Kiállításbiztosítási feltételek Hatályos: 2015. április 15. Nysz.: 17680
Tartalomjegyzék
I.
A biztosítás tárgya és alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
II.
A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, valamint a biztosító kockázatviselése . . . . . . . . . . . . . . . 3
III.
Biztosítási összeg, a biztosítási díj esedékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
IV.
A biztosító kockázatviselésének terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
V.
A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
VI. Kizárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
VII. Önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
VIII.
Káresemény esetén benyújtandó dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
IX.
A biztosító mentesülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
X.
A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
XI.
2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Záradékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
2
Kiállításbiztosítás különös feltételei
A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
I.
A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA ÉS ALANYAI
I.1.
A biztosítás tárgya
A Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében – az alábbiakban részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a vásárok, ipari és egyéb kiállítások (továbbiakban: kiállítás) tartama alatti, a biztosított vagyontárgyakban a IV. pontban foglalt okokból bekövetkező véletlen és balesetszerű károkat.
A szerződő
I.2.
Jelen feltételek szerint létrejött szerződés szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. (ÁVF I.2 pont)
I.3. Biztosított
Biztosított minden esetben a szerződésben megjelölt, biztosított vagyontárgy tulajdonosa.
II.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, VALAMINT A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE
II.1.
A biztosítási szerződés az ajánlaton feltüntetett időtartamra, határozott időre köthető.
II.2.
A biztosító kockázatviselése a kiállítás idejére terjed ki, beleértve a kiállított vagyontárgyak fel- és leszerelésének, valamint a kiállítás helyén szükséges elő- és utóraktározásának időtartamát. A kockázatviselés abban az időpontban kezdődik, amikor a vagyontárgy a kiállítás helyszínére érkezik – de legkorábban a II.4. pontban meghatározott időpontban – és akkor végződik, amikor a biztosított vagyontárgyakat visszaszállítás céljából, szállításra kész állapotban, a kiállítás vagy az utóraktározás helyéről elmozdítják.
II.3.
Külön írásbeli megállapodás alapján és külön díj ellenében a biztosítási fedezet kiterjeszthető a kiállítás helyszínére történő oda-, illetve visszaszállítás időszakára is. Ebben az esetben a kockázatviselés abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított vagyontárgyat szállításra kész állapotban, a kiállítás helyszínére történő azonnali szállítás céljából elmozdítják – de legkorábban a II.4. pontban meghatározott időpontban – és akkor ér véget, amikor a biztosított vagyontárgyat a szerződésben megjelölt helyen lévő raktárházba vagy tárolási helyre vis�szaszállították.
II.4. A kockázatviselés kezdő időpontja a biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerül. Amennyiben a biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban a díj biztosítóhoz beékezését követő nap 0.00 órakor kezdődik.
3
III.
BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ESEDÉKESSÉGE
III.1.
A vagyontárgy a biztosított által megjelölt összeg (biztosítási összeg) erejéig biztosított. A biztosítási összeg azonban nem haladhatja meg a vagyontárgy számlával vagy egyéb módon igazolható értékét, ennek hiányában azt az általános forgalmi értéket, amellyel a vagyontárgy a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában rendelkezett.
III.2.
A biztosítási díj (egyszeri díj) a szerződés létrejöttekor esedékes.
IV.
A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK TERJEDELME
A biztosító kockázatviselése a biztosított vagyontárgyakban az alábbi okokból bekövetkező káreseményekre terjed ki.
IV.1.
A kiállítás időtartama alatt biztosítható kockázatok
IV.1.1.
