Kiadvány adatlap az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Kiadvány adatlap az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen töltse ki! Esetleges kérdésével, kérjük, forduljon a kiadói menedzserhez az adatlap végén található elérhetőségeken. Köszönjük!

ÁLTALÁNOS ADATOK Biztonsági kihívások a globalizált világban - a nemzetközi igazgatás aspektusai és a hatékonyság kérdései Dr. habil. Bordás Mária alkotó, Dr. Tomolya János mk. ezds PhD, alkotó szerkesztő

Kiadvány címe Szerző(k), szerkesztő(k) Kiadvány típusa

tankönyv, monográfia

(tankönyv, jegyzet, monográfia, évkönyv stb.)

Korábbi kiadás volt-e?

új mű

(új mű, átdolgozás, újranyomás)

Kiadvány készültségi szintje

megírás alatt 40%-s készültségi fok

(kész mű, megírás alatt ?%, tervezett mű)

Megjelenés tervezett ideje

2013 május 31.

(ill. esetleges kötött határidő)

Terjedelem (karakterszám v. szerzői ív; készülő műnél becslés)

13-15 ív, keménytáblás, stabil borítóval

Példányszám

3000

Benyújtó szervezeti egység

NKE KTK

(tanszék vagy külső szervezet)

Kapcsolattartó személye, elérhetősége

Dr habil Bordás Mária 70/386-9664, [email protected]

(szerző vagy vele kapcsolatban álló személy)

KIADVÁNY GONDOZÁSA Lektori munka (kérjük, jelölje X-szel)

Felkért lektor(ok) (név, titulus, beosztás)

Olvasószerkesztés

X

Dr Padányi József mk ddtbk, NKE stratégiai rektor helyettes x

(kérjük, jelölje X-szel)

Grafikai tervezés

x

(kérjük, jelölje X-szel)

Tördelés

x

(kérjük, jelölje X-szel)

Korrektúra

kiadótól kérjük lektor felkérését benyújtó által felkért lektor

x

(kérjük, jelölje X-szel)

kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős olvasószerkesztő kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős grafikus kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős tördelő kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős korrektor

Külsős munkák esetén (kérjük megadni a munkát végzők nevét, elérhetőségét)

Nyomdai munkák (kérjük, jelölje X-szel)

Külső nyomda esetén (nyomda neve, kapcsolattartó)

Külső nyomda indokoltsága (miért nem NKE nyomda készíti)

x

NKE saját nyomdájában külső nyomdában

KIADVÁNY FORMAI KIVITELEZÉSE x

Kiadvány kivitelezése (kérjük, jelölje X-szel)

szokásos egyetemi arculat és kivitelezés egyedi arculat és kivitelezés

Egyedi arculat és kivitelezés esetén: Kiadvány mérete Borító jellemzői Belívek jellemzői Kötészet jellemzői

(mm × mm vagy szabvány pl. B5) (papírtípus, színes-e, védőborító stb.) (papírtípus, színes oldalak aránya stb.) (fűzött, ragasztott, tűzött stb.)

FINANSZÍROZÁSI ADATOK KIADÁS KÖLTSÉGEI Szerzői, szerkesztői, lektori honorárium (igényelt díjazás)

Dr Tomolya János PhD mk ezds alkotó-szerkesztő, I-IV fejezet, mindösszesen 400e Ft, Dr habil Bordás Mária, alkotó V-VIII. fejezet 400e Ft Dr Padányi József mk ddtbk 200e Ft

Külsős munkák költsége (külsős olvasószerkesztő, tördelő stb. esetén kérjük megadni; árajánlat vagy szerződés alapján)

Külső nyomdai költségek (külső nyomda esetén kérjük megadni; árajánlat vagy szerződés alapján)

Jogdíj költségek (ha a kiadványban szereplő képek, ábrák stb. felhasználásáért fizetendő, kérjük megadni)

Egyéb költségek (a kiadással kapcsolatban felmerülő bármilyen rendkívüli költség)

KIADÁS FORRÁSAI Pályázati forrás a kiadáshoz (pályázó, összeg, kapcsolattartó)

Szponzori forrás a kiadáshoz (szponzor, összeg, kapcsolattartó)

Egyéb forrás a kiadáshoz KIADVÁNY ÉRTÉKESÍTÉSE, TERJESZTÉSE Értékesítés tervezett módja (jegyzetbolt, könyvterjesztő, stb.)

Értékesítésből származó bevétel (egységár és eladandó példányszám)

Ingyenesen terjesztett példányok (szponzornak, tiszteletpéldányok stb.)

egyetemi könyvesboltok, Alexandra, Anima és Libri könyvterjesztő hálózatok (ajánlat függvényében) A könyvről recenziók készítése tervezett 15 millió 3000 db x 5000 Ft/db mintegy 100 db, minisztériumok, MH kiemelt szervezetei, alkotói, szerkesztői és lektori tisztelet példányok

EGYÉB MEGJEGYZÉS Benyújtó neve, elérhetősége, aláírása: Dr. habil. Bordás Mária Tudományos dékánhelyettes Szakcsoportvezető NKE KTK Közszervezési és Szakigazgatási Intézet, Közpolitika és Közigazgatás-fejlesztési Szakcsoport Email: [email protected] Mobil: 06 70 386 9664

