Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet

ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2010. december 31.

Tartalomjegyzék

I.

A CÉG ÉS A CÉGVEZETÉS.................................................................................................... 4

II.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK, EGYÉB ÉRDEKELTSÉGEK ...................................... 6

II.1. II.2. II.3. II.4. III.

ING Pénzügyi Tanácsadó Kft...........................................................................6 ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt. .......................................................6 ING Magánnyugdíjpénztár ...............................................................................7 ING ÉTA Szolgáltató Kft. ................................................................................7 AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 2010. ÉVI EREDMÉNYE .......................................................... 7

IV. A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELVEK (A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI)........................................................................... 7

IV.1.

Immateriális javak ............................................................................................8

IV.1.a. Szoftverek karbantartása ......................................................................................................... 9 IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek....................................................................................................... 9

IV.2.

Tárgyi eszközök..............................................................................................10

IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei.......................................................................................... 11

IV.3. IV.4. IV.5.

Részesedések ..................................................................................................11 Készletek ........................................................................................................11 Követelések ....................................................................................................12

IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés .................................................................. 12 IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése ...................................................................................... 12 IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése................................................................ 12

IV.6. IV.7. IV.7.a. IV.7.b. IV.7.c. IV.7.d. IV.7.e. IV.7.f. IV.7.g. IV.7.h. IV.7.i.

IV.8. IV.9.

Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek............................12 Biztosítástechnikai tartalékok.........................................................................14 Matematikai tartalék.............................................................................................................. 14 Meg nem szolgált díjak tartaléka........................................................................................... 14 Függő károk tartaléka ........................................................................................................... 15 Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék ........................................................................ 16 Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék................................................................... 17 Káringadozási tartalék .......................................................................................................... 17 Törlési tartalék ...................................................................................................................... 17 Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka ................................................................... 17 Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka............................................... 17

Céltartalékok...................................................................................................18 Időbeli elhatárolások.......................................................................................19

IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása ............................................................................................. 20

IV.10. Díjbevétel........................................................................................................21 IV.11. Bejelentett károk elszámolása ........................................................................21 IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban...........................................................................................22 IV.13. Lekötött tartalék..............................................................................................22 IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások .............................................................22 IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása ........................................................................22 IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés......22 IV.17. Befektetések értékelése...................................................................................23 IV.17.a. IV.17.b.

Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések...................... 25 N-N portfoliók................................................................................................................. 26

IV.18. Nem biztosítási tevékenység ..........................................................................27 IV.19. Származékos ügyletek elszámolása ..................................................................27 Kiegészítő melléklet

1

V.

A MÉRLEGBESZÁMOLÓ EGYES TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE ........................... 28

V.1. Céltartalékok...................................................................................................28 V.2. Immateriális javak állományváltozása............................................................29 V.3. Tárgyi eszközök állományváltozása...............................................................29 V.4. Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása ..........................................30 V.5. Egyéb követelések ..........................................................................................30 V.6. Egyéb kötelezettségek ....................................................................................30 V.7. Aktív időbeli elhatárolások.............................................................................31 V.8. Passzív időbeli elhatárolások..........................................................................31 V.9. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban ........................................................31 V.10. Viszontbiztosítókkal szembeni követelések ...................................................32 V.11. Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek .............................................32 V.12. Költségek felosztása .......................................................................................33 V.13. A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek .............33 V.14. Származékos ügyletek elszámolása ................................................................34 V.15. Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek .............................34 V.16. Szerzési költségek elhatárolása ......................................................................34 V.17. Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe ..................................................................................................................35 V.18. Lekötött tartalékok..........................................................................................37 V.19. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke...................................................................37 V.20. Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások ...................................37 V.21. Nem biztosítási tevékenységek.......................................................................37 V.22. Az eredmény-kimutatás C) 01-11. sorainak megbontása...............................37 V.22.a. Az eredmény-kimutatás C) 01-09. sorainak megbontása....................................................... 37 V.22.b. Az eredmény-kimutatás C) 10-11. sorainak megbontása....................................................... 38

V.23. VI.

A mérlegben nem szereplő peres ügyek .........................................................39 TÁRSASÁGI ADÓALAPOT MÓDOSÍTÓ TÉTELEK ....................................................... 40

VI.1 Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek...40 VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek ...........................................................................................................40 VII. AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYTULAJDONOSOKNAK NYÚJTOTT KÖLCSÖNÖK...................................................................................................................................... 41 VIII. DÍJBEVÉTEL........................................................................................................................... 41 IX.

KÁROK, SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................................ 42

X.

JUTALÉK ................................................................................................................................. 45

XI.

TARTALÉKOK........................................................................................................................ 46

XI.1.

Matematikai tartalék .......................................................................................46

XI.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka ....... 46 XI.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék ............................................................................................... 49 XI.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék .......................................................................................... 49

XI.2. XI.3.

Meg nem szolgált díjak tartaléka (csoportos és egyéni).................................49 Függő károk tartaléka .....................................................................................50

XI.3.a. Fordulónapig bejelentett........................................................................................................ 50 XI.3.b. Be nem jelentett károk tartaléka ............................................................................................ 50

XI.5. XI.6.

Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék ...........................................51 Káringadozási tartalék ....................................................................................51


2

XI.7. Törlési tartalék................................................................................................51 XI.8. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka.........................52 XI. 9. Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék .........................................................................52 XI.10. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke...............................................52 XII.

VISZONTBIZTOSÍTÁS .......................................................................................................... 52

XII.1. ING Reinsurance Company (NNRe)..............................................................53 XII.1.a.Viszontbiztosítási jutalék ....................................................................................................... 53 XII.1.b.Viszontbiztosítási díj .............................................................................................................. 54 XII.1.c. Kármegtérülés ....................................................................................................................... 55 XII.1.d.Befektetési hozam átadás....................................................................................................... 55 XII.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része ....................... 56

XII.2. További szerződések.......................................................................................56 XIII. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG ......................................................................................... 57

XIII.1. Befektetési politika .........................................................................................57 XIII.2. Befektetések értékelése...................................................................................58 XIII.2.a. XIII.2.b. XIII.2.c. XIII.2.d.

Befektetési jelentés.......................................................................................................... 58 A 2010. évben elért hozam.............................................................................................. 59 A unit-linked alapok befektetési jelentése ....................................................................... 59 A unit-linked alapok hozama .......................................................................................... 65

XIII.3. B) Befektetések mérlegcsoport piaci értékének vizsgálata ............................67 XIII.4. Hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok .....68 XIII.5. Az értékpapír-piac várható jövőbeni kilátásai ................................................69 XIV. A LIFE/400 ANALITIKUS RENDSZER DECEMBER 30-I LEZÁRÁSÁNAK HATÁSA A UNIT-LINKED ALAPOK ÉS TARTALÉKOK ÉRTÉKÉRE..................................................... 70 XV.

LÉTSZÁM, BÉRKÖLTSÉG ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK......... 71

XVI. A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZ-FORRÁS ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS JÖVEDELMI, JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA .............................................................. 73

XVI.1. XVI.2. XVI.3. XVI.4. XVI.5.

A pénzforgalom jellemzői ..............................................................................73 Likviditási helyzet elemzése...........................................................................73 Eszköz-forrás összetétel .................................................................................74 Az eladósodottság vizsgálata.........................................................................74 A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet .............................................................75

A kiegészítő melléklet táblázataiban szereplő összegek (egyéb jelölés hiányában) millió forintban értendők.


3

I.

A cég és a cégvezetés

A cég elnevezése:

ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A cég rövidített elnevezése:

ING Biztosító Zrt.

A cég székhelye:

1068 Budapest Dózsa György út 84/b.

A cég alaptőkéje:

1.635 millió (azaz egymilliárd-hatszázharmincötmillió) forint

A cég által kibocsátott részvények névre szólóak, számuk 16.350 darab, névértékük egyenként 100 ezer forint. A részvények 100 százalékos tulajdonosa az ING Continental Europe Holdings BV. Az anyavállalat székhelye Hollandia, Amstelveenseweg 500. 1081 Amsterdam, the Netherlands Az ING Biztosító Zrt. Igazgatótanácsának tagjai: Dr. Kiser Dóra

Igazgatósági tag

Dr Borza Gábor

Igazgatósági tag

Martijn Hubert Jan Gribnau

Igazgatósági tag

Kovács Zsolt

Igazgatósági tag

2010. december 1-től

Az Igazgatótanács tagjai ezen tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. Az ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az Igazgatótanács két tagja együttesen, vagy az igazgatótanács egy tagja és az erre jogosult munkavállaló együttesen képviselik. Az éves beszámoló aláírására jogosult személyek:


4

Név

Státusz

Kovács Zsolt

Lakcím

elnök-vezérigazgató

1039 Budapest, Bocskai u. 16.

pénzügyi vezérigazgatóhelyettes

Dr. Borza Gábor Grósz Attila

vezető aktuárius

1138 Budapest, Szekszárdi utca 11. 3/37

számviteli rendért felelős vezető

Petrovics Ildikó

1222 Budapest, Liszt Ferenc út 79.

7500 Nagyatád, Szabó Dezső u. 12.

A számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) 151.§. (1) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy a számviteli rendért felelős vezető (regisztrálási szám: 177819). A Felügyelő Bizottság három tagból áll: Jaroslaw Bartkiewicz

2010. október 21-ig

Rigt Hein Kliphuis Veres János

2010. június 08-ig

Szalainé Varga Csilla

2010. június 08-tól

Emilia Michaela Bunea

2010. október 04-tól

A Felügyelő Bizottság tagjai ezen tevékenységükért ugyancsak nem részesülnek díjazásban. A társaság vezető tisztségviselői közül 2010. évben az Igazgatótanács tagjai részesültek díjazásban, az alábbi megbontásban (ezer forintban):

Munkabér Prémium, jutalom Megbízási díj

31 425 3 054 109 752

A Sztv. 155. § (2)-(3) bekezdése értelmében a Biztosítótársaságnál, valamint annak éves beszámolójával kapcsolatban kötelező a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálatot az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft. látja el. A Sztv. 88 § (8) bekezdése értelmében, 2010-ben a Biztosító könyveiben 59.751 ezer forint beszámolói könyvvizsgálati díj jelenik meg, amelyből a Bulgáriára eső rész 3 346 ezer forint. Az ING Biztosító Zrt. 2005 októberében döntött arról, hogy fióktelepet létesít Bulgáriában, amely 2006. március 29-én kapta meg végleges működési engedélyét, és 2006. április 10-én kezdte meg a működést. A fióktelep hivatalos megnevezése: ING Biztosító Zrt. Szófiai Kiegészítő melléklet

5

Fióktelepe (ING Life Insurance Sofia Branch), székhelye: 49B, Bulgaria Blvd., Sofia 1404, Bulgaria. Az ING vállalatcsoport legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe az ING Biztosító Zrt.-t mint leányvállalatot bevonták, az ING Groep N.V. készíti IFRS alapon. Szákhelye Hollandia, Amstelyeenseweg 500. 1081 KL Amsterdam. A nyilvános beszámoló a www.ing.com holnapon tekinthető meg.

II.

Kapcsolt vállalkozások, egyéb érdekeltségek

II.1.

ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.

Az ING Biztosító Zrt. 100 százalékos tulajdonosa az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek, amelyet 2009. január 12-én alapított meg. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Székhelye: Tevékenységi köre: Törzstőkéje:

II.2.

1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, ezen belül kizárólag függő biztosításközvetítői tevékenység –Bit.33§ A Kft. törzstőkéje 2010. december 31-én 682.180 ezer, azaz hatszáznyolcvankettőmillió-egyszáznyolcvanezer forint. Ebből 500.500 ezer forint pénzbeli hozzájárulásból, 181.680 ezer forint nem pénzbeli hozzájárulásból származik. A törzsbetétek 100 százalékát az ING Biztosító Zrt. birtokolja.

ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt.

Az ING Biztosító Zrt.-nek tulajdona van az általa és az ING Continental Europe Holdings BV. által 1996. június 19-én alapított ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Részvénytársaságban (röviden ING Pénztárszolgáltató Zrt.). Az ING Pénztárszolgáltató Zrt. Székhelye: Tevékenységi köre: Alaptőkéje:

A részvények jegyzése:


1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Számviteli, adószakértői tevékenység (főtevékenység) A részvénytársaság alaptőkéje 2010. 12. 31-én 2.417 millió, azaz kettőmilliárd-négyszáztizenhétmillió millió forint, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A társaság részvényei az alapítók között az alábbiak szerint oszlanak meg: - az ING Biztosító Zrt. a részvények 18,9 százalékát vette át a pénzügyi hozzájárulása arányában, - az ING Continental Europe Holdings BV. a részvények 81,1 százalékát vette át a pénzügyi hozzájárulása arányában.

6

2009. június 03-án az ING Continental Europe Holdings BV olyan mértékű tőkeemelést hajtott végre az ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt.-ben, hogy megváltozott a tulajdonosok részvényeinek aránya, az ING Biztosító Zrt.-nek már nem leányvállalata a társaság. A Biztosító az éves konszolidált beszámolójában szerepelteti az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel együtt, (amelyben 100 százalékos a részesedése), a Sztv. 3§ (2) 1 pont (d) alapján. II.3.

ING Magánnyugdíjpénztár

Az ING Biztosító Zrt. 1997. október 1-jén megalapította az ING Magánnyugdíjpénztárat. II.4.

ING ÉTA Szolgáltató Kft.

2010.december 31.-én az ING Biztosító Zrt.-nek 19,35 százalék a részesedése, melynek értéke 120 ezer forint. 2011. február 8-án a Taggyűlés a Kft. Végelszámolásáról döntött, melynek záró időpontja 2010. december 31.

III.

Az ING Biztosító Zrt. 2010. évi eredménye

Az ING Biztosító Zrt. a 2010. évben 2.221 millió forint adózás utáni veszteséget ért el. A tulajdonosok részére osztalék nem került kifizetésre. A veszteség a 2010-ben kivetett intézményi különadónak tudható be.

IV. A beszámoló összeállításakor alkalmazott értékelési elvek (a számviteli politika lényeges elemei) A társaság 2010. évi beszámolóját az alábbi jogszabályi előírások figyelembevételével készítette el:  2000. évi C. törvény a számvitelről,  2003. évi LX. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: bit),  192/2000. (XI. 24.) kormányrendelet kötelezettségének sajátosságairól,

a

biztosítók

éves

beszámoló

készítési

 8/2001. évi (II.22.) PM rendelet a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról. A társaságnál a mérleg fordulónapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletnek megfelelően december 31. A mérlegkészítés dátuma 2011. április 14. A társaság biztosítási tevékenységének analitikus nyilvántartását végző számítógépes rendszer 2010. évi zárása 2011. január 3-án történt meg, az éves beszámoló tehát az ezen időpontig regisztrált, illetve feldolgozott biztosítási események hatását tartalmazza.


7

Az analitikus nyilvántartó rendszerben unit-linked termékekkel kapcsolatos tranzakció december 30. után nem történt, a unit árak és a unit-linked tartalék a december 30-i piaci árak felhasználásával számított nettó eszközérték alapján kerültek meghatározásra. Az euróban denominált unit-linked eszközök és tartalékok a 2010. december 31-i MNB árfolyamon kerültek értékelésre. A beszámolót a társaság a hazai számviteli szabályoknak megfelelően magyar nyelven készíti el. Az éves beszámoló az értékadatokat millió forintban tartalmazza, mivel a mérlegfőösszeg meghaladja a százmilliárd forintot. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése beszerzési illetve előállítási költségen történik. A biztosító a pénzügyi instrumentumok tekintetében a számviteli törvényben lehetőségként felajánlott valós értéken történő értékelés módszerét nem választja. A Sztv. 3. § (3) 5. pontjának valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § 43. pontjának megfelelően a társaság a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek minősíti az olyan, jelentős hiba hatását – függetlenül annak előjelétől –, amennyiben a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőkére gyakorolt hatása eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot, vagy hatására a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánkként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak. Ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegűnek minősíti a társaság az egyazon üzleti évre vonatkozólag feltárt hibákat és hibahatásokat, amennyiben azok - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) - összege az 500 millió forintot meghaladja (amennyiben az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka ezt nem érné el, úgy a Sztv. 3. § (3) 3. pontjának megfelelően ez a határ a mérlegfőösszeg 2 százaléka). Az ING Biztosító Zrt. a számvitelről szóló törvény által biztosított választási lehetőségek keretein belül számviteli rendszerét az alábbi alapelvek szerint építette fel. A társaság főszabályként ugyanazokat az értékelési elveket alkalmazza a magyarországi központra és a bolgár fióktelepre. A bolgár hatóságok előírásai miatt néhány esetben azonban nem biztosítható a tökéletes konzisztencia. Ezeket a különbségeket a továbbiakban minden érintett terület esetében részletesen bemutatjuk. A HUF/BGN árfolyam meghatározása az MNB által közzétett hivatalos HUF/EUR, és a Bolgár Nemzeti Bank által deklarált, fix 1,95583 BGN/EUR árfolyam segítségével, keresztárfolyam számításával történik. IV.1.

Immateriális javak

Az immateriális javak között jelennek meg a saját fejlesztésű és a vásárolt szoftverek, a még be nem fejezett saját fejlesztésű szoftverek aktivált értéke, a szellemi termékek használati joga, valamint a telefon előfizetés egyszeri belépési díja. A társaság immateriális javai közül döntő részt képviselnek a szoftverek, melyek beszerzési értéken kerülnek kimutatásra a mérlegben. 1998. december 31-ig az ING Biztosító Zrt. a szoftverek értékét a használatbavételkor teljes egészében értékcsökkenési leírásként számolta el, mivel egy adott Kiegészítő melléklet

8

formában nem szolgálták hosszú ideig a társaság tevékenységét. 1999. január 1-jétől az ING Biztosító Zrt. a szoftverek gazdaságilag hasznos élettartamát 3 évben határozta meg, az anyavállalat irányelveivel egyezően. Az amortizációs politika változtatását az ezen időponttól beszerzett szoftverek viszonylagos stabilitása indokolja. A Sztv. 2005. január 1-jén életbe lépő változásának (2004. évi XCIX. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról 6. §) megfelelően a társaság a vagyoni értékű jogok között mutatja ki azokat a szoftvereket, amelyek esetében csak használati joggal rendelkezik. A tulajdonjogot is biztosító szoftverek továbbra is a szellemi termékek között jelennek meg. Az aktivált szoftverek leírási időtartama egyaránt 3 év, függetlenül attól, hogy az adott szoftverrel kapcsolatban a biztosító csak használati jogot szerzett, vagy a tulajdonjoggal is rendelkezik. IV.1.a. Szoftverek karbantartása Az ING Biztosító Zrt. a szoftver folyamatos működőképességét, naprakész használhatóságát szolgáló munkák közé sorolja a biztosítási termékek változása miatti szoftvermódosításokat, kisebb fejlesztéseket. Ez a minősítés azzal indokolható, hogy a módozatok változtatása az állandóan változó piaci igényekhez való igazodás érdekében történik, eredményeképpen a szoftver által ellátható feladatok köre nem bővül, a szoftver felhasználói felülete, belső működése csak a naprakész tevékenységhez szükséges szoftvermódosítások miatt változik meg. Így a szoftver folyamatos működőképességét szolgáló munkák karbantartásnak minősülnek, amit a felmerülés évében költségként kell elszámolni. IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek Azokat a munkálatokat – függetlenül attól, hogy azok házon belül, vagy megbízás alapján, házon kívül valósultak-e meg –, amelyek új szoftver (új, a meglévő biztosítási formáktól lényegesen eltérő új termék) kifejlesztésére, illetve a meglévő szoftverek korábbi felhasználási területének (új funkció), vagy az ellátandó feladatok kibővítésére, (új modul) ellátására irányulnak, és megfelelnek a befektetett eszközzé minősítés kritériumainak, szellemi terméknek kell minősíteni. Ahhoz, hogy a szoftver befektetett eszköz legyen, tartósan, tehát legalább 1 éven túl kell, hogy szolgálja a vállalkozást. A befektetett eszközzé minősítést a projekttervek alapján évente, az adott pénzügyi évre előre kell elvégezni. A saját fejlesztés előállítási költségét legalább évente az elszámolt költségek, és ráfordítások közül ki kell emelni. Az elkészült szoftver-fejlesztés előállítási értékét kell aktiválni üzembe helyezéskor. A saját előállítású szoftverek leírási ideje 3 év, a vásárolt szoftver leírási idejével egyezően. Az előállítási költségek (közvetlen önköltség) közé azok a ráfordítások tartoznak, amelyek 1. az előállítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás során közvetlenül felmerültek (anyagköltség, anyagjellegű szolgáltatások értéke, bérköltség és járulékai, külső fejlesztők által számlázott költségek értéke)


9

2. az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, (konzultáció, tanácsadás) továbbá, 3. a szoftverre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (bérleti díj, rezsi költség, amortizáció, tárgyi eszköz fenntartási költségek, fogyóanyagok időarányos költségei). A közvetlen önköltség az előállítással közvetlenül kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket nem tartalmazhat. A 2010. évben az ING Biztosító sikeresen befejezett és aktivált saját előállítású szoftverek értékeként 691.903 ezer forintot mutat ki. IV.2.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolása azok hasznos élettartamának megfelelő időszak alatt az egyenletes elhasználódásnak megfelelően lineárisan történik. Az ING Biztosító Zrt. anyavállalata által alkalmazott gyakorlat megalapozottságára tekintettel a társaság is nagyrészt annak megfelelően számolja el az értékcsökkenési leírást:

Tárgyi eszköz csoport

Várható hasznos élettartam

Évi leírási kulcs

Számítástechnika, irodagépesítés

5 év

20%

PC, laptop

3 év

33%

Járművek

5 év

20%

Irodabútorok, berendezési tárgyak

10 év

10%

Kórház technológia

7 év

14%

A bérelt ingatlan-típusokon végzett felújítások esetében a társaság az alábbi értékcsökkenési leírást alkalmazza: Tárgyi eszköz csoport



Bérelt irodaépület

4 év

25%

Bérelt kórház

7 év

14%

A társaság az ingatlanok közé sorolt közműfejlesztési hozzájárulás éves értékcsökkenési leírását 16,67 százalékban határozza meg. Saját tulajdonú telkeire és irodaépületeire az ING Biztosító Zrt. nem számol el értékcsökkenést, mivel azok hosszú távon megőrzik értéküket. A százezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a társaság használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számolja el.


