CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár Adószám 18068090-1-41
Kiegészítı melléklet I. Általános rész A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár alapítói az Önkéntes és Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény rendelkezése alapján önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárt hoztak létre 1994. december 21-én. A Nyugdíjpénztár határozatlan idıre alakult és a CIB csoporthoz tartozó vállalkozásokra kiterjedıen szervezıdik. A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár székhelye: 1027 Budapest, Medve utca 4-14. A pénztár típusa, önkéntes nyugdíjpénztár. A pénztár gazdálkodása keretében az alapszabályban meghatározott feltételek szerint nyugdíjszolgáltatást nyújt, a pénztárvagyon befektetését és szervezését végzi. A Nyugdíjpénztár vezetı tisztségviselıi 2009. december 31-én: Igazgatótanács elnök : Tisztavalné Winand Ágnes tagok : Pálmainé Baán Rita Radnóti Csaba Tóth Mária Kozák Zsuzsanna Ellenırzı Bizottság elnök : Teschler Mátyásné tagok : Mogyorósi Zoltán Kerényi Gézáné Gáspár Tibor Szücsik Péter A pénztár gazdálkodása a pénztártagok érdekében történik, valamint a szolgáltatások és fejlesztések fedezetének biztosítására szolgál.
1
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár kettıs könyvvitelt vezet, éves beszámolóját a hatályos Öpt. (1993 évi XCVI. tv.), a Számviteli törvény (2000. évi C. tv.), a 223/2000 (XII.19) és a 281/2001 ( XII.26 ) Kormányrendeletben meghatározott elıírásoknak megfelelıen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott nyomtatványok felhasználásával készíti el. Az éves beszámoló részét alkotó mérleg fordulónapja 2009. december 31. A mérlegkészítés idıpontja 2010. január 31. A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2004. júniusától a fedezeti céltartalékba a tagdíjbefizetések 97,5 %-a, a mőködési tartalékba a tagdíjbefizetések 2 %-a, a likviditási tartalékba pedig a befizetések 0.5 %-a került. A Pénztár a fenti arányt a közgyőlés döntése alapján 2004. június 1-tıl alkalmazza, azóta az arányokban változás nem történt. 2004. június 1-je elıtt a fedezeti céltartalékba a tagdíjbefizetések 96%-a, a mőködési célú tartalékok közé pedig a befizetések 3 %-a került. A likviditási alapba korábban a befizetések 1 %-a került. A Pénztár tárgyi eszközökkel nem rendelkezik. A Pénztár immateriális javak között mutatta ki a fıkönyvi könyvelés és az egyéni számlákkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésére kifejlesztett, 1999. évben vásárolt szoftvert, amely 2002-ben teljes egészében leírásra került. 2009-ben a Pénztár nem tárt fel ellenırzés során jelentıs összegő hibát. A Pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezık: - magas fluktuáció mind a Banknál, mind pedig a leányvállalatok esetében - lakossági stratégia és új bankfiókok nyitása miatti létszámbıvülés - piaci és gazdasági folyamatok alakulása. A Pénztár mőködését és gazdálkodását jelentısen meghatározó rendkívüli esemény a Pénztárnál 2009. évben nem történt.
2
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
II. Mérleghez kapcsolódó rész Befektetett eszközök A Nyugdíjpénztár az immateriális javak között tartotta nyilván azt az 1999. évben vásárolt szoftvert, amelyet a mőködési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt. Az értékcsökkenés elszámolásánál 33%-os amortizációs kulcsot alkalmazott, amelyet negyedévente számolt el. A szoftver 2002-ben teljes egészében leírásra került, kimutatása a 0. nyilvántartási számlák között történik. Értékpapírok A Nyugdíjpénztár az értékpapírokat a törvényben meghatározott módon, nettó beszerzési értéken (felhalmozott kamatok nélkül) tartja nyilván, és azokról analitikus nyilvántartást vezet. A Pénztár negyedévenként egyedileg értékelte az értékpapírokat, a mérleg fordulónapra vonatkozóan könyvvizsgálóval is hitelesíttette az értékpapírok felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében elszámolt értékelési különbözetet. Befektetési portfoliónként az értékelési különbözet összegében céltartalék kerül képzésre, amely céltartalékon belül külön kerül kimutatásra az idıarányosan járó kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékelési különbözet. Követelések A Pénztár követelései között mutatja ki a pénztártagokkal szembeni követeléseit, mindaddig, amíg azok pénzügyileg nem rendezıdnek. Pénzeszközök A Nyugdíjpénztár a CIB Bank Zrt-nél, valamint a letétkezelıjénél, a Raiffeisen Bank Zrt-nél vezeti a számláit a céltartalékoknak megfelelıen elkülönítve.
Aktív idıbeli elhatárolások Aktív idıbeli elhatárolásként a Nyugdíjpénztár azokat az üzleti év mérlegének fordulónapja elıtt felmerült, elszámolt olyan összeget mutatja ki, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követı idıszakra számolhatók el, valamint az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idıszakra számolandók el.
