kisdobos 1987. F E B R U Á R
A z államalapító
KISDOBOS KÉPTÁR
Közel ezer évvel ezelőtt, 997-ben, amikor Géza nagyfejedelem elhalálozott, fia, István tizennyolc-húsz éves ifjúember lehetett. Örökölte apja terveit és nála is jobban értette, mi a teendő. Próbáljuk elképzelni, milyen volt a fiatal István. A róla készült képek ősz szakállú aggastyánnak ábrázolják, holott csaknem egész bizonyosan nem viselt szakállt. Fiatalabb éveiben semmi esetre sem. A honfoglaló magyarok nagy bajuszt növesztettek, de szakállukat beretválták. A fiatal István minden bizonnyal beretvált arcú, barna, körbenyírt hajú, nyugati lovagforma ifjú lehetett. Kortársaihoz képest magas volt, mint általában az Árpádok, de mai mértékben ez a magas termet alig érhette el a közepest, minthogy a honfoglaló magyarok és közeli utódaik alacsony emberek voltak. István később felső ajkát elfedő, tömött bajuszt növesztett. István a római pápától, Szilvesztertől kapott koronát. A középkorban kétféle uralkodói koronát ismertek. Aki nyitott koronát, azaz díszes aranypántot hordott, az hűbéres fejedelem volt, vagyis függött egy másik, egy hatalmasabb uralkodótól. Aki azonban zárt koronát viselt — Istváné is ilyen volt —, az nem ismert el más királyt vagy császárt maga fölött. István 1001-től volt az új állam királya, és 1038-ban bekövetkezett haláláig uralkodott. Képünk az idősebb Istvánt ábrázolja. (Hegedűs Géza Korona és kard című könyve alapján)
Klimkovits Béla: Szent István
Kisdobos A M a g y a r Ú t t ö r ő k S z ö v e t s é g e l a p j a a 6—10 é v e s e k n e k . X X X V I . évf., 2. sz. Főszerkesztő: J a n i G a b r i e l l a . Kiadja: az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: d r . P e t r u s G y ö r g y . Kiadóhivatal: Budapest VI., Révay u. 16. 1374, telefon: 116-660. Készült a Kossuth Nyomdában 86.0822. Felelős vezető: Bede István vezérigazgató. Index: 25442, H U ISSN 0450-3287. L e v é l c í m : Kisdobos szerkesztősége, Budapest, Postafiók 100. 1502, telefon: 660-162. Terjeszti a Magyar Posta. E l ő f i z e t h e t ő bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál ( H E L I R ) , B u d a p e s t V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a H E L I R 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámraMegjelenik évenként tíz alkalommal. Előfizetési díj egy évre 60 Ft. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A címlapunkon a Farsangi bolondkerék, Kunkovács László felvétele. A s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g t a g j a i : T. Aszódi Éva, Hankovszky Valéria, dr. Havas Péter, Jani Gabriella, Kass János, Nagy Katáim (elnök), Orgoványi Anikó, Trencsényi László.
2
Verbőczy Antal
Kormos István
Kiss Benedek
A sértődött szélkakas
Álom
Anyja lánya
Elaludt egy fűszál hegyén éhségiben három szegény, szemükön rét csöndje legel, futkorásznak álmuk egén.
Kenyeret főzök, gombócot sütök — anyám tanított, anyámra ütök.
Kiflit rág az egyik szegény, perecet a kisebb legény, a harmadik előttük áll: cipó van a feje helyén.
V i z e t aprítok, rántom a tejet — én anyámnál is jobb szakács leszek!
Egy szorgalmas szélkakas, __ bár az idő zord ott — kéményén, mely jó magas folyton firgettforgott. S míg vitézül a szélnek tartotta a hátát, csélcsapot az emberek ővele példázták. Szép napon a szélkakas megunta a dolgot, kéményén, mely jó magas többé már nem forgott. Berozsdállott szótlanul, széllel már nem küszköd, becsmérlő ott alul nyelhetik a füstöt.
Kiss Ilona rajza
Vallató Géza
Csepűrágó Tátorján Kerek erdő hűvösében zöld sátornak közepében vendégmanó Tátorján felmászik a lajtorján Ingó-bingó lajtorján tótágast áll furulyái Csepűrágó Tátorján Megtapsolja a zsizsik a gomba meg kalapozik
Gergely Márta
U-GU Éjszaka meleg, sűrű eső esett, még hajnalban is szemerkélt, amikor U-gu felébredt. Az avar gödreiben kicsi tócsák csillogtak. U-gu gondolt egyet, jól megfürdött, lemosta magáról a port, a sárt, a vérfoltokat, sokáig tisztogatta csőrét is egy vékony ágacskával. Éppen mire elkészült, fölkelt a nap. Megrázta magát, egy kicsit elrendezgette a tollát, hogy addig is, amíg kinő az új, ne lássék meg, mennyit tépett ki belőle Csakli, a kamasz szarka. — Alig ismertem rád—mondta Kek, ahogy kinyitotta a szemét. — Egészen megváltoztál! — Fürödj meg te is — tanácsolta neki U-gu. — Rád fér! Kíváncsian várta, mit felel erre a kis karvaly. Kek mogorván nézegette a tócsát, még a tollát is felborzolta, annyira nem volt kedve a fürdéshez, de aztán mégis elszánta magát, belelépett a vízbe. — No jó — mondta U-gu. — Most te csak maradj itt az alsó ágon és őrködj. Ha valami gyanúsat hallasz vagy látsz, mondd azt, hogy Kek. Én megpróbálom a dolgot. — Miért kell őrködni? — kérdezte csodálkozva Kek. — A veszély nem innen, alulról fenyeget, hanem fentről... Buhu bácsitól kell félni! U-gu meghökkent. De mégis azt felelte: — Azért az úgy szokás, ha lopni megy az ember, akkor valaki őrködik. Talán a reggeli fürdés tette, talán a tegnapi bőséges koszt, ma erősnek és frissnek érezte magát. Célba vett egy ágat, már közel a Buhu odújához, és odaröpült. A bejárat küszöbét egérszőr borította, a repkény levelei közt pókháló csillogott. Most azt kéne tudni, hol van Buhu bácsi. Amint tépelődött, egyszerre csak egy nagy, sárga, szőrös hernyót pillantott meg. A repkény alól mászott elő, fölemelte a fejét, körülnézett. U-gu egy szempillantás alatt elfeledkezett minden óvatosságáról. Odaröppent, 4
csőrébe kapta. Igen ám, de nem volt a közel ben ág, amire ráléphetett volna. Csak verde" sett azzal a tépett kis szárnyával... És akkor egyszerre csak valaki megszólalt a háta mögött. — No lám, U-gu! Hát barátodat, Csaklit hol hagytad? U-gu, csőrében a hernyóval, akkor se válaszolhatott volna, ha ijedtsége engedi. — Huhuhu — nevetett döcögve a vén Buhu. — Ez tetszik nekem.. . Hogy nem adod a hernyót. Látszik, hogy kakukkvér van benned! No, ne f é l j . . . Nem bántlak. Csaklit is csak azért búboltam meg, mert nem akartam hogy végképp tolvaj legyen belőled. U-gu nem sokat értett ebből a beszédből, de rémülete elmúlt. Felnézett a Buhu arcára. — Edd csak meg a hernyódat — biztatta Buhu bácsi. — Ne félj, nem veszem el tőled! — Az egészet nem eszem meg — felelte. — A felét a barátomnak adom. Kek a neve. Karvaly volt az apja. — Az apja? — nevetett megint Buhu bácsi. — És ő maga? ő nem karvaly? Mondhatom, nemigen válogatod meg a barátaidat! — Hát kivel barátkozzak? — panaszkodott U-gu. — A rendes gyerekek, akiknek szüleik vannak, nem állnak énvelem szóba. Én csavargó vagyok. — Hm! — dünnyögte Buhu bácsi. — Te kakukkgyerek vagy! Ezt ne feledd! Légy rá büszke! — Büszke? — csodálkozott U-gu. Még a hernyójáról is megfeledkezett, annyira elámult. — Gerle nevelőszüleim inkább mindig azt mondták, hogy a kakukkok rosszak, haszontalanok . . . Elhagyják gyermekeiket. Nem törődnek velük. — Kicsi vagy még te ehhez. Majd ha nagyobb leszel, jobban megérted — dünnyögte Buhu bácsi. — A madarak sok mindent összecsipognak . . . — Buhu bácsiról is azt mondja mindenki, hogy nappal nem lát — szólalt meg nagy bátran U-gu. — No látod! Meg azt is mondják, hogy madárkerülő vagyok.Igaz? — Igaz! — Pedig ők kerülnek engem. Haraguszna rám, félnek tőlem. — Én is féltem Buhu bácsitól. — És most már nem félsz? — Nem annyira — mondta U-gu. Egy k1" csit gondolkodott, aztán így folytatta: — Tessék m o n d a n i . . . Ha van egy kis e g é r h ú s - m a -
r a d é k , ami Buhu bácsinak már nem k e l l . . . Nem magamnak k é r e m . . . A barátomnak. .— Nem bánom. Hívd ide — hunyorgott B u hu bácsi. — Úgyis régen volt dolgom gyer e k e k k e l . A feleségem... most negyvenöt éve, hogy meghalt szegény. Egy ostoba ember ölte meg, éjjeli vadászaton, miközben az egereket s z e d t ü k össze a padlásán. De az emberek köz ö t t is vannak ostobák, akik félnek a bagolytól. Azt hiszik, bajt hozunk rájuk. Akkor szólok a barátomnak — mondta U-gu. És lerepült Kekhez. Gyere — mondta neki izgatottan. — Buhu bácsi meghívott egérhúsra. Ehetsz, amenynyit akarsz. — Talán inkább ő akar engem megenni? —
len kakukk több kártékony férget pusztít, mint húsz-harminc énekesmadár. Ezért is mondtam, légy büszke a fajtádra. A legjobb munkások vagytok. Örülhet az az erdő, amelyben egy kakukkcsapat, akár rövid időre is, megjelenik. Abban az évben nyugodtan virulhatnak, lombosodhatnak a fák! Nem rágja őket a féreg. És ha tudni akarod, hát ezért nem raknak fészket a kakukkok. Mindig oda utaznak, ahol legtöbb a hernyó, legsürgősebb a munka. Amelyik madárnak fészke van, az már nem mozoghat szabadon. A kakukkoknak első a munka. (részlet) Békés Rozi rajza
gyanakodott Kek.
