Kistérségi Gyerekesély Stratégia

Kistérségi Gyerekesély Stratégia

TÁMOP-5.2.3-A-11/1-2011-0003 http://www.gyerekesely-delzselic.hu/ Szigetvár 2013.

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER

Tartalomjegyzék Preambulum Előszó 1. A kistérségi gyermekesély program és stratégiájának kapcsolódása más stratégiákhoz, akciótervekhez 1.1. Kapcsolódás a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti stratégiához 1.2. Kapcsolódás a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiához 1.3. Kapcsolódás más térségi stratégiákhoz, akciótervekhez 2. Helyzetelemzés 2.1. A Szigetvári kistérség földrajzi elhelyezkedése 2.2. Településszerkezet, lakáskörülmények 2.3. Közlekedés 2.4. Demográfiai jellemzők 2.5. Foglalkoztatás, munkanélküliség 2.6. Oktatás 2.7 Szociális intézményi ellátottság 3. A kistérségi Gyerekesély Stratégia helyzetelemzésen alapuló beavatkozási / fejlesztési területei 3.1. Korai képességgondozás 3.2. Iskolai szociális munka 3.3. Közösségi gazdálkodás 4. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia Cselekvési Terve 4.1. Korai képességgondozás 4.2. Iskolai szociális munka 4.3. Közösségi gazdálkodás 5. A stratégia társadalmasításának folyamata 6. Fenntarthatóság - Források

Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 1


Preambulum

A Szigetvári Kistérség gyerekesély stratégiájának aláíró elkötelezik magukat, hogy munkájuk és mindennapi tevékenységeik során elősegítik a szegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentését, és törekednek a szegénység és a társadalmi kirekesztődés újratermelődési mechanizmusainak megszakítására. Kötelezik magukat arra, hogy az együttműködnek minden olyan szereplővel, akik a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia céljainak és horizontális prioritásainak érvényesítésére törekszik a kistérségben, a gyerekszegénység mértékének csökkentése, a gyerekeket érintő diszkrimináció és szegregáció elleni küzdelem, valamint a gyerekes családokat – különös tekintettel a szegénységben élőket – érintő szolgáltatások minőségének javítása érdekében. Az aláírók elfogadják mindazon alapelveket, amelyeket Nemzeti Stratégia tartalmaz és elkötelezik magukat ezen alapelvek következetes képviselete mellett. Elzárkóznak a hátrányos megkülönböztetés és diszkrimináció minden burkolt és nyílt formájától, döntéseik során minden esetben megvizsgálják, érvényesül-e a gyermekek mindenekfelett álló érdekének, valamint a leghátrányosabb helyzetben lévők fokozott védelmének elve.

Előszó

A Kistérségi Stratégia megalkotása a TÁMOP-5.2.3-as pályázati kiírás keretében valósul meg, amelynek alapvető célja a szegénység, és azon belül különösen a gyermekszegénység csökkentése, valamint a szegénység újratermelődésének, generációk közötti átörökítésének megelőzése. Jelen Kistérségi Stratégia szellemisége a leszakadó csoportok, a kirekesztett közösségek felzárkózását tartja szem előtt, és esélyt kíván adni a szegény, hátrányos helyzetű családoknak. Éppen ezért a pályázathoz tartozó intézmény- és szolgáltatásfejlesztéseknek nem általában kell a közoktatás, a szociális ellátás, a képességfejlesztés, a közösségfejlesztés, vagy épp az egészségügy céljait szolgálni és nem ágazati érdekek mentén kell kapacitásokat fejleszteni, hanem a szolgáltatásokat el nem érő, szegénységben élő, sokszor földrajzilag is kirekesztett, szegregált közösségek ellátását kell megoldani, hozzáférését kell javítani, és társadalmi, közösségi integrációjukat kell segíteni. A fenti szempontok értelmében a Kistérségi Stratégia kiemelt feladata az, hogy tisztázza, mely településeket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy lakosaik markáns csoportjainak életszínvonala folyamatosan romlani fog, s így a társadalmi – gazdasági – lakókörnyezeti problémák összetett és egyre jelentősebb megjelenésére kell számítani. Ezeken a helyeken ugyanis célszerű szociális vagy egyéb intézményeket és szolgáltatásokat fejleszteni egyrészt a már meglévő szegénység, s a


Oldal 2

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER gyermekek ezzel együtt járó esélyegyenlőségi problémáinak kezelése, másrészt a kedvezőtlen társadalmi folyamatok lassítása, megállítása érdekében.

1. A kistérségi gyermekesély program és stratégiájának kapcsolódása más stratégiákhoz, akciótervekhez

1.1. Kapcsolódás a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiához1

Ebben a fejezetben szeretnénk bemutatni röviden a Nemzeti Stratégiát, amely jelen dokumentum alapját biztosítja helyi szinten. A főbb lényegi pontok kiemelése után röviden bemutatjuk a két dokumentum megegyező és különböző pontjait.

1.1.1. A Nemzeti Stratégia indokoltsága, általános stratégiai alapelvek

A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit kívánja hangsúlyozni és figyelembe venni, amikor meghatározta alapelveit, célkitűzéseit. Létjogosultságát társadalmi szükséglet indokolja és a társadalmi csoportok között húzódó egyre mélyebb szakadék és annak átjárhatatlansága bizonyítja. A szegénység újratermelődésének megállítása, mérséklése össztársadalmi probléma, és mint ilyen, kollektív – nem kizárólag politikai, hanem civil, oktatási, egészségügyi, szociális szereplőket igénylő - feladat. Magyarország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésének alapvető támpillére a gyermekek esélyeinek növelése, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítése, versenyképes szaktudáshoz és munkához juttatásuk.

1.1.1.1. A hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés elve: generációs stratégia alkotása

A szegénység, a gyermekszegénység össztársadalmi probléma, amelynek megoldása, megszűntetése hosszútávú tervezést és összefüggő, egy irányba történő közös gondolkodást, feladat-végrehajtást

1

Forrás: http://misc.meh.hu/letoltheto/LegyenJobbAGyerekeknek.pdf


Oldal 3

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER igényel. Ilyen rendszerszintű változást kizárólag a rövid, közép és hosszútávú stratégia célok megfogalmazásával és végrehajtásával lehet elérni.

1.1.1.2. A társadalmi beágyazottság elve

A szegénység a társadalmi struktúra és egyenlőtlenség eleme. Ezt a problémát kizárólag a társadalom teljes egészét érintő kérdésként lehet, és kell is kezelni, nem oldható meg egyes részterületek tüneteinek enyhítésével. Nagyon fontos eleme ennek a folyamatnak a társadalmi összetartozás és integráció erősítése. Ugyanúgy, ahogy egy gyermek szegénységét a teljes család problémájaként kell kezelni, ugyanígy a családok szegénység is társadalmi beágyazottságában szükséges elgondolni és mérsékelni.

1.1.1.3. A gyermekek mindenekfelett álló érdekének elve

Alapvető fontosságú, hogy a Nemzeti Stratégiához kapcsolódó cselekvési programok, eljárási rendek, szervezeti megoldások meghatározására a gyermekek mindenekfelett álló érdekének szem előtt tartásával kerüljön sor. Kizárólag olyan intézkedések, megoldási javaslatok támogathatóak, amelyek összhangban állnak a

gyermeki

jogokkal, a

gyermekek mindenekfelett álló érdekeivel.

1.1.1.4. A jó kormányzás elve

A jó kormányzás legfontosabb alapelveit nemzetközileg elfogadott módon szokásosan a következőkkel jellemzik: széleskörű részvétel; megegyezésre, konszenzusra törekvés; felelősség vállalása, felelősségre vonhatóság; átláthatóság; fogékonyság a történésekre; hatásos és hatékony működés; méltányosság, mindenkit átfogó működés; jogállamiság. Ezek révén biztosítható a korrupció minimalizálása, továbbá az, hogy a döntéshozók meghallják a kisebbségek és a legsebezhetőbbek hangját is.

1.1.1.5. A társadalmi, helyi együttműködés elve


Oldal 4

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A gyermekek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata és felelőssége. A Nemzeti Stratégiában foglalt célok nem valósíthatóak meg ezen szervezetek hatékony együttműködése nélkül. Mindezen szereplőket be kell vonni a döntésekbe, a végrehajtási feladatokba, a monitorozásba és értékelésbe.

1.1.1.6. A komplexitás elve

A gyermekszegénység csökkentéséhez átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedésekre van szükség. A Nemzeti Stratégia nem egyes kiemelt részterületek fejlődését segíti elő, hanem mindazt, ami a gyermekek mindenekfelett való érdekét szolgálja. Ehhez a már létező, és a még eztán induló programokat össze kell hangolni településeken belül is, a kistérségeken belül is, az ország szintjén is. Mindezen szinteken, valamint az egyes részterületeken (különösen foglalkoztatás, bérpolitika, oktatás, lakásügy, egészségügy, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások) egymással összhangban álló, egymásra épülő intézkedéseknek kell születniük.

1.1.1.7. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség elve

A Nemzeti Stratégia megvalósulása érdekében ki kell dolgozni az abban foglalt feladatok végrehajtásának számon kérhetőségéhez, ellenőrizhetőségéhez szükséges kritériumokat, indikátorokat. A kormányzat a független értékelést végzők számára az indikátorok képzéséhez szükséges információkat biztosítja.

1.1.2. A gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelvek

1.1.2.1. A prevenció elve

A gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja a gyermekszegénység kialakulásának megelőzése. A Nemzeti Stratégia ennek érdekében egyrészt olyan intézmények és szolgáltatások működtetését szorgalmazza, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában (korai készség- és képességfejlesztés). Másrészt, felismerve, hogy a gyermekszegénység és a családok helyzete (szülők foglalkoztatottsága, jövedelmi helyzete, lakáskörülmények stb.) nem választható el egymástól, törekszik a családok helyzetromlásának (pl. lakásvesztés) megelőzésére, a munka elvesztésének megelőzésére, a munkán belüli jobb helyzetek (szülők jobb tájékozottsága, képzettsége, foglalkoztatottsága, jobb munka, jobb kereset) elérésének elősegítésére. Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 5


1.1.2.2. A gyermekérdek mindent átható elvként kezelésének elve

A gyermekszegénység felszámolásában közreműködő szerveknek és személyeknek minden döntésük, intézkedésük meghozatala során ügyelniük kell arra, hogy az sem közvetlenül, sem közvetetten ne kerüljön ellentétbe a gyermekek érdekével. Az állam szintjén szervezetileg is biztosítani kell a gyermekek érdekének prioritását például azzal, hogy a gyermekszegénység ügye kiemelt mérlegelési szempont legyen minden kormányzati döntés esetében.

1.1.2.3. A fokozatosság, valamint a leghátrányosabb helyzetben lévők fokozott védelmének elve

A rendelkezésre álló források mindig végesek, ezért cselekvési prioritásokat kell kijelölni. A prioritások a megvalósult célok, illetve a változások függvényében módosíthatók. A közpénzek felhasználásában jelenleg elsőbbséget kell biztosítani a szélsőséges szegénység megszüntetésének, a legrosszabb helyzetűek segítésének. Ezen belül is célszerű a megvalósítás során a fokozatosság elveit kidolgozni.

1.1.2.4. Az egyenlő esélyű hozzáférés elve

A gyermekszegénység csökkentésének lényeges eleme, hogy a gyermekek lakóhelyüktől függetlenül hozzájussanak a szolgáltatásokhoz. A Nemzeti Stratégia egyik fontos célkitűzése, hogy megfelelő szolgáltatásokkal

és

fejlesztésekkel

csökkentse

az

egészségügyi,

oktatási,

szociális,

gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférési egyenlőtlenségeket, és biztosítsa ezekben a magas színvonalú szakmai tevékenység alapvető feltételeit. A közelítésben fontos szerepe van a közösségi és személyes segítő szolgáltatások kiemelt fejlesztésének.

1.1.3. A „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia céljai, fejlesztési területei

A gyermekszegénység komplex és mélyen beágyazott jelenség. Csökkentése – rövid és hosszú távon egyaránt – akkor válik lehetségessé, ha kialakul e cél körül a társadalmi egyetértés, ha van tartós kormányzati elszántság, ha jelentős források mozgósíthatók e célra, ha intézmények, szakmák, szektorok között elindul az együttműködés, ha a helyi közösségek, a helyi társadalom, a civilek, köztük is a legfontosabbak, a szülők magukénak tekintik az ügyet.

A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni:


Oldal 6

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER -

Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.

-

Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.

-

Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

1.1.4. A Nemzeti Stratégia horizontális céljai:

A horizontális célok egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, mások a szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú állampolgárrá válásuk feltételeit.

A mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések:

-

A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, beilleszkedésük segítése, szegregáltságuk, kirekesztettségük megszüntetése.

-

A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése.

-

A rossz helyzetű települések, térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása hátrányainak, kirekesztésének csökkentése.

-

A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek esélyteremtő munkájának javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.).

A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések: -

A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermekek jogainak javuló érvényesítése

-

A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló együttműködése.

-

Az állampolgárok, különösen az érintettek – a szegények és a gyerekek – aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben.


Oldal 7


A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e-szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére.

1.1.5. Fejlesztési / beavatkozási területek:

Az átfogó célok eléréséhez számos területen kell változást elérni. A kiemelt fejlesztési irányok a következők:

1.1.5.1.Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása

Magyarországon európai összehasonlításban is alacsony a foglalkoztatás szintje, s ennek elsődleges oka a magas inaktivitás. A gyermekszegénység egyik fő oka a szülők munkahiánya, kivált, ha egyik szülő sem dolgozik. A magyar foglalkoztatási szint elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek (nyolc osztály vagy annál kevesebb) foglalkoztatásának az OECD országok átlagától való jelentős eltérésével magyarázható. Míg az iskolázottabb népesség csaknem ugyanolyan arányban jelenik meg a munkaerő-piacon mint más fejlett országokban, addig az alapfokú végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők foglalkoztatása 20%-kal alacsonyabb mint az OECD országokban élő hasonló végzettségűekre vonatkozó átlag.

A legfontosabb célkitűzések:

-

Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya

-

Az atipikus foglalkoztatási formák erőteljes elterjesztése megfelelő szintű szociális biztonság garantálása mellett

-

A gyerekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető személyes szolgáltatások és napközbeni ellátási szolgáltatások működése

Javasolt indikátorok:

-

Tartós munkanélküliségi ráta

-

Nagyon tartós munkanélküliségi ráta

-

A foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya

-

Az aktív foglalkoztatott nélküli háztartásokban élő gyerekek aránya

-

Munkanélkülivé váló szülők aránya/munkanélküliek közül elhelyezkedő szülők aránya


Oldal 8


Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak között

-

A napközbeni ellátásban részesülő 1-6 éves gyerekek aránya az egyes korévekhez tartozó népességen belül

1.1.5.2.A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése

Minden eddigi – hazai és nemzetközi – tapasztalat szerint a pénzbeli és természetbeni gyermekellátások közül a gyermekszegénység csökkentésének egyik leghatékonyabb eszköze az univerzális, minden gyermeknek nyújtott családi pótlék. Magyarországon a családi pótlék rendszere általánosan elfogadott, adminisztrációja korrekt és átlátható, a hozzáférés teljesnek tekinthető. A rendszer megfelelő fejlesztése (reálértékének megőrzése, valamint a fokozott szegénységi kockázatú csoportok kiemelt támogatása) hozzájárulhat a relatív szegénységben élő gyermekek számának csökkentéséhez.

Legfontosabb célkitűzések:

-

A családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése.

-

A gyermekszegénység szélsőséges, végletes formáinak enyhítése és felszámolása


-

Relatív szegénységi mutató: az átlagjövedelem meghatározott hányada alatt (medián 60, 50, stb %-a alatt) élők aránya kor, nem, háztartástípus szerint

-

A tartós szegénység aránya kor és nem szerint (medián 60, 50, stb %-a alattiak aránya)

-

Relatív szegénységi rés kor és nem szerin

-

Abszolút szegénység mutatója: A szegénységi arány időbeli alakulása (időben állandó szegénységi küszöb alkalmazásával

-

Társadalmi juttatások nélküli szegénységi arány kor és nem szerint

-

Az univerzális családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának változása.

-

A pénzbeli szociális támogatások hatásosságának (igénybe-nem-vétel) és hatékonyságának (szegénységcsökkentő hatásának) változása

-

A természetbeni támogatások hatásosságának és hatékonyságának változása

-

A családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának változása

-

A szociális segélyezés szegénységcsökkentő változása

-

A szociális támogatások hatásosságának és hatékonyságának változása

-

A természetbeni támogatások hatásosságának és hatékonyságának változása


Oldal 9

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 1.1.5.3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása

A megfelelő lakás ma az élet minőségének egyik legfontosabb eleme. Az elfogadható minőségű és megfizethető költségű lakás a család és a gyerekek jólétének, egészségének nélkülözhetetlen kerete. A túl magas lakásköltségek más alapvető kiadások leszorításához, vagy a lakhatás biztonságának elvesztéséhez vezetnek. A gyerekszegénység és a lakásszegénység nagyon sok szálon kapcsolódik össze. A szűkös és rossz lakásviszonyok kihatnak az egész család, a gyerekek mindennapi életére, elmélyítik az esélyek egyenlőtlenségét, megnehezítik a szegénységből való kitörést. A privát tér hiánya megnehezíti az egyén fejlődését.


-

Egészséges és biztonságos lakókörnyezet

-

Megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez

-

Szegregációmentes lakókörnyezet

-

Egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége

-

A szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése

-

A lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése

-

A szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás


-

Szegénységi arány a lakáshasználat jogcíme szerint

-

A lakásként elfogadhatatlan lakásállomány nagysága és arány

-

A bérlakások, ezen belül a támogatott bérlakások száma és aránya

-

A lakástámogatásoknak a népesség alsó két jövedelmi ötödéhez eljutó aránya

-

Zsúfolt lakások aránya

-

Települési szegregációs index

1.1.5.4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszűntetése

Magyarország jól kiépített intézményrendszerrel rendelkezik: védőnői, bölcsődei, óvodai, közoktatási hálózat működik, ami lehetőséget jelenthetne a szegénységben élő gyerekek hátrányainak ellensúlyozására. Ismeretes azonban, hogy éppen a legkedvezőtlenebb helyzetű családok és gyerekek szorulnak ki az ellátásból, illetve szorulnak be a legkevésbé igényes és eredményes ellátásokba. A cél Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 10

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER az esélyegyenlőség erősítése a nevelés, az oktatás és képzés intézményeiben, a gyermekeket és családokat segítő alapszolgáltatások és szakszolgáltatások rendszereiben. A szegregáció csak akkor enyhíthető, ha minden intézmény és minden szolgálat mindenki számára elérhető. Olyan jogi, finanszírozási eszközökre van szükség, melyek az intézményeket érdekeltté teszik ebben. Az óvodai és az iskolai integrációs program további működtetése ezért is fontos és hatékony. Az Integrációs pedagógiai rendszer működtetése kapcsolódik az EMMI integrációs programjához, amely a kistérségi óvodákban 2007-től és az iskolákban 2003-tól működik. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer egy pedagógiai keretrendszer, amelynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségeinek kiegyenlítése az iskolákban és az óvodákban. A

program

a képesség-kibontakoztatásra, integrációs

felkészítésre,

valamint óvodai

fejlesztő

programok szervezésére nyújt támogatást. A pályázat kötelező elemeként az intézmények külső partnerek bevonásával programokat, tanórán kívüli szabadidős tevékenységet valósítanak meg, ezzel is erősítve az együttműködést helyi civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal.

1.1.5.4.1.Napközbeni ellátások

Nehezíti a kisgyermekes szülők munkavállalását, hogy sok helyen hiányoznak a napközbeni ellátások és éppen a leghátrányosabb helyzetűek számára biztosítottak a legkevésbé. A gyermekek napközbeni ellátásának hiánya egyformán gyengíti a szülők, különösen a nők munkaerő-piaci esélyeit, és a gyermekek iskolai beilleszkedését, későbbi társadalmi integrációjának sikerét. A 3 éven aluli kisgyermekek ellátása jelentős kapacitáshiányokkal küzd, főként a kisebb településeken.


-

A 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer.

-

A szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások megfelelő körének működése.

-

Minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvoda biztosítása.

-

A 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működése

-

A szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása



Oldal 11


Napközbeni ellátásban részesülő 0-3 évesek aránya

-

Bölcsődével, óvodával nem rendelkező települések száma

-

Napközbeni ellátással nem rendelkező települések száma

-

Óvodások aránya a négy évesek között

-

Fogyatékossággal élő gyerekek közül integrált napközbeni ellátásban részesülők aránya

-

Napközbeni ellátásban részesülő 6-10 évesek aránya

1.1.5.4.2. A korai képességgondozás

Régóta ismert és az utóbbi években ismét előtérbe kerülő tény, hogy a korai életéveknek meghatározó szerepük van a későbbi életút szempontjából. Számos hazai és külföldi vizsgálat bizonyítja, hogy az iskolai pályafutás későbbi (középiskolai) szakaszaiban tapasztalható elmaradás elsősorban a kora gyermekkori feltételekkel, körülményekkel magyarázható. A korai életkorban tett befektetések megtérüléséhez képest a későbbi, illetve kiegyenlítő célú beavatkozások jóval kevésbé hatékonyak. A programoknak nem csupán a gyerekeket kell megcélozniuk, a szülők bevonása és aktív részvétele nélkül nem biztosíthatóak az elvárt (megfelelő) eredmények. Több országban az elmúlt években kezdték meg a korai képességgondozást biztosító programok megszervezését és intézményrendszerének kiépítését.


-

Rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében

-

A bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és –fejlesztő szolgáltatások biztosítása

-

A kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rendszeres, folyamatos együttműködése

-

A kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek működése a korai képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk


-

A korai képességgondozást biztosító működő szolgáltatások száma

-

A korai képességgondozást biztosító programokban résztvevő gyerekek és családok száma

-

Az 5 éves korban a koruknak megfelelő fejlettségi szintet mutatók aránya – státuslap alapján


Oldal 12


A megfelelő életkorban iskolaérettnek bizonyuló gyerekek aránya – óvodai szakvélemények száma alapján az iskolaérettségről

-

Az SNI gyerekek száma

-

Együttműködést igazoló dokumentumok száma

1.1.5.5. A közoktatás

A demokratikus társadalmakban az iskolák, különösképpen az alapfokú közoktatási intézmények egyik alapvető funkciója a társadalmi különbségek csökkentése, a tanuló gyermekek esélyeinek egymáshoz való közelítése. A magyar közoktatás annak ellenére, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. szerint minden tanuló számára azonos feltételek alapján és azonos színvonalon kellene biztosítani az oktatási szolgáltatásokat, ismereteket, nem képes ellátni ezt a funkciót. Magyarországon a szülők iskolai végzettségének és foglalkozásának nagy szerepe van a gyermek iskolai előmenetelében. A PISA felmérés szerint – hazánkban - a szülők iskolai végzettsége nagyobb arányban befolyásolja a gyermek tanulmányi eredményeit, mint az OECD országokban általában, illetve a szülök foglalkozása – az OECD országok közül – nálunk határozza meg legerőteljesebben az iskolai teljesítményt. A nemzetközi vizsgálat definíciója szerint egy ország közoktatási rendszere akkor méltányos, ha képes kiegyenlíteni a tanulók hátrányait, illetve minden tanuló számára a családi háttértől függetlenül biztosítja a színvonalas oktatáshoz való hozzáférést. Az eredmények alapján Magyarországon az oktatási rendszert jellemző három szempont, a minőség, a hatékonyság és a méltányosság közül ez utóbbi terén mutatkoznak a legégetőbb gondok. A kérdés azért meghatározó, mert a korai fejlesztés eredményeit csak a minőségi oktatás biztosításával lehet az iskolai pályafutás folyamán érvényesíteni. Az esélyteremtő oktatási rendszerben függetlenül attól, hogy a gyermek szegény sorsú iskolázatlan családból származik, rossz minőségű, szegregált lakókörülmények között él, fogyatékossággal élő, migráns, vagy éppen kiemelkedő tehetségű, egész életén keresztül képességeinek, tehetségének megfelelő képzésben kell, részesülnie, anélkül, hogy ezt előítéletek, sztereotípiák, elfogult elvárások, vagy hátrányos megkülönböztetés befolyásolnák. Az iskolai szegregáció csökkentése érdekében egyszerre szükségesek adminisztratív és infrastruktúrafejlesztő intézkedések. Ezek bevezetésének előfeltétele, hogy a fontosabb szereplők – önkormányzatok, szülők, pedagógusok - magukévá tegyék ezt az ügyet.


-

A hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutás biztosítása érdekében

-

Minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait.


Oldal 13


A kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait

-

Iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével-, csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma

-

Az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése

-

Tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma

-

Minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát


-

A térségben élő óvodás korú és az óvodába felvett HH, HHH gyerekek száma

-

Korai iskolaelhagyók aránya

-

Az alacsony képzettségű személyek aránya

-

A kompetencia mérések eredményei

-

A szegregált iskolákban, iskolai osztályokban tanulók aránya

-

A fogyatékos gyerekek közül integrált oktatásban résztvevők aránya

-

A középfokú tanulmányaikat érettségit nyújtó képzésben folytatók aránya

1.1.5.6. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások törvényileg garantált, intézményes keretei elvben adottak. Az 1993-ban elfogadott Szociális törvény és az 1997-ben meghozott Gyermekvédelmi törvény, valamint azok módosításai folyamatosan bővítik a szolgáltatások körét.

Jelenleg azonban még e családi és személyes szolgálatok (az ún. személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások) törvényekben kötelezően előírt formáinak kiépítettsége sem teljes. A szolgáltatások településen belüli elhelyezkedése, tárgyi feltételrendszere, felszereltsége, egyenlő esélyű hozzáférése nagyon változó a szegényebb régiók, kistérségek, és kistelepülések hátrányára. A szegénységben élő gyerekek nemcsak települési, területi és társadalmi egyenlőtlenségek miatt esnek el a szükségleteiknek megfelelő ellátásoktól, hanem a gyerekeknek nyújtott szolgáltatásokban foglalkoztatottak szemlélete, igen eltérő értékbeállítódása, az alapelvek és a normák eltérő volta és sokféle szakértelem hiánya miatt is. A gyermekekkel foglalkozók körében gyakori az előítéletesség és (vagy) egyes csoportokkal Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 14

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER szembeni nem is nagyon rejtett rasszizmus. Bár a legszegényebbeknek és a legkiszolgáltatottabbaknak van szüksége a legmagasabb szakértelemre, a legjobb minőségű szolgáltatásokra, e helyett sokszor a minimumforrásokból létező, félmegoldást jelentő szolgáltatási lehetőségek, kvázi-szakmai segítségek jutnak nekik. A Nemzeti Stratégia megvalósítása során a szolgáltatásokban dolgozók szakmai színvonalát jelentősen emelni kell. Szemléletváltozást kell elérni a gyermekekkel foglalkozó szolgáltatók körében a képzések részleges átalakításával, erősebb kontrolljával, illetve megfelelő átképzésekkel.


-

Szegregációmentes intézmények

-

Egyenlő esély a hozzáférésben

-

Korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező, együttműködő szolgáltatások

-

Az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése

-

Rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése

-

Rendszeres, folyamatos szakmaközi együttműködés

-

Rutinszerű együttműködés a szülőkkel

-

Korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése

-

Hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása

-

Korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez

-

Az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése


-

Alapellátásokat nem működtető települések száma

-

Szociális szakemberek aránya a szociális és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai között

-

A szolgáltatások által ellátott gyerekek és családok száma

-

A családból átmeneti gondozásba kerülő gyerekek közül a családba visszakerülők aránya

-

A családok átmeneti otthonában elhelyezett szülők és gyerekeik közül a két évnél hosszabb ideje az ellátórendszerben „vándorlók” aránya

-

A szakellátásban elhelyezett gyerekek aránya a megfelelő korú népességen belül

-

Igénybevevők elégedettségi szintjének változása

1.1.5.7. Egészségesebb gyermekkor biztosítása


Oldal 15

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A szegénység és egyenlőtlenségek sokféle összefüggést mutatnak a megbetegedési és halandósági statisztikákkal, noha e kérdésről jóval több a nemzetközi, mint a magyarországi viszonyokra vonatkozó ismeretünk. Az egészségre ártalmas, valamint az egészséges életmódot lehetetlenné tevő lakáskörülmények és a táplálkozás rossz színvonala mellett, a hátrányos helyzetű, illetve marginális csoportok az ezen folyamatok ellen ható, már rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatásokhoz sem jutnak hozzá. A gyerekszegénység csökkentése szempontjából több meghatározó elem prioritására lenne szükség. El kell érni, hogy minden gyermekes család hozzáférjen az egészségügyi ellátásokhoz és birtokában legyen az ellátási rendszerekre és szolgáltatásokra vonatkozó információknak. Az ellátórendszer területi különbségeinek csökkentése jelentősen javítaná a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mérsékelve ezzel az egészség-egyenlőtlenségeket. Kiemelt célcsoportként kell kezelni a 0-3 éves korosztályt, az ebben a korban biztosított életminőség és korai fejlesztés alapvető hatással van a gyermek további fejlődésére, egészségi és mentális állapotára, életlehetőségeire.


-

Egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő)

-

Az egyenlő hozzáférés megteremtése az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az alap- és szakellátásában

-

Az egészségügyi alapellátásban dolgozók továbbképzése, érzékenyítésük fokozása

-

Az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő szakorvosi ellátórendszer

-

A serdülőkori terhességek korszerű megelőzése

-

A koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése


-

Szubjektív egészségi állapot jövedelem szerint

-

Koraszülések száma

-

Gyermekhalálozás száma

-

Túlsúlyos gyerekek aránya

-

Ép fogazatú 10 éves gyermekek aránya

-

Serdülőkori terhességek aránya

-

Krónikus betegségek aránya az azonos korú népességben

-

Gyermekorvos és a védőnő által ellátott települések száma

A Nemzeti Stratégia és a Kistérségi Gyerekesély Stratégia számos pontban megegyezik, de néhányban különbözik is egymástól. Céljaik azonosak, azonban megvalósítási léptékük más. A helyi, kistérségi Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 16

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER cselekvési lehetőségei és módszerei eltérnek az országos hatókörű Nemzeti Stratégiában tárgyaltakhoz képest. A bértámogatási rendszer, a közfoglalkoztatás országos szinten dől el, ebbe nem sok beleszólási lehetősége van a kistérségnek. Különbség, hogy a Kistérségi Stratégia rövid-, közép-, hosszú távú célkitűzéseket fogalmaz meg, ezekhez tevékenységeket rendel, míg a Nemzeti Stratégia 25 évet ölel fel, alapelveket fogalmaz meg. A Nemzeti Stratégia fenntartása országos, kormányzati felelősség, a Kistérségi Gyerekesély Stratégiát a Többcélú Kistérségi Társulás és jogutódja felelőssége, hogy a projektzárást követően öt évig fenntartsa.

1.2.

Kapcsolódás a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiához2

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia kidolgozásánál teljes mértékben figyelembe vettük a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia alapelveit, követelményeit. Ebben az esetben is országos szintű, alapelveket tartalmazó stratégiáról van szó, amelynek pontjait beépítettük a stratégiát tervező és megalkotó munkafolyamat valamennyi lépésébe, a kidolgozott stratégia átfogó, horizontális célkitűzéseibe. A jelen dokumentumot megalkotó szakemberek alaposan áttanulmányozták a dokumentumot, annak minden alapelvével és törekvésével egyetértettek. A következőkben kiemeljük a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia számunkra legfontosabb és általunk elfogadott, beépített pontjait.

1.2.1. Bevezető

Magyarországon a szegénységben élők jellemzője a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből a tanulás, a foglalkoztatás, az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket. Magyarországon a romák felzárkóztatását célzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A „kifejezett, de nem kizárólagos” célzás uniós alapelvének megfelelően a roma népesség bevonásához szükség van speciális eszközökre és megközelítésre. A Kormány célja 10 éves időtávlatban meghatározni a szegénységben élők, köztük a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációja középtávú kihívásait, céljait és a szükséges beavatkozási irányokat. A kormányzati intézkedési terv a gyermekek jól-léte, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a

2

Forrás: http://romagov.kormany.hu/download/8/e3/20000/Strat%C3%A9gia.pdf


Oldal 17

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER lakhatás, valamint az érintettek bevonása, szemléletformálás és diszkrimináció elleni küzdelem területein határozza meg a konkrét feladatokat, felelősöket és határidőket. Az Unió 2020-ig megfogalmazott stratégiájában az egyik cél a szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, amelyet a gazdasági, foglalkoztatási politikákkal összhangban kell kezelni.

A felzárkózás politika a – szegénység szempontjából meghatározó – speciális problématerületi stratégiák (gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő stratégiák) integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben való kezelését kívánja előmozdítani, annak érdekében, hogy az ágazatközi megközelítések hatékonyabban érvényesüljenek. Ennek megfelelően a Stratégia integrálja a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia és a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) Stratégiai Terve megközelítését és céljait. A felzárkózás politika stratégiai koncepciója

hozzájárul

gazdaságélénkítéshez,

a

a

Kormányprogramban

foglalkoztatottság

meghatározott

számottevő

fő

bővítéséhez,

célok teljesüléséhez, a

szociális

a

biztonság

megerősítéséhez. A tervezett intézkedések alapeleme az együttműködés, a társadalmi kohézió, a közösségért, a személyes sorsért vállalt felelősség megerősítése. Javasolt beavatkozási területek: a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátások, szolgáltatások. Egyszerre kell a legszegényebb, már lakhatásában is veszélyeztetett családoknak segíteni, a lecsúszóban lévők romló helyzetét kezelni, és az alsó középrétegek elszegényedését megállítani.

1.2.2. Átfogó célok

Átfogó célok az Európa 2020 stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival szinkronban a következők:

-

A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre

-

A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása

-

A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése.

A mélyszegénység és a társadalmi kizáródás mérséklése komplex és hosszútávon kiszámítható megközelítést igényel. Össztársadalmi érdek, összkormányzati felelősség, egyik legfontosabb nemzeti és egyben közös európai ügyünk. A statisztikák és tanulmányok a legszélsőségesebb nélkülözésben, a társadalom peremvidékein élő csoportok helyzetének állandósulásáról tanúskodnak. A szélsőséges élethelyzetek, kirívó társadalmi különbségek, a társadalmi zárványok kialakulása, s az ehhez kapcsolódó esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése, a társadalmi kohézió hiánya, a tapasztalható Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 18

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER dezintegrációs, szegregációs folyamatok a gazdasági fejlődés akadályai. A legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatottsága (a tartós munkanélküliség), a romaügy, a hátrányos helyzetű települések problémái, valamint a gyermekszegénység, a gyermekek esélyteremtése, helyzetük, szegénységük mélysége, életesélyeik, jövedelmi pozíciójuk és társadalmi megítélésük rosszabbá vált.