Alapfedezet (a kiállítás tartama alatti kockázatokra) – tűz: Tűz alatt olyan tűz értendő, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes továbbterjedni. – villámcsapás: A kiállítás helyszínéül szolgáló épületbe vagy a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erő- és hőhatása. – robbanás: Valamely, a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erőhatás. A robbanóanyagok által okozott károkra csak akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha azáltal keletkeztek, hogy a robbanóanyagok a szerződő/biztosított tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselés helyére. – vízvezeték meghibásodása: A biztosítás valamely épület külső határoló felületén belül lévő használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezető vezetékei és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz- szolgáltató- és központi fűtésrendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása miatt kiömlő víz és gőz által okozott károkra nyújt fedezetet. – személyzettel közlekedő légi jármű, illetve ilyen légi jármű részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása, – épületek vagy hidak beomlása, – elemi csapások, természeti katasztrófák, mint: • vihar: Viharnak minősül a 15 m/sec sebességet elérő vagy azt meghaladó erősségű szél. • felhőszakadás: A biztosítás a hirtelen lehulló, legalább 1 mm/perc intenzitású, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel okozott káraira nyújt fedezetet. Talajszint alatti padozatú helyiségben tartott vagyontárgyakra csak akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha azokat a padlószinttől legalább 12 cm magas állványon helyezték el. • hónyomás: A nagy mennyiségben összegyűlt hó statikus nyomása. • sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás: A lehulló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozta kárra csak akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha ezek az események nem tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek. • földrengés és más természeti katasztrófák.
IV.1.2.
Az alapfedezet pótdíj ellenében, a biztosítási ajánlaton megjelölt alábbi kiegészítő kockázatokkal bővíthető: – betöréses lopás és rablás, A biztosítás a betöréses lopással okozott károkra csak a kiállítás nyitvatartási idején kívüli időszakra nyújt fedezetet, feltéve, hogy a kiállítótermek a kiállított vagyontárgyak értékének megfelelő MABISZ-előírás szerinti, vagy annak megfelelő védelemmel rendelkeznek. A kiállítás nyitvatartási ideje alatt bekövetkező lopás-, illetve részlopás károkra a biztosítási fedezet nem terjed ki.
4
A biztosítási szerződés alkalmazásában betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén: a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be; b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be; c) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott; d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.
e)
IV.2.
eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.
A biztosítási szerződés alkalmazásában rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól /szerződőtől, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
–
törés, beleértve vandalizmus (kivéve graffiti) Törésnek minősül a biztosított vagyontárgy valamely külső, hirtelen erőhatás eredményeként bekövetkező, deformálódással,vetemedéssel és egyéb alakváltozással járó kára.
Vandalizmusnak minősül a biztosított vagyontárgyak mindennemű szándékos, közvetlen károsítása és / vagy megsemmisítése.
Graffiti (avagy firkálás) a vagyontárgyak közvetlen fizikai alakváltozásával nem járó, jellemzően csak azok felületi rétegeire korlátozódó, vegyi, kémia anyagok felhasználásával megvalósuló károkozás.
A szállítás tartama alatt biztosítható kockázatok
Külön megállapodás alapján és pótdíj ellenében a biztosítási fedezet kiterjeszthető a biztosított vagyontárgyak szállításainak tartama alatt bekövetkező, alább felsorolt veszélyekből eredő károkra.
IV.2.1.
Alapfedezet (szállítási kockázatokra) – szállítóeszköz balesete: A szállítóeszközben bekövetkező sérülés egy közvetlen, külső, hirtelen mechanikus erő hatására. – tűz – villámcsapás: A szállítójárműbe vagy az azon szállított biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erő- és hő- hatása. – robbanás – épületek vagy hidak beomlása – vihar – sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás – földrengés és más természeti katasztrófák.
IV.2.2.
A IV.2.1. pont szerinti alapfedezet pótdíj ellenében az alábbi kiegészítő kockázatokkal bővíthető: – lopás, részlopás, egész jármű ellopása, rablás, Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási fedezet lopás és részlopás kockázatra csak ponyvás vagy zárt felépítményű szállítóeszközön, illetve konténerben szállított, a vagyontárgy jellegének, valamint a kereskedelmi és szállítási előírásoknak megfelelő csomagolással rendelkező vagyontárgyakra terjed ki. – törés, beleértve vandalizmus (kivéve graffiti) A biztosítási fedezet a vagyontárgyak szállítása, illetve a szállítóeszközre, a szállítóeszközről történő be- és kirakodása során keletkezett törési, deformálódási, vetemedési és rongálási károkra terjed ki.
V.
V.1.
A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA A biztosító szolgáltatásának felső határa
A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosított vagyontárgy szerződésben vagy annak részét képező, részletező mellékletben megjelölt értéke (biztosítási összeg).