3
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
Saját tıke Mőködési célú induló tıkeként a pénztár az alapításakor kapott induló vagyont mutatja ki, amelyet a pénztár a mőködés céljára kapott. A Pénztár tartaléktıkeként mutatja ki a pénztár mőködési tevékenységének elızı években realizált eredményét. A mőködési tevékenység mérleg szerinti eredménye: a Pénztár mőködési tevékenységével összefüggésben a tárgyévet megilletı bevételek és a tárgyévet terhelı ráfordítások különbözetének összege. A Pénztárnak immateriális javak és rendeltetésszerően használatba vett tárgyi eszközök piaci értékelése alapján meghatározott értékelési tartaléka nincs. Céltartalékok A céltartalékok között mutatja ki a Pénztár a következıket: Mőködési céltartalék: a mőködési célú befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára meghatározott értékelési különbözet összegében megképzett céltartalékot. A mőködési célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. Fedezeti céltartalék: az egyéni számlákon a felhalmozási idıszakban összegyőjtött, a pénztártag adott idıpontban fennálló követelése, amely a nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál, illetve a várakozási idı letelte után a pénztártagnak kifizethetı. A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbıl, valamint az egyéni számlák fedezetét képezı eszközök befektetésébıl származó realizált hozambevételekbıl, illetve ezen eszközök értékelési különbözetébıl képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. Likviditási céltartalék: egyéb likviditási célra a Pénztár folyamatos fizetıképességének fenntartása érdekében képzett céltartalék összegét, valamint az azonosítatlan (függı) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékot. Likviditási portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékként mutatja ki a Pénztár a likviditási célú befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára meghatározott értékelési különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. 4
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka: Itt mutatja ki a Pénztár a mérlegben a tagdíjkövetelések mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett ráfordításként elszámolt összegét. Kötelezettségek Itt mutatja ki a Nyugdíjpénztár a pénztártagokkal szemben fennálló kötelezettségek között a kilépı, vagy más pénztárba átlépı tagokat, illetve azok kedvezményezettjeit megilletı fedezeti tartalékból átvezetett kötelezettségek összegét.
Passzív idıbeli elhatárolások A mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı költség és ráfordítás elhatárolása, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idıszakban merül fel, illetve kerül kiszámlázásra.
Taglétszám alakulása A taglétszám alakulását meghatározó tényezık: 2009. évben az elızı évekhez viszonyítva sokkal jelentısebb mértékő volt a fluktuáció A CIB Csoport 2009 elsı félévének végén csoportos létszámleépítést hajtott végre. A tagdíjfizetık átlag életkora 34,87 év. Az aktív tagok (tagdíjat fizetı) száma növekedı tendenciát mutatott, a fent említett fejlesztési tervek és egyéb befolyásoló tényezık miatt. Megnevezés
2009
Létszám idıszak elején Idıszak elején aktív tag Új belépık Átlépı más pénztárból Átlépı más pénztárba Elhalálozott Szolgáltatásban részesülı Kilépett Idıszak végén Idıszak végén aktív tag
2008
4.885 4.348 130 39 131 2 26 49 4.846 4.232
3.903 3.414 470 673 133 1 13 14 4.885 4.348
Terv és tényadatok összehasonlítása 2008. év terv Tagdíjfiz. átlagos száma
I.né. 4.236
5
II.né. III.né. 4.513 4.508
IV.né. 4.534
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
2008. évi tény Tagdíjfiz. átlagos száma 2009. év terv Tagdíjfiz. átlagos száma 2009. évi tény Tagdíjfiz. átlagos száma
4.175 I.né. 4.866 4.957
4.510 4.650 II.né. III.né. 4.885 4.908 4.939
4.893
4.806 IV.né. 4.889 4.846
Amíg 2008-ban a tagok tényleges létszáma az elsı félévben kissé elmaradt a tervezett értéktıl, a második félévben viszont meghaladta a tervezett értéket, addig 2009-ben a tendencia ezzel ellentétesen alakult. Vagyis a tagdíjfizetık átlagos tényleges létszáma az év elsı félévében meghaladta a tervezett értéket, azonban az év második felében már elmaradt ettıl. Az eltérés oka, hogy a Bankcsoportnál a tervezettnél nagyobb mértékő volt a fluktuáció, mint ahogyan az korábban a humánpolitikai tervek szerint prognosztizálva volt, illetve a Bankcsoport 2009. elsı félévének végén csoportos létszámleépítést hajtott végre, amely hatással volt a taglétszámra. A Pénztár pénzügyi tervében nem tervezte külön a nem aktív tagok számát, feltételezte, hogy ezek száma nem változik jelentısen. A tényadatok alapján a nem aktív tagok száma növekedett, az elızı évi 450 és 540 fı közötti átlagos létszámról 2009. év során 545 és 614 fı közé emelkedett. A nem aktív tagok között szerepelnek azok a CIB Csoportból kilépett tagok, akik nyilatkozatban vállalták tagsági viszonyuk fenntartását, viszont tagdíjfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ide tartoznak még a GYES-en, GYED-en lévı pénztártagok is, akiknek a száma az elızı évhez viszonyítva megnövekedett. A 2009. évi tervezett nyugdíjszolgáltatás 9 fı volt. A Pénztár ténylegesen 26 fınek teljesített egyösszegő szolgáltatást, amelynek összege 