KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT

Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben”

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT

2015. április 15.

1

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS............................................................................................ 4 1.1. Indíttatás ......................................................................................... 4 1.2. Előzmények ...................................................................................... 5 1.2.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia .......................... 5 1.2.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiák .................................... 5 1.3. A program szervezeti keretei .............................................................. 8 1.3.1. Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás ............................................ 8 1.3.2. Kistérségi Gyerekesély Iroda ......................................................... 8 1.3.3. Kistérségi Gyerekesély Bizottság ................................................... 8 1.3.4. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 9 1.4. Lehatárolás és fogalomértelmezés ..................................................... 10 1.4.1. Stratégiai terület lehatárolása ..................................................... 10 1.4.2. Fogalomértelmezés .................................................................... 11 2. HELYZETELEMZÉS ................................................................................ 13 2.1. Megközelítés .................................................................................. 13 2.2. Stratégiai keretrendszer és környezet ................................................ 15 2.2.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia ........................ 15 2.2.2. Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. .................... 16 2.2.3. Helyi Stratégiák......................................................................... 17 2.3. Stratégiai terület bemutatása ........................................................... 19 2.3.1. Stratégiai területre ható főbb nemzetközi folyamatok ..................... 19 2.3.2. Stratégiai területre ható hazai folyamatok .................................... 20 2.4. A Szatmári Kistérség elemzése ......................................................... 22 2.5. Területre ható horizontális elvek ....................................................... 34 2.5.1. Esélyegyenlőség ........................................................................ 34 2.5.2. Fenntartható fejlődés ................................................................. 34 2.6. Következtetések ............................................................................. 35 3. SWOT Analízis ...................................................................................... 37 4. JÖVŐKÉP ............................................................................................. 39 5. PRIORITÁSOK ...................................................................................... 40 6. CÉLKITŰZÉSEK..................................................................................... 41 6.1. Stratégiai célkitűzések ..................................................................... 41 2

6.2. Horizontális elvek ............................................................................ 43 7. ESZKÖZÖK .......................................................................................... 45 7.1. Munkahelyteremtés ......................................................................... 45 7.1.1. Szociális gazdaság kialakítása és fejlesztése a Kistérségben............ 45 7.1.2. Önszerveződésre képessé tétel közösségfejlesztés módszerével ...... 45 7.1.3. Helyi vállalkozásokkal és nagyvállalatokal kapcsolatfelvétel és kölcsönös tájékoztatás kialakítása ......................................................... 46 7.2. Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése ........................... 47 7.2.1. Álláskeresők képzése ................................................................. 47 7.2.2. Álláskeresők alapkészségeinek és kulcs-kompetenciáinak növelése .. 47 7.2.3. Piacorientált szakképesítés megszerzése fiatal felnőttkorban ........... 47 7.2.4. Korai fejlesztés bővítése ............................................................. 48 7.3. Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása ................................ 48 7.3.1. Étkeztetés biztosítása minden rászoruló gyermek részére ............... 48 7.3.2. Szabadidős programok szervezése a Kistérség gyermekei részére ... 49 7.3.3. Életvezetési tanácsadás szülők részére ......................................... 49 7.3.4. Lakókörnyezet minőségének és biztonságának fejlesztése .............. 50 8. FENNTARTHATÓSÁG ............................................................................. 52 9. A STRATÉGIA AKTUALIZÁLÁSI RENDJE ................................................... 53 10. ILLESZKEDÉS VIZSGÁLAT .................................................................... 54 10.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia ......................... 54 10.2. Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. ..................... 55 10.3. Helyi Stratégiák.......................................................................... 56 11. MELLÉKLETEK..................................................................................... 57 12. FORRÁSJEGYZÉK ................................................................................ 63

3

1. BEVEZETÉS 1.1. Indíttatás A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 kódszámú „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben” elnevezésű programjának keretében megvalósítandó tevékenységek közül az egyik a Kistérségi Gyerekesély Stratégia kidolgozása. 2014 februárjában elfogadott Stratégia 10 évre szólóan került kidolgozásra, úgynevezett „tiszta lapos” tervezés során, azaz nem egy korábbi stratégiai dokumentum helyzetelemzésének felülvizsgálata, hanem egy új konstrukció született a Kistérségben élő gyermekek felzárkózási esélyeinek növelésére. A stratégia-alkotás során gyűjtött adatok, felmérések, elemzések és a meghatározott jövőkép alapján készültek el azok a döntési alternatívák, amelyek biztosíthatják a célállapot elérését. Jelen dokumentum a Stratégia első felülvizsgálata, amely az első év eredményeit elemezve, a Stratégia kidolgozásának támogatására létrejött Szakmai team tagjainak – akik képviselik a Kistérség gyermekeivel foglalkozó szakembereket szakterületenként – bevonásával készült. Az azóta 2014 tavaszán megvalósult Szükségletfelmérést beépítettük és nyomonkövettük a Kistérség helyzetének változásait, frissítettük az adatokat és a problémákat, valamint a szervezeti és szabályozási keretrendszer módosulásait. Vizsgáltuk, hogy keletkezett-e a körülményekben olyan jellegű változás, amely befolyásolja vagy akadályozza valamelyik elem megvalósulását és a szükséges módosítási javaslatokat megtettük, hogy a meghatározott tevékenységek a változásokat követve valóban hozzájáruljanak a célok eléréséhez a megfelelő időstruktúrában. A felülvizsgálat megvalósulásáért a projektmenedzser felelős, az elfogadására a Kistérségi Gyerekesély Bizottság jogosult. Javasoljuk, hogy az elfogadást követő Szatmári Kistérségi Társulás Tanácsának ülésén napirendi pontként szerepeljen a felülvizsgálat ismertetése és minden tagönkormányzata határozatban fogadja el a felülvizsgálati dokumentumokat.

4

1.2. Előzmények 1.2.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Az Országgyűlés 2007. május 31-én fogadta el a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V.31.) Országgyűlési határozatot. A 25 évre szóló – generációs – Nemzeti Stratégia célja, hogy csökkentse a gyermekszegénységet és javítsa a gyermekek esélyeit.

Mindezt három átfogó cél mentén kívánja elérni: 

Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.



Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.



Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.1

1.2.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiák 2011. november 30-án fogadta el a Kormány a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága által beterjesztett a Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011–2020) alcímet viselő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. Majd a 2014 szeptemberében jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága álatl készített Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Tartósan Rászorulók – Szegény Családban Élő Gyermekek –Romák (2011– 2020) című, frissített változata.

1

47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032 5

Az egységes, komplex feladatellátás érdekében a Kormány az 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozatot, mivel a „Legyen jobb a gyermekeknek!” gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési tervét a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervébe foglalta. Továbbá a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia egyesítette a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia2 és a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) Stratégiai Terve3 megközelítését és céljait. Célkitűzése, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületeket – gyermekszegénység, romaügy, hátrányos helyzetű térségek – érintő stratégiákat és előmozdítsa az ágazatok közötti hatékonyabb együttműködést.

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 3 célkitűzése bővült egy negyedikkel a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II-ben – külön kiemelve a roma nők helyzetének javítását.

CÉLOK Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya

Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya

csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái

csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái

csökkenjenek a roma és nem roma csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi népesség közötti társadalmi különbségek különbségek javuljon a roma nők helyzete

2

47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032 3 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről 6

A célok eléréséhez vezető horizontálisan érvényesítendő célkitűzések szempontjából lényegi módosítás nem történt a Stratégia frissítése során, csak megfogalmazásában változott két elem.

Horizontálisan érvényesítendő célkitűzések Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia

Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II.

Tartósan munkanélküli aktív korúak Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása. munkaerő-piaci esélyeinek javítása. A gyermekek csökkentése.

szegénységének A gyermekek szegénységének csökkentése.

A szocializációs és szocio-kulturális A szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése. hátrányok leküzdése. A roma nők iskolai és munkaerő-piaci A roma nők többszörös hátrányainak hátrányainak csökkentése. csökkentése. A hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése.

A hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi, lakhatási hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése.

A romákkal szembeni diszkrimináció A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a csökkentése az intézményekben és a közösségekben. közösségekben.

A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is. A keretmegállapodás a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében.4

4

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020) 7

1.3. A program szervezeti keretei 1.3.1. Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás A TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 kódszámú „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben” elnevezésű program döntéshozója a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa.

1.3.2. Kistérségi Gyerekesély Iroda

A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 kódszámú „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben” elnevezésű programjának megvalósítását a Kistérségi Gyerekesély Iroda koordinálja és látja el a szakmai felügyeletét. Az Iroda a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás önállóan működő költségvetési szerveként jött létre, beszámolási kötelezettséggel tartozik a Kistérségi Társulás Tanácsa, valamint a Gyerekesély Bizottság felé. Az Iroda vezetője a projektmenedzser, a projektmenedzsment további tagjai a pénzügyi vezető, pénzügyi asszisztens és a projekt asszisztens. A szakmai menedzsment koordinátora a szakmai vezető, 2015 március 1-től a szakmai vezető asszisztense. További tagjai az 5 fő szakterületi koordinátor, valamint 2015 március 1-től 3 főre csökkent a szakterületi koordinátor asszisztensek száma. Ebben a formában a 2015. május 31-ig működik az Iroda, ezt követően a 3 éves fenntartási időszakban 1 fő látja el a feladatokat beépülve a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetébe.

1.3.3. Kistérségi Gyerekesély Bizottság A Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladatai között és hatáskörében szerepel, hogy figyelemmel kíséri a Kistérségi Gyerekesély Stratégia elkészülését és megvalósulását, valamint jóváhagyja a Stratégiát és a hozzá kapcsolódó Cselekvési tervet és Forrástérképet. Többek között célja, hogy készítse elő, irányítsa és részt vegyen a dokumentumok kidolgozásában. A Bizottság nem a projekt irányítója vagy döntéshozója, hanem a program stratégiai szereplője, tehát kezdeményezhet, javaslatot tehet és csak együttműködéseken keresztül érvényesítheti akaratát. 8

1.3.4. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság Az Országgyűlés a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 20072032 szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozatában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak bevonásával. Amelyet a Kormány a 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozattal létre is hozott „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság néven.5 A Bizottság vélemények és ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködik a Nemzeti Stratégia megvalósításában, továbbá végrehajtását tervszerűen, rendszeresen monitorozza, az után követés eszközrendszerét és eljárásait továbbfejleszti, figyelemmel kíséri és értékeli a Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását. A Kormány az 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 2011. évi módosításával (1177/2011. Korm. határozat) átalakította a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának összetételét.6 A Bizottság feladata továbbra is a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia végrehajtásának követése és értékelése, kiegészülve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott gyermekszegénységet érintő célkitűzések megvalósulásának nyomon követésével – mivel a „Legyen jobb a gyermekeknek!” gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében szerepel.

5

http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemid=89 http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/tarsadalmi-felzarkozasert-felelosallamtitkarsag/hirek/megtartotta-alakulo-uleset-a-legyen-jobb-a-gyermekeknek-nemzeti-strategiauj-ertekelo-bizottsaga 6

9

1.4. Lehatárolás és fogalomértelmezés 1.4.1. Stratégiai terület lehatárolása A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területét érinti – a korábbi 26 településből Kántorjánosi 2014 áprilisában és Szamosszeg 2014 decemberében kilépett – így az alábbi 24 települést jelenti: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Tiborszállás Vaja Vállaj

A Stratégia minden gyermekre kiterjed, aki a felsorolt településeken él, azonban azokra a gyermekekre fókuszál, akiknek fejlődését és társadalmi felzárkózását korlátozzák a térségben tapasztalható problémák. A gyermekek helyzetét nem lehet külön kezelni családjaik helyzetétől, hiszen a család jelenti számukra a közvetlen és legbefolyásolóbb környezetet. Így a Stratégia kiterjed a gyermekes családok felnőtt tagjaira is.

10

1.4.2. Fogalomértelmezés 

álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik; akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.7



felzárkózás: az érintett személyek és csoportok iskolázottsági szintjének, mentális képességeinek, munkakultúrájának megerősítése, az önellátásra és önálló képviseletre való képesség kialakítása érdekében nyújtott támogatás, a szocializációs deficitek leküzdése, illetve az erre irányuló fejlesztési és támogatási politika és annak eszközrendszere8



gyermek: a Nemzeti Gyerekesély Stratégia minden a 18 év alatti eltartott gyermek



horizontális elv: a stratégia elkészítése során érvényesülő, átfogó jellegű, kiemelkedő jelentőséggel bíró és minden elemére hatást gyakorló elv



kiemelt figyelmet igénylő gyermek:

dokumentumai

szerint

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló9 

mélyszegénység: a szélsőségesen rossz helyzetek, a kirekesztettség legkirívóbb formája (foglalkoztatott nélküli háztartások, komfort nélküli lakások, szegregátumban élők)



munkanélküli: az a személy, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezd10

7

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020) 9 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4§ 13. 10 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által bevezetett és használt fogalom 8

11



szegénység: a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában kiemelt legfontosabb relatív mérőszám az összes gyermek közül azok aránya, akik a fogyasztási egységre számított jövedelem középső értékének 60 százaléka alatt élnek (ekvivalens jövedelem medián értéke)



szociális gazdaság: „... koncepcióját az Európai Unió Fehér Könyve (EC, 1994) vázolta fel. Lényege a háztartások és egyének által igénybe vehető olyan helyi szolgáltatásoknak a piaccá szervezése, amelyek a magáncégek és az állami intézmények által kielégítetlenül hagyott helyi szükségletekre reagálnak. Jövedelmet generálnak olyan célcsoportoknak, mint a tartós munkanélküliek, elhelyezkedési nehézségekkel küzdők, romák és más átmenetileg, vagy tartósan hátrányos helyzetű csoportok. A foglalkoztatottsági szint növelésével a vásárlóerő növekszik, így gazdasági élénkítés következhet be.”11

http://tudastar.munka.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=tudastar_stat_allask ereso 11 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Tervezet 12

2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Megközelítés A 2014 februárjában elfogadott Kistérségi Gyerekesély Stratégia kidolgozásához az adatgyűjtés során dokumentumok bekérése történt a gyermekek ellátását érintő szervezetektől, illetve interneten elérhető dokumentumokat is elemeztünk. Ezek a szociális és egészségügyi ellátórendszerrel, foglalkoztatással, oktatással kapcsolatos Kistérségi helyzetelemzések, beszámolók, intézkedési tervek, szolgáltatás koncepciók, illetve a Kistérségben működő releváns intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata vagy ellátott feladatainak, nyújtott szolgáltatásainak összegzése és szervezti ábrája volt.

