Kistérségi Kilábalás

Bihar Fejlődéséért Egyesület 4010 Berettyóújfalu, Bocskai u. 15.

Kistérségi Kilábalás A családok helyzetének, az adósságcsapdából való kitörés lehetőségeinek vizsgálata a Berettyóújfalui kistérségben Bánfalvi Győző és Hamvas László közreműködésével a tanulmányt írta

Dr. Béres Csaba

TÁMOP-5.3.5.-09/1-2010-0017 Berettyóújfalu 2012

1

TARTALOM Bevezetés ................................................................................................... 3  1. Az adósságcsapdáról – nemzetközi kitekintéssel................................... 5  1.1. Az adósságcsapda fogalma, keletkezésének társadalmi-gazdasági okai ....................................................................................................... 5  1.2. A globális adósságcsapda............................................................. 19  1.3. Kiút az adósságcsapdából ............................................................ 28  2. Adósságcsapda, hátralékosság, mint társadalmi probléma Magyarországon ...................................................................................... 31  2.1. A hitelcsapda................................................................................ 33  2.2. A hitelcsapda kezelésére tett kormányzati intézkedések .............. 36  2.3. Közüzemi számla hátralékosság .................................................. 38  2.4. A hátralékosság, mint társadalmi probléma kezelése ................... 41  3. A Berettyóújfalui kistérség adottságai, társadalmi-gazdasági jellemzői ................................................................................................................. 47  4. A Berettyóújfalui kistérségben élő családok helyzetének vizsgálata ... 65  4.1. A vizsgált háztartások főbb jellemzői .......................................... 65  4.2. A vizsgált háztartások foglalkozási és jövedelmi helyzete .......... 69  4.3. Lakásviszonyok és energiafogyasztás .......................................... 92  4.4. Eladósodottság, közműdíj hátralékosság.................................... 105  4.5. A családok életszínvonala .......................................................... 108  4.6 A település életviszonyainak a megítélése .................................. 113  5. Az adósságkezelési program tapasztalatai ......................................... 131  6. Kiút az adósságcsapdából – egy komplex fejlesztési program alapjai ............................................................................................................... 140  6.1. Kiút a válságból: a fenntartható, globális zöld gazdaság építése 140  6.2. A zöld gazdaság építése az Európai Unióban ............................ 143  6.3. A munkanélküliségből, az adósságcsapdából, a szegénységből való kitörés lehetősége a lokális, zöld gazdaság építésével a Berettyóújfalui kistérségben ............................................................. 148  IRODALOM.......................................................................................... 163  Mellékletek ............................................................................................ 168  1. Az adatfelvétel során alkalmazott kérdőív ......................................... 168  2. TANÁCSADÁSI NAPLÓ ................................................................. 190  3. Mentorok beszámolói ........................................................................ 195  Karika Róbert: „Kistérségi kilábalás” (program értékelés) ............... 195  Kiss Józsefné: Kistérségi kilábalás ................................................... 200  Juhász Nikolett: Adósságkezelési esetleírások ................................. 204 

2

Bevezetés állapota, alacsony szintű képzettsége, rossz munkaerő-piaci pozíciója. A gyakran népes családok a szegénység, a munkanélküliség és az adósság pokoli hármasának csapdájában vergődnek. A családok csupán kisebb hányadában érzékelhető felelőtlen gazdálkodásnak és pazarlásnak csak alárendelt szerepe volt e társadalmi csapdahelyzet kialakulásában, így a tanácsadás, az adósságkezelési ügyintézésben való segítségnyújtás bár jelentősen enyhítette az érintett családokra nehezedő nyomást, azonban az alapvető okokat, a munkanélküliséget, a szegénységet nyilvánvalóan nem szüntethette meg, így az adósság újratermelődést az esetek jó részében nem sikerült megállítani.

A Bihar Fejlődésért Alapítvány a TÁMOP-5.3.5.-09/1-20100017 számú pályázat keretében nyert támogatással 2011-ben adósságkezelési programot indított a Berettyóújfalui kistérségben. A projekt megvalósításának első szakaszában 20, szociális segítésben jártas szakembert képeztek ki adósságkezelő mentorrá. A program további részében a kistérség településein 209 család adósságkezelésére került sor, amelynek során a mentorok a fizetési hátralékba, és sok esetben adósságcsapdába került családok számára nem csak tanácsadással szolgáltak, hanem kapcsolatba léptek a közmű számlákat kibocsátó szolgáltató vállalatokkal, és sikerült ügyfeleik számára fizetési könnyítéseket, részletfizetési lehetőséget biztosítani.

Nyilvánvalóvá vált, hogy olyan komplex programra lenne szükség, amely a tünetek enyhítésén túlmenően oki kezelést képes biztosítani, és a többszörösen hátrányos helyzetű családok számára a csapdahelyzetből való kitörés lehetőségét is megteremti. Egy ilyen program kidolgozásához, amely az Alapítvány jövőbeli tervei között

A projekt végrehajtása során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az adósságcsapdához vezető okok között a legnagyobb szerepe a munkanélküliségnek, és az abból származó jövedelmi szegénységnek van, amit még súlyosbított az érintett családokban élők rossz egészségi 3

nyosan határoztuk meg a megkérdezendők számát. A településeken belül az egyes utcák nevük, valamint az utcákban élők házszámuk alapján véletlen kiválasztással kerültek be a mintába. Az adatfelvétel eredménye 992 értékelhető kérdőív volt, amely ugyanennyi háztartás, valamint az azokban élő 1770 18 éves és idősebb személy életviszonyairól, az adóssággal küzdők arányáról, továbbá az adósságcsapdából való kitörés lehetőségeivel kapcsolatos véleményükről adott információt.

szerepel, azonban szélesebb körű tájékozódásra volt szükség. Ezért az Alapítvány a mentorok és önkéntesek bevonásával széleskörű adatgyűjtésbe kezdett. A vonatkozó nemzetközi és hazai kutatási eredmények értékelése, valamint a mentorokkal, a kistérségben levő települések polgármestereivel, civil szervezetek vezetőivel készített félig strukturált interjúk tapasztalatai alapján kidolgozott kérdőívvel 2012 nyarának végén adatfelvételre került sor 12 településen, a kistérség két városában, Beretytyóújfaluban és Komádiban, valamint kisebb lélekszámú és népesebb községekben. A lépcsőzetes kiválasztás során a térségi lefedettségre is törekedve Berekböszörmény, Bojt, Furta, Kismarja, Komádi, Körösszakál, Mezőpeterd, Nagykereki, Told és Váncsod községek lakói közül népességará-

A kérdőíves adatfelvétel mellett feldolgoztuk a 209 adósságkezelő naplóban szereplő információkat is, ezek alapján esetleírások is készültek. Az így gyűjtött információk értékelése alapján került sor egy jövőbeli, komplexebb program alapjainak a felvázolására.

4

1. Az adósságcsapdáról – nemzetközi kitekintéssel 1.1. Az adósságcsapda fogalma, keletkezésének társadalmi-gazdasági okai a hitelezők, de a kamatlábak, vagy a visszafizetési feltételek egyoldalú megváltoztatása a hitelező által ugyancsak az adósok helyzetének a kilátástalanságát fokozza.1 Elterjedt az a felfogás, hogy az adósságcsapdában vergődők maguk tehetnek sanyarú helyzetükről, mert felelőtlenül vettek fel hiteleket, rabjává váltak saját fogyasztásuknak, nem tudtak ellenállni a fogyasztáscentrikus gazdaság szirénhangjainak, a csábítóan kedvezőnek tűnő hiteleknek. Minden bizonnyal ez is szerepet játszik az eladósodás társadalmi méretű csapdává válásában. Valójában e széles körben ható és veszélyes társadalmi jelenségnek strukturális okai vannak, a gazdaság és a társadalom mélyrétegeiben végbemenő torzulások következményeiről van szó. Az elmúlt három évtized társadalmi-gazdasági folyamatainak, a

Az elmúlt évtizedekben követett fenntarthatatlan növekedési pálya eredményeként kitört és elhúzódó válsággal kapcsolatban, a nemzetközi sajtóban az egyik leggyakrabban emlegetett fogalommá vált az adósságcsapda, amelyben nem csak egyének, családok, vállalkozások, hanem települések, sőt nagy számban országok is vergődnek. Adósságcsapdáról akkor beszélhetünk, amikor kezelhetetlené válik az eladósodás, a bevételek nem elégségesek az esedékes törlesztések fizetéséhez, a kamatok halmozódnak, és kilátástalannak látszik az adósság visszafizetése. Az adósságcsapda mélyül, amikor egy család, egy vállalkozás, vagy akár egy önkormányzat újabb hitelt próbál felvenni ahhoz, hogy a már meglevő adósságát fizetni tudja. Az adósságcsapda nagyobbá és mélyebbé válik azáltal, hogy az eladósodottak egyre drágábban juthatnak újabb hitelhez, vagy amikor a késedelmesen fizetőket büntető kamatokkal sújtják

1

Debt Trap. http://www.businessdictionary.co m/definition/Debt-Trap.html

5

tatni gyermekét, kicserélni a megtervezett, mesterséges elavulás miatt idő előtt tönkre ment háztartási gépeit, javíttatni a megélhetéséhez nélkülözhetetlen gépkocsiját, vagy akár gyógyítatnia magát és hozzátartozóit. Az elosztási viszonyok eltorzulása, a társadalmi egyenlőtlenségek extrém mértékű növekedésének elkerülhetetlen következménye a munkanélküliséggel, az elszegényedéssel és az eladósodással jellemezhető szociális válság, amely környezeti-, energia-, és élelmiszerválsággal társulva sújtja a kedvezőtlen globális hatásokkal szemben védtelen embereket.2 A múlt század hetvenes éveitől kezdve, a gazdaság szerkezeti átalakulásával, a globalizáció előrehaladásával összefüggésben a munkanélküliség az első számú társadalmi problémává vált szerte a világon. Forrása a több mint egymilliárd főt érintő

fenntarthatatlan növekedési pályának elkerülhetetlen következménye egy többszörös, pénzügyi, gazdasági és szociális válság, amelynek egyik megnyilvánulása a munkanélküliség magas szintje, az elszegényedés és az eladósodás. Adósságcsapdához vezetettek azok az ösztönző pénzügyi struktúrák is, amelyek arra csábították az egyéneket, hogy hosszú távú adósság-kötelezettségeket vállaljanak fel olyan feltételekkel, amelyek valójában erőteljesen kedveztek a hitelnyújtónak, és nem a hitelt felvevőknek. Miközben a bankok nyakló nélkül nyújtották a hiteleket, és valósággal rátukmálták a fogyasztókra a hitelkártyákat, a rövidtávú profitnövelési hajsza miatt a munkavállalóknak egyre kevesebb bérrel kellett megelégedniük, ami a vásárlóerő, a fizetőképesség csökkenésével járt, hozzájárulva a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanásához. A gazdasági növekedés hasznát egyre nagyobb mértékben sajátította ki a lakosság felső néhány százaléka, ami törvényszerűen vezetett a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez, az eladósodáshoz, mert az emberek növekvő hányada csak hitelek felvételével tudta tanít-

2

Michael Renner: Making the Green Economy Work for Everybody. In: State of the World 2012: Moving Toward Sustainable Prosperity. Worldwatch Institute, 2012. http://www.worldwatch.org/system /files/SOW12%20Summary%20% 28Chapter%201%29.pdf

6

végbement egy olyan szerkezeti átalakulás, amelynek során az iparilag fejlett országok lesodródtak arról az extenzív ipari növekedési pályáról, amelynek hajtóereje a bányászat, a nehézipar, a viszonylag kevés tudást, de sok nyersanyagot tartalmazó termékek sok energiával való előállítása volt a szalagrendszerű tömegtermelés formájában. A fejlett országok rákényszerültek egy posztindusztriális növekedési pályára, amelynek a lokomotívja a tudás-intenzív termelés mellett a szolgáltatatói ágazat bővülése volt. A termékekben, ahogy csökkent a nyersanyaghányad, és növekedett a tudás által hozzáadott érték, egyre kevesebb bányára, vasra és acélra volt szükség, a nehézipar leépült, tömegesen kerültek az utcára az ágazatban foglalkoztatott emberek. A technikai fejlődés, az ipari termelés komplex gépesítése és automatizálása ugyancsak az iparban korábban nagy tömegben alkalmazott munkaerő leépítéséhez vezetett. A mezőgazdaság iparszerűvé tétele, a munkaerő, mit költségtényező lehető legnagyobb mértékű kiiktatása, szerves trágya helyett műtrágya, kapa helyett gyomirtó, az élelmiszertermelésben a természetes alap-

szegénységnek a fejlődő világban, és kiváltója az alsó osztályok tartós szegénységének, az alsó középosztály elszegényedésének a fejlett országokban. A munkanélküliség, a szegénység és az eladósodás, valamint a globális pénzügyi és gazdasági válság összefügg egymással. A munkanélküliség és az eladósodás ok és okozat is egyszerre. A válság a korábbinál magasabb szintre lökte a munkanélküliséget, másfelől az ingatlanpiac összeomlásában, amely az elsütő billentyű szerepét játszotta a válság kirobbanásában, ugyancsak döntő szerepe volt a munkanélküliségnek: a munkájukat vesztett emberek nem voltak képesek fizetni a gyakran jelentős mértékű jelzáloghiteleiket. A munkanélküliség emelkedését és tartósan magas szinten való fennmaradását a gazdasági növekedés ciklikussága mellett (nagyobb mértékben és meghatározóbb módon) három alapvető folyamat okozta:  a gazdasági szerkezeti átalakulása,  a globalizáció,  a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. A múlt század hetvenes éveitől kezdve a fejlett országokban 7

tókba, és nem a javításra, ezáltal a takarékosságra ösztönöznek. Eredménye az un. jóléti szemét hihetetlen méretű megszaporodása, a javító ágazat összeszűkülése, munkahelyteremtő képességének megszűnése. A gazdaság szerkezeti átalakulásával összefüggésben kell megemlítenünk a pénzügyi ágazat, mint szolgáltatás előtérbe kerülését. A pénz, mint forgalmi eszköz veszít a jelentőségéből, ellenben növekszik spekulációs eszközként való felhasználása. A pénz elszakadása az aranytól, a nyakló nélkül forgalomba bocsátott pénz mennyiségének a növekedése, amely többszörösen meghaladta az utóbbi években a forgalmazott termékek és szolgáltatások értékét, párosulva a pénzügyi termékekkel való spekulációs kereskedés állami kontrolljának liberalizálásával, egy olyan spekulatív gazdaságot eredményezett, amely nem a termelés és a forgalmazás, a reálgazdaság bővülését szolgálta, hanem kevés ember gyors meggazdagodását. Nyilvánvaló, hogy a spekulatív gazdaság burjánzásának nincs érdemi foglalkoztatás bővítő hatása, sőt, a készpénzforgalom csökkenése, az átutalások számítógépes elter-

anyagok, gyümölcsök helyett mesterséges ízfokozók alkalmazása a foglalkoztatottság drasztikus csökkenését eredményezte. Ugyancsak a gazdaság szerkezeti átalakulásához tartozik a tőkekoncentráció a kereskedelemben. A nagy kereskedelmi hálózatok előretörése a hagyományos kiskereskedelem leépülésével, az ágazatban foglalkoztatottak számának nagy mértékű csökkenésével járt együtt. Egy bevásárló központ, amely hatalmas forgalmat generál, e forgalomhoz képest elenyésző számú árufeltöltőt és pénztárost, valamint kisegítő személyzetet alkalmaz. A bevásárló központokban gyakorlatilag nincsenek kereskedők, az alulképzett, és rosszul fizetett emberek gyakran képtelenek a vásárlókat megfelelően tájékoztatni az ott forgalmazott, gyakran csak 4-5 évi használatra tervezett tartós fogyasztási eszközökről sem. A mesterséges elavulás betervezése értelmetlené teszi a javító-szerelő szolgáltatást, mert sokszor gazdaságosan nem lehet ezeket az eszközöket megjavítani. A lábbelik többsége egy szezonnál többet nem bír ki, de minek is bírna, mikor a reklámok a kidobás divatját sulykolják a fogyasz8

polarizációt eredményezve. Az iparosított mezőgazdaság erőszakolt elterjesztése a fejlődő országokban az ott honos, hagyományos mezőgazdaság megsemmisülését hozta magával, rettenetes környezeti károkkal, a paraszti tömegek elszegényedésével együtt járva, amely a világtörténelemben eddig páratlan, tömeges méretű városba való áramlást generált. A fejlődő világ rendkívül gyors urbanizációja azonban megdöbbentően szélsőséges városfejlődést eredményezett. Egyfelől vannak a sok milliós lakosú metropoliszok a maguk csillogó üvegpalotáikkal, hivalkodó üzletközpontjaikkal, a kis létszámú gazdasági és politikai elit fényűző lakónegyedeivel, másfelől a koncentrált nyomor, a gazdag városrészeket gyűrűként körbe ölelő nyomortelepekkel, bádogviskókkal, a csatornák, közművek teljes hiányával. A globalizáció egyetlen, zömében pozitív fejleménye a nemzetközi biztonság növekedése a kölcsönös függés révén, amit nagyban elősegített a közlekedési, szállítási, energetikai, távközlési és információs technológiai struktúrák összekapcsolódása, amely lehetőséget adna a jólét, a kultúra világmé-

jedése, az ágazat technikai fejlődése inkább az itt foglalkoztatottak számának a csökkenéséhez és nem a növekedéséhez vezet. A globalizáció, ez a világméretű, először a gazdaságban meginduló, de aztán egyéb területeken is végbemenő integrációs folyamat, ugyancsak csökkentette a foglalkoztatottság szintjét a fejlett országokban, annak következtében, hogy az ipari termelést növekvő mértékben szervezték ki olyan országokba, ahol a nyersanyagok mellett a nagyon olcsó munkaerő is rendelkezésre állt. A tőkemozgás mögött új piacok keresése is motiváló tényező volt, mert a fejlett országokban egyfelől telítődött számos fogyasztási termék piaca, másfelől várható volt, hogy az iparosítás következtében meglóduló gazdasági növekedés a nagy népességű fejlődő országokban hatalmas, addig kielégítetlen piacokhoz juttatja a globalizálódó tőkét. A fejlődő országokban az ipari fejlődés fellendülése egyébként pozitív hozadéka volt a globalizációnak, de ezen országokban az erőteljesebb gazdasági növekedés fenntarthatatlan folyamatokat is elindított, óriási környezeti és társadalmi károkat okozva, szélsőséges társadalmi 9

néhány százaléka által, erősítette a gazdaság szerkezeti átalakulásának, valamint globalizációnak a munkahelycsökkentő hatását. Az egyenlőtlenségek növekedését, azt, hogy a pénz azokhoz vándorol, akiknek a fogyasztása nem generál a belső piacon érdemi foglalkoztatás-bővülést, rendszerint azzal az ideológiával próbálják mentegetni, hogy a nagyobb jövedelem több beruházást, nagyobb növekedést, több munkahelyet jelent, vagyis a növekedés haszna lecsepeg az alsóbb osztályok szintjére is. A gond csak az ezzel az ideológiával, hogy a valóságban a gazdaság nem így működik. Lehetséges, hogy a statisztika gazdasági növekedést jelez, miközben a foglalkoztatás stagnál. Valószínű, hogy a gazdasági mítoszok közé kell sorolnunk az a nézetet, hogy a gazdasági növekedés minden esetben bővíti a foglalkoztatást. Az USA-ban pl. a 2009-es visszaesést követően 2010-ben már újra gazdasági növekedés volt észlelhető, amely megelőzte a válság előtti szintet is, de ez nem járt együtt a munkahelyek számának a növekedésével.

retű elterjesztésére is, ha élnének, és nem visszaélnének ezzel a hihetetlen technikai haladással. Ugyanakkor e technikai bázis által is felgyorsított világpiaci integráció, a nagymértékű, egymástól való függés a világgazdaságban az árú-, de főleg a pénzpiacok reakcióinak hisztérikussá válását is elősegíti. A világ bármely részében, ha mond egy politikus, vagy egy pénzügyi guru (vagy akit annak tartanak) valami riasztót, az képes egész világra kiterjedő pánikot kiváltani a pénzügyi spekulánsok, szépítsünk: pénzügyi befektetők körében. Valójában a gazdasági válságnak, és benne a magas munkanélküliségnek, a szegénységnek és az eladósodásnak a legalapvetőbb oka a társadalmi egyenlőtlenség fokozatos növekedése, amely a globalizáció munkahelyeket csökkentő hatása mellett döntő szerepet játszott a társadalom nagy többségét kitevő lakosság fizetőképességének csökkenésében. Ez fokozott mértékben vezetett a belső piac beszűküléséhez, a kistermelők tönkremeneteléhez. Az elosztási viszonyok eltorzulása, a gazdasági növekedés hasznának a kisajátítása a lakosság felső

10

A következő ábra ezt a tendenciát szemlélteti: A GDP nagyságának és a munkahelyek számának alakulása az USA-ban 2007-2011 között3

3

Krugman, P. a New York Timesben megjelent írása alapján a YES magazin cikke: 3 big myths about jobs today. Lies, Damned Lies, and Economics. Busting 3 big myths about jobs today. YES Magazin, Sept 01, 2011. http://www.yesmagazine.org/issues/new-livelihoods/lies-damned-liesand-economics

11

tett, a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálására létrehozott ENSZ bizottság megállapítása szerint a globális gazdasági válság fő oka a főbb társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenség, ezen belül a jövedelmi egyenlőtlenség növekedése országokon belül és kívül.5 Ennek két következménye van. Az első az összes kereslet csökkenése. A legnagyobb gazdasági hatalommal és politikai befolyással rendelkező csoportok úgy tudják megváltoztatni az elosztási viszonyokat, hogy a gazdasági növekedés haszna náluk csapódjon le. Ahogy az említett ENSZ bizottság megállapította, a pénz azoktól, akik azt alapvető szükségletük kielégítésére tudnák költeni, elvándorol azokhoz, akik túlságosan jó módban élnek ahhoz, hogy azt könnyedén el tudnák költeni szükségleteik fedezésére. Ehelyett pazarló életmódju-

Az USA-ban, 2011 májusában, 4,7 munkanélküli jutott minden egyes új munkahelyre. Ez a szám nem ment az utóbbi 29 hónap alatt 4,3 fő alá. 2001 és 2008 között is háromszor annyi ember keresett munkát, mint amennyi betöltetlen munkahely állt rendelkezésre. Gyakran hangoztatott mítosz az is, hogy ha a nagyvállalatok és a gazdagok adóját csökkenti az állam, akkor azok a többletpénzt munkahelyek teremtésére fordítják. Ezzel szemben tény, hogy a válság után a gazdasági szervezetek kezén hatalmas pénzöszszegek halmozódtak fel. A szervezetek rekord mennyiségű pénzen ülnek, pl. az USA-ban több mint 80 milliárd dolláron. Ugyanúgy a nagybankok 1,6 ezer milliárd USD tartalék felesleggel rendelkeznek, amelyet nem kölcsönöznek, mert félnek, mert kivárnak. 2008 előtt a többlettartalékok sohasem voltak nagyobbak, mint 3 milliárd dollár. Ez a helyzet 2009 óta áll fenn. De a munkanélküli ráta nem változott.4 A közgazdasági Nobel díjas Joseph STIGLITZ által veze-

5

Vandemoortele, Milo: WithinCountry Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London, 2009. http://www.odi.org.uk/resources/d ownload/4165.pdf

4

Az adatok forrása: lásd az előző hivatkozást.

12

Az utóbbi három évtizedben – miközben átmeneti visszaesésekkel ugyan, de állandó gazdasági növekedés volt a világban – ennek a fellendülésnek a haszna növekvő mértékben főleg a felső jövedelmi osztályokhoz vándorolt. A közepes és alacsony jövedelemmel bíró csoportok reálbér rátája stagnált vagy csökkent a világ országainak többségében a felső jövedelmi csoportokhoz viszonyítva. Az USA-ban pl. a háztartások legnagyobb jövedelmű, felső 20 százaléka 1967-ben az ország összes jövedelmének 44 százalékát birtokolta, 2003-ban már 50 százalékát. Ezzel szemben, a háztartások legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százalékának részesedése 4 százalékról 3,4 százalékra csökkent ugyan ezen időszakban. A következő oldalon levő ábra ezt mutatja.

kat finanszírozzák vele, amelylyel semmiképpen sem teremtenek nagyobb mértékű pótlólagos keresletet az adott ország alapvető gazdasági ágai (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, stb.) számára, már csak azért sem, mert a többlet pénz nagyobb hányadát mind fogyasztási, mind beruházási céllal külföldön költik el, nem beszélve a jövedelmek adózás alóli kimenekítéséről külföldi, offshore cégekbe. A felsőbb jövedelmi csoportok megtakarításaik jó részét nem csak részvényekbe, hanem luxusingatlanokba (nem kis részben külföldön), aranyba, ékszerekbe, műkincsekbe fektetik, amelyek bár növelik a GDP-t, (mert az egy forgalmi mutató), az adott ország gazdasága számára azonban holt tőkét jelentenek, mert jelentős számú új munkahelyet nem hoznak létre, a foglalkoztatottságot érdemben nem javítják.

13

Jövedelemmegoszlás az USA legfelsőbb és legalsóbb 20 százaléka között 1967-20036

6

Vandemoortele, Milo: Within-Country Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London, 2009. http://www.odi.org.uk/resources/download/4165.pdf

14

számos olyan következménnyel jár, ami alááshatja a növekedést. VANDEMOORTELE, Milo a Nobel díjas J. STIGLITZ nyomdokain haladva az alábbiakban foglalta össze az egyenlőtlenség növekedésének következményeit:  Legyengíti a társadalmi szerződést, amely megalapozza a szociális kohéziót és a politikai stabilitást egy országban. A magas jövedelmi egyenlőtlenség magas bűnözési rátával, konfliktusokkal és alacsonyabb életkilátásokkal jár együtt.  Állandósítja az elszámoltathatósággal kapcsolatos problémákat a kormányzati intézményekben.  Csökkenti annak a valószínűséget, hogy a gazdasági és szociális politika képes olyan növekedést generálni, ami lehetővé teszi a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok integrálását és emberi fejlődését.  A gazdagabb csoportok képesek olyan mértékben befolyásolni a politikát, hogy tartósan biztosítani tudják gazdasági előnyeiket, pl. a regresszív adózás, vagy a közbeszerzések, a közpénzeknek egy

Az ábra egyértelműen bizonyítja a jövedelmi szakadék mélyülését a lakosság legfelső (vörös trendvonallal ábrázolt) 20 százaléka és legalsó (fekete vonallal ábrázolt) 20 % jövedelmi helyzete között. (A baloldali függőleges tengely a felső 20 %, a jobboldali függőleges tengely az alsó 20 % részesedését mutatja az összes jövedelemből.) A gazdasági globalizáció is növelte a profitrátát, miközben a munkajövedelmeket lefelé nyomta. Az új évezredben a profitráta négy évtizedes csúcsot ért el, mialatt az átlag munkás reálbére stagnált vagy hanyatlott. A közepes jövedelmű keresők reálbére is egy helyben állt, miközben a leggazdagabbak jövedelme nőtt. Az egyenlőtlenség és a társadalmi polarizáció az országok széles körében erősödött. A növekvő egyenlőtlenség következményei a társadalom minden alrendszerében, így a gazdaságban is jelentkeztek, miközben az egyenlőtlenség elmélyülése aláásta a társadalmi és politikai stabilitást is. Számos vizsgálat bizonyította azt, hogy az egyenlőtlenség károsan hat a növekedésre. A jövedelmi egyenlőtlenség, különösen, ha magas szintet ér el, 15



állami intézményrendszer képtelen kezelni. A növekvő jövedelmi egyenlőtlenség politikailag fenntarthatatlan állapotokat eredményez. A magas egyenlőtlenség kapcsolatban van a politikai instabilitással, amely makro-ökonómiai ingatagságot okoz. Az egyenlőtlenség magas szintje a társadalomban olyan tevékenységekbe sodorja bele az embereket, amelyek kívül vannak a piacgazdaságon (pl. illegális drogkereskedelem, bűnözés, stb.), ezzel hozzájárulnak a politikai és szociális instabilitás erősödéséhez. A politikai és társadalmi stabilitás hiánya a gazdaság széteséséhez vezethet, mert az ingatag társadalmi viszonyok, a kiszámíthatatlan politika aláássák a piacgazdaság alapját, a kiszámítható jövőt, és a társadalmipiaci szereplőkbe vetett bizalmat, elbátortalanítja a megtakarításokat és a beruházásokat. Az egyenlőtlenségek növekedése éppen ezért állandósítja a makrogazdasági instabilitást növekvő politikai és szociális instabilitás mellett.

olyan allokációja révén, amely érdekeiket inkább szolgálja, semmint az ország egészének jólétét. Elmélyíti a makro-ökonómiai instabilitást az által, hogy az alacsony jövedelmű háztartások kevésbé lesznek képesek alkalmazkodni a gazdasági megrázkódtatásokhoz.7

A jövedelmi egyenlőtlenség növekedésének másik következménye a társadalmi és politikai instabilitás veszélyének fokozódása. Számos tanulmány kimutatta, hogy azokban az országokban (pl. LatinAmerikában, Afrikában, Ázsiában), ahol magasak a jövedelmi különbségek, gyakran alakulnak ki súlyos szociális feszültségek és válságok, amelyeket a gyenge és rendszerint korrupt 7

Vandemoortele, Milo: WithinCountry Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London, 2009. http://www.odi.org.uk/resources/d ownload/4165.pdf

A magas egyenlőtlenség gátolja a gazdasági növekedést is, mert körülbástyáz olyan érdekeket, amelyek megakadályozzák a 16

ra is, adósságcsapdába taszítva azokat.8 Az IMF közgazdászai Michael KUMHOF és Romain RANCIERE ugyancsak felvázoltak egy gazdasági modellt, amely képes leírni az alapvető jellemzőit annak a kapcsolatnak, amely az egyenlőtlenség, az adósság és a pénzügyi válság között fennáll. 1983 és 2007 között az USA-ban az 5 százalékot képező leggazdagabb háztartásoknak a jövedelemből való részesedése 22 százalékról 34 százalékra növekedett, miközben az összes háztartás adósságállományának a jövedelmekhez viszonyított aránya megduplázódott. Mindazonáltal, ahogy arra Kumhof és Ranciere rámutatott, a fogyasztási egyenlőtlenség mérsékeltebben növekedett, mint ahogy a jövedelmi egyenlőtlenség. Az egyetlen módja annak, hogy a fogyasztás magas szintje megmaradjon a szegény- és közép-

politikai reformokat. A befolyásos csoportok abba az irányba nyomják a politikát, hogy az inkább védje az előjogaikat, mintsem hogy versenyt és a növekedést generáljon. Ez ma világosan megmutatkozik az USA-ban, akár az egészségügyi, akár a klímatörvénnyel kapcsolatos vitákat vesszük szemügyre. Más kutatások azt támasztják alá, hogy szoros kapcsolat van a válság, a munkanélküliség és az eladósodás között. Raghu RAJAN és Robert REICH arra a következtetésre jutottak, hogy a kemény pénzügyi válságnak és a magas munkanélküliségnek mélyebb okai vannak. Szerintük a jövedelmi egyenlőtlenségek állandó növekedése, valamint az átlagjövedelmek stagnálása kényszerítette a szegényeket és a középosztálybelieket a rendkívül magas eladósodásra, ami aztán fokozatosan vezetett el a pénzügyi válság kialakulásához. Amikor látszani kezdett, hogy a fizetőképesség csökkenése a gazdasági növekedést is mérsékli, akkor olcsó hiteleket próbáltak rátukmálni még a szegényebb háztartások-

8

Gourinchas, Pierre-Olivier & Obstfeld, Maurice, Consumption Inequality, Income Inequality and Global Imbalances UC Berkeley, NBER and CEPR. http://ceg.berkeley.edu/research_1 11_560369194.pdf

17

hoz és az adósságcsapdához vezető társadalmi-gazdasági folyamatokat az alábbi ábrán összegezzük:

osztálybeli fogyasztók stagnáló jövedelme mellett, a növekvő eladósodás. Más szavakkal, az adósság jövedelmekhez viszonyított arányának növekedése elkerülhetetlenül a szegény- és középosztálybeli háztartásokra koncentrálódott. 1983-ban a háztartások leggazdagabb 5 százaléka esetében az adósság– jövedelem arány 80 százalék volt, szemben a háztartások alsó 95 százalékánál mért 60 százalékkal. A gazdagabbak tehát az 1980-as években élve az olcsó, alacsony kamatozású hitel-lehetőségekkel, inkább hitelből vásároltak, mintsem hogy megtakarításaikhoz nyúltak volna hozzá. Húsz évvel később a helyzet drámaian megfordult, a háztartások leggazdagabb 5 százaléka esetében az adósság-jövedelem arány 65 % lett, szemben a háztartások alsó 95 százaléka esetében mért 140 százalékkal. Kumhof és Ranciere szerint a növekvő eladósodás növeli a kockázatát a pénzügyi válságnak, amely termelési vesztességekhez, a bűnözés növekedéséhez, és nagyobb fokú munkanélküliséghez vezet.9 Az eladósodás-

The Globalist, november 15. 2010 http://www.theglobalist.com/storyi d.aspx?StoryId=8810

9

Prakash Loungani: The Global Unemployment Crisis: Costs, Causes, Cures

18

Az adósságcsapdához vezető folyamatok •globalizáció •a gazdaság szerkezeti átalakulása •fenntarthatatlan növekedési pálya gazdasági  torzulások •spekulatív gazdaság erősödése, buborékok kialakulása többszörös (pénzügyi‐,hitel‐, gazdasági‐, energia‐, élelmiszer‐,  környezeti, stb.) válságok kialakulása •az elosztási viszonyok torzulása •a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése

•

gazdasági  válság

a munkanélküliség növekedése •eladósodás •a fizetőképesség csökkenése, a szegénység növekedése • a válság elhúzódása, rossz kezelése, az adósságcsapda elmélyülése •

szociális  válság 

1.2. A globális adósságcsapda globalizáció következtében az egész világra való kiterjedését. A globális pénzügyi válságot enyhítendő, a teljes összeomlást megelőzendő a világ fejlettebb részében a kormányzatok az emberiség történetének legnagyobb pénzügyi mentőakcióját hajtották végre. 2008-ban az USA-ban 700 milliárd dollárt emésztett fel a bankmentő csomag, de 2010-ben az USA kormányzata már 3,7 ezer milliárd dollárt fordított pénzügyi mentőakcióra és kötvényvásárlásokra. Ha ehhez hozzászámítjuk a

Claus VOGHT és Roland LEUSCHEL: The Global Debt Trap (A globális adósságcsapda) című könyvükben részletesen bemutatják azt a folyamatot, amely a globális adósságcsapda kialakulásához vezet. A kiváltó okok között említik az USA pénzpiaci liberalizációját, az olcsó hitelek dömpingjét, a gazdaság különböző ágazataiban a gyors profitszerzés vezérelte buborékok kialakulását, majd az ingatlanpiac összeomlását követően a pénzügyi válság kirobbanását az USA-ban, valamint a 19

Jeff RANDALL a brit adósságcsapda időzített bombájáról írt a The Telegraph 2012. augusztus 9.-i számában. Az angliai háztartások másfél ezermilliárd font adósságot halmoztak fel jelzáloggal, hiteltúllépéssel, hitelekkel és hitelkártyával, közeleg a végítélet napja Randall szerint. A másfél ezermilliárd font egyéni adósság, ami jelzálogban, személyi kölcsönben, hitelkártya tartozásban van, veszedelmesen magas, csak azt jelzi, hol tartanak ma az angolok, és nem azt, hogy merre haladnak. Az angol magánadósság a parlamenti ciklus végig közel 50 százalékkal növekedhet. 2015-ben az előrejelzések szerint az egyéni adósság elérheti a 2,12 ezermilliárd fontot. Egy átlagos brit felnőtt 29.500 fonttal tartozik, ami az átlagjövedelmek 123 százalékát teszi ki. Ha a háztartások meg akarják őrizni életszínvonalukat, további hitelfelvételre kényszerülnek, ami a szerző szerint valóságos pénzügyi rémálomhoz fog vezetni. A

kormányzat által vállalt garanciákat, amelyek a banki betétekre, a hitelpiacok működésére vonatkoztak, akkor a pénzügyi mentőcsomag teljes összege egyedül az USA-ban elérte a 14 ezer milliárd dollárt. Ha pedig figyelembe vesszük az európai kormányzatok által vállalt kötelezettségeket is, akkor a válságenyhítés költsége a világ e két fejlett régiójában már meghaladja a 20 ezer milliárd dollárt. Ahogy a két szerző fogalmaz: a bankrendszer és a pénzpiacok megmentése a globális adósságcsapdából az USA és Európa államháztartásait kizsigerelte és létrehozta a békeidőkben mért legnagyobb deficitet. Csaknem minden iparilag fejlett ország történelmük legnagyobb adósságcsapdájában találta magát. Ez adósságcsapda olyan kiterjedt és olyan mély, hogy alapvetően meghatározza a politika mozgásterét, a vezetők valamennyi politikai lépését, befolyásolja a befektetők minden döntését, nem ritkán hisztérikus reagálásokat váltva ki belőlük, de alapvetően hat az állampolgárok milliárdjainak életére, fogyasztására, társadalmi-politikai aktivitására is.10

How to Escape the Danger and Build a Fortune. Published by John Wikey & Sons, Inc. Hoboken, New Yersey, 2011. http://www.amazon.com/dp/04707 67235/ref=rdr_ext_tmb

10

Claus Vogt and Roland Leuschel: The Global Debt Trap:

20

A 2008-as hitelválság meztelenre vetkezette a briteket, a pénzügyi hatóságokat példa nélkül álló intézkedésre kényszerítve a kamatlábat illetően. A bázisráta 0,5 %-ra való leszállításával az Angol Nemzeti Bank haladékot adott a takarón túlnyújtózott fogyasztók számára. Ez elhalasztotta az utolsó ítélet napját számukra, de ahogy a bankkormányzó Mervyn King nemrégen rámutatott, „a rendkívüli adósság alapproblémája nem fog megszűnni.” Randall szerint valóban nagyon veszélyeztetett helyzetbe kerültek a brit fogyasztók az infláció és a munkanélküliség borzalmas kombinációja által, amely felborította a belső gazdasági egyensúlyt.11 Egy banki vizsgálat NagyBritanniában 2010-ben azt találta, hogy a háztartások egyharmada semmit sem tesz félre. Egy szupermarket csoport által végezett vizsgálat pedig azt állapította meg, hogy 10 fogyasztójuk közül három minden hónap végén kifogy a pénzéből. Sokan ezek közül hitelkártyával

háztartási adósság, beleértve a jelzálogot is, az átlagos 55.800 fontról 81.700 fontra emelkedik, csupán négy év alatt, 2015ig. A jelzálogteher 1,25 ezermilliárd font egyéni adósságot jelent, ami a brit Költségvetési Hivatal szerint csökkenni fog az ingatlanárak átlagos 20 százalékos esése miatt. Randall úgy látja, hogy a brit fogyasztók eladósodása nem a bankcsődök és az azt követő recesszió következménye, hanem az 1997 és 2007 között követett angol kormányzati politika eredménye, amely a fellendülést kívánta tartósítani a lehetőségeken felüli költekezéssel. Ezáltal egy vudu gazdaság kezdett kiépülni, amelyben érthetetlenül bíznak a pazarlás mágiájában. A következmény egy olyan növekedési modell lett, amely megkövetelte, hogy a vevő kimerítse az összes elérhető hitelforrást és aztán találjon egy újat. A maximális költés vált normává, majd a válság kitörése után a minimális. A lakáspiacon is hókusz-pókusz varázslatok folytak. Amikor nagy űr támadt az átlagos lakásár (2006: 200.000 font) és az átlagfizetés (25.000 font) között, ki lett töltve az „kreatív megoldásokkal”, olyan hitelekkel pl., amelyek nagyobbak voltak, mint a lakás értéke.

11

Jeff Randall: The debt trap time bomb The Telegraph, Thursday 09 August 2012 http://www.telegraph.co.uk/financ e/comment/jeffrandall/8859082/Th e-debt-trap-time-bomb.html

21

Will HUTTON a The Guardian 2012. május 13.-i számában megjelent írásában azt állítja, hogy elképesztő méretű adósságcsapda fenyegeti Európa egészét. Ez az adósságcsapda gonosz és rendíthetetlen. Görögország az első áldozata az adósságcsapdának. De vele együtt Spanyolországnak is kemény dilemmával kell szembesülnie. Miközben a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége a közös valuta megtartását részesíti előnyben, a dolgok jelenlegi állása szerint az euró-övezetben maradás a megszorítások végtelen sorát kényszeríti rá a csapdába esett országokra, ugyanakkor az övezet elhagyása a bankcsődök, a hiperinfláció lehetőségével, az életszínvonal drámai esésével járhat. Az adósságcsapda akkor kezelhető, ha az országok növekedése és az infláció elég magassá válik ahhoz, hogy többletjövedelmek képződjenek a vállalatoknál és a háztartásoknál, hogy képesek legyenek fizetni a részleteket és meg tudjanak szabadulni az adósságtól. De ha a gazdaságok elkezdenek összeszűkülni, miközben a privát adósság óriási, az adósság nem lesz kezelhető. Ha a gazdaságok

vásárolnak, (amelynek kamata 18,5 %), amely a pénzhiányra gyors, de fenntarthatatlan megoldást kínál. A nemzeti bank dilemmája az, hogy ha az alapkamatot alacsony szinten rögzítik, azzal fűtik az inflációt, amely felfalja a reáljövedelmeket, aránytalanul megsebezve azokat, akik a jövedelmi skálán alul vannak. 5,2 %-os fogyasztói árindex inflációnál és 5,5 %-os kiskereskedelmi árindexnél az árak háromszor gyorsabban növekednek, mint az átlagjövedelmek (1,8 %). Ha viszont az alapkamat emelkedik, akkor az adósság is nő, és egyre több hitel dőlhet be. A vészhelyzetet fokozza, hogy 350.000 lakóház negatív fedezetet jelent, mivel a hitel összege magasabb, mint az ingatlan értéke. A Fogyasztói Hitel Tanácsadó Szolgálat szerint 6,2 millió brit háztartás „pénzügyileg sebezhető”, ezen belül 3,2 millió háztartás három havi elmaradásban van a törlesztéssel, vagy különféle, az adóssággal kapcsolatos eljárás alatt áll. Ez egy időzített bomba, ami akkor robban, ha a kamatlábak emelkedni fognak.12

12

L. az előző hivatkozást.

22

Az IMF és a Világbank közös, 2012 október 10-13 között, Tokióban tartott éves konferenciáján a globális gazdaság felépülésének gyengeségét, annak okait vizsgálták. A szemináriumokon megállapították, hogy ma a globális gazdaság és a pénzpiacok soha nem látott bizonytalansággal szembesülnek. Az államadósság szintje magas, miközben a pénzügyi stabilitás veszélyeztetett. A fejlett gazdaságok – különösen Európában – állnak a makro pénzügyi feszültségek középpontjában. Ugyanakkor a feltörekvő gazdaságok sem védettek a válságjelenségektől. Globálisan több mint 200 millió ember munkanélküli, számos európai országban kétszámjegyű a munkanélküliség, a fiatalok munkanélkülisége aggasztóan magas. A 200 millió munkanélküli zöme fiatal, olyanok, akik képzettek, de vagy soha nem dolgoztak, vagy tartósan munkanélküliek. E fiatalok képezték a tömegbázisát az „Arab Tavasznak” nevezett forradalmi megmozdulásoknak, valamint főleg ők álltak az USA-ban, majd több fejlett országban is megjelenő, Occupy Wall Street

visszaesése elhúzódik, az értékük is esik, miközben az adósság nő. Ez az adósságcsapda. Görögországban a megszorítások miatt a gazdaság továbbzsugorodik, miközben az adóság reálértéke nő. Változtatni kell az eddigi politikán. Ennek első jele lehet, hogy az Európai Központi Bank felfüggesztette inflációs célját és a növekedésre fókuszált. Hutton szerint Európának szüksége van a nagyobb inflációra. A formálódó Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszközt meg kell duplázni, és olyan alapba kell fektetni, amely képes kölcsönözni az EU tagországainak és bankjainak. Várhatóan létrejön egy 250 milliárd eurós európai infrastruktúra program, amelyet az Európai Befektetési Bank fog finanszírozni. A közös pénz adósságcsapdáját meg kell törni, és az eurót úgy kell kezelni, mint a dollárt. Ez az EU és Németország számára az igazság pillanata. Reménykednünk kell, hogy a helyzet magaslatára fognak emelkedni.13 13

Will Hutton:This crushing debt trap threatens to bring down the whole of Europe The Observer, Sunday 13 May 2012 http://www.guardian.co.uk/comme ntisfree/2012/may/13/will-huttoneuro-in-danger

23

Amíg a gazdasági fellendülés nem lesz erőteljesebb, az eladósodott egyének és családok képtelenek lesznek csapdahelyzetükből kitörni. Cathy PARETO szerint Amerika igazi hitelnemzet. A kormányzattól az egyszerű állampolgárokig a nemzet egésze rekordszintű adóssággal küzd. Az amerikaiak hitelkártya- mániások, mindennap ezt használják. De a hitel tartja olajozottan a pénzügyi gépezet kerekeit is. A szolgáltató vállalatok, a bankok, a munkáltatók rendszeresen hitelből próbálják bővíteni vállalkozásaikat, szolgáltatásaikat. A Szövetségi Bank jelentése szerint 1990 és 2005 között az USA teljes fogyasztói adóssága csaknem ötszörösére, 824 milliárd dollárról 2,2 ezermilliárd dollárra növekedett. A jelzálogkölcsönök nélkül az átlag amerikai 16.635 dollár adóssággal rendelkezik. 2008-ban az amerikaiak 55 százaléka rendelkezett hitelkártyával és tartott fent hitelkártya folyószámlát. Amíg 2003-ban az átlagos hitelkártya kamat 16,5 % volt, 2007-ben elérte a 19 százalékot. Pareto szerint a fogyasztók adósságának a szintje az utóbbi évtized-

(Foglaljuk el a Wall Street-et) mozgalom mögött.14 Az IMF szerint ma a világgazdaság alapvetően azzal szembesül, hogy az eladósodás magas szintje mellett a gazdasági növekedés alacsony szintű, ami alapvetően gátolja az adósságcsapdából való kitörést a nagyobb növekedés révén. Bár a világgazdaság felépülése folytatódik, az üteme nem csupán igen mérsékelt, hanem eddigiekhez viszonyítva még további lassulással kell számolni. Az IMF világgazdasági előrejelzése azzal számol, hogy fejlett gazdaságok 2012-re becsült 2 %-os növekedésével szemben 2013ban csak 1,5 százalékkal, a feltörekvő gazdaságok pedig a 2012es 6 százalékkal szemben 2013ban csak 5,6 százalékkal fognak bővülni.15

14

2012 Tokyo Annual Meeting International Monetary Fund – World Bank Group http://www.imfwb.2012tokyo.mof.go.jp/en/meetin gs/pos.html 15

World Economic Outlook October 2012 Coping with High Debt and Sluggish Growth International Monetary Fund

http://www.imf.org/external/pubs/f t/weo/2012/02/pdf/text.pdf

24

lakáshitelek esetében a 90 napnál régebben nem törlesztett hitelállomány is növekedett, 2012. június 30.-n arányuk elérte a 4.9 %-ot. Az autóvásárlási kölcsönök esetében a 90 napot meghaladó nem fizetők aránya 2012. második negyedévében 4,2 %-ot tett ki, ami az első negyedévhez viszonyítva (4,5 %) némi javulást mutatott.17 A nemzetközi irodalomban egyre többet foglalkoznak a tanulmányi hitelek csapda jellegével. A probléma reflektorfénybe állításában kiemelkedő szerepe volt egy fiatal amerikai újságírónőnek, Anya Kamenetz-nek aki 2004-ben, 24 éves korában kezdte írni az általa készített interjúsorozatra támaszkodva a generációs adóssággal kapcsolatos cikksorozatát, amiért a Village Voice sajtóorgánum Pulitzer díjra jelölte. (Anya Kamenetz volt az eddigi legfiatalabb újságíró, akit erre a díjra

ben exponenciálisan növekedett az USA-ban, a fogyasztók tízmilliói vannak csapdahelyzetben, mivel adósságuk romba dönti őket.16 Egy újabb jelentés szerint, amit az amerikai Federal Reserve Bank New Yorkban működő kutatási és statisztikai csoportja tett közé 2012 második negyedévéről, a háztartási adósságok 2008-as szinthez viszonyított csökkenéséről számol be. Ez a csökkenés kapcsolatban lehet a hitelhez jutás nehezebbé válásával, ezáltal az ingatlanhitelek csökkenésével, valamint a fogyasztás visszaesésével. Ezzel szemben az autóvásárlással kapcsolatos adósság, valamint a hallgatói kölcsönökkel kapcsolatos hitelállomány mérsékelten növekedett. A tanulmányi hiteladósság az USA-ban 2012 második negyedévére 303 milliárd dollárra nőtt, a hiteltörlesztésben 90 napon túli elmaradásban levők aránya a 2012 eleji 8,7 százalékról a második negyedévben 8,9 %-ra növekedett. A

17

QUARTERLY REPORT ON HOUSEHOLD DEBT AND CREDIT August 2012 FEDERAL RESERVE BANK OF NEW YORK RESEARCH AND STATISTICS GROUP ● MICROECONOMIC STUDIES http://www.newyorkfed.org/resear ch/national_economy/householdcr edit/DistrictReport_Q22012.pdf

16

Cathy Pareto: Credit And Debt Management: Introduction by http://www.investopedia.com/univ ersity/credit-debtmanagement#axzz2333gBpWE