93.516 ezer Ft volt (2008-ban 13 fı részére 38.829 ezer Ft). Jelen kiegészítı melléklet 2. sz. mellékletében mutatja be a Pénztár a tagdíjbevételek tartalékok közötti megoszlásának alakulását, a fedezeti tartalék bevételei és kiadásai, illetve a mőködési tevékenység alakulását a terv- és tényadatok összehasonlításával. A tagdíjbevételek alakulását a tervezett szinthez képest az jellemzi, hogy a tényadatok minden negyedévben, de fıként az év második felében elmaradtak a tervezett értéktıl. A tényleges bevételek a három tartalék együttes vonatkozásában 15,28 %-kal maradtak el a tervezett értéktıl. Mindhárom tartalék tekintetében a tényadatok elmaradnak a tervadatoktól a tagdíjbevételek egészét tekintve, amelynek oka a munkáltatói tagdíjbevételek tervhez képesti alacsonyabb szintje a csoportos létszámleépítés okán, illetve a 10 éves lejárat miatti kifizetések
6
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
nagyságrendje is jelentısen meghaladta a tervezett értéket. Mindhárom tartalék esetében a tagdíjbevételek tervhez történı alakulására valamelyest pozitívan hatott, hogy mind az egyéni tagdíjbefizetések, mind pedig az egyéb befizetések és APEH visszatérítések a tervek felett teljesültek. Ezek a bevételtöbbletek azonban nem tudták ellensúlyozni a munkáltatói tagdíjbefizetések elmaradását. A fedezeti tartalék bevételeit elemezve az látható, hogy a Pénztár bevételeit 64,52 %-ban a tagdíjbevételekbıl tervezte. (2008-ban: 71,6 %ban). A tényleges számokat tekintve a fedezeti tartalék összbevételei magasabbak a tagdíjbevételek összegénél, mivel bár az értékelési különbözet várható hozama negatívan hatott a bevételek összegére, kapott kamatok nagyságrendje ezt ellensúlyozta. A Pénztár bevételeinek egy részét adják még a befektetési tevékenységen realizált egyéb bevételek, amelyek a tényleges bevételek 7,63 %-át adják (2008-ban 10,5 %), amit a Pénztár alacsonyabb arányban tervezett. A Pénztárnak jelentıs – a tervet meghaladó - bevételei származtak még a hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapírok és bankbetétek után kapott kamatokból is, melyek aránya a tényleges bevételeken belül 95,3 % volt (2008-ban 46,4 %). A Pénztár arra számított terveiben, hogy az elızı évhez hasonlóan az értékelési különbözet várható hozama kedvezıen alakul majd, a piaci folyamatok következtében azonban az értékelési különbözet várható hozama a második és a harmadik negyedév kivételével a többi idıszakban negatívan alakult, így az jelentısen elmaradt a tervezett értéktıl. A fedezeti tartalék ráfordításai is kedvezıtlenül alakultak a tervezetthez képest – nagy mértékben -, amelynek oka, hogy a Pénztár az éves terv elkészítésekor kedvezıbben ítélte meg a piaci folyamatokat a ténylegesnél. A mőködési tevékenység eredménye a Pénztárnál a tervezett szintnél kicsit kedvezıbben alakult. A mőködési tevékenység eredményén belül a tagdíjbevételek és az értékelési különbözet várható hozama a tervezettnek megfelelıen, illetve attól valamivel kedvezıbben alakult. A kiadások 2009-ben meghaladták a tervezett értéket az egyéb költségek növekedése miatt. Így a mőködési tevékenység eredménye 4,9 %-kal (2008-ban: 2,9 %) haladta meg a tervezett értéket.
Nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések A Pénztár 2009-ben 26 fınek teljesített egyösszegő szolgáltatást, amelynek összege 93.516 ezer Ft (2008-ban 13 fı részére 38.829 ezer Ft) volt. A Pénztár 2009-ben, az elızı évekhez hasonlóan csak egyösszegő szolgáltatást nyújtott tagjainak. Az egyösszegő nyugdíjszolgáltatások kifizetések biztosításához – az elızetesen kapott információk szerint - a Pénztár elkülöníti a szükséges fedezetet.
7
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
Nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások költség nemenként A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban a Pénztárnak dologi kiadása nem merült fel. Fedezeti és likviditási céltartalékok alakulása A Pénztár céltartalékainak döntı részét 98,8 %-át (2008-ban: 98,9 %-át) a fedezeti céltartalékok teszik ki. A fedezeti és likviditási céltartalékokat jelentısen befolyásoló tényezı 2009-ben a Pénztárnál nem volt. A fedezeti céltartalékokon belül az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbıl képzett céltartalék aránya 85,12 %-ról, 83,79 %-ra csökkent. A Pénztár likviditási céltartalékainak jelentıs része egyéb likviditási célokra képzett céltartalék. A likviditási céltartalék összege 40,7 millió Ft értékben (2008-ban: 34,1 millió Ft), amely az elızı évhez képest 19,3 %kal növekedett. A likviditási portfolió értékelési különbözete 2.168 eFt volt 2009. december 31-én (2008-ban 1.312 eFt). A Pénztár likviditási céltartalékból nem csoportosított át a fedezeti céltartalékba. A Pénztárnak 2009-ben és 2008-ban azonosítatlan, függı befizetései nem voltak, ezekre céltartalékot nem képzett. Mőködési céltartalék alakulása A Pénztár 2009-ben a mőködési portfolió értékelési különbözetére vonatkozóan képzett céltartalékot. Az ezen a jogcímen megképzett céltartalék összege 2009. december 31-én 2.452 eFt volt (2008-ban: 1.534 eFt). A Pénztár jövıbeni kötelezettségekre vonatkozóan nem képzett mőködési céltartalékot. A Pénztár 2009-ben a mőködési céltartalékból nem használt fel.
