Kistarcsai. Hírlevél. A tartalomból: PROGRAMOK. Emléktáblánál: Csigaházban: március. Kistarcsa Nagyközség Önkormányzatának hírlevele

2005. március

Kistarcsai Hírlevél Kistarcsa Nagyközség Önkormányzatának hírlevele

MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a község lakosságát az 1848-as forradalom és az abból kibontakozó szabadságharc évfordulójának megemlékezésére. Az ünnepi mûsor 2005. március 15-én, 10 órakor koszorúzással kezdõdik a Civil-ház (Széchenyi út 33.) falán elhelyezett emléktáblánál.

PROGRAMOK

A tartalomból: Anyakönyvi hírek

2.

Épül az új rendelõintézet

3.

Elkészült az idei költségvetés

4.

Adó- és illetékváltozások

5.

Kölcsey F. Ált. Isk. beszámolója

6-7.

Emléktáblánál: Himnusz Vers (Deák Dóra, az Ördögi Kör Színházi Csoport tagja) Megemlékezés az 1849-es tavaszi hadjáratról (Hidán Csaba László történész) Koszorúzás Szózat

Eboltás és lomtalanítás

8.

Új állattartási rendelet lépett életbe

Melléklet (bejelentõlap)

9-14.

15-16.

Csigaházban: Himnusz Vers (Deák Dóra) Ünnepi beszéd (Pál Tibor, országgyûlési képviselõ, az Országgyûlés Önkormányzati Bizottságának tagja) Irodalmi játék (Kölcsey Ferenc Általános Iskola tanulói) Szózat Kistarcsa Nagyközség Önkormányzata

Mûvelõdési Ház, programajánló, könyvtári hírek

17-18.

Egyházi oldal(ak)

18-19.

Sport (uszoda, labdarúgás)

20.

2.

Kistarcsai Hírlevél

Anyakönyvi hírek Kistarcsa nagyközségben 2004. október 27. és 2005. február 21. között

Születések: Házasságkötések: Halálesetek:

Anyakönyvezett (fõ) 362 7 272

Ebbõl kistarcsai lakos (fõ) 29 5 30

Az érintettek írásbeli hozzájárulása alapján:

Született: Sinkó Melinda Varga Szonja Andrea Dudás Cintia Veress Vince Nagy Máté Krucsó Tímea

Iglói utca 3. Késmárki utca 38. Petõfi utca 2./C. Vadrózsa utca 18. Ibolya utca 3. Árpád vezér utca 54.

Házasságot kötött: Sréder Kornélia és Mayer Ádám Fazekas Erika és Hasúr József Mátyás Tímea és Gábriel Ferenc

Elhalálozott: Majoros Lénárd Szentkereszty Károly Antal Eke Nándorné Rapai Ferenc Malina Ferencné Rapavi Mihályné Paróczi Gergelyné Hegedûs Dénes Rotter Gyõzõ Andrásné

élt 64 évet élt 80 évet élt 82 évet élt 80 évet élt 81 évet élt 79 évet élt 84 évet élt 67 évet élt 79 évet

Váci Mihály utca 4. Deák Ferenc utca 30. Rákóczi körút 1. Széchenyi utca 26. Fasor utca 14. Iglói utca 4. Dózsa György utca 8. Késmárki utca 108. Eperjesi utca 5.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben kistarcsai állandó lakosnak nem Kistarcsa Nagyközség területén anyakönyvi eseménye történt, és szeretné annak sajtóban való közzétételét, a szükséges hozzájárulási nyilatkozatát megteheti a Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Irodájában (I. emelet, 12. szoba), ügyfélfogadási idõben. Gyermek születésekor mindkét szülõ, házasságkötés esetén a felek, míg halálesetkor az elhunyt hozzátartozója jogosult nyilatkozni.

2005. március

3.


Börtönbõl egészségház

Augusztusra készülhet el az új Kistarcsai Központi Orvosi Rendelõintézet Az elmúlt évek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az orvosi rendelõknek helyet adó épület az idõ múlása, az igények növekedése és a növekvõ leterhelés miatt lassanként alkalmatlanná válik feladata betöltésére. Alátámasztotta ezt az ÁNTSZ több jelzése is, melyek arra irányultak, hogy amennyiben nem történnek sürgõsen megfelelõ felújítások, korszerûsítések, úgy az egészségház mûködéséhez szükséges engedélyt nem adja meg, illetõleg visszavonja. Ez végsõ soron ahhoz a lehetetlen állapothoz vezetett volna, hogy helyiség nélkül maradnak orvosaink, melynek következtében a törvény által kötelezõ alapfokú orvosi ellátás idõlegesen megszûnt volna településünkön. Az elõzetes mûszaki vizsgálatok alapján kiderült, hogy a jelenlegi épület megfelelõ átépítése nagyobb költségekkel járna, mintha egy teljesen új egészségházat alakítana ki az önkormányzat. Az persze kérdés volt, hogy hol épüljön fel az új orvosi rendelõ. Tekintettel arra, hogy megfelelõ méretû és elhelyezkedésû önkormányzati tulajdonú üres telek nem állt rendelkezésre, a képviselõ-testület úgy döntött, hogy az új egészségházat a volt internálótábor területén

álló börtönépületben kellene kialakítani. (Lám, ez az erõszakot és

Kishírek Kistarcsáról

Dr. Purger István

Lidl áruház nyílik a Tüzép helyén A Móra Ferenc utcai HÉV-átjáróval szemben, a volt Tüzép helyén új élelmiszer-áruház épül a közeljövõben. A Lidl üzletlánc boltja erõs konkurenciát fog majd jelenteni a térségünkben található, hasonló profilú üzleteknek, és ebbõl a versenybõl a vásárlók is profitálhatnak. A 3-as számú fõút Móra Ferenc utcai csomópontját átépítik: lámpás keresztezõdéssé ,,növi ki magát”, mely korszerûbb és biztonságosabb közlekedést jelent majd mind a gépjármûvek, mind a gyalogosok számára.

Kártérítési pert indít a jegyzõ Dr. Korbély Géza, Kistarcsa Nagyközség Önkormányzatának jegyzõje kártérítési pert indít a Rákosvidék címû napilappal szemben. A kereset jogalapja egy, az újság 2004. decemberi számában megjelent félreérthetõ közlés, melybõl kifolyólag az érintett jó hírneve rendkívüli módon sérült. Az ügyben a jegyzõ hivatalos személy ellen nagy nyilvánosság elõtt elkövetett rágalmazás miatt büntetõeljárást is kezdeményez.

pusztulást szimbolizáló épület most az eredetivel ellentétes célt, az emberek gyógyítását és egészségük megõrzését fogja szolgálni.) Az új egészségházban négy felnõtt orvosi, egy gyermekorvosi, egy védõnõi és egy, a központi orvosi ügyeletnek helyt adó rendelõt alakítanak majd ki. A beruházás összege bruttó 137.500.000 Ft lesz. Még az elõzõ év decemberében került sor a kivitelezõ kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatására, majd az önkormányzat idén januárban szerzõdést kötött a pályázat nyertesével, a gödöllõi Bau-Trade Kft.-vel. Amennyiben az építési munkálatok a szerzõdésben meghatározott ütemben folynak, Kistarcsa lakói még az idén augusztusban birtokba vehetik az új egészségházat, hivatalos nevén a Kistarcsai Központi Orvosi Rendelõintézetet.

Tóth Szabolcs polgármester

fogszakorvos Ízléses tömések, kerámiapótlások, ultrahangos fogkõ-eltávolítás, szájsebészeti beavatkozások, helyben készített fogászati röntgenfelvételek. Rendelési idõ: hétfõ, szerda, péntek 14-tõl 19 óráig. Bejelentkezés: 06-28/470-561, 06-20/356-22-52

2005. március

4.


Helyi költségvetés 2005.

A közel másfélmilliárdos büdzsé nagy része a mûködéshez kell 6/2005. (II. 08.) sz. önkormányzati rendelet Kistarcsa Nagyközség Önkormányzatának 2005. évi költségvetésérõl Kistarcsa Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 91. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint az egyéb jogszabályok követelményeit figyelembe véve a 2005. évi költségvetésére a következõ rendeletet alkotta.

(3) A költségvetés mûködési elõirányzata 1.187.971.000 Ft melybõl a – személyi juttatások elõirányzata 643.896.000 Ft – járulékok elõirányzata 207.365.000 Ft – dologi kiadások elõirányzata 274.787.000 Ft – szociális kiadások elõirányzata 12.299.000 Ft – támogatások elõirányzata 27.671.000 Ft – céltartalék elõirányzata 21.953.000 Ft

4. § 1. § E rendelet hatálya a képviselõ-testületre, a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által fenntartott részben önálló intézményekre, a Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolára és Gimnáziumra, valamint a Cigány- és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatra terjed ki.

2. § A költségvetés címrendjét a képviselõ-testület az alábbiak szerint állapította meg: – 1. sz. melléklet: a 2005. évi költségvetés bevételeinek és kiadásainak mérlegszerû bemutatása; – 2. sz. melléklet: az önkormányzat bevételeinek alakulása önálló költségvetési szerv nélkül; – 3. sz. melléklet: az önkormányzat kiadásainak alakulása önálló költségvetési szerv nélkül; – 4. sz. melléklet: az önkormányzat bevételeinek alakulása önálló költségvetési szervvel együtt; – 5. sz. melléklet: az önkormányzat kiadásainak alakulása önálló költségvetési szervvel együtt; – 6. sz. melléklet: 2005. évi mûködési bevételek intézményi bontásban; – 7. sz. melléklet: 2005. évi mûködési kiadások intézményi bontásban; – 8. sz. melléklet: az önkormányzat 2005. évi tervezett bevételeinek és kiadásainak mérlegszerû bemutatása; – 9. sz. melléklet: a Nagyközségi Óvoda mûködési kiadásai; – 10. sz. melléklet: a Kölcsey Ferenc Általános Iskola mûködési kiadásai; – 11. sz. melléklet: a Szent István Általános Iskola és Mûvészeti Alapoktatási Intézmény mûködési kiadásai; – 12. sz. melléklet: a Községgondnokság mûködési kiadásai; – 13. sz. melléklet: a Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat mûködési kiadásai; – 14. sz. melléklet: a Mûvelõdési Ház és Könyvtár mûködési kiadásai; – 15. sz. melléklet: az egészségügyi szolgáltatások mûködési kiadásai; – 16. sz. melléklet: az uszoda és egyéb sporttevékenységek mûködési kiadásai és támogatásai; – 17. sz. melléklet: segélyezés és egyéb szakfeladatok mûködési és egyéb kiadásai; – 18. sz. melléklet: a polgármesteri hivatal nélküli összes mûködési kiadás; – 19. sz. melléklet: a polgármesteri hivatal mûködési kiadásai; – 20. sz. melléklet: a Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium mûködési kiadásai; – 21. sz. melléklet: a 2005. évi beruházási és felújítási elõirányzat; – 22. sz. melléklet: az önkormányzat intézményeinek létszám-elõirányzata; – 23. sz. melléklet: 2005. évi támogatások.

3. § (1) A képviselõ-testület a költségvetést 1.340.124.000 Ft bevételi és 1.340.124.000 Ft kiadási elõirányzattal fogadta el. (2) A költségvetés 144.067.000 Ft beruházási és 8.086.000 Ft felújítási elõirányzatot tartalmaz.

2005. március

Az Önkormányzatnak több évre áthúzódó kötelezettsége nincs.

