére, működésére egyebekben a területfejlesztési tanácsra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A KTT törvényességi felügyeletét a közigazgatási hivatal gyakorolja. Az
önkormányzati
elsőbbség
megtartása
a
kistérség
működésének
döntő
szempontja. A nagyvárosi kistérségi fejlesztési tanács összetételének, döntéshozatali rendjének
tükrözni
kell
a
résztvevő
önkormányzatok
egyenjogúságát.
A
fejlesztésekre irányuló döntésekben meg kell jeleníteni a település együttes szoros összetartozását,
a
források
hatékony
felhasználását,
a
szolgáltatások,
infrastrukturális fejlesztések egységben történő kezelését.
3.3.3. A területfejlesztési társulás munkaszervezete A
kistérségi
területfejlesztés
menedzsmentjének
kialakítása,
mind
a
területfejlesztési funkciók ellátása, mind az uniós csatlakozás előnyeinek kiaknázása szempontjából fontos. A munkaszervezetnek biztosítania kell az előkészítő, végrehajtó tevékenység mellett azt a személyi kapacitást is, amely képes a stratégiai gondolkodásra, az egész térség menedzselésére. A helyi térségi sajátosságokat tiszteletben tartó, ugyanakkor országosan egységesen informálható, kezelhető rendszer kialakításához a következő lépéseket kell megtenni: - A jelenlegi, kistérségi szinten működő menedzserek, és menedzsmentek országos léptékű felmérése. - A személyi és szervezeti kapacitás EU konformitás szempontú értékelése. - A kistérségi fejlesztési feladatok általános, országos szintű meghatározása. - A feladatok és az ehhez kapcsolódó finanszírozás meghatározása. 17/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények - A kistérségi menedzsment szervezett jogi formájának kialakítása. - Valamint véleményem szerint a kistérségben élők igényeinek, életkörülményeinek felmérése is elsődleges. Az eddigi tapasztalatok alapján a Kht. formában működő, ügynökség típusú szervezet tűnik a legjobb megoldásnak. Azért, mert érdekeltséget, önállóságot és megfelelő tulajdonosi felügyeletet képes biztosítani. Az ügynökség létrehozatala során három megoldás jöhet szóba. Egyrészt kistérségi tőkével létrejövő, tiszta kistérségi finanszírozású, másrészt az állami költségvetésből támogatott, harmadsorban
vegyes
finanszírozású,
állami
és
térségi,
osztott
kötelezettségvállalás formájában működő szervezet. A kistérségi működés EU konformitásának alapkövetelménye, hogy olyan személyi kapacitás álljon rendelkezésre, amely képes a stratégiai gondolkodásra, a nemzetközi
források
fogadására
és
menedzselésére,
a
helyi
tervezésre,
programozásra. Kistérségi szinten szükség lehet programozási, területfejlesztési menedzserre, projekttervezőre, projekt menedzserre, monitoring, illetőleg ellenőrzési szakemberre, kapcsolattartó kommunikációs munkatársra.
Ellenőrző kérdések: 1. Mi a területfejlesztés fogalma? 2. Mi a vidékfejlesztés alapvető kihívása? 3. Mi az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja? 4. Az új Magyarország Fejlesztési Terv készítése során melyek voltak az irányadó dokumentumok? 5. Mi a kistérség három funkciója? 6. Sorolja fel a polgármesterek tanácsának kompetenciáját? 7. Mi a Kistérségi Területfejlesztési Tanács feladata?
18/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
4. A kistérség és a kistérségben dolgozó hálózatok bemutatása (Krausz Marianna) 4.1. A kistérség és intézményi keretei A kistérség: első megközelítésben a kistérség szomszédos, egymással funkcionális és horizontális kapcsolatban lévő települések mikro szintű téregysége, amelyek gyökerei a tájhoz és a tradíciókhoz köthető identitásban található. A közpolitikák végrehajtása szempontjából viszont a kistérség a helyi gazdaság és társadalom életében meghatározó, a települési önkormányzatok által átruházott hatósági,
igazgatási,
fejlesztési
és
közszolgáltatási
feladatok
ellátásának
intézményes kereteit jeleníti meg. A kistérségi működés cél és feltételrendszerét ugyanakkor jelentős mértékben meghatározza és árnyalja a gazdasági fejlettség, a településszerkezet, a városi vagy vidéki jelleg, valamint a központ és a vonzáskörzet viszonyrendszerének alakulása. Ezen gondolatok alapján a jelenlegi (többcélú és területfejlesztési) kistérségek Magyarországon térszerkezetileg és statisztikailag is meghatározott egységek, közigazgatási funkcióval nem rendelkeznek, feladatuk alapvetően a térség szemléletmódot megkövetelő közszolgáltatások és fejlesztések biztosítása. Ez nem jelenti a települési önkormányzatok önrendelkezési jogának korlátozását (ehhez egyébként is hiányoznak a szükséges jogszabályi feltételek és anyagi források) a kistérségi rendszer mai formája a települési önkormányzati rendszernek nem alternatívája, hanem kiegészítője. A kistérségek többféle szempont alapján osztályozhatók, de mivel a jelenlegi rendszerben igen heterogének, nehéz valójában jó, mindenre kiterjedő tipizálást kialakítani. Az egyik módszer a kistérségi társulások működésének feltételrendszerét veszi alapul, különös tekintettel arra, hogy rendelkezik-e a kistérségi központ valódi térszervező erővel, ezen feltevések alapján négy lehetséges alapszituációt különíthetünk el. A kistérségek a nagyvárosok közvetlen közelében helyezkednek el. A nagyvárosi agglomeráció kibontakozása és általában a szub-urbanizációs folyamatok árnyékában a kistérségi központ kisvárosa nem képes valódi 19/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények térszervező
tényezővé
válni,
a
kistérség
kiszolgáltatottjává
válik
a
nagyvárosban zajló folyamatoknak. A nagyvároshoz kapcsolódó települések helyzete is kettős, az előny mellett hátrányuk is van, mert kiesnek abból a körből, amely hátrányos helyzetűnek minősíthető. A második esetet a határ menti kistérségek jelentik, amikor a kistérségek a külső periférián helyezkednek el, köszönhetően a hidegháborús korszak tudatos a fejlesztéseket egy vélt vagy valós „ellensége” közegben háttérbe szorító diszkriminációjának. A kistérségek, a megyék és a régiók belső perifériát, azaz leginkább elmaradott térségeit is lefedik. A belső periféria vidékies jellegű, alacsony népsűrűségű, városhiányos térséget jelent, ahol hiányoznak a fejlődésalapjait jelentő a vállalkozások, intézmények, emberi erőforrások. A valódi városkörnyék-típusú kistérség modellezi azt az ideális esetet, amikor a székhely város és a környező települések között szoros, interaktív kapcsolat alakul ki. Itt a térségközpont funkciója és kapacitásai egyértelműek, a kistérségben megvalósuló fejlesztések valódi térségi érdekeket szolgálnak. Egy másik megközelítés szerint a kistérségek homogenitásuk alapján, konkrétan az urbanizációs, illetve ágazati adottságok, a település-struktúra, a fejlesztési célok, valamint a mérethatékonyság szerint is tipizálhatóak. A többcélú kistérségi társulások létrehozását megalapozó új kistérségi lehatárolás előkészítése során került előtérbe az a felfogás, amely az alkalmazott jelzőszámok alapján öt összevont fejlettségi térségtípussal számol: Dinamikusan fejlődő térségről beszélhetünk, ha a meghatározott indikátorok többsége több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot. Fejlődő térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot.
20/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Az úgynevezett felzárkózó térségek a mutatók zöme megközelíti a vidéki átlagot és már a növekedés jelei mutatkoznak. A stagnáló térségekben a vidéki térségektől való elmaradás a jelzőszámok többségénél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. A lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való eltérés legalább 15 %. A dunaújvárosi kistérség ezen besorolás szerint a fejlődő kategóriába sorolható. A Dunaújvárosi
kistérségben
működő
hálózatok
nagyban
hozzájárulnak
és
hozzájárultak ennek a kategóriának a megszerzéséhez. Sajnos ma Magyarországon a jelenlegi hálózatok kialakításában átfedések vannak mind a munkafolyamatokban és mind a feladatkörökben. A decentralizáció eddigi tapasztalataiból és különösen a támogatási források felhasználásából az látszik, hogy sok esetben érthető módon a helyi döntéshozók prioritásai nem feltétlenül egyeznek meg az országos szintű programokban és tervdokumentumokban megfogalmazott szándékokkal. Nyilvánvaló tehát, hogy a közigazgatás korszerűsítésének programján belül a kistérség intézményrendszer korszerűsítése, továbbfejlesztése folyamatos központi kormányzati irányítást és támogatást igényel. Az új kormányzati periódus elején ezért mindenképpen időszerű végiggondolni, hogyan, milyen mértékben, milyen intézményi keretek között lehetséges a kormányzati politika megjelenítése és koordinálása a régiókban és a kistérségekben. Az egyik megoldás szerint a megváltozott kormányzati struktúrához illeszkedve tovább működnek az egyes ágazati szervek alá tartozó, mintegy a kormány kinyújtott karjaként funkcionáló intézményesített hálózatok, másrészt az is felmerülhet, hogy a hálózatokon keresztül a települések és kistérségek érdekei fogalmazódnak meg a kormányzat irányába. Az előző kormányzati ciklusban a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) keretén belül megalakult a Területpolitikai Kormányzati Hivatal (TKH) melynek feladata volt, hogy betöltse az összekötő kapocs szerepét a központi kormányzat, a régiók, a megyék, a kistérségek, valamint a megyei közigazgatási hivatalok között. A gyakorlatban a TKH irányította felügyelte és finanszírozta az országos kistérségi megbízotti hálózatot és a vidékfejlesztési menedzser hálózatot. Jelenleg a TKH megszűnt és a két hálózat 21/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények mind a kistérségi megbízotti hálózat és a vidékfejlesztési menedzser hálózat is 2006. december 31-ével megszűnt és a két hálózatban dolgozó szakemberek úgymond az „utcára” kerültek.
4.1.1. Kistérségi megbízotti hálózat A hálózat munkatársai közreműködnek a pályázati források feltárásában, a programok megalkotásában, biztosítják az információk áramlását, folyamatosan együttműködnek a kistérség fejlesztésében részt vevő ügynökségekkel, a Regionális Fejlesztési
Holding
Zrt.-vel,
a
kistérség
fejlesztési
tanácsok
szakmai
munkaszervezeteivel, segítik a központi közigazgatási és más szervektől, civil és gazdasági szervezetektől érkező kérések, feladatok megoldását. A kistérségi megbízottak tevékenységét az egyes régiókban regionális koordinátorok hangolják össze, akik biztosítják a központi kormányzati szervekkel történő kapcsolattartást és információáramlást. Feladatuk mellett a horizontális koordináció, azaz a kistérségi intézményhálózat integrálása a régió területfejlesztési és részben közigazgatási intézményrendszerébe, amit a hét regionális információs pont munkatársai is segítenek. A kistérségi megbízottak tevékenységét számos tényező korlátozza. A legnagyobb probléma az, hogy miközben kistérségi megbízott hálózat szakmailag beépült a kistérségi intézményi struktúrába, a munkatársak- lévén munkáltatójuk a TKH formálisan nem tagja a kistérségi munkaszervezetnek. Vannak azonban olyan visszajelzések is amelyek-helyenként a politikai ellenérzésekből fakadó bizalmatlanság miatt- az elfogadottság hiányát mutatják. Ahhoz képest, hogy feladatkörük szerint a kistérségi megbízottak közreműködnek a legfontosabb térségi projektek kidolgozásában, ugyancsak meglepő, hogy számos esetben lényegében semmiféle kapcsolatuk nincs
az NFT-1
Operatív
Programok
közreműködő
szervezeteivel, így éppen az egyik legfontosabb információs kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, ami nem szolgálja egyébként is vegyes elfogadottságuk növelését.
4.1.2. Vidékfejlesztési menedzseri hálózat A kistérségi megbízottak mellett még két másik hálózat működik a kistérségben. A vidékfejlesztési menedzserek tevékenysége általánosságban a vidékfejlesztéshez kapcsolódik, de ez a gyakorlatban a térségfejlesztési feladatok szinte teljes körére 22/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények kiterjed, beleértve a projektgenerálást, pályázatírást, szaktanácsadást és rendszeres ügyfélfogadást. A vidékfejlesztési menedzserek a kistérség alkalmazásában állnak formálisan, de 1999-2004 között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium nyújtotta a támogatást a finanszírozáshoz, 2004-ben pár hónap erejéig a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, majd 2005 júliusától- 2006. december 31-ig a Területpolitikai Kormányzati Hivatal. Ebből a szövevényes rendszerből és finanszírozásból is jól látszik, hogy a vidékfejlesztési menedzser hálózat igen nehéz utat járt be a pályafutása alatt. A biztosított körülmények ellenére talán ez az a hálózat, ami igazán a térségi emberek érdekeit szolgálta, hiszen folyamatosan kapcsolatban állt a vidékfejlesztési menedzser a kistérségben élő emberekkel. Az egyébként is kusza és szövevényes viszonyrendszert tovább bonyolítja, hogy az elképzelések szerint 2007-től a vidékfejlesztési menedzserek egyrészt az EMVA által finanszírozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMVT) III. és IV. (LEADER) intézkedés csoportjához köthető megvalósítását segítik elő, másrészt a Nemzeti Vidék Hálózat (NVH) kistérségi munkájába is bekapcsolódnak.
4.1.3. Térségi tanácsadói hálózat A legújabb hálózati formát a 2005 végén felállított „Az NFT házhoz jön„ (NHJ) program keretében alkalmazott koordinátorok és az egyes kistérségekben tevékenykedő térségi tanácsadók jelentik. Tevékenységük az NFT-1 különböző operatív programjainak megismertetésére, valamint a nyertes projektek szakmai végrehajtásához kapcsolódó szakmai tanácsadására és információnyújtására irányul. A program megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, illetve 2006 júniusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeli, míg a közvetlen végrehajtás a regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) hatáskörébe tartozik. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a koordinátorok és a térségi tanácsadók az RFÜ-kel állnak főállású munkaviszonyban, képzésüket, koordinációjukat viszont a PROMEI Kht. végzi.
4.1.4. Falugazdász hálózat A 3 hálózat mellet működik még egy 4. hálózat a falugazdász hálózat, mely hálózat
1999
óta
működik
a
kistérségekben
több
főállású
alkalmazottal.
Általánosságban lehet mondani, hogy egy kistérségre 3 fő falugazdász jut és látja el a feladatait. A falugazdász hálózat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozásában működik a megyei Földművelésügyi Hivatalok 23/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények közreműködésével. A falugazdászok látják el a kistérségben a területalapú támogatásokkal kapcsolatos teendőket, a közvetlenül a gazdálkodóknak járó agrár támogatásokkal kapcsolatos teendőket és ezekkel kapcsolatos információs napokat tartanak
meghatározott
ügyfélfogadás
szerint
a
kistérség
településein.
A
falugazdászok inkább az agrár vonalon működnek és nem kifejezetten a területfejlesztésben munkálkodnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem tudják és nem ismerik a kistérségi fejlesztési elképzeléseket, hiszen a Kistérségi Koordinációs Értekezleten ők is meghívott tagként részt vesznek és véleményezési joguk van egy-egy ilyen értekezlet alkalmával.
4.2. A hálózatok együttműködésre sarkallása A Területpolitikai Kormányzati Hivatal TKH tevékenysége tehát nem fogja át érdemben a regionális és a megyei szinteket, ezzel szemben a kistérségek területfejlesztésben
érdekelt
szereplőit
próbálja
intézményes
keretek
között
koordinálni. A kistérségeknek a jelenleginél erőteljesebb integrálódása érdekében a TKH 2005 nyarán kezdeményezte a Kistérségi Koordinációs Értekezletek (KKÉ) létrehozását. A KKÉ az állami szervek kistérségi képviselőit integrálja, illetve a kormányzat és a kistérség közötti kapcsolat erősítését segíti elő rendszeres és tematikus
úgynevezett
egyeztető
munkamegbeszélések
formájában,
melyek
összehívása kétheti rendszerességgel, a kistérségi megbízott kezdeményezésére történik. Feladataik közül kiemelkedik a településeket és kistérségeket érintő projektgyűjtési tevékenységek koordinációja a pályázati rendszerekhez kapcsolódó információk elemzése, a kistérségben megvalósuló közszolgáltatás fejlesztése és közigazgatás korszerűsítés nyomon követése, a kistérségi informatikai hálózat fejlesztésére irányuló programok összehangolása. A cél egyértelműen a kistérségi testületek és a munkaszervezetek tevékenységének az érintett minisztériumok által történő segítése. A KKÉ azonban – a megismert visszajelzések tanúsága szerint- nem tudott kivívni magának olyan tekintélyt, amely érdembeli vertikális és horizontális koordinációt eredményezett volna kistérségi szinten, így nem segítette elő kellő mértékben a kistérségi intézményeknek a regionális intézményi hálózatokba történő integrálását. Ahhoz képest, hogy az eredeti elképzelés szerint a KKÉ kötelező, állandó jelleggel felkért, állandó és eseti meghívott státuszú tagokból állt volna, érintettek megjelenésének, érdeklődésének mértéke, a napirendi pontok súlya és tartalma 24/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények csupán helyenként igazolta vissza a kezdeményezés ambíciókkal teli célkitűzéseit. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy a kistérségi szinten is intézményesíteni kellene a politika, a civil szféra és a gazdaság szereplői között múlhatatlanul szükséges megbeszélések szintereit. A KKÉ létrehozása mindenképpen előremutató és a többszintű kormányzás logikájában illeszkedő törekvés, ugyanakkor a megvalósítás módja, helyi és országos szintű kommunikációja, valamint a testület hatásköre számos tekintetben korrekcióra szorul. Ma jelenleg ez a KKÉ nem működik, hiszen a meglévő hálózatok közül két hálózatot a kistérségi megbízotti hálózatot és a vidékfejlesztési menedzseri hálózatot 2006. december 31-ével a kormány megszüntette (a finanszírozás eddig az időpontig volt meghatározva), illetve 2007 első negyedévétől más néven szintén két új hálózatot hoz létre hasonlóan az előző megszűnt két hálózathoz.
4.3. Új irányvonalak a hálózatok rendszerében A kormányzati átszervezések eredményeként létrehozott Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetként egyenlőre megtartotta TKH-t, a kistérségi megbízotti hálózatot, a vidékfejlesztési hálózatot, hasonlóan ez év végéig szól az NHJ tanácsadók megbízása. A jövőt illetően a TKH szakértői részéről konkrét javaslatként fogalmazódott meg, hogy a hálózatokat célszerű lenne egy csatornás irányítás, ellenőrzés és finanszírozás mentén egy országos szintű Koordinációs Központba (KK) integrálni. Ez az intézmény koordinációs szerepköréből adódóan elláthatja a Nemzeti Vidékfejlesztési Programirányítási feladatait is, amely uniós és hazai forrásokra támaszkodva elsősorban a hátrányos helyzetű területekre, lakossági csoportokra és a foglalkoztatási-strukturális válságok megelőzésére, kezelésére koncentrál. A Koordinációs Központ a kormány nevében kötne szerződést a kistérségekkel és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító hatóságaival, átveszi a Belügyminisztérium és az Országos Területfejlesztési Hivatal által a kistérségekkel korábban megkötött szerződések kezelését, a végrehajtás ellenőrzését. Úgy gondolom, hogy egy alapos helyzetfelmérést követően, a helyi igényeket és lehetőségeket maximálisan figyelembe véve megvalósítható a hálózatok egymás közötti viszonyrendszerét érintő, régóta esedékes profittisztítás, a felesleges átfedések és párhuzamosságok kiküszöbölése, amelyek eredményeként egy 25/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények takarékosabb és rugalmasabb intézményi struktúra jöhet létre. Fontos lenne a területfejlesztés kistérségi intézményrendszerének racionalizálását, átszervezését, a személyi és szakmai kapacitások megerősítését.
4.4. LEADER referens 2007. február 1-től egy teljesen új hálózatot hozott létre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felkérése alapján a magyarországi LEADER Központot működtető magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület. Ez az új hálózat a magyarországi LEADER+ Program hazai megvalósításának támogatására, a Program keretében támogatott helyi vidékfejlesztési akciócsoportok munkájának segítésére, a LEADER szemléletű vidékfejlesztés széles körű meghonosítására alkalmazott térségi LEADER referens. A LEADER referens feladatkörébe a következő munkafolyamatok tartoznak. Segítség nyújtás a nyertes akciócsoportok gesztor szervezeteinek számára a helyi pályáztatással kapcsolatos napi feladatok ellátásában. A LEADER programban való részvétel kapcsán általánosan is elősegíteni a feladatok EU-konform végrehajtását, az akciócsoportoknál a pályázatok megvalósítása során felmerülő gyakorlati problémák közvetítése a Magyarországi LEADER Központ felé, a civil-önkormányzati és a civil-vállalkozói kapcsolatok erősítése, maga a LEADER Program hazai megvalósításának általános elősegítése. A LEADER szemléletű vidékfejlesztés széles körű meghonosításának elősegítése, előkészítése. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetve a Magyarországi LEADER Központ által meghatározott
egyedi
projektekben
való
közreműködés,
a
projekt-tervben
meghatározottak szerint. A LEADER referens munkája során a nyertes akciócsoportoknak nyújt segítséget, egy referenshez 2 akciócsoport tartozik. A jövőbeni elképzelések szerint ezek a LEADER referensek készítik fel a 2007-2013 között megjelenő LEADER pályázatra a többi pályázni vágyó akciócsoportot.
4.5. Helyi Vidékfejlesztési Iroda létrehozása A vidékfejlesztési feladatok ellátásának elősegítése érdekében a Helyi Vidékfejlesztési Irodát hoz létre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda címmel rendelkező szervezet az adott területfejlesztésistatisztikai kistérség területén látja el feladatait. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda címmel 26/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények rendelkező szervezetek a 2007-2013-as fejlesztési időszakban a vidékfejlesztés területén meghatározó szerepet fognak betölteni. Ennek során segítik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program helyi megvalósítását, a Helyi Vidékfejlesztési tervek programozásán és társadalmasításán keresztül katalizátorként vesznek részt a helyi közösség vidékfejlesztési elképzeléseinek sikeres megvalósításában. Ezen iroda létrehozásával a kistérségben működő vidékfejlesztési szakembereket (vidékfejlesztési
menedzser,
falugazdász,
szaktanácsadók)
igyekeznek
egy
összevont szervezet alá beintegrálni.