10

IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei A tárgyi eszközök aktiválása, és az értékcsökkenés elszámolása a magyar szabályokkal összhangban történik. A helyi szabályozásra és működési sajátosságokra való tekintettel a bolgár fióktelep által használt eszközökre a társaság a következő értékcsökkenési kulcsokat állapítja meg:

Tárgyi eszköz csoport



Számítástechnika, irodagépesítés

5 év

20%

PC, laptop

3 év

33%

Járművek

4 év

25%

Irodabútorok, berendezési tárgyak

5 év

20%

Bérelt irodaépületen végzett felújítás

4 év

25%

A fióktelep esetében a társaság kis értékűnek minősít minden 500 BGN (70 e HUF) egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközt, és azok teljes értékét a használatbavételkor számolja el értékcsökkenésként. A fióktelep esetében az immateriális javak és tárgyi eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbség jelentősnek minősül, ha az meghaladja a 75.000 (10.000 ezer HUF) BGN-t. Minden egyéb esetben a magyar társaságra vonatkozó szabályok az irányadók. IV.3.

Részesedések

A társaság részesedéseit mindaddig könyv szerinti értéken tartja nyilván, amíg azok piaci értéke nem süllyed tartósan a könyv szerinti érték alá. A piaci érték meghatározása a jegyzett tőke és a saját tőke mérlegfordulónapon fennálló arányának figyelembe vételével történik. IV.4.

Készletek

A társaság a készletek között mutatja ki a központi iroda működéséhez szükséges anyagokat, valamint a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások értékét. A biztosító tevékenységéből következően a készletek értéke vállalati szinten nem jelentős. Készleteit a társaság súlyozott átlagáron tartja nyilván, nyilvántartását mennyiségben és értékben vezeti. A társaság által megállapított korlát a fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztésének elszámolására 5 ezer forint, azaz ezen érték alatt lehetséges az elszámolt értékvesztés könyvszerinti érték arányában történő meghatározása.


11

IV.5.

Követelések

A társaság követelései között a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekkel kapcsolatos követelések, a biztosítási közvetítőkkel, a vevőkkel, valamint a dolgozókkal szemben fennálló követelések találhatók. IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés A társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegűnek minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelések), amelyek nem haladják meg a tárgyévi átlagos képviselői jutalék-kötelezettség állomány (4551-4554, 4561 és 4562-es főkönyvi számlák) 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot (Sztv. 55.§). IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése A társaság szempontjából behajthatatlannak minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelések), amelyekre általánosan jellemző, hogy összegük a behajtás várható költségeinek háromszorosát nem haladja meg, illetve az adós igazoltan nem lelhető fel, vagy a hatályos jogszabályok alapján elévült (Sztv. 3.§ (4) (10)). IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése A társaság a követelés értékvesztését jelentősnek minősíti, amennyiben a követelés könyv szerinti értékének legalább 90 százalékát meghaladó része várhatóan tartósan nem térül meg. Az adósonként kis összegű követelések értékvesztésének összegét ezen követelések összevont könyv szerinti értékének 94 százalékában határozza meg a társaság. Ilyen követelésnek minősül a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelés: mivel igen sok adósról, és a társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegű tartozásokról van szó, így az értékvesztés megállapítása százalékosan történik. E követelésekre általánosan jellemző, hogy összegük nem haladja meg az éves képviselői jutalék-kötelezettség állomány 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot. IV.6.

Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek

A társaság külföldi partnereivel szemben fennálló kötelezettségei és követelései egy részének nyilvántartása a vonatkozó szerződésnek megfelelően forintban történik, mivel a felek közötti elszámolás is forintban bonyolódik. Ezeknél a tételeknél természetesen nem kerül sor árfolyam-differencia elszámolására. Az egyéb, devizában elszámolt külföldi követelés és kötelezettség értékelése a számvitelről szóló törvény 60. § (1)-(2), valamint (4) bekezdésének megfelelően történik. A társaság által megállapított korlát az átértékelés eredményhatására 1.000 ezer forint, amely alatt az átértékelést nem feltétlenül szükséges elvégezni.


12

A Sztv. 60. § (1) bekezdés értelmében a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket a társaság a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára érvényes, a számviteli politikában rögzített és a törvény 60. § (4) bekezdése által megengedett árfolyamon számítja át forintra. Mivel a külföldi szállítói számlák többségénél a számla nem tartalmazza a szolgáltatás teljesítésének dátumát, csak a számla kiállításának dátumát, így az egységes értékelési mód megvalósítása érdekében a társaság minden kötelezettség jellegű számlát a számla kiállításának napján érvényes árfolyamon értékel (a kiállítás napja egyenlő a teljesítés vélelmezett napjával). A társaság 2002. évtől valamennyi devizaügyletét egyféle módszerrel értékeli, ugyanazzal a módszerrel, ugyanazon az árfolyamon számítja át forintra akár követelésről, akár kötelezettségről van szó.

2002. január 1-jétől - a tv. 60. paragrafus (4) pontjának figyelembe vételével – a társaság deviza követeléseit és kötelezettségeit az MNB teljesítés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán értékeli. A követelések és kötelezettségek forint számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a számlavezető bank (ING Bank Zrt.) árfolyamán történik. A könyv szerinti MNB devizaárfolyam és a pénzügyi teljesítéskori ING Bank devizaárfolyam közti különbözetet – előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A követelések és kötelezettségek euró számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A könyv szerinti és a pénzügyi teljesítéskori MNB devizaárfolyam közti különbözetet – előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A társaság a külföldi követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatban felmerült áfa fizetési kötelezettségét - az áfa törvény 80. § (2) b) bekezdése szerint - az áfa törvény szerinti teljesítés napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. A társaság a viszontbiztosítóival szemben keletkezett tartozásait és követeléseit azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben számolja el. A bolgár fiókteleppel kapcsolatos devizás követeléseket és kötelezettségeket a társaság a költség-haszon elvre való tekintettel napi MNB árfolyamon számítja át forintra, és negyedévente átértékeli a következő tételeket: - devizás értékpapírok, - devizás követelések, - devizás kötelezettségek, - biztosítástechnikai tartalékok, - aktív és passzív időbeli elhatárolások.


13

IV.7.

Biztosítástechnikai tartalékok

A társaság a 192/2000. (XI. 24.) számú kormányrendeletnek és a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. PM rendeletnek megfelelően a következő biztosítástechnikai tartalékokat képzi: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Matematikai tartalék; Meg nem szolgált díjak tartaléka; Függő károk tartaléka; Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék; Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék; Káringadozási tartalék; Törlési tartalék; Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; Egyéb biztosítástechnikai tartalékok: 1.) Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka 2.) Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék

IV.7.a. Matematikai tartalék A matematikai tartalék a jövőbeni szolgáltatásoknak biztosításmatematikai elvek alapján, prospektív módszerrel számított, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke. A társaság a hagyományos termékek életbiztosítási díjtartalékán belül elkülönítetten tartja nyilván a díjmentesített biztosítások járadéktartalékát. A Student és Patrónus biztosításoknál a biztosított halála esetén, illetve a WOP kiegészítő biztosításoknál a biztosított megrokkanása esetén válik a biztosítás díjmentessé. A betegségbiztosítási díjtartalék a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001-es PM rendeletnek megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére szolgáló „járadékok” fedezetét tartalmazza. IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka A tartalék a tárgyidőszaki díjbevételből a következő évi kockázat fedezetéül szolgáló díjrészeket tartalmazza mind az átnyúló egész hónapokra, mind az átnyúló törthónapra. Törthónap esetén az átnyúló nettó díjat tartalékolja a társaság (mert a költségeket azonnal érvényesíti), míg az átnyúló teljes hónapokra, ahol a díj költségrészét és a nettó díjat is csak a következő időszakban kell felhasználnia (illetve kárigény esetén az ügyfélnek visszatérítenie), a teljes havi bruttó díj(ak)at tartalékolja.


14

A csoportos biztosításokra a meg nem szolgált díjak tartaléka minden esetben a bruttó díjon alapul. A bolgár fióktelep csoportos biztosításánál a beérkezett díj egészét megszolgáltnak tekintjük, ezért nem képzünk tartalékot a meg nem szolgált díjakra. IV.7.c. Függő károk tartaléka 

Fordulónapig bejelentett károk tartaléka A függő károk tartalékán belül ide tartoznak az adott év december 31-ig bejelentett, rögzített, de a mérleg fordulónapjáig még el nem fogadott károkra megképzett tartalékok.



Bekövetkezett, de be nem jelentett (IBNR) károk tartaléka A mérleg fordulónapjáig bekövetkezett, de addig be nem jelentett, a tárgyévre vagy a korábbi évekre vonatkozó károk a be nem jelentett – vagy IBNR – károk. A Tartalékrendelet előírásai alapján a társaság kifutási háromszög módszerrel határozza meg azon módozatok IBNR tartalékát, melyekre legalább 3 év késői kár tapasztalata rendelkezésre állt. A többi módozat IBNR tartalékát a tárgyévben bekövetkezett károk alapján a tárgyévi megszolgált díjakra vonatkozó, lehetséges maximális 6 százalék figyelembe vételével határozza meg a társaság. A kifutási háromszöget az egyéni biztosítások esetében az ismertté vált károk darabszámára írjuk fel negyedéves bontásban kockázatonként. Az IBNR darabszám meghatározása lánclétra módszerrel történik. A kapott IBNR darabszámot a megfelelő átlagos kockázatnak kitett összeggel szorozzuk, melyet kockázati körönként definiálunk. Ezzel a módszerrel figyelembe vesszük, hogy a matematikai tartalékot felhasználjuk a kár kifizetésekor, és erre nem képzünk kártartalékot. A költségekre a várható kárügyek darabszáma alapján képzünk tartalékot. A csoportos biztosítások esetében a kifutási háromszögbe az ismert károk – szintén negyedéves bontásban – összegszerűen kerülnek bele, mert az egyéninél lényegesen kisebb méretű csoportos portfólió nem szolgáltat elegendő adatot ennél összetettebb számítási módszerhez. A megképzendő tartalék összegének becslését ezután lánclétra módszerrel határozza meg a biztosító. A bolgár fióktelep három évnél régebbi módozatai esetében kifutási háromszög módszert alkalmaz a Biztosító. A három évnél fiatalabb módozatok esetében továbbra is a tárgyévi megszolgált díj legfeljebb 6 százaléka az IBNR tartalék. Csoportos módozatok esetében 6 százalék. A módozatonkénti együtthatókat a következő táblázat tartalmazza (a három évnél fiatalabb módozatok esetében):


15

Módozat Baleseti halálra termékekhez

Tárgyévi megszolgált díj %-a szóló

kiegészítő

biztosítás

UL

6%

Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez

1,5%

Díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítás UL termékekhez

3,5%

Egészség kiegészítő biztosítások

6%

Csoportos halálesetre és rokkantságra szóló hitelfedezeti biztosítás

6%

IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam (az 1996. január 1-je után engedélyezett módozatoknál a hozam 5,5 százalékpont feletti része, az 1998-as kockázati biztosításoknál a hozam 4 százalékpont feletti része, az 1999 októberétől bevezetett termékek esetében a hozam 3,5 százalékpont feletti része, a 2006 áprilisában bevezetett termékek esetén a hozam 2,5 százalékpont feletti része) 90 százaléka kerül. Az euro alapú befektetési egységekhez kötött biztosításokhoz kötött kiegészítő biztosítások esetében a visszajuttatásban részesülő módozatoknál a 2,5 százalék, míg a 2007 elején bevezetett eurós hagyományos módozatoknál a 2,25 százalék feletti hozam 90 százaléka kerül a tartalékba. Az 1996. január 1-je előtt engedélyezett módozatoknál a hozam 5,5 százalék feletti részének ötven százaléka és a 7 százalék feletti rész kilencven százalékát jelentő összegek közül a nagyobb kerül ebbe a tartalékba. Kivétel még az N-N213 és N-N243 módozat, ahol a visszajuttatás mértéke 80 százalék. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év júliusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult az N-N001, N-N031, N-N101, N-N232, N-N333 és a befektetési egységekhez kötött biztosítások kivételével (utóbbiak egészen más jellegű módozatok, a hozam-visszatérítés az eszközállomány napi értékelésével azonnal megtörténik). Többlethozam visszatérítésére jogosult még az N-N921, N-N941, N-N971, N-N981, N-N9R1 és N-N9R2 kiegészítő biztosítás, valamint a járadékfizetési szakaszban lévő N-N923, N-N924, N-N925, N-N926, NN974 és N-N984 kiegészítő biztosítás. A szófiai fióktelep esetében az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam (a hozam 2,9 százalékpont feletti része) 90 százaléka kerül. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év májusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult. Kiegészítő melléklet

16

IV.7.e. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék a csoportos életbiztosításoknál – a kötvényfeltételekben meghatározottak szerint - alacsony káralakulás esetén a szerződőnek történő díjvisszatérítés fedezetére szolgál. IV.7.f. Káringadozási tartalék A nem-élet jellegű kiegészítő biztosításokra egységesen káringadozási tartalékot képez a társaság a 8/2001. sz. PM rendelet 12. paragrafusa szerint. IV.7.g. Törlési tartalék Törlési tartalékot az ügyfelekkel szembeni díjköveteléseknek a díjtartalék alacsony összege miatti várhatóan nem fedezhető részére, azaz az ebből fakadó jövőbeni veszteségekre képez a társaság. A tartalékképzés alapja a teljes díjhátraléknak a meglévő díjtartalékkal csökkentett értéke, melyet a társaság a díjhátralék tartama szerint csoportosít, a tapasztalati úton megállapított törlési valószínűséggel megszorozza, majd a szorzatokat összeadva adódik a megképzett törlési tartalék. IV.7.h. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka Elkülönítve szerepel a befektetéshez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások tartaléka, mely a kötvényfeltételeknek megfelelően, az ügyfelek részére befektetett eszközök piaci értékének felel meg. A különböző eszközalapokhoz tartozó tartalékok kezelése, nyilvántartása egymástól elkülönítve valósul meg. IV.7.i. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka A szolgáltatási tartalékot külön számoljuk a halálkár esetén nyújtandó szolgáltatásra, illetve a lejárati tőke- és hozamgaranciára. A tartalék számítása piackonzisztens módon történik az aktuális hozamgörbéből származó sztochasztikus, kockázatsemleges hozamok mellett. Ugyanakkor a jövőbeli pénzáramlások esetében aktuáriusi feltételezésekkel élünk a halálra és a visszavásárlásra vonatkozólag is. Mivel a garanciát teljes mértékben viszontbiztosítjuk, azaz a szolgáltatási tartalék teljes összegét a viszontbiztosítónak átadjuk, a mindenkori szolgáltatási tartalék fedezete egy viszontbiztosítóval szembeni követelés.


17

IV.7.j. Egyes befektetési egységekhez többletszolgáltatására képzett tartalék

kapcsolt

biztosítások

lejárati

2010. január 1-től társaságunk egyes unit-linked termékeire lejárati többletszolgáltatást nyújt. A többletszolgáltatás nyújtásának feltételei a kötvényfeltételekben kerültek rögzítésre. Az érintett termékek köre: 007, 017, 027, 077 és egyes (jutaléklemondással létrejött) 037. A bolgár fióktelepre vonatkozóan a társaság a fentiekkel analóg módon képzi a következő tartalékokat: matematikai tartalék, meg nem szolgált díjak tartaléka, befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka, függő károk tartaléka és eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék. Ezek számviteli elszámolása havonta történik. A tartalékok forintban kifejezett értéke a hónap utolsó munkanapján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra, amelyek negyedévente átértékelésre kerülnek a fordulónapi árfolyamra.

IV.8.

Céltartalékok

A társaság a számvitelről szóló törvénynek megfelelően céltartalékot képez az alábbi jogcímeken: 1. várható kötelezettségre (a Sztv. 41. § (1) bekezdése alapján) az alábbi esetekben képez céltartalékot a társaság: 

garanciális és függő (pl.: kezességvállalás, bizonytalan kimenetelű peres ügyek, biztos jövőbeni fizetési) kötelezettségek;



korengedményes nyugdíj;



végkielégítés



hűségbónusz



a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak kötelezően fizetendő egyszeri összeg

2002. évtől a társaság céltartalékot képez a szerződött partnereknek 2005. évtől esedékes hűségbónusz összegére. A bónuszra az a szerződött partner jogosult, aki 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal. A fizetendő összeg a kifizetés évét megelőző 11. évben a szerződött partnernek fizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értéke. A céltartalék képzésekor a társaság a szerződött partnerek fluktuációját és a bónuszfizetés alapjául szolgáló jutalékok összegét veszi figyelembe. A céltartalékot tíz évre képezi a társaság, és negyedévente készít kalkulációt, illetve ez alapján főkönyvi feladást. A kalkuláció alapja a múltban kifizetett jutalékok, valamint a szerződött partnerek fluktuációjára vonatkozó feltételezések. A kifizetett jutalékok pénzneme alapján külön kezeli a társaság a forintban és euróban kifizetett jutalékokat. A hozammal növelt összeg kiszámítása során kap szerepet ez a szétválasztás, amennyiben a forintban történő kifizetések esetén a unit-linked kötvényalap, míg eurós kifizetéseknél a unit-linked


18

európai vállalati kötvény eszközalap hozama képezi a hozamszámítás alapját. . Az extra hűségbónusz kalkulációjánál figyelembe vételre kerül, hogy a kifizetések a születésnapok betöltésének hónapjában történnek meg, így az ilyen típusú céltartalékok teljes összegét átlagosan fél évvel korábbra képzi meg a Társaság. 2009-ben a jutalékszabályzat módosítása értelmében a hűségbónuszra való jogosultságot a Megbízott elveszti, amennyiben melléktevékenységű státuszban tevékenykedik a Biztosító értékesítési hálózatában 2009. május 1-jén vagy azt követően. Amennyiben melléktevékenységű jogviszonya után újra főtevékenységűvé válik a szerződött partner, úgy a hűségbónusz szempontjából a várakozási idő és számítás újra elölről („nulláról”) indul. A hűségbónusszal összefüggő további változás, hogy a kifizetések havi gyakoriságúak. 2010 második negyedévben a szerződött partnerek megmaradási rátái felülvizsgálatra kerültek és azóta az elmúlt közel húsz év tapasztalatára épülő megmaradási rátákkal történik a kalkuláció és céltartalékképzés. 2008-tól a Biztosító céltartalékot képez a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak fizetendő egyszeri kifizetések várható összegére. Ennek oka a bolgár munkaügyi szabályozásban bekövetkezett változás, amely szerint a nyugdíjba vonuló, öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára a vállalatok kötelesek kifizetni hat havi (a vállalatnál eltöltött 10 évet meghaladó munkaviszony esetén), illetve kéthavi bruttó bért (a vállalatnál eltöltött 10 évet el nem érő munkaviszony esetén). E kifizetés egyszeri, törvényi alapja a Bolgár Köztársaság Munkatörvénykönyve 222. paragrafusának (3) bekezdése. A céltartalék évente egyszer, a legalább egy éve munkaviszonyban álló munkatársak bérét figyelembe véve kerül meghatározásra. A számítás alapja hat havi bruttó bér jelenértékekének (diszkontláb a jegybanki alapkamat) időarányos része (a cégnél töltött és a nyugdíjba vonulásig hátralévő idő aránya), amelynek 95 százalékára képez céltartalékot a Társaság.

