Kísérleti területek kiértékelése.
2. program: A közönséges dió termesztésfejlesztése Csiha Imre Állomásigazgató
Bevezetés A diófa megjelenése erdeinkben a múltban általában természetes úton, els sorban a madarak segítségével történt. Leginkább egyéb fafajok elegyfájaként, szálanként fordult el . Termésével, értékes fájával egyaránt felhívta magára az erd tulajdonos figyelmét. Természetesen a dió termesztésével kapcsolatosan már ebben az id ben is igen sok tapasztalat, tudás gy lt össze, mert a tanyahelyeken, házi kertekben, sz l kben, utak mentén, és a Tisza menti bozót-gyümölcsösökben, terméséért már régt l termesztették. Ezek voltak tulajdonképpen a természetes betelepülés els dleges magforrásai. A dió fájának keresettsége és értéke egyre inkább ráirányította a figyelmet a gyümölcstermelés mellett a fafajnak erdei körülmények közötti termesztésére. Az Erdészeti Tudományos Intézet e témakörben együttm ködve a NYÍRERD térségben, a kilencvenes években kezdte meg kutatásait.
RT-vel
a
Jelen innovációs megbízás tulajdonképpen a korábban megkezdett munka folytatásaként, a közönséges dió (Juglans regia) erd gazdasági hasznosíthatóságának meghatározása, a fafaj term hely igényének, telepítés technológiájának, hálózatának, elegyíthet ségének és erd nevelési módszereinek, optimális vágáskorának pontosítása volt. A megbízást megel z id szakban a részvénytársaság több erdészeténél történtek kísérleti telepítések. Els sorban Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Baktalórántháza térségében. Az innovációs szerz désbe foglalt feladat szerint az év során felkerestük ezeket a kísérleteket, felmértük egészségi állapotukat, növekedésüket, javaslatokat adunk további kezelésükre, és az eddigi tapasztalatokra alapozva új kísérletek telepítését is javasoljuk. A kísérletek egyenkénti megismertetését, a felvételek adatait, valamint a további kezelésekre tett javaslatainkat a II. fejezet tartalmazza.
Tapasztalatok összefoglalása Jelen munkarészben röviden összefoglaljuk a kísérletek alapján lesz rhet tapasztalatokat. Mindenekel tt érdemes leszögeznünk, hogy jelenleg a dió erdészeti hasznosításának els dleges célja az igen értékes faanyag megtermelése. A diótermés hasznosítása csak másodlagos cél, és általában az erdei melléktermékek hasznosulásának szintjén azaz csak esetenkénti és jelentéktelen bevételt szolgáltatva - jelenik meg. Megfontolandónak tartjuk azonban a gyümölcstermésnek, szervezett gy jtésével elérhet folyamatos, hosszú bevétel távú realizálását is. Természetesen az így elérhet jövedelem várhatóan jelent sen elmarad a gyümölcsterm ültetvények jövedelmét l. A termést az id járási körülmények évente jelent sen befolyásolják. Összességében azonban a termesztési ciklus egésze során jelent s jövedelem képz dhet, ha sikerül megoldani a vagyonvédelem, a begy jtés és az értékesítés problémáit. Jelen munkánkban azonban még el dleges célunknak a minél jobb alaki tulajdonságú ágtiszta törzs nevelését tekintjük.
Term hely igény Term hely igényre vonatkozóan az eddigi kutatások eredményeként már bizonyos szint ismeretekekkel rendelkezünk a közönséges dió termesztése tekintetében. E munka keretében arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a term hely jó vízgazdálkodásának az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell tulajdonítanunk. Erre int bennünket a vizsgált csaholci kísérlet, amelyben az el zetes, igen részletes term hely vizsgálatokkal körülhatárolt a diótermesztés számára megfelel nek ítélt - területen a dió a kezdeti jó növekedés után napjainkra fejl désében megtorpant, egészségi állapota leromlott, a kísérletek felhagyása javasolható. A megismételt term hely vizsgálatok kedvez tlen vízháztartásra mutattak rá. Figyelemre méltó azonban, hogy a szárazságra hajló term helyen a környékbeli és a kísérletben elegyként telepített tölgy is megfelel fejl dést mutat. Elmondhatjuk tehát, hogy a tölgy számára még jó term hely nem mindenesetben éri el a dió igényeinek alsó szintjét. Diótermesztésünk számára mindenképpen csak a jó vízgazdálkodású területeket szabad figyelembe venni, különösen azért, mert a termesztési cél minden esetben a jó min ség , nagy érték törzs megnevelése lehet. E cél elérése nem remélhet csak optimális term helyi adottságok mellett. bármi okból kétséges határ term helynek Leszögezhetjük, hogy diótermesztés számára min sül terület nem jöhet számításba. 2
Szaporító anyag kérdése A vizsgált kísérletekben egyaránt találunk magról, csemetér l és oltványról létesített kísérleteket is. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az eddigi kísérletek alapján nem vonhatunk le egyértelm és végleges következtetést a kérdéssel kapcsolatosan. Bár a dió igen er s karógyökerének elvágása és a kiültetéssel együtt járó sokkhatás mindenképpen megakasztja a csemete fejl dését, az els években a rendelkezésre álló kísérletekben szignifikáns különbség nem volt kimutatható a magoncról vagy a csemetér l való telepítés között. Ennek els dleges oka azonban valószín leg az, hogy az adott terület Csaholc term helyileg a diótermesztés határ term helyének tekinthet . Tapasztalataink szerint általában a magról való telepítés javasolható az alacsonyabb költség és a sértetlen mélyre hatoló karógyökér növekedésre és egészségi állapotra gyakorolt, kedvez hatásai miatt. A vizsgált kísérletekben felhasznált oltványok els sorban a kertészeti gyakorlatban gyümölcstermesztésre szelektált, de egyben jó alaki tulajdonsággal rendelkez fajták közül kerültek ki. A terepi vizsgálatok során mindenképpen homogénebb alaki tulajdonságokat mutattak a magonc populációknál, de az eddig eltelt id alatt nem tudtak jelent s értékbeli különbséget produkálni. Mivel az oltványok értéke jelent sen meghaladja a magonc csemete értékét, csak abban az esetben javasolható az oltványok telepítése, ha a beszerzési ár jelent sen csökkenthet , az ültetést a dió számára optimális term helyre tervezzük, és az oltványok erdészeti célra alaki tulajdonságuk és növekedési erélyük alapján szelektált anyaállományról származnak. Ebben az esetben is javasolható az egyklónuság kerülése az állomány betegségekkel szembeni érzékenységének elkerülése érdekében. Éppen ezért e kérdés eldöntésére további kísérleteket javasolunk. Megkezdtük magonc populációkból származó jó alakú egyedek szelektálását is.
