Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása

A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/1-2013-0001 számú „Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása” című kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan „Kisközösség-fejlesztési módszertan kialakítása” kutatás-fejlesztési feladatának „B” részeleme: TÁMOP-5.2.8-12/1-2013-001

Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása A nagymintás kérdőíves kutatás kutatási beszámolója

Budapest, 2014.

A nagymintás kérdőíves kutatás kutatási beszámolója

A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/1-2013-0001 számú „Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása” című kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan „Kisközösség-fejlesztési módszertan kialakítása” kutatás-fejlesztési feladat ellátásának társadalmi attitűdvizsgálat című fejezetéhez

2. oldal

Tartalomjegyzék I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................ 4 II. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 8 III. KUTATÁSMÓDSZERTAN .............................................................................................. 10 IV. SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ........................................................................ 13 Főbb demográfiai paraméterek ............................................................................................. 13 Háztartás, család ................................................................................................................... 18 Aktivitás, jövedelmi helyzet ................................................................................................. 22 Vallásosság ........................................................................................................................... 24 V. IDŐMÉRLEG ..................................................................................................................... 27 Szabadidő-felhasználás ........................................................................................................ 33 A szabadidő-felhasználás egyéb jellemzői ........................................................................... 45 VI. TÁRSASSÁG, BARÁTOK ............................................................................................... 49 Bizalom ................................................................................................................................ 49 Társasági élet ........................................................................................................................ 51 Barátok, baráti kör ................................................................................................................ 55 VII. ONLINE KAPCSOLATOK ............................................................................................. 62 Közösségi oldalak................................................................................................................. 63 VIII. IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL, KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEK....................................................................................................................... 70 Ismeretség, tagság, részvétel ................................................................................................ 70 A részvétel fontossága, lehetőségei ...................................................................................... 73 Korábbi tapasztalatok ........................................................................................................... 74 Vonzó és kevésbé vonzó célok ............................................................................................. 75 Ifjúsági szerveződések megítélése........................................................................................ 77 Önkéntes tevékenység, önkéntes munka .............................................................................. 79 IX. ELÉGEDETTSÉG, ÉRTÉKEK ......................................................................................... 82 Elégedettség.......................................................................................................................... 82 Értékek.................................................................................................................................. 85 Nevelési értékek ................................................................................................................... 88 Vonatkoztatási csoportok ..................................................................................................... 92 Közéleti érdeklődés, politikai preferenciák .......................................................................... 95 X. CSERKÉSZETTEL KAPCSOLATOS PERCEPCIÓK ...................................................... 98 Ismertség .............................................................................................................................. 98 A cserkészet megítélése...................................................................................................... 101 XI. TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................. 106 3. oldal

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A kérdőíves felmérés célcsoportját a magyarországi lakhellyel rendelkező, a kutatás lebonyolítása idején legalább 15, legfeljebb 50 éves magyar állampolgárok alkották. A mintavétel többlépcsős véletlen kiválasztás alapján történt. Az adatfelvétel 2014. március 27-e és április 5-e között zajlott. A minta reprezentálja a magyar 15-50 éves népességet nem, iskolázottság, korcsoport, a lakhely településtípusa és a lakhely megyéje szerint. A minta nagysága 1203 fő és 95 százalékos konfidencia-intervallumon belül ±2,8 százalékos megbízhatóságú. A megkérdezettek tizede egyfős háztartásban él. Közel negyedük kétfős, 53 százalékuk legfeljebb négyfős háztartásban él. Ennél nagyobb háztartásméret a vizsgálatba bevontak 13 százalékára jellemző. Azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol van legalább egy gyerek, 42%. Többségben az egy, legfeljebb kétgyerekes háztartások találhatók (az összes háztartás 18 és 17 százaléka). A gyerekes háztartások körében a kisgyerekes (0-7 éves gyerek) háztartások aránya 28, a kamasz gyereket (8-14 éves) nevelőké 32, a legalább tinédzserekét (15+ éves) 40 százalék (a háztartás legfiatalabb gyerekét alapul véve). Az egyedülállók és a kétszemélyes gyerektelen párok aránya a mintában 8-8%, a nukleáris családoké (2 szülő és gyerekei) 44%, a nagycsaládoké (nukleáris család és egyéb rokonsági kapcsolatban lévők együttélése) 9 százalék. A csonkacsaládok aránya (1 szülő, vagy 1-2 nagyszülő nevel legalább egy gyereket) 16 százalék, a mozaikcsaládoké (legalább az egyik gyerek nem vérszerinti gyereke valamelyik szülőnek) 8 százalék. A „magukra maradt” szülők aránya (azaz azok a háztartások, ahol a gyerek(ek) már új háztartásban élnek) 6%, a be nem sorolt háztartások pedig a minta 1 százalékát teszik ki. Hétköznap fiziológiai szükségletek kielégítésére mintegy 9 órát, hétvégén 10 órát, társadalmilag kötött tevékenységre (munka, tanulás, közlekedés, bevásárlás, háztartási munka) hétköznap 9 óra 40 percet, hétvégén 5 óra 10 percet, szabadon végezhető tevékenységekre pedig hétköznap 5 óra 16 percet, hétvégén 8 óra 46 percet fordítanak a megkérdezettek. A pihenőidő legnagyobb részét a tévénézés és az internetezés tölti ki, míg hétvégén e két tevékenység mellett a társas élet, szórakozás jelentős még. Az időbeosztást az életkor, illetve az aktivitás határozza meg a leginkább. Hat csoportba soroltuk a megkérdezetteket aszerint, hogy hétköznapi és hétvégi szabadidős elfoglaltságukra mi jellemző a leginkább: társas életet élők (tévénézés, internetezés mellett főleg társas életet 4. oldal

élnek, szórakoznak), képernyő előtt ülők (tévét néznek, interneteznek), tévénézők (szinte csak tévénézés), aktívak (tévénézés, internetezés mellett sportolnak is), olvasók (tévénézés, internetezés mellett olvasnak is), passzívak (tévénézés mellett passzív pihenés tölti ki pihenőidejüket). A hétköznapi időbeosztást tekintve a csoportok méretei: 22, 20, 23, 10, 8 és 18%, a hétvégi időbeosztást tekintve pedig: 27, 15, 16, 16, 8 és 19%. A megkérdezettek 80 százaléka úgy érzi, időt tud szakítani azokra a dolgokra, melyekkel igazán foglalkozni szeretne. Az időbeosztásukkal elégedetlenek aránya magasabb a szülők, a nők, a háztartásbeliek és GYES-en lévők körében. A tanulók 55 százaléka jár el rendszeresen valamilyen iskolán kívüli elfoglaltságra. Nagyobb részük (52%) edzésre jár, vagy valamilyen sporttevékenységet végez, 31 százalékuk szakkörre, korrepetálásra, különórára jár, 3 százalékuknak egyéb rendszeres tevékenysége van (például néptánc). A különóra, edzés leginkább az érettségit megelőző korban jellemző. A személyes kapcsolatokban a megkérdezettek még inkább bíznak, a különböző szervezetekkel, testületekkel szemben viszont alapvetően bizalmatlanok. Általában az a jellemző, hogy az emberek barátaikkal, ismerőseikkel egyénileg, külön szoktak találkozni, ráadásul másokhoz képest a megkérdezettek a társasági életüket tekintve inkább visszahúzódóbbnak, zárkózottabbnak tartják magukat. Átlagosan 4-5 barátjuk van az embereknek. A legnagyobb arányban azok a barátok hiányoznak, akikkel közügyekről, politikáról tudnának beszélgetni. A baráti társasággal rendelkezők héttizede legalább hetente összejár. Nyári táborozáson a válaszadók 14 százaléka volt 2013-ban. A gyerekes szülőkre korlátozva az elemzésbe bevont válaszokat meglepő, hogy ez az arány nem sokkal magasabb (20%). Jellemző, hogy a kamasz gyerekes (7-14 éves korosztály) szülők körében mérhető viszonylag kiugró táborozási élmény a válaszadók gyerekeire tekintve (28%). A kutatásban résztvevők zöme, 58 százaléka naponta szokott internetezni. Gyakorlatilag folyamatosan online a válaszadók 8 százaléka. A 15-50 évesek korosztályának 16 százaléka sosem internetezik. Az internetezők túlnyomó része regisztrált tag valamely közösségi oldalon (82%), és jellemzően naponta használja azt. A közösségi oldalakon regisztrált tagok általában két tevékenységet csinálnak gyakran az adott portálon: csetelnek és ismerősök megosztásait lájkolják vagy kommentelik. A közösségi oldalak használatának szokásait tekintve négy csoportba lehet sorolni a megkérdezetteket: passzív megfigyelők (36%), ismerőseikkel kapcsolatot tartók (35%), aktív használók (13%) és játékosok (19%). A passzivitás leginkább

5. oldal

az idősebbekhez kötődik. Ugyanakkor az offline kapcsolattartást inkább preferálják a megkérdezettek. A megkérdezettek többsége (62%) nem ismer spontán olyan szervezetet, vagy közösséget, mely településén vagy annak környékén fiatalok számára nyújtana szabadidős programokat, foglalkozásokat. A legismertebb szervezettípusok a sportegyesületek, a vallási közösségek, illetve a polgárőrség, önkéntes tűzoltóság. Jóformán minden szervezettípusra igaz, hogy azok aránya, akik szívesen részt vennének a szervezet életében, 10 százalék alatti. Mindeközben a többség úgy véli, egy fiatalnak nagyon vagy inkább fontos, hogy egy ifjúsági szervezet tagja legyen. A társadalmi vagy politikai változások elősegítése, illetve a vallásos hit a legkevésbé fontos motiváció arra vonatkozóan, hogy valaki csatlakozzon egy közösséghez, szervezethez. A megkérdezettek háromtizede életében nem végzett még önkéntes munkát, illetve nem vett részt még sosem valamely segélyszervezet munkájában. További 47 százaléknyian jelezték, hogy valaha végeztek ilyen tevékenységet, de az elmúlt egy év során nem. Mindez azt jelenti, hogy mindössze a megkérdezettek negyede végzett bármilyen önkéntes munkát az elmúlt 12 hónapban. A válaszadók kétharmada nem is akar önkénteskedni. A megkérdezettek inkább elégedettnek tűnnek azzal kapcsolatban, ahogy összességében jelenleg élnek. Jellemző, a társas kapcsolatokkal, egészségi állapottal, illetve a tanulási lehetőségekkel inkább elégedettebbek az emberek, ugyanakkor a materiális lehetőségekkel már sokkal kevésbé. A válaszadók 40 százaléka teljes mértékben, további 44 százaléka részben tud azonosulni a szülei által képviselt értékekkel. A gyerektelen egyedülállók és a csonkacsaládokban élők körében jóval nagyobb a szülői értékekkel kritikusak aránya. A megkérdezettek szerint a gyerekeknek otthon elsősorban a felelősséget, a kitartást és a szorgalmat kell megtanulniuk. A legfontosabb vonatkoztatási csoportok sorrendben a következők: szakmai, foglalkozási csoport, életkori csoport, települési csoport és nemi csoport. A legkevésbé a politikai hovatartozás, a vallási meggyőződés és az európaiság számít. A cserkész mozgalom a válaszadók többsége számára teljesen ismeretlen: 54 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem ismerik a mozgalmat, további 26 százaléknyian pedig úgy, hogy inkább nem ismerik. A cserkészetet legkevésbé a fiatalok ismerik.

6. oldal

A természetvédelem, természetjárás; a közösségi tevékenység, összefogás, szervezeti munka; illetve a táborozások, kirándulások, szabadidős programok jutottak először a válaszadók eszébe a cserkészettel kapcsolatban. A válaszadók zöme (58%) semlegesen viszonyul a cserkész mozgalomhoz. Inkább negatívan 4 százalékuk, inkább vagy kifejezetten pozitívan 30 százalékuk. Leginkább szervezetnek, fegyelmezettnek, kötelességtudónak, hasznos dolgot tanítónak, befogadónak, engedelmesnek, hagyományosnak és komolynak látják a cserkészetet az emberek.

7. oldal

II. BEVEZETÉS

A

Társadalmi

Megújulás

Operatív

Program

TÁMOP-5.2.8/12/1-2013-0001

számú

„Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása” című kiemelt projekt célja, hogy a gyermek és fiatal korosztályra fókuszoló kisközösségek létrehozását elősegítse. Ennek érdekében a projekt célul tűzi ki a szükséges módszertani és szervezetfejlesztési tevékenységek knowhow-k kidolgozását. Jelen kutatási beszámoló egy háromfázisú kutatás-sorozat harmadik pillére. Az első két fázisban kvalitatív módszerek alkalmazásával (strukturált interjúk, fókuszcsoportok, narratív interjúk) megvizsgáltuk a fiatalok közösségi integritásának, közösségi kapcsolatainak, közösséghez való tartozásának, illetve közösségi tevékenységhez kapcsolódó attitűdjeinek jellemzőit. Összesen öt célcsoportot vontuk be a kvalitatív kutatások körébe: a (potenciálisan) érintett fiatalokat; ifjúsági civil szervezetek vezetőit, szervezőit; vallási ifjúsági szervezetek vezetőit, szervezőit; pedagógusokat, illetve kiemelt célcsoportként vizsgáltuk a Magyar Cserkészszövetség tagjait, vezetőit. Az interjúk jelentősen hozzájárultak a kutatás-sorozat harmadik ütemének, a kvantitatív kérdőíves felmérés kérdőívének kialakításához. A kérdőíves felmérés elsődleges célja volt, hogy megismerjük a magyar társadalom attitűdjeit és igényeit a kisközösségi neveléssel, illetve az azt meghatározó tényezőkkel kapcsolatban. A kutatásba azonban nemcsak a fiatalokat, hanem a szülők generációját is bevontuk: ezt egyrészt a szülői státusz indokolta, másrészt törekedtünk arra, hogy a különböző nemzedékek véleménykülönbségeit is felmérjük a kutatásba. Az alábbi kutatási beszámoló nyolc fő fejezetre tagolódik. Először ismertetjük a kutatás fontosabb módszertani paramétereit, illetve részletesen beszámolunk a vizsgált népesség főbb szocio-demográfiai jellemzőiről. A következő, bővebb fejezetben a megkérdezettek időbeosztását vizsgáljuk meg. Kutatási témánk szempontjából kitüntetett szerepe van a szabadidő-felhasználásnak, így az erre vonatkozó eredményeket külön alfejezetben taglaljuk – külön megvizsgálva a hétköznapi és a hétvégi időráfordításokat. Kitérünk az időfelhasználás egyéb jellemzőire is (elégedettség, részben kötött programok, illetve a szabadidő-felhasználás térbeli szerkezete). A kutatási beszámoló negyedik fejezete szintén nagy témakört ölel fel: a megkérdezettek társasági kapcsolataira, baráti viszonyaira voltunk kíváncsiak. Az eredmények feldolgozása során „távolról” indítunk: az általános bizalmi kérdésektől a társasági élettel foglalkozó általánosabb kérdéseken át jutunk a baráti társaságok főbb jellemzőinek kérdésköréig. Az elmúlt évtized talán legfontosabb változása, hogy a személyes 8. oldal

kapcsolatok rendszere egyre inkább virtuális formában jelenik meg: az online, internetes kapcsolattartás főbb aspektusaival az ötödik fejezetben foglalkozunk. A kutatási beszámoló következő blokkjában az ifjúsági szervezetekkel, ifjúsági közösségekkel kapcsolatos ismereteket, attitűdöket ismertetjük. Részletesen mértük a különböző szervezettípusok ismertségét, a szervezetekben való tagságot, a rendezvényeken való részvétel lehetőségeit, jellemzőit. Külön kitértünk arra, mely célok tehetnek vonzóvá egy-egy ifjúsági szervezetet, illetve milyen általános megítélés övezi a jelenleg működő civil szerveződéseket. Külön alfejezetben foglalkozunk az önkéntes munka jellemzőivel. A hetedik fejezetben az elégedettséggel, értékekkel kapcsolatos kérdések elemzésére tértünk ki. A személyes értékeken kívül megvizsgáltuk a fontosnak vélt nevelési értékeket, a megkérdezettek vonatkoztatási csoportjait, illetve röviden kitértünk a politikai preferenciákra is. Végezetül, az utolsó fejezetben a cserkészettel kapcsolatos ismereteket, véleményeket foglaltuk össze. Jelen dokumentum műfaja kutatási beszámoló. Az elemzés elkészítése során alapvető célunk az eredmények tömör ismertetése, a fő eloszlások bemutatása, illetve a különböző háttérváltozók mentén a lényeges összefüggések feltárása volt. Éppen emiatt részletes szakirodalmi ismertetésre, az egyes témakörökön belül hipotézisek felállítására és azok tesztelésére, a megfigyelt jelenségek magyarázó modelljeire nem tértünk ki. Az elemzés zömében kétdimenziós kereszttáblák segítségével mutatjuk be az összefüggéseket. Többségében a szocio-demográfiai alapparamétereket ismertető fejezet főbb mutatóit használtuk fel egy-egy kérdés mélyebb megismerésére. A kutatási beszámolóban számszerűen csak szignifikáns összefüggéseket mutatunk be1, a nem szignifikáns (magyarán magas megbízhatósággal nem valós) vagy nem értelmezhető összefüggéseket *-gal jelezzük vagy nem ábrázoljuk külön. Az adatokat táblázatok, illetve grafikonok segítségével mutatjuk be. Esetenként a megértés és feldolgozhatóság megkönnyítése érdekében csoportosítási eljárásokat, kategorizálásokat, illetve adatredukciós eljárásokat alkalmaztunk. Fel kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy az összefoglaló kereteit meghaladja egy-egy jelenség részletes oksági magyarázatainak felderítése, így erre sajnos nem voltunk módunk törekedni. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy bár a szöveg első olvasatra száraznak tűnik, akkor végeztünk jó munkát, ha több kérdést generál ez az összefoglaló, mint amennyire választ ad. Bízunk abban, hogy a későbbiekben lehetőség adódik e kérdések tematikus, részletes feldolgozására is.

1

95%-os konfidencia-intervallumon belül.

9. oldal

III. KUTATÁSMÓDSZERTAN

A kérdőíves felmérés célcsoportját a magyarországi lakhellyel rendelkező, a kutatás lebonyolítása idején legalább 15, legfeljebb 50 éves magyar állampolgárok alkották. A mintavétel többlépcsős csoportos véletlen minta alapján történt. Első lépcsőben megyénként lakosságszámmal arányos szisztematikus, visszatevés nélküli mintát vettünk a hazai települések közül. Ennek első fázisaként szisztematikus mintavétellel kiválasztottuk a nagy létszámú célpopulációt tartalmazó települési egységeket, melyek biztosan bekerülnek a mintába. Ez összesen 46 települési egységet jelent (23 fővárosi kerület, valamint 23 megyei jogú város) – ezekben tehát mindenképpen folytattunk kérdezést. A második fázisban a ki nem

választott

települések

közül

véletlen

szisztematikus

mintavétel

segítségével

kiválasztottuk azokat a településeket (szintén megyénként), melyek még a mintába kerültek. A településméret alapján két kategóriát különítettünk el: 5000 fő alatti és 5000 fő fölötti településeket. Tapasztalataink szerint szociológiai értelemben relevánsabb a település nagysága, mint annak közigazgatási besorolása, hiszen a rendszerváltás óta rengeteg olyan település kapott városi rangot, melynek tényleges urbanizációs szintje ezt a besorolást nem igazolja. A kiválasztás során így figyelembe vettük, hogy a települések mérete és regionális elhelyezkedése igazodjon az ország településszerkezetéhez. Egy településen minimum 4 interjút készítettünk. Összesen 121 mintavételi pontot határoztunk meg. A mintavétel második lépcsőjében a háztartások kiválasztására került sor. A kiválasztás véletlen sétás módszerrel történt. A véletlen séta a településen kijelölt mintavételi pontból indulva egy szigorúan kötött algoritmus alapján zajlott. A sűrűn lakott lakókörnyezet esetében (például emeletes házak, lakótelepek) minden 15., a ritkábban lakott lakókörnyezet esetében pedig (kertes házak) minden 5. háztartásban kezdeményeztek interjút kérdezőbiztosaink. A mintavétel harmadik, utolsó lépcsőjében a lekérdezendő személy kiválasztása történt meg. Ezt úgynevezett születésnap-módszerrel valósítottuk meg: amennyiben a kiválasztott háztartásban több 15-50 év közötti személy élt, azzal a személlyel készült interjú, akinek születésnapja közelebb esett a kérdezés dátumához. A lekérdezés papír-alapú személyes kérdőív segítségével zajlott. A kérdezés menetét a minta 20 százaléka esetében két hullámban ellenőriztük. Az adatfelvétel 2014. március 27-e és április 5-e között történt. Az adatfelvételt követően az összeállított adatbázis kisebb mintatorzulásait úgynevezett esetszámtartó többszempontú peremsúlyozási eljárással korrigáltuk. A súlyozás során a 2011. évi Népszámlálás adatait vettük alapul. A súlyozási paraméterek a következők voltak: nem, iskolázottság, életkor, valamint településtípus. 10. oldal

1. táblázat: A minta alapstatisztikái, a súlyozatlan és a súlyozott minta alapeloszlásai, N és %

2011. évi Népszámlálás fő NEM ISKOLÁZOTTSÁG

KORCSOPORTOK

%

N

%

2 444 960

50,48%

589

49%

607

51%

nő

2 398 473

49,52%

614

51%

596

50%

nincs érettségije

2292902

47,34%

612

51%

570

47%

érettségizett

1636653

33,79%

426

35%

406

34%

diplomás

913878

18,87%

165

14%

227

19%

15-19 évesek

593534

12,25%

113

9%

147

12%

20-29 évesek

1 229 536

25,39%

320

27%

305

25%

30-39 évesek

1 580 913

32,64%

350

29%

393

33%

40-50 évesek

1 439 450

29,72%

420

35%

358

30%

876 978

18,11%

215

18%

218

18%

1 019 508

21,05%

256

21%

253

21%

1 458 828

30,12%

340

28%

362

30%

1 488 120

30,72%

392

33%

370

31%

4843433

100,00%

1203 100%

1203

100%

megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések ÖSSZESEN:

2. táblázat: A súlyváltozó főbb statisztikai paraméterei

N hiányzó esetek száma átlag szórás súlyváltozó alsó 2,5%-a súlyváltozó felső 2,5%-a

N

súlyozott minta

férfi

TELEPÜLÉSTÍPUS főváros

paraméter

%

súlyozatlan minta

érték 1203 0 1,0000 0,2339 0,6911 1,6146

11. oldal

3. táblázat: A súlyváltozó átlagai a súlyozási paraméterek szerint

NEM ISKOLÁZOTTSÁG

KORCSOPORTOK

TELEPÜLÉSTÍPUS

férfi nő nincs érettségije érettségizett diplomás 15-19 évesek 20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek főváros megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések

átlag 1,031 0,970 0,931 0,954 1,376 1,304 0,955 1,122 0,851 0,013 0,989 1,066 0,943

Összességen a minta reprezentálja a magyar 15-50 éves népességet nem, iskolázottság, korcsoport, a lakhely településtípusa és a lakhely megyéje szerint. A minta nagysága 1203 fő. A minta 95 százalékos konfidencia-intervallumon belül ±2,8 százalékos megbízhatóságú.

12. oldal

IV. SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK

Főbb demográfiai paraméterek A válaszadók fele férfi, fele nő. 12 százalékuk húsz éven aluli, negyede húszas éveiben jár, harmada 30-39 éves, háromtizede pedig 40-50 éves. A minta legnagyobb része (47%) nem rendelkezik érettségivel, a diplomások aránya 20 százalék. Az érettségivel nem rendelkezők magas aránya a minta célcsoportjának életkorából adódik, magyarán a megkérdezettek jókora hányada még nem fejezte be iskolai tanulmányait. Közel minden ötödik megkérdezett budapesti, míg 21 százalékuk megyei jogú városban, megyeszékhelyen lakik. A települési jogállásnál véleményünk szerint a lakosságszám jobban érzékelteti a „települési lejtő” hatását, így a kisebb települések esetében megkülönböztettük az 5000 fősnél nagyobb és az 5000 fősnél kisebb településeket. Az előbbi településtípusban élők a minta 30, az utóbbiakban élők a minta 31 százalékát adják. A mintába tartozó korosztály háromtizede Budapesten, vagy Pest megyében él. 4. táblázat: A minta regionális eloszlása, N és %

RÉGIÓ

ÖSSZESEN:

Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

N 376 137 182 150 104 130 124 1203

% 31% 11% 15% 13% 9% 11% 10% 100%

A megkérdezettek 23 százaléka ingázik, azaz munkahelye vagy iskolája nem ugyanazon a településen található, ahol életvitelszerűen él. Az ingázók meghatározó hányada (87%) napi ingázó, az egy-két napot távol lévők aránya 4, a heti ingázóké 6 százalék. Ebből is következik, hogy az ingázás főleg régión, illetve megyén belül valósul meg – a távolabbra járók aránya csak a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban magasabb és jellemzően a középmagyarországi régió felé irányul. Megyék szerint Nógrád, Heves és Veszprém megye a legjelentősebb ingázót „kibocsátó” megye (Pest megyét nem számítva), jellemzően Budapest célponttal (a nógrádiak számára Heves megye is meghatározó). A legkisebb, 5000 főnél kisebb települések lakói ingáznak a legnagyobb arányban (47%), körükben átlagosan a jelenleg iskolába járó tanulók 83, a dolgozó aktívkorúak 57 százaléka jár más településre

13. oldal

tanulni, dolgozni. Az 5000 főnél nagyobb lélekszámú településeken (de melyek még nem megyei jogú városok, megyeszékhelyek) esetében az ingázók aránya átlagos (23%). 1. ábra: A más régióba ingázók aránya, %, az ingázók körében, N=238

18% 4% 6% 4% 18% 4%

5%

2. ábra: Az ingázók aránya településtípusonként és aktivitásként, %, érdemben válaszolók, N=1158

100% 83% 80% 57%

60%

40%

33%

20%

12% 6%

29%

7%

0% 0% főváros

megyei jogú város, megyeszékhely tanulók

5000 főnél nagyobb települések

5000 főnél kisebb települések

dolgozók

A megkérdezettek többsége (82%) nem váltott lakhelyet ahhoz képest, hogy melyik településen élt 14 éves korában (a fővároson belüli költözéseket nem számítottuk lakóhelyváltásnak). A legnagyobb arányban Észak-Alföldről, Nyugat-Dunántúlról és Közép14. oldal

Dunántúlról költöztek el a megkérdezettek (az észak-alföldiek és a nyugat-dunántúliak költözései a központi régió felé, a közép-dunántúliaké jellemzően Nyugat-Dunántúl felé irányultak). Megyei szinten Budapest-Pest megye agglomerációs költözési tendenciája kiugróan erős. A fővárosból elköltözők így legnagyobb arányban 5000 fősnél nagyobb településekre költöztek. A megyeszékhelyekről, megyei jogú városokból származók inkább kisebb településekre költöztek. Az 5000 főnél nagyobb településeken felnövők vagy kisebb településekre, vagy Budapestre költöztek, míg a kistelepülések lakói jellemzően nagyobb községek, városok felé orientálódtak. 3. ábra: Azok aránya, akik 14 éves koruk lakhelyéhez képest elköltöztek, régiónként, %, érdemben válaszolók körében, N=1153

5%

4% 5%

15. oldal

14 éves életkor lakóhelyének településtípusa

4. ábra: Területi mobilitás településtípusok között (14 éves kori lakóhelyhez viszonyítva), %, azok körében, akik lakóhelyet váltottak, N=203

főváros

29%

megyei jogú város, megyeszékhely 6% 6% 5000 főnél nagyobb települések

54%

25%

19%

0%

53%

16% 13%

5000 főnél kisebb települések 3% 22% 20%

18%

53%

37% 40%

39% 60%

80%

100%

jelenlegi lakóhely településtípusa főváros megyei jogú város, megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések

A szülők iskolai végzettségére jellemző, hogy az apák zöme (42%) szakmunkás bizonyítványt szerzett, az anyák pedig vagy nem tanultak az általános iskola után (30%) vagy érettségit szereztek (33%). Az anyákhoz és apákhoz képest a megkérdezettek nagyjából ugyanolyan arányban szereztek alacsonyabb vagy magasabb iskolázottságot: 18-19 százalékuk jelenlegi iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a szülőé, 38-40 százalékáé magasabb (emlékeztetőül: a minta egy része még tanul). Nemi bontásban nézve az adatokat látható, hogy a lányok az anyákhoz (és apákhoz) képest viszonyított iskolai előrelépése nagyobb volumenű, mint a fiúk apjukhoz képest számított mobilitása. A szülők legalacsonyabb iskolai végzettségéhez képest a megkérdezettek közel fele (48%) magasabb iskolázottságot szerzett, 14 százalékuk alacsonyabbat. Az előrelépés ebben a viszonylatban általában egy magasabb iskolai fokozatot jelent. Ha a szülők legmagasabb iskoláját vesszük alapul, a magasabb iskolázottság megszerzése a megkérdezettek 30 százalékára jellemző, és megfigyelhető az is, hogy főként az alacsonyabb iskolai fokozatok terén (8 általános->szakmunkás, szakmunkás->érettségizett) érvényesül a mobilitás. Az iskolázottsági szintben mért mobilitás körülbelül a 25 éves korig képlékeny.