2. jövőbeni költségek címén (a Sztv. 41. § (2) bekezdése alapján), olyan költségekre képez céltartalékot a társaság, amelyek valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően jelentős összegben felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolható a passzív időbeli elhatárolások közé. E választási lehetőséggel élve a társaság céltartalékot képez mindazon jövőbeni költségekre, amelyek megfelelnek a fent említett követelményeknek. A társaság a céltartalék képzés szempontjából jelentősnek minősítést egyedileg kezeli. 3. egyéb céltartalék mérlegsorban szerepelhetnek az egyéb, külön kormányrendelettel előírt további céltartalékok is (a Sztv. 41. § (4)-(6) bekezdése alapján). IV.9.

Időbeli elhatárolások

Időbeli elhatárolást az összemérés elvének megfelelően, a tárgyév eredményének helyes kimutatása érdekében a következő körben végez a társaság: 1. a tárgyévi termeléshez kötődő, az elkövetkező évben fizetendő képviselői prémiumok (agent bónuszok) (részletezést lásd. lentebb); Kiegészítő melléklet

19

2. a decemberi számfejtést követően ismertté vált képviselői jutalékok (áteső jutalékok); 3. a tárgyévre vonatkozóan számfejtett jutalékoknak azon része, amely számfejtéskor a képviselőktől való jutalék-visszaírás fedezetéül szolgáló tartalékba kerül, így kifizetése csak később esedékes; 4. a jutalék-visszaírások fedezetéül szolgáló tartalék időarányos kamata; 5. az ügyfeleknek nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön kamatának a következő évet érintő része; 6. a tárgyévhez kapcsolódó, mérlegkészítésig megállapított illetve becsült, de ki nem fizetett prémiumok és járulékaik; 7. a tárgyévet érintő költségek, melyekről a számla nem érkezett be a mérlegkészítés napjáig; 8. a tárgyévet követő évet érintő költségek, melyekről a számla a mérleg fordulónapja előtt beérkezett; 9. a megszolgált kamatok, értékpapír vételkor keletkezett árfolyam-különbözet, és fizetendő bankjutalékok, melyekről a jóváírási illetve terhelési értesítő a mérleg fordulónapjáig nem érkezett meg; 10. a képviselők részére a tárgyévi termelés alapján járó, következő évben megvalósuló ösztönző utak költsége; 11. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig le nem vont felhalmozott adósságának összege; 12. a befektetéshez kötött rendszeres díjfizetésű szerződések mérleg fordulónapjáig be nem folyt díjának összege; 13. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig befolyt, de tárgyidőszakban befektetésre még át nem adott díjainak összege (2010. szeptemberétől megszűnt, az addig elhatárolt összeg visszavezetésre került); 14. a befektetéshez kötött életbiztosítások mérleg fordulónapjáig elfogadott, de a tartalékból feloldásra a tárgyévben nem került kárainak összege (2010. szeptemberétől megszűnt, az addig elhatárolt összeg visszavezetésre került); 15. az egyszeri szerzési költségeknek a matematikai tartalékokból le nem vont része. IV.9.a.

Szerzési költségek elhatárolása

2000. évben a 260/1997. számú kormányrendelet alapján 1998-tól alkalmazott szerzési költségek elhatárolási módszere átdolgozásra került, alkalmazkodva az 192/2000. új kormányrendelethez. Az új módszer szerint a közvetlen szerzési költségek kerülnek aktív időbeli elhatárolásra, ezen költségek között szerepel a szerzési jutalék, a szerzés további ösztönzésére kiírt céljutalék, a szerződés megkötésekor jelentkező adminisztrációs költségek és az egészségügyi elbírálás költségei. Hagyományos termékek esetén a megállapított szerzési költség kerül leírásra a jövőben várhatóan befolyó díjak jelenértéke alapján meghatározott leírási kulcsok arányában. Az első leírásra az elhatárolás évében kerül sor. Az elhatárolandó összeget a szerzési költségek Kiegészítő melléklet

20

fedezésére korábban képzett zillmerezett tartalék és a nettó tartalék különbsége csökkenti. Az ily módon meghatározott összeg kerül aktív időbeli elhatárolásra. Ezt a módszert alkalmazza a társaság a bolgár fióktelep által értékesített hagyományos termékekre is. 2006-tól a rendszeres díjas UL termékeknél a szerzési költség elhatárolásának leírása 1 évről 2 évre változott. A leírás időtartama azon a feltételezésen alapul, hogy a biztosítás első két évében befolyt díj nyújt fedezetet a szerzési jutalékokra és költségekre. Az elhatárolás, illetve az amortizáció megállapításakor figyelembe vesszük a díjfizetési gyakoriságot is. IV.10. Díjbevétel A díjbevétel elszámolása a számviteli törvény, valamint a 192/2000. (XI.24.) Korm. rendelet (a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól) előírásainak megfelelően történik. A társaság díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el és a szerződő által fizetendő, engedményekkel csökkentett díjat mutatja ki eredmény-kimutatásában díjelőírásként. Ennek megfelelően nem számít díjbevételnek a díjmentesített szerződések díja, valamint a többlethozam visszatérítésként kiosztott összeg. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a társaság 1999. évvel bezáróan a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolta el, 2000. évtől ezen életbiztosítások esetében is folyamatosan számolja el a díjbevételt a szerződések szerinti esedékesség időpontjában. A befektetéshez kötött életbiztosítások tárgyévben be nem folyt díjának összegét a társaság passzív időbeli elhatárolásként mutatja ki. A társaság a 2004. júliustól értékesített unit linked Élet Plusz termék és a 2008 szeptemberétől értékesített Génion termék díjait a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. A 192/2000. kormányrendelet előírásának megfelelően (Az eredmény-kimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások, Bruttó díj, b) pont) a társaság elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések mérlegfordulónapig esedékes, de pénzügyileg még nem realizált díjbevételét. Az euró alapú unit-linked és hagyományos termékek és a szófiai fióktelep díjbevételei az előírás napján érvényes MNB árfolyamon kerülnek értékelésre. IV.11. Bejelentett károk elszámolása A tárgyidőszakban bekövetkezett károkat a bejelentést követően a társaság a nyilvántartásában rögzíti. Amennyiben az elbírálást követően a kár elfogadásra kerül, az elfogadott kár összege feladásra kerül a főkönyvbe, mint „Kötvénytulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség”. Azok a károk, amelyek az időszak lezárásakor a társaság nyilvántartásában már rögzítettek, de még el nem fogadottak, a függő károk tartalékának képezik részét. Az eredetileg idegen pénznemben denominált károk (euró alapú unit-linked és tradicionális termékek és a szófiai fióktelep szerződéseihez kapcsolódó károk) értékelése a kár elfogadásának napján érvényes MNB árfolyamon történik.


21

IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban A tárgyévben felmerült költségek összegének felosztása az 192/2000. (XI.24.) számú kormányrendeletnek megfelelően negyedévente történik szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségekre, ezen belül ágazatokra a társaság által készített kalkulációs séma alapján. IV.13. Lekötött tartalék A Biztosító saját elhatározása alapján az eredménytartalékból a lekötött tartalékba vezeti át a Bulgáriában létrehozott fióktelepe számára letétbe helyezett, illetve működési költségek finanszírozására rendelkezésére bocsátott összegeket. IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások A rendkívüli bevételek és ráfordítások egyes tételei a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából jelentős összegűnek minősítését a társaság az éves díjbevétel 0,3 százalékában határozza meg. IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása A BIT rendelkezéseivel összhangban módosított, ING Re-vel (2000-ig NN Re) kötött viszontbiztosítási szerződés értelmében a viszontbiztosításba adott kockázatok után a teljes biztosítástechnikai tartalékot a direkt biztosító képezi meg. A viszontbiztosítási díj meghatározásánál a társaság figyelembe veszi a viszontbiztosított kockázatok után megképzett tartalékok változását is. Ennek megfelelően a viszontbiztosítási díj a kockázat után fizetendő díj és a megképzett tartalék egyenlegeként kerül kiszámításra. Szintén a viszontbiztosítónak átadott díj korrekciójaként kerül lekönyvelésre a vonatkozó Pénzügyminisztériumi állásfoglalással egyezően a viszontbiztosítónak átadott hozam, mivel annak jelentős része a szintén itt elszámolt tartalékváltozás fedezetét képezi. A Biztosító 2007-ben vezette be Euro Perspektíva nevű termékét, amelyhez kapcsolódóan az ügyfélnek nyújtott garancia unit-linked befektetésekkel nem fedezett részére megképzi az Euro Perspektíva termék garanciájára vonatkozó szolgáltatási tartalékot. A tartalék fedezete az ING Re viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződés alapján viszontbiztosításba adott tartalékrész, amely a teljes megképzett szolgáltatási tartalék értékével egyezik meg. A bit. 134. § B) Követelések f) pontja szerint az életbiztosítási tartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrész a mérleg D/III., „Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból” során kerül kimutatásra. IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés Az eredmény-kimutatásban a biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamokat elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kell sorolni. Ez után annak érdekében, hogy a biztosítástechnikai eredményben csak a biztosítástechnikainak minősülő hozamok maradjanak, átvezetésre kerül a megfelelő összeg a befektetési eredménybe. (Az átvezetés


22

nem kötelező, hanem a 192/2000. (XI.24) kormányrendelet 9.§ (1-6) bekezdései szerinti lehetőség, amellyel a biztosítóintézetek saját döntésük alapján élhetnek.) A társaság a fenti átvezetés után a következő hozamrészeket mutatja ki a biztosítástechnikai eredmény befektetési kategóriájában: 

biztosítottaknak visszajuttatandó hozamrészek: technikai kamat, a befektetésekhez kötött életbiztosítások eszközein elért hozam, az eredménytől függő díj-visszatérítési tartaléknak megfelelő hozam, a tárgyévben az ügyfeleknek kiosztott töredékévi hozam



a viszontbiztosítónak átadott hozamból a biztosítottaknak vissza nem juttatandó hozamrész (a fenti felsoroláson tehát kívül eső hozamrésze az átadott hozamnak). Ennek oka, hogy a viszontbiztosítónak átadott teljes hozam a biztosítástechnikai eredményen belül kerül elszámolásra, így annak teljes fedezete is ott kell, hogy kimutatásra kerüljön annak érdekében, hogy mind a biztosítástechnikai mind a befektetési eredmény valós képet mutasson.

A szófiai fióktelep teljes befektetési eredménye a biztosítástechnikai eredményben kerül kimutatásra, mindaddig, amíg az értéke elhanyagolható a Biztosító teljes befektetési eredményéhez képest. IV.17. Befektetések értékelése Az ING Biztosító Zrt. befektetéseit az ING Alapkezelő Zrt. negyvenöt unit-linked és öt hagyományos portfolióban elkülönítetten kezeli. Az értékpapírok tételes nyilvántartása és napi értékelése az alapkezelő számítógépes rendszerében történik. Az alapkezelő az értékpapírok beszerzési értékét a könyvekből történő kivezetéskor FIFO módszerrel állapítja meg. A könyvelt tranzakciók havonta összesítetten kerülnek feladásra az ING Biztosító Zrt. főkönyvébe. A havi feladás során a portfoliók értéke forintban a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások mögött álló portfoliók a következők: Univerzál alapok:  Univerzál kötvényalap  Univerzál részvényalap  Univerzál vegyes alap  Univerzál pénzpiaci alap  Univerzál nemzetközi részvényalap Élet Plusz alapok:  Élet Plusz kötvényalap  Élet Plusz pénzpiaci alap  Élet Plusz globális részvényalap  Élet Plusz indexkövető részvénylap Univerzál – Élet Plusz közös alapok:  Fejlődő ázsiai részvényalap  Európai ingatlancégek részvényalapja  Európai részvényalap


23

  

Globális vállalati kötvényalap Európai vállalati kötvényalap Likviditás Plusz Alap (2009. júliustól)

Euró alapú unit-linked alapok:  Európai ingatlancégek részvényalapja  Fejlődő európai régió részvényalapja  Globális vállalatai kötvényalap  Európai részvényalap  Tőkevédelmi alap  Európai vállalati kötvényalap  Európai élelmiszeripari részvényalap  Fejlődő kötvénypiacok alapja  Európai egészségügyi részvényalap  Európai magas osztalékú részvényalap  Európai államkötvény alap  USA részvényalap  Latin-amerikai részvényalap  Fejlődő ázsiai részvényalap  Presztízs- és luxusmárkák részvényalapja  Globális növekedési részvény eszközalap (2008. május 1-től)  Klímavédelem részvény eszközalap (2008. május 1-től)  Nyersanyagpiaci részvény eszközalap (2008. május 1-től)  Balkán részvény eszközalap (2008. május 1-től)  Ázsia kötvény eszközalap (2008. május 1-től)  Afrika és Közel-Kelet részvény eszközalap (2008. szeptember 5-től)  Hedge Fund Index részvény eszközalap (2008. szeptember 5-től  Globális Fejlődő Piaci Részvény eszközalap (2009.novembertől) Euro Perspektíva alapok 2007. július 1-től:  Európai vállalati kötvény eszközalap SPVA  Európai magas osztalékú részvényekbe fektető eszközalap SPVA  USA részvény eszközalap SPVA  Fenntartható növekedés részvény eszközalap SPVA  Japán részvény eszközalap SPVA 2008. november 20-tól:  Öt kontinens befektetés részvény eszközalap SPVA ING Garantált eszközalap 1. (2007. augusztus 1-jétől) N-N portfoliók  NN2 portfolió: egyéb biztosítástechnikai tartalékok 

NN3 portfolió: a biztosító szabad pénzeszközei A biztosító egyéb pénzeszközeit (jutalék tartalék és kamata, hűségbónusz); valamint 2003-tól a szavatoló tőke fedezetét tartalmazó befektetéseket is tartalmazza.



NN4 portfolió: matematikai tartalék (4 vagy 5,5 százalék technikai kamat)


24

A portfolió matematikai tartalékának, eredménytől függő tartalékának, valamint egyéni kártartalékának fedezetét képező befektetéseket tartalmazza.  NN5 portfolió: matematikai tartalék (3,5 vagy 2,5 százalék technikai kamat) A portfolió matematikai tartalékának, eredménytől függő tartalékának, valamint egyéni kártartalékának fedezetét képező befektetéseket tartalmazza.  NN6 portfolió: euróban denominált matematikai tartalék 2007-ben induló hagyományos termék portfolió, amelynél a díjkalkuláció, díjfizetés és biztosítási szolgáltatás nyújtása euróban történik, egyéb szempontból a termék megegyezik a forint alapú tradicionális termékekkel.

A szófiai fióktelep 2010-ben négy unit-linked és egy hagyományos portfolióval rendelkezett: Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások befektetési portfoliói a következők: UL Aggressive portfolió UL Balanced portfolió UL Conservative portfolió UL Protected Mix 70 portfolió Hagyományos portfolió: INGBGR portfolió: matematikai tartalék (2,9 százalék technikai kamat) IV.17.a. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések A unit-linked alapok befektetéseit a 192/2000. (XI.24.) Kormányrendelet alapján, piaci értéken (nettó eszközértéken) értékeli a társaság. A befektetéseket kezelő ING Alapkezelő Zrt. értékpapír-nyilvántartó rendszere naponta automatikusan nyilvántartja az értékpapírok állományában, illetve az értékében bekövetkező változásokat, beleértve az értékpapírok piaci értékének változását is. Az alapkezelő az euró alapú termékek portfoliójának értékét, annak változásait euróban tartja nyilván. A befektetések havi főkönyvi feladása során a portfoliók forint értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. A befektetési jegyek hó végi átértékelése során a devizaárfolyam-változásból eredő különbözetet a befektetési egységek értékének változásától a társaság nem választja szét, ezért az az átértékelési nyerség vagy átértékelési veszteség értékében kerül kimutatásra. A bolgár fióktelep 2008-ban vezette be a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási terméket. A befektetések értékelése nettó eszközértéken történik. A unit-linked alapok befektetéseinek állomány- és értékváltozásairól (beleértve a piaci értékváltozását is) a fióktelep Befektetési Osztálya napi szinten vezet nyilvántartást. A befektetések euróban denomináltak, ezért a nyilvántartás pénzneme az euró. A befektetések főkönyvi feladása során az állomány értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül átszámításra, forintra. A devizaárfolyam-változásból származó különbözet az átértékelési nyereség vagy átértékelési veszteség értékében kerül kimutatásra.


25

IV.17.b. N-N portfoliók A társaság az N-N portfoliókba tartozó befektetéseit nettó (azaz fizetett felhalmozott kamattal csökkentett) vételáron tartja nyilván. A kamatozó értékpapírok esetében a vételi árfolyamkülönbséget (a számított kamattal csökkentett, azaz nettó vételár és a névérték közti differenciát) a társaság az értékpapír lejáratáig arányosan elosztva számolja el elhatárolt árfolyam-különbözetként. Amennyiben lejárat előtt értékesítésre kerül az értékpapír, úgy az értékesítés időszakában az alábbi tételek kerülnek elszámolásra: 

időarányos elhatárolt vételi árfolyam-különbözet visszavezetése,



időarányos kamatelhatárolás visszavezetése,



az eladási árban érvényesített megszolgált kamat elszámolása kamatbevételként,



a nettó (számított kamattal csökkentett) eladási ár és a nettó (számított kamattal csökkentett) vételár különbözetének elszámolása két részre bontva: a)

a névérték és a nettó vételár különbözet időarányos része (vételtől az eladásig terjedő időszakra), mint vételi realizált árfolyam-különbözet

b)

ezen időarányos vételi (realizált) árfolyam-különbözettel növelt nettó vételár és a nettó eladási ár közötti különbözet, mint eladási realizált árfolyam-különbözet

A befektetési szerkezet kialakítására a Bit. rendelkezései, valamint a társaság anyavállalata konzervatív befektetési politikájának megfelelően került sor. 2001. évtől az N-N portfolióba (BNNH1-6) tartozó, tartós befektetést jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál akkor kell értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítéskori – felhalmozott kamattal csökkentett – piaci értéke tartósan (tartós tendencia), tehát éven túl, és jelentős összegben alatta van az értékpapír könyv szerinti értékének. A társaság jelentősnek minősíti az adott értékpapírok típusonkénti könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözetet, ha a piaci érték legalább 10 százalékkal alatta van az adott értékpapírtípus könyv szerinti értékének. A minősítést évente egyszer, a mérlegkészítés időszakában el kell végezni. Ezen jelentősnek minősített értékhatárt kell figyelembe venni az elszámolt értékvesztés visszaírásának alkalmazásakor is. A Sztv 54. § (9) bekezdése illetve a 13/2001. (III.9.) PM rendelet alapján a társaság hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek, azaz nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinti a Magyar Köztársaság Kormánya vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapírokat, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel. (13/2001. (III.9.) PM rendelet; Sztv. 54. § (9) bekezdés) Az alábbi feltételeknek megfelelő értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül: 

hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített;



az állam vagy az MNB által kibocsátott;



tőkére és hozamra garantált befektetési célú;


26



lejáratig tartott;



kamatozó illetve diszkont értékpapírok.