4.6. Kistérségi koordinátor 2007 évtől térségi koordinátorok álnak munkába a volt kistérségi megbízotti hálózat helyett. Erre a váltásra azért volt szükség, mert már az előzőekben említett funkciók közötti átfedések kiküszöbölése végett olyan feladatkörök kerültek lehatárolásra, melyet egyik hálózat sem fog végezni. Így a térségi koordinátor feladatköre lesz a stratégiai tervezés, programozás, projektfejlesztés, projekt generálás a kistérségen belül. A tájékoztatás, információgyűjtés a kistérségi fejlesztési tanács részére, önkormányzati kapcsolattartás. A kistérségi koordinátorok ezt a feladatkört távmunkás viszonyban töltik be az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alkalmazásában.
4.7. NFT hálózat (térségi tanácsadó hálózat) Feladatkörük hasonlóan alakul, mint a 2006-os évben az NFT II. program népszerűsítése. Fő feladatkörük a tájékoztatás, a kapcsolattartás, az egyedi projektek koordinálása és segítése. A keretek nem változtak a PROMEI Kht. a finanszírozó a Regionális Fejlesztési Ügynökségek a munkáltatók ennél a hálózatnál. Itt fontos megjegyeznem, hogy hiába történtek meg a 2007-es időszakban már a hálózatok funkcióinak, munkavégzéseinek az elkülönítése, ha ezeket a kistérségben működő különböző hálózatokat nem tudják leültetni egy helyiségben nem lesz hatékony a munkavégzés és a koordináció. Egy-egy hálózatnak igen is tudni kell, arról, hogy milyen munkát végez a másik hálózat esetlegesen összedolgozhatnak egymással vagy egymás munkáját nagyban tudják segíteni azzal, ha megbeszélik a napias munkavégzéshez szükséges információkat. 27/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Ezen gondolatokat figyelembe véve született meg az a döntés, hogy minden kistérségben szükség van egy olyan iroda létrehozására ami ezeket a hálózatokat egyként tudja kezelni és a különböző hálózatok szakembereit le tudja ültetni egy helyiségbe, ahol szakmai munkát tudnak végezni a kistérség érdekében. Ez az iroda az elképzelések szerint a Kistérségi Fejlesztési és Programiroda nevet kapná. Itt megint látok a kormány részéről egy kis bizonytalanságot, hiszen a hálózatokra a pályázatok már megjelentek, de a Kistérségi Fejlesztési és Programiroda kialakítására még semmilyen tervezet nem olvasható.
4.8. A hálózatokkal kapcsolatos következtetések A komplex intézményi reform első szakasza minden kétséget kizáróan pályára állította a kistérségeket, de még jelentős változások kellenek ahhoz, hogy valódi átfogó térségi, területfejlesztési, közszolgáltatási, közoktatási-önkormányzati és államigazgatási elemeket is magába foglaló rendszerré váljanak. Kialakításuk menetrendje szorosan összefügg a reform egyéb területeivel, főként a regionális önkormányzatok létrehozásával, fejlesztéspolitikai intézményrendszer országos kiépítésével, az államigazgatás és területfejlesztés regionalizációjával, a megyei
önkormányzatok
megszűnésével.
A
kistérségi
szinten
lényegében
folyamatosan zajló széttagolódási és újraszerveződési folyamatot rövidre kell zárni, amelynek érdekében a kistérségi szerveződés erőteljes folytatása mellett szükséges lesz a települések minimális nagyságrendjének a szabályozása is. Fontos a kistérségi integráció beindulásával, hogy az adott kistérség miért is jött létre és, hogy évek múlva is képes megtartani a funkcióját vagy csak egy esetleges mondvacsinált dolog miatt kellett összeállni a településeknek. Sajnos ez sok kistérség esetében már kiderült, hogy nem tudnak együtt működni egymással a társulásba lépett települések. Ezt nehezített az a tény is, hogy ma még különböző rendszerek különböző elvárásokat fogalmaznak meg egy-egy társulás szempontjából (LEADER, többcélú társulás, területfejlesztési tanács). Ezen működést nehezíti az együttműködés kultúrájának a hiánya, a jogszabályi káosz, a helyi döntéshozatal lassúsága és nehézkessége,
a
szavazati
aránytalanságok,
a
terület-
és
vidékfejlesztés
intézményrendszerének és stratégiájának kialakulatlansága. Egyszóval számos olyan „gyermekbetegség” gyötri a kistérségeket, amelyek a megalakulásukhoz vezető erőltetett menet sajátosságaiból következnek. 28/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
Ezért nem kell csodálkozni azon a tényszerű dolgon, hogy a 2007 előtti hálózatok olykor azonos funkciókat láttak el a kistérségen belül, egymás munkájában nem láthattak bele különböző okok és külső hatások miatt. A lehetőségekhez képest nagyon fontos lenne a kistérségek önállóságát meghagyni olyan szempontból, hogy ne felülről mondják meg, hogy mi a jó a kistérségnek (Lásd többcélú társulás létrehozása), hanem mindenki dönthessen a saját jövőjét illetően. A jövőre nézve a kistérség hosszú távon csak úgy életképes, ha valamennyi funkciót egyesít, vagyis nem csupán közszolgáltatási funkcionális egység lesz, hanem parlamenti választókerület is egyben, mint a gazdasági és politikai rendszer alapvető egysége az érdekképviselet oldaláról is. Ez ténylegesen a jövő elképzelései között szerepel, de kérdés az, hogy lehetséges-e egy ekkora reformot végrehajtani és mindenki nyertesként kerül-e ki ebből a reformhelyzetből és folyamatból. A kistérségi hálózatok életképességét hosszú távon a források biztosítása jelentené, de sajnálatos módon a jelenlegi szerződések, melyek 2007-től léptek életbe szintén csak egy éves intervallumokra szólnak, ami ismételten feltételezi, hogy hosszú távon egyik hálózatot sem kívánják finanszírozni és működtetni. A helyzetkép ezen részét vizsgálva elég elszomorító, hogy ismétli önmagát a történelem, hiszen a 2006 év előtti időszakokban működő hálózatok fenntartásába, továbbképzésére, szakmai információk átadására rengeteg forrást adtak át, majd a jól képzett és menedzselt szakembereket egy tollvonással elintézték és nem volt már szükség a munkájukra és a szakmai tapasztalataikra. Egyik tanulmány végén összegzésként olvashattam, hogy a kistérségek elemzése
megmutatta,
hogy
a
komplex
intézményreformhoz,
a
hálózatok
kialakításához, a hármas intézményrendszer kialakításához és szerves egységéhez két irányból kell elindulni a felülről integrált -alulról építkező rendszerben. Egyrészt fokozni kell az erőfeszítéseket az országos intézményrendszer kialakítására a fejlesztő állam tevékenységével, másrészt a felülről megteremtett kereteket és az államilag biztosított erőforrásokat az alulról jövő aktivitásnak kell használnia és a végső alakzatukban megformálnia. Helyi szinten szülessenek meg azok a döntések, ami a helyi kistérségi embereknek jó, megfelelő életvitelt és környezetet tud teremteni számukra.
29/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Ellenőrző kérdések: 1. Határozza meg a kistérség fogalmát. 2. Osztályozza legalább egy módszer szerint a kistérségeket. 3. Sorolja fel a 2007 előtt működő hálózatokat. 4. Ismertesse a kistérségi megbízotti hálózatot. 5. Ismertesse a vidékfejlesztési menedzser hálózatot. 6. Ismertesse a térségi tanácsadói hálózatot. 7. Ismertesse a falugazdász hálózatot. 8. Miért jött létre a Kistérségi Koordinációs Értekezlet? 9. Ismertesse a Kistérségi Koordinációs Értekezlet jelentőségét. 10. 2007-től milyen hálózatok állnak, álltak munkába? 11. Ismertesse a LEADER referensi hálózatot. 12. Mi a Helyi Vidékfejlesztési Iroda szerepe? 13. Hogyan lehetne megfogalmazni az intézményreformot?
30/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
5. TKT, kistérségi fejlesztési tanács szabályozása (dr. Jászka Ernő) 5.1. Helyi önkormányzat szervezeti felépítése, működése A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), az önkormányzatoknak biztosítja a jogi személyiséget, míg az önkormányzati feladat- és hatásköröket a képviselő-testületre bízza. A helyi önkormányzás joga a település választópolgárainak közösségét illeti meg. Ebből eredően a jogi személyiség az önkormányzatot illeti. A polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint a jogi személy jogképes.
Ha
jogszabály
eltérően
nem
rendelkezik,
jogképessége
kiterjed
mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Egyértelművé tette a bírói gyakorlat is, hogy a képviselőtestület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, ennek folytán perben félként nem vehet részt (BH1995. 657.). Mivel a helyi önkormányzás gyakorlása a képviselő-testületek útján történik, ezért a feladat- és hatásköröket a képviselő-testülethez kell telepíteni. A hatáskör a képviselő-testülettől nem vonható el. Ezt a törvény nem mondja ki, de az önkormányzati alapjogokból és az Alkotmányból levezethető. Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése értelmében a választópolgárok a helyi önkormányzást elsősorban az általuk választott képviselő-testület útján gyakorolják, így a képviselő-testület hatáskörének csorbítása egyben az önkormányzáshoz való jog megsértését is jelenti. Az Ötv. deklarálja, hogy a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A polgármester tehát a képviselő-testület törvényes képviselője. Ebből következően a polgármester a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult. Ez azonban nem jelentheti a képviselő-testület hatásköreinek gyakorlását. Az önkormányzati feladatok címzettje a képviselő-testület, ezért a feladatokat is elsősorban saját maga látja el. A feladat-ellátásban azonban részt vesznek a képviselő-testület szervei is. A törvény a képviselő-testület szerveként négy szervet jelöl meg: a polgármestert, a képviselőtestület bizottságait, a részönkormányzat testületét és a képviselő-testület hivatalát nevesíti. A képviselő-testület dönt arról, hogy a szervei milyen feladatokat végezzenek el, milyen önkormányzati feladatot ad számukra. Az állandó jellegű 31/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények feladatok a Szervezeti- és Működési Szabályzatban meghatározásra kerülnek, amely azonban nem zárja ki, hogy eseti döntéssel a képviselő-testület folyamatosan is bevonja a szerveit az önkormányzati feladatok ellátásába. A képviselő-testület szervei elsősorban a döntés-előkészítésben szervező-feltáró, ellenőrző és végrehajtási feladatokat látnak el. Megjegyzem, hogy szintén önkormányzati feladatot látnak el a képviselő-testületi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások ellátására létrehozható intézmények és más szervezetek azok azonban nem tartoznak a képviselő-testületi szervek közé. A feladatok mellett az önkormányzati hatáskörök címzettje is a képviselő-testület. A képviselő-testület
önállóan
dönt
a
hatáskörei
gyakorlásáról.
Gyakorolhatja
valamennyi hatáskörét saját maga is, de ez a hatáskörök növekvő száma miatt még a kisebb településeken is azzal jár, hogy a testület gyakran és hosszadalmasan kénytelen ülésezni. Nagyobb településeken a hatáskörök széles köre és mennyisége olyan munkaterhet róna a képviselő-testületi tagokra, amelynek a társadalmi megbízatású tisztség mellett szinte lehetetlen eleget tenni. Ez indokolja azt, hogy a törvény lehetővé tette a hatáskör átruházást. A képviselő-testületet - a későbbiekben jelzett korlátozások kivételével - teljes döntési szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy a hatáskört átruházza-e, melyik szervre, milyen időtartamra, teljesen vagy részlegesen teszi-e meg, illetve mikor vonja vissza, saját maga gyakorolja-e vagy másik szervet jelöl ki, és ily módon biztosítja a hatáskörök folyamatos intézését. Hatáskör átruházás esetén nem a képviselő-testület hoz határozatot, hanem a döntési jogot helyette az a szerv (személy) gyakorolja, amelynek (akinek) ezt a képviselő-testület átadta. A döntés ugyanolyan értékű, mintha azt a képviselő-testület hozta volna. A képviselő-testület továbbra
is
felelősséggel
tartozik
az
átruházott
hatáskörök
gyakorlásáért.
Rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrizheti a hatáskör ellátást. Biztosítja a törvény a képviselő-testületnek, hogy a hatáskör ellátásához utasítást adjon. Jogában áll a hatáskört visszavonni indokolás nélkül is. A képviselő-testület az előbbieken kívül társulására is átruházhatja a hatásköreinek egy részét. Fontos szabálya a törvénynek az, hogy az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, tehát csak az a szerv járhat el, amely erre a képviselő-testülettől a felhatalmazást közvetlenül megkapta. Ha ennek nem tud eleget tenni, vagy a 32/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények hatáskört nem látja el megfelelően, a képviselő-testület a hatáskört visszavonja, vagy utasít a megfelelő hatáskör gyakorlásra.
5.1.2. Önkormányzati intézmények Az önkormányzati alapjogokkal összhangban rendelkezik úgy a törvény, hogy a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt,
vállalatot,
más
szervezetet
alapíthat.
Ezeket
összefoglalóan
a
továbbiakban a törvény intézménynek nevezi. A képviselő-testület szervezetalakítási szabadsága érvényesülhet tehát a közszolgáltatási feladatok megoldása során is. Az önkormányzatok mind a kötelező, mind az önként vállalt feladataikat teljesíthetik a saját maguk által alapított intézmény útján. A törvényi rendelkezésből adódóan 1993. december 31-ét követően már vállalatot nem létesíthettek az önkormányzatok. A gazdasági vállalkozásaik céljára gazdasági társaságot alapíthatnak, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezhetik. A korábbi vállalataikat az önkormányzatok gazdasági társaságokká alakították át. Az intézmények többségében költségvetési szervek.
A
költségvetési
szervként
működő
önkormányzati
intézmények
túlnyomórészt az önkormányzat egészségügyi, szociális és oktatási, nevelési feladatai ellátásában vesznek részt. A településüzemeltetés, a lakosság közüzemi és kommunális szolgáltatásokkal való folyamatos ellátása is megoldható költségvetési intézmény útján, de e téren már jellemzők a gazdasági társaságok. Az intézményalapítás - a jogi személyiségű társulásra történő átruházás esetét kivéve - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A költségvetési intézményalapítás, valamint a gazdasági társaság létrehozása és más szervezet alapítása is minősített többségű szavazással történik az Ötv. 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A költségvetési szerv alapításának a szabályait az Áht. határozza meg. A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről határozatban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, önkormányzati feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét,
felügyeleti
szervét,
a
megszüntető
szerv
nevét,
az
esetleges
jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési 33/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A költségvetési szerv - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. Az egyes önkormányzati intézményekkel kapcsolatos fenntartói irányítási feladatokat és
hatásköröket,
valamint
az
egyes
közszolgáltatások
ellátására
szolgáló
intézmények típusait külön törvények, pl. a közoktatási, szociális igazgatási, egészségügyi törvény tartalmazza. A gazdasági társaságok alapítása a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályai alapján - a társasági szerződéssel - történik. A gazdasági társaság alapítását - a társasági szerződés megkötésétől számított legfeljebb 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróságnak. Részvénytársaság úgy is alapítható, hogy abban az alapító önkormányzat az egyedüli részvényes. Ilyen esetben a közgyűlés jogait az alapító képviselő-testület gyakorolja. Utalni kell az intézményalapítás kapcsán az Ötv. 103. § (1) bekezdés c) pontjára is, amely eligazítást tartalmaz arra nézve, hogy az intézmény megszüntetése, átszervezése is a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, és annak során eljárási szempontból az alapítás szabályai szerint kell eljárni. A képviselő-testület hatáskörébe tartozik az intézmény vezetőinek kinevezése, megbízása, amely a 103. § (1) bekezdés a) pontja alapján magába foglalja a vezető felmentésének, visszahívásának jogát is, vagyis a visszahívás és felmentés is a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, melyhez a képviselőtestület tagjainak minősített többségű szavazata szükséges. Kivételt jelent ez alól, ha a képviselő-testület rendeletében az Ötv. 10. § (2) bekezdése alapján a kinevezést és megbízást, továbbá ezzel összefüggően a visszahívást és felmentést társulására átruházza. A vezetők kinevezése, megbízása intézménytípusonként a külön jogszabályokban foglaltak szerint szigorú eljárási rendben történik, sokszor pályázat alapján, a képesítési előírások betartásának figyelembevételével. A Polgári törvénykönyvben (Ptk.) szabályozott non-profit jellegű intézmények közül a közhasznú társaság és a közalapítvány az, amelyet az önkormányzatok is 34/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények létrehozhatnak a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását biztosító feladataik teljesítése céljából. A közhasznú társaság alapításával kapcsolatos fontos szabály az, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és - szükség szerint - az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. A Ptk. szerint valamely tevékenység akkor minősül közhasznúnak, ha egyrészt a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálja, másrészt nem irányul nyereségre vagy vagyonszerzésre. A közhasznú társaság a társasági szerződés alapján történő cégbejegyzéssel jön létre. A helyi önkormányzat közalapítvány létrehozására is jogosult a közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. A Ptk. 74/G. §-a alapján közfeladatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodni. További fontos törvényi
rendelkezés,
hogy
a
közalapítvány
létrehozása
nem
érinti
az
önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. Alapvető, hogy a helyi önkormányzat (közalapítvány alapítására jogosult szerv) alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. A képviselő-testület hatósági hatáskörét is - az általános szabályok szerint átruházhatja. Kivételt jelentenek a kisebbségi önkormányzatok, amelyekre az Ötv. 102/C. § (2) bekezdése alapján hatósági hatáskör nem ruházható át. Ezért itt a polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának és a részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen biztosít a törvény fellebbezési jogot. A fellebbezést a képviselő-testület bírálja el. A határozatot a képviselő-testület helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasíthatja az eljáró szervet. A képviselő-testület a hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálását nem ruházhatja pl. a polgármesteri határozatok vonatkozásában bizottságára vagy adott esetben fordítva. Ez következik abból, hogy a törvény a képviselő-testület határozatával szemben biztosítja a bírósági felülvizsgálati lehetőséget.
5.1.3. Az ülés rendje A képviselő-testület hatásköreit ülésén gyakorolja. A képviselő-testület működésének alapvető szabályát állapítja meg a törvény azzal, hogy a képviselő35/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények testület szükség szerint, a Szervezeti- és Működési Szabályzatban meghatározott számú ülést tart. Az ülések számát a szervezeti- és működési szabályzatról szóló rendeletben meg kell határozni, természetesen amennyiben a helyzet úgy kívánja, annál több testületi ülés is tartható, illetve köteles a testület több ülést is tartani. Az ülések
számának
meghatározása
történhet
úgy
is,
hogy
meghatározott
időszakonként (pl. havonta egy alkalommal) kell ülést tartani. Az ülések időpontját ilyenkor a képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza. Bár ennek készítését a törvény nem írja elő, de a tervszerű, átgondolt munkavégzés érdekében - különösen a megtárgyalandó előterjesztések nagy száma, valamint az időhöz kötött döntések miatt - törvényi kötelezettség nélkül is feltétlenül indokolt az elfogadása. A munkatervben ütemezni lehet a feladatokat, így azok kellő előkészítése is időben megtörténhet. A munkaterv a téma tárgyalásának időpontján kívül kijelöli az előterjesztőt, az előterjesztésben közreműködőket, egyeztetési kötelezettséget írhat elő, tartalmi követelményeket fogalmazhat meg. Garanciális jelentőségű a törvény azon rendelkezése, amely kimondja, hogy képviselő-testületeknek évente legalább hat ülést kell tartania. A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a képviselő-testület széles hatásköre évente legalább hat ülést igényel. Minden településen az üléseknek ez az a minimális száma, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör ellátása megtörténjen. A munkatervben- esetleg üléstervben - előre meghatározott időpontra tervezett legalább hat ülés - az ún. rendes ülés. Ezeken kívül a képviselő-testületek rendkívüli üléseket is tarthatnak, ha azt a feladat-ellátás, hatáskör-gyakorlás megkívánja vagy más időközben felmerülő ok azt kötelezően szükségessé teszi. A hat ülés megtartásának kötelezettségén kívül a törvény az ülés összehívásának további kötelező eseteit is megállapítja. E szerint az ülést a képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára össze kell hívni. Ha ennek a kötelezettségének a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget, az Ötv. 98. § (2) bekezdése f) pontja rendelkezéséből eredően a közigazgatási hivatal vezetője hívja össze az ülést. A képviselő-testület összehívása egy képviselő javaslatára is történhet, de kötelezettséget a polgármester számára csak akkor jelent, ha az ülés összehívását a képviselők egynegyede kéri. A bizottság a testületi ülés összehívására vonatkozó indítványát ülésén tárgyalja meg, és arról egyszerű szótöbbséggel hozott határozatában dönt.
36/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Megismétli a törvény - az Alkotmány 44/B. § (1) bekezdésével megegyezően -, hogy a képviselő-testület elnöke a polgármester. A képviselő-testület elnökének, a polgármesternek a képviselő-testület működésében meghatározó szerepe van. Ez kitűnik az Ötv.-nek ebből a rendelkezéséből is, amelyben a polgármester feladatává teszi a képviselő-testület működését érintő két legfontosabb feladatot, nevezetesen a képviselő-testület ülésének összehívását és a képviselő-testület ülésének vezetését. Ez alól kivételt képez a képviselő-testület alakuló ülése, amelyet a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezet. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a testület működése
folyamatosan
biztosított
legyen,
ezért
a
polgármester
távolléte,
akadályoztatása esetén helyettesítését az alpolgármester látja el, aki helyettesítő hatáskörében gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A képviselő-testület folyamatos működését célzóan további biztosítékot is beépített a törvény a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére. Erre az Ötv. 31. §-ában találunk rendelkezést, mely szerint a Szervezeti- és Működési Szabályzatban kell rendelkezni a képviselő-testület összehívásának és vezetésének módjáról az ilyen esetekre figyelemmel. A legcélszerűbb megoldásnak a korelnök kijelölése tűnik, de a képviselő-testület a helyi viszonyok figyelembevételével határoz a rendeletében e kérdésről. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a megbízatás időtartamán belül - a rendelet módosításával - arra alkalmas más személyt jelöljön ki, de csak a települési képviselők közül teheti. Jegyző vagy a hivatal munkatársa e feladatra nem jelölhető ki. Az ülés összehívása és vezetése a polgármester komoly felelőssége. A polgármester az ún. rendes (előre tervezett) üléseket - a rájuk vonatkozó szabályok szerint - a munkatervnek vagy üléstervnek megfelelő időpontra köteles összehívni. A rendkívüli ülések összehívása részben a polgármester saját elhatározásából, saját hatásköréből eredően történik, ha úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben dönteni kell. Különösen a pénzügyi- és vagyongazdálkodási kérdésekben gyakorta előfordulhat, hogy szükséges a testület azonnali
döntése.
