Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben”
KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA
2014. január 31.
1
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS............................................................................................ 4 1.1. Indíttatás ......................................................................................... 4 1.2. Előzmények ...................................................................................... 4 1.2.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia .......................... 4 1.2.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia ..................................... 5 1.3. A program szervezeti keretei .............................................................. 6 1.3.1. Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás ............................................ 6 1.3.2. Kistérségi Gyerekesély Iroda ......................................................... 6 1.3.3. Kistérségi Gyerekesély Bizottság ................................................... 7 1.3.4. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 7 1.4. Lehatárolás és fogalomértelmezés ....................................................... 8 1.4.1. Stratégiai terület lehatárolása ....................................................... 8 1.4.2. Fogalomértelmezés ...................................................................... 9 2. HELYZETELEMZÉS ................................................................................ 11 2.1. Megközelítés .................................................................................. 11 2.2. Stratégiai keretrendszer és környezet ................................................ 12 2.2.1.„Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia ......................... 12 2.2.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia ................................... 13 2.2.3. Helyi Stratégiák......................................................................... 14 2.3. Stratégiai terület bemutatása ........................................................... 16 2.3.1. Stratégiai területre ható főbb nemzetközi folyamatok ..................... 16 2.3.2. Stratégiai területre ható hazai folyamatok .................................... 17 2.4. A Szatmári Kistérség elemzése ......................................................... 18 2.5. Területre ható horizontális elvek ....................................................... 25 2.5.1. Esélyegyenlőség ........................................................................ 25 2.5.2. Fenntartható fejlődés ................................................................. 25 2.6. Következtetések ............................................................................. 26 3. SWOT Analízis ...................................................................................... 28 4. JÖVŐKÉP ............................................................................................. 30 5. PRIORITÁSOK ...................................................................................... 31 2
6. CÉLKITŰZÉSEK..................................................................................... 32 6.1. Stratégiai célkitűzések ..................................................................... 32 6.2. Horizontális elvek ............................................................................ 34 7. ESZKÖZÖK .......................................................................................... 35 7.1. Munkahelyteremtés ......................................................................... 35 7.2. Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése ........................... 36 7.3. Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása ................................ 38 8. FENNTARTHATÓSÁG ............................................................................. 41 9. A STRATÉGIA AKTUALIZÁLÁSI RENDJE ................................................... 42 10. ILLESZKEDÉS VIZSGÁLAT .................................................................... 43 10.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia ......................... 43 10.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia .................................... 44 10.3. Helyi Stratégiák.......................................................................... 45 11. MELLÉKLETEK..................................................................................... 46 12. FORRÁSJEGYZÉK ................................................................................ 51
3
1. BEVEZETÉS 1.1. Indíttatás A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 kódszámú „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben” elnevezésű programjának keretében megvalósítandó tevékenységek közül az egyik a Kistérségi Gyerekesély Stratégia kidolgozása. A Stratégia 10 évre szólóan került kidolgozásra, úgynevezett „tiszta lapos” tervezés során, azaz nem egy korábbi stratégiai dokumentum helyzetelemzésének felülvizsgálata, hanem egy új konstrukció született a Kistérségben élő gyermekek felzárkózási esélyeinek növelésére. A stratégiaalkotás során gyűjtött adatok, felmérések, elemzések és a meghatározott jövőkép alapján készültek el azok a döntési alternatívák, amelyek biztosíthatják a célállapot elérését.
1.2. Előzmények 1.2.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Az Országgyűlés 2007. május 31-én fogadta el a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V.31.) Országgyűlési határozatot. A 25 évre szóló – generációs – Nemzeti Stratégia célja, hogy csökkentse a gyermekszegénységet és javítsa a gyermekek esélyeit.
Mindezt három átfogó cél mentén kívánja elérni: Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység 4
és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.1
1.2.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2011. november 30-án fogadta el a Kormány a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága által beterjesztett a Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011–2020) alcímet viselő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. Az egységes, komplex feladatellátás érdekében a Kormány az 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozatot, mivel a „Legyen jobb a gyermekeknek!” gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési tervét a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési terve magába foglalja. Továbbá a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia egyesíti a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia2 és a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) Stratégiai Terve3 megközelítését és céljait. Célkitűzése, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületeket – gyermekszegénység, romaügy, hátrányos helyzetű térségek – érintő stratégiákat és előmozdítsa az ágazatok közötti hatékonyabb együttműködést. A Stratégia célja, hogy az elkövetkezendő 10 esztendőben: csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, csökkenjenek a különbségek.
roma
és
nem
roma
népesség
közötti
társadalmi
A célok elérésében az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzéseket tartja meghatározónak:
1
47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032 2 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032 3 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről 5
tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása; a gyermekek szegénységének csökkentése; a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése; a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése; a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is. A keretmegállapodás a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében.4
1.3. A program szervezeti keretei 1.3.1. Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás A TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 kódszámú „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben” elnevezésű program döntéshozója a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa.
1.3.2. Kistérségi Gyerekesély Iroda
A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 kódszámú „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben” elnevezésű programjának
4
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020) 6
megvalósítását a Kistérségi Gyerekesély Iroda koordinálja és látja el a szakmai felügyeletét. Az Iroda a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás önállóan működő költségvetési szerveként jött létre, beszámolási kötelezettséggel tartozik a Kistérségi Társulás Tanácsa, valamint a Gyerekesély Bizottság felé. Az Iroda vezetője a projektmenedzser, a projektmenedzsment további tagjai a pénzügyi vezető, pénzügyi asszisztens és a projekt asszisztens. A szakmai menedzsment koordinátora a szakmai vezető, további tagjai a 6 fő szakterületi koordinátor és 4 fő szakterületi koordinátor asszisztens. Ebben a formában a megvalósítás időszaka alatt, azaz 2015. február 15-ig működik. Az ezt követő fenntartási időszakban 2 fő látja el a feladatokat.
1.3.3. Kistérségi Gyerekesély Bizottság A Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladatai között és hatáskörében szerepel, hogy figyelemmel kíséri a Kistérségi Gyerekesély Stratégia elkészülését és megvalósulását, valamint jóváhagyja a Stratégiát és a hozzá kapcsolódó Cselekvési tervet és Forrástérképet. Többek között célja, hogy készítse elő, irányítsa és részt vegyen a dokumentumok kidolgozásában. A Bizottság nem a projekt irányítója vagy döntéshozója, hanem a program stratégiai szereplője, tehát kezdeményezhet, javaslatot tehet és csak együttműködéseken keresztül érvényesítheti akaratát.
1.3.4. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság Az Országgyűlés a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 20072032 szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozatában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak bevonásával. Amelyet a Kormány a 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozattal létre is hozott „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság néven.5 A Bizottság vélemények és ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködik a Nemzeti Stratégia megvalósításában, továbbá végrehajtását tervszerűen, rendszeresen monitorozza, az után követés eszközrendszerét és
5
http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemid=89
7
eljárásait továbbfejleszti, figyelemmel kíséri és értékeli a Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását. A Kormány az 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 2011. évi módosításával (1177/2011. Korm. határozat) átalakította a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának összetételét.6 A Bizottság feladata továbbra is a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia végrehajtásának követése és értékelése, kiegészülve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott gyermekszegénységet érintő célkitűzések megvalósulásának nyomon követésével – mivel a „Legyen jobb a gyermekeknek!” gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében szerepel.
1.4. Lehatárolás és fogalomértelmezés 1.4.1. Stratégiai terület lehatárolása A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területét érinti, azaz az alábbi 26 települést: 1
Fábiánháza
2
Fülpösdaróc
3
Géberjén
4
Győrtelek
5
Hodász
6
Jármi
7
Kántorjánosi
8
Kocsord
9
Mátészalka
10
Mérk
11
Nagydobos
12
Nagyecsed
6
http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/tarsadalmi-felzarkozasert-felelosallamtitkarsag/hirek/megtartotta-alakulo-uleset-a-legyen-jobb-a-gyermekeknek-nemzeti-strategiauj-ertekelo-bizottsaga
8
13
Nyírcsaholy
14
Nyírkáta
15
Nyírmeggyes
16
Nyírparasznya
17
Ópályi
18
Ököritófülpös
19
Őr
20
Papos
21
Rápolt
22
Szamoskér
23
Szamosszeg
24
Tiborszállás
25
Vaja
26
Vállaj
A Stratégia minden gyermekre kiterjed, aki a felsorolt településeken él, azonban azokra a gyermekekre fókuszál, akiknek fejlődését és társadalmi felzárkózását korlátozzák a térségben tapasztalható problémák. A gyermekek helyzetét nem lehet külön kezelni családjaik helyzetétől, hiszen a család jelenti számukra a közvetlen és legbefolyásolóbb környezetet. Így a Stratégia kiterjed a gyermekes családok felnőtt tagjaira is.
1.4.2. Fogalomértelmezés álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik; akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.7
7
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom 9
felzárkózás: az érintett személyek és csoportok iskolázottsági szintjének, mentális képességeinek, munkakultúrájának megerősítése, az önellátásra és önálló képviseletre való képesség kialakítása érdekében nyújtott támogatás, a szocializációs deficitek leküzdése, illetve az erre irányuló fejlesztési és támogatási politika és annak eszközrendszere8 gyermek: a Nemzeti Gyerekesély Stratégia dokumentumai szerint minden a 18 év alatti eltartott gyermek horizontális elv: a stratégia elkészítése során érvényesülő, átfogó jellegű, kiemelkedő jelentőséggel bíró és minden elemére hatást gyakorló elv kiemelt figyelmet igénylő gyermek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló9 mélyszegénység: a szélsőségesen rossz helyzetek, a kirekesztettség legkirívóbb formája (foglalkoztatott nélküli háztartások, komfort nélküli lakások, szegregátumban élők) munkanélküli: az a személy, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezd10 szegénység: a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában kiemelt legfontosabb relatív mérőszám az összes gyermek közül azok aránya, akik a fogyasztási egységre számított jövedelem középső értékének 60 százaléka alatt élnek (ekvivalens jövedelem medián értéke) szociális gazdaság: „... koncepcióját az Európai Unió Fehér Könyve (EC, 1994) vázolta fel. Lényege a háztartások és egyének által igénybe vehető olyan helyi szolgáltatásoknak a piaccá szervezése, amelyek a magáncégek és az állami intézmények által kielégítetlenül hagyott helyi szükségletekre reagálnak. Jövedelmet generálnak olyan célcsoportoknak, mint a tartós munkanélküliek, elhelyezkedési nehézségekkel küzdők, romák és más átmenetileg, vagy tartósan hátrányos helyzetű csoportok.