Az euróban denominált eszközökből álló NN6 portfolió állományát a Társaság az időszak utolsó napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. Az NN5 portfolióban levő euróban denominált befektetési jegyeket a Biztosító bekerülési értéken, az eszköz bekerülésének napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. Ha a papírok könyv szerinti értéke és a december 31-i MNB árfolyamon megállapított értéke közötti különbözetek összevont, előjeltől független egyenlege meghaladja a könyv szerinti érték 15 százalékát, a Biztosító a papírokat a mérlegben a mérlegfordulónapi MNB árfolyamon mutatja ki. A bolgár fióktelep kizárólag euróban denominált értékpapírokba (államkötvényekbe) fektet, amely értékpapírok nyilvántartása forintban, a fenti alapelveknek megfelelően történik. IV.18. Nem biztosítási tevékenység A Biztosító a mérlegében az alábbi nem biztosítási tevékenységeket emeli ki: - OKJ-s oktatási tevékenység, - banki hiteltermékek (CIB, BB, UniCredit) értékesítése (hpt. szerinti bankügynöki tevékenység), - Atlasz, Union Biztosító termékeinek értékesítése, - iroda, irodagép használat utáni bérleti díj és telefondíj ügynököknek való továbbszámlázása, - a MÁV Kórházban kezelt nem biztosított betegeknek kiszámlázott térítési díjak, - a Csoporthoz tartozó vállalatokhoz teljesített kirendelés, - közvetített szolgáltatások.

A nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó tételekhez a főkönyvben meghatározott költséghelyek, költségviselők és főkönyvi számok rendelhetők. Az olyan főkönyvi számok esetében, amelyeken biztosítási és nem biztosítási tevékenység is megjelenik, arányszámok segítségével kerülnek megosztásra a tételek. Ezek az arányszámok elsődlegesen azon alapulnak, hogy a Biztosító alkalmazottai milyen arányban foglalkoznak nem biztosítási tevékenységgel. Bizonyos tételeknél ráfordítás, bevétel, és eredmény arányában történik a szétválasztás. IV.19. Származékos ügyletek elszámolása

A Biztosító a határidős, opciós és swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint jár el a 192/2000 Kormányrendelet 13. paragrafusának (8) bekezdése alapján: a kötés napján a 0. nyilvántartási számlaosztályban az ügyletet felveszi kötési árfolyamon. Az ügylet zárásakor a realizált árfolyamveszteséget a Befektetések


27

értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai, a realizált árfolyamnyereséget a Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron mutatja ki a 192/2000 Kormányrendelet 9. paragrafus (12) és (14) d) pontjai szerint. A társaság a fedezeti ügyletekről analitikus nyilvántartást, fedezeti dokumentációt vezet. 2010. év során a társaság rövid lejáratú devizaswap ügyleteket nem kötött, a mérlegfordulónapon nyitott devizaswap fedezeti ügylete nem volt. Az Univerzál portfóliókba vásárolt euróban denominált kötvények devizaárfolyam kockázatának fedezetére a társaság 2009. júliustól deviza forward ügyleteket köt. Az ügyletek elszámolása a fentiekkel megegyezően történik, azzal az eltéréssel, hogy a unit-linked portfóliók piaci értéken történő kimutatása miatt az ügyletek piaci ára és kötési ára közötti különbözet, mint a forward piaci értékre történő átértékelése, a unit-linked portfólió részeként, az eszközök között kerül kimutatásra. Az átértékelés eredményhatása a Befektetések nem realizált nyeresége illetve a Befektetések nem realizált vesztesége soron kerül kimutatásra a kormányrendelet 9. paragrafusának (8)-(9) bekezdésének megfelelően.

V.

A mérlegbeszámoló egyes tételeinek részletezése

Ez a fejezet azon mérlegtételek részletezését tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban ezt a számvitelről szóló törvény előírja. A nyitó tételek a 2010. január 1-i, a záró tételek a 2010. december 31-i állapotot mutatják. V.1.

Céltartalékok

Megnevezés Várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok Képviselőknek fizetendő hűségbónusz miatti céltartalék képzés Nyugdíjba vonulás miatti kifizetési köt.-re képzett céltartalék (bolgár tv. szerint) Peres ügyekre képzett céltartalék Egyéb céltartalék Összesen

Nyitó

Záró

Ebből bolgár

1 997

2 158

0

4 122 197 2 320

6 308 234 2 706

6 0 0 6

A társaság 2010. évben 547 millió forint összegben képzett céltartalékot a hűségbónuszra, ugyanakkor 386 millió forint összegben oldott fel a korábban ezen a jogcímen képzett céltartalékból. A 2010. évben képzett céltartalék a 2000–2010 között fizetett jutalékok összegén alapul. A Társaság a 2010. évben a szófiai fióktelep által a nyugdíjba vonuló munkavállalók számára fizetendő, a bolgár munkaügyi szabályozás által előírt járandóság összegére összesen 1.950 ezer forint céltartalékot képzett, így az erre a kötelezettségre képzett céltartalék összege 2010. év végén 6.245 ezer forint. Kiegészítő melléklet

28

V.2.

Immateriális javak állományváltozása

A társaság immateriális javai az „egyéb immateriális javak” kategóriájába tartoznak, melyek állományváltozását az alábbi táblázat tartalmazza:

Megnevezés Bruttó érték Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Kísérleti fejl. aktivált értéke Immat. javakra adott előleg Értékcsökkenés Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Kísérleti fejl. aktivált értéke Immat. javakra adott előleg Nettó (mérleg szerinti) érték Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Kísérleti fejl. aktivált értéke Immat. javakra adott előleg

Ebből Növekedés Bulg.

Nyitó 3 676 1 044 2 403 226 3 2 174 253 1 921 0 0 1 502 791 482 226 3

54 19 32 0 3 32 13 19 0 0 22 6 13 0 3

Ebből Csökkenés Bulg.

1 712 98 351 1 263 0 915 657 258 0 0 797 -559 93 1 263 0

13 10 3 0 0 16 5 11 0 0 -3 5 -8 0 0

Ebből Bulg.

448 0 0 445 3 0 0 0 0 0 448 0 0 445 3

3 0 0 0 3 0 0 0 0 0 3 0 0 0 3

Záró

Ebből Bulg.

4 940 1 142 2 754 1 044 0 3 089 910 2 179 0 0 1 852 233 575 1 044 0

64 29 35 0 0 48 18 30 0 0 16 11 5 0 0

A 2010. évben az ING Biztosító saját előállítású eszközök aktivált értékeként a felmerült bérköltséget és járulékait mutatja ki 691.903 ezer forint összegben, mivel a jellemző mutatókkal elszámolható költségek összege nem jelentős (bérköltség 1 százaléka). V.3.

Tárgyi eszközök állományváltozása

A társaság tárgyi eszközeinek teljes állománya a saját tevékenység érdekében hasznosított tárgyi eszköz kategóriába tartozik, kivéve a képviselők számára a munkájuk során használt lízingbe adott tárgyi eszközöket. Megnevezés Bruttó állomány Ingatlanok Műszaki gépek, ber., járművek Egyéb gépek, ber., járművek Beruházás Beruházásra adott előleg Értékcsökkenés Ingatlanok Műszaki gépek, ber., járművek Egyéb gépek, ber., járművek Beruházás Beruházásra adott előleg Nettó (mérleg szerinti) érték Ingatlanok Műszaki gépek, ber., járművek Egyéb gépek, ber., járművek Beruházás Beruházásra adott előleg


Nyitó 3 751 775 2 024 945 6 1 2 907 557 1 792 558 0 0 844 218 232 387 6 1

Ebből Növekedés Bulg.

305 67 142 95 0 1 157 23 87 47 0 0 148 44 55 48 0 1

775 192 317 96 167 3 298 51 142 105 0 0 477 141 175 -9 167 3

Ebből Csökkenés Bulg.

112 36 61 12 0 3 62 17 27 18 0 0 50 19 34 -6 0 3

185 8 139 38 0 0 167 7 134 26 0 0 18 1 5 12 0 0

Ebből Bulg.

10 8 2 0 0 0 9 7 2 0 0 0 1 1 0 0 0 0

Záró 4 341 959 2 202 1 003 173 4 3 038 601 1 800 637 0 0 1 303 358 402 366 173 4

Ebből Bulg.

407 95 201 107 0 4 210 33 112 65 0 0 197 62 89 42 0 4

29

V.4.

Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása

Megnevezés

Nyitó Ebből Növekedés Bulg.

Érték (ezer Ft)

2 925 983

576

3 107 306

Darabszám

3 994

2

3 969

V.5.

Ebből Bulg.

Csökken Ebből és Bulg.

15 374 3 477 651 24

Ebből Bulg.

706 2 554 487 15 244

4 557

3

3 406

23

Egyéb követelések Megnevezés

Anya- és leányváll-kkal szemben Unit-Linked alapokkal szembeni követelés Repo értékpapír Egyéb különféle követelések ebből: önkorm-okkalszembeni iparűzési adó helytelen megosztása miatt más vállalkozásokkal szembeni egyéb követelés Munkavállalókkal szembeni követelések Vevői követelések Szállítóknak adott előleg Egyéb előleg Költségvetéssel szembeni követelések Egyéb követelések értékvesztése és visszaírása ebből: önkorm-okkalszembeni iparűzési adó helytelen megosztása miatti köv. értékvesztése Összesen

V.6.

Záró

Összeg Ebből Bulg. 97 0 152 0 600 0 55 9 55

9

9

0

23 45 84 8 774 -1

0

0

0

1 837

10

1 0 0 0 0

Egyéb kötelezettségek

Megnevezés Anyavállalattal szembeni tartozások Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból Lízingkötelezettség Adókötelezettségek Társadalombiztosítási kötelezettségek Egyéb különféle kötelezettségek Összesen


Összeg

Ebből Bulg.

1 528

0

274

12

0

0

288

5

75

-2

27

0

2 192

15

30

V.7.

Aktív időbeli elhatárolások Megnevezés

Kamatok Halasztott életbiztosítási szerzési költségek Bevételek AIE Bérleti díjak Unit-Linked felhalmozott adósság elhatárolása Unit-Linked kár elhatárolása Egyéb aktív időbeli elhatárolások Összesen V.8.

Összeg

Ebből Bulg.

11 811

52

4 925

146

0

0

1

0

103

0

0

0

437

9

17 277

207

Passzív időbeli elhatárolások Megnevezés

Összeg

Ebből Bulg.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása Kötvénykölcsön kamat elhatárolás Be nem folyt Unit-Linked díj elhatárolása Befolyt, de befektetésre még át nem adott Unit-Linked díj Be nem folyt díj Élet Plusz elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Vételkor keletkező árfolyamveszteség elhatárolása Tárgyévi termelés után fizetendő jutalék, prémium Tárgyévi termelés után fizetendő áteső jutalék Fizetendő prémium és természetbeni juttatás Jutalék visszaírási tartalék elhatárolása HUF Jutalék visszaírási tartalék elhatárolása EUR Jutaléktartalék kamat HUF Jutaléktartalék kamat EUR Fizetendő csoportos jutalék Ösztönző utak költségeinek elhatárolása Egyéb passzív időbeli elhatárolás

3 157

15

137

0

2 807

0

0

0

213

15

4 185

198

951

6

979

0

2

0

202

0

222

72

165

0

10

12

13

0

0

0

178

0

1 463

108

Összesen

7 342

213

V.9.

Befektetések kapcsolt vállalkozásokban

A Tulajdoni részesedést jelentő befektetés anya- és leányvállalatban mérlegsoron a társaság az ING Pénztárszolgáltató Zrt-ben és az ING Pénzügyi Tanácsadó Zrt-ben meglévő részesedését mutatja ki. Az ING Pénztárszolgáltató Zrt. 2009. júniusi alaptőke emelése következtében (II.2. pont) az ING Biztosító Zrt. leányvállalati részesedésének értéke lecsökkent, a tulajdoni arány 18,9 százalékossá vált. 2010. év végén a Pénztárszolgáltató saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya alacsonyabb, mint a Biztosítónál a befektetés könyv szerinti értéke és névértékén, ezek


31

aránya, ezért a számviteli törvény 54. §. (2). c. pontja alapján a társaság értékvesztést számolt el 552 millió forint értékben. A részesedés értéke 2010 év végén 164 millió forint. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t 2009.január12-én alapította a Biztosító 500 ezer forint jegyzett tőkével, a részesedése 100 százalék. 2010. április 13-án a Társaság 600 millió forint, majd 2010. október 19-én újabb 800 millió forint pótbefizetést adott a Tanácsadó Kft-nek. A részesedések értékére 2010.december 31-én 343 millió forint. V.10.

Viszontbiztosítókkal szembeni követelések

Az Euro Perspektíva termékhez kapcsolódó viszontbiztosítási szerződés alapján 2010-ben a társaság 3.820 millió forint viszontbiztosítóval szemben fennálló követelést mutat ki a mérleg D) III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból során, ami 73 millió forint csökkenést jelent az előző évhez képest. V.11.

Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek

A társaság a viszontbiztosítókkal szemben keletkezett tartozásait és követeléseit azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben elszámolja, és a pénzügyi teljesítés ennek megfelelően szintén összevontan történik meg. Az alábbi táblázat a viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek mérlegsor összegének részletezését mutatja be, viszontbiztosítók szerinti megbontásban: Megnevezés jutalékkövetelés kármegtérülés követelés nettó átadott díj átadott hozam pénzügyi teljesítés Összesen:

ING RE - SPVA

ING RE

0 11 124 55 193 152 -1 176 -172 965 0 -65 295 1 046 33 787 -75 -197

SWISSRE ZURE MIA GARE RGABG Összesen

143 379 -1 353 0 811 -20

0 0 -3 0 1 -2

0 -1 -26 0 27 0

0 1 -69 0 63 -5

15 0 -37 0 20 -2

11 282 193 586 -175 629 -65 295 35 755 -301

A viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettség összege 2010. év végén 301 millió forint, amelyből a bolgár fióktelep által átadott díj kötelezettség (RGA (BG)) összege 37.793 ezer forint, pénzügyi teljesítése 20.261 ezer forint.


32

V.12.

Költségek felosztása

A költségek felosztása a társaság által készített, az önköltség-számítási szabályzat és kalkulációs séma alapján történt.

Költségfelosztás

Összeg (millió forint)

Ebből Bulgária

Szerzési költség (8115) Igazgatási költség (8116) Kárrendezési költség (81123) Befektetési költség (8762, 8763) Képviselőknek lízingbe adott NN tulajdonú laptopok értékcsökkenése (86261) Egyéb költségek (8615)

7 508 10 580 78 2 489

Sor- szám E062482 E063 869 E064 4 E023 0

61 2

0

E088 E088

Összesen

20 718

1 355

Megjegyzés: Mivel a bolgár fióktelep saját maga kezeli befektetéseit, a befektetési osztály költsége – a letétkezelőnek fizetett letétkezelési díjat kivéve – az adminisztrációs költségek között kerül kimutatásra. A Befektetési költség részét képező eredménykimutatás sorok a fenti tételeken kívül más költségeket is tartalmaznak. V.13.

A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek

A Sztv. 90.§ szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a mérlegben kimutatott kötelezettségek közül azok teljes összegét, melyeknek -

a hátralevő futamideje több mint öt év;

-

a zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek összegét,

-

a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek összegét,

-

azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez;

-

azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek az összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg, valamint

-

azon kötelezettségek összegét, amelyek visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (68. § (1)).

A társaságnak (sem a központnak, sem a fióktelepnek) ilyen jellegű kötelezettségei nincsenek.


33

V.14.

Származékos ügyletek elszámolása

A Sztv. 90.§ (4) bekezdés c) pontja értelmében, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek eredményét és cashflowra gyakorolt hatását ügyletfajtánkként, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben. Az Univerzál portfóliókba vásárolt euróban denominált kötvények devizaárfolyam kockázatának fedezetére kötött valamennyi határidős ügylet fedezeti célú, elszámolási, tőzsdén kívüli deviza forward ügylet volt. A 2010. évben ezen ügyletek mindegyike lezárult, összesített eredményhatásuk 6.605 ezer forint volt. V.15.

Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek

A társaság a módozattervben foglaltaknak megfelelően zillmerezi tartalékait. A magyar üzletre vonatkozólag a zillmerezett matematikai tartalékállomány 2010. év végén 180.778.783 ezer forint, míg a zillmerezés nélkül számított állomány 186.106.497 ezer forint. A 2009. év végi adatokhoz képest ezen tartalékállományok 11.317 ezer forinttal, illetve 12.418. ezer forinttal mérséklődtek az előző év végi állományhoz képest. A 2006. április 10. óta működő bolgár fióktelep zillmerezett matematikai tartalékállománya 2010. év végén 1.573.291 ezer forint, míg a zillmerezés nélkül számított állomány 2.106. ezer forint. A 2009. év végi adatokhoz képest ezen tartalékállományok 739.393 ezer, illetve 807.736 ezer forint növekedést mutatnak. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében 2010-ben szerzési költségek fedezetére a tartalékokból levont összeg 2.295.449 ezer forint. A bolgár fióktelep esetében ez az értéke 7.927 ezer forint. V.16.

Szerzési költségek elhatárolása

Az értékelési elveknél leírtak alapján elvégzett számítások szerint a 2010. évi mérleg fordulónapjával elhatárolandó magyarországi szerzési költségek bruttó összege 4.779.062 ezer forint. Az alábbi táblázat a 2010-ben elhatárolt szerzési költség állományváltozását a 2000. évben bevezetésre került módszerrel mutatja be ezer forintban: A szerzési költségek elhatárolásának eredményre gyakorolt hatása 950.307 ezer forint volt.


34

Szerzési költség 2009. év végén elhatárolt állomány 2010. állományváltozás (eredményhatás) 2010. évben elhatárolás feloldás 2010. évben elhatárolás képzés 2010. év végén elhatárolt állomány

2010. év 3.828.755 950.307 -1.741.566 2.691.874 4.779.062

A bolgár fióktelep működésével kapcsolatban is felmerültek szerzési költségek, melyeket a már magyar gyakorlatban alkalmazott módszernek megfelelően a társaság elhatárolt a következő évek eredményeinek terhére. 2010-ben a bolgár fióktelep által értékesített szerződéseknek és kifizetett jutalékoknak köszönhetően az elhatárolt állomány 114.354 ezer forinttal csökkent.

Szerzési költség – Bulgária 2009. év végén elhatárolt állomány 2010. állományváltozás (eredményhatás) 2010. évben elhatárolás feloldás 2010. évben elhatárolás képzés 2010. év végén elhatárolt állomány

V.17.

2010. év 259.881 -114,354 -137.169 22.815 145.526

Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe

A tartalékokon elért hozamoknak, amelyek elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kerülnek besorolásra, a számviteli politikában leírtaknak megfelelő része a következő módon került átvezetésre a befektetési eredménybe.


35

A magyarországi működés során a tartalékokon elért hozamok átvezetése: 2010 millió HUF

40 491

Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozam Technikai kamat Befektetésekhez kötött biztosítások tartalékának hozama Többlethozam visszatérítési tartalék (következő évben visszajuttatandó)

8 420 27 936 2 726 0

Meg nem szolgált díjak tartalékának hozama Díjmentesített szerződések 05. évi inflációs emelésének (aktuárius) jelenértéke

0 131

Tárgyévi közvetlen többlethozamvisszatérítés Biztosítottaknak visszajuttatandó hozam összesen A tartalékokon elért hozam fentiekkel csökkentett, viszontbiztosítónak átadott része Átvezetés a biztosítástechnikai eredmény befektetésekből kategóriából a befektetési eredménybe

39 213

Átvezetés után a biztosítástechnikai eredményben maradó hozam

39 314

357 405

1 177

Allokáció miatti átvezetés összege

A szófiai fióktelep 2010-ben a tartalékokon 24 millió forint hozamot ért el. A hozam összege az összes hozamhoz képest elhanyagolható, ezért nem kerül átvezetésre, a hozam teljes összege a biztosítástechnikai eredményben kerül kimutatásra.