Indokolhatja
a
rendkívüli
ülés
összehívását
az
is,
ha
megnövekedett az előre nem tervezett döntéshozatali kötelezettség, pl. ha az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri, bizottsági döntések ellen jelentős 37/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények számú fellebbezés érkezett, amelyet a testületnek kell elbírálni, vagy ha törvény olyan új, határidőhöz kötött feladat ellátására kötelezte a testületet, amely a munkaterv-készítés időpontjában még nem volt ismert. Utalni kell arra is, hogy a képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a fővárosi és megyei közigazgatási hivatal vezetőjének is biztosít a törvény lehetőséget a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére. Ezzel a lehetőséggel akkor élhet, ha a törvénysértés megszüntetésére történő felhívására - a megadott határidőn belül - intézkedés nem történt. A közigazgatási hivatal vezetője az ülés összehívását a törvénysértés megszüntetésére és a -testület tisztségviselője felelősségének megállapítása céljából kezdeményezheti. Az ülés összehívása általában írásos meghívó megküldésével történik, de főleg kisebb településeken, valamint a rendkívüli ülések összehívása esetén telefonon vagy személyesen is történhet. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját a tervezett napirendeket és azok előadóit. A meghívót a polgármester írja alá. Általában az előterjesztéseket is csatolják a meghívóhoz. A Szervezeti és Működési Szabályzatok meghatározzák, hogy hány nappal előbb kell a meghívót és az előterjesztéseket
kiküldeni,
ezzel
biztosítható
a
képviselők
felkészülése
a
döntéshozatalra. A polgármester a képviselő-testület minden ülésére a képviselőket és a Szervezeti- és Működési Szabályzatban meghatározott állandó meghívottakat hívja meg, valamint azokat, akiknek a meghívását törvény kötelezővé teszi számára. Ilyen kötelezettsége ered az Ötv. 12. § (7) bekezdéséből, mely szerint tanácskozási jog illeti meg a helyi kisebbségi szószólót a képviselő-testület ülésén, ebből eredően az ülésekre meg kell hívni. Az állandó meghívottak között szerepelnek általában a helyi állami és gazdálkodó szervezetek, valamint a lakossági önszerveződő közösségek vezetői, akik jelenlétére a testület rendszeresen számít, és úgy ítéli meg, hogy szükséges. A testület ülésén állandó jelleggel részt vesz a jegyző, a jelenlétét a törvényben meghatározott feladatainak ellátása kívánja meg és teszi szükségessé. Meg kell hívni az ülésre az egyes napirendekhez az előterjesztőket és azokat, akiknek az adott napirendnél a meghívását törvény vagy az önkormányzati rendelet kötelezővé teszi. Ilyen kötelezettséget ír elő a polgármester számára az Ötv. 92/C. § (1) bekezdése, mely szerint a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselő-testület ülésére meg kell hívni. 38/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
A képviselő-testületi ülés vezetése összetett feladat. Az ülés zökkenőmentes levezetése az előkészítéstől is függ. Ebben a munkában a polgármestert a jegyző és a hivatal segíti. A polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatban jelentkező feladatai vázlatosan a következők: 1 A megjelentek számbavételével a testület határozatképességének a megállapítása, amely az Ötv. 14. § (1) bekezdésében foglaltak alapján történik. 2. Ha a Szervezeti- és Működési Szabályzat jegyzőkönyv hitelesítők választását írja elő, akkor javaslatot tesz a személyükre, majd megállapítja a szavazás eredményét. 3. Javaslatot tesz a napirend elfogadására, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását. 4. A megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre,
hozzászólásokra,
kiegészítésre.
Összefoglalja
a
vitát.
Felteszi
szavazásra az indítványokat, majd a határozati javaslatokat. Megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést. Gondosan ügyelni kell arra, hogy egyes ügyek eldöntéséhez minősített többségre van szükség. A szavazás eredményét pontosan, számszerűen kell megállapítani és kihirdetni. 5. Fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerülő ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja és megállapítja a szavazás eredményét. 6. Tájékoztatja a testületet az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról, melyet az SZMSZ ír elő. 7. Bezárja az ülést és bejelenti a következő ülés várható időpontját, továbbá tervezett napirendjét. Az ülésvezetés kapcsán utalni kell arra, hogy a polgármester - a képviselő-testület határozata alapján sem - utasíthatja ki a teremből rendbontás esetén a képviselőtestület tagját. Az Alkotmánybíróság több határozatában is megállapította, hogy az olyan önkormányzati rendeleti előírás, amely a települési képviselőt kizárja a képviselő-testület
munkájából,
a
választópolgárok
önkormányzáshoz
való
alkotmányos jogát sérti. A települési képviselő kizárása a döntéshozatalból kizárólag az Ötv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történhet. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a képviselői jogegyenlőség megsértését is jelenti, ha valamely 39/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények önkormányzati rendeletben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a települési képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait és nem láthatja el feladatait. Törvényi felhatalmazás hiányában az önkormányzat képviselő-testülete a képviselők munkáját korlátozó rendeletet nem alkothat. Alkotmányellenes tehát a széksértést elkövető önkormányzati képviselő cselekvésének olyan szankcionálása, amely a képviselőt kizárja a képviselő-testület munkájából és ezáltal képviselői jogai gyakorlását korlátozza.
5.1.4. A képviselő-testület döntései A képviselő-testület döntéseit - főszabályként - nyílt szavazással hozza. A képviselő-testület döntései a rendeletek és a határozatok. A törvény nem tesz különbséget
közöttük
a
szavazás
módja
tekintetében.
A
nyílt
szavazás
kézfelemeléssel, illetőleg a gépi szavazásnál a megfelelő gomb megnyomásával történik. Az Ötv. nem állapít meg a nyílt szavazással kapcsolatban további szabályt. Név szerinti szavazást az Ötv. egy esetben ír elő. A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással - minősített többségű döntéssel - kimondhatja a feloszlását [Ötv. 18. § (3)]. A testületi működés részletes szabályainak megállapítása során a Szervezeti- és Működési Szabályzatban a név szerinti szavazás további eseteit határozhatja meg a testület. Elképzelhető olyan szabályozás is, hogy a név szerinti szavazásról esetenként döntenek. Ilyenkor a jegyzőkönyvben nemcsak a szavazás számszerű eredményét rögzítik, hanem azt is, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, személy szerint igen vagy nem szavazatot adtak-e le, illetőleg tartózkodtak-e a szavazástól. Titkos szavazást a testület a normaszövegből (jogi szabályozás) eredően a 12. § (4) bekezdésében foglalt ügyekben tarthat. E jelzett körbe tartoznak azok a tárgykörök, amelyekben a testület zárt ülést köteles tartani, továbbá azok, amelyekben zárt ülést tarthat. Tehát csak a zárt ülésen tárgyalható ügyekben van lehetőség titkos szavazásra. De ez nem azt jelenti, hogy csak a zárt ülésen lehet titkos szavazást tartani. Nyilvános ülésen is szavazhat tehát a képviselő-testület titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna. A titkos szavazással eldönthető ügyek körét nem bővítheti a testület sem a Szervezeti és Működési Szabályzatban, sem pedig eseti döntéssel. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez nem kötelezettség, csak lehetőség. A képviselő-testület dönti el, hogy titkos szavazást tart-e. Ez történhet 40/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények úgy, hogy a Szervezeti- és Működési Szabályzatában megjelöli a tárgyköröket, vagy eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. Titkos szavazás esetén biztosítani kell a technikai hátteret, amelyről vagy a szabályzatban kijelölt vagy az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik. A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A titkos szavazásnak kötelező esetei is vannak. Erre a törvénynek e szakaszában utalás nincs, más szabályokból derül ki. Ilyen rendelkezést tartalmaz az Ötv. az alpolgármester választására, továbbá a megyei önkormányzat elnökének és alelnökeinek választása során. Az Ötv. 23. § (3) bekezdésében rendeli el, hogy a bizottság határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így a határozathozatal módjával kapcsolatban itt megállapított szabályok is vonatkoznak a bizottságra. A törvény szerint akkor határozatképes a testület, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Utalni kell az Ötv. 32. §-ára, amely szerint a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A képviselő-testület tagjainak számához a polgármestert hozzá kell számítani. A határozatképesség megállapítása a polgármester ülésvezetési feladatai közé tartozik. A határozatképességnek nemcsak az ülés megnyitásánál kell meglennie, hanem valamennyi döntéshozatalnál, így azt a polgármesternek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Ha nincs meg a határozatképesség és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek (illetve visszajönnek), a polgármester új időpontra hívja össze a testületet. A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell a jelenlévő képviselőket. Ha az ülés alatt a jelenlévő képviselők személyében változás következik be, azt is tartalmaznia kell a jegyzőkönyvnek, mivel csak így állapítható meg folyamatosan, hogy megvan-e a határozatképesség.
5.1.5. Szavazásra vonatkozó rendelkezés A szavazásra vonatkozóan a hatályos rendelkezés ún. egyszerű többségű és minősített többséghez kötött döntéshozatalt ismer.
41/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Az egyszerű többségű szavazásról a törvény úgy rendelkezik, mely szerint a javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ha nincs meg a képviselők több, mint a felének igen szavazata, akkor a képviselő-testület a javaslatot elutasította. Mindkét esetben születik döntés, amely vagy elfogadó, vagy elutasító. A szavazategyenlőségnek jogi jelentősége a jelenlegi szabályozás mellett nincs. Ha ugyanis egyenlő számú az igen és a nem szavazatok száma, akkor nincs meg a törvényben megkövetelt igen szavazatokból a többség, így a testület a javaslatot elutasította. Emiatt a szavazategyenlőségre vonatkozó kisegítő szabályok szükségtelenek, és annak SZMSZ-ben történő rendezése jogsértő. A törvénynek a határozat elfogadásához szükséges rendelkezése kogens szabály. A törvény nem tesz különbséget a képviselő-testület elé terjesztett javaslatok között abból a szempontból, hogy azok érdemi vagy ügyrendi kérdések eldöntésére irányulnak. Ezért bármely javaslat határozattá emeléséhez - ha az ülés egyébként határozatképes - a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A minősített többséghez szükséges szavazatok számát az Ötv. 15. § (2) bekezdésében ugyancsak kogens módon határozza meg, mely szerint a minősített többséghez kötött szavazás esetén a határozat érvényességéhez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges. A polgármester teszi fel szavazásra a kérdéseket. Nagyon fontos, hogy a javaslat egyértelmű legyen. A bonyolult kérdésfeltevés megzavarja a képviselőket, tévedést okozhat, értelmezési vitákat eredményezhet, ezáltal a képviselők szándékától eltérő eredményre vezethet. Kogens szabálya a törvénynek a minősített többséghez szükséges szavazatok számát meghatározó rendelkezése. A hatályos rendelkezés nem engedi meg, hogy a képviselő-testület a Szervezeti- és Működési Szabályzatában a minősített többség szavazati arányát magasabban vagy alacsonyabban állapítsa meg. Esetileg sem lehet e rendelkezésben foglaltaktól eltérni. Csak ez a minősített többség a jogszerű. A minősített többséggel eldöntendő tárgyköröket a képviselő-testület bővítheti, de a minősített
döntéshez
szükséges
szavazatszám
tekintetében
a
törvényben
meghatározottaktól nem térhet el. Nevezetesen a minősített többséget igénylő ügyekben az érvényes döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. Abban különbözik tehát az egyszerű többségtől, hogy nem a jelenlévők, hanem a megválasztott képviselők szavazatához kell 42/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények viszonyítani az igen szavazatok számát. Figyelmen kívül kell hagyni azt a körülményt, ha valamely okból betöltetlen hely van a képviselő-testületben.
5.1.6. Rendeletek és határozatok A képviselő-testület döntései a rendeletek és a határozatok. Az önkormányzati rendelet jogszabály. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint az önkormányzat jogalkotó szerv, az általa alkotott jogszabály az önkormányzati rendelet. Az önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki, mondja ki a jogalkotásról szóló törvényben az Országgyűlés. Az önkormányzati rendeletben pontosan meg kell határozni a hatálybalépés időpontját. Ez történhet egy meghatározott időpont megjelölésével vagy olyan rendelkezéssel, mely szerint a norma a kihirdetést követő meghatározott napon lép hatályba. Az Alkotmány szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatkörében rendeletet alkothat. Az Ötv. rendelkezése szerint az önkormányzati rendeletalkotásnak két esetköre van. A képviselő-testület: - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá - a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. Az első csoportba tartozóan az önkormányzat a helyi igények alapján, saját elhatározásból szabályozhatja a rendezést igénylő - törvény által nem szabályozott helyi
társadalmi
viszonyokat.
A
12/1992.
(III.
25.)
AB
határozatában
az
Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Ötv. 16. § (1) bekezdésének alkalmazása során törvény alatt az alkotmányosan kibocsátott országos szintű jogszabályokat kell érteni.
Alkotmányosan
kibocsátottnak
számít
az
a
jogszabály,
amely
a
megalkotásának időpontjában szabályozhatta azt a tárgykört, amelyre vonatkozott. Tehát nemcsak törvény, hanem az alkotmányosan kibocsátott országos szintű normával
lefedett
társadalmi
viszonyok
sem
szabályozhatók
önkormányzati
rendeletben. Figyelemmel kell lenni e körben azonban arra is, hogy meghatározott tárgykörökben csak törvényben lehet rendelkezni, így körültekintően kell eljárni akkor is, ha nincs törvényi szabályozás. A második csoportba tartozó - törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására - alkotott rendeletek részben kötelező feladatként, részben pedig - a felhatalmazás lehetőségével élve - önként alkotott rendeletek. Amennyiben az önkormányzat 43/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények törvényben
meghatározott
jogalkotási
kötelezettségének
nem
tesz
eleget,
mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követ el. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotási feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, - a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével felhívja feladatának teljesítésére. A legtöbb önkormányzati rendelet a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására születik. Az Ötv. is több önkormányzati rendelet megalkotására ad felhatalmazást, de számos más törvény is állapít meg jogalkotási kötelezettséget vagy ad felhatalmazást a képviselő testületeknek. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, és ez vonatkozik jogalkotási kötelezettségére is. Fontos - az Alkotmányban meghatározott szabály -, hogy az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmánybíróság a törvénysértő önkormányzati rendeletet megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából is kitűnik, hogy nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná. A rendeletalkotást a törvények és az SZMSZ rendelkezései alapján kell előkészíteni és végezni. A rendeletalkotás a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre. A rendelet megalkotása nyilvános ülésen, minősített többségű szavazással történik. Az Ötv. az önkormányzatok szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb, legalapvetőbb szabályokat állapítja meg. Az önkormányzatok önállóságának teret nyitva lehetőséget biztosít a szervezetalakítás szabadságához és a működés helyi szabályozásához.
A
képviselő-testületeknek
a
jogállamiság
követelményével
összefüggő kötelessége a Szervezeti- és Működési Szabályzat megalkotása. Mindebből következően összeegyeztethetetlen a jogállamiság követelményével, ha az önkormányzat közhatalommal bíró szervei a szükséges jogi szabályozás 44/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények hiányában, jogi kötöttség nélkül, szabad belátásuk szerint döntenek a feladatkörükbe tartozó ügyekben. A Szervezeti- és Működési Szabályzat határozza meg a képviselőtestület szerveit, azok feladatait, az átruházott hatásköröket, a képviselő-testület működését
érintő
részletes
szabályokat,
a
rendes
és
rendkívüli
ülések
összehívására, levezetésére vonatkozó szabályokat, a minősített többséggel eldöntendő ügyek körét. Az SZMSZ-ben meg kell határozni, hogy mely önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg tanácskozási jog, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Az Ötv. előírásai szerint kell az SZMSZ-nek tartalmaznia az ülések számát, a bizottságok által előterjesztendő ügyek körét. Szabályozni kell a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívása és az ülés vezetése módját. A szabályzatnak kell rendelkezni a rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módjáról. Emellett a Szervezeti- és Működési Szabályzatban kell kijelölni a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végző bizottságot. E dokumentumban a képviselő-testület
településrészi
önkormányzatot
hozhat
létre
a
települési
képviselőkből és más választópolgárokból. Körjegyzőség esetében a Szervezeti- és Működési Szabályzatban kell meghatározni, hogy a körjegyző vagy megbízottja milyen gyakorisággal tart a körjegyzőséget alkotó községekben ügyfélfogadást.
5.1.7. A képviselő-testület bizottságai A képviselő-testület a törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét, határozza meg a szervei közötti munkamegosztást. Erre alapozva deklarálja a törvény, hogy a képviselő-testület rendelkezik bizottsági szervezetéről és választja meg bizottságait. A bizottságok kiemelt helyet foglalnak el az önkormányzat szervezetében, az Ötv. 9. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület szervei közé tartoznak. A bizottságok a képviselő-testület felhatalmazása alapján részt vesznek az önkormányzati gyakorlását
döntéshozatalban.
bizottságaira
A
átruházhatja.
képviselő-testület A
egyes
képviselő-testület
a
hatásköreinek bizottságokat
önkormányzati feladatainak eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A képviselő-testület
kizárólagos
jogosítványa
a
bizottsági
tevékenység
fő
irányvonalának, működése kereteinek meghatározása. A bizottsági szervezet 45/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények meghatározása a Szervezeti- és Működési Szabályzatban történik. Az önkormányzati statútum (felszólító nyilatkozat) tartalmazza a bizottságok számát, a bizottságok elnevezését, tagjainak számát, feladatait, a bizottságokra átruházott hatásköröket. Nagyobb településeken a feladatokhoz igazodóan több bizottságot hoznak létre. A bizottság megalakításának kötelező esetei is vannak. A törvénynek e bekezdése két feltételt állapít meg, amely az önkormányzat bizottsági szervezetkialakítási szabadságát korlátozza. Kötelezővé teszi a törvény a kétezernél több lakosú településen a pénzügyi bizottság választását. A törvényhez fűzött indokolás szerint az önkormányzat gazdasági önállósága - a kisebb községek kivételével szükségessé teszi a pénzügyi bizottság választását. A törvény a pénzügyi bizottság kötelező feladatait is meghatározza. A kötelező ellenőrzési feladatokat az Ötv. 92. § (3)
bekezdése
tartalmazza.
Az
önkormányzat
Szervezeti-
és
Működési
Szabályzatában további feladatokat állapíthat meg a pénzügyi bizottságának. Az Ötv. még egy kötelező bizottság létrehozását rendeli el, melyet külön, a (2) bekezdésben nevesít. A kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot a képviselő-testületnek meg kell alakítani, ha a testület kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai azt kezdeményezik. A kisebbségi bizottság létrehozása tehát sajátos kötelezettséget jelent, akkor kell csak létrehozni, ha ezt a képviselő-testület nemzeti-, etnikai kisebbséget képviselő tagjai kezdeményezik. Ez a bizottság segítheti a képviselőtestület 8. § (4) bekezdésében meghatározott azon feladatát, mely szerint köteles biztosítani a nemzeti- és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A bizottságot a képviselő-testület megbízatása egész időtartamára hozza létre. Nem zárja ki a törvény azonban a rövidebb időre létrehozott bizottság lehetőségét sem. Mivel a törvény nem tartalmaz az állandó, valamint az ideiglenes bizottságra megkülönböztetést, ezért az önkormányzati bizottságok létrehozására vonatkozó szabályok azonosak. Nincs akadálya annak, hogy a képviselő-testület a feladatai ellátása során a bizottságok mellett egy-egy munkacsoportot, előkészítő bizottságot hozzon létre egy-egy feladat elvégzésére. Ezek az ún. ad-hoc bizottságok, melyek összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok. Emellett nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok. Így ezekre önkormányzati hatáskör nem ruházható át, és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban sem részesülnek.
46/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Minden bizottság abban a feladatkörében jár el, amelyet a képviselő-testület a Szervezeti- és Működési Szabályzatban meghatároz számára. E körben törvényből eredő kötelezettsége előkészíteni a képviselő-testület döntéseit, majd szervezni és ellenőrizni a döntések végrehajtását. A bizottságok feladatkörébe tartozó témákban az előterjesztéseket, javaslatokat a bizottságok előzetesen megtárgyalják és véleményükről tájékoztatják a döntéshozatalt megelőzően a képviselő-testületet. A bizottságok kezdeményezhetik, hogy a testület tárgyaljon meg témákat. Konkrét előterjesztéseket készíthetnek, a képviselő-testület ennek bármelyikét kötelező feladatként
is
előírhatja.