25

halmoznak fel. E csapdahelyzet amiatt is mélyül, hogy a kormányzat egyre kevésbé támogatja a fiatal generációt, és teszi ezt olyan helyzetben, amikor kegyetlenül élessé vált a verseny a feltörekvő gazdaságokkal, Kínával és Indiával, és Amerikának óriási szüksége lenne versenyképes, jól képzett fiatal munkavállalókra.18 Az adósságcsapda elmélyüléséhez vezethetnek a magas kamatozású, rövid határidős kölcsönök is. Ezen kölcsönök igénybevétele a legbiztosabb út az elszegényedéshez. Ausztráliában pl. a tipikus ilyen kölcsönök 200-500 ausztrál dollárt tesznek ki, amit 2-4 hét alatt kell visszafizetni. A tényleges hitelkamat évi 400 %. E hiteleket főleg az alacsony jövedelműek veszik fel, rendszerint olyan mindennapi költségek fedezésére, mint az élelmiszervásárlás, egyes szolgáltatások igénybevétele, vagy gépkocsijavítás. Egy 2008-ban végzett fogyasztói tevékenységvizsgálat azt állapította meg, hogy ezt a hitelt felvevők 22 %-

jelöltek.) A cikksorozat összefoglalójaként jelentette meg a Generation Debt: Why Now Is A Terrible Time To Be Young (Generációs adósság: miért szörnyű ma fiatalnak lenni?) című könyvét, amelyben úgy érvel, hogy a tanulmányi kölcsönök és a hitelkártya adósság a változó munkaerő-piaci, és felelőtlen pénzügyi viszonyok között rontják a mai fiatal generációnak a gazdasági kilátásait. Amerikában ez az első olyan nemzedék, amely szüleinél roszszabb anyagi körülmények között él. Ennek oka, hogy a középosztályba való bekerüléshez nélkülözhetetlen felsőfokú végzettség megszerzéséhez a fiatalok kétharmadának tanulmányi hitelt kell felvennie, amelynek kamata elviselhetetlenül magas, miközben a többségük csak határozott idejű szerződéses, esetleg részmunkaidős, alulfizetett munkához jut, vagy szabadúszóként rendszertelenül jut jövedelemhez, ráadásul egészségbiztosítással sem rendelkezik. Mivel alacsony jövedelmi szinten élnek, az általában 17-23 ezer dolláros hallgatói kölcsön visszafizetése mellett megélhetésre már alig telik. Ezért kénytelenek hitelkártya folyószámlát nyitni, amelyen 35 éves korukig további 4000 dollár adósságot

18

Anya Kamenetz, Author, Generation Debt: Why Now Is A Terrible Time To Be Young http://gothamist.com/2006/02/02/a nya_kamenetz_a_1.php

26

A drága, rövid határidejű kölcsönöket nyújtó pénzintézetek úgy reklámozzák termékeiket, hogy ezek kivételes megoldási lehetőséget nyújtanak az átmeneti pénzhiányra. Azzal is indokolják létjogosultságukat, hogy hitelezési tevékenységükkel meggátolják az illegális uzsorakölcsönök elterjedését. Valójában azonban inkább rontják, mintsem javítják a hitelt igénybe vevők pénzügyi helyzetét, mivel újabb és újabb hitelfelvételre kényszerülnek, így sohasem szabadulnak meg az adósságspiráltól. E hitelezési ágazat éppen ebből él, a hitelfelvételek ismétlődéséből, így folyamatosan szivattyúzzák át a jövedelmet a szegény háztartásokból a profitot szerzők táborába, ezzel alapvetően hozzájárulnak a szegénység tartós fennmaradásához.21

a gépkocsijavításhoz, vagy gépkocsi regisztrációhoz használta fel a kölcsönkapott pénzt, 21 % közműszámlák kifizetéséhez, 18 % élelmiszer és más alapvető cikkek vásárlásához, és 11 % lakbér kifizetésére vette igénybe. A visszafizetés általában lakossági folyószámlán keresztül történik. A magas kamatok erőteljesen csökkentik az adósok jövedelmét, olyannyira, hogy sokszor nem marad elég pénzük a mindennapi megélhetésre. Vannak már Ausztráliában olyan szövetségi államok, amelyek törvénnyel próbálnak gátat venni a drága hitelek okozta csapdahelyzetek kialakulásának, és ezért az éves kamatláb nagyságát 48 %-ban maximalizálták. Azonban nem minden államban vezették be ezt a korlátozást.19 E hitelezési ágazat képviselői a magas kamatokat azzal indokolják, hogy az átlagos kölcsönzéshez viszonyítva nekik magasabbak a hitelnyújtással kapcsolatos költségeik, továbbá magasabb a bedőlt, vissza nem fizetett kölcsönök aránya is.20

Necessarily Mean Outrageous Profits? http://ir.lawnet.fordham.edu/cgi/vi ewcontent.cgi?article=1227&conte xt=jcfl 21

Nine myths about payday lending http://debttrap.org.au/research/nine -myths-about-payday-lending/

19

The facts about high cost loans http://debttrap.org.au/research/ 20

Aaron Huckstep: Payday Lendind: Do Outrageous Prices

27

1.3. Kiút az adósságcsapdából szabályozás, vagyis teljesíthető célkitűzések megfogalmazása, kiszámítható makro-pálya kijelölése a nemzetgazdaság fejlődése számára. Ezek nélkül a gazdaság nem fejlődhet, a foglalkoztatás érdemben nem bővülhet, a lakosság jövedelmi helyzete nem javulhat. Szükség van továbbá olyan gazdaságfejlesztési programokra, amelyek lehetővé teszik a kevésbé képzettek számára is a munkához, ezáltal a többlet jövedelemhez jutást. Ez alapvetően egy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható növekedési pályára való átállással valósítható meg. (Ennek elemei lehetnek pl. a lokális- és zöldgazdaság fejlesztése, energiahatékonysági és zöldenergia beruházások, organikus mezőgazdaság támogatása, a vízgazdaságba való beruházás, erdősítés, környezetvédelmi ipar, elektromos mobilitás stb. – csak néhány a sokféle lehetőség közül.) Ezen túlmenően szükséges a hitelezés jobb szabályozása is, hogy a pénzintézetek erőfölénye csökkenjen a fogyasztókkal, a hitelt igénylőkkel szemben. A kormányzatoknak kell maximalizálni az egyes hitel-

Az előzőekben részletesen bizonyítottuk, hogy az eladósodás és annak elmélyülése, az adósságcsapda kialakulása alapvetően strukturális okokra, a társadalomban és a gazdaságban globálisan végbement torzulásokra vezethető vissza. Döntően a kényszerek juttatják az embereket csapdahelyzetbe, nem pedig elsősorban saját felelőtlenségük, pazarló életmódjuk. A csapdahelyzet elmélyülésében természetesen az egyének és családok túlfogyasztása, a nem mindig racionális háztartásvezetése, esetenként pazarló életmódja, felelőtlen költekezése is szerepet játszhat, ezért az adósságkezelési, háztartás- és életvezetési tanácsadásnak is jelentős szerepe lehet, de ez nem oki, hanem csak tüneti kezelést jelent. Az oki kezelést az adósságcsapda esetében az idevezető társadalmi-gazdasági okok kiküszöbölése, a torzulások kiegyengetése jelenti, mindenekelőtt olyan szabályozási környezet kialakításával, amely hathatósan gátolhatja az adósságspirál kialakulását. Ilyen lehet pl. egy országban a költségvetési hiánnyal, az államadóssággal kapcsolatos reális 28

len és tisztességes vitamegoldási szolgáltatást, ami ingyenes a fogyasztók számára.22 Maradva még az ausztrál tapasztalatoknál, figyelemre méltó kezdeményezések vannak a rövid futamidejű, nagy kamatteherrel járó kölcsönök kiváltására. Ez olyan kamatmentes hitelek nyújtását jelenti, amelyeket karitatív szervezetek biztosítanak a rászorulók számára. Ilyenek pl. a Jó Pásztor közösségi ügynökség által nyújtott un. felemelő hitelek 8003000 ausztrál dollárig terjedően. Ezeket a hiteleket felhasználhatják élelmiszer és más alapvető cikkek vásárlására, lakbérhátralék kiegyenlítésére, jelzálogkölcsön fedezésére. Vásárolhatnak a nehéz anyagi helyzetben levők egészségbiztosítási kártyát is hitelből, pl. ezer ausztrál dollár értékben, amit kamatmentesen 12-18 hónap alatt fizethetnek vissza. Ugyancsak Ausztráliában az elektromos, a gáz, a víz, a telefon és internet szolgáltató társaságok is rendelkeznek olyan megoldásokkal, amelyek segítenek a velük kapcsolatban álló, pénzügyi nehézségekkel küzdő

termékek (diákhitel, hitelkártya, jelzálogkölcsön, stb.) kamatterheit, vagy a késedelmes fizetés esetén alkalmazott büntetőkamatokat, hogy elkerülhető legyen a csapdahelyzetek kialakulása. Az állam további segítséget adhat a bajba került adósoknak olyan szolgáltatásokkal, amelyek igénybevételével az adósság kezelhetővé, a csapdahelyzet elkerülhetővé válik. Pl. Ausztráliában ez alapvetően kétféle módon lehetséges:  ingyenes pénzügyi tanácsadó segítségének igénybevétele  a magas költségű hitelek kiváltásának lehetősége. Amennyiben az adósnak fizetési nehézségei támadnak, először a vele kapcsolatban álló pénzügyi, vagy egyéb szolgáltató szervezethez kell fordulnia. Ha az ügyfél nem elégedett az eredménnyel, akkor panasszal fordulhat az un. Külső Vita Döntési Mechanizmus keretében működő szervezetekhez. Ez leginkább a Hitel Ombudsman Szolgálat, vagy Pénzügyi Ombudsman Szolgálat lehet. A Hitel Ombudsman Szolgálat mind a fogyasztóknak, mind a pénzügyi szolgáltatóknak (hitelezőknek) biztosítja a függet-

22

Debt help http://debttrap.org.au/debt-help/

29

 pénzbeli segély  információ nyújtása, pártfogás, irányítás, közvetítés.23 Összegezve az elmondottakat: a többszörös válságból és a következményeként létrejött társadalmi csapdahelyzetből kitörni csak olyan szerkezeti változtatások révén lehet, amelyek fenntartható fejlődési pályára viszik a gazdaságot, mérséklik a társadalmi egyenlőtlenségeket, csökkentik a szegénységet. A szegénység csökkentése a fejlődő országokban, a gyorsuló elszegényedés megállítása a fejlett országokban a lehető legjobb üzlet az egész emberiség számára, a túlélés alapvető feltétele.

embereknek. Ha valaki nem tudja időben kifizetni a számláját, felhívhatja a szolgáltató vállalatot, amely rendszerint lehetővé teszi a számla kifizetését részletekben. Számos bank is hasonló gyakorlatot folytat, amely segíti az embereket a hitel visszafizetésében, pl. a jelzálogkölcsön törlesztésében. A Centrepay Ausztráliában egy ingyenes számlafizetési szolgáltatás, amely a fogyasztók számára lehetővé teszi a nagy öszszegű számlák kifizetése helyett egy olyan kezelhető összegben való havi, vagy negyedévi törlesztést, ami igazodik a fogyasztó pénzügyi helyzetéhez. Az Emergency relief – a kényszerhelyzeti tehermentesítés – egy megoldás a csapdahelyzet elkerülésére. Az ausztrál kormány támogat olyan szervezeteket, amelyek segítséget nyújtanak az embereknek pénzügyi krízisben a következő módokon:  fix értékű utalványok vásárlása (élelmiszer, közlekedés, gyógyszer utalványok)  részletfizetés egy szolgáltató, vagy lakást bérbeadó számlájára  természetbeni segítség: élelmiszer- és ruhacsomagok

23

Alternatives to high cost payday loans http://debttrap.org.au/debthelp/alternatives-to-high-costpayday-loans/

30

2. Adósságcsapda, hátralékosság, mint társadalmi probléma Magyarországon Az adósságcsapdával, a hátralékossággal a hazai társadalomkutatás a rendszerváltás után kezdett intenzívebben foglalkozni. A piacgazdaságra való áttérés során egyre nőtt a szakadék a jövedelmek, valamint a lakással összefüggő kiadások között, miközben csökkent a foglalkoztatás, nőtt a jövedelmi szegénység, kezdett láthatóvá válni, hogy növekvő jelentőségű és kiterjedésű társadalmi problémáról van szó. Amíg a rendszerváltást megelőző évtizedben a háztartások jövedelmüknek átlagosan tíz százalékát fordították a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, addig a rendszerváltás után ez a teher arányaiban megkétszereződött.24 Nyilvánvalóvá vált, hogy e probléma szociálpolitikai eszközökkel való kezelésére is szükség van. Ennek a lehetőségét teremtette meg a 96/1898. (V.13.) sz. kormányrendelet a szociálisan hátrányos helyzetben levők adósságterhének

enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról. A globális gazdasági válság kitöréséig a tanulmányok többsége a lakhatási problémákkal kapcsolatos eladósodásra, valamint ezek szociálpolitikai eszközökkel való kezelésének lehetőségeire koncentrált elsősorban. A globális válság hatásainak erőteljes jelentkezése Magyarországon, a munkanélküliség növekedése, a forint gyengülése felszínre hozta a deviza alapú lakáshitelekben rejlő veszélyeket, amelyek immáron nem csupán az alsó jövedelmi csoportokhoz tartozó családokat ejtették csapdába, mint a közüzemi díjak emelkedése, hanem a középrétegeket is. A figyelem így a devizahitelesekre terelődött, annál is inkább, mert ha a középosztálybeliek közül sokan a megnövekedett kamatterhek miatt kénytelenek csökkenteni fogyasztásukat, akkor az a gazdasági növekedést is korlátozza, a gyengébb növekedés pedig kevesebb adóbevételt eredményez és növeli a költségvetési hiányt is.

24

Kőnig Éva: Adósságkezelés: sikerek és kudarcok Esély, 2006. 1. sz. 3. old.

31

rendelkezésre kellő mértékben szétválasztott statisztikai adatok (pl. a háztartási energia kiadások az egyéb lakásfenntartási kiadásokkal együtt szerepelnek), ezért közvetlenül a közműveket fenntartó vállalatokhoz kell fordulniuk pl. a sajtó képviselőinek is ahhoz, hogy friss adatokhoz jussanak. A legújabb statisztikai adatokat és elemzéseket közreadó Statisztikai Tükör 2011-es novemberi száma is a hitellel rendelkező háztartásokra koncentrál, azok szociális jellemzőit mutatja be, ugyanakkor a hátrányos helyzetű térségekben évek óta munka nélkül, szegénységben élő, a bankok számára nem hitelképes családokat elsősorban nem a hitel-, hanem a közműtartozások tartják csapdahelyzetben. Olyan statisztikai adatgyűjtéseket, amelyek a közmű számla hátralékosok helyzetét mutatná be, a KSH honlapján nem sikerült fellelnünk.

Manapság a közüzemi számlákkal kapcsolatos hátralékosság a hazai társadalomkutatásban korántsem kap annyi figyelmet, mint amennyire e társadalmi probléma súlyossága azt igényelné. A sajtóban és a kormányzati kommunikációban is elsősorban a devizában való eladósodás kezelése áll a középpontban. Ahogy egy kormányzati közlemény is fogalmaz: „A magyar lakosság lakáshitel állományának mértéke, azon belül is a deviza adósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és társadalmi problémája.”25 A közműdíj hátralékok, a hitelkártya tartozások és a jövőben várhatóan megnövekedő diákhitelgondok ritkábban kerülnek a média figyelemének a középpontjába, a kutatásokról nem is beszélve. Ennek természetesen az is oka lehet, hogy a kutatók számára nem állnak 25

Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében 2012.06.25. http://akadalymentes.kormany.hu/h u/gyik/kormanyzati-intezkedeseka-lakashitelesek-erdekebenA

32

2.1. A hitelcsapda 2011-ben a KSH jelentést tett közé a hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzőiről. 2011 első negyedévének végén a háztartások 45 százalékának, mintegy 1700 háztartásnak volt hiteltartozása, az eladósodottság a lakosság 52 százalékát érintette. 488 ezer háztartásnak két, 399 ezer háztartásnak, a háztartások 10,5 százalékának, a háztartásokban élők 13,5 százalékának három, vagy több hiteltartozása is volt, számuk az utóbbi két évben négyszeresére nőt. A hitelszerződések 22 százaléka lakáshitel, 15,8 százaléka személyi hitel, 4,2 százaléka gépjárműhitel, 51,4 százaléka folyószámlahitel, 16.8 százaléka áruvásárlási hitel volt.26 A lakáshitel állomány 2004-ig nem haladta meg 1220 milliárd Ftot, és ebből 20 milliárd Ft (1,3 %) volt a deviza alapú hitel. 20022010 között a devizahitelek összege 140-szeressére növekedett. 2011 közepén kerekítve 1 millió 225 ezer lakossági jelzálogszerződést tartottak nyilván, ezek közül 142 ezer esetben a családok már csapdahelyzetben voltak, mert a részletek törlesztésében való elmaradásuk meghaladta a 90 napot. A 142 ezer tartósan hátralékos közül 123 ezernek deviza alapú hitelszerződése volt.27 A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hitelállomány a 2009 évi 8069 490 millió Ft-ról 2012 szeptemberére 6797 243 millió Ft-ra növekedett, miközben a fizetési nehézségek miatt az adósságállomány hitelminőség szerinti összetétele romlott.

26

KSH táblázat adatai alapján végzett saját számítás. A többszörös hitelek miatt a százalékok összege több mint 100. Forrás: A hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzői Statisztikai Tükör V. évf. 77. sz. KSH, 2011. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjell.pdf 27 Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében 2012.06.25. http://akadalymentes.kormany.hu/hu/gyik/kormanyzati-intezkedesek-alakashitelesek-erdekebenA

33

Hitel összesen (millió Ft)28 év 200 9

problémamentes 7223 746 89,5 %

külön figyelendő 474 650 5,88 %

átlag alatti

153 54 8 1,90 % 201 4409 197 1151 598 316 22 2 64,90 % 16,94 % 4 4,65 % Forrás: MNB adatai alapján saját számítás

kétes 117 04 5 1,45 % 577 18 1 8,49 %

rossz 100 50 1 1,24 % 343 04 3 5,04 %

összesen 8069 490 100,0 % 6797 243 100,0 %

A táblázatból látható, hogy az utóbbi három esztendő alatt a problémamentes hiteltörlesztés csaknem 90 százalékos aránya 65 százalékosra olvadt, miközben az átlag alatti törlesztési hajlandóság megkétszereződött, a kétesnek minősített hitelek aránya csaknem meghatszorozódott, a bedőlt, rossz hitelek aránya pedig megnégyszereződött. Az adatok a hitelcsapda szélesedésére utalnak. A KSH kimutatása szerint 2011-ben a hitelt felvett háztartások 17 százaléka küzdött törlesztési gondokkal. Ez a probléma a lakáscélú jelzáloghiteles háztartások 16,2 százalékát, az egyéb jelzáloghitellel terhelt háztartások 23,7 százalékát érintette. A személyi kölcsönt felvett háztartások 17,2 százaléka, az autót hitelbe vásárló háztartások 7,3 százaléka számára jelentett gondot a részletek fizetése. Lakásfelújításra, bútorvásárlásra felvett hiteleket a háztartások 8,2 százaléka, egyéb áruhiteleket 5,7 százalékuk törlesztette késedelmesen. Diákhitel hátraléka a háztartások 7,6 százalékának volt 2011-ben. A folyószámlához kapcsolódó hitel esetében a háztartások 27 százalékának, a hitelkártyát használó háztartások 15,8 százalékának okozott nehézséget a törlesztés.29 28

http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatokidosorok/iii-penzugyi-stabilitasi-statisztikak/a-haztartasi-szektor-reszerenyujtott-hitelallomany-osszetetele 29

A hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzői Statisztikai Tükör V. évf. 77. sz. KSH, 2011. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjell.pdf

34

A KSH adatai alapján 2011 első negyedévében a háztartások 15,2 százalékának volt lakáscélú jelzáloghitele, amely 1,9 millió magyar állampolgár életviszonyainak alakulását jelentősen befolyásolta. A háztartások fele (287 ezer) esetében a hitelszerződés deviza alapú volt. 500 ezer fő nem lakáscélú jelzálogszerződést kötött, 390 ezer főnek, csaknem háromnegyedüknek deviza alapú hitelszerződése volt, melynek következtében adósságállományuk, és vele a fizetendő részletek nagysága a hitelfelvétel óta bekövetkezett árfolyamveszteség miatt drasztikusan megemelkedett.30 A KSH vizsgálta a jelzáloghitelt felvettek jövedelmi helyzetét is, és igen figyelemre méltó eredményre jutottak. A lakáscélú jelzáloghitelesek 14 százaléka (80 ezer család) a legmagasabb jövedelmi csoporthoz (felső decilis) tartozott, ezzel szemben a nem lakáscélú jelzáloghitellel terhelt családok (csaknem 70 ezer háztartás) inkább az alsó három jövedelmi tizedből kerültek ki. Mivel ezekre inkább a devizában való eladósodás volt a jellemző, a válság kitörése utáni évek árfolyamváltozásai is őket érintették leginkább. Teljes mértékben érvényes rájuk az a közmondás, hogy a szegényeket az ág is húzza. A lakáscélú hitelek bedőlésének veszélye lényegesen nagyobb volt azon háztartások esetében, ahol nem volt aktív kereső, vagy időközben a dolgozó családtag munkanélküli lett. A devizahitelt felvett, aktív keresővel nem rendelkező családok harmada, legalább egy aktív keresővel rendelkező háztartások 20 százaléka küzdött 2011-ben törlesztési nehézségekkel. A forinthitelt felvettek esetében az aktív keresővel rendelkező háztartások 11 százaléka került hátralékba, ahol pedig a háztartások tagjai munkanélküliek voltak, ott a hátralékosok aránya 15 % volt.31

30 31

Lásd az előző hivatkozást. L. az előző hivatkozást.

35

2.2. A hitelcsapda kezelésére tett kormányzati intézkedések 2010 novemberében a Kormány a bajba került lakáshiteleseket segítő törvénycsomagot léptetett érvénybe. A törvénycsomagban szerepel az, hogy a bankoknak az aktuális törlesztő részletek megállapításánál kötelező a deviza középárfolyamok, vagy a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamának az alkalmazása. Az adósok számára biztosították az ingyenes, vagy minimális költséggel járó előtörlesztés lehetőségét. Azok az adósok, akik legalább kilencvennapos késedelemben voltak, egy alkalommal díjmentesen meghosszabbíthatták hitelük futamidejét, így a havi törlesztő részletük csökkenhetett.32

az utcára kerülő családok, illetve egyének száma.33 Öt pontos otthonvédelmi akciótervet is kidolgozott a Kormány a bankokkal megállapodva. Az öt pont a következő volt: árfolyamgát életbeléptetése, fokozatos, limitált árverezés, Nemzeti Eszközkezelő Alap létrehozása a bedőlt lakáshitellel rendelkező családok ingatlanjainak felvásárlására, ami a tulajdonosi jogviszony bérlői jogviszonnyá való átalakítását jelenti a viszszaalakítás lehetőségével, amennyiben a hitelt visszafizetik. Az otthonvédelmi akcióterv része még a deviza alapú lakáshitelezés újraindítása meghatározott feltételekkel, valamint az otthonvédelmi kamattámogatás, ami öt évre szól azoknak, akik lakásukat kisebbre cserélik, így kisebb lehet a havi törlesztésük is. 2011 végén a Kormány megállapodott a Bankszövetséggel, hogy kamattámogatást kaphatnak azok is, akik devizahitelüket forint alapúra váltják át, feltéve, hogy ingatlanjuk

A téli hónapokra – decembertől márciusig - kilakoltatási moratóriumot léptettek életbe. Sajtóértesülések szerint 2011-ben a kilakoltatások száma 200 alatt maradt, 2012-ben 250-300 lehet 32

Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében 2012.06.25. http://akadalymentes.kormany.hu/h u/gyik/kormanyzati-intezkedeseka-lakashitelesek-erdekeben

33

http://hvg.hu/itthon/20120301_kila koltatasi_moratorium_kormany

36

hat fel a hitelező.34 (A gyorskölcsönöket forgalmazók ezt a kiskaput használják fel a kamatemelésre, a hitelszerződés aláírásakor az adósnak nyilatkoznia kell, hogy áruvásárlásra használja fel a kölcsönt, miközben ezt a hitelező pénzintézet nem ellenőrzi.)

értéke Budapesten nem haladja mega 20 milliót, vidéken a 15 milliót és legalább egy kiskorú gyermeket nevelnek. Az öt évre szóló kamattámogatás mértéke az első évben 50 %, ezt követően 5 százalékkal csökken. Kamattámogatást igénybe lehet venni új lakás vásárlásához, vagy építéséhez, a hátralékos adós kisebb lakásának megvásárlásához, a devizahitel kiváltásához felvett kölcsön kamatainak csökkentéséhez. Az intézkedéscsomag része volt még az egyösszegű végtörlesztés lehetőségének biztosítása 2012. február végéig rögzített árfolyamon. Az Országgyűlés 2011 novemberében olyan törvényt fogadott el, amely korlátozta a kamatokat és a Teljes Hiteldíj Mutatót (THM). 2012-től ezek mértéke nem lehet 24 százalékpontnál több mint a hitelfelvétel naptári félévét megelőző jegybanki alapkamat. Ez alól kivételt képez a magasabb kockázatú áruhitelek igénybevétele és a hitelkártyára történő vásárlás, amikor magasabb kamatot számít-

34

Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében 2012.06.25. http://akadalymentes.kormany.hu/h u/gyik/kormanyzati-intezkedeseka-lakashitelesek-erdekeben

37

2.3. Közüzemi számla hátralékosság A lakások fenntartása, az energia- és a vízfogyasztás, a hulladékszállítás kiadásainak fedezése a rendszerváltás óta a háztartások növekvő hányadának jelent gondot. Az információs és kommunikációs szolgáltatásokat is egyre nagyobb mértékben igénylik a családok, azonban e jogos igények kielégítése egyre nagyobb tehertételt jelent a családi kassza számára. A hitelterhek és a közüzemi szolgáltatások igénybevételével összefüggő fizetési kötelezettségek összeadódnak, a családok növekvő hányadát taszítva csapdahelyzetbe, amikor válogatni kell a számlák között, melyiket fizessék be ahhoz, hogy elkerüljék a szolgáltatásból való kizárást. A többszörös válság nagyobb értékben sújtja a hátrányos helyzetűeket, a szegényeket, köztük a tartósan munkanélkülieket, az időseket, a nőket és a gyermekeket. A klasszikus szegénység megnyilvánulásai („fázunk és éhezünk”) modern formában főleg az energiaszegénységben jelennek meg.35 Az energiaszegénység a fejlett országokban nem az energiahálózatok kiépítésének hiányából ered, hanem abból, hogy az energiaszolgáltatás igénybevétele, a közműszámlák kifizetése a lakosság egyre növekvő hányadának jelent komoly megterhelést. Pl. a magyar háztartások egy főre jutó elektromos energiakiadása 2000-ben 17.148 Ft volt, 2010-ben már 46.929 Ft, ami tíz év alatt 2,7-szeres növekedést jelentett. Vezetékes- és palackos gáz esetében a háztartások egy főre jutó kiadása 2000-ben 15.875 Ft, 2010-ben pedig 49.596 Ft volt, ez 3,12-szeres növekedésnek felel meg. A szilárd tüzelőanyagok esetében 2,8szeres kiadásnövekedés következett be. (A háztartások szilárd tüzelőanyagokra egy főre vetítve 2000-ben 5.277 Ft-ot, 2010-ben 14.836 Ft-ot költöttek.) Ugyan ezen időszakban a háztartások egy főre jutó átlagos jövedelme a 2000. évi 840.891 Ft-ról 2010-re 35

ENERGY AND POVERTY THE WORLD NEEDS FAR MORE ELECTRICITY TO POWER DEVELOPMENT, LATEST GLOBAL ENERGY STUDY FINDS http://www.iaea.org/Publications/Magazines/Bulletin/Bull442/article5.pdf

38

939.396 Ft-ra nőtt, vagyis a jövedelmek emelkedése csak 1,1szeres volt.36 A háztartások energiagondjainak a növekedése nem függetleníthető a globális energiagazdaságban végbement változásoktól, és attól, ahogy erre a mindenkori kormányzati politika reagált. Az új évezredben egyre láthatóbbá vált, hogy vége az olcsó olaj korszakának, az olaj iránti globális éhség növekedését a kitermelés és a feldolgozás nem tudja követni, ami a piac törvényei szerint az olajár emelkedését hozta magával. A természeti csapásokat, valamint az olajkitermelő országok egy részében rendre kirobbanó politikai válságokat meglovagolva a spekuláció is felfelé hajtotta az árakat. Az olaj ármozgása viszont hatással volt a globális gázpiacra is, itt is áremelkedést generált. A hazai energiapolitika nem megfelelően reagált e globális kihívásokra. Nem az energiahatékonyság növelésére (lakások hőszigetelésére, nyílászárók tömítésére, cseréjére, fűtési rendszerek korszerűsítésére, takarékos fogyasztás ösztönzésére stb.), vagy a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználására koncentrált, hanem csupán a probléma tüneti kezelésére szorítkozott. (Ennek eszközei voltak pl. azt árbefagyasztás, a szociálisan rászorultak számára biztosított ártámogatás, stb.) Az ok egyebek mellett főleg az volt, hogy a politikai erők közötti küzdelem terepévé vált az energiaárak kérdése, ahelyett, hogy konszenzusteremtéssel az oki kezelésre, a települések, a háztartások import energiától való függésének csökkentésére koncentráltak volna. Mint az előbbiekben láthattuk, az energiára fordított kiadások növekedési üteme kétszer-háromszor nagyobb volt annál, mint ahogy a jövedelmek emelkedtek. A KSH Társadalmi helyzetkép 2010 Lakáshelyzet c. jelentésének megállapítása szerint a jövedelmek emelkedése bizonyos mértékig még képes volt fedezni az energiaárak növekedését az új évezred közepéig, de 2007-ben már 32 százalékkal, 2008-ben további 20 százalékkal emelkedett a vezetékes gáz ára, és ez a növekedés nagyon megterhelte a családok költségvetését, egyéb szükségleteik korlátozására kényszerítve a lakosság 36

A KSH adatain alapuló saját számítás. Az adatok forrása: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc002.html

39

nagyobb részét. 2010-ben a háztartások jövedelmüknek már 24 százalékát voltak kénytelenek lakásfenntartásra fordítani. Ennél magasabb, 30 százalékot is meghaladó lakásrezsivel volt terhelt 2010-ben a háztartások 19 százaléka, miközben az évezred elején csak 10 százalékuk volt kénytelen bevételük harmadát lakásfenntartásra áldozni. Főleg az egyedülállók szenvednek ettől a problémától, mert egy lakás fűtési és világítási költségei függetlenek a lakók számától, de nem mindegy, hogy a költségeket hányan fedezik. 2010-ben a fiatal és középkorú egyedülállók jövedelmük átlagosan 32,7 százalékát, az idős egyedülállók 31,9 százalékát, a gyermeküket egyedül nevelő szülők bevételük 28,4 százalékát fordították lakásfenntartásra.37 A KSH szerint 2010-ben lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások egy főre vetítve 16 129 Ft-ot, 2011-ben 17 081 Ft-ot tettek ki. A háztartások kiadásaik felét költik élelmiszerre, háztartási energiára és lakásfenntartásra, ezen belül a két utóbbi tételre jövedelmük 26,9 százalékát fordítják. Növekvő mértékben drágul a közlekedés is, a háztartások jövedelmük 10 százalékát áldozzák erre.38 A jövedelmek és az energiaárak eltérő növekedési üteme elkerülhetetlenül az energiaszegénységben élők körének bővüléséhez, az energiaszámlákkal hátralékban levők számának növekedéséhez vezetett. A hátralékosok egy része már csapdahelyzetben van. 2010-ben a lakosság csaknem egynegyedét terhelte olyan jelentős összegű adósság, ami a lakbérrel, a hiteltörlesztéssel és a közműszámlákkal kapcsolatos fizetési késedelemből eredt. 2010-ben a háztartások 6 százalékában egyszer, 12,7 százalékában többször is előfordult a közműszámlák késedelmes kiegyenlítése. Házaspár gyermekkel vagy gyermekekkel típusú háztartások 17 százaléka, egy szülő + gyermek összetételű háztartások 23,2%-a tartozott a 37

Társadalmi helyzetkép 2010. Lakáshelyzet 2010 KSH, 2010 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/thk/thk10_lakas.pdf 38

Forrás: A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete, 2011. Statisztikai Tükör, VI. 21. sz. 2012. április http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogyelo11.pdf

40

késedelmesen fizetők közé. A többszörösen hátralékosok aránya a legalsó jövedelmi tizedhez tartozók között 43 % volt, a második legalsó decilis esetében 29 százalékot tett ki 2010-ben.39 2012 közepén 3 millió 36 ezerre volt tehető a kifizetetlen energiaszámlák száma. Egyes becslések szerint 2012 végéig akár 80 százalékkal is nőhetnek a közműtartozások.40

2.4. A hátralékosság, mint társadalmi probléma kezelése A közüzemi számlákkal kapcsolatos hátralékosság, mint társadalmi probléma vizsgálatát nehezíti az, hogy ilyen jellegű, kellően részletes, és megfelelő felbontásban (pl. villany, gáz, távhő, víz-, stb. számla) adatokhoz jóval nehezebb hozzájutni, továbbá a hátralékosság értelmezése sem egyszerű. Ahogy arra Herpai Balázs rámutatott, a szolgáltatók számára azok is hátralékosok, akik akár csak egy napot is késtek a számla kiegyenlítésével. Ugyanakkor a szociálpolitikának, ha kezelni akarja a közüzemi számlákkal kapcsolatos hátralékosságot, mint társadalmi problémát, akkor árnyaltabban kell ezt a kérdést megközelítenie, mégpedig az alapján, hogy a tartozások halmozódása mikor kezd veszélyessé válni, mikor alakul ki csapdahelyzet. Herpai Balázs az alábbi eseteket különböztette meg:  

egy hónap alatti tartozás – ez még nem jelent problémát 3 hónapon belüli tartozás, aminek oka lehet a család átmeneti pénzhiánya, ami potenciálisan veszélyes lehet, de a háztartás pénzügyi egyensúlya még megteremthető

39

Forrás: KSH, Társadalmi helyzetkép 2010. Lakáshelyzet. KSH, 2010.10. oldal. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/thk/thk10_lakas.pdf 40

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/11/80_szazalekkal_nohetnek_a _kozmutartozasok/#

41

  

3 hónapon túli tartozás, ami valódi és kezelendő hátralékosságot jelent, indokolt a külső segítség igénybevétele 6 hónapon túli tartozás: a jelenlegi szabályok szerint itt avatkozhat be a szociális intézményrendszer, gyakran azonban a segítség már későn érkezik egy éven túli tartozás esetén teljessé válik a csapdahelyzet, az adóság a kamatok miatt is növekszik, ugyanakkor a háztartások már ki vannak zárva a szolgáltatásokból, ami gyakran illegális lépésekre kényszeríti őket (áramlopás, tűzifa lopás, stb.)41

A hazai társadalomkutatásban e társadalmi probléma leírására sem alakult ki általánosan elfogadott és használt fogalomrendszer. Vitál Attila pl. a közüzemi díjhátralékosság miatt csapdahelyzetben levőket is – más nehéz helyzetben levő csoportokkal együtt - lakhatási gondokkal küzdőknek nevezi. Azok tartoznak ide szerinte, akik anyagi, jövedelmi helyzetük alakulása, életükben bekövetkezett válsághelyzet miatt lakásukat elvesztették, vagy annak megtartása veszélyben van, és „lakhatásukat csak jogsértő módon tudják megoldani.” A szerző e csoportba sorolja a lakásnélkülieket, az otthonteremtés előtt álló, kedvezőtlen jövedelmi helyzetben levő családokat, a gyermekvédelmi támogatásból kikerülőket, a kilakoltatás miatt hajléktalanság által veszélyeztetett családokat, valamint a lakhatással összefüggő adósságot felhalmozó háztartásokat.42 Vitál Attila tanulmányában bemutatja a lakhatással összefüggő problémák szociálpolitikai eszközökkel való kezelésének fejlődését.

41

Herpai Balázs: A lakossági díjhátralékok alakulása egy felmérés tükrében Esély, 2010/6. 22-40. 22. old. 42

Vitál Attila: Lakhatási gondokkal küzdők szociális szolgáltatásainak irányelvei. É.n. h.n. 2007. 3. old. http://www.hfk.hu/docs/070327/lgk.pdf

42



1993-ban vezették be a lakásfenntartási támogatás intézményét, azonban az önkormányzatok hatáskörébe utalták a jogosultság feltételeinek meghatározását. Ennek az lett az eredménye, hogy ahol az önkormányzatok nem alkottak ilyen célból rendeletet, ott nem volt mód a támogatás igénybevételére. Ennek következtében a települések több mint 60 százaléka esetében az érintett lakosság nem jutott hozzá ehhez a segítséghez, ahol pedig lehetőség volt rá, a folyósított támogatás a tényleges költségek alig 8-10 százalékát fedezte.



Az 1990-es évek közepén vezették be a fűtési szezonhoz kapcsolódó díjkompenzációs programokat, amelyek árkiegészítést biztosítottak a szociálisan rászorult lakosság számára.



1997-től a költségvetést terhelő támogatások mellett a szolgáltató vállalatok forrásait is igyekezetek bevonni az áram és gázszolgáltatás árkompenzációjába alapítványok létrehozásával. (pl. Energia Alapítvány). A tapasztalatok azt mutatták, hogy a támogatottak körének meghatározása pontatlan volt, elsősorban azokra irányult, akik már egyéb szociális ellátásban is részesültek.



Az adósságkezelési szolgáltatás nyugat-európai példák alapján ugyancsak az 1990-es évek második felében került bevezetésre. Ebben jelentős szerepet vállalt a Népjóléti Képzési Központ, amely adósságkezelési képzést indított. Kísérleti jelleggel több nagyvárosban is megkezdődött az adósságkezelési program (Szombathely, Nyíregyháza, Tatabánya, Miskolc, Hatvan), erre az önkormányzatok célzott támogatást kaptak.



1998-ban jelentős előrelépés volt a 96/1998 sz. kormányrendelet, amely meghatározta azokat a feltételeket, amelyek között az adósságkonszolidáció folyhat. Ugyanakkor csak krízis intervenciót biztosított, folyamatos támogatást nem. Ezzel együtt is előremutató volt az önkormányzatok bevonása, amelynek eredményeként 400 település alkotta meg a saját adósságkezelési rendeletét. Bár ezen intézkedéseknek köszönhetően 9 ezer háztartás jutott támogatáshoz, azonban az 43

adósságspirált nem sikerült megállítani, a hátralékok újratermelődtek. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az érintett háztartások számára még nem állt rendelkezésre komplex szociális segítségnyújtás. 

Erre 2003-tól került sor, amikor bevezették az adósságkezelési szolgáltatás intézményét, amely egyfelől a családok számára biztosított tanácsadást, beleértve a háztartás jövedelmi helyzetének áttekintését, a háztartásvezetés racionálisabbá tételének, a takarékosabb életvitelnek az ösztönzését, az ügyintézésben, érdekképviseletben való támogatást, ami a hitelezőkkel, a szolgáltatókkal való megállapodás megkötésében is segítette az ügyfeleket. E szociális munkát kiegészítette egy adósságcsökkentési, valamint a hátralékok újratermelődését megakadályozni hivatott lakásfenntartási támogatás.43

Amikor egy család már adósságcsapdában van, a hátralékosság kezelésén túlmutató, komplex segítségre van szükség, olyanra, ami elsősorban a családtagok jövedelemszerző képességének visszaállítására koncentrál, nem csupán tanácsadással, vagy képzéssel, hanem jövedelemszerzési lehetőség biztosításával is. Ilyen komplex adósságkezelési rendszer azonban eddig nem jött létre, elsősorban azért, mert a gazdaság strukturális torzulásainak kiigazítása még nem kezdődött meg, a lokális gazdaság, amely munkát adhatna a hátrányos helyzetű embereknek, stagnál az ország számos térségében. Az energia önellátás, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások alkalmazása, amely új munkahelyeket teremthetne amellett, hogy lényegesen csökkentené az energiaszegénység mértékét, korántsem kap olyan támogatást, amely kilendítené a gazdaság ezen ágazatait a holtpontról. Kőnig Éva az Esélyben 2006-ban publikált tanulmányában áttekintve az adósságkezelés magyarországi gyakorlatának 15 éves 43

Vitál Attila: Lakhatási gondokkal küzdők szociális szolgáltatásainak irányelvei. H.n. é.n. 2007. 6-7 old. http://www.hfk.hu/docs/070327/lgk.pdf

44

történetét arra következtetésre jut, hogy átmeneti intézkedésekkel a lakosság eladósodásából adódó problémák nem oldhatók meg. Az adósságkezelési szolgáltatás a lakásfenntartási támogatással, valamint a hitelezők érdekeltebbé tételével, a hatékonyabb szabályozási környezettel eredményesebb lehet, de csak akkor, ha makroszinten a társadalmi folyamatok kedvezőbben alakulnak, bővül a foglalkoztatottság, a jóléti transzferek összege nem csökken, hanem emelkedik. Ezzel párhuzamosan mikro szinten a szociális ellátórendszer hatékonysága javul, és az itt dolgozók képesek elérni azt, hogy ha a háztartások fizetőképessége javul, a fizetési hajlandóság növekedése is kövesse azt.44 A szociális ellátórendszerben eddig alkalmazott eszközök e súlyos társadalmi problémának csak a tüneti kezelésére voltak alkalmasak. 2011-ben a TÁRKI a dublini székhelyű Eurofound megbízásából tanulmányt készített a háztartási adósságok magyarországi kezelésének tapasztalatairól. Az angol nyelven publikált tanulmány azzal indít, hogy a háztartások eladósodása széles körű Magyarországon, és nemzetközi összehasonlításban is magasnak tekinthető. E széleskörű eladósodás okaként a tanulmány a háztartási költségek, ezen belül az energia árak növekedését jelölte meg, amelyektől elmaradt a jövedelmek emelkedése, nem kis részben a munkanélküliek, valamint az inaktívak létszámának bővülése miatt. A problémát súlyosbítja a lakásállomány elöregedett volta és energiahatékonysági szempontból is rossz állapota, pl. a hatékony hőszigetelés hiánya. A tanulmány szerzői ugyancsak súlyosbító körülménynek tekintik azon kormányzati intézkedések hiányát, amelyek növelnék a háztartások fizetőképességét és hatékonyan képesek lennének megakadályozni, vagy kezelni az eladósodást. A tanulmány részletesen elemzi az adósságkezelés intézményrendszerét, bemutatva az önkormányzatok, az adósságkezelési tanácsadással foglalkozó szervezeteket, valamint a szolgáltató vállalatok által is támogatott adósságkezelő intézményeket, mint pl. a Héra Alapítványt, vagy az E.On által kezdeményezett védett fogyasztói programot. 44

Kőnig Éva: Adósságkezelés: sikerek és kudarcok Esély, 2006. 1. sz. 329. old.

45

Vizsgálódásuk eredményeit összegezve a tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy bár számos formája létezik Magyarországon az adósságkezelésnek a tevékenység iránya (aktív – paszszív, preventív vagy enyhítő), valamint az abban résztvevők (önkormányzatok, szolgáltató vállalatok, civil szervezetek) szerint, ennek ellenére számos eladósodott háztartás kiesik e szervezetek látóköréből, továbbá nem biztos, hogy szolgáltatásaik révén azt nyújtják a szükséget szenvedő háztartásoknak, amikre azoknak szükségük van. A szerzők szerint ez az adósságkezelés szabályozásából adódik, mivel a támogatások összege túl kicsi, a centralizált lakásfenntartási támogatások sikertelenek a háztartások fizetési nehézségeinek csökkentésében.45 Összegezve az elmondottakat, arra következtetésre juthatunk, hogy bár az adósságkezelés intézményrendszere kiépült hazánkban, azonban ez az intézményrendszer egyfelől a költségvetési korlátok miatt nem rendelkezik e társadalmi probléma mélységének és kiterjedtségének megfelelő forrásokkal, másfelől csak tünetileg képesek kezelni ezt a súlyos társadalmi gondot. Természetesen, amikor valaki krónikus betegségben szenved, és oki kezelés nem lehetséges, a tünetek enyhítése is alapvető követelmény a medicina számára. E társadalmi baj oki kezelésére azonban a jelenleginél lényegesen nagyobb lehetőség nyílna azokkal a helyi gazdaság fellendítésére, a foglalkoztatottság emelésére, az energiaszegénység enyhítésére, általában a zöld gazdaság fejlesztésére irányuló programok révén, amelyekre az ország számos településén már vannak előremutató kezdeményezések, bevált megoldások, jó példák. Tanulmányunk további részében az ország egyik hátrányos helyzetű térségében, a Berettyóújfalui kistérségben, a magyar-román határ közelében levő településeken vizsgáljuk a hátralékosok helyzetét, valamint az adósságcsapdából való kikerülés lehetőségeit. 45

Bernát Anikó, Kőszeghy Lea: Managing household debt: Hungarian country report TÁRKI, Bp. 2011. http://www.tarki.hu/hu/news/2011/kitekint/20111202_ados.pdf

46

3. A Berettyóújfalui kistérség adottságai, társadalmi-gazdasági jellemzői A Berettyóújfalui kistérség Hajdú-Bihar megye legnagyobb kiterjedésű (1226 km2) és legtöbb településsel (29) bíró statisztikaitervezési egysége, a közigazgatás tervezett átalakítása után pedig a legnagyobb járása lesz.46 A kistérség Hajdú-Bihar megye déli részén található, a BerettyóKörös mezotájhoz tartozik, ami három kistájra tagolódik, a Beretytyó-Káló közre, a Bihari síkságra, valamint a Kis-Sárrétre. Klimatikus viszonyaira jellemző, hogy csapadékos tél után a belvíz, majd a nyári hónapokban a szárazság okoz gondot a mezőgazdaságból élőknek, tartós hőség esetén a szikes legelőkön a fű is kiszáradhat. A térségben a szikes talajok aránya 40-45 %, különösen Darvas és Szeghalom között magas a szikesedés. Bár mindenütt a szántóföldi termelés a meghatározó, a kedvezőbb talajviszonyok a szántóföldi kultúrák számára a megye déli részén, valamint a Kis-Sárréten találhatók. A Bihari síkság talajadottságai inkább az állattenyésztésnek kedveznek, bár az utóbbi két évtizedben ez az ágazat erősen visszaszorult. A térségben a szénhidrogének utáni kutatás miatt sok a bányaterület is, a román határhoz közeli Ártánd térségében jelentős a kavicskitermelés, kisebb homokbányák is találhatók itt. Jelentős kiterjedésű természetvédelmi területek (Natura 2000) is vannak a térségben.47

46

Pálóczi Gábor – Dr. Pénzes János: Az igazgatásszervezés és a közösségi közlekedés sajátosságai Hajdú-Bihar megyében. In: Fazekas István – Szabó Valéria (szerk.), A környezettudatos települések felé. Meridián Alapítvány, Debrecen, 2012. 139-144. old. 47 A kistérség természeti viszonyaival kapcsolatban l.: Tikász Ildikó Edit: A Berettyóújfalui kistérség környezeti állapota AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2005/16. KÜLÖNSZÁM http://www.date.hu/acta-agraria/200516/tikasz.pdf, valamint Barta Zoltán – Megyesi Ibolya – Rácz Renáta: Berettyóújfalui kistérségben lévő tagtelepüléseinek Local Agenda 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft 2011. 81.182.251.145/berettyoujfalu.../, továbbá: Helyi Vidékfejlesz-

47

A kistérség központjában, Berettyóújfaluban keresztezik egymást a 42. és 47. főútvonalak, amelyek bekapcsolják a kistérséget az országos és a nemzetközi forgalomba, ugyanakkor a települések közötti közlekedés meglehetősen kedvezőtlen az alsóbb rendű utak állapota miatt. A térség egyelőre gyorsforgalmi úton, vagy autópályán nem közelíthető meg.48 Az épülő romániai A3-as, Északerdélyi autópálya, amely Nagyváradon és Borson át Nagykereki határában csatlakozna a tervezett magyar A4-es autópályához, egyelőre még bizonytalan, hogy mikor fog majd hozzájárulni a térség gazdasági növekedéséhez. A Berettyóújfalui kistérség településszerkezetét tekintve városhiányosnak mondható. A 29 településből csak három városi rangú, miközben a megye településeinek negyede város. Az egykori Bihar megye fő szervező központja Nagyvárad volt, a trianoni határmegvonással Magyarországnak maradó része mezőgazdasági jellegű volt, amely nem rendelkezett olyan településsel, amely pótolhatta volna az egykori központ szerepét. A határmegvonással a magyar oldalon maradt falvak elvesztették mezőgazdasági termékeik felvevő piacát is, az új közigazgatási egység, Hajdú-Bihar megye központja Debrecen pedig túlságosan távol van a kistérséghez tartozó falvak többségétől. A térség új központja Berettyóújfalu, már csak mérete miatt is, máig nem tudta teljesen pótolni Nagyvárad elveszett térségi szervező szerepét. Emellett távol is van számos településtől, a közösségi közlekedés is hagy kívánni valót maga után. Pl. Ártánd, Bojt és Told községek lakói csak saját gépjárműveikkel érhetik majd el a jövendő járási székhelyet, mert a vasúti vagy a buszközlekedést

tési Stratégia – Bihar Sárrét Összefogás VNP Kft. www.umvp.eu/files/Bihar_Sarret_Osszefogas_VNP_ear.ppt 48

BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG, Berettyóújfalu, 2009. http://www.terport.hu/webfm_send/3225

48

tekintve nincs közvetlen kapcsolat e települések és Berettyóújfalu között.49 A másik két város, Biharkeresztes és Komádi térségi alközpont funkciója még nem eléggé érvényesül, különösen a piaci, gazdasági kapcsolatokat szervező szerepük csekély, tekintettel arra, hogy az elmúlt években saját ipari kapacitásaik egy részét is elvesztették. A 2012. január 1.-i állapot szerint a Berettyóújfalui kistérség települései között négy olyan van, amelynek lakossága nem éri el az 500 főt. 9 település ennél népesebb, de lakóik száma ezer fő alatt marad. Ezernél több, de 5 ezer főnél kisebb lélekszámú település 14 van a kistérségben, így ez a meghatározó népességnagyság, mivel a településeknek csaknem a fele ebbe a kategóriába tartozik. 5000 fő felett és tízezer fő alatti népességszámmal 1 település, míg tízezer feletti lakossal ugyancsak egy település rendelkezik. A kistérség népsűrűsége (40,7 fő/km2) még a felét sem éri el a megyei átlagnak. (86,6 fő/km2)50

49 49

Pálóczi Gábor – Dr. Pénzes János: Az igazgatásszervezés és a közösségi közlekedés sajátosságai Hajdú-Bihar megyében. In: Fazekas István – Szabó Valéria (szerk.), A környezettudatos települések felé. Meridián Alapítvány, Debrecen, 2012. 142. old.

