KISHEREND TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISHEREND TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2013

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (2011. 05. 26.)„Aprófalvak élhetősége” című célterület projektje

Készítette: Dr. Kovács Dezső

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Tartalom

1. fejezet: Bevezetés és problémafölvetés...........................................................................................3 2. fejezet: A település főbb társadalmi, gazdasági, szerkezeti jellemzői ...............................................4 A településszerkezet sajátosságai ................................................................................................4 Gazdasági bázis ...........................................................................................................................5 Népesség és demográfia .............................................................................................................6 Foglalkoztatás, szociális ellátás ....................................................................................................8 A település intézményi ellátottsága .............................................................................................9 3. fejezet: A kisherendi közösség néhány jellemzője a szociális térképek alapján ............................... 10 4. fejezet: A kisherendi közösség néhány jellemzője a kérdőíves felmérés alapján ............................ 13 5. fejezet: SWOT ELEMZÉS ................................................................................................................ 21 6. fejezet: A stratégiai cél és fejlesztési irányok kijelölése .................................................................. 22 Mellékletek ....................................................................................................................................... 27 1.

melléklet: .......................................................................................................................... 27

Hipotézisek felállítása:............................................................................................................... 27 2.

melléklet ........................................................................................................................... 28

Külső körülmények: országos, regionális, térségi folyamatok számbavétele ............................... 28 3.

melléklet ........................................................................................................................... 36

Előzmények- Meglévő térségi, megyei, helyi fejlesztési programok áttekintése ......................... 36 4.

melléklet ........................................................................................................................... 48

Szociális térképek. ..................................................................................................................... 48 5.

melléklet ........................................................................................................................... 55

Kérdőív Kisherend jövőjével kapcsolatban ................................................................................. 55

2

1. fejezet: Bevezetés1 és problémafölvetés A kisherendi fejlesztési stratégia egy közös munka önálló része. A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület (Leader HACS) 2011-es Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában önálló célterületként hirdette meg az „Aprófalvak élhetősége” című intézkedést. Ezen pályázati lehetőséget felhasználva a Pécsi Kistérségi Fejlesztő Egyesület és a Mecsekvidék Kft. szakértői csapata 5 településre készített fejlesztési stratégiát azonos módszertan szerint, a települések önállóságának, sajátosságainak figyelembevételével. A munka során a szakértők rendszeresen konzultáltak és részt is vettek egymás műhelymunkáin, így mindenkinek volt rálátása az egyes településeken folyó munkára. Bár az egyes települések problémái méretükből, fekvésükből, az elmúlt évtizedek társadalmi gazdasági átalakulási folyamataiból következően hasonlóak, azok megoldási módja mégis jelentősen különbözhet egymástól. Még az ilyen mikro-társadalmak összetétele, lelkiállapota, kohéziója is másmás megoldásokat követel. Kisherendről eddig komolyabb tanulmány, monográfia nem készült, tudósítás is alig található a napi sajtóban. A Kovacsics féle könyvben található a település népességtörténeti leírása. Az 1996-os kiadású ’Magyarország megyei kézikönyvei’ sorozat Baranya megyei kötetében egy oldalnyi összefoglaló található a faluról, továbbá a ’Pécsi kistérség települései’-t bemutató kiadvány tartalmaz a 2001-es népszámlálásból főbb statisztikai adatokat. A legfrissebb adatok a KSH megyei évkönyveiből a Baranya megyét bemutató 2011-es kötetben és a 2011-es népszámlálás adatbázisában találhatók. Kisherendnek 2004-ben készült a rendezési terve, de ez településfejlesztési koncepciót, stratégiát nem tartalmaz. A helyi önkormányzatnál és az egerági körjegyzőségen sem állt rendelkezésre olyan dokumentum, amely a település számára iránymutatást, tervezett fejlesztést célzott volna meg. Ez döntően befolyásolta, hogy a helyzetfeltárásban és a stratégia kijelölésében milyen módszereket válasszunk. A falu képe a külső szemlélő számára szegényesnek, elhanyagoltnak tűnik. Egyedül a harangtornyon és játszótéren láthatók korábbi fejlesztési tevékenységek. Kisherend és tágabban az aprófalvak a különböző kistérségi, megyei fejlesztési stratégiában említésre kerülnek, ezek hatása Kisherendre (és az aprófalvakra) ugyanakkor nehezen mérhető. E stratégiákról - melyek magasabb szintről közelítik a problémákat - a 2-3. mellékletben olvasható egy összefoglaló. A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a 2008-as Helyi vidékfejlesztési stratégiában az aprófalvak és Kisherend infrastrukturális, elsősorban út- és zsáktelepülés jellegének – problémájáról az alábbi olvasható: „A közösség területén belüli úthálózatot főleg négy számjegyű és egyéb utak alkotják. Az aprófalvas településszerkezetben minden település elérhető kiépített úton, de a 38 település közül 7 zsáktelepülés (Áta, Bosta,

1

A stratégia szerkezete nem követi automatikusan az elkészítés menetrendjét, hanem egy koherens egységes szerkezetben jelenik meg. A félidős anyagban még jelöltük a szempontrendszer egyes pontjait, ezt már a végső anyagban nem tartottuk szükségesnek, az egyes alcímek utalnak a szakmai tartalmakra. A stratégia szempontjából fontos anyagokat mellékletben helyeztük el.

3

Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Tengeri.)2. Az ilyen településeken különösen alacsony a gazdasági aktivitás, ritka a tömegközlekedés és magas a munkanélküliség. A közúti hálózat fejlesztése késik, a burkolat romlik, a rendelkezésre álló állami források szétaprózódnak.” A falu legfontosabb problémájaként az alábbiakat fogalmazták meg: „A település "zsáktelepülés" jellegű. Munkahelyek hiánya. Csatornahálózat hiánya. Kulturált szabadidő és sportolási lehetőségek hiánya.” Legfontosabb lehetőségként pedig az alábbi tevékenységeket jelölték: „A pályázatokon való sikeres szereplés, melyekkel a település fejlődését előmozdíthatjuk. Sajnos a falu önerőből fejlődni nem tud, kizárólag a kötelező feladatokat tudja ellátni.”3 Az említett kérdések és problémák és a település helyzetének jobb megismerése érdekében 3 hipotézist fogalmaztunk meg. A falu vezetésében 2011-ben változás történt és új testület és polgármester került megválasztásra. Ez alapján feltételeztük egy olyan civil közösség létezését, mely változást akart, és amelyre munkánk során számítani lehet. A település földrajzi helyzetéből és a statisztikákból adódóan feltételeztük az eredeti lakosság nagymértékű kicserélődését, valamint a korábbi hagyományos életforma gazdasági bázisának, a termőföldnek nem helyi tulajdonba kerülését és a lakosságcserével egy új, városba bejáró, ingázó, vegyes életforma kialakulását. A feltáráshoz a közösségfejlesztésben és társadalomkutatásban használt részvételen alapuló (participatív) módszereket alkalmaztunk (jövőműhely, stakeholder elemzés, SWOT elemzés, szociális térképezés, interjúzás, kérdőíves felmérés).

2. fejezet: A település főbb társadalmi, gazdasági, szerkezeti jellemzői A településszerkezet sajátosságai Kisherend Baranya megyében a Dél-Baranyai Dombság kistájon helyezkedik el Pécstől 19 km-re, a Pécs - Villány út mellett mintegy 1-2-km-re nyugatra, a Herend patak völgyének nyugati peremén. A település zsáktelepülés, 2 utcája van. A Deák Ferenc úton a domboldal felső peremén lakik a lakosság döntő többsége, a vele átellenben levő Petőfi utcában, a Herend patak túloldalán a völgyben a lakosság kisebbik része. A Petőfi utca új településrésznek tekinthető. 4 A 90-es évek közepén kapott beton burkolatot az utca, a házak attól kezdve épültek folyamatosan. A két utca között a völgy és a Herend patak helyezkedik el, az utcák egymástól való távolsága mintegy 200 m. A Herend patak nagy esőzések idején kiárad és elönti a völgy egy részét. A falu délnyugati oldalán a házaktól kissé távolabb egy sertéstelep, mögötte pedig a falu használaton kívüli focipályája van. 2008. január elsején hivatalosan 80 lakást tartottak nyilván a településen, 190 helyben lakó lakossal. A falu belterülete 34 ha, külterülete zártkerttel együtt 658 ha. Kisherend irányába naponta 17 autóbuszjárat indul Pécsről, ebből 8 bemegy a településre, a többi a faluhoz vezető bekötőút kereszteződésnél áll meg (Pécs-Palkonya, Pécs-Siklós járatok). A hivatalos 2

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia-Mecsekvidék. Képességek és kapcsolatok fejlesztése a Mecsekvidéken. Budapest 2008. 37. dia. 3 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia-Mecsekvidék. Képességek és kapcsolatok fejlesztése a Mecsekvidéken. Budapest 2008. 53. dia. 4 Korábban a falu tejcsarnoka volt ott.

4

menetidő a falutól a városig 32 perc. A közlekedési kapcsolatokat viszonylag jónak tartják más zsáktelepüléshez képest. A falu rendelkezik falugondnoki szolgálattal és egy 11 személyes kisbusszal is, melyet az igények függvényében használnak. Rossz széljárás esetén a falut a sertéstelep közelsége miatt kellemetlen szaghatás éri.

Gazdasági bázis Kisherend gazdasági bázisa régen a mezőgazdaság volt, a szocializmus idején a falu határa az egerági, majd a 70-es évek tsz összevonásai után az újpetrei tsz-hez tartozott. A rendszerváltás utáni kárpótlás és privatizáció a termőföldek nagy részét 3 nagyobb, nem helyi mezőgazdasági vállalkozáshoz (Újpetrei Gazdák Zrt., Hoffmann Imre, Brozovics Tibor) juttatta. A kárpótlás során a kisherendi földekre külső kárpótlási igénnyel rendelkezők licitálhattak. Közigazgatás szempontjából a falu korábban Egerághoz tartozott, mint társközség, a legutóbbi időkig Egerág volt a körjegyzőség központja. 2013-as közigazgatási átszervezéssel a helyi közigazgatás központja Kozármisleny lett. A falusi népesség megélhetését a nyugdíjak, szociális ellátás, a városi munkahelyek és a házakhoz tartozó kertek, állatok biztosítják, gyakorlatilag ezekre a bevételi forrásokra épül a háztartások és a falu törékeny gazdasága. A falu határában nagyüzemi jellegű szántóföldi növénytermelés folyik, 3 nagy vállalkozás műveli a földeket. E vállalkozások kisherendieket egy kivételével nem foglalkoztatnak. A háztartásgazdaságokban, kertekben az emberek önellátásra termelnek elsősorban, egy kevés fölösleg kerül csak piacra. A volt szőlőhegyet - amelyen korábban fölhagytak a műveléssel - egyre inkább művelésbe vonják takarmánytermelésre a fellendülő állattartási kedv kielégítésére. A faluban egy családi kisvállalkozás nyomdát üzemeltet. A falu egyetlen boltja külső vállalkozóhoz tartozik, aki egy helyi lakost foglalkoztat. A bolt közepes ellátottságot biztosít alapvető élelmiszerekből, vegyi árukból. A helyi lakosok rá vannak utalva a kisboltra, az alapvető élelmiszereket a helybeliek egy része hitelre vásárolja és nyugdíjfizetéskor, fizetéskor rendezi a tartozást. (Cigarettát, alkoholt nem kapnak hitelre). Az árfekvés közepesnek tekinthető. Nagy ünnepek előtt a falu kisbuszával bevásárló utat szerveznek a pécsi TESCO-ba, Penny-be. A sertéstelepen, melyet az utóbbi időben korszerűsítettek, 2 helyi lakost, valamint további 4, nem helyi munkavállalót foglalkoztatnak. A sertéstelepen mintegy 1200 db-os állomány található. A háztartások közül mindössze 3-4 család próbál megélni gazdálkodásból. Két évvel ezelőtt egy kertész család költözött ide és ők kertészeti termelésből (virág, zöldség, gyümölcs) és más vállalkozásból akarnak megélni.

5

Népesség és demográfia Kisherendről a Kovacsics féle lexikonban az olvasható, hogy „A 18. század végi 287 fős népességét 1900-ra még 415 főre növelni tudta, de ezt követően csökkent a népessége.”5 Születés és halálozás összevetésében Kisherenden az elmúlt évszázadban csak két évtized hozott pozitív eredményt. 1901 és 1909 között volt egy minimális 5 fős természetes szaporodás, valamint az 1920-29-es évtized, ahol ez az érték 34 volt. Egyébként minden évtizedben a halálozások száma meghaladta a születettek számát. 2001-ben a falu össznépessége 199 fő volt, 2011 év végén a KSH források alapján 188 fő lakónépesség van a faluban. Felmérésünk alapján 2013 elején 185 fő a helybenlakó népesség száma. A 2011-es népszámlálási adatok rávilágítanak néhány érdekességre Kisherend népességével kapcsolatban. 1870 és 1970 között a népesség több mint 100 fővel csökkent, a népesség alakulása hullámzó volt a jelölt időszakban, jelentősebb népességcsökkenés a II. világháború után majd a hatvanas években következett be a tsz szervezés után. Jelenlévő összes népesség - 1870-1970 Év

1870

Áta Kisherend Szőkéd

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

371

367

463

492

567

482

437

441

520

498

382

400

360

406

415

396

369

398

385

347

339

274

423

386

544

596

627

666

628

576

542

558

485

Jelenlévő összes népesség - 1870-1970 700 600

500 400

Áta

300

Kisherend Szökéd

200 100

0 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

Forrás: KSH népszámlálási adatbázis. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/reszletes_tablak

5

Kovacsics József (2003): Baranya megyei Népességtörténeti Lexikon. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 750 p. Budapest. 379 pp.