— Ne butáskodj! Buhu bácsi nem eszik Csuda okos madár! — Attól még megehet — vélte Kek, és bizalmatlanul pislogott. — Hát ha nem jössz, maradsz — felelte U-gu mérgesen. — Én visszamegyek a hernyómért. És visszarepült Buhu bácsi odújához. — Hát a barátod? — kérdezte mindjárt az öreg. — Nem jön. Fél. Azt hiszi, Buhu bácsi is olyan, mint az ő kedves papája, már hogy madárhúst eszik — felelte U-gu. — Köszönöm szépen, hogy vigyázni tetszett a hernyómra — tette még hozzá, és tüstént lenyelte az egészet. — Nagyon sok hernyó lehet ezen a fán! —jegyezte meg. — Rengeteg van — felelte Buhu bácsi. — Féltem is a fámat. Nem szívesen költöznék vénségemre máshova. Itt maradhatnál egy ideig — mondta ki azt, amit U-gu várt, és szívesen hallott. — Te is jól járnál, a fa is meg én is. Ennyi hernyó elpusztításához kakukkcsőr kell és kakukkgyomor. Persze, jó volna, ha még egy kakukkot idehívnál. Egymagad aligha győzöd. — Tudomásom szerint nincs több kakukk az erdőben — felelte U-gu. — Engem is csak véletlenül hagyott itt a mamám tojáskoromban. — Miközben beszélt, éles szemmel figyelte a repkényt, hol mozdul a levél, és máris felfedezett egy újabb hernyót. Odakapott, elcsípte. — Tessék csak rám bízni — mondta, miután ezt a hernyót is elköltötte. — Most már napról napra erősebb leszek, többet tudok dolgozni. Megtisztítom én a fáját, Buhu bácsi! Kakukkhoz méltó önbizalom — mondta gyereket.
Gergely Márta írónő regényeket, a háború után főleg az ifjúságnak szánt regényeket jelentetett meg. U-gu című művének részletével a Kisdobos közelgő születésnapján emlékezünk a szerzőre. Gergely Márta 1957-től több mint fél évtizeden át felelős szerkesztője volt a kisiskolások havonta megjelenő színes lapjának.
Nemes Nagy Ágnes „Néztél-e tűzbe, mikor kigyullad? Azt hinnéd, mindjárt hamvába fullad, azt hinnéd, mindjárt vége a lángnak, vékonyka ujjal fogja az ágat, aztán erősebb, aztán vidámabb, három oldalról pattogva támad, falja a vastag bükkfa-hasábot, nyelné, ha birná, mind a világot — Így terjed híre csoda esetnek, elevent festő aranyecsetnek . .
írónőt
„Akkora házban, mint a lepényke, él a falunkban, él egy legényke, Szádeli, Szádeli, hallottál róla, egész falunak rőzsehozója, csoda ecsettel festi a képet, akármit fest is, mindjárt megéled..."
Az elsősorban költőként ismert írónő Az aranyecset című mesekönyvéből valók e sorok. A mese hőse bármit fest, mindjárt megéled. Nemes Nagy Ágnesnek ehhez a varázslathoz nem kell aranyecset. Elég ha rápillant valamire, s aztán verset ír róla. Az a valami mindjárt megéled. Aki a verset elolvassa, maga is úgy lát, hall, érez, ahogy a költő. Mi más ez, ha nem varázslat? És ki ne olvasná örömmel a verseket, ki ne vállalná boldogan azt a kalandot, hogy őt elvarázsolják? Nemes Nagy Ágnes az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett tanári diplomát. Rövid ideig újságíróskodott, majd a Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított fél évtizeden át. Első verseskötete, a Kettős világban 1947-ben jelent meg, s mindjárt irodalmi díjat nyert. Műfordítói munkássága is jelentős. Főleg francia és német költők, drámaírók műveit ülteti át magyar nyelvre. A Lila fecske című gyermekeknek szánt verseskötetét 1965-ben adta közre a Móra Kiadó. A gyerekek nagyon megszerették Nemes Nagy Ágnes könyveit. A mesék és verseskötetek legtöbbje két-három kiadást is megért. A Nyúlanyó húsvétjá-t ötször adták ki, közben új Képeskönyv-ek is kerültek a boltokba. Megzenésített versei még a nem olvasó kicsik közt is ismertté tették a nevét. A Bors néni könyvé-ben az írónő meséket és verseket gyűjtött egybe és ötvözte csodálatos történetté. A Szökőkút című versgyűjteménye pedig a Lila fecske, a Mennyi minden és a Bors néni könyve összefoglalása — Nemes Nagy Ágnes egész eddigi gyerekköltészete dióhéjban. Az író és műfordító munkásságát két irodalmi díjjal — József Attila-díjjal 1969-ben és Kossuth-díjjal 1983-ban — ezen kívül 1982-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával jutalmazták. Nemes Nagy Ágnes
MENNYI MINDEN
NEMES NAGY ÁGNES
Bors néni könyve
Nemes Nagy Ágnes versei
Hol lakik Bors néni?
Gesztenyefalevél
Ismeritek Bors nénit? Fent lakik ő a padláson, van szobája harminchárom,
Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét.
zegzug, folyosó, kamra, kanyarog erre, kanyarog arra, végignézi, végigjárja, innen lát ki a Dunára, a Dunára, Óbudára és az Óperenciára, körbekörbe a világra. Ennél többet ki látott? Harminchárom ablakon lát harminchárom világot.
Hét hold Mennyi-mennyi toronyóra! Kerek arcát idetolja, könyököl a ház fokára, — dzimm-dzumm, dzimm-dzumm — belebámul a szobába. Furcsa ez az égbolt: minden este hét hold.
Pásztor Gábor rajza
Ha az arcom elé tartom, látom, nagyobb, mint az arcom. Ha a fejem fölé teszem, látom, nagyobb, mint a fejem. Hogyha eső cseperegne, nem bánnám, hogy csepereg, az óriás nappal-éjjel óriási tenyerével befödné a fejemet.
—EgyszervoltH legrégibb magyar városunk. 972-ben, tehát több mint ezer éve alapította Géza fejedelem Ezen a környéken volt a honfoglaló Árpád vezérnek és fejedelmi törzsének első szálláshelye Akkoriban hatalmas mocsaras területek övezték azt a kiemelkedő szigetet, amire megvetették a város alapjait. Fallal és mély árkokkal vették körül. Ezek a falmaradványok még most is jól láthatók sok helyütt a városban.
Fotó: Karasz Lajos
Géza fejedelem halála után itt koronázták királlyá fiát, Istvánt, aki I. István néven uralkodott. Éppen Székesfehérvárról szervezte meg a magyar államot. Miután ezeket megtudtam, első utam a Romkerthez vezetett. Itt állott valaha az István király által építtetett királyi bazilika. Öt évszázadon át „a középkori magyar állam legfontosabb, legszentebb helye, ahol királyainkat koronázták és eltemették, ahol az államalapító, egész történelmünk során különlegesen tisztelt István király hamvai nyugodtak, ahol a királyi koronát, a felségjelvényeket őrizték a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt". A bazilikát a törökök felrobbantották. Csak a gyönyörűen faragott kőtöredékekből sejthetjük páratlan szépségét. A sírok maradványait a régészek egy közös nyughelyre temették, a Romkert bejáratánál. Az egyszerű kőlappal fedett sírnál néhány perccel előttem járhatott valaki, mert a nemzetiszínű szalaggal átkötött, hófehér szekfűcsokor még teljesen friss volt. Nem tagadom, megrendülten álldogáltam a királyi sír előtt. Mindenféle eszembe jutott. Itt lehetnek Mátyás király csontjai is. Míg a titokzatos múlt felett merengtem, a szekfűk szirmait lassan belepték a pilinkéző hópelyhek.