8
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020) 9 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4§ 13. 10 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által bevezetett és használt fogalom http://tudastar.munka.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=tudastar_stat_allask ereso 10
A foglalkoztatottsági szint növelésével a vásárlóerő növekszik, így gazdasági élénkítés következhet be.”11 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Megközelítés Az adatgyűjtés során dokumentumok bekérése történt a gyermekek ellátását érintő szervezetektől, illetve interneten elérhető dokumentumokat is elemeztünk. Ezek a szociális és egészségügyi ellátórendszerrel, foglalkoztatással, oktatással kapcsolatos Kistérségi helyzetelemzések, beszámolók, intézkedési tervek, szolgáltatás koncepciók, illetve a Kistérségben működő releváns intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata vagy ellátott feladatainak, nyújtott szolgáltatásainak összegzése és szervezti ábrája volt. A Mátészalkai Kistérségi Helyzetelemzés 2012 – amely a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése c. pályázat keretében készült – a stratégiai dokumentum helyzetelemzésének kiinduló forrása. A helyi szakemberek véleményének feltérképezéséhez összeállítottunk egy kérdőívet, személyes interjúkat készítettünk, résztvettünk szakmacsoportonkénti tanácskozáson, workshopokat szerveztünk, valamint több alkalommal megjelentünk a Gyerekesély Stratégia kidolgozásának támogatására létrehozott Szakmai team ülésén. Az egyeztetések során alkalmunk nyílt a célcsoport problémáival és szükségleteivel is megismerkedni, hiszen a Kistéségben dolgozó szakemberek napi szinten találkoznak a felmerülő nehézségekkel és a megoldásukra támasztott igényekkel. A kérdőívet 27 szakember töltötte ki. A minta felöleli a Kistérség szociális vezető szakembereit, továbbá a Gyerekesély Stratégia kidolgozásának támogatására létrehozott Szakmai team minden tagját. Ezen felül további szociális szakembereket is megkérdeztünk. 16 fő helyi szakemberrel készítettünk interjút. Az interjúk során a kérdőívben is megtalálható kérdésekre kerestük kibővítve a válaszokat és igyekeztünk megismerkedni a célcsoport és a helyi szakemberek mindennapjaival. Személyes beszélgetés alkalmával lehetőségünk nyílt részletesebben és mélyebben tájékozódni a Kistérség gyermekeit érintő problémákkal, a helyi ellátó rendszer működésével és a helyi vezető szakemberek megoldási javaslataival.
11
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Tervezet 11
2.2. Stratégiai keretrendszer és környezet 2.2.1.„Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Mint az előzményeknél már említésre került, a Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.
A Nemzeti Stratégiában megvalósuló horizontális célok: 1. A mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések:
A roma kisebbség helyzetének érzékelhető szegregáltságuk, kirekesztettségük enyhítése
A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése
A rossz helyzetű települések, kirekesztésének csökkentése
A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek („nagy” rendszerek) javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.)
térségek
javítása,
hátrányainak,
2. A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések
12
A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok javuló érvényesítése.
A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és nonprofit intézmények javuló együttműködése.
Az állampolgárok, különösen az érintettek – a szegények és a gyerekek – aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben.
A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan eszolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére.
A Nemzet Stratégiában kiemelt fejlesztési irányok: 1. fejlesztési terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. fejlesztési terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. fejlesztési terület: Lakás, biztonságának javítása
lakhatás
feltételeinek,
minőségének,
4. fejlesztési terület: A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése 5. fejlesztési terület: A gyermekes családokat szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
célzó
személyes
6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása12
2.2.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Stratégia célja – amint az előzményeknél már bemutatásra került – hogy az elkövetkezendő 10 esztendőben: csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái
12
47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032 13
csökkenjenek a különbségek
roma
és
nem
roma
népesség
közötti
társadalmi
A célok elérésében az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzéseket tartja meghatározónak: tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása; a gyermekek szegénységének csökkentése; a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése; a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése; a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben.
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia beavatkozási területeket határozta meg:
céljai eléréséhez
az
alábbi
Gyermek jól-lét Oktatás-képzés Foglalkoztatás Egészségügy Lakhatás Bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem
2.2.3. Helyi Stratégiák A stratégiák kidolgozásánál általános elv, hogy a már korábbban elfogadott terveket szem előtt tartva készítik el az újabb prgramokat, így a vizsgált dokumentumok illeszkednek egymáshoz. A stratégia-alkotás során az alábbi releváns helyi stratégiák kerültek elemzésre: A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009
14
A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Helyzetértékelés 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Intézkedési terv 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2010 A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja 2010
A Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Program és Forrástérkép szempontjából releváns célkitűzések összegzése: A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programjában megfogalmazott 2020 évi Jövőkép magas jövedelmet biztosító, elegendő munkahelyet vetít előre, amelyhez biztosított a lakosság iskolai végzettsége, valamint javul a Kistérségben az életminőség. A Jövőképhez vezető célként pedig a diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása, piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása, munkaerő-piaci reintegráció elősegítése, a környezet minőségének javítása, valamint a közfeladatok és közszolgáltatások minőségének fejlesztése nevezi meg. Mindezekhez horizontális elvként kapcsolódik az esélyegyenlőség. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja meghatározza, hogy mind az oktatás, pályaorientáció, munkaerő-piaci tevékenységek; közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok döntéshozatalban való részvételében érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek a felzárkózáshoz. Azaz célként határozza meg az oktatási integrációt, munkaerő-piaci integrációt, lakókörülmények javítását és közösségfejlesztés által a hátrányos helyzetűek integrálását. Az esélyegyenlőséghez kapcsolódóan született meg a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja, amely az oktatás területén kívánja hangsúlyosan érvényesíteni, hogy a leghátrányosabb helyzetből érkezők is sikereket érjenek el mind tanulmányaik, mind munkájuk során – azaz piacképes tudással rendelkező munkaerővé váljanak. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója három átfogó céljából az egyik – a helyi közösség fejlesztése – megegyezik az Esélyegyenlőségi Programban megfogalmazott hátrányos helyzetűek integrálásához vezető módszerrel. További célként szerepel a szociális
15
szolgáltatások szintjének fenntartása és fejlesztése, Területfejlesztési Stratégia és Program is tartalmaz.
amelyet
az
Átfogó
2.3. Stratégiai terület bemutatása
2.3.1. Stratégiai területre ható főbb nemzetközi folyamatok Az Európai Unió társadalompolitikai céljai közé a 2005-ben került be hangsúlyosan a gyermekszegénység csökkentése, majd ezt követő évtől társadalmi kirekesztettségi jelentéseikben a tagországoknak kiemelten kellett a gyermekszegénység témakörrel foglalkozniuk.13
A Európai Unió Európa 2020 Stratégia célkitűzései közül az alábbi öt célt az Unió egészének teljesítenie kell. 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
13
http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-913/publikaciok/tpubl_a_913.pdf 16
5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.14
A felsorolt beavatkozási területek közül a foglalkoztatás, oktatás és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen kapcsolódik a Gyerekesély Stratégiához.
2.3.2. Stratégiai területre ható hazai folyamatok
Európa 2020 Stratégia foglalkoztatási, oktatási és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen célkitűzéseivel kapcsolatban elfogadott hazai vállalások:
a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájának 75 %-ra történő emelése a korai iskola-elhagyók arányának 10%-ra csökkentése a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának fél millióval történő csökkentése
„Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik.”15 A gyermekes családok szegénységi kockázata a gyermekszámtól erősen függ. Az egy gyermeket nevelő családok szegénysége közel azonos a gyermektelen párokéval, azonban 2 gyermek estén már 70 százalékkal magasabb. A 3 vagy több gyermeket nevelők szegénységi aránya pedig az egy gyerekesekének három és félszerese és ezen családok 60 százaléka egyben a létminimum alatt is él. A rendszeres jövedelem hiány miatt rossz lakáskörülmények között, gyakran létfontosságú szükségletek kielégítése nélkül élnek hazánkban gyermekek. Segítség nélkül a minták átvételével a szegénység generációról generációra öröklődik.
14
http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/targets/index_hu.htm Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020) 15
17
„A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők – az egész népesség körében – az alacsony aktivitási arány és a magas munkanélküliség; az alacsony iskolai végzettség, illetve a szakképzettség hiánya; a „rossz” lakóhely, azaz kis település, depressziós térség; rossz egészségi állapot, fogyatékossággal élés; a roma népességhez tartozás. Ugyanezek a tényezők jellemzik a gyerekek szegénységét.” 16 „A szegénység kialakulása és fennmaradása – egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett – a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott.” 17
2.4. A Szatmári Kistérség elemzése
A Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található és az Észak-alföldi régióhoz tartozik. Állandó népessége 66.642 fő volt 2012-ben. Azonban a népesség folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évtizedben – amelyet nem csak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás is erősen befolyásol. A Kistérség korösszetételét tekintve fiatal, a lakosság 21,4%-a volt 0-18 éves 2010-ben. A Mátészalkai Kistérség 26 településből áll, ebből 3 rendelkezik városi ranggal: Mátészalka, Nagyecsed és Vaja, azonban teljes városi funkciót Mátészalka lát csak el. A települések közül 24 tekinthető társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, azaz a munkanélküliség meghaladja az országos átlagot 1,75-szörös mértékben – kivételt Mátészalka és Jármi képez. 2010 januári KSH adatok szerint a Kistérség munkanélküliségi rátája 23,6%-os. A 2013 III. negyedévi adatok között csak a megyei szintű szerepel, 14,6%-os értékkel, amely majdnem másfélszerese az országos 9,8%-nak. A Közfoglalkoztatás átszervezése csökkentette a munkanélküliségi rátákat. 2011ben a Kistréség lakosságának 8,5% volt közfoglalkoztatott – azonban településenként jelentősek az eltérések, 3,9%-16,6% között mozgott. Komoly problémát jelent, hogy a kiskorút nevelő háztartások 55,2%-ban nincs foglalkozatott.