16. oldal

apa

anya

5. táblázat: a megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerint (anya-nők, apa-férfiak relációban), %, N=1182

megkérdezettek iskolázottsága (nők) legfeljebb 8 általános szakmunkás érettségi diploma 39% 32% 21% 8% legfeljebb 8 általános 14% 25% 42% 20% szakmunkás 11% 8% 51% 30% érettségi 16% 1% 33% 49% diploma megkérdezettek iskolázottsága (férfiak) legfeljebb 8 általános szakmunkás érettségi diploma 47% 38% 12% 3% legfeljebb 8 általános 20% 42% 31% 6% szakmunkás 20% 11% 43% 27% érettségi 12% 6% 33% 49% diploma

6. táblázat: a szülők (apa és anya) legkisebb és legnagyobb iskolai végzettségéhez képest a megkérdezettek legnagyobb befejezett iskolai végzettségének viszonya – nem, iskolázottság és korcsoportok szerint, %, érdemben válaszolók, N=1193 szülők legkisebb iskolai végzettségéhez képest

NEM

ISKOLÁZOTTSÁG

KORCSOPORTOK

ÖSSZESEN:

szülők legnagyobb iskolai végzettségéhez képest

alacsonyabb

ugyanaz

magasabb

alacsonyabb

ugyanaz

magasabb

férfi

16%

42%

42%

28%

48%

25%

nő

11%

36%

53%

20%

44%

36%

legfeljebb 8 ált.

44%

57%

0%

58%

42%

0%

szakmunkás

8%

43%

50%

23%

51%

26%

érettségizett

5%

33%

62%

16%

49%

35%

diplomás

0%

24%

76%

0%

38%

62%

15-19 évesek

66%

27%

8%

75%

23%

2%

20-24 évesek

14%

45%

41%

31%

54%

15%

25-29 évesek

5%

44%

51%

19%

48%

34%

30-39 évesek

6%

43%

51%

16%

52%

32%

40-50 évesek

4%

35%

62%

12%

44%

44%

14%

39%

48%

24%

46%

30%

17. oldal

Háztartás, család A megkérdezettek tizede egyfős háztartásban él. Közel negyedük kétfős, 53 százalékuk legfeljebb négyfős háztartásban él. Ennél nagyobb háztartásméret a vizsgálatba bevontak 13 százalékára jellemző. Azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol van legalább egy gyerek, 42%. Többségben az egy, legfeljebb kétgyerekes háztartások találhatók (az összes háztartás 18 és 17 százaléka). A gyerekes háztartások körében a kisgyerekes (0-7 éves gyerek) háztartások aránya 28, a kamasz gyereket (8-14 éves) nevelőké 32, a legalább tinédzserekét (15+ éves) 40 százalék (a háztartás legfiatalabb gyerekét alapul véve). Jellemző, hogy az esetek zömében (70%) két generáció él együtt egy háztartásban. Az egygenerációs háztartások aránya 24, a háromgenerációsaké 6%.

18. oldal

5. ábra: Háztartások alapjellemzői, összes megkérdezett, %, N=1203 HÁZTARTÁS LÉTSZÁMA egyfős

10%

2

23%

3

28%

4

25%

5

10%

6+

4%

VAN-E GYEREK A HÁZTARTÁSBAN van

42%

nincs

58%

GYEREKEK SZÁMA 1

18%

2

17%

3

5%

4+

2%

nincs

58%

LEGFIATALABB GYEREK kisgyerek (0-7 éves)

12%

kamasz (8-14 éves)

13%

tinédzser (15+ éves)

17%

nincs

58%

EGYÜTTÉLŐ GENERÁCIÓK SZÁMA 1

24%

2

70%

3

6% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Kutatásunk céljának megfelelően kicsit átalakítottuk a család- és háztartáskutatásokban standarddá vált Laslett-féle háztartástipológiát. Eszerint az egyedülállók és a kétszemélyes gyerektelen párok aránya a mintában 8-8%, a nukleáris családoké (2 szülő és gyerekei) 44%, a nagycsaládoké (nukleáris család és egyéb rokonsági kapcsolatban lévők együttélése) 9 százalék. A csonkacsaládok aránya (1 szülő, vagy 1-2 nagyszülő nevel legalább egy gyereket) 19. oldal

16 százalék, a mozaikcsaládoké (legalább az egyik gyerek nem vérszerinti gyereke valamelyik szülőnek) 8 százalék. A „magukra maradt” szülők aránya (azaz azok a háztartások, ahol a gyerek(ek) már új háztartásban élnek) 6%, a be nem sorolt háztartások pedig a minta 1 százalékát teszik ki. 6. ábra: Háztartástipológia, %, összes megkérdezett, N=1203

1% 6% 9%

gyerektelen egyedülálló

8%

gyerektelen háztastársak, élettársak csonkacsalád

8%

mozaikcsalád

16%

nukleáris család nagycsalád

44%

8%

magukra maradt szülők egyéb

A diplomás megkérdezettek körében magasabb arányban találjuk a gyerektelen egyedülálló, illetve a gyerektelen párkapcsolatban élőket (29%). Ezzel párhuzamosan a csonkacsaládok és a mozaikcsaládok aránya kisebb, mint az alacsonyabb iskolázottságúak körében. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egyrészt a házasságkötés időpontja tolódik ki körükben, másrészt kisebb a gyerekvállalási kedv, harmadrészt a diplomás nők később szülik első gyereküket is (átlagosan 27 évesen2). A legkisebb településeken a nukleáris és nagycsaládok gyakoribbak, míg a vidéki nagyvárosokban és Budapesten a csonkacsaládokban élők, illetve a főváros esetében a gyerektelenek aránya magasabb.

2

Ebben az esetben a legalább 25 éves megkérdezettekre szűkítve az elemzést.

20. oldal

7. ábra: Háztartástípusok iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerint, összes megkérdezett, N=1203

ÖSSZES MEGKÉRDEZETT 8% 8% 16% 8%

44%

9% 6%

ISKOLÁZOTTSÁG diplomás

11%

18%

13% 5%

42%

érettségizett 8% 8% 17% 10%

4%7%

43%

nincs érettségije 7%5% 16% 8%

45%

9%5% 11% 8%


11% 15%

megyei jogú város, megyeszékhely 8% 7% 5000 főnél nagyobb települések

19% 5%

21%

8%

9% 9% 15% 9%

5000 főnél kisebb települések 6%5%11% 8% 0%

20%

37% 43%

5%9%

43%

8% 7%

48% 40%

7%4%

60%

14% 6% 80%

gyerektelen egyedülálló

gyerektelen házastársak, élettársak

csonkacsalád

mozaikcsalád

nukleáris család

nagycsalád

magukra maradt szülők

egyéb

100%

A megkérdezettek negyede számolt be arról, hogy szülei elváltak. A felnőtt megkérdezettek 21 százaléka már maga is elvált legalább egyszer. Ebből következik, hogy a válások aránya biztosan magasabb, mint volt annak idején a szülők körében (sajnos a kérdőívben nem tértünk ki arra, hogy házasodott-e már korábban a megkérdezett vagy sem). A sikertelen házasságokat leginkább a szülői minta, illetve az életkor határozza meg. Figyelemreméltó, hogy annak hatása, hogy a megkérdezett szülei elváltak-e vagy sem, a legalább 30 évesek körében számít hatványozottan. A válaszadók 12 százalékának van olyan gyereke, aki nem abban a háztartásban él, ahol ő. Ez az arány jóval magasabb, ha azokat nézzük, akik átéltek már válást (34%), illetve körükben is akkor, ha férfi megkérdezetteket vizsgálunk (49%). Háromból két válaszadónak van jelenleg párkapcsolata. 7. táblázat: Elvált-e már a megkérdezett – a szülői minta és az életkor szerint, %, érdemben válaszolók, N=1150 a megkérdezett életében előfordult-e már válás

21. oldal

A szülők mindig együtt éltek

igen

nem

35-39 évesek

0% 6% 11% 10% 20%

100% 94% 89% 90% 80%

40-44 évesek

33%

67%

45-50 évesek

34% 18% 4% 14% 15% 27% 37% 46% 52% 27%

66% 82% 96% 86% 85% 73% 63% 54% 48% 73%

20%

80%

15-19 évesek 20-24 évesek 25-29 évesek 30-34 évesek

összesen: A szülők elválltak

15-19 évesek 20-24 évesek 25-29 évesek 30-34 évesek 35-39 évesek 40-44 évesek 45-50 évesek összesen:

ÖSSZESEN:

Aktivitás, jövedelmi helyzet A válaszadók 61 százaléka teljes- vagy részmunkaidőben dolgozik, vagy alkalmi munkát szokott

vállalni.

18

százaléknyian

tanulmányaikat

folytatják.

11

százaléknyian

munkanélküliek, vagy közfoglalkoztatottként dolgoznak, 6 százaléknyian pedig a háztartást vezetik, vagy kisgyerekükkel vannak otthon. Mindössze 4 százaléknyi az inaktívak aránya. Azok körében, akik jelenleg vagy korábban dolgoztak már főtevékenységként, a legnagyobb arányban (30%) szakmunkásként vállaltak munkát. További 22 százaléknyian betanított- vagy segédmunkásként dolgoztak. 17 százaléknyi azok aránya, akik beosztott értelmiségként végeztek kereső tevékenységet, 14 százaléknyi pedig azoké, akik más szellemi, szolgáltató vagy kereskedelmi munkát végeztek. 7 százaléknyian vannak a vállalkozók, 4 százalék körül pedig a közép-, vagy felsővezetők. A tanulmányaikat végzők zöme szakközépiskolába, vagy érettségire épülő OKJ-s képzésre (32%), illetve gimnáziumba jár (24%). Szakiskolában, érettségit nem igénylő OKJ-s képzésben 15 százaléknyian tanulnak jelenleg. Általános iskolai tanulmányait az összes tanuló 5 százaléka nem fejezte még be. Felsőfokú szakképzésben 6, egyetemen, főiskolán 18 százaléknyian tanulnak jelenleg.

22. oldal

8. ábra: Aktivitás, %, érdemben válaszolók, N=1186

tanul dolgozik

11% munkanélküli, közfoglalkoztatott

6%

61%

4%

htb, GYES inaktív

18%

vállalkozó

7%

közép- és felsővezető

4%

alsó vezető, csoportvezető

3%

beosztott értelmiségi

egyetem, főiskola

ffokú szakképzés

17%

egyéb szellemi, szolgáltató, kereskedő

18%

6%

gimnázium

24%

14%

szakmunkás

30%

betanított- vagy segédmunkás

22%

mezőgazdasági fizikai munkás, idénymunkás

2%

egyéb

1% 0%

szakközépiskola

32%

15%

szakiskola

általános iskola

20%

40%

23. oldal

5% 0%

20%

40%

A válaszadók zöme nyilatkozott úgy, hogy beosztással jól kijönnek jövedelmeikből, vagy úgy, hogy éppen kijönnek havi keresményeikből (37-37%). Ennél jobban a megkérdezettek 6, rosszabbul közel húszszázaléknyian élnek. Azok aránya, akiknél majdnem minden hónapban előfordul, hogy a hónap végére elfogy a pénzük, 27%. A teljes mintában az egy főre jutó korrigált jövedelem átlagosan 80 ezer forint körül alakul.3 Azoknál, akik legalább havonta szembesülnek anyagi problémával, az egy főre jutó jövedelem 56 ezer forint (ahhoz, hogy „gondok nélkül” éljenek, e jövedelem közel két és félszeresére lenne szükség). 8. táblázat: Anyagi helyzet, érdemben válaszolók, % és átlag (Ft), N=1032

27% 6% 6% 6% 14% 37% 5% 6% 37% 37%

egy főre jutó jövedelem 56.000 Ft 64.000 Ft 68.000 Ft 75.000 Ft 90.000 Ft 101.000 Ft 82.000 Ft 130.000 Ft 97.000 Ft 73.000 Ft

16%

51.000 Ft

3% 1% 100%

41.000 Ft 72.000 Ft 80.000 Ft

% MILYEN GYAKRAN FORDUL ELŐ, HOGY A HÓNAP VÉGÉRE ELFOGY A PÉNZÜK?

SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET

havonta kéthavonta háromhavonta félévente ennél ritkábban nem fordult elő nem tudja gondok nélkül élnek beosztással jól kijönnek éppen hogy kijönnek jövedelmükből hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak nélkülözések között élnek nem tudja

ÖSSZESEN:

Vallásosság A megkérdezettek 38 százaléka tartja magát vallásosnak a „maga módján”, 7 százaléknyian pedig kifejezetten vallási előírásoknak megfelelően élnek. 35 százaléknyian nem vallásosak, és a megkérdezettek 14 százalékának határozottan más meggyőződése van. Nem meglepő, hogy a heti gyakorisággal templomba járók aránya 5%, és nem éri el a tíz százalékot azok aránya sem, akik havonta legalább egyszer templomba mennek. A kutatásba bevont korosztály 55 százaléka szinte sohasem jár templomba. A vallásos nevelés nagyban összefügg

3

A kérdőívben két kérdés vonatkozott a jövedelmi helyzetre: egyrészt nyitottan, másrészt zárt kategóriákkal (akik előbbire nem válaszoltak) adtunk lehetőséget arra, hogy a háztartás összes jövedelméről nyilatkozzanak. A korrigált egy főre jutó jövedelmet úgy számoltuk ki, hogy megnéztük, az egyes jövedelmi kategóriáknak milyen átlagos jövedelem felel meg, majd ezt az átlagértéket helyettesítettük be azoknál a válaszoknál, ahol csak a zárt kérdésre kaptunk választ. Összességében a megkérdezettek 11 százaléka esetében nincs a jövedelmi helyzetre vonatkozó információnk.

24. oldal

a megkérdezettek vallásosságával. Háromból két megkérdezettet inkább nem vagy egyáltalán nem neveltek vallásosan. Inkább vallásosan nevelték a válaszadók 23 százalékát, kifejezetten vallásos szellemű nevelést pedig 12 százalékuk kapott. 9. ábra: Vallásosság a szülői nevelés függvényében, %, érdemben válaszolók, N=1188

ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 7%

38%

teljes mértékben vallásosan nevelték (12%)

35%

50%

inkább vallásosan nevelték (23%) 4% inkább nem nevelték vallásosan (25%) egyáltalán nem nevelték vallásosan (41%)

6%

42%

0%

20%

2% 4% 3%

42%

4% 4% 12%

76%

12% 3%

14%

15% 55% 40%

38%

4%

30% 60%

80%

100%

vallásos vagyok, az egyház tanítását követem vallásos vagyok a magam módján nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem nem vagyok vallásos nem vagyok vallásos, kifejezetten más a meggyőződésem

A korábban bemutatott szocio-demográfiai háttérváltozók közül egyedül a településtípusnak van releváns magyarázóereje (az életkor hatásának sincs ebben a korosztályban szerepe): a fővárosban kisebb, az 5000 főnél kisebb településeken az átlagosnál nagyobb a vallásosak aránya.

25. oldal

10. ábra: Vallásosság – településtípus szerint, %, érdemben válaszolók, N=1192


főváros 6%

38%

32%

6%

7%

35%

10%

5000 főnél nagyobb települések 5%

39%

4%

0%

42% 20%

23%

36%

12%

37% 5%

40%

14%

33%

megyeszékhely, megyei jogú város 7%

5000 főnél kisebb települések 10%

35%

15%

33%

60%

80%

10% 100%

vallásos vagyok, az egyház tanítását követem vallásos vagyok a magam módján nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem nem vagyok vallásos nem vagyok vallásos, kifejezetten más a meggyőződésem

A kutatásban kifejezetten származásra vonatkozó kérdés nem kapott helyet, de a kérdezőbiztosok az interjúkat követően jelölhették a kérdőíven, szerintük a megkérdezett roma származású volt-e vagy sem. Az érdemi jelölések alapján a minta tizede roma származású, további 4 százalék esetében pedig nem tudta eldönteni a kérdezőbiztos a válaszadó származását.

26. oldal

V. IDŐMÉRLEG

A megkérdezettek háromnegyedétől kaptunk a hétköznapi időbeosztására pontos válaszokat, azaz ilyen arányban tudták a nap 24 óráját a kérdőívben részletezett 15 tevékenységi körbe helyesen besorolni. A helyes válaszokra korlátozva az elemzést egy átlagos hétköznapon közel 7 és fél órát alszanak a 15-50 éves korosztályba tartozók. A munkaerőpiacon aktívak kereső munkát átlagosan 7 és fél órát végeznek, tanulással az iskolába járók 4 és fél órát foglalkoznak. A háztartási munka, a család ellátása az érdemi válaszadók körében átlagosan valamivel több, mint 1 órát vesz el – ez az átlag a háztartásbeliek és GYES-en lévők körében meghaladja az 5 órát. Étkezésre, tisztálkodásra átlagosan 1 óra 41 percet szánnak az emberek. Közlekedéssel 1, ügyintézésre, vásárlásra 41 perc megy el egy hétköznap. A szabadidőre így összességében alig több mint 5 óra jut. Ennek nagy részét tévénézéssel, filmnézéssel töltik el az emberek (közel két órát fordítanak erre), illetve jelentős időt töltenek el az internetet böngészve (körülbelül 70 percet). Egy átlagos hétköznapon társas életre alig több mint fél óra jut, míg az olvasásra, illetve sporttevékenységre mindössze 20-20 perc. Céltalan pihenés, tétlenség egy hétköznap során 40 percet emészt föl. Egyéb hobbi, illetve más tevékenység átlagosan alig 8-10 percet igényel. Hétvégén valamivel többet alszanak az emberek (8 és negyed órát), a kereső munka, illetve a tanulás is jóval kevesebb időt vesz el (az aktívak körében előbbi 1 óra 10 percet, a tanulók körében a tanulás másfél órát). A háztartási munka, család ellátása az összes érdemben válaszoló körében szignifikánsan magasabb, 2 és fél óra (a háztartásbeliek, GYES-en lévők körében a hétköznapoktól ebben a szempontból nem tér el a hétvégi időbeosztás). Közlekedésre kevesebb, vásárlásra valamivel több időt fordítanak a megkérdezettek, de együttesen e két tevékenység nem tér el a hétköznapoktól (körülbelül másfél óra). Értelemszerűen az étkezésre, tisztálkodásra fordított idő sem tér el jelentősen a hétköznapoktól (1 óra 50 perc). Hétvégén a szabadidő eltöltésére 8 óra 46 perc jut. Ennek nagy részét szintén a képernyő előtt töltik az emberek: közel három órát tévéznek és több mint másfél órát interneteznek. Olvasásra kétszer annyi idő jut, mint hétköznapokon (36 perc), sportra alig áldoznak többet (27 perc). A kutatás szempontjából fontos, hogy a társas életre, szórakozásra hétvégén közel két órát fordítanak a megkérdezettek. A tétlen pihenés hétvégenként napi egy órát, hobbi és más tevékenység 11-11 percet vesz el.

27. oldal

9. táblázat: Időbeosztás hétköznap és hétvégén, érdemben válaszolók, átlag, N=880

alvás étkezés, tisztálkodás fiziológiai szükségletek összesen: kereső munka tanulás (iskolán kívül is) közlekedés, utazás, várakozás vásárlás, ügyintézés háztartási munka, család ellátása társadalmilag kötött tevékenységek összesen: olvasás (nem munka céljából) televízió nézés, számítógépen filmnézés internetezés (nem munka céljából) társas élet és szórakozás sport, mozgás semmi különös (pihenés, tétlenség) egyéb hobbi, játék egyéb tevékenység szabadon végezhető tevékenységek összesen:

hétköznap időráfordítás % 7 óra 24 perc 82% 1 óra 41 perc 18% 9 óra 05 perc 100% 5 óra 16 perc 55% 1 óra 01 perc 11% 1 óra 01 perc 10% 0 óra 41 perc 7% 1 óra 39 perc 17% 9 óra 39 perc 100% 0 óra 20 perc 6% 1 óra 53 perc 36% 1 óra 12 perc 23% 0 óra 34 perc 11% 0 óra 20 perc 6% 0 óra 39 perc 12% 0 óra 08 perc 3% 0 óra 10 perc 3% 5 óra 16 perc 100%

hétvége időráfordítás 8 óra 14 perc 1 óra 50 perc 10 óra 04 perc 0 óra 39 perc 0 óra 22 perc 0 óra 40 perc 0 óra 57 perc 2 óra 32 perc 5 óra 11 perc 0 óra 36 perc 2 óra 47 perc 1 óra 39 perc 1 óra 51 perc 0 óra 27 perc 1 óra 04 perc 0 óra 11 perc 0 óra 11 perc 8 óra 46 perc

% 82% 18% 100% 13% 7% 13% 18% 49% 100% 7% 32% 19% 21% 5% 12% 2% 2% 100%

A KSH alapvetően háromféle tevékenységet különböztet meg nagymintás időmérlegvizsgálataiban: fiziológiai szükségleteket, társadalmilag kötött tevékenységeket és szabadon végezhető tevékenységeket. Az eltérő adatfelvételi módszertanból következően sajnos nincs lehetőségünk az eredmények összevetésére. A nyolcvanas évek közepéhez képest a KSH felvételei

szerint

részben

a

társadalmilag

kötött

tevékenységekre

(különösen

a

munkavégzésre) fordított idő csökkent jelentősen (kevesebben dolgoznak), míg a fiziológiai szükségletekre és a szabadon végezhető tevékenységekre fordított idő megnőtt (utóbbi esetben a növekedés azonban nem egyenletes, az ezredfordulóhoz képest csökkent). Csak a szakirodalom és a nyilvánosan (print formában) elérhető adatok mélyebb felkutatása válaszolhat arra a kérdésre, vajon a képernyő előtt (televízió nézés, internetezés) töltött szabadidő növekedése mennyiben befolyásolta a társas kapcsolatokra, társas életre fordított időt: mindenestre a hivatal adatai szerint az ezredfordulóhoz képest a szabadon végezhető tevékenységeken belül az egyes főbb tevékenységi formákra (társas szabadidőeltöltés; olvasás; televízió, videó, internet; sport, séta) arányaiban fordított idő nem változott.4 A fent bemutatott táblázat az összes érdemben válaszolók időmérlegét mutatja, így azokét is, akik egy-egy adott tevékenységgel egyáltalán nem foglalkoznak. A következőkben

4

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/idomerleg10.pdf

28. oldal

bemutatjuk, miként alakul az időmérleg, ha csak az adott tevékenységet végzőkre vetítjük a válaszokat. 10. táblázat: Időbeosztás hétköznap és hétvégén, azok körében, akik végzik az adott tevékenységet, érdemben válaszolók, átlag, N=880

alvás étkezés, tisztálkodás kereső munka tanulás (iskolán kívül is) közlekedés, utazás, várakozás vásárlás, ügyintézés háztartási munka, család ellátása olvasás (nem munka céljából) televízió nézés, számítógépen filmnézés internetezés (nem munka céljából) társas élet és szórakozás sport, mozgás semmi különös (pihenés, tétlenség) egyéb hobbi, játék egyéb tevékenység

hétköznap csoportidőráfordítás méret 7 óra 24 perc 100 1 óra 41 perc 100 7 óra 56 perc 66 5 óra 08 perc 20 1 óra 11 perc 85 0 óra 57 perc 73 2 óra 19 perc 71 1 óra 00 perc 33 2 óra 10 perc 87 1 óra 37 perc 75 1 óra 24 perc 41 1 óra 09 perc 29 1 óra 50 perc 36 1 óra 49 perc 8 2 óra 06 perc 8

hétvége csoportidőráfordítás méret 8 óra 14 perc 100 1 óra 50 perc 100 6 óra 08 perc 11 2 óra 17 perc 16 1 óra 17 perc 53 1 óra 26 perc 65 3 óra 08 perc 81 1 óra 23 perc 44 3 óra 00 perc 93 2 óra 05 perc 79 2 óra 28 perc 75 1 óra 30 perc 30 2 óra 08 perc 50 2 óra 24 perc 8 2 óra 15 perc 8

Hétköznap a megkérdezett 15-50 éves korosztály kétharmada végez valamilyen kereső tevékenységet – átlagosan közel napi 8 órát. Közlekedés, utazás a válaszadók 85 százalékát érinti, átlagosan 1 óra 10 percet töltenek el ezzel. Vásárlással 73 százaléknyian foglalkoznak, közel egy órát. Háztartási munka, családi teendők a megkérdezettek héttizedét, közel két és fél órán át köti le. A megkérdezettek ötöde tanul a hétköznapokon, napi 5 órán keresztül. A szabadon végezhető tevékenységek közül a hétköznapokon a televízió nézés köti le a legtöbb embert (87%), legalább két órán át. Internetezni a mintába kerültek háromnegyede szokott, több mint napi másfél órán át. Társas életet élni, szórakozni tízből négy ember szokott hétköznaponként, közel másfél órán keresztül. Semmi különöset nem csinál több mint minden harmadik ember, majdnem két órán át. Olvasni a megkérdezettek harmada, mintegy egy órán keresztül szokott, míg a sport körülbelül ennyi időn át a válaszadók 29 százalékát köti le. Hobbira, játéra, illetve egyéb tevékenységre 8-8 százaléknyian fordítanak körülbelül kétórányi időt. A hétköznapokhoz képest hétvégén - nem meglepő módon - jóval kevesebben dolgoznak (11%), és azok, akik igen, "csak" átlagosan 6 órán át. A közlekedés, vásárlás, ügyintézés is kevesebb embert érint a hétvégén - bár akit igen, az több időt fordít erre. A háztartási, családi teendők tízből nyolc embert érint hétvégenként, és több idő is jut erre, mint a hétköznapokon. A sportoláson, egyéb hobbi vagy más tevékenység végzésén kívül a hétvége több ember 29. oldal

időmérlegét változtatja meg. Kiemelkedik a társas élet, a szórakozás jelentősége: háromból négy ember, átlagosan 2 és fél órát tölti így szabadidejét. Televízió nézésre, internetezésre valamivel többen fordítanak figyelmet, de inkább az a jellemző, hogy több időt szánnak mindkét tevékenységre (fél-egy órával többet). Hétvégén többen olvasnak, illetve többen választják a passzív pihenést is. A szocio-demográfiai háttérváltozók közül az életkornak és az aktivitásnak van kitüntetett szerepe abban, miként strukturálódik egy-egy megkérdezett hétköznapja és hétvégi pihenőnapja. Az alábbi két részletes táblázatból kiolvasható, hogy a hétköznapokon a fiatalabb – különösen a 30 év alatti – korosztály él társas életet nagyobb arányban. Sport, mozgás ebben az időszakban a húsz éven aluliakra jellemző inkább. Internetezni szintén a fiatalabbak szoktak nagyobb arányban, ráadásul több időt is töltenek el a gép előtt. Utóbbi megállapítás kisebb különbségekkel, de lényegében igaz a hétvégékre is. Jellemző, hogy az idősebb korosztály szórakozásra, társas életre inkább a hétvégéken szakít időt, de akkor is kevesebbet, mint a fiatalabbak. Az aktivitás előzetes elvárásainknak megfelelően befolyásolja, ki mit és mennyi ideig csinál egy nap (a tanulók tanulnak, a munkavállalók dolgoznak, a háztartásbeliek a családod látják el). A hétvégi napok leginkább az aktívak (tanulók és dolgozók) számára különböznek a hétköznapoktól. A háztartási munkákba sokan ezeken a napokon kapcsolódnak be, illetve egyúttal több időt is szánnak a tevékenységek ellátására. A tévénézésre, internetezésre, passzív pihenésre fordított idő jelentősen megnövekedik – ahogy az aktívak többsége ekkor él társas életet is huzamosabban.