6

Az elmúlt négy évtizedből háromban mutatkozik népességcsökkenés, egyedül a kilencvenes években van népességnövekedés a rendszerváltást követően, a városból faluba vándorlás következményeként.


Állandó népesség alakulása 1970 1980 1990 2001

2011

383 269 487

202 191 360

298 258 423

239 209 380

232 207 400


Állandó népesség alakulása 600 500 400 Áta 300

Kisherend

200

Szökéd

100 0 1970

1980


1990

2001

2011

Lakónépesség alakulása 1970 1980 1990 2001

2011

376 264 474

193 187 360

283 246 417

229 202 354

231 208 399


Lakónépesség alakulása 500 400 300

Áta Kisherend

200

Szökéd 100 0 1970

1980

1990

2001

7

2011

Miközben az elmúlt három évtizedben az elhalálozások száma mintegy duplája volt a gyermekszületéseknek, a beköltözésben és elköltözésben a kilencvenes évek a 80-as évektől teljesen eltérő képet mutat. A nyolcvanas évek elköltözését (népességfogyását) új lakosok beköltözése váltotta fel és a vándorlási egyenleg jelentős pozitív értéket mutat erre az időszakra (31 fő), ez azonban az elmúlt évtizedben majdnem nullára esik vissza. A népesség alakulása Kisherenden 1980-2011 között Időszak

Élve születés

1980–1989 1990–2001 2001–2011

20 23 20

Halálozás

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)

Vándorlási különbözet

-12 -25 -22

-32 31 1

32 48 42

Lakónépesség 1990

2001

2011

202 208 187


A 2011-es népszámlálási adatok szerint Kisherend népessége korosztályi bontásban viszonylag egyenletes eloszlást mutat. Azon túl, hogy több gyermek kellene egy egészségesebb korosztályi összetételhez, a korosztályi összetétel furcsasága, hogy a gyermekeknél 0-14 év között két és félszer annyi fiú van, mint lány, miközben az idősebb korosztályban a nők aránya meghaladja a férfiakét, különösen a 75 fölötti korosztályban. Kisherend népessége korcsoportonként és nemek szerint, 2011 Korcsoport (év) Férfi Nő Együtt

0-14 17 7 24

15-24 9 10 19

25-34

35-44

14 14 28

10 14 24

45-54 12 14 26

55-64

65-74

14 21 35

8 11 19

752 10 12

Össz. 86 101 187


Kisherenden, mint Pécs külső agglomerációs településén az elmúlt 40-50 évben jelentős népességcsere történt, a lakosság 2/3-a kicserélődött. A helyi közösség, mint egy ’olvasztótégely’ működött, a beköltözött új lakosok révén sokféle kultúra keveredése érzékelhető.

Foglalkoztatás, szociális ellátás A kisherendi aktív lakosság többsége Pécsett dolgozik, főként fizikai munkát, szak- és segédmunkát végez. Egy részük futószalag mellett dolgozik, pl. baromfifeldolgozóban, mások alkalmazottak, eladók, vagy az építőiparban kőművesként, festőként dolgoznak. Három szellemi dolgozó jár be Pécsre a faluból. A közfoglalkoztatási programban 2013. március 1-től helyben dolgozik 11 fő. Mezőgazdasági munkát, valamint a település karbantartását, a patak tisztítását, bozótirtást stb. végeznek, az adott évszaknak megfelelően. Jelenleg 3, szeptembertől 4 egyetemi hallgatója lesz a falunak. 2011 végén a faluban 70 fő részesült nyugdíjban, ellátásban, járadékban, tehát az összes lakosság mintegy 40%-a. 2011 végén 15 fő álláskeresőt tartottak nyilván. Kisherenden 2012-ben átmeneti segélyben részesült 12 fő, 2013-ban eddig 3 fő. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap 6 család. Aktív szociális támogatást 5 fő kap. 13 házi gondozott van 8

a faluban, ebből 3 fő teljes ellátásra szorul. A szociális étkeztetés keretén belül 4 főnek hoznak ki ebédet Pogányból, ezt a SZOCEG Nonprofit Kft. biztosítja. Szintén hozzá tartozik a jelzőrendszeres segítségnyújtás, házi-gondozás és étkeztetés biztosítása.

A település intézményi ellátottsága A polgármester és az önkormányzatot kivéve helyben nincsenek intézmények, az oktatási és egészségügyi intézményhálózat Egerágon van. Az orvos hetente egyszer rendel a településen, az önkormányzat épületében kialakított rendelőben, a védőnő igény szerint jön (havonta 1-2 alkalommal, illetve hívásra). A falu gyerekeit a Volán szállítja Egerágra az iskolába. Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ munkatársa Pécsről jár ki a faluba. A falu rendelkezik egy kultúrház épülettel, abban egy könyvtárral és múzeummal. E helyi könyvtárhoz a Csorba Győző Könyvtár biztosít könyveket és időszakonként cseréli az állományt. A művelődési ház egy kis klubhelyiségében a helyi fiatalok működtetnek egy testépítő klubot. A művelődési ház alatt a domboldalon és a patak mellett 3 évvel ezelőtt szabadidő park épült. Külön közművelődéssel foglalkozó szakember nincs a faluban, a polgármester és civil aktivisták működtetik a művelődési házat. Infrastruktúra szempontjából a településen villany, víz, gáz biztosított, szennyvízcsatornával nem rendelkeznek. A falu házaiban, az udvarokban mindenütt rendelkezésre áll vezetékes víz, de több lakásba még került bevezetésre. A falu útja és a bekötőút kátyús, rossz állapotú, felújításra szorul. Buszmegálló a falu közepén a haranglábnál van, a falu végén van a buszforduló. A T-Home biztosít vezetékes telefonszolgáltatást. Műholdas TV műsort mindhárom szolgáltató (UPC, DIGI, T-Home) kínál. 2013-ban a T-Home Újpetre felé földkábelt vezet, melyen keresztül telefon, tv, internet együtt biztosítható. A SIKLÓS-NET Távközlési és Szolgáltató Kft. biztosítja jelenleg az internet szolgáltatást, rossz, szeles idő esetén minősége nem megbízható. Az önkormányzatnak nincs saját forrása fejlesztésre. A kis fejlesztéseket vagy inkább fenntartásokat, karbantartást, társadalmi munkában illetve a Start program keretén belül végzik. Az önkormányzat a virágosítást végzi, szervezi, amelyhez palántát kapnak a termelőktől. 2013 tavaszán került bejegyzésre a Kisherendért Egyesület, mely a közösség társadalmi kulturális életében aktív szerepet játszik. A faluban működik a ’Fakanál’ nevű néptáncegyüttes, mely próbálja az elfeledett hagyományokat felújítani, illetve újakat teremteni. Jellegzetes népviseletet nem őriztek meg a faluban. Kevés az őrzött emlék a családoknál. A 90-es években született generáció egy összetartó közösséget alkot. Az egerági iskolaigazgató megfigyelése volt a 90-es években, hogy a különböző korosztályba tartozó kisherendi gyerekek nagyon összetartottak és vigyáztak egymásra. Ez a közösségi szellem és egymásra figyelés máig megmaradt.

9

3. fejezet: A kisherendi közösség néhány jellemzője a szociális térképek alapján A helyzetfeltáráshoz és a településfejlesztési stratégia kidolgozásához különböző közösségfejlesztő, a helyieket aktivizáló módszert alkalmaztunk a helyi lakosok véleményének megismerésére és bevonására. 5 műhelymunkát szerveztünk, melyek során a résztvevők megfogalmazták, miért jó, illetve miért nem jó Kisherenden élni Érdekelt/érintett (stakeholder) elemzést végeztünk annak feltárására, hogy kik a véleményformálók és milyen hatásuk van a helyi társadalomban. A helyiek többféle jövőképet és forgatókönyvet fogalmaztak meg. Az utolsó műhelymunkán elkészítettük a település SWOT elemzését. A településről házanként fényképes dokumentációt és ez alapján szociális térképeket készítettünk a főbb kérdések azonosítására. A szociális térképet készítő műhelymunkán a házakról és a háztartások jellemzőiről kvalitatív elemzést végeztünk. A csatolt és beillesztett térképek és grafikonok ez alapján készültek.6 A helyi fiatalok közreműködésével kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során 57 háztartásban kérdeztük meg a kisherendiek véleményét a korábban megismert, fontosnak tartott kérdésekről, a helyiek attitűdjeiről. Mintegy 10 helyi véleményformáló személyiséggel interjút készítettünk. A műhelymunka résztvevőinek szubjektív értékelése szerint a település demográfiai összetétele korántsem olyan rossz, mint általában a kistelepüléseké. Összefoglalva, Kisherend még nincs teljesen elöregedve, jelentős arányú fiatal és középkorú munkaképes lakosság van és a gyermeklétszám is figyelemre méltó. Ez hosszútávon Kisherend számára fontos előrelépési lehetőséget jelent. A lakosság összetétele a helyi felmérés alapján, 2013 idős; 25%

gyerek; 19%

fiatal; 17% középkorú 38%

6

Az egyes kördiagramokhoz tartozó térképeket a mellékletben helyeztük el. 10

A házak lakottsága tekintetében már kevésbé jó a helyzet. Gyakorlatilag minden 5. ház a faluban lakatlan. Ez az állapot jelzi, hogy Kisherend, mint kistelepülés olyan változások és hatások erőterében van, melyek könnyen egy lefelé mutató trend irányába lökhetik a települést, ha a házak elnéptelenedése tovább tart.

A házak állapota lakottság szempontjából a helyi felmérés alapján 2013 (db, %) 70

64; 79%

60 50 40 30 20

1; 19%

10 1; 1%

1; 1%

nyáron lakott

nincs adat

0

lakott

lakatlan

A falu gazdaságára és gazdagságára (inkább szegénységére) utal az a kördiagram, mely a falu házainak állapotáról készült. A helyiek értékelése szerint a falu házainak kevesebb, mint kétharmada jó állapotú, illetve belülről felújított. Megítélésünk szerint egy független külső értékelés ennél rosszabb eredményt hozott volna ki, ebben az értékelésben benne van a helyiek elfogultsága az ott lakók iránt. A falu jelenleg nem mutat vonzó külső képet, nem sugároz barátságos miliőt, elhanyagolt házak, évtizedes meszelési, festési, javítási hiányok, befejezetlen munkák mutatkoznak a házak jelentős részénél. Bár a szegénységre utaltunk, a látható elhanyagoltságban nemcsak pénz, hanem szemléletbeli problémát is felfedezni vélünk.

A házak állapota az épületek állaga alapján (db, % ) felújítás előtt; 3; 4%

lakatlan; 4; 5% romos; 3;

4%

belül felújított; 4; 5%

elhanyagolt; 14; 17% közepesen karban tartott; 7; 8% jó állapotú; 46; 57%

11

Kisherenden az állattenyésztésnek régen jelentős hagyományai voltak, melyek az elmúlt évtizedekben a nagyüzemi állattartás és a népesség kicserélődése következtében erősen visszaszorultak. Habár az állattenyésztési kedv újraéledését lehet megfigyelni, a házak felénél még ma sem tartanak állatokat. Minden harmadik házban azonban már tartanak baromfit és ahol baromfit tartanak, ott minden harmadik házban sertés is van. Megjelent a juh, kecske, szamár tartás is a házak 10%-nál. Ló és szarvasmarha egyenlőre csak mutatóban van 1-1 háznál.

Az állattartás alakulása a házaknál, (db,%) helyi felmérés alapján 2013

baromfi; 26; 32%

nincs állattartás; 35; 44%

sertés; 9; 11% más állatok (juh, kecske, szamár); 9; 11%

ló; 1; 1 % szavasmarha; 1; 1%

A kertek művelésében jobb a helyzet, mint az állattartásban. A faluban a házak 80%-nál művelik a kertet és kétharmadát a tulajdonos műveli. A művelésbe az önkormányzat is besegít, amennyiben a tulajdonos nem képes művelni vagy nem tudja mással műveltetni.

A kertek művelése a helyi felmérés alapján 2013 (db, %) nem művelt; 11; 14%

nincs adat; 3; 4%

részben művelt; 1; 1%

művelt kert; 66; 81%

12

A művelést végzi, a helyi felmérés alapján 2013 (db, %) nincs adat; 13; 16%

más; 13; 16% tulajdonos; 49; 61% önkormányzat; 6; 7%

4. fejezet: A kisherendi közösség néhány jellemzője a kérdőíves felmérés alapján A szociális térképezés, a műhelymunkák és interjúk során szerzett ismereteket kérdőívezéssel is szerettük volna ellenőrizni és bővíteni. Ennek megfelelően egy egyszerű kérdőívet szerkesztettünk, (lásd 5. mellékletben), melynek lekérdezésében a kisherendi fiatalok nyújtottak segítséget. A kérdőívet a 81 házból 57 házban sikerült lekérdezni, mely alapján a lakott házak több mint 80%-ból kaptunk információt. Kérdéseink a kisherendiek attitűdjeit próbálták mérni, főként skála kérdéseken, rangsorolásokon keresztül. A szöveges értékelésben az átlagértékkel írtuk le a kérdésekre adott válaszokat, az ábrák pedig a válaszok eloszlását mutatják az egyes jellemzők szerint. A kérdőívezés és az addigi munkák eredményeit falugyűlés elé tártuk és megvitattuk a helyiekkel. A helyzetértékeléssel és a javasolt stratégiával a helyiek egyetértettek, elsősorban a helyi passzivitással, a közélet aktivizálásával kapcsolatban hangzottak el hozzászólások. Arra a kérdésünkre, hogy miért jó Kisherenden élni, 6 választ adtunk és a válaszolóknak az iskolai osztályozáshoz hasonlóan kellett az egyes válaszokat értékelni (1-5). Az átlagnál jelentősen magasabb értéket kapott (4.28) az a megállapítás, hogy szép természeti környezete van a településnek. Átlag fölötti (jó) értéket kapott további két megállapítás, a kis közösség léte és az ügyek átláthatósága (3.68) valamint a város közelsége és az ottani munka-és szórakozási lehetőségek (3.79) elérhetősége. Átlag alatti értéket kapott ugyanakkor a helyi közösség minősítése, (2.61) és az , hogy itt nem kell félni, hogy kirabolnak (2.82). A válaszok e kérdéseknél elsősorban az átlag alatti értékeknél voltak gyakoribbak. Mindkét minősítést tovább kell majd gondolnia a település vezetésének.