50

Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012.

49

A kistérség népmozgalmának összehasonlító elemzésére az alábbi táblázat ad lehetőséget. Népesség, népmozgalom 2011 Kistérségek

Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni DerecskeLétavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Megye összesen

Lakóné- Élve Halálo- Természepesség szülezás tes szapováltozátés 2011 rodás, sa 2001 2011 fogyás (-) végéhez 2000-2011 viszoévi átlag ezer lakosnyítva % ra

Belföldi vándorlási különbözet 2000-2011 évi átlag ezer lakosra

A 60 éves és idősebb népesség aránya 2011 év végén %

-7,6 -9,5 1,0

8,6 9,3 8,8

12,0 14,6 10,5

-2,2 -4,2 -1,8

-4,9 -7,4 -0,6

21,9 21,9 21,9

-2,3

9,1

12,5

-1,5

-0,5

19,4

-4,7 1,8 -1,8 -8,0 -8,4 -2.6

9,0 11,0 7,8 8,2 8,9 9,1

11,7 10,8 12,6 13,4 12,3 11,6

-1,7 1,1 -3,2 -4,0 -3,0 -2,0

-2,6 2,1 0,6 -3,1 -5,1 -1,8

20,7 16,3 22,9 23,1 21,4 21,0

Forrás: Hajdú-Bihar megyei statisztikai évkönyv 2011 adatai alapján saját szerkesztés

2011 végén a Berettyóújfalui kistérség lakónépessége 49 909 fő volt, 9,5 százalékkal kevesebb, mint amennyi 2001-ben volt. Ez a népességvesztési arány többszörösen meghaladja a megyei átlagot (-2,6%), a legmagasabb Hajdú-Bihar megye kistérségei között, ami a megyei átlagot jóval meghaladó, a kistérségek között a legmagasabb természetes fogyásnak és negatív vándorlási különbözetnek köszönhető. 2000 és 2011 között a természetes fogyás évi átlaga ezer lakosra számítva -4,2 volt, ami a legmagasabb a kistérségek között és kétszerese a megyei átlagnak (-2,0). A belföldi vándorlási különbözet 11 éves átlaga ezer lakosra vetítve -7,4 volt, ami ugyancsak a legmagasabb érték a kistérségek között, és négyszerese a megyei átlagnak (-1,8). A természetes fogyás magas értéke nem az élve születés ezer lakosra jutó alacsony gyakoriságának tudható be, mert az (9,3) még 50

magasabb is, mint a megyei átlag (9,1), és ennél magasabb arányszám csak a népes roma lakossággal bíró Hajdúhadházi kistérségben fordult elő 2011-ben (11,0). A halálozási ráta magas a Beretytyóújfalui kistérségben (2011-ben ezer lakosra 14,6 halálozás jutott), jóval meghaladja a megyei átlagértéket (11,6). A magas halálozási ráta nem a lakosság elöregedésének a következménye. 2011 végén a Berettyóújfalui kistérségben a 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből 21,9 % volt, ami csak kevéssel haladja meg a megye egészében mért arányt (21,0 %), továbbá négy olyan kistérség is van a megyében, ahol azonos, vagy még nagyobb mértékű az idősebb lakosság aránya. Az átlagosnál jóval magas halálozási ráta nyilvánvalóan az itt élő lakosság rossz egészségügyi és szociális helyzetével, jövedelmi viszonyaival függhet össze. A gazdaság teljesítménye határozza meg az elérhető jövedelem szintjét. Erről csak megközelítő adatokkal rendelkezünk az adóstatisztikák alapján. 2011-ben az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem a Berettyóújfalui kistérségben 1 204 000 Ft volt, ami alatta maradt a megyei átlagnak (1 512 000 Ft), de csak a harmadik legalacsonyabb jövedelemszintet jelentette a kistérségek között. Jövedelemadó kistérségek szerint 2011 Kistérségek

Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Derecske-Létavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Összesen

Ezer lakosra Egy adófizetőre jutó Egy adófizetőre jutó adózók személyi jövede- jutó személyi jöveszáma lemalapot képező delemadó ezer Ft jövedelem ezer Ft 418 1 197 128 396 1 204 138 454 1 841 287 369 1 185 135 451 1 314 153 370 1 260 137 468 1 471 205 424 1 413 177 415 1 325 155 427 1 512 206

Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011 adatai alapján saját szerkesztés

51

Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó a vizsgált kistérségben 138 ezer Ft volt 2011-ben, ami a negyedik legalacsonyabb érték a kistérségek között. (A megyei átlag 206 ezer Ft volt.) A Berettyóújfalui kistérségben élők jövedelemi helyzetét csak részben mutatják ezek az adatok, mert csak azokra vonatkoznak, akik adót fizetnek.51 A kistérségben a mezőgazdaság a meghatározó ágazat. 2011-ben a Berettyóújfalui kistérségben a regisztrált vállalkozások száma 8 774 volt, amiből 2010-ben 2 225 működött. Csak a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlásáról vannak statisztikai adatok, ez alapján a vizsgált kistérségben, a mezőgazdaságban 5 671 vállalkozást tartottak nyilván, ami az összes vállalkozás 64,6 %-a volt. Ez az arány jóval meghaladja a megyei átlagot (43,9 %). Ipari, építőipari vállalkozások száma 466, ami 5,3 %-a a térség gazdasági szervezeteinek, arányait tekintve lényegesen alatta marad a megyei átlagnak (7,98 %). A regisztrált vállalkozások számát a megye kistérségeiben az alábbi táblázat mutatja: Regisztrált vállalkozások száma 2011 Kistérségek

Mezőgazdaság

Ipar, Szolgáltatás Összesen Ebből építőip. társas

Ezer lakosra

Balmazújvárosi

2 835

369

1 327

4 531

659

161

Berettyóújfalui

5 671

466

2 637

8 774

1 120

176

Debreceni

6 399

3 371

26 490

36 260

13 785

171

DerecskeLétavértesi

5 868

438

1 430

7 736

745

222

Hajdúböszörmény

6 156

774

3 120

10 050

1 339

176

Hajdúhadházi

5 224

720

2 508

8 452

1 357

140

Hajdúszoboszlói

2 360

488

3 593

6 441

1 263

192

859

134

593

1 586

269

116

Polgári Püspökladányi Összesen

4 719

529

2 236

7 484

997

155

40 091

7 289

43 934

91 314

21 534

170

Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011 adatai alapján saját szerkesztés 51

Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012.

52

Az ipari vállalkozások megyei átlagnál alacsonyabb aránya a vizsgált területen annak az eredménye, hogy a rendszerváltás előtti korszak iparosítása sem volt erőteljes ebben a térségben, a rendszerváltás után pedig sok ipari vállalkozás szűnt meg. A külföldi tőke is a határ túloldalán, Bors és Nagyvárad között hozott létre számos üzemanyagtöltő állomást, logisztikai központot, valamint elektronikai és könnyűipari vállalatot. A Berettyóújfaluban létesített, valóban korszerű ipari park sem vonzott jelentős külföldi működő tőkét. A sajtóban 2011-ben is nagy figyelmet kiváltott kínai napelem gyártó üzem Berettyóújfaluba tervezett létesítése még várat magára. A szolgáltatási szektorban 2 637 vállalkozást regisztráltak, ami alapján ez az ágazat 30 százalékot képvisel a kistérség gazdaságában. A mezőgazdaság mellett a meghatározó szektor a szolgáltatás, ezen belül is elsősorban a kereskedelem, amely a helyi lakosok ellátása mellett elég jelentős romániai keresletre is számíthat, főleg Nagyváradról és a határ menti romániai településekről is. Ez a kereslet főleg Berettyóújfaluban és Biharkeresztesen jelentkezik. Ugyanakkor a statisztikai adatok azt mutatják, hogy ez az ágazat is hanyatlik. 2011-ben a Berettyóújfalui kistérségben 699 kereskedelmi üzletet tartottak nyilván, 94-el kevesebbet, mint 2009-ben. A kiskereskedelmi üzletek tízezer lakosra jutó száma 2009-ben még 157 volt, 2011-ben már csak 140, ami jóval kevesebb, mint a megyei átlag (150). A 699 kereskedelmi egység közül a legtöbb, 241 (34,5 %) élelmiszerüzlet, vagy áruház volt. A nyilvántartott vállalkozások ezer lakosra jutó száma 2011-ben 176 volt, ami még meg is haladta a megyei átlagot. (170) Ezzel szemben a működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma 2010ben 44 volt, ami lényegesen elmaradt a megyei átlagtól (61), ugyanakkor a megye kistérségei közül egy rendelkezik hasonló értékkel, négy másikban pedig még a Berettyóújfalui kistérségnél is rosszabb a vállalkozói tevékenység. A 2010-ben a működő 2 225 vállalkozás közül 744 volt társas vállalkozás (33,4%), ami arányait tekintve alacsonyabb a megyei átlagnál (48,6 %).52

52

Hajdú-Bihar megyei statisztikai évkönyv 2011. KSH 2012.

53

Működő vállalkozások száma 2010 Kistérségek

Összesen

Ebből társas

Ezer lakosra

1 246

494

44

2 225

744

44

18 282

10 577

86

1 391

486

40

2 915

993

50

2 241

875

37

2 137

925

64

536

198

39

1 953

702

40

32 926

15 994

61

Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni DerecskeLétavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Összesen Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011 adatai alapján saját szerkesztés

A térség fejlesztési stratégiájával foglalkozó egyes elemzések szerint az egyéni vállalkozók nagy aránya a vállalkozások gyengeségéről árulkodik, többségük kényszerből vállalta az önfoglalkoztatói életformát, a foglalkoztatottság alakulásában érdemi szerepet nem töltenek be. A mezőgazdaságban a termelés és az értékesítés nincs összhangban, a még megmaradt ipari üzemek, csakúgy, mint az újonnan létrejöttek nem rendelkeznek korszerű technológiával, ezért versenyképességük nem megfelelő, így kiszorulnak a piacról.53

53

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bihar Sárrét Összefogás VNP Kft. www.umvp.eu/files/Bihar_Sarret_Osszefogas_VNP_ear.ppt

54

A gazdaság elégtelen teljesítménye miatt alacsony a foglalkoztatottság szintje is. 2011-ben a Berettyóújfalui kistérségben a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből 15,2 % volt (a megyei átlag 12,2 %), a Hajdúhadházi kistérség után az állást keresők aránya itt volt a legmagasabb. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási népességből 7 % volt 2011-ben ebben a kistérségben, magasabb, mint a megyei átlag (6,2 %). Ennél nagyobb arányban tartósan munka nélkül levőket csak a Hajdúhadházi (10,3 %) és a DerecskeLétavértesi kistérségben (8,3 % ) regisztráltak.54 A munkanélküliség tényleges mértéke ennél jóval nagyobb lehet, mivel sokan már felhagytak a regisztrálással. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 2011 (%) Kistérségek Balmazújvárosi

Nyilvántartott álláskeresők 13,7

180 napon túl nyilvántartott álláskeresők 6,2

Berettyóújfalui

15,2

7,0

Debreceni

8,7

4,7

DerecskeLétavértesi

14,5

8,3

Hajdúböszörményi

12,3

5,8

Hajdúhadházi

18,3

10,3

Hajdúszoboszlói

10,9

5,4

Polgári

15,2

6,2

Püspökladányi

13,4

5,9

Összesen

12,2

6,2

Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011 adatai alapján saját szerkesztés

54

Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012.

55

A munkanélküliség valódi nagyságát nem teljesen tükrözik a munkaügyi statisztikai adatok, mert sokan már elvesztették reményüket abban, hogy legálisan munkához tudjanak jutni, ezért nem is vállalják a munkaügyi kirendeltségeken való rendszeres megjelenést, hanem alkalmi munkával igyekszenek kiegészíteni azt, amit szociális támogatásból kapnak. A munkanélküliség a legnagyobb társadalmi probléma ebben a kistérségben is, a közműszámla hátralékokkal küzdő családok is rendre ezt jelölték meg elmaradásuk fő okaként. Mint általában a mezőgazdasági jellegű, családi házas térségekre jellemző, a Berettyóújfalui kistérségben is a nagyobb alapterületű lakások a jellemzőek, amit indokolt az is, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának is színhelye volt a lakás, továbbá a korábbi évtizedekben a mezőgazdaságból szerzett jövedelem lehetővé tette a nagyobb lakások építését, korszerűsítését, folyóvízzel és vezetékes gázzal való ellátását. A mezőgazdasági termelés leértékelődése, a termelőszövetkezetek megszűnése, a kistermelők kiszolgáltatott piaci helyzete és piacvesztése, alaposan megtépázta a térségben élők jövedelemszerző lehetőségeit is. Ennek következtében a korábban kényelmes, nagyobb alapterületű, közművesített lakás mára hovatovább fenntarthatatlanná válik a közműdíjak drasztikus emelkedése következtében. Az elvándorlás miatt csökken a háztartások átlagos létszáma, ami tükröződik a laksűrűségben is. A Berettyóújfalui kistérségben nem zsúfoltak a lakások, száz lakásra jutó lakosok száma 221, ami a kistérségek között a legalacsonyabb érték. (A megyei átlag 238 fő.) Az új lakások építése e kistérségben is drámaian visszaesett, az épített lakások 10 ezer lakosra jutó száma tekintetében (5 lakás) a Berettyóújfalui kistérség a második-harmadik legrosszabb helyzetben van a Püspökladányi kistérséggel együtt. (A megyei átlag 11.) Az elmúlt tíz évben kedvezőtlenné vált szociális viszonyok tükröződnek a lakásépítési kedv lanyhulásában, amelyre utalnak a 20002011 között épült lakások aránya a 2011. évi lakásállomány százalékában. A Berettyóújfalui kistérségben ez 5,2 %, ami a Polgári kistérség után a legalacsonyabb arány. (A megyei átlag 9,3 %).

56

Ezt mutatják az alábbi táblázat adatai is: Főbb lakásadatok 2011

Balmazújvárosi

238

Épített lakások 10 ezer lakosra jutó száma 11

Berettyóújfalui

221

5

69

5,2

Debreceni

231

10

22

10,0

DerecskeLétavértesi

254

3

83

8,4

Hajdúböszörményi

248

8

129

9,9

Hajdúhadházi

275

9

79

12,2

Hajdúszoboszlói

231

55

–

15,1

Polgári

228

3

250

4,3

Püspökladányi

236

5

216

6,4

Összesen

238

11

46

9,3

Kistérségek

100 lakásra jutó lakos

Száz épített lakásra jutó megszűnt lakások száma 97

2000-2011 között épült lakások a 2011. évi lakásállomány %-ában 6,9

Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012

A lakáshelyzet folyamatos romlására következtethetünk, ha a 2011-es adatokat összevetjük a 2009-ben megfigyelt értékekkel. A Berettyóújfalui kistérségben 2009-ben száz lakásra 224 lakó jutott, 2011-ben padig már csak 221 fő, ami részben az elvándorlásnak, részben a természetes fogyásnak tudható be. 2009-ben ebben a kistérségben tízezer lakosra 9 új lakás jutott, 2011-ben már csak 5.55 Az elmúlt évtizedekben a kommunális ellátottság sokat javult a kistérségben is. Gyakorlatilag teljessé vált az elektromos energia és a közüzemi ivóvíz szolgáltatás. A 2003-ban létrejött Bihari Hulladékgazdálkodási Kft korszerű térségi hulladéklerakó telepet hozott 55

Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012.

57

létre, amellyel a térségben megvalósult a szervezett szemétszállítás. Nem tekinthető viszont megoldottnak a szennyvízkezelés. Szennyvíztisztító telep Berettyóújfaluban, Biharkeresztesen, Furtán, Komádiban és Zsákán működik, ezeken kívül Ártándon épült szennyvízcsatorna. A települések túlnyomó többségében a lakások szennyvize a sokszor nem megfelelően megépített házi derítőkbe kerül, ahonnan vagy az önkormányzatok által üzemeltetett szippantó kocsikkal, vagy e szolgáltatásra szakosodott vállalkozók járműveivel szállítják el. Nincs megfelelően kiépített, és a környezetvédelmi szempontoknak mindenben megfelelő telep, ahol az így begyűjtött szennyvizet kiüríthetik. A vállalkozók egy része által begyűjtött szennyvíz elhelyezése sokszor nyomon követhetetlen.56 A Berettyóújfalui kistérség kommunális ellátottságának összehasonlító vizsgálatára az alábbi táblázat nyújt lehetőséget.

56

L. Barta Zoltán – Megyesi Ibolya – Rácz Renáta: Berettyóújfalui kistérségben lévő tagtelepüléseinek Local Agenda 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft 2011. 81.182.251.145/berettyoujfalu.../

58

Kistérségek kommunális ellátottsága 2011 Kistérségek

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásáll. %-ában

Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

Köz- Közműol- Rendsze- Kábelüzemi ló* res hulla- televíziószennydékval való víz% gyűjtésbe ellátottgyűjtő bevont ság** hálózat% lakások ba bearánya kapcsolt lakások aránya (%)

76,2

94,0

71,0

23,1

95,4

25,4

54,8

89,8

39,9

50,0

76,2

21,6

74,2

98,5

88,0

10,5

92,1

67,8

58,9

95,1

12,4

82,7

86,1

27,1

73,9

95,8

73,8

22,0

98,3

32,4

61,7

90,3

49,0

41,3

87,3

12,8

89,9

95,8

69,7

26,1

74,5

32,2

75,2

95,4

58,9

36,6

99,8

28,8

69,8

98,0

41,1

56,9

82,5

24,0

70,8

95,8

66,3

29,5

88,7

42,2

Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni DerecskeLétavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Összesen * A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége, százalékpont ** Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány százalékában Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012. adatai alapján saját szerkesztés

A rendszerváltás után a szolgáltató vállalatok felfedezték a falvakat is, mint addig még kiaknázatlan piaci lehetőséget. Hamarosan a 59

kisebb falvakban is megépültek a gázvezetékek, és komoly kampány folyt a lakosság körében, hogy minél többen térjenek át a szénfűtésről a földgázzal való fűtésre és főzésre. Felettébb különös, hogy a határ magyar oldalán levő Bedőn, amelynek lakossága román eredetű, hamarabb épült ki a fölgázvezeték hálózat, mint a határ túloldalán levő nagyvárosban, Nagyváradon. Az elmúlt években azonban a gáz ára erőteljesen növekedett, amivel nem tartott lépést a jövedelmek emelkedése. Ezért sokan visszatértek a hagyományos tüzelőanyagokhoz, elsősorban a fához. Valószínűleg ezzel magyarázható az, hogy a vezetékes gázt használó háztartások aránya valamennyi kistérség közt a legalacsonyabb (54,8 %) a Berettyóújfaluiban. (A megyei átlag 70,8 %). Érdemes megjegyezni, hogy 2009 óta az egész megyében csökkent a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya (3,6 százalékkal), így a Berettyóújfalui kistérségben is (1,6 százalékkal). A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya is a Berettyóújfalui kistérségben a legalacsonyabb, 89,8 %. (A megyei átlag 95,8 %.) A lakások 39,9 százaléka van rákötve a közüzemi szennyvízhálózatra, ami a második legalacsonyabb érték a kistérségek között. (A megyei átlag 66,3 %.) A közműolló, a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége 50 %, ami a harmadik legmagasabb arány a kistérségek között. (A megyei átlag 29,5 %.) 2009 óta mind a vezetékes gáz, mind az elektromos energia, mind pedig a közüzemi vízfogyasztás csökkent a Berettyóújfalui kistérségben, ahogy a megye egészében is.

60

Az alábbi táblázat jól mutatja ezeket az összefüggéseket: Egy háztartási fogyasztóra jutó éves fogyasztás 2009, 2011 Kistérségek

vezeté- vezeté- villakes gáz, kes gáz, mos m3 m3 energia, 2009 2011 kWh 2009

villa- Egy lakosra Egy lakosra mos jutó évi jutó évi ener- vízfogyasz- vízfogyaszgia, tás m3 tás m3 kWh 2009 2011 2011

Balmazújvárosi 1 194

947 2 456 2 304

25,3

25,1

1 219

1 019 2 478 2 358

29,2

28,4

1 050

982 1 938 2 030

32,5

31,0

1 178

1 004 2 529 2 413

28,2

27,1

1 101

994 2 589 2 479

30,7

30,4

952

788 2 540 2 442

24,8

24,8

1 165

994 2 049 1 932

36,1

35,5

1 191

989 2 706 2 579

25,9

25,4

1 114

952 2 633 2 543

29,9

27,7

1 093

967 2 249 2 224

30,3

29,3

Berettyóújfalui Debreceni DerecskeLétavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Összesen Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012. adatai alapján saját szerkesztés

Amint az adatokból látható, a Berettyóújfalui kistérségben mind a gáz, mind az elektromos energia fogyasztása 2009-ben és 2011-ben is meghaladta a megyei átlagot, a vízfogyasztás pedig alacsonyabb volt a megyei átlagnál. Különösnek tűnik, hogy a hasonlóan rossz helyzetben levő Derecskei-Létavértesi kistérségben is a megyei átlagot meghaladó energiafogyasztást regisztráltak, sőt a köztudot61

tan magas munkanélküliséggel sújtott Hajdúhadházi kistérségben mindkét vizsgált évben a megyében a második legnagyobb egy háztartási fogyasztóra jutó elektromos energiafogyasztást mértek. Ennek oka lehet az is, hogy a lakótelken végzett mezőgazdasági termelés, állattenyésztés, termékfeldolgozás többlet energiafogyasztással jár, de a többletfogyasztást magyarázhatja a nagyobb alapterületű, nem kellően hőszigetelt lakások többlet energiaigénye is. Elméletileg felmerülhet még az alacsony képzettséggel járó, nem kellően tudatos energiafogyasztói magatartás is, de ennek a következménye a számlák összegének a növekedése, valamint a hátralékok keletkezése, amire manapság a közmű cégek a szolgáltatás kikapcsolásával válaszolnak. A Berettyóújfalui kistérségben élők szociális helyzetére vonatkozó, más kistérségekkel való összehasonlításra lehetőséget adó kevés statisztikai adat áll rendelkezésünkre. A foglalkoztatás csökkenésével a legfontosabb jövedelmi forrás a nyugdíj lett. A saját jogon járó nyugdíjjal rendelkezők átlagos ellátása 2011-ben a Berettyóújfalui kistérségben 80 767 Ft volt, ami csaknem 10 ezer forinttal alacsonyabb, mint a megyei átlag. (90 144 Ft.) A többi kistérség adataival összevetve azt találjuk, hogy az átlagnyugdíj a harmadik legalacsonyabb ebben a kistérségben. A térségben élőknek a megyei átlagnál lényegesen rosszabb szociális helyzetére következtethetünk egyes szociális juttatásokban részesülők magas számából.

62

Egyes szociális juttatásokban részesülők ezer lakosra jutó száma 2011 Kistérségek

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma

Foglalkozást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos száma

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők

12,2

32,7

54

13,0

56,4

68

4,3

20,8

32

10,0

56,4

50

6,8

26,9

35

12,5

61,0

45

5,7

22,8

29

9,7

49,6

30

12,1

46,7

59

8,0

35,4

42

Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni DerecskeLétavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Összesen Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012. adatai alapján saját szerkesztés

A táblázat adataiból látható, hogy a rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma 13 a Berettyóújfalui kistérségben, ami a legmagasabb érték valamennyi kistérséget figyelembe véve. (A megyei átlag 8.) A foglalkozást helyettesítő támogatásban részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a Berettyóújfalui kistérségben 56,4, ami lényegesen magasabb a megyei átlagnál (35,4). A Berettyóújfalui kistérség a Derecskei-Létavértesi kistérséggel együtt a 2.-3. helyen áll a kistérségek között a munka-

63

nélküli támogatást igénybevevők száma alapján, ennél magasabb érték (61) csak a Hajdúhadházi kistérségben fordul elő.57 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Berettyóújfalui kistérség számos mutató alapján Hajdú-Bihar megyében is az átlagosnál lényegesen rosszabb helyzetben van. Természeti, éghajlati adottságai sem kedvezőek, a térség periférikus jellege, a kedvezőtlen útviszonyok miatt a jelentősnek mondható természetvédelmi területek eddig érdemi idegenforgalmi vonzerőt nem jelentettek. Az öröklött történelmi hátrányokat nem sikerült felszámolni, a trianoni határmegvonás negatív hatása máig érezteti hatásait. Bár Románia Uniós csatlakozásával a határok átjárhatósága lényegesen javult, és növekedett a határ túloldaláról az élelmiszervásárlási célú turista forgalom, ez azonban főleg a globális élelmiszerkereskedő láncokhoz tartozó áruházak forgalmát lendítette fel, a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek nagyobb mértékben változatlanul nem jutnak el a nagyváradi piacra. A nemzetközi tőke is főleg a határ túloldalán ruházott be, ami arról árulkodik, hogy a kistérség nemzetközi tőkevonzó képessége csekély, a térségben tevékenykedő vállalkozások pedig tőkeszegények, érdemben nem tudnak hozzájárulni a települések helyi gazdaságának fellendítéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez. Bár a kommunális szolgáltatások a szennyvízkezelést kivéve kiépültek a kistérségben, a lakosság növekvő hányadának gondot jelent az energiaárak növekedése miatt a számlák kifizetése, növekszik a hátralékosok száma. Ezekre vonatkozóan azonban kistérségi felbontásban nem rendelkezünk statisztikai adatokkal. Ezért arra vállalkoztunk, hogy a kistérségben egy adósságkezelési projektbe bevont személyek adatainak feldolgozása mellett kérdőíves adatfelvételt hajtunk létre a kistérséghez tartozó települések egy részében, amelyeket lépcsőzetesen választottunk ki. Az adatfelvétel során 992 feldolgozható kérdőívhez jutottunk. A következőkben az így szerzett adatokat fogjuk elemezni, és ezek alapján a munkanélküliség, a hátralékosság és az adósságcsapda hármas szorításából való kitörés lehetőségeit próbáljuk feltárni.

57

Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH 2012.

64

4. A Berettyóújfalui kistérségben élő családok helyzetének vizsgálata A vizsgálatba bevont 12 településen 992 háztartásról sikerült adatokat szerezni. A vizsgálati minta összetételét az alábbi táblázat mutatja: A vizsgált háztartások megoszlása települések szerint

A település neve Berekböszörmény Berettyóújfalu Bojt Furta Kismarja Komádi Körösszakál Mezőpeterd Nagykereki Told Váncsod Zsáka Összesen

Elemszám 89 280 28 56 64 188 45 30 59 17 56 80 992

% 9 28,2 2,8 5,6 6,5 19 4,5 3 5,9 1,7 5,6 8,1 100

4.1. A vizsgált háztartások főbb jellemzői Mivel a vizsgálatba bevont háztartások kiválasztása a településeken belül véletlenszerűen, az utcák neve, egy utcán belül pedig a házszám alapján történt, először azt tisztáztuk, hogy az adott címen hány család él. 918 esetben (92,5 %) a kiválasztott lakcímen levő lakóházban egy lakás, 59 esetben (5,9 %) kettő, vagy több lakás is volt. 65

A lakások döntő többsége (883: 89 %) a benne élő családok tulajdonában van, 10 család főbérlő (1 %), 35 család (3,5 %) albérlő, 51 család (5,1 %) pedig családtagként lakik a lakásban. A felmért 992 háztartás közül 939-ben (94,7 %) egy család, 39 esetben (3,9 %) két család élt együtt. Az egyszemélyes háztartások aránya 29,2% volt, ami lényegileg megegyezik a 2011-es népszámlálás során mért országos értékkel (30,9 %)58 Az általunk vizsgált 992 háztartás közül 731 esetben (73,7 %) csak családtagok élnek együtt, 15 háztartásban (1,5 %) a szűkebb családhoz nem tartozó rokonok, 4 lakásban (0,4 %) nem rokon, ismerős vagy barát a családdal együtt élő személy. A több személyből álló háztartások közül 692 (az összes háztartás 69, 8 százaléka, a több személyes háztartások 97, 4 %-a) esetében az étkezéssel és a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokat közösen, 8 esetben (az összes háztartás 0,8 %-a) külön fedezik. 48 esetben (az összes háztartás 4,8 százalékában) van, amit közösen, van, amit külön finanszíroznak. 703 esetben (az összes háztartás 70,8 %-a, a több személyből álló háztartások 93,7 %-a) az egy lakásban lakók közösen főznek és étkeznek, 10 esetben (az összes háztartások 1 %-a) külön, 36 esetben (3,6 %) változó, van, amikor együtt, van amikor külön főznek és étkeznek. A családok szociális helyzetét alapvetően meghatározza az, hogy hány felnőtt és hány kiskorú személy van a családban. A vizsgált 992 háztartásban összesen 2743 személyt regisztráltunk, az egy háztartásra jutó személyek száma 2,76 volt, ami lényegesen nagyobb, mint az országos átlag. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint Magyarországon száz háztartásra 239 fő jutott, 18

58

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok. A népesség és a lakásállomány jellemzői KSH, Budapest, 2012. 25. oldalon szereplő adatokból saját számítás. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepszelo2011_2.pdf

66

fővel kevesebb, mint az előző, 2001-es összeírás idején.59 A Berettyóújfalui kistérségben a háztartások általunk mért magasabb átlagos nagysága azzal magyarázható, hogy népesebb családok is élnek a mintába bekerült településeken. A vizsgált 992 háztartásban élők életkori megoszlását az alábbi táblázat mutatja: A vizsgált háztartásokban élők életkori megoszlása fő A háztartásokban élők száma összesen A háztartásokban élők közül 0-14 éves 15-17 éves

% 2743

100, 0

481

17,5

193

7,0

18 évnél fiatalabb

674

24,6

18 éves és idősebb

2060

75,1

724 családban (az összes családok 73 százaléka) nincs egyetlen 14 éven aluli gyermek sem, 128 családban (12,9 %) egy, 86 családban (8,7 %) kettő, 39 családban (3,9 %) három, 11 családban (1,1 %) négy 14 éven aluli gyermek van. A mintába bekerült 4 olyan család is (0,4 %), ahol 5 tizennégy éven aluli gyermeket nevelnek. 15-17 éves fiatal 842 családban (84,9 %) egy sincs, 115 családban (11,6) egy, 28 családban (2,8 %) kettő, 6 családban (0,6 %) három, 1 családban (0,1%) négy ilyen korú fiatal él. A vizsgált 992 háztartásban 59

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői KSH, Budapest, 2012. 25. oldal. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepszelo2011_2.pdf

67

összesen 2060 18 éves és idősebb személy élt az adatfelvétel időpontjában, 2012 nyarának végén. 290 háztartásban (29,2 %) csak egy 18 éves és idősebb személy élt, 457 (46,1 %) családban kettő, 148 családban (14,9 %) három, 80 családban (8,1 %) négy, 12 családban (1,2 %) öt, 5 családban (0,5 %) hat felnőtt korú személyt regisztráltak a kérdezőink. Iskolai végzettség szerinti megoszlásuk az alábbi táblázatban látható: A 18 éves és idősebb családtagok iskolai végzettség szerinti megoszlása fő

%

általános iskola 1-4 osztály

33

1,6

általános iskola 5-7 osztály

83

4,0

általános iskola 8 osztály

557

27,0

szakmunkásképző

576

28,0

érettségi

435

21,1

főiskola

148

7,2

egyetem

32

1,6

nem válaszolt

196

9,5

összesen

2060

100,0

A táblázatból látható, hogy a felnőtt korúak több mint fele általános iskolát végzett, illetve ezen felül még szakmunkás képzettséget szerzett. Viszonylag magas az érettségizettek aránya, minden ötödik 18 éves és idősebb személy érettségivel rendelkezik.

68

4.2. A vizsgált háztartások foglalkozási és jövedelmi helyzete A jelenlegi gazdasági válság alapvető oka az, hogy a gazdaságban végbement súlyos torzulások (a spekulatív, ragadozó, a természeti erőforrásokat pazarló gazdaság előretörése) mellett az elmúlt három évtizedben növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek, megállt a szegénység globális csökkenése, sőt a válság kitörése óta az elszegényedés immáron a fejlett országok középosztályát is veszélyezteti. 2010-ben az EUSTAT adatai szerint az EU27 népességének 23,4 százaléka, 115 millió ember volt veszélyeztetett a szegénység, a szociális kirekesztődés által. A szegénység által fenyegetett lakosság legnagyobb arányú jelenlétét Bulgáriában (42 %), Romániában (41 %), Lettországban (38%), Litvániában (33%) és Magyarországon (30 %) regisztrálták. Hazánkban 2010-ben a szegénység által veszélyeztettek száma az EUSTAT adatai szerint 2 millió 948 ezer fő volt, azaz csaknem három millió embert érintett a szociális kirekesztődés, ami a jövedelmi szegénységben, a deprivált életkörülményekben, a munkalehetőségektől való megfosztottságban érhető leginkább tetten. 2010-ben az EU-ban 38 millióan éltek olyan háztartásokban, amelyek alacsony munkaintenzitásúnak számítottak, ahol a 18-59 évesek munkaerő potenciáljuknak kevesebb, mint 20 százalékát tudták hasznosítani az adatfelvételt megelőző egy évben. Ez az EU27-ben a 0-59 éves lakosságra vetítve 9,9 százalékot tett ki, Magyarországon 11,8 %-ot. A szegénység leggyakoribb megjelenési formája a jövedelmi szegénység. 2010-ben az EU-27 országaiban élők 16,4 %-a, csaknem 81 millió ember élt jövedelmi szegénységben, akiknek a szociális transzferek után elkölthető jövedelme az adott ország átlag jövedelemének a 60 százalékát sem érte el. Magyarországon ennél alacsonyabb arányt, csak 12,3 %-os jövedelmi szegénységet mértek az EU statisztikusai, mivel a korábbi években végrehajtott szociális intézkedéseknek még érezhető volt a hatása. 69

Az EU27-ben a lakosság 8 százalékát tette ki, 40 millió volt azok száma, akik súlyos anyagi nélkülözést szenvedtek el. Azokat sorolták ide a kutatók, akik időben képtelenek kifizetni lakbérüket, jelzálogkölcsönüket, közmű számláikat, vagy fedezni váratlan kiadásaikat, lakásukat nem tudják megfelelő hőmérsékletre felfűteni, nem rendelkeznek mosógéppel, színes televízióval, telefonnal, akik húst, halat vagy azzal egyenértékű fehérjét csak minden másnap, vagy ritkábban tudnak fogyasztani. Magyarországon az EU átlagának több mint kétszerese, 21,6 % volt a súlyos anyagi nélkülözést elszenvedők aránya.60 A Berettyóújfalui kistérségben a szegénység mind három fent említett összetevője, a foglalkoztatottság alacsony szintje, az alacsony jövedelműség, a hátralékokkal és adósságcsapdával is jellemezhető anyagi depriváció az országos átlagot meghaladó mértékben van jelen. A 992 háztartásban élő 2060 felnőtt, 18 éves és idősebb személy foglalkozására vonatkozó adatokat feldolgozva az alábbi táblázatot kaptuk: A 18-X éves családtagok foglalkozása

nem válaszolt alkalmazásban áll vállalkozó munkanélküli rokkant nyugdíjas öregségi nyugdíjas gyermekgondozási segélyen van

fő

%

233 484 53 108 161 419 67

11,3 23,5 2,6 5,2 7,8 20,3 3,3

60

L. Corselli_Nordblad, Louise: At risk of poverty or social exclusion in EU27 Eurostat Newsrelease STAT/12/21 2012 http://europa.eu/rapid/press-release_STAT-12-21_en.htm, valamint Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában – prezentáció http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/sdi/rio20

70

nappali tagozaton tanul közmunkában foglalkoztatják rendszeres szociális segélyt kap egyéb összesen

80 292

3,9 14,2

122

6,0

41 2060

2,0 100,0

A háztartásokban élő felnőtt korúaknak kevesebb, mint egynegyede áll alkalmazásban és jut rendszeresen munkából származó jövedelemhez. Minden ötödik nagykorú személy öregségi nyugdíjas, 14,2 százalékukat közmunkában foglalkoztatták a vizsgálat idején. A vállalkozók aránya nem éri el a 3 százalékot sem. Munkanélkülinek vallotta magát 5,2 százalék, de ez valószínűleg csak a regisztráltakat tartalmazza. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a foglalkozásáról nem nyilatkozó 233 személy (11,3 %) többsége munkanélküli. Közmunkában foglalkoztatottak aránya viszonylag magas volt, 14,2 százalék, azonban többségüknek még ez az alacsony jövedelmet adó foglalkoztatási forma sem biztosít egész évben bevételi forrást. Ha az alkalmazásban állókhoz, a vállalkozókhoz hozzáadjuk a közmunkában foglalkoztatottakat is, csupán 40 százalékot tesz ki a gazdaságilag aktívnak tekinthetők aránya. A háztartások jövedelmi helyzetéről pontos adatokat szerezni a társadalomkutatók számára az egyik legnagyobb kihívást jelent, mivel a lakosság érthető bizalmatlansággal felel az ilyen irányú tudakozásra. Ezért több kérdéssel is próbáltuk elérni azt, hogy legalább megközelítően valódi adatokat nyerjünk a vizsgált kistérségben élők jövedelmi helyzetéről. Először azt vizsgáltuk, hogy milyen forrásból származott az a jövedelmük, amihez a vizsgálatot megelőző hónapban jutottak.

71

A jövedelemforrásokat az alábbi táblázat mutatja: A vizsgálatot megelőző hónapban a háztartások milyen forrásokból jutottak jövedelemhez háztartások száma

%

337

34,0

43 242 79 360 131 288 145

4,3 24,4 8,0 36,3 13,2 29,0 14,6

4

0,4

58

5,8

29

2,9

219

22,1

18

1,8

24

2,4

22

2,2

33

3,3

(1) alkalmazásban végzett állandó jellegű munkából (2) vállalkozásból (3) közmunkából (4) alkalmi munkákból (5) öregségi nyugdíjból, (6) rokkant járadékból (7) családi pótlékból (8) rendszeres szociális járadékból, segélyből (9) alkalmi szociális segélyből, juttatásból (10) gyermekgondozási segélyből (11) gyermeknevelési támogatásból (12) lakásfenntartási támogatásból (13) ápolási díjból, és egyéb betegséghez kötött támogatásból (14) fogyatékossági támogatásból (15) anyasági támogatásból, segélyből (16) egyéb forrásból, éspedig:

Az egyes források említésének gyakoriságából kitűnik, hogy a legtöbb háztartásban az öregségi nyugdíj a legfőbb jövedelmi forrás, csak ezt követi a rendszeres munkavégzésen alapuló alkalmazásból származó bevétel. Ezután következik sorrendben a családi pótlék, a közmunka, a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres 72

szociális segély, a rokkantsági járadék, az alkalmi munka, a Gyes, és csak a 13. helyen a vállalkozási tevékenység. Az adatokból kitűnik, hogy azok aránya, akik rendszeres, munkavégzésből származó jövedelemmel rendelkeznek (ha feltételezzük, hogy a vállalkozásokból is rendszeresen bevételhez jutnak) a lakosság alig 40 százalékát teszi ki, a többség, a kistérségben élők 60 százalékának a nyugdíj, valamint a különféle szociális juttatások képezik megélhetésük forrását. (A közmunkát is inkább ide soroljuk, mivel nem jelent állandó foglalkoztatást, másfelől olyan alacsony bevételt jelent, amely mellett még más jövedelmi forrásra is rászorul a család.) Egy háztartás jövedelmi helyzetét az is meghatározza, hogy tagjai közül hányan jutnak hozzá munkajövedelemhez, vállalkozásból származó bevételhez, nyugdíjhoz, vagy szociális juttatásokhoz. Erre utal az alábbi táblázat: A vizsgált háztartásokban élő 18 éven felüliek közül hányan rendelkeztek egyes jövedelemforrásokkal az elmúlt félévben

Alkalmazásból, vállalkozásból Jövedelempótló támogatásból Közmunkából Alkalmi munkából Öregségi nyugdíjból Rokkantsági nyugdíjból GYES-ből Szociális segélyből Nappali tagozaton tanul

Egy sem 637 64,2% 892 89,9% 775 78,1 972 98% 679 68,4% 859 88,6% 922 92,9% 881 88,8% 905 91,0%

Egy fő

Két fő

176 17,7% 75 7,6% 161 16,2 17 1,7% 202 20,4 118 11,9% 69 6,9% 96 9,7% 68 6,9%

149 15,0% 17 1,7% 51 5,1% 2 0,2% 109 11,0% 15 1,5% 1 0,1% 13 1,3 18 1,8

73

Három fő 20 2,0% 4 0,4% 2 0,2% 1 0,2 % 2 0,2% -

Négy fő 9 0,9 % 4 0,4% 1 0,1% -

Öt fő

-

-

-

-

-

-

-

2 0,2% 1 0,1%

-

-

-

-

1 0,1% -

A gazdasági aktivitás alacsony mértékéről az előzőekben megfogalmazott állításunkat a jövedelemforrásokra adott válaszok is alátámasztják. A vizsgált háztartások 64 százalékában egyetlen olyan személy sincs, aki alkalmazásból, vagy vállalkozásból származó jövedelemmel rendelkezne, tehát gazdaságilag aktívnak tekinthető lenne. Másfelől a családok 18 százalékában egy, további 18 százalékában kettő vagy több ilyen személy is van. 53 háztartásban (5,3 %) ketten is dolgoztak közmunkán a vizsgálatot megelőző időszakban. A Berettyóújfalui kistérségben élő családok jövedelmi helyzetét vizsgálva az egy főre jutó jövedelmet próbáltuk meghatározni. Megkérdeztük, hogy a vizsgálatot megelőző hónapban valamennyi forrást figyelembe véve összesen mennyi bevételhez jutottak, majd azt, hogy hányan éltek ebből a jövedelemből. Ahhoz, hogy minősíteni tudjuk a vizsgált családok jövedelmi helyzetét, a létminimum volt a viszonyítási alap. A KSH által 1991 óta évente közölt létminimum olyan küszöbértéket jelent, amely lehetővé teszi a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitelt, a társadalom fejlettségi szintje által meghatározott alapvető szükségletek szerény kielégítését. A KSH vizsgálata szerint ez az érték 2011-ben Magyarországon 83 941 Ft volt.61 Ezt alapul véve az alábbi eredményeket kaptuk:

61

Létminimum, 2011. KSH, Bp. 2012. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/letmin/letmin11.pdf

74

A vizsgált háztartásokban az egy főre jutó jövedelem Jövedelmi csoportok A létminimum negyede, 20 ezer Ft alatt A létminimum negyede körül: 20 000 és 24 999 Ft között A létminimum negyede és fele: 25 000 és 39 999 Ft között A létminimum fele körül: 40 000 és 44 999 Ft között A létminimum felénél több, de a létminimum alatt: 45 000 és 79 999 Ft között A létminimum körül: 80 000 és 84 999 Ft között A létminimum felett: 85 000 és felette Nem válaszoltak a jövedelmükre vonatkozóan Összesen:

fő

%

55

5,54

61

6,15

169

17,04

75

7,56

375

37,80

47

4,74

131

13,21

79

7,96

992

100,00

Még abban az esetben is, ha a háztartások jó részében nem is számoltak be minden jövedelmükről, pl. az alkalmi munkákból származó bevételükről, az adatokból egyértelműen kirajzolódik a nagymértékű jövedelmi szegénység. A létminimum körül van az egy főre jutó jövedelme a családok kereken 5 százalékának, felette pedig 13 százalékának. A családok alig egyötöde él elfogadható szinten, több mint 80 százalékuk a létminimum alatti összegből kénytelen magát fenntartani. Az általunk vizsgált családok 28,7 százalékának, csaknem egyharmadának az egy főre jutó jövedelme még a létminimum felét sem éri el, 12 százalékuk a létminimum negyedéből kénytelen havonta kijönni. Mindez csak úgy lehetséges, ha szükségleteiket alapvetően korlátozzák, és próbálnak az önellátásra berendezkedni, de a mezőgazdasági termelés, az állat75

tartás egyre növekvő költségei miatt hovatovább ez is lehetetlen lesz a mélyszegénységben élők számára. Összevonva az egyes csoportokat, az alábbi grafikonon mutatjuk be a kapott eredményeket: A háztartások egy főre jutó jövedelme a létminimumhoz viszonyítva

0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0

A jövedelmi szegénység következményei a gyermekeket fokozottan érintik. A családok 11 százalékában (113 család) nevelnek hat éven aluli gyermeket vagy gyermekeket. Csupán 28 családnak (2,8 %) nem okozott gondot az óvodai térítési díj befizetése, vagy az óvoda által kért eszközök megvásárlása. 42 család (4,2%) úgy nyilatkozott, hogy előfordult többször is, hogy gondot okozott az óvodával kapcsolatos költségek fedezése. 43 család számára (4,3 %) mindig nagy gondot jelentettek ezek a kiadások. A hat éven aluli gyerekeket nevelő szülők számára amennyire örvendetes gyermekük növekedése, annál nagyobb gondot jelent a ruházatukról való gondoskodás, mivel hamar kinövik ruhájukat, cipőjüket, nem beszélve a tisztántartásról, mivel ez a korosztály még nem igazán tud öltözékük tisztaságára vigyázni. Különösen nagy gondot jelent a gyermekek ruházatának tisztántartása azon családok számára, akik hátralékban vannak a vízszámlájukkal, ezért a szolgál76

tató vállalat szűkítő eszköz felszerelésével korlátozta a vízfogyasztásukat. Csupán 25 család (2,5 %) jelezte azt, hogy nem okozott gondot számukra a hat éven aluli gyermekeik számára a ruházat megvásárlása, vagy tisztántartása, 37 család számára (3,7 %) már előfordult, hogy problémát jelentett nekik, 49 családnak (4,9%) mindig is nagy gondot jelentett kisgyermekeik ruháztatása. A családok 18,5 százaléka (184 család) nevel iskoláskorú, 6-14 éves gyermeket. Taníttatásukkal kapcsolatos költségek (ruházat, közlekedés, iskolaszerek, tankönyvek, stb.) fedezése 41 családnak (4,1 %) nem okozott még soha sem problémát, 61 család (6,1 %) számára már többször jelentett gondot, 85 családnak (8,6 %) pedig mindig jelentős terhet jelent gyermekeik iskoláztatása. A mezőgazdasági területen élők megélhetésében – különösen azok számára, akik kevés jövedelemből élnek – elvileg jelentős szerepet játszhat az önellátás, a kertművelés, vagy az állattartás. Az általunk megkérdezett 992 család közül 212-nek (21,4 %) nincs sem kertje, sem szántóföldje, sem erdeje. Egyötödüknek van ugyan lakóházuk telkén is konyhakert, de azt nem művelik. A megkérdezett családok önellátási lehetőségeit az alábbi táblázat mutatja: Van-e kertjük, szántóföldjük, erdejük?* családok száma (1) egyik sincs 212 (2) lakóházuk telkén kert van, de nem műve210 lik (3) lakóházuk telkén levő kertet művelik 528 (4) lakóházuktól távolabb is művelnek kertet, 45 gyümölcsöst (5) lakóházuktól távolabb is van kertjük, sző0 lőjük, vagy gyümölcsösük, de nem művelik (6) szántóföldjük van, amit művelnek is 55 (7) szántóföldjük van, de nem művelik, kiad34 ták bérbe (8) szántóföldjük van, de nem művelik, nem 2 bérlik, parlagon hever (9) erdejük van 7 (10) egyéb válasz: 2

% 21,4 21,2 53,2 4,5 0,0 5,5 3,4 0,2 0,7 0,2

*Mivel a kérdés több válaszlehetőséget is tartalmazott, a százalékok összege több mint 100. 77

Az adatokból az látszik, hogy a családok egyötöde nem él az önellátás lehetőségével, bár van lakótelkükön kert. Ennek okaként általában az egészségi állapotukat jelölik meg, illetve azt, hogy nem éri meg, mert a ráfordított költség és energia nem térül meg. A családoknak azonban kevéssel több, mint fele (528 család: 53,2 %) műveli a kertjét, 45 családnak (4,5 %) a lakótelkén kívül is van művelés alatt álló kertje, gyümölcsöse. Szántóföldi termeléssel 55 család (5,5 %) foglalkozik. 34 család (3,4 %) bérbe adta szántóföldjét. Összességében úgy értékelhetők a fenti adatok, hogy a családok több mint fele esetében adott az önellátásra való hajlandósság, megfelelő programmal e mezőgazdasági tevékenység intenzívebbé tehető, ami a családoknak nagyobb árbevételt és többletjövedelmet biztosítana. Mindezekről részletesebben a fejlesztési javaslatokról szóló részben szólunk. Vizsgáltuk azt is, hogy akik kerti, vagy szántóföldi termelést folytatnak, azt csupán saját ellátásuk érdekében teszik, vagy piacra is termelnek. A megkérdezett 902 család közül 392 (39,5 %) nem művel kertet, vagy földet. 503 család (50,7 %) saját szükségletre termel, 60 család (6,0 %) főleg saját ellátására termel, de a felesleget el is adják. Kifejezetten piaci eladásra csupán 16 család (1,6 %) termel. Szövetkezéssel és az értékesítés megoldásával a mezőgazdasági árutermelésre is vállalkozó családok aránya a jövőben minden bizonynyal növelhető lenne. A bihari térség valaha híres volt az állattartásáról. Ahogy országosan is a drasztikusan visszaesett az állattenyésztés, az általunk vizsgált családok körében sem intenzív az állattartás. A családok egyharmada (310:31,3%) semmilyen állatot nem tart, 451 családnak (45,5) csak kutyája, vagy macskája van. A legtöbben (403 család: 40,6 %) baromfit tartanak, sertés hízlalással 152 család (15,3 %) próbálkozik. Juhokat tart 37 család (3,7 %), tehene csak 24 családnak (2,4 %) van. Kecsketartással 22 család (2,2 %) foglalkozik, lova tíz családnak van (1,0%). A szociális földprogramok felélesztésére gondolva, feltettük azt a kérdést, hogy ha térítésmentesen kapnának földet megművelésre, vállalkoznának-e arra, hogy saját szükségletükre, esetleg eladásra is termeljenek? A megkérdezettek többsége, 54,8 százaléka (544 család) egyáltalán nem vállalkozna rá. Az okok között a legtöbben 78

idős korukat, nem megfelelő egészségi állapotukat említik, de gyakori érv az is, hogy a saját kertjük művelése is elég sok energiájukat köti le. Többen időhiányra hivatkoznak, hogy a családban élő munkaképes személy dolgozik, vállalkozik, vagy tanul, és emellett nem tud mezőgazdasági termelésre időt fordítani. De voltak olyanok is, akik eszközhiányra hivatkoztak, sokba kerülne egy traktor, egy eke és más gépek beszerzése, vagy azt vetették fel, hogy hiányzik a kellő szakértelmük. Voltak azonban olyanok is, akik élni szeretnének egy ilyen lehetőséggel. A családok negyede (250 család) elsősorban saját szükségletre termelne, de 167 család (16,8 %) piaci értékesítésre is gondolt. Elgondolkodtató, hogy a családok 42 százaléka vállalkozna földművelésre, ha földhöz jutna. Vétek kihasználatlanul hagyni ezt a vállalkozási hajlandóságot, és hagyni, hogy a családok jelentős hányada az állam köldökzsinórján függjön. Mivel ennek a kérdésnek jelentőséget tulajdonítottunk, kereszttáblákat is készítettünk annak a megállapítására, hogy a mezőgazdasági termelésre való hajlandóság egy szociális földprogram keretében juttatott földön hogyan alakulna a vizsgált családon belül megkérdezett személy iskolai végzettsége, valamint foglalkozása alapján. Mezőgazdasági termelésre való hajlandósság térítésmentesen kapott földön végzettség szerint %* Iskolai végzettség általános iskola 1-4 osztály 5-7 osztály 8 osztály szakmunkásképző érettségi főiskola egyetem

Vállalkozna 31,8 24,4 44,8 44,4 44,9 21,3 60,0

Nem vállalkozna 68,1 73,4 54,1 54,3 52,7 78,6 40,0

*Az egyéb és nem válaszokat figyelmen kívül hagytuk, ezért a százalékok összege nem mindig 100.