Kedves Dorka! Februárban Fejér megyébe látogattam. Amikor az útra készülődtem, azt gondoltam, hogy Székesfehérváron éppen csak átszaladok, megkerülöm az országalmát s megyek tovább, hiszen — úgy véltem — erről a városról minden fontosat tudok. „Nálunk mindig történik valami!" fújja a TV naponta a Fehérvár Áruház A Romkertből egyenesen az országalmához reklámját, meg hogy legjobb a Videoton tv. mentem. Elolvastam a latin feliratot. Latinul A kedves focicsapatomról is gyakran hallhatok. ugyan nem tudok, de egy könyvből tudom, azt írCsak ezt az országalmát nem tudtam hová ten- ta rá Ohman Béla, a mű alkotója, hogy „Fehérni. Annyiszor elmentem mellette, de mindig vár szabadságjogait Szent István adományozsiettem, még a feliratát se olvastam el. Hát gon- ta". Azt is olvastam, hogy ez a műalkotás szépen doltam, utánanézek a könyvekben, mit is jel- jelképezi, hogy a középkori magyar állami élet képez? központja Székesfehérvár, a koronázó székvaA könyvekből aztán feltárult előttem Székes- ros volt. Székesfehérvár későbbi történelme is fehérvár csodálatos történelme. El is restelltem igen érdekes. Regényeket lehetne írni erről. magam, hogy milyen ostoba vagyok. Ne legyen Fehérvárról Mohára, majd Csákvárra sieta nevem Fürkész Balázs, ha valaha is ilyen csu- tem. Ottani élményeimről majd otthon számokott szemmel járok a világban! lok be. Székesfehérvár, 8
latin nevén Alba Regia a
Szeretettel köszönt: Balázs
Disznóölés — disznótor A disznóölés nemcsak fontos inkább sózott—szalonnának, Jött a jól megérdemelt vacsomunka volt, hanem vidám a többi volt a zsírnakvaló: ezt ra a friss húsokból, kolbászegyüttlét is. Hajnaltól estig az asszonyok felaprították, ból készült sültekkel, a disznó dolgozott a család minden azután nagy üstökben kiol- hájából sütött hájas pogácsátagja, a szomszédok, rokonok vasztották, kisütötték. Dél- val, és a sok zsíros ételt lesegítségével. A kora reggeli, utánra már elkészült a friss, öblítő borral. Egyre vígabban mulatoztak, daloltak, volt havas udvaron gyújtott tűz és meleg terpertő. A gondosan kitisztított, ki- ahol még tánc is járta. a disznó szőrének lepörzsölése Sok faluban járták a diszmég a falusi gyerekeknek is áztatott, sok vízben megmonótoros házakat a kéregetők, sott belekbe töltött hurkatölritka élményt jelentett: a lesők is. Kis csoportokban, telék vérből, tüdőből, májból „Gyerekkorom legszebb élmaskurába öltözve adtak elő készült, éspedig nem rizzsel, ményeinek a téli disznótoroegy-egy vicces jelenetet. Szíhanem köleskásával. A vaskat s a tavaszi esküvőket sovesen fogadták őket a torozó rolom. A majorban, bárhol tag falú, kitisztított gyomorba visított a disznó, mi, gyere- szintén kásás hurkatöltelék házban, megkínálták őket egy kek, odamentünk. Szerettük került, ez volt a gömböc, a kis hurkával, kolbásszal, bornézni a szalmás perzselést. mese messzire guruló kisgöm- ral, ők meg tréfás versekben Tüzet is raktunk, apró tüze- böce. Tölthettek két gömbö- követelőztek: k e t . . — emlékszik egy asz- cöt is: egy nagyot a gyomorba, egy kicsit pedig a vakbélbe. Eljöttem én kántálni, kántálni, szony. Estére minden a helyére ke- nem kell engem bántani. A disznó felbontását régen mindenki maga végezte. A rült a kamrában, a kádakban, Fogtam fülit-farkát, Dunántúlon kezdtek először a szárítókon — és bizony adjanak egy darab hurkát! mesterembert, böllért hívni mindenki elfáradt az egész Bihari Anna—Pócs Éva ehhez a munkához. A bontó- napos kimerítő munkától. széken a disznót hátára fektetve, először a lábait kanyarították ki, majd hasára fordították és a szalonnát fejtették le róla. Feldarabolták a húst, külön válogatva, mit sütnekfőznek meg frissen az aznapi torra, mit fognak kolbászba vágni, mit tesznek el nyersen, például a karácsonyi-újévi töltött káposztához. Füstöléshez a fejet, az oldalast és az orját besózták. A ma ismert sonka helyett külön füstölték a lapockát (sódart) és a lábat (a disznó lába tövét). Az egészben hagyott sonka csak századunkban terjedt el, azelőtt legfeljebb a húsvéti szenteléshez tettek el egyet. A bőr alatti szalonnát is ketté kellett válogatni. A háta megmaradt tustolt — vagy az Alföldön
A csákvári fazekasság Csákvár a magyar középkor idejétől kezdve híres fazekasközpont volt. A múlt században még 193 mester dolgozott, céhbe tömörülve. A fazekas mesterségnek több ága volt, amelyek szigorúan elkülönültek egymástól. Más volt a rangjuk is. A legelőkelőbbnek azok számítottak, akik tűzálló anyagból készítették sütő-főző edényeiket. Rangban őket követték a tálasok. Ők nem tűzálló anyagból tálakat, tányérokat, köcsögöket és bögréket formáltak. Voltak vörösedényesek, másként vászonedényesek. Ők csinálták a mázatlan korsókat, virágcserepeket, vagyis a „paraszt-
edényt". Ők állottak a rangsor legvégén. Dolgozott Csákváron néhány kályhás is. Csákváron elsősorban használati edényeket készítettek. Ősi eljárással, ujjnyomkodással díszített, tűzálló lakodalmi fazekakat, csíkos, pöttyös fazekakat, zöld köcsögöket, általában főzőedényeket, lábasokat, kuglófsütőket, festett és ujjnyomkodással díszített szélű tányérokat, nagy tálakat, kancsókat, úgynevezett „bugyoga korsókat", zöldmázas boroskancsókat stb. gyártottak. Áruikat a megye határán túlra is elszállították a Csákváron élő edénykereskedők. A csákvári fazekasok
messze földön híres edénye az ún. csíkos fazék. Ma már alig van folytatója a híres mesterségnek. A csákvári Vértes Múzeumban és a budapesti Néprajzi Múzeumban még láthatjuk a nagymúltú fazekasközpont emlékeit.
Mátyást királlyá választják Hát kérem szépen, Mátyás király egy parasztgyerek volt, egy parasztnál szolgált. Kint szántott a gazdájával, a paraszttal a földön. Szántottak. Mátyás király pedig megálmodta, az angyalok megsugallották neki, hogy ő lesz a király, az ő fejire száll majd a korona. De azért kiment szántani a gazdájával, és szántogattak. Azt mondja délben a gazdájának, ebéd után: — Kedves gazdám, nekem el kell mennem a koronázásra, mert én leszek a király. — Ne beszélj ilyen marhaságot — azt mondja —, hát hogy tudsz te ilyet mondani? — De igen — azt mondja —, én leszek a király, és én el is megyek koronázásra. Mátyás király fogta magát, elment. Azt mondja neki a gazdája, ledugta az ösztökét (a hosszú fanyélre erősített kis vaslemezt, amit az eke tisztítására használnak): 10
— Akkor leszöl te király, majd ha ez az ösztöke kivirágzik. Marhaságot beszélsz itt esszevissza, hát mért hagysz te itt most engem, itt a munka, a szántás és elmész. Vedd tudomásul, hogy holnap már nem is kellesz, odaadom a béredet, és elmehetsz Mátyás királynak! Hát, nem hallgatott a Mátyás király rá, a gazdájára, elment. Mikor ott volt a koronázáson, mindenki nyúlt, kapkodtak a koronáért, mikor szállt le az égbül a korona, és hercegek, grófok tolakodtak, kapkodtak a korona után, de senkinek a fejire nem szállt, csak a Mátyás királyéra. Szolga gyerekből lött. Na most mikor rászállt a korona Mátyás király fejire, azt mindjárt bevitték a Buda várába, a királyi palotába, király lett. A paraszt pedig tovább szántogatott.
Egyszer véletlenül, amint fordult az ökrökkel, odanéz, ahogy az ösztökét ahol leszúrta, csupa virág az ösztöke! Eldobta, otthagyta az ökröket, mindent eldobált, futóra ment Buda várába. Mikor beért, odament a király elejbe, letérdelt előtte, térdre esett: — N a — azt mondja — királyi fölség, most amiért én szigorúan bántam magával, tegyen velem, amit akar. — Nem baj — azt mondja —, hogy te azt mondtad nekem, hogy én akkor leszek király majd, ha az ösztöke kivirágzik. Hát honnan tudtad meg, hogy király vagyok? — Úgy — azt mondja —» hogy az ösztöke kivirágzott, csupa virág volt. Én azonmód otthagytam az ökröket, és ideszaladtam, eljöttem, hogy meggyőződjek arról, h o g y az én szolgámból tényleg király lett!
Kovács Károly meséjét lejegyezte Dobos Ilona
A mohai tikverőzés A Fejér megyei Moha aprócska falu, mindössze 110 házból áll Amikor odaérkezem, egy ház előtt két asszony beszél-
kudusok. Kigyűlt az utcára az egész falu. Ezen a napon tanítás se volt az iskolában. A szereplők mókáztak, ki hogy tudott. Különösen a szokászómatörök vót igen vicces. Az öregasszonyokat egy kicsit megölelgették, akit lehetett, bekormozták. A gyerekeket sikongatták. Minden utcaajtó nyitva volt. Bementünk a konyhaajtóig. Ott fogadott a gazda. Ezekből a rongyosokból egy-kettő lemaradt az előző házban, bement a tyúkólba. Ha talált tojást vagy tyúkot, azt összeszedte és beletette a lányok kosarába. A tyúkokat rezegették, riadoztak szegények, nem voltak hozzászokva ehhez. A kéményseprő a kéményeket rendezte. Akkor még legtöbb helyen ilyen nagy bolthajtásos, nyitott kémények voltak. Ott füstölték a kolbászt, ezt, azt.
get a mohai farsangi szeretnék kérdezősködni — szólítom meg őket. Az e g y i k asszony sietve elköszön, a másik meg kedvesen kinyitja előttem a kiskaput: __jöjjön be! Az uram háromszor is szerepölt a tikverőzésben. Balog János bácsi lecsendesíti a két dühös házőrzőt, s bemegyünk a házba. A kedves öregek egymás szavába vágva mesélnek a régi mohai farsangokról, felidézik a régi tikverőzések hangulatát és saját fiatalságuk örömeit. Előkerül néhány fénykép is. — Hogyan kezdődött a tikverőzés, János bácsi? — Nyócan, tízen legények összeegyezkedtünk, hogy húshagyókedden mi fogunk tikverőzni. A lányok, akikhez jártunk, megvarrták a ruháinkat, csináltak álarcokat. Húshagyókedden összegyülekeztünk egy háznál, s ott fölöltöztünk. Öten-hatan kudusnak őtöztek. Lehet, hogy a mai gyerekek nem is tudják, mit jelent a kudus! Bohócnak is mondták üket. Vót két lány. Én is vótam egyszer lány. Lányálarcunk vót. Egy szómatöröknek (szalmatöröknek) őtözött. Nagy, bő vászongatyát, inget vett föl, aztán az inget is meg a gatyát is kitömték szómával jó púposra. Kellett a csapatba egy kéményseprő és egy zenész is. Reggel kilenc órakor indultunk a faluba. Elöl ment a kéményseprő, utána a két lány, okét követte a szómatörök, végül mentek a rongyosruhás sokról
Fotó: Kunkovács László
A kéményseprő fölugrott a kemence tetejire és lerántott egy-egy szál kolbászt, vagy letört egy darabot. A házaknál mindenütt fánkkal vártak, adtak egy-egy pohár italt is. Levettük az álarcot és ettünk-ittunk. Aztán adtak tojást. Délután háromig jártunk, aztán meghívtuk a lányokat, akik segítettek nekünk, meg akiknek udvaroltunk. Megsütöttük a tojást kolbásszal, néha száz tojásból készült a rántotta, s aztán bált csináltunk. — Nagyon jó mulatság lehetett ez a tikverőzés, de mi volt a célja ennek a szokásnak? — Akkoriban nem gondolkodtunk azon, hogy mi a célja. Ez vót a szokás, sok száz éves szokás vót, mi is csináltuk.