A kitöltött adatlapot a kiadványra vonatkozó szakmai értékelőlappal együtt kérjük az Egyetemi Kiadói Tanács kiadói menedzseréhez eljuttatni: Nemzeti Közszolgálati Egyetem dr. Tóth-Baltási Péter, kiadói menedzser Bp. X. ker., Hungária Krt. 9-11., A épület, 206. Postai cím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Tel: (1)432-9000 / mellék 29-759, Mobil: (20) 225- 7710 E-mail: [email protected]

Kiadvány szakmai előterjesztés az NKE gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

ALAPADATOK Biztonsági kihívások a globalizált világban - a nemzetközi igazgatás aspektusai és a hatékonyság kérdései Dr. habil Bordás Mária alkotó, Dr Tomolya János mk. ezds PhD, alkotó szerkesztő A könyv tervezett felépítését, fejezetenkénti struktúráját a csatolt koncepció tartalmazza tankönyv, monográfia

Kiadvány címe

Szerző(k), szerkesztő(k) Kiadvány típusa (tankönyv, jegyzet, monográfia stb.)

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Szempontok Kiadvány indokoltsága (kapcsolódás oktatott tárgyakhoz, friss kutatási beszámoló stb.)

Téma relevanciája, aktualitása

Szöveges értékelés A hidegháború után egyértelművé vált, hogy a hagyományos biztonságpolitikai felfogás számos, új típusú biztonsági kérdésre, azok jogi vetületeire, emberi jogi kérdéseire nem volt képes megfelelőválaszt adni, ezért átalakításra szorult. Míg korábban, a hidegháború alatt az ellenség a másik nemzetállam képében könnyen azonosítható volt, addig jelenlegi világunkban a biztonság olyan problémákat vet fel, amelyeket nem lehet megoldani a korábban kiépült keretek között. A nemzetközi rendszer szereplőinek száma jelentősen megnőtt, amelynek eredményeként az államokon kívül a nemzetközi szervezetek, a transznacionális vállalatok, és a nem kormányzati szervezetek is vitathatatlanul a rendszer teljes jogú szereplőivé váltak. A globalizáció felgyorsította a nemzetállami központú gondolkodás háttérbe szorulását, a világ így sokkal összetettebbé vált. A jelenlegi nemzetközi kapcsolatok rendszere a kölcsönös függőséggel, az egymásba kapcsolódó érdekhálózatokkal, és a kölcsönös egymásrautaltsággal jellemezhető a leginkább. A könyv a legfrissebb kutatási eredményeken alapuló ismereteket felhasználva áttekintést ad napjaink kulcsfontosságú nemzetközi biztonsági kérdéseiről: a terrorizmustól a fegyverkereskedelmen és a hadviselés természetének megváltozásán keresztül - beleértve a negyedik generációs hadviselést is - az újonnan felmerült biztonsági kihívásokig, mint például a klímaváltozás, a természeti katasztrófák, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a kulcsfontosságú infrastruktúra védelme, az infrastruktúra rugalmassága, vagy az összetett szükséghelyzetek. A könyv ismeretanyaga szervesen kapcsolódik a NKE KTK új tantárgyi struktúrájához. A XXI. század talán legfontosabb jelensége a globalizáció. Ez újrarajzolja – többek között - a nemzetközi biztonsági környezetet, és sok tekintetben az emberi lét aspektusait is: felerősíti a politikai vezetés háborúban játszott szerepét, megnövelheti a bizonytalanság elemeit, és a különböző kultúrák egymás iránt érzett ellenséges érzületeit. A könyv által kitűzött cél, hogy bemutassa a különböző nemzetközi szervezeteknek - ENSZ, NATO, EU – az új biztonsági kihívásokra adott stratégiáit, és a biztonságpolitika jelenlegi tendenciáit. A könyv elemzi továbbá a különböző nemzetközi szervezetek biztonságot veszélyeztető jelenségeivel szemben alkalmazott megelőzési módszereket, a jogi szabályozás rendszerét, a nemzetközi igazgatás eszközeit, valamint a stratégiai fellépés hatékonysági aspektusait is.

(Keresleti oldal bemutatása. Kik, hol fogják használni, megvásárolni a kiadványt? )

