Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet

ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2011. december 31.

Tartalomjegyzék

I.

A CÉG ÉS A CÉGVEZETÉS.................................................................................................... 4

II.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK, EGYÉB ÉRDEKELTSÉGEK ...................................... 6

II.1. II.2. II.3. II.4. III.

ING Pénzügyi Tanácsadó Kft...........................................................................6 ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt. .......................................................6 ING Magánnyugdíjpénztár ...............................................................................7 ING ÉTA Szolgáltató Kft. ................................................................................7 AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 2011. ÉVI EREDMÉNYE .......................................................... 7

IV. A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELVEK (A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI)........................................................................... 7

IV.1.

Immateriális javak ............................................................................................8

IV.1.a. Szoftverek karbantartása ......................................................................................................... 9 IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek....................................................................................................... 9

IV.2.

Tárgyi eszközök................................................................................................9

IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei.......................................................................................... 10

IV.3. IV.4. IV.5.

Részesedések ..................................................................................................11 Készletek ........................................................................................................11 Követelések ....................................................................................................11

IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés .................................................................. 11 IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése ...................................................................................... 11 IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése................................................................ 12

IV.6. IV.7. IV.7.a. IV.7.b. IV.7.c. IV.7.d. IV.7.e. IV.7.f. IV.7.g. IV.7.h. IV.7.i.

IV.8. IV.9.

Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek............................12 Biztosítástechnikai tartalékok.........................................................................13 Matematikai tartalék.............................................................................................................. 13 Meg nem szolgált díjak tartaléka........................................................................................... 14 Függő károk tartaléka ........................................................................................................... 14 Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék ........................................................................ 15 Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék................................................................... 16 Káringadozási tartalék .......................................................................................................... 16 Törlési tartalék ...................................................................................................................... 16 Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka ................................................................... 16 Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka............................................... 16

Céltartalékok...................................................................................................17 Időbeli elhatárolások.......................................................................................18

IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása ............................................................................................. 19

IV.10. Díjbevétel........................................................................................................19 IV.11. Bejelentett károk elszámolása ........................................................................20 IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban ...............................................................................................20 IV.13. Lekötött tartalék..............................................................................................20 IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások .............................................................20 IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása ........................................................................21 IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés......21 IV.17. Befektetések értékelése...................................................................................22 IV.17.a. IV.17.b.

Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések...................... 24 N-N portfoliók................................................................................................................. 25

IV.18. Nem biztosítási tevékenység ..........................................................................26 IV.19. Származékos ügyletek elszámolása ..................................................................26 Kiegészítő melléklet

1

V.

A MÉRLEGBESZÁMOLÓ EGYES TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE ........................... 28

V.1. Céltartalékok...................................................................................................28 V.2. Immateriális javak állományváltozása............................................................28 V.3. Tárgyi eszközök állományváltozása...............................................................29 V.4. Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása ..........................................29 V.5. Jutalékvisszaírásból eredő követelések ..........................................................30 V.6. Egyéb követelések ..........................................................................................30 V.7. Egyéb kötelezettségek ....................................................................................31 V.8. Aktív időbeli elhatárolások.............................................................................31 V.9. Passzív időbeli elhatárolások..........................................................................32 V.10. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban ........................................................32 V.11. Viszontbiztosítókkal szembeni követelések ...................................................33 V.12. Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek .............................................33 V.13. Költségek felosztása .......................................................................................33 V.14. A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek .............34 V.15. Hitelek ............................................................................................................34 V.16. Származékos ügyletek elszámolása ................................................................34 V.17. Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek .............................35 V.18. Szerzési költségek elhatárolása ......................................................................36 V.19. Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe ..................................................................................................................36 V.20. Elszámolt bruttó díjak.....................................................................................37 V.21. Lekötött tartalékok..........................................................................................38 V.22. Saját előállítású, befejezetlen szoftverek előállítási értéke ............................38 V.23. Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások ...................................38 V.24. Nem biztosítási tevékenységek.......................................................................38 V.25. Az eredménykimutatás C) 01-11. sorainak megbontása ................................39 V.25.a. Az eredménykimutatás C) 01-09. sorainak megbontása........................................................ 39 V.25.b. Az eredménykimutatás C) 10-11. sorainak megbontása........................................................ 39

V.26. VI.

A mérlegben nem szereplő peres ügyek .........................................................40 TÁRSASÁGI ADÓALAPOT MÓDOSÍTÓ TÉTELEK ....................................................... 40

VI.1 Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek...40 VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek 41 VII.

DÍJBEVÉTEL........................................................................................................................... 41

VIII. KÁROK, SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................................ 42 IX.

JUTALÉKOK ........................................................................................................................... 43

X.

TARTALÉKOK........................................................................................................................ 44

X.1.

Matematikai tartalék .......................................................................................44

X.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka ........ 44 X.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék................................................................................................. 47 X.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék............................................................................................ 47

X.2. További biztosítástechnikai tartalékok alakulása.................................................48 X.3. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke...............................................48 XI.

XI.1.

VISZONTBIZTOSÍTÁS .......................................................................................................... 49

ING Reinsurance Company (NNRe)..............................................................49

XI.1.a. Viszontbiztosítási jutalék ....................................................................................................... 50


2

XI.1.b. XI.1.c. XI.1.d. XI.1.e.

XI.2. XI.3. XII.

Viszontbiztosítási díj .............................................................................................................. 50 Kármegtérülés ....................................................................................................................... 51 Befektetési hozam átadás....................................................................................................... 52 Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része ....................... 52

További szerződések.......................................................................................52 Aktív viszontbiztosítás ...................................................................................53 BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG ......................................................................................... 53

XII.1. Befektetési politika .........................................................................................53 XII.2. Befektetések értékelése...................................................................................53 XII.2.a.Befektetési jelentés................................................................................................................. 53 XII.2.b.A 2011. évben elért hozam..................................................................................................... 55 XII.2.c. A unit-linked alapok befektetési jelentése .............................................................................. 55 XII.2.d.A unit-linked alapok hozama ................................................................................................. 57

XII.3. B) Befektetések mérlegcsoport piaci értékének vizsgálata ............................59 XII.4. Hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok .....60 XII.5. Az értékpapír-piac várható jövőbeni kilátásai ................................................60 XIII. LÉTSZÁM, BÉRKÖLTSÉG ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK......... 61 XIV. A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZ-FORRÁS ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS JÖVEDELMI, JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA .............................................................. 64

XIV.1. XIV.2. XIV.3. XIV.4. XIV.5.

A pénzforgalom jellemzői ..............................................................................64 Likviditási helyzet elemzése...........................................................................64 Eszköz-forrás összetétel .................................................................................64 Az eladósodottság vizsgálata.........................................................................65 A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet .............................................................65

A kiegészítő melléklet táblázataiban szereplő összegek (egyéb jelölés hiányában) millió forintban értendők.


3

I.

A cég és a cégvezetés

A cég elnevezése:

ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A cég rövidített elnevezése:

ING Biztosító Zrt.

A cég székhelye:

1068 Budapest Dózsa György út 84/b.

A cég alaptőkéje:

5.435 millió (azaz egymilliárd-hatszázharmincötmillió) forint

A Biztosító tulajdonosa 2011. júliusában 1.200 millió forint, majd 2011. novemberében 2.600 millió forint tőkeemelést hajtott végre. A cég által kibocsátott részvények névre szólóak, számuk 54.350 darab, névértékük egyenként 100 ezer forint. A részvények 100 százalékos tulajdonosa az ING Continental Europe Holdings BV. Az anyavállalat székhelye Hollandia, NL Strawinskylaan 2631, 107722 Amsterdam, the Netherlands.

Az ING Biztosító Zrt. Igazgatóságának tagjai: Dr. Kiser Dóra

Igazgatósági tag

Dr Borza Gábor

Igazgatósági tag

Martijn Hubert Jan Gribnau

Igazgatósági tag

Kovács Zsolt

Igazgatósági tag

Dr. Sőre Zsolt

Igazgatósági tag

2011. november 22-ig

2011. május 25-ig

2011. november 22-től

Az Igazgatóság tagjai ezen tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. Az ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az Igazgatóság két tagja együttesen, vagy az Igazgatóság egy tagja és az erre jogosult munkavállaló együttesen képviselik. Az éves beszámoló aláírására jogosult személyek:

Név Kovács Zsolt Dr. Borza Gábor Grósz Attila Petrovics Ildikó


Státusz

Lakcím

elnök-vezérigazgató pénzügyi vezérigazgatóhelyettes vezető aktuárius számviteli rendért felelős vezető

1039 Budapest, Bocskai u. 16. 1222 Budapest, Liszt Ferenc út 79. 1138 Budapest, Szekszárdi utca 11. 3/37 7500 Nagyatád, Szabó Dezső u. 12.

4

A számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) 151.§. (1) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy a számviteli rendért felelős vezető (regisztrálási szám: 177819). A Felügyelő Bizottság három tagból áll:

Rigt Hein Kliphuis

2011. november 22-ig

Szalainé Varga Csilla Emilia Michaela Bunea

David Knibbe

2011. november 22-től

A Felügyelő Bizottság tagjai ezen tevékenységükért ugyancsak nem részesülnek díjazásban. A társaság vezető tisztségviselői közül 2011. évben az Igazgatótanács tagjai részesültek díjazásban, az alábbi megbontásban (ezer forintban):

Munkabér

107 110

Prémium, jutalom

11 441

Megbízási díj

44 548

A Sztv. 155. § (2)-(3) bekezdése értelmében a Biztosítótársaságnál, valamint annak éves beszámolójával kapcsolatban kötelező a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálatot az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft. látja el. A Sztv. 88 § (8) bekezdése értelmében, 2011-ben a Biztosító könyveiben 96.007 ezer forint beszámolói könyvvizsgálati díj jelenik meg, amelyből a Bulgáriára eső rész 3.508 ezer forint. Az ING Biztosító Zrt. 2005 októberében döntött arról, hogy fióktelepet létesít Bulgáriában, amely 2006. március 29-én kapta meg végleges működési engedélyét, és 2006. április 10-én kezdte meg a működést. A fióktelep hivatalos megnevezése: ING Biztosító Zrt. Szófiai Fióktelepe (ING Life Insurance Sofia Branch), székhelye: 49B, Bulgaria Blvd., Sofia 1404, Bulgaria. Az ING vállalatcsoport legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe az ING Biztosító Zrt.-t mint leányvállalatot bevonták, az ING Groep N.V. készíti IFRS alapon. Székhelye Hollandia, NL Strawinskylaan 2631, 107722 Amsterdam, the Netherlands. A nyilvános beszámoló a www.ing.com holnapon tekinthető meg.


5

II.

Kapcsolt vállalkozások, egyéb érdekeltségek

II.1.

ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.

Az ING Biztosító Zrt. 100 százalékos tulajdonosa az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek, amelyet 2009. január 12-én alapított meg. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Székhelye: Tevékenységi köre: Törzstőkéje:

II.2.

1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, ezen belül kizárólag függő biztosításközvetítői tevékenység (Bit.33§). A Kft. törzstőkéje 2011. december 31-én 682.180 ezer, azaz hatszáznyolcvankettőmillió-egyszáznyolcvanezer forint. Ebből 500.500 ezer forint pénzbeli hozzájárulásból, 181.680 ezer forint nem pénzbeli hozzájárulásból származik. A törzsbetétek 100 százalékát az ING Biztosító Zrt. birtokolja.

ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt.

Az ING Biztosító Zrt.-nek tulajdona van az általa és az ING Continental Europe Holdings BV. által 1996. június 19-én alapított ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Részvénytársaságban (röviden ING Pénztárszolgáltató Zrt.). Az ING Pénztárszolgáltató Zrt. Székhelye: Tevékenységi köre: Alaptőkéje: A részvények jegyzése:

1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Számviteli, adószakértői tevékenység (főtevékenység) A részvénytársaság alaptőkéje 2011. 12. 31-én 626.000.000 millió forint, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A társaság részvényei az alapítók között az alábbiak szerint oszlik meg: Az ING Biztosító Zrt. a társaság részvényei közül 38 (38,17) százalékot, 239 darab részvényt vesz át 239.000.000. forint értékben. - Az ING Continental Europe Holdings BV. a társaság részvényei közül 62 (61,82) százalékot, 387 darab részvényt vesz át, 387.000.000 forint értékben.

A társaság alapítói 2011.december hó 29. napján döntöttek az alaptőke 148.000.000 forinttal történő felemeléséről. A döntés szerint a társaság alaptőkéje 478.000.000. forintról 626.000.000 forintra kerül felemelésre. A tőkeemelés módja új részvények zártkörű forgalomba hozatala. A kibocsátott részvények névértéke 148.000.000. forint. A kibocsátott részvények kibocsátási értéke 500.000.000 forint. Kiegészítő melléklet

6

A Biztosító az éves konszolidált beszámolójában az ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt-t az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel együtt szerepelteti, (amelyben 100 százalékos a részesedése), a Sztv. 3§ (2) 1 pont (d) alapján. II.3.

ING Magánnyugdíjpénztár

Az ING Biztosító Zrt. 1997. október 1-jén megalapította az ING Magánnyugdíjpénztárat. II.4.

ING ÉTA Szolgáltató Kft.

2010.december 31.-én az ING Biztosító Zrt.-nek 19,35 százalék a részesedése, melynek értéke 120 ezer forint. 2011. február 8-án a Taggyűlés a Kft. Végelszámolásáról döntött, melynek záró időpontja 2010. december 31.

III.

Az ING Biztosító Zrt. 2011. évi eredménye

Az ING Biztosító Zrt. a 2011. évben 3.574 millió forint adózás utáni veszteséget ért el. A tulajdonosok részére osztalék nem került kifizetésre. A veszteség a 2010-ben kivetett intézményi különadónak tudható be.

IV. A beszámoló összeállításakor alkalmazott értékelési elvek (a számviteli politika lényeges elemei) A társaság 2011. évi beszámolóját az alábbi jogszabályi előírások figyelembevételével készítette el:  2000. évi C. törvény a számvitelről,  2003. évi LX. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: bit),  192/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól,  8/2001. évi (II.22.) PM rendelet a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról. A társaságnál a mérleg fordulónapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletnek megfelelően december 31. A mérlegkészítés dátuma 2012. február 29. A társaság biztosítási tevékenységének analitikus nyilvántartását végző számítógépes rendszer 2011. évi zárása 2012. január 2-án történt meg, az éves beszámoló tehát az ezen időpontig regisztrált, illetve feldolgozott biztosítási események hatását tartalmazza. A beszámolót a társaság a hazai számviteli szabályoknak megfelelően magyar nyelven készíti el. Az éves beszámoló az értékadatokat millió forintban tartalmazza, mivel a mérlegfőösszeg meghaladja a százmilliárd forintot.


7

A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése beszerzési illetve előállítási költségen történik. A biztosító a pénzügyi instrumentumok tekintetében a számviteli törvényben lehetőségként felajánlott valós értéken történő értékelés módszerét nem választja. A Sztv. 3. § (3) 5. pontjának valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § 43. pontjának megfelelően a társaság a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek minősíti az olyan, jelentős hiba hatását – függetlenül annak előjelétől –, amennyiben a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőkére gyakorolt hatása eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot, vagy hatására a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánkként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak. Ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegűnek minősíti a társaság az egyazon üzleti évre vonatkozólag feltárt hibákat és hibahatásokat, amennyiben azok - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő – értékének együttes (előjeltől független) - összege az 500 millió forintot meghaladja (amennyiben az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka ezt nem érné el, úgy a Sztv. 3. § (3) 3. pontjának megfelelően ez a határ a mérlegfőösszeg 2 százaléka). Az ING Biztosító Zrt. a számvitelről szóló törvény által biztosított választási lehetőségek keretein belül számviteli rendszerét az alábbi alapelvek szerint építette fel. A társaság főszabályként ugyanazokat az értékelési elveket alkalmazza a magyarországi központra és a bolgár fióktelepre. A bolgár hatóságok előírásai miatt néhány esetben azonban nem biztosítható a tökéletes konzisztencia. Ezeket a különbségeket a továbbiakban minden érintett terület esetében részletesen bemutatjuk. A HUF/BGN árfolyam meghatározása az MNB által közzétett hivatalos HUF/EUR, és a Bolgár Nemzeti Bank által deklarált, fix 1,95583 BGN/EUR árfolyam segítségével, keresztárfolyam számításával történik. IV.1.