A helyi szakemberek véleményének feltérképezéséhez összeállítottunk egy kérdőívet, személyes interjúkat készítettünk, résztvettünk szakmacsoportonkénti tanácskozáson, workshopokat szerveztünk, valamint több alkalommal megjelentünk a Gyerekesély Stratégia kidolgozásának támogatására létrehozott Szakmai team ülésén.

Az egyeztetések során alkalmunk nyílt a célcsoport problémáival és szükségleteivel is megismerkedni, hiszen a Kistéségben dolgozó szakemberek napi szinten találkoznak a felmerülő nehézségekkel és a megoldásukra támasztott igényekkel.

A kérdőívet 27 szakember töltötte ki. A minta felöleli a Kistérség szociális vezető szakembereit, továbbá a Gyerekesély Stratégia kidolgozásának támogatására létrehozott Szakmai team minden tagját. Ezen felül további szociális szakembereket is megkérdeztünk.

16 fő helyi szakemberrel készítettünk interjút. Az interjúk során a kérdőívben is megtalálható kérdésekre kerestük kibővítve a válaszokat és igyekeztünk megismerkedni a célcsoport és a helyi szakemberek mindennapjaival. Személyes beszélgetés alkalmával lehetőségünk nyílt részletesebben és mélyebben tájékozódni a Kistérség gyermekeit érintő problémákkal, a helyi ellátó rendszer működésével és a helyi vezető szakemberek megoldási javaslataival.

13

Ekkor a Mátészalkai Kistérségi Helyzetelemzés 2012 – amely a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése c. pályázat keretében készült – volt a stratégiai dokumentum helyzetelemzésének kiinduló forrása. Az azóta elkészült Mátészalkai kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014. című dokumentum szolgált a Stratégia felülvizsgálatának alapjául. Továbbá a program megvalósításában dolgozó helyi szakemberek véleménye is ismét központi szerephez jutott, hogy miként látják az elmúlt év eredményeit, történt-e olyan változás, amely a Stratégia módosítását kívánja és pontosan mely tevékenységek és eszközök területén.

14

2.2. Stratégiai keretrendszer és környezet 2.2.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Mint az előzményeknél már említésre került, a Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. 

Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.



Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.



Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

A Nemzeti Stratégiában megvalósuló horizontális célok: 1. A mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések: 

A roma kisebbség helyzetének érzékelhető szegregáltságuk, kirekesztettségük enyhítése



A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése



A rossz helyzetű települések, kirekesztésének csökkentése



A gyermekeket is rendszerek) javítása közösségi terek, stb.)

térségek

javítása,

hátrányainak,

szolgáló közösségi rendszerek („nagy” (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások,

2. A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések 

A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok javuló érvényesítése.

15



A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és nonprofit intézmények javuló együttműködése.



Az állampolgárok, különösen az érintettek – a szegények és a gyerekek – aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben.



A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan eszolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére.

A Nemzet Stratégiában kiemelt fejlesztési irányok: 1. fejlesztési terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. fejlesztési terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. fejlesztési terület: Lakás, biztonságának javítása

lakhatás

feltételeinek,

minőségének,

4. fejlesztési terület: A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése 5. fejlesztési terület: A gyermekes családokat szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

célzó

személyes

6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása12

2.2.2. Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Amint már az előzményeknél bemutatásra került, a 2011. november 30-án elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011–2020) frissített változata 2014 szeptemberében jelent meg Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Tartósan Rászorulók – Szegény Családban Élő Gyermekek –Romák (2011– 2020) címen. A felzárkózás politika célja, hogy 

csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya,

12

47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032 16



csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái,



csökkenjenek a roma és nem roma népesség különbségek,



javuljon a roma nők helyzete.

közötti társadalmi

A célok elérésében az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzéseket tartja meghatározónak: 

tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása;



a gyermekek szegénységének csökkentése;



a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése;



a roma nők többszörös hátrányainak csökkentése;



a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi, lakhatási hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése;



a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben.

A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. céljai eléréséhez bővítette a beavatkozási területeket a területi egynlőtlenségekkel, így az alábbi területeket határozta meg: 

Gyermek jól-lét



Területi egyenlőtlenségek



Oktatás-képzés



Foglalkoztatás



Egészségügy



Lakhatás



Bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem

2.2.3. Helyi Stratégiák A stratégiák kidolgozásánál általános elv, hogy a már korábbban elfogadott terveket szem előtt tartva készítik el az újabb prgramokat, így a vizsgált dokumentumok illeszkednek egymáshoz. 17

A stratégia-alkotás során az alábbi releváns helyi stratégiák kerültek elemzésre: 

A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009



A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2011



A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Helyzetértékelés 2011



A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Intézkedési terv 2011



A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2010



A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja 2010

A Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Program és Forrástérkép szempontjából releváns célkitűzések összegzése: A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programjában megfogalmazott 2020 évi Jövőkép magas jövedelmet biztosító, elegendő munkahelyet vetít előre, amelyhez biztosított a lakosság iskolai végzettsége, valamint javul a Kistérségben az életminőség. A Jövőképhez vezető célként pedig a diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása, piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása, munkaerő-piaci reintegráció elősegítése, a környezet minőségének javítása, valamint a közfeladatok és közszolgáltatások minőségének fejlesztése nevezi meg. Mindezekhez horizontális elvként kapcsolódik az esélyegyenlőség. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja meghatározza, hogy mind az oktatás, pályaorientáció, munkaerő-piaci tevékenységek; közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok döntéshozatalban való részvételében érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek a felzárkózáshoz. Azaz célként határozza meg az oktatási integrációt, munkaerő-piaci integrációt, lakókörülmények javítását és közösségfejlesztés által a hátrányos helyzetűek integrálását. Az esélyegyenlőséghez kapcsolódóan született meg a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja, amely az oktatás területén kívánja hangsúlyosan érvényesíteni, hogy a leghátrányosabb helyzetből érkezők is sikereket érjenek el mind tanulmányaik, mind munkájuk során – azaz piacképes tudással rendelkező munkaerővé váljanak. 18

A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója három átfogó céljából az egyik – a helyi közösség fejlesztése – megegyezik az Esélyegyenlőségi Programban megfogalmazott hátrányos helyzetűek integrálásához vezető módszerrel. További célként szerepel a szociális szolgáltatások szintjének fenntartása és fejlesztése, amelyet az Átfogó Területfejlesztési Stratégia és Program is tartalmaz.

A Stratégia felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy az elmúlt egy év során nem készült olyan újabb térségi szintű stratégia, program vagy koncepció, amely befolyásolná a Kistérségi Gyerekesély Stratégia megvalósítását vagy annnak bármely elemét.

2.3. Stratégiai terület bemutatása

2.3.1. Stratégiai területre ható főbb nemzetközi folyamatok Az Európai Unió társadalompolitikai céljai közé a 2005-ben került be hangsúlyosan a gyermekszegénység csökkentése, majd ezt követő évtől társadalmi kirekesztettségi jelentéseikben a tagországoknak kiemelten kellett a gyermekszegénység témakörrel foglalkozniuk.13

A Európai Unió Európa 2020 Stratégia célkitűzései közül az alábbi öt célt az Unió egészének teljesítenie kell. 1. Foglalkoztatás 

Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

2. K+F 

Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.

3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás 

13

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).

http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-913/publikaciok/tpubl_a_913.pdf 19

 

A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

4. Oktatás  

A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen

5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen 

Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.14

A felsorolt beavatkozási területek közül a foglalkoztatás, oktatás és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen kapcsolódik a Gyerekesély Stratégiához is.

2.3.2. Stratégiai területre ható hazai folyamatok

Európa 2020 Stratégia foglalkoztatási, oktatási és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen célkitűzéseivel kapcsolatban elfogadott hazai vállalások:   

a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájának 75 %-ra történő emelése a korai iskola-elhagyók arányának 10%-ra csökkentése a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának fél millióval történő csökkentése

„Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik.”15

14

http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/targets/index_hu.htm Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020) 15

20

A gyermekes családok szegénységi kockázata a gyermekszámtól erősen függ. Az egy gyermeket nevelő családok szegénysége közel azonos a gyermektelen párokéval, azonban 2 gyermek estén már 70 százalékkal magasabb. A 3 vagy több gyermeket nevelők szegénységi aránya pedig az egy gyerekesekének három és félszerese és ezen családok 60 százaléka egyben a létminimum alatt is él. A rendszeres jövedelem hiány miatt rossz lakáskörülmények között, gyakran létfontosságú szükségletek kielégítése nélkül élnek hazánkban gyermekek. Segítség nélkül a minták átvételével a szegénység generációról generációra öröklődik.

„A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők – az egész népesség körében – az alacsony aktivitási arány és a magas munkanélküliség; az alacsony iskolai végzettség, illetve a szakképzettség hiánya; a „rossz” lakóhely, azaz kis település, depressziós térség; rossz egészségi állapot, fogyatékossággal élés; a roma népességhez tartozás. Ugyanezek a tényezők jellemzik a gyerekek szegénységét.” 16 „A szegénység kialakulása és fennmaradása – egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett – a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott.” 17

16

„Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat 17 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020) 21

2.4. A Szatmári Kistérség elemzése

A 2014-ben elfogadott Kistréségi Gyerekesély Stratégia helyzetelemzését kibővítettük a 2014 tavaszán felvett A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése-vel. Valamint frissítettük a rendelkezésünkre álló települési és térségi adatokat, mutató számokat, így az aktuális helyzethez igazítva készült el a Stratégia felülvizsgálati dokumentuma.

A Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található és az Észak-alföldi régióhoz tartozik. Állandó népessége 66.642 fő volt 2012-ben. Azonban a népesség folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évtizedben – amelyet nem csak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás is erősen befolyásol. A Kistérség korösszetételét tekintve fiatal, a lakosság 22,2%-a volt 0-18 éves 2011-ben. A Mátészalkai Kistérség 24 településből áll, ebből 3 rendelkezik városi ranggal: Mátészalka, Nagyecsed és Vaja, azonban teljes városi funkciót Mátészalka lát csak el. A 2011-es Népszámlálási adatok szerint az országos 39,7%-hoz képest a Kistérségben csak 30,5%-os volt a foglalkoztatottság és az országos 5,7%-os képest több mint másfélszeres a térség 8,75%-os munkanélkülisége. A gyermekes családok esetében is alacsony a fogalalkozatatottság, ezekben a háztartásokban élő aktív korúak 32,4%-a fogalalkoztatott, leggyakrabban alkalmazottként dolgozó. A számok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, mert a nem bejelentetett munkából származó jövedelmet nem szívesen vallják be a megkérdezettek, azonban ezek kalkulálásával is csak alacsony életszínvonalat tudunk feltételezni sok gyermekes családban. Az aktív korúak egy ötöde tanulmányokat folytat, 10%-a gyermekgondozási segélyben vagy ápolási díjban részesül, azonban 14,3%-a munkanélküli és abból 4% ellátásban sem részesül. A Közfoglalkoztatás átszervezése csökkentette a munkanélküliségi rátákat. Míg 2011-ben a Kistréség lakosságának 8,5% volt közfoglalkoztatott, ez a szám 10,2%-ra növekedett 2014-re, azonban településenként jelentősek az eltérések. Komoly problémát jelentett, hogy a kiskorút nevelő háztartások 55,2%-ban nem volt foglalkozatott 2012-ben, a 2014-es Szükségletfelméréskor többek között a közmunka elterjedésének köszönhetően ez a szám 22,6%-ra csökkent, azonban így is a gyermekes családok majdnem negyedét érinti. További fontos mutatószám a gyermekszegénysség tekintetében, hogy a kiskorúakat nevelő háztartások 41%-ban csak egy kereső van.

22

A roma gyermekek még nehezebb anyagi helyzetben élnek, az őket nevelő háztartások 50,3%-ban nem volt fogalalkoztatott 2014-ben és ezen felül 33,6%ban egy kereső van. A kistérségben élő gyerekek foglalkoztatottak száma szerint

megoszlása

a

háztartásban

élő

Forrás: Mátészalkai kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014. (13.o.)

