Kistérségek osztályozásai

Kistérségek osztályozásai

Az osztályozás statisztikai adatok és mutatók alapján történik • Adatok – Demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási, infrastrutúrális, stb. • Dinamikus mutatók – Az adatok időbeni változását, a változás mértékét mutatják

Kistérségek fejlettségi típusainak meghatározása • Az térszerkezet meghatározó elemei: – a főváros kiugró fejlődése az ország többi részéhez viszonyítva, – a nyugati térségek növekvő előnye a keleti és az északi régiókkal szemben, – a kistérségek fejlődésének növekvő térbeli tagoltsága és – a településhálózat erősödő gazdasági tagoltsága.

Gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jellemző kilenc mutató • • • • • • • • •

Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi jegyzett tőkéje egy lakosra, 1998 Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 1998 Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 1998/1988 Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 1998 Működő gazdasági szervezetek száma, 1998/1995 Munkanélküliek aránya, 1998 Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 19901998 Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma, 1998 Személygépkocsik száma ezer lakosra, 1998

A fejlettségi kategóriák meghatározása • „dinamikusan fejlődő”: a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot • „fejlődő”: a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot • „felzárkózó”: a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják • „stagnáló”: a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot • „lemaradó”: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.

A KISTÉRSÉGEK HELYZETE A PIACGAZDASÁGRA VALÓ ÁTMENET VÉGÉN 2000

A kistérségek fejlettségi különbségei (2002)

•Dinamikusan fejlődő Budapest, Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Ráckevei, Szentendrei, Váci, Székesfehérvári, Esztergomi, Komáromi, Veszprémi, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Győri, Soproni, Mosonmagyaróvári, Szombathelyi, Csepregi, Zalaegerszegi, Keszthelyi, Pécsi, Fonyódi, Siófoki, Egri, Szegedi

•Fejlődő Gyáli, Dunaújvárosi, Gárdonyi, Móri, Tatabányai, Dorogi, Tatai, Tapolcai, Kőszegi, Körmendi, Sárvári, Szentgotthárdi, Nagykanizsai, Lenti, Kaposvári, Szekszárdi, Paksi Miskolci, Gyöngyösi, Debreceni, Hajdúszoboszlói, Szolnoki, Kecskeméti, Békéscsabai, Orosházai, Hódmezővásárhelyi

•Felzárkózó Aszódi, Ceglédi, Dabasi, Monori, Nagykátai, Szobi, Bicskei, Kisbéri, Oroszlányi, Ajkai, Pápai, Várpalotai, Zirci, Csornai, Kapuvári, Téti, Celldömölki, Őriszentpéteri, Zalaszentgróti, Mohácsi, Siklósi, Pécsváradi, Marcali, Bonyhádi, Dombóvári, Hatvani, Rétsági, Tiszaújvárosi, Nyíregházai, Tiszavasvári, Jászberényi, Bajai, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházai, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi, Csongrádi, Makói, Szentesi

•Stagnáló Enyingi, Sárbogárdi, Sümegi, Letenyei, Vasvári, Komlói, Barcsi, Lengyeltóti, Tamási, Tabi, Salgótarjáni, Balassagyarmati, Pásztói, Füzesabonyi, Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sárospataki, Szerencsi, Hajdúböszörményi, Püspökladányi, Karcagi, Kisvárdai, Bácsalmási, Jánoshalamai, Szarvasi, Kisteleki, Mórahalomi

•Lemaradó Sásdi, Sellyei, Szigetvári, Csurgói, Nagyatádi, Edelényi, Encsi, Ózdi, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Hevesi, Pétervásárai, Bátonyterenyei, Szécsényi, Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Polgári, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Vásárosnaményi, Kunszentmártoni, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Mezőkovácsházai, Sarkadi, Szeghalomi

Elmaradott térségek meghatározása • A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek lehatárolása a kormányzati támogatásainak célterületeit kívánta meghatározni 1999-ben

Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: Demográfiai mutatócsoport M1. Terület Ú-RKK M2. Lakónépesség, Ú-RKK M3. Népsűrűség, R-KSH, Ú-RKK M4. Vándorlási különbözet, R-KSH, Ú-RKK (199097) M5. 60-x éves korosztály aránya, Ú-RKK M6. Vitalitási index, R-KSH, Ú-RKK M7. Városi népesség aránya, Ú-RKK Foglalkozási szerkezeti mutatócsoport M8. Mezőgazdasági, R-KSH, Ú-RKK M9. Ipari, R-KSH, Ú-RKK M10. Tercier szektor aktív keresőinek aránya, RKSH, Ú-RKK