Immateriális javak

Az immateriális javak között jelennek meg a saját fejlesztésű és a vásárolt szoftverek, a még be nem fejezett saját fejlesztésű szoftverek aktivált értéke, a szellemi termékek használati joga, valamint a telefon előfizetés egyszeri belépési díja. A társaság immateriális javai közül döntő részt képviselnek a szoftverek, melyek beszerzési értéken kerülnek kimutatásra a mérlegben. 1998. december 31-ig az ING Biztosító Zrt. a szoftverek értékét a használatbavételkor teljes egészében értékcsökkenési leírásként számolta el, mivel egy adott formában nem szolgálták hosszú ideig a társaság tevékenységét. 1999. január 1-jétől az ING Biztosító Zrt. a szoftverek gazdaságilag hasznos élettartamát 3 évben határozta meg, az anyavállalat irányelveivel egyezően. Az amortizációs politika változtatását az ezen időponttól beszerzett szoftverek viszonylagos stabilitása indokolja. A Sztv. 2005. január 1-jén életbe lépő változásának (2004. évi XCIX. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról 6. §) megfelelően a társaság a vagyoni értékű jogok között mutatja ki azokat a szoftvereket, amelyek esetében csak használati joggal rendelkezik. A tulajdonjogot is biztosító szoftverek továbbra is a szellemi termékek között jelennek meg. Az


8

aktivált szoftverek leírási időtartama egyaránt 3 év, függetlenül attól, hogy az adott szoftverrel kapcsolatban a biztosító csak használati jogot szerzett, vagy a tulajdonjoggal is rendelkezik. IV.1.a. Szoftverek karbantartása Az ING Biztosító Zrt. a szoftver folyamatos működőképességét, naprakész használhatóságát szolgáló munkák közé sorolja a biztosítási termékek változása miatti szoftvermódosításokat, kisebb fejlesztéseket. Ez a minősítés azzal indokolható, hogy a módozatok változtatása az állandóan változó piaci igényekhez való igazodás érdekében történik, ezért a szoftver által ellátható feladatok köre nem bővül, a szoftver felhasználói felülete, belső működése csak a naprakész tevékenységhez szükséges szoftvermódosítások miatt változik meg. Így a szoftver folyamatos működőképességét szolgáló munkák karbantartásnak minősülnek, amit a felmerülés évében költségként kell elszámolni. IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek Azokat a munkálatokat – függetlenül attól, hogy azok házon belül, vagy megbízás alapján, házon kívül valósultak-e meg –, amelyek új szoftver (új, a meglévő biztosítási formáktól lényegesen eltérő új termék) kifejlesztésére, illetve a meglévő szoftverek korábbi felhasználási területének (új funkció), vagy az ellátandó feladatok kibővítésére, (új modul) ellátására irányulnak, és megfelelnek a befektetett eszközzé minősítés kritériumainak, szellemi terméknek kell minősíteni. Ahhoz, hogy a szoftver befektetett eszköz legyen, tartósan, tehát legalább 1 éven túl kell, hogy szolgálja a vállalkozást. A befektetett eszközzé minősítést a projekttervek alapján évente, az adott pénzügyi évre előre kell elvégezni. A saját fejlesztés előállítási költségét legalább évente az elszámolt költségek, és ráfordítások közül ki kell emelni. Az elkészült szoftver-fejlesztés előállítási értékét kell aktiválni üzembe helyezéskor. A saját előállítású szoftverek leírási ideje 3 év, a vásárolt szoftver leírási idejével egyezően. Az előállítási költségek (közvetlen önköltség) közé azok a ráfordítások tartoznak, amelyek 1. az előállítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás során közvetlenül felmerültek (anyagköltség, anyagjellegű szolgáltatások értéke, bérköltség és járulékai, külső fejlesztők által számlázott költségek értéke) 2. az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, (konzultáció, tanácsadás) továbbá, 3. a szoftverre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (bérleti díj, rezsi költség, amortizáció, tárgyi eszköz fenntartási költségek, fogyóanyagok időarányos költségei). A közvetlen önköltség az előállítással közvetlenül kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket nem tartalmazhat. IV.2.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolása azok hasznos élettartamának megfelelő időszak alatt az egyenletes elhasználódásnak megfelelően lineárisan történik. Az ING Biztosító Zrt. Kiegészítő melléklet

9

anyavállalata által alkalmazott gyakorlat megalapozottságára tekintettel a társaság is nagyrészt annak megfelelően számolja el az értékcsökkenési leírást: Tárgyi eszköz csoport

Várható hasznos élettartam

Évi leírási kulcs

Számítástechnika, irodagépesítés

5 év

20%

PC, laptop

3 év

33%

Járművek

5 év

20%

Irodabútorok, berendezési tárgyak

10 év

10%

Kórház technológia

7 év

14%

A bérelt ingatlan-típusokon végzett felújítások esetében a társaság az alábbi értékcsökkenési leírást alkalmazza: Tárgyi eszköz csoport



Bérelt irodaépület

4 év

25%

Bérelt kórház

7 év

14%

A társaság az ingatlanok közé sorolt közműfejlesztési hozzájárulás éves értékcsökkenési leírását 16,67 százalékban határozza meg. Saját tulajdonú telkeire és irodaépületeire az ING Biztosító Zrt. nem számol el értékcsökkenést, mivel azok hosszú távon megőrzik értéküket. A százezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a társaság használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számolja el. IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei A tárgyi eszközök aktiválása, és az értékcsökkenés elszámolása a magyar szabályokkal összhangban történik. A helyi szabályozásra és működési sajátosságokra való tekintettel a bolgár fióktelep által használt eszközökre a társaság a következő értékcsökkenési kulcsokat állapítja meg:

Tárgyi eszköz csoport



Számítástechnika, irodagépesítés

5 év

20%

PC, laptop

3 év

33%

Járművek

4 év

25%

Irodabútorok, berendezési tárgyak

5 év

20%

Bérelt irodaépületen végzett felújítás

4 év

25%


10

A fióktelep esetében a társaság kis értékűnek minősít minden 500 BGN (70 e HUF) egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközt, és azok teljes értékét a használatbavételkor számolja el értékcsökkenésként. A fióktelep esetében az immateriális javak és tárgyi eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbség jelentősnek minősül, ha az meghaladja a 75.000 BGN-t (10.000 ezer HUF). Minden egyéb esetben a magyar társaságra vonatkozó szabályok az irányadók. IV.3.

Részesedések

A társaság részesedéseit mindaddig könyv szerinti értéken tartja nyilván, amíg azok piaci értéke nem süllyed tartósan a könyv szerinti érték alá. A piaci érték meghatározása a jegyzett tőke és a saját tőke mérlegfordulónapon fennálló arányának figyelembe vételével történik. IV.4.

Készletek

A társaság a készletek között mutatja ki a központi iroda működéséhez szükséges anyagokat, valamint a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások értékét. A biztosító tevékenységéből következően a készletek értéke vállalati szinten nem jelentős. Készleteit a társaság súlyozott átlagáron tartja nyilván, nyilvántartását mennyiségben és értékben vezeti. A társaság által megállapított korlát a fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztésének elszámolására 5 ezer forint, azaz ezen érték alatt lehetséges az elszámolt értékvesztés könyvszerinti érték arányában történő meghatározása. IV.5.

Követelések

A társaság követelései között a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekkel kapcsolatos követelések, a biztosítási közvetítőkkel, a vevőkkel, valamint a dolgozókkal szemben fennálló követelések találhatók. IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés A társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegűnek minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelések), amelyek nem haladják meg a tárgyévi átlagos képviselői jutalék-kötelezettség állomány (4551-4554, 4561 és 4562-es főkönyvi számlák) 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot (Sztv. 55.§). IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése A társaság szempontjából behajthatatlannak minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék visszaírásából származó követelések), amelyekre általánosan jellemző, hogy összegük a behajtás várható költségeinek háromszorosát nem haladja meg, illetve az adós igazoltan nem lelhető fel, vagy a hatályos jogszabályok alapján elévült (Sztv. 3.§ (4) (10)).


11

IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése A társaság a követelés értékvesztését jelentősnek minősíti, amennyiben a követelés könyv szerinti értékének legalább 90 százalékát meghaladó része várhatóan tartósan nem térül meg. Az adósonként kis összegű követelések értékvesztésének összegét ezen követelések összevont könyv szerinti értékének 94 százalékában határozza meg a társaság. Ilyen követelésnek minősül a kilépett képviselők jutalék visszaírásából származó követelés: mivel igen sok adósról, és a társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegű tartozásokról van szó, így az értékvesztés megállapítása százalékosan történik. A 2009. évtől a brókerek esetében az értékvesztés összegét a követelések összevont könyv szerinti értékének 100 százalékában határozza meg a társaság. E követelésekre általánosan jellemző, hogy összegük nem haladja meg az éves képviselői jutalék-kötelezettség állomány 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot. IV.6.

Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek

A társaság külföldi partnereivel szemben fennálló kötelezettségei és követelései egy részének nyilvántartása a vonatkozó szerződésnek megfelelően forintban történik, mivel a felek közötti elszámolás is forintban bonyolódik. Ezeknél a tételeknél természetesen nem kerül sor árfolyamdifferencia elszámolására. Az egyéb, devizában elszámolt külföldi követelés és kötelezettség értékelése a számvitelről szóló törvény 60. § (1)-(2), valamint (4) bekezdésének megfelelően történik. A Sztv. 60. § (1) bekezdés értelmében a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket a társaság a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára érvényes, a számviteli politikában rögzített és a törvény 60. § (4) bekezdése által megengedett árfolyamon számítja át forintra. Mivel a külföldi szállítói számlák többségénél a számla nem tartalmazza a szolgáltatás teljesítésének dátumát, csak a számla kiállításának dátumát, így az egységes értékelési mód megvalósítása érdekében a társaság minden kötelezettség jellegű számlát a számla kiállításának napján érvényes árfolyamon értékel (a kiállítás napja egyenlő a teljesítés vélelmezett napjával). A társaság 2002. évtől valamennyi devizaügyletét egyféle módszerrel értékeli, ugyanazzal a módszerrel, ugyanazon az árfolyamon számítja át forintra akár követelésről, akár kötelezettségről van szó. 2002. január 1-jétől - a tv. 60. paragrafus (4) pontjának figyelembe vételével – a társaság deviza követeléseit és kötelezettségeit az MNB teljesítés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán értékeli. A követelések és kötelezettségek forint számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a számlavezető bank, az ING Bank Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban ING Bank) árfolyamán történik. A könyv szerinti MNB devizaárfolyam és a pénzügyi teljesítéskori ING Bank devizaárfolyam közti különbözetet – előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A követelések és kötelezettségek euró számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A könyv szerinti és a pénzügyi teljesítéskori MNB devizaárfolyam közti különbözetet – előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni.


12

A társaság a külföldi követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatban felmerült áfa fizetési kötelezettségét - az áfa törvény 80. § (2) b) bekezdése szerint - az áfa törvény szerinti teljesítés napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. A társaság a viszontbiztosítóival szemben keletkezett tartozásait és követeléseit azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben számolja el. A bolgár fiókteleppel kapcsolatos devizás követeléseket és kötelezettségeket a társaság a költséghaszon elvre való tekintettel napi MNB árfolyamon számítja át forintra, és negyedévente átértékeli a következő tételeket: - devizás értékpapírok, - devizás követelések, - devizás kötelezettségek, - biztosítástechnikai tartalékok, - aktív és passzív időbeli elhatárolások. IV.7.

Biztosítástechnikai tartalékok

A társaság a 192/2000. (XI. 24.) számú kormányrendeletnek és a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. PM rendeletnek megfelelően a következő biztosítástechnikai tartalékokat képzi: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Matematikai tartalék; Meg nem szolgált díjak tartaléka; Függő károk tartaléka; Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék; Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék; Káringadozási tartalék; Törlési tartalék; Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; Egyéb biztosítástechnikai tartalékok: 1.) Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka 2.) Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék 3.) Az Euro Superior (N-N077) befektetési egységekhez kötött biztosítás adott években felmerülő többletjóváírásaira (hűségbónusz) képzett tartalék

IV.7.a. Matematikai tartalék A matematikai tartalék a jövőbeni szolgáltatásoknak biztosításmatematikai elvek alapján, prospektív módszerrel számított, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke. A társaság a hagyományos termékek életbiztosítási díjtartalékán belül elkülönítetten tartja nyilván a díjmentesített biztosítások járadéktartalékát. A Student és Patrónus biztosításoknál a biztosított


13

halála esetén, illetve a WOP kiegészítő biztosításoknál a biztosított megrokkanása esetén válik a biztosítás díjmentessé. A betegségbiztosítási díjtartalék a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001-es PM rendeletnek megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére szolgáló „járadékok” fedezetét tartalmazza. IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka A tartalék a tárgyidőszaki díjbevételből a következő évi kockázat fedezetéül szolgáló díjrészeket tartalmazza mind az átnyúló egész hónapokra, mind az átnyúló törthónapra. Törthónap esetén az átnyúló nettó díjat tartalékolja a társaság (mert a költségeket azonnal érvényesíti), míg az átnyúló teljes hónapokra, ahol a díj költségrészét és a nettó díjat is csak a következő időszakban kell felhasználnia (illetve kárigény esetén az ügyfélnek visszatérítenie), a teljes havi bruttó díj(ak)at tartalékolja. A csoportos biztosításokra a meg nem szolgált díjak tartaléka minden esetben a bruttó díjon alapul. A bolgár fióktelep csoportos biztosításánál a beérkezett díj egészét a társaság megszolgáltnak tekinti, ezért nem képez tartalékot a meg nem szolgált díjakra. IV.7.c. Függő károk tartaléka 

Fordulónapig bejelentett károk tartaléka A függő károk tartalékán belül ide tartoznak az adott év december 31-ig bejelentett, rögzített, de a mérleg fordulónapjáig még el nem fogadott károkra megképzett tartalékok.



Bekövetkezett, de be nem jelentett (IBNR) károk tartaléka A mérleg fordulónapjáig bekövetkezett, de addig be nem jelentett, a tárgyévre vagy a korábbi évekre vonatkozó károk a be nem jelentett – vagy IBNR – károk. A Tartalékrendelet előírásai alapján a társaság kifutási háromszög módszerrel határozza meg azon módozatok IBNR tartalékát, melyekre legalább 3 év késői kár tapasztalata rendelkezésre állt. A többi módozat IBNR tartalékát a tárgyévben bekövetkezett károk alapján a tárgyévi megszolgált díjakra vonatkozó, lehetséges maximális 6 százalék figyelembe vételével határozza meg a társaság. A kifutási háromszöget az egyéni biztosítások esetében az ismertté vált károk darabszámára írja fel a biztosító, negyedéves bontásban kockázatonként. Az IBNR darabszám meghatározása lánc-létra módszerrel történik. A kapott IBNR darabszámot a megfelelő átlagos kockázatnak kitett összeggel szorozza, melyet kockázati körönként definiál. Ezzel a módszerrel figyelembe veszi, hogy a matematikai tartalékot felhasználja a kár kifizetésekor, és erre nem képez kártartalékot. A költségekre a várható kárügyek darabszáma alapján képez tartalékot. A csoportos biztosítások esetében a kifutási háromszögbe az ismert károk – szintén negyedéves bontásban – összegszerűen kerülnek bele, mert az egyéninél lényegesen kisebb méretű csoportos


14

portfólió nem szolgáltat elegendő adatot ennél összetettebb számítási módszerhez. A megképzendő tartalék összegének becslését ezután lánclétra módszerrel határozza meg a biztosító. A bolgár fióktelep három évnél régebbi módozatai esetében kifutási háromszög módszert alkalmaz a Biztosító. A három évnél fiatalabb módozatok esetében továbbra is a tárgyévi megszolgált díj legfeljebb 6 százaléka az IBNR tartalék. Csoportos módozatok esetében 6 százalék. A módozatonkénti együtthatókat a következő táblázat tartalmazza (a három évnél fiatalabb módozatok esetében):

Módozat

Tárgyévi megszolgált díj %-a

Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez

6%

Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez

1,5%

Díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítás UL termékekhez

3,5%

Egészség kiegészítő biztosítások

6%

Csoportos halálesetre és rokkantságra szóló hitelfedezeti biztosítás

6%

IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam (az 1996. január 1-je után engedélyezett módozatoknál a hozam 5,5 százalékpont feletti része, az 1998-as kockázati biztosításoknál a hozam 4 százalékpont feletti része, az 1999 októberétől bevezetett termékek esetében a hozam 3,5 százalékpont feletti része, a 2006 áprilisában bevezetett termékek esetén a hozam 2,5 százalékpont feletti része) 90 százaléka kerül. Az euró alapú befektetési egységekhez kötött biztosításokhoz kötött kiegészítő biztosítások esetében a visszajuttatásban részesülő módozatoknál a 2,5 százalék, míg a 2007 elején bevezetett eurós hagyományos módozatoknál a 2,25 százalék feletti hozam 90 százaléka kerül a tartalékba. Az 1996. január 1-je előtt engedélyezett módozatoknál a hozam 5,5 százalék feletti részének ötven százaléka és a 7 százalék feletti rész kilencven százalékát jelentő összegek közül a nagyobb kerül ebbe a tartalékba. Kivétel még az N-N213 és N-N243 módozat, ahol a visszajuttatás mértéke 80 százalék. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év júliusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult az N-N001, N-N031, N-N101, N-N232, N-N333 és a befektetési egységekhez kötött biztosítások kivételével (utóbbiak egészen más jellegű módozatok, a hozam-visszatérítés az eszközállomány napi értékelésével azonnal megtörténik). Többlethozam visszatérítésére jogosult még az N-N921, N-N941, N-N971, N-N981, N-N9R1 és N-N9R2 kiegészítő biztosítás, valamint a járadékfizetési szakaszban lévő N-N923, N-N924, N-N925, N-N926, N-N974 és N-N984 kiegészítő biztosítás. A szófiai fióktelep esetében az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam (a hozam 2,9 százalékpont feletti része) 90 százaléka kerül. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év májusában biztosítási összeg emelése Kiegészítő melléklet

15

formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult. IV.7.e. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék a csoportos életbiztosításoknál – a kötvényfeltételekben meghatározottak szerint - alacsony káralakulás esetén a szerződőnek történő díjvisszatérítés fedezetére szolgál. IV.7.f. Káringadozási tartalék A nem-élet jellegű kiegészítő biztosításokra egységesen káringadozási tartalékot képez a társaság a 8/2001. sz. PM rendelet 12. paragrafusa szerint. IV.7.g. Törlési tartalék Törlési tartalékot az ügyfelekkel szembeni díjköveteléseknek a díjtartalék alacsony összege miatti várhatóan nem fedezhető részére, azaz az ebből fakadó jövőbeni veszteségekre képez a társaság. A tartalékképzés alapja a teljes díjhátraléknak a meglévő díjtartalékkal csökkentett értéke, melyet a társaság a díjhátralék tartama szerint csoportosít, a tapasztalati úton megállapított törlési valószínűséggel megszorozza, majd a szorzatokat összeadva adódik a megképzett törlési tartalék. IV.7.h. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka Elkülönítve szerepel a befektetéshez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások tartaléka, mely a kötvényfeltételeknek megfelelően, az ügyfelek részére befektetett eszközök piaci értékének felel meg. A különböző eszközalapokhoz tartozó tartalékok kezelése, nyilvántartása egymástól elkülönítve valósul meg. IV.7.i. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka A biztosító a szolgáltatási tartalékot külön számolja ki a halálkár esetén nyújtandó szolgáltatásra, illetve a lejárati tőke- és hozamgaranciára. A tartalék számítása piackonzisztens módon történik az aktuális hozamgörbéből származó sztochasztikus, kockázatsemleges hozamok mellett. Ugyanakkor a jövőbeli pénzáramlások esetében aktuáriusi feltételezésekkel él a halálra és a visszavásárlásra vonatkozólag is. Mivel a garanciát teljes mértékben viszontbiztosítja a társaság, azaz a szolgáltatási tartalék teljes összegét a viszontbiztosítónak átadja, a mindenkori szolgáltatási tartalék fedezete egy viszontbiztosítóval szembeni követelés. IV.7.j. Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék 2010. január 1-től társaságunk egyes unit-linked termékeire lejárati többletszolgáltatást nyújt. A többletszolgáltatás nyújtásának feltételei a kötvényfeltételekben kerültek rögzítésre. Az érintett termékek köre: 007, 017, 027, 077 és egyes (jutaléklemondással létrejött) 037 termékekre.