8
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
III. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó rész Költségek Mőködési költségek – személyi jellegő ráfordítások Adatok eFt-ban Megnevezés Személyi jellegő kifizetések Mőködési költségek összesen
2008 2.606 2.606
2009 2.432 2.432
A mőködési költségek az elızı évhez viszonyítva mintegy 6,6 %-kal csökkentek, amely a bérjárulékok csökkenésébıl adódik. Tisztségviselık díjazása A tisztségviselık díjazása 2009-ben, a közgyőlés döntése alapján nem változott, az elızı évhez hasonlóan az alábbiak szerint alakult: Igazgatótanács elnöke: 30.000,-Ft/hó Igazgatótanács tagjai: 5.000,-Ft/hó Ellenırzı Bizottság elnöke: 8.000,-Ft/hó Ellenırzı Bizottság tagjai: 5.000,-Ft/hó Az egyéb címen kifizetett megbízási díjak összege: 1.044 eFt (2008-ban 1.084 eFt). A Pénztárnak alkalmazottja nincs. Nem anyagjellegő szolgáltatások Adatok eFt-ban Megnevezés Program karbantartási díj Könyvvizsgálat Közzétételi díj Pénztárszövetségi tagdíj Egyéb Nem anyagjellegő szolgáltatások
2008 1.189 2.073 338 327 3.927
2009 1.455 2.291 116
17 397 4.276
A nem anyagjellegő szolgáltatások díjai a Pénztárnál mintegy 8,9 %-kal növekedtek (2008-ban: 12,4 %). A növekedésre egyrészt az infláció hatott, másrészt pedig növelte a program karbantartási díjak értékének emelkedése. A Pénztár könyvvizsgálati teendıit 2009-ben is – az elızı évhez hasonlóan - az Ernst & Young Kft látta el. A könyvvizsgálat díja 2.291 eFt volt a 2009-as évre vonatkozóan. A Pénztár természetes személy könyvvizsgálója Bertalan Zsuzsanna. Az Ernst & Young Kft a beszámoló könyvvizsgálatán kívül egyéb szolgáltatást nem végzett a Pénztár részére.
9
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
Ráfordítások A Pénztár ráfordításai közé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére fizetett felügyeleti díjak tartoznak, amelyek értéke 2009-ben 1.225 eFt volt (2008-ban 1.026 eFt). A csökkenés a felügyeleti díj számítás módjának csökkenésével magyarázható. Tagi kölcsönfolyósítás A pénztár tagjai számára nem folyósított kölcsönt, ezzel kapcsolatos bevétele a pénztárnak nem volt. Értékcsökkenés 2002-ben a Pénztár 450 ezer forint értékben számítógépes programot mutatott ki a befektetett eszközök között, amelyet 1999 februárjában szerzett be. A program 2002-ben leírásra került, amelyet a Pénztár a 0. nyilvántartási számlaosztályban 0 nyilvántartási értéken mutat ki. A Pénztárnak más immateriális java vagy tárgyi eszköze nincs, ezért a 2003-tól 2009-ig terjedı idıszakban nem számolt el értékcsökkenési leírást.
Bevételek 2004. május 31-éig a fedezeti alapba 96%, a mőködési alapba 3%, a likviditási alapba pedig 1%-a kerül a bevételeknek. A Közgyőlés döntése alapján 2004. június 1-tıl a bevételek 97,5 %-a került a fedezeti alapba, 2 %-a a mőködési alapba, a fennmaradó 0,5 % pedig változatlanul a likviditási alapba került. 2009-ben az arányok nem változtak. A tagdíj bevétel munkáltatói tagok által fizetett hozzájárulásból 637.295 eFt, (2008-ban: 616.341 eFt), az egyéni tagdíjbefizetésbıl 10.503 eFt, (2008-ban 8.519 eFt) és a tagok év végi egyösszegő befizetéseibıl, az APEH visszatérítésekbıl és utólag befolyt tagdíjakból 18.246 eFt (2008ban 19.240 eFt) áll. Az elszámolt tagdíjbevételekbıl pénzügyileg nem rendezett tagdíjbevételek összege 3.564 eFt (2008-ban: 2.537 eFt), amelyre a Pénztár a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát ráfordításként megképezte. A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztárnak a CIB csoport munkáltatóival, valamint az Igazgatótanács elnöke által engedélyezett és közgyőlése által jóváhagyott munkáltatói tagokkal van megállapodása. A munkáltatói kötelezettségek a megállapodásoknak megfelelıen teljesültek. 2009-ben 131 fı lépett át másik nyugdíjpénztárba (2008-ban 133 fı), az átvitel összege 44.089 eFt volt (2008-ban: 41.958 eFt). Az átlépık számának jelentısebb mértékő növekedését részben a fluktuáció, az elbocsátások okozzák, részben pedig az okozza, hogy a 10 éves
10
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
várakozási idı elteltével a tagok összevonják megtakarításaikat, hogy fel tudják venni a hozamot. Az átlépı tagok 1 ezer Ft-ot fizetnek átlépési díjként. A Pénztár két tagja elhalálozott, a kedvezményezettnek történt kifizetés összege 1.118 eFt volt (2008-ban 513 eFt). Nemfi- Fizetık Átlagos Fedezeti Mőködési Likvidi- Összezetık száma* érték alap alap tási alap sen száma egyéni számlák Fı Fı eFt/fı eFt eFt eFt eFt 2009-re vonatkozóan Tagok által fizetett tagdíj 516 20,35 10.240 210 52 10.502 Munkáltatói 590 tag által fizetett tagdíj
2008-ra vonatkozóan Tagok által fizetett tagdíj Munkáltatói 488 tag által fizetett tagdíj
4324
147,39
621.361
12.746
3.186
637.293
246
34,63
8.306
170
43
8.519
4047
152,30
600.933
12.328
3.080
616.341
*Megjegyzés: A fizetık számára vonatkozóan az átlagos értékek kerültek feltüntetésre.