5. § (a költségvetés mûködési elõirányzatainak felhasználása) (1) A polgármesteri hivatal és a részben önálló intézmények a dologi kiadási elõirányzataik idõarányos részét 97%-ban, illetve a bevételi elõirányzatok alakulásának mértékét is figyelembe véve használhatják fel. A fentiek alapján képzett 3%-os tartalék felhasználására a képviselõ-testület döntése alapján – az Egészségház megépítését követõen – kerülhet sor. (2) A részben önálló oktatási intézmények anyag, eszköz, illetve irodaszer beszerzései elõzetes megrendelés alapján történhetnek. A beszerzésekhez minden esetben szükséges a szakterülettel foglalkozó köztisztviselõ ellenjegyzése. A 30.000 Ft feletti beszerzés további feltétele a pénzügyi osztály ellenjegyzése. (3) Az oktatási intézményeken kívül minden más részben önálló intézmény 30.000 Ft feletti beszerzéseire is csak elõzetes pénzügyi ellenjegyzés mellett kerülhet sor. (4) Az intézmények idõarányos bérmaradványának felhasználásához a képviselõtestület elõzetes jóváhagyása szükséges. (5) A költségvetésben nem szereplõ mûködési kiadások jóváhagyása 1 millió forintig a pénzügyi bizottság hatáskörébe tartozik, a fölötti összegrõl a képviselõtestület dönt. A költségvetésben nem szereplõ beruházási és felújítási kiadások jóváhagyása és a vagyonnal történõ rendelkezés (értékhatártól függetlenül) a képviselõ-testület hatáskörébe tartozik. Mind a pénzügyi bizottsági, mind a képviselõ-testületi döntés feltétele a kiadás fedezetéül szolgáló forrás megjelölése. (6) A támogatásban részesülõ szervezetek az anyagi támogatással kötelesek elszámolni. A szervezetek elszámoltatása az illetékes bizottságok hatáskörébe tartozik, melynek elfogadásához minden esetben pénzügyi ellenjegyzés is szükséges. Ennek elmulasztása a támogatás folyósításának felfüggesztését jelenti. A támogatások utalását a polgármesteri hivatal a mindenkori pénzügyi helyzetnek rendeli alá. A ki nem merített támogatási keret a következõ költségvetési évre nem vihetõ át. (7) Központi elvonás esetén a megítélt támogatási keretet a képviselõ-testület csökkentheti. (8) A pénzügyi osztály vezetõje havonta tájékoztatja a képviselõ-testületet a bevételek és kiadások idõarányos alakulásáról. (9) Az önkormányzat – a feladatellátás színvonalának megõrzésével – keresi a feladatellátás költségeinek racionalizálását, illetve várhatóan tartós bevételek felkutatására törekszik.

6. § (záró rendelkezés) Ez a rendelet a kihirdetése napján (2005. február 14-én) lépett hatályba, de rendelkezéseit 2005. január 1. napjától kell alkalmazni.

5.


Adó- és illetékváltozások, 2005. Változások a gépjármûadóban A gépjármû-adóztatás 2005. január 1-tõl érvényes változásaival kapcsolatban felhívjuk az adózók szíves figyelmét az alábbiakra: Az önkormányzat illetékességét magánszemélyek esetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, míg nem magánszemélyek (jogi személyek) esetében a jármûnyilvántartás tartalma határozza meg. Az adókötelezettség feléled 2005. évtõl abban az esetben, ha a gépjármû nyilvántartásban hatósági fiktív kivonás, illetve fiktív forgalomból való kivonás került rögzítésre a 2005. év elõtt. Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (1) bekezdése értelmében 2004. január 1-tõl a gépjármûadó adóigazgatási eljárását a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatszolgáltatása alapján kell lefolytatni. Az átvett adatállomány esetleges hibáinak, eltéréseinek vizsgálata és kiküszöbölése kizárólag az állandó lakhely szerint illetékes Okmányirodában (Gödöllõ, Szabadság tér 7.; telefon: 06-28/529-100) rendezhetõ.

Mindenkit értesítenek az iparûzési adóbevallásról Tájékoztatjuk a tisztelt vállalkozókat, hogy a helyi iparûzési adóval kapcsolatos bejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettséget, valamint ezek teljesítési határidejét az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art), valamint a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény szabályozza. A hivatkozott törvény értelmében az állandó jellegû helyi iparûzési adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkeztétõl (a tevékenység megkezdésétõl) számított 15 napon belül az erre rendszeresített nyomtatvá-nyon be kell jelenteni az önkormányzati adóhatóságnál. Nyomtatvány a polgármesteri hivatal adócsoportjánál igényelhetõ. Az Art. 32. §. (1) bekezdése alapján a 2004. évi helyi iparûzési adóbevallás benyújtási határideje:: 2005. május 31. A vállalkozó a megfizetett adóelõleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét ugyancsak május 31-ig fizeti meg, illetõleg túlfizetését ettõl az idõponttól igényelheti vissza /Art. 2. számú melléklet II. A) 2. e.) pont/. Az éves adóbevallási nyomtatvány postázását – az önkormányzat adóhatósági nyilvántartásában szereplõ iparûzési adózóknak – április hónap elején megkezdjük. Kérjük, hogy aki a nyomtatványt május elejéig nem kapja meg (valamilyen technikai probléma miatt, vagy azért, mert még nem regisztrált vállalkozó az önkormányzatnál), az az adócsoportnál jelezze nyomtatványigényét! Felhívjuk a vállalkozók figyelmét az adózási határidõk betartására, mivel ezek elmulasztása esetén az Art. 165. és 172. §-a jogkövetkezmények (késedelmi pótlék, mulasztási bírság) alkalmazását írja elõ. Az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérdésekben felvilágosítás félfogadási idõben az adócsoport munkatársaitól kérhetõ.

Március 31.: talajterhelési díj bevallása és befizetése A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján, a talajterhelési díjra vonatkozó szabályok 2004. július 1-jétõl léptek hatályba. A törvény és a 18/2004. (IX. 14.) számú önkormányzati rendelet alapján talajterhelési díjfizetési

kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz és a mûszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. A talajterhelési díj alapja a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezésnél a szolgáltatott víz mennyisége, illetve a talajra, talajba juttatott szenny- és használtvíz éves mennyisége (speciális csökkentések figyelembe vétele mellett). A talajterhelési díj egységdíjának mértékét a törvény 120 Ft/m3-ben határozza meg. 2004-ben a talajterhelési díj 20%, 2005-ben 20%, 2006-ban 50%, 2007-ben 75%, 2008-ban 90%, 2009-tõl pedig 100%-át kell a kibocsátóknak megfizetniük. A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és önadózás keretében megfizetnie a tárgyévet követõ év március 31-ig (a 2004. évrõl – elsõ esetben – 2005. március 31-ig). A Szilasvíz Kft. 2004. december 31-i állapot szerinti adatszolgáltatása alapján a vízfogyasztók részére a polgármesteri hivatal adócsoportja név szerinti értesítést küld a talajterhelésidíj-kötelezettségrõl. (Az az érintett kistarcsai lakos, aki postai úton március közepéig nem kapja meg a küldeményt, azt az adócsoportban igényelheti.) Amennyiben tulajdonosváltozás vagy egyéb ok miatt a vízmûnél a fogyasztó személye nem került átírásra, még a nyilvántartás szerinti fogyasztó nevére kerül kiküldésre a bevallási értesítés. Ebben az esetben intézkedni kell a Szilasvíz Kft.-nél a vízóra átírása érdekében. Egyúttal kérjük az adócsoport értesítését is az önkormányzati adónyilvántartás rendezése céljából! Természetesen a talajterhelésidíjkötelezettség a szennyvízkibocsátót terheli, a vízóra átírásának elmulasztása nem ad felmentést az adókötelezettség teljesítése alól.

Átutalás váltja az adóhatósági eljárás illetékbélyegeit 2005. január 1-tõl módosult az adóhatóságoknál, így az önkormányzati adóhatóságnál indított illetékköteles államigazgatási ügyek utáni eljárási illeték megfizetésének módja. Az illetékköteles adóeljárási ügyekben (pl.: adóigazolás; méltányossági ügyek: részletfizetés, fizetési haladék; fellebbezési illeték) az eljárási illetéket nem a beadványra ragasztott illetékbélyegben, hanem a beadvány benyújtásával egy idõben az adóhatóság államigazgatási eljárási illeték számlájára készpénz-átutalási megbízással (csekk) vagy banki átutalással kell megfizetni. Az illetékek mértéke: – általános eljárási illeték (adóigazolás, méltányossági ügyek) 2005. február 15-tõl 2.200 Ft; – az I. fokú adóhatósági határozat ellen benyújtott fellebbezés illetékének mértéke (2005. január 1-tõl) a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 500.000 Ft. Államigazgatási eljárási illeték beszedési számlaszámunk: 1174232415565804-03470000, mely csak a fentiekben ismertetett önkormányzati adóhatósági ügyekben használandó. Készpénz-átutalási megbízás (csekk) a polgármesteri hivatal adócsoportjánál szerezhetõ be. Felhívjuk a figyelmet, ha az adózó az illetéket az esedékességkor nem fizeti meg, az adóhatóság határozatban hívja fel az eljárási illeték és az illeték meg nem fizetése miatt mulasztási bírság megfizetésére. Kistarcsa Nagyközség Polgármesteri Hivatala más hatóságainál továbbra is az eddigi módon, illetékbélyegben kell megfizetni az eljárási illetéket. Javasoljuk, hogy az illetékmegfizetéssel kapcsolatban felmerült kérdés vagy bizonytalanság esetén elõzetesen informálódjon az illetékes ügyintézõknél.

2005. március

6.


Beszámoló a 2004/2005. tanév elsõ félévérõl

Mozgalmas volt az élet a Kölcsey Ferenc Általános Iskolában A Kölcsey Ferenc Általános Iskola munkatervében szereplõ, elsõ félévre esõ feladatokat végrehajtottuk. Az iskola vezetése havi rendszerességgel ült össze az Iskolatanács megbeszélésein. Ezeken a tájékozódó, tájékoztató összejöveteleken az eltelt idõszak fontos történései, az intézményi élet szervezeti szintû feladatai, nevelési, oktatási kérdések kerültek elõtérbe. A jogszabályi elõírások alapján itt került elõször megvitatásra többek között az új házirend, vagy az SZMSZ módosítása. Az Iskolatanács fontos fóruma a vélemények egyeztetésének, esetleges ütköztetésének, az intézményi érdekek és célok kijelölésének. Az igazgató és az igazgató-helyettesek napi együttmûködése külön szûken vett vezetõi értekezést nem igényelt. Az igazgató a félév folyamán 32 tanórát tekintett meg, s minden egyes látogatást kiértékelt a kollégákkal. Szeptemberben az elsõ szülõi értekezleten tájékoztattuk a szülõket az iskola egész éves munkatervérõl, melyben hónapokra lebontottuk az év eseményeit: a szülõi értekezletek, a szaktanári fogadóórák, az iskolai szünetek és a tanulmányi versenyek pontos idõpontjait. Az osztályokban tanító nevelõk egy-egy alkalommal álltak a szülõk rendelkezésére. Az elsõ évfolyam minden osztályában egy alkalommal vendégül láttuk az óvónõket egy matematikaés egy magyarórán. Az óralátogatást közös megbeszélés követte. Az iskola minden osztályában november 22-2324-én nyílt napokat tartottunk – az érdeklõdés osztályonként változó volt.

2005. január 13-án vendégül láttuk dr. Gémesi György országgyûlési képviselõt és kísérõit, Kistarcsa alpolgármestereit, valamint a helyi kulturális bizottság elnökét. A találkozón iskolánkat az igazgató mellett helyettesei és a munkaközösségi vezetõk képviselték. Tanulóink rendszeresen részt vesznek a falu programjain. Az Anonymus zenekar – Major László vezetésével – a Flór Ferenc Kórházban és a Kulturális Egyesület rendezvényein lépett fel. A 4./B osztály színjátszói, Vassné Bíró Ildikó osztályfõnök vezetésével, a Kistarcsai Kiscsillagok mûsorán szerepeltek. Ezen az eseményen évek óta sokan képviselik iskolánkat, akikre nagyon büszkék vagyunk. De diákjaink adták a községi mûsort október 23-án is – köszönet a felkészítõ tanároknak, Tar Szilárd és Galba Judit kollégáknak, valamint a mûsorban részt vállaló valamennyi tanulónknak. November, december hónapban az iskolai szavaló- és mesemondóverseny zajlott. Alsó- és felsõtagozaton is 40 fõ fölött volt a résztvevõk száma. A karácsonyi mûsor – melyen az elsõsöktõl a végzõs évfolyamig minden korosztály képviselte magát – és fogadás ismét jól si-került: a finom sütemények, a szépen feldíszített tornaterem, az ünnepi pompában csillogó folyosók, valamint a kedves mûsor, úgy nevelõtestületünk kreati-vitását, mint tanulóink ügyességét dicsérte. Új színfolt-ként megrendeztük a készségtárgyakat tanító kollégák munkaközösségének szervezésében a Technika-történeti kiállítást.

