Kistérségi erőforrástérkép

Kistérségi erőforrástérkép Megvalósíthatósági tanulmány (Második változat)

2008. október

Kistérségi erőforrástérkép - megvalósíthatósági tanulmány

Az MTA KTI kutatócsoportjának tagja: Németh Nándor, kutató Lőcsei Hajnalka, kutató Kis Judit, kutatásszervező Uhrin Tamás, programozó Alvállalkozók: Multiráció kft. Nextra Bt. Kutatásvezető: Dr. Tóth István János, tudományos főmunkatárs e-mail: [email protected]

A kézirat lezárva: 2008. október 31.

MTA KTI 1112 Budapest, Budaörsi út 45. e-mail: [email protected] internet: http://econ.core.hu

MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 2 / 129


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 3 Bevezetés .................................................................................................................. 5 1. Nemzetközi és hazai tapasztalatok ..................................................................... 8 1.1. Erőforrástérképek a befektetés ösztönzés szolgálatában ................................ 8 1.1.1. Erőforrástérképek nemzetközi perspektívában ......................................... 8 1.1.2. A lengyel példa.......................................................................................... 9 1.1.3. A cseh példa............................................................................................ 11 1.1.4. A szlovák példa ....................................................................................... 12 1.1.5. A francia példa ........................................................................................ 13 1.1.6. Az BEA (USA) on-line lekérdezési rendszere.......................................... 14 1.1.7. Egyéb példák........................................................................................... 14 1.1.8. Összegzés............................................................................................... 16 1.2. Erőforrástérképek, mint kutatási célú adatbázisok ......................................... 17 1.3. A nyilvánosság számára elérhető hazai területi adatbázisok ......................... 20 1.3.1. A DSS...................................................................................................... 20 1.3.2. Az MMPP ................................................................................................ 22 1.3.3. Az Iloma .................................................................................................. 24 2. Létező adatbázisok............................................................................................. 27 2.1. Az erőforrástérkép kialakításának feltételei.................................................... 27 2.2. Az adatbázisok csoportosítása ...................................................................... 29 2.3. Az adatbázis csoportok jellemzése: ............................................................... 30 2.3.1. Rendelkezésre álló és feldolgozott adatbázisok ...................................... 30 2.3.2. Rendelkezésre álló, de a KET számára átalakítandó adatbázisok.......... 41 2.3.3. Létező, de korlátozottan hozzáférhető adatbázisok................................. 48 2.3.4. Létező, de nem hozzáférhető adatbázisok .............................................. 55 3. Befektetői igények és az erőforrástérkép......................................................... 59 4. Az erőforrástérkép szerkezete és fontosabb indikátorai ................................ 63 4.1. Az adatok csoportosítása............................................................................... 63 4.2. Alapindikátorok............................................................................................... 64 4.3. Természeti erőforrások, a környezet állapota ................................................ 65 4.4. Infrastruktúra, elérhetőség ............................................................................. 68 4.5. Társadalmi jelzőszámok................................................................................. 70 MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 3 / 129


4.6. Gazdaság....................................................................................................... 72 4.7. Támogatások ................................................................................................. 75 5. A KET megvalósításának lehetőségei, technikai feltételei és költségei ........ 76 5.1. Lehetséges utak............................................................................................. 76 5.2. Technikai és személyi feltételek..................................................................... 78 5.2.1. Rendszerkövetelmények és beállítások .................................................. 79 5.2.2. A KET létrehozásának technikai követelményei...................................... 80 6. Az erőforrástérkép demo változata ................................................................... 86 6.1. A KET lehetséges internetes eléréséről ......................................................... 86 6.2. Az erőforrástérkép demo főbb funkciói........................................................... 87 6.3. Az erőforrástérkép demo használata ............................................................. 88 6.3.1. A „Mutatók” menü (A2) ............................................................................ 90 6.3.2. A „Kistérségek” menü (A3) ...................................................................... 97 Mellékletek ............................................................................................................ 100 M1. A KMSR rendszer részletes leírása ............................................................. 101 M1.1. A bemenő adatok .................................................................................. 101 M1.2. A kimenő adatok.................................................................................... 102 M1.3. A KMSR-ben alkalmazott becslési eljárások ......................................... 104 M1.4. Idősorelemzés ....................................................................................... 109 M1.5. Benchmark ............................................................................................ 117 M1.6. Háttér információk ................................................................................. 119 M1.7. Minták a KMSR által szolgáltatott jelentésekből .................................... 121



Bevezetés Minden gazdasági aktivitás térben létezik és ezen a téren keresztül hat egymásra. Ez a különben egyértelmű észrevétel csak nemrég vált a modern közgazdasági gondolkodás fontos részévé, az un. „új gazdaságföldrajz” alapjainak lefektetésével, amikor Krugman felhívta a figyelmet arra, hogy a munka, az áruk és a tőke nem röghöz kötötten léteznek, hanem térben helyezkednek el, és bemutatta a gazdasági fejlődés területi vonatkozásainak önerősítő hatásait1. Ezek szerint a gazdasági aktivitás térbeli elhelyezkedésének vizsgálata, mint kutatási kiindulópont és kutatási probléma viszonylag új a közgazdasági kutatások között. A modellekben a gazdasági szereplők (háztartások, vállalkozások és a kormányzati intézmények) sokáig egy tér nélküli világban léteztek, olyanban, amelyben a gazdasági szereplők térbeli elhelyezkedése nem játszott semmilyen szerepet sem az egyes tevékenységek megválasztására, az erőforrások elosztására, vagy a gazdasági növekedésre. A területi elhelyezkedés problémájának előtérbe kerülése a közgazdasági kutatásban csak aláhúzza azoknak a rendszerezett megfigyeléseknek, gazdasági és társadalmi adatokat területi metszetben tartalmazó adatbázisoknak a jelentőségét, amelyek alapján, illetve amelyekre támaszkodva elvégezhetők az ilyen elemzések. A területi szempontokat is érvényesítő, társadalmi és gazdasági adatbázisok ezért elengedhetetlen részei egyfelől a modern társadalomtudományi, és ezen belül közgazdasági kutatásnak, másrészt egy-egy térség gazdasága és társadalma fejlettsége, fejlődési útjai figyelhető meg általuk, és módot adnak egyes, a gazdasági fejlődést elősegítő célzó kormányzati döntések hatásának vizsgálatára. A kelet-európiai átalakulást vizsgáló elemzések között egy speciális elemzési célt is szolgálhatnak az ilyen területi adatbázisok: általuk megrajzolható hogy az átalakulás, iparágak leépülése és kialakulása milyen területi egyenlőtlenségek mellett valósul meg és milyen mértékben képes hatni a területi egyenlőtlenségek alakulására. Az eddigi kutatások rámutattak, hogy a piacgazdaság kiépülése kiélezte Magyarországon a területi egyenlőtlenségeket, a kilencvenes évek közepén elindult stabilizációs folyamatok felértékelték a települési, regionális információkat. 1996-ban területfejlesztési törvényt fogadott el az Országgyűlés, fokozatosan kiépült a területfejlesztés intézményrendszere, némi időbeli hullámzással ugyan, de egyre több forrás áramlott a területileg is jól definiálható (relatív) elmaradottság enyhítésére, a (mikro)regionálisan is értelmezhető társadalmi és gazdasági problémák kezelésére. Ennek kapcsán egyrészt a gyűjtött és rendszerezett információk mennyiségét illetően bővültek, tartalmukban mélyültek a már meglévő területi-települési adatbázisok, elsősorban a KSH T-STAR, másrészt egyre több állami intézmény kapta feladatul a saját tevékenységéhez kapcsolódó információk területi szempontú feldolgozását, területi adatbázisok építését. 1

Krugman, P. (1991): History and industry location: the case of the US manufacturing belt. American Economic Review, 81. 80-83. és Krugman, P. (1991): Increasing returns and economic geograpgy, Journal of Political Economy, 99. 483-499 és lásd még magyar nyelven: Paul Krugman (2003): Földrajz és kereskedelem, Közgazdsági Kiskönyvtár, Nemzeti Tankkönyvkiadó, 162. o. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 5 / 129


Ma már közel száz különálló területi adatbázis keletkezik évente Magyarországon; jogszabályi kötelezettsége folytán ezek nagy részét a VÁTI gyűjti össze és integrálja Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerébe (TeIR). A tanulmányban később részletezzük a TeIR működését, aminek a Kistérségi erőforrástérkép szempontjából az alábbiak a lényegi elemei, de már a bevezetőben is érdemes kitérni ennek néhány, fontosabb jellemzőjére: •

Nagyon sokféle adatbázist, összességében több ezer területi változót gyűjt magába évről évre.

•

Ezeket szeparáltan kezeli, még az egy adatbázishoz tartozó különböző időszakra vonatkozó megfigyeléseket (hullámokat) sem kapcsolja össze.

•

Gyakorlatilag hozzáférhetetlenek az adatbázisok. Még az arra jogszabályban megnevezetten jogosult szervezetek is csak nagyon hosszas munka árán tudnak letölteni egy-egy adatbázist.

•

A letöltött adatbázisok sem keresztmetszeti, sem idősoros szempontból, közvetlenül nem elemezhetők, Ehhez azokat egységesíteni, tisztítani kell,azaz fel kell dolgozni ahhoz, hogy területi elemzések céljára használhatók legyenek.

A jelenlegi helyzetet tehát paradox: az egyik oldalon meglévő hihetetlen információgazdagság mellett a másik, a felhasználói oldalon nem, vagy nagyon nehézkesen, magas tranzakciós költség mellett lehet elérni területi bontású adatokat. A felhasználói oldalon az is komoly problémát okoz, hogy egy-egy település vagy kistérség elkészítsen néhány egyszerű diagramot vagy táblázatot a saját helyzetéről, ha pedig valamelyik helyi önkormányzat vagy akár egy főiskola elemzője ennél tágabb összefüggésekre is kíváncsi, szinte lehetetlen helyzetbe kerül. Sok egyéb vonatkozása mellett e „titkolózás” egyik legfőbb kára, hogy a nem kevés közpénzből előállított adatbázisok által nyújtott információk kiaknázatlanok maradnak; sokkal többet tudhatnánk Magyarország területi folyamatairól, mint amennyit ma tudunk. Az alábbiakban egy kistérségi szintű adatokat tartalmazó adatbázis rendszer létrehozása és közzététele okán javaslatot teszünk e paradox helyzet meghaladására. Olyan területi adatbázis létrehozását javasoljuk, amelyet az alábbi három érték jellemez jól: nyitottság, egyszerűség, és sokrétűség. Az adatbázis rendszer alapvető céljai pedig az alábbiak szerint foglalhatók össze: •

Tegye lehetővé a munkaerő-piaci folyamatok területi szempontok szerinti megfigyelését és elemzését;

•

Segítse a befektetőket abban, hogy ki tudják választani azokat a telephelyeket, kistérségeket, amelyeken meg kívánják valósítani befektetéseiket. Adjon könnyen elérhető áttekintést az egyes kistérségek főbb gazdasági-társadalmi jellemzőiről és fejlődési útjáról; MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 6 / 129


•

Támogassa azokat a döntéseket, amelyek arra irányulnak, hogy, hol milyen térségekben valósuljanak meg a magáncégek beruházásai, és segítse az állami infrastrukturális és intézményfejlesztő beruházások területi elhelyezését;

•

Segítse azokat a döntéseket, amelyek a különböző forrásból különböző gazdasági szereplőknek (lakosság, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek) adandó támogatások allokációjára irányulnak, legyenek ezek munkahelyteremtő támogatások, vagy a gazdaságfejlesztést célzók.

•

Tegye lehetővé a különböző támogatási formákban adott támogatások hasznosulásának utólagos hatásvizsgálatát, a területi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásainak feltárását.

Egy kistérségi adatbázis rendszer így egyszerre szolgálja ki azokat a felhasználókat, akik egy-egy telephely választási, beruházási döntéshez kívánnak segítséget kapni és azokat a felhasználókat, akik számára a rendszerezettség és ebből fakadóan az elemezhetőség a fontos. A kistérségi adatbázis rendszer ugyanis nyitott lenne annyiban, hogy bárki számára elérhetővé és felhasználhatóvá tenné a területi-gazdasági indikátorok széles palettáját (a) és minden nagyobb átalakítás és adatmanipuláció nélkül, direkt módon tenné elemezhetővé a kistérségi szintű adatokat legalább két szempont szerint: keresztmetszeti elemzések (b1) és longitudinális szempontú elemzések (b2). A két elemzési szempont egyidejű érvényesíthetősége a feltétele annak, hogy egy ilyen tervezett rendszer a misszióját be tudja tölteni: az elemzők széles köre számára módot adjon előzetes és utólagos hatásvizsgálatok végzésére, munkaügyi programok hatásainak feltárására és a kormányzati fejlesztési és támogatási programok értékelésére. A jelen tanulmány egy ilyen, un. „Kistérségi erőforrástérkép” megvalósíthatóságát, a megvalósítás feltételeit járja körbe. Az első részben a nemzetközi példákat és az eddigi hazai tapasztalatokat tekintjük át röviden, majd a második részben a létező adatbázisok fontosabb jellemzőit foglaljuk össze. A harmadik rész a befektetői igények rövid leírását adja és azt, hogy egy kistérségi erőforrásrendszer hogyan illeszkedhet a telephely választás döntési folyamatába. A negyedik részben lesz szó a tervezett kistérségi adatbázis rendszer fontosabb paramétereiről, majd a megvalósítás technikai feltételeit és költségeit tárgyaljuk. Végül példaként ismertetünk egy kistérségi adatokat tartalmazó on-line rendszer demo változatát, amely megvilágítja, hogy milyen alapkoncepció mellett lenne véleményünk szerint kialakítani a „Kistérségi Erőforrástérképet”. A tanulmány mellékletében a Multiráció kft. munkaerőpiaci indikátorokat becslő eljárásainak matematikai leírását közöljük.



1. Nemzetközi és hazai tapasztalatok 1.1. Erőforrástérképek a befektetés ösztönzés szolgálatában2 1.1.1. Erőforrástérképek nemzetközi perspektívában A befektetés ösztönző erőforrás-térképek áttekintése során nagyon tarka képet kapunk: •

Több országban nem nagyon ismerik az erőforrás-térkép fogalmat. Ha léteznek erőforrástérképek, akkor másként nevezik a tartalmilag egyébként megfelelő megoldásokat.

•

Több országban nem különösebb célkitűzés a befektetők vonzása. Itt többnyire csak általános ország ismertetésekkel találkozunk, vagy a kidolgozottság nem elégséges az erőforrás-térkép fogalom használatához.

•

Számos országban nem értelmezik a kistérség fogalmat, mert az ország mérete olyan nagy, vagy éppen olyan kicsi, hogy ez ott nem alkalmazható. Például Szlovéniában csak ország méretű egyetlen régió van, a második szint a változó számú településből álló község, még az önigazgatási világra emlékeztetve.

•

Az eltérő méretű országokban ugyanazok az elnevezések eltérő karakterű területi kisegységeket takarnak. Ezért sok esetben keresni kell az egybevethető területi egységeket. Pl. az amerikai county, vagy az orosz oblaszty, körülbelül megfelel a magyar kistérségnek az országos jelentőségét tekintve, holott a méretük rendkívül különböző lehet. A nagy, és ritkán lakott országokban nem is szoktak néhány száz négyzetkilométeres területi egységeket külön értelmezni, és alkalmazni.

Mindezeket az eltéréseket szem előtt tartva vizsgáltuk, hogy külföldön hogyan alakul a kistérségi, vagy ahhoz hasonló területi egységre vonatkozó befektetés ösztönzési célú erőforrás-térképkészítés. A kutatások hamar kiderítették, hogy ezen a téren rendkívül gazdag választékkal találkozhatunk. Ezért az áttekinthetőség kedvéért némi rendszert alakítottunk ki. Először kiválasztottunk öt olyan megoldást, és országot, amelynek tapasztalatai Magyarország számára különösen fontosak, s ezeket részletesebben bemutatjuk. A fontossági szempontok közé bekerült, hogy az adott ország közvetlen versenytársunk-e a befektetési piacon, vagy nagy, fontos partnerünk, esetleg olyan megoldást alkalmaz, amely különösen tanulságos a számunkra. Ezután felsorolás szerűen további példákat mutatunk be, néhány szóval jellemezve az adott megoldást.

2

Az alfejezet a Nextra bt. tanulmánya alapján készült. Lásd: Nextra (2008): Befektetési célú kistérségi erőforrás-térkép készítésének a lehetősége, és megvalósítási feltételei, 39-58. oldal. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 8 / 129


1.1.2. A lengyel példa A lengyel erőforrástérképet a Polish Information and Foreign Investment Agency (Lengyel Információs és Külföldi Befektetési Ügynökség) honlapján találhatjuk meg. Az újonnan belépő EU tagországok közül Lengyelországban építették ki legjobban a befektetés ösztönzési célú, országot lefedő erőforrás-térképet. Ezt szempontunkból referencia megoldásnak is tekinthetjük. Az ország általános ismertetése A „Why Poland?” lapon az egész országra vonatkozóan közöl általános országismertető információkat, melyek miatt érdemes itt befektetni (fontos belső piac, dinamikusan fejlődő ország, jól képzett munkaerő, motivált, fiatal munkavállalók, legnagyobb új EU-s ország, a Nyugat-európai átlagnál kétszer gyorsabban növekvő GDP, földrajzi okok). Állításait alátámasztja független elemzők, pl. Ernst&Young felmérés eredményével, és közli a fontosabb makrogazdasági adatokat, és az oktatásra, az oktatási infrastruktúrára vonatkozó adatokat, amelyek nemzetközi összehasonlítását adja. A honlap bemutatja a Lengyelország keleti- és nyugat határán fekvő térségeket, az ország három Balti-tengeri kikötőjét és ezek kiváló légi, vasúti, tengeri és közúti közlekedési lehetőségeit. A nemzetközi iskolák felsorolása az idetelepülő befektetők/dolgozók családja számára adnak fontos jóléti lehetőségeket. Ehhez megyénkénti linkeket kapcsolnak az ilyen iskolákhoz. Minden fontosabb ágazathoz részletezik, hogy miért érdemes ide befektetni. Ezt adatokkal, jellemzőkkel, történelmi háttérrel, kontaktszemélyek elérhetőségével egészítik ki. Kiemelik a legfontosabb szektorokat, mint a járműipar, légi közlekedés, biotechnológia, BPO központok, háztartási fogyasztási cikkek, elektronikai ipar, IT, gépipar, fémipar, K+F, megújuló energiaforrások. Polish law: a lengyelországi törvényi hátteret mutatja be (pl. versenytörvény, gazdasági törvény, munkaügyi szabályozások, piaci védelem, ingatlanvásárlás külföldiek számára, adóügyek stb.). A honlapon megtalálható a „Lengyelország számokban (alapinformációk, gazdasági mutatók)” menüpont, ahol a fontosabb makro indikátorok találhatók meg. A „How to…” menüpont a befektetőknek nyújt közvetlen segítséget. Hogyan alapozz meg egy üzletet Lengyelországban? Több nyelven elkészített letölthető brosúrákat tartalmaz (angol, német, kínai, francia, olasz, spanyol stb.). Maga a honlap is 8 nyelven olvasható!



A régiók (vajdaságok) ismertetése Ezt követi az egyes régiók (vajdaságok) részletes bemutatása. A honlapon, a régiókra kattintva egységes szerkezetű oldalra jutunk, mely a régió jellemzőit taglalja, például a Lubelskie régióét:

Voivodship Capital

Lublin

2

25,114

Area (km ) Number of citizens - in urban areas

2,175,300 46.6%

Investor Assistance Centre Special Economic Zone Industrial and Technology Parks

A táblázatban feltüntetett hivatkozások fontos információkra irányítják az érdeklődőt. Investor Assistance Centre: link, a regionális befektetést segítő központ oldalára (elérhetőség: kapcsolattartó személy, email, tel, fax, cím, info + saját honlap linkje). A honlapot a Ügynökség üzemelteti, fő célja teljes szolgáltatást nyújtani a befektetőknek a régió szintjén. Special Economic Zone: különleges gazdasági övezetek, üzleti tevékenységek folytatására, speciális gazdasági körülmények mellet (pl. kiemelt adókedvezmények). Célja: a lengyel régiók fejlődési ütemének növelése, új technológiák kifejlesztésének támogatása, új munkahelyek teremtése stb. (5 régió kivételével) Industrial and Technology Parks: megmutatja térképen, hogy az adott régión belül hol találhatók ipari parkok. Ezekre kattintva egységes szerkezetben, egyesével, bemutatja az adott parkot (műszaki jellemzők, térkép, alaprajz, prezentációk, kontakt stb.). Az oldal általános jelleggel bemutatja a régió jellemzőit, a már ott lévő iparágakat, befektetési lehetőségeket, a befektetést ösztönző intézkedéseket, az EU-s támogatásokat, ipari parkokat stb. (linkek).



1.1.3. A cseh példa A cseh erőforrástérkép az Investment and Business Development Agency (Befektetési, és Üzleti Fejlesztési Ügynökség) honlapján található. A főoldalon a fő kérdés: miért érdemes Csehországban befektetni? Ennek megválaszolására hat nyelven, az oldalon fellelhető linkek nyújtanak segítséget. Az oldal az alábbi információkkal szolgál:

•

Táblázatos formában megadja Prága és a főbb európai városok közti távolságot illetve az utazási időt (repülővel).

•

Bemutatja fontosabb makrogazdasági mutatók adatait 1989 óta

•

Linket ad a Cseh Nemzeti Bank és a Cseh Statisztikai Hivatal oldalára a további információkért.

•

Képet ad a képzett munkaerő nagyságáról és szerkezetéről. Kapcsolódó linkekkel megmutatja a munkaerő létszámát, a foglalkozatási költségeket, a munkaügyi szabályokat, az oktatási rendszert, a műszaki felsőoktatást, a szakmák listáját Csehországban.

•

Bemutatja a foglalkoztatási költségeket, havi átlagkereseteket országosan, a munkáltató költségeit, prémiumokat országok közötti összehasonlításban, ágazati bontásban, pozíciók szerinti bontásban, nominál- és reálkereset vonatkozásban, megyénkénti bontásban

•

felsorolja a helyi közúti, vasúti, vízi úthálózat jellemzőit (táblázat, vasúti térkép, dokumentumok, szállítmányozási infrastruktúra, telekommunikáció, egyéb infrastrukturális eszközök

•

ismerteti az adókedvezményeket, munkahely-teremtési hozzájárulást stb. Munkanélküliség szempontjából kiemelten rossz területeken kisebb projekteket is hangsúlyosan támogatnak. EU-s támogatások itt is elnyerhetők.

•

a cseh beszállítói ipar hagyományait vázolja. Linked ad a cseh beszállítói adatbázisra.

•

képet ad az ingatlanpiac működéséről, bérleményekről, irodalétesítményekről, kihasználható területekről. Link az ipari létesítmények fejlesztését célzó kormányzati programra, ill. az ingatlanpiac működéséről szóló statisztikákra.



•

Bemutatja a cseh életszínvonal mutatókat, összehasonlítva a nyugati országokéval. Link a mindennapi élettel kapcsolatos általános tudnivalókra (nemzetközi iskolák, programlehetőségek stb.)

•

Iparágakra bontva felsorolja a befektetési lehetőségeket (járműipar, légi közlekedés, biotechnológia, BPO központok, orvosi eszközök, elektronikai ipar, IT, K+F stb.). Az egyes iparágak linkjére kattintva vonatkozó adatokat, összehasonlító táblázatokat/diagramokat találunk, cégek prominens személyiségeinek ajánlásai is láthatók. Link az adott iparágban, Csehországban működő cégeket bemutató dokumentumra (részletes, igényes, jó minőségű). Az oldalak azonos szerkezetűek.

•

Felsorolja az együttműködési lehetőségeket, és részletezi őket (pl. partneri együttműködés, joint venture, K+F együttműködés stb.). Ennek alátámasztására linkek a vonatkozó dokumentumokra.

•

Híreket ad az ingatlanpiacról. Itt zöld- és barnamezős beruházásokról kaphatnak képet a befektetők. A honlapon szöveges kereső is működik.

1.1.4. A szlovák példa A szlovák megoldás a szlovák gazdasági minisztérium honlapján található. A főoldalon az „Industry” menüpontra kattintva juthatunk el az iparral kapcsolatos információkat tartalmazó oldalra. Itt az első menüpont a Szlovák Köztársaság és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti keretegyezményt nyitja meg. A következő hivatkozás a 21. századi szlovák ipar fejlesztésének alapelveit mutatja be, illetve háttéradatokkal szolgál. Foglalkozik az országot érintő felmerülő problémákkal (alacsony hatékonyság a támogatások felhasználásánál stb.), az iparfejlesztéssel kapcsolatos új látásmód kialakításával, az iparpolitika céljaival és alapelveivel, elemzi a szlovák ipart versenyképesség és teljesítőképesség szempontjából, valamint financiális szempontok szerint. Megfogalmazza a szlovák ipar átszervezésének és annak a külföldi befektetők számára vonzóvá tételének szükségességét. Az oldalon találhatók még hivatkozások a szlovák ipari és energetikai politikára vonatkozóan is. Ellentétben a többi vizsgált, befektetést elősegítő oldallal, a szlovák honlap kevésbé tanulmányokkal és háttértörténeti felhasználóbarát, statikus rendszerű, információkkal kitöltött jelleget mutat. A szlovákon kívül csak angol nyelven jeleníthető meg, nem segíti a hatékony keresést.



1.1.5. A francia példa A francia változat az Invest in France ügynökség honlapján található meg. A főoldalon található linkek közül az első: „Miért válasszuk Franciaországot?” Itt a fő vonzerőket sorolják fel, amelyek miatt érdemes (külföldi) befektetőként az országot választani. Ilyenek például: Franciaország a világ ötödik gazdasági hatalma, a világ egyik legnyitottabb országa, stb. Az oldal közepén hat további hivatkozás található, melyek a választást segítő információkat tartalmazzák. •

„Termelékeny munkaerő”: ezen az oldalon a francia munkaerővel kapcsolatos „előítéleteket” igyekeznek eloszlatni, példaként felhozva az EU-s átlagnál hosszabb munkahetet (38 óra), illetve az ezt a tényt alátámasztó statisztikai adatokat. Megemlítik a felsőoktatásra fordított magas GDP-arányt, és a munkavállalók nagyfokú rugalmasságát. Az oldalon link található a francia munkaügyi törvényre.

•

„Átjáró az európai üzletbe”: ebben a részben az ország infrastruktúráját mutatja be (közút-, vasúthálózat, nemzetközi repülőterek, tengeri szállítmányozás). Kiemeli a 10500 km hosszú autópálya-hálózatot és a nagysebességű TGV vasutat. Hangsúlyozza, hogy a befektetők számíthatnak a megbízható és versenyképes energiaipari és telekommunikációs szolgáltatókra.

•

„Francia klaszterek”: térkép segítségével bemutatja az egyes régiókat, és ágazat szerinti (járműipar, biotechnológia, energiaipar stb.) keresést is lehetővé tesz. Ez speciális kistérségi befektetési lehetőségeket, és információkat nyújt.

•

„Alacsony telepítési költségek”: ezen az oldalon a beruházásokkal kapcsolatos költségeken van a hangsúly. Összehasonlítva az Egyesült Államokkal és Németországgal, Franciaország energiaárai (az Egyesült Királysághoz hasonlóan) jelentősen alacsonyabbak. Ugyancsak kedvezőbbek az ingatlanárak, valamint az emberi munkaerő is. Ezek a tényezők teszik Franciaországot vonzóvá a befektetők számára. Itt néhány példát is felsorolnak a jelenlegi befektetők közül. (Microsoft (USA), Dole (USA), Delphi Corporation (USA), Motorola (USA), Steelcase (USA), The Timken company (USA), Carrier (USA), Shiseido (Japan), Akebono (Japan), Ajinomoto (Japan), Amada (Japan), Cascades (Canada), Smurfit Kappa (Ireland).



1.1.6. Az BEA (USA) on-line lekérdezési rendszere Az USÁ-ra vonatkozó alkalmazás a BEA (Bureau of Economic Analisys) honlapján található meg. Az amerikai BEA évente készít rendkívül részletes jelentését az amerikai gazdaságról. Ennek egy külön fejezete foglalkozik a működő tőkebefektetéssel. Ennek kapcsán elkészítik az amerikai külföldi működő tőkebefektetésekről szóló, tagállam szintű, áttekintést is3. Az áttekintés rendkívüli részletességgel, állam, megye, bontásban feldolgoz szinte minden kapcsolódó információt. Mindezeket többszintű tagolásban teszi elérhetővé, hogy a felhasználó eligazodjon a rengeteg információban. A portál legfontosabb szolgáltatása, hogy a felhasználó maga szerkeszthet a saját igényeinek megfelelően információs táblázatokat és térképeket és az elkészült táblákat és térképeket szabadon letöltheti a netről. A BEA portál segítségével szinte tetszőleges információkat nyerhetünk bármely kistérség, megye, állam vonatkozásában a befektetési célú döntéseinkhez, erőforrástérkép készítéséhez akár emberi erőforrás, vagy foglalkoztatás, akár területi adatok, vagy más vonatkozásban.

1.1.7. Egyéb példák További befektetés ösztönző célú adatbázisok és szöveges megoldások felsorolás szerűen:

3

•

http://www.picardie.fr bemutatása)

(Franciaország,

egy

régió

•

http://www.diplomatie.gouv.fr bemutatás)

•

http://www.investorsprovident.com/europe/france/invest-in-france.html (Az egész világra kiterjedő, befektetés ösztönzési célú portál, országonként eltérő kidolgozottsággal, pl. Bulgária esetében városok körüli kistérségekre bontva)

•

http://www.biip.com.bh (Bahrain ország bemutatás, egy befektetési park részletes bemutatása, fontos linkek)

•

http://www.fszs.gov.cn/english/invest/park.htm (Egy kínai befektetési park nagyon részletes bemutatása)

(Franciaország,

befektetési célú

régiós

bontású

http://www.bea.gov/regional/ MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 14 / 129


•

http://www.invest-in-the-uk.com (Egyesült Királyságban un. „helyi régiók” egységes szerkezetben történő befektetési célú bemutatása)

•

http://www.investinyorkshire.com (Egyesült Királyságban York megyére vonatkozó összetett, jól adatolt, befektetési célú erőforrás-térkép)

•

http://www.doir.wa.gov.au/1060.aspx (Nyugat-Ausztráliai összetett, befektetési célú erőforrás-térkép, főként ágazati, illetve emberi erőforrás bontásban)

•

http://www.kk-j.org/talent.html (Japánban egy ipari részletes, összetett befektetési erőforrás-térképe)

•

http://www.norway.cn (Norvégia bemutatkozó portálja Kínában, melyben sok befektetési erőforrás-térkép értékű modul található pl. oktatás, emberi erőforrás, ágazatok, stb.)

•

http://www.investinfinland.fi (Finnország általános bemutatkozása befektetés ösztönzési céllal, nagyon adattárral, minimális régiós bontásban)

•

http://www.isa.se (Svédországi összetett befektetési, és egyéb célú ország bemutatás, minimális megyei, és régiós bontásban, ugyanakkor erőforrás-térkép értékű általános adatbázisok)

•

http://www.icicom.hu/teruletfo/tartalom.htm (Egy magyar, román, szerb határon átnyúló kistérségi együttműködés erőforrás-térképe)

•

http://www.chc-int.ru/reports/samara.htm (Az oroszországi régió idegenforgalmi, és vendéglátó ipari erőforrás-térképe)

•

http://arcticcentre.ulapland.fi/barentsinfo/projects/brreport.pdf (A Barents tenger melléki orosz, norvég, finn együttműködés befektetési erőforrás-térképe, elsősorban a múltban végrehajtott befektetési projektek vonatkozásában)

•

http://www.rebhc.org/pages/resources.html (Az Egyesült Királyság Hampden megyéjének erőforrás-térképe, elsősorban az emberi erőforrásokra, a foglalkoztatásra alapozva).

park

nagyon

ország részletes

Samara



1.1.8. Összegzés A befektetési célú információk összegyűjtése mindenütt a világon megjelenik. Ezek kivitelezése azonban nagy eltéréseket takar. Nemcsak a konkrét megoldások térnek el, hanem azok kidolgozottsága, adatgazdagsága is. A magyar gyakorlathoz hasonlóan itt is megjelennek tipikus megoldások: •

Átfogó, az országot, különféle területi bontásban, befektetési szempontból bemutató, jól adatolt, kidolgozott, rendszeresen frissített portálok;

•

Erőforrás-térkép néven előfordulnak ettől idegen megoldások, amelyek például a múltbeli eseményeket archiválják, vagy egy szakma marketingjét jelentik, sőt virtuális interaktív lakás-, és ingatlan piacként szolgálnak;

•

Tudományos célú, egyszer elkészített statikus erőforrás-térképek;

•

Csak egy-egy ágazatot, vagy rész területet bemutató megoldások;

•

Az ország gazdaságának, társadalmának, infrastruktúrájának fontosabb ismérveinek bemutatása statikus oldalakon (passzív ország bemutatók);

•

Csak egy kisebb területi egység (régió, kistérség, település) befektetési lehetőségeit bemutató megoldások;

•

Kivitelezés módja szerint a passzív bemutatkozások mellett megjelennek az interaktív, keresőkkel ellátott, sőt testre szabott információs önkiszolgálást lehetővé tevő portálok is.