Az egyéni tagdíjfizetık számának növekedését a nagy mértékő fluktuáció és a csoportos létszámleépítés miatt tagságukat fenntartó, de már nem CIB-es munkaviszonyban lévı tagok számának növekedése okozza. Bár az egyéni tagdíjfizetık száma megnövekedett, az általuk befizetett tagdíj nem emelkedett jelentısen. Befektetések és hozamok alakulása A CIB Nyugdíjpénztár vagyona a 2008. évi 8 %-os növekedéssel szemben 2009. évben nagyobb mértékben 17,5 %-kal növekedett. Az év elején a Nyugdíjpénztár vagyona 3.779,9 millió forintról indulva 2009. december 31-ére 4.442,6 millió forintra nıtt. Az eszközök szerkezetében 2009-ben nagyon jelentıs, szerkezetbeni változás nem következett be. A befektetett eszközök értéke 0,3 %-kal csökkent, amíg a forgóeszközök értéke azonban 43,2 %-kal növekedett. A befektetett pénzügyi eszközök aránya az elızı évi 59 %-ról 50,1 %-ra csökkent. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok aránya az elızı évi 38,9 %-ról 35,1 %-ra csökkent az összes eszközállományon belül. A Pénztár befektetési struktúrájából látható, hogy a Pénztár hosszú lejáratú állampapírjainak értéke és aránya lecsökkent. A forgatási célú 11
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
értékpapírok jelentıs része pedig rövid lejáratú kötvény. A Pénztárnak forgatási célú részesedései nem voltak az év végén. A Pénztár 2009-ben nem kötött határidıs és opciós ügyletet. A Pénztárnak 2009. december 31-én egyéb függı és jövıbeni (biztos) kötelezettsége nem volt. A Pénztár az elızı évben, 2008-ban a mérleg fordulónapjáig az alábbi határidıs ügyletek kötötte, melyek eredményre és cash-flow-ra gyakorolt hatását az alábbi táblázat mutatja: Határidıs ügylet jellege Forward nyitás eladás Forward zárás vétel Forward zárás vétel Forward nyitás eladás Forward zárás vétel MNB Forward nyitás eladás Forward zárás vétel MNB Forward nyitás eladás Forward zárás vétel MNB
Deviza összeg USD
Árfolyam
Érték
927 000
177,20
164 264 400
73 000
189,30
13 818 900
854 000
168,31
143 736 740
219 000
157,54
34 501 260
219 000
149,15
32 663 850
Eredményre gyakorolt hatás
19 676 160 (883 300) 7 592 060
1 837 410 242 000
149,86
36 266 120
242 000
151,80
36 735 600
Értékelési különbözet
1 670 970
(469 480) 330 000
152,47
50 315 100
330 000
164,45
54 268 500 (3 953 400)
A forrásoldal összetevıinek aránya nem változott jelentısebb mértékben a mérleg fıösszegéhez képest. A saját tıke értéke 19,6 %-kal növekedett, amelynek oka a Pénztár nyereséges mőködési gazdálkodása. A Pénztárnak 2009. december 31-én 30 ezer forint értékben volt egyéb rövid lejáratú kötelezettsége. (2008-ban nem volt). A források döntı részét a fedezeti céltartalékok teszik ki 97,6 %-ban (2008-ban 97,7 %).
12
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
Befektetési tevékenység elemzése Makrogazdaság A 2009-es esztendıben a magyar gazdaság jelentıs, 6,3%-os zsugorodáson, tehát a rendszerváltás eleje óta példátlanul mély recesszión ment keresztül. A likviditási és hitelválság a reálgazdaságot nem hagyta érintetlenül, a tavalyi év összes negyedévében negatív elıjelő volt a GDP változása, noha a bruttó hazai termék csökkenése a második negyedév óta fokozatosan enyhül. Külpiacainkon megcsappant a magyar termékek iránti kereslet, így a gazdaság egyik fı motorjaként számon tartott export átmenetileg lebénult és a javulás jelei is csak a tavalyi év utolsó harmadában érkeztek meg. Magyarország megromlott piaci megítélésébıl, a finanszírozási krízisbıl és az IMF-EU csomag feltételeibıl kifolyólag a kormányzat prociklikus, a válságot elmélyítı fiskális politikára kényszerült az amúgy is kedvezıtlen nemzetközi konjunktúra mellett. A megszorító intézkedések és a bankszektor óvatosabb hitelezési aktivitása még tovább korlátozták a már korábban is gyenge lábakon álló magánfogyasztást és a beruházásokat. A gyenge keresleti viszonyok, valamint a nyersanyagok korábbi évekre jellemzı árfelhajtó hatásának hiánya magyar viszonylatban meglehetısen enyhe inflációs környezetet eredményezett. A negatív kibocsátási rés még az év közepén végrehajtott – és a fogyasztói árindexet magasabb év/éves szintre toló – ÁFA-emelés továbbgyőrőzı hatásait is csitítani tudta. A pénzromlási ütem idei mérséklıdését ráadásul a magas bázis is elısegítheti. Az alacsonyabb inflációs szintek sem tudták azonban ellensúlyozni a reálbérekben látott visszaesést. A munkanélküliségi ráta markáns emelkedése mindeközben csak súlyosbította a háztartások vagyoni helyzetét, a restriktív költségvetési politika pedig csak kismértékben tette lehetıvé a nyugat-európai állásmegtartóprogramokhoz fogható munkaerıpiaci intézkedések alkalmazását. Ezen felül a devizahitelek idınként megemelkedı törlesztırészlete csökkentette a devizában eladósodott háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és a nagyobb árfolyamkockázat jelentısebb megtakarításokra ösztönözte a háztartások egy részét, ezzel is erısítvén a belsı kereslet negatív trendjét. A válság negatív hatásainak felsorolása után érdemes a kedvezı folyamatokról is szót ejtenünk. Magyarország fegyelmezett fiskális politikája nem csak a hazai gazdaságpolitika hitelességén javított, hanem egyben bıvítette a monetáris politika mozgásterét is. A jegybank a finanszírozási válság kicsúcsosodásakor meghozott rendkívüli, 300 bázispontos kamatemelését késıbb fokozatosan – a piaci kockázatok és a Magyarországtól elvárt kockázati prémium alakulásának függvényében – ellensúlyozta. Hosszabb kihagyás után az irányadó kamatszint 2009. nyarára az utoljára 2008. októberében látott 8,5%-os értékre jutott vissza, 13