További mutatócsoportok és mutatók A foglalkozás-váltás és a munkanélküliség mutatócsoportja M11. Ipari foglalkoztatottak számának változása, R-KSH, Ú-RKK (1994-97) M12. Munkanélküliek aránya, R-KSH, Ú-RKK, (1997) M13. Tartós munkanélküliek aránya, R-KSH (1994, 1995, 1996) Ú-RKK(1996, 1997)

További mutatócsoportok és mutatók •

Infrastrukturális mutatócsoport M23. 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma, R-KSH, Ú-RKK M24. 1000 lakosra jutó gépkocsik száma, R-KSH, Ú-RKK, M25. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya, RKSH, Ú-RKK, M26. Az 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, R-KSH, Ú-RKK, M27. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ában, R-KSH,Ú-RKK, M28. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, RKSH, Ú-RKK, M29. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma, R-KSH, Ú-RKK, M30. Az elérhetőség minősítése, Ú-TERRA, (több változatban)


Gazdasági mutatócsoport M14. Gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, RKSH, Ú-RKK M15. Gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók sűrűsége, db/km2, R-KSH, Ú-RKK, M16. Gazdasági szervezetek változásának dinamikája, RKSH, Ú-RKK, M17. A mezőgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, R-KSH, Ú-RKK, M18. Egy állandó lakosra jutó szja alapot képező jövedelem, Ft, R-KSH, Ú-RKK, M19. Egy állandó lakosra jutó szja, Ft, R-KSH, Ú-RKK, M20. Hozzáadott érték az egyes és kettős könyvelést vezető gazdasági szervezeteknél, Ú-APEH, M21. A saját tőke és a jegyzett tőke aránya egyes és kettős könyvelést vezető gazdasági szervezeteknél, Ú-APEH, M22. A külföldi tőke aránya, Ú-APEH,


Egyéb, speciális mutatók csoportja M31. Az urbanitás/ruralitás indexe, R-KSH, Ú-RKK M32. Az egyetemi és főiskolai hallgatók aránya a lakónépességből, R-KSH, Ú-RKK, M33. A 10 évesnél idősebb népesség által elvégzett átlagos (osztály) évfolyamszám, R-KSH, Ú-RKK, M34. Az újonnan épített lakások aránya, R-KSH, Ú-RKK (1990-97), M35. Az épített lakásokból a 3-x szobásnál nagyobb lakások aránya, Ú-RKK, M37. Településsűrűség (a 100 km2-re jutó települések száma) Ú-RKK, M38. A külterületi népesség aránya Ú-RKK,

Módszertani lépések (1) 1.

2.

3.

4.

az ún. rangszámítással mind a hat használt mutatócsoportra és azok legfontosabb mutatóira vonatkozóan áttekintették az előző három év kistérségi szinten végbement változásait Második lépésben, hat fő mutatócsoportra elkészítették a kistérségek teljes 1997-es adatbázisát, az eredeti besorolások módszerével értékelték az 1994-97 között bekövetkezett változásokat, azok főbb tendenciáit harmadik lépésben új mutatók, besorolási ajánlások készültek a közlekedési helyzet, az elérhetőség figyelembe vételével végül elkészült ez a jelenlegi, a kedvezményezett térségek besorolásának felülvizsgálatát ill. új, alternatív, besorolási lehetőségek döntéseit lehetővé tevő változat

Módszertani lépések (2) • Minden felhasznált mutató szórásának a terjedelmét 5 egyenlő osztályközre bontották, s a minimumtól a maximum felé haladva az egyes osztályközbe való tartozás esetén 1.-5. közötti pontértékeket adtak az adott kistérségeknek (fordított értelmezésű mutatónál /pl. magas munkanélküliség/, ahol a magas érték a kedvezőtlenebb, értelemszerűen felcseréltük az értékeket).