Ültetési hálózat A dió ültetési hálózatát meghatározza, hogy tulajdonképpen szinte egyedi törzsnevelésre alapozott intenzív neveléssel érhetjük csak el a megkívánt nagy érték fák megnevelését. Bár kísérleteinkben egyaránt megtalálhatóak a s r n és a viszonylag tág hálózatban telepített változatok is. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a dió genetikai tulajdonságai következtében a csúcshajtás gyakori elfagyása, valamint a termésnek csúcsrügyön történ kialakulása okán rendkívül hajlamos az elágazódásra, er s oldalág fejlesztésére. Éppen ezért a munkánk során az a vélemény alakult ki, hogy a diónevelés eredményessége nem els sorban a hálózat, inkább a gyakori, okszer nyesés függvénye. A hálózat megválasztásánál els sorban arra kell törekednünk, hogy a tervezett véghasználati törzsszámnak legalább kétháromszorosa legyen meg a telepítés idejében a területen. Ennél nagyobb törzsszám nem indokolt a diótermesztés céljai szempontjából. Ez a gondolat azonban magával vonja, hogy elegyetlen dióállomány esetén viszonylag tág hálózatot válasszunk, vagy elegyes állományba a diót a véghasználati törzsszám maximum kétszeresével elszórtan telepítsük el.
3
Elegyítés A vizsgált területeken egyaránt megtalálhattunk elegyetlen, és elegyesen telepített kísérleteket is. Mivel a termesztési cél a kiváló törzsalak kialakítása, mindenképpen törekedni kell a kell törzsárnyalás kialakítására az ágtiszta törzsek nevelése érdekében. Ez annál is inkább fontos, mert a dió igen hajlamos a nyesések után intenzív vízhajtások képzésére. Azon kívül, hogy a visszatér nyesés jelent s többletköltséget is jelent, fokozza az egyre gyarapodó sebzési felületeken keresztül a fert z dés veszélyét, egyben rontja a faanyag min ségét is. Eddigi kísérletekben els sorban a diót tölggyel, vagy feketedióval elegyítettük. Mindenképpen ajánlható azonban egyéb fafajok kipróbálása is a törzsnevelés hatékonyabbá tétele érdekében. Az optimális hálózat meghatározásánál megfogalmazott gondolatok alapján mindenképpen azt javasoljuk, hogy a diót olyan törzsárnyalásra alkalmas, kevéssé értékes elegyfajokkal telepítsük, amelyek semmiképpen sem kerekednek az értékes dió egyedek fölé.
Nyesés Vizsgálataink egyértelm en alátámasztják, hogy a KD nevelés meghatározó kérdése a nyesés. Mind a fafaj fagyérzékenysége, mind oldalág és vízhajtás nevel hajlama szükségessé teszi az els években a folyamatos nyesését. Els dleges célnak kell tekinteni a 4-8 méter magas ágtiszta törzs nevelését. A kísérletekben folytatott megfigyelések azt mutatják, hogy ezen ágtiszta törzs kialakítása és megtartása az els tíz évben akár évenkénti visszatérést is megkövetelhet. Külön figyelmet és kísérletet érdemel az a gyümölcskertészetben elfogadott gyakorlat, hogy a törzsnevelés id szakában nem palástra metszik az ágakat, hanem majd kés bb eltávolítandó él csapokkal biztosítják a törzs arányos vastagodását. E gyakorlat erdészeti bevezetése a dió esetében megfelel szabados kísérletek beálltása után képzelhet csak el.
Vágáskor Eddigi tapasztalataink szerint optimális term helyen 50-60 évre tehet a vágáskor, dió fatermesztési célú nevelése esetén. Jelen munkánkban azonban gyakorlati tapasztalatok hiányában csak javasolni tudjuk e végvágás célul történ kit zését.
4
Kísérletek ismertetése 2005. évre tervezett feladatok ad. a./ Vásárosnamény 4 E1 és 4 E2 erd részletekben található KD állományok teljes felvétele és az adatok kiértékelése Vásásrosnamény 4 E1 Erd sítés 1979 sz Telepítési hálózat 3x3 m Alkalmazott szaporítóanyag: közönséges dió mag, fészkenként 3 db Term hely: gyertyános tölgyes klímában, a Tisza hullámterében található. Term hely típus változat: id szakos vízhatású, mély term réteg , humuszos öntés a telepítéskor elvégzett részletes term helyi felvétel szerint. A változó vízhatásra és az id szakosan túlnedvesed leveg tlen körülményekre utalnak a szelvényben fellelhet vasfoltok, vasszepl k is. A kezdetekt l jó fejl dés állományban 1997 nyarán gyérítési kísérlet kijelölése történt meg: kontrol, üzemi felez vágás, szelektált felez vágás, és egy er teljes 65%-os belenyúlást tervezve. A kijelölés, állomány felvétel megtörtént, a végrehajtás ismeretlen okból elmaradt. Napjainkra a kijelölés egyes egyedeken felismerhet , de a parcellák határai már nem azonosíthatóak. Az állományfelvétel tapasztalataira alapozva az a vélemény alakult ki bennünk, hogy a belenyúlás elmaradása nem érintette kedvez tlenül a kísérleti területet, mert az egyedek ágasodási erélye, esetenkénti vízhajtásosodása arra enged következtetni, hogy a tervezett gyérítést egy er teljes korona kialakulása követhette volna. Az erdészet szakembereivel végzett közös bejárás alkalmával nyesés és gyérítés szükségességében állapodtunk meg, melynek erélye a 97-ben tervezettnek megfelel en alakulhat, és az elkövetkez 3 éven belül válik aktuálissá. Vásárosnamény 4 E2 A 0,5 ha-os területen történt magvetés spontán módon került végrehajtásra. A 60-as, 70-es években itt csemetekert volt, amely 1975 körül felszámolásra került. Az üresen maradt fél ha-on a kerületvezet erdész kb. 2,5 m-es sortávolságra kapa után sorban vetette el a környékr l származó közönséges diófák alól gy jtött magot. A 16-17 éves korra átjárhatatlan s r ség , 100 %-os záródású területen térbeli rendet alakítottunk ki 1991-ben a jó alakú fák javára. A tisztítással egybekötött els nevel vágás 1995-re olyan eredményt mutatott, hogy a 4 E1 és 4 E2 erd részek összevonásra kerültek. Az így létrejött 4 E erd rész 1,5 ha, amelyet a jöv ben egy egységként kívánatos kezelni a kísérleti elképzelések figyelembe vételével. A terület term helyileg megegyezik a szomszédos E1 erd részlettel. A magpopulációból létesített kísérletben több igen jó alaki tulajdonságú egyed található, amelyek közül a legkiválóbbakat vizsgált egyednek kijelöltük, generatív és vegetatív utódvizsgálata javasolható. A kijelölt törzsfák egyikét az 1. sz. kép mutatja be. Az erdészet szakembereivel végzett közös bejárás alkalmával nyesés és gyérítés szükségességében állapodtunk meg. A beavatkozás nyesés szempontjából az elkövetkez évben, gyérítés tekintetében az elkövetkez 3 éven belül válik aktuálissá.