Azonban a beavatkozások sok esetben nem a társadalmi felzárkózással érintett célcsoport érdekeinek, szükségleteknek megfelelően, gyakorlatiasan, az érintettek bevonásával, az eredményességhez nélkülözhetetlen aktív részvételével zajlanak. A szakterületeken kialakított jó gyakorlatok nem terjedtek el széles körben, a sokszor komoly eredményeket hozó komplex mintaprogramok nem válnak rendszerszerűvé, általános érvényűvé. Az uniós támogatások hatékony felhasználásának, illetve a közös európai stratégiák sikeres végrehajtásának alapvető feltétele az átfogó, szakpolitikailag is komplex megközelítés. Hazai megvalósításához nélkülözhetetlen, hogy a hazai cigányság helyzetének jobbítását szolgáló programokat módszeresen áttekintsük, s a romák helyzetét érdemben javító cselekvési tervet alkossunk, s ahhoz kapcsolódóan működtessünk hatékony felzárkózást szolgáló programokat. A romák társadalmi integrációja érdekében indított célzott programok önmagukban nem hozhatnak áttörést. Ehhez elengedhetetlen a roma integráció, és a felzárkózási esélyek elvének horizontális szempontként való szigorúbb érvényesítése az egyes (gazdaságpolitika, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy) szakterületeken. A rászorulók támogatása és egyedi programok indítása nem jelenti egyúttal és automatikusan a romák helyzetének, életesélyeinek, munkaerő-piaci pozícióinak átfogó javulását. Meg kell teremteni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy a romák és más hátrányos helyzetű csoportok a szerkezeti reformoknak köszönhetően hozzáférjenek az alapvető közszolgáltatásokhoz, és részesüljenek a kormányzati intézkedések eredményeiből. A leszakadó helyzetű társadalmi csoportok, a romák integrálása olyan szükséges beruházást jelent, amely hosszú távon előnyös. Hatalmas potenciál rejlik a munkanélküliek tömegének munkaerőpiacra történő visszajuttatásában, amely intézkedés egyben hozzájárul a versenyképesség javításához és – a szociális transzferekből

élők

számának

csökkenése

révén

–

a

szociális

biztonsági

rendszerek

fenntarthatóságához is.

1.2.3.A felzárkózás politika célja

A felzárkózás politikai céljai: -

csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya

-

csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái

-

csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek.


Oldal 19


A célok elérésében – a társadalmi problémák legfontosabb jellemzőit tekintve – az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzések meghatározóak:

1. tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása; 2. a gyermekek szegénységének csökkentése; 3. a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése; 4. a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése; 5. a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. 6. A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben.

A felzárkózás politika sikeres megvalósításának egyik nélkülözhetetlen feltétele a társadalom egészének megszólítása, a szemléletformálás. Ebben különösen azoknak a közreműködésére van szükségünk, akik társadalmi helyzetüknél fogva, vagy munkájukból adódóan erőteljesebben alakíthatják a társadalmi befogadással kapcsolatos szemléletet, erősíthetik a helyi közösségek és egyének támogató hozzáállását, aktív bevonódását. Ebben elsőrendű szerepe van a családi és az iskolai nevelésnek, a civil és egyházi szervezeteknek, a roma érdekképviseleti szervezeteknek, kisebbségi önkormányzatoknak – a települési önkormányzatokkal, közhivatalokkal és közintézményekkel szoros együttműködésben.

Az EU 2020 stratégia megvalósítását szolgáló kohéziós politika Európai Bizottság által javasolt 8 beavatkozási területéből 4 fő beavatkozási csoportja kapcsolatban van a felzárkózással: -

a foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-mobilitás támogatása

-

beruházás az oktatásba, szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba

-

a társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem

-

az intézményi kapacitások erősítése és hatékony közigazgatás.

A magyar Felzárkózási Stratégia a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerére vonatkozó bizottsági közlemény szem előtt tartásával készült, amely szerint Magyarország a meglévő nemzeti romaintegrációs stratégiáját a roma integrációra vonatkozó uniós célkitűzéseknek megfelelően alakítja ki 2020-ig, célkitűzéseit az arra alkalmas (nemzeti, uniós vagy egyéb) finanszírozással és célzott fellépéssel közelíti meg.


Oldal 20

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 1.2.4. Alapelvek

A Felzárkózási Stratégia az Európai Roma Platformon elfogadott, a roma integráció 10 közös alapelvére épül.

Az alapelvek a következők: 1) konstruktív, gyakorlatias és diszkriminációmentes politikák 2) kifejezett, de nem kizárólagos célba vétel 3) interkulturális megközelítés 4) törekvés a főáram irányába 5) a nemi vonatkozás figyelembe vétele 6) a tényeken alapuló szakpolitikák átültetése 7) az uniós eszközök használata 8) a regionális és helyi hatóságok bevonása 9) a civil társadalom részvétele 10) a romák aktív részvétele.

1.2.5. A Felzárkózási Stratégia érintett szakterületei

A stratégia célok eléréséhez szükséges eszközrendszer összehangoláshoz az alábbi főbb elvárásokat jeleníti meg a Felzárkózási Stratégia a következő szakterületek felé:

Családpolitika 

a szegénység átörökítési körének megszakítása a lehető legkorábbi életkorban;



szükséglet alapú szolgáltatások biztosítása (se többet, se kevesebbet, mint amire éppen szükség van);



a családok számára folyamatos „családmenedzseri” támogatás biztosítása

Szociálpolitika 

az "eltartott" segélyezett szerepből az "adófizetői" szerepbe történő kerülés elősegítése

Oktatáspolitika 

óvodai nevelés biztosítása minden gyermek számára;


Oldal 21

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 

a

tanulók

képességei

alapján

biztosítani

a

hozzáférést

a

továbbtanuláshoz;

Foglalkoztatáspolitika 

közfoglalkoztatási programokkal (képzés + munka-tapasztalat) elősegíteni a munkaerő-piaci alkalmasság fejlesztését;



elősegíteni a helyi piaci igényekhez igazodó önfenntartó (atipikus) foglalkoztatási lehetőségek fejlesztését, vidéken első sorban a mezőgazdaság területén

Területfejlesztés 

a helyi szükségletekhez és lehetőségekhez igazított fejlesztés biztosítása

Egészségügy 

az egészséges életmóddal kapcsolatos információk, szolgáltatások elérhetővé tétele (pl.: helybe vinni a szűréseket; megismertetni az egészségügyi szolgáltatásokat stb.)

1.2.6. Roma népesség helyzete

A roma népesség életkori összetétele lényegesen fiatalabb népességet mutat, mint a nem roma népességé – a roma népességet rendkívüli mértékben érinti a gyermekszegénység. A gyermekszám emelkedésével nő a családok elszegényedésének esélye. A tervezettnél több gyermeket vállaló családok között az elszegényedés kockázata kétszer nagyobb, mint ott, ahol a család saját elképzeléseinek megfelelő számú gyermek született.

A gyermekszegénység csökkentésére

kidolgozandó stratégia egyik eleme a családtervezés tudatosságának növelése lehetne. A roma népesség többsége a társadalmi gazdasági problémákkal jelentős mértékben sújtott régiókban (az Észak-magyarországi és a Kelet Magyarországi régióban) és hátrányos helyzetű térségekben él. A hátrányos helyzetű térségekre célzott programok hatékony beavatkozási lehetőségeket kínálnak a roma lakosság helyzetének javítására.

A roma népesség hátrányos helyzete több, egymással szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági probléma eredője. Csak a több problématerületre (oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi


Oldal 22

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER terület metszetei) egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok vezethetnek eredményre. A roma nők társadalmi-kulturális okokból többszörös diszkriminációval érintett csoportnak tekinthetők, ugyanakkor a tradicionális családszerkezetben betöltött szerepük folytán a családokat célzó programok kiemelt célcsoportja lehetnek. A romák helyzetének jobbítását (is) célzó beavatkozások nyomon követéséhez, értékeléséhez nem rendelkezünk megfelelő eszközrendszerrel. Hiányoznak a rendszeres, egymással összevethető adatokat tartalmazó kutatások, nem rendelkezünk rendszeres adatgyűjtésekkel a roma népesség problémáit illetően. A romákat sújtó diszkriminációs jelenségekkel és előítéletekkel szemben hatékony intézkedésekre van szükség. A kistérségben működő óvodákban és néhány iskolában folyik a Roma nemzetiségi nevelés, amelyet a Pedagógiai Programok tartalmaznak. A program segíti a roma gyerekek és családok hagyományainak ápolását, esélyeinek növelését, identitásuk erősítését.

1.2.7. A gyermekek helyzete

A gyermekeknek a boldogulásra való esélyeit, lehetőségeit súlyosan csökkenti, ha veszélyeztető körülmények között élnek. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer által ellátott veszélyeztetett, védelembe vett, családjából kiemelt gyermekek száma nem csökken, melyben közrejátszhatnak többek között a család életviteli problémái, a jövedelemhiány, a lakhatás elégtelensége, és amelyeknek gyakori következménye a gyermek iskolai sikertelensége, súlyos magatartási, beilleszkedési problémái, illetve rossz egészségi állapota. A problémák kezelését nehezítik a gyermekjóléti és szociális ellátórendszer hiányosságai, a szolgáltatások területi egyenetlenségei, az interszektorális intézményi együttműködések hiánya. A gyermekszegénység, illetve a veszélyeztetettnek nyilvánított gyermekek eloszlása erős területi koncentrációt mutat. A társadalmi-gazdasági szempontból rosszabb helyzetű régiókban többszörösen rosszabb a helyzet, mint a jobb helyzetű régiókban. A leszakadó területekre célzott, a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára, a helyi igények figyelembe vételével kidolgozott beavatkozásokra van szükség. A mélyszegénységben élő gyerekek étkeztetése (hétvégi, nyári) további segítséget igényel. A koragyermekkori fejlődést segítő – a társadalmi felzárkózás szempontjából kiemelkedő jelentőségű – napközbeni kisgyermekellátások a szegénységben élő, hátrányos helyzetű családok gyermekei számára többnyire nem érhetőek el.

1.2.8. Területi hátrányok

A társadalmi-gazdasági problémák területi koncentrálódásának kezeléséhez szakterületeken átívelő, átfogó megközelítésű programokra van szükség. A korábbiakban ilyen céllal futott programok


Oldal 23

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER tapasztalatai nyomán a továbbiakban a helyi szükségletekhez jobban igazodó, a helyi társadalmat aktívabban bevonó programokra van szükség.

1.2.9. Oktatáshoz való hozzáférés

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet 171. § -a szerint az általános iskola és a középfokú iskola a tanuló szociális

helyzetéből

és

fejlettségéből

eredő

hátrányának

ellensúlyozása

céljából

képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervezhet, illetve a 173. § értelmében az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervezhet. A program lehetőséget biztosíthat arra, hogy az intézménybe járó HH, HHH gyerekek esetében sikeressé válik az integrációs folyamat. Oktatási rendszerünk azonban nem mindig képes megfelelő mértékben csökkenteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családi környezetéből fakadó hátrányait. A roma népesség jelentős iskolai, képzettségi hátrányokkal jellemezhető a többségi társadalomhoz képest. Bár tapasztalható a képzettségi szint emelkedése, ez kevés ahhoz, hogy ennek nyomán csökkenjenek a társadalmi különbségek (időközben a többségi társadalom képzettségi szintje is emelkedik). Fel kell gyorsítani a roma népesség iskolai felzárkózását. A társadalmi, kulturális hátterű oktatási hátrányok annál sikeresebben ellensúlyozhatók, minél korábbi életkorban kezdjük meg a felzárkózás támogatását. Az óvodai felzárkózási programoknak kiemelt jelentősége van a későbbi hátrányok kialakulásának megelőzésében. A hátrányos helyzetű térségekben a hiányzó óvodai kapacitásokat meg kell teremteni. A minőségi oktatási és képzési szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős területi egyenlőtlenségekkel jellemezhető. Az oktatási intézmények között jelentős minőségi különbségek vannak. Épp ott lenne a legnagyobb szükség a legjobb minőségű – a társadalmi hátrányokat érdemben ellensúlyozni képes – szolgáltatásokra, ahol jelenleg a legtöbb hiányosság tapasztalható. Az oktatás szintjein felfelé haladva egyre kevesebb roma tanuló vesz részt a képzésekben. Az iskolai lemorzsolódás fokozottan érinti e népességet.

1.2.10. A munkavállaláshoz való hozzáférés

A magyar munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője a tartósan alacsony munkaerő-piaci részvétel, ami a kirívóan alacsony foglalkoztatási szintnek, valamint az átlagosnál valamelyest magasabb munkanélküliségnek az eredője. A hátrányos helyzet kialakulása és fennmaradása – egyéb Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 24

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett – a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott. A foglalkoztatottság növelése a társadalmi felzárkózás kulcseleme. Az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek számára célzott programokkal kell elérhetővé tenni a munkába álláshoz szükséges munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatási támogatásokat, a szakés felnőttképzési programokon keresztül a képzettség megszerzésének lehetőségét A foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési programokban el kell kerülni a „lefölözést”, az intézkedéseknek el kell érniük a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokat is. A gazdaságfejlesztési és a munkahelyteremtést szolgáló intézkedések célcsoportjának meghatározásakor tekintettel kell lenni a munkaerő-piaci egyenlőtlenségekre: minden régióban és a teljes képzettségi spektrumon kell foglalkoztatási lehetőséget biztosítani a hátrányos helyzetű rétegek – köztük a romák – munkához juttatása érdekében. Komplex beavatkozásokra van szükség: A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség, elsősorban az ország romák által sűrűn lakott falusi válságövezeteiben. Az alacsony képzettségű fiatalok munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, a változó gazdasági, munkaerő-piaci környezethez való alkalmazkodásban és a foglalkoztathatóság javításában kiemelt szerepe van a szak- és felnőttképzésnek.

1.2.11. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés

Az egészségügyi ellátásokat jelentős területi egyenlőtlenségek jellemzik. Az alapszolgáltatások az egyéb társadalmi, gazdasági szempontokból is leghátrányosabb helyzetű területeken a legkevésbé elérhetők. A népegészségügyi intézkedések nem érik el megfelelő mértékben a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokat. A gyermekek egészségi állapota szoros összefüggésben van a szülők társadalmi helyzetével. A hátrányos helyzetű gyermekek egészségének javítására, megőrzésére célzott, a társadalmi helyzet sajátosságait figyelembe vevő, hatékony programok szükségesek, mint az óvodai és az iskolai integrációs program. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat különösen sújtják a terhesség-megszakítással,

korai

terhességgel,

illetve

koraszüléssel

összefüggő,

magzati

és

csecsemőkori egészségi problémák. A cigány lakosság körében az egészségi állapot terén is tapasztalható az ország átlagától eltérő, nagyon kedvezőtlen, mutatók alatti értékek.

1.2.12. A lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A lakhatással kapcsolatos költségek fedezése alapvető kérdés a társadalmi biztonság megrendülése szempontjából. Az elemi biztonságot jelentő lakhatás megtartása érdekében a végső ellehetetlenülést Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 25

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER megelőző intézkedésekre, szolgáltatásokra van szükség. Bérlakások szükségesek a lakhatási problémák kezelésére, hiányuk akadálya lehet a felzárkózást támogató komplex programoknak. Kiterjedt információkkal rendelkezünk a települési szegregátumokról. Az eddig e területre célzott programok nem voltak hatékonyak és kiterjedtek. Új, megalapozott, átfogó, a szakterületi (foglalkoztatás, gyermekjólét, szociális, egészségügy) együttműködéseket a gyakorlatban is megvalósító programokra van szükség. Ki kell dolgozni egy szegregátumokra vonatkozó világos tervezési-kiértékelési módszertant, a telep-rehabilitáció kontra telepfelszámolással kapcsolatos döntésekhez.

1.2.13. A stratégia célkitűzései

A felzárkózás politika elvei: -

A felzárkózás összkormányzati prioritása;

-

Felzárkózás elvű fejlesztéspolitika;

-

Integráció;

-

Komplexitás és koncentráció;

-

Innováció és fenntarthatóság;

-

Fokozatosság elve: a leghátrányosabb helyzetben levők megcélzásának prioritása és a leghatékonyabb intézkedések előresorolása;

-

Biztos kezdet, biztos jövő;

-

Átfogó megközelítés;

-

Személyes felelősségen és részvételen alapuló programok;

-

Közösségi részvétel és támogatás elve;

-

Megalapozott tervezés, a hatékonyság rendszeres mérése;

-

Társadalmi Felzárkózási Stratégia roma stratégia, de nem csak roma stratégia;

-

Keretmegállapodás, együttdöntési rendszer.

1.2.14. A Stratégia célrendszere: -

A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre

-

A romák, mélyszegénységben élők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése

-

A romák, mélyszegénységben élő aktív korúak képzettségi szintjének emelése

-

Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatása érdekében


Oldal 26


A munkaerő-piaci integrációt támogató munkaügyi és szociális ellátások, szolgáltatások elérhetőségének, minőségének, hatékonyságának fejlesztése

-

A közfoglalkoztatás rendszerének fejlesztése, bővítése

-

Az aktivitást erősítő, a munkavállalásra ösztönző segélyezési rendszer kialakítása

-

A munkahely és a család összeegyeztetése és az atipikus foglalkoztatási formák támogatása

-

A gyermekszegénységet, mélyszegénységet és a roma népességet célzó szakpolitikák, beavatkozások tervezését, nyomon követését, értékelését szolgáló adminisztrációs és statisztikai adatforrások, információs rendszerek fejlesztése

-

A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása

-

A gyermekek szegénységének csökkentése.

-

A családokat érintő jóléti transzferek szinten tartása.

-

A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások elérhetőségének, minőségének, hatékonyságának fejlesztése

-

Korai képességgondozás, koragyermekkori nevelés, gondozás fejlesztése

-

A roma és mélyszegénységben élő gyerekek oktatáshoz való hozzáférésének javítása

-

Az iskolai lemorzsolódás csökkentése.

-

A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése

-

A lakhatási körülmények, a lakhatás biztonságának javítása, lakhatási lehetőségek bővítése (bérlakás).

-

A települési és térségi szegregáció csökkentése

-

A romák, mélyszegénységben élők és gyermekek egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam növelése, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása

-

A társadalmi együttélés alapját jelentő bizalom erősítése, a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése

-

Az érintettek bevonása a programok tervezésébe, végrehajtásába, értékelésébe

1.2.15. Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat közötti keretmegállapodásban szereplő célkitűzések: -

A romák életkörülményeinek javítása és társadalmi beilleszkedésének elősegítése.

-

Kiemelt cél, hogy a jövőben a hatalommal való visszaélést, a romákat befogadó, diszkriminációmentes közérdek szolgálata váltsa fel.

-

A romák mind szélesebb köre megismerhesse az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a jogrendszert és a közigazgatás működését.


Oldal 27


A foglalkoztatás bővítése, az oktatás színvonalának emelése valamint az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok, ösztöndíjprogramok, beruházási és foglakoztatási támogatások megvalósítása.

-

Ezeken a programokon kellő arányban vegyenek részt hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyerekek, fiatalok, és felnőttek és a tevékenységük a tényleges felemelkedésüket, felzárkózásukat szolgálja.

-

Az oktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési lehetőségek minőségének a javítása, kiterjesztése.

-

A közösségi központok által érdemben segíteni az elemi életviteli körülményeket is nélkülözők lakhatási feltételeit.

1.3.

Kapcsolódás más térségi stratégiákhoz, akciótervekhez

A fentebb tárgyalt stratégiákon kívül számos dokumentumot és szakmai anyagot áttekintettünk a tervezés során, amelyek közül néhányat nem használtunk fel, mert céljai, tevékenységei és ezek meghatározott időintervalluma nem álltak összhangba a Nemzeti Stratégia alapelveivel. A többi dokumentumot

elsősorban a

helyzetelemzés

megalkotásához

és

a

beavatkozási területek

meghatározásához használtuk fel. Nagy különbség, hogy az általunk tanulmányozott dokumentumok elsősorban egy – egy részterületre koncentrálódnak (közoktatás, szociális intézkedések, stb), míg az általunk kidolgozott stratégia próbál komplex módon tekinteni a problémára. A stratégia szakmai hátterének biztosításához több szakirodalmi dokumentumot – köztük az MTA Gyermekszegénység Elleni Program által kidolgozott szakmai anyagokat – is felhasználtunk, amit megfelelően hivatkozva jelöltünk is az adott fejezeteknél. Jelen stratégia megalkotásánál a következő – a kistérség által rendelkezésünkre bocsájtott – stratégia dokumentumokat és akcióterveket vettük figyelembe:

- Középtávú Közoktatás – Fejlesztési Terv - Közoktatási Kistérségi Intézkedési Terv - Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés - Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció - Megvalósíthatósági Tanulmány

A Szigetvár – Dél – Zselic Többcélú Kistérségi Társulás folyamatban lévő projektjei:


Oldal 28

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER - TIOP-1.2.5-09/1-2009-0011 „A Szigetvári kistérség közoktatási intézményeinek, a mozgókönyvtári ellátásban résztvevő települések, valamint a Szigetvári Város Könyvtár informatikai fejlesztése”

- TÁMOP- 3.3.7-09/1-2009-0035 „Oktatás tartalmi fejlesztései a Szigetvári Kistérségben” A Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás már lezárt, de fenntartási időszakban lévő projektjei:

- TÁMOP-3.1.4-08/2- 2009-0083 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése a Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás (DDOP-3.1.2/2F projektben érintett) Közoktatási Intézményeinél”

- DDOP-3.1.2/2F-2f-2009-0010 „A szigetvári kistérség integrált oktatási központjának/hálózatának kialakítása és fejlesztése”

- TIOP-1.1.1-07/1-2008-0227 „A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Közoktatási Intézmények informatikai, infrastruktúra fejlesztése, a pedagógiai-módszertani reform tükrében” 2. Helyzetelemzés3

Ebben a fejezetben szeretnék részletesen bemutatni és elemezni a Szigetvári Kistérség aktuális, mai helyzetét. A helyzetelemzésünk statikus, az aktuális állapotot mutatja be. Nélkülözhetetlen a lentebb tárgyalt adatok két-három évenkénti frissítése ahhoz, hogy a Kistérségi Gyerekesély Stratégia évenkénti felülvizsgálata eredményes legyen. Fontosnak tartjuk ezt a fejezetet, hiszen ezen adatok vizsgálata és megtárgyalása adta az alapot a Kistérségi Gyerekesély Stratégia beavatkozási területeinek kiválasztásához. Helyzetelemzésünkben azokra a neuralgikus pontokra fókuszáltunk különösképpen, amelyek a későbbiekben tárgyalt stratégia céljainkat különösképpen meghatározzák, létjogosultságukat alátámasztják. A Szigetvári kistérségben zajló demográfiai folyamatok erősítik a gyermekes családok szegénységi kockázatát. A demográfiai folyamatok előre vetítik, hogy a gyerektársadalmon belül rövidtávon többségbe fognak kerülni a roma származású gyermekek. A kistérség legnagyobb problémái között szerepel a

nagyarányú munkanélküliség, a foglalkoztatottság alacsony szintje,

illetve a

3

Forrás: Szigetvári kistérség, A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013, összeállította: Polonyi Gábor, MTA TK, Budapest, 2013; http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2013; http://www.kir.hu/kir_stat/;


Oldal 29

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER munkalehetőség hiánya. A gyermekes háztartásokban élő gazdaságilag aktívak, a munkaerőpiacról élők aránya 8%-kal marad el az országos átlagtól. Ezzel párhuzamosan a gyermekes háztartásokban élő munkanélküliek aránya az országos érték fölött van.

A gyermekes családok szegénységi kockázatát növeli az alacsony iskolázottsági szint is, ugyanakkor a szülők gyermekeik leendő iskolai végzettségével kapcsolatos elvárásai magasak. A kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának mindössze 62%-a. Az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével is együtt jár: a kistérségben a 0 – 17 éves gyermekek 58%-a szegénységben él. Az oktatási intézmények közül az óvodákat a szülők pozitívan értékelik, az iskolákkal kapcsolatban kritikusabb a megítélésük. A negatívabb vélemények az oktatási intézmények személyi feltételeivel kapcsolatban fogalmazódnak meg, illetve az iskolai/óvodai agresszióval kapcsolatban figyelhetőek meg szülői félelmek. A gyermekek biológiai alapszükségleteit (táplálkozás, ruházkodás) saját képesek kielégíteni a családok. Ahogy haladunk a magasabb rendű szükségletek felé, úgy csökken a gyermeki igények kielégítettsége. A Gyerekszegénység elleni program ismertségét, elterjedtségét illetően, a családok 30%-a hallott a kistérségi működéséről. A különböző programelemeken a felnőttek és gyermekek 26 – 26%-a vesz részt.

2.1. A Szigetvári kistérség földrajzi elhelyezkedése

A Szigetvári kistérség Dél-Dunántúlon Baranya megyében helyezkedik el. Területe 669 négyzetkilométer. A kistérség két legtávolabbi végpontja között több mint 50 kilométer a távolság. A legközelebbi autópálya az M/6-os, mely Pécsig ér el Budapestről. Szigetvár Pécstől 30 kilométerre található. Az autópálya 2010-re készült el, egészen eddig csak az M/7-es autópálya volt a legközelebb Szigetvárhoz 100 kilométerre. Egyszámjegyű főútvonal a 6-os út kelet-nyugat irányba kettészeli a kistérséget. Szigetvártól Barcs, mely határátkelő Horvátországba 30 kilométerre található, majd a határtól nem messze kezdődik az autópálya, mely egészen az Adriai tengerig ki van építve. Kétszámjegyű útvonal a 67-es út mely észak-dél irányban halad a Balaton felől és Szigetváron ér véget. Ezen kívül két alacsonyabb rangú út vezet Szigetvárról Sellye felé, valamint Szigetvárról Kadarkúton át fel a Balatonra. A kistérség domborzati viszonyai eltérőek. A 6-os útvonaltól délre helyezkedő településeink az Ormánsághoz kapcsolódnak, míg az északra lévők a Zselicséghez. Azaz északon dombos, erdős tájak vannak, míg délen sík terep.


Oldal 30


2.2. Településszerkezet, lakáskörülmények

A Szigetvári kistérség Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeihez tartozik, 46 településből áll. A 46 településből egy város, Szigetvár, valamint 45 falu, község. Szigetvár városa a térség központja. A kistérség településeinek 1/3-ad része zsáktelepülés. Ilyen települések: Almáskeresztúr, Ibafa, Horváthertelend, Csebény, Vásárosbéc, Patapoklosi, Basal, Csertő, Tótszentgyörgy, Merenye, Pettend,

Gyöngyösmellék,

Bürüs,

Endrőc,

Bánfa,

Katádfa,

Szulimán,

Nagyváty

és

Nyugotszenterzsébet. Szintén több település, úgynevezett egyirányú település, azaz az egyik irányban zsáktelepülés felé vezet az úthálózat. A kistérség központjához két részönkormányzati terület kapcsolódik, Zsibót, és Becefa. A Zsibóti Szőlőhegy területi igazgatása Szigetvár és Mozsgó önkormányzatok alá tartoznak. A kistérség település szerkezetében tanyasi jellegű térségek is található. Dencsházához kapcsolódik Péterfapuszta és Kárászpuszta, Szentegáthoz Galambospuszta, valamint Bánfához Bodorfa. A térségben található továbbá olyan település is, melyek különálló településrészek tartoznak: Somogyapátihoz Adorján és Dióspuszta, Somogyhárságyhoz Kishárságy, Boldogasszonyfához Antalszállás és Terecseny.

A bérlakások aránya Magyarországon igen alacsony, és a gyermeket nevelő családoknak is alig 7%-a él bérlakásban. A Szigetvári kistérségben sem ez az általános lakhatási forma, de az országos átlaghoz képest valamivel nagyobb arányban élnek bérlakásban (10%), ebben megjelennek az önkormányzati bérlakások mellett a magánszemélyek tulajdonában álló bérlemények is. A családok döntő többsége (82%-a) azonban tulajdonosként él lakásában, 8% pedig más jogcímen – például szívességi lakáshasználóként, vagy szolgálati lakásban lakóként. Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 31


A lakások felszereltsége valamivel elmarad az országos átlagtól, minden jellemző kapcsán rosszabb értékeket mutatnak. A WC vagy a fürdőszoba hiánya négyszerese az országos átlagnak. Valamivel jobb a helyzet a vezetékes vízellátással kapcsolatban, itt a hiány kétszerese az országos átlagnak. Az úgynevezett szubstandard lakások aránya nagyságrendekkel magasabb (11%), mint ami a gyerekes családok körében országosan jellemző (3%). Sok esetben nemcsak a lakások felszereltsége, komfortfokozata hagy kívánni valót maga után, hanem a lakások fizikai állapota, illetve maga a lakókörnyezet is. Minden ötödik gyerekes család szembesül azzal a problémával, hogy a tető beázik, hogy nedves a padló, a falazat vagy, hogy korhad a padlózat, az ablakkeret. A Szigetvári kistérség falvaiban a lakóházak, lakások száma jóval magasabb a népesség számának arányosított viszonyához képest. Ez igaz Szigetvár városára is. Az üres, lakatlan, elhagyatott házak száma magas, a lakásállományok minősége azonban rossznak mondható. Jellemzőek az omladozó, roskadozó házak, ezek többnyire lakatlanok, de a lakott házak állaga is hasonlóan rossznak tekinthető. A legtöbb rossz állapotban lévő ház elhelyezkedése, számuk növekedés egyenes arányosságot mutat a települések fejlettségi szintjének csökkenésével. A Szigetvári Gyermekesély Program elsősorban a kistérség településein a fiatalok megtartó erejével tud változtatni a lakáskörülmények javítása terén. Ehhez adott a települések ingatlanjai és a hozzájuk tartozó földterületek, mely az életvitelszerű használathoz és a föld megműveléséhez szükséges szakmai, szociális képességet, tudások, életvezetési formák átadhatóak a programban elért szülők számára a közösségi terek és szociális szakemberek által.

2.3. Közlekedés

A legközelebbi intercity elérési lehetőség Szentlőrinc, mely Szigetvártól 15 kilométerre található. Itt a Budapest irányába közlekedő és onnan érkező vonatok biztosítanak utasforgalomra lehetőséget. A Szigetvári kistérségben a nem villany üzemű vasúthálózathoz kevés számú település kapcsolódik. Közvetlenül érintett települések, Szentdénes, Nagypeterd, Szigetvár, Nagydobsza, Kisdobsza. A többi településről busszal érhetőek el a csatlakozások. A települések nagy részén a közlekedését a Volán buszok biztosítják, azonban egyes településrészekre nem közlekedik buszjárat (például: Péterfapuszta, Ceglédpuszta, Galambospuszta), továbbá a többi település elérhetősége nagyon különböző, akár a hétköznapi, akár a hétvégi közlekedést tekintve. Azokon a településeken, melyeken működik a falugondnoki szolgálat, nagy aktivitással kapcsolódik bele a közlekedés hiányosságainak pótlásába, a lehetőségeikhez mérten nagyfokú segítséget nyújtanak. Sajnos inkább kevés településen valósulhat meg az ilyenfajta támogatás. Vidéken problémát jelent az óvodás gyerekek Volán buszjárata, mert nem megoldott a gyerekek felügyelete. A falugondnoki szolgálat csak 1-2 esetben tudja biztosítani.


Oldal 32

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Az úthálózat minőségét tekintve a 6-os főútvonal és a 67-es út minősége jobb minőségű, azonban a többi az útvonal, kiemelkedően a zsáktelepülések felé vezető utak nagyon rossz minőségűek. A Szigetvári Gyermekesély Program az oktatási, szociális, egészségügyi szolgáltatások magasabb és szélesebb fokú, jobb elérhetőségében tud segítséget nyújtani közösen a települések falugondnoki szolgálatával, akik járművet biztosítanak ennek kialakításában. További lehetőségként adott esetekben a szolgálat a településeken munkát vállalni akaró emberek számára is tud segítséget nyújtani, evvel támogatva a kereső képes lakosság, családok magasabb arányát.

2.4. Demográfiai jellemzők

A Szigetvári kistérség az ország 23. leghátrányosabb helyzetű kistérsége. A Szigetvári kistérség 46 településének állandó lakossága 2012. január 1-i állapot szerint 26 745 fő. Ebből a létszámból Szigetvár városa 10 614 főt képvisel. A gyermekes háztartások nagy része a kistérségi központban Szigetváron él. Továbbá ez azt jelenti, hogy átlagosan 351 fő él egy településen.

Ténylegesen a térségközponton kívül 45 településből csak Hobol 1000 fő feletti, 24 település 5001000 fő közötti és 21 település 500 fő alatti. A cigány népesség aránya 14,5 % (azaz 3923 fő). A 18 év alatti korosztály aránya 19,6 %. A munkanélküliségi ráta 18,8 %, a foglalkoztatási ráta 46,5 %. A nyilvántartott álláskeresők majdnem fele (46%) legfeljebb általános iskolai végzettségű, és több mint negyedük (27 %) semmilyen ellátásban nem részesült. Az 500 fő feletti 9 település adja a lakosság 63 %-át, a többi 37 település 375 főt tesz ki. A lakosság 46 %-a 300 fő alatti településen él és 12 település 200 fő alatti település a kistérségben. A már korábban említett zsáktelepülések nagy része a 200 fő alatti települések közé tartozik. A lakónépességhez korösszetételéből megállapítható a születő gyermekek száma. Továbbá megállapítható azok száma is, akik nem vesznek részt még aktívan a munkaerőpiacon, akik munkaképes korúak, valamint a nyugdíj, vagy nyugdíj előtt állók. A születésszám tekintetében egyre kevesebb gyermek születik (2011-ben már csak 201). 1990-ben még 398 gyermek született. A kistérségben több településen nem született gyermek, azonban 6 településen 5-nél több gyermek született. A lakosság közel 24 %-a tanuló korban van, 21 év alatti, illetve közel 20 %-a nyugdíjas korbú, 61. év feletti. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes korosztály (2260. év közöttiek) aránya 56 %. Közel annyi a nyugdíjas korú, mint a tanuló korú lakos. A kistérségben találhatóak olyan települések, ahol több nyugdíjas korú, mint a tanuló korú (Almáskeresztúr, Szulimán, Zádor, és érdekes módon Szigetvár). A gyermekek életkori megoszlása a kistérségben az országos mintázatot követi. A" legfiatalabb korcsoportban (0 – 2évesek) a gyerekek majdnem feleannyian vannak, mint a legidősebb korcsoportban (14 – 17 évesek), ami hangsúlyos gyerekszám csökkenést mutat (ez a demográfiai csökkenés azonban az országos átlagnak megfelelő). A kedvezőtlen demográfiai tendencia tehát a kistérség gyermekintézményeinek fennmaradása szempontjából negatív következményekkel járhat, Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 33

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER illetve hosszú távon is a gazdasági aktivitás további csökkenését vetíti előre. A kistérségben a száz aktívkorúra jutó gyerekszám az országos mutatókhoz hasonlóan alakul: országosan 100 aktívkorúra 24 gyerek jut, a Szigetvári kistérségben ugyanez az érték 23. Az időskorúak tekintetében a kistérségi adat (országosan 100 aktívkorúra 38 időskorú jut, a Szigetvári kistérségben pedig 34). A kistérségben tehát az elöregedés jelei mutatkoznak meg, hiszen 100 gyermekkorúra több időskorú jut. Az országos átlaghoz képest azonban az elöregedés mérsékeltebb: míg országosan 100 gyermekkorúra 161 időskorú jut, addig a Szigetvári kistérségben ez az arány alacsonyabb, száz gyermekkorúra 147 időskorú jut. A gyerek – társadalom belső, etnikai összetétele az országoshoz képest specifikus képet mutat a kistérségben. Míg országosan a roma származású gyermekek aránya 11% körül mozog, addig ugyanez az érték a Szigetvári kistérségben 37%. A kistérségben tehát az országos értékhez képest három és félszerese a roma gyerekek aránya. Az életkor csökkenésével párhuzamosan fokozatosan nő a roma gyerekek száma. A magas szegénységi kockázatú háztartástípusok előfordulási gyakorisága a kistérségben nem nagyobb, mint az országos átlag. Az elszegényedés kockázatát tekintve viszont az egyik legveszélyeztetettebb családtípust a csonka, egyszülős családok képviselik. A másik veszélyeztetettebb családtípus, a három, vagy többgyermekes nagycsaládok esetében pedig az országos adatokhoz hasonló értéket tapasztalható. A gyermekes háztartások közel egyharmada (32%) roma háztartás, a három és többgyermekes háztartások között ez az arány eléri az 58%-ot, tehát itt a roma családok alkotják a többséget. Ez azt mutatja, hogy az oktatási intézményekben nem csak arra kell felkészülni, hogy a roma tanulók aránya még magasabb lesz, hanem arra is, hogy nagyobb részük magas szegénységi kockázatú családból fog érkezni. A Szigetvári Gyermekesély Program szociális szakemberi preventív jelleggel a településeken elért szülők, felnőttek számára támogatást tud nyújtani a gyermekvállalás, az ehhez kapcsolódó párkapcsolati, házasság, és az együttélés megfelelő metódusainak kialakításában, evvel segítve a családok együtt maradását, működését. Valamint a gyermekvállalást ösztönözve az állami támogató rendszer naprakész információ átadása a településeken élő felnőttek, szülők számra is megvalósítható a program közösségi tereiben, de akár falvakban dolgozó szociális munkások tevékenységével is.