16

V.7.k. Az Euro Superior ( N-N077) befektetési egységekhez kötött biztosítás adott években felmerülő többletjóváírásaira (hűségbónusz) képzett tartalék Az első biztosítási évben fizetett rendszeres díjnak tartamtól függő százalékát, meghatározott évfordulókon, jóváírja a Biztosító a szerződő számláján a kötvényfeltételek 3. számú mellékletének megfelelően. A bolgár fióktelepre vonatkozóan a társaság a fentiekkel analóg módon képzi a következő tartalékokat: matematikai tartalék, meg nem szolgált díjak tartaléka, befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka, függő károk tartaléka és eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék. Ezek számviteli elszámolása havonta történik. A tartalékok forintban kifejezett értéke a hónap utolsó munkanapján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra, amelyek negyedévente átértékelésre kerülnek a fordulónapi árfolyamra.

IV.8.

Céltartalékok

A társaság a számvitelről szóló törvénynek megfelelően céltartalékot képez az alábbi jogcímeken: 1. várható kötelezettségre (a Sztv. 41. § (1) bekezdése alapján) az alábbi esetekben képez céltartalékot a társaság: 

garanciális és függő (pl.: kezességvállalás, bizonytalan kimenetelű peres ügyek, biztos jövőbeni fizetési) kötelezettségek;



korengedményes nyugdíj;



végkielégítés



hűségbónusz



a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak kötelezően fizetendő egyszeri összeg

2002. évtől a társaság céltartalékot képez a szerződött partnereknek 2005. évtől esedékes hűségbónusz összegére. A bónuszra az a szerződött partner jogosult, aki 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal. A fizetendő összeg a kifizetés évét megelőző 11. évben a szerződött partnernek fizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értéke. A céltartalék képzésekor a társaság a szerződött partnerek fluktuációját és a bónuszfizetés alapjául szolgáló jutalékok összegét veszi figyelembe. A céltartalékot tíz évre képezi a társaság, és negyedévente készít kalkulációt, illetve ez alapján főkönyvi feladást. A kalkuláció alapja a múltban kifizetett jutalékok, valamint a szerződött partnerek fluktuációjára vonatkozó feltételezések. A kifizetett jutalékok pénzneme alapján külön kezeli a társaság a forintban és euróban kifizetett jutalékokat. A hozammal növelt összeg kiszámítása során kap szerepet ez a szétválasztás, amennyiben a forintban történő kifizetések esetén a unit-linked kötvényalap, míg eurós kifizetéseknél a unit-linked európai vállalati kötvény eszközalap hozama képezi a hozamszámítás alapját. Az extra hűségbónusz kalkulációjánál figyelembe vételre kerül, hogy a kifizetések a születésnapok betöltésének hónapjában történnek


17

meg, így az ilyen típusú céltartalékok teljes összegét átlagosan fél évvel korábbra képzi meg a Társaság. 2009-ben a jutalékszabályzat módosítása értelmében a hűségbónuszra való jogosultságot a Megbízott elveszti, amennyiben melléktevékenységű státuszban tevékenykedik a Biztosító értékesítési hálózatában 2009. május 1-jén vagy azt követően. Amennyiben melléktevékenységű jogviszonya után újra főtevékenységűvé válik a szerződött partner, úgy a hűségbónusz szempontjából a várakozási idő és számítás újra elölről („nulláról”) indul. A hűségbónusszal összefüggő további változás, hogy a kifizetések havi gyakoriságúak. 2010 második negyedévben a szerződött partnerek megmaradási rátái felülvizsgálatra kerültek és azóta az elmúlt közel húsz év tapasztalatára épülő megmaradási rátákkal történik a kalkuláció és céltartalékképzés. 2008-tól a Biztosító céltartalékot képez a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak fizetendő egyszeri kifizetések várható összegére. Ennek oka a bolgár munkaügyi szabályozásban bekövetkezett változás, amely szerint a nyugdíjba vonuló, öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára a vállalatok kötelesek kifizetni hat havi (a vállalatnál eltöltött 10 évet meghaladó munkaviszony esetén), illetve kéthavi bruttó bért (a vállalatnál eltöltött 10 évet el nem érő munkaviszony esetén). E kifizetés egyszeri, törvényi alapja a Bolgár Köztársaság Munkatörvénykönyve 222. paragrafusának (3) bekezdése. A céltartalék évente egyszer, a legalább egy éve munkaviszonyban álló munkatársak bérét figyelembe véve kerül meghatározásra. A számítás alapja hat havi bruttó bér jelenértékekének (diszkontláb a jegybanki alapkamat) időarányos része (a cégnél töltött és a nyugdíjba vonulásig hátralévő idő aránya), amelynek 95 százalékára képez céltartalékot a Társaság.

2. jövőbeni költségek címén (a Sztv. 41. § (2) bekezdése alapján), olyan költségekre képez céltartalékot a társaság, amelyek valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően jelentős összegben felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolható a passzív időbeli elhatárolások közé. E választási lehetőséggel élve a társaság céltartalékot képez mindazon jövőbeni költségekre, amelyek megfelelnek a fent említett követelményeknek. A társaság a céltartalék képzés szempontjából jelentősnek minősítést egyedileg kezeli. 3. egyéb céltartalék mérlegsorban szerepelhetnek az egyéb, külön kormányrendelettel előírt további céltartalékok is (a Sztv. 41. § (4)-(6) bekezdése alapján). IV.9.

Időbeli elhatárolások

Időbeli elhatárolást az összemérés elvének megfelelően, a tárgyév eredményének helyes kimutatása érdekében a következő körben végez a társaság: 1. a tárgyévi termeléshez kötődő, az elkövetkező évben fizetendő képviselői prémiumok (agent bónuszok) (részletezést lásd. lentebb); 2. a decemberi számfejtést követően ismertté vált képviselői jutalékok (áteső jutalékok);


18

3. a tárgyévre vonatkozóan számfejtett jutalékoknak azon része, amely számfejtéskor a képviselőktől való jutalék-visszaírás fedezetéül szolgáló tartalékba kerül, így kifizetése csak később esedékes; 4. a jutalék-visszaírások fedezetéül szolgáló tartalék időarányos kamata; 5. az ügyfeleknek nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön kamatának a következő évet érintő része; 6. a tárgyévhez kapcsolódó, mérlegkészítésig megállapított illetve becsült, de ki nem fizetett prémiumok és járulékaik; 7. a tárgyévet érintő költségek, melyekről a számla nem érkezett be a mérlegkészítés napjáig; 8. a tárgyévet követő évet érintő költségek, melyekről a számla a mérleg fordulónapja előtt beérkezett; 9. a megszolgált kamatok, értékpapír vételkor keletkezett árfolyam-különbözet, és fizetendő bankjutalékok, melyekről a jóváírási illetve terhelési értesítő a mérleg fordulónapjáig nem érkezett meg; 10. a képviselők részére a tárgyévi termelés alapján járó, következő évben megvalósuló ösztönző utak költsége; 11. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig le nem vont felhalmozott adósságának összege; 12. az egyszeri szerzési költségeknek a matematikai tartalékokból le nem vont része. IV.9.a.

Szerzési költségek elhatárolása

A közvetlen szerzési költségek kerülnek aktív időbeli elhatárolásra, ezen költségek között szerepel a szerzési jutalék, a szerzés további ösztönzésére kiírt céljutalék, a szerződés megkötésekor jelentkező adminisztrációs költségek és az egészségügyi elbírálás költségei. Hagyományos termékek esetén a megállapított szerzési költség kerül leírásra a jövőben várhatóan befolyó díjak jelenértéke alapján meghatározott leírási kulcsok arányában. Az első leírásra az elhatárolás évében kerül sor. Az elhatárolandó összeget a szerzési költségek fedezésére korábban képzett zillmerezett tartalék és a nettó tartalék különbsége csökkenti. Az ily módon meghatározott összeg kerül aktív időbeli elhatárolásra. Ezt a módszert alkalmazza a társaság a bolgár fióktelep által értékesített hagyományos termékekre is. 2006-tól a rendszeres díjas UL termékeknél a szerzési költség elhatárolásának leírása 1 évről 2 évre változott. A leírás időtartama azon a feltételezésen alapul, hogy a biztosítás első két évében befolyt díj nyújt fedezetet a szerzési jutalékokra és költségekre. Az elhatárolás, illetve az amortizáció megállapításakor a társaság figyelembe veszi a díjfizetési gyakoriságot is. IV.10. Díjbevétel A díjbevétel elszámolása a számviteli törvény, valamint a 192/2000. (XI.24.) Korm. rendelet (a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól) előírásainak megfelelően történik. A társaság díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el és a szerződő által fizetendő, engedményekkel csökkentett díjat mutatja ki Kiegészítő melléklet

19

eredménykimutatásában díjelőírásként. Ennek megfelelően nem számít díjbevételnek a díjmentesített szerződések díja, valamint a többlethozam visszatérítésként kiosztott összeg. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a társaság 1999. évvel bezáróan a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolta el, 2000. évtől ezen életbiztosítások esetében is folyamatosan számolja el a díjbevételt a szerződések szerinti esedékesség időpontjában. A társaság a 2004. júliustól értékesített unit linked Élet Plusz, Csemete termék és a 2008 szeptemberétől értékesített Génion termék díjait a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. A 192/2000. kormányrendelet előírásának megfelelően (Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások, Bruttó díj, b) pont) a társaság elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések mérlegfordulónapig esedékes, de pénzügyileg még nem realizált díjbevételét. Az euró alapú unit-linked és hagyományos termékek és a szófiai fióktelep díjbevételei az előírás napján érvényes MNB árfolyamon kerülnek értékelésre. IV.11. Bejelentett károk elszámolása A tárgyidőszakban bekövetkezett károkat a bejelentést követően a társaság a nyilvántartásában rögzíti. Amennyiben az elbírálást követően a kár elfogadásra kerül, az elfogadott kár összege feladásra kerül a főkönyvbe, mint „Kötvénytulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség”. Azok a károk, amelyek az időszak lezárásakor a társaság nyilvántartásában már rögzítettek, de még el nem fogadottak, a függő károk tartalékának képezik részét. Az eredetileg idegen pénznemben denominált károk (euró alapú unit-linked és tradicionális termékek és a szófiai fióktelep szerződéseihez kapcsolódó károk) értékelése a kár elfogadásának napján érvényes MNB árfolyamon történik. IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban A tárgyévben felmerült költségek összegének felosztása az 192/2000. (XI.24.) számú kormányrendeletnek megfelelően negyedévente történik szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségekre, ezen belül ágazatokra a társaság által készített kalkulációs séma alapján. IV.13. Lekötött tartalék A Biztosító saját elhatározása alapján az eredménytartalékból a lekötött tartalékba vezeti át a Bulgáriában létrehozott fióktelepe számára letétbe helyezett, illetve működési költségek finanszírozására rendelkezésére bocsátott összegeket. IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások A rendkívüli bevételek és ráfordítások egyes tételei a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából jelentős összegűnek minősítését a társaság az éves díjbevétel 0,3 százalékában határozza meg.


20

IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása A BIT rendelkezéseivel összhangban módosított, ING Re-vel (2000-ig NN Re) kötött viszontbiztosítási szerződés értelmében a viszontbiztosításba adott kockázatok után a teljes biztosítástechnikai tartalékot a direkt biztosító képezi meg. A viszontbiztosítási díj meghatározásánál a társaság figyelembe veszi a viszontbiztosított kockázatok után megképzett tartalékok változását is. Ennek megfelelően a viszontbiztosítási díj a kockázat után fizetendő díj és a megképzett tartalék egyenlegeként kerül kiszámításra. Szintén a viszontbiztosítónak átadott díj korrekciójaként kerül lekönyvelésre a vonatkozó Pénzügyminisztériumi állásfoglalással egyezően a viszontbiztosítónak átadott hozam, mivel annak jelentős része a szintén itt elszámolt tartalékváltozás fedezetét képezi. A Biztosító 2007-ben vezette be Euro Perspektíva nevű termékét, amelyhez kapcsolódóan az ügyfélnek nyújtott garancia unit-linked befektetésekkel nem fedezett részére megképzi az Euro Perspektíva termék garanciájára vonatkozó szolgáltatási tartalékot. A tartalék fedezete az ING Re viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződés alapján viszontbiztosításba adott tartalékrész, amely a teljes megképzett szolgáltatási tartalék értékével egyezik meg. A bit. 134. § B) Követelések f) pontja szerint az életbiztosítási tartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrész a mérleg D/III., „Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból” során kerül kimutatásra. 2011-től az ING Biztosító quota share viszontbiztosítási szerződés keretében viszontbiztosítja a Cardif Biztosító Csoportos hitelfedezeti biztosításának elemét képező haláleseti kockázatra és baleseti rokkantágra szóló biztosítását. A viszontbiztosítás keretében a kockázati díj és a fizetendő kár 100 százaléka kerül átadásra. A díj jutalékot nem tartalmaz. Ezen kívül az ING Biztosító éves biztosítástechnikai eredmény-felosztást fizet a direkt biztosítónak. A díj, kár és tartalék könyvelése a Cardif Biztosítótól havonta kapott adatok alapján történik. A pénzügyi elszámolás negyedéves gyakorisággal, a pénzügyi rendezés nettó módon történik. IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés Az eredmény-kimutatásban a biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamokat elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kell sorolni. Annak érdekében, hogy a biztosítástechnikai eredményben csak a biztosítástechnikainak minősülő hozamok maradjanak, átvezetésre kerül a megfelelő összeg a befektetési eredménybe. (Az átvezetés nem kötelező, hanem a 192/2000. (XI.24) kormányrendelet 9.§ (1-6) bekezdései szerinti lehetőség, amellyel a biztosítóintézetek saját döntésük alapján élhetnek.) A társaság a fenti átvezetés után a következő hozamrészeket mutatja ki a biztosítástechnikai eredmény befektetési kategóriájában: 

biztosítottaknak visszajuttatandó hozamrészek: technikai kamat, a befektetésekhez kötött életbiztosítások eszközein elért hozam, az eredménytől függő díj-visszatérítési tartaléknak megfelelő hozam, a tárgyévben az ügyfeleknek kiosztott töredékévi hozam



a viszontbiztosítónak átadott hozamból a biztosítottaknak vissza nem juttatandó hozamrész (a fenti felsoroláson tehát kívül eső hozamrésze az átadott hozamnak). Ennek oka, hogy a


21

viszontbiztosítónak átadott teljes hozam a biztosítástechnikai eredményen belül kerül elszámolásra, így annak teljes fedezete is ott kell, hogy kimutatásra kerüljön annak érdekében, hogy mind a biztosítástechnikai mind a befektetési eredmény valós képet mutasson. A szófiai fióktelep teljes befektetési eredménye a biztosítástechnikai eredményben kerül kimutatásra, mindaddig, amíg az értéke elhanyagolható a Biztosító teljes befektetési eredményéhez képest. IV.17. Befektetések értékelése Az ING Biztosító Zrt. befektetéseit az ING Alapkezelő Zrt. ötvenegy unit-linked és hat hagyományos portfolióban elkülönítetten kezeli. Az értékpapírok tételes nyilvántartása és napi értékelése az alapkezelő számítógépes rendszerében történik. Az alapkezelő az értékpapírok beszerzési értékét a könyvekből történő kivezetéskor FIFO módszerrel állapítja meg. A könyvelt tranzakciók havonta összesítetten kerülnek feladásra az ING Biztosító Zrt. főkönyvébe. A havi feladás során a portfoliók értéke forintban a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások mögött álló portfoliók a következők: Univerzál alapok:  Univerzál kötvényalap  Univerzál részvényalap  Univerzál vegyes alap  Univerzál pénzpiaci alap  Univerzál nemzetközi részvényalap  Univerzál kiegyensúlyozott menedzselt vegyes eszközalap*  Univerzál növekedési menedzselt vegyes eszközalap*  Univerzál dinamikus menedzselt vegyes eszközalap*  Univerzál információtechnológia részvény eszközalap**  Univerzál telekommunikáció részvény eszközalap**  Univerzál feltörekvő Európa részvény eszközalap** * 2011. július 1-én indult eszközalapok.

** 2011. november 10-én indult eszközalapok. Élet Plusz alapok:  Élet Plusz kötvényalap  Élet Plusz pénzpiaci alap  Élet Plusz globális részvényalap  Élet Plusz indexkövető részvénylap Univerzál – Élet Plusz közös alapok:  Fejlődő ázsiai részvényalap  Európai ingatlancégek részvényalapja  Európai részvényalap  Globális vállalati kötvényalap  Európai vállalati kötvényalap  Likviditás Plusz Alap (2009. júliustól) Kiegészítő melléklet

22

Euró alapú unit-linked alapok:  Európai ingatlancégek részvényalapja  Fejlődő európai régió részvényalapja  Globális vállalatai kötvényalap  Európai részvényalap  Tőkevédelmi alap  Európai vállalati kötvényalap  Globális élelmiszeripari részvényalap  Fejlődő kötvénypiacok alapja  Globális egészségügyi részvényalap  Európai magas osztalékú részvényalap  Európai államkötvény alap  USA részvényalap  Latin-amerikai részvényalap  Fejlődő ázsiai részvényalap  Presztízs- és luxusmárkák részvényalapja  Globális növekedési részvény eszközalap (2008. május 1-től)  Fenntartható növekedés részvény eszközalap (2008. május 1-től)  Nyersanyagpiaci részvény eszközalap (2008. május 1-től)  Feltörekvő Európa részvény eszközalap (2008. május 1-től)  Ázsia kötvény eszközalap (2008. május 1-től)  Afrika és Közel-Kelet részvény eszközalap (2008. szeptember 5-től)  Hedge Fund Index részvény eszközalap (2008. szeptember 5-től)  Globális Fejlődő Piaci Részvény eszközalap (2009.novembertől) Euro Perspektíva alapok 2007. július 1-től:  Európai vállalati kötvény eszközalap SPVA  Európai magas osztalékú részvényekbe fektető eszközalap SPVA  USA részvény eszközalap SPVA  Fenntartható növekedés részvény eszközalap SPVA  Japán részvény eszközalap SPVA 2008. november 20-tól:  Öt kontinens befektetés részvény eszközalap SPVA ING Garantált eszközalap 1. (2007. augusztus 1-jétől) N-N portfoliók  NN2 portfolió: egyéb biztosítástechnikai tartalékok 

NN3 portfolió: a biztosító szabad pénzeszközei A biztosító egyéb pénzeszközeit (jutalék tartalék és kamata, hűségbónusz); valamint 2003-tól a szavatoló tőke fedezetét tartalmazó befektetéseket is tartalmazza.