A vázolt sokszínűség mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a kutatás legfontosabb eredményét. A legtöbb országban, különösen a befektetési piacon velünk versenyzőknél létezik országos adatokat tartalmazó, befektetési célú erőforrás-térkép, s ezek némelyike nagyon jól kiépített, regionálisan bontott adatokat tartalmaz, részlet gazdag, felhasználó barát, és rendszeresen frissített megoldás. Ez a befektetésekért folytatott versenyben mással alig helyettesíthető előnyt jelent, mert éppen a befektetési folyamat kényes, első szakaszában segíti elő a figyelem átirányítását az országra, régióra, kistérségre.



1.2. Erőforrástérképek, mint kutatási célú adatbázisok Ugyanúgy, ahogy Magyarországon, az Európai Unió más országaiban sem megoldott az egészen részletes, alacsony területi aggregáltságú adatbázisok nyilvánossá tétele. Ha Magyarország települési, illetve kistérségi adatbázisaira keresünk külföldi analógiát, gyakorlatilag nem találunk semmit. Ennek több oka is van. Egyrészt a település fogalma mást és mást jelent Európa különböző tájain; a közép-európai településszerkezet gyökeresen eltér például az észak-európaitól, de az angol vagy a holland vidéki, rurális térségek sem hasonlíthatók össze a nálunk megszokottal. Másrészt a közigazgatási rendszerek egészen változatos módozatai jelennek meg Európában. Az, hogy minden település közigazgatásilag önálló egységet alkot, egyáltalán nem megszokott európai jelenség. Nem kell messze mennünk, hogy ettől eltérő megoldásokat tapasztaljunk (lásd Szlovénia vagy Románia példáját). Magyarországon a területi közigazgatási rendszer háromszintű: település, megye, ország. Éppen ezért ez a három területegység a statisztikai számbavétel és adatközlés színtere. Európában ugyanígy az az általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a közigazgatási egységek adják a területi statisztikai egységeket is. Nézzük meg ehhez Szlovénia példáját; regionális rendszerük az alábbiak szerint épül fel: •

Települések (Naselja; Settlements): Számuk: 5997. Településen épületek egybefüggő vagy nem egybefüggő csoportja értendő, amely rendezett földrajzi egységet alkot. A településeknek önálló nevük és házszámozási rendszerük van; területük egy vagy több statisztikai körzetből tevődik össze. Ebből a definícióból következik a települések óriási száma. Szlovénia településszerkezete nagyon tagolt, aprófalvas. Gondoljunk csak bele: az ország területe alig 20.000 km2, mégis közel hatezer települést tartanak számon, ami majdnem kétszer annyi, mint Magyarország településeinek száma. (Bár ha nálunk is ilyen egyszerű lenne a települések definíciója, két-háromszorosára nőne a települések száma.)

•

Járás, önkormányzati közösség (Občine; Municipalities): Számuk: 192. A járások adják a helyi önkormányzás alapegységeit és egyedüli területi szintjét. Helyi önkormányzatot települések vagy települések csoportjai hozhatnak létre az érintett települések polgárainak megkérdezésével, pozitív eredménnyel záruló helyi népszavazást követően. Az alapítás feltétele, hogy az érintett települések összlakossága legalább ötezer fő legyen. Kivételes esetben földrajzi (pl. határ menti helyzetből fakadó), nemzetiségi, történelmi vagy gazdasági okból el lehet térni ettől a szabálytól. Ez a dimenzió a szlovén területi gondolkodás alapja. E járások településeinek tehát egy közös polgármestere és képviselőtestülete van.



Szlovéniában a kilencvenes évek elején még csak 62 járás (občina) létezett. Ezek már akkor is, a mai járásokhoz hasonlóan, a rendszeres statisztikai adatközlés alapvető területi szintjét adták (lásd a szlovén statisztikai évkönyveket 1995-ig). E 62 járás helyett 1995 januárjában 147, az eddigiekkel azonos funkciójú önkormányzati területi egység jött létre, melyek száma az 1996-ban elfogadott, a "Helyi önkormányzatok alapításának eljárási szabályairól és területének megállapításáról" szóló törvény hatályba lépése után, több év alatt, a már meglévő járások osztódása révén, további 45-tel gyarapodott. (A statisztikai adatfelvételi és adatközlő rendszer sajnos nem követte túl gyorsan a változásokat, ezért még az 1999-es statisztikai évkönyvben is a 147 járásra vonatkozó adatsorokat találjuk.) •

Statisztikai régiók (Statistične regije; Statistical regions): Számuk: 12. A statisztikai régiók felelnek meg Szlovéniában a NUTS-rendszer 3. szintjének. Ez a területi szint csak adatgyűjtési, strukturálási és szolgáltatási funkciókkal rendelkezik, tehát önkormányzatilag (még) nem intézményesült. A régiókat 1995-ben hozták létre, így csak az 1996-os statisztikai évkönyvben találkozhatunk velük először. Azóta viszont folyamatos és következetes a velük kapcsolatos adatszolgáltatás. A statisztikai régiók a fent ismertetett járásokból épülnek fel, határaik igazodnak azok határaihoz.

A szlovén statisztikai hivatal a 12 statisztikai régióra és a 192 járásra vonatkozóan közöl évenként igen sokrétű, főleg demográfiai és gazdasági jellemzőket számszerűsítő adatokat. Ebből következően a területi egyenlőtlenségeket és folyamatokat ezen a két szinten tudjuk mérni, nyomon követni, kutatni. Ha végiggondoljuk, hogy Magyarországra vonatkozóan miként is érhetők el regionális adatok, egy tipikus európai gyakorlattal találjuk szemben magunkat. Elektronikus formában, az interneten keresztül mindössze a KSH portálján találunk letölthető adatokat a STADAT rendszerben, ahol a standard területi egységek megyék és régiók. Interneten keresztül a KSH honlapján és a KTI által kifejlesztett Iloma rendszeren kívül semmi más adatbázist nem találunk, nyomtatott formában viszont igen. A KSH különféle statisztikai évkönyvei még néhány tucat települési adatsort is közölnek. Ha tehát egy külföldi kutató Magyarország regionális egyenlőtlenségeit szeretné megismerni, megyei szinten hozzáfér néhány teljesen általános alapindikátorhoz (GDP, munkanélküliségi ráta stb.). Ha viszont ennél részletesebb területi beosztások érdeklik, vagy el kell jönnie Magyarországra és beülnie a KSH könyvtárába kézzel kiírogatni mindent, vagy valamiféle kutatási együttműködés révén hozzá kell férnie például a T-STAR-hoz (amiről persze szinte biztosan nem tudják határainkon kívül, hogy egyáltalán létezik). Az EU többi országaiban többé-kevésbé hasonló a helyzet. Minden országban a helyi statisztikai hivatal a legfontosabb adatforrás; néhány évvel ezelőtt ezeken az intézményeken kívül más helyről nem is lehetett regionális adatokhoz jutni. Vagyis egy egész Európára kiterjedő területi adatbázis összeállítása bizony nagyon fáradtságos feladat volt, különös tekintettel arra, hogy nem mindegyik ország volt MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 18 / 129


olyan közlékeny, mint a fent részleteiben bemutatott Szlovénia. Az EU NUTS rendszerének létrehozása ezen a téren is forradalmi változásokat indított el: nagyjából egységessé vált a területi statisztikai adatgyűjtés szemlélete és területi beosztása. „Az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körű és egyre használhatóbb az Európai Unió Statisztikai Hivatalának – a tagállamokra és a csatlakozásra váró országokra kiterjedő, regionális szintű statisztikai adatgyűjtésen alapuló – területi adatbázisa, az ún. REGIO adatbázis, melyet NUTS 1, 2, 3 szintű adatokkal töltöttek fel. Ebbe az 1970-es évektől gyűjtik az adatokat, amikor a NUTS rendszer felváltotta a különböző statisztikai adatgyűjtési egységeket (mezőgazdasági, közlekedési stb. régiók). A teljes adatbázisnak egy metszetét jelenti az immár több mint 30 éve évente megjelenő Regionális Statisztikai Évkönyv (Regions: Statistical Yearbook). Az évkönyv struktúrája az 1970-es évektől napjainkig jelentős változásokon ment keresztül, mind formailag, mind tartalmilag. Sokáig külön, a kötetek első, kiemelt fejezetében fellelhető volt a mutatók egy még szűkebb válogatása: az ún. fő indikátorok (main indicators), mely kiemelés azonban 2001-től megszűnt (a különböző ún. kohéziós jelentésekben bukkanunk rá a fő indikátorokra). E mutatókat a társadalom és gazdaság állapotának kiemelt regionális indikátoraiként jelölték meg a statisztikusok. A terület, a népesség/népsűrűség, az egy főre jutó GDP, valamint a foglalkozási szerkezet, a munkanélküliségi ráta azok a mérőszámok, melyek az elmúlt évtizedekben végig fő indikátorok voltak.”4 Ennyiben az európai gyakorlat követni kezdte a sokkal fejlettebb amerikai példákat. Az adatok nyilvánosság számára elérhetővé tétele után az on-line elérhetőség megteremtése és a több szempontú lekérdezhetőség, az interaktivitás biztosítására irányuló fejlesztések jelenlegi is folynak. Ennek megfelelően az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az alábbi weboldalon keresztül teszi nyilvánossá NUTS 1, 2 és 3 szintű területi adatait: http://epp.eurostat.ec.europa.eu. Az EU mellett természetesen más (világ)szervezetek is nyilvánosságra hoznak területi adatokat. Az ENSZ (UNDP) évente közzéteszi Human Development Report-jait, szabadon letölthető formában (www.undp.org). Regionális fejlesztési információk és a világ országainak adataot tartalmazó adatbázis érhető el a Világban és az OECD honlapján is: www.worldbank.org és www.oecd.org.

4

Szabó Pál (2005) Az Európai Unió regionális indikátorai. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. 3134.o MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 19 / 129


1.3. A nyilvánosság számára elérhető hazai területi adatbázisok 1.3.1. A DSS A LIFE Balaton Project keretében kifejlesztésre került Döntés Támogató Rendszer (Decision Support System, a továbbiakban: DSS) olyan eszköz, ami a jövőben potenciálisan megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet (a továbbiakban: BKÜ) területén folyó átfogó környezetvédelmi és területfejlesztő munkát. Várhatóan hasznosítani tudja mind a Balaton Fejlesztési Tanács, mint a teljes régióért felelős intézmény, mind az egyéb, csak szűkebb területek, esetleg mindössze egy-egy település vagy társadalmi csoport érdekeit képviselő szervezetek mindegyike. A DSS az alábbi főbb jellemzőkkel írható le: • • • • •

Magába gyűjti a BKÜ teljes területéről a tó és annak emberi környezete állapotát leíró adatokat. E begyűjtött információkat térinformatikai módszerek segítségével rendszerezi, feldolgozza, megjeleníti (egy részüket on-line). A statikus állapot-adatok összekapcsolásával megjeleníti és elemezhetővé teszi a térségben zajló folyamatokat. Magába gyűjti a térségről elérhető kutatási adatokat, eredményeket, fejlesztési elképzeléseket, irányvonalakat. A korábbi tapasztalatok és az adott pillanatban ismert folyamatok összehangolása révén döntési alternatívákat kínál fel adott szituációban a rendszert igénybevevő döntéshozók számára.

Az on-line térinformatikai rendszer első lépésként egy igen széleskörű és nagymélységű információs bázist kellett megteremteni. Tematikailag széles spektrumban összegyűjtésre kerültek az eddigi tudományos eredmények, mely tapasztalatok alapján megtörtént a nyers alapinformációk becsatornázása is. A kialakított DSS mögött álló térinformatikai modul (www.balatonline.net ) a térségre vonatkozó információs bázis tartalmilag leglényegesebb szegmensét négy témakörben jeleníti meg: Turizmus, Környezetvédelem, Társadalom, Gazdaság (lásd a 1.3.1.1. ábrát).



1.3.1.1. ábra: A DSS főoldala

A Turizmus témakörén belül alapvetően forgalmi adatok szerepelnek: több oldalról számszerűsített információk arról, hány vendég keresi fel az adott települést. Ezek a forgalmi adatok már jelentős differenciákat jeleznek a régión belül, melyek – legalább részbeni – megértését szolgálják a témakör további indikátorai: szolgáltatások elérhetősége, a közösségi infrastruktúra kiépítettsége, közlekedés-földrajzi viszonyok. A Környezetvédelem blokk elsősorban a szennyezés, a veszély mértékére utaló indikátorokat tartalmaz: a lakásokat miként fűtik, mennyi szennyvíz keletkezik, milyen mértékben csatornázott a település, mennyire megoldott a szemétszállítás. A Társadalom témakör alapvetően a helyi lakosság demográfiai arculatát jeleníti meg, amin belül – tartalmi szempontból – a népmozgalmi adatok jelentősége a legnagyobb. Itt már több olyan indikátor is szerepel, amelyek alapvetően a helyi munkaerőpiac vizsgálatakor juthatnak fontos szerephez. A Gazdaság blokk a kibocsátási volumenekre koncentrál: mennyi jövedelem keletkezik az adott településen, és az milyen gazdasági környezetben: milyen cégsűrűség, milyen munkanélküliség mellett termelődik meg.



1.3.2. Az MMPP A Magyar Munkaerőpiaci Prognózis (MMPP) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával működő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) által kidolgozott és fejlesztett on-line lekérdezést biztosító adattár, amely interneten keresztül a www.mmpp.hu vagy az mmpp.hu címen érhető el (Lásd az 1.3.2.1. ábrát!). 1.3.2.1. ábra: Az Magyar Munkaerőpiaci Prognózis főoldala

Az MMPP célja, hogy empirikus vállalati adatfelvételek eredményeit felhasználva tájékoztató adatokat nyújtson a munkavállalóknak, munkát keresőknek, munkaadóknak és képző intézményeknek a vállalkozások várható munkaerőigényéről és segítse az elemzőket a munkaerőpiac elemzésében. Az MMPP módot ad regionális, megyei és munkaügyi kirendeltségekhez rendelt kistérségenkénti metszetek szerinti lekérdezések indítására. Az MMPP alapvetően nem területi elemzéseket szolgál ki, de módot ad területi szinteken és idősorosan is elérhető adatok on-line lekérdezésére is. Ezek között a legfontosabbak: •

a vállalatok várható munkaerőpiaci keresletére vonatkozók



•

a térségenkénti és szakmánkénti kínált bérek a keresett szakmákban

•

tervezett beruházási aktivitás.

Az MMPP adatbázisa tartalmazza az SZMM és a GVI 2005-2007-es közös vállalati felvételeinek adatait. E felvételek során jelenleg több mint 20.000 magyarországi vállalkozás vezetője válaszolt személyes megkérdezés keretében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a GVI kérdezőbiztosai által feltett kérdésekre. Az MMPP-ben közzétett adatok e vállalatoknak a kérdezés alatt megfogalmazott várakozásait, szándékait és véleményét tükrözik. A várható munkaerő keresletre vonatkozó válaszok ebből adódóan tájékoztató jellegűek, nem foghatók fel ténylegesen meghirdetett állások listájaként. Az MMPP adatbázisa emellett elérhetővé teszi az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK, korábban OMMK, még korábban OMK) 1991. szeptembere óta félévente végzett kérdőíves felvételeinek 1993 és 2003 közti adatait, leszűkítve olyan kiemelt változókra, amelyek 1993-tól kezdve folyamatosan rendelkezésre állnak. A rendszeres vállalati kikérdezések között Magyarországon az OMKMK felvételeiben a legnagyobb a válaszadó cégek száma: az 1991 óta évente kétszer lebonyolított vizsgálatokban - az első két év kivételével - esetenként 41004800 cég válaszai kerültek rögzítésre. Az MMPP-t az interneten www.mmpp.hu, vagy az mmpp.hu címeken érhetjük el. Az MMPP bárki számára elérhető: használathoz ki kell tölteni egy rövid regisztrációs felületet, majd ezután léphetünk be az on-line lekérdezési rendszerbe. Ezután jutunk el a főmenübe [Belépés]. Itt három lehetőségünk adódik, vagy az MMPP rövid ismertetését és a használatot segítő információkat olvassuk el az [MMPP ismertetése] menüre kattintva, vagy az évenkénti lekérdezéseket tartalmazó menübe megyünk [Lekérdezések évenként], vagy az idősorokat nézzük meg az [Idősorok] menüben. A [Lekérdezések évenként] menüben tetszésünk szerint kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló menüpontra kattintva az SZMM-GVI felvételből minket érdeklő információkat. A lekérdezési lehetőségeket két csoportba osztottuk: „Listák” és „Kereszttáblák”. Ha az első csoport („Listák”) közül kattintunk egyre, akkor ezután kiválaszthatjuk, hogy az adatfelvétel során megkérdezett cégek közül melyek véleményére vagyunk kíváncsiak (a megfelelő „Szűrés” opció megadásával). Ekkor azon cégek válaszait kapjuk meg, amelyek megfelelnek a szűrés során kiválasztott szempontoknak. A [Mehet] gomb megnyomásával jutunk el az eredményekhez. A lekérdezés bonyolultságától és az internet kapcsolat gyorsaságától függően cca. 5-25 másodperc alatt láthatjuk is a lekérdezés eredményét a monitorunkon. Az eredményeket letölthetjük a számítógépünkre Excel-be importálható csv file-ként. Ehhez először mentsük le a gépünkre az eredményeket tartalmazó file-t, majd hívjuk be az Excel-t és az Excelből hívjuk be az eredmény file-t. Ha a második csoportot („Kereszttáblák”) választjuk, akkor a „Szűrés” opció mellett választhatunk egyet a megadott „Csoportosítás” opcióból is. Ekkor a kiválasztott MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 23 / 129


csoportosítási ismérv értékei szerint kapjuk meg a kívánt eredményt, egy kereszttáblát. Ezt is lementhetjük a gépünkre csv formában. Az [Idősorok] menüpontot választva eldönthetjük, hogy a 19 mutatót tartalmazó, 1993-ban induló idősorokat nézzük meg, vagy a 2005-ben kezdődő, 156 mutatót tartalmazó idősorokat. Ebben a menüpontban is lehetőség van a fent ismertetett módon szűrni, csoportosítani a lekért adatokat. A [Vissza] gomb megnyomásával egyet lépünk visszafelé, a [Menü] gombra kattintással pedig a lekérdezési menübe jutunk vissza. A [Kilépés] gombbal tudunk kilépni az MMPP rendszeréből.

1.3.3. Az Iloma Az Iloma a világháló lehetőségeit kihasználva interaktív módon tesz elérhetővé különböző, az MTA KTI munkatársai által összeállított, gondozott adatbázisokban fellelhető társadalmi-gazdasági adatokat, mutatókat, az intézet munkatársai által elvégzett számításokat. Az Iloma fejlesztése során három követelményt tartunk szem előtt: nyitottság, rugalmasság és egyszerűség. Az Iloma fejlesztését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta. Az rendszer az MTA KTI honlapjáról a http://iloma.econ.core.hu címről érhető el (lásd 1.3.3.1. ábrát). 1.3.3.1. ábra: Az MTA KTI Iloma rendszerének főoldala



Az Iloma nyitott, mert a világhálón bárki által elérhető rendszer; rugalmas, mivel a rendelkezésre álló adatok sokféle csoportosítását és szűrési lehetőségét, a statisztikai mutatók széles körének kiválasztását teszi lehetővé a felhasználó által megadott kombinációkban; és egyszerű, mert néhány lépés után juttatja el a felhasználót a kérése meghatározásától az eredményig. Az Iloma kifejlesztésével egy olyan mindenki által elérhető eszközt kívántunk létrehozni, amely a magyar társadalom fejlődését jelző indikátorok sokaságát tartalmazza, és amely a magyar gazdaság és társadalom elemzéséhez, a területi egyenlőtlenségek feltárásához, az egyes jelenségek közötti összefüggések tanulmányozásához nyújt segítséget. Az Iloma az első olyan magyarországi on-line lekérdezési rendszer, amelyen keresztül bárki számára elérhetők területi szintű társadalmi és gazdasági adatok idősorai. A területi tényezők gazdaságfejlődésben, társadalmi átalakulásban, társadalmi egyenlőtlenségek fennmaradásában és továbbélésében játszott szerepének felismerése hívta életre az olyan adatbázisok szükségességét, amelyek a lehető legrészletesebb területi bontásban tartalmaznak idősoros társadalmi és gazdasági adatokat. A közgazdaságtudományon belül az új gazdaságföldrajz eredményei adnak ösztönzést a területi vetületet is az elemzés hatókörébe vonó kérdésfelvetésekhez. A Magyarországon lezajlott gazdasági átmenet, a vállalati versenyképesség, vagy a háztartások jövedelmi és vagyoni viszonyainak elemzése elengedhetetlen a területi szempontok figyelembevétele nélkül. Mindezek a kutatási stratégiákat befolyásoló szempontok tették indokolttá a település szintű, kistérségű, megyei és regionális bontású társadalmi és gazdasági adatbázisok összegyűjtését, harmonizálását és tisztítását, és ez a munka vezetett el végül az Iloma gondolatához. Egy on-line lekérdezési rendszer létrehozásának terve 2004 decemberében vetődött fel először, amikor úgy tűnt, a Közgazdaságtudományi Intézet egy tervezett kutatási programjához kapcsolódva létrehozható ennek első változata. Az első tervezetben így foglaltuk össze a felhasználó kéréseinek megfelelő adatokat szolgáltató lekérdezési rendszer előnyeit: Az on-line elérésű interaktív lekérdezési felület egyszerre biztosítja az alapadatokhoz kapcsolódó adatvédelmi követelményeket és azt, hogy ezekből az input adatokból könnyen kezelhető módon a felhasználó tetszése szerinti output adatokhoz jusson. Az on-line megvalósítás az adatok folyamatos feltöltését és az adatot lekérő felhasználó számára nagy rugalmasságot biztosít, mivel csak a világhálóval való kapcsolatot feltételez. A rendszer célja, hogy bárki érdeklődő könnyen hozzá tudjon jutni az indikátor rendszerben szereplő adatokhoz, mutatókhoz. Az on-line elérés széleskörű elérhetőséget biztosít a rendszerben szereplő adatoknak. Ezek nemcsak olyan elemzésekhez használhatók így fel, amelyek az indikátor-rendszer létrehozását indokolják, hanem más kutatásokban, vagy az oktatásban is.



A rendszer előnye még az, hogy feleslegessé teszi olyan táblázat-csoportok hardcopy formában való elkészítését és sokszorosítását, amelyek az egyes indikátorok különböző szempontokból összeállított permutációit tartalmazzák. Az Iloma létrehozását alapvetően három szempont vezérelte: szerettük volna a magyar kutatók szélesebb köre számára elérhetővé tenni az MTA KTI által gondozott, társadalmi és gazdasági adatokat tartalmazó adatbázisokat; az adatok elérésének olyan lehetőséget teremteni, amely lehetővé teszi a felhasználó aktív közreműködését a kért adatok, statisztikák kiválasztásában; és mindezt olyan formában, hogy az érdeklődők lehető legszélesebb köre számára nyíljon meg ez a lehetőség. Az Iloma nemcsak a gazdaságföldrajz, a közgazdaságtudomány, vagy a szociológia tárgykörébe tartozó kutatásokat kívánja segíteni, hanem minden olyan kutatásét és elemzését is, amelyek a választott témájukhoz kapcsolódóan gazdasági és társadalmi indikátorok területi szempontú vizsgálatát is el kívánja végezni. A fentieken túl, úgy hisszük, az Iloma segédeszközként is használható lesz az egyetemi, főiskolai oktatásban, mint házi dolgozatok, vagy előadások, szemináriumok adatforrása. A területi szempontokat is követő kutatási stratégiák ösztönzését kívánják szolgálni az Ilomában közzétett elemzési példák, és kutatásmódszertani információk.



2. Létező adatbázisok 2.1. Az erőforrástérkép kialakításának feltételei Ma Magyarország több tucat közintézménye gyűjt a természeti erőforrásokról, a környezet állapotáról, a társadalmi és gazdasági folyamatokról, illetve a különféle, közpénzből finanszírozott támogatásokról olyan adatokat, amelyek területi (legtöbbször települési) metszetben is értelmezhetők. Ezeknek az adatoknak a megszületésük utáni élete sokirányú. Egy részük – mivel az adatgazdának nincs ilyen irányú kötelezettsége – elektronikus formában nem kerül feldolgozásra, papír alapú adatlapokon, jegyzőkönyvekben, bevallásokban találhatjuk meg őket. Mivel még – a mai, modern értelemben vett – minimális feldolgozásuk sem történik meg, az ilyen típusú adatok általában rejtve maradnak, nem válnak megismerhetővé, kutathatóvá. Előfordul olyan eset is, hogy az adatgazda nem tekinti fontosnak a területi szempontokat: az adatok digitálisan is feldolgozásra kerülnek ugyan, de területi csoportosításukra nem helyeznek hangsúlyt. Ez különösen olyan esetekben problémás, amikor utólag derül ki, hogy az adatfelvétel specifikációjának hiányosságai következtében ezt a területi csoportosítást el sem lehet végezni, vagy legalábbis csak nagymértékű információ veszteséggel5. Tapasztalataink szerint azonban ma már a legtöbb olyan adatgazda, amelyik területi adatokkal (is) dolgozik, létrehozza a maga digitális adatbázisát, amiben legalább a minimális területi azonosításra törekszik, de ezek az adatbázisok nem kapcsolódnak össze, sőt még az összekapcsolhatóság terve, igénye sem létezik több helyütt. Ahhoz, hogy ezek a különböző adatgazdáknál lévő adatbázisok egységes területi információs bázist alkossanak és a területi kutatások szolgálatába álljanak, több lényeges átalakításon kell átesniük: •

Fizikai megjelenésüket (fájlformátum, az adatfelvétel dokumentációja) egységesíteni kell;

•

Területi kódolásukat egységesíteni kell, térképezhetőségüket lehetővé kell tenni;

•

Származtatott indikátorok előállítására alkalmassá kell tenni őket: milyen időpontra vonatkoznak az egyes változók és pontosan mi a tartalmuk;

•

Idősorba, panelba kell rendezni azokat a változókat, illetve teljes adatbázisokat, amelyeknél dinamika-vizsgálatokat is kívánunk végezni, folyamatokat akarunk bemutatni;

•

Meg kell oldani a hozzáférést.

5

Hasonló eset történt a legutóbbi, 2000. évi teljes körű mezőgazdasági összeírásnál, ahol nem egyegy település vagyonát (szántók, állatállomány stb.) vették számba, hanem azt, hogy az adott település lakóinak mi van a birtokában. Rengeteg energiába került az adatfelvétel, az eredményként előállított adatbázis területi elemzésre mégsem alkalmas. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 27 / 129


Jogszabályban rögzített kötelezettségénél fogva a területi adatbázisokat a VÁTI Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszere (TeIR) gyűjti össze. Ma Magyarországon azonban teljes körűen egyedül az MTA Közgazdaságtudományi Intézete (MTA KTI) végez a fenti pontoknak megfelelő adatbázis-feldolgozási munkát Adatbank szolgáltatásának keretei között. Az Adatbank kiépítésében nagy szerepet játszottak azok a kutatási programok és kutatási együttműködések, amelyeket az MTA KTI a munkaügyi adatok összegyűjtése és rendszerezése területén a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, jogelődjeivel és az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal közösen végzett az utóbbi években. Az MTA KTI – közgazdasági kutatóintézeti profiljából adódóan – ez idáig alapvetően gazdasági – ezen belül munkaügyi – és társadalmi adatok feldolgozására koncentrált saját kutatási tevékenységének támogatására, a kialakított adat-tisztítási és adatbázis-kezelő rendszer azonban ennél jóval szélesebb körű alkalmazásokat is lehetővé tesz. Mint alább látni fogjuk, a VÁTI a TeIR rendszer fenntartásával lényegében nem tesz mást, mint összegyűjti a jogszabályban meghatározott adatgazdák adatbázisait, majd azokat mindenféle feldolgozás nélkül – helyenként a térképezhetőséget megoldva –, ömlesztve teszi korlátozott felhasználói kör számára elérhetővé. Ha a hozzáférést meg is tudjuk oldani, ezekkel az adatbázisokkal a fent felsorolt munkafázisokat (vagy azok többségét) még el kell végezni, hogy az adatok használhatók legyenek a szükséges közgazdasági, gazdaságpolitikai elemzések számára. Legfontosabb teendő a különböző adatbázisok település-struktúrájának összehangolása, majd az azonos szerkezetű, de különböző időpontokra vonatkozó adatbázisok összekapcsolása. A TeIR erre még csak kísérletet sem tesz. Az MTA KTI Adatbankja épp e téren különleges: a területi elemzések, települési információk legfontosabb tárházát, a KSH T-STAR adatbázisát úgy dolgozta fel, hogy az Adatbankban megtörtént az 1990 és 2006 között kiadott 17 különböző adatbázis egységes katalogizálása és idősorba rendezése. Ha tehát ma a TeIR-ből töltünk le adatokat és meg akarjuk válaszolni például azt az egyszerű kérdést, hogy egy adott kistérségben hogyan változott a népességszám két időpont között, akkor először is hosszas adatbázistisztítási és rendszerezési munka vár ránk, ahol a technikai feltételek megteremtése (hardver és szoftver-igény, valamint adatbázis-kezelői ismeretek) mellett olyan speciális tudással is fel kell vérteznünk magunkat, mint például a településrendszer átalakulásának adatbázisokon belüli kezelése. Az MTA KTI Adatbank ugyanakkor minden ilyen jellegű munkát elvégzett már; ha az Adatbank rendszerét használjuk, a fenti kérdés megválaszolása mindössze percek kérdése.