V.18. Elszámolt bruttó díjak

millió forint

1 egyéni szerződések díjai csoportos szerződések díjai összesen 2 rendszeres díjfizetésű termékek díjai egyszeri díjfizetésű termékek díjai összesen 3 nyereségrészesedés nélkül kötött szerződések díjai nyereségrészesedéssel kötött szerződések díjai befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjai összesen


Elszámolt bruttó díj Ebből Bulgária 76 783 1 417 224 111 77 008

1 528

65 543 11 465

1 519 9

77 008

1 528

6 804 31 126 39 078

111 1 357 60

77 008

1 528

36

V.18.

Lekötött tartalékok

A Biztosító az eredménytartalékból a lekötött tartalékba 2005. év során 369 millió forintot, 2006-ban 332 millió forintot, 2007. év során 777 millió forintot, 2008. év során 1.011 millió, 2009. év során 563 millió, 2010. év során 597 millió forintot vezetett át. 2010 végéig a lekötött tartalék érétke összesen 3.648 millió forintra növekedett. V.19.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

2010. év végén, a folyamatban lévő, befejezetlen V4G projektekhez kapcsolódó szoftverfejlesztések értéke 1.043.962 ezer forint. V.20.

Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások

2010. során a rendkívüli bevételek és ráfordítások között nem merült fel az eredményre jelentős hatást gyakorló tétel. V.21.

Nem biztosítási tevékenységek

A Biztosító által végzett nem biztosítási tevékenységek eredményhatása összesen 180 millió forint nyereség. Részletezése az alábbi táblázatban látható:

Bevétel Oktatási tevékenység Kórházi szolg. nem biztosítottak részére Csoporthoz tartozó vállalatokhoz kirendelések Banki hiteltermékek és Atlasz Biztosító termékeinek értékesítése Képviselőknek kiszámlázott telefonktg, bérleti díjak (iroda, laptop) (HU) Egyéb kiszámlázott szolgáltatások (továbbszámlázás) (HU) Összesen

V.22.

0 19 106

Ráfordítás 17 70 2

Eredmény -17 -51 104

293

342

-49

481

286

195

197 1 096

199 916

-2 180

Az eredmény-kimutatás C) 01-11. sorainak megbontása

V.22.a. Az eredmény-kimutatás C) 01-09. sorainak megbontása Az eredmény-kimutatás C) 01-09 sorának megbontása A kormányrendelet 14/A. § n) pontjának megfelelően az eredmény-kimutatás C) 01-09 sorai az alábbi táblázatban bemutatottak szerint oszlanak meg a biztosítási és a nem biztosítási tevékenységek között:


37

Sor

Tárgyév

A tétel megnevezése

-3 659 0 0 1 083 0 21

Nem bizt. tev. 0 0 0 0 0 0

1 582 1 177

0 0

0

0

21 0 552

0 0 0

1 286

0

Bizt. tev. 074 075 076 077 078 079 080

C) Nem biztosítástechnikai elszámolások (01-09.sor) 01. Kapott osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól 02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól 03. Biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei

081 082

05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (B/02/d) sorral egyezően)

083

07. Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat

084 085 086

ebből: értékelési különbözet 08. Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (+;-)

04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei

06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (-) (az A/02. sorral egyezően)

09. Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai

V.22.b. Az eredmény-kimutatás C) 10-11. sorainak megbontása A kormányrendelet 14/A. § n) pontjának megfelelően az eredmény-kimutatás C) 10-11 sorainak a számviteli törvény szerinti egyéb bevételekre és ráfordításokra valamint biztosítási tevékenység bevételeire és ráfordításaira történő felbontását az alábbi táblázatok tartalmazzák:

egyéb bevételek (ezer forintban) a) káreseményekkel kapcsolatos bevételek b) kapott bírságok kötbérek c) hitelezési vesztesgéként leírt követelésekre kapott összegek d) céltartalékok felhasználása e) immat. javak, tárgyi esz. Érétkesítése f) Egyéb ebből: kiszámlázott szolg.egyéb váll. képviselőknek kiszámlázott térítési díjak

biztosítási nem biztosítási összesen 3 662 0 3 662 0 0 0 17 717 0 17 717 385 693 0 385 693 36 380 0 36 380 1 473 862 1 097 465 2 571 327 0

226 353

226 353

0

450 704

450 704

más váll. termékeinek ért-ből szárm. jut.

0

293 480

293 480

Kirendelés

0

106 328

106 328

0

1 567

1 567

17 418

0

17 418

továbbszámlázott áruk egyéb követelés értékvesztése Egyéb

Összesen


1 456 444

19 033

1 475 477

1 917 314

1 097 465

3 014 779

38

egyéb ráfordítások (ezer forintban) a) káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások b) fizetendő bírságok kötbérek, kártérítések c) külföldön megfizetett nyereségadó d) céltartalék képzés e) behajthathatlan követelések leírása f) értékesített immat. javak, tárgyi esz. kszé. g) Értékvesztések h) Egyéb ebből: kiszámlázott szolg.egyéb váll. képviselőknek kiszámlázott térítési díjak adók, illetékek és járulékok más váll. termékeinek ért-ből szárm. jut. Kirendelés továbbszámlázott áruk Egyéb

V.23.

biztosítási 3 300 15 158 0 771 954 0 17 082 862 699 6 357 894

nem biztosítási 0 0 0 0 0 0 0 650 358

0 0 5 162 383 0 18 518 0

11 301 271 823 14 072 157 428 0 -9 826

összesen 3 300 15 158 0 771 954 0 17 082 862 699 7 008 252 11 301 271 823 5 176 455 157 428 18 518 -9 826

1 176 993

205 560

1 382 553

8 028 087

650 358

8 678 445

A mérlegben nem szereplő peres ügyek

2004-ben az ING Biztosító ügyfele peren kívül 73.500 ezer forint összegű kártérítési igényt terjesztett elő a társaság felé, amely összeget a 2007. év során 113.880 ezer forintra módosított. A társaság úgy ítéli meg, hogy amennyiben az ügyfél várhatóan perre viszi a követelését, a Biztosítónak az összeget meg kell fizetnie, ezért 2007-ben az összegre céltartalékot képzett. A károkozó biztosításközvetítő ellen az ING Biztosító Zrt. 2003 évben büntetőeljárást kezdeményezett, amely eljárás folyamatban van. Az ügyfél kereseti kérelmét 2009 során megváltoztatta, és keresetét kizárólag 64.168 ezer forint tőke és annak Ptk. szerinti késedelmi kamatai megfizetése tekintetében tartotta fenn. Az ING Biztosító Zrt. egyik volt ügynöke 2004. május 10-én peres eljárást kezdeményezett a Biztosító ellen. A pertárgyérték 72.000 ezer forint. A keresetet a Fővárosi Bíróság elutasította, amellyel szemben a biztosítási ügynök fellebbezést nyújtott be. A felperes a kereseti követelés összegét 82.000. ezer forint tőke és járulékai mértékére felemelte. A fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte, amely eljárás a Fővárosi Bíróság előtt jelenleg is folyamatban van. A társaság 2010-ben erre az összegre céltartalékot képzett.


39

VI.

Társasági adóalapot módosító tételek

VI.1

Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek

Az ING Biztosító Zrt. társasági adó alapját az alábbi számviteli elszámolással összefüggő tételek módosították (ezer forintban):

Megnevezés

Adótörvény által el nem ismert, növelő tételek

Adótörvény által elismert, csökkentő tételek

Adóalapra gyakorolt hatás

Értékcsökkenési leírás és tárgyi eszköz kivezetés

1 660 976

1 161 965

499 011

Céltartalék képzés, feloldás

770 122

385 693

384 429

Értékvesztés elszámolás

806 643

értékvesztés visszaírás Összesen

3 237 741

806 643 17 418

-17 418

1 565 076

1 672 665

A fenti tételek jellegükből következően csak átmeneti adóalap módosulást jelentenek, és az elkövetkező években hatásuk kinullázódik. Az értékvesztés visszaírás soron szereplő adótörvény által elismert összeg a Biztosító által a vidéki önkormányzatoktól 2000-2005 évekre visszaigényelt helyi iparűzési adóból, amely összesen 17.418 ezer forint volt, a 2009. évben elismert és részben visszautalt összeg. A bolgár fióktelep eredménye a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem kerül figyelembevételre az adóalap meghatározásánál. VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek Az ING Biztosító Zrt. társasági adó alapját rendkívüli bevételként és ráfordításként elszámolt tételek az alábbiak szerint módosították (ezer forintban):


40

Megnevezés

Adótörvény által el nem ismert, növelő tételek

Adótörvény által elismert, csökkentő tételek

Adóalapra gyakorolt hatás

Rendkívüli bevétel:

0

0

0

Rendkívüli ráfordítás:

0

4 000

-4 000

Összesen

0

4 000

-4 000

VII.

Az életbiztosítási kötvénytulajdonosoknak nyújtott kölcsönök

A társaság a maradékjogokkal rendelkező hagyományos életbiztosítási szerződések díjtartaléka, illetve a unit-linked biztosítások felhalmozási egységeinek terhére az Általános Életbiztosítási Szabályzatban meghatározott módon egy év (360 nap) futamidőre kölcsönt nyújthat a szerződőnek. A társaság a szerződő kötvénykölcsön felvételére vonatkozó igényét akkor fogadja el, ha a kölcsönigénylés időpontjában (a kölcsönszerződés aláírásakor) a szerződésnek nincs díjhátraléka vagy még vissza nem fizetett kölcsöne.

A bolgár fióktelep a 2009. évtől nyújt kötvénykölcsönt. A 2010. évben 3406 alkalommal nyújtottak be folyósítható kölcsönigénylést, a fennálló követelés 2.554.487 ezer forint. Mind a kölcsönszerződések száma, mind a kifizetett összege csökkent az előző évihez képest. A csökkenés hátterében az áll, hogy a pénzzavarba került ügyfelek inkább teljesen visszavásárolják a szerződéseiket. A bolgár fióktelep 2009-től nyújt kötvénykölcsönt. A kötvénykölcsön állomány 2010 év végén 15.244 ezer forintot tett ki.

VIII. Díjbevétel Az ING Biztosító Zrt. a 2010. év során 75.479.417 ezer forint díjbevételt ért el Magyarországon, amely 3 százalékkal alacsonyabb a 2009. évi teljesítménynél. A rendszeres díjfizetésű hagyományos biztosítások díjbevétele 11,1 százalékkal, míg a rendszeres díjú unitlinked biztosítások díjbevétele 1 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. A 2010-ben elért díjbevétel 48,10 százaléka hagyományos termékek díjbevételéből, 36,5 százaléka a rendszeres díjfizetésű unit-linked díjbevételéből és 15,2 százaléka egyszeri és eseti díjfizetésű unit-linked befizetésekből származik. Az egyszeri és eseti díjas unit-linked termékekből eredő díjbevétel 31 százalékkal nőtt az előző évi teljesítményhez képest. A növekedés főként annak köszönhető, hogy 2009 során ezek az eseti és egyszeri díjas unitlinkek a gazdasági és pénzügyi válság miatt alacsony szinten álltak, 2010-ben javuló tendenciát mutattak ezek a díjbevételek. Kiegészítő melléklet

41

2010-ben a csoportos életbiztosításokból származó díjbevétel 113.028 ezer forint volt. A 2010. évi új szerzésű biztosítások állománydíja és az inflációs emelések összesen 9.603.620 ezer forintot tettek ki. Ez az előző évhez képest 20,5 százalékkal magasabb új szerzést jelent. 2010. évben az új szerzésből származó állománydíj 17,3 százaléka a meglévő szerződések automatikus és választható díjemeléseinek ügyfelek általi elfogadásából származik. A 2010. évben kötött szerződések átlagdíja 188 ezer forint. Ez mintegy 55 ezer forinttal (44 százalékkal) magasabb, mint a 2009. évben elért átlagdíj, köszönhetően azoknak a megerősödő és új eurós unit-linked termékeknek, melyek átlagdíja jelentősen emelte az új szerzések átlagdíját 2010 során. A teljes portfolió átlagdíja 2010-ben 196 ezer forint, ez némi átlagdíj emelkedést mutat az előző évi átlagdíj szintjéhez képest. A társaság életbiztosítási állománya 2010-ben 363 ezer szerződést foglal magába, ez 2009. évhez képest 7 százalékos állománycsökkenést jelent. A társaság portfoliójának teljes állománydíja 71.364.313 ezer forint, mely 5,3 százalékos éves csökkenést mutat. A bolgár fióktelep 2010. évben 1.528.221 ezer forint díjbevételt realizált, ami 4,6 százalékos növekedést mutat a 2009. évi adathoz képest. A díjbevétel teljes egészét a rendszeres díjfizetésű díjbefizetések teszik ki. A 2008-ban indított befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek 2010. évi díjbevétele az összes díjbevétel 3,93 százalékát tette ki (60.051 ezer forint), ez egy csökkenő tendencia a portfolió megoszlásában. A csoportos szerződések díjbevétele 2010-ben 111.247 ezer forint volt (a díjbevétel 7,28 százaléka). A fióktelep 2010. december 31-i portfolióállománya 11.487 szerződésből állt, az egy szerződésre jutó átlagos díj 148 ezer forint, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző évi adathoz képest. A portfolió teljes állománydíja (csoportos szerződések nélkül) elérte az 1.702.691 ezer forintot, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző év azonos adatához képest. A fióktelep 2010. év során 3.731 darab szerződést értékesített, amelyek teljes állománydíja (csoportos szerződések nélkül) 433.770 ezer forintot tett ki.

IX.

Károk, szolgáltatások

A társaság kifizetéseket, szolgáltatásokat az alább felsorolt területeken teljesített: -

haláleseti összeg kifizetése a biztosított halála miatt,

-

lejárati összeg kifizetése,

-

visszavásárlási érték kifizetése a szerződés megszűnése miatt,

-

járadék folyósítása lejáratot követően (N-N801, N-N802, N-N821 módozatokra),

-

rokkantsági járadék folyósítása (N-N923, N-N924, N-N974, N-N925, N-N926, N-N984 módozatoknál),

-

a szerződés díjmentesítése a Student vagy Patrónus biztosítás biztosítottjának halála miatt (N-N002, N-N202, N-N302 módozatoknál),


42

-

a szerződés díjmentesítése a biztosított rokkantsága miatt (N-N903, N-N913, N-N914, NN915, N-N916, N-N973, N-N983 kiegészítő biztosítás alapján),

-

a biztosítási összeg kifizetése a biztosított súlyos betegsége miatt (N-N033, N-N031, NN232, N-N333, N-N931, N-N933, N-N982 módozat)

-

a biztosítási összeg kifizetése a biztosított baleseti rokkantsága miatt (N-N906, N-N976 módozatra),

-

a biztosítási összeg kifizetése a biztosítotton elvégzett műtét miatt (N-N907, N-N917, NN987 módozatra),

-

a biztosítási összeg kifizetése a biztosított kórházi kezelése miatt (N-N908, N-N918, NN988),

-

emelt szintű kórházi hotelszolgáltatás a biztosított részére, műtét, kórházi kezelés idejére (N-N909).

2010. évben 1431 db szerződésre érkezett haláleseti igénybejelentés. Ezen benyújtott halálesetekre összesen 2.091.265.ezer forint kárkifizetés történt. Ez az összeg közel azonos, illetve csak kis mértékben haladja meg a 2009. évi értéket. A Társaság 2010-ben összesen 22.945 darab szerződésre teljesített lejárati kifizetést, amely körülbelül 700 db szerződéssel jelentett többet a 2009-es értéknél. A szolgáltatásként kifizetett összeg 34.744.557 ezer forint volt, mely az előző évhez képest kis mértékű növekedést mutat. A portfólió megtartás érdekében bevezetett Unit- linked meghosszabbítást 2010-ben kevesebben vették igénybe, összesen 990 szerződés esetében (2009-ben 1162 darab). Járadékként kifizetett összegben csekély növekedés történt a 2009-es évhez képest. 2010-ben lejárati és rokkantsági szolgáltatás valamint a járadékbiztosítások keretében összesen 480.345. ezer forint kifizetés történt. A 2010. évben benyújtott "díjmentesítés rokkantság esetén" kiegészítő biztosítások alapján beérkezett kárigények darabszáma (312) valamivel meghaladja az előző évi (300) igényeket. A közel azonos darabszámnak továbbra is az az oka, hogy a szigorú rokkantsági nyugellátási feltételek miatt kevesebb ügyfél éri el a szolgáltatáshoz szükséges munkaképesség-csökkenés mértékét. A Társaság 2010-ben 120.735 ezer forint rokkantsági járadék szolgáltatást folyósított, amely jóval meghaladja a 2009. évi értéket. Az előző évhez hasonlóan 2010-ben is megmaradt az a tendencia amely a növekedést okozza, azaz, hogy az idősebb szerződések esetében az inflációval megnövelt, magasabb járadékösszegek kerülnek utalásra valamint, hogy egyre


43

több ügyfél küldi be díjmentesítési és járadékszolgáltatásra vonatkozó igényét több évre visszamenőleg. Így egyszerre magasabb járadékösszeg kerül utalásra egy összegben az ügyfeleknek, ami jelentősen megnöveli az adott évben történő kifizetetéseinket. A Főnix fő- és kiegészítő biztosításokra, továbbá a műtéti és kórházi napi térítésre szóló kiegészítő biztosításokra az elmúlt évben összesen 4952 darab igénybejelentés érkezett, amely megközelítőleg 3 százalékos növekedést mutat 2009-hez képest. A társaság Főnix igénybejelentésekre 129.472. ezer forintot, műtétekre 265.928. ezer forintot és kórházi ápolásokra 65.043 ezer forintot fizetett ki az év végéig. Mindhárom összeg növekedett az előző évben hasonló okból kifizetett összegekhez képest. 2010-ben is igaz volt az a tapasztalat, miszerint az „idősebb” szerződések esetén a nem baleseti eredetű kárigények kerülnek túlsúlyba, valamint, hogy egy szerződésre a biztosítottal előforduló egészségügyi események függvényében egyszerre több, illetve további, újabb kárigényt jelentenek be, s az inflációs emeléseknek megfelelően folyamatosan növekednek kifizetendő biztosítási összegek. A budapesti MÁV Kórházban kialakított Vitalitás osztály a biztosított kórházi kezelése idejére emelt szintű kórházi hotelszolgáltatást nyújt. A 2010. évben a Biztosító 13.639. ezer forintot költött biztosítottaink elhelyezésére, amely éves szinten 109 darab káresetet jelentett, amely összesen 538 nap ápolásnak felelt meg. Ez átlagban 5 nap tartózkodást jelentett. Ez az érték a 2009-ben eltöltött napok számához képest (436 nap) jelentős növekedést mutat. A növekedés oka lehetett az, hogy ügyfeleink körében egyre népszerűbb ez az ápolási forma, esetleg többször is visszajár. A napi térítést fizető ügyfelek száma is tovább növekedett. A társaság a 2010. évben visszavásárlási összeg címén 46.077.466 ezer forint összeget fizetett ki ügyfelei részére. Ez az összeg tartalmazza a részleges visszavásárlásokat is, amikor a szerződés nem szűnik meg, az ügyfelek csupán a befizetett rendszeres és eseti díjakból képzett befektetési egységeik ellenértékeinek egy részét vonják ki szerződésükből. A visszavásárlás címén kifizetett összeg a 2009. évi 44.688.645 ezer forinthoz képest kismértékű növekedést mutat, annak ellenére, hogy a Társaság több, a szerződések megtartására ösztönző intézkedést tett. A megszűntetési okok között továbbra is első helyen áll az átmeneti vagy tartós pénzzavar. A unit-linked típusú biztosítások esetében kezdeményezett részleges visszavásárlások esetében gyakori a kivont összegeknek rendszeres díjra történő átutalása. Alapvetően fontos, hogy a válság kezdetekor fellépő tömeges megszűntetési szándék visszaesett s a visszavásárlások összértéke nem éri el a 2008-as adatokat.