A könyv összességében olyan megközelítést ad, és olyan információkat közöl, amelyek – mint összehasonlító jogi diszciplina - jól hasznosítható az egyetemi oktatásban. A könyv a NKE KTK Doktori Iskola aspiránsai részére kíván elsősorban olvasmányos, könnyen kezelhető, ugyanakkor tudományos alapossággal kidolgozott ismeretanyagot adni. A kiadvány minden tekintetben alkalmazkodik az egyetem, átfogó megközelítést alkalmazó szellemiségéhez. A könyv feltárva a biztonságpolitika erőforrásait tudományos alapossággal tárgyalja a hatékony biztonságpolitika elemit, kritériumait is. A könyv elemzi továbbá a különböző nemzetközi szervezetek biztonságot veszélyeztető jelenségeivel szemben alkalmazott nemzetközi szabályzó tevékenységét, a nemzetközi igazgatás hatékonysági dilemmáit, azok mérhetőségének módszereit. A kiadvány egyrészt hiánypótló, az egyetemi oktatásban nincs a témához kapcsolódó kiadvány. Másfelől, újszerű megközelítéssel, eddig máshol még nem oktatott hatékonyság-mérési módszerek ismertetésével, a biztonsággal kapcsolatos hatékonyság elemzésével építi fel az ismeretanyagát. A könyv szervesen illeszkedik az alkotók több éves publikációs tevékenységéhez. A tervezett kiadvány a biztonság elemezése során az átfogó megközelítés szemüvegén keresztül végez vizsgálatokat és ad korszerű ismereteket. Dr. Tomolya János PhD mk. ezds. a NATO Terrorizmus Elleni Kiválósági Központ képességfejlesztési főnöke, a terrorizmus témájában négy publikációja van, a közigazgatás tudományi doktori iskola tervezett oktatója. Dr habil Bordás Mária, az NKE docense, tudományos dékánhelyettese, szakcsoportvezetője, a közigazgatás tudományi doktori iskola törzstagjelöltje. Tudományos munkásságukat a feltöltött MTMT adatbázis szemlélteti. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mindhárom karának alap, mester szakos hallgatói, a közigazgatás tudományi doktori iskola PhD aspiránsai. Állam és Jogtudományi karok hallgatói (előzetes egyeztetések megtörténtek).

Finanszírozási struktúra

Az Egyetemi Kiadó rendelkezik a megfelelő finanszírozási keretekkel.

Illeszkedés egyetemi stratégiába (Intézményi Fejlesztési Tervbe, oktatási szerkezetbe való illeszkedés)

Kiadvány szakmai pozicionálása (Hasonló belföldi és külföldi munkák felsorolása. Miben tér el ezektől a javasolt mű?)

Szerző kompetenciája (Témában való jártasság, publikálási gyakorlat (MTMT), habilitációs és szakmai előmenetel. CV-t kérjük mellékelni.)

Célcsoporti kitekintés

(Egyetemi Kiadón kívül milyen pályázati, OTKA vagy egyéb forrás áll rendelkezésre a kiadáshoz?)

Egyéb szempont, megjegyzés

A könyv hiánypótló jellegű, átfogó megközelítést alkalmaz a terrorizmus vizsgálata tekintetében, több tudomány terület kutatásainak eredményeit rendszerezi egy műben, éppen ezért rendszer jellegű monografikus szintű mű.

Előterjesztő neve, elérhetősége, aláírása:

Dr. habil. Bordás Mária Tudományos dékánhelyettes Szakcsoportvezető NKE KTK Közszervezési és Szakigazgatási Intézet, Közpolitika és Közigazgatásfejlesztési Szakcsoport Email: [email protected] Mobil: 06 70 386 9664

A kitöltött előterjesztést kérjük kiadói menedzseréhez eljuttatni: Nemzeti Közszolgálati Egyetem dr. Tóth-Baltási Péter, kiadói menedzser Bp. X. ker., Hungária Krt. 9-11., A épület, 206. Postai cím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Tel: (1)432-9000 / mellék 29-759, Mobil: (20) 225- 7710 E-mail: [email protected]

Koncepció Dr. habil. Bordás Mária – Tomolya János, PhD: Biztonsági kihívások a globalizált világban - a nemzetközi igazgatás aspektusai és a hatékonyság kérdései -