16
„Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat 17 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020) 18
További fontos szempont, hogy a munkanélkülieken belül magasabb (54,6%) azoknak aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az országos szint (39,7%). Tehát a munkaerő piacon történő elhelyezkedést fokozottan hátráltatja az alacsony iskolai végzettség. A felnőtt lakosság körülbelül egy negyede (28%) rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. Általános Iskola 4 település kivételével mindenhol található, mindegyik 1-8 évfolyamot működtet és az iskolák központosítását követően áttanításokkal mindenhol szaktanár oktatja a szaktantárgyakat.
Középfokú oktatás tekintetében 4 intézmény közül választhatnak a diákok a Kistérségben. Báthori István Református Gimnázium és Kollégium található Nagyecseden, valamint Esze Tamás Gimnázium, Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium, illetve Baross László Mezőgazdasági Szakképző Iskola Mátészalkán. A szakképzés biztosít mezőgazdasági és gépészeti képzéseket és további 17 szakot. A kollégiumi férőhelyek nem kihasználtak. A veszélyeztett gyermekek száma településenként igen eltérő, a kistérségi átlag 20%, amely meghaladja az országos 11%-t. Gyermekjóléti szolgáltatás minden településen elérhető, családsegítés Őrön és Nyírparasznyán a vajai Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmények felbomlását követően megszűnt, ellenben a többi településen elérhető. Azonban a szolgáltatások heti ügyfélfogadási kapacitása igen változó. A szegénységi kockázatot növeli, ha kiskorú van a családban – illetve tovább nő a kockázat, ha a család 3 vagy több gyermeket nevel, ha foglalkoztatott nélküli a háztartás vagy egyszülős a család. A kistérség nagy számban rendelkezik magas szegénységi kockázatú gyermekes családokkal. A szegénységgel sokszor együttjáró alultápláltság a kistérségben élő 18 év alattiak 6,4%-t érinti. A lakások komfort fokozata is alacsonyabb a Kistérségben az országos átlagnál – igen magas, 16,7% a komfort nélküli lakások aránya. Az önkormányzati tulajdonban levő lakások aránya 1% a Kistérségben és ezeknek 95% Mátészalkán található. Így a kedvező árú bérlakások csak korlátozott számban érhetőek el a szegényebb családok számára.
19
Jegyzői becslések szerint 2012-ben a roma lakosság száma 22% volt a Kistérségben, valamint a Kistérségi Helyzetelemzés 2012-es tájékoztatása szerint 19 településen található szegregátum, vagy szegregálódott az egész település. A kistérségben magas a légcsövet és tüdőt érintő megbetegedések száma, illetve a vezető halálozási okok közé tartozik az ebből fakadó rákos és egyéb betegség. Ennek tudatában kiemelten fontos információ, hogy a 14 évesnél fiatalabbak közel egyharmada (27,7%-a) dohányzik és ugyanez az arányszám jelenik meg a középiskolás korosztályban is. A térségben mind a vállalkozások száma (2228 db 2011-ben), mind azok foglalkozatási potenciálja alacsony – 60,5% foglalkoztatott nélküli. A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja az alábbiak szerint foglalja össze a vállalkozások helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. „... Az alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások részaránya továbbra is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. Az ipari tevékenység a kistérség ipari hagyományainak megfelelően fontos szerepet tölt be. ... A kistérség agrárvidéki jellegével szemben nem rendelkezik kedvező mezőgazdasági adottságokkal, ... döntő többségében elaprózott kisbirtokokon folyik a termelés. Ezek jellemzően a fejlett technológia ellenére alacsony tőkeerővel rendelkeznek, így nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni. A kistérségben a tájhasználat továbbra sem alkalmazkodik a táji adottságokhoz, ... az erdőtelepítések adta lehetőségeket a gazdák még nem ismerték fel, a biomassza termékek előállításának magas költségei akadályozzák az elterjedését, holott ezek a tevékenységek a foglalkoztatás növeléséhez is hozzájárulnak. ... Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a térség. Mátészalkán az optikai ipar, bútoripar és élelmiszeripar terén működnek nagyvállalatok. ... Mindezekből kifolyólag a kistérség településein élők igen nagy százaléka (33,7%) dolgozik az iparban, jelentős részük a térségközpont Mátészalka ipari vállalkozásainál. … A szolgáltató szektor ma a gazdaság húzóágazata. Ennek ellenére a kistérség nem rendelkezik színes szolgáltatói profillal. A működő vállalkozások elsősorban a kis- és nagykereskedelemben, valamint a szállítmányozásban érdekeltek; a turizmus és az üzleti szolgáltatások szinte teljesen hiányoznak az ágazatból. A szolgáltató szektor kistérségi felfutása, a vállalkozások megerősödése még nem ment végbe, a szektor dinamikus fejlődés előtt áll, így alkalmas lehet a rendelkezésre álló szabad munkaerő felszívására. ...” A Kistérségi Helyzetelemzés tartalmazza 11 település jegyzőjének fejlesztési javaslatait, amelyekkel hatékonyan lehetne javítani a kistérségben élő gyerekek és családjaik esélyeit és helyzetét.
20
Kiemelten bővítendő szolgáltatásként a gyermekorvosi ellátást említik, továbbá a nyári étkeztetés és napközbeni ellátások fejlesztését, gyermekházak kialakítását. A gyermekek napközbeni felügyeletének bővítése pozitív hatást gyakorolna a munkaerő piaci elhelyezkedésre és további szolgáltatások bevezetését is lehetővé tenné. A felnőtt lakosság számára több településen szerveznének életvezetési tanácsadást, valamint szorgalmazzák a kertek adta lehetőségek kihasználását növénytermesztésre és állattartásra. Javasolnak prevenciós programokat, a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek fejlesztését. Indokoltnak tartják a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztését, összehangolását, az adósságkezelési szolgáltatás bevezetését. Továbbá kultúrális és szabadidős programok kínálatának bővítését. Ezen felül megjelenik a munkahely-teremtés szükségessége és a foglalkoztatás bővítése is. A kérdőívek kitöltése során kapott eredmény összhangban áll a felsoroltakkal. Legtöbben a gyermekorvosi alapellátást, a gyermekek napközbeni felügyeletét, a gyermekek és ifjúság számára rendezett szabidős programokat, illetve a pszichológus szakemberek számának növelését említették. A kérdőívek elemzése során a helyi szakemberek a kistérségi gyermekek jövőjét érintő legsúlyosabb problémának a szegénységet (22%) és az azt okozó vagy azzal együttjáró jelenségeket nevezték meg, mint a magas munkanélküliség (22%), képzetlenség (18%), lakhatási nehézségek (11%) és a gyermekek napközbeni felügyeletének nem kielégítő ellátottsága (11%). További problémaként jelezték a szülői elhanyagolást és tudatlanságot (7%), valamint a motiváció hiányát (3%), esélyegyenlőtlenséget (1%), előítéletet (1%), szakmaközi együttműködésben megjelenő nehézségeket (1%), devianciát (1%), minőségi táplálkozás hiányát (1%) és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas számát (1%).
21
A megkérdezettek a prevenciós tevékenységek bővítésénél legnagyobb százalékban (18,5%) az életvezetési tanácsadást és a szegénység megelőzését említették. Ezt követte 17%-kal a családtervezés fontossága és a szenvedélybetegségek megelőzése – különös figyelemmel a drogprevencióra. Majd az egészség megőrzése, egészségügyi szűrések (15%) népszerűsítése, gyermeknevelési tanácsadás (12%), higiénés tanácsadás (11%), pályaorientáció (6%) és korai fejlesztés (3%).
A források felhasználása tekintetében a kistérség szakemberei éltek az Európai Unió 2007-től 2013-ig tartó finanszírozási periódusában kínálkozó pályázati lehetőségekkel és több program is fut jelenleg vagy futott az elmúlt években. Jelenleg civil együttműködés szociális ellátás területén a „Jót s Jól” és a „Boldog Családokért” Egyesülettel van, továbbá a civil szervezetek és egyházak részét képezik az észlelő– és jelzőrendszernek. A Kistérségben működő intézmények kívánják bővíteni a civil és egyházi együttműködést, erre vonatkozóan több szándéknyilatkozat is született. Az interjúk, kérdőívek és a dokumentumok elemzése, valamint a workshopok során kirajzolódott, hogy a Kistérség gyermekeit sújtó legkomolyabb probléma az őket és családjukat érintő szegénység. A szegénység oka általánosságában a munkanélküliség, ahova gyakran a képzetlenség vezet. A helyi szakemberek többségének véleménye szerint a gyermekek életszínvonalának emeléséhez az alábbi szolgáltatások fejlesztése szükséges feltétlenül:
Rászoruló gyermekek részére szervezett programok Minden településen egy olyan közösségi hely kialakítása, ahol az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanak ki Gyermekorvosi, gyermekpszichológusi és logopédusi ellátottság
A Gyerekesély Program keretében biztosított programokat a megkérdezettek egyhangúan hiánypótlónak tartják és a pályázat befejezését követően is szeretnék, hogy a Mobil Gyermekorvosi Szolgálat, Napközis Tábor, Mobil 22
Játszóház és Biztos Kezdet Szolgáltatások működése és bővítése megvalósuljon a Kistérségben. Az interjúk során tájékozódtunk a Kistérségben mindennapi munkájáról és lehetőségeiről is.
dolgozó
szakemberek
A megkérdezettek véleménye szerint kielégítő és javult a szakmaközi együttműködés a Kistérségben - bár ahol sok problémával küzdenek a szakemberek, ott előfordulnak konfliktusok. Jó kezdeményezésnek tartják a Gyerekesély Programon belül megvalósuló szakmaközi hálózatok kialakítását és működtetését. A társulásban működő szervezetek munkatársai könnyebben tudnak segítséget kérni egymástól elakadás esetén, a kivált településeken dolgozók nehezebben tudják biztosítani a feladatok ellátását. A Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények kivételével a törvényben meghatározottnál magasabb esetszámmal dolgoznak a családgondozók – az önkormányzatoknak szándékában áll bővíteni a létszámot, azonban forráshiány miatt eddig nem tudtak ennek eleget tenni. A helyi szociális szakemberek civil kezdeményezőként is részt vesznek a Kistérség problémáinak enyhítésében, továbbá pályázatok előkészítésében és koordinálásában. A szakemberek tájékoztattak a célcsoport mindennapjairól is, mint például a lakosságnak milyen munkalehetőségeik vannak, illetve hogy a helyi szakképzés idomult a környékbeli szükségletekhez – népszerűségnek örvendenek az ösztöndíjjal támogatott szakok. A települések közlekedése megoldott. Ahol nincs buszjárat és gyalog vagy kerékpárral nem közelíthető meg kényelmesen a nevelési-oktatási intézmény vagy a bolt – ott falubuszt működtetnek. Sok helyen a rászoruló gyermekek nyári étkeztetése a helyi meleg konyháról történik, így minden hétköznap frissen készült meleg ételt kapnak, azonban tízórait és uzsonnát nem tudnak biztosítani. Nyilvános internet használati lehetőség nem minden településen van, azonban az iskolai könyvtár vagy a gyermekjóléti szolgálat munkatársa szükség esetén biztosítja a használatot. A megépült Gyermek- és Közösségi házakra van kereslet. Szerencsés, hogy a lakosok ismerik korábbi munkakörükből fakadóan az ott dolgozókat, mert így nagyobb bizalommal kapcsolódnak be a munkába. Vonzó programok közé tartozik a közös főzés, étkezési lehetőség. A házakat vegyesen keresik fel roma és nem-roma ügyfelek, akik között elkezdett kialakulni egy közösségi háló.