A
képviselő-testület
meghatározhatja
azokat
az
előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be. Ezeknél az előterjesztéseknél a bizottság elnöke vagy a bizottság által kijelölt bizottsági tag lesz a testületi ülésen az előterjesztés (beszámoló) előadója, aki tolmácsolja a testületi ülésen a bizottság véleményét. A képviselő-testületet felhatalmazza a törvény arra is, hogy határozza meg, mely előterjesztések benyújtásához melyik bizottság állásfoglalása szükséges. A megjelölt előterjesztéseket a testület csak akkor tárgyalja, ha a bizottság ezeket már véleményezte, kialakította állásfoglalását. Ez utóbbi körben nem a bizottság készíti az előterjesztést, hanem csak véleményezi, a döntéstervezettel kapcsolatos javaslatát fogalmazza meg, előbbi esetben az előterjesztést a bizottság készíti el. A bizottság munkacsoportot létrehozhat az előterjesztés megfogalmazására, de bizottsági előterjesztéssé csak akkor válik, ha arról a bizottság szavazással dönt. A bizottság által benyújtandó, valamint a bizottság állásfoglalását igénylő tárgyköröket a Szervezeti- és Működési Szabályzat határozza meg. A konkrét előterjesztések tekintetében pedig a munkaterv jelöli meg az egyes bizottságok feladatait. Az önkormányzati ügyek jelentős részét teszik ki az önkormányzati hatósági ügyek. A testület hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben is adhat döntési jogot a képviselő-testület a bizottságának a hatáskör átruházásával, de önálló szabályozási jogkörében eljárva is állapíthat meg rendeletében bizottság részére hatósági hatáskört. Az
első
esetben
a
törvényben
megállapított
képviselő-testületi
hatáskör
átruházásáról, a második esetben eredeti hatáskör-megállapítás történik az önkormányzati rendeletben. Mindkét esetben azonos eljárási szabályok vonatkoznak a bizottsági döntéshozatalra.
47/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények A bizottság képviselő-testületi tagokból és más személyekből is választható. A bizottságok szakszerű és eredményes munkáját segíti a bizottság ilyen összetétele. Törvényi előírás, hogy a bizottság elnöke csak települési képviselő lehet. Ugyancsak települési képviselőkből kell megválasztani a bizottság tagjainak több mint a felét. A képviselő-testületi tagoknak az elnökkel együtt számolva kell a testület több, mint felét alkotnia. A bizottság a képviselő-testület szerve, átruházott jogkörben önkormányzati döntéseket hoz, önkormányzati feladatok végrehajtásában vesz részt. Ezért garanciális ez a szabály, amely előírja a bizottsági testületen belül a választott önkormányzati képviselők többségét. E törvényi rendelkezés csak a bizottság létrehozására vonatkozik. Megválasztásuk után a bizottsági tagok azonos jogokkal rendelkeznek a testületen belül. A bizottság törvényes működésének nem akadálya, ha adott ülésein a nem képviselő tagok többen vannak jelen, mint a képviselőtestületi tagok. A törvény kizárja azt, hogy a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója (így a jegyző sem) a bizottság elnöke és tagja legyen. Ezt az önálló bizottsági munka indokolja. Előbbiek beválasztása a saját feladataik előtérbe helyezését vonná maga után. Eredményesebb, hatékonyabb önkormányzati feladatmegoldás várható, ha a bizottságok szerepkörüket betöltve önállóan tevékenykednek a polgármester és a hivatal mellett. A polgármester törvényi
kizárását
indokolja
az
is,
hogy
a
polgármester
a
bizottságok
tevékenységével kapcsolatosan több fontos, önálló hatáskört kapott, amelyet bizottsági tagsága esetén nem tudna objektíven, elfogulatlanul gyakorolni. A hivatal tekintetében, pedig a bizottságnak van a testületi döntések előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját illetően ellenőrzési hatásköre, amely szintén azt igényli, hogy tagként hivatali dolgozó ne legyen bevonható. A képviselő-testületek élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a bizottságaikba ne csak képviselő-testületi tagokat válasszanak. Indokoltnak tartja a törvény, hogy a bizottságba a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt a képviselő-testület válasszon. E szervezetek körét a bizottság létrehozásakor a képviselő-testület meghatározza. Ezek a szervezetek, személyek közvetítik a lakossági igényeket, véleményeket, amelyek megalapozzák a bizottsági döntéseket és javaslatokat. A polgármesternek a törvény a bizottságok működését érintően két jelentős jogosítványt állapít meg. A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze, de a törvény a 48/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények polgármesternek
is
lehetőséget
ad
arra,
hogy
indítványozza
a
bizottság
összehívását. A polgármesteri indítvány a bizottság elnökére kötelező. A törvény megfogalmazása szerint a bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármesternek ez a jogosítványa részben abból ered, hogy az önkormányzati munka egészére nagyobb rálátása van, amelyből eredően szükségesnek ítélheti meg a bizottság összehívását. Így a bizottság összehívására okot adhat az, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben sürgősen dönteni kell, vagy a polgármester a bizottság állásfoglalására tart igényt, véleményére kíváncsi. Másrészt a polgármester ellenőrzési jogosítványából eredően indítványozhatja az ülés összehívását, ha azt tapasztalja, hogy a bizottság nem tesz eleget kötelezettségeinek, nem ülésezik, a bizottság elnöke elmulasztja a testület összehívását. Fontos jogosítványa a polgármesternek a bizottsági döntés végrehajtásának a felfüggesztése. A polgármester akkor élhet ezzel a jogosítvánnyal, ha a bizottság döntése ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, ezzel az utasítással ellentétes döntés esetén is jogosult a bizottsági döntés végrehajtását kezdeményezni. Ha a polgármester a bizottság döntését felfüggeszti, akkor az a képviselő-testület döntéséig nem hajtható végre. A képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni és a felfüggesztett döntésről határozni. Hangsúlyozni szükséges, hogy a polgármester a bizottsági határozatot nem változtathatja meg, csak a meghatározott két feltétel esetén a végrehajtás felfüggesztéséről dönthet. Ha a végrehajtás felfüggesztésének feltételei nem állnak fenn, akkor csak javaslattal élhet a bizottsághoz vagy a képviselő-testülethez, de ez már egyik testületre nézve sem jelent kötelezettséget. A bizottságok fő feladata a képviselő-testületi döntések előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. Az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában a képviselő-testület szerveként működő képviselő-testületi hivatalnak is jelentős feladatai vannak. A törvénynek ez a 27. §ban meghatározott rendelkezése utal a képviselő-testület két szervének egymás közötti hierarchiájára. A bizottság feladata a hivatalnak az önkormányzati döntések előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkájának az ellenőrzése. Korlátot szab a törvény ennek az ellenőrzésnek több tekintetben is. Elsőként meghatározza, hogy a bizottság feladatkörében ellenőriz, tehát csak a Szervezeti- és Működési Szabályzatban megjelölt feladatkör tekintetében. Fontos 49/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények hangsúlyozni, hogy az ellenőrzés a hivatal munkájának egészére nem terjed ki. A bizottság a hivatalnak csak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját ellenőrizheti. Az ellenőrzés nem terjedhet ki a hivatalnak az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A törvény vagy kormányrendelet az államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört alapvetően a jegyzőnek állapítja meg, így a hivatal ezirányú tevékenységét a jegyző ellenőrzi. A bizottságnak az előbbiekben meghatározott körben és területeken csak ellenőrzési jogosítványa van. Intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat, nem irányíthatja a polgármesteri hivatalt. A bizottságok nem vonhatják el a polgármestertől a hivatal irányításának jogát, és nem korlátozhatják a jegyző hivatalvezetői jogosítványait. Ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli a bizottság, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt, melynek keretében a szükséges intézkedést megteszi. A polgármester a képviselő-testület vezetője, az önkormányzat egész működéséért felelős. A polgármesteri tisztség speciális jellegéből, választott politikai funkciójából adódóan sajátos szabályozást igényel. A főállású polgármester a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő személy, hanem sajátos foglalkoztatási viszonnyal bír. A polgármester jogállására vonatkozóan az Alkotmány, az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény tartalmazza az alapvető rendelkezéseket. A polgármester a képviselő-testület elnöke, vezetője, akinek egyik kiemelt feladata a képviselő-testület szervének, a képviselő-testület hivatalának az irányítása. A törvény pontosan meghatározza e körben a polgármesteri feladatokat, amit különösen szükségessé tesz az, hogy a képviselő-testület hivatalának vezetője a jegyző. A polgármester gondoskodik arról, hogy a hivatal rendeltetésszerűen működjön. Meggyőződik arról, hogy a testületi határozatok végrehajtása milyen színvonalon történik meg. Tájékozódik az ügyintézés általános helyzetéről. A polgármester elsősorban az eredményesség és a társadalmi hatás nézőpontjából értékeli a hivatal 50/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények tevékenységét. Az ügyintézés fő irányait, tartalmát és kulturáltságát, a település sajátosságaihoz való alkalmazkodás-készségét vizsgálja abból a szempontból, hogy mindezek miképpen felelnek meg az önkormányzat reális és jogszerű igényeinek. A polgármester irányító munkája a hivatali szakapparátus tekintetében nem közvetlenül jelenik meg, hanem a jegyző közreműködésével, hiszen a jegyző a hivatal vezetője. A polgármester a hivatallal szembeni elvárásokat a jegyző közvetítésével juttatja el a hivatal dolgozóihoz. A munkavégzésre vonatkozó utasításokat a hivatal operatív vezetője, a jegyző adja ki a köztisztviselőknek. Fontos szabály, hogy az irányítás a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben történik. A hivatal irányítása elsősorban feladatainak meghatározását jelenti, mégpedig a jegyző javaslatainak figyelembevételével. A jegyző javaslatai alapján határozza meg a polgármester azt, hogy az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a hivatal hogyan vesz részt, milyen feladatokat lát el. Ez a jogkör azonban nem jelentheti a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatokba, hatósági jogkörökbe való beavatkozást. Azokat a jegyző önállóan gyakorolja, miként a polgármester is a részére megállapított hatásköröket. Az önkormányzat egészének működése, de különösen a hivatal tevékenysége szempontjából alapvetően fontos a polgármester és a jegyző közötti kollegiális viszony és az önkormányzat, a település lakossága érdekének szolgálatára irányuló együttműködési szándék. A polgármester kivételesen kaphat államigazgatási hatósági jogköröket. Ezek előkészítését a hivatal végzi és a döntést a polgármester hozza. Különösen a nagyobb településeken a célszerű munkamegosztás érdekében lehetőséget biztosít a törvény e hatáskörök átruházására. Az átruházás a jegyzőre történhet, és a jegyző dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester átad. Azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben a hatáskört a polgármester átadja, maga állapítja meg. Úgyszintén azokat a feltételeket is, amikor a hatáskört visszaveszi, illetőleg meghatározza azokat a munkaszervezési megoldásokat, amelyek révén ellenőrzést gyakorol az átruházott hatáskörök gyakorlása felett. A képviselő-testület hivatalának a kialakítása a képviselő-testület feladata. A hivatal belső
szervezeti
tagozódásának,
munkarendjének,
valamint
ügyfélfogadási
rendjének meghatározására a polgármester tesz javaslatot. Az előterjesztést a 51/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények jegyző javaslata alapján készíti el. Az ügyfélfogadási rendre teendő javaslat során a lakossági érdekeket fokozottan figyelembe kell venni különösen, ha a lakosság egésze vagy nagy része jellegzetes napi időbeosztással rendelkezik. Ez a helyzet például olyan települések esetén, ahol az aktív lakosság a szomszédos városban tölti munkaidejét. Ajánlott a mindennapos ügyfélfogadás megszervezése is. A nagyobb lakosságszámú településeken pedig célszerű ügyfélszolgálati irodák felállítása. A hivatal létrehozásának előkészítésénél az önkormányzatok által ellátandó feladatokat, valamint a hivatal szervezetének a kialakítását befolyásoló tényezőket kell figyelembe venni (pl.: a település nagysága és szerepköre, a népesség száma, összetétele, a település ellátottsági, adottsági mutatói). A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, de az ésszerű munkamegosztásra a belső tagozódás kialakításával szükség van. A hivatal munkarendjének kialakításánál tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra. A polgármester a saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. A jegyző hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyző dönt a kiadmányozási jogról. A polgármester jelentős munkáltatói jogköröket gyakorol az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. Ez nem jelent teljes munkáltatói jogkör gyakorlást. A törvény e rendelkezése csak az ún. egyéb munkáltatói jogokat utalja a polgármester hatáskörébe. Az egyéb munkáltatói jogkör az Ötv. 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogkörgyakorlást jelenti, vagyis minden munkáltatói jogot kell érteni alatta, a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével. Természetesen az alpolgármesterek esetében az egyéb munkáltatói jogkörgyakorlás csak a főállású alpolgármesterek vonatkozásában áll fenn. A társadalmi megbízatású alpolgármesternek nem munkáltatója a képviselő-testület, így egyéb munkáltatói jogot sem gyakorolhat értelemszerűen a polgármester.
5.1.8. Jegyző A jegyző az önkormányzat közigazgatási-szakmai vezetője. Jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy a jegyző szakmailag képzett, közigazgatási gyakorlattal rendelkező vezető legyen. A jegyző megbízatása - mivel a funkció szakmai és nem politikai jellegű - nem igazodik az önkormányzati választási ciklusokhoz. A jegyző 52/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények ennek megfelelően nem választás, hanem kinevezés útján nyeri el munkakörét, a kinevezés határozatlan időre szól. Tekintettel arra, hogy a jegyzői teendők kifejezetten igazgatásszervezői, jogalkalmazói szakmai tartalmúak, a törvény biztosítékot teremtett ahhoz, hogy a választott önkormányzati vezető, a képviselőtestületi tagok választási ciklusonkénti cserélődése mellett, a független szakmai hivatali szervezet és annak vezetője változatlan maradjon. Garanciát jelent ez az időszakonkénti vezetői változások után is a szakapparátus stabilizálására, az igazgatási munka folyamatos, szakszerű ellátására. Az Ötv. a jegyző kinevezésének jogát a képviselő-testület számára biztosítja, az a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskör. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint a jegyző köztisztviselő, s ebből eredően közszolgálati jogviszonyban áll. A jegyző kinevezése előtt a kisebb településeken a képviselő-testületnek döntenie kell arról,
hogy
az
önkormányzat
önálló
jegyzőt
kíván-e
foglalkoztatni
vagy
körjegyzőséghez csatlakozik. Az önálló hivatal létrehozása melletti állásfoglalás egyúttal kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, nevezetesen a jegyző kinevezésének kötelezettségét. A törvény ide vonatkozó szabálya ugyanis kogens jellegű, a jegyző kinevezését nem csupán jogként, de kötelezettségként is megfogalmazza. A képviselő-testület tehát nem mérlegelheti, hogy kinevez-e jegyzőt vagy sem. Ennek nem csupán elvi, de gyakorlati jelentősége is van. Az önkormányzati működésnek ugyanis előfeltétele, hogy a képviselő-testület hivatali szervezetét is kialakítsák, és az a szakapparátus vezetésére felkészült jegyzővel rendelkezzen. A törvény a jegyző kinevezésére irányuló kötelezettség teljesítését nem köti határidőhöz. Nyilvánvaló azonban, hogy a törvény előírt határidő nélkül is kötelezettséget jelent, tehát törvénysértő a nem teljesítése vagy a teljesítésének alapos indok nélküli többszöri elhalasztása. A törvényi kötelezettséget az általában ésszerűnek, elvárhatónak tartott időn belül teljesíteni kell. Amennyiben pedig a képviselő-testület saját hibáján kívüli okból nem tudja a jegyzői munkakört betölteni (pl. nincs pályázó), arról kell döntenie, hogy körjegyzőséghez csatlakozik. A jegyzői állás betöltéséhez kötelező a pályázat kiírása. A képviselő-testület legkésőbb a jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői állás betöltésére. Garanciális szabály, hogy a pályázati eljárás
53/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények eredménytelensége esetén harminc napon belül a testület köteles újabb pályázatot kiírni. Fontos
szabálya
a
köztisztviselők
jogállásáról
szóló
törvénynek
az,
hogy
köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik. Így a képviselőnek esetleges jegyzői kinevezésekor az összeférhetetlenséget meg kell szüntetnie, a képviselői tisztségről le kell mondania. A
képviselő-testület
kinevezési
joga
egyúttal
a
közszolgálati
viszony
megszüntetésének a jogát is magába foglalja. Az Ötv. 103. § (1) bekezdésének a) pontja nem sorolja fel a jegyzőt a kivételek sorában, így a képviselő-testület hatáskörébe tartozik a felmentés is. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Előfordulhat, hogy a kinevezett jegyző esetenként nem tudja ellátni a feladatát, ilyenkor is gondoskodni kell a jegyzői feladatok elvégzéséről. Ezt biztosítja az aljegyzői kinevezés. Városban, kerületben, a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzat hivatalánál kötelező az aljegyző kinevezése, községekben csak lehetőség. Az aljegyző kinevezéséről a képviselő-testület dönt, a javaslattétel a jegyzőt illeti meg. A törvényszöveg tartalmazza azt is, hogy a kinevezés a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint történik. Így a kinevezéshez pályázat szükséges, továbbá csak a képesítési követelménynek megfelelő személyek pályázhatnak. A döntés minősített többséget igényel. A kinevezés határozatlan időre szól. Feladatai: Egyértelműen rögzíti a törvény, hogy a képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti, és ebből következően a konkrét munkaszervezési utasításokat, feladatokat a jegyző adja ki a hivatal dolgozóinak. A feladatok sorában elsőként az önkormányzat működésével kapcsolatos teendők ellátását emeli ki a törvény. A képviselő-testület működésével
kapcsolatban
a
jegyző
feladata
-
a
polgármester
feladat-
meghatározásait figyelembe véve - az ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése), a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez. A képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása a jegyző tevékenységi körének egyik legfontosabb területe. 54/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Biztosítani kell az előterjesztések igazgatási-szakmai színvonalát, a szükséges információk begyűjtését és feldolgozását. Különös gonddal kell előkészíteni a határozati javaslatokat, a rendelet-tervezeteket. A döntések törvényességéért a jegyzőt önálló felelősség terheli. A képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban a jegyzőnek feladata az is, hogy figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha az ülésvezetés eltér a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól. A képviselő-testület üléséről a jegyző készíttet jegyzőkönyvet, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi hitelességéért. A jegyzőkönyv hitelessége nem csupán a formai előírásoknak való megfelelést jelenti, hanem köteles a jegyző arra ügyelni, hogy a jegyzőkönyv tartalmilag hűen tükrözze az ülésen elhangzottakat. Ha a Szervezeti- és Működési Szabályzat a jegyzőkönyvre vonatkozóan részletesebb szabályokat is megállapít (pl. szó szerinti jegyzőkönyv, hangfelvétel készítése), ezeket is érvényesíteni kell. A jegyzőnek alapvető feladatai vannak a képviselő-testület, a bizottságok üléseinek előkészítésével,
az
előterjesztések
szakmai
megalapozásával,
az
ülések
lebonyolításával és a határozatok meghozatalával, a törvényesség megtartásával kapcsolatban. A törvény biztosítja számára a képviselő-testület és a bizottságok ülésén való részvétel jogát. A jegyző tanácskozási joggal vehet részt ezeken az üléseken függetlenül attól, hogy az ülés nyilvános vagy kivételesen zárt. A jegyző köteles gondoskodni a bizottságok működési feltételeiről. Ennek keretében - a polgármester irányítása, a Szervezeti- és Működési Szabályzat előírásai alapján megszervezi a bizottságok üléseinek adminisztratív kiszolgálását (meghívók, ülésterem biztosítása, jegyzőkönyvezés), segíti döntéseik szakmai előkészítését. A jegyző feladata a képviselő-testület tagjai munkájához szükséges operatív intézkedések szervezése. Kiemelkedően fontos a jegyző előkészítő tevékenysége a Szervezeti- és Működési Szabályzat és más rendeletek megalkotásánál. Hatásköre: Hatásköre a jegyzőnek, hogy gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében. Ezt a jogosítványát a polgármester korlátozhatja. A törvény úgy rendelkezik, hogy a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges egyes munkáltatói jogkörök 55/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények gyakorlásához. Ezek körébe vonja a törvény a kinevezést, vezetői megbízást, felmentést, a vezetői megbízás visszavonását és a jutalmazást. A polgármester határozza meg tehát, hogy az egyetértési jogot milyen körben, kikre vonatkozóan kívánja gyakorolni. Hangsúlyozni kell, hogy a munkáltatói jog a jegyzőé, azt nem vonhatja el a polgármester, csak egyetértési jogát gyakorolhatja. A jegyző alapvető feladata, hogy a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott
önkormányzati
feladatok
teljesítésén
kívül
megszervezze
az
állampolgárok államigazgatási ügyeinek szakszerű intézését. E téren feladatot jelent számára a saját hatáskörébe tartozó ügyeknek az intézése, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át és döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. A törvényesség belső, önkormányzaton belüli biztosítékainak alapvető jelentőségük van. Ha ez a rendszer mind pozícióját, mind eszközeit illetően kiépített, akkor a külső ellenőrzés ugyan nélkülözhetetlen, de összességében inkább iránymutató, orientáló és alapvetően szubszidiárius jellegű. Ha viszont a belső törvényességi mechanizmus a szervezeti szabályozás vagy személyi okok miatt nem hatékonyan működik, úgy nem vagy csupán aránytalanul nagy és költségigényes szervezetek folyamatos működtetésével lehetséges az önkormányzatok tevékenysége törvényességének biztosítása. Az a törvényi előírás, mely szerint a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntéseiknél jogszabálysértést észlel, kulcsfontosságú
a
jegyző
feladatellátását
megfogalmazott
kötelezettségek
a
illetően.
meghatározott
Az
e
feltételek
rendelkezésben beállta
esetén
automatikusan terhelik a jegyzőt. A jegyző köteles a jogszabálysértést jelezni. Nincs mérlegelési joga a jogsértés súlyát, elkövetése motívumait illetően. Ha észlelte a jogszabálysértést, kötelessége a jelzés megtétele. A jegyző a testületi, bizottsági, polgármesteri döntések előkészítésében vagy közvetlenül közreműködik, vagy a hivatal ügyintézője munkájának ellenőrzése keretében tájékozódik a döntések tervezeteiről. Általában ismeri a döntéshozatali folyamatban felmerülő körülményeket, mérlegeli a testületi tagok álláspontját. Feltárul előtte, hogy a jogszabálysértőnek vélt javaslatoknak és döntéseknek milyen indítékai voltak. Ismeri ezeknek az indokoknak a súlyát, valódiságát, mérlegelni tudja a döntés meghozatalának vagy a határozati javaslat elutasításának következményeit. Nem ritkán kifejezetten elvárják a jegyzőtől, hogy a döntéshez találja meg a kielégítő jogi 56/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények megoldást. Mindezek mellett is hangsúlyozandó: a törvény nem bízza a jegyző belátására, mérlegelésére a törvényességi észrevétel megtételét. Egyetlen feltétel található a törvényben, ami a jegyzőnek támpontot ad: ha jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés-észleléssel beáll a jelzés kötelezettsége. A jogszabálysértés jelzésének többféle módja lehet. A törvény nem írja elő, hogy a jegyző azt milyen formában tegye meg. Leghelyesebb, ha a jegyző a napirend vitájában azonnal kifejti álláspontját, és ennek meggyőző erejével gyakorol hatást a döntést hozó képviselőkre. A jegyző jelzési, észrevételezési kötelezettsége jogszabálysértés észlelése esetén keletkezik. A jogszabálysértés alatt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (1) bekezdésében
felsorolt
jogszabályokba
ütköző
döntés
értendő.