44

A társaság bolgár fióktelepe 2010-ben összesen 28.988 ezer forint értékben teljesített haláleseti kárkifizetéseket az ügyfelek felé. Az előző évhez képest ez az adat közel 14,35 százalékos csökkenést jelent, amiben szerepet játszott a csoportos szerződésekre kifizetett összegek hiánya is. Az egyéni szerződésekre 2010-ben kifizetett haláleseti szolgáltatások összege 22.415 ezer forintot tett ki, ami 130 százalékos emelkedést jelent az előző évi kifizetésekhez képest. A bogár fióktelep 2010-ben 66.984 ezer forint visszavásárlási értéket fizetett ki, ez az előző évi 15.231 ezer forint kifizetéshez képest jelentős növekedést mutat. Kórházi napi térítésre összesen 45.843 ezer forintot fizetett ki a fióktelep 2010 során, ami 339,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Egyéb jogcímen (lejárati összeg, biztosítási összeg kifizetése a biztosított baleseti rokkantsága miatt, stb.) a bolgár fióktelep nem teljesített kárkifizetést, ami az általa értékesített biztosítási termékek

feltételeivel,

valamint

a

biztosítási

szerződésportfolió

alacsony

korával

magyarázható.

X.

Jutalék

Az értékesítési hálózatban tevékenykedők számára a vállalat 2010-ben a magyarországi új kötések után 4.082.421 ezer forint szerzési típusú jutalékot számolt el. Ez a jutalékösszeg a 2009-es kifizetésekhez képest alul maradt. A szerzési típusú jutalékok aránya az összes jutalékhoz viszonyítva 1,41 százalékponttal kevesebb a 2009-es évhez viszonyítva, a szerzési jutalék 2010-ben az összes jutalék 62,01 százalékát teszi ki. 2010. év folyamán 1.687.389 ezer forint megújítási jutalékot fizetett a vállalat. A megújítási típusú jutalék aránya 4,55 százalékponttal alacsonyabb a 2010-es összes jutalékban, mint a 2009. éviben. A jutalék visszaírás (díjleszállítás és reaktiválások egyenlege) mértéke 1.427.501 ezer forint volt, a 2009. évi nettó visszaírásnak a 67,3 százalékát jelenti. Egyéb jogcímen a vállalat 2.240.9256 ezer forintot fizetett ki, ez a 2009-es egyéb jogcímen fizetett jutalék 86,91 százalékát teszi ki. Ennek oka az alacsonyabb toborzási, valamint a termelékenységi bónuszt felváltó, tervteljesítési bónusz és hűségbónusz kifizetése volt. Összességében a 2010. év folyamán 6.583.235 ezer forintot fizetett ki jutalék címén a társaság a magyarországi szerződésekkel kapcsolatban. Ez az összeg 8,48 százalékkal alulmúlta a 2009-ben kifizetett jutalék összegét. Kiegészítő melléklet

45

A társaság bulgáriai fióktelepe 2010-ben összesen 183.433 ezer forint jutalékot számolt el, ez 56,1 százalékkal alacsonyabb, mint a 2009-ban elszámolt összeg. A 2010-ben elszámolt visszavásárlásra és kórházi napi térítésre kifizetett összegek megnégyszereződése alátámasztja az ilyen arányú jutalékcsökkenést. Az elszámolt összeg 54,3 százaléka (99.674 ezer forint) szerzési típusú jutalék, a fennmaradó 83.760 ezer forintot pedig egyéb jogcímen (garantált jutalék, megújítási jutalék és termelékenységi bonusz) fizette ki a társaság. A két jutaléktípus aránya az összes jutalékban 2009. évhez képest megváltozott, csökkent a szerzési típusú és nőtt az egyéb jutalékok aránya. A szerzési típusú jutalékok összege 2009-es évhez képest 15,7 százalékkal csökkent, az egyéb jogcímén kifizetett jutalékoké pedig 16,7 százalékkal nőtt. A 2010. év folyamán 23.692 ezer forint megújítási jutalék került kifizetésre. Ez másfélszer haladja meg a 2009. adatot. Összességében a megújítási jutalék 12,9 százalékát képezi az összes jutaléknak. A szerzési típusú jutalékokon belül a tagtoborzás támogatási jutalék ösztönzőül hivatott szolgálni új ügyfelek toborzásához. Ezen a jogcímen 2010-ben 13.656 ezer forintot számolt el a fióktelep. A jutalék-visszaírási tartalék egyenlege 2010. december 31-én 71.545 ezer forint volt.

XI.

Tartalékok

XI.1.

Matematikai tartalék

Életbiztosítási díjtartalék életbiztosítások tartaléka XI.1.a.

és

a

befektetési

egységekhez

kötött

Jelen mellékletben a 8/2001-es PM rendelet tagolásához illeszkedően a hagyományos életbiztosítási termékek, és a meghatározott befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka különválasztva kerül bemutatásra. A hagyományos életbiztosítási tartalék változását az előző beszámolási időszakhoz képest az alábbi táblázat tartalmazza (ezer forintban):


46

Termék N-N001 N-N003 N-N004 N-N005 N-N006 N-N020 N-N021 N-N022 N-N023 N-N024 N-N031 N-N033 N-N042 N-N052 N-N055 N-N081 N-N082 N-N083 N-N084 N-N091 N-N101 N-N103 N-N104 N-N115 N-N142 N-N152 N-N155 N-N181 N-N182 N-N183 N-N184 N-N201 N-N202 N-N203 N-N204 N-N211 N-N213 N-N215 N-N232 N-N243 N-N253 N-N255 N-N301 N-N302 N-N303 N-N304 N-N311 N-N315 N-N333 N-N353


Záró (2010/12/31) 62 325 38 190 566 288 640 477 882 28 428 431 41 759 73 471 228 783 407 345 191 784 116 640 3 288 476 384 191 11 207 352 6 905 025 66 156 22 519 60 508 3 430 290 16 957 4 287 275 8 316 1 432 194 190 277 1 766 570 1 309 656 82 116 31 620 43 557 5 435 979 800 17 928 287 20 417 713 1 652 215 34 624 338 175 8 619 397 32 468 6 331 989 2 260 983 4 824 543 270 384 1 039 416 1 981 887 1 408 270 1 216 517 378 38 231 7 338 840

Záró (2009/12/31) 70 948 46 284 591 286 148 537 563 33 649 540 28 829 46 364 137 766 249 464 113 375 134 167 3 762 200 623 711 13 602 969 8 349 728 63 963 21 977 51 042 3 330 230 21 206 4 337 985 7 137 1 471 628 204 069 1 818 927 1 405 739 64 028 23 825 30 463 3 696 948 693 17 464 272 20 575 221 1 332 797 34 973 318 746 8 371 085 34 531 5 812 712 1 869 859 5 297 651 175 260 649 869 1 199 839 797 580 1 044 325 736 26 632 5 092 490

Változás Záró/Nyitó -8 623 88% -8 094 025 83% 2 492 101% -59 681 89% -5 221 108 84% 12 929 145% 27 107 158% 91 017 166% 157 881 163% 78 410 169% -17 527 87% -473 724 87% -239 520 62% -2 395 618 82% -1 444 703 83% 2 192 103% 541 102% 9 466 119% 100 103% 60 126% -4 249 80% -50 710 99% 1 179 117% -39 434 97% -13 793 93% -52 357 97% -96 083 93% 18 088 128% 7 795 133% 13 094 143% 1 739 147% 31 106 103% 464 015 103% -157 508 99% 319 418 124% -349 99% 19 429 106% 248 311 103% -2 063 94% 519 277 109% 391 124 121% -473 108 91% 95 124 154% 389 548 160% 782 048 165% 610 690 177% 173 117% 191 642 159% 11 599 144% 2 246 350 144%

47

N-N363 N-N373 N-N503 N-N505 N-N506 N-N555 N-N603 N-N655 N-N701 N-N703 N-N704 N-N715 N-N731 N-N733 N-N735 N-N755 N-N801 N-N802 N-N811 N-N821 N-N901 N-N911 N-N921 N-N923 N-N924 N-N925 N-N926 N-N931 N-N932 N-N933 N-N941 N-N971 N-N981 N-N982 ENS ENW TRS TRM FL Összesen

2 391 495 11 068 34 050 60 989 8 014 30 293 3 987 5 595 3 909 96 168 72 254 8 899 5 406 22 238 2 283 23 164 228 436 20 455 64 873 74 770 170 697 21 448 176 740 232 526 8 043 31 128 9 621 419 539 169 716 148 527 70 935 13 647 26 794 25 429 74 813 1 456 690 229 32 113 3 115 181 895 457

1 479 431 8 498 42 259 69 166 14 162 29 217 4 799 5 230 4 148 113 187 19 600 10 428 5 837 20 975 2 212 32 863 235 994 21 798 68 451 77 307 233 508 25 264 186 618 266 416 7 241 26 865 7 041 488 570 177 343 112 154 48 081 12 880 17 136 16 636 70 588 740 715 38 20 488 1 567 192 460 311

912 064 2 570 -8 209 -8 177 -6 148 1 076 -812 365 -239 -17 019 52 654 -1 530 -432 1 263 71 -9 699 -7 558 -1 344 -3 578 -2 538 -62 810 -3 817 -9 878 -33 890 802 4 263 2 580 -69 031 -7 626 36 373 22 854 766 9 658 8 793 4 225 715 975 191 11 626 1 548 -10 566 402

162% 130% 81% 88% 57% 104% 83% 107% 94% 85% 369% 85% 93% 106% 103% 70% 97% 94% 95% 97% 73% 85% 95% 87% 111% 116% 137% 86% 96% 132% 148% 106% 156% 153% 106% 197% 597% 157% 199% 94.5%

A zillmerezett matematikai tartalékok az előző időszakhoz képest 5,5 százalékkal csökkentek. Módozati szinten nem került kimutatásra, de szintén a matematikai tartalékok között jelenik meg a N-N042, N-N052, N-N142, N-N152, N-N202 és N-N302 módozatok járadékkár-tartaléka, mely lényegében a biztosított díjfizetési periódusban bekövetkezett halála után a tartam során még hátralévő, befizetendő díjakra havi alapon megképzett (és ezért járadék-) tartalék. Összege az időszak végén 450.287 ezer forint. A bolgár fióktelep azonos tartalmú járadékkár-tartaléka 2010 végén 6.330 ezer forint. Kiegészítő melléklet

48

A befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka az előző évhez képest 12 százalékos növekedést mutat és módozati szinten a következőképpen alakul: Záró Záró Termék (2010/12/31) (2009/12/31) N-N007 57 687 678 63 502 230 N-N008 3 978 526 2 925 562 N-N009 1 136 490 827 430 N-N017 2 222 301 1 864 655 N-N027 94 366 922 75 685 170 N-N037 1 999 785 433 669 N-N047 614 258 303 354 N-N057 100 693 13 772 N-N077 1 441 053 360 218 N-N087 293 119 29 679 N-N707 484 516 446 523 N-N717 1 398 235 1 232 864 N-N727 20 911 614 18 961 194 N-N737 10 444 603 9 824 755 N-N747 6 229 484 5 650 127 FLR/FLS (BG) 111 532 55 202 Összesen 203 420 810 182 116 404

Változás Záró/Nyitó -5 814 552 91% 1 052 964 136% 309 060 137% 357 646 119% 18 681 752 125% 1 566 117 461% 310 904 202% 86 921 731% 1 080 835 400% 263 440 988% 37 994 109% 165 372 113% 1 950 420 110% 619 849 106% 579 357 110% 56 330 202% 21 304 046 117%

XI.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék

A betegségbiztosítási díjtartalék a hatályos 8/2001-es PM rendeletnek (továbbiakban: Tartalékrendelet) megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. Az N-N903, N-N913, N-N914, N-N915, N-N916, N-N973 és N-N983 “Díjmentesítés rokkantság esetén” kiegészítő biztosítások betegségbiztosítási díjtartaléka (egyéni kártartalék) összesen 396.539 ezer forint (ebből a bolgár fióktelep 0 forint.). XI.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék

A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére szolgáló „járadékok” fedezetét tartalmazza. A 2010. év végén állományuk 73.992 ezer forint volt (ebből a bolgár fióktelep 0 forint).

XI.2.

Meg nem szolgált díjak tartaléka (csoportos és egyéni)

A meg nem szolgált díjak tartalékának számítása a V.8.b. fejezetben leírtak szerint történik. A tartalékállomány változását az alábbi táblázat illusztrálja:


49

Mérlegforduló 31/12/2010 31/12/2009 változás

Tartalék összege (ezer Ft) 3 349 805 3 860 652 -510 847

Ebből Bulgária (ezer Ft) 181 724 166 657 15 067

százalék

-13,2%

Az N-N007, N-N008, N-N009, N-N017, N-N027, N-N047, N-N077, és az egyszeri díjas biztosítások esetében nincs meg nem szolgált díj. XI.3.

Függő károk tartaléka

A függőkárok lebonyolítási eredménye nem jelentős a függőkár nyitó állományához képest. Jelentősnek minősíti a vállalat az aktuáriusi jelentésben definiált 20 százalék szerinti értéket. XI.3.a. Fordulónapig bejelentett

Összességében 282.323 ezer forint összegben képzett a társaság tartalékot függő károkra a magyar üzletre vonatkozólag (az egyéni üzletágban 282.199 ezer, míg a csoportos üzletágban 124 ezer forint). A bolgár fióktelep esetén a csoportos üzletágban 6.494 ezer forint míg az egyéni üzletágban 3.751 ezer forint tartalék képződött. XI.3.b. Be nem jelentett károk tartaléka

A magyar üzletre vonatkozólag az IBNR károk tartaléka egyéni szinten és csoportos szinten is nőtt, összegük 19,87 százalékkal nagyobb a tavalyi év értékéhez képest, így 2010. év végén az IBNR károk tartaléka (egyéni és csoportos együtt) 366,497 ezer forint. A 2006. április 10. óta működő bolgár fióktelep IBNR károkra képzett tartaléka 16,951 ezer forint. A csökkenést a csoportos módozatok megszolgált díj arányának változása és az egyes termékek esetén alkalmazott kifutási háromszög-módszerre való átállás okozta.

Tartalék összege Mérlegforduló (ezer Ft) 31/12/2010 383 448 31/12/2009 317 619 változás 65 829


Ebből Bulgária (ezer Ft) 16.951 20 851 -3 900

százalék

19,87%

50

XI.4. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam kerül. Ez a hozam Magyarországon 2010 júliusában, Bulgáriában 2010 májusában biztosítási összeg emelés formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerül szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult bizonyos kockázati (N-N001, N-N031, N-N101, N-N232, N-N333) és a befektetéshez kötött biztosítások kivételével. A képzett tartalék összege Magyarországon 2.726.484 ezer forint, a bolgár fióktelepre 33.973 ezer forint. XI.5.

Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék

A csoportos biztosításokhoz kapcsolódó, eredménytől független díj-visszatérítési tartalék 49 százalékkal csökkent.

Mérlegforduló 2010.12.31 2009.12.31 változás

Tartalék összege (ezer Ft) 229 040 739 693 -510 653

A bolgár fióktelep eredménytől független díj-visszatérítési tartalékot nem képzett 2010-ban. XI.6.

Káringadozási tartalék

A társaság a Tartalékrendeletnek megfelelően 0 százalékkal növelte a káringadozási tartalékot. Ezt a több éves pozitív kártapasztalat és a már megképzett tartalék állományának megfelelő mértéke indokolta. A káringadozási tartalék értéke 2010. év végén 847.930 ezer forint. A bolgár fióktelep káringadozási tartalékot nem képzett 2010-ben. XI.7.

Törlési tartalék

A tartalék alapját a díjhátralék tartama szerint csoportosított díjhátralék összegek és ezek törlési valószínűségei jelentik, melyeket összeszorozva, majd a szorzatokat összeadva adódik a megképzett törlési tartalék. A tavalyi évhez képest tapasztalható növekedés a kalkuláció felülvizsgálatát követő módosításnak tudható be.


51

Mérlegforduló 31/12/2010 31/12/2009 változás

Tartalék összege (ezer Ft) 23 660 5 529 18 131

Ebből Bulgária (ezer Ft) 0 0

százalék

327,9%

A bolgár fióktelep törlési tartalékot nem képzett 2010-ben. XI.8.

Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka

A garantált unit-linked típusú termékben foglalt haláleseti kockázati, illetve lejáratkori tõkeés hozamgaranciára 3.819.729 ezer forint értékben képeztünk tartalékot. A bolgár fióktelep nem értékesít ilyen típusú termékeket, ezért garanciára vonatkozó tartalékot nem képzett 2010-ben.

XI. 9. Egyes befektetési egységekhez többletszolgáltatására képzett tartalék

kapcsolt

biztosítások

lejárati

2010. január 1-től társaságunk egyes unit-linked termékeire lejárati többletszolgáltatást nyújt. A többletszolgáltatás nyújtásának feltételei a kötvényfeltételekben kerültek rögzítésre. A forintos szerződések esetében 2010. december 31.-én e tartalék nagysága 58.133 ezer forint, míg az eurós termékekre 334.672 ezer forint. XI.10. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke A biztosító számított szavatoló tőke szükséglete a magyar üzletre vonatkozólag 2010. év végére 12.184.760 ezer forint, míg a bolgár fióktelepet is figyelembe véve a számított szavatoló tőke szükséglete együttesen 12.321.026 ezer forint. A rendelkezésre álló szavatoló tőke összege a bolgár fióktelepet is figyelembe véve együttesen 22.504.001 ezer forint, tehát a biztosító megfelel a törvény által előírt szavatoló tőke követelménynek.

XII.

Viszontbiztosítás

Az ING Biztosító Zrt.-nek – magyarországi működését tekintve - négy viszontbiztosítási (VB) szerződése, valamint két pool együttműködési szerződése van: 1. quota share típusú szerződés az ING Re-vel (INGRE) 2. surplus típusú a Swiss Re svájci viszontbiztosítóval (SWISSRE) 3. megállapodás a Zürich Re svájci viszontbiztosítóval, mint pool szervezővel (ZURE) 4. megállapodás az ING Employee Benefits Global Network pool szervezővel (MIA) 5. surplus típusú az RGA International ír viszontbiztosítóval (RGA) 6. megállapodás az ING Re-vel a garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL típusú termékkel kapcsolatban (INGRE SPVA) Kiegészítő melléklet

52

Az első két szerződés 1991 szeptemberétől érvényes, és a teljes üzletmenetet érinti. Az első szerződés keretében 2000-től, míg a második szerződést illetően 2007-től kezdődően már nem kerülnek átadásra újabb kockázatok. A harmadik 2004 júniusától érvényes, a negyediket pedig a 2004. év során sorolta be a társaság viszontbiztosítási szerződések közé (a korábbi években nem volt pénzügyi hatása). Az ötödik szerződés helyettesíti az RGA-val kötött korábbi megállapodást, mely 2005. április 1-jétől kezdődően kibocsátott kötvényekre terjedt ki. Továbbá ez az átdolgozott, kibővített kockázati körökre kiterjedő szerződés váltja fel a surplus típusú, Swiss Re-vel kötött egyezményt annak érdekében, hogy a 2007. január 1-jétől induló kockázatok esetében is legyen lehetőség viszontbiztosításra. A hatodik megállapodás a garantált unit-linked típusú termékekkel kapcsolatos haláleseti kockázat, illetve a termékben foglalt tőke- és hozamgarancia teljes fedezésére szolgál. Az ING Biztosító Zrt. bolgár fióktelepének egy viszontbiztosítási (VB) szerződése van: - surplus típusú szerződés az RGA International ír viszontbiztosítóval, melynek hatálya 2006. október 1-jétől induló kockázatokra terjed ki. A bolgár viszontbiztosítási szerződés keretében halál, baleseti halál és baleseti rokkantság kockázatok kerülnek átadásra. Mivel a biztosító csak életbiztosításokat ad el (élet üzletághoz sorolt termékeket) a BIT 75.§ (3) és a Felügyelet 51.346/199. levele értelmében minden biztosítástechnikai tartalékot megképez. XII.1. ING Reinsurance Company (NNRe1) A biztosítási törvény és ennek megfelelően az ING Reinsurance Company-val kötött szerződés módosításának értelmében a biztosítástechnikai tartalékokat 1997. év óta teljes egészében az ING Biztosító Zrt. képezi meg. A tartaléknövekedés finanszírozása érdekében a társaság a viszontbiztosítónak fizetendő díjat csökkenti a tartaléknövekedéssel megegyező mértékben. 2010-ben a viszontbiztosítási kvóta a 2009. évivel egyezően 0 százalék volt. XII.1.a.Viszontbiztosítási jutalék A 2010. évi viszontbiztosítási jutalék 538.774 ezer forint volt, mely az előző évhez viszonyítva 22,1 százalékkal kevesebb. Ez az összeg azonban korrigálandó az alábbi tétellel. Az időközben megszűnt szerződésekre jutó jutalék azon részével csökkenteni kell a teljes jutalékot, amelyet nem szolgált meg a társaság (jutalék visszaírás). Ez 987 ezer forintot tett ki 2010-ben, ami 52,5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A fentiek eredményeként a korrigált viszontbiztosítási jutalék nagysága 537.787 ezer forint. Az összeg 22,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami az alacsonyabb kvótával magyarázható.