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti: a) Totálkárt szenvedett vagy elveszett – új vagyontárgyak esetén az áru számla szerinti vagy egyéb módon igazolt értékét – használt vagyontárgyak esetén a káridőponti forgalmi értéket. b) Helyreállítható kárt szenvedett – új vagyontárgyak esetén a helyreállítás költségeit. – használt vagyontárgyak esetén a teljesítendő biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a sérült rész vagy részek hasonló minőségű, korú, állapotú részekkel történő pótlásának vagy javításának felmerült, szállítási és szerelési díjakkal megnövelt költségét. Amennyiben a javítás és helyreállítás értékemelkedéssel jár, a biztosító a szolgáltatásból az értékemelkedés összegét levonja. c) Helyre nem állítható, de csökkent áron értékesíthető vagyontárgyak esetén – a vagyontárgyak eredeti káridőponti forgalmi értékének és a csökkent eladási ár összegének különbözetét.
V.2.
5
V.3.
A biztosító megtéríti a kármegállapítás szükséges költségeit, valamint azokat a költségeket, melyeket a biztosított a vagyontárgyak mentése, közvetlenül fenyegető kárveszély elhárítása és valamely bekövetkezett kár enyhítése érdekében ésszerűnek tarthatott, amennyiben a biztosítási eseményre tekintettel biztosítási szolgáltatást nyújtana.
A fenti költségek és ráfordítások együttes összege nem haladhatja meg a szerződésben biztosított vagyontárgyak összevont biztosítási összegének 10%-át, és biztosítási eseményenként 1.000.000 Ft-ot, kivéve ha ezek a költségek a biztosító utasításai következtében merültek fel.
V.4.
Funkciójukban egységet alkotó szállítmányok (készletek, gyártósorok, stb.) károsodása esetén a biztosító csak a sérült részben bekövetkezett károkat téríti meg.
V.5.
Biztosítási szolgáltatást csökkentő tételek
V.5.1.
Maradványok értéke A biztosítási szolgáltatás összegéből a sérült vagy cserélt részek maradványértékét minden esetben le kell vonni.
V.5.2. Önrész
A biztosítási szolgáltatás összegéből a szerződésben alkalmazott önrészt minden esetben le kell vonni.
Megtérült károk
V.5.3.
A biztosító nem köteles megtéríteni azon károkat, amelyek a szolgáltatás esedékessé válásakor már megtérültek, így különösen azokat, amelyeket a károkozó megtérített.
Biztosítási szolgáltatás teljesítésének módja
V.6.
A biztosító a szolgáltatást az azt csökkentő tételek (V.5.) levonásával, a törvényes magyar fizetőeszközben teljesíti, kivéve, ha a károsult devizakülföldi és a vagyontárgy biztosítási összege devizában került meghatározásra. Ez esetben a biztosítási szolgáltatás összege a káridőponti MNB deviza-középárfolyam figyelembevételével, a biztosítási szerződésben meghatározott pénznemben kerül kifizetésre.
A térítendő költségeket a biztosító a biztosítási szolgáltatással együtt köteles teljesíteni.
A biztosító visszkereseti joga
V.7.
A biztosítási szolgáltatás teljesítése ellenében, a biztosítottat a kárból eredően harmadik személlyel szemben megillető minden jog és igény – a kifizetett összeg és járulékai erejéig – a biztosítóra száll át. A szerződő/ biztosított köteles a biztosító visszkereseti igényének érvényesítését minden elvárható és lehetséges módon elősegíteni.
A károkozóval szembeni joglemondás tilalma
V.7.1.
A biztosítottnak a károkozóval szemben történő joglemondása súlyos szerződésszegésnek minősül, mivel a biztosító visszkereseti jogának érvényesítését veszélyezteti.
A biztosító visszkereseti igényének biztosított általi veszélyeztetése
V.7.2.
Amennyiben a biztosított a károkozóval szemben a kártérítés iránti jogáról lemond vagy a biztosító visszkeresete a biztosított saját hibájából (harmadik személlyel szembeni igény érvényesítésére megszabott határidő elmulasztása, szükséges adatok biztosító rendelkezésére bocsátásának elmulasztása stb.) meghiúsul, úgy a biztosított köteles a az érvényesíthetetlenné vált visszkereseti (rész)összeget a biztosító erre irányuló felszólítását követő 15 napon belül a biztosítónak visszafizetni.