30. oldal

11. táblázat: Időbeosztás hétköznap és hétvégén, az érdemben válaszolók, illetve azok körében, akik végzik az adott tevékenységet – korcsoportok szerint, átlag (óra, perc) és % (adott tevékenységet végzők aránya), N=880

alvás étkezés, tisztálkodás kereső munka tanulás (iskolán kívül is) közlekedés, utazás, várakozás vásárlás, ügyintézés háztartási munka, család ellátása olvasás (nem munka céljából) televízió nézés, számítógépen filmnézés internetezés (nem munka céljából) társas élet és szórakozás sport, mozgás semmi különös (pihenés, tétlenség) egyéb hobbi, játék egyéb tevékenység alvás étkezés, tisztálkodás kereső munka tanulás (iskolán kívül is) közlekedés, utazás, várakozás vásárlás, ügyintézés háztartási munka, család ellátása olvasás (nem munka céljából) televízió nézés, számítógépen filmnézés internetezés (nem munka céljából) társas élet és szórakozás sport, mozgás semmi különös (pihenés, tétlenség) egyéb hobbi, játék egyéb tevékenység * nem szignifikáns

7 24 1 41 5 16 1 01 1 01 0 41 1 39 0 20 1 53 1 12 0 34 0 20 0 39 0 08 0 10 8 14 1 50 0 39 0 22 0 40 0 57 2 32 0 36 2 47 1 39 1 51 0 27 1 04 0 11 0 11

30-39 évesek

40-50 évesek

tevékenységet tevékenységet tevékenységet tevékenységet tevékenységet végzők végzők végzők végzők végzők óra perc óra perc óra perc óra perc % óra perc 100 7 24 100 1 41 66 7 56 20 5 08 85 1 11 73 0 57 71 2 19 33 1 00 87 2 10 75 1 37 41 1 24 29 1 09 36 1 50 8 1 49 8 2 06 100 8 14 100 1 50 11 6 08 16 2 17 53 1 17 65 1 26 81 3 08 44 1 23 93 3 00 79 2 05 75 2 28 30 1 30 50 2 08 8 2 24 8 2 15

7 44 * 1 43 4 22 * 0 26 0 45 0 27 1 32 1 47 0 47 0 40 * * * 8 59 * 0 05 1 22 * 0 32 1 25 * * 2 17 2 29 * 0 45 * *

% óra perc 100 7 44 100 * 26 6 39 74 5 54 * * 50 * 50 1 30 * * 82 * 91 1 59 58 * 51 * * * * * * * 100 8 59 100 * 4 * 58 * 39 * 46 1 11 68 2 06 * * 88 * 90 2 32 87 2 51 * * * * * * 4 *

31. oldal

7 32 * 4 29 1 11 * 0 37 1 34 0 19 1 53 1 25 0 48 0 22 * * * 8 26 * 0 31 0 26 * 0 49 2 20 * * 1 48 2 06 * 1 00 * *

% óra perc 100 7 32 100 * 58 7 43 23 5 06 * * 70 * 71 2 12 * * 83 * 82 1 44 53 * 33 * * * * * * * 100 8 26 100 * 8 * 20 * 57 * 57 1 25 78 3 00 * * 90 * 86 2 05 79 2 41 * * * * * * 5 *

7 20 * 6 19 0 16 * 0 45 1 48 0 16 1 54 1 03 0 28 0 15 * * * 8 04 * 0 47 0 08 * 1 04 2 40 * * 1 35 1 39 * 1 10 * *

% óra perc 100 7 20 100 * 78 8 07 8 3 19 * * 78 * 72 2 30 * * 89 * 75 1 24 33 * 24 * * * * * * * 100 8 04 100 * 12 * 6 * 55 * 75 1 25 83 3 14 * * 95 * 78 2 01 74 2 13 * * * * * * 10 *

7 15 * 6 15 0 21 * 0 48 1 57 0 21 2 01 0 56 0 24 0 16 * * * 7 57 * 0 52 0 10 * 1 05 3 03 * * 1 20 1 37 * 1 07 * *

% óra perc 100 7 15 100 * 78 8 03 8 4 26 * * 79 * 80 2 26 * * 91 * 63 1 29 31 * 23 * * * * * * * 100 7 57 100 * 14 * 7 * 52 * 70 1 33 88 3 27 * * 95 * 68 1 58 69 2 21 * * * * * * 10 *

időszak

20-29 évesek

hétköznap

óra perc

15-19 évesek

hétvége

érdemben válaszolók

12. táblázat: Időbeosztás hétköznap és hétvégén, az érdemben válaszolók, illetve azok körében, akik végzik az adott tevékenységet – aktivitás szerint, átlag (óra, perc) és % (adott tevékenységet végzők aránya), N=880

alvás étkezés, tisztálkodás kereső munka tanulás (iskolán kívül is) közlekedés, utazás, várakozás vásárlás, ügyintézés háztartási munka, család ellátása olvasás (nem munka céljából) televízió nézés, számítógépen filmnézés internetezés (nem munka céljából) társas élet és szórakozás sport, mozgás semmi különös (pihenés, tétlenség) egyéb hobbi, játék egyéb tevékenység alvás étkezés, tisztálkodás kereső munka tanulás (iskolán kívül is) közlekedés, utazás, várakozás vásárlás, ügyintézés háztartási munka, család ellátása olvasás (nem munka céljából) televízió nézés, számítógépen filmnézés internetezés (nem munka céljából) társas élet és szórakozás sport, mozgás semmi különös (pihenés, tétlenség) egyéb hobbi, játék egyéb tevékenység

7 24 1 41 5 16 1 01 1 01 0 41 1 39 0 20 1 53 1 12 0 34 0 20 0 39 0 08 0 10 8 14 1 50 0 39 0 22 0 40 0 57 2 32 0 36 2 47 1 39 1 51 0 27 1 04 0 11 0 11

%

óra perc

100 100 66 20 85 73 71 33 87 75 41 29 36 8 8 100 100 11 16 53 65 81 44 93 79 75 30 50 8 8

7 24 1 41 7 56 5 08 1 11 0 57 2 19 1 00 2 10 1 37 1 24 1 09 1 50 1 49 2 06 8 14 1 50 6 08 2 17 1 17 1 26 3 08 1 23 3 00 2 05 2 28 1 30 2 08 2 24 2 15

óra perc 7 34 * 1 35 4 28 1 06 0 26 0 49 0 29 1 28 1 48 0 52 0 38 0 40 0 11 0 13 8 54 * 0 10 1 26 * 0 32 1 28 0 41 2 25 2 12 2 22 0 33 0 44 * *

tevékenységet végzők %

óra perc

100 100 23 76 89 53 56 44 81 93 62 51 36 11 9 100 100 5 61 * 43 70 * 84 92 84 36 39 * *

7 34 * 6 47 5 51 1 14 0 50 1 28 1 05 1 49 1 57 1 25 * 1 50 1 43 * 8 54 * 3 38 * * 1 14 2 06 * 2 51 2 24 2 48 * * * *

óra perc 7 18 * 7 24 0 16 1 05 0 41 1 17 0 16 1 39 1 03 0 26 0 17 0 29 0 06 0 06 8 07 * 0 59 0 10 * 1 04 2 24 0 35 2 40 1 37 1 54 0 29 1 06 * *

* nem szignifikáns

32. oldal

munkanélküliek

óra perc %

óra perc

100 100 91 8 90 74 70 28 86 74 33 25 32 6 6 100 100 15 8 * 71 82 * 93 81 77 32 51 * *

7 18 * 8 08 3 23 1 13 0 55 1 49 0 56 1 55 1 25 1 18 * 1 31 1 35 * 8 07 * 6 37 * * 1 30 2 56 * 2 51 1 59 2 28 * * * *

óra perc 7 43 * 3 11 0 14 0 44 0 55 2 36 0 20 2 53 1 07 0 48 0 15 1 06 0 05 0 15 8 07 * 0 08 0 04 * 0 57 3 10 0 31 3 35 1 19 1 27 0 20 1 31 * *


óra perc

100 100 43 5 68 85 81 33 95 59 45 20 47 5 10 100 100 4 4 * 71 83 * 97 60 65 23 61 * *

7 43 * 7 21 4 49 1 05 1 04 3 13 1 00 3 02 1 54 1 47 * 2 19 1 43 * 8 07 * 3 35 * * 1 20 3 48 * 3 41 2 12 2 14 * * * *

inaktívak

htb, GYES óra perc 7 24 * 1 18 0 09 0 39 1 03 5 08 0 18 2 38 1 00 0 33 0 15 0 57 0 29 0 20 7 45 * 0 16 0 02 * 0 53 5 15 0 28 2 52 1 02 1 01 0 10 0 53 * *


óra perc

100 100 20 3 70 94 100 33 98 69 39 20 41 15 14 100 100 6 3 * 63 98 * 98 68 57 13 47 * *

7 24 * 6 29 4 30 0 56 1 07 5 08 0 53 2 42 1 28 1 26 * 2 18 3 21 * 7 45 * 4 03 * * 1 23 5 21 * 2 56 1 31 1 47 * * * *

óra perc 7 40 * 0 53 0 00 0 44 0 54 3 02 0 46 3 32 1 17 0 50 0 12 2 06 0 05 0 28 8 14 * 0 05 0 00 * 1 06 3 16 1 03 3 22 1 22 1 40 0 09 1 17 * *


óra perc

100 100 18 0 72 83 86 51 100 58 63 23 69 10 14 100 100 3 0 * 65 86 * 97 52 76 13 68 * *

7 40 * 4 48 0 00 1 01 1 05 3 30 1 31 3 32 2 14 1 21 * 3 02 0 53 * 8 14 * 3 00 * * 1 41 3 47 * 3 29 2 38 2 11 * * * *

időszak

tevékenységet végzők

dolgozók

hétköznap

óra perc

tanulók

hétvége


Szabadidő-felhasználás Ahogy láttuk, az aktivitásból fakadó „kötelező” elfoglaltságok nagyban meghatározzák az emberek mindennapjait. A kutatás témája szempontjából ugyanakkor a szabadidő eltöltésének, ezen belül pedig a társas életre fordított idő nagyságának kitüntetett szerepe van. A kérdőív kialakítását megelőző interjús kutatás egyik tapasztalata, hogy sokan arra panaszkodtak, a fiatalabb nemzedéket azért nem sikerül közösségi programokra csábítani, illetve azért nem járnak el sehova, mert otthon, az internet előtt ülnek. Általánosabban megfogalmazva ezt a kérdést, az alábbiakban azt nézzük meg, hogy a társas élettel, szórakozással együtt milyen más szabadidős tevékenységek jellemzőek, illetve melyek nem. Két módszerrel igyekeztünk körüljárni a kérdést: egyrészt kiszámoltuk a társas életre fordított teljes időráfordítás, illetve a többi szabadidős tevékenység időráfordítása közötti korrelációs kapcsolatokat (korcsoportos bontásban), másrészt megnéztük – az egyszerűség kedvéért szintén korrelációs együtthatók segítségével – hogy mennyire fedik át egymást az adott tevékenységeket végző csoportok. A korrelációs együttható két dolgot fejez ki: két jelenség közötti lineáris kapcsolat erősségét, illetve irányát. Utóbbi lehet egyenes irányú, ekkor a két jelenség előfordulása együtt következik be, magyarán ha az egyik jelenség előfordulása bizonyos körülmények között magas, akkor a másik jelenség is magasabb arányban, mennyiségben fordul elő. Az irány lehet fordított is: ekkor minél gyakrabban fordul elő az egyik vizsgált jelenség, annál ritkábban lesz megfigyelhető a másik. Fontos, hogy a korrelációs kapcsolatok nem (feltétlenül) ok-okozati kapcsolatot fejeznek ki, ám két jelenség lineáris együtt járásának irányát és erősségét, kölcsönösségét kifejezi. A társas életre és a többi szabadidős tevékenységre fordított időmennyiség között, illetve a társas életet élők és más szabadidős tevékenységet végzők csoportjai között gyenge kapcsolatokat figyelhetünk meg. Ez nem váratlan, hiszen a tevékenységek közötti választás egyik esetben sem kizárólagos. A következő táblázatban összefoglaltuk a megfigyelt kapcsolatok irányát, illetve azt, hogy munkanapokon vagy hétvégén miként alakulnak. Az összes érdemi válaszadót tekintve a társas életre fordított idő mennyisége együtt jár az internetezésre és a sporttevékenységre fordított idővel, azaz azok, akik hétköznapokon és hétvégén sok időt töltenek el szórakozással, társas szabadidővel, azok rendszerint többet is interneteznek, illetve sportolnak. A televízió és filmnézés, valamint a passzív pihenés fordított kapcsolatban áll a társas élettel: akik hosszabb időt töltenek el mások társaságában, kevesebb időt töltenek a tévé előtt, illetve kevesebb időt „tétlenkednek”. Ez az összefüggés csak a hétvégékre igaz. Az életkori bontásból látható, hogy a társas életre és az internetre fordított 33. oldal

idő együtt járása különösen a fiatalabb generációkra jellemző. Az egyes tevékenységeket végzők csoportjait összevetve hasonló megállapításokra jutunk. Azok, akik hétköznapokon társas életet élnek, szórakoznak, nagyobb eséllyel fordítják az idejüket olvasásra, illetve sportolásra, és kisebb eséllyel néznek tévét. Hétvégén általában ők azok, akik internetezésre és sportolásra is adják a fejüket. A fiatalabb korosztályokban általában a televízió nézéssel és az internetezéssel áll kapcsolatban a társas élet, az idősebbek körében a sporttevékenység, illetve az olvasás, ami kiegészíti a társas szabadidőt. 13. táblázat: A „társas élet, szórakozás” kategóriájának együttjárásai más szabadidős tevékenységekkel, a ráfordított idő és a tevékenységeket végzők köre szerint, hétköznap és hétvégén, korrelációs együtthatók alapján5



ráfordított idő tevékenységet végzők kapcsolat hétközkapcsolat hétközhétvége hétvége iránya nap iránya nap * * * + X *

olvasás televízió-, filmnézés

-

*

X

-

X

*

internetezés

+

X

X

+

*

X

sport, mozgás

+

X

X

+

X

X

semmi különös (pihenés, tétlenség)

-

*

X

*

*

*

televízió-, filmnézés

-

*

X

-

X

*


-

*

X

*

*

*

internetezés

+

X

X

+

*

X

televízió nézés, filmnézés

*

*

*

-

X

*

sport, mozgás

+

X

X

+

X

X

olvasás

*

*

*

+

X

*


-

*

X

*

*

*

internetezés

*

*

*

+

*

X

sport, mozgás

*

*

*

+

X

X

-

*

X

*

*

*

semmi különös (pihenés, tétlenség) +: egyenes irányú kapcsolat -: fordított irányú kapcsolat X: az összefüggés jellemző az adott időszakban *: nem szignifikáns

Ugyanakkor, a fentiekben leírtak csak részben igazak. A szabadidőt – bármivel is töltjük – csak a fiziológiai tevékenységek (alvás, tisztálkodás, étkezés), illetve a társadalmilag kötött tevékenységek (munka, tanulás, háztartás vezetése, stb.) rovására tudjuk növelni, hiszen egy

5

A Pearson-féle korrelációs együttható -1 és +1 közötti értéket vehet fel. -1 esetén a két változó tökéletesen fordított kapcsolatban, +1 esetén tökéletesen egyenes arányú kapcsolatban áll. Erős kapcsolatról akkor beszélünk, ha a korrelációs együttható kisebb, mint -0,8, vagy nagyobb, mint +0,8, közepes erősségű kapcsolatról akkor, ha az együttható értéke -0,4 és -0,8 között, illetve +0,4 és +0,8 között van, gyenge kapcsolatról pedig akkor beszélünk, ha az együttható -0,2 és -0,4, illetve +0,2 és +0,4 közötti értéket vesz fel. Mivel jelen kutatás alapja véletlen mintavétel, ezért a feltételezett összefüggést szignifikancia-próbával ellenőriztük (95%-os valószínűségi szinten).

34. oldal

nap mindig 24 órából áll. Ha azt is megvizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló szabadidő nagyságától függetlenül az egyes tevékenységek között milyen arányban választanak a megkérdezettek, akkor pontosíthatjuk a választ. Eszerint 100%-nak vettük az összes szabadidőt, és először azt néztük meg, az egyes altevékenységekre milyen arányban fordítanak időt az emberek, majd azt vizsgáltuk, a társas szabadidőre fordított idő aránya hogyan viszonyul a többi tevékenységre fordított idő arányával. Látható, hogy a kapcsolatok iránya negatív: azaz azok, akik relatíve sok időt fordítanak társas életre, azok a rendelkezésre álló szabadidejükből relatíve kisebb időt szánnak televízió nézésre, internetezésre, olvasásra, pihenésre. Az előző megközelítéshez képest a társas élet, szórakozás, valamint az internetezés, olvasás iránya megfordult: ezt azt jelenti, hogy e tevékenységek részben komplementer, részben kiegészítő szerepet töltenek be. 14. táblázat: A „társas élet, szórakozás” együttjárásai más szabadidős tevékenységekkel, a szabadidőn belül, az adott tevékenységre fordított idő aránya szerint, hétköznap és hétvégén, korrelációs együtthatók alapján ráfordított idő aránya a szabadidős tevékenységeken belül kapcsolat iránya hétköznap hétvége érdemben válaszolók

15-19 évesek

20-29 évesek

30-39 évesek

40-50 évesek

olvasás

-

*

X


-

X

X

internetezés

-

X

*


-

X

X

olvasás

-

*

X


-

X

*

internetezés

-

X

X


-

X

X

internetezés

-

X

*


-

X

X

olvasás

-

*

X


-

X

X

internetezés

-

X

*


-

*

X

olvasás

-

*

X


-

X

X

internetezés

-

X

*

-

*

X

semmi különös (pihenés, tétlenség) +: egyenes irányú kapcsolat -: fordított irányú kapcsolat X: az összefüggés jellemző az adott időszakban *: nem szignifikáns

Továbbra is a különböző hétköznapi szabadidő elfoglaltságokra szánt relatív időnél maradva, klaszteranalízis segítségével hat csoportra bontottuk az érdemben válaszolókat. Az egyes 35. oldal

csoportok abban különböznek, hogy melyik az a szabadidős tevékenységi forma, amit idejük jelentős részében csinálnak. A hat csoport a következő: 1. társas életet élők: a csoporttagok szabadidejük legnagyobb hányadát társas együttlétekkel töltik, ám a tévénézésre, filmnézésre, valamint az internet használatára is relatíve sok időt fordítanak (átlagosan idejük 29, 22 és 23 százalékát). A csoport mérete: 22%. 2. képernyő előtt ülők: a csoport tagjai szinte kizárólag internetezéssel (53%), filmnézéssel töltik szabadidejüket (35%). A csoport mérete: 20%. 3. tévénézők: azok, akik ebben a csoportban találhatók, szinte kizárólag a televíziót, vagy filmeket néznek (74%). A csoport mérete: 23%. 4. aktívak: a fő szabadidős elfoglaltság ebben a csoportban a sportolás, mozgás (33%), de a szabadidő jelentős részét e csoport tagjai is a képernyő előtt töltik (tévénézés: 26%, internet: 22%). A csoport mérete: 10%. 5. olvasók: az előző csoporthoz hasonlóak, ám e klaszter tagjai sportolás helyett olvasni szeretnek (szabadidejük 38%-át az olvasás, negyedét a tévénézés, 18%-át az internetezés teszi ki). A csoport mérete: 8%. 6. passzívak: a csoporttagok szabadidejük jelentős részét pihenéssel, tétlenséggel (38%), illetve tévézéssel tölti (32%). A csoport mérete: 18%.

36. oldal

11. ábra: Szabadidős csoportok profilja (hétköznapi időbeosztás alapján), az egyes szabadidős tevékenységekre fordított idő arányában (a teljes szabadidő=100%), érdemben válaszolók, N=875

100%

80%

74%

60%

53%

40%

29%

35%

33% 26%

23% 20%

10%

22% 9%

8%

38%

38% 32%

25% 18%

22%

14%

6%

6%

0% társas életet élők (22%)

képernyő előtt ülők (20%)

olvasás társas élet, szórakozás

tévénézők (23%)

aktívak (10%)

olvasók (8%)

televízió-, filmnézés sport, mozgás

passzívak (18%)

internetezés pihenés, tétlenség

Az egyes csoportok jelentősen különböznek a tagok életkora, iskolai végzettsége, aktivitása és jövedelme,

szubjektív

anyagi

helyzete

szerint.

A

„társas

életet

élők”

körében

felülreprezentáltak a 30 éven aluliak, a tanulmányaikat jelenleg még folytatók, illetve azok, akik úgy érzik, anyagi gondok nélkül élnek. A „képernyő előtt ülők” között az érettségizettek és azok vannak nagyobb arányban, akik saját bevallásuk szerint éppen, hogy kijönnek jövedelmükből. A „tévénézők” csoportjában a harmincan túliak, az érettségivel nem rendelkezők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, az anyagi gondokkal küzdő legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkezők találhatók nagyobb arányban. Az „aktívak” körében a 19 éven aluli tanulók vannak a vártnál nagyobb hányadban. Az „olvasók” táborában a diplomások és a beosztással jól megélő megkérdezetteket találjuk inkább. Végezetül pedig a „passzívak” csoportjában az érettségivel nem rendelkezők és az inaktívak találhatók felülreprezentálva.

37. oldal

12. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – korcsoportok szerint %, N=875

ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

12%

társas életet élők képernyő előtt ülők tévénézők

26%

18%

passzívak

11%

33%

27% 38%

23% 19%

24%

32%

34%

25%

0%

18%

39%

21% 10%

28%

28%

5% 19%

olvasók

29%

36%

13%

aktívak

15-19 évesek

33%

37%

36%

20%

40%

20-29 évesek

28%

60%

30-39 évesek

80%

100%

40-50 évesek

13. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – iskolázottság szerint %, N=875


47%

társas életet élők

45%

képernyő előtt ülők

36%

36%

41%

tévénézők

nincs érettségije

18%

37%

32%

56% 0%

20%

13%

40%

31%

passzívak

17% 31%

41%

olvasók

18%

43% 57%

aktívak

17%

30% 40%

érettségizett

38. oldal

60% diplomás

14% 80%

100%

14. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – aktivitás szerint %, N=875


18%


61%

31%


9% 6%7%

60%

13%

7% 9% 7%

59%

0% dolgozók

17% 58%

16%

passzívak

11%

65% 29%

olvasók

9% 5%

66%

6%

aktívak

tanulók

54%

20%

tévénézők

11% 7%

20%

12% 9% 7%

40%

60%

munkanélküliek, közfoglalkoztatottak

80%

100% inaktívak

htb, GYES

15. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – egy főre jutó jövedelmi negyedek szerint, %, N=770


24%

24%


18%

27%


20%

22%

tévénézők

22%

olvasók

16%

passzívak 0% alsó negyed

30% 17%

28% 25%

2. negyed

26%

33%

21%

20%

29%

25% 17%

22%

26%

28%

36%

aktívak

27%

40% 3. negyed

39. oldal

23% 28% 36%

32% 60% felső negyed

21% 80%

100%

16. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – szubjektív jövedelmi helyzet szerint %, N=847


38%

társas életet élők 10%

43%

képernyő előtt ülők 5% tévénézők

5%

37%

31%

37%

52%

olvasók

49%

0%

24% 37%

34% 20%

14%

39%

aktívak 6%

passzívak 3%

13%

43%

27%

8%

16%

30% 38%

40%

6%

60%

13% 21%

80%

100%

gondok nélkül élnek

beosztással jól kijönnek

éppen hogy kijönnek jövedelmeikből

hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak

nélkülözések között élnek

Az egyes szabadidős csoportok részarányait a különböző szocio-demográfiai csoportokban a következő ábrán tüntettük fel.