2.5. Foglalkoztatás, munkanélküliség

A rendszerváltás előtt a kistérség településein élőknek a legnagyobb foglalkoztatója a mezőgazdaság és feldolgozóipar, valamint a könnyűipar volt. Szigetváron működött konzervgyár, cipőgyár, valamint vidéken több mezőgazdasági termelőszövetkezet. Pécsen a bányászat vett fel nagyszámú munkaerőt. A rendszerváltás utáni privatizáció ugrásszerű munkanélküliséget produkált a kistérségben. Jelenleg a legnagyobb foglalkoztató a kistérségnek a közszféra (központi hivatalok, és helyi szervei, önkormányzatok, intézmények, intézményeik).

A magáncégek, vállalkozások is foglalkoztatnak


Oldal 34

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER kisebb számban munkavállalókat, de nagy létszámú, több száz embert foglalkoztató nem található a Szigetvári kistérségben. A munkaügy kirendeltség által ellátott területen az öt legnagyobb foglalkoztató a Szigetvári Kórház, Schenk és Társa KFT., Manifaktor KFT., Iron-Tech ZRt., Klebelsberg intézményfenntartó Központ Szigetvári Tankerület.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2013. szeptemberi adatbázisa szerint:

Település neve

Nyilvántartott álláskereső

Egy évnél hosszabb ideje

nyilvántartott

álláskereső

Munkavállaló korú lakosság

%-os arány

Szigetvár

528

127

7288

7,2%

Mozsgó

37

6

709

5,2%

Hobol

56

8

686

8,2%

Szentlászló

70

20

594

11,8%

Kétújfalu

49

8

483

10,1%

Nagydobsza

28

7

443

6,3%

Nagypeterd

46

11

471

9,8%

Dencsháza

35

5

420

8,3%

Somogyapáti

47

16

329

14,3%

Somogyhárságy

34

14

319

10,7%

Boldogasszonyfa

41

13

304

13,5%

Almamellék

56

24

312

17,9%

Csertő

23

6

308

7,5%

Szentegát

27

3

279

9,7%

Patapoklosi

51

15

263

19,4%

Endrőc

47

14

278

16,9%

Rózsafa

44

14

284

15,5%

Somogyhatvan

27

8

259

10,4%

Nagyváty

29

9

250

11,6%

Teklafalu

24

4

249

9,6%

Botykapeterd

30

10

228

13,2%

Zádor

32

13

221

14,5%

Szentdénes

31

10

236

13,1%

Gyöngyösmellék

38

9

221

17,2%

Merenye

14

5

211

6,6%


Oldal 35

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Somogyviszló

27

17

171

15,8%

Nyugotszenterzsébet 34

15

179

19,0%

Szulimán

19

3

167

11,4%

Nemeske

25

7

164

15,2%

Kisdobsza

9

0

180

5,0%

Ibafa

31

16

172

18,0%

Basal

15

2

155

9,7%

Bánfa

13

3

130

10,0%

Molvány

8

1

143

5,6%

Vásárosbéc

15

3

129

11,6%

Katádfa

6

2

113

5,3%

Tótszentgyörgy

6

1

114

5,3%

Pettend

6

1

93

6,5%

Kistamási

4

2

101

4,0%

Várad

21

8

88

23,9%

Magyarlukafa

10

2

72

13,9%

Bürüs

3

2

61

4,9%

Csebény

12

5

67

17,9%

Almáskeresztúr

5

1

56

8,9%

Horváthertelend

9

2

51

17,6%

Szörény

3

0

43

7,0%

Összesen

1 725

472

18 094

9,5%

A gyermekes családokban élő aktív korúak (16 – 62 évesek) 45%-a tekinthető munkaerőpiaci szempontból aktívnak, ez az érték 8%-al marad el az országos átlagtól. A negatív munkaerőpiaci tendenciákat valamelyest orvosolja a közmunka lehetősége, viszonylag sokan tartoznak ebbe a munkaerőpiaci csoportba a kistérségben (14%). A munkanélküliség azonban így is jelentős, a munkanélküliek aránya jóval az országos átlag felett van. Továbbá magas a különböző jogcímeken eltartottnak tekinthető családtagok száma. Az aktív korúaknak csak kb. négytizede dolgozik hosszabb távon és rendszeres jelleggel. A munkavállaló korú lakosság számában a nyilvántartott munkanélküliek aránya 9,5 %, ez nagyjából megegyezik az országos átlaggal. Azonban a településeken a közfoglalkoztatás nagymértékben hozzájárul a foglalkoztatási mutatók javulásához.

A munkaügyi kirendeltség által nyilvántartott (regisztrált) álláskeresők száma 2012. január 1-én 3815 fő. A regisztrált álláskeresők csoportja az alábbi kategóriák mentén oszlott meg (2011. december 31-i állapot szerint: álláskeresési járadékban részesülők 17,7%, bérpótló juttatásban részesülők 40,3%, Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 36

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER rendszeres szociális segélyben részesülők 5,8%, ellátásban nem részesülők 36,2%. A munkaügyi kirendeltség által ellátott területen az alábbi közfoglalkoztatási formákban a 2011. évben rövid időtartamú közfoglalkoztatás (1-3 hónap) 1530 fő, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (3 – 6 hónap) 470 fő, 6 hónap felett 208 fő vett részt. Az alacsony foglalkoztatottság következményeként a kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának mindössze 62%-a. A KSH 2011-es adatai alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelem az összes háztartásra vetítve 82 400 forint. Ezen belül, ha csak a gyermekes háztartásokra koncentrálunk, akkor 67 100 Ft. Ugyanez az érték a Szigetvári kistérségben mindössze 41 900 Ft. Az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével is együtt jár: a kistérségben a 0 – 17 éves gyermekek 58%-a szegénységben él. A gyermekszegénység mértéke országosan 26%, tehát az eltérés nagyon nagy. A kistérségben a gyermekek többségéről elmondható, hogy anyagilag nagyon rossz körülmények között él. A kistérségben élő gyerekes családok 28%-a érzi úgy, hogy pénz beosztással jól kijönnek, s néhányan gondok nélkül élnek (5%). A többség esetében azonban megjelennek a pénzügyi zavarok, és általában a hó végére már valami anyagi probléma merül fel, mivel „éppen, hogy kijönnek a havi jövedelmükből”. A családok szintén jelentős hányada (65%) saját forrásból nem lenne képes fedezni egy nagyobb összegű váratlan kiadást. A gyermekes családok nagy hányadát érintő szegénység a különböző típusú szükségletek kielégítetlenségének mértékében is megmutatkozik. A családok nagy részének elsősorban a rezsi kifizetése okoz gondot: kb. minden harmadik család esetében erre már nem jut mindig elegendő pénz. Majdnem ugyanennyien vannak azok is, akiknek a szükséges élelem megvásárlása okoz gondot. Minden negyedik családnak a megfelelő fűtés biztosításán kell spórolnia, minden ötödiknek pedig a gyógyszerek kiváltásán, vagy az orvosi ellátáson. A háztartások közel felének (47%) van valamilyen tartozása, ennek összege néhány ezer forinttól több millió forintig terjed. A tartozások átlaga 160 ezer Ft. Sokan magántermészetű kölcsönökből élnek. Arányuk (20%) enyhén magasabb, mint a banki hitelek/áruhitelek esetében történő elmaradásoké (19%). Viszonylag sokuknak van rezsiköltség elmaradásuk, elsősorban villanyszámla tartozás (21%), de vannak, akik a víz, csatornadíjjal tartoznak (13%). A tartozások néhány esetben odavezetnek, hogy a villanyszolgáltatást kikapcsolták, ez a családok 9%át jelenti. A víz kikapcsolása a családok 5%-át" adja. A szegénység enyhítésében nagy szerepe van a családoknak nyújtott természetbeni juttatásoknak, melyeknek több formáját kaphatják/igényelhetik az érintettek. A legtöbb esetben ez a juttatás a tankönyv és gyermekintézmény térítési díjának elengedését jelenti (56%-ban). A szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás tekintetében a szociális étkeztetés lehetőségét 39%-nyian vették igénybe, a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálat segítségét viszont kevesebben, „csak” 12%-nyian. Viszonylag magas azon családok aránya, amelyek közgyógyellátásban részesülnek (35%), vagy amelyek élelmiszert, illetve tüzelőt kapnak (32%). Ugyanígy érdemes kiemelni, hogy sokan a szociális földprogram, vagy a „Minden gyerek lakjon jól!” elnevezésű kezdeményezés keretében kisállathoz vagy vetőmaghoz is jutottak (33%). A Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 37

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER fogyatékossággal élők a támogató szolgálatot gyakorlatilag senki sem vette igénybe a családok közül, mint ahogy az adósságkezelési szolgáltatásokat is alig (0 – 2%). Az anyagi helyzet csak általánosságban határozza meg, hogy a család mennyire képes a gyermekek számára fontos szükségletek biztosítására. Gyakran előfordul, hogy a gyermekek szükségleteinek kielégítését előresorolják a családok a felnőttek szükségleteivel szemben. A szülők háztartási gazdálkodáson belüli preferenciái azonban – a források szűkössége mellett – bizonyos gyermeki szükségletek kielégítését fontosabbnak, másokat halaszthatónak vagy kevésbé fontosnak ítélnek meg. A luxus szükségletek kielégítése valóban luxus kategóriának tűnik. Ezeket az elemeket nagyon kevesen tudják biztosítani. Az ebbe a kategóriába tartozó üdülés, illetve fizetett különórák a gyerekek nagy többsége – 62 illetve 74%-a – számára elérhetetlen. Ugyanakkor a zsebpénz biztosítása már nem ennyire luxus kategória, ezt a szülők 38%-a nem tudja biztosítani gyermeke számára. A Szigetvári Gyermekesély Program a térség településein ösztönzően tud hatni a munkaképes aktív korú lakosság számára avval, hogy együttműködve az önkormányzatokkal a már foglalkoztatott, és a még nem foglalkoztatott lakosság közmunka programját település szintű öngazdálkodás, önfenntartó gazdálkodás irányába tereli. Ehhez adottak a településeken az önkormányzati és magántulajdonú földterületek, továbbá a munkaképes aktív korú lakosság, valamint a program által nyújtott szakemberek tudásbázisa, és az Európai Unió, de a Magyar Állam által kiírt pályázati támogató rendszer is. Prioritásként a gyermekéhezést meg kell szüntetni, amihez a családoknak anyagi forrást kell teremteni. Ezt csak olyan módon tudják megtenni, ha szociálisan felkészítjük a kistérség településein élő felnőtt korú lakosságot a munka által szerzet jövedelem megteremtésére, megfelelő életvitel kialakítása mentén a célszerű felhasználásra, ezáltal is biztosítva a gyermekek szociális és egyéb szükségleteinek kielégítést. A program közösségi terei ennek kialakítását biztosítani tudja, valamint a programban dolgozó szakemberek tudástára is rendelkezésre állnak.

2.6. Oktatás

A megfelelő képzettségűek nagy valószínűséggel könnyebben integrálódik a társadalom szerkezetébe, könnyebben tud munkát vállalni, családot alapítani, és anyagi javait is könnyebben tudja biztosítani. A Szigetvári kistérségben általánosan jellemző a lakosság nagyfokú képzetlensége.

A Szigetvári kistérség képzettség tekintetétben a 2011-es népszámlálási adatok alapján: 7 évesnél idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége

Általános Település neve

iskola

Általános

1. iskola

Általános

1-7. iskola

évfolyamát évfolyamát

Középfokú 8. iskola,

évfolyamát

érettségi


Érettségi

Egyetem, főiskola

Oldal 38

Össz:

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER sem

végezte

végzett

végezte el

nélkül, szakmai oklevéllel

Szigetvár

125

1005

2388

2509

2802

1142

9 971

Mozsgó

58

122

295

250

163

49

937

Hobol

15

108

245

279

216

50

913

Szentlászló

4

103

223

208

147

65

750

Kétújfalu

11

109

202

189

114

39

664

Nagydobsza

26

80

208

163

101

28

606

Nagypeterd

2

66

208

158

125

53

612

Dencsháza

9

85

205

162

70

17

548

Somogyapáti

11

69

140

98

86

31

435

Somogyhárságy

3

54

154

100

64

17

392

Boldogasszonyfa

6

62

175

83

53

16

395

Almamellék

1

69

149

105

43

25

392

Csertő

6

45

125

100

66

16

358

Szentegát

4

50

121

90

54

12

331

Patapoklosi

28

44

142

73

32

4

323

Endrőc

5

51

155

100

30

2

343

Rózsafa

1

45

136

80

51

9

322

Somogyhatvan

9

54

155

70

36

5

329

Nagyváty

1

41

143

83

42

6

316

Teklafalu

4

49

116

68

58

8

303

Botykapeterd

10

44

107

73

47

15

296

Zádor

7

47

124

76

31

5

290

Szentdénes

3

35

102

83

44

8

275

Gyöngyösmellék

8

61

119

61

20

2

271

Merenye

5

30

112

71

33

2

253

Somogyviszló

6

32

97

61

32

5

233

Nyugotszenterzsébet

5

53

91

44

22

5

220

Szulimán

5

38

76

51

37

3

210

Nemeske

1

35

92

63

28

1

220

Kisdobsza

4

27

75

63

43

11

223

Ibafa

4

39

68

39

38

18

206

Basal

4

14

52

60

24

7

161


Oldal 39

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Bánfa

3

24

76

46

10

3

162

Molvány

1

13

66

63

33

8

184

Vásárosbéc

3

30

65

42

16

8

164

Katádfa

7

28

86

18

10

1

150

Tótszentgyörgy

1

14

63

44

15

4

141

Pettend

9

34

55

13

4

0

115

Kistamási

1

26

50

27

6

0

110

Várad

3

16

51

26

6

1

103

Magyarlukafa

1

21

30

13

10

3

78

Bürüs

2

15

26

13

11

1

68

Csebény

2

16

50

17

3

2

90

Almáskeresztúr

0

7

28

26

8

4

73

Horváthertelend

3

11

34

16

3

0

67

Szörény

0

11

17

18

8

4

58 23

Összesen

427

3 032

7 497

6095

4 895

1 715

A 7. életévét betöltött lakosság 2%-a nem végezte el az általános iskola első osztályát, a 8. általános osztályt el nem végzők aránya 15 %. A Szigetvári kistérség lakosainak jelentős része nem végezte el a 8. osztályt, illetve maximum a 8. osztályt elvégzettek aránya 46 %. Ez közel a kistérség lakosságának a felét jelenti. A szakmával vagy érettségivel rendelkezők, szintén a lakosság 46 %-át képviselik. A diplomával rendelkezők 7 %-ot képviselnek. A fiatalok, középfokú oktatásban résztvevő gyerekek 46%-át tekintve sokuk nem rendelkezik semmilyen szakmával, mely könnyíthetné elhelyezkedési esélyeiket. Többnyire (csak) érettségivel rendelkeznek. Ez azt eredményezi, hogy a kistérség szakmai végzettségű középrétege eltűnhet. Továbbá egy nagyszámú, képzett munkaerőt foglalkoztató beruházó a térségbe nem talál munkaerőt, szakembert. A Szigetvári kistérségben jelenleg szakember hiány van. Az analfabétizmus (írni, olvasni nem tudás) is jellemző a kistérségben. A Szigetvári Kistérségben az oktatás és köznevelés rendszerében 2013. január 1-én megtörtént a szétválás. Az óvodai és étkeztetési feladatok továbbra is önkormányzati feladat maradt, míg a köznevelési feladatokat az állam vette át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásával és működtetésével.

Az óvodai feladatokat 2013. július 1-én az önkormányzatok vették át a Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulástól és létrehoztak intézményfenntartó társulásokat.


Oldal 40

661

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A Gyermekesély Program a bölcsődés és óvodás korú gyermekek és szüleik, családok számára specifikusan tud választ adni felmerülő, akár mindennapos nehézségeik, problémáik kezelésére. A Szigetvári Gyermekesély Programban dolgozó szakemberek a Biztoskezdet Gyerekházak és a közösségi házak, valamint programjaik, szolgáltatásaik, és a program egésze által nyújtanak segítséget a megszólított és elért gyermekeknek, szülőknek, felnőtt lakosságnak. Fontos, hogy a programban megvalósuljon a gyerekek életvitelszerű javítása, javulása, leginkább a szülők programba való bevonásával. Az oktatás és az iskolai időszak során az iskolai szociális munka tud eredményt elérni az iskolai lemorzsolódás csökkentésében, amely elősegíti a kistérség iskolai végzettség mutatóinak emelkedését, legalább nyolc általános iskolai osztály elvégzését, de pozitív hatással van a középiskolai korosztály szakmát tanuló, érettségi bizonyítványt szerzők számára is. Fontos továbbá a preventív jellegű iskolai lemorzsolódás segítése mellett a megfelelő és elérhető, valamint releváns, akár tehetséggondozás jellegű pályaorientáció kialakítása a gyerekek, fiatalok számára, amit a Szigetvári Gyermekesély Programja szintén biztosít a programban dolgozó iskolai szociális munkások által.

2.6.1. Bölcsőde

A 3 évnél fiatalabb gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei a 80-as évek eleje óta az ezredfordulóig nagymértékben csökkentek, majd egy stagnáló időszakot követően a férőhelyek száma 2005-től kezdődően növekedni kezdett. A bölcsődei férőhely a Szigetváron jelenleg elegendő (20132014-ben), mert csökkent a munkahelyek száma, illetve a munkavállalás idényjellegű. (Például szezonális munka a Konzervgyárban, közmunka.) Az EU tagországokban 2010-re a háromévesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-a számára kellett volna biztosítani a napközbeni ellátás lehetőségét, de a bölcsődei férőhelyek száma csak a megfelelő korú gyermekek 12%-ának napközbeni ellátására volt elegendő. A kistérségi adataink szerint a gyerekek mindössze 9%-a jár, vagy járt bölcsődébe. Ez a mutató a 0 – 17 éves korosztályra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy nem csak az EU elvárásaihoz képest, de országos viszonylatban is alacsony érték.

2.6.2. Óvoda

A bölcsődei hozzáféréshez viszonyítva az óvodába járás lehetőségei lényegesen jobbak a kistérségben, hiszen a 3-17 éves korosztálynak mindössze 2%-a nem jár vagy járt óvodába. Azoknak a gyerekeknek az aránya, akik 5 éves korukban vagy annál később kerültek be az óvodába 7% körüli, ez az érték többszöröse az országos átlagnak. Azonban a késői óvodába kerülés okai között feltehetően nem a férőhelyhiány játszik szerepet. Az óvodák személyi és tárgyi feltételeiről alapvetően jó véleménnyel vannak a szülők (60 – 75%), de az elégedettségi szint más kistérségekhez képest kisebb mértékű. Elsősorban a tárgyi feltételeket fogadják el a szülők. A személyi feltételekkel kapcsolatban már Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 41

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER valamivel több ellenérzés született. Elsősorban kifogásolják, hogy az óvoda kapcsolata, kommunikációja a szülőkkel nem mindig megfelelő. Az óvodákkal kapcsolatban felmerül még problémaként a túlzsúfoltság, túl magas létszámúak a csoportok. Az óvodába járó gyerekek szülei legtöbben a vegyes összetételű (roma/nem roma) csoportot választanák (89%). A roma családok képviselői az esetek 98%-ában a vegyes összetételű csoportokat preferálják. A nem roma családok esetében ugyanez az arány valamivel alacsonyabb (82%). Az óvodák emberi munkaerő teljesítményét legtöbben elismerik: az óvónők képzettségét, felkészültségét. Játékokkal, eszközökkel jól ellátottak az intézmények, a gyermekek tanulnak, fejlődnek az óvodákban. A hiányosságok tekintetében már inkább intézményi problémák kerülnek szóba (infrastrukturális problémák, WC, zuhanyzó állapota, stb.). Az óvodás korú gyermeklétszámról elmondható, hogy 61 % HH-s és 28 % HHH-s, valamint alig 2 % SNI-s gyermek. Az óvodai feladatellátás tekintetében minden településen ellátott; nincs olyan gyermek, aki kiszorulna az ellátás rendszeréből. Szigetváron 3 óvoda működik. Az étkeztetést a településeken az önkormányzatok végzik az óvodai és iskolai ellátásban. Továbbá az óvodák végeznek képesség kibontakoztató és felzárkóztató felkészítéseket is.

Több óvoda (Mozsgó, Nagydobsza, Rózsafa, Kétújfalu) egysége óvoda bölcsődei feladatokat is ellát, felveszi a 2. évet betöltött gyermeket is.

Településnév

Működési körzet

Szigetvár

Szigetvár

2012. október 1. létszám

Csoportszám

HH

HHH

SNI

létszám létszám létszám

357

14

132

47

4

Nagypeterd, Botykapeterd, Nagyváty, Nagypeterd


50

2

36

15

3

Rózsafa

Rózsafa, Bánfa, Katádfa

43

2

39

12

1

Szentdénes

Szentdénes

16

1

15

8

1

40

2

36

9

3

32

2

21

6

0

18

1

15

10

0

Basal, 70

2

60

41

0

Mozsgó, Almáskeresztúr, Mozsgó

Szulimán, Csertő Szentlászló,

Szentlászló

Boldogasszonyfa Almamellék,

Almamellék

Csebény,

Horváthertelend, Ibafa Somogyapáti,

Somogyapáti

Patapoklosi,


Oldal 42

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Somogyhatvan, Somogyviszló, Vásárosbéc Somogyhárságy, Somogyhárságy Magyarlukafa

19

1

17

1

0

64

3

44

23

2

Nagydobsza, Kisdobsza, Merenye, Tótszentgyörgy, Molvány, Nagydobsza

Nemeske,

Pettend, Kistamási Kétújfalu,

Bürüs,

Gyöngyösmellék, Várad, Zádor, Szörény, Endrőc, Kétújfalu

Teklafalu

88

4

69

41

1

Dencsháza

Dencsháza

24

1

19

7

0

Szentegát

Szentegát

26

1

21

16

0

Hobol

Hobol

34

2

20

5

0

881

38

544

241

15

Összesen

2.6.3. Iskola

A gyermekek fejlődését meghatározó és ahhoz nélkülözhetetlen szocializációs szükségletek hátrébb sorolódnak. Ezeket a szocializációs alapszükségleteket, valamint a kulturális szükségleteket a családok valamilyen szinten biztosítani tudják. A gyermekek 8 – 11%-ának nincsenek beltéri és kültéri játékai – ez az országos adatokhoz képest jó aránynak tekinthető (13 – 18%). Hasonlóak az adatok a könyvellátottság tekintetében: 13%-ra tehető azon családok aránya, ahol a gyerekeknek nincs életkoruknak megfelelő könyvük. Annak ellenére, hogy a szülők a tanulási lehetőségek megteremtésén viszonylag sokat fáradozna, a gyerekek 14%-ának nincs külön íróasztala, valamint 4% esetében egyáltalán nincs biztosítva hely az otthoni környezetben a megfelelő tanulásra. A családok 2%-ában nem áll rendelkezésre az iskola által elvárt minden felszerelés. A társadalmi szocializáció szempontjából a fontos társas kapcsolatok építése egyértelműen hátrébb sorolódik a szükséglet kielégítés rangsorában. A gyerekek egyharmadának nincsen lehetősége arra, hogy meghívja baráti körét közös programra, játékra. Ugyanakkor külsős programokon már inkább részt tudnak venni, hiszen fizetős iskolai programokból, kirándulásokból ennél kevesebb gyerek (14%) marad ki. A külsős programok közül nem mindenkinek fér bele a sportolás. A gyermekek egyötödének nincsen lehetősége arra, hogy sportoljon tanórákon kívül.


Oldal 43

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A gyermekek iskolakezdésének életkora országosan egyre későbbre tolódik, 1990-ben a 7 évesen iskolába kerülő gyerekek aránya még 10% volt, 2000-re meghaladta a 30%-ot, és ez az arány azóta növekvő tendenciájú. A késői iskolakezdés – főként a tankötelezettség életkorának csökkentése mellett rontja az általános iskola befejezésének esélyeit a hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A késői iskolakezdés a kistérségben az országosnak megfelelő arányokat képezi le: a 7 évesen és később iskolába kerülő gyerekek aránya 61%. A törvényi szabályozás jelenleg főszabályként 6 éves kortól írja elő a tankötelezettséget, de lehetőséget ad még egy évet az óvodában tölteni. A jogszabály következményeként – legalább az első években – nagyszámú iskolaéretlen gyerek kerülhet az intézményrendszerbe, ami az iskolai kudarcok növekedéséhez vezethet. A Nemzeti köznevelési törvény 45.§ értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik, de lehetőséget ad még egy évet az óvodában tölteni. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. Nagyon jól működik a kistérségben az óvoda-iskola átmenet, amely az integrációs program egyik kiemelt eleme. A program segíti zökkenőmentessé tenni az óvodás gyerekek számára az iskolát. Jelenleg ezek a lehetséges kudarcok kis számban jelentkeznek a kistérségben. A Szigetvári kistérségben az általános iskolákban évismétlésre kötelezett gyermekek aránya 5%. Az iskoláról alkotott szülői vélemények összességében inkább pozitív képet adnak. Ugyanakkor az iskolák intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételeinek elégedettségi szintje, szemben az óvodákkal, 45 – 70%-os arányszámot mutat. A szakmai munka értékelése megosztó dimenzió településenként, intézményenként egyaránt. Problémákkal terheltebb a pedagógus – szülő és a pedagógus – diák kapcsolat is. Komolyabb kifogások leginkább a gyerekösszetétellel kapcsolatban merülnek fel. A szülők az iskolákban jelenlévő erőszakot látják problematikusnak. A gyerekközösségben az agresszivitáson túl, az iskolákban alkohol és drogproblémák is előfordulnak. A szülők 60%-a magasnak ítéli meg a roma gyerekek arányát az oktatási intézményekben. Legtöbben még is a vegyes összetételű (roma/nem roma) osztályok működését/működtetését preferálják (86%). A roma családok esetében a vegyes összetételű osztályokat 92%-ban preferálják. A nem roma családok esetében ugyanez az arány kisebb (82%). Elsősorban tehát azt lehet megállapítani, hogy a szülők inkább pozitívan viszonyulnak az iskolákhoz. Pozitív oldalról sokféle vélemény elhangzik, amelyek – többek között – érintik a tanárok szakmai felkészültségét, a gyerekekkel való kapcsolattartását, a fejlesztő munkát, stb. Ennek köszönhetően Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 44

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER sokan úgy érzik, hogy gyermekük az iskolai évek alatt fejlődik. Továbbá a szülőknek az iskolákkal, illetve gyermekeikkel kapcsolatos elvárásai igen magasak, hiszen sokan azt várják/szeretnék, hogy gyermekük az oktatási rendszerben minél tovább haladjon. A szülők 43%-a szeretné, ha gyermekük az oktatási rendszeren belüli előremenetelükben felsőfokú végzettséget szereznének. Az iskolái gyermeklétszám nagymértékben csökkent az elmúlt 10 évben, közel 20 %-al. 10-20 évvel ezelőtt a Szigetvári kistérségben a 200 fő feletti intézmények jóval magasabb arányban működtek. Szentdénesen és Szentegáton a működő óvoda mellett, nem található iskola. Szigetváron két általános iskola is működik. Almamelléken diákotthont (kollégiumot) működtetnek. Az oktatásban résztvevő gyermekek 59 %-a HH és 28 %-a HHH-s, valamint 6 %-uk SNI-s. A gyermekek étkeztetését az önkormányzatok finanszírozzák. Az általános iskolák szinte kivétel nélkül végeznek képesség kibontakoztató és integrációs felkészítést, melybe a HH, és HHH-s gyermekek vesznek részt. Szigetváron működik középiskola, mely egyben gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. A 2012. októberi statisztika szerint a középiskolába beiratkozott gyermekek száma 635 fő, melyből 89 gimnáziumi, 229 szakközépiskolai és 317 szakiskolai tanuló. A szakiskolai képzésben informatika, kereskedelem és közgazdaságtan oktatása folyik. A szakiskolai képzésben bútorasztalos, kőműves, tartósító, szerkezetlakatos, cipész, fodrász, eladó, pék, pincér, asztalos, hidegburkoló, gépi forgácsoló szakok végezhetőek el. A 2012-ben vizsgált gyermeklétszám mutatja a kistérségben a gyermeklétszám csökkenő tendenciáját és az elvándorlását hatásait. Még 2008-ban közel 900 gyermek tanult a középiskolában. A 2000-es évek elején pedig közel 1200. A gimnáziumi képzésre jelenleg kisebb igény mutatkozik, inkább a szakképzést és a szakközépiskolát választják a gyermekek és szüleik.

Külön feladatellátás keretében végzi munkáját a pedagógiai szakszolgálat, melynek feladatai: logopédia, nevelési tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés. A pedagógiai szakszolgálat állami feladatvállalás, ezért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. A térségben nagyobb számban találunk az országos átlaghoz képest beszédhibás gyermeket. Az SNI-s gyermekek nagy része beszédfogyatékossággal él. Őket logopédusok munkájával lehet megfelelő szintre juttatni. A nevelési tanácsadó szakvéleményeket készít a gyermekekről, óvodaérettség vizsgálatot végez. Az iskolai feladatok ellátását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. (Szigetvár kivételével, itt az önkormányzat vállalta a működtetést.)

Településnév Szigetvár

Működési körzet Szigetvár

2012. október HH HHH SNI Csoportszám 1. létszám létszám létszám létszám 833 33 294 88 33


Oldal 45

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Nagypeterd, Botykapeterd, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet, Szentdénes, Rózsafa, Nagypeterd Bánfa, Katádfa Rózsafa Rózsafa, Bánfa, Katádfa Mozsgó, Almáskeresztúr, Mozsgó Szulimán, Csertő Szentlászló, Szentlászló Boldogasszonyfa Almamellék, Csebény, Almamellék Horváthertelend, Ibafa Somogyapáti, Patapoklosi, Basal, Somogyhatvan, Somogyviszló, Somogyapáti Vásárosbéc Somogyhárságy, Somogyhárságy Magyarlukafa Nagydobsza, Kisdobsza, Merenye, Tótszentgyörgy, Molvány, Nemeske, Nagydobsza Pettend, Kistamási Kétújfalu, Bürüs, Gyöngyösmellék, Várad, Zádor, Szörény, Endrőc, Kétújfalu Teklafalu Dencsháza Dencsháza, Szentegát Hobol Hobol Összesen

183 20

10 1

139 18

91 10

8 1

84

8

64

25

2

129

8

82

25

13

107

8

85

40

4

137

8

104

64

10

44

6

38

5

1

157

9

123

68

12

191 100 77 2062

9 8 8 116

143 77 47 1214

87 54 14 571

24 9 7 124

2.7. Szociális intézményi ellátottság

A Szigetvári Kistérségben a családsegítés és gyerekjóléti szolgáltatás feladatait a SZOCEG Nonprofit Kft dr. Raksányi Árpád ISZI Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látja el. Alapellátás: 

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat



Étkeztetés és Házi Segítségnyújtás

Nappali ellátás: 

Idősek Klubja



Nappali melegedő


Oldal 46

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Átmeneti ellátás: 

Családok Átmeneti Otthona



Hajléktalanok Átmeneti Otthona

Szakellátás: 

Időskorúak Ápoló Otthona



Emeltszintű Ellátás

Település neve

szolgáltatás típusa

Szolgáltatás heti óraszáma

Szolgáltatást nyújtó szakemberek száma (fő)

1-családsegítés 2-gyermekjóléti szolgáltatás

1.

Bánfa

1,2

18

2 fő

2.

Botykapeterd

1,2

2

2 fő

3.

Dencsháza

1,2

2

2 fő

4.

Hobol

1,2

2

2 fő

5.

Katádfa

1,2

2

2 fő

6.

Nagypeterd

1,2

2

2 fő

7.

Nagyváty

1,2

2

2 fő

8.


1,2

2

2 fő

9.

Rózsafa

1,2

2

2 fő

10.

Szentdénes

1,2

2

2 fő

11.

Szentegát

1,2

2

2 fő

12.

Nemeske

1,2

26

2 fő

13.

Kisdobsza

1,2

2

2 fő

14.

Kistamási

1,2

2

2 fő

15.

Merenye

1,2

2

2 fő

16.

Molvány

1,2

2

2 fő


Oldal 47

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 17.

Nagydobsza

1,2

2

2 fő

18.

Tótszentgyörgy

1,2

2

2 fő

19.

Pettend

1,2

2

2 fő

20.

Kétújfalu

1,2

26

2 fő

21.

Bürüs

1,2

2

2 fő

22.

Gyöngyösmellék

1,2

2

2 fő

23.

Endrőc

1,2

2

2 fő

24.

Szörény

1,2

2

2 fő

25.

Teklafalu

1,2

2

2 fő

26.

Várad

1,2

2

2 fő

27.

Zádor

1,2

2

2 fő

28.

Somogyapáti

1,2

26

2 fő

29.

Basal

1,2

2

2 fő

30.