V.8. Többszörös biztosítás
VI. KIZÁRÁSOK
6
Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítónál már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), úgy a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződés alapján meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást, amennyiben azok a jelen feltételekben meghatározott valamely biztosítási eseményből erednek.
A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi veszélyek eredményeként vagy ezekkel összefüggésben jelentkező károkra: a) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, polgárháború, polgári zavargások, tüntetés, népfelkelés, fosztogatás, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, szabotázs és terrorcselekmények.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá az alábbiakra: b) hatóságok által elrendelt lefoglalás, elkobzás, feltartóztatás, visszatartás vagy a vagyontárgy megsemmisítése miatt keletkező károk, c) a szállítás, rakodás és a vagyontárgyak mozgatása közben, a szükséges csomagolás hiánya vagy hiányossága miatt bekövetkező törés és egyéb károk, d) a sértetlen csomagoláson belül jelentkező károk, e) a biztosított vagyontárgy sajátos természetéből eredő, valamint a hőmérséklet-ingadozás miatt bekövetkező károk (olvadás, fagyás stb.), f) a biztosított vagyontárgyak öngyulladásából eredő károk, g) a vagyontárgyak szabadban történt kiállításával, tárolásával, illetve nyitott szállítóeszközön történő szállításával együtt járó veszélyek (pl. jégverés, beázás, nedvesedés) miatti károk, valamint korrózió, karcolás, horzsolás és más esztétikai sérülések okozta károk, h) vetemedésben, elhajlásban és egyéb alakváltozásban megnyilvánuló károk, ha azok biztosítási esemény bekövetkezése nélkül, bizonyított és látható külső hatás hiányában álltak elő, i) a fuvarozási késedelemből eredő, vagy bármely más ok miatt keletkező közvetett veszteségek, mint pl.: kötbér, bírság, árfolyam, kamat, az áringadozás és konjunkturális veszteség, zárlati költségek, akkor sem, ha ezek biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel, j) a biztosított vagyontárgyak kiállításával, szállításával és károsodásával összefüggésben felmerülő következményi károk (környezetszennyezés, személyi sérülés, stb.) és közvetett veszteségek (pl. elmaradt haszon), k) helyreállítható károk esetén a javítás költségei feletti veszteségek: értékcsökkenés, minőségromlás stb., l) a kiállított tárgyak, különösen gépek, berendezések, stb. esetében azok használatával, működtetésével összefüggésben bekövetkező károk, beleértve a belső eredetű meghibásodás (pl. zárlat) miatti károkat is, m) a konstrukciós, gyártási, anyag és hasonló rejtett hibák következményi kárai, n) a szerződő vagy biztosított vagy megbízottaik fizetésképtelensége miatt bekövetkező károk, o) nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyeződés közvetlen és közvetett kárai, azok kiváltó okától függetlenül, p) a bármely nukleáris-, kémiai, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver által közvetlenül vagy közvetve okozott károk, q) számítástechnikai eszközök és adathordozók esetében azok adatvesztésből származó kárai akkor sem, ha ezek biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be, r) a biztosított vagyontárgy mechanikai, elektromos és elektronikus meghibásodásának vagy rendellenes működésének kárai, veszteségei, kivéve, ha ezek bizonyítottan a szállítás során, valamely bizonyított biztosítási esemény bekövetkezésének eredményeként álltak elő, s) azok a károk, amelyek valamely számítógép, elektronikus eszköz, chip, rendszer, szoftver hibás dátum- vagy adatfelismerésére, hibás kezelésére visszavezethetően következtek be, t) károkozás szándékával és eszközéül felhasznált, számítógép, számítógépes rendszer, számítógépes program, vírus vagy folyamat, vagy bármely más elektronikus rendszer használatával vagy működtetésével összefüggésben felmerülő árukárok, u) azbeszttel kapcsolatosan bármely formában felmerülő károk, v) szennyező, mérgező, egyéb károsító anyagok levegő közvetítésével és/vagy a biztosított áru csomagolásán történő átszivárgásával okozott árukárok, kivéve a tűzkárokkal kapcsolatos füst és koromszennyeződést, w) azon kockázatok, károk és követelések, melyek az ENSZ tiltó, korlátozó rendelkezéseivel ellentétben álló, vagy az Európai Unió, az Egyesült Királyság vagy az Amerikai Egyesült Államok gazdasági vagy kereskedelmi szankcióiba, jogi normáiba ütköző magatartásból, tevékenységből erednek, vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.