Idegen nyelvi hét a Kölcseyben Egy új kezdeményezés indult el iskolánkban. Az angol- és németszakos tanárok nyelvi hetet rendeztek, abban a reményben, hogy a gyerekek megerõsödhessenek, növekedhessenek mind nyelvi ismereteikben, mind más országok, kultúrák világában, s így közelebb kerüljenek ezen nemzetek történelméhez, hagyományaihoz. A program filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó feladatlapok megoldásával indult. A második és harmadik délután játékos országismereti vetélkedéssel folytatódott: földrajzi, kulturális és nyelvi információk kutatása, plakátok készítése, adatok rendszerezése volt a feladat. A negyedik nap a megismert országok ízeinek megismerésével (cukrászda berendezése), a heti munka értékelésével, továbbá oklevelek és jutalmak átadásával telt. A németül tanulók a verseny folytatásaként ausztriai nyelvi tanodában vehetnek részt, osztrák iskolában bõvíthetik tudásukat, ismereteiket. Bízunk benne, hogy az új ismeretek még jobban megszerettetik a gyerekekkel a nyelvet, s a nyelvet beszélõ közösségeket is!

Lóczi Éva, a szervezõ tanárok egyike

2005. március

7.

Kistarcsai Hírlevél A Munkatervben meghatározottak szerint az alsó tagozatos tanítók január 19-én, míg a felsõsök 20-án osztályozó értekezleten értékelték a tanulók elsõ félévi magatartását és szorgalmát. A félév utolsó rendezvényére a Kölcsey Himnuszának születésnapját megünneplõ Magyar Kultúra Napján került sor. A felsõ tagozat diákjai a magyar filmgyártás jeles alkotásait (Tanú, Liliomfi, Lúdas Matyi, Sacra Corona, Dúvad, 80 huszár, A koppányi aga testamentuma) nézték meg, majd a látottakkal kapcsolatos tesztlapot töltöttek ki. A magyar kultúra jeles személyiségeirõl tablót készített minden osztály, melyet az iskola aulájában január-február hónapokban állítottunk ki. A versenyt egyébként a 6./C osztály nyerte, a második helyen a 6./A végzett, míg a harmadik helyen a 7./A és a 8./B osztály osztozott. A félév során iskolán kívüli programokban is bõvelkedtünk. Több osztálynak van színházi bérlete Gödöllõre, illetve Budapestre, a Thália Színházba. A Mesélõ muzsika bérleti elõadásait évek óta rendszeresen látogatjuk Gödöllõn. Ezeken felül további mozi-, színház- és múzeumlátogatásokat szerveznek pedagógusaink. A napközis csoportok programja havonta bõvült a csoportközi foglalkozások megtartásával és a családsegítõ szolgálat által szervezett kézmûvesfoglalkozásokkal. A sporttevékenység a legutóbbi félévben megélénkült intézményünkben, hiszen évfolyamonkénti labdarúgóedzések csatlakoztak a már jól mûködõ kosár- és kézi-

Kedves szülõk, volt tanítványaink, kistarcsaiak! Tisztelettel felkérjük önöket, hogy adójuk 1%-ának felajánlásával, támogassák a Szent István Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény JÖVÕNK A GYERMEKÜNK ALAPÍTVÁNY-át. Adószámunk:19179722-1-13. A befolyt összegbõl az iskola felszereltségét szeretnénk javítani. Támogatásukat köszönjük!

Kistarcsa, 2005. március 2. Csapó Antalné igazgató

labdafoglalkozások mellé. A Gödöllõn szervezett úszóversenyeken is rendszeresen sikeresen szerepeltek tanulóink. Megyei versenyen Györkös Zoltán második helyezést szerzett hátúszásban. Judóban Sági Gábor 5./C osztályos tanulónk országos bajnoki címet szerzett, míg Sárdi Márk (4./B) hetedik lett az országos viadalon. S végül, de semmiképpen sem utolsó sorban meg kell említenünk, hogy február 25-én iskolánk adott helyt – immár kilencedik alkalommal – a Zrínyi Ilona Matematika Verseny megyei fordulójának, melyen 452 tanuló vett részt. Liska Gyuláné

Statisztika a 2004/2005. tanév elsõ félévérõl A Kölcsey Ferenc Általános Iskola tanulólétszáma 552 fõ, ebbõl 252 alsótagozatos, míg – értelemszerûen – 300 felsõs. Az alsósok közül 2, míg az idõsebbeknél 43 tanuló bukott meg. 27 diák egy tárgyból, 6 kettõ, míg 10 nebuló három vagy még annál is több tantárgyból végzett elégtelenre. Az alsótagozatosok összesen 4830 órát hiányoztak (átlag 4,5 nap/fõ), melybõl 26-ot igazolatlanul. Ugyanez a mutató a felsõsöknél 7519 (5 nap/fõ) / 177 óra volt. Tanulmányi helyzet: tantárgy neve alsótagozat felsõtagozat iskolaátlag 4.2 4.2 4.2 magatartás 4.28 3.5 3.89 szorgalom 3.84 3.51 3.67 magyar nyelv 4.27 3.5 3.88 irodalom ––– 2.9 2.9 történelem 4.59 3.93 4.26 angol nyelv 4.08 3.29 3.68 német nyelv 4.05 3.21 3.65 matematika ––– 3.52 3.52 informatika 4.2 3.54 3.87 természetismeret ––– 3.51 3.51 fizika ––– 3.53 3.53 biológia ––– 3.21 3.21 kémia ––– 3.33 3.33 földrajz 4.79 4.16 4.47 ének-zene 4.64 3.96 4.3 rajz 4.66 3.96 4.3 technika 4.61 3.82 4.21 testnevelés 4.94 4.98 4.96 tánc ––– 4.62 4.62 hon- és népismeret ––– 3.52 3.52 etika ––– 4.16 4.16 médiaismeret Tanulmányi átlag: 4,055

2005. március

8.


Közeleg az ebek beoltásának ideje

A veszettségi szérum mellett a féregtelenítés díja is a gazdikat terheli A 41/1997/V. 28. FM számú rendeletben az Állategészségügyi Szabályzat 213. § 1. bekezdése szerint: ,,Minden három hónapnál idõsebb ebet – a tudományos-, kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével – a tulajdonos, vagy tartója köteles évenként – a három hónapos kort elérteket harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni.”

kezelés is. A féregtelenítés a veszettség-oltás alkalmával kiadott tablettákkal történik, amely tablettákat az ebtartók otthon adnak be a kutyáiknak.

A védõoltás díja – az elõzetes kamarai egyeztetéseket figyelembe véve – 1500 Ft/egyed.

A féregtelenítés költsége is a gazdákat terheli: 150-600 Ft/eb – a kutya súlyától függõen. Kérjük az ebtartókat, hogy a védõoltás díja mellett a féregtelenítés költségével is számoljanak! Kistarcsán az oltás idõpontja: 2005. április 21., 8-tól 11 óráig Pótoltás: 2005. április 28., 8-tól 10 óráig Az oltás helye: régi polgármesteri hivatal (Széchenyi utca 33.)

Az FVM 81/2002. IX. 4. számú rendelete szerint kötelezõ az ebek évenkénti veszettség elleni védõoltásával együtt a parazita elleni

önkormányzati állatorvos

Lomtalanítás Értesítjük a tisztelt lakosságot, hogy 2004. április 4. és április 15-e között lomtalanítási akciót tartunk Kistarcsa Nagyközség területén. Kérjük a lakosságot, hogy az alábbiak szerint helyezze ki a lomokat: Ahol a szemétszállítás napja: hétfõ, kedd, szerda, csütörtök, péntek,

ott a lom elszállításának napja: április 4-5. április 6-7. április 8., 11. április 12-13. április 14-15.

Mit szállítunk el: rossz bútorokat, háztartási gépeket, vaskályhát, fa- és vashulladékot, továbbá olyan darabos hulladékot, melyet a hulladékszállító speciális gépkocsival nem tudunk elszállítani.

Dr. Rédling Tibor

Aprovat Különleges paradicsom- és paprikapalánták rendelhetõk májustól. Fekete, sárga, fehér, óriás paradicsomok és méregerõs, óriás paprikák a több száz fajtából álló választékban. A növények mind öröklõdõ fajták, csak egyszer kell venni belõlük. Rendelni és érdeklõdni

a 06-

20/366-62-06-os telefonszámon lehet.

Szeretne Ön olcsón Taxival utazni? KistarMire nem terjed ki az akció: ipari, vagy mezõgazdasági tevékenység következtében keletkezett hulladékra, illetve veszélyes hulladékra (akkumulátor, olajtermékek, vegyi anyagok, gumitermékek, építési törmelékek, szénpor). Továbbá nem érinti az elszállítás a vállalkozók lomját.

csáról és környékérõl kedvezõ transzferáron. Kistarcsa – Bp. centrum: 1600 Ft/fõ. Kistar-csa – Repülõtér: 2500 Ft/fõ. Elõrendelés útján minimum 2 fõ. Hívjon, nem fog csalódni! Tel.: 0620/590-03-28.

Kérjük, hogy a lomokat és a háztartási szemetet elkülönítve helyezzék ki! Lehetõség szerint a lomokat is szíveskedjenek fajta szerint (fa-, vashulladék) külön elhelyezni. Kérjük, hogy a lomokat korábban ne helyezzék ki és a lomtalanítás megtörténte után se rakjanak ki lomot! A lomokat olyan helyre kérjük kikészíteni, melyet tehergépkocsival meg tudunk közelíteni!

Községgondnokság

2005. március

Ismerjük meg együtt Pozsonyt, Prágát, Karlovy Varyt! A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat 2005. június 24-25-26-án kirándulást szervez Pozsony–Prága–Karlovy Varyba. Jelentkezni és informálódni a képviselõknél (Kisrétiné Fogd Évánál, Klacsán Lajosnál, Krisztián Károlynénál, Rapai Istvánnál vagy Szabóné Tóth Katalinnál) lehet. Várjuk az Ön jelentkezését is!

9.


Szigorú rendeletek

A méhtõl a kutyán át a lóig, minden állat tartása szabályozva van 7/2005. (II. 08.) számú önkormányzati rendelet az állatok tartásáról Kistarcsa Nagyközség Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az állattartás egységes szabályainak, a település mezõgazdasági jellegének fokozatos átalakulása, az agglomerációs övezetben betöltött növekvõ szerepe miatt az alábbi rendeletet alkotta meg.

I. fejezet: általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya Kistarcsa Nagyközség közigazgatási területére terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, tenyészszemlére, ügyességi versenyekre, állat-forgalmazásra, fegyveres testületek, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, közfeladatokat ellátó õrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló ebtartásra, valamint a gyepmesteri telepre. (3) A rendelet hatálya arra a természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre terjed ki, aki a 3. § szerinti állatokkal rendelkezni jogosult (továbbiakban: állattartó). (4) Jogszabályváltozás esetén az állattartás körülményeit a hatályos szempontok szerint kell figyelembe venni.

2. § (1) E rendeletben szabályozott állattartási ügyben elsõ fokon – a képviselõtestülettõl átruházott hatáskörben – a településfejlesztési bizottság (továbbiakban: bizottság) jár el. (2) Az e rendeletben szabályozott állattartási ügyben a településfej-lesztési bizottság által hozott elsõ fokú határozat ellen a képviselõ-testülethez lehet fellebbezni.

3. § (értelmezõ rendelkezések) Állattartó: az állat tulajdonosa, aki az állattal rendelkezni jogosult, illetõleg, aki az állatot vagy az állatállományt felügyeli. Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetû termék elõállítására (pl.: hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók. Kis, illetve nagy létszámú állattartó teleprõl az állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének függeléke az irányadó. Állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének, lábon hajtással, jármûvön, vagy egyéb módon történõ megváltoztatása. Állat-forgalmazás: állat üzletszerû tevékenység keretében történõ értékesítése. Állathigiénia: az állat tartásának az állati eredetû élelmiszer és állati eredetû élelmiszer elõállításának, tárolásának és forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel összefüggõ követelményrendszere. Állomás: Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás. ÁNTSZ: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

Gazdasági haszonállat: a gazdasági haszon céljából tartott vágó- és haszonállatok, melyeknek az alábbi csoportjait különböztetjük meg: – nagy gazdasági haszonállat: szarvasmarha, ló, póniló, szamár, öszvér, bivaly; – kis gazdasági haszonállat: juh, kecske, strucc, emu, sertés; – kisállat: házinyúl; – prémes állatok; – baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, hús-röpgalamb; – méhcsalád; – hal. Kedvtelésbõl tartott állat: gazdasági haszonállatnak nem minõsülõ kistestû állat (így különösen: díszmadarak, rágcsálók, díszhal, veszélyes állatok stb.). Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelõen bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenõ és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szob-rok stb.) a közmûvek elhelyezése (az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján). Közös használatra szolgáló területek: mosókonyha, kapualj, lépcsõház, folyosó, függõfolyosó az épületben lévõ lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerû használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. Tenyészet: egy állattartó által egy tartási helyen tartott állatok összessége függetlenül azok fajától, fajtájától és hasznosításától. Vakvezetõ eb, jelzõ eb: vakvezetõ eb az, amelyet erre a célra képeztek ki, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kiadott igazolvánnyal láttak el. Jelzõeb az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, amelynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. Veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének 1. számú mellékletében meghatározott állatfajok. Veszélyes eb: a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, valamint bármely kutyafajta egyeddel való kereszte-zésébõl származó keveréke, továbbá minden olyan eb, amelyet a veszélyes és veszélyesnek minõsített eb tartásáról és a tartás engedélyezé-sének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet, vagy az Állo-más közremûködésével a települési önkormányzat jegyzõje embernek vagy állatnak – ingerlése nélkül – okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minõsít.