Az alacsony fogalalkoztatási mutatók és magas munkanélküliségi arányszámok mögött szükséges megtekintenünk a munkaerőpiaci helyzetet – azaz a rendelkezésre álló szabad munakhelyeket és a lakosság elhelyezkedéséhez szükséges kompetenciákat, mint például a megfelelő végzettség. A szabad álláshelyek tekintetében megyei adatok állnak rendelkezésünkre: 2014 áprilisában 43 822 fő álláskeresőt tartottak nyilván és a rendelkezésre álló álláshelyek száma 3 389 volt. Ez közel tizenháromszoros emberi erőforrás túlkínálatot jelent. További fontos szempont, hogy a munkanélkülieken belül magasabb (54,6%) azoknak aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az országos szint (39,7%). Tehát a munkaerő piacon történő elhelyezkedést fokozottan hátráltatja az alacsony iskolai végzettség. A térség felnőtt lakosságának körülbelül egy harmada (32,5%) rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal.

23

A 2014-ben készült Szükségletfelmérés szerint a térségben alacsony tanulmányi átlag jellemző, gyakori az évismétlés és a rosszabb tanulmányi teljesítmény korellál a szegénységgel. Azonban az anyagi helyzetnél az etnikai hovatartozás mégjobban befolyásolja negatív irányba az iskolai eredményeket. A tankötelezettség 16 évre történő leszállítása növelte az iskolai lemorzsolódást különösen az amúgyis hátrányos helyzetű fiiatalok körében. A korai iskolaelhagyók aránya a Szatmári Kistérségben a szegénységi küszöb felett élők körében 5%-kal alacsonyabb értéket mutat az országosnál, azonban a küszöb alatt élő fiatal felnőttek több mint egyharmada (37,3%) legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik és nem vesz részt oktatásban - azaz nem tanul magasabb végzettség megszerzése érdekében, ami az országos arány háromszorosa, és ötszöröse a nem szegény fiataloknál tapasztalt aránynak.

Általános Iskola 4 település kivételével mindenhol található, mindegyik 1-8 évfolyamot működtet és az iskolák központosítását követően áttanításokkal mindenhol szaktanár oktatja a szaktantárgyakat. Középfokú oktatás tekintetében 4 intézmény közül választhatnak a diákok a Kistérségben. Báthori István Református Gimnázium és Kollégium található Nagyecseden, valamint Esze Tamás Gimnázium, Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium, illetve Baross László Mezőgazdasági Szakképző Iskola Mátészalkán. A szakképzés biztosít mezőgazdasági és gépészeti képzéseket és további 17 szakot. A kollégiumi férőhelyek nem kihasználtak. 2014-ben a bölcsődés korú gyermekek mindössze 4,2%-a részesült napközbeni ellátásban, a Biztos Kezdet Gyerekházakba a 0-5 éves gyerekek 15,1%-a jutott el. Pozitívum, hogy az óvodai ellátásban részesülők aránya magas, a gyerekek 3,3%-a nem jár vagy járt óvodába és a gyerekek négyötöde már 3 éves korában elkezdte. Azonban a szegény gyerekeknél 5% nem jár vagy járt óvodába és csak háromnegyedük kezdi 3 éves korában az óvodába járást. A roma gyerekeknél még jellemzőbb a kései óvodakezdés. A veszélyeztett gyermekek száma településenként igen eltérő, a kistérségi átlag 2012-ben 20% volt – majdnem kétszerese az országos 11%-nak – és a 2014-es adatok szerint tovább növekedett sajnos 23,2%-ra. A Vajai Mikroközpont Intézményfenntartó Társulásának megszűnését követően Nyírparasznya, Papos és Őr települések a mátészalkai mikroközponthoz 24

társultak. Vaja, Hodász, Kántorjánosi települések Önkormányzatai önálló intézményt hoztak létre, melyen belül biztosítják a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást – azonban a szolgáltatások heti ügyfélfogadási kapacitása igen változó. A Szükségletfelmérés szerint a legritkábban igénybe vett szolgáltatás az adósságkezelés volt 2014-ben – amelyet valószínűleg befolyásol, hogy csak Mátészalkán elérhető. A leggyakoribb természetbeni ellátás az élelmiszer és a tűzifa volt. Az ellátásokat rászorultság alapján a helyi önkormányzatok döntik el, így a jogosultsági szempontok között az anyagi helyzeten kívül más tényezők is szerepelhetnek, ezért az ellátások egy részét szegénységi küszöb felett élő családok is megkapták – így kevésbé tudott érvényesülni ezen ellátások kompenzációs hatása. A szegénységi kockázatot növeli, ha kiskorú van a családban – illetve tovább nő a kockázat, ha a család 3 vagy több gyermeket nevel, ha foglalkoztatott nélküli a háztartás vagy egyszülős a család. A kistérségben a magas szegénységi kockázatú gyermekes családok aránya egyötödre tehető. Más szempontból vizsgálva a helyzet súlyosabbanak tűnik, a „TÁRKI Háztartásmonitor 2012. évre vonatkozó adatai szerint a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya a teljes népességben 17%, a 0-17 éves korosztály körében 26%, a szegénységi küszöb értéke pedig 66 000 Forint volt18. A Mátészalkai kistérség adatai az imént leírtakhoz képest egy messze súlyosabb helyzetet ábrázolnak, ugyanis a kistérség háztartásainak 56,7%-a, és a gyerekek majdnem kétharmada (61,7%a) szegény19. A Mátészalkai kistérségben tehát megközelítőleg három gyerekből kettő a szegénységi küszöb alatt él, ha pedig roma családba születik, ez az arány már tízből kilenc.”20 A 2014-es Szükségletfelmés több tényező mentén vizsgálta az anyagi deprivációt. Az adatok alapján a szegénységi küszöbtől függetlenül előfordult, hogy valamely alapvető szükséglet kielégítéséről le kellett mondania családoknak, bár a szegény családoknál ez gyakoribb volt. A legjellemzőbb, hogy a rezsi kifizetésére nem maradt pénz – ez a szegény családok háromötödénél, a nem szegény családok egynegyedénél fordult elő. Ugyanakkor a szegény családok majdnem felét érintette, hogy élelmiszerre sem volt pénz, azaz a legalapvetőbb szükséglet kielégítésére nem jutott anyagi forrás. Jellemző még a megfelelő fűtés hiánya, vagy a gyógyszerek kiváltásának nehézsége. A szegény 18

„A szegénységi küszöb megállapításakor a háztartásoknak az OECD2 ekvivalenciaskálával számított ekvivalens jövedelmének mediánját veszik alapul. Az ennek 60%-a alatti jövedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek. A TÁRKI Háztartásmonitor 2012 vizsgálatban az ekvivalens mediánjövedelem 60%-a, azaz a szegénységi küszöb havi nettó 66.000 Ft volt. Jelen tanulmányban mi is ezzel a küszöbértékkel számoltunk.” 19 „... azokat a háztartások, személyeket tekintjük szegénynek, akik e jövedelmi küszöb alatt élnek.” 20 Mátészalkai kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014., 15. o. 25

családok egynegyedénél előfordult, hogy nem volt anyagi forrásuk közlekedésre, így valószínűsíthető, hogy egyéb szolgáltatások igénybevételétől is elestek ezáltal. A gyermekes háztartások közel fele (41,6%) halmozott fel tartozásokat a felmérés szerint, de gyakori probléma bármilyen hirtelen keletkező nagyobb kiadás (60.000. Ft) rendezése is, amelyet a családok kétharmada nem tudna előteremteni. Összességében elmondható, hogy a háztartások anyagilag instabilak, sérülékenyek. A szegénységgel sokszor együttjáró alultápláltság 2012-ben a kistérségben élő 18 év alattiak 6,4%-t érintette. Az anyagi helyzet szubjektív oldalát tekintve vizsgálta a 2014-ben készült Szükségletfelmérés, hogy az emberek miként élik meg saját és háztartásuk anyagi helyzetét. Az országos értékekhez képest eltérő objektíven rosszabb helyzetükhöz képest az emberek az országos véleményekhez hasonlóan ítélték meg helyzetüket. Érdekes, hogy a szegény háztartások több mint 10%-a úgy éli meg, hogy jövedelmükből jól kijönnek – azonban a nem szegény háztartások fele nehézségekről számol be, sőt egytizedük anyagi gondokkal küzd. Az összes háztartás 30%-a arról nyilatkozott, hogy rosszabbul élnek, mint három évvel ezelőtt és 17,7%-a számít arra, hogy családja anyagi helyzete tovább fog romlani. A lakások komfort fokozata is alacsonyabb a Kistérségben az országos átlagnál – igen magas, friss települési adatok szerint 15,9% a komfort nélküli lakások aránya. Az önkormányzati tulajdonban levő lakások aránya 1% a Kistérségben és ezeknek 95% Mátészalkán található. Így a kedvező árú bérlakások csak korlátozott számban érhetőek el a szegényebb családok számára. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a kistérségben az országos átlaghoz képest ötször jellemzőbb, hogy nincs vezetékes víz a lakásban és közel háromszor jellemzőbb a vízöblítéses wc hiánya. A háztartások egyharmada túlzsúfolt, azaz egy szobában több mint két személy él. A romák lakhatási körülményei sokkal rosszabbak, mint a nem roma népességé, mind minőségében, mind elhelyezkedésében és jogviszonyában. A lakás és lakhatás körülményei összességében az átlagosnál rosszabbak a térségben és figyelembe véve a háztartások hátrányos anyagi helyzetét, az állapot javítására önerőből kevés esélyt látunk. A gyermeki szükségletek kielégítettségének szempontjából vizsgálva a kistérség helyzetét, megállapítható, hogy a gyerekek megközelítőleg 3%-a nem kap naponta legalább háromszor enni és hétvégék tekintetében a helyzet mégrosszabb hiszen az iskolai étkezés is kimarad. A gyerekek közel egytizedének nincs két pár megfelelő cipője, és majdnem egyötödük nem rendelkezik saját fekhellyel – tehát az alapvető szükségletek tekintetében sok gyermek hiányt szenved. A szocializációs, társas szükségletek szempontjából jelentős különbségek vannak a szegény és nem szegény gyerekek között. Gyakori a játékok és ünnepek, valamint a nyaralás hiánya a szegény gyerekek körében. Az iskolai, óvodai élethez kapcsolódó szükségletekben is jelentős a szegény gyerekek lemaradása. A szülők igyekeznek a szükséges felszerelést biztosítani gyermekeik számára, azonban az otthoni tanulási körülmények vagy 26

kikapcsolódási lehetőségek már szűkebbek. A szegény gyerekek egyötödének nincs íróasztala, 8 %-uk számára nem adottak a tanulás ideális feltételei, 50%uk nem tud fizetős különórában részesülni. Mindezeknek jelentős szerepe lehet abban, hogy a szegény gyerekek iskolai teljesítménye elmarad a nem szegényekétől. Több mint 30%-uk kimarad a fizetős iskolai programokból is, amely hozzájárulhat kirekesztődésükhöz. Jegyzői becslések szerint 2012-ben a roma lakosság száma 22,6% volt a Kistérségben – a 2011 népszámlási adatok ehhez képest „csak” 11,3%-ról számolnak be, azonban az országos 3,2%-os és megyei 8,0%-os adatokat így is felülmúlja. A gyermekes családokban még magasabb arányszámot kapunk – a 2014-es Szükségletfelmérés adatai szerint a gyermekes családok 34,6%-a roma származású és a gyermekek 41,2%-a. A Kistérségi Helyzetelemzés 2012-es tájékoztatása szerint 19 településen található szegregátum, vagy szegregálódott az egész település. A kistérségben magas a légcsövet és tüdőt érintő megbetegedések száma, illetve a vezető halálozási okok közé tartozik az ebből fakadó rákos és egyéb betegség. Ennek tudatában kiemelten fontos információ, hogy 2012-ben a 14 évesnél fiatalabbak közel egyharmada (27,7%-a) dohányzott és ugyanez az arányszám jelent meg a középiskolás korosztályban is. A 2014-es felmérés szerint az országos átlagot meghaladó, leggyakoribb egészségügyi problémák a gyermekek esetében a látásromlás, allergia és asztma, mozgásszervi és idegrendszeri rendellenességek. Az egészségi állapotot befolyásolja az anyagi helyzet, például a lakókörnyezet állapota, a szolgáltatások, szakorvosok elérhetősége vagy a táplálkozás minősége – így a szegény gyermekek egészségi állapota rosszabb, mint nem szegény társaiké. Pozitívum azonban, hogy a szegény gyermekek fiatalabb korukban kezdik meg a szükséges fejlesztő foglalkozásokat. 33 A térségben mind a működő vállalkozások száma (2228 db 2011-ben), mind azok foglalkozatási potenciálja alacsony – 60,5% foglalkoztatott nélküli volt az adott évben. A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja az alábbiak szerint foglalja össze a vállalkozások helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. „... Az alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások részaránya továbbra is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. Az ipari tevékenység a kistérség ipari hagyományainak megfelelően fontos szerepet tölt be. ... A kistérség agrárvidéki jellegével szemben nem rendelkezik kedvező mezőgazdasági adottságokkal, ... döntő többségében elaprózott kisbirtokokon folyik a termelés. Ezek jellemzően a fejlett technológia ellenére alacsony tőkeerővel rendelkeznek, így nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni. A kistérségben a tájhasználat továbbra sem alkalmazkodik a táji adottságokhoz, ... az erdőtelepítések adta lehetőségeket a 27