Magyarlukafa

1,2

2

2 fő

31.

Patapoklosi

1,2

2

2 fő

32.

Somogyhatvan

1,2

2

2 fő

33.

Somogyhárságy

1,2

2

2 fő

34.

Somogyviszló

1,2

2

2 fő

35.

Vásárosbéc

1,2

2

2 fő

36.

Szentlászló

1,2

24

2 fő

37.

Almamellék

1,2

2

2 fő

38.

Almáskeresztúr

1,2

2

2 fő

39.

Boldogasszonyfa

1,2

2

2 fő

40.

Csebény

1,2

2

2 fő

41.

Horváthertelend

1,2

2

2 fő

42.

Ibafa

1,2

2

2 fő

43.

Mozsgó

1,2

2

2 fő

44.

Szulimán

1,2

2

2 fő

45.

Szigetvár

1,2

40

2 fő


Oldal 48

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 46.

Csertő

1,2

2

2 fő

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásnál dolgozó családgondozók Szigetváron egységesen 40 órában vannak jelen. Az 5 mikro-térségi központ köré szerveződő feladat-ellátási területeken a családgondozók egységesen 20-20 órát töltenek a mikro-térségi központ településén, a munkaidő további 20 óráját tudják 2-4 óra időtartamban a mikro térséghez tartozó többi településre fordítani. Két családgondozó egyben szakképzett adósságkezelési tanácsadó, valamint a szakmai vezető családgondozói feladatokat is ellát.

Családsegítő szolgáltatásnál dolgozók száma

teljes állású (fő)

összes részállású és egyéb munkatárs jogviszonyban közül foglalkoztatott (fő) szakképzett (fő)4

intézményvezető / vezető családgondozó

2 fő

2 fő

családgondozó

6 fő

6 fő

2 fő

2 fő

szociális segítő tanácsadó adósságkezelési tanácsadó egyéb, éspedig: pszichológus

1 fő

Összesen

6 fő

6 fő

munkatársak közül cigány/roma származású

1 fő

1 fő

Gyermekjóléti szolgálatnál dolgozók száma

teljes állású Fő)

összes részállású és egyéb munkatárs jogviszonyban közül foglalkoztatott (fő) szakképzett (fő) 5

4

Szakképzettnek azt a személyt tekinthetjük, akinek képzettsége megfelel az 1/2000. ESZCSM rendeletben foglaltaknak 5

Szakképzettnek azt a személyt tekinthetjük, akinek képzettsége megfelel az 1/2000. ESZCSM rendeletben foglaltaknak


Oldal 49


Gyermekjóléti szolgálatnál dolgozók száma

teljes állású Fő)

összes részállású és egyéb munkatárs jogviszonyban közül foglalkoztatott (fő) szakképzett (fő) 5

vezető

1 fő

1 fő

családgondozó

5 fő

5 fő

1 fő

1 fő

egyéb, éspedig:

5 fő

5 fő

Összesen

5 fő

5 fő

módszertani szaktanácsadó pszichológiai tanácsadó jogász gyógypedagógus fejlesztő pedagógus családgondozó asszisztens

munkatársak közül cigány/roma származású

Helyettes szülői szolgálatot nem működtetnek. Együttműködési megállapodásunk van a Pécsi Ifjúságért Egyesület helyettes szülői hálózatával, eddig még nem vettük igénybe a szolgáltatást.

A 2011. évben a családsegítő szolgáltatáshoz az alábbi problémákkal fordultak életviteli

130

családi-kapcsolati

127

családon belüli bántalmazás lelki-mentális gyermeknevelési

12 401 6

anyagi

834

munkavállalási, elhelyezkedési

534

egészségkárosodással, megváltozott munkaképességgel kapcsolatos ügyintézés


59 246

Oldal 50

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER információhiány

202

jogokkal, jogérvényesítéssel kapcsolatos problémák

5

szenvedélybetegség

129

egyéb

247

Összesen

656

A szolgáltatást 2011. évben igénybe vevők körében a sikeresen megoldott esetek (%)

9%

A 2011. évben a gyermekjóléti szolgálathoz az alábbi problémákkal fordultak anyagi

963

gyermeknevelési

678

beilleszkedési

418

magatartászavar

392

családi konfliktus

568

életviteli

665

szülői elhanyagolás

230

családon belüli bántalmazás

97

fogyatékosság, sajátos nevelési igény

71

szenvedélybetegség

173

óvodai, iskolai hiányzás

263

gyermekelhelyezés, láthatás

94

egészségügyi

17

egyéb, éspedig: eseti ügyintézés

94

Összesen

678

A szolgáltatást 2011. évben igénybe vevők körében a sikeresen megoldott esetek (%)

13%

Dencsházán a 18 év alattiak 21,9%-a (30 fő), Szentegáton 33,0%-a (31 fő), Szigetváron 3,0%-a (59 fő) él szegregált lakókörnyezetben.


Oldal 51

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 2011. december 31-ig hány 18 év alatti gyermek tartozott az alábbi csoportokba az ellátási gyerekek körzeteken belül száma (fő) veszélyeztetett gyerekek

1146

védelembe vett gyerekek

140

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek

2991

ideiglenes hatállyal elhelyezett gyerekek

2

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyerekek

130

hátrányos helyzetű gyerekek (HH)

1190

ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH)

456

óvodáztatási támogatásban részesülő gyerekek

X

szegregátumban6, gettósodó településen élő gyerekek

120

állami gondoskodás keretében, szakellátásban nevelkedő gyerekek

130

olyan gyerek, akinek szülei közül valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben van

X

A 2011. évben a gyermekjóléti szolgálatnál gondozott gyerekek közül alapellátás keretében gondozott gyerekek száma (fő)

408

védelembe vett gyerekek száma (fő)

140

utógondozás keretében gondozott gyerekek száma (fő)

2 678

Összesen

Adóság kezelésben résztvevő háztartások ellátási körzetekben (%) közüzemi díj tartozása

62 %

lakbérhátraléka

5%

hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátraléka

X

uzsora-hitele

X

6

Szegregátumon olyan – jellemzően térben elkülönült vagy lehatárolható – településrészt értünk, amelyben az alacsony státuszú lakosság koncentráltan – legalább 50%-ban – van jelen. Alacsony státuszú lakosságon az aktív korú, alacsony, legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosokat értjük. Kérjük, hogy becsülje meg, ha nem áll rendelkezésére pontos adat!


Oldal 52

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Gáz- távhő

8,5 %,8,5 %

Vízdíj

16%

A hátralékokra vonatkozóan a 2011. évre Szigetváron csak az adósságkezelési szolgáltatás terén rendelkezünk adatokkal. 102 fő érdeklődött a szolgáltatás után Szigetváron. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők száma 72 fő volt. Legtöbben áramhátralékkal jelentkeztek a szolgálatnál, ezt követte a vízdíj és lakbérhátralék. A Téglagyárból kiköltöztetett családok közül 7 család jelentkezett már a 2011-es évben valamilyen jellegű hátralékkal, illetve az is előfordul, hogy több hátraléka volt a családnak.

Települések koncentrált problémákkal Település megnevezése

Koncentrált problémák

1.

Csebény: Szabás, Gyöngyösmellék: Ady Endre utca, Szentlászló: Zöcske-telep, Szigetvár: Móra F. ltp. Vár u., Szőlőhegy, Széchenyi u. 62. Gyepmester telep Szentegát: Galambos puszta, Kárász puszta, Dencsháza: Péterfa puszta

megjelenik a (kezdődő) gettósodás

2.

Gyöngyösmelléken, Bürüsön, Pettenden, Szentegáton, Szörényben, Váradon , Zádorban, Kétújfalu, Endrőc

életveszélyes lakások

3.

Kisdobsza, Merenye, Nagydobsza, Patapoklosi, Pettend, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyviszló

veszélyeztetett gyermekek magas száma

4.

Csebényen, Patapoklosin, Pettenden, Somogyapátin, Somogyviszlón

védelembe vett gyermekek magas száma

Sikerek, erősségek: Prevenciós programok 2009. óta működnek. 2013- évben: A jogszabályban foglalt kötelező feladatoknak a szolgálat munkatársai komplex családgondozással, információnyújtással,

hivatalos

ügyek

intézésében

történő

segítségnyújtással,

adományok

közvetítésével, prevenciós, szabadidős tevékenységek megszervezésével és lebonyolításával tettek eleget.


Oldal 53

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Az intézmény szolgáltatásai közül sikeresnek és hatékonynak tekinthető egyrészről a családsegítő szolgálat speciális szolgáltatása: adósságkezelési szolgáltatás i. Az adósságkezelési szolgáltatás Szigetváron biztosított még, tehát kistérségen élő emberek még nem vehetik igénybe. A szolgáltatás célja, az adósságterhekkel küzdő emberek családok megsegítése. Az adósságkezelés elsődleges célja a hátralék halmozódás ütemének a csökkentése, megállítása a szolgáltatásból való kizárás nélkül. Másodsorban a hátralék csökkentése és a kifizetésére irányuló törekvés. Harmadlagos cél az újra eladósodás megakadályozása. Kezelhető adósságtípusok: áram-, a gáz-, a víz- és csatorna-,a távhőszolgáltatási díj és a lakbérhátralékok. A Szolgálat eredményként könyveli el, hogy sikerül megvalósítani és térségi szintre kivinni a preventív célzatú tevékenységeinket. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat jóvoltából januárban és júliusban a rászoruló családoknak szárazélelmiszer csomagokat osztottunk. A kistérségből bevont települések száma az adományosztásba 14. A gyermekjóléti szolgálat 2013-ban is részt vett a nyári napközi megszervezésében, melynek lebonyolítását a Kultúr és Zöld Zóna egyesület vállalta a Gyermekjóléti Szolgálat kapacitásainak hiányában.

Térségi szinten 200 hátrányos helyzetű

gyermekeknek július és augusztus hónapban tartalmas programokat biztosított a tábor. A napközi keretében meglátogattuk a szigetvári Rendőrkapitányságot és a Tűzoltó parancsnokságot. Júliusban és augusztusban az elmúlt évekhez hasonlóan két alkalommal éjszakai járőrözés keretében figyeltük meg a fiatalok szórakozási szokásait. Decemberben több szigetvári szervezettel közösen összefogva ismét adományozást szerveztünk a “Boldog Karácsonyt Minden Gyermeknek! “- 2013. rendezvény keretében és 190 családot ajándékoztunk meg december 20.-án.

Fejlesztést igényelne, hiányzik, probléma: Céljaink eléréséhez szükséges a megfelelő tárgyi és személyi feltétételek megteremtése. A felmerült problémák megoldására vonatkozó konkrét javaslatok: Tárgyi eszközök és személyi feltételek bővítése: 

Megfelelő szakmai létszám biztosítása a zökkenőmentes feladatellátáshoz,



Internet-elérési lehetőség minden alirodában a családgondozók munkájának megkönnyítése, szakmai anyagok, jogszabályok folyamatos elérhetősége, a szakmai kapcsolattartás, levelezés gördülékenysége, információáramlás miatt.



Az alirodákban új, a kor igényeinek megfelelő számítógépek beüzemelése.



Kapcsolattartó szoba felújítása.

Képzések biztosítása: Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 54


Szupervízió biztosítása



Mediáció, családterápia, pályaorientációs és életmód tanácsadás biztosítása a kliensek számára, ehhez a családgondozók képzése.

A válási és kapcsolattartási ügyekben a

családgondozó által a szociális munka módszereivel megoldhatatlan konfliktusok kezelése érdekében. Alapellátási formák bővítése: 

A kistérség lakossága számára biztosítani a törvényben szabályozott alapellátási formákat minden településen (adósságkezelés).



A már megvalósított prevenciós tevékenységek szinten tartása, ehhez források biztosítása



Krízis alap létrehozása (folyamatban van).


Oldal 55


Szolgáltatásfejlesztés: 

Családterápia (továbbképzéssel - családterápiás)



Pályaorientációs és életviteli tanácsadás



Mediáció (továbbképzéssel)



Krízis alap létrehozása (folyamatban van)



Fejlesztést igényel: közösségi szociális munkára való hangsúlyhelyezés, adósságkezelési szolgáltatás, tanácsadás kivitele a kistérségre

Intézményfejlesztés: 

Szolgálat személyi feltételinek javításával több időt tudnánk fordítani az egyes családokkal személyesen végzett tevékenységekre: segítő beszélgetésekre, családlátogatásokra, szabadidős tevékenységek szervezésére, lebonyolítására.



A családgondozók munkáját pszichológus segíti azonban jelenleg csak tanácsadásra és pár alkalmas segítő beszélgetésre van mód a szolgálatnál eszközök és a megfelelő tárgyi környezet hiányában. A hatékony munkavégzés érdekében szükséges lenne a következő eszközök beszerzése: Rorschach táblák, TAT táblák, CAT táblák, készségfejlesztő és képességvizsgáló játékok.



A kapcsolattartások tárgyi környezetének javítása érdekében, a kapcsolattartó szobafelújítása, új bútorokkal és játékokkal, mivel a régiek elhasználódtak, leamortizálódtak Kapcsolattartási lehetőségének megszervezése a kliensek számára a kistérségben ehhez megfelelő helységek kialakítása.



Szupervízió biztosítása a családgondozóknak a „burn-out” megelőzése érdekében.



Szakmaközi együttműködés javítsa, személyiségfejlesztő tréningek alapellátás –szakellátás területén (ehhez megvan a képzés lehetősége” A kliens, a segítő...és még sokan mások „ DDRF Kht. Továbbképzése engedély száma:S-01-069/2008



Fejlesztő pedagógus biztosítása a szolgálatnál.



Szigetvári kistérség egészét érintő igény a gyerekek napközbeni ellátásának és a korai képességgondozás szolgáltatásainak fejlesztése.

3. A kistérségi Gyerekesély Stratégia helyzetelemzésen alapuló beavatkozási / fejlesztési területei

Az előző fejezetekben tárgyalt stratégia dokumentumok teljes körű figyelembevételével, a kistérség adottságainak, erősségeinek és hiányosságainak teljes áttanulmányozása után a Kistérségi Gyerekesély Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 56

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Bizottság munkájába bevont szakemberek által összegyűjtött információk és a közösségi fórumokon felmerült igények alapján a Kistérségi Gyerekesély stratégia átfogó, 10 éves időintervallumra meghatározott célkitűzésit a következőképpen fogalmaztuk meg: -

Korai képességgondozás: a kora gyermekkori képességek kibontakoztatásának elősegítése, az iskolai kudarcok mérséklését célzó szolgáltatás fejlesztése a közoktatási intézményeken belül és kívül (kistérségi településeken működő Közösségi Házakban kitelepült Biztos Kezdet jellegű közösségi szolgáltatás biztosítása, baba-mama klubok, játszóház létrehozása, működtetése), az oktatási szegregáció csökkentése érdekében.

-

Iskolai szociális munka: A szegénységben, mélyszegénységben élő gyermekek és családok számára is hozzáférhető, korszerű szociális szolgáltatás kialakítása és fejlesztése a szegregáció csökkentése, a szegénység újratermelődésének megakadályozása, a lakóhelyi szegregáció csökkentése érdekében.

-

Közösségi gazdaság: atipikus, a területi adottságokra épülő foglalkoztatási formák kialakítása a kistérségben a szociális biztonság garantálása mellett, annak érdekében, hogy radikálisan csökkenjen a gyermeket nevelő foglalkoztatott nélküli családok aránya.

A továbbiakban részletesen bemutatjuk az általunk meghatározott célok szakmai alapjait és szükségességét, mindezt a bevont szakemberek tudására, a megszólított helyi közösségek igényire alapozzuk és a kistérségben működő intézmények és szolgáltatások ismeretében, a jelenleg működő gyermekesély program eredményeire és kudarcaira reflektálva tesszük. 3.1. Korai képességgondozás7

3.1.1. Indokoltság

Számos kutatás bizonyítja ma már, hogy a korai évek tapasztalatai alapvetően befolyásolják az agy fejlődését, szerkezetét, tehát megalapozzák a későbbi képességeket. Ezeket a korai éveket nagy általánosságban a családban töltik a gyerekek, ezért is lesz ez a színtere az elsődleges, azaz primer szocializációnak. Később természetesen megjelenik a gyermek életében a szekunder, másodlagos szocializációs tér, ami egy – egy közoktatási intézmény, azonban mire odakerül, már nagyon sok minden eldőlt a képességeivel kapcsolatban az első 3 évben.

7

Forrás: Szomor Éva munkái: http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&id=20:gyerekekkelkapcsolatos-hazai-szakmai-anyagok&Itemid=73


Oldal 57

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Az első életévben a mozgás, az érzékszervi működések, a nyelvi készség fejlődik erőteljesebben, míg a magasabb szintű kognitív képességek fejlődése a harmadik életévig folyamatosan eltart. Ezek határozzák meg későbbiekben a tanulás képességét is. A gyermek fejlődése alapvetően függ a primer szocializációs tér minőségétől, és nem pusztán érzelmi szempontból, hanem agyi struktúrájának milyensége is ekkor dől el. Ma már megdőlt az a magát sokáig tartó álláspont, hogy az agy fejlődését kizárólag a gének határozzák meg. A legújabb kutatások igazolták, hogy az agyi szerkezet kialakulásában lényeges a szociális környezet is, amely nyugodt, érzelmileg biztonságos, az alapvető szükségleteket kielégítő, a gyermek jelzéseire válaszoló, ingerekben gazdag helyszínt feltételez. Ha az agy fejlődésében bizonyos folyamatok kimaradnak, nem érik megfelelő, adekvát ingerek a kisgyermeket egy – egy fontos fejlődési szakaszban, akkor bizonyos készségek hiányozni fognak a későbbiekben, amelyeket nagyon nehéz pótolni akkor már. Ebben az életkorban a legaktívabb az agyi működés, ilyenkor tanulnak a legtöbbet és a leggyorsabban a gyerekek – tanulnak, a szó nem hagyományos értelmében. Ebben a két – három évben többet tanulnak a világról, a társadalomról, a szociális kapcsolatokról, a családról, a normákról és természetesen saját magukról is, mint az azt követő 16-18 évben a közoktatási rendszerben.

Mire van szüksége egy kisgyermeknek?

Eleinte az alapvető szükségletei kielégítésére: megfelelő lakókörnyezet, megfelelő táplálkozás, ruházat, megfelelő tárgyi környezet – ingergazdag környezet, biztonságos, pozitív, stabil kapcsolat az anyjával, nevelőjével. Több felmérés bizonyítja, hogy a társadalmilag hátrányos helyzetben lévő csoportok esetében ezek a szükségletek csak részben kerülnek kielégítésre. A szegénységben, mélyszegénységben élő családokban megélt állandó nélkülözés, az ebből fakadó szorongás labilissá teszi a kapcsolatokat és olyan stresszhelyzeteket hoz létre, amelyek károsan befolyásolják a gyermekek agyi, idegrendszeri fejlődését. Ebből az eltérő fejlődésből következnek majd a későbbiekben a tanulási nehézségek, beilleszkedési zavarok, amely hátránynak a kompenzálásában segíthet a korai képességgondozás. A korai képességgondozás preventív jellegű beavatkozás, amely lehetőséget nyújt arra, hogy ezek a gyermekek behozzák lemaradásukat még az óvodába, iskolába kerülésük előtt, így meggátolhatjuk a folyamatos iskolai kudarcok kialakulását és az ebből következő korai lemorzsolódást a közoktatásból. Ha ezek a beavatkozások elmaradnak a gyermek életéből, akkor nagy valószínűséggel kell számolnunk problémákkal a tanulás, magatartás és társas kapcsolatok terén, amelyek a későbbi években

gyógypedagógiai

fejlesztő

foglalkozásokkal,

felzárkóztató

-

korrepetáló

jellegű

foglalkozásokkal próbálnak orvosolni az intézmények (véleményünk szerint kevesebb sikerrel már a nagyobb életkorban, mint az elején a korai képességgondozás során).


Oldal 58

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Az éretlen idegrendszerű, sokszor a mélyszegény léttel együtt járó ingerszegény környezetben élő, korlátozott nyelvi kódot használó, stabil szociális kapcsolattal nem rendelkező gyerekeknek hiányoznak alapvető tanulási és beilleszkedési alapkészségek, így eleve sorozatos iskolai kudarcra vannak ítélve – már az induláskor. Ezért alapvetően fontos szolgáltatás a szegénységben, mélyszegénységben élő gyermekek számára a korai képességgondozás, amely keretében a megfelelő szakember tud velük foglalkozni a korai évektől kezdve. Ki kell mondani, hogy a prevenció (korai képességgondozás) mindig hatékonyabb (hátránykompenzáló hatását és finanszírozottságát tekintve egyaránt), mint a későbbi beavatkozó jellegű törekvések (gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozások).

3.1.2. Biztos Kezdet Program

A Biztos Kezdet Program bevezetésének az a célja, hogy minden gyerek képes legyen képességeinek legteljesebb kibontakoztatására, bárhol is éljen az országban, és közel egyenlő eséllyel induljon, amikor megkezdi az iskolát. A Biztos Kezdet Program szellemében működő gyerekházak alkalmasak arra, hogy megadják azt a támogatást, amelyre a kisgyerekeknek és szüleiknek szükségük van. Nemcsak a gyerekek életkora indokolja, hogy szüleikkel együtt vegyenek részt a gyerekház adta programokban, hanem nagyon sok esetben a családok egésze szorul rá a gyerekkorban kihagyott lehetőségek pótlására. A Biztos Kezdet (Sure Start) elnevezésű programot az 1990-es évek végén az Egyesült Királyságban hozták létre a gyermekszegénység és a gyermekek társadalmi kirekesztettségének csökkentése érdekében. A program keretében hátrányos helyzetű településeken, illetve településrészeken integrált egészségügyi, oktatási és személyes szociális szolgáltatásokat nyújtanak 4 éven aluli gyerekeknek és családjuk részére, az iskoláskor előtti esélykülönbségek hatásának mérséklése, kiegyenlítése céljából. Hazánkban az 1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermekek alapvető joga, hogy családban történő nevelkedésükhöz, képességeik, készségeik minél teljesebb kibontakoztatásához segítséget kapjanak. Ugyanakkor a gyermekeket szolgáló ellátórendszer csak részben képes ezt megadni: kistelepüléseken hiányzik, vagy csak minimális szinten működik a gyermekes családokat támogató szolgáltatások jelentős része (Eszik, 2006). A szülők ezeken a településeken nem kapnak megfelelő segítséget gyermekeik nevelésében; a napközbeni ellátások hiánya miatt munkaerőpiaci esélyeik minimálisra csökkennek. A fejlődési lemaradással küzdő gyerekek esetében sokszor elmarad a szükséges korai fejlesztés, a problémák csak az iskolakezdéskor derülnek ki. Így a program feladata olyan helyben elérhető szolgáltatások biztosítása, melyek elősegítik a gyerekek szociális és érzelmi fejlődését, egészségi állapotának javítását, tanulási, nyelvi képességeik fejlesztését, a családok és közösségek megerősítését. A Biztos Kezdet magyarországi adaptációja 2003-ban kezdődött öt modellkísérleti program keretében. Korábban a három év alatti gyermekeket ellátó intézményekre úgy tekintettek, mint amelyek legfontosabb feladata, hogy a nők szülés utáni újbóli munkába állását elősegítse, ez a nézet ma is tartja Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 59

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER magát, ezt példázza a házi gyermekfelügyelet vagy a családi napközik létrehozása és fejlesztése. Több felmérés is beszámol arról, hogy ez utóbbiak nem alkalmasak a hátrányos helyzetű gyermekek preventív ellátására képzett szakemberek hiányában, illetve, mert ezek a nappali ellátási formák nem is hozzáférhetőek a mélyszegénységben élő csoport számára. Ezeken a megfontolásokon alapul a Biztos Kezdet program, amely „alapgondolata az esélyek megteremtése, illetve a képességek kibontakoztatásának biztosítása. Prevenciós program, amelynek segítségével reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek számára a problémák lehető legkorábban történő felismerésére, a korai, célzott képességfejlesztésre, a nagyon korán jelentkező hátrányok mérséklésére, a lemaradás, kirekesztődés elkerülésére.” (Szomor Éva, Kézirat, 2008.)

A Biztos Kezdet Program alapvető jellemzői:

-

Kiváló minőségű szolgáltatások, amelyek biztosítják, hogy a megtapasztalt, felfedezett világ valóban újat hozzon a gyerekek és családjaik életében.

-

Valóságos partneri kapcsolat a családokkal. A családtagok a gyerekek életének meghatározó szereplői, gondozói, és mint ilyenek, a szeretet, az önbecsülés, a magabiztosság legfontosabb forrásai. Tehát nélkülözhetetlen, hogy a gyerekek számára nyújtott minden szolgáltatásba bevonjuk a családokat is. Az anyáknak, az apáknak és nem ritkán a tágabban értelmezett családnak nagy szerepet kell adni.

-

A gyerekek egyéniségek. Minden gyerek sajátos személyiség, a maga fizikai, pszichológiai jellemzőivel, tanulási és fejlődési mintáival. Ezt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.

-

A gyerekeket arra bátorítjuk, hogy tapasztalják meg a világot és bővítsék a róla szerzett ismereteiket. Jól tudjuk, hogy a gyerekek nem tesznek különbséget a játszás és a tanulás között. Éppen ezért a környezetnek sem lenne szabad ilyen különbséget tennie.

A Biztos Kezdet Program munkatársai arra kell, hogy törekedjenek, hogy néhány év múlva látható, mérhető legyen mennyivel jobb fejlődési szinten, mennyivel több tudással és ezért magabiztosabban kerültek óvodában azok a sokszorosan hátrányban élő gyerekek, akik a gyerekházak szolgáltatásait igénybe vették, mint azok a társaik, akik ebben nem részültek.

A házakban folyó munka módszerének alapja, hogy:

-

a gyerekeknek módjukban álljon kezdeményezni saját tanulási tevékenységüket,

-

a gyerekek lehetőségekhez jussanak, hogy saját tapasztalatukból tanuljanak


Oldal 60


a felnőttek és a gyerekek egyaránt fontos szerepet kapjanak a spontán és a szervezett játékok folyamatában,

-

tervezetten kell megfelelő időt biztosítani az egyes gyerekek megfigyelésére és a kapott eredmények alapján történő segítő folyamatok megtervezésére

-

a különböző szakmák- egészségügy, szociális és oktatás - helyben megtalálható

Alapvető fontosságú, hogy a gyerekházakban dolgozók elfogadják azt az állítást, hogy minden gyerek más, az őt jellemző veleszületett tulajdonságokkal, képességekkel és tapasztalatokkal jön a házba, ahol minden feltétel rendelkezésére áll ahhoz, hogy esetleges hiányait pótolja. A program munkatársainak feladata, hogy megismerjék őt, a szüleit és a körülményeit. A házban a gyerekek és a szülők egyaránt bizalmat és biztonságot kell, hogy érezzenek. A gyerekházakban tervezett tevékenységek és foglalkozások vezérelve, hogy mindenkinek képessége, lehetősége szerint a legtöbbet és legjobbat nyújtani. Az gyerekek életkorához igazodva, valamennyi fejlődési területet érintve. A védőnő, a helyi családsegítő és gyermekjóléti szakemberek, fejlesztők és más, gyerekekkel foglalkozó szakemberek kötelezően bevonandó partnerek a Házak életébe. A program hathatós segítséget adhat, mert a gyerekházakban direkt és indirekt módokon próbálnak segítséget nyújtani ahhoz, hogy a szülők magasabb iskolai végzettséget, szakképzettséget szerezzenek, a helyben fellelhető, számukra elérhető munkalehetőségről információhoz jussanak.

A Biztos Kezdet szolgáltatások négy típusát különböztetjük meg:

1./ Alaptípus a Biztos Kezdet gyerekház – jellemzően mintegy ezer fő feletti településeken 2./ Biztos Kezdet gyerekház a gyerekek a környező településekről történő behordásával, jellemzően kisebb településeken, ahol a behordás megoldható 3./ Biztos Kezdet gyerekház kitelepüléssel, félidős nyitva tartással – jellemzően egymáshoz viszonylag közel eső kisebb településeken vagy településrészeken, szegregátumokban, ahol a behordás nem oldható meg, vagy nem célravezető, viszont a térségben már működik Biztos Kezdet gyerekház, mely a kitelepülő szolgáltatás anyaintézményeként is funkcionál. 4./ Elhelyezés szempontjából lehet a Biztos Kezdet gyerekház/szolgáltatás meglévő intézményben (pl. óvodában, bölcsödében, közösségi házban, vagy más olyan közösségi térben, ahol más szolgáltatás is működik) – jellemzően nagyobb településeken, a Biztos Kezdet szolgáltatás integritásának garantálása esetén.

3.1.3. Egységes óvoda – bölcsőde

A korai képességgondozás egy másik színtere lehet Lehetőség lehet a – jelenleg – óvodával rendelkező településeken a Nemzeti köznevelési törvény 20§- a értelmében az egységes óvodaSzigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 61

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER bölcsőde új, többcélú köznevelési intézmény létrehozása is. Egységes óvoda-bölcsőde a legalább második életévüket betöltött, illetve az óvodai nevelésben ellátható (3-7 éves) gyermekek közös neveléséhez hozható létre. Az egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló

intézményegységként is működhet. Egységes óvodabölcsőde azokon a településen hozható létre, ahol a lakosságszám tízezer főnél alacsonyabb, vagyis ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező feladata a települési önkormányzatnak. Csak akkor hozható létre, ha minden, a településen lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesíteni tudja az önkormányzat, és az alacsony gyermeklétszám miatt nem alakítható ki önálló bölcsődei és önálló óvodai csoport. Egy csoport maximum húsz gyermekből állhat, ebből legfeljebb öten lehetnek három év alattiak. A többcsoportos óvodában is létrehozható egységes óvodabölcsődei csoport, ha az óvodai csoportok létszáma eléri a húsz főt. (Az integrált csoportokba 2 éves kortól vehetők fel a gyermekek, de egy 20 fős csoportban maximálisan csak öt, bölcsődés korú lehet). Az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógus mellett bölcsődei gondozót, illetve szakgondozót, valamint dajkát is foglalkoztatni kell. A kistérség négy óvodájában került bevezetésre egységes óvoda-bölcsődei csoport (Kétújfalu, Rózsafa, Mozsgó, Nagydobsza). Jelenleg két óvodában működik (Rózsafa, Nagydobsza), mert a szülők nem igénylik a bölcsődei ellátást.

3.1.4. Alternatív gyermekellátások

Szintén a korai képességgondozáshoz járul hozzá néhány alternatív gyermekellátás, amely a hátrányos helyzetű

gyermekek

és

családjaik

számára

is

hozzáférhető.

A

fenntarthatóságot,

a

költséghatékonyságot figyelembe véve fontos belátni azt, hogy egyelőre csak vízió, hogy valamennyi településen, vagy vonzáskörzetében működjön Biztos Kezdet Gyerekház. Ezeken az ellátatlan településeken is szükséges lehetőséget teremteni arra, hogy a szakemberek elérjék a kisgyermekes családokat. A már működő közösségi házakban kihelyezett szolgáltatásként meg kell jelennie a korai képességgondozásnak. Iskolai időben egy – egy napot, iskolai időn kívül teljes munkaidőben az iskolai szociális munkások tevékenykedhetnek a Közösségi Házakban és környékén, elérhetik a mélyszegénységben élő, nehezen megközelíthető és bevonható családokat, számukra egyéni szociális konzultációt tartva, és segítve a toborzást, a szolgáltatás népszerűsítését. Ezen családok számára a helyi Közösségi Házban Baba-Mama klubok, speciális, tematikus gyerekfoglalkozások, igény esetén gyermekfelügyelet biztosítható. Azokon a kis lélekszámú településeken, ahova nem költséghatékony szolgáltatást telepíteni, meg kell oldani valamennyi gyermek szervezett bejutását a legközelebbi ellátott településre. Ehhez a helyi falubuszt, falugondnoki szolgálatot kell igénybe venni, és/ vagy egyéb pályázati forrást találni egy ilyen jellegű szolgáltatás megteremtéséhez (a kistérségben a 46 településből 34-en működik falugondnoki szolgálat, kivétel: Szigetvár, Almáskeresztúr, Szulimán,


Oldal 62

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Hobol, Szentlászló, Kétújfalu, Nagydobsza, Kisdobsza, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Basal, Ibafa. A Szigetvári kistérségben működő Gyermekesély Program Biztos Kezdet, és Közösségi Házainak kihasználtsága jónak mondható, sőt néhol magas létszámmal vonzza be a szülőket és gyerekeket. Indikátorként a roma gyermekek jelenléte külön nem mérhető a programba, mivel a roma származás nyilatkozat kötelességgel jeleníthető csak meg. Jelen adatok a valamennyi programot rendszeresen látogató személyekre terjed ki. Továbbá a Biztos Kezdet szolgáltatásokban rendszeresen résztvevő HH és HHH gyerekek számáról nincsenek rögzített adatok. Azonban a programban dolgozó szakemberek az adatok összegyűjtésén folyamatosan dolgoznak. A szolgáltatásokat, programokat rendszeresen igénybe vevő gyerekek száma: Mozsgó Közösségi Ház – 115 fő, Gyöngyösmellék Közösségi Ház – 85 fő. Összesen: 200 fő. A szolgáltatásokat, programokat rendszeresen igénybe vevő gyerekek közül hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (HH és HHH) gyerekek száma: Mozsgó Közösségi Ház – hátrányos helyzetű (HH) 5 fő, Gyöngyösmellék Közösségi Ház – hátrányos helyzetű (HH) 10 fő. Összesen: 15 fő. Mozsgó Közösségi Ház – halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) 9 fő, Gyöngyösmellék Közösségi Ház – halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) 69 fő. Összesen: 78 fő. A szegregált lakókörnyezetben megvalósított közösségi szolgáltató ház programjait rendszeresen igénybe vevők száma: Felnőttek: Mozsgó Közösségi Ház – 56 fő, Gyöngyösmellék Közösségi Ház – 125 fő. Összesen: 181 fő. Gyerekek: Mozsgó Közösségi Ház – 115 fő, Gyöngyösmellék Közösségi Ház – 85 fő. Összesen: 200 fő. Mindez összesen 381 főt jelent. Biztos Kezdet szolgáltatásokban rendszeresen résztvevő gyermekek száma: Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház – 86 fő, Patapoklosi Biztos Kezdet Gyerekház – 131 fő. Összesen: 217 fő. A Mozsgói Közösségi Ház számadatait tekintve fontos, hogy bár a Közösségi Ház a szegregátumban helyezkedik el, ami területileg egy szőlőhegyet fed le, nem csak az ott élő gyerekek jelentik a célcsoportot, hanem kihelyezett szolgáltatással a Mozsgói Általános Iskolát is bevonja programjaiba, szolgáltatásaiba.