40. oldal

17. ábra: Szabadidős csoportok részarányai a különböző szocio-demográfiai csoportokban, %, N=880


22%

20%

23%

10% 8%

18%

KORCSOPORT 15-19 évesek

32%

20-29 évesek

30%

30-39 évesek

21% 21%

19%

40-50 évesek

20%

13%

9%

17% 6% 16%

17% 27%

18%

30%

9% 6% 17% 7% 8%

19%

11% 10%

17%

ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije

21%

érettségizett

22%

24%

diplomás

24%

19%

17%

28%

9% 5%

20% 17%

21%

11% 8% 15% 11% 15%

14%

AKTIVITÁS tanul

36%

dolgozik

19%

munkanélküli, közfoglalkoztatott

17%

htb, GYES

22% 22%

25%

19%

14% 8%

9% 8%

36%

17% 7%

inaktív

7% 16% 7% 12%

31%

5%5% 19%

10% 10%

23%

17%

18%

25% 37%

EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM alsó negyed

16%

17%

34%

2. negyed

25%

18%

3. negyed

24%

21%

felső negyed

10%5% 18%

24%

7% 7%

14% 12% 8%

22%

20%

20% 22%

11% 10% 15%

SZUNJEKTÍV ANYAGI HELYZET gondok nélkül élnek

37%


24%

éppen hogy kijönnek a jövedelmükből

18%

hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak

17%



20%


tévénézők

34%

8%

40% aktívak

9% 10% 8%

14% 10% 16%

24%

17%

20%

21%

17%

24%

29%

0%

16%

10%6% 18% 4%6%

38%

60% olvasók

22% 25%

80%

100%

passzívak

A klaszteranalízis elvégeztük a hétvégi relatív szabadidős időráfordításra is úgy, hogy törekedtünk arra, hogy az egyes csoportok profiljai megmaradjanak. Ez a szándék egy csoport, méghozzá az „aktívak” esetében nem teljesült maradéktalanul: bár a többi csoporthoz képest a sporttevékenység ebben a típusban a legmagasabb arányú, a képernyő előtt eltöltött idő és a társas szabadidőeltöltés is jellemző a csoporttagokra (és egyben e négy tevékenység

41. oldal

szinte teljesen ki is tölti a tagok pihenőidejét). A szabadidős-profilok és a csoportok méretei a következőképpen módosultak: 18. ábra: Szabadidős csoportok profilja (hétvégi időbeosztás alapján), az egyes szabadidős tevékenységekre fordított idő arányában (a teljes szabadidő=100%), érdemben válaszolók, N=878

100%

80% 66% 60% 40% 40%

34% 39%

20%

26%

20% 18% 10%

18% 8%

0% társas életet élők (27%)

képernyő előtt ülők (15%)

olvasás társas élet, szórakozás

32%

32% 26% 15%

7% 19%

8%

tévénézők (16%)

8% aktívak (16%)

televízió-, filmnézés sport, mozgás

32%

11% olvasók (8%)

13% 12% passzívak (19%)

internetezés pihenés, tétlenség

A hétköznapi és a hétvégi szabadidős elfoglaltságok szerkezete a megkérdezettek 38 százaléka esetében azonos. A hétköznap „társas életet élők” közül a legnagyobb arányban az „aktívak” csoportjába sorolódtak a válaszadók (azaz esetükben a képernyős programok és a sporttevékenység jelentősége megnőtt), a „képernyő előtt ülők” pedig a társaságot igénylő programokat preferálják inkább – ha már mást csinálnak. Ez a tendencia jellemzi a hétköznapok alapján az „olvasók” táborát alkotókat is. A társas programok jelentősége magasabb a „tévénézők” és a „passzívak” körében is hétvégén, de előbbiek meghatározó hányada inkább pihenéssel, utóbbiak pedig még több tévénézéssel reagálnak a munkaszüneti napokra.

42. oldal

15. táblázat: Szabadidős csoportok hétköznap és hétvégén, %, N=872

hétköznapok

hétvégi napok

társas életet élők képernyő előtt ülők tévénézők aktívak olvasók passzívak

társas életet élők 38%

képernyő előtt ülők 11%

31% 25% 16% 28% 16%

tévénézők aktívak olvasók passzívak

össz.

5%

24%

12%

10%

100%

35%

6%

8%

2%

18%

100%

4% 15% 12% 12%

37% 6% 6% 20%

5% 49% 15% 10%

7% 7% 31% 3%

22% 7% 9% 39%

100% 100% 100% 100%

A hétvégi időbeosztás alapján kialakított csoportok szocio-demográfiai összetétele csak kismértékben változott. Ahol jelentősebb eltérések tapasztalhatók, azaz „aktívak” csoportja: a körükben a diplomások és a jó anyagi, jövedelmi helyzetben lévők felülreprezentáltak (szemben a hétköznapokkal, amikor a tanulók aránya volt jelentős e csoportban). A csoportalkotás lényegében akkor sem járt volna más eredménnyel, ha nem az egyes tevékenységekre fordított idő arányaival, hanem a tevékenységre fordított idő abszolút értékével dolgozunk. Az alábbi táblázatban részletesen feltüntettük ezeket az adatokat.

43. oldal

aktívak

olvasók

passzívak

* * 9 05 6 16 1 02 1 15 * 1 03 10 17 0 06 1 36 2 22 0 12 0 06 0 14 0 02 0 01 4 39

* * 9 11 5 59 0 20 0 54 * 2 34 10 30 0 09 3 00 0 25 0 18 0 02 0 15 0 03 0 06 4 18

* * 9 04 4 55 2 01 1 00 * 1 16 9 50 0 25 1 22 1 05 0 16 1 29 0 08 0 07 0 14 5 06

* * 9 06 5 43 1 01 1 00 * 1 56 10 22 1 34 1 06 0 50 0 16 0 05 0 11 0 13 0 15 4 30

* * 9 06 4 10 0 18 0 55 * 1 53 8 00 0 12 2 11 0 57 0 26 0 13 2 32 0 10 0 13 6 54

8 27 1 52 10 19 0 27 0 33 * * 2 05 4 48 0 25 2 18 1 39 3 33 0 15 0 25 0 07 0 13 8 55

8 23 1 45 10 08 0 50 0 22 * * 1 56 4 46 0 23 2 51 3 27 1 03 0 14 0 44 0 06 0 07 8 55

7 54 2 02 9 56 1 10 0 07 * * 4 22 7 13 0 19 4 33 0 35 0 46 0 07 0 36 0 04 0 02 7 02

8 10 1 49 9 59 0 27 0 25 * * 1 54 4 14 0 40 2 00 1 55 2 05 1 43 0 50 0 30 0 08 9 51

8 11 1 47 9 58 0 37 0 54 * * 2 58 6 21 2 23 1 53 1 08 0 54 0 16 0 31 0 18 0 14 7 37

8 10 1 41 9 51 0 30 0 04 * * 2 32 4 38 0 27 3 00 1 07 1 16 0 12 3 02 0 10 0 19 9 33

*nem szignifikáns

44. oldal

hétköznap

tévénézők

* * 8 58 4 23 1 53 0 58 * 1 10 9 02 0 21 1 17 1 22 1 34 0 31 0 23 0 16 0 15 5 59

hétköznap


alvás étkezés, tisztálkodás fiziológiai szükségletek összesen: kereső munka tanulás (iskolán kívül is) közlekedés, utazás, várakozás vásárlás, ügyintézés háztartási munka, család ellátása társadalmilag kötött tevékenységek összesen: olvasás (nem munka céljából) televízió nézés, számítógépen filmnézés internetezés (nem munka céljából) társas élet és szórakozás sport, mozgás semmi különös (pihenés, tétlenség) egyéb hobbi, játék egyéb tevékenység szabadon végezhető tevékenységek összesen: alvás étkezés, tisztálkodás fiziológiai szükségletek összesen: kereső munka tanulás (iskolán kívül is) közlekedés, utazás, várakozás vásárlás, ügyintézés háztartási munka, család ellátása társadalmilag kötött tevékenységek összesen: olvasás (nem munka céljából) televízió nézés, számítógépen filmnézés internetezés (nem munka céljából) társas élet és szórakozás sport, mozgás semmi különös (pihenés, tétlenség) egyéb hobbi, játék egyéb tevékenység szabadon végezhető tevékenységek összesen:


16. táblázat: Hétköznapi és hétvégi időráfordítás a kialakított szabadidős csoportok szerint, érdemben válaszolók, óra perc átlagok, N=880

A szabadidő-felhasználás egyéb jellemzői Az emberek alapvetően elégedettek időfelhasználásukkal – legalábbis erre utal, hogy 34 százalékuk teljes mértékben, 46 százalékuk inkább úgy gondolja, hogy időt szakít azokra a dolgokra, melyekkel igazán foglalkozni szeretne. Az időbeosztásukkal elégedetlenek aránya húsz százalék körüli. Az időszűkét valószínűsíthetően a háztartással kapcsolatos teendők, illetve a gyerekkel kapcsolatos feladatok okozzák: az elégedetlenek aránya magasabb a szülők, a nők, a háztartásbeliek és GYES-en lévők körében. A hétvégi és a hétköznapi szabadidő felhasználás alapján kialakított csoportok közül a tévénézést, illetve a passzív pihenést választók érzik úgy inkább, hogy nem szakítanak elég időt azokra a dolgokra, melyekkel igazán szeretnének foglalkozni.

45. oldal

19. ábra: Mennyire jellemző Önre, hogy szakít időt azokra a dolgokra, amelyekkel igazán szeretne foglalkozni? – szocio-demográfiai háttérváltozók és szabadidőcsoportok szerint, %


34%

46%

16% 4%

NEM férfiak

37%

nők

48%

31%

12% 3%

44%

20%

5%

AKTIVITÁS tanul

45%

dolgozik

44%

34%

munkanélküli, közfoglalkoztatott

46%

30%

htb, GYES

16% 3%

48%

19%

inaktív

10%1%

16%

42%

6%

29%

10%

29%

46%

17%

7%

29%

45%

20%

6%

VAN-E GYEREK A CSALÁDBAN van nincs

38%

47%

13% 2%

SZABADIDŐS CSOPORTOK* társas életet élők

42%


49%

38%

tévénézők

47%

20%

23%

44%

8%

46%

39%

passzívak

13%

48%

aktívak olvasók

10%

9%1%

39%

27%

19%

45%

25%

3% 3%

SZABADIDŐS CSOPORTOK** társas életet élők

36%


32%

tévénézők

26%

aktívak

39%

23%

53%

20%

inkább igen

12% 4% 1%

45%

22%

0%

19% 1%

43%

35%

passzívak

16% 1%

49%

53%

olvasók

teljes mértékben

48%

40% inkább nem

16% 4% 24%

60%

80%

100%

egyáltalán nem

*hétköznapok szerint **hétvégék szerint A tanulók 55 százaléka jár el rendszeresen valamilyen iskolán kívüli elfoglaltságra. Nagyobb részük (52%) edzésre jár, vagy valamilyen sporttevékenységet végez, 31 százalékuk szakkörre, korrepetálásra, különórára jár, 3 százalékuknak egyéb rendszeres tevékenysége van

46. oldal

(például néptánc). A különóra, edzés leginkább az érettségit megelőző korban jellemző (a 20 év alattiak 61, a 20-29 éves tanulók 46 százaléka jár valamilyen különórára). A szabadidő-felhasználás térbeli mintázata szerint a megkérdezettek legnagyobb arányban otthon töltik el pihenőidejüket. Barátoknál, ismerősöknél a válaszadók kétharmada legalább havonta többször, 45 százaléka rokonoknál tölt el időt ilyen gyakorisággal. Közterületen, parkban

vagy

természetben

35-38

százaléknyian

pihennek

havonta

többször.

Bevásárlóközpont, pláza a megkérdezettek háromtizede, kávézó, teázó, pizzéria 18 százaléka számára rekreációs helyszín (szintén havonta többször). Sportpályán (akár nézőként is) és sörözőben, kocsmában a megkérdezettek közel ötöde fordul meg havonta több alkalommal. Zenés-táncos szórakozóhely a válaszadók tizede számára szolgál szabadidő-eltöltési helyszínként. A mozi, ifjúsági klub, művelődési ház, iskola (tanórán kívül) vagy a színház a válaszadók nagy része számára csak esetlegesen jön szóba pihenésként.

47. oldal

20. ábra: Milyen rendszerességgel tölti el szabadidejét az alábbi helyszíneken? – érdemben válaszolók, N=1171-1203

otthon

86%

barátoknál, ismerősöknél 8% 17% rokonoknál

9% 13%

11%

21% 19%

utcán, téren, parkban 11% 10% 9% 8%

22% 20%

27%

20%

természetben 7% 7% 8%13% 13% bevásárlóközpontban, plázában 6% 12%11% 15% kávézóban, teázóban, pizzázóban

11% 15% 6%

34%

33%

19%

23%

31%

10% 11% 22%

49%

sportpályán, uszodában (lelátón is)

7%

17%

60%

sörözőben, borozóban, kocsmában

7% 6%

18%

59%

zenés, táncos, bulizós szórakozóhelyen, diszkóban

7% 10% 24%

moziban

13%

művelődési vagy ifjúsági házban, klubban tanórán kívül iskolában

naponta havonta

85%

24% 0%

hetente többször ritkábban

52% 70%

7%

színházban

55%

32%

19%

9%

20%

70% 40%

hetente (szinte) soha

60%

80%

100%

havonta többször

A helyszínválasztást leginkább az életkor befolyásolja: a 30 éven aluli fiatalok, de főként a tizenévesek általában gyakrabban járnak a felsorolt helyszínekre. Körükben az idősebbekhez képest különösen kedvelt a barátoknál vagy a szabadtéren való szabadidőeltöltés, a kocsma, a kávézók, a zenés mulatóhelyek, illetve a mozi vagy a sportpálya.

48. oldal

VI. TÁRSASSÁG, BARÁTOK Bizalom A válaszadók zöme leginkább közeli rokoni vagy személyes kapcsolataiban bízik meg (0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve a bizalmi-index átlaga 82-83 e két esetben). A tanulók tanáraikban (68 pont), az összes érdemi válaszadó a távolabbi rokonokban (57 pont), munkatársaiban (tanulók osztálytársaiban) (57 pont), szomszédjában (55 pont) még inkább megbíznak. Kismértékű bizalmatlanság övezi a távolabbi ismerősöket (49 pont), az ismeretlen egykorúakat (tanulók esetében) (48 pont), illetve a települési vezetőket (41 pont). Az egyházakban (36 pont), az ismeretlen felnőttekben (tanulók esetében) (36 pont), a civil szervezetekben (35 pont), a vallási közösségekben (33 pont) és általában az ismeretlenekben (32 pont) nem bíznak meg az emberek. A legnagyobb bizalmi deficit a (választott) politikusokat, politikai pártokat illeti (25 pont a bizalmi-indexen). 21. ábra: Általában mennyire bízik meg a következőkben? – érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: egyáltalán nem bízik meg, +100: teljesen megbízik), N=1121-1197

közeli rokonaiban

83

barátaiban

82

tanáraiban**

68

munkatársaiban/osztálytársaiban

57

távolabbi rokonaiban

57

szomszédjában

55

távolabbi ismerőseiben

49

egykorú ismeretlenekben**

48

település vezetésében

41

felnőtt ismeretlenekben**

36

egyházakban

36

civil szervezetekben

35

vallási közösségekben

33

általában az ismeretlenekben*

32

politikusokban, politikai pártokban

25 0

*csak azoktól kérdezve, akik nem tanulnak **csak azoktól kérdezve, akik tanulnak 49. oldal

20

40

60

80

100

A bizalmi-indexek információtartalmát két általánosabb dimenzióba lehet redukálni.6 Az egyik a személyes kapcsolatokra vonatkozó, a másik a szervezetekkel, testületekkel kapcsolatos bizalmi megítéléseket tartalmazza. 17. táblázat: Bizalmi-index dimenziók kommunalitásai7

személyes kapcsolatokba vetett bizalom mennyire bízik meg… …távolabbi rokonaiban? …távolabbi ismerőseiben?

kommunalitás ,828 .824

…szomszédjában?

.758

…munkatársaiban, osztálytársaiban?

.663

…barátaiban?

.661

…közeli rokonaiban? …ismeretlenekben*

.630 .597

szervezetekbe, testületekbe vetett bizalom mennyire bízik meg… …vallási közösségekben?

kommunalitás .868

…egyházakban?

.850

…település vezetésében? …civil szervezetekben? …politikusokban, politikai pártokban?

.808 .789 .764

megőrzött megőrzött 51% 67% információ-hányad: információ-hányad: *a tanulók és nem tanulók esetében adott válaszokat előzőleg felhasználható formára vontuk össze 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve az összevont bizalmi-indexeket az érdemi válaszok átlaga 59 pont a személyes kapcsolatokat, és 34 pont a szervezeti, testületi bizalmat illetően. Utóbbi esetben

magyarán

bizalmi-deficitről

beszélhetünk.

Az

egyes

szocio-demográfiai

háttérváltozók alig generálnak különbségeket, azaz igen egyöntetű ebben a kérdésben a 15-50 éves magyar népesség. Annyi azonban látszik, hogy a diplomások mindkét esetben valamivel nagyobb bizalmi faktorral rendelkeznek – a roma népesség pedig a többségi társadalom tagjaihoz képest is bizalmatlanabbak.

6

Az adatredukciót faktoranalízis segítségével végeztük el.

7

A kommunalitás azt mutatja meg, hogy az adatredukciós eljárás során létrejött új mutató az eredeti változók heterogenitásának (információ-tartalmának) hány százalékát őrzi meg.

50. oldal

22. ábra: Személyes kapcsolatokba és szervezetekbe vetett bizalom – iskolázottság és származás szerint, 0tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok, érdemben válaszolók, N=1010-1078 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

59

34


57

34

érettségizett

59

32

diplomás

64

39

SZÁRMAZÁS roma

49

28

nem roma

61

36

0

20

40

személyes kapcsolatokba vetett bizalom

60

80

100

szervezeti bizalom

Társasági élet A megkérdezettek 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakran szokott ismeretlen emberekkel megismerkedni. Vendégeket fogadni a válaszadók 24, társaságba járni 18 százaléka szokott gyakran. Utóbbihoz hasonló arányban találjuk azokat is, akik gyakran szoktak mások érdekében tevékenykedni. Egyedüllétet, magányt a válaszadók 9 százaléka gyakran, 42 százaléka ritkán érez. 23. ábra: Milyen gyakran szokott… – érdemben válaszolók, %, zárójelben a válaszok 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagai [0: soha nem szokott, 100: gyakran szokott], N=1188 új emberekkel megismerkedni? (61 pont)

29%

vendégeket fogadni? (58 pont)

64%

24%

7%

67%

9%

mások érdekében tevékenykedni? (46 pont)

19%

55%

27%

nagy társaságba járni? (46 pont)

18%

56%

26%

egyedüllétet, magányt érezni? (30 pont)

9%

0% gyakran

42%

20%

ritkán

49%

40%

60%

80%

100%

soha

Új emberekkel megismerkedni leggyakrabban a legfiatalabbak, a diplomások, valamint a kistelepüléseken élők szoktak. Vendégeket fogadni inkább a gyerektelen párok, illetve a diplomások szokása. Nagy társaságba járni a legfiatalabbak, mások érdekében cselekedni a 51. oldal

diplomások szoktak nagyobb gyakorisággal. Az egyedüllét, magány leginkább a huszonéveseket,

megyei

jogú városok lakóit, gyerektelen házas-

és

élettársakat,

csonkacsaládban élőket nyomasztja. A magányosság a pihenőidejüket tévénézéssel, vagy passzív pihenéssel töltőket érinti leginkább. A társasági életnek anyagi oldala is van: minél jobb helyzetben érzi magát valaki, annál inkább jellemző, hogy nagyobb társasági életet él, illetve ritkábban érez egyedüllétet. Ugyanakkor, ez az összefüggés a szubjektív anyagi helyzet megítélésére vonatkozik, az összefüggés az egy főre jutó jövedelem esetében nem áll fent: magyarán, a jólét egyik „puha” dimenziója maga a társasági élet.

52. oldal

új emberekkel megismerkedni

egyedüllétet, magányt érezni

vendégeket fogadni

nagy társaságba járni

mások érdekében tevékenykedni

18. táblázat: Társasági tevékenységek gyakorisága - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: soha nem szokott, 100: gyakran szokott], N=1188

NEM

férfi nő

* *

* *

* *

* *

44 48

KORCSOPORT

15-19 évesek 20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek nincs érettségije érettségizett diplomás főváros megyei jogú város 5000-es és nagyobb 5000-esnél kisebb gyerektelen egyedülálló gyerektelen házastársak, élettársak csonkacsalád mozaikcsalád nukleáris család nagycsalád magukra maradt szülő(k) egyéb

66 62 60 59 58 62 65 60 62 58 64 * * * * * * * *

26 35 28 30 * * * 31 38 28 27 39 27 40 22 28 26 30 39

* * * * 56 58 62 * * * * 49 64 54 55 60 58 55 56

62 51 41 40 * * * 44 49 42 48 * * * * * * * *

* * * * 41 47 57 44 52 44 45 * * * * * * * *

társas életet élők képernyő előtt ülők tévénézők aktívak olvasók passzívak társas életet élők képernyő előtt ülők tévénézők aktívak olvasók passzívak gondok nélkül élnek beosztással jól kijönnek éppen hogy kijönnek a jövedelmükből hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak nélkülözések között élnek

64 58 54 68 66 51 65 51 52 68 59 54 69 64 58 57 46

32 27 25 25 24 41 29 26 36 24 22 35 22 31 28 34 44

61 52 56 63 64 55 60 53 56 64 60 52 69 60 56 52 58

59 42 32 64 45 40 60 39 31 56 52 30 59 52 41 40 34

46 39 33 55 51 40 45 40 31 50 55 38 58 51 44 41 27

61

30

58

46

46

ISKOLÁZOTTSÁG

TELEPÜLÉSTÍPUS

CSALÁDTÍPUS

SZABADIDŐS CSOPORTOK (HÉTKÖZNAP)

SZABADIDŐS CSOPORTOK (HÉTVÉGE)



*nem szignifikáns 53. oldal

Általában az a jellemző, hogy az emberek barátaikkal, ismerőseikkel egyénileg, külön szoktak találkozni (64%). Csoportos, nagyobb társas együttléteket 36 százaléknyian preferálnak inkább. Mindemellett a megkérdezettek inkább visszahúzódóbbnak, zárkózottabbnak tartják magukat a társasági életet tekintve. Erre utal, hogy a válaszadók 53 százaléka véli úgy, hogy ritkábban szokott társaságba járni korosztálya tagjaihoz képest, és csupán 38 százaléknyian gondolják úgy, hogy az átlagot képviselik ebből a szempontból. Csoportos társaságot leginkább a férfiak, a 30 éven aluliak, a gyerektelenek és a nem roma származásúak preferálják inkább. Az átlaghoz képest ritkábban találkoznak saját bevallásuk szerint barátaikkal, ismerőseikkel a 40 évnél idősebbek, a gyerekesek és azok, akik anyagi helyzetüket rossznak ítélik. 19. táblázat: Hogyan és milyen gyakorisággal találkozik barátaival, ismerőseivel? - érdemben válaszolók, %, N=1147 és 1190

sokkal gyakrabban


gyakrabban

SZÁRMAZÁS

ugyanúgy


ritkábban

GYEREK

sokkal ritkábban

KORCSOPORT

férfi nő 15-19 évesek 20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek van nincs gondok nélkül élnek beosztással jól kijönnek éppen hogy kijönnek a jövedelmükből hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak nélkülözések között élnek roma nem roma

egyénileg

NEM

hasonló korúakhoz képest milyen rendszerességgel?

csoportosan

kivel találkozik inkább?

40% 32% 57% 43% 30% 28% 42% 28% 30% 42%

60% 68% 43% 57% 70% 72% 58% 72% 70% 58%

* * 12% 20% 24% 25% 18% 26% 8% 15%

* * 26% 29% 33% 36% 29% 35% 33% 30%

* * 55% 42% 34% 32% 43% 31% 39% 44%

* * 6% 8% 10% 6% 9% 6% 19% 9%

* * 1% 1% 1% 1% 1% 1% 2% 1%

32%

69%

25%

32%

36%

7%

1%

36%

64%

30%

37%

30%

3%

1%

22% 23% 39%

78% 77% 61%

47% * *

29% * *

15% * *

6% * *

3% * *

36%

64%

22%

32%

38%

8%

1%

*nem szignifikáns

54. oldal

Barátok, baráti kör A válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs egyetlen egy közeli barátja sem. A leggyakoribb válasz a kettő volt (22%), egy barátja 12 százalékuknak, míg három barátja az emberek 16, négy barátja pedig 13 százaléknak van. Ennél több barát a válaszadók harmadának van. Az átlag (azokat számítva, akiknek legalább egy barátjuk van) 4,5-nek adódott. A barátok számát leginkább az életkor, és kismértékben az aktivitás határozza meg: 24. ábra: Hány közeli barátja van? – életkor és aktivitás szerint, átlagok, N=1103 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

4,5

KORCSOPORT 15-19 évesek 20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek AKTIVITÁS tanul dolgozik munkanélküli htb, GYES inaktív

5,2 4,5 4,5 4,1 5,4 4,4 4,2 3,6 3,3

0

2

4

6

8

10

Ehhez képest az emberek átlagosan valamivel több ismerősükkel, barátjukkal tudnak szabadidős közös programot szervezni (átlagosan öt ilyen barátot említettek) vagy a hétköznapi dolgokról beszélni (5,3), ám kevesebb partnerük van közéleti, politikai kérdéseket, illetve helyi, települési ügyeket megbeszélni (4,1-4,1). Személyes problémákat, magánéleti kérdéseket a megkérdezettek átlagosan közel 4 barátjukkal tudják megbeszélni, pénzt kölcsönkérni (ha szükségük lenne rá) viszont csak 3 barátjuktól tudnak. Sokat sejtető, hogy a legnagyobb arányban a közéleti, politikai kérdéseket nincs kivel megbeszélni (19 százaléknyian mondták, hogy egyetlen ilyen ismerősük sincs), és ettől alig marad el a lakóhely települési ügyeinek megvitatásának (13%) vagy az anyagi támasz lehetőségének hiánya (11%). A lehetséges partnerek száma, ahogyan a barátok számának esetében is láttuk, leginkább az életkor, illetve az aktivitás függvénye. Ugyanakkor lényegében nincs különbség a válaszokban, ha a település ügyeiről, közéleti kérdésekről, hétköznapi dolgokról szóló beszélgetőpartnereket vizsgáljuk. Azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy egyetlen olyan ismerősük sincs, akivel közéleti kérdésekről, politikáról tudnának beszélgetni a 30 éven

55. oldal

aluliak, az érettségivel nem rendelkezők és a háztartásbeliek, GYES-en lévők között a legnagyobb.

nincs

átlag

nincs

átlag

nincs

átlag

nincs

akivel a hétköznapi élet dolgairól tud beszélni

átlag

akivel közéleti kérdésekről, politikáról tud beszélni

nincs

akivel helyi, települési ügyekről tud beszélni

akivel szabadidejében közös programot szervezhet

átlag

akitől pénzt tud kölcsönkérni

nincs

15-19 évesek 20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek tanul AKTIVITÁS dolgozik munkanélküli htb, GYES inaktív ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT

átlag

akivel meg tudja beszélni magánéleti problémáit

20. táblázat: Hány olyan rokona, barátja, ismerőse van… - ismerősök számának átlagai, illetve azok aránya, akik egy ilyen embert sem említette, %, N=958-1142

4,8 3,5 3,7 3,6 4,5 3,6 4,1 3,0 3,5 3,8

0% 3% 6% 6% 0% 5% 8% 4% 9% 4%

3,4 2,9 2,8 2,6 3,4 2,7 3,2 2,6 2,5 2,9

* * * * 9% 10% 19% 17% 22% 11%

6,0 5,5 4,8 4,4 6,3 5,0 4,0 3,9 4,6 5,0

* * * * 2% 7% 13% 13% 16% 7%

* * * * * * * * * 4,1

19% 15% 11% 11% * * * * * 13%

* * * * * * * * * 4,1

26% 26% 16% 14% 24% 16% 21% 27% 24% 19%

* * * * * * * * * 5,3

* * * * 2% 5% 8% 9% 12% 5%

*nem szignifikáns A válaszadók 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran van együtt szabadidejében. A baráti társasággal rendelkezők héttizede legalább hetente összejár. A fiatalabbak, iskolázottabbak, illetve azok, akiknek nincs gyerekük általában nagyobb hányadban nyilatkoztak úgy, hogy van baráti társaságuk. A fiatalabbak és nem gyerekesek körében egyúttal az is jellemző, hogy gyakrabban találkoznak ismerőseikkel. A társaságok tagjai alapvetően négy csatornán keresztül csatlakoznak: lakóhely, szomszédság (78%), iskola (69%), korábbi ismeretségen keresztül (56%) és munkahelyről (51%). Véletlen ismerkedés, hobbira szerveződő együttlétekből, illetve sporttevékenységből az esetek 25-36 százalékában bővül egy társaság. Internetes kapcsolatokból közel minden ötödik megkérdezett, művészeti, kulturális tevékenységi körből minden tízedik megkérdezett szerzett már barátot. Civil szerveződés, klub, vagy vallási közösség csak a válaszadók 7-8 százaléka esetén jelentett ismerkedési alapot. Meglepő összefüggést nem találunk a szocio-demográfiai háttérváltozók és a baráti társaság rekrutálódási háttere között: a fiatalok körében inkább az iskola és a sportkör, az idősebbek és aktívak esetében inkább a munkahely, a kistelepülésen élők körében pedig a lakóhely szerepe értékelődik fel. Átlagosan egyébként közel négy dimenziót soroltak fel a megkérdezettek, ahonnan baráti körük új ismeretséggel bővül. 56. oldal