2.2. Az adatbázisok csoportosítása Elképzeléseink szerint a tervezett Kistérségi Erőforrástérkép (KET) bemeneti oldalán különböző tematikájú, eltérő forrásból (adatgazdától) származó területi adatbázisok állnak, amelyek rájuk vonatkozó ismereteinket és felhasználhatóságukat tekintve alapvetően 4+1 csoportba oszthatók, ahol az első négy kategória már létező adatbázisokat takar, míg a +1 az ezeken túlmutató szakmai igényeket jelképezi. Adatbázis-csoportjaink az alábbiak: 1. Már rendelkezésünkre álló, ismert, feldolgozott, ellenőrzött, tisztított adatbázisok, amelyek ennél fogva kutatási célra alkalmas és azonnal felhasználható. Példa: KSH T-STAR. Kockázat a projekt szempontjából: elenyésző. 2. Már rendelkezésünkre álló adatbázisok, amelyek kis mértékben még alakítani kell, hogy kutatási célra alkalmassá váljon. Példa: ÁFSz. Regisztrált munkanélküliek településsoros adatbázisa. Kockázat a projekt szempontjából: minimális. 3. Létező, bizonyos korlátok között elérhető adatbázisok, amelyek nem ismerjük pontosan a belső tulajdonságait, mivel gazdasági elemzésre még nem használták őket, illetve nincs is a birtokunkban. Ezeknél az adatbázisoknál az is elképzelhető, hogy magától az adatgazdától kell kérnünk bizonyos átalakításokat, új szempontú aggregációkat, tisztításokat. Példa: APEH Társasági Nyereségadó (TÁNYA) adatbázisa, amiről tudjuk, hogy eredetileg nem választják külön az offshore cégeket a belföldön működő cégektől, így még a fő számok értelmezése is szinte lehetetlen. De a TeIR-ből átvenni szándékozott legtöbb adatbázis ide sorolható. Kockázat a projekt szempontjából: jelentős. 4. Létező, de el nem érhető adatbázisok, amelyek valamilyen okból az adatgazda jelenleg nem ad ki külső felhasználónak. Itt alapvetően nem is egész adatbázisokra, hanem inkább részleges adattartalmakra, néhány konkrét változóra kell gondolnunk. Példa: KSH népességkorévek adatbázisa, vagy a Magyar Államkincstárnak a helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó adatsorai. Kockázat a projekt szempontjából: jelentős. +1 Végül vannak (lehetnek) olyan indikátorok, amelyek senkinek sincsenek a birtokában, de elő lehetne állítani őket például valamely állami szerv birtokában lévő dokumentumok, nyilvántartások, vagy akár (a projekt kereteit meg nem haladó) kutatómunka, szakértői becslés, primer adatfelvétel útján. Példa: kistérségi GDP, kistérségi HDI, szubjektív életminőség területi jelzőszámai. Kockázat a projekt szempontjából: maximális.



2.3. Az adatbázis csoportok jellemzése: 2.3.1. Rendelkezésre álló és feldolgozott adatbázisok A KSH T-STAR adatbázisa A T-STAR jelentése: Település Statisztikai Rendszer. A névből már sejthető, hogy az adatbázis legfőbb tulajdonsága az, hogy Magyarország településeire vonatkozóan szolgáltat adatokat. Az elemi egység tehát nem az egyén, nem is valamiféle társadalmi csoport, hanem a közigazgatásilag önálló település. Az adatbázist a Központi Statisztikai Hivatal állítja elő és adja ki évente egyszer, elektronikus formában, témakörönként külön-külön xls-formátumú fájlokban. A T-STAR 1965 óta létezik; e kezdő évet követően 1970-re, 1975-re, majd 1980-tól évente állították elő. A KTI Adatbankja 1990-től tartalmazza az összes további év adatát. A T-STAR alapvetően területi folyamatok kutatására, a területi egyenlőtlenségek mérésére alkalmas az egyszerű ellátottság-vizsgálatok mellett. A települési alapadatokból aggregáció útján előállíthatók más, elemzési vagy még inkább gazdaság- és fejlesztéspolitikai szempontból releváns területi szintek (kistérség, megye, régió, településnagyság-kategóriák) adatsorai is. Az adatbázisban a legfontosabb változók (népességszám, személyi jövedelemadó-alap, vállalkozások száma, lakásállomány, helyi adók stb.) azonos definíció mellett minden egyes évben változatlanul jelennek meg, így esetükben idősorok is előállíthatók, dinamikavizsgálatok is lefolytathatók. A T-STAR adatsorai leggyakrabban a területi fejlettség fogalma kapcsán jutnak szerephez. Ez egy összetett, sokdimenziós és sokmutatós fogalom, de mérésére – különféle matematikai-statisztikai elemzési eszközök, pl. faktoranalízis – segítségével a T-STAR adatbázis önmagában is lehetőséget ad. Ennél persze szűkebb értelmezési határok között mozgó társadalmi jelenségek is vizsgálhatók a T-STAR felhasználásával. Ha csak a demográfiai fejezetet vesszük elő, kutathatóvá válnak településeink népesedési tendenciái: egyes falucsoportok elnéptelenedése, elöregedése, az országosan jellemző koncentrációs folyamatok, vagy épp a szuburbanizáció. A T-STAR némi munka árán összekapcsolható a népszámlálási adatsorokkal is; onnét kivéve pl. a cigányság arányára vonatkozó információkat, a falvak sokaságánál tapasztalható demográfiai megújulás, fiatalodás etnikai hátterére is következtetni tudunk. A T-STAR statikus állapotokat mutat be, folyamatokat nem ábrázol, dinamikát nem mér. Számos témakörben évi több száz, önállóan definiált változó mentén gyűjti a településekre vonatkozó információkat, a 2.3.1.1. táblázat szerint.



2.3.1.1. táblázat: A T-STAR témakörei 2007-ben Témakör

Altéma

Terület, lakónépesség, állandó népesség

Jelölés

KTI Adatbank besorolás

KTI Adatbank jelölés

TAAA Terület Lakónépesség Állandó népesség (a Kormányzati Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala továbbvezetett adatai)

Népmozgalom Egyéb népmozgalom Vándorlások Önkormányzati költségvetés Önkormányzati költségvetés bevételei Önkormányzati költségvetés kiadásai Ipar Ipar Kereskedelem, kölcsönzés, idegenforgalom Kereskedelem, kölcsönzés, termelői borkimérés Egyéni vállalkozás keretében működő kereskedelem, kölcsönzés, termelői borkimérés Vendéglátóipar

TAAA0 TAAA1 TAAA2

Demográfia Demográfia Demográfia

DE DE DE

TAAB TAAB0 TAAB1 TAAC

Demográfia Demográfia

DE DE

Önkormányzati költségvetés Önkormányzati költségvetés

OV

Ipar

IP

TAAC1 TAAC2 TAAE TAAE0 TAAF TAAF0

Kereskedelem vendéglátás

és

KE

TAAF1

Kereskedelem vendéglátás

és

KE

TAAF2

Kereskedelem vendéglátás Kereskedelem vendéglátás

és

KE

és

KE

Egyéni vállalkozás keretében működő vendéglátóipar Kereskedelmi szálláshelyek Magán-szállásadás

TAAF3

Lakásállomány Lakásépítés, megszűnés, lakásépítési engedély Ingatlankezelés

Lakásállomány, építés, -megszűnés

Közműellátás Vízvezeték-hálózat adatai Csatornák Villamosenergia-

OV

TAAF4

Turizmus

TU

TAAF6 TAAG

Turizmus

TU

TAAG0 TAAG1

Lakások Lakások

LA LA

TAAG2 TAAH TAAH0

Lakások

LA

Kommunális infrastruktúra Kommunális infrastruktúra, Környezetszennyezés Kommunális

KO

TAAH1 TAAH2

KO, KS KO



fogyasztás Gázfogyasztás Távfűtés, melegvízszolgáltatás Hulladékgazdálkodás, zöldterület Közutak Egészségügy, szociális ellátás

TAAH3 TAAH4 TAAH5 TAAH6

infrastruktúra Kommunális infrastruktúra Kommunális infrastruktúra Kommunális infrastruktúra Kommunális infrastruktúra

KO KO KO KO

TAAJ Háziorvosok Szakrendelések Kórházak Bölcsődék, védőnők

TAAJ0 TAAJ1 TAAJ2 TAAJ3

Szociális ellátás Gyógyszertárak Nyugdíjak (tárgyévet követő januári emelés után) Oktatás Óvodák Általános iskolák Középiskolák Közoktatási intézmények Felsőoktatás Kultúra Könyvtárak Mozik Múzeumok Közművelődési intézmények Mezőgazdaság Mezőgazdaság Gazdasági szervezetek Vállalkozások gazdálkodási forma szerint Vállalkozások száma létszámkategóriánként Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Társas vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Egyéb gazdasági szervezetek Személyi jövedelemadó

TAAJ4 TAAJ6 TAAJ7

Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy, Oktatás Szociális ellátás Egészségügy Szociális ellátás

SZ EU SZ

TAAK TAAK0 TAAK1 TAAK2 TAAK3

Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás

OK OK OK OK

Oktatás

OK

Kultúra Kultúra Kultúra Kultúra

KU KU KU KU

Mezőgazdaság

MG

TAAP0

Gazdasági szervezetek

GS

TAAP1

Gazdasági szervezetek Gazdasági szervezetek

GS

TAAK4 TAAL TAAL0 TAAL1 TAAL5 TAAL6 TAAO TAAO0 TAAP

TAAP2

EU EU EU EU, OK

GS

TAAP3


GS

TAAP8


GS

Személyi jövedelemadó

TX

TAAQ Személyi jövedelemadó

Posta, távközlés, gépjármű-állomány

TAAQ1 TAAR

Telefon,

TAAR0

Közlekedés

és

KH



kábeltelevízió, posta Személyszállító és teherszállító gépjárművek Munkanélküliség Regisztrált munkanélküliség, 2005-től nyilvántartott álláskeresők Önkormányzati segélyezés

TAAR1 TAAS TAAS0

hírközlés Közlekedés hírközlés

és

KH

Munkanélküliség

MN

Önkormányzati segélyezés

ON

TAAX TAAX0 TAAX1 TAAZ TAAZ0 TAAZ1

Igazságszolgáltatás Igazságszolgáltatás Balesetek Balesetek Balesetek

IG IG AC AC AC

TAAZ2

Balesetek

AC

TAAZ3

Balesetek

AC

TAAT Önkormányzati segélyezés

Igazságszolgáltatás Bűncselekmény Bűnelkövetők Balesetek Balesetek száma Balesetek száma okozók szerint Balesetet szenvedett személyek száma kimenetel szerint Balesetet szenvedett személyek száma életkor szerint Intézményi ellátottság

TAAT1

TAAM Körjegyzőség székhelye, munkaügyi központ léte Közlekedési-postai ellátottság, benzinkút, pénzintézet léte

TAAM0

Közigazgatás

KI

TAAM1

KH, MG, KE, IP

Üzleti ellátottság, piac, kemping léte

TAAM2

Közmű ellátottság

TAAM3

Közlekedés és hírközlés, Mezőgazdaság, Kereskedelem és vendéglátás, Ipar Kereskedelem és vendéglátás, Turizmus Kommunális infrastruktúra Egészségügy, Szociális ellátás, Oktatás Oktatás, Kultúra, Mezőgazdaság

Egészségügyi, szociális ellátottság, gyógyszertár léte Oktatási-kulturális infrastruktúra ellátottság, mezőgazdasági szövetkezet léte Forrás : T-STAR és KTI Adatbank

TAAM4 TAAM5

KE, TU KO EU, SZ, OK Ok, KU, MG

Az 2.3.1.1. táblázatban felsorolt témakörök évente jelennek meg az adatbázisban, kétfajta kivételtől eltekintve. Az egyik kivétel-típus a TAAM jelzetű „Intézményi ellátottság” blokké, az ide tartozó változókat ugyanis mindössze háromévente veszi számba a KSH; legutóbb a 2005-ös, legközelebb pedig a 2008-as T-STAR-ban szerepelnek. Ezek mindegyike dummy (igen-nem) változó, vagyis a KSH mindössze azt közli velünk, hogy az adott településen található-e adott típusú intézmény vagy sem. A másik kivétel-típus azoké a témaköröké, amelyek vagy rendszertelen MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 33 / 129


időközönként kerültek be az adatbázisba (ilyenek a mezőgazdasági összeírások TAAO jelzettel), vagy a folyamatos tartalmi módosítások következtében idővel eltűntek, változóik ma már nem frissülnek (ilyenek pl. az ipari adatok TAAE jelzettel).6 A felsorolt témakörökhöz tartozó változók legfőbb közös jellemzője, hogy amikor bekerülnek az adatbázisba, minden, az adott évben közigazgatásilag önálló településre vonatkozóan tartalmaznak adatot. Ez két szempontból fontos kitétel. Először is azért, mert a T-STAR adatbázishoz a KSH minden évben kiad egy mellékletet „Kiemelt adatok” címmel, TAB kezdetű jelzetekkel, ahol a rendelkezésre álló változók mindössze az épp aktuális városállomány kapcsán közölnek információkat. E melléklet szerkezetét a 2. táblázat közli. Másodsorban pedig azért fontos figyelnünk a „közigazgatásilag önálló” kitételre, mert az ország közigazgatásilag értelmezett településállománya folyamatosan alakul át az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltozás előtt az összevonások, az önrendelkezés csorbítása volt jellemző, a rendszerváltozást követően pedig ellenirányú folyamatok indultak be: a korábban kényszerházasságba kényszerített települések tömegesen váltak szét, városokhoz csatolt falvak egész sora követelte vissza önállóságát. Ily módon a T-STAR adatbázisok települési összetétele szinte minden évben más és más, követve a közigazgatási változásokat. Ezt a problémát a KTI Adatbankjában kiküszöböltük úgy, hogy az egyes évek összekapcsolása folytán minden olyan település szerepel az adatbázisban, amelyik akár csak egyetlen évig is létezett 1990 óta.

6

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézet mindössze 2003-at követően rendelkezik az adatbázishoz kiadott eredeti katalógusokkal, így teljes bizonyossággal nem is tudjuk állítani, hogy minden valaha létezett témakörről és változóról tudomásunk van. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 34 / 129


2.3.1.2. táblázat: A kiemelt adatok tartalma Témakör

Altéma

Ingatlankezelés Önkormányzati ingatlankezelés Közműellátás, környezet Villamosenergia-hálózat Közlekedés, posta Közlekedés Kultúra Színházat Levéltárak

Jelölés TABG TABG2 TABH TABH2 TABI TABI0 TABL TABL0 TABL1

Ha egy-egy év adatbázisán belül nézzük a T-STAR hiányosságait, az alábbiakat emelhetjük ki: •

Sok esetben nem válik el egymástól egyértelműen az „adathiány” és a „0-értékű adat” jelzése. A kiadott excel-fájlokban tömegesen szerepelnek „üres” cellák akkor is, ha a változó tartalma a 0-értéket, és nem az adathiányt valószínűsíti. A legutóbbi kiadás, a T-STAR_2006 már konzekvensen kezeli ezt a kérdést, mindenhol beírták a 0-értéket is, így az üres cellák egyértelműen adathiányt jelöltek. De a TSTAR_2005-ben ez még nincs így. Példaként nézzük a TAAF456 jelzetű, „Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban” elnevezésű változót. Ez az adatsor mindössze 28 település esetén vesz fel értéket, nyilvánvalóan azért, mert a többi településen nincs gyógyszálloda. Így az összes többi helyre 0-át kellett volna írni, ehelyett üres cellákat találunk. Nem ilyen egyértelmű a helyzet pl. a TAAF407-es, „Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken” című változónál. Itt is csak 722 település rendelkezik valamiféle adattal, de egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy a többi településen valóban nem szállt meg az adott évben egyetlen vendég sem kereskedelmi szálláshelyen, vagy egyszerűen nem érkezett be az adat (időben), és így nem került be az adatbázisba.

•

A T-STAR számos adatsora előzetes értékekkel kerül be az adatbázisba, így a későbbiek során akár több esetben is adhat ki a KSH módosításokat. Ezeket folyamatosan figyelni kell és be kell építeni az adott év változó-szettjébe. Tipikusan ilyen a személyi jövedelemadóalap, ahol az adóbevallások leadása körül lehetnek csúszások, majd a hivatali ellenőrzések még évekig módosítják az adott évi adószámokat. Az szja-adatsor csak akkor válik véglegessé, ha az utolsó APEHellenőrzés és bírósági per is lezárult, ami érinti ezt az adónemet. Az érintett települések értékét, de még inkább az országos eloszlást persze ezek az utólagos módosítások lényegesen már nem befolyásolják. A KSH éppen az Adatbankban folyó munka során szerzett tapasztalatokra támaszkodva ma már katalogizálja is ezeket az utólagos módosításokat, megkönnyítve az adatbázis frissítését.



•

A T-STAR-ban rendszeresen előfordulnak olyan esetek, hogy egyébként élő (évről évre gyűjtött, az adatbázisban hosszú távon szereplő) változók valamilyen adatszolgáltatási probléma következtében kimaradnak valamely év adatrendszeréből. Ez sajnos egész témakörökkel is előfordult már: 2006-ra vonatkozóan egyáltalán nem adtak ki önkormányzati költségvetési adatokat.

Ha az egyes évekből képzett egységesített és idősorba rendezett adatbázist nézzük, a következő fő problémák emelhetők ki: • Mivel minden egyes T-STAR adatbázis az adott év január 1-jén érvényes közigazgatási rendszer településállományára vonatkozóan közöl adatokat, összefűzésüknél, idősorba rendezésüknél erre a körülményre mindig figyelemmel kell lenni. • Az egyes változók definíciója nem mindig világos (l. „Összes hálózati alkalmazottak száma”), időnként pedig szinte eldönthetetlen, tartalmában mi a különbség két változó között. Jó példa erre az alábbi eset: 1991-1996 között élt a TAAF040 jelzetű „Kiskereskedelmi boltok száma (gyógyszertárak nélkül)” változó, majd 1997-től megjelent helyette a TAAF051 jelzetű „Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak nélkül)” változó. A „bolt” szót kicserélték „üzletre”, minek nyomán az országos érték 1996-ról 1997-re 180 ezerről 120 ezerre esett le. Arra viszont külön érdeklődésünkre sem tudott a KSH magyarázatot adni, hogy definitíve mi a különbség „bolt” és „üzlet” között. • Egyes évek között a változókészlet meglehetősen nagy arányban cserélődik: egy sor változó – legalábbis időlegesen – kikerül az adatbázisból, míg egy sor másikat létrehoznak és elkezdenek gyűjteni. Ez tulajdonképpen természetes folyamat, hiszen változó társadalmigazdasági körülményeink folyamatosan produkálnak olyan új jelenségeket, amelyeket már nem lehet csak a korábbi statisztikai eszköztárral megragadni. A változókészlet helyenként azonban igen hektikusan, sokszor érthetetlen módon módosul. Számos olyan definíciót találunk az egységesített katalógusban, amelyet létrehoztak, egy évig élt is (feltöltötték adattal), majd a következő évre már meg is szüntették, többé nem vették számba őket. Ha csak a „Kereskedelem, vendéglátás” témakörnél maradunk, 1990-et követően az 2.3.1.3. táblázatban szereplő változókat mindössze egyetlen évben publikálta a KSH:



2.3.1.3. táblázat: Egy alkalommal szereplő indikátorok a T-STAR-ban Élelmiszer kiskereskedelmi hálózati egységek száma Iparcikk kiskereskedelmi hálózati egységek száma Máshova nem sorolt kiskereskedelmi szakboltok száma Kereskedelmi hálózati egységek száma gyógyszertárakkal együtt Egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer kiskereskedelmi hálózati egységek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett iparcikk kiskereskedelmi hálózati egységek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett, máshova nem sorolt kiskereskedelmi szakboltok száma Élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma Élelmiszer szaküzletek száma Közúti jármű szaküzletek száma Közútijárműalkatrész-szaküzletek száma Iparcikk jellegű vegyes üzletek száma Vas-, műszaki -, üvegárú-szaküzletek száma Villamos és híradás-technikai szaküzletek száma Máshova nem sorolt szaküzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer-szaküzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett közútijármű-szaküzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett közútijárműalkatrész-szaküzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett iparcikk jellegű vegyes üzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vas-, műszaki-, üvegáru-szaküzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett villamos és híradástechnikai szaküzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett máshova nem sorolt szaküzletek száma

• Végül vannak olyan adatsorok, amelyek más források igénybevételével, vagy épp a KSH gondozásában elérhetők, és bár logikailag teljesen beleillenének a T-STAR rendszerébe, mégsem részei annak. Tipikus esetei ennek a problémának a különféle életkor-adatok. A T-STAR csak összevont életkor-kategóriákat közöl: 0-2, 3-5, 6-14, 15-17, 18-59, 60-x év. (Sokáig ezek a durva kategóriákat még nemek szerint sem bontották meg; mára ez már megtörtént.) Ezekkel a kategória-beosztásokkal kutatásaink során rendszeresen meggyűlik a bajunk. Nem tudjuk kiszámolni, egy településen hány bölcsődés-, hány óvodás-, hány iskolás-korú gyermek él; nem tudjuk értelmezni a nyugdíjkorhatárt, nem tudjuk használni a munkaerőpiaci kutatások során bevett 15-74 éves intervallumot sem. Holott a KSH Népességtudományi Kutatóintézetében rendelkezésre állnak a korévek szerinti települési népességadatok; azokat egyszerűen csak hozzá kellene illeszteni a T-STAR rendszeréhez.



A 2001. évi népszámlálás A KTI Adatbankja a KSH T-STAR adatbázisa mellett a legutóbbi, 2001. évi népszámlálás települési szintű adatbázisát is feldolgozta, megteremtette a T-STAR és a népszámlálás összekapcsolásának és együttes elemzésének lehetőségét. A népszámlálás speciális területi adatbázis: maga az adatfelvétel tízévente történik meg a teljes lakosság személyes megkeresés útján történő számbavételével. Az egymást követő népszámlálások adat-struktúrája és módszertana általában jelentősen eltér, így egy-egy népszámlálási adatbázist célszerű önmagában, szeparáltan kezelni. A legutóbbi népszámlálás alapvetően társadalmi (szociológiai) jellemzőket mért fel, hangsúlyosan kezelte a háztartások, családok összetételét, valamint a lakhatás körülményeit. A tematika kialakulásáról a KSH így ír: „A népszámlálás tematikája – a korábbi népesség-összeírásokhoz hasonlóan – hosszú egyeztető folyamat eredményeként alakult ki. Az egyeztetés a kormányzati szerveken túl kiterjedt a civil szervezetekre, a kutatóhelyekre és az egyéni kutatókra éppúgy, mint az adatvédelmi biztossal való egyeztetésre. Az igények igen széles skálán mozogtak, és általában meghaladták azt a keretet, amelyet egy teljes körű népszámlálás teljesíthet. Az előkészítés egyik alapvető feladata tehát az igények összehangolása volt. Ennek során figyelembe kellett venni a magyar népszámlálási hagyományokat, a nemzetközi szervezetek, így az ENSZ, az Európai Unió és annak statisztikai szervezete, az Eurostat alapvető és nem alapvető kérdésekre vonatkozó ajánlásait is. A szakmai egyeztetés mellett az 1999 szeptemberében végrehajtott próbanépszámlálás tapasztalatait is figyelembe véve alakult ki a végleges kérdőívek formája és tartalma. A korábbi népszámlálásokhoz képest lényegesen bővült a lakcímre utaló kérdések száma, szintén kiteljesedett és a nemzetközi előírásoknak megfelelő új megfogalmazást nyert a foglalkozással, munkahellyel kapcsolatos kérdéscsoport, valamint átdolgozásra került a folyamatosan változó magyarországi iskolarendszerekben szerzett végzettségek összeírásának a módszere is. Az egyébként kötelező adatszolgáltatáson alapuló népszámlálás felvételi kérdőívére önként megválaszolható kérdésként kerültek fel a személyiségi jogi szempontból különleges kezelést igénylő, ún. szenzitív kérdések (anyanyelv, nemzetiség, nemzetiségi kötődés, családi, baráti közegben használt nyelv, vallás, fogyatékosság) is, amelyek lakossági fogadtatása kedvező volt. Kibővült, új megfogalmazást nyert a közösségi elhelyezést vagy elhelyezést és ellátást nyújtó intézetek (pl. diákotthonok, gyermekotthonok, munkásszállások, szociális otthonok, kórházak, szállodák) számbavétele. Az ebből nyerhető információk választ adhatnak arra, hogy az intézeti ellátást igénybe vevő személyek milyen típusú intézetekben és milyen körülmények között élnek, milyen eltérések mutathatók ki például az állami és a nem állami szervek, szervezetek (egyház, civil szervezetek, magánszemélyek stb.) által fenntartott intézetekben élők életviszonyai között.”7 A KTI Adatbankjában feldolgozott népszámlálás az alábbi témakörökben szolgáltat adatokat: 7

Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/dokumentumok/tort2.html MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 38 / 129


• A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (népességadatok 1870-2001 között is minden népszámlálás időpontjában) •

Népszaporodás, 1970-2001

•

A lakó (éjszakai) népesség és a nappali népesség

•

A népesség korcsoportok szerint összesen és nemenként

• A 18 évesnél fiatalabb népesség korév szerint, a kormegoszlás főbb mutatószámai •

A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint

•

A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma szerint

•

A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint

•

A népesség iskolai végzettség és nemek szerint

•

A népesség vallás és felekezet szerint

•

A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint

•

A népesség gazdasági aktivitás, foglalkozás és nemek szerint, 1990-2001

• A foglalkoztatottak korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség, összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási főcsoport szerint • A helyben dolgozó és a más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzők és összevont nemzetgazdasági ág szerint • A helyben foglalkoztatottak főbb demográfiai jellemzők, foglalkozási főcsoport és összevont nemzetgazdasági ág szerint •

A háztartások és a családok főbb adatai, 1970-2001

•

A háztartások háztartás-összetétel szerint

összevont

• A háztartások a háztartástagok száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint •

A családok családösszetétel szerint

• A családok a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint •

A lakóegységek rendeltetése és lakóik

• A lakások és lakott üdülők szobaszáma, tulajdonjellege, használati jogcíme és helyiségei MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 39 / 129


• A lakások és lakott üdülők építési éve, alapterülete, felszereltsége, komfortossága •

A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága

•

A népesség és a lakóegységek száma településrész-jelleg szerint

• A külterületek, a külterületi népesség és a külterületi lakóegységek száma a külterület népességnagyság-csoportja szerint A KTI Adatbankja két speciális népszámlálási adatsort is feldolgozott és integrált. Az egyik az elvégzett osztályszámokat részletezi a 7 évesnél idősebb népesség körében 28-féle bontásban: attól kezdve, hogy hányan nem végeztek egy osztályt sem, egészen az egyetemi diplomáig, de különvéve azt, hogy e diplomát hány évfolyam elvégzésével szerezte meg az illető. Az adatbázisnak két része van: az egyik azt mondja meg, hogy hány személynek az az adott fokozat a legmagasabb iskolai végzettsége, míg a másik kumulált adatsor, vagyis a pl. a diplomások az általános iskolát végzettek és az érettségizettek között is megjelennek. Ez az adatbázis teszi lehetővé számunkra az átlagosan elvégzett osztályszám kiemelt fontosságú indikátorának előállítását. A másik adatbázis az ingázó foglalkoztatottakra vonatkozik. Először is megadja, hogy az adott településen hányan élnek, belőlük mennyi a foglalkoztatott és közülük hányan dolgoznak helyben, illetve hányan ingáznak át másik településre. Az ingázók esetében aztán az első harminc célpontot név szerint azonosítja: első helyen áll az a település, ahová a legtöbben járnak át dolgozni, második helyen áll a második legtömegesebb célpont, és így tovább, egészen 30-ig (ha van egyáltalán 30 céltelepülés az adott esetben). Végül, ha több mint 30 célpontot jelöltek meg foglalkoztatási helységként a munkavállalók, akkor a 31.-től összevonja a célpontokat egy változóba „egyéb településre ingázik” címszó alatt. Ráckeresztúr esetében pl. azt látjuk, hogy 771-en ingáztak a népszámlálás időpontjában, közülük 284-en Százhalombattára, 204-en Budapestre, 86-an Martonvásárra, míg végül 26. településként még Békéscsaba is feltűnik, ahová egy ráckeresztúri lakos ingázott ekkor. Ennek az adatbázisnak speciális kiegészítése a tanulók ingázásáról szól: a fentiekhez hasonló szerkezetben mondja meg azt, hogy egy település tanulói mely egyéb településeken járnak iskolába.



2.3.2. Rendelkezésre álló, de a KET számára átalakítandó adatbázisok ÁFSz Adattárház A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés 1991-ben törvényt alkotott (1991 évi IV. törvény). A törvényben meghatározott célok megvalósulását az állami foglalkoztatási szerv (ÁFSz) segíti elő. Az ÁFSz tevékenysége során a munkanélküliség hátrányos következményeinek enyhítése érdekében ügyfelei számára törvényben meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat alkalmaz, álláskeresők részére álláskeresési támogatást nyújt. Munkaerő-piaci szolgáltatások Az ÁFSz a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá munkahely megtartást a következő szolgáltatások nyújtásával segíti elő: •

Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása

•

Munka-, pálya-, álláskeresési, foglalkoztatási tanácsadás

•

Munkaközvetítés

•

Munkaerőigény bejelentés és nyilvántartás

rehabilitációs,

helyi(térségi)

Foglalkoztatást elősegítő támogatások A támogatások mindazon eszközöket, technikákat jelölik, melyek célja: •

Az álláskeresők és a munkaerő-piacról kiszorult, inaktív népesség visszasegítése a munkaerő-piacra,

•

A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése

•

A fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése,

•

Az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének biztosítása (különös tekintettel a tömeges leépítések során álláskeresővé válókra)



Kategóriájába sorolhatók a következő eszközök: •

Intenzív álláskeresés támogatása

•

Fiatal álláskeresők foglalkoztatásának támogatása

•

Munkaerő-piaci programok támogatása

•

Felnőttképzés elősegítése

•

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

•

Önfoglalkoztatás támogatása

•

Bérjellegű támogatás

•

Közhasznú munkavégzés támogatása

•

Mobilitási támogatások

•

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása

Álláskeresési támogatások Az álláskeresési támogatások azon ellátási elemeket jelentik, melyekben egy munkaképes személy abban az esetben részesülhet, ha valamilyen ok miatt a munkaerő-piacról kiszorult. •

Az alábbi ellátás típusok léteznek:

•

Álláskeresési járadék

•

Álláskeresési segély

•

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

•

Álláskeresést ösztönző juttatás

Források A munkaerő-piaci helyzet folyamatos fejlesztése állami szerepvállalás segítségével valósul meg. Az egyéneknek, vállalkozásoknak nyújtott támogatások, szolgáltatások, ellátások pénzügyi fedezetét elsősorban a Munkaerő-piaci Alap jelenti, mely a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 42 / 129


Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített pénzalap. További forrásokat jelentenek az Európai Unió és az Európai Szociális Alapból támogatott operatív programok pénzeszközei. Ügyfélkör Az ÁFSz ügyfélköre a munkavállalásra jogosult természetes személyek és a munkaadók közül azok, akik igénybe veszik a szervezet által nyújtott szolgáltatásokat, támogatásokat. 1. Természetes személyek csoportjai 1.1 Álláskeresőként nyilvántartott személyek csoportja Ellátásban nem részesülők Álláskeresési támogatásban részesülők Vállalkozói járadékban részesülők Rendszeres szociális segélyben részesülők Álláskeresési támogatásban és rendszeres szociális segélyben részesülők Rendszeres szociális járadékban részesülők

1.2 Az ÁFSz egyes munkaerőpiaci szolgáltatásaiban, foglalkoztatást elősegítő támogatásaiban részesülő vagy ezekkel érintett, nem álláskeresőként nyilvántartott személyek Közvetítést kérők Munkaerő-piaci szolgáltatást igénybevevők Munkaerő-piaci programban résztvevők Álláskeresőként történő nyilvántartásba vételhez nem kötött támogatásban részesülők, és a munkáltatóknak nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatások esetén az eljárás érintettjei Álláskeresőként történő nyilvántartásból törlésüket követően, vagy a nyilvántartásuk szüneteltetése mellett egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülők, vagy annak érintettjei Rehabilitációs járadékban részesülők Rendszeres szociális segélyben részesülők nyilvántartott házastársa, élettársa MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 43 / 129


Alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók és munkát vállalók 2. Munkaadók Mindazon szervezetek, amelyek akár vállalati tevékenység, akár dolgozóik nyilvántartása révén kerülnek kapcsolatba az ÁFSz valamely tevékenységével: •

Munkaadók

•

Pénzintézetek

•

Képző intézmények

•

Egyéb államigazgatási szervezetek

Informatikai támogatás Operatív rendszer Az ÁFSz tevékenysége során ügyfeleinek nyilvántartására, események, dokumentumok adminisztrálására operatív ügyfélkapcsolati rendszereket használ. Adattárház A magasabb foglalkoztatási ráta elérése érdekében kitűzött célok teljesülésének, eredményességének vizsgálatára, trendek feltárására, a szervezet hatékonyságának mérésére az ÁFSz központi adattárház építése mellett döntött, mely heterogén forrásrendszerek adatai alapján az információk egységes, aggregált nézetét biztosítja a szervezet és a felettes minisztérium összes elemzője és döntéshozója számára. Az adattárház megfelelő készültség mellett a jogosultsággal rendelkező felhasználók számára szinte korlátlan lekérdezési lehetőséget fog biztosítani a munkaerő-piac elemzéséhez, de a közeljövőben lépcsőzetes bevezetéssel a nagyközönség számára is adatot fog szolgáltatni az ÁFSz portálon. A munkaerő-piac publikus adatai statikus riportok formájában lesznek elérhetők a széles felhasználói réteg számára. A statikus lekérdezések formája és tartalmi szempontjai időben állandók, de a tartalmuk értelemszerűen az aktuális időszaknak megfelelő adatokat hordozza. Ezen lekérdezések fix formában és tartalommal lesznek elérhetők minimális paraméterezés (időszak, terület, kor) mellett. Az adatok frissítése általában havi gyakorisággal történik, de néhány esetben lesz negyedéves vagy éves ciklus az adatok jellegétől függően. Az adattárház folyamatos fejlesztés alatt áll, melynek során a következő statisztikák készülnek el: •

Nyilvántartott álláskeresők létszám adatai



•

Pályakezdő álláskeresők létszám és képző intézményükkel összefüggő adatai

•

Munkaerő-piaci szolgáltatások Humán szolgáltatások Munkaerő közvetítés Munkaerőigény bejelentés

•

Foglalkoztatást elősegítő pénzügyi adatai

•

Felnőttképzéssel kapcsolatos kimutatások

támogatásban

részesülők

létszám

és

Létszám és pénzügyi mutatók Képzőintézmények és képzési programok adatai Regionális Képző Központok képzési tevékenysége •

Álláskeresési támogatásban részesülők létszám és pénzügyi adatai

•

Csoportos létszámleépítés mutatói

•

Migráns munkavállalók

•

Külföldiek magyarországi munkavállalása

•

Alkalmi munkavállalói könyv kiadással és munkavállalással kapcsolatos adatok

•

Megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő programok adatai

•

Rehabilitációs bértámogatás létszám és pénzügyi adatai

•

Negyedéves munkaerő-piaci prognózis

•

Egyéni bérek és keresetek statisztikái

Az adattárházban több-szempontú lekérdezésére nyílik lehetőség, ami azt jelenti, hogy a fenti statisztikák tényszámai - egyedi eltérésekkel - a következő dimenziók mentén mutathatók ki: MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 45 / 129


•

Időszak (hónap, negyedév, félév, év)

•

terület (régió, kistérség, település)

•

korcsoport

•

nem

•

iskolai végzettség

•

szakképzettség

•

egészségkárosodás

•

betöltött munkakör (FEOR alapján)

•

az egyén munkaerő-piaci státusza (álláskereső, munkavállaló, inaktív, stb)

•

munkaadó nemzetgazdasági ága (TEÁOR alapján)

•

munkaadó gazdálkodási formája

•

munkaadó vállalati mérete

•

forrás fedezete

•

nyilvántartásból, szolgáltatásból, támogatásból való kikerülés oka

•

képzés célja, jellege, típusa.

Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer (KMSR) A rendszer fő feladata a nemzetközi előírásoknak - azaz a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciójának -, megfelelő munkanélküliségi és foglalkoztatottsági becslések készítése. A Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer (KMSR) 1996 óta végez hivatalos adatszolgáltatást a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, illetve jogelődei részére. Jelenleg négyféle területi egységre készít rendszeresen statisztikailag megbízható munkaerő-piaci adatokat: 1. Régiók 2. Megyék MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 46 / 129


3. KSH- statisztikai kistérségek 4. Munkaügyi irodai körzetek Az utóbbi kettőre hasonló adatok más forrásból nem készülnek. Általában országra és régiókra vannak széles körben elérhető adatok, de a KSH Munkaerő-Felmérése csak régiós szintig reprezentatív, így a kisebb területekre a belőle származó direkt becslések már nem teljesítik a statisztikai kritériumokat. A KMSR ezt a problémát hidalja át speciális, modell alapú becslési módszerrel a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó nyilvántartott adatok bevonásával. Így mind a megyékre, mind a kisebb területekre megfelelő adatokat szolgáltat. A rendszer alapegységei Magyarország települései, ezekből építi fel a különböző megyéknél kisebb területi egységeket; így képes más szempontok alapján, tetszőlegesen összeállított kisterületekre vonatkozó adatok előállítására is. A KMSR rendszeresen hat féle ILO sztenderd munkaerő-piaci adatot készít: 1. Munkanélküliek száma 2. Foglalkoztatottak száma 3. Inaktívak száma 4. Munkanélküliségi ráta 5. Foglalkoztatottsági ráta 6. Aktivitási ráta Minden felsorolt adathoz standard hibaérték tartozik, amely 95%-os konfidenciaintervallumot ad meg. Jelenleg minden adat kétféle korcsoportra, a 15-74 és a 15-64 évek közötti személyekre készül. Az adatok gyakoriság szerint negyedévenként, havonta, és évente készülnek, MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 47 / 129


mindegyik az idősoruk természetének megfelelően és némileg más módszertannal. Az eddigieken túl külön megbízásra másféle indikátorokat is készítettünk az utóbbi években. Ezek a területi egyenlőtlenségek jellemzésére szolgáltak, és az NFÜ és a TAMOP részére készültek: A KSH-kistérségek Munkanélküli és Aktivitási rátáinak súlyozott szórása, az egész országra illetve egyes régiókra, Budapest beszámításával és Budapest nélkül. A KSH-kistérségek munkaerő-piaci rátái, kiegészítve az Inaktivitási rátával; a kistérségek egymáshoz képesti sorrendjei a ráták szerint; a hátrányos és előnyös helyzetű kistérségek jellemzésére. A súlyozás a korhatárok közé eső népesség szerint történt 2006-ra és 2007-re, abszolút és relatív szórások kiszámítása mellett, a 15-64-es korcsoportra. Az adatok jelenlegi elérhetősége: Az ÁFSZ weboldalának „Statisztika” fejezetében Időpontonkénti és idősoros bontásban, táblázatokkal, diagramokkal, térképekkel (KMSR adatok); Negyedévente hivatalos jelentések az ÁFSZ formátumban, igény szerint térképes formában;

részére

táblázatkezelő

Külön kérésekre változatos és informatív jelentések készülnek az igényelt elemzési szempontok szerint (hátrányos és előnyös kistérségek, sorrendek, trendek stb.).

2.3.3. Létező, de korlátozottan hozzáférhető adatbázisok 2.3.3.1. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) A TeIR a terület- és településfejlesztő tevékenységet végzők számára létrehozott átfogó adatbázisrendszer. Kiépítésével a VÁTI Kht-t bízták meg, amely 1997 és 2002 között hozta létre, azóta pedig folyamatosan bővíti, így ma már mintegy 30000 települési, 1100 kistérségi, 20000 megyei, 1400 régiós és 500 országos adatsort tartalmaz. A rendszer az alfanumerikus adatokon kívül térinformatikai alkalmazásokat is magába foglal. Az információs rendszer alaptérképe az 1:50000es méretarányú Digitális Topográfiai Alaptérkép, amely az Országos Területi Adatbázis 1:100000-es léptékű térinformatikai adatbázisával egészül ki, továbbá több tematikus térképet (katasztert) is integrál. 2.3.3.1.1. A törvényi háttér Az 1996. évi XXI. törvény 24. § (1) rögzíti, hogy „A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 48 / 129


előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.” A 112/1997.(VI. 27.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szól, szabályozza az információs rendszer tartalmát és működését; mára hatályon kívül helyezték. Korszerűsített változata a 31/2007. (II.28.) Korm. rendelet, amely magába foglalja a kötelező adatközlés jelenlegi szabályait, azaz rögzíti az adatközlő szervezetek körét, az adatátadás gyakoriságát és határidejét. 2.3.3.1.2.. Hozzáférhetőség A TeIR internet alapú informatikai rendszer, amelynek szolgáltatásai az Interneten keresztül érhetők el. A teljes jogú felhasználók köre azonban erősen korlátozott, a 31/2007. (II.28.) Korm. rendelet 8. § tartalmazza azoknak a szervezeteknek és személyeknek a listáját, amelyek jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében térítésmentesen férhetnek hozzá. A Rendeletben tételesen fel nem sorolt szervezetek és természetes személyek csak költségtérítés ellenében vehetik igénybe – ennek összege felhasználónként és havonta aktuálisan 50.000 Ft. A felhasználók azonosítása felhasználónév és jelszó megadásával, a Központi Elektronikus Szolgáltatási Rendszer ügyfélkapuján keresztül történik. A VÁTI a teljes jogú felhasználók hozzáférését és így az elemzési lehetőségeket tovább szűkítette. A jogszabályban felsorolt intézmények nem mint intézmény kapják meg a hozzáférési jogosultságot, hanem csak egy adott munkatárs kap olyan hozzáférési lehetőséget, ahol saját személyes adatait kell használnia mind a regisztrációhoz, mind minden egyes belépéshez. A regisztráció és a belépés – mint fent már említettük – a Központi Elektronikus Szolgáltatási Rendszer ügyfélkapuján keresztül történik. Ügyfélkapu-kódhoz viszont intézmények nem, csak magánszemélyek férhetnek hozzá, egy okmányirodában történő személyes regisztrációt követően. Tehát ha egy teljes körű hozzáférésre jogosult intézmény használni szeretné a TeIR-t, három választása van:

Az arra kijelölt munkatárs a saját személyes ügyfélkapu használati azonosítóján keresztül beregisztrálja munkahelyét a TeIR-be, majd ezt követően ő, és csakis ő egymaga használja a TeIR-t az egész adott intézményben;

Az adott munkatárs a személyes regisztrációt követően saját, kizárólag az ő személyes ügyintézésére szolgáló ügyfélkapu-azonosítóját megosztja mindazon munkatársaival, akik használni szeretnék a TeIR-t, kitéve magát annak a veszélynek, hogy visszaélnek személyes adataival;

Az adott intézmény minden munkatársa után megfizetni a használati díjat, aki be akar lépni a TeIR-be.

A rendelet rögzíti, hogy „az információk harmadik személy részére tovább nem adhatók, az alapadatok adatként nem tehetők közzé”, továbbá hogy „az alapadatok felhasználása során készített feldolgozásokon fel kell tüntetni a TeIR-ben megjelölt eredeti adatforrásokat” (4. sz. melléklet (4) bekezdés b) és c) pontok). MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 49 / 129


A KET elkészítésének szempontjából lényeges, hogy az adatok feldolgozott formában történő közlését sem törvény, sem a szóban forgó rendelet nem tiltja, azaz a származtatott adatok közlésére és elemzésére mód nyílik. 2.3.1.1.3. A TeIR-ben tárolt alfanumerikus adatbázisok A TeIR több adatszolgáltatótól sokféle témakörben gyűjt be adatbázisokat (a témakörök listáját a fenti rendelet 1. számú melléklete tartalmazza), azokat egységesen kezeli, a KSH területi számjelrendszerében használt kódokat alkalmazva. (Az egyes adatbázisok jellemzőit a csatolt VATI_adatbazisok.xls fájl tartalmazza.) A beérkezett adatbázisokat a VÁTI munkatársai rendszerezik, megjelenésében egységesítik, de nem tesztelik, azaz nem ellenőrzik a rendelkezésre bocsátott adatok megbízhatóságát. E néhány technikai műveletet követően az adatokat rögtön betöltik a rendszerbe, feldolgozásuk, kutathatóvá tételük nem történik meg. Az ország településállománya folyamatosan alakul át, ily módon a települési szintű adatbázisok évről évre eltérő település-struktúrát tartalmazhatnak; a VÁTI ezt nem ellenőrzi, nem kezeli. Ugyanígy az egyes adatbázisok egymást követő hullámait sem kapcsolják össze, nem képeznek idősorokat, paneleket, hanem az egyes időszakok csak külön-külön tölthetők le, azokkal a felhasználóknak még sok technikai jellegű munkájuk van, mire valóban fel tudják használni az adatokat. A TeIR több alrendszerre tagolódik, de a továbbiakban csak az Erőforrástérkép szempontjából lényegeseket emeljük ki. IER A TeIR legfontosabb alrendszere az Interaktív Elemző Rendszer (IER), ahonnan az egyes adatsorok .xls, .csv és .html formátumban, különféle térségi szintekre vonatkozóan is letölthetők. Azonban a rendeletben meghatározott témakörök, illetve adatbázisok közül nem mindegyik szerepel benne, ezt a fent említett fájlban külön is jelöltük. Azokhoz az adatbázisokhoz, amelyeket más forrásból nem ismerünk8, részletes változólistát is mellékeltünk. Az IER-ben szereplő változókra vonatkozóan a következő metaadatokat közlik:

adatforrás

frissítés ideje

a változó leírása (definíciója)

az adat mértékegysége

az adatgyűjtési időszak

8

Nem listázzuk a KSH, az FSZH és a TÁKISZ (MÁK) adatbázisait, mert ezek más forrásból részletesebben leírhatók; a Magyar Orvosi Kamara adatait, mivel ezek csak megyei szinten állnak rendelkezésre; a VÁTI által készített önkormányzati beruházás-mutatókat és önkormányzati mérlegmutatókat, mivel ezek vonatkoztatási időszaka 1993-1997, ill. 1993-1998, és mivel ezek a rendelkezésre álló egyéb adatbázisok feldolgozásával készültek. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 50 / 129


vonatkoztatási egység (projekt, objektum, település, kistérség, megye, régió, ország)

vonatkoztatási egység időszaka.

A metaadatok nem regisztrált felhasználók számára is elérhetők a következő linken: https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=meta&rq_proc=meta Itt lehetőség nyílik keresésre is, megnézhetjük például, hogy milyen változók tartalmaznak egy-egy szót (pl. személygépkocsi), az adott változó melyik adatbázisban, milyen évre vonatkozóan, milyen térségi szinten érhető el, mikor töltötték be, illetve egy kiválasztott település esetében a változó értékét is lekérhetjük, de adatbázist nem tölthetünk le. A települési szinten is rendelkezésre álló változók aggregálhatók kistérségi (150, 168, ill. 174), regionális és megyei szintre, valamint jogállás szerint, vállalkozási övezetekre, mezőgazdasági tájkörzetekre, üdülőkörzetekre és agglomerációkra. Az Interaktív Elemző Rendszer segítségével a TeIR adatbázisában szereplő statisztikai adatokkal készíthetünk különböző elemzéseket. Az alkalmazás összetett elemzések végrehajtására, statisztikai mutatók képzésére, valamint az alapadatok tematikus összegyűjtésére használható, alkalmas néhány alapművelet (összegzés, kivonás, osztás, szorzás) elvégzésére is (pl. a népesség és terület változókból népsűrűséget generál), valamint az adatokat térképen vagy diagramon is megjeleníti. Az IER-ben lehetőség nyílik pénzegységben megadott, idősorban rendelkezésre álló változók deflálására is, így esetenként hosszabb időszakra vonatkozó változók képzését is lehetővé teszi. A projekt szempontjából az adatbázis felhasználásának kockázata minimális, mivel az adatok további feldolgozást igényelnek. (Az IER-ből kinyerhető adatok rendszerezettek ugyan, de csak minden évre külön-külön tölthetők le, mindig az aktuális közigazgatási beosztásnak megfelelő térségi keretben, az aktuális településállományra vonatkozóan.) A támogatási alrendszer A Támogatási alrendszerben a Nemzeti és Európai Uniós támogatások adatait tárolják; területi, időalapú elemzések készítésének és különböző szempontú projektlisták lekérésének lehetőségével. Nagy valószínűséggel az EMIR-t fedi le. A következő támogatási forráscsoportokat tartalmazza:

Hazai támogatások: o GAFO (A gazdasági beruházások)

élet

fejlődését,

foglalkoztatást

ösztönző

o INFR (Infrastrukturális, környezetvédelmi, műszaki és kulturális célokat szolgáló fejlesztések) o KIEM (Kiemelt térségek támogatása) MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 51 / 129


o TTF (Terület- és településfejlesztési támogatások)

EU-s támogatások o PHARE előcsatlakozási alapok o Nemzeti Fejlesztési Terv o Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az alrendszer adatok .xls formátumban történő kinyerésére települési szinten korlátozottan alkalmas, mivel a települési adatokat csak kistérségenként lehet elérni, a kistérségi adatokat pedig csak megyénként, ráadásul az egyes táblázatokat .html vagy .pdf formátumból a felhasználónak kell átkonvertálnia. Intézmények illetékességi területe Ez az alrendszer adatok kinyerésére gyakorlatilag nem használható, de az alkalmazás nagyon népszerű, és tartalma is érdekes. Kétféle lekérdezési lehetőséget kínál:

Adott településen illetékes intézmények központjainak lekérdezése. Az alkalmazás segítségével megtudható, hogy egy adott településen lakó személy vagy telephellyel rendelkező szervezet melyik településen tudja a különböző témájú ügyeit intézni, az illetékes hatóság pontosan hány kilométer távolságban található és mennyi idő alatt érhető el.

Intézmények illetékességi területéhez tartozó települések lekérdezése. Az alkalmazás segítségével lekérdezhető egy-egy intézményi központ illetékességi területe. (Szintén kiadja az eljutási időt és a távolságot is.)

Érdekes adatok az IER-ben

Népességszám-előrebecsléseket tartalmaz 2016-ra és 2021-re vonatkozóan a 174 kistérségre, melyet a KSH készített, az adatgazda pedig az SzMM. (Nemek szerinti és részletes korcsoport szerinti bontásban.)

VÁTI Történelmi adatbázisa

NHH szélessávú internet-előfizetések száma a 174 kistérségre vonatkozóan (máshonnan nem érhető el).

Nagyon részletes szociális ellátásra vonatkozó adatok az SzMM-től, pl. hajléktalan-ellátás adatai, vagy pl. a falu- és tanyagondnoki hálózatban működtetett gépkocsik száma, a működtetés költsége és a falugondnokként alkalmazottak száma is szerepel benne.

Már egyes 2007-es T-STAR adatokat is betöltöttek. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 52 / 129


Térinformatikai alkalmazások Az információs rendszer alaptérképe az 1:50000-es méretarányú Digitális Topográfiai Alaptérkép, amely az Országos Területi Adatbázis 1:100000-es léptékű térinformatikai adatbázisával egészül ki. Az alaptérkép tartalmazza a települések és megyék határait, hidakat kategorizálva, vasút és közúthálózat elemeit, a MATÁV gerinc és a nagyfeszültségű (400kV-os) villamos energia hálózatát, valamint az olaj, gáz, villamos energia szállító és hírközlési vezetékek hálózatát külterületi vonatkozásban. A térképen szerepelnek továbbá a vízrajzi elemek – folyók, csatornák, patakok, tavak, mesterséges tavak – és a települések beépített területei. Az alaptérképeken túl az alábbi tematikus adatbázisok szolgáltatnak adatokat térinformatikai alapon:

Corine Landcover (FÖMI) - távérzékeléssel (műholdfelvételek) gyűjtött információk kiértékeléséből nyert talajborítottságot, növényfedettséget mutatja, illetve a talaj fizikai és kémiai jellemzőiről ad információt

Agrotopográfia (MTA-TAKI)

Védett területek

Erdészeti Adatbázis

Tájsebek Országos Katasztere

Országos Műemléki Kataszter

Területfejlesztési Tervkataszter

Veszélyes hulladékok adatbázisa (HAWIS, egykori VEHUR)

Levegőminőségi adatok

Vízminőségi adatok

Zajszennyezési adatok

Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe

Árvízvédelmi öblözetek

Tervezett és meglévő csatorna és ivóvízhálózatok

Meglévő és tervezett vízbeszerzőhelyek

Tervezett gyorsforgalmi utak és vasutak

Erózióveszélyes területek MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 53 / 129


ECONET

Felszínalatti vízvédelem

Árvízöblözet

Kiemelt Térségek, vállalkozási övezetek, ipari parkok

Az információs rendszer utolsó adatcsoportja a területfejlesztés intézmény és támogatási rendszerét és az ide vonatkozó jogszabályokat, elkészült terveket, programokat ismerteti. Bemutatja a különböző ágazati pénzügyi alapok felhasználását.

Az adatbázisoknak gyakran külön elnevezése is van: pl. a KvVM, a Környezetgazdálkodási Intézet és a VÁTI által közösen üzemeltetett OKIR (Országos Környezetvédelmi Információ Rendszer), a VIKÁR - Vízminőségi Kárelhárítási Információs Rendszer. A térinformatikai adatbázisokból jelenleg nem nyerhetünk ki az összes településhez vagy kistérséghez kötötten alfanumerikus adatokat .xls formátumban, de a VÁTI és a KSH közös, Czira Tamás által szerkesztett kiadványában szereplő térképek azt bizonyítják, hogy a VÁTI ilyen adatbázist is létrehozott. A felsorolt, főképp a természeti erőforrások, természetvédelem, környezetvédelem témaköröket lefedő adatbázisok elérése azonban a VÁTI számára sem zökkenőmentes, mivel az eredeti adatgazdák szeretnék piaci áron értékesíteni a birtokukban lévő adatokat (például a bányákat tartalmazó adatbázis kb. 1,5 millió Ftért vásárolható meg), illetve egy jelentős részük „védett”, azaz nem hozható nyilvánosságra, mivel még nem konzisztensek, nem megbízhatók, vagy jogi felhasználásuk nem tisztázott.



2.3.4. Létező, de nem hozzáférhető adatbázisok Létező, de el nem érhető adatbázisok tartoznak ide, amelyeket az adatgazda jelenleg nem ad ki külső felhasználónak. Ennek tapasztalataink szerint alapvetően két oka lehet: • az adatgazda nem is gondol rá, hogy adatbázisa nagyobb nyilvánosság számára is fontos lehet; • jogszabály tiltja, hogy nyilvánosságra hozza adatait (leginkább adatvédelmi okokból). 2.3.4.1. Elvileg nyilvánosságra hozható adatbázisok

Ezek száma nyilván jóval meghaladja azt a kört, amivel eddig saját munkánk során találkoztunk, így e helyütt csak néhány eklatáns példát emelünk ki. A KSH Népességtudományi Intézete a magyar népességre vonatkozóan teljes települési szintű koréves adatbázissal rendelkezik, amely minden egyes évjárat személyeit külön évjáratonként, nem összevont korcsoportba sorolva tartalmazza. Az ilyen adatbázisnak akkor látjuk nagy hasznát, ha pl. egy település esetében meg akarjuk mondani, hány óvodás vagy hány iskolás korú gyermek él ott, amihez az egyes évjáratokat külön-külön összegeznünk kell tudni. A T-STAR a maga összevont kategóriáival erre nem ad lehetőséget, a KSH viszont nem integrálja a T-STAR rendszerébe ezeket a koréves adatsorokat. Ugyanígy elvileg tudható lenne az is, hogy a belső vándorlás mely települések között zajlik; a népszámláláshoz tartozó ingázási adatbázishoz hasonlóan azt is meg lehet határozni, hogy a migrációnak melyek a mag- és melyek a célterületei. A KSH még ezt az adatbázist sem publikálta. 2.3.4.2. Nyilvánosságra nem hozható adatbázisok Ebbe a csoportba alapvetően olyan adatbázisok tartoznak, amelyek személyes vagy céges információkat tartalmaznak, és az adatgazdának vagy nem feladata ebből területi adatbázist előállítani, vagy ha ezt meg is tehetné, az elemszám eloszlása olyan, hogy még területi aggregáció esetén is azonosíthatók egyének, vállalatok. A külföldi vállalatok adatbázisát ez utóbbi okból nem adja ki települési szinten a KSH, de pl. az ÁFSZ külföldi állampolgárságú magyarországi munkavállalókat tartalmazó adatbázisa esetében eddig nem merült fel a területi csoportosítás igénye. A KET szempontjából kiemelten fontos adatbázis lehet az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR), amelynek nyilvánosságra hozatalát jogszabály tiltja. Bár a TeIR számára szolgáltat adatokat az EMIR-ből az adatgazda, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mi egyelőre mégis a „nem hozzáférhető” adatbázisok csoportjába soroljuk, hiszen a KET számára is jogi problémákat fog okozni ennek használata. Az EMIR-rel érdemes kissé részletesebben is megismerkedni. Az alaprendszer a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006 között pénzügyi időszak) Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és az Equal források felhasználását támogatta. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 55 / 129


Ellentétben a nevével már az alaprendszer sem kizárólag monitoring információs rendszer volt, hanem számos menedzsment tevékenységet is támogatott. Ezt a rendszer továbbfejlesztése és alapfilozófiája szempontjából fontos megjegyezni. A kezdetektől egy olyan rendszer megalkotása volt a cél, amely a pályáztatás teljes folyamatának lekövetésével az ügyintézők és döntéshozók munkáját támogatja. Ezáltal hatékonyabban érvényesülhetnek a monitoring szempontok, mert nemcsak a munkavégzés során bevitt adatok, hanem a teljes folyamat alatt keletkezett rendszerinformációk is elemezhetők és a workflow szempontjából nyomon követhetők. Arról nem is beszélve, hogy a monitoring feladok ellátásához szükséges információkat nem kell külön rögzíteni, hanem magában a rendszerben keletkezik ezáltal csökken a munkaterhelés és jelentősen megnő az adatok rendelkezésre állása. Összefoglalva: az EMIR egységes menedzsment és monitoring rendszer. Az Egységes Monitoring Információs Rendszer alrendszerei: 1. Nemzeti Fejlesztési Terv – Strukturális Alapok alrendszer 2. Nemzeti Fejlesztési Terv – Kohéziós Alap alrendszer 3. Nemzeti Fejlesztési Terv – Equal alrendszer 4. PHARE és átmeneti támogatás alrendszer 5. Schengen Alap alrendszer 6. EGT/Norvég Alap alrendszer 7. Projekt Elıkészítı Alap alrendszer 8. Új Magyarország Fejlesztési Terv alrendszer

Az Egységes Monitoring Információs Rendszer által támogatott munkafolyamatok: A támogatási rendszer hatékony működtetése során négy típusú feladat egyidejű elvégzésének terhe nehezedik a végrehajtó intézményrendszerre. A támogatási rendszer végrehajtása során jelentős számú belső döntés előkészítő és pályázóknak küldendő külső dokumentum elkészítése szükséges. Az adminisztráció elvégzése mellett ugyanakkor el kell végezni a szakmai munkát, így pl. a pályázatok, kifizetési igények, projekt jelentések szakmai bírálatát, a pályázók és a közvélemény azonnali és naprakész tájékoztatását, valamint a támogatási programok nyomon követéséhez szükséges monitoring tevékenységet. Ezen feladatokat a pályáztatás minden szakaszában végezni kell. Ennek megfelelően az EMIR a pályáztatás összes szakaszára kiterjed, a támogatási rendszer végrehajtásában résztvevő minden érintett kör számára nyújt szolgáltatást, a pályázatkezeléshez, projektmenedzsmenthez (ideértve az ügyvitelt is) kapcsolódó összes munkaszakaszt támogatja.

Néhány fontosabb példa: MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 56 / 129


• elektronikus pályázás - pályázat elektronikus benyújtása; • projekt és ügyfél regisztráció • döntés-előkészítés – formai ellenőrzés, automatikus, félautomatikus értékelés, döntés; • külső értékelés; • szerződéskötés - költségszerkezet, ütemezés rögzítése, projekt számszerűsíthető célkitűzései rögzítése; • nyomon követés – projekt jelentések, a projekt számszerűsíthető tényeinek rögzítése, értékelése, jelentések elektronikus benyújtása; • finanszírozás – számlaadatok rögzítése, átutalás, források lehívása (hazai és EUs); • elektronikus kifizetés igénylés – kifizetés igénylés és jelentések elektronikus benyújtása; • számvitel; • szabálytalanság – szabálytalansági vizsgálatok rögzítése; • helyszíni ellenőrzés/szemle - projektek ellenőrzés jelentéseinek rögzítése; • teljes körű statisztikai funkcionalitás - naprakész, előre programozott statisztikák, grafikus megjelenítés; • internetes automatikus pályázó tájékoztatás – pályázatok életútjának követése; • internetes, automatikus közvélemény tájékoztatás, • indikátor tervezés, • automatikus adatkapcsolatok (APH, VPOP, MÁK,TEIR)

Az Egységes Monitoring Információs Rendszer által támogatott célcsoportok:

• pályázók – pl.: forrástérkép, Internetes kereső • projektgazdák – pl.: pályázati életútkövetés, elektronikus elszámolás • közvélemény – Internetes közvélemény tájékoztató • pályázatkezelők – iktatás, döntés-előkészítés, szerződés, kifizetés, monitoring MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 57 / 129


• tervezők-értékelők – indikátor rendszer • intézményrendszer vezetői – statisztikák



3. Befektetői igények és az erőforrástérkép9 Az alábbiakban a befektetés ösztönzés, és a befektetői igények szempontjából tekintjük át egy kistérségi erőforrástérkép szerepét. A Nextra tanulmánya rámutat, hogy a befektetés ösztönzés nem egyenlő a puszta tájékoztatással, erőforrás-térképek hozzáférésével és az ezekben szereplő adatoknak a potenciális befektetők számára való átadással. Továbbá a befektetések segítése, a befektetők orientálása nem egy egylépéses folyamat, amelynek során a befektető az első ötlettől eljuthat a megvalósított beruházásig, hanem több lépéses és gyakran az előző lépésre visszaugró keresési folyamat, amelynek minden lépéséhez újabb információ szükséglet tartozik. A befektetés ösztönzésnek csak egy kis szelete az un. „hideg informálás”, vagyis az általános információk közzététele a lehetséges befektetési helyszínekről, s a velük kapcsolatos emberi erőforrás, infrastruktúra, közlekedési, szociális, munkaügyi, jóléti, és egyéb adatok bemutatása. A kutatások, esettanulmányok legfontosabb tapasztalata, hogy a befektetők a kapott információs csomagok mellett, amelyek tartalmaznak általános, és speciális, a konkrét befektetéssel kapcsolatos információkat is, nagymértékben igénylik a személyes közreműködést, a befektetési információkat adó intézmény(ek) szakértőinek, vagy külső szakértőknek a bevonását a befektetési döntés bármelyik fázisában. Fontos jellemző még, hogy a befektetni szándékozók a döntési folyamat során sok és sokféle adatot kérnek, de ezek elsősorban a befektetési célhoz kapcsolódó gyakorlati, ahhoz jól használható információk. Az alábbi felsorolás jól mutatja, hogy jellemzően milyen általános információkat igényelnek a befektetők a döntési folyamat első szakaszában: 1. Fontosabb makrogazdasági adatok •

GDP növekedési üteme, egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, hazai valuta árfolyama, stb.

2. A befektető piacának főbb jellemzői •

célpiac távolsága, szállítási jellemzői

•

potenciális vásárlók jellemzői

9

Az alfejezetben támaszkodunk a Nextra bt. tanulmányára. Lásd: Nextra (2008): Befektetési célú kistérségi erőforrás-térkép készítésének a lehetősége, és megvalósítási feltételei, 9-17. oldal MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 59 / 129


•

konkurencia a hazai piacon

•

piacvédelmi korlátozások

•

adózási környezet, vállalkozás támogatási lehetőségek

3. egyéb jogszabályi környezet (gazdasági, közbeszerzés, versenyjog, stb.)

munkajogi,

környezeti,

4. beszállítói háttér, beszállítói lehetőségek 5. pénzügyi és bankrendszer fontosabb jellemzői 6. Infrastruktúra •

Főváros távolsága, országhatár, autópályák távolsága

•

Utak, vasutak, folyami közlekedés lehetősége

•

Vásárolható, bérbe vehető területek, ezek árai; közművek, és közmű díjak

7. Munkaerő •

Munkanélküliségi ráta, munkanélküliek összetétele

•

Bruttó és nettó bérek (országos, iparági és területi szinten egyaránt), közterhek és adóék

•

a munkaidő szabályozása, munkajogi szabályok rugalmassága

•

munkaerő területi mobilitása

•

szakszervezeti szervezettség arányai, érdekegyeztetés, sztrájkok gyakorisága

•

iskolarendszer szerkezete, színvonala, kapacitása

•

diplomás munkaerő kínálat szakmai szerkezete, jellemzői

•

munkaerő kölcsönzés lehetőségei



•

munkavállalási engedélyek megszerzésének (külföldieknek, EU-n kívülieknek) szabályozása, a szabályozás egyszerűséges és rugalmassága

•

a munkaerő motiváltsága és hatékonysága

•

a területen lévő tudományos és felsőoktatási intézmények

•

munkaügyi kirendeltségek és központok szerepe és szolgáltatásai

8. A letelepedés költségei •

Cégalapítás procedúrája

•

Ingatlan bérlés, vagy vásárlás

•

Helyi adók

9. Szubjektív tényezők •

A befektető életkörülményei, az alkalmazottak pszichés állapota, egészségügyi ellátás, település összképe

A szükséges információk tehát már az első lépésnél sokrétűek és nemcsak gazdasági, hanem a befektetés megvalósíthatóságát befolyásoló intézményi, infrastrukturális és társadalmi-jóléti információkat is felölel. A másik fontos jellemzője a befektetés lehetőségeit vizsgáló döntési folyamatnak, hogy minél inkább előrehalad, a befektetni szándékozó annál inkább igényel a folyamat későbbi szakaszaiban egyre konkrétabb, részletesebb, és egyénibb információkat. Ezek az információs szükségletek pedig éppen egyediségük miatt nem általánosíthatók.