Az adatokból az látható, hogy a 8 osztályos végzettségtől kezdve – a főiskolát végzettek kivételével – az iskolai végzettség emelkedésével nem csökken a termelési hajlandósság, a megkérdezettek 79

csaknem fele látna lehetőséget egy ilyen irányú földprogramban. A grafikon még szemléletesebben mutatja az összefüggéseket. Mezőgazdasági termelésre való hajlandósság térítésmentesen kapott földön végzettség szerint (%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Vállalkozna Nem vállalkozna

Azt is elemeztük, hogy van-e szerepe a mezőgazdasági termelésre való hajlandósság alakulásában a jövedelmek forrásának. A megkérdezettek foglalkozása, illetve jövedelemforrása alapján a válaszok az alábbiak szerint alakultak: Mezőgazdasági termelésre való hajlandósság térítésmentesen kapott földön foglalkozás szerint %* Foglalkozás alkalmazott vállalkozó munkanélküli rokkant nyugdíjas öregségi nyugdíjas GYES közmunka rendszeres szociális segélyt kap

Vállalkozna 54,6 33,3 60,5 29,7 16,2 69,0 71,6 50,0

Nem vállalkozna 45,4 63,9 39,5 69,2 81,0 31,0 27,6 50,0

*Az egyéb és nem válaszokat figyelmen kívül hagytuk ezért a százalékok összege nem mindig 100.

80

A termelési hajlandóság a rokkantsági és öregségi nyugdíjasokat, valamint a vállalkozókat kivéve minden csoportban meghaladja az 50 százalékot. Figyelemre méltó a munkanélküliek, a GYES-en levők, valamint a közmunkások magas arányú elkötelezettsége egy ilyen földprogram iránt. Az alábbi grafikonon egyértelműen mutatja, hogy a szociális juttatások nem kényelmesítenek el. Mezőgazdasági termelésre való hajlandósság térítésmentesen kapott földön foglalkozás szerint (%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Vállalkozna Nem vállalkozna

A fentiek alapján nem állja meg a helyét az a gyakran hangoztatott vélekedés, hogy nem akarnak az emberek dolgozni, hanem inkább az állam emlőin élősködnek. Ha az itt élők lehetőséget kapnak, és a feltételeket is sikerül megteremteni hozzá, a szociális juttatásból élők több mint fele önfenntartóvá válna. Az államnak is megérné ezt a fejlődési folyamatot támogatni, nem szólva ennek kedvező szociális hatásáról. Valamennyi mezőgazdasági termelőt sújt a vetőmagvak, a műtrágyák, a növényvédő szerek erőteljes árnövekedése, nem szólva a felvásárlóknak való kiszolgáltatottságról. A beszerzési és értékesítési szövetkezetek jelentősen enyhíthetnék ezeket a gondokat, feltéve, ha a résztvevők megbíznának egymásban és a szövetkezés erejében. Különösen hasznos lenne az ilyen szövetkezetek létreho81

zása a kezdő, és tőkehiányos mezőgazdasági termelők számára. Az általunk megkérdezettek többsége, 62 százaléka (615) még csak nem is hallott erről a lehetőségről. Hallott-e már a beszerzési és értékesítési szövetkezetekről? (%)

80 60 40 20 0 még nem hallott róla

már hallott róla

Nyilvánvaló, hogy a szövetkezés eszméjének a terjesztése alapvető feladat lenne különösen a hátrányos helyzetű térségekben. 2012-t az ENSZ a szövetkezetek nemzetközi évének nyilvánította. Hazánkban kevés figyelmet fordítottak erre a tényre. Úgy látszik, a rendszerváltás óta eltelt két évtized szinte kitörölte az emberek tudatából a szövetkezés fontosságát. Ideje lenne komoly figyelmet fordítani erre a kérdésre, és hatékony felvilágosító kampányt folytatni a közvélekedés megváltoztatása céljából. Feltettük azt a kérdést is a megkérdezetteknek, hogy részt vennének-e egy ilyen szerveződésben. 617 család (62,2 %) esetében a megkérdezett személy azt mondta, hogy nem végez mezőgazdasági termelést. 242 fő (24,4 %) szívesen részt venne egy szövetkezetben. Nem venne részt ugyanakkor egy ilyen társulásban a megkérdezettek 10,5 %-a, 104 fő.

82

Részt venne-e mezőgazdasági beszerzési és értékesítési szövetkezetben? (%) 70 60 50 40 30 20 10 0 nem termel részt vennenem venne részt

Úgy látszik, egyelőre az itt élők alig negyedére lehetne számítani beszerzési és értékesítési szövetkezetek szervezésében. Egy másik lehetséges szervezeti forma, a szociális szövetkezetek a mezőgazdasági tevékenység mellett ipari termeléssel és szolgáltatásokkal is foglalkoznak, és a hátrányos helyzetű térségekben komoly mértékben hozzájárulhatnak a foglalkoztatás bővítéséhez. Az általunk megkérdezettek többsége 605 fő (61,4%) még csak nem is hallott ilyen lehetőségről. Hallott-e már a szociális szövetkezetekről? (%)

70 60 50 40 30 20 10 0 még nem hallott  róla

már hallott róla

83

egyéb válasz

Feltettük azt a kérdést a megkérdezetteknek, hogy ha az önkormányzat, vagy egy civil szervezet kezdeményezésére létrejönne egy olyan szociális szövetkezet, amely mezőgazdasági termeléssel, pl. zöldségtermeléssel foglalkozna, részt venne-e benne? 420 fő (42,3 %) szívesen részt venne egy ilyen szerveződésben, 5 százalékuk (49 fő) csak bizonyos feltételekkel, 52 százalékukat (514 fő) azonban nem érdekli ez a lehetőség. Amikor a válaszadók közül kivettük azokat, akik nem foglalkoznak mezőgazdasággal, és így a válaszolók elemszáma csökkent, amire vetítettük a megoszlásokat, akkor a részt venni szándékozók kerültek többségbe. A válaszok alakulását megvizsgáltuk a családok nevében nyilatkozók (azaz a megkérdezettek) iskolai végzettsége alapján is. Az alábbi adatokat kaptuk: Részt venne-e mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szociális szövetkezetben? (%) részt venne nem venne részt ált isk 8 oszt alatt

63,1

36,9

8 osztály

72,6

27,4

szakmunkásképző

70,0

30,0

érettségi

66,7

33,3

főiskola

81,8

18,2

egyetem

75,0

25,0

Az látható a fenti adatok alapján, hogy az iskolai végzettség emelkedésével nem csökken a mezőgazdasági jellegű szociális szövetkezetekben való részvétel hajlandósága, sőt inkább enyhe növekedést mutat. Az alábbi grafikon szemléletesen mutatja ezt.

84

Részt venne-e mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szociális szövetkezetben? (%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

részt venne nem venne részt

A megkérdezettek foglalkozása, illetve megélhetési forrása alapján vizsgálva a válaszok megoszlását, az alábbi táblázatot kaptuk: Részt venne-e mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szociális szövetkezetben? (%) alkalmazott vállalkozó munkanélküli közmunkás nyugdíjas * GYES-en szociális segélyen

részt venne 52,2 41,7 74,4 84,8 22,5 82,8 58,4

nem venne részt 47,8 58,3 25,6 15,2 77,5 17,2 41,6

* öregségi és rokkantsági nyugdíjasok együtt

Egyedül a vállalkozók és a nyugdíjasok között magasabb a szövetkezés gondolatát elutasítók aránya, valamennyi csoport esetén a részt venni szándékozók vannak többségben.

85

Részt venne-e mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szociális szövetkezetben? (%) 100 80 60 40 20 0

részt venne  nem venne részt

Figyelemreméltó, hogy a közmunkások milyen nagy arányban fogadják el a szövetkezés gondolatát. Az sem érdektelen információ, hogy a vállalkozók több mint 40 százalékától nem idegen a szövetkezés gondolata, még ha az mezőgazdasági tevékenységet folytatna is. A vizsgált kistérségben a fizetőképes piac korlátozottsága miatt a vállalkozók jó része is hátrányos helyzetű, több elemzés szerint többségük kényszervállalkozó. Számukra jelentősen növekedhetne vállalkozásuk biztonsága a szociális szövetkezetek szervezésével. A mezőgazdasági területeken a foglalkoztatottság csökkenése nem csupán a termelőszövetkezetek felbomlásával, hanem az élelmiszeripar leépülésével is kapcsolatba hozható. A térség gazdasági helyreállításához támogatni kellene a helyben előállított mezőgazdasági alapanyagok késztermékekké való feldolgozását. Az általunk megkérdezettek közül 448 fő (45,2 %) szívesen részt venne olyan szociális szövetkezetben, amely élelmiszer feldolgozással foglalkozna. 45 fő (4,5 %) csak bizonyos feltételekkel csatlakozna egy ilyen vállalkozáshoz, 491 fő (49,5%) pedig semmiképpen nem venne részt egy ilyen szerveződésben. Az alábbi táblázat a megkérdezettek foglalkozása, illetve megélhetési forrása alapján mutatja a válaszok megoszlását. 86

Részt venne-e élelmiszer feldolgozásával foglalkozó szociális szövetkezetben? (%) alkalmazott vállalkozó munkanélküli közmunkás nyugdíjas * GYES-en szociális segélyen

részt venne 53,8 38,9 84,6 85,6 25,0 89,7 60,4

nem venne részt 46,2 61,1 15,4 14,4 75,0 10,3 39,6

* öregségi és rokkantsági nyugdíjasok együtt

A vélemények hasonlóan oszlanak meg, mint a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szociális szövetkezetek esetében, az öregségi és rokkantnyugdíjasok csupán negyede venne részt szívesen egy ilyen szövetkezetben. Az alábbi grafikon jól érzékelteti ezeket a tendenciákat: Részt venne-e élelmiszer feldolgozásával foglalkozó szociális szövetkezetben? (%)

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

részt venne 

nem venne részt

87

Miközben a vállalkozók körében is az elutasítók vannak többségben, az azonban figyelemre méltó, hogy csaknem 40 százalékuk látna fantáziát egy ilyen jellegű szövetkezésben. Száraztészta készítéshez, savanyításhoz, konzerváláshoz, gyümölcsszárításhoz nem kell akkora tőke, amellyel csak hazai és nemzetközi nagyvállalkozások rendelkeznek. Amíg a sok itt élő, csak a munkaerejével rendelkező, ugyanakkor a szegénységből kitörni akaró ember egymagában képtelen egy ilyen vállalkozásba belefogni, szociális szövetkezeti keretekben megteheti azt. A mezőgazdasági termeléssel és élelmiszer feldolgozással foglalkozó szociális szövetkezetekben való részvételt elutasítók többsége rossz egészségi állapotára hivatkozik. Vannak azonban olyanok is, akik nem bíznak abban, hogy tisztes megélhetést adna egy ilyen szerveződés, illetve mindenki tisztességesen dolgozna a közös boldogulásért. Sokan vannak, akik csak magukban bíznak, és idegenkednek attól, hogy másokkal közösködjenek. Tipikusnak tekinthetők az ilyen válaszok: „nem tudom, mi az a szociális szövetkezet”, „nem látom értelmét”, „nincs biztos piac”, „nincs perspektívája”, „én csak magam dolgozom”, „otthon is ezt csinálom”, „nem bosszankodom mások miatt”, „rossz nézni, ahogy dolgoznak”, nyilván, ez esetben a közmunkásokra gondolt a válaszoló. Voltak olyanok is, akik azért nem támogatnának egy ilyen szerveződést, mert az konkurenciát jelentene a már működő vállalkozásoknak. Akik feltételekhez kötötték a részvételüket, azok főleg a megélhetés lehetőségének biztosítását tartották fontosnak, de voltak, akik egészségi állapotuknak megfelelő munkafeltételekhez (pl. ülő munka végzési lehetőség) kötötték csatlakozásukat. Sok településen nem megfelelő a szolgáltatások színvonala. Kis értékű szerelési, javítási munkákat nem szívesen vállalnak el a vállalkozók. A szociális szövetkezetek sokat javíthatnának ezen a helyzeten. Akár a közmunkát is kiválthatnák a szociális szövetkezetek, a település fenntartással kapcsolatos feladatokat motiváltabban, megbízhatóbban és végső soron olcsóbban láthatnák el. Járdaépítés, parkgondozás, belterület tisztántartása, parlagfű mentesítés, árkok, csatornák, átereszek tisztítása, bozótirtás, stb., tipikusan olyan állandóan ismétlődő tevékenységek, amelyek végzése rendszeres munkát biztosítana a szociális szövetkezetek tagjai számára. Ugyancsak vállalkozhatnának az önkormányzati oktatási és szociá88

lis intézmények karbantartására, festésére, épületek, sőt magánlakások hőszigetelésére, nem különben háztartási gépek javítására is. Azon vállalkozók számára, akik egyedül nehezen boldogulnak, jó megoldást jelenthet egy szociális szövetkezethez való csatlakozás, mert könnyebben juthatna megrendelésekhez, mivel a szövetkezethez csatlakozó, többféle szakmát képviselő önfoglalkoztató vállalkozók együtt olyan komplex felújítási munkálatokat is el tudnának végezni, amivel egyedül semmiképpen sem boldogulnának. Az általunk megkérdezettek közül 379 fő (38,2 %) szívesen részt venne egy ilyen szövetkezetben. 33 fő (3,3 %) csak bizonyos feltételekkel csatlakozna egy ilyen vállalkozáshoz, 567 fő (57,2 %) pedig semmiképpen nem venne részt egy ilyen szerveződésben. Feldolgozva a válaszokat a megkérdezettek foglalkozása, illetve megélhetési forrása szerint árnyaltabb képet kapunk: Ipari és szolgáltatási tevékenységet végző szociális szövetkezetben való részvételi hajlandóság részt venne

nem venne részt

alkalmazott

45,6

54,4

vállalkozó

33,3

66,7

munkanélküli

73,7

26,3

közmunkás

77,3

22,7

nyugdíjas *

16,6

83,4

GYES-en

79,3

20,7

szociális segélyen

51,0

49,0

* öregségi és rokkantsági nyugdíjasok együtt

Mint látható a táblázatból, az alkalmazottak, a vállalkozók és a nyugdíjasok kivételével a többi csoportban a részvételi szándék dominál.

89

Ipari és szolgáltatási tevékenységet végző szociális szövetkezetben való részvételi hajlandóság (%) 100 80 60 40 20 0

részt venne  nem venne részt

A grafikonból jól látható, hogy a munkanélküliek, a közmunkások, a GYEs-en levők, a szociális segélyen élők, vagyis végső soron az állam támogatásából élők érzik úgy, hogy kitörési lehetőséget jelentene számukra egy ilyen irányú szociális szövetkezet létrehozása. El kellene gondolkozni azon, vajon nem lenne-e hatékonyabb megoldás ilyen szövetkezetek létrehozását támogatni, ami a szegénységből való kitörés valós lehetőségét teremtené meg a hátrányos helyzetű emberek számára, vagy meghagyni a jelenlegi formájában a csökkenő források miatt egyre kevesebb szociális biztonságot nyújtó rendszert? Amint látható, a szociális juttatásból részesülők legalább fele gondolja úgy, hogy számára megoldást jelentene a szociális szövetkezetek szervezése. Érdemes belegondolni abba, hogy ha az érintettek fele a saját lábára tudna állni, nem érné meg ezt támogatni az államnak és legfőképpen a településeknek, a helyi közösségeknek? Összegezve ezen alfejezet megállapításait, a következő következtetésekre juthatunk:  A Berettyóújfalui kistérségben, az általunk vizsgált háztartásokban élő felnőtt korúaknak kevesebb, mint egynegyede áll alkalmazásban és jut rendszeresen munkából származó jövedelemhez. 90

  











Minden ötödik nagykorú személy öregségi nyugdíjas, 14,2 százalékukat közmunkában foglalkoztatták a vizsgálat idején. A vállalkozók aránya nem éri el a 3 százalékot sem. Munkanélkülinek vallotta magát 5,2 százalék. A legtöbb háztartásban az öregségi nyugdíj a legfőbb jövedelmi forrás, csak ezt követi a rendszeres munkavégzésen alapuló alkalmazásból származó bevétel. Ezután következik sorrendben a családi pótlék, a közmunka, a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres szociális segély, a rokkantsági járadék, az alkalmi munka, a Gyes, és csak a 13. helyen a vállalkozási tevékenység. A vizsgált háztartások 64 százalékában egyetlen olyan személy sincs, aki alkalmazásból, vagy vállalkozásból származó jövedelemmel rendelkezne, tehát gazdaságilag aktívnak tekinthető lenne. A családok alig egyötöde él elfogadható szinten, több mint 80 százalékuk a létminimum alatti összegből kénytelen magát fenntartani. Az általunk vizsgált családok 28,7 százalékának, csaknem egyharmadának az egy főre jutó jövedelme még a létminimum felét sem éri el, 12 százalékuk a létminimum negyedéből kénytelen havonta kijönni. A családok egyötöde nem él az önellátás lehetőségével, bár van lakótelkükön kert. Ennek okaként általában az egészségi állapotukat jelölik meg, illetve azt, hogy nem éri meg, mert a ráfordított költség és energia nem térül meg. A családoknak kevéssel több, mint fele (528 család: 53,2 %) műveli a kertjét. Az állam, illetve az önkormányzatok által esetlegesen térítésmentesen biztosított földön a gazdálkodási, termelési hajlandóság a rokkantsági és öregségi nyugdíjasokat, valamint a vállalkozókat kivéve minden csoportban meghaladja az 50 százalékot. Figyelemre méltó a munkanélküliek, a GYES-en levők, valamint a közmunkások magas arányú elkötelezettsége egy ilyen földprogram iránt. A tőkével nem rendelkező, kezdő mezőgazdasági termelők számára a szegénységből való kitörés lehetőségét biztosíta91

 

nák a különböző szövetkezési formák, mint pl. a beszerzési és értékesítési, valamint a mezőgazdasági termelést, élelmiszer feldolgozást, vagy ipari és szolgáltató tevékenységet végző szociális szövetkezetek. Azonban az itt élő családok jelentős hányada még csak nem is hallott ilyen szervezetekről. Figyelemre méltó, hogy a munkanélküliek, a GYES-en levők, a közmunkások, sőt még a segélyen élők között is a többség szívesen részt venne ilyen szerveződésben. A fentiek alapján nem állja meg a helyét az a gyakran hangoztatott vélekedés, hogy nem akarnak az emberek dolgozni, hanem inkább az állam emlőin élősködnek. Ha az itt élők lehetőséget kapnak, és a feltételeket is sikerül megteremteni hozzá, a szociális juttatásból élők több mint fele önfenntartóvá válna.

4.3. Lakásviszonyok és energiafogyasztás A Berettyóújfalui kistérségben élő családok egy részénél jelentkező eladósodás, a közműdíj hátralékok képződése nem csak a jövedelmi szegénységgel függ össze, hanem a családi házakra általában jellemző rossz energiahatékonysággal, aminek következtében az ilyen épületekben lakók akarva-akaratlanul pazarolják az energiát. Mint az utóbbi három évtizedben épült lakóházakra jellemző, ezek rendszerint nagy alapterületűek, téli felfűtésük sok energiát igényel, miközben a falak rendszerint nem hőszigeteltek, a nyílászárók sem mindig megfelelőek, nem beszélve az alkalmazott fűtési rendszer korszerűtlen voltáról. Az általunk megkérdezett 992 család közül 106 (10,7%), 60 m2 alatti lakásban él. 60-79 m2es lakásban 250 család (25,2%) lakik, 80-99 m2-en él 408 család (41,1). 100-X m2-es a lakása van 138 családnak (14,0%). Nem tudták megmondani a lakás alapterületét 90 esetben (9,1 %). Az adatok azt mutatják, hogy az általunk megkérdezett családok többsége 80 m2, vagy annál nagyobb alapterületű lakásban él, ami komoly energiaráfordítást igényel a fűtési időszakban.

92

A családok 10 tíz százaléka él egyszobás lakásban. A lakások több mint fele kétszobás, a családok több mint egyharmada (34 %) három vagy több szobával rendelkező lakásban lakik. A lakások megoszlását a szobák száma szerint az alábbi táblázat tartalmazza: A lakások megoszlása a szobák száma szerint a szobák száma a lakásban 1 szoba

db

%

103

10,4

2 szoba

541

54,5

3 szoba

277

28,0

4 szoba

52

5,2

5 vagy több szoba

8

0,8

nem válaszolt

11

1,1

összesen

992

100,0

895 lakásban (90,2 %) van fürdőszoba, 17 lakásban (1,7 %) kettő is. 376 lakáshoz garázs is tartozik (38 %). 307 család (30,9 %) nyári konyhát is használ. A lakások közművekkel való ellátottságát az alábbi táblázat mutatja: A lakások közművekkel való ellátottsága közművek

db

%

villany

966

97,4

vezetékes víz

905

91,2

vezetékes gáz

543

54,7

házi csatorna szikkasztóval

358

36,1

közcsatornába van kötve a lakás

313

31,6

vezetékes telefon

339

34,2

mobil telefon

666

67,1

kábel TV

532

53,6

internet

330

33,3

93

A villannyal és vezetékes vízzel való nem teljes körű ellátottságot a szolgáltatások felfüggesztése is okozza. Vezetékes gázzal a lakások kevéssel több, mint fele van ellátva, ugyanakkor növekszik azon családok aránya, akik a vezetékes gázt csak használati meleg víz készítésére, vagy főzésre használják, és inkább fával fűtenek. A főzést az alábbi módon oldják meg a családok: Hogyan főznek a lakásban? db

%

villanytűzhelyen

60

6,0

vezetékes gáztűzhelyen

458

46,3

palackos gázzal működő tűzhelyen

431

43,4

fa- és széntüzelésű tűzhlyen

30

3,0

egyéb módon

3

0,3

nem válaszolt

10

1,0

992

100,0

A családok nagyobb hányada csaknem azonos arányban vezetékes, vagy palackos gázt használ, de 30 család (3,0 %) korszerűtlen és egészségtelen hagyományos fa- és széntüzeléses tűzhelyen főz. Változatos formában oldják meg a lakások fűtését az álalunk megkérdezett családok.

94

Hogyan fűtenek a lakásban? fűtési mód

db

%

(1) villanykályhával

16

1,6

(2) vezetékes gázra kötött konvektorral

211

21,3

(3) vezetékes gázzal működő gázkazán (gáz-etázs központi fűtés) (4) fa és / vagy széntüzelésű kazánnal központi fűtés

216

21,9

117

11,8

(5) cserépkályha gázfűtéssel

5

0,5

(6) cserépkályha széntüzeléssel

14

1,4

(7) cserépkályha fatüzeléssel

168

16,9

(8) cserépkályha fa- és széntüzeléssel

55

5,5

(9) fémkályha fa- és széntüzeléssel

70

7,1

(10) fémkályha fatüzeléssel

94

9,5

(11) fűrészpor kályhával

1

0,1

(12) pelletet égető kazánnal központi fűtés

4

0,4

nem válaszolt

20

2,0

összesen

992

100,0

Az adatokból látható, hogy a családok 43 százaléka vezetékes gázt használ fűtésre konvektorban, vagy gázkazánban. Ugyanakkor, ahogy az előzőekben láttuk, a lakások kereken 55 százalékában van vezetékes gáz, de a családok kevéssel több, mint 10 százaléka nem 95

él a gázfűtés biztosította kényelemmel, más módon oldja meg a lakása fűtését. A családok csaknem 17 százaléka korszerűtlen, nem energia hatékony fémkályhával fűt, amely ugyan gyorsan meleget ad, de hamar le is hűl, ugyanakkor a tüzelőanyag energiájának jelentős része a füsttel együtt veszendőbe megy. A biomasszát hasznosítani képes pellet kazánok éppen csak megjelentek a megkérdezett családoknál. Ezek jövőbeni elterjesztése az import energiától való függetlenség megteremtésében, valamint a biomassza növekvő mértékű energetikai hasznosításában alapvető jelentőségű. Használati meleg vizet a megkérdezett családok közül 565 (57,0 %) villanybojlerrel, 274 család (27,6 %) gázbojlerrel állít elő. Fa és széntüzelésű vízmelegítőt 15 lakásban (1,5 %) használnak, 103 család (10,4 %) a tűzhelyen melegít vizet. Fűtési időszakban a családok energiára fordított kiadása jelentősen megnő. A háztartások megoszlását a téli időszakban hőenergiára fordított kiadásaik nagysága alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Családok átlagos havi kiadása fűtési idényben fűtésre, főzésre, meleg víz készítésre háztartások száma

%

Kiadás Ft 10 ezer alatt

43

4,3

10-19 ezer

140

14,1

20-29 ezer

275

27,7

30-39 ezer

222

22,4

40-49 ezer

131

13,2

50-59 ezer

48

4,8

60 ezer és felette

53

5,3

nem válaszolt

80

8,1

összesen

992

100,0

96

A háztartások fele esetében a havi kiadások 20 és 40 ezer Ft között alakulnak. 20 ezer alatt a családok nem egészen egyötöde, negyven ezer felett egyharmaduk költ. Világításra és egyéb célú áramfogyasztásra fordított átlagos havi kiadások a vizsgált háztartások esetében az alábbiak szerint alakultak: Családok átlagos havi kiadása villamos energiára Kiadás Ft

háztartások száma

%

3 000 alatt

13

1,3

3 000 – 3 999

26

2,6

4 000 – 4999

28

2,8

5 000 - 5999

73

7,4

6 000 – 6 999

38

3,8

7 000 – 7 999

40

4,0

8 000 – 8 999

82

8,3

9 000 – 9 999

22

2,2

10 000 – 14 999

268

27,0

15 000 – 19 999

159

16,0

20 000 – 24 999

80

8,1

25 000 – 29 999

29

2,9

30 000 és felette

50

5,0

nem válaszolt

84

8,5

összesen

992

100,0

A családok közül a legtöbben (43 %) 10 és 20 ezer Ft között költenek villamos energiára, egyharmaduk 10 ezer Ft alatti összeget fizet, egynegyedük esetében 20 ezer Ft-nál is többet tesz ki az áramszámla. Megbecsültettük a megkérdezettekkel, hogy egy átlagos téli hónapban jövedelmük hány százalékát fordítják az energiahasználattal kapcsolatos kiadásaikra. 97

A következő eredményeket kaptuk: Családok megoszlása az átlagos havi energia kiadásaiknak az összes jövedelmükhöz viszonyított aránya alapján Energia kiadások az összes jövedelem százalékában 10 százalék alatt 10-14 százalék 15-19 százalék 20-24 százalék 25-29 százalék 30-34 százalék 36-39 százalék 40-49 százalék 50-59 százalék 60-69 százalék 70-X százalék nem válaszolt összesen

háztartások száma

%

9 17 13 77 52 165 41 181 154 70 63 150 992

0,9 1,7 1,3 7,8 5,2 16,6 4,1 18,4 15,6 7,0 6,4 15,1 100,0

A családok 17 százaléka esetében az energiaköltségek havi bevételük 30 százaléka alatt maradtak. Jövedelmüknek 30 és 39 százalék közötti részét a családok egyötöde költi energiára. A legtöbb, 335 család (34%) jövedelmének 40-59 százalékát fordította energiával kapcsolatos kiadásaira. 133 család (13,4%) bevételének 60 százalékát, vagy még annál is nagyobb hányadát költötte energiára. Nyilvánvaló, hogy hatalmas megterhelést jelent a családoknak egyegy fűtési szezon. A megkérdezett családok közül 610 (61,5 %) nyilatkozott úgy, hogy jelentős gondot okoz számára téli fűtés finanszírozása, csupán 35,7 százalékuknak (354) családnak nem jelent különösebb megterhelést. Akinek jelenős nehézséget okoz az energiaköltségek fedezése, azok igyekszenek az energiával spórolni. Nem úgy, hogy növelik lakásuk energiahatékonyságát, mert bár az jelentené az igazi megtakarítást, azonban ahhoz jelentős összegekkel kellene rendelkezniük, ami a családok többsége számára nem elérhető. Marad tehát az egyetlen megoldás, a szükségleteik radikális korlátozása. Télen 98

csak a konyhában, esetleg egy szobában fűtenek, vagy a lakást csak 17-19 fokra fűtik fel, vagy annál is hidegebb hőmérsékleten szenvedik át a telet. A megkérdezett családok közül 492 (49,6) még nem kényszerült rá ilyen önkorlátozásra, 401 család (40,4 %) életében már előfordult, hogy kénytelenek voltak így takarékoskodni, 79 család (8,0 %) fagyoskodik a téli hónapokban. A fűtési költségekhez még hozzáadódnak a világítással, a hűtőszekrény, a mosógép, a villanybojler és egyéb elektromosságot használó eszközök működtetésével kapcsolatos kiadások. Megkérdeztük azt is a családoktól, hogy milyen megterhelést jelent számukra az összes energiával kapcsolatos költségek fedezése. A válaszok alakulását az alábbi táblázat mutatja: Milyen megterhelést jelent az Önök családja számára a lakás energiaköltségeinek a fedezése? háztartások száma

%

(1) nem jelent jelentős terhet

77

7,7

(2) elviselhető, eddig tudták fedezni (3) csak nagy nehézségek árán tudják a számlákat kifizetni (4) olykor 2-3 hónapos késésben is vannak (5) jelentős tartozásuk van

392

39,5

358

36,1

94

9,5

67

6,8

4

0,4

992

100,0

(6) egyéb válasz: Összesen

A családok többsége (52,4%-a) számára jelent nagy nehézséget az energiaszámlák fizetése. 16 százalékuk (161 család) pedig hátra99

lékban is van ezek kiegyenlítésével. A válaszok megoszlását foglalkozási csoportok szerint az alábbi táblázat mutatja: Milyen megterhelést jelent az Önök családja számára a lakás energiaköltségeinek a fedezése? nem jelentett

nagy nehézséget okozott

hátralékuk van

alkalmazásban áll

61,4

29,2

6,7

vállalkozó

91,7

8,3

0,0

munkanélküli

51,3

35,9

48,7

rokkant nyugdíjas

29,7

50,5

19,8

öregségi nyugdíjas

61,7

34,5

3,8

gyermekgondozási segélyen van közmunkában foglalkoztatják rendszeres szociális segélyt kap

17,2

34,5

48,3

21,2

50,8

28,0

13,2

41,5

45,3

Az adatokból úgy látszik, hogy a vállalkozóknak okoz a legkisebb nehézséget az energiaköltségek fedezése, mellettük az öregségi nyugdíjasok körében a legkisebb a hátralékosok aránya. A rokkant nyugdíj ugyanakkor már nem védi meg egyötödüket az eladósodástól. A munkanélküliek és a GYES-en lévők és a szociális segélyből élők vannak a legjobban eladósodva az energiaszolgáltató vállalatok felé, de a közmunkán foglalkoztatottak egyharmada is hasonló helyzetben van. Az alábbi grafikon szemlélteti az eladósodás társadalmi hátterét:

100

Milyen megterhelést jelent az Önök családja számára a lakás energiaköltségeinek a fedezése?(%)

gyermekgon… közmunkáb… rendszeres …

öregségi …

rokkant …

munkanélküli

vállalkozó

nem jelentett

alkalmazásb…

100 80 60 40 20 0

nagy nehézséget  okozott hátralékuk van

Az energiaszegénység enyhítésében szerepet játszhat az is, ha a rászorulóknak az önkormányzatok próbálnak olcsón, vagy térítésmentesen tüzelőanyagot biztosítani. Természetesen ez a lehetőség a családi házas területeken élők számára jöhet szóba, városokban, többszintes lakóépületekben lakók nem tudják a gázfűtést, vagy a központi fűtést kiváltani. A megkérdezetteknek nem egészen egyharmada (287 fő, 28,9 %) nem igényelne ilyen segítséget, 68 százalékuk (673) azonban szívesen venné, ha kapna ilyen támogatást. Indoklásképpen sokan állították azt, hogy jelenleg választaniuk kell, vagy fűtenek, vagy kevesebbet esznek, vagy a gyógyszer kiváltására nem marad pénz. Különösen az egyedül élők és a kisgyermekes családok vannak nehéz helyzetben. Az előbbiek azért, mert a költségek nem oszlanak meg, egy személyre is úgy kell fűteni, mintha többen élnének a lakásban. Ahol kisgyermek van, ott nem lehet a lakást alacsonyabb hőfokon tartani. A tüzelőanyaghoz juttatás jelentősen javítaná az alacsony jövedelmű, vagy a munkanélküliség miatt átmenetileg, vagy tartósan nehéz helyzetbe került, szegénységben élő családok helyzetét, mert ahogy fogalmaztak, a fűtési költségek csökkentésével több pénz maradna egyéb szükségleteikre, pl. a gyermekeiknek több és jobb minőségű ételt tudnának adni. Az energiaszegénység tartós csökkenését eredményezhetné, ha a lakások energiahatékonyságán próbálnánk javítani. Közismert, 101

hogy a magyar lakásállomány energetikai jellemzői nem megfelelőek, az európai átlaghoz viszonyítva egy átlagos háztartás jóval több energiát használ fel. A jogi eszközökkel való ösztönzés (pl. lakáseladáskor energiatanúsítvány mellékelése a szerződéshez) szükséges, de nem elégséges. Jelentős költségvetési támogatásra lenne szükség, hogy a lakosság tudjon javítani lakása hő-technikai jellemzőin. Ez messzemenően megtérülne az országnak az import energiától való függés csökkenésében, az energiabiztonság javulásában, nem beszélve a munkahely-teremtési lehetőségekről. A lakások energiahatékonysági jellemzőit alapvetően meghatározza az épület falazata, annak vastagsága, a falazaton a hőszigetelés alkalmazása. 524 család (57,1%) házának falazata téglából, 381 esetben (41,5 %) vályogból készült. A lakóépületek száma és megoszlása a falazat vastagsága szerint falazat vastagsága lakóépületek száma % 20 cm alatt 44 4,5 20-29 cm 115 12,5 30 cm 205 22,4 31-39 cm 43 4,7 40 cm 204 22,3 41-49 22 2,4 50 cm 107 11,7 50 cm felett 40 4,4 nem tudták 138 15,0 összesen* 918 100,0 *A megkérdezett 992 család 918 lakóépületben lakik, mert 59 esetben két lakás is volt az épületben

A lakóépületek 17 százalékában a falazat vastagsága nem éri el a 30 cm-t sem, ami alacsony hő-megtartó képességet tételez fel. A lakóházak egyötöde esetében a falazat vastagsága 30 cm, további egyötöde 40 cm-es falvastagsággal rendelkezik. 40 cm-nél is vastagabb a falazat a lakóházak 18,5 százalékánál. Ezek inkább a vályogból épült házaknál fordulnak elő. Mivel a lakóházak 40 százaléka esetében a falazat vastagsága nem haladja meg a 30 cm-t, mindenképpen indokolt a falak utólagos külső hőszigetelése. Ilyennel 842 lakóépület (91,7 %) nem rendelkezik. 37 lakóháznál 102

(4,0%) a falak felhúzása közben a falazaton belül alkalmaztak hőszigetelést, csupán 90 esetben (9,8%) van a külső falon hőszigetelés. Mindössze 8 lakás (0,9%) esetén végeztek hőszigetelést a fal belső felületén. A ház tetőzete 636 esetben (58,4%) a ház nyeregtetős, sátortető van 390 (42,5 %) lakóházon, 47 lakóépület (5,1%) lapos tetős. 819 lakóház (82,2) tetőzete alatt nem helyeztek el hőszigetelő anyagot, mindössze 170 esetben (18,5) hőszigetelt a tetőzet. A lakások energetikai jellemzőit az ablakok ugyancsak alapvetően befolyásolják, hiszen a nem megfelelő üvegezésű, vagy a tokhoz nem kellően illeszkedő ablakok miatt jelentős lehet a hő-veszteség. Milyen ablakok vannak a lakóházon? Milyen ablakokat alkalmaztak egytokos

lakóépületek száma

%

342

37,2

duplatokos (külső és belső ablak is van) kerete fából készült

553

60,2

721

78,5

kerete műanyag

124

13,5

üvegezése egyrétegű

474

51,6

üvegezése többrétegű

296

32,2

Az adatokból látható, hogy a lakások csaknem 40 százalékéban egytokos ablakot építettek be, több mint 50 százalék esetén az ablakok üvege egyrétegű. A megkérdezett 992 család közül 826 (83,3 %) a közeljövőben nem tervez olyan beruházást, amellyel energiakiadásait a jövőben mérsékelni tudná. Hőszigetelést 63 család (6,4 %) tervez, 74 család (7,5%) nyílászárók cseréjén gondolkodik. Az adatok alapján arra következtethetünk, hogy a vizsgált kistérségben jelentős lehetőségek rejlenek a lakások utólagos hőszigetelésében, illetve a nyílászárók cseréjében, jobb illesztésében. 103

Amennyiben kedvező pénzügyi kondíciókkal indulnának energiahatékonysági programok, jelentősen enyhíthető lenne az itt élő családok energiaszegénysége. Állami, önkormányzati támogatással a családok 32 %-a (322) vállalkozna lakása energiaellátásának korszerűsítésére, akkor, ha a beruházáshoz támogatást, vagy alacsony kamatozású hitelt kapnának. 612 család (61,7 %) viszont ilyen feltételekkel sem vágna bele, mert nem érzik magukat anyagilag eléggé erősnek ahhoz, hogy ilyen vállalkozásba fogjanak. A megkérdezettek véleménye megoszlott abban a tekintetben, hogy részt vennének-e olyan tájékoztatáson, ahol arról hallhatnának információkat, hogy miképpen tudnák energiakiadásaikat csökkenteni. 572 család (57,7%) elmenne egy ilyen tájékoztatásra, 404 család (40,7%) semmiképpen nem venne részt rajta. Meg is indokolták: tudnák ők, hogy mit kellene tenniük, de a szükséges anyagiakkal nem rendelkeznek. Az energiahatékonyság az által is javítható, ha a családok kevesebb energiát fogyasztó háztartási eszközöket működtetnek, és kicserélik a régi, energiát faló eszközeiket energiatakarékosabbra. Erre azonban a családok többsége anyagi helyzete miatt nem képes. Rájuk mindenképpen igaz az, hogy a szegénység és a pazarlás együtt jár, mert ahhoz komoly összegek kellenének, hogy a szükséges cseréket elvégezzék. A megkérdezett 992 család közül 889 (89,2%) a közeljövőben nem tervezi azt, hogy energiatakarékosabbra cserélje régi eszközeit. 95 család (9,6%) tervez ilyen beruházást. Hűtőgépek, mosógépek cseréjét tervezik elsősorban, de volt, aki új nyílászárók beépítését vette tervbe, és viszonylag sokan gondolkodnak energiatakarékos izzók beszerzésén is. A hátralékosok pedig kártyás (előre fizetést lehetővé tevő) árammérő készülékek beszerzésén gondolkodnak. Lakóházáról energia tanúsítványt mindössze még csak 8 család készített (0,8%), pedig kívánatos lenne, ha minél több lakóházról készülne hő-technikai vizsgálat, amelynek alapján lehetne hatékony hőszigetelést és egyéb felújításokat elvégezni. 695 családot (70,1 %) egyáltalán nem tervez ilyen vizsgálatot, 181 család (18,2 %) csak akkor végeztetne ilyet, ha 10 ezer Ft-nál nem kerülne többe. 46 család (4,6 %) viszont mindenképpen szeretné ezt a vizsgálatot elvégeztetni. 104

Összegezve: az energiaszegénységet a lakások nem megfelelő energiahatékonysága is okozza. Meg kellene találni azt a szerveződési formát, amelynek révén azok is bekapcsolódhatnának egy korszerűsítési programba, akiknek anyagi helyzete ezt jelenleg nem teszi lehetővé. Tanulmányunk 6. fejezetében teszünk erre javaslatot.

4.4. Eladósodottság, közműdíj hátralékosság A vizsgált kistérségben élő hátrányos helyzetű családokat családok elsősorban a közmű díjak fizetésének gondja nyomasztja. A családok többsége (926 család: 93,3%) saját házában lakik, így mindössze 30 család (3,0%) nyilatkozott úgy, hogy jelentős gondot okoz számukra a lakbér fizetése, és 10 család (1,0%) jelezte azt, hogy lakbérhátraléka van. A lakásépítésre vagy lakásvásárlásra felvett bankhitel miatti eladósodás már több családot érint, de a többségük (660 család: 66,7 %) mentes az ilyen problémától, nincs ilyen hitelük. 213 család (21,5 %) vett fel ilyen hitelt, de eddig még mindig tudták időben fizetni a részleteket. 35 család (3,5%) államilag szervezett segítséggel tud törleszteni. 56 család (5,6%) van hátralékban, és a vizsgálat időpontjában sem tudták fizetni a részleteket. A következményeket illetően a tipikus válaszok a következők voltak: „állandóan zaklatnak a bankból”, „fenyegetnek az adósságbehajtók”, „elárverezték a lakást, de nem vette meg senki”, „elárverezték a lakásunkat, ki kellett költöznünk, albérletbe kényszerültünk”. Lényegesen többeket érint a villany, a gáz, víz és más közműdíjak fizetése. A családok kevesebb, mint felének (463 család: 46,7 %) nem okozott még gondot a közmű számlák kiegyenlítése. 417 család (42,0%) a villanyszámla időben való kifizetése okozott már gondot, 174 családnak (17,5%) a víz- és csatornaszámla, 168 családnak (16,9 %) a gázszámla kiegyenlítése járt nehézségekkel. Mivel a kistérségben a háztartásoknak kötelező igénybe venniük a hulladékszállítást, 216 családnak (21,8 %) ennek megfizetése is gondot jelentett. Telefonszámla tartozás csak kevés családot érintett (37 család: 3,7 %), internet és egyéb szolgáltatás számlájának késedelmes fizetése még kevesebb család (24 család: 2,4%) számá105

ra okozott gondot. A megkérdezett 992 családból 538 család (54,2%) számolt be kisebb, vagy nagyobb hátralékról. Ahogy a következő oldalon levő táblázatból kitűnik, a legtöbb család (219:22%) az áramszámlával van hátralékban, ezt követően a hulladékszállításért való fizetés szenved késedelmet 137 családnál (13,8%). Víz és csatorna számlát 93 család (9,4%) fizette késedelmesen, a gázszámlával 58 család (5,8%) volt hátralékban. Valamennyi hátralékot tekintve 89 család (9,0%) elmaradása nem érte el a 10 ezer Ft-ot. 69 család (7,0%) 11-14 ezer Ft között tartozott vizsgálatunk idején a szolgáltató vállalatoknak. 15-19 ezer forinttal 54 család (5,4%), 20-29 ezer forinttal 80 család (8,1 %) tartozott. 71 család (7,1%) hátraléka 30-39 ezer Ft között mozgott, 48 család (4,8%) 40-49 ezer forinttal tartozott, 49 család (4,9%) hátraléka 50-69 ezer Ft között mozgott. Közmű számla hátralék által érintett családok száma és aránya Ft

villany

vízcsatorna

gáz

hulladék

telefon

internet

összesen

10 ezer alatt 11-14 ezer

6 0,6% 22 2,2% 21 2,1% 33 3,3% 29 2,9% 24 2,4% 33 3,3% 51 5,1% 219 22,0%

25 2,5% 20 2,0% 8 0,8% 16 1,6% 8 0,8% 6 0,6% 2 0,2% 8 0,8% 93 9,4%

3 0,3% 4 0,4% 2 0,2% 6 0,6% 15 1,5% 6 0,6% 6 0,6% 16 1,6% 58 5,8%

47 4,7% 15 1,5% 22 2,2% 18 1,8% 14 1,4% 10 1,0% 8 0,8% 3 0,3% 137 13,8%

4 0,4% 2 0,2% 0 0,0% 4 0,4 3 0,3% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 13 1,3%

4 0,4% 6 0,6 1 0,1% 3 0,3% 2 0,2% 2 0,2% 0 0,0% 0 0,0% 18 1,8%

89 9,0% 69 7,0 54 5,4% 80 8,1% 71 7,1% 48 4,8% 49 4,9% 78 7,9% 538 54,2%

15-19 ezer 20-29 ezer 30-39 ezer 40-49 ezer 50-69 ezer 70-X Összesen

106

78 olyan család is volt (7,9%), akik tartozása elérte, vagy meghaladta a 70 ezer Ft-ot. A számlák késedelmes rendezése miatt 807 család esetében (81,4%) még soha sem fordult elő, hogy kizárták volna őket a szolgáltatásból. 128 családdal (12,9%) már előfordult, hogy a szolgáltató vállalat kikapcsolta őket a szolgáltatásból, de miután kifizették a tartozásukat, visszakapcsolták őket. Vizsgálatunk idején 40 család (4,0%) esetében volt kikapcsolva valamilyen szolgáltatás, vagy korlátozták fogyasztását (pl. a vízvezetékre szűkítőt szereltek). A közműszámlák kifizetése céljából vizsgálatunk idején 236 család (23,8%) igényelt és kapott lakáscélú támogatást. 442 család (44,6%) nem igényelt ilyen segítséget, 151 család (15,2 %) még ugyan nem vett igénybe ilyen támogatást, de úgy nyilatkoztak, hogy nagy szükség lenne rá. A közműdíj hátralékok mellett áruhitelből származó törlesztési kötelezettség is terheli a családok egy részét. A vizsgálat idején 888 családnak (89,5%) nem volt olyan vásárlási hitele, amit nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak volna törleszteni. 71 család (7,2%) nyilatkozott úgy, hogy van vásárlásból származó hitelük, de eddig még tudták törleszteni. 30 család (3,0%) ugyanakkor nehezen, vagy egyáltalán nem tudta hitelét visszafizetni. Gépjárművásárlással kapcsolatos hitelt 96 család (10%) vett fel. 66 család (6,7%) eddig még tudta törleszteni hitelét, 30 család (3,0%) nehezen, vagy egyáltalán nem tudja a gépjárművásárlással kapcsolatos törlesztő részleteket fizetni. Vállalkozással kapcsolatos hitelt (forgó hitel, gépvásárlás, stb.) 34 család (3,42%) vett fel, 21 család számára (2,1%) nem okoz gondot a hitel visszafizetése, 13 családnak (1,3%) jelent nehézséget a felvett összeg visszafizetése. Hitelkártya tartozása 139 családnak (15,4%) van, 66 család (6,7%) eddig még tudta törleszteni, 51 családnak (5,1 %) nagy nehézséget okoz a törlesztés, 22 család (2,2%) képtelen visszafizetni hitelkártya adósságát. A hátralékos családok közül 64 család (az összes család 6,5 %-a) még nem vett igénybe adósságkezelési szolgáltatást. 198 család (20,0%) viszont a jövőben szívesen élne ezzel a lehetőséggel. 107

Összegezve: a lakosság több mint fele számára a közműszámlák fizetése okozza a legtöbb gondot a vizsgált kistérségben. 54 százalékuknak van kisebb vagy nagyobb összegű elmaradása. 13 százalékuk már elszenvedte a szolgáltatásból való kizárás megpróbáltatásait, vizsgálatunk idején a családok 4 százaléka esetében volt kikapcsolva valamilyen szolgáltatás. A családok átlagosan 3 százaléka van csapdahelyzetben, egyáltalán nem tudják fizetni a törlesztő részleteket.