K. R.
Feladatok 1. Segítsetek havat söpörni o t t h o n és az idősek háza k ö r ü l . 2. K e z d j é t e k el a t e j f ö l ö s p o h a r a k g y ű j t é s é t , hogy majd a virág- és zöldségmagokat b e n n ü k kihajtathassátok, az áprilisi palántázáshoz f e l n e v e l h e s s é t e k . 3. K e r e s s é t e k o t t h o n vagy k é r j é t e k ki a könyvtárból Tótfalusi István O p e r a m e s é k című könyvét. Olvassátok el belőle Mozart Varázsfuvolájának m e s é j é t . 4. A KISDOBOS 35. é v f o r d u l ó j á r a készülünk. Keressük a volt kisdobos-levelezőket, akik közül sokan ma már a ti szüleit e k . Ki t u d róluk? É r d e k l ő d j e t e k és írját o k meg a s z e r k e s z t ő s é g n e k .
ÖREG AUTÓ/a3
•
A z öreg autó elkészítése R a j z u n k o n a s z a g g a t o t t vonal j e l e n t é s e : hajtogass! A vonal j e l e n t é s e : külső k ö r v o n a l m e n t é n vágj! Az a oldalon az a u t ó külseje és k í v ü l r e k e r ü l ő e l e m e i , a b oldalon a j á r m ű b e l s e j e és a l k o t ó r é s z e i n e k b e l s ő oldala l á t h a t ó . Az á 1—2-vel a sárhányót és a k ü s z ö b ö t j e l ö l t ü k . Az a f o r m a k e r e k e k fölé e s ő r é s z é t kicsit hajlítsd meg í v e s e n , majd a f ü l e k felé e s ő rész é l é t is b e ragasztózva e r ő s í t s d az f és az e f o r m a f e k e t e f o l t j a i n a k ívelt r é s z é h e z . A f ü l e k (b 1—2—3—4) az utasfülke és a m o t o r h á z alá k e r ü l n e k . R a j t u k v e z e t h e t e d k e r e s z t ü l a h u r k a p á l c á t , ami a k e r e k e k e t ( g 1 — 4 ) t a r t j a . A lámpákat ( c 1 — 2 ) a m o t o r h á z oldalán, a s á r h á n y ó k f ö l ö t t helyezd el! Az első és h á t s ó ü t k ö z ő t ( d 1 — 2 ) ragaszd a kocsi o r r á r a és f a r á r a a h k é p e n l á t h a t ó m ó d o n , lehajlítva. A m o t o r h á z t e t ő t ( f ) az e f o r m á h o z — e z n e m más, mint az e g é s z u t a s f ü l k e és az alváz — kell ragasztanod a f e k e t e folt p e r e m e m e n t é n . A p ó t k e r e k e t ( g 5 ) a kocsi bal első a j t a j á r a vagy a h á t s ó o l d a l á r a r a g a s z t h a t o d .
Csáky Ida munkája
Kisdobos Kiskönyvtár
Batta György
Heki bácsi segít Jelenet
GUBA: Úgy aludjon, mozdulatlan, mint a kövek a patakban, úgy aludjon, mozdulatlan, mint a kövek a patakban, úgy aludjon, mint a hegy, úgy aludjon, mint a hegy! (Heki bácsi visszateszi az ágat a bőröndjébe. Egy nagy kupával megérkezik Plityi) PLITYI (Leakaszt egy szál kolbászt a kampóról): Tessék, most kigyönyörködheti magát a messziről jött vendég. Ilyen kolbászt még úgy sem látott! A másik vendég meg szagolgathatja. Fogyasztása azonban szigorúan tilos! (A két kutya sóvárogva mustrálgatja a kolbászt. Iszonyatos kínokat állnak ki, de tartják magukat.) GUBA: Egy iciri-picirit sem haraphatunk? PLITYI: Ne szemtelenkedj, rohadt kölyök, a szemnek meg az orrnak mindent, a szájnak semmit, megmondtam! (A kupába tölti a bort és felhajtja). HEKI BÁCSI (Gubához): Jól figyelj, öcsém. Egy percen belül el kell aludnia. PLITYI (Ásítozva, álmosan): Amikor havazik, akkor töltöm a legjobb kolbászt. (Az asztalra koppan a feje, alszik.) GUBA: Heki bácsi kész varázsló! HEKI BÁCSI: Nem szívelem a nagyképű alakokat.
6
HEKI BÁCSI: Hagyd csak, Guba öcsém. Nem kölyökkutyának való feladat az ilyesmi. Gyakran utazom, megszoktam, hogy cipekednem kell. GUBA: Ez itt Rettenetes Plityi háza. HEKI BÁCSI (A jégcsapokra pillant): Nemsokára elbúcsúzik a tél. A jégcsapok elsírják könnyeiket. Ha az ember jól beleszagol a levegőbe, már most érzi a tavaszt. GUBA: Heki bácsi bizonyára a kolbászokat érzi. Rettenetes Plityi ugyanis kolbászkészítő mester. HEKI BÁCSI: Az én szimatom nem csal, Guba fiam. Tudom, melyik a jácint, melyik a kolbász. GUBA (A közönséghez): Sejtettem, itt a vész, ki segít meg vajon? S megint az orrommal gyűlik meg a bajom! Ha látok egy bokát, mit jól lehetne rágni, indul parancsom a szemgolyókba: „Vigyázni! A redőnyt lehúzni! Úgy ni! Az orromat viszont, az orromat viszont, nem tudom behunyni! HEKI BÁCSI: Jól néznénk ki, ha már az orrom is elaggott volna! GUBA (Folytatja): A bokát maholnap elfelejtem,
3
A címoldal Békés Rozi munkája
GUBA (Körülviháncolja Heki bácsit, aki hatalmas bőröndöt cipel): Isten hozta, Heki bácsi! Úgy örülök, hogy megérkezett! Én majd segítek!
Egy kis fondorlattal mindig túljárok az eszükön. Együnk! GUBA: És ha felébred? HEKI BÁCSI: Nincs mitől tartanunk, kedves öcsém. A recept bevált. A megcsurranó jégcsapok majd felébresztik a mestert. GUBA: Akkor egy iciri-picirit harapok. HEKI BÁCSI: Ősi igazság — az eb inkább a kolbászba marjon, mintsem valamely bokába! GUBA: Én meg azt hittem, Heki bácis nem szereti a kolbászt. HEKI BÁCSI: Az olyan kutya súlyos beteg, Guba öcsém. Arról az orvosok is lemondanak. Tanuld meg öcsém, az emberiség nagy szégyene, hogy az első kolbász készítőjének, a feltalálónak még nincsen szobra! GUBA: Ez bizony csakugyan szégyen! HEKI BÁCSI (A kezébe vett szál kolbászhoz): Szeretlek akkor is, ha a lábaskámban, akár a kígyó, összetekeredsz, s megsütve a kenyeremre kúszol: gyönyörök gyönyöre ez! GUBA (A közönséghez): Gyerekek, most, hogy túljártunk Rettenetes Plityi eszén, tanuljuk meg együtt ezt a mondatot: A kolbász olyan furulya, mitől a gyomorban szól a muzsika!
elfelejtem, az angyalát, de ez e kolbász! De ez a kolbász! Szaglik, mint virágzó akácfaág! HEKI BÁCSI (Szaglászik): Lehet, hogy mégis neked van igazad, öcsém? GUBA: Az a baj, hogy nem egy, hanem két orrlikam van, bebújik rajtuk az illat, s én majdnem eszem vesztem a vágyakozástól. HEKI BÁCSI: Hát akkor kóstoljuk meg azt a híres csemegét! GUBA: Ez sajnos, lehetetlen, kedves vendégem. Plityi nem ad el, s nem is ajándékoz kincséből, ő maga falja fel az egészet. HEKI BÁCSI: Bízd csak rám a dolgot, fiam. Kopogjunk be hozzá. (Kopognak. Plityi, egy hordó hasú, bajszos alak nyit ajtót.) PLITYI: Kóbor kutyákkal nem tárgyalok! Rühellem a kutyákat! (Be akar csukózkodni) HEKI BÁCSI: Messze földön is híre jár, milyen mestere Ön hivatásának. Hódolatom szerény jelét, e nemes italt önnek hoztam, Plityi uram! (Előkotor a bőröndből egy üveg bort). PLITYI (Tetszik neki a hízelgés, átveszi az üveget s békülékenyebben): Rühellem a kutyák húsát, mivel abból nem lehet kolbászt tölteni.