5
ad. b./ Csaholc községhatárban létesített dió ültetvény adatfelvétele, a 15 éves oltvány dió és a KST-KD elegyes állományok kiértékelése Csaholc 1 C erd részlet Az 1990. március végén kivitelezett telepítést részletes term hely-feltárás el zte meg, melynek során elkülönítésre kerültek diótermesztésre alkalmas és alkalmatlan erd részletek. A kísérlet telepítése ennek figyelembevételével, csak az alkalmasnak ítélt területekre korlátozódott. A kísérlet során, több hálózat 2,4 x 3 m, 2,4 x 5 m, 4,8 x 3 m elegyes és elegyetlen, magvetés, valamint oltványtelepítés is történt. A magvetésnél három államilag elismert fajta magját használtuk fel. A kísérleti anyag megmaradását, fejl dését, az állomány ápolását és pótlását a telepítést követ 10 évben részletesen nyomon követtük. A telepítés során és azt követ en a kezelés kiemelked en gondos volt,- telepítéssel egyidej egér elleni védekezés, helikopteres növényvédelem, egyszálazás, pótlás, állományfelvételek, kiértékelések folytak. Ebben a periódusban az állomány növekedése kielégít volt, a telepítés beállottnak volt tekinthet . Az elemzések arra mutattak rá, hogy magvetés esetén a rétegezéssel megközelíthet en egyenérték lehet a vetést megel z néhány napos áztatás. A telepítés évének különösen száraz volta a szokásosnál mélyebb vetésre kényszerítette a telepít ket, mely eredményeként a gondos ápolás és kezdeti öntözés ellenére a kelés igen elhúzódott, esetenként még augusztusban is tartott. Az oltványokat a kedvez tlen id járási körülmények figyelembe vételével 60 cm-re visszavágták telepítés után. Ezeknek a méréseknek érdekes tapasztalatai közé tartozik, hogy például a telepítés eredményessége mag esetében 80 %, oltvány esetén 97 % volt a telepítést követ tavaszon. Az 1998-as felvételek szerint az elegyes parcellákban a dió magassági növekedésének átlaga 42%kal haladta meg az elegyetlen parcellák átlagát, míg az elegyesben alkalmazott KST magassági növekedésének átlaga 38 %-kal haladta meg a szomszédos dió egyedek magassági növekedésének átlagát. A 2005. év során az erdészet szakembereivel közösen elvégzett terepi bejárás és az azt követ állományfelvétel sajnos mer ben más képet mutatott (2. kép). A terület minden parcellájában a dió növekedése megtorpant, minden hálózatban, minden kezelésben az egyedek egészségi állapota elégtelennek tekinthet . A teljes területen oly mérték gombafert zés tapasztalható, hogy a kísérlet felhagyását javasoljuk. A megismételt term hely-feltárás helyszíni tapasztalatai a talaj igen kedvez tlen száraz voltára utalnak a laboratóriumi elemzés még folyamatban van de a dió fejl désének hírtelen megtorpanásának oka a helyszínen nem volt megállapítható. Figyelemre méltónak tartjuk, hogy mind az elegyesen ültetett KST, mind a közvetlen környezetben található tölgy állományok fejl dése jónak mondható, egészségi állapotuk kiváló. A szelvényekben talált gyökerek vizsgálata arra enged következtetni, hogy a dió ellentétben a tölggyel, eddig még nem volt képes átjutni a száraz term helyi rétegeken. Növekedésének hírtelen megtorpanása, egészségi állapotának összeomlása nagy valószín séggel ennek tudható be. Figyelemre méltó továbbá, hogy szinte minden egyed megtalálható - a helyén vegetál - évr l évre t r l er teljesen kihajt, majd a fiatal szöveteket megtámadó gombák hatására növekedésében megtorpan. Figyelemre méltó, hogy az elegyes dió állomány az elegyetlen állomány magassági növekedését 50 %-kal, míg vastagsági növekedését 30 %-kal is felülmúlja. A dió egyedek egyenkénti vizsgálata, min sítése rámutatott azonban arra, hogy még azok az egyedek is visszamaradtak magassági növekedésükben, melyek felett a tölgy állomány egyel re nem zárult be. Igen sok egyed azonban a vizsgált id szakban már nem volt megtalálható, mert korábban elpusztult, a területr l elt nt. Véleményünk szerint, ha a gyökereknek kedvez környezeti körülmények között esetleg sikerül a mélyebb rétegekbe hatolni, egy jó id ben elvégzett t revágás megmenthetné az állományt.
6
Mivel azonban erre a változásra semmilyen garancia nem adható, vizsgálataink alapján a gyakorlati szakemberekkel egyeztetve azt javasoljuk, hogy az elegyetlen dió sorok közötti helyre egy-két sor makkvetéssel s rítsük be az állományt, és a továbbiakban tölgyesként kezeljük.
ad. c./ Az 1990-es évek végén ültetéssel, illetve magvetéssel létesített KD elegyes faállományok felvétele, az adatok kiértékelése a Baktalórántházai Erdészet területén Mándok 14 C 4 éves elegyetlen KD fiatalos Jó növekedés elegyetlen dió állomány, melyet a nyári területbejárás során egészségesnek értékeltünk a gyakorlati szakemberekkel közösen. Az állományfelvételek során lombtalan állapotban azonban kit nt, hogy szinte minden egyede egy-két évvel ezel tti fagy hatására elfagyott csúcshajtással szenved. Ennek következtében igen sok a gombás törzsrész, szinte valamennyi törzs alacsonyan durván ágasodva, értékelhet törzsrész nélkül fejl dik (3. kép). Annak ellenére alakult ki ez a kedvez tlen állapot, hogy jól láthatóak a szakszer en elvégzett nyesések, melyek a fent nevezett fagykárt megel z években, esetenként a fagykár évében történtek. Az állományfelvételek során az a vélemény alakult ki bennünk, hogy az állomány megmentése érdekében viszonylagos id s kora ellenére a t revágás lehet az egyetlen hatásos eszköz. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy az elkövetkez év tavaszán két sort t re vágjunk, egy sort kontrolnak hagyjunk meg, és hagyományos nyesési módszerekkel igyekezzünk a törzset kialakítani. 2007-ben a két t revágott sorból még egyet pedig ismételten vágjunk t re. Természetesen a t revágásokat az évek során többszöri egyszálazás kövesse. A kezelések soronkénti végzését indokolja a területen található term helyi hiba, mely két foltban visszaveti a csemeték növekedését is. A term helyi hiba megismerése érdekében részletes term hely feltárást javasolunk az elkövetkez évek során.