II. fejezet: az állattartás általános szabályai 4. § (1) Állatot tartani csak az építésügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi jogszabályok, valamint a jelen rendeletben foglalt további követelmények betartásával lehet. (2) Nem minõsül állattartásnak a házi szükségletet meg nem haladó, esetenként vásárolt, közvetlen fogyasztásra, levágásra szánt, saját udvarban, zárt helyen tartott állat. Ennek függvényében kis gazdasági haszon-állat esetén 2 db, kisállat és baromfi esetén 40 db tartható 10 napig – ezekben az esetekben bejelentési kötelezettség és engedélykérés nem terheli az állat-

2005. március

10.


tartót. Nagy gazdasági haszonállat vágási célra sem tartható állattartási engedély nélkül. (3) Kistarcsa Nagyközség közigazgatási területén csak e rendeletben meghatározott szempontok szerint folytatható állattartás. (4) Állatot közterületen legeltetni tilos; közös udvarba, kertbe vagy gyümölcsösbe kiengedni, ott legeltetni, csak a tulajdonostárs (kezelõ), illetve egyéb jogcímen használó társak hozzájárulásával szabad. (5) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és az állatok egészségét, a lakókörnyezetet nem károsíthatja. (6) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására szolgáló építmény, továbbá bölcsõde, óvoda, alap- és középfokú oktatási-, egészségügyi, szociális ellátást nyújtó intézmény, gyógyszertár, játszótér telkének határától a védõtávolság légvonalban 50 méter, ezen távolságon belül nagy és kis gazdasági haszonállat nem, míg más haszonállat csak engedéllyel tartható, kivéve a baromfikat 20 darabig.

5. § (1) Az állattartó köteles: a) az állategészségügyi, az állatvédelmi, az állattartási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, az építésügyi, valamint a közbiztonsági elõírásokat betartani; b) biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket, gondoskodni állatai korának és hasznosításának megfelelõ tartásáról, takarmányo-zásáról és gondozásáról; c) gondoskodni az állat megfelelõen biztonságos elhelyezésérõl, szökésének megakadályozásáról, a szabadban tartott állatok védelmérõl, a kedvezõtlen idõjárás esetleges káros hatásaitól és természetes ellenségeitõl megvédeni; d) rendszeresen gondoskodni a kártékony rovarok, rágcsálók irtásáról, valamint haladéktalanul köteles bejelenteni egyéb károkozók (pl.: róka, görény) észlelését; e) gondoskodni az állat egészségének megóvása érdekében az állategészségügyi rendelkezések betartásáról (különös tekintettel az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. /V. 28./ FM rendelet és az Állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény rendelkezéseire); f) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni, a beteg vagy társaira veszélyt jelentõ állatot a többi állattól elkülönítve elhelyezni; g) az állat megbetegedésérõl, vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait – jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul – végrehajtani; h) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén az állományról nyilvántartást vezetni, az állategészségügyi felügyeletet ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzõjét az általa tartott fajról, annak létszámáról, illetve az állomány változásáról, az állatok tartási helyérõl és annak változásáról folyamatosan tájékoztatni. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek, létesítményeknek könnyen tisztán tarthatónak, fertõtleníthetõnek kell lennie. Padlózatát zárt, szivárgásmentes burkolattal kell ellátni. A padozat lejtése lehetõleg biztosítsa a padlózat zárt (szilárd) trágyagyûjtõbe való szivárgásmentes juttatását. (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket, létesítményeket (ólakat, ketreceket) hagyományos technológia esetén naponta legalább egyszer, de hogy a szabályoknak megfeleljen, akár többször is ki kell takarítani, és ki kell hordani az állati trágyát. Batériás, mélyalmos technológia esetén a technológia elõírásai szerinti idõközönként kell takarítani. (4) A trágya tárolását földben, vagy föld fölé épített tárolóban, fedetten kell végezni. A trágyalé felfogására aknát kell létesíteni. A trágyalé elvezetését az ólaktól a tárolóig zártan kell megoldani. A tároló betelté-vel az állattartó köteles a trágyát haladéktalanul elszállítani, vagy elszállíttatni és ezt szükség esetén dokumentummal igazolni. A trágyát csak mezõgazdasági mûvelésû területen – ideértve a saját kiskertet is – lehet elhelyezni. A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze.

2005. március

(5) A telepen keletkezett trágyát a jóváhagyott technológia szerint kell összegyûjteni, kezelni, hasznosítani és szükség esetén ártalmatlanná tenni. (6) Az állatok ellátására, etetésére, almozására felhasznált anyagok (szalma, széna stb.) C tûzveszélyességi kategóriába tartoznak. Raktározásukra, tárolásukra az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (7) Az állat tulajdonosa: a) saját költségén köteles gondoskodni elhullott állatának ártalmatlanná tételérõl; b) az 50 kg alatti eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiata-labb szopós bárány vagy malac tetemét a tulajdonos a saját telkén – úttól 15 m; – lakóháztól 10 m; – telekhatártól 2 m legkisebb távolság elhagyásával, legalább 100 cm földréteg takarásával jogosult elföldelni. (8) Az állati tetemet földdel történõ takarás elõtt mésztejjel le kell önteni. (9) Nagyobb számú kisállat, valamint néhány kis gazdasági haszonállat tetemét orvosi vizsgálat után dögkútban kell elhelyezni. (10) Nagyhaszonállat elhullása esetén annak tetemét az állattartó köteles a hatósági állatorvos utasítása szerint elszállítani, illetve elszállíttatni. (11) Az elhullott állatokat elszállításkor zárt, csurgalékmentes göngyölegben (különösen mûanyagzsák, fertõtlenítõ tartály) kell tárolni. (12) A (7) b) pontban, a (9) és (10) bekezdésekben meghatározott állati tetemet az állat tartója az elhullástól számított legkésõbb 24 órán belül köteles ártalmatlanítani.

6. § (1) Az állat szállítására vonatkozóan az e rendeletben foglalt eltérésekkel az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény, valamint az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló 52/2003. (VIII. 15.) GKM-FVM együttes rendelet rendelkezései az irányadóak. (2) Tilos Kistarcsa Nagyközség területén cirkuszi, vagy mutatványos céllal állatokat nem természetes testhelyzetben, indokolatlanul hosszú ideig mutogatás végett szállítani.

III. fejezet: az állattartás különös szabályai Gazdasági haszonállat tartása 7. § (1) A jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzat és Általános Rendezési Terv alapján Kistarcsa Nagyközség közigazgatási területe gazdasági haszonállat tartása szempontjából két övezetbe tartozik (bel- és külterületbe). (2) Belterületen nagyüzemi állattartás nem engedélyezhetõ.

8. § (1) Bejelentési kötelezettség terheli az állattartót külterületen való nagy gazdasági haszonállat tartása esetén. Külterületen engedély a bizottság részérõl nem szükséges, azonban az állattartó köteles a jelen rendeletben foglaltakat betartani, illetve be kell szereznie a szakhatóságok engedélyeit. (2) Az állattartó a bejelentési kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy az állattartás megkezdésérõl, illetve megszüntetésérõl az állatállományt ellátó állatorvost és az önkormányzatot tájékoztatja.

11.

Kistarcsai Hírlevél 9. §

10. §

(1) Az állattartónak állattartási engedélyt kell kérnie, ha az állatállomány túllépi vagylagosan a kis gazdasági haszonállat esetén a 2 darabot, kisállat esetén a 10 darabot, baromfi esetén a 30 darabot, vagy az állattartó belterületen nagy gazdasági haszonállatot akar tartani. (2) Az állat tartását a bizottság határozatban engedélyezi. (3) A bizottság az állattartást a szakhatóságok (ÁNTSZ, Állomás, elsõ fokú építésügyi hatóság) hozzájárulása alapján engedélyezi. (4) A bizottság az eljárás során kikérheti más szervek (hatósági állatorvos, állatvédõ szervezetek) véleményét is – melyet lehetõség szerint figyelembe vesz, azonban azok véleményéhez az eljárás során nincs kötve. (5) Lakóházas övezetben engedély alapján vagylagosan legfeljebb 3 db nagy gazdasági haszonállat, 15 db kis gazdasági haszonállat, 20 db kisállat, 50 db baromfi, illetve vándoroltatási idõszakban 10 méhcsalád tartható. (6) Az állattartás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ nevét, lakcímét; b) a kérelmezett ingatlan pontos megjelölését; c) a tevékenység végzésére jogosító iratokat (háztartási szükségletet meghaladó állattartás esetén, pl.: õstermelõi igazolvány, vállalkozói igazolvány stb.); d) az állattartás tervezett helyéül szolgáló ingatlan három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát; e) a tulajdonos, vagy tulajdonosok, illetve haszonélvezõk hozzájáruló nyilatkozatát; f) a tartani kívánt állatok megnevezését és számát; g) a takarmányozás, almozás és a trágyakezelés technológiáját; h) mellékelni kell az ÁNTSZ, az Állomás és az elsõ fokú építési hatóság hozzájárulását. (7) Az állattartás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az állatok tartására szolgáló melléképület, illetve trágya, vagy trágyalé-tároló elhelyezése és/vagy állapota az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi elõírásoknak nem felel meg, vagy az elõírt védõtávolság nem tartható. (8) Az állattartási engedélyt vissza kell vonni, ha a tartási körülmények elõzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, valamint az engedélyben elõírtaknak. Az állattartó az elõzetes felhívás kézbesítését követõ 30 napon belül teljesítheti a tartásra vonatkozó elõírásokat. (9) Engedély hiányában az állattartást meg kell tiltani.

(1) Gazdasági haszonállatot tartani csak lakóépületen kívül, istállóban, ólban, kifutóban, ketrecben (továbbiakban: melléképületben) szabad. (2) Többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha stb.) állat nem tartható. (3) Az állattartás céljára szolgáló épület létesítése építési engedély köteles. Az állatok elhelyezésére szolgáló melléképületet, építményt csak a jegyzõ által kiadott jogerõs építési engedély birtokában szabad építeni. (4) Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. (5) Az állatokat tartani – amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik az állattartó melléképület építési telken való elhelyezésérõl – az irányadó védõtávolságok betartásával lehet. (6) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot stb. kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetõvé teszi az állatok fertõzésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra, vagy élelmiszer-elõállításra alkalmas legyen. (7) Az épületben csak az állategészségügyi elõírások szerint engedélyezhetõ állatszám tartható, melynek mértékét az egy állatra esõ férõhelyigény határozza meg az 1. számú melléklet alapján. (8) A lakótelken állattartás céljából elhelyezhetõ melléképületek telepítési távolságait a 2. számú melléklet tartalmazza.

fiatal kifejlett fiatal ló, szamár, öszvér kifejlett fiatal strucc és egyéb kifejlett fiatal kecske, juh kifejlett fiatal sertés kifejlett fiatal tyúk, gyöngytyúk és húsgalamb kifejlett fiatal kacsa kifejlett fiatal lúd kifejlett fiatal pulyka kifejlett sport-, posta- és díszgalamb szarvasmarha

nagy testû állat

közepes testû állat

baromfi, kis testû állat

galamb

3 m2/db 5 m2/db 3 m2/db plusz 5 m2/db minimum 10 m2-es 1 m2/db kifutó 5 m2/db egyedenként 0,5 m2/db 2 m2/db 0,5 m2/db 5 m2/db 15 db/m2 5 db/m2 15 db/m2 5 db/m2 10 db/m2 2 db/m2 8 db/m2 2 db/m2 8 db/m2

1. számú melléklet: az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények és kifutók telepítésekor, illetve elhelyezésekor betartandó férõhely-szükségletek

védõtávolság lakóépülettõl, ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló épülettõl és közterülettõl

védõtávolság ásott kúttól

védõtávolság fúrt kúttól

15 m

15 m

10 m

15 m

15 m

10 m

trágya- és trágyalétároló

15 m

15 m

10 m

baromfi, kis testû állat ólja, ketrece, kifutója

10 m

10 m

10 m

nagy testû, vagy vadon élõ állat istállója, ólja, kifutója közepes testû állat istállója, ólja, kifutója

2. számú melléklet: az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények és kifutók telepítésekor, illetve elhelyezésekor betartandó védõtávolságok

(9) E rendelet III. fejezete az egyidejûleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata elválasztásig.