Jelzési
kötelezettséget keletkeztet eszerint, ha a döntés törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá önkormányzati rendelet rendelkezését sérti. A jegyzőnek a törvényesség érdekében kifejtett tevékenysége elsősorban a döntés jogsértésének megelőzésére kell, hogy irányuljon. Rendkívül fontos, hogy a jegyző a polgármesterrel,
a
bizottságok
elnökeivel,
valamennyi
képviselővel
jó
együttműködést alakítson ki, és minél ritkábban kényszerüljön elfogadott döntés észrevételezésére. A jegyző a tudomására jutott jogszabálysértés elhárítására, feltárására köteles. Nem kötelessége az, hogy a hivatali szervezeten belül vagy a testület működése körében nyomozó munkát folytasson a latens jogszabálysértések felkutatására. A hivatali működése körén kívül eső jogsértések általában nem jutnak a tudomására, így azokkal kapcsolatosan észrevételt sem tehet. Az ilyen jogsértések esetén a közvetlen felelősség azt terheli, aki ügykörében az intézkedést meghozta.
5.1.9. Polgármesteri Hivatal Az önkormányzati rendszer lényegéből adódóan az önkormányzati feladatok és hatáskörök a választott képviselő-testületet illetik meg. A feladatokat a képviselőtestület és szervei végzik. A képviselő-testület szervei a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a részönkormányzat testülete, valamint a képviselő-testület hivatala. Az önkormányzati rendszer legfontosabb szereplői mellett feladatot kap tehát a hivatal és annak operatív vezetője, a jegyző is. A hivatásos szakapparátus elnevezése: polgármesteri hivatal. Rendeltetése az önkormányzat működésének segítése, az államigazgatási ügyek döntésre való szakszerű előkészítése és a 57/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. Kifejezetten polgármesteri hivatal elnevezéssel az önálló települési önkormányzat hivatala működik. Ugyanígy a képviselő-testület
hivatalának
tekintendő
azonban
-
még
ha
elnevezése
értelemszerűen módosul - a megyei közgyűlés hivatala, s úgyszintén a körjegyzőség és a társult képviselő-testület hivatala is. Ez a kör - a polgármesteri hivatallal együtt adja a képviselő-testület hivatalát, amit - a kifejtettek értelmében - gyűjtőfogalomként használ a törvény. A helyi önkormányzatiság lényege a törvény által biztosított függetlenség. Ennek egyik jelentős megnyilvánulása a szervezeti keretek önálló kialakításának a lehetősége [Ötv. 1. § (6) a)]. Relatív korlátot pusztán az jelent, hogy az önkormányzatok - a hivatal szakmai közreműködésével - a rájuk háruló feladatok teljesítésére kötelesek, és azért felelősséggel is tartoznak. A felelősség a törvényességi ellenőrzés gyakorlása révén és a közvélemény értékítélete útján érvényesíthető. A polgármesteri hivatal alapvető teendői a következők: - Ellátja az önkormányzati testületi szervekhez (képviselő-testület, bizottság) kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, az önkormányzati képviselők munkájának segítését, a vezetést segítő törzskari funkciókat, valamint a belső munkaszervezési igazgatási teendőket. - Előkészíti és végrehajtja a testületi szervek önkormányzati döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett. - Ellátja a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az államigazgatási feladatokat, vagyis előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásának megszervezéséről. Az Ötv. szerint jogi személynek az önkormányzat minősül [Ötv. 9. § (1)]. Így jogi személyiséggel önállóan sem a képviselő-testület, sem a polgármesteri hivatal nem rendelkezik. Ez az önkormányzatot, mint a választójogosultsággal bíró állampolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzatot illetik meg mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. E jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik [Ötv. 80. § (1)]. 58/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Az Áht. 66. §-a kimondja, hogy a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve
a
költségvetési
szervként
működő
megyei
önkormányzati
hivatal,
polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetve a társult képviselő-testület hivatala. Ugyanezen törvény a 87. § (1) bekezdése szerint pedig a költségvetési szerv jogi személy. Tekintettel arra, hogy az Ötv. szerint valamennyi tulajdonosi és gazdálkodási jog, illetve az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog a képviselő-testületet illeti, a hivatal jogi személyiségének terjedelmét gyakorlatilag ezen alapvető korlátozással együtt lehet csak értelmezni, vagyis a polgármesteri hivatal jogi személyisége az önkormányzati gazdálkodás végrehajtása körében állapítható meg, tehát csak a feladatkörében az önkormányzati gazdálkodás végrehajtásának tekintetében jogi személy a polgármesteri hivatal. Ezt támasztja alá a Közigazgatási- Gazdasági Döntvénytár 1995. 657. határozata. Az önkormányzat tulajdonosi jogait az egyébként perbeli jogképességgel rendelkező polgármesteri hivatal perindítási jogosultság hiányában a bíróság előtt nem érvényesítheti. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy más a helyzet a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatánál. A Pp. 327. § (4) bekezdése értelmében a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során félként (alperesként) az a közigazgatási szerv jár el, amely a felülvizsgálatra irányuló határozatot hozta. A felülvizsgálati perben nincs jelentősége annak, hogy a közigazgatási szerv jogi személyiséggel (perbeli jogképességgel) rendelkezik-e, ugyanis a Pp. 327. § (4) bekezdése szerint a perben fél lehet az a közigazgatási szerv is, amelynek a 48. § értelmében egyébként nincs perbeli jogképessége. A polgármesteri hivatal egységes szakapparátusként működik. Ez következik abból a szabályozási tényből, hogy a hivatal saját jogon hatásköröket nem gyakorol, tehát hatásköri szempontból nem is tagozódhat, elkülönülést nem mutathat. A hivatal egységes szakmai szempontú működésének követelménye azonban nem jelenti azt, hogy a munkamegosztás természetes rendjében - munkaszervezési megfontolásként - meghatározott rendező elvek szerint a képviselő-testület - a polgármester és a jegyző javaslatára - ne alakíthasson ki több belső szervezeti egységet a hivatalon belül. Különösen városi szinttől kezdődően szükség van a hivatal belső tagolására, noha a hivatal ekkor is egységes munkaszervezet. Az egységes hivatal belső szervezeti egységei jellemzően az önkormányzati gazdálkodás, az infrastruktúra fejlesztés, az intézményirányítás, az államigazgatási hatósági ügyintézés, valamint a 59/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények titkársági feladatok köré szerveződnek. Elnevezésük változatos, a törvény e tekintetben is szabad döntési lehetőséget biztosít a képviselő-testületnek, amely az e szabályozást többnyire a Szervezeti- és Működési Szabályzatban rögzíti. A belső szervezeti
egységek
megnevezése
körében
találkozunk
osztály,
főosztály,
ügyosztály, csoport, iroda, referens megnevezésekkel. A jelzett egységek vezetői természetesen nem önálló hatáskörgyakorlók, hanem munkaszervezetük operatív vezetői. Feladatai: A fő funkciók szerint a polgármesteri hivatal tagolható önkormányzati (közszolgáltatási
és
önkormányzati
hatósági)
és
államigazgatási
(hatósági)
feladatokra. A hivatal belső szervezete ezen belül alapozható az önkormányzati részfunkciókra, esetleg igazodhat az önkormányzati bizottsági struktúrához is. A hivatali feladatok osztályozásának többféle szempontja ismert, így azok lehetnek: funkcionális jellegűek, ágazatiak és tevékenységfajta szerintiek. Funkcionális jellegűek a költségvetés és a zárszámadás elkészítése, a nemzetközi kapcsolatok szervezése, az önkormányzati testületek működéséhez kapcsolódó tevékenység, a vezetés munkáját közvetlenül segítő szervezőmunka. Ágazatiak lehetnek pl. a közszolgáltatások szervezése, a településfejlesztés és kommunális
ügyek
előkészítése.
Tevékenységfajta
szerintiek
gazdaság
és
vállalkozásszervezés, intézményirányítás, hatósági ügyintézés. A hivatal szervezetének kialakításában szerepet játszó tényezők egzakt módon hiánytalanul nem sorolhatók fel. Körvonalazhatók azonban azok a fontosabb szervezetalakító
kritériumok,
amelyek
befolyásolják
a
képviselő-testületet
a
polgármesteri hivatal felépítésében. Ezek közül a következők figyelembevételét tartjuk indokoltnak: 1. A település (különösképpen a város) kistérségi vonzáskörzete. Ide értjük a foglalkoztatási helyzet, a szolgáltatásokkal való ellátottság, az önkormányzati közszolgáltatások
(oktatás,
közművelődés,
egészségügy,
szociális
ellátás)
elemzését, a környező településekkel való környezeti kapcsolatokat, a szabadidő eltöltésének lehetőségeit, az idegenforgalom esetleges hatásait. 2. A népesség száma és összetétele abból a szempontból lényeges, hogy az életkor, a foglalkozás befolyásolja az önkormányzati munka főbb irányait, ehhez mérten 60/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények természetesen a hivatali kiszolgáló struktúrát. E körben indokolt elemezni a demográfiai adatokat is (a település elnéptelenedése, stagnálása, a lakosságszám emelkedése várható-e). 3. A település jellege a sajátos feladat előtérbe állítására adhat választ (ipari fejlesztés vagy visszafejlődés várható-e, az üdülőhelyi jelleg perspektívát nyújt-e, a mezőgazdasági
és
kézműipari
hagyományok
elterjedtek-e
és
fejlesztésükre
kedvezőek-e a kilátások). 4. A település műszaki ellátottsága, az épületállomány összetétele (a tulajdonjogi arányok), az épületek hasznosításának lehetőségei, a közműellátottság (ivóvíz, szennyvízhálózat, gáz, hő- és villamos energia), a közterületek nagysága és kiépítettsége (terek, parkok), a helyi közlekedés szervezésének módja. 5. Az intézményhálózat összetétele (általános iskola, napközi otthon, középiskola, kollégium, óvoda, bölcsőde, körzeti- és szakorvosi ellátás, gyógyszertár, művelődési ház, szociális otthon, színház, mozi, könyvtár, múzeum, levéltár, kórház, stb.). 6. Az önkormányzat anyagi eszközei, költségvetésének, bevételeinek (helyi adók) és tulajdonának
nagysága
(törzsvagyon
és
vállalkozói
vagyon)
befolyásolhatja
vállalkozói készségét, az ennek alátámasztására szolgáló szakértői bázist. 7. A civil szerveződések aktivitása, az önkormányzati közéleti fórumok iránti igények figyelembe veendő információt adnak a lakossági tájékoztatás megszervezéséhez, az érdekmechanizmusok működtetéséhez. A hivatali szervezet létrehozatalának főbb szakaszai az alábbiakban jelölhetők meg: - A feladat- és a hatáskörök számbavétele révén a munkakörök kialakítása, a feladatok és az azokat ellátó személyek összekapcsolása. - A hivatalon belüli kapcsolatrendszerek (vezetési szintek, ellenőrzési pontok) kialakítása. A polgármesteri hivatal dolgozói köztisztviselők. Ez azt jelenti, hogy közszolgálati jogviszonyban állnak a polgármesteri Hivatallal, melyben mindkét felet sajátos kötelezettségek terhelik, és jogok illetik meg. A polgármesteri hivatal dolgozói tekintetében a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (Ktv.) kell alkalmazni. E törvény a helyi önkormányzat önállóságát tiszteletben tartva lehetőséget nyújt arra, hogy az önkormányzati köztisztviselők számára a képviselő61/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények testület a Ktv. keretei között rendeletben szabályozza a köztisztviselőket megillető szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat. Megjegyezni kívánjuk, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.) módosító 1997. évi LVI. törvény kiterjesztette a törvény hatályát. Így a hatályos szabályozás alapján a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartoznak az állami és önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottakon kívül a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak is. Különösen a kistelepüléseken gyakori, hogy közszolgáltatás ellátására a képviselő-testület intézményt nem alapított,
hanem
közvetlenül
alkalmazza
a
közszolgáltatási
feladatot
ellátó
személyeket. Az ily módon alkalmazott személyek közszolgálati státusa nem volt kellően tisztázott, így gyakorta előfordult, hogy köztisztviselőként sorolták be őket. A Kjt.
módosítása
egyértelművé
tette
közalkalmazotti
jogviszonyban
történő
foglalkoztatásukat intézményi szervezeti keretek nélkül is.
5.2. Többcélú Kistérségi Társulás A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, a települési önkormányzatok önkéntes társulásának elve alapján határozza
meg
működésének
a
Többcélú
részletes
Kistérségi
szabályait.
A
Társulás törvény
(TKT)
létrehozásának
meghatározza
a
és
települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulása létrehozásának, szervezetének és működésének részletes szabályait. A létrehozott társulási forma sajátossága, hogy biztosítja a kistérségi együttműködés hosszú távú kialakítását, továbbá egyes térségi feladatok hatékony ellátását. A magyar önkormányzati rendszer sajátossága, hogy számos, alacsony lélekszámú, gazdaságilag
kis
teljesítőképességű
önkormányzattal
rendelkezik.
Az
önkormányzatiság elve alapján ezek nagyfokú önállósággal bírnak, azonban - többek között - a differenciálatlan hatáskör-telepítés következtében a települések egy része nem
képes
hatékonyan,
megfelelő
szakmai
közszolgáltatások egy részét.
62/96
színvonalon
biztosítani
a
Kistérségi Kormányzati Intézmények Az állampolgárok életminőségének javítása, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében kiemelten fontos, hogy a települések között fokozatosan kiépült együttműködés mennyire képes megerősödni a jövőben. A kibontakozás útja a többcélú kooperációk, a térségi kapcsolatok ösztönzése, a kistérségek intézményesítése. A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A kistérségek meghatározó funkciói: - az önkormányzati-közszolgáltatási szerepkör; - a területfejlesztési funkció; - valamint a magasabb szaktudást igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása. A törvény megteremti a jogalapot a többcélú kistérségi társulások létrehozására, meghatározza működésük feltételeit, továbbá lehetőséget biztosít az ágazatoknak arra, hogy ösztönözzék az egyes feladat-, és hatáskörök e társulási típusban történő ellátásait. A szabad társulás elve alapján létrejövő többcélú kistérségi társulások megerősödése csak fokozatosan lehetséges, kiteljesedésükhöz erőteljes ösztönző rendszer működtetése is szükséges. A létrejövő új típusú társulások nem érintik a társulási törvény alapján jelenleg működő önkormányzati társulásokat, a jövőben is megmarad a széles körű társulási szabadság. Az
önkormányzati-közszolgáltatási
funkciók
ellátásának
optimális
kerete
a
kistérséget alkotó települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, amely abban az esetben biztosíthatja e funkciókat, ha meghatározott térségben működik. E többcélú társulás a kistérségbe tartozó települési önkormányzatok döntése alapján jön létre. A törvény megfogalmazza, hogy egy kistérségben egy többcélú kistérségi társulás alakítható. Természetesen más társulások a jövőben is létrehozhatók, de ezen új típusú - a kistérség egészére kiterjedő - társulásból, jellegére tekintettel csak egyet lehet alakítani. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a szabályozás változása nem érinti a jelenleg működő társulásokat, azok átalakításának jogi kényszere nincs. 63/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
A többcélú kistérségi társulás akkor tekinthető megalakultnak, ha a többcélú kistérségi megállapodást a kistérségbe tartozó települések több mint fele minősített többséggel hozott döntésével jóváhagyta, az államkincstár területileg illetékes igazgatósága nyilvántartásba vette, és a társulás döntést hozó szerve alakuló ülésén kimondta megalakulását. Szükséges, hogy a társulási megállapodást jóváhagyó települési
önkormányzatok
lakosságszáma
meghaladja
a
kistérség
lakosságszámának legalább 60%-át. A többcélú kistérségi társulás működésének rugalmasságát biztosítja, hogy a társulási megállapodást a társulás tagjai szükség szerint módosíthatják, illetve a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendelet szerint módosítják, továbbá a helyi önkormányzati általános választást követő hat hónapon belül felülvizsgálják. A törvény biztosítja, hogy a többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor lehet. A működés stabilitása érdekében rögzíti, hogy minősített többséggel, hat hónappal korábban hozott döntésével a naptári év utolsó napjával válhat ki a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulásból. A kiválás ezen túlmenően lehetséges akkor is, ha törvény vagy a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a kistérség területe változik. A törvény szankcionálja a társulási tag kötelezettségének mulasztását, a kizárás lehetőségének biztosításával. A törvény erejénél fogva megszűnik a többcélú kistérségi társulás, amennyiben tagjainak száma, illetve az általuk képviselt települések lakosságszáma a megalakuláshoz előírt mérték alá csökken. A törvény meghatározza azokat az eseteket, melyekben a társulás tagjainak minősített többséggel kell döntést hoznia. A többcélú kistérségi társulás jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
64/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények A szabad társulás elvéből következően e társulás nem kötelezhető a megjelölt feladatok ellátására, azonban külön jogszabályban meghatározott támogatásra abban az esetben jogosult, ha gondoskodik e feladatok ellátásáról. A támogatás igénylésének nem feltétele, hogy a törvényben meghatározott feladatkörbe tartozó valamennyi közszolgáltatás megvalósuljon a többcélú kistérségi társulás keretében, jelenleg négy feladat egyidejű megvalósítása megalapozza az állami normatívára való jogosultságot.
5.2.1. A TKT elemei A törvény meghatározza a többcélú kistérségi társulási megállapodás kötelező és fakultatív elemeit, széles teret biztosítva a társulás tagjainak szabad megállapodására. A törvény alapján a többcélú kistérségi társulás ellátja a társulás tagjai által reá átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket. Ennek érdekében költségvetési intézményt,
gazdálkodó
szervezetet
alapíthat,
kinevezi
vezetőiket,
továbbá
együttműködhet más társulással, helyi önkormányzattal. Egyes közszolgáltatásokat külön megállapodás alapján - közösen biztosíthatnak, közös beruházásokat és fejlesztéseket valósíthatnak meg. Az azonos típusú önkormányzati intézmények gazdálkodását közösen biztosíthatják. A társulási tanács állapítja meg a többcélú kistérségi társulás költségvetését határozati formában, és munkaszervezete útján gondoskodik annak végrehajtásáról. A társulás működésének költségeihez a társulás tagjai lakosságuk számának arányában járulnak hozzá, de a törvény lehetőséget biztosít a hozzájárulás kistérségi társulási megállapodásban történő eltérő szabályozásához. A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata is a társulást illeti meg. Amennyiben a kistérségi társulás megszűnik, a társulás tagjai között a vagyont fel kell osztani. A kistérségi társulásból történő kiválás, illetve kizárás esetében a bevitt vagyon kiadására csak abban az esetben tarthat igényt a kiváló, illetve a kizárt tag, ha ezáltal nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatainak jövőbeni ellátását. A vagyonvesztés megakadályozása érdekében a kiváló, illetve kizárt tag a kistérségi társulással kötött megállapodás alapján a vagyon használatáért díjra jogosult. 65/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
A társulási tanács a többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve. A működés zavartalan
biztosításának
érdekében
megválasztja
elnökét,
megválaszthatja
helyettesét és meghatározhatja a helyettesítés rendjét. Kisegítő szabály rendelkezik arról, hogy ha a társulási tanács nem választ elnököt, akkor az elnöki feladatot a székhely település önkormányzatának polgármestere látja el. A törvény részletesen szabályozza a jelöltté válás és a tisztségviselők megválasztásának rendjét. A társulási tanács működésének szabályait, a döntéshozatal rendjét, a szavazati jog szabályait a többcélú kistérségi társulási megállapodás rögzíti. A társulás tagjai megállapodásának hiányában kimondja a törvény, hogy minden tag egy szavazattal rendelkezik. A törvény beszámolási és tájékoztatási kötelezettséget ír elő a társulási tanács tagjai számára, de lehetőséget biztosít arra is, hogy a többcélú kistérségi társulási megállapodás a tájékoztatás és az együttműködés egyéb formáit is meghatározza. Rögzíti továbbá a törvény, hogy a társulási tanács határozati formában, ülésén hozza meg döntéseit. A társulási tagok érdekeinek biztosítására a törvény tartalmazza azokat az eseteket, melyekben össze kell hívni a társulási tanács ülését, továbbá előírja az évente minimálisan tartandó ülések számát. Rögzíti, hogy a társulási tanács ülése nyilvános, de meghatározza azokat a kivételes eseteket, melyekben zárt ülés tartása rendelhető el. A társulási tanács elnöke és a társulási tanács által felhatalmazott tag által aláírt jegyzőkönyv készítésére és megküldésére vonatkozó szabályokat is tartalmazza a törvény, az önkormányzati törvény analógjára. A társulási tanács határozatképességének általános szabályain kívül meghatározza azokat az ügytípusokat, melyekben a döntéshozatalhoz a társulási tanács minősített többségű döntése szükséges. Azokban a kistérségekben, ahol a társulás tagjainak a száma meghaladja a huszonötöt, a törvény lehetővé teszi legalább öt-, de legfeljebb kilenctagú elnökség választását a hatékony működés érdekében. Az elnökség döntés-előkészítő tevékenységével segíti a társulási tanács munkáját, szervezi, összehangolja a 66/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények bizottságok munkáját, és irányítja - vezetőin keresztül - a kistérségi társulás munkaszervezetét. Az elnökség működésére, a társulási tanácsnak történő beszámolásának rendjére vonatkozó rendelkezéseket a társulási tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A törvény szerint a társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását
munkaszervezet
látja
el.