NN4 portfolió: matematikai tartalék (4 vagy 5,5 százalék technikai kamat) A portfolió matematikai tartalékának, eredménytől függő tartalékának, valamint egyéni kártartalékának fedezetét képező befektetéseket tartalmazza.

 NN5 portfolió: matematikai tartalék (3,5 vagy 2,5 százalék technikai kamat) A portfolió matematikai tartalékának, eredménytől függő tartalékának, valamint egyéni kártartalékának fedezetét képező befektetéseket tartalmazza. Kiegészítő melléklet

23

 NN6 portfolió: euróban denominált matematikai tartalék 2007-ben induló hagyományos termék portfolió, amelynél a díjkalkuláció, díjfizetés és biztosítási szolgáltatás nyújtása euróban történik, egyéb szempontból a termék megegyezik a forint alapú tradicionális termékekkel.  NN7 portfolió: Az Euro Superior (N-N077) befektetési egységekhez kötött biztosítás adott években felmerülő többletjóváírásaira (hűségbónusz) képzett tartalék A szófiai fióktelep 2011-ben négy unit-linked és egy hagyományos portfolióval rendelkezett: Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások befektetési portfoliói a következők: UL Aggressive portfolió UL Balanced portfolió UL Conservative portfolió UL Protected Mix 70 portfolió Hagyományos portfolió: INGBGR portfolió: matematikai tartalék (2,9 százalék technikai kamat) IV.17.a. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések A unit-linked alapok befektetéseit a 192/2000. (XI.24.) Kormányrendelet alapján, piaci értéken (nettó eszközértéken) értékeli a társaság. A befektetéseket kezelő ING Alapkezelő Zrt. értékpapírnyilvántartó rendszere naponta automatikusan nyilvántartja az értékpapírok állományában, illetve az értékében bekövetkező változásokat, beleértve az értékpapírok piaci értékének változását is. Az alapkezelő az euró alapú termékek portfoliójának értékét, annak változásait euróban tartja nyilván. A befektetések havi főkönyvi feladása során a portfoliók forint értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. A befektetési jegyek hó végi átértékelése során a devizaárfolyam-változásból eredő különbözetet a befektetési egységek értékének változásától a társaság nem választja szét, ezért az az átértékelési nyerség vagy átértékelési veszteség értékében kerül kimutatásra. A bolgár fióktelep 2008-ban vezette be a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási terméket. A befektetések értékelése nettó eszközértéken történik. A unit-linked alapok befektetéseinek állomány- és értékváltozásairól (beleértve a piaci értékváltozását is) a fióktelep Befektetési Osztálya napi szinten vezet nyilvántartást. A befektetések euróban denomináltak, ezért a nyilvántartás pénzneme az euró. A befektetések főkönyvi feladása során az állomány értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül átszámításra, forintra. A devizaárfolyamváltozásból származó különbözet az átértékelési nyereség vagy átértékelési veszteség értékében kerül kimutatásra. 2010. szeptember 3-tól a befektetési egységek értékelésének eljárása megváltozott. Az új eljárás szerint az Alapkezelőnek átadott és onnan visszautalt eszközök becsült napi értéke a pénzügyi rendezést megelőző napon figyelembe vételre kerül az alapok eszközértékében, mint az alapokkal szembeni követelés illetve az alapok követelése a Biztosítóval szemben. A becslés pontatlanságából


24

eredő eltérések kezelésére a Biztosító biztonsági tartalékként saját unitokat vásárol az alapokban (Manager’s box). IV.17.b. N-N portfoliók A társaság az N-N portfoliókba tartozó befektetéseit nettó (azaz fizetett felhalmozott kamattal csökkentett) vételáron tartja nyilván. A kamatozó értékpapírok esetében a vételi árfolyamkülönbséget (a számított kamattal csökkentett, azaz nettó vételár és a névérték közti differenciát) a társaság az értékpapír lejáratáig arányosan elosztva számolja el elhatárolt árfolyamkülönbözetként. Amennyiben lejárat előtt értékesítésre kerül az értékpapír, úgy az értékesítés időszakában az alábbi tételek kerülnek elszámolásra: 

időarányos elhatárolt vételi árfolyam-különbözet visszavezetése,



időarányos kamatelhatárolás visszavezetése,



az eladási árban érvényesített megszolgált kamat elszámolása kamatbevételként,



a nettó (számított kamattal csökkentett) eladási ár és a nettó (számított kamattal csökkentett) vételár különbözetének elszámolása két részre bontva: a)

a névérték és a nettó vételár különbözet időarányos része (vételtől az eladásig terjedő időszakra), mint vételi realizált árfolyam-különbözet

b)

ezen időarányos vételi (realizált) árfolyam-különbözettel növelt nettó vételár és a nettó eladási ár közötti különbözet, mint eladási realizált árfolyam-különbözet

A befektetési szerkezet kialakítására a Bit. rendelkezései, valamint a társaság anyavállalata konzervatív befektetési politikájának megfelelően került sor. 2001. évtől az N-N portfolióba (BNNH2-7) tartozó, tartós befektetést jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál akkor kell értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítéskori – felhalmozott kamattal csökkentett – piaci értéke tartósan (tartós tendencia), tehát éven túl, és jelentős összegben alatta van az értékpapír könyv szerinti értékének. A társaság jelentősnek minősíti az adott értékpapírok típusonkénti könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözetet, ha a piaci érték legalább 10 százalékkal alatta van az adott értékpapír-típus könyv szerinti értékének. A minősítést évente egyszer, a mérlegkészítés időszakában el kell végezni. Ezen jelentősnek minősített értékhatárt kell figyelembe venni az elszámolt értékvesztés visszaírásának alkalmazásakor is. A Sztv 54. § (9) bekezdése illetve a 13/2001. (III.9.) PM rendelet alapján a társaság hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek, azaz nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinti a Magyar Köztársaság Kormánya vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapírokat, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel. (13/2001. (III.9.) PM rendelet; Sztv. 54. § (9) bekezdés) Az alábbi feltételeknek megfelelő értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül: 

hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített;


25



az állam vagy az MNB által kibocsátott;



tőkére és hozamra garantált befektetési célú;



lejáratig tartott;



kamatozó illetve diszkont értékpapírok.

Az idegen pénznemben denominált befektetési jegyek bekerülési értéke az üzletkötés napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. A beszámolóban a befektetési jegyek értékelése a december 31-én érvényes MNB árfolyamon történik (a számviteli törvény 60. § (6) bekezdésének előírása szerint). Az euróban denominált eszközökből álló NN6 portfolió állományát a Társaság az időszak utolsó napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. A bolgár fióktelep kizárólag euróban denominált értékpapírokba (államkötvényekbe) fektet, amely értékpapírok nyilvántartása forintban, a fenti alapelveknek megfelelően történik. IV.18. Nem biztosítási tevékenység A Biztosító a mérlegében az alábbi nem biztosítási tevékenységeket emeli ki: -

OKJ-s oktatási tevékenység, banki hiteltermékek (CIB, BB, UniCredit) értékesítése (hpt. szerinti bankügynöki tevékenység), Atlasz, Union Biztosító termékeinek értékesítése, iroda, irodagép használat utáni bérleti díj és telefondíj ügynököknek való továbbszámlázása, a MÁV Kórházban kezelt nem biztosított betegeknek kiszámlázott térítési díjak, a Csoporthoz tartozó vállalatokhoz teljesített kirendelés, közvetített szolgáltatások.

A nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó tételekhez a főkönyvben meghatározott költséghelyek, költségviselők és főkönyvi számok rendelhetők. Az olyan főkönyvi számok esetében, amelyeken biztosítási és nem biztosítási tevékenység is megjelenik, arányszámok segítségével kerülnek megosztásra a tételek. Ezek az arányszámok elsődlegesen azon alapulnak, hogy a Biztosító alkalmazottai milyen arányban foglalkoznak nem biztosítási tevékenységgel. Bizonyos tételeknél ráfordítás, bevétel, és eredmény arányában történik a szétválasztás. IV.19. Származékos ügyletek elszámolása

A Biztosító a határidős, opciós és swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint jár el a 192/2000 Kormányrendelet 13. paragrafusának (8) bekezdése alapján: a kötés napján a 0. nyilvántartási számlaosztályban az ügyletet felveszi kötési árfolyamon. Az ügylet zárásakor a realizált árfolyamveszteséget a Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, Kiegészítő melléklet

26

befektetések egyéb ráfordításai, a realizált árfolyamnyereséget a Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron mutatja ki a 192/2000 Kormányrendelet 9. paragrafus (12) és (14) d) pontjai szerint. A társaság a fedezeti ügyletekről analitikus nyilvántartást, fedezeti dokumentációt vezet. 2011. év során a társaság rövid lejáratú devizaswap ügyleteket nem kötött, a mérlegfordulónapon nyitott devizaswap fedezeti ügylete nem volt. Az Univerzál és az euró alapú UL portfóliókba vásárolt euróban denominált kötvények devizaárfolyam kockázatának fedezetére a társaság 2009. júliustól deviza forward ügyleteket köt. Az ügyletek elszámolása a fentiekkel megegyezően történik, azzal az eltéréssel, hogy a unit-linked portfóliók piaci értéken történő kimutatása miatt az ügyletek piaci ára és kötési ára közötti különbözet, mint a forward piaci értékre történő átértékelése, a unit-linked portfólió részeként, az eszközök között kerül kimutatásra. Az átértékelés eredményhatása a Befektetések nem realizált nyeresége illetve a Befektetések nem realizált vesztesége soron kerül kimutatásra a kormányrendelet 9. paragrafusának (8)-(9) bekezdésének megfelelően.


27

V.

A mérlegbeszámoló egyes tételeinek részletezése

Ez a fejezet azon mérlegtételek részletezését tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban ezt a számvitelről szóló törvény előírja. A nyitó tételek a 2011. január 1-i, a záró tételek a 2011. december 31-i állapotot mutatják. V.1.

Céltartalékok

Megnevezés Várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok Képviselőknek fizetendő hűségbónusz miatti céltartalék képzés Nyugdíjba vonulás miatti kifizetési köt.-re képzett céltartalék (bolgár tv. szerint) Peres ügyekre képzett céltartalék Egyéb céltartalék Összesen

Nyitó

Záró

Ebből bolgár

2 159

2 101

0

6 308 233 2 706

9 185 475 2 770

9 0 0 9

A társaság 2011. évben 300 millió forint összegben képzett céltartalékot a hűségbónuszra, ugyanakkor 357 millió forint összegben oldott fel a korábban ezen a jogcímen képzett céltartalékból. A 2011. évben képzett céltartalék a 2001–2011 között fizetett jutalékok összegén alapul. V.2.

Immateriális javak állományváltozása

A társaság immateriális javai az „egyéb immateriális javak” kategóriájába tartoznak, melyek állományváltozását az alábbi táblázat tartalmazza:

Megnevezés Bruttó érték Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Kísérleti fejl. aktivált értéke Immat. javakra adott előleg Értékcsökkenés Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Saját előáll.bef.szoftverek Immat. javakra adott előleg Nettó (mérleg szerinti) érték Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Kísérleti fejl. aktivált értéke Immat. javakra adott előleg

Nyitó 4 941 1 143 2 754 1 044 0 3 089 910 2 179 0 0 1 852 233 575 1 044 0

Ebből Növekedés Bulg.

64 29 35 0 0 48 18 30 0 0 16 11 5 0 0

972 56 633 283 0 432 84 348 0 0 540 -28 285 283 0

Ebből Csökkenés Bulg.

12 12 0 0 0 11 7 4 0 0 1 5 -4 0 0

741 0 0 741 0 0 0 0 0 0 741 0 0 741 0

Ebből Bulg.

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Záró

Ebből Bulg.

5 171 1 198 3 387 586 0 3 521 994 2 527 0 0 1 651 205 860 586 0

76 41 35 0 0 59 25 34 0 0 17 16 1 0 0

A 2011. évben az ING Biztosító saját előállítású eszközök aktivált értékeként az adott évben felmerült bérköltséget és járulékait számolja el 163 302 ezer forint összegben, mivel ezen költségek összege a teljes bérköltséghez viszonyítva nem jelentős. Kiegészítő melléklet

28

V.3.

Tárgyi eszközök állományváltozása

A társaság tárgyi eszközeinek teljes állománya a saját tevékenység érdekében hasznosított tárgyi eszköz kategóriába tartozik, kivéve a képviselők számára a munkájuk során használt lízingbe adott tárgyi eszközöket.

Megnevezés

Nyitó

Bruttó állomány Ingatlanok Műszaki gépek, ber., járművek Egyéb gépek, ber., járművek Beruházás Beruházásra adott előleg Értékcsökkenés Ingatlanok Műszaki gépek, ber., járművek Egyéb gépek, ber., járművek Beruházás Beruházásra adott előleg Nettó (mérleg szerinti) érték Ingatlanok Műszaki gépek, ber., járművek Egyéb gépek, ber., járművek Beruházás Beruházásra adott előleg

V.4.

4 341 959 2 202 1 003 173 4 3 038 601 1 800 637 0 0 1 303 358 402 366 173 4

Ebből Növekedés Bulg.

407 95 201 107 0 4 210 33 112 65 0 0 197 62 89 42 0 4

Ebből Csökkenés Bulg.

1 109 324 183 153 435 14 359 82 175 102 0 0 750 242 8 51 435 14

83 11 57 1 0 14 66 18 36 12 0 0 17 -7 21 -11 0 14

917 274 87 65 491 0 162 24 81 57 0 0 755 250 6 8 491 0

Ebből Bulg.

Záró

39 13 12 14 0 0 30 6 12 12 0 0 9 7 0 2 0 0

4 533 1 009 2 298 1 091 117 18 3 235 659 1 894 682 0 0 1 298 350 404 409 117 18

Ebből Bulg.

451 93 246 94 0 18 246 45 136 65 0 0 205 48 110 29 0 18

Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása

A társaság a maradékjogokkal rendelkező hagyományos életbiztosítási szerződések díjtartaléka, illetve a unit-linked biztosítások felhalmozási egységeinek terhére az Általános Életbiztosítási Szabályzatban meghatározott módon egy év (360 nap) futamidőre kölcsönt nyújthat a szerződőnek. A társaság a szerződő kötvénykölcsön felvételére vonatkozó igényét akkor fogadja el, ha a kölcsönigénylés időpontjában (a kölcsönszerződés aláírásakor) a szerződésnek nincs díjhátraléka vagy még vissza nem fizetett kölcsöne. A bolgár fióktelep 2009-től nyújt kötvénykölcsönt.

Megnevezés

Érték (ezer Ft)

Nyitó Ebből Növekedés Bulg.

Ebből Bulg.

Csökkenés

2 554 487

15 244

2 580 578

21 443

2 904 712

3 406

23

3 241

89

3 874

Darabszám


Ebből Bulg.

Záró

18 935 2 230 353 26

Ebből Bulg. 17 752

2 773

86

29

V.5.

Jutalékvisszaírásból eredő követelések

A biztosító jutalékvisszaírásból eredő követeléseinek alakulását az alábbi táblázat adatai mutatják, ezer forintban:

2011.12.31

jutalékkövetelés ebből kilépett ügynökökkel szembeni jutalékkövetelés ebből brókeri tartozás értékvesztés Nettó összesen

ezer forint

3 714 982 3 400 892 1 010 280 3257456 143 436

A bulgáriai fióktelep 2011-ben ezekre a tartozásokra 94.200 ezer forint értékvesztést számolt el. V.6.

Egyéb követelések

Megnevezés Anya- és leányvállalatokkal szemben Unit-Linked alapokkal szembeni követelés Repo értékpapír Egyéb különféle követelések ebből: önkorm-okkalszembeni iparűzési adó helytelen megosztása miatt más vállalkozásokkal szembeni egyéb követelés Munkavállalókkal szembeni követelések Vevői követelések Szállítóknak adott előleg Egyéb előleg Költségvetéssel szembeni követelések Egyéb követelések értékvesztése és visszaírása Összesen


Összeg Ebből Bulg. 555 0 152 0 500 0 429 17 21

0

17

17

21 46 4 8 353 -258

0

1 810

18

1 0 0 0 0

30

V.7.

Egyéb kötelezettségek

Megnevezés Anyavállalattal szembeni tartozások Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból Lízingkötelezettség Adókötelezettségek Társadalombiztosítási kötelezettségek

Összeg 221

0

275

121

0

0

300

17

54

-22

66

37

916

153

Egyéb különféle kötelezettségek Összesen

V.8.

Ebből Bulg.

Aktív időbeli elhatárolások Megnevezés

Kamatok Halasztott életbiztosítási szerzési költségek Bevételek AIE Bérleti díjak Unit-Linked felhalmozott adósság elhatárolása Unit-Linked kár elhatárolása Költségek évközi elhatárolása Egyéb aktív időbeli elhatárolások Összesen


Összeg

Ebből Bulg.

10 035

63

5 324

52

0

0

18

0

118

0

0

0

7

0

629

11

16 130

126

31

V.9.