1. A könyv célkitűzései A XXI. század talán legfontosabb jelensége a globalizáció. Ez újrarajzolja – többek között - a nemzetközi biztonsági környezetet, és sok tekintetben az emberi lét aspektusait is: felerősíti a politikai vezetés háborúban játszott szerepét, megnövelheti a bizonytalanság elemeit, és a különböző kultúrák egymás iránt érzett ellenséges érzületeit. A hidegháború után egyértelművé vált, hogy a hagyományos biztonságpolitikai felfogás számos kérdésre nem volt képes megfelelőválaszt adni, ezért átalakításra szorul. Míg korábban, a hidegháború alatt az ellenség a másik nemzetállam képében könnyen azonosítható volt, addig jelenlegi világunkban a biztonság olyan problémákat vet fel, amelyeket nem lehet megoldani a korábban kiépült keretek között. A nemzetközi rendszer szereplőinek száma jelentősen megnőtt, amelynek eredményeként az államokon kívül a nemzetközi szervezetek, a transznacionális vállalatok, és a nem kormányzati szervezetek is vitathatatlanul a rendszer teljes jogú szereplőivé váltak. A globalizáció felgyorsította a nemzetállami központú gondolkodás háttérbe szorulását, a világ így sokkal összetettebbé vált. A jelenlegi nemzetközi kapcsolatok rendszere a kölcsönös függőséggel, az egymásba kapcsolódó érdekhálózatokkal, és a kölcsönös egymásrautaltsággal jellemezhető a leginkább. Bizonyos, korábban létező biztonsági problémák sokkal intenzívebben jelennek meg, és a globalizált világban egyre közvetlenebb fenyegetést jelentenek. A nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek, de természetesen a hagyományos fegyverek terjedése is, illetve az illegális migráció és a szervezett bűnözés is közvetlenül fenyegetik a világ minden államát. Ennek oka az a gyökeres átalakulás, amelyet a határok fokozottabb átjárhatósága, így a globalizáció mennyiségi és minőségi kiterjedése jelent. Az országok közötti áru- és információforgalom, a tőke szabad áramlása, valamint a migráció felgyorsult, és korábban soha nem látott lehetőségeket teremtett. A fokozott nyitottság ugyanakkor együtt jár azzal is, hogy a pozitív hatások mellett a különböző negatív jelenségek is egyre kifejezettebben érvényesülnek a világ államaiban. A könyv áttekintést ad napjaink kulcsfontosságú nemzetközi biztonsági kérdéseiről: a terrorizmustól a fegyverkereskedelmen és a hadviselés természetének megváltozásán keresztül - beleértve a negyedik generációs hadviselést is - az újonnan felmerült biztonsági kihívásokig, mint például a klímaváltozás, a természeti katasztrófák, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a kulcsfontosságú infrastruktúra védelme, az infrastruktúra rugalmassága, vagy az összetett szükséghelyzetek. A XX. században a biztonságot a szuverén államok védelme jelentette, amelynek eszköze elsősorban a fegyveres erő alkalmazása volt. A hidegháború befejeződésével új bizonytalansági forrásokat váltak ismertté, és ezek alapján új biztonságpolitikai elképzelések születtek. A könyv által kitűzött cél, hogy bemutassa a különböző nemzetközi szervezeteknek - ENSZ, NATO, EU – az új biztonsági kihívásokra adott stratégiáit, és a biztonságpolitika jelenlegi tendenciáit. A könyv elemzi továbbá a különböző nemzetközi szervezetek biztonságot veszélyeztető jelenségeivel szemben alkalmazott megelőzési módszereket, a jogi szabályozás rendszerét, a nemzetközi igazgatás eszközeit, valamint a stratégiai fellépés hatékonysági aspektusait is. A könyv felvázolja a tengerészeti biztonság, a kalózkodás, a terrorizmus elleni harc hadtudományi kihívásait is, a negyedik generációs hadviselés elmélete és a terrorizmus közötti kapcsolatot, a tömegpusztító fegyverek

és a terrorizmus közötti kapcsolatot, valamint a terrorizmus elleni fellépés katonai lehetőségeit is. Bemutatja az új típusú biztonsági kihívások kezelésének katonai eszközeit is, valamint a különböző nemzetközi szervezetek új típusú biztonsági kihívásokra kidolgozott stratégiáit, és megfogalmazott válaszait. Bemutatásra kerül, továbbá a terrorizmus új sokarcú formája és a média hatása a terrorizmus jelenségére. A könyv összességében olyan megközelítést ad, és olyan információkat közöl, amelyek – mint összehasonlító jogi diszciplina - jól hasznosítható az egyetemi oktatásban. 2. A könyv tartalma A hagyományos hadviselés változásai nyomán létrejött biztonsági kihívások A könyv az első részben feltárja, a 2001. szeptember 11-i terrorista támadásokat követő időszakban a nemzetközi terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemben milyen új stratégiák születtek nemzetközi szinten, és ezek milyen változásokat eredményeztek a jogi szabályozás területén. Ebben az összefüggésben a könyv főleg annak a kérdésnek a megválaszolására irányul, hogy az új biztonsági kihívások elleni hatékony fellépés hogyan egyeztethető össze olyan hagyományosan kialakult közjogi értékekkel, mint az alkotmányosság, a jogállamiság és az állampolgári jogok tisztelete. Más megfogalmazásban, a jogi szabályozás hogyan tudta követni a terrorizmus elleni küzdelemmel szemben egyre erőteljesebben megfogalmazódó hatékonysági követelményeket, anélkül, hogy olyan demokratikus elvek, mint a nyitottság, szabadság, tolerancia, ne sérüljenek. A terrorizmus elleni küzdelem olyan közérdekű feladatnak tekinthető, amely a nemzetközi szervezetekben az Európai Unióban, az ENSZ-ben és a NATO-ban - valamint a nemzetállamok részéről is, a közigazgatás területén, az ún. átfogó megközelítés alkalmazását követeli meg, azaz a különböző állami közhatalmi eszközök - katonai, titkosszolgálati, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és közigazgatási – egyidejű alkalmazását kívánja megvalósítani, ugyanakkor a terrorizmus elleni fellépés hatékonysági követelményei, valamint az államszervezet és a jogrendszer hagyományosan kialakult értékei között a legnagyobb ellentmondás feszül. A hatékony állam kérdése az európai államtudományok egyik kiemelt területe, de tudományos vizsgálatára eddig csak a közszektor más területein - mint a közszolgáltatások, a jogalkotás, jogalkalmazás, állami tulajdon és közpénzek – került sor. A terrorizmus elleni küzdelem – amely az állam új típusú, komplex feladata, és amelyre a honvédelmi, rendészeti, polgári igazgatási és bűnüldözési jelleg egyaránt jellemző – kutatása a hatékonyság szempontjából azért kiemelt jelentőségű, mert olyan új jogintézmények létrehozását teszi szükségessé, amelyek meglehetősen idegen testet képeznek az európai közigazgatási kultúrában. Az Európai Unió – különösen a 2004-es madridi és az azt követő 2005-ös londoni terrorista támadásokat követően – egyre erőteljesebben vesz részt a terrorizmus elleni küzdelemben, ennek eredményeként új stratégiát dolgozott ki, és megvalósítására új szervezet-rendszert hozott létre. Ehhez pedig olyan jogszabályi keret kidolgozására volt szükség, amelyik összhangban van az Európai Unió alapszerződéseiben foglalt értékekkel és célkitűzésekkel, valamint az Alapjogi Chartával is. A demokratikus és jogállami értékek tisztelete a terrorizmus elleni küzdelemben kiemelt fontosságú az uniós politika számára, amellett, hogy a hatékonysági követelmények is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Számos európai uniós dokumentum rögzíti, hogy az Európai Unió a harmadik országok közül a terrorizmus elleni küzdelemben számít az Egyesült Államokkal történő együttműködésre. Azonban jelenleg kevés ismeret áll rendelkezésre az európai döntéshozók és a tudományos kutatók számára azzal kapcsolatban, hogy a jogi szabályozás számára a terrorizmus elleni küzdelem új stratégiái milyen kérdéseket vetnek fel, és erre a törvényhozási gyakorlat milyen válaszokat ad, más szóval, milyen jogszabályi megoldások kerülnek alkalmazásra. A nemzetközi jogi szabályozás kérdései