11. § (1) Ha az állattartó a szakhatóságok által elõírt, illetve a jelen önkormányzati rendeletben foglaltakat figyelmeztetés ellenére sem tartja be, abban az esetben a bizottság az állattartást határozattal korlátozhatja, indokolt esetben megtilthatja, meghatározott cselekmény végzésére, tûrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. (2) Az engedély visszavonása és az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a határozat átvételétõl számított: – nagy gazdasági haszonállat, 14 db feletti kis gazdasági haszonállat, 20 db feletti egyéb állat, valamint 10-nél több méhcsalád esetén 90 napon belül; – egyéb esetben 30 napon belül a határozatban foglaltakat végrehajtani. (3) Amennyiben a bizottság határozatát az állattartó önként nem hajtja végre, a bizottság az állattartó költségére elrendelheti az állat elszállítását, szükség esetén kényszer értékesítését, ha nem értékesíthetõ, leölését (figyelembe véve az Állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvénynek a

2005. március

12.


marhalevélre, illetve az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének /Állat-egészségügyi Szabályzat/ 12. függelékében a karanténozásra vonatkozó szabályait).

Prémes állat tartása 12. § (1) Prémes állat belterületen történõ tartásához külön engedély szükséges. (2) Prémes állatok tartásának engedélyezése során a közegészségügyi és állategészségügyi elõírások mellett meg kell határozni a tervezett állattartás egyéb feltételeit is, különösen: – a szagtalanítás módját; – a megengedett hanghatárt; – a biztonságos õrzés feltételeit; – a nyúzás, nyersbõr elõkészítés feltételeit; – az állati tetemek ártalmatlanításának módját.

Méhek tartása 13. § (1) Méhészetet az állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok betartásával, valamint az elhelyezés céljából igénybe vett terület mellett található ingatlanok tulajdonosainak elõzetes hozzájárulásával és az alábbi kikötések mellett lehet létesíteni: a) fõépülettõl és a szomszédos ingatlanoktól 4 m, úttól 10 m távol-ságra; b) amennyiben az a) pontban elõírt távolság nem tartható be, úgy legalább 2 m magas, tömör kerítés építése, vagy élõ sövény telepítése szükséges; c) az úton a méhészetrõl jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztetõ táblát kell elhelyezni. (2) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a méhészetrõl szóló módosított és kiegészített 15/1969. (XI. 6.) MÉM sz. rendeletben meghatározott feltételek mellett szabad.

Eb tartása 14. § (1) Kistarcsa Nagyközség területén a 3 hónapos kort betöltött ebeket a tartója nyilvántartásba vétel végett köteles Kistarcsa Nagyközség jegyzõjének (továbbiakban: jegyzõ) 30 napon belül bejelenteni, az erre a célra rendszeresített adatközlõ lapon (az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének /Állat-egészségügyi Szabályzat/ 212. § (1) bekezdése alapján). (2) Az eb elhullását, eladását, végleges elszállítását az ebnyilvántartásból való törlése végett 30 napon belül, eltûnését pedig haladéktalanul be kell jelenteni a polgármesteri hivatal titkárságán. A polgármesteri hivatalnál kell bejelenteni a gazdátlan eb észlelését is. (3) A bejelentés alapján a jegyzõ az ebet a nyilvántartásból elhullás, eladás, végleges elszállítás esetén azonnal, eltûnés esetén 15 napon belül törli, errõl az ebtartó részére az igazolást kiadja, az ebnyilvántartásból való törlésrõl értesíti a hatósági állatorvost.

15. § (1) Az állattartó köteles ebét úgy tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse és anyagi kárt se okozzon sem sze-mélynek, sem közösségnek. Ezen rendelkezések megsértése esetén a tartás feltételhez köthetõ, illetve megtiltható. (2) Ház, lakás kutyával õrzött ingatlan bejáratánál a kutyára utaló figyelmeztetõ táblát kell elhelyezni. (3) Az ebeket az eb nevét, az ebtartó címét, esetleges telefonszámát tartalmazó bilétával kell ellátni.

2005. március

(4) Kistarcsa Nagyközség közigazgatási területén a piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, ügyfélforgalmat lebo-nyolító közintézmények épületébe, játszótérre és mindazon helyekre, ahol hatósági tilalom áll fenn, ebet beengedni tilos, kivéve az õrzõ-védõ kutyát feladata ellátása érdekében. (5) Az ebtartó köteles ebét kielégítõ módon tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyításáról, külsõ és belsõ élõsködõk rendszeres irtásáról gondoskodni. (6) Élelmiszer-, vegyesbolt, egészségügyi és oktatási intézmények elõtt, illetve azok bejáratától számított 10 méter sugarú körben ebet kikötni tilos. Kivételt képez a vakvezetõ és a jelzõeb. (7) Ebet tömegközlekedési jármûvön a hatályos jogszabályi elõírások betartásával lehet szállítani. Élelmiszert szállító jármûvön ebet szállítani tilos. (8) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

16. § (1) Az ebet 3 és 6 hónapos kora között kötelezõ veszettség ellen beoltani. (2) Az ebek veszettség elleni oltása kötelezõ. Az éves veszettség elleni oltásról nyakörvre akasztható oltási bilétát kapnak az ebtulajdonosok, amit az eb nyakörvére kell felszerelni. Az oltás tényét oltási könyvben vezeti a jogosult állatorvos, amit a hivatal felhívására be kell mutatni.

17. § (1) Lakóingatlanon, illetõleg lakóingatlanban (családi házas ingatlan, lakás) tartott közepes és nagytestû eb számára legalább 10 m², kistestû eb számára legalább 5 m² önálló mozgásterületet kell biztosítani. (2) Családi házas ingatlan esetében az ingatlan területe által meghatározott számú eb szaporulata 3 hónapos korig tartható, ennél több eb tartása már csoportos ebtartásnak minõsül, melyre e rendelet 22. §-a vonatkozik. (3) Többlakásos épületben lakásonként az (1) bekezdésben meghatározottak alapján tartott eb szaporulata 3 hónapos korig tartható külön hatósági engedély nélkül, bejelentési kötelezettséggel, fajta-megjelöléssel és az eboltási bizonyítvány bemutatásával. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott számú eben kívül kizárólag állatmentõ céllal átmenetileg befogadott sérült, beteg, gazdátlan eb tartható, legfeljebb 6 hónapig. Az eb befogadását a befogadó az eb egészségügyi állapotát igazoló hatósági állatorvosi igazolás egyidejû bemutatásával köteles bejelenteni az önkormányzatnak. (5) A (4) bekezdésben meghatározott ebtartás esetében a bejelentéstõl számított 6 hónap elteltével a bizottság ellenõrzi, hogy a befogadó az ebet eltávolította. Amennyiben az ellenõrzés során kiderül, hogy a befogadó akár szándékosan, akár önhibáján kívül a rendelkezéseknek nem tett eleget, úgy a 20. §-ban meghatározott eljárást kell alkalmazni. (6) Erkélyen, loggián, pincében stb. eb nem tartható. Az állatnak szükségtelen szenvedést, vagy sérülést okozni nem lehet, az állat élettani és viselkedésbeli szükségleteinek, a bevált gyakorlatnak és a tudományos ismereteknek megfelelõen – akár az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenõ – elegendõ teret kell biztosítani. (7) A korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak a vakvezetõ ebekre, jelzõebekre – amennyiben szükségességét szakorvos igazolja.

18. § (1) Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne jusson ki és közterületen felügyelet nélkül ne tartózkodjon. Ebet közterületen csak pórázon lehet vezetni, olyan személynek, aki képes annak fékentartására. A közterületen keletkezett ürüléket az ebtartó vagy megbízottja köteles haladéktalanul eltávolítani. (2) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelezõ. (3) Harapós, vagy támadó természetû ebet közterületen vezetni, vagy tömegközlekedési eszközön szállítani, csak a harapás lehetõségét kizáró zárt

13.

Kistarcsai Hírlevél fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel és két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon szabad. (4) Embert mart eb tulajdonosa a marás megtörténtét – a megmart személy adatainak közlésével és az eb oltási bizonyítványának bemutatásával – az ebtartás helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak és az ÁNTSZ-nek haladéktalanul köteles bejelenteni. (5) Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerülõ költségek az állattartót terhelik. (6) Közterületen történt kutyaharapásról a jegyzõt értesíteni kell, aki az eb tulajdonosa ellen szabálysértési, szükség esetén büntetõeljárást kezdeményez.

19. § (1) Az ebtulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy az eb többlakásos épület közös használatú helyiségeit és a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyezõdés eltávolításáról az ebtulajdonos köteles gondoskodni közterületen és a tartás helyén is. (2) Tilos az ebet kínozni, bántalmazni, éheztetni, magára vagy gazdátlanul hagyni. (3) Ha az ebtulajdonos nem szándékozik ebét, vagy szaporulatát tovább tartani, köteles elhelyezésérõl gondoskodni. E célból eladhatja, elajándékozhatja, illetve állatvédõ egyesületnek felajánlhatja, vagy végsõ esetben állatorvossal fájdalommentesen elaltathatja.

Gazdátlan és kóbor ebekre vonatkozó szabályok 20. § (1) A kóbor ebeket, a falkába verõdött gazdátlan állatokat a közterületfelügyelõ jelzése vagy lakossági bejelentés alapján a községgondnokság befogja, ideiglenesen elhelyezi, igazolt tulajdonosának a költségek megtérítése után átadja. Amennyiben szükséges, a szabálysértési eljárást a polgármesteri hivatal megindítja. (2) 14 napos eredménytelen várakozási idõ után a gazdátlan ebet a községgondnokság átadja az illetékes állategészségügyi telepnek, illetõleg igény esetén az önkéntes örökbefogadónak vagy állatvédõ szervezetnek.

Macska tartása 21. § (1) Lakóingatlanon, illetõleg lakóingatlanban (családi házas ingatlan, lakás) tartott macska számára legalább 15m² önálló mozgásterületet kell biztosítani. (2) Családi házas ingatlan esetében az ingatlan területe által meghatározott számú macska szaporulata 3 hónapos korig tartható, ennél több macska tartása már csoportos macskatartásnak minõsül, melyre e rendelet 22. §-a vonatkozik. (3) Többlakásos épületben lakásonként az (1) bekezdésben meghatározottak alapján tartott macska szaporulata 3 hónapos korig tartható. (4) A macskatartó többlakásos lakóépületben köteles gondoskodni a szagtalan alomkezelésrõl.

Csoportos eb- és macskatartás 22. § (1) Az eb- és macskatartás – amennyiben az állatok száma meghaladja a jelen rendelet 17. és 21. §-ában meghatározott darabszámot – csoportos ebés macskatartásnak minõsül, melynek létesítése, tartása engedélyhez kötött. (2) Az állat tartását a bizottság határozatban engedélyezi. (3) A bizottság az állattartást a szakhatóságok (ÁNTSZ, Állomás, elsõ fokú építésügyi hatóság) hozzájárulása alapján engedélyezi.