3.1.5. A Kistérségi Gyerekesély Bizottság ajánlásai a korai képességgondozás terén

3.1.5.1. A kistérségi gyerekesély programban jelenleg és már előzőleg kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak további működtetése és új házak (önálló, vagy kihelyezett szolgáltatásként) létrehozása és működtetés lenne alapvető szükséglet. A már kialakított Közösségi Házakban a Biztos Kezdet Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 63

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Program kihelyezett szolgáltatásainak működtetése és új Közösségi Házak létrehozása, működtetése is fontos lenne a cél szempontjából. A Biztos Kezdet Gyerekház, illetve szolgáltatás olyan településeken javasolt, ahol nincs óvoda, viszonylag magasabb a gyermekek száma, és a település lakosainak többsége hátrányos helyzetű. Ugyancsak indokolt a 0-3 éves korú gyermekek számára Biztos Kezdet szolgáltatás létrehozása azokon a településeken, ahol nincs semmilyen, a gyermekek alternatív napközbeni ellátását szolgáló intézmény. A más településre való átjutás megoldható a helyi falugondnoki szolgálat igénybevételével, abban az esetben, ha erre forrást különítünk el számukra (a 2013-as évben jelentősen csökkentették a szolgálat normatív támogatását, így sok esetben még a kötelező feladatok ellátása is nehézségekbe ütközik).

A kistérség korai képességgondozás területén megvalósítandó ellátottsága a következőképpen alakulna:

Már működő Biztos Kezdet Gyerekházak Működés helyszíne

Vonzáskörzete

Egyéb információ

Teklafalu

Teklafalu, Endrőc,

Falugondnoki szolgálattal megoldható a szállítás

Dencsháza

Dencsháza, Szentegát


Mozsgó

Mozsgó,

Szulimán,

Almáskeresztúr, Csertő


Csertő

esetében,

de

Almáskeresztúrról és Szulimánról meg kell oldani a családok szállítását

Patapoklosi

Patapoklosi, Basal,

Basal esetében meg kell szervezni a szállítást

Újonnan létrehozásra kerülő Biztos Kezdet Gyerekházak Szentdénes

Somogyhárságy

Pettend

Szentdénes,

Rózsafa, Falugondnoki szolgálattal megoldható a

Nagyváty

szállítás

Somogyhárságy,

Falugondnoki szolgálattal megoldható a

Magyarlukafa, Vásárosbéc

szállítás

Pettend, Kistamási, Nemeske


Közösségi Házak – kihelyezett alternatív gyermekellátással, Biztos Kezdet Szolgáltatással Gyöngyösmellék

Várad, Bürüs



Oldal 64

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER szállítás Almamellék

Almamellék,

Csebény,

Horváthertelend,


Ibafa, szállítás

Szentlászló, Boldogasszonyfa

Horváthertelend,

Ibafa,

Szentlászló

esetében meg kell szervezni a szállítást Kétújfalu

Kétújfalu, Szörény, Zádor

Zádor és Szörény közös falugondnoki szolgálatával megoldott a szállítás

Nagypeterd

Nagypeterd,

Nagyváty,

Nyugotszenterzsébet,

Falugondnoki szolgálattal megoldható a szállítás,

Rózsafa, Katádfa, Bánfa, Somogyapáti

Nagydobsza

Somogyapáti, Somogyhatvan,


Somogyviszló

szállítás

Nagydobsza, Merenye,

Kisdobsza, Falugondnoki szolgálattal megoldható a Nemeske,

Tótszentgyörgy, Molvány

szállítás, kivéve Nagydobsza és Kisdobsza esetében

Ebben a koncepcióban mind a 43 kistérségi település ellátásra kerül, Szigetvár esetében jelenik meg 2 szolgáltatás párhuzamosan (Biztos Kezdet Gyerekház és bölcsőde, bölcsőde - óvoda), amelyet a magasabb ellátott gyermeklétszám indukál.

3.1.5.2. Rendszeres időközönként valósuljon meg szűrés a gyermekek egészségi állapotáról, kognitív-, mozgás-, beszéd-, és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében.

3.1.5.3. A kistérségi bölcsődébe és óvodák dolgozó szakemberek számára továbbképzést kell szervezni, hogy elfogadják és belsővé tegyék a Biztos Kezdet Program módszertanát, valamint a Biztos Kezdet programban szakemberei részére is továbbképzést kell szervezni a bölcsődei szakmai program és óvodai Pedagógiai Program alapelveiből és módszertanából, hogy a tudásátadás segítse a gyerekek és a családok számára a zökkenőmentes intézményes nevelését.

3.1.5.4. A védőnők és más helyi szakemberek bevonása a várandósságokat veszélyeztető tényezők nagyobb mértékű kiszűrésére (környezeti tényezők, anyagi helyzetből adódó nehézségek, egészségkárosodás). A továbbiakban a fejlesztésre váró és az esetleges hiányosságok mellett párhuzamosan megvalósuló védőnői feladatok a következők voltak.

Vezető védőnői jelentés a 2013 évről: Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 65

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 2013. január 01.-ével létrejövő járási rendszer a vezető védőnői feladatokat a Szigetvári Járás, a Szentlőrinci Járás és a Sellyei Járás területére határozta meg. A BMK Szigetvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet területén a védőnői feladatok ellátásában 36 területi és 3 iskola védőnő vett részt. 2013-ban a közigazgatás rendszerének átalakítása, a járások kialakítása kapcsán a Baksai védőnői körzet a Sellyei Járáshoz tartozik. A védőnői feladatok ellátásában dolgozó védőnők a minimum feltételeknek előírt képesítésének mindannyian a birtokában vannak. Regisztrációjuk érvényes. A MESZK tagjai. 2013-ban is a legnagyobb kihívást a területen az állandó helyettesítések megoldása jelentette, jelenleg 9 védőnői körzetet látnak el helyettesítéssel /GYES, GYED /, ebből 2 körzet / üres /tartósan helyettesített /alacsony a gondozottak száma. A megbízott kórházi védőnő napi két órában végzi a kapcsolattartást a területtel. A védőnők folyamatosan kapcsolatot tartanak a helyi háziorvosokkal, a polgármesterekkel, a gondozottak gyermekorvosaival és a szülészet osztály dolgozóival. A gyermekeknek időpont valamint beutaló kérésben és a szakrendelésekre való eljutásban is segítenek. A helyi civil szervezetekkel közös egészségfejlesztő és egészségnevelő munkát végeznek a lakosság körében helyi rendezvényeiken (pl.: falunap, egészségnap illetve gyermeknap). A Szentlőrinci Egészségközpontban és a Szigetvári Kórházban dolgozó várandós tanácsadást tartó nőgyógyászok és védőnők közös szülésfelkészítő előadást szerveztek 2013. november hónapban a kismamáknak. A Vöröskereszttel a véradásszervezésben partnerek vagyunk. Az általános iskolás és középiskolás tanulóknak 2013-ban is megrendeztük az elsősegélynyújtó -14 csapat részvételével,- a csecsemőgondozási és a kis egészségőr versenyt. A 2013. évben a hátrányos helyzetű lakosság körében felajánlott „Hepatitis A” oltás szervezésében , az oltás lebonyolításában vettek részt a területi védőnők

Sellye, Nagypeterd, Csányoszró, Nagydobsza, Somogyapáti területén 1200 gyermek

esetében végezték el az oltás szervezését. 2013.06.14-én TÁMOP 6. 1. 4//12/1-0001 Koragyermekkori kiemelt projektről tájékoztatást kaptak a védőnők – Borbás Krisztina képzési alprojekt, szakmai vezetőtől/ GYEMSZI/. A területről Bicsérd és Magyarmecske védőnője a Védőnői Fókusz csoport munkájában is részt vett. Az esetmegbeszélő csoportban területünkről 3 védőnő vett részt. Visszajelzésük alapján a csoportban folyó munka pozitív segítséget nyújt, egyes esetek más szemszögből való megközelítését is elsajátítva. TÁMOP 6. 1. 4. Koragyermekkori projekt keretében „Attitűd- és Időmérleg vizsgálat, módszertani kidolgozás, adatgyűjtés, elemzés„ – kérdőíves adatfelvétel munkájában a területről több területi védőnő is részt vett. A védőnők tapasztalta alapján, a felkeresett szülők nem zárkóztak el a kérdőívek kitöltése elől. A rövid határidő ellenére hamar teljesült az előírt kérdőívek kitöltése.


Oldal 66

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 2013.10.11-én a TÁMOP 6. 1. 4./12/1-2012-0001 Koragyermekkori (0-7 éves) projekt keretében folyó és a jövőben szerveződő képzésekről –Várfalvi Mariann koordinatív tanácsadó OTH, beszélt a területen a védőnőknek a program állásáról. TÁMOP-6. 1. 3. A-13/1-2013-0001 azonosító jelű, „Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrés illetve vastagbélszűrési programok) kiterjesztésének támogatása” című kiemelt projektről, melynek egyik alprojektje a "védőnői méhnyakszűrés". Program célkitűzése: 1. A védőnők felkészítése a méhnyakrák megelőzésében való aktívabb részvételre. 2. A képzett védőnők bevonása a népegészségügyi célú méhnyak szűrésbe. A képzésre mind a három járás területéről jelentkeztek védőnők. A 2009-ben indult Védőnői Méhnyakszűrő Programban, a minta programban Somogyhárságy, Nemeske és Magyarmecske védőnője kezdte el a méhnyakszűrést a következő évben Szentlászló és Nagydobsza védőnője csatlakozott a programhoz. A VMP 2013 szűrésben Nagydobsza, Magyarmecske védőnője végzett méhnyakszűrést. Somogyhárságy, Nemeske védőnője GYED-en van, a szentlászlói védőnő a helyettesítés miatt nem vállalta a szűrést. A kistérségi vezető védőnő helyszíni ellenőrzése a programban részt vevő védőnőknél megtörtént. „Igazolással” és „Megbízólevéllel” rendelkeznek a védőnők. A védőnői szolgálat ebben az évben is részt vett a méhnyakszűrő védőnői programban. Nagydobszán a védőnő személyesen kereste fel a citológiai szűrésre a meghívottakat. Nővédelmi célból több mint 120 nőt szólított meg. Szűrésen 26 asszony volt el. Daganatmegelőző állapot nem volt, gyulladást egy asszonynál szűrt ki, nőgyógyászhoz irányította. Magyarmecskén idén is lehetősége volt az itt élő nőknek méhnyakszűrésre, a lehetősséggel 18 fő élt, ezek közül 3 éve mindenki részt vett már a programban a védőnőnél.

A tanácsadókban, igényes környezetben a védőnői méhnyakszűrés

végzésének feltételei maradéktalanul adottak voltak. Az eredménytől függetlenül a védőnői méhnyakszűrést végző védőnők komplex prevenciós tevékenységet

végeztek. Munkájukat

elhivatottan, elszántan a nehézségekkel szembesülve végezték területükön. TÁMOP-5. 2. 2-08/2-2009-0028: Biztos Kezdet Program: Dencsháza, Gilvánfa, Hegyszentmárton, Teklafalu; 2012. évben aTÁMOP-5. 2. 3-A/11/2012: Biztos Kezdet Programhoz csatlakozott Patapoklosi, Mozsgó-alsóhegy és Közösségi Házak létesültek Gyöngyösmelléken, Mozsgóalsóhegyen. 2009-2010-ben indult Biztos Kezdet Házak 28 hónap időtartamú projektben a 0-5 éves gyermekek és szüleik számára biztosítottak napközbeni ellátást és más, szülővel közösen igénybe vehető Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 67

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER szolgáltatásokat. A házak elsődleges célja a gyermekek sokoldalú, szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének és tanulási képességeinek javítása. A Dencsházai, a Teklafalui, a Gilvánfai és Hegyszentmártoni Biztos Kezdet Ház esetében a pályázati szakasz első felét lezárták. A védőnők a területen működő házakban a védőnői munkát „a Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás a várandós anyák és gyermekek védelmével kapcsolatos területi védőnői feladatok helyi eljárásrendjének kialakításához” készített iránymutatás szerint végzik. A jól felszerelt házak jó színterei a baba-mama kluboknak és a szoptatás minden módon történő népszerűsítésének. Intézetünk területén a Szoptatás Világnapjának/ Hetének megünneplését célzó védőnői rendezvények száma emelkedett 2011-ben 7 rendezvény, 2012-ben 16 rendezvényt, 2013-ban 21 rendezvényt szerveztek a védőnők és emelkedett a résztvevők száma 2011-ben 154 fő, 2012-ben 268 fő, 2013-ban 310 fő. A 2013-as évben 22 település volt, ahol a rendezvény megszervezésre került. Négy védőnői körzetben a Biztos Kezdet Házak örömmel befogadták az anyatejes táplálást, népszerűsítő rendezvényeket és több szakterület fogott össze a rendezvény megszervezésében. Folyamatos és jó az együttműködés az ellátandó terület polgármestereivel, az önkormányzat dolgozóival. Több védőnői körzetben a gondozottak magas veszélyeztetett arányából eredően sok feladatot ad a területen a szociális munka.

Rendszereses a szakmaközi megbeszélés az

óvodapedagógusokkal, az iskola pedagógusaival, vezetőivel, iskolai szociális munkásokkal. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával a konzultálás írásban és személyesen is rendszeresen megtörténik. A 2012/2013. tanévben a védőnői szolgálat folytatta a fejtetvesség megelőzését és csökkentését célzó munkát az oktatási intézményekben. Az iskola-egészségügyi hálózat és a népegészségügyi szakigazgatási szervek kapcsolattartása, információ áramlása folyamatos. 2013. évben elkészült „Elemző, értékelő beszámoló a fejtetvesség megelőzésével kapcsolatos védőnői tevékenység szakfelügyeleti vizsgálatához”. Az önfelmérő kérdőívek és az összefoglaló táblázatok a 2011/2012-es tanévről készültek, amikor még nem érvényesült teljes mértékben az egységes eljárásrend tájékoztatása. A 2012/2013. tanévre is jellemző, hogy a tetvességi szűrővizsgálatok, utánkövetések folyamatosan igény és szükség szerint megtörténtek, függetlenül az iskolanaptól. Jelzésre a védőnők szűréseket végeztek szükség szerint. (Akár hetente, naponta.) A védőnők a fejtetvesség elleni küzdelmet fontos feladatnak tartják, néha erőn felül végzik a szűréseket, alkalmazkodnak az oktatási intézmények elvárásaihoz. A visszajelzések alapján megállapítható, hogy a fejtetvesség témában a tájékoztatás, egészségnevelés széles körben megtörtént szóban vagy írásban a szülők, pedagógusok, tanulók részére. A tetvességi vizsgálatok az előírás szerint szükséges gyakorisággal 100%-ban megtörténtek. A kiszűrt gyermekek szülei írásos tájékoztatást


Oldal 68

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER kaptak, vagy a területi védőnő személyesen felkereste a családot. A családok többnyire együttműködők. 2012/2013. tanévben a Sellyei Járásban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat folytatta a területen fejtetvesség visszaszorítására az együttműködést. Védőnők az oktatási intézményekben végezték a tevékenységüket (szűrés, kezelés), a MMSZ szociális támogatással segítette a hátrányos helyzetű, nagyfokú fejtetvességben szenvedő gyermekek családjait. Több védőnői körzetben változatlanul alacsony a születés szám/ Felsőszentmárton, Teklafalu. Somogyhárságy, Hetvehely/ körzetekben a védőnői munka során a gondozást fokozottan a család egészségére,

nővédelemre,

a

6-16

éves

gyermekek

gondozására

a

lakosság

szűrésére,

egészségnevelésre és a közösséggel szervezett programokon történő részvételre próbálják irányítani. Nővédelmi gondozás keretében az önkormányzatok segítségével /falubuszok/ Almamelléken csoportos mammográfia szűrésen 48 fő, Mozsgón 33 fő vett részt. A területi védőnők DEXA szűrést és az iskolások fogászati szűrését szervezték. A területen a védőnői ellátást igényelték, panasz bejelentés nem volt. Kéthavonta védőnői munkaértekezlet lebonyolítása is megvalósul.

3.1.5.5. Az egész kistérséget lefedő szakmaközi együttműködés kialakítása és működtetése a kora gyermekkorral foglalkozó szakemberek számára. Alapvető fontosságú a költséghatékonyság szempontjából a párhuzamos szolgáltatások kiküszöbölése, azonban megengedhetetlen, hogy egyetlen gyermek / család is a megfelelő szolgáltatás nélkül maradjon. Lényeges elem ez a problémák korai felismerését célzó rendszer kiépítéséhez is.

3.1.5.6. Valamennyi kistérségi óvodában létrehozni, a már meglévőkben mindenki számára elérhetővé tenni az úgynevezett „minicsoportokat” (egységes óvoda - bölcsőde) a második életévüket betöltött gyermekek számára – természetesen a Biztos Kezdet Program filozófiáját követő nevelés megalapozására. Ez a szolgáltatás azokon a településeken alakítható ki, ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező feladat.

3.1.5.7. Fontos lenne, hogy valamennyi kistérségi településen elérhető legyen a korai képességgondozást célzó szolgáltatás a következő formák egyikében: Biztos Kezdet Gyerekház, a Biztos

Kezdet

filozófiája alapján működő óvoda, bölcsőde, Közösségi Ház kihelyezett

szolgáltatásokkal, Baba-Mama Klubok.

3.1.5.8. A pécsi Korai Fejlesztő Központ szakembereivel szoros együttműködés kialakítása (a járások létrehozásával és több ellátási rendszer átszervezésével a kistérség több települése ellátatlan maradt 2013 októbere óta. A pécsi Megye utcai Korai Fejlesztő Központ átszervezésével az Apáczai Nevelési Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 69

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Központ Korai Fejlesztő és Integrációs Központ kapta meg a járások ellátásának feladatát, azonban ez fizikailag még a mai napig nem valósult meg. A pécsi szakembereknek felajánlották, mint lehetőséget, hogy kitelepülhetnek órarend szerinti időpontokban Szigetvárra, azonban ott sem a megfelelő körülmények, sem a tárgyi feltételek nem adottak a munkavégzéshez).

3.1.5.9. Fontosnak tartjuk, hogy valamennyi érintett intézményben (Biztos Kezdet Gyerekház, Közösségi Házak, óvodák) dolgozzon szociális munkás. Ha a költséghatékonyság miatt nem is teljes munkaidejében, hanem több helyszín között megosztva teszi ezt, akkor is nagyon fontos a jelenlét típusú szociális munka biztosítása a területen. Ez biztonságot, bizalmat nyújt a szülők számára is. Ennél a pontnál is összeér a Kistérségi Gyerekesély Stratégia két fejlesztési területe (korai képességgondozás és iskolai szociális munka). A helyszínek felosztását lásd a 3.2.9.2.6. pontban. 3.2. Iskolai szociális munka8

A modern társadalmakban a gyerekek általánosságban az iskola intézményrendszerébe 10-12 évet töltenek el. Ez az időszak az ő életükben egybeesik a serdülő- és kamaszkorral, mely időszak a szülői leválás, és önállóság, önálló élet kialakulásának előfutára. A mai társadalmak éppen ezért több figyelmet fordítanak az egyenlő esélyek megteremtésére, azonban az iskolai lemorzsolódást, a szocializációs, mentális fejlesztés hatáskörét már nem gyakorolja az iskolarendszer, csak és kizárólag az oktatásra szűkülő feladatot lát el. Korunkban az imént említett hiányosságok fennmaradása mellett életeken át tartó károk keletkezhetnek társadalmunkban. E társadalmi problémák kezelésére tehát szükség van a szocializációt segítő, fejlesztő tevékenységekre, mind egyéni, mind közösségi szinten, azonban a pedagógusok, tanárok ezekre a feladatokra nincsenek felkészülve. Mindebből kifolyólag az utóbbi időben az iskolai intézményrendszer nyitottságot mutat a civil szféra, civil szervezetek felé segítséget, megoldást remélve. Ebbe a helyzetbe lépnek be fontos és lehetséges szereplőként az iskolai szociális munkások. A szociális munkás képzés fontos részét képezi az egyénekkel, közösségekkel, családokkal, krízisekkel, stb. való aktív, interaktív munkára való felkészülés. Kapocs az intézmény és hatóságok között, gyermek és szülő között, tanár és diák között, interprofesszionális kapcsolatokban működik, továbbá képességeket ismerhet fel, támogat, önsegítésre törekszik, érdekképviseltet végez, beilleszkedést segít. A gyermekek iskolai teljesítőképessége és magatartása mögött sokszor mentális nehézségek rejtőznek, amelyek sok esetben családi és szociális nehézségekre épülnek. Az iskolai szociális munkások éppen ezért a tanár – diák – szülői – közösségi kapcsolat színterein is jelen tudnak lenni, közvetíthet azon

8

Forrás: Az iskolai szociális munka kézikönyve, Indit Könyvek, II.kötet, szerk.: Máté Zsolt- Szemelyácz János, Pécs, 2009.


Oldal 70

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER nevelési feladatokban is, melyekben az iskolai intézményrendszer hálója lyukakat enged meg. A kortárssegítés a szociális munkás számára sokszor közvetlenebben jelenik meg, mint mondjuk egy pedagógus – gyermek viszonyrendszerben, ezért tehát az iskolai szociális munka alapja az együttműködés, és a közvetlen segítés. A jól működő iskolai szociális munka modell kialakításra azért is szükség van, mert az egyéni, közösségi, társadalmi problémák kezelésére jelenleg nincs megfelelő rendszer. Az iskolai szociális munkának fontos szem előtt tartani az imént említett nehézségek probléma – megoldó stratégiáit, hiszen ebből kiindulva tud a társadalmi normákhoz közelíteni tevékenységében, valamint éppen ezért fontos feladata az iskolák érzékenyítése a társadalmi problémákra, és azok megoldásaira. Az együttműködés és segítés konkrétabban akkor válik igazán hatékonnyá, ha az iskolai szociális munkás részt vesz, vehet közös esetmegbeszéléseken, iskolai értekezleteken, véleménnyel bír, szakmai tapasztalatokat, megoldási stratégiákat oszt meg. Ha az iskolai szociális munka rendszerben gondolkodik, tevékenysége strukturáltan dokumentálva van, akkor eredményessége a helyi döntéshozók, közpolitikai szakemberek előtt is létjogosultságot nyer. Hangsúlyosan fontos az iskolai szociális munka területén a folyamatos, hosszú távú gondolkodás, mivel sokszor csak hosszabb időintervallum után lehetséges változásokat elérni, egyéni, közösségi, iskolai szinten egyaránt (az iskolai drogprevenciós munka ilyen típusú egyszeri beavatkozások alkalmazása során válik teljesen eredménytelenné).

3.2.1. Az iskolai szociális munka története, megjelenési formái

Az iskolai szociális munka őshazája az Amerikai Egyesült Államok. Főbb feladatai voltak a fiatalkori bűnözés megelőzése, az esélyegyenlőség megteremtése, a szociális nehézségek leküzdése. A mozgalom eredményeképpen egyre jobban látszott, hogy a hátrányos társadalmi helyzetben lévő gyerekeknek szükségük van az oktatásra és az iskolai intézményrendszerre. Szükség van az iskola, a gyerekek és a szülők együttműködésére. Az iskolai szociális munkások részvettek az iskolavezetés munkájában. Az iskolai szociális munka tipizált megjelenési formái az Egyesült Államokban a következők: 1. Hagyományos klinikai modell 2. Iskola – változtató modell 3. Szociális interakciós vagy társadalmi kölcsönhatás modell 4. Közösségi iskolai modell Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 71

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A hagyományos klinikai modell valamennyi között a legismertebb. Az egyénre összpontosít, pszichoanalízist végez esetkezelésen keresztül, ösztönöz és támogat. Az iskola – változtató modellnél az iskola szemléletét veszi középpontba az iskolai szociális munkás. Ennél a modellnél fontos a csoportmunka, mind a tanulókkal, mind a tanárokkal. A társadalmi kölcsönhatás modell esetében viszonyrendszerekre támaszkodik, viszonyrendszereket állít fel, illetve közöttük közvetít, a tanulók, családok és iskola tekintetében, itt az iskolai szociális munkás közvetítő szerepet tölt be leginkább. A közösségi iskolai modell esetében a hátrányos helyzetű célcsoportok állnak a fókuszban. Az iskolai szociális

munkás

közösségfejlesztést

végez a

hátrányos

helyzetű

csoportokkal szembeni

diszkrimináció megszüntetésére, enyhítésre. Az 1990-es években kialakult azonban egy sokkal átfogóbb, szélesebb spektrumú szemlélet, az ökológiai modell, mely a tanulók szociális kompetenciáira figyel és az iskola érzékenységére törekszik a gyerekek szükségleteit figyelembe véve a környezettel, személyiségekkel együtt. E modell feladata az embereket képessé tenni a problémák leküzdésére és a környezeti életvitel javítására. A család, a kortárscsoportok, a közösségek átfedésben vannak, összefüggenek és együtt hatnak a gyerekek fejlődésére, tanulmányi előmenetelére. Az Amerikai Egyesült Államokban az iskolai szociális munkások finanszírozása speciális oktatási alapokból történik, valamint normatív támogatásból, oktatási célú ösztöndíjakból. Nyugat – Európában is megjelent az iskolai szociális munka, de nem intézményesült formában. Németországban inkább a szociálpedagógia került előtérbe, és leginkább szabadidős tevékenységekre koncentrál prevenciós jelleggel dolgozva. További célja a tanulók felkészítése a munkavállalásra, mindezt kultúraközvetítő szemlélettel, életen át tartó neveléssel teszi. Németországban az iskolai szociális munka megjelenési formái a következők: 1. Alkalmazkodó típus: Az iskolai szociális munkás feladatait az iskolai igények határozzák meg. 2. Innovatív típus: Ezen típus ismertetője, hogy a szociális munkás célja az iskola érzékenységének megváltoztatása. A kiinduló pont a teljesítmény orientált iskola, melyből a cél egy szociálpedagógiai iskola kialakítása. A gyermekekre orientálódó iskolai szociális munka: A szociális munkás ebben a szemléletben közvetítő szerepet tölt be, leginkább a gyermekvédelem és az iskola között. Az iskolai szociális munkás egyéni, közösségi csoportmunkában alkalmaz megoldási stratégiákat preventív jelleggel. A családokkal közvetlenebb viszonyban áll és aktívan dolgozik velük. E típusnál az iskolai szociális munkást külső fenntartó finanszírozza, így nincsen alárendelt viszonyban az iskolai vezetéssel. Németországban az iskolai szociális munkásokat az iskoláktól független szervezet (önkormányzat, civil szervezet) finanszírozza főállásban, azonban egy iskolában egy szociális munkás dolgozik állandó jelleggel. Az iskolai szociális munka az iskolát a gyerekek élettereként veszi alapul, segítve a tanulók egyéni, érzelmi, szociális fejlődését. Problémahelyzeteket aktuálisan kezelnek, erőszakmentes Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 72

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER megoldási stratégiákra törekszenek, továbbá a szociális hátrányok csökkentéséért tesznek erőfeszítéseket. Előtérbe helyezik az egyéni felelősségvállalást, az egészséges önértékelést. A gyermekekre

orientálódó

iskolai

szociális

munka

modellje

vált

Magyarországon

a

legelfogadottabbnak, és tűnt egyben hasznosan adaptálható modellnek. A magyarországi iskolai szociális munka egy másik átvett modellje között szerepel a Nagy – Brittaniából adaptált módszer. Itt a szociális munkásokat a helyi önkormányzat finanszírozza. Elsődleges feladatuk az iskolai hiányzások és az iskolai lemorzsolódás csökkentése. Ezen oktatási szociális munka modellben egy szociális munkáshoz több iskola tartozik területileg. Az oktatási szociális munkások együtt dolgoznak tanártárgyi szaktanácsadókkal, pszichológusokkal, fejlesztő tanárokkal, azonban hatósági intézkedéseket nem tesznek. A szociális munkások esetkonferenciákat szerveznek egy – egy adott problémás helyzet megoldására törekedve. A probléma megoldás stratégiája a szülők, a gyerekek, az iskola képviselőinek bevonása is. Az oktatási szociális munkások családgondozással

is

foglalkoznak

(például

tanköteles

korú

várandós

lányoknak

csoportfoglalkozásokat tartanak a gyermekgondozásról). Magyarországon a brit minta alapú gyermekvédelmi szolgáltatásokra épülő modelljeként működik a „külső iskolai szociális munka” típusa. Hazánkban ezt a modellt több családsegítő és gyermekjóléti szolgálat alkalmazza. Nyugat – Európán kívül még említésre méltó a Japánban kialakult iskolai szociális munkaszolgálat, melyre az Oktatási, Kulturális, Sport, Tudományos és Technológiai Minisztérium külön költségvetést biztosított. Mongóliában az oktatási törvény módosításával biztosítottá vált az iskolai szociális munka és minden iskola számára kötelezővé tette egy szociális munkás alkalmazását. A mongol iskolai szociális munkások standard feladatai a következők: 1. gyermekvédelmi szolgáltatások; 2. gyermekbarát környezet kialakítása az oktatási intézményekben; 3. a gyermekek egyéni fejlődésének segítése szervezetek, érdekcsoportok támogatásával; 4. családokkal, iskolákkal, közösségekkel vagy kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel való együttműködés a gyermekjogok védelme érdekében. Napjainkban az iskolai szociális munka az egész világon elterjed hivatás. Magyarországon a rendszerváltás után megindult gazdasági és szociális hanyatlás hívta elő a segítő szolgáltatások széleskörű megjelenését. Korábban még az 1930-as években az iskolanővérek láttak el a szociális munkához hasonló feladatokat (egyéni esetkezelés, családokkal való közös munka mind terepen, mind az iskolákban). Pedagógus végzettségűek voltak, a tantestülethez tartoztak, feladataik az iskola igényeihez alkalmazkodtak. Az iskolai lemorzsolódás érdekében családgondozást végeztek. A második világháború után a politikai rezsim kizárólag pedagógiai feladatnak látta a gyermekek védelmét, melyet a nevelésen keresztül kell végrehajtani, ezért a pedagógusok közül gyermekvédelmi Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 73

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER felelősöket neveztek ki. Az iskolai szociális munkával hasonuló munkát a nevelési tanácsadók családgondozói végeztek. Hasonló szociális munkának nevezhető még a 70-es, 80-as évek ifjúságsegítő mechanizmusán belül működő klubnapközik. A rendszerváltás után tehát felerősödtek azon korábbi rejtett társadalmi problémák, nehézségek, melyekkel az iskoláknak is meg kellett küzdeniük. Ezen társadalmi eltérések az iskolák számára már alapfeladataik ellátásában is akadályokat állítottak fel. A 90-es évek társadalmi problémái, egészen napjainkig látható módon nem kezelhetőek kizárólag pedagógiai eszközökkel, továbbá a korábban felállított gyermekvédelmi felelős rendszer sem tudta hozni a tőle elvárt orvoslatokat. Így megfogalmazódott az iskolákban az igény olyan szakember munkájára, aki a gyerekekkel, a szülőkkel, és az iskolával együtt, közösen, személyesen, szociális szolgáltatásokat tud nyújtani. 2004 óta az iskolai szociális munka fellendülése mutatkozik meg. Egyre több helyen alkalmaznak főállású szociális munkásokat, és mint szolgáltatásukat a gyermekjóléti szolgálatok is egyre gyakrabban veszik igénybe. Magyarországon az iskolai szociális munka a következők mentén tagolódik: 1. Az iskolai szociális munkás munkáltatója szerint (iskola, külső szervezet); 2. A szociális munkást alkalmazó szervezet szerint (állami, nem állami); 3. A szociális munkás szolgáltatás ideje szerint (főállású, heti ügyeleti idő, több iskolát segít); Elsősorban tehát a szerkezet és a finanszírozás mentén csoportosíthatóak Magyarországon az iskolai szociális munka típusai. További felosztás alapján tagolható a terület, melyeket a beavatkozási típusok határoznak meg. Családokkal is folyik-e szociális munka? A szociális munkás tanít, osztályoz? Ezen érték rend mentén további három típust határozhatunk meg Magyarországon az iskolai szociális munka területén: 1. Belső iskolai szociális munka, vagy hagyományos modell; 2. Külső iskolai szociális munka, vagy ferencvárosi modell; 3. Pécsi modell; A belső, vagy hagyományos modellnél a szociális munkás munkáltatója az iskola. Teljes munkaidőben (heti 40 órában) egy adott iskolát segít szociális szolgáltatásokkal, így ismeri a működési mechanizmusokat, információhoz jut rendszeresen. Magyarországon a legrégebben működő folyamatos szolgáltatások ebbe a modellbe sorolhatóak. A Külső, vagy ferencvárosi modell esetében a szolgáltatást külső szolgáltatók juttatják el az iskolák számára. Egy szociális munkás 3-4 iskolát segít. A szolgáltatás ebben a formában azonban kevés időt tud biztosítani az iskoláknak. Általában a


Oldal 74

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER csoportos, közösségi munka jellemző. Munkáltatójukat tekintve állami fenntartású gyermekjóléti szolgálatok biztosítanak szolgáltatást. A Külső, vagy ferencvárosi modell megfelelő működését, azonban gyakran befolyásolják a gyermekvédelmi törvények rendszeres változtatásai. A szociális munkások legtöbbször ügyeleti időbeosztással dolgoznak. A Pécsi modell 2006 óta működik. E modell alapján a szociális munkás szintén napi 8 órában végzi segítő munkáját, a munkáltató minden esetben független civil szervezet, így az iskolai szociális munka szakmaisága nem sérül. A modell a gyermekekre orientálódó iskolai szociális munkára (Németország), és az ökológiai modellre (USA) épül. A szociális munkás egyéni esetkezelést, közösségi, és csoportos munkát folytat a prevencióra törekedve. A gyerekekkel, de a családdal, és az iskolával is együttműködik, figyelembe véve a környezeti összetevőket.

3.2.2.

Szocializációs színtér

Az iskola a személyiségfejlődés, a szocializáció intézményes színtere, a „nagybetűs életre” készít fel. Az iskola intézményrendszerében sajátítják el a gyerekek, fiatalok a szabályrendszereket. Általánosságban alapfunkciójú szociális technikák kialakulása, megtanulása történik, a személyközi kapcsolatok mintái mindennapossá válnak, értékrend alakul ki, azonban az otthonról hozott családi mintákat nem írja felül az iskola, viszont adott esetekben normalizálhatja azt. Az iskolákban a hangulatot a formális – szervezeti, intézményes keretek adják. Az iskola színterén belüli folyamatok, viszonyok relációban állnak a társadalom fennálló rendjével, ugyanakkor személyességüknek köszönhetően norma értékűek lehetnek az iskolán kívüli környezet szemszögéből. Ezen a színtéren a pedagógusok mindennapjaiból fakadó pozitív és negatív megnyilvánulásaik egyaránt láthatóak a tanulók számára. Az iskola a társas és társadalmi kapcsolatok állandó változásai mellett állandóságot is őriz. Az iskola tehát olyan színtér, ahol a kulturális technikák bemutatásával párhuzamosan életviteli normákat is rögzülnek.

3.2.3.