Mándok 9 D 2005. tavaszi ültetés szálanként KD A területen 2005. tavaszán történt erd felújítás zömében FD-vel. A KD csak szálanként fedezhet fel a sorokban. Mind a két diófajta kedvez tlen alaki tulajdonságot mutat, mely következtében tavaszig nyesést, esetenként t revágást javaslunk elvégezni (4. kép).
Baktalórántháza 37 E FD, erd sítés szálanlént KD Ezen a területen 2005. tavaszán történt erd felújítás is f ként FD magvetéssel történt. A KD csak szálanként fedezhet fel a sorokban. Mind a két diófajta kedvez tlen alaki tulajdonságot mutat, ennek következtében tavaszig nyesést, esetenként t revágást javaslunk elvégezni (5. kép). Baktalórántháza 23 A Ez a kísérlet egy több fafajos erd részlet, amelyben a dió 5×5-ös hálózatba lett elültetve. A legnagyobb arányban tölgy található benne, de ezenkívül el fordul még magas k ris, kislevel hárs, ezüstjuhar, cser, pusztaszil, szelídgesztenye, mézgás éger és közönséges dió. A sortávolság 2,5 m, így a dió minden második sorban volt fellelhet , de alászorultak vagy nagyon ágasak.
7
Nyírmártonfalva 35 A Kora: 8 év Kst 45%, Mk 40%, KD 15%, erd részlet területe 1,6 ha. Hálózat a dió-nál 2,5*1 m A dió állomány egy 0,4 ha elegyetlen foltot alkot az állomány középs részén. Korához képest gyenge növekedés, a nyesést a jöv év során tervezik. A minél nagyobb méret egészséges törzsnevelés érdekében a nyesést minél el bb el kellene végezni. Nyíradony 28 J Kora: 5 év Ültetéskor Kst 50 %, KD 50%, elegyarány volt. Hálózat a dió nál-2,5*1 m, Napjainkra a dió került szinte elegyetlen állapotban, A nyesés elmaradása, megkésése kedvez tlenül befolyásolja a törzs alakulását. Az állomány növekedése gyengének mondható. Az elkövetkez év során a törzsalakító nyesés elvégzése javasolható.
ad. d./ Az ERTI által szelektált tiszacsécsei törzsfákról a maggy jtés (felvásárlás) megszervezése csemetenevelés céljából A Fehérgyarmati Erdészet közrem ködésével felvásároltuk a Tiszacsécsén lév idei évben kijelölt - 10 törzsfáról származó magokat. A magok fotózás, számolás és mérések után a püspökladányi kísérleti állomás területén kerültek elvetésre. A fényképek a mellékletben a 6 - 15. képeken láthatóak. ad. e./ Maggy jtés megszervezése szaporítóanyag el állításához a Baktalórántházai Erdészet területén található Juglans intermedia egyedek alól A vállalt feladat elmaradt, mert nem volt megfelel mennyiség magtermés! Az el z ek helyett a betervezett feladatokon kívül a következ munkákat végeztük el: Telepítés technológiai kísérleteket állítottunk be a Vásárosnamény 4 D és Debrecen 205 B erd részletekben
8
Telepítés technológia kísérlet beállítása a Vásárosnamény 4 D erd részletben Az erdészet szakembereivel végzett közös bejáráson javasoltuk a folyamatban lév tölgyerd sítésben egy 3 kezeléses 3 ismétléses dió kísérlet kivitelezését. A terület térszíni fekvése és fizikai közelsége miatt nagy valószín séggel term helyileg megegyezik a szomszédos 4 E erd részlettel. A kísérletet magvetéssel 1 és 2 éves magágyi csemetével állítottuk be. A területek vázrajzai: az 1. és 2. sz. mellékletekben. Boly Csemetekert Közönséges dió magtermeszt ültetvény és klónarchívum. 1994 tavaszán létesült 2 éves oltványokkal. Területe 1,7 ha (144x120 m). Primér plantázsban 27 db klón található egyfaparcellás elrendezésben. A hálózat 6x8 m. A plantázs területén 12 egység található 30-30 db oltvánnyal. Ez a beosztás lehet vé tette az oltványok egyenletes elosztását a területen. Az elmúlt id szakban 20 db törzsfáról történt oltógally gy jtés, amelyek segítségével létrehozott oltványokat az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának csemetekertjében neveljük.
9
Mellékletek 1.sz. vázrajz Vásárosnamény 4D Gázpászta
2
bozót
Nyiladék
3 1
Vásárosnamény
3 1
4E 2
1 2 6 sor
3 6 sor
6 sor
Tisza-holtág
1: 1 éves dió csemete
sortávolság: 3mt táv: 2,5 m
2: 2 éves diócsemete
parcellák hossza: 42,5 m
3: dió magvetés 2db/fészek
parcellák szélessége: 15 m
10
Debrecen 205 B
2
10 sor
1
sor
2
4m
véd szegély
4m
3
1 sor tuskó
sor
1 sor
8 sor
2
3
1
8 sor
3
1
2
1
sor
véd szegély
1: 1 éves dió csemete
sortávolság: 2,5m
2: 2 éves diócsemete
parcellák hossza: 36 m
3: dió magvetés 2db/fészek
parcellák szélessége: 17,5 és 22,5 m
t távolság: 3 m
11
Képek
1. kép Vásárosnamény 4 E2
2. kép Csaholc 1 C (oltvány)
3. képMándok 14 C
12
7. kép 3. törzsfa 4. kép Mándok 9 D
8. kép 4. törzsfa
5. kép Baktalórántháza 37 E
9. kép 8. törzsfa
6. kép 1. törzsfa
13
10. kép 9. törzsfa
13. kép 3. törzsfa
11. kép 1. törzsfa
14. kép 4. törzsfa
12. kép 2. törzsfa
15. kép 5. törzsfa
14
16. kép Nyírmártonfalva 35 A
17. kép Nyíradony 28 J
15
Diagrammok
Elegyes Közönséges dió állomány átmér eloszlása. Csaholc 1 C.
N (db) 25
1 = 0,5 2 = 1,5 3 = 2,5 4 = 3,5 5 = 4,5 6 = 5,5 7 = 6,5 8 = 7,5 9 = 8,5
20
15
10
5
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
kategória (cm)
Elegyes Közönséges dió állomány magasság eloszlása. Csaholc 1 C. N (db) 20
1 = 2,00 2 = 2,75 3 = 3,50 4 = 4,25 5 = 5,00 6 = 5,75 7 = 6,50
15
10
5
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
kategória (m)
16
Elegyetlen Közönséges dió állomány átmér eloszlása. Csaholc 1 C. N (db) 120
100
1 = 0,5 2 = 2,5 3 = 4,5 4 = 6,5 5 = 8,5 6 = 10,5 7 = 12,5 8 = 14,5 9 = 16,5
80
60
40
20
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
kategória (cm)
Elegyetlen Közönséges dió állomány magasság eloszlása. Csaholc 1 C.