• A kapott minősítő jellegű átlagértéket vagy az egyes alcsoportok szerint (pl. demográfia, gazdaság, stb.) vagy a hat mutatócsoport közös átlaga alapján számítottuk ki. Ez az eljárás eredményezi az ún.

komplex mutatót

A kistérségi besorolás eredménye • tartós munkanélküliséggel sújtott kistérségek • ipari szerkezetátalakítás térségek • mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztés kistérségek • komplex mutatóval (28 mutató) meghatározott társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kedvezményezett térségek

Összetett kistérségi típusok

Kistérségek társadalmi-szociális helyzete

Kedvezőtlen társadalmi-szociális helyzetű kistérségek

Új módszer a kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásában

Használt mutatók (1) Demográfia • A legalább120 fő/km2 népsűrűségű településeken lakók aránya az összes lakónépességből, %, 2002. január 1. • A beépített területek népsűrűsége, fő/km2, 2002. január 1. • A vándorlási különbözet, 1990-2001 évi átlaga, % • A 60 éves és idősebb népesség aránya, %, 2002. január 1. • Az 1000 lakosra jutó halálozások száma, fő, 2001 • A gazdaságilag aktív népesség aránya, %, 2001. február 1. • A 100 gazdaságilag aktív népességre jutó inaktívak és eltartottak száma, 2001. február 1.

Használt mutatók (2) Foglalkoztatás • A mező- és erdőgazdálkodás foglalkoztatottjainak aránya,%, 2001. február 1. • Az ipar és az építőipar foglalkoztatottjainak aránya,%, 2001. február 1. • A szolgáltatások foglalkoztatottjainak aránya,%, 2001.február 1. • A társas és egyéni vállalkozások foglalkoztatottjainak száma 1000 lakosra, 2001 Munkanélküliség • A regisztrált munkanélküliek aránya, %, 2001. december 20. • A 180 napon túli regisztrált munkanélküliek aránya, %, 2001. december 20.

Használt mutatók (3) Gazdaság • A működő vállalkozások egy km2-re jutó száma, 2001. december 31. • A működő ipari és építőipari társas vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2001. december 31. • A működő mezőgazdasági társas és egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2001. december 31. • A működő kereskedelmi társas vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2001. december 31. • A külföldi tulajdonú vállalkozások külföldi jegyzett tőkéjének 1000 lakosra jutó értéke, Ft, 2000 • A társas vállalkozások exportjának 1000 lakosra jutó értéke, Ft, 2000 • A külföldi tulajdonú társas vállalkozások exportjának aránya az összes exportból, %, 2001 • A kutató-fejlesztő munkahelyeken dolgozók 1000 lakosra jutó száma, fő, 2000

Használt mutatók (4) Jövedelem, vagyoni helyzet • A társas vállalkozások egy dolgozójának havi munkajövedelme, Ft, 2000 • A személyijövedelem-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra jutó értéke, Ft, 2001 • A vezetékes telefon-főállomások 1000 lakosra jutó száma, db, 2001. december 31. • A magán személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma, db, 2001. december 31. • Az 1990-2001 között épített lakások az időszak elejei lakásállomány %-ában • A 4 és többszobás épített lakások aránya, %, 2001 Infrastruktúra • A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 2001. december 31. • Az egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi csatorna, méter, 2001. december 31. • A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, 2001 • A szakorvosi rendelőintézetek rendelési óráinak 1000 lakosra jutó száma, 2001 • A kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 2001. december 31.

Használt mutatók (4) Iskolázottság • A középiskolai tanulók 1000 lakosra jutó száma, 2001 • A felsőfokú tanintézetek nappali tagozatos tanulóinak 1000 lakosra jutó száma • A 7 éves és idősebb népességből a 8 osztályt végzettek aránya, %, 2001. február 1. • A 7 éves és idősebb népességből a középiskolát végzettek aránya, %, 2001. február 1. • A 7 éves és idősebb népességből a felsőfokú végzettségűek aránya, %, 2001. február 1. • Az egy 7 éves és idősebb lakosra jutó elvégzett átlagos osztályszám, 2001. február 1. Elérés • A hétköznapi elérés komplex mutatója, 2001 • Budapest, a régió központok és a nyugati határ elérésének mutatója, 2001

Módszer • A kistérségek társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségét sokváltozós matematikai-statisztikai módszerekkel elemezték. (faktor analízis) • Az általános vagy komplex fejlettséget a demográfia, oktatási, foglalkoztatási, gazdasági és infrastrukturális mutatók eredőjeként határozták meg.