HEKI BÁCSI: Boldog lennék, ha saját szememmel láthatnám híres készítményét. Jóllakom a látványnyal is. GUBA: Én meg a szagokkal. PLITYI: Egye fene. Öt percre bejöhetnek. Amíg megiszom a bort. (Letelepszenek az asztal körül.) Megkeresem a kupámat. (Kimegy) HEKI BÁCSI (Gyorsan kinyitja a bőröndöt, s elővesz belőle egy ágacskát) GUBA: Miért vette elő ezt az ágacskát, Heki bácsi? HEKI BÁCSI: Mert ebben a kis faágban álom lakozik. Egy almafáról törtem. Ha elül a szél, elhallgatnak a hangos darazsak meg a madarak, elsőnek ez az ágacska szenderedik el, és miután elszunyókált, sorra álomba merül utána a többi ág, végül a fa is. GUBA: Mi a terve, Heki bácsi? HEKI BÁCSI: Álmot varázsolunk a borba. (Az ággal az üveg fölött köröz, delejez) Álom, álom, édes álom, röppenj a borba tündérszárnyon! Álom, álom, édes álom, merülj el a borban, s bújj el benne, mint a dínomdánom! Álom, álom, édes álom, röppenj át Plityibe, tündérszárnyon!
Szereplők: Heki bácsi, a messzi földről érkezett kutya Guba, egy kölyökkutya Rettenetes Plityi, kolbászkészítő mester Helyszín: A mester háza. Az eresz alatt jégcsapok lógnak. A jelenet egy része a ház előtt, másik része bent játszódik, ahol egy asztal, néhány szék a berendezés; mindenütt kolbász lóg.
Rakd össze! E játékhoz előzetesen gyűjtsetek képeket, újságkivágásokat hazánk ismert városairól, épületeiről, lakóhelyetekről vagy Fürkész Balázs által már bejárt tájegységekről. A képeket vágjátok félbe, harmadába vagy nyírjátok ollóval darabokra, de ne túl apróra, hogy a részek azért felismerhetőek maradjanak. A játékvezető a képdarabokat egy nagyobb kartonra vagy a táblára tűzi és mindegyiket megszámozza. A játékosok feladata, hogy a képeket felismerjék, az összetartozó darabok számát írják fel. A megadott idő (pl. 3 perc) alatt minél több képet igyekezzetek felismerni. A helyes találatot (a számokkal együtt) a játékvezetővel közösen ellenőrizzétek. Aki a három perc alatt a legtöbb képet tudta összerakni és megfejtette, mit ábrázol, országismeretből annyi pontot kap, ahány helyes találata volt. A következő menetben ő lesz a játékvezető. A kirakósdit addig ismételjétek, míg mindenki megtanulja, mit is ábrázolnak a képek. A z „Egyszer volt, hogy is volt" közösségi játék végéig gyűjtsétek a képeket, és a kibővült képanyaggal a játékot folytassátok.
KUKKANTÓ Bakonyban g y ű j t h e t ő , p é n z formájú k ö v ü l e t e k , vagy t e r m e t e s csigák és kagylók körvonalai r a j z o l ó d n a k ki a sziklák esőm a r t a felszínén. Amíg a t u d ó sok rá n e m j ö t t e k a r r a , hogy Földünk felszíne állandóan vált o z i k , a h e g y e k és t e n g e r e k is s z ü l e t n e k , n ö v e k e d n e k , majd e l p u s z t u l n a k , nagy r e j t é l y volt, miképpen kerültek a tengeri csigák, kagylók mészvázai magas h e g y e k t e t e j é r e . T ö b b száz évvel e z e l ő t t azután a híres f e s t ő j ö t t rá először, hogy a h e g y e k a t e n g e r e k anyagából é p ü l n e k fel. Ö v é r e e r ő s í t e t t j e g y z ő k ö n y v é b e titkosírással j e g y e z t e fel a f o n t o s m e g f i g y e l é s t : „Ami valamikor t e n g e r f e n é k volt, m o s t hegyc s ú c s k é n t e m e l k e d i k a magasba."
A kövek világa A k ö v e k látszatra s z ü r k é k , egyf o r m á k . De ha k ö z e l e b b r ő l m e g n é z i t e k ő k e t , t i t k o k r ó l mesélnek. Az egyik t ű z h á n y ó k t o r k á n át k e r ü l t a felszínre. Anyaga olyan, m i n t amilyen ma is g y a k o r t a ö m l i k a v u l k á n o k k r á t e r e i b ő l . Csak m á r kihűlt, megszilárdult. Ü v e g r e e m l é k e z t e t . Ha Badacsony k ö r n y é kén j á r t o k , ilyen fajta f e k e t e köveket láthattok. Ahol a t ű z h á n y ó k p o r t és b o m b á k a t lövelltek a magasba, o t t azok h a l m o z ó d t a k e g y m á s r a vastag rétegekben, amikor visszahullottak. A fagy, a víz, a szél azután furcsa sziklákat f o r m á l t belőlük. N e m egyszer állatra vagy e m b e r r e hasonlítanak. Ilyen sziklák a Vadállókövek Visegrád környékén, 18
vagy a Mátra k ö z e l é b e n a Barát és Apáca furcsa figurája. A p a t a k o k s o k s z o r keskeny, mély s z a k a d é k v ö l g y e k e t faragt a k a vulkáni r é t e g e k b e . Ezekben jól m e g f i g y e l h e t ő k a t ű z h á n y ó k e r e j é t jelző, gyakran szoba nagyságú b o m b á k . Az efféle patakvölgyek a legszebb k i r á n d u l ó h e l y e i n k közé t a r t o z nak, g o n d o l j a t o k csak a Rám s z a k a d é k r a vagy a Holdvilágá r o k r a a D u n a k a n y a r és Budapest k ö z ö t t .
A k ö v e k világának különlegesen szép képviselői a kristályok. Lényegében csaknem minden k ö v e t a p r ó kristályok a l k o t n a k , d e n é h a e kristályok nagyra n ő n e k és s z é p s é g ü k szabadon b o n t a k o z i k ki, m i n t egy nyíló virág. Színük százféle, kék, zöld, sárga, v ö r ö s , h ó f e h é r vagy f e k e t e . F o r m á j u k e z e r f é le. Ő k az é l e t t e l e n világ szépségkirálynői, a m ú z e u m o k féltve ő r z ö t t kincsei.
Dr. Juhász Á r p á d
A kövek másik nagy c s o p o r t ja ő s t e n g e r e k m a r a d v á n y a . Ha nagyítóval m e g n é z i t e k e k ö v e k felszínét, l á t h a t t o k b e n n e a p r ó h o m o k s z e m e k e t , m á s k o r pedig rég kihalt, furcsa állatok lenyomatai t ű n n e k elő. Ezek l e h e t n e k p a r á n y o k , m i n t például a A szerző felvételei
Nagyító alatt: a búbos pacsirta Ha a k o m o r f e l h ő k közül ki- gazdasági u d v a r o k a t , de felbuk- nagy m u n k a g é p p u s z t í t o t t a el a dugja m o s o l y g ó f e j é t a f e b r u á r i k a n n a k a l a k ó t e l e p e k t e r e i n is. f é s z k é t . S z ö r n y e n éhes volt s z e nap,a még hóval b o r í t o t t meEzek a p á r o k a sok macska m i a t t gény és a m i k o r f e l e s é g e m a t e zők k ö z ö t t k a n y a r g ó ú t o n , kö- g y a k r a n n e m a f ö l d ö n , h a n e m nyerébe vette, nyomban enni | a falu u t o l s ó házaihoz, halk, a lapos t e t e j ű házakon k ö l t e n e k , k é r t . G y o r s a n f o g t a m neki néze de nagyon v á l t o z a t o s m a d á r - A b ú b o s p a c s i r t á k é v e n t e k é t hány sáskát, e z e k e t pillanatok ének csendül fel. Kisvártatva szer, áprilisban és a nyár folya- alatt e l n y e l t e és kicsit m e g n y u meg is p i l l a n t j u k az addig látmán n e v e l n e k f i ó k á k a t . Külön- g o d o t t . G y o r s a n n ő t t és amihatatlan é n e k e s t : b a r n a t o l l r u b ö z ő r o v a r o k k a l táplálják ő k e t , k o r önállóvá vált, szabadon e n hás, hegyes b ó b i t á j á t h e t y k é n t é l e n viszont, így most f e b r u - g e d t e m . R e m é l e m , idén tavaszfelmeresztő b ú b o s pacsirta ül- á r b a n is, a p r ó m a g o k a t és hul- szal már ő is énekelni fog nedögél az ú t m e n t i k i l o m é t e r k ő ladékot keresgélnek. kem. vön és t o r k á b ó l s o r r a szólalnak Az e l m ú l t n y á r o n valaki egy meg az e l m ú l t év i s m e r ő s ma- a p r ó f i ó k á t h o z o t t n e k e m . Egy Schmidt Egon dárhangjai. Figyeljük csak! Most é p p e n a tavaszi t o c s o g ó k felett j a j o n g ó bíbicet halljátok, majd a t e n g e l i c kedves é n e k e és n y o m b a n u t á n a a fogoly ismerős c s e r r e g é s e k ö v e t k e z i k . A búbos pacsirta k i t ű n ő hangutánzó, egy-egy j ó t o r k ú hím tucatnyi más m a d á r é n e k é b ő l gyűjthet össze részleteket. Rendszerint a földön vagy nagyobb kövön ülve, d e néha a magasban k e r i n g v e is é n e k e l . Búbos pacsirtákkal t é l e n és nyáron e g y a r á n t t a l á l k o z h a t tok. A p á r o k egész é v b e n hűségesen ö s s z e t a r t a n a k és amikor oldalt szaladnak a k ö z e l e d ő e m b e r elől, s z i n t e gurulni látszanak a f ö l d ö n . Kedvelik az országutak k ö r n y é k é t , a nagy A szerző felvétele
Jön a Kisdobos Ki vágós! Van-e húzogatós lepkéd? Hát kezét-lábát mozgató bohócod? Ugye jól jönne egy minta farsangi álarcod elkészítéséhez?. .. Mit szólnál egy saját gyártmányú zsebszínházhoz? . . . No és egy tömzsi torony nem kellene a váradhoz? A Papírjátékok című kiadványban mindezt megtalálod. Sőt! A színes kivágós minden lapja meglepetés. Keresd a Kisdobos Kivágóst az újságárusoknál és az iskolai terjesztőknél! 10
Barátunk a színház Hogyan lehet b a r á t o t o k a színház? Ha rendszeresen j á r t o k színházba? Ha részt vesztek egy d r a m a t i k u s j á t s z ó k ö r b e n vagy az ú t t ö r ő c s a p a t bábszakkörében? Vagy esetleg felkészültök a művészeti szemlére? Igen. Bármelyik megoldást választjátok, e l m o n d h a t j á t o k m a g a t o k r ó l : a színház barátai vagytok. T e r m é s z e t e s e n még t ö b b e t t e h e t t e k a barátság é r d e k é b e n , ha a néző, a bábos, a színész és a színpadi előadó szerepével
felváltva, sőt akár e g y s z e r r e i s m e r k e d t e k . Több könyv segíti azokat, akik m i n d e r r e vállalkoznak, íme három k ö t e t a választékból: Montágh Imre: G y e r m e k s z í n j á t s z ó k beszédnevelő könyve (Múzsák Közművelődési Kiadó), Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? (Móra Ferenc Könyvkiadó), Debreczeni T i b o r s z e r k e s z t é s é b e n : Színkörjáték-Kreatív j á t é k o k (Múzsák Közművelődési Kiadó.)