23
A Szatmári Kistérségi Társulás önkormányzatainak polgármesterei támogatják a Gyerekesély Programot, képesek forrásokat mozgósítani – mint például humánerőforrás, vagy közösségi terek használata – a sikeres megvalósítás érdekében. Továbbá ápolnak kapcsolatokat a civil szervezetekkel és egyházakkal a kistérségben élő gyermekek életszínvonalának javítása céljából is. A megkérdezett polgármesterek pozitív tapasztalatokról számoltak be a közmunka programmal kapcsolatban. Nem csak a lakosság anyagi helyzetére, hanem az elhelyezkedéssel és oktatással kapcsolatos motivációjára is jótékony hatást gyakorol.
A helyzetelemzés során feltárt problémák ábrázolása:
24
2.5. Területre ható horizontális elvek Az Európai Unió Magyarországon is érvényesítendő horizontális fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség.
témái
a
2.5.1. Esélyegyenlőség A szociális kérdések eleinte nem tartoztak az Európai Gazdasági Közösség (EGK) célkitűzései közé, csak a gazdasági együttműködésel kapcsolatos vonatkozásait kívánták rendezni. 2003-ban lépett hatályba az Európai Unió diszkrimináció ellenes szabályai, amelyek célja, hogy megakadályozzák az emberek negatív megkülönböztetését faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy hitük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális orientációjuk alapján. Az esélyegynlőséggel kapcsolatos Európai Uniós irányelvek a faji egyenlőség irányelve és a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv. Az Európai Unió védelmet és jogorvoslatot nyújt a diszkrimináció ellen a foglalkoztatásban, képzésben, oktatásban, társadalombiztosításban és egészségügyben, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.18 Az esélyegyenlőség a hátrányos megkülönböztetés tilalmán túl, az esélyek egyenlő érvényesülését az élet különböző területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. - célzó lépések megtételét is magába foglalja. 2.5.2. Fenntartható fejlődés „A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a jelenlegi nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét. Ez az Európai Uniónak a Szerződésben19 foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja. Lényege a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése, és a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség, a szolidaritás, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul, beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget. Célja az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára. A fenntartható fejlődés ennek érdekében elősegíti a dinamikus gazdaságot, a teljes foglalkoztatottságot, a magas szintű oktatást, az egészségvédelmet, a szociális és területi kohéziót,
18 19
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1446 Az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújított stratégiája, 2006 25
valamint a környezetvédelmet egy békés, sokféleséget tiszteletben tartó világban.”20
biztonságos
és
a
kulturális
2.6. Következtetések Összességében elmondható, hogy a Kistérség gyermekeinek jelenében és jövőjében a legnagyobb nehézséget a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák. A szegénységhez vezető egyik legfőbb út a szülők munkanélkülisége, amely az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák hiányából, leginkább a képzetlenségből ered. A családok egy része rossz lakhatási körülmények között, esetleg szegregáltan élnek. A gyermekek nem látnak maguk körül olyan felnőtt mintát, aki sikeresen küzd meg az élet kihívásaival. Az eleve hátrányokkal induló gyermek iskolai pályafutása során szintén kudarcokat él meg, így korai iskola elhagyóvá, azaz képzetlen munkaerővé, tartós munkanélkülivé válik. A szegénység ilyen módon öröklődhet generációról generációra. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Program és Forrástérkép kidolgozása során egy olyan célállapotot kívánunk elérni, amelyben a hátrányos helyzetű gyermekeknek esélye van ebből a körforgásból kilépni. Megállapítható, hogy a Kistérségben dolgozó szakemberek elhivatottak, és szolgáltatásaikkal kívánják támogatni a családokat és gyermekeket a cél eléréséhez. Mivel a szegénységhez, mint átfogó problémához legjelentősebben a munkanélküliség vezet, ezért célunk a Kistérségben munkahelyek teremtése, hogy a gyermekek olyan családban nőhessenek fel, ahol biztosított a rendszeres jövedelem és a „dolgozó szülő” mintája. A munkanélküliséghez vezető út egyik mérföldköve a képzetlenség, alul iskolázottság. Az iskolai kudarcok megelőzéséhez elengedhetetlen a korai fejlesztés. A teljes óvodáztatás érdekében már megtörténtek a kormányzati lépések, azonban az óvodás kort még el nem érő gyermekek napközbeni ellátása és fejlesztése további bővítésre szorul a Kistérségben. A fiatal munkanélküliek kihasználatlan erőforrásait többek között közösségfejlesztésre kívánjuk fordítani – amely a gyermekek életszínvonalának gyors javításán és az elvándorlás megakadályozásán túl, szociális vállalkozások indításához vezető utat is jelenti. A települések felzárkózásához ideális lenne egy olyan közösségi hely kialakítása, ahol az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanánk ki.
20
http://www.nfft.hu/dynamic/renewed_eu_sds_hu.pdf 26
Ahhoz, hogy a gyermekek esélyei javuljanak a Kistérségben, nem elegendő a közvetlen támogatásuk. Fontos közvetve a szülők megsegítése kudarcaik kezelésében és életvezetésükben, valamint a lakókörnyezetük minőségének javítása is. A jelenleg meglévő problémák korrekciójával párhuzamosan fontos megkezdeni a megelőző, prevenciós tevékenységeket is az egészségmegőrzés, családtervezés, pályaorientáció, szenvedélybetegségek kialakulása, valamint életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás területén. A célok eléréséhez további erőfeszítéseket kell tennie a Kistérség szakembereinek. A megvalósítás során fontos, hogy sor kerüljön rekreációjukra és további szakemberek bevonására, képzésére.
27
3. SWOT Analízis A helyzetelemzés során a helyi szakemberek bevonásával készült egy korábban nem létező szempont szerinti SWOT elemzés. A Kistérség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit a területen élő gyermekek 10 éves távlatú jövője szempontjából vizsgáltuk. Erősségek Gyengeségek innovatív készség érték-válság kedvező korszerkezet (sok kampány-jellegű fejlesztések fiatal) alacsony iskolázottság szociális munka szegénység professzionalizálódása alacsony jövedelmek szociális területen dolgozók magas munkanélüliség, alacsony elhivatottsága foglalkoztatottság kiépült ellátó rendszer lakosság fogyása, elvándorlás turisztikai adottságok szakorvosi ellátottság homogén Kistérség koncentrált óvodai-iskolai lefedetség jó kihasználatlan turisztikai gimnázium, szakközépés adottságok szakiskola is van sok komfort nélküli lakás munkalehetőségeknek megfelelő legnagyobb foglalkoztató az szakoktatás állami szektor ipari hagyományok szegregátumok magas száma (optomechatronika és az lakosság rossz egészségi élelmiszer) állapota alacsony környezetszennyezés KKV-k alacsony száma törvényben előírt szolgáltatások érdekképviselet alacsony biztosítottak non-profit szervezetek alacsony társulás aktivitása lakosság egy része motivált szakember hiány (fejlesztő bekapcsolódni a szolgáltatások pedagógus, pszichológus) nyújtásába (önkéntesek) magas a szociális támogatásban növekedett a diplomások száma részesülők aránya megépült az autópálya közösség hiánya Mátészalkáig fiatalok erőforrásai helyi közlekedés megoldott kihasználatlanok civil szervezetek jelenléte korlátozott szabadidős civil és egyházi tevékenységek együttműködések gyermekek napközbeni Gyerekesély Program szervezete felügyeletének hiányossága gyermekek napközbeni információ hiány (szakmaközi is) ellátásának növekedése helyi jogszabályi környezet nem szakmaközi együttműködés egységes jelentős számú szabad nincs felsőoktatási intézmény munkavállaló jelenléte művelésre alkalmas földterületek Lehetőségek
Veszélyek 28
aktív és professzionális pályázás hosszútávú együttműködés, társulás közösségfejlesztés szociális gazdaság kiépítése civil szervezetek megerősödése korai fejlesztés turisztikai lehetőségek kiaknázása, alternatív turizmus iránti kereslet kormányzati és EU törekvések, források biztosítása biogazdálkodás egyházak szociális törekvései helyi és térségi értékek erősítése projektek teremtette munkalehetőségek tehetséggondozás biztosítása geopolitikai helyzet (hármas határ)
végleges leszakadás bizonytalan források, likviditás problémák tartóssá váló munkanélküliség nem sikerül a fiatalok elvándorlását megakadályozni instabil jogszabályi környezet önös érdekek érvényesülése a közösségi érdekek helyett társulás felbomlása a törvényben meghatározott szolgáltatások nem elegendőek elöregedés lakosság mentális és egészségügyi leépülése a szegénység általános és elfogadott állapot etnikai csoportok közötti feszültségek életszínvonal további romlása
A helyi szakemberek a Kistérség erősségei közül kiemelték az innovatív készséget, a kedvező – sok fiatalt jelentő – korszerkezetet, turisztikai adottságokat, a szociális munka professzionalizálódását és a szakterületen dolgozók elhivatottságát, valamint a kiépült ellátó rendszert. Ezek mind olyan erőforrások, amelyekre építeni tud a Kistérségi Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Program. A szakemberek által kiemelt gyengeségek, mint a szegénység, alacsony iskolázottság, érték-válság és a kampány-jellegű fejlesztések, olyan elemek, amelyek leküzdésére javaslatokkal és a stratégia dokumentum. A legfontosabb lehetőségek aktív és professzionális pályázásban, hosszútávú együttműködésekben, társulások fenntartásában vagy létrehozásában, a közösség fejlesztésében, szociális gazdaság kiépítésében, a civil szervezetek megerősödésében, a korai fejlesztés bővítésében és a turisztikai lehetőségek kiaknázásában rejlenek. Ezek mind olyan célok vagy eszközök, amelyek beépítésre kerültek a Kistérségi Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Program elkészítése során. A helyi szakemberek álltal kiemelt veszélyek vagy fenyegetettségek, mint a végleges leszakadás, bizonytalan források vagy likviditás problémák, tartóssá váló munkanélküliség, fiatalok elvándorlása, instabil jogszabályi környezet, önös érdekek érvényesülése a közösségi érdekek helyett, olyan kockázati tényezőket jelentenek a Kistérség és gyermekei jövője szempontjából, amelyek bekövetkezésének megakadályozására a stratégiai dokumentum meegoldási lehetőségeket kínál. 29
4. JÖVŐKÉP A stratégia alkotás fontos lépése a jelenlegi helyzet felmérését követően a célállapot, azaz a Jövőkép meghatározása. Jövőműhely munkamódszer segítségével a 2013. december 18-án tartott workshop keretében a Gyerekesély Iroda szakterületi koordinátorai megalkották az ideális kistérségi állapotot. Ennek realizálásával az alábbi Jövőképet készült el a 10 éves Kistérségi Gyerekesély Stratégia eredményeként.