Iskolai kihívások

A pedagógusok sokszor élnek azzal a panasszal, hogy az iskola rendelkezésére álló keretei nem elegendőek ahhoz, hogy szocializációs feladatokat lássanak el. Ennek oka, hogy a felgyorsult társadalmi változások következményeként az iskolák szolgáltatásokat nyújtanak, és nem hatósági feladatköröket. Tovább vetítve a gyerekek számának folyamatos csökkenése további akadályokat körvonalaz, hiszen versenyhelyzetet teremt az iskolák között a gyerekekért és szülőkért anormatív Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 75

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER finanszírozású támogató rendszernek köszönhetően. A másik oldaláról tekintve a diákok a pedagógusokkal szemben ma már nem tekintélyelvűek. Ennek hátterében leginkább a családi környezetből kapott nevelés áll, ami gyakran köszönhető a szülők nagymértékű elfoglaltságának, életvitelének. A pedagógusok ezzel szemben tanulmányaik során szinte csak, és kizárólag tekintélyelvű technikákat sajátítanak el. Ez a helyzet még nehezebben elérhető megoldásokat követel. Ebből fakadóan az integráció megvalósítása sokszor nem magától generálódó folyamat. Az iskolák számára további kihívásokat jelentenek a tananyag lassú lépéssel haladó megújulásai a változó világ történéseivel, és az internetnek köszönhetően a zúduló információ áradatával szemben. Növekszik az információs – kulturális szakadék a tanárok és a diákok között. A pedagógus nem annak a tudásnak forrása, melyre a gyerekek és fiatalok vágynak, így a tanár tehát gyakran nem válik követendő mintává, ebből kifolyólag bizalommal sem fordulnak hozzájuk a tanulók.

3.2.4.

Erőforrások, emberi kapcsolatok

Tudnivaló azonban, hogy a számtalan kihívás és nehézség mellett, az iskola nem csak a problémák színtere, hanem egyben a megoldásoké is. Az iskola a szocializáció fontos eleme, ami az ott eltöltött időből, és társas, személyes kapcsolatokból fakad. Az iskola funkcióját tekintve privilégiummal rendelkezik a családok elérésnek, megszólításnak tekintetében, különösen a kisebb településeken. Egy adott területen az iskolai intézmények és szolgáltatások kapcsolatba kerülhetnek egymással együttműködve a kihívások megoldására törekedve, ezt az erőforrást azonban fel kell tárni az iskolák előtt, és segíteni, katalizálni kell ennek működését. Ugyanez vonatkozik az egészségfejlesztés hatáskörére is - ehhez azonban szükség van szervezeti kultúrára, szakértelemre. Az egészségfejlesztő – egészségesebb iskola három pillére épül: egészségfejlesztő tanterv, iskolai atmoszféra, a helyi közösséggel való kapcsolat. A három pillér közül fontos szem előtt tartani az iskolai szervezeti jellemzőket, a szervezet légkörét, továbbá lényeges a személyzet tagjai közötti viszonyrendszer, a döntéshozatali mechanizmusok. Ezek mind hatást gyakorolnak a gyerekekkel való viszonyokra is. A pozitív légkörű intézményekben jobban érzik magukat a pedagógusok, jobban tudnak segítséget nyújtani egymás munkájában, és sokkal hatékonyabb problémamegoldó stratégiákat alkalmaznak. Ahhoz tehát, hogy az iskola hatékonyan tudjon erőt fordítani az egészségfejlesztésre, szükséges megfelelő szervezeti kultúrát biztosítania. Ha bizalom uralkodik az iskola légkörében, akkor szabad lesz segítséget kérni.

3.2.5.

Iskolai szociális munka családokkal


Oldal 76


A deviáns viselkedésiformákra való fogékonyság általánosságban a személy múltjának teljességében keresendő. A család olyan mikroközösség, melyben szereteten és kereteken keresztül biztosítja a fejlődést minden tagja számára. Rossz működés esetén a család tagjai tüneteket produkálnak. A családi konfliktusok a diákok iskolai magatartás problémáiban, illetve tanulmányi eredményeik romlásában csapódnak le. A családban kialakult problémákat a legmegfelelőbb a családban kezelni, mely folyamatban mindenkinek változnia kell. A stressz egy védekező mechanizmus, legyőzése azonban erősíti a személy egyéniségét. A nem megfelelő helyen kezelt stressz viszont visszafelé hat a család tagjaira, és ez a mikroközösség működését negatívan befolyásolja. Mai gyors társadalmi, gazdasági fejlődésünkben a családban a gyerek nem erőforrásként jelenik meg, hanem akadályként, melynek köszönhetően a karrier megvalósítása sérül, a szabadidő eltöltése korlátozódik. Megfelelően működő családi légkörben a család tagjai számára az identitás fejlődése biztosítva van, reális értékeket közvetít számukra, és védelmet nyújt a külső negatív hatásokkal szemben. A szociális család modell négy alappillére a kötődés, elköteleződés, részvétel, hit. Napjainkban a gyerekek, és fiatalok kortárs közösségekben vesznek fel inkább mintákat. A szocializáció elsődlegessége a kortárscsoportokra tevődik, a család másodlagos szerepet kap a fiatalok körében. Kamaszkorban a gyerekek nem nyilvánítanak ki érzelmeket, zárkózottak, s csak a korcsoport felé nyitnak. Ennek következtében alakulnak ki sokszor rossz normák. Azok a fiatalok, akik rosszabb szocializációs közegből érkeznek, gyakran az agresszívabb társaikkal szeretnének azonosulni. A közösséghez való tartozás beavatási rítusai legtöbbször deviáns viselkedésiformákat hívnak elő. További tünetek a devianciára való hajlandóságot vizsgálva: -

alkalmazkodási képtelenség, önkontroll hiánya, melynek kezelési módjai például az önismereti csoportok, vagy színjátszás;

-

normaszegő magatartás, ahol fontos a nevelés, és értékközvetítés;

-

agresszivitás, melyben képességek kibontakoztatásával, fejlesztésével érhetünk el eredményt;

-

függetlenségre való hajlam;

A tradicionális társadalmakban, melyek lassabban változnak, a fiataloknak nem kell annyi minden egyszerre „magukra venniük”. Ez csökkenti a szociális zavarok kialakulást. Ezen létrejött negatív élethelyzetek egyaránt vonatkoznak a szűkösebb keretek között élő családokra, és egyben a társadalom magasabb szintjein álló mikroközösségekre is, hiszen azok a családok, melyek jobb anyagi helyzetben élnek, sokszor olyan megoldási stratégiákat választanak, amelyben gyermekeik nincsenek rákényszerülve a problémák megoldására, így nem is sajátítanak el megfelelő értékrendet. A küzdeni


Oldal 77

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER akarás hiánya folytonossá válik, a következményekért vállalt felelősséget kultúraellenesnek tartják, ezért a családok túlzott merevsége, zártsága, változásoktól való félelme is okozhat problémákat. Családban adódó rizikófaktorok: nem „elég jó” szülők; anyagi gondoskodás hiánya; túlzott féltés; túlzott ragaszkodás; egyik szülő elvesztése; szenvedélybetegségek jelenléte; bántalmazás; fordított hierarchia; öngyilkosság; érzelmi jutalmazás teljesítéshez kötöttsége; szélsőséges anyagi helyzet; érzelmi elutasítás; túlzott engedékenység, vagy túlzott korlátok; szülő következetlenség; szülők közötti összhang hiánya; szülői éretlenség; a családtagok autonómiájának hiánya; a környezettel való együttműködés hiánya; a család öngyógyító képességének hiánya. A fent felsoroltakból is következik, hogy a megfelelő családi mechanizmus működését a családtagjai, és számos más tényező is befolyásolja, és nagyon sok múlik a szülők kapcsolatának rendezettségén, az iskolai és otthoni teljesítmény megfelelő, pozitív visszajelezésén, a szabadidő hasznos eltöltésén, melyre fontos mintát látnia a gyerekeknek az otthoni, családi környezetben is, a stabil értékrenden, amely automatizált megoldási stratégiákat is magában hordoz. A szülőknek ismerniük kell gyermekük aktuális helyzetét. A „jó család” nem azt jelenti, hogy nincsenek problémák, csak ezeket a helyzeteket építő jelleggel igyekszik kezelni, megoldani. A krízisek egy magasabb fejlődési pontra helyezhetik a családokat, mind amellett, hogy kockázatot is hordoznak. A serdülőkor olyan életszakasz, melyben a korábbi megoldási stratégiák kudarcot vallhatnak, így más módokat kell bevetni kezelésükre, melyekre nem mindig vannak felkészülve a családok, és azon belül is a szülők, függetlenül attól, hogy a társadalom mely szintjén foglalnak helyet. A gyerekek, fiatalok esetében a kezelési stratégiák egyik legjobb módszere, ha a családdal együtt közösen végezzük a probléma megoldásának folyamatát. A családot motiválttá kell tenni az ilyen típusú élethelyzetek megoldására. Családi konzultációra van szükség. Lehetőséget kell biztosítani valós érzelmek kinyilvánítására, melyet lehetséges, hogy eddig nem tettek meg egy adott családi közegben, környezetben. A cél, hogy akut esetekben a megfelelő helyen, a megfelelő szakembertől tudjanak a krízisben lévő személyek, családok segítséget kérni. Segítő párbeszédre van szükség. A deviáns viselkedésiformákat mutató gyerekekkel, fiatalokkal szemben a következetes magatartás az egyik leghatékonyabb segítő folyamat, ami akkor tud hosszú távú fejlődési mutatókat kelteni, ha a segítő attitűd folyamatosan van fenntartva.

3.2.6. Lehetőségek az iskolai szociális munkában

A gyermekvédelmi törvény hatékonyságának érdekében tett változtatások lehetővé tették a gyermekjóléti szolgálatok elkülönülését a hatósági hatáskörbe tartozó feladatoktól. Az iskolai szociális munka definíciója: „Az iskolai szociális munka olyan tevékenység, amely az iskoláskorú gyerekek képességeinek, lehetőségeinek legoptimálisabb kibontakozását segíti szociális kapcsolataik, társadalmi Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 78

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER integrációjuk javításával” (Bányai 2000). Az iskolai szociális munka centrumában a gyermek, valamint a gyermek és iskola viszonya áll. Célja a gyerekek veszélyforrásainak prevencióval alkalmazott segítése, családi környezetben biztosított nevelése, fejlődése. A gyerekeket képessé kell tenni arra, hogy saját, és környezetük szociális problémáira megfelelő megoldási stratégiákkal rendelkezzenek. Ehhez programok biztosítására van szükség az elérés, és megelőzés tekintetében egyaránt. Az iskolai szociális munka hálózatának hatékony működését - korábban már említett – a nem állami fenntartású rendszer tudja a legjobban biztosítani, megkerülve ezzel a lassú bürokratikus mechanizmusokat, továbbá így tud gyors, rugalmas reagálású szolgáltatásokat nyújtani. Az iskolai szociális munka egy fajta deviancia preventív program. Igazán hatékony iskolai egészségfejlesztés az iskolai közösségben folyamatosan jelen lévő segítő nélkül nem valósulhat meg, aki nem csak koordináló szerepet tölt be, hanem gyermekjóléti és családsegítési feladatokat is ellát. A fiatalok normáktól eltérő viselkedése felnőtt korban már sokkal nehezebben igazítható a társadalom elvárásaihoz, ezért a preventív jellegű munka még több elsőbbséget kapott a szociális munka hivatás tudatában, hiszen a gyerekkorban még inkább formálódik a személyiség, folytonosan változik. Az egészséges életvitel a testi, lelki, és szociális egyensúly állapotát jelenti. Ilyen értelemben az egészséges életvitelhez tartozik az önértékelés, és a felelősség érzet. Ezek kialakulásában szerepet játszanak az iskolai sikerek, fordulópontok, újdonságok pozitív erőforrásként való használata, szülőkkel közösséget formálva, biztonságos, támogató kapcsolatrendszerben, melyben szintén fontos szerepet töltenek be a családok, a tanárok segítő, érzelmi támogatásukkal. Tehát egy „iskola egészségfejlesztő munkaközösségben” a pedagógusok, és egészségügyi szakemberek (orvosok, védőnők, pszichológusok) mellett az iskolai szociális munkások meghatározó szerepet töltenek be. Szükséges egy jól működő segítő mechanizmus jelenléte, melyben a konzultációs munka ugyanúgy megvalósul, mint a segítő beszélgetés. A szociális munka a nehézségek kezelésében az egyén környezetének támogató erőforrásait is segítésre ösztönzi. Napjainkban a tanulási és oktatási elvárások növelik a gyermekek, fiatalok lelki egyensúlyának labilitását, egyfajta stresszforrás, ezért az iskolai helyzettel való megküzdés segítését magába kell, hogy foglalja a személyiség fejlesztés metódusa. A gyerekek iskolán kívüli életterében egyre több szerepet kap a kortárscsoport szocializációs hatása, és csökken a család nevelő szerepe, így az iskola intézménye maradt a végső, szabályozható színtér. A pozitív életvitel kialakítását tehát oly módon lehet biztosítani, hogy a kockázati tényezőket csökkentjük, de evvel párhuzamosan a védő tényezőket növeljük. Magyarországon a fiatalokat védő tényezők száma nagyon alacsony, ezért az iskolai szociális munka, mint védő tényező fontos szerepet tölt be. Az iskoláknak fel kell ismernie, hogy nagyon hangsúlyos szocializációs szerepet töltenek be, amiket növekvő problémák mellett, és a gyors változékonyságának köszönhetően már nem tudnak megfelelően ellátni. Az iskolai szociális munka hatékonyságát tovább növeli, ha az iskola a fent említett szempontok mellett biztosítani tud egy olyan színteret, ahol a szociális munkás nap 8 órában tud dolgozni. Így válhat aktív részvevőjévé az iskolának, mindennapi életének, az iskola saját Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 79

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER segítőjévé. Ezen szerepét úgy tudja megtartani, hogy függetlensége megmarad, így az iskolai közösség tagja, és segítője is egyben. Ez azért nagyon fontos kritérium, mert a gyerekek, fiatalok, akik problémáikkal fordulnak a szociális munkáshoz, ezt igen is szem előtt tarják. A bizalmat tovább növeli a gyerekekben, hogy a szociális munkás mindennap közöttük él, továbbá az iskolai szociális munkásoknak jelen kell lenniük a szülői értekezleteken, tantestületi értekezleteken, osztályfőnöki órákon.

3.2.7. Az iskolai szociális munkások által nyújtható szolgáltatások

Az iskolai szociális munka célcsoportja a tanulók, a tanulók családja és a tanárok. Az iskolai szociális munkásnak minden esetben figyelembe kell vennie az adott iskola sajátosságait és testre szabottan kell kidolgoznia programjait. Programjában célként kell megjelennie az osztályközösségek megtartó erejének növelésének, ezzel is csökkentve az iskolai lemorzsolódást, esetleges fegyelmi eljárásnak köszönhető iskolai eltávolításokat. Az iskolai közösségfejlesztő programokon keresztül az iskolai szociális munkások bizalomépítése, jelenlétük elfogadása a tanárok, és a diákok felé sokkal hatékonyabban alakul ki, mint csak és kizárólag az egyéni esetkezelésekre fókuszáló segítő munka során. A munka hatékonyságát tovább növeli, ha a diákok önkéntes segítségkérése történik több esetben, mintha az a tanárok által delegáció, éppen azért, mert így a problémák előbb felszínre kerülhetnek a tanári észlelést megelőzve, ami sokszor a tananyag átadására fókuszálás miatt lassabban mutatkozik meg. Az iskolai problémák jellege legtöbbször a hiányzásokból, családi-, párkapcsolati nehézségekből,

túlterheltségből,

drogfogyasztásból,

beilleszkedési

nehézségekből

és

anyagi

problémákból fakadnak. Az iskolai szociális munkásnak, összegezve a nehézségek, problémák halmazát egy információs – tanácsadó pontként is meg kell jelennie. Az iskolai szociális munka programjának működése eredményes tud lenni akkor, ha az iskolák számára visszacsatolást nyújt, és ez kivétel nélkül mindenhol megvalósul, ahol iskolai szociális munka folyik, legoptimálisabb esetben a partner iskolákkal, vezetőikkel közösen. Az iskolai szociális munka programjának továbbá megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani, segítve, és növelve a szolgáltatások elérhetőségét mindenki számára.

3.2.7.1. Egyéni esetkezelés és tanácsadás:

-

tanácsadás a diákoknak, iskolai és iskolán kívüli élethelyzetekben;

-

tanácsadás tanár – diák konfliktusban;


Oldal 80


tanácsadás pályaválasztásnál;

-

szociális problémákban nyújtott segítség;

-

tanácsadás szülőknek gyermekeik iskolai nehézségeinek megoldásában, életkérdésekben;

-

tanácsadás, közvetítés szülő – gyerek kapcsolatban;

3.2.7.2. Szociális munka családokkal:

-

tanár – szülő megbeszélésen való részvétel;

-

szülői értekezleten való részvétel;

3.2.7.3. Szociális csoportmunka:

-

osztályok közösségfejlesztése;

-

diákszemináriumok témafeldolgozással

3.2.7.4. Közösségi szociális munka:

-

diákönkormányzattal való közös munka;

-

szülői munkaközösséggel való együttműködés;

-

kommunikációs lehetőségek szervezése diákok számára (ifiklub, iskola rádió, filmklub);

-

programok szervezése a szabadidő eltöltésére;

-

részvétel iskolai kirándulásokon, táborokban, projektekben, pedagógiai napokon;

-

információs rendezvények szervezése tanárok számára.


Oldal 81

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 3.2.8. Dilemmák

Magyarországon az iskolai szociális munka még mindig nem elterjedt szolgáltatási forma. A kérdés azonban mindig az, hogy az iskola képes elfogadni egy nem pedagógus végzettségű szakembert? El tudja magát fogadtatni a gyermekjóléti szolgálatok rendszerében? Az iskolai kereteken belül a szociális munkás számára a célcsoporthoz való eljutás, elérése gyakran a tanárokon keresztül történik, ezért fontos mindkét fél részéről tisztázni a kompetenciahatárokat, valamint a partnerséget, kölcsönösséget. A fenntartó határozza meg az iskolai szociális munka arculatát, feladatterületeit, és ellenőrzését magának a programnak, azonban iskolai szociális munkás része az iskolában működő jelzőrendszernek. Fontos a tanulók elérésének módja, az iskolai szociális munka szolgáltatásaihoz való hozzájutás. Minden iskolában más, és más lehetőségek adottak a hatékonyság tekintetében (osztályfőnöki órák, iskolaújság, plakátok, szórólapok, iskolarádió, folyosói munka, közösségi rendezvények, stb). Az iskolai hiányzások feltérképezését tekintve is gyors lépésekkel kell eredményt elérni, amennyiben ez lehetséges, mivel a hiányzások hátterében sokszor állhatnak akut esetek is. A szociális munkás feladata a pedagógusokban kialakítani egy „probléma észlelő” szemléletet. Arra kell törekedni, hogy automatikussá váljon a hiányzás – értesítés az iskolai szociális munkások felé, evvel megelőzve a hatósági intézkedéseket is, valamint a probléma hátterét vizsgálva így tényleges, és megfelelő segítés jut el a gyerekekhez, fiatalokhoz. A jelzőrendszer tekintetében a legnagyobb dilemma a hatékonyság szempontjából az együttműködés. Itt jelenik meg a már említett kompetenciahatárok tisztázása, felelősségi szereplők kijelölése, megnevezése, hogy ne váljon céltalan, hárító szituációvá egy – egy élethelyzet, de maga az iskolai szociális munka programja sem. Az iskolán kívüli jelzéseket az iskola még mindig gyakran nem tudja helyén értelmezni. Az interprofesszionális együttműködés alapja a külső-, belső jelzőrendszer hatékony működésének. A kompetenciahatárok tisztázása teszi lehetővé a célirányos, hatékony munkát. A szociális munkás szakmaközi esetmenedzseri szerepét is betölti. A szakma másik nagy dilemmája a titoktartás. Előfordul, hogy a gyerekek, fiatalok titoktartást várnak el a szociális munkástól, de van olyan eset is, amikor a gyermek védelmét kell, hogy szolgálja, ha nem tartja be kötelezettségét. Tisztázni kell tehát minden esetben, hogy a titoktartás milyen formában valósul meg, milyen tartalommal, hiszen ez a bizalmi kapcsolat egyik alapja, amely nem sérülhet, mert különben a segítő szoláltatás sem érhet el célt. Ez nehéz terhet jelent az iskolai szociális munkásra nézve, mivel a személy érdekeit is képviselnie kell, és szükséges az iskola igényeit is szem előtt tartania.

A

titoktartás dilemmája a fent említett szakmai nehézséggel párhuzamosan az iskolákkal való együttműködést is megkérdőjelezi. Az iskolai szociális munkás iskolai kapcsolatának kialakulásakor lojalitása próbájaként gyakran olyan feladatokkal bízzák meg, ami nem a szociális munka kompetenciahatárai közé esnek. Ezeket az eseteket nagyon nehéz visszautasítani, azonban szükséges Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 82

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER ahhoz, hogy feladatait célirányosan, hatékonyan tudja végezni, a gyerekek és az iskola érdekeit is képviselve. Sok esetben a pedagógusok nem élnek a segítségkéréssel az iskolai szociális munkás felé, tartva attól, hogy azt a látszatot keltik a segítő szakember előtt, valamint a pedagógus kollégák előtt is, hogy nem végzik el, vagy nem tudják jól ellátni feladatukat. Ez eredményezhet olyan helyzeteket az iskolákban, hogy a szociális munkásra vetélytársként tekintenek. Az egyetlen megoldási stratégia az ilyen módon létrejött helyzetekre nézve, a jó kollegiális munkakapcsolat kialakítása, továbbá a problémák megoldásában az aktív szerepvállalások támogatása napi szinten. Az iskolai szociális munkás munkájának nehézsége abban is rejlik, hogy egyedül van, szemben a tanárokkal, pedagógusokkal. A szociális munkásnak éppen ezért nagyfokú önállóságot kell tanúsítania. Az iskolai egészségfejlesztő munkacsoport, amennyiben létezik és működik, megszüntetheti az elszigetelődést a szociális munkás számára.

3.2.9. Az iskolai szociális munka szolgáltatás kialakítása

3.2.9.1. Előkészületek

3.2.9.1.1.Szükségletek megállapítása: jó gyakorlatok összegyűjtése; helyi, országos statisztikák, demográfiai adatok összegyűjtése, kistérségi tükör; országos, helyi koncepciók, kutatások, elemzések, szakmai ajánlások összegyűjtése; iskolák állapota; védelembe vett gyerekek száma a területen; fiatalkori bűnözés a területen; magántanulók száma a területen; iskolai lemorzsolódás aránya a helyi iskolákban; pályakezdő munkanélküliek aránya a területen; iskolai szociális munkás szolgálatra kiírt EU-s, és nem EU-s pályázati lehetőségek összegyűjtése.

3.2.9.1.1. Helyzetelemzés: Az összegyűjtött adatokat szükséges összegezni, és a problémacsoportokat elemezni. Ezen elemzések képezik a szakmai alapját a szolgáltatások felállításnak, melyek specifikusan a helyi, területi igényekre épülnek a célcsoport megszólításában, elérésben. Az elemzések összegzése képezheti a fent említett EU-s pályázatok szakmai anyagát is egyben. Helyzetelemzésnél érdemes a negatívumok mellett a pozitívumokra is felhívni a figyelmet, hiszen ezek azok a sajátos helyi, területi erőforrások, amelyekre a későbbiekben építkezni lehet.


Oldal 83

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 3.2.9.1.2. Szolgáltatási programtervek: Végzett tevékenységek; munkaterületek; egyéni esetkezelés; tanácsadás; csoportmunka; együttműködés a szülőkkel; iskola specifikus közösségfejlesztés; stb. (Ennél a pontnál érdemes az iskolai szociális munka előfeltételeit megalapozni, költségvetési tervet készíteni, projekt tervet összeállítani, tárgyi feltételeket felállítani.)

3.2.9.1.3. Együttműködés: Támogató partnerek felkutatása. Partnerek lehetnek az iskolák, az önkormányzatok, szervezetek, adott településen presztízzsel rendelkező döntéshozó személyek. (A negyedik pontban alakítjuk ki az iskolai szociális munka szolgáltatás fenntartói struktúráját. A szolgáltatás fenntartója lehetnek iskolai, állami, vagy nem állami, illetve civil szerveztek.)

3.2.9.1.4. Finanszírozás: Normatív támogatás; pályázati források (helyi, területi, országos pályázatok); egyéb területi, települési források (települési, területi önkormányzatok, döntéshozók); szervezetek (civilek). Ebben a pontban felsoroltak már a konkrét forrásszervezési feladatokat jelentik, a pályázatok megírását, beadását, megállapodásokat, együttműködéseket. Ebben a pontban zárjuk le a szolgáltatások programterveit, a pályázatok szakmai anyagát, melyeknek egyeznie kell a pályázati kiírásokkal.

3.2.9.2. Megvalósítás:

3.2.9.2.1.

Iskolai

szociális

munkások

kiválasztása;

iskolák

kiválasztása

(együttműködési

megállapodások); munkaköri leírások (kompetencia határok kialakítása); iskolai szociális munka tárgyi feltételei (iroda helység kialakítása).

3.2.9.2.2. Iskolai szociális munka munkafolyamata: bemutatkozás; szolgáltatások bemutatása; nyilvánosság; iskolák alapelveivel való összehangolódás; iskolák erőforrásainak, szükségleteinek összegyűjtése; bizalomépítés az iskolákban.

3.2.9.2.3. Családok, szülők szociális hátterének vizsgálata; családok aktivitásának vizsgálata, családtámogatási rendszerek összegyűjtése.


Oldal 84

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 3.2.9.2.4. Osztályfőnöki órákon való bemutatkozás; szolgáltatások bemutatása, célja, tartalma; folyosói munka a gyerekekkel, fiatalokkal; promóció.

3.2.9.2.5. Közösségi szociális munka, közösségfejlesztés; egészségfejlesztő munkacsoport kialakítása; iskolán kívüli segítő szervezetekkel való együttműködés kialakítása.

A következő táblázat alapján látható, hogy 7 fő szociális munkás alkalmazásával teljes egészében elérhető a 46 kistérségi település iskoláskorú gyermekállománya.

Iskolai szociális munkás Település,

ahol

az

Mely iskolákat látja el heti rendszerességgel? (minimum 3-4intézmény

található 1.

szer fél nap / intézmény / hét) – honnan járnak oda a gyerekek, működési körzet

Szigetvár

1 középiskola: Szigetvárról és az egész kistérségből járnak ide fiatalok

2.

Szigetvár

3.

Nagydobsza,

2 általános iskola: Szigetvár a működési körzete Kétújfalu

általános

2 általános iskola: Nagydobsza, Kisdobsza, Merenye, Tótszentgyörgy, Molvány, Nemeske, Pettend, Kistamási; Kétújfalu, Bürüs, Gyöngyösmellék, Várad, Zádor, Szörény, Endrőc, Teklafalu;

4.

Dencsháza, Hobol

3

általános

iskola:

Dencsháza,

Szentegát,

Hobol

településekről járnak ide a gyerekek 5.

Nagypeterd, Rózsafa,

Nagypeterd, Botykapeterd, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet; Rózsafa, Bánfa, Katádfa; Szentdénes

6.

Mozsgó, Almamellék,

Szentlászló, Mozsgó, Almáskeresztúr, Szulimán, Csertő, Szentlászló, Boldogasszonyfa, Almamellék, Csebény, Horváthertelend, Ibafa

7.

Somogyapáti,

Somogyapáti,

Patapoklosi,

Basal,

Somogyhatvan,

Somogyhárságy

Somogyviszló, Vásárosbéc, Somogyhárságy, Magyarlukafa

3.2.9.2.6. Kísérleti jelleggel a kistérség alkalmazna 7 fő szociális munkást, aki rendelkezik tapasztalattal a korai gyermekkorral kapcsolatban, és az ő feladata lenne valamennyi kistérségi óvoda és az egy bölcsőde ellátása. Módszertanában kicsit másképp dolgozik, mint az iskolai szociális munkás, hiszen elsősorban a szülőkkel kommunikál, azonban minden- a gyermeket is érintő kérdésben a szülők rendelkezésére áll, segíti a néha törékeny kommunikációt a hátrányos helyzetű szülők és az


Oldal 85

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER intézmény között. A felosztás alapján valamennyi intézményben dolgozik aktívan iskolai szociális munkás, így egyetlen település sem szorul ki ebből a szolgáltatásból, ahol tanköteles korú gyermek él.

Óvodai szociális munkás Település,

ahol

Mely óvodákat látja el heti rendszerességgel? (minimum 3-4-

az

intézmény

található

szer fél nap / intézmény / hét) – honnan járnak oda a gyerekek, működési körzet

1.

Szigetvár

Szigetvár 3 óvoda

2.

Nagydobsza

Nagydobsza, Kisdobsza, Merenye, Tótszentgyörgy, Molvány, Nemeske, Pettend, Kistamási;

3.

Kétújfalu, Hobol

Kétújfalu, Bürüs, Gyöngyösmellék, Várad, Zádor, Szörény, Endrőc, Teklafalu, Hobol

4.

Dencsháza,

Szentegát, Dencsháza, Szentegát, Szentdénes

Szentdénes 5.

Nagypeterd, Rózsafa,

Nagypeterd, Botykapeterd, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet; Rózsafa, Bánfa, Katádfa;

6.

Mozsgó, Almamellék

Szentlászló, Mozsgó, Almáskeresztúr, Szulimán, Csertő, Szentlászló, Boldogasszonyfa, Almamellék, Csebény, Horváthertelend, Ibafa

7.

Somogyapáti,

Somogyapáti,

Patapoklosi,

Basal,

Somogyhatvan,

Somogyhárságy

Somogyviszló, Vásárosbéc, Somogyhárságy, Magyarlukafa

3.2.9.3. Iskolai szociális munka a Szigetvári Kistérségben

A helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, fiatalok és szüleik számára biztosított szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, pedagógiai szolgáltatás hozzáférésének biztosítása a kistérségben élő valamennyi érintett számára. A tevékenység célja a Szigetvári Kistérségben a nevelési, oktatási intézményekben a magas számú hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma miatt indokolt.(óvoda 25 %, iskola 20 % Kistérségi Tükör adata). A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat magas esetszám miatt nem tudnak elégséges szolgáltatást nyújtani. Az iskolai szociális munka ezeken a szükségleteken segít. A gyermekeknek az iskolákban tudnak szolgáltatásokat nyújtani (egyéni esetkezelés, csoportos terápiák, mentálhigiénés tanácsadás), illetve a családdal való kommunikáció során, a gyermek helyzetén képes javítani. Ezáltal jobban teljesíthet az iskolában és az életkörülményei is javulhatnak. Az oktatási intézményekben a szükségletfelmérés alapján igény mutatkozik az iskolai szociális munka, mint szolgáltatás, illetve megjelenik a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vizsgálata kapcsán a munkatársak leterheltsége és a nem megfelelő kapacitás az esetszám ellátására. Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 86

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A Szigetvári Kistérségben az iskolai szociális munka szolgáltatás biztosítása 5 fő szociális munkással valósul meg jelenleg. Az 5 fő szociális munkás 11 oktatási intézményben látja el feladatait. (Szigetvár: 2 általános iskola és 1 középiskola, Nagydobsza: 1 általános iskola, Kétújfalu: 1 általános iskola, Nagypeterd: 1 általános iskola, Almamellék: 1 általános iskola, Szentlászló: 1 általános iskola, Mozsgó: 1 általános iskola, Somogyhárságy: 1 általános iskola, Somogyapáti: 1 általános iskola. Az intézmények elosztása közel azonos gyermeklétszámokat fednek le. Az iskolai szociális munkások a gyermeklétszámnak megfelelő óraszámot töltenek az intézményekben, ahol kisebb ott kevesebb időt ahol, több ott több időt. Az iskolai szociális munkás a szociális munka eszközeivel segíti a gyermekek személyiségfejlődését és javítja a mentális állapotát. Egyéni esetkezelést, csoportos megbeszéléseket tart. Szülővel kapcsolatokat ápol és közvetít a pedagógus, szülő, gyermek háromszög között, hogy a kapcsolatuk szoros és megfelelő legyen. A gyermekek tanulási fejlődését. Az iskolai szociális munkások havonta esetmegbeszéléseket tartanak, melyeken a felmerült eseteket beszélik meg. Havonta beszámolót tartanak a szakmai vezetőnek. Tanítási szünetben pedig besegítenek a közösségi és biztos kezdet házakba, táboroztatásba és egyéb programokba. Az iskolai szociális munkás elsősorban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjaikkal foglalkozik, az ő problémáikkal, nehézségeikkel. az ő helyzetükön igyekszik javítani a szociális munka eszközeivel. Az iskolai szociális munka a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal folyamatos kapcsolatban áll. Az iskolai szociális munkások szorosan együttműködnek a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal.

A családsegítő és gyermekjóléti

szolgálat segíti az iskolai szociális munka szakmai irányítását.

3.3.Közösségi gazdálkodás9

Magyarország munkanélküliségi adatai, valamint foglalkoztatottsági jellemzői a rendszerváltás óta igen nagy volumenű, szinte az egész társadalmat érintő problémát jelent. A foglalkoztatottság alacsony, illetve az inaktivitás társadalmon belüli magas aránya napjainkra a posztszocialista országok hasonló adatainak mértékét is meghaladta. Bár a munkaerő-piaci anomáliák a teljes országot lefedik, az ország hátrányos helyzetű kistérségeiben, területein kirívóan magas munkanélküliségi adatokkal szembesülhetünk, melyeket idáig az állami passzív és aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök csupán igen kis sikerrel tudtak kezelni. A Szigetvári kistérség a leghátrányosabb térségek közé tartozik,

9

Forrás: http://www.hernadszentandras.hu/; http://www.ddrmk.hu/documents/sorsfordito/dok/programtervmod2.pdf; http://issuu.com/tudatosvasarlok/docs/kozossegi_mezogazdalkodas; http://www.eutax.hu/azonfoglalkoztatas;


Oldal 87

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER melyben alacsony a foglalkoztatottak száma, illetve mindössze a munkaképes lakosság közel fele aktív. A foglalkoztathatóságot nehezíti a területen élők iskolai végzettséggel kapcsolatos elmaradása, a maximum alapfokú végzettséggel rendelkező személyek magas aránya. A foglalkoztatásnak, mint harmadik pillérnek kell megjelennie a stratégiai fejlesztési pontok közül, az állam, és nem állami szervezetek közreműködésével célzott, térségspecifikus foglalkoztatási lehetőségek bővülésének elősegítésével. Célok között kell, hogy szerepeljen a helyi adottságokra épülő fejlesztések támogatása, széleskörű partnerségekre épülő kezdeményezések erősítése, mely során megvalósul a kistérség lakosainak felkészítése, alkalmazkodó képességük fejlesztése, továbbá foglalkoztatásuk annak érdekében, hogy a későbbiekben tartósan is foglalkoztatottak tudjanak maradni. A kistérség településein élő munkanélküliek humánerőforrás fejlesztése közösségi feladatok végzése mentén valósulhat meg, így a térségben élők fejlesztése egyszerre járul hozzá a hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedéséhez, a munkaerőpiac bővüléséhez, a helyi szükségletek kielégítéséhez, ezáltal elősegítve társadalmi integrációjukat, a helyi közösségek erősítését, csökkentve ez által a jövedelmi szegénységet és más hátrányokat, megakadályozva ezek továbbörökítését. Elsősorban segíteni szükséges a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedést olyan tevékenységekhez kapcsolódó közösségi feladatokkal,

melyek a

munkanélkülieket

képessé teszik a tartós

munkavállalásra. Ennek megvalósítása támogatható különböző képzésekkel, közösségi feladatok kialakításával, a kistérség lakosai számára kompetenciáik biztosításával, melyekkel birtokukban válnak

alkalmassá

a

folyamatos

munkavégzésre.