Jellemző, hogy a megkérdezettek 52 százalékának van legalább egy olyan barátja, akit olyan társaságban ismert meg a megkérdezett, melyet ő tudatosan választott (azaz nem számolva az iskolai, munkahelyi, települési kapcsolatokat, a véletlen ismeretségeket és az ismerősök által bemutatott új embereket). Ez az arány jóformán csak a legfiatalabb korosztályban magasabb (64%). 25. ábra: Van-e olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran van együtt szabadidejében? Ha van, milyen gyakran találkozik baráti társaságával?– szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, %, érdemben válaszolók, N=1183 és 685 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

59% 22%

28%

21%

17%


10%

78% 38%

36% 64%

20-29 évesek 23%

33%

30-39 évesek 16%

22%

17%

21%

ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije érettségizett 31%

diplomás 17%

18% 21%

31% 24%

munkanléküli

24% 52% 24% 36% 36%

htb, GYES 24% inaktív 14%

15%

81% 19%

37% 55% 23% 56%

dolgozik

29%

6%

13%

19%

AKTIVITÁS tanul

16%

7% 3%

55% 29% 17% 14% 9% 61% 20% 21% 11% 64% 31% 18% 12%

29%

16%

19%

54% 24% 51% 23%

40-50 évesek

15%

17%

GYEREK van

9% 4%

21% 19%

13%

15%

24%

10%

18%

14%

6%

21%

14%

63% 15%

22%

nincs 26%

0%

20%

24% 52% 31%

40%

21% 19%

60%

14% 15%

80%

van baráti társasága

naponta találkoznak

hetente többször

hetente

havonta többször

havonta

évente többször találkoznak

57. oldal

7%

100%

26. ábra: Honnan ismeri baráti társaságának tagjait az alábbiak közül? - érdemben válaszolók, azok körében, akiknek van baráti társaságuk, %, N=671-694 lakóhelyéről, szomszédságából

78%

iskolából

69%

korábbi baráton, ismerősön keresztül

56%

munkahelyéről

51%

véletlen ismerettségből

36%

sportoló társak közül

29%

hobbira szerveződő együttlétből

25%

internetes kapcsolatokból

18%

művészeti, kulturális tevékenységi körből

11%

civil szervezetből, közösségből, klubból

8%

vallási, hitközösségből

7% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A baráti társaságokat elsősorban a hasonló érdeklődés, azonos hobbi tartja össze (0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve az átlag 85 pontnak adódott). Az azonos lakóhely, az élet dolgainak hasonló megítélése, a közös múlt, a közös célok vagy a közös szórakozás, buli szintén erős kapocs. Jellemző, hogy a nem tudatos együttlét (a társaság összekapcsolódása adottság, vagy az, hogy nincs különösebb ok az összejárásra) a társaságok zömében inkább jellemző. A szervezett, közös tevékenység (például segítségnyújtás) köti össze legkevésbé a társaságokat (50 pont). Az egyes szocio-demográfiai háttérváltozók ebben az esetben sem befolyásolják érdemben a válaszokat. Annyi elmondható, hogy a fiatalabb korosztályokban a buli szórakozás, illetve az egyszerű adottság, mint csoportkohéziós erő hangsúlyosabban jelentkezik.

58. oldal

27. ábra: Mekkora szerepet játszanak a következő dolgok abban, hogy a baráti társasága összejár? – érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: semekkorát, +100: nagyot), N=643695

hasonló érdeklődés, azonos hobbi

85

azonos lakóhely

75

az élet dolgainak hasonló megítélése

71

a közös múlt emléke

69

közös célok

67

szórakozás, buli

65

egyszerű adottság

63

szervezett, közös tevékenység

50

nincs különösebb oka

47 0

20

40

60

80

100

28. ábra: Mekkora szerepet játszanak a következő dolgok abban, hogy a baráti társasága összejár? – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: semekkorát, +100: nagyot), N=689-690

SZÓRAKOZÁS, BULI

65

15-19 évesek

78

20-29 évesek

70

30-39 évesek

58

40-50 évesek

60

EGYSZERŰ ADOTTSÁG

63

15-19 évesek

80

20-29 évesek

65

30-39 évesek

55

40-50 évesek

59 0

20

40

60

80

100

A társasági élet eddig nem tárgyalt formája lehet a közös nyaralás. A kutatási eredményekből kitűnik, hogy amellett, hogy keveseknek adatik meg a nyaralás lehetősége (2013-ban 5 százaléknyian voltak külföldön és belföldön egyaránt, 9 százaléknyian csak külföldön, 25 százaléknyian kizárólag belföldön nyaraltak), ezt leginkább partnerükkel teszik az emberek 59. oldal

(55%). Barátokkal, osztálytársakkal 35 százaléknyian, szüleikkel 29 százaléknyian nyaraltak a tavalyi évben. Nem váratlan, hogy a nyaralás ténye, illetve az, hogy ez külföldön vagy belföldön valósult meg, elsősorban az anyagiak függvénye, míg a társaság leginkább az életkortól függ. 29. ábra: Volt-e 2013-as év folyamán nyaralni? – jövedelemi és szubjektív anyagi helyzet szerint, %, érdemben válaszolók, N=1051-1155 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

9%

25%

5%

62%

EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM alsó negyed 4%

18%

2. negyed 6% 3. negyed

9%

felső negyed

74%

29%

64%

27%

14%

26%

5%

59%

7%

52%

SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET gondok nélkül élnek beosztással jól kijönnek éppen hogy kijönnek a jövedelmükből

16%

27%

11% 8%

21%

35%

6% 67%

volt, külföldön

84%

9%

0% volt, belföldön

48%

23%

hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak 4% 11% nélkülözések között élnek

37%

91%

20%

40%

60%

80%

volt, belföldön is, külföldön is

100%

nem volt sehol

21. táblázat: Kikkel volt nyaralni 2013-ban – korcsoport szerint, azok körében, akik voltak nyaralni, N=450

szülő(k) partner 15-19 évesek 20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

64% 37% 17% 13% 29%

13% 41% 70% 71% 55%

barátok, osztálytársak 42% 48% 32% 23% 35%

más 35% 23% 44% 41% 37%

Nyári táborozáson a válaszadók 14 százaléka volt 2013-ban. A gyerekes szülőkre korlátozva az elemzésbe bevont válaszokat meglepő, hogy ez az arány nem sokkal magasabb (20%). Jellemző, hogy a kamasz gyerekes (7-14 éves korosztály) szülők körében mérhető viszonylag kiugró táborozási élmény a válaszadók gyerekeire tekintve (28%).

60. oldal

30. ábra: Volt-e Ön vagy gyereke a 2013-as év folyamán valamilyen nyári táborban? – gyerekvállalás és a legfiatalabb gyerek korosztálya szerint, %, érdemben válaszolók, N=1119 és 485 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

10%

87%

GYEREK A HÁZTARTÁSBAN van

17%

nincs

80%

4%

91%

GYEREK KOROSZTÁLYA kisgyerek

5%

kamasz gyerek tinédzser gyerek

0%

91% 28%

71%

16%

80%

20%

40%

volt, a megkérdezett megkérdezett és a gyereke is

60%

80%

volt, a megkérdezett gyereke nem volt senki

61. oldal

100%

VII. ONLINE KAPCSOLATOK

A kutatásban résztvevők zöme, 58 százaléka naponta szokott internetezni. Gyakorlatilag folyamatosan online a válaszadók 8 százaléka. Hetente többször 13 százaléknyian, ennél ritkábban 5 százaléknyian ülnek a számítógép elé. A 15-50 évesek korosztályának 16 százaléka sosem internetezik. Az internetezési gyakoriságot leginkább az életkor, illetve az iskolázottság határozza meg: 31. ábra: Milyen gyakran szokott internetezni? – életkor és iskolázottság szerint, %, N=1203

ÖSSZES MEGKÉRDEZETT

8%

58%

13%

16%

KORCSOPORT 15-19 évesek 20-29 évesek

17%

65%

12%

5%

59%

30-39 évesek 5%

13%

59%

40-50 évesek 3%

52%

11% 11%

16%

13%

15%

25%

ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije érettségizett

7%

51%

11%

10%

60%

diplomás 5% 0%

25% 17%

69%

20%

40%

14%

60%

80%

gyakorlatilag folyamatosan

naponta

hetente többször

havonta többször

legfeljebb havonta

ritkábban

soha nem szokott

62. oldal

8% 7%

100%

Közösségi oldalak Az internetezők túlnyomó része regisztrált tag valamely közösségi oldalon (82%), és jellemzően naponta (62%), hetente többször (22%) vagy gyakorlatilag folyamatosan (10%) használja azt. A tagság nagyban összefügg azzal, hogy valaki milyen gyakran internetezik: azok, akik legalább naponta, szinte biztosan (88%) tagok, azok, akik hetente többször, nagy valószínűséggel (63%). Akik ennél ritkábban interneteznek, többségében nem regisztráltak egy közösségi oldalon sem. Az esetek többségében igaz az is, hogy a közösségi oldalakat olyan gyakran használják, amilyen gyakran interneteznek – azaz ha internetezik valaki, akkor szinte biztos, hogy megnézi a közösségi oldalát is. A közösségi oldalakon regisztráltak általában megelégszenek egy portálon történt regisztrációval (63%, internetet használók körében 51%), kettőn 24% (19%), hárman 10 százaléknyian (8%) tagok. Az érdemi válaszadóknak átlagosan mintegy 410 ismerősük van a leggyakrabban használt közösségi oldalon (a módusz 300 kapcsolat). A közösségi oldalon történő regisztráció leginkább az életkor függvénye: az idősebbek kisebb arányban regisztráltak valahol, a fiatalabbak több oldal segítségével is ápolják kapcsolataikat. A legfiatalabb, 20 éven aluli korcsoportban szinte „kötelező” valamilyen közösségi oldalon a tagság. Jellemző, hogy a fiatalabbaknak (30 éven aluliaknak) van több ismerőse a közösségi oldalakon, de ebből a szempontból a háztartás anyagi helyzete is releváns magyarázó változó.

63. oldal

32. ábra: Regisztrált tag-e, illetve ha igen, hány közösségi oldalon regisztrált? – nem és életkor szerint, azok körében, akik interneteznek, %, N=1004


19%

51%

19%

8%

47%

20%

8%

19%

8%

NEM férfi

22%

nő

15%

55%


6%

20-29 évesek

49%

23%

15%

30-39 évesek

58%

22%

40-50 évesek

53%

25%

0%

15%

43%

20%

40%

nem regisztrált tag

1 közösségi oldalon tag


3+ közösségi oldalon tag

19%

4%

15%

8%

22%

60%

7%

8%

80%

100%


33. ábra: Körülbelül hány ismerőse van azon a közösségi oldalon, ahol a legaktívabb? – életkor és szubjektív anyagi helyzet szerint, azok körében, akik regisztrált tagok legalább egy oldalon, %, N=816


412


603

20-29 évesek

481

30-39 évesek

319

40-50 évesek

339

SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET gondok nélkül élnek

564


482

éppen hogy kijönnek a jövedelmükből

347

hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak

339


248

0

100

64. oldal

200

300

400

500

600

700

A közösségi oldalakon regisztrált tagok általában két tevékenységet csinálnak gyakran az adott portálon: csetelnek és ismerősök megosztásait lájkolják, vagy kommentelik. Körülbelül ugyanolyan hányadban és gyakorisággal szoktak a megkérdezettek állapotot, véleményt posztolni; fényképet, videót megosztani; programokról informálódni; cikket, hírt megosztani vagy társasági programokat szervezni, arról beszélgetni (34-42% legalább heti gyakorisággal). Közösségi oldalakon játszani; programokra, rendezvényekre invitálni másokat vagy éppenséggel ismeretlenekkel vitázni, véleményt cserélni csak a megkérdezettek 25-32 százaléka szokott viszonylagos rendszerességgel (havonta többször). Közösségi oldalakon ismerkedni csak a válaszadók kisebb része szokott.

naponta többször

minden nap

hetente többször

hetente

havonta többször

havonta

ritkábban

soha

22. táblázat: Milyen gyakran végzi a következő tevékenységeket a közösségi oldalakon? - azok körében, akik regisztrált tagok legalább egy oldalon, %, N=816

ismerősökkel csetelni ismerősök megosztásait lájkolni, azokhoz hozzászólni állapotot, véleményt posztolni

18%

21%

25%

10%

6%

2%

10%

7%

11%

17%

23%

12%

12%

7%

12%

6%

5%

7%

18%

12%

11%

6%

26%

16%

programokról informálódni

4%

7%

15%

11%

9%

10%

22%

22%

fényképeket, videót megosztani

4%

5%

15%

12%

14%

13%

26%

11%

cikket, hírt megosztani baráti vagy más társasággal programot szervezni, vagy közös programokhoz kapcsolódóan beszélgetni, képeket feltenni stb. játszani ismeretlenekkel véleményt cserélni, vitázni programokra, rendezvényekre meghívni az ismerőseit ismerkedni

3%

5%

14%

11%

12%

9%

25%

20%

3%

3%

11%

10%

9%

10%

26%

28%

3%

7%

9%

8%

4%

2%

15%

52%

2%

2%

9%

6%

3%

3%

20%

55%

1%

2%

8%

6%

6%

7%

25%

44%

3%

1%

4%

6%

3%

8%

24%

52%

A felsorolt tevékenységeket csoportosítottuk aszerint, hogy a kapcsolattartás ismerősök vagy ismeretlenek felé irányul, igényli-e a felhasználó aktivitását (megoszt-e valamit), használja-e a közösségi oldalakat programszervezéshez, illetve játszik-e közösségi játékokat. Az egyes tevékenységcsoportok

gyakoriságának

segítségével

négy

kategóriába

osztottuk

a

megkérdezetteket (K-központú klaszter-analízis segítségével). Az első csoportba azok kerültek, akik minden szempont szerint aktív felhasználónak tekinthetők, azaz gyakran beszélnek ismerősökkel, ismeretlenekkel, gyakran osztanak meg tartalmakat (fényképeket, videókat, cikkeket) a közösségi oldalakon, gyakran tájékozódnak programokról, vagy szervezik azt meg az oldalon, illetve gyakran játszanak is. E csoport az érdemi válaszadók 13 65. oldal

százalékát adják. A második csoportba azok tartoznak, akik ismerőseikkel való kapcsolattartásra használják a közösségi oldalakat, körükben a megosztási tevékenység, illetve a programokról való informálódás is kevésbé jellemző (34%). A harmadik csoport az előzőhöz igen hasonló, azzal a különbséggel, hogy tagjaik gyakran játszanak is valamilyen játékot a közösségi oldalakon (19%). Végezetül, a negyedik csoportot a passzív megfigyelők alkotják (35%). A szocio-demográfiai háttérváltozók közül csak az életkor, illetve bizonyos mértékig az aktivitás befolyásolja, hogy ki melyik csoportba tartozik. A legfiatalabbak körében kisebb arányban találjuk a passzív megfigyelőket, míg a legidősebbek körében pont ők vannak a legmeghatározóbb hányadban. A háztartásbeliek, GYES-en lévők körében szintén kimagasló e csoport részaránya. 34. ábra: Közösségi oldalak felhasználói csoportjai, érdemben válaszolók, azok körében, akik regisztrált tagok valamely közösségi oldalon, N=816

7

g y a k o r i s á g

6 5 4 3 2 1 0 aktív használók (13%)

kapcsolattartók (34%)

kapcsolattartás ismerősökkel tartalommegosztási tevékenység játék

játékosok (19%)

passzív megfigyelők (35%)

kapcsolattartás ismeretlenekkel programszervezés, tájékozódás

66. oldal

35. ábra: Közösségi oldalak felhasználói csoportjai – életkor és aktivitás szerint, azok körében, akik regisztrált tagok valamely közösségi oldalon, %, N=816


13%

34%

19%

35%


17%

20-29 évesek

13%

30-39 évesek

12%

40-50 évesek

10%

41%

25%

35%

18%

34%

34%

20%

28%

15%

17%

35% 47%

AKTIVITÁS tanulók

18%

dolgozók

11%

munkanélküliek

13%

htb, GYES 4% inaktívak aktív használók

41% 32% 32% 26%

11%

24% 18%

39%

17%

39%

9% 37%

0% 20% kapcsolattartók

17%

61% 21%

40% játékosok

32%

60% 80% 100% passzív megfigyelők

Az online közösségi tevékenység mindazonáltal csak kiegészíti az offline társasági életet. Legalábbis erre engednek következtetni azok a vélemények, melyeket a közösségi oldalakkal kapcsolatban fogalmaztak meg interjúalanyaink. A legnagyobb egyetértés azt a kijelentést övezte, miszerint „a való életben jobban szeretek társasági életet élni, mint az interneten” (0tól 100-ig terjedő skálán az átlag 80 pont). Inkább jellemző, hogy akikkel a közösségi oldalakon rendszeres kapcsolatokat ápolnak, azokkal a való életben is rendszeresen beszélgetnek (66 pont), valamint az, hogy a felhasználók inkább passzív megfigyelői a közösségi oldal hírfolyamának (58 pont). Erősen differenciálnak azok a kijelentések, melyek a véleménynyilvánítás szabadságára, vagy az önkifejezés visszacsatolására vonatkoznak (51 és 45 pont). Végezetül a többség számára nem igaz, hogy elsősorban a közösségi oldalakról tájékozódnának szabadidős programokról, vagy társadalmi, közéleti kérdésekről, ahogy az sem, hogy ha sokáig nem lépnek fel a portálra, akkor úgy éreznék, lemaradnak valamiről (2935 pont).

67. oldal

36. ábra: Mennyire jellemzőek Önre a különböző közösségi oldalak használata kapcsán az alábbiak? érdemben válaszolók, azok körében, akik interneteznek és regisztrált tagok valamely közösségi oldalon, 0tól 100-ig terjedő skálára (100: teljes mértékben jellemző, 0: egyáltalán nem jellemző) vetített átlagok, N=811-819

A való életben jobban szeretek társasági életet élni, mint az interneten.

80

Akikkel a közösségi oldalakon rendszeresen kapcsolatban vagyok, azokkal a való életben is rendszeresen beszélgetek.

66

Inkább passzív vagyok, mások megosztásait nézem.

58

Nem rejtem véka alá a véleményemet másokkal kapcsolatban, akkor sem, ha az nagyon negatív.

51

Kifejezetten figyelem, hogy a megosztásaimra mások mit reagálnak.

45

Elsősorban a közösségi oldalakról tájékozódom a szórakozással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos programokról.

35

Ha sokáig nem lépek be egy közösségi oldalra, akkor úgy érzem, lemaradok valamiről.

31

Elsősorban a közösségi oldalakról tájékozódom a társadalmi, közéleti kérdésekről.

29 0

20

40

60

80

100

Természetesen a tevékenységcsoportok, illetve az arra legnagyobb befolyást gyakorló életkor és aktivitás befolyásolja az attitűdkérdésekre adott válaszokat is a leginkább.

68. oldal

Nem rejtem véka alá a véleményemet másokkal kapcsolatban, akkor sem, ha az nagyon negatív.

Kifejezetten figyelem, hogy a megosztásaimra mások mit reagálnak.

Elsősorban a közösségi oldalakról tájékozódom a szórakozással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos programokról.

Ha sokáig nem lépek be egy közösségi oldalra, akkor úgy érzem, lemaradok valamiről.

Elsősorban a közösségi oldalakról tájékozódom a társadalmi, közéleti kérdésekről.

AKTIVITÁS

Inkább passzív vagyok, mások megosztásait nézem.

KORCSOPORTOK

Akikkel a közösségi oldalakon rendszeresen kapcsolatban vagyok, azokkal a való életben is rendszeresen beszélgetek.

TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK

A való életben jobban szeretek társasági életet élni, mint az interneten.

23. táblázat: Attitűdök a közösségi oldalak használatával kapcsolatban – tevékenységcsoportok, életkor és aktivitás szerint, érdemben válaszolók, azok körében, regisztrált tagok valamely közösségi oldalon, 0-tól 100-ig terjedő skálára (100: teljes mértékben jellemző, 0: egyáltalán nem jellemző) vetített átlagok, N=811-819

aktív használók

66

66

45

57

65

54

59

40

kapcsolattartók

86

72

53

54

51

40

31

34

játékosok

78

70

52

54

46

40

39

32

passzív megfigyelők

81

56

72

43

30

20

17

17

15-19 évesek

*

75

51

60

*

*

43

*

20-29 évesek

*

66

56

49

*

*

32

*

30-39 évesek

*

64

60

50

*

*

29

*

40-50 évesek

*

61

63

48

*

*

25

*

tanulók

*

75

52

*

*

42

43

32

dolgozók

*

64

60

*

*

34

29

29

munkanélküliek

*

62

62

*

*

25

20

23

htb, GYES

*

56

61

*

*

24

20

16

inaktívak

*

57

57

*

*

39

32

30

80

66

58

51

45

35

31

29


*nem szignifikáns

69. oldal

VIII. IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL, KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEK Ismeretség, tagság, részvétel A megkérdezettek többsége (62%) nem ismer spontán olyan szervezetet, vagy közösséget, mely településén vagy annak környékén fiatalok számára nyújtana szabadidős programokat, foglalkozásokat. Az ismeretszint lényegében nem különbözik sem a különböző életkori csoportokban, sem abban, a megkérdezettnek vannak-e, illetve ha vannak, akkor milyen idősek a gyerekei. A diplomások, illetve a nem roma származásúak nagyobb arányban ismernek ilyen szerveződéseket. Települési aspektusa érdemben nincs a kérdésnek, maximum annyi, hogy azok, akik iskolába, munkahelyre ingáznak, azok körében szintén nagyobb arányban találjuk azokat, akik ismernek ilyen szerveződéseket. Jellemző, hogy a központi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókban az átlagnál kisebb arányban ismernek ifjúsági közösségi szerveződéseket. 37. ábra: Ismer az Ön településén vagy annak környékén olyan szervezeteket vagy közösségeket, melyek a fiatalok számára nyújtanak szabadidő programokat, foglalkozásokat? – iskolázottság és származás szerint, %, érdemben válaszolók, N=1187 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

36%


28%

érettségizett

40%

diplomás

51%

RÉGIÓ Közép-Magyarország

31%

Észak-Magyarország

49%

Észak-Alföld

32%

Dél-Alföld

46%

Dél-Dunántúl

31%

Közép-Dunántúl

37%

Nyugat-Dunántúl

38%

SZÁRMAZÁS roma

19%

nem roma

0%

38%

20%

40%

60%

80%

100%

Részletesen 18 féle ifjúsági szervezet- és közösségtípusra kérdeztünk rá, ismernek-e ilyen jellegű szervezetet lakóhelyük környékén, illetve rendszeresen részt vesznek-e ők vagy 70. oldal

gyerekük a szervezet rendezvényein. Legalább egyféle szervezet- és közösségtípust a megkérdezettek 78 százaléka jelölt meg. A legnagyobb arányban (58%) sportklubot, sportegyesületet ismernek a válaszadók. Közel minden második megkérdezett (46%) ismer valamilyen egyházi szervezetet, vallási közösséget, illetve tud polgárőrség, önkéntes tűzoltóegylet létezéséről. Kulturális, művészeti csoportot a megkérdezettek harmada, hagyományőrző szervezetet, diákönkormányzatot, jótékonysági szervezetet vagy szociális problémákkal foglalkozó szervezetet a megkérdezettek negyede ismer. Környezetvédelmi, természetvédelmi szervezetről 22 százaléknyian tudnak. Önkéntes tevékenységgel foglalkozó; lelki problémákon segítő; politikai ifjúsági szervezetet; települési ifjúsági önkormányzati feladatokat ellátó vagy tanoda-jellegű szervezeteket a válaszadók 10-16 százaléka említett. A cserkész mozgalmat 9 százaléknyian említették. A szervezetek életét mindemellett meglehetősen nagy passzivitással fogadják az emberek – erre utal, hogy igen kevesen vesznek részt rendszeresen a szervezetek rendezvényein, programjain. A legnagyobb arányban a sportszervezetek működése vonzó: a megkérdezettek 15 százaléka vagy maga vagy gyereke révén érintett az egyesületek által szervezett programokban. A résztvevők arányát tekintve a vallási szerveződések, a kulturális, művészeti csoportok, illetve a diákönkormányzatok munkáját övezi nagyobb figyelem (5-7%). Igény ennél valamivel szélesebb szervezeti tevékenység kör iránt mutatkozik meg. Sorrendiséget tekintve e szempont szerint is a sportszervezetek a legvonzóbbak (11 százaléknyian nyilatkozták, hogy jelenleg sem ők, sem gyerekük nem vesz részt rendszeresen rendezvényeiken, de szívesen részt vennének a programokon), amit a környezetvédelmi, természetvédelmi szervezetek; a hagyományőrző szervezetek; a jótékonysági szervezetek; kulturális, művészeti csoportok, valamint a szociális problémákkal foglalkozó szervezetek munkája, rendezvényei iránti igény követ (7-9%). A részvétel és igény szerint a legpartikulárisabb szervezettípusoknak a politikai ifjúsági szervezetek, a határon túli vagy határon túliakkal foglalkozó szervezetek, a települési ifjúsági önkormányzatok, illetve az emberjogi mozgalmak szerveződései tűnnek (a megkérdezettek 95 százaléka részéről sem részvételi tapasztalat, sem igény nem mutatkozik). A vidéki kistelepüléseken élők (87%) és a gyerekes szülők (82%) körében valamivel nagyobb arányban találjuk azokat, akik legalább egy ifjúsági szerveződés típust ismernek. Abban a tekintetben, hogy milyen szervezet rendezvényein vennének szívesen részt a megkérdezettek, az egyes szocio-demográfiai jellemzők körében nem találunk érdemi különbséget.