gazdák még nem ismerték fel, a biomassza termékek előállításának magas költségei akadályozzák az elterjedését, holott ezek a tevékenységek a foglalkoztatás növeléséhez is hozzájárulnak. ... Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a térség. Mátészalkán az optikai ipar, bútoripar és élelmiszeripar terén működnek nagyvállalatok. ... Mindezekből kifolyólag a kistérség településein élők igen nagy százaléka (33,7%) dolgozik az iparban, jelentős részük a térségközpont Mátészalka ipari vállalkozásainál. … A szolgáltató szektor ma a gazdaság húzóágazata. Ennek ellenére a kistérség nem rendelkezik színes szolgáltatói profillal. A működő vállalkozások elsősorban a kis- és nagykereskedelemben, valamint a szállítmányozásban érdekeltek; a turizmus és az üzleti szolgáltatások szinte teljesen hiányoznak az ágazatból. A szolgáltató szektor kistérségi felfutása, a vállalkozások megerősödése még nem ment végbe, a szektor dinamikus fejlődés előtt áll, így alkalmas lehet a rendelkezésre álló szabad munkaerő felszívására. ...” A Kistérségi Helyzetelemzés tartalmazza 11 település jegyzőjének fejlesztési javaslatait, amelyekkel hatékonyan lehetne javítani a kistérségben élő gyerekek és családjaik esélyeit és helyzetét. Kiemelten bővítendő szolgáltatásként a gyermekorvosi ellátást említik, továbbá a nyári étkeztetés és napközbeni ellátások fejlesztését, gyermekházak kialakítását. A gyermekek napközbeni felügyeletének bővítése pozitív hatást gyakorolna a munkaerő piaci elhelyezkedésre és további szolgáltatások bevezetését is lehetővé tenné. A felnőtt lakosság számára több településen szerveznének életvezetési tanácsadást, valamint szorgalmazzák a kertek adta lehetőségek kihasználását növénytermesztésre és állattartásra. Javasolnak prevenciós programokat, a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek fejlesztését. Indokoltnak tartják a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztését, összehangolását, az adósságkezelési szolgáltatás bevezetését. Továbbá kultúrális és szabadidős programok kínálatának bővítését. Ezen felül megjelenik a munkahely-teremtés szükségessége és a foglalkoztatás bővítése is. A 2013 IV. negyedévében felvett kérdőívek kitöltése során kapott eredmény összhangban áll a felsoroltakkal. Legtöbben a gyermekorvosi alapellátást, a gyermekek napközbeni felügyeletét, a gyermekek és ifjúság számára rendezett szabidős programokat, illetve a pszichológus szakemberek számának növelését említették. A kérdőívek elemzése során a helyi szakemberek a kistérségi gyermekek jövőjét érintő legsúlyosabb problémának a szegénységet (22%) és az azt okozó vagy azzal együttjáró jelenségeket nevezték meg, mint a magas munkanélküliség (22%), képzetlenség (18%), lakhatási nehézségek (11%) és a gyermekek napközbeni felügyeletének nem kielégítő ellátottsága (11%). További problémaként jelezték a szülői elhanyagolást és tudatlanságot (7%), valamint a motiváció hiányát (3%), esélyegyenlőtlenséget (1%), előítéletet (1%), 28

szakmaközi együttműködésben megjelenő nehézségeket (1%), devianciát (1%), minőségi táplálkozás hiányát (1%) és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas számát (1%).

A megkérdezettek a prevenciós tevékenységek bővítésénél legnagyobb százalékban (18,5%) az életvezetési tanácsadást és a szegénység megelőzését említették. Ezt követte 17%-kal a családtervezés fontossága és a szenvedélybetegségek megelőzése – különös figyelemmel a drogprevencióra. Majd az egészség megőrzése, egészségügyi szűrések (15%) népszerűsítése, gyermeknevelési tanácsadás (12%), higiénés tanácsadás (11%), pályaorientáció (6%) és korai fejlesztés (3%).

29

A források felhasználása tekintetében a kistérség szakemberei éltek az Európai Unió 2007-től 2013-ig tartó finanszírozási periódusában kínálkozó pályázati lehetőségekkel és több program is fut jelenleg vagy futott az elmúlt években. Azonban 2014-ben a felülvizsgálat során a térségi önkormányzatok azt nyilatkozták, hogy az elmúlt évben nem adtak be újabb pályázatot, mert elsősorban mezőgazdasági fejlesztésekre lenne szükségük és nem jutott tudomásukra ehhez kapcsolódó pályázati lehetőség. 2013-ban kiemelkedő civil együttműködés szociális ellátás területén a „Jót s Jól” és a „Boldog Családokért” Egyesülettel volt, 2014-ben további 10 szervezet kapcsolódott be a Gyerekesély Program megvalósításába, különös tekintettel a szoociális koordináció alá tartozó programelemekbe. A sikerekre való tekintettel a Kistérségben működő intézmények tovább kívánják bővíteni a civil és egyházi együttműködést.

1 2 3 4 5

A Gyerekesély Programba bevont szervezetek 2014 Derűs Alkony Idősek Klubja Idősek Kertje

Település neve

Református Egyházközség „Bartimeus Védőotthon” Egy Szebb Életért Egyesület Boldog Családokért Szociális és Gyermekvédelmi Egyesület

Jármi

6 7 8

Viktória Ápoló-Gondozó otthon és Módszertani Központ Andrea Gyermekliget Nonprofit Kft. Roma Nemzetiségi Önkormányzat Emberséggel Szakszerűen Szociális Szolgáltató 9 Egyesület „Szemünk fénye a gyermek” a Mátészalkai Bölcsődés 10 Gyermekekért Alapítvány 11 „Jót s Jól” a Szatmári Kistérségben Egyesület 12 Biztos Kezdet Gyerekház

Mátészalka Mátészalka

Hodász Nagyecsed Hodász Győrtelek Mátészalka Géberjén Ópályi

A 2013-ban felvett interjúk, kérdőívek, kielemzett dokumentumok és megtartott workshopok alapján kirajzolódott legkomolyabb probléma a térség gyermekeit és családjukat érintő szegénység volt. A 2014-ben a programhoz kapcsolódóan felvett Szükségletfelmérés is azt igazolta, hogy a térség szegényebb az országos átlagnál és a szegény gyermekek sokmindenben hátrányt szenvednek nem szegény társaikhoz képest. A szegények között is kiemelkőden rossz helyzetben élnek a roma gyerekek. A szegénység oka általánosságában a munkanélküliség, ahova gyakran a képzetlenség vezet. A helyi szakemberek többsége 2013-ban a gyermekek életszínvonalának emeléséhez az alábbi szolgáltatások fejlesztését látták feltétlenül szükségesnek: 30

  

Rászoruló gyermekek részére szervezett programok Minden településen egy olyan közösségi hely kialakítása, ahol az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanak ki Gyermekorvosi, gyermekpszichológusi és logopédusi ellátottság

A Gyerekesély Program keretében biztosított programokat a megkérdezettek egyhangúan hiánypótlónak tartották és a pályázat befejezését követően is szeretnék, hogy a legsikeresebb elemek továbbműködjenek. A Stratégia felülvizsgálata során tájékozódtunk, hogy pontosan mely programelemek továbbműködtetése valósul meg a jövőben. Ezek közé tartoznak a Biztos Kezdet Gyerekházak és a Közösségi Házak, valamint a kistérségi és településszintű szakmaközi hálózatok működtetése. A 2013-ban készült interjúk során tájékozódtunk a Kistérségben dolgozó szakemberek mindennapi munkájáról és lehetőségeiről is. A megkérdezettek véleménye szerint kielégítő és javult a szakmaközi együttműködés a Kistérségben - bár ahol sok problémával küzdenek a szakemberek, ott előfordulnak konfliktusok. Jó kezdeményezésnek tartották a Gyerekesély Programon belül megvalósuló szakmaközi hálózatok kialakítását és működtetését. A társulásban működő szervezetek munkatársai könnyebben tudnak segítséget kérni egymástól elakadás esetén, a kivált településeken dolgozók nehezebben tudják biztosítani a feladatok ellátását. A Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények kivételével a törvényben meghatározottnál magasabb esetszámmal dolgoztak a családgondozók 2013-ban – az önkormányzatoknak szándékában állt bővíteni a létszámot, azonban forráshiány miatt nem tudtak ennek eleget tenni. A helyi szociális szakemberek civil kezdeményezőként is részt vesznek a Kistérség problémáinak enyhítésében, továbbá pályázatok előkészítésében és koordinálásában. A szakemberek tájékoztattak a célcsoport mindennapjairól is, mint például a lakosságnak milyen munkalehetőségeik vannak, illetve hogy a helyi szakképzés idomult a környékbeli szükségletekhez – népszerűségnek örvendenek az ösztöndíjjal támogatott szakok. A települések közlekedése megoldott. Ahol nincs buszjárat és gyalog vagy kerékpárral nem közelíthető meg kényelmesen a nevelési-oktatási intézmény vagy a bolt – ott falubuszt működtetnek. Sok helyen a rászoruló gyermekek nyári étkeztetése a helyi meleg konyháról történik, így minden hétköznap frissen készült meleg ételt kapnak, azonban tízórait és uzsonnát nem tudnak biztosítani. Nyilvános internet használati lehetőség nem minden településen van, azonban az iskolai könyvtár vagy a gyermekjóléti szolgálat munkatársa szükség esetén biztosítja a használatot. 31

A megépült Gyermek- és Közösségi házakra van kereslet. Szerencsés, hogy a lakosok ismerik korábbi munkakörükből fakadóan az ott dolgozókat, mert így nagyobb bizalommal kapcsolódnak be a munkába. Vonzó programok közé tartozik a közös főzés, étkezési lehetőség. A házakat vegyesen keresik fel roma és nem-roma ügyfelek, akik között elkezdett kialakulni egy közösségi háló. A Szatmári Kistérségi Társulás önkormányzatainak polgármesterei támogatják a Gyerekesély Programot, képesek forrásokat mozgósítani – mint például humánerőforrás, vagy közösségi terek használata – a sikeres megvalósítás érdekében. Továbbá ápolnak kapcsolatokat a civil szervezetekkel és egyházakkal a kistérségben élő gyermekek életszínvonalának javítása céljából is. A megkérdezett polgármesterek pozitív tapasztalatokról számoltak be a közmunka programmal kapcsolatban. Nem csak a lakosság anyagi helyzetére, hanem az elhelyezkedéssel és oktatással kapcsolatos motivációjára is jótékony hatást gyakorol.

32

A helyzetelemzés során feltárt problémák ábrázolása:

Szegénység

Szegregáció

Környezeti hatások, Társadalmi és gazdasági elszigetelődés

Motiváció hiánya

Alacsony jövedelmek „dolgozó szegénység”

Életvezetési kudarcok

Munkanélküliség

Képzetlenség

Szülői minta

Munkahelyek hiánya

Iskolai kudarcok Korai fejlesztés hiánya Koragyermekkori napközbeni ellátás korlátozottsága

33

2.5. Területre ható horizontális elvek Az Európai Unió Magyarországon is érvényesítendő horizontális fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség.

témái

a

2.5.1. Esélyegyenlőség A szociális kérdések eleinte nem tartoztak az Európai Gazdasági Közösség (EGK) célkitűzései közé, csak a gazdasági együttműködésel kapcsolatos vonatkozásait kívánták rendezni. 2003-ban lépett hatályba az Európai Unió diszkrimináció ellenes szabályai, amelyek célja, hogy megakadályozzák az emberek negatív megkülönböztetését faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy hitük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális orientációjuk alapján. Az esélyegynlőséggel kapcsolatos Európai Uniós irányelvek a faji egyenlőség irányelve és a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv. Az Európai Unió védelmet és jogorvoslatot nyújt a diszkrimináció ellen a foglalkoztatásban, képzésben, oktatásban, társadalombiztosításban és egészségügyben, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.21 Az esélyegyenlőség a hátrányos megkülönböztetés tilalmán túl, az esélyek egyenlő érvényesülését az élet különböző területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. - célzó lépések megtételét is magába foglalja.