Kistérségek komplex fejlettsége, 2003 (főfaktor elemzés alapján)

Kistérségek komplex fejlettsége, prognózis 2012-re (főfaktor elemzés alapján)

Hátrányos helyzetű, kedvezményezett kistérségek

A kistérségek besorolása a területfejlesztési kedvezményezettség szempontjából 67/2007. (VI.28.) OGy. határozat alapján: •

•

Alkalmazott mutatócsoportok: – Korábban is alkalmazott: gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási – Új: önálló társadalmi és önálló szociális Sávok a besorolás alapján: – Hátrányos helyzetű kistérségek: a komplex mutatójuk kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. – Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: a hátrányos helyzetű kistérségeken belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek, ahol az ország lakónépességének 15%-a él. – „Zászlóshajó kistérségek”: a leghátrányosabb helyzetű kistérségeken belül azon legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, ahol az ország lakónépességének 10%-a él. – Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek: az RFT-k jelölhetik ki azokban a régiókban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át.

Kistérségi gazdaságifoglalkoztatási szerkezet

A gazdaság –foglalkoztatás újraépülésével • Sajátos területi koncentráció megy végbe • „Felhagyott, gazdasági szempontból elnéptelenedett térségek sokasága alakul ki, ahol a munkahelyeket és /illetve önfoglalkoztatás lehetőségeit – A helyi kis-kereskedelem , javító szerelő szolgáltatások – Önkormányzatok( hivatal, oktatás, eü, szociális ellátás) biztosítják

A térszerkezet gazdasági és foglalkozatási potenciáljait az ágazati szerkezettel mérhetjük

• Foglalkoztatási szint • Leszálló ágban lévő iparágak (gazdasági, és vagy foglalkoztatási értelemben ) – Mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, ruházati és cipőipar

• Felszálló ágban lévő iparágak – Gépipar, műszeripar, fémszerkezetgyártás, vegyipar

Hazai kistérségek válság/ fejleszthetőség típusai A foglalkozási szintet az országos átlaghoz viszonyítva „átlag alatti” és „átlag feletti” kategóriákra bontottuk. A térségek gazdasági szerkezetét a hanyatló és perspektivikus iparágak aránymutatójával fejezzük ki. Az arányok eltéréseit az „erősen túlsúlyos”, „túlsúlyos” és „kiegyenlített” kategóriákba soroltuk. A termelő gazdasági ágazatokat a „leszálló” és „felszálló” csoportokra bontottuk. A „leszálló” csoport a nemzetközi ágazati tendenciák szerint leépülő, illetve létszámkibocsátó ágazatokat tartalmazza. Ide soroljuk az élelmiszer feldolgozó-, ruházati-, és bőripari-, textilipari ágazatokat valamint a mezőgazdasági ágazatcsoportot. A „felszálló” a nemzetközi ágazati tendenciák szerint a nyomdaipari-, fémfeldolgozás-, műszeripari-, gép és járműipari valamint az építő anyagipari és vegyipari ágazatokat tartalmazza. A térségek fejleszthetőségét a perspektivikus ágazatok jelenlétének mértékével fejezzük ki. Ennek bemutatására minden térségen elhelyeztünk egy-egy oszlopdiagramot, amellyel a térségben lévő perspektivikus kis és közép vállalatok 10.000 lakosra jutó számát jelöljük. A diagram a térségek közötti összehasonlításhoz nyújt alapot.

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet

3K Consens, 2007

Átlag alatti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya (48) Átlag alatti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak (22) Átlag alatti foglalkoztatási szint, feszálló ipar túlsúlya (10) Átlag feletti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya (22) Átlag feletti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak (26) Átlag feletti foglalkoztatási szint, felszálló ipar túlsúlya (40)

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya Sátoraljaújhelyi Abaúj–Hegyközi Bodrogközi

Szikszói Tokaji Szerencsi Bélapátfalvai

Ibrány–Nagyhalászi

Tiszavasvári Baktalórántházai

Mezőcsáti Hevesi

Vásárosnaményi

Nagykállói

Csengeri

Hajdúböszörményi Nyírbátori

Balmazújvárosi

Tiszafüredi Derecske–Létavértesi Püspökladányi Ceglédi

Berettyóújfalui Szeghalomi

Kunszentmiklósi

Csongrádi

Tamási

Lengyeltóti

Kunszentmártoni Szarvasi

Sásdi Jánoshalmai

Nagyatádi Szigetvári Barcsi

Komlói Bajai

Szentlőrinci Mohácsi Sellyei

3K Consens, 2007

Békéscsabai

Kalocsai Kisteleki

Csurgói

Sarkadi

Siklósi

Bácsalmási

Mezőkovácsházai

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak Encsi Edelényi

Sárospataki

Kisvárdai Fehérgyarmati

Szobi

Mátészalkai Mezőkövesdi Füzesabonyi

Nagykátai Mezőtúri Törökszentmiklósi Karcagi Balatonföldvári

Sárbogárdi

Fonyódi Letenyei

Orosházai

Marcali

Makói Pécsváradi

3K Consens, 2007

Hajdúhadházi

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, feszálló ipar túlsúlya Kazincbarcikai Ózdi Salgótarjáni Szécsényi Bátonyterenyei Miskolci Pétervásárai Pásztói Polgári