4.5. A családok életszínvonala A családok életszínvonalát egykoron a tartós fogyasztási eszközök birtoklásával is lehetett mérni. Ma már ezek az eszközök elterjedtek, így kevéssé árulkodnak a családok életszínvonaláról. Talán a gépkocsi még vagy már az, még: mert közel sem telitett a piac, másfelől a hovatovább megfizethetetlen üzemanyagárak, továbbá az üzembentartót egyre inkább megterhelő járulékos költségek sok családot arra kényszerítenek, hogy csak a legszükségesebbre korlátozzák a gépkocsi használatot, vagy egyenesen váljanak meg tőle. Az általunk megkérdezett 992 család közül 265-nek (26,7%) volt vizsgálatunk idején gépkocsija. Túlnyomó többségük 10 éves, vagy annál is idősebb, sőt sok a 20 éves, vagy még idősebb jármű is. Színes TV 952 családban (96,0%) van, csupán 40 (4,0%) családban hiányzik ez a szórakoztató eszköz. Hűtőszekrény többféle kombinációban van a családok birtokában. Fagyasztó nélküli hűtőszekrény 426 családban (42,9%) van, a családok fele (497) birtokol fagyasztóval kombinált hűtőszekrényt. Fagyasztószekrény, vagy fagyasztóláda 487 (49,1%) háztartásban szolgál. A családok harmadának (316 család) forgótárcsás, 65 százalékának (649) automata mosógépe van. Számítógép 408 (41,1%) családban van. Megkérdeztük a családokat, hogy a vizsgálatot megelőző héten hány alkalommal fogyasztottak egyes élelmiszereket és italokat. A válaszok alakulását az alábbi táblázat mutatja:

108

Egyes élelmiszerek és italok fogyasztása (családok száma és aránya, %) élelmiszer hús felvágott tej kávé kóla sör

naponta 145 14,6% 180 18,1% 377 38,0% 721 72,7% 137 13,8% 65 6,6%

nem mindennap, de a héten többször 809 81,6% 682 68,8% 544 54,8% 105 10,6% 453 45,7% 296 29,8%

egyszer sem 38 3,8% 130 13,1% 71 7,2% 166 16,7% 402 40,5% 631 63,6%

A családok 4 százalékánál hús, 13 százalékánál felvágott a vizsgált héten egyszer sem került asztalra. Tejet a családok 7 százaléka egyáltalán nem iszik. A kávé népélelmezési cikk, az idős emberek jó része számára az alacsony vérnyomás okozta kellemetlen közérzet egyik legjobb gyógymódja. Mivel a mintába nagy számban kerültek be nyugdíjasok, az itt felsoroltak között a kávé fogyasztás áll a gyakorisági lista élén. A „folyékony kenyér” fogyasztása is elterjedt, a családok 7 százaléka mindennap, egyharmada hetente többször is él vele. Túlzott mértékűnek tekinthető a kóla és más üdítő italok fogyasztása is. A dohányzás is egyre nagyobb kiadást jelent a családoknak. 542 család (54,6%) esetében senki sem dohányzik a családtagok között, 272 családban (27,4%) egy, 137 családban (13,8%) két dohányos is van, 41 családban (4,1%) hárman, vagy még többen is dohányoznak. A családok életnívóját egészségi állapotuk is befolyásolja. Megkérdeztük azt is, hogy hány olyan személy van a családban, aki egy hónapnál hosszabb ideje orvosi kezelés alatt áll, vagy rendszeresen gyógyszert szed. 366 családban (36,9%) egy, 173 családban (17,4%) két ilyen személy is van, 24 családban (2,4%) három, vagy több személy is tartósan beteg. 109

418 család (42,1%) számra komoly gondot okoz a szükséges gyógyszerek kiváltása, de eddig még meg tudták ezeket fizetni. 122 családban (11,3 %) viszont rendszeresen előfordul, hogy az orvos által felírt gyógyszert nem tudják kiváltani. Ahogy az egyik édesanya fogalmazott: mindig nagy gondban vannak, ha az egyik gyerek megfázik, hogy miből váltják ki a gyógyszert. A családok megélhetését nagyban megnehezíti, ha munkaképes korú tagjai közül valaki munkaképtelen. 127 családban (12,8%) egy, 43 családban (4,8%) kettő, vagy több olyan 18 éven felüli személy van, aki munkaképtelen, ezért még alkalmi munkát sem képes vállalni. Feltettük azt a kérdést az általunk megkérdezetteknek, hogy az elmúlt egy esztendő alatt javult, vagy romlott családjuk anyagi helyzete. 374 család (37,7%) szerint életszínvonaluk nem változott, 20 család (2,0%) szerint javult, 581 család (58,6%) pedig határozottan úgy érzékelte, hogy romlott anyagi helyzetük. A megkérdezettek foglalkozása, illetve megélhetési forrásuk alapján feldolgozva a válaszokat a következő eredményt kaptuk: Az elmúlt egy esztendő során hogyan alakult családjuk anyagi helyzete? (%) nem változott javult romlott alkalmazásban áll 43,5 3,4 52,6 vállalkozó 66,7 5,6 25,0 munkanélküli 15,4 0,0 84,6 rokkant nyugdíjas 34,1 0,0 66,0 öregségi nyugdíjas 44,0 1,8 54,3 GYES-en van 20,7 3,4 75,9 közmunkás 31,8 3,3 65,9 szociális segélyen van 26,4 1,9 71,7

A vállalkozók kivételével minden csoportban azok vannak a többségben, akik szerint anyagi helyzetük romlott. A vállalkozók között a legmagasabb azok aránya is, akik szerint nem változott életnívójuk, és azok is, akik szerint javult a helyzetük. Látnivaló, hogy még egy ilyen hátrányos helyzetű térségben, mint a Berettyóújfalui kistérség, ahol korlátozottak a piaci lehetőségek, a vállalkozók többsége még mindig megtalálja a számítását. Úgy látszik, hogy az 110

öregségi nyugdíj is egy viszonylag stabil megélhetést biztosít az idős embereknek, hiszen csupán 10 százalék különbség van közöttük azoknak az arányában, akik szerint nem változott, és akik szerint romlott anyagi helyzetük. Az alábbi grafikon szemlélteti ezeket a tendenciákat: Az elmúlt egy esztendő során hogyan alakult családjuk anyagi helyzete? (%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

nem változott javult romlott

Azok, akik úgy érzékelik, hogy az elmúlt egy esztendő során romlott családjuk anyagi helyzete, a legnagyobb arányban a munkanélküliek, a GYES-en, és a szociális segélyen levők között van. Többen indoklást is fűztek véleményükhöz. A legtipikusabb vélemények a következők voltak: „A bevételek nem emelkedtek, de az árak igen.” „A törlesztő részletek nagyon megemelkedtek, de a jövedelmünk nem.” „A közmunka bére is 47 ezer Ft-ra csökkent, és az sincs is egész évben.” „A férjem elveszítette az állását.” „Romlott az egészségi állapotunk, egyre nagyobb gond a gyógyszerek kiváltása.” „A gyerekek ellátása, taníttatása rengetegbe kerül.” „A jövedelmünk csökkent, az adósság meg halmozódik”. Az életszínvonal stagnálása vagy romlása immáron több éve tart a megkérdezettek szerint. Amikor úgy tettük fel a kérdést, hogy az elmúlt öt esztendőre visszagondolva, miképpen alakult családjuk anyagi helyzete, akkor többségük, 650 család (65,5%) úgy válaszolt, hogy egyértelműen romlott. A családok egyharmada (304) 111

szerint nem változtak életkörülményeik, csupán 26 család (2,6%) érzékelt javulást. Ahhoz, hogy kiadásaikat fedezni, valamennyi számlájukat rendezni, törlesztő részleteket fizetni tudják, 25 család (2,5%) megelégedne havi 80 ezer Ft alatti jövedelemmel. 80 és 99 ezer Ft közötti jövedelemre lenne szüksége 44 családnak (4,4%). 100-149 ezer Ftra tartana igényt158 család (16%). 150 és 199 ezer közötti jövedelmet jelölt meg kívánatosnak a maga számára 147 család (14,8%). 200 és 290 ezer Ft közötti havi jövedelemmel megelégedne 242 család (24,4%). 300 ezer Ft vagy felette jelölte meg a számukra szükséges jövedelmet 193 család (19,5%). Összegezve a fenti vizsgálati eredményeket arra a megállapításra juthatunk, hogy jóllehet ténylegesen reménytelennek tűnő adósságcsapdában az itt élő családok 3-5 százaléka van, de ez a mintánkban 30-50 családot érint, ami nem elhanyagolható tétel. A közműdíj hátralékok gyakori előfordulása azonban arra utal, hogy az eladósodás az itt élő lakosság harmadát, akár felét is veszélyezteti. A megkérdezett családok több mint fele úgy érzi, hogy az utóbbi években romlott az életszínvonala. A lakosság többségének elfogytak a tartalékai, a munkahely elvesztése, egy váratlan kiadás, egy tartósabb betegség súlyos helyzetbe hozhatja azokat is, akik még talpon tudtak maradni. A közműszolgáltatások árának lényeges csökkenésére hosszabb távon nem lehet számítani, hiszen az energiahordozók ára feltartóztathatatlanul növekszik a világban, kormányzati intézkedésekkel ezek hatását csillapítani lehet, de tartósan kivédeni nem. A hátrányos helyzetű lakosság megvédése az adósságcsapda veszélyétől akkor lehetséges, ha a gyökerénél ragadjuk meg a problémát. A helyi gazdaság fejlesztésével, a helyi közösségben rejlő fejlődési energiák felszabadításával lehetséges ezen a helyzeten javítani, ha bővítjük a megélhetési lehetőségeket, és elindulhatnak a települések energiafüggetlenségük megteremtése felé. Ebben az összefüggésben alapvetően fontos, hogy a hátrányos helyzetű térségekben levő települések helyi társadalmi szövete mennyire tartós még, ragaszkodnak-e az ott lakók lakóhelyükhöz, vagy inkább legszívesebben ott hagynák azt.

112

4.6 A település életviszonyainak a megítélése A hátrányos helyzetű családok számára a munkanélküliség, a szegénység és az adósság hármas csapdájából való kitörés lehetőségét helyben kell megteremteni, ott, ahol laknak. Ezért fontos az, hogy miképpen vélekednek lakóhelyükről az ott élő emberek. Egy település megítélését a megélhetési, vállalkozási lehetőségek döntő módon meghatározzák, de az is fontos, hogy mennyiben érzik biztonságban magukat az ott lakók, milyennek tartják a közbiztonságot. Ugyancsak nem elhanyagolható tényezőt képeznek a vásárlási lehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások köre. A települési környezet minősége is fontos tényező, azonban arra való tekintettel, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége kertes, családi házas övezetben és nem zsúfolt városokban lakik, ezt külön nem vizsgáltuk, hogy az interjú ne vegye túlzottan igénybe a megkérdezettek idejét is türelmét. A megkérdezett családok közül mindössze 12 (1,2%) tartotta jónak lakóhelyén a megélhetési lehetőségeket, 359 család (36,2%) átlagosnak, 615 család (62,0%) pedig rossznak. Megvizsgálva a vélemények megoszlását a családonként megkérdezett személyek iskolai végzettsége alapján az alábbi eredményt kaptuk: Milyennek tartja lakóhelyén a megélhetési lehetőségeket? (%) Iskolai végzettség 8 osztály alatt 8 osztály szakmunkásképző érettségi felső fokon végzett

elfogadható 33,3 34,5 37,6 39,9 39,4

rossz 66,7 65,5 62,1 60,1 60,6

Mivel a megélhetési lehetőségeket jónak tartók száma minden csoportban minimális volt, ezeket összevontuk az átlagos minősítéssel az elfogadható kategóriába. Ugyancsak összevontuk a főiskolai és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket is felső fokon végzett csoportba, mivel az utóbbiakhoz kevesen tartoztak. Az alábbi grafikon szemlélteti ezeket a különbségeket: 113

Milyennek tartja lakóhelyén a megélhetési lehetőségeket? (%)

70 60 50 40 30 20 10 0

elfogadható rossz

Az ábrából kitűnik, hogy bár minden csoportban a megélhetést rossznak tartók vannak a többségben, az érettségizettek, vagy annál magasabb végzettségűek több lehetőséget látnak ebben a vonatkozásban lakóhelyükben, mint az alacsonyabban képzettek. Bár a statisztikai hibahatáron mozog az a különbség, ami az érettségizettek és a felsőfokon végzettek véleményének megoszlásában van, mégis megkockáztatjuk azt az állítást, hogy a felsőfokúak valamivel pesszimistábban ítélik meg településükön a megélhetési lehetőségeket. Ennek oka lehet az, hogy a helyi gazdaság és közösség mai hibernált állapotában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nem igazán találják meg számításukat, hacsak nem az önkormányzatban, vagy valamelyik önkormányzati intézményben dolgoznak, vagy nem vállalkoznak, rendszerint végzettségüktől távol álló területen. A felsőfokú végzettségűeknek nagyon nagy szerepük lehetne településük fenntartható fejlődési pályára való vitelében, akár a fejlesztési programok kidolgozásában, a pályázati források felkutatásában és hasznosításában, nem különben olyan kulturális és oktatási projektek megvalósításában, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját. Elemeztük a véleményeket a megkérdezettek foglalkozása, illetve megélhetési forrása szerint. A válaszok megoszlását az alábbi táblázat mutatja: 114

Milyennek tartja lakóhelyén a megélhetési lehetőségeket? (%) Foglalkozás, megélhetési forrás alkalmazott vállalkozó munkanélküli rokkant nyugdíjas öregségi nyugdíjas GYES-en van közmunkán van szociális segélyen van

elfogadható

rossz

38,2 63,9 15,4 39,6 45,6 17,2 28,0 11,3

61,8 36,1 84,6 60,4 54,4 82,8 72,0 88,7

Az adatokból látható, hogy a vállalkozók kivételével minden más csoportban a megélhetési lehetőségekkel elégedetlenek vannak a többségben. A vállalkozókon kívül az öregségi nyugdíjjal rendelkezők között a legmagasabb azok aránya, akik elfogadhatónak tartják az életlehetőségeket. Még a rokkantnyugdíjasok is között is nagyobb azoknak az aránya, akik szerint elfogadhatók településükön a megélhetési lehetőségek, mint az alkalmazásban állók esetében. Ez is arra utal, hogy a vizsgált kistérségben a nyugdíjasok azok, akik a többi társadalmi csoporthoz viszonyítva nagyobb szociális biztonságban érzik magukat. Az alábbi grafikon szemlélteti ezeket az összefüggéseket: Milyennek tartja lakóhelyén a megélhetési lehetőségeket? (%) 100 80 60 40 20 0

elfogadható rossz

115

Egy település lakóinak boldogulását meghatározzák a vállalkozási lehetőségek is. A családokként megkérdezett személyek közül csak 14 fő (1,4%) tartotta jónak, 368 fő (37,1%) átlagosak, 552 fő (55,6 %) pedig rossznak minősítette településén a vállalkozási lehetőségeket. Ez esetben is megvizsgáltuk a válaszok megoszlását a megkérdezettek főbb csoportjai szerint, az előzőekben ismertetett öszszevonásokat alkalmazva. A válaszok iskolai végzettség szerinti megoszlását az alábbi táblázatban láthatjuk: Milyennek tartja településén a vállalkozási lehetőségeket? (%) iskolai végzettség 8 osztály alatt 8 osztály szakmunkásképző érettségi felső fokon végzett

elfogadható 24,3 39,2 39,2 39,1 37,3

rossz 75,7 60,8 60,8 60,9 73,7

Az adatok arra utalnak, hogy a 8 osztályos végzettséggel nem rendelkezők ítélik meg a legnegatívabban a vállalkozási lehetőségeket. Érdekes módon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők valamivel kevésbé derűlátóbbak ezen a téren, mint az érettségizettek, vagy a nyolc osztályt és a szakmunkás képzőt végzettek. Szemléltetően mutatja ezt az alábbi grafikon: Milyennek tartja településén a vállalkozási lehetőségeket? (%) 80 70 60 50 40 30 20 10 0

elfogadható rossz

116

Nyilvánvaló, hogy 8 osztályos végzettség alatt meglehetősen reménytelen dolog vállalkozni, eltekintve egy-egy kivételes tehetséggel megáldott embertől, aki az időközben megszerzett tapasztalattal pótolta az iskolában megszerzett ismeretek hiányát. A kevésbé képzett emberek a szociális szövetkezetekben élhetnének a vállalkozások adta lehetőségekkel, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők is megtalálhatnák a számításukat, ha a szociális szövetkezetek, vagy az energia önellátást lehetővé tevő energiaszövetkezetek életre keltésében tevékenykednének. Szociális biztonság nem létezik közbiztonság nélkül. Az általunk megkérdezettek közül 80 fő (8,1%) tartotta jónak, 508 fő (51,2 %) átlagosnak, 399 (40,2 %) rossznak településük közbiztonságát. Iskolai végzettség szerint vizsgálva a vélemények megoszlását a következő eredményt kaptuk: Milyennek tartja ezen a településen a közbiztonságot?(%) iskolai végzettség 8 osztály alatt 8 osztály szakmunkásképző érettségi felső fokon végzett

elfogadható 56,9 51,7 61,7 66,1 77,6

rossz 43,1 48,3 58,3 33,9 22,4

Hasonló összevonásokat végeztünk ez esetben is, mint az előzőekben. Az látszik a táblázatból, hogy bár minden csoportban a közbiztonságot jónak, vagy átlagosnak (együtt a kettőt: elfogadhatónak) tartók vannak a többségben, az érettségizettek, vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb biztonságban érzik magukat.

117

Milyennek tartja ezen a településen a közbiztonságot?(%)

80 70 60 50 40 30 20 10 0

elfogadható rossz

Az sejlik fel a grafikonból, hogy az iskolai végzettség növekedésével, amely nagyobb fokú szociális biztonságot is ad, a közbiztonság iránti bizalom is nő. Egy település lakóinak a mindennapi életét befolyásolják a vásárlási lehetőségek is. A napi élelmiszerek (tej, kenyér, stb.) vásárlásának lehetőségéről megkérdezettek véleményének a megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Milyennek tartja a napi élelmiszerek vásárlásának lehetőségét? jó átlagos rossz nem válaszolt összesen

fő 469 456 63 4 992

% 47,3 46,0 6,4 0,4 100,0

Mint látható, az elégedettek aránya a legmagasabb, és csak elenyészően alacsony az elégedetlenek aránya. Ha a jó és az átlagos minősítést összevonjuk, akkor az mondható el, hogy az általunk megkérdezettek 93 százaléka alapvetően elfogadhatónak tartja az élelmiszervásárlási lehetőségeket.

118

Ez azt is jelenti, hogy a helyi gazdaság továbbfejlesztésében a településen levő élelmiszerboltoknak a jövőben is komoly szerepük lehet. Milyennek tartja a napi élelmiszerek vásárlásának lehetőségét?

rossz 6%

%

nem  válaszolt 1% jó 47%

átlagos 46%

A zöldség és gyümölcsvásárlási lehetőségekkel elégedetlenek aránya már meghaladja a 10 százalékot. Milyennek tartja településén a zöldség és gyümölcsvásárlási lehetőségeket? fő

%

jó

333

33,6

átlagos

520

52,4

rossz

134

13,5

5

0,5

992

100,0

nem válaszolt összesen

119

Míg a napi élelmiszerek esetében a vásárlási lehetőségeket a megkérdezetteknek csaknem fele jónak tartotta, a zöldség és gyümölcs vásárlási lehetőségekkel csak harmaduk elégedett maradéktalanul. Mindez a helyi agrártermelők számára is kihasználatlan piaci lehetőségről árulkodik. Milyennek tartja településén a zöldség és gyümölcsvásárlási lehetőségeket? nem  válaszolt 1%

rossz 13%

jó 34%

átlagos 52%

Ezek alapján vannak még piaci rések, amelyeket a helyi termelők kihasználhatnak, akár egy szociális szövetkezeti bolt formájában, amire egyébként az országban már számos példa van. Ruházati cikkek vásárlási lehetőségeivel a megkérdezettek 40 százaléka elégedetlen. Milyennek tartja településén a ruházati cikkek vásárlásának lehetőségét? jó átlagos rossz nem válaszolt összesen

fő 180 391 405 16 992

% 18,1 39,4 40,8 1,6 100,0

A maradéktalanul elégedettek a megkérdezettek egyötödét sem teszik ki. Ruházati cikkekkel nem egyszerű dolog kereskedni egy kislélekszámú településen, hiszen a kereslet, a tényleges piaci 120

igény nagymértékben függ a vásárlók életkorától, nemétől és pénztárcájától, az évszaktól és a divattól is. Különösen kisgyermekes anyákat érinthet kedvezőtlenül, hogy gyermekruházati cikkeket csak lakóhelyén kívül tudnak beszerezni, ami többlet időráfordítást és plusz utazási költséget jelent számukra. Milyennek tartja településén a ruházati cikkek vásárlásának lehetőségét? nem  válaszolt 2%

rossz 41%

% jó 18% átlagos 39%

Az iparcikkek vásárlási lehetőségét még negatívabban ítélik meg, ezzel a megkérdezettek fele elégedetlen. Milyennek tartja településén az iparcikkek vásárlási lehetőségét? fő

%

jó

131

13,2

átlagos

359

36,2

rossz

486

49,7

nem válaszolt

16

1,6

összesen

992

100,0

121

Az elégedettek aránya a ruházati cikkekhez viszonyítva is alacsonyabb, az átlagos minősítést adókkal együtt sem haladják meg azok arányát, akik az iparcikkekkel való ellátottságot rossznak látják településükön. Az interneten történő vásárlás fellendülésében minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy az emberek lakóhelyükön nem jutnak megfelelő választékhoz Ugyanakkor a helyi gazdaság fellendülésének alapvető feltétele az, hogy a helyi lakosság vásárlóereje ne áramoljon ki, a megszerzett jövedelem minél nagyobb hányadát helyben költsék el az emberek. Ez pedig attól függ, hogy van-e megfelelő kínálat lakóhelyükön, és azzal mennyire elégedettek az ott lakók. Milyennek tartja településén az iparcikkek vásárlási lehetőségét? nem  válaszolt 2%

rossz 49%

%

jó 13%

átlagos 36%

Talán a régi vegyesboltok újbóli életre keltése lehetne az egyik járható út, kombinálva a katalógusból való vásárlással, valamint az interneten való rendeléssel, amit a helyi boltok bonyolítanának le. A vásárló és az eladó személyes kapcsolata következtében a vevőnek ez nagyobb biztonságot adna, ugyanakkor megtakaríthatná az utazási költségeket is. Ugyanis a megkérdezettek közül csak alig 76 fő (7,7%) közlekedik autóval, ami a településen kívüli közlekedésben alapvető fontosságú, különösen ebben a kistérségben, ahol a kistérségi központtal, Berettyóújfaluval több településnek nincs közösségi közlekedési kapcsolata. Településen belül a megkérdezettek ötöde (209 fő) 122

gyalog, egyharmada (348 fő) kerékpárral, 348 fő (35,1%) hol gyalog, hol kerékpárral közlekedik. A közlekedési költségek drágulásával is magyarázható, hogy a megkérdezettek egyharmada soha nem vásárol a településen kívüli boltokban, bevásárló központokban. A heti rendszerességgel vásárlók aránya alig haladja meg a tíz százalékot. További egytizede a megkérdezetteknek két- három hetente keres fel lakóhelyén kívüli boltot, vagy bevásárló központot. A megkérdezettek 16 százaléka havonta vásárol bevásárló központban, vagy településén kívüli boltban. A családok egyharmada esetében akár több hónap is eltelik, hogy lakóhelyén kívül vásárolna. Milyen gyakran vásárol a településen kívüli üzletekben, bevásárló központokban? hetente többször hetente két-három hetente havonta ritkábban soha nem válaszolt összesen

fő 28 80 91 158 342 292 1 992

% 2,8 8,1 9,2 15,9 34,5 29,4 0,1 100,0

Mostanában gyakran folyik vita a médiában arról, hogy kellenek-e bevásárló központok, vagy sem. Természetesen ezekre is szükség van, mert létező piaci igényeket elégítenek ki. Ugyanakkor az élelmiszerbiztonság növelése, valamint a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából nagy jelentősége, komoly jövője van a helyi kiskereskedelemnek. A fenti adatok arról szólnak, hogy kiaknázatlan piaci lehetőségek vannak még a helyi kereskedelemben. Ami pedig a versenyképességet illeti: meg kell szüntetni a globális kereskedelmi láncok trükközéseit (polcpénz, késedelmes számlakiegyenlítés, stb.), fel kell számolnia beszállítókkal szembeni monopolhelyzetét. Fel kell továbbá tüntetni az élelmiszerek termelőinek, előállítóinak nevét és címét, állati termékek esetén pedig azt, hogy ipar123

szerűen működő, vagy organikus alapon működő gazdaság állította elő a forgalmazott terméket, ahogy azt pl. az angliai áruházban megteszik a brojler vs. kapirgáló csirke esetében. (Ez utóbbi kétszer annyiba kerül.) Ha mindezek a változások megtörténnek, ráadásul az önkormányzatok nem gátolják, hanem segítik a helyi kereskedelmet, akkor a versenyképességi hátrányok jó része szertefoszlik. Ugyancsak jelentős piaci tartalékok vannak a szolgáltatási szférában is. A megkérdezettek többsége rossznak tartja a háztartási készülékek javításával kapcsolatos szolgáltatásokat. Milyennek tartja ezen a településen a háztartási készülékek javítási lehetőségeit? fő 120 342 511 19 992

jónak átlagosnak rossznak nem válaszolt összesen

% 12,1 34,5 51,5 1,9 100,0

A megkérdezetteknek alig több mint egytizede elégedett a lakóhelyén elérhető szerviz lehetőségekkel. Milyennek tartja ezen a településen a háztartási készülékek javítási lehetőségeit? nem  válaszolt 2%

%

rossznak 52%

jónak 12%

átlagosnak 34%

124

A helyi gazdaság fellendüléséhez, a vállalkozások fejlődéséhez hozzáférhető és megfizethető hitelekre van szükség. Európa-szerte akadozik az EU kisvállalkozási törvényének a végrehajtása, a mikro-hitelezés stagnál. Nagy szükség lenne a valóban szövetkezeti alapon működő pénzintézetekre. (A takarékszövetkezetek csak nevükben azok, privatizált magántőke társaságokként működnek.) A megkérdezettek csaknem egyharmada elégedetlen a lakóhelyén elérhető pénzügyi szolgáltatási lehetőségekkel. Milyennek tartja településén a pénzügyi, banki szolgáltatásokat? fő 157 530 285 20 992

jónak átlagosnak rossznak nem válaszolt összesen

% 15,8 53,4 28,7 2,0 100

Csupán 16 százalékuk tartotta jónak településén a pénzügyi, banki szolgáltatásokat. Milyennek tartja településén a pénzügyi, banki szolgáltatásokat? nem  válaszolt 2%

% jónak 16%

rossznak 29%

átlagosnak 53%

Az elmúlt három évtizedben a globális bankrendszer nem kiszolgálni, hanem fokozatosan uralni akarta a gazdaságot. Megerősödött a spekulatív gazdaság, erősödött ragadozó jellege. Addig a válság 125

nem szűnik meg, amíg a nemzetközi pénzügyi viszonyok hatékony szabályozása nem történik meg. A szabályozás része kell, hogy legyen a banki, hitelezési, pénzkezelési tevékenységeket közelebb vitele a fogyasztókhoz, az ügyfelekhez. Hatékonyabb fogyasztóvédelmet kell létrehozni, meg kell teremteni az ügyfelek kontroll tevékenységét is a pénzintézetek irányítása felett. Erre csak a szövetkezeti forma biztosít valós lehetőséget. A személyi szolgáltatások fontos részét képezik a helyi gazdaságnak. Megítélését az alábbi táblázat mutatja: Milyennek tartja településén a személyi szolgáltatásokat? fő 207 556 208 21 992

jónak átlagosnak rossznak nem válaszolt összesen

% 20,9 56,0 21,0 2,1 100

A megkérdezettek azonos arányban tartották jónak és rossznak a helyi személyi szolgáltatásokat, mint amilyen pl. a fodrászat. Milyennek tartja településén a személyi szolgáltatásokat? nem  válaszolt 2% rossznak 21%

% jónak 21% átlagosnak 56%

Az adatok arra utalnak, hogy lennének piaci lehetőségek a személyi szolgáltatások fejlesztésére is. Tekintettel a kistérségben élő 126

lakosság elöregedésére, egyre nagyobb igény mutatkozik az idősgondozással, házi betegápolással kapcsolatos szolgáltatásokra. Ezek megszervezésére is a szociális szövetkezet látszik a legmegfelelőbbnek. A hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának felgyorsítása, a munkanélküliségből, a szegénységből és az adósságcsapdából való kiszabadításuk a helyi társadalom szétmállott szövetének újraszövését igényli. A megkérdezettek véleményét a helyi társadalom összetartó erejéről az alábbi táblázat mutatja: Milyennek tartja ezen a településen a lakosság összefogását, hajlandóságát a közös problémák megoldására? fő 69 464 438 6 15 992

jónak átlagosnak rossznak egyéb válasz nem válaszolt összesen

% 7,0 46,8 44,2 0,6 1,5 100

A megkérdezettek 44 százaléka alkalmatlan tartja lakóhelyének közösségét arra, hogy egymással összefogva legyenek úrrá a közös, mindenkit érintő problémákon. Mindössze 7 százalékuk tartotta jónak a lakosság összetartó erejét. Milyennek tartja ezen a településen a lakosság összefogását, hajlandóságát a közös problémák megoldására? nem  válaszolt 1%

jónak 7%

egyéb  válasz 1% rossznak 44%

átlagosnak 47%

127

Mindazonáltal az a tény, hogy a megkérdezettek csaknem fele átlagosnak, tehát korántsem reménytelennek tekinti lakóhelyének közösségét, arra enged következtetni, hogy a lokális társadalomnak is vannak kihasználatlan tartalékai. A megkérdezettek iskolai végzettsége szerint vizsgálva a válaszok megoszlását a következő adatokat kaptuk: Milyennek tartja ezen a településen a lakosság összefogását, hajlandóságát a közös problémák megoldására? iskolai végzettség 8 osztály alatt 8 osztály szakmunkásképző érettségi felső fokon végzett

jó 12,5 5,7 9,0 7,1 1,5

átlagos 44,4 45,7 41,6 50,9 68,7

rossz 43,1 48,6 49,4 42,0 29,8

A leginkább elégetlenek lakóhelyük közösségével a szakmunkásképzőt végzettek. A legalacsonyabb azok aránya, akik jónak tartották a helyi közösséget a felsőfokú végzettségűek között van, ugyanakkor közöttük a legalacsonyabb a közösséggel elégedetlenek aránya is.

Végül is, egy lakóközösség életképességét az mutatja meg, hogy lakói mennyire ragaszkodnak hozzá. Arra a kérdésre, hogy az elkövetkező öt évben tervezi-e, hogy elköltözik-e a településről, a következő válaszokat kaptuk: Tervezi-e, hogy elköltözik a településről? nem tervezi, továbbra is itt akar lakni szeretne innen elköltözni, de nem áll módjában mindenképpen szeretne innen elköltözni egyéb válasz nem válaszolt összesen

128

fő 695

% 70,1

240

24,2

46

4,6

5 6 992

0,5 0,6 100,0

Mint látható, a megkérdezettek csaknem kétharmada ragaszkodik lakóhelyéhez, csaknem egyharmaduk viszont szeretne innen elköltözni. A megkérdezettek csaknem egynegyedét teszik ki azok, akik szeretnének a jelenlegi lakóhelyükről elköltözni, de nem áll módjukban. Tervezi-e, hogy elköltözik a településről? mindenkép egyéb  szeretne  válasz pen  szeretne  innen  ‐1% innen  elköltözni,  elköltözni de nem áll  módjában 5% 24%

%

nem  válaszolt  1%

nem  tervezi,  továbbra is  itt akar  lakni 70%

Az elköltözni szándékozókat leginkább a munkavállalási lehetőség hiánya, a megélhetési gondok motiválják. Voltak, akik külföldön szeretnének boldogulni. Akadtak, akik a rossz közbiztonságra hivatkoztak. Családi okok is állnak a költözési szándék mögött: válás, vagy éppen családegyesítési szándék, pl. az egyik asszony egy másik településen élő lányához szeretne költözni. Összegezve a lakóhelyről elmondottakat, egyértelműen kitűnt, hogy a megkérdezettek elégedetlenek településük megélhetési és vállalkozási lehetőségeivel, és a közbiztonság helyzetét sem tartják problémamentesnek. Megfelelőnek tartották a kereskedelmi ellátottságot a napi élelmiszerek, a zöldség és gyümölcs vásárlási lehetőségek tekintetében, de sokan elégedetlenek voltak a ruházati és az iparcikkek kínálatával. A szolgáltatási szféra állapota is sok kívánnivalót hagy maga után a megkérdezettek szerint. Mindez azonban egyben kielégítetlen piaci igényekre is utal, ami egyelőre csak rejtett szükséglet megfelelő fizetőképesség hiányában. Ez azonban effektív keresletté válhat, ha a megfelelő kitörési pontok 129

megtalálásával a helyi gazdaság felébred a tetszhalott állapotából és mozgásba lehet hozni a helyi társadalom energiáit is. Erre reményt ad az a tény, hogy a megkérdezettek csaknem kétharmada ragaszkodik lakóhelyéhez. Kérdőíves vizsgálatunkkal 992 család életviszonyairól szereztünk információkat. Bár a megkérdezettek 3-5 százaléka van reménytelennek tűnő csapdahelyzetben, az eladósodás az itt élő lakosság legalább felét veszélyezteti elsősorban a közmű díjak folyamatos emelkedése, valamint a megélhetési viszonyok romlása miatt. A már csapdahelyzetben levők problémáinak legalább átmeneti enyhítése lehetséges az adósságkezelési tanácsadással és szolgáltatással, amelynek tapasztalatairól a következő fejezetben számolunk be. Tartósabb és fenntarthatóbb megoldást nyilvánvalóan a helyi gazdaság és közösség fejlesztése révén javuló foglalkoztatottság és növekvő mértékű társadalmi integráció adhat, amiről tanulmányunk utolsó fejezetében fogunk részletesen szólni.

130

5. Az adósságkezelési program tapasztalatai 2011-ben a Bihar Fejlődésért Egyesület a TÁMOP-5.3.5-09/1-2100017 sz. pályázat keretében nyert támogatást felhasználva indította el adósságkezelési programját 20 bihari településen. Az azóta eltelt időszakban 237 háztartás adósságkezelését végezték el. A programba bevont települések közül tanulmányunk írásakor 14 településen felvett tanácsadási naplók áltak rendelkezésünkre, az így megvizsgált háztartások számát az alábbi táblázat tartalmazza: Az adósságkezelésbe bevont háztartások száma települések szerint Település 1. Ártánd 2. Berekböszörmény 3. Bojt 4. Biharkeresztes 5. Csökmő 6. Furta 7. Komádi

Esetszám Település 10 8. Körösszakál 10 9. Körösszegapáti 12 10. Magyarhomorog 39 11. Nagykereki 13 12. Told 9 13. Zsáka 42 14. Újiráz

Esetszám 15 16 16 16 12 15 12

Az adósságkezelés során a programba bevont családokat az adósságkezelést végző szociális szakemberek többször is felkeresték, ennek során több mint félezer látogatás valósult meg. A projekt beszámolójából kitűnik, hogy az esetek egyharmadában sikerült véglegesen rendezni az adósságot, 60 százalékot tesz ki azok a háztartások aránya, ahol részleges eredményt lehetett elérni, ahol a hátralékok egy részétől sikerült az érintett családokat megszabadítani. 10 százalékra tehető azon háztartások aránya, akiken vagy a felhalmozott adósság nyomasztóan nagy volta, vagy az érintettek nem megfelelő együttműködése, esetenként felelőtlen gazdálkodása miatt nem lehetett segíteni, ezért eredménytelennek kellett nyilvánítani az adósságkezelési folyamatot. Az adósságkezelési program a mentorok kiválasztásával kezdődött. Az Egyesület igyekezett a térségben a lehető legjobban felkészült, és a szociális segítő munkában már jártasságot szerzett szakembe131

reket bevonni. Ezért a települések, illetve a települési társulások családsegítő szolgálatainál dolgozókat, összesen 20 főt alkalmaztak mentorként. Ez a megoldás jónak bizonyult, mert már tapasztalt szakembereket lehetett bevonni a munkába. A kiválasztottak sikeresen elvégeztek egy adósságkezelési képzést. Az itt szerzett ismereteikről szakdolgozat írásával adtak számot. Az elméleti képzést közös gyakorlattal egészítették ki Komádi városában, amelynek önkormányzata a programba bevont települések közül elsőkként hozott adósságkezelési program indítására vonatkozó határozatot, így az ott dolgozó kollégáknak már volt gyakorlati tapasztalata ezen a téren, amit megosztottak a többi mentorral is. A képzést segítette még csapatépítő tréning is. Az elméleti képzés során az adósságkezeléssel kapcsolatos jogi és szervezeti ismeretek mellett a mentorok a szociális esetkezeléssel, a krízishelyzetek megoldásával kapcsolatos felkészítést is kaptak, amellyel felfrissíthették a szakképzésük során elsajátított ismereteiket. A képzés után elkezdődött a programba bevonandó családok, háztartások kiválasztása. Ehhez igénybe vették az adott települések polgármestereinek a segítségét is, egyben ösztönözték is őket arra, hogy Komádihoz hasonlóan maguk is hozzanak határozatot az adósságkezelés támogatása céljából. A terepmunka elindításában jelentős segítséget kaptak Biharkeresztesen és Komádiban működő munkaügyi kirendeltségektől, a településeken működő cigány önkormányzatoktól, valamint a térségben működő civil szervezetektől és egyházi személyiségektől. Rajtuk keresztül könnyebben lehetett elérni a segítségre szorulókat és leküzdeni azok kezdeti bizalmatlanságát. A képzett mentorok mellett önkéntesek is segítették a program megvalósulását. A tanácsadási naplók alapján képet nyerhettünk az adósságkezelési programba bevont családok egyes jellemzőiről.

132

A háztartások száma és megoszlása létszámuk alapján Háztartások létszáma 1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 fő 6 fő 7 fő 8 fő 9 fő Összesen

Háztartások száma 85 50 43 24 14 11 7 2 1 237

% 35,8 21,2 18,2 10,2 5,9 4,6 2,9 0,8 0,4 100,0

A programba bekerültek legnépesebb csoportját az egyedülállók alkotják, 36 százalékot tesznek ki. Nem véletlenül ez a legnépesebb csoport. A hátralékok nagyobb hányada a közműdíj tartozásokból keletkezik, világítani és fűteni egy személyre is ugyan úgy kell, mint többre, ugyanakkor a költségeket egyedül kell állnia annak, aki egymaga él a lakásban. A 237 háztartás közül 107-ben (45%) van egy vagy több kiskorú gyermek, akiknek az ellátása, iskoláztatása többletköltségekkel jár. A 237 háztartásban 112 olyan személy él, akinek munkavállalásból származó jövedelme van, és 100 olyan, aki nyugdíjjal rendelkezik. A programba bekapcsolódott 237 háztartásban 28 közmunkás volt. A 237 háztartásból 135 kap lakásfenntartási támogatást, amit közvetlenül a szolgáltató vállalatnak utalnak át a hátralékok csökkentése érdekében. A legtöbb hátralék a villanyszámla késedelmes fizetése miatt keletkezik. Egy háztartásra átlagosan 102 795 Ft elmaradás esik, amivel az áramszolgáltató felé tartoznak. A következő grafikon Komádi és térségében végzett adósságkezelés során szerzett információk alapján mutatja be a hátralékok összetételét:

133

Közműdíj hátralékok forrása

ivóvíz földgáz 6% 8%

áram 86%

Egy háztartásra átlagosan 65 090 Ft gázszámla hátralék esik. Ennél jóval kevesebb a vízszámla késedelmes fizetéséből adódó átlagos tartozás, 41 470 Ft. A kistérségben hulladékszállítási társulás működik, a résztvevő önkormányzatok határozata alapján valamennyi háztartásnak kötelező igénybe venni a hulladékszállítást. Ezzel kapcsolatos hátralék egy háztartásra jutó átlagos összege 34 685 Ft volt. Az adósságkezelés a kapcsolat felvételével kezdődik. Ilyekor a mentor áttekintést szerez a család szociális helyzetéről, igyekszik megismerni fogyasztási, energiahasználati szokásaikat, megállapítani a hátralékosság keletkezésének okát. Az ügyfelekkel a mentor tisztázza az adósság mértékét, s megállapodik velük az adósság csökkentésének ütemezéséről. Ezt követően kerül sor a szolgáltató vállalattal való kapcsolatfelvételre a részletfizetési megállapodás elérése céljából. Amennyiben sikerül velük megállapodni, és az önkormányzatoktól is kap ügyfelük lakásfenntartási támogatást, vagy egyszeri segélyt, akkor azt a hátralék csökkentésére fordítják. A mentorok folyamatosan figyelemmel kísérik klienseik helyzetének alakulását. Nem csak a racionális háztartásvezetéshez próbálnak tanáccsal szolgálni, hanem az ügyfelek nevében eljárnak a szolgáltató vállalatoknál, az önkormányzatoknál, segítik őket az ügyintézésben, kérvények írásában is. 134

A tanácsadási naplók szerint valamennyi, a programba bevont 237 család részesült tanácsadásban, 207 családot segítették a szolgáltató vállalattal való kapcsolatfelvételben, 208 esetben konkrét ügyintézésben voltak segítségére. A továbbiakban a tanácsadási naplók alapján néhány esetet mutatunk be: 1.) Rokkantnyugdíjas férj, munkanélküli feleség, 51-50 évesek, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A férj 45 ezer, a feleség és 28 ezer, ketten együtt 73 ezer Ft jövedelemmel rendelkeznek. Az E.ON felé tartoznak, 15 havi elmaradásban vannak, összesen 230 ezer Ft a hátralékuk, ami havi 15 ezres fogyasztást tesz ki. Az adósságkezelési eljárással sikerült részletfizetésben a szolgáltatóval megállapodni. Havi 2.400 Ft lakásfenntartási támogatást kapnak, amit törlesztésre fordítanak. Szívességi alapon használják a lakást. Fűtés: fával, főzés fatüzelésű tűzhelyen. A hátralék keletkezésének oka: munkanélküliség, pénztelenség. Adósságkezelés: havi kiadások áttekintése, esetenként ellenőrzése, kapcsolatfelvétel az E.ON-nal, előre fizetős óra felszerelésének kezdeményezése. 2.) 37 éves házaspár, négy gyermekkel, az óvodás gyermek asztmás. 8 általánost végeztek, munkanélküliek. Jövedelemforrás: GYES, szociális segély, az egy főre jutó jövedelem 18 ezer Ft. Lakásfenntartási támogatás 7.700 Ft. Havi rezsi: 20 ezer Ft, amiből E.ON számla 14 ezer Ft. Havi átlagos elektromos energiafogyasztás 12-14 ezer Ft. A vízszolgáltatásból kizárták őket. Élelmiszerboltban tartozása van minden hónapban. Fával fűtenek, gázpalackkal főznek. Hátralékok: 4 hónap alatt 75 ezer Ft E.ON, 12 havi vízdíj 170 ezer Ft. (H-B. Megyei Vízmű) Adósságkezelés: kapcsolatfelvétel a Vízművel, havi kiadások megtervezése, segélykérelem, tüzelőanyag kérelem írása, feladóvevény kitöltése, TB felé útiköltség nyomtatvány kitöltése. 3.) 3 tagú család, két 52 éves nagyszülőpár + 11 éves unoka, valamennyien krónikus betegek, az unoka asztmás. a nagyszülők rokkantnyugdíjasok. A háztartás összbevétele 70 ezer Ft, egy főre 23 ezer jut, havi rezsi költség: 30 ezer Ft. Lakásfenntartási támogatás havi 4 ezer Ft és 135

még 1400 Ft, az E.ON-nak havonta 21 ezer, a H-B. Vízműnek havi 8.200 Ft részletet fizetnek, a vízvezetékre szűkítő van felszerelve. Fával fűtenek, palackos gázzal főznek. Hátralék: Vízműnek: 70 ezer, EON-nak 68 ezer Ft. Adósságkezelés: Vízművel, EON-nal kapcsolatfelvétel, részletfizetési megállapodás, tüzelőanyag-, segély kérelem írása, havi kiadások ellenőrzése, közgyógyellátás igénylése, feladóvevény kitöltése. Spórolás: télen a hűtőt kikapacsolják. 4.) 30-32 éves élettársi kapcsolatban élő pár két kiskorú gyermekkel, szakmunkás férfi, 8 általános végzettség, szakképzetlen nő. Mindketten munkanélküliek. A háztartás összjövedelme. 78 ezer Ft, egy főre 19 ezer Ft Lakásfenntartási támogatás: havi 6400 Ft. Havi rezsi: Eon: 28 ezer, Vízmű: 10 ezer, lakáshitel: OTP Faktoring: 30 ezer. Fával fűtenek, palackos gázt használnak. Hátralék: 496 ezer Ft az E.ON-nak, 16 havi tartozás, 110 ezer vízműnek, ami 12 havi tartozást jelent. Havi 11-18 ezer Ft az elektromos energia fogyasztásuk. A hátralék keletkezésének oka: munkanélküliség, pénzhiány. Takarékosság: télen a hűtőt kikapcsolják. Adósságkezelés: részletfizetési kérelem, tüzelőanyag igénylése, segélykérelem írása, kiadástervezés, kiadásellenőrzés, feladóvevény kitöltés. 5.) Házaspár + 4 kiskorú gyermek. Feleség: 8 általános, férj: érettségi. Jövedelem: GYES, szociális járadék. A háztartás összbevétele: 144 ezer Ft, egy főre: 24 ezer jut. . Foglalkozás: munkanélküliek mindketten. Lakásfenntartási támogatás: havi 7000 Ft. Kizárás a szolgáltatásokból: víz, gáz. Havi rezsi 28 ezer, E.ON-nak 14 ezer részletfizetés , személyi hitel: 3000 Ft. Fűtés: fával, főzés: gázpalackkal. Hátralék: jelzáloghitel havi 30 ezer, 6 hónap elmaradás, EON: 5 hónapos elmaradás, 80 ezer, vízműnek 12 hónapos elmaradás, 130 ezer Ft. Ok: munkanélküliség. Adósságkezelés: kapcsolatfelvétel a vízművel, részletfizetési kérelem írása, tüzelőanyag kérelem írása, segélykérelem írása, havi kiadás áttekintése, feladóvevény kitöltése. 6.) Család: élettársi kapcsolatban levő szülőpár + 5 kiskorú gyerek Férfi: 40, négy általános, nő: 32 éves, 8 általános végzettségű. 136

Jövedelemforrás: foglalkoztatás helyettesítő támogatás, anyasági támogatás, családi pótlék. TIGÁZ a követelése behajtását átadta az EOS Faktor Zrt-nek. Lakásfenntartási támogatás: 7.900 Ft, amit a H-B. M.-i Önkormányzatok Vízmű felé fizetnek közvetlenül. Egy főre jutó nettó jövedelem: 18.700 Ft Alkalmi munka: paprika, torma, káposztaszedés, 3500 Ft / nap. Havi kiadások: EON: 11.500 Ft, UPC Kábeltévé 3.500 Ft, Bihari Hulladékgazdálkodási Társulás: 1500 Ft. Kizárás: TIGÁZ, vízszűkítő felszerelése. Fűtés: fával, főzés: gáztűzhelyen. Pazarlás: a redőnyt világosban sem húzzák fel, nappal is égetik a villanyt, a Tv és a magnó egész nap szól, ha megjön a családi pótlék, autót fogadnak, úgy mennek bevásárolni. Az anya felelőtlenül bánik a pénzzel. Hátralék: TIGÁZ: 126 ezer Ft, Vízmű: 63 ezer Ft 2009 óta. A lakásfenntartási támogatásból sikerült a Vízmű tartozást kiegyenlíteni, megállapodtak az E.Os Faktorral, hogy most már nekik utalják a lakáscélú támogatást. 7.) Család: hat tagú, 39 éves anya három kiskorú + egy nagykorú, 18 éves gyermekével, aki még gimnáziumba jár, de már élettársa van, 19 éves. 2011 óta a férj börtönben van. Az anya pszichiátriai kezelés alatt áll. Csak az anyának van szociális jövedelme, GYET, családi pótlék. A legnagyobb fiú alkalmi munkát végez a szomszéd családnál, húst, burgonyát, tojást, fát kap fizetségként. Az anya 8 általánost végzett, a felnőtt gyermeknek és élettársának középiskolai végzettsége van. A háztartás összes bevétele: 102 ezer Ft. Egy főre jutó nettó : 17 ezer Ft. Lakásfenntartási támogatás: 9.500 Ft, az E.ON-nak fizetik. Havi lakásfenntartási kiadás: E.ON: 5590 Ft, Vízmű: 3500 Ft, Hulladék: 1550, UPC: 3500 Ft. Fűtés: fa, főzés: gázpalack 8. ) Család: A férj 45, a feleség 51 éves, a férj korábbi kapcsolatából származó 15 éves, általános iskolás gyermekével élnek hárman. A gyermek asztmás. Jövedelem: foglalkoztatást helyettesítő támogatás + alkalmi munkavállalás: szénagyűjtés, favágás. A háztartás összes bevétele: 80 137

ezer Ft, egy főre 26 ezer Ft jut. Lakásfenntartási támogatás: 5.700 Ft, ami az E.ON-nak megy a hátralék törlesztésére. A havi részszámlákat nem tudják fizetni, így a hátralék nem csökken. Villamos energiahasználat: világítás, hűtőszekrény, mosógép, TV, rádió. Kiadások: Vízmű: 1200 Ft, de közkifolyóról hordják a vizet. UPC: 3500 Ft, Bihari Hulladékgazdálkodás: 1500 Ft. Személyi kölcsön: havi 18 ezer Ft, az anya édesapjának a temetésre vették fel. Hátralék: E.ON: 103 ezer Ft, 10 havi tartozás, újabban hulladékszállítási tartozás is keletkezett. Mentor feljegyzése: „Az ügyfél el van keseredve, hogy soha nem jutnak ki ezekből az adósságokból.” Fűtés: fa, főzés: gázpalack. Nincs vezetékes ivóvíz lakásban, közkifolyóról hordják a vizet. 9.) Család: házaspár + 4 kiskorú gyermek. A szülők általános iskolát végeztek. Jövedelemforrás: közcélú foglakoztatás, GYET. Egy főre jutó jövedelem: 20.100 Ft. Lakásfenntartási támogatás: 9 100 Ft, ami a H-B. m. Vízműnek megy. Kizárás szolgáltatásból: TIGÁZ. Fűtés fával, főzés: gázpalackkal. Személyi kölcsönük is van: 2005: 500 ezer, 2007: 500 ezer Ft, havonta 13 ezer és 16 ezer Ft a törlesztésük. Hátralék: E.ON: 605 ezer, TIGÁZ: 134 ezer, Vízmű: 20 ezer. Jövedelemforrás: közcélú munka, alkalmi munka, napszám: 3000 Ft/nap, emellett állatokat tartanak: ló, sertés, kacsa, tyúk. Összegezve az esetleírások tapasztalatait, a hátralékok keletkezésének alapvető oka a munkanélküliség, a családok jövedelmi szegénysége, ami egyes esetekben felelőtlen gazdálkodással is társul. Az adósságkezelés képes enyhíteni a hátralékosságot, de megfelelő anyagi eszközök nélkül csak tüneti megoldást jelent. Ahogy a Komádiban folyó adósságkezelési program vezetője fogalmazott: ”A hátralékrendezés alapfeltétele a fizetőképesség, ha ez hiányzik, az adósság felszámolása puszta álom marad, és folyamatosan csak halmozódik. Mivel még hosszú ideig lesznek olyan családok, melyeknél vagy az önrész fizetéséhez szükséges jövedelem, vagy a fizetési hajlandóság hiányzik, az eredmény nem lehet százszázalékos.” Az adósságkezelési programok fontosságához nem fér kétség, mert a csapdahelyzetbe került embereket nem hagyja magára, bátorítást ad számukra. hogy ne törődjenek bele helyzetükbe, ne adják fel, próbáljanak segíteni magukon. A kliensekkel folyó szociális munka segít, ahol szükséges a racionális gazdálkodás kialakí138

tásában, az energiával való takarékoskodásban. Az adósságkezelés nem csupán szociális megerősítést nyújt, hanem a nehéz helyzetben levő családok számára egyfajta humánerőforrás fejlesztést is biztosít. A mentorok segítenek feltárni a családok azon adottságait és lehetőségeit, amelyeket kihasználva hamarabb kerülhetnek ki áldatlan helyzetükből. Az adósságkezelés elengedhetetlenül szükséges a bajba került családok számára, de nem elégséges. Nyilvánvaló, hogy abban kell segíteni őket, hogy növelni tudják bevételeiket, és helyreállítsák fizetőképességüket. Ezt elsősorban munkával érjék el, és ne a szociális juttatások kirimánkodásával, mert csak így stabilizálódhat anyagi helyzetük, hosszabb távon is így válhat fenntarthatóvá életvitelük. Olyan komplex programokra van szükség, amelyek révén a hátrányos helyzetű családok fokozatosan le tudnak válni az állam köldökzsinórjáról. Növekszik önfenntartó épességük, majd egyre nagyobb mértékben bekapcsolódva a helyi gazdasági életbe stabilizálni tudják anyagi helyzetüket, értéktermelőkké válnak, ezáltal maguk is hozzájárulnak településük gyarapodásához. A döntő kérdés az, hogy milyen legyen annak a programnak a tartalma, amely biztosítja az adósságcsapdában vergődő családok számára a megkapaszkodás, majd a szegénységből való kitörés lehetőségét. Egyértelmű, hogy munkahelyeket kell teremteni, és ha azt a külföldi működő tőke nem vállalja fel, vagy amennyiben még a hazai tőke is ódzkodik a hátrányos helyzetű térségekben való beruházásoktól, akkor az ott élőknek kell a helyben talált erőforrásokra alapozva a megélhetési lehetőségeket bővíteni. E filozófia lényege az, hogy ha nem találsz munkát, teremts magadnak munkahelyet! Hogy ez lehetetlen? A zöld gazdasággal, a zöld növekedéssel, a lokális gazdaságfejlesztéssel, az önfoglalkoztatással, a szociális és energiai szövetkezetekkel kapcsolatos nemzetközi irodalom alapján korántsem, feltéve, ha az állam támogatja ezt a folyamatot megfelelő szabályozással és érdemleges forrásokkal is. A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy ennek a programnak az alapjait felvázoljuk.