Az utóbbi évtizedben a terrorizmus elleni küzdelem területén – a jogi szabályozásra is kihatóan – két irányban történtek változások. Az egyik - amely inkább a vitatott kérdés szintjén maradt - a terrorizmus nemzetközi jogi megítélésével kapcsolatos, amelynek lényege, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során a háború jogát, vagy büntetőjogi eszközöket kell alkalmazni. A másik – amely már mélyreható változásokat okozott a fejlett nyugati államok jogrendszereiben – a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazandó büntetőjogi és közigazgatási-rendészeti intézmények alkotmányos kérdéseit veti fel. A terrorizmus a negyedik generációs hadviselés jellemzőit viseli magán, amely alapvetően új hadászati eszközök alkalmazását jelenti a terrorizmus szempontjából különösen veszélyeztetett országokban. Jellemző a negyedik generációs hadviselésre, hogy nem érvényesülnek a hadviselés hagyományos nemzetközi jogi és morális szabályai, nem az államok hadseregei között történik, mert az egyik fél nem állami szereplő (legtöbbször terrorista szervezet) amelyik a lakosságot támadja, nemzetközi jellegű, és képes tömeges veszteségek okozására, valamilyen kulturális, etnikai, vagy vallási konfliktuson alapul, kiszámíthatatlan, valamint a terror, mint megfélemlítés módszerre épül. A terrorizmus ellen a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Afrikában vívott küzdelem olyan új nemzetközi szervezetek létrehozását igényli, amelyek működésében a hangsúly egyre inkább az együttműködésre, és kevésbé a hagyományos hadászati eszközök alkalmazására irányul. A nemzetközi jog bizonytalan abban a kérdésben, hogy érvényesíthető-e az állam fegyveres önvédelmi joga terrorista támadás esetén? Az ENSZ alapokmánya szerint az önvédelem egy adott államot csak más állam fegyveres támadása – agressziója - esetén illeti meg, és csak addig, amíg a Biztonsági Tanács a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a fejlett nyugati államok, különösen az Egyesült Államok, ezt a rendelkezést túl széles körben értelmezik, és közel-keleti katonai beavatkozásaikkal megsértik az állami szuverenitást. Más vélemények szerint a terrorizmust támogató államok adnak jogalapot a NATO számára a katonai beavatkozáshoz. Ismert olyan álláspont is, hogy a terrorcselekmények – bár a katonai hadviselés számos elemét viselik magukon – nem tekinthetők fegyveres támadásnak, hanem csak fegyveres erőszaknak, ezért ellenük nem katonai, hanem büntetőjogi eszközökkel kell fellépni. Izrael közelkeleti háborúi, valamint az afganisztáni és az iraki háborúk mindenesetre megkérdőjelezik ennek a doktrínának a helytállóságát, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a terrorizmus ellen csak nemzetközi összefogással és katonai módszerekkel lehet hatékonyan fellépni. Mindez az államok fegyveres önvédelmi jogának felülvizsgálatát igényli a „ius ad bellum” és a „ius in bello” nemzetközi jogi intézményeinek szintjén. A fentiekben kifejtettek alapján, a könyv tehát egyfelől azt vizsgálja, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő kormányzati szervek között a közhatalmi jogosítványok hogyan oszlanak meg a szövetségi és az állami szint között, valamint hogy az egyes országok a nemzetközi szervezetekkel (NATO, ENSZ, Európai Unió) az együttműködés milyen formáit alakították ki, és ezeket a vonatkozó nemzetközi szerződésekben, vagy együttműködési megállapodásokban hogyan szabályozták. Az alkotmányos elvek és a hatékonyság A terrorizmus elleni küzdelem intenzitásának – hatékonyságának - fokozása ugyanakkor megkérdőjelezett néhány hagyományos jogelvet a fejlett nyugati államok jogrendszereiben is. A jogi szabályozással szemben elvárt követelmény, hogy igazodjon azokhoz a hatékonysági elvárásokhoz, amelyeket a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos közpolitikák megfogalmaznak. Ez a közpolitikai cél abban foglalható össze, hogy a terrorizmus elleni stratégiáknak nemcsak a gyorsaság szempontját kell szem előtt tartaniuk, hanem azt is, hogy a fellépés koherens, célorientált és költség-hatékony legyen, a szükségesség és arányosság elvein alapuljon, valamint hogy a vonatkozó szabályok világosan és adekvát módon kerüljenek megfogalmazásra. Az Európai Unió önmagával szemben megfogalmazott kritikája szerint a jogi szabályozás sokszor képtelen követni ezeket a hatékonysági szempontokat, amelynek eredményeként a terrorizmussal szembeni fellépés eszközei lassúak, inadekvátak és alacsony hatásfokúak. Mindez fejlesztésre szorul.