A

hátrányos

helyzetű

munkanélküliek

felzárkóztatását vagy munkaerő-piaci reintegrációját humánerőforrás fejlesztéssel (munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, képzésekkel, foglalkoztatással) lehet megvalósítani, melyre alapozva nagyobb eséllyel érhető el munkaerő-piaci integrációjuk. A gyermekeket nevelő családok, közülük is a gyermekeiket egyedül nevelők esetében figyelmet kell fordítani a tervezett szolgáltatások és foglalkoztatás szervezésénél a család- és munkahelyek összeegyeztetésére is.

3.3.1. Stratégiai célok

- Az atipikus foglalkoztatási modellek keretében legfontosabb lépés a kistérség lakosainak bevonása, akiknek foglalkoztathatóságát javítani szükséges munkára kész állapotuk megteremtésével, egyéni és csoportos formában, a munkaerő-piaci szempontból hátrányokat okozó pszicho-szociális helyzet megváltoztatásával, egyéni hátrányok kezelésével. - A helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz, gazdasági lehetőségekhez és tevékenységekhez, fejlesztésekhez maximálisan igazodó kompetenciák, képesítések megszerzését szükséges támogatni. Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 88

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER - A foglalkoztatási lehetőségek megteremtését és bővítését kell biztosítani közösségi feladatokkal, közösségfejlesztéssel kistérségi szinten. - Önfoglalkoztatással a hátrányos helyzetű résztvevők bevonása történik, így a munkaerő-piaci integrációs elv is megvalósul. A közösségi feladatok szervezésének célja munkalehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű személyek későbbi, támogatás nélküli elhelyezkedését, miközben erősítik a területi kohéziót és a helyi közösségeket. A megvalósításra váró humánerőforrás fejlesztések a fenntarthatóság szempontjából biztosítják önálló vállalkozások alapítását, illetve további helyi piaci és szociális gazdaság

típusú

foglalkoztatási

kezdeményezéseket

generálnak,

további

fejlesztésekkel

megvalósulhatnak fenntartható tájgazdálkodások, helyi gazdasági fellendülések, az önellátás és a társadalmi kohézió. Tervezhető atipikus foglalkoztatási modellekkel nagymértékben hozzájárulhatunk a hosszútávú fenntarthatóság megvalósításához is, emellett a célzott, és strukturált humánerőforrás fejlesztések a készségek, képességek fejlődésével a jövőbeni esélyüket teremti meg a kistérség településein élők számára. A kistérség szociálökonómiai és szociokulturális szempontból leghátrányosabb helyzetű egyének, családok, közösségek közé sorolandók az országos adatok alapján.

3.3.2. Lényegi szempontok az önfoglalkoztatás biztosításánál, kialakításánál:

- A tartós munkanélküliséggel küzdők (elsősorban romák, 50 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, alacsony iskolai végzettségűek) bevonása - Adósságproblémával küzdő egyének, családok, háztartások felnőtt tagjai bevonása - Mélyszegénységben élők (jellemzőik: szülők tartós munkanélkülisége, alacsony iskolai végzettség, kettőnél több gyermek vagy csonkacsalád, szűkös jövedelmi helyzet, komplex életviteli problémák, előítéletesség velük szemben, gyenge alkalmazkodó és érdekérvényesítő készség) bevonása - Gyermeket nevelő családok bevonása - Gyermeket egyedül nevelő szülők bevonása - Hátrányos helyzetű fiatalok bevonása

3.3.3 Együttműködés

Az együttműködések kialakítása fontos feladat az önfoglalkoztató modellek további fejlődésében, fejlesztésében. Az együttműködésekkel biztosítani kell a helyi foglalkoztathatósági esélyek bővülését, Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 89

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER melyek érintik a településeket és a lakosságot egyaránt. A tervezhető közösségi feladatok fejlesztésén túl, a kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküliek felkészítést is szükséges biztosítani. Hosszútávú célként a munka nélkül lévő kistérségi lakosságot szükséges felkészíteni a nyílt munkaerőpiacon való tartós munkavégzésre kulcsképességek feltárásával, kommunikációs, konfliktuskezelési, munkaerő-piaci ismeretekkel, önismereten alapuló igények megfogalmazásával, lehetőségek feltárásával,

megoldási

esélyekkel,

alternatívákkal.

A tanulási

képességek mellett

egyéb

kulcsképességek feltárása (kooperációs képességek, munkaérdeklődés) is szükséges. Az atipikus foglalkoztatási modellek adaptálásánál célszerű szakértőket bevonni a szükséges szakmai folyamatok nyomon követése érdekében, helyzetértékelésekben, szükséges korrekciós lépések meghatározásában, valamint megvalósítást segítő javaslatok definiálásában, szakmai anyagok készítésében. Továbbá fontos a szakemberek bevonása a kistérségi lakosokkal végzett munka során az egyéni vagy csoportos fejlesztések területén.

3.3.4. A kistérség munkaerő-piacának főbb problémái

A stratégia fejlesztési / beavatkozási területeként jelenik meg a foglalkoztatás, amellyel kapcsolatban a következő fő problémákat tudjuk felsorolni, és amely létjogosultságát a következő pontokkal tudjuk alátámasztani: 

A munkaképes korú lakosság csupán fele aktív



Alacsony a foglalkoztatók száma, a vállalkozások elsősorban egyéni vállalkozások, kevés a társas vállalkozás



A foglalkoztatottak többsége más településekre jár dolgozni



Nagyobb mértékű foglalkoztatást biztosító szervezet a térségben csupán a települési önkormányzatok, akik elsősorban közfoglalkoztatást, szakképzettséget nem igénylő, rövid időtartamú munkát tudnak biztosítani a tartós munkanélkülieknek (ennek célja döntően a további segélyre való jogosultság megszerzése)



A tartósan munka nélkül élők száma (a közfoglalkoztatás ellenére) folyamatosan növekszik, s aggasztó, hogy közöttük egyre többen vannak a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők



Folyamatosan növekszik a tartós munkanélküliek között a fiatalabb korosztály aránya, akik vagy elvándorolnak, vagy bekerülnek a segélyezés – közfoglalkoztatás – körforgásába. Ennek hosszútávon további rendkívüli káros hatásai várhatóak


Oldal 90


A térség foglalkoztatottsági problémája állandósul, jellemző a második és harmadik generációs, folyamatosan újratermelődő munkanélküliség



Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya nagyon magas, 50% vagy a feletti



A helyi munkaerő érdektelensége, azaz a több éve munkanélküliek nagy része „megszokta” ezt az állapotot, és nem is kívánnak élni a kínálkozó munkavállalás lehetőségeivel



A térségben elsősorban idényjellegű munkák kínálkoznak



Elmaradott infrastruktúra, rossz közlekedési viszonyok

Elsődleges célként jelenik meg tehát az állami és nem állami szervezetek közreműködésével a foglalkoztatási

lehetőségek

bővülésének

elősegítése.

Részcélként

a

térségi

lakosok

foglalkoztathatóságának javítása, egyéni és csoportos formában, a munkaerő-piaci szempontból hátrányokat okozó pszicho-szociális helyzet megváltoztatása, a hátrányok kezelésével a munkára kész állapot megteremtése. A foglalkoztatás biztosítása közösségi feladat. A helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz, gazdasági igényekhez, tevékenységekhez, fejlesztésekhez igazodó képességek, képzetségek

megszerzésének

integrációjának

támogatása

megvalósítása,

szükséges.

munkaerő-piaci

A

kistérségben

elhelyezkedésük

élők

munkaerő-piaci

elősegítése,

illetve

továbbfoglalkoztatásuk biztosítása. A térség lakosai szociálökonómiai és szociokulturális szempontból hátrányos helyzetű egyének, családok, közösségek. A hátrányos helyzetű egyének/családok és közösségek közül elsődlegesen a tartós munkanélküliséggel élők (elsősorban alacsony iskolai végzettségűek), mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetű fiatalok, romák. A kistérségi lakosságra jellemző a képzetlenségből fakadó munkaerő-piaci kirekesztettség, a gyenge alkalmazkodó és önérvényesítő képesség, a munkaerő-piaci és szociális ismeretek hiánya, komplex életviteli problémák. A munkanélküliek jelentős része a meglévő munkaerő-piaci keresletre nem tud reagálni. Önállóan kevés az esélyük az elhelyezkedésre, komplex támogatásokra szorulnak (humán közszolgáltatások: oktatás, képzés, szociális támogatás). Másodlagosan a munkanélküliség mikro-, és makro környezet segítését is ide szükséges sorolnunk. A halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmi és gazdasági értelemben elmaradott településeken élő, aktív korú tartós munkanélküliek számára tervezett munkaerő-piaci reintegrációs folyamat csak rendszerszemléletű megközelítésben hozhat eredményeket. A szolgáltatásrendszernek alapvető szervező elv mentén szükséges az egyéni és közösségi támogatása. A térség lakóinak komplex problémái (vitális, egzisztenciális, szociális, pszichés) indokolják a komplex segítő támogató rendszer kiépítését.


Oldal 91

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 3.3.5. Tervezhető szolgáltatások:

 Bevonás (ún. interprofesszionális együttműködés keretében közös feladat- és probléma megoldás)  Képzésekhez szükséges szolgáltatások (helyi igényekre, képességeken alapuló fejlesztés, felkészítés  Személyre szabott, a foglalkoztathatóság javítását célzó fejlesztések biztosítás  Fejlesztések egyéni és csoportos formában (reintegráció)  Szükségletekhez kapcsolódó háttérszolgáltatások (szociális)  A fejlesztést célzó képzések fókuszálnak a munkaerő-piac valós igényeire, lehetőségeire, a munkanélküliek készségeire, képességeire (kereslet, és kínálat maximális összehangolása)  Minőségfejlesztés (önértékelési rendszer működtetése, minőségének biztosítsa, segítő önértékelés). A problémák megoldásában szinte valamennyi, a munkanélküliség csökkentésében érdekelt helyi szereplőnek feladatot kell vállalnia. A kistérség területén az ipari tevékenység nem jellemző. Hiányzik a tőke és a megfelelő humán erőforrás a gazdaság fejlődéséhez. Az érintett települések demográfiai viszonyai kedvezőtlenül alakulnak. A településeket alacsony népességszám jellemzi és a migráció évről évre fokozatosan negatív tendenciát mutat. A településekről történő elvándorlás összefügghet azzal, hogy alacsonyabb szintű az ellátottság és az infrastruktúra, a munkanélküliség pedig magasabb, mint a nagyobb városokban. A térséghez közel eső városok, megyeszékhely munkahelyeire való eljutás költsége azonban annyit von el a megkeresett bérből, hogy a fennmaradó jövedelem nem motiváló tényező munkaviszonyok létesítésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy külső segítség nélkül nem tudnak helyzetükön javítani. A jelenlegi ellátórendszer sem képes kezelni a problémahalmazt, mert az egyes intézmények nem jól hangolják össze tevékenységeiket és szolgáltatásaikat. Módszereikkel döntően nem a szükségletekre reagálnak. Ezért a már említett fejlesztéseken belül a képzéseknek gyakorlatorientáltaknak kell lenniük ahhoz, hogy piacképes szakmákat szerezhessenek a térségben élők, valamint meglévő képesítéseiket rész-szakképesítésekkel kell kiegészíteni, nem csak elméleti alapon, hanem megfelelő gyakorlatok biztosításával. Szükséges a megfelelő információáramlás kiépítése, mivel ennek hiányában sokszor nincs megfelelő tájékozódás az aktuálisan betölthető „valós” álláslehetőségekről. Rendszeres közösségi tereket kell biztosítani a hasonló problémákkal küzdő emberek számára, hogy információkat, tapasztalatokat cserélhessenek. Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 92

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A fejlesztéseket segítő képzések és foglalkoztatás mellett fejlesztésorientált, egyéni és csoportos módszereket

is

alkalmazó

komplex

társadalmi-munkaerő-piaci

reintegrációs

programokra,

önfoglalkoztató, vagy atipikus foglalkoztatási modellek adaptálására, megvalósításra van szükség. A helyi álláskeresőket és inaktív személyeket reálisabb a helyben betölthető állások felé, az önfoglalkoztatást irányába orientálni. A helyi önkormányzatokkal együttműködve meghatározhatóak azokat a területek, melyek a térség fejlődését elősegíthetik. (Pl.: önellátó gazdaságok, energiaerdők kialakítása mezőgazdasági területeken, erdőtelepítés, gyümölcstermesztés, a, méhészet fejlesztése, szövetkezeti forma kialakítása, stb.) Helyi adottságokra épülő fejlesztések kialakítása szükséges, széleskörű partnerségi kezdeményezésekkel, melyek során a térségben élők alkalmazkodó képessége fejlődik annak érdekében, hogy akár a versenyszféra vállalkozásainál is foglalkoztathatóak legyenek. A településeken élők humánerőforrás fejlesztése közösségi feladatok elvégzése mentén valósulnak meg, így járul hozzá a helyi szükségletek kielégítéshez, ezáltal elősegíti társadalmi integrációjukat, a helyi közösségek erősítését, csökkentve ez által a jövedelmi szegénységet és más hátrányokat, megakadályozva ezek tovább örökítését. Az így tervezhető tevékenységek az önkormányzatok feladatainak teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálják, ezzel hozzájárulva az egyén és a közösségek közös szükségletinek kielégítéshez, fenntartható módon. Szükséges a hátrányos helyzetű települések, és az ott élő lakosság szükségletei mentén minél komplexebb szolgáltatások kialakítása, a közösségekre szabott szolgáltatásokban vagy csoportos fejlesztéseknél a szociális munka eszköz- és módszertanainak

alkalmazása.

Az

önkormányzatok,

munkaügyi

kirendeltségek,

egyéb

partnerszervezetek és a szociális munka segítségével a települések tájékoztatása szükséges a fejlesztési célokról, lehetőségekről. Fontos a helyi képességek vizsgálata a fejlesztések előtt, hiszen ezen erőforrásokra célszerű építeni a fejlesztési terveket. A tanulási képességekkel a kulcsképességeket (önismereti, kommunikációs és kooperációs képességek, munkaérdeklődés, értékfeltárás) is célszerű vizsgálni. Továbbá a megszerezhető és helyi igényekre épülő tudás elsajátításának hajlandóságát, a tanulás szükségességéhez való képességeket is fel kell térképezni a hatékonyság elve mentén. A helyes fejlesztési tervek kiválasztása, kialakítása megelőzheti a fluktuációt, a nagymértékű lemorzsolódást. Cél a fennálló problémák felszínre kerülése, mely a fejlesztési tervek egyik pillérje. Az önkormányzatok és partnerszervezetek együtt, valamint a szociális munka eszköz,- és módszertanával feltárhatóak a helyi igények és szükségletek, a képzettségi szintek, a munkaerő-piaci tapasztalatok, a munkavállalást akadályázó problémák, a társas és intézményi kapcsolatok, a fejlesztési, képzési és munkavállalási igények, melyek információul szolgálnak a fejlesztési tervek elkészítéséhez. Az együttműködést erősítve szükséges a kistérségi helyzetértékelések során feltárt fejlesztendő területek közösen történő kijelölése a célok elérése érdekében. A munkamotiváció kialakítását és fenntartását is szükséges biztosítani. A munkában maradás segítésében a saját foglalkoztathatóság jellemezőit figyelembe véve a szociális munka háttért támogatást tud nyújtani. A legális munkavégzés hosszú távú előnyeinek tudatosítása, a kistérség Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 93

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER lakosainak támogatása érdekeik érvényesítésében szociális feladat. A munkaerő-piaci ismeretek megszerzése teszi képessé a térségben élőket arra, hogy a munka világáról szerezett tapasztalatokat és ismereteket strukturálják, megismerjék a munkaerő-piac elvárásait, és felismerjék a saját területük vagy településük foglalkoztathatósági esélyeit, lehetőségeit, jellemzőit. Pszichoszociális területen az önismeret, önbizalom erősítésének, konfliktuskezelési képességek kezelésnek kell megvalósulnia (pl.: kommunikációs normák, munkavállaláshoz és munka megtartáshoz szükséges magatartásmódok, munkában hasznosítható egyéni és közösségi tulajdonságok). A szociális munka területéhez kapcsolódhat továbbá a fejlesztési tervekben megfogalmazott célok elérésének segítése. A kistérség településeinek, azon belül a térségben élők számára szükséges az önsegítő mechanizmusok kialakítása és biztosítása. A sikeres megvalósításban érdekelt szervezetek (pl. önkormányzatok, családsegítő szolgálatok,

illetékes

munkaügyi

kirendeltségek

munkatársai,

illetékes

ágazati

minisztériumok/dekoncentrált szervezetek munkatársai, EU-s pályázati partnerek) együttműködése, partnersége, biztosítja a rendelkezésre álló források ismeretét.

3.3.6. Várható hosszútávú eredmények

Az önfoglalkoztatás és a különböző foglalkoztatási modellek elterjesztésének várható hatásai lehetnek, hogy - a térségben javul az életminőség, csökken a kiszolgáltatottság - mérséklődik a tartós és többgenerációs munkanélküliség - növekszik a motiváció, erősödik az önbizalom és az összetartó erő a közösségekben, a településeken - csökken a segélyekből élők száma, a jövedelmi szegénység és más hátrányok átörökítése - megjelennek az önsegítő tendenciák, civil kezdeményezések - erősödik az együttműködés a munkaerő-piac és egyéb ágazati szereplők között - erősödik a gazdasági és társadalmi kohézió, nő a tolerancia, az esélyegyenlőség, csökken a diszkrimináció - további helyi foglalkoztatási kezdeményezések születnek - a közfeladatok teljesítésének színvonala mennyiségében és minőségében javul - Erősödik a non-profit szerveztek szerepvállalása, szolgáltatási kultúrájuk változik


Oldal 94

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER - az önkormányzatok szerepvállalása erősödik, érdekelté vállnak a szektor semleges szolgáltatásszervezésében A partnerség együttműködésben, összehangoltan végzi tevékenységét a problémák kezelésében, így hatékonyabb, probléma-orientált ellátórendszer áll rendelkezésre. A Szigetvári kistérség Gyermekesély Program keretében a közösségi gazdálkodás, illetve az önfoglalkoztatás hosszútávú alternatívát kínálhat a térségben élők számára, elsősorban a generációk óta tartó munkanélküliségben élők számára, mivel a munkahelyek és ezzel együtt a foglalkoztatók hiányát hivatott betölteni. A tevékenység kezdeti megvalósítására alkalmasak a Biztos Kezdet és Közösségi Házak közvetlen környezetükkel. Itt a szülők bevonás a feladatokba példa értékkel bíró értékrendet mutat be egyúttal a gyerekek számára is, akik később együtt szüleikkel valósítanak meg egy közös együttműködést jelenlegi élethelyzetük javításával. A házak dolgozói, a programban dolgozó agrár, és mezőgazdasági szakember, valamint a további szakemberek közösen kidolgozhatnak egy önfenntartó mechanizmus, melybe az adott településen élő felnőttek, fiatalok megtanulják, elsajátítják azokat a technikákat, ami képessé teszi őket arra, hogy a helyi adottságokra építve fejlődést eredményezzen. Az önfenntartó technikákkal, tudással javíthatnak anyagi helyzetükön, de egyúttal, a minél nagyon létszámú lakosság bevonásával az önkormányzatok kasszáját is növelhetik, a megtermelt, vagy előállított termények profitszerű értékesítésével. A Szigetvári kistérség Gyermekesély Programja mindamellett, hogy támogatni kívánja a működő szövetkezetek szakmai segítését, fontosnak tartja, hogy a kistérség lakóinak alternatívát kínáljon a helyi adottságokra, lehetőségekre, tudásra, és igényekre építve a közösségi gazdálkodáson, illetve az önfoglalkoztatáson keresztül. Ennek hosszútávú kiépítését és fenntarthatóságát a projektben és a kistérségben dolgozó szakemberek tudják biztosítani, valamint további olyan EU-s pályázatokkal, melyek szellemiségében a hasonló önfenntartó mechanizmusokat tartják szem előtt. A Szigetvári kistérség prioritása ezért jelenik meg itt harmadik pillérként a Szigetvári Gyermekesély Stratégiában.

3.3.7. Az önfoglalkoztatás

Az önfoglalkoztató fogalma elsőként a közösségi jog „self-employed” kategória magyar fordításakor merült fel. Vitatott volt ugyanis, hogy ez vajon a magyar jogban meglévő egyéni vállalkozónak felel-e meg, vagy attól eltérő fogalom. A Magyar Köztársaság és az európai közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 1994. évi I. törvényben végül az önálló vállalkozó megjelölést alkalmazták. A 2215/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet úgy határozta meg, hogy „a Kormány egyetért azzal, hogy a Társulási Megállapodás végrehajtásánál önfoglalkoztató alatt a társadalombiztosítás ellátásaira, és a magán nyugdíjra jogosultakról, valamint e Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 95

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő vállalkozót (vállalkozást) kell érteni. E határozatban tehát a „self-employed” az egyéni vállalkozónak megfelelő fogalom. Az önálló vállalkozó fogalma a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvényben került először meghatározásra. E törvény úgy rendelkezik, hogy külföldi állampolgár önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult gazdasági tevékenységet kezdi, illetőleg folytatni a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetőleg az általa bejegyzett egyéni cég, vagy önfoglalkoztatás formájában, feltéve, hogy számára e jogosultságot, és e jogosultság érvényesítésére vonatkozóan a nemzeti elbánást nemzetközi szerződés kifejezetten biztosítja. E törvény alkalmazásában önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető, és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások gondoskodni fedezetéről szóló jogszabályok szerint maga köteles.

A jelenlegi jogszabályok közül anélkül, hogy a definícióját meghatározná a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) említi ezt a foglalkoztatási formát. Ennek 17. §-a kimondja, hogy az önfoglalkoztatás támogatására pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható annak a munkanélkülinek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ide értve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik, továbbá annak a személynek, aki az Flt. alapján munkanélküliek munkavállalóvá válását elősegítő támogatásban részesül. Jelenleg az önfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabály koncepciója egyelőre még társadalmi vita alatt van. Nem tisztázott, hogy kik tartoznak ebbe a rétegbe: vajon valamennyi egyéni vállalkozót önfoglalkoztatónak lehet minősíteni függetlenül attól, hogy van saját alkalmazottja, vagy nincsen; vajon ide sorolhatók-e a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai. Legutóbb az önfoglalkoztatás színlelt szerződés témához kapcsolódó intézkedésekről született 2032/2004. (II. 12.) Kormányhatározat foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. E határozat elrendelte, hogy el kell végezni az egyes Európai Uniós tagállamok önfoglalkoztatás témakörével összefüggő szabályainak vizsgálatát. A nemzetközi felülvizsgálat alapvető feladata tekintettel arra, hogy a közösségi jog keretjelleggel meghatározó ismérvek segítségével határozza meg a munkavállalók, és az önfoglalkoztatók körét, és e fogalmak tényleges szabályokkal való kitöltése a tagállamok feladata, hogy a nemzeti szabályok megismerése, és ezek figyelembevétele szerepet kaphasson az egyértelmű hazai szabályozási koncepció kialakításában.

3.3.8. Közösségi gazdálkodás Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 96


A foglalkoztatás kiszélesítésének egyik lehetősége a helyi adottságokra épülő közösségi gazdaságok kialakítása, amelyekben a helyi önkormányzatoknak erős facilitátori szerepe lenne.

Az

önfoglalkoztatási ráta növekedésének egyik oka a kibővült lehetőségekben, a szolgáltatások iránti kereslet növekedésében, másik oka pedig abban kereshető, hogy a munkanélküliség növekedésével a munkavállalók egyes csoportjai egyre nehezebben tudnak alkalmazottként elhelyezkedni. A közösségi gazdálkodás nem jelent egyedüli megoldást a megélhetési, értékesítési és beszerzési problémákra. De sokak számára jelenthet lehetőséget – legyenek akár megbízható élelmiszer beszerzési lehetőséget kereső vásárlók vagy alternatív értékesítési lehetőséget kereső termelők. Minden helyzetben használható sikeres receptet nem lehet adni. A közösségi gazdálkodás végleges működését, gyakorlatba ültetését a helyi közösségekre kell bízni. A közösségi gazdálkodás a gazdák és fogyasztóik közvetlen kapcsolatán, hosszútávú elköteleződésén és partnerségén alapuló gazdálkodási forma. Lényege, hogy a gazdálkodó mellett a fogyasztónak is fontos szerepe van a gazdaság fenntartásában. A gyakorlatban a közösségi gazdaság egy gazdából vagy gazdacsoportból és egy vásárlói körből áll, akik kölcsönösen elkötelezik magukat az együttműködés mellett. Ezt gyakran írásos megállapodásban is rögzítik. A vásárlók vállalják, hogy a gazdaság termékeit sokszor előre meghatározott áron és az egész szezonban vagy az egész évben megveszik. A gazda pedig vállalja, hogy ebben az időszakban a közösség számára a legjobb tudása szerint termel. Magyarországon eddig leginkább olyan kezdeményezések fordulnak elő, amelyet egy gazda fog össze, ám alkalmanként más gazda termékeivel is színesítik a kínálatot (pl. kenyér, méz).

3.3.8.1. A közösségi gazdaságok formái és előnyei

A közösségi gazdaságoknak több formája létezik: A részes rendszerben a vásárlók osztoznak a gazdaság valamennyi termékén és költségén; és ezért cserébe rendszeresen megkapják az őket illető „részt” a gazdaság adott idő alatt termett összes terményéből, azaz a frissen előállított élelmiszert. A dobozrendszer vásárlói mindössze azt vállalják, hogy tetszőleges időszakon át meghatározott értékben vásárolnak a gazdaság termékeiből. Például előfordulhat az, hogy a vásárlók rendelnek a gazdálkodótól, de emellett a gazda szállít máshova is. Nem szabad összekeverni azokkal a


Oldal 97

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER „dobozrendszerekkel”, amelyeknél egy közvetítőnél rendelhetünk, és nincs információ arról, aki megtermelte a doboz tartalmát. A közösségi gazdálkodásban a gazdák közvetlenül értékesítenek a vásárlóknak, de valójában ennél többről van szó. Más értékesítési formáknál (pl. piac) az árak a többi termelő árához igazodnak, a közösség gazdálkodás esetében a gazda a termelés költségeit osztja szét a fogyasztók között. Azaz a fogyasztók azért fizetnek, hogy valaki megtermeli nekik az élelmiszert. A közösségi gazdálkodás célja a gazdaságok fenntartása, ezért a méltányos árképzés nagyon fontos. A vásárlók számára megszabott áraknak egyaránt fedeznie kell a termelés költségeit és a termelők számára elfogadható megélhetést biztosító béreket. Ha a gazdálkodók ezt nem kapják meg, nem tud működni a gazdaság. A gazdaság fenntartását még segíti a közös kockázatvállalás is, amely szerint a vásárlók ugyanúgy felelősséget vállalnak azért, ha valami történik a gazdaságban (pl. rossz időjárás vagy kártevők miatt), mint a gazda. Az elköteleződés viszont mindig kétoldalú: a gazda is vállalja, hogy a jobb időszakokban több terményt vihetnek haza a fogyasztói. A közösségi gazdálkodás kölcsönös előnyökkel jár. A gazda számára: 

Megosztott kockázat vállalás



Jobb és ismert ár a termékekért



Magasabb pénzügyi biztonság, biztosított termelési költségek



Nagyobb szabadság a termelési technikákat illetően



Valós szükségletek szerinti termésmennyiség, kevesebb felesleg



Ésszerűsített értékesítés kevesebb költséggel és minimalizált kockázattal



A gazdálkodás sokszínűbbé tétele (többféle termék és terméktípus)



Több idő a termelésre, családra és szabadságra is

A tag számára: 

Jó minőségű, finom és egészséges termékek méltányos áron



Az élelmiszer forrásának ismerete (ki, hogy és mit termel)


Oldal 98


Kapcsolódás a gazdához és a többi fogyasztóhoz, részvétel a termelésben



Közelben előállított termék, amelynek bevétele a helyi gazdaságot erősíti



Magasabb szintű élelmiszer-önrendelkezés: különlegesebb fogyasztói igények is teljesülhetnek



Értékes élelmiszerek beszerzése, függetlenedés a kereskedelmi láncoktól



Helyi fajták és új ételkészítési módok felfedezése

3.3.8.2. A közösségi gazdálkodás rövid története:

A közösségi gazdálkodás legalább három különböző forrásból alakult ki. 1. A már szövetkezetekbe tömörülő, egészséges és megbízható élelmiszer források után kutató japán házi asszonyok az 1960-as években elindították a „TEIKE” beszerzési/elosztási rendszerét. 2.

Az osztrák filozófus RUDOLF STEINER társulásos gazdasággal (az élelmiszerlánc minden tagja – termelő, fogyasztó, kereskedő, terményfelvásárló és hitelező egyenlő fél) és a biodinamikus gazdasággal (legrégebbi vegyszermentes gazdasági mozgalom) kapcsolatos megfontolásai.

3.

Az 1970-es évek dél-amerikai szövetkezeti példái.

Leginkább e két utóbbi hatott az első európai közösségi gazdaságok létrehozására, amelyek Svájcban és Németországban jöttek létre az 1970-80-as években. Az 1980-as években kezdtek elterjedni az észak- amerikai kezdeményezések is, azóta a modell nagy sokféleségben talált követőkre az egész kontinensen. Magyarországon az első jelzett közösségi gazdaság a gödöllői NYITOTT KERT 1998 és 2006 között működő dobozrendszere volt, de az úttörők közé tartoztak a BAZ megyei BIOÉLÉSKAMRA és az újlengyeli BIONIUM is. 2011-ben a MAGYAR ÖKOTÁRSULÁS vásárolt földet és adott munkát termelőknek közösség alapú gazdaságához, megalakult a miskolci ELEVEN FÖLD SZÖVETKEZET és ugyanebben az évben több biogazdaság kezdett ilyen módon működni (például a Kistelek melletti


Oldal 99

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER ÉVKERÉK ÖKOTANYA, a tahitótfalui HÁROMKAPTÁR BIOKERT, a szigetmonostori BIOKERT és NEMES MÁTYÁS fülöpjakabi biogazdaságai). A kezdeményezések száma biztatóan növekszik.

3.3.8.4. A közösségi gazdálkodás működése és alapelvei

A közösségi gazdálkodás működése hat lépésben: 1. A gazda(ák) és a tag(ok) közösen terveznek 2. Szerződéskötés és megállapodás a fizetésről 3. A gazda éves tervet készít 4. Munkálatok a gazdaságban 5. Heti termény átadás 6. A tag(ok) főz a heti terményből

Szolidaritás A közösségi gazdálkodás alapja a közösség: az egyes emberek önkéntesen alárendelik magukat a közös érdekeknek, céloknak, szabályoknak, ami egymás kölcsönös segítségében (szolidaritás) és aktív együttműködésben (partnerség) nyilvánul meg. A közösségi gazdálkodás esetében a közösség és fogyasztói csoport és a gazda összefogását jelenti a termelés támogatása, illetve további társadalmi, környezetvédelmi és kulturális célok elérése érdekében. A közösségi gazdálkodás egy érték alapú közösségi vállalkozás, amelynek célja: 

Környezetvédelmi szempontból elfogadható, fenntartható gazdasági alternatívát kínálni



Több munkahelyet és megélhetési lehetőséget biztosítani a vidéki népesség számára



Megőrizni a kézműves termelési eljárásokat



Magasabb szintű bio-, faj és fajta változatosságot fenntartani


Oldal 100


Megőrizni a hagyományos tájképeket



Átlátható árképzési és termelési eljárásokat nyújtani

A szolidaritás a közösségi gazdálkodás szempontjából kölcsönös tiszteletet és elismerést jelent

A TAGOK SZÁMÁRA Méltányos

árat

fizetnek,

A GAZDÁLKODÓK SZÁMÁRA amely

fedezi

a

Tényleges árat kérnek a termékeikért.

gazdálkodás és a közösségi gazdaság költségeit. Osztoznak a kockázatokban: például elfogadják a

megosztják a nyereséget is: gazdag termés esetén

rossz időjárás, kártevők, stb. miatti termés kiesést

többet adnak, több időt fordítanak a minőségi

is.

termelésre.

Elfogadják, hogy szezonális termékeket kapnak.

Tervezéskor,

termeléskor

és

elosztáskor

Nyitottak arra, hogy a gazdálkodásban felmerülő figyelembe veszik a közösség igényeit. problémákat a közösséggel megbeszéljék és részt vállaljanak a megoldásban.

A partnerség kulcsfontosságú a közösségi gazdálkodás hatékonyságának, életképességének és gazdaságosságának szempontjából. Alapja a gazdák termelésre és a fogyasztóknak a termékek átvételére vonatkozó, hosszútávú és kölcsönös elköteleződése. A gazdák és a fogyasztók partnersége az alapja az elégedettségnek és a megfelelő üzleti teljesítménynek. De még fontosabb, hogy a partnerség a közösségi részvétel előnyeire épül-, a tervezés, a gazdálkodás, az elosztás és a finanszírozás vonatkozásában egyaránt. A közösségi gazdálkodás akkor működik a legjobban, ha mindenki vállal részt a tervezésben, a gazdálkodásban, az elosztásban és teljesíti pénzügyi vállalásait. Ugyanakkor a közösségi gazdálkodás megköveteli a hagyományos gazda és fogyasztó szerepek újraértékelését. A fogyasztó inkább ”tag” vagy „részes”, és emiatt aktív szerepet vállal, nem csak vásárol. A gazdálkodást pedig nem egyedül a gazda végzi, hanem egy teljes közösség segíti a munkáját. A partnerség a megegyezések kereséséről és elfogadásáról is szól. A fogyasztók elfogadják a termelés korlátait és készek vállalni kockázatait is. A gazdák ugyanakkor közvetlen visszajelzéseket kapnak a fogyasztóktól, és igyekeznek ennek megfelelően alakítani a választékot. A közösségi gazdálkodás Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 101

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER keretébe létrejövő szövetség végső soron a gazdaság ésszerű működtetése és az érdekkölcsönösség miatt jön létre, ami egyes esetekben mindkét féltől lemondást és alkalmazkodást követel. Közösség: Egy csapat vagyunk jóban – rosszban! A gazdának nem csak össze kell toboroznia a vásárlóit, de az is fontos, hogy belőlük igazi közösség formálódjon. Ez csak folyamatos közösségfejlesztés révén érhető el, ami azonban nem csak a gazda feladata, mindenkinek részt kell vállalnia belőle. Mindenki részvállalása szükséges a gazdasághoz és a közösségszervezéshez kötődő tevékenységekben.