(4) A bizottság az eljárás során kikérheti más szervek (hatósági állatorvos, állatvédelmi szervezet) véleményét is – melyet lehetõség szerint figyelembe vesz, azonban azok véleményéhez az eljárás során nincs kötve. (5) Az állattartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ nevét, lakcímét; b) a kérelmezett ingatlan pontos megjelölését; c) a tevékenység végzésére jogosító iratokat (háztartási szükségletet meghaladó állattartás esetén, pl.: õstermelõi igazolvány, vállalkozói igazolvány stb.); d) az állattartás tervezett helyéül szolgáló ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát; e) a tulajdonos vagy tulajdonosok, illetve haszonélvezõk hozzájáruló nyilatkozatát; f) tartani kívánt állatok megnevezését és számát; g) az almozás és a trágyakezelés technológiáját; h) mellékelni kell az ÁNTSZ, az Állomás és az elsõ fokú építési hatóság hozzájárulását. (6) Az állattartási engedélyt vissza kell vonni, ha a tartási körülmények az elõzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, valamint az engedélyben elõírtaknak. Az állattartó az elõzetes felhívás kézbesítését követõ 30 napon belül teljesítheti a tartásra vonatkozó elõírásokat. (7) Engedély hiányában az állattartást meg kell tiltani. (8) Többlakásos épületben csoportosan eb és macska nem tartható. (9) Veszélyes eb tenyésztése tilos.

Kedvtelésbõl tartott állat tartása 23. § (1) Énekes- és díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, az egészségügyi, közegészségügyi, állategészségügyi elõírások betartása mellett mindenhol tartható, kivéve bölcsõdében, óvodában, alapfokú oktatási-, egészségügyi- és szociális ellátást nyújtó intézményben, valamint gyógyszertárban, ügyfélforgalmat lebonyolító irodákban, hivatalokban.

Veszélyes állatokra vonatkozó külön szabályok 24. § (1) Veszélyes állatot tartani a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVMNKÖM-BM együttes rendelet alapján lehet, a jelen rendeletben foglaltak egyidejû betartásával: – Kistarcsa egész területén veszélyes állat tartása engedélyhez kötött. – Családi házas ingatlanon veszélyes állat az ÁNTSZ és az Állomás hozzájárulása alapján a bizottság külön engedélyével, az azokban megfogalmazott feltételek mellett tartható. – Többlakásos házban veszélyes állat nem tartható (veszélyesnek minõsített eb, kígyó, krokodil, aligátor, farkas, oroszlán, pók, skorpió stb.). –Veszélyes állatot közterületre kivinni tilos. A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat más magánterületére ne juthasson be. – A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon a veszélyre felhívó, az állat fajtájának feltüntetésével ellátott, jól látható jelzést kell elhelyezni. – A veszélyes állatokat zárt, biztonságos helyen (pl. terráriumban, kenelben stb.) kell tartani, lehetõleg úgy, hogy emberi életet és egészséget ne veszélyeztessenek. (2) Veszélyes ebekre vonatkozóan (pit bull terrier és keverékei) a veszélyes és veszélyesnek minõsített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

2005. március

14.


IV. fejezet: állatkórház, állatklinika, állatorvosi rendelõ, állatorvosi laboratórium, állatpanzió, állatmenhely, állatkozmetika, állattemetõ létesítése Állatkórház, -klinika, -orvosi rendelõ és -orvosi laboratórium létesítése 25. § (1) Állatklinika, -kórház, -orvosi rendelõ és -orvosi laboratórium létesítését és mûködését a területileg illetékes Állomás engedélyezi – az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. tv. 4. § (1) bekezdése alapján. (2) Aki állatklinikát vagy -kórházat mûködtet, köteles mûködésének megkezdését és annak megszüntetését az önkormányzatnak bejelenteni.

Állatpanzió és -menhely létesítése 26. § (1) Állatpanzió és -menhely (továbbiakban együtt: állatotthon) létesítése engedélyköteles (az állatkert és az állatotthon létesítésének, mûködésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM-FVMNKÖM-BM együttes rendeletben foglaltak az irányadóak). (2) Állatotthon az Állomás szakhatósági hozzájárulásával létesíthetõ, illetve mûködtethetõ. (3) Aki állatotthont mûködtet, köteles mûködésének megkezdését, illetve annak megszüntetését a bizottságnak bejelenteni.

Állatkozmetika létesítése 27. § (1) Állatkozmetika az Állomás szakhatósági hozzájárulásával létesít-hetõ, illetve mûködtethetõ (az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. évi törvény rendelkezései alapján). (2) Aki állatkozmetikát mûködtet, köteles mûködésének megkezdését, illetve annak megszüntetését az önkormányzatnak bejelenteni.

Állattemetõ létesítése 28. § (1) Állati kegyeleti temetõ létesítése engedélyköteles. Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének (Állat-egészségügyi Szabályzat) 5. számú függelékében elõírt szabályok az irányadóak.

V. fejezet: szabálysértési rendelkezések 29. § (1) Szabálysértést követ el – amennyiben cselekménye más, magasabb szintû jogszabály alapján büntetõjogi, vagy szabálysértési elbírálás alá nem esik – és 30.000 forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható:

2005. március

a) az az állattartó, aki: – az építésügyi, közegészségügyi, vagy állategészségügyi jogszabályokat megsérti; – az állatot közterületen legelteti, közös udvarba, kertbe, vagy gyümölcsösbe kiengedi a tulajdonostárs (kezelõ) és bérlõ (lakó) társak hozzájárulása nélkül; – aki az állattartás következtében mások jogait és jogos érdekeit megsérti, emberek, állatok egészségét veszélyezteti, a lakókörnyezetet károsítja; b) az az állattartó, aki: – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; – az állatállomány számának változásáról, illetve megszüntetésérõl a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget; c) az az állattartó, aki többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló helyiségeiben állatot tart; d) az az állattartó, aki a város területén cirkuszi, mutatványos céllal állatokat nem természetes testhelyzetben, indokolatlanul hosszú ideig mutogatás végett szállít; e) az az ebtartó, aki az ebnyilvántartással kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; f) az az állattartó, aki: – az ebét úgy tartja, hogy ezzel a tevékenységével más testi épségét, egészségét veszélyezteti, szomszédos lakók nyugalmát zavarja, félelmet kelt, és anyagi kárt okoz személynek, közösségnek; – ház, lakás, kutyával õrzött ingatlan bejáratánál kutyára utaló figyelmeztetõ táblát nem helyez el; – veszélyes állatot engedély nélkül, illetve többlakásos házban tart, közterületre kivisz, nem akadályozza meg, hogy a veszélyes állat magánterületre bejusson, veszélyre felhívó jelzést nem helyez el, veszélyes állatot nem zárt, biztonságos helyen tart; g) az az állattartó, aki az állategészségügyi, állatvédelmi, állattartási, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi, építésügyi, valamint közbiztonsági elõírásokat megszegi; h) az az állattartó, aki az e rendeletben meghatározott engedélykérési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget.

VI. fejezet: záró rendelkezések 30. § (1) E rendelet a kihirdetése napján (2005. február 8-án) lépett hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az állatok tartásáról szóló 14/1995. (VI. 22.) számú, és az azt módosító 6/2004. (III. 09.) számú önkormányzati rendelet, valamint az egyes önkormányzati rendeletek módosításról szóló 3/2000. (II. 15.) számú önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése. (3) E rendeletet a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel. (4) Azok az állattartók, akik e rendelet hatályba lépését megelõzõen kezdték meg tevékenységüket és állattartási engedéllyel nem rendelkeznek, az állattartás továbbfolytatásához 2005. május 15. napjáig kötelesek a bizottság engedélyét megkérni. Azok az állattartók, akik az állatok tartásáról szóló 14/1995.(VI. 22.) önkormányzati rendelet alapján állattartási engedéllyel rendelkeznek, e rendelet alapján nem kötelesek megújítani. (5) E rendelet alkalmazása során az állattartási engedéllyel rendelkezõ állattartót új tulajdonosok megjelenése esetén joghátrány nem érheti, ha az állatait a jogszabályoknak megfelelõen tartja.

15.


POLGÁRMESTERI HIVATAL 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: 06-28/470-711, 06-28/470-712 Fax: 06-28/470-357 Ügyfélfogadás: hétfõn: 8-18; szerdán: 8-16; pénteken: 8-12 óráig

Állattartás engedélyezése iránti kérelem (kérem nyomtatott betûkkel, tollal kitölteni)

Tisztelt Bizottság! A 7/2005. (II. 08.) számú önkormányzati rendelet 9. §-a alapján kérem, hogy részemre az állattartást engedélyezni szíveskedjék.

A kérelmezõ adatai A kérelmezõ(k) neve: ...................................................................................................................

A kérelmezõ(k) lakcíme (tartózkodási helye): ....................................................................................................................................................

Az állat(ok)ra és az állattartás körülményeire vonatkozó adatok Az állattartás tervezett helye (ha nem azonos a kérelmezõ lakcímével): ....................................... ....................................................................................................................................................

A tartani kívánt állat fajtája és száma: .................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................

A takarmányozás, almozás és a trágyakezelés módja (technológiája): .................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................

2005. március

16.


Mellékletek (a megfelelõ válasz bekarikázandó): Van

Nincs

– közvetlen szomszédok hozzájárulása

+

–

– ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalása

+

–

– Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás szakhatósági állásfoglalása +

–

– elsõ fokú építésügyi hatóság engedélye

+

–

+

–

– tulajdonos(ok), tulajdonostárs(ak), haszonélvezõ hozzájárulása

+

–

– tevékenység végzésére jogosító iratok (pl.: õstermelõi igazolvány)

+

–

– az állattartás tervezett helyéül szolgáló ingatlan 3 hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapjának másolata

Az illetékbélyeg helye:

Kistarcsa, 2005. …………………………..

Köszönettel:

…………………………………

2005. március

17.


Összefoglaló a Mûvelõdési Ház elmúlt egy évérõl

Kevés pénz, nagyobb tér a civil szervezeteknek A 2004-es évben arra törekedtünk, hogy az elõzõ esztendõkben elkezdett mûvelõdési stratégiánkat folytassuk. Az év elsõ rendezvénye az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeire visszaemlékezõ mûsor volt, melynek keretén belül ünnepi beszédet mondott dr. Drábik János világhírû közgazdász, történész. Az ünnepi mûsort a Szent István Általános és Zeneiskola irodalmi játéka zárta. Áprilisban a Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesülettel közösen rendeztük meg a már hagyománnyá vált Családi Napot. A Csigaház színpadán fellépett a Tihanyi Vándorszínpad egy gyermekmûsorral, délután pedig a V-Tech együttes szórakoztatta a közönséget. Májusban ismét megszerveztük a Kistarcsai Napokat, amely választékos programjainak köszönhetõen nem-csak a Kistarcsán élõket szórakoztatta, hanem a rossz idõ ellenére a környék lakói is szép számmal látogatták a rendezvényt. Júniusban Nagy Anna és Huszárik Kata közremûködésével a település pedagógusainak kedveskedtünk. Szent István napján az Ördögi Kör Színházi Csoport mutatott be irodalmi játékot a Csigaház színpadán. Szeptember végére esett a Szüreti Felvonulás: a bíró párt, Csaja Jánost és nejét a Kéknefelejcs Népdalkör, a Kistarcsai Pannónia Néptánc Együttes, a Rozmaring Dalkör és a Deres Lovas Udvar tagjai kísérték. Az 1956-os forradalomról a Kölcsey Ferenc Általános Iskola tanulóinak és Pásztor Edina színmûvésznõ mûsorával emlékeztünk meg. Novemberben Takács Roland, kistarcsai számítógépes grafikus két hétig tartó kiállítását rendeztük meg. A Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesülettel közösen decemberben megszerveztük a Kistarcsai Karácsonyt. A rendezvényen fõként gyermekmûsorok fogadták a látogatókat, de természetesen nem maradhatott el a karácsonyi vásár sem. A helyi kulturális tevékenységet is felvállaló civil szervezetek azon túl, hogy az önkormányzati programok lebonyolításában hathatós segítséget nyújtottak, önállóan is számos színvonalas kulturális rendezvényt szerveztek. Ezek közül kiemelkedõ volt a Kistarcsai Kulturális Egyesület Kulturális Hét nevet viselõ, egy hétig tartó programsorozata, amely egy nagy-szabású görhöny-fesztivállal és nemzetiségi találkozóval zárult. Szintén a nagysikerû rendezvények közé tartozott a Pannónia Néptánc Együttes 12 éves mûsora, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Kéknefelejcs Népdalkör hagyományos farsangi bálja, a Rozmaring és a Szeretet Dalkörök nyugdíjas mûsorai, valamint a Kistarcsai