2.5.2. Fenntartható fejlődés „A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a jelenlegi nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét. Ez az Európai Uniónak a Szerződésben22 foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja. Lényege a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése, és a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség, a szolidaritás, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul, beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget. Célja az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára. A fenntartható fejlődés ennek érdekében elősegíti a dinamikus gazdaságot, a teljes foglalkoztatottságot, a magas szintű oktatást, az egészségvédelmet, a szociális és területi kohéziót,

21 22

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1446 Az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújított stratégiája, 2006 34

valamint a környezetvédelmet egy békés, sokféleséget tiszteletben tartó világban.”23

biztonságos

és

a

kulturális

2.6. Következtetések Összességében elmondható, hogy a Kistérség gyermekeinek jelenében és jövőjében a legnagyobb nehézséget a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák. A szegénységhez vezető egyik legfőbb út a szülők munkanélkülisége, amely az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák hiányából, leginkább a képzetlenségből ered. A családok egy része rossz lakhatási körülmények között, esetleg szegregáltan élnek. A gyermekek nem látnak maguk körül olyan felnőtt mintát, aki sikeresen küzd meg az élet kihívásaival. Az eleve hátrányokkal induló gyermek iskolai pályafutása során szintén kudarcokat él meg, így korai iskola elhagyóvá, azaz képzetlen munkaerővé, tartós munkanélkülivé válik. A szegénység ilyen módon öröklődhet generációról generációra. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Program és Forrástérkép kidolgozása során egy olyan célállapotot kívánunk elérni, amelyben a hátrányos helyzetű gyermekeknek esélye van ebből a körforgásból kilépni. Megállapítható, hogy a Kistérségben dolgozó szakemberek elhivatottak, és szolgáltatásaikkal kívánják támogatni a családokat és gyermekeket a cél eléréséhez. Mivel a szegénységhez, mint átfogó problémához legjelentősebben a munkanélküliség vezet, ezért célunk a Kistérségben munkahelyek teremtése, hogy a gyermekek olyan családban nőhessenek fel, ahol biztosított a rendszeres jövedelem és a „dolgozó szülő” mintája. A munkanélküliséghez vezető út egyik mérföldköve a képzetlenség, alul iskolázottság. Az iskolai kudarcok megelőzéséhez elengedhetetlen a korai fejlesztés. A teljes óvodáztatás érdekében már megtörténtek a kormányzati lépések, azonban az óvodás kort még el nem érő gyermekek napközbeni ellátása és fejlesztése további bővítésre szorul a Kistérségben. A fiatal munkanélküliek kihasználatlan erőforrásait többek között közösségfejlesztésre kívánjuk fordítani – amely a gyermekek életszínvonalának gyors javításán és az elvándorlás megakadályozásán túl, szociális vállalkozások indításához vezető utat is jelenti. A települések felzárkózásához ideális lenne egy

23

http://www.nfft.hu/dynamic/renewed_eu_sds_hu.pdf 35

olyan közösségi hely kialakítása, ahol az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanánk ki. Ahhoz, hogy a gyermekek esélyei javuljanak a Kistérségben, nem elegendő a közvetlen támogatásuk. Fontos közvetve a szülők megsegítése kudarcaik kezelésében és életvezetésükben, valamint a lakókörnyezetük minőségének javítása is. A jelenleg meglévő problémák korrekciójával párhuzamosan fontos megkezdeni a megelőző, prevenciós tevékenységeket is az egészségmegőrzés, családtervezés, pályaorientáció, szenvedélybetegségek kialakulása, valamint életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás területén. A célok eléréséhez további erőfeszítéseket kell tennie a Kistérség szakembereinek. A megvalósítás során fontos, hogy sor kerüljön rekreációjukra és további szakemberek bevonására, képzésére.

36

3. SWOT Analízis A helyzetelemzés során a helyi szakemberek bevonásával 2013 őszén készült egy korábban nem létező szempont szerinti SWOT elemzés. A Kistérség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit a területen élő gyermekek 10 éves távlatú jövője szempontjából vizsgáltuk. Erősségek Gyengeségek  innovatív készség  érték-válság  kedvező korszerkezet (sok  kampány-jellegű fejlesztések fiatal)  alacsony iskolázottság  szociális munka  szegénység professzionalizálódása  alacsony jövedelmek  szociális területen dolgozók  magas munkanélüliség, alacsony elhivatottsága foglalkoztatottság  kiépült ellátó rendszer  lakosság fogyása, elvándorlás  turisztikai adottságok  szakorvosi ellátottság  homogén Kistérség koncentrált  óvodai-iskolai lefedetség jó  kihasználatlan turisztikai  gimnázium, szakközépés adottságok szakiskola is van  sok komfort nélküli lakás  munkalehetőségeknek megfelelő  legnagyobb foglalkoztató az szakoktatás állami szektor  ipari hagyományok  szegregátumok magas száma (optomechatronika és az  lakosság rossz egészségi élelmiszer) állapota  alacsony környezetszennyezés  KKV-k alacsony száma  törvényben előírt szolgáltatások  érdekképviselet alacsony biztosítottak  non-profit szervezetek alacsony  társulás aktivitása  lakosság egy része motivált  szakember hiány (fejlesztő bekapcsolódni a szolgáltatások pedagógus, pszichológus) nyújtásába (önkéntesek)  magas a szociális támogatásban  növekedett a diplomások száma részesülők aránya  megépült az autópálya  közösség hiánya Mátészalkáig  fiatalok erőforrásai  helyi közlekedés megoldott kihasználatlanok  civil szervezetek jelenléte  korlátozott szabadidős  civil és egyházi tevékenységek együttműködések  gyermekek napközbeni  Gyerekesély Program szervezete felügyeletének hiányossága  gyermekek napközbeni  információ hiány (szakmaközi is) ellátásának növekedése  helyi jogszabályi környezet nem  szakmaközi együttműködés egységes  jelentős számú szabad  nincs felsőoktatási intézmény munkavállaló jelenléte  művelésre alkalmas földterületek

37

Lehetőségek Veszélyek  aktív és professzionális  végleges leszakadás pályázás  bizonytalan források,  hosszútávú együttműködés, likviditás problémák társulás  tartóssá váló  közösségfejlesztés munkanélküliség  szociális gazdaság kiépítése  nem sikerül a fiatalok  civil szervezetek elvándorlását megerősödése megakadályozni  korai fejlesztés  instabil jogszabályi  turisztikai lehetőségek környezet kiaknázása, alternatív turizmus  önös érdekek érvényesülése iránti kereslet a közösségi érdekek helyett  kormányzati és EU törekvések,  társulás felbomlása források biztosítása  a törvényben meghatározott  biogazdálkodás szolgáltatások nem elegendőek  egyházak szociális törekvései  elöregedés  helyi és térségi értékek erősítése  lakosság mentális és  projektek teremtette egészségügyi leépülése munkalehetőségek  a szegénység általános és  tehetséggondozás biztosítása elfogadott állapot  geopolitikai helyzet (hármas  etnikai csoportok közötti határ) feszültségek  életszínvonal további romlása A helyi szakemberek a Kistérség erősségei közül kiemelték az innovatív készséget, a kedvező – sok fiatalt jelentő – korszerkezetet, turisztikai adottságokat, a szociális munka professzionalizálódását és a szakterületen dolgozók elhivatottságát, valamint a kiépült ellátó rendszert. Ezek mind olyan erőforrások, amelyekre építeni tud a Kistérségi Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Program. A szakemberek által kiemelt gyengeségek, mint a szegénység, alacsony iskolázottság, érték-válság és a kampány-jellegű fejlesztések, olyan elemek, amelyek leküzdésére javaslatokkal él a stratégia dokumentum. A legfontosabb lehetőségek aktív és professzionális pályázásban, hosszútávú együttműködésekben, társulások fenntartásában vagy létrehozásában, a közösség fejlesztésében, szociális gazdaság kiépítésében, a civil szervezetek megerősödésében, a korai fejlesztés bővítésében és a turisztikai lehetőségek kiaknázásában rejlenek. Ezek mind olyan célok vagy eszközök, amelyek beépítésre kerültek a Kistérségi Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Program elkészítése során. A helyi szakemberek által kiemelt veszélyek vagy fenyegetettségek, mint a végleges leszakadás, bizonytalan források vagy likviditás problémák, tartóssá váló munkanélküliség, fiatalok elvándorlása, instabil jogszabályi környezet, önös érdekek érvényesülése a közösségi érdekek helyett, olyan kockázati tényezőket jelentenek a Kistérség és gyermekei jövője szempontjából, amelyek bekövetkezésének megakadályozására a stratégiai dokumentum megoldási lehetőségeket kínál. 38

4. JÖVŐKÉP A stratégia alkotás fontos lépése a jelenlegi helyzet felmérését követően a célállapot, azaz a Jövőkép meghatározása. Jövőműhely munkamódszer segítségével a 2013. december 18-án tartott workshop keretében a Gyerekesély Iroda szakterületi koordinátorai megalkották az ideális kistérségi állapotot. Ennek realizálásával az alábbi Jövőkép készült el a 10 éves Kistérségi Gyerekesély Stratégia eredményeként.

Jövőkép 2024 Kistérségben növekedett az életszínvonal, a gyermekes családokban csökkent a munkanélüliség okozta szegénységi kockázat. A települések kihasználják adottságaikat és a szociális gazdaság kialakult, amely munkahelyeket biztosít a lakosság számára. A gyermekes családok számára biztosított a mindennapi megélhetés, a jövő tervezhetővé vált. A helyi közösségek megtartó ereje kialakult, társadalmi szervezői feladatokat látnak el. A családok életvezetésükben professzionális segítséget kapnak az ellátórendszer tagjaitól – akik főleg prevenciós tevékenységeket végeznek. A gyermekek az iskolában jobban teljesítenek és nagy százalékban szakmát szereznek. A munkaképes korú lakosság nagy része piacképes szakképzettséggel rendelkezik. A kistérségben minden rászoruló gyermek megfelelő élelmezésben részesül egész évben és szabadidős programok is biztosítottak a számukra. Települések közötti eltérések csökkentek, megszépült a lakókörnyezet és javult a lakosság mentális és egészségi állapota.

39

5. PRIORITÁSOK

A Jövőkép megvalósítása érdekében a Kistérségi Gyerekesély Stratégia az alábbi három területen jelölt ki célokat:

1. Munkahelyteremtés Munkahelyek számának növelése a Kistérségben.

2. Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése A Kistérség munkaképes korú lakossága növekvő számban rendelkezik piacképes szakképzettséggel és az elhelyezkedéshez szükséges alapkészségekkel és kulcskompetenciákkal

3. Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása A Kistérségben élő gyermekek életminőségének emelése, a szegénység okozta hátrányok csökkentése.

A Stratégia felülvizsgálata során a térségi helyzetelemzés frissítését követően nem tapasztaltunk a vezető problémákban változást, így továbbra is a három korábban meghatározott prioritás mentén tarjuk szükségesnek a célok és eszközök kijelölését.

40

6. CÉLKITŰZÉSEK

6.1. Stratégiai célkitűzések Szegénység csökkentése

Munkahelyteremtés

Önszerveződés képessége

Együttműködés kialakítása helyi vállalkozásokkal

Piacképes szakképesítés megszezése fiatal felnőtt korban

Korai fejlesztés

Koragyermekkori napközbeni ellátás bővítése

Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása

Szabadidő s programok elterjedése

Álláskeresők piacképes szakképesítés szerzése

Étkeztetés biztosítása

Életvezetési tanácsadás szülőknek

Lakhatás minőségének javítása

Álláskeresők alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak növelése

Horizontális elvek: prevenció, esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia helyzetelemzése során kirajzolódott, hogy a gyermekeket érintő legnagyobb nehézségeket a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák. Mindezek alapján általános stratégiai célként a szegénység csökkentését fogalmaztuk meg. A szegénységhez vezető fő útvonal a munkanélküliség, így átfogó cél a munkahelyteremtés és az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése a Kistérségben. Ez a két átfogó cél hosszú távon és tartósan biztosítja a szegénység csökkenését. Azonban a gyermekek helyzetét tekintve már rövid távon is lépéseket kellett tenni a szegénység okozta hátrányok csökkentésére, így harmadik átfogó célként a gyermekek életszínvonalának közvetlen emelését határoztuk meg.

A Kistérségben lévő munkahelyek számának növelésére egy még kiaknázatlan gazdasági terület – a harmadik szektor – fejlesztését javasoljuk. Így hosszú távú célként a szociális gazdaság kialakulását fogalmaztuk meg. Ahhoz, hogy a jellemzően alulról szerveződő szociális vállalkozások valóban megalapításra kerüljenek, középtávon a lakosság önszerveződésre való képessé tétele a cél. Természetesen a hosszú és középtávú célok megvalósulásához már rövid távon is lépéseket kellett tenni. 41

Szegregáció és deviancia csökkenése, egészségi állapot javulása

Szociális gazdaság kiépítése

Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése

A munkahelyteremtés másik módja a már működő vállalkozások létszámfejlesztése – amelyre állami támogatásokat lehet fordítani, valamint kedvezményeket lehet igénybe venni. Így célként fogalmaztuk meg a helyben működő vállalkozásokkal partneri kapcsolat létesítését, amely információ cserén alapul. Az együttműködés kialakítása sürgető, így rövid távú célként határoztuk meg a kapcsolatfelvételt.

Az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelését értjük egyrészt a mostani gyermek lakosságra – hogy felnőtt korukban képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Másrészt pedig a gyermekeket nevelő munkanélküliek képessé tételére is – hiszen a gyermekek életminősége nagyban függ attól, hogy van-e kereső a családban. Ezért hosszú távú célként fogalmaztuk meg, hogy a gyermekek piacképes szakképesítéssel lépjenek ki a munka világába fiatal felnőtt korban. A sikeres iskolai pályafutáshoz a hátrányból induló gyermekek lehető legkorábbi fejlesztésével lehet hozzájárulni. Így olyan középtávú célként fogalmaztuk meg a korai fejlesztés és koragyermekkori napközbeni ellátások bővítését a Kistérségben, amely tényleges megvalósulásához a kezdeti lépéseket már az első évben meg kellett tenni. A Kistérségben élő munkanélküliek elhelyezkedéséhez szükséges kompetenciák hiánya főleg a képzetlenségben nyilvánul meg, de sokszor alapkészségek és kulcskompetenciák hiányából is fakad. Ezért középtávú cél, hogy a motivált munkanélküliek, azaz álláskeresők piacképes szakképesítést szerezzenek. Sokszor azonban a képzésbe történő belépéshez szükséges kompetenciák is hiányoznak, így rövid távú cél volt az álláskeresők alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak növelése.