139

6. Kiút az adósságcsapdából – egy komplex fejlesztési program alapjai Tanulmányunk bevezető fejezetében részletesen bizonyítottuk, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság és a nyomában járó szociális válság, ami a munkanélküliség, az eladósodás és a szegénység csapdájába taszítja immáron a középosztályhoz tartozók növekvő hányadát is, alapvetően az elmúlt három évtized gazdasági és társadalmi torzulásainak, a fenntarthatatlan növekedésnek köszönhető. A válságból kilábalni csak fenntartható fejlődés elvének maradéktalan betartásával lehet.

6.1. Kiút a válságból: a fenntartható, globális zöld gazdaság építése A fenntartható fejlődés alapja az, hogy csak olyan gazdasági növekedés vállalható, amely megőrzi a környezet minőségét, a természeti erőforrásokat a következő generációk számára is, és a gazdasági gyarapodás hasznából az egész társadalom részesül. A gazdaság, a környezet, a társadalom azonos értékűek, egyik sem terjeszkedhet a másik rovására, ellenkezőleg, akkor kerülhet egy ország, egy közösség fenntartható fejlődési pályára, ha kihasználják a három terület pozitív előjelű kölcsönhatásából, szinergiáiból adódó lehetőségeket. Társadalmilag nem kirekesztő, hanem befogadó növekedésre van szükség A fenntartható fejlődés – a szinergiák

környzet

gazdaság

társadalom

140

Egymásba illő fogaskerekekről van szó, amelyeknek olajozottan kell együttforogniuk az előrehaladás érdekében. A gazdaság, a környezet, a társadalom egységet képez, akár egy élő organizmus. Bármelyik oldal sérül, az kihat az egészre is. A növekedés hasznát nem sajátíthatja ki a társadalom egy szűk csoportja, de a jólét növelése sem járhat együtt a természet erőforrásainak kizsigerelésével. Befogadó, zöld növekedésre van szükség, állítja a Világbank 2012ben megjelent kiadványa. A fejlődő országokban az elmúlt két évtizedben több mint 600 millióval csökkent a szegények száma, de a gazdasági növekedés hatalmas környezeti terheléssel járt, és félő, hogy emiatt sem lesz tartós a jólétnek ez a szerény növekedése. Az elmúl évtizedek gazdasági növekedése bár mérsékelte a szegénységet, de áttörést ezen a téren nem sikerült elérni. Még mindig meg van fosztva Földünkön az elektromos energia használatától 1,3 milliárd ember, 2,6 milliárdan nem megfelelő higiénés körülmények között élnek, 900 millió ember nem jut egészséges ivóvízhez. Ez arra utal, hogy a környezet erőteljes megterhelése mellett megvalósuló gazdasági növekedés nem volt eléggé befogadó jellegű. A Világbank kiadványa szerint a zöld növekedés tudja biztosítani a gazdasági gyarapodásnak azt az ütemet, amely szükséges ahhoz, hogy a még szegénységben élő egy milliárd ember élete jobbra forduljon. A zöld növekedés elengedhetetlenül fontos a fenntartható fejlődés megvalósulásához, ugyanakkor nagyon hatékony, megfizethető és megtérülő eszköz lehet a kormányok számára. A Világbank kiadványa a zöld növekedés legfőbb akadályát a politikai tehetetlenségben látja, és nem a költségek magas voltában, ahogy a közvélekedés tartja. A zöld növekedésnek nincs egyetlen modellje, a helyi feltételek és igények elemzése alapján alakítható ki a fenntartható növekedési pálya.62 Az UNESCO 211-ben megjelent kiadványa úgy fogalmaz, hogy véget kell venni az eddigi gazdasági gyakorlatnak. A zöld gazdaság fontos eszközt jelent a fenntartható fejlődés elérésben, amelynek a végső célja az emberek jólétének az elérése anélkül, hogy a kör62

Inclusive Green Growth. The pathways of sustainable development The World Bank 2012 https://openknowledge.worldbank.org/bitstream/handle/10986/6058/9780 821395516.pdf?sequence=1

141

nyezet állapota romlana. A gazdasági, környezeti és társadalmi problémákat együtt kell kezelni. A globális kihívásokra innovatív és kreatív megoldásokkal kell reagálni. A zöld gazdaságtól a zöld társadalomig kell eljutni, amely a méltányosságon, az egyenlőségen és a befogadáson alapul. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat bátorítani kell, hogy ki tudjanak törni a szegénységből. Regionális és szubregionális szinten bővíteni kell a humán- és intézményi kapacitásokat, hogy olyan stratégiák születhessenek meg, amelyek révén csökkenthető a szegénység és el lehet érni a fenntartható fejlődést.63 A zöld gazdaság bővülésével növekszik a foglalkoztatottság, a zöld munkahelyek száma emelkedik. A foglalkoztatottság növekedése a zöld gazdaságban gyorsabb, mint a gazdaság egészében. A zöld munkahelyek az alacsonyabban képzett dolgozók számára is elérhetők. A zöld munkahelyek arányával mérhető a gazdaság egyes ágazatainak zöld intenzitása. Ha egy százalékponttal nő egy gazdasági ágazat zöldintenzitása, 0,28 százalékponttal nő az alacsonyabban képzettek foglalkoztatottsága. A nagyobb zöld intenzitású ágazatok jól teljesítenek még a gazdasági válság idején is. Zöld munkahelyek nem csupán a megújuló energiatermelésben vannak. Pl. a vízgazdálkodásban, a vízzel kapcsolatos iparágakban a munkahelyek fele zöld jellegű. A zöld iparágak átlagosnál jobb gazdasági teljesítménye alapján a rövidebb és hosszabb távú munkahely teremtési stratégiáknak jobban kell alapozniuk a zöld gazdaság fejlődésére. A „zöld” beruházások megnyitják a munkaerő-piacot a kevésbé képzett munkavállalók előtt is. Zöld munkahelyeknek azok tekinthetők, ahol olyan termékeket állítanak elő, olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyek nem károsítják a környezetet, és megőrzik a természeti erőforrásokat, ahol a termelés környezetbarát módon folyik és a dolgozók arra töreksze63

From Green Economies to Green Societies UNESCO’s Commitment to Sustainable Development 2011 http://unesdoc.unesco.org/images/0021/002133/213311e.pdf

142

nek, hogy kevesebb természeti erőforrást használjanak fel. ETHAN POLLACK a zöld munkahelyek öt csoportját különbözteti meg: 1. Megújuló energiatermelés. 2. Energia hatékony eszközök és berendezések gyártása, szolgáltatások nyújtása az építőiparban és a gépjárműgyártásban, az épületek energiahatékonyságának növelésében, az energia tárolásában és szállításában. 3. A szennyeződés csökkentése, a szennyező anyagok eltávolítása, az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése, hulladékok feldolgozása és újrahasznosítása. 4. Organikus mezőgazdaság, fenntartható erdőgazdálkodás, a talajerő és a víz megőrzése, az élővilág, a vadon élő állatok védelme. 5. A zöld gazdasággal, zöld technológiákkal kapcsolatos szabályozás, kormányzati és igazgatási munka, oktatás, képzés és tanácsadás.64

6.2. A zöld gazdaság építése az Európai Unióban Az Európai Bizottság az ENSZ fenntartható fejlődődési világtalálkozójával (Rio+20) összefüggésben kiadott nyilatkozatában megerősítette elköteleződését egy olyan zöld gazdaság építése iránt, amely hozzájárul a szegénység erőteljes csökkentéséhez.65 64

POLLACK, ETHAN: COUNTING UP TO GREEN Assessing the green economy and its implications for growth and equity. Briefing Paper 349. Economic Policy Institute 2012. http://www.epi.org/publication/bp349-assessing-the-green-economy/

65

REPORT ON THE RESULTS OF THE PUBLIC CONSULTATION ON THE EU POSITION FOR THE UNITED NATIONS CONFERENCE ON SUSTAINABLE DEVELOPMENT (RIO+20) IN JUNE 2012 http://ec.europa.eu/environment/consultations/pdf/report_un_2012.pdf

143

Az Európa 2020 stratégia középpontjában áll a fenntartható, zöld gazdaságra való áttérés, ezért az Európai Bizottság szükségesnek tartja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatok térnyerésének ösztönzését. A fenntartható növekedés megvalósítása azt jelenti, hogy Európát versenyképes, erőforrás-hatékony, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasággá és társadalommá kell átalakítani.66 Fenntarthatóvá úgy tehető az európai gazdaság, ha „kizöldítjük”. A „zöld” fogalmához kettős képzet társul: a természeti környezet megóvása, valamint a társadalmi igazságosság, méltányosság, tisztességesség, egyenlőség, amely megjelenik a zöld civil mozgalmak és zöld politikai pártok törekvéseiben is. Két arca van tehát a zöld gazdaságnak: egy környezeti és társadalmi. A zöld gazdaság a termelés, a fogyasztás, a kereskedelem, a beruházás és finanszírozás olyan rendszerét jelenti, amely a környezetet nem károsítva elégíti ki a társadalom effektív (nem pazarló, nem luxus) szükségleteit társadalmilag igazságos, méltányos és tisztességes módon. A környezeti arca a zöld gazdaságnak ismét csak kettős: fenntartható anyag- és energiafelhasználás.  A fenntarthatóság az anyagok felhasználásában azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat csak olyan mértékben vehetjük igénybe, hogy a természet képes legyen azt visszapótolni. Ehhez segíteni is kell a természetnek. (Pl. az energianyerésre, vagy balneológiai célra felhasznált termálvíz visszasajtolása a föld alá, erdőtelepítés, komposztálás, hulladékok újrahasznosítása, stb.). Ugyancsak a fenntarthatóság kritériuma az is, hogy a termelés során a melléktermékek és hulladékok ne károsítsák a környezetet.  A barnagazdaságban (szénalapú gazdaság, olajgazdaság) használt, üvegházhatást okozó fosszilis energiahordozók (szén, olaj, földgáz) felváltása megújuló, „tiszta”, üvegház 66

Európai Bizottság: Éves növekedési jelentés Az Európa 2020 stratégia keretében elért haladásról szóló jelentés Brüsszel, 2011 http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/annual-growthsurveys/2011/index_hu.htm

144



hatást nem fokozó energiahordozókkal: nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, stb. Ne fosszuk meg a jövő generációit attól, hogy szükségleteiket ők is ki tudják elégíteni, ahogy Lester Brown mondta: a természetet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Brown a B Plan 3.0 című könyvében kifejtette, a lehető leghamarabb át kell alakítanunk gazdaságunkat olyanra, amely a megújuló energiaforrásokra alapoz, amely a hulladékokat is hasznosítja és újra feldolgozza. Brown szerint a négy legfontosabb feladat az éghajlat stabilizálása, a népességrobbanás megállítása, a Föld ökológiai rendszereinek stabilizálása, valamint a szegénység felszámolása.67

A zöld gazdaság társadalmi arculata: igazságosság, tisztességesség, méltányosság, lokalitás. Elemei:  A gazdasági növekedés hasznából való tisztességes részesedés a társadalmi csoportok között a végzett munka értéke alapján, méltányos fizetések, a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése.  Megújuló energiaforrások használata, energiahatékonyság fokozása révén, a „zöld” termékek szaporításával, a környezetvédelmi ipar fejlesztésével „zöld munkahelyek” teremtése, a foglalkoztatottság emelése, a munkanélküliség radikális csökkentése.  A felelős gazdálkodás kultúrájának növelése, a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának ösztönzése.  A helyben talált erőforrásokra (természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális) alapozva a lokális gazdaság és helyi közösségek fejlesztése, a globális folyamatok következtében szétfoszlott lokális gazdasági és társadalmi hálók újraszövése, élő helyi gazdaságokból és közösségekből álló globális gaz-

67

Brown, Lester: Plan B 3.0 Mobilizing to Save Civilization

http://www.earth-policy.org/images/uploads/book_files/pb3book.pdf

145



   



daság és társadalom szervezése. Gondolkozz lokálisan, cselekedj lokálisan elv következetes érvényesítése. A klíma- és energiaválsághoz való aktív alkalmazkodással a településeken munkahelyteremtés, a helyi gazdaság fejlesztése, a helyben lakók számára élhetőbb települési körülmények teremtése. Tisztességes kereskedelem, annak megakadályozása, hogy a termelő hasznát a közvetítők, a felvásárlók lefölözzék. Az éhezés, a vízhiány felszámolása, legalább alapfokú oktatási és egészségügyi ellátás biztosítása mindenki számára. A társadalmi szolidaritás érvényesítése a szegények, hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban, lehetőséget kell teremteni számukra az emberhez méltó életre. Biztosítani a munkanélküliségből, a szegénységből, a hátrányos helyzetből való kitörést az önfoglalkoztató vállalkozóvá válást támogató mikro-hitellel, termelő- vagyon megszerzésének lehetővé tételével. A nők és a fiatalok hátrányos helyzetének csökkentése, társadalmi szerepük erősítése.

A zöld gazdaság építése nem a jelenti a jelen generációja számára a civilizációs vívmányokról való lemondást, a szükségletek kielégítésének drasztikus csökkentését. Pl. több kerékpárút építésével egészségesebben, sőt még gyorsabban és főleg olcsóbban közlekedhetünk, mint gépkocsival. Helyben, organikusan termelt, biztos forrásból származó élelmiszereket fogyasztva egészségesebben táplálkozhatunk, mint a globális élelmiszerkereskedelem által forgalmazott, bizonytalan forrásból származó „műanyag” ételekkel (l. eperjoghurt eperaromával ízesítve, barnítóval kezelt kenyerek, saját ürülékükben nevelkedett brojlercsirkék, stb.). Sőt, még a helyi gazdaság fejlesztéséhez, munkahelyek teremtéséhez is hozzájárulunk a helyben termelt termékek vásárlásával. A zöld gazdaság nem gátolja a modern technika fejlesztését, sőt ösztönzi is azt. A környezet állapotának a javítását célzó technika (u.n. clean tech) új üzleti lehetőséget jelent a vállalatoknak. A zöld gazdaság tisztességes, hosszabb távon is biztosítható profitot ered146

ményezhet, amelynek egyik forrása lehet az alapanyagokkal és energiával való takarékosság, a hatékonyabb felhasználás. A zöld gazdaság építésének területei lehetnek: zöld beruházások, zöld finanszírozás, a zöld ipar, az organikus mezőgazdaság, a fenntartható közlekedés, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások növekvő használata, a méltányos kereskedelem és szolgáltatás (pl. öko-turizmus, egészség-turizmus), valamint a tudásgazdaság. Az alábbiakban néhány területet részletesebben is felsorolunk:  Vállalatok energiahatékonyságát fokozó (fosszilis energiahasználatát csökkentő) berendezések, műszaki fejlesztések.  Zöld energiatermelő berendezések gyártókapacitásának kiépítése, ilyen beruházások finanszírozása (pl. naperőművek, szélerőművek, napkollektorok, napelemek, hőszivattyúk gyártása.)  Intelligens energiarendszerek, nagyobb ellátási biztonságot adó lokális energiahálózatok létesítése (pl. egy-négy település energiaellátásának közös megoldása megújuló energiaforrásokra alapozó erőművek révén.)  Középületek, lakóházak energiahatékonyságának növelése (falak hőszigetelése, nyílászárók cseréje), fosszilis energia helyett megújulók használata (napkollektor, napelem, hőszivattyú, stb.)  Zöld termékek gyártása (pl. hibrid gépjárművek, elektromos autók gyártása, olaj-alapú műanyaggyártás felváltása egy esztendő alatt lebomló, keményítőből előállított csomagolóanyagokkal, foszformentes mosószer gyártása növényi alapanyagokból, stb.)  Cirkuláris gazdaság építése: hulladékok újrahasznosítása (reciklikálás), szeméttelepeken képződő u.n. depónia-gáz hasznosítása, szennyvíztelepek, trágyatelepek biogáz kapacitásának felhasználása energetikai célokra.

147

6.3. A munkanélküliségből, az adósságcsapdából, a szegénységből való kitörés lehetősége a lokális, zöld gazdaság építésével a Berettyóújfalui kistérségben A fenntartható, zöld növekedés fentebb vázolt logikáját kell alkalmazni valamennyi regionális léptékű stratégiában, amennyiben fenntartható fejlődést akarunk elérni, és csökkenteni akarjuk a szociális kirekesztődést. A fenntartható fejlődés elsősorban a helyben található természeti, gazdasági és társadalmi erőforrásokra támaszkodik. A Berettyóújfalui kistérségben, Hajdú-Bihar megye bihari részén a rendelkezésre álló erőforrások alapján több olyan ágazat is van, amelyre alapozni lehet azt a fejlesztési stratégiát, amelynek révén a helyi gazdaság növekedhet, erősödhet a helyi közösségek összetartó ereje. Ezek az ágazatok a következők: az organikus mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek helyben való feldolgozása, a megújuló energiaforrások hasznosítására, továbbá az energiahatékonyság növelésére épülő decentralizált és közösségi energiarendszer, valamint a település-fenntartás és a helyi szolgáltatások. Mindegyik terület olyan, amely munkaerő-igényes, ezáltal új munkahelyeket teremt a hátrányos helyzetű, kevésbé képzett emberek számára is, mégpedig oly módon, hogy arányaiban nagyobb helyi hozzáadott értéket hoz létre, mintha nagy importhányaddal dolgozó, külföldi tőkével létesített összeszerelő üzem létesülne a térségben. A döntő kérdés az, hogy a hátrányos helyzetű csoportok milyen formában kapcsolódhatnak be az organikus mezőgazdasági termelésbe, a helyi élelmiszer feldolgozásba, a zöldenergia termelésbe, valamint az épületenergetikai munkálatokba, a helyi szolgáltatások fejlesztésébe. Az alapvető feltétele egy ilyen program elindulásának, hogy a települések dolgozzanak ki adottságaikra épülő lokális gazdaságfejlesztési és közösségépítési stratégiát, amelynek a megvalósításához pályázatok révén teremthetnek forrásokat. A program megvalósításának elengedhetetlen feltétele az, hogy kedvezőbbé váljon a szabályozási környezet az önfoglalkoztatók, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára, és a már korábban kidolgozott nemzeti fenntarthatósági-, megújuló energia-, mezőgaz148

dasági- és vidékfejlesztési programok gyakorlati megvalósítása nagyobb sebességbe kapcsoljon. Ha ez megtörténik, erősödni fog a vállalkozói tevékenység még a hátrányos helyzetű térségekben is, ami új munkahelyeket teremthet a jelenleg munka nélkül vegetálásra kényszerített emberek számára is. Emellett a szociális szövetkezetek létrehozásával a hátrányos helyzetű, tőkével nem rendelkező emberek is beléphetnek a vállalkozások világába. A szociális szövetkezetekben a szakmával rendelkezők hasznosíthatják szaktudásukat, együtt olyan komplex felújításokat is elvégezhetnek, amelyre egyedül biztosan nem vállalkoznának. A szociális szövetkezetek foglalkozhatnak élelmiszer feldolgozással, de a település fenntartási feladatokat is jobb minőségben tudják ellátni, mint a közmunkában dolgozók, ráadásul az önkormányzatok, az állam megspórolhatja a közmunkával kapcsolatos tetemes szervezési és adminisztratív költségeket. A helyi gazdaság fellendítésével párhuzamosan a civil szervezetek is növelhetik aktivitásukat a lokális közösségfejlesztésben, ugyancsak pályázati források igénybevételével, és felerősíthetik a hátrányos helyzetű csoportok integrációját, a helyi közösségbe való nagyobb mértékű befogadásukat. A gyermekekkel, a nőkkel, az iskolát elhagyó fiatalokkal való foglalkozást eddig is több civil szervezet vállalta magára, egy helyi, jól kidolgozott társadalmi befogadási program révén munkájukat összehangolva, nagyobb hatékonysággal végezhetik. A civil szervezetek közösségépítési munkájukat a település közösségi központjaként működő teleházban, vagy ahol ez még nincs, akár egy pályázati forrásokból megvásárolt családi házban is kialakíthatják. Ezek a központok krízismegelőző, vagy krízisintervenciós feladatokat is elláthatnak. A Ligetalján levő Bagamérban pályázati forrásokból közösségi mosodát hoztak létre a hátrányos helyzetű családoknak, ahol automata mosógéppel, mosószerrel térítésmentesen állnak ezt a szolgáltatást igénylő családoknak. Ez óriási segítséget jelent azon kisgyermekes családoknak, akik nehezen, vagy egyáltalán nem tudják fedezni villanyszámlájukat. Egyben a helyi közösségépítésre is alkalmat ad. A civil szervezetek segíthetnek magasabb szintre juttatni az önsegítés, a szolidaritás kultúráját, időbankok, ruhabankok, élelmiszerbankok, szerszámok, gépek kölcsönzésével, kaláka munka, önkéntes munka, közösségi alkalmak szervezésével. 149

A következő ábra szemlélteti egy ilyen lokális gazdaság- és közösségfejlesztő program főbb területeit: Lokális gazdaság- és közösségfejlesztés • organikus  mezőgazdaság • élelmiszer  feldolgozás • újrahasznosítás

• • • • lokális,  organikus  zöldgazdaság  építése

helyi  közösségépíté s, társadalmi  befogadás  erősítése

lokális  gazdaság‐ és  infrastruktúra fejlesztés

szociális   gazdaság,  szociális   szövetkezetek

• zöld energiatermelés • energiahatékonyság • településfenntartás • helyi szolgáltatások

közösségi házak termelő iskolák nyári táborok időbank,  ruhabank,  élelmiszerbank

• szociális szövetkezetek, • energia szövetkezetek  létrehozása

A program lényege a szinergiák kihasználása. A helyi gazdaság fejlesztésének célja az, hogy javuljanak az ott élők életkörülményei, csökkenjen a munkanélküliség, a település élhetőbb környezetté és összeforrottabb közösségé váljon. Ha ez megtörténik, akkor az kedvező hatást gyakorol a helyi gazdaság életére is. A kölcsönhatásokra való tudatos alapozás felszabadíthatja a közösségben rejlő rejtett és elfojtott energiákat, a programba bekapcsolódók újraszőhetik a lokális közösségek szétfoszlott szövetét, sőt előmozdíthatják a települések közötti együttműködést, ami által alulról építkező, valódi kistérségi társulások jöhetnek létre. Ezek után áttekintjük a program főbb területeit. 6.3.1. Organikus mezőgazdasági termelés és élelmiszer feldolgozás A washingtoni székhellyel rendelkező Worldwatch Institute minden évben kiadja a világ környezeti, gazdasági és társadalmi állapotát értékelő jelentését. A 2011-es kötetükben a világ élelmezési helyzetét tekintik át, részletesen elemezve a mezőgazdaság átalakulását, a világgazdaságban betöltött szerepét. 150

A kiadvány szerint a mezőgazdaság szerte a világon amellett, hogy táplálja a növekvő létszámú emberiséget, a gazdasági növekedés elsődleges motorja, világ szegényeinek alapvető bevételi forrása. Amellett hogy hatalmas kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik a biológiai sokféleség megőrzésében, jelentős szerepet játszhat a klímaváltozás következményeinek az enyhítésében is, nem szólva arról, hogy százmillióik számára teremtheti meg a szegénységből való kitörés lehetőségét. Az iparszerűen folytatott mezőgazdasági termelés amellett, hogy a széles körben alkalmazott kemikáliákkal megmérgezi a természetet, energiafaló, hatalmas erőgépeivel, durva talajmegmunkálásával, monokultúráival hovatovább jóvátehetetlen károkat okoz a termőtalajban, növényvédő szerek és antibiotikumok maradványaival terhelt termékeivel veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot is. A környezet-barát, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, kisléptékű mezőgazdasági innovációk elterjedtek immáron szerte a világon. A Worldwatch Institute szerint az a vita, hogy az agro-ökológiai termelés képes-e élelmezni a világ növekvő népességét, idejét múlta, mert a fenntartható mezőgazdaság amellett, hogy csökkenteni tudja a környezet további leromlásának a veszélyét, a világ népességének egyre növekvő hányadát képes ellátni egészséges élelmiszerrel, és nagymértékben hozzá tud járulni a szegénység csökkentéséhez, nem szólva az élelmiszerbiztonság növelésében játszott szerepéről. Az Intézet szerint növekszik azon tanulmányok száma, amelyek igazolják az organikus mezőgazdaság hatékony voltát. A múlt század végén, 1999-ben Jules Pretty 57 fejlődő ország 286 innovatív mezőgazdasági projektjének áttekintése során azt találta, hogy a biológiai alapokra jobban alapozó termelés révén a termésátlagok 79 százalékkal növekedtek. Egy másik kutatás, amelyet nyolc fejlődő országban végeztek a szervestrágyázást alkalmazó rizstermeléssel kapcsolatban, azt mutatta ki, hogy a farmerek 47 százalékkal nagyobb termést takaríthattak be, mint a korábbi gyakorlat során, miközben 40 százalékkal kevesebb vizet használtak fel, 23 százalékkal tudták csökkenteni költségeiket, és 68 százalékkal növekedett a bevételük.68

68

Phemister, M., Moving Ecoagriculture into the Mainstream. Innovations that Nourish the Planet STATE OF THE WORLD 2011. World Watch Institute 2012.

151

A Berettyóújfalui kistérségben élő, általunk megkérdezett családok 53 százaléka önellátás céljából műveli lakótelkén levő kertjét, 6 százalékuk adja el a felesleget, és alig két százalékuk termel kimondottan piaci értékesítés céljából. A haszonállattartás mértéke még alacsonyabb. 41 százalékuk tart baromfit, főleg önellátásra, a sertést tartók aránya 15 %, juhot és nyulat 4-4 százalékuk, kecskét és tehenet 2-2 százalékuk tart. A kérdés az, hogy az itt élőket hogyan lehet nagyobb mértékben bekapcsolni a piacra való termelésbe, hogyan lehet őket eljuttatni az önellátástól a piacra termelésig. Ennek több lépcsője van: 1. Egy civil szervezetnek fel kell vállalnia a kezdeményező szerepet. 2. Létre kell hozni egy akciócsoportot a leginkább vállalkozó hajlamú emberekből, meg kell nyerni a helyi önkormányzat támogatását. El kell érni, hogy az induló vállalkozás térítésmentesen jusson önkormányzati, vagy állami tulajdonú tartalékföldhöz. 3. Meg kell határozni azt a terméket, amit érdemes piacra is termelni, figyelembe véve a helyi adottságokat, termelési tapasztalatokat, hagyományokat. A Kiútprogram által biztosított mikro-hitel felhasználásával Kántorjánosiban 26 család végez évek óta gazdaságilag is sikeres uborkatermelést. A munkát jórészt romaasszonyok végzik, a bevételük 50 százaléka tiszta nyereség, ami a hitelek, az önköltség, és a közterhek megfizetése után marad.69 Bagaméron a tormatermelés biztosít az ott élő romacsaládoknak több hónapon át kiegészítő jövedelmet.70 4. Fel kell kutatni a potenciális piacot. Ezek kezdetben a helyi önkormányzat által működtetett intézmények lehetnek, amelyeket a helyben termelt élelmiszerrel lehet ellátni. Példa lehet erre Rozsály, amelyet önfenntartó falunak neveznek a hazai sajtóban.71 5. Létre kell hozni azt az együttműködési formát, amely képes a vállalkozni hajlandó családokat összefogni. Erre a legalkalmasabb a szociális szövetkezet. Ez a szervezeti forma teremtheti meg a termelés és a for69

http://www.kiutprogram.hu/index.php/hu/sikeres-vallalkozoink

70

L. Ezzel kapcsolatban: Dr. Béres Csaba: Hagyományos romamesterségektől a piacképes vállalkozásokig. A romák foglalkoztatási, vállalkozási és integrálódási lehetőségeinek vizsgálata az Érmelléken. A Bagaméri Romákért Egyesület Kiadása, Debrecen, 2011. 71 L. Kovács Andrea riportját a HVG-ben. http://hvg.hu/itthon/20121016_Nyomd_le_a_magyart_minel_melyebbre

152

galmazás egységét oly módon, hogy a termelés hasznát ne a felvásárlók, a közvetítő kereskedelem fölözze le.72 6. Kombinálni kell az állattartást a szántóföldi termeléssel. Az állattartás csak akkor lehet gazdaságos, ha az arra vállalkozók maguk termelik meg a takarmányt. 7. Ki kell alakítani partneri viszonyon alapuló együttműködést a térségben levő nagyüzemi mezőgazdasági vállalkozásokkal, hűtőházakkal, vágóhidakkal, de eredményes beszállítói szerződést lehet kötni nemzetközi üzletláncokkal is. Az egyenlő partnerként való megjelenést a beszerzési-értékesítési, vagy szociális szövetkezeti forma képes garantálni. Ismét fel lehetne eleveníteni a nagyüzemek (pl. vágóhidak, húsüzemek) és a háztáji gazdaságok egykoron jól működő együttműködését a szerződéses sertéshízlalásban. Úgy tűnik, van kormányzati szándék ennek a támogatására. Nagy mértékben megkönnyítené a háztáji állattartás gazdaságossá válását, ha kötelezővé válna az élelmiszer áruházakban a termék eredetének feltüntetése oly módon, hogy egyértelműen kiderüljön, ki volt az alapanyag előállító is, gumiszőnyegen élő, zöld füvet életében nem látó tehenektől származik-e a tej, vagy legeltetésen alapuló, nem iparszerűen termelőtől származik-e a tejtermék. Brojler, vagy kapirgáló („tanyasi”), vagy annak álcázott csirke van-e a hűtő pulton. (Angliában a kapirgálós csirke az ára a duplája az intenzív tartásban nevelt ízetlen brojler csirkének.) 8. Meg kell szervezni a megtermelt mezőgazdasági alapanyagok helyi feldolgozását. A szociális szövetkezet pályázati forrásokból létesíthet savanyító üzemet, de hűtőházak számára szállíthat tisztított zöldségeket, gyümölcsöket. Az aszalt gyümölcsök piaca jórész kielégítetlen, megújuló energiaforrások felhasználásával az aszaló üzemek energiaköltségei csökkenthetők. A lekötetlen helyi női munkaerő felhasználásával szárított tésztagyártó kisüzemek jöhetnek létre ugyancsak szociális szövetkezeti keretben.

72

L. ezzel kapcsolatban: Gazdag László: Szövetkezni, másképpen Szövetkezés vagy bérmunka - az agrárium alternatívái 2008. július 31. http://www.fn.hu/makro/20080724/szovetkezes_vagy_bermunka_agrariu m/

153

9. Ki kell használni a helyi piacok nyújtotta lehetőségeket is, saját boltot is nyithat a szociális szövetkezet. 10. A szociális szövetkezetek által előállított mezőgazdasági alapanyagoknak, valamint az általuk feldolgozott termékeknek a fogyasztók számára való közvetlen értékesítését is meglehet szervezni. Ezáltal kikapcsolható a közvetítő kereskedelem, amely a haszon nagyobb felét kisajátítja. a termelők és fogyasztók közötti kapcsolat alapja a bizalmi tőke, amely a személyes kapcsolaton alapul. Ez a közvetlen viszony a fogyasztó számára nagyobb fokú élelmiszerbiztonságot nyújt megfizethető áron, a termelő számára pedig biztos piacot jelent.73 A program főbb alkotó részeit az alábbi ábra szemlélteti: Organikus élelmiszertermelés és feldolgozás •Akciócsoport létrehozása •Értékesítési és / vagy szociális szövetkezetek létrehozása •Tartalékföld igénylése Előkészítés •Piacképes termékek kiválasztása •Állattartás és szántóföldi termelés kombinálása •Alapanyagok késztermékekké való feldolgozásának előkészítése  Termelés és  (hűtőházi termékek) feldolgozás •Száraztészta és más élelmiszerek előállítása •Piacok felkutatása •Együttműködés kialakítása nagyüzemekkel, értékesítési láncokkal •Saját boltok létesítése Forgalmazás •Fogyasztók számára közvetlen  értékesítés megszervezése

73

L. ezzel kapcsolatban: Dr. Béres Csaba: Lokális termékek piacra jutási lehetőségeinek vizsgálata az Érmellék LEADER Akciócsoport területén. Fejlődjünk és Épüljünk Együtt Nonprofit Kft. kiadása, Debrecen, 2010.

154

6.3.2. Az energia önellátás megszervezése A Berettyóújfalui kistérségben végzett szociológiai vizsgálatból kiderült, hogy a vizsgált családok mintegy 40 százaléka energiaszegénységben él, a családok több mint fele gyakran kerül hátralékba az energiaszámlák fizetésével kapcsolatban, főleg a villanyszámla tartozások jelentősek. A hátrányos helyzetű térségekben élő családok számára az egyik kitörési lehetőség az organikus élelmiszertermelés és feldolgozás mellett az energia önellátásra való fokozatos átállás. Ez hovatovább kényszer lesz egyre több település számára, mert a növekvő energiaárak miatt költségvetésüket növekvő mértékben terheli meg intézményeik energiafogyasztásának finanszírozása. Az önkormányzatok és az energiaszegénységben élő lakosok érdekei azonosak. Függetlenedni kell az import energiától, el kell indulni az energia önellátás felé vezető úton. Ennek alapvetően két területe van: a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának a növelése a falak utólagos hőszigetelésével, a nyílászárók és a tokok között rések tömítésével, esetleg cseréjével, bár az utóbbi meglehetősen költséges. A másik lényeges eleme egy közösségi önellátó, fenntartható és ökologikus energiarendszernek a megújuló energiaforrások növekvő felhasználása, a fosszilis energiahordozók, pl. a földgáz kiváltása. Egy korábbi tanulmányunkban a következő módon vázoltuk fel ezt a decentralizált, ökologikus energiarendszert: „A települések adottságaik alapján, hosszabb távra szóló helyi gazdaságfejlesztési tervük részeként alakíthatják ki azt az energiarendszert, amely energiafüggetlenségüket a leginkább költséghatékony módon, egyben környezetet kímélően biztosítja és lehetővé teszi az energiaszegénység mérséklését, a hátrányos társadalmi csoportok integrálódását is. Mindenekelőtt azáltal, hogy e decentralizált, ökologikus energiarendszer kiépítése, pl. az energia-ültevények létesítése, művelése, az energiatermelő egységek üzemeltetése, karbantartása, stb. munkahelyeket teremt, hosszabb távon energia-, szociális-, és adminisztrációs kiadások megtakarítását teszi lehetővé, ugyanakkor – ahogy azt az ausztriai Güssing példája is mutatja – komoly

155

tőkevonzó hatással is bír. Az általunk vázolt rendszer számos elemében már megvalósult az ausztriai Güssingben.74 

Energia-ültevények létesítése olyan területeken, amelyek gazdaságosan nem hasznosíthatók mezőgazdasági termelésre. A már elterjedt energianövények mellett új, ígéretes fajták telepítése kezdődött meg hazánkban. (Arundo, vagy másképpen olasznád, a smaragdfa, aminek a termesztését a sivatagosodással veszélyeztetett Homokhát települései az egyik kitörési lehetőségnek tekintenek.)  Szilárd biomassza (fás szárú energiaültetvények, illetve fa apritékok, fűrészpor, mezőgazdasági hulladékok, stb.) pelletálása, illetve kombinált fűtőműben (faüzemű kazán + napkollektor) hasznosítása távhő, illetve használati meleg víz biztosítása céljából. (Lásd Urbersdorf község példáját, ahol a szövetkezeti tulajdonban működő erőmű 43 családi házat lát el hőenergiával egész évben.)  Folyékony biomassza (híg trágya, szippantott szennyvíz, lágy szárú energianövények, éttermi és élelmiszeripari hulladékok, stb.) felhasználása biogáz telepen.  Közösségi napelem-park, amely a lakóházakra telepített napelemekkel szemben a napenergiának olcsóbb és hatékonyabb hasznosítását teszi lehetővé.”75 Egy ilyen közösségi energiatermelő rendszer mind környezeti, mind társadalmi szempontból fenntartható megoldást jelent. Javítja a környezet minőségét azáltal, hogy a mezőgazdasági és kommunális hulladékokat, szennyező anyagokat energiatermelésre használja fel. Az általunk vizsgált kistérségben is képződik az állattartó 74

L. ezzel kapcsolatban: Herpai Balázs: A güssingi energia-önellátó modell FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. Kiadás helye és ideje nincs feltüntetve a kiadványon. http://www.mnvh.eu/sites/default/files/Microsoft_Word__Gussingimodell-osszeallitas.pdf 75 Dr.Béres Csaba: Decentralizált ökologikus energiarendszer: út az energiaszegénységből és az adósságcsapdából való kitöréshez. In:Fazekas István – Szabó Valéria (szerk.): A környezettudatos települések felé. Debrecen, 2012. 127-132. old.

156

telepeken hígtrágya, a lakások szippantott szennyvizeit nem megfelelő módon helyezik el. Biogáz-telepen való elhelyezésük nem csupán környezeti haszonnal jár, hanem energia, kiváló minőségű trágya előállítását is lehetővé teszi. Magyarországon Uniós forrásokból már több település létesített ilyen beruházást. Kiváló példa a közösségi energiarendszer kiépítésére pl. Nagypáli.76 A bihari kistelepülés, Magyarhomorog hat év alatt 4 millió forint ráfordítással egytizedére csökkentette önkormányzati épületeinek fűtési költségeit azáltal, hogy a drága gázfűtést biomassza tüzeléssel váltották fel. A tüzelőanyagot a mezőgazdasági hulladékok felhasználásával közmunkások munkájával állítják elő.77 Eddig Magyarországon a kistelepüléseken főleg az önkormányzati épületek fűtését állították át megújuló energiaforrásokra, a lakóházak tulajdonosai számára a magas beruházási költségek miatt ez az út ma még nem járható. A megoldás az energia ültevények létesítése élelmiszertermelésre kevésbé alkalmas területeken. Ilyen energiaültetvényeken szociális-, vagy energiaszövetkezeti formában a hátrányos helyzetű családok is előállíthatják tüzelőjüket. Pályázati forrásokból az energiaültetvények learatásához, valamint a pelletek előállításához szükséges gépek beszerezhetők. A pelletek pedig a hagyományos fatüzelésű kályhákban is elégethetők.

76

Önellátásra törekednek a falvak Nagypáli MNO http://mno.hu/energia/onellatasra-torekednek-a-falvak-874306, továbbá: Nagypáli, Európa második legzöldebb faluja Zöldtech * 2011.11.03 * Szerző: Horváth Miklós http://zoldtech.hu/cikkek/20111102-Nagypali?h=1 77

Önhikisből mintafalu lett az úttörő bihari település

http://www.haon.hu/onhikisbol-mintafalu-lett-az-uttoro-bihari-telepules/1882130

157

6.3.3. Szolgáltatások végzése A szociális szövetkezetek szolgáltatásokat is végezve teremthetnek megélhetési lehetőséget tagjaik számára. A szociológiai vizsgálat adataiból kitűnt, hogy a megkérdezettek több mint fele elégedetlen a szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségével. Ugyanakkor a megkérdezettek legalább egyharmada szakmunkás képesítéssel rendelkezik, amely szaktudást a szociális szövetkezetben is hasznosíthatnák, közösen olyan felújítási feladatokat is megvalósíthatnának, amikre az egyéni vállalkozók gondolni sem mernek. Az alábbi területeken nyílna vállalkozási lehetőség a szociális szövetkezetek tagsága számára:  köz- és magánépületek felújítása, falak, nyílászárók hőszigetelése  járdaépítés, betonelemek gyártása  raklapgyártás  közterületek tisztántartása, parkgondozás, útmentén levő területek kaszálása, bozótok irtása  átereszek, csatornák tisztítása  parlagfűmentesítés  erdőtelepítés, erdőgondozás  szociális gondozás, idősek ellátása, stb. Ugyancsak pályázati forrásokból a szükséges géppark fokozatosan kialakítható. A foglalkoztatottság növelése a szolgáltatások végzése által akkor lehet sikeres egy településen, ha azt az önkormányzat is támogatja. 6.3.4. Lokális közösségépítés A fenti programok megvalósításának sikere alapvetően függ a helyi közösségek összetartó erejétől. Ezért a szegénységből, a csapdahelyzetből való kitöréshez szükséges a lokális közösségfejlesztés is. A lokális társadalomfejlesztés, a közösségek megerősítése szorosan kapcsolódik a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

158



A közösségfejlesztés Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban indult fejlődésnek még a 19. század második felében és a 20. század elején. 78



A közösségfejlesztés célja a szegénység és a szociális kirekesztés elleni harc is, a társadalmi beilleszkedés elősegítése a közösség tagjainak helyi problémák megoldásában való aktív részvétele révén. A közösségfejlesztés a helyi természeti, gazdasági, társadalmi és kulturális erőforrások feltárására és hasznosítására irányul. Alulról felfelé való építkezést jelent. A lakosság aktívan részt vesz a helyi szükségletek feltárásában, a fejlesztési célok kijelölésében, a fejlesztési programok megfogalmazásában. A fejlesztési folyamatban tevőlegesen részt vesz a helyi önkormányzat is, de szerepe elsősorban a segítés, hiszen az a cél, hogy egy utca, egy település-rész lakói egymással összefogva, a saját érdekükben, önállóan végezzék el az általuk fontosnak tartott feladatokat. Az önkormányzatok oktatással, szakértők biztosításával is segíthetik a lakosság önszerveződését. A lokális társadalomfejlesztésben nagy szerepe van a civil szervezeteknek, a lakosság különböző spontán szerveződéseinek is. A lokális társadalomszervezés a szolidaritás erős szálaival kötheti össze a helyi társadalom tagjait, megteremtve az önsegítés gyakorlatát. Ilyen lehet a kisgyermekes családok gyermekruha cseréje, fiatal anyák egymás segítése pl. gyermekek felügyeletének vállalásával. Gépek kölcsönzése, kaláka munka az önsegítés hagyományos és bevált formája.

  

  

78

VARGA A. Tamás és VERCSEG Ilona: Közösségfejlesztés Magyar Művelődési Intézet, Bp. 1998.

159



Az USA-ban és Angliában elterjedt gyakorlat a timebanking, az idő-bank, amely az emberek egymás segítésének igen hatékony módja. Mindenki ért valamihez, amit felkínál a közösség tagjainak: vállal pl. lakás festést, vízszerelést, cserébe kap pl. korrepetálást iskolás gyermeke számára, koránt sem attól, akinek lakását kifestette, hanem valaki mástól, aki szintén részt vesz a rendszerben. Az időbank révén a lakosok úgy jutnak komoly szolgáltatásokhoz, hogy kiküszöbölik a pénzforgalommal együtt járó kiadásokat. Ezt a tevékenység cserét egyes önkormányzatok az USA-ban úgy segítik, hogy helyi fizető eszközt, kuponokat adnak ki, amelyek révén a forgalom haszna a helyi közösségben marad. 79



A helyi társadalom fejlesztése elkötelezett aktivisták csoportba szervezésével kezdődik, a lakosság megszólításával, aktivizálásával, fejlesztési célok megfogalmazásával, fejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával folytatódik. A lokális gazdaság- és társadalomfejlesztés nem szükségszerűen korlátozódik egy településre. A kistérségek keretében együttműködő települések számos olyan feladatot oldhatnak meg közösen sikeresen, amivel egyedül nem tudnának megbirkózni. Ilyen lehet pl. iskolák szaktanárokkal való ellátása, a szociális és egészségügyi ellátás fejlesztésének közös megoldása. A lokális gazdaság- és társadalomszervezés ma még jórészt kihasználatlan lehetőséget jelent. A globális folyamatok egyre drasztikusabban jelentkező hatásai azonban egyre több település önkormányzatát és helyi közösségét ösztönzik majd arra, hogy elkészítsék saját gazdaság- és társadalomfejlesztési, energia-takarékossági és klímavédelmi programjaikat. A nők szerepe jelentős lehet a lokális gazdaság- és társadalomfejlesztésben. A nők szociábilisabbak, jobban szervez-







79

www.timebanks.co.uk/projects.htm

160





hetők és mozgósíthatók a helyi fejlesztési programokra, az önsegítő aktivitásokra, a közös vállalkozásokra. Két fő irány javasolható a nők szerepének erősítésére: o a nők segítése, bátorítása, képzése családok, háztartások önellátó tevékenységének növelése céljából (háztáji kert, esetleg állattartás) o a szociális szövetkezeti forma felhasználásával közös vállalkozási tevékenység végzésébe való bevonásuk az adott településesen jelentkező termelési és szolgáltatási igények kielégítésére. A lokális közösségfejlesztés fő területei lehetnek: o közösségi házak, közösségi terek létesítése o önsegítő akciók  gyermekfelügyelet  ruhabank  élelmiszerbank  időbank (kaláka munka)

6.3.5. Összegzés, következtetések A Berettyóújfalui kistérségben élő, hátrányos helyzetű, adósságcsapdában szenvedő emberek számára a szegénységből való kitörés lehetőségét csak egy komplex, következetesen végrehajtott program teremtheti meg. E program megvalósításának a legfőbb akadálya nem az anyagiak hiánya, még csak nem is a kétségtelenül számos esetben nem megfelelő szabályozási környezet, hanem az, ami az emberek fejében van. A fásultság, a reményvesztés, a megosztottság, a bizalmatlanság, az előítéletek, az összefogás, a szövetkezés erejében való kételkedés. Ez sokszor még a települések irányítóinál is tetten érhető, ahogy azt több esetben tapasztalhattuk. Ha sikerül legyőzni ezt a fásultságot, a program elindítható és sikeresen végrehajtható. Több magyar település bizonyította azt, hogy még válságos időkben is sikeresen lehet a munkanélküliséget csökkenteni, az energiaszegénységet enyhíteni, a szociális kirekesztődést felszámolni. Kell egy csapat…., akik elkötelezettek a fenntartható fejlődés eszméje iránt, és hajlandók belevágni egy komplex program részle161

tekbe menő, az adott településre konkretizált kidolgozásába és megvalósításába. Mi ennek csak az alapjait vázolhattuk fel, hiszen ahány település, annyiféle konkrét programra van szükség. A Bihar Fejlődéséért Egyesület megtette az első lépéseket. Folyt. köv., ahogy a fejezetek végén szokott lenni.