A befektetési döntési, és a helyszín kiválasztási folyamat jellemző lépései 1. A befektetői érdeklődés keletkezése 2. A befektetői érdeklődés megjelenése a kormányszerveknél, a területi önkormányzatnál, vagy az ITDH-nál – projektmenedzser kijelölése, aki a projekt teljes időtartama alatt az elsődleges kapcsolattartó a befektetővel. 3. A befektetővel (esetleg annak a megbízott tanácsadó cégével) való közvetlen kapcsolatfelvétel, a projekt részleteinek tisztázása, információigény felmérése. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 61 / 129


4. A kért információk megadása és helyszín/telephely-javaslatok a projekt által támasztott követelményeknek megfelelően (írásban) 5. A kapott anyaggal kapcsolatban felmerülő befektetői kérdések tisztázása, kiegészítő információk nyújtása, újabb telephely-javaslatok (igény szerint), az első személyes látogatás részleteinek megbeszélése, programtervezet. 6. A befektető a látogatás időpontját, résztvevőinek listáját megadja, a programtervet elfogadja. A látogatás során kért további információk összegyűjtése, és megadása, szükség szerint újabb látogatás, programterv, programszervezés és lebonyolítás (versenyző helyszínek újbóli, egyre részletesebb vizsgálata) – a helyszínkiválasztás folyamán többszöri információ-cserére illetve látogatásra kerülhet sor. 7. A beruházás végső helyszínének kiválasztása. 8. A projekt megvalósításának gyakorlati előkészítése (szerződés, területvásárlás, tervezés, engedélyezés) 9. A projekt megvalósítása (építkezés, próbaüzem, felfuttatás) 10. Esetleges bővítési igény (a folyamat újrakezdődik) 11. A folyamat része lehet, különösen un. VIP befektetők esetén, hogy a befektetés ösztönzési szakemberek a potenciális befektetőt elkísérik az egyedi támogatási igényeket elbíráló hatóságokhoz, (minisztériumok, területi önkormányzatok) esetleg politikai szereplőkhöz. Áttekintve a fenti folyamatot, világos, hogy egy kistérségi erőforrás-térképnek, mint fontos „hideg információs eszköznek” a befektetőket orientáló, informáló folyamat elején lehet szerepe csupán. Egy ilyen adatbázis rendszer csak a folyamat elején játszhat szerepet, amikor gyorsan és közérthetően alapadatokat szolgáltat a befektetési célként szóba jöhető potenciális térségek fontosabb jellemzőiről. Ezen felül egy felhasználóbarát, információ gazdag erőforrástérkép felkeltheti a potenciális befektető érdeklődését is, ezáltal az adott terület, kistérség, település bekerülhet a lehetséges választásainak a körébe. Harmadrészt informálhatja a befektetni szándékozót arról, hogy hol, milyen intézményeknél kaphat további információkat, tanácsokat, pl. az ITDH-hoz, munkaügyi központokhoz, kamarákhoz, vagy más befektetés ösztönző szervezetekhez. Ezek után az erőforrástérkép nyújtotta információk már nem, vagy egyre kevésbé játszanak szerepet a befektetési folyamatban, mivel ez, egyre inkább az egyedi információk megszerzését igényi. A kistérségi erőforrástérkép tehát lehetséges és szükséges, de kétségtelenül nem elégséges eszköze lehet egy hatékony befektetés ösztönzési szolgáltatásnak, és a befektetési döntés folyamatának.



4. Az erőforrástérkép szerkezete és fontosabb indikátorai 4.1. Az adatok csoportosítása Mint tanulmányunk 2. fejezetében láttuk, ma Magyarországon számos olyan, tartalmilag a természeti erőforrásoktól a környezet állapotán át a társadalmi és a gazdasági folyamatok leírásáig terjedő területi adatbázis érhető el, amelyik a tervezett Kistérségi Erőforrástérkép (KET) érdeklődésére is számot tarthat. Láttuk azt is, hogy ezek az adatbázisok technikai jellemzőiket (elérhetőség, feldolgozottság, dokumentáltság) tekintve igen eltérő állapotban vannak, többségüket – különösen a TeIR-ben tárolt adatbázisok nagy részét – még mi, területi kutatásokkal foglalkozó szakemberek sem ismerhettük meg. Éppen ezért tartalmukról is csak feltételes módban, koncepcionális értelemben tudunk beszélni. A KET alapfunkciója, létrehozásának legfőbb indoka, hogy a gazdaságpolitikai döntések megalapozását szolgáló elemzői, és befektetői, igazgatási, szempontokból releváns területi-települési indikátorokat tegyen könnyen elérhető formában, egyszerűen, és átláthatóan elérhetővé. Az on-line felületre kerülő indikátorokat a KET mögött álló szakértők választják ki, túlnyomórészt az alábbi források segítségével:

ÁFSz Adattárház (munkaerőpiaci jellemzők)

MTA KTI Adatbank (KSH T-STAR, népszámlálások)

VÁTI TeIR (természeti erőforrások, környezeti állapot, EU-s és költségvetési támogatások, gazdasági teljesítmény)

Egyéb kisebb, különálló, esetleg saját megrendelésre készülő adatbázisok (elérhetőségi adatok, standard adatgyűjtések másodfeldolgozásai)

A feltárt területi adatbázisok egy-egy évre vonatkozóan több száz indikátor megjelenítését is lehetővé teszik, ami már olyan hatalmas információmennyiség, hogy célszerűnek látszik egy előzetes tematikai szűrés kialakítása. A KET adatait tartalmi szempontból hat csoportba soroltuk:

Alapindikátorok

Természeti erőforrások, a környezet állapota

Infrastruktúra, elérhetőség

Társadalmi jelzőszámok



Gazdaság

Támogatások

4.2. Alapindikátorok Ha a KET on-line felületén kiválasztunk egy adott kistérséget, a rendszer automatikusan az Alapindikátorokat tárja a szemünk elé. Ide olyan indikátorokat soroltunk be, amelyek tapasztalataink szerint jól jellemzik egy-egy térség, település gazdasági helyzetét és társadalmi viszonyait. Az Alapindikátorok köre folyamatosan átalakítható; a KET demo-verziójában ez a csoport az alábbi indikátorokat tartalmazza:

Átlagosan elvégzett népszámlálás)

osztályszám

(KTI

Adatbank:

2001.

évi

Az állandó vándorlások egyenlege (KTI Adatbank: KSH T-STAR)

Egy lakosra jutó jövedelem (KTI Adatbank: KSH T-STAR)

Becsült munkanélküliségi ráta (KTI Adatbank: KSH T-STAR)

A pályakezdők aránya a munkanélkülieken belül (KTI Adatbank: KSH T-STAR)

A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül (KTI Adatbank: KSH T-STAR)

Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos aránya (KTI Adatbank: KSH T-STAR)

Gazdasági szervezetek sűrűsége (KTI Adatbank: KSH T-STAR)

A KET teljes változatának kialakítása során dönthetünk úgy is, hogy ide kizárólag munkaerőpiaci indikátorok kerüljenek; ez esetben a csoport neve is megváltozhat pl. „Munkaerőpiaci alapindikátorokra”. Van relevanciája egy olyan döntésnek is, hogy ezen a felületen nagyon direkt módon, már első lépésben az adott terület iránt érdeklődő befektetőket szolgáljuk ki az őket leginkább érdeklő információkkal. Ugyanígy kiemelhetjük a támogatási tevékenységek területi eloszlását is, ami elsősorban a közigazgatásban dolgozók számára lehet hasznos és gyors tájékozódási lehetőség. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a csoportban folyamatosan a legfrissebb adatsorok jelenjenek meg, tehát ne szerepeljenek itt történeti adatok, vagy esetleg olyan indikátorok, amelyeknek frissebb változata már a rendszer más részein elérhető. A frissesség, naprakészség igénye egyértelműen a munkaerőpiaci indikátorok MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 64 / 129


szerepeltetése irányába mutat, hiszen a társadalmi és gazdasági elemzések legfontosabb adatbázisa, a T-STAR közel egy év késéssel közli a legújabb, az előző évre vonatkozó információkat. Ugyanakkor az ÁFSz munkaerőpiaci adatai mindössze egy vagy csak néhány hónapos késéssel már elektronikusan is feldolgozott adatbázisként állnak a rendelkezésünkre. Ugyanígy a ma legfontosabb, támogatásokat rendszerező adatbázis, az EMIR is negyedévente frissül, vagyis a területi adatbázisok világában egészen naprakésznek számító információkkal lehet feltölteni a Kistérségi erőforrástérképet.

4.3. Természeti erőforrások, a környezet állapota Egyrészről a természeti erőforrások kihasználhatósága (mind termelésre, mind rekreációra), másrészt a környezet állapota mai világunkban a legfontosabb befektetői és lakóhely-választási szempontok közé tartozik. A környezet állapota társadalmi-gazdasági működésünk függvénye és visszahat életminőségünkre. A fenntarthatóság erősítése az Európai Unió fő stratégiai célkitűzései közé tartozik, amit jól jelez a Környezet- és Energia Operatív Program indoklása is:

a környezetvédelem erősítése – az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén – mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását;

a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a területi kohézió megteremtéséhez;

a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a fenntartható fejlődés irányába történő előrelépést, és javítja az ország versenyképességét;

a fentiek térben megfelelő kialakítása elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben.

Adatbázis-oldalról éppen a téma újszerűsége és a felmerülő mérési problémák miatt ez a legnehezebben specifikálható témakör. A természeti erőforrások területi szempontú feldolgozása alapvetően térinformatikai eszközökkel történik, ily módon nem minden esetben állnak elő „hagyományos”, településekhez egyértelműen köthető adatok. Egy-egy pont-szerű képződmény közigazgatási rendszerben való értelmezése nem is mindig releváns, bár egy bánya vagy egy feltárt termálforrás határozott gazdasági relevanciával is rendelkezik, munkaerőigénye és adózási terhei miatt lehetnek jelentős közigazgatási vonatkozásai is. Nehezebb az olyan képződmények helyhez kötése, amelyek nem pont-szerűek: légszennyezés, felszíni vagy felszín alatti víztestek, felszínborítottság.



Az e témakörhöz tartozó adatok legfontosabb tárháza a VÁTI TeIR szolgáltatása, ahol az alábbi (térinformatikai) adatbázisok érhetők el: 4.3.1. táblázat: A TeIR természeti erőforrás és környezet-állapot adatbázisai10 Adatgazda

ÁNTSZ FÖMI

Adatbázis neve

Ivóvíz-indikátorok (bór, nitrit, fluorid, arzén, ammónium) határérték feletti települések Magyarország Felszínborítottsági adatbázis

Adatátadás gyakorisága Vonatkozási egység

évente

Előfordulási hely

KO

frissítést követően

objektum

TK


település

KU


Előfordulási hely

KO


Előfordulási hely

KO

évente

Előfordulási hely

TK

frissítést követően frissítést követően

objektum EOV koordináta

KO KO

évente

település

KO


Előfordulási hely

KO


Előfordulási hely

KO


Előfordulási hely

KO

KvVM

Országosan védett műemlékek, régészeti lelőhelyek adatbázisa Országos ökológiai hálózat adatai (magterület, ökológiai és zöldfolyosó, puffer terület) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület Felszíni víztestek térképi adatbázisa Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékessége, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, valamint nemzeti park igazgatóságok működési területe Hulladéklerakók adatai Települési szilárd hulladékok keletkezett mennyisége Nitrátérzékenységi térkép Az árterek és hullámterek Partvonal szabályozási tervek (Balaton) Légszennyező anyagok kibocsátott mennyiségei

KvVM

Levegőminőségi adatok (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) éves értékelés) évente

KÖH

KvVM KvVM KvVM

KvVM KvVM KvVM KvVM KvVM KvVM

10

Adatjelleg*


KO

országos

KO

A részletes leírást lásd a VÁTI adatbázisait bemutató mellékelt Excel-fájlban MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 66 / 129


KvVM

Zajtérképek


Előfordulási hely

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségKvVM frissítést követően Előfordulási hely védelmi terület Felszín alatti víztestek KvVM térképi adatbázisa frissítést követően Előfordulási hely Sérülékeny vízbázisok KvVM védőterülete frissítést követően Előfordulási hely Országos jelentőségű védett természeti területek adatbázisa Natura 2000 területek adatbázisa KvVM Veszélyes hulladékok KvVM keletkezett mennyisége évente Előfordulási hely MBFH Bányászati tájsebek frissítést követően objektum MBFH Felhagyott bányahelyek frissítést követően objektum Földtani adottságok (hasznosítható ásványi nyersanyagok, ásványvagyon kataszter, bányatelek, bányaterület üzemelési módja, működő-művelhető és felhagyott kavicsbányatavak) MBFH frissítést követően Előfordulási hely MBFH Potenciális szennyezők frissítést követően Előfordulási hely Erdészeti adatbázis MgSzH-EI 1:10000 frissítést követően Előfordulási hely MgSzH-EI Erdőfelújítás frissítést követően település MgSzH-EI Erdőtelepítés frissítést követően település Erdőterület rendeltetés szerint:- gazdasági, védelmi, - közjóléti, MgSzH-EI egyéb frissítést követően megye *KO: Környezet-statisztika; TK: Természeti kincs; KU: Kulturális örökség

KO

KO TK KO

KO KO KO KO

TK KO TK TK TK

TK

Mivel ezek az adatbázisok nincsenek a birtokunkban, a KET demo-változata két olyan indikátort tartalmaz, amelyeket az e téren is használható és releváns információkat nyújtó T-STAR adatbázisból nyertünk:

A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya

A gázzal fűtött lakások aránya



4.4. Infrastruktúra, elérhetőség A települések infrastrukturális ellátottsága a releváns területi információ-halmaz egyik legalaposabban feltárt és adatbázisokba rendezett része. Legfontosabb forrása a KSH T-STAR adatbázisa, vagyis a KTI Adatbankja. A T-STAR idevágó fejezetei az alábbiak:

Ipar

Kereskedelem, kölcsönzés, idegenforgalom

Lakásállomány, -építés, -megszűnés

Közműellátás

Egészségügy

Oktatás

Kultúra

Posta, távközlés, gépjármű-állomány

Intézményi ellátottság

E fejezetek önmagukban több száz különféle változót tartalmaznak; ezek egy része önmagában értelmezhető (van - nincs, igen-nem típusú változók), más részük származtatott (egy lakosra jutó… ) indikátorok előállítására is alkalmas. Alapvetően ellátottság-mutatók ezek, kapacitásra, kihasználtságra vonatkozóan kevés információt találunk. A TeIR is tartalmaz infrastruktúra-mutatókat, ám ezeknél a településekhez való hozzárendelés esetenként nehézségekbe ütközhet (lásd a 4.4.1. táblázatot)



4.4.1. táblázat: A TeIR-ben megtalálható infrastruktúra mutatók Adatgazda MKK

Adatbázis neve

Adatátadás gyakorisága évente

Vonatkozási egység objektum

Adatjelleg*

évente

kistérség

IN

NHH

közutak adatai szélessávú Internethozzáférés

EHSz

Elektronikus hírközlési hálózatok nyomvonalának digitális térképi és műszaki kapacitás adatai


objektum

IN

MÁV

Vasúthálózat nyomvonalának digitális térképi és műszaki kapacitás adatai


objektum

alapinf


objektum

alapinf

Vasúthálózat nyomvonalának digitális térképi és műszaki GYSEV kapacitás adatai *IN: Infrastruktúra

IN

Az elérhetőségi adatok teljesen egyedülálló témakört jelentenek, ilyenek ugyanis állami intézmény nem állít elő. Ha elérhetőségi adatra van szükségünk, mindenképpen önállóan kell létrehoznunk az adatbázist. Itt többféle irányban is elindulhatunk. A témakörben eddig napvilágot látott elemzések egy része csak közúti adatokra, más része viszont csak tömegközlekedési adatokra támaszkodik; a legújabb próbálkozások igyekeznek összekombinálni e kétféle közlekedési módot (úgy, hogy a tömegközlekedésen belül figyelembe veszik a különböző jármű-típusok kapcsolódási lehetőségeit, az átszállásokat is). A KET demo-változatában mi ötféle közúti elérhetőségi indikátort szerepeltetünk:

Budapest elérési ideje

A legközelebbi autópálya-csomópont elérési ideje

A legközelebbi osztrák-magyar nemzetközi határátkelő elérési ideje

A legközelebbi megyeszékhely elérési ideje

A legközelebbi kistérségi központ elérési ideje.

Az adatokat Kiss János Péter, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi tanszékének tanársegéde programozta. Ma az ország legjobb elérhetőségi adatbázisait Szalkai Gábor, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének tanársegéde állítja elő, de tömegközlekedési elérhetőséggel a KTI Adatbankja is kísérletezik.



4.5. Társadalmi jelzőszámok A helyi társadalom állapotára, társadalmi folyamatokra vonatkozó adatok legfontosabb tárháza ismét csak a KSH T-STAR adatbázisa, amelyen belül a folyamatok mérésére a KTI Adatbankjában készült változat nyújt lehetőséget. A TSTAR itt felhasználható fejezetei:

Demográfia (terület, lakónépesség, állandó népesség)

Népmozgalom

Szociális ellátás

Önkormányzati segélyezés

Igazságszolgáltatás

Az e fejezetekben található információkat a legutóbbi, 2001. évi népszámlálás a KTI Adatbankja által feldolgozott, a T-STAR-ral automatikusan összekapcsolható változatával egészítettük ki, így álltak elő a KET demo-változatának társadalmi indikátorai:

Az állandó vándorlások egyenlege

Természetes szaporodás

Ismertté vált közvádas bűncselekmények gyakorisága

Ismertté vált közvádas bűncselekményekből a vagyon elleniek aránya

Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos aránya

Átlagosan elvégzett osztályszám

0 osztályt végzettek aránya

0 osztályt végzett férfiak aránya

0 osztályt végzett nők aránya

Általános iskolát végzettek aránya

Általános iskolát végzett férfiak aránya



Általános iskolát végzett nők aránya

Érettségizettek aránya

Érettségizett férfiak aránya

Érettségizett nők aránya

Diplomások aránya

Diplomás férfiak aránya

Diplomás nők aránya

Magukat cigánynak vallók aránya

A TeIR a KTI Adatbank információit potenciálisan az alábbi adatbázisokkal tudja kiegészíteni (lásd a 4.5.1. táblázatot). 4.5.1. táblázat: A KET-be integrálható adatok a TeIR-ből Adatgazda

Adatbázis neve

Adatátadás gyakorisága

Vonatkozási egység

Adatjelleg*

MÁK

Szociális ágazat adatai (Nem állami (önkormányzati) intézményi költségvetési adattár)

évente

megye

TA

MÁK

Szociális ágazat adatai (Önkormányzati és intézményi költségvetési beszámolók)

évente

település

TA

évente évente

település megye település kistérség település

TA TA TA TA TA

Szociális ágazat adatai (Önkormányzati pénzbeli MÁK támogatások) MOK orvosok, szakorvosok adatai SzMM Települési ellátástípus statisztika SzMM Népességelőrebecslés SzMM Szociális ágazat adatai TA: Társadalom

évente



4.6. Gazdaság A gazdaság területi működéséről nagyon gazdag adatforrások állnak rendelkezésünkre. E fejezet bevezetőjében már utaltunk rá, hogy a KET legfontosabb forrásai az ÁFSz Adattárháza, a KTI Adatbankja, valamint a TeIR. Mindhárom releváns gazdasági mutatók tömegét tartalmazza, sőt az ÁFSz Adattárházának a munkaerőpiac leírásával ez a témakör a fő profilja. Az ÁFSz a TSTAR számára is szolgáltat információkat, alapvetően ezek és a legutóbbi népszámlálás felhasználásával állítottuk elő a KET demo-változatának gazdasági jelzőszámait:

Egy lakosra jutó jövedelem

Becsült munkanélküliségi ráta

A pályakezdők aránya a munkanélkülieken belül

A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül

Gazdasági szervezetek sűrűsége

Férfiak aránya a munkanélkülieken belül

Nők aránya a munkanélkülieken belül

8 osztályt sem végzett munkanélküliek aránya

Általános iskolát végzett munkanélküliek aránya

Szakmunkásképzőt végzett munkanélküliek aránya

Szakiskolát végzett munkanélküliek aránya

Érettségizett munkanélküliek aránya

Főiskolát végzett munkanélküliek aránya

Egyetemet végzett munkanélküliek aránya

Fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya

Szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya



16 év alatti munkanélküliek aránya

17-20 éves munkanélküliek aránya









61-x éves munkanélküliek aránya

Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya

Iparban foglalkoztatottak aránya

Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya

Vezető, értelmiségi foglalkozású

Egyéb szellemi foglalkozású

Szolgáltatási foglalkozású

Mezőgazdasági foglalkozású

Ipari, építőipari foglalkozású

Egyéb foglalkozású



A TeIR-ből és az ÁFSZ Adattárházból származó, a KET-be építhető adatok az alábbiak lehetnek (lásd 4.6.1. táblázatot). 4.6.1. táblázat: A KET-ben felhasználható gazdasági adatbázisok Adatgazda

APEH APEH APEH APEH KSH

Adatbázis neve

Adatátadás gyakorisága

A társasági adóbevallások főbb adatai Személyi jövedelemadó bevallások főbb adatai Egyszerűsített vállalkozási adó bevallások főbb adatai Kettős könyvvitelt vezető szervezetek Általános Mezőgazdasági Összeírás főbb adatkörei

Vonatkozási egység

Adatjelleg*

évente

Település

GA

évente

Település

GA

évente

Település

GA

Település felmérés gyakorisága szerint Település

GA GA

ÁFSz Adattárház + Multiráció FSzH

Munkanélküliség adatok Kistérségi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi információs FSzH rendszer *GA: Gazdaság

negyedévente

Település

GA

negyedévente

Kistérség

GA



4.7. Támogatások Ez a témakör, csakúgy, mint a környezet állapota, egy kevésbé feldolgozott, kevéssé rendszerezett téma. A rendelkezésre álló adatok gyűjtése csak nemrég kezdődött el és így mindössze néhány éves adatbázisok állhatnak rendelkezésre. Legfontosabb adatszolgáltató e téren az TeIR, ugyanis ide csatornázódik be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EU-s támogatásokat összesítő EMIR-adatbázisa, a Magyar Államkincstár helyi önkormányzatokra vonatkozó adatai (ezek egy jelentős része a T-STAR-nak is elvileg része, de a MÁK a 2006-os adatokat még mindig nem töltötte be a rendszerbe), valamint a VÁTI saját adatregisztrációi a helyi önkormányzatok számára kifizetett decentralizált költségvetési alapokból. Mivel ezek az adatok nincsenek a birtokunkban, a KET demo-változatában nem töltöttük fel ezt a fejezetet.



5. A KET megvalósításának lehetőségei, technikai feltételei és költségei Az alábbiakban először a KET létrehozásának több útját vázoljuk fel, majd sorra vesszük a tárgyalt, lehetségesnek tartott utak megvalósításához szükséges technikai és személyi feltételeket, végül az egyes utakhoz tartozó költségeket.

5.1. Lehetséges utak A KET létrehozásának és működésének kulcsproblémája a szükséges adatbázisok elérése és beáramoltatása a rendszerbe. Véleményünk szerint a KET nem közvetlenül az adatgazdákkal áll kapcsolatban, hanem adatait közvetlenül a KTI Adatbankjától veszi át. Az Adatbank az ÁFSz és a Szociális Minisztérium támogatásával jött létre és működik jelenleg a Közgazdaságtudományi Intézetben, főállású munkatársakat alkalmazva. Az Adatbanknak a KET szempontjából több komoly referenciája is van: • Az elmúlt években az Adatbank munkatársai kidolgozták a területi adatbázisok feldolgozásának, egységesítésének és idősorokba (panelekbe) rendezhetőségének elveit, módszertanát, működésbe helyezték a szükséges technikai feltételeket. • Az Adatbank működőképességének bizonyítására elkészült a KSH T-STAR adatbázisának 1990-2006 közötti egységes katalogizálása, tematizálása és idősorokba rendezése. Ez olyan mértékű fejlesztés, ameddig az adatgazda, a KSH még terv-szinten sem tudott eljutni; a T-STAR egységes katalógusát a KSH is az Adatbanktól vette át. E munka eredményeként egy egészen más, sokkal magasabb szintű minőségi kategóriába tudott átlépni a T-STAR, fokozva mindemellett egyszerűségét és átláthatóságát. • Az ÁFSZ és a KTI Adatbankja között immáron több éves zökkenőmentes kapcsolat alakult ki, ami megalapozza a további együttműködés sikerét is. • Az Adatbank adataira alapozva került az SZMM támogatásával a KTI-ben kifejlesztésre az Iloma rendszer, amely Magyarországon jelenleg az egyetlen nyitott, bárki számára on-line módon elérhető adatbázis, amely területi (regionális, megyei, kistérségi) bontásban gazdasági és társadalmi indikátorok 1993-2006 közötti idősorait tartalmazza • A Közgazdaságtudományi Intézet jogszabályi felhatalmazásnál fogva alanyi jogon hozzáférhet a VÁTI TeIR szolgáltatásához, az ott fellelhető adatbázisokat letöltheti és feldolgozhatja, az azokból származtatott indikátorokat nyilvánosságra hozhatja.



A KET-nek az általunk ajánlott tematikáját és filozófiáját tekintve több alternatív változata is megtervezhető: A. A KET az ÁFSZ és a KTI együttműködésében valósul meg és alapvetően munkaerőpiaci adatok, illetve a munkaerőpiaccal kapcsolatban lévő adatok elemzésére és áttekintésére koncentrál. Ez esetben a KET legfontosabb adatforrásai: •

ÁFSZ Adattárház

•

KSH T-STAR

Ezt a két adatbázist kiegészítenék még a mindenkori népszámlálások adatbázisai, valamint néhány, elsősorban gazdasági tartalmú és a támogatásokat részletező, teljesen ingyenesen hozzáférhető települési adatbázis a TeIR-ből. Ez esetben a természeti erőforrások nem vagy csak minimális mértékben jelennek meg a rendszerben, és nem kapnának nagy hangsúlyt a környezeti állapotra vonatkozó változók sem. A Társadalmi jelzőszámok, a Gazdaság és a Támogatások fejezetek viszont nagyrészt fel lennének töltve. A KET kifejlesztésének ez az útja az ÁFSZ, a Szociális Minisztérium és a KTI között eddig is meglévő munkakapcsolat folytatását és kibővítését igényli. Személyes költségek oldaláról az induláskor mindössze kéthárom fő fél-egy éves foglalkoztatását jelenti, fenntartását a KTI Adatbankja plusz egy fő felvételével biztosítani tudja. B. A KET az ÁFSZ és a KTI együttműködésében valósul meg, de alapvetően nem munkaerőpiaci, hanem a társadalmi és gazdasági színtéren zajló folyamatok teljességét, valamint a támogatási tevékenység lehető legnagyobb részét felölelő karaktert vesz fel. Ez esetben a KET legfontosabb adatforrásai: •

ÁFSZ Adattárház

•

KSH T-STAR

•

TeIR gazdasági és a támogatásokra vonatkozó adatbázisai

Ezt a három forrást egészítik még ki a mindenkori népszámlálások adatbázisai, valamint néhány olyan támogatási adatbázis, amelyeket közvetlenül az adatgazdáktól szereznénk meg. Ilyenek lehetnek a Magyar Államkincstár olyan adatai, amelyeket nem csatornáz be a TeIR, illetve olyan decentralizált források, amelyek nem kerülnek nevesítésre önkormányzati beszámolókban, a VÁTI saját adatgyűjtési rendszerében vagy az EMIR-ben. A természeti erőforrások és a környezeti állapot indikátorai ez esetben sem kapnának domináns hangsúlyt a KET-ben, megjelenésük esetleges és parciális lenne; valószínűleg nem is adatbázisként jelennének meg, hanem csak térképként. A TeIR-ből viszont ez esetben is csak olyan adatok MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 77 / 129


áramolnának a KET-be, amelyekhez mind az ÁFSZ, mind a KTI alanyi jogon és ingyenesen hozzáfér. Ez az út is az ÁFSZ, a Szociális Minisztérium és a KTI között eddig is meglévő munkakapcsolat folytatását és kibővítését igényli, személyes feltételek oldaláról az induláskor négy-öt fő fél-egy éves foglalkoztatását jelentené, fenntartását a KTI Adatbankja plusz két fő felvételével biztosítani tudja. C. A KET létrehozásának utolsó változataként jön szóba, ha a KET célul tűzi ki, hogy első lépésként saját rendszerébe integrálja az országban elérhető összes területi adatbázist. A következő és – a KET előnyét ez adja – lépésben ezeket rendszerezi, feldolgozza, és a belőlük származtatott indikátorokat nyilvánosságra hozza. Ehhez az ÁFSZ mellett a VÁTI teljes együttműködése és minden bizonnyal jogszabálymódosítás szükséges. Ebben a verzióban a természeti erőforrásokra és a környezeti állapotra vonatkozó adatok is nagy mélységben elérhetők lesznek a KET-ben. Ennek a változatnak a költségigénye pillanatnyilag fel sem mérhető.

teljes

bizonyossággal

5.2. Technikai és személyi feltételek A KET kiépítésének technikai feltételei között először az on-line felület létrehozásának és üzemeltetésének feltételeit tárgyaljuk. Az on-line rendszer egy külön szerveren fut, amelyet szerver-room-ba kívánatos elhelyezni az üzemeltetés zavartalansága, biztonsága és az esetleges hibákra való gyors reagálás miatt. A szerveren futnak a KET-et üzemeltető alkalmazások (adminisztrációs felületek, dinamikus web oldalak, adatbáziskezelők, statisztikai szoftverek stb.) és itt vannak tárolva az interneten és az intraneten elérhető adattáblák adatai és szöveges információi is.