A gyermekek életszínvonalát közvetlenül érinti az étkezésük minősége, mennyisége és rendszeressége, a szabadidejük eltöltése, lakhatási körülményeik és a szüleik életvezetése. A megfelelő táplálkozás a gyermekek fejlődését és teljesítményét is befolyásolja. Így rövid távú cél volt, hogy a Kistérségben élő minden rászoruló gyermek számára biztosított legyen az étkezés egész évben. A képességek kibontakozásában és a szocializációban is szerepet játszik, hogy a gyermekek mivel töltik szabadidejüket. Rövid távú cél volt, hogy minél több koruknak megfelelő, minőségi program lehetőség közül választhassanak. A szülők életvezetési problémái nem csak a gyermekek mindennapjait befolyásolhatják negatívan, hanem a minta átvételével tovább is örökíthetik az inadekvát magatartás mintákat – így különösen fontos a szülők professzionális támogatása. Szintén már rövid távon cél volt, hogy a szülők különböző életvezetési problémáik megoldásához növekvő számban tanácsadást vegyenek igénybe. 42

A lakás és annak környezete ugyancsak hatással van a gyermekek életminőségére. Mivel az infrastruktúrális fejlesztések nagyobb időráfordítást igényelnek, ezért hosszú távú cél a lakhatás minőségének és biztonságának javítása a Kistérségben. Azonban kisebb volumenű változtatások kivitelezése természetesen már korábban is javasolt.

A felsorolt célok elérésének eredményeként a Kistérségben várhatóan csökken a deviancia mértéke és a szegregáció negatív jellemzői is, valamint javul az érintett lakosság egészségi állapota.

A 2014-ben készített Szükségletfelmérés alapján a korábban meghatározott stratégiai és átfogó célok illeszkednek a térségben élő gyermekek életszínvonalának javításához és alkalmasak a jelenlegi térségi problémák kezeléséhez. Hiszen továbbra is elmondható, hogy a térségi gyermekek életében a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák a legnagyobb nehézséget. A szegénység egyik előidézője a munkanélküliség, amely egyrészt a rendelkezésre álló munkahelyek alacsony számából, másrészt az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák hiányából adódik. Így a munkahelyteremtés és az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése stratégiai cél továbbra is markánsan hozzájárul a Kistérség gyermekeinek helyzetének javításához. Ezen folyamatok eredményes megvalósulása azonban hosszabb időt ígényel és a gyermekszegénység enyhítése addig is fontos feladat – ehhez kíván hozzájárulni a gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása stratégiai cél.

6.2. Horizontális elvek

Egyik horizontális elvünk a prevenció, amely mindegyik cél megvalósítása során elsőbbséget élvez. A problémák kialakulásának megelőzése nem csak kifizetődőbb a problémák kezelésénél és kevesebb megterhelést ró a problémával foglalkozó szakemberekre, hanem felpezsdíti az egész Kistérség működését és javítja lakosainak gazdasági, mentális és fizikai állapotát is. Természetesen a már meglévő problémák korrekciója a megelőzéssel párhuzamosan zajlik, elvárásaink szerint a jövőben arányuk a prevenció javára változik. Az Európai Unió egyik horizontális elvét, az esélyegyenlőséget szintén kiemelten fontosnak tartjuk és érvényesítjük, illetve fejleszteni kívánjuk a Kistérségi Gyerekesély Stratégia megvalósítása során. Célunk, hogy a térségben élő gyermekek és családjaik egyenlő bánásmódban részesüljenek és ezen felül valóban egyenlő esélyekkel rendelkezhessenek a foglalkoztatásb, képzés,

43

oktatás, társadalombiztosítás és egészségügy területén, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Az Európai Unió másik horizontális elve, a fenntartható fejlődés – olyan fejlődést jelent, „amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére való képességét, azaz annak biztosítása, hogy a mai növekedés ne ássa alá a jövő nemzedékek növekedési lehetőségeit”24. Mindezt a Stratégia és a hozzákapcsolt Cselekvési Program és Forrástérkép kidolgozása során is szem előtt tartottuk.

24

http://europa.eu/legislation_summaries/environment/sustainable_development/index_hu .htm 44

7. ESZKÖZÖK A Stratégia felülvizsgálata során elemztük a térség jelenlegi helyzetét az aktuálisan rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján, amelyek során megállapítást nyert, hogy a problémák és az azok megoldására irányuló stratégiai és átfogó célok továbbra is helytállóak, hozzájárulnak a térségben élő gyermekek életszínvonalának javításához és a meghatározott jövőkép kialakításához. A célok eléréséhez az alábbi eszközöket rendeljük. A felülvizsgálat során elemeztük a Cselekvési Program egy éves megvalósulását is, amely alapján megállapítható, hogy a kijelölt eszközökhöz rendelt feladatok teljesíthetőek voltak, megalapozták a középtávú feladatok végrehajtását, valamint nem ütköznek akadályokba. A fent leírtak alapján nem javaslunk módosítást az eszközök felülvizsgálata során a korábban elfogadott stratégiai dokumentumhoz képest.

7.1. Munkahelyteremtés 7.1.1. Szociális gazdaság kialakítása és fejlesztése a Kistérségben A Kistérség munkahelyeinek számbeli növekedésének az egyik módja a szociális gazdaság kialakítása és fejlesztése. Ennek a még kihasználatlan gazdasági területnek a kialakulásához szükséges először a lakosság motivációjának felébresztése, a vállalkozói kultúra fejlesztése és önszerveződésre való képessé tétele. Továbbá szükséges, hogy a helyi szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérjék a támogatási lehetőségeket, erről tájékoztatást adjanak és szükség esetén a pályázati források lehívásában is segítséget nyújtsanak. A szociális vállalkozások sikeressége sok szempontból hasonlít a for-profit vállalkozásokéhoz. Így például az önfenntartóvá válás érdekében fontos, hogy olyan tevékenységet folytassanak, amelyre igény van a térségben. Ezért a vállalkozások megalapítását meg kell előzze a helyi kereslet-kínálat felmérése és piaci rés keresése. Javasolt a mezőgazdasági területen kívül különböző szolgáltatások vagy azok hiányának feltérképezése – például turizmus, települések karbantartása vagy ház körüli, háztartási, otthoni szolgáltatások, környezetvédelmi tevékenységek. Szociális vállalkozások a for-profit szférához hasonlóan szerteágazó gazdasági formában létrehozhatóak.

7.1.2. Önszerveződésre képessé tétel közösségfejlesztés módszerével A fent leírtak alapján szükséges a térségi munkahelyteremtéshez a lakosság aktivitása és szerveződése is, azaz képessé tétele az alulról jövő kezdeményezések kivitelezésére. Ennek az egyik legjobb módszere a 45

közösségfejlesztés. Természetesen a közösségi lét kialakulásának más jótékony hatásai is vannak az önszerveződés kialakulásán felül. Itt emelném ki, hogy a fiatalok kihasználatlan erőforrásai bevonása a lakosság megtartását is elősegíti. A közösségi lét kialakításához szükséges szabadidős programokat szevezni minden korosztály számára, különböző klubok működését beindítani. Közösségfejlesztés igényli különböző közösségi terek kialakítását, amelyek az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanak ki. A már működő Közösségi és Gyermekházak fogadtatása kedvező volt, így rendkívül pozitív, hogy a a projekt megvalósítási szakaszát követően a Biztos Kezdet Gyermekházak továbbműködtetése állami normatív támogatásból fog megvalósulni, a Nagyecsedi Settlement Ház Csillagpont néven a Nagyecsedi Komplex Telepprogram keretében, míg az Ópályiban működő Közösségi Ház a Boldog Családokért Egyesület támogatásával folytatja munkáját. A Gyerekesély program keretében megvalósuló ifjúsági klubok aktív résztvevőiben rejlő potenciált közösségfejlesztői képzésen való részvétellel lehetne kiaknázni. A közösségfejlesztés hosszú távon az integrációt is szolgálja, ennek kezdeti lépése lehet – aktív részvétel esetén – a kultúrák kölcsönös megismerése, a lakosság érzékenyítése a különbségek elfogadására.

7.1.3. Helyi vállalkozásokkal és nagyvállalatokal kapcsolatfelvétel és kölcsönös tájékoztatás kialakítása A Kistérségben létező munkahelyek számának bővítésének másik módja a már működő cégek létszámbővítése. Mivel a munkahelyteremtés kiemelt, európai uniós szinten is vállalt feladata a kormánynak, ezért különböző támogatásokat és foglalkoztatási kedvezményeket lehet igénybe venni a foglalkoztatás bővítésére. Ezért a munkahely teremtés egyik eszköze, hogy a helyi vállalkozásokkal partneri kapcsolat kerüljön kialakításra, amely kezdeti lépése a rendszeres tájékoztatás a különböző foglalkoztatási kedvezményekről és létszámbővítést támogató pályázatokról. Elképzelhető, hogy a cégek esetleg az ügyintézésben is tájékoztatást vagy segítséget igényelnek. Az együttműködés során a helyi vállalkozások képzettségi igényeit is fel lehet térképezni és ez alapján szervezni az álláskeresők képzéseit, illetve javaslatot tenni a szakképzés esetleges módosítására. Így a helyben meglévő vagy megvalósuló munkahelyeket a térség lakossága tudja feltölteni és a cégek hatékonysága is nő szakképzett munkaerő alkalmazása során. Továbbá érdemes lenne a Kistérségben működő szociális és for-profit vállalkozásokat összekapcsolni, mint beszállító vagy szolgáltató partnerek.

46

7.2. Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése 7.2.1. Álláskeresők képzése A Kistérséget sújtó munkanélküliség egyik oka a képzetlenség, vagy a nem piacorientált szakképesítés. Ezért fontos a motivált álláskeresők átképzése vagy szakképzése tanfolyamok vagy a közmunka program keretében hiányszakmákra. Sokan nem rendelkeznek befejezett általános iskolával sem, így ahhoz, hogy szakképzettséget szerezzenek, először szükséges a 8 osztály befejezése. Számukra felzárkóztató képzéseket kell szervezni.

7.2.2. Álláskeresők alapkészségeinek és kulcs-kompetenciáinak növelése A munkanélküliek sokszor olyan készségek, képességek hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni, amelyeket nem tanítanak az iskolai vagy szakképzések során. Ilyen például az önéletrajz sikeres elkészítése vagy megfelelő magatartás az állásinterjún. Ezért szükséges az álláskeresők felkészítése a munkakeresésre egyéni vagy csoportos tanácsadás módszerével. Tovább segíti az álláskeresést és az állás megtartásának sikerességét, ha a munkaerőpiacról – és ezáltal közösségben, közösen végzett feladatoktól – hosszabb ideje távolmaradó emberek önismereti, személyiségfejlesztő, és konfliktuskezelő csoportfoglalkozásokon vesznek részt. A munkaerőpiacon értékes és gyakran elvárt tudások – mint például a informatikai és idegennyelvi ismeretek – fejlesztése is javasolt az álláskeresők képzése során.

7.2.3. Piacorientált szakképesítés megszerzése fiatal felnőttkorban Ahhoz, hogy a fiatalok az iskolai éveik befejezésekor rendelkezzenek az elhelyezkedéshez szükséges végzettséggel, fontos, hogy képességeiknek megfelelő szinten, a piacon keresett szakmát válasszanak. Ehhez a pályaválasztási tanácsadás bővítése szükséges a Kistérségben. Az iskolai kudarcokkal küzdő gyermekek támogatása elengedhetetlen a lemorzsólódás csökkentéséhez. Ehhez javasolt tanoda programok indítása, díjmentes korrepetálás szervezése és a segítő szakemberek – fejlesztő- és gyógypedagógus, pszichológus – létszámának növelése. További motivációt jelenthet a diákoknak – és a lemorzsolódás elkerüléséhez vezet – az ösztöndíj programokban való részvétel, ezért fontos ezeknek a programoknak a népszerűsítése is.

47

Az iskolai kudracok megelőzéséhez a hátrányból induló gyermekek lehető legkorábbi fejlesztésével lehet hozzájárulni. Így kiemelten fontos a gyermekek korai fejlesztésének bővítése a Kistérségben.