162

IRODALOM Barta Zoltán – Megyesi Ibolya – Rácz Renáta: Berettyóújfalui kistérségben lévő tagtelepüléseinek Local Agenda 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft 2011. 81.182.251.145/berettyoujfalu.../, BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG, Berettyóújfalu, 2009. http://www.terport.hu/webfm_send/3225 Bernát Anikó, Kőszeghy Lea: Managing household debt: Hungarian country report TÁRKI, Bp. 2011. http://www.tarki.hu/hu/news/2011/kitekint/20111202_ados.pdf Brown, Lester: Plan B 3.0 Mobilizing to Save Civilization http://www.earth-policy.org/images/uploads/book_files/pb3book.pdf Corselli-Nordblad, Louise: At risk of poverty or social exclusion in EU27 Eurostat Newsrelease STAT/12/21 2012 http://europa.eu/rapid/press-release_STAT-12-21_en.htm Dr. Béres Csaba: Lokális termékek piacra jutási lehetőségeinek vizsgálata az Érmellék LEADER Akciócsoport területén. Fejlődjünk és Épüljünk Együtt Nonprofit Kft. kiadása, Debrecen, 2010. Dr. Béres Csaba: Hagyományos romamesterségektől a piacképes vállalkozásokig. A romák foglalkoztatási, vállalkozási és integrálódási lehetőségeinek vizsgálata az Érmelléken. A Bagaméri Romákért Egyesület Kiadása, Debrecen, 2011. Dr.Béres Csaba: Decentralizált ökologikus energiarendszer: út az energiaszegénységből és az adósságcsapdából való kitöréshez. In:Fazekas István – Szabó Valéria (szerk.): A környezettudatos települések felé. Debrecen, 2012. 127-132. old. Európai Bizottság: Éves növekedési jelentés Az Európa 2020 stratégia keretében elért haladásról szóló jelentés Brüsszel, 2011 http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/annual-growthsurveys/2011/index_hu.htm From Green Economies to Green Societies UNESCO’s Commitment to Sustainable Development 2011 http://unesdoc.unesco.org/images/0021/002133/213311e.pdf

163

Gazdag László: Szövetkezni, másképpen Szövetkezés vagy bérmunka az agrárium alternatívái 2008. július 31. http://www.fn.hu/makro/20080724/szovetkezes_vagy_bermunka_agrariu m/ Gourinchas, Pierre-Olivier& Obstfeld, Maurice, Consumption Inequality, Income Inequality and Global Imbalances UC Berkeley, NBER and CEPR. http://ceg.berkeley.edu/research_111_560369194.pdf Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bihar Sárrét Összefogás VNP Kft. www.umvp.eu/files/Bihar_Sarret_Osszefogas_VNP_ear.ppt Herpai Balázs: A lakossági díjhátralékok alakulása egy felmérés tükrében Esély, 2010/6. 22-40. Herpai Balázs: A güssingi energia-önellátó modell FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. Kiadás helye és ideje nincs feltüntetve a kiadványon. http://www.mnvh.eu/sites/default/files/Microsoft_Word__Gussingimodell-osszeallitas.pdf Horváth Miklós: Nagypáli, Európa második legzöldebb faluja Zöldtech, 2011.11.03 http://zoldtech.hu/cikkek/20111102-Nagypali?h=1 Huckstep, Aaron: Payday Lendind: Do Outrageous Prices Necessarily Mean Outrageous Profits? http://ir.lawnet.fordham.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1227&context=j cfl Hutton, Will:This crushing debt trap threatens to bring down the whole of Europe The Observer, Sunday 13 May 2012 http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2012/may/13/will-hutton-euroin-danger IEA: ENERGY AND POVERTY THE WORLD NEEDS FAR MORE ELECTRICITY TO POWER DEVELOPMENT, LATEST GLOBAL ENERGY STUDY FINDS http://www.iaea.org/Publications/Magazines/Bulletin/Bull442/article5.pdf IMF: 2012 Tokyo Annual Meeting International Monetary Fund – World Bank Group http://www.imf-wb.2012tokyo.mof.go.jp/en/meetings/pos.html IMF: World Economic Outlook October 2012 Coping with High Debt and Sluggish Growth International Monetary Fund http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2012/02/pdf/text.pdf Inclusive Green Growth. The pathways of sustainable development The World Bank 2012

164

https://openknowledge.worldbank.org/bitstream/handle/10986/6058/9780 821395516.pdf?sequence=1 Kamenetz, Anya Author, Generation Debt: Why Now Is A Terrible Time To Be Young http://gothamist.com/2006/02/02/anya_kamenetz_a_1.php Krugman, P. a New York Timesben megjelent írása alapján a YES magazin cikke: 3 big myths about jobs today. Lies, Damned Lies, and Economics. Busting 3 big myths about jobs today. YES Magazin, Sept 01, 2011. http://www.yesmagazine.org/issues/new-livelihoods/lies-damned-liesand-economics KSH: A hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzői Statisztikai Tükör V. évf. 77. sz. KSH, 2011. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjell.pdf KSH: Társadalmi helyzetkép 2010. Lakáshelyzet 2010 KSH, 2010 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/thk/thk10_lakas.pdf KSH: A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete, 2011. Statisztikai Tükör, VI. 21. sz. 2012. április http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogyelo11.pdf KSH: Hajdú-Bihar megyei statisztikai évkönyv 2011. KSH, 2012. KSH 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok. A népesség és a lakásállomány jellemzői KSH, Budapest, 2012. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepszelo2011_2.pdf Loungani, Prakash: The Global Unemployment Crisis: Costs, Causes, Cures The Globalist, november 15. 2010 http://www.theglobalist.com/storyid.aspx?StoryId=8810 Pálóczi Gábor – Dr. Pénzes János: Az igazgatásszervezés és a közösségi közlekedés sajátosságai Hajdú-Bihar megyében. In: Fazekas István –

165

Szabó Valéria (szerk.), A környezettudatos települések felé. Meridián Alapítvány, Debrecen, 2012. 139-144. old. Pareto, Cathy: Credit And Debt Management: Introduction by http://www.investopedia.com/university/credit-debtmanagement#axzz2333gBpWE Phemister, M., Moving Ecoagriculture into the Mainstream. Innovations that Nourish the Planet STATE OF THE WORLD 2011. World Watch Institute 2012 POLLACK, ETHAN: COUNTING UP TO GREEN Assessing the green economy and its implications for growth and equity. Briefing Paper 349. Economic Policy Institute 2012. http://www.epi.org/publication/bp349-assessing-the-green-economy/ Randall, Jeff: The debt trap time bomb The Telegraph, Thursday 09 August 2012 http://www.telegraph.co.uk/finance/comment/jeffrandall/8859082/Thedebt-trap-time-bomb.html Renner, Michael: Making the Green Economy Work for Everybody. In: State of the World 2012: Moving Toward Sustainable Prosperity. Worldwatch Institute, 2012. http://www.worldwatch.org/system/files/SOW12%20Summary%20%28C hapter%201%29.pdf REPORT ON THE RESULTS OF THE PUBLIC CONSULTATION ON THE EU POSITION FOR THE UNITED NATIONS CONFERENCE ON SUSTAINABLE DEVELOPMENT (RIO+20) IN JUNE 2012 http://ec.europa.eu/environment/consultations/pdf/report_un_2012.pdf Tikász Ildikó Edit: A Berettyóújfalui kistérség környezeti állapota AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2005/16. KÜLÖNSZÁM http://www.date.hu/acta-agraria/2005-16/tikasz.pdf QUARTERLY REPORT ON HOUSEHOLD DEBT AND CREDIT August 2012 FEDERAL RESERVE BANK OF NEW YORK RESEARCH AND STATISTICS GROUP MICROECONOMIC STUDIES

166

http://www.newyorkfed.org/research/national_economy/householdcredit/ DistrictReport_Q22012.pdf Vandemoortele, Milo: Within-Country Inequality, Global Imbalances and Financial Instability. Desk Study for the Netherlands Ministry of Foreign Affairs Overseas Development Institute London, 2009. http://www.odi.org.uk/resources/download/4165.pdf VARGA A. Tamás és VERCSEG Ilona: Közösségfejlesztés Magyar Művelődési Intézet, Bp. 1998. Vitál Attila: Lakhatási gondokkal küzdők szociális szolgáltatásainak irányelvei. H.n. é.n. 2007. 6-7 old. http://www.hfk.hu/docs/070327/lgk.pdf Vogt, Claus and Leuschel, Roland: The Global Debt Trap: How to Escape the Danger and Build a Fortune. Published by John Wikey & Sons, Inc. Hoboken, New Yersey, 2011. http://www.amazon.com/dp/0470767235/ref=rdr_ext_tmb

167

Mellékletek 1. Az adatfelvétel során alkalmazott kérdőív Bihar Fejlődéséért Egyesület Kérdőív a Berettyóújfalui kistérségben élő családok helyzetének vizsgálatához 2012 Önkéntes válaszon alapuló szociológiai kutatás. A kérdésekre nem kötelező válaszolni! A település neve:………………………………………………… kérdőív sorszáma: …

.A

Az utca neve, ahol a megkérdezett lakik: …………………………………………………………….. 1. Hány lakás van abban a lakóházban, ahol Ön lakik? lakás (2) Több lakás

(1)

Egy

2. Ez a lakás a saját tulajdonukban van, vagy bérlik? (1) saját tulajdonban van (2) főbérlők tagként laknak itt (5) Egyéb válasz:

(3) albérlők

3. Hány család él abban a lakásban, ahol Ön lakik? család (2) több, éspedig: 4. Hányan élnek együtt az Önök lakásában? ………………… fő

168

(4) család-

(1)

egy

5. Akik együtt élnek az Önök lakásában valamennyien egy szűkebb családhoz tartoznak, vagy vannak közöttük nem a családhoz tartozó rokonok, esetleg ismerősök, barátok is? 0 – a kérdést nem kellett feltenni, mert csak 1 fő él a lakásban, tovább a 16. kérdésre! (1) csak családtagok élnek együtt (2) a szűkebb családhoz nem tartozó rokon(ok) is él(nek) velük. (3) nem rokon ismerős, barát is él velük. 6. Akik együtt élnek ebben a lakásban közösen vagy külön fedezik étkezésük, valamint a lakás költségeit? 0 – a kérdést nem kellett feltenni, mert csak 1 fő él a lakásban (1) együtt (2) külön (4) egyéb válasz:

(3) van, amit közösen, van, amit nem

7. Akik együtt élnek ebben a lakásban közösen vagy külön főznek és étkeznek? 0 – a kérdést nem kellett feltenni, mert csak 1 fő él a lakásban (1) közösen (2) külön külön (4) egyéb válasz

(3) van, amikor együtt, van, amikor

8. Az egy lakásban, egy családban együtt élők között a 0-14 éves gyermekek száma……………….. … fő 9. Az egy lakásban, egy családban együtt élők között a 15-17 éves fiatalok száma: ………………….. ..fő 10. Az egy lakásban együtt élők között a 18 éves és idősebbek száma:……….. fő

169

11. Ha van a családban 3-6 éves gyermek, járt-e az idei tanévben óvodába? 0 – a kérdést nem kellett feltenni, nincs ilyen korú gyermek a családban, tovább a 13. kérdésre! (1) nincs óvodáskorú gyermek a családban (2) van ilyen gyermekük, és járt is óvodában (3) nem járt, mert: 12. Ha van a családban 3-6 éves, óvodáskorú gyermek, és járt is óvodába, okozott-e gondot a családjuknak: (a) az óvodai térítési díj befizetése, az óvoda által kért eszközök megvásárlása 0 – a kérdést nem kellett feltenni (1) nem okozott gondot jelentett mindig

(2) előfordult, hogy okozott

(3)

nagy

(b) az óvodába járáshoz szükséges ruházat, cipő megvásárlása 0 – a kérdést nem kellett feltenni (1) nem okozott gondot jelentett mindig (4) egyéb válasz:

(2) előfordult, hogy okozott

(3)

nagy

13. Ha van 6-14 éves gyermekük, hányadik osztályt végezte el ebben a tanévben? 0 – a kérdést nem kellett feltenni, mert nincs 6-14 éves gyermek a családban, tovább a 15. kérdésre! (1) nincs iskolás korú gyermekük (2) van iskolás gyermekük, …………. osztályt végezte el a most befejeződött tanévben (3) van iskoláskorú gyermekük, de nem járt iskolába a következő okok miatt:

170

14. Ha van 6-14 éves gyermekük, az elmúlt tanévben okozott-e Önöknek gondot a taníttatásával kapcsolatos költségek fedezése (tankönyv, ruházat, közlekedés, stb.)? 0 – a kérdést nem kellett feltenni (1) nincs iskolás gyermekük dult, hogy okozott (4) nagy gondot jelentett mindig

(2) nem okozott

(3)

előfor-

(4) egyéb válasz:

15. Ha van 15-17 éves gyermekük, jelenleg tanul vagy dolgozik? 0 – a kérdést nem kellett feltenni, mert nincs ilyen korú gyermek a családban (1) nincs ilyen korú gyermekük (2) van ilyen korú gyermekük, tanul, éspedig (hol és mit): (3) van ilyen korú gyermekük, dolgozik, éspedig (hol, mit): (4) van ilyen korú gyermekük, nem tanul, nem dolgozik, mert (okok): 16. Kérem, tekintsük át a 18 éves és idősebb családtagok főbb adatait! 1. személy keresztneve: ……………………………………………. 1. életkora 2. családi szerepe 3. iskolai végzettsége 4. jelenlegi foglalkozása

(1) szülő (2) élettárs (3) gyermek (4) nagyszülő (5) egyéb rokon (6) egyéb, nem rokon 0 – nem válaszolt (1) általános iskola 1-4 osztály (2) ált. isk. 5-7 osztály (3) ált. isk. 8 osztály (4) szakmunkásképző (5) érettségi (6) főiskola (7) egyetem 0- nem válaszolt (1) alkalmazásban áll (2) vállalkozó) (3) munkanélküli (4) rokkant nyugdíjas (5) öregségi nyugdíjas (6) gyermekgondozási segélyen van (7) nappali tagozaton tanul (8) közmunkában foglalkoztatják (9) rendszeres szociális segélyt kap (10) egyéb: 0 – nem válaszolt

171

2. személy keresztneve: ……………………………………………. 1. életkora 2. családi szerepe 3. iskolai végzettsége 4. jelenlegi foglalkozása

(1) szülő (2) élettárs (3) gyermek (4) nagyszülő (5) egyéb rokon (6) egyéb, nem rokon 0- nem válaszolt (1) általános iskola 1-4 osztály (2) ált. isk. 5-7 osztály (3) ált. isk. 8 osztály (4) szakmunkásképző (5) érettségi (6) főiskola (7) egyetem 0 – nem válaszolt (1) alkalmazásban áll (2) vállalkozó) (3) munkanélküli (4) rokkant nyugdíjas (5) öregségi nyugdíjas (6) gyermekgondozási segélyen van (7) nappali tagozaton tanul (8) közmunkában foglalkoztatják (9) rendszeres szociális segélyt kap (10) egyéb: 0 – nem válaszolt

3. személy keresztneve: ……………………………………………. 1. életkora 2. családi szerepe 3. iskolai végzettsége 4. jelenlegi foglalkozása

(1) szülő (2) élettárs (3) gyermek (4) nagyszülő (5) egyéb rokon (6) egyéb, nem rokon 0 – nem válaszolt (1) általános iskola 1-4 osztály (2) ált. isk. 5-7 osztály (3) ált. isk. 8 osztály (4) szakmunkásképző (5) érettségi (6) főiskola (7) egyetem 0 – nem válaszolt (1) alkalmazásban áll (2) vállalkozó) (3) munkanélküli (4) rokkant nyugdíjas (5) öregségi nyugdíjas (6) gyermekgondozási segélyen van (7) nappali tagozaton tanul (8) közmunkában foglalkoztatják (9) rendszeres szociális segélyt kap (10) egyéb: 0 – nem válaszolt

172

4. személy keresztneve: ……………………………………………. 1. életkora 2. családi szerepe 3. iskolai végzettsége 4. jelenlegi foglalkozása

(1) szülő (2) élettárs (3) gyermek (4) nagyszülő (5) egyéb rokon (6) egyéb, nem rokon 0- nem válaszolt (1) általános iskola 1-4 osztály (2) ált. isk. 5-7 osztály (3) ált. isk. 8 osztály (4) szakmunkásképző (5) érettségi (6) főiskola (7) egyetem 0 – nem válaszolt (1) alkalmazásban áll (2) vállalkozó) (3) munkanélküli (4) rokkant nyugdíjas (5) öregségi nyugdíjas (6) gyermekgondozási segélyen van (7) nappali tagozaton tanul (8) közmunkában foglalkoztatják (9) rendszeres szociális segélyt kap (10) egyéb: 0 – nem válaszolt

5. személy keresztneve: ……………………………………………. 1. életkora 2. családi szerepe 3. iskolai végzettsége 4. jelenlegi foglalkozása

(1) szülő (2) élettárs (3) gyermek (4) nagyszülő (5) egyéb rokon (6) egyéb, nem rokon (1) általános iskola 1-4 osztály (2) ált. isk. 5-7 osztály (3) ált. isk. 8 osztály (4) szakmunkásképző (5) érettségi (6) főiskola (7) egyetem (1) alkalmazásban áll (2) vállalkozó) (3) munkanélküli (4) rokkant nyugdíjas (5) öregségi nyugdíjas (6) gyermekgondozási segélyen van (7) nappali tagozaton tanul (8) közmunkában foglalkoztatják (9) rendszeres szociális segélyt kap (10) egyéb: 0 – nem válaszolt

Kérdező! A fentiek alapján még egyszer pontosítsa az alábbi adatokat:

173

17. A család felnőtt, 18 éves és idősebb tagjai közül jelenleg: (1) Alkalmazásból, vállalkozásból rendszeres jövedelemmel rendelkezik …………. fő (2) Munkanélküli: ………….. fő (3) öregségi nyugdíjas……….. fő (4) rokkant nyugdíjas: ………. fő (5) Gyermekgondozási segélyen van ………….. fő (6) Nappali tagozaton tanul……………………. fő (7) Közmunkában foglalkoztatott az elmúlt félévben………….. fő (8) Rendszeres, vagy alkalmi szociális segélyt kapott az elmúlt félévben ………. fő (9) Alkalmi, idénymunkát végzett az elmúlt félévben…………. fő 18. Ha van a családban munkanélküli 18 éven felüli személy, hány hónapja munkanélküli? (1) Soha nem volt munkahelye ………………. főnek (2) 1-5 hónapja munkanélküli…………………fő (3) 6-11 hónapja munkanélküli ……………….fő (4) egy éve munkanélküli…………………….. fő (5) egy évnél régebben munkanélküli…………fő 19. Az elmúlt hónapban a család milyen forrásból jutott jövedelemhez? (1) alkalmazásban végzett állandó jellegű munkából (2) vállalkozásból (3) közmunkából (4) alkalmi munkákból (5) öregségi nyugdíjból, (6) rokkant járadékból (7) családi pótlékból (8) rendszeres szociális járadékból, segélyből (9) alkalmi szociális segélyből (10) gyermekgondozási segélyből (11) gyermeknevelési támogatásból (12) lakásfenntartási támogatásból (13) ápolási díjból (14) fogyatékossági támogatásból (15) anyasági támogatásból, segélyből (16) egyéb forrásból, éspedig:

174

20. Végül is a családjuk az elmúlt hónapban összesen mennyi jövedelemhez jutott? …………………. Ft 21. Hányan éltek ebből a jövedelemből? ………. fő 22. Van-e kertjük, szántóföldük, erdejük? (1) egyik sincs (2) lakóházuk telkén kert van, de nem művelik (3) lakóházuk telkén levő kertet művelik (4) lakóházuktól távolabb is művelnek kertet, gyümölcsöst (5) lakóházuktól távolabb is van kertjük, szőlőjük, vagy gyümölcsösük, de nem művelik (6) szántóföldjük van, amit művelnek is (7) szántóföldjük van, de nem művelik, kiadták bérbe (8) szántóföldjük van, de nem művelik, nem bérlik, parlagon hever (9) erdejük van (10) egyéb válasz: 23. Amit a kertben, szántóföldön megtermelnek, azt saját szükségletükre fordítják, vagy eladásra is jut belőle? (1) nem művelnek kertet, földet (2) csak saját szükségletre termelnek (3) főleg saját szükségletre termelnek, de el is adnak belőle (4) főleg eladásra termelnek (5) egyéb válasz: 24. Tartanak-e állatot? (1) nem tartanak (2) csak kutya vagy macska van (3) baromfit tartanak (4) nyulat tartanak (5) kecskét tartanak (6) juhot tartanak (7) sertést tartanak (8) tehenet tartanak (9) lovat tartanak (10) egyéb állatot tartanak 25. Ha kapnának térítésmentesen földet megművelésre, vállalkoznának-e arra, hogy saját szükségletükre, esetleg eladásra is termelnének? (1) nem vállalkoznának rá, mert: (2) saját szükségletre termelnének (4) egyéb válasz:

(3) eladásra is termelnének

175

26. Hallott-e már beszerzési és értékesítési szövetkezetekről, amelyek a mezőgazdasági termelők számára olcsóbban tudnának vásárolni vetőmagvakat, műtrágyát, növényvédő szereket, és jobb áron tudnák értékesíteni termékeiket? (1) még nem hallott róla válasz:

(2) már hallott róla

(3) egyéb

27. Amennyiben Ön foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, részt venne-e egy ilyen szövetkezet tevékenységében? (1) nem végez mezőgazdasági termelést (2) ha lenne a térségben egy ilyen kezdeményezés, szívesen részt venne benne (3) nem venne rész egy ilyen szövetkezetben, mert: 28. Hallott-e már a szociális szövetkezetekről? (1) még nem hallott róla (2) már hallott róla (3) egyéb válasz: 29. Ha az önkormányzat, vagy egy civil szervezet támogatásával létrejönne egy olyan szociális szövetkezet, amely mezőgazdasági termelést (pl. zöldségtermelést) folytat, részt venne-e tevékenységében? (1)szívesen részt venne (2) bizonyos feltételekkel venne részt, éspedig: (3) nem venne részt, mert: 30. Részt venne-e olyan szociális szövetkezetben, amely élelmiszer előállítással (pl. száraztészta készítés, savanyítás, konzerválás, stb.) foglalkozna? (1) szívesen részt venne (2) bizonyos feltételekkel venne részt, éspedig: (3) nem venne részt, mert:

176

31. Részt venne-e olyan szociális szövetkezetben, amely a településen épületfenntartással, település-fenntartással, szolgáltatással (épületek hőszigetelése, festés, tetőjavítás, útfenntartás, parkgondozás, parlagfű irtás, háztartási gépek javítása, stb.) foglalkozna? (1) szívesen részt venne (2) bizonyos feltételekkel venne részt, éspedig: (3) nem venne részt, mert: 32. Meg tudnák mondani, hogy ennek a lakásnak, amiben laknak, mennyi az alapterülete? 1 – nem tudják megmondani 2 – a lakás alapterülete: ……………… m2 33. A lakásban található helyiségek A helyiség típusa (a) a szobák száma (b) a szobákból 12 m2 alatti (c) a szobákból 12-19 m2 (d) a szobákból 20 vagy több m2 (e) konyha étkező nélkül (f) konyha étkezővel (g) fürdőszoba (h) WC (í) üvegezett balkon, terasz, télikert (j) egyéb, éspedig: 34. A lakáshoz tartozó egyéb létesítmények (1) garázs az épületen belül (2) garázs az épületen kívül (3) pince (4) nyári konyha (5) egyéb, éspedig:

177

száma

35. A lakás milyen közművekkel rendelkezik? (1) – villany (2) – vezetékes víz (3) – vezetékes gáz (4) – házi csatorna szikkasztóval (5) – közcsatornába be van kötve a lakás (6) – vezetékes telefon (7) mobil telefon (8) kábel TV (9) internet (10) egyéb, éspedig: 36. Hogyan főznek a lakásban? (1) villanytűzhelyen (2) vezetékes gáztűzhelyen) (3) palackos gázzal működő tűzhelyen (4) hagyományos fa- vagy széntüzelésű tűzhelyen (5) egyéb módon: 37. Hogyan fűtenek a lakásban? (1) villanykályhával (2) vezetékes gázra kötött konvektorral (3) vezetékes gázzal működő gázkazán (gáz-etázs központi fűtés) (4) fa és / vagy széntüzelésű kazánnal központi fűtés (5) cserépkályha gázfűtéssel (6) cserépkályha széntüzeléssel (7) cserépkályha fatüzeléssel (8) cserépkályha fa- és széntüzeléssel (9) fémkályha fa- és széntüzeléssel (10) fémkályha fatüzeléssel (11) fűrészpor kályhával (12) pellet égető kazánnal, központi fűtéssel (13) egyéb módon, éspedig: 38. Hogyan jutnak használati meleg vízhez? (1) villanybojlerrel (2) gázbojlerrel (3) fa vagy széntüzelésű vízmelegítővel (4) tűzhelyen melegítenek vizet (5) egyéb módon, éspedig:

178

39. Meg tudná becsülni, hogy egy átlagos fűtési időszakban mennyit költenek havonta energiára? (Kérdező! Számlák alapján próbálják megállapítani a kiadásokat!) (a) főzésre, fűtésre, meleg víz készítésre: ……………. Ft (b) világítás és egyéb elektromos áram használatra: ……………..Ft 40. Meg tudná becsülni a fentiek alapján, hogy egy átlagos téli hónapban energiára az összes jövedelmük kb. hány százalékát költik: ……………… százalékát. 41. Jelent-e az Önök számára gondot a téli fűtés, a tüzelő előteremtése: (1) nem okoz gondot

(2) jelentős gondot okoz, mert:

42. Előfordult-e már, hogy télen csak a konyhát fűtötték, vagy csak egy szobában fűtöttek, vagy olyan is volt, hogy egyáltalán nem tudtak fűteni és fagyoskodtak? (1) nem fordult elő (2) volt már rá eset, hogy csak a konyhában, vagy az egyik szobában fűtöttek (3) olyan is volt, hogy fagyoskodtak (4) egyéb válasz: 43. Milyen megterhelést jelent az Önök családja számára az energiaköltségek fedezése? (1) nem jelent jelentős terhet (2) elviselhető, eddig tudták fedezni (3) csak nagy nehézségek árán tudják a számlákat kifizetni (4) olykor 2-3 hónapos késésben is vannak (5) jelentős tartozásuk van (6) egyéb válasz:

179

44. Igényelné-e, hogy olcsón vagy térítésmentesen tüzelőanyaghoz jussanak? 1 – nem igényelné

2 – igényelné, mert:

45. Miből épült a ház falazata? (1) téglából (2) terméskő alap+tégla (5) egyéb, éspedig:

(3) terméskő

(4) vályog

46. Meg tudná becsülni, hogy a ház falazata milyen vastag? Kb………….. cm 47. Van-e a falazaton hőszigetelő réteg? (1) nincs (2) a falak felhúzása közben a falazaton belül alkalmaztak hőszigetelést (3) külső hőszigetelést alkalmaztak (4) a fal belső felületét hőszigetelték és burkolták 48. Milyen a ház tetőzete? (1) nyeregtető (4) egyéb:

(2) sátortető

(3) lapos tető

49. Van-e a ház tetőzete alatt hőszigetelő réteg? (1) nincs

(2) van

50. Milyen ablakok vannak a lakóházon? a. (1) egy tokos (2) duplatokos (külső és belső ablak is van) b. (1) kerete fából készült (2) műanyagból készült (3) fémből készült c. (1) egy rétegű üveg (2) több rétegű üveg

180

51. Volt-e az elmúlt két év során a településen olyan rendkívüli időjárás, ami kárt okozott Önöknek? (1) nem volt belvíz okozott kárt (4) árvíz okozott kárt egyéb válasz:

(2) szélvihar okozott kárt

(3)

(5) az aszály, a szárazság okozott kárt

(5)

52. Tervezik-e, hogy a közeljövőben energiatakarékosabb háztartási eszközöket vásárolnak? (1) nem tervezik (2) tervezik, mégpedig a következő eszközök cseréjét: 53. Részt vennének- e olyan tájékoztatáson, hogy miképpen tudnák energia kiadásaikat csökkenteni? (1) részt vennének (2) nem vennének részt (3) egyéb válasz 54. Készült-e már lakóházáról hő-technikai vizsgálat, energiatanúsítvány, amely megmutatja a hő-vesztességet? (1) nem készült (2) készült 55. Ha még nem készült, érdekelné-e egy ilyen vizsgálat? (1) nem (2) csak akkor, ha 10 ezer Ft-nál nem kerülne többe (3) mindenképpen szeretné megcsináltatni (4) egyéb válasz 56. Tervez-e a közeljövőben lakásában olyan beruházást, amellyel energia kiadásait a jövőben mérsékelni tudja? (1) nem tervez (2) hőszigetelést tervez (3) nyílászárók cseréjében gondolkodik (4) át akarja alakítani fűtési rendszerét, éspedig a következő módon:

181

57. Amennyiben a településen szervezett akció keretében, pl. állami, önkormányzati támogatással lehetősége nyílna arra, hogy lakása energiaellátását korszerűsítse, vállalkozna rá? (1) nem vállalkozna rá akkor sem, ha támogatást kapnak (2) csak akkor vállalkozna rá, ha a beruházáshoz állami támogatást és olcsó hitelt kapna (3) egyéb válasz: 58. Jelent-e gondot az Önök számára a lakbér fizetése, vagy már hátralékuk is van? (1) saját házban laknak (2) bérlakásban laknak, de még nem okozott a lakbér fizetése (3) jelentős gondot okoz, de eddig tudták fizetni a törlesztést vagy a lakbért (4) lakbérhátralékuk van, mégpedig……….. Ft 59. Van-e lakásépítésre vagy vásárlásra felvett banki kölcsönük, amit a múltban vagy a jelenben nehezen vagy egyáltalán nem tudtak (tudnak) törleszteni? (1) nem volt és jelenleg nincs banki kölcsönük (2) volt vagy van ilyen banki kölcsönük, de mindig rendszeresen fizették, vagy fizetik. (3) volt ilyen kölcsönük, amit átmenetileg nem tudtak fizetni, ezért az államtól segítséget kértek és kaptak, így tudták vagy tudják törleszteni. (4) volt ilyen kölcsönük, nem tudták és a jelenleg sem tudják fizetni. (5) egyéb válasz: 60. Ha nem tudták a felvett banki kölcsönt törleszteni, milyen következményekkel járt? (1) nem volt és jelenleg nincs banki kölcsönük következményekkel járt:

182

(2) a következő

61. Okozott-e már gondot az Önök számára a villany, a víz és más közműdíjak kifizetése? 1 – egyik sem okozott gondot gondot okozott: 2 – a villanyszámla kifizetése (3) víz- és csatorna számla kifizetése (3) gázszámla kifizetése (4) hulladék és szemétszállítás (5) telefonszámla kifizetése (5) internet és egyéb szolgáltatás kifizetése (6) egyéb szolgáltatás kifizetése 62. Ha gondot okozott a számlák kifizetése, van-e közműtartozásuk? Ha igen, mennyi? Szolgáltatás 1. Villanyszámla 2. Víz és csatorna számla 3. Gázszámla 4. Szemétszállítás 5. Telefonszámla 6. Internet és egyéb számla

Hátralék (Ft)

63. Előfordult-e már, hogy a szolgáltató vállalat kikapcsolta a villanyt vagy a vizet, a gázt, vagy a telefont? 1 – nem fordult elő 2 – előfordult, de kifizették a tartozást és viszszakapcsolták 3 – jelenleg is ki van kapcsolva a ……………………………. 64. Igényeltek-e lakáshitel törlesztéséhez, lakbér fizetéséhez, közműszámlák kifizetéséhez lakáscélú támogatást? (1) nem igényeltek, ezen a településen nincs ilyen lehetőség (2) igényeltek, jelenleg is kapnak ilyen támogatást (3) nem igényeltek eddig, de nagy szükségük lenne arra, hogy ilyen támogatáshoz jussanak (4) egyéb válasz:

183

65. Ha szükségük lenne lakáscélú támogatásra, havonta mennyi támogatást igényelnének: …………Ft-ot 66. Van-e a családnak áruhitelből származó kölcsöne, amit nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak törleszteni? (1) nincs áruhitel tartozásuk (2) van áruhitel tartozásuk, de eddig tudták törleszteni (3) nehezen tudják csak törleszteni hátralékukat (4) egyáltalán nem tudják törleszteni hátralékukat (5) egyéb válasz 67. Van-e a családnak gépjármű vásárlási hitele, amit nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak törleszteni? (1) nincs ilyen hitelük ((2) van ilyen hitelük, de eddig tudták törleszteni (3) nehezen tudják csak törleszteni hátralékukat (4) egyáltalán nem tudják törleszteni hátralékukat (5) egyéb válasz: 68. Van-e vállalkozással kapcsolatos hitelük (forgóhitel, gépvásárlás, stb.), amit nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak fizetni? (1) nincs ilyen hitelük ((2) van ilyen hitelük, de eddig tudták törleszteni (3) nehezen tudják csak törleszteni hátralékukat (4) egyáltalán nem tudják törleszteni hátralékukat (5) Egyéb válasz: 69. Van-e a családnak hitelkártya tartozásból származó hátraléka, amit a bankok sürgetése ellenére sem tud törleszteni, vagy csak nagy nehézségekkel? (1) nincs hitelkártya tartozásuk (2) van hitelkártya tartozásuk, de eddig tudták törleszteni (3) nehezen tudják csak törleszteni hátralékukat (4) egyáltalán nem tudják törleszteni hátralékukat (5) egyéb válasz

184

70. Ha van a családnak bankhitellel, hitelkártyával, közműszámlákkal kapcsolatos hátraléka, igénybe vettek-e már adósságkezelési szolgáltatást? (1) nincs a családnak hátraléka (2) van hátralékuk, de nem vettek még igénybe adósságkezelési szolgáltatást (3) egyéb válasz 71. Ha van a családnak bankhitellel, hitelkártyával, közműszámlákkal kapcsolatos hátraléka, és még nem vettek igénybe adósságkezelési szolgáltatást, a jövőben tervezik-e, hogy élni fognak ezzel a lehetőséggel? (1) nincs a családnak hátraléka (2) van hátralékuk, de nem vettek még igénybe adósságkezelési szolgáltatást, és a jövőben sem szándékoznak igénybe venni (3) szívesen igénybe vennék ezt a szolgáltatást 72. A család az alábbi tartós fogyasztási eszközökkel mivel rendelkezik? (1) személygépkocsi. Típus: hány éves a jármű: (2) színes TV (3) Hűtőszekrény fagyasztó nélkül (4) fagyasztóval kombinált hűtőszekrény (5) fagyasztószekrény vagy láda (6) forgótárcsás mosógép (7) automata mosógép (8) porszívó (9) számítógép 73. Az elmúlt héten hány alkalommal fogyasztottak a) hússal készült ételt (1) mindennap …….alkalommal (3) egyszer sem b) felvágottat (1) mindennap …….alkalommal (3) egyszer sem c)tejet, tejterméket (1) mindennap …….alkalommal (3) egyszer sem d) kávét (1) mindennap …….alkalommal (3) egyszer sem e) kólát, üdítő italt (1) mindennap …….alkalommal (3) egyszer sem f) sört vagy más italt (1) mindennap …….alkalommal (3) egyszer sem

185

(2) nem mindennap, (2) nem mindennap, (2) nem mindennap, (2) nem mindennap, (2) nem mindennap, (2) nem mindennap,

74. A családban hányan dohányoznak rendszeresen: ……………. fő 75. Hány olyan személy van a családban, aki 1 hónapnál hosszabb ideje orvosi kezelés alatt áll, vagy rendszeresen gyógyszert szed? …………..fő 76. Hány olyan 18 éven felüli személy van a családban, aki munkaképtelen, ezért alkalmi, idénymunkát sem tud vállalni? ………. fő 77. Okoz-e gondot Önöknek a gyógyszer megvásárlása? Előfordult már, hogy szükséges gyógyszert nem tudták kiváltani? (1) nem okoz gondot (2) gondot okoz, de eddig még a szükséges gyógyszert meg tudták venni (3) rendszeresen előfordul, hogy a szükséges gyógyszert nem tudják megvásárolni (4) egyéb válasz: 78. Van-e olyan magánszemélytől felvett hitelük, (pl. boltban való hitelbe vásárlás, stb.), amelyet magas kamatra adtak, amelyet rendszeresen kell fizetni, ami terhet jelent Önöknek? (1) nincs (2) van:……….. Ft. jelent terhet a törlesztése (4) nagy terhet jelent, mert:

(3) van ilyen hitelük, de nem

79. Az elmúlt egy esztendő során javult, nem változott vagy romlott a családjuk anyagi helyzete? 1 – nem változott

2 – javult

3 – romlott, mert:

80. Ha az elmúlt 5 esztendőre visszagondolnak, javult, nem változott vagy romlott családjuk anyagi helyzete? 1 – nem változott

2 – javult

3 – romlott, mert:

81. Megközelítőleg mekkora havi jövedelemre lenne szükségük ahhoz, hogy kiadásaikat fedezni tudják, valamennyi számlájukat rendezni, törlesztő részleteket fizetni tudják? Kb. ………………………… Ft havi jövedelemre lenne szükségük

186

82. Mivel közlekednek a településen belül? (1) gyalog (2) kerékpárral (3) hol gyalog, hol kerékpárral (4) motorral, robogóval (5) főleg autóval (6) autóbusszal (6) egyéb módon 83. Milyennek tartja ezen a településen a megélhetési lehetőségeket? (1) jónak

(2) átlagosnak

(3) rossznak

(4) egyéb válasz

84. Milyennek tartja ezen a településen a közbiztonságot? (1) jónak (2) átlagosnak (3) rossznak (4) egyéb válasz 85. Milyennek tartja ezen a településen a vásárlási lehetőségeket? a. napi élelmiszerek (tej, kenyér, stb.) rossznak b. zöldség, gyümölcs rossznak c. ruházat rossznak d. iparcikkek rossznak

(1) jónak (2) átlagosnak (3) (1) jónak (2) átlagosnak (3) (1) jónak (2) átlagosnak (3) (1) jónak (2) átlagosnak (3)

86. Milyen gyakran vásárol a településen kívüli üzletekben, bevásárló központokban? (1) hetente többször (2) hetente (3) két-három hetente (4) havonta (5) ritkábban (6) soha 87. Milyennek tartja ezen a településen a szolgáltatásokat? a. háztartási készülékek javítása: rossznak b. pénzügyi, banki szolgáltatások rossznak c. személyi szolgáltatások (fodrászat pl.) rossznak

187

(1) jónak (2) átlagosnak (3) (1) jónak (2) átlagosnak (3) (1) jónak (2) átlagosnak (3)

88. Mi az, amit leginkább hiányol ezen a településen? ___________________________________________________________ 89. Milyennek tartja ezen a településen a vállalkozási lehetőségeket? (1) jónak

(2) átlagosnak

(3) rossznak

(4) egyéb válasz

90. Ön, illetve az Ön családja milyen vállalkozásban venne részt, ha a feltételek megvolnának hozzá? (1) jelenleg is vállalkoznak (2) nem vállalkoznak, a jövőben sem gondolnak vállalkozásra (3) ha a feltételek adottak lennének, szívesen vállalkoznának az alábbiakra: 91. Milyen feltételeket kellene megteremteni az önkormányzatnak, vagy a kormányzatnak, hogy ezen a településen javuljanak a vállalkozási feltételek? (1) nem tudja

(2) a következőkre lenne szükség:

92. Milyennek tartja ezen a településen a lakosság összefogását, hajlandóságát a közös, mindenkit érintő problémák megoldására? (1) jónak

(2) átlagosnak

(3) rossznak

(4) egyéb válasz

93. Mióta lakik ezen a településen? ……………….. éve 94. Az elkövetkező 5 évben tervezi-e, hogy elköltözik a településről, vagy továbbra is itt kíván lakni? (1) nem tervezi, továbbra is itt kíván lakni (2) szeretne innen elköltözni, de nem áll módjában (3) szándékában áll elköltözni a következők miatt: (4) egyéb válasz Köszönjük válaszait!

188

A kérdező neve: Telefonszáma: A kérdező megjegyzése: 2. Tanácsadási napló

189

2. TANÁCSADÁSI NAPLÓ KÓD:……… TANÁCSADÓ: …………………………………………………….. TANÁCSKÉRŐ: ……………………………………………………. TELEPÜLÉS: ……………………………………………………….. TALÁLKOZÁSOK: DÁTUM: TÉMÁK:

JAVASLAT:

1. 2. 3. 4. ADATLAP Dátum: Név: Cím: Küldő szerv.: A probléma definiálása:

190

TANÁCSKÉRŐ ALÁÍRÁSA:

A kérelmező és a vele egy háztarásban élő személyek (háztartás) adatai: Név Szül. idő, Anyja Családi Iskolai Foglalkozás Jövedelem Tartós, krónikus rokonság neve állapot végzettség, jövedelem összege betegség megjelölése iskola neve

Háztartás összbevétele:

Az egy főre jutó nettó jövedelem: Gazdaságilag aktív nem foglalkoztatott személyek adatai: NÉV Mióta Előző munmunka- kahely/ek nélküli nevei, ott eltöltött idő

Munkaügyi Alkalmi M.K. kívül Milyen Központban munkaválllalói intézményes tervei vanregisztrálva könyvel ren- segítsége nak, intézvan –e delkezik-e van-e kedései

Részesül-e lakásfenntartási támogatásban? Nem Melyik szolgáltató felé?

Igen

Milyen összegű a támogatás? A lakásfenntartási támogatás folyósításának ideje? Részesül-e rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben? Igen Nem Lakáshasználati jogcím: tulajdonjog, bérlet, albérlet, haszonélvezeti jog, szívességi használat Magánhasználatban lévő, de nem saját tulajdonú ingatlan tulajdonosának neve: Lakásnagyság:

191

Lakásfenntartással kapcsolatos költségek: Közüzemi szolgáltatók, akikkel A szolgáltató felé fizetendő kiadászerződéses jogviszonya van sok összege/hó

Ki van-e zárva valamelyik szolgáltatásból? Rezsiköltség összesen: A Lakás komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, komfortnélküli A háztartás energiafelhasználása: Felhasználás célja Felhasználás módja, jellemző fogyazstás energiahordozó/k m3, Gjoul/hó fa+szén, olaj, távhő, gáz, Fűtés helyi központi, villany, vegyes tüzelés fúrott kút, vezetékes Vízellátás ivóvíz, nincs távhős melegvíz, vilHasználati melegvíz lanybojler, gázbojler, nincs, egyéb gáztűzhely, villanytűzFőzés hely, egyéb Villamosen ergia felhasználásának célja:

Fűtés

főzés, sütés

Hűtőgéphasználat

Mosógép

világítás

TV, rádió, videó

egy éb

Villamosenergia jellemző fogyasztása (KWh/hó): Megfigyelhető-e az enrgiatakarékos életvitel a háztartás energia felhasználásban? Igen Nem Ha igen, akkor ez miben figyelhető meg: Ha nem, akkor ez miben figyelhető meg:

192

A háztartás egyéb kiadásai: Kiadás jellege Kiadás havi költséMegjegyzés ge Élelmiszer Utazási költség Gyógyszerköltség TV díj Telefonköltség Iskoláztatási költség Lakáscélú pénzintézeti hitelek Személyi kölcsön Egyéb Egyéb Egyéb Van-e pénzintézeti, önkormányzati hitelhátralék, illetve egyéb, a háztartás költségvetését terhelő tartozás? Igen Nem

A hátralék keletkezésének okai: /jövedelemhiány, munkanélküliség, betegség, válás, haláleset, váratlan pluszkiadás, irracionális, felelőtlen fogyasztás, egyéb/

A hátralék típusai: SZOLGÁLTATÓ

HÁTRALÉK ÖSZSZEG

193

KELETKEZÉSI IDŐSZAK, HÁNY HÓNAP

Melyik szolgáltatónál keletkezett a hátralék rendezésére kívánja igénybe venni az adósság csökkentési szolgáltatást?

RÖVID TÁVÚ CÉLOK FELEADATOK:

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK FELADATOK:

A HÁZTARTÁS CSALÁDTAGJAINAK SSZEREPVÁLLALÁSA AZ ADÓSSÁG RENDEZÉSBEN:

Az adósság tanácsadó megjegyzése: /ügyfél, családtag motivációjával, emocionális hozzáállásával, viselkedésével kapcsolatban/

EGYÉB FELJEGYZÉSEK:

194

3. Mentorok beszámolói Karika Róbert: „Kistérségi kilábalás” (program értékelés) Sajnos térségünket is erősen sújtja a rendszerváltás óta súlyosbodó alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliség, és az ebből következő elszegényedés. A megyén belül a kilenc kistérség közül a munkanélküliségi ráta a Berettyóújfalui térségben a 4. legmagasabb. Az 5 legrosszabb mutatóval rendelkező település között ott találjuk Körösszakált, ahol 2011-ben a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló-korú népességen belül 25%-nál magasabb. Komádi mutatója pedig 20,6%, ami a hetedik legrosszabb érték a kistérségben. Ezt látva és tapasztalva, a városvezetők igyekeztek minél nagyobb hangsúlyt fektetni a lakosság részére nyújtott szociális alapszolgáltatások /étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítő szolgáltatást, nappali ellátásokat/, valamint a a gyermekjóléti alapellátásokat /gyermekjóléti szolgáltatást, gyermekek alternatív napközbeni ellátását/ minél magasabb színvonalon történő nyújtására, és minden település lakosságához való eljuttatására. Ezért szervezték meg társulásban a feladatellátást Komádiban, Furtán, Újirázon, Magyarhomorogon, Körösszakálban, Körösszegapátiban. A háztartásokban jelentős arányban megjelenő, lakhatással összefüggő hátralékok problémájával Intézményünk dolgozói évek óta szembesülnek. A Családsegítő Szolgálat családgondozói a „klaszszikus” családgondozás keretein belül folyamatosan igyekeztek az elérhető legnagyobb és leghatékonyabb segítési módot megtalálni. Komádiban 2003-ban döntött úgy a Képviselő-testület, hogy a problémát kezelendő bevezeti az adósságkezelési szolgáltatást annak ellenére, hogy ez a vonatkozó jogszabály által nem lett volna kötelező feladata- mellyel bővíti a szociális szolgáltatásai körét. A feladat családsegítő szolgálathoz való integrálása kézenfekvő megoldásnak tűnt, mivel a több mint 5 éve működő szolgáltatást a lakosság jelentős része ismerte, és fordult már hozzá segítségért. Az ezt követő években egyre többen kívántak részt venni az adósság195

kezelésben a hátralékkal rendelkező közül (2008-hoz képest 2011re közel megháromszorozódott a kérelmet benyújtók száma). Más települések lakói részéről is jöttek érdeklődők, de sajnos Komádin kívül máshol a környéken nem vezették be az adósságkezelést. Véleményem szerint ebben az is közrejátszott, hogy nem ismerték a szolgáltatást és ezért is tartottak tőle, valamint az is hátráltatta, hogy csak képzett szakember végezheti, és a képzési költség igen magas. Amikor először megkeresett a Bihar Fejlődéséért Egyesület elnöke és a leendő szakmai vezető, érdeklődve hallgattam elképzelésüket és terveiket a későbbi együttműködéssel kapcsolatosan. A megoldandó problémakört a mindennapi munka során mi már ismertük, de a nyújtható segítési lehetőségek köre korlátozott volt. Az ők, és a mi elképzeléseinket kellet ötvözni a minél eredményesebb program kidolgozásához. Azt hiszem ez sikerült is. A „Kistérségi kilábalás” program keretében lehetősége nyílott adósságkezelési tanácsadók ingyenes képzésére. Erre ezt megelőzően nem kínálkozott esély intézményi szinten. Több akadályozó tényezőt is felsorolhatnék, pl. a képzési költség, a képzés helyének távolsága, a helyettesítés a távollét idejére, stb.) Szerencsére a képzés megszervezése a messzemenőkig igazodott az intézményünk igényeihez, így a fentebb sorolt problémákkal nem kellett szembesülnünk. Az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítás mellet hangsúlyt kapott a mentorok személyiségfejlesztése is. A csapatépítő tréningen sikerült úgy „összekovácsolni” a csapatot, hogy a későbbiekben is szívesen keressék egymást a munka során felmerülő problémák megoldása érdekében. Így a segítségkérést nem saját „gyengeségként” élték meg, hanem újabb alternatívák kereséseként, ami a saját tudásukat és tapasztalatukat erősíti. Ennek egyik eszköze volt a minden mentor rendelkezésére bocsájtott saját mobiltelefonszám, amely havi rendszerességgel feltöltésre is került az akadálytalan munkavégzéshez, és kapcsolattartáshoz. Az adósságkezelési szolgáltatás legfontosabb célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, lakhatással kapcsolatos hátraléka miatt eladósodott és a lakhatás biztonságának elvesztésével fenyegetett adósok fizetőképességének helyreállítása, a lakhatás biztonságának megőrzése. További cél a hátralék halmozódásának megállítása, 196

valamint a szolgáltatásból való kizárás veszélyének elhárítása, szükség szerint a közüzemi szolgáltatásba való visszakapcsolás megteremtése. Az adósság felszámolásának eszköze az adósságcsökkentési támogatás, a hitelezővel való részletfizetési megállapodás elősegítése, a racionális és arányos fogyasztási minták megismertetése. A hátralékosok köre nem egy egységes csoport. A helyzetük, illetve a hátralék kialakulásában játszott szerepük, de a motiváltságuk is más. További különbség az is, hogy az adott háztartások mennyire terhelhetőek a hátralék csökkentésével. Ha ezeket sikerült tisztázni, akkor különböző technikák jöhetnek szóba. A technikák közül vannak olyanok, amelyek több csoportnál alkalmazhatók, és vannak olyanok is, amelyek csak egyik csoportnál használhatók. Ezen technikák megválasztása a mentorok feladata. Ezért meghatározó a képzés minősége és gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a későbbi szakmai segítségkérés és kapás lehetősége. A hozzánk „tartozó” települések közül sajnos csak Komádiban volt továbbra is biztosítva az adósságkezelés. A többi településen más módszereket és eszközöket kellett alkalmazni. Itt igyekeztünk megelőzni a hátralék kialakulását, vagy meggátolni a szolgáltatásból való kikapcsolást. A mobilizálható saját erőforrások mellé az önkormányzatoktól kamatmentes átmeneti kölcsönt, átmeneti segélyt, lakásfenntartási támogatást igényeltek a mentorok. A szolgáltatóknál a védendő fogyasztói státuszt, vagy részletfizetést kezdeményezték. Közreműködtek az ügyintézésben, segítették a klienseket ezen technikák elsajátításában. Kérelmeket írtak, telefonáltak. Háztartás gazdálkodási tanácsadásokat adtak. Komádiban az adósságkezelés során a megtanultakat kamatoztatták a mentorok. A lakosságszámból adódóan a segítséget kérő kliensek száma is jelentős volt. A 2012-es évben 19-en adták be adósságkezelési szolgáltatásra a kérelmüket. /Ezen szám azért alacsonyabb az előző évek számadataihoz viszonyítva, mert a jogszabályi módosítás miatt idén nem voltak bevonhatók azok akiknél előző években önhibájukból adódóan került sor az adósságkezelés megszüntetésére, ill. akik előzőleg sikeresen vettek részt a programban, de most ismét hátralékkal rendelkeznek./

197

A 19 főből: - 14 személlyel került sor szerződéskötésre - 4 személy nem felelt meg a helyi rendeletben meghatározottaknak - 1 esetben került sor megszüntetésre A következő grafikonok bemutatják a hátralékok szolgáltatók közötti megoszlását, majd a hátralék összege szerinti megoszlását. Az intézményünkben szolgáltatónként: Szolgáltatók

kezelt

összadósság

megoszlása

Az összes díj hátralék szolgáltatók közötti megoszlása (%)

E-on (áram)

86

Tigáz (földgáz)

8

Komádi 94 Kft. (ivóvíz)

6

E-on Tigáz Víz

tató felé nagyságrendekkel kevesebb a tartozás. 198

Mint látható a kliensek közel 90 %-a áramszámla díjtartozással rendelkezik. A másik két szolgál-

A hátralékok megoszlása Ft-ban: 2000000 1800000 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0 E-on

Tigáz

Komádi 94 Kft

E-on: 1.729.478 Ft Tigáz: 154.306 Ft Komádi 94 Kft.: 121.327 Ft Összesen: 2.005.111 Ft A tapasztalatok alapján a legtöbb igénybevevőnél áramszámla-díj hátralék halmozódott fel. Ennek összege is nagyságrendekkel magasabb a többi hátraléknál. A megkezdett adósságkezelés jelenleg is folyamatban van, és remélhetőleg minden kliens esetében sikeres kifizetéssel és lezárással végződik. A program során nagyon sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak. A mentorokat érték kudarcok és sikerélmények egyaránt. Előforduló probléma, hogy az ügyfelek az adósságrendezés első eredményeit követően elhanyagolják a rendszeres havi számlák megfizetését, és nem tartják folyamatosan a kapcsolatot a tanácsadóval az utógondozás során, majd csak az újabb probléma felmerülésekor keresik fel a szolgálatunkat. Pedig a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás kulcs kérdés minden szakaszban. Azért is, mert a jelentkező problémák mielőbbi megbeszélésével és megfelelő megoldási lehetőség nyújtásával meggátolható az adósságkezelési folyamat meg199

szakadása és esetleges megszüntetése, ami az Önkormányzat részéről nyújtott támogatás visszafizetését eredményezi. Az adósságkezelés lezárás során az adósságkezelés értékelését mind az adós háztartás, mind az adósságkezelési tanácsadó nézőpontjából el kell végezni. Megfelelőek és eredményesek voltak-e az alkalmazott módszerek, közvetítő technikák és sikerült-e az eladósodottságból kilábalni. A programban együttműködő partnerek elégedettségének mutatója a hátralékok csökkenését, megszűnését jelző adatok. Bár ez nem fedi teljesen a valóságot, mivel volt rá példa, hogy egy ügyfél sikeresen befejezte a programot és a következő évek valamelyikében egy másik típusú adóssággal kívánta a szolgáltatást igénybe venni. Az adósságkezelési szolgáltatás nem elixír, ami gyógyír minden helyzetre. A hátralékrendezés alapfeltétele a fizetőképesség, ha ez hiányzik, az adósság felszámolása puszta álom marad és folyamatosan csak halmozódik. Mivel még hosszú ideig lesznek olyan családok, melyeknél vagy az önrész fizetéséhez szükséges jövedelem, vagy a fizetési hajlandóság hiányzik, az eredmény nem lehet százszázalékos. Viszont most már vannak olyan jól képzett szakemberek, akik legjobb tudásuk szerint fognak rendelkezésére állni az őket felkeresők számára.