Elkötelezettség Bizalom és elkötelezettség a közösségi gazdálkodás legfontosabb működtető elvei közé tartoznak. Szerepük a gazdák és vásárlóik összekötése. Az elkötelezettség elsősorban a vásárlók és gazdák együttműködési szándékát jelenti. Ezt gyakran egy meghatározott időre (általában egy szezonra vagy egy egész évre) szóló, kétoldalú megállapodás aláírásával is megerősítik. Az ilyen megállapodás célja az, hogy egyértelműen meghatározza mindkét fél számára felelősségi- és feladatköreiket.

A kínálat Közösségi gazdálkodás esetén a vásárlók nem maguk válogatják össze az árukat, mint a piacon, hanem azt kapják, ami megterem – persze ezt megelőzi a közös tervezés. A sikeres és biztos működéshez a gazdának a közösség megelégedettségére kell törekednie, amihez folyamatos, jó minőségű és gazdag kínálatra van szükség a szerződéses időszak egészében. A kínálatbővítéseknek a realitásokon belül kell maradnia. Minden szempontból megvalósítható egyensúlyt kell teremteni az ideális és reális lehetőségek között: legyen a rendszer minél gazdaságosabb és egyszerűbb. Például a feldolgozással járó többlet terheket és költségeket is figyelembe kell venni, így érdemes azt a tagokra bízni. A kínálat túlzottsága hátrányosan érintheti a bevételi oldalt és megsokszorozza a teendőket. Ezért több tagot kell toborozni és kiszolgálni, ami fokozott terhet jelent. Más termelők termékeinek kínálatba vonása ugyan vonzó lehetőség, mert így szélesebb vásárlói kör igénye elégíthető ki. A fogyasztóknak türelmesnek és elfogadónak kell lenniük. Ahhoz, hogy a gazdáktól kapott valamennyi terményt fel tudják dolgozni/el tudják fogyasztani és semmi ne menjen kárba, főzési és élet, illetve konyhavezetési szokásaikon is változtatniuk kell. Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 102

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A gazdálkodók részéről elengedhetetlen a pontos tervezés és logisztika. A termények elosztása különleges körültekintést igényel. A tagoknak érdemes részt venni az elosztás egyes feladataiban: például forgó rendszerben vállalhatják az átvételi alkalmak elő- és utómunkálatait. Az elosztás alkalmat teremt a vásárlók és a gazdák közötti találkozásra, ezért érdemes olyan formát választani a találkozásra, amikor a közösség tagjai egyszerre jelen vannak, valamint összekötni más tevékenységekkel (szerződéskötés, fizetés, visszajelzések gyűjtése, stb.).

Kommunikáció és visszajelzés A bizalom és partnerség alapja a kétoldalú kommunikáció. A közös tudás és az összetartozás kialakítója. A külső és belső ügyekkel kapcsolatos kommunikációnak folyamatosnak és rendszeresnek kell lennie. Ezek nélkül hosszú távon nem működhet a közösség. A kommunikációnak három területen van jelentős szerepe: 1. A működ(tet)és segítésében – különös tekintettel a rendszeres visszajelzésre, aminek óriási jelentősége van mind a gazdák, mind a vásárlók oldaláról. 2. A közösségépítésben, a gazda-vásárló, és a vásárló-vásárló kapcsolatok kiépítésében. 3. A saját gazdaságunk, illetve a közösségi gazdálkodás ügyének képviseletében. Mindhárom területet illetően számos kommunikációs eszközre támaszkodhatunk. Megválogatásukkor érdemes szem előtt tartani a tagok igényeit is. A gazdák egymás közti folyamatos kommunikációja mellett, a tagok is szerepet vállalhatnak kommunikációs feladatok ellátásában.

3.3.8.4. Közösségi gazdaság létrehozása

Tervezéskor fontos szem előtt tartani, hogy egy közösség csak akkor működhet sikeresen, ha a tagokat is bevonjuk a folyamatba. Ez elsőre több időt igényel, de utána megtérül a fáradozás, hiszen mindenki egy közösen megértett rendszer mellett kötelezi el magát. A közösségi gazdálkodás megismerése: 

Kapcsolatfelvétel már működő kezdeményezésekkel.


Oldal 103


Információgyűjtés a témával foglalkozó civil szervezetektől.

Adottságok és igények számbavétele: 

Termőterület felmérése és termesztési mód megválasztása.



Vásárlók/gazdálkodók felkutatása.



A közösségi működés végiggondolása.

Gazdálkodási terv kidolgozása: 

A gazdaság termesztésének összehangolása a tagi szükségletekkel, igényekkel.

A gazda és/vagy az első vásárlók megkeresése: 

Közös elvi alapok lefektetése és közös tervezés, felelősség körök megosztása.



Az induláshoz és a működtetéshez szükséges feladatok megosztása.

Az üzleti terv kidolgozása: 

Különböző működési formák (pl. egyéni gazdálkodó, szövetkezet, stb.) előnyeinek és korlátainak számbavétele.



Az éves kínálat meghatározása, a működés költségeinek kiszámolása, ezek alapján az éves díj meghatározása.



Hosszú távú költségek figyelembe vétele (nagyobb beruházások, tartalékképzés), és ezek beépítése az árba.

Névválasztás: 

Egy könnyen kommunikálható név kiválasztása.

Tagtoborzás: 

Személyes kapcsolatrendszer használása (egymás ajánlása, szájhagyomány, vírusmarketing).



Személyes és motiváló „meghívók” küldése.



Rendezvények a gazdaságban.


Oldal 104


Reklámeszközök használása (pl. weboldal, szórólap, hirdetés).

Aktuális pénzügyi terv és a működési keret véglegesítése: 

Közös tervezés a tagokkal; felmerülő igények és a gazdaság lehetőségek pontosítása.



Az átadási rendszer véglegesítése.

Megállapodás: 

Kétoldalú szerződés megkötése a tagokkal.

Közösségépítés és kommunikáció: 

Gazdaságbeli események szervezése (pl. betakarító ünnepek).



Folyamatos nyitás és kommunikáció a tagok felé (pl. hírlevél, blog, internetes csoport, levelezőlista).



Tagság működtetése (minden tag nyomon követése, befizetések kezelése, problémák megoldása).



Dokumentáció (fotók, blog, stb.).



A visszajelzések rendszeres gyűjtése és kiértékelése:



Nyitottság, rendszeres érdeklődés a tagok irányába.



Folyamatos visszajelzés kérése a tagoktól; év végén és működés közben is.



A felmérés eredményeinek ismertetése (pl. gyűlésen).



A problémák, nehézségek azonnali megbeszélése.



Elégedettség, elvárások, új ötletek, problémák a termékekkel, gazdaságbeli eseményekkel, közösségi működéssel, elosztással, stb. kapcsolatban.

3.3.9. Foglalkoztatási „Jó gyakorlatok”


Oldal 105

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A következőkben két olyan, másik kistérségben megvalósult programot szeretnénk röviden bemutatni, amelyek alapját képezhetik a jelen stratégiában körvonalazni kívánt foglalkoztatási törekvéseknek.

3.3.9.1. „SORSFORDÍTÓ – SORSFORMÁLÓ” – munkaerő-piaci program

A „Sorsfordító – Sorsformáló” munkaerő-piaci program gondolata 2008-ban indult. A programot meghirdető Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a pályázó konzorciumok részére az alábbi célokat fogalmazta meg: 

A hátrányos helyzetű kistérségekben megoldást kell találni a foglalkoztatásra



A vidéki lakosság helyben való foglalkoztatását kell megoldani elsősorban a nagy élőmunka igényű mezőgazdasági ágazatban



A foglalkoztatást és a képzéseket össze kell kapcsolni



A képzéseknek tartalmilag valós képzési – foglalkoztatási igényekre kell épülniük, nem a szakképesítések központi előírásaira



A foglalkoztatók olyan jó gyakorlati felkészültségű szakembereket keresnek, akik az adott munkafolyamatot megfelelő ütemben és teljesítménnyel tudják elvégezni. A képzésekkel ezeket a kompetenciákat el kell sajátíttatni



A siker érdekében a megvalósításban vállalkozói szemléletű települési önkormányzatok, helyi vállalkozások együttműködése szükséges



Meg kell oldani a programba bekapcsolódó munkanélküliek lemorzsolódásának csökkentését, életpálya tervezést kell biztosítani számukra



A bekapcsolódó önkormányzatok és helyi vállalkozások számára megoldást kell biztosítani a megtermelt termények értékesítésére

A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, mint konzorciumi partner a már korábban is meglévő munkaerő-piaci támogatásokat (képzési támogatás, támogatott foglalkoztatás) kapcsolja össze speciális módon: piaci szereplők, települési önkormányzatok és psziho-szociális gondozás programba vonásával. A Program kísérleti jelleggel indult 2009-ben Tolna megye 2 kistérségében 3-3 településen (Belecska – Udvari – Szakadát és Lengyel – Kisvejke – Závod). Az első szakaszban a helybeli mezőgazdasági munkaerő szükségletre adaptált ún. „Gyümölcstermelő” képzésen vettek részt a több éves munkanélküliségi nihilből „kiemelt” emberek. Gyakorlatukat helyi vállalkozásoknál, illetve önkormányzati szociális szövetkezeteknél teljesítették. A képzések specifikusan a helyi szükségletekre reagálnak, gyakorlati szakértelemmel, munkavállalásra szocializálódó munkaerő Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 106

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER „kinevelésével”. Jelenleg támogatott foglalkoztatásuk a korábbi gyakorlati képzési helyszíneken történt. A fentiek nyomán 2010-től újabb, helyi igényekre épülő képzéseket indítottak el. A jelentkezésüket leadó települések bevonásáról a DDRMK döntött. Az indulás előtt az érdeklődő helyi munkanélkülieket a Munkaügyi Kirendeltség, a polgármesterek, a Szekszárdi Agrokonzult kft és az FVM DASzK tájékoztatta. Mivel a foglalkoztatási fejlesztések hosszútávúak, ezért elkötelezettségi vállalással is jár. A felmérést készítő mentorok az önkormányzatok és a képző FVM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Szekszárd közösen döntöttek a szereplők bevonásáról. Az FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Szekszárd (rövidített nevén FVM DASzK) speciális képzési programot állított össze, mely az önkormányzatok, és helyi vállalkozások foglalkoztatási igényeivel összhangban volt. Mivel a települések a helyben való foglalkoztatás lehetőségét elsősorban a nagy élőmunka igényű kertészeti ágazatban látták, a képzések tartalma is ehhez igazodott. A szakmai tartalom összeállítása során a tananyagba csak az adott településen ténylegesen termesztett kertészeti növények ismeretanyaga került be. A képzések tartalma tehát valós képzési – foglalkoztatási igényekre épül, nem a szakképesítések központi előírásaira. A sikeres záróvizsgát tett szereplők tanúsítványt kapnak. A képzések a szakmai ismereteken túlmenően „Szocializáció és tanulás-módszertani” valamint „Digitális

írástudás”

modulokat

is

tartalmaztak,

továbbá

önismereti,

konfliktuskezelési,

kommunikációs és tanulás-módszertani elemeket. A modul az önvizsgálatokon túl a 20 és fél hónapos tartós „együttlétre” is felkészítette a csoportokat, segítve azt a folyamatot, hogy a csoportból közösség formálódjon közösségfejlesztő jelleggel. A tananyagnak ez a része különösen fontos a csoporttagok hosszútávú együttműködése szempontjából, hiszen ideális esetben a hallgatók a zárást követően együtt, helyben dolgoznak majd. A hallgatók életvitelének segítésére, a képzés mellett folyamatos mentorálása (egyéni psziho-szociális gondozás – szociális munka) is történt, mely kiemelt feladat volt. A hallgatók gyakorlati képzései a jövendő foglalkoztatónál (helyi vállalkozások, önkormányzatok) valósultak meg. Ez segíti a jövendő munkáltató és munkavállaló „egymásra találását”. A megtermelt termények értékesítésében a konzorciumvezető Agrokonzult Kft. segítette a programban gyakorlóhelyként résztvevő önkormányzatokat, szociális szövetkezeteket, vállalkozásokat. A „Sorsfordító – sorsformáló” program a kis települések foglalkoztatási problémáinak megoldását célozta meg. A résztvevő települési önkormányzatok bekapcsolódásukkal bizonyítják, hogy a vidéki, elsősorban mezőgazdasági termelésből élő települések fontos „kiugrási” pontja a vállalkozói szemléletű termelés helyi megszervezése. A programmal kapcsolatos elvárás, hogy a 2 év alatt kialakított termelési és értékesítési rendszer „megálljon a saját lábán”, bevételeivel gyarapítva az önkormányzatok kasszáját.


Oldal 107

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER 3.3.9.2. HERNÁDSZENTANDRÁS - ahol a BIO kultúra megváltoztatta a falu életét

Hernádszentandrás egy 445 lelkes magyarországi kis település, Miskolctól 35 kilométerre, a „KassaMiskolc tengelyen” félúton található. A valamikor virágzó, földművelésből élő kis falu áldozatul esett a rendszerváltásnak: az ott élők nagy része munka nélkül maradt. Éveken keresztül bíztak benne, hogy valaki vagy valakik gondolnak rájuk. De hiába várták kívülről a segítséget, a megoldás, – mint mindig – helyben született meg. Folyamatosan figyelték a pályázati kiírásokat, keresték a partnereket, majd 2009-ben Üveges Gábor polgármester rátalált arra a programra, amely közvetlenül 25 ember, 25 család jövőjét közvetve pedig az egész falu életét megváltoztatta: 28 millió forintot nyertek arra, hogy megtanulják a biogazdálkodást és általa visszatérjenek ahhoz az életformához, mely a térség egészének boldogulását jelentette évszázadokon keresztül. „Az Abaújiaknak a földből fakad a múlt, és a földből nőhet ki a jövő…” A Biokontroll Hungária Kft. minősítő ellenőrzése mellett, egy helyi növénykultúrára alapuló mintagazdaságot hoztak létre, majd ugyanabban az évben egy BioKonyhát avattak. A legnagyobb sikerként azt könyvelték el, hogy 25-en megtanulhatták a biotermesztés minden fortélyát, jó példával szolgálva másoknak is településen. Hernádszentandrásból BioSzentandrás lett. A 18 hónapos program 2012 májusában zárult. De BioSzentandráson tovább folytatódott a munka, sőt akkor indult el csak igazán 2013 tavaszára Hernádszentandrás – ez a pici kis, halmozottan hátrányos helyzetű település – az északi régió egyik legnagyobb öko-gazdaságává vált. A bio program nemcsak a Hernád menti közösség életét változtatta meg, hanem szemléletet is formált. A tevékenységükkel rácáfoltak arra, hogy a bio élelmiszer csak a kiváltságosok privilégiuma lehet. Az árképzésükkel a Nyitott Kert és Hűség Programjukkal a megyében, a térségben élőknek is elérhetővé tették a hamisíthatatlan vidéki, ökológiailag ellenőrzött keretek között termelt zöldséget. A bio mintakert, a bio csapat országosan ismertté és elismertté vált. Partnerük az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, kiváló kapcsolatot ápolnak határon túli szervezetekkel Kassa vonzáskörzetében, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem szakembereivel, hallgatóságával. BioSzentandrás a beszállítóvá vált vidéki éttermeknek.

A közfoglalkoztatás adta lehetőségeket is becsatornázva 2013-ban egy nagyobb lépést tettek előre. Két és fél hektár a művelésbe vont területük, hat nagylégterű, három kislégterű fóliasátorban termelik tavasz óta a zöldségeket. Megoldották a fóliák fűtésének a környezetbarát rendszerét, a tároló kapacitásra újabb pincéket vontak be. Nőtt a termékkínálatuk, az idén 25 féle zöldséget termelnek, elkezdték a fűszernövények meghonosítását, tízszeresére nőtt az eredeti francia levendula ültetvényük, a bogyós gyümölcseik is termőre fordulnak az idén. Már 2012-ben megkezdték a feldolgozott zöldségkülönlegességek készítését, amelyhez 2013 nyarán egy feldolgozó üzem létesítésére pályáztak. A biokultúra megmozgatta a civil szférát is. A településen nem látni olyan portát, amelyet ne művelne a tulajdonosa. Az asszonyok fiókjaiból előkerültek a nagymamák régi receptjei, így a faluba érkező vendégek, a kiállítások, fesztiválok látogatói a BioSzentandrás standon nemcsak a bio idényzöldséget, Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 108

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER hanem Szentandrás Ízeit is kóstolhatják. A közös munkából a faluból elszármazottak is kiveszik a részüket: létrehozták a BioSzentandrás Klubot, melynek tagjai országon belül és határon túlra is elviszik a jó hírét a bio programnak. BioSzentandrás nemcsak a sajtó kínálta nyilvánosságot használja fel, hanem a social média adta lehetőséget is. Ennek köszönhetően egyre több városi család, iskola, munkahelyi közösség figyel fel a biokultúrára, és velük egyaránt egyre mélyülő kapcsolatra törekszik Hernádszentandrás. A településen szeretettel fogadják a vidéki bio élet iránt érdeklődőket. A Nyitott Kertben felnőttek, gyerekek, családok, de a biogazdálkodást célul tűzők is kapnak információkat, tájékoztatást. A településen mintegy 4 esztendeje országos referenciával sikeresen működő – a hátrányos helyzetű gyermekekért és családjaikért tevékenykedő, és komoly referenciával rendelkező fejlesztő munkát végző – Hernád-völgyi Tanoda szintén tematikája részévé tette a BioSzentandrás ügyét, közelebb hozva ezzel a helyi gyermekekhez mindazt, ami természetes, és mindazt, ami egészséges. A jövőben azt tervezik, hogy nyári életmód táborozáson ismerhessék meg a térségből és térségen túlról érkező gyerekek a vidéki életet, és annak kivételes varázsát.

„Magyarországnak a VIDÉK az egyetlen tartaléka, az egyetlen hátországa, az újrakezdés földje. Az a hely, ahol a csend tapintható, a természet egysége – melyet az emberi civilizáció szétzilált – még megteremthető, az illatok és az ízek harmóniája napi valóság, ahová az Ember ösztönösen vágyódik, ahol az Embernek jó létezni…”

4. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia Cselekvési Terve

A stratégiát és a cselekvési tervet az ajánlásban is megfogalmazott módon, rövid-, közép- és hosszú távra terveztük meg. A rövidtávú célok olyan feladatokat tartalmaznak, amelyeknek megvalósítását egy, maximum két éven belül meg kell kezdeni, de lehetőség szerint még a jelenleg futó gyerekesély program ideje alatt. Ez azért létfontosságú, mert ebben az időintervallumban van lehetőség megtalálni azokat a szereplőket, akik részt vehetnek a későbbiekben a stratégia megvalósításában. A stratégiát és a cselekvési tervet az előzőekben részletesen is ismertetett beavatkozási területek alapján építettük fel, azokat külön – külön jelenítjük meg benne.

Hosszútávú célok

Középtávú célok

Feladatok Korai képességgondozás

Felelős


Indikátor

Oldal 109

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER A bölcsödébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondoz ó és –fejlesztő szolgáltatások biztosítása

A jelenleg már működő Biztos Kezdet Gyerekházak további működtetése

Továbbfinanszírozás i lehetőségek felderítése, kiaknázása; Működő Házak módszertani felülvizsgálata, szükséges változtatások végrehajtása,

Kistérségi vezetés

Új Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása – önálló szolgáltatásként

Helyszínek véglegesítése, Finanszírozási lehetőségek felderítése, kiaknázása (pályázati – normatív finanszírozás), Házak berendezése, felszerelése, szakemberek munkába állítása Helyszínek véglegesítése, Finanszírozási lehetőségek felderítése, kiaknázása (pályázati – normatív finanszírozás), Házak berendezése, felszerelése, szakemberek munkába állítása Ajánlás kidolgozás az óvodák számára, finanszírozási átszervezés, amennyiben szükséges Települések teljes körű felmérése, szolgáltatási térkép megalkotása

Kistérségi vezetés és Gyerekesély Bizottság

Szolgáltatási térkép megalkotása,

Kistérségi vezetés és

Új Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása – kihelyezett szolgáltatásként

Egységes óvodai – bölcsődei rendszer kialakítása (minicsoportok)

Minden érintett településen elérhető legyen valamilyen, a korai képességgondozás t célzó szolgáltatás Valamennyi érintett

A korai képességgondozás t biztosító működő szolgáltatások száma; A szolgáltatásokban résztvevő gyerekek és családok száma, SNI gyerekek száma


Gyerekesély Bizottság



Oldal 110

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER intézményben szociális munkások biztosítása (Biztos Kezdet Gyerekházak, óvodák, bölcsődék) Egészségesebb gyermekkor

Rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyermekek egészségi állapotáról

Rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyermekek kognitív-, mozgás-, beszéd-, és érzelmi fejlődéséről

A kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rendszeres, folyamatos együttműködése

A kistérségi bölcsödében dolgozó szakemberek számára továbbképzések szervezése a Biztos Kezdet Program módszertanának témájában A kistérségi óvodákban dolgozó szakemberek számára továbbképzések szervezése a Biztos Kezdet Program módszertanának témájában A védőnők és más helyi szakemberek bevonása a

intézmények teljes körű felmérése, szociális szakemberek munkába állítása a szükséges létszámban Szűrővizsgálatok megszervezése minden érintett településen a helyi védőnők, gyermek – és szakorvosok bevonásával, szűrővizsgálatok évenkénti ismétlése


Szűrővizsgálatok megszervezése minden érintett településen a helyi védőnők, gyermekorvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok bevonásával, szűrővizsgálatok évenkénti ismétlése Képzések megszervezése és lebonyolítása rendszeres módszertani tapasztalatcsere

Gyerekesély Bizottság és Védőnői Szolgálat

Képzések megszervezése és lebonyolítása, rendszeres módszertani tapasztalatcsere

Gyerekesély Bizottság, Biztos Kezdet Gyermekháza k

Baba-Mama Klubok működtetése a Védőnői Szolgálat

Gyerekesély Bizottság és Védőnői

Gyerekesély Bizottság és Védőnői Szolgálat

Az 5 éves korban a koruknak megfelelő fejlettségi szintet mutatók aránya; A megfelelő életkorban iskolaérettnek bizonyuló gyerekek aránya Az 5 éves korban a koruknak megfelelő fejlettségi szintet mutatók aránya; A megfelelő életkorban iskolaérettnek bizonyuló gyerekek aránya

Gyerekesély Bizottság, Biztos Kezdet Gyermekháza k


Oldal 111

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER várandóságokat veszélyeztető tényezők kiszűrésére Az egész kistérséget lefedő szakmaközi együttműködések kialakítása

A pécsi Korai Fejlesztő Központ szakembereivel szoros együttműködés kialakítása

Hosszútávú célok Szegregációmentes intézmények

Az ellátatlan gyermekek

által, Terhességgondozás kiterjesztése minden érintett kismamára, Szakmaközi kapcsolatok kiépítése, elmélyítése, szakemberek közti kommunikáció javítása: rendszeres esetmegbeszélések megtartása, interaktív honlap és adatbázis létrehozása a megvalósítók eredményesebb kommunikációja céljából Kommunikációs rendszer kiépítése, együttműködési lehetőségek feltérképezése az érintett szakemberek között

Szolgálat

Gyerekesély Bizottság, majd valamennyi, egyeztetésbe bevont partner


Középtávú célok Feladatok Iskolai szociális munka A kistérségi A szegénységben, közoktatási mélyszegénységben intézmények teljes élő gyermekek és körű felmérése; az családok számára is iskolai / óvodai hozzáférhető, szociális munka korszerű szociális módszertani szolgáltatás ajánlásának, kialakítása és feladatrendszerének fejlesztése a összeállítása, szegénység beillesztése az újratermelődésének ellátórendszerbe; megakadályozása és a lakóhelyi szegregáció csökkentése érdekében Az iskolai szociális munkások

Felelős

Indikátor


A szolgáltatások által ellátott gyermeke és családok száma, a családból átmeneti ellátásba kerülő gyerekek közül a családba visszakerülők aránya, a szakellátásban elhelyezett gyerekek aránya a megfelelő korú népességen belül A szolgáltatással elért gyermekek

Kistérségi vezetés és


Oldal 112

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER számának radikális csökkentése Korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező, együttműködő szolgáltatások korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek – és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez

Folyamatos továbbképzések, tapasztalatcserelehetőségek biztosítása más kistérségben dolgozó kollégákkal

Rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése

Rendszeres, folyamatos szakmaközi együttműködés

Állandó, rutinszerű szakmaközi egyeztető fórumok működtetése

kiválasztása, felkészítése, munkába állítása Hatékony, korszerű, multidiszciplináris továbbképzések kiválasztása, ütemezése a következő időszakra, Valamennyi érintett szakember (szociális munkás, pedagógus, stb.) részvétele a továbbképzéseken


Rendszeres visszajelzés kérés és elégedettségmérés az ellátottak körében, aktív, állandó részvétel a közoktatási intézmények életében, jelenlét alapú szociális munka megvalósítása; az iskolai szociális munkások által nyújtható szolgáltatások folyamatos bővítése, változtatása, módszertani felügyelete, Minden, az adott esettel kapcsolatban álló szereplő azonnali bevonása az esetkezelésbe, állandó teammegbeszélések szervezése és lebonyolítása, a szakemberek közti

Gyerekesély Bizottság, Iskolai szociális munkások


száma

Lebonyolított továbbképzések száma



Oldal 113

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER kommunikáció javítása

Hosszútávú célok Radikálisan csökkenjen a gyermeket nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya Atipikus foglalkoztatási formák erőteljes elterjesztése

Stabil foglalkoztatottság, rugalmas munkahelyek megteremtése helyben,

A helyi közösség tudására, szükségleteire épülő alternatív foglalkoztatási rendszer kialakítása

Önfoglalkoztatási modellek további fejlesztése, a foglalkoztathatósá gi esélyek további bővülése

Középtávú célok Feladatok Felelős Foglalkoztatás / Közösségi gazdálkodás Atipikus Hatékony foglalkoztatási kompetenciafejleszt modellek ő programok: keretében a önfenntartó kistérség gazdálkodás, lakosainak Kistérségi nagykörű bevonása háztartásvezetés vezetés, tanítása, Gyerekesély Bizottság és népszerűsítése; Munkaügyi A helyi Bevonás, Központok munkaerőpiaci sajátosságokhoz, Szükségletekhez gazdasági kapcsolódó tevékenységekhez maximálisan háttérszolgáltatáso igazodó k feltérképezése, kompetenciák, biztosítása képesítések (szociális) megszerzését kell támogatni Alternatív munkaerőpiaci programokra vonatkozó pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása A foglalkoztatási lehetőségek megteremtése és bővítése közösségi feladatokkal, kistérségi szinten történő közösségfejlesztéss el Folyamatos értékelés biztosítása, Interprofesszionális együttműködések kialakítása,

Indikátor

Tartós munkanélkülisé gi ráta; A foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya,

Személyre szabott, a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó szolgáltatások biztosítása

Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és működtetése, Minőségfejlesztés (önértékelési rendszer működtetése)

Kistérségi vezetés, Gyerekesély Bizottság és Munkaügyi Központok, Települési Önkormányzato


Oldal 114

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER Valamennyi szereplővel hatékony, gyorsan reagáló kommunikációs csatorna kiépítése, folyamatos kapcsolattartás és visszajelző rendszer biztosítása Kulcskompetenciák feltárása, kommunikációs, konfliktuskezelési, önismereti ismeretek átadása

A tartósan munkanélküliek felkészítése a nyílt munkaerőpiacon való tartós munkavégzésre

Önfoglalkoztatás, önfenntartás

Közösségi gazdaságok létrehozása

Jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, Hasznosítható földterületek feltérképezése, tulajdoni jogviszonyok tisztázása; toborzás – bevonás a gazdálkodás beindítása

k

Kistérségi vezetés, Gyerekesély Bizottság és Munkaügyi Központok, Települési Önkormányzato k Kistérségi vezetés, Gyerekesély Bizottság és Munkaügyi Központok, Települési Önkormányzato k

5. A stratégia társadalmasításának folyamata

A Szigetvári Kistérségi Gyermekesély Stratégia akkor lesz ember közeli, minden érintett által elfogadható, élő terv, ha mindenki ismeri és elismeri annak tartalmát, egyet ért céljaival, és törekszik annak tartalmának megvalósítására. A stratégia, noha hozzá értő szakemberek alkották, az érintett közösségek teljes körű felmérésével és bevonásával, nem öncélú tanulmány, hanem inkább végrehajtandó cselekvési terv, ami akkor lehet sikeres, ha a kistérség, a közösség elfogadja, belső teszi törekvéseit, konkrét ajánlásait. Ennek első lépése, hogy minden egyes érintett csoport, személy megismerje a jelen stratégia tartalmát – szükség esetén egyszerűsített formában- és véleményezni tudja azt. Ehhez – véleményünk szerint- településenként olyan fórumokra van szükség, ahova az érintettek eljönnek, érdemlegesen részt vesznek, mert tisztában vannak ennek a súlyával, a rájuk nézve hasznos céljaival. A stratégia alapelveket ismerve ezt az első lépést tartjuk a legfontosabbnak és legszükségesebbnek.


Oldal 115


a Szigetvári Kistérség 46 településén fórumot szervezni és lebonyolítani, ahol a résztvevők véleményezni tudják a stratégiában foglaltakat (mérési adatok gyűjtése: elégedettségi kérdőív, kifejtős válaszok)

-

A kistérségben dolgozó szakemberek, döntéshozók mérlegelik, elemzik a települési fórumok tapasztalatait

-

a fórumokat követően esetlegesen szükség lehet a stratégia módosítására, aktualizálására.

-

a stratégia bemutatása, ismertetése a kistérségben dolgozó, érintett szakemberekkel (oktatási, szociális, politikai, civilek, önkormányzatok stb.), akik lehetőség szerint véleményezik azt.

-

a stratégia „véglegesítése”, majd évenkénti felülvizsgálata a gyerekesély Bizottság és felkért szakemberek áltál.

A stratégia jelen verzióját nem tekintjük véglegesnek, hanem egy változtatható, változó iránymutatásnak a következő 10 év munkájához, döntésihez.

6. Fenntarthatóság – Források

A projekt fenntarthatósága annyit tesz, mint hogy a tervbe vett beruházásnak, szolgáltatásnak a projekt élettartamán túl is működőképesnek kell maradnia. Akkor fenntartható egy projekt, ha a szükséges működési költségek hosszú távon biztosítottak, a beruházás teljesíti az EU összes vonatkozó előírását, és nincsenek negatív környezeti hatásai. A fenntarthatóság nem egyszerűen a természeti vagy az értékes épített környezet fenntarthatóságát jelenti, hanem kapcsolódik a helyi fejlesztések négy tartóoszlopához: emberek, gazdaság, környezet és intézmények.

Elemei:

Intézményi fenntarthatóság: Képesség arra, hogy a stratégiai keret, eredményes vezetést és hatékonyan működő szervezeti hátteret biztosítson. Programok fenntarthatósága: Mindazon kapacitás és képességek, amelyek a létező legjobb minőségű programok és szolgáltatások megvalósítását teszik lehetővé, amelyek a kívánt társadalmi hatást eredményezik, valamint javítják a kliensek életminőségét az elérhető források hatékony felhasználásával. Pénzügyi fenntarthatóság: Az intézményi és programfenntarthatósághoz szükséges források megteremtésének a képessége.

Forrásai: Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 116


Az országos és helyben alkalmazható eszközök eltérnek: a jogalkotás, központi forrásteremtés az állam dolga. A helyi alkalmazásoknál viszont kiemelt szerepük van a személyes és közösségi szolgáltatásoknak. Ebből következően a fenntartás egyik lehetséges forrása az állami költségvetés. A másik evidens forrás a pályázatok. A túlságosan projektszemléletű, a projektet legföljebb 2-3 évig fedező, kevéssé összehangolt tenderekre épülő pályázati rendszer azonban nagyon kevéssé alkalmas hosszú távú folyamatok komplex befolyásolására. Sőt, a 2-3 éves beavatkozás után a részleges vagy teljes forráskivonás sokféle kárt okozhat. A harmadik lehetőség minél több helyi, belső erőforrás bevonása. A belső erőforrások lehetnek anyagi, emberi, szellemi erőforrások, kapcsolódhatnak az önkormányzat új működésmódjához vagy a civilség megerősödéséhez. A Nemzeti Stratégia helyi adaptálása jelentős forrásokat igényel. Bármennyire sikeres is a belső (emberi, szakmai) erőforrások mozgósítása, külső források elengedhetetlenek. Minthogy a hazai költségvetés egyre kevesebb forrást biztosít, döntő szerepe van az európai alapoknak, különösen az Európai Szociális Alapnak.

A projekt megvalósítóinak elemi igénye, hogy legyen a munkájuknak értelme és folytatása, azaz hogyan szerezzenek pénzt a folytatáshoz és hol találhatók ezek a fenntartáshoz szükséges források. A gazdasági, műszaki fejlesztéseknél adekvát cél lehet rövidtávon is az önfenntartás és nyereségtermelés. A társadalmi viszonyok átalakítása vagy a humán erőforrások fejlesztése az esetek túlnyomó többségében csak hosszú távon hozhat olyan hasznot, ami közvetve vagy közvetlenül becsatolható a társadalmi fejlesztésbe. Rövidebb távon nagyjából a következő forrásteremtő esélyek látszanak: Amennyiben egy intézményről vagy elindított folyamatról kimutatható, hogy beleillik egy olyan állami fejlesztési koncepcióba, amelyhez szerezhetők költségvetési források, akkor sikerülhet elérni a normatív támogatást, és ebből fenntartható lesz az intézmény vagy szolgáltatás. A Biztos Kezdet gyerekházak esetében ez részben megtörtént. Felmerült a javaslat a nyári napközikkel, közösségi házakkal kapcsolatban is, de ezek az elgondolások nem valósultak meg. Szerencsés helyzet, ha vannak a kistérségben belső erőforrások, vagyis ha a lokalitás szereplői eléggé érdekeltek ahhoz, hogy maguk találjanak lehetőséget a fenntartásra. Az is előfordul, hogy egy-egy település önkormányzata egy intézmény vagy szolgáltatás tartós fenntartását vállalja. Ám az szinte kizárt, hogy elégséges helyi források legyenek kistérségi programokra, vagy a helyi szereplők a teljes komplex programot továbbfolytassák. A fenntartás legmegnyugtatóbb megoldása az lenne, ha sikerülne a programon belül a projekt ideje alatt valamilyen „pénzt termelő" intézményt létrehozni. Ennek egyik formája a civil alapítvány. Ez egy autonóm civil szféra létét feltételezi, amelyben kultúrája van többféle forrás megszerzésének és annak, hogy szabadon kombinálnak igen jelentős adománygyűjtést, elnyert pályázati forrásokat, alkalmanként állami hozzájárulást. Ennek sokkal kisebb léptékű pótléka a szociális gazdaság egyik formája, a programon belül (vagy mellett) működő szövetkezet. A szövetkezet üzleti szemlélettel működő, de nem a profit maximálásra, hanem a helyi Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programja TÁMOP-5.2.3-A/1-2011-0003

Oldal 117

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2013. NOVEMBER szükségletek sokrétű kielégítésre törekvő gazdasági egység, amely jó esetben a programba visszaforgatható hasznot hoz.


Oldal 118

Kistérségi Gyerekesély Stratégia

Recommend Documents