Passzív időbeli elhatárolások Megnevezés

Összeg

Ebből Bulg.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása Kötvénykölcsön kamat elhatárolás Be nem folyt Unit-Linked díj elhatárolása Be nem folyt díj Élet Plusz elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Vételkor keletkező árfolyamveszteség elhatárolása Fizetendő kamatok Tárgyévi termelés után fizetendő jutalék, prémium Tárgyévi termelés után fizetendő áteső jutalék Fizetendő prémium és természetbeni juttatás Jutalék visszaírási tartalék elhatárolása HUF Jutalék visszaírási tartalék elhatárolása EUR Jutaléktartalék kamat HUF Jutaléktartalék kamat EUR Fizetendő csoportos jutalék Ösztönző utak költségeinek elhatárolása Egyéb passzív időbeli elhatárolás

3 325

36

130

0

2 974

0

221

36

3 841

220

563

7

35

0

903

0

4

0

8

0

154

82

244

0

11

18

20

0

0

0

182

0

1 717

113

Összesen

7 166

256

V.10.

Befektetések kapcsolt vállalkozásokban

A Tulajdoni részesedést jelentő befektetés anya- és leányvállalatban mérlegsoron a társaság az ING Pénztárszolgáltató Zrt-ben és az ING Pénzügyi Tanácsadó Zrt-ben meglévő részesedését mutatja ki. Az ING Pénztárszolgáltató Zrt. 2011 decemberi alaptőke emelése következtében (II.2. pont) az ING Biztosító Zrt. leányvállalati részesedésének értéke emelkedett, a tulajdoni arány 38,17 százalékossá vált. A részesedés értéke 2011 év végén 164 millió forint. A biztosító 500.000.000 forint tőkeemelést hajtott végre, de mivel 2011. december 31-ig a cégbírósági bejegyzés nem történt meg, ezért ez az egyéb követelések között kerül kimutatásra Továbbá a Pénztárszolgáltató vagyoni, pénzügyi helyzetére való tekintettel a társaság értékvesztést számolt el erre a követelésre. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t 2009.január12-én alapította a Biztosító 500 ezer forint jegyzett tőkével, a részesedése 100 százalék. 2011. május 30-án a Társaság 162.500. ezer forint, 2011. június 30-án 487.500. ezer, 2011. július 29-én 487.500. ezer, 2011. október 28-án 487.500. ezer forint pótbefizetést adott a Tanácsadó Kft-nek. A részesedések értékére 2011.december 31-én 167 millió forint.


32

V.11.

Viszontbiztosítókkal szembeni követelések

Az Euro Perspektíva termékhez kapcsolódó viszontbiztosítási szerződés alapján 2011-ben a társaság 6.831 millió forint viszontbiztosítóval szemben fennálló követelést mutat ki a mérleg D) III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból során, ami 3.011 millió forint növekedést jelent az előző évhez képest. V.12.

Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek

A társaság a viszontbiztosítókkal szemben keletkezett tartozásait és követeléseit azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben elszámolja, és a pénzügyi teljesítés ennek megfelelően szintén összevontan történik meg. Az alábbi táblázat a viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek mérlegsor összegének részletezését mutatja be, viszontbiztosítók szerinti megbontásban: ING RE – SPVA

Megnevezés

jutalékkövetelés kármegtérülés követelés nettó átadott díj átadott hozam pénzügyi teljesítés Összesen:

NNRE

0

RGA SWISSRE (HU)

RGA (BG) *

ZURE MIA

11 537

143

0

0

0

92 211 060 -1 665 -190 085 0 -67 727 1 493 35 157 -80 -58

388 -1 420 0 869 -20

30 -94 0 78 14

0 -9 0 2 -7

-1 -26 0 27 0

21

Összesen

11 701

7 211 576 -56 -193 355 0 -67 727 32 37 658 4 -147

* A bolgár fióktelep által átadott díj kötelezettség V.13.

Költségek felosztása

A költségek felosztása a társaság által készített, az önköltség-számítási szabályzat és kalkulációs séma alapján történt.

Költségfelosztás

Összeg (millió forint)

Ebből Bulgária

Szerzési költség (8115) Igazgatási költség (8116) Kárrendezési költség (81123) Befektetési költség (8762, 8763) Képviselőknek lízingbe adott ING tulajdonú laptopok értékcsökkenése (86261) Egyéb költségek (8615)

7 809 11 218 69 2 395 0 85 0

Sor- szám E062E063 552 E064 1 164 E023 4 9 0 E088 0 E088 0

Összesen

21 576

1 729

Megjegyzés: Mivel a bolgár fióktelep saját maga kezeli befektetéseit, a befektetési osztály költsége – a letétkezelőnek fizetett letétkezelési díjat kivéve – az adminisztrációs költségek között kerül kimutatásra. Kiegészítő melléklet

33

A Befektetési költség részét képező eredménykimutatás sorok a fenti tételeken kívül más költségeket is tartalmaznak. V.14.

A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek

A Sztv. 90.§ szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a mérlegben kimutatott kötelezettségek közül azok teljes összegét, melyeknek -

a hátralevő futamideje több mint öt év;

-

a zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek összegét,

-

a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek összegét,

-

azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez;

-

azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek az összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg, valamint

-

azon kötelezettségek összegét, amelyek visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (68. § (1)).

V.15.

Hitelek

A társaság 2011. novemberében 2 600 millió forint kölcsönt vett fel az anyavállalattól, melynek visszafizetési határideje 1 év. A felvett összeg visszafizetése a kamatokkal együtt egy összegben 2012. október végén esedékes. A biztosító a kamatok összegére passzív időbeli elhatárolást képez. V.16.

Származékos ügyletek elszámolása

A Sztv. 90.§ (4) bekezdés c) pontja értelmében, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánkként, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben. Az Univerzál és euró alapú unit linked portfóliókba vásárolt euróban denominált kötvények devizaárfolyam kockázatának fedezetére kötött valamennyi határidős ügylet fedezeti célú, elszámolási, tőzsdén kívüli deviza forward ügylet volt. A 2011. évben ezen ügyletek többsége lezárult, összesített eredményhatásuk 127.842 ezer forint veszteség volt. Az portfóliókban 2011. december 31-én az alábbi nyitott deviza forward ügyletek voltak:


34

Ügylet kötési napja

Ügylet zárás napja

Kötési árfolyam

Ügylet értéke (ezer Ft.)

Ügylet piaci értéke (ezer Ft) 2011.12.31.

2011.12.19 2012.01.04

304,32

46 257

-1 076

2011.12.19 2012.01.04

304,32

896 222

-20 851

2011.12.19 2012.01.04

304,32

9 738

2011.12.20 2012.01.05

302,77

6 068

2011.12.20 2012.01.05

362,17

3 671

2011.12.20 2012.01.05

2,97

3 060

2011.12.20 2012.01.05

231,48

18 494

2011.12.19 2012.01.04

304,32

5 478

2011.12.20 2012.01.05

302,77

11 245

2011.12.20 2012.01.05

362,17

6 803

2011.12.20 2012.01.05

2,97

5 671

2011.12.20 2012.01.05

231,48

34 276

2011.12.20 2012.01.05

302,77

10 956

2011.12.20 2012.01.05

362,17

6 733

2011.12.20 2012.01.05

2,97

5 613

2011.12.20 2012.01.05

231,48

53 755

-1 392

-2 287

-2 943

-28 550

V.17.

Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek

A társaság a módozattervben foglaltaknak megfelelően zillmerezi tartalékait. A magyar üzletre vonatkozólag a zillmerezett matematikai tartalékállomány 2011. év végén 167.168.082 ezer forint, ami 2010. év végi állományi adathoz viszonyítva 13.605ezer forintos csökkenést jelent. A 2006. április 10. óta működő bolgár fióktelep zillmerezett matematikai tartalékállománya 2011. év végén 2.706.155 ezer forint, míg a zillmerezés nélkül számított állomány 3.339.984. ezer forint. A 2010. év végi adatokhoz képest ezen tartalékállományok 1.132.864 ezer, illetve 1.233.689 ezer forint növekedést mutatnak. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében 2011-ben szerzési költségek fedezetére a tartalékokból levont összeg 2.390.556 ezer forint. A bolgár fióktelep esetében ez az értéke 11.488 ezer forint.


35

V.18.

Szerzési költségek elhatárolása

Az alábbi táblázat a 2011-ben elhatárolt szerzési költség állományváltozását a 2000. évben bevezetésre került módszerrel mutatja be ezer forintban:

Szerzési költség (ezer Ft) 2010. év végén elhatárolt állomány 2011. állományváltozás (eredményhatás) 2011. évben elhatárolás feloldás 2011. évben elhatárolás képzés 2011. év végén elhatárolt állomány

2011. év 4 779 062 493 315 -2 019 652 2 512 967 5 272 378

A bolgár fióktelep működésével kapcsolatban felmerültek szerzési költségeket az alábbi táblázat mutatja:, Szerzési költség – Bulgária (ezer Ft) 2010. év végén elhatárolt állomány 2011. állományváltozás (eredményhatás) 2011. évben elhatárolás feloldás 2011. évben elhatárolás képzés 2011. év végén elhatárolt állomány

V.19.

2011. év 145 526 -93 547 -138 015 44 469 51 980

Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe

A tartalékokon elért hozamoknak, amelyek elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kerülnek besorolásra, a számviteli politikában leírtaknak megfelelő része a következő módon került átvezetésre a befektetési eredménybe.


36

A magyarországi működés során a tartalékokon elért hozamok átvezetése: 2011 millió HUF Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozam

7 465

Technikai kamat

7 693

Befektetésekhez kötött biztosítások tartalékának hozama

-3 371

Többlethozam visszatérítési tartalék (következő évben visszajuttatandó) Meg nem szolgált díjak tartalékának hozama Díjmentesített szerződések 05. évi inflációs emelésének (aktuárius) jelenértéke

2 101 0 0

Tárgyévi közvetlen többlethozamvisszatérítés

125

Biztosítottaknak visszajuttatandó hozam összesen A tartalékokon elért hozam fentiekkel csökkentett, viszontbiztosítónak átadott része Átvezetés a biztosítástechnikai eredmény befektetésekből kategóriából a befektetési eredménybe Átvezetés után a biztosítástechnikai eredményben maradó hozam

6 547

6 126

Allokáció miatti átvezetés összege

1 340

225 646

A szófiai fióktelep 2011-ben a tartalékokon 427 millió forint hozamot ért el. A hozam összege az összes hozamhoz képest elhanyagolható, ezért nem kerül átvezetésre, a hozam teljes összege a biztosítástechnikai eredményben kerül kimutatásra.

V.20. Elszámolt bruttó díjak

millió forint

1 egyéni szerződések díjai csoportos szerződések díjai összesen 2 rendszeres díjfizetésű termékek díjai egyszeri díjfizetésű termékek díjai összesen 3 nyereségrészesedés nélkül kötött szerződések díjai nyereségrészesedéssel kötött szerződések díjai befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjai összesen


Elszámolt bruttó díj Ebből Bulgária 75 116 1 697 168 1 75 284

1 698

65 970 9 314

1 686 12

75 284

1 698

6 127 32 543 36 614

229 1 372 97

75 284

1 698

37

V.21.

Lekötött tartalékok

A Biztosító lekötött tartalékának alakulását a következő tábla mutatja: év

millió forint

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 összesen V.22.

369 332 777 1 011 563 597 745 4 394

Saját előállítású, befejezetlen szoftverek előállítási értéke

2011. év végén, a folyamatban lévő, befejezetlen V4G projektekhez kapcsolódó szoftverfejlesztések értéke 585.440 ezer forint. V.23.

Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások

2011. során a rendkívüli bevételek és ráfordítások között nem merült fel az eredményre jelentős hatást gyakorló tétel. V.24.

Nem biztosítási tevékenységek

A Biztosító által végzett nem biztosítási tevékenységek eredményhatása az alábbi táblázatban látható: Oktatási tevékenység Kórházi szolg. nem biztosítottak részére Csoporthoz tartozó vállalatokhoz kirendelések Banki hiteltermékek és Atlasz Biztosító termékeinek értékesítése Képviselőknek kiszámlázott telefonktg, bérleti díjak (iroda, laptop) (HU) Egyéb kiszámlázott szolgáltatások (továbbszámlázás) (HU) követelések értékvesztése Összesen


Bevétel Ráfordítás Eredmény 0 40 -40 21 56 -35 150 -5 155 342

211

131

485 267

367 247

0

274

118 20 -274

1 265

1190

75

38

V.25.

Az eredménykimutatás C) 01-11. sorainak megbontása

V.25.a. Az eredménykimutatás C) 01-09. sorainak megbontása A kormányrendelet 14/A. § n) pontjának megfelelően az eredménykimutatás C) 01-09 sorai az alábbi táblázatban bemutatottak szerint oszlanak meg a biztosítási és a nem biztosítási tevékenységek között: Tárgyév Sor

A tétel megnevezése 0 0 874 0 11

Nem bizt. tev. 0 0 0 0 0

3 040 1 340

0 0

0

0

52 0 176

0 0 0

2 559

0

Bizt. tev. 075 076 077 078 079 080

01. Kapott osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól 02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól 03. Biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei

081 082

05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (B/02/d) sorral egyezően) 06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (-) (az A/02. sorral egyezően) 07. Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat ebből: értékelési különbözet 08. Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (+;-)

083 084 085 086

04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei

09. Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai

V.25.b. Az eredménykimutatás C) 10-11. sorainak megbontása A kormányrendelet 14/A. § n) pontjának megfelelően az eredmény-kimutatás C) 10-11 sorainak a számviteli törvény szerinti egyéb bevételekre és ráfordításokra valamint biztosítási tevékenység bevételeire és ráfordításaira történő felbontását az alábbi táblázatok tartalmazzák:

egyéb bevételek (ezer forintban) a) káreseményekkel kapcsolatos bevételek b) kapott bírságok kötbérek c) hitelezési vesztesgéként leírt követelésekre kapott összegek d) céltartalékok felhasználása e) immat. javak, tárgyi esz. Érétkesítése f) Egyéb ebből: kiszámlázott szolg.egyéb váll. képviselőknek kiszámlázott térítési díjak más váll. termékeinek ért-ből szárm. jut. Kirendelés továbbszámlázott áruk egyéb követelés értékvesztése Egyéb Összesen


biztosítási nem biztosítási összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 500 492 0 500 492 78 866 0 78 866 1 485 282 1 265 348 2 750 630 285 033 0 285 033 2 696 416 394 419 090 0 341 551 341 551 0 0 0 0 808 808 0 0 0 1 197 553 506 595 1 704 148 2 064 640 1 265 348 3 329 988

39

egyéb ráfordítások (ezer forintban) a) káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások b) fizetendő bírságok kötbérek, kártérítések c) külföldön megfizetett nyereségadó d) céltartalék képzés e) behajthathatlan követelések leírása f) értékesített immat. javak, tárgyi esz. kszé. g) Értékvesztések h) Egyéb ebből: kiszámlázott szolg.egyéb váll. képviselőknek kiszámlázott térítési díjak adók, illetékek és járulékok más váll. termékeinek ért-ből szárm. jut. Kirendelés továbbszámlázott áruk Egyéb Összesen

V.26.

biztosítási 7 664 177 0 563 856 0 54 917 1 018 031 5 262 484 0 0 5 084 294 0 4 800 0 173 390 6 907 129

nem biztosítási 0 0 0 0 0 0 257 806 716 961 32 960 326 311 35 790 66 565 0 1 405 253 930 974 767

összesen 7 664 177 0 563 856 0 54 917 1 275 837 5 979 445 32 960 326 311 5 120 084 66 565 4 800 1 405 427 320 7 881 896

A mérlegben nem szereplő peres ügyek

A társaságnak mérlegen kívüli peres ügye nincs 2011. évben, mivel ezekre a tételekre céltartalékot képez.

VI.

Társasági adóalapot módosító tételek

VI.1

Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek

Az ING Biztosító Zrt. társasági adó alapját az alábbi számviteli elszámolással összefüggő tételek módosították (ezer forintban):

Megnevezés Értékcsökkenési leírás és tárgyi eszköz Céltartalék képzés, feloldás Értékvesztés elszámolás értékvesztés visszaírás Bírság Kapcs.váll.közötti árkül. Nem a váll. érdekébe felmerült ktg. Összesen


Adótörvény által Adótörvény által Adóalapra el nem ismert, elismert, csökkentő növelő tételek tételek gyakorolt hatás 1 343 509 845 833 497 676 727 563 500 492 227 071 729 221 729 221 0 0 378 0 378 16 763 0 16 763 149 282 0 149 282 2 966 716

1 346 325

1 620 391

40

A fenti tételek jellegükből következően csak átmeneti adóalap módosulást jelentenek, és az elkövetkező években hatásuk kinullázódik. A bolgár fióktelep eredménye a hatályos figyelembevételre az adóalap meghatározásánál. VI.2

jogszabályoknak

megfelelően

nem

kerül

Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek

Az ING Biztosító Zrt. társasági adó alapját rendkívüli bevételként és ráfordításként elszámolt tételek az alábbiak szerint módosították (ezer forintban):

Megnevezés

Adótörvény által el nem ismert, növelő tételek

Adótörvény által elismert, csökkentő tételek

Adóalapra gyakorolt hatás

0

0

0

Rendkívüli ráfordítás:

2450

0

0

Összesen

2 450

0

2 450

Rendkívüli bevétel:

VII.