N (db) 200 180 160
1 = 0,5 2 = 2,0 3 = 3,5 4 = 5,0 5 = 6,5 6 = 6,8 7 = 9,5
140 120 100 80 60 40 20 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
kategória (m)
17
Közönséges dió átmér eloszlása 8 éves korban. Nyírmártonfalva 35 A. N (db) 25
1 = 1,50 2 = 2,25 3 = 3,00 4 = 3,75 5 = 4,50 6 = 5,25 7 = 6,00 8 = 6,75 9 = 7,50
20
15
10
5
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
kategória (cm)
Közönséges dió magasság eloszlása 8 éves korban. Nyírmártonfalva 35 A.
N (db) 40 35
1 = 1,75 2 = 2,50 3 = 3,25 4 = 4,00 5 = 4,75 6 = 5,50 7 = 6,25
30 25 20 15 10 5 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
kategória (m)
18
Közönséges dió átmér eloszlása. Baktalórántháza 23 A.
N (db) 20
1 = 0,25 2 = 1,35 3 = 2,45 4 = 3,55 5 = 4,65 6 = 5,75 7 = 6,85 8 = 7,95 9 = 9,05
15
10
5
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
kategória (cm)
Közönséges dió magasság eloszlása. Baktalórántháza 23 A. N (db) 35
30
1 = 1,25 2 = 2,20 3 = 3,15 4 = 4,10 5 = 5,05 6 = 6,00 7 = 6,95
25
20
15
10
5
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
kategória (m)
19
Közönséges dió átmér eloszlása 5 éves korban. Nyíradony 28 J.
N (db)
35
30
1 = 1,0 2 = 1,6 3 = 2,2 4 = 2,8 5 = 3,4 6 = 4,0 7 = 4,6 8 = 5,2 9 = 5,8
25
20
15
10
5
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
kategória (cm)
Közönséges dió magasság eloszlása 5 éves korban. Nyíradony 28 J. N (db) 40 35
1 = 0,75 2 = 1,25 3 = 1,75 4 = 2,25 5 = 2,75 6 = 3,25 7 = 3,75
30 25 20 15 10 5 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
kategória (m)
20
Közönséges dió átmér eloszlása. Mándok 14 C. N (db) 350
300
1 = 0,25 2 = 0,85 3 = 1,45 4 = 2,05 5 = 2,65 6 = 3,25 7 = 3,85
250
200
150
100
50
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
kategória (m)
21
Közönséges dió átmér eloszlása. Vásárosnamény 4E1. N (db) 50 45
1 = 9,0 2 = 11,5 3 = 14,0 4 = 16,5 5 = 19,0 6 = 21,5 7 = 24,0 8 = 26,5 9 = 29,0
40 35 30 25 20 15 10 5 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
kategória (cm)
Közönséges dió magasság eloszlása. Vásárosnamény 4E1. N (db) 100 90 80
1 = 1,5 2 = 4,5 3 = 7,5 4 = 10,5 5 = 13,5 6 = 16,5 7 = 19,5
70 60 50 40 30 20 10 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
kategória (m)
22
Közönséges dió átmér eloszlása. Vásárosnamény 4E2. N (db) 300
250
1 = 4,5 2 = 7,1 3 = 9,7 4 = 12,3 5 = 14,9 6 = 17,5 7 = 20,1 8 = 22,7
200
150
100
50
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
kategória (cm)
Közönséges dió átmér eloszlása. Vásárosnamény 4E2. N (db) 300
250
1 = 5,25 2 = 8,25 3 = 11,25 4 = 14,25 5 = 17,25 6 = 20,25 7 = 23,25
200
150
100
50
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
kategória (m)
23
A fehér (szürke) nyár erd gazdasági jelent sége Keser Zsolt Tudományos segédmunkatárs
shonos nyáraink közül erd gazdasági (fatermesztési) jelent sége a fehér nyárnak (Populus alba L.) és természetes hibridjének a szürke nyárnak (Populus x canescens) van. Mivel a hibridizációs (visszakeresztez déses) szintek a természetben nem különíthet ek el egyértelm en, a következ kben általánosításként csak a fehér nyár megnevezést használjuk. Az Állami Erdészeti Szolgálat 2005. január 1-i állapotnak megfelel adatai alapján az shonos nyarasok területe kerekítve 58 967 ha volt, amely az összes erd terület 3,1 %-át jelentette. A fehér nyár állományok közel 80 %-a a Duna-Tisza közi homokháton található. Kisebb területi arányban megtalálhatók a Nyírségben, a Kisalföldön (Szigetköz), továbbá a Duna és a Tisza hullámterében (ártéri fehérnyárasok). A fehérnyárasok él fakészlete 9 631 360 m3, átlagos fakészlete 163 m3/ha, átlagos vágásérettségi kora 32 év. A fehér nyárat (Populus alba L.) és a rezg nyárat (Populus tremula L.) Linné az 1753ban megjelent Species Plantarum cím m vében nevezte meg és írta le. 1808-ban Smith Tlora Britannica cím monográfiájában a szürke nyárat (Populus canescens SM.)
mint kés bb
kiderült, a fehér nyár egyik természetes hibridjét
önálló fajként írta le. A szürke nyár
hibrideredetének bizonyítása Gombócz (1926.) nevéhez f z dik. A fehér nyár a XIX. század közepéig az Alföld egyik legjelent sebb fafaja volt. Kiemelked szerepet játszott többek között a Duna-Tisza közi homok megkötésében, amit jelenlegi elterjedése is jól mutat. Átmeneti háttérbe szorulása után szerepe a jöv ben várhatóan ismét növekedni fog, hiszen olyan shonos fafajról van szó, mely ökológiailag stabil társulások képzésére is alkalmas. El reláthatólag növekv
szerepkörét számos tényez
indokolja. Ilyenek pl. az
ökológiai körülmények kedvez tlenebbé válása (talajvízszint süllyedése, nyári aszályok, stb.), az erdeifenyvesek gyökérrontó taplóval való fert zöttségének problémájából következ visszaszorulása, tájesztétikai és természetvédelmi szempontok, illetve, hogy a mez gazdasági szerkezetváltás nyomán várhatóan jelent sen megn a mez gazdaságilag rentábilisan nem m velhet kedvez tlen adottságú földterületek erdészeti hasznosításának igénye. Az Erdészeti Tudományos Intézet közel fél évszázada foglalkozik a fehér (szürke) nyár nemesítési és termesztési kérdéseivel. A kísérletek jelenlegi bázisát a Duna-Tisza közi homokterületek alkotják. A fehér (szürke) nyár táji termesztés-fejlesztésének egyik f célkit zése a sok esetben leromlott genetikai érték állományok min ségi feljavítása.