13

14

A hatodik válasz eredménye rávilágít arra a kettőségre, ami kisherendiekben rejtőzik. A kisherendiek 56%-a szeret a falujában élni, ugyanakkor 35 % úgy fogalmazott, hogy amint tudna, elmenne. 5%-nak nincs más választása, 5% pedig nem tudja, mit akar. Kisherenden tehát magas azok aránya, akik kilépnének ebből a közösségből, ha lehetőségük adódna.

15

A második kérdéscsoporttal azt próbáltuk megtudakolni, mire lenne szüksége Kisherendnek. Az öt válaszból három az átlag körül alakult, a munkahelyek megteremtése Kisherenden (3.13) a több buszjárat Pécsre (3.11) és a pontos információ a falu dolgairól (2.95). Az iskola, óvoda létesítését a túlnyomó többség nem tartjaszükségesenk, mindössze 1.71-es értéket kapott, mely azt mutatja, hogy kevés lehet az e kérdésben érintett család, illetve a jelenlegi iskola jól működik Egerágon. Magas értéket (4.13) kapott ugyanakkor az az óhaj, hogy egyetértést kell teremteni a faluban. Ez a kívánság jelzi, hogy bizonyos kérdésekben vita van és úgy tűnik, nincs meg még az a módszer, amely a vitákat közös megegyezéssel nyugvópontra tudná helyezni. Ez különösen jól kiviláglik annál a kérdésnél, ahogy az emberek véleményt mondanak közösségi ügyekben, továbbá, amikor bizonyos állításokat kellett a kiskerendieknek osztályozniuk.

16

17

A közösségi ügyekben a kisherendiek érdekes eloszlási minta szerint nyilvánítanak véleményt. A legtöbben, 33,3% csak barátoknak, rokonoknak ismertetik álláspontjukat a közösség ügyeiről. 14% azt állítja, hogy nincs véleménye. A további három csoporthoz azok tartoznak, akik nyilvánosan mondanak véleményt, továbbá akik véleménye senkit nem érdekelt, és a harnadik, akik senkinek nem mondják el a véleményüket. E három csoport egyenként 17,5 %-ot tesz ki.

Az egymás közötti viszonyokat felderítő kérdések közül az az állítás kapta a legmagasabb átlagértéket (4.32), hogy széthúzás van az emberek között, de közel ilyen magas értéket kapott az az állítás is, hogy az emberek irigyek egymásra. (4.12). Azt is súlyosnak tartják, hogy sok az alkoholista a faluban (4.07) és hogy nem törődnek a fiatalokkal ( 4.05 ).

18

19

Arra a kérdésre, hogy milyennek képzelik a jövőt Kisherenden, 5 válaszlehetőséget kínáltunk. A válaszadók 46%-a úgy vélte, hogy Kisherend 30 év múlva megújul, 30% viszont azon a véleményen volt, hogy elnéptelenedik. 12% szerint szegények gyüjtőhelye lesz, 9% szerint pedig a település néhány gazdag ember kezébe kerül. Mindössze 2% gondolta, hogy majd egy szekta kezébe kerülhet a telpülés, 2% pedig egyéb lehetőséget tudott elképzelni.

A kérdőívre adott válaszokból jól érzékelhető, hogy egyfajta kettőség, megosztottság van Kisherenden. A helyiek között sokan elégedettek lakóhelyükkel, közösségükkel, ugyanakkor egy jelentős kisebbség szívesen elmenne máshova, ha erre lehetősége adódna. A véleménynyilvánítás formája is nagyon különleges. Minden 6-7. ember mond csak véleményt nyilvánosan, ugyanakkor ugyanilyen arányban érzik a helyiek, hogy nem hallgatják meg a véleményüket. Úgy tűnik, hogy a megosztottsággal a helyiek is tisztában vannak és szeretnének megoldást találni erre a problémára és nagyobb egyetértést kialakítani egymás között. Ezt mutatja, hogy a válaszolók háromnegyede ezt 20

átlag feletti fontos feladatnak tartja. A problémák között aggasztó, hogy a helyiek közel fele az átlagosnál jobban fél, hogy kirabolják és az mellett sem lehet elmenni szó nélkül, hogy a válaszolók mintegy 70%-a erősen súlyosnak tartja az alkoholizmus problémáját.

5. fejezet: SWOT ELEMZÉS A fenti kvalitatív értékelést jól kiegészíti az utolsó műhelymunkán összeállított SWOT elemzés, mely lényegre törő pontjaival visszaigazolta és tömör összefoglalását adja a kérdőíves felmérésnek, a szociális térképeknek és a műhelymunkáknak. ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Összetartás,

Alacsony lélekszám,

szép környezet,

elöregedés,

Pécshez, Villányhoz, Siklóshoz közeli fekvés,

alacsony költségvetés,

jó közlekedés, hagyományos rendezvények, majális, anyák napja, sokféle szaktudás,

pesszimizmus, munkahelyhiány, nemzedékek konfliktusa (eltérő értékrendszer), forrásszerző, pályázati tudás hiánya.

’nagymamától’ átvett tudások még élnek, keresik az emberek a lehetőségeket. LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Pályázatok,

Továbbtanulási lehetőségek veszélyben,

állattenyésztési kezdeményezés,

könyvtár elvesztése,

tréningek, tudásfejlesztés.

tömegközlekedés romlása, kedvezőtlen jogszabályok, konfliktus más településekkel, veszélyes hulladéklerakó, infláció, a falu elszegényedése.

21

A SWOT elemzésből jól érzékelhető, hogy Kisherend intézmények és munkahelyek nélküli kistelepülés. Korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, elsősorban humán erőforrásaira számíthat fejlődése során. Amiben különbözik más hasonló lélekszámú elöregedő, népességet vesztő kistelepüléstől, hogy van egy összetartó, ifjúsági közössége, mely szereti települését, és hosszabb távon is itt tervezi a jövőjét, nem vágyakozik városba. Pécs közel van a faluhoz és a város tud munkahelyet ajánlani a fiataloknak. Ugyanakkor a helyi élet, a család, a barátok, a kert, a zöld környezet kellő megtartó erővel rendelkezik. Kisherenden gyakorlatilag ezzel az erőforrással számolhatnak, amely közép és hosszútávon dinamizálhatja a települést. A helyi összetartó ifjúság óriási értéknek tekinthető, közülük a véleményformálókban megvan az elszántság a tanulásra, képzésre, továbbá arra, hogy itt tudják elképzelni az életüket, nem akarják elhagyni a falut.

6. fejezet: A stratégiai cél és fejlesztési irányok kijelölése A fenti elemzésekből adódik egy nagyon fontos következtetés a településre nézve. A következő 10 év nagyon fontos lesz Kisherend életében és ezalatt eldől, hogy a település el tud-e indulni egy fenntartható, fejlődést és jó életminőséget biztosító irányba, vagy a lassan sorvadó, munkaképes lakosságát vesztő, elöregedő települések sorsára jut. Ebből következően Kisherend számára egy összetett, több fejlesztési irányt magában foglaló stratégiát lehet javasolni. Kisherend olyan helyzetben van, hogy csak a minden lehetőséget megragadó stratégiával tud életképes, fenntartható pályán maradni és megmenekülni a lassú elnéptelenedéstől.

Átfogó stratégiai cél: ÉLHETŐ és ÉLETKÉPES Kisherend megteremtése, mely megtartja helybelieket, fejleszti a helyiek képességeit, különös tekintettel a fiatalok tudásvágyára és jó életminőséget tud biztosítani az itt élőknek.

1. Humán kapacitás-építés, fejlesztés (tudásgyarapítás) a fiatalok és középkorúak körében E stratégiai irány Kisherend esetében egy olyan kapacitás építés, fejlesztés a fiatalok és érdeklődők körében, mely képessé teszi őket arra, hogy a Kisherenden folytathassák tovább életüket. Természetesen ez nem valami röghöz kötést jelent, hanem annak a természetes és összetartó közösségnek a kohézióját használja ki, amivel a kisherendi fiatalok rendelkeznek, és olyan közösséget alkotnak, amely ma ritka és nagy értéknek számít. A kapacitás építés a fiatalok életkörülményeinek javítására, vállalkozási lehetőségeik megteremtésére, új tudások, szakmák megszerzésére és a világban történő eligazodásuk segítésére szolgál. Ennek megfelelően mielőbb célszerű olyan pályázati, EU és projektmenedzsment ismeretekkel, forrásszerző tudással felvértezni néhányukat, 22

melynek birtokában sikeresen tudnak különféle EU forrásokra pályázni. Ennek segítségével meg tudják teremteni a későbbiek során a közösség és önmaguk számára is azokat a fejlesztési forrásokat, amellyel a település élete előre megy. A stratégiai irányhoz kapcsolható projektek: - pályázatíró, menedzselő felkészítés7 - aranykalászos gazdatanfolyam - számítógépes tanfolyam közép és idősebb korosztálynak - szakmai átképzés, továbbképzés 8 általánost végzett helyieknek - partnerségi együttműködés, tapasztalatcsere hasonló helyzetű települések fiataljaival idehaza és Európában - ifjúsági civil szervezet létrehozása8 - jogosítvány megszerzésére képzés, közlekedésbiztonság fiataloknak, gyerekeknek9

2. Önellátás, gazdaságfejlesztés, mezőgazdaság A másik stratégiai irány az önellátás megszervezése, az önfenntartás biztosítása mezőgazdasági termékek vonatkozásában, a háztáji termelés új módon történő újraszervezése. Mivel a település már nem rendelkezik korábbi mezőgazdasági erőforrásaival, három-négy gazdasági társaság műveli a falu határához tartozó földeket, ezért a figyelmet a házak körüli kertek művelésére érdemes fordítani és a helyi önellátást biztosítani, a termékfölösleget pedig piacra vinni. Emellett, amennyiben lehetőség nyílik, a falu számára érdemes állami vagy magánföldeket megszerezni, amelyen közös művelést, szociális gazdálkodást, szövetkezést lehet szervezni, vagy az egyéni gazdálkodáshoz szükséges takarmányt biztosítani. A stratégiai irányhoz kapcsolható projektek: •

Együttműködés kialakítása a környező nagyüzemekkel (új háztáji program)

•

Szociális Szövetkezet létrehozása

•

Helyi termékek fejlesztése (állattenyésztés, kecskesajt, fiatal hentesek,)

7

A 2013-as Leader pályázati felhívásra pályázatíró témában egy projekt került benyújtásra Kisherendért Egyesület részéről. 8 A 2013-as Leader pályázati felhívásra ifjúsági civil szervezet létrehozása témában egy projekt került benyújtásra Kisherendért Egyesület részéről. 9 A 2013-as Leader pályázati felhívásra jogosítvány megszerzése, közlekedésbiztonság témában egy projekt került benyújtásra Kisherendért Egyesület részéről.