A
munkaszervezet
formájának
meghatározása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban történik. A törvény lehetőséget ad a társulás tagjainak arra, hogy a kistérség sajátosságaihoz, a többcélú kistérségi társulásban ellátandó feladatokhoz igazodva határozza meg munkaszervezetének formáját. Így lehetőség van arra, hogy a hivataltól elkülönült munkaszervezet vagy a székhely település önkormányzata képviselő-testületének hivatala lássa el a munkaszervezeti feladatokat, tehát a tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését. A kistérségben ellátandó feladatok összehangolása
érdekében
lehetőséget
teremt
a
törvény
arra,
hogy
a
munkaszervezet keretén belül lássák el tevékenységüket a minisztériumoknak, valamint
területi
szerveiknek
kistérségben
feladatot
ellátó
munkatársai.
A
működéshez szükséges pénzügyi hozzájárulást és az együttműködés feltételeit külön jogszabály rendelkezései tartalmazzák. A törvény meghatározza, hogy a többcélú kistérségi társulás működésének részletes szabályait a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott keretek között a társulási tanács a törvényben megállapított határidőn belül fogadja el. A törvény szerint a társulási tanács döntéseinek előkészítésére és azok végrehajtásának szervezésére bizottságokat választhat. A törvény meghatározza, hogy a bizottságba a társulási tanács tagjain kívül a kistérségben működő egyes szervek képviselőit is megválaszthatják. Kimondja, hogy a bizottság elnöke a társulási tanács tagja lehet, de a tanács határozhatja meg a bizottság tagjainak számát, összetételét és működésének rendjét. A törvény pénzügyi bizottság kötelező létrehozását
írja
elő,
melynek
feladatkörébe
nemcsak
a
társulási
gazdálkodásának, hanem tevékenységének ellenőrzése is beletartozik.
67/96
tanács
Kistérségi Kormányzati Intézmények A törvény szerint a regionális közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a többcélú kistérségi társulás szervezete, működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak, a többcélú kistérségi társulás belső szabályzatainak. E feladatkörére vonatkozóan a törvény nem határoz meg speciális szabályokat, így azok ellátása során a közigazgatási hivatal vezetőjének a helyi önkormányzatok döntéseinek törvényességi ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A törvény összhangban az önkormányzati törvény rendelkezéseivel, a többcélú kistérségi
társulás
gazdálkodásának
ellenőrzését
az
Állami
Számvevőszék
feladataként határozza meg, és speciális rendelkezést tartalmaz az Unió által nyújtott és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére.
5.3. Kistérségi Fejlesztési Tanács A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hozta létre a területfejlesztés új jogintézményét, a kistérségi fejlesztési tanácsot. A területfejlesztés területi intézményeiről a módosítás az alábbiak szerint rendelkezik. A kistérség területfejlesztésben betöltött szerepének biztosítása érdekében a törvény létrehozza az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerét. A kistérségi fejlesztési tanács tagja a kistérség valamennyi önkormányzatának polgármestere
függetlenül
attól,
hogy
valamely
kistérségi
területfejlesztési
társulásnak tagja-e vagy sem. A különböző okokból az önkéntes társulástól távolmaradó önkormányzatok részére is biztosítani kell tehát a jogot, hogy a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó döntésekbe beleszólhasson. A partnerség elve alapján a kistérségi fejlesztési tanács munkájában részt vesznek tanácskozási joggal a gazdasági kamarák adott kistérségben működő képviselői, a térség gazdasági életében meghatározó szerepet betöltő szervezetek képviselői és a konzultációs joggal rendelkező társadalmi szervek fórumának képviselői, illetve a napirendtől függően az érintett társadalmi szervezetek meghívottjai.
68/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények A kistérségi fejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörének szabályozása mellett legalább annyira fontos, hogy a tanácsok kidolgozott és elfogadott fejlesztési szempontjaik megvalósításához megfelelő forráshoz jussanak, s így egy-egy eseti projekt kivitelezés helyett lehetőség lesz a fejlesztési programra felfűzött, egymás hatását érintő projektek megvalósítására. A törvény kistérségi szinten - a társulási szabadságot nem korlátozva - pontosítja a területfejlesztési önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályokat. A törvény a területfejlesztés új intézményének felállításáról, továbbá ennek körében rendelkezik a kistérségi fejlesztési tanács létrehozásának feltételeiről, feladat- és hatáskörükről, tagjairól és a tanácsok működését meghatározó legfontosabb elvekről. A kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozása kapcsán indokolt a kistérségek lehatárolását jogszabályban (kormányrendeletben) kihirdetni, felváltva vele a KSH Elnöki
Közleményt.
Az
önkormányzatok
önkéntes
társulási
lehetőségének
fenntartása mellett biztosítani kell egy olyan kistérségi szintű területfejlesztési intézmény létrehozását, amely átfedés-mentesen lefedi az ország területét. A létrejövő szervezet a törvényben megfogalmazottak alapján alkalmas a területfejlesztés alapegysége feladatainak ellátására. A törvény biztosítja az ehhez szükséges hatásköröket, megfogalmazza a működés legfontosabb szabályait és a feladat-ellátáshoz szükséges források biztosítási rendjéről is intézkedik. A megyei jogú városokat is magába foglaló kistérségek esetében a nagyvárosok és környező kistelepülések együttműködésének speciális szabályait úgy határozza meg, hogy az
eltérő súlyú és eltérő gazdasági erővel rendelkező települések
együttműködése a kölcsönös érdekek alapján biztosítható legyen. Ennek érdekében számos megoldást alkalmaz: lehetővé teszi, hogy a tanács a szervezeti és működési szabályzatában a polgármester tagok szavazatainak értékét - törvényben szabott határok között - az általuk képviselt település lakosságszámát is figyelembe véve állapíthassa meg; megyei jogú város székhellyel rendelkező kistérségek esetében, illetőleg a meghatározott népességarányt meghaladó lakossággal rendelkező székhely település polgármesterét egyetértési joggal ruházza fel meghatározott
69/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények döntéseknél; s azon kistérségek esetében, melyekben a települések száma a huszonötöt meghaladja, öt - kilenc tagú elnökség megválasztását teszi kötelezővé. A kistérségi fejlesztési tanácsoknak lehetőségük van szakmai munkaszervezet felállítására. A működéssel kapcsolatos feladatokról szóló szabályozás mellett a törvényben a tanácsok működési költségeinek biztosításáról szóló rendelkezések is megjelennek. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény új 10/G. § rendelkezése összekapcsolja a kistérségi területfejlesztési feladatokat a többcélú kistérségi társulás intézményével, továbbá alapvetően rendezi ezen intézmény és a kistérségi fejlesztési tanács viszonyát. A rendezés alapvető vonása, hogy a kistérségi területfejlesztési feladatokat alapszabályként a valamennyi települést magába foglaló többcélú kistérségi társulás látja el. Amennyiben azonban ilyen nem jön létre vagy (akár egyetlen tag kilépése miatt) megszűnik, helyette a feladatokat a kistérségi fejlesztési tanács látja el. Ez a szempont a megyei és regionális fejlesztési tanácsokban is megjelenik, mert e tanácsokban tagként elsődlegesen a kistérség valamennyi települését magában foglaló többcélú kistérségi társulás, ennek hiányában a kistérségi fejlesztési tanács képviselője járhat el.
70/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
6. Településrehabilitáció Magyarországon sok városi területre jellemző a leromlott fizikai környezet, az épületállományban és a közterületeken felhalmozódott hatalmas beruházáshiány (többek között a panel- és egyéb lakótelepeken). Ezeket a feltételeket sokszor súlyosbítja a koncentrált környezetszennyezés. A leromlott fizikai környezet gyakran szociális problémákkal párosul. Egyes településrészeken az elszegényedés jelentősen fékezi a gazdasági fejlődést és újjászerveződést, továbbá kedvezőtlenül hat a közbiztonságra. Itt a lakosság túlnyomó többségét alacsony jövedelmű nyugdíjasok, munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetű csoportok (például romák) teszik ki. A korábbi ipari és katonai tevékenységnek köszönhetően jelentős számú használaton kívüli vagy alulhasznosított barnamező (felhagyott vagy alig működő ipari terület, volt katonai objektum) található Magyarországon. Ezelkre a területekre jellemző a leromlott fizikai és környezeti állapot, továbbá egyes területeken a felaprózódott tulajdonosi szerkezet. Az épületek újrahasznosítása fontos tényező a termelő infrastruktúra hálózatok (villany-, gáz-, víz-, csatorna-, telefon) megléte, valamint részben újrahasznosítható épületállománya. Tudatos, szervezett várospolitikai beavatkozás nélkül ezeket a hátrányos helyzetű területeket elkerülik az újabb fejlesztések, a terület fejlődését megnehezítő kedvezőtlen
beépítési
állapotok
konzerválódnak,
fennmarad
a
környezet
szennyezettsége, és tovább folytatódik e területek leértékelődése, a kapcsolódó szociális problémák állandósulása. Ugyanakkor e területek igen nagy értéket jelentenek egy-egy település számára, amennyiben lehetővé válna rehabilitációjuk, újrahasznosításuk és funkcióváltásuk. A támogatás elősegíti az érintett önkormányzatok gazdasági érdekeltségének fokozását a barnamezős beruházások céljára kialakítandó területeken szükséges fejlesztések végrehajtására.
6.1.
Borovszky
Ambrus
Dunaújváros
és
vonzáskörzete
rehabilitációs program kialakítása Dunaújváros
Megyei
Jogú
Város
„történelmi”
városmagjához
tartozó
közösségi funkciókat hordozó kiemelt területek ütemezett rehabilitációja annak érdekében, hogy a város adott terei funkciójukban igazodhassanak a már 71/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények kialakulóban lévő interregionális szerepkörhöz és a helyi társadalmi és gazdasági élet belső igényeihez, ezzel is egy „élhetőbb” várost eredményezve. A program indoklása Napjaink kihívásai Dunaújváros életében csak a városalapítás időszakához hasonlíthatók, ezért adtuk a városrehabilitációs programnak a Dunaferr legendás vezetőjének, Borovszky Ambursnak a nevét. A közeljövőben lezajló változások várhatóan a következő újabb ötven évre meghatározzák a város arculatát. Bízunk abban, hogy terveink megvalósulnak, és belátható időn belül Dunaújváros interregionális szolgáltató funkciókkal rendelkező, ipari-logisztikai centrummá, iskolavárossá válik, támaszkodva a Duna-part biztosította adottságokra, mint ahogyan ezt a város jövőképében megfogalmaztuk. Dunaújváros funkciói már az elmúlt években is jelentősen átalakultak, de a Dunaferr privatizációja, az M6 autópályának és az M8 autópálya dunaújvárosi hídjának a megépítése robbanásszerű változásokat fognak generálni. Dunaújvárosnak a nagyüzem mellé épített lakótelepből visszavonhatatlanul a méreteihez és súlyához igazodó, európai középvárossá kell válnia, hordozva mindazon funkciókat, amelyek ezeket a városokat jellemzik. A jelentősebb gazdasági és kereskedelmi fejlesztések az elmúlt időszakban elsősorban a város külső területein valósultak meg, vagy vannak folyamatban, miközben a város belső területeinek szerkezete érdemben nem változott meg. A város szívében elhanyagolt, funkció nélküli, „légüres” terek alakultak ki. Ilyen a városháza tere és a főutca. Emellett belső perifériaként jelentek meg egyes területek, mint az ún. „közüzemi tömb”, amely tipikus esete a „barnamezős” területeknek, de ide sorolható a volt „Vidám Park” és a „Szabadstrand” is. A Borovszky Ambrus Dunaújvárosi Városrehabilitációs Program ezeknek a belső területeknek a revitalizálását, a város új funkcióihoz igazodó átalakítását, fejlesztését kívánja – több szakaszra bontva – megvalósítani. A program részei 1. Közüzemi tömb projekt, 2. Városközpont rehabilitáció, 3. A Dunaújvárosi Szalki sziget komplex környezetvédelmi rehabilitációs programja, 72/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények 4. Vidám Park rehabilitációja, 5. Városi lakóépületek rehabilitációja 6. Pentele program A Borovszky Ambrus Dunaújváros Városrehabilitációs programból közelebbről a közüzemi tömb rehabilitációja című részt ismerjük meg, hisz abban érintett a Dunaújvárosi Főiskola is.
6.2. Közüzemi tömb rehabilitációja A 2004. elején kiírásra került Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok között a ROP 2.2 Városi területek rehabilitációja: város és barnamezős rehabilitáció elnevezésű pályázatot találtuk megoldásnak a Dunaújvárosban jelentkező, leromlott városi területek problémájára. Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi két közgyülési határozattal segítette elő a közüzemi tömb rehabilitációja című akciót. 410/2005. XII. 15. KH határozat elfogadta Dunaújvárosi „Borovszky Ambrus” Városrehabilitációs anyagot és dönt annak részletes szakmai kidolgozásáról. 366/2006. XI. 30. KH határozat, amelyben a HÉSZ-SZT szerinti 15. jelű – Közüzemi tömb térsége – városrészben a 683/2 hrsz-ú ingatlant magába foglaló KG-5 jelű építési övezet besorolása KG-4 jelűre módosuljon. A Dózsa György út – Szórád Márton út - Béke tér – Vasmű kerítés – Erdei tornapálya által határolt terület (40 ha) régen a belvároshoz tartozott, ma már azonban a városrész fejlődésének gátját alkotja. A területen rendezetlen tulajdoni viszonyok álnak fenn, egymásra építettség, elhanyagolt csarnokok jellemzők. A körülírt területen találhatók a Dunaújvárosi Főiskola oktatói épületei, melyek további fejlesztései és az épületek közti átjárhatóság nem megoldott, mert a rendezetlen körülmények megakadályozzák ebben. Az Európai Bizottság által elfogadott metodika a Projekt Ciklus Menedzsment (PCM) eszközeit felhasználva a programozás kezdeti szakaszában meghatározásra került a projekt szituációi, célkitűzései, azok a fejlesztési irányok, melyeket meg szeretnénk valósítani a pályázás során.
73/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények A fejlesztési irányok feltérképezése során számos, előre nem látott problémák körvonalazódtak, melyekre célokat határoztunk meg és azok eléréséhez prioritás és intézkedésrendszert kellett kidolgozni, mely növeli a célok elérésének hatékonyságát. A munka folyamatát először a pályázati kiírás alapján lehatárolt 40 hektárnak megfelelő célterület kijelölésével és adottságainak vizsgálatával kezdtük meg, ahol már sok érdekesség merült fel a területre vonatkozóan. A felmerült pozitív és negatív adottságok alapján SWOT elemzést készítettünk, mely szabad egyéni átgondolás után 2*5 fős csoportos megbeszélés alapján (minden érintett területről 1 fő részvételével) a mindenki által elfogadott jelen idejű megállapítások a 4 jól ismert SWOT analízis kategóriájába sorolásával folytatódott. A megállapítások csoportos átbeszélése alatt a résztvevők hívószavakat használhattak a szóban forgó projekt minden területét érintve. A csoportok által tett megállapításokat összevetettük, pontosítottuk, mely alapján elkészültek a célterületre vonatkozó megállapítások: 1. A hajléktalan elhelyezés akut probléma 2. A Kenyérgyári út Vasmű kerítés közötti terület közüzemi infrastruktúrája nem kiépített (csatorna, víz, csapadékvíz, szennyvíz) 3. Erősen széttagolt tulajdoni struktúra 4. Jelentős érdek-ellentétek (vállalkozók, vállalkozók és a Főiskola között, vállalkozók és az önkormányzat között) 5. Jelenlegi helyzet gátolja a Főiskolai Campus megvalósulását 6. Rendezetlen, rossz közlekedési viszonyok, átjárhatatlanság, 10KV-os vezetékre (volt Fonodai főbetáp kábel) ráépítettek, néhány belső ingatlan tűzrendészeti szempontból aggályos 7. Belső területek feltárása nem megoldott 8. A terület befektetési szempontból felértékelődött 9. A rendezetlen viszonyok korlátozzák az ingatlanfejlesztési lehetőségeket 10. Üzleti érdekek és a rendezési terv előírásai ellentmondásban állnak és korlátozzák a befektetőket 11. A Hőközpont és infrastruktúrája erősen korlátozza a terület komplex hasznosítását 12. A nagyfeszültségű légvezeték korlátozza a Kádár-völgy hasznosítását 13. A véderdő funkciót adottságként kell kezelni
74/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények 14. A terület jövőjével kapcsolatban nincs ma olyan koncepció, melyet minden érintett elfogadna 15. A magán és a közszféra együttműködési formái kialakulatlanok 16. Ma nem teljes körűen ismerjük a terület fejlesztésében érdekeltek körét 17. Sok esetben a tulajdonos és a terület használója nem ugyanaz 18. Sok esetben a deklarált tulajdonos és az ingatlan használója által jelenleg végzett tevékenység eltérhet (az egyes területek jogállása nem tisztázott) 19. Patthelyzet alakult ki a Főiskolai Campus Táncsics M. utca, Kallós D. utca és a Dózsa Gy. út közötti terület összekapcsolásának ügyében 20. A Kallós Dezső utca és a Kenyérgyári út sarok az útlezárás miatt „holt térré” vált 21. A Főiskola rendelkezik stratégiai tervvel 22. A Kenyérgyár tulajdonosai is rendelkeznek már rövid távon megvalósuló fejlesztési tervvel 23. Az Önkormányzat is rendelkezik a hajléktalanok szociális ellátására vonatkozó hosszú távú tervvel 24. A város rendelkezik hosszú távú fejlesztési elképzeléssel (Intercisa 2015) 25. A célterületre vonatkozóan nincs elfogadott akcióterv 26. A Főiskola előtti közpark terve elkészült, PPP-ben indul a fejlesztés 27. Az Önkormányzat és a Főiskola között jó az együttműködés 28. A Főiskolai Campus fejlesztése megindult 29. A fejlesztések eredményeképpen a helyi befektetők erősödhetnek 30. A terület a tökéletes káosz megtestesítője 31. A terület image jóval alacsonyabb, mint az az elhelyezéséből következne 32. A település-mérnöki integrált szemlélet sokszor hiányzik 33. Az akció terület közlekedési feltárása nem megoldott 34. A pillanatnyi gazdasági előnyök dominálnak 35. Kialakuló együttműködési szándék az érintettek között 36. Jelentős pályázati lehetőségek nyílnak 37. A pályázatoknál a dunaújvárosi kistérség nem tartozik a kedvezményezett térségek közé 38. A Főiskola innovációs potenciálja generálhatja a környező vállalkozások fejlesztéseit 39. TISZK pályázata beadásra került 75/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények 40. A Főiskola, mint tudásközpont szorosabb kapcsolatba kerülhet a várossal 41. Több köz-szolgálai funkció kerülhet a területre 42. Területet terhelő városszerkezeti problémák enyhíthetőké válnak 43. A területi adottságok nagyban akadályozzák, hogy a főiskola szervesebben bekapcsolódjon a város életébe 44. Jogszabályi háttér hiányos 45. A Főiskolai kutatások nincs számottevő hatása a város gazdasági szereplőinek tevékenységére 46. A terület a városi közfunkciók gyakorlásában alulreprezentált 47. Nincs kialakult, egységes városkép a területen 48. Tapasztalat és tudáshiány a terület-rehabilitációban Ezeket a megállapításokat a 4 jól ismert SWOT kategóriába soroltuk (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek). A kategorizálás során kiderült, hogy egykét megállapítás további pontosításra szorul, melyeket visszatérve a SWOT leltárba átírásra kerültek (1. sz. melléklet) . A következő lépés a problémafa (2. számú melléklet) felállítása a SWOT analízis negatív (gyengeségek és veszélyek) megállapításai alapján. Ez a feladat legidőigényesebb része, hiszen a pontos és lényegretörő megfogalmazás a későbbiek során is hasznunkra lehet. Először a célterületre vonatkozó legátfogóbb problémát kerestük meg, majd azokat a főbb probléma csoportokat alakítottuk ki, melyek alá csoportosítani tudtuk a negatív megállapításokat. Ezek a meghatározások alkotják a problémafa tetejét és a helyzetelemzésben nem jelennek meg komplexitásuk miatt. A problémafa a kijelölt célterület viszonyaihoz képest átlátható, megjelennek benne a főbb, jól elkülöníthető problématerületek, melyek alá csoportosítva behelyezésre kerültek az illeszkedő problémák. Ez alapján látható, hogy a terület az őskáosz megtestesítője, nincsenek meg a fejlesztéshez szükséges átfogó tervek, egyeztetett elképzelések. Látható, hogy a terület egyenlőre átláthatatlan tulajdonosi összetétellel és telekhatárokkal rendelkezik. A város egykori belvárosi területe ma már a fejlődését nagyban hátráltató része, sok tulajdonos van, bérlő akikről egyenlőre nem tudjuk, hogy mivel foglalkozik. A projekt előzetes tervezése során levélben megkerestük a területen tulajdonosként szereplő vállalkozókat (36 db), erre a levélre nagyon 76/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények kevesen, csak ketten kerestek fel bennünket tájékoztatást kérve tőlünk. Hat levél pedig visszajött, annak ellenére, hogy a földhivatal címjegyzékét használtuk. A work-shop után már látjuk, hogy a területen eluralkodott helyzeteket nem könnyű kezelni. Először is a tervezési irányok kerültek meghatározásra, majd azután a további teendők kijelölése. Közben a terület nagyságát enyhén átszabtuk, és megnöveltük, további funkciókat terveztünk.
6.2.1. A településfejlesztési akcióterület kijelölése Megvalósítója Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Terület lehatárolása A Regionális Operatív Program keretében kiírásra kerülő 1/2004/ROP2.2//Városi területek rehabilitációja című pályázati kiírás alapján a kijelölt területnek összefüggő városszerkezeti problémát okozó barnamezős területnek kell lennie, mely terület meghaladja a 40 hektárt, valamint komoly akadályt jelent egy legalább 5.000 lakosú városi terület strukturális átalakulása és fejlődése szempontjából. Dunaújvárosban a közüzemi tömbként kezelt terület lehatárolása közel 50 hektár nagyságúra rúg, mely az alábbi utcák általi területet öleli fel.