Programajánló A Kistarcsai Mûvelõdési Ház március-áprilisi mûsora A Csigaház állandó programjai: Pannónia Néptánc Együttes A hónap minden hétfõjén 15.45–16.30: óvodás gyermekek próbája 16.30–18.15: általános iskolás gyermekek próbája 20.00–22.00: hagyományõrzõk próbája A hónap minden keddjén 18.00–19.00: utánpótlás csoport próbája 19.00–22.00: felnõtt csoport próbája A hónap minden szerdáján 15.45–16.30: óvodás gyermekek próbája 16.30–18.15: általános iskolás gyermekek próbája A hónap minden vasárnapján 16.00–17.00: utánpótlás csoport próbája 17.00–20.00: felnõtt csoport próbája Jamland (modern tánciskola) Minden héten kedden 16.30 és 17.30 között, valamint pénteken 16.30 és 17.30 között. Nõi torna Minden héten hétfõn és pénteken 19-tõl 20 óráig Jóga Minden héten szerdán 19-tõl 20 óráig

Váltók fõzõversenye. Az Ördögi Kör Színházi Csoport és Vellíciamo Musical Egyesület a Kistarcsai Napok keretén belül megtartott elõadásai kiemelkedõ kulturális élményt nyújtottak a közönség számára. Természetesen nem maradt el a 2004-es évben sem a Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesület négyhavonta ismétlõdõ Bababörzéje, amely már térségi rendezvénnyé nõtte ki magát. Természetesen a jövõben is arra törekszünk, hogy a civil szervezetek mind nagyobb teret kapjanak a település közéletében. Sajnos azonban a forráshiány miatt kevesebbet tudtunk költeni a közösségi színterek állapotának javítására. A Civil-házban és a Csigaházban csak az alapvetõ karbantartási feladatokat sikerült elvégezni. Pályázati pénzbõl, valamint saját forrásból új technikai eszközöket vásároltunk a Csigaházba. Fejlõdött az informatikai hálózatunk a könyvtárban: a lakosság által is használható Internet-kapcsolatot hoztunk létre. Sikerült elkészíteni Kistarcsa Nagyközség honlapját (www.kistarcsa.hu címen érhetõ el), melynek mûvelõdési és turisztikai tartalommal való feltöltése az idei évre tolódott át. A modern kommunikációs eszközöknek köszönhetõen a kistarcsai kulturális programok és egyéb közéleti események a világhálón számos helyen megtalálhatók. A 2005-ös évben is számos nagy rendezvényt szeretnénk szervezni. Így áprilisban a Családi Napot, májusban a Kistarcsai Napokat, melynek idén a 10 éves jubileumát ünnepeljük majd. Szeptemberben kerülne sor a Kistar-csai Lovas Nap megrendezésére, amely a szüreti felvonulást helyettesítené. Decemberben ismét sor kerülne a hagyományos Mikulás-ünnepélyre. Természetesen tervezzük a helyi kulturális értékeket felkaroló, a különbözõ korosztályoknak szóló számos kisebb rendezvény megszervezését is. Sajnálatos módon nagyobb felújításokat, beruházásokat idén sem tudunk majd elvégezni a szûkre szabott költségvetés miatt, de ettõl függetlenül mindent megpróbálunk, hogy Kistarcsa kulturális fejlõdésének lendülete továbbra is kitartson.

Szilárdi László kulturális szervezõ Deáktanya elõadásai a polgármesteri hivatal klubtermében Minden héten csütörtökön 19-tõl 21 óráig

Vásárok a Csigaházban 2005. március 4., 8-tól 13 óráig: új ruha- és cipõvásár 2005. március 10., 8-tól 16 óráig: mûanyagvásár 2005. március 16., 8-tól 14 óráig: kabát- és öltönyvásár 2005. március 18., 8-tól 12 óráig: használtruha-vásár 2005. március 21., 8-tól 12 óráig: új ruha- és cipõvásár 2005. március 24., 8-tól 12 óráig: használtruha-vásár 2005. március 29., 8-tól 12 óráig: új ruha- és cipõvásár 2005. április 5., 8-tól 14 óráig: új ruha- és cipõvásár 2005. április 7., 8-tól 13 óráig: ruha- és edényvásár

Rendezvények a Csigaházban 2005. március 6., 15-tõl 16 óráig: zenés gyermekmûsor 2005. március 20., 8-tól 16 óráig: Bababörze 2005. március 31., 16-tól 20 óráig: nyugdíjasok locsoló bálja 2005. április 16., 10-tõl 20 óráig: családi nap 2005. április 23. 20 órától 24-én 4 óráig: a Nektár Alapítvány bálja 2005. április 30.: Barokk est KISTARCSAI NAPOK 2005. május 21-22. (az Ifjúság téren és környékén) A rendezvényekkel kapcsolatban további információt Szilárdi László kulturális szervezõtõl kaphatnak a 06-28/507-147-es telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail címen.

2005. március

18.


Újítások a könyvtárban

Már internetezni is lehet Örömmel értesítjük az Olvasókat, hogy a könyvtár nyitva tartási idejében internetezési lehetõség nyílt a község lakosai számára. Az új szolgáltatást óránként 300 Ft-ért vehetik igénybe. A díj minden megkezdett negyedóra után fizetendõ. Lemez használatára a vírusveszély miatt nincs lehetõség.

Nyitva tartás: Hétfõ: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

14.00 – 18.00 13.00 – 17.00 9.00 – 13.00 14.00 – 20.00 12.00 – 16.00

A könyvállományt az anyagi lehetõségek és a fennálló igények összehangolása alapján igyekszünk bõvíteni. Nagymértékû elõrelépést jelentene az állomány növelésében a lejárt határidejû kikölcsönzött könyvek behajtása… Ennek érdekében kipostáztuk a felszólításokat és a késedelem mértékének megfelelõ késedelmi díjmeghagyásokat. Azoknak az Olvasóknak, akik 2005. március 15-ig visszahozzák a könyveket, a késedelmi díjat elengedjük. Kérjük, gondoljanak arra, hogy másnak esetleg pontosan az Önöknél lévõ könyv(ek)re lenne szüksége, és hozzák vissza azokat!

Ízelítõ legújabb könyveinkbõl: Szépirodalom felnõtteknek: Kertész I.: Felszámolás; Márai S.: Eszter hagyatéka; Roberts, N.: Halálos ártatlanság. Gyermek és ifjúsági szépirodalom: McCombie: Pillangók, piszok csajok és bûnrossz szokások; Disney: A Notre Dame-i toronyõr; Osváth E.: Meglepetés. Szakirodalom felnõtteknek: Fischer-Uhlig: Házak, lakások mikroklímája; Fischer-Uhlig: Üvegfestés. Gyermek és ifjúsági szépirodalom: Magyar mondák: történelmi olvasókönyv; Szikszó I.-né: Gyöngycsodák. Örömmel vettük, hogy a lakosság körébõl is felajánlottak/felajánlanak könyveket a könyvtár részére. Ezekbõl azonban csak azokat tudjuk hasznosítani, amelyek megfeleltek/megfelelnek a könyvtár gyûjtõkörének. Szeretnénk, ha nagyobb lenne az érdeklõdés a könyvtár iránt, ezt célozzák meg tervezett programjaink is (pl.: vetélkedõk, író-olvasó találkozók), melyekrõl folyamatosan tájékoztatjuk majd a község lakosságát. Kérjük, hogy javaslataikkal, ötleteikkel segítsék a könyvtárat és a könyvtárost abban, hogy az intézmény betölthesse méltó szerepét a település közmûvelõdésében!

Egyházi oldal

Mit jelent az alázat? Nem szeretik manapság ezt a kifejezést, s ha mégis használják, inkább negatív értelemben. Sok félreértés tapad hozzá, úgy gondolják, az alázatos ember ,,leértékeli magát”, nem mer kiállni igaza mellett. Pedig mindez nem az alázat, sokkal inkább bátortalanság vagy meghunyászkodás. a) Bátortalan az, aki a mindennapi élet tapasztalható dolgaiban ismeri az összefüggéseket, de nem képes szakismeretére, tudására hagyatkozni. Helyette hallgat, vagy tétlenkedik. Az ilyen tétlenkedés nagyon sok bajt szokott okozni. b) Meghunyászkodó, aki úgy akarja elérni célját, hogy az erõsebb elõtt akkor is hajbókol, amikor tudja, annak nincs igaza. Az alázatos ellenben – bár tudja, hogy erõsebb, mint a másik – lemond az erõrõl, lemond jogáról, és engedi a nála gyengébbet kibontakozni. Tehát a helyes alázat az erõsek erénye, ha lemondanak arról, amivel másokat maguk alá gyûrhetnek. Ne gondoljuk, hogy az ilyen viselkedés pusztán hazug udvariaskodás! Aki gyenge, nem képes indulatai fölött gyõzedelmeskedni, az alázatos viszont önmagát gyõzi le, és ezért meggyõzhetõ. Egészen más, amikor valaki

2005. március

Jézus mondta: ,,Tanuljátok meg tõlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívû, és megnyugvást találtok lelketeknek. (Máté evangéliuma 11,29)

önmagát legyõzi és lemond a maga védelmérõl, mint amikor elveit feladja és lemond mindarról, ami korábban megtartotta hitbelileg és erkölcsileg. Az alázatos ember Isten kegyelmével éri el a célját. Szó sincs arról, hogy ha egy hívõ ember alázatos, akkor önmagát le kellene értékelnie, vagy meghunyászkodnia. Pál apostol nem értékelte le önmagát, sem a szolgálatát. Nem jelentett sem bátortalanságot, sem meghunyász-kodást alázata, de jelentette Isten akaratának teljesítését és az õszinte beszédet a korábbi esztendõkben elkövetett gyarlóságairól, erõszakoskodásairól. Ezzel együtt Pál apostol köntörfalazás nélkül beszélt szolgálata sokaságáról: ,,Isten kegyelmébõl vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sõt többet fáradoztam, mint õk mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme” (1 Korinthus 15,10). Nagyon távol állt Pál apostoltól a gyenge, de hízelgõ emberre jellemzõ meghunyászkodás! Határozottan képviselte saját álláspontját mind a gyülekezettel, mind a többi apostollal szemben. Tehát, ha egy jó sebész már szinte rutinszerûen operálja betegeit, nem kell, hogy hamis alázatoskodással, hímezve-hámozva feleljen a beteg azon

19.