7.2.4. Korai fejlesztés bővítése A Stratégia felülvizsgálata során elemzett Szükségletfelmérés a korai fejlesztés bővüléséről számolt be a Gyerekesély program keretein belül a Biztos Kezdet Gyermekházak és Szolgáltatások kialakításával, amely szolgáltatási formával a leghátrányosabb helyzetű gyermekek is elérhetővé váltak és a lakosság részéről a fogadtatás pozitív volt. Azonban még mindig csak a célcsoport 15%-a került bevonásra. További gyermekek bevonására nyílik lehetőség, mert a Gyerekesély Programot követően továbbműködtetik a szolgáltatást, amelyhez állami normatíva biztosítja a forrásokat. Ahhoz, hogy az iskolai lemorzsolódást csökkenteni lehessen, szükséges a rászoruló gyermekek minél fiatalabb korban történő intézményi szocializációja és korai fejlesztése. A koragyermekkori napközbeni ellátás bővítéséhez nagymértékben hozzájárul az a kormányzati lépés, amely 2015 szeptemberétől 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodáztatás. Azonban az óvodás kort megelőző korban igénybevehető napközbeni ellátások lefedettsége hiányos a Kistérségben és az ellátott gyermekek között nagyon alacsony a hátrányos helyzetűek száma, így javasoljuk az ellátás bővítését és a hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló gyermekek bevonását. Ahhoz, hogy a rászoruló gyermekek minél hamarabb fejlesztő szolgáltatásokban részesülhessenek fontos a kiemelt figyelmet igénylő vagy fogyatékkal élő gyermekek, illetve betegségek lehető legkorábbi felismerése. – ehhez pedig a korai szűrések számának növelése, koragyermekkori fejlesztés bővítése a Kistérségben.

7.3. Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása 7.3.1. Étkeztetés biztosítása minden rászoruló gyermek részére A rászoruló gyermekek étkeztetésének biztosítása önkormányzati feladat. Azonban vannak a Kistérségben olyan települések, akik finanszírozási problémák miatt a nyári szünetben nem tudták ellátni ezt a kötelezettségüket. Szükséges civil és/vagy egyházi együttműködés kialakítása forrást teremtés céljából, hogy a rászoruló gyermekek egész évben, minden településen étkeztetésben részesüljenek. Természetesen elsődleges, hogy a gyermekek táplálékhoz jussanak, azonban hosszú távon annak minősége is befolyásolja a fejlődést. Így javasoljuk az

48

egészségesebb táplálkozás biztosítása érdekében, hogy a helyben termelt alapanyagokat használják fel a gyermekintézmények, települések konyhái. A gyermekek étkeztetése első sorban a szülő feladata lenne, így szükséges a gyermekes családok képessé tétele a rendelkezésükre álló kertek kihasználására, a háztáji gazdálkodás népszerűsítésével és tanításával.

7.3.2. Szabadidős programok szervezése a Kistérség gyermekei részére A gyermekek és fiatalok nem megfelelő szabadidős tevékenységei elkallódáshoz vezethetnek, míg a koruknak megfelelő, színvonalas elfoglaltságok segítik személyiségfejlődésüket, minőségi kortárskapcsolatok kialakítását és a másodlagos szocializáció hatékonyságát. Különösen kiemelt időszak a nyári szünet, amikor a gyermekeknek semmilyen kötelező napközbeni elfoglaltsága nincs. Szükséges nyári napközis és bentlakásos táborok szervezése, az ezekre kiírt pályázatok nyomonkövetése, valamint az érintettek tájékoztatása. A tanév közben pedig különböző klubok indítását és működtetését, hétvégi családi napok vagy kirándulások szervezését javasoljuk. Érdemes civil és/vagy egyházi együttműködést kialakítani, önkénteseket bevonni a különböző programok táborok szervezéséhez és megvalósításához. További minőségi időtöltést jelent a sportolás – amely az egészségi állapotra is jótékony hatással van és kitörési lehetőséget jelenthet a tehetséges gyermekek számára. Javasoljuk sport egyesületekkel együttműködés kialakítását a tömegsportok népszerűsítése és bevont gyermekek számának növelése érdekében.

7.3.3. Életvezetési tanácsadás szülők részére A szülők életvezetési nehézségei közvetlenül hatnak a gyermekek életminőségére, ezért szükséges a szülők megsegítése, professzionális támogatása. Természetesen a családok változó intenzitással küzdenek különböző problémákkal, ezért mindig csak az indokolt mértékben javasolt beavatkozni. Az anyagi problémák kialakulásának megelőzésére háztartási ismeretek és jövedelem beosztás tanítása célszerű. A felhalmozódott közüzemi tartozások leküzdésére és a szolgáltatások megőrzésére vagy visszakapcsolására pedig az adósságkezelési tanácsadás bővítése. Hosszú távon javasoljuk egy olyan alapítvány életre hívását, amely anyagi támogatást is tudna nyújtani az adósságkezelési szolgáltatásban résztvevő ügyfelek számára. Az alapítvány finanszírozásához érdemes az energia szolgáltatókat felkeresni, hogy társadalmi felelősség vállalás keretében támogassák az alapítványt, és felhívni a

49

figyelmüket, hogy kintlévőségeik működésének hatásaként.

csökkentése

várható

az

alapítvány

A szülői kompetenciák növelése érdekében javasoljuk védőnők bevonásával felkészítés a gyermeknevelésre tanácsadás bővítését, „Kis-szülő” klubok elindítását, programot a megfelelő higiéniás nevelésre, továbbá a családtervezés népszerűsítését fiatalok körében. A gyermekeket érintő egyik legsúlyosabb szülői életmódbeli probléma a szenvedélybetegség. Mind a kezelési lehetőségek bővítése, mind a kialakulás megelőzése szükséges intézkedés. Ezért javasoljuk életmód klubok elindítását és a szenvedélybetegség prevenció fejlesztését. A sok problémával küzdő gyermekes családok hatékony megsegítésére szolgál jó gyakorlattal az „Intenzív Családmegtartó és Családtámogató Szolgáltatás” modell program. Mely szerint rövid ideig, de nagyon intenzív családgondozói megsegítést kap a család. A segítő szinte beköltözik a család életébe, a mindennapi tevékenységekben és ügyintézésben is segítséget nyújt és képessé teszi a családot a sikeres, önálló életvezetésre. Hosszú távon javasoljuk hasonló szolgáltatás létrehozását és annak mielőbbi megalapozását. A Kistérségben működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok családgondozói látják el főként a különböző életvezetési tanácsadásokat, ezért javasoljuk, hogy a szolgálatok vezetőivel szülessen egy együttműködési megállapodás a Gyerekesély Program keretein belül. Továbbá indokolt a különböző szolgáltatásokat nyújtó családgondozók adott feladatokra történő továbbképzése és hosszútávú minőségi munkájuk végzéséhez pedig szupervíziójuk és rekreációjuk.

7.3.4. Lakókörnyezet minőségének és biztonságának fejlesztése A lakhatás egyik fontos jellemzője a komfort fokozat, illetve a közüzemi szolgáltatások tényleges használata. A kikapcsolások megelőzésére, illetve a lakások visszakapcsolására a szolgáltatásokba jó megoldást kínál a kártyás mérőórák felszerelése. Ezért javasoljuk a kampány szervezését a kártyás mérőórák népszerűsítésére. A lakások minőségét javítják a felújítások. Érdemes nagy vállalatokat megkeresni, hogy társadalmi felelősségvállalás keretében segítsék a rászoruló családok otthonainak felújítását. Amennyiben az önkormányzatok szükséges anyagokat és eszközöket tudják biztosítani, javasoljuk, hogy a kedvezményezettek aktív részvételével indítsanak programot a lakások kifestésére éa kisebb felújítási munkálatok elvégzésére. A lakókörnyezet megszépítése beilleszthető a közmunka programokba is.

50

A Kistérségben alacsony a szociális bérlakások száma, így sok rászoruló család nem jut önálló lakhatáshoz. A túlzsúfolt otthonok pedig akadályozzák a gyermekek megfelelő iskolai felkészülését és pihenését – miközben országszerte több ezer lakóingatlan áll üresen. A Habitat for Humanity Magyarország kezdeményezése egy Szociális Lakásügynökség létrehozására vonatkozik, amely hosszú távon közvetítene a bérbeadó és a bérlő között. A modell garanciákat és adókedvezményeket nyújtana a tulajdonosoknak, kiszámíthatóságot és támogatást a igénybevevőknek. A program egyelőre támogatásra vár, azonban beindulását követően mindenképpen javasoljuk a Kistérség bekapcsolódását. Hosszú távon a települések infrastruktúrális fejlesztései járulnak hozzá a lakhatás minőségének javításához. Település vagy települések társulási szintjén érdemes felkészülni infrastruktúrális fejlesztési javaslatokkal és nyomonkövetni a pályázati lehetőségeket.

51

8. FENNTARTHATÓSÁG

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia fenntarthatóságát biztosítja a Gyerekesély Iroda működése, amely koordinálja a Stratégia és Cselekvési Program megvalósításainak lépéseit, szervezi a Kistérség erőforrásait a végrehajtás érdekében. Az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának célkitűzésihez25 illeszkednek a Kistérségi Gyerekesély Stratégia prioritásai és célkitűzései, így következő finanszírozási időszakban folyamatosan várható olyan támogatások megjelenése, amelyek biztosítják a Stratégia és Cselekvési Program lépéseinek és célkitűzéseinek megvalósulását.

25

1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot., 4. Oktatás: A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen., 5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

52

9. A STRATÉGIA AKTUALIZÁLÁSI RENDJE

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia 10 éves időtávra készül, így szükséges a rendszeres felülvizsgálata. Javasoljuk a Stratégia évenkénti felülvizsgálatát, illetve a döntéshozó vagy végrehajtó szerv változása esetén rendkívüli felülvizsgálat elrendelését és új felelősök kijelölését.

A felülvizsgálat megvalósulásáért a projektmenedzser felelős, az elfogadására a Kistérségi Gyerekesély Bizottság jogosult. Javasoljuk, hogy az elfogadást követő Szatmári Kistérségi Társulás Tanácsának ülésén napirendi pontként szerepeljen a felülvizsgálat ismertetése és minden tagönkormányzata határozatban fogadja el a felülvizsgálati dokumentumokat. A felülvizsgálat folyamatába javasolt bevonni a Stratégia kidolgozásának támogatására létrejött Szakmai team tagjait, akik képviselik a Kistérség gyermekeivel foglalkozó szakembereket szakterületenként.

A felülvizsgálat elemzi az elért eredményeket, hogy a meghatározott tevékenységek valóban hozzájárulnak-e a célok eléréséhez, illetve időben megvalósultak-e. Nyomon követi a Kistérség helyzetének változásait, frissíti az adatokat és a problémákat, valamint a szervezeti és szabályozási keretrendszer módosulásait. Vizsgálja, hogy keletkezett-e a körülményekben olyan jellegű változás, amely befolyásolja vagy akadályozza valamelyik elem megvalósulását és szükség esesetén módosítási javaslatokat tesz.

53

10. ILLESZKEDÉS VIZSGÁLAT 10.1. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia A Kistérségi Gyerekesély Stratégia stratégiai célja – a szegénység csökkentése – illeszkedik a Nemzeti Stratégia három átfogó céjához: 

Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.



Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.



Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

A Nemzet Stratégiában kiemelt fejlesztési irányokhoz kapcsolódnak a Kistérségi Gyerekesély Stratégia prioritásai. Kistérségi Gyerekesély Stratégia prioritásai

Nemzeti Stratégia fejlesztési irányok

Munkahelyteremtés Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

x

Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése

Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása

x x x

x

x

x

Egészségesebb gyermekkor biztosítása

x

54

10.2. Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia szegénység csökkentése stratégiai célja illeszkedik a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. céljához, hogy csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya és a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái. Eszközeivel pedig hozzájárul, hogy csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek, javuljon a roma nők helyzete is – nemzeti stratégiában megfogalmazott célokhoz. A Nemezeti Stratégia horizontális célkitűzéseihez több ponton kapcsolódnak a Kistérségi Stratégia prioritásai, a megvalósulásához pedig hozzájárulnak a kijelölt eszközök. Kistérségi Gyerekesély Stratégia prioritásai

Nemzeti Stratégia horizontális célkitűzések

Munkahelyteremtés Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása.

x

A gyermekek csökkentése.

x

Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése

Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása

x

szegénységének

A szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése.

x

x

A roma nők többszörös hátrányainak csökkentése.

x

A hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi, lakhatási hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése.

x

x

A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben.

x

55

x

x

x

10.3. Helyi Stratégiák A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programjában megfogalmazott 2020 évi Jövőkép a Kistérségi Gyerekesély Stratégiához hasonló célállapotot fogalmaz meg, mint a magas jövedelmet biztosító, elegendő munkahely, amelyhez biztosított a lakosság iskolai végzettsége, valamint javul a Kistérségben az életminőség. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia kialakítása során az esélyegyenlőség horizontális elvként érvényesült, így illeszkedik a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programjához. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjához pedig, amely az oktatás területén kívánja hangsúlyosan érvényesíteni, hogy a leghátrányosabb helyzetből érkezők is sikereket érjenek el mind tanulmányaik, mind munkájuk során – hozzájárul a Kistérségi Gyerekesély stratégia több eszközével is, mint például a korai fejlesztés bővítése, közösségfejlesztés, a közoktatásban résztvevők támogatása szolgáltatásokkal, szülők számára nyújtott életvezetési tanácsadás, étkeztetés biztosítása, szabaidős programok bővítése és a lakhatás minőségének javítása. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója a szociális szolgáltatások szintjének fenntartása, fejlesztése átfogó céljához kapcsolódik a Kistérségi Gyerekesély Stratégia szülők számára nyújtott életvezetési tanácsadások bővítése eszköze, illetve a a helyi közösség fejlesztése átfogó célját lefedi a Kistérségi Gyerekesély Stratégiában hangsúlyosan megjelenő közösségfejlesztés. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Intézkedés Tervének Jövőképéhez illeszkedik a Kistérségi Gyerekesély Stratégia célállapota, melyben szerepet kap a településeken élők szociális biztonságának növelése, az életminőség javítása, illetve az önszerveződő közösségek támogatása is.