További hatékonysági követelményt támaszt az a körülmény, hogy a terrorizmus elleni küzdelem – a terrorizmus globális jellege miatt – csak nemzetközi együttműködéssel valósítható meg hatékonyan. Az Európai Unió politikájában ez nemcsak a hatékonysági követelményeket, hanem a tagállamok egymás iránti szolidaritását is kifejezi. Mindez olyan nemzetközi szervezetek létrehozását teszi szükségessé az Európai Unióban, és transzatlanti szinten is, amelyek esetében kérdéses, hogy nemzetállamok fölötti – szupranacionális - közhatalmi eszközökkel felruházott szervezetek jönnek-e létre, vagy hatáskörük megmarad a nemzetállamok hatóságait koordináló tevékenység (adatgyűjtés, elemzés, kooperáció) szintjén. Ezek a szervezetek katonai, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és közigazgatási (bevándorlási, határrendészeti) feladatokat látnak el. Lényeges – bár ebben az esetben ez két, egymásnak ellentmondó szempontot jelent - a hatékonyság szempontjából a párhuzamosságok és az átfedések kiküszöbölése, a nemzetállamok hatáskörének teljes elvonása nélkül. A hatékonysági szempontok érvényesülésének azonban van egy lényeges korlátja. A terrorizmus veszélyezteti a nyugati típusú demokráciákban kialakult olyan értékeket, mint az emberi jogok, a plurális társadalom, a szabadság, amely utóbbi – többek között - a félelem nélküli életet és a biztonságot jelenti. Fontos ezért, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során alkalmazott állami közhatalmi eszközök ezeket az értékeket tartsák tiszteletben. Az európai uniós politika kiemeli: azon túl, hogy a terrorizmus elleni küzdelem politikájának a hatékonyságon kell alapulnia, a jogi szabályozásnak az alkotmányosság és a jogállamiság elveit is következetesen érvényesítenie kell. A konkrét jogintézmények szabályozásával szemben a kérdés úgy merül fel, hogy a terrorizmus elleni küzdelem milyen mértékben indokolt hogy korlátozza a jogállami kritériumokat, illetve egyes állampolgári jogokat, mint például a személyes adatok védelméhez, a tulajdonhoz, a tisztességes eljáráshoz, az emberi méltósághoz, vagy a személyi szabadsághoz való jogokat. A terrorista személyek és szervezetek elleni fellépés ugyanis indokolttá teszi, hogy a határrendészeti szervek az állampolgárok egyre több adatát (ujjlenyomat, DNS) tárolják, a vízumszabályokat szigorítsák, valamint hogy a bűnüldöző szervek a terrorista gyanús személyek és szervezetek bankszámláit, vagyontárgyait zárolják, illetve az üzleti titokhoz és a levéltitokhoz fűződő jogokat korlátozzák. A könyv tehát azt elemzi, hogy a terrorizmus elleni fellépés alapjául szolgáló jogintézmények hogyan valósítják meg azt a követelményt, hogy az állampolgári jogok csak a szükségesség és az arányosság elve alapján kerüljenek korlátozásra, illetve, hogy ez a mérce hogyan határozható meg a konkrét esetekben. Lényeges szempont az is, hogy egy-egy ilyen jellegű korlátozás milyen jogi megoldáson alapul, és a jogalkalmazó gyakorlatban ez hogyan érvényesíthető. A megelőzés eszközei Az Európai Unió politikájában a Stockholmi Program által megfogalmazott, terrorizmussal szembeni stratégia, és az ezen alapuló akcióterv négy pilléren alapul: megelőzés, támogatás, reakció és válasz. Ezek a terrorizmus-ellenes intézkedések azonban más és más jogágakhoz kötődnek, és különböző jogintézményekben, jogszabályi módosításokban öltenek testet. Természetesen a jogi eszközökön kívül az Európai Unió politikája kiterjed a terrorizmus okainak megszüntetésére is. Kutatásokat finanszíroz például, amelyek a terrorizmus szempontjából veszélyeztetett országokban feltárják a terrorizmus létrejöttével kapcsolatos gazdasági, társadalmi és szociális problémákat is. Hangsúlyozza ugyanakkor a párbeszéd, a tolerancia és a megértés fontosságát, mint a megelőzés eszközét a különböző kultúrák között. Álláspontja, hogy az államok nem folytathatnak rasszista és megkülönböztető politikát, mert ez táptalaja a szélsőséges politikai nézetek elterjedésének, ezzel együtt a terrorizmus veszélyének. Ennek a célnak az elérése érdekében az Európai Unió jelentős szerepet szán a civil szférának is. Tény az is, hogy az állam instabilitása, és gazdasági fejletlensége, valamint a terrorizmus kialakulása között is szoros összefüggés áll fenn. Az Európai Unió például ezért jelentős pénzügyi támogatást nyújtott és nyújt a gázai infrastruktúra fejlesztésére. Ugyanakkor, Gázában egy, az EU által hivatalosan deklaráltan is terrorista szervezet kormányoz, amely jelentős viták forrása az Unió tagállamai között is.

A büntetőjogi szabályozás és a bűnüldözés A terrorista támadások megelőzésének egyik módszere azoknak a magatartásformáknak a megakadályozása, amelyek terrorista cselekmények elkövetésére ösztönöznek. Ilyenek például a terrorizmus alapjául szolgáló szélsőséges ideológiai nézetek terjesztése, a terrorizmus pénzügyi támogatása, a terroristák kiképzése, toborzása, az elkövetéshez szükséges információk megadása, és a terrorista cselekmények elkövetésére történő felhívás. Ezek a cselekmények a radikalizálódás folyamatát erősítik, és történhetnek telekommunikációs eszközök – Internet, média - útján, illetve a terrorizmus által veszélyeztetett országok terrorista kiképző táboraiban. A terrorista cselekmények elkövetésére ösztönző magatartásformák felszámolásának leghatékonyabb eszköze azok bűncselekménnyé nyilvánítása és büntetőjogi eszközökkel történő szankcionálása. Cyber-terrorizmus a számítástechnikai rendszerek elleni támadás formáit jelenti, amely a fejlett informatikán alapuló nyugati típusú társadalmak számára különösen nagy kihívást jelent. A terrorizmussal kapcsolatos büntetőpolitika a következetességre helyezi a hangsúlyt, azaz arra a követelményre, hogy ne maradjon büntetlenül egyetlen terrorista cselekmény sem. Ennek a büntetőpolitikának a részét képezi a szolidaritás is, amely szerint a terrorizmus áldozatokat közpénzből kell kompenzálni. A terrorizmus elleni küzdelem a bűnüldözés számára is nagy kihívást jelent. Egyrészt azért, mert létrejöttek olyan, különböző stratégiák kidolgozásában, elemzésekben részt vevő, információt nyújtó nemzetközi szervezetek (pl. Europol és Eurojust), amelyek együttműködési formáit – elsősorban egyes eljárási intézkedések, mint letartóztatás, bizonyítékok megszerzése, megőrzése, személyek azonosítása, valamint az információk áramlása tekintetében - a nemzetállamok bűnüldöző hatóságaival a szervezeti jogi szabályozásnak tisztáznia kell. Az együttműködés jelentheti ezen túl közös nyomozócsoportok, nemzeti kontaktpontok létrehozását, illetve a terrorista szervezetek és személyek elektronikus nyilvántartását. A „legislation on cross-border hot pursuit” elve az együttműködés új formájaként a tagállamok bűnüldöző szerveit feljogosítja az unió belső határainak átlépésére, olyan rendkívüli esetekben, amikor terrorista cselekmények gyors megelőzése szükséges. Másfelől viszont olyan új büntető eljárási intézkedések is felmerültek, amelyek a büntető eljárási szabályok módosítását igénylik. A terrorizmus és a szervezett bűnözés összefonódása egyre nyilvánvalóbb, mivel a terrorista csoportok tevékenységüket jórészt fegyver- és drogkereskedelemből finanszírozzák. A terrorista hálózatok szervezete és működése is egyre komplexebbé válik, ezért pénzügyi forrásaik, logisztikai és működési bázisaik csak nemzetközi büntetőjogi és katonai eszközökkel számolhatók fel. A pénzmosás elleni intézkedések, feketelistára tevés (blacklisting), bankszámlák, vagyontárgyak zárolása és államosítása mind olyan büntető eljárási cselekmények, amelyek a terrorista csoportok tevékenységét akadályozzák. Az Európai Unió politikája kiemelt figyelmet fordít arra – abból kiindulva, hogy a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények üldözése jelentős részben titkosszolgálati és biztonsági terület - hogy a terrorista csoportok és személyek ellen indult büntető eljárásban, annak már nyomozati szakában is, az eljárási intézkedések állampolgári alapjogokat ne sértsenek, és a nemzetközi jog, valamint a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelők legyenek. Ilyen követelmény például, hogy a bizonyításnak tényeken, és nem prekoncepciókon kell alapulnia. Különösen fontos, hogy az, akinek a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát a bűnüldöző hatóságok megsértették, jogorvoslattal élhessen. Mindez felveti a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás fokozott felelősségének és számonkérhetőségének „responsibility” és „accountability” kérdését. Az eljárás során a törvényesség megsértése kivizsgálást és felelősségre vonást kell, hogy eredményezzen minden esetben, különben a szabadságjogok, mint demokratikus értékek sérülnek. Nem véletlenül, az Európai Unió kezdeményezte az

Egyesült Államokkal egy olyan egyezmény megkötését, amelynek keretében szorgalmazta a guantanamoi foglyok bíróság elé állítását, a tisztességes eljáráshoz való jog megadásával. A büntetőjog és bűnüldözés területén a tervezett kutatás szempontja, hogy az utóbbi évtizedben milyen új, terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények kerültek szabályozásra, ezeknek a jogalkalmazó gyakorlatban történő alkalmazása milyen széles körben terjedt el, és milyen hatékonysággal volt alkalmazható a terrorista cselekmények megelőzésében, valamint hogy a bűnüldöző szerveknek milyen új kihívásokkal kell szembe néznie, és ehhez a büntetőeljárási szabályok módosítására mennyiben volt szükség. Közigazgatási rendészeti feladatok A határokon átívelő (cross-border) együttműködés kiemelt jelentőségű a szárazföldi, a légi és a vízi határellenőrzéseknél egyaránt. Azon túl, hogy ezek az intézkedések megakadályozzák a terrorista személyek belföldre történő bejutását, garantálják a terrorista támadások egyik legfőbb célpontjául szolgáló légi közlekedés biztonságát is. A modern, integrált határrendészeti menedzsment rendszer a legmodernebb technikai eszközök alkalmazásán alapul, ilyen például a teljes test szkennerek használata, a biometrikus útlevél, az arcfelismerő rendszerek és az írisz azonosításán, valamint a fül alakjának azonosításán alapuló technikai személyazonosítás. A vízum információs rendszer a „verification” és „identification” a vízumokkal való visszaéléseket előzi meg azáltal, hogy ellenőrzi, a személy ugyanaz-e, aki a dokumentumban szerepel, illetve szerepel-e a vízuminformációs rendszerben. A határellenőrzések kiterjednek a fegyverek és a készpénz ellenőrzésére is. Ez utóbbi a bankok szigorúbb ellenőrzése miatt a terrorista szervezetek finanszírozásának új módszerévé váltak. A terroristák által használt vegyi, biológiai, és nukleáris fegyverek, sőt a házi készítésű bombák alapjául szolgáló anyagok ellenőrzése, valamint az infrastruktúra, különösen az energia, a közlekedés és a kereskedelem fokozott védelme is új típusú rendészeti feladatotokat jelent az állam számára. A katasztrófavédelem „crisis and disaster management” megerősítésére is szükség van, egy esetleges terrorista támadás következményeinek csökkentésére és felszámolására. A személyes adatok védelme A terrorizmus elleni fellépés új szervezeteinek szinte mindegyike széles körben használja fel az állampolgárok személyes adatait, annak érdekében, hogy tevékenységük hatékonyságát növeljék. Mindezt elősegíti az a körülmény, hogy a technika nyújtotta lehetőségek a személyes adatok egyre szélesebb körét képesek átfogni, és ma már a kimutatási és az azonosítási technológiák hihetetlen alacsony, akár egykét molekula alapján is, képesek mérgező és biológiailag fertőző anyagok detektálására és beazonosítására. E mellett, a modern matematikai és számítástechnikai módszerek és eszközök képesek egy adathalmazból szinte észlelhetetlen összefüggések feltárására, továbbá új analitikai módszerek alkalmazásával a terrorizmus jelentette kockázatok elemzésére, és a terroristák és terrorszervezetek szokásainak feltárására. Ugyanakkor, mindez könnyen kiszolgáltatottá teheti az állampolgárt, különösen akkor, ha a vele kapcsolatos személyes adatok ellenőrizhetetlenül áramlanak a különböző, terrorizmus-ellenes tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetek között. Szükségessé vált ezért az adatkezelés feltételeinek és eljárási rendjének szabályozása, valamint ellenőrzése is. Különösen figyelemmel kell lenni annak szabályozására, hogy az egyes szervezetek nyilvántartási rendszereikből mely személyes adatokat, mely másik szervnek továbbíthatnak, valamint hogy az adatbiztonság és a törvényesség megfelelő garanciát kapjon. A terrorizmus ellenes tevékenységgel foglalkozó szervezetek szükségképpen korlátozzák a személyes adatok védelméhez fűződő állampolgári jogot, ezért lényeges szempont, hogy mindez csak a szükségesség és arányosság figyelembe vételével történhessen.

A bűnüldöző szervezetek előszeretettel építenek bűnöző ismérvekre. Ennek kiterjesztése a terrorista típusokra (öngyilkos merénylő, gépeltérítő), azaz a profilok megalkotása terroristákra, az ún. „profiling” folyamatban van. Tekintettel erre, feltétlenül szükséges a „profiling” jogi definíciója. A közigazgatás és az adatvédelem területén a könyv feltárja, hogy a határok és a közlekedés biztonsága milyen új rendészeti eszközök – különösen a személyes adatok kezelését lehetővé tevő új technikai módszerek - bevezetését igényelte, és ezek hogyan voltak összhangba hozhatók az állampolgárok személyes adatainak védelméhez fűződő joggal.