VII. ÖNRÉSZESEDÉS
A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés esetében, a biztosított önrészesedése - ellenkező megállapodás hiányában - a szolgáltatás összegének 10%-a, de minimum 50.000 Ft biztosítási eseményenként.
KÁRESEMÉNY ESETÉN BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK
VIII.
A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett térítheti meg.
A kárrendezéshez szükséges legfontosabb okiratok – az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben (ÁVF) felsoroltakon túlmenően – a következők: – a sérült vagyontárgy értékét igazoló, (pro forma) számla vagy egyéb dokumentáció, – részletes kárfelvételi jegyzőkönyv (a sérülések jellegéről, mértékéről, további felhasználhatóságról, maradványértékről),
7
– – – – – – –
a sérült áru további sorsát igazoló okmányok (pl. újracsomagolás kalkulációja, javítási kalkuláció, csökkentett áron értékesítés számlája stb.), tételes javítási kalkuláció a felhasznált erőforrások és azok egységárainak megjelölésével, tételes kárigény, a vagyontárgyak szállításához kapcsolódó eredeti fuvarokmányok, ha a biztosítási szerződés szállítási kockázatokra történő kiterjesztéssel jött létre, csomagolási jegyzék, packing list, károkozó felszólítása az okozott kár megtérítése iránt, fényképek, vagy videofelvétel a sérült vagyontárgyról (akár elektronikus formában).
IX.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
IX.1.
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kár az ÁVF X.1. pontjában felsorolt személyek (továbbiakban: szerződő/biztosított) súlyosan gondatlan vagy szándékos magatartására visszavezethetően következett be. Ilyen esetnek minősül – az ÁVF-ben részletezetteken túl – különösen ha: a) a szerződő/biztosított a vagyontárgy különleges kezelésének, be- és kicsomagolásának, szállításának különleges szabályairól, a vagyontárgy valamely veszélynemmel szembeni különös érzékenységéről a fuvarozót, szállítmányozót, a kiállításnak helyet adó intézmény illetékeseit nem tájékoztatta, a vagyontárgy szükséges (csomag-) jelzéseiről nem gondoskodott és a kár részben vagy egészben e körülmények valamelyikére visszavezethető okból következett be, b) a szerződő/biztosított a vagyontárgyak be- és kicsomagolását, a kiállítás helyszínén történő elhelyezését, berendezését, kezelését, szállítását – azok általánosan elfogadott vagy különleges szabályait megsértve – maga végezte, c) a szállítóeszköz, konténer, amelyen/amelyben a biztosított vagyontárgyat szállították, fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy az jellegénél fogva nem felelt meg a biztonságos áruszállítás általánosan elvárható vagy hatóságilag előírt követelményeinek és erről a szerződőnek/biztosítottnak a szállítás megkezdésekor tudomása volt.
IX.2.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a kárt az ÁVF X.1. pontjában felsorolt személyek a) alkohol vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban, b) engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során, c) a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatott tevékenységével okozta.
IX.3.
A biztosító mentesülését eredményezi továbbá, ha a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. egyezség, munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) minősíti az ÁVF X.1. pontjában felsorolt személyek bármelyikének károkozó magatartását súlyosan gondatlannak vagy szándékosnak.
X.
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiállításbiztosítás különös feltételeinek rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. Jelen pont nem tartalmazza a biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor. Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései:
X.1.
Kockázatviselés kezdete
A Ptk. 6:445. § (1) bekezdésétől eltérően amennyiben a biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban a díj befizetését követő nap 0.00 órakor kezdődik (II.4. pont).
A többszörös biztosítás eltérő szabályai
X.2.
8
Eltérően a Ptk. 6:459. §-tól, ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak) ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), úgy a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződés alapján meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást, amennyiben azok a jelen feltételekben meghatározott valamely biztosítási eseményből erednek (V.8. pont).
XI.