56

11. MELLÉKLETEK SWOT keresztelemzés Megvalósítási lehetőségek, eszközök, módszerek behatárolásához elvégeztük a SWOT analízis keresztelemzését is. Ezáltal megfogalmaztuk, hogy a Kistérség meghatározó erősségeire alapozva miként lehet a legfőbb lehetőségeket kihasználni, illetve megvizsgáltuk, hogy a kiemelt gyengeségek akadályozzák-e ugyanezen lehetőségek kihasználását. Továbbá elemeztük, hogy az meghatározó erősségekre építve miként kerülhetőek el a legfenyegetőbb veszélyek, valamint a kiemelt gyengeségek miatt nagyobb-e a valószínűsége a fenyegetések bekövetkezésének.

LEHETŐSÉGEK

SWOT

ERŐSSÉGEK Innovatív készség

Kiépült intézményi ellátó rendszer

Kedvező korszerkezet

Jól képzett, elhivatott szakemberek

Közösség fejlesztés

A közösségfejlesztés, mint új módszer bevezetése

Lakosság elérése intézmény rendszeren keresztül

széles az

Fiatalokat könnyebb bevonni új programokba, rajtuk keresztül könnyebb elérés az idősebbek felé

Szakemberek kezdeményezőként

Aktív és professzionális pályázás

Új tipusú megoldások és azok forrásának megkeresése

Pályázatban jártas intézmények aktivitásának növelése

Vállalkozó szellemű fiatalok bevonása a pályázásba

Pályázatok figyelemmel kísérése és szakmai támogatása a siker érdekében

Szociális gazdaság kiépítése

A szociális gazdaság, mint új lehetőség a foglakoztatásra kiaknázása

A korai fejlesztés lehetőségeinek megteremtése

Pályakezdő munkanélküli fiatalok önszerveződés útján munkahelyet tudnak maguknak (és másoknak) teremteni Fiatalok pályaorientációja korai fejlesztéshez kapcsolódó szakmák irányába

Szakmai támogatás

Korai fejlesztés

Az intézmény rendszeren keresztül tapasztalatcsere és információ áramlás az alakuló szociális vállalkozások között Az intézményen keresztül potenciális ügyfelek elérése, helyszín biztosítása

57

Szakmai támogatás

VESZÉLYEK

SWOT

ERŐSSÉGEK Innovatív készség

Kiépült intézményi ellátó rendszer

Kedvező korszerkezet

Végleges leszakadás

Új módszerek alkalmazása a leszakadás megakadályozá sára

A kistérségi helyzet romlását időben jelezni tudják felettes szervek irányába.

Amennyiben a fiatalok változtatni szeretnének a körülményeiken, képesek megfékezni a leszakadást.

Elvándorlás

Az új lehetőségek kiaknázása felkelti a fiatalok és az értelmiség érdeklődést, ezért maradnak

(Elérhető, helybeli szolgáltatások nyújtása)

(A fiatalok egy része itthon marad.)

Közösségfejlesztés, munkahelyteremté s kezdeményezése

Bizonytalan források

Az innovatív megoldások gyakrabban részesülnek támogatásban

Az alapellátások forráshiány esetén is biztosítottak

Sok támogatás célozza meg a gyermekeket és fiatalokat.

Professzionálisan pályáznak, így nagyobb eséllyel részesül támogatásban a Kistérség

Tartós munkanélküliség

Innováció a munkahely teremtés foglalkoztatás területén

(Önkéntesek foglalkoztatásának bővítése)

A fiatalok könyebben képezhetőek vagy átképezhetőek, könyebben találnak munkát.

Lakosság motivációjának és alapkompeteniáina k növelése, valamint pályaorientációs szolgáltatás nyújtása a foglalkoztatás érdekében

58

Jól képzett, elhivatott szakemberek A lakosság szükségletalapú támogatását biztosítják, így nem fokozódik a leszakadás

LEHETŐSÉGEK

SWOT

GYENGESÉGEK Érték-válság

Szegénység

Kampány jelleg

Képzetlenség

Közösség fejlesztés

Az érték-válság következtében az emberek elmagányosodn ak, nehezebben nyitnak a közösség felé.

A szegénység nem akadályozza a közösségfejlesztést .

Közösségfejlesztők hiánya akadályozhatja a közösségfejlesztést .

Aktív és professzionális pályázás

Az érték-válság nem akadályozza a pályázást.

A szegénység nem akadályozza a pályázást, sőt jogalapot képez arra.

A közösségfejlesztés, ha kampány keretében zajlik, akkor elégtelen időtáv esetében akadályozhatja a folyamat sikerességét. A pályázást nem akadályozza a kampányjelleg.

Szociális gazdaság kiépítése

Az értékválsággal együttjáró depriváltság nehezíti a közösségi kezdeményezés eket, amelyek szükségesek a szociális gazdaság kiépítéséhez. Amennyiben a szülő nem tekinti értéknek a nyújtott szolgáltatást és nem viszi el gyermekét a foglalkozásokra, akkor akadályozza az értékválság a korai fejlesztést.

A szegénység önerő hiányt jelenthet szociális vállalkozások létrehozásánál.

A támogatást követően megszűnhetnek szociális vállalkozások.

A szociális vállakozások létrehozásához szükséges néhány adott szakterületen képzett szakember.

A szegénység nem akadályozza a korai fejlesztést.

A kampányjelleg következtében nem egységesen a kistérség összes rászoruló gyermeke részesül korai fejlesztésben.

A korai fejlesztés kiterjesztéséhez szükséges megfelelő számú szakember.

Korai fejlesztés

59

A pályázatok sikerességét befolyásolja a professzionális pályázatírók hiánya.

VESZÉLYEK

SWOT

GYENGESÉGEK

Érték-válság

Szegénység

Kampány jelleg

Képzetlenség

Végleges leszakadás

Az érték-válság hozzájárul a társadalmi leszakadáshoz

A szegénység fokozódása növeli a végleges leszakadás veszélyét

A kampány jellegű támogatások annak a veszélyét növelik, hogy a nem támogatott csoportok leszakadása erősödik.

A képzetlenség miatti munkanélküliség és szegénység növeli a leszakadás veszélyét.

Elvándorlás

Az értékválsággal összefüggő társadalmi és gazdasági környezet erősíti az elvándorlást -

A szegénység elkerülése végett sokan elhagyják a kistérséget

A hosszú távú megoldások hiánya növeli az elvándorlás melletti döntés esélyét.

Az a képzetlen munkaerő, aki máshol munkalehetőséget lát és motivált elvándorolhat.

Az általános pénztelenség likviditási problémákat okoz.

-

A tartós munkanélkülisé g és az értékválság kölcsönös kapcsolatban állnak.

A munkanélküliség az egyik fő oka a szegénységnek.

Inkább a bizonytalan vagy átmeneti források növelik a programok időszakos meglétét. A kampányok csökkentik a tartós munkanélküliséget, de sokszor csak időszakosan.

Bizonytalan források

Tartós munkanélküliség

60

A képzetlenség az egyik legfőbb oka a tartós munkanélüliségnek .

A kistérség településeinek a stratégia alkotás szempontjából releváns adatai Település neve

állandó népesség 2010 (fő)

állandó népesség 2012 (fő)

0-17 éves ek arán ya 2012 (%)

veszélyeztetett kiskorúak 2011 (%)

1 861

állandó népesség változása 20102012 (fő) 0

közfoglalkoztatásba bevontak 2011 (fő)

közfoglalkoztatottak aránya 2011 (%)

becsült roma népesség aránya 2012 (%)

komfort nélküli lakások aránya 2012 (%)

70,7

foglalkoztatott nélküli gyermekes háztartások 2012 (%) 73,3

Fábiánháza

1 861

21,1*

153

8,22

34,9

20,00

Fülpösdaróc

351

347

-4

19

75,8

13,6

23

6,55

2,9

5,00

Géberjén

541

546

5

20,7

75,2

71,4

75

13,86

4,2

25,00

Győrtelek

1 730

1 730

0

21,3

20,7

79,5

284

16,42

40,3

10,00

Hodász

3 432

3 432

0

25,2

10,2

78,7

250

7,28

51

25,00

Jármi

1 316

1 316

0

19,2

8,3

45,5

150

11,40

5

15,00

Kántorjánosi

2 189

2 157

-32

25,9

8,2

76,6

364

16,63

52

0,00

Kocsord

2 990

2 986

-4

20,1

na

50

178

5,95

16,1

10,00

Mátészalka

17 533

17 387

-146

16,5

5,8

43,9

1 040

5,93

8,2

12,80

Mérk

2 288

2 280

-8

16,3

na

60

154

6,73

32,5

15,00

Nagydobos

2 182

2 182

0

30,6

9

50

205

9,40

27,5

15,00

Nagyecsed

6 812

6 778

-34

21,9

71,4

50

874

12,83

29,5

10,00

Nyírcsaholy

2 322

2 322

0

22,9

7

75,6

183

7,88

23,9

10,00

Nyírkáta

1 917

1 917

0

31,2

na

na

na

na

na

na

Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi

2 745

2 768

23

17,2

4,6

8

251

9,14

na

30,00

1 000

998

-2

19,5

8,2

85,5

136

13,60

52,2

17,00

3 090

3 090

0

27,8

23,1

74,5

248

8,03

32,8

20,00

Ököritófülpös Őr

1 891

1 891

0

24,3

8,9

86,7

300

15,86

26,9

32,00

1 500

1 500

0

21,7

0

55,2

100

6,67

14,3

3,00

Papos

873

873

0

25,3

17,2

66,7

88

10,08

14,9

20,00

Rápolt

158

158

0

32,3

5,9

60

18

11,39

na

49,00

Szamoskér

446

413

-33

19,9

14,6

24

57

12,78

5,6

10,00

Szamosszeg

2 005

1 898

-107

20,1

16,5

49,5

168

8,38

27,4

10,00

Tiborszállás

1 080

1 080

0

13,2

na

36,5

101

9,35

1,5

20,00

Vaja

3 721

3 721

0

22,4

2,2

57,1

240

6,45

22,1

10,00

Vállaj

1 005

1 011

6

16,5

64,1

na

39

3,88

6,5

8,00

Összesen

66 978

66 642

-336

20,9

20,3

55,2

5 679

8,48

22,6

16,70

61

Település neve

állandó népesség 2014 (fő)

0-17 évesek aránya 2014 (%)

veszélyeztetett kiskorúak 2014 (%)

foglalkoztatott nélküli gyermekes háztartások 2014 (%)

közfoglalkoztatásba bevontak 2014 (fő)

közfoglalkoztatottak aránya 2014 (%)

becsült roma népesség aránya 2014 (%)

komfort nélküli lakások aránya 2014

Fábiánháza

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Fülpösdaróc

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Géberjén

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Győrtelek

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Hodász

3 384

22,5

12

60

165

4,88

53

35,00%

Jármi

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Kocsord

3 000

20,9

7

37

125

4,17

20

15,00%

Mátészalka

17 311

17

5,8

1 549

8,95

Mérk

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nagydobos

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nagyecsed

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nyírcsaholy

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nyírkáta

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nyírmeggyes

2 693

16,2

0,9

5

263

9,77

0

10,00%

Nyírparasznya

997

107

10,73

Ópályi

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Ököritófülpös

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Őr

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Papos

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Rápolt

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Szamoskér

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Tiborszállás

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Vaja

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Vállaj

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

8,2

62

12,80%

17,00%

12. FORRÁSJEGYZÉK 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Gyermekszegénység, Romák – (2011-2020)

–

Mélyszegénység,

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújított stratégiája, 2006 http://www.nfft.hu/dynamic/renewed_eu_sds_hu.pdf http://europa.eu/legislation_summaries/environment/sustainable_development/i ndex_hu.htm http://www.szatmarikisterseg.hu/kisterseg/teruletf.htm http://www.szatmarikisterseg.hu/kisterseg/palyaz.htm http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A913/publikaciok/tpubl_a_913.pdf http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-anutshell/targets/index_hu.htm http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=categ ory&id=19:gyerekesely-fuzetek&Itemid=73 http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7& Itemid=89 http://www.jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/1680_20110519_nyilt_ules_hatar ozat_mellek.pdf http://www.emet.gov.hu/ http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/tarsadalmifelzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megtartotta-alakulo-uleset-a-legyenjobb-a-gyermekeknek-nemzeti-strategia-uj-ertekelo-bizottsaga http://figyelo.hu/cikkek/maganlakasok-tizezreit-adhatnak-ki-raszoruloknak http://www.atv.hu/videok/video-20131127-hogyan-lehet-tobb-szocialis-berlakas

63

http://www.vkdszsz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=468:20 13-januar-1-jetl-hatalyba-lep-foglalkoztatasi-kedvezmenyek&catid=35:aktualishirek&Itemid=72 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom http://tudastar.munka.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=tudastar_st at_allaskereso http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id =1446 http://europa.eu/legislation_summaries/environment/sustainable_development/i ndex_hu.htm Mátészalkai Kistérségi Helyzetelemzés 2012 Mátészalkai kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014. http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2% 20mell%20_NTFS%20II.pdf

64