Díjbevétel

A magyarországi díjbevétel alakulását mutatja az alábbi táblázat: díjbevétel (ezer forint) Hagyományos Rendszeres Egyszeri Unit-linked Rendszeres Egyszeri Csoportos új szerződések átlagdíja (ezer forint) portfolió átlagdíja (ezer forint) portfolió teljes állománydíja (ezer forint) szerződések száma (db) új állomány (ezer forint)

2011 73 585 986 36 900 532 36 895 297 5 235 36 517 683 27 220 478 9 297 205 167 771 280 208 70 576 931 337 795 11 958 558

2010 75 479 417 36 335 295 36 333 162 2 133 39 031 093 27 577 479 11 453 614 113 028 188 196 71 364 313 363 461 9 603 620

változás % -2,5% 1,6% 1,5% 145,3% -6,4% -1,3% -18,8% 48,4% 48,9% 6,1% -1,1% -7,1% 24,5%

Az egyszeri és eseti díjas unit-linked termékekből eredő díjbevétel csökkenésének legfőbb oka, a gazdasági és pénzügyi válságra illetve a devizalapú jelzáloghitelek végtörlesztésének lehetőségére vezethető vissza. A 2011. évben kötött szerződések átlagdíja emelkedett, köszönhetően azoknak a megerősödő és új eurós unit-linked és a 2011 év végén bevezetett új hagyományos terméknek, melyek átlagdíja jelentősen emelte az új szerzések átlagdíját 2011 során. A teljes portfolió átlagdíja 2011-ben 208 ezer forint, ez némi átlagdíj emelkedést mutat az előző évi átlagdíj szintjéhez képest.


41

A bulgáriai fióktelep díjbevétele az alábbiak szerint alakult 2011-ben: díjbevétel (ezer forint) Csoportos (ezer forint) szerződések átlagdíja (ezer forint) teljes állománydíj (ezer forint) szerződések száma (db) új szerződések száma (db)

VIII.

2011 1 697 859 500 166 2 174 029 13 098 3 781

2010 1 528 221 11 247 148 1 702 691 11 487 3 731

változás % 11,1% -95,6% 12,1% 27,7% 14,0% 1,3%

Károk, szolgáltatások

A társaság kifizetéseket, szolgáltatásokat az alább felsorolt területeken teljesített: -

haláleseti összeg kifizetése a biztosított halála miatt,

-

lejárati összeg kifizetése,

-

visszavásárlási érték kifizetése a szerződés megszűnése miatt,

-

járadék folyósítása lejáratot követően (N-N801, N-N802, N-N821 módozatokra),

-

rokkantsági járadék folyósítása (N-N923, N-N924, N-N974, N-N925, N-N926, N-N984 módozatoknál),

-

a szerződés díjmentesítése a Student vagy Patrónus biztosítás biztosítottjának halála miatt (NN002, N-N202, N-N302 módozatoknál),

-

a szerződés díjmentesítése a biztosított rokkantsága miatt (N-N903, N-N913, N-N914, N-N915, N-N916, N-N973, N-N983 kiegészítő biztosítás alapján),

-

a biztosítási összeg kifizetése a biztosított súlyos betegsége miatt (N-N033, N-N031, N-N232, N-N333, N-N931, N-N933, N-N982 módozat)

-

a biztosítási összeg kifizetése a biztosított baleseti rokkantsága miatt (N-N906, N-N976 módozatra),

-

a biztosítási összeg kifizetése a biztosítotton elvégzett műtét miatt (N-N907, N-N917, N-N987 módozatra),

-

a biztosítási összeg kifizetése a biztosított kórházi kezelése miatt (N-N908, N-N918, N-N988),

-

emelt szintű kórházi hotelszolgáltatás a biztosított részére, műtét, kórházi kezelés idejére (NN909).

Az alábbi táblázat a károk, szolgáltatások alakulását mutatja a 2011. évben:


42

millió forint haláleseti igénybejelentés lejárati kifizetés visszavásárlás járadék rokkantsági járadékszolgáltatás vitalitás műtéti térítés VB halál halálos megbetegedés egyéb kórházi napi térítés, kórházi hotelszolgáltatás összesen

magyar 2 387 29 130 61 830 483 17 70 244 25 90 1

2011 bolgár 66 6 142 0 0 0 0 0 0 1

magyar 2 091 34 745 46 010 480 30 87 266 0 129 5

2010 bolgár 29 0 67 0 0 0 0 0 0 0

összesen 2 453 29 136 61 972 483 17 70 244 25 90 2

összesen 2 120 34 745 46 077 480 30 87 266 0 129 5

81

5

86

80

46

126

94 358

220

94 578

83 923

142

84 065

A visszavásárlás címén kifizetett összeg jelentős növekedést mutat, amely mögött a végtörlesztés, illetve az a tendencia áll, hogy a lakosság - a hitelei kiváltása érdekében - megpróbálta mobilizálni megtakarításait, így a biztosítási szerződésekben lévő megtakarításokat is, s ez társaságunkat is érintette. A biztosító ügyfeleink részére a továbbiakban is keresi s ajánlja azokat a pénzügyi megoldásokat, amelyekkel átmeneti vagy tartós pénzügyi nehézségek esetén élni tudnak, a biztosítási védelem fenntartásával. A társaság bolgár fióktelepe 2011-ben egyéb jogcímen (biztosítási összeg kifizetése a biztosított baleseti rokkantsága, stb) nem teljesített kárkifizetést, ami az általa értékesített biztosítási termékek feltételeivel, valamint a biztosítási szerződésportfolió alacsony korával magyarázható.

IX.

Jutalékok

A jutalékok alakulását az alábbi táblázat ezer forintban tartalmazza:

jutalék típus szerzési megújítási jutalékvisszaírás egyéb összesen


2011

2010

változás

3 529 803 1 671 782 -1 296 920 2 551 733

4 082 421 1 687 390 -1 427 501 2 240 926

-13,50% -0,90% -9,10% 13,90%

6 456 398

6 583 236

-1,90%

43

A 2011-ben kifizetett jutalékok összege kismértékben ugyan, de alulmaradt az előző évi adatokhoz képest. Ennek egyik legfőbb oka, a termékmix szerkezetében megjelenő változás. A szerzési típusú jutalékok aránya az összes jutalékhoz viszonyítva csökkent a 2010-es adatokhoz képest. Lényegi változás a megújítási jutalékokban a 2011. évben nem történt, elszámolás az előző évi adatokhoz képest közel azonos összegben történt. A legjelentősebb változás az egyéb jogcímen kifizetett jutalékokban figyelhető meg. Ezen jutalékok növekedése legfőképpen abból adódik, hogy a 2010. év második félévében a Biztosító elkezdte együttműködését az értékesítés szervezési tanácsadókkal, akik jutaléka új elemként, az egyéb jutalékok között jelenik meg. Ez az együttműködés 2011. évben tovább folytatta, így ennek jutalékkal való díjazása már a teljes évre kiterjedt. A bolgár fióktelep jutalékainak alakulását a következő táblázat mutatja: jutalék típus szerzési megújítási jutalék termelékenységi bónusz garantált összesen

2011 170 763 21 489 17 972 71 875 282 099

2010 99 674 23 692 10 652 49 416

változás 71,30% -9,30% 68,70% 45,40%

183 434

53,80%

2011-ben a társaság bulgáriai fióktelepe által kifizetett jutalék összege közel másfélszer haladja meg, a 2010. évben kifizetett jutalékok összegét.

X.

Tartalékok

X.1.

Matematikai tartalék

X.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

tartaléka Jelen mellékletben a 8/2001-es PM rendelet tagolásához illeszkedően a hagyományos életbiztosítási termékek, és a meghatározott befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka különválasztva kerül bemutatásra. A hagyományos életbiztosítási tartalék változását az előző beszámolási időszakhoz képest az alábbi táblázat tartalmazza (ezer forintban):


44

Termék N-N001 N-N003 N-N004 N-N005 N-N006 N-N020 N-N021 N-N022 N-N023 N-N024 N-N031 N-N033 N-N042 N-N052 N-N055 N-N081 N-N082 N-N083 N-N084 N-N091 N-N101 N-N103 N-N104 N-N115 N-N142 N-N152 N-N155 N-N181 N-N182 N-N183 N-N184 N-N201 N-N202 N-N203 N-N204 N-N211 N-N213 N-N215 N-N232 N-N243 N-N253 N-N255 N-N301 N-N302 N-N303 N-N304 N-N311 N-N315


Záró (31/12/2011) 56 885 31 251 955 283 507 425 080 23 396 067 63 165 111 598 346 705 605 423 297 098 100 709 2 817 754 185 170 8 786 275 5 475 770 64 766 21 543 70 314 3 508 339 13 790 3 961 813 9 586 1 312 952 151 160 1 745 780 1 189 277 100 718 39 256 58 814 5 150 990 191 17 730 557 19 518 034 1 907 711 32 515 339 719 8 501 464 29 293 6 501 323 2 212 123 4 146 813 410 332 1 473 643 2 841 239 2 186 718 1 337 738 146

Változás Záró (2010/12/31) 62 325 38 190 566 288 640 477 882 28 428 431 41 759 73 471 228 783 407 345 191 784 116 640 3 288 476 384 191 11 207 352 6 905 025 66 156 22 519 60 508 3 430 290 16 957 4 287 275 8 316 1 432 194 190 277 1 766 570 1 309 656 82 116 31 620 43 557 5 435 979 800 17 928 287 20 417 713 1 652 215 34 624 338 175 8 619 397 32 468 6 331 989 2 260 983 4 824 543 270 384 1 039 416 1 981 887 1 408 270 1 216 517 378

-5 440 -6 938 611 -5 133 -52 802 -5 032 364 21 406 38 126 117 922 198 078 105 313 -15 932 -470 722 -199 020 -2 421 077 -1 429 255 -1 389 -975 9 806 78 49 -3 167 -325 462 1 270 -119 242 -39 116 -20 790 -120 379 18 602 7 636 15 257 -285 10 391 -197 731 -899 680 255 495 -2 109 1 543 -117 933 -3 175 169 335 -48 860 -677 730 139 947 434 226 859 352 778 448 120 220 768

Záró/Nyitó 91 % 82 % 98 % 89 % 82 % 151 % 152 % 152 % 149 % 155 % 86 % 86 % 48 % 78 % 79 % 98 % 96 % 116 % 102 % 117 % 81 % 92 % 115 % 92 % 79 % 99 % 91 % 123 % 124 % 135 % 95 % 101 % 99 % 96 % 115 % 94 % 100 % 99 % 90 % 103 % 98 % 86 % 152 % 142 % 143 % 155 % 110 % 143 %

45

N-N333 N-N353 N-N355 N-N363 N-N365 N-N373 N-N503 N-N505 N-N506 N-N555 N-N603 N-N655 N-N701 N-N703 N-N704 N-N715 N-N731 N-N733 N-N734 N-N735 N-N755 N-N801 N-N802 N-N811 N-N821 N-N901 N-N911 N-N921 N-N923 N-N924 N-N925 N-N926 N-N931 N-N932 N-N933 N-N941 N-N971 N-N981 N-N982 ENS ENW TRS TRM FL Összesen

48 594 8 474 107 479 018 2 970 868 2 528 11 530 23 644 54 418 7 520 24 247 4 241 5 984 3 685 93 555 123 991 9 091 4 856 23 360 65 2 424 21 780 222 282 20 136 64 194 77 298 117 880 17 543 160 022 194532,16 10818,25 32161,08 23309,74 355 211 158 300 183 950 94 778 14 647 37 392 36 465 109 895 2 525 808 195 49 526 7 210 169 416 141

38 231 7 338 840 0 2 391 495 0 11 068 34 050 60 989 8 014 30 293 3 987 5 595 3 909 96 168 72 254 8 899 5 406 22 238 0 2 283 23 164 228 436 20 455 64 873 74 770 170 697 21 448 176 740 232525,74 8043,43 31127,68 9621,29 419 539 169 716 148 527 70 935 13 647 26 794 25 429 74 813 1 456 690 229 32 113 3 115 181 895 456

10 363 1 135 267 479 018 579 374 479 018 462 -10 406 -6 571 -493 -6 046 254 389 -224 -2 613 51 737 192 -550 1 122 479 018 140 -1 384 -6 154 -319 -679 2 529 -52 817 -3 904 -16 718 -37993,58 2774,82 1033,4 13688,45 -64 327 -11 416 35 423 23 843 1 000 10 599 11 036 4 225 715 975 191 11 626 1 548 -13 353 035

127 % 115 % 0% 124 % 104 % 69 % 89 % 94 % 80 % 106 % 107 % 94 % 97 % 172 % 102 % 90 % 105 % 106 % 94 % 97 % 98 % 99 % 103 % 69 % 82 % 91 % 84 % 134 % 103 % 242 % 85 % 93 % 124 % 134 % 107 % 140 % 143 % 147 % 173 % 85 % 154 % 231 % 93 %

A zillmerezett matematikai tartalékok az előző időszakhoz képest 6,9 százalékkal csökkentek. Módozati szinten nem került kimutatásra, de szintén a matematikai tartalékok között jelenik meg a N-N042, N-N052, N-N142, N-N152, N-N202 és N-N302 módozatok Kiegészítő melléklet

46

járadékkár-tartaléka, mely lényegében a biztosított díjfizetési periódusban bekövetkezett halála után a tartam során még hátralévő, befizetendő díjakra havi alapon megképzett (és ezért járadék- tartalék. Összege az időszak végén 444.575 ezer forint. A bolgár fióktelep azonos tartalmú járadékkár-tartaléka 2011 végén 13.521 ezer forint. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka az előző évhez képest 12 százalékos növekedést mutat és módozati szinten a következőképpen alakul: Záró Záró (2011/12/31) (2010/12/31) Termék N-N007 46 624 405 57 687 678 N-N008 4 159 943 3 978 526 N-N009 1 271 905 1 136 490 N-N017 1 775 497 2 222 301 N-N027 83 720 356 94 366 922 N-N037 3 517 470 1 999 785 N-N047 880 242 614 258 N-N057 243 434 100 693 N-N077 2 523 978 1 441 053 N-N087 359 769 293 119 N-N707 1 617 812 484 516 N-N717 1 681 171 1 398 235 N-N727 16 252 801 20 911 614 N-N737 10 287 995 10 444 603 N-N747 5 622 397 6 229 484 FLR/FLS (BG) 190 586 111 532 Összesen 180 729 761 203 420 809

Változás -11 063 272 181 416 135 415 -446 804 -10 646 566 1 517 685 265 985 142 742 1 082 925 66 649 1 133 295 282 936 -4 658 813 -156 608 -607 087 79 054 - 22 691 048

Záró/Nyitó 81% 105% 112% 80% 89% 176% 143% 242% 175% 123% 334% 120% 78% 99% 90% 171% 89%

X.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék

A betegségbiztosítási díjtartalék a hatályos 8/2001-es PM rendeletnek (továbbiakban: Tartalékrendelet) megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. Az NN903, N-N913, N-N914, N-N915, N-N916, N-N973 és N-N983 “Díjmentesítés rokkantság esetén” kiegészítő biztosítások betegségbiztosítási díjtartaléka (egyéni kártartalék) összesen 394.826 ezer forint (ebből a bolgár fióktelep 0 forint.). X.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék

A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére szolgáló „járadékok” fedezetét tartalmazza. A 2011. év végén állományuk 60.724 ezer forint volt (ebből a bolgár fióktelep 0 forint).


47

X.2. További biztosítástechnikai tartalékok alakulása

Az alábbi táblázat mutatja a tartalékok alakulását ezer forintban megadva: 2011 tartalék típusa meg nem szolgált díjtartalék fordulónapig bejelentett függőkár ebből egyéni ebből csoportos be nem jelentett károk tartaléka eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék eredménytől független díj-visszatérítési tartalék káringadozási tartalék törlési tartalék garantált UL termékek szolgáltatási taratléka lejárati többletszolgáltatásra képzett tartalék hűségbónuszra képzett tartalék (NN077)

összesen 6 742 377 374 282 371 822 2 460 407 577

2010 ebből ebből Bulgária összesen Bulgária 222 801 3 349 805 181 724 19 726 292 568 10 245 19 726 285 950 3 751 6 618 6 494 14 373 383 448 16 951

változás 101,3% 27,9% 30,0% -62,8% 6,3%

2 148 040

47 256

2 726 484

33 973

-21,2%

165 847 930 17 537

0 0 0

229 847 930 23 660

0 0 0

-27,9% 0,0% -25,9%

6 831 118

-

3 819 729

-

78,8%

802 924

-

392 805

-

104,4%

37 563

-

-

-

-

A meg nem szolgált díjak tartalékának növekedését az éves díjfizetésű szerződések arányának harmadik illetve negyedik negyedévben tapasztalt növekedése okozta. Az NN007, N-N008, N-N009, N-N017, N-N027, N-N047, N-N077, és az egyszeri díjas biztosítások esetében nincs meg nem szolgált díj. A függőkárok lebonyolítási eredménye nem jelentős a függőkár nyitó állományához képest. Jelentősnek minősíti a vállalat az aktuáriusi jelentésben definiált 20 százalék szerinti értéket. A bolgár fióktelep IBNR károkra képzett tartalékának csökkenést a csoportos módozatok megszolgált díjának változása és az egyes termékek esetén alkalmazott kifutási háromszögmódszerre való átállás okozta. A társaság a Tartalékrendeletnek megfelelően 0 százalékkal növelte a káringadozási tartalékot. Ezt a több éves pozitív kártapasztalat és a már megképzett tartalék állományának megfelelő mértéke indokolta. A bolgár fióktelep káringadozási tartalékot nem képzett 2011-ben. A törlési tartalékban a tavalyi évhez képest tapasztalható csökkenés a kalkuláció felülvizsgálatát követő módosításnak tudható be. A bolgár fióktelep törlési tartalékot nem képzett 2011-ben. X.3.

Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke

A biztosító számított szavatoló tőke szükséglete a magyar üzletre vonatkozólag 2011. év végére 11.783.410 ezer forint, míg a bolgár fióktelepet is figyelembe véve a számított szavatoló tőke szükséglete együttesen 11.980.197 ezer forint.


48

A rendelkezésre álló szavatoló tőke összege a bolgár fióktelepet is figyelembe véve együttesen 21.630.737 ezer forint, tehát a biztosító megfelel a törvény által előírt szavatoló tőke követelménynek.

XI.