71. oldal

sportklub vagy egyesület egyházi szervezet, vallási közösség polgárőrség, önkéntes tűzoltóság kulturális, művészeti csoport, szervezet hagyományőrző szervezet diákszervezet, diák- vagy hallgatói önkormányzat jótékonysági szervezet szociális problémákkal foglalkozó szervezet környezetvédelmi, természetvédelmi, állatvédő szervezet önkéntes tevékenységgel foglalkozó szervezet lelki problémákkal foglalkozó szervezet települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat tanoda politikai ifjúsági szervezet cserkészet egyéb érdekvédelmi szervezet emberjogi mozgalom vagy szervezet határon túli vagy határon túliakkal foglalkozó szervezet

nem érdekli

részt venne

résztvevő

ismer ilyet

24. táblázat: Ismer-e településén vagy annak környékén olyan ifjúsági szervezeteket, közösségeket, melynek fő tevékenysége(i) az alábbiak közül valamelyik? Ön vagy gyereke milyen közösségnek tagja vagy vesz reszt programjain? - érdemben válaszolók, %, N=1194-1200

58% 15% 11% 74% 46% 7% 4% 90% 42% 1% 5% 94% 32% 5% 7% 87% 26% 3% 8% 88% 25% 5% 5% 90% 25% 1% 8% 89% 24% 0% 7% 92% 22% 2% 9% 87% 16% 1% 5% 93% 15% 0% 4% 94% 14% 1% 4% 95% 14% 2% 3% 94% 10% 0% 3% 96% 9% 0% 4% 94% 6% 0% 3% 97% 6% 0% 3% 95% 5% 0% 2% 97%

Összességében a megkérdezettek 28 százaléka vesz részt valamely szervezet programján rendszeresen. Döntő részük (95%) résztvevőként vesz részt a programokon. A résztvevők elsősorban a szülők, illetve az egykorú barátok, ismerősök hatására kezdtek el az adott szervezet programjaira járni (39-40% szerint ezeknek az aktoroknak nagy hatásuk volt ebben). Ki kell emelni még a tanárok ösztönző hatását is (22% számára jelentett nagy befolyást). Az idősebb barátok, rokonok, testvérek, illetve a vallási, lelkészi vezetők hatása csupán elenyésző. Ugyanakkor negatív, rosszalló hatást egy-egy szervezet rendezvényein való részvétellel kapcsolatban sem fejtettek ki sem ezek a szereplők, sem mások.

72. oldal

38. ábra: Mekkora hatással voltak a következő személyek arra, hogy Ön vagy gyereke elkezdett a szervezett programjaira járni? – érdemben válaszolók, %, azok körében, akik járnak legalább egy szervezet programjára rendszeresen, N=280 egykorú barát, ismerős, osztyáltárs

40%

szülők

39%

tanár

testvér

58%

15%

71%

10% 8%

82%

15%

0%

37%

19%

14%

8%

35%

25%

22%

idősebb barát, rokon pap, lelkész, vallási vezető

26%

77%

20%

nagy

40%

60%

kicsi

80%

100%

semekkora

A részvétel fontossága, lehetőségei Ahogy láttuk, a részvétel, illetve az igény a részvételre meglehetősen alacsony, a megkérdezettek zöme (49%) mégis úgy véli, inkább vagy nagyon fontos lenne, hogy egy fiatal tagja legyen valamilyen szervezett ifjúsági közösségnek, vagy rendszeresen vegyen részt számukra nyújtott programokon. Ugyanakkor az adatok alapján úgy tűnik, inkább az idősebbek azok, akik fontosabbnak tartják az ifjúsági szervezetekben való közreműködést. A gyerekes és nem gyerekes megkérdezettek esetében nem található különbség a válaszokban. 39. ábra: Összességében mennyire fontos az, hogy egy fiatal tagja legyen valamilyen szervezett ifjúsági közösségnek vagy rendszeresen részt vegyen ilyen közösségek programján? – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=1191 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

25%

24%

30%

12%

8%


20%

24%

20-29 évesek

19%

27%

30-39 évesek 40-50 évesek

26%

nagyon fontos

inkább fontos

is-is

40%

inkább nem fontos

14%

33%

26%

20%

17%

28%

21%

29%

0%

30%

60%

10%

11%

28%

8%

8%

9% 6%

80%

egyáltalán nem fontos

100% nem tudja

Nem is meglepő, hogy a válaszadók zöme szükségesnek tartja, hogy lakóhelyén vagy annak környezetében legyen olyan sportolási lehetőség, ahol a fiatalok különösebb kötöttségek, 73. oldal

kötelező edzésforma nélkül sportolhassanak (0-tól 100-ig terjedő skálán az átlag 83 pont), vagy legyen egy olyan helyiség, ahol különösebb kötöttségek és fogyasztási kényszer nélkül lehessen játszani, beszélgetni (81 pont). A különböző programokat (például filmnézés, kézműveskedés, társasjátékozás) kínáló klubokat (75 pont); saját programok szervezésének megvalósítását támogató klubokat (72 pont), tanácsadói szolgálatokat (70 pont); tanulmányokat, tanulást segítő köröket (70 pont); beszélgetős, önismereti klubokat (68 pont) szintén szükségesnek tartanak, tartanának a megkérdezettek. Jellemző ugyanakkor, hogy bár kismértékben, de a legfiatalabbak kevésbé tartják szükségesnek ezeket e lehetőségeket (közel 10 pont körül alakul a különbség).

20-29 évesek

30-39 évesek

40-50 évesek


sportolási lehetőség, különösebb kötöttségek, kötelező edzésforma nélkül egy helyiség, ahol különösebb kötöttségek és fogyasztási kényszer nélkül lehet játszani vagy beszélgetni egy olyan klub, mely sokféle programot kínál (pl. filmnézés, kézműveskedés, társasjátékozás) egy olyan klub, ahol fiatalok valósíthatnak meg programokat saját elképzeléseik szerint, és ha igénylik, felnőttek segítenek benne egy olyan klub, ahol lehet tanácsadókkal beszélgetni (pl. pszichológiai, pályaválasztási) egy olyan hely, ami nem az iskola, de segítenek a tanulásban, a házi feladatok megoldásában beszélgetős klub, ahol egy-egy fontos témáról lehet más fiatalokkal és idősebbekkel beszélgetni, esetleg önismereti és hasonló játékokat játszani

15-19 évesek

25. táblázat: Mennyire szükséges, hogy lakóhelyén vagy környezetében a fiatalok számára a következők elérhetők legyen? – életkor szerint, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: egyáltalán nem szükséges, 100: nagyon szükséges], érdemben válaszolók, N=1170-1184

77

84

82

84

83

75

82

81

82

81

65

75

75

78

75

64

72

72

75

72

61

71

70

74

70

60

72

69

73

70

56

69

68

71

68

Korábbi tapasztalatok Régebben a megkérdezettek 22 százaléka járt kisebb-nagyobb rendszerességgel valamilyen közösségbe, civil szervezetbe, vallási körbe vagy valamilyen érdekvédelmi szervezetbe, klubba. Nem meglepő, hogy többségük (52%) nagyon szívesen, illetve szívesen (31%) vett részt a közösség által biztosított programokon. Jellemző, hogy ez a kör számít aktívabbnak manapság is szabadidős közösségi programok szervezésében – a többség passzivitása mellett.

74. oldal

40. ábra: Mennyire mondaná magát aktívnak szabadidős közösségi programok szervezésében? – aszerint, régebben járt-e kisebb-nagyobb rendszerességgel valamilyen közösségbe, klubba, érdemben válaszolók, %, N=1187 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

56%

25%

16%

4%

JÁRT-E RÉGEBBEN járt

36%

nem járt

27%

62%

0% egyáltalán nem

32%

20% inkább nem

23%

40%

60%

viszonylag aktív

6% 12% 3%

80%

100%

nagyon aktív

Azok, akik régebben jártak valamilyen közösségbe, civil vagy vallási szervezetbe, legnagyobb arányban valamilyen sportegyesületet, tánccsoportot vagy egyházi, vallási közösséget említettek. Iskolai, ifjúsági csoportok minden ötödik érdemben válaszoló említett. Az úttörőséget 18 százaléknyian, művészeti, kulturális csoportot 16 százaléknyian mondtak. 26. táblázat: Mely szervezet(ek), közösségek voltak ezek? - azok körében, akik régebben jártak valamilyen közösségbe, civil vagy vallási szervezetbe, klubba, többet is említhettek, érdemben válaszolók, N=283

sportegyesület, tánccsoport egyházi, vallási közösség iskolai, ifjúsági egyletek, csoportok úttörők, kisdobosok művészeti, kulturális egyletek, csoportok politikai szervezetek egyéb

válaszok N % 58 21% 56 20% 50 18% 43 15% 37 13% 4 1% 10 4%

válaszadók % 24% 23% 21% 18% 16% 2% 4%

Vonzó és kevésbé vonzó célok Úgy tűnik, viszonylag nehéz olyan célokat megfogalmazni, ami miatt viszonylag sokan csatlakoznának

valamilyen

közösségi

szervezethez.

A

„legnépszerűbb”

célok

a

természetvédelem (0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve a válaszokat az átlag 63 pont); a szórakozás, örömforrás (60 pont); a tanulás, fejlődés lehetősége (56 pont); a szabadidő hasznos eltöltése (56 pont); a szegények segítése (55 pont); az önmegvalósítás (53 pont), illetve a lakóhely, közvetlen környezet segítése (52 pont). Az emberekkel való ismerkedés (50 pont); a hazaszeretet (45 pont); az emberekkel való kapcsolattartás (44 pont); a karrierlehetőségek (43 pont) vagy az anyagi haszonszerzés (41 pont) véleményes, de inkább nem vonzó célkitűzés a többség számára. A társadalmi elismertség megszerzése (31 pont); a

75. oldal

társadalmi vagy politikai változás elősegítése (27 pont) vagy a vallásos hit (24 pont) egyértelműen taszító célként fogalmazódnak meg a többség számára. 41. ábra: Melyek azok a célok, melyek miatt csatlakozna (vagy csatlakozott) valamely szervezethez, egyesülethez, közösséghez? – 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: biztos, hogy nem, 100: biztosan], érdemben válaszolók, N=1166-1181 a természet, az állatvilág…

63

szórakozás, örömforrás

60

új dolgokat tanuljak, fejlődjek

56

szabadidő hasznos eltöltése

56

a szegények és hátrányos…

55

önmegvalósítás

53

lakóhelynek, közvetlen…

52

embereket megismerni,…

50

hazaszeretetből

45

emberekkel találkozzam,…

44

karrierlehetőségek miatt

43

anyagi hasznoszerzés céljából

41

társadalmi elismertség miatt

31

társadalmi vagy politikai…

27

vallásos hit

24

0

20

40

60

80

100

Érdemi különbségek nincsenek az egyes csatlakozási motivációk és a szocio-demográfiai háttérváltozók között. A megkérdezettek 12 százalékára volt jellemző, hogy egyetlen egy dimenziót sem tartottak inkább vonzónak, ami miatt csatlakoznának. Ez az arány a fővárosi lakosok esetében 18, a megyeszékhelyek lakói körében 6 százalék.

76. oldal

Ifjúsági szerveződések megítélése Tizennyolc állítást soroltunk fel a megkérdezetteknek az ifjúsági civil szervezetekkel, ifjúsági közösségekkel kapcsolatban, melyekről el kellett dönteniük, mennyire értenek egyet velük. Általában igaz, hogy a többség a szervezeteket illető pozitív állításokkal inkább egyet, a negatív tartalmú állításokkal inkább nem értettek egyet. A többség szerint az ifjúsági szervezetekben a résztvevők megtanulnak felelősséget viselni maguk és a közösség iránt (0tól 100-ig terjedő skálára vetítve az átlagokat az átlag 75 pont); később is hasznosítható képességekre tesznek szert (73 pont); értelmes, hasznos szabadidős elfoglaltságot nyújt számukra (73 pont); kapcsolatot tudnak építeni (72 pont); fontos célok jelennek meg előttük (70 pont); stabil értékrendet nyújt egy-egy ilyen közösség (70 pont), illetve nyitottabbá teszik őket (68 pont). A többség azzal is egyetértett, hogy minden fiatalnak ki kellene próbálni egyegy ilyen szervezetet (65 pont), azonban azzal is, hogy e szervezetek inkább olyanoknak való, akik szorgalmasak és tettvágy van bennük (61 pont). Annak megítélése, hogy az ifjúsági szervezetek inkább azoknak jó, akik magányosak, illetve azoknak, akik unatkoznak már jóval differenciáltabb (53 és 47 pont az átlag). A szűk többség inkább elvetette azokat az állításokat, melyek arra vonatkoztak, hogy a jelenleg működő szervezetek olyan dolgokkal foglalkoznak, amelyek valójában nem érdeklik a fiatalokat (45 pont); szigorú szabályok működnek e szervezetekben (43 pont); nem való azoknak a fiataloknak, akiknek fontos a szabadság (41 pont), illetve fontoskodó, túlbuzgó fiatalok járnának e közösségekbe (41 pont). Végezetül az emberek többsége nem osztja azt az álláspontot, hogy az ifjúsági szervezetekbe inkább unalmas emberek járnának (33 pont); a szervezetek valójában anyagi haszonszerzésre hajtanának (32 pont); vagy éppenséggel valamilyen szektához kapcsolódnának (30 pont). Faktor-analízis segítségével két dimenziót lehet felfedezni a válaszokban. Az egyik az ifjúsági közösségek kedvező tulajdonságait kihangsúlyozó válaszokat tartalmazza, a másik e szervezetek működését fenntartásokkal kezelőkét. Az érdemben válaszolók esetében az első faktor átlaga (0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve) 71, a másodiké 36. Egyedül az iskolai végzettség szerint találunk különbségeket e két faktor átlagaiban: a diplomások inkább az ifjúsági szervezetek előnyeit hangsúlyozzák (77 pont).

77. oldal

42. ábra: Mennyire ért egyet a következő ifjúsági szervezetekkel, ifjúsági közösségekkel kapcsolatos állításokkal? – 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben], érdemben válaszolók, N=1055-1166 Az ilyen szervezetekben az ember megtanul felelősséget viselni egy közösség és önmaga iránt.

75

Az ilyen szervezetekben az ember fontos készségekre, képességekre tehet szert, amelyek később is hasznára válnak.

73

Sokkal értelmesebb, hasznosabb elfoglaltságot nyújt, mint ha az ember csak úgy "lóg" a szabadidejében.

73

Az ilyen szervezetekben az ember olyan ismerősökre, kapcsolatokra tehet szert, akik / amelyek később is hasznára lehetnek

72

Fontos célokért dolgoznak.

70

Az ilyen szervezetekben az ember olyan közösségre találhat, amely egy stabil értékrendet nyújt, ami ráirányítja a figyelmet olyan dolgokra

70

Az ilyen közösségek nyitottabbá teszik az embert mások iránt.

68

Minden fiatalnak ki kellene próbálnia.

65

Olyanoknak való, akik nagyon szorgalmasak, akik mindig tenni akarnak valami hasznosat.

61

Azok számára jó, akik amúgy nem találnak maguknak társaságot, akik magányosak.

53

Unaloműzőnek jó olyanok számára, akik nem tudnak magukkal mit kezdeni.

47

Ezek a szervezetek olyan dolgokkal foglalkoznak, amik valójában a fiatalokat egyáltalán nem érdeklik, csak a felnőttek azt képzelik róla,

45

Szigorú szabályok működnek ezekben a közösségekben.

43

Nem való azoknak, akiknek fontos a szabadság.

41

Fontoskodni szerető, túlbuzgó fiatalok járnak ilyenekbe.

41

Az ilyen közösségekbe, szervezetekbe általában unalmas emberek járnak.

33

A legtöbb ilyen szervezet valójában csak az anyagi haszonszerzésre hajt.

33

Sok ilyen szervezet valójában valami szektához kapcsolódik.

30

0

20

40

60

80

100

A kérdőívben lehetőséget biztosítottunk arra, hogy ha valamilyen jellemzés kimaradt volna a fentiekből, akkor fogalmazzák meg azt. A legnagyobb hányadban a szociális és társas 78. oldal

kapcsolatok

kiépítését

hangsúlyozták

az

ifjúsági

szervezetekkel

kapcsolatban.

16

százaléknyian azt említették, hogy ezek a szerveződések erkölcsösek és egyben tanítják a fiatalokat, míg 13 százaléknyi megkérdezett a valahová tartozás, összefogás élményét emelte ki. Körülbelül minden tízedik válaszadó a hasznos időtöltést, illetve a jókedvet, vidámságot emelte ki, de ugyanilyen arányban voltak azok is, akik úgy gondolják, az ifjúsági szerveződések haszontalanok, vagy éppenséggel túlságosan zárt rendszerek. 27. táblázat: Mi jellemző még az ifjúsági szervezetekre? - többet is említhettek, érdemben válaszolók, %, N=298

szociális és társas kapcsolatok kiépítése tanít, erkölcsös valahová tartozás, összefogás hasznos időtöltés haszontalan dolog, időpocsékolás jókedv, vidámság, buli zárt rendszerek nem érdekli politika egyéb

válaszok N % 80 27% 44 15% 37 12% 31 10% 26 9% 25 8% 22 7% 11 4% 9 3% 13 4%

válaszadók % 29% 16% 13% 11% 9% 9% 8% 4% 3% 5%

Önkéntes tevékenység, önkéntes munka A megkérdezettek háromtizede életében nem végzett még önkéntes munkát, illetve nem vett részt még sosem valamely segélyszervezet munkájában. További 47 százaléknyian jelezték, hogy valaha végeztek ilyen tevékenységet, de az elmúlt egy év során nem. Mindez azt jelenti, hogy mindössze a megkérdezettek negyede végzett bármilyen önkéntes munkát az elmúlt 12 hónapban – közülük is csupán 7 százaléknyian vannak, aki havonta legalább egyszer foglalkoztak ezzel. Az önkéntes munka szinte csak a diplomások körében fordul elő nagyobb gyakorisággal, de e csoport többségére is igaz, hogy nem szoktak önkéntes munkát végezni.

79. oldal

43. ábra: Az elmúlt 12 hónapban milyen gyakran végzett önkéntes munkát vagy vett részt valamilyen segélyszervezet munkájában? – iskolázottság szerint, érdemben válaszolók, %, N=1187 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

9%

47%

29%

50%

29%

47%

31%


8%

érettségizett

8%

diplomás

14%

0%

20%

38%

40%

legalább hetente egyszer legalább 3 havonta egyszer ritkábban soha nem végzett még önkéntes munkát

60%

28%

80%

100%

legalább havonta egyszer legalább félévente egyszer egyszer sem

Azok, akik nem végeztek önkéntes tevékenységet, leginkább (47%) az időhiányt említették ennek okaként. 22 százaléknyian nem ismernek önkéntes munkára lehetőséget, 29 százaléknyian pedig nem találtak különösebb okot rá. Mindemellett a válaszadók kétharmada nem is akar önkénteskedni. 44. ábra: Mi a legfőbb oka annak, hogy nem végez önkéntes tevékenységet? - érdemben válaszolók, %, N=896

2%

nincs rá elegendő időm

29% 47%

nem ismerek ilyen lehetőségeket nincs különösebb oka egyéb

22%

Azon válaszadók legnagyobb hányada (37%), akik végeztek valamilyen önkéntes tevékenységet valamilyen közösségi munkában (például iskolai felújítás, talapülés szépítése, árvízi védekezés) vettek részt. Sokan, a válaszadók 27-27 százaléka említette, hogy 80. oldal

környezetvédelmi, természetvédelmi vagy szociális, karitatív önkéntes munkát végzett. Rendezvény- vagy kirándulásszervezés az érintettek 14, állatvédelemmel kapcsolatos önkéntes munka 3 százalékukat érintette. 28. táblázat: Milyen tevékenységeket végzett/szokott végezni? - azok körében, akik végeztek valamilyen önkéntes tevékenységet, többet is említhettek, érdemben válaszolók, N=313

közösségi tevékenység környezet-, természetvédelem szociális, karitatív tevékenység rendezvény-, kirándulásszervezés állatvédelem egyéb

válaszok N % 101 32% 72 23% 72 23% 37 12% 9 3% 22 7%

81. oldal

válaszadók % 37% 27% 27% 14% 3% 8%

IX. ELÉGEDETTSÉG, ÉRTÉKEK

Elégedettség A megkérdezettek inkább elégedettnek tűnnek azzal kapcsolatban, ahogy összességében jelenleg élnek (0-tól 100-fokú skálán az átlag 58 pont). Jellemző, a társas kapcsolatokkal, egészségi állapottal, illetve a tanulási lehetőségekkel inkább elégedettebbek az emberek (6084 pont), ugyanakkor a materiális lehetőségekkel (munkavállalási lehetőségek 51, életszínvonal 48), karrierlehetőségekkel, jövőbeli kilátásokkal (46-46 pont) már sokkal kevésbé. 45. ábra: Mennyire elégedett a következő dolgokkal? – érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: teljesen elégedetlen, +100: teljesen elégedett), N=867-1196

baráti kapcsolataival

84

partnerkapcsolatával

84

egészségi állapotával

74

tanulási lehetőségeivel

60

munkavállalási lehetőségeivel

51

jelenlegi életszínvonalával

48

jövőbeli kilátásaival

46

karrier esélyeivel

46

mindent egybevetve azzal, ahogyan most él

58 0

20

40

60

80

100

Összegezve az egyes elégedettségi dimenziók együtt járásait, megállapítható, hogy az általános, összességében vett elégedettségre („mennyire elégedett mindent egybevetve azzal, ahogyan most él”) három tényező van komoly hatással: mit gondol a megkérdezett jelenlegi életszínvonaláról (r=0,655), jövőbeli kilátásairól (r=0,651) és karrier esélyeiről (r=0,581).8 Erős összefüggéseket találunk a különböző elégedettségi dimenziók és a szocio-demográfiai háttérváltozók között, ezeket az alábbi táblázatban összesítettük. Életkor szerint a legelégedettebbek a 15-19 éves korosztály, az idősebbek majdnem minden esetben hasonlóan ítélik meg kilátásaikat. A szociális kapcsolatoktól eltekintve minél iskolázottabb megkérdezetteket vizsgálunk, annál jellemzőbb, hogy elégedettebb válaszadót találunk. A

8

Emlékeztetőül, a korrelációs együtthatók +0,4 és +0,8 között közepes erősségű kapcsolatot jeleznek.

82. oldal

munkanélküliek, közfoglalkoztatottak és az inaktívak – szintén a szociális kapcsolatokat kivéve – minden szempontból inkább elégedetleneknek mondhatók. A szubjektív anyagi helyzetet tekintve minél rosszabb anyagi helyzetben lévőket vizsgálunk, annál nagyobb az elégedetlenség (ha az egy főre jutó jövedelmi negyedeket, illetve a vagyoni helyzetet mérő mutatót vizsgáljuk, akkor is hasonló összefüggések jellemzők). A (hétvégi) szabadidő-eltöltés jellemző formája is összefüggésben van az élethelyzet különböző területeinek megítélésével: a legelégedettebbeknek azok tűnnek, akik kiegyensúlyozott aktív életet élnek, míg a legelégedetlenebbnek azok, akik pihenőidejüket jellemzően tévénézéssel, vagy passzív pihenéssel töltik. Jellemző, hogy a roma származású megkérdezettek – a szociális kapcsolatokat és az egészségi helyzetet nem számítva – minden dimenzióban inkább elégedetlenek: a legnagyobb különbség a jelenlegi életszínvonal és a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban mutatható ki.

83. oldal

tanulási lehetőségeivel

karrier esélyeivel

jövőbeli kilátásaival

egészségi állapotával

mindent egybevetve azzal, ahogyan most él


jelenlegi életszínvonalával

ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije érettségizett diplomás AKTIVITÁS tanulók dolgozók munkanélküliek htb, GYES inaktívak SZABADIDŐ társas életet élők ELTÖLTÉS képernyő előtt ülők tévénézők aktívak olvasók passzívak SZUBJEKTÍV gondok nélkül élnek ANYAGI beosztással jól kijönnek HELYZET éppen hogy kijönnek a jövedelmükből hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak nélkülözések között élnek SZÁRMAZÁS roma nem roma

munkavállalási lehetőségeivel


baráti kapcsolataival

KORCSOPORT

partnerkapcsolatával

29. táblázat: Mennyire elégedett a következő dolgokkal? – szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: teljesen elégedetlen, +100: teljesen elégedett), N=867-1196

* * * *

* * * *

* * * *

54 46 49 46

68 60 56 58

55 44 45 46

55 45 46 44

83 80 73 66

65 56 58 55

* * *

* * *

42 53 64

42 51 60

54 63 67

39 48 58

40 49 57

72 74 79

53 60 66

77 85 85 92 74

* * * * *

51 56 25 40 37

54 51 26 47 40

69 61 41 52 35

54 48 27 41 29

54 48 29 46 33

82 74 68 76 50

65 60 40 56 47

* * * * * * 87 86

87 85 83 91 87 78 86 87

58 50 32 65 58 49 69 60

53 51 28 63 58 39 68 61

66 60 45 66 71 51 69 67

53 46 32 57 53 39 65 53

54 49 31 59 54 39 69 55

78 74 68 84 78 67 80 77

62 59 42 69 67 53 73 67

85

83

46

43

56

42

42

73

55

78

80

36

29

48

32

31

69

41

77 * *

84 * *

16 39 52

15 28 51

30 44 62

19 33 48

19 27 49

60 * *

32 40 60

84

84

51

48

60

46

46

74

58

*nem szignifikáns

84. oldal

Értékek A válaszadók 40 százaléka teljes mértékben, további 44 százaléka részben tud azonosulni a szülei által képviselt értékekkel. Mindössze 8 százaléknyian vannak azok, akik egyértelmű nemmel feleltek a kérdésre, és körülbelül ilyen arányban találjuk azokat is, akik a két szülő között differenciáltak válaszukban. A szülői értékrendhez való viszonyulást bár kis mértékben a megkérdezett anyagi-jövedelmi helyzete is meghatározza (a tehetősebbek inkább egyetértenek szüleik értékrendjével), lényegesebb szempont a családi életében bekövetkezett töréspont megléte vagy hiánya, illetve az, hogy a megkérdezett mennyiben tekinthető vallásosnak, illetve vallásos nevelést kapott-e. Így a gyerektelen egyedülállók és a csonkacsaládokban élők körében mutatható ki a legnagyobb fokú szülői értékekhez mért szakadék (míg a nagycsaládok és a nukleáris családoknál pont fordítva van), illetve a vallásosak, vallásos nevelést kapók körében inkább elfogadottabbak a szülők által közvetített értékék. A korábbiakban számolt egyszerű mobilitási mutatók (iskolázottság és térbeli mobilitást tekintve) nincsenek befolyással a kérdésre adott válaszokra.