Jászberényi

3K Consens, 2007

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya

Kapuvári Csornai Pápai Sárvári

Hajdúszoboszlói

Pannonhalmai

Csepregi

Ercsi

Celldömölki

Vasvári

Adonyi

Sümegi Enyingi

Őriszentpéteri

Kiskunfélegyházai Kiskőrösi

Szentesi

Dombóvári Kaposvári

Kiskunhalasi Mórahalomi

3K Consens, 2007

Gyulai

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak

Balassagyarmati

Nyíregyházai Egri

Mosonmagyaróvári Komáromi Téti Kőszegi Zirci Gárdonyi Szentgotthárdi Zalaszentgróti Zalaegerszegi Tapolcai

Dabasi

Szolnoki

Abai Kecskeméti Békési

Keszthely–Hévízi Lenti

Paksi Kiskunmajsai Szekszárdi Bonyhádi

Hódmezővásárhelyi

Szegedi

3K Consens, 2007

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, felszálló ipar túlsúlya

Tiszaújvárosi Rétsági Sopron– Fertődi

Szombathelyi

Gyöngyösi Esztergomi Váci Veresegyházi Győri Tatai DorogiSzentendrei Aszódi Hatvani Dunakeszi KisbériTatabányaiPilisvörösvári Gödöllői Budapest Oroszlányi Bicskei Budaörsi Monori Móri Gyáli Várpalotai Ráckevei Ajkai Veszprémi Székesfehérvári

Körmendi Balatonfüredi

Balatonalmádi Dunaújvárosi Siófoki

Tabi Nagykanizsai

Pécsi

3K Consens, 2007

Debreceni

A munkaerő kereslet és kínálat kapcsolata Kutatási eredmények: 2007 Kutatásvezető: Dávid János 3K CONSENS Iroda

Ma már magától értetődik, hogy szükségünk van számszerű ismeretekre a munkaerőpiaci keresletről és kínálatról • A foglalkoztatói igények figyelembevételéhez • Az iskolarendszerű, és felnőttképzés szerkezetét meghatározó fejlesztéspolitikai döntések megalapozására • Hogy a pályaválasztók mérlegelhessék döntéseik következményeit, esélyeiket a munkaerőpiacon • Hogy a munkaerőpiaci szervezet a mindenkori szakmai kereslet alapján végezze fejlesztő/képző tevékenységét • Hogy a képző intézmények a kereslethez igazodva alakítsák ki képzési kínálatukat

Közkeletű vélemény, hogy… • A munkaerő kereslet nem megismerhető/mérhető, és nem érdemes megismerni, mert – A gazdaság igényei-a konjunktúra ingadozása következtében túl gyorsan változnak – Mert maguk a foglalkoztatók is úgy nyilatkoznak, hogy fél-egy évnél nem látnak előrébb – Mert a közép és felsőfokú képzési idő hossza és a kereslet ingadozásai miatt úgy sem lehet összhangot teremteni a kereslet és kínálat között – Mert a pályaválasztó társadalom úgysem az elhelyezkedési esélyeit mérlegeli, hanem –ettől független- jövőképének megvalósításán munkálkodik, megvalósíthatóságában hisz

Ezzel szemben azt állítjuk, hogy • Az államnak –minimális - kötelessége információt nyújtani a pályaválasztók/ módosítók döntéseihez • Az államnak/ önkormányzatoknak kötelessége a közjavakkal takarékosan bánni és a képzési kínálat szerkezetét alakítani • A munkaerő kereslet a becslésektől elvárható biztonsággal megállapítható • A képzési az iskolarendszerű és felnőttképzési kínálat alakítható • A pályaválasztó tanulók (szüleik) és pályamódosító felnőttek –tények, lehetőségek felmutatásával befolyásolhatók megfelelő módszereket alkalmazó pályaorientációs tevékenységgel

A munkaerő keresletet és kínálat szereplői • Kutatásunk során a munkaerőpiac három szereplőjének „viselkedését” befolyásoló tényezőket azonosítottuk be A ”szereplők” a keresleti oldalon: VÁLLALKOZÓK,FOGLALKOZTATÓK A kínálati oldalon OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK , TANULÓK fiatalok, felnőttek) E felosztás egyensúlyvesztésre utal:

MEGBILLENT EGYENSÚLY

Az iskola –más szereplőkkel együttközvetítő szerepet is betölthetne a diákok és a munkaerőpiac között

A keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Keresleti oldal :közgazdasági meghatározottságok • Globális verseny foglalkoztatottságot csökkentő hatásai • A technológiai beruházás- sok esetbenolcsóbb, mint a munkaerő • A foglalkoztatók költségcsökkentési kényszer „alatt” tevékenykednek

A keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Keresleti oldal: technológiai folyamatok • Tömegtermelő technológiák (IT is) de-kvalifikációs hatásai : magas munkakultúra és monoton, egyszerű munkafeladat (kék és fehérgallérosok) • Sokféle szakmai ismeret együttes elvárása

A keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Keresleti oldal: oktatási-, képzési folyamatok A munkaadók • Adekvát, naprakész , gyakorlatorientált tudást várnak • Korlátozottan képes ill. engedik bekapcsolódni az iskolarendszerű és felnőttképzésbe (tartalom, gyakorlat) • Elvárják a „motivált munkaerő” kibocsátását • A Kisvállalkozások komplex szakmai tudást várnak • Közép és nagyvállalatok: az –itt és most- alkalmazott technológiához illeszkedő –célzott- tudást várnak el

A szakma választást nehezítő tényezők: összességében kialakulatlan ellentmondásos foglalkoztatási kultúra Keresleti oldal: Túl sok a negatív riasztó „üzenet” : • szerződés nélküli alkalmazás • Alacsony bérek • Kiszámíthatatlan követelmények • Túlzott fegyelmi elvárások Csak kevés vállalkozás vállal felelősséget dolgozóikért vagy aki ezt teszi kevés pozitív üzenetet küld munkavállalói környezetének

A kínálatot befolyásoló – fontosabbtényezők Kínálati oldal: oktatás -Közgazdasági folyamatok • Szűkös költségkeretek – csökkentik a „drága képzések” kínálatát • Harc a tanulók piacán a fennmaradásért/ fejkvótáért : olcsó és divatos-vonzó- ámde munkaerőpiaci szempontból irreleváns szakmai kínálat • Elégtelen erőfeszítések a vállalati együttműködésért,

A kínálatot befolyásoló – fontosabbtényezők: oktatás–képzési politika, metodika, nevelés • Elméleti képzés túlhangsúlyozása a gyakorlatival szemben • Az iskolai szervezet értékeinek, elfogadásának túlhangsúlyozása- a munkaerőpiaci elvárásokkal szemben • Negatív értékítéletet közvetít a fizikai szakmákról ( „olyan hülye vagy, hogy csak esztergályos lehetsz!” • Pályaorientáció helyett iskolaorientáció • Nem kínál alternatívát : Elmélettől a gyakorlat , avagy gyakorlattól –tapasztalástól – az elmélet felé • Dicsér vagy frusztrál

A kínálatot befolyásoló – fontosabbtényezők : közgazdasági-, munkaerőpiaci meghatározottságok tanulók, szülők –nézőpontjából • Megbomlott a munkavégzés és keresetek közötti társadalmilag elfogadott kapcsolat • Irreális kereseti elvárások • Megszűntek a személyes munkaerőpiaci kapcsolatok, az átvehető, követhető minták, • Nincsenek információik a munkaerőpiaci keresletről, az elhelyezkedés esélyeiről • Nem (lehetnek) képesek pozitív, biztonságot sugalló jövőkép kialakítására

A keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Kínálati oldal: tanulók, szülők – önértékelés, és társadalmi törekvések • A szoció- kulturális helyzet -erőtlen iskolai korrekcióvalalapvetően határozza meg a karriertörekvéseket • A tényleges munkaerő kereslettel szemben ma már az érettségire épülő szakképzéssel sem érzik társadalomban elfoglalt helyüket megfelelőnek , megbecsülhetőnek: • A munka szervezetekben elnyerhető megbecsültségről túl kevés szivárog a szülőkig, az iskolákig- ami vonzóvá tehetné -a diplomát nem igénylő munkaköröket • A képzettségi szint-, a remélt kereset, a fehérgalléros munka jobban vonz, mint a munka, amelyben –képességei alapjánbárki önmagára találhat.

A középiskolai kibocsátás létszáma és szerkezete kistérségenként összevont szakma-státusz szerint Budapest

A körök nagysága arányos a kistérségben kibocsátott létszámmal

14 000 fő

Kékgallérosok Szürkegallérosok Formaruhások Fehérköppenyesek Fehérgallérosok Művészek Egyenruhások

7 000 fő

1 400 fő

A kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott A szereplők törekvései (meghatározottságai) divergálnak: egymástól független értékek vezérlik A híd építésnek csak egyik –de elengedhetetlen – eszköze a keresleti és kínálati információk közreadása

II. A munkaerő kereslet és kínálat számítások összefüggéseinek néhány eredménye A jelenlegi állapot (2005)

A kínálatot meghatározó folyamatok: korrekciós tényezők Felsőfokú képzési kibocsátás esetében A nappali elsődiplomás képzés mellett az esti levelező első diplomás képzési kibocsátás, amelyet figyelembe vettük Pályakövetési adatok hiánya miatt nem vehettük figyelembe – a tanult szakmájukat elhagyókat A másoddiplomás és szakirányú képzési kibocsátást nem tekintettük új kínálatnak (a munkakörök tartalmi bővülésének tekintettük )

A kínálatot meghatározó folyamatokkorrekciós tényezők Középfokú képzési kibocsátás esetében Akik nem léptek ki a munkaerőpiacra • Továbbtanulók – érettség megszerzése • Továbbtanulók – új szakma megszerzése • Továbbtanulók- főiskolai-, egyetemi képzés Szakmaelhagyók- akik nem szakmájukban lépnek ki a munkaerőpiacra SZAKÉRTŐI UTÁNKÖVETŐ VIZSGÁLAT ADATAI ALAPJÁN

A kereslet-kínálat összefüggéseinek számítása: a jelenlegi állapot A 2006-2015 re szóló szakmánkénti előrejelzés alapján a szakmák iránti évenkénti új igényt számítottuk ki • Az első, a 2005-ös évre számított KERESLETET a • 2005 évi felső- és középfokú képzési kibocsátással vetettük össze: Az eredmény három kategóriáját mutatjuk be : – Kielégített kereslet: zöld színnel – Kibocsátási többlet: narancssárga színnel – Kibocsátás hiánya: piros színnel

A kereslet és kínálat kapcsolata:diplomások Oktatók, pedagógusok ff Szociálpolitikus, szociális munkás ff

Kielégített kereslet

Egészségügyi szakasszisztensek ff

Kibocsátás többlete

Orvosok, gyógyszerészek ff

Kibocsátás hiánya Művészeti, kulturális, kommunikáció ff Irodai, ügyviteli, igazgatási ff Számítástechnikai foglalkozású ff Gazdasági, kereskedelmi ff Műszaki és üzemgazdász ff Jogi foglalkozású ff

-2000

személyek száma 0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

A kereslet és kínálat kapcsolata: diplomás műszakiak Természettudományi f oglalkozású

Kielégített kereslet Kibocsátás többlete

Élelmiszeripari mérnök

Kibocsátás hiány

Fa- és könnyűipari mérnök Környezetvédelmi mérnök

Közlekedési mérnök

V egyészmérnök

Agrármérnök

Építő-, építészmérnök Villamosmérnök

Gépész-, kohómérnök

Földmérő-, és bánya mérnök

-1000

-500

0

500

1000

1500

személyek száma

2000

2500

3000

A kereslet-kínálat összefüggéseinek területi eredményei • A területi egyensúlyt / megbomlott egyensúlyt Felsőfokú szakmacsoportoknál – regionális Középfokú szakmacsoportoknál – megyei szinten kerestük A mutató színskálák …

A kereslet és kínálat kapcsolata: középfokú fehérgallérosok


Védelmi kf

Kibocsátás többlete Kibocsátás hiánya

Kulturális és sport kf Irodai, ügyviteli foglalkozás kf Számítástechnikai foglalkozású kf Műszaki, középfokú Egészségügyi, szociális középfokú -8000

-6000

-4000

-2000

0

személyek száma

2000

4000

6000

A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata

Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok)


Pénztárosok, pénzkezelők

Kibocsátás hiány

Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v) Üzletkötő (kf) Kereskedelmi, középfokú (v) Gazdasági, középfokú (v)

-10000

-8000

-6000

-4000

-2000

személyek száma

0

2000

4000

A kereslet-kínálat hiány/többlet mutatója (2005) Számítástechnikai foglalkozású, középfokú 17 13

2 8 12

6

170

26

A kereslet mértéke Négynél többszörös

30

11

6

Három - négyszeres 7

10 Kettő - háromszoros Egy - kétszeres 9

6

Harmonikus kereslet - kínálat 5 8

15

Egy - kétszeres 18

Kettő - háromszoros Három - négyszeres Négynél többszörös

12

A kínálat mértéke Nincs képzés 32 3K Consens Iroda, 2007

A 2006-2015-ös periódusra becsült évenkénti munkaerő kereslet száma (fő)

A kereslet-kínálat hiány/többlet mutatója (2005) Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok)

497 280

100 229 369

255

2681

372 501

191 309

A kereslet mértéke 220

Négynél többszörös

407

Három - négyszeres Kettő - háromszoros 290

226 176 232

Egy - kétszeres Harmonikus kereslet - kínálat

435

Egy - kétszeres

423

Kettő - háromszoros Három - négyszeres 415

Négynél többszörös A kínálat mértéke Nincs képzés 32

3K Consens Iroda, 2007


A kereslet és kínálat kapcsolata: kékgallérosok Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Építőanyag, vegyipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Műszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Fém-, gépipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Fa-, bútor ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen


Nyomdaipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

Kibocsátás hiánya Textil ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Ruha, cipő ipari foglalkozás szakmacsoportok összesen Mezőgazdasági és élelmiszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

-15000

-10000

-5000

személyek száma 0

5000

10000

A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata Építőipari foglalkozásszakmacsoportok összesen Kielégített kereslet Műszeripari foglalkozásszakmacsoportok összesen


Fém-, gépipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

-10000

-8000

-6000

-4000

-2000

személyek száma

0

2000

4000

A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata Műszeripari f oglalkozásszakmacsoportok összesen Egyéb villamossági. szerelők, műszerészek


Látszerész


Rádió és TV műszerész

Számítástechnikai műszerész

Villamossági szerelő

Elektroműszerész

-2500

-2000

-1500

-1000

-500

személyek száma

0

500

1000

A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Üvegező


Kályhás

Kibocsátás többlete

Kőfaragó, műköves

Kibocsátás hiánya

Burkoló Villanyszerelő Felvonó szerelő Szellőző és klímaszerelő Vezeték, csőhálózat szerelő Épületbádogos Festő, mázoló Épületszigetelő, tetőfedő Épületszerkezet-, és vasbetonszerelő Kőműves -6000

-5000

-4000

-3000

-2000

-1000

0

sze mélye k száma

1000

2000

3000

4000

A kereslet-kínálat hiány/többlet mutatója (2005) Építészeti irányadó törzsfoglalkozások Kőműves, Épületszerkezet-, és vasbetonszerelő, Épületszigetelő, tetőfedő, Festő, mázoló, Épületbádogos, Burkoló, Kőfaragó, műköves, Kályhás, Üvegező

312 220

86 112 227

134

1198

216 330

43 157

A kereslet mértéke

135

Négynél többszörös

337

Három - négyszeres Kettő - háromszoros 154

266 142 113

Egy - kétszeres Harmonikus kereslet - kínálat

195

Egy - kétszeres

188

Kettő - háromszoros Három - négyszeres 191

Négynél többszörös A kínálat mértéke Nincs képzés

3K Consens, 2007

32


A kereslet és kínálat kapcsolata:technikusok Középfokú műszakiak együtt Élelmiszeripari technikus Fa- és könnyűipari technikus Környezetvédelmi technikus Közlekedési technikus Kielégített kereslet

Technikus Kibocsátás többlete

Mezőgazdasági technikus

Kibocsátás hiány

Építésztechnikus Elektro technikus Gépész technikus Földmérő-, és bánya technikus

-2000

-1000

0

1000

szem élyek szám a

2000

3000

4000





Hiány és kibocsátási többlet • Évi 52 ezer első diplomával munkába lépő közül 27 ezer fő remélhet – szakmájában munkát • Legsúlyosabb túlkínálat – Pedagógusok 7000 – Művelődésszervezők, kommunkáció, művészeti-kulturális szakosok 4000 – Szociálpolitikus, szociális munkás 2000 – Számítás technikusok 2000 • Legsúlyosabb hiányok – Irodai ügyviteli – középfokú képzettségűek 7-12000 – fém-gépipari szakmák 8-9000 – Építőipari szakmák 5000

Kistérségek osztályozásai

Recommend Documents