2014. MÁRCIUS 14. ELŐTT TETT BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.
9
Záradékok
SZZ70
MŰTÁRGYAK KIÁLLÍTÁSA –
–
–
–
Szerződéskötés esetén a szerződő/biztosított a vagyontárgyak tételes, azok egyedi értékét is tartalmazó, a tételek egyedi azonosítását is lehetővé tevő részletező jegyzékét (mely a biztosítási szerződés részét képezi) köteles a biztosító részére átadni. A biztosítási díj számításának, valamint a biztosító szolgáltatásának alapja a vagyontárgyak szerződő/ biztosított által megadott értéke, amit kár esetén a biztosított hivatalos szakértői igazolással bizonyítani tartozik. A biztosított vagyontárgyak sérülése esetén csak azok helyreállításának, restaurálásának költségeit fedezi a biztosítás – feltéve, hogy a költségek Magyarországon merültek fel. A külföldön történő helyreállítás költségeit csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha ahhoz előzetesen hozzájárult. Nem terjed ki a biztosítás a helyreállított, restaurált vagyontárgy sérüléséből vagy értékcsökkenéséből eredő károkra, valamint az egyéb, sérüléssel kapcsolatosan felmerülő következményi károkra.
A biztosító kockázatviselése a kiállításhoz kapcsolódó közúti szállításokra (feltéve, hogy a biztosítási szerződés erre kiterjesztéssel jött létre) az alábbi feltételek teljesülése esetén terjed ki: – A biztosított vagyontárgyak szállítása csak zárt felépítményű, riasztóval felszerelt fuvareszközzel történhet. – A gépjárművezetőnek mobiltelefonnal kell rendelkeznie, melynek a szállítás tartama alatt mindvégig bekapcsolt állapotban kell lennie. – A jármű elhagyásakor annak riasztóját minden esetben be kell kapcsolni. – A szállításoknak lehetőség szerint, megállás nélküli, folyamatos fuvarozással kell megvalósulniuk.
Ha ez nem lehetséges, a szállítás során megállni csak nagy forgalmú benzinkúton max. 45 percre, ezt meghaladóan csak (számlával) igazoltan őrzött parkolóban megengedett.
A kiállítás helyszínének: – távfelügyelethez vagy rendőrséghez bekötött riasztóval és a nyitvatartási időben folyamatos élőerős őrzéssel kell rendelkeznie. (minimálisan) – a biztosított tárgyakat a látogatók által közvetlenül hozzá nem férhetően, legalább szalagkorláttal, vagy egyéb módon elkerítve kell elhelyezni. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülésnek, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a károsult bizonyítja, hogy az előírt feltételek teljesülésének hiánya nem játszott közre a kár bekövetkezésében.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerződő /biztosított vezető állású vagy beosztott alkalmazottai, a kiállításnak helyet adó intézmény vezető állású vagy beosztott alkalmazottai, valamint az utóbbiak megbízása alapján a kiállítás helyszínén dolgozó személyek szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
KIEMELT ÉRTÉKŰ MŰTÁRGYAK KIÁLLÍTÁSA
SZZ71
–
–
–
– –
10
Szerződéskötés esetén a a biztosított/ szerződő a vagyontárgyak tételes, azok egyedi értékét is tartalmazó, a tételek egyedi azonosítását is lehetővé tevő részletező jegyzékét (mely a biztosítási szerződés részét képezi) köteles a biztosító részére átadni. A biztosítási díj számításának, valamint a biztosító szolgáltatásának alapja a vagyontárgyak biztosított/ szerződő által megadott értéke, amit kár esetén a biztosított hivatalos szakértői igazolással bizonyítani tartozik. A biztosított vagyontárgyak sérülése esetén csak azok helyreállításának, restaurálásának költségeit fedezi a biztosítás – feltéve, hogy a költségek Magyarországon merültek fel. A külföldön történő helyreállítás költségeit csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha ahhoz előzetesen hozzájárult. Nem terjed ki a biztosítás a helyreállított, restaurált vagyontárgy sérüléséből eredő értékcsökkenéséből eredő károkra, valamint az egyéb, sérüléssel kapcsolatosan felmerülő következményi károkra. A vagyontárgyak csomagolását, rakodását csakis e tevékenységekben jártas alkalmazott, szakértő, vagy erre szakosodott, ismert és megbízható vállalkozás végezheti.