Jövőkép 2024 Kistérségben növekedett az életszínvonal, a gyermekes családokban csökkent a munkanélüliség okozta szegénységi kockázat. A települések kihasználják adottságaikat és a szociális gazdaság kialakult, amely munkahelyeket biztosít a lakosság számára. A gyermekes családok számára biztosított a mindennapi megélhetés, a jövő tervezhetővé vált. A helyi közösségek megtartó ereje kialakult, társadalmi szervezői feladatokat látnak el. A családok életvezetésükben professzionális segítséget kapnak az ellátórendszer tagjaitól – akik főleg prevenciós tevékenységeket végeznek. A gyermekek az iskolában jobban teljesítenek és nagy százalékban szakmát szereznek. A munkaképes korú lakosság nagy része piacképes szakképzettséggel rendelkezik. A kistérségben minden rászoruló gyermek megfelelő élelmezésben részesül egész évben és szabadidős programok is biztosítottak a számukra. Települések közötti eltérések csökkentek, megszépült a lakókörnyezet és javult a lakosság mentális és egészségi állapota.
30
5. PRIORITÁSOK
A Jövőkép megvalósítása érdekében a Kistérségi Gyerekesély Stratégia az alábbi három területen jelöl ki célokat:
1. Munkahelyteremtés Munkahelyek számának növelése a Kistérségben.
2. Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése A Kistérség munkaképes korú lakossága növekvő számban rendelkezik piacképes szakképzettséggel és az elhelyezkedéshez szükséges alapkészségekkel és kulcskompetenciákkal
3. Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása A Kistérségben élő gyermekek életminőségének emelése, a szegénység okozta hátrányok csökkentése.
31
6. CÉLKITŰZÉSEK
6.1. Stratégiai célkitűzések
Szegregáció és deviancia csökkenése, egészségi állapot javulása
Horizontális elvek: prevenció, esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés
A Kistérségi Gyerekesély Stratégia helyzetelemzése során kirajzolódott, hogy a gyermekeket érintő legnagyobb nehézségeket a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák. Mindezek alapján általános stratégiai célként a szegénység csökkentését fogalmaztuk meg. A szegénységhez vezető fő útvonal a munkanélküliség, így átfogó cél a munkahelyteremtés és az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése a Kistérségben. Ez a két átfogó cél hosszú távon és tartósan biztosítja a szegénység csökkenését. Azonban a gyermekek helyzetét tekintve már rövid távon is lépéseket kell tenni a szegénység okozta hátrányok csökkentésére, így harmadik átfogó célként a gyermekek életszínvonalának közvetlen emelését határoztuk meg.
A Kistérségben lévő munkahelyek számának növelésére egy még kiaknázatlan gazdasági terület – a harmadik szektor – fejlesztését javasoljuk. Így hosszú távú célként a szociális gazdaság kialakulását fogalmaztuk meg. Ahhoz, hogy a jellemzően alulról szerveződő szociális vállalkozások valóban megalapításra 32
kerüljenek, középtávon a lakosság önszerveződésre való képessé tétele a cél. Természetesen a rövid és középtávú célok megvalósulásához már rövid távon is lépéseket kell tenni. A munkahelyteremtés másik módja a már működő vállalkozások létszámfejlesztése – amelyre állami támogatásokat lehet fordítani, valamint kedvezményeket lehet igénybe venni. Így célként fogalmaztuk meg a helyben működő vállalkozásokkal partneri kapcsolat létesítését, amely információ cserén alapul. Az együttműködés kialakítása sürgető, így rövid távú célként határoztuk meg a kapcsolatfelvételt.
Az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelését értjük egyrészt a mostani gyermek lakosságra – hogy felnőtt korukban képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Másrészt pedig a gyermekeket nevelő munkanélküliek képessé tételére is – hiszen a gyermekek életminősége nagyban függ attól, hogy van-e kereső a családban. Ezért hosszú távú célként fogalmaztuk meg, hogy a gyermekek piacképes szakképesítéssel lépjenek ki a munka világába fiatal felnőtt korban. A sikeres iskolai pályafutáshoz a hátrányból induló gyermekek lehető legkorábbi fejlesztésével lehet hozzájárulni. Így olyan középtávú célként fogalmaztuk meg a korai fejlesztés bővítését a Kistérségben, amely tényleges megvalósulásához a kezdeti lépéseket már az első évben meg kell tenni. A Kistérségben élő munkanélküliek elhelyezkedéséhez szükséges kompetenciák hiánya főleg a képzetlenségben nyilvánul meg, de sokszor alapkészségek és kulcskompetenciák hiányából is fakad. Ezért középtávú cél, hogy a motivált munkanélküliek, azaz álláskeresők piacképes szakképesítést szerezzenek. Sokszor azonban a képzésbe történő belépéshez szükséges kompetenciák is hiányoznak, így rövid távú cél, hogy az álláskeresők alapkészségeit és kulcskompetenciáit növeljék.
A gyermekek életszínvonalát közvetlenül érinti az étkezésük minősége, mennyisége és rendszeressége, a szabadidejük eltöltése, lakhatási körülményeik és a szüleik életvezetése. A megfelelő táplálkozás a gyermekek fejlődését és teljesítményét is befolyásolja. Így rövid távú cél, hogy a Kistérségben élő minden rászoruló gyermek számára biztosított legyen az étkezés egész évben. A képességek kibontakozásában és a szocializációban is szerepet játszik, hogy a gyermekek mivel töltik szabadidejüket. Rövid távú cél, hogy minél több koruknak megfelelő, minőségi program lehetőség közül választhassanak. A szülők életvezetési problémái nem csak a gyermekek mindennapjait befolyásolhatják negatívan, hanem a minta átvételével tovább is örökíthetik az inadekvát magatartás mintákat – így különösen fontos a szülők professzionális 33
támogatása. Szintén már rövid távon cél, hogy a szülők különböző életvezetési problémáik megoldásához növekvő számban tanácsadást vegyenek igénybe. A lakás és annak környezete ugyancsak hatással van a gyermekek életminőségére. Mivel az infrastruktúrális fejlesztések nagyobb időráfordítást igényelnek, ezért hosszú távú cél a lakhatás minőségének és biztonságának javítása a Kistérségben. Azonban kisebb volumenű változtatások kivitelezése természetesen már korábban is javasolt.
A felsorolt célok elérésének eredményeként a Kistérségben várhatóan csökken a deviancia mértéke és a szegregáció negatív jellemzői is, valamint javul az érintett lakosság egészségi állapota.
6.2. Horizontális elvek
Egyik horizontális elvünk a prevenció, amely mindegyik cél megvalósítása során elsőbbséget élvez. A problémák kialakulásának megelőzése nem csak kifizetődőbb a problémák kezelésénél és kevesebb megterhelést ró a problémával foglalkozó szakemberekre, hanem felpezsdíti az egész Kistérség működését és javítja lakosainak gazdasági, mentális és fizikai állapotát is. Természetesen a már meglévő problémák korrekciója a megelőzéssel párhuzamosan zajlik, elvárásaink szerint a jövőben arányuk a prevenció javára változik. Az Európai Unió egyik horizontális elvét, az esélyegyenlőséget szintén kiemelten fontosnak tartjuk és érvényesítjük, illetve fejleszteni kívánjuk a Kistérségi Gyerekesély Stratégia megvalósítása során. Célunk, hogy a térségben élő gyermekek és családjaik egyenlő bánásmódban részesüljenek és ezen felül valóban egyenlő esélyekkel rendelkezhessenek a foglalkoztatásb, képzés, oktatás, társadalombiztosítás és egészségügy területén, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Az Európai Unió másik horizontális elve, a fenntartható fejlődés – olyan fejlődést jelent, „amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére való képességét, azaz annak biztosítása, hogy a mai növekedés ne ássa alá a jövő nemzedékek növekedési lehetőségeit”21. Mindezt a Stratégia és a hozzákapcsolt Cselekvési Program és Forrástérkép kidolgozása során is szem előtt tartottuk.
21
http://europa.eu/legislation_summaries/environment/sustainable_development/index_hu .htm 34
7. ESZKÖZÖK 7.1. Munkahelyteremtés 7.1.1. Szociális gazdaság kialakítása és fejlesztése a Kistérségben A Kistérség munkahelyeinek számbeli növekedésének az egyik módja a szociális gazdaság kialakítása és fejlesztése. Ennek a még kihasználatlan gazdasági területnek a kialakulásához szükséges először a lakosság motivációjának felébresztése, a vállalkozói kultúra fejlesztése és önszerveződésre való képessé tétele. Továbbá szükséges, hogy a helyi szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérjék a támogatási lehetőségeket, erről tájékoztatást adjanak és szükség esetén a pályázati források lehívásában is segítséget nyújtsanak. A szociális vállalkozások sikeressége sok szempontból hasonlít a for-profit vállalkozásokéhoz. Így például az önfenntartóvá válás érdekében fontos, hogy olyan tevékenységet folytassanak, amelyre igény van a térségben. Ezért a vállalkozások megalapítását meg kell előzze a helyi kereslet-kínálat felmérése és piaci rés keresése. Javasolt a mezőgazdasági területen kívül különböző szolgáltatások vagy azok hiányának feltérképezése – például turizmus, települések karbantartása vagy ház körüli, háztartási, otthoni szolgáltatások, környezetvédelmi tevékenységek. Szociális vállalkozások a for-profit szférához hasonlóan szerteágazó gazdasági formában létrehozhatóak.
7.1.2. Önszerveződésre képessé tétel közösségfejlesztés módszerével A fent leírtak alapján szükséges a térségi munkahelyteremtéshez a lakosság aktivitása és szerveződése is, azaz képessé tétele az alulról jövő kezdeményezések kivitelezésére. Ennek az egyik legjobb módszere a közösségfejlesztés. Természetesen a közösségi lét kialakulásának más jótékony hatásai is vannak az önszerveződés kialakulásán felül. Itt emelném ki, hogy a fiatalok kihasználatlan erőforrásai bevonása a lakosság megtartását is elősegíti. A közösségi lét kialakításához szükséges szabadidős programokat szevezni minden korosztály számára, különböző klubok működését beindítani. Közösségfejlesztés igényli különböző közösségi terek kialakítását, amelyek az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanak ki. A már működő közösségi és gyermek házak fogadtatása pozitív volt, így javasolt azok továbbműködtetésére forrásokat találni. 35
A Gyerekesély program keretében megvalósuló ifjúsági klubok aktív résztvevőiben rejlő potenciált közösségfejlesztői képzésen való részvétellel lehetne kiaknázni. A közösségfejlesztés hosszú távon az integrációt is szolgálja, ennek kezdeti lépése lehet – aktív részvétel esetén – a kultúrák kölcsönös megismerése, a lakosság érzékenyítése a különbségek elfogadására.
7.1.3. Helyi vállalkozásokkal és nagyvállalatokal kapcsolatfelvétel és kölcsönös tájékoztatás kialakítása A Kistérségben létező munkahelyek számának bővítésének másik módja a már működő cégek létszámbővítése. Mivel a munkahelyteremtés kiemelt, európai uniós szinten is vállalt feladata a kormánynak, ezért különböző támogatásokat és foglalkoztatási kedvezményeket lehet igénybe venni a foglalkoztatás bővítésére. Ezért a munkahely teremtés egyik eszköze, hogy a helyi vállalkozásokkal partneri kapcsolat kerüljön kialakításra, amely kezdeti lépése a rendszeres tájékoztatás a különböző foglalkoztatási kedvezményekről és létszámbővítést támogató pályázatokról. Elképzelhető, hogy a cégek esetleg az ügyintézésben is tájékoztatást vagy segítséget igényelnek. Az együttműködés során a helyi vállalkozások képzettségi igényeit is fel lehet térképezni és ez alapján szervezni az álláskeresők képzéseit, illetve javaslatot tenni a szakképzés esetleges módosítására. Így a helyben meglévő vagy megvalósuló munkahelyeket a térség lakossága tudja feltölteni és a cégek hatékonysága is nő szakképzett munkaerő alkalmazása során. Továbbá érdemes lenne a Kistérségben működő szociális és for-profit vállalkozásokat összekapcsolni, mint beszállító vagy szolgáltató partnerek.
7.2. Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése 7.2.1. Álláskeresők képzése A Kistérséget sújtó munkanélküliség egyik oka a képzetlenség, vagy a nem piacorientált szakképesítés. Ezért fontos a motivált álláskeresők átképzése vagy szakképzése tanfolyamok vagy a közmunka program keretében hiányszakmákra. Sokan nem rendelkeznek befejezett általános iskolával sem, így ahhoz, hogy szakképzettséget szerezzenek, először szükséges a 8 osztály befejezése. Számukra felzárkóztató képzéseket kell szervezni.
36
7.2.2. Álláskeresők alapkészségeinek és kulcs-kompetenciáinak növelése A munkanélküliek sokszor olyan készségek, képességek hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni, amelyeket nem tanítanak az iskolai vagy szakképzések során. Ilyen például az önéletrajz sikeres elkészítése vagy megfelelő magatartás az állásinterjún. Ezért szükséges az álláskeresők felkészítése a munkakeresésre egyéni vagy csoportos tanácsadás módszerével. Tovább segíti az álláskeresést és az állás megtartásának sikerességét, ha a munkaerőpiacról – és ezáltal közösségben, közösen végzett feladatoktól – hosszabb ideje távolmaradó emberek önismereti, személyiségfejlesztő, és konfliktuskezelő csoportfoglalkozásokon vesznek részt. A munkaerőpiacon értékes és gyakran elvárt tudások – mint például a informatikai és idegennyelvi ismeretek – fejlesztése is javasolt az álláskeresők képzése során.
7.2.3. Piacorientált szakképesítés megszerzése fiatal felnőttkorban Ahhoz, hogy a fiatalok az iskolai éveik befejezésekor rendelkezzenek az elhelyezkedéshez szükséges végzettséggel, fontos, hogy képességeiknek megfelelő szinten, a piacon keresett szakmát válasszanak. Ehhez a pályaválasztási tanácsadás bővítése szükséges a Kistérségben. Az iskolai kudarcokkal küzdő gyermekek támogatása elengedhetetlen a lemorzsólódás csökkentéséhez. Ehhez javasolt tanoda programok indítása, díjmentes korrepetálás szervezése és a segítő szakemberek – fejlesztő- és gyógypedagógus, pszichológus – létszámának növelése. További motivációt jelenthet a diákoknak – és a lemorzsolódás elkerüléséhez vezet – az ösztöndíj programokban való részvétel, ezért fontos ezeknek a programoknak a népszerűsítése is. Az iskolai kudracok megelőzéséhez a hátrányból induló gyermekek lehető legkorábbi fejlesztésével lehet hozzájárulni. Így kiemelten fontos a gyermekek korai fejlesztésének bővítése a Kistérségben.
7.2.4. Korai fejlesztés bővítése A korai fejlesztés bővítésének kezdeti lépései megtörténtek a Gyerekesély program keretein belül a Biztos Kedzet Gyermekházak és Szolgáltatások kialakításával. Ezzel a szolgáltatási formával a leghátrányosabb helyzetű gyermekek is elérhetőek és a lakosság részéről a fogadtatás pozitív volt – így
37
mindenképpen javasoljuk a házak és szolgáltatások fenntratását, valamint bővítését. Ahhoz, hogy a rászoruló gyermekek minél hamarabb fejlesztő szolgáltatásokban részesülhessenek fontos a kiemelt figyelmet igénylő vagy fogyatékkal élő gyermekek, illetve betegségek lehető legkorábbi felismerése. – ehhez pedig a korai szűrések számának növelése, fejlesztése a Kistérségben. A korai fejlesztés bővítését szolgálja az a kormányzati lépés is, hogy 2014 szeptemberétől 3 éves kortól kötelező az óvodáztatás. Azonban az óvodás kort megelőző korban igénybevehető napközbeni ellátások lefedettsége hiányos a Kistérségben és az ellátott gyermekek között nagyon alacsony a hátrányos helyzetűek száma, így javasoljuk az ellátás bővítését és a hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló gyermekek bevonását.
7.3. Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása 7.3.1. Étkeztetés biztosítása minden rászoruló gyermek részére A rászoruló gyermekek étkeztetésének biztosítása önkormányzati feladat. Azonban vannak a Kistérségben olyan települések, akik finanszírozási problémák miatt a nyári szünetben nem tudják ellátni ezt a kötelezettségüket. Szükséges civil és/vagy egyházi együttműködés kialakítása forrást teremtés céljából, hogy a rászoruló gyermekek egész évben, minden településen étkeztetésben részesüljenek. Természetesen elsődleges, hogy a gyermekek táplálékhoz jussanak, azonban hosszú távon annak minősége is befolyásolja a fejlődést. Így javasoljuk az egészségesebb táplálkozás biztosítása érdekében, hogy a helyben termelt alapanyagokat használják fel a gyermekintézmények, települések konyhái. A gyermekek étkeztetése első sorban a szülő feladata lenne, így szükséges a gyermekes családok képessé tétele a rendelkezésükre álló kertek kihasználására, a háztáji gazdálkodás népszerűsítésével és tanításával.
7.3.2. Szabadidős programok szervezése a Kistérség gyermekei részére A gyermekek és fiatalok nem megfelelő szabadidős tevékenységei elkallódáshoz vezethetnek, míg a koruknak megfelelő, színvonalas elfoglaltságok segítik személyiségfejlődésüket, minőségi kortárskapcsolatok kialakítását és a másodlagos szocializáció hatékonyságát. Különösen kiemelt időszak a nyári szünet, amikor a gyermekeknek semmilyen kötelező napközbeni elfoglaltsága nincs. Szükséges nyári napközis és 38
bentlakásos táborok szervezése, az ezekre kiírt pályázatok nyomonkövetése, valamint az érintettek tájékoztatása. A tanév közben pedig különböző klubok indítását és működtetését, hétvégi családi napok vagy kirándulások szervezését javasoljuk. Érdemes civil és/vagy egyházi együttműködést kialakítani, önkénteseket bevonni a különböző programok táborok szervezéséhez és megvalósításához. További minőségi időtöltést jelent a sportolás – amely az egészségi állapotra is jótékony hatással van és kitörési lehetőséget jelenthet a tehetséges gyermekek számára. Javasoljuk sport egyesületekkel együttműködés kialakítását a tömegsportok népszerűsítése és bevont gyermekek számának növelése érdekében.