Viszontbiztosítás

Az ING Biztosító Zrt.-nek – magyarországi működését tekintve - négy viszontbiztosítási (VB) szerződése, valamint két pool együttműködési szerződése van: 1. quota share típusú szerződés az ING Re-vel (INGRE) 2. surplus típusú a Swiss Re svájci viszontbiztosítóval (SWISSRE) 3. megállapodás a Zürich Re svájci viszontbiztosítóval, mint pool szervezővel (ZURE) 4. megállapodás az ING Employee Benefits Global Network pool szervezővel (MIA) 5. surplus típusú az RGA International ír viszontbiztosítóval (RGA) 6. megállapodás az ING Re-vel a garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL típusú termékkel kapcsolatban (INGRE SPVA) Az első két szerződés 1991 szeptemberétől érvényes, és a teljes üzletmenetet érinti. Az első szerződés keretében 2000-től, míg a második szerződést illetően 2007-től kezdődően már nem kerülnek átadásra újabb kockázatok. A harmadik 2004 júniusától érvényes, a negyediket pedig a 2004. év során sorolta be a társaság viszontbiztosítási szerződések közé (a korábbi években nem volt pénzügyi hatása). Az ötödik szerződés helyettesíti az RGA-val kötött korábbi megállapodást, mely 2005. április 1-jétől kezdődően kibocsátott kötvényekre terjedt ki. Továbbá ez az átdolgozott, kibővített kockázati körökre kiterjedő szerződés váltja fel a surplus típusú, Swiss Re-vel kötött egyezményt annak érdekében, hogy a 2007. január 1-jétől induló kockázatok esetében is legyen lehetőség viszontbiztosításra. A hatodik megállapodás a garantált unit-linked típusú termékekkel kapcsolatos haláleseti kockázat, illetve a termékben foglalt tőke- és hozamgarancia teljes fedezésére szolgál. Az ING Biztosító Zrt. bolgár fióktelepének egy viszontbiztosítási (VB) szerződése van: - surplus típusú szerződés az RGA International ír viszontbiztosítóval, melynek hatálya 2006. október 1-jétől induló kockázatokra terjed ki. A bolgár viszontbiztosítási szerződés keretében halál, baleseti halál és baleseti rokkantság kockázatok kerülnek átadásra. Mivel a biztosító csak életbiztosításokat ad el (élet üzletághoz sorolt termékeket) a BIT 75.§ (3) és a Felügyelet 51.346/199. levele értelmében minden biztosítástechnikai tartalékot megképez. XI.1.

ING Reinsurance Company (NNRe1)

A biztosítási törvény és ennek megfelelően az ING Reinsurance Company-val kötött szerződés módosításának értelmében a biztosítástechnikai tartalékokat 1997. év óta teljes egészében az ING

1

2000-től ING Re. Korábban N-N Reinsurance Company


49

Biztosító Zrt. képezi meg. A tartaléknövekedés finanszírozása érdekében a társaság a viszontbiztosítónak fizetendő díjat csökkenti a tartaléknövekedéssel megegyező mértékben. 2011-ben a viszontbiztosítási kvóta a 2010. évivel egyezően 0 százalék volt. XI.1.a. Viszontbiztosítási jutalék

JUTALÉK VB jutalék meg nem szolgált Összesen

(forint)

2011 412 637 436 879 401 413 516 837

2010 537 787 321 986 723 538 774 044

változás % -23,3% -10,9% -23,2%

A fentiek eredményeként a korrigált viszontbiztosítási jutalék csökkenése az alacsonyabb kvótával magyarázható. XI.1.b. Viszontbiztosítási díj

VB díj nettó VB íj bruttó VB díj átadott díj

(forint)

2011 17 119 664 73 591 161 5 140 226 7,0%

2010 18 624 534 75 618 014 6 683 697 8,8%

változás % -8,1% -2,7% -23,1% -21,0%

A fenti díjat a viszontbiztosítási szerződés értelmében korrigálni kell a tartalékok állomány változásának a viszontbiztosítási kvóták alapján számított hányadával. Tartalékok állományváltozása miatti korrekció: A viszontbiztosított és a saját megtartású állomány után képzett tartalékállomány 2011. évi változását, illetve a tartalékok 2011. évi záró értékének alakulását viszontbiztosításba adott és saját megtartású állomány szerinti bontásban az alábbi két táblázat tartalmazza (ezer forintban):


50

2011. évi tartalékállomány változás Megnevezés Életbiztosítási díjtartalék Unit Linked biztosítások tartaléka Meg nem szolgált díjak tartaléka Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Egyéni kártartalék Függőkár tartalék (IBNR-rel együtt) Káringadozási tartalék Folyó évi ered.-től. függlen díjv. Törlési tartalék Euró perspektív szolgáltatási tartalék UL hűségbónusz tart

Teljes portfólió -14 590 015 -22 770 102 3 351 494

Viszontbiztosított Saját megtartású állomány állomány -9 947 562 -4 642 453 -1 486 115 -21 283 988 -197 499 3 548 993

-625 970 964 333 109 757 0 -64 -6 123 3 011 389

-270 248 -36 603 -22 467 -18 944 0 0 0

-355 721 1 000 937 132 225 18 944 -64 -6 123 3 011 389

410 119

0

410 119

Teljes (halmozott) tartalékállomány- magyarországi tevékenység Teljes Saját megtartású Viszontbiztosított portfólió állomány állomány tartaléka Megnevezés tartaléka tartaléka Életbiztosítási díjtartalék 164 729 469 42 351 855 122 377 614 Unit Linked biztosítások tartaléka 180 539 175 5 263 418 175 275 758 Meg nem szolgált díjak tartaléka 6 519 576 586 996 5 932 580 Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék 2 100 514 572 938 1 527 576 Egyéni kártartalék 2 894 164 105 572 2 788 591 Függőkár tartalék (IBNR-rel együtt) 758 577 106 757 651 821 Káringadozási tartalék 847 930 92 991 754 939 Folyó évi ered.-től. függlen díjv. 165 0 165 Törlési tartalék 17 537 0 17 537 Euró perspektív szolgáltatási tartalék 6 831 118 0 6 831 118 UL lejárati hűségbónusz tartalék

802 924

0

A bolgár fióktelepnek az ING Re viszontbiztosítóval nincs viszontbiztosítási szerződése. XI.1.c. Kármegtérülés 2011-ben az ING Re a következő megoszlásban térített meg károkat (adatok ezer forintban): Viszontbiztosítási kármegtérülés

Haláleset Visszavásárlás Lejárat és megbetegedés egyéb Összesen

2011

2010

298 976 6 140 452 11 427 484 41 062 17 907 973

326 128 6 449 803 13 678 541 44 825 20 499 297

Változás %

-8,33% -4,80% -16,46% -8,40% -12,64%

Összességében a kármegtérülés csökkenése több tényezőből tevődik össze. A jelentősebb tételek (haláleset, visszavásárlás valamint lejárat és megbetegedés) mindegyike csökkent a tavalyi


51

értékéhez képest, mely az egyre kisebb (ING Re által viszontbiztosított) szerződésállománnyal magyarázható. XI.1.d. Befektetési hozam átadás A viszontbiztosítási díjnak a tartaléknövekmények arányos részével történő korrekciója során figyelembe kell venni a technikai kamat és többlethozam visszatérítés miatti tartaléknövekményeket is. Ennek megfelelően a fedezetül szolgáló befektetési hozamok is megosztásra kerülnek a viszontbiztosító társasággal. A befektetéseken elért hozam arányos része 2011-ben 2.432.776 ezer forint volt. Ez az előző évihez képest 40,7 százalékos csökkenést jelent, mely a magas 2010. évi hozamokkal magyarázható.

XI.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része A jelenlegi gyakorlat szerint a viszontbiztosításba átadott tisztán kockázati biztosítások után képzendő díjtartalékot az ING Biztosító Zrt. képzi meg, amely a mérleg életbiztosítási díjtartalék bruttó során teljes egészében megjelenik, így viszontbiztosítónak átadott díjtartalékról nem beszélhetünk. XI.2.

További szerződések

A további viszontbiztosítási szerződések egyenlege az utolsó két évre az alábbi képet mutatja (adatok ezer forintban):

Összefoglaló adatok, 2011 Swiss Re surplus RGA surplus (magyar) RGA surplus (bolgár) ING Re - garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékek ING EB GN csoportos pool Zürich Re csoportos pool Összesen

Átadott díj Kármegtérülés 65 429 7 194 25 175 29 387 13 944 6 587

Viszontbiztosítási jutalék 0 0 3 860

Egyenleg 58 235 -4 212 3 497

489 206 617 6 136

37 155 0 0

0 0 0

452 050 617 6 136

600 507

80 324

3 860

516 323

2011-ben az élet ágra vonatkozó surplus viszontbiztosítások (Swiss Re és RGA) díja közel azonos az előző évivel, mutatva, hogy a magas kockázatú szerződések portfolón belüli nagyságrendje nem változott, ellenben egy idei nagy összegű kár miatt a társaság RGA-val szembeni egyenlege negatív. A 2010-es évhez képest az ING Re-vel kötött (garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékekre vonatkozó) biztosítás egyenlege a csökkenő alapérték miatt valamelyest kevesebb,


52

habár a forintban kifejezett díj és kár az évközi árfolyamnövekedés folytán magasabb az előző évinél. XI.3.

Aktív viszontbiztosítás

A Cardif biztosítóval kapcsolatos adatokat az alábbi táblázat mutatja:

Összefoglaló adatok, 2011 kötelezettség követelés ebből teljesített követelések és kötelezettségek összevont egyenlege

XII.

haláleset (forint) -24 934 898 39 619 865 -12 907 103 1 777 863

baleset (forint) 0 8 952 357 -6 724 289 2 228 069

Befektetési tevékenység

XII.1. Befektetési politika

A társaság befektetési politikája változatlanul a biztonságra és a kockázat minimalizálására épül. A befektetési tevékenység két oldalról is szabályozott, hiszen nemcsak a BIT előírásainak kell megfelelni (a biztosítástechnikai tartalékok portfoliójának kialakítása szempontjából), hanem az anyavállalat által meghatározott irányelveket is be kell tartani. A fenti szabályozások értelmében állampapírokat vagy kiemelkedő fedezettel bíró, jó minőségű jelzálog, illetve banki kötvényeket vásárol a társaság, továbbá bankbetéteket helyez el, de a unit linked termékek eszközállományából egyre nagyobb szerepet képviselnek a részvénybefektetések. Az elmúlt évben a társaság tovább növelte a választható eszközalapok számát. 2011. július 1-ével a forintos eszközalapok mögé bevezetett három menedzselt eszközalapot, melyek különböző arányban osztják meg befektetéseiket magyar állampapírok, külföldi részvény, illetve külföldi kötvény befektetési alapok között. 2011. november 10-én pedig három részvény eszközalap került bevezetésre. A társaság vagyonkezelését az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. végzi. A befektetések folyamatosságát az ING csoport kockázatkerülő megközelítésével összhangban megalkotott befektetési politika biztosítja. A társaság bulgáriai fióktelepe az ING Biztosító Zrt. alapelveivel összhangban alakította ki befektetési politikáját, és ennek megfelelően a biztonságra és a kockázat minimalizálására építi azt. A fióktelep elsődlegesen euróban denominált bolgár államkötvényekbe fektet, és befektetéseit a fióktelep szervezetén belül elkülönített befektetési osztály kezeli. XII.2. Befektetések értékelése XII.2.a.Befektetési jelentés Az alábbi táblázat a Biztosító befektetett eszközeit mutatja (hagyományos biztosítások) nettó vételáron: Kiegészítő melléklet

53

A befektetett pénzösszegek nettó vételáron Megoszlása

2011. december 31. Összeg (ezer Ft)

ebből Bulgária

Befektetési jegyek:

Százalék

-

-

0,00

183 989 006

2 929 028

99,97

20 998 095

-

11,41

162 990 911

2 929 028

88,56

-

-

0,00

Rövid lejáratú kereskedelmi

-

-

0,00

kötvények

-

-

0,00

Hosszú lejáratú kereskedelmi

-

-

0,00

kötvények

-

-

0,00

62 524

-

0,03

184 051 530

2 929 028

100

Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények összesen:

Bank által kibocsátott kötvények Összesen

Az alábbi táblázat a befektetett eszközöket mutatja (hagyományos biztosítások) az elhatárolt, megkeresett hozamokkal (összesen 9.472.212 ezer forint) növelt értéken, vagyis annak megfelelően, hogy a társaság teljes eszközállományából mekkora részt képviselnek.

A befektetett pénzösszegek (elhatárolt hozamokkal növelt) Megoszlása Befektetési jegyek:

2011. december 31. Összeg (ezer Ft.)

ebből Bulgária

Százalék

0

0

0,00

193 459 746

2 985 002

99,97

21 013 088

0

10,86

172 446 658

2 985 002

89,11

0

0

0,00

Rövid lejáratú kereskedelmi

0

0

0,00

kötvények

0

0

0,00

Hosszú lejáratú kereskedelmi

0

0

0,00

kötvények

0

0

0,00

63 996

0

0,03

193 523 742

2 985 002

100,00

Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények összesen:

Bank által kibocsátott kötvények Összesen


54

XII.2.b.

A 2011. évben elért hozam

A magyarországi tevékenység tekintetében a befektetett eszközök könyv szerinti értéket figyelembe vevő növekedési rátája 6,84 százalék volt. Az alábbi táblázat ezen ráta éves alakulását mutatja befektetési formánként és összességében:

2011. január 1 - december 31. közötti időszakra Diszkont kincstárjegyek

5,84%

Államkötvények

7,19%

Rövid lejáratú kereskedelmi kötvények

0,00%

Hosszú lejáratú kereskedelmi kötvények

0,00%

Bank által kibocsátott kötvények

8,33%

Összesen

6,84%

A bolgár fióktelep hagyományos befektetésein – forint alapon, a devizaárfolyam-változásokból eredő átértékeléseket is figyelembe véve – 19,13 százalék éves átlaghozamot realizált. A devizaárfolyam-változások hatását kiszűrve 5,71 százalékos éves átlaghozamot ért el a portfolió. XII.2.c. A unit-linked alapok befektetési jelentése Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja piaci értéken forintban, termékcsoportonként:

Megoszlása

Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bankáltal kibocsátott kötvények Összesen


EURUL eszközalapok

97 785676 0 0 0 0 0 495148 0 98 280824

SPVA eszközalapok

26836 014 0 0 0 0 0 67 089 0 26903 103

Universal és Life Life Plusz Plusz közös INGGarantált bolgár Unit eszközalapok eszközalapok eszközalap Linked

Universal eszközalapok

Teljes UL eszközállomány

1756618

3 323826

12 166 234

0

189705

8488570

0

0

0

0

142 058073 8 488570

24808609

0

3 867 605

82361

0

28 758575

238350

0

3 518 417

82 361

0

3 839128

24570259

0

349 188

0

0

24 919447

0

0

0

0

0

0

19897

14030

185 945

225

6993

789327

635027

0

6 855

0

0

641882

35708721

3 337856

16 226 639

82 586

196698

180 736427

55

Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja piaci értéken termékcsoportonként százalékos arányban megosztva az egyes eszközkategóriák között:

Megoszlása

EURUL eszközalapok

Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen

SPVA eszközalapok


Universal és Life Life Plusz Plusz közös eszközalapok eszközalapok

ING Garantált bolgár Unit eszközalap Linked


99,5%

99,8%

4,9%

99,6%

75,0%

0,0%

96,4%

0,0%

0,0%

23,8%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

78,6% 4,7%

0,0%

0,0%

69,4%

0,0%

23,9%

99,7%

0,0%

15,9%

0,0%

0,0%

0,7%

0,0%

21,7%

99,7%

0,0%

2,1%

0,0%

0,0%

68,7%

0,0%

2,2%

0,0%

0,0%

13,8%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,5%

0,2%

0,1%

0,4%

1,1%

0,3%

3,6%

0,4%

0,0%

0,0%

1,8%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,4%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja nettó vételáron forintban, termékcsoportonként az egyes eszközkategóriák között:

Megoszlása

Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bankáltal kibocsátott kötvények Összesen

EURUL eszközalapok

SPVA eszközalapok

89 703650


22133 499

Universal és Life Plusz közös Life Plusz eszközalapok eszközalapok

INGGarantált bolgár Unit eszközalap Linked


1768684

3 110253

11 979 692

0

0

9954500

0

0

0 183 593 0

0

128 879371 9 954500

0 0

0 0

25065609 238351

0 0

3 868 891 3 518 421

76 750 76 750

0 0

29 011250 3 833522

0 0 495 148

0 0 67 089

24827258 0 19 897

0 0 14030

350 470 0 185945

0 0 225

0 0

25 177728 -

6993

789327

0

0

646571

0

6 885

0

0

653456

90 198798

22 200 588

37 455261

3 124 283

16041 413

76 975

190586

169 287904

Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja nettó vételáron termékcsoportonként százalékos arányban megosztva az egyes eszközkategóriák között:

Megoszlása

Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen


EURUL eszközalapok

SPVA eszközalapok


Universal és Life Plusz közös Life Plusz eszközalapok eszközalapok

ING Garantált bolgár Unit eszközalap Linked


99,5%

99,7%

4,7%

99,6%

74,7%

0,0%

96,3%

0,0%

0,0%

26,6%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

76,1% 5,9%

0,0%

0,0%

66,9%

0,0%

24,1%

99,7%

0,0%

17,1%

0,0%

0,0%

0,6%

0,0%

21,9%

99,7%

0,0%

2,3%

0,0%

0,0%

66,3%

0,0%

2,2%

0,0%

0,0%

14,8%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,5%

0,3%

0,1%

0,4%

1,2%

0,3%

3,7%

0,5%

0,0%

0,0%

1,7%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,4%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

56

XII.2.d.