Nem minden a produkció! Második éve figyelem egy gyerm e k c s o p o r t m u n k á j á t Budapesten, a Lágymányosi Közösségi Házban. Szándékosan nem írtam színjátszó c s o p o r t o t . Ebben a társaságban a g y e r e k e k sok m i n d e n t csinálnak: t o r n á z nak, akrobatikát tanulnak, hangszereket készítenek, helyzetgyakorlatokat m u t a t n a k be (különféle h e l y z e t e k e t elevenít e n e k meg, játszanak el). Ezenkívül f e s t e n e k , z e n é t hallgatnak, s közben mindig játszanak. Szabadjára engedik képzeletüket, azonnal k i m o n d j á k ö t l e t e i ket, gondolataikat. A c s o p o r t legkisebb tagja négy, a legnagyobb tíz e s z t e n d ő s . Erdősi Zsuzsa vezeti a foglalkozásokat. Úgy irányít, hogy maga is részt vesz a játékban. A sok találkozás, a sok ö n f e l e d t ó r a látható e r e d m é n y e — a tanév végére — a színházi előadás: saját készítésű díszletekkel, jelmezekkel, zenei aláfestéssel és valódi színjátékkal. Igazi színházi p r o d u k ció — unalmas, fárasztó, szöveget ismételgető p r ó b á k nélkül. Bárcsak m i n d e n ü t t így készüln é n e k a g y e r e k e k egy-egy bem u t a t ó r a . Olyan közösségre lenne szükség, amelyben mindenki m e g m u t a t h a t j a a másik arcát is. Hátha az az é r d e k e sebb! Hátha t ö b b ö r ö m e t ad. N e m minden a p r o d u k c i ó !
Z . M. 20
"Amikor én úttörő voltam..." Beszélgetés H i r t l i n g Istvánnal, a N e m z e t i S z í n h á z művészével
A Nemzeti Színházban óriási sikerrel játsszák az István, a király című r o c k o p e r á t . Az egyik szereposztásban Hirtling István alakítja államalapító nagy királyunk s z e r e p é t . Bizonyára sok é r d e k e set t u d n a mondani a g y e r e k e k n e k színészi munkájáról, mégis a r r a k é r e m , meséljen a g y e r e k k o ráról. — Milyen g y e r e k volt? — Nagyon eleven voltam. Mindig hangoskodtam, s z e r e t t e m volna a társaság k ö z é p p o n t j a lenni, s z e r e t t e m volna tetszeni a lányoknak, d e ez valahogy nem sikerült. Kis szeplős, v ö r ö s kölök voltam, biztosan nem voltam az e s e t ü k . — Járt-e g y e r e k k o r á b a n színházba? — Nagyon korai színházi élményem volt a Hunyadi László o p e r a . Legalább h á r o m s z o r láttam. N e k e m sok n a g y t e s t v é r e m van, s velük rengeteget j á r t u n k a Z e n e a k a d é m i á r a . Az akkori Gyerekszínházban láttam a Csili-Csala csodáit. Emlékszem, előadás után r o h a n t u n k h á t r a az öltözőkhöz, és a u t o g r a m o t k é r t ü n k a g y e r e k szereplőktől. Az biztos, hogy nagyon v o n z o t t az a sok hókusz-pókusz, ami a színpad körül volt, nagyon s z e r e t t e m , de sose akartam színész lenni. — Vannak-e emlékei az ú t t ö r ő é l e t é b ő l ? — Rengeteg! A m i k o r én ú t t ö r ő voltam, még természetes volt, hogy minden nyáron s á t o r t á boroztunk. Egyetlenegyszer laktunk é p ü l e t b e n ,
a Mecsek oldalában. Óbányán van egy régi malom, o t t t á b o r o z t u n k . Fantasztikus r o m a n t i k á j a volt. Egyszer Velemben, az osztrák határ ment é n v e r t ü k fel a sátrainkat. A h a t á r ő r ö k csináltak egy álriadót, és mi találtuk meg a „ h a t á r s é r t ő k e t " . Hű, de izgalmas volt! Egyébként is szer e t t e m az ú t t ö r ő é l e t e t . Sokáig csodáltam, bámultam a csapatgyűléseken a d o b o s t . Mindig o t t s ü n d ö r ö g t e m k ö r ü l ö t t e . Ez a fiú m e g t a n í t o t t valamennyire dobolni. Nagyszerű volt. Eltelt fél év vagy egy év és felváltottam. A m i k o r mindenki vigyázzban állt, én o t t f e s z í t e t t e m büszkén, doboltam vagy fújtam a fanfárt, m e r t megtanultam fanfározni is. A m i k o r elvégeztem az általános iskolát, t e r m é s z e t e s volt, hogy visszamentem ifiv e z e t ő n e k a csepeli, Kolozsvári úti általános iskolába, a 716. számú Petőfi Sándor Ú t t ö r ő c s a patba. Itt volt a bátyám és a barátai is. Ez csodálatos nagy közösség volt; s z e r e t e t és önzetlenség jellemezte. Kitűnő táptalaja volt a r e m e k emberi kapcsolatoknak. Itt t a n u l t a m meg, hogy mi a m á s o k é r t való felelősség. Mint vezető, nem voltam túl hangos, csak annyira v e t t e m komolyan a dolgokat, a m e n n y i r e a közösség é r d e k e megkívánta. A m i k o r felvételiztem a G y e r e k színházba, sajnos abba kellett hagynom az ifivezetői m u n k á t . Még ifiként egyszer meghívtak a Parlamentbe, a karácsonyi ünnepségre. Hűvösvölgyi Ildikó volt a műsor házigazdája. Elképzelt e m , milyen jó lenne, ha egyszer én l e h e t n é k itt a házigazda! Aztán ez a vágyam is teljesült. Hár o m s z o r is voltam házigazda Hadics Laci bácsi mellett. — Sok szép s z e r e p e t eljátszott színházban és filmen is. Milyen érzés István királyt alakítani? — Most valami nagyon szépet kellene mondanom? — Hát!? S z e r e t n é m , ha elmondaná, miért is olyan nagy dolog István s z e r e p é n e k megformálása? Mit üzen az e m b e r e k n e k ez a darab? — N e k e m g o n d o t o k o z o t t a szerep eléneklése, sokat bajlódtam, míg megtanultam. Hogy miről szól a mű? A r r ó l , hogy milyen nagy dolog a d ö n t é s , milyen óriási felelőssége van annak, aki választ. Minden d ö n t é s n e k következményei vannak, amelyeket vállalnunk kell, ha t u d j u k , hogy a közösségünk javát szolgálják.
K ó k a Rozália 21
Mezőgazdasági Könyvhónap Ebben a hónapban a Mezőgazdasági Könyvkiadó a következő újdonságokat kínálja gyerekeknek: Domokos Lajos: A lovaglás alapjai; Jékely Endre: Fogakkal és karmokkal; Lányi György szerkesztésében: Natura könyvmagazin; A mindennapi hagyomány című sorozatban Szatyor Győző: Faművesség; és Dr. Oláh Andor: „Az idő a gazda mindenütt..." valamint Sulyok Mária 88 színes oldal a lakás, a télikert és az üvegház növényeiről. Kellemes időtöltést kívánunk!
A novemberi fejtörők he. lyes megfejtése:
K e r e s z t r e j t v é n y : Kilenclyukú híd K é p r e j t v é n y : Hortobágy Próbálgasd: DE, NE, BE, EB, EDE, RECE N E R C , DERE, BECE, R E N D , ERED' D E R C E , B E N C E , R E N D B E , EREDNE. H o g y hívnak: Erzsébet, Katalin S z á m o l j u n k :
Gergely-járás
T ö r ö k fejtörő Bizonyára emlékeztek, a tavaly júniusi és szeptemberi lapunkban fejtörőt tettünk közzé Buda visszavívásának 300. évfordulója alkalmából. A fejtörő mindkét fordulójának helyes megfejtéséért dicséretben és jutalomban részesültek: G r e g o s i t s G á bor, Tápszentmiklós, Kossuth u. 13. 9094; K e l e m e n L á s z l ó , Budapest, Reitter F. u. 114. 1131; Mayer Á d á m , Győr, Kodály Z . u. 42. 9023; N y a k ó Szabolcs, Debrecen, Lehel u. 10. 4032; T a m a s i Péter, Pomáz, Móricz Zs. u. 10. 2013; V á n k o s Éva, Kiskunhalas, Kölcsey u. 19. 6400. Gratulálunk a nyerteseknek.