1

2000-től ING Re. Korábban N-N Reinsurance Company


53

XII.1.b.

Viszontbiztosítási díj

A nettó viszontbiztosítási díj összege 2010-ben 18.624.534 ezer forint volt, ami a teljes díjbevétel kvóta szerinti részének és a viszontbiztosított hányadra eső tartalék változás különbözeteként állt elő az alábbiaknak megfelelően. Bruttó viszontbiztosítási díj: A társaság 2010. évi, magyarországi 75.618.014 ezer forint összegű díjelőírásának 8,8 százalékát, 6.683.697 ezer forintot adott át a viszontbiztosító társaságnak. Ez az előző évhez képest 22,5 százalékos csökkenést jelent. A fenti díjat a viszontbiztosítási szerződés értelmében korrigálni kell a tartalékok állomány változásának a viszontbiztosítási kvóták alapján számított hányadával. Tartalékok állományváltozása miatti korrekció: A viszontbiztosított és a saját megtartású állomány után képzett tartalékállomány 2010. évi változását, illetve a tartalékok 2010. évi záró értékének alakulását viszontbiztosításba adott és saját megtartású állomány szerinti bontásban az alábbi két táblázat tartalmazza (ezer forintban):

2010. évi tartalékállomány változás Megnevezés

Teljes portfólió

Viszontbiztosított állomány

Saját megtartású állomány

Életbiztosítási díjtartalék Unit Linked biztosítások tartaléka Meg nem szolgált díjak tartaléka Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Egyéni kártartalék Függőkár tartalék (IBNR-rel együtt) Káringadozási tartalék Folyó évi ered.-től. függlen díjv. Törlési tartalék

-11 684 981 21 248 077 -525 913

-10 752 190 -754 925 -249 618

-932 791 22 003 002 -276 295

83 680 392 274 100 800 0 -511 18 131

-88 771 -26 932 -28 899 -39 502 0 0

172 451 419 206 129 699 39 502 -511 18 131

Euró perspektív szolgáltatási tartalék

-3 746 837

0

-3 746 837

5 884 719

-11 940 837

17 825 556

Összesen


54

Teljes (halmozott) tartalékállomány- magyarországi tevékenység

Megnevezés

Teljes portfólió tartaléka

Viszontbiztosított állomány tartaléka

Saját megtartású állomány tartaléka

Életbiztosítási díjtartalék Unit Linked biztosítások tartaléka Meg nem szolgált díjak tartaléka Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Egyéni kártartalék Függőkár tartalék (IBNR-rel együtt) Káringadozási tartalék Folyó évi ered.-től. függlen díjv. Törlési tartalék

179 319 484 203 309 278 3 168 082

52 299 417 6 749 532 784 495

127 020 067 196 559 745 2 383 587

2 726 484 1 929 830 648 820 847 930 229 23 660

843 187 142 175 129 224 111 935 0 0

1 883 298 1 787 655 519 596 735 995 229 23 660

Euró perspektív szolgáltatási tartalék

0

0

0

391 973 797

61 059 966

330 913 831

Összesen

A bolgár fióktelepnek az ING Re viszontbiztosítóval nincs viszontbiztosítási szerződése. XII.1.c. Kármegtérülés 2010-ben az ING Re a következő megoszlásban térített meg károkat (adatok ezer forintban): Viszontbiztosítási kármegtérülés Haláleset Visszavásárlás Lejárat és megbetegedés egyéb Összesen

2010 326 128 6 449 803 13 678 541 44 825 20 499 297

2009 Változás % 451 562 -27,78% 9 668 397 -33,29% 16 315 260 -16,16% 71 134 -36,98% 26 506 354 -22,66%

Összességében a kármegtérülés csökkenése 22,66 százalékos, amely több tényezőből tevődik össze. A jelentősebb tételek (haláleset, visszavásárlás valamint lejárat és megbetegedés) mindegyike csökkent a tavalyi értékéhez képest, mely az egyre kisebb (ING Re által viszontbiztosított) szerződésállománnyal magyarázható. XII.1.d.

Befektetési hozam átadás

A viszontbiztosítási díjnak a tartaléknövekmények arányos részével történő korrekciója során figyelembe kell venni a technikai kamat és többlethozam visszatérítés miatti tartaléknövekményeket is. Ennek megfelelően a fedezetül szolgáló befektetési hozamok is megosztásra kerülnek a viszontbiztosító társasággal. A befektetéseken elért hozam arányos része 2010-ben 4.104.105 ezer forint volt. Ez az előző évihez képest 32,8 százalékos csökkenést jelent, mely a magas 2009. évi hozamokkal magyarázható.


55

XII.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része A jelenlegi gyakorlat szerint a viszontbiztosításba átadott tisztán kockázati biztosítások után képzendő díjtartalékot az ING Biztosító Zrt. képzi meg, amely a mérleg életbiztosítási díjtartalék bruttó során teljes egészében megjelenik, így viszontbiztosítónak átadott díjtartalékról nem beszélhetünk. XII.2. További szerződések A további viszontbiztosítási szerződések egyenlege az utolsó két évre az alábbi képet mutatja (adatok ezer forintban):

Összefoglaló adatok, 2009 Swiss Re élet surplus RGA élet surplus (magyar) RGA surplus (bolgár) ING EB GN csoportos pool ING Re - garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékek Zürich Re csoportos pool Összesen

Összefoglaló adatok, 2010 Swiss Re élet surplus RGA élet surplus (magyar) RGA surplus (bolgár) ING EB GN csoportos pool ING Re - garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékek Zürich Re csoportos pool Összesen

átadott díj

kármegtérülés

Viszontbiztosítási jutalék

egyenleg

76 798 19 743 10 337 1 7262

9 305 0 0 100

0 0 5 220 0

67 493 19 743 5 117 1 626

422 651

14 677

0

407 974

0

–

–

–

531 255

24 082

5 220

501 953

átadott díj

kármegtérülés

Viszontbiztosítási jutalék

egyenleg

69 233 23 526 18 323 3373

0 900 0 98

0 0 6 305 0

69 233 22 626 12 018 239

475 148

30 059

0

445 089

3 333

0

0

3 333

589 900

31 057

6 305

552 538

2010-ben nem volt a Swiss Re élet surplus szerződés keretében kapott kármegtérülés. Mivel ezen szerződés keretén belül 2007-től kezdődően nem kerülnek átadásra újabb kockázatok ezért a viszontbiztosítási jutalék nulla. Összességében az idei egyenleg a tavalyi 1,026szerese. Ez annak tudható be, hogy az átadott díj a kifutó portfólió miatt csökkent, viszont kármegtérítés nem történt. Az RGA-nak átadott díjak növekedését mind a magyar, mind a bolgár üzlet vonatkozásában a növekvő portfolió indokolja. 2

Az 1 726 ezer forint két részből tevődik össze: 1 663 ezer forint a 2009. évi díj, míg a tényleges elszámolást követően 63 ezer forint díjkorrekcióra került sor, mely a 2008. évre vonatkozik.

3

Az 337 ezer forint két részből tevődik össze: 461 ezer forint a 2010. évi díj, míg a tényleges elszámolást követően 124 ezer forint díjvisszaírásra került sor, mely a 2009-es évre vonatkozik


56

Az ING EB GN csoportos pool szerződés keretében 2010-ben kisebb mértékű kockázatátadás történt, illetve a tényleges elszámolás következtében vált szükségessé korrigálni az előző év díját. A 2009-es évhez képest az ING Re-vel kötött (garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékekre vonatkozó) biztosítás díja növekedett legnagyobb mértékben. Mivel ezen szerződésekre tartalékarányosan fizetünk viszontbiztosítási díjat, ezért a díj növekedését egyrészt a tartalék növekedése magyarázza. A kármegtérülés is növekedett. A Zürich Re csoportos pool szerződés keretében 2010-ben került sor először kockázatátadásra, kármegtérülés nem történt. A megnövekedett díj, a magasabb kármegtérülés és a magasabb viszontbiztosítási jutalék miatt az összesített egyenleg 10,38 százalékkal haladja meg a 2009. évit.

XIII. Befektetési tevékenység XIII.1. Befektetési politika

A társaság befektetési politikája változatlanul a biztonságra és a kockázat minimalizálására épül. A befektetési tevékenység két oldalról is szabályozott, hiszen nemcsak a BIT előírásainak kell megfelelni (a biztosítástechnikai tartalékok portfoliójának kialakítása szempontjából), hanem az anyavállalat által meghatározott irányelveket is be kell tartani. A fenti szabályozások értelmében állampapírokat vagy kiemelkedő fedezettel bíró, jó minőségű jelzálog, illetve banki kötvényeket vásárol a társaság, továbbá bankbetéteket helyez el, de a unit linked termékek eszközállományából egyre nagyobb szerepet képviselnek a részvénybefektetések. Az elmúlt évben a társaság nem növelte a választható eszközalapok számát. A társaság vagyonkezelését az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. végzi. A befektetések folyamatosságát az ING csoport kockázatkerülő megközelítésével összhangban megalkotott befektetési politika biztosítja. A társaság bulgáriai fióktelepe az ING Biztosító Zrt. alapelveivel összhangban alakította ki befektetési politikáját, és ennek megfelelően a biztonságra és a kockázat minimalizálására építi azt. A fióktelep elsődlegesen euróban denominált bolgár államkötvényekbe fektet, és befektetéseit a fióktelep szervezetén belül elkülönített befektetési osztály kezeli. A 2009-ben bevezetett unit-linked termék eszközállománya jellemzően a vállalati kötvényeket és nemzetközi részvényeket tartalmazó befektetési jegyekből és kisebb mértékben bankbetétekből áll.


57

XIII.2. Befektetések értékelése XIII.2.a.

Befektetési jelentés

Az alábbi táblázat a Biztosító befektetett eszközeit mutatja (hagyományos biztosítások) nettó vételáron:

A befektetett pénzösszegek nettó vételáron Megoszlása Befektetési jegyek: Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények összesen: Rövid lejáratú kereskedelmi kötvények Hosszú lejáratú kereskedelmi kötvények Bank által kibocsátott kötvények Összesen

2010. december 31. Összeg (ezer Ft)

ebből Bulgária

Százalék

-

-

0,00

191 589 722

1 595 330

99,94

16 930 782

-

8,83

174 658 940

1 595 330

91,11

-

-

0,00

-

-

0,00

-

-

0,00

-

-

0,00

-

-

0,00

121 210

58 685

0,06

191 710 932

1 654 015

100

Az alábbi táblázat a befektetett eszközöket mutatja (hagyományos biztosítások) az elhatárolt, megkeresett hozamokkal (összesen 10 858 815 ezer forint) növelt értéken, vagyis annak megfelelően, hogy a társaság teljes eszközállományából mekkora részt képviselnek.

A befektetett pénzösszegek 2010. december 31. (elhatárolt hozamokkal növelt) Megoszlása Összeg (ezer Ft.) ebből Bulgária Befektetési jegyek: Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények összesen: Rövid lejáratú kereskedelmi kötvények Hosszú lejáratú kereskedelmi kötvények Bank által kibocsátott kötvények Összesen Kiegészítő melléklet

Százalék

0 202 446 589 16 942 540 185 504 049

0 1 640 763 0 1 640 763

0,00 99,94 8,36 91,58

0 0 0 0 0 123 158

0 0 0 0 0 59 144

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,06

202 569 747

1 699 907

100

58

XIII.2.b.

A 2010. évben elért hozam

A magyarországi tevékenység tekintetében a befektetett eszközök könyv szerinti értéket figyelembe vevő növekedési rátája 8,17 százalék volt. Az alábbi táblázat ezen ráta éves alakulását mutatja befektetési formánként és összességében:

2010. január 1 - december 31. közötti időszakra Diszkont kincstárjegyek

5,32%

Államkötvények

3,45%

Rövid lejáratú kereskedelmi kötvények

0,00%

Hosszú lejáratú kereskedelmi kötvények

0,00%

Bank által kibocsátott kötvények

-6,75%

Összesen

7,23%

A bolgár fióktelep hagyományos befektetésein – forint alapon, a devizaárfolyamváltozásokból eredő átértékeléseket is figyelembe véve – 10,12 százalék éves átlaghozamot realizált. A devizaárfolyam-változások hatását kiszűrve 6,08 százalékos éves átlaghozamot ért el a portfolió. XIII.2.c.

A unit-linked alapok befektetési jelentése

Az alábbi táblázat az Univerzál alapok befektetett eszközeit mutatja nettó beszerzési áron:

A befektetett pénzösszegek nettó beszerzési áron Megoszlása Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen


2010.december 30. Összeg (ezer Ft) százalék 4,9% 2 215 399 26,6% 11 977 447 67,1% 30 255 955 11,8% 5 306 273 55,3% 24 949 682 0,0% 0 149 935 0,3% 491 382

45 090 119

1,1% 100 %

59

Az alábbi táblázat az Élet Plusz alapok befektetett eszközeit mutatja nettó beszerzési áron:


2010.december 30. Összeg (ezer Ft) 2 890 147 0 0 0 0 0 85 831 0

2 975 978

százalék 97,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,9% 0,0% 100 %

Az alábbi táblázat az Univerzál és Élet Plusz közös alapok befektetett eszközeit mutatja nettó beszerzési áron:



2010.december 30. Összeg (ezer Ft) 13 008 354 0 748 327 748 327 0 0 471 840 0

14 228 521

százalék 91,4% 0,0% 5,3% 5,3% 0,0% 0,0% 3,3% 0,0% 100 %

60

Az alábbi táblázat az Univerzál alapok befektetett eszközeit mutatja piaci értéken:

A befektetett pénzösszegek piaci értéken Megoszlása Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen

2010.december 30. Összeg (ezer Ft)

százalék

2 037 037

4,4%

12 757 045

27,5%

30 942 516

66,8%

5 296 652

11,4%

25 645 864

55,3%

0

0,0%

149 935

0,3%

468 515

1,0%

46 355 048

100 %

Az alábbi táblázat az Élet Plusz alapok befektetett eszközeit mutatja piaci értéken:




százalék

3 217 965

97,4%

0

0,0%

0

0,0%

0

0,0%

0

0,0%

0

0,0%

85 831

2,6%

0

0,0%

3 303 795

100 %

61

Az alábbi táblázat az Univerzál és Élet Plusz közös alapok befektetett eszközeit mutatja piaci értéken:



százalék

13 706 642

91,8%

-

0,0%

749 315

5,0%

749 315

5,0%

-

0,0%

-

0,0%

471 840

3,2%

-

0,0%

14 927 797

100 %

Az alábbi táblázat az Euro alapok befektetett eszközeit mutatja nettó beszerzési áron:

A befektetett pénzösszegek nettó beszerzési áron Megoszlása Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen:

2010. december 30. Összeg (ezer Ft) 97 737 091 0

százalék 98,6% 0%

0

0%

Diszkont kincstárjegyek

0

0%

Államkötvények

0

0%

Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen


0

0%

1 398 631

1,4%

0

0%

99 135 722

100 %

62

Az alábbi táblázat az Euro alapok befektetett eszközeit mutatja piaci értéken:

A befektetett pénzösszegek piaci értéken Megoszlása Befektetési jegyek


százalék

111 048 155

98,8%

Részvények

0

0%

Állampapírok összesen:

0

0%


0

0%

Államkötvények

0

0%

0

0%

1 398 631

1,2%

0

0%

112 446 786

100 %


Az alábbi táblázat az SPVA alapok eszközeit mutatja be nettó beszerzési áron: A befektetett pénzösszegek nettó beszerzési áron Megoszlása Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen:

2010. december 30. Összeg (ezer Ft) 23 291 795 0

százalék 99,6 % 0%

0

0%


0

0%

Államkötvények

0

0%

0

0%

102 585

0,4%

0

0%

23 394 380

100 %



63

Az alábbi táblázat az SPVA alapok eszközeit mutatja be piaci áron: A befektetett pénzösszegek piaci értéken Megoszlása


Befektetési jegyek

százalék

26 074 402

99,6%

Részvények

0

0%

Állampapírok összesen:

0

0%


0

0%

Államkötvények

0

0%

0

0%

102 585

0,4%

0

0%

26 176 987

100%


Az alábbi táblázat az ING Garantált eszközalap eszközeit mutatja be 2010. december 30-án nettó beszerzési áron és piaci értéken:

bekerülési érték piaci érték (ezer Ft): Befektetési jegy Bankbetét, készpénz, kötelezettség Összesen

96 000

100 350

- 921

- 921

95 079

99 429

Az alábbi táblázat a bulgáriai unit-linked alapok befektetett eszközeit mutatja nettó beszerzési értéken:



2010. december 30. Összeg százalék (ezer Ft) 97 943 0 0 0 0 0 3 362 0 101 305

96,68% 0% 0% 0% 0% 0% 3,32% 0% 100%

64

Az alábbi táblázat a bulgáriai unit-linked alapok befektetett eszközeit mutatja piaci értéken:


XIII.2.d.

2010. december 30. Összeg (ezer Ft) százalék 108 170

96,99%

0 0 0 0 0 3 362 0 111 532

0% 0% 0% 0% 0% 3,01% 0% 100%

A unit-linked alapok hozama

Univerzál alapok hozamai 2010-ben: Eszközalap neve Pénzpiaci eszközalap Kötvény eszközalap Vegyes eszközalap Nemzetközi részvény eszközalap Részvény eszközalap Fejlődő ázsiai részvény eszközalap* Európai ingatlancégek részvény eszközalapja* Európai részvény eszközalap* Globális vállalati kötvény eszközalap* Európai vállalati kötvény eszközalap* Likviditás Plusz eszközalap**

Hozam 4,09% 5,77% 4,52% 18,97% 1,98% 27,43% 22,02% 6,40% 14,70% 5,25% 9,41%

* A csillaggal jelölt alapok mind Univerzal, mind Élet Plusz termékekhez is választhatóak.

Garantált alapok hozamai 2010-ben: Eszközalap neve ING Garantált eszközalap 1


Hozam 5,96%

65

Euro alapok hozamai 2010-ben: Eszközalap neve Tőkevédelmi alap Európai vállalati kötvényalap Globális vállalati kötvény eszközalap Fejlődő kötvénypiacok alapja Európai ingatlancégek részvényalapja Európai magas osztalékú részvényekbe fektető alap Európai élelmiszeripari részvényalap Európai egészségügyi részvényalap Európai részvényalap Fejlődő európai régió részvényalapja Fejlődő Ázsia részvény eszközalap Latin Amerikai részvény alap USA részvény eszközalap Presztízs és Luxusmárkák részvény eszközalapja Európai Államkötvény részvény eszközalap Ázsia kötvény eszközalap Globális növekedési részvény eszközalap Klímavédelem részvény eszközalap Nyersanyagpiaci részvény eszközalap Balkán részvény eszközalap Afrika és Közel-Kelet részvény eszközalap Hedge Fund Index részvény eszközalap Globális növekedési részvény eszközalap

Hozam -3,07% 2,93% 11,84% 13,52% 18,54% 5,74% 14,98% 3,08% 3,07% 26,45% 22,86% 25,90% 16,27% 49,61% 1,02% 21,39% 16,96% 12,53% 22,96% 1,84% 24,08% 9,10% 20,80%

Euro Perspektíva alapok hozamai euróban 2010-ben: Eszközalap neve €P Európai vállalati kötvényalap €P Európai magas osztalékú részvényekbe fektető alap €P Japán részvényalap €P Fenntartható növekedés részvény eszközalap €P USA részvény eszközalap €P Öt Kontinens részvény eszközalap

Hozam 0,90% 6,22% 21,04% 16,67% 18,97% 17,40%

Élet Plusz alapok hozamai 2010-ben: Eszközalap neve Élet Plusz Pénzpiaci eszközalap Élet Plusz Kötvény eszközalap Élet Plusz Indexkövető részvény eszközalap Élet Plusz Globális részvény eszközalap Fejlődő ázsiai részvény eszközalap* Európai ingatlancégek részvény eszközalapja* Európai részvény eszközalap* Globális vállalati kötvény eszközalap* Európai vállalati kötvény eszközalap* Likviditás Plusz eszközalap**


Hozam 4,35% 5,95% 0,67% 17,93% 27,43% 22,02% 6,40% 14,70% 5,25% 9,41%

66

* A csillaggal jelölt alapok mind Univerzal, mind Élet Plusz termékekhez is választhatóak.