Szelekciós nemesítés Fehérnyárasainknál jelenleg komoly problémát jelent, hogy túlsúlyban vannak a görbe törzs , gyenge növekedés , rossz faanyag-min ség egyedek. Ennek els dleges okát a fafaj gyakorlati szaporítási módszerében kereshetjük. Néha azonban rendkívül jó növekedés , egyenes törzs
példányai is el fordulnak mind a hullámtérben, mind a gyenge alföldi
homoktalajokon. Éppen ezért kiemelked a fafaj szelekciós nemesítésének jelent sége. A szelekciós nemesítési munka lehet ségeinek egy részét a bázisgy jtemények genetikai gazdagsága határozza meg, ezért folyamatos fejlesztésük fontos feladat. A bázisgy jteményben kapnak helyet a hazai törzsfák, a külföldr l érkezett különböz származásokból szelektált egyedek, valamint a nemesítés szempontjából számításba vehet klónok vegetatív utódai. Az ERTI Kecskeméti csemetekertjében szelektált klónokkal az els
fehér nyár
fajtakiválasztó klónkísérletet a Kecskemét közelében lév Szentkirály 40 G erd részletben létesítettük. Az erd részlet term helytípusa: erd ssztyepp klímában többletvízhatástól független sekély term réteg homok. A kísérletben eredetileg 6 klón szerepelt, 12 parcellával,
3 ismétléssel, 2,5x2 m-es ültetési hálózatban. A kontrollként kezelt közönséges (kommersz) és a Villafranca fehér nyár dönt en term helyi okok miatt a második évben kipusztult, így csak a csemetekerti szelekció során kiválasztott négy klónt ( H 427-3 , H 758 , H 425-4 , H 422-9 )tudtuk értékelni. Mivel a kontroll hiányzott, így a százalékos összehasonlítás alapját (100 %) az egyes klónok kezelés-átlagaiból számított ún. klónátlag-értékek adták. Fehér nyár klónok ismétlésátlagokból számított fontosabb faállományszerkezeti, fatermési, valamint z egészségi állapotra vonatkozó értékei 20 éves korban (Szentkirály 40 G)
Egészségi
H
H
D1,3
D1,3
vátl
vátl
(m)
(%)
(cm)
(%)
(dm3/fa)
(%)
H 427-3
19,6
97
18,1
87
0,259
72
1,7
H 758
20,3
100
22,2
107
0,402
114
1,4
H 425-4
22,6
113
24,6
118
0,542
150
1,3
H 422-9
18,8
93
17,9
86
0,244
68
1,7
Klón-átlag
20,3
100
20,7
100
0,351
100
1,5
Klón
állapot (1-4)
(A H 425-4 fajtajelölt neve: Homoki ) A klónok fatechnológiai vizsgálata alapján az álgesztesedési hajlam értékelése a következ eredményeket adta: H 758 (P. alba, Mosonmagyaróvár-124): 6,2 mm
er sen álgesztesed
H 425-4 (P. alba x P. alba)
4,6 mm
kevésbé álgesztesed
H 427-3 (P. alba x P. alba cv. Bolleana)
4,1 mm
nem álgesztesed
H 422-9 (P. alba x P. grandidentata)
3,9 mm
kevésbé álgesztesed
A Duna-Tisza közi homokhát déli körzetében található balotaszállási géngy jtemény shonos nyár el fordulások legjobb tulajdonsággal
azzal a céllal létesült, hogy a hazai rendelkez
egyedeit
az
ERTI
bajti
csemetekertjében
található
anyatelepszer
klóngy jteménye mellett fa alakban is meg rizzük, s hogy archiválni tudjuk az el nyös fatermesztési tulajdonsággal rendelkez azonosított
kiindulási
anyagát.
egyedek klónos elszaporításának genetikailag
Mindez
változatosságának fenntartását is szolgálja.
egyúttal
az
shonos
nyárak
genetikai
A 10 hektáros géngy jtemény kialakítása 1986-ban kezd dött. A géngy jteményben az ország egész területér l szisztematikusan kijelölt törzsfák vegetatív szaporítással el állított utódai találhatók. A törzsfákról készült oltványokról intenzív technológiával el állított zölddugvány csemeték kerültek itt elültetésre. A gy jteményben található legkedvez bb fenotípusú egyedek törzsfaként történ kijelölése és leírása az állomány 9-10 éves korában kezd dött. A törzsfák morfológiai min sítéséhez a Dr. Szodfridt István által kidolgozott min sít skálát használtuk, mely 16 tulajdonság figyelembevételével történ értékelést tesz lehet vé. A szelekciós nemesítési munka másik fontos bázisát a származási kísérletek adják. Származáson általánosságban egy mag-, vagy csemetetétel földrajzi származási helyének a megjelölését értjük, biológiai jelentéstartalmát tekintve a származás többé-kevésbé a helyi populációval egyenérték . A legjobb származások meghatározásának fontos erd gazdasági jelent sége van, hiszen a fajon belül létez ökotípusok, változatok elszaporításával jelent s mértékben fokozhatjuk erdeink faterm képességét és jövedelemtermel képességét is. A származási kísérletekbe egy-egy fafajnak általában azok a származásai kerülnek, melyek valamely erd gazdasági tájcsoportban, vagy annak valamely meghatározó term helyi csoportján ígéretesnek mutatkoznak. A legjobb származások felkutatásának tehát els sorban gyakorlati célja van: elkülöníteni azokat a populációkat vagy származásokat, amelyek egy
adott táj, tájegység term helyi viszonyaihoz jól alkalmazkodó és ott az átlagosnál nagyobb fatermést adó faállományokat szolgáltatnak.
Vegetatív szaporítás A szelektált fehér nyár klónok intenzívebb termesztésbe vonásának egyik gátló tényez je a vegetatív szaporíthatóságuk eredményes megoldása. Ennek érdekében jelenleg kísérleteket folytatunk az egyes klónok fás, zöld-, illetve gyökérdugványról történ szaporítási technológiájának fejlesztésére. Emellett az Érdi Gyümölcs és Dísznövény KutatóFejleszt Kht.-vel folytatott több éves sikeres együttm ködés eredményeként a kísérleti anyag felszaporítására évek óta sikeresen alkalmazzuk a mikroszaporítási eljárást. A szövettenyésztéssel el állított csemetéket Püspökladányban továbbneveltük, majd klónkísérleteket létesítettünk velük Kecskemét térségében.