Szállítás
A biztosító kockázatviselése a kiállításhoz kapcsolódó közúti szállításokra (feltéve, hogy a biztosítási szerződés erre kiterjesztéssel jött létre) az alábbi feltételek teljesülése esetén terjed ki: – A szállítást csakis műtárgyak szállítására szakosodott, e tevékenységben jártas, nemzetközi szállításokban is gyakorlott vállalkozás végezheti. – A biztosított vagyontárgyak szállításában részt vevő szállítóeszköznek zárt felépítményű, műholdas helymeghatározó eszközzel (GPS-szel) felszerelt fuvareszköznek kell lennie.
A gépjármű GPS rendszerének a következő szolgáltatásokat kell nyújtania: • 24- órás on-line kapcsolat a távfelügyeleti központtal • pánikgomb • raktérnyitás érzékelése • útvonaltól való eltérés jelzése • jelkimaradás figyelése • adatok mentése, min. 30 napos visszakereshetőség – –
–
–
A szállításoknak 2 sofőrös, lehetőség szerint, megállás nélküli, folyamatos fuvarozással kell megvalósulniuk. Ha ez nem lehetséges, a szállítás során megállni – az elkerülhetetlen okok kivételével (pl. műszaki hiba) – csak nagy forgalmú benzinkúton max. 45 percre, ezt meghaladóan csak (számlával) igazoltan őrzött parkolóban megengedett. A szállítóeszköz a megállások tartama alatt nem maradhat őrizetlenül – a járművezetők egyikének a kényszerű megállások tartama alatt is - lezárt ajtók és ablakok mellett – a jármű vezetőfülkéjében kell tartózkodnia. A gépjárművezetőknek mobiltelefonnal kell rendelkezniük, melynek a szállítás tartama alatt mindvégig bekapcsolt állapotban kell lennie.
Kiállítás – A biztosított tárgyakat a látogatók által közvetlenül hozzá nem férhetően, legalább szalagkorláttal, vagy egyéb módon elkerítve kell elhelyezni. – A kiállítás helyszínének rendelkeznie kell a kiemelt értékű tételek nemzetközi standard-ek szerinti vagyonvédelmi, műszaki, technikai, biztonsági rendszerekkel és a vagyontárgyak folyamatos felügyeletét biztosító őrszolgálattal. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülésnek, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a károsult bizonyítja, hogy az előírt feltételek teljesülésének hiánya nem játszott közre a kár bekövetkezésében.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerződő /biztosított vezető állású vagy beosztott alkalmazottai, a kiállításnak helyet adó intézmény vezető állású vagy beosztott alkalmazottai, valamint az utóbbiak megbízása alapján a kiállítás helyszínén dolgozó személyek szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
GÉPJÁMŰVEK KIÁLLÍTÁSA
SZZ72
– –
– –
– – –
A biztosítási fedezet csak a zárt, fedett térben, vagy épületen kívül, de attól 20 m-es távolságon belül, kordonnal /szalagkorláttal elkerített és folyamatos felügyelet /őrzés mellett elhelyezett vagyontárgyakra terjed ki. Épületen kívül elhelyezett járművek esetében folyamatos felügyeletnek minősül, ha a vagyontárgyat kamerával megfigyelt területen helyezték el, melyet az épületfelügyelet vagy őrző-védő cég folyamatosan üzemben működtet. Szabad térben elhelyezett vagyontárgyak esetén a biztosítási fedezet nem terjed ki jégeső és beázás okozta károkra. A biztosítási fedezet nem terjed ki a vagyontárgyak kiállítási helyszínen történő mozgása, elhelyezése során vagy ezzel összefüggésben bekövetkező káraira, valamint belső eredetű meghibásodására (pl. zárlat) visszavezethetően bekövetkező káraira. Helyreállítható károk esetében csak a Magyarországon felmerülő javítás költségeire nyújt fedezetet a biztosítás. A sérülésekből eredő értékcsökkenés és más következményi károk a biztosítási fedezetből kizártak. A kiállítás megkezdése előtt, illetve ha a biztosítási szerződés a szállításokra is kiterjedően jött létre, akkor közvetlenül a szállítások megkezdése előtt a gépjárművekről, a szállítóeszközön, tréleren rögízetett állapotban (azok minden oldaláról) fotó- vagy filmfelvételeket kell készíteni. Ezeket kár esetén a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
Amennyiben a fotó- vagy filmfelvételek hiányában a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
11
Generali Biztosító Zrt. Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888 Telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 200 250 generali.hu