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
majd ezt további monetáris lazítás követte. 2010 elejére az alapkamat már történelmi mélypontra juthatott úgy, hogy mindeközben a forint is a korábbiaknál erısebb szinteken mozgott, tehát nem veszélyeztette a devizában eladósodott háztartásokat és így a pénzügyi közvetítırendszer stabilitását sem. A fiskális fegyelem egyben javította Magyarország relatív megítélését is a több esetben lazább gazdaságpolitikát folytató régiós versenytársakkal szemben és az Európai Unió egyik legkisebb GDP-arányos költségvetési deficitjét eredményezte a tavalyi évben. A magyar adósságpálya fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokon is fıleg a költségvetési szigor enyhített, az amúgy is kedvezıbb piaci hangulat mellett. A belsı egyensúlyi mutatók javulása mellé a külsı egyensúlyi indikátorok kedvezıbb alakulása társult. A magyar folyó fizetési mérleg a kilencvenes évek közepe óta tartó idısor elsı többletét mutatta 2009-ben és az ország nettó finanszírozási képessége is markánsan javult. A képet némileg árnyalta, hogy ezen javulást is elsısorban a gyenge belföldi keresletre vezethetjük vissza. Pénzügyi piacok alakulása Bár a forint 2009-es év eleji és év végi árfolyama meglehetısen közel állt egymáshoz, a magyar deviza a két idıpont között igen széles sávban ingadozott a fı fejlett piaci devizákkal szemben. Az EUR/HUF árfolyam márciusban a válság újabb hullámának hatására például történelmi csúcsra, a 316-os szint fölé ugrott. A devizában eladósodott háztartások jelentıs hányada a svájci frank-forint árfolyam 215 fölé történı elmozdulását is megérezte. A piac kockázatvállalási hajlandóságában bekövetkezett javulás és Magyarország javuló belsı és külsı egyensúlyi mutatói az év elsı negyedéve után már fokozatos forinterısödést tettek lehetıvé egészen a nyár közepéig. Az azóta eltelt idıszak során a forint a 260-280-as, új, egyensúlyinak tekinthetı sávban mozgott, implikált volatilitása pedig egyre csökkent. A magyar deviza külsı sokkokra való érzékenysége nem szőnt meg, de érezhetıen csökkent, kiváltképp a 20092010-es év fordulója után. A devizapiaci ingadozások fı mozgatórugója továbbra is a globális piaci hangulat maradt, a belföldi tényezık – melyek közül a költségvetési helyzet alakulását emelnénk ki – általában valamivel kisebb súllyal szerepeltek. A kamatkülönbözet hatása nem volt jelentıs az árfolyamváltozás szempontjából, hisz az árfolyamstabilitás a kamatcsökkentési ciklus ellenére is fennmaradt. Mindebben segített az is, hogy a jegybank óvatos kamatpolitikát folytatott és csak a piaci várakozásokkal összhangban csökkentette az irányadó rátát. Az MNB továbbra is fokozott figyelemmel vizsgálja a devizapiacot és annak reakcióit a globális piaci hangulat változásaira, hiszen a pénzügyi stabilitás meghatározó a monetáris politikai döntéshozatal során.
14
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
A devizapiachoz hasonlóan a válság elsı, 2008. ıszi kicsúcsosodásakor a bankközi piacok is szélsıséges mozgásokat mutattak. A bankközi hitelezés lényegében befagyott, a pénzintézetek pedig külföldi devizában történı refinanszírozási szükségleteiket nem, vagy csak nehezen tudták kielégíteni a swapok piacán. Az MNB és egyes külföldi jegybankok között született swapmegállapodások késıbb érdemben javítottak a helyzeten, a hangulat javulásával és a bankközi piacok kiolvadásával, valamint a monetáris lazítóciklussal párhuzamban pedig a magyar pénzpiaci kamatok is csökkenésnek indultak. A 2008-2009-es év fordulóján látott piaci turbulenciák természetesen az állampapírpiacot sem hagyták érintetlenül. 2008. novemberétıl egészen 2009. áprilisáig kényszerszerően szünetelt a rendszeres államkötvénykibocsátás, a gyakran teljesen 'kiszáradt' állampapírpiacon voltak olyan napok, amikor teljesen megszőnt a piaci likviditás, bizonyos sorozatokra semmilyen árszinten nem lehetett árjegyzıt, illetve vevıt találni. Ilyen körülmények között az államadósság finanszírozásához az ország jelentıs mértékben az IMF és az EU által folyósított mentıcsomagra volt utalva. A helyzetet súlyosbították a nemzetközi befektetık részérıl tapasztalt portfoliótıke-kivonások, a korábbiaknál alacsonyabb külföldi kézben lévı állampapír-állomány, mely a hazai piac számára hirtelen megugró, még magasabb hozamszinteken is felszívhatatlan kínálatot jelentett. Az állampapírpiac 2009. végén azonban már a normalizálódás határozott jeleit mutatta, a piac kiszáradásának veszélye minimálisra csökkent, de a kockázatok még mostanra sem tőntek el teljesen. Jelenleg az ÁKK rugalmasan kezeli a forintban denominált állampapírok kibocsátási tervét és az egyes aukciókon meghirdetett mennyiségeket is egyedileg kezeli. Ezen kívül a kibocsátó mozgásterét növelik a korábbi kötvény visszavásárlások – melyek mérsékelték a 2010-es refinanszírozási igényt – valamint a devizalapú kibocsátásokból és a még fel nem használt IMFösszegekbıl származó külön tartalékok is.