6.2.2. A települési akcióterület kijelölése a barnamezős beruházás területén A kijelölt akcióterület Dunaújváros egykori kiszolgáló egységeit tömörítő városrész. A fejlesztés központja a Táncsics Mihály utca Kenyérgyári út a Kallós Dezső utca és a Dózsa György út által határolt terület. Az 50-es években kialakult városmag és a Dunaferrt határoló véderdő közötti terület városszélre jellemző funkciókat hordoz ma is, miközben a 70-es években erőteljesen fejlődő város körülnőtte ezeket a területeket is. Ilyen módon a városi zsargonban csak "Közüzemi tömbnek" nevezett terület és az ezt övező térség a város további fejlődését akadályozó zárványként jelenik meg. Ezek az értékes belső területek csak egy összefüggő program keretén belül újíthatók meg, oly módon, hogy a ma már belvárosi jelleghez igazodó közösségi funkciók erősítését biztosítjuk. Elengedhetetlen
a
terület
ipari
és
kommunális
infrastruktúrájának
jelentős
rekonstrukciója is, tekintve, hogy az 50-es években létrehozott hálózatok elavultak és a jelenlegi szabványoknak nem felelnek meg. Erre az infrastruktúrára nagyobb 77/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények fejlesztéseket alapozni már nem szabad. A terület rehabilitációja jelenleg már megkezdődött, itt fejleszti tovább központját a Dunaújvárosi Főiskola és a korábbi Kenyérgyár területén már megkezdődött egy kereskedelmi szolgáltató központ építése. Ezen túlmenően a fejlesztés során az akcióterület peremén kialakításra kerülne Önkormányzati ingatlanon egy komplex szociális ellátórendszer is (nappali melegedő, éjjeli menedékhely, hajléktalan ellátás,). A Dunaújvárosi Főiskolai Campus további fejlesztését gátolta, hogy az épületek egymás közelében ugyan, de egymástól elzártan, öt különböző területen (helyrajzi számon) helyezkedtek el. A közösségi funkciókat erősíti az Önkormányzati tulajdonban lévő városi Uszoda területén folyó élményfürdő építése is. Közösségi szempontból szintén kiemelt feladat volt a Főiskola előtti sportpályák Kádár-völgybe történő áthelyezése, és a felszabaduló területnek városi közparkká történő átalakítása.
6.2.3.
Az
akcióterület
társadalmi,
gazdasági
és
környezeti
jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Általános ismertetés Dunaújváros a 3702. számú Dunaújvárosi kistérség központja. A 2004. év folyamán a dunaújvárosi kistérség 18 településről 9-re csökkent az adonyi kistérség megalakulásával. A kistérség állapotának helyzetelemzése az érvényben lévő Fejlesztési Terv elkészítése óta alapvetően változatlan főmegállapításokat tartalmaz. A kistérség jelen helyzetéről összefoglalóan megállapítható, hogy: •
A kistérség vonzáskörzetének kiterjedését a Duna-híd megépítése alapvetően befolyásolja;
•
A szolgáltatási szektor jelen van, de még mindig (bár arányaiban csökkenő mértékben) szorosan az egyes iparvállalatokhoz (Dunaferr) kötődik;
•
A közüzemi szolgáltatások elérhetősége az iparterületeken javult, ipari park és inkubátorház jött létre, amelyek lassan megtelnek, további nagymértékű igény kielégítésére nem alkalmasak. Ezzel együtt a vállalkozások működtetéséhez, betelepüléséhez szükséges alap közszolgáltatások elérhetőek (foglalkozás egészségügy, víz, villany, stb.), de további fejlesztésre szorulnak; 78/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények •
A veszélyes hulladékok kezelése helyben, a jelenlegi igények szintjén megoldott;
•
A lakosság kereskedelmi, vásárlási igényeinek megfelelően bevásárló centrumok alakultak ki (Interspar, TESCO, OBI, Park Center, Interfrucht, JYSK);
•
A kistérség kulturális ellátó rendszere a fizetőképes keresletet csak részben képes megtartani, más területekről való "vonzás" elsősorban marketing problémák miatt nem valósul meg;
•
A kistérség lakosságának 70%-a Dunaújvárosban lakik, a szolgáltatások is itt koncentrálódnak, a város térségi súlya meghatározó. A Dunaferr, mint legnagyobb foglalkoztató, szintén térségi meghatározó szereppel bír, komoly – múltból örökölt – hatással van a térség arculatára is.
Foglalkoztatás, munkaellátás •
A kistérség gazdasági fejlődésére jelenleg még mindig a Dunaferr vállalatcsoport bír a legnagyobb befolyással, alapjaiban határozza azt meg;
•
A kistérség képzett, innovatív munkaerővel rendelkezik;
•
A befektetési kedv növelésére alkalmas, jelenleg országos szinten igen erős közigazgatási
beruházások
a
kistérségben
nem
érezhetőek,
inkább
csökkennek; •
A kistérségre áltagosan a kisebb vállalkozások jellemzőek, amelyek működőképessége
nem
elhanyagolható
mértékben
a
nagyobb
iparvállalatokhoz igen erősen kötődik; •
Magyarország második legnagyobb beruházását sikerült Dunaújvárosba telepíteni. A Hankook Tire Magyarország Kft Dunaújvárost választotta a 2007re beinduló vállalkozásának telephelyéül, ahol kezdetben 1.500 főnek biztosít munkahelyet,
mely
2008-re
várhatóan
akár
3.000
főnek
nyújthat
munkavállalási lehetőséget. Környezet állapot Az egykori szocialista iparnak a rehabilitálandó területen való átalakulásával a városi szövetbe kiválóan illeszthető szabad terület válik hasznosíthatóvá, melyen már egyes beruházások folyamatban vannak. Értve ezalatt a Dunaújvárosi Főiskola által
79/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények megvásárolt
épületek
felújítását,
átalakítását,
a
Kenyérgyár
helyén
épült
kereskedelmi – szolgáltató központ. Problémák 1. a Kenyérgyári úttól délre fekvő ingatlanok kaotikus tulajdonviszonyai, 2. a Kenyérgyári út két oldalán lévő ingatlanok közül többnek a funkciója nem illik egy ilyen központi helyen lévő területre, 3. a volt laktanya épületeinek kihasználása nem megfelelő, 4. a városi autóbusz-pályaudvar városhoz méltatlan kialakítása (kicsi váróterem, fedetlen induló helyek, a buszindulások idegeneknek nehezen követhetőek, a vizesblokkok elhanyagolt helyzete stb.), 5. a területen megtalálható kisebb bódé vagy barakk jellegű épületek, amelyek a terület összképét lerontják, 6. a DUTEX területén lévő épületek állapota, mind az épületek használhatósága, mind a megjelenése szempontjából, 7. a nyomda épületének állapota, 8. azon feltöltött területek állékonysága, amelyre a Kallós Dezső utcai lakóépületek épültek. Településszerkezeti problémák 1. a rehabilitálandó terület a jelenlegi állapotában a városközpont vonzerejét rontja, 2. kapcsolódása a szomszédos területekhez megoldatlan, 3. a terület belseje rosszul feltárt, 4. nem megoldott a területen belüli közlekedés, 5. az egyébként kiváló adottságú terület jelen állapotában már gátjává vált a környezete fejlődésének, 6. a területen megtalálható funkciók közül több olyan van, amely nem illeszkedik a területen tervezett Campus funkciójához. Az esetleges környezeti károk bemutatása, feltárása A korábban lehatárolt terület egykor, a Dunaújváros építésekor a város kiszolgáló egységeit tömörítő városrészét jelentette. A jelentős szolgáltatók itt telepedtek le,
80/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények hogy a várost építő lakosság szükségleteit ellássák, a városi funkciókat biztosítva ezzel az idetelepült embereknek. A közüzemi tömb néven ismertté vált területen több gyár és üzemépület működött és működik a mai nap is. A rendszerváltást követő állami tulajdonú üzemek többsége magántulajdonba került, majd később azokat felszámolták. Itt működött a kenyérgyár (mely lebontásra került), a jéggyár, a cipőgyár, a posztógyár, a tejüzem, a nyomda és egyéb már felhagyott üzemek, melyek épületeiben, csarnokaiban a tulajdonosok és bérlőik különféle, teljesen változatos, és az eredeti funkciónak nem mindig megfelelő tevékenységet folytatnak. Ahhoz, hogy a barnamezős rehabilitációnak a jelen akcióterv megfeleljen, a következő feltételeknek kell eleget tenni a 2004. évi pályázati kiírás alapján: -
a kijelölt akcióterület olyan barnamező (alulhasznosított vagy felhagyott ipari területek,
volt
katonai
objektumok,
laktanyák),
mely
összefüggő,
városszerkezeti problémát okoz, és a barnamezős terület meghaladja a 40 hat, valamint a barnamező komoly akadályt jelent egy legalább 5 000 lakosú városi
terület
strukturális
átalakulása
és
fejlődése
szempontjából.
A
barnamezők további jellemzője a környezet szennyezettsége. Ahhoz, hogy tanulmányunk hiteles legyen, szükség volt a megfelelő hatóságokat is megkeresni a behatárolt terület szennyezettségének kérdésében. Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Építésügyi és Környezetvédelmi Irodája
kereste
meg
levélben
a
Közép-Dunántúli
Környezetvédelmi-,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget az ügyben, hogy az általunk lehatárolt közüzemi tömb területén található-e tartós környezeti szennyezettséggel terhelt ingatlan, vagy nagyobb terület. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség válaszolva a megkeresésre az alábbi választ bocsátotta a rendelkezésünkre a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 33 § (2) szerint a tartós környezeti károsodás tényének megállapítása esetén a felügyelőség határozatot hoz és azt a vázrajzzal együtt megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak a tartós környezetkárosodás tényének ingatlan – nyilvántartásba való feljegyzése végett. Ennek megfelelően az ingatlan – nyilvántartásba - mint közhiteles nyilvántartásban bejegyzett tartós környezeti károsodás tekintetében az illetékes körzeti földhivatal adhat információkat.
81/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Ezek után a Dunaújvárosi Körzeti Földhivatalt kereste fel adatszolgáltatás végett a Dunaújváros
Megyei
Jogú
Város
Polgármesteri
Hivatalának
Építésügyi
és
Környezetvédelmi Irodája, mely válaszként a következőket írta: „Környezeti szennyezettség ténye feljegyezve nincs és széljegyként sem szerepel a feljegyzés iránti kérelem”. Mivel a településfejlesztési akcióterületen a tulajdonosok információi szerint nincs nyoma szennyezett területnek, ezért az operatív fejlesztési koncepció nem tartalmaz kármentesítés részeként elvégzendő tevékenységeket. Vagyis a területen környezeti szennyezettség nem található, így a 2006. év folyamán remélhetőleg meghirdetésre kerülő ROP barnamezős beruházási pályázaton indulni nem tud Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata.
6.2.4. Fejlesztési elképzelések részletezése Dunaújvárosi Főiskola rehabilitációja, felújításai 1.
Tejgyár
épületében
kialakított
„C”
épületben
került
elhelyezésre
a
Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék és az Idegennyelvi lektorátus illetve a Média tanszék, mely a Déri János Kommunikációs Intézet nevet kapta. Továbbá a régi tejgyár épületei között található két raktárépület is, melyek rekonsrukcióját tervezik a jövőben. 2. A volt Fonoda épülete, jelenleg a Főiskola „A” épülete a. A megvásárolt fonoda épülete 8033 m2, melyből első ütemben 4223 m2-en „előadóterem és laboratóriumok” kerültek átalakításra PPP program keretében, ami várhatóan 2006. nyarára készül el. b. A második ütemben valósult meg a „könyvtár és multifunkciós terek” kialakítása a Főiskola által megnyert HEFOP pályázat keretében. Az 2350 m2-es épületrész munkaterület átadása 2006. november 8-án megtörtént c. A harmadik ütemben a maradék 1460 m2-en a Főiskola sportcsarnokot tervez kialakítani. 3. Informatikai „I” épület Informatikai „I” épület felújítása több lépcsőben történik. A külső burkolása és az új parkoló kialakítása már elkészült. PHARE pályázati finanszírozással történik az épület akadálymentesítése május - augusztus hónapban. További felújítások lesznek még szükségesek az Informatikai Intézetben, melyek becsült értéke körülbelül 60-70 m Ft-ot tesz ki, ezek tervezése jelenleg felmérés alatt áll. 82/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények 4. Főépület rekonstrukciója 2005. év nyarán tovább folytatódott a főépület felújítása, mely program keretében megújultak a Testnevelési Tanszék irodái és az öltözők, a Tanárképző Intézet irodahelyiségei, melyeket saját erőből finanszírozott az intézmény. Felújításra került a főépület 324. sz. tanterme is HEFOP- projekt keretében 6,5 m Ft összegben. A főbejárat is átalakításra került, új burkolatot kapott az aula és a lépcsőház, továbbá a főigazgatói folyosón található tanácsterem is a PPP program keretében újult meg. A Főiskola a jövőben is folytatni kívánja a fejlesztéseit a főépületen belül, ezekre vonatkozó tervek még kialakítás előtt állnak. 5. További jövőbeli elképzelések a. Gépészeti Intézet visszatelepítése az „M” épületbe. b. „B” épület felújítása: Az iskola a 35-ös kollégium mögötti épületére szükség van, viszont az épület rendkívül rossz állapotban van, ennek felújításával, hasznosításával kapcsolatos kérdések még kialakításra várnak. c. Átgondolást igényel még a diákétkeztetés kultúrált hosszútávú megoldása is. Ampliar Kft. a lebontott Kenyérgyár helyén multifunkciós szolgáltató központ megvalósítását tette lehetővvé. A szolgáltató központban helyet kapott egy látványpékség, egy Penny Market élelmiszer áruház is.
6.2.5. Stratégiai és operatív fejlesztési koncepció A közszféra (illetve a pályázó) operatív fejlesztési programja, melyet a pályázat keretében kíván megvalósítani Campus átjárhatóságának kialakítása A campus fogalma alatt azt a felsőoktatási komplexumot értjük, ahol egy területen (azonos helyrajzi számon) találhatók meg az egyetem – főiskolai hallgató/oktató tevékenységeinek szinterei (élettere) illeszkedve a városi környezetve. A campuson megtalálhatók az alábbi létesítmények: - oktatási (tanulási) létesítmények - előadótermek - szemináriumi helyiségek 83/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények - laboratóriumok - műhelyek - könyv- és médiatár - hagyományos könyvtári funkciók - elektronikus (e-learning, internet, stb.) szolgáltatások - sportolási lehetőségek, sportlétesítmények - kulturális és egyéb közösségi tevékenységek szinterei - konferencia centrum - kutatási és technológiai transzfer központok A Dunaújváros Főiskolai Campus további kialakítását gátolja, hogy a jelenlegi épületek egymás közelében ugyan, de egymástól elzártan, öt különböző területen (helyrajzi
számon)
helyezkednek
el.
A
területek
között
összeköttetések
megteremtése válik szükségessé (kisajátítással, terület ill. funkció cserékkel, stb.). A Főiskolának a közel 5 000 fős hallgatói létszámának megfelelően, szükséges volt a tantermeinek számát megnövelni. A megvásárolt területeken (tejgyár, fonoda) kialakított intézetek közötti átjárhatóság nem minden esetben megoldott. A „C” épület megközelíthetősége, melyben több tanszék székel (Idegennyelvi Lektorátus, Média Centrum, Kommunikációs Intézet és a Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék) csak a Dózsa György útról a Kallós Dezső utcán át lehetséges. Előzetes becslések alapján kb. 100 millió Ft-ra lenne szükség a beékelődött terület (DUTEX tulajdon) megvásárlásához, kiváltásához, hogy ott megoldhatóvá váljon az átjárhatóság. A tulajdonosok többszöri tárgyalások után sem tudtak megállapodni a területet illetően. Komplex szociális rendszer kialakítása a Kenyérgyári út 1-ben Hajléktalanok ellátása Dunaújvárosban Ahogyan az ország különböző területein, így városunkban sem lehet egészen pontosan meghatározni a hajléktalanok számát, hisz adatok megbízhatóan csak arról vannak, akik valamilyen ellátásban, illetve elhelyezésben részesülnek. A hajléktalanok között találhatók állandó hajlék nélküliek, akik végleg elveszítették lakásukat, kilátása, reménye sincs arra, hogy valaha is önálló lakáshoz jusson. A drága albérletet munkahely és kereset hiányában nem tudják megfizetni, így egyetlen lehetőségük a hajléktalan otthonban való elhelyezés.
84/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények A hajléktalanok másik csoportját az ideiglenes- átmeneti hajléktalanok képezik, akik valamilyen okból szállás nélkül maradtak. (válás, árverés, stb.) Ha még munkahelyét nem veszítették el, van egy kis megtakarított pénzük, reményük van a csak átmeneti jellegű elhelyezésük megoldására. A hajléktalanságnak a FEANTSA (Nemzetközi Hajléktalanügyi Szervezet) által adott meghatározás szerint négy nagy csoportja van: -
fedél nélküli emberek
-
lakás hiányában intézményben élő emberek
-
bizonytalan hajlékban lakó emberek
-
a lakhatási sztenderdnek nem megfelelő lakásban vagy nem megfelelő lakhatási körülmények között élő emberek.
Dunaújvárosban a hajléktalanok elhelyezési körülményei alapvetően kielégítik a jogszabályban előírt követelményrendszert. A város nappali melegedőt, éjjeli menedékhelyet, átmeneti otthont működtet számukra, és utcai szociális munkát biztosít egy civil kezdeményezés finanszírozásával. Az egységes hajléktalan kezelésnek azonban még mindig az a hiányossága, hogy nincs kialakítva az az épületegyüttes, ahol komplex módon megoldható lenne a differenciált szükségleteikhez igazított ellátásuk. Az intézményben elhelyezettek száma 125 fő (átmeneti szálló 45 fő, menedékhely 70-80 fő), a fedél nélkülieké 112 fő. A településen 250- 300 fő hajléktalanról van tudomásunk. A Kenyérgyári úti átmeneti otthon található a városközponthoz közel, mégis ipartelephez tartozó területen van. Óriási esélyt jelent a munkát keresők részére a városi és a piaci közelség. A Hajléktalanok Átmeneti Otthona az életvitelszerű tartózkodáshoz biztosítja a tárgyi feltételeket, és a szociális munka eszközeivel segítséget nyújt az elhelyezetteknek az önálló életvitelre. Szakmai
feladataik:
segíteni
a
lakókat,
hogy
rendszeres
jövedelemmel
rendelkezzenek, figyelni egészségügyi állapotukat, családi és társas kapcsolataik ápolása, hivatalos ügyeik segítése, közösségi élet szervezése, egyéni esetkezelés, szociális
csoportmunka,
személyre
szabott
segítség
a
szállóról
történő
továbblépéshez, szakmai munka összehangolása más hajléktalanokat ellátó intézményekkel. Életkor szerinti megoszlásuk: 11% 18-25 év, 13% 26-35 év, 24% 36- 45 év, 42% 4655 év. A családi állapotot tekintve az elváltak aránya a legmagasabb. Az iskolai 85/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények végzettséget tekintve 34% 8 általánost végzett, 5% nincs ez sem, a szakmunkás végzettségek aránya 42%, középiskolai 11%, felsőfokú 3%. Az átmeneti otthon egyik helyiségében került kialakításra a szociális információs iroda, mely további segítséget nyújt az utcán élő hajléktalanok részére. -
Információt ad a város szociális ellátásairól, közvetítés- segítés a szolgáltatások és intézmények igénybevételéhez, iratok, igazolványok pótlása, beszerzésük segítése, orvosi alapellátáshoz jutás segítése, ügyintézés,
munkahelykeresés,
közvetítés
a
jogi
tanácsadás
igénybevételéhez. Az éjjeli menedékhely mindazon hajléktalan személyeknek nyújt éjszakai pihenést, akik önellátásra, valamint a közösségi együttélés szabályainak betartására képesek. A menedékhely befogadja a krízishelyzetben lévő személyeket. A menedékhely szolgáltatásai: -
éjszakai pihenés biztosítása
-
személyi tisztálkodás, mosási lehetőség,
-
tisztálkodáshoz szükséges eszközök biztosítása,
-
személyes használati tárgyak biztonságos őrzése,
-
ételmelegítési lehetőség, étkezés,
-
szociális információk biztosítása.