A Balotaszállás 318 B erd részletben 1986-ben kezd dött meg az shonos nyárak klóngy jteményének kialakítása génrezervációs céllal. Az ültetés, szaporítóanyag el állítás folyamatosan, 6 éves ütemezéssel történt. A további években a pótlásokat végeztük el folyamatosan. Az ültetési anyagot dönt en az ERTI sárvári nemesít telepén állították el hazai és külföldr l behozott, els sorban fekete nyár klónokból. A munkálatok kivitelezését kezdetben a balotaszállási Kossuth MGTSZ végezte, illetve jelenleg az ER-KER KFT végzi. A géngy jtemény általános jellemz i a következ k: Term helytípus-változat: erd ssztyepp klíma, többletvízhatástól független, humuszos homok, sekély term réteg, homok alapk zet. Erd sítés jellege: erd felújítás, korábban olasz nyár helyén. Kivitelezés kezd éve: 1987 Ültetési hálózat: 5x5 m. Ültetés módja: teljes talajel készítés után gödörfúróval.
Ültetési anyag: az ERTI Sárvári Kísérleti Állomásán zölddugványból nevelt csemeték. A zölddugvány termelés az ország egész területér l kijelölt törzsfákról készült oltványokról történt. Szaporítóanyagcsere útján a volt Csehszlovákiából származó 40 fekete nyár klónt is kiültettek. Klónok száma: 140, klónonként 9 csemetével (négyzetrácsos elhelyezéssel), 3 ismétléssel.
Hazai nyár géngy temény vázrajza Balotaszállás 318 B
FTNY
FTNY 1995.
4
3
6 5
2
16 12 1
13
6
31
42
33
45 44
14
5
23
41
32 32
50
4
22
13
21
49
40
39
30
21
12
3
48
11
2
20
38
29
47
1
19
10
21
46
37
27
18
9
54
45
17
8
26
44
7
25
16
34
20
99
13
99
19
99
99
13
33
99
46
5
20
23
7
22
32
36
98
119
35
53
120
19
119
52
43
18
5
8 120
51 50
19
43
99 3 20 18 22 10 9 23 7 5 31
13
20
21
46
47
48
3
23
10 33
10
11
12
37
38
39
21
120
21 32
29
30
18
47 44
1
2
3
28
34
28
25
26
27
52
53
54
68
101
31
11
14
16
17
18
43
44
45
67
100
28
21
3
7
8
9
34
35
36
66
99
29
33
99
18
22
23
24
49
50
51
65
4
26
119
2
19
41
42
27 28
25
13
14
15
40
64
2
21
4
5
6
31
32
33
63
20
102
116
9
18
27
36
45
54
62
8
103
115
8
17
26
35
44
53
61
98
104
43
52
34 33
41 42
48
32
10
98
110
7
22
11
99
11
98
41
107
99
20
3
13
110
107
110
107
114
109
49
34
48
1 sor (99. sorsz.)
24
1993-94.
7
16
25
34
60
14
106
113
109
107
99
2
14
22
40
10 11
6
13
24
33
42
51
59
3
107
118
110
107
117
10
41
7
38
7 8 9
5
14
23
32
41
50
58
21
108
117
110
107
117
8
31
8
14
4
13
22
31
40
49
57
23
109
116
105
117
117
9
11
5
39
48
15
13
3
12
21
30
56
97
110
115
105
117
117
41
34
2
17
2
11
20
29
38
47
55
96
111
114
105
113
105
14
8
21
1
10
19
28
37
46
18
95
112
113
105
105
105
99
9
23
1987
1988
1989 22
23
1990 24
9 db csemete
103
1 db csemete
32
35 36
37
39
31
Jelmagyarázat: 99
30
1991
52
158/57 Ny-al kiegészítve Törzsfa
A gy jteményb l idáig három törzsfaklónt szelektáltunk ( B-10 , B-25 , B-31 jel ek) és kidolgoztuk mikroszaporítási technológiájukat. Az ily módon el állított ültetési anyaggal Kecskemét-Csalánosban (Kiskunsági Erdészeti Zrt.) több fajtakiválasztó klónkísérletet létesítettünk. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.
2004-ben létesített fajtakiválasztó Leuce nyár klónkísérlet (Kecskemét 40 A). A klónkísérlet adatai: Létesítés: 2004. március Terület: 0,429 ha (véd szegély nélkül: 0,315 ha) Hálózat: 2,5 x 2,0 m Teljes talajel készítés Ültetés: gödrös, kézzel. Ültetési anyag: mikroszaporítással el állított 1 éves konténeres csemeték Kontroll: 1 éves szürke nyár csemete Klónonként 3 ismétlést alkalmaztunk véletlen blokk elrendezésben. A kísérleti terület köré 2 soros véd szegélyt ültettünk 1 éves magágyi fehér nyár csemeték felhasználásával. Leuce nyár klónkísérlet (Csalános) elrendezési vázlata B-25
B-31
SZ-3 mikorrhizált
SZ-3
SZ-1
kontroll
Kontroll
SZ-3
B-10
B-31
B-25
SZ-1
B-10
SZ-3
B-31
mikorrhizált SZ-1 SZ-3
kontroll
B-25
B-10
SZ-3
mikorrhizált A mikkorhizált csemeték gyökereit egy olyan gombaszuszpenzióba mártották, amelyek mikorrhizás kapcsolat kialakítására képesek a fa gyökérrendszerével, mintegy szimbiotikus kapcsolatot létrehozva ezzel az együttéléssel. Az els vegetációs id szak végén (2004. okt. 26.) elvégeztük a tárgyév tavaszán létesített klónkísérlet értékelését. Megmaradási vizsgálatot végeztünk, valamint egyedenként mértük a csemeték magasságát. A csemeték megmaradása az els év végén igen jónak mondható, összességében 88,6% volt. A csemeték átlagos magassága 143 cm. Az egyes klónok között az
els év folyamán sem a megmaradási százalékban, sem a magasság tekintetében nem volt még szignifikáns különbség.