A Pénztári hozamráta alakulása A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár az IT jóváhagyásával 2009-ben változtatott befektetési politikáján – a részvényindexek arányának növelésével, illetve nyersanyagindex bevezetésével - a következı eszközallokációs arányok alkalmazásával: 2009 (induló)
2008
Magyar állampapírok (Max Composit)
80 %
80 %
Részvények
10 %
10 %
-CE4 régió (Cetop20)
30 %
30 %
-külföldi (MSCI World)
70 %
70 %
15
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
MSCI GEM Index
5%
5%
DBLCI OY TR Index
5%
5%
A fenti táblázat a 2009. évre vonatkozó induló oszlopa a 2009. május 4-ig érvényben lévı befektetési politikát tartalmazza. Ebben az idıpontban a Pénztár Igazgatótanácsa a pénzügyi és gazdasági folyamatok és tendenciák alapján megvitatta a lehetıségeket és úgy döntött, hogy a hozam maximalizálását az szolgálja leginkább, hogyha 2009. további részében a fedezeti alap benchmarkját 100 % ZMAX-ra változtatják. Ezért az év további részében a 100 % ZMAX index volt az irányadó befektetési politika. Pénztári alapok benchmark összetétele Fedezeti alap összetétele: induló állapot: Max Composite Index, CETOP20 Index, MSCI World, MSCI GEM és DBLCI OY TR indexek – majd ZMAX index. Mőködési alap benchmark-ja: REBI index Likviditási alap benchmark-ja: REBI index A Pénztár 2009. december 31-ére vonatkozóan a fedezeti tartalék vonatkozásában 6,12 %-os éves bruttó hozamot realizált, szemben a 2008. évi -8,83 %-os hozammal. A Pénztár tartalékokra vonatkozó negyedévenként a következı volt: Hozamráta
hozamrátáinak
alakulása
I.né
II.né.
III.né
IV.né.
Éves
-8,43 % -8,45 %
11,14 % 11,11 %
2,45 % 2,43 %
1,85 % 1,83 %
6,19 % 6,10 %
-8,63 % -8,65 %
11,32 % 11,30 %
2,44 % 2,42 %
1,85 % 1,83 %
6,12 % 6,04 %
1,55 % 1,53 %
2,43 % 2,41 %
2,47 % 2,45 %
1,80 % 1,77 %
8,50 % 8,41 %
1,70 % 1,67 %
2,65 % 2,62 %
2,67 % 2,65 %
1,96 % 1,92 %
9,27 % 9,16 %
Teljes Pénztári hozamráta
-Bruttó hozamráta -Nettó hozamráta Fedezeti Alap -Bruttó hozamráta -Nettó hozamráta Mőködési Alap -Bruttó hozamráta -Nettó hozamráta Likviditási Alap -Bruttó hozamráta -Nettó hozamráta
Értékelési alapok: Portfolió értéke 2009.12.31.-én Portfolió értéke 2009.01.01.-én
4.442.587 eFt 3.779.987 eFt
16
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
Portfolió értéke 2008.12.31.-én Portfolió értéke 2008.01.01.-én
3.779.987 eFt 3.497.840 eFt
I.né. II.né. III.né. IV.né. Fedezeti portfolió bevételei (eFt-ban)-115.230 993.043 220.251 175.588 Fedezeti portfolió kiadásai (eFt-ban) 77.743 453.485 828 821 A pénztári vagyon nettó beszerzési-, és piaci értékének bemutatása Nyitó érték Értékelés alapja
Beszerzési érték eFt
Záró érték Piaci érték eFt
Beszerzési érték eFt
Piaci érték eFt
Folyószámla CIB és Raiffeisen
68 410
68 410
17 209
17 209
D090128
2 387
2 385
0
0
D090408
29 973
29 855
0
0
D090729
33 303
33 234
0
0
D100630
0
0
123 908
124 056
D090408 Mők.Alap
558
558
0
0
D090729 Mők.Alap
19
18
0
0
D100630 Mők.Alap
0
0
340
340
D090128 Likv.Alap
2 999
2 997
0
0
D090408 Likv.Alap
1 089
1 087
0
0
D090729 Likv.Alap
37
37
0
0
D100630 Likv.Alap
0
0
136
136
MÁK 2009/B
40 745
39 541
0
0
MÁK 2009/C
12 618
12 788
0
0
MÁK 2009/D
212 259
203 203
0
0
MÁK 2009/E
58 248
59 030
0
0
MÁK 2009/F
213 785
215 840
0
0
MÁK 2010/B
29 767
29 162
55 427
56 717
MÁK 2010/C
38 205
37 461
1 014 799
1 024 802
MÁK 2010/D
16 419
15 938
23 919
24 001
0
0
191 980
191 980
MÁK 2009/F Mők.Alap
30 769
31 480
0
0
MÁK 2010/B Mők.Alap
0
0
4.995
5.111
MÁK 2010/C Mők.Alap
0
0
38.770
39.130
MÁK 2009/FLikv.Alap
26 519
27 006
0
0
MÁK 2010/B Likv.Alap
0
0
2 031
2 079
MÁK 2010/C Likv.Alap
0
0
35 580
35 925
Rövid lej. állampapír
CIB 2010/B
17
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
Hosszú lejáratú állampapír MÁK 2011/A
16 435
15 602
0
0
MÁK 2011/B
114 442
112 573
0
0
MÁK 2011/C
105 158
107 396
0
0
MÁK 2012/B
153 103
145 194
816 243
813 994
MÁK 2013/D
256 553
246 006
0
0
MÁK 2014/C
141 048
143 186
0
0
MÁK 2015/A
241 754
217 085
0
0
MÁK 2016/C
443 521
403 890
712 889
713 445
MÁK 2017/A
63 281
54 793
0
0
MÁK 2017/B
457 654
444 174
0
0
MÁK 2019/A
0
0
270 676
269 813
MÁK 2020/A
166 378
149 223
194 941
193 545
MÁK 2023/A
0
0
152 380
151 204
CIB Zártkörő bef.j.