A unit-linked alapok hozama

Univerzál alapok hozamai 2011-ben: Eszközalap neve Pénzpiaci eszközalap Kötvény eszközalap Vegyes eszközalap Nemzetközi részvény eszközalap Részvény eszközalap Fejlődő ázsiai részvény eszközalap* Európai ingatlancégek részvény eszközalapja* Európai részvény eszközalap* Globális vállalati kötvény eszközalap* Európai vállalati kötvény eszközalap* Likviditás Plusz eszközalap* Kiegyensúlyozott menedzselt vegyes eszközalap** Növekedési menedzselt vegyes eszközalap** Dinamikus menedzselt vegyes eszközalap** Információtechnológia részvény eszközalap*** Telekommunikáció részvény eszközalap*** Feltörekvő Európa részvény eszközalap***

Hozam 3,06% 0,70% -6,53% 7,43% -20,03% -8,39% -2,03% -8,36% 12,26% 11,10% 6,01% -5,37% -6,21% -6,03% -2,42% 0,06% -1,83%

* A csillaggal jelölt alapok mindegyike mind Univerzal, mind Élet Plusz termékekhez is választhatóak. ** 2011. július 1.-én indult eszközalapok. Az itt feltüntetett hozamok az azóta eltelt időszakra vonatkoznak

*** 2011. november 10.-én indult eszközalapok. Az itt feltüntetett hozamok az azóta eltelt időszakra vonatkoznak

Garantált alapok hozamai 2011-ben: Eszközalap neve ING Garantált eszközalap 1

Hozam 2,77%

Euro alapok hozamai 2011-ben: Eszközalap neve Tőkevédelmi alap Európai vállalati kötvényalap Globális vállalati kötvény eszközalap Fejlődő kötvénypiacok alapja Európai ingatlancégek részvényalapja Európai magas osztalékú részvényekbe fektető alap Globális élelmiszeripari részvényalap Globális egészségügyi részvényalap Európai részvényalap Fejlődő európai régió részvényalapja Fejlődő Ázsia részvény eszközalap Latin Amerikai részvény alap USA részvény eszközalap Presztízs és Luxusmárkák részvény eszközalapja Európai Államkötvény részvény eszközalap


Hozam -2,40% -0,14% 1,14% 5,17% -11,89% -10,25% 0,89% 1,55% -17,52% -25,06% -17,92% -25,99% -0,51% -9,57% 1,16%

57

Ázsia kötvény eszközalap Globális növekedési részvény eszközalap Fenntartható növekedés részvény eszközalap Nyersanyagpiaci részvény eszközalap Feltörekvő Európa részvény eszközalap Afrika és Közel-Kelet részvény eszközalap Hedge Fund Index részvény eszközalap Globális fejlődő piaci részvény eszközalap

6,24% -13,00% -3,46% -21,07% -26,95% -17,26% -2,49% -17,85%

Euro Perspektíva alapok hozamai euróban 2011-ben: Eszközalap neve €P Európai vállalati kötvényalap €P Európai magas osztalékú részvényekbe fektető alap €P Japán részvényalap €P Fenntartható növekedés részvény eszközalap €P USA részvény eszközalap €P Öt Kontinens részvény eszközalap

Hozam 1,06% -9,50% -11,15% -3,45% 0,34% -8,95%

Élet Plusz alapok hozamai 2011-ben:

Eszközalap neve Élet Plusz Pénzpiaci eszközalap Élet Plusz Kötvény eszközalap Élet Plusz Indexkövető részvény eszközalap Élet Plusz Globális részvény eszközalap Fejlődő ázsiai részvény eszközalap* Európai ingatlancégek részvény eszközalapja* Európai részvény eszközalap* Globális vállalati kötvény eszközalap* Európai vállalati kötvény eszközalap* Likviditás Plusz eszközalap* Kiegyensúlyozott menedzselt vegyes eszközalap** Növekedési menedzselt vegyes eszközalap** Dinamikus menedzselt vegyes eszközalap** Információtechnológia részvény eszközalap*** Telekommunikáció részvény eszközalap*** Feltörekvő Európa részvény eszközalap***

Hozam 3,45% 1,46% -20,44% 7,41% -8,39% -2,03% -8,36% 12,26% 11,10% 6,01% -5,37% -6,21% -6,03% -2,42% 0,06% -1,83%

* A csillaggal jelölt alapok mindegyike mind Univerzal, mind Élet Plusz termékekhez is választhatóak. ** 2011. július 1.-én indult eszközalapok. Az itt feltüntetett hozamok az azóta eltelt időszakra vonatkoznak

*** 2011. november 10.-én indult eszközalapok. Az itt feltüntetett hozamok az azóta eltelt időszakra vonatkoznak


58

A bulgáriai alapok hozamai euróban 2011-ben: Eszközalap neve

Hozam

UL Aggressive eszközalap*

-9,75%

UL Balanced eszközalap* UL Conservative eszközalap* UL Protected Mix 70 eszközalap*

-5,82% -2,84% -4,15%

XII.3. B) Befektetések mérlegcsoport piaci értékének vizsgálata 2011. évben az ING Biztosító Zrt. B) Befektetések mérlegcsoportjában nyilvántartott befektetések nettó piaci értéke 179.423 millió forint. Az alábbi grafikon a XV.2.a. fejezetben vizsgált befektetések nettó piaci értékének (elhatárolt kamat nélkül) valamint az elhatárolt vételkori árfolyam-különbözettel korrigált nettó vételárának kapcsolatát mutatja be értékpapír típusonként a hó végi állományértékek alapján a 2010. december 31-2011. december 31. időszakra vonatkozóan. A számítás menete a következő volt:

Nettó piaci érték/(Nettó vételár+-Vételkori elhatárolt árfolyam különbözet)-1 Befektetések értékelése 15%

Államkötvény

10%

Diszkont kincstárjegy

5%

Befektetési jegy

0%

Banki kötvény

-5%

MNB kötvény

-10%

EUR államkötvény

-15%

EUR-ban kibocsátott magyar államkötvény

-20%

de c. 11

no v. 11

ok t.1 1

au g. 11 sz ep t.1 1

jú l.1 1

jú n. 11

áj .1 1 m

.1 1 áp r

fe br .1 1 m ár c. 11

ja n. 11

de c. 10

-25%

2011-ben a diszkont kincstárjegyek, valamint az MNB kötvények esetében a nettó piaci érték és a korrigált nettó vételár gyakorlatilag megegyezett, mivel rövid lejáratú papírokról van szó. Az értékpapírállomány legnagyobb részét kitevő forintban denominált magyar állampapírok esetében a vizsgált időszakban leértékelési veszély nem merült fel, az állampapírok piaci értéke egyetlen hónapban sem maradt el a könyv szerinti értéktől több mint 10%-kal. A következő grafikon a bolgár fióktelep befektetéseire vonatkozólag mutatja be a nettó piaci érték (elhatárolt kamat nélkül), valamint az elhatárolt vételkori árfolyam-különbözettel korrigált nettó Kiegészítő melléklet

59

vételárának kapcsolatát a hó végi állományértékek alapján a 2011. január 01-2011. december 31. időszakra vonatkozóan.

Bolgár fióktelep befektetéseinek értékelése 2011 Államkötvény

g. 11 ep t.1 1 ok t.1 1 no v. 11 de c. 11 sz

1

au

jú l.1

r .1 1 m ár c. 11 áp r.1 1 m áj .1 1 jú n. 11

fe b

ja n.

11

1,50% 1,00% 0,50% 0,00% -0,50% -1,00% -1,50% -2,00%

A grafikon azt mutatja, hogy az államkötvények nettó piaci értéke az év nagy részében meghaladta a bekerülési értéket. Az év végén fennálló negatív eltérés sem volt jelentős és 2012 elején a papírok piaci ára újra a könyv szerinti érték fölé emelkedett.

XII.4. Hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok A IV.17.b. pontban meghatározott hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek tekintett értékpapírok állománya 2011. december 31-én könyv szerinti értéken a bolgár fióktelep papírjaival együtt: papírtípus diszkont kincstárjegyek kamatozó állampapírok öszesen

Összeg (ezer forint) 0 158 700 176 158 700 176

XII.5. Az értékpapír-piac várható jövőbeni kilátásai A kötvénypiacot reprezentáló MAX index 2011-es 1,64 százalékos teljesítménye a decemberi éves 4,1 százalékos infláció tükrében gyengének mondható. 2011-ben egy jó évkezdet után a nyár végéig egyetlen ingadozást leszámítva jól teljesített a kötvénypiac. Az év végén viszont a kormány végtörlesztési intézkedései miatt gyengült a forint és emelkedtek a kötvényhozamok, ami miatt végül rosszul szerepeltek az évben a magyar kötvények. A jegybank irányadó kamatlábát 5,75 százalékról év elején 6 százalékra majd év végén két lépésben 7 százalékra emelte.


60

A három, öt, tíz és tizenöt éves kötvények referencia hozama rendre +134, +179, +180, illetve +182 bázispontot változott. A tíz éves magyar államkötvény hozama 2011 végén 9,75 százalékon állt, ami 792 bázisponttal haladta meg a hasonló futamidejű német államkötvény hozamát, a 2010 végi 7,95 százalékkal és 499 bázispont felárral szemben. Magyarországot mindhárom minősítő bóvli kategóriába sorolta. Az EU/IMF megállapodás ettől kezdve kulcsfontosságú. A hatalmas finanszírozási igényt az ország IMF nélkül nem lesz képes fedezni. Az IMF jelenléte stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet teremthet a magyar gazdaságpolitikában, fiskális korrekciót kényszeríthet, de nem végrehajtott reformokat, ami hozzájárulhat az ország 2012-es jobb megítéléséhez. A kötvényhozamokban, a forint árfolyamában nagy volatilitás várható 2012-ben. Korántsem biztos, hogy a kormány a jövőben nem változtat jelenlegi békülékenyebb hozzáállásán. A jelenlegi magasabb kötvényhozamok viszont jó lehetőséget kínálhatnak a hosszabb távon. Nem zárható ki a kétszámjegyű éves teljesítmény sem idén a kötvénypiacon, de a csődkockázat lehetősége sem . 2011-ben Bulgária országkockázatának alakulása is hűen letükrözte a nemzetközi hangulat alakulását, az 5 éves CDS felár 200-250-es szintről az év végére 400 fölé emelkedett az európai adósságválság hatására. A bolgár hozamok sokkal stabilabban alakultak, a 10 éves lej államkötvény 5,8 százalékról indulva 5,1 százalékon zárt. A költségvetési hiány 2011-ben 2 százalék körül alakult és a következő években is hasonló szinten várható. Az államadósság rendkívül alacsony szinten a GDP 16,5 százalékán áll, bár ez a szám a következő években emelkedhet ha a növekedés nem javul. A visszafogott infláció (2011-ben 3 százalék) és a stabil fundamentumok tükrében nem számítunk a hozamok jelentős elmozdulására vagy finanszírozási nehézségekre Bulgária esetében és stabil, 4,55,5 százalék körüli hozamszint várható 2012-ben is.

XIII. Létszám, bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések Az ING Biztosító Zrt. 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámalakulását az alábbi táblázat mutatja:

Megnevezés Teljes munkaidős Részmunkaidős Összesen


Fő (Magyarország)

Százalék

Fő (Bulgária)

Százalék

363

96,50 %

81

100 %

13

3,50 %

3

0%

376

100 %

84

100 %

61

A magyarországi munkajogi állományi létszám 2011. december 31-i alakulása:

aktív GYES, GYED fizetés nélküli

Megnevezés

Fő 348 41 6

Százalék 88,10% 10,38% 1,52%

Összesen

395

100%

A bolgár fióktelep állományi létszáma 2011. december 31-én 84 fő, amely kizárólag aktív munkavállalókból áll.

A szerződött partnerek alakulása 2011.12.31-én: szerződött partner egyéni és társas vállalkozó alkusz és többes ügynök, cég összesen

magyar 1 621 153 1 774

bolgár 603 603

Ezen kívül a Biztosító szerződött partnerei között szerepel a Budapest Bank Nyrt, CIB Bank Zrt, CIB Biztosítási Alkusz Kft, Szigetvári Takarékszövetkezet, Erste Bank, Citibank, és az Unicredit Bank nevében az Unicredit Független Biztosításközvetítő Kft.

2011-ben a fluktuáció az alábbiak szerint alakult:

Vezérigazgatóság és adminisztrátorok (fő) Magyarország

Vezérigazgatóság és adminisztrátorok (fő) – Bulgária

Belépett

48

28

Passzív állományba került

16

-

Passzívból munkába állt

6

-

Passzívból kilépett

3

-

70

15

Megnevezés

Kilépett


62

Hálózat Megnevezés Belépett Kilépett

Hálózat

egyéni és társas állalkozó 703 861

Hálózat Egyéb alkusz és többes ügynök (ERSTE,CIB,BB) 27 0 9 0

2011. 12. 31-én a bérköltség alakulását az alábbi táblázat adatai ezer forintban megadva tartalmazzák:

2011.12.31 bérköltség állományon belül dolgozók bérköltsége 1 főre jutó bérköltség mérleg szerinti vállalkozói díj 1 főre jutó vállalkozói díj

magyar 2 428 989 2 342 438 5 930 6 456 398 5 499

bolgár 363 550 361 341 4 071 282 099 468

összesen 2 792 539 2 703 779 6 738 497 -

A személyi jellegű egyéb kifizetések alakulása 2011.12.31-én ezer forintban megadva:

Reprezentáció

Ebből Összeg Bulgária Százalék 103 963 25 829 15,12%

Természetbeni juttatás/étel, ital, egyéb

191 180

0

27,80%

18 315

0

2,66%

3 000

0

0,44%

36 155

0

5,26%

0

0

0,00%

220 300

1 175

32,03%

Nyugdíjpénztári hozzájárulás

74 039

7 721

10,77%

Betegszabadság

22 633

3 460

3,29%

107

0

0,02%

15 212

6 053

2,21%

0

0

0,00%

2 793

0

0,41%

687 697

44 238

100,00%

Megnevezés

Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás Nyeremény Végkielégítés Segélyek Egyéb kifizetés

Saját gépkocsi használata Útiköltség Lakáshoz kapcsolódó adómentes juttatás Táppénz hozzájárulás Összesen


63

XIV. A Biztosító eszköz-forrás összetételének és jövedelmi, jövedelmezőségi helyzetének változása XIV.1. A pénzforgalom jellemzői 2011-ben az ING Biztosító Zrt. számlavezető bankja változatlanul az ING Bank valamint az OTP Bank Nyrt. 2011-ben a Biztosító a Budapest Banknál, az Erste Banknál valamint ING Bank Luxemburgnál is vezet folyószámlát. A Bankoknál vezetett folyószámlákon történő (főszámla és alszámlák) tranzakciók a Biztosító teljes pénzforgalmi tevékenységét (díjbevételek, befektetések, szállítói számlák, adók, munkabér jellegű és egyéb kifizetések, a forintos és eurós unit-linked típusú életbiztosítások alapjainak pénzügyi forgalma) magába foglalja. A társaság bulgáriai fióktelepének számlavezető bankja a holland ING Bank szófiai fióktelepe, ugyanakkor a társaság a UniCredit Banknál is vezet folyószámlát, amelyet elsősorban a befektetésekkel kapcsolatos pénzmozgások lebonyolítására használ. XIV.2. Likviditási helyzet elemzése A vállalkozás fizetőképességét általánosan jellemző mutató segítségével könnyen rá lehet mutatni a likviditási helyzetre:

2011 Likviditási mutató

303,57%

2010 310,78%

Ebből látható, hogy likviditási probléma 2011-ben sem merült fel. Az ING Biztosító Zrt. az összes kötelezettségének pontosan és időben eleget tudott tenni. A kötelezettségek 114 százalékát fedezik a bankbetétek, 2010-ben ez az arány 132 százalék volt. A közvetlen biztosítási ügyletekből származó kötelezettségek (kárelőírásokat, függő vagy foglaló fizetmények, kötelezettségek vállalkozók jutaléka miatt) bankbetéttel való fedezettségét mutatják az alábbi számok, amely nem változott érdemlegesen a 2010-es adatokhoz képest:

2011 215,31%

2010 213,81%

XIV.3. Eszköz-forrás összetétel A Biztosító mérlegfőösszegének jelentős részét – 90 százalékát – a tartalékok illetve a tartalékok fedezetét képező befektetések értéke teszi ki. A biztosítástechnikai tartalékok, és a fedezetüket képező befektetések súlyának alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:


64

2011

2010

biztosítástechnikai tartalék/összes forrás százalék

45,95%

44,34%

befektetések értéke/összes eszköz százalék

45,61%

44,48%

A unit-linked tartalékok és befektetések mérlegfőösszegen belüli súlyának alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

2011 unit-linked arány százalék

XIV.4.

44,05%

2010 46,33%

Az eladósodottság vizsgálata

A kötelezettségek összes forráson belüli aránya a 2010-es 1,49 százalékról 2011 év végére 1,90 százalékra nőtt. Miközben a mérlegfőösszeg 7 százalékkal csökkent, az összes kötelezettség érétke 19 százalékkal nőtt. Ennek oka a kötelezettségek értékében korábban jelentős súlyt képviselő viszontbiztosításból származó valamint a szállítói kötelezettség értékének növekedése. Az idegen tőke saját tőkéhez viszonyított aránya a 2010-es 27 százalékról 34 százalékra növekedett ugyan, de a vállalat eladósodottsági szintje továbbra is rendkívül kedvezően alakult 2011 során is. XIV.5. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet A Biztosító pénzügyi jövedelmezőségi helyzetét 2011-ben is jelentősen rontotta a 2010-ben kivetett különadó fizetési kötelezettség, amely nagy mértékben csökkentette a társaság eredményét. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet vizsgálata mutatók segítségével: A vállalat 2011. évi 61 százalékos adózott eredmény csökkenése következtében a ROE és a ROA mutató is romlott 2010-hez képest:

adózott eredmény/saját tőke százalék

adózott eredmény/összes eszköz százalék


2011

2010

-15,35 %

-9,12%

2011

2010

-0,87%

-0,51%

65

A biztosítástechnikai eredmény nettó díjbevételhez viszonyított arányában csökkenés tapasztalható 2010-hez képest, ennek oka, a biztosítástechnikai eredmény csökkenése, ami nagyban összefügg a unit-linked portfóliók állományának csökkenésével.

2011 biztosítástechnikai eredmény/nettó díjbevétel százalék

-2,43%

2011 adózott eredmény/nettó díjbevétel százalék

- 6,91%

2010 2,84%

2010 4,10%

A díjbevétel arányos adózott eredmény – amely tartalmazza a biztosítástechnikai bevételen túl a nem biztosítástechnikai, a rendkívüli bevételt és az adófizetési kötelezettséget –csökkent az előző évhez képest.

Budapest, 2012. április 27.

Kovács Zsolt

Dr. Borza Gábor

Grósz Attila

elnök-vezérigazgató

pénzügyi vezérigazgatóhelyettes

vezető aktuárius

Petrovics Ildikó számviteli rendért felelős vezető


66

Kiegészítő melléklet

Recommend Documents