5.2.1. Rendszerkövetelmények és beállítások A szerver oldali beállítások fontosabb paraméterei Alap paraméterek Hardver Szoftver – 1. változat Szoftver – 2. változat

INTEL QUAD 2,83GHz processzor 4GB RAM 2*500 GB HDD Linux operációs rendszer MySQL adatbázis-kezelő Windows Server 2003 vagy 2008 operációs rendszer MS-SQL adatbázis-kezelő

Bruttó ár (e Ft)

Megjegyzés

1000

Bővíthetőség megoldása fontos Adattáblák korlátozott bővíthetősége

ingyenes

800

Verzió követés évenként plusz költség

A kliens (a felhasználó) oldalán lévő pc fontosabb paraméterei a) Támogatott operációs rendszerek: -

A KET on-line elérése nem operációsrendszer függő, azonban az excel fájlok megtekintéséhez külön program szükséges, például MS Excel 5.0

b) Támogatott internetes böngészők: -

Internet Explorer 6.0 vagy újabb verzió

-

Mozilla Firefox 3.0 vagy újabb verzió

c) Ajánlott internet kapcsolat: -

szélessávú Internet-hozzáférés, 1 Mbit/s letöltési sebesség vagy ennél jobb

d) Ajánlott képernyő felbontás: -

1024 x 768 pixeles felbontás vagy nagyobb

e) Egyéb beállítások: A böngészőprogramot úgy állítsuk be, hogy a tárolt lapok újabb verzióinak keresése a webhely minden felkeresésekor megtörténjen, valamint engedélyezzük a JavaScript-ek futtatását. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 79 / 129


5.2.2. A KET létrehozásának technikai követelményei A) változat: Munkaerőpiaci KET A létrehozás éve (első év) A költségek az áfát, a bérek közterheit tartalmazzák

Technikai feltételek Alap paraméterek Munkakörök INTEL QUAD 2,83GHz processzor Hardver 4GB RAM 2*500 GB HDD Linux operációs rendszer Szoftver – MySQL adatbázis-kezelő 1. változat

Bruttó ár (e Ft)

Megjegyzés

1000


ingyenes

Windows Server 2003 vagy Szoftver – 2008 operációs rendszer 2. változat MS-SQL adatbázis-kezelő

1000

Verziókövetés évenként plusz költség

Egyéb

600

Éves díj

Adatbázisok beszerzése, rendszerezése, dokumentációk elkészítése, kapcsolattartás az adatgazdákkal Az adatbázisok feldolgozása: területi kódolás, idősorok (panelek) létrehozása

2880

Új munkatárs

2880

Adminisztráció, kapcsolattartás kutatókkal, elemzőkkel és a projekt résztvevőivel Az on-line felület kezelése, az adatbázisok megjelenítése Szakmai irányítás, ellenőrzés

2520

Az Adatbank már meglévő személyzete új munkatárs

Szerver room, web hosting Személyi feltételek

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Egyéb költségek Iroda fenntartás, számítógépek, adminisztrációs költségek

840 3960

„ügyeleti rendszerben” Új munkatárs, az 1. félévben kell intenzív jelenlét

2400

Éves költség

Összesen 15 % rezsiköltséggel együtt: minimum 19700 e Ft, maximum 20800 e Ft MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 80 / 129


A fenntartás – a második évtől, jelenlegi árakon

Technikai feltételek Alap paraméterek Munkakörök Windows Server 2003 vagy Szoftver – 2008 operációs rendszer 2. változat MS-SQL adatbázis-kezelő Egyéb

Bruttó ár (e Ft)

Szerver room, web hosting

400

Megjegyzés Verziókövetési költség

600

Éves díj

Az Adatbank már meglévő személyzete „ügyeleti rendszerben” Új munkatárs félállásban vagy eseti megbízással

Személyi feltételek 1 fő

Az adatbázisok bővítése: területi kódolás, idősorok (panelek) létrehozása

2880

1 fő

Az on-line felület kezelése, az adatbázisok megjelenítése Adatbázisok beszerzése, rendszerezése, dokumentációk elkészítése, kapcsolattartás az adatgazdákkal Szakmai irányítás, ellenőrzés

840

1 fő 1 fő

1440 3960

Általános és egyéb költségek Iroda fenntartás, számítógépek, adminisztrációs költségek

2400

Éves költség

Összesen 15 % rezsiköltséggel együtt: minimum 13938 e Ft, maximum 14398 e Ft



B) változat: Társadalmi-gazdasági KET A létrehozás éve (első év) A költségek az áfát, a bérek közterheit tartalmazzák

Technikai feltételek Alap paraméterek Munkakörök INTEL QUAD 2,83GHz processzor Hardver 4GB RAM 2*500 GB HDD Linux operációs rendszer Szoftver – MySQL adatbázis-kezelő 1. változat

Bruttó ár (e Ft)

Megjegyzés

1000


ingyenes

Windows Server 2003 vagy Szoftver – 2008 operációs rendszer 2. változat MS-SQL adatbázis-kezelő

1000

Verziókövetés évenként plusz költség

Egyéb

600

Éves díj


2-5 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Adatbázisok beszerzése, rendszerezése, dokumentációk elkészítése, kapcsolattartás az adatgazdákkal Az adatbázisok feldolgozása: területi kódolás, idősorok (panelek) létrehozása

Min. 5760 Max. 14400 5760

Adminisztráció, kapcsolattartás kutatókkal, elemzőkkel és a projekt résztvevőivel Az on-line felület kezelése, az adatbázisok megjelenítése Szakmai irányítás, ellenőrzés + tárgyalások az adatgazdákkal

2520 840

Új munkatársak Az Adatbank már meglévő személyzete új munkatárs

2880

„ügyeleti rendszerben” Új munkatárs,

2400

Éves költség


Összesen 15 % rezsiköltséggel együtt: minimum 26174 e Ft, maximum 36110 e Ft MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 82 / 129



Technikai feltételek Alap paraméterek Munkakörök Windows Server 2003 vagy Szoftver – 2008 operációs rendszer 2. változat MS-SQL adatbázis-kezelő Egyéb

Bruttó ár (e Ft)

Megjegyzés

400

Verziókövetési költség

600

Éves díj

Min. 5760 Max. 14400 840

Az Adatbank már meglévő személyzete „ügyeleti rendszerben” Új munkatárs


2-5 fő


1 fő

Az on-line felület kezelése, az adatbázisok megjelenítése Adatbázisok beszerzése, rendszerezése, dokumentációk elkészítése, kapcsolattartás az adatgazdákkal Szakmai irányítás, ellenőrzés

1 fő 1 fő

2880 3960


2400

Éves költség




C) változat: Átfogó társadalmi-gazdasági KET A létrehozás éve (első év) A költségek az áfát, a bérek közterheit tartalmazzák

Technikai feltételek

Hardver Szoftver Egyéb

Alap paraméterek Munkakörök INTEL QUAD 2,83GHz processzor 4GB RAM 2*500 GB HDD Windows Server 2003 vagy 2008 operációs rendszer MS-SQL adatbázis-kezelő Szerver room, web hosting

Bruttó ár (e Ft)

Megjegyzés

1200

Bővíthetőség megoldása fontos Verziókövetés évenként plusz költség Éves díj

1000 600

Személyi feltételek 3-5 fő

Adatbázisok beszerzése, rendszerezése, dokumentációk elkészítése, kapcsolattartás az adatgazdákkal Kapcsolattartás az adatgazdákkal

Min. 8640 Max. 14400 2880

3 fő

Az adatbázisok feldolgozása: területi kódolás, idősorok (panelek) létrehozása

8640

1 fő

Adminisztráció, kapcsolattartás kutatókkal, elemzőkkel és a projekt résztvevőivel Az on-line felület kezelése, az adatbázisok megjelenítése Szakmai irányítás, ellenőrzés + tárgyalások az adatgazdákkal

2520

1 fő

1 fő 1 fő

840

Új munkatársak Új munkatárs Az Adatbank már meglévő személyzete Új munkatárs

3960

Teljes munkaidőben Új munkatárs

2400

Éves költség






Technikai feltételek

Szoftver Egyéb

Alap paraméterek Munkakörök Windows Server 2003 vagy 2008 operációs rendszer MS-SQL adatbázis-kezelő Szerver room, webhosting

Bruttó ár (e Ft)

Megjegyzés

400

Verziókövetési költség

600

Éves díj

2880

Az Adatbank már meglévő személyzete „ügyeleti rendszerben” Új munkatárs

3960

Új munkatárs

2400

Éves költség

Személyi feltételek 2 fő


5760

1 fő

Az on-line felület kezelése, az adatbázisok megjelenítése Adatbázisok beszerzése, rendszerezése, dokumentációk elkészítése, kapcsolattartás az adatgazdákkal Szakmai irányítás, ellenőrzés, kapcsolat, tárgyalások az adatgazdákkal

840

1 fő 1 fő





6. Az erőforrástérkép demo változata 6.1. A KET lehetséges internetes eléréséről Egy kiépítendő Kistérségi Erőforrástérkép a fentiek szerint két platformon működne: a) csak intraneten keresztül elérhető adattáblák (ADATTABLAK), b) interneten keresztül elérhető (származtatott) adatok és eredmények (EREDMENYEK). A két platform közötti logikai viszonyt a 6.1.1. ábra írja le. Ezek szerint az adattáblák több adatot tartalmaznak, mint amennyi interneten, on-line módon elérhető és bizonyos adattáblák tartalma csak intraneten, illetve off-line módon keresztül lenne elérhető. Másrészt az internetes rendszer tartalmazna olyan kistérség vagy település szintű információkat is, amelyek részben szövegesek, részben pedig nem rendszerezett adatok (pl. egy településhez kapcsolódó fontosabb dátumok) és ezek nem szerepelnek az intranetes adattáblákban. Erre azért van szükség, mert a KET-ben szereplő adatok jogi státusának tisztázatlansága szükségessé teheti a felhasználók két körének meghatározását: a) olyan felhasználók, akik számára a KET-rendszert üzemeltetők adat (indikátor) szintű hozzáférést biztosítanak a (panel) longitudinális adatbázisokhoz; b) mindenki más, aki az interneten hozzáférhet a KET eredmény adataihoz. Az előbbi felhasználók vagy a KET rendszert üzemeltető intézmények kutatói, vagy olyan felhasználók lehetnek, akik egy-egy kutatási program erejéig együttműködő partnerei a KET-et üzemeltető intézményeknek és a jelenlegi jogi szabályozás mellett az alapadatokhoz hozzájuthatnak. 6.1.1. ábra: A KET adattábláinak és interneten elérhető adatainak kapcsolata

A

B

C

A: olyan numerikus adatok, amelyeket az adattáblák tartalmaznak, de interneten nem érhetők el B: olyan numerikus adatok, amelyeket az adattáblák tartalmaznak és interneten keresztül is elérhetők A ∩ B: az adattáblákban szereplő numerikus adatok C: olyan szöveges információk és nem rendszerezett adatok, amelyek interneten keresztül elérhetők, de nem csatolhatók közvetlenül a numerikus adattáblákhoz B ∩ C: interneten keresztül elérhető rendszerezett és nem rendszerezetett adatok és szöveges információk MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 86 / 129


A KET-et nyitott rendszernek érdemes tervezni, ezért az a) típusú felhasználók körét igyekezni kell szűkíteni: az alapelv az, hogy minden információt, amelynek a nyilvánosságra hozatala nem tilos, hozzáférhetővé kell tenni.

6.2. Az erőforrástérkép demo főbb funkciói Az MTA KTI által létrehozott erőforrástérkép demo egy példát kíván szolgáltatni arra, hogy hogyan képzelhető el egy fenti megoldások mentén működő nyitott rendszer. A demo azt kívánja megmutatni, hogy lehetséges egyszerű, könnyen kezelhető és elérhető adatbázist építeni, amely a) kistérségi szintű adatokat tartalmaz, b) eleget tesz a nyitottság, az egyszerűség, könnyen kezelhetőség követelményének és c) gazdag információs tárháza lehet a gazdaságpolitikai és befektetői döntések megalapozásának, d) a kiépítése és fenntartása nem drága, nem utolsó sorban egyszerűsége okán is. Az elkészített demo jelenleg csak a legfrissebb keresztmetszeti adatok elérését teszi lehetővé, de természetesen ezzel egyenértékűen fontos az idősoros (longitudinális) vizsgálati szempont érvényesítése is. Ez utóbbi könnyen beépíthető a fenti logikai struktúrába. A demo a keresztmetszeti adatok elérésére kétféle lekérdezési opciót ajánl: 1. Valamilyen mutató, vagy mutatók értékei szerint keresünk kistérséget, vagy kistérségeket 2. Megadott kistérség, vagy kistérségek jellemző mutatóinak értékeihez szeretnénk eljutni. A két lekérdezési út kiegészíti egymást és végső soron egy közös táblához vezet el. A demo természetesen nem mutathatja meg egy tervezett rendszer minden elemét, de már így is érdekes példáját nyújtja annak a filozófiának, amely mentén egy KET rendszer kiépíthető és véleményünk szerint kiépítendő.



6.3. Az erőforrástérkép demo használata A KET megvalósíthatóságának példájaként kifejlesztettünk – részben az MTA KTI Iloma rendszerének adataira és tapasztalataira támaszkodva – egy erőforrástérkép demo verziót, amely jelenleg a http://ola.gvi.hu/eroforras internet címen érhető el. A site állandóan látható fejlécéből hét weblapra (Misszió, Mutatók, Kistérségek, Rólunk, Kapcsolat, Linkek, GYIK) léphetünk tovább.

A demo változat jelöli, hogy itt a site nyelvének (magyar, angol) kiválasztására is lehetőség nyílik, de jelenleg még csak a magyar nyelvű verzió érhető el. A KET angol változatának elkészítésére a külföldi, magyarul nem értő felhasználók informálása céljából kell véleményünk szerint sort keríteni. Eddig a hét weblap közül a lényeginek tekinthető, konkrét adatokat tartalmazó Mutatók és Kistérségek oldalak teszt jellegű feltöltésére került sor. A demo teszt adatai csak azokat az indikátorokat tartalmazzák, amelyek az MTA KTI által fejlesztett Iloma és Adatbank adattáblákban elérhetők – de természetesen a KET a tanulmányban korábban leírt adatstruktúra bármilyen kombinációját tartalmazhatja. A következőkben az on-line erőforrástérkép idáig kifejlesztett és feltöltött oldalait, illetve ezek használatát a felhasználó szempontjából mutatjuk be11. Kétféle úton juthatunk el kistérségek adataihoz attól függően, hogy valamilyen előre meghatározott tulajdonsággal rendelkező térséget keresünk, vagy egy adott 11

A könnyebb érthetőség kedvéért az egyes oldalakat könyvtárszerűen kódoltuk: a menüben szereplő weblapokat A1-től A7-ig terjedő skálán kódoltuk, az A2 weblapról elérhető további weblapokat A2.1, az innen belinkelt oldalt pedig A2.1.1 kóddal jelöltük. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 88 / 129


kistérségre vonatkozó információkat szeretnénk összegyűjteni. Az első esetben a Mutatók, a második esetben a Kistérségek menüponton keresztül kezdhetjük el a keresést.



6.3.1. A „Mutatók” menü (A2) A Mutatók menü segítségével leválogathatjuk azokat a térségeket, amelyek egy általunk megadott szempontnak megfelelnek, így pl. kereshetünk majd olyan térségeket, ahol termálvízkincset tártak fel, vagy ahol kihasználatlan képzett munkaerő áll rendelkezésre, vagy ahonnan könnyen elérhető egy adott osztrák határátkelőhely. Első lépésként ki kell választanunk azt a mutatót, amely az általunk kigondolt szempontot a lehető leginkább megragadja. A feltöltött változók öt átfogó témakörbe sorolva (Természeti erőforrások és környezetvédelem, Társadalom, Gazdaság, Infrastruktúra, Támogatások), illetve a legfontosabbnak vélt mutatók külön menüpont (Fontros mutatók) alá rendezve érhetők el.

Az egyes témakörökre kattintva listázhatók ki az eddig feltöltött változók.



Az egyes mutatók nevére állítva az egeret, egy szövegdobozban olvashatjuk az adott változó pontos definícióját.

Ha be szeretnénk zárni egy témakörhöz tartozó mutatók listáját, ezt a témakör nevére kattintva tehetjük meg. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 91 / 129


Egy mutató kiválasztása után új oldalon (A2.1) megjelenik a kistérségek legmagasabb, illetve a legalacsonyabb értékekkel jellemezhető 10-10%-a és ezek pontos adata, valamint a felsorolások alatt az országos átlagérték is.

Az oldal alján, illetve tetején lehetőségünk van visszalépni és egy másik jelzőszámot kiválasztani, az adatokat .xls formátumban letölteni, illetve térképen megjeleníteni. A Térkép feliratra kattintva az országos kistérségi alaptérképen a 10-10 %-nyi legjobb és legrosszabb értékekkel rendelkező kistérség jelenik meg. A térképet bármilyen, a számítógépre telepített képnézegető programmal megnyithatjuk, illetve le is tölthetjük.



A megnyitott, illetve letöltött képen címként szerepel az adott mutató neve, kiegészítő információként a minimális, a maximális és az átlagos érték, valamint a jelmagyarázat.



Az A2.1 kóddal jelölt, kistérségi adatokat tartalmazó oldalon kiválaszthatunk egy kistérséget, a kistérségi névre kattintva egy új oldalon (A2.1.1) táblázatban összefoglalva megjelennek a kistérség településeinek és a kiválasztott kistérség szomszédainak listája, valamint kiemelve a kiválasztott kistérség. A táblázatban minden területegységnek a nyolc alapindikátor szerinti értékei szerepelnek és összehasonlításképp a táblázat alján leolvashatók az országos átlagértékek is. Az oldal tetején és alján ismét módunkban áll visszalépni, egy másik kistérség tábláját lekérdezni, vagy a táblázatot letölteni, illetve az Új mutatók kiválasztása linkre kattintva a nyolc változót a saját igényeink szerint összeállítani. (Ez az opció természetesen akkor válik jelentőssé, ha több változót is feltöltünk a rendszerbe. Ezt a lehetőséget jelöltük a demo 1.0 változatában, mint lehetséges továbblépést, de a demo-ban nem működik.)



A táblázatban szereplő települések neveire kattintva egy újabb ablakban (A2.1.1.1) az adott településről szóló szöveges információkat érhetünk el, körülbelül 1000 szavas terjedelemben. Így olvashatunk a település fontosabb jellemzőiről, történetéről, gazdaságáról, az 1990 óta bekövetkezett legfontosabb változásokról, illetve innen elérhető lesz a település honlapja is. A KET kiépíthető úgy, hogy az egyes önkormányzatok jogosultságot kapnak egy adminisztrációs felületen saját profiljuk szerkesztésére, így közzétehetnek magukról bármilyen általuk lényegesnek tartott információt is (pl. hírt adhatnak ipari park létrehozásáról, telekosztásról, ásványkincs feltárásáról, fejlesztési tervekről stb.). Ezek mellett előre megadott témákban, például „Fontosabb adatok”, „Történet”, „Gazdaság”, „Változások 1990 óta” szabadon tölthetnek fel szövegeket, információkat. Lehetőség lenne képek feltöltésére és fontos, az adott településhez kapcsolódó linkek megjelenítésére is.



Visszatérve a kistérségi táblázathoz (A2.1.1), a fejlécben szereplő változók fölötti Térkép feliratra kattintva egy olyan térképet nyithatunk meg, illetve tölthetünk le, amelyen csak az adott kistérség és a szomszédai vannak kiemelve, valamint szerepelnek rajta a kistérségek adatai, a minimum, a maximum és az országos átlag.



6.3.2. A „Kistérségek” menü (A3) A Kistérségek menü akkor nyújt számunkra nagy segítséget, ha már előre tudjuk, melyik kistérségről, kistérségekről szeretnénk információkat gyűjteni. A menün belül kétféle lehetőség közül választhatunk: kereshetünk régiók szerint és településnév szerint.

A régiók szerinti keresésnél „fölülről lefelé” juthatunk el a keresett kistérséghez, azaz előbb egy nagytérséget (régiót) kell választanunk, majd ugyanebben a fülben megjelennek a kiválasztott régióhoz tartozó megyék, melyek közül egyet kiválasztva ugyanitt megjelennek az adott megyéhez tartozó kistérségek. Abban az esetben, ha nem tudjuk pontosan, hogy egy kistérség melyik megyében, illetve melyik régióban található, menet közben választhatjuk a Mutasd az összes megyét vagy a Mutasd az összes kistérséget opciót is; ilyenkor az összes megye, illetve kistérség megjelenik a listában. Ha megtaláltuk a keresett kistérséget, a lenyitható fül mellett megjelenik a Mutasd az adatokat! felirat, erre kattintva kaphatjuk meg a keresett kistérségi táblát (A3.1).



A település szerinti keresés esetében alulról indulunk felfelé, vagyis megkereshetjük, hogy egy adott település melyik kistérséghez tartozik: a keresési mezőbe beírjuk a település nevét, a keres gombra kattintunk, így juthatunk el a keresett kistérség nevéhez.

Ha nem tudjuk, vagy nem szeretnénk beírni a település teljes nevét, használhatjuk a * karaktert. Pl. A* megadásakor a program az összes A betűvel kezdődő települést MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 98 / 129


megkeresi, és az így kapott listában a kistérség nevére kattintva juthatunk el a kívánt kistérség táblájához (A3.1). A kistérségi táblát itt külön nem ismertetjük, mert ugyanazt a weboldalt kapjuk meg, amit a Mutatók menüből értünk el, és A2.1.1 kóddal jelöltünk. Így ugyanazon opciók közül választhatunk (visszalépés, letöltés, új mutatók kiválasztása; település oldala, egy adott mutató szerinti térképezés). Az erőforrástérkép demo verziójának lényegi elemeit a 6.3.2.1. ábrában foglaltuk össze, nyilakkal jelölve az egyes weboldalakra való eljutási lehetőséget. 6.3.2.1. ábra: Az erőforrástérkép demo szerkezete A2 Mutatók menü

• • •

A3 Kistérségek menü

A2.1 Mutató tábla csak A2 weboldalról érhető el Kistérségeket listáz a kiválasztott mutató szerint A kapott eredmény letölthető táblázat és térkép formájában

A2.1.1 vagy A3.1 Kistérség tábla • A2.1 és A3 weboldalakról érhető el • A kiválasztott kistérség településeit és szomszédait listázza • A kapott eredmény letölthető táblázat és térkép formájában

A2.1.1.1 vagy A3.1.1 Település leírása

A KET rendszere természetesen tartalmazhat települések, illetve városok szerinti lekérdezést is – ezek a demo-ban nem szerepelnek, de az itt bemutatott logikai séma alapján tervezhetők.



Mellékletek



M1. A KMSR rendszer részletes leírása M1.1. A bemenő adatok A KSH Munkaerőfelmérés személyi szintű adatai A KSH a Munkaerőfelmérés keretében folyamatosan, negyedéves gyakorisággal készíti a lakosság gazdasági aktivitásának felmérésére szolgáló adatfelvételt. A minta országra és régiókra reprezentatív, 33 ezer háztartást és kb. 68 ezer személyt foglal magába a 15-74 éves népesség körében, önkéntes alapon. Az adatfelvétel kérdései a nem, életkor, iskolázottság, gazdasági aktivitás, főbb jóléti ellátások témaköreire vonatkoznak, a munkaügyi adatok tekintetében az ILO-fogalmi meghatározásoknak megfelelően. A felvétel havi almintákkal dolgozik és negyedéves gyakorisággal áll rendelkezésre a KMSR inputadataként a nyers, személyi szintű adatokat tartalmazó táblázatok formájában. Az ÁFSZ által a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatok minden településre Havonta frissülnek, a teljes országra vonatkozó hivatalos adatbázis alapján. A munkaképes korú népességnek a népszámlálási és továbbvezetett népszámlálási adatai településekre. Szükséges az „intézeti népességgel” való korrigált adat is, ami a megyei szintekre történik. A rendszer a KSH által hivatalosan számított továbbvezetett népességadatokkal dolgozik. Ebben a tekintetben fontos, hogy a KSH országos és régiós adataival való harmonizálás miatt a KMSR pontosan azt a fajta népességadatot használja a kistérségekre is, mint amit ők a nagyobb területekre; tehát a továbbvezetett népességből le kell számítani az intézeti népességet. Ezt az adat szintén negyedévente a MEF - adatátadás részekét érkezik. Bemenő adatként szolgál a teljes Magyarországra vonatkozó, minden települést tartalmazó településstruktúrát tartalmazó adatbázis. A KSH-ból származó aktuális településstruktúra-adatok évente frissülnek és a KMSR-be évente egyszer épülnek be. De lehetőség van a frissítésére, módosítására alkalmanként is, amikor évközben valamilyen változás történik, vagyis például egy település másik kistérségbe kerül, megszűnik, szétválik több önálló településre stb.



M1.2. A kimenő adatok A kimenő adatokat az M1.2.1. táblázatban foglaltuk össze a becslési eljárás típusa szerint. M1.2.1. táblázat: A KMSR kimenő adatai a becslési eljárás típusa szerint Adat Munkanélküliek száma Foglalkoztatottak száma Inaktívak száma Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatottsági ráta

Előállítás módja negyedévre és teljes évre Korrigált regressziós szintetikus becslés Korrigált regressziós szintetikus becslés Gazdaságilag aktívak – (Foglalkoztatottak + Munkanélküliek)

Előállítás módja hónapokra

Korr. regr. szint. becslés + Kálmán-szűrős idősorelemzés Korr. regr. szint. becslés + Kálmán-szűrős idősorelemzés Gazdaságilag aktívak – (Foglalkoztatottak + Munkanélküliek) Munkanélküliek / Gazdaságilag Munkanélküliek / Gazdaságilag aktívak aktívak * * Foglalkoztatottak / Népesség Foglalkoztatottak / Népesség

Aktivitási ráta

(Foglalkoztatottak + Munkanéküliek) / (Foglalkoztatottak + * * Népesség Munkanéküliek) / Népesség * „Népesség”-nek a táblázatban a népszámlálásból továbbvezetett 15-74 ill. 15-64-es népességadatnak az intézeti népesség leszámításával adódó részét jelöljük.

Minden feltüntetett adat rendelkezésre áll az ország egészére, régiókra, megyékre, a KSH statisztikai kistérségekre és ÁFSZ- munkaügyi körzetekre a standard hibaadatokkal együtt, a 15-74-es és 15-64-es korcsoportra. A KMSR az alábbi adatszolgáltatásokat nyújtja az ÁFSZ részére: 1998 óta: Munkanélküliek, Foglalkoztatottak száma, Munkanélküliségi ráta a 15-74-es korcsoportra 2002 óta: az előzőek + Inaktívak száma, Foglalkoztatási és Aktivitási ráta a 15-74 és 15-64-es korcsoportokra Az adatok elérhetősége időpontonkénti és idősoros bontásokban, diagramokkal: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_statisztika_kistersegi Az adatok területekre vonatkozó előállításának sémáját az M1.2.2. táblázatban foglaljuk össze.



M1.2.2. táblázat: A KMSR adatok előállításának sémája

Adat Munkanélküliek száma

Régiókra és országra

Megyékre

Aggregálás

Korr. regr. szint. becslés + Kálmánszűrős idősorelemzés

Foglalkoztatotta Aggregálás k száma

Korr. regr. szint. becslés + Kálmánszűrős idősorelemzés

Munkaügyi irodai körzetekre és KSHkistérségekre Leosztás a regisztrált munanélküliek arányában Leosztás a Lakossági igény módszer -szerint

A becslési eljárás centruma tehát a megyei szint. 2006-ra és 2007-re a kistérségek jellemzésére, a területi egyenlőtlenségek vizsgálatára a KMSR adatai alapján elemzés készült az NFÜ számára. Ebben a következő szórás-indikátorok szerepelnek: Adat Országra, régiókra KSH-kistérségek ∑i N i (xi − x ) Munkanélküli és Aktivitási σ= rátáinak súlyozott szórása, N relatív súlyozott szórása (Budapesttel és anélkül) σ/ x x az xi kisebb területre vonatkozó adat átlaga. Ni a terület népessége, N az összes népesség. Az x

adat a Munkanélküliségi ill. az Aktivitási ráta, a 15-64-es vagy 15-74-es népességre. A súlyozás a népességadat szerint történik.



M1.3. A KMSR-ben alkalmazott becslési eljárások M1.3.1. A Korrigált Regressziós Szintetikus becslés A becslés centruma a megyei szint. Erre a KMSR az ún. Korrigált Regressziós Szintetikus becslést alkalmazza a negyedéves és éves adatokra, ami a KSHfelmérésből kiszámítható Direkt becsléshez képest lényeges korrekciót tartalmaz a regisztráltak számának és a MEF-ben a regisztráltakra vonatkozó direkt becslés felhasználásával. Így az adatok statisztikai jellemzői javulnak, a mintavételi hibából származó szórás jelentősen lecsökken, bár tartalmilag természetesen az ILO-féle munkaerő-piaci adatok becslését jelentik továbbra is. Külső benchmark- feltételként a KSH országos direkt becsléseivel való megegyezés szerepel. A) A becslési eljárás vázlata a munkanélküliek számára:

Direkt becslés A Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan használt becslési eljárás, ami megfelel az ILO-definíciónak és torzítatlan becslést nyújt. Viszont kisterületeken kevésbé alkalmazható, mivel - viszonylag kicsi megfigyelési szám miatt - nagy varianciájú. A direkt becslés egyrészt a korrigált becslés kiinduló összetevője, másrészt a teljes országra nézve az egyidejű benchmarkolás követelményének céladatát szolgáltatja. A direkt becslés alakja:

ahol

a munkanélküliek becsült száma egy adott időpontban ( e a dátumot jelölő index ) és egy adott megyében ( a a megyéket jelölő index, melynek lehetséges értéke 1-20 )

(GAKT a gazdasági aktivitás státuszát jelenti, GAKT =2 , ILO-munkanélküliekre)

WKORR (továbbvezetett népességre korrigált súly). MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 104 / 129


Korrigált szintetikus regressziós becslés A vizsgált becslőfüggvények közül (több, mint 26 féle becslőfüggvényt teszteltünk a rendszer kialakításakor) torzítás-vizsgálat segítségével választottuk ki. Olyan, független adatforrást (a regisztrált munkanélküliek létszámadatait) hasznosító - és szintén torzítatlan - kisterületi becslési függvény, amely segítségével a becslés (standard) hibája csökkenthető. Alakja:

a direkt becslésből származó adat, a regisztrált munkanélküliek a megyében (ÁFSZ adat) a regisztrált munkanélküliek számának direkt becslése, a két utóbbi mennyiség közötti lineáris regressziós együttható

az egész országra vonatkozó adatokból van számolva.

(NYILV=1 esetén a MEF felmérésben szereplő megkérdezett nyilvántartott munkanélküli).

B) A foglalkoztatottak számára vonatkozó eljárás: A foglalkoztatottakra vonatkozóan nincs mód olyan független és mintavételi hibától mentes adatforrás bevonására, mint a regisztrált munkanélküliek a munkanélküliség esetében. Így gazdaságilag aktívak direkt becsléséből levonjuk a munkanélkülieket: Foglalkoztatottak számának becslése = Gazdaságilag aktívak Direkt becslése – Munkanélküliek Korrigált regressziós szintetikus becslése



M.1.3.2. Hibaszámítás A hibaszámítás a nemzetközi statisztikai eljárásokban széles körűen használt un. jackknife”-módszerrel történik, ami 95%-os standard megbízhatósági intervallumokat határoz meg az adatokhoz. A megyei becslőfüggvények hibája A becslőfüggvények (standard) hibájának (empirikus) becslésére - a statisztikai irodalom által javasolt, a KSH által is alkalmazott - újravételezési eljárást, az ún. "jackknife"-módszert használjuk. Az eljárást, amely a mintavételi eljárás sajátosságai miatt csak megyei szinten alkalmazható (régiókra a megfelelő munkanélküliségek/foglalkoztatottságok hibájának összegzésével, kisebb területekre a hibaterjedési képletekkel a megyei adatok hibájából kapunk standard varianciákat), röviden a következőképpen írható le. A KSH munkaerő-felmérése során használt mintavételi alapegységek (Elsődleges Mintavételi Egységek, PSU) H halmazából képezzük a Hi részhalmazait oly módon, hogy egyesével kihagyunk egy-egy PSU-t (az így kapott halmazok a "jackknifealminták"). Egy (terület-additív) statisztikai mennyiséget a megyére a népesség szerinti lineáris interpolációval kaphatunk meg a Hi "jackknife almintán" felvett xi értékből kiindulva:

, ahol xi a mennyiség i-edik almintán kiszámolt értéke, NM az adott megye lakossága, Ni az adott alminta lakossága, xM a mennyiségnek az egész megyén felvett értéke. (Ezt az interpolációt csak a KSH-ból kapott statisztikai mennyiségekre végezzük, az ÁFSZ adataira nem.) Az így kapott xi-kel mint bemenő adatokkal kiszámoljuk a becslőfüggvény teljes k-adik típusú megyére vonatkozó értékét, ezt fi(k)-val jelöljük. Legyen a (k becslőfüggvénynek az adott megyén felvett tényleges értéke f . Kiszámítjuk az mennyiségeket, melyeket a k-adik becslőfüggvény Hi jackknife-alminta szerinti becsléseinek hívunk. Ezekből a "pszeudoértékekből" képezett variancia négyzetgyöke adja a standard hibát, ami 95%-os megbízhatósági intervallumot határoz meg az egyes adatokhoz. A hibák tehát megyékre születnek a jackknife-módszerrel. A többi területre a megyei értékek alapján számoltakból adódnak standard hibaterjedési képletekkel.