Kistarcsai Hírlevél kérdésére, hogy meg tudja-e gyógyítani. Nehogy a beteg félreértve az álszerénységet, még a mûtét elõtt elbizonytalanodva félelmében haljon meg! Nyugodtan mondhatja az ilyen sebész: ,,Én már sok hasonló mûtétet végeztem, ne aggódjon!” Hasonlóan, ha a matematikatanártól az állás megpályázásakor azt kérdezik: ,,Fel tudja készíteni diákjait a felvételire?“ Ne féljen attól, hogy nem lesz elég alázatos, és ha igaz, nyugodtan mondja, hogy fel tudja készíteni diákjait a felvételire, fel szokták õket venni az egyetemre. Ettõl még lehet alázatos, sõt helyeselhetõ, ha Pállal együtt azt is hozzáteszi nyomatékkal: ,,Nem én, hanem az Isten velem való kegyelme.” Máskor viszont a dolgok nem tõlünk függenek. Csak úgy érhetünk célt, ha Isten munkálkodik értünk. Ady Endrével szólva: ,,És hogyha néha-néha gyõzök, Õ járt, az Isten járt elõttem. Kivonta kardját, megelõzött.” (Ady: Ádám, hol vagy?) Ilyenkor a hívõ ember nem azért éri el célját, mert jó szakember, felkészült, hanem mert Isten segítette õt a megoldásban. A hívõ ember alázata ilyenkor abban rejlik, hogy ki tudja mondani: ,,Én nem értem volna célomig, de Isten megsegített.” Határozottan figyelmeztet a Biblia: ,,Isten a gõgösöknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad”. E gõgösség abban áll, ha valaki saját sikerének tulajdonítja, ami kegyelembõl történt, s ezzel kétszeresen is nagy bûnt követ el. Egyrészt rossz példát ad környezetének: a dicse-kedést. Másrészt meglopja Isten dicsõségét. Jakab apostol levelében egy további elmélyítést fedezhetünk fel. ,,Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.” Mire gondolt itt Jakab apostol? Kortársai közül némelyek letértek az Úr útjáról, és kevélységükben azt mondták: ,,Jó vagyok így, ahogy vagyok. Nem szorulok rá a gyülekezet többi tagjának figyelmeztetésére, sem Isten intésére!” Nekik szól a bibliai igében: ,,Alázkodjatok meg Isten elõtt!” Azaz tartsanak bûnbánatot, s akkor majd Isten kegyelmet és bocsánatot ad. A filippibeliekhez írt levelében egészen közérthetõ módon világítja meg a Biblia az alázat lényegét: ,,Különbnek tartsátok egymást magatoknál!” (Fil2,3.) Kálvin szerint egymást különbnek tartani azt jelenti: ,,Észrevenni a másikban azokat a pozitívumokat, ami benne több mint bennem.” Több ember élhetne boldog házasságban, ha a Biblia ezen szavait megszívlelné és megtartaná. Sõt, ez kell, hogy legyen minden gyülekezet rendje is. Egy édesapa életében láthattam az alázat gyümölcsét. Miután egyedül maradt kamaszodó gyermekeivel, és már úgy érezte elfogyott minden érve, felkeresett teljesen ismeretlenül, hogy megkérdezze: mit tanácsol neki egy lelkész. Azt javasoltam, alázza meg magát Isten elõtt, figyeljen oda a Biblia üzenetére, s imádkozzon – amikor meglátják gyermekei ennek áldásait, õk is ezt a példát fogják majd követni. Elmondta kamasz gyermekeinek a döntését. Akik korábban szavai ellen lázadtak, ezután nagyon is odafigyeltek arra, hogy mi lesz ebbõl. Késõbb, amikor már elkezdtek látszani életében az áldások, joggal mondhatta: ,,ti is fogadjátok el ezt a rendet, amely engem megtartott.” Így ,,RENDezõdött” az életük. ,,Ha valaki megalázza magát Isten elõtt, annak a csapások és a próbák után is áldássá lesz az élete.” (2 Krónika 7,14) Miután az édesapa elkezdte hívõ életét és megalázta magát Isten elõtt, volt mit folytatni gyermekeinek. Ugyanígy van a nagyobb családnál is: ha a gyülekezet azt látja, hogy a lelkész elfogadja Isten rendjét, naponta aláveti magát akaratának, akkor a gyülekezet is ezt a rendet fogja követni. A mi Urunk Jézus Krisztus, aki mindig alázatos volt, kegyelmet ad azoknak, akik példáját követik. Így ír errõl Pál apostol: ,,…mert õ Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlõ Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult, megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta õt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adomá-nyozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsõségére.” (Filippi 2,6-11). Jézus és Pál apostol életén keresztül láthatjuk, hogy milyen az igazi alázat.

Néhány gondolat a bûnrõl Idõsebb korosztályhoz tartozó emberek szívesen beszélnek arról, hogy régebben jobbak voltak az emberek. Különösképpen azt hangoztatják, hogy a fiatalság volt más, jobb annak idején. Az idõsebb korosztályok szülei, nagyszülei is így beszélnek. Ha ez így van, akkor ebbõl az következik, hogy valamikor nagyon régen egészen jók voltak az emberek, s azóta az idõ múlásával minden generáció romlott egy-egy fokot, vagy talán még többet is. Nyugodtan mondhatjuk, minden idõben voltak jó és rossz emberek, s így van ez most, sõt valószínûleg így lesz ez a jövõben is. Lesznek bûnös és kevésbé bûnös emberek. Az is igaz, hogy a két egymáshoz nagyon közel esõ világégés nemcsak emberi életek tömegét oltotta ki és anyagi értékeket semmisített meg, hanem az erkölcsi értékeket is jócskán lerombolta. Sõt azt is mondhatjuk, hogy a lelkiismereti érzékenység alapjában romlott meg az emberiség életében. A világégések és az azt követõ idõszakok egyáltalán nem alkal-masak arra, hogy az emberiség erkölcsi gondolkodását a magasba emeljék. Sajnos tudomásul kell venni, hogy az emberekben kevesebb finomság és becsületesség van, az egymással törõdésrõl már nem is beszélve. Gorombák és durvák az emberek, nem csak gondolataikban, hanem cselekedeteikben is. Õszintén be kell vallanunk, nincs olyan lelkiismeretesség az emberekben, mint máskor volt. Baj, hogy a bûn, a mulasztás sok ember életében jelen van, de még nagyobb baj, hogy sok emberben nincs bûntudat, és nem akarja a mulasztását jóvátenni. Akik a rég múlt idõket emlegetik, azoknak igazuk van abban, hogy jobbak voltak az emberek, mert volt bennük bûntudat, lelkiismereti érzékenység és a bûntõl való szabadulás vágya. Minden kornak megvoltak a súlyos bûnei, égbekiáltó bûnök… Az emberek azonban érezték, hogy a bûn rossz és a bûntõl szabadulni kell. Ha valaki szabadulni akar a bûnétõl, abban már megvan a jóra való törekvés. A régi és a mai ember bûne között óriási a különbség. Ha a régi emberben a test gyõzött a lélek felett, az vereségnek számított, bûn, szégyen volt. Régen az erkölcstelenség bûn volt, ma felvilágosodásnak mondják. Régen az erkölcsös élet eszmény volt, ma elmaradottság. Ha a mai ember vétkezik, kimagyarázza tettét. Ma már nem a lélek vereségét látja a bûnben, hanem a testet megilletõ jogot emlegeti. Ma a legtöbb bûn nem számít bûnnek. A káromkodásokon mosolyognak és megjegyzik: ,,jól elkanyarintotta”. A csaló, sikkasztó emberre azt mondják: ,,ügyes”. Ahol a testi élet uralkodik, így jellemzik: ,,tud élni”. A házasságtörõre ezt mondja a köznyelv: ,,megtalálta az igazit”. Aki pártolja a bûnt, elnézi a másik hibáját, hallgat, amikor szólni kellene, arra azt mondják: ,,okos ember, tud helyezkedni”. Az emberek nagy többsége ma másképpen gondolkodik a bûnrõl, mint nagyapáink, de nem gondolkodik másképp az Isten. Ma már egészen divat lett minden bûnt kimagyarázni. A bûnös szokásokban vergõdõkre azt mondják: ,,Rossz csillagzat alatt születtek.”; ,,Mástól örökölték a rossz hajlamokat.”; ,,Hiába, ilyen a természetük.”; ,,A környezetük, az életkörülményeik vitték, sodorták ilyen helyzetekbe.” Arról azonban nem beszélnek, hogy talán õ is tudott volna magán javítani, ellenállni, komolyan gondolkodni, ha akar. Elismerem, hogy lehet rosszat örökölni, lehet a környezetnek lehúzó ereje, de mégiscsak van az emberben szabad akarat, így különbséget tud tenni jó és rossz között. Szent János apostol így ír a bûnrõl: ,,Ha azt mondjuk, hogy nincs bûnünk, mi magunk csaljunk meg magunkat, és nincs bennünk igazság.” Az ember gondolkodhat másként a bûnrõl, de nem gondolkodik másként az Isten – és ez a döntõ. Mert Õ ítél, és számára nem lehet új törvényeket hozni. Õt nem lehet rábeszélni arra, hogy ne vegye a törvényeket olyan komolyan, mint régebben. Aki tehát könnyebben veszi a bûnt, attól még nem lesz bûn nélküli, csak könnyelmû, aki a vesztébe rohan. Minden idõben volt bûn és mindig is lesz, de nem minden idõben volt és lesz bûnbánat. Senki nem kárhozott el azért, mert bûnt követett el. Csak az kárhozik el, aki az elkövetett bûnben meg is marad. Aki könnyen veszi a bûnt, könnyen meg is marad benne. Ezért úgy alakítsuk lelkiismeretünket, hogy mindig komolyan gondolkozzunk a bûnrõl! Legyen mindig igaz bûntudatunk és igaz bûnbánatunk!

Riskó János

Somlai József

református lelkész

katolikus plébános

2005. március

20.


Felújítások és üzemeltetõ-váltás az uszodában

Továbbra is ingyenes az iskolások úszásoktatása Az elmúlt évben az önkormányzat kicserélte az uszoda ponyvaszerkezetét, felújította az egyik kazánt, kicserélte a hõcserélõ berendezést, beépített egy fûtési szabályozót, valamint felújította a medence fugázatát. A község a felújításra 14 millió forintot költött. 2004. december 31-i hatállyal az uszodát üzemeltetõ Kistarcsai Úszó és Triatlon Club az üzemeltetési szerzõdést felmondta. Az üzemeltetésre az önkormányzat pályázatot írt ki, mely eredményesen zárult, és az uszodát 2005. február 15-étõl a W-Sport Kft. üzemelteti öt éven keresztül. Az önkormányzat az uszoda fenntartásához évi 13 millió forinttal járul hozzá, így továbbiakban is biztosítva van a két általános iskolába járó tanulók térítésmentes úszásoktatása.

A Kistarcsai Tanuszoda nyitva tartási rendje (Érvényes 2005. III. 1-tõl.)

7.800 Ft; 6.000 Ft; 3.800 Ft.

Tíz hétig érvényes, 24 belépésre jogosító bérletek: – felnõtt: – 14 év feletti diák: – 14 év alatti diák és nyugdíjas:

15.600 Ft; 12.000 Ft; 7.600 Ft.

A Kistarcsai Tanuszoda víz- és levegõhõfokának üzemi hõmérséklete a nyitvatartási idõszak alatt (Érvényes 2005. III. 1-tõl.)

Nyitva tartási rend a nagyközönség számára hétköznapokon: 5.30 – 8.00: 3 pálya + szauna-használat; 8.00 – 17.00: 1 pálya (belépõjegy-kedvezmény kb. 35%, a bérletek nem érvényesek!); 17.00 – 18.30: 1 pálya + szauna-használat; 18.30 – 22.00: 5 pálya + szauna-használat. Nyitva tartási rend a nagyközönség számára munkaszüneti napokon: 10.00 – 18.00: 5 pálya + szauna-használat. A Kistarcsai Tanuszoda belépõjegyeinek és bérleteinek árai (Érvényes 2005. III. 1-tõl. A belépõjegyek és bérletek minden esetben 2 óra/alkalom intézmény-használatra érvényesek.) Belépõjegyek (egy alkalomra): – felnõtt: – 14 év feletti diák: – 14 év alatti diák és nyugdíjas: – látogatói belépõ (szauna-használatra nem jogosít):

Öt hétig érvényes, 12 belépésre jogosító bérletek: – felnõtt: – 14 év feletti diák: – 14 év alatti diák és nyugdíjas:

780 Ft; 600 Ft; 380 Ft; 200 Ft.

Vízhõfok: Levegõ hõmérséklete:

26.5-27.5 °C. 23.5-25.5 °C.

Befüvesítik a labdarúgók edzõpályáját Befüvesítik a kistarcsai földes labdarúgó-edzõpályát. A felújítás múlt év õszén kezdõdött el: a pályát szerves trágya, föld és fûmag keverékével terítették be. A tavasz folyamán a felület még egy felülvetést és egy hengerlést is kap majd. A pálya várhatóan az õszi futballrajtra lesz használható. További elõnye a felújításnak, hogy a füvesítéssel megszûnik a környezõ lakosságot irritáló kiporzás.

A BEAD Kft. gondázásában március 18-ától újra megjelenik a Pest Megyei Sportszelet (megyénk egyetlen sporthetilapja – benne többek között a kistarcsai NB II-es kézilabda-, a körzeti felnõtt, öregfiúk- és utánpótlás-labdarúgócsapatok eredményeivel, tabelláival, valamint más sportágak híreivel, információival), az Utánpótlás Futball 7 (az utánpótlás-bajnokságok mindentudója) és a Budapesti Futball 7 (a fõvárosi amatõr futball szaklapja). Az 1996-ban Kistarcsán alapított Pest Megyei Sportszelet kapható a kistarcsai HÉV-megállóban található újságárusnál és a lakótelepi Bodex Bt.-nél. Mindhárom lap elõfizethetõ a 06-1/317-46-82-es, a 06-20/41-91-533-as és a 06-30/37-32-347-es telefonszámokon.

Kistarcsai Hírlevél Kistarcsa Nagyközség Önkormányzatának hírlevele Megjelenik 3800 példányban Felelõs szerkesztõ: dr. Korbély Géza jegyzõ Kiadja: BEAD Kulturális- és Sportrendezvény-szer vezõ, Lebonyolító Szolgáltató Kft. Cím: 2120 Dunakeszi, Bojtorján utca 5.

Kistarcsai. Hírlevél. A tartalomból: PROGRAMOK. Emléktáblánál: Csigaházban: március. Kistarcsa Nagyközség Önkormányzatának hírlevele

Recommend Documents