A bulgáriai alapok hozamai euróban 2010-ben: Eszközalap neve

Hozam

UL Aggressive eszközalap*

15,66%

UL Balanced eszközalap* UL Conservative eszközalap* UL Protected Mix 70 eszközalap*

10,31% 4,21% -3,34%

XIII.3. B) Befektetések mérlegcsoport piaci értékének vizsgálata 2010. évben az ING Biztosító Zrt. B) Befektetések mérlegcsoportjában nyilvántartott befektetések nettó piaci értéke 196.435 millió forint.

Az alábbi grafikon a XV.2.a. fejezetben vizsgált befektetések nettó piaci értékének (elhatárolt kamat nélkül) valamint az elhatárolt vételkori árfolyam-különbözettel korrigált nettó vételárának kapcsolatát mutatja be értékpapír típusonként a hó végi állományértékek alapján a 2009. december 31-2011. január 31. időszakra vonatkozóan. A számítás menete a következő volt: Nettó piaci érték/(Nettó vételár+-Vételkori elhatárolt árfolyam különbözet)-1

Befektetések értékelése 20% 15%

Államkötvény

10%

Diszkont kincstárjegy Befektetési jegy

5%

Banki kötvény 0%

MNB kötvény -5%

EUR államkötvény -10%

EUR-ban kibocsátott magyar államkötvény ja n. 11

de c. 10

no v. 10

ok t.1 0

au g. 10 sz ep t.1 0

jú l.1 0

jú n. 10

áj .1 0 m

ja n. 10 fe br .1 0 m ár c. 10 áp r.1 0

de c. 09

-15%

2010-ben a diszkont kincstárjegyek, valamint az MNB kötvények esetében a nettó piaci érték és a korrigált nettó vételár gyakorlatilag megegyezett, mivel rövid lejáratú Kiegészítő melléklet

67

papírokról van szó. Az értékpapírállomány legnagyobb részét kitevő állampapírok esetében a vizsgált időszakban leértékelési veszély nem merült fel, csupán három hónapban maradt el a piaci érték kismértékben a könyv szerinti értéktől. 2010-ben a Biztosító nem vásárolt befektetési jegyet a hagyományos portfolióiba. A következő grafikon a bolgár fióktelep befektetéseire vonatkozólag mutatja be a nettó piaci érték (elhatárolt kamat nélkül), valamint az elhatárolt vételkori árfolyam-különbözettel korrigált nettó vételárának kapcsolatát a hó végi állományértékek alapján a 2010. január 31december 31. időszakra vonatkozóan.

Bolgár fióktelep befektetéseinek értékelése 20102011.03 Államkötvény

5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00%

ja n. 1 fe 0 br . m 10 ár c. 1 áp 0 r.1 m 0 áj .1 0 jú n. 10 jú l.1 au 0 g sz .10 ep t.1 ok 0 t.1 no 0 v. 1 de 0 c. 10 ja n. 1 fe 1 br . m 11 ár c. 11

-1,00%

A grafikon azt mutatja, hogy az év végéig az államkötvények nettó piaci értéke folyamatosan meghaladta a bekerülési értéket. Az év végén fennálló negatív eltérés sem volt jelentős és 2011 elején a papírok piaci ára újra a könyv szerinti érték fölé emelkedett.

XIII.4. Hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok A IV.17.b. pontban meghatározott hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek tekintett értékpapírok állománya 2010. december 31-én könyv szerinti értéken a bolgár fióktelep papírjaival együtt: papírtípus diszkont kincstárjegyek kamatozó állampapírok öszesen


Összeg (ezer forint) 0 167 039 631 167 039 631

68

XIII.5. Az értékpapír-piac várható jövőbeni kilátásai 2010-ben volatilis év mellett átlag alatti hozamot hozott a kötvénypiac, a MAX index teljesítménye 6,4 százalék volt. A jegybank irányadó kamatlábát 6,25 százalékról 5,25 százalékra csökkentette, majd az év végén két lépésben 5,75 százalékra emelte. A javuló folyó fizetési mérleg hatására erősödő forint lehetőséget nyújtott az inflációs kilátások javulása miatt a kamatvágásokhoz, majd év végén a romló inflációs és költségvetési folyamatok kényszerítették a jegybankot kamatemelésre. 2010-ben az ÁKK még használt IMF forrást a finanszírozás biztosítására, ezért az állampapírpiaci nettó kibocsátás a reálisnál alacsonyabb volt. 2011-ben nagyobb lehet a volatilitás az előző évhez képest is, a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolása miatt az ország sokkal inkább külföldi befektetők finanszírozásának lesz kiszolgáltatva, akik kereslete jóval hektikusabb lesz. Az államháztartás hiányát már teljes mértékben piaci forrásokból tervezik finanszírozni, idén megkezdődik a 14,5 milliárd eurós IMF/EU hitel visszafizetése az első 2 milliárd eurós részlettel. Az ország mindhárom jelentős hitelminősítőnél a befektetési kategória legalacsonyabb kategóriájában van, negatív kilátásokkal. A hitelminősítők jelenleg kockázatosnak látják a magyar adósságpályát, a strukturális hiányt egyszeri lépésekkel foltozza be a kormány. Az ország fiskális helyzetének javítására reformcsomagot jelentett be a kormány, aminek megítélése jelentősen befolyásolhatja a kötvényhozamok 2011-es alakulását. A külföldiek bizalmának visszaszerzése kulcsfontosságú lesz a következő években, ha a piaci finanszírozásra való visszatérést komolyan gondolja a kormány. Az inflációs folyamatok negatívan alakulnak, a nyersanyagok és élelmiszerek árának drágulása mellett a kormány intézkedései is (szektoradó, hatósági árak, ártámogatások megszüntetése) erősen inflatórikus hatásúak. Az MNB monetáris tanácsába a kománypárt delegálja az új 4 tagot, amellyel többségbe kerülnek a kamatmeghatározó testületben is. Mivel a kormány többször bírálta a jegybank kamatemeléseit, és síkra szállt az alacsonyabb kamatpálya és a mennyiségi lazítás mellett, így az inflációra kevésbé reagáló lazább monetáris politikára számítunk a jövőben. Ez jelentősen lejjebb viheti a rövid hozamokat, de a forint árfolyamának gyengüléséhez és a hosszú hozamok emelkedését is okozhatja az inflációs és a stabilitási kockázatok miatt. Összességében negatívan látjuk a kötvénypiac helyzetét 2011-ben a magánnyugdíj-pénztárak megszűnése miatt kieső finanszírozás és az inflációs folyamatok miatt. 2010-ben Bulgária országkockázatának alakulása is hűen tükrözte a nemzetközi hangulat alakulását, az 5 éves CDS felár 230-ról közel 400-ra növekedett júniusban, majd 2010. végére 250 körüli szintre zuhant. A bolgár hozamok sokkal stabilabban alakultak, a 10 éves leva államkötvény 6,2 százalékról indulva 5,1 százalékon zárt. Az ország kockázati megítélése stabil volt az év folyamán. A Moody’s pozitívra módosította az ország kockázati kilátásait 2010 elején, a többi hitelminősítő nem változtatott besorolásán. Az ország 2010 harmadik negyedévében kilábalt a recesszióból. 2011-re 2 százalékos-os növekedést prognosztizálnak 2,9 százalékos infláció mellett. A kormány jelenlegi elképzelései, mely az alkotmányban korlátozná az állami szektor méretét és adósságát jelentősen növelhetik az ország hitelképességét. A 2011-re kitűzött 2,5 százalékos GDP arányos deficit, melyet további 1 százalékkal akarnak csökkenteni 2013-ra nagyon biztató. Ugyanakkor konkrét intézkedések ezt egyelőre nem támasztják alá, a kormány 3,6 százalékos növekedési terve várhatóan nem teljesül, és kétséges, hogy mennyire hajlandóak megszorításokkal tartani a kívánt célt. Az Kiegészítő melléklet

69

ország 16,1 százalékos GDP-hez viszonyított adóssága ugyanakkor rendkívül alacsony, és ennek fenntartása biztosítja az ország számára a kedvező finanszírozási szinteket 2011-ben is.

XIV. A Life/400 analitikus rendszer december 30-i lezárásának hatása a unit-linked alapok és tartalékok értékére A Life/400 analitikus rendszerben december 30-án történt 2010. évre vonatkozóan az utolsó unit ár- és darabszám-kalkuláció. Ezt követően a rendszerben unit-linked termékkel kapcsolatos tranzakciót – befolyt díj, kár könyvelése, unit ár, unit darabszám változás – a társaság nem rögzített. Ezért a beszámoló a december 30-i unit darabszámok és piaci árak alapján számított eszközérték és unit-linked tartalék értékeket tükrözi. A mérlegben az euróban denominált eszközök és tartalékok a december 31-i MNB árfolyamon kerültek értékelésre. A bolgár fióktelep Life/400 rendszerében szintén december 30-án történt a 2010. év utolsó unit ár- és darabszám kalkulációja. A beszámoló a december 30-i darabszámok és piaci árak alapján számított és a december 31-én érvényes devizaárfolyamokon értékelt eszközérték és unit-linked tartalék értékeket tartalmazza. A unit-linked alapok nettó eszközértéke december 30-án 203.421 millió forint, a december 31-i piaci árak alapján számított nettó eszközérték 202.705 millió forint volt. A december 31-i árak alapján a mérleg Eszközök C. „A befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések” és Források D. „Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás szerződői javára” sora 716 millió forinttal alacsonyabb értéket tartalmazna, ezzel párhuzamosan a mérlegfőösszeg is 716 millió forinttal alacsonyabb lenne. Egyes befektetési alapok tartalmaznak a saját pénznemüktől eltérő pénznemben denominált értékpapírokat is. Az euróban denominált portfóliók esetében a papírok december 31-i devizaárfolyamon történő értékelése a portfólió pénznemének HUF/EUR keresztárfolyamán történt. Amennyiben a papírokat az eredeti pénznemük keresztárfolyamán értékelte volna a Társaság, akkor a mérleg Eszközök C. „A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések” sora 96 millió forinttal lenne alacsonyabb. A forintban denominált alapokba lévő idegen pénznemben denominált értékpapírok az eredeti, december 30-i árfolyamon szerepelnek a beszámolóban. A december 31-i árfolyam alkalmazásával a mérleg Eszközök C. „A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések” során 57 millió forinttal alacsonyabb érték szerepelne.


70

XV. Létszám, bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések Az ING Biztosító Zrt. 2010. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 345 fő, melynek megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

Megnevezés

Fő (Magyarország)

Teljes munkaidős Részmunkaidős Összesen

Százalék

Fő (Bulgária)

Százalék

334

96,81%

81

96,43%

11

3,19%

3

3,57%

345

100 %

84

100 %

Az bolgár fióktelep 2010. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 84 fő (teljes munkaidős dolgozók esetében 81 fő, részmunkaidősöknél 3 fő). 2010. december 31-én a magyarországi szerződött partnerek között 1.621 egyéni és társas vállalkozó, 153 alkusz és többes ügynök cég, valamint a Budapest Bank Nyrt., a CIB Bank Zrt, (CIB Biztosítási Alkusz Kft, ). Szigetvári Takarékszövetkezet, Erste Bank, Citibank és az UNICREDIT Bank nevében az UniCredit Független Biztosításközvetítő Kft szerepel. A bolgár fióktelep 2009. december 31-én 545 szerződött partnerrel állt kapcsolatban. A magyarországi munkajogi állományi létszám 2010. december 31-én 425 fő, melyből aktív 383 fő (90,12 százalék), GYES-ben illetve GYED-ben részesül 39 fő (9,18 százalék), 3 fő (0,71 százalék) fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. A bolgár fióktelep állományi létszáma 2010. december 31-én 85 fő, amely kizárólag aktív munkavállalókból áll. 2010-ben a fluktuáció az alábbiak szerint alakult:

Vezérigazgatóság és adminisztrátorok (fő) Magyarország

Vezérigazgatóság és adminisztrátorok (fő) – Bulgária

Belépett

40

27

Passzív állományba került

10

-

Kiszervezve ÉTA Kft.

68

-

Passzívból munkába állt

6

-

Passzívból kilépett

4

-

Kilépett ING Pénztárszolgáltatótól. belépett

38 22

8

Megnevezés


71

Hálózat egyéni és társas vállalkozó 840 1372

Megnevezés Belépett Kilépett

Hálózat

Hálózat

Egyéb alkusz és többes ügynök (ERSTE,CIB,BB) 35 1 87 0

A vezérigazgatóság dolgozói létszáma 2010. december 31-én 320 fő Magyarországon, 57 fő Bulgáriában. A hálózati adminisztrátorok száma Magyarországon 63 fő, Bulgáriában 28 fő. A társaság 2010. évi mérleg szerinti bérköltsége (járulékok nélkül) Magyarországon 2.188.662 ezer forint Bulgária 321.980 ezer forint, összesen 2.510.642 ezer forint. A magyarországi állományon belüli dolgozók éves bérköltsége 2.173.955 ezer forint. Az átlagos statisztikai létszámra jutó átlagkereset 5.115 ezer forint/év/fő. A mérleg szerinti vállalkozói díj 2010. évben 6.581.606 ezer forint. Az egy vállalkozóra jutó megbízási díj havi összege átlagosan 309 ezer forint. A bolgár fióktelep mérleg szerinti vállalkozói díja 2010. évben 208.968 ezer forint. Az egy vállalkozóra jutó megbízási díj havi összege átlagosan 30 ezer forint. Személyi jellegű egyéb kifizetést 792.195 ezer forint értékben teljesített a társaság Magyarországon, Bulgáriában 32.693 ezer forint értékben. Ennek megoszlása a következő:

Reprezentáció

Ebből Összeg Bulgária Százalék 175 685 20 538 21,30%

Természetbeni juttatás/étel, ital, egyéb

230 289

0

27,92%

14 736

0

1,79%

160

0

0,02%

2 156

0

0,26%

13 231

0

1,60%

287 945

0

34,91%

Nyugdíjpénztári hozzájárulás

64 773

6 013

7,85%

Betegszabadság

19 967

1 568

2,42%

505

0

0,06%

13 388

4 574

1,62%

0

0

0,00%

2 052

0

0,25%

824 887

32 693

100 %

Megnevezés

Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás Nyeremény Végkielégítés Segélyek Egyéb kifizetés

Saját gépkocsi használata Útiköltség Lakáshoz kapcsolódó adómentes juttatás Táppénz hozzájárulás Összesen


72

XVI. A Biztosító eszköz-forrás jövedelmezőségi helyzetének változása

összetételének

és

jövedelmi,

XVI.1. A pénzforgalom jellemzői 2010-ben az ING Biztosító Zrt. számlavezető bankja változatlanul az ING Bank Zrt. valamint az OTP Bank Nyrt. 2010-ben a Biztosító a Budapest Banknál valamint ING Bank Luxemburgnál is vezet folyószámlát. A Bankoknál vezetett folyószámlákon történő (főszámla és alszámlák) tranzakciók a Biztosító teljes pénzforgalmi tevékenységét (díjbevételek, befektetések, szállítói számlák, adók, munkabér jellegű és egyéb kifizetések, a forintos és eurós unit-linked típusú életbiztosítások alapjainak pénzügyi forgalma) magába foglalja. A társaság bulgáriai fióktelepének számlavezető bankja a holland ING Bank szófiai fióktelepe, ugyanakkor a társaság a UniCredit Banknál is vezet folyószámlát, amelyet elsősorban a befektetésekkel kapcsolatos pénzmozgások lebonyolítására használ. XVI.2. Likviditási helyzet elemzése A vállalkozás fizetőképességét általánosan jellemző mutató segítségével könnyen rá lehet mutatni a likviditási helyzetre:

Likviditási mutató

2009 287,16%

2010 310,78%

Ebből látható, hogy likviditási probléma 2010-ben sem merült fel. Az ING Biztosító Zrt. az összes kötelezettségének pontosan és időben eleget tudott tenni. 2009-hez képest növekedett a Biztosító likviditása. A kötelezettségek 132 százalékát fedezik a bankbetétek, 2009-ban ez az arány 98 százalék volt. A közvetlen biztosítási ügyletekből származó kötelezettségeket (kárelőírásokat, függő vagy foglaló fizetményeket, kötelezettségeket vállalkozók jutaléka miatt) 214 százalékát fedezik a bankbetétek, ami jelentős javulás 2009-hoz képest, ezt szemléltetik az alábbi mutatószámok is: 2009 197,49%

2010 213,81%

Ennek oka elsősorban a pénzeszközök növekedéséből adódik.


73

XVI.3. Eszköz-forrás összetétel A Biztosító mérlegfőösszegének jelentős részét – 90,67 százalékát – a tartalékok illetve a tartalékok fedezetét képező befektetések értéke teszi ki. A biztosítástechnikai tartalékok, és a fedezetüket képező befektetések súlyának alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

2009

2010

biztosítástechnikai tartalék/összes forrás százalék

47,54%

44,34%

befektetések értéke/összes eszköz százalék

48,83%

44,48%

A unit-linked tartalékok és befektetések mérlegfőösszegen belüli súlyának alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

2009 unit-linked arány százalék

42,22%

2010 46,33%

A unit-linked termékek népszerűsége évről-évre növekszik. XVI.4.

Az eladósodottság vizsgálata

A kötelezettségek összes forráson belüli aránya a 2009-as 1,65 százalékról 2010 év végére 1,49 százalékra csökkent. Miközben a mérlegfőösszeg 1,78 százalékkal nőtt, az összes kötelezettség érétke 2,57 százalékkal visszaesett. Ennek oka a kötelezettségek értékében korábban jelentős súlyt képviselő viszontbiztosításból származó valamint a szállítói kötelezettség értékének csökkenése. Az idegen tőke saját tőkéhez viszonyított aránya a 2009-es 25,79 százalékról 26,87 százalékra növekedett ugyan, de a vállalat eladósodottsági szintje továbbra is rendkívül kedvezően alakult 2010 során.


74

XVI.5. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet A Biztosító pénzügyi jövedelmezőségi helyzetét jelentősen rontotta 2010-e különadó fizetési kötelezettség, amely nagy mértékben csökkentette a Társaság eredményét. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet vizsgálata mutatók segítségével: A vállalat 2010. évi 166 százalékos adózott eredmény csökkenése következtében a ROE és a ROA mutató is romlott 2009-hez képest:

2009 adózott eredmény/saját tőke százalék

2010

10,69%

2009 adózott eredmény/összes eszköz százalék

-9,12%

2010

0,68%

-0,51%

A biztosítástechnikai eredmény nettó díjbevételhez viszonyított arányában csökkenés tapasztalható 2009-hez képest, ennek oka, a biztosítástechnikai eredmény kis mértékű csökkenése, ami a unit-linked portfóliók átértékelési nyereségének csökkenéséből adódik.

2009 biztosítástechnikai eredmény/nettó díjbevétel százalék

2010

3,34%

2009 adózott eredmény/nettó díjbevétel százalék


5,9%

2,84%

2010 -4,10%

75

A díjbevétel arányos adózott eredmény – amely tartalmazza a biztosítástechnikai bevételen túl a nem biztosítástechnikai, a rendkívüli bevételt és az adófizetési kötelezettséget – jelentősen csökkent az előző évhez képest.

Budapest, 2011. április 14.

Kovács Zsolt

Dr. Borza Gábor

Grósz Attila

elnök-vezérigazgató

pénzügyi vezérigazgatóhelyettes

vezető aktuárius

Petrovics Ildikó számviteli rendért felelős vezető


76

Kiegészítő melléklet

Recommend Documents