23

3. Helyi demokrácia fejlesztése, közösségfejlesztés, faluszépítés Fontos stratégiai irány egy folyamatos közösségfejlesztés elindítása, a helyi demokrácia fejlesztése, melynek során az egyén és a közösség szempontjai a helyükre kerülnek. Nemcsak a jogok, hanem a kötelességek és a felelősség is hangsúlyozásra kerül. Egy ilyen kis közösségben mindenki véleménye fontos, mindenkinek jogában áll véleményét elmondani stb. A kérdőíves felmérés is a széthúzás megszüntetését, az egység megteremtésének igényét támasztja alá. Ehhez kapcsolódik egy 5-8 éves településszépítő folyamat elindítása, mely a jelenlegi kissé elhanyagolt, lepusztult településképen változtat. El kell indítani egy középtávú faluszépítő programot, melynek keretében megtörténik a házak, udvarok rendbetétele, kimeszelése, kicsinosítása, virágosítása. Az önkormányzatnak pozitív ösztönzéssel, a meszelés, festés, virágosítás segítésével és más módokon meg kell találnia az eszközöket arra, hogy a falu, vonzó képet mutasson a jelenlegi elhanyagolt állapot helyett. Meg kell értetni az emberekkel, hogy egy rendezett szép környezet önmagában is fejlesztő erő. Ezt megvalósítani nagyon nehéz feladat, mert szemléleti, önérzeti kérdésekbe ütközik az, aki ehhez hozzálát. A faluszépítő program folytatásaként, amikor már látszanak az eredmények, érdemes egy településmarketing folyamatot is elindítani. A stratégiai irányhoz kapcsolható projektek: • • • •

Közösségfejlesztési program és folyamat elindítása Faluszépítési Egyesület vagy önkormányzati Bizottság létrehozása, településszépítés elindítása Helyi internetes újság beindítása (akinek nincs digitális elérhetősége, papír alapon kapja meg) Helyi Párbeszéd Bizottság létrehozása

4. Állami gondoskodás kihasználása Az állam gyámkodó szerepét minden szempontból ki kell használni, infrastrukturális, szociális és egyéb téren. Tehát ahol az állam szerepet vállal, arra a településnek, amennyiben az adott területen érdekelt vagy érintett lehet, jelentkezni kell az állami gondoskodásért. Persze nem gondolkodás nélkül, hanem megfontolva, hogy az milyen áldozatot jelenthet a helyi közösség számára. Amennyiben az állam szerepe, felfogása változik, más politikai erők kerülnek kormányra, akkor annak megfelelően kell ezt a fejlesztési stratégiai irányvonalat továbbvinni. A stratégiai irányhoz kapcsolható projektek: •

A falunak megfontolva ki kell használnia az állam gyámkodó szerepét

•

Infrastruktúrafejlesztés,

•

Útjavítás, ha lehetőség adódik,

•

Szociális ellátás

•

Szociális gazdaságban munkahelyteremtés

•

Bármilyen helyi közösséget érintő program, ha az megéri 24

5. Életminőséget segítő intézkedések A Kisherenden élők többsége szereti települését, ám a település méretéből, fölrajzi fekvéséből adódóan hiányzik több olyan objektum, ami a helyiek életminőségére, közösségi életére is hatással van. Az alább felsorolt objektumok azonban nemcsak a helyiek életminőségét, hanem a település vonzóképességét is javítják. A stratégiai irányhoz kapcsolható projektek: •

Jóléti tó, horgásztó kialakítása és megvalósítása

•

Focipálya kialakítása

•

Játszótér, park rendbe hozása

•

Edzőterem felszerelése

•

A művelődési házban különböző korosztályok részére találkozóhely biztosítása, felszerelése

•

Gyerekek, fiatalok számára nyári, téli, szünidei lehetőségek megpályázása

6. Infrastruktúra-fejlesztés Kisherend zsáktelepülés jellegének vannak előnyei és hátrányai, ám az előnyök - a könnyebb, gyorsabb elérhetőség, az elzártság mérséklése - nagyobb súllyal szerepelnek. A zsáktelepülés-jelleg oldása, valamint az infrastruktúra teljessé tétele érekében szükség lenne megyei vagy országos programban e két hiányosságot megszüntetni anélkül, hogy terhet tennénk a helyi lakosságra. A stratégiai irányhoz kapcsolható projektek: •

Átkötő út megépítése a pécs-harkányi úthoz, Szőkéddel, Átával közösen,

•

Alternatív szennyvízkezelés megtervezése, megvalósítása,

•

Az autópálya közelsége, mint lehetőség kihasználása, telephely létesítés, vállalkozások letelepítése

7. Új lakosok, kisvállalkozások vonzása, fiatalítás Kisherend hosszabb távon akkor lesz életképes és fenntartható település, ha a természetes szaporodáson túl lesznek új beköltözők, akik hasznosítják az üresen álló házakat, és új energiákat hoznak a közösségbe. Ezért fontos fejlesztési irány új lakosok betelepítése, a lakosság összetételének változtatása, fiatalítás. Ennek érdekében egy olyan program indítása lesz rendkívül hasznos és célravezető, melyben az üresen álló házak felvásárlásra kerülhetnek és feljavításuk, szerkezetkész állapotba helyezésük után kerülnek értékesítésre és a végső állapotok tulajdonosok általi kialakítására. Jelenleg minden nyolcadik ház üres, lepusztuló helyzetben van, a tulajdonosok nem

25

tudnak/akarnak e házak javítására forrásokat fordítani. Ezek megvásárlásával és felújításával helyi munkahelyteremtő programot is lehet indítani. A stratégiai irányhoz kapcsolható projektek: •

házfelújító program kezdeményezése, szerkezetkész értékesítés

•

csatlakozás a zöld turizmus, zöld út mozgalomhoz

Zárógondolat: Az egyes stratégiai irányokhoz kapcsolt projekt címek, ötletek természetesen változhatnak és alakulhatnak a később megjelenő fejlesztési források és koncepciók függvényében. E projektötleteket a mindenkori pályázati lehetőségek alapján kell kidolgozni és időről időre karbantartani, új ötleteket bevenni, a kevés eséllyel rendelkezőket pedig szelektálni. Az mindenesetre rendkívül örvendetes, hogy az elmúlt időszak közös munkája révén a kisherendi civilek és az önkormányzat 5 pályázatot nyújtott be a Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesülethez a Leader programba, ami nagy reményekre jogosít és további sikeres folytatást valószínűsít.

26

Mellékletek

1. melléklet: Hipotézisek felállítása: Kisherenden a korábbi önkormányzati testület lemondása azzal a céllal, hogy új polgármestert választhassanak, jelzi, hogy a közösségben feszültségek, problémák halmozódtak fel, egyben van egy olyan civil mag, amely változtatni akar az addig zajló dolgokon. 1 hipotézis: Kisherenden találunk egy aktív civil magot, valamint a jelenlegi testületet, amely változtatni akar a falu sorsán és bizonyítani akarja, hogy nem érdemtelenül kerültek megválasztásra. Mivel a település erősen elöregedett, feltehetően ez az aktív mag a fiatal és a fiatal felnőtt korosztályból kerül majd ki, az idősebb korosztály nehezebben mozgósítható. 2. hipotézis: Kisherend eredeti népessége az elmúlt évtizedekben jelentősen kicserélődött. Városiak, más településről érkezők jelentős számban érkeztek a településre a falu méretéhez képest. Régen, a világháború előtt Kisherend zárt közösség volt, nem is nagyon szerették régen az idegeneket, akkor még nehezen fogadták be őket. Ez jelentősen megváltozott a társadalmi változások következtében. Feltételezzük, hogy Kisherend egyfajta ’olvasztótégely’-ként működött és működik, fokozatosan befogadja és integrálja az ide beköltözőket. Az eredeti paraszti kultúra már csak nyomokban található meg, a gazdálkodáshoz szükséges tudást a betelepülőknek el kellett sajátítaniuk. 3. hipotézis: A falu gyakorlatilag elvesztette múlt századi gazdasági bázisát, a falu körül elterülő termőföldeket. A privatizáció kárpótlás révén 3 jelentős, nem helyben lakó vállalkozó műveli a földeket, illetve a tsz volt sertéstelepét. Foglalkoztatási lehetősége ezért helyben minimális, az anyagi nehézségek az embereket feltehetően arra szorítják, hogy önellátó életformát keressenek, az önkormányzat kihasználja az ezt segítő kormányintézkedéseket. Így egy különös - bejáró, önellátó, helyben termelő életforma alakul ki a városi munkahelyekre és a házakhoz tartozó kertekre alapozva. Ennek megfelelően a felmérő és tervező munkához szükséges megtalálnunk vagy kialakítanunk egy olyan helyi véleményformáló magot, akikkel együtt elemezve, értékelve és általuk végiggondolva lehet a fejlesztési stratégia céljait, elemeit kidolgozni. Ezt a közösségfejlesztés klasszikus részvételen alapuló módszertanával végezzük, a helyiek aktivitására és érdekeltségére nagyban számítva. Az a veszély természetesen fennáll, hogy egy aktív politizáló időszak után a közösségi aktivitás visszaesik és a megszólítások ellenére kevesen vesznek majd részt ebben a közös gondolkodásban. A következő időszakban legalább 4-5 műhelymunkát vagy fókuszcsoportos beszélgetést, továbbá 3-4 formális, rögzített és 1o-12-informális, háttérinterjút kívánunk készíteni. Ez utóbbiak a műhelymunkák szüneteiben, ebédszünetben stb. zajlanak majd, rögzítés nélkül.

27

2. melléklet Külső körülmények: országos, regionális, térségi folyamatok számbavétele I.

Az országos, térségi folyamatok számbavétele 2007-2013 programozási ciklusban

Jelenleg érvényes a 96/2005 OGY határozat, amely az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót fogadta el. Ennek súlypontjai a határozatból: -

Az Európai Bizottság három prioritást javasolt a következő programozási időszakra: konvergencia: fő célja a legelmaradottabb országok és régiók növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása úgy, hogy hozzájáruljon a gazdasági növekedést elősegítő feltételek és a gazdasági teljesítmények közelítését (az ún. reálkonvergenciát) szolgáló tényezők kialakításához és erősítéséhez, regionális versenyképesség és foglalkoztatás: fő célja a változások támogatása, ezen belül a gazdasági átalakulás gyorsítása, valamint a foglalkoztatás és a termelékenység növelése, európai területi együttműködés: harmonikus és kiegyensúlyozott fejlesztés az unió területén, amely a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés támogatásával kívánja előmozdítani az uniós területek integrációját.

-

A 2007 és 2013 közötti időszakra alapvető változást jelent Magyarország számára, hogy a közép-magyarországi régió várhatóan kikerül az elmaradott régiók köréből, és a második célkitűzés alá fog tartozni. Ez nemcsak azzal jár, hogy így fajlagosan jóval kevesebb támogatáshoz juthat a régió, hanem a tervezés és végrehajtás rendszere is megváltozik: a régiónak saját operatív programja lesz, és az uniós forrásokból finanszírozott ágazati célokat, eszközöket kizárólag a régió programján keresztül lehet megvalósítani. Az országban jelentősek a térbeli különbségek A regionális különbségek az elmúlt években folyamatosan nőttek, mára a leggazdagabb régióban az átlagjövedelem másfélszer nagyobb, mint a legszegényebben. A legszegényebb és a legjobb helyzetű kistérség fejlettsége közötti különbség tizenkétszeres. A gazdasági fejlettség térszerkezetben megfigyelhető különbségeit három fő trend jellemzi: 1. Az ország nyugati-északnyugati részeiben jóval nagyobb a fejlettebb területek aránya, az északkeleti és a délnyugati térségek, főleg a határ mentén periferiális helyzetűek. 2. A kevésbé fejlett kistérségek szomszédságában kevésbé fejlett országok vagy országrészek találhatók, ezek a fejlett agglomerációktól távolabb esnek. Összességében a központok és perifériák rendszere határon átnyúló szerkezetű, ezért a fejlesztési stratégiának is az országosnál nagyobb léptékekben kell gondolkodnia. 3. A településhierarchia mentén is megfigyelhetők különbségek, a főváros és a nagyobb központok, illetve kisebb települések között tetten érhető a centrum–periféria viszony.

-

A 2004–2006-os időszakra készített Nemzeti Fejlesztési Terv nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő fejlesztési terv, hanem olyan egységes stratégia volt, mely a Magyarország számára megnyíló európai uniós fejlesztési források felhasználási irányait foglalta össze. A Nemzeti Fejlesztési Terv szolgált alapjául az unióval megkötött pénzügyi megállapodásnak, az ún. Közösségi Támogatási Kerettervnek. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja az életminőség javítása. Az adott periódushoz kapcsolódó általános célja az uniós átlaghoz képest jelentős elmaradás mérséklése az egy főre jutó GDP szintjében. Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a gazdasági versenyképesség javítása, a humán erőforrások fejlesztése, valamint a jobb minőségű környezet kialakítása és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés. A kohéziós politika reformja miatt a vidékfejlesztés finanszírozása a 2007 és 2013 közötti időszakban kikerül a strukturális alapok rendszeréből, és a közös agrárpolitika keretében egy egységes alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szolgálja majd az egységes programozási keretbe rögzített vidékfejlesztési programok finanszírozását, az új uniós költségvetés „természeti erőforrások kezelése és megőrzése” költségvetési cím részeként. Az új, összevont Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap egységes közösségi stratégiai útmutatója alapján országos stratégiai tervet kell kidolgozni az agrár- és vidékfejlesztés 2007 és 2013 közötti fejlesztésének támogatására. A bizottsági javaslat három fő fejlesztési irányt jelöl meg a következő programozási időszakra: o a mezőgazdaság és az erdészeti szektor versenyképességének növelése, o a környezetvédelem (beleértve a természet- és tájvédelmet is) és a földgazdálkodás, o a vidéki gazdaság diverzifikációja és a vidéki területeken élők életminőségének javítása. Az említett fejlesztési irányokat erősíti, mintegy negyedik fejlesztési blokként kiegészíti a LEADER program, amelynek a kistérségi önszerveződő koncepciók finanszírozása a feladata.

-

-

-

-

28

-

Az állami és önkormányzati rendszer mai széttöredezett és túlszabályozott állapotában nem alkalmas a felzárkózási folyamat levezénylésére és az európai források hatékony felhasználására. A közigazgatási reformnak többirányúnak kell lennie. Egyrészt a szolgáltató állam modelljének megteremtésére kell irányulnia, melynek legfontosabb feladata, hogy a jogbiztonságot garantáló kiszámítható és igazságos környezetet teremtsen a gazdaság szereplői számára. Másrészt a feladatoknak a közigazgatás különböző területi szintjei (régió, kistérség, települések) közötti ésszerű megosztását kell céloznia, a szubszidiaritás elve alapján.