85. oldal

46. ábra: Mennyire ért egyet azokkal az értékekkel, melyek alapján szülei élnek, éltek? – szociodemográfiai háttérváltozók szerint, %, érdemben válaszolók, N=1184 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

40%

44%

8%

CSALÁDTÍPUS gyerektelen egyedülálló gyerektelen házastársak, élettársak csonkacsalád mozaikcsalád

22%

56% 44%

27%

6%

47%

45%

nagycsalád

8%

49%

37%

nukleáris család magukra maradt szülő(k)

10%

40%

10%

43%

56%

7%

34%

37%

5%

45%

egyéb

67%

12% 22%

SZÜLEI… mindig is együtt éltek elváltak

46%

42%

25%

50%

6% 12%

VALLÁSOSSÁG vallásos vagyok, kifejezetten az egyház tanítását követem

66%

vallásos vagyok a magam módján nem tudom megmondani nem vagyok vallásos nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem

43%

25% 45%

37%

44%

34%

47%

38%

9% 11%

46%

8%

VALLÁSOS NEVELÉS teljes mértékben

64%

inkább igen

35%

inkább nem

36%

egyáltalán nem

38%

0%

20%

teljes mértékben egyáltalán nem anyáméval igen, apáméval nem

28% 48%

9%

52% 41%

40%

60%

11%

80%

100%

részben igen, részben nem apáméval igen, anyáméval nem nem tudja

A megkérdezetteknek 21 jellemzőt soroltunk fel, és arra kértük őket, mondják meg, mennyire hasonlítanak hozzájuk az adott jellemzéssel leírható személy. A válaszokat (egyáltalán nem hasonlít, nem hasonlít, inkább nem hasonlít, inkább hasonlít, hasonlít, teljesen hasonlít) 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítettük. Az eredmények négy nagyobb csoportba sorolhatók. A legjellemzőbbnek tartott tulajdonságok a következők: olyan dolgokat csinál, ami örömet okoz (80 pont), barátai számíthatnak rá (79 pont), biztonságos körülmények között él (78 pont), saját maga dönt arról, mit csinál (77 pont), vigyázz a környezetére (75 pont) és mindig jól érzi magát (72 pont). A következő csoportba azok a jellemzők tartoznak, amivel a többség inkább szeretne/tud azonosulni: fontos, hogy mások tiszteljék (68 pont), tiszteli a hagyományokat (67 pont), fontos számára az emberek közötti egyenlőség, az egyenlő bánásmód (67 pont), segítségnyújtás (66 pont), mindig megfelelően viselkedik (64 pont), új dolgokat próbál ki (62 86. oldal

pont), fontos a szabálykövetés (61 pont), illetve fontos számára az erős állam (60 pont). A harmadik csoportba a még elfogadott értékek, jellemzők tartoznak, ugyanakkor ezekben az esetekben már nagyobb a válaszok heterogenitása, illetve nem annyira egyértelmű az azonosulás. Az új dolgok kitalálása, a kreativitás (57 pont), a szerénység és visszafogottság (57 pont), a siker-orientáltság (56 pont), a nagyra becsültség iránti vágy (56 pont), valamint a tőle eltérő nézeteket valló emberek iránti nyitottság (55 pont) tartozik ebbe a csoportba. A negyedik,

utolsó

szegmenst

két,

inkább

elutasított

érték

alkotja:

kalandkeresés,

kockázatvállalás (41 pont) és a gazdagság, pénz fontossága (35 pont). 47. ábra: Az alábbiakban különféle embereket jellemzünk. Mennyire hasonlítanak vagy nem hasonlítanak ezek az emberek Önre? –0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: egyáltalán nem hasonlít, 100: teljes mértékben hasonlít], érdemben válaszolók, N=1119-1201 olyan dolgokat csináljon, melyek örömet okoznak neki

80

barátai számíthassanak rá

79

biztonságos körülmények között éljen

78

saját maga döntsön arról, hogy mit csinál

77

vigyázzon a környezetére

75

mindig jól érezze magát

72

mások tiszteljék

68

a hagyományok tisztelete

67

minden embernek egyenlő lehetőségei legyenek, mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön

67

segítségnyújtás más embereknek

66

mindig megfelelően viselkedjen

64

új, változatos dolgok kipróbálása

62

a szabályok követése

61

az állam erős legyen, hogy meg tudja védeni polgárait

60

új dolgok kitalálása, kreativitás

57

szerény és visszafogott legyen

57

nagyon sikeres legyen

56

képességeinek megmutatása, hogy nagyra becsüljék

56

más emberek meghallgatása, akikkel nem ért egyet

55

kalandokat keressen, és szeret kockázatot vállalni

41

gazdagság, pénz

35 0

87. oldal

20

40

60

80

100

Nevelési értékek Egy 11 elemes listából kiválasztattunk és rangsoroltattunk az öt legfontosabbnak tartott tulajdonságot aszerint, hogy a megkérdezettek mit gondolnak: melyek a legfontosabbak egy gyereknek, hogy otthon megtanulják. Az átláthatóság kedvéért úgy összesítettük az eredményeket, hogy az első helyre választott tulajdonságok 5, a második helyre választottak 4, a harmadikra 3, a negyedikre 2, az ötödik legfontosabb tulajdonság pedig 1 pontot kapott – így minél nagyobb az érdemben válaszolókra számított átlagérték, annál fontosabbnak tartják az adott tulajdonságot (a nem rangsorolt tulajdonságok 0 pontot kaptak). Lényegét tekintve a rangsorolás-átlagok öt csoportba rendeződtek. Az első csoportba három tulajdonság került: felelősség, kitartás, szorgalom - azaz ezek elsajátítása a legfontosabb egy gyereknek otthonában a megkérdezettek szerint. A második legfontosabb tulajdonság-csoport csak egy elemből áll: függetlenség megtanulása. A harmadik csoportban a tolerancia, takarékosság és az önkifejezés elsajátítása, fejlesztése található. Az átlagokat tekintve szintén igen közel állnak egymáshoz az önzetlenség, az engedelmesség, illetve a képzelőerő megítélése. A sort, a lista többi elemétől jócskán leszakadva a vallásos hit zárja. 48. ábra: Az alábbiak közül melyiket tartja fontosnak, hogy a gyerekek otthon megtanulják? – összes megkérdezett, sorrendi pontozás átlagai, N=1203 felelősség

2,65

kitartás

2,52

szorgalom

2,48

függetlenség

1,52

tolerancia, más emberek elfogadása

1,16

takarékosság

1,04

önkifejezés

0,99

önzetlenség

0,81

engedelmesség

0,79

képzelőerő

0,73

vallásos hit

0,19 0

1

88. oldal

2

3

4

5

Az egyes nevelési értékek megítélésében kevés különbség látható az egyes szociodemográfiai csoportok között. Életkor szerint az idősebbek jobban preferálják a szorgalom és felelősség értékeit, a fiatalabbak viszont nagyobb hangsúlyt fektetnek a függetlenségre, valamint az önkifejezésre. Az iskolázottság növekedésével az engedelmesség, mint érték, egyre jobban veszít nevelési jelentőségéből. A fővárosiak az önkifejezést fontosabb értéknek tartják, mint a vidéki megkérdezettek. Azokban a háztartásokban, ahol van 18 éven aluli gyerek, a függetlenség és önkifejezés fontosabb, a szorgalom és felelősség kevésbé fontos értékek. A vallásosak – amellett, hogy a vallásos hit számukra igen fontos nevelési érték – az önzetlenséget kevésbé választották a legfontosabb nevelési értékek közé.

takarékosság

kitartás

vallásos hit

önzetlenség

engedelmesség

önkifejezés

1,56 2,11 2,33

*

*

*

*

*

*

*

1,34

20-29 évesek

1,66 2,31 2,37

*

*

*

*

*

*

*

1,20

30-39 évesek

1,67 2,53 2,82

*

*

*

*

*

*

*

0,92

40-50 évesek

1,24 2,72 2,82

*

*

*

*

*

*

*

0,75


*

*

*

*

*

*

*

*

*

0,99

*

érettségizett

*

*

*

*

*

*

*

*

*

0,63

*

diplomás

*

*

*

*

*

*

*

*

*

0,58

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

1,39

megyei jogú város

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

0,89

5000-es és nagyobb

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

0,83

5000-esnél kisebb

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

0,98


GYEREK VALLÁSOSSÁG

felelősség

tolerancia

KORCSOPORT

szorgalom

15-19 évesek

függetlenség

képzelőerő

30. táblázat: Nevelés értékek - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, sorrendi pontozás átlagai

nincs gyerek a háztartásban

1,73 2,31 2,49

*

*

*

*

*

*

*

1,15

van gyerek a háztartásban

1,24 2,71 2,86

*

*

*

*

*

*

*

0,77

0,81 2,64

*

*

*

*

*

1,53 0,60

*

0,64

1,13 2,69

*

*

*

*

*

0,20 0,65

*

0,86

1,99 2,24

*

*

*

*

*

0,15 0,68

*

1,27

1,81 2,25

*

*

*

*

*

0,00 0,96

*

1,08

2,02 2,51

*

*

*

*

*

0,00 0,96

*

1,14

vallásos vagyok, az egyház tanítását követem vallásos vagyok a magam módján nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem nem vagyok vallásos nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem

ÉRDMBEN VÁLASZOLÓK

1,52 2,48 2,65 0,73 1,16 1,04 2,52 0,19 0,81 0,79 0,99

*nem szignifikáns A tizenegy nevelési érték választottsága között alig találunk érdemleges korrelációt. Ennek részben módszertani okai vannak (az egyes változók eloszlásában túl sok a nem választott érték). Kissé „megerőszakolva” az értékek négy csoportját különböztettük meg: (1) 89. oldal

önállóságra, önkifejezésre nevelés (választott értékek: függetlenség, képzelőerő, tolerancia, önkifejezés), (2) teljesítményre nevelés (szorgalom, takarékosság, kitartás), (3) konformitásra nevelés (engedelmesség, vallásos hit), illetve (4) altruista nevelés (felelősség, önzetlenség). A négy nevelési irányt mutató változót úgy képeztük, hogy az egyes nevelési értékek átlagait számoltuk ki. Az egyes nevelési irányok közötti korreláció egy esetben különösen erős: azok, akik az önállóságra nevelés értékeit fontosabbnak tartják, jellemzően rendre kevésbé értékelik magasra a teljesítményre nevelést (r= -0,628), az altruista értékeket (r= -0,444), valamint a konform nevelési értékeket (r= -0,366). Az egyes háttérváltozók a korábban bemutatott összefüggésekhez képest alig magyaráznak többet. Ugyanakkor összefüggést találunk akkor, ha az egyes nevelési irányok átlagait azzal vetjük össze, hogy a megkérdezett hogyan viszonyul szülei értékrendjéhez: ez alapján az önállóság, önkifejezés értéke fontosabb, míg a teljesítményelv, az altruista nevelés, illetve a konformitás kevésbé fontos azoknak, akik (részben) szakítanának a szülők értékrendjével. Ráadásul, ez független attól a ténytől, hogy a szülők elváltak-e (ahogy láttuk korábban ez jelentős ismérv volt abban, hogy valaki hogy viszonyul szülei értékeihez), azaz ebben a dimenzióban feltételezhetően valós, de lassan alakuló, főként generációs alapú értékváltozásról beszélhetünk.

90. oldal

49. ábra: Nevelési dimenziók – korcsoportok és a szülők értékeihez való viszonyulás alapján, N=1182 0,49


1,74

2,02

1,11

ÉLETKOR 15-19 évesek 1,26

20-24 évesek 1,25

25-29 évesek 1,1

30-34 évesek 1,14

35-39 évesek 1,09

40-44 évesek 0,99

45-50 évesek 0,99

SZÜLŐI ÉRTÉKREND 0,61

teljes mértékben egyetért vele

0,44

részben igen, részben nem ért vele egyet

1,79 1,11

0,31

egyáltalán nem ért vele egyet

1,78

1,5 1,92

0,4

anyáéval igen, apáéval nem ért egyet

1,3

1,85

1,45

2

1,33

0 konformitás

altruizmus

1 teljesítmény

91. oldal

2,02

1,8

1,49

0,09

apáéval igen, anyáéval nem ért egyet

2,1

0,97

2

3 önállóság, önkifejezés

4

5

Vonatkoztatási csoportok Felsoroltunk tíz csoportot és a megkérdezetteknek az volt a feladata, hogy válasszák ki az első hármat (sorrendben), melyik számukra az első, második, harmadik legfontosabb vonatkoztatási csoport. Az eredmények feldolgozását a fentiek szerint végeztük el: azaz a legfontosabb csoport 3, a második legfontosabb 2, a harmadik legfontosabb csoport pedig 1 pontot kapott, majd az átlagokat vizsgáltuk meg (a nem rangsorolt csoportok 0 pontot kaptak). A legfontosabb referenciacsoport a szakmai, foglalkozási csoport a felsorolt elemek közül. Lényegében nincs különbség a következő fokon: az életkori, települési és nemi csoportok fontossága közel azonos megítélésű. A sort a nemzeti hovatartozás, a társadalmi osztály, réteg, illetve a származás fontossága folytatja. A lista végén az európaiság, a vallási és politikai hovatartozás található. 50. ábra: Az Ön számára melyik csoporthoz tartozás a legfontosabb? – összes megkérdezett, sorrendi pontozás átlagai, N=1183 szakmája, foglalkozása

1,43

települése

0,91

életkora

0,90

neme

0,88

nemzeti hovatartozása

0,66

társadalmi osztálya, rétege

0,47

etnikai, nemzetiségi származása

0,28

európaisága

0,18

vallási hovatartozása

0,16

politikai pártállása

0,11 0

1

2

3

A szocio-demográfiai háttér a vonatkoztatási csoportok esetében is csak részlegesen magyaráz. A szakmai, foglalkozási csoport nagyobb hangsúllyal esik latba a 30-an túliak, magasan iskolázottak és a dolgozók körében. Az adottságra visszavezethető vonatkoztatási csoportok (nem, életkor) inkább a fiatalok, illetve alacsonyan iskolázottak számára fontos. A vallási hovatartozás természetesen a kifejezetten vallásosak, az etnikai, nemzetiségi származás 92. oldal

a romák számára hangsúlyos. Az európaiság, mint vonatkoztatási csoport - igaz, halványan – a fővárosi megkérdezettek körében számottevőbb.

93. oldal

nemzeti hovatartozása

neme

életkora

vallási hovatartozása

politikai pártállása

etnikai, nemzetiségi származása

társadalmi osztálya, rétege

települése

európaisága

KORCSOPORT

szakmája, foglalkozása

31. táblázat: Vonatkoztatási csoportok - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, sorrendi pontozás átlagai, N=1183

15-19 évesek

0,94

*

*

1,26

*

*

*

*

*

*

20-29 évesek

1,38

*

*

0,99

*

*

*

*

*

*

30-39 évesek

1,51

*

*

0,84

*

*

*

*

*

*

40-50 évesek

1,59

*

*

0,76

*

*

*

*

*

*

1,18

*

0,95 0,99

*

*

0,33

*

*

*

érettségizett

1,57

*

0,89 0,80

*

*

0,28

*

*

*

diplomás

1,78

*

0,66 0,85

*

*

0,16

*

*

*

tanul

1,08

*

*

1,16

*

*

*

*

*

*

dolgozik munkanélküli, közfoglalkoztatott htb, GYES

1,56

*

*

0,83

*

*

*

*

*

*

1,35

*

*

0,83

*

*

*

*

*

*

1,41

*

*

0,99

*

*

*

*

*

*

inaktív

1,00

*

*

0,95

*

*

*

*

*

*

*

*

*

1,02

*

*

*

*

*

0,31

megyei jogú város

*

*

*

0,72

*

*

*

*

*

0,14

5000-es és nagyobb

*

*

*

0,94

*

*

*

*

*

0,13

5000-esnél kisebb

*

*

*

0,92

*

*

*

*

*

0,18

*

*

0,49 0,61 1,08 0,11 0,32 0,28

*

*

*

*

0,82 0,89 0,15 0,11 0,27 0,59

*

*

*

*

1,18 1,24 0,00 0,02 0,32 0,50

*

*

*

*

0,95 0,96 0,07 0,07 0,29 0,41

*

*

0,94 0,84 0,03 0,22 0,21 0,35

*

*


AKTIVITÁS


VALLÁSOSSÁG

SZÁRMAZÁS

vallásos vagyok, az egyház tanítását követem vallásos vagyok a magam módján nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem nem vagyok vallásos nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem roma

*

*

1,06

*

*

*

*

*

0,53

*

*

*

nem roma

1,48

*

*

*

*

*

0,27

*

*

*


1,43 0,66 0,88 0,90 0,16 0,11 0,28 0,47 0,91 0,18


Közéleti érdeklődés, politikai preferenciák A kérdőívben nem mértük részletesen a válaszadók politikai értékválasztását, de egy-két standard kérdést feltettünk ezzel kapcsolatban. Jellemző, hogy a többség egyáltalán nem (42%), vagy inkább nem (33%) érdeklődik a politika, a közügyek iránt. Csupán minden negyedik válaszadó jelezte, hogy nem hagyja hidegen a közös ügyekbe való beleszólás. A közéleti érdeklődés nagyobb a férfiak, az idősebbek, az iskolázottabbak, a vallásosak és a nem roma származásúak körében. 51. ábra: Mennyire érdeklődik a politika, a közügyek iránt? – szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, %, érdemben válaszolók, N=1184 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

20%

33%

42%

NEM férfi

23%

nő

33%

17%

37%

34%

47%


7%

20-29 évesek

32%

16%

57% 34%

30-39 évesek

22%

40-50 évesek

27%

46%

35%

37%

32%

37%


15%

érettségizett

33%

21%

diplomás

49%

36%

33%

39% 31%

29%


26%

vallásos vagyok a magam módján

19%

nem tudom megmondani

11%

nem vagyok vallásos

41%

22%

nem vagyok vallásos, határozottan más a…

21%

41%

35%

41% 46%

36%

19%

23%

39% 52%

SZÁRMAZÁS roma

13%

nem roma

21%

0% nagyon

inkább igen

25%

60% 35%

20% 40% inkább nem

38%

60% 80% 100% egyáltalán nem

Két skálán mértük a liberális-konzervatív, illetve baloldali-jobboldali beállítottságot. Azok a válaszadók, akik jelezték, hogy politika inkább nem érdekli őket, többségében vagy nem választottak egyik skálán sem értéket, vagy „középre húztak”, semlegesnek tüntették fel magukat. Annyi mindenesetre látszik, hogy a magát érdemben értékelni tudó válaszadók többsége inkább jobboldaliként definiálja magát (39%), ám a konzervatív értékeket nem tartja 95. oldal

magára jellemzőnek, inkább liberális attitűdöket képvisel (21 vs. 33%). A férfiak, az érettségizettek,

a

vidéken

élők

körében

a

jobboldali

értékrendet

vallók

aránya

hangsúlyosabban van jelen. A legfiatalabb korosztály legnagyobb hányada mindkét pólust elutasítja, vagy legalábbis nem azonosul velük. A konzervatív értékek kismértékben, de inkább az idősebbekre, a megyeszékhelyen élőkre, valamint a kifejezetten vallásosakra jellemző inkább. 32. táblázat: Baloldali-jobboldali önbesorolás - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, érdemben válaszolók, % és -100-tól +100-ig terjedő skálára [-100: teljes mértékben baloldali, +100: teljes mértékben jobboldali] vetített átlagok, N=986

férfi nő 15-19 évesek KORCSOPORT 20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije érettségizett diplomás TELEPÜLÉSTÍPUS főváros megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK NEM

inkább baloldali * * 14% 15% 18% 18% 17% 13% 23% 26% 18% 14% 14% 17%

semleges * * 60% 48% 39% 41% 46% 44% 40% 44% 30% 49% 48% 44%

inkább jobboldali * * 27% 37% 42% 41% 37% 43% 37% 30% 52% 38% 38% 39%

átlag +21 +14 * * * * +15 +23 +14 +3 +28 +18 +19 +17

*nem szignifikáns 33. táblázat: Liberális-konzervatív önbesorolás - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, érdemben válaszolók, % és -100-tól +100-ig terjedő skálára [-100: teljes mértékben liberális, +100: teljes mértékben konzervatív] vetített átlagok, N=1013

15-19 évesek 20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS főváros megyeszékhely 5000 főnél nagyobb települések 5000 főnél kisebb települések vallásos vagyok, az egyház VALLÁSOSSÁG tanítását követem vallásos vagyok a magam módján nem tudom megmondani nem vagyok vallásos nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT


inkább liberális 36% 31% 35% 31% 37% 36% 29% 32%

53% 52% 40% 45% 45% 36% 52% 48%

inkább konzervatív 10% 17% 26% 24% 19% 29% 19% 20%

22%

32%

46%

+15

29%

50%

22%

-6

44% 38%

36% 44%

21% 18%

-11 -14

34%

49%

17%

-11

33%

46%

21%

-8

semleges

átlag * * * * * * * *

A korábban bemutatott nevelési elvdimenziók csak alacsonyszintű kapcsolatban vannak a baljobb, illetve liberális-konzervatív tengellyel. Annyi látszik, hogy azok, akik inkább jobboldalinak vallják magukat, azok rendre kevésbé tartják fontosnak az önállóságra, önkifejezésre nevelést (r=-0,167), és rendre fontosabb számukra az altruista, konform nevelési elv (r=0,128 és r=0,129). A liberális-konzervatív skálán hasonló megfeleltetés nem mutatható ki. Az egyes vonatkoztatási csoportokkal is inkább a bal-jobb skála hozható összefüggésbe. Azok, akik számára fontos vonatkoztatási pont a nemzeti hovatartozás inkább vallják magukat jobboldalinak (és konzervatívnak). Akik számára az életkori csoport vagy a társadalmi osztály fontos, azok kevésbé jobboldaliak. A nemzetiségi hovatartozás kiemelése a jobboldaliság vállalásával jár együtt, míg a vallási hovatartozás hangsúlyozása egyben a konzervatív értékek felvállalását is jelenti. A települési kötődés összekapcsolódik a jobboldali és a konzervatív értékvilág felvállalásával, míg az európaiság fontossága inkább csökkenti a jobboldali gondolkodás esélyét. 34. táblázat: Vonatkoztatási csoprtok és baloldali-jobboldali, illetve liberális-konzervatív értékskála összefüggései, érdemben válaszolók, -100-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok

vonatkoztatási csoport nemzeti hovatartozás életkor vallási hovatartozás etnikai, nemzetiségi származás társadalmi osztály, réteg település európaiság

fontos nem fontos fontos nem fontos fontos nem fontos fontos nem fontos fontos nem fontos fontos nem fontos fontos nem fontos

baloldali-jobboldali tengely** +23 +15 +11 +23 * * +26 +16 +10 +20 +25 +9 +9 +18

liberális-konzervatív tengely*** -2 -11 * * +15 -10 * * * * -14 -3 * *

*nem szignifikáns **-100: teljes mértékben baloldali, +100: teljes mértékben jobboldali ***-100: teljes mértékben liberális, +100: teljes mértékben konzervatív

97. oldal

X. CSERKÉSZETTEL KAPCSOLATOS PERCEPCIÓK Ismertség A cserkész mozgalom a válaszadók többsége számára teljesen ismeretlen. 54 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem ismerik a mozgalmat, további 26 százaléknyian pedig úgy, hogy inkább nem ismerik. Valami fogalma a válaszadók 19 százalékának van, míg a cserkészetet nagyon ismerők aránya mindössze 3 százalékos. A cserkészetet legkevésbé a fiatalok ismerik (20 éven aluliak 85 százaléka inkább nem ismeri a mozgalmat). Ezzel részben összefüggésben az iskolázottabbak körében valamivel nagyobb az ismerettel rendelkezők aránya – de alapvetően a diplomások körében is alacsony (27%). Az, ha valaki kifejezetten vallásos, megnöveli annak esélyét, hogy jobban megismerje a cserkészetet (29%). Figyelemreméltó, hogy sem a településtípus, sem a szülői státusz nem befolyásolja érdemben, hogy ki ismeri a mozgalmat, illetve ki nem. 52. ábra: Mennyire ismeri a cserkészetet, cserkészmozgalmat? – életkor, iskolázottság és vallásosság szerint, %, érdemben válaszolók, N=1198 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 3% 19%

25%

54%


12%

20%

65%

20-29 évesek

18%

22%

30-39 évesek

15%

28%

40-50 évesek

25%

58% 53%

26%

46%


17%

érettségizett

19%

diplomás

21%

60%

29%

23%

29%

51% 43%


11%


19%

nem tudom megmondani

17%

nem vagyok vallásos

17%

nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem

23%

0% nagyon

18%

inkább igen

29% 28%

22% 24% 18%

20% 40% inkább nem

98. oldal

42% 50% 61% 57% 57%

60% 80% 100% egyáltalán nem

Jellemző, hogy legnagyobb arányban (6%) csak távoli cserkész ismerőst tudtak említeni, illetve a szülők, nagyszülők generációjából tudtak cserkésztagot megnevezni (4%). A közeli rokonok, barátok között 3-3 százaléknak van tagsági kapcsolata a mozgalommal. Minden ötvenedik válaszadó esetében igaz, hogy maga vagy testvére cserkész. Összességében az interjúalanyok 13 százalékának van közeli vagy távoli személyes kapcsolata a cserkészettel. 53. ábra: A felsorolt személyek közül ismer-e olyat, akiről tudja, hogy cserkész vagy cserkész volt valamikor? – összes megkérdezett, %, N=1203

ő maga

2%

testvére szülője, nagyszülője

4%

más közeli rokona

3%

barátja

3%

távolabbi ismerőse

6%

más valaki

1%

legalább egy ismerőse van

13% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A cserkész ismerőssel, ismeretséggel rendelkezők aránya szintén a diplomások és a kifejezetten vallásosok körében magasabb az átlagnál. Az életkor, illetve a szülői státusz nem befolyásolja a kérdést. Részben növeli a cserkész ismeretség valószínűségét, ha a megkérdezett férfi, ha nem roma származású, illetve ha (hétvégén) szabadidejében előnyben részesíti a társas szórakozási formákat, valamint az aktívabb, sportos életmódot.

99. oldal

54. ábra: Cserkészismeretség – nem, iskolázottság, vallásosság, származás és (hétvégi) szabadidős csoportok szerint, % LEGALÁBB EGY ISMERŐSE VAN

13%

NEM férfi

15%

nő

11%


11%

érettségizett

13%

diplomás

19%

VALLÁSOSSÁG vallásos vagyok, az egyház tanítását követem

23%

vallásos vagyok a magam módján nem tudom megmondani

15% 9%

nem vagyok vallásos nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem

13% 8%

SZÁRMAZÁS

14%

nem roma roma

6%

SZABADIDŐS CSOPORTOK társas életet élők képernyő előtt ülők tévénézők

17% 10% 4%

aktívak olvasók passzívak

0%

20% 11% 10% 20%

100. oldal

40%

60%

80%

100%

A cserkészet megítélése A kérdőívben először egy nyitott kérdés segítségével igyekeztük mérni, mit asszociálnak a megkérdezettek a cserkészettel kapcsolatban. Körülbelül minden ötödik megkérdezettnek semmi sem jutott az eszébe, vagy nem ismeri annyira a szervezetet, hogy bármit is mondjon róla. A természetvédelem, természetjárás; a közösségi tevékenység, összefogás, szervezeti munka; illetve a táborozások, kirándulások, szabadidős programok a válaszadók ötödének él a gondolatai között a cserkészettel kapcsolatban. A katonaság, rend, fegyelem minden tízedik válaszadónak jut eszébe a cserkészetről. A vallásosságot csak minden huszadik válaszadó kapcsolta össze a szervezettel. 35. táblázat: Mi jut eszébe elsősorban a cserkészetről? - többet is említethettek, érdemben válaszolók, %, N=1018

természetvédelem, természetjárás közösség, összefogás, szervezet semmi nem jut eszébe, nem ismeri táborozás, szabadidő, kirándulás fiatalok katonaság, rend, fegyelem szimbólumok (egyenruha, nyakkendő, sütemény, stb.) úttörők, kisdobosok vallás Amerika, filmek nincs már cserkészet létezik a cserkészet egyéb

válaszok N % 202 15% 198 15% 198 15% 195 15% 112 8% 108 8% 87 7% 51 4% 48 4% 46 3% 30 2% 27 2% 42 3%

válaszadók % 20% 19% 19% 19% 11% 11% 9% 5% 5% 5% 3% 3% 4%

A válaszadók zöme (58%) semlegesen viszonyul a cserkész mozgalomhoz. Inkább negatívan 4 százalékuk, inkább vagy kifejezetten pozitívan 30 százalékuk. Sokan, közel minden tízedik válaszadó nem tudott válaszolni a kérdésre. +100-tól -100-ig terjedő skálára vetítve az egyes válaszokat, az érdemben válaszolók átlaga +17. Azok, akik semmilyen ismerettel nem rendelkeznek a cserkészetről inkább közömbösen (+4 pont az átlag), azok, akik akár egy kis ismerettel is rendelkeznek, az átlagnál pozitívabban vélekednek a mozgalomról (27-88 pont). Ezzel szinkronban, akiknek van közeli-távoli cserkész ismerősük, rokonuk, inkább pozitívan vélekednek a szervezetről (48 pont). Az idősebb megkérdezettek, a diplomások, a szülők, a vallásosak vélekedései kedvezőbbek az átlagosnál.