172 765
113 278
0
0
CIB Zártkörő 2 bef.j.
395 199
281 790
0
0
CIB Nyersanyag A.bef.j.
268 580
190 468
0
0
CIB Felt. Részv.Alap bef.j.
281 379
207 880
0
0
4 095 359
3 642 568
3 656 223
3 663 487
Befektetési jegy
Összesen
A Pénztár befektetett eszközei és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok, részesedések értékének tárgyidıszaki változását, illetve a Pénztár alakulásától a tárgyidıszak végéig terjedı idıszakra vonatkozó könyv szerinti és piaci értékeket, illetve az értékelési különbözet értékét a kiegészítı melléklet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Pénztár által 2009. december 31-én a befektetett pénzügyi eszközökbıl forgóeszközök közé átsorolt, 2010-ben lejáró értékpapírok könyv szerinti értéke 1.286.125 eFt, piaci árfolyamhatásból adódó értékelési különbözetük 11.375 eFt. (2008-ban az értékpapírok könyv szerinti értéke 537.655 eFt, értékelési különbözet értéke -7.254 eFt). A Pénztárnak kölcsönbe adott értékpapírja és kockázati tıkealap-jegye nem volt 2009-ben. Elért eredmények, mőködést jellemzı mutatók adatok eFt. Mutató
2009/12/31
Mőködési célú tagdíjbevételek Mőködési célú bevételek
12.972 13.362
18
2008/12/31 12.508 12.880
Változás (%) 103,7 % 103,7 %
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
Tagdíjbevételek aránya az összes bevételhez viszonyítva Mőködéssel kapcsolatos ráfordítások Személyi jellegő ráfordítások aránya Igénybe vett szolgáltatások aránya Mőködési költségek a taglétszám arányában Mőködési költségek elsıdleges fedezete (bevétel/ráfordítás) Befektetési tevékenység eredménye Mőködési tevékenység eredménye 1 fıre jutó mőködési eredmény Mőködési céltartalék
97,1 % 7.945 30,6 % 30,3 %
97,1 % 7.601 34,3 % 31,7 %
104,5 % -3,7 % -1,4 %
1,64
1,56
105,1 %
168,18 % 2.979 8.396 1,73 2.452
169,5 % 2.434 7.713 1,58 1.534
-1,32 % 122,4 % 108,9 % 109,5 % 159,8 %
Fedezeti céltartalék egyéni számlákon Taglétszám (fı) Egy fıre jutó fedezeti céltartalék összege egyéni számlákon (eFt/fı)
4.338.159 4.846
3.694.320 4.885
117,4 % 99,2 %
895,2
756,3
118,4 %
Tagoknak nyújtott szolgáltatások Szolgáltatásban részesült tagok száma Egy fıre jutó szolgáltatás összege
93.516 26 3.596,7
38.829 13 2.986,8
240,8 % 200 % 120,4 %
Egyéb likviditási célokra képzett tartalék
38.572
32.851
117,4 %
Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Fedezeti tartalék aránya Tartaléktıke saját tıkén belüli aránya
50,12 % 49,88 % 97,6 % 82,6 %
59,1 % 40,93 % 97,7 % 80,8 %
-8,98 % -8,95 % -0,1 % 1,8 %
A Pénztár mőködési célú tagdíjbevételei és összes bevétele infláció alatti növekedést mutatnak az elızı évhez képest, amelyet a relatív megnövekedett taglétszám okoz és a CIB Csoport humánpolitikai stratégiája indokol. A tagdíjbevételek továbbra is döntı részét, 97%-át alkotják az összes mőködési célú bevételnek. A mőködéssel kapcsolatos ráfordítások értéke a bevételek növekedésénél nagyobb mértékben növekedett. A mőködési költségen belül csökkent mind a személyi jellegő ráfordítások aránya, mind pedig az igénybe vett szolgáltatások aránya. A taglétszámra vetített mőködési költség összege növekedett az elızı évhez viszonyítva. 2009-ben a mőködési célú bevételek teljes mértékben fedezték a mőködési célú ráfordításokat, az elızı évitıl azonban valamivel alacsonyabb arányban. A mőködési befektetési tevékenység eredménye növekedett az elızı évhez viszonyítva.
19
CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Kiegészítı melléklet 2009. december 31-ére vonatkozóan
A fedezeti céltartalék összege 2009-ben 17,4 %-kal nıtt az elızı évhez viszonyítva. A Pénztár taglétszáma azonban csökkent. Ezért az egyéni számlákon egy fıre jutó fedezeti céltartalék összege 18,4 %-kal nıtt. A tagoknak nyújtott szolgáltatások értéke nıtt, a szolgáltatásban részesült tagok száma 13 fıvel, duplájára növekedett. A Pénztár 2009-ban a 10 éves várakozási idı letelte után 77.499 eFt hozamot (2008-ban: 97.661 eFt), -904 eFt értékelési különbözetet (2008ban: 3.292 eFt) és 83.889 eFt tıkét (2008-ban: 24.847 eFt) fizetett ki a tagok részére.
A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár beszámolóját Tisztavalné Winand Ágnes (Budapest), a CIB Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke írja alá.
Budapest, 2010. április. 23
Tisztavalné Winand Ágnes IT elnöke
20