Múzeumi foglalkozások A z Iparművészeti Múzeum, előzetes jelentkezés alapján, minden kedden és csütörtökön, választható időpontban, művelődéstörténeti és kézműves foglalkozásokat rendez. A résztvevők három téma közül választhatnak: Mátyás király művészei és mesterei; a Napkirály udvarában; Rákóczi asztalánál. A gyerekek megismerkedhetnek a választott kor életével, alkotásaival, az állandó kiállításokon megkereshetik a kornak megfelelő tárgyakat, valamint a látottak alapján apró tárgyakat is készíthetnek. A múzeum a következő címen várja a jelentkezőket: Budapest, Üllői út 33—37. 1091; telefon: 175-635.
22
A régi Gergely-napi játékot szeretnénk feleleveníteni. Részletesen a Magyar Néprajzi Lexikonban olvashattok róla. Mi csak annyit mondunk, hogy ezen a napon az iskolás gyerekek csapatostul jártak házról házra, így toborozták az iskolába készülő gyerekeket. Mivel az iskolai beíratás ideje március 1-je és 15-e közé esik, tegyétek ezt a napot emlékezetessé a jövő évi elsősök számára. A népszokás felújításáról várjuk tudósításaitokat.
Bemutató Békéscsabán A békécsabai Jókai Színházban február 23-án mutatják be Békés József: Sándor, József, Benedek című darabját.
Cserebere — Képeslapot gyűjtök: Kocsis Éva, Szögliget, Kossuth út 115. 3762. — Negyedikes őrsökkel leveleznénk: Jumbó őrs, Miskolc, II. Kulich Gy. u. 15. 3529. — Szalvétát gyűjtök: Gábriel Hajnalka, Győr-Szentiván, Gagarin út 62. 9011. — Gyűjtöm a bélyeget, a csokipapírt és a cukorkás-papírt: Fábián László, Jud.: Bihor Str: Sirul Non N r : 24/a. L O C : Osorhei Cod: 3715 Románia.
A novemberi rejtvények helyes megfejtéséért 50,— Ftos könyvutalványt nyertek: Fehér Márta, K o v á c s A n d r á s , Mog y o r ó d i István, Pasqualini Éva, Budapest; A r a n y o s Edit, Dunaújváros; B a r á t h József, Szeged; Borda Csaba, Hugyag; B e r t a l a n Csilla, Jászladány; C s o n g á r S z i l v i a , Zalaegerszeg; Feltóti S z i l v i a , Herceghalom ; Fiatal V i k t ó r i a , Leninváros; G u l y á s Balázs, Gyóró; G y u r k ó Z s o l t , Zalaszentbalázs; H a n c z Pét e r , Kóny; H e g e d ű s Beáta, Újkér; H o l n t h o n e r H e n r i e t t a , Fertőrákos; H o r v á t h Ildikó, Nyáregyháza; K a t o n a T a m á s , Jászladány; Kárm á n József, Vác; K i r á l y Krisztina, Zalaegerszeg; K o v á c s V e r o n i k a és K o v á c s Mária, Újfehértó; Kovács V i k t ó r i a , Dombóvár; L á z á r Zoltán, Jászladány; L e n g y e l testvérek, Újcsanálos; Mészáros Hajnalka, Rudabánya; Molnár I r m a , Báránd; Monori Éva, G y ő r ; N a g y Cecília, Jászladány; N a g y P é t e r Balázs, Komárom; N é m e t h H a j n a l k a , Szil; N é m e t h E r i k a , Pákozd; O r g o v á n T a m á s , Szob; Pásti István, Szombathely; Pócsi Barnabás, Hajdúszoboszló; R á c z Éva, Paks; R e m z s ő E r i k a , Szentes; Sass Judit, Jászboldogháza; S c h e p p j u d i t , Pécs; Schilling Z i t a , Vác; Soós József, Salgótarján ; ifj. S z e s z á k János, Nagykinizs; T i h a n y i L a j o s , Nagytőke; Ú j helyi T a m a r a , Zalaszentiván; Vasalik Réka, Balatonfüred; Vass Mónika, Pécs; Vass C e c í l i a , Sitke; Vári Ivett, Szeged; V i g h V i r á g , Miháld; Miki E g é r Ő r s , Berkenye; Á l t a l á n o s Iskola M/a oszt. Érsekvadkert
I
Harlekin Bábszínház
Színésznő szeretnék lenni
1985 januárjában alakult meg az ország harmadik hivatásos bábszínháza Egerben, Harlekin Bábszínház néven. Alapítója és művészeti vezetője Demeter Zsuzsa. Évente körülbelül 120 előadást tartanak. Legtöbbször Egerben és Észak-Magyarországon játszanak, de szívesen mennek az ország bármelyik pontjára. Egyik legnépszerűbb előadásuk Ignácz Rózsa Csipkerózsika című műve. Rendezője Hollós R. László, zeneszerző Tolcsvay László, báb- és díszlettervező Lovasy László. Fotók: Szántó György
Mi leszek, ha nagy leszek? Ugye, mindannyiótokat foglalkoztat ez a kérdés? Azt is tudom, gondolatban voltatok már autóversenyzők, óvónők, nyomozók, fodrászok és űrhajósok is. Aztán telik-múlik az idő és hűtlenek lesztek korábbi elképzeléseitekhez. Bizony kevesen tudják pontosan már kisgyermek korukban, mit szeretnének igazán. Kasza Zsuzsa negyedik osztályos tanuló azok közé tartozik, akik biztosak a dolgukban. Színésznő szeretne lenni. — Hogy jutottál erre az elhatározásra? — Szeretek szerepelni, énekelni, táncolni. Már az oviban is bátran és szívesen szerepeltem. Tavaly az iskolai versenyen első lettem a „Falánk kiskacsa" című mesével. Most a Kispesti Munkásotthonban, a G O R G Ó amatőr együttesben játszom. — Hogyan kerültél oda? — A z iskolában kerestek vállalkozó kedvű gyerekeket. Én boldogan jelentkeztem. Később a testvérem, Dóri is csatlakozott az együtteshez, jelenleg én vagyok a legfiatalabb a csoportban. — Mit szoktatok csinálni a próbákon? — A próbákat Lökös Margit és Kárpáti Kamii író vezeti. Nagyon érdekesek a helyzetgyakorlatok, a bizalomjátékok, gyakran mondunk verseket és sokat próbálunk. Legutóbb egy dán amatőr színjátszó együttest láttunk vendégül és nemsokára mi is megyünk hozzájuk. A Tojás című Buzzati-darabbal szereplünk majd Dániában. Ebben én vagyok az egyik főszereplő. — Elárulod az olvasóknak, miért éppen veled beszélgetek? — Szívesen. Azért, mert a KISDOBOS szerkesztőségének rendezvényein, a Fürkész-találkozókon én vagyok Fürkész Fruzsina. Egy alkalommal Straub Dezsővel együtt léptünk fel. A Fürkész-indulót adtuk elő. Ott volt osztálytársam, Vass László is, mint Fürkész Balázs. — Ki a kedvenc színészed? — Nincs külön kedvencem. Egyformán szeretem őket. Nagyon tetszik a munkájuk. Ezért szeretnék színésznő lenni.
Zentai Mari
Szívkirályfi és Csipkerózsika
A z elvarázsolt Szívkirályfi 23
Postafiók 100 Kedves Barátaim! Talán emlékeztek rá: tanév elején arra buzdítottalak benneteket, hogy alakítsatok Kisdobos-barát őrsöket. Nagyon megörültem, amikor láttam, mennyien érdeklődtök az új játék iránt. A Kisdobos-barát őrsök szívesen végzik feladataikat, Íme egy kis ízelítő leveleikből: „A zalaegerszegi Kilián György Általános Iskola 4. a osztályába járunk. Zenei tagozatosok vagyunk. Rajunk Keresztury Dezső nevét vette fel, Dezső bácsi engedélyével. Büszkék vagyunk rá, ő is zalaegerszegi. Amikor a múzeumi feladatokat megkaptuk, nagy volt a lelkesedés. Felosztottuk a munkát: végigböngésztük az újságokat, híreket, képeket gyűjtöttünk, rajzoltunk. Annyi anyag összegyűlt, hogy nem győztük leírni. Segítségül hívtuk a tanító nénit és a szülőket is. Tudósítás a Göcseji Múzeumból címmel küldjük el neked... (Erről később tudósítunk.) Mit terveznénk városunkba? Szeretnénk vidámparkot, állatkertet, vadaskertet, meseországot, óriási akváriumot, földalattit, kisvasutat kisdobos vasutasokkal, libegőt, csodakertet trópusi növényekkel, kerékpárutat vagy kerékpár-pályát..." Pintér Adrienn, krónikás, Zalaegerszeg, Varkaus tér 1. 8900) Alapítólevelükön Dobos Dorka pecsét díszelgett. Kedves meglepetés volt. 24
„Gávavencsellő csodálatos vidék. A Tisza partján van. Ott, ahol a Lónyaicsatorna folyik beléje, iskolánktól kb. egy km-re. A Tisza partján áll egy gyönyörű kastély, melyet egy kis arborétum vesz körül... Szeretnénk neked egy kedves élményünkről beszámolni. Osztályunk kerékpárral kirándult a közeli Szabolcs faluba. A falu országos nevezetessége a Szabolcsi Földvár. Megyénk erről kapta nevét. A vár mellett található az ország legrégibb bazilikája, amely I. István király korában épült. I. László király 1092-ben itt tartotta az első zsinatot (országgyűlést). Meglátogattuk a falu múzeumát, a Mudrányikúriát is. Itt csodálatos freskók találhatók. Az egyik freskó helyén egy dátum olvasható: 1301. Ekkor halt ki az Árpádházi királyok nemzedéke. Csodálatos élményben volt részünk ebben a tőlünk 6 km-re lévő kis faluban. Kisdobos társainknak javasoljuk, tekintsék meg ők is."
ahol tímárok dolgoztak. Ez az épület is tímárház volt. A kiállítás bemutatja a 143 éves török uralom emlékeit. Láttuk a céhek életéről szóló kiállítást, és megtaláltuk a szabadságharc emlékeit: a kisdobot, a csákót és a 48-as kardot is. Ha Pécsre jöttök, okvetlenül nézzétek meg! ... Nagy kéréssel fordulunk hozzátok: Szeretnénk, ha felújítanák a játszótereket lakóhelyünkön. Pingpongasztalokat állítanának fel, felújítanák a gazos tollaslabda-pályát, építenének dühöngőket, ahol szabadon focizhatnánk. Teniszpálya sem lenne rossz! Nagyon hiányzik a kerékpárút, ahol biztonságosan közlekedhetnénk! Legnagyobb vágyunk egy uszoda, ahol mindannyian megtanulhatnánk úszni. Ezek most még álmok. De figyelmeztessétek azokat, akik ezt valóra válthatnák!"