A határozat teljes szövegének átlapozása igen tanulságos. Ezzel összhangban került elfogadásra a 96/2005 OGY határozattal az Országos Területfejlesztési Koncepció. Célok, alapelvek: -

-

-

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban OTK) célja, hogy – az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (a továbbiakban: OFK) összhangban – kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés, az OFK területi vetületét is. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. A területfejlesztési politika érvényesülésének hat alapvető pillére: központi területfejlesztési beavatkozások (1), a területileg összehangolt szakpolitikák, országos fejlesztési stratégiák, programok (2), a területrendezés (3), a regionális, megyei, kistérségi és egyéb területi szintek fejlesztéspolitikái (4), a vidékfejlesztés (5), valamint a városés falufejlesztés (6). A területfejlesztési politika alakítása és a célok elérése során az OFK-ban megfogalmazott elvek figyelembevétele mellett az alábbi, területi szempontból meghatározó jelentőségű alapelveket kell érvényesíteni. o a) A területfejlesztési politika fejlesztési alapelvei:  – szubszidiaritás és decentralizáció;  – térségi és táji szemlélet, valós térszerveződések követése;  – rendszerszemlélet, programozás, integrált fejlesztések;  – hatékonyság és koncentráció;  – fenntarthatóság, biztonság;  – nyilvánosság, partnerség;  – átláthatóság, monitoring és értékelés. o b) Az állami támogatásból és állami hatáskörben megvalósuló fejlesztések kialakítása, térbeli elhelyezése, a terület- és településrendezés, valamint a fejlesztések hatástanulmányainak készítése során a fenntartható, hatékony, biztonságos és egyenlő esélyeket nyújtó területhasználat megteremtésére való törekvés szükséges. Ennek érdekében az alábbi területhasználati elveket kell érvényesíteni:  – a városi és a rurális funkciók térbeli csoportosítása és a barnamezős fejlesztéseket a zöldmezős beruházásokkal szemben előnyben részesítő területhasználat;  – a közkincset képező természeti és kulturális értékek megőrzése mellett ezen értékek és a közszolgáltatások – terhelhetőségen belüli – értékmegőrző elérhetősége, hozzáférhetősége, akadálymenetesítése;  – a fejlesztések helykiválasztása, a területi közigazgatás és a közszolgáltatások szervezése szolgálja a fenntarthatóságot, az értékmegőrzést és a biztonságot;  – az utazásra fordított idő csökkentése, az utazás biztonságos és fenntartható módjának, valamint akadálymentesítésének biztosítása;  – a helyi környezettudatosság, a táji értékek iránti felelősség, a helyi adottságokhoz igazodó térségi gazdaság és társadalom kialakításának szolgálata;  – a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztonsági károkozásának és kockázatának csökkentése;  – a fejlesztéseknek a meglévő területekhez kapcsolása, a települések közti területek lehetőség szerinti természetközeli állapotban tartása, illetve fenntartható mezőgazdasági hatása.

A középtávú célok között az elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása az alábbiak szerint -

a lakosság, különös tekintettel a képzett csoportok helyben tartása érdekében a foglalkoztatás bővítése, a munkahelyteremtés, beleértve a távmunka fokozott ösztönzését; minden település lakossága számára a megfelelő életkörülmények infrastrukturális feltételeinek és a közszolgáltatások (például alapfokú szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási) elérhetőségének, lehetőleg helyben történő biztosítása a településszerkezeti adottságokat és a szükségleteket figyelembe véve, szem előtt tartva a kistelepülések működőképességének és lakosságmegtartó erejének növelését;

29

-

a térségi központokban a környező települések lakói által igénybe vett szolgáltatások szükséglet szerinti bővítése és minőségének fejlesztése; a térségi központok elérhetőségének javítása; érdekérvényesítésre képes helyi-térségi közösségek megteremtése, a társadalmi tőke növelése és az egészséges életmód terjesztése.

A vidékies (rurális) térségek területileg integrált fejlesztésének minket érintő prioritásai: -

-

Az alacsony népsűrűségű és az alacsony népességű központi településsel rendelkező kistérségek vidékies térségnek tekintendők. A vidékies térségek fejlesztése fokozott területfejlesztési politikai koordinációt igényel, illeszkedve a régiók fejlesztési programjaiba. E térségekben – a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével – a helyi, térségi adottságokra építő termékek és szolgáltatások integrált fejlesztése a cél, az újjáéledő helyi társadalmak kezdeményezéseire alapulva. A különböző típusú vidékies térségek fejlesztési prioritásai: o a természeti és kulturális táji értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható hasznosítása; o az aprófalvas térségekben az értékmegőrzés, funkcióváltás és az esélyegyenlőség megteremtése; o a nemzeti kisebbségek által lakott vidékies térségek fejlesztésénél a kisebbségek által képviselt sajátos értékek megjelenítése; o a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek társadalmának hagyományait, értékeit befogadó társadalmi-gazdasági integrálása.

A területfejlesztési koncepció részcéljai közt szerepel az Aprófalvak, perifériák és egyéb öregedő korszerkezetű térségek népességmegtartó, ill. -vonzó képességének javítása vagy számukra új életképes térségi (ökológiai, rekreációs, lakó-, stb.) funkciók megnyerése ill. megőrzése Megyei területfejlesztési terv 2003. évben készült utoljára, a fejlesztési szint a megyéket kikerülte, regionális és kistérségi programozás folyt. Az előbb említett dokumentumban a Pécsi Kistérségről az alábbi helyzetértékelés fogalmazódott meg: „3.3. Pécsi kistérség – a kontrasztok térsége Természetföldrajzi tekintetben – már csak kiterjedtsége miatt is – a legösszetettebb, leginkább heterogén kistérség. A kistérség domborzatilag tagolt. Természeti erőforrásai a körzeten belül erősen differenciáltak. A két várost és 67 községet magába foglaló kistérség 201 ezer fős lakosságának mintegy 75%-a él Pécsett. A városi népesség együttes aránya a kistérségben kiemelkedően magas. Szentlőrinc középfokú oktatási szerepe számottevő, de más vonatkozásokban a körzet tisztán egyközpontú. Ugyanakkor Pécs körül kialakultak azok a fejlett infrastruktúrával bíró községek, mindenekelőtt Kozármisleny, melyek hosszú távon alvó településekké válnak, lakosságuk magas szintű helyi kiszolgálása mellett. A térszerkezeti viszonyok indokolttá teszik, hogy – Komlóval is számolva – az agglomeráció kérdése ismételten napirendre kerüljön. A pécsi agglomeráció statisztikailag lehatárolt egységébe a várossal együtt 62 település tartozik. A kistérség gazdasági központja Pécs, és vele együtt a térség egésze szolgáltató és részben ipari jellegű. A város nélkül vett kistérség mezőgazdaság-orientált, mégpedig a földrajzi feltételekhez alkalmazkodva sokszínű. A térség gazdasági fejlettsége alapján szelektív, minőségi típusú fejlődésre alkalmas. A mezőgazdaság természeti adottságai közepesek, illetőleg gyengék. A turizmus szempontjából változatos természeti adottságokkal és nemzetközi jelentőségű kulturális értékekkel bíró kistérség. A 2004. január 1-től a kistérségből várhatóan húsz önkormányzat kiválik és Szentlőrinc központtal új statisztikai körzet jön létre. Az adatközlés ettől az időponttól teszi lehetővé az önálló elemzést, visszamenőlegesen is. Ehelyütt egyelőre erre nincs mód. A világörökségi értékbesorolás növeli Pécs és az egész kistérség idegenforgalmi potenciálját. Fogadási keretfeltételei a legkedvezőbbek a megyében, de itt található a legtöbb még ki nem használt vonzerő is. A beruházási kedv igen intenzív, azonban célcsoportjait ez a térség vesztheti el a legkönnyebben, ha imázsáról, komplex programkínálatáról nem gondoskodik. Baranya környezeti problémáit ez a térség mintegy összegezve mutatja. Hosszú idő óta a körzet légtere az ország egyik legszennyezettebb levegője. Nagy erőfeszítéseket kell tenni az ivóvízbázisok védelmére. Exponált regionális környezeti probléma még mindig Garé, bár a veszélyes szennyezési góc felszámolása lényegében a befejezéshez közeledik. A közúti forgalomból származó zajterhelés is jelentős. Napirenden van a bányaművelés és területhasználat következtében roncsolt területek rekultivációja. Az uránbányászat felszíni környezeti kárait nagyrészt felszámolták.”

30

A Baranya Megyei Önkormányzat az elmúlt évtizedben elsősorban szakpolitikai fejlesztési terveket ill. koncepciókat készített, mint fent említettük a fejlesztési programozás jórészt regionális szintre csúszott. Így többek közt elkészült:

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE (2008-2011) BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA 2010-2015 A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTKONCEPCIÓJA 2008 BARANYA MEGYE TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2005. BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA 2005-2010 A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJÁT MEGALAPOZÓ MEGYEI IFJÚSÁGKUTATÁS 2005. BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2004 Fentiek az Önkormányzat honlapján megtekinthetők.

II.

A várható országos, térségi folyamatok 2013-2020 programozási ciklusban

A 2014-2020 programozási időszak paradigmaváltás elé néz. Elkészült az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata. A Koncepció kapcsolódásai: -

-

-

-

-

EU szintű stratégiai keretét az Európa 2020 stratégia képezi. Meghatározó stratégiai keretet adnak továbbá a Területi Agenda, az Európai Foglalkoztatási Stratégia, az Európai Bizottság Versenyképességi és Innovációs Keretprogramja, az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája, Oktatás és Képzés 2020 stratégiája, a Klíma és Energia Csomagja, a Víz Keretirányelv és a készülő Európai Víz Stratégia, az előkészületben lévő 7. Környezetvédelmi Akcióprogram és Kutatási Keretprogram, az EU Duna Makroregionális Stratégia, a Nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című stratégia. A Koncepció jövőképében és célrendszerében illeszkedik a kiemelt nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumokhoz, így a nemzetgazdasági megújulást biztosító Magyar Növekedési Tervhez, a költségvetési stabilitást garantáló Széll Kálmán Tervhez, az uniós fejlesztéspolitikai forrásokat koordináló,a munkahelyteremtésre koncentráló Új Széchenyi Tervhez, a vidék, az agrár- és élelmiszergazdaság megújulását célzó Nemzeti Vidékstratégiához, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához, a határon túli magyarság erősítésére irányuló Nemzetpolitikai Stratégiához, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához. A Koncepció közös irányt határoz meg a szakpolitikák számára, és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz, így az Energiastratégiához, a vidékfejlesztési feladatokat magában foglaló Darányi Ignác Tervhez, az egészségügy fejlesztésének alapját képező Semmelweis Tervhez, a közigazgatás megújításának alapját képező Magyary Tervhez, a Külpolitikai Stratégiához, a Kárpátmedencei kiemelt nemzeti célkitűzések megvalósítását szolgáló szakpolitikai programok tervezését és végrehajtását. A Koncepció a fejlesztéspolitikai eszközök koordinálása keretében közvetlenül, illetve az említett nemzeti és szakpolitikai stratégiákon, valamint szakpolitikai programokon keresztül közvetve kapcsolódik a nemzeti költségvetésből finanszírozott fejlesztési célú programok (pl. Tanyaprogram) megvalósításához. Az OFTK országos célrendszerét és fejlesztéspolitikai feladatait szervesen kiegészítik a megyék területfejlesztési koncepciói és területfejlesztési programjai, melyeket az OFTK célkitűzéseihez

31

igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzatok állítanak össze.

Területi szempontok a Koncepcióban: -

Az területi szemléletre törekszik, amelyek szemmel tartják a területi összefüggéseket, integrálják az ágazatközi politikáknak a gazdasági, szociális és környezeti hatásait. A fenntarthatóság érvényesítésének egyik legfontosabb eleme a területi gondolkodás, a területi kohézió és a területi szempontok érvényesítése a tervezés, fejlesztés, értékelés és monitoring feladatok teljes ciklusában.

Átfogó célok a Koncepcióból: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés Célunk a meglévő értékeket megőrző, azokra építő fenntartható gazdasági fejlődés és növekedés, a kiszámítható, érték, tudás- és munkaalapú, hozzáadott értéket növelő és közhasznokat eredményező, valamint az erőforrások takarékos és hatékony használatára épülő gazdasági fejlődés és jövedelemtermelés biztosítása, a globális gazdasághoz való felzárkózás, a foglalkoztatás jelentős bővítése. Ennek érdekében célunk a nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása, a kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése, piaci lehetőségeik szélesítése, a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Célunk a népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése. További cél a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése, a közép- és az alsó- közép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás. Kiemelt célunk a társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közművelődés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése. Ehhez kapcsolódik az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások, a megelőzés és rekreáció biztosítása, a kulturális és épített örökség megőrzése. A közszféra fordulatával a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó jó, szolgáltató, folyamatosan megújuló és hatékony állam, a köz- és közellátási szolgáltatások folyamatos megújítása, ennek keretében növekvő társadalmi biztonság, kiemelten közbiztonság, szociális, családi és személyi biztonság, információbiztonság, munkahely biztonság biztosítása a lakosságnak. 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme Célunk a hosszú távú gazdasági potenciálunkat és életfeltételeinket biztosító természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára, mind mennyiségben, mind minőségben. Célunk az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése, az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése, az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása, a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése.