101. oldal

55. ábra: Összességében hogyan viszonyul a cserkészethez? – érdemben válaszolók, %, N=1183

3%

1%

8% 8% nem tudja nagyon pozitívan inkább pozitívan

22%

semlegesen inkább negatívan

58%

nagyon negatívan

A negatív véleményeket ugyanakkor nem tekinthetjük túlzottan kiforrottnak, inkább arról van szó, hogy kevés a cserkészettel kapcsolatos információ. 23 százaléknyian el is zárkóznak attól, hogy megismerjék a szervezetet. A cserkészettel kapcsolatos leggyakoribb negatívumok a szélsőségességhez, a zártsághoz, a vallásossághoz, illetve a haszontalan időtöltéshez kapcsolódnak. 36. táblázat: Mi annak az oka, hogy negatívan ítéli meg a cserkészetet? - többet is említhettek, érdemben válaszolók, %, N=127

válaszok N % 66 49% 29 22% 16 12% 6 5% 6 5% 4 3% 7 5%

keveset tud róla nem érdekli szélsőséges, befolyást gyakorol nem csinálnak semmit zárt vallásos egyéb

102. oldal

válaszadók % 52% 23% 13% 5% 5% 3% 6%

56. ábra: Cserkészethez kapcsolódó viszonyulás – cserkészettel kapcsolatos ismeretek, cserkész ismeretség, életkor, iskolázottság, gyerekvállalás és vallásosság szerint, +100-tól -100-ig terjedő skálára vetített átlagok (-100: nagyon negatívan viszonyul, +100: nagyon pozitívan viszonyul), N=1178 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

17

MENNYIRE ISMERI A CSERKÉSZETET nagyon

88

inkább igen

32 27

inkább nem egyáltalán nem

4

CSERKÉSZTAGOT… ismer

48

nem ismer

13


14 13 18 21

20-29 évesek 30-39 évesek 40-50 évesek ISKOLÁZOTTSÁG nincs érettségije

15 15

érettségizett diplomás

26

VAN-E GYEREKE igen

20 15

nem VALLÁSOSSÁG vallásos vagyok, az egyház tanítását követem

33


20 12 15 10

nem tudom megmondani nem vagyok vallásos nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem

-100

-50

0

50

100

Felsoroltunk 17 ellentétes tulajdonságpárt és arra kértük a válaszadókat, ezek segítségével jellemezzék a cserkészetet. Ezt a kérdést azoktól is feltettük, akik korábban úgy nyilatkoztak, nincs ismeretük a mozgalomról, illetve nincs olyan közeli vagy távoli ismerősük, aki cserkész lenne. Mielőtt megvizsgáljuk a mozgalmat valamennyire ismerők véleményét a cserkészet megítélése kapcsán, érdemes az összes érdemi válaszadó véleményét megvizsgálni. Így ezek a válaszok inkább az általános „előítéletekről” tudósítanak minket, különösen – ahogy a későbbi összevetésekből kitűnik – a mozgalmat ismerők véleményeinek függvényében. Érdekes, hogy – ha a leggyakoribb válaszokat nézzük – akkor vagy nagyon szélsőséges, vagy közömbös választ adtak az interjúalanyok (ez utóbbi inkább érthető – ugyanakkor a mintában alig akad olyan megkérdezett, aki az összes válaszra közepes értéket adott volna, azaz a többségnek volt véleménye a kérdésben). Leginkább szervezetnek, fegyelmezettnek, 103. oldal

kötelességtudónak, hasznos dolgot tanítónak, befogadónak, engedelmesnek, hagyományosnak és komolynak látják a cserkészetet az emberek (ezekben az esetekben nemcsak az átlag húzott szélre, hanem a leggyakoribb válasz is ez volt). A felsoroltakon túl inkább tekintélyelvűnek, rokonszenvesnek, katonásnak, izgalmasnak, nyitottnak, fiúknak valónak vélik a szervezet. A vallásosság, a városi-falusi dimenzió, valamint gazdag-szegény reláció köztes értékeket kapott, azaz e dimenziók mentén az átlagos vélemény nem differenciál. 37. táblázat: Melyik tulajdonság jellemző inkább a cserkészetre? - érdemben válaszolók, %, N=1021-1068

szervezett fegyelmezett kötelességtudó hasznos dolgokra tanít befogadó engedelmes hagyományos komoly

1

2

3

4

5

6

7

(-100)

(-67)

(-33)

(0)

(+33)

(+67)

(+100)

2% 2% 3%

0% 1% 1%

1% 0% 0%

49% 21% 14% 14% 47% 21% 14% 16% 40% 24% 16% 17% 39% 18% 18% 20% 36% 32% 34% 29%

18% 20% 18% 21%

16% 18% 15% 20%

26% 26% 26% 25%

tekintélyelvű 23% 20% 18% 32% rokonszenves nyitott izgalmas katonás

27% 28% 26% 23%

14% 15% 14% 20%

17% 18% 20% 22%

35% 26% 31% 25%

inkább fiúknak való 17% 14% 17% 49% vallásos 18% városi 7% gazdag 5%

9% 6% 4%

13% 28% 9% 57% 8% 63%

szervezetlen fegyelmezetlen felelőtlen nem tanít 3% 2% 1% hasznos dolgokra 3% 1% 1% kirekesztő 2% 1% 1% engedetlen 4% 2% 2% modern 3% 1% 2% komolytalan nem 3% 2% 2% tekintélyelvű 4% 2% 1% ellenszenves 6% 5% 2% zárt 4% 4% 2% érdektelen 4% 3% 3% nem katonás inkább a 2% 0% 1% lányoknak való 5% 6% 21% nem vallásos 8% 7% 6% falusi 11% 6% 3% szegény

Az egyes szocio-demográfiai csoportok között alig találunk különbségeket abban, hogy az egyes dimenziókban milyennek látják a cserkészetet. Annyit talán érdemes kiemelni, hogy a fővárosiak inkább vallásosabbnak és katonásabbnak látják a mozgalmat, mint a vidéken élők, illetve a magukat kifejezetten vallásosnak tartók is a szervezet hitbeli kötöttségét hangsúlyozzák inkább. A településtípusnak nincs értelmezhető magyarázata arra, hogy inkább falusi vagy inkább városi mozgalomnak tartják a cserkészetet. Tanulságosabb viszont, ha a cserkészetet ismerők-nem ismerők, illetve a cserkésztagot ismerők-nem ismerők véleményeit vetjük össze. Szinte minden esetben „szélsőségesebb” véleményt fogalmaznak meg a mozgalmat ismerők. Azok, akik úgy nyilatkoztak, ismerik a cserkészetmozgalmat, inkább 104. oldal

izgalmasabbnak, rokonszenvesebbnek, engedelmesebbnek, hasznos dolgokat tanítónak, vallásosnak és fegyelmezettebbnek vélik a cserkészetet. A cserkészetet viszont inkább a fiúknak valónak vélik azok, akik nem rendelkeznek ismerettel a mozgalmat illetően. Ha összevetjük a cserkészmozgalommal kapcsolatos összességében mért rokonszenv-indexet (ahogy láttuk, ez -100-tól +100-ig terjedő skálán +17 pont volt) az egyes jellemzéssekkel, akkor látható, hogy a legnagyobb összefüggés a szervezet tevékenységének izgalmasságával, hasznos dolgokra tanítással, nyitottságával, kötelességtudásra neveléssel, komolyságával és befogadó

mivoltának

megítélése

kapcsán

tapasztalható.

Magyarán,

minél

inkább

hangsúlyozott a cserkészmozgalommal kapcsolatban ezek a tényezők, annál inkább várható, hogy rokonszenvesebbnek is látják. Nincs, vagy nagyon gyenge az összefüggés a mozgalommal kapcsolatos rokonszenv és a fiúknak-lányoknak való, vallásos-nem vallásos, gazdag-szegény, katonás-nem katonás, városi-falusi, hagyományos-modern és tekintélyelvűnem tekintélyelvű dimenziók esetében. 38. táblázat: Cserkészethez való viszonyulás és a cserkészet egyes tulajdonságainak megítélése közötti kapcsolat – korrelációs együtthatók korrelációs együttható

rokonszenves izgalmas hasznos dolgokra tanít nyitott kötelességtudó befogadó komoly fegyelmezett engedelmes szervezett inkább fiúknak való vallásos tekintélyelvű hagyományos katonás városi gazdag *nem szignifikáns

-0,524 -0,448 -0,408 -0,331 -0,316 -0,297 -0,297 -0,261 -0,258 -0,257 0,095 0,086 -0,077 * * * *

105. oldal

ellenszenves érdektelen nem tanít hasznos dolgokra zárt felelőtlen kirekesztő komolytalan fegyelmezetlen engedetlen szervezetlen inkább a lányoknak való nem vallásos nem tekintélyelvű modern nem katonás falusi szegény

XI. TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. táblázat: A minta alapstatisztikái, a súlyozatlan és a súlyozott minta alapeloszlásai, N és % ........................... 11 2. táblázat: A súlyváltozó főbb statisztikai paraméterei ........................................................................................ 11 3. táblázat: A súlyváltozó átlagai a súlyozási paraméterek szerint ........................................................................ 12 4. táblázat: A minta regionális eloszlása, N és % .................................................................................................. 13 2. ábra: Az ingázók aránya településtípusonként és aktivitásként, %, érdemben válaszolók, N=1158 ................. 14 1. ábra: A más régióba ingázók aránya, %, az ingázók körében, N=238 .............................................................. 14 3. ábra: Azok aránya, akik 14 éves koruk lakhelyéhez képest elköltöztek, régiónként, %, érdemben válaszolók körében, N=1153................................................................................................................................................... 15 4. ábra: Területi mobilitás településtípusok között (14 éves kori lakóhelyhez viszonyítva), %, azok körében, akik lakóhelyet váltottak, N=203 .................................................................................................................................. 16 5. táblázat: a megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerint (anya-nők, apa-férfiak relációban), %, N=1182 .................................................................................................... 17 6. táblázat: a szülők (apa és anya) legkisebb és legnagyobb iskolai végzettségéhez képest a megkérdezettek legnagyobb befejezett iskolai végzettségének viszonya – nem, iskolázottság és korcsoportok szerint, %, érdemben válaszolók, N=1193 .............................................................................................................................. 17 5. ábra: Háztartások alapjellemzői, összes megkérdezett, %, N=1203 ................................................................. 19 6. ábra: Háztartástipológia, %, összes megkérdezett, N=1203 .............................................................................. 20 7. ábra: Háztartástípusok iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerint, összes megkérdezett, N=1203 .............................................................................................................................................................................. 21 7. táblázat: Elvált-e már a megkérdezett – a szülői minta és az életkor szerint, %, érdemben válaszolók, N=1150 .............................................................................................................................................................................. 21 8. ábra: Aktivitás, %, érdemben válaszolók, N=1186 ........................................................................................... 23 8. táblázat: Anyagi helyzet, érdemben válaszolók, % és átlag (Ft), N=1032 ........................................................ 24 9. ábra: Vallásosság a szülői nevelés függvényében, %, érdemben válaszolók, N=1188 ..................................... 25 10. ábra: Vallásosság – településtípus szerint, %, érdemben válaszolók, N=1192 ............................................... 26 9. táblázat: Időbeosztás hétköznap és hétvégén, érdemben válaszolók, átlag, N=880 .......................................... 28 10. táblázat: Időbeosztás hétköznap és hétvégén, azok körében, akik végzik az adott tevékenységet, érdemben válaszolók, átlag, N=880 ....................................................................................................................................... 29 11. táblázat: Időbeosztás hétköznap és hétvégén, az érdemben válaszolók, illetve azok körében, akik végzik az adott tevékenységet – korcsoportok szerint, átlag (óra, perc) és % (adott tevékenységet végzők aránya), N=880 31 12. táblázat: Időbeosztás hétköznap és hétvégén, az érdemben válaszolók, illetve azok körében, akik végzik az adott tevékenységet – aktivitás szerint, átlag (óra, perc) és % (adott tevékenységet végzők aránya), N=880 ...... 32 13. táblázat: A „társas élet, szórakozás” kategóriájának együttjárásai más szabadidős tevékenységekkel, a ráfordított idő és a tevékenységeket végzők köre szerint, hétköznap és hétvégén, korrelációs együtthatók alapján .............................................................................................................................................................................. 34 14. táblázat: A „társas élet, szórakozás” együttjárásai más szabadidős tevékenységekkel, a szabadidőn belül, az adott tevékenységre fordított idő aránya szerint, hétköznap és hétvégén, korrelációs együtthatók alapján .......... 35 11. ábra: Szabadidős csoportok profilja (hétköznapi időbeosztás alapján), az egyes szabadidős tevékenységekre fordított idő arányában (a teljes szabadidő=100%), érdemben válaszolók, N=875 .............................................. 37 12. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – korcsoportok szerint %, N=875 .................. 38 13. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – iskolázottság szerint %, N=875 .................. 38 14. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – aktivitás szerint %, N=875 ......................... 39 15. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – egy főre jutó jövedelmi negyedek szerint, %, N=770 ................................................................................................................................................................... 39 16. ábra: Szabadidős csoportok (hétköznapi időbeosztás alapján) – szubjektív jövedelmi helyzet szerint %, N=847 ................................................................................................................................................................... 40 17. ábra: Szabadidős csoportok részarányai a különböző szocio-demográfiai csoportokban, %, N=880 ............. 41 18. ábra: Szabadidős csoportok profilja (hétvégi időbeosztás alapján), az egyes szabadidős tevékenységekre fordított idő arányában (a teljes szabadidő=100%), érdemben válaszolók, N=878 .............................................. 42 15. táblázat: Szabadidős csoportok hétköznap és hétvégén, %, N=872 ................................................................ 43 16. táblázat: Hétköznapi és hétvégi időráfordítás a kialakított szabadidős csoportok szerint, érdemben válaszolók, óra perc átlagok, N=880 ........................................................................................................................................ 44 19. ábra: Mennyire jellemző Önre, hogy szakít időt azokra a dolgokra, amelyekkel igazán szeretne foglalkozni? – szocio-demográfiai háttérváltozók és szabadidőcsoportok szerint, % ............................................................... 46 20. ábra: Milyen rendszerességgel tölti el szabadidejét az alábbi helyszíneken? – érdemben válaszolók, N=11711203 ...................................................................................................................................................................... 48 21. ábra: Általában mennyire bízik meg a következőkben? – érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: egyáltalán nem bízik meg, +100: teljesen megbízik), N=1121-1197 ...................................... 49

106. oldal

17. táblázat: Bizalmi-index dimenziók kommunalitásai ....................................................................................... 50 22. ábra: Személyes kapcsolatokba és szervezetekbe vetett bizalom – iskolázottság és származás szerint, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok, érdemben válaszolók, N=1010-1078 ....................................................... 51 23. ábra: Milyen gyakran szokott… – érdemben válaszolók, %, zárójelben a válaszok 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagai [0: soha nem szokott, 100: gyakran szokott], N=1188 .................................................................. 51 18. táblázat: Társasági tevékenységek gyakorisága - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: soha nem szokott, 100: gyakran szokott], N=1188 ......................................... 53 19. táblázat: Hogyan és milyen gyakorisággal találkozik barátaival, ismerőseivel? - érdemben válaszolók, %, N=1147 és 1190 .................................................................................................................................................... 54 24. ábra: Hány közeli barátja van? – életkor és aktivitás szerint, átlagok, N=1103 .............................................. 55 20. táblázat: Hány olyan rokona, barátja, ismerőse van… - ismerősök számának átlagai, illetve azok aránya, akik egy ilyen embert sem említette, %, N=958-1142 .................................................................................................. 56 25. ábra: Van-e olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran van együtt szabadidejében? Ha van, milyen gyakran találkozik baráti társaságával?– szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, %, érdemben válaszolók, N=1183 és 685 ...................................................................................................................................................... 57 26. ábra: Honnan ismeri baráti társaságának tagjait az alábbiak közül? - érdemben válaszolók, azok körében, akiknek van baráti társaságuk, %, N=671-694 ...................................................................................................... 58 27. ábra: Mekkora szerepet játszanak a következő dolgok abban, hogy a baráti társasága összejár? – érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: semekkorát, +100: nagyot), N=643-695 ................ 59 28. ábra: Mekkora szerepet játszanak a következő dolgok abban, hogy a baráti társasága összejár? – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: semekkorát, +100: nagyot), N=689-690 .............................................................................................................................................. 59 29. ábra: Volt-e 2013-as év folyamán nyaralni? – jövedelemi és szubjektív anyagi helyzet szerint, %, érdemben válaszolók, N=1051-1155 ..................................................................................................................................... 60 21. táblázat: Kikkel volt nyaralni 2013-ban – korcsoport szerint, azok körében, akik voltak nyaralni, N=450 .... 60 30. ábra: Volt-e Ön vagy gyereke a 2013-as év folyamán valamilyen nyári táborban? – gyerekvállalás és a legfiatalabb gyerek korosztálya szerint, %, érdemben válaszolók, N=1119 és 485 .............................................. 61 31. ábra: Milyen gyakran szokott internetezni? – életkor és iskolázottság szerint, %, N=1203 ........................... 62 32. ábra: Regisztrált tag-e, illetve ha igen, hány közösségi oldalon regisztrált? – nem és életkor szerint, azok körében, akik interneteznek, %, N=1004 .............................................................................................................. 64 33. ábra: Körülbelül hány ismerőse van azon a közösségi oldalon, ahol a legaktívabb? – életkor és szubjektív anyagi helyzet szerint, azok körében, akik regisztrált tagok legalább egy oldalon, %, N=816 ............................. 64 22. táblázat: Milyen gyakran végzi a következő tevékenységeket a közösségi oldalakon? - azok körében, akik regisztrált tagok legalább egy oldalon, %, N=816 ................................................................................................ 65 34. ábra: Közösségi oldalak felhasználói csoportjai, érdemben válaszolók, azok körében, akik regisztrált tagok valamely közösségi oldalon, N=816 ..................................................................................................................... 66 35. ábra: Közösségi oldalak felhasználói csoportjai – életkor és aktivitás szerint, azok körében, akik regisztrált tagok valamely közösségi oldalon, %, N=816 ...................................................................................................... 67 36. ábra: Mennyire jellemzőek Önre a különböző közösségi oldalak használata kapcsán az alábbiak? - érdemben válaszolók, azok körében, akik interneteznek és regisztrált tagok valamely közösségi oldalon, 0-tól 100-ig terjedő skálára (100: teljes mértékben jellemző, 0: egyáltalán nem jellemző) vetített átlagok, N=811-819 ......... 68 23. táblázat: Attitűdök a közösségi oldalak használatával kapcsolatban – tevékenységcsoportok, életkor és aktivitás szerint, érdemben válaszolók, azok körében, regisztrált tagok valamely közösségi oldalon, 0-tól 100-ig terjedő skálára (100: teljes mértékben jellemző, 0: egyáltalán nem jellemző) vetített átlagok, N=811-819 ......... 69 37. ábra: Ismer az Ön településén vagy annak környékén olyan szervezeteket vagy közösségeket, melyek a fiatalok számára nyújtanak szabadidő programokat, foglalkozásokat? – iskolázottság és származás szerint, %, érdemben válaszolók, N=1187 .............................................................................................................................. 70 24. táblázat: Ismer-e településén vagy annak környékén olyan ifjúsági szervezeteket, közösségeket, melynek fő tevékenysége(i) az alábbiak közül valamelyik? Ön vagy gyereke milyen közösségnek tagja vagy vesz reszt programjain? - érdemben válaszolók, %, N=1194-1200 ....................................................................................... 72 38. ábra: Mekkora hatással voltak a következő személyek arra, hogy Ön vagy gyereke elkezdett a szervezett programjaira járni? – érdemben válaszolók, %, azok körében, akik járnak legalább egy szervezet programjára rendszeresen, N=280 ............................................................................................................................................. 73 39. ábra: Összességében mennyire fontos az, hogy egy fiatal tagja legyen valamilyen szervezett ifjúsági közösségnek vagy rendszeresen részt vegyen ilyen közösségek programján? – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=1191 ......................................................................................................................................... 73 25. táblázat: Mennyire szükséges, hogy lakóhelyén vagy környezetében a fiatalok számára a következők elérhetők legyen? – életkor szerint, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: egyáltalán nem szükséges, 100: nagyon szükséges], érdemben válaszolók, N=1170-1184 ............................................................................. 74

107. oldal

40. ábra: Mennyire mondaná magát aktívnak szabadidős közösségi programok szervezésében? – aszerint, régebben járt-e kisebb-nagyobb rendszerességgel valamilyen közösségbe, klubba, érdemben válaszolók, %, N=1187 ................................................................................................................................................................. 75 26. táblázat: Mely szervezet(ek), közösségek voltak ezek? - azok körében, akik régebben jártak valamilyen közösségbe, civil vagy vallási szervezetbe, klubba, többet is említhettek, érdemben válaszolók, N=283 ............ 75 41. ábra: Melyek azok a célok, melyek miatt csatlakozna (vagy csatlakozott) valamely szervezethez, egyesülethez, közösséghez? – 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: biztos, hogy nem, 100: biztosan], érdemben válaszolók, N=1166-1181..................................................................................................................... 76 42. ábra: Mennyire ért egyet a következő ifjúsági szervezetekkel, ifjúsági közösségekkel kapcsolatos állításokkal? – 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben], érdemben válaszolók, N=1055-1166 ..................................................................................................................................... 78 27. táblázat: Mi jellemző még az ifjúsági szervezetekre? - többet is említhettek, érdemben válaszolók, %, N=298 .............................................................................................................................................................................. 79 43. ábra: Az elmúlt 12 hónapban milyen gyakran végzett önkéntes munkát vagy vett részt valamilyen segélyszervezet munkájában? – iskolázottság szerint, érdemben válaszolók, %, N=1187 ................................... 80 44. ábra: Mi a legfőbb oka annak, hogy nem végez önkéntes tevékenységet? - érdemben válaszolók, %, N=896 .............................................................................................................................................................................. 80 28. táblázat: Milyen tevékenységeket végzett/szokott végezni? - azok körében, akik végeztek valamilyen önkéntes tevékenységet, többet is említhettek, érdemben válaszolók, N=313 ...................................................... 81 45. ábra: Mennyire elégedett a következő dolgokkal? – érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: teljesen elégedetlen, +100: teljesen elégedett), N=867-1196 .................................................. 82 29. táblázat: Mennyire elégedett a következő dolgokkal? – szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, érdemben válaszolók, 0-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok (0: teljesen elégedetlen, +100: teljesen elégedett), N=867-1196 .......................................................................................................................................................... 84 46. ábra: Mennyire ért egyet azokkal az értékekkel, melyek alapján szülei élnek, éltek? – szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, %, érdemben válaszolók, N=1184 .................................................................................... 86 47. ábra: Az alábbiakban különféle embereket jellemzünk. Mennyire hasonlítanak vagy nem hasonlítanak ezek az emberek Önre? –0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok [0: egyáltalán nem hasonlít, 100: teljes mértékben hasonlít], érdemben válaszolók, N=1119-1201 ..................................................................................................... 87 48. ábra: Az alábbiak közül melyiket tartja fontosnak, hogy a gyerekek otthon megtanulják? – összes megkérdezett, sorrendi pontozás átlagai, N=1203 ................................................................................................ 88 30. táblázat: Nevelés értékek - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, sorrendi pontozás átlagai .................. 89 49. ábra: Nevelési dimenziók – korcsoportok és a szülők értékeihez való viszonyulás alapján, N=1182 ............ 91 50. ábra: Az Ön számára melyik csoporthoz tartozás a legfontosabb? – összes megkérdezett, sorrendi pontozás átlagai, N=1183 ..................................................................................................................................................... 92 31. táblázat: Vonatkoztatási csoportok - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, sorrendi pontozás átlagai, N=1183 ................................................................................................................................................................. 94 51. ábra: Mennyire érdeklődik a politika, a közügyek iránt? – szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, %, érdemben válaszolók, N=1184 .............................................................................................................................. 95 32. táblázat: Baloldali-jobboldali önbesorolás - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, érdemben válaszolók, % és -100-tól +100-ig terjedő skálára [-100: teljes mértékben baloldali, +100: teljes mértékben jobboldali] vetített átlagok, N=986 .......................................................................................................................................... 96 33. táblázat: Liberális-konzervatív önbesorolás - szocio-demográfiai háttérváltozók szerint, érdemben válaszolók, % és -100-tól +100-ig terjedő skálára [-100: teljes mértékben liberális, +100: teljes mértékben konzervatív] vetített átlagok, N=1013 ................................................................................................................... 96 34. táblázat: Vonatkoztatási csoprtok és baloldali-jobboldali, illetve liberális-konzervatív értékskála összefüggései, érdemben válaszolók, -100-tól +100-ig terjedő skálára vetített átlagok ....................................... 97 52. ábra: Mennyire ismeri a cserkészetet, cserkészmozgalmat? – életkor, iskolázottság és vallásosság szerint, %, érdemben válaszolók, N=1198 .............................................................................................................................. 98 53. ábra: A felsorolt személyek közül ismer-e olyat, akiről tudja, hogy cserkész vagy cserkész volt valamikor? – összes megkérdezett, %, N=1203 .......................................................................................................................... 99 54. ábra: Cserkészismeretség – nem, iskolázottság, vallásosság, származás és (hétvégi) szabadidős csoportok szerint, %............................................................................................................................................................. 100 35. táblázat: Mi jut eszébe elsősorban a cserkészetről? - többet is említethettek, érdemben válaszolók, %, N=1018 ............................................................................................................................................................... 101 55. ábra: Összességében hogyan viszonyul a cserkészethez? – érdemben válaszolók, %, N=1183 ................... 102 36. táblázat: Mi annak az oka, hogy negatívan ítéli meg a cserkészetet? - többet is említhettek, érdemben válaszolók, %, N=127 ......................................................................................................................................... 102

108. oldal

56. ábra: Cserkészethez kapcsolódó viszonyulás – cserkészettel kapcsolatos ismeretek, cserkész ismeretség, életkor, iskolázottság, gyerekvállalás és vallásosság szerint, +100-tól -100-ig terjedő skálára vetített átlagok (100: nagyon negatívan viszonyul, +100: nagyon pozitívan viszonyul), N=1178 ............................................... 103 37. táblázat: Melyik tulajdonság jellemző inkább a cserkészetre? - érdemben válaszolók, %, N=1021-1068 ... 104 38. táblázat: Cserkészethez való viszonyulás és a cserkészet egyes tulajdonságainak megítélése közötti kapcsolat – korrelációs együtthatók .................................................................................................................................... 105

109. oldal

Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása

Recommend Documents