A nappali melegedő feladata, hogy az utcán lévő hajléktalan személyek nappali ellátását, alapvető emberi igényeket kielégítse, biztosítsa az alapvető életvitelhez szükséges feltételeket, továbbá védelmet nyújtson az időjárás viszontagságai ellen. Ezeknek az ellátásoknak a személyi és tárgyi feltételeit felülvizsgálják, mindhárom ellátás esetében 2005. december 31-ig él a működési engedélyük, mert a tárgyi feltételek tekintetében épületbeli rekonstrukció szükségeltetik. Az optimális és komplex ellátási megoldást a Kenyérgyári épület teljes átalakítása jelentené a megfelelő épületrészek kialakításával. Erről a Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt.-nek létezik átalakítási terve, így jöhetne létre minden ellátás a kiválasztott, a pályázatban a Kenyérgyári út 1-ként jelölt házba. Dunaújváros Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének a hajléktalan ellátás tekintetében akkor következne be minőségi változás, ha az eddig nem megfelelő 86/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények épületekben kialakított ellátásait a szakmai színvonal és a költséghatékonyság jegyében összpontosítani tudná egy épületben, komplex módon kezelve kötelező feladatait. A területi elhelyezkedés, a kijelölt épület teljes körű ellátást nyújthatna a hajléktalan emberek számára. Az éjjeli menedékhely és a nappali melegedő közelebb kerülne, elérhetőbbé válna szolgáltatásaival, nem terhelné azokat a közterületeket, ahol most tartós a jelenlét, az átmeneti otthon szolgáltatásait bővítési lehetőséggel a nők számára is biztosítani lehetne. A komplexitás mindenképpen munkaerő átcsoportosítással, az épület adta lehetőségek teljes kihasználásával a minőségi változást eredményeznének, szervezeti és szolgáltatási szinten is. A fentiek miatt Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a jövőben a hajléktalanoknak
nyújtott
szolgáltatásokat
egy
épületkomplexumban
tervezi
biztosítani a jelenleg több helyszínen működő ellátás helyett. A Kenyérgyári út 1 szám alatti Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő épületbe az alábbi ellátások elhelyezése lenne szükséges: 1. Nappali melegedő, mely jelenleg 50 férőhellyel a Papírgyári út 10-ben működik. A szolgáltatás kihasználtsága indokolná, hogy az új helyszínen 60 férőhelyre történjen a kialakítás. 2. Éjjeli menedékhely, szintén a Papírgyári út 10-ben 45 férőhellyel, időszakosan 65 férőhellyel működő ellátás. Ajánlatos a férőhelyek számának 50 főre történő bővítése. 3. Hajléktalanok Átmeneti Otthona a Kenyérgyári út 6/b-ben 45 férőhellyel működő ellátás, melynek kihasználtsága folyamatosan magas, így indokolt az új helyszínen 50 főre emelni a szolgáltatás mértékét. 4. Szociális Információs Iroda: három éve működik a Kenyérgyári út 6/b-ben, melynek további biztosításához szükséges egy könnyen megközelíthető iroda kialakítása z új helyszínen. A komplex szociális ellátórendszer teljes körű kialakításához a további szolgáltatások beszerzése válik szükségessé: 2. Utcai Szociális Munkaközpont jelenléte a hajléktalan ellátásban rendkívül fontos, célszerű a feladatot ezen szolgáltatási körhöz csatolni. 3. Hajléktalanok Otthona: ápolást, gondozást, tartós bentlakást biztosító intézmény kialakítása pillanatnyilag 21 férőhellyel javasolt. 87/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények 4. Étkeztetés: szociális konyha kialakítására napi egyszeri melegételhez jutásra igény mutatkozik a hajléktalanok körében, mely jelenleg nem megoldott. Szükséges lenne egy tálaló konyha kialakítása. 5. Átmeneti férőhelyek kialakítása 2 ágyas szobákban, melyet házaspárok, élettársak illetve az átmeneti szállásról továbbköltözök igényelhetnének. Első körben 10 szoba kialakítása javasolt. A jogszabályi kötelezettségnek megfelelően a kötelezettségen túl lényeges lenne, hogy az ellátottak használni tudják a Kenyérgyári út 1. szám alatti épülethez tartozó udvart is. A fent említett szolgáltatásokat jelenleg mintegy 200 fő veszi igénybe, az egy helyre telepítés során szükség lehet továbbá nemcsak a betegszoba, hanem az orvosi rendelő kialakítására is. A komplex szociális ellátórendszer zavartalan működése miatt fontos lenne, hogy az ellátások külön-külön legyenek elérhetők, a dolgozók számára azonban a teljes épület átjárhatósága lenne célszerű. A Kenyérgyári út 1. szám alatti épület a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt. tulajdonában áll, mely ingatlan adatai a következők. Megtalálható a 4639 m2 telken egy központi, 2 szintes irodaépület, egy étkezőhelységnek helyet adó épület, 3 műhely és egy raktár helység, továbbá egy öltözőblokk. A fentebb felsorolt helységek összes hasznos lapterülete 2083 m2, továbbá az épületek mögött található egy közel 300 m2-es nyitott szín is, ahol jelenleg a DVG Rt. gépei találhatók. Infrastruktúra helyzete a közüzemi tömbben Közműhálózat felújítása A terület közműhálózattal jól ellátott, megtalálható a mai igényeket kielégítő gáz-, távhővezeték, TV-kábel, telefon, az egyesített csatorna és a vízvezeték is. A mát folyó beruházásokat is el tudja látni a meglévő közműhálózat. Útfelújítások, és szélesítés A terület jobb megközelíthetősége illetve a jobb forgalomelvezetési képessége miatt szükséges lenne a Kallós Dezső utca és a Kenyérgyári út közötti sarkot ismét átadni a gépjárműforgalomnak. Ezt az útszakasz előzőleg használták a gépjárművek, de a 88/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények Kallós Dezső utcai partfal állékonyságának romlására hivatkozva lezárták a területet. Érdemes megemlíteni, hogy a Kallós Dezső utca a korábbi években az érintett lakók többszöri kérésére került lezárásra. A lezárás okaként az épületek mozgása lett megjelölve, melyről a lakóházat üzemeltető szövetkezet mérési vizsgálatokat is bemutatott az épületek mozgására vonatkozóan. A mozgások egyik okaként a nehéz-gépjármű forgalmat jelölték meg. A távlati fejlesztési tervben a Kallós Dezső utca 16-18 m, és a Kenyérgyári út 17-18 m széles úttá kerül átalakításra. A hatályos rendezési terv is tartalmazza az érintett utak szélesítését. A mellékletben látható, hogy a közüzemi tömbként lehatárolt terület belső átjárhatósága nehézkes. Van olyan terület, mely megközelíthetősége nehezen megoldható. Továbbá
meghatározásra
került
a
Dunaújvárosi
Főiskola
épületei
közötti
átjárhatóságot biztosító legoptimálisabb megoldás, mely a DUTEX Rt. tulajdonában lévő területet érinti. A térképen ez is bejelölésre került. A területen a főiskola és a bevásárlóközpont általi beruházással szükségessé válik a megfelelő számú parkolóhely kialakítása is. Mindezen fejlesztések és a meglévő parkolóhelyek száma 703 db helyet tesz ki, amelyek megvalósításának helyei szintén fel lettek tüntetve a mellékelt térképen. Továbbá a régi „lengyel” piac (Majakovszíj út, 684 hrszú) helyén kerülnek kialakításra a Főiskola további parkolóhelyei. A magánszféra által a közszféra fejlesztései nyomán megvalósítható építési programok Bevásárló központ létesítése a Kenyérgyári úton A tervezett üzletközpont létesítésére a Dunaújvárosi Önkormányzat 14.349-8/2005 számú jogerős határozatában építési engedélyt adott. Az engedélyezett beépítés során – a lebontott kenyérgyár helyén – bevásárlóközpont épül. Az engedélyezett beépítés keretes jellegű, mely U alakban elhelyezett épületeket tartalmaz. A beépítés a piac felé nyitott, ott parkolóhelyek vannak a térszínen kialakítva. A közszféra (illetve a pályázó) operatív fejlesztési programja, melyet a jövőben, illetve más pályázat keretében és egyéb forrásokból kíván megvalósítani Sportpálya áthelyezése a Kádár-völgy déli részébe 89/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények A Közüzemi tömb rehabilitációja című megvalósíthatósági tanulmány elkészültekor a tervek szerint a Dunaújvárosi Főiskola sportpályájának áthelyezése a Kádár-völgy déli részébe történt volna. Az idők folyamán azonban változás történt, hiszen a Dunaújvárosi Főiskola és a Lorántffy Zsuzsanna Szakközép és Szakmunkásképző Iskola egy 15 évre szóló együttműködési megállapodást kötött a sportpálya közös használatáról az alább részletezettek alapján kötetett. A pálya használatának időrendi beosztása a következőképpen alakul: délelőtt 50-50 %-ban használja a két intézmény a sportpályát kizárólag oktatási célokra, míg a délutáni órákban a Főiskola használja 50 %-osan és a fennmaradó 50%-ban egyéb városi sportegyesületek vehetik igénybe a Főiskola koordinálásával. Identitáspark kialakítása a Főiskola előtti téren Az Identitáspark a főépület előtti téren, a sportpályák helyén kerül kialakításra. A közpark 2006 nyarára lett kész teljesen a fonoda épületével együtt PPP program keretében. Első ütemben készült el a Főépület előtti terület térkövezése, a gyalogos és kerékpáros forgalom elvezetése járda és kerékpárút kialakításával. A Dózsa György útról a nyomdához vezető út egyirányúvá vált. Elkészült a tér közepén található medence alapozása, a tér körüli parkolók kialakítása. A park megnyitásra került a Kossuth Lajos utca felé is. Kollégium felújítása Dózsa György út 33. számú kollégium Rombauer Gábor tervei alapján készült el 2004. szeptemberére, amelynek keretében 3200 m2-nyi terület került átalakításra, melyben 80 db 2-3 ágyas szoba, közösségi helyiségek (étkezők, főzőhelyek, társalgók) kerültek kialakításra, ezek 170-175 fő elhelyezésére alkalmasak. A beruházás értéke közel félmilliárd forintot tett ki. Dózsa György út 35-37-es számú kollégiumok átalakítása is megkezdődött már a következő ütemezéssel: a.
A 35-ös kollégium területátadása 2005. november 10-én megtörtént, a belső bontási munkálatok megkezdődtek. A belső felújítások várhatóan 2006. februárjára készülnek el.
b.
Ezek után a hallgatók a 37-es kollégiumból átköltözhettek a felújított épületbe és 2006. márciusában elkezdődhettek a 37. számú épület belső munkálatai.
90/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények c.
Legkésőbb 2006. szeptemberére elkészült a 35- és 37-es kollégiumok külső felújítása is.
A kollégiumok 7. emeletén apartmanok kialakítását tervezte a főiskola, ahol a fiatal, pályakezdő tanárok és a főiskola vendégei kapnak helyet. Elsősorban a nyári hónapokban az épületek szabad kapacitását kihasználva a Főiskola szállodai szolgáltatásokat is kíván nyújtani. A két kollégiumi épület beruházási összege közel 1 milliárd Ft, melyet PPP program keretében valósítanak meg. Uszoda élményfürdővé alakítása A Fabó Éva Sportuszoda a közüzemi tömb program szervesen képező része, azonban befektetők érdeklődése által külön projektként beindult a tervezése és a megvalósítása.
91/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
7. Mellékletek 7.1. SWOT analízis Belső feltétel Erősség: bármely belső kapacitás, amely segít a Gyengeség: belső állapot, vagy bármely belső hiány, lehetőségek kihasználásában és a veszélyek elleni amely
erősségek
és
lehetőségek
kihasználását
harcban.
veszélyezteti.
8. A terület befektetési szempontból felértékelődött
1. A hajléktalan elhelyezés akut probléma
21. A Főiskola rendelkezik stratégiai tervvel
2. A Kenyérgyári út Vasmű kerítés közötti terület
22. A Kenyérgyár tulajdonosai is rendelkeznek már közüzemi infrastruktúrája nem kiépített (csatorna, víz, rövid távon megvalósuló fejlesztési tervvel
csapadékvíz, szennyvíz)
23. Az Önkormányzat is rendelkezik a hajléktalanok 3. Erősen széttagolt tulajdoni struktúra szociális ellátására vonatkozó hosszú távú tervvel 24.
Az
önkormányzat rendelkezik
5. Jelenlegi helyzet gátolja a Főiskolai Campus
hosszú távú megvalósulását
fejlesztési elképzeléssel (Intercisa 2015)
6.
Rendezetlen,
rossz
közlekedési
viszonyok,
26. A Főiskola előtti közpark terve elkészült, PPP-ben átjárhatatlanság, 10KV-os vezetékre (volt Fonodai indul a fejlesztés
főbetáp kábel) ráépítettek, néhány belső ingatlan
27. Az Önkormányzat és a Főiskola között jó az tűzrendészeti szempontból aggályos együttműködés
7. Belső területek feltárása nem megoldott
28. A Főiskolai Campus fejlesztése megindult
14. A terület jövőjével kapcsolatban nincs ma olyan
35. Kialakuló együttműködési szándék az érintettek koncepció, melyet minden érintett elfogadna között
15. A magán és a közszféra együttműködési formái
39. TISZK pályázat beadása
kialakulatlanok 16.
Ma
nem
teljes
körűen
ismerjük
a
terület
fejlesztésében érdekeltek körét 20. A Kallós Dezső utca és a Kenyérgyári út sarok az útlezárás miatt „holt térré” vált 25.
A
célterületre
vonatkozóan
nincs
elfogadott
akcióterv 32. A település-mérnöki integrált szemlélet sokszor hiányzik a döntés-előkészítésben és a -hozatalban 33. Az akció terület közlekedési feltárása nem megoldott 43. A területi adottságok nagyban akadályozzák, hogy a Főiskola szervesebben bekapcsolódjon a város életébe 45. A Főiskolai kutatások nincs számottevő hatása a város gazdasági szereplőinek tevékenységére 46. A terület a városi közfunkciók gyakorlásában alulreprezentált
92/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények 47. Nincs kialakult, egységes városkép a területen 48.
Tapasztalat
és
tudás
hiány
a
terület
rehabilitációban Külső feltétel Lehetőség: olyan külső körülmény vagy jellemző, Veszély: bármilyen külső trend vagy körülmény, amely amelyre tevékenységet lehet építeni az átfogó cél kedvezőtlenül
befolyásolhatja
az
átfogó
cél
elérése érdekében
megvalósítását
13. A véderdő funkciót adottságként kell kezelni
4. Jelentős érdek-ellentétek (vállalkozók, vállalkozók
29.
A
fejlesztések
eredményeképpen
a
helyi és a Főiskola között, vállalkozók és az önkormányzat
befektetők erősödhetnek
között)
31. A terület image jóval alacsonyabb, mint az az 9.
A
rendezetlen
viszonyok
korlátozzák
az
elhelyezéséből következne
ingatlanfejlesztési lehetőségeket
36. Jelentős pályázati lehetőségek nyílnak
10. Üzleti érdekek és a rendezési terv előírásai
38. A Főiskola innovációs potenciálja generálhatja a ellentmondásban állnak és korlátozzák a befektetőket környező vállalkozások fejlesztéseit 40.
A
Főiskola,
mint
tudásközpont
11. A Hőközpont és infrastruktúrája erősen korlátozza szorosabb a terület komplex hasznosítását
kapcsolatba kerülhet a várossal
12. A nagyfeszültségű légvezeték korlátozza a Kádár-
41. Több közszolgálati funkció kerülhet a területre
völgy hasznosítását
42. Területet terhelő városszerkezeti problémák 17. Sok esetben a tulajdonos és a terület használója enyhíthetőké válnak
nem ugyanaz 18. Sok esetben a deklarált tulajdonos és az ingatlan használója által jelenleg végzett tevékenység eltérhet (az egyes területek jogállása nem tisztázott) 19. Patthelyzet alakult ki a Főiskolai Campus Táncsics M. utca, Kallós D. utca és a Dózsa Gy. út közötti terület összekapcsolásának ügyében 30.
A
célterületen
kialakult
viszonyok
jelenleg
akadályozzák a város további fejlődését 34. A pillanatnyi gazdasági előnyök dominálnak 37. A pályázatoknál a dunaújvárosi kistérség nem hátrányos helyzetű 44. Jogszabályi háttér hiányos
93/96
Kistérségi Kormányzati Intézmények
7.2. PROBLÉMAFA
A célterületen kialakult viszonyok jelenleg akadályozzák a város tovább fejlődését (30)
A terület a jelenlegi állapotában a fejlesztési
A terület-rehabilitációs tevékenység
elképzeléseknek nem felel meg
feltételei nem adottak
Innováció hiánya
Területi körülmények rendezetlenek
Infrastruktúra rendezetlen
Emberi erőforrás tényezői
Együttműködés – partnerség
Jelenlegi helyzet gátolja a
hiányosak
kialakulatlansága
Főiskolai Campus megvalósulását (5)
A Főiskolai kutatásoknak nincs számottevő hatása a város gazdasági szereplőinek tevékenységére (45) A terület a városi közfunkciók
A célterületre vonat-
A hajléktalan elhelyezés akut
Tapasztalat és tudás hiány a terület
kozóan nincs elfogadott
probléma (1)
rehabilitációban (48)
akcióterv (25)
A rendezetlen viszonyok korlátozzák az A magán és a közszféra
gyakorlásában alulreprezentált (46)
Belső területek feltárása nem
A település-mérnöki integrált
megoldott (7)
szemlélet sokszor hiányzik
A terület jövőjével kapcsolatban nincs
döntés-előkészítésben és -
ma olyan koncepció, melyet minden
együttműködési formái kialakulatlanok a helyi gyakorlatban (15)
hozatalban (32) A Kenyérgyári út Vasmű kerítés közötti
érintett elfogadna (14)
ingatlanfejlesztési lehetőségeket (9)
Üzleti érdekek és a rendezési terv előírásai ellentmondásban állnak és korlátozzák a befektetőket (10)
terület közüzemi infrastruktúrája nem Nincs kialakult, egységes
kiépített (csatorna, víz, csapadékvíz,
A területi adottságok nagyban
városkép a területen (47)
szennyvíz) (2)
akadályozzák, hogy a főiskola szervesebben bekapcsolódjon
Sok esetben a deklarált tulajdonos és az ingatlan
Rendezetlen, rossz közlekedési viszonyok, átjárhatatlanság,
használója által jelenleg végzett tevékenység eltérhet (az
10KV-os vezetékre (volt Fonodai főbetáp kábel) ráépítettek,
egyes területek jogállása nem tisztázott) (18)
néhány belső ingatlan megközelítése tűzrendészeti szempontból aggályos (6)
Az akció terület közlekedési
A nagyfeszültségű légvezeték
feltárása nem megoldott (33)
korlátozza a Kádár-völgy hasznosítását (12)
Erősen széttagolt tulajdoni struktúra (3)
Jelentős érdek-ellentétek (vállalkozók, vállalkozók és az önkormányzat között) (4)
A Hőközpont és infrastruktúrája
út sarok az útlezárás miatt „holt térré”
erősen korlátozza 94/96 a terület komplex
vált (20)
hasznosítását (11)
összekapcsolásának ügyében (19)
Ma nem teljes körűen ismerjük a terület fejlesztésében
A pillanatnyi gazdasági előnyök dominálnak (34)
A Kallós Dezső utca és a Kenyérgyári
Főiskolai Campus Táncsics utca, Kallós utca és a Dózsa Gy. utcai közötti területen
vállalkozók és a Főiskola között,
Sok esetben a tulajdonos és a terület használója nem ugyanaz (17)
a város életébe (43)
Patt helyzet alakult ki a
érdekeltek körét (16)
Kistérségi Kormányzati Intézmények Alakuljanak ki olyan viszonyok, amelyek hosszú
7.3. CÉLFA
távon szolgálják a célterület és a város fejlődését
A terület állapota feleljen meg a fejlesztési
A terület-rehabilitációs tevékenység feltételei
elképzeléseknek
alakuljanak ki
Élénküljön az innováció
Területi körülmények váljanak
Rendeződjenek az
Emberi erőforrás tényezők
Jöjjenek létre az
A Főiskolai Campus és a
rendezetté
infrastrukturális feltételek
álljanak rendelkezésre
együttműködés és
célterület-rehabilitációja
partnerség keretei
kerüljön összhangba
A Főiskolai kutatásoknak legyen számottevő hatása a város gazdasági szereplőinek
A célterületre vonat-
tevékenységére
kozóan készüljön
A területen jelenjen meg több
elfogadott akcióterv
A hajléktalan-elhelyezés problémája hosszú oldódjon meg
Álljon rendelkezésre tapasztalat és
A rendezett viszonyok segítsék elő az
tudás a terület-rehabilitáció témájában
ingatlanfejlesztési lehetőségek megvalósulását
Kerüljenek feltárásra a belső
közfunkció
területek
Készüljön olyan koncepció a terület jövőjéről,
A település-mérnöki
A magán és a közszféra
Üzleti érdekek és a rendezési terv
integrált szemlélet
együttműködési formáit ismerjék meg
előírásai közeledjenek egymáshoz
legyen alapelv a
és alkalmazzák a helyi gyakorlatban
és segítsék a befektetőket
amelyet az érintettek mindegyike ismer és a
A Kenyérgyári út Vasmű kerítés közötti
döntés-előkészítésben
többsége elfogad
terület közüzemi infrastruktúrájának
és -hozatalban
Alakuljon ki egységes
A kialakítandó területi adottságok
Találjunk megoldást a
felmérése készüljön el (csatorna, víz,
járuljanak hozzá, hogy a főiskola
Főiskolai Campus
csapadékvíz, szennyvíz)
szervesen bekapcsolódjon a város
Táncsics utca, Kallós
életébe
utca és Dózsa Gy. utca
városkép a területen
közötti terület
Alakuljanak ki rendezett, átjárható közlekedési viszonyok, a Tisztázódjanak az ingatlanokhoz
10KV-os vezeték (volt Fonodai főbetáp kábel) ráépítését és
kapcsolódó jogi viszonyok
a belső ingatlanok tűzrendészeti kialakítását vizsgálják felül
Alakuljon ki érdekközösség a szereplők között (vállalkozók, vállalkozók és a Főiskola, vállalkozók és az önkormányzat között)
Az akcióterületet
A Kádár-völgy nagyfeszültségű
közlekedésileg rendezzék
légvezetékét vegyék figyelembe a tervezéskor
A Kallós Dezső utca és a
A Hőközpontot és infrastruktúráját
Kenyérgyári út sarok az
vegyék figyelembe a célterület
útlezárását vizsgálják felül
hasznosításának tervezésekor
95/96
összekapcsolására
Ismerjük meg teljes körűen a terület fejlesztésében érdekeltek körét
A pillanatnyi gazdasági előnyök mellett erősödjön a stratégiai együttműködés szerepe
Kistérségi Kormányzati Intézmények
8. Ellenőrző kérdések 1. Határozza meg a kistérség fogalmát. 2. Osztályozza legalább egy módszer szerint a kistérségeket. 3. Sorolja fel a 2007 előtt működő hálózatokat. 4. Ismertesse a kistérségi megbízotti hálózatot. 5. Ismertesse a vidékfejlesztési menedzser hálózatot. 6. Ismertesse a térségi tanácsadói hálózatot. 7. Ismertesse a falugazdász hálózatot. 8. Miért jött létre a Kistérségi Koordinációs Értekezlet? 9. Ismertesse a Kistérségi Koordinációs Értekezlet jelentőségét. 10.2007-től milyen hálózatok állnak, álltak munkába? 11.Ismertesse a LEADER referensi hálózatot. 12.Mi a Helyi Vidékfejlesztési Iroda szerepe? 13.Hogyan lehetne megfogalmazni az intézményreformot? 14.A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése? 15.A képviselő-testület feladat,- és hatásköre? 16.A képviselő-testület szervei? 17.A képviselő-testület működése? 18.A képviselő-testület szerveinek működése? 19.A képviselő-testület döntései? 20.A polgármesteri hivatal? 21.A jegyző? 22.Az önkormányzati intézmények? 23.A többcélú kistérségi társulások (TKT) szabályozása? 24.A TKT társulási megállapodása? 25.A TKT megalakulása, működése? 26.A TKT társulási tanács feladat-, és hatásköre? 27.A kistérségi fejlesztési tanácsok szabályozása? 28.A kistérségi fejlesztési tanácsok összetétele?
96/96