Szempontunkból a specifikus célok közül kiemelendő: 3. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás Célunk a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. A természeti erőforrások fenntartható használatára épülő életképes agrár- és élelmiszergazdaság, a foglalkoztatást, fenntarthatóságot biztosító agrár- és termelési szerkezet, kiemelten a kertészet és állattenyésztés fejlesztése, az ökológiai gazdálkodás erősítése, a genetikai alapok, és a GMO-mentesség megőrzése. Egészséges élelmiszerek előállítása, a hozzáadott érték növelése, bel- és külpiaci pozicionálás, a termelők érdekeltségével és részvételével megvalósuló kereskedelmi hálózatok, értékesítési csatornák kialakítása, minőségi magyar termékek, élelmiszerfeldolgozás megtartása, „újjáélesztése", élelmiszerbiztonság erősítése. Helyi termékek, helyi piacok, kistermelői értékesítés fejlesztése, helyi termékekre épülő közétkeztetés. Gasztronómiai kultúra javítása. Természet-, táj- és környezetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése. Vidéki örökség, vidéki térségeink táji, társadalmi és építészeti értékeinek megőrzése, hagyományápolás, helyi identitás erősítése. Kiegyensúlyozott város-vidék kapcsolatok megteremtése. A vidéki értékekre és a vidék települési infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztésére alapozva a vidéki életforma presztízsének javítása, fiatalok vidékre településének ösztönzése. Kiegyensúlyozott föld- és birtokszerkezet kialakítása, önfenntartó családi gazdaságok erősítése, saját szükségletre történő kertművelés és állattartás ösztönzése, demográfiai földprogram, szövetkezések fejlesztése, szociális

32

földprogram. Kulturális és közösségi létesítmények, népfőiskolák, tájközpontok, kutatóintézetek megerősítése, hálózati bővítése. Komplex tájgazdálkodási programok megvalósítása. Helyi és magyar termékekkel kapcsolatos fogyasztói tudatosság erősítése. Helyi gazdaságfejlesztés, helyi termékek (lokalikumok), gazdasági együttműködések, helyi és térségi piacszervezés, kézművesség, közvetlen értékesítés erősítése. Gazdasági diverzifikáció, vidéki turizmus növelése. A vidéki gazdálkodási és épített örökség értékalapú fejlesztése, gazdaságba és turizmusba való bekapcsolása, fenntartható fejlesztése

A szakpolitikák között a harmadik a vidékfejlesztés: Vidékfejlesztés A kölcsönös egymásra utaltságon alapuló, munkamegosztásra épülő klasszikus vidék-város kapcsolat napjainkra alapjaiban megváltozott. A városok mára már nem közvetlen vidéki környezetükből szerzik be a mezőgazdasági termékeket, hanem nagy távolságból érkező árukkal helyettesítik ezeket. A városi piacukat vesztett, termékeiket reális áron értékesíteni képtelen vidéki települések egyoldalú függőségbe, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a környező városaikat ellátó rendszerekkel szemben. A falvak hagyományos – termelő – szerepköre egyre inkább visszaszorult, ezzel egyúttal gazdasági létalapjuk is jelentősen meggyengült. A szolgáltatások jelentős része tekintetében is romlik a helyzetük. A falusi porták kihasználatlanok a mezőgazdasági árutermelés, az önellátás szempontjából. A vidéki munkahelyek száma évek óta csökken, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek, a szociális ellátásban részesítettek aránya folyamatosan növekszik. Vidéki térségeinkben 2009-re – főleg az ország keleti, észak-keleti és dél-dunántúli térségeiben – összefüggő zónákat alkottak a kiugróan magas munkanélküliséggel rendelkező térségek. A népesedési helyzet katasztrofális képet mutat, a vidéki térségek többségét elöregedés és a fiatalok elvándorlása sújtja. Falvak termelő szerepköre visszaszorulóban Magyarországon, így a vidéki térségekben is az egykor még hagyományosnak tekinthető helyi közösségek megbomlóban vannak. Az együttműködési készség általánosan alacsony, csökken a társadalmi-állampolgári részvétel, a helyi aktivitás. Mindezek mellett elmondható az is, hogy a vidéki térségek közösségfejlesztő erejének nem egyértelmű mérőszáma a bejegyzett egyesületek, civil szerveződések száma, mindazonáltal ezen szervezetek jelentős közösségformáló, hagyományés kultúraőrző szereppel, közösségépítő, társadalomformáló tényezőként szerepelnek, s nem utolsó sorban akár még az uniós források elosztásában is szerepet vállalhatnak, mint pl. LEADER Helyi Akciócsoportok. Egyes térségekben a falvak, tanyák kiürülése figyelhető meg, az értelmiség nagyon kis számban van jelen. A vidéki települések önkormányzatai akut működési problémákkal küzdenek. Fejlesztéspolitikai feladatok -vidék kapcsolatok helyreállítása. se. Gazdaságfejlesztési műhelyek, szervezet- és kapcsolatrendszer kialakítása, erősítése. tartása. sának fejlesztése. -javítás. ztése, a turizmusba való bekapcsolása.

golására ösztönző rendszer kidolgozása. Lényeges a helyben termelt áruk és szolgáltatások helyi értékesítése adóvonzatainak átgondolása, erős csökkentése, esetleg

A dokumentum külön is megemlíti az aprófalvakat: Az ország településhálózatának mintegy harmada 500 főnél kisebb lélekszámú aprófalu. Társadalmuk kiemelten sérülékeny, többségüket rendkívül kedvezőtlen demográfiai és társadalmi folyamatok jellemzik, amely a gazdasági teljesítményükre is negatív hatással. van. A demográfiai és társadalmi problémák halmozottan jelentkeznek azon aprófalvak esetében, amelyek földrajzilag és gazdaságilag is perifériális térségben, a gazdasági centrumoktól távol találhatók. Számos aprófalu küzd közlekedési, elérhetőségi nehézségekkel, amely a munkába és iskolába járást is ellehetetleníti. A társadalmi és infrastrukturális problémák következtében e térség települései különösen ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak.

Fejlesztésükhöz javasolja: A napi munkába járás, ingázás igényeihez maximálisan illeszkedő akadálymentes és fenntartható közösségi közlekedést fejlesztése. rendszerek kialakítása. és fenntartható működésének ösztönzése.

33

rendszeres mozgó szolgáltató rendszerek kiépítésének támogatása. zés elősegítése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével és az agrárium átalakításával (pl. szárazságtűrő növények elterjesztés). elhelyezkedésük során. Helyben maradást és letelepedést segítő programokkal az értelmiség helyben maradásának segítése. - és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának és a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztése. hasznosításukra.

A programozási időszakban a megvalósítás során új szempontok és elemek: a hagyományos és gyakran improduktív nyílt pályázati elosztó rendszerek helyett vagy mellett kezelje a tárgyalásos programfinanszírozást, a Global Grant-típusú, illetve a normatív forrás-kihelyezési gyakorlatot; tekben kerüljön felhasználásra.

Tájékoztatókon elhangzott, hogy a decentralizált alapokhoz hasonló hazai forrás ismét megjelenik, várhatóan a megyék kezelésében. Az integrált területi beruházások (ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) kialakításának elveit, szabályait a koncepció nem fejti ki. A 2014–2020 közötti európai uniós források felhasználására vonatkozó operatív programok prioritásairól hamarosan dönt a kormány. Várható OP-k:



Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program - A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program első tervezeténél a prioritások között szerepel a versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, az ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, a kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés, az infokommunikációs technológia fejlesztése, a rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, illetve a foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése.



Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program - Az Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program első tervezeténél elsődleges szempont a nemzetközi közúti, vasúti és vízi úti elérhetőség javítása, a regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása, a regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása, valamint az integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban.



Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program - Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program első tervezeténél kiemelten szerepelnek az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén, a fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében, az infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén, az oktatási, kulturális fejlesztések, a közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása és a kutatási fejlesztések.



Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program - A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program első tervezeténél prioritás a klímaváltozásra történő felkészülés, a víziközmű-szolgáltatás fejlesztése, a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések, a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések, az energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció, illetve a szemléletformálás.



Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program -



Terület- és Településfejlesztési Operatív Program - A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program első tervezeténél prioritásnak számítanak a megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és

34

speciális térségi programok, a nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség-javító programjai, a kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok, illetve a decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok.



Magyar Halászati Operatív Program –



Vidékfejlesztési Program - A Vidékfejlesztési Program első tervezeténél meghatározó a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, az élelmiszerlánc- szervezés és a kockázatkezelés előmozdítása a mezőgazdaság területén, a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, illetve a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben.

Készült előzetesen megyei fejlesztési koncepció, és azok feltehetően a megyei fejezetei az OFTK-nak. Bár van hivatkozás alulról építkezésre, ennek nyilvánosan érzékelhető megvalósulása nem volt, hacsak az önkormányzatok számára kiküldött kérdőíveket nem tekintjük annak. Ezek adattartalma aligha került bele az OTDK-ba, akkor az már társadalmasítás előtti lezárt állapotú volt. Jelenleg készülnek a megyei területfejlesztési koncepciók. A somogyi jelenleg a közgyűlési elfogadás/társadalmi egyeztetés előtti fázisban tart (http://www.teruletfejlesztes.somogy.hu/SMFK-HE2.pdf és http://www.somonkorm.hu/prgms/tf_SMFK_tarsadalmasitasi_anyag.pdf). A baranyai koncepció helyfeltárás munkarésze készült el. A helyzetfeltárás mintegy 7 oldalon lehetséges fejlesztési irányokat mutat be, ezt azért fejlesztési koncepciónak nem tekinthetjük (http://baranya.hu/doksik/content/hivatal/terulet_fejl/Koncepcio_2013.01.31(2).pdf).

A külön anyagként megjelenő

fejlesztési elképzelések mintegy egy oldalnyi terjedelműek jelenleg ez

(http://baranya.hu/doksik/content/hivatal/terulet_fejl/Fejleszt%C3%A9si%20elk%C3%A9pzel%C3%A9sek.pdf ),

méreténél fogva idefér: Baranya megye az ország legdélebben fekvő megyéje. A megye székhelye Pécs mintegy 150 ezer lakosú nagyváros, melyre relatíve kedvező bár az országos átlagtól elmaradó jövedelmi viszonyok jellemzőek. A változatos természeti, földrajzi, geológiai és kulturális adottságok jelentős fejlesztési potenciált hordoznak magukban. A megye fejlett, az országos átlagot meghaladó oktatási és szociális hálózattal, nemzetközi hírű kulturális intézményekkel és épített környezettel rendelkezik. A népességszám folyamatosan csökken, a lakosság korösszetétele romlik. A foglalkoztatottak aránya 2011. IV. negyedévben 45,5%-volt, tartósan magas a munkanélküliségi ráta. A megye a leszakadó, ipari válságtérségek közé sorolható, sok hátrányos helyzetű kistérséggel és magas arányú roma népességgel. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK -és agrárgazdálkodásban rejlő potenciál jobb kihasználása. n reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése. segítése a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és az erre épülő feldolgozó ipar kialakításával, fejlesztésével. -T közlekedési korridorok valamint ezek csomópontjai és a kapcsolódó hálózat fejlesztése, különös tekintettel a Horvátországi, illetve Bosznia-Hercegovinai összeköttetésekre. tudásövezet fejlesztése. A megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. megvalósítása (pl. Ős-Dráva program). zínek, bor, kulturális, gyógy- és termálturizmus. Az építészeti értékek védelme, az épített örökség megőrzése. minőségi oktatás, kutatás és innováció területén.

III.

Pécs Megyei Jogú Város stratégiai elképzelései 35

A jelen hatályos IVS már az aprófalvak tekintetésben releváns tartalmat nem hordoz. Azonban a következő programozási időszakban kiemelt jelentőségű lesz a város és környéke kapcsolat, az ehhez tartozó fejlesztési programok. Ennek megalkotásában az aprófalvak képviselőinek részvételi lehetőséget kell kérniük, hivatkozva a OFTK fenti elveire. A megindult tervezési folyamat, a melynek társadalmasítása mintaértékű volt, leállt, az időközi jogszabályi változások átírták a tennivalókat. Az új megbízást az Eco Cortex nyerte el, 18 hetes ütemtervvel a megbízás aláírásától.

3. melléklet

Előzmények- Meglévő térségi, megyei, helyi fejlesztési programok áttekintése

A helyi gazdaságfejlesztési programok elkészítésének kiindulópontja a regionális, térségi tervezési folyamatok, fő fejlesztési irányok áttekintése. Négy fejlesztési program célkitűzéseit, intézkedéseit tanulmányoztam át a helyi fejlesztési program elkészítéséhez: A Dél-Dunántúl Regionális Innovációs Stratégiája c. programot, Baranya Megye gazdaságfejlesztési koncepciójának fő alapelvei, irányai c. tanulmányt, a Pécsi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája c. programot valamint a Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület által készített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia c. programot.

A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégiája

A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia fejlesztési prioritásai közvetetten módon érintik a kistelepüléseket. Nagy hangsúlyt fektet az innovációban érdekelt gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésére. Fontos célként határozza meg a Dél-Dunántúli gazdaság innovációs potenciáljának kiaknázásához szükséges szolgáltató háttér kialakítását és hatékony működését. Kiemelten foglalkozik a régió lakosságának életminőségét javító magas jövedelemtermelő képességű gazdasági szektorcsoportok létrehozásával, klaszterekben való működtetésével. A Dél-dunántúli régió gazdasági, foglalkoztatási szempontból meghatározó hagyományos iparágai versenyképes működésének fenntartása érdekében támogatni a magas hozzáadott értékkel rendelkező, innovatív, a fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítását, továbbá a piaci helyzetnek megfelelő, hatékony termelési és értékesítési formák kialakítását.

A Regionális Innovációs Stratégiában jelenik meg elsőként a kulturális ipar, az egészségipar, a környezetipar innovatív fejlesztésének lehetősége. A kistelepülések a helyi termék létrehozása, a 36

védjegy megteremtése, a helyi piacok újraélesztése, valamint a turizmushoz kapcsolható falusi vendéglátás fejlesztési célok megvalósításába kapcsolódhatnak be.