Leuce nyár klónkísérlet (Kecskemét-Csalános) értékelése 1 éves korban
Klón
Megmaradás (%)
Magasságátlag (cm)
B-10 B-25 B-31 SZ-1 SZ-3 SZ-3 mikorrhiz. Kontroll
77,78 82,22 88,89 90,00 96,67 90,00 94,44
133 140 166 136 165 146 118
2006. szén elvégeztük a Kecskemét-Csalánosi géngy jtemény területén 2004-ben létesített Leuce-nyár klónkísérlet értékelését. Megmaradási vizsgálatot végeztünk, egyedenként mértük a csemeték magasságát, átmér jét, valamint értékeltük egészségi állapotukat. A kísérlet klónok szerinti értékelését az alábbi táblázat szemlélteti Klón
Parcella
Ültetett
száma
száma 1 10 21
db 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30
Sz-3 m Átlag Sz-1
2 13 18
Átlag B-10
3 8 19
Átlag B-31
4 14 17
Átlag Kommersz
5 9 20
Átlag Sz-3
6 12 15
Átlag B-25 Átlag
7 11 16
Megmaradás db 29 28 30 29 17 29 26 24 23 23 21 22,3 28 25 25 26 24 24 27 25 28 30 29 29 24 23 27 24,7
% 96,7 93,3 100,0 96,7 56,7 96,7 86,7 80,0 76,7 76,7 70,0 74,5 93,3 83,3 83,3 86,6 80,0 80,0 90,0 83,3 93,3 100,0 96,7 96,7 80,0 76,7 90,0 82,2
Átmér cm 2,5 4,3 3,5 3,4 2,2 4,1 3,9 3,4 3,5 4,3 2,9 3,6 5,0 4,0 5,7 4,9 3,7 2,9 3,2 3,3 3,8 3,6 5,1 4,2 3,7 4,7 5,2 4,5
Magasság m 2,7 3,8 3,3 3,3 2,3 3,8 3,9 3,3 3,4 4,1 3,0 3,5 4,8 4,1 5,2 4,7 3,4 2,9 3,3 3,2 3,7 3,5 4,6 3,9 3,4 4,1 4,5 4,0
összbenyomás 2,2 2,0 2,5 2,2 2,6 2,2 2,4 2,4 1,7 1,8 3,0 2,2 1,3 1,6 1,5 1,5 2,1 2,6 2,6 2,4 2,1 2,4 2,0 2,2 2,1 2,0 2,1 2,1
Leuce-nyár klónkísérlet átlagos magassága 3 éves korban. Kecskemét-Csalános. 6 h (m) 5 4 3 2 1 0 Sz-3 m
Sz-1
B-10
B-31
Kommer sz
Sz-3
B-25
ismétlés1
2,70
2,30
3,40
4,80
3,40
3,70
3,40
ismétlés2
3,80
3,80
4,10
4,10
2,90
3,50
4,10
ismétlés3
3,30
3,90
3,00
5,20
3,30
4,60
4,50
átlag
3,30
3,30
3,50
4,70
3,20
3,90
4,00
Leuce-nyár klónkísérlet átlagos átmér je 3 éves korban. Kecskemét-Csalános. d (cm)
6 5 4 3 2 1 0 Sz-3 m
Sz-1
B-10
B-31
Kommer sz
Sz-3
B-25
ismétlés1
2,50
2,20
3,50
5,00
3,70
3,80
3,70
ismétlés2
4,30
4,10
4,30
4,00
2,90
3,60
4,70
ismétlés3
3,50
3,90
2,90
5,70
3,20
5,10
5,20
átlag
3,40
3,40
3,60
4,90
3,30
4,20
4,50
Leuce-nyár klónkísérlet megmaradás vizsgálata 3 éves korban. Kecskemét-Csalános 100 megmaradás (%)
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Sz-3 m
Sz-1
B-10
B-31
Kommer sz
ismétlés1
96,70
56,70
76,70
93,30
80,00
93,30
80,00
ismétlés2
93,30
96,70
76,70
83,30
80,00
100,00
76,70
ismétlés3
100,00
86,70
70,00
83,30
90,00
96,70
90,00
átlag
96,70
80,00
74,50
86,60
83,30
96,70
82,20
Sz-3
B-25
A csemeték egészségi állapota összességében jónak mondható, az 5 fokozatú skálán 2,14-es átlagértéket mutat (ahol az 1-es érték a teljesen egészséges, míg az 5-ös az elpusztult egyedet jelöli). Leuce-nyár klónkísérlet egészségi állapotának értékelése 3 éves korban. Kecskemét-Csalános
összbenyomás
5 4 3 2 1 0 Sz-3 m
Sz-1
B-10
B-31
Kommersz
Sz-3
B-25
klón ismétlés1
ismétlés2
ismétlés3
átlag
összes átlag
2005-ben létesített fajtakiválasztó Leuce nyár klónkísérlet (Kecskemét 40 A). A klónkísérlet szintén a KEFAG Zrt. Kecskemét-Csalánosi Géngy jteményének területén (Kecskemét 40A erd részlet) kerül kivitelezésre. A kísérletben felhasználásra kerül klónok a következ k: - B-31 (Balotaszállási klóngy jtemény 31. törzsfa) - SZ-3 (Szentkirályi klónkísérlet, H 425-4/3 jel törzsfa) - K-1 (Populus hupehensis klón) - K-2 (Populus alba, Kínában szelektált klón) - Kommersz 1 éves magágyi fehér nyár csemete (kontroll) A kísérlet f bb adatai: Terület: 0,594 ha (véd szegély nélkül: 0,450 ha), hálózat: 2,5 2,0 m. Teljes talajel készítés, ültetés: gödrös, kézzel. Ültetési anyag: mikroszaporítással el állított, 1 éves konténeres csemeték. Ültetés utáni visszavágás. Klónonként 3 ismétlést alkalmaztunk véletlen blokk elrendezésben (6x10=60 db csemete/parcella)
K-1
Komm.
K-2
B-31
SZ-3
B-31
SZ-3
K-2
Komm.
K-2
B-31
K-1
Komm.
K-1
SZ-3
A kísérlet elrendezési vázrajza.
Szintén 2006. szén megtörtént a 2005-ben létesített Leuce-nyár klónkísérlet felvétele is. Itt megmaradási vizsgálatot végeztünk, valamint mértük az egyedek magasságát. Leuce-nyár klónkísérlet klónok szerinti értékelése 1 éves korban. Klón száma
Parcella száma 1 10 Kommersz 13 Átlag 2 8 K-2 15 Átlag 3 9 Sz-3 11 Átlag 4 7 B-31 14 Átlag 5 6 K-1 12 Átlag
Ültetett db 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60
Megmaradás db % 45,0 75,0 60,0 100,0 44,0 73,0 49,7 82,7 35,0 58,0 56,0 93,3 40,0 66,7 43,7 72,7 43,0 71,7 57,0 95,0 3,0 5,0 34,3 57,2 58,0 96,7 47,0 78,3 59,0 98,3 54,7 91,1 56,0 93,3 23,0 38,0 40,0 66,7 39,7 66,0
Magasság cm 58,0 83,0 62,0 67,7 60,0 89,0 72,0 73,7 90,0 100,5 97,0 95,8 132,0 126,0 129,0 129,0 75,0 66,0 76,0 72,3
Leuce-nyár klónkísérlet megmaradás vizsgálata 1 éves korban. Kecskemét-Csalános. megmaradás (%) 100 80 60 40 20 0
Kommersz
K-2
Sz-3
B-31
K-1
ismétlés1
75,0
58,0
71,7
96,7
93,3
ismétlés2
100,0
93,3
95,0
78,3
38,0
ismétlés3
73,0
66,7
5,0
98,3
66,7
átlag
82,7
72,7
57,2
91,1
66,0