(Általános Iskola Gávavencsellő, Toldi út 63. 4472) Tudósításuk mellé csodálatos termés-, kagyló- és csigagyűjteményt küldtek a parkerdőből. Azóta polcomon díszeleg barátságunk jelképe. „Mi a Pécs-Meszesi Általános Iskola 4. számú napközis csoportjának 4. osztályos Kisdobos-barátai vagyunk. Az elmúlt héten őrsünk tagjai a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumban jártak. A képen a múzeum udvara látható. Valamikor itt folyt a Tettye patak, ezért sok malom épült a partján,
Fontos kérést fogalmazott meg István. Egy jó tanáccsal hadd segítsem. A játszóterek felújításához, a kerékpárút megépítéséhez ajánljátok fel segítségeteket. Munkátok eredményének még jobban örültök majd.
T o p á n k a E s z t e r őrsvezető és Matos István, Pécs, Tolbuhin u. 58. 7629)
Ti pedig, kedves levelező barátaim, írjátok meg, milyen sportolási lehetőségek vannak lakóhelyetek környékén. Várom leveleiteket. Szeretettel üdvözöl benneteket:
Dobos Dorka
C s o r b a N o é m i munkája, Miskolc
A mogyoró íze Topogás az ajtó előtt. — Csak jól verjétek le magatokról a havat!... a csizmákról majd én lesöpröm!... — fogadta édesanyám a szomszéd gyerekeket. Mert télen is meg nyáron is olyanok voltunk mi négyen, mint a testvérek: Lali, Jóska, Pisti és én. A z volt a bevett szokásunk, hogy az egyik nap itt, a másik nap a másik háznál találtuk fel magunkat. Először tanultunk, aztán babrikáltunk kukoricaszemekkel vagy babszemekkel. Készttettünk kóróhegedűt, építettünk kártyavárat, döntöttünk dominót vagy marokkóztunk... De legjobban szerettük a tégy-végyet! Aznap valahogy semmi sem ment úgy, mint máskor. Fogadott nagyapám, ki addig csak csibukjából pöfékelve hallgatott, egyszer csak szólt! — Látom, hogy nem találjátok az értelem fonalát! Mutatok én nektek valamit! Elővette az óraláncon függő bicskáját, s a begyújtáshoz aprított fadarabok közül kiválasztott egyet. Faragni kezdte. Mi köré kuporodva lestük, mi lesz az vajon?
sem nyerést, sem veszteséget nem jelent, a következő játékos dobhat, az Mk jelentése, hogy „mind ki", megnyerted a bankot, az Mb pedig, hogy a magadét mind be kell tenned, elvesztetted! Amikor valaki a bankot elnyerte, ő maga lesz a bankos, és minden folytatódik tovább! Megértettünk mi mindent! A papa vigyázta a bankot, s hol nyertünk, hol vesztettünk. Nagy nevetés csattant annak szájából, ki az egészet rövid ideig magáénak mondhatta... s így ment ez vég nélkül, körbe-körbe. Ügyet sem vetettünk arra, hogy a papát az édesanyám váltotta fel. Mikor visszajött, egy kis vesszőkosarat tett az asztalra, felcserélve a másikat. — Mogyoró!!! — ujjongtunk mindannyian. — Ezt meg is ehetjük? — Hát mi másért hoztam volna? — válaszolt nevetve. — D e . . . — De!?!? — kérdeztünk vissza félénken. — De a leckével hogy is álltok? — No, már kész is! — szólalt meg' Kapkodtuk a táskából a füzeteket s az asztal közepére ejtette a remek- s tartottuk elé. Ő nagy szakértelemművet. mel végigmustrálta az írott sorokat, — Kocka!!! — mondtuk, egyszerre s bütykös ujjával egy-egy betűre bökött, ha nem tetszett neki. Egészen örülve és meglepődve. — Bizony egy kocka! De ez nem megkönnyebbültünk, amikor mind a akármilyen kocka ám, hanem szeren- négy munkára elismerően bólintott. csekocka!... Ugorj, hozz már egy Óvatosan ütögettük, törögettük a tintaceruzát — lódított engem. mogyorót, mert csak a héjnak volt Nyelvéhez érintette a hegyét, és szabad szétrepednie. Papa megvárta, az oldalakra nagybetűket rajzolt: T, amíg a szánk átvette a mogyoró ízét, V , X , X , M k , M b . Á l l t u n k megkövülve, aztán az aprócska kosárra rátette hamert a mi gyerek-eszünk el nem talmas, bundás süvegét és azt mondta: tudta gondolni, mit jelentenek ezek — Hékáim! Holnaptól játszani lea betűk. het a mogyoróval, de enni csak any— Tán valami kópéság lesz eb- nyit, amennyit megérdemeltek! ből!? — buggyant ki Laliból. Másnap délelőtt valósággal megtál— Dehogy is! Játék ez a javából! tosodtunk. Jelentkeztünk, feleltünk, Üljétek körül az asztalt! — osztogat- még szünetekben is bújtuk a könyvet, ta nagyapám a parancsot. — Számol- ismételtük a szabályokat. Meg is kapjon mindenki magának ötven szem tuk a megérdemelt mogyorót, öszkukoricát. Ebben a szakajtóban lesz szefogtuk a két tenyerünkbe és zöra bank. Egymás után gurítunk a koc- gettük nagy örömmel. Élveztük a jákával, s amelyik betű felülre kerül, tékot — míg végül nem bírtuk toakként kell a játékosnak cselekedni: vább: megettük! Felséges íze volt! a T azt jelenti, hogy tégy, tegyél a A mai napig sem ismerek jobbat. A bankba annyit a sajátodéból, ameny- mogyoró íze keveredett a jó munkányiben a játék elején megállapodta- val szerzett öröm ízével. Ez volt ám tok (2—3 stb. szemet), a V azt, hogy az igazi! vegyél (innen a játék neve is!), az X Konrád László
FEBRUÁRI FEJTÖRŐ Keresztrejtvény írjátok be a megfejtéseket, majd a színes négyszögekbe eső betűket olvassátok össze. Ez a jutalmatok, ha Fürkész Balázs útját követitek — és egyben a keresztrejtvény megfejtése ÉLELMES, MAGILLA, HAMISKA, KISKERT, A R Á G Ó MAKl" LÉRE, HÉJA, A L Ó L , A Z Á M , INKA, A K Ó S , S Z A K , JÓS, ÓRA* A L T , A R T , Ó D A , RSR, EST, SET, MÉR, IN, S K
Pótold ki a négybetűs nevek hiányzó első betűit és olvasd össze azokat. Népszokásokban bővelkedik ez az időszak.
Sorbarakó Válaszolj a kérdésekre, és a betűket rakd be szám szerint egy sorba. (Már az első két válasz is megadja az eredményt, a harmadik szót segítségül adtuk, ha valaki a másodikat nem ismerné.) Csajkovszkij másik híres balettművének címét kapjátok.
Mégegyszer Csajkovszkij
Lóugrás szerint olvasd el, mit írtunk a négyzetbe. Nem mondjuk meg, hogy hol kell kezdeni. A z eredmény Csajkovszkij egyik ismert, gyönyörű balettművének címe.
A rejtvények megfejtését február 26-ig nyílt levelezőlapon juttassátok szerkesztőségünk címére: Budapest, Postafiók 100,1502. 26
Dob pereg telet m ú l a t ó , tavaszt kö-
A
szöntő m u l a t s á g o k h o z
szép
hangú, t a r t ó s d o b o t k é s z í t h e t tek
keménypapír-hengerből.
Műpadlót,
szőnyeget
árusító
boltban szívesen a d n a k . Hártyának s z á r í t o t t vagy m a r h a h ó l y a g o t
disznóvegyetek
a hentesnél. Hólyag híján celofán is megteszi. Az
arasznyi
vastag hengerből 5 — 8 d o b n a k valót is v á g h a t t o k fűrésszel. (1) Az
éleket
csiszolópapírral
gömbölyítsétek le, a hólyagot pedig — félbevágva — langyos, szappanos
vízben
puhítsátok
meg (a celofánt t i s z t a vízben). A hártya r ö g z í t é s é h e z csirizt, azaz vízzel k e v e r t lisztet vagy vizes alapú r a g a s z t ó t
használ-
jatok. Egyenletesen, v é k o n y a n kenjétek be vele a d o b p e r e m é t . A 2. ábrán pontozással
jelöl-
tem ezt a f e l ü l e t e t . Ezután feszítsétek rá a hólyagot vagy a celofánt. U t ó b b i b ó l
két
réte-
get ragasszatok föl, hogy jó e r ő s legyen.
Szobahőmérsékleten
egy-két ó r a
alatt
megszárad.
Csak azután szabad k i p r ó b á l n i ! Vízfestékkel, z s í r k r é t á v a l , t u s sal szépen pingáljátok ki. Lehet olyan is, mint a híres 48-as kisdobosoké. Egy madzaggal fölköthetitek a d e r e k a t o k r a . K é t bot r
vagy
hurkapálca
végét
°nggyal t e k e r j é t e k be, s már-
is kész a d o b v e r ő . De p á r b a is köthettek a t a r k a
dobokból:
farsanghoz,téltemetéshez meghozza a j ó k e d v e t .
Rumi L á s z l ó 27
A