Fő irányok Baranya megye Gazdaságfejlesztési koncepciójához (Tervezet)

A Baranya Megyei Önkormányzat, mint a térségi területfejlesztés egyik kulcsszereplője most készíti a megye településfejlesztési koncepcióját. A Regionális Kutatások Központja az elkészült helyzetelemzésre építve az alábbi fő irányokat határozta meg a megye gazdaságfejlesztési koncepciójához készített tanulmányában. A tanulmány friss, naprakész helyzetelemzésre, a térség gazdaságfejlesztésének országos és regionális trendjét veszi alapul, építve a megye erősségeire, adottságaira, a meglévő humánerőforrásra, valamint ezek fejleszthetőségére. Kiindulópont, hogy Baranya megye minden lényeges gazdasági mutatójában elvesztette korábbi pozícióit. Ahhoz, hogy a leszakadás a következő évtizedben ne folytatódjon tovább, egy korszerűbb, egészségesebb gazdasági struktúrát, gazdaságfejlesztési modellt kell megteremteni.

A tanulmány meghatározza az egészséges gazdaság alapelemeit, amely: Területi szerkezeti szempontból funkcionális egymásrautaltság legyen a központi város, a kisebb központok és a rurális területek között, egymást kiegészítő, összehangolt funkciók (lakó funkció, rekreációs funkció, mezőgazdasági, ipari termelés, szolgáltató szektor, társadalmi-jóléti funkciók, igazgatási funkciók) így minden kisebb területi egység fejlődni tud valamilyen funkció mentén. - A globális gazdasághoz való csatlakozás a magas hozzáadott értékű tevékenységeken keresztül történik. A gazdaság több lábon áll, vannak húzóágazatok, amelyek klaszterekben működnek, a külföldi vállalatok pedig a helyi gazdaságba beágyazottan működnek. - A helyi gazdaság a helyi igények minél magasabb hányadának helyi termékekkel és szolgáltatásokkal történő kielégítésére törekszik. A helyi termék előállítás során törekedni kell a közellátással való szorosabb kapcsolat kiépítésére, az alternatív értékesítési csatornák megteremtésére. A tanulmány épít valamennyi működő településegység közreműködésére, funkcionális egymásrautaltságára, a város és a vidék összetartozására. -

I. Fejlődési lehetőségeket kínáló ágazatok 1.) Mezőgazdaság, élelmiszergazdaság – Exportképes termékeket előállító élelmiszergazdaság Az agrártermelés adottságai kiválóak a megyében, célszerű az exportképes, minőségi termelést végző élelmiszeripari vertikumok kialakítása (Bóly, Villány.) ugyanakkor szükséges mellettük egy középüzemekre, családi gazdaságokra építkező szféra megteremtése is. Ez a termelői kör már létezik, de inkubációt, támogató intézményeket, értékesítési-rendszereket, megoldásokat

37

(térségi márkák, termék és márkafejlesztés, értékesítési csatornák kialakítása, promóció) valamint folyamatos tudástranszfert igényel. Fejlődésre képes tevékenységek: zöldségágazat, sertés és szarvasmarha és a ráépülő húsipari fejlesztések, eredetvédett borvidék komplex fejlesztése.

2.) Vidékgazdaság

A fejlesztési koncepció kiemeli, hogy Baranya fejlődésének meghatározó bázisa a vidék, a vidékgazdaság. Támogatható elemek 3.) helyi termék előállítása 4.) termelői/térségi összefogással létrehozott feldolgozóüzemekben a feldolgozott mennyiség növelése 5.) termelői együttműködések, hálózatosodás 6.) helyi, térségi piacok létrehozásának támogatása 7.) helyi, térségi védjegyrendszer kialakítása 8.) helye termékek közétkeztetésben való megjelenítése 9.) kézimunka igényes kertészeti kultúra elterjesztése 10.) helyi energiatermelés Fontos lenne a hely termék klaszter kiépítése, illetve az Értékesítő Szövetkezetek létrejötte, megerősödése. A települések egy részében elindult a helyi termék létrehozása gondolatkör, felidéződtek a települések régi hagyományos specialitásai, a kiskerti művelésben, kézműiparban, gasztronómiában. Az önkormányzati mezőgazdasági Start munkaprogramban előállított termékek értékesítési lehetőségei között szerepel a közétkeztetés. Régi mesterségek felelevenítésével lehetővé válik a helyi szolgáltatás bővítése is.

1.)

Bányászat, energetika

A Mecsek jelentős szén és uránérc vagyonnal rendelkezik, az uránérc után mutatkozik kereslet. Jelenleg több helyen zajlanak kutatások felszíni bányászat elindítására. A térség bányászmúltja jelentős a megye fejlődését segíthetik a bányák újranyitása. A térségben jelentős azon települések száma, amelyek megélhetését korábban bányászat jelentette,ma múzeumok, emlékhelyek őrzik a múltbéli tevékenységet. A bányászok öntudata, értékrendje, erkölcsi, etikai normái még felelevenednek a róluk emlékező ünnepségeken. Vannak még Őrzőik, fontos lenne, hogy ne vesszen el mindaz, amit évszázadok működése teremtett meg.

2.)

Gépipar

38

Ebben az iparágban jelentős a több mint 900 főt foglalkoztató Hauni Hungária Kft. mellette több versenyképes kis és középvállalat működik. A meglévő kapacitások jól működnek, de kis méretűek, bővítési terveiket évek óta a humán tényező elégtelensége gátolja. Fejlesztésének specialitása abban van, hogy valamennyi fejleszthető szektor megrendelőként jelenhet meg számára, jelentős gépipari fejlesztéseket és kínálatot igényel a mezőgazdaság, nehézipar, az egészségipar, a környezetipar, a kreatívipar is. Kisebb üzemekben és a Pécs városában működő Hauni Hungária Kft-ben is jelentős a vidéki foglalkoztatottak száma.

3.)

Kulturális és kreatív ipar

A kulturális ipar Pécs egyik fő fejlesztési prioritása volt, mindmáig elmaradt a magas innováció tartalmú, országos és nemzetközi piacokon versenyképes, komoly hozzáadott értéket nyújtó termékeket előállító tevékenységek kialakítása. A kreatív ipar lehetséges termékei között többek között az alábbiak jelenhetnek meg: - design, - képzőművészet (beleértve a Zsolnai kerámiát) - nyomdaipar - divat - építészet A települések a kulturális ipar szolgáltatásaiba bekapcsolódhatnak épített örökségük, megőrzött hagyományaik bemutatásával.

4.)

Egészségipar

A Regionális Egyetemi Tudásközpont program pécsi megvalósulása az Pécsett már alakult egy klaszter, amely az egészségiparra épül, de a szerepe marginális. A tudományos kutató munka mellett fontos szolgáltatások fejlesztése, melyben kiemelt szerepet kap a harkányi fejlesztése.

alapja a fejlesztésnek. gazdaságban betöltött az egészségmegőrző gyógyfürdő és kórház

Az egészségiparhoz kapcsolódó települési fejlesztések a gyógynövénytermesztéshez, feldolgozáshoz kapcsolódhatnak. Az egészségiparban használatos, alacsonyabb iskolai végzettséghez, képesítéshez nem kötött eszközök készítése is megvalósulhat a kisebb településeken.

39

5.)

Turisztikai potenciál erősítése.

A megye turisztikai kínálata alapvetően öt termékcsoportba rendezhető: - kulturális turizmus (Pécs világörökség, konferencia, hagyományőrzés, multikultúra, várak, fesztiválok, vallás, bor és gasztronómia) - egészségturizmus (gyógy- és wellness, lovaglás, kerékpár) - aktív turizmus (orfűi vízi turizmus – vízpart, aquapark, vízi-turisztikai központ) - szelíd turizmus (kerékpárutak, Mecsek falvak, természeti és tájéi értékek)

Fontos a TDM szervezetek együttműködése, a minőségi szálláshelyek számának növelése, a helyi termékek és a turisztikai attrakciók magas fokú integrálása. A térségben számos olyan település van, amely érintett a falusi turizmus fejlesztésében, a tematikus utak, a helyi természeti és épített örökség bemutatását szolgáló programok kínálatának bővítésében, a vendégek ellátását biztosító szolgáltatás fejlesztésében.

6.)

Környezetipar

Fontos kiegészítője lehet egy komplex gazdaságfejlesztési rendszernek, de húzóágazatként nem számolnak vele sem a megyében, sem a térségben.

7.)

Szolgáltató központok

Az iparszerűen működő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató központok megjelenése időszerűvé vált a vidéki városokban is. A tudásintenzív üzleti és informatikai szolgáltatások keretében végezhető tevékenységek: 11.) back office jellegű támogató háttértevékenységek 12.) ügyfél-kapcsolati szolgáltatások 13.) egyéb vállalati és üzleti szolgáltatások 14.) tudásalapú szolgáltatások 15.) IT-szolgáltatások és kutatás-fejlesztési szolgáltatások területén csoportosíthatóak. A szolgáltató központok működése a közigazgatási központokban fejlesztésre szorulnak. Az aprófalvak szolgáltatási helyzete folyamatosan romlik. Egyre több település már nem rendelkezik bolttal, kocsmával. Fontos, hogy az alapszolgáltatás valamennyi településen megmaradjon.

II.

Háttérfejlesztések 40

1.) Közlekedési kapcsolatok fejlesztése A közlekedési kapcsolatok érdemi javulása nélkül a legjobb irányba történő legnagyobb erőfeszítések sem elegendőek ahhoz, hogy Baranya megyében számottevő gazdasági növekedés elindulhasson. Fontosabb fejlesztési irányok: 16.) M6-os autópálya – országhatár 17.) M60-as autópálya (autóút folytatása) Pécs- Zágráb összeköttetés 18.) Pécs-Budapest vasútvonal műszaki állapotának javítása (személyforgalmi szempontból) 19.) Ormánság helyzetének javítását szolgálja a 67-es déli útirányú folytatása 20.) Pogányi repülőtér gazdaságfejlesztési szerepének tisztázása 21.) Mohácsi kikötő

2.) K+F+I A következő szakterületeken lenne indokolt a felek közötti együttműködéseket prioritással kezelni, a kooperációkat szervezési és finanszírozási szempontból harmonizálni: -

orvos- és egészségtudományi, gyógyszerészeti kutatások, továbbá innovatív korai prevenciós és predikciós technológiák fejlesztése környezettudatossággal és a különböző megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos kutatások gépipari technológiai innovációk informatikai és szoftverkutatások elindítása

3.) Képzési rendszer A felsőoktatás és a szakképzés alkalmazkodása a piac, a helyi vállalkozások igényeihez elkerülhetetlen. A helyi vállalkozások szempontjából a szakképzés a fejlődés-fejlesztés egyik eszköze. A felsőoktatásban el kell mozdulni a műszaki képzés irányába. Baranya megyének rendszerszerűen működő szervezett gazdaságfejlesztésre van szüksége, amelynek három alapvető eleme: -

a tartós és valós partnerséget biztosító fejlesztési koalíció létrehozása (önkormányzatok, egyetem, oktatási intézmények, kamarák) a képzési rendszer átalakítása a piaci igényekhez és a stratégiában foglaltakhoz igazodó képzési (szakképzési és részben felsőoktatási) kínálat az innováció transzfer biztosítása

Helyi Vidékfejlesztési Statégia fejlesztési irányai.

A HVS célkitűzései kapcsolódnak a helyzetelemzésben leírt problémák és azok megoldására tett javaslatok ötletek megvalósítására. Lényeges megemlíteni, hogy a Pécsi Kistérség hátrányos helyzetű települései számára elkülönített forrás áll rendelkezésre. Az életminőség javítását az igénybe vehető 41

szolgáltatások bővítése, a létrejövő IKSZT-k jó szakmai színvonalon történő működtetése, a falubuszok számának növelése, az infrastruktúra fejlesztése, a környezettudatos életmód népszerűsítése segíti. Kiemelt hangsúlyt kap a helyi gazdaság fejlesztése. A térségben meglevő erőforrások koncentrálásával erősíteni kell a gazdasági élet szereplői közötti együttműködést a vállalkozók képzésével, inkubációjával, egy működőképes kapcsolati rendszer kiépítésével, a hálózati működés megteremtésével, szövetkezetek ösztönzésével. A munkanélküliség csökkentésére jelenjen meg a térségben minél több atipikus foglalkoztatási forma, innovatív foglalkoztatási programok, képzéssel, segítő menedzsmenttel. A falusi turizmus szervezettségét javítani, kínálatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A helyi gazdaság összehangolt, tudatos fejlesztése, a gazdasági szereplők együttműködésének ösztönzése, a közösségépítés, a tudatos térségfejlesztés nélkülözhetetlen elemei. A közösségek szervezettsége, részvételük a helyi társadalom és gazdaságfejlesztésben a helyi civil szervezetek aktivitásán múlik, működésük eredményességének javítása fontos cél. Közös érdek az örökségvédelem, a hagyományőrzés, a nemzetiségi kultúra megmaradása, továbbélése.

A HVS fő célkitűzései

I.

Életminőség javítása

- Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások a helyi közlekedés fejlesztésével - Sokoldalú kapcsolati háló - Térség környezeti állapot javítása A térség környezeti állapotában probléma a csatornázottság, a szelektív hulladékgyűjtés alacsony foka, a meglévő tájsebek. Nem megfelelő a helyi szolgáltatások feltételrendszere, színvonala. A térség közösségi közlekedésének feltételei elégtelenek.