7.3.3. Életvezetési tanácsadás szülők részére A szülők életvezetési nehézségei közvetlenül hatnak a gyermekek életminőségére, ezért szükséges a szülők megsegítése, professzionális támogatása. Természetesen a családok változó intenzitással küzdenek különböző problémákkal, ezért mindig csak az indokolt mértékben javasolt beavatkozni. Az anyagi problémák kialakulásának megelőzésére háztartási ismeretek és jövedelem beosztás tanítása célszerű. A felhalmozódott közüzemi tartozások leküzdésére és a szolgáltatások megőrzésére vagy visszakapcsolására pedig az adósságkezelési tanácsadás bővítése. Hosszú távon javasoljuk egy olyan alapítvány életre hívását, amely anyagi támogatást is tudna nyújtani az adósságkezelési szolgáltatásban résztvevő ügyfelek számára. Az alapítvány finanszírozásához érdemes az energia szolgáltatókat felkeresni, hogy társadalmi felelősség vállalás keretében támogassák az alapítványt, és felhívni a figyelmüket, hogy kintlévőségeik csökkentése várható az alapítvány működésének hatásaként. A szülői kompetenciák növelése érdekében javasoljuk védőnők bevonásával felkészítés a gyermeknevelésre tanácsadás bővítését, „Kis-szülő” klubok elindítását, programot a megfelelő higiéniás nevelésre, továbbá a családtervezés népszerűsítését fiatalok körében. A gyermekeket érintő egyik legsúlyosabb szülői életmódbeli probléma a szenvedélybetegség. Mind a kezelési lehetőségek bővítése, mind a kialakulás megelőzése szükséges intézkedés. Ezért javasoljuk életmód klubok elindítását és a szenvedélybetegség prevenció fejlesztését. A sok problémával küzdő gyermekes családok hatékony megsegítésére szolgál jó gyakorlattal az „Intenzív Családmegtartó és Családtámogató Szolgáltatás” modell program. Mely szerint rövid ideig, de nagyon intenzív családgondozói megsegítést kap a család. A segítő szinte beköltözik a család életébe, a 39
mindennapi tevékenységekben és ügyintézésben is segítséget nyújt és képessé teszi a családot a sikeres, önálló életvezetésre. Hosszú távon javasoljuk hasonló szolgáltatás létrehozását és annak mielőbbi megalapozását. A Kistérségben működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok családgondozói látják el főként a különböző életvezetési tanácsadásokat, ezért javasoljuk, hogy a szolgálatok vezetőivel szülessen egy együttműködési megállapodás a Gyerekesély Program keretein belül. Továbbá indokolt a különböző szolgáltatásokat nyújtó családgondozók adott feladatokra történő továbbképzése és hosszútávú minőségi munkájuk végzéséhez pedig szupervíziójuk és rekreációjuk.
7.3.4. Lakókörnyezet minőségének és biztonságának fejlesztése A lakhatás egyik fontos jellemzője a komfort fokozat, illetve a közüzemi szolgáltatások tényleges használata. A kikapcsolások megelőzésére, illetve a lakások visszakapcsolására a szolgáltatásokba jó megoldást kínál a kártyás mérőórák felszerelése. Ezért javasoljuk a kampány szervezését a kártyás mérőórák népszerűsítésére. A lakások minőségét javítják a felújítások. Érdemes nagy vállalatokat megkeresni, hogy társadalmi felelősségvállalás keretében segítsék a rászoruló családok otthonainak felújítását. Amennyiben az önkormányzatok szükséges anyagokat és eszközöket tudják biztosítani, javasoljuk, hogy a kedvezményezettek aktív részvételével indítsanak programot a lakások kifestésére éa kisebb felújítási munkálatok elvégzésére. A lakókörnyezet megszépítése beilleszthető a közmunka programokba is. A Kistérségben alacsony a szociális bérlakások száma, így sok rászoruló család nem jut önálló lakhatáshoz. A túlzsúfolt otthonok pedig akadályozzák a gyermekek megfelelő iskolai felkészülését és pihenését – miközben országszerte több ezer lakóingatlan áll üresen. A Habitat for Humanity Magyarország kezdeményezése egy Szociális Lakásügynökség létrehozására vonatkozik, amely hosszú távon közvetítene a bérbeadó és a bérlő között. A modell garanciákat és adókedvezményeket nyújtana a tulajdonosoknak, kiszámíthatóságot és támogatást a igénybevevőknek. A program egyelőre támogatásra vár, azonban beindulását követően mindenképpen javasoljuk a Kistérség bekapcsolódását. Hosszú távon a települések infrastruktúrális fejlesztései járulnak hozzá a lakhatás minőségének javításához. Település vagy települések társulási szintjén érdemes felkészülni infrastruktúrális fejlesztési javaslatokkal és nyomonkövetni a pályázati lehetőségeket.
40
8. FENNTARTHATÓSÁG
A Kistérségi Gyerekesély Stratégia fenntarthatóságát biztosítja a Gyerekesély Iroda működése, amely koordinálja a Stratégia és Cselekvési Program megvalósításainak lépéseit, szervezi a Kistérség erőforrásait a végrehajtás érdekében. Az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának célkitűzésihez22 illeszkednek a Kistérségi Gyerekesély Stratégia prioritásai és célkitűzései, így következő finanszírozási időszakban folyamatosan várható olyan támogatások megjelenése, amelyek biztosítják a Stratégia és Cselekvési Program lépéseinek és célkitűzéseinek megvalósulását.
22
1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot., 4. Oktatás: A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen., 5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
41
9. A STRATÉGIA AKTUALIZÁLÁSI RENDJE
A Kistérségi Gyerekesély Stratégia 10 éves időtávra készül, így szükséges a rendszeres felülvizsgálata. Javasoljuk a Stratégia évenkénti felülvizsgálatát, illetve a döntéshozó vagy végrehajtó szerv változása esetén rendkívüli felülvizsgálat elrendelését és új felelősök kijelölését.
A felülvizsgálat megvalósulásáért a projektmenedzser felelős, az elfogadására a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa jogosult. Javasoljuk, hogy a Társulás minden tagönkormányzata határozatban fogadja el a Kistérségi Gyerekesély Stratégiát és felülvizsgálatait. A felülvizsgálat folyamatába javasolt bevonni a Stratégia kidolgozásának támogatására létrejött Szakmai team tagjait, akik képviselik a Kistérség gyermekeivel foglalkozó szakembereket szakterületenként.
A felülvizsgálat elemzi az elért eredményeket, hogy a meghatározott tevékenységek valóban hozzájárulnak-e a célok eléréséhez, illetve időben megvalósultak-e. Nyomon követi a Kistérség helyzetének változásait, frissíti az adatokat és a problémákat, valamint a szervezeti és szabályozási keretrendszer módosulásait. Vizsgálja, hogy keletkezett-e a körülményekben olyan jellegű változás, amely befolyásolja vagy akadályozza valamelyik elem megvalósulását és szükség esesetén módosítási javaslatokat tesz.
42
10. ILLESZKEDÉS VIZSGÁLAT 10.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia A Kistérségi Gyerekesély Stratégia stratégiai célja – a szegénység csökkentése – illeszkedik a Nemzeti Stratégia három átfogó céjához: Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.
A Nemzet Stratégiában kiemelt fejlesztési irányokhoz kapcsolódnak a Kistérségi Gyerekesély Stratégia prioritásai. Kistérségi Gyerekesély Stratégia prioritásai
Nemzeti Stratégia fejlesztési irányok
Munkahelyteremtés Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
x
Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése
Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása
x x x
x
x
x
Egészségesebb gyermekkor biztosítása
x
43
10.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Kistérségi Gyerekesély Stratégia szegénység csökkentése stratégiai célja illeszkedik a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia céljához, hogy csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya és a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái. Eszközeivel pedig hozzájárul, hogy csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek – nemzeti stratégiában megfogalmazott célhoz. A Nemezeti Stratégia horizontális célkitűzéseihez több ponton kapcsolódnak a Kistérségi Stratégia prioritásai, a megvalósulásához pedig hozzájárulnak a kijelölt eszközök. Kistérségi Gyerekesély Stratégia prioritásai
Nemzeti Stratégia horizontális célkitűzések
Munkahelyteremtés tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása
x
a gyermekek csökkentése
szegénységének x
a szocializációs és hátrányok leküzdése
szocio-kulturális
Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése x
x
x
a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése
x
a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése
x
44
x
x
x
A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben
Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása
x
x
10.3. Helyi Stratégiák A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programjában megfogalmazott 2020 évi Jövőkép a Kistérségi Gyerekesély Stratégiához hasonló célállapotot fogalmaz meg, mint a magas jövedelmet biztosító, elegendő munkahely, amelyhez biztosított a lakosság iskolai végzettsége, valamint javul a Kistérségben az életminőség. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia kialakítása során az esélyegyenlőség horizontális elvként érvényesült, így illeszkedik a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programjához. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjához pedig, amely az oktatás területén kívánja hangsúlyosan érvényesíteni, hogy a leghátrányosabb helyzetből érkezők is sikereket érjenek el mind tanulmányaik, mind munkájuk során – hozzájárul a Kistérségi Gyerekesély stratégia több eszközével is, mint például a korai fejlesztés bővítése, közösségfejlesztés, a közoktatásban résztvevők támogatása szolgáltatásokkal, szülők számára nyújtott életvezetési tanácsadás, étkeztetés biztosítása, szabaidős programok bővítése és a lakhatás minőségének javítása. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója a szociális szolgáltatások szintjének fenntartása, fejlesztése átfogó céljához kapcsolódik a Kistérségi Gyerekesély Stratégia szülők számára nyújtott életvezetési tanácsadások bővítése eszköze, illetve a a helyi közösség fejlesztése átfogó célját lefedi a Kistérségi Gyerekesély Stratégiában hangsúlyosan megjelenő közösségfejlesztés. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Intézkedés Tervének Jövőképéhez illeszkedik a Kistérségi Gyerekesély Stratégia célállapota, melyben szerepet kap a településeken élők szociális biztonságának növelése, az életminőség javítása, illetve az önszerveződő közösségek támogatása is.
45
11. MELLÉKLETEK SWOT keresztelemzés Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolásához elvégeztük a SWOT analízis keresztelemzését is. Ezáltal megfogalmaztuk, hogy a Kistérség meghatározó erősségeire alapozva miként lehet a legfőbb lehetőségeket kihasználni, illetve megvizsgáltuk, hogy a kiemelt gyengeségek akadályozzák-e ugyanezen lehetőségek kihasználását. Továbbá elemeztük, hogy az meghatározó erősségekre építve miként kerülhetőek el a legfenyegetőbb veszélyek, valamint a kiemelt gyengeségek miatt nagyobb-e a valószínűsége a fenyegetések bekövetkezésének.
LEHETŐSÉGEK
SWOT
ERŐSSÉGEK Innovatív készség
Kiépült intézményi ellátó rendszer
Kedvező korszerkezet
Jól képzett, elhivatott szakemberek
Közösség fejlesztés
A közösségfejlesztés, mint új módszer bevezetése
Lakosság elérése intézmény rendszeren keresztül
széles az
Fiatalokat könnyebb bevonni új programokba, rajtuk keresztül könnyebb elérés az idősebbek felé
Szakemberek kezdeményezőként
Aktív és professzionális pályázás
Új tipusú megoldások és azok forrásának megkeresése
Pályázatban jártas intézmények aktivitásának növelése
Vállalkozó szellemű fiatalok bevonása a pályázásba
Pályázatok figyelemmel kísérése és szakmai támogatása a siker érdekében
Szociális gazdaság kiépítése
A szociális gazdaság, mint új lehetőség a foglakoztatásra kiaknázása
A korai fejlesztés lehetőségeinek megteremtése
Pályakezdő munkanélküli fiatalok önszerveződés útján munkahelyet tudnak maguknak (és másoknak) teremteni Fiatalok pályaorientációja korai fejlesztéshez kapcsolódó szakmák irányába
Szakmai támogatás
Korai fejlesztés
Az intézmény rendszeren keresztül tapasztalatcsere és információ áramlás az alakuló szociális vállalkozások között Az intézményen keresztül potenciális ügyfelek elérése, helyszín biztosítása
46
Szakmai támogatás
VESZÉLYEK
SWOT
ERŐSSÉGEK Innovatív készség
Kiépült intézményi ellátó rendszer
Kedvező korszerkezet
Végleges leszakadás
Új módszerek alkalmazása a leszakadás megakadályozá sára
A kistérségi helyzet romlását időben jelezni tudják felettes szervek irányába.
Amennyiben a fiatalok változtatni szeretnének a körülményeiken, képesek megfékezni a leszakadást.
Elvándorlás
Az új lehetőségek kiaknázása felkelti a fiatalok és az értelmiség érdeklődést, ezért maradnak
(Elérhető, helybeli szolgáltatások nyújtása)
(A fiatalok egy része itthon marad.)
Közösségfejlesztés, munkahelyteremté s kezdeményezése
Bizonytalan források
Az innovatív megoldások gyakrabban részesülnek támogatásban
Az alapellátások forráshiány esetén is biztosítottak
Sok támogatás célozza meg a gyermekeket és fiatalokat.
Professzionálisan pályáznak, így nagyobb eséllyel részesül támogatásban a Kistérség
Tartós munkanélküliség
Innováció a munkahely teremtés foglalkoztatás területén
(Önkéntesek foglalkoztatásának bővítése)
A fiatalok könyebben képezhetőek vagy átképezhetőek, könyebben találnak munkát.
Lakosság motivációjának és alapkompeteniáina k növelése, valamint pályaorientációs szolgáltatás nyújtása a foglalkoztatás érdekében
47
Jól képzett, elhivatott szakemberek A lakosság szükségletalapú támogatását biztosítják, így nem fokozódik a leszakadás
LEHETŐSÉGEK
SWOT
GYENGESÉGEK Érték-válság
Szegénység
Kampány jelleg
Képzetlenség
Közösség fejlesztés
Az érték-válság következtében az emberek elmagányosodn ak, nehezebben nyitnak a közösség felé.
A szegénység nem akadályozza a közösségfejlesztést .
Közösségfejlesztők hiánya akadályozhatja a közösségfejlesztést .
Aktív és professzionális pályázás
Az érték-válság nem akadályozza a pályázást.
A szegénység nem akadályozza a pályázást, sőt jogalapot képez arra.
A közösségfejlesztés, ha kampány keretében zajlik, akkor elégtelen időtáv esetében akadályozhatja a folyamat sikerességét. A pályázást nem akadályozza a kampányjelleg.
Szociális gazdaság kiépítése
Az értékválsággal együttjáró depriváltság nehezíti a közösségi kezdeményezés eket, amelyek szükségesek a szociális gazdaság kiépítéséhez. Amennyiben a szülő nem tekinti értéknek a nyújtott szolgáltatást és nem viszi el gyermekét a foglalkozásokra, akkor akadályozza az értékválság a korai fejlesztést.
A szegénység önerő hiányt jelenthet szociális vállalkozások létrehozásánál.
A támogatást követően megszűnhetnek szociális vállalkozások.
A szociális vállakozások létrehozásához szükséges néhány adott szakterületen képzett szakember.
A szegénység nem akadályozza a korai fejlesztést.
A kampányjelleg következtében nem egységesen a kistérség összes rászoruló gyermeke részesül korai fejlesztésben.
A korai fejlesztés kiterjesztéséhez szükséges megfelelő számú szakember.
Korai fejlesztés
48
A pályázatok sikerességét befolyásolja a professzionális pályázatírók hiánya.
VESZÉLYEK
SWOT
GYENGESÉGEK
Érték-válság
Szegénység
Kampány jelleg
Képzetlenség
Végleges leszakadás
Az érték-válság hozzájárul a társadalmi leszakadáshoz
A szegénység fokozódása növeli a végleges leszakadás veszélyét
A kampány jellegű támogatások annak a veszélyét növelik, hogy a nem támogatott csoportok leszakadása erősödik.
A képzetlenség miatti munkanélküliség és szegénység növeli a leszakadás veszélyét.
Elvándorlás
Az értékválsággal összefüggő társadalmi és gazdasági környezet erősíti az elvándorlást -
A szegénység elkerülése végett sokan elhagyják a kistérséget
A hosszú távú megoldások hiánya növeli az elvándorlás melletti döntés esélyét.
Az a képzetlen munkaerő, aki máshol munkalehetőséget lát és motivált elvándorolhat.
Az általános pénztelenség likviditási problémákat okoz.
-
A tartós munkanélkülisé g és az értékválság kölcsönös kapcsolatban állnak.
A munkanélküliség az egyik fő oka a szegénységnek.
Inkább a bizonytalan vagy átmeneti források növelik a programok időszakos meglétét. A kampányok csökkentik a tartós munkanélküliséget, de sokszor csak időszakosan.
Bizonytalan források
Tartós munkanélküliség
49
A képzetlenség az egyik legfőbb oka a tartós munkanélüliségnek .
A kistérség településeinek a stratégia alkotás szempontjából releváns adatai Település neve
állandó népesség 2010 (fő)
állandó népesség 2012 (fő)
0-17 éves ek arán ya 2012 (%)
veszélyeztetett kiskorúak 2011 (%)
1 861
állandó népesség változása 20102012 (fő) 0
közfoglalkoztatásba bevontak 2011 (fő)
közfoglalkoztatottak aránya 2011 (%)
becsült roma népesség aránya 2012 (%)
komfort nélküli lakások aránya 2012 (%)
70,7
foglalkoztatott nélküli gyermekes háztartások 2012 (%) 73,3
Fábiánháza
1 861
21,1*
153
8,22
34,9
20,00
Fülpösdaróc
351
347
-4
19
75,8
13,6
23
6,55
2,9
5,00
Géberjén
541
546
5
20,7
75,2
71,4
75
13,86
4,2
25,00
Győrtelek
1 730
1 730
0
21,3
20,7
79,5
284
16,42
40,3
10,00
Hodász
3 432
3 432
0
25,2
10,2
78,7
250
7,28
51
25,00
Jármi
1 316
1 316
0
19,2
8,3
45,5
150
11,40
5
15,00
Kántorjánosi
2 189
2 157
-32
25,9
8,2
76,6
364
16,63
52
0,00
Kocsord
2 990
2 986
-4
20,1
na
50
178
5,95
16,1
10,00
Mátészalka
17 533
17 387
-146
16,5
5,8
43,9
1 040
5,93
8,2
12,80
Mérk
2 288
2 280
-8
16,3
na
60
154
6,73
32,5
15,00
Nagydobos
2 182
2 182
0
30,6
9
50
205
9,40
27,5
15,00
Nagyecsed
6 812
6 778
-34
21,9
71,4
50
874
12,83
29,5
10,00
Nyírcsaholy
2 322
2 322
0
22,9
7
75,6
183
7,88
23,9
10,00
Nyírkáta
1 917
1 917
0
31,2
na
na
na
na
na
na
Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi
2 745
2 768
23
17,2
4,6
8
251
9,14
na
30,00
1 000
998
-2
19,5
8,2
85,5
136
13,60
52,2
17,00
3 090
3 090
0
27,8
23,1
74,5
248
8,03
32,8
20,00
Ököritófülpös Őr
1 891
1 891
0
24,3
8,9
86,7
300
15,86
26,9
32,00
1 500
1 500
0
21,7
0
55,2
100
6,67
14,3
3,00
Papos
873
873
0
25,3
17,2
66,7
88
10,08
14,9
20,00
Rápolt
158
158
0
32,3
5,9
60
18
11,39
na
49,00
Szamoskér
446
413
-33
19,9
14,6
24
57
12,78
5,6
10,00
Szamosszeg
2 005
1 898
-107
20,1
16,5
49,5
168
8,38
27,4
10,00
Tiborszállás
1 080
1 080
0
13,2
na
36,5
101
9,35
1,5
20,00
Vaja
3 721
3 721
0
22,4
2,2
57,1
240
6,45
22,1
10,00
Vállaj
1 005
1 011
6
16,5
64,1
na
39
3,88
6,5
8,00
Összesen
66 978
66 642
-336
20,9
20,3
55,2
5 679
8,48
22,6
16,70
50
12. FORRÁSJEGYZÉK 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020)
–
Mélyszegénység,
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújított stratégiája, 2006 http://www.nfft.hu/dynamic/renewed_eu_sds_hu.pdf http://europa.eu/legislation_summaries/environment/sustainable_development/i ndex_hu.htm http://www.szatmarikisterseg.hu/kisterseg/teruletf.htm http://www.szatmarikisterseg.hu/kisterseg/palyaz.htm http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A913/publikaciok/tpubl_a_913.pdf http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-anutshell/targets/index_hu.htm http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=categ ory&id=19:gyerekesely-fuzetek&Itemid=73 http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7& Itemid=89 http://www.jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/1680_20110519_nyilt_ules_hatar ozat_mellek.pdf http://www.emet.gov.hu/ http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/tarsadalmifelzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megtartotta-alakulo-uleset-a-legyenjobb-a-gyermekeknek-nemzeti-strategia-uj-ertekelo-bizottsaga http://figyelo.hu/cikkek/maganlakasok-tizezreit-adhatnak-ki-raszoruloknak http://www.atv.hu/videok/video-20131127-hogyan-lehet-tobb-szocialis-berlakas
51
http://www.vkdszsz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=468:20 13-januar-1-jetl-hatalyba-lep-foglalkoztatasi-kedvezmenyek&catid=35:aktualishirek&Itemid=72 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom http://tudastar.munka.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=tudastar_st at_allaskereso http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id =1446 http://europa.eu/legislation_summaries/environment/sustainable_development/i ndex_hu.htm
52