M1.3.3. Kisterületi szintek, leosztási módszerek A megyei szintre vonatkozó becslések szolgálnak kiindulásként a többi területi szintre vonatkozóakhoz. Régiókra és országra a megyék egyszerű összegezésével állnak elő az adatok. A KSH- és ÁFSZ körzetekre speciális leosztási módszereket használunk.

Munkanélküliek száma A munkanélküliekre a regisztráltak arányában a települések adatainak összesítésével történik a leosztás. A munkanélküliség a körzet vagy települési szintre egyszerűen a megyei becslésnek a regisztrált munkanélküliek arányában történő leosztása.

ahol i az adott nagyobb terület (megye, főváros) kisterületeinek indexe Mi az i-edik kisterületbeli munkanélküliek becslése MF a nagyobb terület munkanélküliségének független becslése (a megyei szintű becsléseket adó modellből érkezik) Ri’ i-edik kisterületen regisztrált munkanélküliek száma R’ a nagyobb területen regisztrált munkanélküliek száma.

Foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottakra a „Lakossági igény módszer” szerinti leosztást végez a KMSR. Ebben input adatként felhasználjuk a legutolsó népszámlálásnak a népességi és foglalkoztatotti adatait települési szintre. a foglalkoztatottak számát a kisterületre, adott időpontban, az alábbi képlet adja:

ahol h a megyén vagy fővároson belüli kisterületek teljes száma MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 107 / 129


F a foglalkoztatottak számát jelenti N a népesség 15-74 vagy 15-64 éves része n a legutolsó népszámlálás i a kisterületek indexe az adott nagyobb területen belül t az időpont megjelölése, amire a becslés vonatkozik. A leosztásban tehát explicit szerepelnek a legutolsó népszámlálási adatokat, amire a módszer különösen érzékeny. Így a kistérségek egymáshoz képesti arányai (a tapasztalatok alapján) akkor tükrözik hűen tükrözik a viszonyokat, a kistérségek egymáshoz képesti arányait, ha ennek frissítése minél hamarabb megtörténik, amikor csak a népszámlálás adatok rendelkezésre állnak.



M1.4. Idősorelemzés A KMSR által alkalmazott másik alapvető eszköz egy idősorelemző módszer, a Kálmán-szűrős eljárás. Ez olyan strukturált modellen alapuló módszer, amellyel bármelyik adatsor idősorát jel + zaj komponensekre lehet bontani, és a mintavételi hibát leíró részt le lehet választani, ezzel az ingadozást csökkenteni, az idősort „simítani” lehet. Azért van rá szükség, mivel az egyidejű becslést havi adatokra alkalmazva már nem kapnánk statisztikailag megfelelő, kis ingadozású adatokat. Az eljárással jelenleg a munkanélküliek és a foglalkoztatottak megyékre vonatkozó havi becsléseinek idősorait simítjuk. De természetesen az alkalmazási lehetőségeinek köre jóval bővebb lehet, létező becslések javítása mellett pl. előrejelzésekre is lehet használni. Az idősorelemzés részletesebb módszertani összefoglalását a következőkben adjuk meg. Strukturált idősor modell, Kálmán-szűrő A módszer a mintavételi hiba leválasztását célozza, vagyis a populációs érték becslését, és a KSH munkaerőfelvétel adatokon alapuló becslések strukturált idősor modellezésén alapul. A Kálmán-szűrő algoritmust használjuk az idősor modellparamétereinek meghatározására, majd pedig a már optimalizált modell segítségével a bemeneti idősorok összetevőinek szétválasztására. Így választjuk le a mintavételi hibát leíró ARMA komponenst is. Bemenő idősorként a korrigált szintetikus regressziós becslőfüggvény jackknifebecslését (vagyis a jackknife-pszeudoértékek átlagát) használjuk, mert az egyedi becslőfüggvények közül a területek többségére ez rendelkezik a legkisebb varianciával. A kimenő adatok pedig a jel (a mérni kívánt változó populációs értéke, vagyis amit akkor kapnánk, ha a minta teljes körű lenne, pl. népszámlálás) és a mintavételi hiba becsült idősora. Mj. A Kálmán-szűrő által előállított (leválasztott mintavételi) hiba nem tartalmazza a modellillesztés hibáját. Jelkiszűrés és becslés A becslés és jelkiszűrés céljából a jel és zaj modellek összetevőit állapottér alakban célszerű előállítani. A rendszer paramétereinek ismerete mellett a Kalman-szűrőt (Kalman filter = KF) alkalmazzuk a mintabecslés jel és zaj tagra való optimális szétbontásához. A zajfolyamat szerkezetét az adatfelvételre (mintavételi eljárásra) vonatkozó információkon és a becslési eljárás varianciájának kiértékelésén, idősorának megalkotásán keresztül lehet meghatározni, míg a jelfolyamat ismeretlen paramétereinek becsült értékeit maximum likelihood módszerrel határozzuk meg. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 109 / 129


Egy általános állapottér modellt két egyenlet formájában lehet meghatározni: az első egy átmenetet leíró egyenlet, amely a jel és zaj nem megfigyelt, első rendű -- autoregresszív folyamat alakjában előállított --- komponenseiből álló állapotvektor viselkedését írja le:

a második egy "megfigyelési" egyenlet , amely a megfigyelt adatokat hozzákapcsolja az állapotvektorhoz:

ahol S az állapotvektor, T az átmenetmátrix, V a modell fehérzaj tagjait tartalmazó vektor, H olyan vektor, amely az állapotvektort a megfigyelt mintaadatokba konvertálja, dt az állapotvektortól nem függő determinisztikus tag és εt fehérzaj komponens. A megoldandó probléma az, hogy megtaláljuk az

módon jelölt átlag állapotvektort az adott megfigyelésekből kapott mintabecslések segítségével, és a

módon jelölt kovarianciamátrixot, ahol a várhatóérték-operátor (valószínűségi eloszlásra való átlagolás) és Yt az yt aktuális és múltbéli értékeinek egy vektora. A probléma egy lehetséges megoldását Kálmán módszere szolgáltatja. Megoldása egy rekurziós egyenletrendszer formájában áll elő, amely segítségével az aktuális yt adatok felhasználásával az St|t és Pt|t az St|t-1 és Pt|t-1 -ből rekurzív módon kiszámítható. Az ily módon előálló becslés az átlagtól minimális négyzetes eltérést mutat és optimális, ha Vt normális fehérzaj összetevőkből áll. (Van a KF-nek ún. színezett zajra is alkalmas alakja, de ha semmit nem tudunk a zajról, az a legjobb, ha fehérnek tételezzük fel.) A jel becslését az állapotvektornak a jelhez tartozó komponensei lineáris kombinációjaként kapjuk a következő rekurzív formában: MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 110 / 129


Hasonló összefüggést lehet felírni a mintavételi hibakomponensre:

A Γ-ra vonatkozó "felfrissítő" egyenlet jobb oldalának első tagja a jel modell-jóslata a t-1 időpontig adott mintaadatok felhasználásával. Ehhez adódik hozzá a hiba ht -ad része, amivel megkapjuk a t időpillanatra a megfigyelt mintabecslés előre jelzett értékét. Ez az eljárás egyszerű értelmezéssel bír: olyan összetett típusú becslés, ami a javított becslés származtatása végett a múltbeli adatokra alapozott modellbecslést kombinálja az aktuális mintaadat-információval. A zérus és egy közötti értékeket felvevő ht mennyiség határozza azt meg, hogy az aktuális mintabecslés milyen súllyal szerepel a jel becslésében. Ez a mennyiség a jel varianciájából és a mintavételi hibát leíró zaj varianciájából képzett arány függvénye. A jel becslésének ezen módja az idősor regressziós eljárás lényeges jellemvonását mutatja: a mintavételi tervezéssel konzisztens eljárást szolgáltat abban az értelemben, hogy a mintavételes becslés varianciájának csökkenésével növekszik a mintavételes becslés súlya a jel becslésében. Ez a jó tulajdonsága a modell bázisú megközelítéseknek, de egyik hasznuk akkor érvényesül igazán, amikor a mintavételi hiba nagy. Ez a konzisztenciatulajdonság jelentős gyakorlati alkalmazási lehetőségeket kínál még relatíve kis mintaméretek esetében is. A megelőző periódus becsléseinek szuboptimalitását az ún. simítás módszerével lehet korrigálni. Koncepcionálisan ezt az eljárást úgy lehet leírni, hogy lényegében két KF-et kombinál, az egyik a kiindulási időtől a végső időpontig fut előre, a másik pedig fordítva, a végső időponttól indulva a kezdeti időpontig fut vissza. A simítás, szemben a szűréssel, megköveteli, hogy a teljes adatsorokat használjuk az eljárás során. A gyakorlatban a jelet és zajt magába ötvöző modell nem teljesen ismert, mivel egyik összetevőjét sem lehet megfigyelni. Azonban yt adatfelvételből adódik, e(t) kovarianciaszerkezete ismert, vagy legalábbis a jeltől független módon megbecsülhető, ezért a zajkomponenst rögzítettnek véve a jelet standard modellillesztő és diagnosztikai technikával meg lehet becsülni. A jel paramétereit, köztük a fehérzaj komponensek varianciáit a maximum likelihood módszerével határozzuk meg. Vagyis választunk egy megfelelő likelihood-függvényt, melynek meghatározzuk a maximumát az ismeretlen paraméterek, mint változók szerint. A maximum keresésére az ilyen feladatoknál széleskörűen alkalmazott BFGS algoritmust használjuk. Ez mind az együtthatókban, mind a megfigyelési hibában általános autoregresszív szerkezetet vesz figyelembe. Jel-plusz-zaj modell Ez az általános módszer olyan idősorok feldolgozására is alkalmas, ahol az idősorok elemeit valamilyen pontosságú becslési eljárással kapjuk, tehát ahol a becsült adat mellett ismerjük vagy valamilyen hipotézisek segítségével becsüljük annak becslési (mérési) hibáját is. Ilyen például egy reprezentatív adatfelvétel segítségével kapott becslés, ahol a becslés hibáját a mintavételi hiba képviseli. Erre példa a KSH munkaerő-felvétele, amivel a lakosság gazdasági aktivitását vizsgálják. Az alább MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 111 / 129


ismertetendő általános eljárás abban a határesetben, amikor a becslés hibája zérus, visszaadja azt az esetet, amikor az idősor pontosan mért adatokat tartalmaz. Ezek után ebben az eljárásban a vizsgált mutató becsült értékét két független folyamat összegeként állítjuk elő. Ezek: a mutató keresett igazi értéke, és a mintavételi (vagy becslési) hiba:

A mutató keresett igazi értéke azt az értéket jelenti, amelyet akkor kapnánk, ha a mintát a teljes mérési (cél) sokaságra kiterjesztenénk. A θ(t) modelljének megadásával és a hiba kovarianciaszerkezetére vonatkozó, a mintavételi eljárásból kikövetkeztethető információ birtokában a mért adatokból adódó idősort szét lehet bontani a jel és zaj összetevőkre. A Tiller-féle megközelítésnek megfelelően a jel részt magyarázó változókat használó strukturált idősorként reprezentáljuk, míg a zajt ARMA-folyamatként közelítjük. Ez a módszer képes a mintavételi hibák kezelésére. A keresett igazi mutatóértéket (az ún. populációs értéket) a következő strukturált alakkal célszerű közelíteni: q(t) = T(t) + S(t) + I(t) + O(t) ahol T(t) a trend komponens; S12(t) az éves szezonális komponens; I(t) az irreguláris hatásokat és O(t) a kiugró értékeket (outliers) leíró tag. Mindegyik tag tartalmaz egy vagy több normális eloszlású, kölcsönösen független fehérzaj összetevőt. Ezen fehérzajok varianciái határozzák meg a sztochasztikus viselkedést. A jel és a zaj alakokat a következő csoportosításokban célszerű felvenni: G(t) = T(t) + S12(t),

A jel tartalmazza az összes olyan bizonytalanságot, amely a mintaértékek és az igazi értékek menetének szisztematikus eltéréséhez kapcsolódik. A zaj komponens tartalmazza a mintavételi hibát, amely abból adódik, hogy a teljes mérési sokaságnak csupán egy része kerül a mintába, plusz más, a többi komponens által nem magyarázott random bizonytalanságokat (irreguláris összetevő), továbbá az intervenciós hatásokat tükröző, nagy kiugrásokat leíró „outlier” tagot (kiszóró pont), ill. szinteltolódást. A zaj legfontosabb összetevője a mintavételi hiba, a másik két összetevő olyan bizonytalanságokat képvisel, amelyeket célszerű a jeltagból eltávolítani. A jel A fentieknek megfelelően a jel tagot a következő összegre bontott idősorként állítjuk elő:



ahol a jobb oldal tagjai rendre a jel regresszor, trend és szezonális összetevői a t pillanatban. Ezek a tagok lassan változhatnak és ingadozhatnak időben, mindegyik kitéve kölcsönösen független fehérzaj típusú zavarnak. Ezen zajok varianciái képezik a jel hiperparamétereit és határozzák meg az egyedi összetevők sztochasztikus tulajdonságait. Ha valamely komponenshez pozitív variancia tartozik, akkor az a komponens sztochasztikus folyamatot ír le, valószínűleg nem stacionáriust, ha a variancia zérus, akkor a komponens determinisztikus viselkedésű folyamatot reprezentál. Feltételezzük, hogy: • • •

a regressziós együtthatók véletlen bolyongással írhatók le, melyet adott varianciájú fehérzaj-összetevő jellemez, a trend komponens lokálisan sima lineáris trendet ír le, melynek szintén van varianciája, a szezonális komponens legfeljebb hat trigonometrikus tag összegeként (melyek varianciája megegyezik) reprezentálja az adatok egy éven belüli periodikus változását.

A regresszor összetevő Ez a komponens a jel azon részét írja le, amelyet olyan megfigyelhető gazdasági mutatók segítségével lehet magyarázni, amelyek nagymértékben függetlenek az alap adatsor mintavételi hibájától:

A β együtthatókat kezelhetjük rögzítettként vagy sztochasztikusként. Az utóbbi esetben egy megfelelően választott bolyongással közelítjük. Mind a foglalkoztatottsági modell, mint a munkanélküliségi modell esetében jelenleg egy magyarázó változót használunk: FiH/NiH = (népszámláláskori foglalkoztatottság - regisztrált munkanélküliség ) / továbbvezetett népesség. RiH/NiH = (a regisztrált munkanélküliek száma) / (a továbbvezetett népesség száma). A trend komponens Erre a komponensre lokális lineáris trend közelítést alkalmazunk, ahol mind a trendnívót, mind az első differenciáját ( a növekedési rátát) kölcsönösen független, zérus középértékű fehérzaj-változóval toljuk el. Ha a növekedési ráta zérus, akkor a trend egyszerű bolyongást követ, ha mind a két variancia zérus, akkor determinisztikus lineáris trend adódik A szezonális komponens



A szezonális komponens a 12 hónapos frekvencia és öt harmonikusához tartozó trigonometrikus kifejezések hattagú összege, ahol mindegyik tag fehérzaj hatásnak van kitéve, oly módon, hogy a tagok ugyanazon közös varianciával rendelkezzenek. A 12 hónapos periódusokra adódó szezonális effektusok összegének várható értékben zérusnak kell lenni. A variancia pozitív értéke mellett az idősor szezonális alakja változhat időben, míg zérus értéke esetén a szezonális alak rögzített. Bár a jel most leírt általános modellje nagyon rugalmas, mégsem szükségszerűen vonja maga után nagyszámú paraméter becslését. A gyakorlatban a komponensek némelyikét el lehet hagyni. Kálmán-szűrt idősor, azaz a jel varianciájának meghatározása A Kálmán szűrt idősor varianciája (azaz a becslés megbízhatósága) a szűrés során kiszámolt Pt|N kovarianciamátrixból számolható ki: KFSIG := Z*(t) Pt|NZ*(t)', ahol Z*(t) az állapotvektorból a mintavételi hibát előállító együttható vektor: Z*(t) = [0;0,0;0..0; g (t),0..0; x (t)], ahol x (t) az intervenciós változók vektora. A zaj Modellünkben a zaj a mintavételi hiba, az irreguláris összetevő és az outlier összetevő együttes hatásából adódik. A mintavételi hiba A megfigyelt adatok becslésében a zaj komponens első összetevője az abból eredő hibát reprezentálja, hogy a teljes mérési sokaságnak csupán egy része kerül a mintába. A hiba szerkezete függ a mintától és a mérendő sokaság jellemzőitől. Példaként használjuk a munkaerő-felvételt (MEF). Ennek fontos jellegzetessége az, hogy becsléseinek varianciája változhat az időben. Ezt a varianciát a következő kompakt formában lehet előállítani:

ahol Dy a becslés varianciájának és az egyszerű véletlenszerű minta becslés varianciájának az aránya ( mintatervezési hatás),

n(t) a mintaméret



N(t) a teljes népességszám. A heteroszkedaszticitás három fő forrása így: 1. minta újratervezések, amelyet a D változásai tükröznek; 2. az n(t) mintaméretben bekövetkező változások és 3. a θ(t) valóságos értékének változásai. Az első kettő diszkrét eltolódásokat okoz a mintavarianciában. A hibavariancia akkor is változna időben, ha rögzített mintatervvel és mintamérettel dolgoznánk, mivel az függvénye az igazi munkaerő-kínálat méretének. Mivel a munkaerő-kínálat erősen ciklikus és szezonális viselkedésű, azt lehet várni, hogy a variancia is hasonló viselkedést mutat. A hibatag autokorrelált és heteroszkedasztikus szerkezetének megragadása végett célszerű azt a következő multiplikatív alakban felvenni.

ahol g (t) a heteroszkedasztikus viselkedést, azaz a mintavételi hiba varianciájának változását írja le, e*(t) pedig konstans varianciájú ARMA folyamat, amely a mintavételi hiba autoregresszív szerkezetére vonatkozik. Az autokovariancia-szerkezet, mely minden megyére ugyanaz, szintén változhat az időben a minta újratervezéseivel. Ennek ellenére ésszerűnek tűnik ezt a szerkezetet stabilnak kezelni, legalábbis a mintatervezések közötti időre. A g (t) idősort valamely standard empirikus varianciabecslő eljárással, esetünkben a jackknife módszerrel becsüljük meg a becslőfüggvény értékekből, amely a Kálmán-szűrőnél mint ismert bemenő idősor jelenik meg a Z(t) rendszermátrixban. A munkaerő-felvétel esetében ennek nagysága az időben nem változik jelentősen, ezért a számítások egyszerűsítése érdekében a jelenlegi becslési eljárásban konstansként közelítjük. Az e*(t) idősor becslését a Kálmán szűrő állítja elő, amelyhez szüksége van az ARMA folyamat paramétereire. A KSH MEF mintavételi eljárását tanulmányozva egy egyszerű AR(3) folyamatot célszerű feltételezni. A gyakorlatban azt is tapasztaltuk, hogy a mintavételi eljárásból adódó 3 havi szezonalitás nem írható le teljes egészében az ARMA komponenssel, ezért a zaj leírásába explicite belefoglaltunk egy S3(t) összetevőt is: e*(t) = AR(3) + S3(t) Irreguláris komponens Az irreguláris tag olyan járulék, amelyet sem a regresszor, sem az idősor komponensek nem magyaráznak meg. Azt feltételezzük róla, hogy stacionárius alakú. Célszerű fehérzajként kezelni, bár időszakos korrelációt meg lehetne engedni számára ARMA-folyamatként modellálva. A gyakorlati alkalmazás során, ha I(t) nem fehérzaj, elégséges alacsony rendű AR modellel közelíteni. Ha ennek a komponensnek a varianciája zérusnak adódik, akkor az irreguláris összetevő azonosan zérus és el lehet hagyni a modellből. MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 115 / 129


Kiszóró pontok és szinteltolódások A kiszóró pont az idősor tendenciájához képesti kiugró pontot jelent. Megjelenését adathiba vagy adminisztratív beavatkozás okozhatja. A szinteltolódás is az utóbbira utal. A kiszóró pontok, illetve a szinteltolódások időbeli helyét a Kalman-szűrő bemenetként kapja, de mértékükre már becslést szolgáltat. Paraméter becslések A modell 4 ismeretlen paramétert tartalmaz, melyek a megfelelő, zavart leíró tagok varianciái. A mintavételi hiba ARMA paraméterei független becslésből származnak, a Kálmán-szűrős eljárás szempontjából ismerteknek tekintjük őket. A 4 ismeretlen paraméter legjobb becslését a maximum likelihood módszerrel, iteratív eljárásban állítjuk elő. Mivel a Kálmán szűrés kezdeti feltételei, azaz a S0 kezdeti állapotvektor és annak P0 kovariancia mátrixa sem ismert, ezeket is iteratív módon, az likelihood függvény optimalizálásával párhuzamosan közelítjük meg. A kezdeti és modellparaméterek becslési eljárása tehát a következő lépésekből áll: 1. Paraméterek kiinduló értékeinek megadása, Ω(0), S0(0)=0, P0(0)=kI ahol k>>1. 2. Kálmán szűrés és simítás. 3. Likelihood függvény kiértékelése. 4. Paraméterek új értékeinek kiszámítása, Ω(1), S0(1)=S0|N, P0(1)=P0|N . 5. Vissza a 2. lépéshez.



M1.5. Benchmark Benchmarkolás, vagyis külső adathoz való hozzáigazítás kétféleképpen merül fel: Egyidejű benchmark Azt jelenti, hogy a KMSR becsléseire elő van írva az a feltétel, hogy minden negyedévben az országos adatok 1 ezrelék pontosságon belül meg kell egyezzenek a KSH által hivatalosan számított Direkt becslés országos adataival (hiszen a MEF országra nézve megbízhatóan reprezentatív). Ezt a követelményt matematikailag beépítettük az eljárásba, így a futtatáskor automatikusan teljesül. Idősoros benchmark A KMSR rendszer képes kétféle idősor egymáshoz való kiigazítására; vagyis két különböző gyakoriságú és forrásból származó, de tartalmában ugyanarra vonatkozó idősor utólagos összehangolására. Tehát adott ugyanannak a változónak két idősora, melyek a mintavétel gyakoriságában különböznek. (A gyakorlatban a munkanélküliek és a foglalkoztatottak számára vonatkozóan merül fel ez, hiszen éves, negyedéves és havi idősoraikat is előállítja a KMSR a fentebb ismertetetett kétféle módon.) Elméletileg lehetséges, hogy ez a kétféle forrásból származó adatsor nem egyezik meg, vagyis, pl. a havi idősorból számolt éves adat nem egyezik meg kielégítő pontossággal a direkt éves vagy a negyedéves adattal. Idősoros kiigazítás (benchmark) az olyan eljárás, ami optimális módon megteremti az összhangot a két idősor adatai között. Az optimális mód azt jelenti, hogy úgy érjük el a kellő megegyezést, hogy közben a lehető legkevésbé változtassuk meg az adatokat. A legszélesebb körben használatos módszer a Denton-féle benchmarking eljárás, amely matematikailag a kényszeres kvadratikus minimalizálás keretébe tartozik. Reprezentálja a nagyobb gyakoriságú, kiigazítandó idősort a

vektor, a másik, nagyobb megbízhatóságú idősort pedig



Keresünk a z helyett olyan új

vektort, amely a. minimalizálja az eredeti z idősortól való eltérést egy kényszerfüggvény segítségével (a Denton-módszer esetében ez az első differenciákból képzett négyzetösszeg). Ez egy kvadratikus alak. b. valamint teljesíti azt a feltételt, hogy mindegyik évre az új idősor éven belüli értékeinek összege az arra az évre vonatkozó, másik forrásból származó éves összértékkel egyenlő. Tehát a minimumot a

mellékfeltétellel keressük, ahol k az éven belüli periódusok száma és m éven belül vizsgálhatóak felül az adatok. A kvadratikus alak Lagrange-multiplikátoros módszerrel minimalizálható a kényszer figyelembe vételével. A kiigazított idősor minden esetben (A-tól függetlenül)

alakú lineáris kombinációja az eredeti idősornak és az r vektornak, ami az eredeti idősor periódusösszegének és megkívánt periódusösszegnek a különbsége. A Denton-módszer a benchmark értéket hiba nélkülinek tekinti. A KMSR modulszerűen tartalmazza a Denton-féle idősoros kiigazítás lehetőségét.



M1.6. Háttér információk A) Az ILO-féle munkaügyi adatok fogalmi definíciói B) Minták a jelentésekből A) Az ILO-féle munkaerőfelmérés fogalmi rendszere Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban (a kikérdezést megelőző ún. vonatkozási héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: – amely pénzjövedelmet eredményez, vagy – amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg – amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, – amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO-ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1-jétől a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzuk, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerőfelmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigáltuk. 2002 IV. negyedévétől a munkaerőfelmérés adatait az Eurostat-ajánlásoknak megfelelően publikáljuk, vagyis a sorkatonák létszámával nem korrigálunk, és ezzel összhangban tesszük közzé a korábbi időszakok adatait is.



Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg – az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), – aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, – rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: – a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; – a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; – az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.



M1.7. Minták a KMSR által szolgáltatott jelentésekből A rendszeres jelentések negyedévekre vonatkozóan készülnek, táblázatkezelő formátumban. Egy jelentés tartalma: •

negyedévekre vonatkozó és a negyedéven belüli havi becslések

•

megyékre, régiókra, KSH-kistérségekre és munkaügyi körzetekre

•

15-64 és 15-74-es korcsoportokra

•

6 ILO-féle adattípus a hibákkal együtt



Szemelvények:



M unk an élk ülis ég i é s fog la lk oz tato tts ág i a dato k az ILO -s za b v á ny s z erint Id őp on t: T e rü le t: É le tk or:

2 0 0 8, 2 . n e g y e d é v M a g y a rors z á g m e g y é i 1 5 -7 4

B e cs lé s típ u sa :

K orrig á lt s z in te tik u s re g re s sz ió s b e c s lé s

N e g ye d év

M egye

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

M egye Bu d a p e s t Ba ra n y a Bá c s -K is k u n Bé k é s Bors od -Ab a ú j-Z e m p lé n C son g rá d F ejér G y őr-M os on -S op ron H ajd ú -B ih a r H ev e s K om árom -E s z te rg om N ó g rá d Pest S om og y S z a b olc s -S z a tm á r-Be re g J á s z -N a g y k u n -S z oln ok T oln a V as V e s z p ré m Z ala

M unkan é lk ü lie k 37 13 18 14 33 14 11 8 20 13 6 8 29 10 29 14 7 5 9 11

378 475 154 518 376 536 379 858 053 243 804 274 270 602 670 942 571 789 577 039

S ig M 231 277 158 173 203 181 187 165 203 209 171 181 192 233 281 202 221 126 139 172

F og la lk oz ta totta k

S ig F

735 140 199 132 232 158 171 186 186 113 136 71 493 115 183 146 87 109 145 121

1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1

126 198 511 981 714 380 408 800 059 679 820 633 801 340 222 567 956 478 900 365

N

923 1 310 894 966 307 771 525 407 908 662 288 687 424 535 227 682 325 400 292 328 978 356 342 758 695 412 399 713 243 262 889 245 574 588 161 239 217 918 670 964 251 312 095 430 264 866 304 016 567 184 228 617 203 000 717 280 714 877 227 712

M n k -rá ta S ig M n k In a k tív ak (% ) rá ta 4 ,8 4 % 8 ,7 7 % 8 ,3 4 % 9 ,8 4 % 1 2 ,5 4 % 8 ,4 1 % 6 ,2 3 % 4 ,5 3 % 9 ,7 3 % 1 0 ,4 3 % 4 ,7 4 % 1 0 ,3 5 % 5 ,6 0 % 8 ,4 2 % 1 3 ,9 4 % 9 ,2 5 % 7 ,9 3 % 5 ,0 2 % 6 ,1 6 % 8 ,3 4 %

0 ,0 3 0 ,2 0 0 ,0 9 0 ,1 5 0 ,0 9 0 ,1 3 0 ,1 2 0 ,1 0 0 ,1 2 0 ,2 0 0 ,1 3 0 ,2 9 0 ,0 4 0 ,2 1 0 ,1 8 0 ,1 6 0 ,2 5 0 ,1 3 0 ,1 1 0 ,1 7

538 154 190 141 269 152 146 147 206 116 101 81 395 125 217 142 88 87 125 95

390 098 243 188 137 484 191 100 287 340 950 332 599 370 372 507 701 733 237 308

O rs z á g os ö s s z e s íté s : M u n k a n é lk ü lie k

3 1 8 5 08

M n k . R á ta

7 ,6 1%

F og la lk oz tatotta k

3868938

F og l. R á ta

5 0 ,1 8 %

In a k tív a k

3522567

Ak t.rá ta

5 4 ,3 1 %

N é p es s é g 1 5 -7 4

7710013

Megyei és régiós táblázatok:


S ig I 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1

937 985 533 671 438 692 300 362 707 726 897 598 225 978 114 877 583 622 723 885

F og lS ig F og l- A k t-rá ta ráta (% ) rá ta (% ) 5 6 ,0 8 4 5 ,5 5 4 8 ,9 1 4 6 ,0 6 4 3 ,4 8 4 8 ,6 7 5 2 ,1 0 5 4 ,5 0 4 5 ,1 2 4 6 ,7 3 5 5 ,7 1 4 4 ,4 3 5 3 ,7 5 4 5 ,9 0 4 2 ,5 8 4 8 ,2 1 4 7 ,7 4 5 3 ,9 3 5 1 ,9 7 5 3 ,3 0

0 ,1 5 0 ,6 4 0 ,3 7 0 ,5 8 0 ,2 7 0 ,5 2 0 ,7 0 0 ,6 9 0 ,4 1 0 ,7 0 0 ,7 7 0 ,9 8 0 ,2 4 0 ,7 8 0 ,4 9 0 ,6 1 0 ,8 5 0 ,8 0 0 ,6 1 0 ,8 2

5 8 ,9 3 4 9 ,9 3 5 3 ,3 6 5 1 ,0 9 4 9 ,7 2 5 3 ,1 4 5 5 ,5 6 5 7 ,0 8 4 9 ,9 8 5 2 ,1 8 5 8 ,4 9 4 9 ,5 6 5 6 ,9 4 5 0 ,1 1 4 9 ,4 8 5 3 ,1 3 5 1 ,8 5 5 6 ,7 8 5 5 ,3 9 5 8 ,1 5


M unkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok az ILO-szabvány szerint Időpont:

2008, 2. negyedév

T erület:

Magyarország régiói

Életkor:

15-74

Becslés típusa:

Korrigált szintetikus regressziós becslés

2008, 2. negyedév Régió Közép-Magyarország É szak-Magyarország É szak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Ö sszesítve:

Munkanélküliek 66 54 64 47 31 25 27

648 893 665 208 648 686 760

318 508

S igM 423 593 686 512 731 463 497

Foglalkoztatottak

SigF

1 228 418 515 490 343 417 454

4 4 5 4 5 5 5

927 026 848 872 494 643 128

3 868 938

140 725 656 869 497 850 898

Mnk-ráta (%)

N 2 229 939 1 146 1 021 743 773 855

564 728 679 995 311 470 266

5,14% 11,61% 11,14% 8,77% 8,44% 5,79% 5,76%

7 710 013

7,61%

S igMnkráta 0,04 0,16 0,15 0,12 0,22 0,12 0,12

Inaktívak

SigI

933 466 566 483 368 330 373

4 4 5 4 5 5 5

989 809 166 915 169 141 378

3 522 567

162 762 697 896 545 868 919

Fogl-ráta SigFogl- Akt-ráta SigAkt(%) ráta (%) ráta 55,12% 44,48% 44,99% 48,03% 46,21% 54,00% 53,10%

0,19 0,50 0,49 0,48 0,74 0,76 0,69

50,18%


58,11% 50,33% 50,63% 52,65% 50,47% 57,32% 56,34%

54,31%

0,19 0,51 0,50 0,48 0,75 0,76 0,69


M u n ka n é lkü lisé g i é s fo g la lko z ta to tts á g i a d a to k a z IL O -s za b v á n y s ze rin t Id őp on t: T e rü le t: É le tk or:

2008, 2. n egyed év M a g y a rors z á g m e g y é i 1 5 -6 4

Be c s lé s típ u s a :

K orrig á lt s z in te tik u s re g re s s z ió s b e c s lé s

N e g ye d é v

M eg ye

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Bu d a p e s t Ba ra n y a Bá c s -K is k u n Bé k é s Bors od -A b a ú j-Z e m p lé n C s on g rá d F e jé r G y őr-M os on -S op ron H a jd ú -B ih a r H eves K om á rom -E s z te rg om N ó g rá d Pest S om og y S z a b olc s -S z a tm á r-Be re g J á s z -N a g y k u n -S z oln ok T oln a Vas V e s z p ré m Z a la

M un kan é lk ü lie k 37 13 18 14 33 14 11 8 20 13 6 8 29 10 29 14 7 5 9 11

159 463 222 500 355 523 361 851 011 238 804 272 264 588 818 852 570 784 617 013

S ig M 1 072 484 351 348 581 484 383 440 701 441 369 330 461 436 511 425 395 221 273 357

F og la lk oz ta totta k 723 139 198 131 231 157 169 186 184 113 135 71 491 114 182 144 87 108 145 120

000 635 244 680 103 695 793 471 588 025 991 106 145 743 641 851 693 689 407 512

S ig F 20 6 5 6 7 11 7 8 12 5 7 3 7 5 5 6 4 3 5 7

N

843 1 142 149 968 271 852 911 356 897 220 252 824 045 471 491 502 283 098 352 289 572 895 303 293 653 366 195 168 211 276 274 219 232 217 139 053 107 820 913 329 221 587 680 388 041 999 266 803 420 163 298 791 179 555 747 248 427 186 198 386

M n k -rá ta S ig M n k (% ) rá ta 4 ,8 9 % 8 ,7 9 % 8 ,4 2 % 9 ,9 2 % 1 2 ,6 1 % 8 ,4 3 % 6 ,2 7 % 4 ,5 3 % 9 ,7 8 % 1 0 ,4 8 % 4 ,7 6 % 1 0 ,4 2 % 5 ,6 2 % 8 ,4 5 % 1 4 ,0 3 % 9 ,3 0 % 7 ,9 5 % 5 ,0 5 % 6 ,2 0 % 8 ,3 7 %

0 ,1 9 0 ,4 9 0 ,2 7 0 ,4 7 0 ,3 9 0 ,6 2 0 ,3 2 0 ,3 0 0 ,6 8 0 ,5 3 0 ,3 5 0 ,5 6 0 ,1 1 0 ,4 8 0 ,4 3 0 ,4 7 0 ,5 3 0 ,2 5 0 ,2 8 0 ,5 2

In a k tív a k 381 118 140 106 207 110 108 107 161 85 76 59 300 96 175 107 68 65 93 66

990 754 431 644 033 880 418 971 596 013 437 675 504 256 582 100 035 082 403 861

S ig I 20 6 5 6 7 11 7 8 12 5 7 3 7 5 5 7 4 3 5 7

871 985 921 230 069 512 362 906 672 187 283 234 122 347 703 012 438 797 753 195

F og lrá ta (% ) 6 3 ,3 0 5 1 ,3 6 5 5 ,5 5 5 2 ,0 8 4 9 ,0 2 5 5 ,7 0 5 8 ,6 4 6 1 ,4 8 5 0 ,4 1 5 3 ,5 0 6 2 ,0 3 5 1 ,1 4 5 9 ,8 3 5 1 ,7 8 4 7 ,0 7 5 4 ,2 9 5 3 ,7 0 6 0 ,5 3 5 8 ,5 3 6 0 ,7 5

O rs z á g os ö s s z e s íté s : M u n k a n é lk ü lie k

318265

F og la lk oz ta totta k

3838012

M n k . R á ta F og l. R á ta

5 6 ,4 9 %

7 ,6 6 %

In a k tív a k

2637665

A k t.rá ta

6 1 ,1 8 %

N é p e s s é g 1 5 -6 4

6793942


S ig F og lrá ta 1 ,8 2 2 ,5 6 1 ,6 6 2 ,4 6 1 ,4 9 4 ,0 6 2 ,5 4 2 ,9 3 3 ,4 6 2 ,4 5 3 ,3 2 2 ,3 1 0 ,8 7 2 ,4 0 1 ,4 6 2 ,6 2 2 ,7 1 2 ,1 1 2 ,3 1 3 ,6 2

Ak t-rá ta (% ) 6 6 ,5 6 5 6 ,3 2 6 0 ,6 5 5 7 ,8 2 5 6 ,0 9 6 0 ,8 3 6 2 ,5 6 6 4 ,4 0 5 5 ,8 7 5 9 ,7 6 6 5 ,1 3 5 7 ,0 8 6 3 ,3 9 5 6 ,5 6 5 4 ,7 5 5 9 ,8 6 5 8 ,3 4 6 3 ,7 5 6 2 ,4 0 6 6 ,3 0

S ig Ak trá ta 1 ,8 3 2 ,5 7 1 ,6 6 2 ,4 6 1 ,5 0 4 ,0 7 2 ,5 4 2 ,9 4 3 ,4 6 2 ,4 5 3 ,3 2 2 ,3 3 0 ,8 7 2 ,4 1 1 ,4 7 2 ,6 3 2 ,7 2 2 ,1 1 2 ,3 2 3 ,6 3


M unkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok az ILO -szabvány szerint Időpont:

2008, 2. negyedév

T erület:

Magyarország régiói

É letkor:

15-64

Becslés típusa:

Korrigált szintetikus regressziós becslés

2008, 2. negyedév Régió Közép-Magyarország É szak-Magyarország É szak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Ö sszesítve:

Munkanélküliek 66 54 64 47 31 25 27

4 23 8 65 6 81 2 45 6 21 6 48 7 82

318 265

S igM 1 1 1 1 1 1 1

5 33 3 52 6 37 1 83 3 15 0 18 0 25

Foglalkoztatottak 1 2 14 415 512 487 342 415 451

1 45 2 34 0 80 6 19 0 71 6 72 1 91

3 838 012

S igF 27 15 25 23 16 19 20

95 0 43 0 33 2 63 3 71 7 87 2 37 3

M nk-ráta S igMnk(%) ráta

N 1 96 3 82 1 1 02 1 89 2 65 6 68 1 75 7

06 2 820 03 9 819 737 234 231

5,19 % 1 1,67 % 1 1,21 % 8,83 % 8,46 % 5,81 % 5,80 %

6 793 942

7,66%

0,16 0,46 0,55 0,44 0,50 0,34 0,32

Inaktívak 68 2 35 1 44 4 35 7 28 3 23 9 27 8

49 4 72 1 27 8 95 5 04 5 91 4 25 8

2 637 665

S igI 29 16 26 24 18 20 21

483 782 969 816 032 890 398

Fogl-ráta S igFogl- Akt-ráta (%) ráta (%) 6 1,85 % 5 0,53 % 5 0,15 % 5 4,62 % 5 2,09 % 6 1,02 % 5 9,58 %

56,49%


1,42 1,88 2,48 2,65 2,55 2,92 2,69

6 5,2 3 % 5 7,2 0 % 5 6,4 9 % 5 9,9 1 % 5 6,9 0 % 6 4,7 8 % 6 3,2 5 %

61,18%

S igAktráta 1,43 1,88 2,49 2,65 2,55 2,92 2,69


KSH-kistérségek:

M u n k a n é lk ü lis é g i é s f o g la lk o z t a t o t t s á g i a d a t o k a z IL O - s z a b v á n y s z e r in t Id ő p o n t: T e r ü le t : É le tk o r : B e c s lé s típ u s a :

Budapest

2 0 0 8 . II. n e g y e d é v K S H k is té r s é g e k 1 5 -7 4 K o r r ig á lt s z in t e t ik u s r e g r e s s z ió s b e c s lé s

K ö rz e tn é v Budapest összesen

B a ra n y a

K ö rz e tn é v K o m ló i M ohácsi S ásdi S e lly e i S ik ló s i S z ig e tv á r i Pécsi P é c svá ra d i S z e n tlő r in c i összesen

B á c s -K is k u n

K ö rz e tn é v B a ja i B á c s a lm á s i K a lo c s a i K e c s k e m é ti K is k ő r ö s i K is k u n fé le g y h á z i K is k u n h a la s i K is k u n m a js a i K u n s z e n tm ik ló s i J á n o s h a lm i összesen

Békés

K ö rz e tn é v Békéscsabai M ezőkovácsházi O ro sh á z i S a rk a d i S za rva si S z e g h a lm i Békési G y u la i összesen

M u n k a n é lk ü lis é g 37378

σ 231

37378 M u n k a n é lk ü lis é g 1498 2350 777 1052 1762 1616 3388 334 698

F o g la lk o z ta to tts á g 735126

σ 31 48 16 22 36 33 70 7 14

F o g la lk o z ta to tts á g 12882 18277 4798 3955 12203 8531 70158 4441 4954

13475

140199 F o g la lk o z ta to tts á g

σ 24 8 20 40 18 10 13 6 11 8

18155 M u n k a n é lk ü lis é g 2094 2499 1767 1407 1454 2051 2048 1197

Ν

In a k t í v a k

σ

M n k . r á ta

σ

F o g l. R á t a

σ

A k t. R á ta

σ

1310839

538335

1937

4 ,8 4 %

0 ,0 3 %

5 6 ,0 8 %

0 ,1 5 %

5 8 ,9 3 %

0 ,1 5 %

1310839

538335

σ

Ν

In a k t í v a k

σ

M n k . r á ta

σ

F o g l. R á t a

σ

A k t. R á ta

σ

181 256 67 55 171 120 984 62 69

31815 38867 11052 10550 28629 20704 144279 9869 11996

17435 18240 5477 5543 14664 10557 70733 5094 6344

184 260 69 59 175 124 986 62 70

1 0 ,4 2 % 1 1 ,3 9 % 1 3 ,9 4 % 2 1 ,0 1 % 1 2 ,6 2 % 1 5 ,9 3 % 4 ,6 1 % 6 ,9 9 % 1 2 ,3 5 %

0 ,2 3 % 0 ,2 5 % 0 ,3 0 % 0 ,4 2 % 0 ,2 7 % 0 ,3 3 % 0 ,1 1 % 0 ,1 6 % 0 ,2 6 %

4 0 ,4 9 % 4 7 ,0 2 % 4 3 ,4 1 % 3 7 ,4 9 % 4 2 ,6 2 % 4 1 ,2 0 % 4 8 ,6 3 % 4 5 ,0 0 % 4 1 ,3 0 %

0 ,5 7 % 0 ,6 6 % 0 ,6 1 % 0 ,5 2 % 0 ,6 0 % 0 ,5 8 % 0 ,6 8 % 0 ,6 3 % 0 ,5 8 %

4 5 ,2 0 % 5 3 ,0 7 % 5 0 ,4 4 % 4 7 ,4 6 % 4 8 ,7 8 % 4 9 ,0 1 % 5 0 ,9 7 % 4 8 ,3 8 % 4 7 ,1 2 %

0 ,5 8 % 0 ,6 7 % 0 ,6 2 % 0 ,5 6 % 0 ,6 1 % 0 ,6 0 % 0 ,6 8 % 0 ,6 3 % 0 ,5 9 %

307761

154087

σ

Ν

In a k t í v a k

σ

M n k . r á ta

σ

F o g l. R á t a

σ

A k t. R á ta

σ

199 42 155 492 171 148 132 59 86 41

57327 13092 41590 130834 43235 35428 35252 15152 23582 12405

28526 6576 18920 61937 18785 15001 16530 6735 11067 6154

200 43 156 494 172 148 133 59 87 42

9 ,7 3 % 1 4 ,8 3 % 1 0 ,3 8 % 6 ,6 0 % 8 ,2 6 % 5 ,3 5 % 8 ,0 8 % 8 ,4 7 % 1 0 ,1 2 % 1 4 ,1 6 %

0 ,1 0 % 0 ,1 4 % 0 ,1 1 % 0 ,0 7 % 0 ,0 9 % 0 ,0 6 % 0 ,0 9 % 0 ,0 9 % 0 ,1 1 % 0 ,1 4 %

4 5 ,3 5 % 4 2 ,3 9 % 4 8 ,8 5 % 4 9 ,1 9 % 5 1 ,8 8 % 5 4 ,5 7 % 4 8 ,8 2 % 5 0 ,8 4 % 4 7 ,7 0 % 4 3 ,2 6 %

0 ,3 5 % 0 ,3 2 % 0 ,3 7 % 0 ,3 8 % 0 ,4 0 % 0 ,4 2 % 0 ,3 7 % 0 ,3 9 % 0 ,3 6 % 0 ,3 3 %

5 0 ,2 4 % 4 9 ,7 7 % 5 4 ,5 1 % 5 2 ,6 6 % 5 6 ,5 5 % 5 7 ,6 6 % 5 3 ,1 1 % 5 5 ,5 5 % 5 3 ,0 7 % 5 0 ,3 9 %

0 ,3 5 % 0 ,3 3 % 0 ,3 8 % 0 ,3 8 % 0 ,4 0 % 0 ,4 2 % 0 ,3 8 % 0 ,3 9 % 0 ,3 7 % 0 ,3 4 %

407897

190231

σ

Ν

In a k t í v a k

σ

M n k . r á ta

σ

F o g l. R á t a

σ

A k t. R á ta

σ

388 163 279 82 203 167 178 200

59955 31745 46442 17979 34881 30854 33325 33517

26783 16169 22319 9987 17146 15408 17033 16354

389 166 280 84 204 169 180 200

6 ,3 1 % 1 6 ,0 4 % 7 ,3 2 % 1 7 ,6 1 % 8 ,2 0 % 1 3 ,2 8 % 1 2 ,5 7 % 6 ,9 7 %

0 ,1 0 % 0 ,2 3 % 0 ,1 2 % 0 ,2 5 % 0 ,1 3 % 0 ,2 0 % 0 ,1 9 % 0 ,1 1 %

5 1 ,8 4 % 4 1 ,1 9 % 4 8 ,1 4 % 3 6 ,6 3 % 4 6 ,6 8 % 4 3 ,4 1 % 4 2 ,7 4 % 4 7 ,6 4 %

0 ,6 5 % 0 ,5 1 % 0 ,6 0 % 0 ,4 6 % 0 ,5 8 % 0 ,5 4 % 0 ,5 3 % 0 ,6 0 %

5 5 ,3 3 % 4 9 ,0 7 % 5 1 ,9 4 % 4 4 ,4 5 % 5 0 ,8 4 % 5 0 ,0 6 % 4 8 ,8 9 % 5 1 ,2 1 %

0 ,6 5 % 0 ,5 2 % 0 ,6 0 % 0 ,4 7 % 0 ,5 8 % 0 ,5 5 % 0 ,5 4 % 0 ,6 0 %

288698

141199

735126

M u n k a n é lk ü lis é g 2801 966 2354 4544 2019 1093 1513 713 1267 885

σ 1923

26000 5550 20316 64353 22431 19334 17209 7704 11248 5366

199511 σ 25 30 21 17 17 24 24 14

F o g la lk o z ta to tts á g 31078 13077 22356 6585 16281 13395 14244 15966

4 ,8 4 %

5 6 ,0 8 %

8 ,7 7 %

5 8 ,9 3 %

4 5 ,5 5 %

8 ,3 4 %

4 9 ,9 3 %

4 8 ,9 1 %

5 3 ,3 6 %

MTA KTI • 1112 Bp., Budaörsi út 45. • e-mail: [email protected] • internet: http://econ.core.hu 14517

132982

127 / 129

9 ,8 4 %

4 6 ,0 6 %

5 1 ,0 9 %


Munkaügyi irodai körzetek: M u n k a n é lk ü lis é g i é s f o g la lk o z ta to tts á g i a d a to k a z IL O - s z a b v á n y s z e r in t Id ő p o n t: T e r ü le t: É le tk o r :

2 0 0 8 . II. n e g y e d é v M u n k a ü g y i ir o d a i k ö r z e t e k 1 5 -6 4

B e c s lé s t í p u s a :

K o r r ig á lt s z in t e t ik u s r e g r e s s z ió s b e c s lé s

Budapest K ö rz e tn é v K a to n a J ó z s e f u tc a i k ir . Ü llő i ú t i k ir e n d e lt s é g B a j á k i F e r e n c u t c a i k ir . V í v ó u t c a i k ir e n d e lt s é g B a r tó k B é la ú t i k ir e n d e lt s é g H e lt a i J e n ő t é r i k ir e n d e lt s é g J á n o s u tc a i k ir e n d e lts é g K a s s a i u t c a i k ir e n d e lt s é g D a r u s u t c a i k ir e n d e lt s é g Ö sszesen:

M u n k a n é lk ü lis é g 3 7 1 4 3 3 2 7 2

8 3 9 2 6 5 1 8 6

7 0 2 0 0 7 8 4 5

1 4 0 4 6 2 7 3 3

σ 112 211 55 121 104 103 63 226 77

37160

F o g la lk o z ta to tts á g 95068 86814 31021 88114 102809 103510 31704 122136 61825

σ

Ν

2741 2503 894 2540 2964 2984 914 3521 1782

121350 140250 53247 154486 157472 153927 56293 199688 105378

723001

In a k tí v a k 2 4 2 6 5 4 2 6 4

2 6 0 2 1 6 2 9 0

4 1 3 1 0 8 4 7 9

1 3 0 6 5 4 0 0 0

1 2 6 8 7 5 2 9 0

σ 2743 2512 896 2543 2966 2986 916 3528 1784

M n k . r á ta 3 7 5 4 3 3 6 6 4

,9 ,7 ,8 ,5 ,3 ,3 ,4 ,0 ,1

1 6 3 5 9 4 5 3 1

% % % % % % % % %

1142091

381930

σ

Ν

In a k tí v a k

σ

M n k . r á ta

3458 1076 935 646 196 417 239

126305 44344 34827 27570 9323 18568 10904

53688 20265 13705 12746 4340 8589 5412

3460 1080 939 650 200 421 240

4 ,5 7 % 1 0 ,4 3 % 1 1 ,3 3 % 1 2 ,7 0 % 2 1 ,0 1 % 1 6 ,1 6 % 1 2 ,7 3 %

271841

118745

σ

Ν

In a k tí v a k

σ

M n k . r á ta

1750 774 627 596 575 515 167 231 319 195 162

107667 49911 37007 33061 30885 31549 11283 13113 19395 12370 10664

44638 21125 13576 11304 10505 12731 4716 4655 7474 5368 4346

1752 776 629 597 575 516 168 231 320 195 163

6 ,8 7 % 9 ,7 8 % 1 0 ,2 8 % 8 ,1 1 % 5 ,3 6 % 8 ,1 7 % 1 4 ,7 3 % 8 ,4 8 % 1 0 ,2 9 % 6 ,7 3 % 1 4 ,0 9 %

356905

140438

F o g l. R á t a

σ 0 0 0 0 0 0 0 0 0

,1 ,2 ,2 ,1 ,1 ,1 ,2 ,2 ,1

5 9 2 8 3 3 5 3 6

% % % % % % % % %

4 ,8 9 %

7 6 5 5 6 6 5 6 5

8 1 8 7 5 7 6 1 8

,3 ,9 ,2 ,0 ,2 ,2 ,3 ,1 ,6

4 0 6 4 9 5 2 6 7

% % % % % % % % %

A k t. R á ta

σ 2 1 1 1 1 1 1 1 1

,2 ,7 ,6 ,6 ,8 ,9 ,6 ,7 ,6

6 8 8 4 8 4 2 6 9

% % % % % % % % %

6 3 ,3 1 %

8 6 6 5 6 6 6 6 6

1 7 1 9 7 9 0 5 1

,5 ,1 ,8 ,7 ,5 ,5 ,2 ,0 ,1

3 1 6 6 8 7 0 9 9

% % % % % % % % %

σ 2 1 1 1 1 1 1 1 1

,2 ,7 ,6 ,6 ,8 ,9 ,6 ,7 ,6

2 2 2 2 2 2 2

,7 ,4 ,7 ,3 ,1 ,2 ,2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

,6 ,5 ,7 ,8 ,8 ,6 ,4 ,7 ,6 ,5 ,5

6 9 8 5 8 4 3 7 9

% % % % % % % % %

6 6 ,5 6 %

B a ran y a K ö rz e tn é v P é c s i k ir e n d e lts é g K o m ló i k ir e n d e lts é g M o h á c s i k ir e n d e lts é g S ik ló s i k ir e n d e lts é g S e lly e i k ir e n d e lts é g S z ig e tv á r i k ir e n d e lts é g S z e n tlő r in c i k ir e n d e lts é g

Ö sszesen:

M u n k a n é lk ü lis é g 3316 2512 2394 1882 1047 1613 699

σ 119 90 86 68 38 58 25

13463

F o g la lk o z ta to tts á g 69301 21567 18728 12942 3936 8366 4793

139633

F o g l. R á t a

σ 0 0 0 0 1 0 0

,2 ,5 ,6 ,6 ,0 ,8 ,6

7 7 2 8 2 3 8

% % % % % % %

8 ,7 9 %

5 4 5 4 4 4 4

4 8 3 6 2 5 3

,8 ,6 ,7 ,9 ,2 ,0 ,9

7 4 7 4 2 6 6

% % % % % % %

A k t. R á ta

σ 2 2 2 2 2 2 2

,7 ,4 ,6 ,3 ,1 ,2 ,1

4 3 8 4 0 5 9

% % % % % % %

5 1 ,3 7 %

5 5 6 5 5 5 5

7 4 0 3 3 3 0

,4 ,3 ,6 ,7 ,4 ,7 ,3

9 0 5 7 5 4 7

% % % % % % %

σ 4 3 0 6 4 7 0

% % % % % % %

5 6 ,3 2 %

B á c s -K is k u n K ö rz e tn é v K e c s k e m é ti k ir e n d e lts é g B a ja i k ir e n d e lts é g K a lo c s a i k ir e n d e lts é g K is k ő r ö s i k ir e n d e lts é g K is k u n fé le g y h á z i k ir . K is k u n h a la s i k ir e n d e lts é g B á c s a lm á s i k ir e n d e lts é g K is k u n m a js a i k ir e n d e lts é g K u n s z e n tm ik ló s i k ir e n d e lts é g T is z k é c s k e i k ir e n d e lts é g J á n o s h a lm a i k ir e n d e lts é g

Ö sszesen:

M u n k a n é lk ü lis é g 4333 2816 2408 1764 1093 1537 967 717 1227 471 890

18223

σ 83 54 46 34 21 30 19 14 24 9 17

F o g la lk o z ta to tts á g 58696 25970 21023 19993 19287 17281 5600 7741 10694 6531 5428

198244

8 ,4 2 %

F o g l. R á t a

σ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

,2 ,3 ,3 ,2 ,1 ,2 ,4 ,2 ,3 ,2 ,4

3 1 3 6 8 7 5 8 3 2 3

% % % % % % % % % % %

5 5 5 6 6 5 4 5 5 5 5

4 2 6 0 2 4 9 9 5 2 0

,5 ,0 ,8 ,4 ,4 ,7 ,6 ,0 ,1 ,8 ,9

2 3 1 7 5 8 3 3 4 0 0

% % % % % % % % % % %

,6 ,5 ,6 ,8 ,8 ,6 ,4 ,7 ,6 ,5 ,5

3 5 9 0 6 3 8 6 4 8 2

5 5 ,5 5 %


A k t. R á ta

σ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

% % % % % % % % % % %

5 5 6 6 6 5 5 6 6 5 5

8 7 3 5 5 9 8 4 1 6 9

,5 ,6 ,3 ,8 ,9 ,6 ,2 ,5 ,4 ,6 ,2

4 7 2 1 9 5 0 0 6 0 5

% % % % % % % % % % %

6 0 ,6 5 %

σ 3 5 0 1 6 4 9 6 5 8 3

% % % % % % % % % % %


2007-es teljes éves becslés táblázata a munkaügyi körzetekre: M u n k a n é lk ü lis é g i é s f o g la lk o z ta to tts á g i a d a to k a z IL O - s z a b v á n y s z e r in t Id ő p o n t : T e r ü le t : É le t k o r :

2 0 0 7 . T e lj e s é v M u n k a ü g y i ir o d a i k ö r z e t e k 1 5 -7 4

B e c s lé s t í p u s a :

K o r r i g á l t s z i n t e t ik u s r e g r e s s z i ó s b e c s lé s

Budapest K ö rz e tn é v K a t o n a J ó z s e f u t c a i k ir . Ü l l ő i ú t i k ir e n d e l t s é g B a j á k i F e r e n c u t c a i k i. V í v ó u t c a i k ir e n d e lt s é g B a r t ó k B é la ú t i k ir e n d e lt s é g H e lt a i J e n ő t é r i k ir e n d e lt s é g J á n o s u t c a i k ir e n d e lt s é g K a s s a i u t c a i k ir e n d e lt s é g D a r u s u t c a i k ir e n d e lt s é g Ö sszesen:

M unkan é lk ü lis é g 3 6 1 4 3 3 2 7 2

7 8 8 2 5 6 2 5 6

0 4 2 7 8 6 1 3 7

0 3 0 0 5 4 7 9 3

σ 2 4 1 2 2 2 1 5 1

5 7 2 9 4 5 5 1 8

36311

F o g la l k o z ta to tts á g 101064 94178 32877 93270 105156 106271 33240 127961 64925

σ

Ν

245 228 80 226 255 257 81 310 157

138700 157087 61045 177334 187068 182172 65239 231589 121926

758942

In a k t í v a k 3 5 2 7 7 7 2 9 5

3 6 6 9 8 2 9 6 4

93 06 34 79 32 23 78 08 32

6 6 8 4 7 7 2 9 8

σ

M n k . rá ta

246 233 81 228 256 258 82 314 158

3 ,5 3 % 6 ,7 7 % 5 ,2 5 % 4 ,3 8 % 3 ,3 0 % 3 ,3 3 % 6 ,2 5 % 5 ,5 6 % 3 ,9 5 %

1322160

526907

σ

Ν

In a k t í v a k

σ

M n k . rá ta

1021 311 270 189 57 124 73

142903 51312 40221 31400 10673 20954 11971

70967 28057 19919 17007 5883 11155 6456

1022 314 273 192 60 128 74

3 ,6 7 % 9 ,3 3 % 9 ,6 4 % 1 0 ,6 9 % 1 8 ,8 1 % 1 4 ,4 1 % 1 0 ,4 4 %

309434

159444

σ

Ν

In a k t í v a k

σ

M n k . rá ta

432 186 148 142 138 125 39 55 76 47 38

120292 57371 43166 38142 35457 35834 13178 15193 22314 14228 12445

56168 28711 20135 16648 15216 17089 6643 6806 10417 7291 6261

434 188 149 143 138 126 40 55 77 47 39

7 ,2 1 % 1 0 ,7 2 % 1 1 ,3 7 % 8 ,6 8 % 6 ,0 0 % 8 ,0 7 % 1 6 ,8 9 % 9 ,7 7 % 1 1 ,5 1 % 7 ,2 9 % 1 4 ,8 1 %

407620

191385

F o g l. R á t a

σ 0 0 0 0 0 0 0 0 0

,0 ,0 ,0 ,0 ,0 ,0 ,0 ,0 ,0

2 5 3 3 2 2 4 4 3

% % % % % % % % %

4 ,5 7 %

7 5 5 5 5 5 5 5 5

2 9 3 2 6 8 0 5 3

,8 7 ,9 5 ,8 6 ,6 0 ,2 1 ,3 4 ,9 5 ,2 5 ,2 5

% % % % % % % % %

A k t. R á ta

σ 0 0 0 0 0 0 0 0 0

,1 8 ,1 5 ,1 3 ,1 3 ,1 4 ,1 4 ,1 2 ,1 3 ,1 3

% % % % % % % % %

5 7 ,4 0 %

7 6 5 5 5 6 5 5 5

5 4 6 5 8 0 4 8 5

,5 3 ,3 1 ,8 4 ,0 0 ,1 3 ,3 5 ,3 5 ,5 1 ,4 4

% % % % % % % % %

σ 0 ,1 0 ,1 0 ,1 0 ,1 0 ,1 0 ,1 0 ,1 0 ,1 0 ,1

8 5 3 3 4 4 3 4 3

% % % % % % % % %

6 0 ,1 5 %

B aran y a K ö rz e tn é v P é c s i k ir e n d e lts é g K o m ló i k ir e n d e lts é g M o h á c s i k ir e n d e lts é g S ik ló s i k ir e n d e lts é g S e lly e i k ir e n d e lts é g S z ig e tv á r i k ir e n d e lts é g S z e n tlő r in c i k ir e n d e lts é g

Ö sszesen:

M unkan é lk ü lis é g 2643 2169 1957 1538 901 1412 576

σ 5 4 4 3 1 3 1

5 6 1 2 9 0 2

11196

F o g la l k o z ta to tts á g 69293 21086 18345 12855 3889 8387 4939

138794

F o g l. R á t a

σ 0 0 0 0 0 0 0

,0 ,2 ,2 ,2 ,3 ,3 ,2

9 2 2 4 9 2 4

% % % % % % %

7 ,4 6 %

4 4 4 4 3 4 4

8 1 5 0 6 0 1

,4 9 ,0 9 ,6 1 ,9 4 ,4 4 ,0 3 ,2 6

% % % % % % %

A k t. R á ta

σ 0 0 0 0 0 0 0

,7 1 ,6 1 ,6 7 ,6 0 ,5 3 ,5 9 ,6 1

% % % % % % %

4 4 ,8 5 %

5 4 5 4 4 4 4

0 5 0 5 4 6 6

,3 4 ,3 2 ,4 8 ,8 4 ,8 8 ,7 6 ,0 7

% % % % % % %

σ 0 ,7 0 ,6 0 ,6 0 ,6 0 ,5 0 ,6 0 ,6

2 1 8 1 6 1 2

% % % % % % %

4 8 ,4 7 %

B á c s - K is k u n K ö rz e tn é v K e c s k e m é ti k ir e n d e lt s é g B a ja i k ir e n d e lts é g K a lo c s a i k ir e n d e lts é g K is k ő r ö s i k ir e n d e lts é g K is k u n fé le g y h á z i k i. K is k u n h a la s i k ir e n d e lts é g B á c s a lm á s i k ir e n d e lts é g K is k u n m a js a i k ir e n d e lts é g K u n s z e n tm ik ló s i k i. T is z k é c s k e i k ir e n d e lt s é g J á n o s h a lm a i k ir e n d e lts é g

Ö sszesen:

M unkan é lk ü lis é g 4622 3072 2618 1866 1214 1513 1104 819 1369 506 916

19619

σ 37 24 21 15 10 12 9 6 11 4 7

F o g la l k o z ta to tts á g 59502 25588 20413 19628 19027 17232 5431 7568 10528 6431 5268

196616

9 ,0 7 %

F o g l. R á t a

σ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

,0 ,1 ,1 ,0 ,0 ,0 ,1 ,0 ,1 ,0 ,1

7 0 1 9 6 8 5 9 1 7 3

% % % % % % % % % % %

4 4 4 5 5 4 4 4 4 4 4

9 4 7 1 3 8 1 9 7 5 2

,4 6 ,6 0 ,2 9 ,4 6 ,6 6 ,0 9 ,2 1 ,8 1 ,1 8 ,2 0 ,3 3

% % % % % % % % % % %

4 8 ,2 4 %

A k t. R á ta

σ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

,3 6 ,3 2 ,3 4 ,3 7 ,3 9 ,3 5 ,3 0 ,3 6 ,3 4 ,3 3 ,3 1

% % % % % % % % % % %

5 4 5 5 5 5 4 5 5 4 4

3 9 3 6 7 2 9 5 3 8 9

,3 1 ,9 6 ,3 5 ,3 5 ,0 9 ,3 1 ,5 9 ,2 0 ,3 2 ,7 6 ,6 9

% % % % % % % % % % %

5 3 ,0 5 %


σ 0 ,3 0 ,3 0 ,3 0 ,3 0 ,3 0 ,3 0 ,3 0 ,3 0 ,3 0 ,3 0 ,3

6 3 5 7 9 5 0 6 4 3 1

% % % % % % % % % % %

Kistérségi erőforrástérkép

Recommend Documents