Kiss Józsefné: Kistérségi kilábalás A bihari kistérségben 29 település található. A fejlettebb térségekhez nem hasonlítható, az ország 40 leghalmozottabban hátrányos helyzetű térségei közé tartozik. A térséget átszelő 42-es és 47-es főútvonal könnyen elérhetővé teszi azokat a településeket melyek mellettük fekszenek. De azok a falvak melyek ezektől az utaktól távolabb fekszenek, még hátrányosabb helyzetben vannak. A közeli városokban, az ügyintézés a helyközi közlekedés miatt egész napokat is igényelhet. Ha általános jellemzőket kell megfogalmazni a következőket lehet kiemelni: - elszegényedett települések - magas munkanélküliség - a népesség állandó fogyása - elöregedett falvak 200

- az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók Ezt látva és tapasztalva, a települések vezetői igyekeztek minél nagyobb hangsúlyt fektetni a lakosság részére nyújtott szociális alapszolgáltatások /étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítő szolgáltatást, nappali ellátásokat/, valamint a a gyermekjóléti alapellátásokat /gyermekjóléti szolgáltatást, gyermekek alternatív napközbeni ellátását/ minél magasabb színvonalon történő nyújtására, és minden település lakosságához való eljuttatására. Ezért szervezték meg társulásban a feladatellátást a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásának fenntartásában, a három város Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Komádi vonzásával. A mi térségünk Biharkeresztes város vonzáskörzete, Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények néven. Sajnos térségünket is erősen sújtja a rendszerváltás óta súlyosbodó alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliség, és az ebből következő elszegényedés. A megyén belül a kilenc kistérség közül a munkanélküliségi ráta a Berettyóújfalui térségben a 4. legmagasabb . A Családsegítő Szolgálat családgondozói a „klasszikus” családgondozás keretein belül folyamatosan igyekeztek az elérhető legnagyobb és leghatékonyabb segítési módot megtalálni A háztartásokban jelentős arányban megjelenő, lakhatással összefüggő hátralékok problémájával Intézményünk dolgozói évek óta szembesülnek. A Bihar Fejlődéséért Egyesület elnökét és a leendő szakmai vezetőt, nagy lelkesedéssel hallgattam. Elképzelésüket és terveiket a lehetséges adósságkezeléssel kapcsolatosan. A megoldandó problémakört a mindennapi munka során mi már ismertük, de a nyújtható segítési lehetőségek köre korlátozott volt. Hiszen minden nap tapasztaltuk, hogy nő az eladósodott családok száma, uralkodóvá válik a reménytelenség, nincs segítség a gondok kezelésében, szükség van a szervezett és helyben elérhető segítségnyújtásra. A „Kistérségi kilábalás” program keretében első lépésként az adósságkezelő szakembereket kellett kiképezni. Erre ezt megelőzően nem kínálkozott esélye, lehetősége sem az önkormányzatoknak, sem az intézményeknek. Mindenki előtt ismert okokból, az utóbbi években nem volt pénz a képzésre. 201

A képzés megszervezése figyelemmel volt intézményünk működési rendjére, így nem jelentet akadályt munkatársaink rendszeres és folyamatos részvétele. Az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása melle hangsúlyt kapott a mentorok személyiségfejlesztése is. Munkatársaink sikeres csapatépítő tréningen vettek részt. A minden igényt kielégítő képzésnek és tréningnek köszönhetően egy összetartó egymás munkáját segítő ” csapat” várta az érdemi munka megkezdését, adósságkezelési tanácsadó végzettséggel, melyet a programnak köszönhetünk. A program része volt, hogy minden mentor, minden hónapban kapott egy feltöltő kártyát, mely nagymértékben megkönnyítette a kliensekkel, és a szolgáltatókkal való kapcsolattartást. A szolgáltatásunkat a következő településeken vehették igénybe a hátralékkal, adóssággal, megélhetési nehézségekkel küzdők: Biharkeresztes, Ártánd, Bojt, Told, Berekböszörmény, Nagykereki, Váncsod, Mezőpeterd, Kismarja. Miben lehettek partnerek a kiképzett mentorok?  Az eladósodás okainak felkutatása, rendszerezése.  Az adós saját háztartási erőforrásainak feltérképezése, az adósságcsökkentési támogatáshoz való hozzásegítést, az adósság konszolidálása.  A közüzemi szolgáltatás folyamatosságának elősegítése.  Az eladósodás megakadályozása, annak újratermelődésének mérséklése. Segíteni az adósság felszámolás eszközeinek igénybe vételét (adósságcsökkentési támogatás,a hitelezővel való részletfizetési megállapodás elősegítése,fogyasztási minták megismertetése, öngondoskodási képesség növelése, lakás mobilitási feladatok előmozdítása) Azokon a településeken ahol mi adósságkezelési szolgáltatást nyújtottunk az adósságkezelés legfontosabb célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, lakhatással kapcsolatos hátraléka miatt eladósodott és a lakhatás biztonságának elvesztésével fenyegetett adósok fizetőképességének helyreállítása, a lakhatás biztonságának megőrzése. További cél a hátralék halmozódásának megállítása, valamint a szolgáltatásból való kizárás veszélyének elhárítása, 202

szükség szerint a közüzemi szolgáltatásba való visszakapcsolás megteremtése. Az adósság felszámolásának eszköze, a hitelezővel való részletfizetési megállapodás elősegítése, a racionális és arányos fogyasztási minták megismertetése. Ha ezeket sikerült tisztázni, akkor különböző technikák jöhetnek szóba. Ezen technikák megválasztása a mentorok feladata. Ezért meghatározó a képzés minősége és gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a későbbi szakmai segítségkérés és kapás lehetősége. A hozzánk „tartozó” települések közül sajnos az önkormányzatok nem alkottak rendeletet az adósságkezelési szolgáltatásról, ezért ez az anyagi forrás nem állt rendelkezésére az adósoknak, nagymértékben megnehezítve ezzel a mentorok munkáját az adósságkezelés terén. A településeken más módszereket és eszközöket kellett alkalmazni. Igyekeztünk megelőzni a hátralék kialakulását, vagy meggátolni a szolgáltatásból való kikapcsolást. A mobilizálható saját erőforrások mellé az önkormányzatoktól átmeneti segélyt, lakásfenntartási támogatást igényeltek a mentorok. A szolgáltatóknál a védendő fogyasztói státuszt, vagy részletfizetést kezdeményezték. Közreműködtek az ügyintézésben, segítették a klienseket. Kérelmeket írtak, telefonáltak. Háztartási gazdálkodási tanácsadásokat adtak. Hiába a mentorok tudása, pontosan megtervezett munkája, ha a célcsoportnak nem áll rendelkezésére elegendő önerő, fizetési hajlandóság, és a hátralékosság, adósság újra termelődik. A program során nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk, melyeket később is jól tudunk hasznosítani. Sok öröm és sok keserűség is érte a mentorokat a program során. Öröm volt, ha az adósságrendezéssel megszűnt a szolgáltatásból való kizárás veszélye, ha ismét volt víz, villany a lakásban. Keserűen vették tudomásul, ha az általuk kijárt részleteket a kliensek nem fizették és ismét megjelent a „kikapcsolás réme”. A kliensek az adósságrendezés első eredményeit követően elhanyagolják a rendszeres havi számlák megfizetését, és nem tartják folyamatosan a kapcsolatot a tanácsadóval az utógondozás során, majd csak az újabb probléma felmerülésekor keresik fel a szolgálatunkat. Pedig a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás nagyon fontos kérdés minden szakaszban. 203

Az értékelésben mind az adós mind a szakember részéről értékelni kell az eredményeket, de a kudarcokat is. Meg kell vizsgálni mi miért volt hatásos, miért következtek be a kudarcok, mi lett volna célravezetőbb módszer. Tudjuk, hogy olyan térségben vállaltuk az adósságkezelési szolgáltatást, ahol a mélyszegénység sajnos még sokáig jelen lesz. Továbbra is lesznek családok, akik segítségre szorulnak. Még nagyobb összefogásra lenne szükség az önkormányzatok civilek és szakemberek háromszögében. Ez a program most véget ért, de megmaradnak a tapasztalatok, és itt maradnak a térségben a jól képzett adósságkezelő szakemberek.

Juhász Nikolett: Adósságkezelési esetleírások 1. eset: A település neve Biharkeresztes. Az egy háztartásban élő személyek száma 4, ebből 2 fő kiskorú. Egy 1 éves, és egy 6 éves kisfiúval élnek együtt a szülők. Az élettársak legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános. A család egyik fő jövedelmét a GYES és a családi pótlék adja ki, míg a család férfi tagja betanított munkásként, rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A család bevételeiből kiderül, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem a családban 33.000 Forint. A ház, amelyben élnek nem a sajátjuk, haszonélvezeti joggal élnek a 70 négyzetméteres lakásban. A család eddig még nem igényelte meg a lakásfenntartási támogatást, így azzal a bevételi forrással nem számoltak eddig. Rezsiköltségük, közös számolás alapján havonta körülbelül 24.000 Forint. Kéthavi villanyszámla elmaradásuk 26.400 Forint, és a tanácsadási időszakban a csatornadíj számlájukat sem intézték. Ennek a hátraléknak a mennyisége ismeretlen.

204

A Tanácsadási Naplóból kiderül, hogy a család összes bevétele 130.000 Forint, míg kiadása megközelítően 100.000 Forint havonta átlagosan. A problémákat az élettársak viszonya adja leginkább. A kapcsolatukban nem jelenik meg egymás segítése. A pénzt nem tudják megfelelően beosztani, aminek tartozások felhalmozása az eredménye. A tartozások a közműszolgáltatók felé és ismerősök felé. Az áramszolgáltató felé való tartozásukat leginkább az befolyásolta, hogy elszámoló számlán voltak, így nem a valós fogyasztás alapján fizettek minden hónapban. A problémák megoldására az önkormányzathoz fordultak lakásfenntartási támogatásért. Ezen kívül az áramszolgáltatóval részletfizetésben egyeztek meg a tartozásuk törlesztéséért. A tartozásmentes fogyasztásért az áramszolgáltató felé jelezve lett, hogy a család minden hónapban jelzi az aktuális fogyasztását. A háztartásban a segítséget a háztartási napló vezetése jelentette, hogy mikor, mire, mennyit költenek. A tanácsadó leírásából kitűnik, hogy a tartozásokat kezdik szépen törleszteni, azonban a tudatos vásárlás hiánya még mindig problémát jelent a család számára, aminek köszönhetően a tanácsadói időszakban is újabb tartozást halmoztak fel. 2. eset: Település neve Biharkeresztes. A háztartásban egy fő él. Az asszony a 8 általánost nem fejezte be, ezen kívül analfabéta. Öregségi nyugdíjból él, havi bevétele 27.000 Forint. Helyzetét nehezíti egészségügyi állapota. Az asszony magas vérnyomással küzd, és szívbeteg. Lakásfenntartási támogatásban nem részesül, otthona egy komfort nélküli 50 négyzetméteres lakás, aminek a Biharkeresztesi Városi Önkormányzat a tulajdonosa.

205

Az Esetnaplóból kiderül, hogy az asszony kiadási havonta megközelítőleg 34.000 Forint, mely meghaladja havi bevételét. Vízellátással nem rendelkezik, fával tüzel, és rezsóval főz. Tartozása a hulladékgazdálkodási közüzem illetve az áramszolgáltató felé van. A Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. felé már 2010 óta van tartozása, összesen körülbelül 60.000 Ft. Az E-on felé 2011 óta tartozik, ez az összeg 24.000 Ft. Az asszonynak a tartozások rendezésében nem motivált, idős kora, betegsége és iskolázatlansága is nehezíti az együttműködést a tanácsadóval. A hölgy egészségügyi problémái és alacsony jövedelme eredményezi leginkább a problémát. A gyógyszerek kiváltás, az étkezés és a közüzemi díjak befizetése között választania kell, mivel nem elég a jövedelme. Az eset felvétele közben kórházi ellátásra is szorult, ami nehezítette a hátralékok kiegyenlítését. Az áramszolgáltató felé kérvényezve lett, hogy a tartozás rendezése érdekében részletfizetési lehetőséget kapjon a kliens. Ezen felül kérvényezve lett, hogy minden hónapban az aktuális óraállás után fizessen a hölgy. Úgy tűnik a szemétszállítási díj hátralékkal nem is foglalkoztak, hiszen annak rendezése lehetetlennek tűnik ekkora bevételből. A hölgy az ebédet önkormányzati segítséggel oldja meg, bizonyos összeg fejében. A díj felemelése azonban lehetetlenné tette, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vegye, így élelmezése is nehezebbé vált. Legtöbbször az asszony nem váltja ki a gyógyszereit, mivel nincsen rá pénze. Ennek eredményeképpen többször kerül kórházba, amely a napi rutint, és a hátralékok kiegyenlítését is nehezíti. Az asszonynak villany rezsója van, amely energiatakarékosság szempontjából nem megfelelő, de nincs pénze gázpalack megvételére.

206

3. eset: Település neve Biharkeresztes. A háztartásban két fő él együtt. A házastársaknak nincs meg a 8 általános végzettségük. Mindketten szociális támogatásból élnek. Az asszony egészségügyi állapota rossznak mondható. A család havi bevétele 69.000 Forint. A lakás komfort nélküli, saját tulajdonban van. A ház 3 generációnak ad otthont, közös mérőórákkal, közös hátralékokkal. Az Estenaplóból kitűnik, hogy a család kiadása összesen havonta körülbelül 80.000 Forint. Ebből 35.000 Forint a rezsiköltés, amit igyekeznek a 3 család között elosztani. Lakásfenntartási támogatásban nem részesülnek. A család az áramszolgáltató felé tartozik, 2 havi elmaradásuk 41.000 Forint. A problémát az jelenti, hogy a lakásban közösen lakó, közösen fogyasztó rokonok nem járulnak hozzá a rezsi fizetéséhez. A kliens nevén vannak a mérőórák, így a hátralékok is. Az áramszolgáltatónál felgyűlt 2 havi tartozásuk, és a hátralékok folyamatos keletkezése miatt a szolgáltató a szolgáltatásból kizárással fenyegetőzik. Az asszony egészségügyi állapota, a gyógyszeres kezelés és a kórházi látogatások is megterhelőek anyagilag a család számára. Az együtt élők körében csupán kliensünk és felesége motivált a hátralékok kiegyenlítésében. Az E-on a részletfizetési lehetőséget nem adta meg, mivel ebben az évben már nem ez az első igénylésük. Önkormányzati segítséget sikerült kérni a ház karbantartásával kapcsolatban, és miután az áramszolgáltató felé nem sikerült megoldani a hátralék kiegyenlítését, és a hátralék csak gyarapodott, végül az E-on megengedte a részletekben való befizetést.

207

4. eset Település neve Biharkeresztes. A vizsgált háztartásban 4 fő él, ebből 1 fő kiskorú. A család felnőtt tagjai közül két főnek 8 általános iskolai végzettsége van, a nagykorú gyermeknek szakmunkásképző a legmagasabb iskolai végzettsége. A család felnőtt tagjai közül egyiknek sincs állandó munkája, és ebből származó állandó jövedelme. A 4 fős család összes bevétele 97.000 Forint havonta, mely családi pótlékból, és Munkaügyi Központ által megítélt munkanélküli támogatásból áll. Tehát az egy főre jutó nettó jövedelem a vizsgált családban 21.000 Forint. Lakásfenntartási támogatásban részesülnek, mely támogatási összeg- 6900 Forint- a vízmű szolgáltatóhoz megy. A lakás saját tulajdonukban van. A rezsiköltség és a mindennapi költségek együtt, tehát a háztartás kiadása havonta megközelítőleg 106.000 Forint. A gázszolgáltatással kapcsolatban keletkezett 2 hónapos hátralék okoz problémát a család számára. A tartozás öszszege 42.000 Forint. A tanácsadás alkalmával a család egy háztartási naplót vezetett, amely segítségével tudatosabban oszthatják be a havi állandó bevételt. Ezen kívül a gázszolgáltatóval egyeztetve sikerült részletfizetési lehetőséget kérni a hátralékok kifizetésére. A család problémáinak gyökerét a munkanélküliség jelenti. Amennyiben sikerülne elhelyezkedni a munkaképes családtagoknak, úgy valószínűsíthető, hogy anyagi helyzetük is helyreállna. 5. eset: Település neve Biharkeresztes. A vizsgált háztartásban egy fő él. Az asszony elvégezte a 8 általános iskolát, jelenleg aktív korúak szociális ellátásában részesül, mely az egyetlen bevételi forrása. Ez havonta 22.800 Forintot jelent. 208

Saját tulajdonú, 100 négyzetméteres házban lakik, ahol vegyes tüzelésű kazánnal fűt, és gázpalackkal főz. Meleg víz szolgáltatás nincs a lakásban, a vízszolgáltatásból ki van zárva a háztartás. Átlagban 26.000 Forint kiadással rendelkezik a háztartás. Lakásfenntartási támogatásban részesül a hölgy, havonta 4100 Forint, melyet a Hulladékkezelési Kft-nek utalnak. Jelenleg az áramszolgáltató, a vízmű és a hulladékgazdálkodó felé gyűltek fel hátralékok. Az E-on felé 3 havi tartozás, 32.000 Forint, a Vízmű felé 4 havi tartozás, 10000 Forint, és a Hulladékgazdálkodó Kft felé 2 havi számlatartozása van az asszonynak, mely 3000 Forintot jelent. Az alacsony bevétel mellett az asszony egészségügyi állapota is nehezíti a helyzetet. Korházi kezelések, gyógyszerek megvásárlása nagyban megnehezíti a hölgy megélhetését. Alkohol problémákkal is küzd. A tartozások a szolgáltatóknál régebben keletkeztek, mikor még hárman laktak a lakásban, így a fogyasztásban ez meg is látszott. A hátralék azóta tolva van, hónapról hónapra. Elsődleges feladat a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvétel volt, hogy a kikapcsolásokat elkerüljék. Az áramszolgáltatótól részletfizetési lehetőséget kértek, és előrefizetős mérőórát igényeltek. Mivel a lakásban kicsi a komfort, így csak az alapvető dolgok működtetésére kell áramot felhasználni. A Vízmű Szolgáltatóval egyeztetve sikerült 5 havi részletfizetést igényelni a hátralékok törlesztése érdekében. Mivel a hölgy egyedül él, kevés jövedelemből, így a részletfizetés sem megoldás problémájára, hiszen a megélhetését, és a rezsi költségeket alapból nem fedezi a havi bevétel. A részletfizetési próbálkozások csupán időnként működnek, de akadoznak.

209

6. eset: Település neve Biharkeresztes. A háztartásban két fő él, ebből egy fő kiskorú. Az anya elvégezte a 8 általánost, a családot GYES-ből és családi pótlékból tartja fenn. A háztartás összes bevétele havonta 42.000 Forint. A lakás, amiben élnek nem saját tulajdon, szívességi használat jogcímén élnek otthonukban. Lakásfenntartási támogatásban nem részesülnek. A lakásban fával tüzelnek, ami a hideg hónapokban nagy kiadással jár a családnak. A család kiadásai megközelítőleg 25000 Forint. Jelenleg az áramszolgáltató felé 2 havi elmaradásuk miatt keresték fel a tanácsadó segítségét. 18.000 Forint tartozást halmoztak fel. A tanácsadás, háztartási napló vezetésén kívül a szolgáltatóval is sikerült felvenni a kapcsolatot részletfizetési lehetőség megkérésére. A részletfizetés akadozik, a gyermekét egyedül nevelő anya sok nehézségbe ütközik, gyermek megbetegedés, iskoláztatása, tüzelő megvásárlása miatt akadozik a sikeresen megkért részletfizetés az áramszolgáltató felé. 7. eset: Település neve Újiráz. A háztartásban együtt élők száma 5. Ebből 4 kiskorú gyermek van. A gyerekeket egyedül nevelő anya legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkásképző, varrónő a szakmája. Jelenleg közmunkás, a családot családi pótlékból és a közmunkáért kapott összegből tartja fenn. Havi nettó összbevétele a családnak 130.000 Forint. Saját tulajdonú, 100 négyzetméteres házban élnek. Részesülnek lakásfenntartási támogatásban, melynek összege 8600 Forint. Havonta a rezsi költségekkel, és a mindennapi kiadásokkal együtt a család kiadása körülbelül 90.000 Forint. 210

Hátralékkal jelenleg nem rendelkezik a háztartás. Problémájuk abból fakad, hogy lakáscélú pénzintézeti hitelük van, aminek a havi törlesztő részlete 15.000 Forint. Az apa a hitel felvétele után elhagyta a családot, így egy fizetésből, és önkormányzati támogatással kell az asszonynak fenntartania a családot. Az anyának és nagyobbik fiának egészségügyi problémájuk van, így a gyógyszerek, és a kezelések is nehezítik helyzetüket. 8. eset: A település neve Újiráz. A család két tagból áll, ebből egy fő kiskorú. Az asszony megözvegyült, és jelenleg egyedül neveli gyermekét. A 8 általános iskolát elvégezte a hölgy, jelenleg munkanélküli támogatásban részesül, illetve családi pótlékból és árvasági ellátásból élnek. A család nettó havi bevétele 68.000 Forint. Haszonélvezeti joggal élnek otthonukban, lakásfenntartási támogatásban részesülnek, melynek összege 5700 Forint. A család kiadásai 55.000 Forint körül mozog megközelítőleg havonta. A háztartás nem rendelkezik közüzemi tartozással, azonban 2011 novemberétől örökösödési illeték megfizetésére kötelezték a családot, melynek összege 66.000 Forint, 6 havi részletben. Ezen kívül jogosulatlanul igénybevett energiatámogatás visszafizetésére kötelezték a családot 2011-ben, 85.000 Forint értékben 12 havi részletben. A család betéti társaságuk felszámolásával kapcsolatos költségek 187.000 Forint, melynek részletfizetési kérelme még folyamatban van. A cél az örökösödési adó, illetve az energiatámogatás részleteinek folyamatos fizetése. A betéti társaság felszámolását felfüggesztette a család, és egy újabb vállalkozás indításába kezdett, ezzel is esetlegesen növelve a család bevételi forrását. 211

9. eset: A település neve Bojt. Az egy háztartásban élő személyek száma 6, ebből 4 fő kiskorú. Egy 15 éves fiúgyerekkel, illetve 13 éves, 10 éves és 4 éves kislányaikkal élnek együtt a szülők. A házastársak legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános. Az anya jövedelmét a GYES és a családi pótlék teszi ki, míg az apa a jövedelmét hosszú távú, közcélú foglalkoztatás során szerzi. A család bevételei alapján kiderül, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem 20.100 Ft a családban. A 100 négyzetméteres ház, amelyben élnek, a saját tulajdonukban van. Az ok, amely miatt igénybe vették a támogatást, hogy több közüzemi szolgáltató felé is hátralékuk keletkezett. A család egy éven keresztül igényelte a lakásfenntartási támogatást, melynek összege 9100 forint volt havonta. Ezt követően idén újra igényelték a támogatást, meg is kapták, havonta 9500 forintot. A rezsiköltségek körülbelül 14 ezer forintot tesznek ki, de ebben nincs benne a gázszolgáltató díja. A családnak több helyen tartozása keletkezett. A tanácsadási időszakban az áramszolgáltató felé 605.253 Ft, a gázszolgáltató felé 134.723 Ft, míg a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Zrt. felé 20.733 Ft tartozása volt a családnak. Mint azt a Tanácsadási Naplóból is megtudhatjuk, a család összbevétele havonta 120.600 forint, míg a rezsiköltségeken kívüli kiadások mintegy 120.000 forintra rúgnak. A hátralékok kialakulásának okaként a munkalehetőségek hiányát nevezték meg, valamint egy családon belüli halálesethez kapcsolódó költségeket. Főként a gázszolgáltató felé felhalmozott összeg miatt igényelték a támogatást, mivel az már a végrehajtást megelőző szakaszban volt. A támogatást megkapták és rendszeresen, időben befizetik a meghatározott összeget. A család kölcsönt szeretett volna felvenni, hogy rendezze az áramszolgáltató felé a tartozását, azonban nem kapta meg. Majd amikor egy kisebb ösz212

szeget töltött fel a villanyórára, akkor kiderült, hogy az áram-tartozás 95.000 Ft. Az ügyfélszolgálat munkatársa többször is megerősítette ezt az információt, így a 600.000 Ft helyett 95.000 forintra csökkent a tartozás ismeretlen okokból. A tanácsadó leírásából kiderül, hogy a család szépen, rendszeresen törleszti a tartozásokat és igyekeznek spórolni az áram használatával is. 10. eset: A település neve Bojt. Az egy háztartásban élők száma 7, melyből 5 fő kiskorú. A családban 5 fiúgyermek él együtt a szülőkkel, egy 10 éves, egy 9 éves, egy 7 éves, egy 6 éves és egy 4 éves. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános. Az anya jövedelmét a gyermeknevelési támogatásból és a családi pótlékból szerzi, míg férje közcélú foglalkoztatottként dolgozik. A család bevételeiből megtudhatjuk, hogy a családban az egy főre jutó nettó jövedelem 21.385 Ft. A család egy 72 négyzetméteres, saját tulajdonú házban él. Már igényelték a lakásfenntartási támogatást és évente meg is hosszabbítják. Ennek összege havi 8700 Ft. A rezsiköltség összege a számolások alapján havonta 16.800 forint, de ebben még a fűtés és a gázpalack ára nincs benne. A tanácsadási időszakban 208.215 Ft áramszámla tartozásuk volt, ennek keletkezési időszaka 2009 augusztusa óta tart, 30 hónapot foglal magába. A Tanácsadási Naplóból kiderül, hogy a család havonta 149.700 forintból él és a kiadási oldalon a rezsiköltségeken kívül még további 94.000 Ft egyéb kiadás és 70.000 Ft hitel áll. A hátralék kialakulásának okaként a munkanélküliséget és a munkalehetőségek hiányát nevezték meg. A család nem sokat tesz azért, hogy energiatakarékosan éljenek, mivel egész nap zenét hallgatnak és a villany is állandóan fel van 213

kapcsolva, még nappal is. A hátralékrendezésre részletfizetést akartak kérni, de míg az áramszolgáltató nem szerelhetett fel előrefizetős mérőórát, addig nem adta ezt meg. A család ezt először nem akarta, de mikor már csak gyertyával tudtak világítani, belementek és felszerelték az órát. Mint az a tanácsadó írásából is kiderült, kezdetben közömbösek voltak a hátralékrendezés szempontjából, de később ez pozitív irányba változott. Végül 12 hónapra megkapták a részletfizetést, ami 109.000 Ft tartozás egyenlítéséről szólt. Azóta a probléma rendeződni látszik. 11. eset: A település neve Bojt. Az egy háztartásban élő személyek száma 3, ebből egy fő kiskorú. A 15 éves fiúgyermekükkel élnek együtt a szülők. A házastársak legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános. Mind a két szülő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, jövedelmük ebből származik. A családban az egy főre jutó nettó jövedelem 26.766 Ft. Az 50 négyzetméteres ház, amelyben laknak, a saját tulajdonukban van. A család már részesül lakásfenntartási támogatásban, ugyanis az E-ON áramszolgáltató felé hátralékuk van és ennek okán igénybe is vették. Ennek havi összege 5700 Ft. A család rezsiköltsége havonta 9700 Ft, de ebben a fűtés és a gázpalack nincsen benne. A családnak 103.000 Ft tartozása van az áramszolgáltató felé, mely összeg 10 hónap alatt keletkezett. Igyekeznek energiatakarékos életvitelt folytatni, ezért csak szükség esetén kapcsolják fel a villanyt. A kiadásokat tekintve kiderül, hogy a rezsiköltségek mellett további majdnem 70.000 Ft kiadás van minden hónapban. A havi bevétele a családnak 80.300 Ft. A hátralék keletkezésének oka egy személyi kölcsön volt, melyet az apa édesapjának halálakor kellett felvennie a családnak, és amelyet havonta 18.500 Ft összeggel törlesztettek. 214

A hátralék kiegyenlítésére részletfizetést kértek, amelyet meg is kaptak, azonban a család továbbra sem tudja kifizetni a havi számlákat. A lakásfenntartási támogatás az EON-hoz van utalva a tartozás törlesztésére. Azután a Hulladékgazdálkodástól is érkezett levél hátralékról. A család úgy érzi, nem jutnak ki ebből a gödörből. Azóta a férj közcélú foglalkoztatásban van és a további lépésekről vele tárgyalt a tanácsadó. Már bánják, hogy korábban elhanyagolták és nem fizették rendesen a csekkeket 12. eset: A település neve Bojt. Az egy háztartásban élők száma 8, ebből kiskorú 6 fő. Az élettársak egy 14 éves és egy 5 éves fiúgyermekkel, valamint egy 12 éves, két 11 éves (ikrek) és egy 10 éves kislányaikkal élnek együtt. Az apa jövedelmét foglalkoztatást helyettesítő támogatásból szerzi, míg az anya az anyasági támogatásból és a családi pótlékból. A család bevételei alapján kirajzolódik, hogy az egy főre eső nettó jövedelem 18.768 Ft. Egy 70 négyzetméteres házban élnek, mely a saját tulajdonukban van. A család már igényelt lakásfenntartási támogatást, melynek összege havonta 7900 Ft. A család rezsiköltségei 16.540 Ft, amiben nincs benne a fűtés és gázpalack ára, valamint a Tigáz szolgáltatásából ki vannak zárva, a víz esetében pedig egy szűkítő van felszerelve. A Tigáz-nál 126.484 Ft hátralékuk keletkezett, míg a vízműnél 63.000 Ft, melyet 2009 óta halmoztak fel. Kiderül a Tanácsadási Naplóból, hogy havi 150.000 Ft-ból élnek, és a rezsiköltségek mellett további majdnem 100.000 Ft értékű kiadásaik vannak. A hátralék kialakulásának okaként az apa a munkanélküliséget nevezte meg, azonban elmondható, hogy a háztartás energiafelhasználásában nem takarékoskodnak, ugyanis 215

nappal is égetik a villanyt, mivel több helységben sem húzzák fel a redőnyt napközben, így a természetes napfény helyett villanyt használnak, valamint emellett a TV és a rádió is egész nap szól. A tanácsadó jegyzetei alapján megtudhatjuk, hogy a család ugyan egyszerűen él, azonban az alapvető szükségletek kielégítése megvalósul. A közüzemi díjakat is rendesen tudná fizetni a család, azonban az anya pénzfelhasználása felelőtlen, így alakult ki a sok hátralék. Az apa nevetett a végrehajtásról szóló felszólító levél hallatán és úgy véli, mivel nincs semmije, nem is tudnak mit elvenni tőle, legfeljebb leültetik érte. Azóta a vízmű felé rendezte a tartozásait a család, leszerelték a szűkítőt is és kérvényezik, hogy a támogatást ezentúl a gázszolgáltatóhoz utalják. 13. eset: A település neve Bojt. Az egy háztartásban élők száma 1 fő, aki özvegyként egyedül él. Iskolai végzettségét tekintve 4. általánost végezte el. Havi jövedelmét az időskorúak járadéka teszi ki, valamint az általa igényelt lakásfenntartási járadék. Így a háztartás havi összbevétele és az egy főre jutó nettó jövedelem 30.675 forint. 100 négyzetméteres, saját tulajdonban levő házban él. Már igényelt lakásfenntartási támogatást, melynek havi összege 3600 Ft. A lakás fenntartásához kapcsolódó költségek havonta 10.600 Ft tesznek ki. A tanácsadás idején a Bihari Hulladékgazdálkodás felé van tartozása, mintegy 50.000 Ft, melyet 2009 óta halmozott fel. Ezen kiadás mellett további 20.000 Ft kiadása van, mely egy személyi kölcsön törlesztő részletét is tartalmazza, melyet az unokája segítésére vett fel.

216

Nem figyel az energiatakarékosságra, ugyanis egyedül és sokat felejt, sokszor égve felejti a villanyt, egész nap megy a TV és a villanybojler is nagyon régi a házban. A probléma és a hátralék kialakulásának oka, hogy nem hajlandó fizetni ezért a szolgáltatásért, mert ő a „kukába” nem tesz szemetet. A szemetet a kályhába égeti, így nem fogadja el, hogy ezért fizetnie kell. A néni családja elzárkózik ebben az ügyben, nem hajlandóak segíteni, hiába kért segítséget. Mint azt a tanácsadó feljegyzéseiből megtudhatjuk, végül sikerült együttműködésre bírni a nénit, a támogatásból rendezni kezdte a hátralékot, azonban így sem tudja rendesen fizetni a havi/negyedéves számlákat, így jelentősen még nem csökkent az adóssága. 14. eset: A település neve Komádi. Az egy háztartásban élők száma 4 fő, ebből 1 fő kiskorú. Az egyik gyermek már betöltötte a 18. életévét, másik viszont még 15 éves, mind a ketten fiúk. A családfő jövedelmét szociális ellátás adja, míg az anya jövedelmét foglalkoztatást helyettesítő támogatásból szerzi. A család bevételei alapján elmondható, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem 25.056 Ft. A 96 négyzetméteres ház, amelyben a család él, a saját tulajdonukban van. A család, mint bevételi forrást, a lakásfenntartási támogatást is magáénak tudhatja. Ez havi 4600 forintot jelent. A rezsiköltségek majdnem 50.000 forintot tesznek ki minden hónapban. Elmaradásuk az áramszolgáltatónál van, 91.974 Ft, melyet minél előbb rendezni szeretnének. A Tanácsadási Naplóból kiderül, hogy havi 100.225 forintból élnek és a rezsiköltségek mellett további körülbelül 73.000 Ft összegű kiadásuk van még, melyben egy személyi kölcsön részlete is benne van. 217

A tartozás felhalmozódásának legfőbb okai a jövedelemhiány, a munkanélküliség és a betegség. Azonban igyekeznek takarékosabb energiafelhasználást megvalósítani és plusz jövedelemhez jutni. A tanácsadást követően együttműködést mutattak és azóta is rendszeresen, minden hónapban befizették a csekkeket és az önrészt, és az erről szóló csekkeket be is mutatták. 15. eset A település neve Komádi. Az egy háztartásban élők száma 1 fő, nagykorú, 26 éves. Nőtlen férfi, aki jövedelmét a foglalkoztatást helyettesítő támogatás teszi ki. A Tanácsadási Napló alapján kitűnik, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem és a háztartás összbevétele 22.800 Ft havonta. A lakás, amelyben él, nem a sajátja, egy bérelt lakás, 50 négyzetméter nagyságú. Már igénybe vette a lakásfenntartási támogatást, azonban ennek a havi összege ismeretlen. A lakás fenntartásához kapcsolódó költségek havonta 20.800 forintot tesznek ki és ebben nincs benne a víz, amit folyosóról hord be. Ezeken kívül még egy 40.000 forintnyi további kiadása van, mely főként az alapvető élelmiszerek megvásárlásra kell. Míg a bevétel összesen 22.800 Ft. Nem tud energiatakarékos életvitelt folytatni, ugyanis nem tud ehhez szükséges eszközöket vásárolni. Az elmaradásokat vizsgálva megfigyelhető, hogy az áramszolgáltatónál halmozott fel egy hátralékot. Ez az összeg 74.768 Ft, melyet egy éves elszámoló számlaként kapott és nem tudott kifizetni. Mindenképpen szeretné rendezni a hátralékot és semmiképp sem szeretné, ha újra kialakulna ez a helyzet. Ahhoz, hogy rendezni tudja az adósságot, munkát keres és bármit el is vállal. 218

A tanácsadó leírásai alapján kiderül, hogy az áramtartozás kiegyenlítéséhez szükséges részletfizetésre megkapta az engedélyt, 75%-t az E-ON fizet, a többi 25% pedig önerőt igényel. Azóta a támogatási megállapodást aláírták, és az önrész befizetését igazoló csekket pedig rendszeresen bemutatta. 16. eset: A település neve Komádi. Az egy háztartásban élő személyek szám 3, melyből 1 fő a kiskorú. Egy 13 éves lány, aki unokaként él együtt a két felnőttel. A házastársak legmagasabb iskola végezettségét tekintve csak az egyik főről van információ. A férfi végzettsége szakmunkás, mezőgazdasági gépkezelő, az nő végzettsége ismeretlen. A család a jövedelmét szociális járadékokból szerzi, mindkét fő esetében. Ezek alapján kiderül, hogy a családban az egy főre jutó nettó jövedelem 22.067 Ft. Egy 80 négyzetméteres házban élnek, mely a család saját tulajdonában van. A rezsiköltségek a közös számolások alapján havonta 46.400 forintba kerülnek. A családnak két szolgáltató felé is tartozása van. Az egyik az áramszolgáltató, aki felé 229.340 Ft hátralék van az éves elszámoló számla miatt, míg a víz hátralékot 6 hónap alatt halmozták fel, 55.980 forintot. Mint az a naplóból kiderül a háztartás összbevétele 66.200 Ft havonta, míg a kiadások a rezsiköltségeken kívül havonta 86.000 forintra rúgnak, ebben főként az élelmiszer és egy hiteltörlesztő részlete van benne. A hátralék keletkezésének okaként a jövedelemhiány, a munkanélküliség és a betegség lett megjelölve, de emellett probléma volt, hogy a gyermek szülei alkalmatlanok voltak arra, hogy a gyereküket ellássák, és így a nagyszülőknek kell nevelni. Nincsenek energiatakarékos eszközeik, így nem tudnak ezekkel élni, azonban szeretnék rendezni a tartozásukat 219

minél hamarabb, és szeretnék elkerülni további tartozás felhalmozását és plusz jövedelemszerzési forrást keresni. A tanácsadó feljegyzéseiből kiderül, hogy az áramösszeg törlesztésére 12 hónapos részletfizetést kaptak, melyben 25% az önerő, a többit a szolgáltató fizeti. A víz tekintetében 6 hónapos részletfizetést kaptak, ugyanúgy 25% önerővel. Azóta minden hónapban rendszeresen bemutatták az önerő befizetéséről szóló csekket, az ügy így folyamatban lévőnek és megoldottnak tekinthető. 17. eset: Település neve Körösszakál. A vizsgált háztartásban öt családtag él együtt, ebből két fő kiskorú. A harmadik gyermek már nagykorúnak számít, azonban munka nélkül, eltartott a családban. A felnőtt családtagoknak megvan a 8 általános iskolai végzettsége, a két szülő közfoglalkoztatott. A család szociális segély jövedelemmel is rendelkezik. A nettó egy főre jutó jövedelem 24.000 Forint. 90 négyzetméteres bérelt lakásban élnek, ahol fával tüzelnek. Lakásfenntartási támogatásban részesülnek, az összeget havonta az áramszolgáltatónak utalják, havonta 5000 Forintot. A család rezsiköltsége havonta 20.000 Forintra rúg, egyéb, a megélhetéshez szükséges kiadásaik 60.000 Forint körül mozognak. A háztartás ki van zárva a Vízmű Zrt. szolgáltatásaiból, illetve a gázszolgáltatásból is. A család több tartozást is felhalmozott évek óta. Az E-on szolgáltatónak 1 éves tartozása 300.000 Forintot tesz ki. A TIGÁZ Zrt.-nek 4 éve tartoznak 180.000 Forinttal, míg a Vízmű Zrt.-nek 1 éves tartozásuk 70.000 Forint. A közműszolgáltatókon kívül pénzintézet felé 3.000.000 Forinttal tartoznak, az esetleírásból nem derül ki, hogy mi220

lyen jellegű a tartozás, és havonta milyen megterhelést jelent ez a családnak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a településen a közmunka programon kívül nincs munkalehetőség, ami a jövedelmek növelését akadályozza, lehetetleníti el. A cél a közüzemi számlák folyamatos törlesztése, részletekben. A TIGÁZ szolgáltatónál részletfizetési lehetőséget kértek meg a családnak. A törlesztés azonban még így sem látszik megoldottnak, hiszen a mindennapi megélhetés elviszi a család jövedelmének jó részét, a rezsiköltségek, és a további tartozások elkerülése a jövedelem másik részét emészti fel. A tartozások kiegyenlítésére már nem marad szabad összeg, mindamellett a pénzintézeti nagy összegű tartozást már-már figyelmen kívül is hagyják, hiszen arra már végképp nem marad a családnak pénze. A választás egyszerű, vagy a mindennapi szűkös megélhetés, vagy a közüzemi tartozások kiegyenlítése, vagy a hitel rendezése, ami az otthonuk megtartását jelentheti. 18. eset: A település neve Körösszakál. A család három tagból áll. A gyermekeit egyedül nevelő anya két kiskorú gyermekkel. Az asszony részt vesz a közmunka programban, és a családi jövedelemhez még szociális segély adódik hozzá. A család bevétele így összesen havonta 96.000 Forintot jelent. Saját tulajdonú lakásukban élnek, ahol fával tüzelnek. Lakástámogatásban részesül a háztartás, a havonta 6200 Forint plusz bevételt az áramszolgáltatónak utalják. A család rezsi költsége havonta körülbelül 49.000 Forint, illetve bevallásuk szerint 56.000 Forintot költenek a megélhetésükre havonta, rezsin kívül. Az E-on szolgáltatóhoz 3 havi elmaradással tartoznak, ami 52.000 Forintot jelent, ezen kívül az E-on gázszolgáltatónak 1 havi elmaradással tartoznak, ami 20.000 Forint. A szemétszállítási díjjal 1 éves elmaradásban van a család, 221

ami 22.000 Forintot jelent, míg a vízműnél 7.200 Forintos tartozásuk van, ez egy negyed éve startozás felhalmozását jelenti. A közüzemi tartozásokon kívül a család jövedelmét személyi kölcsönük is megcsappantja, ami havonta 20.000 Forint kiadást jelent. A szolgáltatókkal nem kellett már felvenni a kapcsolatot, hiszen a részletfizetés már meg lett kérve a tartozások tisztázása végett. A problémát az apa hiánya jelenti, aki semmilyen formában nem segít családjának. A tanácsadás tehát a peres megoldásban segített leginkább, amikor a családfőt bírósági úton kell kötelezni családja anyagi megsegítésére. A család célja a mindennapi megélhetés, étkeztetés, iskoláztatás megoldása, sajnálatos módon a tartozások rendezésére nem áll lehetőségük. 19. eset: Település neve Körösszakál. A családban, a 4 kiskorú mellett egy elvált, érettségizett asszony él, a tanácsadó leírása szerint mélyszegénységben. Családi pótlékból, és szociális járadékból élnek, ami 47.000 Forint bevételt jelent. 72 négyzetméteres házban élnek, ahol fával tüzelnek, és a villanyszolgáltatásból ki vannak zárva. 6700 Forint lakásfenntartási támogatásban részesülnek. A rezsiköltségük összesen 30.000 Forint, míg élelmezésre, és gyógyszerekre 32.000 Forintot költenek átlagban egy hónapban. Több éves tartozásuk van az áramszolgáltató felé, ami 200.000 Forintos tartozást jelent. A Vízmű felé 33.000 Forinttal tartoznak, ezt az összeget 2010 óta halmozták fel. A család jelzáloghitellel rendelkezik, mely a lakásukat terheli. Ez az összeg összesen 800.000 Forint. Személyi hitelüket, melyet sikeresen megigényeltek, már évek óta nem tudják törleszteni. Ennek részletei ismeretle222

nek, az esetnaplóból nem derül ki a tartozás összege, vagy futamideje. Az E-on felé tartozásukkal keresték fel tanácsadónkat, igényük szerint kártyás órát szereltetnének fel, mérés céljából, fogyasztás alapján. Mivel azonban önerejükből nem tudják kifizetni az áramszolgáltató felé a tartozásukat, így ez a projekt nem sikerült. A vízművel viszont sikerült megegyezni, a család tartozására sikerült részletfizetési lehetőséget kérni. 20. eset: Település neve Berekböszörmény. A vizsgált háztartásban egy fő él. Az asszony a 8 általánost befejezte, jelenleg öregségi nyugdíjban részesül, ami 65.000 Forintot jelent. Ez a háztartás összes bevételét adja. A háztartás részesül lakásfenntartási támogatásban, ami havonta 4200 Forint. Ezt az összeget az áramszolgáltatónak utalják. Az asszony rezsiköltsége 36.000 Forint, élelmiszerre és gyógyszerekre 28.000 Forintot költ. Ez azt jelenti, hogy a bevétel és a kiadások fedésben vannak, szabad pénzzel nem rendelkezik a háztartás. Az asszony a Hajdú-Bihar megyei Vízműnek tartozik. Tartozása 9 hónapnyi hátralékot tartalmaz, ami 62.000 Forint. A tanácsadás alkalmaival a vízmű szolgáltatóval vették fel a kapcsolatot, részletfizetési lehetőséget kérve. A problémát az alacsony jövedelem adja. A kiadások fedezése mellett a törlesztésre már nem marad pénze az aszszonynak.

223

224