II.

Helyi gazdaságfejlesztés

Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, a meglévők növekedésének segítése Falusi turizmus fejlesztése Vonzerő és kínálatfejlesztés Környezettudatos gazdálkodási lehetőségek Gazdasági környezet fejlesztése Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdeményezések A célkitűzéshez sorolt intézkedések a vállalkozások fejlesztését, vállalkozók, gazdaságfejlesztésben érdekeltek képzését, szakmai együttműködését, helyi termékek, márkák létrehozását, a térség imidzsének emelését célozzák meg. -

III.

Kulturált lakókörnyezet, élhető falu 42

- Településarculat javítása - Összehangolt térségfejlesztés - Épített örökség megőrzése - Nemzetközi kapcsolat építése - Helyi kulturális értékek megőrzése Fenti célmeghatározásokat a HVS közterületi arculatjavító intézkedésekkel, településképi épületek revitalizációjával segíti. Az aprófalvak élhetősége program a kistelepülések erőforrásaira épülő fejlesztések elindítását ösztönzi, támogatja. Kapcsolatfejlesztési programok elindítása a helyi gazdaság, kulturális, turisztikai, testvértelepülési együttműködést szolgálják. A hagyományőrző programok, alkotótáborok, alkotóházak, tájházak kialakítása a helyi érték és örökség megőrzését, továbbadását célozzák meg.

IV: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel - Nemzetiségi nyelvápolás, idegen-nyelv ismeret növelése - Információs esélyegyenlőség biztosítása - Felzárkóztató programok - Helyi gazdasági, kulturális, közösségi igényeket kielégítő képzések támogatása Informatikai, idegen-nyelvi ismeretek elsajátítása érdekében képzések szervezése. A munkanélküliség csökkentésére célcsoportos képzések támogatása. Jó gyakorlatok bemutatása, tapasztalatcsere, tréningek szervezése az együttműködés ösztönzésére, az eredményes helyi gazdaság építésére.

V. Közösségépítés (hagyományőrzés, feltételrendszer javítása

-

kulturális,

szabadidős

programok

szervezése,

Helyi közösségek erősítése, fejlesztése

A térségi szereplők stratégiai együttműködése fórumának létrehozása, működtetése. A helyi civil szervezetek közösségének erősítése, a településen belüli és a településközi együttműködés megteremtése. A jó példák gyakorlatok megismerése, a közösségért végzett tevékenység elismerése.

A HVS célkitűzésekre épülő intézkedések két fő irányvonalat mutatnak, a jövedelemtermelő és a közösségi célú fejlesztéseket erősítik, támogatják.

Jövedelemtermelő intézkedések: bemutató gazdaság létrehozása, helyi termék árúvá válásának piacra jutásának ösztönzése, felzárkóztató, a munkaerő piacon való elhelyezkedést segítő és mesterségek oktatása, turisztikai tematikus utak fejlesztése.

43

Közösségi célú intézkedések: hagyományőrző táborok és rendezvények szervezése és lebonyolítása, helyi történelmi, tárgyi emlékek bemutatása, katalogizálása, az örökség kezelése, civil valamint helyi kezdeményezések és együttműködések támogatása, jó gyakorlatok bemutatása. Helyi program kidolgozása az aprófalvak élhetőségének javítása érdekében. Civil szervezetek létrehozásának, működésének segítése és a nemzetiségi nyelv ápolása.

A Helyi Vidékfejlesztés Stratégia valós helyzetfeltárása, reális és életszerű fejlesztési célokat fogalmazott meg, melyek megvalósíthatóak. Kiemelten fontos szerep jut a célok megvalósításában a HACS munkaszervezetének, vezetőségének. A célterületek, a forrás allokáció megismertetésében meghatározó a kommunikáció, a személyes kapcsolatok és a szakmai segítségnyújtás. A HVS fejlesztési célterületei között szerepel az aprófalvak kiüresedése elleni küzdelem, fejlesztési programok készítése, szakértők, mentorok az önkormányzatok fejlesztési munkáját segítő működése

Pécsi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája

A Pécsi Kistérségi Fejlesztési Program általános célkitűzésként fogalmazta meg a térség népességmegtartó képességének javítását, rendezett, magas színvonalú szolgáltatásokkal jól ellátott biztonságos, értékekben gazdag, hagyományőrző környezet, vonzó települések kialakítása, megtartása. Sajátos célmeghatározások között az alábbiak szerepelnek: -

Élhető környezet a kistérségben – az életminőség versenyképességi pólusának kistérségi szintű kiterjesztése Képzett szolidáris társadalom – innovatív együttműködés kialakítása Versenyképes gazdasági háttér, foglalkoztatottság bővítése Pécs város pólusprogramjaihoz való csatlakozás – egészségipar, környezetipar, kulturális ipar Fgú Foglalkoztatási programok kidolgozása, hátrányos helyzetűek hatékony integrációja a térség munkaerőpiacára A térség turisztikai potenciáljának erősítése, turisztikai vonzerők fejlesztése, fogadóképesség javítása Kistérségi információáramlás fejlesztése, marketing tevékenység javítása Az infrastruktúra fejlesztése Leszakadó kistelepülések területi kiegyenlítését szolgáló programjának kidolgozása „100 – 300” program

Konkrét célok

I. 1. Vonzó települési környezet, település rehabilitáció 44

A pécsi kistérség és Pécs város települési megjelenésének javítása, egy vonzó, kulturált települési környezet létrehozása.

I. 2.) A települési infrastruktúra (szennyvízelvezetés, ivóvízbázis kialakítása, korszerű világítás) fejlesztése

Cél hosszú távon, hogy a térség egészében oldódjon meg a szennyvízelvezetés, az ivóvízbázis fokozott védelmét biztosítani kell.

I.3) A „100-200” lélekszámú , leszakadó kistelepülések felzárkóztatást célzó program A pécsi kistérség leszakadó települései társadalmi, gazdasági válságának megállítása, adott esetben a hanyatlás visszafordítása. Olyan végrehajtható programok létrehozása, melyek révén a helyi társadalom és a helyi gazdaság megerősödik, a település képessé válik a felzárkózásra.

II.1. .Képzett, szolidáris társadalom – innovatív együttműködés

II.1. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok speciális képzései A hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását segítő képzési programok célja, a munkanélkülivé válás elkerülése, a munkaerőpiacra való visszavezetés, tartós szocializáció a komplex, additív program kidolgozásával.

II.2.1.) Oktatást és foglalkoztatást elősegítő képzési programok rendszerének kialakítása, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel.

Cél, a pécsi kistérség képzési és humánerőforrás fejlesztési programjának kialakítása, a kistérség jelenlegi sajátosságait szem előtt tartva. Kistérségi képzési programok, módszertani sajátosságainak és finanszírozási alapjainak meghatározása a térségben működő munkaügyi és segítő szervezetek együttműködésével.

II./2.2. Oktatási infrastruktúra fejlesztése

45

Lehetséges lépések: intézményfenntartó társulások létrejötte, oktatási intézmények vonzóvá tétele a lakosság körében.

II./2.3.Életen át tartó tanulás-felnőttképzés A felnőttképzés három fő területe: a.) iskolarendszeren belüli felnőttképzés, b.) munkaerő-piaci képzés c.) munkahelyi képzés

II/3. Civil stratégia Cél: egyenrangú partneri kapcsolat a helyi társadalom szereplői között. Hálózatépítés, testvérkapcsolatok, együttműködések támogatása. A kistérség települései közötti kapcsolatok elmélyülését segítő civil kapcsolati háló kiépítése. Egységes érdekképviselet létrehozása.

III./1. Foglalkoztatottság növelése

A második munkaerőpiac fejlesztésével nagymértékben megnövelhető a hátrányos helyzetű rétegek munkába helyezésének esélyei, amelyek lehetséges irányai a következők lehetnek: - közmunkák, közhasznú munkák szervezése - foglalkoztatási társaságok révén önfinanszírozó vállalkozások létesítése - tranzit foglalkoztatás szerepének növelése - az ún. szociális gazdaságban a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése

III./2. Versenyképes mikro-, kis- és középvállalkozások segítése

-

inkubátorház, call center szolgáltatások tanácsadás (jogi, adó, könyvviteli, pénzügyi, finanszírozási, menedzsment)

III./3. Térségi beruházások elősegítése -

befektetési térkép és értékesítési portfolió elkészítése (a beruházásra alkalmas ingatlanokra a térségben 46

-

befektetési lehetőségek megjelenítése (saját honlapon, városi, megyei, regionális és országos honlapokhoz csatlakozva) egészségipari beruházások térségi koordinációja kulturális ipari beruházások térségi koordinációja környezetipari beruházások térségi koordinációja

IV. -

A térség kulturális, természeti és épített örökségének idegenforgalmi hasznosítása Abaligeti Gyógyszálló Orfűi élményfürdő Tematikus turisztikai kínálat fejlesztés, bővítése, szolgáltatások minőségének javítása Falusi vendéglátás fejlesztés Pécs kulturális örökségéhez való csatlakozás

-

A Pécsi Kistérségi Fejlesztési Program céljainak egy része a kistérségi munkaszervezet végrehajtásával megvalósult. Mivel a kistérségek a jogszabály erejénél fogva 2012. december óta megszűntek, a Megyei Önkormányzat hatáskörébe és illetékességi körébe tartozik a továbbiakban a fejlesztési irányvonal meghatározása.

Készítette: Schleich Mária

47

4. melléklet Szociális térképek. A térképeket Horváth Márton készítette.

48

49

50

51

52

53

54

5. melléklet Kérdőív Kisherend jövőjével kapcsolatban Tisztelt Kisherendi Lakos! Kisherend településfejlesztési elképzeléseihez szeretnénk megismerni véleményét az alábbi kérdésekben. Kérjük, szíveskedjék név nélkül válaszolni kérdéseinkre. I.

Mi az a három szó, ami először eszébe jut, amikor Kisherendre gondol?

II.

Mi az, amiért jó Kisherenden élni? Kérem, osztályozza az iskolában szokásos módszerrel az alábbi állításokat. Az 1-es a legrosszabb, az 5- ös pedig a legjobb értéket jelenti.

Jó helyi közösség van, szeretik és segítik egymást az emberek 1

2

3

4

5

Szép természeti környezete van a falunak

1

2

3

4

5

Kis közösség, mindenkit ismerek, átláthatók a helyi ügyek

1

2

3

4

5

Közel a város, ott lehet munkát találni és szórakozni

1

2

3

4

5

Itt nem kell félni, hogy kirabolnak

1

2

3

4

5

Nincs máshova menni

1

2

3

4

5

III.

IV.

Véleménye szerint mire lenne szüksége leginkább Kisherendnek? Kérjük, készítsen rangsort az alábbi állításból. Az 5-ös jelenti a legfontosabbat, az egyes a legkevésbé fontosat. - munkahelyek helyben - több buszjárat Pécsre a jobb bejárás érdekében - egyetértés megteremtése a faluban, ne legyen széthúzás - pontos részletes információ a falu dolgairól - saját óvoda, iskola létesítése Hogyan mond véleményt a közösséget érintő ügyekben? Kérjük, válasszon egyet, ami a legjellemzőbb Önre.

-1. nyilvános fórumokon mondok véleményt -2. csak barátoknak, közeli rokonoknak mondok véleményt -3. nem mondom el a véleményem senkinek -4. nincs véleményem -5. megpróbáltam elmondani, de senkit nem érdekelt a véleményem

55

V.

Ön mennyire tartja súlyosnak az alábbi állításokat Kisherenden? Kérem, osztályozza az iskolában szokásos módszerrel. Az 1-es kevésbé, az 5-ös pedig nagyon súlyos gondot jelent.

az emberek irigyek egymásra

1

2

3

4

5

széthúzás van az emberek között

1

2

3

4

5

munkanélküliség

1

2

3

4

5

sok az alkoholista

1

2

3

4

5

nem törődnek a gyerekekkel, fiatalokkal

1

2

3

4

5

ellustultak az emberek, nem akarnak dolgozni, csak a szájuk jár 1

2

3

4

5

VI. Milyennek képzeli Kisherendet 30 év múlva? 1. Kisherend 30 év múlva majdnem elnéptelenedik, kihal, néhány házban élnek majd családok 2. Kisherend 30 év múlva megújul, egy megfiatalodott, erős, jó közösség lesz, ahova szeretnének beköltözni a városból 3. Kisherend 30 év múlva szegény emberek gyűjtőhelye lesz, ahonnan a tehetősebben elköltöznek 4. Kisherend 30 év múlva néhány gazdag ember kezébe kerül, 5-6 különálló nagy farmház lesz, a többit elbontják 5. Kisherend egy szekta kezébe kerül, elzárva külvilágtól VII.

Ha Ön lenne a polgármester, milyen változásokat hozna?

VIII.

Válaszoló

Férfi

Nő

életkora: iskolai végzettsége: a.) 8 általános; b.) szakiskola; c.) gimnázium szakközépiskola; d.) felsőfokú szakképzés; e.) egyetem, főiskola; IX.

Jelenlegi foglalkoztatási státusza: a.) alkalmazott; b.) vállalkozó; c.) nyugdíjas; d.) háztartásbeli; e.) regisztrált munkanélküli; f.) nem regisztrált munkanélküli; g.) tanuló; h.) más…;

X.

Családban vagy egyedül él?

XI.

Mennyien laknak együtt?

XII.

Hány generáció él együtt? Köszönjük a válaszokat! 56

KISHEREND TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents